„PANNON KINCSTÁR TANODA” TÖBBCÉLÚ INTÉZMÉNY, GIMNÁZIUM, SZAKISKOLA, SZAKKÖZÉPISKOLA
1 PEDAGÓGIAI PROGRAM III. KÖTET
HELYI TANTERV
SZAKMAI KÖZISMERET ÉS ESTI GIMNÁZIUM
2013-2014
1
Tartalomjegyzék
1
PEDAGÓGIAI PROGRAM III. KÖTET .................................................................................... 1
2 KERETTANTERV A KÖZÉPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS SZAKASZA, SZAKISKOLA, 9− −11. ÉVFOLYAM............................................................................................................................... 3 2.1
A közismereti és szakmai órák aránya ................................................................................................. 9
3 FELNŐTTOKTATÁS KERETTANTERVE A KÖZÉPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS SZÁMÁRA ........................................................................................................................................132 3.1
Kerettanterv az iskolarendszerű felnőttoktatás számára ................................................................. 133
3.2
Középfokú nevelés–oktatás szakasza, 9–12. évfolyam, esti tagozat ................................................. 133
3.3
Középfokú nevelés–oktatás szakasza, 9–12. évfolyam, digitalis gimnáziumi tagozat ....................... 343
4
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI ...................................................350 4.1.1 4.1.2 4.1.3 4.1.4 4.1.5 4.1.6 4.1.7 4.1.8 4.1.9 4.1.10
Magyar nyelv és irodalom ................................................................................................................. 350 Történelem ........................................................................................................................................ 353 Matematika ....................................................................................................................................... 360 Idegen nyelv angol és német ............................................................................................................. 364 Idegen nyelv szlovák .......................................................................................................................... 366 Informatika ........................................................................................................................................ 367 Fizika .................................................................................................................................................. 375 Kémia ................................................................................................................................................. 381 Biológia .............................................................................................................................................. 381 Földrajz .......................................................................................................................................... 382
2
2 Kerettanterv a középfokú nevelés-oktatás szakasza, szakiskola, 9− −11. évfolyam közismereti képzés
Célok, feladatok A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze a tanulók képességeit, motivációit az egész életen át tartó tanuláshoz; beépítse a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott tudásértelmezést, és ennek megfelelıen az egész tanítási-tanulási folyamatot a szakmatanuláshoz nélkülözhetetlen kompetenciák fejlesztésének szolgálatába állítsa. A szakiskola további célja, hogy az egyes integrált tartalmakat hordozó mőveltségterületek segítségével érvényesítse a közismereti és szakmai tananyagok interdiszciplináris és problémaközpontú szemléletét és szervezését; valamint a tartalmak feldolgozása, elsajátítása során a köznevelési törvényben elıírtaknak megfelelıen érvényesüljön a Nemzeti alaptantervnek a tanulásról és a tanulásszervezésrıl kialakított felfogása. Az egyes mőveltségterületek témakörei, témái a valóság problémáit és az azok felismeréséhez, megértéséhez, kezeléséhez szükséges tudásokat, képességeket is a mindennapi élet kontextusába helyezik, kiemelve ezzel a társadalmilag releváns, alkalmazható tudás fontosságát.
Fejlesztési területek – nevelési célok Az erkölcsi nevelés A tanulóban kialakul a kötelességtudat, érti egyéni és közösségi (társadalmi) felelısségének jelentıségét. Felismeri, hogy az egyes törvények és társadalmi egyezségek általában azért érvényesek, mert saját magunk által választott etikai elvek követésén alapszanak. Megérti és belátja a normakövetés társadalmi jelentıségét és a normaszegés következményeit. Ismer közösségi egyezségeket és normákat, képes egy-egy közösség etikai elveinek felismerésére és a különbözı kultúrák etikai elveinek összevetésére. Képes bizonyos értékkonfliktusok felismerésére, ismer eseteket, példákat ezek kezelésére. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Megnevez és felismer magyar történelmi személyiségeket, feltalálókat, tudósokat, mővészeket, sportolókat, tudatosul benne munkásságuk jelentısége. Ismer a szakmája fejlıdésével kapcsolatos fontosabb magyar találmányokat, szakmájában ismert kiemelkedı magyar személyiségeket. Tisztában van nemzeti ünnepeink jelentıségével, hagyományaival. Ismeri lakóhelye és iskolája környékének természeti és kulturális örökségét. Ismeri a nemzeti kultúrák jelentıségét, tiszteli a különbözı népek és kultúrák hagyományait. Állampolgárságra, demokráciára nevelés
3
A tanuló érti az egyén felelısségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. Ismeri alapvetı állampolgári jogait és kötelességeit. Ismeri a normaszegések társadalmi jelentıségét, belátja az antidemokratikus eljárások, a korrupció és a hatalmi visszaélések veszélyét. Gyakorolja jogait és kötelességeit környezetében, ismeri és tiszteli szőkebb közösségei tagjait, törekszik a helyi közösségekkel való jó együttmőködésre. Ismeri a civil szervezetek mőködési formáit és lehetıségeit. Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése A tanulóban tudatosul, hogy számos olyan mindennapi élethelyzet van, ahol az ember személyisége alapvetı befolyással bír céljai elérésére, a társas kapcsolatai alakítására, feladatai elvégzésére. Tisztában van a társas kapcsolatok építésének lényegével, és az emberi együttmőködés lehetıségeivel. Tud különbséget tenni az ideális és a reális énkép között, és tisztában van azzal, hogyan befolyásolhatja a társas környezet az önmagukról alkotott képet. Felismeri a normakövetés szerepét, fontosságát. A családi életre nevelés A tanuló jártas a munkaeszközök célszerő, gazdaságos használatában, kialakítja egyéni, eredményes munkamódszereit. Megismeri a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott, felhasznált anyagokat (különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra). Képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Képes szükségletei tudatos rendszerezésére, rangsorolására, megismeri a takarékosság, takarékoskodás alapvetı technikáit. Készül az örömteli, felelısségteljes párkapcsolatra, a családi életre. Ismeri a családtervezési módszerek alkalmazásának módját, ezek elınyeit és kockázatait, tud ezzel kapcsolatban információkat keresni és azokat döntéseiben felhasználni. Tud információkat szerezni a szexuális problémákkal kapcsolatban, ugyanakkor képes felismerni egyes információforrások veszélyeit. Tudja, hová fordulhat krízishelyzetekben. Képes tájékozódni a gyermekszülést és az örökbefogadást érintı kérdésekrıl. Érti a családnak a társadalomban betöltött szerepét. Érti a családtagok felelısségét a család egységének megtartásában, belátja a szerepek és faladatok megosztásának módjait, jelentıségét. A tanuló értelmezi a szülıi és gyermeki felelısség fogalmát, tiszteli a különbözı generációk tagjait. A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre, ezért igényévé válik környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné. Tájékozott az e témakörben meglévı elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról. Ismeri a kultúra szerepét a lelki egészség megırzésében. Tudatában van annak, hogy életvitelét számos minta alapján, saját döntéseinek sorozataként alakítja ki, és hogy ez a folyamat hatással van testi és lelki egészségére. Ismeri az egészségre káros, szenvedélybetegségek kialakulásához vezetı élvezeti szerek használatának kockázatait, tudatosan tartózkodik ezektıl. Ismeri a rizikófaktor fogalmát, képes értelmezni erre vonatkozó információkat. Tudja, milyen szakemberek segítenek testi és lelki egészségünk megırzésében és helyreállításában. Tud a gyász szakaszairól és az ilyenkor alkalmazható segítı technikákról, ismeri a hospice-szolgáltatás fogalmát. Képes értelmezni a gyógyszerekhez tartozó betegtájékoztatót. Ismeri az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés módját, képes tájékozódni a betegjogokról és az orvosválasztás lehetıségeirıl. Tisztában van a védıoltások szerepével, tud példákat sorolni védıoltásokra. Felelısségvállalás másokért, önkéntesség A tanuló felismeri, ha szőkebb vagy tágabb környezetében egyes emberek vagy csoportok segítségre szorulnak. Az adott helyzethez és lehetıségeihez mérten kötelességének érzi a 4
segítségnyújtást, és próbálja ebbe társait is bevonni. Egyes helyzetekben képes felelısséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élı rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élı embereken egyes helyzetekben kötelessége segíteni. Tisztában van az önkéntesség értékével, jelentıségével, formáival. Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanuló érti a fenntartható fejlıdés jelentıségét. Belátja, hogyan vezetett az emberiség tevékenysége környezeti problémák kialakulásához, érti ezek kockázatát, és látja ezzel kapcsolatos felelısségét. Ismer egyes globális problémák és a lokális cselevések, valamint az egyéni életvitel közötti összefüggéseket. A tanulóban felelısség ébred abban, hogy saját életvitelével legyen tekintettel a fenntarthatóság kritériumaira. Képes a fenntarthatósággal kapcsolatban információkat keresni és értelmezni. Érti a nemzetközi összefogás jelentıségét a fenntarthatósággal kapcsolatban. Pályaorientáció A tanuló tisztában van azzal, milyen személyes tulajdonságokkal, ismeretekkel, gyakorlatokkal és képességekkel rendelkezik. Érti, hogy ezek közül melyek piacképesek, és melyek állnak kapcsolatban az általa kitőzött céllal, illetve, hogy a munkáltató érdeklıdését melyek keltik fel igazán. Megfelelı ismeretekkel rendelkezik tervezett szakmájával kapcsolatban, munkaerı-piaci lehetıségeirıl, munkavállalói szerepérıl. Rendelkezik ismeretekkel, és tapasztalatot szerez a felkészült álláskereséshez. Képes önéletrajzot készíteni, vagyis képes írásban összegezni céljait, képességeit, végzettségét, felkészültségét és mindazt, amit az alkalmazónak egy konkrét állással kapcsolatban nyújtani tud. Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló törekszik arra, hogy a fejlıdési, megélhetési, biztonsági, önérvényesítési, társas szükségleteit minél magasabb szinten, tartalmasabb életvitelben elégítse ki. Érzékeli az anyagi és a kapcsolati tıke értékét és szerepét a társadalomban. Képes információkat keresni és értelmezni különbözı egyéni pénzügyi döntésekkel (pl. befektetések, hitelek) kapcsolatban. Kellı ismerettel rendelkezik ahhoz, hogy számlát nyisson, és azt használja. Médiatudatosságra nevelés A tanuló tudatosan választ a tanulását, mővelıdését és szórakozását segítı médiumok között. Képes a média által alkalmazott figyelemfelkeltı eszközöket, képi és hangzó kifejezıeszközöket értelmezni, médiatartalmakat használni, megfelelı kommunikációs stratégiával rendelkezik a nem kívánatos tartalmak elhárítására. A tanulás tanítása A tanuló megismer olyan alapvetı tanulást segítı technikákat, amelyek segítségével hatékonyabbá teszi az önálló felkészülését, pl. a tanuláshoz szükséges külsı (rend, fény, csend) és belsı (munkakedv, jutalom, kíváncsiság, elérendı cél) feltételeket. Tud a tanult témák kapcsán tájékozódni a könyvtárban (pl. egyszerőbb kézikönyvekben) és a világhálón. Ismer tudásmegosztó és tudásépítı platformokat. Képes gondolatait, megállapításait kifejezni, nyelvileg szabatosan indokolni. Megismeri saját tanulási stílusát, ezzel hatékonyabb információfeldolgozásra képes, tudatában van, mely területeket kell fejlesztenie. Elegendı önismerettel, önértékeléssel, önbizalommal rendelkezik ahhoz, hogy megfelelı teljesítményt nyújtson, de tisztában van vele, hogy ehhez megfelelı fizikai állapotban kell lennie. Ismer olyan módszereket, amelyekkel ezt megteremtheti.
5
Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Anyanyelvi kommunikáció A tanuló hétköznapi kommunikációs helyzetekben alkalmazza a különféle beszédmőfajok kommunikációs technikáit. Beszélgetés, vita során képes mások álláspontjának értelmezésére, saját véleménye megosztására, megvédésére vagy korrekciójára. Önállóan olvas és megért nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztı szövegeket. Szabatosan használja a választott szakmacsoport tanult szakszókincsét. Kritikus módon vesz részt az infokommunikációs társadalom mőfajainak megfelelı információszerzésben és információátadásban. Képes szövegalkotásra a társadalmi (közösségi) élet legfontosabb területein a papíralapú és az elektronikus mőfajokban. Törekszik a normakövetı helyesírásra, képes az önálló kézikönyvhasználatra. Képes egyes nem verbális természető információk verbális leírására, értelmezésére. Idegen nyelvi kommunikáció Megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvetı fordulatokat, amelyek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Képes egyszerő interakcióra, ha a másik személy lassan, világosan beszél és segítıkész. Matematikai kompetencia A tanuló képes matematikai problémák megoldása során és mindennapi helyzetekben egyszerő modellek alkotására, illetve használatára. Felismer egyszerő ok-okozati összefüggéseket, logikai kapcsolatokat, és törekszik ezek pontos megfogalmazására. Gyakorlott a mindennapi életben is használt mennyiségek becslésében, a mennyiségek összehasonlításában. Képes következtetésre épülı problémamegoldás során egyszerő algoritmusok kialakítására, követésére. Képessé válik konkrét tapasztalatok alapján az általánosításra, matematikai problémák megvitatása esetén is érvek, cáfolatok megfogalmazására, egyes állításainak bizonyítására. Természettudományos és technikai kompetencia A tanuló ismereteinek segítségével, a megfelelı módszerek felhasználásával képes leírni és magyarázni a természet egyszerőbb jelenségeit és folyamatait. A technikai fejlıdés fontosságának felismerése mellett belátja az alkalmazott technikák és technológiák elınyeit, korlátait és kockázatait. Képes mozgósítani és alkalmazni természettudományos és mőszaki mőveltségét a tanulásban a választott szakma elsajátítása során és a hétköznapi életben felmerülı problémák megoldásában. Belátja a fenntarthatóságot középpontba állító környezeti szemlélet fontosságát, képes és akar cselekedni ennek megvalósulása érdekében. Digitális kompetencia A tanuló képes a számítógép nyújtotta lehetıségek önálló alkalmazására a tanulásban és a mindennapi életben, nyitott és motivált az IKT nyújtotta lehetıségek kihasználásában. Gyakorlottan kapcsolódik be az információmegosztásba, képes részt venni az érdeklıdési körének, választott szakterületének megfelelı együttmőködı hálózatokban. Felismeri és ki is használja az IKT nyújtotta lehetıségeket a feladatok, problémák megoldásában saját szakterületéhez kapcsolódóan. A tanulóban kialakul az IKT alkalmazásához kapcsolódó helyes magatartás, elfogadja a kommunikáció és az információfelhasználás etikai elveit. Felismeri az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket, tudatosan törekszik ezek mérséklésére.
6
Szociális és állampolgári kompetencia A tanuló nyitott más kultúrák, más népek hagyományainak, szokásainak megismerésére, megérti és elfogadja a kulturális sokszínőséget. Ismeri és helyesen használja az állampolgársághoz kapcsolódó alapvetı fogalmakat. Képes együttmőködni a társaival az iskolai és az iskolán kívüli életben egyaránt, vállal feladatokat különbözı, általa választott közösségekben. Képes társai számára segítséget nyújtani ismert élethelyzetekhez kapcsolódó problémák megoldásában. Megérti és elfogadja, hogy a közösség tagjai felelısek egymásért, ennek figyelmen kívül hagyása pedig akár súlyos következményekkel is járhat. Képes megfogalmazni véleményét a közösséget érintı kérdésekben, meghallgatja és képes elfogadni mások érvelését. A magyar és az európai kultúra, illetve hagyományok megismerésével kialakul a tanulóban az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás tudata. Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia A tanuló képes csoportos munkavégzésben részt venni, továbbá a közös feladatok, az iskolai élethez kapcsolódó problémák megoldása során a munka megtervezésére. Képes együttmőködni társaival, igényli és képes a feladatmegoldást segítı információk megosztására. Vannak elképzelései az egyén társadalmi gazdasági feladataival, boldogulásával kapcsolatban. Nyitott a gazdaság mőködéséhez, az egyén gazdasági szerepéhez (pl. vállalkozás) kapcsolódó témák iránt, egyre reálisabb elképzelései vannak saját jövıjét illetıen. Érdeklıdik a választott szakterületéhez kapcsolódó gazdasági kérdések iránt, és képes ezzel kapcsolatos elképzeléseket megfogalmazni. Nyitott és érdeklıdı a mindennapi életét és választott szakterületét érintı pénzügyi és jogi kérdések iránt. Mind reálisabban méri fel tevékenysége kockázatait, adott esetben képes ezek vállalására. Esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség A tanuló felismeri, hogy a mővészetek érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények, a tapasztalatszerzés forrásai. Nyitott mőalkotások befogadására, képes a koncertélmények, színházi elıadások, filmek és képzımővészeti események irányítással történı feldolgozására. Képes makettek, modellek konstruálására, belsı terek különbözı funkciókra történı önálló átrendezésére. Hajlandó kísérletezni új technikákkal, módszerekkel és anyagokkal. A hatékony, önálló tanulás A tanuló rendelkezik a hatékony tanuláshoz szükséges alapvetı készségekkel, azaz tud írni, olvasni, számolni, továbbá nem idegenek számára az IKT-eszközök. A tanuló képes kitartóan tanulni, a figyelmét összpontosítani, törekszik arra, hogy saját tanulását megszervezze. Képes a figyelem és a motiváció folyamatos fenntartására, elég magabiztos az önálló tanuláshoz. A tanulás iránti attitődje pozitív. Egyre gyakorlottabb abban, hogy felismerje készségeinek erıs és gyenge pontjait, és hogy saját munkáját tárgyilagosan értékelje. Képes arra, hogy szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen.
Egységesség és differenciálás A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni sajátosságokra tekintettel levı differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes oktatást. Az egyéni különbségek figyelembe vételének fontos területe a tehetséggondozás, amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedı közismereti vagy szakmai teljesítményre képes tanulókat, segítse ıket, hogy képességeiknek megfelelı szintő eredményeket érjenek el 7
szakmájuk gyakorlása közben és alkotó egyénekké váljanak. A tanuló csak akkor képes erre, ha lehetıséget és bátorítást kap. A megfelelı oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különbözı lehetıségei során a közismereti és szakmai tárgyakat tanító pedagógusok megfelelı feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlıdésüket, és az adott szakasznak megfelelı kihívások elé állítják ıket. A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítı tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését, megszüntetését. Az egyénre szabott fejlesztési eljárások a tanuló szükségleteinek, képességeinek, teljesítményének megfelelıen – mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás keretében – eredményezhetik más tanulási utak kijelölését is (pl. szakközépiskola, HÍD-programok). A sajátos nevelési igényő tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elısegítheti a nem sajátos nevelési igényő tanulókkal lehetıség szerint együtt történı – integrált – oktatásuk. Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos, mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvetı célja a felnıtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra és a munkába állásra való felkészítés. A sajátos nevelési igényő tanulók nevelés-oktatása során a NAT-ban meghatározott és a kerettantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges, de mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó ajánlásait. Ezért a fejlesztés a számukra megfelelı tartalmak közvetítése során valósul meg és segíti a minél teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlıdés egyéni üteméhez. A tartalmak kijelölésekor lehetıség van egyes területek módosítására, elhagyására vagy egyszerősítésére, illetve új területek bevonására, továbbá a fejlesztés a szokásosnál nagyobb mértékő idıbeli kiterjesztésére. A sajátos nevelési igényő tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevı pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényő tanulók csoportjaira jellemzı – módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttmőködik különbözı szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényő tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítı eszközökhöz való hozzáférés. A fentiekre vonatkozó konkrét javaslatokat minden fogyatékossági területre vonatkozóan A sajátos nevelési igényő tanulók iskolai oktatásának irányelve [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésrıl 21. § (11) bekezdés] tartalmazza. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényő tanulóknak a nem sajátos nevelési igényő tanulókkal együtt (integráltan) és a tılük elkülönítetten (gyógypedagógiai intézményekben) történı nevelésére, oktatására.
8
A közismereti képzés heti óraszámai
2.1 A közismereti és szakmai órák aránya Területek Közismeret Kötött órák Szabadon felhasználható órakeret Összesen Kötött órák Szakmai elmélet és Szabadon gyakorlat felhasználható órakeret Összesen Heti összes óraszám
9. évfolyam 15 óra
10. évfolyam 9 óra
11. évfolyam 6 óra
3 óra
2
3,5 óra
18 óra 14,5 óra
11 óra 23 óra
9,5 óra 23 óra
2,5 óra
2 óra
2,5 óra
17 óra 35 óra
25 óra 36 óra
25,5 óra 35 óra
A közismereti órák eloszlása Tantárgyak Magyar Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés* Osztályközösségépítı Program Szabad órakeret** Összesen: *
**
9. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
2 óra
1 óra
-
2 óra 2 óra 2 óra 3 óra 3 óra
2 óra 1 óra 1 óra 3 óra
2 óra 3 óra
1 óra
1 óra
1 óra
3 óra 18 óra
2 óra 11 óra
3,5 óra 9,5 óra
Ha az intézmény az ötórás testnevelés oktatása mellett dönt, akkor szakiskola 11. évfolyamán a középfok számára készült (heti öt tanórás) testnevelés és sport kerettanterv 11-12. évfolyamának tartalmából lehet választani, a rendelkezésre álló óraszámoknak megfelelıen. (Ez nem érvényes a három órásra tervezett testnevelés és sport kerettantervre, amely már csak három évfolyamra [9–11.] készült.) Szabad órakeret felhasználásáról az iskola dönt, így például az informatika oktatását is beemelheti a helyi tantervébe (ehhez a kerettanterv külön informatika tantárgyi kerettantervet is ajánl.)
9
KOMMUNIKÁCIÓ – MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM (KOMA)
Az olvasási, a szövegértési és a kommunikációs készségek, képességek fejlesztése döntı szerepet játszik a társadalmi beilleszkedésben, a társadalmi sikerességben, ezért kitüntetett szerepet játszik a szakiskola közismereti programjában. A társadalmilag elfogadott kommunikációs formák, viselkedésminták megismerése és használati módjuk elsajátítása nagyrészt e tantárgy keretei között zajlik. A tantárgy tanításának alapvetı célja a biztos alapkészségek kialakítása: a magabiztos írás, a helyesírás, az olvasás és a kommunikáció. A program ugyanakkor lehetıséget teremt arra is, hogy a tanulók mővészeti, irodalmi tájékozottságot szerezzenek, ízlésük, véleményük formálódjon, képesek legyenek köznapi, közéleti és mővészeti témákról is beszélgetni. Ez a tantervi program elsısorban nem ismereteket kínál, hanem a szemléletet alakítja, azt mutatja meg, hogyan érdemes tanulni, hogy lehet továbblépni, fogódzókhoz jutni. Olyan tudást és képességeket fejleszt, amelyek a mai világban elengedhetetlenek. Segít megérteni, hogy tanulni és gondolkodni kell. Hogy a rossz válasz jobb, mintha eleve elutasítjuk a gondolkodást. A program komoly partnernek tekinti, gondolkodásra és tevékenységekre hívja a tanulókat fejlıdésük, boldogulásuk érdekében. A kerettanterv fontos eleme, hogy kapcsolatot teremt a tudományos eredmények és az iskolai tanulás, a tudomány és a hétköznapok között. Megmutatja a már sok kudarcot tapasztalt diákoknak, hogy az órai témákkal való foglalkozás örömforrás is lehet, az óra élményeket is adhat. Mindeközben remélhetıen kiegészíthetjük és továbbépíthetjük a diákok általános iskolából hozott hiányos tudását, és fejleszthetjük képességeiket. A program szokatlansága ellenére is tartalmaz olyan elemeket, amelyeket az érettségire való felkészülés során is hasznosíthatnak azok, akik tovább akarnak tanulni. A magyar nyelv és irodalom tantárgyat a többi közismereti tantárggyal egységben kell tanítani. A tantervi tematika igazodik az osztályfınöki órákon kijelölt átfogó témákhoz. Minden évfolyamon négy csomópontja van a tananyagnak: a) kommunikáció, b) nyelvtan, c) szövegértés/szövegalkotás, d) mővészeti, irodalmi nevelés és médiaismeret. Törekedni kell arra, hogy a beszéd mellett minden órán sor kerüljön írásra, olvasásra, a helyesírás gyakorlására, irodalmi mővekkel, képekkel való találkozásra. Ezek arányát és mélységét azonban az érintettségnek, az érdeklıdésnek kell meghatároznia. A kommunikációs csomópont a domináns, hiszen az eredményes kommunikáció technikáinak elsajátítása a társadalmi sikeresség egyik kulcsa. A többi csomópont ehhez kapcsolódik. Ezt a területet mindig kiemelten kell kezelni. Olyan helyzeteket kell teremteni, amelyekben konkrét szituációkat kell megoldaniuk a diákoknak; az elméletnél sokkal fontosabb a gyakorlat. Az egyéni kommunikációtól a társadalmi kommunikációig számos területet érint a kerettanterv. Az egyes kommunikációs témákhoz sokféle út vezethet: az életbıl vett szituációs játék, médiához köthetı feladat vagy valamilyen irodalmi mő, esetleg szövegtani feladat egyaránt lehet kiindulópont, a lényeg az, hogy sikerüljön felkelteni az osztály érdeklıdését. Meg kell érinteni a diákokat, érzékennyé kell ıket tenni a téma iránt, felkelteni az érdeklıdésüket, megmutatni, hogy ezek a tananyagok nem fölöslegesnek tőnı tudást hordoznak, hanem a mindennapok részei, s így megismerésükkel, a velük való foglalkozással életminıségüket, sikerességüket tudják javítani.
10
Nyelvtani csomópont: a szőken vett nyelvtani rész nem haladja meg lényegesen az általános iskolában tanultakat, azt ismétli, illetve mélyíti el. Szemlélete azonban tágabb, arra helyezi a hangsúlyt, hogy a nyelvtan/nyelvészet a grammatikai szabályok alkalmazásánál sokkal szélesebb körben is értelmezhetı. Ebben a csomópontban szerepelhetnek a külön meg nem jelölt, a tanár által az osztály, esetleg az egyes tanulók fejlesztési igényei szerint megválasztott rövid és szisztematikus helyesírási feladatok is. A szövegértés/szövegalkotás csomópontban kapott helyet az olvasás- és íráskészség fejlesztése. Minél több alkalmat kell találni arra, hogy a diákok némán és hangosan is olvassanak, mivel sok esetben éppen olvasási nehézségeik miatt küzdenek alapvetı szövegértési gondokkal. Az írásos feladatok is fontosak, füzetbe és feladatlapokra is írhatnak a tanulók. Az írásbeli munkát mindig ellenırizze és javítsa a tanár, lehetıség szerint óra közben. A tanulók kapjanak lehetıséget arra, hogy bármilyen más órán felmerülı szövegértési problémájukat felvethessék ezeken az órákon. Az irodalom/mővészet csomópont: az ajánlott szövegválogatás nem törekszik semmilyen kánon követésére vagy irodalomtörténeti áttekintésre, jóllehet számos szöveg szerepel a magyar és világirodalom különbözı korszakaiból. Kortárs szerzık is szép számmal találhatók az anyagban, hogy a mai szövegeknek is legyen esélyük arra, hogy megszólítsák a diákokat, illetve hogy a tanulók kortárs alkotásokkal is találkozzanak. Ezekben az esetekben se hagyományos mőelemzés folyjon, hanem kerüljön sor a személyes érzések, az érintettség, a szövegek által kiváltott reakciók megbeszélésére. Nem irodalomtörténetet, szerzıket, nagy mőveket kell tanítani, hanem egy-egy mő adott témához kapcsolásával azt kell megmutatni, hogy az irodalmi szöveg is lehet érdekes, izgalmas, kapcsolódhat a diákok életéhez. Minél élményszerőbb a találkozás, annál nagyobb az esély az olvasással kapcsolatos pozitív attitőd kialakítására. Bár nincs irodalomtörténet, a különbözı korokból vett (fıleg magyar) irodalmi szövegek arra is jók, hogy felismerjék a diákok, hogy ezek a szövegek egy hagyomány és a magyar kultúra részei. A modern szerzık, a modern kultúra, sıt a tömegkultúra is segíthet eljutni a klasszikus értékekhez, hiszen a populáris kultúra általában a klasszikus kultúra alapvetı struktúráit másolja, annak eszköztárát veszi át, tematikája pedig sokszor motiválóbb és érdekesebb lehet a diákok számára. A magyartanítás hagyományos tartalmaival és felépítésével kapcsolatban a szakiskolai tanulók többsége negatív élményeket szerzett. A mővészeti nevelés alapvetı célja az, hogy a mőalkotásokkal találkozás során pozitív érzések érjék a diákokat. Örömet találó, gondolkodni akaró embereket nevelése a cél. A kerettanterv épít az egyre nagyobb szerepet betöltı digitális és vizuális kultúrára (fotó, film, digitális tartalmak stb.), illetve a média pozitív és negatív jelenségeinek értelmezésére is. A fiatalok sokszor könnyebben jutnak el a virtuális világ és vizualitás felıl a szövegekhez, mint fordítva. A most szakiskolába kerülı fiatalok már a Z generáció tagjai, akik a digitális világba születtek, teljes természetességgel használják a digitális eszközöket, szabadidejükben a világhálón élnek, sokkal nehezebben illeszkednek be szők környezetükbe. A kerettantervnek és a hozzá kapcsolódó közismereti programnak ezt figyelembe kell vennie. Ugyanakkor a média mőködésének, illetve a manipuláció hatásmechanizmusainak megértése is nagyon fontos cél. A Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom (KOMA) mőveltségterület a Szaki programban kitüntetett szerepet játszik, mert az alapvetı kulcskompetenciák közül többnek a fejlesztésében is szerepe van: az anyanyelvi kompetencia és a kulturális kompetencia fejlesztésében elsırendően, de a tanulási képességek fejlesztésében, a szociális és állampolgári kompetencia erısítésében, sıt a digitális kompetencia fejlesztésében is nagy szerepe van.
11
Az általános iskolát végzett tanulók jó része az alapvetı kompetenciák hiányában érkezik a szakiskolába, tehát egy alapos mérés után fokozatos, egyénre szabott fejlesztésben kell részesülniük. Az általános iskolából hozott hiányok csökkentése mellett tovább kell fejleszteni kommunikációs és szövegértési/szövegalkotási képességeiket. A NAT-ban is megfogalmazott nevelési célok tekintetében elsırendő szerepe van a mőveltségterületnek abban, hogy a tanulók önismerete, erkölcsi magatartása, felelısségvállalása, jövıje, szakmai pályája iránti elkötelezettsége megfelelıen alakuljon. Ezt a fejlesztést a 9. évfolyamon tervszerően kell elkezdeni, hogy mire a tanulók elhagyják a szakiskolát és munkába állnak, felelısségteljes állampolgárokká, a társadalom hasznos tagjaivá váljanak.
9. évfolyam A 9. évfolyamon heti két óra áll rendelkezésre. A kerettanterv az éves óraszám 90%-át fedi le, azaz 64 órát határoz meg. A kerettantervet megvalósító KOMA program ezen az évfolyamon négy, egy-egy negyedévet átívelı, közös, az osztály számára megvalósítandó projektfeladatot is ajánl: az elsı negyedévben egy virtuális osztálykönyvet hoznak létre a diákok, mely alkalmas az osztály megismerésére, a közös munka, feladatvégzés kereteinek megtalálására. A második negyedévben osztályújságot készítenek, ennek megvalósításához már magasabb szintő együttmőködésre van szükség. A harmadik negyedévben egy történetet írnak közösen (ehhez készíthetnek fotókat, rövidfilmeket is), a negyedik negyedévben ebbıl a történetbıl képregényt készítenek. A 9. évfolyam legfontosabb céljai: — a szóbeli és írásbeli kommunikáció fejlesztése, hátránykompenzálás; — a teljes mondatokban való fogalmazás igényének felkeltése; — ismerjék fel és alkalmazzák a helyesírási alapelveket; — saját vélemény megfogalmazása szóban és írásban; — a köznyelvi és irodalmi szöveg különbségeinek felismerése; — ismerjenek fel néhány jelentéstani elemet a mővészi nyelvben; — ismerjenek fel néhány alakzatot és szóképet; — legyenek képesek rokon értelmő szavakkal változatosabbá tenni mondanivalójukat; — legyenek képesek szóban és írásban logikusan elmesélni egy történetet; — ismerjék néhány egynyelvő szótár használatát; — legyenek képesek néma olvasással szövegek megértésére és az olvasottak felidézésére; — legyenek képesek történetet írni elıre meghatározott szempontok segítségével; — tudjanak vázlatot készíteni megadott szempontok alapján; — legyenek képesek stílusváltásra hivatalos helyzetben; — ismerjék fel a manipuláció eszközeit a különbözı médiumokban és mőfajokban; — szerezzenek gyakorlatot a vizuális, a hangzó és a komplex információk megértésében; — ismerjék meg az online kommunikáció módjait írott és íratlan szabályait.
12
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Elızetes tudás
A komplex mőveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok
Órakeret: 8 óra Az általános iskolából hozott, igen változatos szintő kommunikációs ismeretek. A kommunikáció elemeinek ismerete. Alkalmazkodás a kommunikációs helyzetnek megfelelı normákhoz. Hajlandóság az együttmőködésre. A szóbeli kommunikáció személyes sikerének fokozása a kommunikáció verbális és egyéb összetevıinek tudatosításával. Az üzenet kódolásának és dekódolásának gyakorlása. Az udvarias, köznyelvi normának megfelelı kommunikáció igényének felébresztése és gyakorlása. A személyközi és a társadalmi, valamint a tömegkommunikáció fogalmának megismerése, ezek megkülönböztetése. A tömegkommunikáció csatornáinak és eszközeinek ismerete, a manipuláció felismerése. Az online kommunikáció módjainak, írott és íratlan szabályainak megismerése; az egyén felelısségének tudatosítása az internetes kommunikációban. Személyes kommunikáció – Tömegkommunikáció
Ismeretek/fejlesztési követelmények Önismeret, énkép, énkép-kommunikáció, én és a csoport. A kommunikáció alapmodellje, összetevıinek azonosítása, értelmezése. A nonverbális kommunikáció elemei, sajátosságai, mőködési mechanizmusai (pl. testbeszéd, térközszabályozás, arcjáték). A közös nyelv és a nonverbális kommunikáció szerepe a megértésben; a verbális és a nonverbális kommunikáció összhangja; dekódolás. A kommunikációs zavarok, konfliktusok feloldásának eljárásai. Generációs megértési nehézségek: eltérı nyelv, eltérı jelentés (pl. szleng, réteg- és csoportnyelvek). A verbális kommunikáció jelentısége és lehetséges formái. A kommunikáció sikere, a kulturális és a nyelvi szabályok szerepe a megértésben. Etikett a kommunikációban. Kommunikáció az interneten. Netikett a Facebookon, e-mailben és online csevegés közben. Elızetes elvárások a kommunikációban, a megértés csapdái, emberi játszmák. A kulturális szignálok használatának, a kommunikációs maximák érvényesülésének vizsgálata. A kommunikáció szintjei. A társadalmi kommunikáció fogalma. A társadalmi kommunikáció csatornái. Centrum és periféria. A társadalmi kommunikáció egyéb területei: hivatalos szövegek (pl. menetrend, betegtájékoztató, banki dokumentumok, álláshirdetések értelmezése). Tömegkommunikáció és mőfajai. A manipuláció fogalma és hatásmechanizmusai. Kommunikációs gyakorlatok és játékok. Az értı figyelem felkeltése, fenntartása beszélıként; hallgatóként pedig gyakorlása.
13
Kapcsolódási pontok OKÉ-tematika illeszkedı részei. Társadalomismeret: társadalmi kommunikáció, tömegkommunikáció, centrum-periféria. Természetismeret, matematika: kommunikációs képességeket fejlesztı gyakorlatok. Idegen nyelv: nonverbális kommunikáció, testbeszéd, eltérı szabályok különbözı kultúrákban.
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Elızetes tudás
A komplex mőveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok
Énkép, kommunikáció, testbeszéd, mimika, gesztusnyelv, arcjáték, térközszabályozás, kódolás, dekódolás, üzenet, rétegnyelv, kommunikációs zavar, tömegkommunikáció, hír, vélemény, manipuláció, sajtó, netikett.
Vizuális és verbális kommunikáció kapcsolata; Órakeret: Hivatalos kommunikáció 8 óra Ismeretek a kommunikáció verbális és nonverbális elemeinek mőködésérıl, a tömegkommunikációról és a manipulációról. Ismeretek a vizuális kommunikációról, gyakorlat a képi nyelv elemzésében. A kommunikáció kulturális meghatározottságának tudatosítása. A reklámnyelv megfigyelése és megértése különbözı reklámhordozók esetében, a manipuláció felismerése. Filmnyelvi kommunikációs eszközök megismerése, felismerése és alkalmazása. A vizuális, a hangzó és a komplex információk megértésének továbbfejlesztése. A színek jelentéshordozó szerepérıl való tudás elmélyítése. Ismerkedés a zenei nyelvvel, és a nyelv zenéjének tanulmányozása. A hivatalos és a társalgási stílus megkülönböztetése saját gyakorlatban. Hivatalos kommunikáció mőfajainak, szövegtípusainak, szabályrendszerének megismerése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények A kommunikáció kulturális meghatározottsága, kulturális antropológiai szempontok; a divat, az öltözködés jelentéshordozó szerepe. Reklám, plakát, graffiti: meggyızés vizuális eszközei, meggyızés, manipuláció. Reklám: rádióreklám, internetes reklám. A meggyızés hangzó és komplex eszközei, meggyızés, manipuláció. A képi nyelvben és a verbalitásban rejlı meggyızési lehetıségek, ezek kipróbálása. Megértés szöveggel és szöveg nélkül, a kontextus és a hagyomány szerepe, kulturális útjelzık. Hangzó szövegek és képi információk megértése. A filmnyelv mint kommunikációs forma. A vizuális és a verbális kommunikáció kapcsolata. A vizuális kommunikáció eszközei, a képek jelentése és olvashatósága. A színek jelentése, színszimbolika a köznapokban és a mővészetekben. Zene és kommunikáció, zenei nyelv, a nyelv zenéje. A zenei nyelv egyetemessége. Részvétel a hivatalos kommunikációban, a hivatalos kommunikáció aktuális mőfajai: felelés, beszámoló, vizsga stb. 14
Kapcsolódási pontok OKÉ-tematika illeszkedı részei. Társadalomismeret: kommunikáció társadalmi és kulturális meghatározottságai. Természetismeret, matematika: kommunikációs képességeket fejlesztı feladatok. Idegen nyelv: a nem nyelvi jelek és a kontextus szerepe az idegen nyelvi kommunikációban.
Pályázatok. Állásinterjú. A hivatalos dialógus mint mőfaj. Gyakorlatok, szerepjáték. Vizualitás, képi nyelv, filmnyelv, nemzeti kultúra, szubkultúra, Kulcsfogalmak/ célközönség, színszimbolika, dialógus, zenei nyelv, a nyelv zenéje, fogalmak intonáció, beszédtempó, hivatalos kommunikáció.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Elızetes tudás
A komplex mőveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok
Órakeret: 8 óra A nyelvi jelekrıl és a nyelvi jelrendszerrıl az általános iskolában tanultak. A helyes beszéd és a helyesírás egyéni szintje. A legalapvetıbb nyelvtani ismeretek, a nyelvi elemek felismerése. Egyéni fejlesztési szükségletek felismerése, a helyes beszéd és a helyes írás iránt kialakuló motiváció. A nyelvi jelekrıl és a nyelvi jelrendszerrıl tanultak felfrissítése, kiegészítése. A helyes beszéd és a jó helyesírás igényének felkeltése, megerısítése. A nyelvtani ismeretek hasznosságáról való meggyızıdés kialakítása, megerısítése. Az általános iskolában tanult leíró nyelvtani ismeretek felfrissítése, az alapvetı hiányosságok pótlása feladatok megoldása során. A szóelemek és a szófajok, valamint a szintagmák felismerésének fejlesztése, szókincsbıvítés. A teljes mondatokban való fogalmazás igényének felkeltése. A helyesírás fejlesztése. A nyelv és a nyelvtan rendszere
Ismeretek/fejlesztési követelmények A nyelv fogalma, nyelv és beszéd. A beszéd jellemzıi – az egyénre jellemzı beszédmód. A jel, a jelzés, a jelrendszer fogalmának megismerése, illetve ismétlése. A jelek típusai (ikon, index, szimbólum). A nyelv mint jelrendszer, a nyelvi jelek típusai. A nyelvtan szerepe az egyén életében, tanulásának haszna. Játék a mondatokkal, nyelvi cselekvésekkel. A nyelv szintjei, a leíró nyelvtan egységei (hangtan, morfématan, szótan, mondattan, szövegtan). Hang, fonéma, bető. A hangok jelölése írásban, a bető. Hangtörvények. A hangtörvényekbıl fakadó helyesírási szabályok felelevenítése, helyesírási feladatok egyéni szükségletek szerint. A hangok szerepe a beszédben. A hangok keletkezése, tiszta ejtés. A szófajok beszédbeli és mondatbeli szerepe. A szófajok felismerése, szavak csoportosítása. Morfémák, szóelemek, szóalakok. A toldalékok szerepe a szó- és a mondatalkotásban. Szóalkotó játékok. Szintagmák keresése és jelölése. A szókincs fejlesztése a határozós és a jelzıs szintagmákhoz kapcsolódva. A tulajdonnevek és az igekötıs igék helyesírása. Általános helyesírási gyakorló feladatok az egyéni problémák feltárására és egyéni fejlesztésre. A helyesírás önálló fejlesztésének módjai, az önellenırzés eszközei.
15
Kapcsolódási pontok Társadalomismeret, idegen nyelv, természetismeret, matematika: helyesírás. Idegen nyelv: a nyelvek egyedisége és rokonsága.
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Nyelv, beszéd, beszédmód, jelrendszer, jeltípus, hang, bető, hasonulás, összeolvadás, morféma, szóelem, szóalak, toldalék, szintagma.
Tematikai egység/ Órakeret Mondat – szöveg – jelentés Fejlesztési cél 8 óra Az elızı félévben tanult nyelvtani ismeretek. Elızetes tudás A mondattani és a szövegtani ismeretek felidézése és bıvítése gyakorlati feladatok során. A központozás mint helyesírási probléma A komplex gyakorlása. mőveltségAz értı néma és hangos olvasás fejlesztése kreatív feladatokkal. A területhez jelentéstani ismeretek fejlesztése, szerepük felismerése a mővészi kapcsolható nyelvben és a hétköznapi kommunikációban. Szövegelrendezés. fejlesztési A szókincs bıvítése, a fogalmazási készség fejlesztése. Ismerkedés az feladatok egynyelvő szótárak használatával. Kapcsolódási pontok Ismeretek/fejlesztési követelmények Társadalomismeret, A mondat fogalma, a mondat szerkesztettsége és modalitása. A modalitás szerepe a közlı szándékának kifejezésében. Írásjelek. idegen nyelv, természetismeret, Az egyszerő és az összetett mondat felismerése, csoportosítása gyakorlati feladatok során. Az összetett mondat típusainak matematika: helyesírás. megkülönböztetése, összetett mondatok alkotása szerkezeti modellek alapján. A szöveg és a szövegkohézió. Szövegértési feladatok. A Idegen nyelv: a szövegelemzés lehetséges módszerei. A szövegkohézió nyelvi szófajok ismeretének elemei, lineáris kohézió (pl. névmások, toldalékok vizsgálata a szerepe a szófajokról és a morfémákról tanultak felidézésével). nyelvtanulásban; A szövegkohézió jelentésbeli elemei, globális kohézió (pl. a cím, a szövegértést segítı téma, a tétel- és kulcsmondatok, kulcsszavak; a bekezdések logikai technikák. viszonyának vizsgálata köznapi, irodalmi és saját szövegekben). Szövegfonetikai eszközök. Hangos olvasás, interpretálás, elıadómővészet. A fonetikai eszközökkel való tudatos bánásmód gyakorlása. A hangalak és a jelentés viszonya. Azonos alakú, egyjelentéső, többjelentéső, rokon értelmő, hangutánzó és hangfestı szavak felismerése, győjtése, csoportosítása. A rokon értelmő szavak szerepe a szóbeli és az írásbeli kommunikáció változatosságában, pontosságában és választékosságában. Szókincsbıvítı feladatok. Egyszerő és összetett mondat; kijelentı, felszólító, felkiáltó, óhajtó és kérdı mondat; kohézió, bekezdés, kulcsszó, kulcsmondat, fonetika, Kulcsfogalmak/ hangalak, jelentés, azonos alakú, egyjelentéső, többjelentéső, rokon fogalmak értelmő, hangutánzó és hangfestı szó, alakzat, ismétlés, fokozás, túlzás.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Elızetes tudás
Szövegértés, szövegalkotás I. Órakeret A szövegek szerkezete 8 óra Különbözı szövegek folyamatos olvasása. Az olvasottak lényegének felismerése. Kérdések megfogalmazása az olvasott szöveggel 16
A komplex mőveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok
kapcsolatban. Törekvés a gondolatok célhoz illeszkedı kifejezésére írásban. Különbözı megjelenéső és mőfajú szövegek átfogó megértése, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezése, a szövegbıl információk visszakeresése. A szöveg tartalmának összefoglalása, jegyzet és vázlat önálló készítése. Az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatban saját vélemény megfogalmazása szóban és írásban. Szövegalkotás során a különbözı mondatfajták használata. A helyesírás alapvetı szabályainak ismerete. Szótárak (papíralapú és internetes) gyakorlott használata, saját szókincs fokozatos bıvítése. A szövegek tagolása, fıbb szerkezeti elemeinek ismerete. A forrásellenırzés szempontjainak megismerése.
Kapcsolódási pontok Ismeretek/fejlesztési követelmények A szöveg jellemzıi, tartalmi és formai elemei. OKÉ-tematika Különbözı szövegek – különbözı szándékok: szerzık, illeszkedı részei. szövegalkotási célok, hogyan változik egy-egy szöveg a szándéktól Társadalomismeret, függıen. idegen nyelv, Különbözı célok – különbözı szövegmőfajok (típusok, jellemzık) természetismeret, – olvasástechnika, olvasás és szövegértés, hangos és néma olvasás matematika: utáni értés. szövegértést, Szövegek tagolása, szerkezeti elemek, kapcsoló elemek. szövegalkotást Az írásbeli és a szóbeli szövegalkotás eltérései, az eltérések okai, fejlesztı feladatok, hangos és néma típusai. olvasás gyakorlása. Szókincs bıvítése, szótárak, kézikönyvek használata. Internetes szótárak, helyesírás-ellenırzı programok, szótárprogramok használata, internetes keresés, források ellenırzésének kérdései. Rövid szóbeli szövegek leírása – írott szöveggé alakítása. Kulcsfogalmak/ Szöveg, szövegalkotási szándék és cél, szövegrész, kapcsolóelem, szótár, szó szerinti jelentés, üzenet. fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Elızetes tudás
A komplex mőveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok
Szövegértés, szövegalkotás II. Órakeret A történetalakítás eszközei 8 óra Az olvasott szövegrıl saját vélemény megfogalmazása szóban és írásban. Különbözı megjelenéső és mőfajú szövegek megértése. Információk keresése a szövegben. A szöveg tartalmának összefoglalása, önálló jegyzet és vázlat készítése. Történet létrehozása elıre meghatározott szempontok alapján, a történet részeinek, felépítésének meghatározása. A történetek variálhatóságának megtapasztalása, kipróbálása. Meghatározott szempontok szerint kiselıadások, referátumok önálló elkészítése. Különbözı beszédmőfajok meghatározása és megkülönböztetése. Különbözı beszéd/szövegmőfajok jellemzıinek ismerete.
Ismeretek/fejlesztési követelmények A történet fogalma, funkciója. Történetalakítás: a történet alapegységei, történetépítés. A történet variálhatósága, különbözı mőfajok. 17
Kapcsolódási pontok OKÉ-tematika illeszkedı részei.
