117 éve oktat és nevel a Körmendi Kölcsey Utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
Címünk: 9900 Körmend Kölcsey u. 12. Tel.: (94)-594-398 web:kolcsey.kormend.hu
TARTALOM I. Bevezető 1. Mi dolgunk a világon?… 2. Az iskola szakmai alapdokumentumában szereplő legfontosabb információk 3. Előzetes információk II. Az intézmény jelenlegi helyzete 1. Főbb adatok 2. Személyi feltételek 3. Tárgyi feltételek, adottságok és egyéb jellemzők 4. Az iskola tanulóinak szociális környezete 5. Az iskolai élet sajátosságai 6. Szociális szolgáltatások 7. Az iskola hagyományrendszere III. Értékek, alapelvek, célok és feladatok A célok megvalósulásának feltételrendszere A célok megvalósulásának ellenőrzése, értékelése IV. Az intézmény működése 1. Az intézmény irányítási és szervezeti felépítése 2. Munkarend 3. A belső kommunikáció rendszere A tanulóifjúság informálása és vélemény nyilvánítása 4. A képzés rendje A képzés szakaszai A képzés szerkezete Tanórán kívüli foglalkozások Képzési specialitások Képességfejlesztés és felzárkóztatás 5. A tanulói jogviszony 6. A tanuló csoportok szervezésének elve és gyakorlata 7. A tanuló munkájának és teljesítményének értékelése 8. A magasabb évfolyamba lépés feltételei V. Nevelési program 1. Nevelési terv 2 . A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 4. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai feladatok, tevékenységek 5. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok összeállítása 6. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 7. Iskolai tevékenységek a tehetséggondozás és a hátránykompenzáció érdekében 8. Gyermek- és ifjúságvédelem 1
3 4 6 7 8 8 9 12 14 15 16 19 23 25 26 26 29 30 31 31 31 33 33 35 35 37 39 41 60 62 63 65 67 71 74 79 81 83
9. A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok 10. Egészségnevelési – egészségfejlesztési program Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos terv 11. A környezeti nevelés iskolai programja 12. Testi nevelés A diák/ok/ jutalmazásának, elismerésének módjai VI. Helyi tanterv 1. Óraterv, tantárgyi háló 2. Választható tanórák és heti óraszámaik 3. A helyi tantervünkben megjelenített főbb céljaink megvalósítását szolgáló feladataink 4. Nem hagyományos tanulásszervezési módok 5. A tanulók terhelésének korlátozása 6. Tantárgyválasztás helyi rendje 7. A taneszközök kiválasztásának elvei VII. Munkaerőgazdálkodási program – szakmai képzés VIII. Az iskola kapcsolatai, nyilvánossági rendszere IX. Az intézmény eszközfejlesztési terve X. Működés, szolgáltatások, megállapodások XI. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzése, mérési értékelési, minőségbiztosítási rendszere XII. A pedagógiai program ellenőrzése, felülvizsgálata, módosítása Záradék 1.sz. melléklet – A helyi tantervünk tartalma 2.sz.melléklet – Integrált nevelés – oktatás Függelék
2
84 87 91 92 95 97 98 99 100 101 108 119 119 120 122 123 129 133 134 136 137 138 140 169
Mi dolgunk a világon?
Példamutatással tanítani. Ezt tennünk nemcsak lehet, hanem kell is. Védő kezekkel átkarolva segíteni a tanulót a környezetével és az önmagával vívott konfliktusaiban. Enyhíteni a szülőgyermek, a szülő-nevelő között hitt vagy valós ellentéteket. Az iskolának sokszor védőhálót kell fonnia diákjai köré. A lehetőségeinkkel élve óvnunk kell tanítványainkat, hogy az érdek nélküli baráti szálaikkal, a tudásvágyukkal, a formálható világés emberképükkel, az alapvető etikai normák és illemszabályok tiszteletben tartásával, amíg csak lehet, gondtalanok maradhassanak. Ebben kell segítenünk őket. Ott kell lennünk mellettük az első tapasztalataik mérlegelésében, a nehézségeik megoldásában. El kell mélyítenünk a már kialakult jó kapcsolatainkat, el kell felednünk az egymás iránt érzett kételyeinket. Össze kell fognunk a holnap felnőtté váló gyermekeinkért. Ez a mi dolgunk, s tudjuk, nem is kevés. A fenti gondolatokkal nyújtom át az iskola szakmai programját, ami az iskolahasználó diákok, szülők, tanítók és tanárok véleményére és javaslatára alapozva határozza meg a nevelés, a tanítás-tanulás folyamatának helyi pedagógiai elveit, tanterveit, gyakorlatát, a működés feltételeit. A nevelőtestület által létrehozott és elfogadott, a fenntartó által jóváhagyott alapdokumentum átfogja iskolánk minden területét. Mészáros Árpád intézményvezető
3
2. AZ ISKOLA SZAKMAI ALAPDOKUMENTUMÁBAN SZEREPLŐ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK Az intézmény neve, székhelye: Körmendi Kölcsey Utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 9900 Körmend, Kölcsey u. 12. Az intézmény típusa: közös igazgatású köznevelési intézmény Alapításának éve intézménytörténeti szempontból: 1898 Alapításának ideje: 1979.11.01. Neve, Székhelye: Körmendi Kölcsey Utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Körmend, Kölcsey u.12. Feladatellátási hely: Körmendi Kölcsey Utcai Általános Iskola 9900 Körmend, Kölcsey u. 12. Tagintézmények: 1. Körmendi Kölcsey Utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Zeneművészeti Tagiskolája 9900 Körmend, Kölcsey u. 18. 2. Körmendi Kölcsey Utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Táncművészeti Tagiskolája 9900 Körmend, Kölcsey u.1. Telephelye: Körmendi Kölcsey Utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Táncművészeti Tagiskolája Egyházasrádóci Telephely 9783 Egyházasrádóc, Kossuth L. u. 86 Alapfokú művészetoktatás művészetoktatás tanszakok: Zeneművészeti ág: - hangszeres tanszakok: akkordikus, billentyűs, fafúvós, kamarazene, rézfúvós, vokális, vonós, zeneismeret tanszak Táncművészeti ág: - néptánc tanszak Alapítója és székhelye: Emberi Erőforrások Minisztériuma 1054 Budapest, Akadémia u.3. Fenntartó neve és székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest, Nádor u. 32. Irányító szerve: KLIK Körmendi Tankerület 9900 Körmend, Szabadság tér 7. Működtető neve: Körmend Város Önkormányzata 9900 Körmend, Szabadság tér 7. Működési köre: Működési (felvételi) körzete Körmend város 1.számú felvételi körzete továbbá az intézményfenntartó településeinek területe. A város más területeiről csak úgy vehet fel tanulókat, hogy azzal a felvételi körzetéből jelentkező igények ellátását nem veszélyezteti.
4
Évfolyamainak száma: a) Az általános iskolai oktatás tekintetében 8. b) Az alapfokú művészetoktatás tekintetében 12 évfolyam van, melynek keretei között az oktatás két előképző, hat alapfokú és négy továbbképző évfolyamon folyik. Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám: a) az általános iskolai oktatás tekintetében: 470 fő b) az alapfokú műávészetoktatási tekintetében: - zeneművészeti ág: 130 fő - táncművészeti ág: 160 fő Az 1-8. évfolyamos általános iskola biztosítja a tanköteles korban lévő gyermekek tankötelezettségével kapcsolatos törvényi előírások érvényesítését, az általános műveltséget megalapozó alapfokú nevelést, oktatást. Kialakítja a társadalmi együttéléshez, az önművelődéshez, a munkavégzéshez, a harmonikus testi és lelki fejlődéshez szükséges képességeket, végzi az átható fejlődési zavarral küzdő, vagy a pszichés fejlődés egyéb zavara miatt részképesség zavarral, és ennek következtében a fejlődésében és a tanulási folyamatban tartósan akadályozott tanulók fejlesztését, lehetővé teszi a tanulók érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelő továbbtanulást, pályaválasztást. Jóváhagyott pedagógiai programja alapján emelt szintű oktatást folytat. Megteremti a tanórán kívüli nevelés, oktatás, ellátás feltételrendszerét (napközi, szakkör, könyvtár, énekkar, felzárkóztatás, fakultáció, tömegsport). Az intézmény szabad kapacitású helyiségeit, létesítményeit bérleti díj ellenében más szerveknek, intézményeknek vagy magánszemélyeknek rendelkezésére bocsátja. Az alapfokú művészetoktatási tagiskolákban a zeneművészeti és táncművészeti ágon művészeti nevelés és oktatás folyik. Az alapfokú művészeti oktatás megalapozza a művészi kifejező készségeket, illetve előkészít, felkészít a szakirányú továbbtanulásra. Az intézmény képviselete: Az intézmény képviseletére az intézményvezető, akadályoztatása esetén az általa megbízott személy jogosult. Ellátandó alaptevékenysége: -
Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 1-8.évfolyamon alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágban alapfokú művészetoktatás táncművészeti ágban sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 18.évfolyamon általános iskolai napközi otthoni nevelés tanulószobai ellátás iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása
Az alaptevékenységen belül ellátott kiegészítő tevékenysége: - iskolai intézményi étkeztetés - egyéb oktatást kiegészítő tevékenység
5
3. ELŐZETES INFORMÁCIÓK Iskolánk története Az 1896. évi képviselőtestület határozattal döntött a Körmendi Magyar Királyi Állami Polgári Fiú- és leányiskola létrehozásáról, amely 1947/48-ban bocsátotta útjára az utolsó végzős növendékeit. Utódjaként 1945-ben szervezték meg a 8 évfolyamos általános iskolát. Az intézmény impozáns, eklektikus stílusú épülete a város központjában található. 1989-től vált a megye számítástechnikai képzésének egyik bázisiskolájává. Ebben az évben indultak a szakosított tantervű matematika tehetséggondozó osztályok is. Körmend Város Önkormányzatának határozata alapján az 1996/97-es tanévtől - néptánc tagozaton - alapfokú művészetoktatást is folytat az iskola. A néptánc oktatása a körmendi intézményen kívül nádasdi és az egyházasrádóci telephelyen is folyt, illetve folyik. 2008. július 1-től újabb intézményegységként a körmendi Zeneiskola integrálódott hozzánk. Az alapítás ideje óta jól felszerelt szertárak, kézimunkaterem, majd 1961-ben épített politechnika és 162 m2 -es tornaterem biztosította az oktató-nevelő munka helyiség- és eszközigényét. 1979-ben kapta meg az iskola a gimnázium kollégiumát. Ez lett a B épület, ahol ma 6 tanterem és 1 tornaszoba van. 10 év múlva készült el az a 600 adagos konyha és étterem, amely a tanulóinknak tízórait, ebédet, uzsonnát, dolgozóinknak és vendég étkezőinknek ízletes ebédet nyújt. Mind az a mind a B épületet többször átépítették. Új szertári blokkokkal, korszerű fűtés- és világítástechnikával gazdagították állagát. A szülők és nevelők összefogásának és a város anyagi támogatásának köszönhetően építettük és újítottuk fel sportpályáinkat, tornaszobánkat, a mozgásfejlesztő eszközökkel felszerelt játszóudvarainkat, szaktantermeinket. Az iskola tantestületének nevelőmunkáját mindig segítették a különböző ifjúsági szervezetek. Az 1920-ban alakult az 55. sz. Batthyány cserkészcsapat, majd 1924-ben a fiúk részére a Petőfi, a lányok számára pedig a Zrínyi Ilona Önképzőkör. A fiúiskolában 1924 -ben szervezték meg a Botond, majd egy évvel később a leányiskolában a Dobó Katica sportkört. Évtizedek múlva a közösségi nevelés az 1947-ben alapított 504. sz. Petőfi Sándor Úttörőcsapat keretei között 1990-ig folytatódott. Azóta az önálló szervezetként működő Kölcsey Diákszervezet diákönkormányzata, valamint az 5 szakágat működtető iskolai sportkör tömöríti, fogja össze és szervezi a gyermekek tanórán kívüli, iskolai szabadidős- és sportprogramjait. A helyi, megyei és országos oktatási-közművelődési intézményeken kívül a külföldi kapcsolataink is egyre bővültek. A morvaországi Roznov művészeti csoportjával 1990-ben, az ausztriai Ilz iskoláival 1991-ben, Hermagor gyermeknéptánc csoportjával 1995-ben, a – szlovéniai magyar nyelvterületű - Dobronak iskolájával 1999-ben, az erdélyi Csíkszentdomokos barátainkkal 2010-ben ismerkedtünk meg. A labdasportágaink rendezvényei és sikerei révén szintén baráti szálak kötöttek bennünk a megyénk, valamint a szomszédos megyék iskoláihoz, diáksport-szakosztályaihoz. Iskolánk 1998 óta bázisa volt a 12 intézményt tömörítő Rába Völgye Közoktatási Együttműködésnek. Tizenegy évig az Apáczai Kiadó bázisiskolai szerepkörét is elláttuk.
6
II. AZ INTÉZMÉNY JELENLEGI HELYZETE A 117 éve alapított, ma már többcélúan működő intézményünk az egyéni személyiségjegyek kialakítására alapozó és ezt figyelembevevő képességfejlesztő iskola. A képzés hangsúlyait a matematika, a magyar nyelv és irodalom, az idegen nyelvek oktatására, továbbá a népi hagyománykincsünk megőrzésére fektetjük. Ezért a nívócsoportos oktatás kereteiben a felső tagozaton 5. évfolyamtól matematikából, hetediktől a magyar nyelv és irodalom tantárgyból emeltszintű oktatást folytatunk Első osztálytól, a tanulók által választható módon, két idegen nyelv – angol, német – oktatása folyik. A 7. évfolyamtól kezdve a diákoknak lehetősége nyílik a második idegen nyelvvel történő megismerkedésre is. A jól felszerelt gépparkunknak és a képzett szakembereinknek köszönhetően iskolánk a számítástechnika oktatásának egyik megyei bázisa. A nevelés terén fontos feladatunknak tekintjük a humánus elvekre alapozó és az egyetemes emberi értékekre épülő személyiségformálást. Kiemelten támogatjuk a diákönkormányzat és az iskolai sportkör szabadidős, színes programjainak megvalósulását. Költségvetési és pályázati erőforrásokkal ösztönözzük a kulturált természetszerető és védő életvezetési szokások kialakítására szerveződő foglalkozásokat, programokat és az ezeket propagáló iskolai információhordozókat. Az iskolához szerves egységként kapcsolódnak az alapfokú művészetoktatási tagiskoláink. A néptáncos növendékeink csoportos tanórákon ismerkednek a nemzeti kultúrkincs ágaival, valamint a hagyományokkal. Szervezett alkalmakon, kulturális programokon, fesztiválokon gyakorolják és folytatják elődeink szokásait. A zeneiskolai képzés segítségével a magyar és az egyetemes zenei örökség alapjait, a hangszeres zenei tanulás elemeit adjuk át a város és városkörnyékről beiratkozó növendékek számára. A tárgyi néprajz – népi kismesterség – manuális elemeit az 1-6. évfolyamok kézműves tanóráin/foglalkozásain sajátíthatják el a diákjaink. Együttműködési megállapodást kötöttünk az országos hírű Curie Alapítvánnyal és a Szolnoki Főiskolával a tehetséggondozás, a kémia- és környezetvédelem, valamint a matematikai térségi versenyek lebonyolítása kapcsán. A helyi, megyei és országos oktatási-közművelődési intézményeken kívül a külföldi kapcsolataink is egyre bővülnek. A labdasportágaink rendezvényei és sikerei révén szintén baráti szálak kötnek bennünket a megyénk, valamint a szomszédos megyék, országos iskoláihoz, diáksport-szakosztályaihoz. Lehetőségeink függvényében veszünk részt környezetvédelmi akciókban, pályázatokon. Az ÖKO Iskola cím elnyerése kapcsán is a szakmailag képzett, innovatív pedagógus közösség munkája testesül meg. Az iskola a pedagógiai programjában külön fejezettel is hangsúlyozza a környezeti nevelés fontosságát. Az alapelveink között szerepel, hogy: „cselekedtető foglalkozással tartjuk megvalósíthatónak az ökológiai szemlélet formálását is”. A szorgalmi időszakban zajló eseményekről az iskolában a „házi információhordozók” útján /faliújság, képújság, iskolarádió, honlap/, míg a szélesebb közvélemény számára a városi és megyei médiák „csatornáin” adunk tájékoztatást.
7
2015/16. tanév 1. Főbb adatok Tanulóink száma: 364 Műv.okt. növendékeink száma: néptánc: 105 ebből 92 körmendi, 13 egyházasrádóci zeneiskola: 125 ebből előképzős: 4, hangszeres: 121 fő Elsőseink száma: 40 Napközit igénylő: 239
Fejlesztő foglalkozáson vesz részt: 18 fő
Osztályok száma: 16
Napközis csoportok száma: 8 + 2 tanulócsoport
Szaktantermek száma: 6 A művészetoktatás növendékeit 8 csoportban képezzük a néptánciskolában és 15 csoportban a zeneiskolában.
2. Személyi feltételek Pedagógus munkakörben foglalkoztatott: -
általános iskola: 36 fő
zeneiskola:11 fő
néptánciskola: 3 fő
Közülük részmunkaidőben: -
zeneiskola: 1 fő
Óraadó: - zeneiskolában: 4 fő - néptánciskolában: 1 fő Közülük egyéb feladatot is ellát: - intézményvezető - tagiskola-vezető: 2 - intézményvezető-helyettes: 2 - osztályfőnök: 16 - munkaközösség-vezető: 8 - a diákönkormányzatot segítő: 1 - munka- és tűzvédelmi felelős: 1 - könyvtáros: 1 - közalkalmazotti tanácsvezető, ill.tag: 2 - szakszervezeti tisztségviselő: 3 - mérési koordinátor: 1 Nevelő-oktató munkát közvetlen segítő: Pedagógiai asszisztens: 1 fő Irodai dolgozó: 1 fő Rendszergazda: 1 fő Hivatalsegéd: 4 fő Karbantartó: 2 fő
8
Az általános iskolában a műveltségkörökhöz tartozó tantárgyak oktatását végzők körében 95 %-os a szakos ellátottság. A tovább- és átképzések lehetőségeivel élve, azt ajánlva segítjük a helyi tantervünkben rögzített egyéb műveltségterületek, modulok szakszerű oktatását /médiaismeret-mozgóképkultúra, hon- és népismeret/. Az oktató nevelő munkán kívüli feladatokat az iskolatitkár munkakörben dolgozó munkatársunk látja el. A karbantartási és takarítási feladatokat ellátó technikai személyzet a Városgondnokság alkalmazásában áll.
3. Tárgyi adottságok Intézményünk 1898-ban 2x4 osztályos polgári iskolának épült. Az 1967-ben, 1979-ben, majd 1995-ben történt átépítéseknek és bővítéseknek köszönhetően, ma a 22,75 fős átlag osztálylétszámokkal számolva a helykihasználásunk ideális. Az oktató-nevelő munka két /A és B/ épületben, valamint a főépülethez tartozó technika műhelyben folyik. A művészeti oktatásban résztvevő egyházasrádóci növendékek képzése - megállapodás alapján – az egyházasrádóci Kossuth L. Általános Iskola tantermeiben folyik. A zeneiskolai képzés a főépületünk majd tőszomszédságában lévő épületben történik.
Az intézmény tárgyi, épületbeli adottságai, egyéb jellemzők a) Az épületek száma: 4 b) Tantermek száma: 29 + zeneiskolai 2 c) Önálló osztályok száma: 16 d) Szaktantermek száma: 6 + zeneiskolai 6 e) A szaktantermek megnevezése: idegen nyelvi labor, kézműves-technika, 2 db számítástechnika, fejlesztő-logopédiai foglalkoztató, természettani f) Szertárak: fizika, biológia, magyar-történelem, földrajz, testnevelés, kémia, jelmeztár
9
g) Számítástechnikai eszközök: - gépek száma: 49 db - ebből oktatási célra használt: 40 db - a gépek típusa: PC III: 19 db PC IV: 30 db - nyomtatók: 14 db - laptop: 35 - dig.tábla: 9 h) Tornaterem, tornaszoba: van - a tornaterem mérete: 162 m2 - a tornaszoba mérete: 62 m2 i) Szabadtéri sportlétesítmény: kézi- és kosárlabdapálya j) Egyéb sportlétesítmény: sport-, játszóudvarok k) Könyvtár: van l) Politechnikai előkészítő műhely m) Étkeztetés: önálló konyháról n) Orvosi szoba A tornaszoba a testnevelés-sport tanórák mellett a náptáncoktatás egyik helyszíne is. Egyéb jellemzők A tanulói és osztálytermi bútorzat /padok, asztalok, székek, táblák, függönytartók/ nagy részét az elmúlt időszakban sokszor javíttattuk, újítottuk. Cseréjük, pótlásuk elengedhetetlen. Iskolánk nagyrészt rendelkezik a pedagógiai programjához rendelt eszközrendszerrel. /A hiányzók, a kötelezően beszerezendők listáját a melléklet tartalmazza./ Szertárainkban megtalálhatók a tanulói-tanári alapvető demonstrációs eszközök. /egységcsomagok, térképek, applikációk, mikroszkópok, vegyszerek, szerszámok, tablók, modellek stb./ A technika manuális foglalkozásainak anyag előkészítését, valamint a karbantartó munkák elvégzését a faipari és fémmegmunkáló célszerszámaink, gépeink segítik. Jól felszerelt konyha áll az étkezést igénybevevő tanulók és felnőttek rendelkezésére. Minden tanteremben felszerelt hangszórókon keresztül sugározza adásait az iskolarádió. A folyosókon számítógéppel vezérelt iskolatelevíziót is működtetünk. Komputereink és sokszorosító gépeink segítik az időszakosan megjelenő iskolaújságunk elkészítését. Az iskola 2 telefonvonalon érhető el. A fővonal 5 segédállomásra ágaztatható. Kettő MATÁV-Internet vonalat építtettünk ki. Könyvtárunk két egymás melletti tanterem átalakítása után áttekinthetővé és tágassá vált. Alapterülete 93 m2. Iskolánkban több könyvtárszakos kolléga dolgozik. A nyomtatott dokumentumok raktári katalógusa elkészült. Összeállítottuk a jelenleg még különböző szaktanteremben tárolt hangzó dokumentumok jegyzékét is.
10
A könyvtári állományra vonatkozó adatok: - A könyvek száma: 13.660 Ebből: - Tartós tankönyvek száma: 4.104 - Az audiovizuális dokumentumok száma: 372 - 1 db számítógép könyvtári program, Internet eléréssel - Video-DVD lejátszó, CD-s magnetofon-rádió Informatikai eszközparkunkat 2 szaktanteremben helyeztük el. 9 tan-szaktanteremben van interaktív tábla Nyelvoktatásunkat a 20 férőhelyes nyelvlabor teszi változatossá. A gyermekek testnevelését és az iskolai sportkör szakági foglalkozásait segíti a szintén társadalmi munka révén elkészült, tanteremből átalakított tornaszobánk, a tornatermünk és a mozgáskoordinációt fejlesztő udvari /mászókák, hinták, …/ eszközök rendszeres, balesetmentes használata. Eszközökkel jól ellátott terület:
- számítástechnikai, természettudományi szaktanterem - fizika tantárgy - /régi, karbantartott eszközök/ - könyvtár - fejlesztő szaktanterem - néptánc oktatás - zeneoktatás
Fejlesztés Eszközökkel és anyagokkal bővítve folyamatosan kell növelni a természettudomány, a technika manuális, a rajz tanórák gyakorlati részeinek, munkáltató jellegének hatékonyságát. Fontos a természettudományi szaktanterem gázvezetékrendszerrel és csatolt beépítésű elszívó berendezéssel történő ellátása, valamint egy média-audiovizuális eszköztároló-stúdió kialakítása.
11
4. Az iskola tanulóinak szociális környezete Az általános iskolai tanulók 84 %-a körmendi, 16 %-a a környező településekről bejáró. Az alapfokú művészetoktatási tagiskoláink növendékei közül 95 % körmendi, 5 % egyházasrádóci telephelyhez tartozó gyermek. A szülők foglalkozása:
14%
13%
9%
8% 18%
35%
42%
61%
szellemi
fizikai
egyéb
munkanélk.
Alapfokú Művészetoktatási Tagiskolák
Általános Iskola
Ezek a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési és tanulási, magatartási zavarral rendelkező gyerekek az iskolai tanulók 6 %a-át jellemzik. A helyzetet szemléltető arányok hosszú évek átlagában nem változnak. Az iskolai tanulócsoportok száma 16. Évfolyamonként 2 osztály működik. Az egy tanulócsoportra jutó átlagos tanulószám 22,7. A diákjaink létszámában a következő esztendőkben nagyobb arányú csökkenés nem várható.
12
Az egész napos ellátást /napközi-tanulószoba/ igénybe vevő tanulók számát és arányát az alábbi grafikon mutatja.
60
50 40 30
20 10 0 1.
2.
3.
4.
5.
Tanuló
6.
7.
8.
Napközis
Az első osztályos tanulóink születési adottságait, valamint a kisgyermekkorban, óvodában szerzett ismereteit, képességeit, készségeit tekintve a magyar iskolatársadalom átlagát leképezve érkeznek az iskolánkba. A részképesség és magatartászavaros gyerekek száma megnőtt. Ez a tény mindenütt – így nálunk is – átrendezi az átlagos populáció köréből beiskolázó intézmények szakmai munkáját. Ma és holnap fokozottabban kell törekednünk a tehetségek gondozására éppúgy, mint a született vagy szerzett hátrányokkal küszködők felzárkóztatására. A városiasodás, a korai érés, az információözön, a szülők elfoglaltsága, a társadalmi, - közösségi átalakulások, a több helyütt megnövekedett családi egzisztenciális gondok, fokozottabb gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre sarkallnak bennünket is.
13
5. Az iskolai élet sajátosságai Az iskolánk vonzereje a tradíciókra épülő hagyományos és speciális képzésformákból, illetve azok megvalósításából ered. Intézményünkben az oktató-nevelő munka hangsúlyait az alábbi, fő területekre helyezzük. - emeltszintű matematika oktatása az 5. évfolyamtól - magasabb óraszámú magyar nyelv és irodalomoktatás, emelt szint a 7. évfolyamból - első osztálytól bevezetett idegen nyelvoktatás, 2. idegen nyelvtanulási lehetőség - népművészeti képzés, a néptánc és a tárgyi néprajz foglalkozásain - zeneművészeti képzés a zeneiskolában - gazdag szabadidős kulturális- és sportprogramok szervezése, lebonyolítása - egyéni fejlesztés /differenciált - nívócsoportos oktatás, szakköri, sportköri tehetséggondozás, felzárkóztató egyéni és kiscsoportos foglalkozások/ - ÖKO-iskola – környezetvédő – ápoló, - fejlesztő magatartás kialakítása - részképesség zavaros gyerekek egyéni és csoportos integrált fejlesztése - ECDL számítástechnikai vizsga előkészítő, nyelvvizsga-előkészítő, - félévi minősítő vizsga - iskolarendszeren kívüli felnőttképzés /informatika/ - belső és külső ellenőrző, – mérési programok megvalósítása A tantárgyi eredmények és a nyolcadikos tanulóink kitűnő felvételi aránya a jó alapozó oktatáson túl, a differenciált képzés hatékonyságára is utal. A képzésünk hatásosságát és eredményességét mutatja, hogy a volt tanítványaink a középiskolában mind az elméleti, mind a szakmai területeken megállják a helyüket. A továbbtanuló diákjaink 70 %-a körmendi középfokú intézményben folytatja tanulmányait. Intézményünk jó kapcsolatokat ápol a város oktatási-, kulturális- és sportintézményeivel, egyesületeivel. Pedagógusaink és diákjaink aktívan vesznek részt a városi rendezvényeken. Dolgozóink közül többen kulturális, – sportegyesületi vezetőként, tagként, patronálóként, újság szerkesztőként, vesznek részt a település életében.
14
Iskolánk az alapfeladatain kívül az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:
6. Szociális szolgáltatások: -
gyermekétkeztetés /menza-napközi,- dolgozói étkeztetés hozzátartozói és szociális étkeztetés /a konyhai kapacitás kihasználása/ 1-4. évfolyamon a napközi /menza, egész napos ellátás/ tanulószoba biztosítása az 5-8. évfolyamon az alapítványaink és a szponzorok által támogatott táboroztatás állami támogatáson alapuló, a tantestület által javasolt mértékű és arányszámú tankönyvvásárlási támogatás reggeli ügyelet, hittanfelügyelet, a bejárók kísérése az autóbuszváróhoz egészségügyi szűrések - iskolaorvos - védőnő
Pedagógiai szolgáltatások: - sajátos nevelési igényű tanulók képzése - konzultáció a tanulási, magatartási problémákról a szülőkkel - lemaradók felzárkóztatása - felkészítés tanulmányi versenyekre - fejlesztő foglalkozás, könnyített testnevelés /szűrés, foglalkozás/ megszervezése - fizetett szakkörök - tehetséggondozás - tanulói - szülői tréningek - napközi, tanulószoba - iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, vizsgáztatás Sport szolgáltatások: - sportpályák, tornaterem, tornaszoba használat diákoknak - sportlétesítmények, felszerelések bérletbe adása, kölcsönzése kívülállóknak Egyéb szolgáltatások: - tábori szálláshely - tantermek, kiszolgáló helyiségek, programok biztosítása - speciális tanfolyamok - számítógép-kezelői, termékbemutató, nyelvtanfolyamok - étterem kiadása rendezvények lebonyolítására - gépelés, fénymásolás - kiállítások Hitoktatás A vonatkozó törvényi rendeletek, a fenntartói határozatok, valamint az iskola és az egyházak között létrejött megállapodás értelmében az intézmény helyiségeket és időkereteket biztosít a hitoktatások megtartásához. A teendőkről és a tapasztalatokról az intézmény vezetése a tanév elején és szükség szerint a szorgalmi időszakban is megbeszélést folytat az egyházak képviselőivel. A hit-és erkölcstan oktatásának kiterjesztése az 1. és az 5. évfolyamtól felmenő rendszerben történik.
15
7. Az iskola hagyományrendszere a) Rendezvények -
-
A nemzeti ünnepet megelőző munkanapon iskolai ünnepséget szervezünk. A tanévnyitóinkat és a végzős diákjaink ballagásával egybekötött évzáróinkat a szülők jelenlétében, ünnepélyes keretek között az iskolaudvaron tartjuk. Évente kerül sor a szülők és a pedagógusok közös báljára. A DÖK által szervezett farsangi bálok színvonalas, ötletgazdag jelmezversenyt, tombolát és zenés táncdélutánt kínálnak a tanulóknak és a szülőknek. A kulturális bemutatóra /KI MIT TUD?/ a gyermekek változatos és a zsűri által válogatott műsorszámokkal készülnek. Évente rendezzük meg a Nyelvek Hetét. Az alapfokú művészetoktatási intézményegységek kis zenészei, táncosai a közönség számára a növendék hangversenyeken, iskolai városi programokon, meghívásos rendezvényeken és rendszeresen karácsony előtt és május végén mutatják be tudásukat. 3-5 évente rendezzük meg a "Szeredás" népművészeti nemzetközi gyerek fesztiválunkat. Részvétel a néptáncgálákon /Sárvár, Mosonmagyaróvár, Vép, Szlovénia, Ausztria, Románia-Erdély/ A Diákönkormányzat rendezvényei Az Iskolai Sportkör évfolyami-szakági bajnokságai, kupái, nemzetközi sportversenyei - /SÜNI-kupák/ Őszi-téli-tavaszi Játszóházak, kirakodóvásárok egészségnevelési vetélkedő Nőnapi rendezvények, szülői fórumok, nyugdíjasaink fogadása Az ilzi, a dobronaki, csíkszentdomokosi partneriskolákkal történő pedagógiai, kulturális- és sportprogramok. Társadalmi munkák szervezése az iskola tantermeinek, folyosóinak, udvarainak, eszközeinek karbantartása céljából /szülők, pedagógusok, támogatók/
b) Szervezeti hagyományok -
-
A tanév indítása előtt a szorgalmi időszak munkaprogramját egyeztetjük a szülői munkaközösséggel, a diákönkormányzattal és a történelmi egyházak helyi vezetőivel. Szeptemberben egyeztetjük és tervezzük a közös programjainkat a bel- és külföldi partnerintézményekkel. Éves munkaterv szerint ápoljuk kapcsolatainkat az óvodákkal /Foglalkozások kölcsönös látogatása, nyílt nap - hét, szülői értekezletek, gyermekdélutánok, télapó- és karácsonyköszöntések, anyák napi műsorok./ A közművelődési intézményekkel a tárgyév végén, illetve az új év elején tartunk egyeztető tárgyalásokat. Kétévente felülvizsgáljuk az SZMSZ-t és a tanulók bevonásával a Házirendet. A természetes személyi változásokkal meg-megújuló szülői munkaközösség választmánya évente kétszer, szűkebb vezetősége többször értekezik. Összdolgozói találkozó a város vezetőivel. A tanulók tartalmas szabadidejének eltöltését szolgáló tevékenységeket a nevelőtestület közreműködésével valósítjuk meg. Szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt napok, diáknap. Nevelőtestületi értekezletek.
16
c) Szakmai, tantárgyi hagyományok -
-
-
Szakmai értekezletek, munkaközösségi foglalkozások /előadás, fórum, bemutató óra stb./ Részvétel a Városi Pedagógiai Napon Pályaválasztási értekezletek, tájékoztatók. Széles szakköri kínálat a tehetséggondozás és majd minden tantárgyi kört lefedő felzárkóztató foglalkozások. Egy-egy tantárgyhoz kapcsolódó hagyományok sorába tartozik: *A Nyelvek Hetével kapcsolatos rendezvények hazai és nemzetközi partneriskolák részvételével. *Úszásoktatás, Süni-kupák szervezése, házibajnokságok, körzeti versenyek. * A jól felszerelt gépparkra és a szakképzett oktatókra épülő szoftverkezelőtanfolyamok. Aktív és eredményes részvétel az országos, megyei, városi - tanulókra, közösségekre, iskolára, képzési területre, egyénekre célzott - pályázatokon. Egészségnevelési és műveltségi vetélkedők iskolaszintű - minden osztályra kiterjedő szervezése. *Iskolatörténet *Várostörténet *Hazánk történelme *Egészséges-életmód vetélkedők *Madarak és fák napja *Környezetvédelmi mérések végzése /kémia, biológia/ Szakmai táborok, tanulmányi kirándulások, üzemlátogatások. Állandó kiállításaink gondozása, gazdagítása /iskolatörténet, régi használati tárgyak, kézműves foglalkozáson, technika, rajz órákon, bútorok, kőzet-ásvány, taneszköz, stb./ A tanulók bevonása karbantartó, gyűjtő- és felújító társadalmi munkákba /hulladékgyűjtés, díszkert gondozás, tisztasági verseny, bútor festés, udvari rend/ A szertári eszközkészlet gyarapítása a tanulók - szülők munkája, gyűjtése által. /fizika, kémia, technika, biológia, földrajz, jelmeztár/
d) Értékelési hagyományok -
Osztályfőnöki órák /helyzet és önértékelés/ Osztályozó értekezlet, negyedévente – felső tagozat /magatartás és szorgalom értékelés/ Évzáró-nyitó nevelőtestületi értekezlet - iskola cél- és feladatok munkatervek Az egyéni értékeléseket a IV. számú fejezet 7. pontja tartalmazza. Fogadás - A legeredményesebb tanulók jutalmazása. Évenként jelentetjük meg az iskola előző tanévének céljairól, eredményeiről és nehézségeiről szóló könyvét az "Értesítő"-t. Méréseink, eredményeink értékelése
17
Intézményünk az alább felsorolt központilag szervezett versenyeken vesz részt rendszeresen, amit a tanévenként elkészített intézményi és a munkaközösségi munkatervek tartalmaznak. Versenyek Arany János Magyar Verseny Kazinczyról elnevezett „Szép Magyar Beszéd” verseny Simonyi Zsigmond Kárpát-medencei Helyesírási Verseny Országos Történelem Verseny Megyei Történelem Verseny Nagy Versmondás – rendezvény Varga Tamás matematikaverseny Kistérségi matematikaverseny Zrínyi Ilona matematikaverseny Nemzetközi „Kenguru” matematikaverseny Curie Matematikaverseny Bolyai Matematika Csapatverseny Kaán Károly Természetismereti verseny 5-6.évf. Teleki Pál Földrajz verseny Herman Ottó Biológia Verseny Hevessy György Kémia Verseny Curie Környezetvédelmi Verseny Anyanyelvi és Magyar irodalmi tanulmányi verseny 4. évfolyamosok számára Diáksport-Diákolimpia egyéni – csapatversenyek, atlétikai versenyek Rajz- képzőművészeti versenyek Német, angol nyelvi versenyek Művészetoktatás Országos néptáncverseny Méta minősítő verseny A közlönyben évente közzétett hangszer csoportok szerinti versenyek Sistrum Regionális Zenei Verseny Vetélkedők: Őrségi Nemzeti Park által hirdetett vetélkedő Föld Napja vetélkedő Madarak és Fák Napja vetélkedő Zenetörténeti, népdaléneklési vetélkedő Nagyrendezvények, projektek Nyelvi Hét rendezvényei Játszóházak /őszi-téli-tavaszi/ Műhelyalkotás – kistérségi kiállítás szervezés ÖKO-Iskola programjai – Külön munkaterv szerint Tehetségpont – Iskolai programjai TÁMOP 3.1.4. projekt éves feladatai /Témahét, 3 hetet meghaladó projekt/ „Határtalanul” országos pályázathoz fűződő projekt, amely révén diákjaink a határon túli magyar lakta települések iskoláival létesítenek kapcsolatot. E program során az adott pályázat részeként vendégül kell látni a számunkra külhoni szálláshelyet, programot biztosító iskola növendékeit. Ennek során értékelni kell a pályázat eredményeit, illetve az abban résztvevők tevékenységét. Művészetoktatás: félévi, év végi záróműsor, Hangadó
18
III. ÉRTÉKEK, ALAPELVEK, CÉLOK ÉS FELADATOK Intézményünk a humánus elvekre alapozó és az egyetemes emberi "Értékekkel építő, a gyermeki személyiségre differenciált képességfejlesztő iskola".
Értékek Az iskolánk életét az alábbi értékek követése, illetve a diákokban történő kiépítésének felelős szándéka határozza meg. Az én harmóniájára vonatkozó értékek: önismeret, öntudat önállóság, önellenőrzés, önértékelés önfegyelem A társas kapcsolat értékei: tisztelet, szeretet alkalmazkodás, megértés felelősségtudat, segítőkészség Az életvitel értékei: egészség, környezet-, egészségvédelem, tervszerűség, rendszeretet A társadalmi eredményességre vonatkozó értékek: kíváncsiság folyamatos tanulás biztos tudás, alkotó gondolkodás, gyakorlati képesség
Alapelvek Intézményünk oktató-nevelő munkáját leginkább befolyásoló alapelv a közösségeket összetartó normákon túl, az egyéni adottságokra és akaratra alapozó képességfejlesztés az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében. Ennek megvalósítását a további elvek vezérlik, segítik: - független, alkotó, hazafias-szülőföldszerető személyiség/jegyek/ kialakítása és fejlesztése - nyitott iskola működtetése - kapcsolatrendszer, beiskolázás körzethatárok nélkül a teljes lakosság vonatkozásában - A tantárgyak fajtái, óraszáma, a tananyagelosztás hangsúlyai egyaránt esnek a reál és humán műveltségterületekre. - A kommunikációs készség fejlesztése, az együttműködés kialakítása a nevelési elemekben, tartalmakban valósul meg. - Iskolánk életben egyenrangú tevékenységként kezeljük a felzárkóztatást és a képességfejlesztést. - Cselekedtető foglalkoztatással tartjuk megvalósíthatónak az ökológiai szemlélet formálását is.
19
- Kompetencia alapú oktatásban megjelenő újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése és alkalmazása • • • • • •
Tevékenységközpontúság – problémaközpontúság – felfedeztető tanításitanulási gyakorlat Módszertani sokszínűség – változatos munkaformák alkalmazása – koordináló, segítő, támogató tanári attitűd Életszerű, élet közeli ismeretek közvetítése Fokozatosság – folyamatosság elve (a fenntarthatóság érdekében is) A digitális pedagógia módszerei alkalmazásának elterjesztése- tanórán és tanórán kívül A pedagógusok önképzésének, a horizontális tanulás fontosságának elismerése, támogatása
Célok -
-
A NAT-ban rögzített kulcskompetenciák kifejlesztése tanórai és tanórán kívüli keretekben az élethosszig tartó tanulás megalapozása érdekében Az életkori sajátosságaiknak és képességeiknek megfelelően fejlődjenek diákjaink képességei. A tanulók sajátítsák el az önálló tanulás technikáit. A tanulók tanulási motivációjának kialakítása, fenntartása A felelősségvállalás, felelősségérzet megalapozása, fejlesztése A tanulók kreativitásának, problémamegoldó gondolkodásának fejlesztése Használható, eszközszintű tudás elsajátítása Az egyéni képességek optimális fejlesztése Rendelkezzenek szilárd alapműveltséggel. Legyen igényük a helyes életvitel kialakítására. Legyenek képesek a környezetük védelme és annak építő gazdagítására. Ismerjék a közvetlen környezetük, lakóhelyük történelmi, gazdasági múltját. Tudják értelmezni jelenét, kreatívan gondolkodjanak annak jövőjéről. Tudják elfogadni a másként gondolkodó, cselekvő embertársukat. A kiváló képességű, a kitartó szorgalmú tanulók a tanulmányi, a sport- és kulturális programokon, megmérettetéseken sikereket érjenek el. Az emeltszintű oktatásban részt vevő tanulók rendelkezzenek mérhetően is több és mélyebb tudással. A Hátrányos Helyzetű és a Halmozottan HH tanulók fejlesztésének, integrációjának segítése. Sikeres pályaválasztás. Az adottságaikat, érdeklődésüket és a lehetőségeiket összehangolva a vágyaiknak, akaratuknak megfelelően kerüljenek a középfokú képzést nyújtó iskolába. Tudják érzéseiket, gondolataikat a kommunikáció eszközei, módszerei segítségével közölni. Ismerjék és tudják kezelni az információhordozó eszközöket. Legyenek képesek a jel- és adathalmazból a számukra legfontosabb elemeket kiválasztani, majd azt másként összerendezni.
20
A célokból fakadó feladatok
- Nyújtsunk szilárd alapismereteket és ezekhez reális követelményrendszert építsünk ki. -
-
-
-
-
-
Az ismeretek megszerzése mellett játékos, oldott légkörű foglalkozások biztosításával fejlesszük a képességeket. Az 1-8. évfolyamon magasabb óraszámok, a tanórán kívüli foglalkozások számának átcsoportosításával, az önkormányzattól kapott további óraszámi keretek felhasználásával, a képességre és a tudásra mért nívócsoportok szervezésével végezzünk emelt szintű oktatást. A szakmai innovációnak teret engedő korszerű tanítási gyakorlat és a tudásra motivált helyes tanulási módszerek elsajátításával alakítsuk ki az alapvető, a mindennapi élethez, valamint a magasabb szintű általános műveltséghez és a továbbtanuláshoz szükséges jártasságokat, készségeket és képességeket. A tanulás és a munka megszerettetésével biztosítsunk olyan gyermekközpontú képzést, amely lehetővé teszi az egyén számára, hogy a társadalom hasznos tagja legyen. Ugyanakkor segítse egyéni céljai, elképzelései megvalósítását, saját személyiségének ideális fejlődését. A pedagógiai programban és a helyi tantervben az intézményszintű szakmai autonómia fejlesztésével korszerűsítsük az oktató-nevelőmunkát. A társadalmi munka értékének növelésével az alapvető iskolai és társadalmi szokások megtanításával, a hajlam fejlesztésével és gyakoroltatásával neveljünk igényes magatartásra és a környezetkultúra gazdagítására. Alakítsunk és fejlesszünk ki tanítványainkban közösségépítő személyiségjegyeket. Példaként kell kezelni a szocializációra, a kezdeményezésre, a kreativitásra képes egyéneket. Bővíteni kell az ezen emberi értékek kialakítására tett kezdeményezések számát, az ebbe bevonhatók körét, és az ezt segítő eszközöket. Olyan élettereket kell kialakítani, mely helyet ad és formálja a tanulókban az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáit és helyes formáit. Feladatunk biztosítani a diákok szervezett megnyilvánulási módjait, eszközeit. /Fórum, iskolaújság - TV - rádió/
Az oktatás során alkalmazni kell a kulcs- és egyéb kompetenciák fejlesztését szolgáló tanítói – tanulási módszereket! -
A tanulók bevonása saját tanulási folyamataikba A tanulók aktivitását biztosító munkaformák, tanulási szituációk alkalmazása A tanulói tevékenységre építő, a tapasztalati tanulást biztosító tanulási környezet létrehozása Fejlesztő értékelés alkalmazása Ön és társértékelés lehetőségének biztosítása Sokféle óraszervezés: tanóra, projekt, erdei iskola stb. A kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű alkalmazása Az iskola pedagógiai kultúrájának fejlesztése A digitális pedagógia elterjesztése, arányának növelése Az életkori sajátosságok figyelembevételével történő tevékenységszervezés, módszerválasztás
21
-
-
-
-
-
-
-
A gyermeki személyiség ismeretére alapozott egyéni fejlesztés, a képességek egyéni kibontakoztatása Eredményes és hatékony tanulási módszerek és technikák elsajátíttatása Az IKT technikák elsajátíttatása Feladat a nemzeti és európai értékek közvetítése, valamint a nemzeti és a tájegység kulturális örökségének ápolása. Ki kell használni a néptáncban, a kézműves foglalkozásokban rejlő speciális készség- és képességfejlesztés lehetőségeit. Kialakítandó a tanulókban az egészséges életmód, a helyes életvitel iránti igény. Biztonságos és egészséges környezet megteremtésével tudatosítani kell ennek fontosságát. /Tiszta, világos, virágos tantermek, díszített folyosók, higiénikus kiszolgáló helyiségek. Pihenőparkkal, játszó- és sporteszközökkel szerelt, növényzettel övezett, ápolt iskolaudvar kialakítása, gondozása, fejlesztése./ Az intézmény egészére érvényes követelményrendszer felállítása. Az új követelmények, módok kialakítása, majd folyamatos, egységes és következetes betartása, betartatása. Figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat, az új követelményeket, és az egyéni haladási különbségeket. Az oktatás és a nevelés elvárásaiban szükséges biztosítani a fokozatosság elvét és gyakorlatát. A fokozatosságra különösen az óvoda-iskola átmenetnél, továbbá a harmadik és az ötödik évfolyamba lépés időszakában szükséges figyelnünk. Időszakonként áttekintendő a jutalmazási és fegyelmezési rendszerünk. Tehetséggondozás és felzárkóztatás. A szülői-tanulói igények és a tanórai differenciálás, a tanórán kívüli foglalkozásokra biztosított központi és önkormányzati órakeretek átgondolt felhasználásával. Iskolai tanulmányi, sport, ügyességi, műveltségi vetélkedők szervezése, a tanulók felkészítése a körzeti, a megyei, az országos megmérettetésekre. Az önállóan működő diákszervezetre épített szabadidős, valamint az iskolai sportkör által irányított napi, hétvégi, szünidei programok biztosításával a tanulók igényes, tartalmas tanórán kívüli időtöltésének kialakítása. Az iskola tradícióira alapozva az új törekvések, rendezvények támogatása. Az iskola jó hírnevének megőrzése.
Feladat – szervezeti – működési szempontok - A kompetencia alapú oktatás tárgyi és személyi feltételeinek biztosítása – a kooperatív és együtt-tanulást biztosító tanulási környezet kialakítása (IKT eszközök, kooperatív tanulást segítő osztálytermek, taneszközök ..) - Belső képzések szervezése a kompetencia alapú oktatást támogató módszertani tudás átadása érdekében. - Helyi mérési rendszer kialakítása, fejlesztése
Feladat – az esélyegyenlőség szempontjából -
A rendszerben meglévő szelektív hatások mérséklése Az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítése Szegregációmentes, az együttnevelést biztosító környezet kialakítása A befogadó / inkluzív pedagógiai kultúra működésének támogatása – az ehhez szükséges feltételek biztosítása
22
A célok és feladatok megvalósulásának feltételrendszere a) Tartalmi lehetőségek b) Jogi, gazdasági, személyi feltételek, szülői elvárások c) A döntéshozók javaslatai, előírásai, kívánalmai a) Tartalmi lehetőségek - A gyermeki lehetőségek kibontakoztatása. - A környezet elvárásai. - A szülők aktív közreműködése és kritikája. - A pedagógus önmegvalósítása, nyitott gondolkodás. - Széles műveltség. - Az emberi etikán nyugvó teljesítmény elismerése. - Az érdekeltség és az érdeklődés felkeltése. - A kulturált együttlét szabályai. - Az egymás iránti tisztelet érvényesítése. - Biztosítani a tanulók, a szülők véleménynyilvánítását /fórum, szervezet/. - Normaalkotás, elmarasztalás. - A jó szakembergárda innovatív törekvéseinek felkarolása, a szervezett és önképzésük támogatása. - A produktív szakmai munkaközösségek iskolaszintű összehangolása. - Az intézményi szakmai önállóság fenntartásával és fokozásával a nyugodt, kiegyensúlyozott iskolai légkör óvása. - Az "iskolahasználók", bizalmának megnyerése, támogatásuk megszerzése, bevonásuk az új kezdeményezések megvalósításába, véleményük kikérése. - A segítő szándékot őszintén óhajtó légkör kialakítása. - Külső kapcsolatrendszer ápolása, fejlesztése. A tartalmi elvárások megvalósulásához elengedhetetlen az oktatás-nevelés szakmai feltételrendszerének, eszközigényének, környezetének fejlesztése, felújítása, pótlása. /Épület karbantartás, alapvető bútorzat, elhasznált, hiányzó demonstrációs eszközkészlet felújítása, beszerzése./ Lásd: tantárgyi minimális eszközkészlet, iskolai fejlesztés közép és hoszszú távú terve. b) Jogi feltételek Köznevelési Törvény. Miniszteri rendeletek, utasítások. Fenntartói, Működtetői határozatok Alapdokumentum és az abban rögzített szakfeladatok. A működés "dokumentumrendszere, kinevezési okmányok”. Szervezeti és Működési Szabályzat. Kollektív Szerződés, munkaköri leírások. Az iskola "előéletének" dokumentumai. Leltárkönyvek, törzskönyvek, tanulói nyilvántartások Gazdasági feltételek Költségvetés Szakági feladatok: kiadási - bevételi oldal Eszközkészlet - nagyleltár Tantárgyi működés alapjai Az oktatás - nevelés optimumának kívánalmai
23
Dologi: Épületek, udvarok, melléképületek Tantermek, szertárak, kiszolgáló helyiségek Foglalkoztatók. tantermek, szaktermek tornaterem, tornaszoba Berendezési tárgyak Nagy értékű eszközök Információhordozók, rögzítők, sokszorosítók Személyi feltételek: Az alapstátuszok száma, szakossága, elosztása a szakfeladatokon a tanulócsoportok számától, az alap- és azon túli választható óraszámtól függ. Végzettség: - kinevezett /véglegesített/ - szerződött /határozott idejű/ - óraadó - részmunkaidős, mellékállás Szak, szakpárosítás Betöltetlen munkakörök Új, eztán létesítendő munkakörök - Foglalkoztatás - középtávú programja - Továbbképzés, továbbtanulás
A szülők elvárásai az iskolától és a pedagógusoktól 1. Tartsa tiszteletben a tanulók emberi méltóságát és jogait. 2. Adjon érdemi választ a tanulók javaslataira, kérdéseire. 3. Adjon érdemi választ a szülők javaslataira, kérdéseire. 4. Kísérje figyelemmel és segítse elő a gyermek fejlődését. 5. Szülőket az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa. 6. Szeresse tanítványait. 7. Szakmailag felkészült legyen. 8. Képes legyen érdekessé tenni az általa tanított tantárgyat a tanulók számára. 9. Rendszeresen értékelje a tanulók munkáját. 10.Értékeljen igazságosan és objektíven. c) A döntést hozók javaslatai, előírásai, kívánalmai - KLIK, mint fenntartó - Intézmény - Összdolgozói akarat - Tantestületi határozat - Munkaköri, munkaközösségi kérések, javaslatok - Egyéni elképzelések, döntések - Érdekképviselet: Pedagógusok Szakszervezetének helyi közössége - Érdekérvényesítés: Közalkalmazottak Tanácsa - Szülői Szervezet - Diákönkormányzat - Véleményezés, szakértés: Országos Szakértői, Szaktanácsadói Névjegyzék
24
A célok megvalósulásának ellenőrzése, értékelése
A pedagógiai program egészét és részelemeit, különös tekintettel a célok és az ezekhez eszközként rendelt feladatok megvalósulásának folyamatát és végeredményét időszakonként felül kell vizsgálni, továbbá az egyeztető fórumokon átjuttatni és szükség esetén módosítani. Hosszabb-rövidebb intervallumonként helyzetelemzést kell készíteni. Az értékelést, illetve az ellenőrzést legalább évente, a nagyobb módosítást 5 évente tervezzük elvégezni. - A célok megvalósulását elsőként a saját, intézményszintű – minőségbiztosítási tapasztalatainkra alapozott un. Intézményi Önértékelés segítségével kell elemezni, változtatni. Ezt szolgálja :
intézményi ellenőrzési – mérési – értékelési rendszer az intézményvezetőség által elkészített éves ellenőrzési rendszer a munkaközösség szakmai önvizsgálata. a tantestület által kezdeményezett változtatások a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat által javasolt felülvizsgálat - kérdőívek alapján.
