A „Szociális Bérlakás-együttes beépítési és környezetalakítási javaslatának elkészítése” tárgyú ötletpályázati eljárásban megfogalmazott kérdések és válaszok I. Formai kérdések: 1. Kérdés: A 3.2 melléklet az elektronikusan letöltött anyagban az adatlap. Milyen borítékot kell használni, hogy ne sértsük a titkosságot, ill. ha Kiíró valóban általa kiadott borítékhoz ragaszkodik, ahhoz hogy juthatunk hozzá? Válasz: Szabvány C6-os, 114 x 162 mm méretű, jelöletlen fehér borítékban kell beadni a pályázók adatait tartalmazó adatlapot, amely kereskedelmi forgalomban beszerezhető. 2. Kérdés: A letöltött dokumentációban nincs boríték. Hol szerezhető be? Válasz: Lásd. 1. pont. 3. Kérdés: A postán feladandó csomag feladójának kit kell megnevezni a titkosság megsértése nélkül? (Feladó nélkül nem veszi fel a csomagot a posta.) Válasz: „Tervpályázat” megnevezést kell a feladó helyére írni. 4. Kérdés: Összefűzzük-e az összeilleszthető tervlapokat? Válasz: A pályázók a tervlapokat ne fűzzék össze. 5. Kérdés: 5 db A2-es tervlapot kell beadni? (+ a szöveges anyagot) amiből 2 lap az 1:4000-es léptékű terület-felhasználási javaslat, 2 tervlap az 1:2000 léptékű környezetalakítási javaslat, valamint az ötödik A2-es lap az 1:500 léptékű beépítési tervet, és látványterveket tartalmazó tervlap? Válasz: Igen. 6. Kérdés: Hogyan kell igazolnia a pályázónak a befizetés teljesülését? Válasz: A befizetést igazoló bizonylat másolatát az adatlapot tartalmazó borítékban kell elhelyeznie a pályázónak. II. Tartalmi, tervezési kérdések: 7. Kérdés: Az M 1:2000 léptékű környezetalakítási javaslaton a teljes tervezési területet ábrázolni kell, vagy csak a mostani kiírás szerinti 420+80 lakás és kapcsolódó intézményei által igénybe vett területet? Válasz: Csak az ötletpályázati kiírás szerinti 420 + 80 lakás és kapcsolódó intézményei által igénybevett területet kell ábrázolni, de a pályázó által szükségesnek tartott kapcsolódó terület is ábrázolható.
8. Kérdés: A három lakóegység bemutatása mit jelent pontosan? Három telek, vagy telektömb, mivel ezek 1:500-as léptékben szinte értelmezhetetlenek? Válasz: Három eltérő helyzetű lakóegységet (telket) kell bemutatni, melyek közül az egyiknek sarokteleknek kell lennie és a bemutatott lakóegységeknek nem kell szomszédosnak lenniük, amelyen a léptéknek megfelelő részletességgel bemutatandó a telekhasználat (telken a lakóépület, kiegészítő épület, haszonkert, díszkert, gépjármű stb. elhelyezése). 9. Kérdés: A 21. oldalon lévő „Beadandó rajzi munkarészek” harmadik bekezdésében az 1-3 db lakóegységet tartalmazó beépítési terv mit takar: 1-3 lakótelek vagy 1-3 lakótömb beépítési tervét? Válasz: Lásd 8. pont. 10. Kérdés: „- a szöveges munkarészt tartalmazhatják a rajzi munkarész lapjai is.” kitétel kétféleképpen értelmezhető: - A szöveg megismételhető a rajzi munkarész lapjain is, de külön, összefűzött szöveget is be kell adni - Ha a szöveg a rajzi munkarész lapjain szerepel, nem kell külön, összefűzött szöveges anyagot beadni. Válasz: A pályázó szabadon dönthet arról, hogy vagy a tervlapokon szerepelteti a szöveges leírását vagy hagyományos módon összefűzve. 11. Kérdés: Mekkora a lakóterület céljára felhasználható teljes tervezési terület alapterülete? Válasz: A felhasználni kívánt terület nagyságának meghatározása a pályázók feladata, a fennmaradó területet tartalék területként kell jelölni, melynek hasznosítására a pályázó javaslatot tehet, de a területtel való takarékos gazdálkodás fontos bírálati szempont. 12. Kérdés: A teljes kijelölt tervezési területet ábrázolni kell-e az 1:2000-es rajzon, noha az nem fér rá az A/1-es tervlapra? Válasz: Lásd. 7. pont. 13. Kérdés: A tervezési program "tervezendő lakóépületekről " beszél, míg a beadandó rajzi munkarészek nem tartalmazzák a lakóházak terveit. Meg kell-e tervezni, be kell-e nyújtani a lakóházak alaprajzait vagy más terveit? Válasz: Nem. 14. Kérdés: A korszerű településszerkezet és a csupa azonos telekméret ellentmondásos. Lehetnek-e eltérő méretű lakótelkek, eltérő beépítettséggel és beépítési formával, gondolunk itt a sorház, ikerház és csoportos kialakítás lehetőségeire? Válasz: Az 1279/2011. (VIII. 10.) Korm. hat. alapján túlnyomórészt (legalább 75 %ban) 1000 m2-es telkeket kell biztosítani, de az ötletpályázat jellegéből fakadóan javaslatokat lehet tenni más telekméretre, ill. beépítésre is.