Társadalomismeret, Saját történet létrehozása, szereplık, történetelemek kiválasztása, cselekménybonyolítás. idegen nyelv, A szöveg makroszerkezetének három egysége: bevezetés, tárgyalás, természetismeret, matematika: befejezés. szövegértést, Beszédmőfajok/szövegmőfajok. Elbeszélés, élménybeszámoló, felszólalás, hozzászólás, érvelés. szövegalkotást Köznyelv, irodalmi nyelv, nyelvi norma, szleng, rétegnyelvek, fejlesztı feladatok, csoportnyelvek. hangos és néma A kiselıadás, a referátum és a vázlat készítésének szabályai. olvasás gyakorlása. Forrásmegjelölés, forrásellenırzés. Történet, bevezetés, tárgyalás, befejezés, bekezdés, elbeszélés, Kulcsfogalmak/ élménybeszámoló, érvelés, rétegnyelv, nyelvi norma, referátum, fogalmak kiselıadás.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Elızetes tudás A komplex mőveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok
Irodalom – mővészetek – média I. Órakeret Mővészeti ágak, mőnemek, mőfajok 8 óra A rímes, ritmikus szöveg megkülönböztetése a prózától. Ismeretek Petıfi Sándor, Arany János, Gárdonyi Géza tanult mőveirıl, irodalmi alkotásokról való egyszerő saját szöveg alkotásának képessége. A köznyelvi és irodalmi szöveg különbségeinek felismerése. Mőnemek és mőfajok felismerése. A magas és tömegkultúra különbségeinek felismerése. Az ízlés fogalmának megértése, a modern kommunikáció mőfajainak megismerése. A mővészeti ágak megkülönböztetése. A manipuláció mőködési mechanizmusának belátása, a fikció fogalmának megértése, az alternatív valóságok szerepének belátása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Irodalom: Az irodalmi és a köznyelvi szövegek eltérései, az irodalom mint nyelvhasználat: az irodalmi szöveg felhívó jellege. Az irodalom mágikus jellege. Az irodalom szerepváltozása, virtuális valóságok. Mőnemek: epika, dráma, líra. Az egyes mőnemek legjellemzıbb mőfajai. Napló és blog mint irodalmi mőfajok, illetve az internet mőfajai. Levél, e-mail, sms, blog (eltérı nyelvezet, eltérı etikett). A Nyugat c. folyóirat. Internetes irodalmi lapok (Pl. Litera, Irodalmi Jelen, Spanyolnátha). Kortárs szerzık versei, szövegei. A krimi, sci-fi jellemzıi, témái. Groteszk, egyperces novellák. (Javasolt szerzık /mővek, mőrészletek/: Arany János, Móricz Zsigmond, Mikszáth Kálmán, Ady Endre, József Attila, Karinthy Frigyes, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Örkény István, Parti Nagy Lajos, Karafiáth Orsolya, Varró Dániel, Jónás Tamás, Szabó T. Anna.) Mővészet/Média: 18
Kapcsolódási pontok OKÉ-tematika illeszkedı részei. Társadalomismeret: tömegkultúra, média. Idegen nyelv: egyszerőbb, rövid irodalmi mővek eredeti nyelven való olvasása.
A mővészet fogalma, mővészeti ágak. Ismerkedés a következı fogalmakkal: magas kultúra, tömegkultúra, kommersz, ízlés. Az írott sajtó mőfajai. Fikció, manipuláció, hazugság, átverés, demagógia stb. Facebook, világháló, játékok, alternatív valóságok. Irodalmi szöveg, köznyelvi szöveg, mőnem, mőfaj, magas kultúra, Kulcsfogalmak/ tömegkultúra, fikció, manipuláció, virtualitás, alternatív valóság, fogalmak groteszk, ízlés.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Elızetes tudás
A komplex mőveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok
Irodalom – mővészetek – média II. Órakeret Az irodalom és a vizuális kultúra formanyelve és 8 óra eszközei Az irodalmi és a köznyelvi szövegek közötti különbségek felismerése. Önálló szóbeli és írásbeli megnyilatkozások irodalmi mővekrıl. Az alapvetı mőnemek és mőfajok jellemzıinek ismerete. A népköltészet, mőköltészet, mese, elbeszélés fogalmak ismerete. Az irodalom kezdeteivel kapcsolatos alapvetı ismeretek elsajátítása. A leggyakoribb alakzatok és szóképek felismerése. Néhány epikai mőfaj, valamint az elbeszéléssel kapcsolatos fogalmak ismerete és alkalmazása. Mővészfilmek és kommerszfilmek közötti különbség felismerése. Filmes adaptációk (képregény, regény, remake) jellemzıinek megállapítása. Ismerkedés az irodalom határterületeivel.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Irodalom: Oralitás – az irodalom kezdetei, népmesék, monda, legenda. Mőköltészet: eposzok, fabulák, anekdota, aforizma. Legfontosabb alakzatok és szóképek (pl. versszak, rím, alliteráció, ismétlés, felsorolás, fokozás, ellentét, metafora, megszemélyesítés, szimbólum). Önéletrajz, életrajz, útirajz az irodalomban. Dalszövegek, kortárs költészet, hangköltemények (pl. rap-szövegek, Lovasi András, Kiss Tibor, Parti Nagy Lajos, Kukorelly Endre, Marno János, Ladik Katalin). Novella, regény. (Pl. Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, F. Kafka, B. Hrabal.) Az elbeszélı szerepe és típusai. Cselekménybonyolítás, jellemábrázolás. Korrajz, társadalmi kontextus, szubkultúrák megjelenése a szövegben. Hagyomány, kánon, történetiség. Színhely, idıkezelés, beszédmód, valóság és fikció. Mővészet/Média: Graffiti az ıskorban és az ókorban. (Pl. barlangrajzok, pompeji falfeliratok, egyiptomi sírok). Graffiti ma: mővészet vagy kulturális környezetszennyezés. A képregény mint mőfaj, híres képregények. Képregények filmes 19
Kapcsolódási pontok OKÉ-tematika illeszkedı részei. Társadalomismeret: társadalmi környezet, szubkultúrák. Idegen nyelv: egyszerő irodalmi szövegek és falfirkák idegen nyelven, az idegen nyelvő filmek megértése a képi nyelv elemeinek felismerésével.
adaptációi (pl. Superman, Batman, Pókember, Sin City, Amerika kapitány, Asterix stb.). A képregény mint mővészet (pl. R. Lichtenstein). Mővészfilm, kommerszfilmek, reklámfilmek, plakátok. Filmes gegek, átverés, képi humor, rajzfilm, némafilm (Pl. Chaplin, Stan és Pan, Buster Keaton). Film és irodalom kapcsolta – adaptáció vagy új mőalkotás, remakeek. Népköltészet, mőköltészet, alakzat, szókép, epika, novella, regény, Kulcsfogalmak/ cselekmény, korrajz, hagyomány, szubkultúra, graffiti, képregény, fogalmak mővészfilm, közönségfilm, adaptáció.
Az egyes tanulók önmagukhoz viszonyítva a korábbinál tudatosabban és sikeresebben kommunikálnak. Ismerik a kommunikáció összetevıit, tudnak olvasni a nonverbális jelekbıl. Igyekeznek alkalmazkodni a helyzetnek megfelelı kommunikációs normákhoz. A tanulók ismerik a kommunikáció fajtáit, meg tudják különböztetni a hírt és a véleményt. Online kommunikációjuk tudatos, ismerik az internetes kommunikáció veszélyeit és illemtanát. A tanulók a pedagógus segítségével felismerik egyéni fejlesztési szükségleteiket, kialakul a helyes beszéd és a helyes írás iránti motiváció, fejlıdik az önellenırzés, az önálló tanulás képessége. A tanulók rendelkeznek a legalapvetıbb nyelvtani ismeretekkel, felismerik a nyelvi elemeket. A tanulók kissé biztosabb leíró nyelvtani ismeretekkel rendelkeznek, ezeket képesek gyakorlati feladatok során alkalmazni. Törekszenek arra, hogy szóban és írásban is teljes mondatokban fogalmazzanak, és törekszenek arra, hogy kevés helyesírási hibát ejtsenek. A tanulók hangosan és némán is értın olvasnak. Az olvasott szöveg A fejlesztés várt tartalmával kapcsolatban saját véleményt fogalmaznak meg szóban és eredményei a 9. írásban. Képesek a szövegben információkat keresni. Képesek évfolyam végén különbözı típusú szövegek tartalmának összefoglalására, jegyzet és vázlat önálló készítésére. Önállóan használják a hagyományos és az internetes szótárakat. Ismerik a forráskritika alapvetı szempontjait. Ismerik a netikett alapvetı szabályait és ezek alkalmazását. Képesek az irodalmi és köznyelvi szövegek közötti különbségek felismerésére. Képesek önálló szóbeli és írásbeli megnyilatkozásokra irodalmi mővekrıl. A tanulók ismeretei bıvülnek a képi, hangzó és a komplex eszközöket használó kommunikáció, különösen a reklámok és a filmek terén. Felismerik a durva manipulációt. Képessé válnak néhány filmnyelvi eszköz felismerésére és alkalmazására. A tanulók felismerik az egyszerő szövegek témáját, kulcsszavait, meg tudják határozni a bekezdések témáját és ezek kapcsolatát. Fejlıdik írásjel-használatuk és olvasási készségük. A tanulók gyakorlatot szereznek a vizuális, a hangzó és a komplex információk megértésében. Elmélyül a színek jelentésérıl szerzett tudásuk. Képesek stílusváltásra hivatalos helyzetben. Felismernek néhány jelentéstani elemet a mővészi nyelvben, és képesek 20
rokon értelmő szavakkal változatosabbá tenni mondanivalójukat. Képesek szóban és írásban logikusan elmesélni egy történetet. Tudnak legalább egy nyelvi szótárt használni. Képesek néma olvasással szövegek megértésére és felidézésére. Képesek történet írására elıre meghatározott szempontrendszer segítségével. Tudnak vázlatot készíteni megadott szempontrendszer alapján. Felismerik a helyesírási alapelveket, és helyesen alkalmazzák ıket. Képesek néhány alakzat és szókép felismerésére. Ismernek néhány epikai mőfajt, ismerik és alkalmazzák az elbeszéléssel kapcsolatos fogalmakat.
10. évfolyam A kommunikáció-magyar tanterv a 10. évfolyamon már alapvetıen a pályaorientációra, a mindennapi életben való eligazodásra készít fel, a kulcskompetenciák fejlesztését is ennek rendeli alá. Továbbra is szerepe van az alapvetı kulcskompetenciák fejlesztésében is. A NATban megfogalmazott nevelési célok tekintetében elsırendő szerepe a felelısségvállalásnak, a demokrácia iránti elkötelezettségnek, a tudatos állampolgári létnek, a pályaorientációnak. A tanulókat fel kell készíteni a vizsgaszituációkra, a pályaválasztásra, az önálló, tudatos kommunikációra, a kulturált nyelvhasználatra, a mindennapi életben gyakran felmerülı szövegtípusok megértésére. A 10. évfolyamon heti egy óra áll rendelkezésre, a kerettanterv az éves órakeret 90%át, azaz 32 órát határoz meg. A kerettantervet megvalósító KOMA program két, egy-egy félévet átívelı, közös, az osztály számára megvalósítandó projektfeladatot ajánl: az elsı félévben blogot írnak közösen a diákok (képekkel, zenékkel, kommentárokkal, bejegyzésekkel), a második félévben személyes portfóliót készítenek és életpálya-tervezéssel foglalkoznak. A 10. évfolyam legfontosabb céljai: — fejlıdjön a tanulók tanulási technikája, alakítsanak ki pozitív viszonyt a jövıbeli tanulás különbözı módozataihoz; — értsék meg az egész életen át tartó tanulásra való képesség és motiváció fontosságát; — kommunikációjuk során nem kortársi helyzetben kerüljék a szlenget és a vulgarizmust; — legyenek képesek folyamatosan és meggyızıen felolvasni érvelı szövegeket; — készüljenek fel a különbözı vizsgahelyzetekre; — legyenek képesek önálló, néma, értı olvasásra, meghatározott szempontok alapján különbözı mőfajú szövegek írására; — tudjanak rövid, elmondásra vagy felolvasásra szánt és arra alkalmas, különbözı mőfajú szövegeket írni; — legyenek képesek különbözı mőfajú szövegek önálló írására elıre megadott szempontok önálló alkalmazásával; — ismerjék a lényegkiemelés eszközeit; — használják tudatosan a digitális eszközöket, legyenek tisztában a világháló használatának etikai szabályaival és az internet használatának veszélyeivel.
21
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Elızetes tudás
A komplex mőveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok
A sikeres kommunikáció – nyelvi és kommunikációs Órakeret repertoár a gyakorlatban 8 óra Jártasság az írásbeli és szóbeli véleményalkotásban. Tömegkommunikációs ismeretek. Tény és vélemény megkülönböztetése. Véleményformálás szóban és írásban. Az önértékelés és a társértékelés szerepének ismerete a tanulás sikerességében. A tanulási technikák, az önértékelés és a társértékelés fejlesztése. A formális és az informális tanulási lehetıségek közötti tájékozódás. Írásbeli és szóbeli véleményformálás mővészeti alkotásokról. Az udvarias társalgás gyakorlása, a vulgarizmus csökkentése, elutasítása. Az érvelési technika, a vitakészség gyakorlati fejlesztése. A tanulók és mások által írott szövegek meggyızı elıadásának gyakorlása és e képesség, valamint a rögtönzés fejlesztése. Felkészítés a vizsgahelyzetekre. Az egész életen át tartó tanulásra való képesség és motiváció fejlesztése.
Kapcsolódási pontok Ismeretek/fejlesztési követelmények Személyes erısségek és gyengeségek megfogalmazása, megerısítés OKÉ-tematika és segítı bírálat a társaknak. A mővészeti ágakhoz való viszony illeszkedı részei. beépítése az önértékelésbe. Formális és informális tanulás, tehetség, kreativitás. Társadalomismeret: A családi viszonyok és a társalgási stílus történeti változásai. kommunikáció Disputa: érvelı szövegek alkotása szóban. A disputa szabályainak társadalmi és kulturális megismerése, egyszerősített játék. meghatározottságai, Tömegkommunikáció, televízió, internet. A média vélemény- és tömegkommunikáció, ízlésformáló szerepe. média, film. Pénz és tömegkommunikáció (pl. reklám, show, klip). Állásfoglalás az életstílusok, szerepminták körében, értékválasztás. Természetismeret, Társalgási stílus különbözı beszédpartnerek esetén. Udvarias matematika: társalgás. A vulgarizmus kerülése. kommunikációs Kulturált nyelvi megoldások kényes témák megbeszélésére. képességeket fejlesztı Különbözı stílusrétegek mőfaji sajátosságainak megfelelıen írt gyakorlatok. saját és kész szövegek felolvasása, elıadása, illetve rögtönzése. Kulturált véleményalkotás, önértékelés, egymás munkájának és Idegen nyelv: udvarias teljesítményének értékelése indoklással, fejlesztési tanácsokkal. társalgás, Érvelı mőfajok és szövegek, a meggyızés szolgálatában. A vizsga, véleménynyilvánítás. mint a meggyızés színtere. Formális és informális tanulás, egész életen át tartó tanulás; disputa, Kulcsfogalmak/ érvelés, érv, cáfolat, tételmondat; vulgarizmus, elıadói stílus, fogalmak testbeszéd, arcjáték, hangerı, hanglejtés, értékválasztás, érvelés.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Elızetes tudás A komplex mőveltségterülethez
Nyelv és társadalom – nyelvi rétegek, stílusrétegek
Órakeret 8 óra
Az eddig szerzett stilisztikai ismeretek. A stílusrétegek megkülönböztetése. Jártasság kialakítása a szépirodalmi mővek néhány stílusjegyének felismerésében. Fejlıdés a társalgási stílus gyakorlásában a vulgarizmus negatív 22
kapcsolható fejlesztési feladatok
voltának tudatosítása. A szövegalkotási, felolvasási és elıadási jártasság fejlesztése. Az alapvetı nyelvtörténeti ismeretek felelevenítése és bıvítése; a szinkron nyelvváltozatok közötti tájékozódási képesség megalapozása. A tanuló számára fontos nevek eredetének, jelentésének, valamint az asszonynév-választás törvényes lehetıségeinek megismerése.
Kapcsolódási pontok Ismeretek/fejlesztési követelmények Társadalomismeret, A szóbeliség és az írásbeliség stílusjegyei a magánéleti és a félhivatalos, publicisztikai helyzetekben. idegen nyelv, természetismeret, A tárgyalt mővekrıl szóló rövid kritikák, blogbejegyzések koherenciájának elemzése. matematika: Ismerkedés a publicisztikai, az elıadói (szónoki) és a tudományos helyesírás. (népszerő tudományos, ismeretterjesztı) stílus jegyeivel szövegek Idegen nyelv: a alapján. A különbözı stílusrétegekbe tartozó szövegek felismerése. globalizáció Nyelvtörténeti ismeretek, a magyar nyelv eredete, a szókincs következtében történeti rétegei néhány szöveg vizsgálatával. nemzetközivé vált Nyelvújítás, a technika és a globalizáció szerepe a nyelv szavak, néhány változásában. Szógyőjtés a technikával, a divattal és a zenével diáknyelvi és szleng elem idegen nyelven. kapcsolatban – köznyelvivé vált idegen és új szavak. Ismerkedés az utónévkönyvvel, a nevek eredetével és jelentésével. Nyelvváltozatok, nyelvjárások. Egy-egy a tanulók által ismert vidék nyelvjárásainak jellegzetességei. Tájszavak. Nyelvváltozatok, ifjúsági és diáknyelv. Szleng és argó. Szlengszótárak. A határon túli nyelvhasználat egy-két változata: kétnyelvőség, kevertnyelvőség, kettıs nyelvőség. Koherencia, publicisztika, stílusárnyalat, társalgási stílus, mővelt Kulcsfogalmak/ köznyelv, szleng, argó, nyelvtörténet, finnugor nyelvcsalád, fogalmak nyelvváltozat, nyelvjárás, tájszó.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Elızetes tudás
A komplex mőveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok
Órakeret 8 óra Önálló, néma, értı olvasás, meghatározott szempontrendszer alapján különbözı mőfajú szövegek írása, vázlatírás. Különbözı mőfajú szövegek önálló írása, elıre megadott szempontrendszer önálló alkalmazása, a lényegkiemelés eszközeinek alkalmazása. Képes instrukciók szöveggé formálása, illetve szöveges információk képpé alakítása. Egyszerőbb retorikai feladatok megoldása, retorikai szövegek önálló alkalmazása. Mindennapi szövegtípusok (önéletrajz, névjegy, álláshirdetés, kérvények stb.) megértése és önálló létrehozása. Szövegértés, szövegalkotás – retorikai gyakorlatok
Ismeretek/fejlesztési követelmények Álláshirdetések elemzése és alkotása személyes tényezık figyelembe vételével, önismeret. Lényegkiemelés különbözı mőfajú, családi témájú szövegekben (pl. újságcikk, blogbejegyzés). Érvelı szövegek vizsgálata és alkotása. 23
Kapcsolódási pontok OKÉ-tematika illeszkedı részei. Társadalomismeret, idegen nyelv, természetismeret,
Képes instrukciók szöveggé formálása v. szöveges instrukciók matematika: alapján egyszerő képek alkotása (összeszerelés, folyamatábra stb.). szövegértést, Írásbeli ítéletalkotás, kritika, értékelı szöveg írása. szövegalkotást Nézıpontváltás a szövegben. fejlesztı feladatok, Egyedi névjegy tervezése, megalkotása. hangos és néma Retorikai feladat, ünnepi beszéd alkotása (pl. ballagásra, olvasás gyakorlása. születésnapra, esküvıre, eljegyzésre, keresztelıre). A retorika nyelven kívüli eszközei. Retorikai feladat, beszéd alkotása tetszıleges témában. Érvelı szövegek olvasása és alkotása. Vers- vagy prózaírás sablon segítségével. Alapvetı stilisztikai ismeretek rendszerezése, gyakorlati alkalmazása szövegalkotás során. Kulcsfogalmak/ Lényegkiemelés, érvelés, ítéletalkotás, kritika, nézıpontváltás. fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Elızetes tudás A komplex mőveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok
Irodalom – mővészetek – média Órakeret Mőalkotások befogadása 8 óra Mőnemek és a hozzájuk kapcsolódó legfontosabb mőfajok ismerete, szempontok szerinti véleményalkotás irodalmi mővekrıl. Irodalmi mővekrıl, filmekrıl való véleményalkotás önálló kifejtése. Mővészeti irányzatok közötti különbségek felismerése. Mőalkotások megértésével, értelmezésével, befogadásával kapcsolatos legfontosabb ismeretek elsajátítása.
Kapcsolódási pontok Ismeretek/fejlesztési követelmények Irodalom: OKÉ-tematika Különbözı mőnemő és mőfajú irodalmi mővekrıl közös illeszkedı részei. beszélgetés és elemzés tematikus bontásban. (Javasolt szerzık : Ady Endre, József Attila, Áprily Lajos, Kányádi Társadalomismeret: Sándor, Dsida Jenı, Kukorelly Endre versei, F.M. Dosztojevszkij, kisebbségi lét, határon Krúdy Gyula, Tamási Áron, Márai Sándor, Szilágyi Domokos, túli magyarság. Esterházy Péter, Háy János mőveibıl részletek, Madách Imre, W. Shakespeare drámáiból részletek.) Idegen nyelv: idegen Mővészet/média: nyelvő filmek felirattal Legfontosabb avantgárd irányzatok jellemzıi (pl. expresszionizmus, vagy anélkül, képi futurizmus, dadaizmus, szürrealizmus, kubizmus, konstruktivizmus). nyelv, falfirkák. Mővészeti ágak, mőfajok, kifejezıeszközök, üzenet, hangulat. Mőalkotás és mőkedvelés, hobbi, giccs. Filmek a tematikus bontáshoz. (pl. M. Ferreri, Huszárik Zoltán, F. Zeffirelli, B. Luhrmann filmjébıl vett részletek, hollywoodi happy end filmek). Mőalkotások (vers, zene, film, tánc stb.). befogadása és kommentálása, a befogadó szerepe a mővek értelmezésekor. Kulcsfogalmak/ Avantgárd irányzatok, mőkedvelés, hobbi, giccs, befogadó, mőértelmezés. fogalmak
24
Fejlıdnek a tanulók tanulási technikái, a tanulók felismerik az egész életen át tartó tanulás szükségességét. Ismerik a hétköznapokban használatos dokumentumok típusait, azok kitöltésének módját, eligazodnak a hivatalos ügyekben használatos formanyomtatványok között, kitöltésükben alapszintő jártasságot szereznek. Többségük legalább nem kortársi beszédhelyzetben kerüli a szlenget és a vulgarizmust. A tanulók képesek folyamatosan és meggyızıen felolvasni érvelı szövegeket. Felkészültek a vizsgahelyzetek kommunikációs szempontú kezelésére. Rendelkeznek alapvetı nyelvtörténeti ismeretekkel, tudják, hogy egy idıben is többféle nyelvváltozat létezik. A fejlesztés várt Képesek önálló, néma, értı olvasásra, meghatározott szempontrendszer eredményei a 10. alapján különbözı mőfajú szövegek írására, vázlatírásra. évfolyam végén Tudnak rövid elmondásra vagy felolvasásra szánt és arra alkalmas szövegeket írni. Képesek különbözı mőfajú szövegek írására, elıre megadott szempontrendszer alkalmazásával, ismerik a lényegkiemelés eszközeit. Képesek a retorika alapvetı eszközeit alkalmazni érvelı szövegek szóbeli elıadásakor. Tisztában vannak a média vélemény- és ízlésformáló szerepével, felismerik a manipuláció eszközeit. Kulturáltabban mondanak véleményt a mőalkotásokról nemtetszés esetén is, képesek véleményüket egy-két érvvel alátámasztani. Felismerik a mővészeti irányzatok közötti különbségeket. Felismerik a képszerőség néhány stíluseszközét és a szépirodalmi stílus néhány jellegzetességét szépirodalmi mővekben.
IDEGEN NYELV
A szakiskolai program keretében a 9–11. évfolyamban minden tanuló számára kötelezı egy idegen nyelv tanulása. A hatékonyság szempontjából célszerő azt a nyelvet választani, amellyel való ismerkedést a tanuló az általános iskolában elkezdte. Az idegen nyelv mőveltségterület kerettantervének középpontjában a tanuló áll, illetve az a törekvés, hogy a tanuló a szakiskolai idegennyelv-tanulás során olyan kompetenciák birtokába jusson, melyek képessé teszik ıt az idegen nyelvi kommunikációra, valamint arra, hogy megfelelı motiváció esetén a kötelezı nyelvtanulás idıszakát követıen önállóan is tovább tudja ápolni és fejleszteni idegennyelv-tudását. A használható nyelvtudás a tanuló számára nemcsak azt jelenti, hogy jobb esélyekkel indul a munkaerıpiacon, hanem egyben kulcsot is ad a kezébe más népek, más kultúrák, s ezáltal önmaga, saját népe és saját kultúrája alaposabb megismeréséhez, jobb megértéséhez. A szakiskolába bekerülı tanulók tanulási nehézségekkel küzdenek, sokuk küzd az alapkészségekhez kapcsolódó problémákkal (írási, olvasási és számolási nehézségekkel). A legtöbbjük hátrányos szociális helyzető, és meglehetısen motiválatlan a tanulást illetıen.
25
Ezért a szakiskolai nyelvoktatásnak biztosítani kell az idegen nyelvi felzárkóztatás lehetıségét, a differenciált, szükség szerint az egyéni tanulás rendszerét. Fejleszteni szükséges a tanulók négy nyelvi alapkészségét, elsısorban a beszédértés és a beszédkészség területén, illetve ezekkel szoros összefüggésben és állandó kölcsönhatásban a tanulók stratégiai, szociális és személyes kompetenciáit. A kerettanterv tartalmazza a 9–11. évfolyamok idegennyelv-oktatásának fejlesztési céljait. A célokból kiindulva meghatározza a fejlesztési faladatokat, az ahhoz szükséges elızetes tudást, a követelményeket/tartalmakat, kulcsfogalmakat és a fejlesztés várt eredményeit az évfolyamok végén. A kitőzött célok megvalósításához a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelıen a program évi 36-36-34 tanítási héttel és 72-72-68 tanórával számol (heti 2 kötelezı tanóra). A mőveltségterület tanításának célrendszere alapját a kommunikatív kompetencia fejlesztése alkotja a négy nyelvi alapkészség – beszédértés, olvasásértés, beszédkészség, íráskészség – területén. A készségek közül a beszédértés és a beszédkészség, illetve a szóbeli interakció élvez elınyt. Az elérendı cél az, hogy a tanulók meg tudják oldani a nyelvhasználatot igénylı feladataikat az élet különbözı területein, a magánéletben, a közéletben, az oktatásban vagy a munka világában. A célnyelvi mőveltség és az interkulturális kompetencia fejlesztése eredményeképpen a tanulók legyenek képesek a saját és más kultúrák különbségeinek és hasonlóságainak értelmezésére, és váljanak nyitottabbá és érzékenyebbé más kultúrák iránt. Fontos a pozitív attitőd és motiváció kialakítása a nyelvtanulás, valamint általában más nyelvek és kultúrák megismerése iránt, a nevelési és tantárgy-integrációs lehetıségek kihasználásával a nyelvtanítás tartalmának rugalmas keretein belül. Az IKT alkalmazási képességének fejlesztése során a nyelvtanulás és a nyelvtanítás a mai kor igényeinek és szükségleteinek megfelelıen, a kommunikációs és információs technológiák használatának beépítésével történjék, ezzel is segítve az autonóm nyelvtanulóvá válást. Fontos cél a nyelvtanulási stratégiák kialakítása, azaz a nyelvtanuló legyen képes nyelvtudását önállóan fenntartani, továbbfejleszteni, emellett újabb idegen nyelveket hatékonyan és sikeresen elsajátítani. A fejlesztési feladatok meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy a szakiskolai tanulók esetében egy olyan célcsoportról van szó, melynek tagjai közül sokakra jellemzı, hogy tanulási nehézségekkel küzdenek, gyakori iskolai élményük a kudarc, kevés az önbizalmuk, csekély a tanulási motivációjuk, alacsony szintő az olvasottságuk, fejletlen a szövegértésük, az átlagosnál gyengébb a kommunikációs képességük, kevés támogatást, biztatást kapnak a szülıi háttértıl. Mindezek tükrében az idegennyelv-oktatásnak ebben az iskolatípusban kiemelt feladata a tanulók nyelvtanulási kedvének felkeltése és fenntartása. Segíteni kell a tanulókat abban, hogy bízzanak önmagukban, bebizonyítsák önmaguknak és környezetüknek: képesek az idegen nyelv elsajátítására és különbözı élethelyzetekben történı sikeres alkalmazására. Biztosítani kell számukra a feltételeket ahhoz, hogy logikusan egymásra épülı, kis lépésekben átismételhessék, rendszerezhessék és bıvíthessék korábban megszerzett nyelvtudásukat, vagy amennyiben valamilyen oknál fogva az elızı évfolyamokon nem, vagy csak rövid ideig tanulták az idegen nyelvet, felzárkózhassanak társaikhoz. Mindennek eléréséhez, teljesítéséhez fejleszteni kell a tanulók idegen nyelvi alapkészségeit a beszédértés és a beszédkészség elıtérbe helyezésével, ezen belül pedig a beszédkészség területén a nyelvhelyesség helyett a folyamatosság és a megfelelı szóhasználat középpontba állításával. Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia szoros összefüggésben és állandó kölcsönhatásban áll a tanuló általános kompetenciáival, és így fejleszteni szükséges a tanuló stratégiai kompetenciáját, nagy hangsúlyt helyezve azokra a stratégiákra, melyek elısegítik az önálló nyelvtanulóvá válást, melyek hatékonyabbá teszik a nyelvtanulást, és 26
megkönnyítik a nyelvhasználatot; interkulturális kompetenciáját, amibe beletartozik a saját és az idegen kultúra egymáshoz való viszonyításának képessége; a más kultúrák képviselıivel való kapcsolatteremtés készsége és képessége; a kultúrák különbözıségébıl adódó félreértések kezelésére való készség és képesség; szociális kompetenciáját, azaz az egymástól való tanulás és az egymásért végzett munka készségét és képességét; személyes kompetenciáit. A nyelvtanulás során a tanulókban alakuljon ki és maradjon ébren a kedvezı attitőd és motiváció a nyelvtanulás, a tanult nyelv, a célnyelven beszélı emberek és kultúrájuk, valamint más nyelvek megismerésére. Növeli a nyelvtanítás és -tanulás hatékonyságát, eredményességét, ha kialakul a tanulók együttmőködési készsége, részt tudnak venni pár- és csoportmunkában. A szakiskolában folyó idegennyelv-oktatás célja, hogy a tanulók a 11. évfolyam befejezésekor elérjék a Közös Európai Referenciakeretben meghatározott A1 minimumszintet a négy alapkészségben, elmozduljanak az A2 alapszint irányába, és a beszédértés és beszédkészség terén elérjék az A2 szintet. Optimális esetben a tanulók elérhetik az A2 szintet mind a négy alapkészségben. A1 szinten (minimumszint) a diák megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvetı fordulatokat, amelyeknek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni és be tud mutatni másokat, meg tud válaszolni és fel tud tenni olyan kérdéseket, amelyek személyes jellegőek (pl. hogy hol lakik), amelyek olyan emberekre vonatkoznak, akiket ismer, vagy olyan dolgokra, amelyekkel rendelkeznek. Képes nagyon egyszerő interakcióra, amennyiben a másik személy lassan és világosan beszél és segítıkész. Beszédértés: képes önmagára, családjára és közvetlen környezetére vonatkozó ismerıs szavakat és nagyon egyszerő mondatokat megérteni, ha lassan és érthetıen mondják azokat. Képes megérteni ismerıs kifejezéseket és egyszerő mondatokat, melyek a mindennapi élet konkrét szükségleteivel kapcsolatosak, ha lassan és érthetıen beszélnek hozzá, és a legfontosabb információkat többször elismétlik. Képes ismerıs témakörökön belül lassan és érthetıen elmondott rövid szövegek lényegét megérteni, ha sok bennük az internacionalizmus, és van ideje feldolgozni a hallottakat. Képes megérteni neveket, számokat, árakat és idıpontokat, ha lassan és érthetıen beszélnek hozzá. Olvasásértés: képes egyszerő és jól strukturált szövegekben, melyek a mindennapok konkrét szükségleteivel kapcsolatosak, egyes szavakat és nagyon egyszerő mondatokat megérteni. Képes arra, hogy a sok internacionalizmust tartalmazó és/vagy képekkel illusztrált információközlı szövegek témáját azonosítsa, és a lényegi információkat megértse. Ismerıs kontextusban képes megérteni neveket, számokat, árakat és idıpontokat, valamint egyes szavakat és nagyon egyszerő kifejezéseket. Beszédkészség: képes arra, hogy konkrét, ismerıs helyzetekben egyszerő szavakkal, hétköznapi szófordulatokkal és nagyon egyszerő nyelvtani szerkezetekkel alapvetı információkat adjon önmagáról és közvetlen környezetérıl. Képes ismerıs, hétköznapi helyzetekben röviden és jól begyakorolt fordulatok segítségével közléseket megfogalmazni úgy, hogy beszéd közben idınként esetleg hosszabb szüneteket tart, szavak után kutat az emlékezetében, küzd a nehéz szavak kiejtésével, és mondandóját olykor újrafogalmazza. Képes arra, hogy szavakat és szócsoportokat egyszerő kötıszavakkal, mint pl. „és”, „vagy”, „mert”, összekössön. Képes az abc hangjait és egy adott mennyiségő szót és kifejezést úgy kiejteni, hogy beszédét nagyobb erıfeszítés nélkül meg lehet érteni. Közléseiben nagyjából megfelelıen alkalmazza a szó- és mondathangsúlyt. Íráskészség: képes a személyére és az egészen mindennapi, ismerıs dolgokra vonatkozó adatokat röviden és egyszerően írásban megfogalmazni. Képes szótár segítségével mindennapi, ismerıs témákhoz kapcsolódó feljegyzéseket készíteni. Képes számára ismerıs 27
szavakat és gyakran használt fordulatokat nagyjából helyesen leírni. Képes arra, hogy szavakat és szócsoportokat egyszerő kötıszavakkal, mint pl. „és”, „vagy”, „mert” összekössön. Szóbeli interakció: képes egyszerő módon kommunikálni, ha beszédpartnere lassan és érthetıen beszél, továbbá hajlandó arra, hogy mondanivalóját szükség esetén többször, többféleképpen elismételje, és segítséget nyújtson a válaszadásban. Képes arra, hogy egyszerő beszélgetést kezdeményezzen, s ennek során érti és alkalmazza a köszönés, búcsúzkodás és az alapvetı udvariassági formák legegyszerőbb változatait. Képes néhány egyszerő, jól begyakorolt kifejezéssel és mondattal megoldani olyan ismerıs helyzeteket, melyek mindennapi, konkrét szükségleteihez kapcsolódnak. Képes jól ismert helyzetekben egyszerő szavak, kifejezések és nyelvtani szerkezetek segítségével megválaszolni a közvetlenül hozzá intézett kérdéseket, és képes arra, hogy ı maga is feltegyen egyszerő kérdéseket. Képes rövid beszélgetésben elıre begyakorolt fordulatok segítségével kommunikálni, még ha gyakran meg is akad, és keresi a szavakat. Képes arra, hogy beszédpartnere mondanivalóját a mondathangsúly alapján kijelentésként, kérdésként vagy felszólításként értelmezze. Képes beszédében a mondathangsúlyt úgy alkalmazni, hogy mondanivalójában többnyire világosan elkülönüljön a kijelentés, a kérdés és a felszólítás. Kiejtése legalább annyira érthetı, hogy beszélgetıpartnere többnyire követni tudja, amit mond. Írásbeli interakció: képes arra, hogy ismerıs témakörökben szótár segítségével egyszerő, rövid közléseket megfogalmazzon, miközben a tanult egyszerő nyelvtani szerkezetek használatában még bizonytalanságokat mutat. Képes arra, hogy személyes kapcsolatai ápolására rövid, egyszerő szövegeket alkosson (pl. üdvözlıkártya, levelezılap, e-mail). A2 szinten (alapszint) a tanuló megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az ıt közvetlenül érintı területekhez kapcsolódnak (pl. nagyon alapvetı személyes és családdal kapcsolatos információk, vásárlás, helyismeret, állás). Az egyszerő és rutinszerő nyelvi helyzetekben tud kommunikálni úgy, hogy egyszerő és direkt módon információkat cserél családi vagy mindennapi dolgokról. Le tudja írni nagyon egyszerő formában a viszonyulását valamihez, a közvetlen környezetében és olyan területeken, amelyek a legalapvetıbb szükségleteket érintik. Beszédértés: képes arra, hogy a mindennapi élet területén egyszerő mondatokat, gyakran használt szófordulatokat, szavakat megértsen. Képes arra, hogy felismerje a lassan és érthetıen, valamint irodalmi német nyelven elhangzó és ismerıs dolgokról szóló szövegek témáját. Képes ismerıs témakörökön belül érthetıen elmondott rövid szövegek lényegét megérteni, ha sok bennük az internacionalizmus, és van ideje feldolgozni a hallottakat. Képes egyszerő, rövid, mindennapokkal kapcsolatos szövegek témáját meghatározni, valamint a szövegekbıl egyszerő, személyes szükségletei szempontjából fontos információkat kiszőrni. Olvasásértés: képes egyszerő és jól strukturált, a mindennapi élettel összefüggı szövegek lényegét megérteni. Képes ismerıs témakörökben egyszerő és formalizált szövegeket megérteni, ha azok nagyrészt gyakran elıforduló szavakat és fordulatokat és/vagy internacionalizmusokat tartalmaznak. Képes arra, hogy hosszabb szövegekbıl kiszőrje és megértse a számára fontos információt. Beszédkészség: képes arra, hogy mindennapi helyzetekben egyszerő nyelvi eszközökkel kifejezze magát, miközben azonban még gyakran megakad, és szavak után kutat. Képes arra, hogy egyszerő szavakkal és esetenként rövid mondatokkal megközelítıen korrekt közléseket fogalmazzon meg közvetlen környezetével (pl. emberek, helyek és helyszínek, munkahelyi vagy iskolai tapasztalatok) kapcsolatosan. Képes csekély szókincs és egyszerő nyelvtani szerkezetek segítségével ismerıs témákról, személyes érdeklıdési körében közléseket megfogalmazni. Közléseiben többnyire világosan ki tudja fejezni szándékát. Képes egy esemény lefolyásáról megfelelı kötıszavak segítségével („elıször”, „aztán”, „azután”, „késıbb”, végül”) idıbeli sorrendben beszámolni. Képes arra, hogy szavakat és egyszerő 28
mondatokat kötıszavakkal (pl. „és”, „de”, „mert”) összekössön. Képes mondatait helyesen hangsúlyozni és hosszabb közléseit megfelelıen tagolni. Kiejtése többnyire nem nehezíti az értést, bár idegen akcentusa feltőnı. Íráskészség: képes arra, hogy egyszerő kifejezésekkel és rövid mondatokkal nagyjából hibátlan közléseket fogalmazzon meg közvetlen környezetével kapcsolatban (pl. emberek, helyek és helyszínek, munkahelyi vagy iskolai tapasztalatok). Képes arra, hogy csekély szókinccsel és néhány egyszerő nyelvtani szerkezettel egyszerő formában nyilatkozzon ismerıs témákról, ıt magát személyesen érintı kérdésekrıl. Képes egy esemény lefolyásáról megfelelı kötıszavak segítségével („elıször”, „aztán”, „utána”, „késıbb”, „végül”) idıbeli sorrendben beszámolni. Képes arra, hogy egyszerő mondatokat fogalmazzon meg, és ezeket egyszerő kötıszavakkal (pl. „és”, „de”, „mert”) összekösse. Képes néhány fontos helyesírási szabály megközelítıen helyes alkalmazására. Szóbeli interakció: képes ismerıs témákról egyszerő módon kommunikálni, ha beszélgetıpartnere irodalmi német nyelven szól hozzá, és hajlandó arra, hogy kérésre bizonyos dolgokat megismételjen vagy átfogalmazzon. Képes arra, hogy a mindennapi élet konkrét szükségleteihez kapcsolódó helyzetekben rövid, egyszerő kifejezésekkel, mondatokkal kommunikáljon, miközben a kevésbé ismerıs helyzeteket még nem mindig tudja megoldani, és esetenként félreértésekbe bonyolódik. Képes arra, hogy megoldjon ismerıs, egyszerő és rutinszerő nyelvi helyzeteket, de közléseit rövidre fogja. Képes arra, hogy ismerıs helyzetekben egyszerő nyelvi eszközökkel kommunikáljon. Képes arra, hogy ismerıs témakörben folyó beszélgetések során, ha azok lassan és érthetıen zajlanak, kövesse a beszélgetések fonalát, kérdéseket tegyen fel, illetve kérdésekre válaszoljon. Képes arra, hogy nem értés esetén megkérje beszélgetıpartnerét, ismételje meg a mondottakat, vagy betőzzön bizonyos szavakat, és kérésre ı maga is képes ezt megtenni. Képes beszédében a mondathangsúlyt úgy alkalmazni, hogy mondanivalójában világosan elkülönüljön a kijelentés, a kérdés és a felszólítás. Kiejtése többnyire nem zavarja közlései megértését. Írásbeli interakció: képes jól ismert helyzetekben megfelelı szókinccsel rövid, egyszerő közléseket fogalmazni, melyekben sok a formalizált elem, visszatérı szófordulat. Képes rövid, személyes jellegő szövegekben, melyek egyszerő formában eseményekre és kívánságokra vonatkoznak, a közléseket megérteni, és azokra egyszerő nyelvi eszközökkel reagálni. Képes gyakran használt szavak esetében alkalmazni a legfontosabb helyesírási szabályokat, s így a helytelen írásmódból adódó félreértéseket elkerülni. A fenti szintleírások alapján az elérhetı eredmények a helyi tantervekben tovább pontosíthatók, a lehetıségek és a szükségletek alapján az összes készségre vonatkozóan, vagy csak egyes készségterületeken kiegészíthetık, módosíthatók. Fontos, hogy ne csak a tanárok, hanem a tanulók is tisztában legyenek a nyelvtanításnyelvtanulás céljaival, az elérhetı eredményekkel. Ennek érdekében érdemes beszélgetéseket kezdeményezni velük, melyek során egyrészt megismerhetik a célkitőzéseket, másrészt kinyilváníthatják véleményüket, javaslatokat, kívánságokat fogalmazhatnak meg. A szakiskolai 9-10-11. évfolyam idegen nyelvi mőveltségterület tartalmát/témaköreit, illetve az órakeretet a következı táblázat tartalmazza. A 11. évfolyam eltérı óraszámai a kevesebb tanítási hét miatt állnak elı.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Elızetes tudás
A nyelvtanulás célja
Órakeret 2
Az általános iskolából hozott ismeretek az idegen nyelvek tudásának fontosságáról. 29
A komplex mőveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok
A tanulók általános iskolában szerzett tapasztalatainak számbavétele. A sikeres területek erısítése, fejlesztése, a kudarcok okainak feltárása, megoldások keresése az eredményes nyelvtanulás érdekében. Az elérendı nyelvi szintek tartalmának ismertetése. Célok meghatározása: a négy nyelvi alapkészség közül a beszédértés és a beszédkészség elıtérbe helyezése. A kommunikatív helyzetgyakorlatok szerepének hangsúlyozása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Az idegen nyelv tanulása során megélt sikerek és kudarcok tematikus összeállítása, elemzése. Egyéni helyzetelemzés a „Checkliste” segítségével. A szakiskolai nyelvoktatás céljainak meghatározása, a tanév során feldolgozásra kerülı témák ismertetése, egyeztetés alapján a sorrendiség rögzítése. A tanár-diák együttmőködési szabályok rögzítése.
Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom: hivatalos szövegek értelmezése.
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Az EU-tagállamokban beszélt nyelvek, nyelvcsaládok, nyelvrokonságok, jövevényszavak a történelmi eseményekhez köthetıen, a digitális technológia szókészlete, idegen szavak a mindennapjainkban, nyelvi fordulatok, anyanyelvi sokszínőség, idegen nyelvi korrektség.
Hogyan tanuljam az idegen-nyelveket?
Órakeret 9
Elızetes tudás
Az általános iskolában az idegen nyelvek tanulása során az alapkészségek területein: beszédértés, olvasásértés, beszédkészség, íráskészség, szóbeli interakció és az írásbeli interakció terén elsajátított technikák.
A komplex mőveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok
A környezet (osztálytársak, tanár, iskola), a nyelvtanulási szakasz legfontosabb célkitőzéseinek, tartalmainak megismerése, a tanulói vélemények figyelembe vétele ezek kialakításában. Az önálló tanulásra való képesség fontosságának beláttatása. A legalapvetıbb tanulótípusok megismerése, az ismereteket önmagára vonatkoztatása. A hatékony (nyelv)tanulási stratégiák használata. A stratégiai kompetenciák fejlesztése. Alapvetı ismeretek szerzése a célnyelvi országokról, a célnyelvnek Magyarországon, Európában és a világban játszott szerepérıl. Kapcsolódási pontok
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Természetismeret: Ismerkedés az új osztálytársakkal, a nyelvtanárral, az iskolával. idegrendszer és Ismerkedés a tantervvel, a tantervi célok megismerése és viselkedés. megvitatása, egyéni célok megfogalmazása. A szakiskolai tanulmányok során feldolgozandó témakörök megismerése és megvitatása. Ötletbörze a nyelvtanulás hatékonyságának növelésére. Nyelvórai szabályok – a közös munka kereteinek meghatározása. A célnyelvi országokkal kapcsolatos alapvetı ismeretek rendszerezése, elmélyítése, valamint a 30
célnyelvre, annak szerepére, hasznára vonatkozó ismeretek felfrissítése, újabb ismeretek megszerzése, bıvítése. (A 10–11. évfolyamokon ez az óraszám az elızı évfolyamokon tanultak tematikus ismétlésére szolgál.) Kulcsfogalmak/ fogalmak
Tanulási technika, tanulási stratégia: RJR- ráhangolás, jelentésteremtés, reflektálás; MURDER- MOOD – hangulatteremtés, motiválás. UNDERSTANDING – megértés; RECALLING – visszahívás; DIGEST – „emésztés”, feldolgozás; EXPANDING – kiterjesztés, önvizsgálat; REVIEWING – áttekintés, ismétlés.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Elızetes tudás
A komplex mőveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok
Én és a családom
Órakeret: 7
Az általános iskolából hozott, a témakörhöz kapcsolódó szókincs, a szőkebb/tágabb családon belüli kapcsolatrendszer, az ebbıl fakadó feladatkörök anyanyelven. A generációk fogalma, a kommunikáció lehetséges módjai a szőkebb/tágabb családon belül. Az idegen nyelv használata a feldolgozandó témakörhöz kapcsolódó kommunikatív helyzetekben. A négy nyelvi alapkészség fejlesztése, a tematikus szókincs bıvítése. A témakörhöz kapcsolódó kommunikatív helyzetek megoldásához szükséges legalapvetıbb nyelvtani szerkezetek felismerése és alkalmazása. Törekvés a folyamatosságra és az érthetı kiejtésre. Az interkulturális kompetencia fejlesztése. Nyitottság kialakítása a célnyelvet beszélı népek és kultúrájuk, valamint más népek és kultúrák iránt. Képesség kialakítása a saját népet és kultúrát kívülrıl, a külsı szemlélı helyzetébıl való szemlélésre. A stratégiai kompetencia fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Bemutatkozás (alapvetı személyi adatok: családnév, keresztnév, kor, lakhely, állampolgárság, foglalkozás, esetleg kedvenc ételek, kedvenc idıtöltés, háziállatok stb.). Családtagok bemutatása: rokoni kapcsolatok megnevezése, családtagok legfontosabb adatainak, jellemzıinek felsorolása (név, kor, foglalkozás, esetleg külsı és belsı tulajdonságok, kedvenc idıtöltés stb.). Egy napom: a mindennapokra jellemzı alapvetı tevékenységek felsorolása, napszakokhoz, esetleg idıpontokhoz való kapcsolása. A család egy hétköznapjának bemutatása, a családtagok feladatai. A témába vágó célnyelvi szövegek, hanganyagok feldolgozása alapján az adott nyelvterület országaiban élı hasonló korú fiatalok személyének, családjának megismerése.
Társadalomismeret: állampolgári jogok és kötelességek, egyének és közösségek szerepe a történelemben.
31
Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom: konfliktusok ábrázolása az irodalmi/mővészeti alkotásokban.
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Személyi adat, lakóhely, állampolgárság, foglalkozás, külsı és belsı tulajdonság, napszak, idıpont, családon belüli feladatok.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Elızetes tudás
A komplex mőveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok
Az otthonom
Órakeret: 6
Anyanyelven ismeri a lakhatási lehetıségeket, azok pozitívumait/negatívumait. Meg tudja nevezni a lakás helyiségeit, funkcióit, berendezési tárgyait, a mindennapi élethez szükséges eszközöket. Az idegen nyelv használata a feldolgozandó témakörhöz kapcsolódó kommunikatív helyzetekben. A négy nyelvi alapkészség fejlesztése, a tematikus szókincs bıvítése, A témakörhöz kapcsolódó kommunikatív helyzetek megoldásához szükséges legalapvetıbb nyelvtani szerkezetek felismerése és alkalmazása. Törekvés a folyamatosságra és az érthetı kiejtésre. Az interkulturális kompetencia fejlesztése. Nyitottság kialakítása a célnyelvet beszélı népek és kultúrájuk, valamint más népek és kultúrák iránt. Képesség kialakítása a saját népet és kultúrát kívülrıl, a külsı szemlélı helyzetébıl való szemlélésre. A stratégiai kompetencia fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
A tanuló szobájának, lakóterének bemutatása fényképek, rajz alapján. A kedvenc bútordarab bemutatása. A lakás egyéb helyiségeinek bemutatása. A lakás és közvetlen környezetének bemutatása (kert, park, üzletek, posta stb.). A szomszédok bemutatása. Az iskolától hazáig útvonal leírása. A témába vágó olvasott célnyelvi szövegek, hanganyagok feldolgozása alapján a nyelvterület országaiban élı hasonló korú fiatalok lakókörnyezetének megismerése. Tárgyak, személyek összefüggı leírása egyszerő nyelvi eszközökkel. A témakörhöz kapcsolódó hallott és olvasott szövegek feldolgozása. A beszélgetések, illetve a hallott/olvasott szövegek feldolgozása során kapott információk feldolgozása, kreatív módon történı megjelenítése (szóban, írásban, rajzos formában). Különbözı forrásokból származó, különbözı személyekkel kapcsolatos információk összevetése, hasonlóságok és különbségek felfedezése.