- Másodszor: a központi méréseket és felülvizsgálatokat az intézmény egészére, egységeire, egyes munkaterületeire, műveltség köreire is ki kell terjeszteni. /Monitor vizsgálat, tematikus mérések stb./ - Harmadszor: figyelembe kell vennünk a külső szervek, a fenntartó, a számvevőszék, a felkért országos listás szakértő által lefolytatott ellenőrzések, értékelések tapasztalatait.
25
IV. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSE 1. Az intézmény irányítási és szervezeti felépítése Az intézmény szakmai irányításáért közvetlenül az intézményvezető felelős. A tagintézmények feladatainak összehangolását és a különböző munkakörök vezetését az intézményvezetőség segíti. Az intézményvezetőség tagjai: - intézményvezető - intézményvezető-helyettesek, tagiskola-vezetők Az intézményvezetőség szerepe: 1. állásfoglaló, véleményező 2. döntés előkészítő - döntéshozó Az intézményvezetőség hetente, a tanácsnoki szint félévente - de szükség szerint többször is – ülésezik. A napi – heti munka - közeljövő teendőit az intézményvezető és a helyettesei határozzák meg, illetve értékelik az elmúlt időszak történéseit. Az intézményben folyó munka tervezését az intézményvezetőség és azt a munkaközösségvezetőkkel, a diákönkormányzatot segítő nevelővel, - a diákönkormányzat elnökével, - a közalkalmazotti tanács, a szakszervezet és a szülői szervezet vezetőivel, kibővített iskolavezetőség végzi. Az oktató-nevelő munka egyes szakterületeire szóló döntéseket a havonta - de szükség szerint többször is - ülésező az intézményvezető és/vagy a szakmai helyetteseinek a részvételével a munkaközösség-vezetői team hozza meg. Az oktató-nevelő munka sokszínűségének és szervezhetőségének igénye hozta létre az alábbi szakmai munkaközösségeket.
a munkaközösség neve Az 1-4. évfolyamon tanítók munkaközössége Az 5-8. évfolyamon tanítók munkaközössége Készségek /1-8.évf./ Matematika-informatika /5-8. évf./ Humán /5-8.évf./ Természettan /1-8. évf./ Testnevelés-Sport /1-8.évf./ Művészeti - tagintézményközi A vezetők feladatkörét az SZMSZ részletesen tartalmazza.
26
A szakmai munkaközösségek, a tantárgyak, az ismeretkörök iskolai rendszere
Munkaközösség
Humán
Tantárgy
Ismeretkör
Magyar nyelv Irodalom Dráma és tánc Könyvtárhasználat Angol,-német idegen nyelv Médiaismeret-Mozgóképkultúra Történelem, társadalmiés állampolgári ismeretek Készségfejlesztés
Matematika-informatika Matematika, informatika, könyvtári informatika Testnevelés és sport
Évfolyam
5-8.
5-8. Készségfejlesztés
Testnevelés és sport
1-8. Úszás
Természettan
Készségek
Művészeti
Alsós
Felsős
Természetismeret Természettudományi gyakorlatok Biológia Földrajz Fizika Kémia Ének-zene, énekkar Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Kézműves, Barkács
5-8.
1-8. 6; 8.
általános iskola zeneiskola tánciskola Matematika Magyar nyelv és irodalom Környezetismeret osztályfőnöki Erkölcstan
Gyakorlati ismeretek aktualitások szervezési feladatok
Erkölcstan Hon- és népismeret Pénzügyi- és gazdasági kultúra Osztályfőnöki Szervezési feladatok Lásd: nevelési tervek
27
1-4.
5-8.
5-8.
FENNTARTÓ
INTÉZMÉNYVEZETŐ
SZAKMAI MUNKAKÖZŐZŐSSÉG VEZETŐK
MŰV.OKT TAGISKOLA-VEZETŐ ZENEISKOLA
KÖZALKALMAZOTTI TANÁCS ELNÖKE
NEVELŐTESTÜLET
TECHNIKAI DOLGOZÓK
MÉRÉS
ELLENŐRZÉS
ÉRTÉKELÉS ALSÓ TAGOZAT
FELSŐ TAGOZAT
NAPKÖZI – TAN.SZOBA
SZAKSZERVEZET 28
MŰVÉSZETOKTATÁS
DIÁKÖNKORMÁNYZAT ÉS SZÜLŐI SZERVEZET, INTÉZMÉNYI tANÁCS
MŰV. OKT TAGISKOLA- VEZETŐ NÉPTÁNCISKOLA
INTÉZMÉNYVEZETŐHELYETTESEK
2. Munkarend A tanév rendje a tanév beosztása miniszteri rendelet alapján történik. a szorgalmi idő a tanévnyitó ünnepéllyel kezdődik és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be. Tanítási napok: hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek Tanítási napnak számít minden olyan nap, amikor a nevelők felügyelete mellett a tanulók az iskolai munkaterv szerint tevékenykednek. - /legalább 3 tanóra/ e) a művészetoktatási intézményegységben indokolt esetben szombaton is lehet tanóra. a) b) c) d)
A heti munka rendje A tanítás ideje általában a munkanapok délelőttje. A művészetoktatási intézményegységben a tanórák délután és szombat délelőtt vannak. A változás rendjét az intézményvezető szabja meg. Ezt indoklással bejelenti a fenntartónak, a tantestületnek és erről időben értesíti a tanulókat és a szülőket. Az iskola a szorgalmi időben hétfőtől péntekig 7.00 órától 19.00 óráig tart nyitva és 7.30 – 17.00 között biztosít felügyeletet. Szombaton és vasárnap az iskola intézményvezetővel történő előzetes egyeztetés alapján tartható nyitva az iskola sportudvara, tornaterme, ebédlője /konyhája/, tantermei. A tanítási szünetekben az előre meghatározott napokon ügyeletet tartunk. A tanórákat kéthetes rendbe - ciklusos órarend - szerveztük. Indokai: l. A félévek viszonylatában az évi összóraszám eloszlása egyenletesebb. 2. A páratlan /két hétre jutó/ óramennyiség elosztható. Nem feleződik meg fél-fél órára a maradék egy óra/hét A művészetoktatási intézményegységben heti órarendet használunk.
A napi munka rendje Az iskolai foglalkozások rendje évfolyamonként Idősáv
1-2-3. évfolyam
4-5-6. évfolyam
7-8. évfolyam
8.00-11.45
tantárgyi órák
tantárgyi órák
tantárgyi órák
12.45-13.30
ebéd, szabadidő
ebéd, szabadidő
ebéd
13.30-14.30
foglalkozások
foglalkozások
ebéd, szabadidő
14.30-16.00
napközis tanóra
napközis tanóra tanulószoba ebéd
tanulószoba
11.55-12.40
29
tanulószoba
- A tanítás reggel 8 órakor kezdődik, ami - indokoltan - változtatható. - A tanítási óra 45 perces. - Ha pedagógiailag indokolt, az órák tömbösítve is megtarthatók. - Az alapfokú művészetoktatás a délutáni, illetve szombaton délelőtti idősávban tartja, foglalkozásait. - Az iskolai ünnepélyek, a szülői értekezletek, nyílt napok idején az iskola munkarendje az intézményvezető döntése szerint módosul. - Az iskolai könyvtár nyitvatartási idejét és használati rendjét a könyvtár működési szabályzata tartalmazza. A napközis tanulók 16.00 – 17.00 óra között hagyhatják el az iskola épületét. 16.00-17.00 óra között igény esetén felügyeletet biztosítunk. 16.00-19.00 óra között klubfoglalkozások, illetve önköltséges tanfolyamok, igény szerint. Az iskola délutáni munkarendjébe szervesen épülhetnek be az egyéb foglalkozások. - A hivatalos ügyek intézése az irodában történik 8 és 16 óra között.
A tanulók szünidei programja A tanítási szünetekben az osztályok - az osztályfőnökök, a napközis csoportvezetők, A Diákszervezet, az ISK, a szülők közreműködésével különböző programokat szervezhetnek. Erre igénybe vehetik az iskola létesítményeit és eszközeit. A téli szünetben: sítúrák, sportfoglalkozások, tanfolyamok A tavaszi szünetben. Kerékpáros és gyalogos túrák, társadalmi munkák A nyári szünetben: táboroztatás, társadalmi munkák A szülők kérésére, megfelelő létszám esetén nyári napközit szervezünk.
3. A belső kommunikáció rendszere Az iskola életét befolyásoló és módosító legalapvetőbb és átfogóbb döntéseket a nevelőtestületi értekezlet hozza meg. Az egyedi, kisebb csoportokat, területeket érintő ügyekben az intézményvezetőség dönt. Az intézményvezető az éves munkaprogramon túl jelentkező teendőkről, rendezvényekről vagy írott formában /tanári tábla/ és elektronikusan on-line /drive /, vagy szóban a reggeli és délelőtti rövid munkaértekezleten ad információt, illetve jelöli ki a teendőket és kéri fel megvalósításra a felelősöket.
30
A tanulóifjúság informálására és véleménynyilvánítására az alábbi formák és eszközök állnak a rendelkezésre: - egyéni beszélgetések /osztályfőnökkel, szaktanárral, intézményvezetővel/ - fórumok-diáktanács-pedagógusok meghívott szülők részvételével - iskolaújság, iskolarádió, iskola TV, Honlap - faliújság, „óhaj-sóhaj” láda o A Diákszervezettel előkészítve évente legalább egyszer diákközgyűlést tartunk. A tanulóifjúság nagy részét érintő fontos tájékoztatókat az ún. "iskolagyűlés" keretében, nagyrészt az udvaron tartjuk meg. A szülőkkel szülői értekezleteken, fórumokon, fogadóórákon, nyílt napokon, családlátogatásokon és különböző iskolai, osztály programok alkalmával, továbbá ha szükséges az ellenőrzőbe történő beírást követően négyszemközt találkozunk és adunk kölcsönös tájékoztatást. A tanulók és szülők az iskola életéről információkat kaphatnak: - az iskolaújságból, honlapról - az évkönyvből, - aktuális programok előtti írásbeli értesítésből. A mindenkire vonatkozó írott információkat az iskola hirdetőtábláira is elhelyezzük. 4. A képzés rendje A képzés szakaszai 1-2. évfolyam: Bevezető szakasz - Az elemi szintű készségek és képességek kialakítása, ezek szilárd alapokra helyezése. - A családi és óvodai nevelés eredményeire építve, a helyes önértékelés, énkép megalapozására törekvés. - Az iskolai értékrend elfogadtatása. - A tanuló kíváncsiságának folyamatos kielégítése, az őt körülvevő világ ok-okozati összefüggésének megismertetése. - A szocializációs folyamatok továbbépítése, a közösség tagjává válásának elősegítése. 3-4. évfolyam: Kezdő szakasz. - Az alapkészségek és képességek megerősítése, ezek fokozatos kiszélesítése. - Hatékony tanulási technikák elsajátíttatása a gondolkodás absztrakt műveleteinek kialakulásával. - Értelmes, összefüggésekre épülő tanulás és az önálló problémamegoldás fejlesztése. - A társak felé fordulás ideje, ezért fontos a csoportképzés és képződés támogatása.
31
Célunk, hogy a 4. majd a 8. osztály végén minden tanuló rendelkezzen azokkal a „Mindenkitől, mindenkor elvárható” ismeretekkel és képességekkel, amelyek birtokában a következő képzési szakaszok /felső tagozat, középiskola/ követelményeit teljesíteni tudják. A tantárgyaknál – lásd helyi tanterv – jelölt eltérő tanítási módszereken, tanóra vezetéseken kívül a meghatározott kritériumra orientált , az évenkénti éz a kétéves ciklusok végén rögzített követelmények teljesítését az egyes diákok más és más adottságait figyelembevevő, differenciált oktatásszervezéssel, tananyag-kiválasztással, egyénre szabott nevelési eljárással tudjuk csak majd minden tanulónál megvalósítani. A tantárgyi, műveltségköri /kognitív/ minimum tudás mellett fontos az alapvető személyiségjegyek, képességek és készségek életkornak megfelelő kialakítása – Lásd a „Nevelési program legfontosabb feladatai” című részt. Ezek teljesítése, birtoklása nélkül diákjaink nem léphetnek a felsőbb osztályba.
5-6. évfolyam: Alapozó szakasz - A hagyományos tantárgyak erősítésének szakasza. - A képességek szerinti tudástartalmak és ezek átadásának megvalósítása. - A képességcsoportok közötti átjárhatóság biztosítása. - Tehetségkutatás.
7-8. évfolyam: Fejlesztő szakasz - A differenciálódás szakasza. - Az érdeklődés, a képesség és a pályaválasztás szerinti specializálódás ideje. - A felnőttekről való leválás pozitív formáinak felkínálása. - A szaktárgyi ismeretekre és a sikerélményekre épülő tudatos alkotó tevékenység biztosítása. - A reális önismeret és önértékelés fejlesztése. - Tehetséggondozás, felzárkóztatás. - A választott továbbtanulási irányra, iskolatípusra való felkészítés. A szakaszhatárok elérésének és továbblépésének képzési, pedagógiai feltételei a helyi tantervünkben, arra az életkorra, évfolyamra jelölt minimális követelmények teljesítése. A tanulmányi előmenetel éves tendenciája, a belső és a külső mérések eredményei határozzák meg a képzési szakaszok átlépésekor értékelhető szinteket. - /Lásd e fejezet 8. pontját "A magasabb évfolyamba lépés feltételei"/
32
A képzés szerkezete A tanulók heti óraszámát a kötelező és a választható órák, foglalkozások együttesen adják. A tanítási alapóraszámok maximált mértéke megegyezik az Nkt-ben meghatározott napi-heti maximált óraszámokkal. Iskolánk él a törvény adta jogával, hogy a tanórán kívüli, választható órakereteket a tanév időszakában, illetve a tanulócsoportok és az évfolyamok között - igény és lehetőség szerint - átcsoportosítja. A napközi, tanulószoba törvény által biztosított időkereteit a szülői kérések mérlegelése után a fenntartó hozzájárulásával növeljük meg. /étkeztetés, felügyelet, fejlesztő foglalkozások stb./ Az alapfokú művészetoktatási intézményegységben az előképző, haladó és továbbképző csoportjainknál a tanszaki óráknál a törvény által előírt és biztosított óraszámainkat használjuk fel. Tanulócsoportok és képzésformák A tanórákat kéthetes - ciklusos - órarendbe szervezzük. Az alsós évfolyamon az osztályokkal főként két-két nevelő foglalkozik. A tanítást és a napközis tevékenységet a tanítók osztott munkakörben végzik. Egyes műveltségtartalom, képzési terület oktatását önálló tantárgyként vagy tanfolyamként szaktanárok, vagy a terület oktatására képzett szakoktatók, óraadók végzik. A felső 5-8. évfolyamon a képzés a szaktanár irányításával, részvételével a műveltségkörökhöz rendelt tantárgyi órakeretek között történik. Minden osztály élén osztályfőnök áll. Az ötödik évfolyamtól képességre és tudásra alapozott /korrekciós - átlag - jó/ nívócsoportos oktatást végzünk matematika magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv tantárgyakból. Tanórán kívüli foglalkozások Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei szerint - tanórán kívüli foglakozásokat szervez. - Napközis és tanulószobai foglalkozás - Iskolai könyvtár szolgáltatása - A képességek differenciált fejlesztését szolgáló foglalkozások /énekkar, szakkörök, felzárkóztatások, személyiségfejlesztő tréningek/ - Iskolai sportkör /választott tanórán túli sportfoglalkozások/ - Tanulmányi, szakmai, kulturális versenyek, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek - Tanfolyamok - Az alapfokú művészetoktatási intézményegységek órái, foglalkozásai
33
Napközi, tanulószoba A napközi az együttműködés, az együttes tevékenység színtere. Közösségteremtő erejével kiegészíti a család szocializációs szerepét. Nemcsak az iskolai tanulmányok segítése, hanem az egyes gyermekek otthonosság-és komfortérzetének biztosítása is a jól működő napközi feladata éppúgy, mint az étkezési kultúra, az illemtudó viselkedés és a kommunikáció fejlesztése. A szülői kéréseket követően a felkínált napközis ellátást - étkeztetés, tanulószoba, fejlesztő foglalkozások, felügyelet - igénylő tanulókat a létszámok függvényében évfolyamszinten, de lehetőség szerint az alsó korosztályban osztályszinten szervezett csoportokba rendezzük. A napköziben folyó munka az elmúlt évtizedek során átalakult. A gyerekek beszűkült szabadidő keretét újra ki kell tágítani! A pedagógiai programunk és a helyi tantervünk új elvárásai alapján a napközis munkakör és az ott folyó élet is szükségszerű változásokon megy át. A csoportvezetőknek egyrészt szabadidő szervezőként, a délutáni időszakra eső programok segítőjeként, másrészt a másnapra, a következő időszakra jelölt tantárgyi feladatok megoldásában kell támogatóként részt venniük. A tantárgyak tanítóival és az osztályfőnökökkel karöltve együtt kell figyelniük a közösség- és személyiségfejlesztésre. Közös alapokon nyugvó, tervszerű, következetes nevelőmunkával építik ki a kulturált magatartás és szokásrendszert. A napköziben megfelelő körülményeket kell biztosítanunk a gyermekek másnapi tanulmányi felkészüléséhez. Elengedhetetlen figyelni az egyéni terhelésre, az önállóság fejlesztésére, az eltérő képességű tanulók előmenetelére és a túlterhelésből fakadó problémák jelzésére. Fontos feladat a személyi tisztaság, a szabad levegőn a sportos és játékos mozgással töltött időszak növelése, az egészséges életmód fejlesztése. A napközi otthonba, a tanulószobába való felvétel módját és a felvételről szóló döntés elveit az SZMSZ tartalmazza. Iskolai könyvtár Az iskolai könyvtár lehetővé teszi, hogy szolgáltatásait a tanulók és a pedagógusok minden tanítási napon igénybe tudják venni. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: Mind a tanulók, mind a pedagógusok számára lehetővé teszi állománya egyéni, illetve csoportos helybeni használatát. A kézikönyvtár kivételével állományát kölcsönzi. Segít a nevelőknek, tanulóknak az iskolai munkához kapcsolódó irodalom kutatásában. Esetenként témafigyelést, önálló irodalomkutatást is végez. Közreműködik a könyvtárbemutató, könyvtárismertető és a könyvtárhasználatra épülő tanítási órák, foglalkozások /napközis, szakköri/ rendszerének kialakításában, előkészítésében és megtartásában. A tanulói aktivitásra építve öntevékeny könyvtári közösségeket szervez, működtet. A könyvtár a könyvet, a könyvtárhasználatot, az olvasást népszerűsítő rendezvényeket /íróolvasó találkozó, rendhagyó órák... stb./ szervez.
34
Iskolai sportkör Az iskolában minden tanuló részére a kötelező testnevelési órák, sportköri órák, napközis játékos szabadidős mozgás, alapfokú művészetoktatás tanórái biztosítják a testmozgás, testedzés lehetőségét. Az iskolai sportkörben: labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, torna, asztalitenisz, turisztika szakág működtetésére van mód. A szakágak munkájába minden tanuló bekapcsolódhat. Az iskolai sportkör az edzéstervnek megfelelően használhatja az iskola sportlétesítményeit, udvarait. A tanulók edzettségének biztosítása céljából házibajnokságokat szervezünk, amin minden olyan tanuló részt vehet, aki rendszeresen látogatja a sportkör felkészítő foglalkozásait. Képzési specialitások - Óvodások labdás mozgása, idegen nyelv oktatása - Süni-sulis játszóházak - Képességfejlesztés és felzárkóztatás - Képesség szerinti csoportbontás - 2. idegen nyelv tanulásának lehetősége - Emelt szintű oktatás - Énekkar - Alapfokú művészetoktatás - Úszásoktatás - Önismereti csoportok - Fejlesztő foglalkozások
Képességfejlesztés és felzárkóztatás Tervezett szakkörök Alsó tagozat: magyar nyelv, matematika, énekkar, sportkörök Felső tagozat: magyar nyelv, könyvbarát, matematika, idegen nyelv, história, földrajz, kémia, fizika, biológia, vöröskereszt, technika-barkács, rajz-képzőművészet, informatika, énekkar, újságírás, fotózás – filmezés, kézművesség, csillagászat, kertészet, sportkörök, egyéb /a tanulók igénye alapján/ Tervezett felzárkóztatások Alsó tagozat: magyar nyelv, matematika, számítógépes felzárkóztató program, környezetismeret
35
Felső tagozat: számítógépes felzárkóztató program, történelem, földrajz, kémia, biológia, fizika, egyéb /szükség szerint/ Képesség szerinti csoportbontás A tanulókat képességeik és a tudásszintjeik alapján az 4. évfolyamtól az idegen nyelv 5. tanévtől matematika, a magyar nyelv és irodalom, tantárgyakból nívócsoportokba soroljuk. A képességcsoportok /A - emelt szint, B - hagyományos, C - korrekciós/ tanórái azonos évfolyamon egy időben vannak. A csoportok képzése tematikusan és pedagógiailag is átjárható módon történik. A mérési eredmények tükrében évente a tanulók oda-vissza járhatnak. Az idegen nyelvek tanulásának lehetőségei Iskolánkban az idegen nyelv tanítása az első évfolyamtól- tanórai/szakköri rendszerben indul. Itt oldott légkörben, játékos módon, éneklés, tánc, mondókák segítségével ismerkednek meg egy új élő nyelv legelemibb sajátosságaival és a szavak kiejtésével. A negyedik évfolyamtól kötelező órákon nívócsoportokban folytatódik az oktatás. A hetedik évfolyamtól a délutáni, tanórán kívüli órakereteket felhasználva a szülőnek-tanulónak módja van dönteni, hogy vagy az addig tanult idegen nyelv tudását gazdagítja és mélyíti tovább, nyelvvizsgára is felkészülve, vagy egy új /angol, német, orosz, francia, olasz/ nyelvet kezd el tanulni. A tanuló az utóbbi választásával a középiskolában már gyakorlattá vált kettő idegen nyelv tanulásához is előismeretet szerezhet. Énekkar Az énekkarokba az ének-zene szakos tanárok irányítják - az önkéntesség megtartásával - a tanulókat. Az iskolai énekkar az iskola ének- és zenepedagógusainak a vezetésével hetente tart foglalkozást. Az énekkar a nemzeti ünnepek alkalmával a diáknapokon, a diákönkormányzat által szervezett programokon közreműködik az ünnepi hangulat megteremtésében és rendszeresen részt vesz a városi, a megyei és országos rendezvényeken. Alapfokú művészetoktatás A növendékek képzése iskolánk alapfokú művészetoktatási intézményegységeiben történik. Az önkéntes jelentkezésen nyugvó iskolában az oktatás délután illetve indokolt esetben szombaton valósul meg. Az órák elosztásánál nagy figyelmet fordítunk az életkori sajátosságokra és a leterheltségre. A képzés a tanuló első osztályos korában indulhat. A jelentkezők egy-két évig - előképzősként - heti 2, a zeneművészeti tagiskolában akár heti 4 órában, a képzés első évfolyamtól pedig heti négy órában ismerkednek a művészeti ágakkal (néptánc, zeneművészet). A képzés az első osztálytól kezdődően 2+6+4 éven át tarthat. Az iskola tanulói évenként színházi bemutatón és kiállításon mutatják be egész évben megszerzett zenei, táncos tudásukat szüleiknek, hozzátartozóiknak és a nyilvánosságnak. A szorosan vett oktatási programhoz színház-, múzeumlátogatások, táncházak, nyári szaktáborok és fesztiválok kapcsolódnak. Az iskola gazdag nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. A művészetoktatásban való részvétel valamennyi helyi és környékbeli iskola tanulói számára nyitott, hiszen a tanórák nem zavarják az iskolák oktatási rendjét.
36
Úszásoktatás Iskolánk minden tanulója a 2. 4. és a 6. 7. évfolyamban a testnevelés tanórák részeként úszásoktatásban részesül. Önismereti csoportok foglalkozásai A szülők, az osztályfőnökök és a nevelési tanácsadó munkatársainak egyeztetett véleménye, valamint az érintett tanulók meggyőzése után önismereti csoportfoglalkozásokat szervezünk. Ezeken a tréningeken a gyerekek alkalmazkodó képességének, türelmének, az egymás iránti segítőkészségének és önkontrolljának a fejlődését segítjük. Süni-suli iskola-előkészítő, játszóházi foglalkozások Iskolánk évek óta, külön munkaterv szerint hangolja össze az óvoda-iskola kapcsolatrendszerét. Megkönnyítve ezzel is a gyermekek óvoda-iskolaváltását, az új élethelyzethez történő alkalmazkodás nehézségeit. A nagycsoportosok iskola-óralátogatásai, az óvónőkkel történő rendszeres konzultációk, a szülők számára tartott fórumaink, a nagycsoportos gyerekekkel történő programjaink mind ezt a célt szolgálják. A tanév egész időszaka alatt térítésmentes Süni-suli – főként az idegen nyelv alapjainak a megismertetésére építve - foglalkozást tartunk heti egy alkalommal. Az iskola évszakonként rendezi meg a nagycsoportos óvodások számára az ún. „játszóházakat.” Ezeken a napokon játékos foglalkozások keretében szoktatjuk a gyerekeket az iskola új légköréhez. Megismerkednek társaikkal, nevelőikkel, az iskolával. Népi gyermekjátékok, segítségével foglalkoztató feladatlapokkal a ceruzafogást, kéztornát, a testtartást, a hozzáállást és a feladattudat szintjét alakítjuk. Hangulatossá tesszük az együttlétet, mesékkel, bábjátékokkal, szerepjátékokkal. Figyeljük a gyerekek légzéstechnikáját, hangképzését, hangerejét, szókincsét. Manuális foglalkozások keretében fejlesztjük a kézügyességet, kreativitást. Agyagozunk, gyurmázunk, papírt hajtogatunk, tépünk és nyírunk. Gyöngyfűzéssel az ujjak apró mozdulatait segítjük. Kötetlen játékok keretében ismerkednek egymással, kapcsolatok, barátságok alakulnak ki. 5. A tanulói jogviszony A tanulói jogviszony keletkezése A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. Az intézmény egységeibe történő beiratkozás rendjét és idejét a Kormányhivatal határozza meg, illetve az ezzel kapcsolatos szabályokat a beíratás dátuma előtt 1 hónappal nyilvánosságra hozza, valamint az intézmény is kihirdeti. A beiskolázás Körmend és környékének településeiről a szülők kérése alapján történik. Felvételi körzethatárok vannak. Az e területről érkezett gyermekek felvétele kötelező. A beíratás feltételei és a felvétel követelményei: a) Az első évfolyamba lépéskor: - megfelelő életkor, fejlettség - óvodai, szükség esetén - nevelési tanácsadó, tanulási képességet vizsgáló szakértői vélemény - a beíratásra vonatkozó szülői kérés
37
b) Iskolaváltoztatáskor: - az átiratkozás dokumentumai - az előző tanév sikeres befejezését tanúsító bizonyítvány - különbözeti vizsga elvégzése, ha a tanuló az előző év(ek)ben valamelyik nálunk már oktatott ismeretkört nem tanulta - előzőleg külföldön tanulás esetén osztályozó vizsga - szükség esetén egészségügyi, tanulásképességi szakértői vizsgálat c) A művészeti tagiskoláinkba a tanulók felvétele az előtanulmányaik, az ének- és ritmusérzékük, a testi adottságuk, fejlettségük előzetes felmérése alapján a szülői kérést, a felvehető létszámot, a tanszakos lehetőségeket figyelembevéve követően történik. d) Napközibe minden jelentkező tanulót felveszünk. e) Más településről bejáró tanulók rendelkezzenek az illetékes fenntartó részéről kiállított "a tanulás költségeit biztosító önkormányzati kezességvállalás"-ról szóló tanúsítvánnyal. Felmentések Felmentést a mindennapi iskolába járás, illetve az egyes tantárgyak tanóráinak látogatása, tanulása alól az intézményvezető adhat. A magántanuló az iskolának ugyanolyan egyenjogú polgára, mint a "rendes" tanuló. A magántanuló nem vesz részt a tanórai foglalkozáson. Az iskola konzultációs foglalkozást szervez részükre. Meghatározza számára, hogy milyen módon ad számot tudásáról. Ha a tanulónak nem sikerül teljesítenie az előírt követelményeket, a tanuló választása a következő: megkísérli az új osztályban, illetőleg másik iskolában folytatni tanulmányait. Vendégtanuló: A vendégtanuló a tanulói jogviszonyának fennállása alatt másik iskolában is részt vesz a tanítási órákon, foglalkozásokon abból a célból, hogy az iskolájában nem oktatott ismereteket sajátítson el. Iskolaváltoztatás, áthelyezés Előfordulhat, hogy a tanulónak iskolát kell változtatnia. Az átvételi kérelem benyújtására és ennek alapján a tanuló átvételére bármikor sor kerülhet. A felvételi eljárással megállapított szabályok szerint kell elbírálni az átvételi kérelmet. Szükség esetén képesség és tudásszintfelmérés, vagy különbözeti vizsga írható elő. A tanulói jogviszony megszűnése Az általános iskolai tanulmányok befejezése után a tanuló az iskolán keresztül jelentkezhet középiskolába. A beiratkozáskor a tanulónak azokat az okmányokat kell magával vinni, amellyel igazolni tudja személyi azonosságát, továbbá a továbbtanuláshoz megkívánt iskolai előtanulmányokat, illetőleg a szakképzésben való részvételhez szükséges egészségügyi vagy pályaalkalmassági követelmények meglétét. A tanulói jogviszony megszüntetése és a fellebbezési eljárás a köznevelési törvény és a vonatkozó rendeletek alapján történik.
38
6. A tanuló csoportok szervezésének elve és gyakorlata Az elsős osztályok összeállítása Az elsős osztályaink szervezésénél a heterogén összetétel kialakítására törekszünk. Ezért figyelembe vesszük az óvodai véleményeket, a létszámokat, a fiú-lány arányt, az óvodai volt csoportszerkezetet, a baráti szálakat és a szülői kéréseket. Az iskolába felvett tanulók osztályba való beosztásáról a szakmai munkaközösség, az elsős tanítónők véleményének kikérésével az intézményvezető dönt. Az osztályok névsorát szeptember 1-ig a tanulók és a szülők számára nyilvánossá tesszük. A nívócsoportok összeállítása A negyedik osztály végén a tanulókat a bizonyítványosztást követően az új tanév beindítása előtt a matematika, a magyar nyelv és irodalom, valamint az idegen nyelv tantárgyak esetén képességfejlesztő csoportokba soroljuk. A 4. osztály utolsó hónapjában összehívott évfolyamszintű szülői értekezleten tájékoztatjuk a szülőket a képzésforma sajátosságairól és a csoport összeállítás szempontjairól. A tanítók és a szaktanárok által összeállított nívócsoportok névsorát szeptember 1-ig a tanulók és a szülők számára nyilvánossá tesszük. A "válogatás" szempontjai: a) az évfolyamra jelölt tantárgyi követelmények - az osztályátlaghoz mért tanulmányi előmenetel - a tanuló egyéni képességei b) a tanuló szorgalma, öntevékenysége c) a tanuló eredményei - előző években /1-3/ - negyedik évben írásbeli felmérők szóbeli feladatok órai munka kapott, vállalt feladatmegoldás d) - az évfolyam átlagához közeli csoportlétszám A nívócsoportokba sorolt tanulókat a tanév végén elért eredményeik alapján a szaknevelők egy másik csoportba átléptethetik. A szülőkkel történő megbeszélés után a pozitív irányú átirányítás a tanuló eredményétől függően lehetséges, illetve az alacsonyabb követelményeket támasztó csoportba kerülésre irányuló szülői kérés figyelembe vehető. Így az iskolánkon belül e területen érvényesül az átjárhatóság elve.
39
Osztálybontás, csoportszervezés a) Emelt szintű oktatásra szervezett tanulócsoportok összeállítása Emelt szintű oktatásba bevont tantárgyak/évfolyam: - matematika 5-8. - magyar nyelv és irodalom 7-8. A matematika tantárgyból az emelt szintű csoportot a 4. évfolyam végén, a magyar nyelv és irodalom tantárgyból a 6. évfolyam végén az „A” – nívócsoportba sorolt tanulók alkotják. b) Az idegen nyelv oktatása Iskolánk az első osztálytól lehetőségként kínálja az idegen nyelv tanulását. A tanulandó idegen nyelv fajtáját a tanulók választhatják. Az így kialakuló létszámok alapján évfolyamonként és nyelvenként 1-3 tanulócsoportot szervezünk. Az előképző és a haladó csoportok összeállítása az alapfokú művészeti tagiskolákban A létszámhatárokat és a lehetséges iskolai tanulócsoportokat figyelembe vesszük. A kamara csoportokat a szaktanár állítja össze a növendékek teljesítménye alapján Napközis csoportok -
-
A napközi otthonba az első osztályok a beiratkozáskor, a 2-8. osztályos tanulók - az osztályfőnökök és a napközis csoportvezetők szervezésével - június 1-ig írásban jelentkeznek. Év közben a szülők kérésére sor kerülhet a napközibe való felvételre, illetve a napköziből való távozásra. Intézményvezetői engedéllyel - osztályfőnöki véleményezés alapján - felmentést kaphat a délutáni foglalkozások alól az a tanuló, akinek tanulmányi eredménye, az otthoni körülményei ezt lehetővé teszik és a szülő írásban kéri. A felmentést az intézményvezető visszavonhatja. A napközis foglalkozásokra történő kérelmek elbírálásának elveit a Szervezeti és Működési Szabályzatunk tartalmazza. Az alsó évfolyamok /1-4/ osztályaihoz ugyanazon tanulói összetétellel szervezzük a napközis csoportokat. /1 osztály - 1 napközis csoport/
Tanulószobai csoportok Az 5-8. évfolyamon a gyenge tanulmányi előmenetelt mutató tanulók számára az előző tanév befejezése előtt, illetve az új tanév elején tanulószobai foglalkozást ajánlunk. A szülői kérések száma alapján és a fenntartó egyetértésével szervezzük meg ezt a tanulásirányítási és segítési szervezeti formát. Tehetséggondozásra szervezett csoportok A tanulói és a szülői kéréseket, továbbá a nevelői ajánlásokat összehangolva szervezzük a helyi tantervünkben megjelenített szakköreinket, tehetséggondozó foglalkozásainkat. A jelentkezést követően a hiányzásokat nyilvántartva ösztökéljük a tanulókat a rendszeres részvételre. A tehetségfejlesztő foglalkozásokra történő jelentkezés az előző tanévben, május hónapban történik.
40
7. A tanuló munkájának és teljesítményének értékelése Az értékelés célja -
-
Az értékelésnek a legátfogóbb, az iskoláztatás egész időtartamára kiterjedő célja a személyiség erkölcsi, értelmi és testi fejlesztése, valamint az önértékelési képesség kialakítása, amelyek többek között nélkülözhetetlenek az önálló tanulásra való képesség és igény kialakításához. Diagnosztikus visszajelzés biztosítása a tanár, a tanuló és a szülő számára.
Az értékelés feladata -
a tanulócsoport eredményeinek viszonyítása az országos, a területi standardizált értékekhez következtetés a tanítás és a tanulás hatékonyságára a követelmény teljesítésének szintje alapján a korrekció és a további gyakorlás témáinak kijelölése a tanulók egyéni eredményeinek viszonyítása korábbi teljesítményükhöz a tanulók tantervi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítményének minősítése Az eredmények ismeretében megerősítést kapunk eljárásaink helyességéről; a kudarcok munkastílusunk, gondolkodásmódunk felülvizsgálatára kell, hogy késztessenek bennünket.
A jó hangulatú, eredményes oktatás, nevelés egyik feltétele az értékelési rendszer intézményszintű egységesítése és céltudatos, következetes végrehajtása. Az értékelés formái -
rendszeres szóbeli visszajelzés a tanítási órán rendszeres szóbeli feleltetés az előző órák anyagából szóbeli elismerő értékelés a rendszeres és aktív tanórai munkáról előre kiadott gyűjtőmunka, szorgalmi feladatvállalás értékelése írásbeli ellenőrzés egyes tananyagrészek feldolgozása után témazáró feladatlapok megoldása témakörönként a tananyag feldolgozása és rendszerezése után diagnosztikus vagy szummatív mérés, illetve vizsga az adott és az előző évfolyamok tananyagai és követelményei alapján
41
Az értékelés alapelvei -
Az értékelésben irányadó az iskolai házirendben és a Szervezeti és Működési Szabályzatban megfogalmazott értékrend. Az értékeléskor figyelembe kell venni, hogy több adottság mindig egymás mellett jelenik meg. Törekedni kell olyan értékelésre, amely reális, hiteles és figyelembe veszi a tanuló és a közösség sajátosságait, aktuális állapotát, változásait. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a folyamatos formáló - segítő nevelői beállítódásra, gyakorlatra. Sokoldalúbbá és gyakoribbá kell tenni a tanulói teljesítmények érdemjegyekkel történő értékelését /pl. tanórai jó teljesítmény, kiemelkedő gyűjtőmunka, eredeti gondolatok feladatmegoldások, taneszközfejlesztés stb./.
-
Kedvezőbb pedagógiai feltételeket kell teremteni az értékeléshez a követelmények ismertetése, tudatosítása kiegyensúlyozott tanítási-tanulási folyamat a korrigálható tévedés felvállalása, a közös megoldáskeresés segítőkész nevelői beállítódás valamennyi tanulóval kapcsolatban
-
Az új, belépő tantárgyakban, főként szavakkal értékeljünk és minél konkrétabban mutassunk rá az elért eredmények vagy kudarcok okaira. Ebben az időszakban ismertessük meg a tanulókkal az új tantárgyak sajátos tanulási módszereit. Világítsuk meg, hogy milyen típusú munkát, teljesítményt várunk tőlük az adott tantárgyban. Fokozni kell a szóbeli ellenőrzés, számonkérés, osztályozás gyakoriságát. A szóbeli értékelés különböző formáinak alkalmazása a humán tantárgyaknál még alacsony óraszám esetén is több mint kívánatos! /kommunikáció, rejtett szókincs aktivizálása, artikuláció, szavak értelmezése, gesztusok - metakommunikáció stb./ A tanulói munka ellenőrzése, illetve a teljesítmény minősítése egészüljön ki a nevelő szóbeli véleményével is. Tájékoztassák a tanulókat arról, hogy tennivalóik mely részét oldották meg sikeresen, hol, miben hibáztak, mik lehetnek a hibák okai, és mit kell tenniük a hibák kijavítása érdekében. A nagy témazáró dolgozatírás időpontját legalább, az azt megelőző tanórán a tanulókkal közölni kell! Egy tanítási napon maximum 2 nagy témazáró íratható! Az írásbeli dolgozatokat azok megírását követő 1-2 tanórán belül értékelni kell! A dolgozatokat a javítást követően a gyermekek kezébe adjuk. A típushibák közös elemzése után az egyéni gondok értelmezésére is ügyelünk.
-
-
-
A dolgozatokba kérés esetén a szülő is betekinthet. A témakör egységeket, tanórai ismereteket felmérő tudáspróbákat értékelés után a tanulóknak ki kell osztani, hogy a szülők is láthassák a gyermekük előmenetelét és a pedagógus által alkalmazott javítási, értékelési metódust. A tudás próbálnál a kérdéseket le kell íratni!
-
Az ismeretek feldolgozásának különböző szakaszaiban, valamint az órán kívüli tevékenység közben is figyeljük a tanulók magatartását, érdeklődését, figyelmét, fejlődésük jellemző jegyeit.
42
-
-
-
-
-
-
A magatartás és a szorgalom értékelése a tanuló- és a nevelőközösség bevonásával történik. A tanuló helytelen viselkedése esetén szaktárgyi osztályzat nem adható. A házi feladat az órán tárgyalt és feladott anyag irányított otthoni gyakorlása, ismétlése, gyűjtése. Ezért nem osztályozható. A házi feladatokat ajánlatos, de ha tanulói, illetve szülői kérés van rá, akkor ki kell javítani. Az osztálynaplóba és az ellenőrző könyvbe lévő jegyek számát, összhangját negyedévente a szaknevelő, az osztályfőnök különösen félév és év vége előtti hetekben köteles ellenőrizni. A közösségek értékelésénél a diákönkormányzat véleményét figyelembe véve kell elvégezni. Több szerepet kell kapni a nyilvánosság előtti elismerésnek, elmarasztalásnak, a döntéshozatalban a diákönkormányzatnak. Az osztályozásnál közvetlenül nem vehetők figyelembe az otthoni körülmények, vagy az egyéb tényezők. A hátrányos helyzetű tanulókat a felkészülésben, az elmaradás okainak megszüntetésében, vagy csökkentésében kell segíteni! A hosszantartó hiányzást /főként betegség miatt/ követő időszakban íratott felmérő esetén csak a tanuló számára kedvező eredmény számítható be. Az ő esetében egy későbbi időpontban kell újabb lehetőséget biztosítani az átfogó tudását vizsgáló feleltetésnek, írásbeli felmérőnek. Fontos szerepet szánunk és több lehetőséget biztosítunk a tanulói önértékelés kialakítására, fejlesztésére. A pedagógus részéről elfogadás vagy korrekció zárja le a tanulói értékelést, önértékelést.
Alapelvek és a pedagógus egyéb feladatai Az alapelvekből fakadó további pedagógus feladatok a meghatározott viselkedésformák jutalmazására és büntetésére, a dicséretre és az elmarasztalásra vonatkoznak. A pedagógus: - ismerje el és méltassa a kreatív teljesítményeket. - adjon lehetőséget a tanulóknak arra, hogy gondolataikat közöljék. - fogadja érdeklődéssel a szokatlan kérdéseket és gondolatokat. - hangsúlyozza az új gondolatok értékét a problémák megoldásában. - teremtsen lehetőséget olyan tanulmányi tevékenységeknek, amelyeket nem osztályoz. - a helyesírási hibákat mindenkinek kötelessége javítani. - értékelje a tanuló sikeres és sikertelen munkáját egyaránt.
43
A követelmények megjelenítése, nyilvánossága A követelmények azt a teljesítményszintet jelzik, amelyet valamely anyagrész - vagy egy-egy tantárgy - tanulása után várunk el a tanulótól. A követelmények jelentik a tanulás, az elsajátítás értékelésében a viszonyítási alapot. Számon kérni majd értékelést adni csak azoknak a tananyagelemeknek a tudására lehet, amelyekre a követelmények vonatkoznak. A követelmények több szinten jelentkeznek, melyek szorosan kapcsolódnak egymáshoz. A közös és az általános fejlesztési követelmények egyaránt a részletes követelményekben nyernek konkrét formát. 1. Helyi tantervünkben megfogalmaztuk az általános fejlesztési követelményeket. 2. A tantárgyak év végére jelölt képzési követelményeit több esetben tovább bontottuk témaköri részkövetelményekre. 3. A tantárgyak tanévre szóló követelményeiből kiemeltük a minimális teljesítményre, tudásszintre vonatkozó elemeket. 4. Az emelt szintű képzésbe bevont tantárgyak évfolyamszintű követelményeit megemeltük és az alapkövetelményeket elkülönítettük. A tantárgyakra vonatkozó az éves tananyagtartalomra alapozott minimum követelményeket minden osztályteremben kifüggesztjük, a tanulók és a szülők számára nyilvánossá tesszük. A helyi tantervünkben jelölt követelmények minimumszintjeinek elsajátítása, teljesítése minden tanulónk számára kötelező feladat. Ennek a tartalmi szintnek az elsajátítása a tanulók továbblépésének alapfeltétele. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése, minősítése A diákjaink magatartását és szorgalmát szöveges értékeléssel minősítjük. Magatartás: példás - jó - változó - rossz Szorgalom: példás - jó - változó - hanyag Tagozatok szintjén indokolt a magatartási és szorgalmi előmenetel negyedévi egyeztetése. Az évközi értékelés az osztályfőnök javaslata alapján az osztályban tanítók, a tanórán kívül a gyermekkel kapcsolatban állók, valamint az osztályközösség javaslatai alapján az alsó tagozaton havonta, a felső tagozaton negyedévente összehívott munkaközösségi megbeszélésen történik. Felső tagozaton a negyedévi szöveges értékelések november közepén, januárban /félévi, osztályozón/ április közepén és júniusban /év végi osztályozón/ lesznek. Eldöntendő érdemjegyállás esetén a félévi és év végi osztályzatot az osztályfőnök előterjesztése után a nevelőtestület alakítja ki. A magatartás és a szorgalom megítélése külön-külön kialakított kritériumrendszeren nyugszik. Az érdemjegyek és az osztályzatok mégis elválaszthatatlanok, ugyanis akinek a szorgalma kifogásolható, annak magatartási jegye sem lehet példás, mert kötelességteljesítése nem példás.
44
A magatartás értékelése, minősítése -
-
A magatartás értékelésével a tanuló iskolai fegyelmezettségét, a társaihoz és a felnőttekhez viszonyított viselkedését, valamint a saját maguk és mások iránt érzett felelősségérzetét minősítjük. Az iskola által támasztott erkölcsi követelmények jelentik a viszonyítás alapját. Lásd az egységes megítélés, fegyelmezés eljárás rendjét
A magatartásból adott érdemjegyek feltételei Példás érdemjegyet kap az a tanuló, aki - közösség alakítását, fejlődését elősegíti, és társait erre ösztönzi - tudatosan vállalja az iskolai követelmények teljesítését - a Házirendet megtartja, társait is erre ösztönzi - nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias - fegyelmezett, megbízható, pontos, segítőkész. Jó érdemjegyet kap az a tanuló, aki - részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi, iskolai viselkedése ellen általában nincs kifogás - a Házirendet és az iskolai együttélés szabályait megtartja - nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias - fegyelmezett, általában megbízható, néha pontatlan - csak ritkán kezdeményez, de a helyes kezdeményezés mellé áll - a viselkedés elemi követelményeit megtartja, esetenként közömbösen viselkedik - 1-2 óra igazolatlan hiányzás esetén - osztályfőnöki intésben részesült Változó érdemjegyet kap az a tanuló, aki - a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyással, viselkedésével szemben kifogás merül fel, de igyekszik javulni - a Házirendet és egyéb szabályzatokat csak ismételt állandó figyelmeztetéssel tartja be - nevelőivel, társaival, szüleivel szemben gyakran nem udvarias és nem tisztelettudó - társai viselkedését legtöbbször közömbösen nézi, nem segít - fegyelme ingadozó, munkája pontatlan - hajlamos a fegyelem megsértésére - 1 napos igazolatlan hiányzás esetén - intézményvezetői figyelmeztetést kapott Rossz érdemjegyet kap az a tanuló, aki - munkájával a közösség fejlődését hátráltatja, iskolai és iskolán kívüli viselkedésével rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be - közösségi munkát nem végez, másokat is visszatart, szándékosan árt a közösségnek - a Házirendet nem tartja be ismételt figyelmeztetések ellenére sem - nevelőivel, társaival, szüleivel szemben általában tiszteletlen, udvariatlan, nyegle - fegyelmezetlen, durván beszél, verekszik - a közösség és társai eszközeit, vagyonát tudatosan megrongálja, károsítja. - több napos igazolatlan hiányzás esetén. - intézményvezetői intést kapott, vagy/és tantestületi megrovásban részesült
45
Az intézményvezetői, tantestületi büntetéseket félévkor és év végén is figyelembe kell venni ! A szorgalom értékelése, minősítése A szorgalom értékelésével a tanuló egyéni képességeihez mérten a tanulmányi munkához való viszonyát, munkavégzését és kötelességtudatát minősítjük. A szorgalmat minősítő osztályzat tartalma Példás 1. Tanulmányi munkában: Figyelembe kell venni a tanulmányi munka tényezőit: - az életkörülményeket - a képességek szintjét. Igényli tudása bővítését: céltudatosan és ésszerűen szervezi meg munkáját. Munkavégzése pontos, megbízható. Minden tárgyban elvégzi feladatait. 2. Önállóság szintje: Önálló a munkában, önellenőrzése rendes. 3. Kötelességtudata: magas fokú, munkatempója állandó, lankadatlan, mindig felkészült, figyel, érdeklődik. 4. Érdeklődése: az iskolán kívüli ismeretanyagra is kiterjed. Egyes iskolai tárgyakban a tananyagon felül is produkál. Jó 1. Figyel az órákon, házi feladatait elvégzi. Az órákra felkészül. Rendszeresen és kisebb segítséggel megbízhatóan dolgozik. 2. Ösztönző hatásokra: rendszeresen dolgozik és ellenőrzi önmagát. Tudja, hogy mihez kell segítséget nyújtania, kérnie. 3. Általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem árul el. 4. Érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül. Változó 1. Feladatvállalásának intenzitása ingadozó, időszakonként jól dolgozik, többször figyelmetlen, pontatlan. 2. Önállótlan, csak utasításra kezd munkához, nem ellenőrzi önmagát. 3. Munkája változékony jellegű. 4. Szétszórtság jellemzi, érdeklődve ritkán figyel valamire. Hanyag 1. Figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el. 2. Nem hajlandó munkavégzésre. 3. Nem törődik kötelességeivel. 4. Érdektelenség, teljes közöny jellemzi. 5. A félévi és év végi értékelésnél egy vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott.
46
A teljesítmény értékelése, mérése A tanulói teljesítmény mérése Iskolánkban az országos diagnosztikus mérések mellett kialakítottuk a helyi méréseket is. /Neveltségi, tantárgyi tudásszint mérése./ A teljesítménymérés módszereinél a belső és külső mérések egyaránt előtérbe kerülnek. A mérések fontos területét a képesség, továbbá a neveltségi szintmérések alkotják, melyek szoros kapcsolatban vannak az iskola képességfejlesztő pedagógiai alapelvével – komplex módszerrel: megfigyelés, beszélgetés, kérdőív, személyiségteszt, szituációs gyakorlatok, videofilm-elemzés, stb./ A műveltségterületeknél makroszinten, a tantárgyaknál mikroszinten egyaránt szorgalmazzuk az írásbeli és a szóbeli számonkérésen és méréseken alapuló értékelések egyensúlyát. A vizsgák rendszere Intézményünkben az alábbi vizsgatípusokkal és az ezek által nyújtott lehetőségekkel találkozhatnak a tanulóink. 1. Különbözeti vizsga: a) a más iskolából érkező diákok esetében b) évfolyamátlépésre irányuló kérés esetén 2. Osztályozó vizsga: a) a mindennapos iskolába járás alól felmentett tanulók esetében b) a nagymértékű hiányzásból fakadó, a lemaradás fokát mérlegelő tantestületi döntést követően 3. Felvételi vizsga: a) Művészeti tagiskoláink magasabb évfolyamába, szülői kérés alapján a vizsga teljesítése esetén felvehető a tanuló. Az 1., 2. és 3. vizsgatípusokhoz tartozó kritériumok - a vizsgák ideje: 1/a esetben - az átvételi kérelmet követő napokban 1/b és 2. esetben - a bizonyítványosztást megelőző héten 2. esetben – előkészítő tanfolyam után, a tanév végén
47
- a vizsgákba bevont tantárgyak köre: 1-2. évf. matematika magyar
+
3-4. évf. környezetism.