15. Kérdés: A pályázati kiírásban szereplő 420 db – pályázati felhívásban - meghatározott területű lakóépület (84 db 40 m2; 185 db 50 m2; 84 db 60 m2; 46 db 70 m2; 21 db 80 m2) elhelyezését tekintve mi a fő szabály? Válasz: A lakóépületek darabszáma és nagysága az irányadó, +/- 10% eltérés lehetséges az összetétel tekintetében, de a beépítési módra vonatkozóan nincs szabály meghatározva, ennek végiggondolása az ötletpályázat egyik célja. 16. Kérdés: A 40, 50, 60...m2-es épületek közül az azonos méretűek kialakítása azonos kell, hogy legyen? Válasz: Az azonos méretű lakások kialakításának nem kell azonosaknak lenniük. 17. Kérdés: Melléképület típusokat is kell tervezni a megadott szempontok alapján? Válasz: Nem kell megtervezni a melléképületet, csak a telken elfoglalt helyükre, a lakóépülettel kapcsolatos viszonyra kell javaslatot tennie a pályázónak. 18. Kérdés: Az épületek nettó alapterülete elég „szigorúan” került meghatározásra. Ez az összes (földszint-tetőtér) hasznos alapterületet jelenti? Válasz: A megadott lakás alapterületek nettó földszinti alapterületet jelentenek. 19. Kérdés: Lehetőség van-e nem lakóövezeti besorolású telkek kialakítására? Válasz: Az 500 lakáshoz szükséges területen lehetséges, de nem szükséges (mivel az elhelyezendő intézmények lakóterületen is elhelyezhetők), de az ezen felüli tartalék területen a pályázó által elképzelt módon lehetséges nem lakóövezeti besorolású telkek kialakítása. 20. Kérdés: Ha épületet nem kell és nem is lehet tervezni, mit jelent a beadandó munkarészeknél: „……legalább két jellemző látványtervet…..amelyek bemutatják a tervezett településrész arculatát, hangulatát. Válasz: A két jellemző látványtervi munkarész azt a célt szolgálja, hogy a városrendezési, beépítési tervekből nem érzékelhető, a pályázók elképzelését mutató építészeti karakter (utcakép) látható legyen. 21. Kérdés: Értelmezésünk szerint a kötelező oldalhatáros beépítés csak az építés I. ütemére vonatkozik, a további tervezett lakóterületre nem. Válasz: Igen. 22. Kérdés: Kérjük pontosítani a területen elhelyezendő nem lakóépületek felsorolását. (a bejáráson elhangzott egyetemi campus része a pályázatnak?