Társadalomismeret: földrajz és település kapcsolata
Kulcsfogalmak/ fogalmak
KOMA: hivatalos szövegek, dokumentumok létrehozása
Város, vidék, családi ház, sorház, bérház, albérlet, hajléktalanság, irány, hosszúsági mértékegység, online-vásárlás, online-tervezés, online-lakáshirdetés.
32
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Elızetes tudás
A komplex mőveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok
Az iskola és barátaim
Órakeret: 6
Anyanyelven ismeri az iskolatípusokat, azok képzési struktúráját, rendszerét. Tisztában van saját tanulmányi kötelezettségeivel, meg tudja fogalmazni helyét a rendszerben. Tudja a barátság fogalmat definiálni, ismeri a barátság mőködésének szabályrendszerét. Az idegen nyelv használata a feldolgozandó témakörhöz kapcsolódó kommunikatív helyzetekben. A négy nyelvi alapkészség fejlesztése, a tematikus szókincs bıvítése, A témakörhöz kapcsolódó kommunikatív helyzetek megoldásához szükséges legalapvetıbb nyelvtani szerkezetek felismerése és alkalmazása. Törekvés a folyamatosságra és az érthetı kiejtésre. Az interkulturális kompetencia fejlesztése. Nyitottság kialakítása a célnyelvet beszélı népek és kultúrájuk, valamint más népek és kultúrák iránt. Képesség kialakítása a saját népet és kultúrát kívülrıl, a külsı szemlélı helyzetébıl való szemlélésre. A stratégiai kompetencia fejlesztése. Kapcsolódási pontok
Ismeretek/fejlesztési követelmények
A magyarországi iskolarendszer megismerése, a különbözı Társadalomismeret: szakaszok tartalmi/tantárgyi elvárásai nagy vonalakban. iskola a történelemben. Vizsgarendszerek a magyarországi közoktatásban. Az iskolai hétköznapok rendje, a benne tevékenykedık feladatköre, kötelességei és jogai. A nevelés-oktatás folyamata során barátságok kialakulásának lehetséges módjai, helyszínei, a hosszú barátság, egy életen át tartó barátság feltételei. Egy jó vagy a legjobb barát bemutatása, személyes adatok, külsı, belsı tulajdonságok. A barátom és én – hasonlóságok és különbségek megnevezése. Közös programok. A témába vágó olvasott célnyelvi szövegek, hanganyagok feldolgozása alapján az idegen nyelvterület országaiban élı hasonló korú fiatalok lakókörnyezetének megismerése. Egyszerő nyelvi eszközök felhasználásával lebonyolított, többnyire irányított beszélgetések pár- és csoportmunkában, illetve plénumban. Személyek, tevékenységek összefüggı bemutatása/leírása egyszerő nyelvi eszközökkel. A témakörhöz kapcsolódó hallott/olvasott szövegek feldolgozása. A beszélgetések, illetve a hallott/olvasott szövegek feldolgozása során kapott információk feldolgozása, kreatív módon történı megjelenítése szóban, írásban, illetve rajzos formában. Különbözı forrásokból származó/különbözı személyekkel kapcsolatos információk összevetése, hasonlóságok és különbségek felfedezése.
33
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Iskolakötelezettség, alapkészség és -képesség, tanulási stratégia, tantárgyi alapkövetelmény, vizsgakövetelmény, általános mőveltség, élethosszig tartó tanulás, formális, non-formális, informális tanulás.
34
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Ruhatáram télen-nyáron, bevásárlás
Órakeret: 5
Elızetes tudás
Anyanyelven az évszakok jellemzıi, az emberi szervezetre gyakorolt hatásuk, annak védekezı mechanizmusa, illetve a tevıleges védekezés formái. Anyanyelven a korra, nemre jellemzı, az évszakok változását követı, nıi/férfi ruhadarabok, kiegészítı kellékek, valamint a praktikusság és divat fogalmak.
A komplex mőveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok
Az idegen nyelv használata a feldolgozandó témakörhöz kapcsolódó kommunikatív helyzetekben. A négy nyelvi alapkészség fejlesztése, a tematikus szókincs bıvítése, A témakörhöz kapcsolódó kommunikatív helyzetek megoldásához szükséges legalapvetıbb nyelvtani szerkezetek felismerése és alkalmazása. Törekvés a folyamatosságra és az érthetı kiejtésre. Az interkulturális kompetencia fejlesztése. Nyitottság kialakítása a célnyelvet beszélı népek és kultúrájuk, valamint más népek és kultúrák iránt. Képesség kialakítása a saját népet és kultúrát kívülrıl, a külsı szemlélı helyzetébıl való szemlélésre. A stratégiai kompetencia fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Az évszakok jellemzése, hatásai az emberi szervezetre. A nıi/férfi ruhadarabok és kiegészítık megnevezése, ezek interakcióban való használata. A tanuló kedvenc ruhadarabjai, hajviselet, smink és testékszerek. Mit vegyek fel? Öltözékek összeállítás, a különbözı élethelyzetekben/alkalmakra – az iskolában, buliban, osztálykiránduláson, farsangra, ünnepeken, színházban viselt ruhadarabok. Az idıjárás megfigyelése napra/hétre/évszakra/égövre vonatkozóan. Esetleg: extrém idıjárási viszonyok okozta katasztrófák. Új ruhadarab, cipı, kiegészítık vásárlása a szaküzletekben, plázákban, illetve online-áruházakban. Segítségkérés szóban, írásban. Ok-okozati összefüggések észrevétele az évszakok és az öltözködés között. A divat, praktikusság, az ár-érték arányának fogalma. A témakörhöz kapcsolódó hallott/televízióban látott/olvasott szövegek feldolgozása. Szövegszegény dokumentumok, grafikonok, térképek, diagramok értelmezése.
Társadalomismeret: a divat története
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom: irodalmi és hétköznapi szövegek értelmezése.
Évszak, napszak, idıjárási jelenség; second hand, online-vásárlás, bankkártyával történı fizetés, reklamálás, árucsere, természetes/környezetre káros alapanyag, a vásárlás mint szenvedélybetegség, fogyasztói társadalom, veszélyforrás, védekezés.
35
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Eszem-iszom, étkezés
Órakeret: 6
Elızetes tudás
A korábbi formális és informális módon elsajátított ismeretek az étkezéssel kapcsolatban, alapanyagok eredete, feldolgozási módjai, receptek értelmezése, ételek elkészítése otthon, vendéglıben, fast food vendéglıben, az egészséges táplálkozás ismérvei, a helytelen táplálkozás okozta betegségek.
A komplex mőveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok
Az idegen nyelv használata a feldolgozandó témakörhöz kapcsolódó kommunikatív helyzetekben. A négy nyelvi alapkészség fejlesztése, a tematikus szókincs bıvítése, A témakörhöz kapcsolódó kommunikatív helyzetek megoldásához szükséges legalapvetıbb nyelvtani szerkezetek felismerése és alkalmazása. Törekvés a folyamatosságra és az érthetı kiejtésre. Az interkulturális kompetencia fejlesztése. Nyitottság kialakítása a célnyelvet beszélı népek és kultúrájuk, valamint más népek és kultúrák iránt. Képesség kialakítása a saját népet és kultúrát kívülrıl, a külsı szemlélı helyzetébıl való szemlélésre. A stratégiai kompetencia fejlesztése. Kapcsolódási pontok
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Természetismeret: Az étkezési szokások – mikor, mit, hol szokott enni/inni a tanuló. táplálkozás, emésztés, Hogyan étkezik a család, mi a menü hétköznap, ünnepnap, baráti kiválasztás. összejövetelek alkalmával? Milyen alkalmakkor étkezik a család házon kívül? Hogyan zajlik ez az esemény? Munkamegosztás a családban – ki vásárol, ki fız, ki teríti meg/szedi le az asztalt, ki mosogat? Az étkezési etikett otthon és vendégségben. Az egyszerő ételek receptjei, amelyeket a tanuló maga is el tud készíteni, az összetevık, az elkészítés módjának szóbeli ismertetése. Kedvenc ételek és az egészség megırzése. Az egészséges étkezés alapszabályai. A család étkezésére költhetı havi összeg, a gazdálkodási, döntési attitőd. Vásárlás a szupermarketben, piacon, pékségben, hentesnél és az ıstermelıtıl. Az étkezési szokások, az egészség megırzése, illetve a betegség kialakulása közötti összefüggések felismerése. Egyszerő nyelvi eszközök felhasználásával lebonyolított, többnyire irányított beszélgetések pár- és csoportmunkában, illetve plénumban. Tárgyak, események, cselekvéssorok összefüggı leírása egyszerő nyelvi eszközökkel. A témakörhöz kapcsolódó hallott/olvasott szövegek feldolgozása. Szövegszegény dokumentumok, grafikonok, diagramok, statisztikai adatok értelmezése. A beszélgetések, illetve a hallott/olvasott szövegek feldolgozása során kapott információk feldolgozása kreatív módon – kollázs, rajz, fotó, poszter – történı megjelenítése.
36
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Bioélelmiszer, élelmiszeripar, adalék, tömegtermelés, alacsony tápanyagértékő élelmiszer, friss, tápanyagban gazdag élelmiszer, termelési, tenyésztési, fızési technológia, táplálkozás, egészség, betegség, fızés mint hobbi, élelmiszeripari foglalkozás, mezıgazdasági foglalkozás, fogyasztói társadalom, veszélyforrás.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Szabadidımben
Órakeret: 7
Elızetes tudás
A kulturális és sporttevékenységek egészséges aránya, a nyomtatott és elektronikus média eszközei, a közösségi aktivitások, a zene, a tánc, a színház, az utazás, a mindennapok sportja, extrém-sportok, egészség megırzése, illetve annak veszélyeztetése, számítógép a munkánkban és a szabadidınkben. Az elektronikus média mint a haladás, illetve a függıség eszköze.
A komplex mőveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok
Az idegen nyelv használata a feldolgozandó témakörhöz kapcsolódó kommunikatív helyzetekben. A négy nyelvi alapkészség fejlesztése, a tematikus szókincs bıvítése, A témakörhöz kapcsolódó kommunikatív helyzetek megoldásához szükséges legalapvetıbb nyelvtani szerkezetek felismerése és alkalmazása. Törekvés a folyamatosságra és az érthetı kiejtésre. Az interkulturális kompetencia fejlesztése. Nyitottság kialakítása a célnyelvet beszélı népek és kultúrájuk, valamint más népek és kultúrák iránt. Képesség kialakítása a saját népet és kultúrát kívülrıl, a külsı szemlélı helyzetébıl való szemlélésre. A stratégiai kompetencia fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Munkamegosztás a családban – a tanuló feladatai, amelyeket szívesen végez, és amelyeket nem. A tanuló kedvenc idıtöltése, kedvenc filmje, kedvenc könyve/olvasmányai, olvasási szokásai esti programjai, hétvégi programjai, kedvenc zenéje, tévénézési szokásai, haverok, bulik, közös programok. Sportok, amelyeket a tanuló őz/szeret– sport az iskolában és az iskolán kívül, tömegsport, versenysport, extrém sportok. Az egészséges életmód feltételrendszerének megteremtése, annak akadályai, belsı-külsı tényezıi. A belsı béke, lelki egyensúly és a szabadidı eltöltésének módja és idıtartama. A fizikális erınlét, a szellemi és testi teljesítıképesség összefüggése. Statisztikai adatok elemzése és következtetések levonása. Szenvedélybetegségek kialakulásának okai, a gyógyíthatóság feltételrendszere. Tervezett szabadidıs tevékenységek, avagy mit hoz a nap. Egyszerő nyelvi eszközök felhasználásával lebonyolított, többnyire irányított beszélgetések pár- és csoportmunkában, illetve
Természetismeret: állandóság és változatok – információ, szexualitás, az emberi élet szakaszai.
37
plénumban. A témakörhöz kapcsolódó hallott/olvasott szövegek feldolgozása. A különbözı forrásokból származó/különbözı személyekkel kapcsolatos információk összevetése, hasonlóságok és különbségek felfedezése. Kulcsfogalmak/ fogalmak
Szabadidıs tevékenység, egészségmegırzés, kikapcsolódás, erıgyőjtés, aktív/passzív tevékenység, szenvedélybetegség, testépítés, a szellem karbantartása, munka és szabadidı aránya, fogyasztói társadalom, veszélyforrás.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Elızetes tudás
A komplex mőveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok
Válasszunk szakmát!
Órakeret: 11
Családi tradíciók, sikerszakmák, divatszakmák, fizikai erınlétet/ szellemi teljesítményt igénylı szakmák, hiányszakmák, alkalmazotti/beosztotti státusz, vállalkozói szemlélet. A formális tanulás során a tantárgyi tartalmak ismerete, a kiválasztott szakmáról szerzett ismeretek, a munkaerı-piaci helyzet aktuális ismerete. A munkába-állás feltételei, kereseti lehetıségek, munkahelyi biztonsági elıírások, munkajogi viták, jogorvoslati lehetıségek. Az idegen nyelv használata a feldolgozandó témakörhöz kapcsolódó kommunikatív helyzetekben. A négy nyelvi alapkészség fejlesztése, a tematikus szókincs bıvítése, A témakörhöz kapcsolódó kommunikatív helyzetek megoldásához szükséges legalapvetıbb nyelvtani szerkezetek felismerése és alkalmazása. Törekvés a folyamatosságra és az érthetı kiejtésre. Az interkulturális kompetencia fejlesztése. Nyitottság kialakítása a célnyelvet beszélı népek és kultúrájuk, valamint más népek és kultúrák iránt. Képesség kialakítása a saját népet és kultúrát kívülrıl, a külsı szemlélı helyzetébıl való szemlélésre. A stratégiai kompetencia fejlesztése. Kapcsolódási pontok
Ismeretek/fejlesztési követelmények
38
Mit várok a holnaptól? – Képekkel, rajzokkal, rövid szövegekkel illusztrált beszámoló a közeli jövı terveirıl. Mit várok a távolabbi jövıtıl? – Képekkel, rajzokkal, rövid szövegekkel illusztrált beszámoló a távolabbi jövı terveirıl: a család, az ideális partner, gyerekek, nagycsalád, lakáskörülmények; álmaim háza/lakása/kertje, utazások; álmaim országa/városa, foglalkozásom, munkakörülményeim, baráti köröm, társas életem, autóm. Foglalkozások a környezetemben – táblázatos összeállítás, elınyök és hátrányok megfogalmazása. A magyar iskolarendszer felépítése/képzési formák – helyem, lehetıségeim ebben a rendszerben. Összehasonlítás az idegen nyelvterületen kínálkozó lehetıségekkel. Álmaim foglalkozása, a munka világa, kereseti lehetıségek, munkaidı, munkakörülmények, munkatársak, érdekes, különleges foglakozások, az álláskeresés lehetıségei, az állásinterjú formái, menete, elemei, fogalmak ismerete. Pontokba rendezett önéletrajz elkészítése, egyszerő bemutatkozó levél megfogalmazása. Szakmacsoportos rész Milyen foglalkozások tartoznak egy adott szakmacsoportba? Hol és hogyan lehet megszerezni a megfelelı szakmai képesítést (esetleg összehasonlítva az idegen nyelvő országokkal)? Milyen ismeretek, készségek, képességek szükségesek egy adott szakma gyakorlásához? Milyen tevékenységeket, feladatokat kell ellátni az adott szakmában dolgozóknak? Melyek a munkavégzés legfontosabb eszközei? Milyenek a munkakörülmények és a kereseti lehetıségek, perspektívák a jövıt illetıen?
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Elızetes tudás
A komplex mőveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok
Társadalomismeret: globalizációs jelenségek. Matematika: százalékszámítás, hatványozási ismeretek . Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom: hivatalos szövegek, dokumentumok létrehozása.
Formális, non-formális, informális tanulás, tanulmányi idı, tandíj, tanulmányok abszolválása, álláskeresés, önéletrajz, állásinterjú, munkába állás, életpálya-építés, egész életen át tartó tanulás, családi bevétel, kiadás, diákmunka, alkalmi munka, fıállás, mellékállás, értelmiségi lét, alkalmazotti/beosztotti lét, vállalkozói attitőd, megélhetés, korlátozott lehetıség, családi pénzügyi gazdálkodás.
Végre itt a nyár! - projekttervek
Órakeret: 4
Aktív/ passzív pihenés, országjárás, külföldi utazás, biciklitúrák, szállásfoglalás, étkezés, közlekedés, útikönyv, információgyőjtés, tapasztalatcsere. Az idegen nyelv használata a feldolgozandó témakörhöz kapcsolódó kommunikatív helyzetekben. A négy nyelvi alapkészség fejlesztése, a tematikus szókincs bıvítése. A témakörhöz kapcsolódó kommunikatív helyzetek megoldásához szükséges legalapvetıbb nyelvtani szerkezetek felismerése és alkalmazása. Törekvés a folyamatosságra és az érthetı kiejtésre. Az interkulturális kompetencia fejlesztése. 39
Nyitottság kialakítása a célnyelvet beszélı népek és kultúrájuk, valamint más népek és kultúrák iránt. Képesség kialakítása a saját népet és kultúrát kívülrıl, a külsı szemlélı helyzetébıl való szemlélésre. A stratégiai kompetencia fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Terveim a nyárra (mikor kelek, mivel/kivel töltöm a napokat, heteket, hónapokat), a valós és álom úticél megnevezése, szálláskeresés, információkérés. Bejelentkezés a szállásra – hotel, ifjúsági szállás, kemping –, reklamálás, probléma/panasz udvarias kinyilvánítása, segítség kérése, jegyvásárlás. Diákmunka nyáron – lehetıségek itthon és külföldön. Projektjavaslatok: - Plakát/kollázs készítése álmaink országáról/városáról. - Képekkel, reáliákkal illusztrált beszámoló egy osztálykirándulásról a partner osztálynak. - Utazás megtervezése az idegen nyelvő katalógusok kínálata, internet stb. alapján. - Kvízjáték összeállítása a célországgal kapcsolatos ismeretek körébıl a párhuzamos osztály számára, vagy a csoportot kétfelé bontva.
Természetismeret: térképhasználat, országismeret.
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom: információforrások használata (prospektusok, képek), szövegalkotás.
Hazai/külföldi nyaralás, kikapcsolódás, erıgyőjtés, relaxáció, lelki feltöltıdés, útiterv, elızetes informálódás, alkalmazkodás, beilleszkedés, szellemi/fizikális pihenés, aktív pihenés.
A tanuló képes megnevezni és rendszerezni az eddigi tapasztalatait a nyelvtanulás során, képes eldönteni, hogy mely területek voltak sikeresek, illetve kudarcosak, képes a nyelvi készségek területein szerzett tudás/hiány mértékét meghatározni, képes megfogalmazni, hogy milyen erıfeszítésekre hajlandó a sikeres nyelvtanulás érdekében, együttmőködést mutat a tanárával a célok elérése érdekében. Beilleszkedik az új tanulási környezetbe, megismeri és elfogadja az elıtte álló tanulási szakasz legfontosabb célkitőzéseit, tartalmait, látja az általa tanult idegen nyelv szerepét, fontosságát saját maga és környezete A fejlesztés várt életében. eredményei a 11. Rendelkezik a célnyelvi országokkal kapcsolatos és a célnyelvnek a évfolyam végén szőkebb és tágabb környezetében játszott szerepére vonatkozó alapvetı ismeretekkel. Érti és érzi a hatékony tanulás érdekében a tanulási stratégiák ismeretének fontosságát, képes a legalapvetıbb tanulási stratégiák alkalmazására. Ismeri és elfogadja a csoportban való nyelvtanulás eredményessége érdekében az általa betartandó szabályokat. Képes a „család”, az „otthon”, a „barát-osztálytárs” az „idıjárásöltözködés”, az „élelmiszerek-étkezési szokások”, a „szabadidı” és a „szakma világa” témakörökhöz kapcsolódó hallott/olvasott szövegekbıl a legalapvetıbb információk kiszőrésére és felhasználására egy 40
meghatározott kommunikatív feladat elvégzése érdekében. Képes arra, hogy az idegen nyelvi kommunikatív helyzetekben egyszerő kérdésekre válaszoljon, vagy néhány nagyon egyszerő, összefüggı mondatban meséljen a fent említett témakörök tartalmairól. Ismeri és megfelelıen alkalmazza a témakörökhöz kapcsolódó kommunikatív helyzetek megoldásához szükséges alapvetı szókincset és nyelvtani szerkezeteket. Érdeklıdéssel, nyitottan fordul a másság felé.
MATEMATIKA
A matematika tanulásának eredményeként a tanulók megismerik a világ számszerő vonatkozásait, összefüggéseit, az ember szempontjából legfontosabb törvényszerőségeket, relációkat. A tantárgyi ismeretek elsajátítását olyan problémák, eljárások alkalmazásával kell segíteni, hogy a tanulók ismerjék fel a matematika gyakorlati életben és más ismereteik bıvítésében való alkalmazhatóságát, és hasznosítsák is azt. Mindezek elemzéséhez, megismeréséhez, de elsısorban szakmai gyakorlati alkalmazásához legyenek algebrai, halmazelméleti, geometriai ismereteik, melyekkel képessé válnak a világ térbeli, idıbeli folyamatainak objektív értelmezésére, a változás, fejlıdés tendenciáinak felismerésére. A tanulási folyamatot, a tevékenységeket úgy kell megszervezni, hogy növekedjék a tanulók figyelem-koncentrációja, fejlıdjék önálló és logikus gondolkodásuk, kreativitásuk, probléma- és összefüggés-felismerı és a fegyelmezett, precíz (kooperatív) munkára való képességük, bıvüljön kommunikációs terük (szöveg, ábra, jelrendszer), legyen igényük a folyamatos önellenırzésre. Mindezen célok elérése érdekében a hangsúlyokat a következı területekre, tevékenységekre helyezzük: — a hétköznapok matematikája (gyakorlat, becslés, kerekítés, fejben számolás); — kommunikáció fejlesztése (szöveges problémamegoldás); — szövegek matematikai tartalmának értelmezése, elemzése; — kombinatorika, valószínőség, statisztika elemei; — matematikai modellek és alkalmazhatóságuk; — algoritmus, kiszámíthatóság; — mennyiségek közötti kapcsolatok (függvényjellegő, illetve valószínőségi) megértése; — többféle megoldási mód keresése; — önellenırzés módjai (eredmény realitása); — számológép és számítógép használata. Célunk, hogy a szakiskola elvégzése után a tanuló legyen képes — elvégezni alapmőveleteket racionális számkörben; — elvégezni egész kitevıjő hatványozást a racionális számkörben; — behelyettesíteni, megbecsülni és kiszámolni (géppel) adott (szakmai) képletek értékét; — matematikailag értelmezni egyszerő szöveges problémákat; — megoldani egyszerőbb szöveges feladatokat; 41
— megoldani egy ismeretlenes elsıfokú egyenleteket; — értelmezni relációkat pl. (kisebb, nagyobb), logikai kapcsolatokat (pl. és, vagy, haakkor, is); — alkalmazni az egyenes és fordított arányosságot, a százalékszámítást; — használni elemi geometriai fogalmakat; — elvégezni elemi méréseket, geometriai számításokat, mértékegységeket használni; — felismerni a szimmetria, hasonlóság, egybevágóság eseteit; — tájékozódni a számegyenesen, derékszögő koordinátarendszerben; — felismerni egyszerőbb sorozatokat (számtani, mértani); — felismerni mőveletsorokat, algoritmusokat; — értelmezni, létrehozni egyszerő grafikonokat, diagramokat, táblázatokat; — felismerni, értelmezni a matematika (halmazok, valószínőség számítás, kombinatorika, statisztika, geometria) elemi fogalmait, szakkifejezéseit; — megfogalmazni a szakma tanulása során felmerült matematikai jellegő kérdéseit, problémáit, megoldást keresni; — új információkat keresni könyvtárban, interneten. Módszereit és ismeretelemeit tekintve a matematika tanítása szorosan kapcsolódik a többi komplex mőveltségterület moduljaihoz (kommunikáció, értı olvasás, pontos fogalmazás, grafikonok, statisztikák, képletek a szakmában, természeti, gazdasági törvényszerőségek stb.). Folyamatosan kötıdnie kell a szakmatanulás szükségleteihez és eszközként kell alkalmaznia az informatikát (számítógép, oktatóprogramok). A matematika tanítása alkalmazásközpontú, elsısorban az induktív gondolkodásra épít, tevékenységhez kapcsolódik, és törekszik az egyre önállóbb tanulói munkára is építeni. Az iskolai tanuló számára – minél csekélyebb elıismerettel rendelkezik, annál inkább – a saját hétköznapi teendıin, azok megoldásán át vezethet az út a magasabb absztrakciós szint felé (aminek itt csupán az alsóbb lépcsıfokaiig juthatunk el). Másrészt minden más ismeretanyag, információ feldolgozása igényli a matematikai eszközök használatát, e tényt kell tudatosítanunk. A tanítási óra a gyakorlatból (ideális esetben a tanulók által hozott problémából) indul ki, és következtetései, eredményei (általánosan alkalmazhatóan) oda is térnek vissza. Az óravezetésnek rugalmasnak, spontánnak kell lennie, gyakran és hangsúlyozottan a tanulók ötleteire, kérdéseire, kéréseire kell alapoznia. Az egyes évfolyamokon a fı témakörök ismétlıdnek (a feladatok nem!), ami egyre bıvülı, magasabb szinten történı ismétlésre és elmélyítésre ad lehetıséget, elısegíti a már ismert anyag rögzítését, illetve módot ad az elızı évi ismeretek kiegészítésére, a következı év szintjének beállítására. Itt a tanárnak jelentıs differenciálásra van módja az egyes osztályok és egyes tanulók elıképzettsége, motiváltsága, képességei szerint. (A tematikus egységekhez rendelt óraszámok hozzávetıleges arányokat fejeznek ki, minthogy a tantárgyi sajátosságok következtében az egyes részegységek feldolgozásában átfedések fordulnak elı, pl. képletek behelyettesítése, képletgyőjtemények használata a geometria, az algebra, a függvények témakörnél is elıfordul, vagy szöveges probléma megoldásakor geometriai jellegő kérdésbıl is kiindulhatunk.)
42
9. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Elızetes tudás A komplex mőveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok
Órakeret 10 óra Elemi számolás, alapmőveletek, tízes számrendszer, algebrai kifejezés, képlet behelyettesítési értéke, zsebszámológép használata. A tájékozódás fejlesztése a világ mennyiségi viszonyaiban. Megismeréshez szükséges képességek fejlesztése (tapasztalat, képzelet, emlékezés, gondolkodás, rendszerezés, ismerethordozók használata). Problémakezelés és -megoldás fejlesztése. A kreativitás (adott feltételek szerinti) fejlesztése. Akarati, érzelmi, önfejlesztı képességek fejlesztése, az együttéléssel kapcsolatos értékek erısítése (kommunikáció, együttmőködés, motiváltság, önszabályozás, énkép). Számtan, algebra
Kapcsolódási pontok Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom; osztályközösség-építés; idegen nyelv: szövegértés, kommunikáció, önismeret, Törekvés az/ önálló, aktív munkára, kreativitásra, kommunikációra, tanulási technikák, kooperációra. kooperáció. Eredmények korrekt szöveges megfogalmazása. Matematikai ismeretek helyes alkalmazása gyakorlati problémákban: logikus, fegyelmezett, kritikus/önkritikus gondolkodás. Növekvı igény az önellenırzésre. Fogalmak, szakkifejezések felismerése. Zsebszámológép használata. Szám, alapmővelet, hatvány, négyzetgyök, azonosság, normál alak, Kulcsfogalmak pontosság (hibahatár), számegyenes, számhalmazok. Ismeretek/fejlesztési követelmények A racionális számok írása, olvasása, összehasonlítása. A tízes számrendszer használata, ábrázolás számegyenesen, alapmőveletek, hatványozás (10 hatványai), elvégzése, négyzetgyökvonás (számológéppel). Algebrai kifejezések (összevonás), képletekbe behelyettesítés (képletgyőjtemények használata). Pontosság (hibahatár), nagyságrend, becslés, kerekítés.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Elızetes tudás
A komplex mőveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok
Gondolkodási módszerek, halmazok, kombinatorika, Órakeret valószínőség, statisztika 18 óra Elemi szinten a halmaz, grafikon, szöveges feladat, valószínőség fogalmának felismerése. Alapfokú számolási készség, egyszerő, rövid szövegek értı olvasása. Tájékozódás a számegyenesen (racionális számkör). A tájékozódás fejlesztése a világ mennyiségi viszonyaiban, a térben és az idıben. Megismeréshez szükséges képességek fejlesztése (tapasztalat, képzelet, emlékezés, gondolkodás, rendszerezés, ismerethordozók használata). Problémakezelés és -megoldás fejlesztése. A kreativitás fejlesztése (adott feltételek szerint). Akarati, érzelmi, önfejlesztı képességek fejlesztése, az együttéléssel kapcsolatos értékek erısítése (kommunikáció, együttmőködés, motiváltság, önszabályozás, énkép). 43
Ismeretek/fejlesztési követelmények Halmazokkal kapcsolatos mőveletek végzése (elem, válogatás, ábrázolás). Grafikon, diagram, koordinátarendszer – értelmezés, tájékozódás, ábrázolás. A nyelv logikai elemeinek felismerése a matematikában (összehasonlítás, viszonyítás, rendezés, relációk, mőveletek: és, vagy, ha - akkor, minden, van olyan, nem minden, egyik sem, nem) Feltétel, elızmény, következmény felismerése, alkalmazása egyszerő esetekben. Szövegértelmezés gyakorlati feladatokban (adatok kiválasztása, lejegyzése, becslés, kiszámítás, ellenırzés). A valószínőség gyakorlati fogalmának megismerése („biztos”, „lehet, de nem biztos”, „lehetetlen”), valószínőségi játékok, problémák. Probléma-megoldási módszerek gyakorlása (próbálgatás; következtetés, sejtés, szabályosságok, lehetıségek kipróbálása, ellenpélda szerepe). Statisztika a hétköznapi életben (adatgyőjtés, mintavétel).
Kapcsolódási pontok Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom; osztályközösség-építés; természetismeret; társadalomismeret; idegen nyelv: szövegértés, kommunikáció, önismeret, tanulási technikák, kooperáció, adatsorok, diagramok értelmezése.
A fogalmak felismerése, alkalmazása hétköznapi, tantárgyi, gyakorlati elıfordulásaikban. Aktív, kreatív munkavégzés, a kommunikáció, kooperáció javuló szintje.. Az eredmények korrekt, szöveges megfogalmazása. Logikus, fegyelmezett, kritikus/önkritikus gondolkodás. Közelítı fejben számolás, becslés (nagyságrend). Az önellenırzés igénye, alkalmazása. Ismerethordozók kezelése, tudatos használata. Halmaz, számegyenes, pontosság (hibahatár), nagyságrend, Kulcsfogalmak koordinátarendszer, grafikon, diagram, logikai mővelet, statisztika, valószínőség.
Órakeret Tematikai egység/ Függvények, sorozatok, egyenletek, algoritmus Fejlesztési cél 18 óra Számolás racionális körben, számegyenes, koordinátarendszer. Elızetes tudás A tájékozódás fejlesztése a világ mennyiségi viszonyaiban, a térben és az idıben. Megismeréshez szükséges képességek fejlesztése A komplex (tapasztalat, képzelet, emlékezés, gondolkodás, rendszerezés, mőveltségismerethordozók használata). Problémakezelés és -megoldás területhez fejlesztése. A kreativitás fejlesztése (adott feltételek szerint). Akarati, kapcsolható érzelmi, önfejlesztı képességek fejlesztése, az együttéléssel fejlesztési kapcsolatos értékek erısítése (kommunikáció, együttmőködés, feladatok motiváltság, önszabályozás, énkép). Ismeretek/fejlesztési követelmények Egyes gyakorlati összefüggések matematikai modelljének megalkotása (egyenes arányosság, táblázat, képlet, függvény, ábra). Elsıfokú egy ismeretlenes egyenletre vezetı szöveges feladat 44
Kapcsolódási pontok Kommunikáció magyar nyelv és irodalom;
megoldása. Algoritmusok felismerése, alkalmazása, pl. sorozatok, számtani sorozat, mértani sorozat, kamatszámítás. Arányos mennyiségek, fordított arány, százalék, százalékszámítás alkalmazása játékos, beugratós, gyakorlatias feladványokban. Önálló, aktív munka, kreativitás, kommunikáció és kooperáció javuló szintje. Többféle megoldási út keresése. Az eredmények korrekt, szöveges megfogalmazása. Az ismeretek helyes alkalmazása gyakorlati problémákban. Logikus, fegyelmezett, kritikus/önkritikus gondolkodásra. A helyes megoldások számának keresése (mikor lehet több is?). Önellenırzés igénye, rutinszerő alkalmazása. Ismerethordozók kezelése, tudatos használata.
Kulcsfogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Elızetes tudás
A komplex mőveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok
osztályközösség-építés; természetismeret; társadalomismere;, idegen nyelv: szövegértés, kommunikáció, önismeret, tanulási technikák, kooperáció, társadalom- és természetismereti adatsorok, diagramok, függvények értelmezése. köznapi gazdálkodási ismeretek.
Százalék, sorozat, függvény, egyenlet, definíció (képlet, szabály), grafikon, táblázat, diagram, algoritmus, kamat.
A geometria alapjai
Órakeret 18 óra
Alapfokú tájékozódás a térben, egyszerő alakzatok és testek felismerése, elemi mérés (vonalzó, szögmérı, mérıszalag), vázlatos rajzolás, derékszögő koordináta-rendszer ismerete, képletgyőjtemény használata. A tájékozódás fejlesztése a világ mennyiségi viszonyaiban, a térben és az idıben. Megismeréshez szükséges képességek fejlesztése (tapasztalat, képzelet, emlékezés, gondolkodás, rendszerezés, ismerethordozók használata). Problémakezelés és -megoldás fejlesztése. A kreativitás fejlesztése (adott feltételek szerint). Akarati, érzelmi, önfejlesztı képességek fejlesztése, az együttéléssel kapcsolatos értékek erısítése (kommunikáció, együttmőködés, motiváltság, önszabályozás, énkép). A matematika épülésének bemutatása (geometria története: a földmérés gyakorlati szükségességébıl).
Ismeretek/fejlesztési követelmények Alapvetı geometriai fogalmak ismerete (sík és tér, pont, egyenes, félegyenes, szakasz, távolság, szög, párhuzamosság, merılegesség, síkidomok és térbeli testek). Háromszög, négyszög, sokszög, kör felismerése, tulajdonságai megállapítása (Thalész-tétel). Tulajdonságok, szabályosság, szimmetria felismerése, alkalmazása egyszerő esetekben. Derékszögő háromszög adatai, Pitagorasz-tétel (oldalak és szögek kapcsolata – szögfüggvény). Egybevágóság, hasonlóság felismerése, alkalmazása egyszerő következtetésekben. 45
Kapcsolódási pontok Kommunikáció magyar nyelv és irodalom; osztályközösség-építés; természetismeret; társadalomismeret; idegen nyelv: szövegértés, kommunikáció, önismeret, tanulási technikák,
Mérés (módszerek, mértékegységek alkalmazása), kerület, terület (gyakorlati pl.) kiszámítása. Egyszerő testek fajtáinak felismerése (gúla, kúp, hasáb, henger, gömb). Alapadatokból terület, térfogat becslése, képletgyőjteménnyel kiszámolása. Vektorok fogalma. (Szak)rajz, ábra olvasása, értelmezése. Geometriai problémák vázlatos ábrázolása, modellezése. Geometriai ismeretek használata gyakorlati problémákban.
kooperáció, térbeli relációk, szabályosságok.
Kreativitás, kommunikáció, kooperáció, önismeret fejlıdése. Az eredmények korrekt szöveges megfogalmazása. Logikus, fegyelmezett, kritikus/önkritikus gondolkodás. Közelítı fejszámolás, becslés (nagyságrend), pontosság (hibahatár). Az önellenırzés igénye, rutinszerő alkalmazása. Ismerethordozók kezelése, tudatos használata. Sík, tér, szög, síkidom, test, mérés, kerület, terület, térfogat, felszín, Kulcsfogalmak szimmetria, síkidom, nevezetes alakzatok,ó
A tanuló képes - elvégezni alapmőveleteket és egész kitevıjő hatványozást racionális számkörben; - behelyettesíteni és kiszámolni (géppel) adott (szakmai) képletek értékét; - megoldani egyszerő szöveges problémákat (következtetés, próbálgatás, elsıfokú egyenlet); - értelmezni relációkat (kisebb, nagyobb), logikai kapcsolatokat (nem, és/vagy, ha, akkor, is); - alkalmazni az egyenes és fordított arányosságot, százalékszámítást; A fejlesztés várt - használni elemi geometriai fogalmakat és mértékegységeket; eredményei az - elvégezni elemi méréseket, geometriai számításokat; évfolyam végén - felismerni szimmetriát, egybevágóságot; - tájékozódni számegyenesen, derékszögő koordináta rendszerben; - felismerni mőveletsorokat, algoritmusokat; - értelmezni, ábrázolni a tanultakhoz kapcsolódó grafikonokat, diagramokat, táblázatokat; - felismerni a matematika (halmazok, valószínőség, kombinatorika, statisztika, geometria) elemi fogalmait, szakkifejezéseit; - megfogalmazni a szakma tanulása során felmerült matematikai jellegő kérdéseit, problémáit, megoldást keresni ezekre; - új információkat keresni (könyvtárban) interneten.
46
10. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Elızetes tudás A komplex mőveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok
Órakeret 4 óra Gyakorlottság a számolásban, alapmőveletek, tízes számrendszer, algebrai kifejezés, képlet behelyettesítése. A tájékozódás fejlesztése a világ mennyiségi viszonyaiban, a térben és az idıben. Megismeréshez szükséges képességek fejlesztése (tapasztalat, képzelet, emlékezés, gondolkodás, rendszerezés, ismerethordozók használata). Problémakezelés és -megoldás fejlesztése. A kreativitás fejlesztése (adott feltételek szerint). Akarati, érzelmi, önfejlesztı képességek fejlesztése, az együttéléssel kapcsolatos értékek erısítése (kommunikáció, együttmőködés, motiváltság, önszabályozás, énkép). Számtan, algebra
Kapcsolódási pontok Kommunikáció magyar nyelv és irodalom; osztályközösség-építés; idegen nyelv: szövegértés, kommunikáció, Önálló, aktív munka, kreativitás, kommunikáció, kooperáció javuló önismeret, szintje. tanulási technikák, Eredmények korrekt, szöveges megfogalmazása. kooperáció. Matematikai ismeretek helyes alkalmazása gyakorlati problémákban. Logikus, fegyelmezett, kritikus/önkritikus gondolkodás. Önellenırzés igénye. Zsebszámológép gyakorlott használata. Szám, alapmővelet, hatvány, négyzetgyök, normál alak, becslés, Kulcsfogalmak pontosság (hibahatár), ellenırzés, számegyenes.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Alapmőveletek, hatványozás, négyzetgyökvonás (számológéppel). Algebrai kifejezések (alapmőveletek), mőveleti szabályok alkalmazása, képletek, behelyettesítés (képletgyőjtemények használata). Pontosság (hibahatár), nagyságrend (normál alak), számolás fejben, papíron, géppel, becslés, kerekítés.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Elızetes tudás
A komplex mőveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok
Gondolkodási módszerek, halmazok, kombinatorika, Órakeret valószínőség, statisztika 10 óra Halmaz, grafikon, szöveges feladat, valószínőség fogalmának felismerése, számolási készség, szövegek értı olvasása, tájékozódás a számegyenesen. A tájékozódás fejlesztése a világ mennyiségi viszonyaiban, a térben és az idıben. Megismeréshez szükséges képességek fejlesztése (tapasztalat, képzelet, emlékezés, gondolkodás, rendszerezés, ismerethordozók használata). Problémakezelés és -megoldás fejlesztése. A kreativitás fejlesztése (adott feltételek szerint). Akarati, érzelmi, önfejlesztı képességek fejlesztése, az együttéléssel kapcsolatos értékek erısítése (kommunikáció, együttmőködés, motiváltság, önszabályozás, énkép).
Kapcsolódási pontok Ismeretek/fejlesztési követelmények Halmazokkal kapcsolatos mőveletek végzése (részhalmaz, metszet, Kommunikáció 47
unió, ábrázolás). Grafikon, diagram, koordinátarendszer használata. A nyelv logikai elemeinek tudatos alkalmazása a matematikában (összehasonlítás, viszonyítás, rendezés, relációk, mőveletek: és, vagy, ha - akkor, minden, van olyan, nem minden, egyik sem, nem). Ellentmondás, bizonyítás, általánosítás felismerése, alkalmazása egyszerő esetekben. Szövegértelmezés gyakorlati feladatokban (adatok kiválasztása, lejegyzése, megoldási terv, becslés, kiszámítás, ellenırzés), matematikai modellalkotás. Gráfok, kombináció, variáció alkalmazása egyszerő problémákban. Valószínőség gyakorlati fogalmának alkalmazása („biztos”, „lehet, de nem biztos”, „lehetetlen”), valószínőségi játékokban, problémákban. Probléma-megoldási módszerek alkalmazása (próbálgatás; következtetés, sejtés, szabályosságok, lehetıségek kipróbálása, ellenpélda szerepe). Statisztika a hétköznapi életben (adatgyőjtés, mintavétel, relevancia, következtetések).
magyar nyelv és irodalom; osztályközösség-építés; természetismeret; társadalomismeret; idegen nyelv: szövegértés, kommunikáció, önismeret, tanulási technikák, kooperáció, adatsorok, diagramok értelmezése.
Aktív, kreatív munkavégzés, a kommunikáció, kooperáció javuló szintje. Önismeret fejlıdése, reális énkép. Eredmények korrekt, szöveges megfogalmazása. Logikus, fegyelmezett, kritikus/önkritikus gondolkodás. Közelítı fejben számolás, becslés (nagyságrend). Önellenırzés igénye, alkalmazása. Tájékozódás térben, idıben, folyamatokban. Ismerethordozók kezelése, tudatos használata. Halmaz, számegyenes, koordinátarendszer, grafikon, diagram, logikai Kulcsfogalmak mővelet, statisztika, valószínőség.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Elızetes tudás
A komplex mőveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok
Órakeret 10 óra Számolás racionális körben, számegyenes, koordinátarendszer, függvények ábrázolása értéktáblázatból, sorozatok fogalma, hatványozás, kamatszámítás. A tájékozódás fejlesztése a világ mennyiségi viszonyaiban, a térben és az idıben. Megismeréshez szükséges képességek fejlesztése (tapasztalat, képzelet, emlékezés, gondolkodás, rendszerezés, ismerethordozók használata). Problémakezelés és -megoldás fejlesztése. A kreativitás fejlesztése (adott feltételek szerint). Akarati, érzelmi, önfejlesztı képességek fejlesztése, az együttéléssel kapcsolatos értékek erısítése (kommunikáció, együttmőködés, motiváltság, önszabályozás, énkép). Függvények, sorozatok, egyenletek, algoritmus
Kapcsolódási pontok Ismeretek/fejlesztési követelmények Gyakorlati összefüggések matematikai modelljének alkalmazása Kommunikáció (egyenes/fordított arányosság, táblázat, grafikon, képlet, függvény). magyar nyelv és 48
Elsıfokú egy ismeretlenes egyenletre, egyenletrendszerre vezetı szöveges feladat megoldása, ellenırzés, megoldhatóság vizsgálata. Algoritmusok: pl. sorozatok, számtani sorozat – egyszerő számítások gyakorlati problémákban; mértani sorozat, elemeinek számolása; kamatszámítás (kamatos kamat számítása). (Fejtörık, beugratós, gyakorlatias feladványok.)
irodalom; osztályközösség-építés; természetismeret; társadalomismeret; idegen nyelv: szövegértés, kommunikáció, Önálló, aktív munka, kreativitás, kommunikáció, kooperáció javuló önismeret, szintje. tanulási technikák, Többféle megoldási út keresése. kooperáció, Eredmények korrekt, szöveges megfogalmazása. adatsorok, diagramok, Közelítı fejszámolás (nagyságrend), becslés, pontosság. függvények Logikus, fegyelmezett, kritikus/önkritikus gondolkodás. értelmezése. Helyes megoldások számának keresése (mikor lehet több is?). Önellenırzés igénye, rutinszerő alkalmazása. Tájékozódás térben, idıben, folyamatokban. Ismerethordozók kezelése, tudatos használata. Százalék, sorozat, függvény, képlet, szabály, grafikon, táblázat, Kulcsfogalmak diagram, algoritmus.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Elızetes tudás
A komplex mőveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok
Órakeret 8 óra Tájékozódás a térben, alakzatok és testek felismerése, elemi mérés, vázlatos rajzolás, képletgyőjtemény használata. A tájékozódás fejlesztése a világ mennyiségi viszonyaiban, a térben és az idıben. Megismeréshez szükséges képességek fejlesztése (tapasztalat, képzelet, emlékezés, gondolkodás, rendszerezés, ismerethordozók használata). Problémakezelés és -megoldás fejlesztése. A kreativitás fejlesztése (adott feltételek szerint). Akarati, érzelmi, önfejlesztı képességek fejlesztése, az együttéléssel kapcsolatos értékek erısítése (kommunikáció, együttmőködés, motiváltság, önszabályozás, énkép). A matematika épülésének bemutatása (geometria története). A geometria alapjai
Ismeretek/fejlesztési követelmények Az alapvetı geometriai fogalmak ismerete és használata (sík és tér, pont, egyenes, félegyenes, szakasz, távolság, szög, párhuzamosság, merılegesség). Síkidomok és térbeli testek felismerése (modell, absztrakció fogalma). Háromszög, négyszög, sokszög, kör felismerése, tulajdonságai megállapítása (Thalész-tétel). Tulajdonságok, szabályosság, szimmetria felismerése, alkalmazása egyszerő esetekben. Derékszögő háromszög adatai, Pitagorasz-tétel (oldalak és szögek kapcsolata - szögfüggvény). Egybevágóság, hasonlóság felismerése, alkalmazása. Mérés (módszerek, mértékegységek használata), kerület, terület (gyakorlati pl.) kiszámítása. 49
Kapcsolódási pontok Kommunikáció magyar nyelv és irodalom; osztályközösség-építés; természetismeret; társadalomismeret; idegen nyelv: szövegértés, kommunikáció, önismeret, tanulási technikák, kooperáció, térbeli relációk, szabályosságok, szimmetriák.
Egyszerő testek fajtái tulajdonságainak megállapítása (gúla, kúp, hasáb, henger, gömb). Alapadatokból terület, térfogat, felszín becslése, képletgyőjteménnyel kiszámolása. Rajzok értelmezése (mőszaki, szakmai példák). Vektorok fogalma, egyszerő alkalmazások. Geometriai problémák vázlatos ábrázolása, modellezése. Kreativitás, kommunikáció, kooperáció, önismeret fejlıdése. Eredmények korrekt szöveges megfogalmazása. Logikus, fegyelmezett, kritikus/önkritikus gondolkodás. Közelítı fejszámolás, becslés (nagyságrend), pontosság (hibahatár). Önellenırzés igénye, rutinszerő alkalmazása. Tájékozódás térben, idıben, folyamatokban. Ismerethordozók kezelése, tudatos használata. Sík, tér, szög, távolság, mérés, kerület, terület, térfogat, felszín, Kulcsfogalmak szimmetria, nevezetes síkidomok, szabályos testek..
A tanuló képes - behelyettesíteni, megbecsülni és kiszámolni (géppel) összetettebb (szakmai) képletek értékét; - matematikailag értelmezni és megoldani szöveges problémákat (következtetés, elsıfokú egyenlet); - értelmezni relációkat (kisebb, nagyobb) logikai kapcsolatokat (nem, és/vagy, ha-akkor, is); - alkalmazni az egyenes és fordított arányosságot, százalékszámítást szöveges problémákra is; - használni és alkalmazni elemi geometriai fogalmakat és mértékegységeket; A fejlesztés várt eredményei az - elvégezni geometriai számításokat; évfolyam végén - felismerni szimmetriát, hasonlóságot, egybevágóságot; - tájékozódni számegyenesen, derékszögő koordináta rendszerben; - felismerni mőveletsorokat, algoritmusokat; - értelmezni, ábrázolni a feldolgozott témakörökhöz kapcsolódó grafikonokat, diagramokat, táblázatokat; - felismerni, értelmezni a matematika (halmazok, valószínőség, kombinatorika, statisztika, geometria) elemi fogalmait, szakkifejezéseit; - megfogalmazni a szakma tanulása során felmerült matematikai jellegő kérdéseit, problémáit, megoldást keresni ezekre; - új információkat keresni (könyvtárban) interneten.