5-6. évf. + természetismeret + történelem idegen nyelv
7-8. évf. művészetokt. történelem néptánc fizika, kémia szolfézs biológia, földrajz hangszer
- a vizsgák módja: a vizsgáztató csoport által meghatározott módon /írásban, szóban/ - táblai munka - feladatmegoldás, ábraelemzés - kísérlet elemzése, reprodukálás - beszélgetéssel - írásbeli felmérőlappal - a vizsgák időtartama: tantárgyként 15-20 perc, összesen maximum: 2 óra - a vizsgáztatók személye köre: szaktanárok (2 fő) és a vizsgaelnök, intézményvezető vagy helyettesei vagy munkaközösség vezető. - a vizsga követelménye: - az 1/a és 2/b esetében a minimumszint - az 1/b és 2/a és 3. esetén az évfolyamra jelölt általános követelmények szintje. Elért kapott osztályzat: a minimumszint mérésre jelölt sikeres vizsgák esetén (2) elégséges az általános követelményszint sikeres elérése esetén bármely osztályzati fok. Az eredménytelen osztályozó vizsga ismételhető, ha a vizsgatantárgyak közül elégtelen eredmény született. A megismételt vizsga a pótvizsgák - augusztusi – idején történik. 4. Művészeti alapvizsga és záróvizsga 5. Javítóvizsga A szorgalmi tanév végén maximum 3 tantárgyból elégtelen osztályzatot, vagy nem felelt meg minősítést kapott tanulóknak lehetőségük van a hiányosságaik pótlására, majd erről számot adva sikeres vizsgateljesítményt nyújtva a következő évfolyamba lépni. Ez a szabályozás az első évfolyamra nem vonatkozik A javítóvizsgára, illetve az osztályozóvizsgára utalt tanulóknak az érdekelt szaktanár a bizonyítványosztás napjáig iránymutatást ad a felkészüléshez, tájékoztatja a tanulót és a szülőket a korrepetálási lehetőségekről. ideje: augusztus utolsó hete - az új tanév előtti hét időtartama: tantárgyanként maximum 30 perc vizsgáztatók köre: a tantárgyat tanító + azonos szakú tanár és a vizsgabizottság elnöke követelménye: a tanévben a tantárgyra jelölt követelmények minimumszintje elérhető osztályzat: sikeres vizsga esetén csak (2) elégséges lehet 6. Lezáró - minősítő vizsga A 8. évfolyamban a félév időszakában, az értesítő osztása előtti önkéntes döntés és jelentkezést követően kerül sor a vizsga lebonyolítására.
48
Célja sikeres vizsga esetén: A félévi osztályzat(ok) módosítása Érdemes szervezni mert: - rendszerező ismétlésre, illetve folyamatos tanulásra késztet - sikerorientált szemléletet formál - alkalmas a vizsgahelyzetek kipróbálására - felkészít a lehetséges középiskolai felvételire. A vizsgán három műveltségkörből, illetve tantárgyból mérjük és értékeljük a tanulókat. A vizsgára bevont tantárgyak Minden vizsgázó számára a) kötelező: - magyar nyelv, matematika b) kötelezően választható: 1-2 /bármely/ tanult ismeretkör tantárgya Követelményszint: A tantárgyak tanterveiben az 1-7. és a 8. évfolyam félévéig jelölt általános követelményei Elérhető, kapható osztályzat: 1-5 A vizsgáztatók köre: szaktanárok (2 fő) közülük az egyik tanár a tanulót tanító nevelő és a vizsgabizottság elnöke A vizsgák módja, ideje: magyar nyelv, matematika 90 perc, írásbeli választott tantárgy: szóbeli, - tanulónként 20 perc A matematika és a magyar írásbeli rész délelőtt, a szóbeli rész a vizsgahét délutánjain zajlik. A vizsgára jelentkezés határideje: október 15. A vizsgatantárgyak tematikáját / tételsor/ a jelentkezések alapján megalakuló vizsgáztatók köre jelöli ki és teszi közzé október 20-ig. A vizsgák pontos idejét, helyszínét december 20-ig közöljük. A vizsgára jelentkezők körében decemberben ún. próbavizsgát szervezünk matematika, magyar nyelvtan tantárgyból. A januári vizsgára csak ezt a minimum szintű diagnosztikus mérést sikeresen teljesítők bocsájthatók. A vizsgán szerzett osztályzatokat az osztályozó nevelőtestületi értekezlet előtt 3 nappal nyilvánossá tesszük, ezáltal is lehetőséget adva a szülőknek-tanulóknak az évközi érdemjegyek, illetve a vizsgaeredmények alapján történő osztályzat választásának. A szülőnek és tanulónak együtt alkalma lesz a választásáról szóló írásbeli nyilatkozat elkészítésére, átadására, de ezt legkésőbb a félévi értesítő átadása előtti napon kell megtenniük. A vizsgák eredményeit, tapasztalatait a vizsgáztatók számára szervezett felkészítéseken felhasználjuk.
49
Értékelési módok Érdemjegyek, szöveges értékelés A tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél a: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1), vagy 1-6. évfolyamon: Kiválóan megfelelt (K), jól megfelelt (J), megfelelt (M), felzárkóztatásra szorul (F) szöveges vagy annak rövidített, jelölt formáját alkalmazzuk. A kiemelkedően jó tantárgyi előmenetel esetén tanév végén tantárgyi dicséretet alkalmazunk. Jelölése „Dicséretes” rövidítve „D”. A kiemelkedő össztanulmányi előmenetel esetén nevelőtestületi elismerést alkalmazunk. A nevelőtestületi elismerés szövege: „Kiemelkedő tanulmányi munkájáért nevelőtestületi dicséretben részesült.” A nevelőtestületi dicséretet egy jó, a többi tantárgy jeles/kiváló teljesítése esetén adunk. A tantestület -az osztályfőnök javaslata alapján- a végzős diákok közül a nyolc év során legkiemelkedőbb eredményeket elérőket DÍSZOKLEVÉL-ben részesíti. A díszoklevél odaítélésének kritériumai: o egyenletesen jó tanulmányi munkát végzett o legalább jó magaviseletű volt o 8 év során az iskola, az osztálya életében, programjaiban mindig aktívan vett részt o eredményeivel növelte, cselekedeteivel ápolta az iskola jó hírnevét
1. Szöveges értékelés: Az első évfolyamon, valamint a 2. évfolyamon félévkor szöveges értékeléssel kell kifejezni a tanulók bizonyítványát. Ennek értelmében az – alábbi – alapvető minősítési kategóriákat kell alkalmazni az évközi teljesítmények megítélése esetén is. A második évfolyam félévéig kiválóan teljesített jól teljesített megfelelően teljesített felzárkóztatásra szorul* * Ha a „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap a tanuló, akkor a szülő bevonásával a tantárgyat tanító nevelő, az osztályfőnök és a fejlesztő pedagógus segítségével megvizsgálja a gyenge teljesítmény okait. /legkésőbb félévkor
50
A vizsgálat kiterjed 1. Nev. Tan. szűrés – magatartási, értelmi, részképesség zavarok gyanúja esetén 2. Részképesség zavarok mértékére tanulásképesség vizsgálat kikérése – eredmény kiértékelése. 3. A fejlesztő, felzárkóztató foglalkozások hatására 4. A tanuló szorgalmára, felszerelések hiányára 5. Hiányzások mértékére A vizsgálat eszközei: Egy újabb /minimumra szintezett, mért, a tanító nevelőtől függetlenül összeállított/ mérőlap megíratása, a vizsgálatban még résztvevő munkaközösség-vezető, intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes jelenlétével lebonyolított készség és képességvizsgálat Javaslatot kell tenni a tanuló fejlődését, haladását befolyásoló tényezők csökkentésére, megszüntetésére. a) A szöveges értékelés félévi és év végi formája egy táblázat, ami a tanév kisebb időegységeiben megítélt részműveltség, képesség és készség előmeneteleit tartalmazza. A tanuló félévi és év végi minősítését e részeredmények alapján végezzük el. Lásd a többit a helyi tanterv egyes tantárgyainál b) Ezzel egyidejűleg a tanuló személyiségjegyeiről egyedi szöveges elemzés is adható. Az osztálynaplóba, a tanuló tájékoztató füzetébe /ellenőrző/, illetve a bizonyítványba az alábbi jelölésekkel vezetjük be a szöveges értékelés megállapításait. Iskolaváltás esetén a tanuló tudását kifejező szöveges értékelési kategóriát a hagyományos 1-5-ös skálájú arab számmal kell jelölnünk. Iskolaváltás esetén Kiválóan teljesített Jól teljesített Megfelelően teljesített Felzárkóztatásra szorul
K J M F
5 5-4 3-2 2-1
Szöveges értékelést alkalmazunk: 2013. szeptember 1-től az 1. és 5. évfolyamtól felmenő rendszerben 1. évf. az értékelésbe bevont minden tantárgynál 2. évf. félévig az értékelésbe bevont minden tantárgynál 2. évf. év végétől 4. év végéig rajz, ének-zene, technika, testnevelés tantárgyakból 4.évf. félévig idegen nyelv tantárgyakból 5. évfolyamon hon- és népismeret, tánc- dráma tantárgynál, 6. évfolyamon informatika tantárgynál 7. évfolyamon természettudományi gyakorlatok tantárgynál 1-8. évfolyamon erkölcstan, hit-és erkölcstan tantárgyaknál 1-8. évfolyamon a magatartás és a szorgalom értékelésénél (példás, jó, változó, rossz/hanyag) – A naplóba és az ellenőrzőbe az előző szavak kezdőbetűit írjuk.
51
6. évfolyamon .
a fizikai alapok tantárgynak az értékelése, része a természetismeret (komplex tantárgy) osztályzatának
A magatartás-szorgalom szöveges minősítését /szükségszerűen/ számszerűen is ki kell fejezni. magatartás szorgalom példás 5 példás jó 4 jó változó 3 változó rossz 2 hanyag - A magatartás és szorgalmi évközi érdemjegyeket alsóban az érintett munkatársi kör, illetve a felsős munkaközösség tanácskozásain az osztályfőnök javaslata alapján alakítjuk ki. Alsó- és felső tagozatban félévente min. kétszer kell értékelni. (negyedévkor, félév előtt, háromnegyed évkor és év vége előtt. Ezekből a részértékelésekből alakítjuk ki a félévi és év végi magatartási és szorgalmi osztályzatot. Az alábbi időpontig kell a negyed, háromnegyedévi szöveges értékeléseket megtenni. november 20. március 31. Szöveges értékelést adunk a tanuló fizikai állapotának felmérésekor is. Érdemjegyek javításának lehetősége A tanulónak tantárgyanként és félévenként minimum egy alkalmat biztosítunk, hogy az elért érdemjegyeinek átlagán javíthasson. Ez a javítás az előző érdemjegyeket érintetlenül hagyja. A javítás módját, idejét és helyét a szaktanár határozza meg. A javítás utolsó időpontja a félévi és az év végi osztályozó értekezlet előtti hét időszaka. Osztályzatok A félévi és év végi összegző értékelést osztályzatnak nevezzük. Fontos, hogy az osztályzat ne ítélet és megbélyegző, hanem az értékelés fontos megnyilvánulása legyen. Az osztályzat a félévi és az év végi összteljesítményt értékelje, ami eltérhet az érdemjegyek átlagától. Főként a tudásszint mennyiségét és mélységét mérő nagy felmérők, feleletek érdemjegyei hangsúlyozódnak. Figyelembe kell venni a tanuló, illetve az érdemjegyek évközi alakulását, tendenciáját is. Az egyes diákjaink félévi és egész évi tanulmányi előmenetelét, szorgalmát és magatartását a nevelőtestület az osztályozó értekezleten áttekinti. A tanító, a szaktanár, az oktató, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján a nevelőtestület dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. A tanuló tudja, hogy milyen teljesítményt, milyen irányú fejlődést várnak el tőle.
52
Az érdemjegyek és az osztályzatok megítélése, kritériumai Dicséretes /D/ a tanuló az adott tantárgyból, ha:
jeles osztályzatot kapott órai munkája folyamatosan aktív a feladatok közös megoldásában élen jár, vezető szerepet vállal a törzsanyagon felüli anyagrészeket ismeri, reprodukálja versenyeken, vetélkedőkön jó eredménnyel vesz részt tanórán kívül is fejleszti képességeit, rendszeresen bővíti ismereteit gyűjtőmunkát vállal
Jeles (5): ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindent alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt. Tud szabadon, önállóan beszélni. Bátran mer visszakérdezni. Jó (4): ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, kevés hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciói bemagoltak. Közepes (3): ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, több hibával tesz eleget, nevelői segítségre (javításra, kiegészítésre) többször szorul. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát. Rövid mondatokat mond. (Párbeszéd alakul ki a tanár és a tanuló között.) Elégséges (2): ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem ért. Gyakorlatban képtelen önálló feladatvégzésre. (Akar, de nem megy). Elégtelen (1): ha a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja.
Az értékelés százalékos ponthatárai Mivel a tanterv minimumszintjét minden továbblépő tanulónak tudnia kell, az optimum elérése pedig a legjobb képességűek és szorgalmának sikere lehet, ezért a %-os ponthatárok - érdemjegyek megállapításához egy átlagkulcsot használunk. 0 - 33 34 - 55 56 - 75 76 - 89 90 -100 %
- elégtelen /1/ - elégséges /2/ - közepes /3/ - jó /4/ - jeles /5/
A százalékos pontértékek megállapításánál a 0-1 % között a kerekítés szabályait kell alkalmazni /pld. 75,5 % ~ 76 %/
53
A fenti kimutatás az optimum szintet is tartalmazó általános követelményre mért felmérések százalékos nívói. Ha a mérés a minimális követelményekre irányul, akkor a %-os elkülönítés elveszti hatását, mert ott a 100 % a követelmények minimumát jelenti. Egyes témakörökben, résztartalmak esetén a 33 %-os minimumszint 40-50 %-os nagyságra is emelkedhet. Ezeket a témaköröket a helyi tantervben külön rögzíteni fogjuk, illetve a tanév elején a tanulók és a szülők számára nyilvánosságra hozzuk.
Az értékelők köre A szakos helyettesítés esetén a helyettesítésre felkért, megbízott pedagógus 1-2 órás együttdolgozás után csak pozitív értékelést alkalmazhat. A nagyobb időszakot /2-3 hetes/ átívelő helyettesítés alatt, után az értékelés teljes skáláját használhatja már. A tanulók munkájának, teljesítményének, magatartásának és szorgalmának megítélésére elsősorban a tantárgyat, a tanórán kívüli foglalkozást vezető pedagógus, osztályfőnök, másodsorban a tantestület, esetenként a külső mérést végző(k) jogosultak. A félévi és tanév végi, képzési szakaszt záró, az egyénre szóló értékelés- és minősítés a szaktanár kompetenciája és felelőssége. Kivéve a Nkt. 54. §. (6) bekezdésében foglaltak. Az értékelés gyakorisága -
Naponta kettőnél több témazáróra ne kerüljön sor. A harmadikként jelölő nevelő keresse meg a következő alkalmat. Félévente a tanulónak tantárgyanként havonta 1, de legalább 4 érdemjegye legyen! A heti 1 órás tantárgynál félévig 3 érdemjegy szükséges! Az első félévben november 20-ig legalább 1, december 20-ig legalább 2, 2. félévben március 31-ig legalább 1, május 15-ig legalább 2 érdemjegye kell, hogy legyen a diáknak! Az alacsony ciklus óraszámmal tanított tantárgy esetén félévente 3 érdemjegy jelenti a félévi - év végi viszonyítás alapját. A tanegységként tárgyalt témakörök tanítását témazáró /írásbeli-szóbeli/ számonkéréssel fejezzük be. Az első évfolyamban minden tantárgy esetén, majd a felsőbb évfolyamokon később belépő tantárgyak esetén az első két hónapban szóbeli számonkérés és csak inspiráló, motiváló érdemjegy legyen!
54
Javasolt szóbeli érdemjegyet, értékelést jelentő számonkérés száma félévente évfolyam Tantárgy matematika
1.
2.
3.
4.
5-6.
7-8.
2. félév
1-2
1-2
1-2
2
2
2.félév 1
1-2
1-2
1-2
1-2
1-2
1
2
2
2
2
2
2
2
1 magyar nyelv- és irodalom történelem környezet
1
1
1
1
2
-
vizuális kultúra
-
-
-
-
-
-
ének-zene
-
1
1
1
1
1
technika-é.gy.
-
-
-
-
-
-
testnevelés
-
-
-
-
-
-
idegen nyelv
-
-
-
2. félév
2
2
természetismeret
1 földrajz
-
-
-
-
-
1
biológia
-
-
-
-
-
1
kémia
-
-
-
-
-
1
fizika
-
-
-
-
-
1
erkölcstan
-
1
1
1
1
1
informatika
-
-
-
-
-
1
dráma-tánc
-
-
-
-
-
-
hon- és népismeret
-
-
-
-
-
-
barkács, kismester
-
-
-
-
-
-
fizikai alapok
-
-
-
-
-
-
term.tud.gyakorlatok
-
-
-
-
-
-
egészségtan
55
AZ ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁS FORMÁI - Lásd a pedagógiai programunk idevonatkozó részeit - Prioritási formarend
Formái
Értékelése
Előkészítése
Megismételhetősége Gyakorisága tanévi – száma
Hiányzó tanuló esetén A tanév félévi és év végi értékelésbe betöltött szerepe, súlya
1. irányított – önkéntes - gyűjtőmunka - kisdolgozat
2. tudáspróba /írásbeli felelet/
3. (4) kötelező témazá- Mérések – teszró felmérő tek Diagnosztikus Formatív Szummatív Értékelhető egyéni Értékelhető A megíratást Nem kell érdemmegítélés alapján haza kell vitetni követő 1-2 jeggyel értékelni típushibák elem- tanórán értékelni Elemezni kötelezése kell. ző. A szülő az iskolában beletekinthet. Típushibák elemzése Képességre mérten a Nem kötelező Kötelező Nem szükségszetanulóval megbeszélt - összefoglalással rű. témaválasztással külön órán Megismételhető Nem ismételhető Nagyobb időszak meg. után megismételhető Adott tantárgyból adott évfolyamon osztályonként, csoportonként azonos számú alkalommal. Azonos tartalmú eszközzel az írást követő 1-2 héten belül pozitív irányban Hangsúlyos, a Orientáló, de nivellál kétesélyes értéke- nem hangsúlyos lésnél mérvadó, – felügyeleti, döntést segít, munkáltatói, munkaközösség- szakmai – minőszintű értékelés ségi megítélés alapja egyedi és általánosítható következtetések alapja
56
A házi feladatra jelölt feladatok otthoni megoldását nem, de az órán újból elvégzett /ellenőrzött/ tanulói munkát már lehet érdemjeggyel is értékelni. A témák végén megíratott mérőeszközt témazáró dolgozatnak a tanév elején, félévkor, illetve a tanév végén megíratott mérőeszközt felmérőnek nevezzük. A tanév eleji felmérést csak ismétlő időszakot követően, de maximum szeptember végéig lehet megíratni. Az írásbeli munka %-os pontértékeit az alábbi módon váltjuk át szöveges értékkategóriára a) Fejlesztésre szorul Megfelelően teljesített Jól teljesített Kiválóan teljesített
évfolyam félévig Alsó tagozat 0-33
F
34-75
M
76-89
J
90-100
K
Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai. - Lásd a pedagógiai program eddigi tartalmát 1. Az otthoni munka kijelölésénél csökkenteni kell a tanulandó, rögzítendő ismereteket és növelni kell ismételendő, gyűjtendő és megfigyelésre, saját tapasztalat szerzésre ajánlott feladatok körét. 2. Csak olyan feladat adható fel otthoni felkészülés időszakára, ami a tanuló számára nem jelent túl nagy terhet. szóbeli feladat esetén – az előzetes ismeretekre épít, logikailag kapcsolódik a tanórai ismeretekhez, azokat gyakorolja, mélyíti, rögzíti, illetve a jobb képességűeknél differenciált feladatként az ismeretek mennyiségét is növeli. írásbeli feladat esetén – mindenki számára csak a tanórán már típusfeladattal gyakorolt, ismert algoritmusok használatával elvégezhető feladatokra terjed. – a nehezebb, összetettebb, átfogóbb ismeretekre alapozó feladatokat csak szorgalmi munkának, illetve a 4-5-ös előmenetelű tanulóknak differenciáltan adható fel.
57
3. Az 1-4. évfolyamon csak matematikából, valamint a magyar nyelv és irodalomból, az 5-8. évfolyamon matematikából, magyarból, id. nyelvből, illetve fizikából, kémiából /számolási feladatok/, a többi tantárgyból esetenként /gyűjtőmunka, szorgalmi feladatok, felzárkóztatás/ adunk írásbeli házi feladatot. 4. Az otthoni munkára kijelölt feladatok számszerű mennyiségét a tanulócsoport előmeneteli szintjéhez a diákok délutáni elfoglaltságához, más tantárgyi követelmények elvégzéséhez, a szorgalmi év egészéhez kell viszonyítani. Azoknál a tanulóknál akik már tudják a tartalmakat azoknál nem a feladat száma a lényeg. Differenciálás!! Részleges tilalom: 1. Az őszi-téli-tavaszi-nyári szünet időszakára csak szorgalmi feladat adható. 2. A hétvége a tanuló számára is a pihenés időszaka. Hétfőre kevesebb, főként írásban elvégzendő feladatot adjunk. Az otthoni feladat elvégzésének megítélése: - Közvetlenül érdemjegyre nem váltható - Feleletbe beépíthető - Szülői, rokoni, mentori segítség hatásai, tévedései elemezendők. – Az eltérő álláspontok a résztvevő partnerek közötti közvetlen beszélgetéssel tisztázandók. Az önkéntes, vagy a támpontok kijelölésével irányított, szorgalommal elvégzett feladatmegoldás, (személyiségformálás) az eredményei oldaláról- pozitív megítéléssel- értékelendők. Külön jelölésű /zöld, fekete színű/ érdemjeggyel elismerhetők. A félévi – év végi osztályzat kialakításánál pozitív irányba beszámítandók.
58
Érdemjegyek, osztályzatok bejegyzésének módozatai az osztálynaplóba és az ellenőrzőbe Témazáró dolgozat: piros tintával a jegy bekarikázásával. A néhány témát, tananyagot felölelő írásbeli tudáspróba jegye piros tintával. Témazáró szóbeli feleletek: kék tintával, bekarikázva. Szóbeli feleletek: kék tintával Különféle gyűjteményekre, szorgalmi munkára, versenyeken elért eredményekre: zöld tintával. A speciális tantárgyi területek /memoriter, úszás, tánc, kísérletek, id. nyelv szavak tudása stb./ értékelésénél a fekete színjelölést használjuk. Az osztályzatok félévi "bejegyzési színe" kék, az év végi piros. Nem használunk sem ceruzás, sem törtszámos, sem alá-fölé húzással jelölt érdemjegy jelölést. A jelölési módok, színek az ellenőrzőbe és az osztálynaplóba azonosan történnek. - Ajánlatos a felelés, a témazáró, a felmérés témáját az ellenőrző könyvben az osztályzat előtt jelölni. - A központilag kiadott feladatlapokat a tankönyvosztással egy időben beszedjük. - Feladatlap, ellenőrző témazáró csak abban az esetben osztályozható és vehető figyelembe, amennyiben azt értékelve a gyermekek visszakapják, javítják. - A témazáró feladatlapokat, a félévi, év végi nagyfelméréseket, amelyek az osztályozás tárgyát képezték, az év végéig, majd további egy évig meg kell őrizni. - Az iskolai dolgozatok, feladatlapok érdemjegyét a szaktanár az osztálykönyvbe való bejegyzéssel egyidejűleg a keltezés és a téma jelölésével az ellenőrző könyvbe írassa be. - Az írásbeli tudáspróbákat /röpdolgozat/ a tanulók hazaviszik. /Ezt követően visszakérhető./ Elismerés, jutalom, büntetés Intézményünk Házirendje és az egységes megítélést és fegyelmezést leíró eljárási rend / SZMSZ melléklete / tartalmazza a tanulói tevékenység elismerésének és büntetésének kritériumait, módozatait.
59
8. A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI A továbbhaladás feltételei és módjai: 1. Feltételek:
a) A tanulmányi követelmények b) Tankötelezettség teljesülése, hiányzások
a) Tanulmányi követelmények esetén - A tanévre, tantárgyra szóló követelmények minimumszintjeinek teljesítése. - 1-3 tantárgyból év végi elégtelen osztályzat javítóvizsgával történő pótlása, korrekciója után. - Felmentés, magántanulói jogviszony esetén osztályozó vizsgával. b) Tankötelezettség teljesülése hiányzás esetén - ha a tanórák éves összesített óraszámából 30 %-nál többről hiányzott a tanuló; - általános iskolai tankötelesek esetén a 250 óránál több mulasztás azt eredményezheti, hogy a tanuló nem fejezi be eredményesen az adott évfolyamot; - az alapfokú művészetoktatási intézményegységbe beiratkozott /nem tanköteles tanulói jogviszony/ növendékek esetén a hiányzás mértéke nem haladhatja meg a képzési év tanóráinak egyharmadát. 2. Módjai: a) A tanév feladatait és a követelményeket teljesítve a szorgalmi év végén osztályozott értékeléssel. b) Év végén: megtartott, kért osztályozó vizsgával c) Az alapfokú művészeti tagiskolában az előképzős növendékek az alapozó szakasz és az eredményes tanévzárás után jutnak az alapfok első évfolyamába, majd az ott elért teljesítmények alapján a következő évfolyamba (2-6. évfolyam). A művészeti alapvizsga letétele után továbbképző évfolyamok várnak a növendékekre 7-10 osztályig. Ennek zárásaként a növendékeink művészeti záróvizsgát tehetnek. d) Felmentéssel - Az egyes tantárgyak esetén elégtelen osztályzatot kapott tanulót a körülmények mérlegelése után /hiányzás, esetleges személyi elfogultság, az osztályzat eltér az évközi jegyek átlagától/ a nevelőtestület tovább léptetheti. e) Évfolyam ugrással, év(ek) átlépésével.
60
Kritériumok - Tanév végén - Nagyon indokolt helyzetben, mentálisan és szomatikusan érett tanuló esetén - Szummatív mérés alapján - /különbözeti vizsga/ - Átléphető intervallum 1 év, kivételesen 2 év - Szülői kezdeményezésre, a gyermeket tanító nevelőközösség véleményezésével A felsorolt kritériumokat együtt kell érvényesíteni, teljesíteni! A tanuló kérheti, hogy független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. A továbblépés szakaszhatárai - évenként - 4. évfolyam végén az egyéni haladási ütemben haladó tanulók esetében Következmények a feltételekben jelöltek elmaradása esetén 1/a pont esetén: - javítóvizsga, megismételt osztályozó vizsga, évismétlés 1/b pont esetén: - a mulasztás okait, a gyermek képességeit mérlegelve a nevelőtestület engedélyezheti, hogy a tanuló osztályozó vizsgán számot adjon tudásáról. 2/c pont esetén: - javítóvizsga, évismétlés 2/d pont esetén: - a tanulmányok folytatása a következő évfolyamon A tanév végén a pótvizsgán 1 tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott tanuló köteles az évfolyamot megismételni.
AZ ÉRTÉKELÉS ALÓL KIVONT TANTÁRGYAK /SEM SZÖVEGES, SEM SZÁMSKÁLÁS/ 6. évfolyam – Kismesterség, képességfejlesztés 8. évfolyam – Barkács, Pénzügyi és gazdasági kultúra, képességfejlesztés
AZ ÉVFOLYAMISMÉTLÉSRE VONATKOZÓ ÚJ SZABÁLYOK Az 1. évfolyamot a szülő kérése és az intézményvezető mérlegelése után a tanuló megismételheti, ha azt sikeresen befejezte. A felzárkóztatásra szoruló tanulókat a félévet követően egyéni foglalkozásokon kell segíteni. Ugyanezt a tanítási – tanulási eljárást kell alkalmazni ha szülői kérésre ismétel vagy akkor, ha az adott évfolyamot második vagy további alkalommal ismétli. Idegen nyelv tantárgyból 4. évfolyamban nem lehet a diákot évismétlésre utasítani. Új tantárgyak első félévében nincs elégtelen minősítésű félévzárás. A bizonyítványba a „fejlesztésre szorul” bejegyzés kerül.
61
V. NEVELÉSI PROGRAM Az iskolánkban folyó nevelési eljárásokban a következő személyiségjegyek, egyéni és közösségi magatartásmódok kialakítására és fejlesztésére kell a legnagyobb hangsúlyt helyezni. -
A mentális /lelki, érzelmi/ akarat, kitartás, szeretet, segítés a szomatikus /testi/, a fizikai, szellemi terhelhetőség, edzettség a szocializációs /közösségi – társas/ együttélési képesség, viszonyulás a gyakorlatias gondolkodás és cselekvés, a manualitás az info-komunnikációs eszközök, eljárások alapvető ismerete szabálykövető – illedelmes magatartás a helyes önismeret higiénés – egészségfejlesztő életmód környezetvédő, ápoló, fejlesztő magatartás a helyes közlekedési ismeretek gyakorlati alkalmazása a büntetlen életmód, jogkövető magatartás az egyéni áldozattá válást-, a magányossá válást-, a kiközösítettséget megelőző, közösségi élethez való igazodás az erőszakmentes konfliktuskezelő magatartási jegyek kialakítása, ezekre alapozó empatikus viselkedés, a másság tolerálása, a lemaradók segítése, a tehetségesek elismerése a tanuló közvetlen és egyre bővülő környezetének, létfeltételeinek alapvető megismerése, az ezekben való alapvető jártasságok birtoklása identitás /hely, hon- és népismeret/
A felsorolt személyiségjegyek fokozatos és programszerű megtanítása, alkalmazása és követelményszerű elvárása az osztályfőnöki tevékenység útvonalát jelentő nevelési tervekben kell megfogalmazni, nyomon követni, megvalósulásukat mérni, és ha szükségszerű korrigálni.
A nevelési területek felülvizsgálata A személyiség-és közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok • A tanulási motiváció kialakítása, fejlesztése. Az érdeklődés, a megismerési vágy fenntartása. • Az új oktatásszervezési eljárások alkalmazásával a személyiség komplex fejlesztése. • A tanulók ön-és társértékelési kompetenciájának kialakítása, fejlesztése. • A szociális készségek fejlesztése, a tanulói együttműködés különböző formáinak alkalmazása – páros és csoportmunka, projektmunka, otthoni egyéni feladatok vállalása • A felelősség vállalás megalapozása
62
1. Nevelési terv I. A pedagógiai program nevelési fejezeteinek tanulmányozása. II. A helyi tanterv tanulmányozása + régebbi helyi tantervből – életvezetési ismeretek tematikája – életünk és környezetünk – egészségnevelési témák évente 10 óra kötelező – felső tagozat III. Helyzetelemzés 1. Osztálykép létszámok egyének – óvodai „előélet”, tudott vagy átadott jellemrajz /szülőktől, óvónőktől, Nev.Tan.-tól …stb./ Domináns csoportok 2. – A tanulók életkori – pszichológiai jellemzése, jellemzői – Szociológiai jellemzők /társas viszonyok, függőség … csoportképzés/ 3. – A szülői ház 4. – Az iskolai napi – heti rendjük – tanórán kívüli életük 5. – Iskolán kívüli életük, tevékenységeik IV. Értékek, értékeik feltérképezése - fellelhető - jól érzékelhető - hiányos - fejlesztő V. Célok és feladatok kijelölése, megfogalmazása - elérendő értékek – hogyan, mikor, kivel - of. órák, egyéb kötött és kötetlen időkeretek tartalmai, elemei, formái, helyszínei - fejlesztendő területek VI. Osztályprogramok - Szülői ház bevonása… - Tanulók ötletei …. saját kivitelezésükkel történő megvalósítás - Kirándulás, névnapok … délutáni spontán időtöltések - Irányított, szervezett programok, időszakok
63
VII. Kapcsolatok 1. Szülői ház – állandó kontroll
iskolakezdés mentálhigiéné iskola – szülő viszonyrendszer aktivitásuk fenntartása
- tájékoztatás - bevonás - szervezéstől lebonyolításig /osztály – iskolai programok/ - hogyan hat ki a gyermekre, gyermekcsoportra családlátogatás /tervszerűen, tapasztalatok/ 2. Évfolyamszintű 3. Óvoda …. más iskolák közösségeivel 4. Iskolán kívüli közösségekkel, egyesületekkel …. VIII. Eredmények Az osztályfőnök szerepe, részvétele az osztályprogramok szervezésében, lebonyolításában alsó tagozat meghatároz, irányít, részt vesz
5-6.évf. irányít – segít részt vesz
7-8.évf. segít, felügyel ellenőriz, értékel
Az osztályfőnöki órák kötelező tartalmi elemei Az éves óraszámból a felső tagozaton 5-6. évfolyam egészségnevelés
7-8. évfolyam
10
8
környezeti nevelés
2
2
jogkövető magatartás -házirend -bűnmegelőzés
1 1
1 1
közösségi életre nevelés szokásrendszer
1
1
közlekedési ismeretek
1
1
pályaorientáció /7-8.évf./
2
4
64
2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Nevelőmunkánk során folyamatosan törekszünk a gyerekek szociálisan értékes (tehát közösségfejlesztő), valamint önfejlesztő magatartás- és tevékenységformáinak megerősítésére, megszilárdítására, ezzel párhuzamosan pedig a negatív megnyilvánulásaik leépítésére. Feladatunk szubjektív eleme az adott személyiség belső sajátosságainak rendszere. Igyekszünk tanulóinkban a segítőkész magatartás és tevékenység kiépítésére. Nevelési részértékeink: 1. a közösségfejlesztő magatartás- és tevékenységformák területein: - szellemi, fizikai vagy közéleti munka - szellemi, kulturális és természeti értékekre irányuló értékóvó magatartás - segítőkészség vagy karitativitás - a fegyelmezettség 2. az önfejlesztő magatartás- és tevékenységformák területén: - az ismeretszerző, intellektuális tevékenység - az önmagunkra és környezetünkre irányuló esztétikai tevékenység - az egészséges életmód magatartásformái (a mozgás és a hygiéniai szabályok betartására való törekvés) A nevelés végső célja, hogy az egyén ezeket a magatartás- és tevékenységformákat belső ösztönzéstől hajtva autonóm módon és folyamatosan, természetes módon gyakorolja. A nevelés során a következő ösztönző-motivációs személyiségkomponensek kifejlesztését célozzuk meg: - szokások (tudatosan választott pozitívumok) - példaképek, eseményképek - meggyőződések Eredményeképpen tanulóink későbbi életükben is törekszenek az egyéni és közösségi életvezetésük fejlesztésére. Nevelési rendszerünk összetevői: 1. Az értelem kiművelése. Tanulóink érdeklődésükre, kíváncsiságukra alapozva változatos tevékenységekkel szerezhetnek tapasztalatokat a természeti és társadalmi környezetről nevelőik közreműködésével. Fontos feladatunk a tapasztalatok, ismeretek bővítése, rendszerezése, az értelmi képességek és a kreativitás fejlesztése. 2. Segítő életmódra nevelés: Nevelésünk a gondozási hajlamból származó segítő viselkedés. A nevelő – nevelt viszony motivációs alapja a kötődés, ez a neveltnek védettséget, gondoskodást, a fejlődéséhez pedig segítséget nyújt. Eszközünk a kommunikáció, melynek aktuális jelzéseiből empátiával rá kell jönnünk, hogy a lét- és fejlődési szükségletek kielégítése érdekében az önállóságot szolgálva mikor mit kell tennünk. Tevékenységünket úgy szervezzük, hogy tanulóinknak elegendő alkalmuk legyen a segítő együttműködést gyakorolni. 3. Egészséges és kulturált életmódra nevelés: Célunkat a tanulók egyéni motívumainak, képességeinek, ismeretrendszerének fejlesztésével, az igényesség növelésével szeretnénk elérni. Az oktatás tartalmaiból ki kell választanunk azokat az ismereteket, melyek alkalmasak lehetnek a biológiai szükségletek egészséges és kulturált kielégítését szolgáló motívumok elsajátítására, a látványos minták, szokások, attitűdök, meggyőződések lebontására. 65
4. A gyakorlatiasság alapozása: Képességfejlesztő iskolaként igyekszünk figyelembe venni és eredményesen kezelni a tanulók közötti fejlettségbeli, adottságbeli, érdeklődésbeli és stílusbeli különbségeket. Ezért olyan szervezeti és módszerbeli megoldások alkalmazására törekszünk, melyek elősegítik a társadalmi beilleszkedéshez és az egyszerűbb szakmák elsajátításához szükséges színvonalú általános felkészültséget. Emellett sok alkalmat és segítséget adunk ahhoz, hogy lehetőségeiket felismerjék, kipróbálják, miben a legjobbak, melyik tevékenységhez van tehetségük. SZÍNTEREK Pszichikus rendszerek, komponensek
Évfolyam 1-4.
motívumfejlesztés
5-8.
1-4.
Az értelem kiművelése képességfejlesztés
5-8.
1-4. motívumfejlesztés Segítő életmódra nevelés
5-8.
1-4. képességfejlesztés motívumfejlesztés
5-8. 1-4.
5-8. Egészséges és kulturált életmódra nevelés képességfejlesztés
1-4. 5-8.
motívumfejlesztés
1-8.
A szakmai képzés alapozásának képességfeladatai fejlesztés
1-8.
tanórai feladatok tanórán kívüli iskolán kívüli iskolai feladatok feladatok a megismerési a játékszeretet és a felfedezési vágy fejlesztése az alkotásvágy vágy fejlesztése fejlesztése a tanulási telje- a tanulási életprogram fejlődésének sítményvágy segítése optimalizálása kognitív rutinok, tapasztalati kö- problémamegolmegismerés vetkeztetés dás kognitív kommunikáció gondolkodás tapasztalati és önálló és szociátanulás értelmező tanu- lis tanulás lás globális érték- a szociális ké- egyéni szociális rendek kialakítá- pességrendszer értékrend fejleszsa, fejlesztése fejlesztése tése sajátos egyéni értékrendek kialakítása segítőképesség és együttműködési képesség a versengés képességének fejlesztéfejlesztése se aktív részvétel a a személyes szükségletek, vágyak, szükségletek igényes, színvonalas kielégítése kielégítésében a személyes a személyes kompetencia eredmékompetencia nyességének, igényességének növefejlesztése lése önkiszolgálási önvédelmi ké- az előző kettő képességek fejl. pességek fejl. önreflexív képességek fejlesztése önértékelés önmegismerés önfejlesztés olyan tanórán kívüli szakkörök fenntartása, melyek felhasználhatóak az alkotó tevékenység működtetésére valamennyi évfolyamra megtervezzük a tárgyjavító alkotás lehetőségeit, tartalmait, eszközeit fejlesztjük a szabályhasználat és a szabályalkotás képességét az alkotóképességet fejlesztő tevékenységek egyre komplexebbé alakítása
66
3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Közösségnek nevezzük az autonóm egyének szerveződését. A közösség egyénekből áll az igazi közösség kibontakoztatja, fejleszti az egyéniséget. Maga a közösség a fejlődés keretét biztosítja, miközben tagjai önfejlődésével a közösség is fejlődik, több lesz, mint tagjai egyszerű együttese. A társas viselkedés egyéni tanulási színtere a csoport, a közösség (család, iskola, egyház, baráti kör, sportkörök, művészeti csoportok, különböző egyesületek…) Az igazi nevelőközösség figyelembe veszi a közösség tagjának egyéni sajátosságait. Célja, hogy a közösség, mint tevékenységi keret segítse az egyén fejlődését, képességeinek kibontását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeinek maximumára jussanak el. Az iskola keretén belül működő (működhető) közösségi nevelés területei: - tanórák - tanórán kívüli, felnőttek által szervezett iskolai foglalkozások (napközi, kirándulások…) - diákok által szervezett, tanórán kívüli iskolai foglalkozások (diákönkormányzati munka) - szabadidős tevékenység Az iskolai szabadidős tevékenység jó terepet biztosít a közösségfejlesztő munkának. Célja: olyan működő csoportok létrehozása: - melyek saját érdekszférájukon belül, - iskolájuk és lakókörzetük fejlődése érdekében
saját maguk által megfogalmazott programokat valósítanak meg.
A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok: A tanulóközösség egyrészt a tanulók fő iskolai tevékenységének, tanulmányi munkájának öszszefogó kerete, alapvető élet- és munkaközössége, másrészt pedig valójában a tanulók spontán, véletlenszerű gyülekezete. Legfontosabb célunk ebből a szempontból összetömörült csoportból közösséget formálni, amely képes: - a közös cél és értékrend elfogadására - az iskola szervezett keretein (tanórák) belül ennek megfelelően viselkedni, munkálkodni. Ennek érdekében az alábbi feladatok megvalósítására törekedhetünk. - a tanulás támogatása: kölcsönös segítségnyújtással, közösségi ellenőrzéssel, tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével, - a tanulók kezdeményezéseinek segítése, - a közvetlen tapasztalatszerzés segítése, - a közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése (példamutatással; helyes cselekvések bemutatásával; bírálat, önbírálat segítségével;) - a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önigazgató képességének (ki)fejlesztése, - a folyamatosság biztosítása: a már elért eredmények továbbfejlesztése, a következő évfolyamon (iskolafokon) a már elért eredményekre való építés, - olyan nevelőkollektíva kialakítása (megtartása) mely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni és tevékenységüket koordinálni tudja. Különböző változatos munkaformákkal (homogén csoportmunka, differenciált csoportmunka, egyéni munka, kísérlet, verseny…) az együvétartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése.
67
A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai: A tanórán kívüli foglalkozások már kötetlenebb tevékenységi formái és a közösen átélt kirándulások, túrák, napközis szabadfoglalkozások érzelemmel teli élményei a közösségfejlesztés kiváló területei. feladat: - nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére, - átgondolt játéktervvel és a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítsa, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését, - ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolathoz elengedhetetlenek, - a sokoldalú és változatos foglalkozások (irodalmi, zenei, képzőművészeti..) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez, - a séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet, és a környezet iránti felelősség érzését. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A diákönkormányzatok a tanulók önirányító, önszervező közösségei, melynek keretében a tanulók a pedagógus irányítóval (vagy pedagógus közösséggel) együtt, saját fejlettségüknek megfelelő szinten önállóan intézik saját ügyeiket. feladat: - olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak, - a kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése, - a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése, - olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: A szabadidős tevékenységek olyan örömet adó munkaformák köré szervezett foglalkozások, amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, társadalmi és egyéni problémáihoz és hatása nemcsak a csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola más területeire is. A tevékenységeket élményre épülő, problémamegoldást fejlesztő módszerekre kell építeni. feladat: - jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel, valamint a tevékenységet segítő külső szakemberekkel, - olyan közösségek létrehozása, amelyek nem csak befogadják, hanem tevékenységük által elérhetővé és élővé teszik kulturális örökségünket, - a csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, a társak és a foglalkozásvezetők elfogadása az együttműködés megalapozása/fejlesztése. - a tevékenységformákat hassa át a kölcsönösség és az egyéni képességekre, aktivitásra való építés,
68
-
-
olyan erős érzelmi-értelmi felhívó erővel bíró témák kijelölése, amely során csodálkozva fedezhetik fel önmagukban a másik iránti érdeklődés, részvét, megértés, türelem szándékát és képességét, erősítve ezzel a közösséghez való kötődést, olyan csoportok kialakításának segítése, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére, valamint hatással vannak a pozitív töltésű életmód kialakítására.
Munkatársi közösség Ahhoz, hogy tanítványaink jobb kedvvel és eredményesebben éljék mindennapjaikat a munkatársaiknak is jól kell érezniük magukat és jobban ismerniük egymást. Az iskolában dolgozók kapcsolatrendszere, a kommunikációjának mikéntje és a problémamegoldó képessége minta a diákjaink szocializálódásához. Ezért fontosnak tartjuk: - A gyakornokok, a próbaidősök, a pályakezdők segítését A mentor maximum 2 évig gondviseli az új kolléga ügyeit. Segíti a dolgozói körökkel a kapcsolatok kiépítését, a munkavégzés belső szabályainak megismerését, betartását. Bemutatja az egyes szervezetek felépítését, az iskolában elfoglalt helyét, szerepét, felelősségét. Segíti a pedagógiai programban jelölt feladatok elvégzését. Ismerteti a szakmai munkamódszereket, - eszközöket, a hagyományrendszerünket. - Egyéni szakmai képzésük lehetőségének a megteremtését. - A hagyományos rendezvényeink további megvalósítását. A szervezők és a lebonyolítók körét időben váltani szükséges. Összdolgozói értekezletek /tanév elején, intézményvezetői pályázat véleményezésekor, szakszervezeti fórumok …stb./ Dolgozói – tantestületi kirándulás – tanítás nélküli munkanap Óévzáró, nőnap, nyugdíjasok fogadása Tanulói versenyek, programok lebonyolítása – egymás segítése Túrák, táborok Társadalmi munkák Spontán beszélgetések Szakalkalmazotti – pedagógus közösség Fontos fejlesztési feladat - Az egyének mentális, szociokulturális, szakmai, pszichopedagógiai képzettségének, kultúrájának fokozása Autodidakta módon Irányított módon /meggyőzés, kötelezés/ - A nevelőközösség egészére kiterjedő programok megvalósítása Tantestületi értekezletek, osztályozó értekezletek Pedagógiai Nap rendezvényei
69
- Az azonos tanulócsoportokkal kapcsolatban álló pedagógusok munkájának, értékítéletének, kiállásának közös nevezőre hozása Osztott – gurulós munkarendben dolgozók Osztályfőnök – osztályban tanítók – napközis kapcsolata Szülők – egyénekkel; osztály – iskolai szervezetével Diákok – egyéni – szervezeteivel, közösségeivel - Azonos képzési területen dolgozók kapcsolata Munkaközösségi, - azonos tantárgyat tanítók megbeszélései, programjai Csoportos továbbképzések – lehetőleg az iskola falain kívül /tapasztalatszerzés/ A szakfolyóiratokban, médiákban továbbképzésen látottak, hallottak átadása /előadás, bemutató tanítás, eszközhasználat stb./ Házi, kiskörzeti versenyek, programok, csoportrendezvények team munkában történő lebonyolítása - A más-más tanulócsoporttal vagy más-más képzési területen dolgozók közti kapcsolatrendszer erősítése
Iskolavezetőség Iskolai fórumok, kommunikációs csatornák /újság, TV, rádió/ Évkönyv készítése Iskolai gálák, kiállítások
- A mérések, a klímatesztek elvégzése, tapasztalatainak felhasználása – korrekciók Egy-egy területre, közösségre – kapcsolatkörre – rendszerre Komplex iskolai rendszerre „Új” lehetőségek
Névnapok közös megünneplése Egyéni bemutatkozások – Egyéb érdeklődési kör – „Rejtett képességeim” – Kedvenc szabadidő eltöltési módok – Hobbym – Családi délután Pedagógiai délután stb.-stb.
70
4. Beilleszkedési, magatartási nehézséggel összefüggő pedagógiai feladatok, tevékenységek A viselkedészavar előidézői: - a tanuló adottságai;organikus tényezők; iskolai-, családi-, társadalmi környezet Jelei: - nyugtalanság - hypermotilitás (=kötődésre, alkalmazkodásra képtelenség, mely organikus és pszichogén indíttatású egyaránt lehet), fokozott pszichomotoros nyugtalanság - fegyelmezetlenség - dekoncentráltság (figyelemzavar) - impulzivitás (hirtelen, heves reagálás; lobbanékonyság, indulatosság) - agresszió (erőszakosság,durvaság) - regressziós tünetek (szorongás, körömrágás, hajcsavarás, feltűnő zárkózottság, verbális gátoltság) A problémás tanulóknál alkalmazható kooperatív eljárások:
Diagnózis - A tanár szemléletmódjának megértése az adott problémával kapcsolatban (a tanár nézőpontja) - A tanuló szemléletmódjának megértése az adott problémával kapcsolatban (a tanuló nézőpontja – a tanuló megkérdezése) - Az adott probléma közös értelmezése és kezelése
Tervezés - A célok közös megtervezése (a célok tisztázása, a tanulókra, illetve a tanárra vonatkozó szabályok) - A módszerek közös megválasztása (segítségadás az észleléshez, az önirányításhoz, a motivációhoz, valamint visszajelzések adása) - Az időbeosztás közös megtervezése (előzetes kipróbálás, a beavatkozás időpontja és időtartama)
Módszerek, eljárások, eszközök - Különböző módszerek alkalmazása, az eredményesség vizsgálata (kivitelezés – az eredmények visszajelzése) - Megszilárdítás (az irányításhoz nyújtott segítség megszüntetése, transzfer) - Lezárás (záró beszélgetés, közös záró értékelés)
71
Feladatok, tevékenységek – – – – – – – – – – – –
1-4. évfolyamon osztályfőnöki órák, 5-8. évfolyamon életvezetési ismeretek oktatása Foglalkozási tervek, szociometria készítése Neveltségi szintmérések 4., 6., 8. évfolyamon Napközi, tanulószoba ajánlása Ifjúságvédő, szabadidőszervező egyénre, csoportra irányuló tevékenysége Tréning, önismereti csoportok alakítása Az iskolai alapítvány anyagi támogatásának igénybevétele Túrák, táborok, közösségi rendezvények Fogadóórák, szülői fórum Felzárkóztató foglalkozások (SNI-s, BTM-es tanulók fejlesztése, egyéni haladási tempó, korrepetálások) Felmentés a mindennapi iskolába járás alól (túlkorosok) Egyénre szabott értékelési rendszer
A magatartászavarral küzdő tanulóval kapcsolatos pedagógiai feladatokat lát el - az osztályfőnök - napközis nevelő, szaktanár - iskolavezetés Az osztályfőnök feladatai: 1. A kiváltó okot keresve vizsgálja a tanuló környezetét, különös figyelemmel a családi hátterére. Együttműködésre törekszik a szülővel, folyamatosan tartja a kapcsolatot vele (információcsere, nevelési tanácsok, konkrét, cselekvő segítés stb.). 2. Elemzi, hogy az osztály összetétele, neveltségi szintje előidézhetője lehet-e a beilleszkedési, ill. a magatartászavar kialakulásának. Ha a kiváltó ok a tanulóközösségben kereshető, közösségformáló tevékenységét ennek megfelelően átformálja. 3. Pedagógiai módszereibe beépíti a problémás tanulónál alkalmazható eljárásokat, tevékenyen épít az osztályközösségre. 4. Szükség esetén javasolja a szülőnek a Nevelési Tanácsadó, a Gyermekjóléti Szolgálat, a Családsegítő és más szakintézmények szolgáltatásait, pszichológus, iskolaorvos, gyermekorvos (szakember) segítségének igénybevételét. 5. Felméri, hogy a magatartási zavar összefüggésbe hozható-e tanulási nehézséggel. Ha szükséges, kezdeményezi az érintett tanulási képességeinek vizsgálatát. Kezelés esetén figyelemmel kíséri a foglalkozásokon, tréningen, terápián stb. való részvételét, konzultált a foglalkozást vezető szakemberrel. 6. Megosztja a tanuló magatartási, beilleszkedési problémáival kapcsolatos ismereteit, tapasztalatait az osztályában tanító nevelőkkel, szaktanárokkal – szükség szerint az iskolavezetéssel. Erősíti a team-munkát a problémás eset megbeszélésére, közös cselekvési stratégiák kialakítására.
72
A napközis nevelő, szaktanár feladata: 1. A magatartászavar jeleinek észlelésekor jelzést ad az osztályfőnöknek. 2. Pedagógiai módszereit kiszélesíti a problémás tanulóknál alkalmazható eljárásokkal. 3. Együttműködik az osztályfőnökkel, szülőkkel, tanulóközösséggel – szükség esetén szakemberrel. 4. Szakterületének megfelelően igyekszik bevonni a tanulót a tanórán kívüli tevékenységekbe. Az iskolavezetés feladatai: 1. A felkészülés, megelőzés érdekében – az óvodákkal kialakított kapcsolatai révén – a beiskolázás előtt tájékozódik a várható magatartási és beilleszkedési zavarral küzdő gyerekekről. 2. Tájékozódik az osztályfőnököktől a magatartási nehézséggel küzdő tanulóról, a vele kapcsolatos eljárásokról, eredményekről. 3. Indokolt esetben felveszi a kapcsolatot a szülővel, megfelelő szakemberrel. 4. Mérlegeli, hogy a beilleszkedési, magatartási zavart enyhítené, vagy megszüntetné-e a tanuló új környezetbe helyezése (iskola- vagy osztályváltás), s ennek megfelelően intézkedik. 5. A törvény adta lehetőségek igénybevételével gondoskodik arról, hogy a beilleszkedési nehézségekkel küzdő tanulók ugyanúgy megkaphassák az iskolán belül a speciális, kiscsoportos formában adott segítséget, mint a tanulási nehézséggel küzdő tanulók. 6. A pedagógusoknak konzultációs-, esetmegbeszélő-, továbbképzési lehetőséget teremt. A beilleszkedési, magatartási zavarral kapcsolatos nevelési tevékenységünk eredményességét jelzi,
ha az érintett tanuló - huzamosabb ideig súlyosabb konfliktusok nélkül részese a közösségnek - többnyire együttműködik tanáraival, láthatóan igyekszik elfogadni a szabályokat és megtartani azokat - alkalmazkodik a közösséghez - személyiségfejlődése kiegyensúlyozottan halad az osztályközösség befogadja és segíti a magatartási, beilleszkedési zavarral küzdőt (pl.elfogadja a másságot) ha a kiváltó okot az iskolai közösség szolgáltatta, az ok feltárásával és megszüntetésével orvosolt a probléma.