Válasz: Az egyetemi campus nem része a pályázatnak. Az ötletpályázatban megjelölt intézmények mindenképpen elhelyezendők a területen (500 lakás számára kijelölendő területen), a további területeken a pályázó tehet javaslatot egyéb funkciójú épületek elhelyezésére (többek között campus). 23. Kérdés: Teljesen értelmetlennek tartjuk 40 m2-es ház önálló telken való építését. Ez mind energia mind költség szempontjából rendkívül gazdaságtalan. Valóban kitart kiíró az álláspontja mellett: egy telek – egy ház? Nem tartaná helyesebbnek az összevonást? Azaz: pl. társasház + együtt művelt telek (akár konkrétan megosztva) Válasz: A tervpályázati kiírásnak a kormánydöntést kell alátámasztani, azaz házanként (függetlenül annak nagyságától) túlnyomórészt 1000 m2-es telekkel kell számolni. Lásd. még 14. pont. 24. Kérdés: A tervezési terület melyik oldala határos Felsőpakony közigazgatási határával? Válasz: Az észak-nyugati. 25. Kérdés: A kiírásban említett 50 m-es véderdő sáv a 4603. jelű út mellé, a 17.oldalon előírt 30 m-es erdősáv a tervezési terület északnyugati oldalán telepítendő? Válasz: Igen. III. Közművel kapcsolatos kérdések 26. Kérdés: Milyen közmű kontingens áll rendelkezésre és milyen kapacitással, amelyre a tervezés során csatlakozni lehet? Válasz: Az ötletpályázat keretében a közművek problémájával nem kell foglalkozni (víz, szennyvíz villamos energia stb. Ócsa hálózatára kerül rákötésre). A közművek tekintetében csak a tervezési területen kiépítendő hálózat gazdaságossági megvalósítását és üzemeltetését kell figyelembe venni. A közművek nyomvonalát nem kell megtervezni. 27. Kérdés: Az alacsony üzemelési és fenntartási költségek eszközein belül a „közmű” infrastruktúra ellátás gazdaságossága jelentheti-e azt, hogy a lakótelep ellátása a hagyományos közművek helyett olcsóbb üzemű, központilag telepített nap-, vagy szélenergia hasznosítással, helyi szennyvízkezeléssel és a tisztított víz mezőgazdasági célú felhasználásával történjen? Válasz: Lásd. 26. pont. 28. Kérdés: Telepszintű, blokkonként kialakított, vagy házi közműpótló megoldásokat várnak? Válasz: Lásd 26. pont.
29. Kérdés: A bejáráson elhangzott a fűtési megoldásra a tűzhely kazánok alkalmazása, ez környezetszennyezés miatt kérdéses lehet, alkalmazható-e korszerű, környezetbarát más megoldás is? Válasz: A pályázat nem érinti ezt a kérdést. 30. Kérdés: A bejáráson elhangzott, hogy a KÖZMŰ problémával nem kell foglalkozni, az nem része a pályázatnak, Ócsa hálózatára lesz ráterhelve. Kérjük ennek megerősítését. Válasz: Lásd 26. pont. 31. Kérdés: Hogyan biztosítható a terület ivóvízellátása? Válasz: Lásd 26. pont. 32. Kérdés: Hogyan biztosítható a terület elektromos ellátása? Trafóházat kell-e telepíteni? Válasz: Lásd 26. pont. IV. Térségfejlesztéssel, gazdaságossággal kapcsolatos kérdések 33. Kérdés: Milyen egyéb fejlesztés és milyen funkcióval van előkészítés alatt a régióban? Válasz: A kiíró tudomása szerint nincs ilyen fejlesztés. 34. Kérdés: A gazdaságosság a beruházásra, vagy a későbbi fenntartásra vonatkozik, illetve melyiknek van nagyobb prioritása? Válasz: A gazdaságosság mind a beruházás, mind a későbbi üzemeltetés tekintetében igény. 35. Kérdés: Az egységesen 1000 m2 telek osztást nem tartjuk gazdaságosnak a kisebb alapterületű házak esetében. Lehet–e arányosan csökkenteni a telekterületeket? Illetve ha igen, milyen logika szerint? Válasz: Lásd. 14. pont. 36. Kérdés: Van arra mód, hogy egy telken több lakásos lakóházat helyezünk el (ikerház, sorház, társasház) a megengedett a tervezendő lakásméretekkel? Válasz: Nincs lehetőség. 37. Kérdés: Egy 1000 m2-es lakótelken összesen egy darab egylakásos épület (családi ház) helyezhető el, mely egy család otthonát biztosítja. Válasz: Igen.