50
TÁRSADALOMISMERET
Az Ember és társadalom (és részben a Földünk – környezetünk) mőveltségterület tartalmait a szakiskolákban egyetlen tantárgyon keresztül, komplex módon közvetíti a Társadalomismeret címő tantárgy. A három évfolyamban több tematikus egységbe szervezve a történelem, a társadalomismeret, az erkölcs és etika, a hon- és népismeret, a társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek, valamint a filozófia területeinek tartalmait különbözı arányban tartalmazza. Ezeken kívül a tantárgy a Mővészetek mőveltségterületbıl a mozgóképkultúra és médiaismeret tartalmainak közvetítésére is szolgál. A tantárgyon belüli komplexitás mellett lényeges elvi és szervezı erı az új tartalommal bíró osztályfınöki (a továbbiakban Osztályközösség-építés) és a Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom (a továbbiakban Koma) tantárgyakkal való szoros együttmőködés, tantervi összehangoltság, ami a tematikai kapcsolódás mellett a tantárgy iskolai megvalósításának is fontos alapvetése. A Társadalomismeret tantárgy fıbb feladatai a Köznevelési törvény szakiskolákra vonatkozó szakaszaiból és a 2012-ben elfogadott NAT-ból következıen fogalmazhatók meg: — a történelmi múlt megismerése járuljon hozzá a jelen összefüggései, az összetett társadalmi folyamatok megértéséhez; — események feltárása, bemutatása és értelmezése révén fejlessze a tanulók készségeit, kompetenciát, melynek révén sikeres felnıtté válhatnak; — támogassa a felnıtté váló szakiskolai tanulók tudatos közéleti részvételét, az aktív állampolgárrá válásukat, erısítse a demokrácia értékeit gondolkodásukban; — segítse elı szőkebb és tágabb közösségekhez tartozás személyes megélését, felelısségtudatos magatartásukat; — a történelmi események tanulmányozása tegye képessé a szakiskolai tanulókat a jelenben való eligazodásban, és segítse a jövıre való felkészülésüket; — a szakiskolai tanulók életkorához és érdeklıdéséhez igazodva a történelmi megismerés során kapjanak képet a múltról, és különösen a közel múlt világáról, a jelent alakító tényezıirıl; — személyes élményt alakítson ki a tanulókban a történelmi szituációkkal kapcsolatban, lehetıséget biztosítson a történelembıl fakadó tanulságok levonására; — a történelem problémaközpontú megközelítése biztosítsa az önismereti, a társas kapcsolati kultúra fejlesztését és a pozitív énkép kialakítását a tanulókban; — a társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek ismeretkör legfıbb feladata, hogy reflektáljon a diákok társadalmi tapasztalataira. A tantárgy tanításának céljai a szakiskolai közismereti tantárgyrendszerben a következık: — A differenciált történelmi gondolkodás kialakítása, az adatok, tények, fogalmak, a történettudomány által kínált konstrukciók (sémák) rugalmas adaptálásával, illetve a történettudomány vizsgálati eljárásainak (történeti probléma felismerése, megfogalmazása, a kritika, az interpretáció) alkalmazásával. — A tanulók ismerjék fel és értsék meg azt, hogyan és miért éreztek, gondolkodtak, cselekedtek másként az emberek a múltban, mint a jelenben élık. — A történelmi kulcsfogalmak, a történelmi folyamatok megértése és elsajátítása segíti a tanulókat a múltra vonatkozó magyarázatok, következtetések és értékelések megértésében, a történelmi ismeretek rendszerezésében, a múlttal és a múlt megismerésével kapcsolatos kérdések egyre árnyaltabb megválaszolásában, a 51
különbözı korok és események összehasonlításában, az összefüggések azonosításában, valamint az önálló következtetések és vélemények megfogalmazásában. — A társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek ismeretkör legfıbb célja, hogy a különbözı társadalomtudományok (szociológia, szociálpszichológia, politológia, jogtudomány, közgazdaság-tudomány stb.) nézıpontjából mutasson be jelenségeket, problémákat, és segítse a tanulókat ezek értelmezésében, következtetések megfogalmazásában; valamint segítse a szakiskolai tanulókat a szőkebb és tágabb környezetükben való eligazodásban, boldogulásban. — Fontos cél továbbá, hogy a személyes tapasztalatra építı készségfejlesztı módszerek alkalmazásával a tantárgy megalapozza és fejlessze a diákok szociális, erkölcsi és jogi érzékét, és erısítse problémamegoldó gondolkodásukat. Lényeges eleme a kerettantervi programszerkezetnek a bemeneti és kimeneti mérések rendszere, amely által pontos képet lehet kapni a szakiskolába belépı tanulóknak a tantárgyhoz kapcsolódó kompetenciáiról és ismereteirıl, illetve azok hiányáról, és ennek ismeretében lehet megvalósítani a szakiskolai közismereti kerettantervet, amely lehetıséget ad a tanulók különbözıségének kezelésére. A 9-10. évfolyamon a társadalomismeret tantárgyi célja az, hogy a tanulók képesek legyenek — a különbözı világképek jellemzıinek felismerésére, a világvallások azonosítására; — a magyar történelem és társadalom alapvetı folyamatainak megértésére; — az egyén szerepének értékelésére és a szőkebb és tágabb közösséghez tartozás felelısségének elfogadására; — a társadalmi normák erkölcsi értékének és gyakorlati hasznának felismerésére, betartására; — a politika világában való eligazodásra, saját értékeinek és érdekeinek megfelelı döntések meghozatalára; — a gazdaság leglényegesebb információinak megértésére, az egyén gazdasági lehetıségeinek felmérésére és a pénzügyekben való tájékozódásra.
9. évfolyam A nyolc tematikus egység olyan tartalmakból épül fel, amelyek az osztályközösség-építés és a kommunikáció – magyar nyelv és irodalom tantárgyakkal szoros kapcsolatban állnak. Olyan nevelési célok megvalósítására adnak lehetıséget, mint a tanulás, az iskola, a tudás értékeinek, hasznának felismertetése, a társadalom, a közösségek és az egyén kapcsolatának vizsgálata, valamint támogatás a magyar demokratikus intézményrendszerben való eligazodásban. Ezek a tartalmak olyan tevékenységeken keresztül valósulhatnak meg, amelyek mind az egyének, mind az osztályközösségek számára fejlesztést tesznek lehetıvé. A tanulók korábban nem megfelelı szintre fejlesztett kulcskompetenciái, illetve a meglévı kompetenciák bıvítésére, fejlesztésére adnak lehetıséget, mint például a szóbeli és írásbeli kifejezıkészség, az önálló véleményalkotás, a kritikai gondolkodás vagy a térbeli tájékozódás. A 9. évfolyamon a társadalomismeret tantárgyi célja az, hogy a tanulók képesek legyenek: — a magyar történelem és társadalom alapvetı folyamatainak megértésére, — az egyén szerepének értékelésére és a közösséghez tartozás felelısségének elfogadására, — kritikusan szemlélni a tömegmédia általuk fogyasztott termékeit, 52
— saját érdekeiknek megfelelıen használni Magyarország demokratikus intézményrendszerét, — értékelni a tudást, megbecsülni iskolát, az osztályközösséget, osztálytársaikat, valamint kihasználni a szakiskola által biztosított tanulási lehetıségeket. A 9. évfolyam két félévében a társadalomismeret tantárgy a kommunikáció – magyar nyelv és irodalom tantárggyal összefogva egy-egy – a félévek témáit összekapcsoló – feladatot határoz meg. Az elsı félév tanóráinak összegzése egy virtuális osztálykönyv készítése, ennek legfontosabb célja, hogy e munkafolyamat során az osztály tagjainak kapcsolatai erısödjenek az együttes tevékenységek, a közös cél és produktum révén. A második félévben szintén a kommunikáció – magyar tantárgy keretében elindított osztályújság elkészítése az a félévet összefogó, összetett tevékenység, aminek tartalmainak szélesítésére a társadalomismeret tartalmaihoz kapcsolódó különbözı típusú és mőfajú, írásos és képes anyagok szolgálhatnak. A tanév során a tanulók produktumai az egyes témákhoz kapcsolódó, azokat bemutató téma-tablók lesznek, amelyeket részben a tanórákon, részben projektek keretében készíthetnek el. Cél az is, hogy az évfolyam programja elmélyítse és kiszélesítse a tanulók ún. történelmi gondolkodását, amelynek segítségével képesek lesznek az egyes történelmi (és jelenben zajló) események megértésére, az eseményekkel kapcsolatos forrásokban megjelenı eltérı nézıpontok értelmezésére.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Elızetes tudás A komplex mőveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok
Magyarország Európában
Órakeret 2
Alapvetı topográfiai ismeretek; elemi tájékozódás Európa és Magyarország térképein. A térbeli és idıbeli tájékozódás fejlesztése. Topográfiai ismeretek szerzése. Gyakorlottság növelése különbözı információforrások használatában.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Magyarország földrajzi elhelyezkedése, az Európai Unió országai, tájékozódás Magyarország és Európa térképein, saját településének elhelyezése a térképeken. Az EU, Magyarország, Budapest, az adott település, iskola elhelyezkedése térben – falitérképeken, internetes térképeken (google maps, google earth). Magyarország szomszédai, Magyarország megyéi és úthálózata, azonosítás térképeken. A térkép legfontosabb elemeinek (vizek, domborzati jelölések, államhatárok, települések) megkeresése, azonosítása a térképen. Távolságok becslése és számítása térképeken, események, jelenségek topográfiai helyének megmutatása térképen. Néhány kiemelt esemény, jelenség topográfiai helyének elhelyezése vaktérképen. Internetes térképek használata. Táblázatok értelmezése, adatok kikeresése, összefüggések megfogalmazása.
Természetismeret: térképhasználat.
53
Matematika: mennyiségek összehasonlítása. Idegen nyelv: földrajzi nevek; idegen nyelvő honlapok, alkalmazások. Osztályközösségépítés: ismeretek Magyarországról, az EU-ról.
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Elızetes tudás
A komplex mőveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok
Közép-Európa, Nyugat-Európa, Kelet-Európa, Dél-Európa, ÉszakEurópa, Európai Unió, régió, ország, állam, szövetség, rendszerváltás, demokratikus berendezkedés, úthálózat, infrastruktúra.
Az egyén szerepe a történelemben – A magyar történelem kiemelkedı alakjai – Világhírő magyar tudósok, mővészek és sportolók
Órakeret 2
Általános iskolai elızmények. Híres emberek, történelmi személyiségek jellemzése, feltevések megfogalmazása a történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóira. Az emberi (történelmi) cselekvés és annak következménye közötti kapcsolat felismerésének gyakorlása konkrét példákon. A kiemelkedı tevékenységek, teljesítmények megismerése révén az egyén szerepének és felelısségének súlyának megbecsülése. Az egyéni felelısségérzet erısítése, felelısségvállalás másokért, a közösségért.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Életutak, életmővek megismerése. Az egyén szerepe a történelem, a nemzet sorsának alakításában; hısiesség, felelısség, célok és eredmények. I. Szent István, II. Rákóczi Ferenc, Széchenyi István, Deák Ferenc, Bartók Béla, Szent-Györgyi Albert, Puskás Ferenc, Papp László életútja, tevékenysége, teljesítménye, hatása. Az egyén, a társadalom és az adott kor összefüggéseinek vizsgálata konkrét példákon. A tehetség és siker összefüggésének felismerése.
Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom: a személyiség szerepe, magyar mővészek. Testnevelés és sport: sportteljesítmények. Osztályközösségépítés: felelısségvállalás, társadalmi és közösségi szerepek.
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Elızetes tudás A komplex mőveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok
Egyéniség, államférfi, politikus, Nobel-díj, tehetség, teljesítmény, népszerőség, ismertség, karrier, társadalmi mobilitás, értékteremtés.
A tudás és az iskola szerepe a társadalomban
Órakeret 4
Általános iskolai elızmények. Az iskola, a tanulás szerepének felismerése. Az emberiség tudásának gazdagodási folyamatának bemutatása. A tanulás és az iskola (a tankötelezettség) értelmezése.
54
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
A tanulás eredményessége, a tanulás hiányának következményei – tapasztalatok megvitatása, érvek ütköztetése. Az emberi tudás – mesterségek, tudományok rendszere – kialakulásának megismerése konkrét példák során. A tanulás fontossága, egyéni és közösségi haszna. Az iskola társadalmi szerepe, célja – elképzelések, vélemények ütköztetése. A tudás fogalmának átalakulása, az egész életen át tartó tanulás szükségessége. A tudományos-technológiai fejlıdés hatásai – példák győjtése, összehasonlítás, értékelés.
Osztályközösségépítés: iskola, tanulás, a tudás szerepe.
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Elızetes tudás A komplex mőveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok
Egész életen át tartó tanulás, tudomány, iskolarendszer, iskolatípus, tankötelezettség, információ, információforrás, tudás, információs társadalom, tudásalapú társadalom, tapasztalati és elméleti tudás.
Egyén és társadalom
Órakeret 8
Általános iskolai elızmények. A közösségek és az egyének sokféle kapcsolatrendszerének bemutatása. A társadalmi és az egyéni érdekek összeegyeztetése, ennek problémáinak, konfliktusainak felismerése, a konfliktuskezelés gyakorlása, vitakultúra fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Az emberi kultúra jellegzetességei, sokfélesége, gazdagsága. A társadalmi szintő egyéni és csoportérdekek érvényesítése – ellentétek, konfliktusok felismerése, megoldási módok keresése. Férfi és nıi szerepek a társadalomban, munka- és feladatmegosztás, együttmőködés és rivalizálás, emancipáció, matriarchális és patriarchális társadalmak. A szabadidı a történelemben – egyéni és társadalmi összefüggései; információgyőjtés, összehasonlítás, rendszerezés, véleményalkotás. Esetmegbeszélések, elemzések, mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása.
Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom: vita, érvelés.
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Osztályközösségépítés: vitakultúra, konfliktuskezelés, szabadidıs tevékenységek.
Kultúra, emancipáció, matriarchális, patriarchális társadalom, párt, érdekvédelem, érdekérvényesítés, multikultúra, munkakultúra, fizikai és szellemi munka.
Tematikai egység/ Órakeret Média és társadalom Fejlesztési cél 8 Elızetes tudás Általános iskolai elızmények. A komplex A médiamőfajok közötti különbségek, illetve az egyes médiumok 55
mőveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok
mősorstruktúrájának megismerése. A média társadalmi szerepének és mőködésének feltárása. A médiahasználattal kapcsolatos kritikai gondolkodás, tudatos választás képességének fejlesztése személyes élményekre építı képességfejlesztı módszerekkel. A mozgókép szövegértési fejlesztése a tevékenységközpontú, kreatív médiapedagógia eszközeivel. A kereskedelmi kommunikációval, a reklámozással kapcsolatos megfontolt tudatos fogyasztói szerep kialakítása. Az online kommunikációban való tudatos és kreatív részvétel. Az adatbiztonsággal, jogtudatossággal, a függıség és egyéb veszélyek elkerülésével kapcsolatos ismeretek tudatosítása. A közösségi tartalmak elıállításához kapcsolódó etikai szabályok elsajátítása, a felelısség, a tájékozottság fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
A tömegmédia világa: a nyomtatott, az elektronikus és a digitális média. A média társadalmi, gazdasági, politikai funkciói, eszközei, jellegzetességei. Kultúra és szórakoztatás, a médiafogyasztás. A média különféle funkcióinak azonosítása, elınyeinek és hátrányainak felismerése. Az aktuális televíziós nézettségi adatok elemzése, értelmezése. A filmes hatáseszközök és a filmalkotási folyamat feladatmegosztásainak megismerése, az alkotói folyamat mint munka. A filmbefogadás mőködésmódjára történı reflexió. Tanulási és szórakozási lehetıségek, hasznos dolgok és veszélyek – tv, internet, a biztonságos internethasználat szempontjainak tudatosítása. A médiaszövegek befogadásának tanulmányozása, a közönség médiafogyasztási szokásainak kritikus megfigyelésére alapozott tudatos mő- és mősorválasztás. A manipuláció veszélyeinek, technikáinak felismerése, azonosítása konkrét példákban. Az életkori sajátságoknak és az elvárható tájékozottságnak megfelelı érvkészlettel és példákkal alátámasztott vita a média társadalmi szerepérıl, mőködésmódjáról, pl. a médiahasználattal kapcsolatos függıségekrıl, a médiafinanszírozással összefüggı kérdésekrıl, a médiabefolyásolásról, manipulációról, a saját tartalmak közzétételérıl, az erkölcsi és jogi normák alkalmazásáról.
Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom: médiával kapcsolatos ismeretek, szövegértés.
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Osztályközösségépítés: szabadidıs tevékenységek, fogyasztói szokások, magatartásformák.
Média, médium, tömegmédia, tömegkommunikáció, az „újmédia”, sajtómőfaj, nézettségi adat, mősorstruktúra, célközönség, plán, vágás, jelenet, storyboard (képes forgatókönyv), forgatás, utómunka, manipuláció, médiahack.
56
Órakeret 6
Tematikai egység/ Intézményeink mőködése Fejlesztési cél Elızetes tudás Általános iskolai elızmények. A komplex mőveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok
Hivatalos és magánügyek megkülönböztetése. Országos intézmények – országgyőlés, kormány, minisztériumok, bíróságok, adóhivatal – feladatainak, mőködésének megismerése. Helyi intézmények – önkormányzat, polgármesteri hivatal, az egészségügyi, az oktatási és egyéb funkciójú helyi intézmények – áttekintése. Ügyintézés a gyakorlatban – hasznos tudnivalók, a helyi adottságok, körülmények, kommunikáció és asszertív viselkedés. Kapcsolódási pontok
Ismeretek/fejlesztési követelmények
A modern polgári állam funkciói, intézményei. Kommunikáció – A demokratikus berendezkedés, a hatalommegosztás. magyar nyelv és A mai magyar állam fıbb jellemzıi. irodalom: szóbeli és Az önkormányzat intézményei. írásbeli szövegalkotás, Különbözı ügyek intézésének gyakorlata, a kulturált viselkedés hivatalos stílus. gyakorlása. OsztályközösségKülönbözı emberi élethelyzetek megfigyelése, következtetések építés: a helyzetnek levonása, magatartásminták elemzése, értékelése. megfelelı magatartás. Mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása. Kulcsfogalmak/ Állam, államszervezet, önkormányzat, hatalmi ág, demokrácia, fogalmak alkotmány – alaptörvény.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Elızetes tudás
A komplex mőveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok
Múlt és jelen képekben és szövegekben
Órakeret 16
Az európai és magyar történelem alapvetı eseményeinek (idı, történet) (pl. honfoglalás, 1848/49-es szabadságharc) és az eseményekben részt vevı kiemelkedı személyiségek ismerete. A történelmi megismerés módjainak, forrásainak, eszközeinek megismerése konkrét példákon. Az európai és magyar történelem kiemelkedı eseményeinek megismerése, ahogy a mőalkotások láttatják (festmények, szobrok, épületek stb.). Stílus és tartalom összefüggéseinek felismerése konkrét példákban. Makro- és mikrotörténelem kapcsolódásának megmutatása források vizsgálatával. A filmnek mint a történelmi események láttatójának bemutatása . Gyakorlottság növelése különbözı információhordozók, források használatában adott szempontok betartásával.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Írott és tárgyi források, forrástípusok megismerése, a szerzık/alkotók nézıpontjának azonosítása, alapvetı tartalmi elemek felismerése szövegekben, képeken, filmekben. A történelemi események és a család- és helytörténet
Természetismeret: tájékozódás a térképen.
57
kapcsolatainak a felismerése, speciális források (pl. oral history – elbeszélt történelem, település- és földrajzi nevek) megismerése. Filmelemzés alapjainak az ismerete (kép, hang, szöveg, vizualitás, rendezıi szándék, befogadás-történet), filmelemzés – a történelmi tények tükrében (pl. 80 huszár, Trója). Az európai és magyarországi forradalmak alapvetı eseményei (1848/49, 1956). A forradalmakhoz kapcsolódó írott források elemzése (újság, irodalmi jellegő szövegek stb.). A történelmi/társadalmi konfliktusok okainak felismerése, a konfliktust lezáró folyamatok értelmezése (forradalmak a történelemben: az 1956-os forradalom eseménytörténete – képekben, a diktatúrák és a személyi kultusz természete). Ismeretszerzés különbözı típusú dokumentumokból – újság, plakát, röpirat és irodalmi alkotások elemzése. Kulcsfogalmak/ fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Elızetes tudás
A komplex mőveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok
Matematika: adatok értelmezése. Idegen nyelv: földrajzi és személynevek. Osztályközösségépítés: a személyiség szerepe, információforrások használata.
Írott és íratlan forrás, forrástípus, makro- és mikrotörténelem, forradalom, diktatúra, személyi kultusz, demokrácia, konfliktus, kompromisszum, médium, újság, plakát, napló, memoár.
Múlt és jelen képekben és szövegekben
Órakeret 16
A 9. évfolyamon tanultak ismerete. Különbségek és azonosságok felismerése a társadalomban (vagyoni helyzet, iskolázottság, foglalkozások). Szokások, ünnepek a családban. A jelen társadalom és gazdaság jellegzetes vonásai a történelmi tapasztalatok tükrében, térben és idıben – alapvetı tájékozottság szerzése, az eligazodáshoz szükséges összefüggések, kapcsolatok felismerése a konkrét jelenségekben, témákban. Gyakorlottság növelése az információhordozók használatában. Az együttmőködés, a vitakultúra fejlesztése. A munkaerıpiac alapvetı fogalmainak, szerepének, szereplıinek, szabályainak megismerése a modern társadalomban (a rabszolgapiactól a munkaközvetítıkig – a munkaerıpiac változásai a történelemben).
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Nemek és szerepek a történelemben a jelen társadalmában. A társadalmi rétegzıdés okai, integráció és szegregáció. A társadalmi mobilizáció – nyílt és zárt társadalmak most és a múltban. Nık és férfiak a társadalomban. A „vállalkozó” történelmi típusai – térben és idıben (hajósok, bankárok, konkvisztádorok, újítók és gondolkodók, tudósok). A társadalom és a földrajz, települések; tér és társadalom változásai a történelemben. Kultúrák tájban és idıben, térben. Szokások, hagyományok: családi, vallási és társadalmi ünnepek. Az ünnepek szerepe a társadalomban és a családban (rítusok, kultuszok, jeles napok).
Természetismeret: tudósok, felfedezık.
58
Matematika: adatok értelmezése. Idegen nyelv: földrajzi nevek, személynevek. Osztályközösségépítés: munkavállalás; család; vallási
Hit, vallások, egyházak. Vallások és kultúrák, világvallásoktól a szektákig. A feldolgozás módjának közös meghatározása, részvétel a kivitelezésben. A munkaerıpiac mőködésének elveinek, szabályainak megismerése, gyakorlati ismeretek szerzése a helyi sajátosságok figyelembevételével. Kulcsfogalmak/ fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
közösségek.
Társadalmi rétegzıdés, társadalmi mobilizáció, integráció, szegregáció, asszimiláció, nemi szerep; vallás, egyház, fundamentalizmus, reformáció, szekta, kereszténység, iszlám, buddhizmus, sintoizmus, munkaerıpiac, munkavállaló, munkanélküli, munkanélküliség, foglalkoztathatóság.
A tanulók teljesítményének a mérése
Órakeret 2 óra
A tanuló ismerje Magyarország helyét Európában, földrajzi, politikai elhelyezkedését, a magyar államszervezet fıbb szereplıit, az önkormányzati intézményeket, a tömegmédia fontosabb csatornáit, a manipuláció eszközeit. Képes legyen értékelni, megbecsülni az egyéni A fejlesztés várt és közösségi értékeket, a tudást, a tanulást, és értse az egész életen át eredményei az tartó tanulás személyes és társadalmi szükségességét. évfolyam végén A tanuló legyen tisztában a társadalom és gazdaság alapvetı tulajdonságaival, ismerje fel a történelemben zajló változásokat és azt, hogy ezeknek az ismerete nélkülözhetetlen a napjainkban zajló társadalmi, gazdasági, politikai, mővészeti folyamatok (és azok változásainak) a megértéséhez
10. évfolyam A 10. évfolyam programját a tanulók forrás- és tevékenységközpontú munkáltatása határozza meg. Ebben a keretben a tanulóknak a történelmi múlt (és a jelen) különbözı típusú forrásainak (szöveg, kép, tárgy, audiovizuális) jellemzıivel és feldolgozási szempontjaival kell megismerkedniük, és tudniuk kell észlelni a szerzık szándékait, nézıpontját. Az egyes történelmi események és helyzetek problémaközpontú elemzése segítheti a múlt és a jelen eseményeinek a megértését. A tanév során cél az is, hogy a tanulók képessé váljanak — a különbözı világképek jellemzıinek felismerésére, a világvallások azonosítására; — a magyar történelem és társadalom alapvetı folyamatainak megértésére; — az egyén szerepének értékelésére és a szőkebb és tágabb közösséghez tartozás felelısségének elfogadására; — a társadalmi normák erkölcsi értékének és gyakorlati hasznának felismerésére, betartására; — a politika világában való eligazodásra, saját értékeinek és érdekeinek megfelelı döntések meghozatalára; 59
— a gazdaság leglényegesebb információinak megértésére, az egyén gazdasági lehetıségeinek felmérésére és a pénzügyekben való tájékozódásra.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
A tanulók teljesítményének a mérése
Tematikai egység/ A világkép Fejlesztési cél Elızetes tudás Általános iskolai elızmények. A komplex mőveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok
Órakeret 2 óra
Órakeret 6
A különbözı világképek, -magyarázatok megértése, jellegzetességeik felismerése, ezek értékelése, a saját gondolataik megfogalmazása, másokkal való megvitatása, és más véleményének, hitének tiszteletben tartása. A globalizáció legjellemzıbb jelenségeinek és folyamatainak értelmezése, ezek mindennapi életre gyakorolt hatásainak azonosítása, és a globalizációs jelenségeket értékelı, önálló álláspontok kialakítása. A generációk közötti kapcsolódások (egymásrautaltság, értékrendbeli változások, konfliktusok) feltérképezése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Világmagyarázatok, a világról alkotott kép változásai. A sokszínő világlátás. Vallások, világvallások. A tanulás, a tudás és a mőveltség mai szerepének értelmezése. A fogyasztói társadalom, a jóléti állam és a világgazdasági válságok. Demográfiai problémák Európában és a világban. A globalizáció és fenntartható fejlıdés. A globális világ kihívásainak hatása hazánk fejlıdésére. Alapvetı globális problémák tudatosítása. A kulturális globalizáció elınyei és hátrányai. Generációk, generációs kérdések, konfliktusok. Az idıskor és a különbözı nemzedékek eltérı életmódja. A nemzedékek közti szolidaritás. Az együttélés szabályainak kialakítása és rendeltetése. A család funkciójának és szerepének változásai napjainkban.
Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom: különbözı megközelítési módok, nézıpontok.
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Természetismeret: környezetvédelem, fenntarthatóság. Osztályközösségépítés: a tanulás szerepe; család; vallási közösségek.
Világkép, civilizáció, filozófia, vallás, hit, ateizmus, egyistenhit, többistenhit, világvallás, földrajzi felfedezés, idealizmus, materializmus, gazdasági, társadalmi, politikai rendszer, berendezkedés, fejlıdı és fejlett ország, globalizáció, fenntartható fejlıdés, terrorizmus, információs társadalom, klímaváltozás, környezetszennyezés, migráció, nyugdíjrendszer, társadalmi szolidaritás, inaktív korú népesség.
Tematikai egység/ A társadalmi normák – szokások és törvények Fejlesztési cél Elızetes tudás Általános iskolai elızmények. 60
Órakeret 4
A komplex mőveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok
A társadalmi normák megismerése, megértése és a betartásukra törekvı magatartás bemutatása. A normaszegı magatartás és következményeinek, szankcionálásának felismerése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
A társadalmi együttélést szabályozó normák (pl. erkölcsi szabályok, etikett, iskolai házirend, KRESZ, törvények) értelmezése, összehasonlítása, értékelése. A normakövetı magatartás jelentıségének belátása. A normaszegés és szankcionálása – mérlegelés, a felelısség belátása.
Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom:érintkezési formák.
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Osztályközösségépítés: deviancia, szankciók, felelısségvállalás, normakövetés.
Norma, normakövetés, szokásjog, írott jog, törvény, etikett.
Tematikai egység/ A politika világa – a demokratikus politikai Órakeret Fejlesztési cél berendezkedés 6 Elızetes tudás Általános iskolai elızmények. A komplex A politikai alapfogalmak megértése, értelmezése a mai magyar mőveltségpolitikai életre. Történelmi példákon keresztül a szélsıséges politikai területhez irányok veszélyességének beláttatása. A demokrácia mőködésének kapcsolható modellálása. Az Alaptörvény fontosabb részleteinek megismertetése. fejlesztési Jogok és kötelességek rendszerének átlátása. Az elemzı, kritikai feladatok gondolkodás fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
A gazdaság, a társadalom és a politika kapcsolata. A politikai berendezkedések: a demokrácia és a diktatúra. A rendszerváltás Magyarországon. Az Alaptörvény fıbb pontjai. A politizálás színterei. A politikai pártok ma Magyarországon.
Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom: szövegértés.
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Osztályközösségépítés: társadalmi és közösségi szerepek.
Politika, demokrácia, diktatúra, párt, politikai jog, rendszerváltás, alkotmány, jogállam.
Tematikai egység/ Gazdaság, gazdálkodás, pénzügyek Fejlesztési cél Elızetes tudás Általános iskolai elızmények.
61
Órakeret 4
A komplex mőveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok
A közgazdasági és pénzügyi ismeretek, összefüggések megértése. Az ország költségvetésétıl az egyén költségvetéséig – az egyéni gazdálkodás gyakorlatának megértése. A realitásérzék fejlesztése, a különbözı lehetıségek összevetéséhez, mérlegeléséhez szükséges felelısségtudat erısítése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
A legfontosabb közgazdasági fogalmak (gazdasági ágazatok, gazdasági szereplık, tıke). Az egyén gazdálkodása, a háztartások gazdálkodása. A legfontosabb pénzügyi ismeretek (bankok, banki szolgáltatások, számlák, hitel, kamat, megtakarítás, thm, bankkártyák, valutaárfolyam, jelzálog). Egyéni költségvetés készítése. Mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása.
Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom: szituációs játékok. Matematika: egyszerő gazdasági számítások. Osztályközösségépítés: egyéni és családi költségvetés, tervezés.
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Elızetes tudás A komplex mőveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok
Gazdasági ágazat, költségvetés, vállalkozás, tıke, banki szolgáltatás, pénzügyi tranzakció.
Magyarország az Európai Unióban, Magyarország és szomszédai
Órakeret 4
Általános iskolai elızmények. Az EU létrejöttének megismerése. Magyarország és az EU kapcsolatrendszerének feltérképezése. Magyarország és a szomszéd államok kapcsolatának bemutatása, különös tekintettel az ott élı magyar kisebbségekre. Az eltérı kultúrák tiszteletének erısítése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Az EU rövid története, az európai integráció. Az EU szervezete. A szomszédos államok és az ott élı magyar kisebbségek kultúrája, helyzete. Részvétel a feldolgozás módjának meghatározásában, kivitelezésében.
Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom: a szomszédos országok egyes írói; a határon túli nyelvhasználat. Osztályközösségépítés: kultúra és kommunikáció kapcsolata.
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Európai Unió, határon túli magyarság, emigráció, kisebbség, nemzetállam.
62
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Elızetes tudás A komplex mőveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok
A civil társadalom – érdekvédelem A 9–10. évfolyamon tanultak.
A társadalmi, gazdasági problémák iránti érzékenység megteremtése. A társadalmi igazságosság, méltányosság és szolidaritás értékeinek tudatosítása. Az országos és helyi civilszervezet megismertetése, a tanulók számára érdeklıdésre számot tartó szervezetek részletes bemutatása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Társadalmi, csoport és egyéni érdekek és az érdekvédelem. Érdekellentétek felismerése, kezelése, erıszakmentes megoldása. A társadalmi szervezıdések. A civil társadalom. A fogyasztóvédelem. Önálló információgyőjtés, egy-egy konkrét szervezet munkájának részletesebb megismerése. Esetmegbeszélések.
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Órakeret 2
Kapcsolódási pontok Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom: érvelés, vita. Osztályközösségépítés: egyéni és közösségi érdek, társadalmi és közösségi szerepek.
Civil társadalom, civil szervezet, önkéntesség, fogyasztóvédelem, érdekképviselet, érdekegyeztetés, szakszervezet, kamara, polgári engedetlenség, sztrájk.
Tematikai egység/ Természet- és környezetvédelem – Környezettudatos Órakeret Fejlesztési cél magatartás 2 Elızetes tudás A 9–10. évfolyamon tanultak. A komplex A gazdasági-társadalmi változások természetre gyakorolt hatásának mőveltségmegismerése. területhez Az ember természetkárosító tevékenységeinek bemutatása, és kapcsolható aktivizálása a különbözı környezeti programokban való tudatos fejlesztési részvételre. feladatok A környezetért és a fenntarthatóságért érzett felelısség kialakítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
A fogyasztói társadalom hatásai a környezetünkre, a „jólét” ára. Az ökológia fogalma. A földi élıvilág eltartó képességének korlátai. A technikai civilizáció hatása a földi ökoszisztémára. Pazarló használat, környezetszennyezés, népességrobbanás. A hagyományos és alternatív energiaforrások gazdasági és társadalmi összefüggései. A természetvédelem és a környezetvédelem. A globális problémák és a lokális cselekvés közötti kapcsolat. Információgyőjtés, esetmegbeszélés, saját tapasztalatok összehasonlítása, mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása.
Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom: információfeldolgozás.
63
Természetismeret: energiaforrások, nyersanyagok, élıvilág, környezetvédelem, környezetszennyezés.
Osztályközösségépítés: felelısségvállalás, fogyasztói magatartás. Kulcsfogalmak/ fogalmak
Zöld mozgalom, szelektív hulladékgyőjtés, természet- és környezetszennyezés, környezetvédelem, ökológia, ökológiai lábnyom, alternatív energiaforrás.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
A tanulók teljesítményének a mérése
Órakeret 2 óra
A tanuló képes legyen a körülötte lévı társadalmi-természeti környezet változásait érzékelni, véleményt nyilvánítani a különbözı események kapcsán; tudja, hogy milyen társadalmi normák érvényesek rá, és ezek A fejlesztés várt betartásával legyen képes saját érdekeinek megfelelıen cselekedni. eredményei az A tanuló legyen tisztában a társadalom és gazdaság alapvetı évfolyam végén tulajdonságaival, ismerje fel a történelemben zajló változásokat és azt, hogy ezeknek az ismerete nélkülözhetetlen a napjainkban zajló társadalmi, gazdasági, politikai, mővészeti folyamatok (és azok változásainak) a megértéséhez.
64
TERMÉSZETISMERET
A természetismeret mőveltségterület tartalma szerint a természeti folyamatokkal kapcsolatos ismeretanyagot (azaz az Ember és természet mőveltségterületet, illetve a Földünkkörnyezetünk természetföldrajzi részét) tárgyalja, és az ehhez kapcsolódó készségeket, képességeket fejleszti. Általános célként jelenik meg a természetismeret kerettantervében, hogy az alkalmas legyen a tanuló szakmai képzésének, illetve az általános középfokú oktatás más intézménytípusaiban való részvételnek megalapozására azzal együtt, hogy lehetıvé tegye az ezen intézményekbe lépni nem készülık tudásának bıvítését is a nekik megfelelı tananyag és fejlesztési feladatok segítségével. A természetismeret kerettantervi követelményrendszerét az intézmény a helyi tantervében igazítja mind a diákok, mind az intézményben oktatott szakmák/szakmacsoportok által meghatározott, leghatékonyabbnak tekintett tartalomhoz és módszertanhoz. A hároméves program komoly partnernek tekinti, gondolkodásra és tevékenységekre hívja a tanulókat. A program fontos eleme, hogy kapcsolatot teremt a tudományos eredmények és az iskolai tanulás, a tudomány és a hétköznapok között. Megmutatja a már sok kudarcot megélt diákoknak is, hogy az órai témákkal való foglalkozás örömforrás is lehet, az óra élményeket is adhat. Mindeközben kiegészíthetjük és továbbépíthetjük a diákok általános iskolából hozott hiányos tudását és fejleszthetjük képességeiket. A természettudományi mőveltség az egyén és a társadalom számára is meghatározó jelentıségő. A természetismeret esetében elengedhetetlen a természet mőködési alapelveinek, az alapvetı tudományos fogalmaknak, módszereknek és technológiai folyamatoknak az ismerete, de érteni kell az emberi tevékenységeknek a természetre gyakorolt hatásait is. Így jut el a tanuló a természeti folyamatok megismeréséhez, valamint az alkalmazások és a technológiák elınyeinek, korlátainak és kockázatainak megértéséhez. Az egészség tudatos megırzése, a természeti, a technikai és az épített környezet felelıs és fenntartható alakítása a természettudományos kutatások és azok eredményeinek ismerete nélkül elképzelhetetlen. A globális problémák megoldásának fontos feltétele az állampolgárok természettudományos mőveltségen, az ok-okozati összefüggések felismerésén alapuló, kritikus és konstruktív magatartása. Az egyén tudása társadalmi szinten szorosan összefügg a gazdasági versenyképességgel és a szőkebb-tágabb autonóm közösségek fennmaradásával. Ennek ismeretére hangsúlyt helyez a kerettanterv. A felnövekvı nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben is. Meg kell tanulnia, hogy az erıforrásokat tudatosan, takarékosan és felelısségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A kerettantervben leírt program célja, hogy az ember és természet szeretetén és a környezet 65
ismeretén alapuló környezetkímélı, értékvédı, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. A programnak fel kell készítenie a diákot a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók ismerjék meg azokat a természet-gazdasági folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elı. A természetismereti és technikai kompetencia kritikus és kíváncsi attitődöt alakít ki az emberben, aki ezért igyekszik megismerni és megérteni a természeti jelenségeket, a mőszaki megoldásokat és eredményeket, nyitott ezek etikai vonatkozásai iránt, továbbá tiszteli a biztonságot és a fenntarthatóságot. A tantervi program részben új ismereteket kínál, részben a korábbiak rögzítésére szolgál. Legnagyobbrészt azonban a szemléletet alakítja, azt mutatja meg, hogyan érdemes tanulni, hogyan lehet továbblépni, fogódzókhoz jutni. Olyan tudást bıvít és képességeket fejleszt, amelyek a mai világban elengedhetetlenek. Segít megérteni, hogy tanulni és gondolkodni kell. A kerettanterv épít a digitális technikák és az IKT-eszközök tanórai használatára, valamint a természetismeret iránti érdeklıdés felkeltése utáni önálló tanulói IKT-alkalmazásra is. A természetismeret tárgyat elsısorban a matematika tantárggyal egységben célszerő tanítani. Különösen javasolt, hogy az év eleji szintfelmérés és a tanév végi komplex mérés együttes tartalommal történjen. Ezen túlmenıen a kerettanterv kapcsolódási pontokat tartalmaz a többi mőveltségterülethez is, komplex módon. A programban a tanévet egy közös produktummal járó feladat zárja. Ennek elkészítésében mindenkinek részt kell vennie. A projekt témája és a feldolgozás módja a tanár és az osztály közös döntésén múlik.
Az elsı félév során a tanuló képet kap a fizika, a természetföldrajz és a biológia által vizsgált egyes összefüggésekrıl, a természettudományos kutatás módszereirıl, tudásunk alkalmazásának lehetıségeirıl és korlátairól is. Mintát kap a jelenségek vizsgálatának módjairól. A tanulmányok eredményeképpen összefüggéseket ismer föl és fogalmaz meg a mechanikai mőködésekrıl, halmaztulajdonságokról, összefüggésben az élettelen természetben (meteorológia) és az élı szervezetben betöltött szerepükkel. Ismereteket szerez testünk fölépítésének és egészségének kapcsolatairól. Példákat elemez hazánk természeti környezeti állapota, az itt folyó gazdálkodás és történelmünk összefüggéseire. Az így nyert ismeretek kapcsolatot társadalomismeret és a matematika között.
teremtenek
a
mővészeti
tárgyak,
a
A kvantitatív feladatok száma, a lexikálisan elsajátítandó ismeret a rövid idıkeret miatt szükségképpen alacsony marad, a témák, valamint a kvalitatív hangsúlyok azonban lehetıséget adnak a szakma igényeinek megfelelı differenciálásra, részletezésre is. 66
A legfontosabb célok a következık: — a tanulók nyitottan tekintsenek a bennünket körülvevı világra; — legyenek képesek az okok és okozatok megkülönböztetésére és adott okok ismeretében az okozatra vonatkozó következtetések levonására; — ismerjék meg és alkalmazzák az alapvetı természeti törvényeket; — legyenek képesek az adatok ismeretében diagramok készítésére, valamint adott diagram ismeretében adatok, folyamatok meglátására; — legyenek képesek grafika/kép alapján az ábrázolt folyamat értelmezésére. Eközben gyakorlatot szereznek az egyéni és csoportos munkában, feltevéseik szabatos megfogalmazásában, a képi és verbális kommunikáció összekapcsolásában is.
A második félév fı célja az elvontabb, közvetlenül kevésbé érzékelhetı természeti jelenségek vizsgálata. A tanuló képet kap a kémia, fizika, természetföldrajz és biológia által vizsgált egyes energetikai összefüggésekrıl, a természettudományos „láthatatlan” dolgok kutatásának módszereirıl, tudásunk alkalmazásának lehetıségeirıl és korlátairól is. A tanulmányok eredményeképpen a diák összefüggéseket ismer föl és fogalmaz meg az elektromos, mágneses, kémiai vegyületi, atomi összefüggésekkel kapcsolatban, valamint az öröklıdés, az ember egyedfejlıdése, az evolúció és a változások keretét adó környezet fogalmáról. Érti a fentiek az élettelen természetben és az élı szervezetben betöltött szerepét. Ismereteket szerez a mikro- és makrovilág, valamint testünk fölépítésének szervezeti egységérıl. Az így nyert ismeretek kapcsolatot teremtenek a mővészeti tárgyak, a társadalomismeret és a matematika között is.
A legfontosabb célok a következık: — — — — — — —
a szerves és szervetlen világ kapcsolatának megismerésének megalapozása; az energia és energiaáramlás mint általános szervezı megismerése; a „láthatatlan” hatások megismerése; az atomi/molekuláris folyamatok megismerése; az atomi/molekuláris folyamatok szervezetre gyakorolt hatásainak tudatosítása. az élı és élettelen világ evolúciójának megismerése; az egyes tudományos elméletek egybevetése egymással, a természettudományos érvelés néhány sajátságának elmélyítése; — az emberi tevékenység környezetalakító hatásának és a hatás következményeinek tudatosítása; — az információ és jelentıségének ismerete a fizikai-biológiai-társadalmi létben.
67
Tematikai egység/
Hogyan mőködik a természettudomány?
Órakeret
Fejlesztési cél
A tudomány módszerei
4
Elızetes tudás A komplex mőveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok
Tapasztalatok a megfigyelésrıl. Kísérlet és egyszerő megfigyelés különbségének megértetése. A modellek szempontfüggıségének és a mérések jelentıségének bemutatása. Eredmények ábrázolása (grafikon), illetve grafikon leolvasása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Közös cél: Legalább egy megfigyelés, kísérlet és mérés közös megbeszélése. Lehetséges változatok: Versrészlet és tudományos leírás összehasonlítása. Saját megfigyelések összegyőjtése. A megfigyelések szempontfüggıségének fölismerése. (Pl.: Kinek milyen fiú/lány tetszik? Milyen házban szeretnék lakni?) Megfigyelés leírásának elemzése. (Mire volt kíváncsi a kutató? Mit figyelt meg? Mire következtetett?) A kísérletezés célja: saját kísérletek és ismert kísérletek összegyőjtése. A független és a függı változó fölismerése. A mérés szerepe a mindennapokban, pl. lázmérés, földmérés, tömegmérés. Példák a „modell” szó hétköznapi (pl. topmodell, vasútmodell) és tudományos (atommodellek, demográfiai növekedési modellek, a szív mint szivattyú) használatára. Modell és makett különbsége. (pl. emberi szív) – mi érthetı meg belıle, mi nem: közös megbeszélés. Eltérı modellek/makettek ugyanarról a jelenségrıl (pl. emberábrázolások), szempontfüggıség felismerése. Órai mérés: a megpendített húrhosszak és hangmagasságok (oktáv, kvint, kvart) mérése pl. gitáron, citerán. Az eredmény ábrázolása. Példák győjtése igazolható feltevésekre: az elırejelzés szerepe a hétköznapokban (népi idıjárás-elırejelzések) és a tudományban (meteorológiai hálózat, életmód és betegségek kockázata). Tudományos ismeretterjesztı filmrészlet megtekintése (pl. D. Attenborough: Az élı bolygó – részlet). Hétköznapi vita és tudományos vita eljátszása egy konkrét probléma kapcsán. Kulcsfogalmak
Kapcsolódási pontok Matematika: grafikus ábrázolás.
Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom: Az ember eltérı megjelenítései. Filmes mőfajok (dokumentum- és mővészfilm). Érvelés.
Mérés, modellezés, feltevés, igazolás, törvény, tudományos leírás, szimuláció, makett.
68
Órakeret
Tematikai egység/ Tájékozódás térben és idıben Fejlesztési cél
Elızetes tudás
A komplex mőveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok
8 Függıleges és vízszintes irány, derékszög, koordinátarendszer, sebesség, a kör kerülete, hasonlóság a geometriában, óra, nap, hónap, év. A térbeli és idıbeli tájékozódás fejlesztése. A mozgások leírása, az ehhez szükséges mennyiségek, jellemzık ismerete, használatuk gyakoroltatása. Az égtájak és a Földrıl látható égi mozgások összekapcsolása, a földrajzi hálózat lényegének megértése. Tematikus térképek jeleinek leolvasása. A föld- és a napközéppontú világkép összehasonlítása: azonos jelenség különbözı szempontú értelmezése. Földrajzi, csillagászati és biológiai ismeretek összekapcsolása. Rendszerek változásának nyomon követése. Folyamatok kimenetelének elırejelzése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Közös cél: A tájékozódás és a csillagászat kapcsolatának megismerése (égtájak, égi mozgások). A távolságok fölmérésének geometriai módszere. A hasonlóság fölismerése, a nagyítás, kicsinyítés mértékének meghatározása. Fizikai, biológiai, kémiai és csillagászati jelenségek sebességének összevetése. Idıegységek. Az idı, sebesség, gyorsulás mértékegységeinek használata, átváltása. Az út, elmozdulás, sebesség, gyorsulás fogalmának ismerete, használata mozgások leírásában.
Kapcsolódási pontok Matematika: koordináta-rendszer, geometriai hasonlóság, váltószög.
Kommunikáció – magyar nyelv és Az egyenes vonalú egyenletes és az egyenletesen gyorsuló mozgás; irodalom: vetület, a szabadesés gyorsulása fogalmának ismerete és alapvetı nézet, perspektíva a összefüggései. mővészetekben. A körmozgás, kerületi sebesség, szögsebesség, centripetális gyorsulás fogalmának és összefüggéseinek ismerete. Lehetséges változatok: Kémiai reakciók gyorsaságának függése a hımérséklettıl és a katalizátoroktól. A csillagászati és a mágneses északi iránymeghatározás bemutatása. A legegyszerőbb napóra (gnomón) és a déli irány kapcsolata: a Nap naponkénti égi mozgása. A csillagok égi mozgása, csillagképek. A Föld gömb alakjának bizonyítása, következményei. 69
Osztályközösségépítés: jeles napok.
Gömbi formák síkra vetítése (síktérkép), a torzítás szükségszerősége. Háromszögelés alkalmazása a térképezésben: ismeretlen magasságú épület magasságának megmérése. A földátmérı megmérése. A Hold és a bolygók távolsága – ókori és mai mérések értelmezése. Hosszúsági és szélességi körök rendszere, a GPS lényege. Tematikus térképek értelmezése. Milyen gyorsan múlik? – a szubjektív és objektív idıfogalom összevetése. A nap (a Nap látható mozgása és a Föld forgása alapján), az évszak és az év (a Nap évi mozgása és a Föld keringése alapján). A bolygók és a csillagok mozgásának különbsége. A mozgásokat jellemzı mennyiségek közti összefüggések kvalitatív és kvantitatív alkalmazása.