A beilleszkedési-, tanulási-, magatartási zavarral küzdő tanulók fejlesztéséhez - a heti óraszám 12 %-a használható fel - egyéni fejlesztési terv készül a NT szakvéleménye alapján - tanév elején konzultáció a gyereket tanító nevelőkkel a tananyag számonkérésének módjáról - kötelező a rendszeres kontroll a NT szakvéleményén szereplő időpontban - fejlesztő foglalkozás szervezése osztályonként - mentesség
73
5. A tanulási kudarcnak kitett és sajátos nevelési igényű tanulók képzése, felzárkóztatása A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok • Az alapozó időszak megnyújtása; az óvodában megkezdett fejlesztések folytatása: területi és módszertani szempontból (alapozó modulok) • Az érzékszervi tapasztalásra épülő tanulás preferálása a kezdő szakaszban • A tapasztalati tanulás preferálása az alapozó szakaszban (3-8. évf.) • Kooperatív csoportmunka alkalmazása heterogén csoportban – az egymástól való tanulás biztosítása, elismerése a pedagógus részéről • A verbális és vizuális információhordozók együttes alkalmazása a tanítás folyamán • A tanulók tevékenységére épülő, azt biztosító oktatás-és tanulásszervezési eljárások alkalmazása • Az önértékelés és társértékelés motivációs szerepének hangsúlyozása, elismerése Tanulási korlátozottság típusai (súlyossági fok szerint): Tanulási nehézség Átmenetileg egy-egy területen vannak a tanulónak hiányosságai (pl. betegség, vagy eltérő nyelvi szint miatt). Tünetek: Feltűnő egyéni - tanulási, munka közbeni, szociális- viselkedés; problémák a kultúrtechnikák elsajátításában. Pedagógiai – pszichológiai tennivalók: - megelőző intézkedések (prevenciós programok) - kompenzáló nevelés, korrepetálás, segítő és fejlesztő oktatás - metodikai és szervezési jellegű oktatási eljárások Kompetencia: osztálytanító, szülő Tanulási zavarok A gyermek intellektusához képest alulteljesít, ha a teljesítménye nincs arányban a befektetett munkával. Gyakran társul magatartási zavarral. (Környezetük negatív értékelésének hatására a peremre sodródnak és fogékonnyá válnak az antiszociális viselkedésformák iránt. A magatartási probléma nem oka, hanem következménye a tanulási zavarnak.) Tünetek: - kevéssé mélyreható, azaz a tanulási akadályozottsághoz képest nem olyan súlyos, hátráltató hatású - részleges, azaz csak a tanulás egyes területeit érinti - időszakos, átmeneti jellegű (dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, dyslalia, motoros ügyetlenség, figyelemzavar, hiperaktivitás)
74
Tennivalók: - fejlesztő eljárások, segítő és fejlesztő oktatás - terápiás eljárások (Ayres, Sindelar, Frostig, Delacato), koncentrációs tréning, lazító tréning, viselkedésterápia Kompetencia: - osztálytanító, együttműködve a fejlesztő pedagógussal, gyógypedagógussal, logopédussal, terapeutával a szülő bevonásával Tanulási akadályozottság Tünetek: - súlyos, átfogó, hosszantartó - általános tanulási zavarok - a különböző területek változatos halmaza Tennivalók: - fejlesztő eljárások, terápiák, speciális és gyógypedagógiai módszerek - különnevelés Kompetencia: - gyógypedagógus, pszichológus, szociálpedagógus szülői együttműködéssel A tanulási kudarccal összefüggő feladatok, tevékenységek - Szemléletbeli változás. (A tanulási probléma a gyerek akaratától független állapot.) - Megelőzés. (Szűrővizsgálatok: iskolaéretlenség.) - Anamnézis a gyermek életéről, a család helyzetéről. (családterápia) - Tanulási kudarcot előidéző okok feltárása, a tünetek feltérképezése. - A hátrányok ledolgozásához speciális és személyre szabott fejlesztés szükséges. (Egyéni fejlesztési terv alapján.) - Reálisan értékeljük gyermekeink képességeit és sok dicsérettel vegyük rá a gyengébben működő területek gyakorlására. (Hatékonyság függ a gyermek hozzáállásától.) - Meglévő adottságok kibontakoztatása. - A gyermek partnerként kezelése, megnyerése. - Szülői magatartás: támogató, fejlődést számontartó legyen. (Mechanikus gyakorlás mérséklése.) - Iskolai megítélés: jó irányú változás észrevétele, a gyermek rehabilitálása az osztályközösség előtt. - A gyermek önértékelési szintjének növelése, problémamegoldó stratégiáinak fejlesztése, peremhelyzet megszüntetése. A tünetek felfedezése és a szülőkkel való konzultálás után a nevelési tanácsadó munkatársainak javaslata alapján szakvéleményt kérünk a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői- és Rehabilitációs Bizottságtól. A vizsgálat után – konzultálva logopédus szakemberrel – fejlesztő foglalkozásokat tartunk (egyéni fejlesztési terv alapján) a tanulási zavarral küzdő gyermekeknek. Évente kontrollvizsgálatra küldjük a tanulókat. A pedagógusoknak lehetőséget biztosítunk a folyamatos továbbképzésre.
75
A sajátos nevelési igényű státusz megszerzésének lehetősége:
A folyamat a beiratkozott tanulókról már meglévő vizsgálati anyagok és szakvélemények összegyűjtésével kezdődik. Minden év szeptemberében a Nevelési Tanácsadó (továbbiakban N.T.) munkatársai kijönnek és felmérik az első osztályos tanulókat. Az esetmegbeszélések alapján dől el, hogy a tanuló beilleszkedési, tanulási- magatartási nehézségekkel küzd-e, vagy sajátos nevelési igényű. Ha év közben jelentkeznek új problémák, a pedagógus ismételten kérheti a N.T. munkatársainak segítségét. A N.T. javaslatára, írásban vizsgálatot kell kérni a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Rehabilitációs Bizottságtól (továbbiakban T.K.V.SZ.R.B.). Minden esetben a szülő, vagy gondviselő aláírására van szükség. Amennyiben a gondviselő, vagy szülő nem járul hozzá a vizsgálathoz a gyermek érdekében, a jegyző kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg a szakértői vizsgálaton. T.K.V.SZ.R.B. mondja ki a tanulóról, hogy sajátos nevelést igényel-e vagy sem.
A sajátos nevelési igényű gyermekekkel kapcsolatos feladatok
Évfolyamonként – azonos problémákkal küzdő – maximum 4 fős csoportok szervezése. Heti óraszám 15 %-a használható fel. Egyénre szóló fejlesztési tervet kell készíteni a szakvélemény és a N.T. ajánlása alapján. Szükség esetén más szakember segítségének igénybevétele. Fejlesztési napló vezetése. Folyamatos konzultáció a szülőkkel, logopédussal, N.T. munkatársaival. Év eleji konzultáció a gyerekeket tanító nevelőkkel a tananyagszámonkérésének módjáról. Tárgyi feltételek biztosítása: fejlesztőterem speciális felszereléssel. (szakkönyvek, segédanyagok, eszközök, számítógépes programok) Személyi feltételek biztosítása: megfelelő szakképzettségű tanító illetve tanár, (lásd: P.P melléklete) gyógypedagógus. Kötelező a rendszeres kontroll: - első vizsgálat után egy évvel, majd kétévente - 12 éves kor felett háromévente.
A sajátos nevelési igényű tanulókat a következő kedvezmények illethetik meg 1. Tantárgyak értékelése alóli mentesítés pl: (idegen nyelv alóli felmentés) 2. Minősítés alóli felmentés, eszközhasználat engedélyezése - olvasáskor félhangos artikuláció biztosítása, - értő szövegrészek tanító általi felolvasása, - írásbeli munkára hosszabb felkészülési idő biztosítása, illetve kevesebb feladatmennyiség számonkérése, - írásbeli számonkérés, értékelés szóbeli értékeléssel történő felváltása, - szóbeli számonkérés, értékelés írásbeli értékeléssel történő felváltása, - matematika órán eszközhasználat engedélyezése, - írásnál 2-3. osztályban az 1.osztályos füzet használata, - írásnál széles sortávolságú füzet használata.
76
3. Tantárgyrészek értékelése alóli felmentés pl: - hangos olvasás alóli felmentés, - helyesírás értékelése alóli felmentés. 4. A tanuló adottságaihoz és fejlettségéhez igazodó továbbhaladást engedélyez, melynél meg kell határozni, mely tantárgyból melyik évfolyam utolsó napjáig kell a tanulónak utolérnie a többieket. E speciális továbbhaladás a negyedik évfolyam végéig tarthat. A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos eljárási lehetőségek
A tanulási nehézséggel küzdő gyereket az iskolai osztály átlaglétszámának számításaikor 2 tanulónak kell számítani. A költségvetési törvény értelmében fejlesztő, felzárkóztató kiegészítő hozzájárulás igényelhető, ha a tanulót a N.T. tanulási, magatartási zavar miatt gondozásba vette. Munkaanyagot, cselekvési tervet – programot kell összeállítani, illetve a magatartási, a tanulási, a szociokulturális téren lemaradó gyerekek, a velük foglalkozó pedagógus közösségek, illetve a szülők számára. Mindezen terapikus feladatok elvégzése előtt fontos a jó diagnózis, majd a fejlesztés hatásának, a fejlődésnek a nyomon követése, annak adminisztrálása. Ezt évek óta iskolánkban gyakoroljuk. A Köznevelési Törvényben is hangsúlyos elvárás a fejlesztés fázisainak dokumentálása. Nyomon kell követnünk a hiányzást, a motiváltság hiánya miatt lemaradók korrepetícióját. /Részvétel, gyakoriság, előrelépés kontrollálása, oktatási módszerek, otthoni gyakorlás…/ A TANULMÁNYI ELŐMENETELBEN LEMARADÓ ÉS/VAGY MAGATARTÁSI PROBLÉMÁS DIÁKOK FIGYELEMMEL KÍSÉRÉSE
Nagy gondot fordítunk a gyenge képességű, szorgalmú, és a sokat mulasztott /igazolt hiányzás/, illetve az önhibáján kívül az otthoni tanulásban valami okból akadályoztatott tanulóink tanulmányi munkájukban történő lemaradásainak csökkentésére. Az egyéni lapként használatos kimutatás követi a szülő és a diák cselekedeteit is. Az egy tanévre szóló kimutatás önkontroll az iskolának, a tanulónak és a szülőnek egyaránt. A feljegyzések a felmenő évfolyamokon – ha szükséges – kísérik a tanulót. Az érintett tanuló mindenkori osztályfőnöke a tanév során ezt a nyilvántartást áttekinti, a pozitív-negatív tendenciát figyelve megteszi a szükséges intézkedéseket. Az osztályfőnökváltás időszakában ezeket a tanulói lapokat az érintett pedagógusok egymásnak adják.
77
Gyenge előmenetelű és problémás magaviseletű tanuló figyelemmel kísérése A tanuló neve: ……………………………………………. Osztálya: ……. Dátumozva A probléma oka
Iskola ajánlásai
Iskola javaslatai
Napközi Fogadóóra Szülői értekezlet Családlátogatás Felzárkóztató foglalkozás Nyílt nap Nevelési tanácsadó Tájékoztató füzetben tájékoztatás Négyszemközti beszélgetés Tanuló-szaktanár Tanulóosztályfőnök Tanuló-napközis tanár Tanuló-ifj.véd. Tanulóintézményvezető
78
Szülő reakciója
Gyermek hozzáállása
6. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Szociálisan hátrányos helyzetűek, átmenetileg hátrányos helyzetűek azok a tanulók, akiket különböző jellegű szociális tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésükben. Nevelési programunkban helyzetfelmérés alapján meghatározzuk a hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységünk célját, módjait, ütemezését, tevékenységformáit. A program célja: - segíteni azon tanulók – beilleszkedését az iskolai környezetbe, – ismeretelsajátítását, – egyéni ütemű fejlődését, akik szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek - a család mikrokörnyezetéből adódóan hátrányos helyzetűek, - a családi házon kívüli környezet miatt hátrányos helyzetűek, - iskolai körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek, - csonka családban felnövő gyerekek (elvált szülők, árva, félárva gyerekek) - munkanélküli szülők gyermekei - átmenetileg hátrányos helyzetűek - áttelepült, beköltözött tanulók, - tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek. A célok ismeretében meg tudjuk tervezni minden év végén a következő tanév várható feladatait. időpont 1. április – május
2. május 3. szeptember 4. október – június 5. május
feladat a hátrányos helyzetű tanulók felmérése, regisztrálása a hátrány meghatározása (mellékelt adatlapon) a tevékenységi formák megtervezése a következő tanévre a szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek ütemtervének elkészítése tevékenységi formák megvalósítása ütemterv szerint
felelős Gyermek-és Ifjúságvédelmi felelős
Gyermek- és Ifj.véd.felelős int.vez.helyettes Osztályfőnökök Gyermek-és Ifj.véd.felelős eredmények számbavétele intézményvezető fejlesztési tevékenységek megtervezése a int.vez-helyettes következő tanévre
79
A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: - Felzárkóztató programokon való részvétel - Mentálhigienés programok (önismeret, drog, bűnmegelőzés) - Pályaorientációs programok (üzemlátogatás, tanulmányi kirándulás, szakemberek meghívása) - Komplex tehetséggondozó programok (honismeret, szakkörök) - Táborozások, kirándulások, országjárások (költségmentesen) – Alapítványi támogatás - Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről: szülői értekezleten fogadóórákon családlátogatásokon a szülőnek egyéni beszélgetéseken a tanulók felvilágosítása a szociális támogatási lehetőségekről - Helyi, regionális,országos támogatások ösztönzése, pályázatok - Napközis ellátás kezdeményezése - Kapcsolatfelvétel szolgáltató intézményekkel (Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat , Önkormányzat Szociális Osztálya, Nevelési Tanácsadó) - Tankönyvvásárlási támogatás
80
7. Iskolai tevékenységek a tehetséggondozás és a hátránykompenzáció érdekében A nem kötelező tanórai foglalkozások és egyéni felzárkóztatás lehetőségéből a tanulók egyéni érdeklődésüknek megfelelően, a szülők döntése és a pedagógusok (osztályfőnök) javaslata alapján választanak a minimálisan és maximálisan megadott keretek között. A választható foglalkozások célja a felzárkóztatás, egyéni fejlesztés, tehetséggondozás, speciális és kiegészítő ismeretek nyújtása. A törvény és az önkormányzat által biztosított tanórán kívüli órakereteket az alapozó szakaszban főként a felzárkóztatásra, a felsőbb évfolyamokban a differenciálódás, a pályaorientációs szakaszokban a képességfejlesztő foglalkozásokra használjuk fel.
a) Tehetséggondozás: - nívócsoportos oktatás az 5-8. évfolyamon, emelt szintű oktatás - szakkörök a 2-8. évfolyamon - fakultációk a 7-8. évfolyamon - második idegen nyelv tanulása a 7-8. évfolyamon - alapfokú művészetoktatás az 1. évfolyamtól - ISK szakági működtetés az 1-8. évfolyamon - tanulmányi, kulturális és sportversenyek, bemutatók Szakkör Az iskola a hagyományainak megfelelő szakköröket hirdeti meg, de a tanulók és a szülők újak szervezését is kezdeményezhetik. A szakkörök indításáról és arról, hogy mely szakköri foglalkozás legyen ingyenesen igénybevehető, a szakmai munkaközösség, a szülői munkaközösség és az iskolatanács véleményének meghallgatásával az intézményvezető dönt. Legalább 10 fő érdeklődő esetén felnőtt oktató irányításával és részvételével önképző kör szervezhető. 20 tanulón felüli jelentkezés esetében az időkeret változatlansága mellett ajánlatos a csoportbontás. A valamilyen tantárgyban, területen kiemelkedően tehetséges tanulókkal külön foglalkozás is szervezhető /pl. pályázatra, versenyekre való felkészítés stb./
Versenyek Az iskola tanulói rendszeresen bekapcsolódnak a versenykiírásban foglaltak szerint a városi, a megyei és az országos tanulmányi versenyekbe. A házi tanulmányi versenyek után kell kijelölni a városi, körzeti, megyei verseny résztvevőit.
81
b) A különböző okok miatt lemaradt, hátrányt szenvedett diákok felzárkóztatásának lehetőségei, formái: - nívócsoportos oktatás az 5-8. évfolyamon - korrepetálások az 1-8. évfolyamon - speciális, részképességeket fejlesztő vagy hátrányt kompenzáló szakkörök, foglalkozások /gyógyúszás, könnyített testnevelés, logopédiai foglalkozások, önismereti tréningek/ A felzárkóztatások számát a költségvetés figyelembevételével az intézményvezető hagyja jóvá. A foglalkozások idejét és helyét a munkaközösség-vezetőkkel, az érdekelt nevelőkkel közösen megbeszélve az intézményvezető-helyettes állapítja meg. A felzárkóztatásokra az érdekelt nevelők jelölik ki a tanulókat vagy a tanulók jelentkeznek /például hosszabb hiányzás esetén/. Szükség esetén az osztályfőnökök is kezdeményezhetik a felzárkóztatáson való részvételt. A könnyített, illetőleg a gyógytestnevelésre történő beosztás, vagy a testnevelési óra alól történő mentesítés előfeltétele az, hogy a tanuló rendelkezzen orvosi szakvéleménnyel. Ennek a szakvéleménynek kell állást foglalnia abban a kérdésben, hogy a tanuló milyen ellátásra tarthat igényt. A gyógytestnevelés-szakszolgálat feladata a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása. Másfajta ellátásra tarthatnak igényt a testi, érzékszervi, értelmi, illetőleg más fogyatékos tanulók is. Ezeknél a tanulóknál az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményében kell meghatározni, hogy milyen keretek között, milyen formában vehetnek részt a testnevelési órákon, vagy mozgásjavító foglalkozásokon. c) Egyéb lehetőségek - szociális szolgáltatások - a diákönkormányzat rendezvényei - szünidei programok
82
8. Gyermek- és ifjúságvédelem Feladatok és a megvalósításuk módjai Iskolánkban jelenleg ezeket a feladatokat egy gyermek- és ifjúságvédelmi felelős látja el. A gyermek- és ifjúságvédelem valamennyi pedagógus feladata. Az intézményvezető tennivalója, hogy összehangolja a nevelési-oktatási intézményben folyó gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos teendőket. Feladata e körben segítséget nyújtani az érintett szülőknek, indokolt esetben megkeresni az önkormányzati vagy állami szerveket. A gyermekeknek a törvényben biztosított joguk, hogy hozzájussanak megfelelő lakáshoz, étkezéshez, ruházathoz, oktatáshoz és egészségügyi ellátáshoz. A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elveit tartalmazza az iskola szervezeti és működési szabályzata. A törvény szerint a tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt. A gyermekek életkörülményeinek mind jobb megismerését teszik lehetővé a családlátogatások. Nagyon fontos, hogy az iskola hatékonyan tudjon a gyermekjóléti szolgálatokkal együttműködni. Ha a szülői ház a saját hibájából nem képes eleget tenni a gyermekneveléssel kapcsolatos feladatoknak, akkor ezeknek a problémáknak a megoldásához mindenképpen szükség van arra, hogy a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a gyermek és ifjúságvédelemmel foglalkozó dolgozója a gyermekjóléti szolgálat tanácsát, segítségét kérje Az iskolák a gyermekvédelmi törvény alapján jogosultak rá, hogy kezdeményezzék a pénzbeli ellátás megállapítását Az iskolai napközis foglalkozások funkciója is kettős célt szolgál, egyrészről a tanulók felkészítését, másrészről a gyermek napközbeni ellátásának a biztosítását. Az intézményvezető úgy tervezi a napközis foglalkozásokat, hogy az arra jogosult gyermekek ellátását meg tudják oldani. A kortárs csoportok szocializációs problémáinak leküzdéséhez nélkülözhetetlen az első lépés: ezek időben való felismerése. Nemcsak a család, hanem ezek a társas kapcsolatok is marginalizálhatnak. Egyes esetekben a Nevelési Tanácsadó szakembereinek bevonása is indolt, akik a javasolt módszereikről előadások vagy személyes beszélgetések keretében megosztják tapasztalataikat intézményünk dolgozóival. A különböző gondok megoldásának a lehető leggyorsabb módja, ha az iskola pedagógusai az észrevételeiket mielőbb közlik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, családlátogatásra hívják, közösen megbeszélik meglátásaikat. Célunk, hogy nevelőmunkánk eredményeképp tanulóink olyan személyiségjegyekkel erősödjenek, melyek képessé teszik őket a veszélyek felismerésére /drog, alkohol, dohányzás/, életük tudatos alakítására. Az egész nevelési folyamatban a környezeti és egészségnevelés is feladatunk, az erre való igényen kívül a tudatosságnak is meg kell jelennie. A megelőzés terén kitűzött céljaink megvalósulási színtere az iskolai élet minden területe, eseménye. Fontos a napközis nevelőmunka, a szünetek eltöltése, a szabadidő szervezettsége, a szokások iskolai gyakorlata, a viselkedési normák, a kommunikáció. Fontos a pedagógus személyisége, mint követhető modell a tanítványai számára. A prevenciós munkánkban továbbra is támaszkodunk a szülői háttérre, valamint a szakemberek segítségére(ÁNTSZ, Rendőrség, Gyámhatóság, Vöröskereszt, iskolaorvos, háziorvos..). Veszélyeztetettség időbeni felismerése: Különösen fontos szerep jut e területen az osztályfőnöknek, de fontos minden pedagógus, osztálytárs, szülő jelzése is. A családdal, szülőkkel való rendszeres kapcsolattartás során meg-
83
ismert háttér elegendő információt adhat a pedagógusnak a hátrányos körülmények, veszélyeztető tényezők felismeréséhez. A segítségnyújtás a feltárt hátrányos vagy veszélyeztető körülmények közt élő gyermek fokozott gondozását, a szakembereknek és szakhatóságoknak bevonását /Nevelési Tanácsadó, pszichológus, gyermekjóléti szolgálat, gyámhatóság/ jelenti számunkra.
9. A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok A fogyasztóvédelemről szóló törvénynek, valamint az EU jogharmonizációs követelményeknek is eleget téve a Nemzeti alaptanterv (Nat) értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a Nat-ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap. A fogyasztóvédelmi oktatás célja “A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.”(Nat) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros öszszefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése.(Nat) Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói 84
minták kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információ áramlás. Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. Az értékek formálásában lényeges például:
a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése
az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása,
a természeti értékek védelme.
Fontos továbbá a fogyasztás során:
a tájékozódás képessége,
a döntési helyzet felismerése és
a döntésre való felkészülés.
Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban
Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak.
Például: Technika – áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások Fizika – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák); Földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások; Magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái Biológia – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk Informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb. Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai Tantárgyközi projektek (pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz )
Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények)
Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása)
Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel)
Az iskola fogyasztóvédelmi működése ( az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások
85
Módszertani elemek Valószínűleg akkor járunk a legjobban, ha az amúgy is zsúfolt iskolai tantervbe nem a hagyományos módszertani elemekkel és merev tanórai keretek között folyó oktatásból préselünk bele még többet, hanem bizonyos készségek fejlesztésével a fenntarthatóság és a fenntartható fogyasztás területén. Ilyen készségek: a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. A készségfejlesztésnek tartalmazni kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit. A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb segítői és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idő után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési szabályokat betartva ismereteket gyűjthetünk a családok vásárlási szokásairól. Az információk adott esetben lehetővé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a család vásárlói magatartását. A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének. Fontos hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül.
Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól
Riportkészítés az eladókkal
Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika
Egyéni és csoportos döntéshozatal
Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása
Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában
Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel
Szimulációs játék, esettanulmány
Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése)
Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)
86
10. Egészségnevelési - egészségfejlesztési program Miért az iskola az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere? -
A gyerekek és a fiatalok hosszú éveket töltenek az iskolában, érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakult szokásaikat, preferenciák kialakítását.
-
Az iskolának a gyerekekre gyakorolt hatása többrétegű, komplex kommunikáció. Egy részt létezik egy nyíltan megfogalmazott oktatási-nevelési terv, másrészt ezzel összefüggésben vagy ettől függetlenül, illetve ezt gyengítő vagy erősítő módon ható ún. „rejtett tanterv”, mely az iskolai mindennapok hozadéka, amelyben az iskola tárgyi környezete, az emberi viszonyok minősége egyaránt tükröződik.
A fent leírtak alapján az iskolai egészségnevelés – egészségfejlesztés célja
Gyarapítani kell a tanulók tudásanyagát, hogy megismerjék testük- szervezetük működését. Egészséges életkezdet és gyermekkor biztosítása. Képessé kell tenni a tanulókat arra, hogy saját egészségükkel kapcsolatba döntéseket hozzanak. Fel kell a tanulókat készíteni: Egészséges életvitel kialakítására. Konfliktusok megoldására. Beteg, sérült, fogyatékos emberek társakkal szemben elfogadó, segítőkész magatartásra. Hogy felismerje környezet, háztartás, közlekedés, iskola leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülési lehetőségeit. Képesek legyenek elkerülni a káros függőséghez vezető szokások kialakulását (dohányzás, alkohol, drog, rossz táplálkozás).
Az iskolai egészségnevelés - egészségfejlesztés feladata: foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, figyelmet fordítva a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatra történő felkészítésre, egészséges életmódra nevelés: az egészség örömteli megélésére, a harmonikus élet elért értékként való tiszteletére, betegségek megelőzésének módjára tanít.
a személyi és tárgyi környezettel segítse a tanulók: pozitív beállítódásnak, magatartásnak, szokásoknak a kialakítását, melyek segítik az egészségi állapot javítását.
87
Mindennapos testnevelés biztosítása, mozgáskultúra fejlesztése. Az egészséges táplálkozási szokások kialakítása, rokonszenvessé tétele, biotermékek Az egészséggel kapcsolatos ismeretek megtanítása mellett elengedhetetlen az interperszonális kapcsolatok, konfliktuskezelések, önnevelési stratégiák fejlesztése is. Szenvedély betegségek megelőzése. Balesetvédelem. (Sz. M. Sz.) Rendszeres egészségügyi ellátás biztosítása. (Sz. M. Sz.) A tanulók lelki egészségére figyelő szemlélet kialakítása. Egészségfejlesztő team létrehozása: Együttműködés a szülőkkel, Nevelési Tanácsadóval, Gyermekjóléti Szolgálattal, Együttműködés az iskola-egészségügyi szolgálattal és az ÁNTSZ-el. Szűrővizsgálatok Előadások Rendvédelmi szervekkel való együttműködés A pedagógiai munka fejlesztése érdekében a következőket lehetne tenni. Az iskola merev struktúrájának oldása gyermek- és nevelésközpontú megközelítéssel A tanár-diák kapcsolatok nyíltabbá tétele. A tanulók közvetlen környezetében lévő értékekhez való igazodás. A tantárgyak közti koordináció, ismeretanyaguk egymásra építése. A tanulók pszicho-szociális jellegű fejlesztése. Az önértékelés gyakorlása, önálló döntések véghezvitele. A viselkedés felelősségének vállalása, másoktól való elszakadás vállalása (függetlenség). Interaktív, kommunikatív kapcsolatok kiépítése.
Az egészségnevelés – egészségfejlesztés egyéb módszerei – interjúk, felmérések készítése az iskola közvetlen partnerei és az egészség viszonyáról, – kortárssegítők képzése, – problémamegoldó gyakorlatok, értékeléssel, – szituációs játékok, – részvétel a helyi egészségvédelmi programokon, – az iskolai egészségügyi szolgálat tevékenységének elősegítése, – érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony kommunikáció elsajátítása), – környezetvédelmi tevékenységek kialakítása (madárvédelem, faültetés),
88
Iskolánkban folyó egészségnevelési – egészségfejlesztési tevékenységek, programok, rendezvények: Iskolában folyó tevékenységek: A, Tanórai tevékenységek Tantárgyak közti koncentráció feltárás B, Tanórán kívüli tevékenységek I. S. K. (kosárlabda, kézilabda, labdarúgás…) Süni kupák: (kosárlabda, kézilabda, labdarúgás, asztalitenisz) Felmenő rendszerű szabadidős sport az első évfolyamtól kezdve. Emelt óraszámok testnevelésből az alsó-és a felső tagozatban is. Kék Süni labdarugó szakosztály. Egészséghét szervezés. Önismereti és konfliktuskezelői tréningek szervezése. Néptánc Napközi otthonban folyó tevékenység Kézműves foglalkozás Énekkar Iskolán kívül folyó tevékenységek Nyári szaktáborok Osztálykirándulások Őszi –téli - tavaszi túrák Egyéb tevékenységek Pályázatok figyelése A program megvalósításának személyi és oktatási feltételei 1. Osztályfőnökök – az osztályfőnöki órák 20-25 %-ban kötelező tematika 2. Szaktanárok – az aktuális tananyagoknál hivatkozás a gyakorlati példákra, élethelyzetekre – konkrét feladatok, tevékenységek gyakoroltatása – egészségtan modul – továbbképzéseken való részvétel – tanultak átadása, alkalmazása 3. Napközis csoportvezetők – Közösségi, egyéni higiéniai követelmények elsajátíttatása 4. Iskolavezetők – éves munkaterv, egészségügyi vizsgálatok, konzultációk Minőségfejlesztő kör – éves munkaterv Kapcsolatrendszer – ÁNTSZ, Iskolaorvos, - védőnő Munka alkalmassági szűrések – megállapodások 5. Gyakorló tűzriadók megtartása – elemzés, korrigálás 6. E témájú házi versenyek szervezése, részvétel a városi, közúti vetélkedőkön 7. Pályázatok, akciók – bemutatók szervezése Tárgyi feltételrendszer karbantartása, fejlesztése. - Orvosi szoba kialakítása, felszerelése – lásd Eszközfejl. Terv
89
-
Tornaterem építése, sport – játékudvarok karbantartása, fejlesztése – Eu-normák szerint Elsősegélyhelyek karbantartása, felszerelésének biztosítása Világítás és fűtésrendszer korszerűsítése Tantermek, foglalkoztatók, - időszakos festése, tisztántartása Tanulói bútorzat cseréje, karbantartása Mellékhelyiségek napi /szükség szerint napközben többszöri/ takarítása évente történő átfestése /meszelés/ Veszélyes épületrészek, szertárak, tantermek biztosítása /zaj, por-gáz, villamosság/ Szellőző és elszívó berendezések kiépítése Kockázatértékelés, munkavédelmi oktatások, balesetek kivizsgálása Oktató segédanyagok beszerzése
Ellenőrzés, értékelés, újabb célkitűzés A program megvalósítását az garantálja, ha: céljaiban konkrét, reális, az életkori sajátosságokat figyelembe veszi, a tantestület és a segítő kapcsolatok szakemberei által elfogadott, megvalósítási lépéseiben figyelembe veszi az adott lehetőségeket, a feladatokat tagoltan rögzíti, tartalmazza a módszertani elemeket, a szükséges forrásokat meghatározza, valamint kijelöli a határidőket és megnevezi a felelősöket. Iskolai egészségfejlesztő programok akkor a leghatékonyabbak, ha: - nem kampány jellegűek, több iskolai évet átfognak, - holisztikus szemléletűek. - együttműködnek a szülőkkel, egészségügyi intézményekkel, segítő szervezetekkel, - pedagógusok témakörhöz kapcsolódó képzésére, továbbképzésére megfelelő figyelmet fordítanak Az ellenőrzés, értékelés a célkitűzés megvalósításának felülvizsgálatát jelenti. Célszerű a programot legalább évenként értékelni, a megvalósítás arányát is vizsgálni. Az értékelés eredménye információt ad a programról, követhetővé válik, mit lehetett megvalósítani, melyek voltak a sikeres tevékenységek. Ezek alapján módosítható a célkitűzés. Célszerű újabb állapotfelmérést végezni, majd a fenti információk alapján intézkedési tervet készíteni a következő évek egészségnevelési munkájához. Az ellenőrzés az intézményvezetők irányításával, a tantestület bevonásával történik.
90
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos terv Az iskolai elsősegély – nyújtás oktatásának célja, feladata:
Gyarapítani kell a tanulók tudásanyagát, hogy magabiztosan és határozottan tudjanak segíteni másokon. Meg kell ismertetni a tanulókkal az elsősegélynyújtás alapelveit. Képessé kell tenni a tanulókat arra, hogy a tanult ismereteket (az életkori sajátosságokat figyelembe véve) a gyakorlatban is tudják alkalmazni. Tudjanak szabályosan mentőt hívni, Ismerjék az életjeleket és azok vizsgálatának módjait, Légyenek képesek a nyomókötés alkalmazására, törések és az égések ellátására A tanulók pszicho-szociális jellegű fejlesztése. Az önértékelés gyakorlása, önálló döntések véghezvitele. Felelős magatartás kialakítása, a bajbajutott emberek segítésében
Iskolában folyó tevékenységek: Tanórai tevékenységek Környezetismeret 1-2. évfolyam Technika, életvitel és gyakorlati ismeretek 1-2. évfolyam Természetismeret 5-6. évfolyam Technika, életvitel és gyakorlati ismeretek 5-6. évfolyam Biológia 7-8. évfolyam Kémia 7-8. évfolyam Fizika 7-8. évfolyam Testnevelés 1-8. évfolyam Osztályfőnöki óra 1 Tanórán kívüli tevékenységek Mentőállomás látogatása Szakember felkérése A Vöröskereszt felmenő rendszerű Elsősegélynyújtó Versenyein való részvétel Szakkör – (kéthavonta más évfolyam, vagy állandó szakköri csoport) Iskolán kívül folyó tevékenységek Nyári szaktáborok Osztálykirándulások Őszi –téli - tavaszi túrák Egyéb tevékenységek Pályázatok figyelése
91
A program megvalósításának személyi és oktatási feltételei 1. Osztályfőnökök 2. Szaktanárok: az aktuális tananyagoknál hivatkozás a gyakorlati példákra, élethelyzetekre – konkrét feladatok, tevékenységek gyakoroltatása – továbbképzéseken való részvétel – tanultak átadása, alkalmazása 3. Iskolavezetők 4. Kapcsolatrendszer – Vöröskereszt , Iskolaorvos, 5. E témájú házi versenyek szervezése, részvétel a felmenő rendszerű versenyeken 6. Pályázatok Tárgyi feltételrendszer karbantartása, fejlesztése ~ Elsősegélyhelyek karbantartása, felszerelésének biztosítása ~ Oktató segédanyagok beszerzése (Ambu - baba, kötszerek, sérülést imitáló eszközök, műsebek)
11. A környezeti nevelés iskolai programja A környezeti nevelés alapelvei: A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése, a természet- és benne az emberi társadalom – harmóniájának megőrzése, fenntartása. A természet – az épített és társadalmi környezet – az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása is fontos, hiszen az emberiség jövőjének biztosítására irányul. Gondot kell fordítanunk arra, hogy diákjaink a jövőben mindennapi életvitelükben képesek legyenek a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági és politikai konfliktusokat megoldani. Meg kell alapoznunk tanítványaink környezeti erkölcsét, társadalmi – természeti felelősségét, formálnunk kell alakuló értéktudatát, együttműködés képességeit. E nevelési célok hatékony személyiségformálást igényelnek, a környezeti ismeretek önmagukban nem elegendőek. Környezettudatos életvitelt azok a személyek tanúsítanak, akik képesek a célok érdekében felelősen cselekedni, hisznek tevékenységük fontosságában. A nemzeti tudattal foglalkozó kutatók véleményéből következtetünk arra, hogy a hazaszeretet forrása leginkább az az adottság, hogy az ember valahol egy közösségben felnő, annak szokásait, hagyományait elsajátítja, arra büszke, annak kulturális közegében jól érzi magát, ezért képes tenni is valamilyen területen. A környezeti nevelés során felértékelődik a tantárgyak közötti integráció, a különböző tantárgyak ismeretkészletét összekapcsoló, harmonizáló, belső tartalmi és módszertani összehangolás tanórákon és szabadidős helyzetekben. A pedagógus alanyi joga az alkalmazott módszerek megválasztása.
92
ÖKO iskola Intézményünk immár négy éve vesz részt ebben a környezettudatos magatartást formáló országos programban – hálózatban. Az éves munkatervre alapuló programok során a gyerekek nevelői, szülői segítség révén védik, alakítják – fejlesztik közvetlen és tágabb környezetüket. A közvetlen tananyagon kívül főként gyakorlások, cselekvések segítségével alakítjuk szemléletmódjukat és a környezetünk megbecsülésének tudatosságát. A környezeti nevelés módszerei tanórán és tanórán kívül: 1. Játékok alkalmazása a globális környezeti ismeretek oktatásában: szituációs, memória, kombinációs, érzékelést fejlesztő játékok. 2. Modellezés: hatásterületi-, rendszer-, prognosztikus modellek. 3. Riportmódszer: kérdőíves felmérés, direkt riportok. 4. Projekt-módszer: analízis, akció projektek. 5. Terepgyakorlati módszerek: terepgyakorlatok, nyári táborok, térképkészítés, megfigyelések, célzott megfigyelések, mérések. 6. Aktív kreatív munka: természetvédelmi fenntartási munkák, konstrukciós munkák 7. Közösségépítési csoportszervezés 8. Művészeti tevékenység: műalkotások, rajz, film, zene, vers, próza 9. Témanap, témahét, ünnepségek, média 10. Szakkörök, tanulmányi versenyek 11. Kapcsolattartás külső segítőkkel 12. Adatgyűjtés, kiselőadás, könyvtári kutatás Ajánlott együttműködő (kooperatív) tanulási módszerek: -
Problémafelvetéshez kapcsolódó páros és csoportos véleményformálás. Szövegértelmezés, lényegkiemelés. Kulcsszó, kulcsesemény keresése, értelmezése. Jegyzetek, feladatmegoldások összehasonlítása, elemzése. Új ismeretekhez kapcsolódó kérdések megfogalmazása csoportosan. Információrögzítés együttműködéssel. Esszé kidolgozása csoportosan. Házi feladatok megvitatása a közös és az eltérő válaszok vagy a legérdekesebb részek tükrében. Tesztkészítés, tesztértékelés. Szervezzék meg az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítsák a differenciálás lehetőségeit a képességfejlesztésben. A rendszerszemléletű gondolkodás kialakulását célozza meg. Segítsék a szabály összefüggés, megállapítás napi élethelyzetben megjelenő példáinak felismerését, megértését.
93
Eredményvizsgálati módszereink: - folyamatkövető megfigyelés - célzott megfigyelés - helyzetfelmérés (szociometriai vizsgálat) - tevékenységelemzés - egyéni és csoportos megbeszélés, interjú. A környezeti nevelés tanórán kívüli lehetőségei az iskolában és a szabad természetben (akciók, programok a tanév során). A környezet-kultúra, tisztaság, hagyományőrzés Az osztályközösségeknek otthonossá kell tenni a termüket (szülők bevonása) virágokkal, dekorációval, tablókkal, gyűjteményekkel. Az értékelés folyamatos. Ellenőrizni kell a tisztaságot, szemetelést, firkálást, rongálást a tantermekben, szertárakban, ebédlőben, folyosón. Plusz pontokkal értékelhetők az ünnepi dekorációk, tanulói munkák. Könyvtári tevékenység: Célszerű kialakítani az iskolai könyvtárban egy „zöld polcot” a természet-, környezet-, település (Körmend) védelmét szabályozó törvényekkel, szakirodalmakkal, folyóiratokkal stb. Tanórai, tanórán kívüli, napközis foglalkozásokhoz (zöld videotár” kialakítása is lehetne. Az iskola kertjének, előkertjének gondozása (napközi-osztályok) Iskolai „zöld híradó, faliújság” Állandó tükre lehet az iskolában folyó természet- és környezetvédelmi tevékenységnek (akciók, rajzok, hírek, vélemények, pályázatokra készült munkák). Felelős gondozók a szakköri tagok. Iskolarádió (iskolai versenyek, akciók, események, interjúk). Szelektív hulladék-, papír-, és szárazelemgyűjtés (szülők bevonása – kapcsolat a az önkormányzattal, átvevőkkel) Projektek: meghatározott időtartamú tevékenység-sorozat értelmes céllal. Sok hazai és nemzetközi projekt működik, melyekhez kapcsolódni lehet. Akciók, alkalmai rendezvények, rajz- és fotópályázat Környezetvédelmi hét Szakköri tevékenység, - vetélkedők – versenyek (Oktatási Közlöny: Balogh János Orsz. Körny. Csapat) Nyári tábor, kirándulások Erdei iskola (mellékelve) Művészetoktatási tevékenység (hagyományok, népi kultúra)
94
A program megvalósíthatóságának személyi és oktatási feltételei Osztályfőnökök – az osztályfőnöki órák adott keretében kötelező tematika közösségi, egyéni élethelyzetek elemzése, megbeszélése a jó és rossz példák, magatartásmódok határozott elkülönítése Szaktanárok – tananyagban található gyakorlati példák elemzése egyéni – csoportos feladatok adása - értékelése Napközis csoportvezetők – környezettudatos – védő – óvó – ápoló – gazdagító cselekedetek ösztönzése – kivitelezése Pályázatok – akciók szervezése, lebonyolítása – folyamatos szemléletformáló pedagógiai munka Vetélkedők – iskolaszintű – városi – körzeti Munkaközösségek – éves munkatervek Iskolavezetés – továbbképzések, iskolai programok anyagi, személyi biztosítása – kiemelkedő tevékenységek elismerése Szülői ház, iskolapartnerek bevonása – közös cselekvés Tárgyi feltételrendszer karbantartása, fejlesztése: -
Játékudvarok, pihenő övezetek Belső életterek /tantermek, folyosók, kiszolgáló helyiségek, irodák/ Eszközök Lásd /középtávú Fejlesztési terv/
12. Testi nevelés A tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérése, értékelése A mérés biztosítja a nevelési, oktatási intézményben a tanulók fizikai állapotának megítélését, lehetővé teszi a fejlődést, módot ad az összehasonlításra, valamint arra is, hogy a testnevelést tanító pedagógusok megismerhessék, felismerhessék a nevelő-oktató tevékenységük eredményeit, hiányosságait. - 2011. CXC. 80.§. (1) bekezdése - 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 26. 81.§. (19 bekezdése A 45/2014.(X.27) EMMI rendeletben foglalt „ A tanulók fizikai állapotának és edzettségének (fizikai fittségének) mérése” feladatot a jelölt korosztályok minden tanulója esetében elvégezzük. A céljáról, idejéről és módjáról a tanulókat és a szülőket a mérést megelőzően 1 hónappal írásban értesítjük, az esetleges kifogásokat a szaktanár és a szülők bevonásával kivizsgáljuk. 95
-
A mérést követően az eredmények értékelése után a tanulók, illetve a szülők a mérési rendszer elektonikus felülete segítségével (egyéni hozzáférésük-kódjuk alapján) tákékozódhatnak. Azon tanulók esetében, akik nem rendelkeznek otthoni internetes lehetőséggel, igény esetén őket zárt borítékban elhelyezett írásbeli adatokkal, elemzéssel tájékoztatjuk
A tanulók testi felkészültségéről reális képet csak olyan objektív mérések segítségével kapunk, amelyek lehetővé teszik: - a tanuló aktuális teljesítményszintjének mérését /kiindulási alap/ - a tanuló önmagához viszonyítását /fejlesztési cél/ - a tanuló teljesítményében bekövetkezett változást /a fejlődési vizsgálat/ - a tanuló teljesítményének mások teljesítményéhez – évfolyam, iskolai, megyei, országos – standardokhoz való viszonyítását /rangsorolás/ Iskolánkban a 2-4. osztályos tanulók körében tavasszal fizikai képesség mérést végzünk, ami alapját képezi a későbbi összehasonlító méréseknek, illetve a tervező munkának. / helyből távolugrás, hasizomgyakorlat, hátizomgyakorlat/ Az egyes évfolyamokon a központi (szükség szerint) helyi sztenderekhez kell a viszonyítást megtenni Az egységes mérésre és értékelésre alkalmas próbák: 1. Az aerob állóképesség mérése - Cooper-teszt /12 perces futás/ 2. Az erő, erő-állóképességének mérése - helyből távolugrás /alsó végtag dinamikus erejének mérése/ - hasonfekvésből törzsemelés /hátizom erő, erő-állóképesség mérése/ - hanyattfekvésből felülés /csipőhajlító és hasizom erő mérése/ - fekvőtámaszban karhajlítás /a vállöv és a kar erejének mérése/ 5-8. évfolyamon A NETFIT mérési rendszer, négy különböző fittségi profilt különböztet meg, amely profilokhoz különböző fittségi tesztek tartoznak. Testösszetétel és tápláltsági profil: Testtömeg mérése – testtömeg-index (BMI) Testmagasság mérése Testzsírszázalék - mérése Aerob fittségi (állóképességi) profil: Állóképességi ingafutás teszt (20 méter vagy 15 méter) – aerob kapacitás Vázizomzat fittségi profil: Ütemezett hasizom teszt – hasizomzat ereje és erő-állóképessége Törzsemelés teszt – törzsfeszítő izmok ereje és nyújthatósága Ütemezett fekvőtámasz teszt – felsőtest izomereje Kézi szorítóerő mérése – kéz maximális szorító ereje Helyből távolugrás teszt – alsó végtag robbanékony ereje Hajlékonysági profil: Hajlékonysági teszt – térdhajlítóizmok nyújthatósága, csípőízületi mozgásterjedelem
96
A lefolytatott mérés eredményeit a vizsgálatot végző pedagógus tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzíti. A testnevelést tanító pedagógusokkal közösen elemzi és meghatározza a tanulók fizikai fejlődésének szempontjából szükséges intézkedéseket. A több diákra, korcsoportra, osztályra vonatkozó fejlesztendő állapotról, illetve az intézkedést követő eredményekről az intézményvezetőt a munkaközösség-vezető írásban a mérés eredményeit is figyelembe véve szeptember végén tájékoztatja.
A diák(ok) jutalmazásának, elismerésének módjai
Alsóbb évfolyamokban a füzetbe pecsételt állatfigurák és pirospontok gyűjtése Dicséret – szóban, mimikában, gesztusokban Érdemjegy Feladat, megbízás, szerepeltetés Szaktanári dicséret, of-i, intézményvezetői, nevelőtestületi Fejlesztő tevékenység – lemaradás, pótvizsga, bukásmentesség sikere – dicsérettel S mindezek negatív magatartás és értékelés párjai, kontrasztjai. Szöveges, .... 1-5 számos értékelés. Csoportváltoztatás – eredményei alapján – nívózás Dícséretes tanulói megítélés Felvételi lapjában ajánló megjegyzések beírása Közösség előtt elhangzó dicséretek Évkönyvben történő kiemelés, + fényképes melléklet Dicsőség – iskolai táblán – tablón szerepeltetés Díszoklevélben részesítés Torta; cukrázdai meghívás – KI-MIT-TUD? Helyezésesek Könyvjutalom – tanulmányi, kulturális versenyeredmények Jutalomkirándulás – énekkarosok Eredmények publikálása – Iskolai médiák (képújság, suli rádió, iskolaújság) – Városi, megyei médiák Fogadás – iskola – jó tanuló – jó sportoló – városi szintű A szülői és a konkrét pedagógus személyének, segítő hozzáállásának megköszönése, dícsérete
97
VI. HELYI TANTERV A 2013. március 31-ig elkészített helyi tantervünkben az EMMI 52/2012. (XII.21) rendeletben és a módosításáról szóló 23/2013. (III.29.)EMMI rendeletben megjelent kerettanterveket adaptáltuk és ehhez illesztettük a rendelkezésünkre álló 10 %-os alapóraszámi órakereteket, az ebben rögzített foglalkozásokat, tartalmakat és követelményeket. A helyi tantervünk tartalmazza az NKT. 27.§-ában rögzített órakeretekhez illesztett egyéb foglalkozásokat is. Mindezeket az alábbi táblázataink és felsorolásaink mutatják be. 1. ÓRATERV, TANTÁRGYI HÁLÓ Tantárgyak, óraszámok – a kéthetes órarendben 2013. szeptember 1-től kifutó változás 4. évf.
8. évf.
Magyar nyelv és irodalom tánc, dráma emelt szint Idegen nyelv Matematika emelt szint Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hon- és népismeret Környezetismeret Természetismeret Biológia Kémia Fizika Földrajz Ének-zene
15
8 10 6 6+2 10 4
2
3 3 3 3 2
Rajz Technika, életvitel Készségek Informatika Mozgókép- és médiaismeret Testnevelés és sport
2 2
2 1
6
2 2 5
Életvezetés /Egészségtan, etika/ Osztályfőnöki
1
1
1. A tanulók alapóraszáma
46
51
2. A tanulók választása után kötelező óraszám + 2 óra sportfoglalkozás
4
3. A tanulók számára kötelező óraszám + 2 sportfoglalkozás
6 8
4
8 +2 59 50 +2
+2
98
A HELYI TANTERV tantárgyi hálója és ciklusos óraszáma a 2013-14-es tanévtől, felmenő rendszerben változással Tantárgy/ Évfolyam Magyar nyelv és irodalom
első/második félév
Tánc és dráma
első félév
Idegen nyelv Matematika
első/második félév
1. 14+2/ 1
2. 14+2/1
3. 12+2/ 1
4.
5.
6.
12+2
8
8
1
1
1
4+2
2 6
8+1/2
8+1/2
8+1/2
8+2
8+2
Történelem, társadalmi, és állampolgári ismeretek Hon- és népismeret
4 2
második félév
Környezetismeret - alsó tag. Természetismeret - felső tag. Biológia Földrajz Fizika Kémia Természettudományi gyakorlatok Ének-zene Vizuális kultúra - rajz Technika, életvitel és gyakorlat Informatika Testnevelés Erkölcstan/ Hit-és erkölcstan
2
4 4 2 10 2
2
2+2
4 4 2
4 4 2
10 2
10 2
2
4 4 2 10 2
Osztályfőnöki
4+2
7. 6+2 +1+(1) E.szint
8. 8 +2 E.szint
6 6+2 +2 E.szint
6 6+2 +2 E.szint
6 6+2 +2 E.szint
4
4
4
3 3 3 3 B,C csoport 2
3 3 3 3
4+1 + 1 fizika alapjai
2 2
2 2
2 2
2 2
2
2 2 10
2 2 10
2 10
10 2 2
Kismester, barkács
2 2 1 B, C csoport
2 2
60+2+2
2 2 2 B,C - fiúk 2 B, C - lányok 2 B,C csoport 56+6
2
2 2
Pénzügyi és gazdasági kultúra Képességfejlesztés Összesen: alapóraszám + választható keret idegen nyelv kismester további: Tehetséggondozás további: Felzárkóztatás
46+4 1 1 2
46+4 1 1 2
44+6 1 1 2 99
48+6 1 1 2
52+4 1 1 2
1 B, C csoport 50+6 2 2
VÁLASZTHATÓ HETI ÓRAKERETEK FELHASZNÁLÁSA FELMENŐ RENDSZERBEN Évfolyam KERET/hét Tantárgyak
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
2
2
3
3
2
3
3
3
első/második
0,5/1
0,5/1
0,5/1
1
Emelt szint A cs. 1 B; C 1
Emelt szint A cs. 2 B; C 1
Magyar első/második félév Környezetismeret Természetismeret + gyakorlatok
1/0,5
1/0,5
1/0,5
1
-
-
Emelt szint A cs. 2 B; C 1 Emelt szint A cs. 1 B; C 1
-
-
1
-
1
Idegen nyelv
0,5
0,5
0,5
1
-
Emelt szint A cs. 2 B; C 1 Emelt szint A cs. 1+1 B; C 1 Természettudományi gyakorlatok. B; C 1 -
Matematika félév
Kismester, barkács Pénzügyi kultúra
és
Természetismeret 0,5 Fizika alapok 0,5 Kismester B; C 0,5
Barkács - fiúk első félév B;C 1
Képességfejlesztés B; C 0.5
Pénzügyi és gazdasági kultúra – lányok első félév B; C 1 Képességfejlesztés második félév B;C 1
gazdasági
Képességfejlesztés Tehetséggondozás Felzárkóztatás
1 1
1 1
1 1
1 1
1 1
100
-
1 1
1
1 1
3. A helyi tantervünkben megjelenített főbb céljaink megvalósítását szolgáló feladataink -
Oktatási céljaink egymástól jól elkülöníthető képzési szakaszokban jelennek meg.
-
A célokhoz rendelt feladataink az életkori sajátosságok figyelembevételével, valamint sokoldalú anyag- és eszközfelhasználással játékos, oldott formákra szabott foglalkozásokon valósulnak meg.
-
Támogatjuk a beiskolázás és az iskolakezdés nehézségeit oldó oktatási-nevelési eljárások, módszerek és gyakorlatok pl. "ovis-foci",- kosár, süni-suli" – idegen nyelvi játékos foglalkozások - megvalósítását.
-
A nívócsoportos és az emelt szintű oktatást a szakmai követelmények megfelelő tematikával és a legkorszerűbb eszközkészlet /számítógép - nyelvlabor/ kihasználásával tanítjuk.
-
Az alsóbb évfolyamokon a készségtantárgyakra helyezett hangsúlyokat, a felsőbb évfolyamokon a matematika, a magyar és idegen nyelv, valamint az informatika tantárgyak veszik át.
-
Lakóhelyünk, Körmend történetét, jelenét, környezeti-természeti jellemzőit több tantárgy tananyagába építve dolgozzuk fel. /természetismeret, hon- és népismeret/
-
Továbbra is célunk az önképzés terepeinek, lehetőségeinek kihasználása, a hatékonyság fokozása /szakkör, klub, könyvtár, tanfolyam, sportkör stb./
-
Az új műveltség tartalmakat hordozó tantárgyak helyei, óraszámai és értékelései a helyi tantervünkben
Neve
Évf.