38. Kérdés: A gazdaságos területhasználat elve szerint a kialakításra kerülő 420 db (darabonként 1000 m2-es) kiosztott telek csak egy részét kell, hogy elfoglalja a tervezendő 420 db lakóegység (megadott épület nagyságrendek betartása mellett), az üresen maradó telkek további tartalékterületként, vagy a közfunkciók ellátására is felhasználhatók. Válasz: A megadott feltételek (1 telek 1 lakás) mellett nem marad üres telek. 39. Kérdés: Az élelmiszerek helyben való gazdaságos előállításának érdekében van-e lehetőség arra, hogy a cca. 1000 m2-es telkek egy bizonyos telekrésze (például az 1000 m2 –es telek 20 %-a) a lakótelek felhasználású telekrésztől elkülönülten, egymással összevonhatóan legyenek telepítve, hogy gazdaságosabb kialakítású, nagyobb léptékű mezőgazdasági célú területrészek alakulhassanak ki. Válasz: Nincs lehetőség. 40. Kérdés: A gazdálkodásról nagyon szimpatikus, dicsérendő a kiírás azon szándéka, hogy az itt élők meg tudják termelni legalább a saját szükségletüket, ugyanakkor azt is olvashatjuk a kiírásban, hogy nem túl értékes, homokos a földterület….azért lehet itt az első lépés a „Kert-Magyarország felé”? Válasz: A terület mezőgazdasági művelésre alkalmas. 41. Kérdés: Közbirtokosság, közjóléti szövetkezet elképzelhető-e távlatban a bértelkek mellett? Válasz: Nem a pályázat keretében megoldandó kérdés. V. Környezeti jellemzők: 42. Kérdés: Mi a jellemzően uralkodó szélirány a területen? Válasz: Az észak-nyugati. 43. Kérdés: A terület északkeleti szélén végighúzódó ároknak van-e összeköttetése valamilyen természetes vízfelülettel? Válasz: A Gyáli patakkal. 44. Kérdés: A helyszín adottságainál említi az anyag a 27. 28. 29 számú régészeti lelőhelyeket, de a helyszínrajzon ezek nem szerepelnek. Kell vele foglalkoznunk? Válasz: A kiírás 14. oldalán található ábrán a tervezési területből lehatárolásra került „lakóterület céljára nem használható” területen találhatók az említett régészeti lelőhelyek. A pályázónak ezzel a kérdéssel nem kell foglalkozni. 45. Kérdés: Ugyancsak a helyszíni adottságok munkarészben van szó tervezett szikkasztóerdőről, energianövényekről és szennyvízkezelő műtárgyakról, ezek hová kerülnek, és részei a tőlünk várt tervnek?
Válasz: Előzetes elképzelések szerint a terület szennyvíz elhelyezés helyben, egyedi kisberendezésekkel történt volna, amelyekhez kapcsolódott volna az energia ültetvény. Tekintettel arra, hogy a szennyvíz elhelyezés megoldása megváltozott (lásd. 26. pont), ezzel a kérdéssel a pályázónak nem kell foglalkoznia. VI. Egyéb: 46. Kérdés: A bejáráson említett kormányrendelet számát – aminek meg kell felelni – kérjük megadni. Válasz: A Szociális Családiház-építési Programról szóló 1279/2011. (VIIII. 10.) Korm. határozat. 47. Kérdés: A kiírás említ Ertsey Attila által készített előzetes koncepcióvázlatot, ill. életforma modellt. Ezeket meg lehet ismerni? Válasz: Az ötletpályázati kiírásban megjelölt honlapon elérhető. 48. Kérdés: Többen lelkesedtünk a pénteki helyszíni bejáráson, hogy végre létrejöhet egy mintaértékű, bizonyos értelemben decentralizáltan működő „élőfalu” (a szakmai inkább így nevezi újabban az Öko-falut). Előkerültek a jobbnál jobb ötletek, majd következtek a válaszok, melyek a Korm. határozatra hivatkozva azt tartalmazták, hogy szennyvíz hálózatba kerül, az ivóvíz hálózatból jön (bár igen közel jól működő kút van, melynek vizét palackozzák), nem valószínű, hogy energiaültetvényben lehet gondolkodni. Úgy érzem, hogy a kiírás készítői is tele voltak ilyen szándékokkal, sőt szerepel is a kiírásban „autonóm településmodell” kifejezés.. Ezek után is marad valamennyi lehetőség a „külön-külön” autonómiára, de azt gondoltam, hogy ez az 500 lakás olyan léték, mely egy önfenntartó egységet képezhet akkor is, ha tömbönként kerül megvalósításra…Ez járható, elismerésre méltó gondolatmenet a jelen pályázatnál? Válasz: A pályázat a Korm. határozatban meghatározott célok megvalósítását szolgálja. A kiírók keresték a mintaértékű Öko-falu megvalósíthatóságának lehetőségeit. Később a megváltozott körülmények miatt bebizonyosodott, hogy maradéktalanul ez nem valósítható meg. Erre utalnak a kérdésekre adott válaszok is. Ennek megfelelően alakul a pályázat érékelésénél a bírálati szempontok súlya.