Kulcsfogalmak
Tájolás, torzítás, csillag, bolygó, hosszúsági és szélességi kör, tematikus térkép, nap- és földközéppontú modell, másodperc, perc, óra, nap, évszak, év, elmozdulás, sebesség, gyorsulás, kerületi sebesség, szögsebesség, centripetális gyorsulás, reakciósebesség, katalizátor.
Tematikai egység/
Órakeret Lendületbe jövünk, azaz többet ésszel és erıvel!
Fejlesztési cél Elızetes tudás A komplex mőveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok
5 Sebesség, gyorsulás. A változások okainak és összefüggéseinek megismerése. Az állandóság és a változás oksági összefüggéseinek felismerése. A jelenségek közös jellemzıinek felfedezése. Alapfogalmak megalapozása (természettudományos megismerés, kölcsönhatás, erı, rendszer, állapot, változás, egyensúly, folyamat).
Ismeretek/fejlesztési követelmények Közös cél: A Newton-törvények kvalitatív és egyszerő kvantitatív alkalmazása. A tömeg fogalma. A súrlódási erı szerepe a mindennapokban, a tapadási, csúszási és gördülési súrlódás megkülönböztetése.
Kapcsolódási pontok Társadalomismeret: tudósok és koruk.
Kommunikáció – 70
A lendület-megmaradás törvényének kvalitatív alkalmazása.
magyar nyelv és irodalom:
Lehetséges változatok: A lendület-megmaradás felismerése a mindennapokban: – rakétameghajtás.
irodalom és mővészetek a tudományban – tudomány az irodalomban és mővészetekben.
Centripetális erı ismerete és felismerése mindennapi alkalmazásokban. Tömegvonzás ismerete, kapcsolat felismerése a bolygók mozgásával. A súly és a súlytalanság fogalmának ismerete. A tömeg és a súly megkülönböztetése. Kulcsfogalmak
Tömeg, tehetetlenség, lendület, fizikai törvény, centripetális erı, súrlódási erı, tömegvonzás, súly.
Halmazok
Tematikai egység/
Órakeret
Fejlesztési cél
Gázok, folyadékok, halmazállapot-változások, az idıjárás elemei
Elızetes tudás
Hımérséklet, légnyomás, térfogat, sebesség, halmazállapot.
8
Tájékozódás a környezet kölcsönhatásairól. Tájékozódás a hazai földrajzi, környezeti folyamatokról. A komplex mőveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok
Az idıjárás napi változásainak megértése. Meteorológiai jelentések értelmezése. Kísérletek végzése, grafikonelemzés. Magyarázatkeresés a tapasztalt idıjárási jelenségekre. Az emberi gazdálkodás és a természeti feltételek kapcsolatának fölismerése néhány fontos hazai példán. A környezetvédelem néhány példájának megismertetése, az érdeklıdés felkeltése a környezettudatosság iránt. Kapcsolódási pontok
Ismeretek/fejlesztési követelmények Közös cél:
Társadalomismeret: Történeti ökológia. 71
Az idıjárási elemek, ezek változásait befolyásoló fizikai hatások (a Önellátó és fogyasztói napsugárzás, a léghımérséklet, a légnyomás, a szél, a levegı társadalom. vízgıztartalma, a csapadékfajták) közti összefüggések megfogalmazása. Példák a gazdálkodás és a természeti környezet közti összefüggésekre. A halmazállapot-változások alapvetı jellemzıinek ismerete. A Celsius-skála alappontjai, az olvadáspont, forráspont feladatmegoldás-szintő ismerete. Az gáztörvények (Boyle–Mariotte, Gay–Lussac-törvények) kvalitatív ismerete és alkalmazása. A Kelvin-skála és a Celsiusskála kapcsolatának ismerete. Lehetséges változatok: Idıjárási frontok. Grafikonok, folyamatábrák elemzése. Saját megfigyelések, egyszerő kísérletek értelmezése. A Kárpát-medence természetes növénytakarója, élıvilága, vízrajza. (Pl. Alföld: tölgyesek, szikesek, homoki gyepek, ligeterdık; középhegység: tölgyesek, bükkösök, sziklagyepek; magashegységek: lucosok, törpefenyves, hegyi rét; lápok). A gazdálkodás hatása az élıvilágra: fokgazdálkodás, erdıirtások, bányászat, folyamszabályozás, állattenyésztés, városiasodás, vízvezeték, monokultúrák, kemikáliák, természetvédelmi területek, biogazdálkodás. Vízkincsünk. A folyószabályozás és árvízvédelem módjai, problémái. Víznyerés, ivóvíz, víztisztítás. Gyógyvizek. Erdıgazdálkodás, erdıtípusok. Sziklagyepek: természetvédelmi érték. Talaj: összetevıi, termıereje, védelme (szikesedés, erózió, trágyázás). Az gáztörvények: Boyle–Mariotte, Gay–Lussac kvantitatív ismerete és alkalmazása. A nyomás, hidrosztatikai nyomás meghatározása. Elemi feladatmegoldás, az Arkhimédész törvényének ismerete. Az úszás, lebegés, merülés feltételeinek megállapítása és következtetések. Hidraulikus emelı mőködési elve. Pascal-törvény.
72
A folyadékok összenyomhatatlanságának ismerete és konkrét példák. Bernoulli-törvény, Magnus-hatás.
Kulcsfogalmak
Úszás, lebegés, merülés, hidrosztatikai nyomás, felhajtóerı, gáztörvény, zárt rendszer, hı, hımérsékleti skála, abszolút nulla fok, halmazállapot, olvadáspont, forráspont, napi hımérsékletjárás, szél, páratartalom, harmat, dér, esı, köd, szmog (füstköd), életközösség, talaj, szikes, ligeterdı, monokultúra, talajvíz, rétegvíz, ivóvíz, gyógyvíz, biológiai tisztítás, kölcsönhatás, állapot, változás, egyensúly, stabilitás, folyamat, rendszer, környezet.
Tematikai egység/
Órakeret Mechanikai energia
Fejlesztési cél Elızetes tudás A komplex mőveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok
5 Erı, sebesség, tömeg, elmozdulás. Alapfogalmak megalapozása, mélyítése (munka, energia, mechanikai energiafajták, energia-megmaradás, rendszer). A munka és az energia kapcsolatának tudatosítása. A reverzibilis és irreverzibilis folyamatok megkülönböztetése konkrét példákban.
Kapcsolódási pontok
Ismeretek/fejlesztési követelmények Közös cél: Az energia, munka, teljesítmény, hatásfok fogalmának ismerete, elemi alkalmazása.
Lehetséges változatok: A helyzeti és mozgási energia, emelési és gyorsítási munka összefüggéseinek alkalmazása. Az energia-megmaradás tényének, valamint a termodinamika elsı fıtételének ismerete. Megfordítható és megfordíthatatlan folyamatok megkülönböztetése. Néhány mindennap használatos gép hatásfoka, valamint a 100%-os
73
Társadalomismeret: gazdaságföldrajz.
hatásfok elérésének fizikai lehetetlensége. Egyéb energiák hıvé alakulása, disszipáció. Az örökmozgó lehetetlensége. Kulcsfogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Elızetes tudás A komplex mőveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok
Energia, munka, energiafajta, hı, teljesítmény, hatásfok, állapot, változás, rendszer, környezet, kölcsönhatás.
Az „embergép”: mozgás, légzés, keringés
Órakeret
Az emberi mozgás, keringés és légzés élettana és anatómiája
6
A levegı térfogatának és nyomásának összefüggése. A nyomás mértékegységei. Az emberi mozgási és légzési rendszer mechanikai alapelveinek megértése. Az emberi szívmőködés és keringési rendszer mechanikai alapelveinek megértése. Az egészséget veszélyeztetı tényezık megismertetése, az egészséges életmódra való törekvés erısítése.
Kapcsolódási pontok Ismeretek/fejlesztési követelmények Közös cél: Kommunikáció A mozgás és légzés mechanikájának megismerése. A szív és az erek magyar nyelv és mechanikájának megismerése. Alapvetı egészségvédelmi ismeretek irodalom;: az emberi elsajátítása. test ábrázolásai. Lehetséges változatok: Az emelı-elv szemléltetése az ízületekkel kapcsolt emberi csontok példáján. A fontosabb emberi csontok szerepe (makett alapján). Az izommőködés lényege. A csont és az ízületek sérülései, megelızésük. A csontok felépítésének és szilárdságának összefüggése. A légzés funkciójának megbeszélése. A tüdı térfogatát és a légzés hatékonyságát befolyásoló tényezık áttekintése. A légzési szervrendszer részei, feladataik, a hangképzés. A védekezı reflexek (köhögés, tüsszentés) szerepe. A légzımozgások szemléltetése. Légzésszám-változás terhelés hatására (kiscsoportos feladat). A légzırendszer egészségét fenyegetı és megırzı hatások (sport, dohányzás, szmog, TBC). 74
A szív fölépítése és mőködése (makett alapján). A vér és a nyirok, az erek szerepe. Véralvadás, vérzés, vérzéscsillapítás. A vérnyomás és a pulzus oka, mérése. A keringési rendszer egészségét fenyegetı kockázati tényezık és megırzı hatások (magas vérnyomás, érelmeszesedés, trombózis, infarktus).
Kulcsfogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Elızetes tudás A komplex mőveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok
Emelı, ízület, reflex, mellkas, rekeszizom, hajlító- és feszítıizom, légcsere, légzıfelület, szívpitvar, szívkamra, billentyők, pulzus, vérnyomás, kockázati tényezı, vér, nyirok, infarktus, trombózis.
Formák és arányok a természetben Elemek és vegyületek. Kristályrácsok. Szerves molekulák a mindennapokban
Órakeret 8
Tükrözés, forgatás következményei. Halmaztulajdonságok. Atom és molekula, szerkezeti képlet. Az arányok fontosságának beláttatása, rögzítése. Arányokat fenntartó és felborító erık fölismerése. Állandó és változtatható arányok felismerése. Szerkezet és tulajdonság összefüggésének beláttatása. Szerkezet, arány és biológiai funkció összekapcsolása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Közös cél: Az arány fontossága és számszerő jellemzése. A geometriai rend fölismerése az anyagok szerkezetében. Az anyagvizsgálat néhány módszerének megismerése. Néhány óriásmolekula gyakorlati fontosságának megismerése konkrét példákon. Lehetséges változatok: A harmónia ókori fogalma és az arányok. Szép és rút. Aszimmetrikus (szivacs), sugarasan szimmetrikus (medúza) és tükörszimmetrikus (ember) lények. A férfi, a nıi és a gyermektest arányainak összehasonlítása. Változó térfogat- és tömegarányok: elegyek, oldatok. A töménység jellemzése (százalék). Arányok a konyhában (főszerek, só, pácok) és az iparban (ötvözetek, beton). Az élılények növekedését megszabó arányok (korlátozó tényezık): hiánybetegségek, fény, víz stb. 75
Kapcsolódási pontok Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom: disszonancia, (a)szimmetria, kompozíció. Matematika: százalékszámítás, egyenes arányosság. Társadalomismeret; osztályközösség-építés: a fogyasztói társadalom kialakulása, gazdasági
alapjai (fosszilis Állandó tömegarányok: a vegyületek összegképlete egyszerő példákon. energiahordozók Kristályos (kısó) és amorf (gumi, üveg) anyagok szerkezete. Elemi használata). egység (cella). Molekulák térbeli rendezıdése: membránok, habok, mosószerek, folyadékkristályos kijelzık. A kémiai elnevezések eredete és mai tartalma. Mesterséges szerves vegyületek (mőanyagok, gyógyszerek, tartósítószerek). Elınyök, veszélyek mérlegelése. A szénhidrogének eredete, tulajdonságai, felhasználása (közlekedés, főtés, vegyipar). Néhány oxigéntartalmú szerves molekula a mindennapokban (etilalkohol, aceton, ecetsav). Biológiai hatásuk. Egyszerő cukrok és összetett szénhidrátok a mindennapokban (szılıcukor, keményítı, cellulóz). Biológiai szerepük. Néhány nitrogéntartalmú szerves molekula: vitaminok, aminosavak, fehérjék, DNS. Óriásmolekulák felépítése és lebontása az élılényekben. Az óriásmolekulák érzékenysége: kicsapódás. Mérgezések és következményeik. Szimmetria, százalék, összegképlet, oldat, oldószer, amorf, membrán, Kulcsfogalmak felületaktív anyag, környezeti tényezı, mono- és polimer, szénhidrogén, karbonsav, alkohol, aminosav, fehérje, kicsapódás.
Órakeret
Tematikai egység/ Elektromosság, mágnesesség Fejlesztési cél Elızetes tudás A komplex mőveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok
5 Erı, energia, tömegvonzás, teljesítmény. Kölcsönhatások, erık alaposabb, rendszerszerőbb ismerete, ok-okozati kapcsolatrendszere, az információ terjedésének lehetséges módjainak leírása az elektromágneses kölcsönhatásokon keresztül. Bıvebb ismeretek szerzése a bennünket körülvevı térrıl. Alapismeretek szerzése az elektromágneses hullámon alapuló eszközökrıl.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Közös cél: Az elektromosság, mágnesesség mint kölcsönhatás megismerése. Lehetséges változatok: Példák a statikus elektromosság és a mágnesesség gyakorlati/természetbeni megjelenési formáira, alapvetı összefüggések felismerése. Az egyenáram fogalma, jellemzıinek ismerete, egyszerő áramkörök 76
Kapcsolódási pontok
Társadalomismeret: felvilágosodás, felfedezések, társadalmi hálózatok.
összeállítása, mérések végzése. Az Ohm-törvény alkalmazása egyszerő esetekben. Az elektromos energia és teljesítmény alapvetı kvalitatív összefüggéseinek alkalmazása, különbözı elektromos eszközök teljesítményének összehasonlítása. A váltóáram fogalmának, alapvetı jellemzıinek megismerése. Az elektromágneses indukció jelensége, gyakorlati/természetbeni megjelenése. A transzformátor mőködésének gyakorlati jelentısége. Az elektromágneses hullám tulajdonságainak ismerete, példák a gyakorlati alkalmazásokra. (A spektrum különbözı tartományaiban: mikrohullámú sütı, rádióhullámok, mobiltelefon stb.)
Kulcsfogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Elızetes tudás A komplex mőveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok
Elektromos töltés, mágneses pólus, elektromos, mágneses tér, Coulomb-törvény, áramerısség, feszültség, ellenállás, egyenáram, váltóáram, elektromos fogyasztás, frekvencia, maximális feszültség, elektromágneses indukció, dinamó, transzformátor, elektromágneses hullám.
Energianyerés az élıvilágban. Táplálkozás, emésztés, kiválasztás
Órakeret 5
Szerves molekulák. Energianyerı és energiaigényes folyamatok. A légzés funkciója. Az energiaáramlás nyomon követése az élıvilágban. Táplálkozás, emésztés, keringés és kiválasztás összefüggéseinek felismerése az emberi szervezetben. Az anyagcsere és az emberi egészség kapcsolatának tudatosítása, az egészséges táplálkozás iránti igény felkeltése, erısítése.
Kapcsolódási pontok Ismeretek/fejlesztési követelmények Közös cél: OsztályközösségAz anyag- és energiaátalakítások biológiai szerepének megértése az építés: Etikett, társas élıvilágban és az emberi szervezetben. viselkedés. Egészséges Anyagforgalom és egészség néhány összefüggése. életmód. Nemek, testképek. Lehetséges változatok: Változatos energianyerés az élıvilágban: ragadozók, növényevık, élısködık, lebontók, fotoszintetizálók. Táplálkozási hálózat. Az emberi emésztés helyszínei, emésztınedvek (nyál, gyomornedv, 77
epe, hasnyál). Az emésztés szabályozása: feltétlen és feltételes reflexek. A felszívott anyagok sorsa, a máj szerepe. Egészséges táplálkozás, túltápláltság, hiánybetegségek, mérgezések. Az alkohol hatása. Testkép, testépítés, táplálék-kiegészítık kockázatai. A vér szerepe, vérkép. A felszívott tápanyagok sorsa a sejtben (energianyerés, átalakítások). Kiválasztás a vesén, a tüdın és a bırön át. A vizeletmennyiség és a belsı környezet egyensúlyának, arányainak (homeosztázis) megırzése. Kulcsfogalmak
Heterotróf, autotróf életmód, emésztés, kiválasztás, felszívás, vérplazma, visszaszívás, szőrlet, vizelet.
Tematikai egység/
Órakeret Atomi aktivitás
Fejlesztési cél Elızetes tudás A komplex mőveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok
5 Energia, elektromos töltés, elektromágneses hullám, szimmetria, normálalak. Az anyag, kölcsönhatás, erık, energia, információ fogalmának mélyítése. Az állapot és a változás fogalmának bıvítése az atomok mérettartományában bekövetkezı jelenségek megismertetésével. Az energiagazdálkodással kapcsolatos felelısségtudat erısítése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Közös cél: Az elektronburok és az atommag szerkezetének áttekintése. Az atomenergia ismerete.
Kapcsolódási pontok Társadalomismeret: hidegháború.
Lehetséges változatok: Az anyag atomos szerkezetének tudatosítása konkrét jelenségeken Osztályközösségkeresztül. építés: fenntarthatóság, Az atommag és elektronhéj fogalmának megismerése. atomenergia. A rádióaktivitás 3 fajtájának, néhány gyakorlati alkalmazásának, hatásának megismerése az élı szervezetre. A maghasadás oka és feltételei, a láncreakció elve. Az atomenergia fogalma, felhasználásának gyakorlati módja és elvi lehetıségei. Elınyök és hátrányok mérlegelése.
78
A Nap energiatermelése, hatása a földi életre.
Kulcsfogalmak
Atom, proton, elektron, neutron, egyensúly, energiaminimum, rádióaktivitás, atomenergia, maghasadás, láncreakció, magfúzió, napenergia, atomerımő.
Tematikai egység/
Órakeret A szervezet egysége – idegrendszer és viselkedés
Fejlesztési cél Elızetes tudás A komplex mőveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok
6 Az emberi szervezetben zajló fı kémiai átalakulások. Példák csoportban élı állatokra. Az emberi szervezet egységét fenntartó rendszerek mőködéseinek, kölcsönhatásainak megismerése. A testi és lelki egészség alapjainak tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény erısítése. A védekezı szervezet mőködéseinek bemutatása. A tanulás mint a környezethez való alkalmazkodás megismertetése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Közös cél: Az önazonosságot (homeosztázist) fenntartó és az azt fenyegetı fıbb hatások áttekintése az emberi szervezet szintjén és a társas kapcsolatokban. A szabályozás és a vezérlés néhány formája az emberi szervezetben. Lehetséges változatok: Szabályozó szerepő emberi hormon (inzulin), cukorbetegség. Vezérlı szerepő emberi hormon (növekedési hormon), a testméretet megszabó tényezık. Hormonok és érzelmek kapcsolata. A reflexek fölépítése (térdreflex). Az idegrendszer szabályozó mőködése: a testhımérséklet szabályozása. Érzékszervek: az éleslátás feltételei (pupillareflex, élességállítás). Az idegrendszer mőködését befolyásoló hatások (alkohol, drogok, gyógyszerek). Fájdalom, fájdalomcsillapítás. Aktív és passzív, természetes és mesterséges immunitás. Védıoltások. Immunitás a mindennapokban: allergia, vércsoportok. Stressz és egészség, idegrendszer és immunitás kapcsolata. A tanulás alaptípusai az állatvilágban és az ember esetében. Az emlıs állatcsoportok jellemzıi (hierarchia). 79
Kapcsolódási pontok Kommunikáció magyar nyelv és irodalom: Érzelmek ábrázolása, kifejezése; verbális és nonverbális kommunikáció. Hazaés családszeretet, magány, vallás, lázadás stb. egyes irodalmi mővekben. Társadalomismeret: az egyéni és csoportos agresszió példái. Csoportnormák. Osztályközösségépítés: társas együttélés, devianciák.
A társas kapcsolatok szerepe a fıemlısök és az ember tanult viselkedéseiben: szülı-gyermek kapcsolat, kortárs csoportok, reklámok, függıséget okozó hatások, értelemadás. Segítıkészséget és agressziót kiváltó helyzetek. Tanult megküzdési stratégiák, tanult tehetetlenség. Az állati és az emberi kommunikáció jellemzıi.
Kulcsfogalmak
Szabályozás, visszacsatolás, hormon, célsejt, szorongás, reflexív, vegetatív központ, tudatmódosítás, immunitás, antigén, stressz, feltételes reflex, próba-szerencse, bevésıdés, utánzás, belátás, kulcsinger, motiváció, öröklött gátlás, hierarchia, agresszió, segítségadás (altruizmus), szabálykövetés.
Tematikai egység/
Órakeret Mi a fény?
Fejlesztési cél Elızetes tudás A komplex mőveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok
4 Atom, elektron, tükör, rezgés, elektromágneses hullám. A részecske- és a hullámtulajdonság jellemzıinek felismerése a fény esetén, a kettısség tudatosítása. A fény hullámtulajdonságainak elemzése és felismerése a mindennapokban. A látható fény elektromágneses hullámként történı azonosítása.
Kapcsolódási pontok
Ismeretek/fejlesztési követelmények Közös cél: A fény tulajdonságainak áttekintése. Lehetséges változatok: A fényvisszaverıdés, a fénytörés jelensége és alapvetı kvalitatív szabályainak megállapítása. A sík, a domború és a homorú tükör leképezési szabályainak vizsgálata és gyakorlati alkalmazásai. A fényelhajlás jelensége. A fény elektromágneses hullám mivolta. A színek frekvenciaszabálya és a fénytörés frekvenciafüggésének következményei. A fotocella mőködésének alapjai, a fény „részecsketermészetének” megjelenési formái. A fénysebesség kitüntetett szerepe.
80
Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom: színek és fények a mővészetekben.
Kulcsfogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Fénytörés, fényelhajlás, domború, homorú tükör, szín, foton, fénysebesség.
Állandóság és változatok – információ, szexualitás, az emberi élet szakaszai
Órakeret
Elızetes tudás
A férfi és nıi szervezet különbsége (anatómiai és genetikai).
A komplex mőveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok
A látható jellegek és az öröklés kapcsolatának felismerése. A szexualitás genetikai szerepének megismerése. A nemi mőködések megismerése a családtervezés és az egészségmegırzés szempontjából.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Közös cél: Az öröklött és „szerzett” tulajdonságok megkülönböztetése, az öröklıdés és a nemiség kapcsolata. A nemi mőködések biológiai háttere emberben. A genetika és a szexualitás egészségügyi vonatkozásai. A genetikai információ megváltozásának lehetséges következményei. Lehetséges változatok: Egy gén – egy jelleg kapcsolatok (Rh-vércsoport, öröklıdı betegségek). Mennyiségi és minıségi jellegek különbsége, a környezet szerepe. A nemiség szerepe a genetikai információ újrakombinálódásában (az ivarsejtek sokfélesége, a testi sejtek genetikai azonossága). A genetikai információ megváltozása: mutációk. Mutációt okozó hatások (sugárzások, vegyületek). Genetikai szabályozás: szabályozott sejtosztódás (növekedés) és szabályozatlan osztódás (rákos góc). Rákkeltı tényezık, kerülésük. Az ember ivarszervei, biológiai funkciójuk. A hímivarsejt és a petesejt jellemzıi. A nıi nemi ciklus szakaszai, a megtermékenyítés. Családtervezés. Beágyazódás, magzati élet. A magzat védelme. Az újszülött és a csecsemı világa. Nemi érés, öregedés, halál. Betegségek szőrése, betegjogok.
81
6
Kapcsolódási pontok Matematika: valószínőség, gyakoriság, eloszlási görbe; kombinációk. Kommunikáció magyar nyelv és irodalom; osztályközösség-építés: Szexualitás, családi élet. Identitás. Öregedés és halál, idıs generáció.
Kulcsfogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Elızetes tudás
A komplex mőveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok
Gén, génváltozat (allél), mennyiségi és minıségi jelleg, recesszív (elnyomott) jelleg, mutáció, mutagén és rákkeltı (karcinogén) hatás, ivarsejt, ivarszerv, petefészek, tüszı/repedés, menstruáció, megtermékenyülés, tüszıhormon, sárgatesthormon (progeszteron), tesztoszteron, beágyazódás, magzat.
Honnan hová? Csillagászati, földrajzi és biológiai evolúció Az ember társas viselkedése
Órakeret 8
Betegség és immunrendszer. Az öröklıdés alapjai. Önzetlenség és agresszió. Atom, magfúzió, sebesség, gyorsulás, idı, körmozgás, bolygómozgás, tömegvonzás, kör, ellipszis Különbözı területek, jelenségkörök közötti kapcsolatok, összefüggések észrevétele, hasonlóságok, közös vonások felfedezése, megfogalmazása. Az idı- és térfogalom mélyítése, az idıbeli tájékozódás fejlesztése a különbözı léptékő folyamatok megismerése során.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Közös cél: Az egyirányúság fölismerése és magyarázata csillagászati, földtani és biológiai folyamatokban. Az emberi csoportok néhány biológiai jellemzıjének megfogalmazása.
Kapcsolódási pontok
Társadalomismeret; osztályközösség-építés; kommunikáció – magyar nyelv és irodalom: A haladásLehetséges változatok: eszme különbözı A csillagok fejlıdésének fıbb állomásai. korokban; az A Naprendszer szerkezete, mérete, bolygóinak mozgása, mérete, ideológiák mint a típusai. hatalmi rendszer Legalább két-két jellemzı csillagkép ismerete a téli és a tavaszi alátámasztói. égboltról, valamint két-két jellemzı csillagkép ismerete az északi és A járványok és a a déli féltekérıl. háziasítás A csillag, bolygó, üstökös, meteor megkülönböztetése. történelemformáló szerepe. Szemléletes kép a táguló világegyetem elméletérıl. Önzetlenség emberi A Föld felszínének története: a vulkáni mőködések, földrengések példái (irodalom, oka, következményei. A jégkorszakok nyomai. történelem). Szokások, divat. Hegységképzıdés és pusztulás. Haladás (fejlıdés) és biológiai evolúció. Szabálykövetés és Az evolúció darwini leírása. szabályszegés példái Közvetlen bizonyítékok (fosszíliák) és, anatómiai érvek. az irodalomban és a A szelekció hatása (mesterséges, természetes). A háziasítás. történelemben. 82
Ellenálló kórokozók terjedése. Tömegek viselkedését A biológiai evolúció közvetlenül az emberi társadalomra való leíró irodalmi példák. alkalmazásának veszélyei (szociáldarwinizmus, eugenika). Vitatott kérdések. (Az élet keletkezésének kérdése. A nagy kihalási hullámok lehetséges magyarázatai. Az önzetlen viselkedés evolúciója. Az irányultság kérdése.) Technikai evolúció és a szokások evolúciója (divat, stílusok). Az emberi csoportokra jellemzı társas viszonyok, a szabálykövetés és szabályteremtés példái. Az idegen csoportoktól való elkülönülés és az eltérı csoportok közti együttmőködés biológiai háttere.
Kulcsfogalmak
Csillag, üstökös, meteor, bolygó, galaxis, csillagkép, Naprendszer, Univerzum, Föld-típusú bolygó, szupernóva, evolúció, alkalmazkodás, közös ıs (leszármazás), természetes és mesterséges szelekció, önzetlenség.
Tematikai egység/
Órakeret Az evolúció színpada és szereplıi 8
Fejlesztési cél Elızetes tudás
A komplex mőveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok
Anyagforgalom az élı szervezetben. Gazdálkodás a Kárpátmedencében. Tapasztalat szerzése technológiai, társadalmi és ökológiai rendszerek elemzésében. Az egyéni vélemények megfogalmazása során az érvelés, bizonyítás igényének erısítése. Evolúciós, környezetés természetvédelmi szempontok összekapcsolása, az ember természeti folyamatokban játszott szerepének kritikus vizsgálata. A fogyasztási szokásokkal kapcsolatos ésszerő és felelıs szemlélet erısítésével törekvés a tudatos állampolgárrá nevelésre. A környezet szépsége, az emberi kultúrák fenntarthatósága és a benne élık testi-lelki egészsége közti összefüggések megjelenítése. Törekvés kialakítása az alkalmazásra a fenntarthatóság és autonómia érdekében a háztartásokban és kisközösségekben.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Közös cél: Az élılények együttélését magyarázó feltételek, az ember szerepének elemzése. Környezet és egészség összefüggései, néhány lehetséges megoldási módszer értékelése. Lehetséges változatok: Az élılény-populációk elszaporodása és visszaszorulása. Populációs kölcsönhatások példákkal. A biológiai indikáció. 83
Kapcsolódási pontok Társadalomismeret; osztályközösség-építés: Járványok, sivatagosodás, szikesedés, túlnépesedés, erdıirtások, bányászat, folyószabályozások
Példák az életközösségekben zajló anyagkörforgásra (szén, nitrogén), az anyag és energiaforgalom összefüggésére. Táplálékpiramis (termelı, fogyasztó, lebontó szervezetek). Az ember hatása a földi élıvilágra a történelem során. Önpusztító civilizációk és a természeti környezettel összhangban maradó gazdálkodási formák. A természeti környezet terhelése: fajok kiirtása, az élıhelyek beszőkítése és részekre szabdalása, szennyezıanyag-kibocsátás, fajok behurcolása, megtelepítése, talajerózió. Fajok, területek és a biológiai sokféleség védelme. A természetvédelem lehetıségei. Helyi környezeti probléma felismerése, információk győjtése. A környezeti kár fogalma, csökkentésének lehetıségei. Ökológiai lábnyom. A közlegelık tragédiája: a klasszikus gazdaságtan és kritikája. Az ökológiai krízis társadalmi-szemléleti hátterének fı tényezıi (fogyasztás, városiasodás, fosszilis energia felhasználása, globalizáció). A Gaia-elmélet lényege. Kulcsfogalmak
következményei. Természetvédelem: vadasparkok, nemzeti parkok. Nemzetközi szerzıdések.
Szimbiózis, élısködés, versengés, Gaia-elmélet.
Tematikai egység/
Projektek
Órakeret
Fejlesztési cél
A tanulók éves teljesítményének a mérése
6
Elızetes tudás
A komplex mőveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok
Egyéni (tanulási) tapasztalatok; a tanév során elsajátított ismeretek. Projektek készítése, az ehhez szükséges képességek, kompetenciák. fejlesztése. A tanulók teljesítményének a mérése – komplex mérés a matematika és a természetismeret területén. (A mérés feladata annak ellenırzése, hogy a tanuló milyen mértékben igazodik el a természet szervezıdési szintjei között, különös tekintettel az atomi és egyed feletti szintekre, képes-e a valószínőségi szemlélet alkalmazására mindennapi szituációk elemzése során is.)
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Részvétel a projekt tervezésében, lebonyolításában és értékelésében; a projektmódszer megismerése.
Minden mőveltségterület: a projekthez kapcsolható tartalmi elemek.
Szabad sáv: a választott tartalomnak és formának megfelelıen. Részvétel a „tudáspróbán”.
84
Kulcsfogalmak
Projekt, tervezés, külsı és belsı értékelés. A tanuló fogalmazza meg és konkrét példán ismerje föl az egyszerő megfigyelés és a kísérlet különbségét, a két vizsgálati mód célját. Értse a számszerőség jelentıségét a mérésekben, tudjon ábrázolni és leolvasni mért adatokat. Tudja jellemezni a mozgásokat sebességükkel, gyorsulásukkal. Értse a térbeli tájékozódás geometriai módszereinek lényegét. Tudjon tájékozódni térképeken. Értse a tehetetlenség fogalmát, a gyorsulás formáit, okát. Találjon kapcsolatot a tömeg és a súly között. Értse az ok és okozat közötti kapcsolatrendszert. Értse az energia, a munka, a hatásfok és a hı összefüggését. Ismerje az emberi szervezet mőködésének mechanikai hátterét. Magyarázzon mindennapokban tapasztalt jelenségeket anyagi halmaztulajdonságokkal. Értse az éghajlat és az idıjárás elemeinek fizikai hátterét, összefüggését hazánk természeti képével, gazdálkodásával.
A fejlesztés várt A tanuló értelmezze és ábrázolja a természetben megfigyelhetı eredményei az arányokat, ismerjen példákat vizsgálatuk módjára. Hozza kapcsolatba az évfolyam végén anyagok szerkezetét tulajdonságaikkal, felhasználásukkal. Értse az elektromosság és mágnesesség alapjait. Értse az áram mágneses, valamint a mágneses tér változásának elektromos hatását. Értse a szervezetünkön átáramló anyag és energia szerepét, összefüggését egészségünkkel. Magyarázza az élılények egymásra utaltságát. Magyarázza a biológiai rendszerek belsı rendjét a szabályozás és vezérlés segítségével. Értse az alkalmazkodás szerepét az egyéni és társas viselkedésben. Értse az anyag atomos felépítését, ismerje a proton, neutron, elektron helyét és szerepét az atomon belül. Legyen tisztában a radioaktivitás okával és élettani hatásával. Legyen tisztában az atomenergia felszabadulásának módjaival és lehetıségeivel, környezeti hatásaival. A tanuló értelmezze a tulajdonságok öröklıdését családfán, különítse el öröklött és szerzett tulajdonságainkat. Legyen áttekintése a genetikai információról, a génmőködés szabályozottságáról, egyirányú változásairól (egyedfejlıdés) és zavarairól. Ismerje a Föld és alkotóanyagainak helyzetét a Naprendszerben és az
85
Univerzumban. Ismerje a nemek kromoszomális meghatározottságát, a nemi ciklusok és a családtervezés hormonális-élettani hátterét. Ismerjen nagy léptékő, egyirányú változásokat az élı és élettelen természetben, ismerje ezek bizonyítékait, okait. Ismerjen az élılény-populációk létszámát és változatosságát csökkentı és növelı tényezıket, az élılények önszabályozó közösségeinek fölépítését. Tudjon példákat bemutatni az ember környezetfüggésére és környezet-átalakító szerepére.
TESTNEVELÉS ÉS SPORT
A testnevelés és sport mőveltségtartalma - már a kritikus gondolkodásra alapozva – ezen az iskolafokon tovább mélyíti és bıvíti a sportolás, aktív pihenés alkalmazásához szükséges ismereteket és mozgásos tevékenységeket és az ehhez tartozó kompetenciákat. Ebben a szakaszban a munkaerıpiac kompetenciaelvárásainak és a Nemzeti alaptanterv kulcskompetenciáinak tudatosítására és a NAT-nak megfelelı sportmőveltség, sportágismeret elsajátítására kell elsısorban törekedni. További cél az önálló felelısségvállalás, a munkavállalásra alkalmazhatóság, a munkabírás, a tanulás és mozgás helyes aránya, a választás a saját elınyben részesített rekreációs terület irányába kialakítása, és az azokkal kapcsolatos tudás összefoglalása, továbbfejlesztése. A mőveltségterület ebben az életszakaszban közvetíti a civilizációs betegségek ismeretét, felismerési módjait, az ezek elleni küzdelem lehetıségét, módját. A diák alapvetıen képessé válik az eddig megszerzett tudás, kompetenciák birtokában a tárgyi és eszköztudását fejleszteni, valamint felelısen végig tudja gondolni a jövıjét sarkalatosan befolyásoló események fontosságát, azok szerepét. A kerettantervben megjelenı mozgásos és kognitív tartalmak sikeres akkomodációjának érdekében inkább a tanuló változó körülményekhez kapcsolódó alkalmazkodóképessége és nem a mozgásreprodukáló képessége kerül fejlesztésre. A különbözı testgyakorlási formák hozzájárulnak az általános értékteremtés mellett a közös és az egyéni érdekek képviseletéhez, valamint erısítik a tantárgy alapvetı és aktuális motivációs tényezıit, pl. ötletszerzés, élményszerzés, jókedv, kaland, testformálás, fogyókúra, párválasztás, kikapcsolódás, feszültséglevezetés, örömszerzés, baráti kör, önmegvalósítás, teljesítménykontroll, sportolási divatok. A kívánt célállapotban a közoktatási tanulmányait befejezı fiatal képes a mozgáskommunikáció sokoldalú felhasználására, az iskolai testnevelésben tanult testgyakorlati ágak technikájának teljesítményhez kötött bemutatására, a testi képességekhez, az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismeretek alkotó felhasználására, az egyéni és társas játékok, sporttevékenységek szervezéséhez szükséges ismeretek átadására és bemutatására. A kerettanterv minden tanuló számára biztosítani kívánja a hatékony és élményszerő motoros tanulást. Módszereiben döntıen a játékos cselekvéstanulást, az adekvát játékok és versengések alkalmazását helyezi elıtérbe. Az egységesség és differenciálás elvét az általa vezérelt gyakorlatok során a legfıbb értékek közé sorolja. Ebben az oktatási szakaszban is 86
megkülönböztetett figyelmet fordít a belsı, didaktikai differenciálásra. Ez a záloga annak, hogy minden tanuló eljusson a megszerezhetı tudás legmagasabb szintjére és megvalósulhassanak a társadalmi érdekeket is kifejezı tantárgyi célok. A differenciálás alappillérei a tanulói képességek különbözısége, a motivációs háttér és a testneveléshez kapcsolódó egyéni célok. A fejlesztı munka igazodik a tanulásban mutatkozó alapvetı tendenciákhoz, de az oktatási-nevelési folyamatban bekövetkezı változásokhoz is. A belsı didaktikai differenciálás emeli a motoros tanulás, de egyúttal a személyiségfejlesztés egyéb dimenzióiban bekövetkezı fejlesztés hatásfokát is. A motoros tanulás sajátossága ugyanis, hogy a tudáshoz, a teljesítményhez vezetı úton formálódnak az értelmi, érzelmi-akarati, szociális képességek és tulajdonságok. A fejlesztés várt eredményei ennek megfelelıen a készségekben, a képességekben, az ismeretekben és az attitődökben megfogalmazható követelményeket is tartalmaznak. A közoktatási folyamat kimeneti szakaszához közeledve a tudatosan tervezett, rendszeres képzésben megjelenik a testkultúrához tartozó, a sportkultúrát és sportmőveltséget fejlesztı szabály-, élettani, anatómiai, illetve sporttörténeti oktatás, megteremtve a szükséges alapot és lehetıséget a közép- és emelt szintő érettségi vizsga sikeres teljesítéséhez, valamint a demokráciára nevelés és az erkölcsi nevelés segítéséhez. Az évfolyamszakasz vége az általános mőveltséget elmélyítı, pályaválasztási szakasznak tekinthetı – elıtérbe lép a pályaorientáció, a saját életút iránti felelısségvállalás. A tanulók értik, tudják a kultúra és a testkultúra kapcsolatrendszerét, a mozgásigény és mozgásszükséglet alakulását a biológiai fejlıdéssel összhangban, az önálló testedzés elméleti és gyakorlati alapjait, a testi képességek és a mozgásmőveltség sokoldalú fejlesztésének módozatait, a testi és a lelki egészség megırzésére vonatkozó lehetıségeket. Az alternatív, szabadtéri sportok kapcsán hangsúlyt kap a környezettudatos nevelés is. Mindezek adják az egészségtudatos, sportos felnıtt élet megélésének bázisát. Megteremtik az élethosszig tartó mozgásos tevékenységekhez szükséges felelıs döntések elegendı és rugalmasan bıvíthetı információs készletét – kiteljesedik az önértékelés. Kialakítják a társas viszonyokba ágyazott személyes identitást, és képessé teszik a fiatalt arra, hogy a sportban átélt konkrét élményeket szimbolikus síkon értelmezze, az élet más területén szerzett tapasztalataival összevesse, és az összefüggéseket megértse – ezáltal erısödik a nemzeti öntudat, a hazafias nevelés. Ebben a szakaszban célként jelenik meg az iskolai mőveltség differenciált megszilárdítása, amelyben már feltőnnek a szakképzés elıkészítéséhez, a pályaválasztáshoz, a munkavállalói szerepekhez szükséges kompetenciák. Ez a szakasz a tudás alapvetı tényezıit és összetevıit a tartalomba ágyazott képességfejlesztés elvének a szem elıtt tartásával szilárdítja meg. Ebben az életkorban már kiemelten valósulhat meg – a kognitív fejlesztési oldal figyelembevételével – a testnevelés és sport oktatásában az alapvetı egészséggel és önismerettel kapcsolatos értékek elsajátítása. A tantárgy tanításának alapja a szaknyelv fejlıdését biztosító anyanyelvi kommunikáció. Célja, hogy a tanulók képesek legyenek objektív módon elemezni saját egészségi állapotukat, ismerjék az egészségkárosító tényezıket, azok hatását, elkerülésük módját. Mindezek mellett tudatosan és minden tekintetben kielégítı módon kommunikáljanak, és saját véleményüket artikuláltan, határozottan fejtsék ki az egészségtudatos életvitellel kapcsolatban és a társaknak nyújtott segítségadás során. A sikeres interperszonális részvétel érdekében elengedhetetlen a viselkedési szabályok és az általánosan elfogadott magatartás megértése, ezáltal fejlıdik a szociális és állampolgári kompetencia. E kompetencia alapját az a készség képezi, hogy építı módon tudjanak tanulók kommunikálni, nézıpontokat kifejezni és megérteni, bizalmat keltı módon tárgyalni, és képesek legyenek az együttérzésre. Az egyénnek tudnia kell kezelni a stresszt és a
87
frusztrációt, és építı módon kell ezeket kifejezésre juttatnia, továbbá különbséget kell tudnia tenni a személyes és a szakmai szféra között. A hatékony tanulás kompetencia segítségével a tanulók egyénileg és csoportban is meg tudják szervezni saját edzettségük eléréséhez szükséges tevékenységüket, ideértve az idıvel és információval való hatékony bánásmódot. A kompetencia magában foglalja az egyén tanulási folyamatának és szükségleteinek ismeretét, az elérhetı lehetıségek felismerését, és az akadályok megszüntetésének képességét az eredményes edzettség és teherbírás érdekében. Ez az új tudás és készségek megszerzését, feldolgozását és asszimilálását, továbbá útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. Ennek birtokában fejlesztik a tanulók azon képességeiket, ami rávezeti ıket arra, hogy a feladatok végrehajtásában az elızetesen tanultakra és az élettapasztalatra építsenek, annak érdekében, hogy a tudást és készségeket helyzetek sokaságában tudják használni. A sport- és mozgáskultúra bázisára építve fejlıdik a vállalkozói kompetencia, miszerint egyénileg s csapatban is képesek a személyek dolgozni. Kialakul az egyén saját erıs és gyenge pontjai megítélésének képessége, valamint az a képesség, hogy az egyén a kockázatokat értékelni és adott esetben vállalni tudja. A mozgásminıség és mozgáskivitelezés elemzésén keresztül fejlıdik az esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség. 9-10. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Elızetes tudás
Sportjátékok
Órakeret 70 óra
Életkornak megfelelı technikai és taktikai, elméleti és gyakorlati tudás. Aktív részvétel az elıkészítı játékokban, sportjátékokban. Figyelmes és hatékony munkavégzés a gyakorlásban. Csapatjátékos tulajdonságok ismerete. Sportszerőség, a szabálykövetı magatartás.
A választott legalább két labdajátékra vonatkozóan: Az új játékfeladatokban, játékszituációkban a technikai, taktikai és A tematikai egység szabályismeret tudatos és felelıs alkalmazása, bıvítése. nevelési-fejlesztési A sportjáték-specifikus képességek megerısítése. A játékszituációk, játékfeladatok magasabb gondolkodási, motoros szinten céljai történı megoldása a szabálykövetés, a csoportkonszenzus és az ellenfél tisztelete szempontjából is. Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŐVELTSÉG A labdajátékokra felkészítı mozgásfeladatok Speciálisan elıkészítı, rávezetı, képességfejlesztı feladatok és testnevelési játékok A labda nélkül végzett mozgások – szlalom futások (változó irányokba), vágták, irányváltások, taposások helyben, súlypontemelkedések, ugrások páros és egy lábbal, váltott lábbal – gyakorlási hatékonyságának, játékban való eredményes használatának továbbfejlesztése. Az alapmozgások nagyszámú variációja irányban, sebességnöveléssel. A reakcióidı és a társ mozdulatára reagálás optimumának elérése. A helyezkedés, helyzetfelismerés továbbfejlesztése a labdáért való harcban, cselek labdával és labda nélkül, küzdések váll-váll érintéssel a labda megszerzéséhez.
Matematika: logika, valószínőségszámítás, térbeli alakzatok, tájékozódás.
88
Vizuális kultúra: tárgyés környezetkultúra, vizuális kommunikáció.
Labdás ügyességfejlesztés egy-két labdával, a labdás ügyességfejlesztés összetettebb játékai: a labda fogadása, kezelése fokozódó lendületben, magasságban, távolságban, a labda továbbítása gyorsabban, lendületesebb, változó magasságokban, futás közben, labdavezetés, haladás a labdával gyors irányváltásokkal és ritmusváltásokkal. Az adott sportjáték technikái gyakorlása testnevelési játékokban, kidobós, fogójátékok labdával, labdaszerzı és -védı játékok, cicajátékok, pontszerzık, stilizált játékok, szabadon alkalmazott technikai-taktikai elemek és szabályismeretek mellett is. A mozgástanulást segítı eszközök használata (szemüveg, célkeret stb.). Bonyolultabb - kooperatív, kreatív - testnevelési és sportjátékok (pl. játékszabályok dinamikus változtatása, esélykiegyenlítı játékok, fordított eredményszámítás). A sportjátékokra való elıkészítésen túlmutató, stratégiai jellegő, az életszerepekre felkészítı és inklúzióra érzékenyítı játékok. Bemelegítés labdajáték foglalkozásra – részleges tanári irányítással A bemelegítési modell ismételt gyakorlása és az önálló bemelegítésre való felkészítés. A modell minimális tartalma: sportjáték-specifikus futóugrómozgások, labda nélküli és labdás gyakorlatok az ízületek átmozgatására, labdavezetések variációi helyben és haladással, páros, mikrocsoportos labdás gyakorlatok, bemelegítı testnevelési játékok labda nélkül és labdával, az adott labdajáték specifikus technikai és taktikai elıkészítı gyakorlatai. A választott labdajátékok technikai és taktikai elemeinek gyakorlása, tökéletesítése, alkalmazása új variációkban, szituációkban. Kosárlabdázás Technikai elemek Fokozódó lendületben, magasságban, távolságban csökkenı hibaszázalékkal végrehajtott technikai elemek. Taktikai elemek Kisebb csapatrészekben azonos létszámmal egymás elleni játék teljes anyagának beépítése az 5:5 elleni játékba, félpályás és egészpályás gyakorlatokkal. Emberfölényes helyzetek támadásban, védekezésben. Emberfogás, területvédekezés. Ötletjáték támadásban. A speciális feladatok megoldása (feldobás, alap- és oldalvonal-bedobás, büntetıdobás utáni támadás és védekezés). Kézilabdázás Technikai elemek végrehajtása fokozódó lendülettel, erıközléssel, magasabban és távolabbra, csökkenı hibaszázalékkal Labda nélkül: Gyorsfutások közben, a társ futómozgásának követése. Térnyerésre törekvés indulócselekkel mindkét irányba. A kapus mozgástechnikája. Labdával: Alaphelyzetek, alapmozgások, támadó, illetve védı játékos esetén. Labdakezelési gyakorlatok 2−3−4-es csoportokban, 1−2 kézzel. Átadások talajról és felugrásból cselezés után. Indulócsel, átadócsel, lövıcsel, cselkapcsolatok alkalmazása mindkét oldalra. Kapura lövések bevetıdésbıl is. Taktikai elemek növekvı együttmőködéssel és eredményességgel 89
Fizika: mozgások, ütközések, erı, energia. Biológia-egészségtan: az emberi szervezet mőködése, energianyerési folyamatok.