Tánc- dráma
5.
Hon- és népismeret
5.
Erkölcstan Hit- és erkölcstan Képességfejlesztés Kismester, barkács Pénzügyi és gazdasági kultúra
1-8. 1-8. 6. 8. 6. 8. 8.
Óraszám/hét 1 – első félév 1 –második félév 1 1 0,5 0,5 1 - félév
101
Önálló v. integrált önálló önálló önálló önálló önálló önálló önálló
EMELT SZINTŰ OKTATÁS: 5-8. évf.: matematika 7-8. évf.: magyar nyelv és irodalom ERKÖLCSTAN, illetve a HIT-ÉS ERKÖLCSTAN OKTATÁS : A Köznevelési Törvény értelmében intézményünk tanóra keretében biztosítja – a szülők, tanulók választása alapján – az erkölcstan/hit-és erkölcstan oktatást. A hitoktatást a történelmi egyházak, illetve az iskolával illetve a fenntartóval megkötött megállapodás alapján egyéb felekezetek végzik el a saját tantervükre alapozva és az oktatóik által. Az erkölcstan oktatása mind az alsóban mind a felsőben az erre kiképzett pedagógusaink révén történik. TESTNEVELÉS, SPORT: A törvényi lehetőséggel élve a 3-4. évfolyamon +0,5 ; a 7-8. évfolyamon + 0,5; emeljük meg a heti óraszámokat. Az 1. és az 5. évfolyamtól a 2013/14-es tanévtől az HT szerint 5 óra/hét. A többletóraszámot második, negyedik,hatodik és hetedik évfolyamon úszásoktatásra hasznosítjuk. Az első évfolyamon heti egy, a második-harmadik-negyedik évfolyamon heti kettő testnevelést a délutáni időkeretekben csapat-és sportjáték tematikákkal valósítjuk meg. A választható órakereteket a diáksportköri és a mindennapos testneveléshez használjuk fel. . a) Szervezési, és a szerkezetre ható feladatok: A nem kötelező tanórai foglalkozások heti időkereteit. /10 %/, valamint az egyéni foglalkozásra biztosított lehetőségét az egyes évfolyamok között átcsoportosítva hasznosítjuk. - A tanórákat kéthetes - ciklusos - órarendbe szervezzük. - Az alsós évfolyamokon az osztályokkal két-két nevelő foglalkozik. A tanítást és a napközis tevékenységet osztott munkakörben végzik. - A helyes életvitelre, a kulturált környezet kialakítására és óvására való nevelésre, az 1-8. évfolyamon több tantárgy foglalkozásai kiváló lehetőséget adnak. - Az osztályfőnökök szervező tevékenységére, az aktuális témák és tevékenységek lebonyolítására a 3-4. évfolyamon kéthetente egy tanórát biztosítunk. Kifutó rendszerben. - Első évfolyamtól tanórai/szakköri időkeretben tanulhatók az idegen nyelvek. Választható módon angol, német nyelvet oktatunk. - A 7. évfolyamtól a délutáni foglalkozások lehetőségein belül a tanulók választhatnak; a biztosított többletórákat vagy egy új ún. második /angol, német, orosz, stb./ idegen nyelv tanulására, vagy az addig tanult nyelv elmélyítésére - alap - középfokú nyelvvizsgára történő felkészülésre - használják fel. - Az iskolai sportkör szakági foglalkozásai, edzései a választható szakköri órakeretekben valósulnak meg.
102
- A tanórán kívüli az egyéni foglalkozásokra juttatható óraszámokat az alsóbb évfolyamokon az indulási hátrányok csökkentésére, a hátrányos környezetből származó tanulók lemaradásának fékezésére és a gyenge képességű gyerekekkel történő korrekciós foglalkozásokra használjuk fel. - A felsőbb évfolyamokon a plusz órakereteket a jó képességű gyerekek kreativitásának fejlesztésére, továbbá a tanulók és a szülők köréből származó igények alapján szervezett szakkörökre, középiskolai tanulmányokra felkészítő fakultációkra csoportosítjuk át. - A diákok érdeklődésére alapozva a tanulók által választható módon, az egyéni érdeklődést és képességfejlesztést megcélzó /dráma, tánc, kézművesség, múzeum - kiállítás-látogatás, beszélgetés, filmezés, fotózás, rádiózás, újságírás-szerkesztés, sakk, kertészet, elsősegély, barkácsolás-modellezés, csillagászat, stb./ foglalkozásokat tudunk tartani. Ezeken az önálló tematikákra szerveződő fakultációkon a tanév során az egyéb, magas óraszámú, több és mélyebb ismeretközvetítő szakkörökre járó tanulók, más műveltségtartalmakkal, lehetőségekkel ismerkedhetnek meg. b) A tantárgyakhoz, foglalkozásokhoz tartozó speciális célok és feladatok - Logikai készségfejlesztésre törekvő többutas megoldásokat kereső és értékelő matematikatanítás. - A hangos, a néma értő olvasási készség fejlesztése, a szép és helyesírási képesség kialakítása, valamint a kommunikációs- és drámajátéktér biztosítása főként a magyar irodalom és anyanyelvi órákon. - Beszédközpontú idegennyelv-oktatás. - Kísérletekre, megfigyelésekre, az egyéni tapasztalatokra és az irányított gyűjtőmunkára alapozott természettudományos tanítás. - Az egyéni adottságokat és haladási tempót figyelembevevő követelmény állítása a készségtantárgyakban. - A kész alkotásokat, munkadarabokat produkáló készségfejlesztő tanórákon a részfolyamatok, a részeredmények értékelése is lehetséges, sőt kívánatos. - A technika tantárgyban a manuális részek tanítására, gyakoroltatására nagyobb hangsúlyt kell fektetni. - Társadalom és állampolgári ismereteken nyugvó, az emberi civilizáció fejlődését és a magyarság nehéz évezredeit, európai integrációját bemutató történelem tanítás. - A gazdag és rendezett iskolai könyvtári állomány, a jól felszerelt iskolai számítógéppark, valamint az adatrögzítő, másoló-átvivő eszközrendszerek hatékony kihasználása az informatika ismeretkörben. - Az iskolához szerves egységgel tartozó alapfokú művészetoktatás foglalkozásaiban, tananyagrendszerében és megnyilvánulási formáiban rejlő lehetőségek kihasználása.
103
- Az esztétikai környezet gazdagítása, a kézügyességet igénylő, azt fejlesztő technika alapfogásaitól a rajz- és vizuális kultúrjegyek megismertetésén át, a művészeti oktatás komplex hang-kép-mozgás jegyeit felhasználó egyéni és csoportos produktumáig. - A nívócsoportokra szervezett tantárgyak oktatásánál differenciált tanulásirányítással fejlesztjük az önálló tanulási technikákat. - A környezeti-környezetvédelmi oktatás és nevelés megvalósítását, az ehhez tematikájával is hagyományosan igazodó természettan tantárgyai, /környezetismeret, természetismeret, biológia, kémia, földrajz/ és tantervi anyaga segíti. Erre irányul az iskola közvetlen környezetének ápolása, gazdagítása a városban ill. a környékén egy-egy terület fölötti védnökség vállalása, - kertápolási- és gazdálkodási ismeretek oktatása- a cselekvőképes gondolkodás megtanítása. - A népzenei tananyagok oktatásának mennyiségi és minőségi fokozása. A nemzeti jelképnek tekintendő Himnusz és Szózat kötelező elsajátíttatása. - A negyedik osztálytól szervezett - énekkari órák óraszámának és helyiségének biztosításával az iskolai és az iskolán kívüli fellépéseik támogatása. - Feladatunk a tanítási órák időkereteiben a hitoktatás lehetőségeinek biztosítása. - A napközis tanulószobai tevékenység kereteit és formáit is igazítjuk a Pedagógiai programban és a helyi tantervben rögzített cél- és feladatrendszer elvárásaihoz. A napközi feladata "szociális védőháló" - jellege mellett - a tanulás irányítása és segítése, a speciális célokhoz rendelt tevékenységi formák koordinálása, kulturált magatartás- és szokásrendszer építése. c) Fejlesztési és módszertani feladatok - Mind a tananyag feldolgozásában, mind annak számonkérésében növelni kell a szóbeliség arányát. - Tovább kell fokozni a tanórán az ismeretek rögzítésének hatékonyságát. /Kevesebbet, de mélyebben./ A tananyag helyes súlypontozása által a túlterheltség csökkentése. - Az otthoni munka kijelölésénél csökkenteni kell a tanulandó, rögzítendő ismereteket és növelni kell ismételendő, gyűjtendő és megfigyelésre, saját tapasztalat szerzésre ajánlott feladatok körét. - Az 1-4. évfolyamon csak matematikából, valamint a magyar nyelv és irodalomból, az 5-8. évfolyamon matematikából, magyarból, illetve fizikából, kémiából /számolási feladatok/, a többi tantárgyból esetenként /gyűjtőmunka, szorgalmi feladatok, felzárkóztatás/ adunk írásbeli házi feladatot. - Több figyelmet kell szentelni a hagyományos és az új információhordozók használatára és hatékony alkalmazásuk oktatására.
104
- A hangos és néma értő olvasás, a helyesírási, a kommunikációs készség fejlesztését, a szóbeliség dominanciáját, az esztétikus füzetvezetést minden tanórán és egyéb foglalkozáson meg kell követelni. - Az ének-zene, az énekkar, a néptánc, a magyar, a dráma, a rajz és a kézműves foglalkozások tananyagai jól ötvözhetők az iskola falain belül, s azon kívül rendezett műsorösszeállításoknál. - A követelményszintek helyes meghatározása, a tantárgyak közti koncentráció kihasználása. - A játékosság és a szemléletesség növelése a tanítási órákon. - Rendszeres értékelés és osztályozás.- A tananyag elrendezésénél, a tanórán tárgyalt ismereteknél hangsúlyosabban kell közeledni a tanultak alkalmazhatóságára, a gyakorlatiasságra, az életszerűségre. Segítve ezáltal a tanulók pályaorientációját, iskolaválasztását. d) A nevelés terén adódó részfeladatok - A nemzeti, városi, iskolai jelképek megbecsültetése. - Az iskolai, és a városi ünnepélyeken való tiszteletteljes és aktív részvétel. - A szülők, a nevelők, a felnőttek és a tanulótársak iránti tiszteletre nevelés. - Együttélési normák kialakítása, szemléletformálás. - Több figyelmet kell fordítani a személyiségjegyeket károsan befolyásoló negatív hatások, a sikertelenség átélésére, feldolgozására. - Megfogható tartalmi jegyekkel, változtatott helyzetekkel, új környezettel élővé és hitelessé tenni a gyermekekkel együtt töltött foglalkozásokat. A tantárgyak követelményeire fogalmazott és éves lebontásban megjelenő minimumszinteket az osztálytermekben kifüggesztjük és az iskolai honlapon is közzé tesszük.
A helyi tantervnek az egyes tantárgyra/évfolyamra vonatkozó tartalmi bontását a munkadokumentum melléklete tartalmazza.
105
Alapfokú művészetoktatás Az alapfokú táncművészeti iskolai néptánc oktatás célja, hogy a tánc iránt érdeklődő tanulókkal: ismertesse meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nagy múltú értékeit, fejlessze a tánc iránt érdeklődő tanulók mozgáskultúráját, neveljen ügyességre, magabiztosságra, és egészséges életmódra, nyújtson a korosztályok képességszintjének megfelelő táncos és elméleti ismereteket, adjon teret a gyermeki és ifjúkori fantázia kibontakozásának, a tanulók kreatív megnyilatkozásainak, fejlessze az improvizációs készségüket, az elsajátított gyakorlati és elméleti tananyag révén tegye nyitottá a tanulókat más népek kultúrájának, szokásainak befogadására, járuljon hozzá ahhoz, hogy a gyermekek személyisége nyitottá váljék a közösségi alkotótevékenység és a művészetek iránt, nyújtson teret a tehetségek kibontakoztatásának, készítsen fel a továbbtanulásra , irányítsa a növendékeket a hivatásos pálya és az amatőr táncegyüttesek felé. Az alapfokú zeneművészeti iskolai zeneoktatás célja, hogy a zene iránt érdeklődő tanulókkal: alakítsa ki az önálló tudásszerzésre való igényt, valósítsa meg a folyamatos személyre szabott fejlesztést az egyéni oktatásban, fejlessze a gyermek személyiségét a zeneoktatás által, vegye figyelembe és tartsa tiszteletben a tanulók és a szülők igényeit, törekedjen a szociális hátrányok kompenzálására, fejlessze a tanulók kreativitását, segítse a zenei pályán továbbtanulni kívánó növendékek munkáját törekedjen a zeneművészeti kompetenciák fejlesztésére az oktatásban.
Tehetséggondozás Az alapfokú művészetoktatás 1. évfolyamától Annak ellenére, hogy a tanszak alapvető feladata a tehetséggondozás (nem kötelező jellegű, szabadon választható és leadható), különös figyelmet kell szentelnünk a csoportjukból, a korosztályi képesség-, illetve készségszintből kiemelkedő tanulókra. Ezek pedagógiai megnyilvánulási lehetőségei: 1) Az adott csoporton belüli differenciált feladatadással, szólószerepekkel. 2) Az adott osztályból történő átsorolással magasabb évfolyamba. 3) Fesztiválokon, versenyeken való részvétellel. 4) Zeneművészeti ágon alapfok 2. évfolyamtól a tehetséges növendékek „B” tagozatra járhatnak. Ebben az esetben a növendék magasabb óraszámban, magasabb követelmény alapján vesz részt a képzésben. Az átjárhatóság biztosított, bármikor visszamehet „A” tagozatra.
106
Értékelés Zeneművészeti ágon minden hónapban értékel minden tárgyat a tanár, táncművészeti ágon félévente legalább 3 érdemjegynek kell szerepelnie a naplóban minden tantárgyból. A tananyag minden elemének feldolgozását folyamatosan ellenőrizzük, s ezáltal állapítjuk meg a tantervi kritériumoktól való eltérést. Az időszakos ellenőrzéshez kapcsolódó értékelésre minden félév végén kerül sor, egy-egy nagyobb tanegység lezárásakor. Ennek színterei a félévi és év végi beszámolók a zeneművészeti oktatásban, illetve a karácsonyi és az év végi szereplések a táncművészeti tagiskolában. A féléves beszámoló az előképzősöknek nem kötelező, de a főtárgy tanár javaslatára a hangszeres előképzős növendék is tehet beszámolót. Az értékelések szaktanárokból álló bizottság előtt zajlanak, és zeneművészeti ágon a növendéknek számot kell adnia mind technikai felkészültségéről, mind előadási készségéről. Az előadási darabok legalább egy része kotta nélkül játszandó, és a beszámolón előadási darab lehet kamara darab is. Táncművészeti ágon fontos szempont az elkészült koreográfiákban való jártasság, illetve a tanult táncanyag improvizálásának képessége. Minden értékelésről tájékoztatjuk a szülőket az értesítő útján, illetve év végén a bizonyítványban. Az év végi osztályzatnak döntően az év közbeni munkán kell alapulnia. A tanulók teljesítményében nem az elsajátított tudást kell értékelni, hanem az önmagához képest elért fejlődést, a belefektetett munka mennyiségét és minőségét vesszük figyelembe. Értékelésünk esetében hangsúlyozzuk, hogy azt elsősorban nem szelektáló, hanem megerősítő, visszacsatoló funkciójúnak szánjuk, amelynek célja, hogy biztosítsa a gyerek helyét az oktatásban. A tanuló teljesítményének minősítése a tanítási év közben érdemjeggyel, félévkor és év végén osztályzattal történik. Táncművészeti tagiskola: Az előképző osztályaiban szöveges értékelést alkalmazunk: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt. Az alapfok 1-6. és a továbbképző 7-10. évfolyamán az érdemjegyen alapuló értékelést alkalmazunk minden tantárgy esetében: 5, 4, 3, 2, 1 (jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen) Indokolt esetben tantárgyi kitűnő (K) is adható. Zeneművészeti tagiskola Az alapfok és a továbbképző évfolyamain főtárgyból, szolfézsból illetve második hangszer esetén az alábbi érdemjegyeket használjuk: 5, 4, 3, 2, 1 (jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen) Előképző esetében: 5, 4, 3, 2 (jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg, más hangszer választása javasolt) Kamarazene, zenekar esetében az értékelés csak szöveges formában történik: (jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg) A szorgalom mindkét tagiskola esetében: 5, 4, 3, 2, (példás, jó, változó, hanyag)
107
A számonkérés formái A tanulók minden évfolyamban félévi és év végi vizsgán adnak számot tudásukról. A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze. A minősítésre, az osztályzatra a szaktanár tesz javaslatot, a bizottság szótöbbséggel dönt. A beszámoló csoportosan vagy egyénileg történik. A beszámoltatás formája elméleti tárgyak esetén: Félévkor összefoglaló óra keretében. Év végén évfolyamonként azonos tartalmú teszt feladatok megoldásával történik. Ezek 80%-a a minimális követelményeket nem meghaladó szintűnek kell lennie. Az elméleti teszt sikertelen megoldása esetén két javítási lehetőséget biztosítunk. A beszámoltatás formája egyéb tárgyak esetén: Kamarazene tárgyból a tanévenkénti legalább két nyilvános szereplés, mely történhet hangversenyen, vizsgán, vagy egyéb rendezvényen.
4. Nem hagyományos tanulásszervezési módok A /kötelező és választható/ tanórákban és azon kívül iskolánkban az alábbi tanulástanításszervezési módokat alkalmazzuk, illetve tervezzük megvalósítani. 1. Már meglévő, működő tanulásszervezési módok: - projekt oktatás - nívócsoportos oktatás, emelt szintű oktatás - szakkörök, önképző egyéni és csoportos körök - fejlesztő foglalkozások - tanulmányi látogatások, kirándulások - művészeti előadás, próbák, hétvégi szaktáborok - témanapok – Föld Napja, Madarak és Fák Napja, sport hétvégi napok 2. Tervezett tanulásszervezési módok: Csak megfelelő előkészítés, képzés és a résztvevők egyetértésével alkalmazzuk. -
projekt oktatás kiterjesztése kooperatív eljárások, tanulás kollaboratív tanulás integrált képzés, nevelés képesség kibontakoztató képzés – hátrányos helyzetűek fejlesztése kiállítások készítése erdei iskola témanapok, szaktáborok témahetek
108
Alkalmazott módszerek, eljárások • • • • • • • • •
Kooperatív tanulásszervezés – kooperatív módszerek alkalmazása Differenciált rétegmunka - egyénre szóló differenciált képességfejlesztés heterogén csoportban Hatékony tanuló megismerési technikák, pedagógiai diagnosztizálás alkalmazása Tanulói tevékenységre épülő ismeretszerzés, képességfejlesztés Életkornak megfelelő drámapedagógiai eszközök alkalmazása A verbális és a vizuális információhordozók együttes alkalmazása különösen a HH/HHH tanulók esetén Digitális eszközök, módszerek tanórai és tanórán kívüli használata A tanulók önálló felfedező, kutató tevékenységét támogató módszerek alkalmazása Az ön-és csoportértékelés alkalmazása a személyes és társas kompetenciák fejlesztése érdekében
3. Kompetencia alapú oktatás Pályázati azonosító: TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0107 Pályázat címe: „A körmendi Dr. Batthyányné Coreth Mária Óvoda és Pedagógiai Szakszolgálat, valamint a Kölcsey Utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény kompetencia alapú oktatásának fejlesztése” Feladatellátási hely neve és címe: Kölcsey Utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, 9900 Körmend, Kölcsey u. 12. 1. Általános Iskola és Művészetoktatási Intézményegység néptánc 2. Zeneiskolai Művészetoktatási Intézményegység Új szemlélet, megújuló tanítás és tanulási gyakorlat Intézményünk részt vesz azon a szakmai innováción alapuló Európai Uniós és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kezelt pályázaton, amely révén a tanulóink kulcskompetencia fejlesztése zajlik. Cél: Kompetencia alapú oktatás fejlesztése és a program 5 éves fenntarthatóságának biztosítása az intézmény minden intézményegységében. Feladatok: 1. A gyerekek egyéni adottságaira, a tanulócsoportok összetételében meglévő jártasságaikra alapozó készség- és képességfejlesztéshez szükséges leghatékonyabb oktatási és nevelési eljárások megtanulása. 2. Az ismeretszerzésben és annak átadásában növelni kell a kooperációra, a tanulási folyamatban motivált reális célratörő tanítók és tanulók számát. Fokozni kell az újat alkotó, a megvalósítható produktum elkészítésére irányuló tanórai és tanórán kívüli, iskolai és iskolán túli tanítási technikák térbeli és időbeli kereteit. 3. Meg kell teremteni a legújabb, legmodernebb IKT és egyéb oktatási segédeszközök beszerzésének és leghatékonyabb alkalmazásának a feltételeit.
109
4. A meglévő innovációk fenntartása és bővítése. 5. A bevezetett ún. kulcskompetenciákon túli jártasságok – készségek – képességek fejlesztésének beépítése az iskolai pedagógiai folyamatokba. 6. A tanulói laptop program bevezetése, az eszközháttér függvényében, ha pályázati úton történő biztosítására lehetőség nyílik. 7. A program előrehaladásáról folyamatos tájékoztatást kell adni a diákság, a szülők, a fenntartó és a szélesebb közvélemény számára. 8. Az elsajátított új tanulási és tanítási módszerek, tanulásszervezési eljárások átadása elsősorban az intézményen belüli pedagógusok (belső továbbképzés) számára. Másodsorban fontos feladat az iskolán kívüli – a program iránt érdeklődő iskolahasználói kör felé történő tapasztalat átadás. Iskolánk jogelődjével (Polgári Iskola) együtt több mint egy évszázada mindig élen járt a közoktatás reformjainak helyi megvalósításában. A megújító törekvéseket a folyamatosan erős emberi tulajdonságokkal és az átlag felett álló szakmai – pedagógiai felkészültségekkel bíró tantestület vette a vállaira. Ehhez az összefogáshoz mindig megértő, támogató szülői kör társult. Intézményünk 2009. szeptember 1-től 6 éves időtartamig a város önkormányzatával, valamint a Batthyányné Coreth Mária Óvodával közösen vállalt pályázati tevékenység révén a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében kiírt 3.1.4. jelű „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben” című projektben vesz részt. A pályázat alapvető célja a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése és kompetencia alapú oktatás elterjesztése a magyar közoktatási rendszerben, ami hozzájárul a foglalkoztatási helyzet javításához. Ennek érdekében a pályázat a kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű elterjesztését célozza, a pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítését, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztését és megerősítését, a rendszerben meglévő szelektív hatások mérséklésével, valamint az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítésével. A módszertani megújulás - a kompetencia alapú oktatás elterjesztése a közoktatási intézmények minél szélesebb körében (ehhez szükséges újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése – pld. projektalapú oktatás, kompetenciaalapú tananyagok, taneszközök, egységes oktatási programok alkalmazásának meghonosítása); - a pályázó intézményekben szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítása (oktatási, integráció, befogadó pedagógiai kultúra támogatása, egyéni fejlesztési tervek, lemorzsolódás csökkentése, differenciálás); - a digitális írástudás elterjesztése, mindennapi gyakorlattá válásának támogatása (a TIOP pályázatok keretében beszerzésre tervezett eszközök pedagógiai, szakmai használatára való felkészítés, IKT-eszközökkel támogatott tanórák módszertani támogatása). A tanulócsoportokkal foglalkozó pedagógusok és a szakmai vezetők is továbbképzésen vesznek részt. A pályázat részére a szakmai fejlődés, a gyerekek tudásszintjének fejlődése együtt jár a tanulás-tanítás eszközrendszerének további bővítésével, modernizálásával.
110
A program fő indikátorai: Indikátorok a) szövegértés és szövegalkotási kulcskompetencia implementálása és kiterjesztése a magyar irodalom és nyelvtan tantárgyhoz fűződően b) matematika – logika kulcskompetencia implementálása és kiterjesztése c) idegen nyelvi kompetencia implementálása és kiterjesztése német nyelvből d) tantárgy nélküli bontás implementálása és kiterjesztése a művészetek (rajz, ének) műveltségterületről e) tantárgytömbösítés implementálása
Bevezetése
Kiterjesztése
2009.szeptember 1. 1.évf.; 5.évf.
2011.szeptember 1-től 1-8.évf.
2009.szeptember 1. 5.évf. 2009.szeptember 1. 5.évf. 2009.szeptember 1. 1.évf.
2011.szeptember 1-től 5-8.évf. 2011.szeptember 1-től 5-8.évf. 2011.szeptember 1-től 1-4.évf.
2009.szeptember 1. 6.évf. magyar tantárgy
--
f) Innovációk – „szolgáltatói kosár” 1. Három hetet meghaladó projekt(ek) 2. Témahét(ek) 3. Modul(ok) – önismereti csoportfoglalkozások, tréningek 4. Bemutató foglalkozásokra épített szakmai nap a kistérség pedagógusai számára (konzultáció, tapasztalat átadás)
111
A program fenntartásának és bővítésének időbeni és tantárgyköri tervezete Bevezetés 2009/10 Szövegértés-szövegalkotás 1. a 25 fő 5. évf. 27 fő – A csoport Matematika 5. évf. 22 fő – A csoport Idegen nyelv 5. évf. 14 fő Műveltségter. tant. bont. nélk. okt. 1. b, Művészetek Moduláris okt. 5. b Önismeret /oszt.f./ Tömbösítés 6. évf. Magyar nyelv és irodalom 5% IKT tanórák 25% Témahét /1/ „Szent György hava – tavasz – április” 3 hetet meghaladó projekt /1/ Farsang Jó gyakorlat Laptop program* Innováció Kistérségi Pedagógusok 17 fő Tanúsítványok 76 db * Az eszközök függvényében.
2010/11 1. évf. – 48 2. a – 27 5. évf. – 50 6. évf. – 23 5. évf. – 50 6. évf. – 18 5. évf. – 13 6. évf. – 15 1. évf., 2. b – 3 csoport 6. b
2011/12
2012/13
1-2. évf. – 100 3. a – 27 5-6. évf. – 101 7. évf. – 24 5-6. évf. – 101 7. évf. – 18 5-6. évf. – 30 7. évf. – 17 1-2. évf., 3. b – 5 csoport
1-3. évf. – 153 4. a – 26 5-7. évf. – 124 8. évf. – 24 5-7. évf. – 144 8. évf. – 18 5-7. évf. – 50 8. évf. – 18 1-3. évf., 4. b – 7 csoport
2013/14
2014/15
2015/16
1-4. évf. 200
1-4. évf. 200
1-4. évf. 200
5-8. évf. 190
5-8. évf. 190
5-8. évf. 190
5-8. évf. ~ 190
5-8. évf. ~ 190
5-8. évf. ~ 190
5-8. évf. ~ 85
5-8. évf. ~ 85
5-8. évf. ~ 85
1-4. évf. – 8 csoport
1-4. évf. – 8 csoport
1-4. évf. – 8 csoport
7. b
8. b
5. évf.
5-6. évf.
5-7. évf.
5-6. évf.; magyar 5 óra, ének 2 óra, rajz 3 óra 10% 25%
–
–
–
–
–
30%
30%
30%
30%
30%
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X 2 alkalom
X 2 alkalom
X 2 alkalom
X 2 alkalom
X 2 alkalom
X 2 alkalom Belső
112
A PROGRAM BEVEZETÉSÉNEK TAPASZTALATAI ÉS HATÉKONY FENNTARTÁSÁHOZ ÉS KITERJESZTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES TEENDŐK Az innováció jellemzői: Projekt A hagyományos iskolai rendezvények sorába, azok értékeinek megőrzése mellett újszerű elemeket sikerül beépíteni az iskola életében, mely a többi évfolyam tanulóit is öntevékenységre, alkotómunkára, problémamegoldó gondolkodásra készteti. A tantárgyi integráció jól megvalósul a projekt során: informatika, tánc, rajz, magyar, hon- és népismeret órán különböző résztémákat dolgoztak fel a j6. évfolyamosok egyéni, páros és csoportmunkában. Fejlődik a tanulók döntéshozó, érvelő, együttműködési készsége, kreativitása, tervező és szervező képessége. Hatékonyabbá válik az információszerzési technikák és módszerek (internet, adatbázisok, interaktív média…) alkalmazása, az iskolai könyvtár használata során fejlődik az önálló tanulási képességük. -
gyermekek érdeklődése, előzetes tapasztalata, az egyes tantárgyakban szerzett tudása a pedagógusok előzetes tudása (szaktudás, beállítódás motiváció) családi, kulturális háttér, szokások, hagyományok szülők pozitív-támogató attitűdje „szakértők”
A téma kiválasztása: - az iskola arculatához (műv.tagozat) tartozó téma komplex feldolgozása - a hagyományos iskolai rendezvény (felső tagozatos farsang) korszerűsítése és publikálása A projekt célja: - az iskolai hagyományának mélyebb megismerése és népszerűsítése - az élményszerű cselekvő megismerés - a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése - együttműködési készség fejlesztése - a tantárgy integráció megvalósítása (technika, rajz, tánc és dráma, magyar, inf., hon- és népismeret) A projekt keretein belül a hatodik osztályosok reneszánsz táncokat tanulnak. Az alapok megtanulása után a tanult koreográfiát a záró rendezvényen előadják.
113
Témahét A téma kiválasztása: A témának a megjelenése az irodalomban, a zenében, a művészetekben, a fizikában, a természetben … Ez a téma öleli át a tanítási órákat és a szabadidős tevékenységeket iskolánkban ezen a héten. A témahét célja: - a kapcsolódó néphagyományok, szokások megismerése, - az élményszerű cselekvő megismerés, - a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, - együttműködési készség fejlesztése, - a tantárgyi integráció megvalósítása (minden tantárgy bekapcsolódik a megvalósításba), - a 7-8. évfolyamok bevonása más tevékenységi területen (NYELVEK HETE) Modul - Önismeret Ezt a modult az 5. évfolyamon vezettük be, mert szorosan kapcsolódik a kiemelt fejlesztési feladataink közül a helyes énkép, önismeret, a testi, lelki egészség területekhez. A modul időtartama 5 x 45 perc. A modult a tanév második felében valósítjuk meg, amikorra az egészséges életmódhoz tartozó témákat már feldolgoztuk. Foglalkozások célja: - segítséget nyújtson azoknak a tanulóknak, akik magatartási és viselkedési problémákkal, valamint stressz kezelési és önismereti nehézségekkel küzdenek. - a tanulók a foglalkozásokon megfelelő ismereteket szerezzenek, melyekkel hatékonyabban tudják megoldani mindennapi gondjaikat és nehézségeiket. - foglalkozások által kiváltott pozitív hatások kedvező irányba befolyásolják a tanulókat mind a magatartás, mind a tanulás területén.
INFORMATIKAI STRATÉGIA (lásd a pedagógiai program függelékében)
114
A programok helyszínei és a bevonható partnerek, intézmények.
Művelődési Ház
Nyugat-magyarországi Egyetem, Szombathely Rádió Körmend
Városi Televízió Körmend
Faludi Ferenc Könyvtár Körmendi óvodák
Körmendi általános iskolák
Rendezvények, programok Iskolai ünnepségek – Október 23. – Március 15. Ki mit tud? A művészetoktatási intézményegység bemutatói Rába parti Diákzenei Fesztivál „Kardos Gábor” Számítástechnikai Alapítvány jótékonysági műsora A Tavasz témahét kiállítása Kistérségi Műhely-alkotások kiállítása Színházi- és bábelőadások Nagy versmondás rendezvénye Irodalmi előadás Interjúk Szakköri foglalkozások Műsorok készítése Mese cd felvétele Műsorok készítése – Tavasz témahét rendezvényei – Bemutató órák Szakköri foglalkozások – A stúdió működésének megtekintése – A műsorkészítés folyamata Tanórai és szakköri foglalkozások Játszóházak Szakmai konzultációk Nyílt napok Szülői értekezletek Kiállítások Pályázatok Versenyek Bemutató órák
115
Kistérségi általános iskolák – Egyházasrádóc – Nádasd – Csákánydoroszló KLIK Őriszentpéter, középiskolák Szombathelyi kulturális intézmények – Vas Népe Szerkesztősége – Mesebolt Bábszínház – Schmidt Múzeum Őrségi Nemzeti Park
Kiállítások Pályázatok Versenyek Bemutató órák A művészetoktatási intézményegység bemutatói Szakköri foglalkozások
Erdei iskolák
Projekt oktatás Tanórai szinten Évfolyam
Tantárgy, szakkör neve
4.
Készségek
6.
Magyar nyelv és irodalom
6.
Természettan
Új tanulásszervezési Erdei iskola tanóra 6-7. Választható tanórai Modern ember, modern világ vagy szakköri szinten 5-8. 6-7 Osztályfőnöki órák
Ismeretkörök Rajz-, vizuális kultúra Ének-zene, technika Magyar nyelvtan Magyar irodalom Tánc Drámajáték Biológia-földrajz Fizikai alapok Biológia, földrajz Fizika, rajz Kémia,helytörténet Kommunikáció Médiaismeret Menedzselés Szabadon választható
Tanulócsoporttal fogl. oktatók száma 1-3
2
1-2 3-5
4-5
4-8
Szakkörök, önképző körök Szakkörök a tanulók érdeklődésének megfelelően, térítés ellenében, akár külső - vendég tanárral megvalósított képességfejlesztő foglalkozások. Az önképző körök többnyire kisebb létszámmal és eltérő életkorú gyerekek, szülők, pedagógusok, szakemberek és egyéb érdeklődők részvételével az iskolai költségvetéstől független anyagi bázison nyugvó, de az intézmény területén folyó speciális készség, képesség és tudásfejlesztő közösségek önfejlesztő időtöltése.
116
Tanulmányi kirándulás, látogatás /Csak megfelelő központi, önkormányzati, iskolai vagy pályázati pénzkeretből/ Kritériumai: - Előre megtervezett - Látogatás helye (Földrajzi tájegység, Természetvédelmi terület – arborétum, állatkert, - Történelmi, művészeti emlékhely – emlékpark; múzeum, - Színházi előadáson, kulturális, sportrendezvényen való részvétel - Érdekes építészeti környezet-városrész, épület - Skanzen; - Technikatörténeti érdekesség; - Külföld – meghívásos – id.nyelv gyakorlása - Szervezetten lebonyolított - Idegenvezető - Helyismerettel bíró ismerős kísérő - Felkészült szaktanár, osztályfőnök A kirándulás célpontjának, a megfigyelendő területnek, helyszínnek a kiválasztása feleljen meg a tanulók életkorának, előismereteinek. Az erdei iskola Az erdei iskola olyan többnapos, a szorgalmi időben megvalósuló, a szervező intézmény székhelyétől különböző helyszínű, környezethez illeszkedő nevelési-tanulásszervezési egység, melynek során a tanulás folyamatát – a tanulói képességek fejlesztését és a tananyag élményszerű elsajátítását - a tanulók aktív, együttműködő cselekvő (kooperatív – interaktív) megismerő tevékenységre építjük. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonizáló magatartásformák, környezetfejlesztő, óvó cselekedetek ösztönzése, az alapvető szokásjegyek elsajátítása. Az erdei iskola az ökológiai, természetrajzi ismereteken túl, az élet tiszteletére, az apró szépségek megláttatására is képessé teszi a diákokat. „Határtalanul” utazás A Kormány által meghirdetett és megpályáztatott ún. „Határtalanul” programban minden évben a sikeres projektünk révén részt veszünk, illetve a következő években is részt kívánunk venni. A főként pályázati forrásra épülő programok révén diákjainkat főként a partneriskolai kapcsolatainkra alapozva utaztatjuk Erdélybe, illetve Szlovénia magyar lakta területeire. E látogatásaik révén tanulóink megismerkedhetnek az ott élő magyarság hagyományaival, életkörülményeivel, kultúrájával. A programok által közvetlen baráti szálakat is szőhetnek az ottani diáktársaikkal. Az éves program zárásaként Témanapot tartunk, ahol a határon túl élő diáktársak egy-egy csoportját visszahívjuk és közös rendezvényen összegezzük az elmúlt időszakot.
117
A kooperatív tanulás Új módszer. A gyerekek csoportokban dolgoznak. A csoportok közösen megkeresik a választ. Mindenki arra kényszerül, hogy dolgozzon („egyéni felelősség”), figyeljen a közös gondolkodásra, válaszkeresésre. A csoport érdeke is, hogy társuk minél jobb választ adjon. A gyerekek örömmel, együtt, egymásért dolgoznak. Olyan rendszert kínál, amelybe szükségszerű elemként van beépítve a segítés, az együttműködés. Egyik alapelve az „építő egymásrautaltság”. Lényege, hogy a pedagógus által irányított rendszerben a gyerekek tevékenysége és megoldandó feladataik úgy vannak a csoportban kitalálva, hogy egymás nélkül nem boldogulnak, együttműködés nélkül a feladat megoldhatatlan. „Mit tanítsunk” helyett a „milyen készségeket, képességeket tanítsunk”. Fő szempont annak a képességnek a megtanítása, hogy alkalmazkodni tudjon az új kihívásokhoz. Rengeteg képességre, készségre, tulajdonságra lesz szükség. Az információ-szerzésen túl leginkább a gondolkodási készségekre, a társas, kooperatív készségekre, valamint a kommunikációs készségekre. A kooperatív tanulás különbözik a frontális tanulási formától. Míg az elsőt az érdeklődő, motivált tanulás, az együttműködés, a másik teljesítménye adta öröm, a mindenkinek tartalmas időkihasználás és a szorongásmentes légkör jellemzi, addig ezek ellentéte igaz a másikra: kényszer, félelem, győzni akarás. Egymásra hangolódást, munkamegosztási készséget, empátiát vagy toleranciát fejleszt. A különböző gyerekeknek egyaránt hasznos differenciált munka nélkülözhetetlen, sőt igen hasznos módszer. Fontos jellemzője a módszernek, hogy a gyerekek csoportokban tanítják egymást. A jobb képességű gyerek is tanul azzal, ha tanít. Kollaboratív tanulás Vitán alapuló módszer. Plusz értéke, amely alapján a diák nemcsak a tanártól, hanem diáktársától is tanulhat. Az együttműködésen alapuló módszerrel a tanuló nemcsak a tapasztalatok megszerzésében, hanem feldolgozásában is aktív, a tudása pedig adaptív, azaz használható az egyén számára. Mélyen elsajátított, nehezen felejthető, alkalmazható és rendszerbe ágyazott. Azt a közeget pedig, amelyben a tanuló dönthet saját tudása adaptivitásáról, az együttműködés hozza létre. Az együttműködésnek az értékelésben, illetve a tanulási konfliktusok feloldásában is fontos szerepe van. A vitamódszer a toleranciára nevelésre is alkalmas. A számítógépes kollaboratív tanulás. Az új technológia alkalmas a közvetlen felfedezésre, az önkifejezésre, bármikor elmondhatja véleményét a diák. Kialakítja a multikulturális szemléletmódot, többnyelvűségre sarkall. Fontossá válik a tudás folyamata, előtérbe kerül a cselekvéses tanulás. Megváltozik a diák-pedagógus szerep, párbeszéd alakul ki. Képes a tanári értékelésnél hatékonyabban feldolgozni a vitában elhangzott érvek súlyát és hatását. Hozzáférhető a weben, csevegőszobákat, szövegszerkesztő felületeket és diagramos ábrázolási lehetőségeket nyújt. Fejleszti a kritikus gondolkodást.
118
Integrált képzés és nevelés Az integráció a ma pedagógiájában, így az iskolánkban is kétféle eljárást jelent. 1. Az oktatás-nevelés tartalmára vonatkozó eljárás 2. Az eltérő képességű és készségű diákok együtt tanítása, fejlesztése 1. Tartalmi integráció Egy-egy fő képzési ágba, műveltségi területbe, tantárgyba, vagy tantárgyi témakörbe bevitt ismeretkör, készség- és képességfejlesztő eljárás. Ennek az egyéb tudásblokknak a beépítése „gazda tantárgy” egészét bővíti, teszi tartalmasabbá. Az így szervezett oktatás során támasztott követelmények együttesen érvényesíthetők. Egy tanórán több nevelő – más-más ismeretkörrel gazdagíthatja a gyermeket. /pld. könyvtári óra, internethasználat, „Modern világ, modern ember”, Erdei iskola, tanulmányi kirándulás stb./ 2. Csoportszervezésben jelentkező integráció A normál képességű, készségű gyerekek osztályaiba, csoportjaiba és közösségeikbe a sajátos fejlesztési igényű tanulók is együtt, egyenrangú társként vesznek részt.
5. A tanulók terhelésének korlátozása 1. A tanulók napi, heti kötelező óraszámait a törvényi rendeleteknek megfelelő kereteken belül alakítottuk ki. 2. Az alapóraszámi maximumot a törvényileg kivételként említett esetekben /sajátos nevelési igényű diákok fejlesztésére, a kötelező számú testnevelés tanórák, illetve a választható sportfoglalkozások többlet óraszámai/ – lépjük túl. 3. A tananyagok tartalmát és követelményeit a központi normáknak megfelelően szabályoztuk. A teljes óraszámok időkeretének max. 20 %-át ismétlésre, az ismeretek gyakorlati alkalmazására használjuk fel. 4. Az otthoni feladatok számát, mértékét, az írásbeli – szóbeli beszámoltatás módjait, korlátait külön fejezetben szabályoztuk le.
6. Tantárgyválasztás helyi rendje: A tanulóknak, illetve a gondviselőknek a szabadon szervezhető órakeretekből az előző tanév vége előtt módja van választani. Választása után a foglalkozás látogatása legalább egy tanévig kötelező. Az emelt szintű matematikai képzést választani az 5. tanév előtt kell. Az egy évvel későbbi igényt csak eredményes különbözeti vizsga után lehet érvényesíteni. a 7.-ben induló emelt szintű képzésre egy év múlva már nem lehet jelentkezni. Azonban e képzési módból a tanévek végén ki lehet lépni. Emelt szintű képzésben 1 tanuló maximum két tantárgyat választhat. Minden évben áprilisban az iskola közzéteszi a választható tantárgyak listáját és várható tanítóját. A szülők (tanulók) május 20-ig választanak. Intézményvezetői engedéllyel módosítható a választás. 14 év alatt a szülő választ; ettől: közösen döntenek
119
7. A taneszközök kiválasztásának elvei Szakmai szempontok a tankönyvek, füzetek, feladatlapok-gyűjtemények, térképek, segédkönyvek és egyéb tanári - tanulói dokumentációk megválasztásához és beszerzéséhez. a) Tartalmi megfelelés A tankönyv témafeldolgozása, feladatrendszere legyen összhangban a Pedagógiai Programban megfogalmazott főbb célokkal és fedje le az adott tantárgy tantervi anyagát. • • • • •
Megfeleljen a kompetenciafejlesztés kritériumainak – NFU közlemény Problémaközpontúság, a tanulói felfedezést biztosító feladatok Differenciált fejlesztést biztosít Ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés Az intézmény fejlesztési céljainak megfelel
A tartalom szaktárgyi szempontból is legyen korrekt. Igényes szemlélettel megválasztott anyagot tárjon a tanulók elé. Vegye figyelembe a korosztály értelmi fejlődésének, megismerőtevékenységének életkori jellemzőit, fejlődési, fejlesztési szükségleteit. Megfelelő tanítási stratégiát képviseljen. Felépítése pedagógiailag követhető, logikus. A dokumentumok elsősorban fejlesztésközpontúak, másodsorban ismeret centrikusak legyenek. b) Formai megfelelés
Nyelvezete igényes és életkorhoz igazodó. A tankönyvoldalak áttekinthetők. Nyomdailag igazodjon a tartalomhoz. Jól észlelhető és tördelt ábrakészlettel rendelkezzen. Mérete, súlya, kötése, strapabírása életkorbarát legyen.
120
Egyéb szempontok
A munkaközösség döntésétől függően egy, illetve több éven keresztül használatos. Illeszkedjen az előző években használt dokumentumokhoz. Erősítse, segítse, egészítse ki a vele egy időben használt egyéb eszközöket, segédanyagokat. Beszerzésük anyagilag a szülőket, használatuk és hordásuk fizikailag a tanulókat ne terhelje túl. Legyen rajta az EMMI által jóváhagyott tankönyvlistán. A tankönyvek megrendelése előtt a szülőket tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről és taneszközökről, amelyekre a nevelő-oktató munkához szükség van. Így lehetőségük lesz arra, hogy a beszerzésükről a szülők más módon is gondoskodhassanak.
A TÁMOP 3.1.4.-08. számú program megvalósításához az első évben a programcsomagokat az EDUCATIO KHT. biztosította. A tankönyveket és munkafüzeteket azoktól a kiadóktól választjuk és szerezzük be, akiknek ezen dokumentumainak a tartalma megfelel a kompetenciafejlesztésre vonatkozó miniszteri rendeletnek.
11. A helyi tanterv módosítása során teendő lépések: 1. A tananyag vizsgálata – az iskola által alkalmazott kerettanterv és a kompetencia alapú kerettanterv tartalmi összehasonlítása 2. A megegyező tartalmakhoz tartozó modulok hozzárendelése 3. A célok felülvizsgálata- kiegészítés és/vagy kihúzás 4. A követelmények, értékelések kritériumainak áttekintése, korrigálása 5. A továbbhaladás feltételeinek vizsgálata
121
VII. MUNKAERŐGAZDÁLKODÁSI PROGRAM – SZAKMAI KÉPZÉS A műveltségi területek, illetve a tantárgyak és modulok körében, azok oktatása terén kimutatott képzettségbeli hiányok megoldására kell koncentrálnunk a jelenlegi alkalmazottak tovább- vagy átképzését, illetve az új munkaerő kiválasztását, alkalmazását. Mind a kinevezett, mind a helyettesítő munkakörben dolgozó, nem véglegesített státuszú kollégáink körében egy egészséges irányultság, affinitás mutatkozik az új ismeretek, illetve a hagyományos műveltségi területek oktatásához szükséges tanári képzettségek megszerzése irányában. Támogatjuk a pedagógus személyiségfejlesztő tréningeken, a minőségbiztosítással kapcsolatos tanfolyamokon való részvételeket. Az ügyviteli, technikai munkakörben dolgozó munkatársaink megfelelő számban és képzettséggel rendelkeznek. Az összetett közoktatási intézményi feladatok 1-1,5 státusz biztosítását indokolják a könyvtárosi feladatok ellátásához. A leírtakon túl a tovább- és átképzéseket intézményünk belső szabályzatok szerint kezeli. Figyelemmel kísérjük és megfelelő arányú központi pénzeszközöket kérünk a minisztérium által is támogatott Országos Képzési Jegyzékben is szereplő oktatási formákban és helyeken szervezett, diplomát, oklevelet, tanúsítványt adó képzésekhez. A város és városkörnyék fogyó népessége, az iskoláskorú gyerekek csökkenő létszáma nagymértékben érintik az iskolánkat is. Ez a tendencia határozza meg az elkövetkező évek foglalkoztatási politikánkat. Csak az órarendi szervezési gondjaink orvoslása esetén tervezünk óraadói foglalkoztatást.
Szükségletek a hatékonyabb működésért Az intézmény vezetése és dolgozói köre tudatában van annak, hogy a tanulók összetételében, motiváltságában, szociokulturális hátterükben a közeljövőben gyors pozitív változásra nem, sokkal inkább erősödő nehézségekre kell számítania. Azért, hogy ezzel a kihívással is meg tudjunk birkózni, szélesíteni kell az alapvető kompetenciák, képességek eredményes fejlesztését és a tanulóknak a sikeres életpályára – életvitelre való felkészítését is. Ebben elengedhetetlen szerep jut: a pedagógusok további intenzív és célirányos hatékony képzésének, az eddig is tapasztalt kedvező hozzáállásuk elmélyítésének; Ezen belül különösen kiemelt területeként jelölt: az IKT eszközrendszer használatát, gyakoribb alkalmazását segítő a kooperatív tanulási technikák elsajátítására irányuló a pedagógiai diagnosztikára alapozó tanuló megismerést és fejlesztést szolgáló a Power Point és az Excel alkalmazásának lehetőségét a pedagógus munkában bemutató lehetőségeit feltáró egyéni és tantárgyköri továbbképzések, valamint a magatartási problémák, a fegyelem és a biztonságos iskolai környezet kezelésére, fejlesztésére irányuló kisebb-nagyobb kollektívát megcélzó ismeretbővítések. A „szolgáltatásaink” eredményességét javítaná a (korábban SNI-s tanulók fejlesztését szolgáló) normatíva feladathoz kötött elkülönített finanszírozású felhasználhatósága az iskolapszichológus és rendszergazda – akár részmunkaidős – többi intézménnyel együtt kialakított foglalkoztatása.
122
VIII. AZ ISKOLA KAPCSOLATAI, NYILVÁNOSSÁGI RENDSZERE A szülők és a pedagógusok együttműködése a pedagógiai gyakorlat alapvető kérdése. Nevelőmunkánkhoz a család nyújt megfelelő hátteret, illetve tanulóink otthonról hozzák különböző fejlettségi szintjüket. Az intézménnyel szemben megfogalmazott társadalmi elvárásoknak, követelményeknek is csak a családdal való közös együttműködéssel tudunk megfelelni. Csak a szülőkkel, a szülői közösségekkel együtt kialakított helyi pedagógiai koncepció, nevelési program megvalósítása biztosíthatja a kívánt irányú és tartalmú személyiségfejlődést. A pedagógusok és a szülők együttműködésének alapvető szervezési formája a szülői értekezlet. Típusai: - iskolai szintű szülői értekezletek - évfolyam szintű szülői értekezletek - osztályszintű szülői értekezletek - rétegszülői értekezletek - rendkívüli szülői értekezletek
Feladataink: -
-
-
A szülők számára egy állandó helyiség /szülői várószoba/ biztosítása, ahol nyugodt, kulturált körülmények között tudnak a szülők a pedagógusokkal beszélgetni. A szülői értekezletek átgondolt előkészítésével, szervezésével, a témák közös megfogalmazásával, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosításával, a szülők egyenrangú nevelési partnerként történő elfogadásával, megértő, nyílt közeledéssel minél több szülőt bevonni az osztály, az iskola munkájába, életébe. Újszerű formák kipróbálásával /személyre szóló meghívólevél, osztálykiállítás a tanulók munkáiból, a padba ültetés helyett körben elhelyezett székek, a pedagógus helyett az SZSZ egyik tagja vezeti az értekezletet, az osztályfőnök csak tájékoztatót ad, kérdőív alkalmazásával „Szülők a szülői értekezletekről” a szülők véleményeinek, javaslatainak megismerésével/ növeljük a szülői értekezletek látogatottságát. Törekednünk kell a passzív, csak befogadó szülői részvétel átalakítására, aktív közreműködővé formálására. Tudatosítanunk kell a szülőkben, ha megismerik tanulóink helyét a közösségben, az osztály értékeit és problémáit, akkor jobban tudják nevelni saját gyermekeiket is. El kell érnünk, hogy ne csak a tanulmányi munkára, a teljesítményre legyenek kíváncsiak.
A szülői értekezletek hasznát, eredményességét a pedagógusok, a szülők mindenekelőtt a tanulók fejlődésén, magasabb neveltségi állapotba jutásán, a művelt emberre jellemző viselkedésén, magatartásán, illemtudásán, erkölcsi tudatának, érzelmeinek fejlődésén és tanulmányi előrehaladásán mérhetik le.
123
A pedagógus-szülő kapcsolat egyik leginkább személyre szóló formája a fogadóóra. Feladata, hogy a szülők és nevelők kölcsönös felvilágosítással megbeszéljék a tanulók egyéni problémáit, a nevelés során felmerült nehézségeket, és megállapodjanak a szükségesnek mutatkozó egyéni bánásmódban. Fogadóórák ideje: november első hete; december közepe; március és május első hete – keddi napokon. A jól megtervezett és lebonyolított családlátogatások jelentősen hozzájárulhatnak, hogy ne csökkenjen a szülők érdeklődése gyermekük iskolai ügyei iránt. Erősíthetik a szülők és pedagógusok emberi, nevelőpartneri kapcsolatait. Az iskola nyitottságáról, nyilvánosságához való viszonyáról sokat elárul a nyílt napok alkalmazása vagy elutasítása. Ez a forma újabb lehetőséget ad az ott folyó munka jobb megismerésére, értékelésére. A szülők hasznos tapasztalatokhoz juthatnak, ha gyermeküket tanórai helyzetben is megfigyelhetik. Nyílt napok ideje: január vége, február eleje 1 nap/csak az óvodások számára/ márciusban 2 nap Megfelelő számú érdeklődő esetén a szülők egy-egy csoportjának un. „szülői továbbképzést” is szervezünk. Pályázati-program, drámapedagógia – nevelés elmélet és gyakorlat pszichológia, logopédia – gyermekekkel együtt gyógytorna, úszás – gyermekekkel káros szokások leküzdése stb. A szülőkkel való együttműködés intézményes formája a Szülői Szervezet. Ezek céljait és feladatait az iskolavezetéssel közösen létrehozott együttműködési megállapodások szabályozzák.
Szülői Szervezet Kapcsolat a szülői munkaközösséggel - Az iskolában megalakított szülői munkaközösség az általa elfogadott szabályok szerint működik. - Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői szervezet a jogszabály és az SZSZ véleményezési jogosultságot biztosít, a szülői szervezet véleményét az intézményvezető kéri meg az írásos anyagok átadásával. - A szülői szervezet képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni. - Az osztályok szerinti szülői szervezettel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. - A szülőkkel való közvetlen kapcsolat formái: nyílt napok, szülői értekezletek, fogadóórák, családlátogatások. Az osztályok szülői munkaközösségeivel való együttműködés szervezői az osztályfőnökök, valamint a napközis csoportvezetők. A fogadóórán valamennyi nevelő részvétele kötelező. /Távollétet az intézményvezető engedélyezheti./ Az iskolában tartózkodó, szervezett elfoglaltságban az adott időpontban részt nem vevő nevelők, kötelesek az érdeklődő szülőknek tájékoztatást adni.
124
Diákönkormányzat Nevelőtestület hagyja jóvá a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát, melyet jóváhagyás után az SZMSZ-hez kell csatolni. A nevelőtestület véleményezi a működésükhöz szükséges anyagi eszközök felhasználását. A tanulókat a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli a nevelőtestületi értekezleteken, és az őket érintő kérdésekben az iskolavezetés értekezletein. Az iskola mindkét tagozatának tanulóit egyaránt érintő ügyekben a diákönkörmányzat – a segítő tanár /szülő/ támogatásával – az iskola intézményvezetőjéhez fordulhat. A nevelőtestület és a tanulóközösségek, valamint a diákönkormányzat kapcsolata - A tanulóközösségek, valamint a diákönkormányzat a hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt egy hónappal a diákönkormányzatot segítő tanár /vagy szülő/ útján kéri a nevelőtestület véleményét, illetőleg a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyását. - A diákönkormányzatot segítő tanár /vagy szülő/ a véleményezés tárgyát képező írásos anyagot, illetőleg a szabályzattervezetet az intézményvezetőnek adja át, aki gondoskodik annak nevelőtestület elé terjesztéséről. - A nevelőtestület véleményét, illetőleg a jóváhagyással kapcsolatos döntését az intézményvezető írásban közli a diákönkormányzat /tanulóközösség/ képviselőjével. - A diákönkormányzat /tanulóközösség/ a döntést hozó értekezletére az intézményvezetőt meghívhatja, illetőleg az intézményvezető azon részt vehet. - Az intézményvezető a működési szabályzat, az éves munkaterv tervezetének a tanulókat érintő részét, valamint a házirend tervezetét a döntést hozó nevelőtestületi értekezlet előtt – írásban adja át a diákönkormányzat képviselőjének és a diákönkormányzattól azokra előzetesen javaslatot kér. - A diákönkormányzat véleményét a diákönkormányzatot segítő tanár /vagy szülő/ képviseli a nevelőtestület értekezletén. A nevelőtestület értekezletére a diákönkormányzat tanuló képviselője is meghívható. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának és rendszeres tájékoztatásának rendje és formája Az iskolák működését meghatározó rendelt a rendszeres véleménynyilvánítás egyik formáját, a diákközgyűlést kötelezővé tette. Emellett lehet más formát is érvényesíteni. /Diákönkormányzat/ 1. A tanulók rendszeres tájékoztatását az iskolai hirdetőtábla szolgálja, amelyre ki kell tenni minden olyan nevelőtestületi, amely érinti a tanulókat. 2. A tanulói vélemények nyilvánosságra hozatala céljából hirdetőtáblát kell működtetni. A hirdetőtáblára felkerülő hirdetményekről az iskolai diákönkormányzat dönt. 3. Az iskola tájékoztató eszköze az iskolai rádió és az iskola TV. 4. Az iskolában negyedévente diákmagazin készül és jelenik meg. 5. Az iskolában, a diákközgyűlés mellett havonta egy alkalommal diák önkormányzati ülést kell tartani, melyen részt vesz az iskola intézményvezetője, intézményvezető-helyettese, továbbá azok a pedagógusok, akiknek a jelenlétét legalább egy héttel korábban a tanulók kérték. 6. Az iskola folyosóján elhelyezett gyűjtőládába bármelyik tanuló, bármelyik tanítási napon elhelyezheti kérdéseit.
125
A szülők tájékoztatásának formái és rendje A szülő minden, az őt és gyermekét érintő iskolai ügyben véleményt formálhat. Az iskola kötelessége a meghozandó döntések előtt, ill. után a szülőknek tájékoztatást adni. A tanuló iskolai életéről, szorgalmi-tanulmányi-neveltségi szintjéről időszakonként szülő-nevelő konzultációkat kell szervezni. Ezekre adnak lehetőséget az éves munkatervekben szereplő szülői értekezletek, fogadóórák, a nyílt napok, a közösen szervezett programok. Természetes, hogy az egyedi vagy többeket érintő fontos kérdések megbeszéléséhez az iskolavezetés soron kívül időt és teret biztosít. Az esetmegbeszélések – a pedagógiai teadélutánok felelevenítésének – kiscsoportos képzések - , a szülők iskolájának a megszervezésének és az ún. nagyszülői tanács megtartásának kikerülhetetlenül eljött az ideje. A pedagógiai programunkban a szülői kérésekre vonatkozó szabályozások a következő területeken olvashatók: - Szülők elvárásai az iskolától és a pedagógusoktól - Beiskolázás (1.osztály) - Napközibe való felvétel és eltávozás - Választható tantárgyak (idegen nyelv, sport, kézműves) - Hittan - Nyári napközi - Szakkörök, tehetséggondozás és felzárkóztatás - Nívócsoport - Alapfokú művészetoktatás - Felmentés szülői kezdeményezés alapján - 2 vagy több elégtelen osztályzat ellenére javítóvizsga lehetősége - Osztályismétlés szülői kérésre - A nem kötelező tanórai foglalkozásokra felhasználható időkeretből felzárkóztatás lehetősége - Tankönyvrendelés (1-4. évf.-on a tankönyvek munkatankönyvként funkcionálnak) - Gyermekvédelmi támogatás - SZ.SZ kérése a pedagógiai program módosítására
Külső kapcsolatokAz iskolát a külső kapcsolatokban az intézményvezető képviseli. Az intézményvezető-helyettesek és a tagintézmények vezetői a feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel. A fenntartó és a közoktatási intézmény kapcsolata alá-, fölérendeltségi viszonyokból származó kapcsolat. A kapcsolat tartalmát is lényegesen befolyásolja a köznevelési törvénynek a fenntartói irányításra vonatkozó előírásai. Az intézmény társadalmasításához, a döntések előkészítéséhez, a folyamatok elemzéséhez járul hozzá az Intézményi Tanács. A mellérendeltségi viszonyon alapuló kapcsolatok:
126
-
Városi nevelés-oktatási intézmények A városban működő óvodákkal régóta sokoldalú és kollegiális az együttműködésünk. A kölcsönös látogatások, találkozások lehetőséget biztosítanak a tapasztalatcserére, egymás és az intézménybe folyó munka megismerésére, a felmerülő problémák megbeszélése. A többi alap- és középfokú oktatási intézménnyel a vezetői megbeszéléseken, a közös kulturális-, tantárgyi-, sport rendezvényeken egyeztetjük elképzeléseinket, tapasztalatainkat. A másik két körmendi iskolával a programok /pedagógiai, éves munkaprogram stb./ a középiskolák vonatkozásában a 8. évfolyam utáni átmenet, az iskolaválasztás, a felvétel során jelentkező nehézségek, és a tantárgyi követelmények folytonossága kapcsán kell a kapcsolatainkat erősíteni, a találkozások számát növelni!
- A NYME Regionális Szolgáltató Központ meglévő kapcsolataink az egyénre, a szakmacsoport, valamint a tantestület egészére kiterjedő tovább- és átképzésekre, az iskola egyes területére, vagy egészére szóló mérésekre terjed ki. Köszönettel vesszük az intézet vezetőjének és munkatársainak a tantárgy metodikán kívüli, a neveléshez az iskolatörténeti kutatáshoz, az iskolai rendezvényekhez, a pályázatokhoz nyújtott segítségét is. - Hosszú évek óta nagyon tartalmas a Városi és Gyermekkönyvtárral, a Művelődési és Ifjúsági Központtal, a Dr.Batthyány-Strattmann László Múzeummal a kapcsolatunk, amit sok-sok közös és jól sikerült program fényjelez. - Korrekt, egymás munkáját becsülő kapcsolatunk van a három történelmi egyház papjaival, lelkészeivel, hitoktatóival. - Tájékoztató előadások, gyakorló-bemutatók révén ismertetjük és becsültetjük a mentők, a tűzoltók és a rendőrök munkáját. - Az SZ.M. biztosította az alaptőkét az 1995-ben alakult „Kardos Gábor Számítástechnikai Alapítványhoz”. - Sok rendezvényünkben és társadalmi munkában nyújtanak segítséget az iskolát támogató vállalatok és vállalkozók. - Aktív és jó kapcsolatot ápolunk a városban működő szakmai egyesületekkel, művészeti csoportokkal, sportegyesületekkel és körökkel. -
Szoros baráti és kulturális szálakkal kötődünk a szomszédos országokhoz. Az ausztriai Ilz város és a szlovéniai Dobronak, az erdélyi Csíkszentdomokos iskoláival van tartalmas kapcsolatunk, amit kölcsönös látogatások, közös gyerek és felnőtt programok mélyítettek el.
127
Az intézmény évtizedek óta széles bel- és külhoni kapcsolatrendszerrel rendelkezik. Elsősorban a szülők megnyerésével, kapcsolatrendszerünk általuk történő bővítésével, az érdekeltségük, a támogatókészségük fokozását kell elérnünk. ( fórum, társadalmi munka, torna, szabadidős labdás edzések, számítógépes képzések, nyelvtanfolyam, barkácsolási lehetőségek, túrák, hobbyk-cserék) Nagyrendezvényeink kapcsán mint vendéglátó, vagy mint meghívott nagyon sok intézménnyel, diákjaival, pedagógus és szülői körével létesítünk kontaktust. A nagyprojektjeink révén (TÁMOP – TIOP – Jó gyakorlatok, Tudáspont – Szolnoki Főiskola, Curie Alapítvány – ÖKO iskolák) a kapcsolatok hálóját tovább lehet szőni. A külföldi partnerkapcsolatainkban az alábbi konkrét tevékenységekkel juthatunk előbbre. Iskola látogatás – tantestület - szülők, diák vezetőség Város ünnepe – látogatás, kultúrműsor Angol – német nyelvi rendezvények – Nyelvek hete (körmendi program) – Internetes levelezések (tanulók között, versenyek) – Az iskolai Hon-lapok (Web-site) lefordítása Kulturális műsorcserék Iskolai, városi ünnepek Diáknap, Fesztiválok - zenekarok, zenészek - énekkarok, énekesek - tánccsoportok népi – modern - színjátszók, bábok Kiállítások - látogatása és cseréje, közös rendezése - játszóházak rendezése Sport - Fiú labdarúgás, kosárlabda - Lány kézilabda, kosárlabda - Duatlon – triatlon atlétika Szabadidő - Kerékpáros – gyalogos túrák - Autós, autóbuszos útvonalak - Családi hétvégék – partnerszülők, vendégtanulók - Szaktábor – 4-5 fős csoport fogadása, ellátása matematika – informatika természettudomány – sport Közlekedési, egészségnevelési vetélkedők
128
IX. AZ INTÉZMÉNY ESZKÖZFEJLESZTÉSI TERVE Eszközfejlesztési terv a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet alapján Eszköz, berendezés, foglalkoztató helyiség
becsült összeg eFt
ütemezés év
1. Tantermek bútorzata és egyéb berendezési tárgya - Eszköztároló szekrény
300
- Ruhatároló – fogas
2015-
50
- Sötétítő függöny
100
2. Szaktantermek berendezése - Számítógép
3000
- Számítógép programok
800
- Poroltó
250
- Mentőláda
2015-
30
- Gáz csatlakozások
200
- Elszívó berendezés
1000
- Rajzasztal, tárgyasztal
40
- Ötvonalas tábla
90
3. Sporteszközök, tornaszerek - Kislabda
25
- Tornaszőnyeg
80
- Tornapad
60
- Mászókötél
50
- Medicinlabda
50
- Stopper
20
- Szabadtéri labdajáték felszerelése
2015-
100
- Magasugró állvány, léc
80
- Egyéni fejlesztést segítő eszközök
250
4. Könyvtár - Egyedi világítás
15
- Szekrény
80
2015-
5. Orvosi szoba - Felszerelések 6. Taneszközök
129
500
2015-
2000
2015-
Táncművészeti tagiskola 2015-től Jelmezek, viseletek, kellékek: Erősítő Hangzóanyag, DVD Szakkönyek
1.000.000,- Ft 100.000,- Ft 100.000,- Ft 50.000,- Ft
Zeneiskolai tagiskola 2015-től Zongoraszék 2 db Metronóm 4 db Lábzsámoly 2 db Hangszerek Hangszer tartozékok Számítógép perifériákkal 2 db
60.000,- Ft 35.000,- Ft 20.000,- Ft 1.000.000,- Ft 500.000,- Ft 300.000,- Ft
130
I. A pedagógiai munka végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök - Az iskola által alkalmazott tanulói és tanári eszközök listája - Kiemelve az IKT infrastruktúra szükségletet, fejlesztési igényt - Egyéb eszközök listája, amely a kompetencia alapú oktatás helyi megvalósításához szükséges - A diagnosztikus és szummatív mérések megvalósításához szükséges eszközök listája - Internet, tanári és tanulói lap-top program az eszközök lehetőség szerinti beszerzésének függvényében II. Nagykarbantartási terv 1. Ajtók, ablakok felújító mázolása 2. Főépület Ny-i oldalának tatarozása A 15 éve hibásan elvégzett átalakítási munkák /vezetékes és talajvíz szigetelések hibái miatt a falak nedvesek, gombásodnak, egészségre károsak, statikailag és esztétikailag is kérdőjelesek/. 3. Az épületek folyosóinak átfestése 4. Radiátorok vízkőtelenítése, átmázolása. 5. A pincék födémszerkezetének statikai vizsgálata, korróziós védelme. 6. A „B”-épület tetőfedésének, homlokzatának, ablaknyílászáróinak cseréje, felújítása Fejlesztés Az iskola tűz- és biztonságvédelmi rendszerének ütemezett kiépítése A főépület udvarának térburkolása Természettudományi laborba gázhálózat kialakítása Könnyűszerkezetes tornaterem építése a Zeneiskola mögötti sportudvar helyén. - A födémszerkezet mozgathatóságával – szabadtériként is funkcionálható. - Alkalmas volna a zeneiskola által kért hangversenyterem funkcióra – multifunkcionális kialakítás 5. Tornaszoba bővítése, öltöző, médiatár, kiselőadó kialakítása. 6. Taneszközfejlesztések. 7. Ebédlő bútorzat cseréje. 1. 2. 3. 4.
131
Infrastrukturális fejlesztés Az intézményegységek pedagógusai, diákjai, és a szülők körében megfelelő nyitottság van a fejlesztési célok megvalósítására. - Tornacsarnok (könnyűszerkezetes építésű) - Aula – fedett közösségi tér – hiányzik. Iskolai nagyrendezvények megtartása az udvaron – időjárásfüggő. - Akadálymentesítés – Mozgássérültek korlátozottságának csökkentése, mentálhigiénés szükséglete. - Iskolai épületek közvetlen környezetének esztétikusabb kialakítása hiányzik (Főépület udvarának járókőborítása, kerítések, növényzónák javítása, pótlása). - Elszívó rendszer – kémiai laborkabin - Biztonságvédelem – füst és mozgásérzékelők – Internet sávszélesség növelése, szünetmentes áramforrás - EU-konform udvari szabadidős – mozgásfejlesztő eszközök, játékok beszerzése. Az említetteken túl nagyon fontos a működtetés biztosítása. Ehhez takarékosságból is elengedhetetlenül szükséges:
Hőszigetelés: - Padlás – cserépfedés – védőfóliázás, hőpaplan (pld. üveggyapot) - Homlokzatok hőszigetelése - újravakolással - Nyílászárók cseréje – B épület, – zeneiskola bejárat – folyosói nagy ablakfelület
-
Víz- és csatornarendszer – víztakarékos csaptelepek, WC tartályok felszerelése Világításkorszerűsítés - LED-es fényforrások Tantermi- és taneszközszintű fejlesztés
Fejlesztés: - Tornaszoba bővítése, öltöző – szertár kialakítása - Büfé kialakítása – ÖCO termékek, papír-írószer árusítása tanulói részvétellel - Rajz- képzőművészeti szaktanterem fejlesztése - Kiállító tablók, szekrények felszerelése - Tanulói laptopok beszerzése
132
X. MŰKÖDÉS, SZOLGÁLTATÁSOK, MEGÁLLAPODÁSOK
1. Az egy tanulóra vetített gazdasági mutatók - 2012. működés összesen
tanulólétszám
egy tanulóra eső költség
212223 eFt Általános Iskola bér: 121312 eFt dologi: 65716 eFt
396 fő
306,3 eFt 165,9 eFt
Alapf.műv.okt.int. néptánc bér: 4505 eFt dologi: 307 eFt
143 fő
31,5 eFt 2,1 eFt
Alapf.műv.okt.int. zeneiskola bér: 18460 eFt dologi: 1923 eFt
112 fő
164,8 eFt 17,1 eFt
2. Megállapodások Az intézmény által használt, nem az intézmény tulajdonát képező objektumok: Kölcsey u. 3. - Szabadidő park Egyházasrádóc, Kossuth L. Általános Iskola tantermei Körmendi MIK próbaterme A fent leírtakból: a nem az intézmény tulajdonát képező objektumok használatát biztosító együttműködési megállapodások.
133
XI. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE Az iskolának elsősorban a /diákok, szülők,fenntartó/ elvárásait, igényeit kell kielégíteni. Tenni ezt határozott értékelkötelezettség és erkölcsi felelősség érvényesítésével, a szervezet minden területére kiterjedően, kiemelkedő minőségben kivitelezett munkafolyamatokban, többször a megelőzés eszközeivel. A minőségi oktatással a tanulási folyamatokra koncentrálunk, és nemcsak a végeredményre. A tanulási folyamatban a tanár és a tanuló is aktív, az egymástól való tanulás kölcsönös. Folyamatosan feldolgozzuk a munkánkkal, tevékenységünkkel kapcsolatos információkat. Összevetjük azt a közösen kialakított minőségi elvárásokkal, ennek megfelelően a továbbiakban korrekciókat hajtunk végre az általunk gondozott folyamatokban. FOGALMAK
CÉL
FORMA
EREDMÉNY
ELLENŐRZÉS a munkafolyamatok közvetett egyszeri megmérette(a normáknak való közvetlen ellenőrzése (adat- dokumentum) tés megfelelés vizsgálata) és közvetlen (óralátogatás) ellenőrzés ÉRTÉKELÉS a munkafolyamatok értekezlet, beszélge- egyszeri összkép (a kitűzött célok ösz- egy adott állapotának tés, beszámoló… szevetése a tényleges felmérése eredményekkel) KORREKCIÓ a munkafolyamat fo- önértékelés + külső iskolai minőségpoliti(rendszeres, tudatos, lyamatos javítása tanácsadás ka tervszerű szabályozás) A továbbiakban az egyéni és kisközösségi, intézményi színtereken zajló ellenőrző, elemző és értékelő feladataink növekednek meg. Fejleszteni kell a „megítélés” felvállalásának készségét, a továbbképzés iránti elkötelezettséget. Mindezeket továbbképzésekkel, iskolai esetmegbeszélésekkel, interjúkkal az intézmény vezetői is közvetlenül segítik.
Alapelvei: - fogja át az iskola egész életét, - törekedjen teljességre, objektivitásra - előremutató, ösztönző legyen, - saját követelményrendszerünkre épüljön, - legyen rendszeres, megalapozott. A rendszer működése, működtetése a minőségbiztosítási- és fejlesztési program beválását, érvényesítését, a jó elemek megerősítését, a hibás részek javítását esetleges elhagyását szolgálja. Célirányos szándékokkal, konkrét folyamatok elemzésével, a tapasztalatokra épülő következtetésekkel lehet az ellenőrzési, a mérési és az értékelési eljárásokat elvégezni.
134
Normát, mértéket, viszonyítási pontokat, modellt tartalmaz. Azt vizsgálja, amit a rendszer, a szervezet, az egység, a folyamatban résztvevő előre eltervezett, jónak, elvárhatónak tartott. Arra kell törekedni, hogy minél több, sokoldalúbb információt szerezzen az értékelendő jelenségről, folyamatról, eredményről.
Ellenőrzés
Vizsgálati módszerek
Elemzés
Értékelés
Mérés Az értékelést a visszacsatoláson keresztül kövesse a szükséges javítások megfogalmazása és időben – térben, felelősökkel jelölt megvalósítása. Intézményi önértékelési rendszer Iskolai szinten a pedagógiai programban szereplő értékelési rendszer közvetlenül a tanulókra, az intézményszintű un. Ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer a pedagógusokra és egyéb iskolai dolgozókra irányul. Az ezekben szereplő kritériumok, viszonyítási rendszerek milyensége beválása, alkalmazásának hatékonysága a tanulók felé is pozitív hatással vannak. A belső kontrollt segítő „eszközökön” túl a külső mérések, ellenőrzések értékelése, s az ezekből levonható tanulságok is a munka jobbítását, annak eredményes volta kapcsán a folyamatokra történő pozitív visszacsatolást szolgálják.
135
XII. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELLENŐRZÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA, MÓDOSÍTÁSA A pedagógiai programban megfogalmazott célokat és az azokat eszközként segítő feladatok megvalósulását, a feltételrendszerek alakulását évente ellenőrizzük. A III. fejezetben - öt évenként jelölt időszakban egy teljes körű felülvizsgálatra kerül sor, ahol: - teljesítménymérést (neveltségi, átfogó tantárgyi) - a körülmények alakulását - a célok, a feladatok és a követelmények elemzését - a tananyagok mennyiségének és elrendezésének kontrollját - a tantárgyak típusainak, a tantárgyközi viszonyoknak (időkeret, szervezeti formák) vizsgálatát végezzük el. Az elemzést a következtetések megfogalmazása, a módosítások - tantestületi, fenntartói, szakértői elfogadtatása követi, illetve zárja. A módosítást kérheti - a fenntartó, - a szülői munkaközösség választmánya, elnöksége, - az iskola szakmai szervezetei, munkaközösségei, illetve a nevelőtestület, amely a döntést is meghozhatja.
136
ZÁRADÉK A módosított és aktualizált pedagógiai programot a Diákönkormányzat, a Szülői Szervezet és az Intézményi Tanács is megismerte és véleményezte. (mellékelt jegyzőkönyvek) A nevelőtestület a 2015. október 22-én, az iskola nagytermében 39 fő részvételével megtartott értekezleten a pedagógiai programot az SZMSZ-ben jelölt arányban, illetve 39 fő igenlő szavazatával elfogadta. A módosított és aktualizált pedagógiai programot jóváhagyom. Mészáros Árpád intézményvezető Körmend, 2015. október 22.
137
1.sz. Melléklet A helyi tantervünk tartalma A közös igazgatású intézményegységünk általános iskolai egységében a tantárgyi tanterveket nagyrészt a munkaközösségek, illetve egyes esetekben egy-egy nevelő készítette el. A tantervek összeállítása során figyelembe vettük az iskola eddigi hagyományait, a tantárgyon belüli és azon kívüli bevált struktúrákat a rendező elvként ható metodikát. Ugyanakkor törekedtünk tartalmi elemeket a Nkt., a NAT, a fenntartó, az iskolahasználók és a tantestület körében megfogalmazott új elvárásokhoz, törekvésekhez is illeszteni. A tantervek alkalmazkodnak az intézmény főbb céljaihoz az adott óraszámokhoz, a tanítás személyi és tárgyi feltételrendszeréhez, az iskola szociokulturális környezetéhez és az intézményrendszer adottságaihoz. Az intézményszintű helyi tanterv rendezésénél ügyeltünk a megjelenés egységes szerkezetére is. Minden egyes tantárgyi /műveltségköri helyi tanterv tartalmazza:
A NAT általános fejlesztési követelményeit. A Kerettanterv tartalmát, követelményeit, emelt szint esetén a helyi készítésű tartalmakat, a további követelményeket. A tanévekre lebontott témaköröket és a hozzá rendelt tanóraszámokat. A témazáró dolgozatok számát. A felhasználható /meglévő/ és a szükséges oktatási eszközök listáját.
A helyi tanterv tantárgyainak tartalmi szerkezete Tantárgy / változat Tantárgyi általános részek ( lásd Kerettanterv ) Évfolyam
évi óraszám (KT + kapott)
36 x
Témakörök
(nevük) - óraszámuk
éves bontásban a 10 % dőlten
Tananyagok Követelmény
felsorolása
a 10 % dőlten
- éves bontásban az évenkéntit - egy, vagy kétéves bontásban a 2 éves szakaszt
138
…. heti
Értékelés - módja az egész tantárgyra vonatkozóan (1 fél -és év végi ; 2 félévi szöveges) –ahogy a Köznevelési törvényben! Az egyes tantárgyak tematikáit külön dokumentumok tartalmazzák. Az alsó tagozatban az ének-zene tantárgyból a központi dokumentum „A” változatát, a felső tagozaton magyar nyelv és irodalom, biológia-egészségtan, fizika, kémia, ének-zene tantárgyakból az „A” változatot, az emelt szintű matematika kerettantervi változatokból is az „A” variációt választottuk A művészetoktatási tagiskoláink szakmai programjait a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által kiadott "Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja", a 27/1998. (VI.10.) MKM rendelet alapján készíti el, illetve a helyi tanterveit alkalmazza.
139
2.sz. Melléklet Integrált nevelés-oktatás A hallássérült tanulók integrált nevelése-oktatása 1.
Az integráció célja és feladatai:
Hallássérült gyermekek nevelése-oktatása együttneveléssel. 2. Feladatai: Az integráció gondolatának elfogadtatása az iskola valamennyi dolgozójával és tanulóifjúságával. A tanulók eljuttatása a lehető legmagasabb anyanyelvi szintre. Ennek érdekében minden lehetőség, - így a tanórák és a tanórán kívüli foglalkozások - felhasználása a kommunikáció fejlesztésére. A sajátos nevelési igényű tanulók társadalmi integrációjának elősegítése. 3.
Az integráció feltételei:
Arról, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek integrált oktatás, nevelés körülményei között folytatja tanulmányait, a szülő, és a fogyatékossági típusnak megfelelő országos szakértői és rehabilitációs bizottság, valamint az általános iskola intézményvezetője dönt. A bizottság a szakértői véleményben megjelöli azt az iskolát, mely alapító okirata alapján az adott sérüléssel rendelkező gyermekeket elláthatja. 3.1. Személyi feltételek: A hallássérült tanuló integrált iskolai nevelése során az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkoztatáshoz megfelelő szakirányú végzettségű gyógypedagógust (ebben az esetben szurdopedagógust) foglalkoztat az iskola, mivel a hallássérült tanuló számára a törvényben meghatározott habilitációs, rehabilitációs órákat csak megfelelő szakos gyógypedagógus láthatja el. 3.2. Tárgyi feltételek: 3.2.1. Tanterem A szabványos osztályterem általában megfelelő. A tanuló ültetésekor fokozottan figyelünk a hallássérült tanuló megfelelő elhelyezésére. A pedagógusnak az óravezetés közben is megkülönböztetetten kell figyelnie a sajátos nevelési igényű gyermekre. 3.2.2. A csoport összetétele Az osztálylétszámok kialakításánál a hallássérült tanulót három gyermekként kell figyelembe venni. Ajánlott, hogy egy csoportba két, legfeljebb három sajátos nevelési igényű tanuló kerüljön. 3.2.3. A tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök, taneszközök, segédeszközök egyéni fejlesztést szolgáló speciális taneszközök évfolyamok, tantárgyak alapján.
A rehabilitációs foglalkozások kiemelt céljai: Az audiológiai ellátás biztosítása (ha szükséges iskolán belül).
140
A nyelvi kommunikáció fejlesztése, szókincsbővítés, szóbeli és írásbeli közlés fejlesztése, nyelvi ismeretek fejlesztése stb. Hallásnevelés, beszédhallás fejlesztés. A beszédérthetőség javítása. A rehabilitációs foglalkozások szervezhetők egyéni, vagy kiscsoportos formában. 4. Helyi tanterv: Az iskola a hallássérült tanulók oktatása során is saját tantervét alkalmazza, de figyelemmel van a hallássérült gyerekek egyéni sajátosságaira a fejlesztés, a követelmények támasztása és az értékelés területén is. 4.1. Kiemelt fejlesztési feladatok az Irányelvek alapján: A helyi tanterv elkészítésénél az iskola a NAT mellett az "Irányelveket" is figyelembe veszi. Az integrált tanulók oktatása során az iskola törekszik sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazására. A tananyag feldolgozásakor szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít. 5. Fejlesztési terv: 5.1. Célja:
A törvény által meghatározott és a szakvéleményben szereplő fejlesztési formák biztosítása.
A sajátos nevelési igényből fakadó hátrányok csökkentése, vagy lehetőség esetén megszüntetése.
Harmonikus, önmaga problémáit megfelelően kezelni tudó személyiség kialakítása.
Az egész élet során jól használható kompenzációs technikák elsajátítása.
5.2. Feladatai: Egyénre szabott fejlesztés a gyermek szükségleteinek figyelembe vételével.
A habilitációs és rehabilitációs foglalkozások biztosítása
A pedagógus és a gyógypedagógus folyamatos kapcsolattartása.
Differenciálás.
Folyamatos kapcsolattartás a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal.
5.3. Tartalma és tevékenységei: A fejlődés és fejlesztés lehető legkedvezőbb lehetőségeinek és feltételeinek biztosítása.
Fejlesztés gyógypedagógus közreműködésével. A foglalkozások feladata a hallássérülésből fakadóan sérült funkciók fejlesztése, a meglevő ép funkciók bevonása a megismerő folyamatok megsegítése érdekében. A szükséges speciális eszközök (hallókészülék, stb.) használatának elfogadtatása, megtanítása.
141
A gyermekek problémájának súlyosságától függően, egyéni vagy kiscsoportos képességfejlesztés.
A fejlesztés területeit a rendelkezésre álló szakvélemények, valamint az iskolai felmérések és a tanító jelzései alapján határozza meg az iskola.
Szókincsbővítés és szókincs-építés, grammatikai fejlesztés, szóbeli és írásbeli kommunikáció fejlesztése.
Az egyéni képességeket és az eltérő fejlődési ütemet szem előtt tartva mennyiségi és minőségi differenciálás.
Megfelelő motivációs bázis kialakítása.
A szekunder módon létrejövő tünetek (szorongás feladathelyzetben, kudarckerülő magatartás, esetleges agresszió, stb.) oldása.
A szülővel való szoros kapcsolattartás.
Szükség esetén rendszeres korrepetálás.
5.4. Követelmények: A támasztott követelmények személyre szabottak és elsősorban a szakértői véleményben foglaltaknak kell megfelelniük. 6. Az utazótanár feladatai:
Az ép tanulók felkészítése az integrált gyermek fogadása kapcsán.
A szülő felkészítése és tájékoztatása.
A gyermek fejlesztése.
Szakmai segítségnyújtás a hallássérült tanulókat oktató-nevelő pedagógusoknak.
A mozgáskorlátozott tanulók integrált nevelése-oktatása Az integráció célja és feladatai 1. Célja: A mozgáskorlátozott tanuló együttnevelése teljes integráció formájában, melynek keretében a sérült gyermek a teljes időt együtt tölti társaival a többségi iskolában. 2. Feladatai:
Az iskola tantestületének és tanuló ifjúságának elfogadó és segítő jellegű hozzáállásának kialakítása.
A leendő tanítók tájékoztatása és felkészítése a feladatra.
A leendő osztályterem megfelelő és körültekintő berendezése, megvilágítása.
142
A mozgáskorlátozott tanuló után járó emelt szintű normatíva felhasználásának megtervezése és megszervezése.
A törvény által előírt és biztosított rehabilitációs órakeret felhasználásának megtervezése.
Az oktatás-nevelés folyamatában a legoptimálisabb tanítási-tanulási módszer kiválasztása.
Szakmaközi együttműködés kiépítése és team- munka formájában történő megvalósítása.
3. Az integráció feltételei: A hazánkban folytatott integrációs gyakorlat vizsgálatára irányuló kutatási adatok, s a szakirodalom alapján is megállapítható, hogy Magyarországon a mozgáskorlátozottak integrált nevelése-oktatása más országokhoz képest kissé eltérő képet mutat. Nem épült ki ugyanis a minden mozgáskorlátozott gyermeket ellátó teljes körű speciális iskoláztatás rendszere. Egy integrációt kezdeményező közoktatási intézmény nem attól válik befogadó intézménnyé, hogy beiskolázza a mozgáskorlátozott gyermeket, hanem attól, hogy megteremti annak tárgyi és személyi feltételeit. 3.1. Személyi feltételek: A közoktatási törvény előírja, hogy a fogadó iskola fenntartója intézkedik arról, hogy a gyermeket fogyatékosságának megfelelő gyógypedagógus (ebben az esetben szomatopedagógus) utazó szakember segítse szükség szerint az iskolai munkájában. 3.2. Tárgyi feltételek: 3.2.1. Az iskola megközelíthetősége, iskolai közlekedés: Önállóan nem közlekedő gyermek esetén az őt szállító, gépkocsival közlekedő szülők részére az iskola külön felfestéssel ellátott parkolót biztosít.
Kerekesszékkel, járókerettel vagy más segédeszközzel közlekedő gyermek számára lépcsőt áthidaló rámpa, kapaszkodó, korlát kiépítése szükséges.
A mozgáskorlátozott gyermek számára az iskola épületén belül is akadálymentes közlekedést szükséges biztosítani, melynek elemei lehetnek: folyosón szükség szerint kapaszkodó korlát, jól megközelíthető, belsőleg akadálymentesített mosdóhelyiségek.
Az osztályterem lehetőleg földszinti legyen, amennyiben ez nem lehetséges szükséges az emeltre szállítás megoldása.(lift)
Az osztályterem belső elrendezése is segítse a tanulót az akadálymentes közlekedésben. (pl. szélesebb távolság a szék illetve a padsorok között)
A polcok, fogasok elhelyezése akkor optimális, ha nem jelentenek akadályt a tanulók helyváltoztatásában és elérhető magasságban vannak.
Az iskolapad, asztal, szék kiválasztásakor a következő szempontokat kell figyelembe venni a tanulók egyedi igényei szerint:
Tanterem:
o
az asztal lehetőleg legyen állítható magasságú,
143
o
a szék ülésmagassága s az asztallap magassága tegye lehetővé a biztonságos és helyes ülést és testtartást, azaz a láb talpra helyezve támaszkodjon a földön, az alkar pedig az asztal lapjára fektetve,
o
kerekesszékkel közlekedő számára biztosítani kell, hogy az asztalukhoz kényelmesen hozzáférjenek (beférjen a kerekesszék karfája az asztal alá),
o
célszerű az asztallapot szegéllyel ellátni, ezzel megelőzhető az asztalon lévő tárgyak leesését a mozgások koordinálatlansága vagy az esetleges túlmozgások esetén.
Testtartási aszimmetria miatt a mozgáskorlátozott tanulót célszerű a táblával szembe, középre ültetni (semmiképpen sem ültethető arra az oldalra, amely a deformitás irányával megegyező)
Figyelembe véve a mozgáskorlátozott tanuló fáradékonyságát célszerű olyan helyre ültetni, ahol a pedagógussal folyamatos kapcsolattartása lehetséges.
3.2.2. A csoport összetétele Az osztálylétszámok kialakításánál a mozgáskorlátozott tanulót három gyermekként kell figyelembe venni. Ajánlott, hogy egy csoportba két, legfeljebb három sajátos nevelési igényű tanuló kerüljön. 3.2.3. Speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek Mozgáskorlátozott tanulók számára a többségi iskolák tantervei elfogadottak. A helyi pedagógiai programban érvényesíteni kell a habilitációs, rehabilitációs szempontokat, (Fejlesztő program), mely tartalmazza a fogyatékosság szerinti korrektív kompenzatív differenciált terápiás fejlesztés célját és anyagát, a speciális tartalmakat, a többszintű feladatadás lehetőségét, a követelményeket érintő változásokat. 3.2.4. A tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök, taneszközök, segédeszközök 4. Helyi tanterv: Az iskola a mozgáskorlátozott tanulók oktatása során is saját tantervét alkalmazza, de figyelemmel van a sérült gyerekek egyéni sajátosságaira a fejlesztés, a követelmények támasztása és az értékelés területén is. Az értékelés egyéni képességek, fejlettségi szinthez viszonyított fejlődés figyelembe vételével történik. A mozgáskorlátozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők. Ha a tanulót mozgás-és pszichés állapota akadályozza, akkor az Irányelvben megadott módosítások figyelembevételével javasolt a helyi tanterv elkészítése. Fejlesztési terv: 5.1. Célja: A törvény által meghatározott és a szakvéleményben szereplő fejlesztési formák biztosítása. A sajátos nevelési igényből fakadó hátrányok csökkentése, vagy lehetőség esetén megszüntetése. Harmonikus, önmaga problémáit megfelelően kezelni tudó személyiség kialakítása.
144
Az egész élet során jól használható kompenzációs technikák elsajátítása. 5.2. Feladatai: Egyénre szabott fejlesztés a gyermek szükségleteinek figyelembe vételével. A habilitációs és rehabilitációs foglalkozások biztosítása. A pedagógus és a gyógypedagógus folyamatos kapcsolattartása. Differenciálás. Folyamatos kapcsolattartás a Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központtal, a Mozgásjavító Általános Iskola és Diákotthon utazótanári szolgálatával, valamint a kerületi EGYMI-vel. 5.3. Tartalma és tevékenységei: A fejlődés és fejlesztés lehető legkedvezőbb lehetőségeinek és feltételeinek biztosítása. Fejlesztés gyógypedagógus közreműködésével. A foglalkozások feladata a sérült funkciók fejlesztése, a meglevő ép funkciók bevonása a megismerő folyamatok megsegítése érdekében. A szükséges speciális eszközök használatának elfogadtatása, megtanítása. A gyermekek problémájának súlyosságától függően, egyéni vagy kiscsoportos képességfejlesztés. A fejlesztés területeit a rendelkezésre álló szakvélemények, valamint az iskolai felmérések és a tanító jelzései alapján határozza meg az iskola. Az egyéni képességeket és az eltérő fejlődési ütemet szem előtt tartva mennyiségi és minőségi differenciálás. Megfelelő motivációs bázis kialakítása. A szekunder módon létrejövő tünetek (szorongás feladathelyzetben, kudarckerülő magatartás, esetleges agresszió, stb.) oldása. A szülővel való szoros kapcsolattartás. Szükség esetén rendszeres korrepetálás. 5.4. Követelmények: A támasztott követelmények személyre szabottak és elsősorban a szakértői véleményben foglaltaknak kell megfelelniük. 5. Az utazótanár feladatai: Kapcsolatfelvétel az iskolával és a pedagógus tájékoztatása a gyermek állapotáról, és az ebből adódó pedagógiai kihatásokról. Javaslattétel a speciális eszközökre vonatkozóan. A pedagógus számára látogatási és konzultációs lehetőség biztosítása. A gyermek megfigyelése a foglalkozásokon, a tanórákon, személyes megbeszélés az intézmény vezetőjével és/vagy a gyermeket nevelő, tanító pedagógusokkal.
145
Folyamatos kapcsolattartás a mozgáskorlátozott tanuló szüleivel/nevelőivel. és alkalmanként több időre van szükség.
A látássérült (vak, alig látó, gyengén látó) tanulók integrált nevelése-oktatása 1. Az integráció célja és feladatai: 1.1. Célja: A látássérült tanuló együttnevelése teljes integráció formájában, melynek keretében a sérült gyermek a teljes időt együtt tölti társaival a többségi iskolában. A gyengén látó gyermekek oktatásának, nevelésének eredményessége az integrált neveléshez szükséges objektív és szubjektív feltételek biztosításával garantálható. 1.2. Feladatai: Az iskola tantestületének és tanuló ifjúságának elfogadó és segítő jellegű hozzáállásának kialakítása. A leendő tanítók tájékoztatása és felkészítése a feladatra. A leendő osztályterem megfelelő és körültekintő berendezése, megvilágítása. A törvény által előírt és biztosított rehabilitációs órakeret felhasználásának megtervezése. Az oktatás-nevelés folyamatában a legoptimálisabb tanítási-tanulási módszer kiválasztása. Szakmaközi együttműködés kiépítése és team- munka formájában történő megvalósítása. 2. Az integráció feltételei: Az iskolai integráció segítésére és a látásnevelést célzó megfelelő feladatok kiválasztására a gyengén látók iskoláiban működő utazótanárok adhatnak szakszerű tanácsot. A gyermekek részére rendszeres egyéni fejlesztést is biztosítanak. Az utazótanári szolgáltatás igénybevételéhez komplex orvosi-gyógypedagógiai-pszichológiai vizsgálat szükséges, melyet a Látásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság végez. 2.1. Személyi feltételek: A látássérült gyermekek fejlesztésére, nevelésére, oktatására felkészített gyógypedagógus: a tiflopedagógus. Ismeri a különböző eredetű és megjelenésű látássérüléseket, személyiségfejlődést befolyásoló hatásaikat, azokat az eljárásokat, módszereket, eszközöket, amelyekkel optimálisan befolyásolható a fejlődés és megelőzhetők a sérülés másodlagos negatív következményei. A látássérült tanuló integrált iskolai nevelése során az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkoztatáshoz megfelelő szakirányú végzettségű gyógypedagógust (tiflopedagógus) foglalkoztat az iskola, a látássérült tanuló számára a törvényben meghatározott habilitációs, rehabilitációs órák ellátására. 2.2. Tárgyi feltételek: 2.2.1. Tanterem A szabványos osztályterem általában megfelelő. A tanuló ültetésekor fokozottan figyelünk a látássérült tanuló megfelelő elhelyezésére: 146
A tanterem megfelelő megvilágítására. A tanterem besötétíthetősége: az írásvetítő, a diavetítő és a video lejátszó, a kivetítő csakis teljes elsötétítésben használható. A gyengén látó gyermek padja és a tábla közötti távolság 2-3 méter legyen, a tábla ne legyen túl magasra szerelve. A tábla minősége: a feketére vagy egész sötétre festett táblán a fehér és színes kréták sokkal jobb kontrasztot adnak, ugyanakkor fontos, hogy matt festékkel legyen lefestve, valamint hogy minden esetben tiszta legyen. A gyengén látó gyermek számára fontos az emelhető tetejű asztal, mellyel megakadályozható a görnyedt testtartás. 2.2.2. A csoport összetétele Olyan létszámú tanulócsoportokat kell kialakítani, amelyek lehetővé teszik a sajátos nevelési igényű tanulók befogadását, és hatékony fejlesztési lehetőséget biztosítanak számukra. Figyelembe kell venni a befogadó osztály összetételét, az integrált tanuló fogyatékosságának, sérülésének típusát, mértékét, az esetleges társuló fogyatékosságokat, az osztályban tanító pedagógusok felkészültségét, az intézmény anyagi és tárgyi feltételeit. Az osztálylétszámok kialakításánál a látássérült tanulót három gyermekként kell figyelembe venni. Ajánlott, hogy egy csoportba két, legfeljebb három sajátos nevelési igényű tanuló kerüljön. 2.2.3. Speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek A látássérült gyermekek eredményes neveléséhez-oktatásához gyakran nem elég az általános pedagógiában megszokott mozzanatok, eszközök, módszerek alkalmazása. A vak tanulók oktatása, nevelése folyamán alkalmazkodni kell a sajátos információszerzési módhoz. A vak tanuló pontírásos tankönyveket, adaptált munkafüzeteket használ, tanulók számára speciális tanterv íródott, mely elérhető az OKI honlapján. Gyengén látó tanulók számára a többségi iskolák tantervei elfogadottak. A gyengén látók oktatásában fő szempont a láthatóság, az olvashatóság biztosítása. A tanulók a szokványos méretű iskolai információs anyagot (tankönyvi kép, szöveg, szemléltető anyagok) nem tudják használni. Számukra nagyobb méretű betűt, ábrát kell biztosítani, és szükség esetén lehetővé tenni a közelebbről való szemlélődést. Nemcsak a betűméretet, hanem a vonalvastagságot, a sorköz méretét is az egyéni igényeknek megfelelően kell megválasztani. Biztosítani kell a kontrasztosságot (fekete-fehér, kék-sárga stb.). Kerülendő a fényes lapfelület, a színes mezőben történő szövegmegjelenítés. Számukra a többségi iskolák tantervei elfogadottak. 2.2.4. A tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök, taneszközök, segédeszközök Az iskolai integráció során további optikai segédeszközök bevonására is sor kerülhet: Nagyító, távcső, szemüveg, számítógép, informatikai eszközök és hozzá kapcsolódó speciális programok. (pl. 21 inches monitor, szkenner, Recognita program, Zoom Text program, alig látó tanulóknak BraiLab Cd beszédszintetizátor) Nagyított feladatlapok, tankönyvek, munkafüzetek. 2.2.5. A szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások, elsősorban a habilitációs, rehabilitációs tevékenységek. Speciális eszközök beszerzése emelhető tetejű tanulópad, olvasóállvány, optikai segédeszközök, elektronikus segédeszközök és softwerek). A szolgáltatásokat az iskola a törvénynek megfelelően biztosítja. A gyengén látó tanulók számára kötelező rehabilitációs tanórai foglalkozások heti időkerete az évfolyamra meghatározott heti tanítási óra harmincöt, vak tanulók esetében negyven százaléka. A rehabilitációs foglalkozások kiemelt területei:
147
a. Az ép érzékszervek működésének intenzív fejlesztése. b. A meglévő látás megőrzése, látásnevelés – látási megfigyelő képesség, látási figyelem, vizuális gondolkodás. c. Beszédhiba-javítás. d. Olvasás – íráskészség fejlesztése e. Mozgásfejlesztés (finommotorika, tapintás fejlesztése, testkultúra kialakítása, a testtartási hibák javítása) f. A térérzék és a tájékozódási képesség fejlesztése g. Életviteli technikák fejlesztése (közlekedés, önellátás, speciális tan- és segédeszközök használata) h. Személyiségzavarok megelőzése. A rehabilitációs foglalkozások szervezhetők egyéni, vagy kiscsoportos formában. 3. Helyi tanterv: Az iskola a látássérült tanulók oktatása során is saját tantervét alkalmazza, de figyelemmel van a sérült gyerekek egyéni sajátosságaira a fejlesztés, a követelmények támasztása és az értékelés területén is. 4. Fejlesztési terv: 4.1. Célja: A törvény által meghatározott és a szakvéleményben szereplő fejlesztési formák biztosítása. A sajátos nevelési igényből fakadó hátrányok csökkentése, vagy lehetőség esetén megszüntetése. Harmonikus, önmaga problémáit megfelelően kezelni tudó személyiség kialakítása. Az egész élet során jól használható kompenzációs technikák elsajátítása. 4.2. Feladatai: Egyénre szabott fejlesztés a gyermek szükségleteinek figyelembe vételével. A habilitációs és rehabilitációs foglalkozások biztosítása. A pedagógus és a gyógypedagógus folyamatos kapcsolattartása. Differenciálás. Folyamatos kapcsolattartás a Látásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Szolgáltató Központtal, Általános Iskola és Diákotthon (gyengén látók) utazótanári szolgálatával, valamint a kerületi EGYMI-vel. 4.3. Tartalma és tevékenységei: A fejlődés és fejlesztés lehető legkedvezőbb lehetőségeinek és feltételeinek biztosítása. Fejlesztés gyógypedagógus közreműködésével. A foglalkozások feladata a lá-
148
tássérülésből fakadóan sérült funkciók fejlesztése, a meglevő ép funkciók bevonása a megismerő folyamatok megsegítése érdekében. A szükséges speciális eszközök használatának elfogadtatása, megtanítása. A gyermekek problémájának súlyosságától függően, egyéni vagy kiscsoportos képességfejlesztés. A fejlesztés területeit a rendelkezésre álló szakvélemények, valamint az iskolai felmérések és a tanító jelzései alapján határozza meg az iskola. Az egyéni képességeket és az eltérő fejlődési ütemet szem előtt tartva mennyiségi és minőségi differenciálás. A szekunder módon létrejövő tünetek (szorongás feladathelyzetben, kudarckerülő magatartás, esetleges agresszió, stb.) oldása. A szülővel való szoros kapcsolattartás. Szükség esetén rendszeres korrepetálás. 4.4. Követelmények és értékelés: A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesítendők. Az iskola helyi tanterve – amennyiben szükséges – biztosítja az egyes évfolyamok követelményei teljesítéséhez az egy évnél hosszabb időt is. Amennyiben a szakértői vélemény kitér rá, az egyéni haladás megtervezésénél figyelembe veszi, hogy a szakértői vélemény szerint melyik tárgyból melyik évre fogja a tanuló utolérni társait. Látássérült tanulók esetében az iskola szükség esetén biztosítja az értékelés alóli felmentést. A sajátos nevelési igényű tanulók értékelésében a reális értékelésre törekszik az iskola, és igyekszünk megtalálni azokat a helyzeteket, mely valóban hiteles képet nyújt a tanuló teljesítményéről. Az értékelés során minden esetben a tanuló képességeihez, fejlettségi szintjéhez viszonyított fejlődést vesszük figyelembe. Egyénre kialakított szöveges értékelési rendszert alkalmazunk. 5. Az utazótanár feladatai: Kapcsolatfelvétel az iskolával és a pedagógus tájékoztatása a gyermek látásteljesítményéről, az ebből és a szembetegségből adódó pedagógiai kihatásokról. Javaslattétel a speciális eszközökre vonatkozóan taneszközök, optikai segédeszközök). A pedagógus számára látogatási és konzultációs lehetőség biztosítása. A gyermek megfigyelése a foglalkozásokon, a tanórákon, személyes megbeszélés az intézmény vezetőjével és a gyermeket nevelő, tanító pedagógusokkal. Folyamatos kapcsolattartás a látássérült tanuló szüleivel/nevelőivel. Nagyobb gyermekeknél tájékoztatás a gyengén látó vagy alig látó gyermekek pályaválasztási lehetőségeiről.
149
Az autizmus – spektrumzavarokban szenvedő tanulók integrált oktatása
nevelése-
Az autizmus-spektrumzavarokban szenvedő tanulók speciális fejlesztésének elvei, céljai, feladatai és módszerei 1. Az autisztikus tanulók fejlesztésének általános céljai, feladatai:
A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejlettség szintjén elérhető legjobb felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése: ennek alapja a szociális, kommunikációs és gondolkodási készségek hiányának speciális módszerekkel történő kompenzálása és a meglévő készségek fejlesztése.
A hiányzó készségeket pótló, helyettesítő kompenzációs-habilitációs kezelése a fejlődési elmaradás, a másodlagos (pl. viselkedés-) problémák leküzdése érdekében. A fogyatékos készségek kompenzálása különös jelentőségű a tanulási, szociális és munkahelyzetekbe való beilleszkedés és viselkedés elsajátításához.
Az iskolai és a mindennapi gyakorlati életre felkészítő tananyag speciális módszerek segítségével történő elsajátítása.
A jellegzetes gondolkodási nehézségek, rugalmatlanság miatt - a továbblépés előtt külön kiemelt fejlesztési feladat az elsajátított ismeretek alkalmazásának, általánosításának tanítása, az ismeretek folyamatos használata a fenntartás biztosítására, valamint a változatos, probléma megoldási módszerek tanítása.
A tananyag kiválasztásának legfontosabb szempontja a tanított képesség egész életen át megfelelő alkalmazhatósága. A tanuló túlterheltségének elkerülése érdekében a felesleges információkat szűrni kell, mert az egészséges gyermek által spontán, ösztönösen elsajátított nagy mennyiségű információ és készség az autisztikus gyermek számára nehéz tananyagot jelent.
A kognitív viselkedésterápiás, fejlesztési és tanítási célokat a fenti szempontok alapján fontossági sorrendben kell értelmezni, és e szerint kell a tervekbe iktatni.