Támadó taktika: Zárás, leválás alkalmazása. Támadásbefejezések lerohanásból rendezetlen védelem elleni játékból. Szélsıbefutások. Beállós játék. A test-test elleni játék a támadásban. Védekezı taktika: Vegyes védekezés alkalmazása a játékban. Ütközés talajon és levegıben. 4:2 elleni védekezési rendszer. A test-test elleni játék a védelemben. Labdarúgás Technikai elemek fokozódó kitartással, variációban, lendületben, magasságban, távolságban, csökkenı hibaszázalékkal A labdás koordináció minıségi fejlesztése. Labdakezelések helyben, mozgás közben és irányváltoztatással, átadások mindkét különbözı mértani alakzatokban. Rövid és hosszú labdaátadások talajon vagy levegıben. Átadások, átvételek mélységi, szélességi játékhelyzetek kialakításával.. Induló-, futó-, átadási és lövıcselek védıvel szemben. Fejelések technikái levegıbıl, társnak vagy kapura. Taktikai elemek a variációk növelésével és végrehajtási minıség emelésével Posztok betöltése: kapus, védı, középpályás, támadó. Rombuszban 4 játékos feladatmegoldása mélységben, szélességben, folyamatos helycserékkel. Röplabda Technikai elemek optimális erıközléssel, fokozódó magasságban, pontossággal, folyamatossággal, csökkenı hibaszázalékkal A mélységlátást, labdához való igazodást elısegítı gyakorlatok, társtól dobott vagy falra feljátszott labdával. Gurulások, vetıdések. Célba ütések és érintı labdatovábbítások mozdulatlan majd mozgó céltárgyra vagy társhoz. A sáncolás technikája egyénileg és párban. Támadás és védekezés alapvetı megoldásai 2−3 fıs támadási technikák védelem nélkül és védelem ellen, védekezı feladatok, biztosítás, változatos támadás befejezések (erı, ív, elhelyezés stb. szempontjából). Kooperativitás és versengés a labdajátékokban, a szabályok – játékszabályok begyakorlása – játékvezetési gyakorlat. Az elsajátított játéktudásnak megfelelı színvonalú játékszabályok alkalmazása, betartatása növekvı tudatossággal és önállósággal az osztályszintő gyakorlások és mérkızések során. Játékszituációk elıidézése egy-egy szabály begyakorlására, a játékszituáció megállítása, elemenkénti ismétlése a szabálytalanság korrekciója érdekében. Játék egyszerősített és fokozatosan bıvülı szabályokkal. Rövidített játékidıvel gyakorlás, osztálymeccsek, villámtornák a diákolimpiáknak megfelelı versenyszerő körülmények és a helyi szabályozás szerint. Differenciált mennyiségő és minıségő játéklehetıség biztosítása. Rövid játékvezetıi gyakorlás a tanárral együtt, rögzített, változtatható, egyszerősített játékvezetésben. 90
ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Játéktípusok, szabályok, stratégiák mőködtetése. A tanult játékstratégiák (támadó és védı alaptaktika, emberelınyösemberhátrányos játékszituációk) felhasználása a taktikai magyarázatok, beszélgetések és játékszervezés során. Az animáció alkalmazása a játékok továbbfejlesztésében. Különbözı életkorra, az egyénre és a helyzetre jellemzı érzelmi önkontroll. A siker egyéni és csoportos átélése, a kudarc elfogadás, mint a tevékenység természete velejárója. Az alkotó, kooperatív mozgásos tevékenységek kezdeményezése, az ötletek kulturált megfogalmazása és megvalósítása. Az együttjátszás elınyeinek, jelentıségének képviselete. Játékrendszer, taktika, támadási rend, védelmi rend, önszervezıdés, Kulcsfogalmak/ problémaorientált taktikai megoldás, támadási stratégia, védekezési stratégia, fogalmak megegyezésen alapuló játék. Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Elızetes tudás
Torna jellegő feladatok és táncos mozgásformák
Órakeret 54 óra
Részlegesen önálló, balesetmentes gyakorlás. Az alapvetı torna mozgáselemek önálló bemutatása. Az aerobik kargyakorlatokat és lépésgyakorlatok, alaplépések, haladások összehangolása a zenével. A kötél biztonságos és mozgatása. A szabályok érthetı megfogalmazása. A gyengébbeknek, a segítségre szorulóknak feltétel nélküli segítségadás. Sportágak versenyrendszerérıl alapismeretek.
Az iskolai tornajellegő feladatok, táncos mozgásformák során a reális énkép további alakítása. A gyakorlás során segítség adása és elfogadása, mások bátorítása révén a tevékenységek állandó motivációs hátterének biztosítása. Szabadabb és differenciáltabb önálló részvétel, az alkotókészség, kreativitás fejlesztése a gimnasztika, torna, esztétikai sportok, és a helyi tantervben választott sporttáncok, történelmi és néptáncok mozgásrendszerén belül. A tematikai egység Az esztétikus mozgás, a feszes, megtartott testmozgás további javítása. A nevelési-fejlesztési test térbeli, idıbeli és dinamikai érzékelésének, valamint a koordinált céljai mozgás és az erıközlés összhangjának továbbfejlesztése. A táncmotívumok ritmikailag, plasztikailag pontosabbá, az újabb koreográfiák, mővészeti elıadások tudatosabbá tétele. A saját kultúra újrateremtése iránti igény erısítése, a más népek kultúrája iránti tisztelet erısítése. Az ismeretek körének bıvítése az adott versenysportágak hazai élvonaláról, ennek révén a nemzeti öntudat fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŐVELTSÉG Gimnasztika Térbeli alakzatok – rendgyakorlatok
Fizika: egyenes vonalú mozgás, periodikus mozgás, gravitáció, 91
Alakzatok, mozgások zárt rendben, alakzatváltozások. Variációk a tömegvonzás, hatásritmusban, a tempóban történı változtatással, rendgyakorlatok zene ellenhatás törvénye. nélkül és zenére is. Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok 8−16 ütemő gimnasztikai gyakorlatok egyidejő fejlesztı hatásokkal, kiemelten a mély hát- és hasizmok, a függesztı öv, a lábboltozat izomzatának optimális és precíz mőködése által. Gimnasztikai gyakorlatok alkalmazása az izommunka jellege szerint (nyújtó, erısítı, ernyesztı-lazító) arányosan, minden testrész mozgásaira kiterjedıen, növekvı önállósággal a gyakorlatok kiválasztásában, növekvı önállósággal a gyakorlatsorok összeállításában. A gyakorlatok variálása szempontjai szerinti változatok a mozgásütem változtatásával, a kiinduló helyzet és kartartás változtatásával, a kéziszerek – súlyzó, bordásfal, pad, medicinlabda – alkalmazásával. A dinamikus és statikus erıkifejtés megkülönböztetése. A különbözı erıadagolás változatos gyakorlatai alkalmazása. Összetett, komplex, fizikai képességeket fejlesztı gyakorlatok Szabadgyakorlati alapformájú és természetes gyakorlatok differenciáltan, egyénre szabottan, állandó gyakorlási jelleggel. Erıgyakorlatok az egyén számára optimális ellenállás leküzdésével. Aerob állóképesség-fejlesztı eljárások a gimnasztika eszközeivel. Az elrugaszkodás (dobbantás) gyorsaságának fejlesztése. Az egyensúlyozás továbbfejlesztésére a statikus helyzetek idıtartamának és bonyolultságának növelése. Az esztétikus mozgások elıadásmódja segítésére a testtartást biztosító kondicionális és koordinációs képességfejlesztı eljárások gyakorlása. Mászások, függeszkedések differenciált követelménnyel, az 1–8. osztályban elért egyéni szint szerinti fejlıdést követı rendszeres kontrollal. Torna – iskolai sporttorna Célirányos elıkészítı és rávezetı gyakorlatok, mozgásszabályozó, mozgásalkalmazó, átállító és mozgástanuló jelleggel. Talajon és a helyi tanterv szerint választott legalább egy szeren a korábbi követelményeken nehézségben túlmutató mozgásanyag tanulása, gyakorlása egységesen és differenciáltan. Akrobatikus gyakorlatok – talajtorna, Tartásos gyakorlatelemek végzése: tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegek kéztámasszal, mérlegállások, spárgák, hidak. Mozgásos gyakorlatelemek végzése: gurulóátfordulások különbözı irányokba, tarkóbillenés, fejenátfordulás, cigánykerék, vetıdések, átguggolások, átterpesztések, lábkörzések, dılések, felállások, egységesen az alapformában és differenciáltan a variációkban. Az esztétikus és harmonikus elıadásmód rávezetı eljárásai (feszítések, fejtartás, válltartás, spicc kidolgozása). Az elemek mennyiségének és nehézségi fokának továbbfejlesztése differenciáltan. Az egyéni optimum, az önálló bıvítés lehetıségének megjelenítése az elemkapcsolatokban, gyakorlatokban. A gyakorlatbemutatás rítusa minıségi paraméterek hozzáadásával történik az ellenırzések során. Szertorna 92
A helyi tanterv által meghatározott szeren vagy szereken történik: egységesen az alapformában, differenciáltan a variációkban és az elemek mennyiségében és nehézségi fokában, egyénre szabott segítségadással társak és/vagy tanár közremőködésével, önálló tervezéssel és gyakorlással. Szertorna fiúk számára Korláton gyakorlás – terpeszülés, harántülés, nyújtott támasz, hajlított támasz, oldaltámaszok, lebegıtámasz, lebegı-felkartámasz, felkarfüggés, alaplendületek támaszban és felkarfüggésben, beterpesztések, terpeszpedzés, támlázás, szökkenés, fellendülés elıre terpeszülésbe, felkarállás, felugrás beterpesztéssel támasz ülıtartásba, vetıdési leugrás, kanyarlati leugrás. Nyújtón gyakorlás – kelepfelhúzódás támaszba, alaplendület, lendület elıre 180 fokos fordulattal, ellendülés, alálendülés, kelepforgások, térdfellendülés, billenés, támaszból homorított leugrás hátra, alugrás, nyílugrás. Győrőn gyakorlás – kéz- és lábfüggések, függések, lefüggések, mellsı függımérleg, hajlított támasz, nyújtott támasz, alaplendület, lendületvétel, húzódás-tolódás támaszba, vállátfordulás elıre, homorított leugrás, leterpesztés hátra. Szertorna lányok számára Gerendán gyakorlás – állások, térdelések, ülések, fekvések, térdelıtámaszok, mérlegek, guggolótámaszok, fekvıtámaszok, támaszban átlendítés, belendítés, hasonfekvésbıl emelés fekvıtámaszba, térdelıtámaszba, fordulatok állásban, guggolásban. Szökdelések, lábtartás-cserék, felugrás egy láb át- és belendítéssel, homorított leugrás, terpesz csukaugrás. Felemáskorláton gyakorlás – támaszok, harántülés, térdfüggés, fekvıfüggés, függıtámasz, függésbıl lendítés, átguggolás, átterpesztés fekvıfüggésbe, pedzés, lendület elıre-hátra függésben, támaszban lendület lebegıtámaszba, kelepfellendülés támaszba, fordulat fekvıfüggésben, térdfellendülés, guggoló függıállásból fellendülés támaszba, támaszból átfordulás elıre fekvıfüggésbe, felugrás támaszba, felugrás függésbe, leugrás támaszból, alugrás, nyílugrás. Szertorna – szerugrás, ugrószekrényen gyakorlás Gyakorlás és kontroll a tanuló elızetes tudása és testalkata figyelembevételével. Az 5–8. osztályban tanultak továbbfejlesztése, az elsı és második ív növelése. Felguggolások – homorított ugrások, vetıdések, kanyarlatok, bukfencek, guggoló átugrások, terpeszátugrások, lebegıtámasz. Bemelegítés a torna gyakorlásához, egy specifikus jellegő mozgássor megtanulása. Célszerő gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk mőködtetése növekvı tanulói önállósággal. A segítségadás technikái, felelıs külsı kontrollal – a hibajavítás beépítése a mindennapi gyakorlási szokásokba. Versenyszituációkon keresztül a szabályok – pontozási hierarchia és szemlélet – gyakorlása, az 5–8. osztályban tanultak továbbfejlesztése.
93
Fizika: az egyszerő gépek mőködési törvényszerőségei, forgatónyomaték, reakcióerı, egyensúly, tömegközéppont. Biológia-egészségtan: egyensúlyérzékelés, izomérzékelés, elsısegély.
Ritmikus gimnasztika lányok számára Az 5–8. osztályokban megfogalmazott követelményeken nehézségben túlmutató követelmény mozgásanyagának tanulása, gyakorlása. Az esztétikus, szép és nıies mozgások elıadásmódját segítı kondicionális és koordinációs képességfejlesztı eljárások. Célirányos elıkészítı és rávezetı gyakorlatok, mozgásszabályozó, mozgásalkalmazó, átállító és mozgástanuló jelleggel (testtartás, tágasság, forgásbiztonság stb.). A ritmusérzék fejlesztése, önálló zeneválasztásra lehetıség a szélsıségektıl való elhatárolódás mellett. Szabadgyakorlatok Elıkészítı tartásos és mozgásos elemek alapformái ismétlése, és új, összetett formák gyakorlása: lábujjállások, terpeszállások, hajlított- és guggolóállások, lépı és kilépı állások, támadó- és védıállások, lebegı- és mérlegállások, nyújtott és hajlított ülések, lebegı ülések, térdelések, térdelımérlegek, fekvések, kéz és lábtámaszok, ujj- és kartartások és mozgások (lebegtetések, ejtések, fordítások, hullámok), statikus és dinamikus törzsmozgások és lábmozgások. Fı mozgások alapformái ismétlése, és új, összetett formák gyakorlása: Testsúlyáthelyezések, járások, futások, szökdelések, ugrások (öt alapforma megkülönböztetése), egyensúlyhelyzetek, forgások, hullámok. Önálló bıvítési lehetıség, önálló gyakorlatrészek hozzáadása a minimumhoz. Labdagyakorlatok Fogások végzése, gurítások talajon és testen, labdavezetések változatos vonalon a levegıben, átadások, leütések, dobások, elkapások, labdatartások (kézzel, lábbal, térddel, nyakkal stb.) változatos szabadgyakorlati formák felhasználásával. Önálló bıvítési lehetıség, önálló gyakorlatrészek hozzáadása a minimumhoz tanári irányítással (1 perc). Aerobik mindkét nem számára, a helyi tantervben szabályozott nehézséggel. A sportági jelleg – dinamikus, statikus erı, egyensúlyozás, lazaság, ruganyosság és ritmusérzék – megvalósításához szükséges elıkészítı és rávezetı gyakorlatok. Az aerobik kritériumainak való megfelelés fejlesztése a gyakorlás által: testtartás, mozdulatok precíz végrehajtása, szinkron a zenével és egymással. Az 5–8. osztályban tanult alaplépések összetett kombinációi 4–8 ütemben, aszimmetrikus elemkapcsolatok. Rövid elemkapcsolatok ismétlése magas cselekvésbiztonsággal (20−30 mp folyamatosan). Egyéni és páros koreográfiák gyakorlása, differenciált bıvítése önállóságra törekedve, a szükséges minimálisan követelt elemek felhasználásával, bıvítésével. Aerobik bemutatók az osztályon belül. Táncos mozgásformák A helyi tantervben rögzített választás szerint legalább egy, a helyi 94
Ének-zene: ritmus és tempó.
személyi és tárgyi körülményekhez, feltételekhez igazodó tánc, amely mozgásanyaga a Tánc és dráma kerettanterv mozgásanyagával összekapcsolható. Történelmi táncok gyakorlása: Elıkészítéskor kiemelt jellemzı a tánc során a páros viszony, az alkalmazott fogások, testtartás és a nı és a férfi szerep jellegzetessége. A helyi tantervben szabályozottan a kiválasztott tánc motívumai és motívumfüzérei. Sporttáncok gyakorlása: Csoportos táncformák – helyi tanterv szerint szabad választásban, pl. a Magyar Majorette Szövetség gyakorlatanyaga és egyszerősített szabályai alapján; alacsony feldobások, twirling 1−2. szint, botok cseréje. Néptánc gyakorlása: A magyar néptánckincs egyszerőbb motívumai és azok kapcsolatai (alkalmazhatók a Dráma és tánc kerettantervben kidolgozottak is). Egy dunántúli és/vagy alföldi tánctípus motívumai és rövid táncfolyamata megtanulása, gyakorlása, elıadása. Dunántúli ugrós és csárdás – dudálás, cifra és variációi, lengetık, bokázók, csárdás lépések, ridák, lezárók. Kalocsai mars – fareör lépés, fércelés, lenthangsúlyos rida, keresztlengetı, ugrós motívumok páros és négyes forgással. Egyéb tornajellegő mozgásformák: A tornajellegő kondicionális és koordinációs képességek és készségek alkalmazása más – az helyi lehetıségek szerint a helyi tantervben rögzített – mozgásrendszerekben. Gúlatorna, falmászás, gumiasztal, eszközös táncok stb.
Vizuális kultúra: reneszánsz, barokk. Földrajz: Magyarország tájegységei. Etika: társas viselkedés, önismeret, énkép, jellem, önreflexió, kooperatív munka.
ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A szakkifejezések és vezényszavak ismerete, a legismertebbek önálló használata a tervezésben, segítségadásban és a hibajavítás értelmezésében. A saját test szemlélése, elfogadása, változásainak követése, és az ezzel kapcsolatos félelmek, szorongások, frusztrációk megfogalmazásának képessége (önreflexió), átélése és tudatos felvállalása. A nemnek megfelelı mozgás dinamikájának és/vagy esztétikájának ismerete. A saját és társ testi épsége iránti felelısségvállalás. A társak gyenge, esetleg sérült oldalának segítése, az erısségek elismerése, támogatása. A divat és a média testkultúrára ható kedvezı és kedvezıtlen tényezıinek szétválasztása (értékfelismerés, önértékelés). Tájékozottság a tanult versenysportágak versenyrendszerérıl, a magyar élsportolók eredményeinek ismerete. Kulcsfogalmak/ Szaknyelvi kifejezés, elem, vezényszó, RG-motívum, táncmotívum. fogalmak
95
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Elızetes tudás
Atlétika jellegő feladatok
Órakeret 40 óra
A térdelı- és állórajt technikája, a fokozó- és repülıfutás összehangolt karés lábmunkája. A rövid- és hosszú távú futásnál irambeosztási tapasztalat. Váltás alsó botátadással. Távolugrás guggoló technikája. Kislabdahajítás beszökkenéssel. Lökımozdulat oldal felállásból, dobások lendületvétellel is.
Az atlétikai mozgásokat befolyásoló jellegzetes biomechanikai törvényszerőségek megismerése, egyre tudatosabb alkalmazása. Jártasság kialakítása az egyes szakági technikákban. A tematikai egység Az emberi teljesítıképesség jelenlegi határainak viszonyítása a saját nevelési-fejlesztési teljesítményhez, ennek révén az önismeret fejlesztése. Az egyéni céljai teljesítmény túlszárnyalására ösztönzés. Az általános atlétikus képességek továbbfejlesztése, a más sportágakban történı alkalmazhatóság érdekében is.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŐVELTSÉG Futások, rajtok A képességfejlesztés gyakorlatai Az 5-8. osztályban végzett futóiskolai feladatok gyorsabban, erısebben és tudatosabban. Futóiskolai és futófeladatok bemutatás nélküli végrehajtása. Iramfutások. Aerob állóképesség fejlesztése, a kitartó futás távjának további növelésével, az önismeretre, a korábbi tapasztalatokra épített, a távnak megfelelı egyéni iram kialakításával. Akadályok felett 5−4−3 lépéses ritmusfutások könnyített magasságon és távolságon. Tartós és résztávos állóképesség-fejlesztı módszerek gyakorlása. A sportági technika gyakorlása Futások 30-60 m-en. A térdelırajt szabályos végrehajtása a rövid és hosszú sprintszámokban. A váltófutás botátadási technikáinak a váltótávolság kialakításának (segédjelek alkalmazásával), és a váltás szabályainak gyakorlása. A gátfutás lendítı és elrugaszkodó lábmozgásának ismerete. A rövid, közép- és hosszú távok közötti futótechnika megkülönböztetése. A tartós futás technikájának kontrollja, az egyéni tartós futás sebességének kialakítása az önálló gyakorlás elısegítése érdekében. Játékok és versenyek Rajtversenyek, sprintversenyek. Fogójátékok. Egyéni, sor- és váltóversenyek gyors-, akadály- és váltófutással. Egyéb testnevelési játékok futófeladatokkal.
Ének-zene: ritmusgyakorlatok.
Ugrások, szökdelések A képességfejlesztés gyakorlatai az 5-8. osztályban végzett ugróiskolai feladatok továbbfejlesztése, koordináltabban, nagyobb kiterjedéssel, erıvel és tudatosabban, 96
Biológia-egészségtan: aerob, anaerob energianyerés, szénhidrátok, zsírok bontása, hipoxia, VO2 max., állóképesség, erı, gyorsaság. Földrajz: térképismeret. Ének-zene: ritmusok. Informatika: táblázatok, grafikonok.
egylépéses sorozatelugrás, illetve kétlépéses sorozat felugrás. A sportági technika gyakorlása Az ugrás elıtti utolsó három lépés ritmusának kialakítása. Az elrugaszkodó láb és a lendítı láb, kar megfelelı mozgásának összehangolása. A lépı távolugró technika végrehajtása, aktív leérkezéssel. Az egyéni nekifutás próbái nagyobb elugró terület kijelölése mellett. Az átlépı technika végrehajtása 5-7 lépéses íven történı nekifutás. A flop-technika gyakorlása, s az egyéni nekifutó távolság kimérése és rögzítése. Az egyéni magasugró technikák megismerése, mozgástapasztalat szerzése növekvı teljesítményre törekvés nélkül. Játékok és versenyek Távolugróversenyek helybıl és egyéni nekifutással. Magasugróversenyek egyéni nekifutással. (érintı ugrások) Egyéni, sorés váltóversenyek ugró és szökdelı feladatokkal. Egyéb testnevelési játékok ugrásokkal és szökdelésekkel. Dobások A képességfejlesztés gyakorlatai Különbözı szerekkel, változatos dobásformák végrehajtása egy és két kézzel, különbözı kiinduló helyzetekbıl. Speciális erısítés kézisúlyzókkal, súlyzókkal, erıgépekkel. A sportági technika gyakorlása Célba és távolságra dobások hajító, lökı és vetı mozdulattal Hajítás nekifutással, öt lépéses dobóritmusban. A lekészítés technikájának és az impulzus lépés, beszökkenés szerepének ismerete. A háttal felállásból történı lökés technikájának ismerete. Szabályos lökés végrehajtása oldal vagy háttal felállásból súlygolyóval vagy medicinlabdával. Az egy- és kétkezes vetések technikái Az ideális kirepülési szög a különbözı dobásoknál, szerepük a jobb eredmény elérésében. Játékok és versenyek Kislabdahajító és szabadon választható egyéb dobószerrel versenyek helybıl és lendületszerzéssel. Súlylökı versenyek. Célbadobó versenyek. Dobóiskolai versengések. Bemelegítési modellek gyakorlása a kocogások, futások, ugrások, dobások végzése és a versenyek elıtt. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A futóversenyek, a váltás szabályainak ismerete. A középtávok állórajtra vonatkozó szabályainak, a köríven futás szabályszerőségeinek, a repülırajt elınyeinek ismerete. A savasodás jellegzetes hatásainak és annak teljesítıképességre gyakorolt hatásának ismerete. Az állóképesség-fejlesztı módszerek ismerete. A nekifutás jellemzıinek ismerete távol- és magasugrásnál. 97
Az ugrószámok fıbb szabályainak és a sérülések megelızésének ismerete. A dobások fıbb versenyszabályainak és balesetvédelmi, biztonsági rendjének ismerete. A magyar olimpiai futó-, ugró- és dobóeredmények ismerete. Reakcióidı, mozdulat- és mozgásgyorsaság; lépéshossz, lépésfrekvencia; Kulcsfogalmak/ irambeosztás, pihenıidı; ugróláb, lendítıláb, felugrás, elugrás; optimális sebesség, maximális sebesség; súlypont, szögsebesség, pördület, fordulat, fogalmak hatás-ellenhatás, belsı ritmus, dinamizmus.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Elızetes tudás
Alternatív és szabadidıs mozgásrendszerek
Órakeret 60 óra
Motorikus képességek, mozgástapasztalatok. Balesetmentesen végzett, kevéssé ismert, szokatlan sportmozgások. A természetben őzhetı sportok alapszabályai. A legfıbb balesetvédelmi és biztonsági szabályok alkalmazás szintő ismerete.
A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott sportági mozgással a kívánt edzéshatás és élményszerzés elérése. Felkészítés az önálló vagy önszervezıdı sporttevékenységek őzésére. A tematikai egység A szervezet edzettségének, ellenállásának növelése a tudatosan szabadtéren nevelési-fejlesztési tartott foglalkozásokkal. céljai A testneveléssel és a sporttal kapcsolatos pozitív beállítódás, elkötelezıdés kialakítása az élményszerő, változatos és kötetlen foglalkozások által. Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Földrajz: idıjárási MOZGÁSMŐVELTSÉG A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott sportági ismeretek, tájékozódás, mozgás mozgásmőveltségének fejlesztése. térképhasználat. Az 5-8. osztályban felsorolt lehetséges sportok, vagy/és a helyi lehetıségek adta egyéb alternatív, szabadidıs sportok. Az egyén által elınyben részesített, élethossziglan őzhetı sportok alternatíváinak bıvítése. Elıkészítés, felkészítés, képességfejlesztés Az élményszerő, természetben végzett elıkészítı és rávezetı gyakorlatokkal, a természeti erık felhasználásával a szervezet alkalmazkodóképességének, az edzettségnek, fittségnek a fejlesztése. A természetben végzett önálló bemelegítés, gyakorlás - laza tanári kontrollal. A környezettudatos viselkedés alapelveinek megismerése. Közlekedésbiztonsági szabályok elsajátítása és betartása. Felkészülés és együttmőködés a különbözı tábori lehetıségek, speciális, túra jellegő terhelések elıtt és alatt. Technika és taktika gyakorlása Minimális helyigényő vagy kis eszközigényő sportmozgások megismerése. Az adott sportmozgás lehetıségekhez képest minél 98
sokoldalúbb, balesetmentes elsajátítása, élményszerő gyakorlása. Játékok, versengések, akadályok legyızése a választott sportban, fizikai aktivitásban. A fair play szellemének és a személyes biztonságnak a szem elıtt tartása minden mozgásos tevékenységben. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Az élethosszig tartó mozgásos tevékenységek számára felelıs döntésekhez szükséges képességek fejlesztése. Az egyéni képességek kibontakoztatása közösségi tevékenységek során. Transzferáló képesség fejlesztése a sportban átélt élményeknek az élet más területén, a saját és a környezet javára történı fordítására. Információk átadása, mások tanítása a megélt élmények, tábori tapasztalatok átadása. Prevenciós és rekreációs tevékenységformák elsajátítása, kreatív alkalmazása. Kooperáció, önkéntesség, szabálykövetı magatartás, segítségadás, Kulcsfogalmak/ környezettudatosság, edzettség, fittség, zene, ritmusérzék, egyensúlyérzék, fogalmak bátorság-vakmerıség, közlekedési szabály. Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Önvédelem és küzdısportok
Órakeret 30 óra
Elızetes tudás
A páros és küzdıjátékok, test-test elleni küzdelmek fajtái. A grundbirkózás mozgástechnikái, alapvetı szabályai. A dzsúdóval kapcsolatos technikák fajtái és alkalmazhatóságuk a küzdelmekben.
Az egyén (ön)védelmét szolgáló egyszerőbb technikákban, küzdelmekben A tematikai egység magas fokú jártasság elérése. A küzdı típusú sportágak, játékok tudatos nevelési-fejlesztési alkalmazása során az önuralom erısítésére, a társak tiszteletére és a céljai szabályok elfogadására szoktatás. Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŐVELTSÉG A test-test elleni feladatokat csak és kizárólag azonos nemő és közel azonos testalkatú tanulókkal végeztetjük.
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: keleti kultúra.
Elıkészítı és rávezetı gyakorlatok, játékok a küzdésekhez Az 5-8. osztályos mozgásfeladatok variációinak gyakorlása, továbbfejlesztésük. Azon testi és pszichés képességek megerısítése, amik alkalmassá teszik a tanulót a bonyolultabb gyakorlatok végrehajtására. Alap kézgyakorlatok, húzó-taszító gyakorlatok, lenyomó-emelı gyakorlatok, esések-zuhanások sérülésmentes elsajátítása, egészségi és élettani szabályok betartása. Küzdıgyakorlatok szerrel, szer nélkül társakkal vagy önállóan. Alapvetı önvédelmi technikákat elsajátító gyakorlatok játékos és változó körülmények között. A gyakorlatok tanulása saját képességek figyelembevétele mellett történik. 99
Biológia-egészségtan: izmok, ízületek mozgékonysága, anatómiai ismeretek, testi és lelki harmónia. Etika: a másik ember tiszteletben tartása.
Grundbirkózás A 7-8. osztályos kerettantervben felsorolt fogások, kitolások, kihúzások, emelések, szabadulások gyakorlása, cselekvésbiztos végrehajtása. Újabb elemkapcsolatok megismerése, megoldása. Az egyensúlyhelyzetek tudatos kihasználása, mögékerülések, kiemelések állásból, térdelésbıl, földharcban. Dzsúdó Eséstechnikák, földharctechnikák, állástechnikák, önvédelmi fogások a 7-8. osztályban felsoroltak szerint. A technikák alkalmazása új variációkban, fokozódó erıkifejtéssel és bıvülı szabályismerettel, önfegyelemmel. A tanult variációk mellett – a szabályok adta kereteken belül – önálló megoldások, kreatív alkalmazások támogatása a küzdelmek során, az állásharcban, földharcban. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Az általános és küzdıjellegő sportágak gyakorlását megelızı specifikus bemelegítı mozgások ismerete. Az eszközökkel végrehajtható küzdıfeladatok ismerete (tornabot, súlyzó, gumikötél, medicinlabda). A balesetveszélyes helyzetek felismerése, megelızése. A küzdıfeladatok közben felmerülı saját és társas problémák konstruktív megoldása, és az ellentmondásos helyzetek szabálytudatos kezelése. A sportszerőség, sikerorientáltság, kudarctőrés megfogalmazásának képessége. A felmerülı vitákban érvelés a sportszerő magatartás mellett. Kulcsfogalmak/ Páros és csapat küzdıjáték, tiszta gyızelem, pontozásos gyızelem, önismeret, tisztelet, tus, ippon. fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Elızetes tudás
Úszás és úszó jellegő feladatok (Választható, ellenkezı esetben az órák arányosan szétosztandók más tematikus területekre.)
Órakeret 30 óra
Biztonságos mozgás és tájékozódás a vízen, víz alatt. 25 m mellúszás, 150 m hátúszás és/vagy gyorsúszás, egyszerő rajttal, fordulóval. A saját teljesítményre vonatkozó önértékelés. Vízbıl mentés passzív társsal kis távolságon. Az úszással összefüggı balesetvédelmi utasítások és az uszoda, fürdı viselkedési szabályai ismerete, betartása.
Az úszóerı és az állóképesség fejlesztése, ennek során a monotóniatőrés erısítése, a vízben történı tájékozódás javítása. A tematikai egység Az erıközlés gazdaságosabbá tétele vízen és a víz alatti úszások során, a nevelési-fejlesztési pihenés nélkül megtett táv növelése legalább két úszásnemben. A vízben mozgások során a levegıvétel automatikussá és optimálissá tétele céljai a bonyolultabb mozgásvariációk elvégzése során is. Az úszás prevenciós és rekreációs elınyeinek tudatosítása. 100
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŐVELTSÉG Természetes mozgások, szervezett játékok végzése vízben. Vízbe és vízben ugrások egyénileg, párban, csoportban, változó kiinduló helyzetbıl. Járások, futások, forgások, irányváltások egyénileg, párban és csoportosban. Ugrások társ(ak) segítségével. Egyénileg, párban és csoportban, szerrel és szer nélkül végezhetı, nagy vízbiztonságot igénylı játékok. Alkotó játékok (gúlaépítés). Sor- és váltóversenyek szerrel és szer nélkül az úszótechnika részleges (pl. csak lábmunka) vagy teljes alkalmazásával.
Fizika: Közegellenállás, a víz tulajdonágai, felhajtóerı, és vízszennyezés. Newton és Arkhimédész törvényei.
Képességfejlesztés Gyakorlatok a medencén kívül – a technikát elıkészítı izomfejlesztı gyakorlatok eszközzel és eszköz nélkül. Fittségnövelı gyakorlatok eszköz nélkül vagy különbözı eszközök segítségével (aquafitness). Magasabb szintő kondicionális képzés – az 1–8. osztályban begyakorolt úszómozgás terhelést növelı eszközökkel. Az úszás technikája Gyakorlás három úszásnemben, a technika csiszolása a gazdaságosabb erıközlés érdekében. Az úszás távjának növelése, a haladás és pihenı arányának javítása, az úszás adta monotónia tőrése. Úszások 800−1000−1200 m-en választott technikával. A szabályos rajtok (fejesugrás, vízbıl indulás) és az úszás összekötése optimális sebességmegtartással. Az úszásnemnek megfelelı és szabályos fordulók (bukó, átcsapós) és a célbaérés elsajátítása. Úszóversenyek Bemelegítés az úszásra – szárazföldi és vizes gyakorlatok. Egyszerősített versenyek edzésen (pl. fejesugrás nélkül). Iskolai versenyek – könnyített versenyszabályokkal. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés, életvédelem Úszó-gyógyúszó gyakorlatok testtartásjavító jelleggel. Relaxációs gyakorlatok vízben (lebegés stb.). Tájékozódás a vízben – vízbıl mentés. Víz alatti gyakorlatok – tárgyak felhozása, növekvı távolságról. Tárgyak „vonszolása”, húzása a vízben. Mentıugrások elsajátítása. Sérült megközelítésének és megragadásának szabályai. Továbbhaladás passzív társsal a vízben, növekvı távolságon. A vízbıl mentés technikájának csiszolása. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Az egyén számára legmegfelelıbb úszásnem gyakorlása eredményeképp a pozitív fizikai, szellemi és érzelmi hatás lehetıségeinek, cselekvései motívumának széles körő ismerete. Az egyéni teljesítıképesség határai átlépésének lehetısége (önismeret, 101
Biológia-egészségtan: személyi higiénia, testápolás.
önfejlesztés) – élethossziglan fenntartható attitőd tudatosulása. Az úszás preventív, rekreációs elınyeinek ismerete, és az élethossziglan fenntartható rutin megértése. A vízbıl mentés felelısségének, veszélyeinek és szabályainak, pontos menetének ismerete. A szakkifejezések és vezényszavak ismerete, a legismertebbek önálló használata, a hibajavítás megértése. A saját test mozgatása a vízben és víz alatt, és az ezzel kapcsolatos félelmek megfogalmazása, átélése és leküzdése. Vizes vetélkedıkben, játékokban – a társak és a csoport irányítása a csoport közös érdekeinek figyelembe vételével – asszertív, aktív részvétel. Kulcsfogalmak/ Versenytechnika, szabályos levegıvétel, fejesugrás, bukóforduló, átcsapós forduló, vízbıl mentés, mentıugrás. fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Elızetes tudás
Egészségkultúra – prevenció
Órakeret 40 óra
Légzı, relaxációs és testtartásjavító gyakorlatok, alapvetı gerinctornagyakorlatok, törzsizom-erısítı gyakorlatok és ellenjavallt gyakorlatok. Az autogén tréning és a progresszív relaxáció felismerése. Önfejlesztı mozgás, egészségtudatos szokás fogalma, gyakorlata. A prevenció tágabb értelmezése. A bemelegítés, a levezetés, a szervezet lecsillapítása jelentısége, szerepe. Tudatos baleset-megelızés, a veszélyes helyzetek és a fenyegetettség elkerülése. A téli idıjárás jótékony hatása az egészségvédelemre. A fájdalmak tőrése (oxigénadósság, savasodás).
A testkultúrához tartozó, az általános mőveltséget fejlesztı élettani, anatómiai – elméleti és gyakorlati – tudás megalapozottá tétele. A tematikai egység Az egészséges életvitel szükségleteivel kapcsolatos értékek és az nevelési-fejlesztési egészségmegırzı szokásrendszer megerısítése. céljai Az élethosszig tartó sportoláshoz szükséges felelıs döntések rugalmasan bıvíthetı információs készletének rendszerezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŐVELTSÉG Bemelegítés Általános bemelegítı mozgássor gyakorlása (futás, hajlítások, nyújtások, lendítések stb.). Fizikai felkészülés a sérülésmentes sporttevékenységre. Stretching gyakorlatok bemelegítı és levezetı jelleggel. A sportági területeken tanult speciális bemelegítések ismétlése.
Biológia-egészségtan: ismeretek az emberi test mőködésérıl, aerobterhelés, gerincferdülés.
Edzés, terhelés A keringési rendszer terhelése megfelelı munkapulzusérték mellett, és a pulzus mérése (nyugalmi pulzus, munkapulzus, felsı érték stb.). Az intenzitás, ismétlésszám és a pihenıidı változtatása, hatása a 102
terhelésre. A fizikai fittség típusai, fejlesztési lehetıségei. A fizikai aktivitás szintjének becslése, követése. Részben önálló mozgásprogram-tervezés. Testépítés – a fıbb izomcsoportok izolált hatású gyakorlatai. Gyakorlás az állapotfelmérés adataira épített célokért az edzettség fejlesztése, megırzése érdekében – egyszerő edzéstervek a gyengeségek felszámolására. Edzés korszerő (alternatív) eszközökkel, erıgépekkel, fitneszgépekkel. Nemek közötti eltérések megjelenítése az edzésaktivitásban. Gyakorlás az állapotfelmérés adataira épített célokért az edzettség fejlesztése, megırzése érdekében. Köredzéses módszer változatos mintákkal, 4−6 feladattal. Motoros tesztek – központi elıírás szerint. Az egészséges test és lélek megóvása. A testsúly, testtömeg, illetve lehetıség szerint a testösszetétel mérése – összehasonlító idısoros adatrögzítés. Stresszoldó és relaxációs gyakorlatok: Képesség a fizikai és lelki egyensúly önellenırzésen alapuló fenntartására. A technikák használata a saját tanulási technikáinak tökéletesítésében. A komputerhasználat ellensúlyozására megoldási minták gyakorlása. A biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag: a biomechanikailag helyes testtartás megırzésének gyakorlatai – állandó gyakorlás a tanár és a társak kontrollja, hibajavítása mellett. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A testtartásért felelıs izmok erısítését és nyújtását szolgáló gyakorlatok megfogalmazása, felismerése, helyes kivitelezése, a helytelen kijavítása. A gerinckímélet lényegének ismerete a testnevelési és sportmozgásokban. A házi és kerti munkák gerinckímélı módjainak ismerete. A gerincsérülések leggyakoribb fajtáinak ismerete. Törekvés az önmagához képest a legjobb teljesítmény elérésére, a siker átélésére, a kudarc elfogadására és az azzal való megküzdés a teljesítmény részeként értelmezése. A saját test szemlélése, elfogadása, változásainak követése, kommunikációja mint a mőveltségterületi kommunikáció része. A serdülıkor specifikus feszültségei és érzelmi hullámzásai felismerése, és a sport általi oldás elfogadása. Felelısségvállalás kimutatása a társak egészséges életmódja iránt. Stretching, nyugalmi pulzus, munkapulzus, testépítés, köredzés, intenzitás, Kulcsfogalmak/ ismétlésszám, testtömegindex, biomechanikailag helyes testtartás, megküzdési fogalmak stratégia, gerincvédelem.
A fejlesztés várt Sportjátékok eredményei a két Az adott iskolában a helyi tanterv szerinti technikai, taktikai és egyéb 103
évfolyamos ciklus játékfeladatok ismerete és aktív, kooperatív gyakorlás. Komplex szabályismeret, sportszerő alkalmazás és a játékok önálló végén továbbfejlesztése. Játék lényeges versenyszabályokkal. A technikák és taktikai megoldások többnyire tudatos, a játékszerepnek megfelelı megválasztása. A játékfolyamat, a taktikai megoldások szóbeli elemzése, a fair és a csapatelkötelezett játék melletti állásfoglalás. Tapasztalat a játékvezetıi gyakorlatban. Játéktapasztalat a társas kapcsolatok ápolásában, a bármilyen képességő társakat elfogadó, bevonó játékok játszásában, megválasztásában. Torna jellegő feladatok és táncos mozgásformák A mozgáselemek mozgásbiztonságának és a gyakorlás mennyiségének, minıségének oksági viszonyai megértése és érvényesítése a gyakorlatban. A javító kritika elfogadása és a mozdulatok kivitelezésének javítása. Esztétikus és harmonikus elıadásmód. Önálló talaj és/vagy szergyakorlat, egyszerő aerobik elemkapcsolat, táncmotívumfüzér összeállítása. Célszerő gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk, versenyszituációk, versenyszabályok ismerete. A tanult mozgások versenysportja területén, a magyar sportolók sikereirıl elemi tájékozottság. Atlétika jellegő feladatok Egy kijelölt táv megtételéhez szükséges idı és sebesség helyes becslésére, illetve a becsült értékek alapján a feladat pontos végrehajtása. Évfolyamonként önmagához mérten javuló futó-, ugró-, dobóteljesítmény. A tempóérzék és odafigyelési képesség fejlıdése a váltófutás gyakorlásában. A transzferhatás érvényesülése, más mozgásformák teljesítményének javulása az atlétikai képességek fejlıdésének hatására. Alternatív és szabadidıs mozgásrendszerek Az adott sportmozgás technikájának elfogadható cselekvésbiztonságú végrehajtása. A sebesség, gyorsulás és a tempóváltások uralása guruláskor, csúszáskor, gördüléskor. Tapasztalat a sportolás során használt különféle anyagok, felületek tulajdonságairól és a baleseti kockázatokról. Feladatok tervezése és megoldása alternatív sporteszközökkel. Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzés és balesetvédelmi alapfogalmak ismerete, és azok alkalmazása a gyakorlatban. Önvédelem és küzdısportok Az önvédelmi és küzdıgyakorlatokban, harcokban a közös szabályok, biztonsági követelmények és a küzdésekkel kapcsolatos rituálé betartása. A veszélyhelyzetek kerülése, az indulatok, agresszív magatartásformák feletti uralom. Néhány támadási és védekezési megoldás, kombináció ismerete, eredményes önvédelem, és szabadulás a fogásból.
104
Úszás és úszó jellegő feladatok 1000 m-en a választott technikával, egyéni tempóban, szabályos fordulóval úszás. Jelentıs fejlıdés az úszóerı és állóképesség területén. Egy választott úszásnemhez tartozó 5 szárazföldi képességfejlesztı gyakorlat bemutatása. Az amatır versenyekhez elegendı versenyszabályok ismerete. Fejlıdı saját teljesítmény a víz alatti úszásban. Egyszerőbb feladatok, ugrások során másokkal szinkronban mozgás a vízbe és vízben. Passzív társ vonszolása kisebb távon (4−5 m) és a vízbıl mentés veszélyeinek, pontos menetének felsorolása. Egészségkultúra és prevenció Bemelegítés, fizikai felkészülés a sérülésmentes sporttevékenységre. A biomechanikailag helyes testtartás jellemzıinek és néhány jellemzı deformitás kockázatanak értelmezése, a megırzés néhány gyakorlatának ismerete és felelıs alkalmazása. A gerinc sérüléseinek leggyakoribb fajtái, és a gerinc és az ízületek védelemének legfontosabb szempontjainak ismerete. A preventív relaxációs gyakorlatok tudatos alkalmazása. A fittségi paraméterek ismerete, mérésük tesztek segítségével, ezzel kapcsolatosan önfejlesztı célok megfogalmazása az egészség-edzettség érdekében. A szükséges táplálkozási ismeretek alkalmazása a testsúly, testtömeg ismeretében. A rendszeres testmozgás pozitív hatásainak ismerete a káros szenvedélyek leküzdésében, az érzelem- és a feszültségszabályozásban.
105
11 évfolyam Sportjátékok Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Elızetes tudás
(Lánycsoportok esetében 20 óra a Torna jellegő feladatok Órakeret 80 óra és táncos mozgásformák tematikai egységre átcsoportosítható.) A helyi tanterv szerint választott labdajátékokban a 9–10. osztályos technikai, taktikai és egyéb játékfeladatok, lényeges versenyszabályok ismerete és alkalmazásuk. Megfelelés a játékszerepnek, sportszerő és csapatelkötelezett viselkedés. Tapasztalat a játékvezetıi gyakorlatban. Empátia és tolerancia a társak elfogadásában. Önfejlesztı és társas kapcsolatépítı játékok ismerete.
A választott legalább két labdajátékra vonatkozóan: A megoldások sokféleségének, sikerességének bıvítése. Az önálló játékhoz szükséges technikai és taktikai tudás mennyiségi és A tematikai egység minıségi növelése. nevelési-fejlesztési Az egyéni fizikai adottságok és jellemvonások fejlesztése, a csapatok eredményességéhez szükséges képességek, attitődök erısítése. céljai A többféle labdajáték során a mozgástanulás folyamatában mőködı transzferhatás kihasználása. Megküzdés a feszültségekkel. Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŐVELTSÉG Általános feladatok Az önszervezés gyakorlása Önálló csapatalakítás, bemelegítés, gyakorlás és játékszervezés. A közvetlen tanári irányítást többnyire nélkülözı, a támadás és védekezés megszervezésére, a csapatösszeállításra és az értékelésre vonatkozó megbeszélések a gyakorlásokba építve. Szituációk, feladatok megoldása, melyek során önálló az egyéni és/vagy társas döntéshozatal - a sportszerőség, tolerancia és empátia szem elıtt tartásával. A tevékenységekhez tartozó felszerelések, berendezések önálló használata, rendben tartása, megóvása. Lényeges játékszabályok készség szintő alkalmazása – játékvezetési gyakorlat A labdával vagy labda nélküli mozgások közben elkövethetı, direkt vagy indirekt személyre irányuló szabálytalanságok elkerülését elısegítı gyakorlatok, megerısítések, megbeszélések. A kosárlabdában, kézilabdában és labdarúgásban szabályok engedte testtest elleni játék több lehetıségének modellálása, gyakorlása. Kézilabdában és labdarúgásban a mezınyjátékosra és a kapusra vonatkozó szabályok ismerete, betartása. Röplabdában a forgásszabály, az elsı és második sorra vonatkozó fıbb megkötéseknek való megfelelés, a háló és a labda hibás érintése szabályai és a labdára, emberre vonatkozó területelhagyás értelmezése. Az labdajáték-specifikus idıhatárok betartásának gyakorlatai. A szabályok a képzettségnek megfelelı önkontrollos betartása, játék az
Fizika: mozgások, ütközések, gravitáció, forgatónyomaték, pályavonal, hatásellenhatás.
106
elkövetett vétség önálló jelzésének elvárásával. Játékfolyamatok „belsı” játékvezetéssel, megegyezéssel. A játékvezetés gyakorlása laza tanári kontrollal, önállóan, a lényeges játékszabályok alkalmazásával, néhány játékvezetıi non-verbális jel használatával is. Az eredmény jelzésében és egyszerősített jegyzıkönyvvezetésben szerzett gyakorlat. Versenyhelyzetek Az labdajátékok alap- és játékismereteinek alkalmazása, megmérettetése osztályszintő mérkızéseken, házibajnokságokon, a tehetségesebb tanulók számára a korosztályos diákolimpiai és egyéb versenyeken. Kosárlabdázás Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása Új variációk a már megtanult technikákkal kisebb taktikai egységekbe ágyazottan - mindenféle cselezés, ritmusváltás, biztonságos labdabirtoklás, kidobott labda elfogása, labdavezetés különbözı testhelyzetekben, támadó, védı láb- és karmozgások, összetettebb átadások, kötetlen átadási formák, lepattanó labda megszerzése, ebbıl indulás, átadás vagy kosárra dobás. A technikákat alkalmazó játékok párban, csoportban a variációk önálló és kreatív felhasználásával. Taktikai továbbfejlesztés A lényeges védekezési formák - terület védelem, emberfogásos védekezés, vegyes védekezés – gyakorlása és önálló alkalmazása. Formációk begyakorlása két vagy több ember kapcsolatára támadásban és védekezésben.). Játék minden összetételő, emberhátrányos, emberelınyös és azonos létszámú taktikai szituációban. Önálló játék (streetball, illetve egész pályás 5:5 elleni játék). Kézilabdázás Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása Változatos variációk megoldása már megtanult technikákkal kisebb taktikai egységekbe ágyazottan. Taktika elıkészítı futó- és fogójátékok, test-test elleni küzdelmek. Labdatechnikák összetett és bonyolultabb alapformái cselekvésbiztosan végrehajtva Szélsık, átlövık, beállók kapura lövéseinek gyakorlása, alkalmazása rövidebb akciók befejezéseként, kapusmozgások átismétlése.. Taktikai továbbfejlesztés Gyors indítások gyakorlása, létszámbeli elınybıl, illetve hátrányból való támadások. A támadó taktika posztonként történı alkalmazása, játékszituációk ismétlése 1−2 beállóval, lerohanás rendezetlen védelem ellen. Védekezés irányítása gyorsindítás esetén. Védekezési taktika végrehajtása 6:0, 5:1, 4:2 védekezési rendszerek esetén. Labdarúgás Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása A tanult elemek összetett variációkban alkalmazott megoldásai csökkenı hibaszázalékkal, labdakezelési cselekvés biztonsággal, eredményes befejezésekkelPozícióváltások szélességben és mélységben zavaró 107
Matematika: térgeometria – gömbtérfogat; valószínőségszámítás.