Az autisztikus tanulók fejlesztési céljai hierarchikus rendben helyezkednek el abból a szempontból, hogy mennyire szükségesek a gyermek szociális alkalmazkodása és önszabályozása kialakításához (az egyéni fejlettségének szintjén). A típusos egyenetlen fejlődés azt jelenti, hogy a hiányzó vagy elmaradó készségek spontán fejlődésére nem építhetünk: minden egyes hiányzó részfunkció, illetve korábbi fejlődési szakaszból hiányzó alapozó funkció fejlesztését be kell illesztenünk ebbe a hierarchiába. Pl. a veszélyeztető viselkedések kezelése, más, elfogadható viselkedések kialakításával, viselkedésterápiával a célok hierarchikus rendjében így alakul: az ön-(esetleg köz-) veszélyes viselkedések kezelése,
a családi életet akadályozó viselkedések kezelése,
a taníthatóság és a csoportba való beilleszkedés kialakítása,
az iskolán kívüli környezethez való adaptív viselkedés kialakítása.
2. Speciális módszerek az autisztikus tanulók fejlesztésében:
150
A nevelés, fejlesztés tervezése a mért szociális alkalmazkodás, fejlettségi kor, illetve a mért intelligencia szintje és a kommunikációs színvonal alapján történik, az egyenetlen képesség- és készségprofil, valamint tanulási képességek miatt egyénhez igazodó módon és a fejlődés erre alkalmas eszközzel (pl. fejlődési kérdőív) való folyamatos követésével.
Protetikus, segédeszközökkel berendezett környezet és eszköztár kialakítása (az időbeli és téri tájékozódás, vizuális információhordozók augmentatív kommunikációt segítő eszközrendszer kialakítása).
Speciális, egyéni motivációs és jutalmazási rendszer kialakítása.
Vizuálisan segített kommunikációs rendszer, a speciális környezeten belül és személyek között: beleértve a gyermek felé irányuló minden kommunikációt.
A szociális fogyatékossággal összefüggő tanítási nehézség miatt keresni kell az információ átadására a gyermek szintjének megfelelő és szociális vonatkozásoktól leginkább független módszereket és médiumokat (pl. írott utasítás, folyamatábra, számítógépes oktatás stb.).
Ugyanakkor a tanítási helyzetek szociális vonatkozásainak elfogadása, illetve megértése fontos tanítási cél (pl. a csoportos, illetve „frontális” tanítási helyzetben való tanulás).
A fejlesztésben, tanításban és a viselkedésproblémák kezelésében alapvető kognitív viselkedésterápia módszereinek alkalmazása.
3. Az autisztikus gyermekek integrációja: A tudatosan tervezett, és nem kényszermegoldásként alkalmazott integráció csak akkor indokolt, ha egyértelműen az autisztikus gyermek javát szolgálja. A mérlegelés jellemzően a harmadik szakaszban nevelt tanulók egy részénél reális. Az integráció szükségességének megítéléséhez az alábbi tényezők alapos mérlegelése szükséges, úgy, hogy a feltételek együttesen és perspektivikusan legyenek adottak. A tanuló részéről átlagos vagy átlag feletti intelligencia, enyhe fokú autisztikus fogyatékosság, jól kompenzált, minimális viselkedésproblémák. A családtagok részéről egyértelmű szándék a szakemberekkel való szoros együttműködésre és a gyermek intenzív támogatására. 3.1. Az iskola részéről a személyi feltételek biztosítása: a speciális módszertanban jártas pedagógus és asszisztens,
jól előkészített, ütemezett fejlesztési terv,
speciális eszközök, módszerek és környezet,
együttműködés a családdal és/vagy a diákotthonnal,
a befogadó gyermekcsoport felkészítése a pozitív hozzáállásra, folyamatos támogatása,
szakértői csoporttal való intenzív kapcsolattartás. Szakértői csoport, amely rendelkezésre áll a szülők felvilágosításában, a pedagógu-
151
soknak nyújtandó szakmai tanácsadásban, problémakezelésben, a fejlesztés irányának kijelölésében, követésében. 3.2. Tárgyi feltételek, eszközök biztosítása: Protetikus, segédeszközökkel berendezett környezet és eszköztár kialakítása (az időbeli és téri tájékozódás, vizuális információhordozók augmentatív kommunikációt segítő eszközrendszer kialakítása). Az IKT eszközök lehetőséget nyújtanak az élő nyelv és a szociális közvetítés helyettesítésére, a kölcsönös kommunikáció segítésére, az önálló ismeretszerzésre. Az integrált autisztikus gyermek legyen elégedett az iskolai élettel, fontos, hogy jól érezze magát. A fenti feltételek mellett is szükséges az integráció fokozatos megkezdése, a szociális, kommunikációs és kognitív deficitek figyelembevétele, az egyénre szabott mérés, tervezés, fejlesztés, a tananyag szűrése (egyes tantárgyakból felmentés), továbbá a fogyatékosságot kompenzálandó alternatív eszközök, módszerek igénybevétele egyéni szükségletek szerint (pl. kézírás helyett gép használata, szóbeli felelet helyett írásbeli beszámoló vagy fordítva). 4. Helyi tanterv: Speciális tantervek, tanmenetek, tankönyvek, segédletek alkalmazása, differenciált tanulásszervezési formák alkalmazása, egyes tanulási tartalmak módosítása, elhagyása, leegyszerűsítése, új területek bevonása, sikeres tanulás, ill. tudás megszerzése érdekében a frontális tanítási forma helyett, csoportos, ill. pár, ill. egyéni módszerek alkalmazása, a kooperatív együttműködő feladatvégzési technikák alkalmazása. A tanulók eseti, átmeneti, ill. tartós mentesítése a követelmények teljesítése alól a szakértői vélemények alapján. 5. Fejlesztési terv: 5.1. Célja: A törvény által meghatározott és a szakvéleményben szereplő fejlesztési formák biztosítása. A sajátos nevelési igényből fakadó hátrányok csökkentése, vagy lehetőség esetén megszüntetése. Harmonikus, önmaga problémáit megfelelően kezelni tudó személyiség kialakítása. Az egész élet során jól használható kompenzációs technikák elsajátítása. 5.2. Feladatai: Egyénre szabott fejlesztés a gyermek szükségleteinek figyelembe vételével. A habilitációs és rehabilitációs foglalkozások biztosítása. A kötelező egészségügyi és pedagógiai rehabilitációs órák heti időkerete az évfolyamokra meghatározott heti tanítási óra 40 %-a. A pedagógus és a gyógypedagógus folyamatos kapcsolattartása. Folyamatos kapcsolattartás az Autisták Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Szolgáltató Központtal. 6. Az utazótanár feladatai:
152
Az egyéni képességek, fejlettség szintjén elérhető legjobb szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése, ennek alapja a szociális, kommunikációs és gondolkodási készségek hiányának speciális módszerekkel történő kompenzálása és a meglévő készségek fejlesztése. Az iskolai és a mindennapi életre felkészítő tananyag, ismeretanyag speciális módszerek segítségével történő elsajátítása. A tananyag kiválasztásának legfontosabb szempontja a tanuló túlterheltségének elkerülése érdekében a felesleges információk megszűrése, lényegtelenek eltörlése, mert nagy mennyiségű információ az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermek számára nehézséget jelent. Speciális, egyéni motivációs és jutalmazási rendszer kialakítása. Vizuálisan segített kommunikációs rendszer, a speciális környezeten belül és személyek között: beleértve a gyermek felé irányuló minden kommunikációt. A tanítási nehézség miatt keresni kell az információ átadására a gyermek megértési szintjének megfelelő és szociális vonatkozásoktól leginkább független módszereket és médiumokat (pl. írott utasítás, folyamatábra, számítógépes oktatás stb.). A fejlesztésben, tanításban és a viselkedésproblémák kezelésében alapvető a kognitív viselkedésterápia módszereinek alkalmazása. Az egyéni fejlődési eltérések az általános értelmi, önállósági, beszédképességi szint, illetve a viselkedésproblémák jellege szerint további speciális, egyedi módszerek alkalmazását teszik szükségessé. A fejlesztés üteme és a tanuló továbblépési lehetősége függ a mért eredményeitől, azaz: a gyermek képességeitől és a képzés intenzitásától. A képességek szinten tartása az önállóság fejlesztésével. A szociális-kommunikációs kompetencia fejlesztése. Kognitív fejlesztés, különös tekintettel a problémamegoldó gondolkodásra. A tananyagot mennyiségi és minőségi szempontból módosítani és redukálni kell a tanulók speciális szükségletei szerint. Az egyes műveltségi területekre vonatkozó sajátos eltéréseket a helyi tantervben és az egyéni fejlesztési tervekben kell rögzíteni. A tananyag elsajátításához speciális módszerek és eszközök használata szükséges. Alapvető nevelési cél az énkép és önismeret fejlesztése. Saját és mások érzelmeinek, nézőpontjának felismerése, megértése. A saját gondolatok és érzelmek kifejezésének tanítása.
153
A viselkedésproblémák megelőzése, hatékony kezelése hozzájárul a testi-lelki egészség megőrzéséhez és kiküszöbölheti a gyógyszeres kezelést. A médiatudatosságra nevelés kiemelt jelentőségű az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók nevelésében.
A beszédfogyatékos tanulók integrált nevelése-oktatása 1. A beszédfogyatékosság típusai: nyelvfejlődési zavar, orrhangzós beszéd, a folyamatos beszéd zavara, logofóbia (mutizmus típusai), centrális eredetű beszédzavarok, verbális beszédzavarok vagy ezek halmozott előfordulásai. Amennyiben a beszédfogyatékosság az iskoláskorban tartósan fennmarad, a tanuló a továbbiakban is folyamatos gyógypedagógiai ellátásra szorul. Az iskolai oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszédbeli akadályok jellegétől függ. A dadogás, a hadarás, a diszfónia serdülőkorban is jelentkezhet. Különös figyelmet érdemel ebben a korban a felnőtt beszédhang fokozatos kialakulásának óvó-segítő rendszere, ennek beépítése a pedagógiai teendők sorába. A beszédfogyatékos tanulók beszéd és nyelvi fejlesztése: A fejlesztés komplex fejlesztést szolgáló foglalkozások keretében történik. A fejlesztés csoportos, ill. egyéni keretek között is folyhat. A fejlesztésben törekedni kell a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására, a pszichikus tényezők összhangjára. A fejlesztésben, az iskolai tevékenységben meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés-a kinesztéziás, a hallási, a látási, a beszédmotoros észlelések, mert ezek egymást erősítve fejlődnek. A fejlesztés fontos elve a transzferhatások tudatos kihasználása, amely a részképességek egymásra hatását, erősítését jelenti. Fontos a mozgás, a sporttevékenység, a zeneoktatás, a táncoktatás, hiszen a nagymozgás az alapja a finommotorikát igénylő beszédfejlesztésnek, a grafomotorium fejlődésének is. A fejlesztés fontos része a szülök támogató együttműködése. A fejlesztés tudatos, tervszerű, komplex. A módszerek alkalmazásánál figyelembe vesszük az életkort, az értelmi képességet, a beszédfogyatékosság fajtáját, súlyosságát, milyenségét, individualizmusát. 2. Fejlesztési területek, nevelési célok:
önbizalom fejlesztése,
reális énkép, belső kontroll kialakítása, másságának elfogadása, elfogadtatása,
kifejezőkészség fejlesztése,
154
beszédgátlás feloldása,
kommunikáció iránti igény kiépítése,
egyénre szabott motivációk kialakítása,
egyéni tanulási stratégiák feltárása,
alapvető erkölcsi normák megismertetése,
önkéntes feladatvállalás,
önállóság fejlesztése,
szövegértés, lényegkiemelés fejlesztése,
alapfogalmak megismertetése,
IKT eszközök használata, médiatudatosságra nevelés,
interperszonális készségek fejlesztése,
szociális kompetenciák fejlesztése,
kudarcok pozitív feldolgozása, leküzdése,
reális továbbtanulás,
reális pályaválasztás segítése.
155
3. Feladatok:
Speciális tantervek, tanmenetek, tankönyvek, segédletek alkalmazása differenciált tanulásszervezési formák alkalmazása,
egyes tanulási tartalmak módosítása, elhagyása, leegyszerűsítése, új területek bevonása a sikeres tanulás, ill. tudás megszerzése érdekében,
a frontális tanítási forma helyett, csoportos, ill. pár, ill. egyéni módszerek alkalmazása,
a kooperatív együttműködő feladatvégzési technikák alkalmazása,
a kötelező egészségügyi és pedagógiai rehabilitációs órák heti időkerete az évfolyamokra meghatározott heti tanítási óra 40 %-a,
a tanulók eseti, átmeneti, ill. tartós mentesítése a követelmények teljesítése alól a szakértői vélemények alapján.
4. Beszédfogyatékos tanulók rehabilitációja: Dadogásnál: laza izomműködés helyes lépés, mozgás és ritmus koordinációfejlesztés. Hadarás: figyelem fejlesztés, helyes lépéstechnika, mozgás-és ritmuskoordináció kialakítás. Megkésett beszéd: beszédre irányuló figyelem speciális mozgások, aktív és passzív szókincsbővítés. Valamennyi beszédfogyatékos tanulónál szükséges: logopédiás terápia, kommunikációs tréning, bábterápia, drámaterápia, gyógy úszás, gyógytorna. 5. Személyre szabott fejlesztésüket logopédus végzettségű gyógypedagógus és pszichológus végzi.
Az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók integrált nevelése-oktatása 1. Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztése: A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók csoportjába azok a tanulók tartoznak, akik az iskolai teljesítmények és a viselkedésszabályozás területén a kognitív, emocionális-szociális képességek eltérő fejlődése, a kialakult képességzavarok halmozott előfordulása miatt egyéni sajátosságaik fi-
156
gyelembevételével fokozott pedagógiai, pszichológiai megsegítést, gyógypedagógiai segítséget igényelnek. A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók oktatása intenzív terápiás céllal szervezett időszakos különnevelés keretében (pl. logopédiai osztályban, tagozaton), valamint a többi tanulóval együtt, integrált nevelés, oktatás keretében történhet. A specifikus tanulási zavarok esetében a tanulók alapproblémája, hogy jó értelmi képességeik ellenére az olvasással (diszlexia), a helyesírással (disz ortográfia), az írásmozgással (diszgráfia) és a számolással (diszkalkulia) kapcsolatban az iskolai oktatás során feltűnő nehézségek jelentkeznek, általános értelmi képességeik és tanulási teljesítményeik között alulteljesítés formájában lényeges különbség áll fenn. Ennek az eltérésnek a hátterében a megismerési képességek különböző zavarai állnak, amelyek az olvasás, az írás, a helyesírás vagy a számolás területén önálló, vagy kevert típusú zavar formájában jelenhetnek meg. 2. Specifikus tanulási zavarok:
diszlexia,
diszkalkulia,
diszgráfia
disztográfia,
a fentiek együttes megjelenése,
hiperaktivitás és vagy figyelemzavar;
Gyakran élnek át kudarchelyzetet, az iskolai teljesítményelvárások iránti közömbösség, elutasítás, illetve önértékelési zavarok, különböző jellegű beilleszkedési problémák alakulhatnak ki. A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulóknál megmutatkoznak az idegrendszer csökkent terhelhetőségének jelei pl.: a tanulók általában fáradékonyabbak, a meteorológiai változásokra érzékenyebbek,
az átlagnál, nehezebben tűrhetnek zajokat, viselik el a várakozás, kivárás okozta feszültséget, aktivációs szintjük erősebben ingadozik, nyugtalanabbak,
gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, esetleg egyedüllétre, támasznyújtásra,
fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat, valamint a pozitív visszajelzést, a sikeres teljesítmények megerősítését, a dicséretet.
2.1. Diszlexia: Az olvasási képesség zavara, a specifikus tanulási zavarok leggyakoribb formája, amely önmagában és más jelenségekkel kombinálódva fordulhat elő. Jellemzői: a hang-betű kapcsolat kialakulásának nehézsége,
hiányos fonológiai tudatosság: nehezített a beszédhangok megkülönböztetése, hangok, szótagok sorrendjének, rímek felismerésének nehézsége,
157
értelmes és értelmetlen szavak helyes/hibás olvasásának különbözősége,
gyenge rövid távú emlékezet, a hallott szöveg pontatlan és részleges feldolgozása,
rendhagyó szavak szabályosítása olvasásnál,
írott szavak felbontása a szavakat alkotó hangelemekre,
vizuális felismerési zavarok, vizuálisan hasonló betűalakok esetén.
A fejlesztés célja: A fejlesztőmunka specifikus olvasászavar esetén alakítsa ki a tanuló mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás készségét, segítse az olvasás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: a betűbiztonság és az összeolvasási készség kialakítása, fejlesztése,
a fonológiai tudatosság kialakítása,
a rövid távú emlékezetfejlesztése,
az auditív, vizuális és mozgáskoordináció fejlesztése,
a testséma biztonságának kialakítása,
téri, idői orientáció kialakítása téri és verbális szinten,
vizuomotoros koordináció fejlesztése,
auditív, vizuális, motoros területek koordinált működtetése,
az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő analizáló-szintetizáló módszerrel,
szövegértés folyamatos fejlesztése,
a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során,
az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel,
az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával,
az olvasási kedv felébresztése, a motiváció erősítése.
2.2. Disz ortográfia: A helyesírási képesség zavara, nagy gyakorisággal társul diszgráfiával, egyik önálló megjelenési formája a specifikus tanulási zavaroknak. Jellemzői: a centrális auditív feldolgozás zavara,
a fonéma feldolgozás zavara,
158
beszédhangok nehezített megkülönböztetése a fonetikai, fonológiai jellemzők szintjén pl. időtartam, zöngésség mentén,
helyesírási hibák halmozódása,
a tollbamondás utáni írás hibái.
A fejlesztés célja: a tanuló mindenkori osztályfokának megfelelő helyesírási készségkialakítása,
az anyanyelvi kompetencia kialakulása,
az írott nyelv használatának életkori szintű alkalmazása.
A fejlesztés feladata: a fonológiai tudatosság kialakítása,
beszédészlelési képesség fejlesztése,
a rövidtávú emlékezet fejlesztése,
a spontán és tollbamondás utáni írás javítása
a figyelemfejlesztés,
önértékelési képesség fejlesztése, hibajavítás fejlesztése,
szerialitás fejlesztése.
2.3. Diszgráfia: Az írás képességének specifikus zavara. Jellemzői: csúnya, torz, nehezen olvasható íráskép,
szaggatott betűalakítás és betűkötések,
rossz csukló, kéz-, ujjtartás,
az íróeszköz helytelen fogása, görcsösség, merevség,
egyenetlen ritmusú, strukturálatlan íráskép, formai és aránybeli hibák,
kialakulatlan kézdominancia,
lassú tempójú írás,
központozás, hiánya,
nagybetűk használata és betoldása a kisbetűk közé,
fonológiai-nyelvi jellemzők zavara (nyelvtan, mondatszerkezet, helyesírás).
A fejlesztés célja:
159
A tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő írás készséggel rendelkezzen, képes legyen azt a kommunikáció egyik formájaként használni ismeretszerzés, tudásgyarapítás és társas kapcsolatok létesítésének céljára. A fejlesztés feladatai: a mozgáskoordináció fejlesztése,
a testséma biztonságának kialakítása,
a vizuomotoros koordináció fejlesztése,
az írásmozgás alapformáinak gyakorlása,
különböző technikák alkalmazása (ráírás, másolás, önálló írás kivitelezés),
írás alkalmával a ritmus, a nyomás, és a sebesség optimális egyensúlyának megteremtése.
2.4. Diszkalkulia: A számolási képesség specifikus zavara. A specifikus számolási zavar a különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége. Jellemzői: a szimbólumok felismerésének és tartalmi azonosításának nehézségei,
a mennyiségfogalmak kialakulásának hiányosságai,
a mennyiségfogalmakkal végzett gondolkodási műveletek zavara,
a téri és síkbeli viszonyok érzékelésének hiányosságai,
helyi érték megértésének nehézségei,
a műveleti jelek értelmezésének nehézségei,
a halmazok, mennyiségek összehasonlításának nehézségei,
szerialitási zavar,
számlálási és becslési képesség hiánya,
számértékek szimbolikus funkciójának értelmezési nehézségei,
mennyiség és a számértékek összehasonlításának nehézsége,
számjegyekre vonatkozó lexikai hibák,
komplex aritmetikai műveletek értelmezésének problémái,
gyenge verbális emlékezet,(a számmemória és az általános memóriateljesítmény különbsége)
figyelemzavar,
160
szövegértési nehézség, a matematika nyelvének lefordítási nehézségei.
A fejlesztés célja: A tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő matematikai készséggel rendelkezzen, képes legyen a matematikai kompetencia megszerzésére, a számolásimatematikai műveletek használatára, az ismeretszerzés, a tudásgyarapítás és a hétköznapi gyakorlat színterein.
A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében.
A számolás elkülönülten szerveződő képességrendszer, amelynek számos kapcsolata van a beszéd, az olvasás és az írás rendszereivel, ezért a számolási zavarok a specifikus tanulási zavarok és nyelvi zavarok különböző megjelenési formáival együtt járhatnak.
A fejlesztés feladatai: téri, idői relációk fejlesztése,
a számosság és a számok iránti érdeklődés felkeltése, megerősítése,
matematikai törvények és szabályok készségszintű ismerete és alkalmazása,
az észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a nyelvhasználat összehangolt fejlesztése,
a vizuális-téri tájékozódó rendszer fejlesztése,
a matematikai relációk nyelvi megalapozása,
a matematika-nyelv tudatosítása,
a sorozatalkotási képesség, a szeriális észlelés fejlesztése,
segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedés,
a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése,
a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés,
a fokozott gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítőtechnikák, eljárások alkalmazása,
a diszkalkulia reedukáció speciális terápiás programjainak felhasználása,
az önértékelés fejlesztése,
sikerélmény biztosítása,
az egyéni bánásmód, differenciálás elvének fokozott alkalmazása.
161
2.5. Hiperaktivitás és figyelemzavarok: A pszichés fejlődés zavarainak egyik alcsoportját alkotják azok a sajátos nevelési igényű tanulók, akik nagyfokú impulzivitásukkal, a célirányos, tartós figyelem zavarával küzdenek. Jellemzői: szóródó, terelhető figyelem,
hosszabb ideig nem képes összpontosítani egy feladatra,
komplex feladatokra nem képesek választ adni,
az elterelő ingereket gátolni, kizárni,
az impulzivitás következtében kialakuló meggondolatlan viselkedés, eseteként düh,
haragreakciók,
motoros nyugtalanság, (babrálás, széken hintázás, ülőhely elhagyása, stb.)
megkezdett tevékenység befejezetlensége, kapkodó magatartás,
ingersorozatok hibás kivitelezése,
tantárgyi alulteljesítés, (főként, nyelvi, számolási feladatokkal kapcsolatban)
én-bizonytalanság,
másodlagos pszichés tünetek.
A fejlesztés célja: a figyelemszabályozás és a viselkedés egyensúlyának megteremtése,
a közösségi szabályokhoz alkalmazkodó, szervezett viselkedés kialakítása,
a szélsőséges megnyilvánulások leépítése,
az önkontroll,
az érzelmi egyensúly megteremtése.
A fejlesztés feladatai: speciális figyelem-tréning, figyelemfejlesztés,
a figyelem tartósságát biztosító környezeti feltételek megteremtése, ingerszegény környezet,
fokozott egyéni bánásmód,
önkontroll fejlesztése,
önértékelési képesség fejlesztése,
feladatok idői megtervezése és kivitelezése,
motiválás fokozása,
162
sikerélmény biztosítása,
pozitív megerősítés, visszajelzések,
jutalmazási technikák bevonása,
együttműködés a családdal, szakemberekkel.
3. A fejlesztés alapelvei:
A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése a szakértői bizottság szakvéleményére épülő egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni sajátosságaik, szükségleteik figyelembevételével történik.
Az egyéni fejlesztési terv tartalmáról, célkitűzéseiről, ütemezéséről (mikro, ill. makrotervezés) tájékoztatni kell az osztálymunkában résztvevő pedagógusokat, szaktanárokat, különös tekintettel a gyermek osztályfőnökére.
Az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a tanuló fejlődését, előrehaladását segítő számonkérési, értékelési formákat; indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből – az értékelés és minősítés alól mentesítés adható.
4. Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladatok:
a tantervi előírásoknak megfelelő sikeres továbbhaladás biztosítása,
a pozitív énkép és önértékelés kialakítása,
a tanulás iránti motiváció és a kudarctűrő képesség növelése,
a társadalmi együttélés szabályainak követése és az önállóságra nevelés.
Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók integrált nevelése-oktatása 1. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók a tanulásban akadályozott gyermekek körébe tartoznak, akik az idegrendszer és/vagy genetikai okra visszavezethető gyengébb funkció képessége illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó akadályozottságot, tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak. 2. Tanulási helyzetekben jellemzőik:
téri tájékozódás fejletlensége,
finommotorika kialakulatlansága,
figyelem koncentráció hiánya,
bonyolultabb gondolkodási folyamatok sérülése,
a kommunikáció a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései.
163
Ezek eltérő mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, és akadályozzák az iskolai tanulást illetve annak eredményességét. A tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére nagy hangsúlyt kell fordítani. Például: Közvetlen érzéki tapasztalatok,
Tárgyi cselekvéses megismertetés,
Célirányos tevékenységek,
Szemléltetés a képi gondolkozás elősegítése.
A fejlesztési területek megegyeznek, a részképesség zavaros gyermekek fejlesztésével, de azok mélysége, időigénye mindig az egyéni sajátosságokat figyelembe véve módosul. 3. Fejlesztés feladatai:
a reális énkép megfelelő önismeret kialakítása,
belső kontrol kialakítása,
a másságok elfogadtatása,
a szociális érzékenységet segítő magatartás kialakítása,
egyénre szabott tanulási módok megismerése, ezek alkalmazása,
a beszédértés és a kifejező beszéd fejlesztése,
konkrét cselekvéssel összekapcsolt tapasztalat szerzés kialakítása,
matematika tudásának praktikus használata az élet különböző területein,
digitális kompetencia kifejlesztése,
az életvitelhez, tanuláshoz, szabadidő hasznos eltöltéséhez kapcsolódó ismeretszerzés elsajátíttatása,
az értékteremtő munka a saját felelősség felismertetése,
a tanulók képességének megfelelő pályaválasztás segítése.
4. A fejlesztés fő célja: A fogyatékosságból eredő hátrányok leküzdése, a funkciók zavarának korrigálása, kompenzálása az eredményes társadalmi integráció érdekében. Az egyéni, különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel szemben támasztott követelmények, kiemelt feladatok egyéb területei: tanulás–igényesség, önállóság, kötelesség elv tudatos alkalmazása,
szép, helyes magyar beszéd épüljön be a mindennapi kommunikációjukba,
trágár beszéd kerülése- trágárságtól mentes beszéd elérése,
gondolataik – összefüggő kifejezése- összefüggő beszédre törekvés,
164
írásbeli munkáik olvashatóak legyenek,
füzeteik külalakját – igényesség jellemezze,
egymás megbecsülése, tolerancia egymás iránt,
udvariasság felnőttekkel. társaikkal,
felnőttek iránt tisztelet,
öltözködésben, megjelenésben mértéktartás.
A súlyosan-halmozottan fogyatékos tanulók integrált nevelése-oktatása 1. A súlyosan halmozottan fogyatékos gyermek: „A súlyos-halmozott fogyatékosság olyan állapot, melynek hátterében rendszerint a korai életszakaszban (méhen belüli életben vagy a születés körül), ritkábban a későbbi életkorban bekövetkezett súlyos, átható, komplex sérülés áll, ami rendszerint a központi idegrendszert (elsősorban a fejlődésben és érésben lévő agyat) is érinti. A komplex károsodás következményeként rendkívül változatos formában megjelenő összetett tünet-együttes alakul ki, ami a személyiség fejlődésében jelentős eltéréseket, a tevékenységben (aktivitásban) súlyos akadályozottságot, és a társadalmi életben való részvételben (participáció) súlyos hátrányokat okoz. A fejlődés eltérése és a tevékenység akadályozottsága a motoros, a kommunikációs funkciók és e kettővel szoros kapcsolatban álló értelmi funkciók területén a legszembetűnőbb. A motoros (mozgás) funkciók területén a fejkontroll és a tekintés kontrolljának hiánya, a felegyenesedés, állás, helyváltoztatás képességének súlyos nehézségei, vagy hiánya, a végtagok (kar, kéz, láb) működésének súlyos zavarai, a komplex mozgásminták koordinációjának zavarai és a beszédszervek funkciózavarai fordulnak elő. A motoros funkciózavarok következtében minden mozgásaktivitást feltételező tevékenység területén akadályozottság figyelhető meg. A kommunikációs funkciók területén a kifejező (hangzó) beszéd hiánya, a nonverbális és/vagy metakommunikatív jelzések alkalmazásának bizonytalanságai, a beszédértés nehezen megítélhető szintje a kölcsönös kommunikációs megértés zavarát, akadályozottságát vagy hiányát okozzák. Ebből következően a környezettel való kapcsolatfelvétel és az együttműködés nehezített, ami a társadalmi beilleszkedés szempontjából jelent hátrányt. Mivel a súlyos és halmozódó károsodások miatt a súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek aktivitásukban a fejlődés kezdeti (gyakran a szenzomotoros vagy pszichomotoros fejlődési szakasznak megfelelő) szintjét mutatják, az értelmi funkciók eltéréseit elsősorban a szenzoros (érzékelésiészlelési) vagy szenzomotoros, és az emocionális-szociális funkciók területén észlelhetjük. A szenzoros funkciók területén az érzékelés-észlelés organikus és pszichés jellegű kiesései, az ingerek felfogásának és feldolgozásának alacsony szintű képessége, az érzékletek és a mozgásminták, illetve viselkedésformák összehangolásának hiányos képessége, a túlérzékenység, vagy az alacsony ingerküszöb okozhat nehézséget. Az emocionális-szociális funkciók területén külön megfogalmazást nyer több feltűnő magatartásforma (agresszív/autoagresszív viselkedés), a túlérzékenység, a személyektől és tárgyaktól való elvonatkoztatás képességének hiánya vagy zavara, a hangulati labilitás, és az inadekvát érzelmi kitörések (pl. nevetés/sírás).
165
Mindezekhez az eltérésekhez társulhatnak még különböző krónikus betegségek, fokozott görcskészség (epilepszia), tartós gyógyszerszedés és egészségügyi terápiás szükséglet, megnövekedett balesetveszély és halálozási rizikó. Ezek további súlyosbító, személyiségfejlődést nehezítő feltételeket teremthetnek.” 2. A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek akadályozottságuk szerinti besorolása: Fentiek alapján Márkus Eszter doktori értekezésében egy új besorolási rendszert vázol fel, melynek kialakításánál – részben a hagyományos gyógypedagógiai népességcsoport-felosztást követve, részben saját felmérésének eredményeit és a gyakorlati tapasztalatokat felhasználva hat területet (főkategóriát) különböztet meg: Motoros funkciók (mozgás) eltérései; Értelmi funkciók (adaptív magatartás, gondolkodás, kognitív funkciók) eltérései; Kommunikációs funkciók eltérései; Érzékszervi funkciók (látás, hallás) eltérései; Magatartási, viselkedési funkciók eltérései; Társuló – a nevelés feltételeit befolyásoló – betegségek. 3. A súlyos-halmozott fogyatékosság pedagógiai következményei: Az ismertetett jellemzőkből következően a fejlesztő iskolai oktatásnak figyelembe kell vennie néhány, pedagógiai, gyógypedagógiai szempontból, vagyis a fejlesztés és terápia szempontjából fontos tényt, következményt. „A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek tünet-együttese egyre összetettebb, állapota egyre súlyosabb, ez tükröződik az érintett funkcióterületek számának növekedésével a fiatalabb életkori csoportokban. A különböző szolgáltatások kialakításakor ezzel számolni kell, hogy a tervezett (közoktatási) szolgáltatás hosszú távon képes legyen rugalmasan alkalmazkodni a nevelési feltételek, a sajátos nevelési igények folyamatos változásához. A magatartási zavarok esetében el kell különíteni a valódi viselkedészavarokat vagy pszichiátriai problémákat a kommunikációs akadályozottság okozta „feltűnő magatartásformáktól”. A mozgáskorlátozottságnak döntő szerepe van a súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek állapotának súlyosságában, valamint a mindennapos tevékenységekben való segítség-igény alakulásában, ezért a gyógypedagógiai nevelésben, megsegítésben hangsúlyt kell fektetni a mozgásnevelésre. A kommunikációs zavarnak döntő szerepe van a súlyosan-halmozottan fogyatékos személy megítélésében, különösen az értelmi állapot feltérképezésénél jelent nehezítő tényezőt. A nevelési folyamat megvalósítása során is elengedhetetlen a megfelelő kommunikációs – interakciós kapcsolat kialakítása, ezért a gyógypedagógiai nevelés tartalmi rendszerében kiemelkedő szerepet kell biztosítani a kommunikációs funkciók fejlesztésének, egyénre szabott kommunikációs csatornák és stratégiák alkalmazásával. A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek többsége segítséget igényel a mindennapos tevékenységekben, ezért az önellátásban mutatott kompetencia növelése érdekében a nevelési tartalmak közé szükséges a fejlesztő gondozás beemelése.” 4. Nevelési program: Célok, feladatok, alapelvek, pedagógiai elvek: A súlyos, halmozott fogyatékosság pedagógiai következményei meghatározzák a fejlesztő iskolai oktatás célját, feladatait, s az alkalmazott alapelveket is. 166
4.1. Célok: A rehabilitációs pedagógiai program iskolai körülmények között olyan fejlesztést nyújt, mely törekszik képessé tenni a tanulókat szűkebb és tágabb környezetük egyre bővülő megismerésére, saját életük mindennapi élményeinek megélésére, és az ezekben való egyre tevékenyebb részvételre, továbbá egyszerű társas kapcsolatok kialakítására és fenntartására, aminek eredményeképpen jobb minőségű életet élhetnek. 4.2. Feladatok:
A családban már kialakított szokások, jelzések, megszerzett képességek, készségek, elsajátított tudásanyag feltérképezése és az iskolai életbe való lehetőség szerinti beépítése és fejlesztése. A súlyosan-halmozottan fogyatékos mozgáskorlátozott tanulók épen maradt funkcióira alapozva a sérült funkciók fejlesztése egyéni lehetőségeik szerint a kidolgozott fejlesztési program, egyéni fejlesztési tervek alapján. Elemi szintű ismeretek elsajátíttatása szűkebb és tágabb környezetük jelenségeiről. A kommunikáció egyénenként változó lehetőségeinek feltérképezése, a tanulók állandó ösztönzése a számukra lehetséges önkifejezési módok tudatos alkalmazására, gyakorlására. A tanulók mozgásállapotának lehetőség szerinti javítása, a meglevő funkciók állandó fejlesztése, az önállóan kivitelezhető mozgások adta lehetőségek folyamatos kihasználása. A szociális készségek, társas kapcsolatok, elemi magatartási formák megismertetése. A szabadidős és játéktevékenységben való aktív részvétel elősegítése. Szoros kapcsolattartás a szülőkkel a tanulók eredményes fejlesztése, a szülő-gyerek kapcsolat segítése érdekében.
4.3. Alapelvek: A Súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő iskolai oktatásának irányelve részletesen ismerteti a gyógypedagógiai nevelés, fejlesztés során alkalmazott alapelveket: Komplexitás és személyiségközpontúság elve, Interakció és kommunikáció elve, Kooperáció elve, Differenciálás és individualizáció elve, Normalizáció és participáció elve. 4.4. A mindennapi fejlesztés során fontos pedagógiai elvek:
A fejlesztés minden esetben játékosan, konkrét tapasztalatok, valósághű szemléltetés útján történjen. Az egyéni adottságok figyelembevétele, ennek megfelelően: o egyénre szabott fejlesztési terv szerint történő fejlesztés biztosítása, o egyéni foglalkozások keretében és, o csoportban differenciáltan.
167
Tanulásszervezési alapelv, hogy a csoportban a különböző fejlesztést végző pedagógusuk száma a lehető legkevesebb legyen, mivel a személyes kötődések és a szoros team-munka (amely nagyobb létszám esetén nehezített) fokozzák az eredményességet. Ugyancsak tanulásszervezési alapelv, s egyben az eredményesség feltétele, hogy a csoportos foglalkozások időtartama alatt az optimális fejlesztéshez szükséges számú pedagógus és asszisztens biztosítása elengedhetetlen (legalább 2 fő). Bizonyos esetekben (mozgásnevelés órán, étkezéskor, kirándulásokon) ennél több, akár a tanulók létszámával megegyező felnőtt jelenléte szükséges. A team-munka rendszeres és hatékony legyen. A szülőkkel való kapcsolattartás lehetőleg napi kapcsolatot, állandó információcserét jelentsen. 5. A fejlesztés területei:
a kognitív funkciók fejlesztése, az érzékelés, észlelés fejlesztése, beszédfejlesztés, a kommunikáció fejlesztése, esztétikai nevelés, érzelmi és szociális nevelés, a mozgásnevelés, fejlesztő gondozás és önkiszolgálásra nevelés.
Ezek a fejlesztési területek majdnem teljesen megegyeznek az iskoláskor előtti fejlesztés területeivel. Foglakozások („tantárgyak”): szűkebb és tágabb környezet, reggeli és búcsú kör, játék és szórakozás, mozgásnevelés, testi higiénia. A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek, tanulók sajátosságai és a nevelési alapelvek alapján körvonalazhatók a fejlesztés fő területei. Ezek a területek nem választhatók szét, komplex egységként kezelendők, és természetes módon épülnek be a mindennapi tevékenységbe is. A rehabilitációs programban meghatározott fejlesztő foglalkozásokon az egyes fejlesztési területeknél ismertetett feladatok, tevékenységek több foglalkozáson is megjelennek, keresztkapcsolatokat képezve.
168
Függelék a.) Kerettantervi kivonat Általános Iskolai intézményegységünkre vonatkozó főbb elemek
Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonynyá teszi saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermek játék és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában – élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal – fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít ki. Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek célszerűen kialakított rendszerében fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad, magatartási normákat, szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség érését. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociális-kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadhatnak. A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti irányadónak.
169
Fejlesztési területek – nevelési célok Az erkölcsi nevelés A tanuló erkölcsi gondolkodása legalább konvencionális szintre kerül, vagyis a hozzá közelállók elvárásainak megfelelően él, képes alkalmazni az emberi kapcsolatok elfogadott formáit. Tudja, hogy a gyerek, testvér, barát stb. szerep betöltője hogyan viselkedjen, de adott esetben képes a szabályok újraértelmezésére. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait és életkorának megfelelő szinten az ország és a magyarság szimbólumait. Ismeri a nagy ünnepkörök egy-egy hagyományát és az éves ünnepkör legfontosabb állomásait: ezeket évszakok szerint is képes elhelyezni, valamint ismer ezekhez kapcsolódó alkotásokat (népdalokat, mondákat, meséket, műalkotásokat). Ismeri nemzeti ünnepeinket, ezek időpontját, részt vesz érzelmi azonosulását segítő tevékenységekben (népi hagyományok felelevenítése, eljátszása, ünnepi díszítések készítése). Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló el tudja magát helyezni adott közösségben, felismeri a valódi és lehetséges szerepeit egy adott kapcsolati hálózatban. Képes a kooperációra, megérti a szabályok fontosságát. Képes egyszerű közösségi szabályok követésére, bekapcsolódik közös tevékenységekbe és követi a közösségi hagyományokat. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A tanuló képes az együttműködésre, az empátiára, átérzi és gyakorolja a segítségnyújtást. A közös tevékenységek révén ismeretet szerez saját képességeiről és lehetőségeiről. Azonosítja a saját és mások alapvető érzelmeit, illetve kifejezi a problémáit. Életkorának megfelelő szinten ismeri a kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés kultúráját, rendelkezik az életkorának megfelelő kooperatív készséggel. Ismeri a különböző megbízatások betöltésével együtt járó felelősséget és a feladatok megosztásának fontosságát. A családi életre nevelés A tanuló megismeri és elsajátítja az alapvető együttélési, együttműködési normákat a családban, az iskolában, a társadalmi életben. Ismeri és betartja az illemszabályokat. Megismerkedik a családi ünnepekkel és az ezekhez kötődő szokásokkal. Megtanulja a családi szerepekhez (anya, apa, gyermek) kapcsolódó feladatokat, és törekszik rá, hogy saját feladatait napi rendszerességgel elvégezze. A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló képes önállóan, az évszaknak és az időjárásnak megfelelően ruhát választani és felöltözni. Tudja, hogy a rendszeres tisztálkodás, a táplálkozás és a megfelelő folyadékbevitel egyaránt fontos az egészség védelmében. A rendszeres mozgás, a természet szeretete igényként épül be személyiségébe, figyel testtartására. Képes kifejezni a betegség és az egészség, mint állapot közötti különbséget. Képes egyes betegségtünetek (láz, fejfájás) megnevezésére. Tudja, hogy a védőoltások is fontos eszközei az egészség megőrzésének. Képes kifejezni, leírni egyes feszültséget, stresszt okozó helyzeteket. Megtapasztal relaxációs technikákat, képes légző gyakorlatok és egyszerű tornagyakorlatok (például reggeli torna) önálló elvégzésére. A tanulóban kialakul az igény a harmonikus, barátságos, otthonos környezet iránt. Kipróbálja a testmozgás, a manuális és művészeti, alkotó tevékenység több formáját, és képes megfogalmazni ezzel kapcsolatos élményeit, tapasztalatait.
170
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A tanuló ismeri és betartja a kapcsolatteremtés elfogadott formáit. Képes az adott helyzeteknek megfelelő magatartási formákat alkalmazni a társas élet különféle színterein. Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítja tevékenységét. Tisztában van azzal, hogy a vállalt feladatok felelősséggel járnak. Tapasztalatot szerez arról, hogy nemcsak kötelező feladatai vannak, hanem szabad választása alapján is segíthet környezetében (iskola, otthon). Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanuló érzékennyé válik környezete állapota iránt. Képes a környezet sajátosságainak megismerésére, észreveszi a környezetben lejátszódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat, tudja elemi szinten értékelni e változásokat. Képes saját mikrokörnyezetében olyan változásokat javasolni, amelyek annak minőségét javítják. Értéknek tekinti a természeti és az ember alkotta környezet esztétikumát, harmonikus működését. Késztetés alakul ki benne környezete értékeinek megőrzésére. Pályaorientáció A tanuló megismeri azokat a szakmákat, amelyek mindennapi életvitelének zökkenőmentességét vagy megfelelő minőségét biztosítják. Felismeri a különböző foglalkozások együttműködésének fontosságát. Képes megfogalmazni adott szakma tevékenységét, és képes csoportosítani a foglalkozásokat különböző szempontrendszer szerint. Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló ismeri az általa mindennap fogyasztott alapvető élelmiszerek árát. A matematikai műveletekről, illetve a mértékegységekről szóló ismereteit alkalmazni tudja pénzre vonatkoztatva is. Képes mindennapi fogyasztási cikkeket önállóan vásárolni, tud vigyázni a pénzére. Beépül az energiatakarékosság cselekvéseibe és gondolkodásába. Vannak ismeretei arról, hogy hazánkban és a világ más részén hozzá képest milyen életszínvonalon élnek gyerekek. Médiatudatosságra nevelés A tanuló tisztában van a korhatárt jelző szimbólumok jelentésével. Képes különbséget tenni a televízióban történtek és a valóság között. Ismeri a médiumokat és azok szerepét az ő szabadidejében, valamint hasznosíthatóságukat a tanulásban. A tanulás tanítása A tanuló tapasztalatot szerez arról, hogy lehet játszva tanulni. Napi rutinjába beépül a tanulásból adódó otthoni feladatok elvégzése, egyre inkább saját időbeosztása szerint készül az órákra. Vannak élményei arról, hogy az iskolai oktatáson kívül a tanulásnak és az önművelésnek egyéb lehetőségei is léteznek.
171
Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Anyanyelvi kommunikáció A tanuló törekszik a mások számára érthető és kifejező beszédre. Figyelemmel tud követni szóbeli történetmondást, magyarázatot. Fel tudja idézni, el tudja mondani mindennapi élményeit, olvasmányainak tartalmát. Részt vesz a beszélgetésben és vitában, meg tud fogalmazni saját véleményt. Egyéni sajátosságainak megfelelően képes szövegek értő olvasására, illetve fokozatosan kialakul a kézírása. Megismeri és alkalmazza az anyaggyűjtés és elrendezés szabályainak alapjait. Ismer és alkalmaz néhány alapvető helyesírási szabályt. Képes a korosztályának szóló irodalmi és ismeretterjesztő művek megértésére és értelmezésére. Idegen nyelvi kommunikáció A tanulóban felébred a nyelvek és a nyelvtanulás iránti érdeklődés. Felfedezi, hogy más országokban más szokások vannak, más nyelvet beszélnek az emberek, ez a felfedezés nyitottabbá teszi más kultúrák befogadására. Egyszerű idegen nyelvi szóbeli kommunikációval próbálkozik. Idegen nyelvi tevékenységei a korosztályának megfelelő dalokhoz, versekhez, mondókákhoz és jelenetekhez kötődnek. Matematikai kompetencia A tanuló képes érzékelni a tárgyak egymáshoz viszonyított helyzetét, méretét, képes a térben és a síkban tájékozódni. Gyakorlati tapasztalatait felhasználva felfedezi a mennyiségek közötti kapcsolatokat, képes ezen tapasztalatok megfogalmazására. El tud végezni egyszerű méréseket, az eredményeket a tanult mértékegységekkel le tudja írni. Képes a megtanult matematikai algoritmusok felidézésére és használatára gyakorlati tevékenységek során. Tud fejben számolni 100-as számkörben. El tudja dönteni egyszerű állítások igazságértékét, felismer egyszerű logikai kapcsolatokat. Természettudományos és technikai kompetencia Kialakul a tanuló érdeklődése a szűkebb környezet jelenségeinek, folyamatainak megismerése iránt. Képessé válik a természeti világ alapvető jelenségeinek felismerésére, egyszerű törvényszerűségek meglátására. Képes arra, hogy egyszerű megfigyeléseket, kísérleteket végezzen el pontos utasítások alapján. Tud egyszerű technikai eszközöket megfelelő módon használni. Konkrét példákban felismeri az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatását, a káros következményeket. Felismeri a közvetlen környezet védelmének fontosságát, és törekszik a helyes magatartásminták követésére. Digitális kompetencia Kialakul és fejlődik a tanulóban az IKT-eszközök használata iránti érdeklődés. Képessé válik az IKT-eszközök irányított használatára (pl. képek, információk keresése, rövid szöveg létrehozása, továbbítása). Szociális és állampolgári kompetencia Kialakul a tanulóban a társakkal történő közös feladatmegoldás képessége, tud irányítással együttműködni velük. Nyitott társai megismerésére, igyekszik megérteni őket. Elfogadja a közösségben való normaalapú viselkedés szabályait. Megjelenik az egyre táguló környezet megismerése iránti igénye, amely hozzájárul a szülőföldhöz, a hazához való kötődés kialakulásához.
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A tanuló motivált a kitűzött célok elérésében, vállalja az ezeket elősegítő feladatokat (pl. háziállatok, növények ápolása). Felismeri és megérti, hogy a feladatok megoldásához többféle út is vezethet,
172
egyszerű élethelyzetekben képes ezeket segítséggel megtervezni. Megérti, hogy felelős a vállalt feladatok teljesítéséért, belátja mulasztásai közvetlen következményeit, képes előre látni cselekedetei egyes kockázatait. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanulónak fejlődik az emocionális érzékenysége. Képes versek, mesék befogadását, elmondását segítő, a ritmusérzéket és a mozgáskultúrát fejlesztő játékokra és gyakorlatokra, ritmusos és énekes rögtönzésekre, szerepjátékokra. Tanári segítséggel képes csoportos improvizációval kapcsolatos élmények szóbeli megfogalmazására, történetek, versek, átélt, elképzelt vagy hallott események zenei, vizuális vagy dramatikus megjelenítésére. A hatékony, önálló tanulás A tanuló a korosztályának megfelelő szinten képes önállóan írni, olvasni, számolni. A tanulás iránti attitűdje pozitív. Egyre gyakorlottabb figyelme összpontosításában. Tanári segítséggel képes saját tanulását megszervezni, segítséggel képes csoportmunkában aktívan részt venni, a sok pozitív viszszajelzés hatására ezt egyre magabiztosabban teszi. Segítséggel felismeri szükségleteit, gyakorlatot szerez teljesítményének és képességeinek reális értékelésében. Képes kisebb segítséggel vagy anélkül házi feladatai elvégzésére.
173
Egységesség és differenciálás A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes oktatást. Az egyéni különbségek figyelembevételének fontos területe a tehetséggondozás, amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el és alkotó egyénekké váljanak. A tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket. A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését, megszüntetését. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk. Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos, mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása során a NAT-ban meghatározott és a kerettantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges, de mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó ajánlásait. Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg és segíti a minél teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés egyéni üteméhez. A tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására, elhagyására vagy egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására. A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés. A fentiekre vonatkozó konkrét javaslatokat minden fogyatékossági területre vonatkozóan A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 21. § (11) bekezdés] tartalmazza. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt (integráltan) és a tőlük elkülönítetten (gyógypedagógiai intézményekben) történő nevelésére, oktatására.
174
Tantárgyi struktúra és óraszámok
Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1–4. évfolyamon
Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
1. évf. 7
2. évf. 7
3. évf. 6
4 1 1 2 2 1 5 2 25
4 1 1 2 2 1 5 2 25
4 1 1 2 2 1 5 3 25
4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5 3 27
A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg.
175
Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5–8. évfolyam Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás felső tagozatos szakasza szervesen folytatja az alsó tagozatos szakasz nevelő-oktató munkáját. Ez a szakasz a készségek és képességek fejlesztésével olyan pedagógiai munkát igényel, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a tanulók életének és tevékenységének számos más színtere, fóruma is. Az 5–6. évfolyamon – az 1–4. évfolyamhoz hasonlóan – továbbra is az alapkészségek fejlesztése kap fő hangsúlyt. Igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz figyelembe veszi, hogy a 10–12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5–6. évfolyamokon ezért az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a 7–8. évfolyamon, a serdülőkor kezdetétől viszont hangsúlyossá válik az elvont fogalmi és elemző gondolkodás fejlesztése. Az általános iskola az 1–4. évfolyamokhoz hasonlóan az 5–8. évfolyamokon is együtt neveli a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú tanulókat. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a középfokú nevelés-oktatás szakaszában történő továbbtanulásra, illetve az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszára, összességében ezzel is támogatva a társadalomba való beilleszkedést. Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a nevelési célok elérését támogató érzelmi, szociális és kognitív képességeket. Kiemelt figyelmet fordít az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatására, a tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges kompetenciaterületek és koncentrációs képességek, akarati tulajdonságok fejlesztésére. Feladatának tekinti az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztését, a tanulók tanulási és társas motivációinak, önbizalmának növelését. Mindehhez előnyben részesíti az életszerű, valóságos problémák és feladathelyzetek teremtését az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz.
Fejlesztési területek – nevelési célok Az erkölcsi nevelés A tanuló erkölcsi gondolkodásának szintje eleinte konvencionális, rendre és fegyelemre törekszik, belátja, hogy teljesíteni kell az elvállalt kötelességeket. A szabályokat minden körülmények között be kell tartani, kivéve az olyan szélsőséges eseteket, amikor azok más társadalmi kötelezettségekkel kerülnek konfliktusba. A szakasz második felében a tanuló erkölcsi gondolkodása poszt konvencionálissá válik, vagyis belátja, hogy a törvényeket a társadalom hozza és alakítja. Tudatosul benne, hogy az emberek különböző értékeket és véleményeket vallanak, és hogy az értékek és szabályok egy része viszonylagos. A tanuló megérti a normakövetés fontosságát.