Biológia-egészségtan: érzékszervek különkülön és együttes mőködése.
ellenféllel szemben is, felívelés, beadások, letámadás, visszatámadás. Pontos cselezések, szerelések alkalmazása a játékban. Változatos kapura lövések, ívelések, rúgásfajták alkalmazás, a labda céltudatos irányításával. Fejelések különbözı fajtái dobott vagy rúgott labdából. Szögletrúgás, bedobás eredményes technikája, büntetırúgások különbözı távolságból. Gólszerzés különféle testrésszel a szabályok betartása mellett. Taktikai továbbfejlesztés A területvédekezésben szerzett tapasztalatok, megoldások bıvítése. A szoros és követı emberfogás gyakorlása kisebb és nagyobb egységekben. Védelmi rendszerek ismerete és gyakorlása. Támadási variációk felépítése a különbözı védekezési formák ellen. Csapatrészeken belüli koordinált együttmőködés, és csapatrészek összjátékának megvalósítása a kötött játékfolyamatok és ötletjáték során. Röplabdázás A röplabda sajátossága kettıs: egyrészt a játékos nem birtokolhatja a labdát, így a döntési idı igen-igen rövid és a cselekvés pillanata elé helyezıdik, másrészt a játék szabályai szerint a játékosok között nincs testi kontaktus. E két szempont alapvetıen meghatározza az oktatás menetét. Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása A labdaérintés biztonságának, a labda tudatos és pontos helyezésének gyakorlása, a hibaszázalék csökkentése, az élvezhetı, folyamatos játék elérése érdekében Tanult támadási technikák gyakorlása, a felsı egyenes nyitás elsajátítása helyes technikával talajról, tehetségesebbek felugrásból. A feladás technikájának biztonságos alkalmazása alkar és kosárérintéssel egyaránt. A háló felett érkezett nyitásfogadások gyakorlása változó irányú és erejő labdákkal, technikai kombinációkkal. Az eredményes sáncolás elsajátítása, sáncolás párban is. Gurulások, labdamentések technikájának továbbfejlesztése. „Röptenisz”, szabadon választott vagy megkötött érintéssel csak meghatározott érintéssel. Taktikai továbbfejlesztés Védekezések különbözı állásrendek szerint, a csillagalakzat, alapvédekezési forma megtanítása. 4:2-es és az 5:1-es védekezési és támadási játékelemek elsajátítása. Ütı és sáncoló játékosok melletti védekezés, sánc mögötti ütött vagy ejtett labdához való elhelyezkedés, támadás közbeni helycserék megtanítása, helytartási szabály betartása. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A sportági ismeretek magasabb szintő, kreatív alkalmazása az alkotó, kooperatív feladatokban, játékokban, sportjátékokban. A testnevelési és sportjátékok mozgásai, szabályrendszere egymásra épülésének megértése. A játékszabályok, játéktípusok tudatos alkalmazása. A legfontosabb játékvezetıi jelzések ismerete. A sportjátékok transzferhatásának felismerése és a lehetséges 108
összefüggések értelmezése az egyéni fejlıdés szempontjából. A páros és társas kapcsolatokban konstruktív konfliktusmegoldás. Sportjáték-történeti ismeretek, érdekességek iránti érdeklıdés, tájékozottság a témában. A személyes biztonság és társak biztonságának védelme a játékszituációkban, a döntésekben pedig a baleset-megelızés fontosságának tudatos képviselete. A sport és környezettudatosság értı összekapcsolása, a sportolási felszerelés és sportolási környezet felelıs, jövıorientált használata, kímélete. Játékrendszer, taktika, támadási rend, védelmi rend, önszervezıdés, Kulcsfogalmak/ problémaorientált taktikai megoldás, támadási stratégia, védekezési stratégia, fogalmak megegyezésen alapuló játék.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Elızetes tudás
Torna jellegő feladatok és táncos mozgásformák
Órakeret 51 óra
A differenciáltan összeállított gyakorlatok bemutatása átlagos mozgásbiztonsággal, szükség esetén segítı biztosítással. Esztétikus, fegyelmezett, feszes testtartású végrehajtás. Differenciált gyakorlási mennyiség és minıség okai, következményei. Gyengeségek ellensúlyozása képességfejlesztéssel, gyakorlással. Kis tanári segítséggel, aktív tevékenykedés gyakorlási és versenyszituációban. Részleges önállóság és segítségadás az egyéni, páros és társas feladatokban.
A koordináció, a cselekvésbiztonság, a zenéhez illeszkedı mozgásritmus továbbfejlesztése a tornajellegő és táncos sorozatok során a már ismert és új elem- és motívumkapcsolatokkal is. Az önállóság és kooperativitás növelése a mozgásrendszer mőködtetésének A tematikai egység minden területén: bemelegítésben, képességfejlesztésben, gyakorlásban, nevelési-fejlesztési versenyzésben, versenyrendezésben. Az erısségek és gyengeségek figyelembevétele. céljai A közös tervezés, kivitelezés során a kellı határozottságú és öntudatú kommunikáció fejlesztése. A produktumok jó tartással, biztos kiállással történı, gördülékeny, könnyed, plasztikus, esztétikus végrehajtásának elérése. Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŐVELTSÉG Gimnasztika Rendgyakorlatok gyakorlása A korábbi évfolyamokon gyakoroltak bıvített elemkapcsolatokkal történı ismétlése. Alkalmazásuk az óraszervezés funkcióinak megfelelıen. Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok végzése A gyakorlatok variálása szempontjai szerinti változatok: pl. mozgásütem változtatása, kiinduló helyzet és kartartás változtatása. Az agonista és antagonista izmok arányos, harmonikus fejlesztése. Az
Fizika: egyensúly, mozgások, gravitáció, szabadesés, szögelfordulás.
109
Biológia-egészségtan: az izommőködés élettana.
aktív és passzív izomnyújtás – a hatás elkülönítése. Kéziszerek – thera band, gyógylabda, homokzsák stb. – alkalmazása. 8-16 ütemő gimnasztikai gyakorlatok, egyidejő mozgáskapcsolatok, aszimmetrikus sorozatok. Önállóság a gyakorlatok kiválasztásában, gyakorlatsorok összeállításában. Összetett, komplex, fizikai képességeket fejlesztı gyakorlatok végzése Szabadgyakorlati alapformájú és természetes gyakorlatok differenciáltan, egyénre szabottan. Az ízületi lazaság megtartása, fokozása gimnasztikai és stretching gyakorlatokkal. Erıgyakorlatok az egyén számára optimális ellenállás leküzdésével. Anaerob állóképesség-fejlesztı eljárások a gimnasztika eszközeivel. Az egyensúly gyakorlatai: dinamikus gyakorlatok guggolásban, ülésben, fekvésben, forgómozgásokkal sorozatban. Az esztétikus mozgások elıadásmódját segítı kondicionális és koordinációs képességfejlesztı eljárások. Mászások, függeszkedések differenciált követelménnyel, az egyéni fejlıdést követı rendszeres kontrollal. Torna, sporttorna Talajon és a helyi tanterv szerint 9-10. osztályban választott egy szeren a korábbi követelményeken nehézségben túlmutató, vagy egy másik választott szeren a minimumkövetelmény mozgásanyagának tanulása, gyakorlása. Akrobatikus gyakorlatok – talajtorna Tartásos gyakorlatelemek, elemkapcsolatok gyakorlása: tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegek kéztámasszal, mérlegállások, spárgák, hidak mozgásos gyakorlatelemek gyakorlása: gurulóátfordulások különbözı irányokba, gurulóátfordulás hátra-tolódás kézállásba, tarkóbillenés, fejenátfordulás, kézenátfordulás oldalt, kézentfordulás, vetıdések, átguggolások, átterpesztések, lábkörzések, dılések, felállások egységesen az alapformában és differenciáltan a variációkban, az elemek mennyiségének és nehézségi fokának továbbfejlesztése differenciáltan. Akrobatikus gyakorlatok – össszefüggı gyakorlatsorok Gyakorlás során az egyéni optimum, önálló bıvítés megjelenítése az elemkapcsolatokban, sorozatokban. Az esztétikus és harmonikus elıadásmód igénye (feszítések, fejtartás, válltartás, spicc) mint minıségi elvárás megjelenik a hibajavítás, ismétlések során. Akrobatikus gyakorlatok – társas talajtorna Páros és mikrocsoportos gyakorlatok önálló összeállítása cselekvésbiztos szinten elsajátított talajtorna-elemek kreatív felhasználásával, a szükség szerint beépített segítségadást tartalmazva. Szertorna-gyakorlatok A gyakoroltatás során egységesen az alapformában és differenciáltan a variációkban, az elemek mennyiségének és nehézségi fokának továbbfejlesztése differenciáltan, egyénre szabottan történik.
110
Szertorna, gyakorlás tornaszereken fiúk számára Korláton – terpeszülés, harántülés, nyújtott támasz, hajlított támasz, oldaltámaszok, lebegıtámasz, lebegı-felkartámasz, felkarfüggés, alaplendületek támaszban és felkarfüggésben, beterpesztések, terpeszpedzés, támlázás, szökkenés, fellendülés elıre terpeszülésbe, felkarállás, felugrás beterpesztéssel támasz ülıtartásba, vetıdési leugrás, kanyarlati leugrás. Nyújtón – kelepfelhúzódás támaszba, alaplendület, lendület elıre 180 fokos fordulattal, ellendülés, alálendülés, kelepforgások, térdfellendülés, billenés, támaszból homorított leugrás hátra, alugrás, nyílugrás. Győrőn – kéz- és lábfüggések, függések, lefüggések, mellsı függımérleg, hajlított támasz, nyújtott támasz, alaplendület, lendületvétel, húzódás-tolódás támaszba, vállátfordulás elıre, homorított leugrás, leterpesztés hátra. Mővészetek: az Szertorna, gyakorlás tornaszereken lányok számára Gerendán – állások, térdelések, ülések, fekvések, térdelıtámaszok, esztétika fogalma. mérlegek, guggolótámaszok, fekvıtámaszok, támaszban átlendítés, belendítés, hasonfekvésbıl emelés fekvıtámaszba, térdelıtámaszba, fordulatok állásban, guggolásban. Szökdelések, lábtartás cserék, felugrás egy láb át- és belendítéssel, homorított leugrás, terpesz csukaugrás. Felemáskorláton – támaszok, harántülés, térdfüggés, fekvıfüggés, függıtámasz, függésbıl lendítés, átguggolás, átterpesztés fekvıfüggésbe, pedzés, lendület elıre-hátra függésben, támaszban lendület lebegıtámaszba, kelepfellendülés támaszba, fordulat fekvıfüggésben, térdfellendülés, guggoló függıállásból fellendülés támaszba, támaszból átfordulás elıre fekvıfüggésbe, felugrás támaszba, felugrás függésbe, leugrás támaszból, alugrás, nyílugrás. Bemelegítés a torna gyakorlásához, egyénileg összeállított mozgássor, együttes bemelegítés az önálló mozgássorral. Célszerő gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk mőködtetése önállóan. A segítségadás technikái, felelıs külsı kontrollal – a tudatos hibajavítás beépítése a mindennapi gyakorlási szokásokba. Versenyszituációkon keresztül egyszerő szabályok alkalmazása. Ritmikus gimnasztika Az esztétikus, szép és nıies mozgásokat, alakformálást, minıségi interpretálást segítı kondicionális és koordinációs képességfejlesztı eljárások megismerése, gyakorlása. A testtartás, tágasság, forgásbiztonság kiemelt továbbfejlesztése. A ritmusérzék továbbfejlesztése, önálló zeneválasztásra lehetıség a szélsıségektıl való elhatárolódás mellett. Önálló bıvítési lehetıség, önálló gyakorlatrészek hozzáadása a minimumhoz, páros és csoportos interpretációk támogatása. Szabadgyakorlatok gyakorlása A 9–10. osztályban begyakorolt, elıkészítı tartásos és mozgásos elemek és fı mozgások alapformái ismétlése és új, összetett formák gyakorlása. Kötélgyakorlatok gyakorlása Egyszerő és keresztezett áthajtások, ugrások és fordulatok áthajtások 111
közben, kötélforgatások, test körül és köré, kötélmozgatások egy kézzel, kötéldobások és -elkapások, kötélkörzések függıleges és vízszintes síkban. Karikagyakorlatok gyakorlása Ugrások és fordulatok karikamozgatás közben, karikaforgatások és átadások egyik kézbıl a másikba test körül és köré, karikadobások és -elkapások, karikaáthajtások, karikapörgetések talajon és levegıben, karikakörzések függıleges és vízszintes síkban. Minimumkövetelmény: 10-12 elembıl álló elemkapcsolat begyakorlása zenével – a zene ritmusának, dinamikájának megfelelve, ideje 35-45 mp. Aerobik A sportági jelleg – dinamikus, statikus erı, egyensúlyozás, lazaság, ruganyosság és ritmusérzék – megvalósításához szükséges elıkészítı és rávezetı gyakorlatok. Az aerobik kritériumainak való megfelelés fejlesztése a gyakorlás által: testtartás, mozdulatok precíz végrehajtása, szinkron a zenével és egymással. Rövid koreográfiák ismétlése magas cselekvésbiztonsággal (30-40 mp). Páros, mikrocsoportos koreográfiák önállóságra törekedve, a szükséges optimális tanári irányítással (1 perc). Aerobik bemutatók az osztályon belül és iskolai szinten egyszerősített szabályokkal. Részvétel egy csoportos aerobikgyakorlatban az egyszerősített szabályoknak megfelelıen. Táncos mozgásformák A helyi tantervben rögzített választás szerint legalább egy, a helyi személyi és tárgyi körülményekhez, feltételekhez igazodó tánc. Sporttáncok gyakorlása A Magyar Divat- és Sporttánc Szövetség rendszeréhez tartozó, illetve ehhez a rendszerhez rokon táncok (sztepp, show, akrobatikus, electric boogie, salsa, diszkó, hip-hop, break, mambo, bugg, blues, modern, swing stb.) mozgásrendszerének iskolai alkalmazása a helyi lehetıségek szerint a helyi tantervben rögzítetten - elıkészítı tréning, motívumok, motívumkapcsolatok, koreográfiák tanulásának, gyakorlásának rendszere. Történelmi táncok gyakorlása Palotás és/vagy keringı – 5−6 motívumból álló rövid koreográfia megtanulása és ismétlése, bemutatása. Néptánc gyakorlása A magyar néptánckincs egyszerőbb motívumai és azok kapcsolatai a Tánc és dráma kerettantervben kidolgozottak szerint. Egy dunántúli és/vagy alföldi és/vagy erdélyi tánctípus motívumai és rövid táncfolyamata megtanulása, gyakorlása, elıadása. Egyéb tornajellegő és táncos mozgásformák: A tornajellegő kondicionális és koordinációs képességek és készségek alkalmazása más – a helyi lehetıségek szerint a helyi tantervben rögzített – mozgásrendszerekben. Gúlatorna, falmászás, gumiasztal, eszközös táncok, utcai táncok stb. 112
Ének-zene: tempó, ritmus. Mővészetek: romantika, modernitás.
ISMERETEK – SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A hibajavítás megértése, kétirányú kommunikáció, tudásátadás, mások tanítása. Változtatási hajlandóság az egyéni hibás rutinokban. A nemnek megfelelı mozgás dinamikájának és/vagy harmonikus esztétikájának átélése és tudatos felvállalása. A divat és a média testkultúrára ható kedvezı és kedvezıtlen tényezıinek szétválasztása (értékfelismerés, önértékelés). A saját és társ testi épsége iránti felelısségvállalás a társak gyenge, esetleg sérült oldalának segítése, az erısségek elismerése, támogatása, egyéni és helyzetbıl adódó sajátosságok mérlegelése, az objektív megoldások keresése. A társak és a csoport irányítása a csoport közös érdekeinek figyelembevételével, a stratégiák egyeztetése. Alkotó, kooperatív feladatok, mozgásos tevékenységek – aktív részvétel a sportrendezvények, bemutatók szervezésében. Tornasport és tánctörténeti ismeretek, érdekességek. Kulcsfogalmak/ Agonista, antagonista izmok, aktív és passzív nyújtás, dinamikus egyensúly, társas talajtorna, forgásbiztonság, táncstílus, divattánc, sporttánc. fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Elızetes tudás
Atlétikai jelegő feladatok
Órakeret 40 óra
Térdelı-, álló- és repülırajt versenyhelyzetekben. Iramszakasz, egyéni irambeosztás. Különféle bottechnikák a váltófutásban. Optimális lendületszerzés, elrugaszkodás, repülıfázis, biztonságos leérkezés az ugrásokban. A hajítás, lökés és vetımozgás biomechanikai különbözıségei.
Jártasság kialakítása a biomechanikai törvényszerőségek alkalmazásában. Az önismeret fejlesztése a kedvezı atlétikai mozgásformák kiválasztása és önálló gyakorlása révén. A már elsajátított atlétikai futó-, ugró-, dobószámok versenyszabályai a A tematikai egység korosztályos elıírások szerinti alkalmazása és betartása. nevelési-fejlesztési Motiváló eljárások az egyéni eredmény, teljesítmény javítására. céljai A mérhetı teljesítményeken alapuló objektív ellenırzés elfogadtatása, beépítése a döntéshozatalba. A folyamatos és visszatérı gyakorlás szerepének, jelentıségének, hatásának tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŐVELTSÉG Futások Rövidtáv, váltófutás, gátfutás A gyorsfutás technikáját javító gyakorlatok változatos végrehajtása. A kedvezı rajthelyzet kialakítása, segédvonalak kijelölése. Versenyszerő végrehajtás, eredményorientált együttmőködés váltófutásban. Csapatban 4x50-100 m-es váltók alakítása, versenyzés. A gátvételi technika
Biológia-egészségtan: szénhidrátlebontás.
113
Fizika: hajítások, energia. Történelem, társadalmi
alkalmazása magasabb akadályon, gáton 3−4 lépéses ritmusban. Középtáv, folyamatos futás, tájékozódási futás Választás a távok közül. A különbözı távokhoz illeszkedı futótechnika kiválasztása. Jártasság az adott távhoz szükséges versenytempó és irambeosztás megválasztásában. Állóképesség-fejlesztı módszerek rendszeres alkalmazása és teljesítményének nyomon követése. Az állóképesség-fejlesztı módszerek önálló gyakorlása. Folyamatos futás közbeni tájékozódás, kisebb területen célállomások megtalálása.
és állampolgári ismeretek: Az olimpiai eszme. Az újkori olimpiák története
Ugrások A homorító és ollózó távolugrás jellemzıinek ismerete, gyakorlati alkalmazása. Választás a magasugró technikák közül. 5−7 lépéses egyénileg kialakított nekifutással versenyszerő végrehajtás. Közremőködés versenyek lebonyolításában. Kondicionális jelleggel sorozat szökdelések végrehajtása. 1−3 lépéses sorozat elugrás, illetve 2−4 lépéses sorozat felugrások technikajavító végrehajtása. Gyorsuló nekifutás optimális távolságról. Dobások A különbözı dobásformákkal a törzsizom sokoldalú erısítése. Teljes lendületbıl történı hajítás. Választás az egyes lökı mozdulatok közül. Lendületvétellel egykezes vetés végrehajtása. ISMERETEK – SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Az iram és tempó megválasztása szempontjainak ismerete. A nekifutás módosítása szükségszerőségének ismerete. Az atlétikai ugrások és dobások technikatörténeti, a technikák változásai teljesítménynövelı hatásainak ismerete. Az olimpiákon szereplı atlétikai versenyszámok ismerete. „A gyorsabban, magasabbra, erısebben” jelmondat értelmezése. Önmagához képest a legjobb teljesítmény elérésére, a siker átélése, a kudarc elfogadása és az azzal való megküzdés. Az élettani különbözıségek ismerete. Tájékozódási futás alapjainak ismerete. Egyéni reakcióidı, mozdulat- és mozgásgyorsaság, váltás közbeni Kulcsfogalmak/ alkalmazkodás, korrekció, holtpont, lépı, homorító és ollózó technika, átlépı, guruló, hasmánt- és floptechnika, ötlépéses hajító ritmus, lökés, vetés, fogalmak jegyzıkönyvvezetés.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Elızetes tudás
Alternatív és szabadidıs mozgásrendszerek
Órakeret 60 óra
Az adott sportmozgás technikájának ismerete. A test feletti uralom szokatlan, új mozgásszituációkban. A baleseti kockázatok mérlegelése. Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzésmódszertani és balesetvédelmi alapfogalmak, eljárások. 114
Szabadban, teremben, spontán helyzetben végezhetı egyéni, társas, csoportos mozgásformák. Az edzéshatáshoz szükséges ingerek nagysága és gyakorisága, a pihenı idı jelentısége. A rekreációs életviteléhez szükséges sportági, élettani, edzéselméleti ismeretek megszerzése. Az önállóan kezdeményezett társas vagy csoportos sportolás szervezési és lebonyolítási ismeretek, jártasságok megszerzése. A A tematikai egység testnevelés újszerő tartalmakkal történı gazdagítása, az iskolai nevelési-fejlesztési létesítményen belüli és tágabb környezetében lévı lehetıségek céljai kihasználása sportolásra. A felnıtt kor sportos életviteléhez újabb sportágak megismerése, családi és csoportos öntevékeny sportoláshoz szükséges szervezési és rendezési ismeretek megszerzése. Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Biológia-egészségtan: MOZGÁSMŐVELTSÉG A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott sportági élettan. mozgás mozgásmőveltségének fejlesztése. A szabadidı, ill. alternatív sportok rendszerben kezelése. A helyi tantervben választott alternatív sport technikai, taktikai, gyakorlási, edzési és versenyzési rutinjának kialakítása, a hozzátartozó eszközök, technikák és veszélyek kezelése. A szabadtéri formák hangsúlyának megerısítése. Edzés a természet erıivel - játszóterek, szabadidı-központok bevonása, az adottságok kihasználásával jégpálya készítése. Újszerő mozgásfeladatok kihívásainak való megfelelés, pl. a közlekedésbiztonság területén a kerékpározás kultúráját szem elıtt tartva. Sportolás közben a rutinok megerısítése a zöldfelület megóvásában, a tájhasználatban, az épületek megóvásában és az energia, a vízhasználat, a dohányzás elleni küzdelem és a hulladékgyőjtés, újrahasznosítás területén. A családi, baráti, munkahelyi csoportos és öntevékeny sportolásra való felkészítés, az önszervezıdéshez szükséges ismeretek, jártasságok megszerzése. Társaságban is jól alkalmazható mozgásos kreatív, kommunikációs és kooperációs játékok tárházának bıvítése. A többfunkciós helyi lehetıségek, eszközök bevonása a tartalmi változatosság biztosításához (természetes akadályok, ügyességi versenyek a környezet adta kihívások legyızése). Egyszerő (akár saját készítéső) eszközökkel szerény térigényő mozgásformák elsajátítása (ugrókötelezés, asztalitenisz, lengıteke, tollaslabda, minitrambulin, gúlagyakorlatok stb.) ISMERETEK – SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Szabályismeret és baleset-megelızési információk a helyi tantervben kidolgozott alternatív sportok területén. A helyes öltözködés és folyadékfogyasztás a szabadtéren végzett sportolás során. A környezettudatos magatartás, a testmozgások során az egyénnek önmagával, társaival és a természettel való harmonikus kapcsolata kialakítása. A táborozási eszközrendszer megismerése, használatában jártasság 115
szerzése (tájfutás, tájoló és térkép használata, sátorverés, vízitúra, vándortábor stb.). Egy választott alternatív sportágban a világ-elit teljesítményének ismerete. Kulcsfogalmak/ Rekreáció, edzettség, fittség, jó közérzet, teljesítıképesség, újrahasznosítás, példamutatás; környezettudatos természet- és építettkörnyezet-használat. fogalmak
Órakeret 20 óra
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Önvédelem és küzdısportok
Elızetes tudás
Biztonsági követelmények és a küzdésekkel kapcsolatos rituálé. Az indulatok feletti uralom. Néhány önvédelmi megoldás, szabadulás a fogásból. A dzsúdó, illetve grundbirkózás alaptechnikái, szabályai.
Az akaraterı, a kitartás, a küzdıképesség, az önbizalom fejlesztése, a félelem leküzdése és a sportszerőség (fair play) szemléletének kiteljesítése. A tematikai egység Küzdı típusú játékok tudatos alkalmazása a személyiségfejlesztésben, nevelési-fejlesztési különös tekintettel az önuralomra, a társak tiszteletére és a szabályok céljai elfogadására. A közösségben elıforduló veszélyhelyzetek felismerése és kezelése. Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŐVELTSÉG A küzdéseket elıkészítı és rávezetı gyakorlatok, játékok: Tolások-húzások, változatos testrészekkel, testhelyzetekben.
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: ókori olimpiák, hısök, távolkeleti kultúrák.
Grundbirkózás cselekvésbiztos gyakorlása: Alapállás, alaphelyzetek stabil alkalmazása, szabályos és erıs fogások csuklóra, karra, nyakra, derékra, rögzített kilendítések, keresztfogások. Emelések hónaljfogással, derékfogással, kevert fogással. A mögékerülések és kiemelések különbözı változatai, dobástechnikák, leszorítások alkalmazása. Az eredményes földharc technikájának elsajátítása. Egyéni és csapatversenyek, küzdési taktikát igénylı feladatok játékos formában és páros küzdelmek. Dzsúdó sportági készségfejlesztés: A 9-10. osztályban tanult technikák és taktikák továbbfejlesztése. Az egyensúlyt stabilizáló és ezt kibillentı gyakorlatok, testsúlyáthelyezések, irányváltoztatások, elıre, hátra, oldalra gurulások. Szabadulás különbözı fogásokból (karfogás, ölelıfogás, fojtás). Támadáselhárítási módszerek (ütés, szúrás, rúgás, fejelés elhárításai). ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Önmaga megvédésének ismerete, néhány támadáselhárítási eljárás ismerete, megértése és alkalmazása. Az érzelem- és feszültségszabályozás, az agresszió megelızése a küzdıjellegő sporttevékenységek révén, az elınyök megfogalmazásának képessége. 116
A sportszerő küzdések jellemformáló hatásának ismerete, elismerése. A megegyezésre készenlét képessége, a szabályok idıleges, társ által megerısített felfüggesztésének, módosításának lehetısége. Kulcsfogalmak/ Viszonylagos erıkifejtés, fokozatosan növekvı erıkifejtés, sérülésmentes küzdelem, agresszió, önuralom, sportszerőség. fogalmak
117
OSZTÁLYKÖZÖSSÉG-ÉPÍTÉS (OKÉ)
A hároméves szakiskolai közismereti program számára készített Osztályközösség-építı (Egyéni és közösségfejlesztési program szakiskolai tanulók számára) címet viselı program célja az, hogy segítsen az iskoláknak (és a pedagógusoknak) abban, hogy elısegítsék és felgyorsítsák a kilencedik évfolyamra beiratkozott, számos iskolából érkezı, sok esetben alulszocializált, motiválatlan, ismerethiányokkal küszködı tanulók (osztály)közösségének kialakulását az iskolai elırehaladás és a tanulás sikeressége érdekében. A tananyag elvégzése lehetıvé teszi, hogy az osztályfınök a tanulók sokszor csak formális (az adminisztráció szempontjából ugyan nem nélkülözhetı) megismerése helyett magukról a tanulókról és a tanulóktól kaphassanak komplexebb információkat, amelyek elısegíthetik az idı elıtti iskolaelhagyás, a tanulási kudarcok magas arányának a csökkenését. A cél alapvetıen az, hogy az osztályba járó tanulók idıvel valódi közösséget alkossanak, mert ennek a kialakulása/kialakítása nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy a tanulók iskolával és tanulással kapcsolatos kedvezıtlen attitődjei megváltozzanak. Az órákon a legfontosabb cél a tanulók minél nagyobb arányú bevonása az osztály munkájába, és ezen belül a tanulói aktivitás erısítése, amely az egyik legfontosabb eszköz lehet a tanulási kudarcok leküzdésében. A program megtervezését az osztályban tanító pedagógusoknak együtt kell elvégezniük. Ez nemcsak azért fontos, mert a hagyományos tantárgyak helyett komplex mőveltségterületekben és integrált tantárgyi tartalmakban zajlik a tananyag feldolgozása, hanem azért is, mert ebben tartalmi és szerkezeti szempontból is meghatározó szerepet kell kapnia ennek a programelemnek. A legfontosabb – és minden évfolyamra értendı – a tanulói személyiség komplex fejlesztése, amelynek középpontjában az iskola, a tanulás, a közösség elfogadása áll. Ezen belül a kiemelt célok és azok kapcsolódásai a NAT kiemelt fejlesztési területeihez az alábbi táblázatban olvashatók. (A táblázat célkitőzései minden évfolyamra egyaránt érvényesek, ezért évfolyamonként külön–külön már nem ismertetjük ıket!)
Az Osztályközösség-építés (OKÉ) programban fejlesztendı kompetenciák A) Kommunikációs kompetenciák A kommunikációs készség fejlesztése, amely olyan társadalmi érintkezési forma, amely nélkülözhetetlen az iskolai és az osztályközösség életében való aktív részvételhez. A fejlesztés hátterében az a törekvés húzódhat meg, hogy a tanuló a közösség tagjaival pozitív és eredményes interakciókat folytasson, amely csökkentheti és tompíthatja az iskolai konfliktusok számát, az agresszivitás mértékét.
A NAT fejlesztési területeinek, nevelési céljainak elemei Médiatudatosságra nevelés. Nemzeti és európai azonosságtudat – egyetemes kultúra.
Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, alkotása Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása. Ennek a területnek a fejlesztése kiemelkedıen fontos, hiszen közismert, hogy a tanulók egy része az általános iskolai tanulmányok befejezését követıen sem rendelkezik az un. kapunyitogató kompetenciákkal, azaz nem tud írni és olvasni megfelelı módon, így gyakorlatilag funkcionális analfabétának tekinthetı. A megfelelı szintő beszéd(készség) hiánya lehetetlenné teszi a tanuló részvételét az osztályban történı, tanórákhoz kötött interakciós folyamatokban. Ennek a területnek egy másik komponense az olvasás, az írott szövegek megértése, és esetenként írott szövegek létrehozása, a szövegalkotás is. Az egyéni szintő fejlesztési programok tervezésének alapját éppen ezen kompetenciák hiányának regisztrálása képezi. A szaktárgyi szintő fejlesztési tervek számára e program kulcsfontosságú információkat nyújthat. B) Szociális kompetenciák
Médiatudatosságra nevelés.
A szociális kompetenciák fejlesztése egyrészt a tanuló közösségben elfoglalt helyérıl, az ott betöltött szerepérıl szól, arról, hogy a program mit tehet a tanulói ön- és énkép pozitív irányú fejlesztésében. A fejlesztés két irányban indulhat, egyrészt erısítheti a tanulónak önmagáról mint tanulóról alkotott önképét, ezen keresztül befolyásolhatja az iskolai (és az iskolán kívüli) tanulásról vallott elképzeléseit; másrészt módosíthatja a tanuló a közösségi emberrıl mint a közösség aktív tagjáról vallott nézeteit, elképzeléseit is. C) Tanulással összefüggı kompetenciák
Erkölcsi nevelés, szolidaritás.
A tanulással kapcsolatos kompetenciák részben a konkrét iskolai tanuláshoz kapcsolható és ott nélkülözhetetlen tényezık fejlesztésére helyezik a hangsúlyt (pl. a tanuláshoz szükséges források keresése és használata /könyvtár, internet), illetve
A tanulás tanítása.
Nemzeti és európai azonosságtudat – egyetemes kultúra.
Testi és lelki egészség. Aktív állampolgárságra, demokráciára, honvédelemre nevelés. Fenntarthatóságra – környezettudatosságra nevelés. Önismeret, társas kapcsolati kultúra. A hátránnyal élık segítése, önkéntesség elvének elfogadása.
Önismeret, társas kapcsolati kultúra.
különféle tanulási módszerek elsajátítására. Ezen a területen a különféle mőveltségterületek szoros együttmőködését kell megvalósítani. Másrészt fontos annak a felismertetése is, hogy a folyamatos tanulás a modern világban az egyik legfontosabb és nem megkerülhetı társadalmi integrációs tényezı, amelynek elmaradása dezintegrálódást, elszegényedést, kirekesztettséget eredményezhet. D) Alapvetı életpálya- és karrierépítési, valamint a munkavégzéshez kapcsolható kompetenciák Az életpálya- és karrierépítéshez szükséges kompetenciák fejlesztése elsısorban az iskolai éveket követı idıszak folyamatainak megértését és azok tervezését segítheti elı (munka és magánélet, döntéshozatal az életút meghatározó pontjain stb.). Ennek elsı állomását azonban a jelen képezi, azok az iskolai évek, ahol a tanulók a választott szakma alapjait elsajátíthatják. Ennél az elemnél különösen fontos a közismereti és szakmai tárgyakat tanítók együttmőködése, mert nem kerülhetı meg a fejlesztés során az, hogy a tanulók már az iskolai évek alatt a munkavégzéshez szükséges kompetenciákkal is megismerkedjenek. Ehhez – mint az eltérı területeken zajló „diákmunkához” – nyújthat jelentıs támogatást a köz- és szakismereti, valamint a szakmatanuláshoz kapcsolódó gyakorlati tantárgyak együttese.
Pályaorientáció, munkára nevelés. Gazdasági nevelés. Családi életre nevelés. Önismeret, társas kapcsolati kultúra. Fenntarthatóságra – környezettudatosságra nevelés.
Az egyes kompetenciaterületek fejlesztése a tantárgyak és a tananyag sajátos elrendezése következtében minden évfolyamon elvégzendı feladat. Ennek indoklásához bemutatjuk azt, hogy a közismereti program tartalmi elemei hogyan kapcsolódnak össze a szakiskolai programban:
Természetismeret Társadalomismeret
Irodalom-nyelv/tan/ kommunikáció – művészetek (Koma) Osztályfőnöki
Program (OKÉ) Matematika
Idegen nyelv
Az ábra egyrészt az osztályfınöki programelem integráló szerepét hangsúlyozza, másrészt pedig a hozzá kapcsolódó komplex tantárgyak rendszerét mutatja be. Ez utóbbiak esetében a komplexitást a hagyományos tantárgyak tartalmi elemeinek integrációja jelenti, amely biztosítja, hogy az alacsony óraszám mellett is a legfontosabb, a korszerő általános mőveltség szempontjából nélkülözhetetlen tartalmak megjelenhessenek a programban.
9. évfolyam A 9. évfolyamon az Osztályközösség-építı (Egyéni és közösségfejlesztési program szakiskolai tanulók számára) programban a fejlesztés hangsúlyai a tanulással és az iskolával kapcsolatos motivációs bázis erısítésére, az iskolai és osztályközösségben történı beilleszkedés segítésére, a tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák megerısítésére (írás, olvasás, számolás, szövegértés) irányulnak.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Elızetes tudás
Én és az iskola
Órakeret 6 óra
Az általános iskolai tudás felhasználható elemei (írás, olvasás, számolás, szövegértés).
Az elızetes tudás (kompetenciák) felmérése. A tanulás és az iskola fontosságának tisztázása az egyéni életút szempontjából. A komplex Az iskolának mint a tudás egyik hordozójának elfogadtatása. mőveltségAz önismeret fejlesztése. területhez A tanuló helyének feltérképezése a családban, az iskolában és egyéb kapcsolható közösségekben. fejlesztési Az „énismeret” forrásainak és az „énképet” alakító tényezık feladatok szerepének erısítése. A tanulás tanulása: alapvetı tanulási technikák megismertetése, gyakoroltatása és/vagy fejlesztése. Kapcsolódási pontok Ismeretek/fejlesztési követelmények
A felmérı feladatlap szöveges és nem szövegalapú (ábra, grafikon Kommunikáció – stb.) feladatainak megoldása. magyar nyelv és irodalom: szövegértés. Eligazodás a különféle típusú szövegekben, törekvés az értı olvasásra, az olvasottak, látottak értelmezésének kísérlete. Az iskola társadalmi és kulturális szerepének fontosságának Matematika: felismerése. grafikonok A tanulással kapcsolatos technikák és módszerek fontosságának értelmezése. felismerése a tanulás hatékonysága és eredményessége érdekében. Az önmagáról alkotott kép (tanulói önkép) és az önmagáról közvetített kép közötti különbség jelentıségének tudatosulása. Alapvetı tanulási technikák megismerése, gyakorlása. Kulcsfogalmak/ Egyén, közösség, társadalom, iskola, tanulási technika. fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Elızetes tudás
A komplex mőveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok
Család és iskola – fiúk és lányok/nık és férfiak az iskolában és a társadalomban
Órakeret 12 óra
Általános iskolai tanulmányok és egyéni (tanulási) tapasztalatok felhasználható elemei. A családi hagyományok ereje és szerepének feltárása. A történelmi/társadalmi és családi példák hatásai egyének és közösségek életére. Közösségek kapcsolati háló(zata)inak megismerése. Egyéni és csoportos konfliktusok okainak feltárása. Válságkezelı stratégiák megismerése és lehetséges hatásaik felmérése. Az ünnepek szerepének és jelentıségének bemutatása a család és a társadalom életében. Költségvetés-tervezés – családi szinten; a „fontos” és nem „fontos” dolgok megkülönböztetése. A tudatos vásárlói attitőd megalapozása. Reklámkezelési stratégiák megismerése, kritikus gondolkodás erısítése. A munka világára vonatkozó alapfogalmak megismertetése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
A családi hagyományok szerepének és fontosságának felismerése, a család múltjának és az ott keletkezett értékeknek az ismerete. A fontosabb ünnepek tartalmi elemeinek ismerete a család és a társadalom szempontjából. A történelmi példaképek mintaadó szerepének felismerése az egyén és a társadalom szempontjából konkrét példák alapján. Az egyéni és közösségi kapcsolatok szintjeinek és típusainak ismerete. Az alapvetı konfliktuskezelı technikák megismerése. A családi szintő pénzügyi tervezés alapjainak ismerete és a tudatos vásárlói szemlélet elsajátítása – mi fontos és mi nem? Foglalkoztatottak és munkanélküliek; munkajövedelmek és a segélyek világa – alapvetı ismeretek elsajátítása,
Társadalomismeret: egyének és közösségek szerepe a történelemben. Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom: konfliktusok ábrázolása az irodalmi/mővészeti alkotásokban.
információkeresés.
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Elızetes tudás
A komplex mőveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok
Hagyomány, példakép, konfliktus, nemzeti ünnep, családi gazdálkodás, foglalkoztatás, foglalkoztathatóság, munkanélküliség.
A környezetünk, amelyben élünk és az együttélés szabályai
Órakeret 8 óra
Általános iskolai tanulmányok és egyéni (tanulási) tapasztalatok hasznosítása Az életünket szabályozó, mindennapi dokumentumok megismerése, tájékozódás, eligazodás. A testmozgás és a táplálkozás szerepének megismerése életünkben, az egészséges életmód iránti igény felkeltése. Idıtervezés és idıfelhasználás: az iskolával kapcsolatos tanulói munkaterhek figyelembe vétele. Írott és íratlan szabályok megismerése, igény felkeltése a betartásukra, hasznuk, értelmük belátása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Eligazodás a mindennapokban történı tájékozódáshoz Kommunikáció – nélkülözhetetlen dokumentumokban – értelmezés, megkeresésük, magyar nyelv és használatuk gyakorlása (menetrendek, használati utasítások stb.). irodalom: irodalmi és Az egészséges életmód, egészségmegırzés fontosságának belátása, hétköznapi szövegek értelmezése. lehetséges módszerek, tényezık győjtése (környezet, táplálkozás, mozgás stb. szerepe). Iskola és szabadidı – idıterv készítése. Társadalomismeret: A társadalmi/közösségi együttélést szabályozó írott (és íratlan) törvény és jog szerepe szabályozók (törvények, normák, erkölcsi alapvetések) ismerete, a történelemben. törekvés a betartásukra a közös munka során. Kulcsfogalmak/ Környezet, életmód, életvitel, szabadidı; munkaidı, törvény, norma, fogalmak erkölcs.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Elızetes tudás A komplex mőveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok
Projektek A tanulók éves teljesítményének a mérése
Órakeret 6 óra
Általános iskolai tanulmányok és egyéni (tanulási) tapasztalatok Projektek készítése, az ehhez szükséges képességek, kompetenciák. fejlesztése (pl. kommunikációs, szociális kompetenciák). A tanulók teljesítményének a mérése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Részvétel a projekt tervezésében, lebonyolításában és értékelésében; a projektmódszer megismerése. Szabad sáv: a választott tartalomnak és formának megfelelıen. Részvétel a „tudáspróbán”. Kulcsfogalmak/ Projekt, tervezés, külsı és belsı értékelés. fogalmak
Minden mőveltségterület: a projekthez kapcsolható tartalmi elemek.
10. évfolyam Az Osztályközösség-építı program célja a 10. évfolyamon az, hogy erısítse a további tanulás fontosságát, azt a belátást, hogy az eredményes iskolai elırehaladás, a tanulás sikeressége nélkülözhetetlen a szakmatanulás és a szakképzettség megszerzése szempontjából. Emellett azok a területek kapnak nagyobb hangsúlyt, amelyek az osztályközösségen túlnyúló szakmaiemberi és társadalmi-kulturális kapcsolatok kialakítására, ápolására, fenntartására irányulnak. Ebben a tanévben a fejlesztés hangsúlya(i) — az iskolai és az iskolán kívüli (folyamatos) tanulás erısítésére, — az iskolai és osztályközösségben túli szakmai, közösségi és egyéni kapcsolatok további fejlesztésére, a munkaerı-piaci és társadalmi integrációhoz szükséges szociális kompetenciák erısítésére tevıdnek.
Tematikai egység/ A közösségek belsı világa(i) Órakeret Fejlesztési cél 14 óra Elızetes tudás A 9. évfolyam tematikai egységeiben tanultak, tapasztaltak. A komplex Az iskola hagyományainak megismertetése. mőveltségA tanulás támogatása. területhez A deviáns magatartások /szokások felismertetése. kapcsolható A szabadidı-felhasználás fontosságának felismertetése fejlesztési Bekapcsolódás a „tabutémákról” folyó beszélgetésbe. feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Kutakodás az iskola múltjában, múlt és jelen összehasonlítása (pl. évfordulók, ünnepek, öregdiák-találkozók, jeles rendezvények, a múlt képe: tablók az iskola folyosóin). A (kortárs) tanulástámogatás szerepének ismerete és alkalmazása, tanulás kortárs mentorokkal. Határon innen és határon túl: mi az elfogadható, és hol kezdıdik az elfogadhatatlan? – a társadalmilag elfogadható /elfogadhatatlan magatartások /szokások felismerése, megkülönböztetése. Mitıl és miért „szub” egy „kultúra” (a képregényektıl a tetoválásokig) – a (többségi) kultúra és a szubkultúra közötti összefüggések, különbségek felismerése. Nemek és terek: a plázáktól a stadionok világáig – a szabadidı
Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom: devianciák a mővészetben. Társadalomismeret: a divat története.
eltöltésének megválasztása, az aktív és a passzív idıfelhasználás különbségeinek ismerete. „Mutasd a ruhatárad és megmondom, hogy ki vagy!” – a divat szerepének felismerése a társadalomban. A felelıs gondolkodás – beszélgetés – cselekvés szerepének a felismerése a szex/szexualitás témakörben.
Tematikai egység/ Órakeret „Itthon otthon vagyok!” Fejlesztési cél 14 óra Elızetes tudás A 9. évfolyam tematikai egységeiben tanultak, tapasztaltak. A hazai régiók sajátosságainak megismerése különbözı szempontok alapján. A régióktól a kistelepülésekig – a kulturális különbségek felismerése térben és idıben konkrét példák alapján. A komplex Népi hagyományok, népi mesterségek – tájak és emberek. mőveltségVendégvárás – vendégjárás (gasztronómiai utazás hazai tájakon). területhez Alapvetı ismeretek szerzése a világvallásokról. kapcsolható A példakép értékének és értelmének felismerése az önépítés, fejlesztési önmegvalósítás szempontjából. feladatok Pályaorientáció, pályatervezés segítése. A hosszabb távú tervezéshez szükséges alapvetı ismeretek nyújtása, az ezekkel kapcsolatos realitásérzék, felelısségtudat alapozása, erısítése. Kapcsolódási pontok Ismeretek/fejlesztési követelmények A régiók egyes sajátosságainak megismerése adott és saját szempontok szerint. A hagyományos (népi) mesterségek ismerete, néhány hungarikum és a hozzátartozó tájegység összekapcsolása. A helyi sajátosságokban (vendégvárás – gasztronómia, borászat stb.) rejlı kulturális és gazdasági értékek fontosságának felismerése. Egyház(ak) és társadalom – a vallás szerepe a társadalomban és (kisebb) közösségekben. A példaképek szerepe a hétköznapokban és a média világában – a választás szempontjainak tudatosítása. Vízióim a jövı(m)rıl – az egyéni pályatervezéshez szükséges alapvetı ismeretek, a stratégia-készítés fontosságának a felismerése az egyéni életút szempontjából, a munkavégzés egyéni és társadalmi fontosságának felismerése, A banki mőveletekkel kapcsolatos lehetıségek és veszélyek felismerése (pl. hitel, zálog, kölcsön). Kulcsfogalmak/ fogalmak
Társadalomismeret: földrajzi viszonyok és település kapcsolata. Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom: hivatalos szövegek, dokumentumok létrehozása.
Ország, régió, tájegység, hungarikum, vallás, egyház, szekta, gasztronómia, példakép, pályatervezés, stratégiai gondolkodás, munka, munkabér, bank, hitel, kölcsön, zálog, uzsora.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Elızetes tudás A komplex mőveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok
Projektek A tanulók éves teljesítményének a mérése
Órakeret 4 óra
A korábbi tanórákon és projektekben szerzett tudás és tapasztalat. Projektek tervezéséhez, végrehajtásához szükséges kompetenciák fejlesztése. A tanulók teljesítményének a mérése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Részvétel a projekt tervezésében, lebonyolításában és Minden értékelésében, a projektmódszer ismerete mőveltségterület: a projekthez kapcsolható Szabad sáv: a választott formának és tartalomnak megfelelıen. Részvétel a „tudáspróbán”. tartalmi elemek. Kulcsfogalmak/ Projekt, tervezés, kivitelezés, külsı és belsı értékelés. fogalmak
A tanuló részvétele a gyengébb eredményeket elérı tanulók tanulástámogatásában. A gyengébb eredményt elérı tanulók bekapcsolódása a kortárs tanulók tanulás-támogató tevékenységébe. A fejlesztés várt A tanulók aktív részvétele az osztályközösséget érintı programokban és eredményei az feladatokban. évfolyam végén A tanulók képesek saját jövıjüket illetıen reális karriertervek végiggondolására. Tudatosan alakítják és fejlesztik az iskolai és osztályközösségen túli szakmai/ közösségi és egyéni kapcsolataikat. Tudatosan építik/fejlesztik azokat a kompetenciáikat, amelyek a munkaerı-piaci és társadalmi integrációhoz nélkülözhetetlenek.
11. évfolyam Az Osztályközösség-építı program célja a 11. évfolyamon az, hogy erısítse azokat a kompetenciákat, amelyek elısegítik az egyén számára a munkaerı-piaci és társadalmi integrációt, valamint az egyéni pálya- és karrierépítés tervezését. Ebben a tanévben a fejlesztés hangsúlya(i) — a társas kapcsolati kultúra, — a kultúra- és médiafogyasztás, — valamint a társadalmi-politikai együttélés és szerepvállaláshoz szükséges kompetenciák erısítésére tevıdnek.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Elızetes tudás A komplex mőveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok
Órakeret 12 óra
Globalizáció – lokalizáció A 9. és 10. évfolyam tematikai egységeiben szerzett tudás és tapasztalat.
A globalizáció (lokalizáció) fogalmának (és a hozzá kapcsolható folyamatoknak) az ismerete konkrét példákban. A nemzetközi térben szervezıdı gazdasággal és munkaerı-piaccal kapcsolatos alapvetı jellegzetességek ismerete. Alapvetı politológiai alapfogalmak ismerete. A szőkebb és tágabb környezetben fellelhetı kulturális sokszínőség felismerése és értékelése.