176
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait, valamint több, az ünnepkörökhöz köthető magyar hagyományt. Egyre rendszeresebben részt vesz szűkebb közösségében nemzeti hagyományaink ápolásában, megismer ezekhez kapcsolódó műalkotásokat. Annak érdekében, hogy erősödjön benne saját népe és kultúrája értékeihez való kötődés, megismeri azok legfontosabb értékeit, kiemelkedő személyiségeit és szimbólumait. Fel tud sorolni néhány, lakókörnyezetére jellemző sajátosságot, megismeri a hungarikum fogalmát. Ismeri nemzeti ünnepeinket, ezekhez kötődő hagyományainkat, és ezeket tantárgyi ismereteihez is kapcsolja. Kialakul benne a szülőföld, a haza és a nemzet fogalma, az ezekhez való kötődés igénye. Egyre nyitottabb más népek kultúrája iránt, ismeri, hogy Magyarországon milyen nemzetiségek és kisebbségek élnek. Ismerkedik egy-egy magyarországi nemzetiség, kisebbség kultúrájával. Ismeri az általa tanult idegen nyelvet beszélő népek kultúrájának egy-egy jelentős vonását. A tanulóban kialakul egy kép az európai kultúra értékeiről, és ismer ennek megőrzéséért munkálkodó intézményeket, programokat. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló törekszik a konfliktusok feloldására, alkalmazza a konfliktuskezelés demokratikus technikáit. Nyitottá válik a társadalmi jelenségek iránt, szert téve az együttműködés képességére. Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítja tevékenységét. Megismerkedik az alapvető emberi, szabadság- és állampolgári jogokkal, kötelezettségekkel és az őt megillető jogok érvényesítési lehetőségeivel. Alkalmazza a méltányosságot és az erőszakmentességet biztosító technikákat a közösségben való tevékeny részvétele során. Részt vesz olyan tevékenységekben, amelyek a közösség jobbítását szolgálják. Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése A tanuló megfelelő szókinccsel rendelkezik érzelmi árnyalatok kifejezésére, képes dicsérni, és egyre több tulajdonságot meg tud nevezni. Megismeri az önmegfigyelés jelentőségét, vagyis cselekedetei, reakciói, viselkedése alapján véleményt tud mondani önmagáról, ismeri a stressz és stressz kezelés lényegét. Képes különbséget tenni a valódi és virtuális társas kapcsolatok természete között, be tud kapcsolódni különböző kisközösségekbe. Kialakul benne a személyiségének megfelelő humánus magatartás az önkritika és a környezeti visszajelzések egységében, képes elemezni, feltárni a jóra ösztönző, illetve a destruktív csoportok eltérő jellemzőit. Több szempontból is rálát egy vitás helyzetre, konfliktusra, képes vitatkozni. Felismeri társadalmi szerepeit (férfi-nő, gyerek-szülő, diák-tanár). Képes felismerni bizonyos előítéletes magatartásformákat és a sztereotípia megnyilvánulásait. A családi életre nevelés A tanuló képes felismerni és megfogalmazni családban betöltött szerepeket, feladatokat, megtalálja és elvégzi a rá háruló feladatokat. Tisztában van a nemi szerepek biológiai funkcióival, társadalmi hagyományaival. Felismeri a családi élet és a párkapcsolatok során előforduló súlyos problémahelyzeteket, és ezek megoldásához megfelelő segítséget tud kérni. A szakasz végére a tanuló értéknek tekinti a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatot. Tisztában van azzal, hogy a szexualitás a párkapcsolatok fontos eleme, és érti az ezzel kapcsolatos felelősséget is. Tud a pozitív és negatív családtervezés különböző lehetőségeiről, ismeri a művi terhesség megszakítás lelki és fizikai veszélyeit. A tanuló alkalmazás szinten ismeri a csecsemőgondozás néhány alapvető lépését. A testi és lelki egészségre nevelés
177
A tanuló fel tudja sorolni az egészséges táplálkozás néhány alapvető szabályát. Ismeri a tisztálkodással kapcsolatos alapvető szabályokat, a személyes higiéné ápolásának módjait, majd megtanulja tudatosan ápolni személyes higiénéjét. Tudja, hogy a rendszeres testmozgás és művészeti tevékenység hozzájárul lelki egészségünk megőrzéséhez, így fokozatosan kialakul az igénye ezek iránt. A tanuló (az iskola és szülei segítségével) igyekszik olyan kikapcsolódást, hobbit találni, amely hozzásegíti lelki egészségének megőrzéséhez. Ismeri az aktív pihenés fogalmát, meg tud nevezni aktív pihenési formákat. Tisztában van a feltöltődés és kikapcsolódás jelentőségével. Tudatosan figyel testi egészségére, képes szervezetének jelzéseit szavakkal is kifejezni. Ismer és alkalmaz stressz oldási technikákat, tisztában van a nem megfelelő stressz oldás következményeivel, ennek kockázataival (különösen az alkohol, a dohányzás és a drogok használatának veszélyeivel), és tudatosan kerüli ezeket. Ismeri a stressz okozta ártalmakat, a civilizációs betegségeket és ezek megelőzésének módját. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A tanulóban fokozatosan tudatosul, hogy társaival kölcsönösen egymásra vannak utalva. Bizonyos helyzetekben kérésre képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben ő is képes segíteni. Az iskola lehetőséget biztosít arra, hogy a tanuló tapasztalatot szerezzen a fogyatékkal élőkkel való együttélésről, amelynek során felismeri a segítő tevékenység fontosságát és szükségességét alkalmanként és a mindennapokban is. Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanulóban kifejlődnek a környezet harmonikus, környezetkímélő életvezetéshez szükséges szokások, mozgósítható a környezet védelmét célzó együttes cselekvésre. Érti a mennyiségi és minőségi változás, fejlődés fogalmát, valamint, hogy a fogyasztás önmagában sem nem cél, sem nem érték. Egyre érzékenyebbé válik környezete állapota iránt, képes annak változását elemi szinten értékelni. Felismeri a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket és kerüli ezeket. Képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani az iskola belső és külső környezetét. Nem hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat, előnyben részesítve a természetes, újrahasznosítható, illetve újrahasznosított anyagokat. Érzékennyé válik az anyag- és energiatakarékos életvitelre és ismeri ezek gyakorlati technikáit. Érti a fenntarthatóság fogalmát. Pályaorientáció A tanuló képes megfogalmazni, hogy mi érdekli őt leginkább, és felismeri, hogy érdeklődési körét, motivációját, saját adottságait mely szakmákban tudná hasznosítani. Megfelelő ismeretekkel rendelkezik a továbbtanulással, a választható iskolákkal, életutakkal kapcsolatban. Ismeri az élethoszszig tartó tanulás fogalmát. Tud célokat kitűzni és jövőképet felállítani. Van önkritikája, képes különbséget tenni a társas befolyásolás és saját elképzelése között. Érti a tanulás és a karriercél elérésének összefüggéseit. Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló történelmi ismeretei alapján felismeri a gazdasági rendszerek változását, viszonylagosságát, hibáit és fejlődését. Ismeri az unió közös fizetési eszközét, belátja, hogy az egyes országok elté-
178
rő mértékben és szerepben kapcsolódnak be a világgazdaság folyamatiba. Érzékeli az anyagi és kapcsolati tőke szerepét és értékét saját életében. Érzékeli, hogy mi a fenntartható gazdaság és hogyan valósítható ez meg globális és lokális szinten. Matematikai ismereteit alkalmazza pénzügyekkel kapcsolatos feladatokban. Képes összehasonlítani, hogy különböző országokban milyen életszínvonalon élnek az emberek, és felismer néhány összefüggést az életszínvonal, a globális problémák és a fenntarthatóság kérdései között. Médiatudatosságra nevelés A tanuló hatékonyan tud keresni a világhálón, kulcsszavak segítségével, majd képessé válik elektronikus gyűjtőmunkát végezni. Tisztában van a videojátékok használatának helyes mértékével. Egyre inkább tisztában van a közösségi oldalak, valamint a médiatartalmak megosztásának esetleges veszélyeivel. A közösségi oldalakon megjelenő verbális agresszió elhárítására megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik. Odafigyel arra, hogy magánszférájába ne engedjen be nem kívánatos médiatartalmakat. Kialakulóban van kritikai érzéke a médiatartalmak hitelességét illetően. A tanulás tanítása A tanuló megismer olyan alapvető, tanulást segítő technikákat, amelyek segítségével hatékonyabbá teszi az önálló felkészülését, pl. a tanuláshoz szükséges külső (rend, fény, csend) és belső (munkakedv, jutalom, kíváncsiság, elérendő cél) feltételeket. Tud a tanult témák kapcsán tájékozódni a könyvtárban (a gyermekirodalomban, egyszerűbb kézikönyvekben) és a világhálón. Ismer tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. Képes gondolatait, megállapításait kifejezni, nyelvileg szabatosan indokolni. A tanuló megismeri saját tanulási stílusát, ezzel hatékonyabb információfeldolgozásra képes, tudatában van, mely területeket kell fejlesztenie. Elegendő önismerettel, önértékeléssel, önbizalommal rendelkezik ahhoz, hogy megfelelő teljesítményt nyújtson, de tisztában van vele, hogy ehhez megfelelő fizikai állapotban kell lennie. Ismer olyan módszereket, amelyekkel ezt megteremtheti.
Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Anyanyelvi kommunikáció A tanuló képes érzéseinek, gondolatainak, véleményének kifejezésére, adott szempont szerint újrafogalmazására, mások véleményének tömör reprodukálására. Képes ismert tartalmú szövegeket biztonságosan elolvasni, értelmező hangos olvasással. Képes hallott és olvasott szöveg lényegének felidézésére, megértésére, értelmezésére. Önállóan olvas nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegeket. Képes a szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazására, különböző műfajú és rendeltetésű szóbeli és írásbeli szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárására, értelmezésére és értékelésére. Korosztályának megfelelő módon részt vesz az infokommunikációs társadalom műfajainak megfelelő információszerzésben és információátadásban. Törekszik az olvasható és pontosan értelmezhető írásbeli kommunikációra. Elsajátítja a jegyzetelés alapjait. Képes rövidebb szövegek alkotására különböző szövegtípusokban és műfajokban. Képes rövidebb szövegek összegyűjtésére, rendezésére. Gyakorlott a helyesírási kézikönyvek használatában, törekszik a normakövető helyesírásra. Képes művek önálló befogadására és ennek szöveges interpretálására. Képes egyes nem verbális természetű információk adekvát verbális leírására.
179
Idegen nyelvi kommunikáció A tanuló felfedezi, megérti és alkalmazza a nyelvet vezérlő különböző szintű szabályokat, ami tudatosabbá és gyorsabbá teszi a nyelvtanulást. A beszédkészség és a hallott szöveg értése mellett törekszik a célnyelvi olvasásra és írásra is. Felfedezi a nyelvtanulás és a célnyelvi kultúra fontosságát. Próbálkozik önálló nyelvtanulási stratégiák alkalmazásával, és elindul a tudatos nyelvtanulás és az önálló nyelvhasználat útján. Megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Képes egyszerű interakcióra, ha a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész. Matematikai kompetencia A tanuló képes matematikai problémák megoldása során és mindennapi helyzetekben egyszerű modellek alkotására, illetve használatára. A tanuló felismer egyszerű ok-okozati összefüggéseket, logikai kapcsolatokat, és törekszik ezek pontos megfogalmazására. Gyakorlott a mindennapi életben is használt mennyiségek becslésében, a mennyiségek összehasonlításában. A tanuló képes következtetésre épülő problémamegoldás során egyszerű algoritmusok kialakítására, követésére. A tanuló képessé válik konkrét tapasztalatok alapján az általánosításra, matematikai problémák megvitatása esetén is érvek, cáfolatok megfogalmazására, egyes állításainak bizonyítására. Természettudományos és technikai kompetencia A tanuló már képes felismerni a természet működési alapelveit, illetve az egyszerűbb technológiai folyamatokat és azok kapcsolatait. Egyre önállóban használja, illetve alkalmazza az alapvető tudományos fogalmakat és módszereket problémák megoldása során. Tudása és megfigyelési képességei fejlődésének köszönhetően tanári irányítás mellett, de mind önállóbban hajt végre kísérleteket, megfigyeléseket, amelynek eredményeit értelmezni is tudja. Technikai ismereteit és kompetenciáit kezdetben még irányítással, majd egyre önállóbban alkalmazza az iskolai és iskolán kívüli környezetben. Felismeri az emberi tevékenység környezetre gyakorolt káros hatásait, belátja, hogy erőforrásaink döntően végesek, és ezeket körültekintően, takarékosan kell hasznosítanunk. Nyitottá válik a környezettudatos gondolkodás és cselekvés iránt, képes környezettudatos döntések meghozatalára. Digitális kompetencia A tanuló mind motiváltabbá válik az IKT-eszközök használata iránt. Képes alapvető számítógépes alkalmazásokat (szövegszerkesztés, adatkezelés) felhasználni a tanórai és a tanórán kívüli tanulási tevékenységek során, illetve a hétköznapi életben. Egyre nagyobb biztonsággal és mind önállóbban képes felhasználni a számítógép és az internet által biztosított információkat, akár megadott szempontok szerinti gyűjtőmunkában is. A megszerzett információkból irányítással, majd egyre önállóbban képes összeállítani prezentációkat, beszámolókat. Ismeri az elektronikus kommunikáció (email, közösségi portálok) nyújtotta lehetőségeket és használja is ezeket. Felismeri az elektronikus kommunikációban rejlő veszélyeket és törekszik ezek elkerülésére. Látja a valós és a virtuális kapcsolatok közötti különbségeket, kellő óvatossággal kezeli a világhálóról származó tartalmakat és maga is felelősséggel viszonyul a világháló használóihoz.
180
Szociális és állampolgári kompetencia A tanuló nyitott más kultúrák, más népek hagyományainak, szokásainak megismerésére, megérti és elfogadja a kulturális sokszínűséget. Ismeri és helyesen használja az állampolgársághoz kapcsolódó alapvető fogalmakat. Képes együttműködni társaival az iskolai és az iskolán kívüli életben egyaránt, önként vállal feladatokat különböző, általa választott közösségekben. Képes társai számára segítséget nyújtani ismert élethelyzetekhez kapcsolódó problémák megoldásában. Megérti és elfogadja, hogy a közösség tagjai felelősek egymásért, ennek figyelmen kívül hagyása pedig akár súlyos következményekkel is járhat. Képes megfogalmazni véleményét a közösséget érintő kérdésekben, meghallgatja és képes elfogadni mások érvelését. A magyar és az európai kultúra, illetve hagyományok megismerésével kialakul a tanulóban az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás tudata. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Ismert élethelyzetekben a tanuló képes mérlegelni, döntéseket hozni és felmérni döntései következményeit. Képes a korának megfelelő élethelyzetekben felismerni a számára kedvező lehetőségeket és élni azokkal. Terveket készít céljai megvalósításához, és – esetenként segítséggel - meg tudja ítélni ezek realitását. Csoportos feladathelyzetekben részt tud venni a végrehajtás megszervezésében, a feladatok megosztásában. Céljai elérésében motivált és kitartó. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanuló képes korának megfelelő, különböző művészeti (zenei, irodalmi, dramatikus, képzőművészeti, fotó- és film-) élmények több szempontú befogadására, élvezetére. Képes szabad asszociációs játékokra, gondolatok, érzelmek, hangulatok kifejezésére különböző művészeti területeken alkalmazott kifejezőeszközök, módszerek, technikák alkalmazásával. Képes történetek, érzések, élmények feldolgozására különböző dramatikus, zenei, tánc- és mozgástechnikai, továbbá képzőművészeti elemek alkalmazásával. Alakulóban van önálló ízlése, és ez megnyilvánul közvetlen környezete, használati tárgyai kiválasztásában, alakításában is. A hatékony, önálló tanulás A tanuló rendelkezik a hatékony tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, azaz tud írni, olvasni, számolni, továbbá nem idegenek számára az IKT-eszközök. A tanuló képes kitartóan tanulni, a figyelmét összpontosítani, törekszik arra, hogy saját tanulását megszervezze. Képes a figyelem és a motiváció folyamatos fenntartására, elég magabiztos az önálló tanuláshoz. A tanulás iránti attitűdje pozitív. A tanuló egyre tudatosabban kezeli a saját tanulási stratégiáit, egyre gyakorlottabb abban, hogy felismerje készségeinek erős és gyenge pontjait, és hogy saját munkáját tárgyilagosan értékelje. Képes arra, hogy szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen.
Egységesség és differenciálás A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes oktatást. Az egyéni különbségek figyelembevételének fontos területe a tehetséggondozás, amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy képessé-
181
geiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el és alkotó egyénekké váljanak. A tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket. A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését, megszüntetését. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk. Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos, mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása során a NAT-ban meghatározott és a kerettantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges, de mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó ajánlásait. Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg és segíti a minél teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés egyéni üteméhez. A tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására, elhagyására vagy egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására. A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés. A fentiekre vonatkozó konkrét javaslatokat minden fogyatékossági területre vonatkozóan A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 21. § (11) bekezdés] tartalmazza. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt (integráltan) és a tőlük elkülönítetten (gyógypedagógiai intézményekben) történő nevelésére, oktatására.
182
Tantárgyi struktúra és óraszámok Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok 5–8. évfolyamon
Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Hon- és népismeret* Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
5. évf. 4 3 4
6. évf. 4 3 3
7. évf. 3 3 3
8. évf. 4 3 3
2
2
2
2
1 2
1 2
1
1
1 1
2 2 1 1 1 1
1 1 2 2 1 1
1 1 5 1 3 28
1 1 5 1 3 31
1
1 1 1 1 5 1 2 28
5 1 3 31
* A két tantárgy valamelyikének választása kötelező.
A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg.
183
Kerettantervi szerkezet
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Az egyes műveltségterületi tantárgyak nagyobb átfogó témaegységeit, témaköreit nevezi meg. A tematikai Órakeret egység – az adott tantárgyi terület sajátosságaitól függően – lehet konkrét téma: pl. Relációk, függvények, A javasolt sorozatok, de képességterület is: pl. Szóbeli szövegek óraszám megértése és alkotása, Gondolkodási, megismerési módszerek. A tevékenységre épülő műveltségterületek tantárgyaiban a tematikai egységek fejlesztési célként jelennek meg. A témakör elsajátításához, azaz sikeres tanításához és tanulásához szükséges kulcsfogalmak, ismeretelemek, szabályok, képességek megnevezése a témakör sajátosságainak megfelelően. Az adott tematikai egység tanítási-tanulási folyamatában hangsúlyos, kiemelt fejlesztési feladatok megnevezése az adott két évfolyamonként meghatározott sajátos tantárgyi fejlesztési célok, feladatok alapján.
Követelmények – Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
A tematikai egység tartalmi elemeinek és/vagy Tantárgyak, konkrét tudáselemekkel részletezve. fejlesztési feladatainak megjelenítése a tematikai egység sajátosságainak megfelelően (a cella két oszlopra is bontható, ha a tantárgy vagy a tematikai egység sajátosságai ezt indokolják). A tematikai egységben előforduló kulcsfogalmak, illetve a fogalmi gondolkodás Kulcsfogalmak/ fejlesztéséhez szükséges fogalmi műveltség összetevőinek jelzése.
fogalmak
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén
Az adott ciklus végén (az adott tantárgyban) elvárható legfontosabb tudás- és képességelemek.
b.) IKT
Informatikai stratégia Bevezetés Az intézmény neve: Kölcsey Utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Székhelye: 9900 Körmend, Kölcsey u. 12. OKM azonosítója: 036590 Időszak: 2011-2016 Készítők:
Mészáros Árpád intézményvezető, Kovácsné Dolgos Edit informatika szakos tanár
Fenntartó: Körmend Város Önkormányzata
184
Küldetésnyilatkozat /Részlet az intézmény Pedagógiai programjából/ „Az iskolánk életét az alábbi értékek követése, illetve a diákokban történő kiépítésének felelős szándéka határozza meg. Az én harmóniájára vonatkozó értékek: önismeret, öntudat, önállóság, önellenőrzés, önértékelés, önfegyelem. A társas kapcsolat értékei: tisztelet, szeretet, alkalmazkodás, megértés, felelősségtudat, segítőkészség. Az életvitel értékei: egészség, környezet-, egészségvédelem, tervszerűség, rendszeretet. A társadalmi eredményességre vonatkozó értékek: kíváncsiság, folyamatos tanulás, biztos tudás, alkotó gondolkodás, gyakorlati képesség. Intézményünk oktató-nevelő munkáját leginkább befolyásoló alapelv a közösségeket összetartó normákon túl, az egyéni adottságokra és akaratra alapozó képességfejlesztés. Ennek megvalósítását az alábbi elvek vezérlik, segítik: - Független, alkotó, hazafias-szülőföldszerető személyiség/jegyek/ kialakítása és fejlesztése; - Nyitott iskola működtetése - kapcsolatrendszer, beiskolázás körzethatárok nélkül a teljes lakosság vonatkozásában; - A tantárgyak fajtái, óraszáma, a tananyagelosztás hangsúlyai egyaránt esnek a reál és humán műveltségterületekre. - A kommunikációs készség fejlesztése, az együttműködés kialakítása a nevelési elemekben, tartalmakban valósul meg. - Iskolánk életben egyenrangú tevékenységként kezeljük a felzárkóztatást és a képességfejlesztést. - Cselekedtető foglalkoztatással tartjuk megvalósíthatónak az ökológiai szemlélet formálását is. Intézményünk a humánus elvekre alapozó és az egyetemes emberi "Értékekkel építő, a gyermeki személyiségre differenciált képességfejlesztő iskola". Céljaink: Napjainkban a rendkívüli ütemben bővülő ismeretanyag szükségessé teszi a folyamatos tanulásra való képesség kialakítását és tudatos fejlesztését. Ezt elősegítendő, intézményünk sokszínű pedagógiai módszerei révén a hagyományos ismeretek közvetítése mellett fontosnak tartja olyan, kompetencia-alapú tudás közvetítését, amely hatékonyan szolgálja tanulóink személyes fejlődését, mindazon készségek kialakítását és erősítését, melyek révén képessé válnak új ismeretek befogadására és alkotó alkalmazására.
185
Célunk, hogy képessé tegyük tanítványainkat ismereteik önálló gazdagítására, az egyéni ismeretszerzésre, melynek érdekében újfajta oktatási módszereket is kell alkalmaznunk. Fontosnak tekintjük a diákok szóbeli és írásbeli kommunikációs képességének a fejlesztését, a tehetség felismerését és fejlesztését, tanítványaink középfokú tanulmányokra való felkészítését, a szakmai képesítés megszerzésének ösztönzését.
Az informatikai stratégiáról A stratégia célja a fenti időszakra az intézmény informatikai állapotfelmérése után azon fejlesztési célok összefoglalása, melyek segítségével az IKT alapú oktatás fokozatosan kiterjeszthető a következő öt év alatt minden évfolyamon a teljes óraszám 25 százalékára a közismereti tárgyakból. A digitális kompetencia területet szeretnénk erősíteni kereszttantervi formában. Mindez szerepel az intézmény pedagógiai programjában is, és ezek a célok összhangban vannak az intézmény küldetésével, s annak értékeit erősítik a megvalósulás során. A digitális kompetencia eszközszükséglete ráépül az intézmény informatikai struktúrájára és annak egyben szerves része is. Nem szabad azonban csak a hagyományos értelemben vett hardver-szoftver beruházásra gondolni. A hozzáadott pedagógiai értékek nélkül – amelyek jelentős szemléletváltással is járnak az órák megtervezésében, levezetésében – a fejlesztési célok nem valósulhatnak meg. A dokumentum tartalmazza a teljes állapotfelmérést az intézmény informatikai hálózatáról, a rendelkezésre álló IKT eszközeiről, tartalomszolgáltatási lehetőségeiről, adatbiztonsági intézkedéseiről és végül a hozzáadott pedagógiai értékeiről. SWOT analízist is készítünk, s ezt összevetve rögzített értékeinkkel meghatározzuk a célokat és az alájuk rendelt feladatokat. A stratégia a fenti időszak alatt évente felülvizsgálandó. A célok megvalósításának feltétele a források rendelkezésre állása.
186
A stratégia tartalma: I. Helyzetelemzés
IKT eszközök (hardver, szoftver) bemutatása,
Informatikai hálózat felépítése
Tartalomszolgáltatás (az eszközök hogyan hasznosulnak az adott helyen?)
Adatvédelem és biztonság
Pedagógiai hozzáadott érték – Az eszközöket használók informatikai kompetenciája (Pedagógusok módszertani, informatikai felkészültsége – milyen képzettségük, tanfolyamuk van, módszertanilag, és informatikailag? mennyit, hol használják az informatikai eszközöket, milyen hiányuk van?)
II. A célok kitűzése - A jövőkép megfogalmazása (Mit szeretnénk elérni?) Az átfogó cél kitűzése A megvalósítandó stratégiai célok kitűzése a helyzetelemzés területeire (Célok, tervek részletezése)
A stratégiai cél megfogalmazása
A várt eredmények kitűzése
Szükséges lépések. A célok eléréséhez mit kívánunk tenni, mit tehetünk?
A finanszírozás forrásainak tervezése
III. A megfogalmazott célok prioritása (rövid- és hosszú távú célok) IV. Mellékletek
187
I. Helyzetfelmérés, helyzetelemzés A – Tárgyi eszközök helyzetelemzése A1 – Az intézményben használt IKT eszközök Az intézmény 2003-ban a Sulinet-program keretében jutott korszerű számítástechnikai eszközökhöz és internet-kapcsolathoz. Az újonnan kialakított szaktanteremben a pályázaton nyert 7 tanulói és egy tanári gép, valamint a meglévő géppark segítségével folytatódott a nagy hagyományokkal bíró számítástechnika-oktatás. Néhány éven belül sikerült megteremteni a feltételeket a tanterem teljes kapacitásának – 24 munkaállomás - kihasználásához. 2011-ben Körmend város nyertes pályázatának – TIOP 1.1.1/07/1 – köszönhetően iskolánk 15 db asztali géppel, 9 db interaktív táblával és hozzátartozó tantermi csomagokkal, valamint vezeték nélküli internet csatlakozási lehetőséggel gazdagodott. Iskolai könyvtárunk, mely közel 12500 kötetes, nem csak az olvasóvá nevelés feladatát vállalja fel. Az informatika tantárgy könyvtárhasználati ismereteit is itt sajátítják el tanulóink. Főépületünk folyosóin elhelyezett három televíziókészüléken iskolai képújság informálja tanulóinkat az intézmény és a város programjairól, társaik versenyeredményeiről. Tárgyi feltételeink javításában 1995 óta nagy szerepet vállal az intézményben működő „Kardos Gábor” Számítástechnikai Alapítvány. Tantermek Az interaktív táblák a természettudományi és az informatika szaktanteremben, a nyelvi laborban, 4 felső és két alsó tagozatos tanteremben kerültek elhelyezésre. Egy tanteremben mobil interaktív eszköz használatára van lehetőség. A többi teremben a pedagógus hordozható eszközökkel (a gazdasági irodában elhelyezett, a nevelők számára hozzáférhető laptop, projektor) tud különböző informatikai megoldásokat alkalmazni (vetítés, prezentáció, stb.). Terveink között szerepel, hogy minden tanteremben rögzített projektort és az interaktív eszköz működéséhez szükséges fehér fémtáblát helyezzünk el, valamint biztosítsuk a helyi hálózathoz való csatlakozás lehetőségét. Informatika szaktanterem A 24 db tanulói, és az 1 db tanári gép P-IV-es multimédiás gépek, a legkorszerűbb programokkal felszerelve. A teremben interaktív tábla is működik. Az informatika órákon kívül internetes tanórákat tartanak kollégáink. Szakköri keretek között a 7-8. évfolyamos diákokat ECDL-Start vizsgára készítjük fel. Igény esetén tanfolyamokat szervezünk kollégák, szülők, érdeklődők részére. A teremben hálózati lézer- és tintasugaras nyomtató használható. Itt található az iskolai képújság működését biztosító központ is. Továbbá 1 db szkenner és 1 db digitális fényképezőgép segíti az oktatást. Ezen eszközök használatát is megtanulhatják a tanulók, és az érdeklődő felnőttek. A gépek száma indokolja a terem klímával való felszerelését. Informatika terem II. 15 darab asztali gép vezeték nélküli internetkapcsolattal biztosítja tanulóink tudásának gyarapítását. Nyelvi labor Húsz férőhelyes nyelvi laborunkba számítógépes rendszer telepítését tervezzük. Jelenleg digitális táblával, nyelvoktató szoftverekkel, internet kapcsolattal valósul meg a kompetencia alapú oktatás.
188
Természettudományi szaktanterem A teremben digitális tábla működik. Fejlesztő terem Bizonyos területeken fejlesztésre szoruló tanulók egyéni foglalkoztatása, fejlesztése, korrepetálása valósítható meg a teremben. A tanulás folyamatát 3 darab számítógép segíti. Tervezzük ezen gépek korszerűbbekre cserélését és a helyi hálózathoz való csatlakoztatását. Technika szaktanterem A teremben 1 db, a helyi hálózathoz csatlakozó korszerű számítógép, projektor és egy lézernyomtató áll a nevelő rendelkezésére. Könyvtár A könyvtárban dolgozók munkáját 2 db számítógép, két lézernyomtató, egy mátrixnyomtató és egy vonalkód-leolvasó segíti. A könyvek kölcsönzéséhez a Szikla szoftvert használják. Itt készül a két havonta megjelenő Diákélet című kiadvány is. Tanári szobák A főépület tanári szobájába 7 db UTP csatlakozás került. A tanárok felkészülését, Interneten való böngészését két laptop teszi lehetővé. A falakon elhelyezett tartókon saját laptop elhelyezésére is mód van. Két lézernyomtató és egy fénymásoló gép áll a pedagógusok rendelkezésére. A B épület tanári szobájában vezeték nélküli internetkapcsolattal rendelkező asztali számítógép és laptop, valamint egy lézernyomtató működik. Irodák Az irodákban használt gépek csatlakoznak a helyi hálózathoz. Az intézményvezetői szobában egy laptop, és egy tintasugaras nyomtató működik. Az intézményvezető-helyettesi irodában 1 darab korszerű számítógép és egy színes lézernyomtató használható. A művészetoktatási intézményegység-vezető irodájában 1 db korszerű számítógép és két tintasugaras nyomtató segíti a munkát. A Zeneiskola irodájában 1 db számítógép és egy multifunkciós lézernyomtató működik. A gazdasági irodában az iskolatitkár munkáját 1 db korszerű számítógép, egy digitális nyomtatófénymásoló, és egy lézernyomtató segíti. Így számára az elektronikus archiválás, iktatás megoldott. A tanuló és a dolgozó nyilvántartó program használati jogát évenként megvásároljuk. Az intézményvezető-helyettes, az intézményegység-vezető és az adminisztrátor munkáját egy-egy hordozható számítógép segíti.
189
Informatikai eszközök összegző táblázata Megnevezés Számítógép Számítástechnika szaktanterem Informatika terem II. Fejlesztő terem Technika sz.t. Könyvtár Irodák Tanári szobák Laptop Interaktív tábla /projektorral, laptoppal/ Nyomtató színes lézer lézer tintasugaras mátrix Szkenner Digitális fényképezőgép Digitális kamera Projektor Mobil digitális eszköz Konverter
db 76 db 24+1 db 15 db 2 db 1 db 1 db 2 db 4 db 4 db 1 db 3 db 1 db 17 db 9 db 17 db 1 db 10 db 4 db 2 db 1 db 4 db 1 db 4 db 2 db 1 db
Megjegyzés P IV típusú TIOP-pályázat P I-es laptop P IV-es P I-es, P IV-es P IV-es laptop P IV-es laptop P IV-es (mobil) TÁMOP-pályázat (nevelők) TIOP-pályázat
2 db fix + 2 db mobil
A2 – IKT tartalom, digitális kompetenciafejlesztést támogató szoftverek Digitális tananyagot minden műveltségi területen alkalmazunk. Rendelkezünk az Apáczai Kiadó digitális tananyagainak demo változatával. Tervezzük ezek teljes verzióinak megvásárlását. Majd minden tantárgy tanítása során használunk CD-ket, DVD-ket. Nevelőink saját készítésű prezentációkkal, gyakorló programokkal is színesítik tanóráikat. Térítésmentesen használható digitális tartalom: az Interneten elérhető SDT, Realika, Ementor és egyéb oktatást támogató weboldalak. B – Az Informatikai hálózat helyzetelemzése Az intézmény az alábbi típusú Internet hozzáféréssel rendelkezik: Sulinet-Közháló program keretében felszerelt Internet kapcsolat, maximális sávszélesség 2 Mb/sec, és a ZelkaNet szolgáltatása 8 Mb/sec sebességgel. A számítástechnika szaktanteremben van elhelyezve a rack szekrényt, ahová befutnak a kábelek. Itt találhatók a switchek is.
190
A helyiségek kábelezése Helyiség számítástechnika sz.t. természettudományi sz.t. nyelvi labor technika sz.t. könyvtár 1 tanterem 6 tanterem tanári szobák irodák /5 db/
Csatlakozási helyek száma 25 + WIFI 1 1 1 1 1 WIFI 7 + WIFI 5
Szolgáltató Közháló Közháló Zelkanet Közháló Zelkanet Közháló Zelkanet Zelkanet Zelkanet
C –Tartalomszolgáltatás Az intézmény 2005 óta működtet weblapot, amelyen keresztül az alábbi információkat osztja meg a fenntartó, a szülők és a tanulók számára: - aktualitások - az intézmény alapdokumentumai (Pedagógiai program kivonata, Házirend, stb.) - sajátos képzési formák, - iskolatörténet, - névsorok, - alapítványok, egyesületek, - eredmények, - képtár. A központi adatszolgáltatás biztosítására a KIR-STAT rendszert használjuk. Rendelkezünk Tanuló nyilvántartó, Dolgozó nyilvántartó, Órarendkészítő programmal. Ezek licencét évente megújítjuk. D – Adatbiztonság A gépek VirusBuster vírusirtó programmal való ellátása az évenkénti licensz frissítésével történik. Az internet elérhetősége, és a levelezési kiszolgálás a Sulinet Közhálón keresztül történik, ADSL vonalon. Tanulóink, tanáraink internetes felületen kialakított e-mail postafiókkal rendelkeznek (freemail, citromail, gmail, stb.). Számítástechnika termünk rendje a mellékletben olvasható. Célunk az Informatikai szabályzat elkészítése. A rendszergazdai feladatokat külső szakember végzi megbízás alapján. E – Pedagógiai hozzáadott érték Intézményünkben 44 pedagógus, 2 óraadó, 1 iskolatitkár és 5 fő technikai dolgozó tevékenykedik. A nevelőtestület tagjai többféle szakképesítéssel rendelkeznek. Ennek köszönhetően a szakos ellátottság teljesnek mondható. Intézményünk részt vesz a TÁMOP 3.1.4 programban. A kompetencia alapú oktatás bevezetése a következő területeken történik:
191
Szövegértés-szövegalkotás programcsomag bevezetése az 1. és az 5. évfolyamon 1-1 tanulócsoportban. Matematika programcsomag bevezetése az 5. évfolyamon 1 tanulócsoportban. Az idegen nyelvi kulcskompetenciák fejlesztése kapcsolódó kompetencia alapú programcsomagok alkalmazásával 5. évfolyamon 1 tanulócsoportban. Tantárgytömbösített oktatás magyar nyelv és irodalom tantárgyak oktatásában 6. évfolyamon. A művészetek műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása egy 1. osztályban /vizuális kultúra, ének-zene/. Az elkövetkező években a kompetencia alapú oktatást felmenő rendszerben más osztályokra is kiterjesztjük. A TÁMOP 3.1.4 programban szerzett „Jó tapasztalatokat” további kollégákkal is megosztjuk, akik a pályázat megvalósításában nem közvetlenül érintettek. Fontos feladatunk lesz, ezeket a kollégákat a kompetencia alapú oktatási formába bevonni. A tantestület informatikai kompetenciája A 44 fős tantestületben 2 fő informatika tanár, a többi 42 fő informatikai kompetenciája az előzetes felmérés alapján készített táblázatból kiolvasható.
Számítógép és Internet alapismeretek Szövegszerkesztési alapismeretek Táblázatkezelési ismeretek Internet alapismeretek ECDL start Az infokommunikációs technológiák oktatásban történő alkalmazása Interaktív tábla használata a pedagógiai gyakorlatban e-mail címe van-e?
16 fő
38 %
13 fő
31 %
13 fő
31 %
5 fő 2 fő
12 % 5%
16 fő
38 %
13 fő
31 %
30 fő
71 %
Megállapítható:
Iskolánkban a pedagógusok többsége rendelkezik számítógépes alapismeretekkel.
Nagy %-ban használják a számítógépet feladatlap-szerkesztésre, az interneten való böngészésre, tananyagkeresésre, levelezésre.
Prezentáció-készítési ismeretek hiánya tapasztalható a tantestületnél. A problémát igény szerint, helyi továbbképzéssel igyekszünk orvosolni.
Az új digitális taneszközök használatát helyi továbbképzés, műhelymunka keretén belül sajátíthatják el a tantestület tagjai.
192
SWOT elemzés – az érintett informatikai területek összevetésével
Az alábbi táblázatban összefoglaljuk az erősségeket (S: belső tényezők, jól működnek), a gyengeségeket (W: belső tényezők, rosszul vagy hiányosan működnek), a lehetőségeinket (O: külső tényezők, melyek erősségeink kihasználását segíthetik) , illetve a veszélyeket (T: külső tényezők, kockázatok).
Erősségek Szakképzett pedagógusok Jó munkahelyi légkör A tantestület fogékony az újra. Támogató szülői munkaközösség Megfelelő gyereklétszám A technikai személyzet és a rendszergazda biztosítani tudja az eszközök (tartalmak) telepítését. Jó vírusfigyelő rendszer került telepítésre a munkaállomásokra. A tantestület motivált az IKT eszközök bevezetésében. Kifelé információ közzététel, tájékoztatás Az iskola szoftverekkel való ellátottsága (pl.: vírusirtó, stb.) Az iskola számítógép parkja megbízhatóan működik. Az interneten bőséges a kínálat IKT tananyagokból. Mindegyik gépen van internet elérés. A honlap naprakész, új információt ad, tartalmazza a szükséges dokumentumukat, fotókat, az iskola főbb eseményeit. A tanulók szívesen foglalkoznak az életszerű anyagokkal, nyitottak rá.
193
Gyengeségek Főállású rendszergazda hiánya Kedvezőtlen tárgyi feltételek (helyiségek, taneszközök hiánya) A tanulók fegyelme, viselkedéskultúrája romló. Kevés összeg jut fejlesztésre. A meglévő IKT tartalmak nem fedik le a vállalt területeket. Nem minden pedagógus ismeri az eszközöket. A diákok a feladatokat nem digitális formában kapják. Mivel új folyamatokat vezetünk be, a tapasztalat hiánya miatt nehézségek adódhatnak, a testületnek szüksége van megfelelő támogatásra. Nem minden pedagógus ismeri az eszközök használatát. Nem minden általunk használt tankönyvnek van digitális melléklete. Az IKT eszközök hiánya, minőségi állapota és a tanterembe juttatásának időigényessége, körülményessége korlátozza azok használatát. Sok gép már elavult, nem tudni, hogy még mennyi ideig működőképesek. A közösségi terek és tantermek vezeték nélküli lefedettsége csak részben megoldott. Ha túl sokan dolgozunk egyszerre, akkor nagyon lelassul az internet. Nem minden teremből érhető el az internet. Nem mindenki tartja be a „legnagyobb gondosság elvét”. Nem mindenki rendelkezik még a szükséges tudással.
Lehetőségek A mozgatható szülői gárdával való együttműködés fokozása Felzárkóztató programok indítása Alapítványok, pályázatokból adódó lehetőségek Rendszeres kapcsolat a nevelési tanácsadóval Gyermekközpontúság erősítése (DÖK munka, iskolai szintű rendezvények) Iskolán belüli szaktárgyi versenyek szervezése Továbbképzések Intézmények és szponzorok bevonása programjaink megvalósításába. Új IKT tartalmak megismerése A pályázatok folyamatos figyelésével és az iskolai alapítvány éves felhasználható keretével az IKT eszközök folyamatosan pótolhatók, újdonságok beszerezhetők. Az elektromos hálózat korszerűsítése pályázat, vagy egyéb más lehetőség függvényében. A pályázatok kapcsán lehetőség nyílhat újabb IKT eszközök beszerzésére, illetve a meglévő eszközök minőségi cseréjére. A tanárok motiválásának módja lehetne: saját laptoppal való ellátás, mely jelentősen növelhetné a tananyag-fejlesztésben való közreműködésüket. A számítógép parkot folyamatosan fejleszteni kell az anyagi lehetőségekhez képest. A digitális tananyagok frissítésére nagy figyelmet kell fordítani. A meglévő hálózat fejlesztése, bővítése fontos feladat. Új tananyagok honlapra való felvitele. További IKT tanfolyamok Értekezleten az informatika tanárok rövid kiképzést tartanak az új eszközök használatáról. Pl. szkenner, digitális fényképezőgép. Továbbképzés a PowerPoint használatából
194
Veszélyek A tudás leértékelődése A pedagógusok negatív társadalmi megítélése Munkanélküliség Egyre több deviáns, agresszív viselkedésű tanuló kerül az iskolába. Rossz pénzügyi elosztás A finanszírozási források korlátozottak. Az új munkaformákra történő átállás alatt a megszokott értékelés, feladatkiosztás elmaradása esetén negatív kritika a szülők részéről. A pályázati önerő nem áll korlátlanul a rendelkezésünkre. Az oktatás elgépiesedik, kevesebb idő jut a diákokra. Nincs 100%-os védelem. Sokan a hagyományos, régi módszereket kedvelik. A kezdeti nehézségek elkedvetlenítik a tanárokat.
II. A célok kitűzése és a hozzájuk tartozó alfeladatok meghatározása A célok kitűzésekor a fenti területeken figyelembe vettük átfogó célként a vállalt IKT alapú oktatás bevezetését, kiterjesztését. Minden informatikai átalakítás és fejlesztés ennek van alárendelve.
Részlet az intézmény Pedagógiai programjából: - „Az életkori sajátosságaiknak és képességeiknek megfelelően fejlődjenek diákjaink képességei. A tanulók sajátítsák el az önálló tanulás technikáit. - Rendelkezzenek szilárd alapműveltséggel. - Legyen igényük a helyes életvitel kialakítására. - Legyenek képesek a környezetük védelme és annak építő gazdagítására. - Ismerjék a közvetlen környezetük, lakóhelyük történelmi, gazdasági múltját. Tudják értelmezni jelenét, kreatívan gondolkodjanak annak jövőjéről. - Tudják elfogadni a másként gondolkodó, cselekvő embertársukat. - A kiváló képességű, a kitartó szorgalmú tanulók a tanulmányi, a sport- és kulturális programokon, megmérettetéseken sikereket érjenek el. - Az emeltszintű oktatásban részt vevő tanulók rendelkezzenek mérhetően is több és mélyebb tudással. - Sikeres pályaválasztás. Az adottságaikat, érdeklődésüket és a lehetőségeiket összehangolva a vágyaiknak, akaratuknak megfelelően kerüljenek a középfokú képzést nyújtó iskolába. - Tudják érzéseiket, gondolataikat a kommunikáció eszközei, módszerei segítségével közölni. - Ismerjék és tudják kezelni az információhordozó eszközöket. - Legyenek képesek a jel- és adathalmazból a számukra legfontosabb elemeket kiválasztani, majd azt másként összerendezni.”
A1 – IKT eszközök Cél: A meglévő eszközpark megfelelő szintre bővítése, a technikai színvonal megtartása és folyamatos javítása, tanulói, tanári laptopok beszerzése. Az IKT alapú oktatáshoz kívánatos tanórai környezet kialakítása a tantermekben. A tanári munkaállomás és az interaktív tábla felszerelése minél több tanterembe. Fontos célként tűzzük ki az intézményben mobil számítógépek és interaktív táblák számának növelését a digitális kompetenciafejlesztés szélesebb körben való alkalmazhatóságának érdekében. Várható eredmények: Minden tanterem alkalmas lesz az IKT eszközök használatára. Az IKT támogatással vezetett órák számának növekedése 10 %-kal. A több IKT eszköz használata mellett várhatóan növekszik a tanulói érdeklődés. Feladatok: A1.1 A szükséges eszközök megtervezése a jelenlegi állapot és a becsült eszközszükséglet alapján. A1.2 Elsődleges feladat az intézmény elektromos hálózatának sürgős felújítása. A tantermek felkészítése (hálózati végpontok, elektromos leállások, tartókonzolok, tanári munkaállomás előkészítése), a terem berendezésének csoportmunkára is alkalmas átalakítása. A1.3 Az új eszközök telepítése (interaktív tábla, projektor, tanári munkaállomás, szavazó rendszerek). A1.4 Az új mobil tanulói munkaállomások telepítése, biztonságos tárolásának megszervezése.
195
A1.5 A berendezések cserealkatrészeinek biztosítása – a megfelelő forrás megtalálása, illetve technikai támogatás biztosítása, folyamatos karbantartás. Forrás: nagyrészt pályázat, kisebb részben önerő. A2 – IKT tartalom Cél: A programban vállalt műveltségi területekhez változatos, jó minőségű, interaktív IKT tartalom biztosítása. Ez történhet külső beszerzéssel, de építünk a belső innovációra is: mind tanári mind tanulói oldalról. A munkaközösségek mentori segítséggel feltérképezik a rendelkezésre álló anyagokat, és ütemezést készítenek a műveltségi területük minimális lefedésére, majd a tananyagbázis gazdagítására. Várható eredmények: Bővül azon tantárgyak száma, ahol IKT eszközökkel, interaktív tartalommal segíthetjük a tanulók felkészülését. A kollégák is várhatóan nagyobb számban készítenek saját tananyagokat az IKT eszközökhöz. Feladatok: A2.1 A használható „Jó gyakorlatok” felkutatása. A2.2 A pedagógiai programmal összhangban levő tartalmak közös „adatbázisba” rögzítése, a szükséges beszerzések végrehajtása. A2.3 A tartalmak használatához szükséges egyéb szoftverek telepítése. A2.4 A testület által végzett „tartalomfejlesztés” szorgalmazása. A2.5 A szoftverek karbantartása, frissítése szükség esetén. Forrás: önerő a piaci beszerzésre, és javarészt ingyenes tartalom biztosítása. B – Informatikai hálózat Cél: Az informatikai hálózat alkalmas legyen a programhoz tartozó összes tanterem megfelelő minőségű kommunikációjának biztosítására. Az intézmény számára a sávszélesség megfelelő legyen az oktatási tartalmak eléréséhez és a közösségi funkciók használatához. Várható eredmények: A sávszélesség növelésével (minimum 10 Mb/sec de inkább20 Mb/sec sávszélességre lenne szükség) gyorsabb internet-elérésünk lesz, a meglevő tananyagokat könnyebben, egyszerűbben tudjuk használni. A WIFI-s lefedettség növelésével egyszerűsödik a tantermekből a hálózat elérése. Feladatok: B1 A szükséges új aktív eszközök telepítése (pl. WiFi-s routerek). B2 A hálózati átalakítás fizikai kivitelezésének elindítása, annak felügyelete. B3 Az új elektromos hálózat kiépítése. B4 A sávszélesség bővítése. Forrás: önerő, pályázat.
196
C – Belső tartalomszolgáltatás Cél: Az intézmény weboldalának fejlesztése, közösségi funkciókkal történő kiegészítése. A fenntartó és a szülők felé a szükséges online információk biztosítása. A diákok tanórán kívüli online IKT tartalomszolgáltatása. A tartalomszolgáltatás alakuljon át: legyen virtuális közösségi tér az esélyegyenlőség biztosításával. Várható eredmények: Közösségi funkciók megjelenése. A fenntartó és a szülők felé újabb online információk biztosítása. A diákok számára tanórán kívüli online IKT tartalomszolgáltatása. Feladatok: C1 A közösségi portál megtervezése. C2 A portál fokozatos kialakítása, a megfelelő felhasználói profilokkal (fenntartó, szülő, diák). C3 A portál folyamatos karbantartása, aktualitásának biztosítása, a közösségi funkciók moderálása. C4 Online IKT tartalomszolgáltatás kiépítése. C5 Online segítség biztosítása az IKT tartalmak mellé. Forrás: önerő, pályázat. D – Adatbiztonság Cél: Az intézményhez tartozó digitális rendszerek és adatok biztosítása. A rendszerek rendelkezésre álljanak a tanítási és a felkészülési időszakban. Az intézményi adatokról készüljön rendszeres biztonsági mentés. Adatvesztés vagy külső támadás ne veszélyeztesse a közösségi és a tartalomszolgáltatási funkciókat. Várható eredmények: A tervezési időszak alatti vírustámadásokat a vírusvédelmi programok hatékonyan kiszűrik, ezzel megakadályozva az adatvesztést. Az intézmény dokumentumai 1 db mobil merevlemezen kerülnek archiválásra, a fontosabb dokumentumok évente 1 alkalommal optikai tárolóra is archiválásra kerülnek.
Feladatok: D1 Vírusvédelemi programok licenszének évenkénti frissítése. D2 A digitális adatkezelés szabályozása, a biztonsági teendők rögzítése, beleértve a biztonsági mentés kérdését is, illetve a biztonsági frissítések ütemezését. D3 A látogatható webhelyek közül a káros tartalmúak szűrésének kiterjesztése az új munkaállomásokon is. D4 Folyamatos továbbképzés az érintett kollégáknak. Forrás: önerő.
197
E – Pedagógiai érték Cél: Az IKT eszközök mellé a pedagógiai érték folyamatos fejlesztése. Csak ezekkel kelhet életre az új tanítási-tanulási módszertan. Állandó innováció ösztönzése: változatos munkaformák kialakítására, új tartalmak keresésére, készítésére. Maguk a pedagógusok is kapcsolódjanak be a szakterületüknek megfelelő közösségi terek munkájába. Várható eredmények: Újabb kollégák kezdik használni az IKT eszközöket. Maguk is készítenek IKT eszközökkel használható segédanyagokat, oktatási anyagokat. Feladatok: E1 A szükséges tanfolyamok megszervezése. E2 Minta tanmenetek készítése munkaközösségi szinten. E3 Óralátogatások biztosítása a saját intézményen belül. Rendszeres megbeszélések szervezése a mentor bevonásával, ahol megbeszélhetik az aktuális tapasztalatokat a rokon műveltségi területek összevonásával. E4 Az SNI feladatok feltérképezése. A tanmenetek, óravázlatok kiegészítése. E5 Folyamatos visszajelzés és önértékelés biztosítása a pedagógusok számára. E6 A diákok visszajelzéseinek értékelése. E7 Jelen informatikai stratégia folyamatos felülvizsgálata a megvalósult elemek és visszajelzések alapján. Forrás: TÁMOP 3.1.4 pályázat, önerő.
198
III. A stratégiai célok prioritási sorrendje Rövid távú célok
1. A meglévő eszközpark technikai színvonalának megtartása és folyamatos javítása. 2. Az intézmény elektromos hálózatának felújítása. 3. Az eszközpark folyamatos bővítése, korszerűsítése. Ehhez a megfelelő környezet kialakítása a tantermekben. 4. Az intézmény számára a sávszélesség megfelelő legyen az oktatási tartalmak eléréséhez és a közösségi funkciók használatához. 5. Az informatikai hálózat alkalmas legyen az összes tanterem megfelelő minőségű kommunikációjának biztosítására. 6. Informatikai szabályzat elkészítése. Hosszú távú célok
1. A tanári munkaállomás és az interaktív tábla felszerelése minél több tanteremben. 2. A tantermekben annyi mobil munkaállomás biztosítása, amennyi mellett már csoportmunka végezhető. 3. Az egyes műveltségi területekhez változatos, jó minőségű, interaktív IKT tartalom biztosítása. Ez történhet külső beszerzéssel, de építünk a belső innovációra is: mind tanári mind tanulói oldalról. 4. Az intézmény weboldalának fejlesztése, közösségi funkciókkal történő kiegészítése. A tartalomszolgáltatás átalakítása. 5. A fenntartó és a szülők felé újabb online információk biztosítása. 6. A diákok tanórán kívüli online IKT tartalomszolgáltatása. 7. Az IKT eszközök mellé a pedagógiai értékek folyamatos fejlesztése.
Feladatok Pályázatok figyelése, pályázatírás. Tanfolyamok szervezésével, tartásával keletkező bevételek is segíthetik a technikai színvonal szinten tartását. Segítő, támogató intézmények felkutatása. Iskolai alapítvány támogatásának igénybevétele források hiányában.
199
IV. Mellékletek A számítástechnika terem rendje 1. A teremben a tanulók csak tanári (felnőtt) felügyelettel lehetnek jelen. 2. A főkapcsolót csak tanár kezelheti. 3. A számítógépek be- és kikapcsolását a foglalkozást vezető engedélyével lehet végrehajtani. 4. A berendezések belsejébe nyúlni tilos. 5. A terembe mágnest bevinni szigorúan tilos. 6. Saját külső adathordozó (floppy, CD, DVD, pendrive, stb.) használata a vírusveszély miatt nem megengedett, kivéve, ha a foglalkozást vezető engedélyt ad rá. 7. Tilos idegen programot felmásolni, telepíteni és a gépen lévőket letörölni, un installálni. 8. A számítógép alapbeállításait megváltoztatni (háttér, képernyőkímélő, tapéta, eszköztárak, stb.) tilos! 9. A gépek között a perifériák nem cserélhetők. 10. A rendellenességeket, hibákat a nevelőnek kell jelezni. 11. Az Internet csak engedéllyel használható. Közérdeket, közerkölcsöt sértő, gyűlöletkeltésre alkalmas tartalmú oldalak nem látogathatók, és nem tehetők közzé. 12. Az Internet használatakor, e-mail írásakor figyelembe kell venni az etikai szabályokat. 13. Számítástechnika órán üzenetküldő programokat használata kizárólag tanári utasításra történhet. 14. A hálózati és internet beállításokat nem szabad megváltoztatni. 15. A számítógépek meghajtóit átnevezni, megosztani, valamint mappákat megosztani tilos. 16. A gépteremben étkezni tilos. 17. A szaktanterem tisztaságáért, rendjéért, felszereléséért illetve kulturált állapotban történő elhagyásáért minden diák maga felelős. A fentiek be nem tartása fegyelmi intézkedést von maga után.
200