Kapcsolódási pontok
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Globalizáció, többféle nézıpontból – a globális és a lokális: Társadalomismeret: elszigetelt világok versus hálózati világok. globalizációs A globális gazdaságtól a helyi piacig – Mit vihetek a tızsdére, és jelenségek, mit a helyi piacra? – összehasonlítás, megkülönböztetés, az állampolgári jogok és alapfogalmak megismerése, megértése konkrét példák alapján. kötelességek. Én és a politika – a nagypolitikától a helyi politikáig, az érdekképviselet eltérı szintjei és színterei; összehasonlítás, Matematika: megkülönböztetés, az alapfogalmak megismerése, megértése százalékszámítás, konkrét példák, esetek alapján. hatványozási ismeretek. A látható és a láthatatlan gazdaság (a fehér, a szürke és a feketegazdaság); munkaerı-piac nemzetközi térben – alapfogalmak megismerése, elınyök, hátrányok összevetése. Népek és kultúrák („Ahány ház, annyi szokás”); a sokszínő Kárpátmedence – kulturális kaleidoszkóp; távolabbi és közelebbi népek, nemzetiségek szokásainak megismerése, összehasonlítása, tapasztalatok megosztása. Kulcsfogalmak/ Globalizáció, lokalizáció, tızsde, bux, index, parlament, párt, fogalmak ideológia, önkormányzat, választás, kulturális sokszínőség.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Kaleidoszkóp
Órakeret 10 óra
Elızetes tudás
A komplex mőveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok
A 9. és 10. évfolyam tematikai egységeiben szerzett tudás és tapasztalat. A családi hagyományok szerepének és megırzésük fontosságának felismerése. A kulturális fogyasztás sokszínő kínálatának és az ezekhez kapcsolható értékek ismerete. Az egyén felelısségének belátása mikro- és makroszinten a családtervezés fontosságát illetıen. A tolerancia fogalmának megértése. Alapszintő ismeretek szerzése a törvények (jogalkotás) világáról.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Mikrotörténetek a makrotörténelemben – a családi legendáriumok Társadalomismeret: haszna, kultúra- és tapasztalatátadás rendje a nemzedékek között; állampolgári jogok és élmények, tárgyi emlékek győjtése. kötelességek Az operáktól a performanszig – a kulturális fogyasztás sokszínőségének megismerése, programajánlatok keresése, programtervezés. Családtervezés, gyermekvállalás – a döntések következményeinek felmérése. A nagy családok és a szinglik. İ és én. Másság és tolerancia: elfogadó és elutasító attitődök a társadalomban. A törvények világa – a hétköznapok szabályzóinak megismerése (az alkotmány, a törvények és a rendeletek). Hol húzódnak a határok: jogszerő és jogszerőtlen, törvényes és törvénytelen, szankciók – konkrét esetek megvitatása. Kulcsfogalmak/ Családi hagyomány, családtervezés, tolerancia, törvény, rendelet, fogalmak alkotmány.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Elızetes tudás A komplex mőveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok
Mit és miért tanultam az iskolában?
Órakeret 6 óra
A 9. és 10. évfolyam tematikai egységeiben szerzett tudás és tapasztalat. A „jó” iskola ismérveinek felismertetése (hatékonyság, eredményesség, minıség). Az „iskolai tudás” szerepének összekapcsolása a szakmatanulás és az életpálya-építés szempontjaival. Az LLL (élethosszig tartó tanulás) „filozófiájának” megismerése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Az ideális iskola képe, ahogy mi (diákok) szeretnénk látni – Társadalomismeret: tervezés, megvitatás, vélemények ütköztetése. iskola a történelemben. Az iskolai tudás haszna és szerepe – elképzelések kialakítása, megvitatása. Az élethosszig tartó tanulás jelentıségének belátása, összekapcsolás az életpálya-tervezéssel. 2.1.1.1.1 Kulcsfog Minıség, hatékonyság, eredményesség, iskolai tudás, hétköznapi almak/ tudás, élethosszig tartó tanulás. fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Elızetes tudás A komplex mőveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok
Projektek A tanulók éves teljesítményének a mérése
Órakeret 2 óra
A korábbi tanórákon és projektekben szerzett tudás és tapasztalat. Projektek készítéséhez, a közremőködéshez szükséges kompetenciák továbbfejlesztése. A tanulók teljesítményének a mérése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Részvétel a projekt tervezésében, lebonyolításában és értékelésében, a projektmódszer ismerete. Szabad sáv: a választott tartalom és forma alapján. Részvétel a „tudáspróbán”. 2.1.1.1.2 Kulcsfog Projekt, tervezés, külsı és belsı értékelés. almak/ fogalmak
Minden mőveltségterület: a projekthez kapcsolható tartalmi elemek.
A tanuló ismerje fel a tudatos, saját értékeire épülı kultúra és médiafogyasztás fontosságát. A fejlesztés várt Rendelkezzen azokkal a kompetenciákkal, illetve tudáselemekkel, eredményei az amelyek a társadalmi-politikai együttéléshez és szerepvállaláshoz évfolyam végén nélkülözhetetlenek. Ismerje fel a családalapítással és gyermekvállalással kapcsolatos egyéni döntések egyéni és társadalmi szinten megjelenı következményeit. Legyen elkötelezett a folyamatos tanulás és tudásbıvítés mellett.
3 FELNŐTTOKTATÁS KERETTANTERVE A KÖZÉPFOKÚ NEVELÉSOKTATÁS SZÁMÁRA
3.1 Kerettanterv az iskolarendszerű felnőttoktatás számára
3.2 Középfokú nevelés–oktatás szakasza, 9–12. évfolyam, esti tagozat
Célok és feladatok
A felnőttek középiskolája 9–12. osztályának feladata olyan ismeretek és képességek nyújtása, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét, tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi (általános iskolai, illetve megszakított középiskolai) tanulmányait, rendezve és kiegészítve ezek eredményeit. A felnőttek középiskolája megteremti az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a felsőfokú továbbtanulás, a munkaerőpiacon történő előnyösebb elhelyezkedés, illetve a szakmai végzettség megszerzésének lehetőségét. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket, az egész életen át tartó tanulás igényeinek és az erre való képességek kifejlődésének érdekében. Alkalmat adnak a tanulók életvitelének, társadalmi létformáik és a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésére. Lehetőséget biztosítanak korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására, a különböző forrású hátrányok ledolgozására. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására. A kerettantervek hangsúlyt helyeznek arra, hogy a középfokú tananyag nemcsak ismeretek rendszere, hanem ezzel együtt bevált megismerési-tanulási és cselekvési módszerek elsajátítási eszköze is, az ismeretelsajátítástól elválaszthatatlan gondolkodási és cselekvési műveletek kifejlesztője. Ily módon törekszenek a műveltség elvontabb elméleti és konkrétabb, gyakorlati szintjeinek egyensúlyára, az elméleti és a gyakorlati gondolkodás közti átmenetek létrehozására, különös tekintettel az érettségire, illetve a felsőfokú továbbtanulás lehetőségeinek biztosítására. Hangsúly került a reproduktív gondolkodás továbbfejlesztési lehetőségeinek biztosítására, a problémamegoldó és a kreatív működés irányába. Mindezek a felnőttek középiskolái kiemelt feladataihoz kapcsolódnak.
Felnőttek gimnáziuma
1. a nappali (ifjúsági) tagozat minden évfolyamon 32 óra – specialitásokkal 2. az esti képzés óraszáma mindenütt minimum 50%- a a nappalinak
Évfolyam/
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
Tantárgyak
esti
esti
esti
esti
Anyanyelv/kommunikáció
1
1
1
0,5
Magyar irodalom
2
2
2
2
Matematika
3
3
3
2
Idegen nyelv (angol/német)
3
3
3
3
Történelem, állampolgári ismeretek
1
1
1
2
Fizika
1
1
1
1
Biológia
1
1
1
-
Kémia
1
1
-
-
Földrajz
1
1
-
-
Informatika
1
1
1
1
Etika
-
-
0,5
-
Művészetek
-
-
0,5
1
Osztályfőnöki
1
1
1
1
Szabadon tervezhető emelt érettségihez
1
1
2
3,5
Összesen:
17
17
17
17
134
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9−12. évfolyam (Esti tagozat)
A felnıttek középiskolája 9−12. osztályának feladata olyan ismeretek és képességek nyújtása, amelyek átfogják az általános mőveltség középiskolai körét, tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi, általában kudarcos (általános iskolai, illetve megszakított középiskolai) tanulmányait. A legfontosabb célja, hogy felkészítsen célzottan a sikeres érettségi vizsgára, az ehhez szükséges ismeretek, készségek, képességek elsajátításával. A különbözı tudással érkezıket felzárkóztassa, és mindenkit eljuttasson az érettségihez elégséges minimumig, illetve lehetıleg annál is tovább. Ezzel a sikeres késıbbi élet megalapozását is segíti, illetve a szakmatanulást, munkavállalást. A munkaerıpiacon sokkal jobb helyzetbe kerülnek a sikeres érettségit tett tanulók, és nemcsak a bizonyítvány, de a nagyobb tudás, a szükséges kommunikációs, szociális készségek és képességek megléte miatt is. Ennek belátása a legfontosabb motiváló erı lehet, a sokszor nehéz, nagy hiányosságokat bepótolni hivatott és komoly elvárásoknak megfelelı munkában. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái fejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket, az élethosszig tartó tanulás és az erre való igény kialakulása érdekében. Segítik a tanulókat életvitelük javításában, és a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésében. Rehabilitációs lehetıséget biztosítanak korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására. A kerettanterv hangsúlyt helyez arra, hogy a középfokú tananyag nemcsak ismeretek rendszere, hanem ezzel együtt bevált megismerési-tanulási és cselekvési módszerek elsajátítási eszköze is, az ismeretelsajátítástól elválaszthatatlan gondolkodási és cselekvési mőveletek kifejlesztıje. Ezért törekszik a mőveltség elvontabb elméleti és konkrétabb gyakorlati szintjeinek egyensúlyára, az elméleti és a gyakorlati gondolkodás közti átmenetek létrehozására − különös tekintettel az érettségire, esetleg a felsıfokú továbbtanulás vagy a szakmatanulás lehetıségeinek biztosítására. Hangsúly kap a problémamegoldó és a kreatív gondolkodás, ezzel párhuzamosan a reproduktív gondolkodás továbbfejlesztési lehetıségeit is biztosítja. Az életkori sajátosságokat, a korábban bejárt kudarcos tanulási utat, a szociális nehézségeket figyelembe kell venni, ha lehet, ennek megoldásában segítséget adni, ugyanakkor elérni, hogy a tanulók felkészülten sikeres érettségi vizsgát tehessenek. A képzés fontos területe a magyar nyelv és irodalom, hiszen az itt kialakított készségek és képességek, az e tárgyban megszerzett nyelvi, kommunikációs és mőveltségbeli tudás nagyban segíti a többi tárgy tanulását, a sikeres vizsgák letételét. Fontos, hogy a tanulók számára világossá váljon, hogy az irodalmi (és a nyelvtani) ismeretek nemcsak az emberi kultúra fontos részei, hanem saját mindennapi életükben, emberi kapcsolataikban, konfliktusokban való eligazodásban is segítséget jelenthetnek. Ki kell alakítani a tanulókban az irodalom iránti igényességet, az iskola befejezése utáni önmővelés igényét. Ezekkel összhangban képessé kell tenni ıket az irodalmi alkotások elemzı (esetleg kritikus) befogadására, a magyar és világirodalmi alkotások megbecsülésére, valamint az ezekkel kapcsolatos véleményeik szabatos megfogalmazására mind írásban, mind szóban. Fontos, hogy a véleményekben a személyességen túl az irodalomelméleti, -történeti tárgyszerőség, a megalapozottság is helyet kapjon, és a vélemény megformáltságának 135
színvonala minél magasabb legyen. A kerettanterv teljes mértékben épít a 9−12. osztály magyar nyelv és irodalom kerettantervére, ugyanakkor tekintetbe veszi, hogy ezeknek a tanulóknak eltérı életkoruk, élettapasztalataik és korábbi kudarcaik miatt más volt a tanulási útjuk, „felnıttesebb” az érdeklıdési körük, illetve olyan hétköznapi problémákkal néznek szembe, melyekhez kommunikációs és anyanyelvi segítséget igényelnek. Ez a tananyag kiválasztásában is megjelenik, illetve igazodik az eltérı órakeretekhez. Legfontosabb célként az érettségi jelenik meg, a tantervet, az anyagok szelektálását a vizsgakövetelmények ehhez igazítja. A tematikai egységeknél az óraszámoknál elkülönítjük az esti (E) és a levelezı (L) forma óraszámait, mindkettı esetében építeni kell az otthoni kiegészítı felkészülésre. Alapvetıen ez azt jelenti, hogy az általános ismeretek átadása, illetve a mőelemzés zajlik órai keretben, ezek elmélyítése, részletes információkkal való kiegészítése tanórán kívül, önálló felkészülés során zajlik. A kerettanterv az éves óraszám 90%-át fedi le. Az óraszámokat az alábbi táblázat tartalmazza:
Évfolyam/ Tantárgyak Képzési forma
9. (36 hét) esti
levelez ı 0,5
10. (36 hét)
11. (36 hét)
12. (31 hét)
esti
esti
esti
levelez ı 0,5
levelez ı 0,5
levelez ı 0,5
Anyanyelv/ 1 1 1 0,5 kommunikáció (heti óraszám) Magyar irodalom 2 2 2 2 2 2 2 1 (heti óraszám) Éves óraszám: 36 (32) 18 (16) 36 (32) 18 (16) 36 (32) 18 (16) 16 (14) 16 (14) anyanyelv (zárójelben: 90%) Éves óraszám: 72 (65) 72 (65) 72 (65) 72 (65) 72 (65) 72 (65) 62 (56) 31 (28) irodalom (zárójelben: 90%) Szabad órakeret 11 9 11 9 11 9 8 5 magyar nyelv és irodalomból:
Az anyanyelvi nevelés alapvetı feladata a nyelv mint változó rendszer megismerése, illetve a nyelvi kompetencia fejlesztése annak érdekében, hogy a tanulók birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció eszköztárát, képessé váljanak azok gyakorlati alkalmazására. Így segítve és megalapozva a tanulók önálló ismeretszerzését, tanulását, valamint a velük szoros összefüggésben levı differenciált gondolkodást, az élethosszig tartó tanulás képességét és igényét. A tanuló folyamatosan fejlıdı szövegértési és -alkotási tudása teszi lehetıvé, hogy önállóan, illetve másokkal együttmőködve képes legyen a verbális és nem verbális kommunikáció kódjainak, kapcsolatainak, tényezıinek azonosítására, tudatos alkalmazására, a különbözı szövegek megértésére, elemzésére, kritikai feldolgozására. A szövegek önálló megalkotásában képes megfelelni a beszédhelyzetet, a hallgatóságot figyelembe vevı, az alkotói szándékból, az olvasók igényeibıl, továbbá a különféle szövegmőfajok normáiból fakadó erkölcsi, esztétikai és kulturális elvárásoknak. 136
A magyar nyelv és irodalom tantárgy a tartósan elfogadott értékekkel szerves egységben, párhuzamosan közvetíti a jelenben alakuló, változó nyelvi és irodalmi kultúrát. Tartalommal tölti meg és erısíti a nyelvi és kulturális identitást, felkelti a minıségi megnyilatkozás iránti igényt, erısíti az etikai, erkölcsi ítélıképességet, elısegíti más kultúrák megismerését. E feladatát a magyar nyelv- és irodalomtanítás akkor tölti be, ha hiteles kérdések és válaszok megfogalmazásával, motiváló befogadási, kifejezési helyzetek teremtésével reagál a diákok mindennapi életvilágára, önkifejezési, értelmezési problémáira és érzelmi-gondolati felismeréseire egyaránt. A jelentıs mővek szembesítik a befogadót az élet alapvetı kérdéseivel, biztosítva a kultúra folytonosságát, folyamatos megújulását. Segítenek az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében, a saját és más kultúrák megismerésében, az én és a másik közötti különbség megfogalmazásában, tiszteletében. Az irodalmi alkotások fejlesztik az emlékezetet, az élmények feldolgozásának és megırzésének képességét, hozzájárulnak ahhoz, hogy a diákokban megteremtıdjék a hagyomány elfogadásának és alakításának párhuzamos igénye. A fenti célok mellett az irodalmi nevelés kitüntetett feladata az olvasási kedv felkeltése és megerısítése, az irodalomnak mint mővészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak élményteremtı megismertetése. Az így megszerzett tudás lehetıséget teremt az ön- és emberismeret, a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére, miközben a tanulók megismerik a sokoldalú és többjelentéső hagyomány fogalmát, a nyelvi és mővészi konvenciókat. Fontos, hogy az irodalomtanítás megırizze az élményszerőséget, a felnıtt korú tanulók számára lehetıség nyíljon a saját élethelyzeteik és az irodalmi mővekben felmerülı helyzetek, erkölcsi kérdések közötti kapcsolatok kifejtésére, megfogalmazására. Szövegértési és szövegalkotási tudásuk alkalmazása minden tantárgyban érvényes és alkalmazható. Az érvelés, a vita tanításában-tanulásában is motiváló ereje van, ha össztársadalmi érdekeltségő, ugyanakkor az egyén mindennapjaiban is releváns témákat érintünk. Az irodalmi olvasmányok ember és természet sokféle viszonyát mutatják fel, ezek megbeszélése, tanulmányozása hozzásegíthet a természeti és a teremtett környezethez való tudatos viszony kialakításához. A kritikus fogyasztói magatartásra való nevelés természetes területe a szövegértés. Több nyelvi témakör kínál módot például a reklámnyelv, a reklámhatás kritikus nyelvi elemzésére, az információk helyes értékelésére, a manipuláció felismerésére. A tantárgy azzal is számol, hogy az elektronikus információhordozók, a világháló térhódításának és napi használatának közegében mőködik. E kihívás ugyanis jelentıs erıvel alakítja az anyanyelvi kultúrát és hat az irodalomolvasás szellemi jelentıségére. A digitális kultúrát és a hatékony önálló tanulást egyaránt fejlesztik az önálló adatgyőjtés módszerei, a könyvtári szolgáltatások, katalógusok, bibliográfiák használata mellett az internet kínálta lehetıségek alkalmazása. A tantárgy kínálta lehetıség és feladat is egyúttal a megfelelı információk kiválasztása, rendszerezése, egyszerőbb bibliográfia, forrásjegyzék összeállítása, az információfeldolgozás, az idézés technikai szabályainak, etikai normáinak ismerete és alkalmazása. A tanterv a vizsgakövetelmények témaköreit is figyelembe véve tartalmazza a tananyagot (Életmővek, Portrék, Látásmódok, Világirodalom, Kortárs irodalom, Színház és dráma, Irodalom és kultúra) – a tanárnak szabad kezet biztosítva az egyes anyagrészek sorrendjének megállapításához. Az egyes anyagrészeknél figyelemmel kell lenni a csoport felkészültségére, elızetes ismereteire, és nem biztos, hogy mindig a legmagasabb elvárásoknak megfelelıen kell elvégezni az anyagot, érdemes a minimális és a maximális követelmények között az alkalmas szintet, mélységet megkeresni, szem elıtt tarva az érettségi Ismeretek/fejlesztési követelmények
137
Tematikai egység
Elızetes tudás
Helyesírási ismeretek
Órakeret E: 6 L: 3
Az alapvetı helyesírási alapelvek felismerése, használata, írásjelek adekvát használata.
A nyelvi normaérzék, a normakövetı írás fejlesztése. A tantárgyhoz (mőveltségterülethez) A helyesírás rendszerszerőségének megismertetése. kapcsolható fejlesztési A hibajavítási képesség és az önkorrekció fejlesztése. feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények A helyesírás alapelvei, megismert fıbb szabályszerőségei. A szöveg központozásának szabályai, használata, az írásjelek funkciója. Helyesírási gyakorlatok az egybe- és különírás, a gyakoribb tulajdonnevek írására stb. Helyesírási szótárak, elektronikus helyesírás-ellenırzı programok használata az iskolai és a mindennapi szövegalkotásban. Az internetes szövegek eltérı helyesírásának, jelhasználatának funkciója. A normától való eltérés stilisztikai hatásának felismerése, értelmezése. 3.2.1.1.1 Kulcsf Helyesírási alapelv, nyelvi norma. ogalm ak/ fogal mak
Tematikai egység
Elızetes tudás
A tantárgyhoz (mőveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok
A szöveg
Órakeret E: 10 L: 5
A szövegértési és szövegalkotási képesség hétköznapi szintje. Beszélt és írott nyelvi, továbbá internetes szövegek eltéréseinek azonosítása. A szövegszervezı erık megismertetése és alkalmazása a gyakorlatban. A szöveg általános szerkezetének, a szövegértelem összetevıinek megfigyelési és értelmezési képességének fejlesztése a legjellemzıbb szövegtípusokon. A szövegelemzı képességek fejlesztése: a szövegfeldolgozás módjainak gyakorlása a feladatnak megfelelı leghatékonyabb olvasástípus alkalmazásával.
138
Ismeretek/fejlesztési követelmények A szöveg fogalma, jellemzıinek megfigyelése, megnevezése, rendszerezése. A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra. A szóbeli és írott szövegek szerepe, eltérı jegyei. A szöveg szerkezete: a szöveg és a mondat viszonya, szövegegységek. A szövegértelem összetevıi: pragmatikai, jelentésbeli és nyelvtani szintje. Szövegtípusok jellemzıi megjelenés, mőfajok és nyelvhasználati színterek szerint. A legjellegzetesebb szövegtípusok: a beszélt nyelvi társalgási és az írott monologikus szövegek. Szövegköziség, az internetes szövegek jellemzıi. Az írott és internetes szövegek összehasonlítása, az eltérı és azonos jegyek megfigyelése, megnevezése. Az internetes adatkeresés, a különbözı forrásokból származó adatok megbízhatóságának és használhatóságának kérdései. A különbözı forrásból származó információk megadott szempontok szerint való összehasonlítása, megvitatása, kritikai következtetés levonása. A szövegértés, szövegfeldolgozás technikája, olvasási típusok és stratégiák. Szöveg, szövegösszefüggés, beszédhelyzet. Szövegmondat, bekezdés, tömb, szakasz. Szövegkohézió (témahálózat, téma-réma, szövegtopik, szövegfókusz, kulcsszó, cím). Szövegpragmatika (szövegvilág, nézıpont, 3.2.1.1.2 Kulcsf fogalmi séma, tudáskeret, forgatókönyv). ogalm Nyelvtani (szintaktikai) tényezı (kötıszó, névmás, névelı, határozószó, ak/ elıre- és visszautalás, deixis, egyeztetés). fogalm Intertextualitás. Szövegtípus (monologikus, dialogikus és polilogikus; beszélt, írott, ak elektronikus; spontán, tervezett). Szövegmőfaj (elbeszélı, leíró, érvelı). Nyelvhasználati színterek szerinti szövegtípus (mindennapi, közéleti és hivatalos, tudományos, sajtó és média, szépirodalmi). Szövegfonetika (hangsúly, hanglejtés, hangerı, szünet, beszédtempó).
Tematikai egység
Elızetes tudás
Stilisztikai alapismeretek
Órakeret E: 6 L: 3
Befogadói és mőelemzési tapasztalatok, nyelvi magatartás, nyelvi norma.
Annak megtapasztalása, hogy a nyelvi elemek stílusértéke a konkrét szövegben, nyelvhasználatban kap szerepet; a stílust befolyásolja a beszélı, a kommunikációs helyzet, a megnyilatkozás célja. A tantárgyhoz A megismert jelentéstani, stilisztikai, a szövegtani jelenségek (mőveltségterülethez) felismerése és alkalmazása a mőelemzésben, a mindennapi élet kapcsolható fejlesztési nyelvi jelenségeinek megítélésében, szövegalkotásban. feladatok A közlési szándéknak és beszédhelyzetnek megfelelı stílusréteg, stílusárnyalat és stíluseszköz használata. A fogalmi, a kreatív gondolkodás, a szövegértelmezı képesség fejlesztése.
139
Ismeretek/fejlesztési követelmények A jellegzetes stílustípusok (stílusárnyalatok) megismerése (pl. a társalgás bizalmas vagy közömbös), felismerése, hatásának elemzése. A nyelvi szintek alkalmi és a szótárakban jelölt állandó stílusértékének megfigyelése, felismerésük, valamint alkalmazásuk a szövegalkotásban. A leggyakoribb stílusrétegek jellemzıinek megismerése, felismerése, elemzése, összefüggésben a szövegtani jellemzıkkel. A helyzetnek, kommunikációs célnak megfelelı stíluseszközök tudatos használata a szövegalkotásban. Stílus, stilisztika, stílustípus (bizalmas, közömbös, választékos stb.). Stílusérték (alkalmi és állandó). Stílusréteg (társalgási, tudományos, 3.2.1.1.3 Kulcsf publicisztikai, hivatalos, szónoki, irodalmi). Stílushatás. ogalm Szókép (metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, ak/ összetett költıi kép, allegória, szimbólum). fogalm Alakzat (ellipszis, kötıszóhiány, ismétlıdés, gondolatritmus, oximoron). Mondatstilisztikai eszköz (verbális stílus, nominális stílus, körmondat). ak Hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura etimologica, expresszivitás, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás.
Tematikai egység
Elızetes tudás
Jelentéstan
Órakeret E: 6 L: 2
Szókincs, világismeret. Az azonos alakú, többjelentéső és a rokon értelmő szavak, alkalmazásuk a beszélt és írott szövegalkotásban. Közmondások, szólások jelentésének és eredeti funkciójának ismerete, nyelvi és nem nyelvi kommunikációs üzenetek jelentése.
A hangalak és jelentés viszonyának felismerése, értelmezése különbözı beszédhelyzetekben. A mondat és szövegjelentést A tantárgyhoz (mőveltségterülethez) meghatározó tényezık felismerése. kapcsolható fejlesztési A magyar szórend megváltozása és az üzenet jelentésváltozása közötti összefüggés felismerése mondat-átalakítási gyakorlatokkal. feladatok Nyelvünk gyakori metaforikus kifejezéséinek és használati körének megfigyelése, értelmezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek. A hangalak és jelentés viszonya, jelentésmezı. Motivált és motiválatlan szavak felismerése, használata. A jelentés szerepe a nyelvi szerkezetek kialakításában. A szórend jelentésváltozatainak megfigyelése, hatásértelmezés. Egynyelvő szótárak használata.
140
3.2.1.1.4 Kulcs Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmezı, jelhasználati szabály. fogal Denotatív, konnotatív jelentés. Metaforikus jelentés. mak/ Motivált és motiválatlan szó, hangutánzó, hangulatfestı szó. fogal Egyjelentéső, többjelentéső szó, homonima, szinonima, hasonló alakú mak szópár, ellentétes jelentés.
Irodalom
Tematikai egység Elızetes tudás
Érzékenyítés, ráhangolás − esztétikai bevezetı
Órakeret E: 4 L: 4
Irodalmi, filmes, zenei és képzımővészeti élmények.
Annak felismertetése, hogy az elemzı és értelmezı olvasás segíti az élmény- és tapasztalatszerzést. Annak felismertetése, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények és A tantárgyhoz (mőveltségterülethez) a tapasztalatszerzés forrása. Más kultúrák megismerése iránti igény kapcsolható fejlesztési erısítése. Olyan ismeretek, szempontrendszerek közvetítése, amelyek segítségével viszonyulni tudnak a mőalkotásokhoz. feladatok Fogalmi keret felvázolása a mőelemzéshez, mővészeti, mőnem, mőfaj alapvetı kérdései, az egyes mővészeti ágak elkülönítése, jellemzıik megfigyelése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Nyelv, szépség, humor kérdései a mővészetekben és az irodalomban. Jelek, jelrendszerek hasonlósága és különbözısége a mővészetekben és a világban. Valóság és a képzelet összefüggései a mőalkotásokban. A tér és az idı mint komponáló eszközrendszer. Tér az irodalomban, idı a képzımővészetben. A „termékeny pillanat” problémája. Rész és egész, ok és okozat szerepe a mőalkotásokban és a világban. Az irodalmi nyelv teremtı ereje. Szerzı, mő, befogadó viszonya és egymásra való hatása többféle mővészeti alkotásban. 3.2.1.1.5 Kulcs Nyelv, szépség, humor, valóság, képzelet, fikció, rész, egész, ok, okozat, fogal szerzı, mő, befogadó, megértés, mővészeti ágak, mőnemek. mak/ fogal mak
Tematikai egység Elızetes tudás
Világirodalom – görög mitológia, antik görög epika és líra, római irodalom
Órakeret E: 5 L: 5
Epikai és lírai mővek. Elbeszélés és történet. Zeneiség, ritmus. Költıi képek típusai.
A tantárgyhoz Annak felismerése és tudatosítása, hogy az irodalomolvasás érzelmi, (mőveltségterülethez) gondolati, erkölcsi és esztétikai élmények forrása. Más kultúrák kapcsolható fejlesztési 141
feladatok
megismerése iránti igény erısítése. Alapvetı emberi magatartásformák felismertetése, megvitatása révén az erkölcsi és esztétikai érzék fejlesztése. Az irodalmi alapmőveltség építése. Irodalmi alapformák, mőfajok, motívumok befogadása, értelmezése.
Ismeretek/követelmények Mitológiai történetek és hısök különféle feldolgozásokban; történettípusok. Homérosz: Iliász, Odüsszeia (részletek). Egy szemelvény a görög lírából és prózaepikából. A szerzıkhöz, illetve hısökhöz kapcsolódó toposzok. Szemelvények a római lírából és epikából, pl. Horatius és Vergilius egy mőve. A római irodalom jellemzı mőfajai. Irodalmi alapformák, történetek és motívumok hatása, továbbélése többféle értelmezésben az európai és a magyar irodalomban, képzımővészetben, filmen. A tanuló − felismer és azonosít alapvetı emberi magatartásformákat mitológiai történetekben és eposzokban; − véleményezi a horatiusi életelvek érvényességét; − megismer irodalmi alapformákat, mőfajokat és motívumokat; − elemzi a történetmesélés formáit, az elbeszélıi nézıpontokat; − felismeri a görög és római kultúra máig tartó hatását. 3.2.1.1.6 Kulcsf Szóbeliség, írásbeliség, antikvitás, mítosz, mitológia, eposz, eposzi ogalma konvenciók, kaland, utazás mint cselekményszervezı elv; dal, elégia, k/ epigramma, himnusz, hexameter, ekloga, episztola, ars poetica, fabula, fogalm archetípus, toposz. ak
Színház- és drámatörténet – az antik színház és dráma
Tematikai egység Elızetes tudás
Órakeret E: 4 L: 4
Dráma, tragédia, komédia, színház, elıadás, párbeszéd, konfliktus.
Alapvetı erkölcsi értékek képviselete, azonosulás a példaadó emberi A tantárgyhoz (mőveltségterülethez) magatartásformákkal. Dialogikus mővek befogadásának, kapcsolható fejlesztési értelmezésének képessége, az erkölcsi gondolkodás fejlesztése. feladatok Ismeretek/követelmények Az antik görög színház jellemzıi. Szophoklész: Antigoné (és az Oidipusz király részlete). Az antik dráma hatása a drámatörténetre. A tanuló − képes dialogikus mő olvasására, befogadására, értelmezésére, egy drámarészlet elıadására; − felismer különféle magatartásformákat, konfliktusokat, értékeket és hibákat (harmónia, mértéktartás, hübrisz); ezek elemzésével, értékelésével fejlıdik erkölcsi érzéke; − pontosítja a katarzis fogalmát; felismeri, hogy a befogadóra tett hatások változatosak; − képes a mőrıl szóló vélemények kritikus befogadására. 142
3.2.1.1.7 Kulcsf Színház, esztétikai minıség, tragikum, komikum, tragédia, komédia, ogalm dialógus, akció, dikció, alapszituáció, konfliktus, drámai szerkezet, kar, ak/ katarzis. fogalm ak
Tematikai egység Elızetes tudás A tantárgyhoz (mőveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok
Órakeret E: 6 L: 6
Világirodalom – Biblia Bibliai történetek, az Ó- és Újszövetség néhány szereplıje.
A bibliai történetek etikai vonatkozásainak tudatosítása. Bibliai élethelyzetek, magatartásformák, témák, motívumok megismertetése, befogadásának képessége, továbbélı hatásuk tudatosítása.
Ismeretek/követelmények Szemelvények az Ószövetségbıl (pl. Teremtéstörténet; Káin és Ábel; A vízözön; Bábel tornya; József története, Mózes és a tízparancsolat; próféták; Jónás története; zsoltárok). Szemelvények az Újszövetségbıl (pl. Máté evangéliuma; példabeszédek, pl. A tékozló fiú; Az irgalmas szamaritánus; a passió, Pál apostol „szeretethimnusza”; az Apokalipszis egy részlete). A bibliai hagyomány továbbélése az európai és a magyar szóbeli és írásos kultúrában (pl. szókincsben, szólásokban, témákban, motívumokban). A tanuló − megismer/felismer bibliai élethelyzeteket, magatartásformákat, témákat, motívumokat; − tudja néhány közkelető bibliai szólás, állandósult kifejezés eredetét és jelentését; − ismeri a Bibliához kapcsolódó ünnepek, hagyományok (karácsony, húsvét, pünkösd, vízkereszt stb.) eredetét, tartalmát; − tudatosítja a bibliai motívumok, témák, mőfajok továbbélését a kultúrában; − ismeri a Biblia máig tartó hatását az európai irodalomra és mővészetre. 3.2.1.1.8 Kulcsf Biblia, Ószövetség, Újszövetség, kánon, teremtéstörténet, pusztulástörténet, ogalm zsoltár, próféta, evangélium, apostol, példabeszéd, apokalipszis. ak/ fogal mak
Tematikai egység Elızetes tudás A tantárgyhoz (mőveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok
Világirodalom – az európai irodalom a 14–16. században (reneszánsz)
Órakeret E: 3 L: 3
Kötet, rím, rímképlet, lírai én, novella, reneszánsz. A reneszánsz eszmények, értékek, témák, alkotások, alkotói magatartások befogadása révén az azonosulás és kritikai érzék fejlesztése. Mővelıdéstörténeti és stílustörténeti korszakolás problémáinak tudatosítása. A poétikai mőveltség továbbépítése 143
(novella, szonettforma, versciklus). Ismeretek/követelmények Szemelvények a 14–16. századi európai reneszánsz irodalomból. Az itáliai kora reneszánsz irodalomból: Petrarca: Daloskönyv (egy-két szonett), Boccaccio: Dekameron (egy novella). A tanuló − tudatosítja a legfontosabb reneszánsz eszményeket, értékeket, tárgyakat, témákat; − Petrarca és Boccaccio néhány mőve alapján megismerkedik a kor lehetséges/sajátos alkotói magatartásaival (kettısségek: tudós humanizmus és személyes élményanyag, illetve a szórakoztatás szándéka); − pontosítja ismereteit mőelemzés alapján a novella mőfajáról; felismeri a szonettformát. 3.2.1.1.9 Kulcsf Reneszánsz, humanizmus, humanista, novella, szonett, versciklus. ogalm ak/ fogalm ak
Tematikai egység Elızetes tudás
Középkori nyelvemlékek
Órakeret E: 2 L: 2
Nyelvtörténeti alapismeretek.
A nyelvi és irodalmi hagyomány megbecsülése. A tantárgyhoz Az anyanyelvi kultúra építése: a magyar kultúra legkorábbi (mőveltségterülethez) emlékeinek megértése, értelmezése – összefüggésben a középkori kapcsolható fejlesztési írásbeliség szerepének, a nyelvemlékek jelentıségének feladatok tudatosításával. Mővelıdéstörténeti összefüggések megértése. Ismeretek/követelmények Középkori írásbeliség, mőfajok, nyelvemlékek. Halotti beszéd és könyörgés; Ómagyar Máriasiralom. A tanuló − értelmezi a magyar nyelvő kultúra legkorábbi írásos emlékeit (kötelezı mővek: HB; ÓMS); − megismeri a középkori írásbeliség sajátosságait; − tudatosítja a nyelvemlékek szerepét, jelentıségét. 3.2.1.1.10 Kulcsf Írásbeliség, szóbeliség, nyelvemlék, szövegemlék, kódex, prédikáció. ogalm ak/ fogalm ak
Tematikai egység
Janus Pannonius portréja
144
Órakeret E: 3 L: 3
Elızetes tudás A tantárgyhoz (mőveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok
Idımértékes verselés. Nyelvemlékek. Egy humanista alkotó portréjának megismertetése. Az életmő néhány fontos témájának tudatosítása, értékelése. A történeti és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: fogalmak változó jelentésének megértése.
Ismeretek/követelmények Janus Pannonius lírája, jellemzı témái (pl. öntudat, békevágy, betegség): Pannónia dicsérete. Epigrammák és elégiák (pl. Egy dunántúli mandulafáról, Búcsú Váradtól). A tanuló − megismeri egy humanista alkotó portréját, költıi és emberi szerepvállalását; személyes élményanyagának költészetformáló szerepét; − tudatosítja, értékeli az életmő néhány fontos témáját, a lírai alany magatartását (pl. költıi öntudat, mővészi becsvágy, búcsúzás, betegség, katonáskodás, test és lélek); − megismeri néhány fogalom változó jelentését (pl. elégia, epigramma). 3.2.1.1.11 Kulcs Elégia, epigramma, búcsúzásvers, refrén, disztichon, költıi magatartás, fogal irónia, gúny, interkulturalitás. mak/ fogal mak
Balassi Bálint portréja
Tematikai egység Elızetes tudás
Órakeret E: 6 L: 6
Ütemhangsúlyos verselés, lírai én, téma.
A Balassi-versekben megjelenített magatartásformák és értékek felismerése. A szövegvers és dallamra írott énekvers A tantárgyhoz megkülönböztetésének kérdései. Életformák találkozásai, (mőveltségterülethez) értelmezései: végvári élet, költı-lét. kapcsolható fejlesztési Balassi Bálint portré közvetítése. Szövegbefogadási képességek, feladatok ritmusérzék fejlesztése: ütemhangsúlyos formák ritmizálása, a Balassi-strófa azonosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Balassi Bálint lírája; költıi tudatosság; az életmő néhány tematikus és formai jellemzıje. Egy katonaének (kompozíció, értékrend). Legalább további két mő értelmezése (szerelmi tematika, pl. Júlia-vers/Célia-vers; istenes tematika, zsoltárparafrázis vagy könyörgésvers, pl. Adj már csendességet). Megformáltság, szerkezet (pl. aranymetszés, hárompillérő kompozíció). A tanuló − megismeri az alkotó költıi portréját és magatartását (az életmő 3-4 darabja nyomán); − tudatosítja az életmő megközelítési problémáit; − megkülönbözteti a dallamvers és szövegvers fogalmát; − tud ritmizálni ütemhangsúlyos formákat, felismeri a Balassi-strófát.
145
3.2.1.1.12 Kulcsf Kötetkompozíció, dallamvers, szövegvers, ütemhangsúlyos verselés, ogalm rímelhelyezkedés, Balassi-strófa. ak/ fogalm ak
Színház- és drámatörténet – az angol színház a 16–17. században és Shakespeare
Tematikai egység Elızetes tudás
Órakeret E: 6 L: 6
A drámai mőnem. A tragédia.
A mővekben felvetett erkölcsi problémák mérlegelı megítélése. A végzetszerőség és az egyéni felelıs cselekvés dilemmája. A tantárgyhoz (mőveltségterülethez) Konfliktushelyzetek kezelésének módjai. kapcsolható fejlesztési A mőismereti tájékozottság, a kulturális emlékezet növelése (Shakespeare-szállóigék felidézése); az angol reneszánsz színház és feladatok dráma jellemzıi, a shakespeare-i dramaturgia és nyelvezet befogadása. Ismeretek/követelmények Az angol színház a 16–17. században (színház, elıadás és dramaturgia összekapcsolódása). Shakespeare egy drámája (Hamlet/esetleg Romeo és Júlia vagy más, választott mő). A tanuló − ismer néhány Shakespeare-témát, szállóigét; − képes egy mő részletes elemzése kapcsán a hısök jellemzésére, magatartásuk, konfliktusaik értékelésére és memoriter: egy monológ/részlete; − megérti a befogadói elvárások (korabeli közönség) és a dramaturgia összefüggését; − lehetıség szerint megtekint egy színházi elıadást (vagy felvételét); − alkalmassá válik egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. 3.2.1.1.13 Kulcs Drámai mőfajok, drámai szerkezet, drámai nyelv, drámai jellem, blank fogal verse. mak/ fogal mak
Tematikai egység
Színház- és drámatörténet – a francia klasszicista színház (17. század)
Órakeret E: 5 L: 5
Elızetes tudás
Drámatörténeti és drámaelméleti ismeretek. Komikum és tragikum.
A tantárgyhoz (mőveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok
Az emberi magatartások sokféleségének belátása és felelıs megítélése. Kötelesség és szenvedély, egyén és közösség viszonya. A klasszicista normatív esztétika sajátosságainak (mőfaji hierarchia, szabályok); a korabeli elvárások és a dramaturgia összefüggésének felismertetése. A komikum mőfajformáló minıségének és 146
változatainak megértése. Mőelemzı képesség fejlesztése: egy mő részletes elemzése, a hısök jellemzése, magatartásuk, konfliktusaik értékelése. Ismeretek/követelmények A klasszicizmus elvárásai. Tragédia és komédia. A francia színház a 17. században (színház, elıadás és dramaturgia összekapcsolódása). Molière: Tartuffe (vagy más mőve). A komikum megjelenési formái. A tanuló − felismeri a klasszicista normatív esztétika sajátosságait (mőfaji hierarchia, szabályok); a korabeli elvárások és a dramaturgia összefüggését; − megérti a komikum mőfajformáló minıségét és változatait (helyzet- és jellemkomikum); − képes egy mő részletes elemzése kapcsán a hısök jellemzésére, magatartásuk, konfliktusaik értékelésére és memoriter: egy részlet; − alkalmassá válik egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. 3.2.1.1.14 Kulcsf Felvonás, jelenet, díszlet, jelmez, szerzıi utasítás, hármas egység, ogalm mértéktartás, helyzetkomikum, jellemkomikum, nyelvi komikum, ak/ jellemtípus, bizalmas, rezonır. fogal mak
147
Látásmód – Zrínyi Miklós
Tematikai egység Elızetes tudás
Órakeret E: 3 L: 3
Eposz, eposzi konvenciók (kellékek).
A társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok megértése, a morális gondolkodásra és ítéletalkotásra való képesség fejlesztése. A A tantárgyhoz hazához való kötıdés erısítése, a Zrínyi által képviselt értékek (mőveltségterülethez) elfogadása. kapcsolható fejlesztési A barokk alapvetı formai és stílusjegyeinek azonosítása, feladatok megnevezése. A mőfaji konvenció jelentéshordozó szerepének bemutatása. Az olvasott mővek befogadásának, megértésének támogatása. Ismeretek/követelmények Magyar barokk irodalom. Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (részletek); a barokk eposz (szerkezet; koncepció; embereszmény/a fıhıs mint Krisztus katonája; értékrend). A tanuló − felismeri a barokk formajegyeit az irodalmi mővekben és más mővészeti ágakban is, összhangban az irodalommal; − megismeri világkép és mőfajok, poétikai/retorikai megoldások összefüggését; − tisztában van az eposzi kellékek hagyományozódásával, az antik és barokk eposzok különbségével (koncepció, szerkezet, értékrend, embereszmény). 3.2.1.1.15 Kulcs Barokk eposz, eposzi konvenciók a barokkban, erkölcsi érték, heroizmus, fogal körmondat. mak/ fogal mak
Világirodalom – az európai irodalom a 18. században
Tematikai egység Elızetes tudás
Órakeret E: 5 L: 5
Felvilágosodás, regény.
Különbözı világlátású mővek megjelenített témáinak, élethelyzeteknek elhelyezése többféle értelmezési kontextusban; az A tantárgyhoz erkölcsi és esztétikai ítélıképesség fejlesztése. (mőveltségterülethez) A felvilágosodás eszmerendszerében felvetett erkölcsi problémák. A kapcsolható fejlesztési szabadság eszményének különbözı megközelítései. Az feladatok eszmetörténeti korszak, filozófiai irányzat és stílusirányzat kategóriáinak megkülönböztetése, összefüggések megvilágítása. Szemelvények, mővek értelmezése. Ismeretek/követelmények A felvilágosodás irodalmának jellemzı mőfajai és stílusirányzatai: klasszicizmus, szentimentalizmus (érzékenység), rokokó. Mővek, szemelvények az angol, francia és német irodalomból. 148
A választott szerzıkhöz, mővekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. A tanuló − megkülönbözteti az eszmetörténeti korszak, filozófiai irányzat és stílusirányzat kategóriáit; − megismeri a bölcseleti háttér és a stílusirányzat, mőfaj, tematika néhány összefüggését az európai irodalmakból vett egyes szemelvények alapján; − mőismereti minimuma: Swift, Voltaire, Goethe egy-egy mővének/részletének ismerete. 3.2.1.1.16 Kulcsf Felvilágosodás, klasszicizmus, szentimentalizmus, rokokó, valóság és ogalm fikció, elbeszélıi nézıpont, kalandregény, robinzonád, fejlıdésregény, ak/ énregény, levélregény, tézisregény, ellenutópia, szatíra (szatirikus fogal hangnem). mak
Magyar irodalom a 18. században – portrék: Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel
Tematikai egység Elızetes tudás
Órakeret E: 12 L: 12
Barokk és felvilágosodás. Anakreón és Horatius életmővének néhány jellemzıje.
Az európai és a magyar irodalom összekapcsolódásának felismerése által a nemzeti és az európai identitás erısítése. Az egyén és közösség problémáinak európai és hazai dimenziói: polgárosodás, A tantárgyhoz parlagiasság. (mőveltségterülethez) Az anyanyelv és az anyanyelvi kultúra fejlesztésére irányuló kapcsolható fejlesztési törekvések megbecsülése. feladatok A nyelvújítási mozgalom jelentıségének tudatosítása. Jellemzı stílusirányzatok, mőfajok, verstípusok és versformák felismertetése, összefüggésben Csokonai és Berzsenyi életmővének jellegével. Ismeretek/követelmények A 18. század irodalma a felvilágosodás elıtt (a kuruc költészethez kapcsolódó irodalmi formák; Mikes Kelemen: Törökországi levelek részlete). A felvilágosodás korának irodalma. Kazinczy Ferenc irodalomszervezı tevékenysége és írói munkássága (legalább egy epigrammája). Csokonai Vitéz Mihály portréja; életmővének mőfaji, formai és stiláris sokszínősége: A Reményhez, A tihanyi Ekhóhoz és még legalább egy mő (pl. Az estve, Tartózkodó kérelem, A Magánossághoz) alapján. Berzsenyi Dániel portréja; jellemzı mőfajok, témák, életérzések költészetében. A közelítı tél, A magyarokhoz I. és legalább még egy mő (pl. Levéltöredék barátnémhoz, Osztályrészem) értelmezése. Csokonai és Berzsenyi hatása, továbbélése a késıbbi magyar költészetben. A tanuló − ismeri Kazinczy tevékenységét; a magyar felvilágosodás idıszakának, irodalmi életének néhány sajátosságát; 149
− tudatosítja a nyelvújítási mozgalom jelentıségét; − tisztában van Csokonai és Berzsenyi életmővének jellegével, az alkotók helyével, szerepével a magyar irodalom történetében; felismer jellemzı stílusirányzatokat, mőfajokat, verstípusokat és versformákat; − mőismereti minimuma: Mikes Kelemen: Törökországi levelek (részlet), Kazinczy Ferenc egy epigrammája; Bessenyei György egy értekezı prózai részlete; Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez; A tihanyi Ekhóhoz és egy mő; Berzsenyi Dániel: A közelítı tél, A magyarokhoz I. és egy mő. − Csokonai és Berzsenyi kapcsán alkalmassá válik legalább 3-4 alkotásuk és a mőveikrıl szóló vélemények, elemzések értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére; memoriterek tolmácsolására. 3.2.1.1.17 Kulcsf Nyelvújítás, irodalmi élet, mővelıdési program, értekezés, szentencia, ogalm szimultán ritmus, bölcseleti óda, elégia, dal, episztola, létösszegzés, ak/ idıszembesítı verstípus. fogalm ak
Világirodalom – az európai irodalom a 19. század elsı felében (romantika és realizmus)
Tematikai egység Elızetes tudás A tantárgyhoz (mőveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok
Órakeret E: 5 L: 5
Romantika, a romantikus korstílus néhány alapvetı jellemzıje. A nemzeti és az európai identitás erısítése. Eszmény és valóság viszonyának értelmezése. Embertípusok, életvezetési stratégiák, eszmei és erkölcsi törekvések értékelése. A romantika korstílus jellegének, jelentıségének, a romantika és a kritikus, realista szemlélet együtthatásának megértetése.
Ismeretek/követelmények A romantika irodalmának jellemzıi (esztétikai elvek, mővészi szabadság, stílus- és formajegyek; ironikus látásmód, groteszk minıség). Új mőfajok, formák (pl. történelmi regény, bőnügyi történet, drámai költemény, verses regény). Társadalmi típusok (felesleges és karrierista hısök, hivatalnokok) megjelenése a romantikával egyidejő, realista szemlélető mővekben. Mővek, szemelvények az angol/amerikai, francia, német és orosz irodalomból. A választott szerzıkhöz, mővekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. A tanuló − felismeri az életmővek egymásmellettiségét az 1830-as években (klasszika, romantika, realizmus tendenciái) és a romantika korstílus jellegét, jelentıségét; a romantika és a kritikus, realista szemlélet együtthatását; − mőismerete: Shelley, Keats, Poe, V. Hugo, E. T. A. Hoffmann, Puskin, illetve Balzac, Stendhal, Gogol kiválasztott mőveinek/mőrészleteinek ismerete; − képes egy választott/kijelölt epikai alkotás (házi olvasmány) elemzı bemutatására a közös értelmezés után; − alkalmassá válik a korszakról, a szerzıkrıl, mővekrıl szóló vélemények kritikus befogadására, egy lehetséges szóbeli tétel kifejtésére. 3.2.1.1.18 Kulcsf Mőfajkeveredés, hangnemi kevertség, groteszk, irónia, bőnügyi történet, 150
ogalm történelmi regény, verses regény, regényciklus, analitikus regény. ak/ fogalm ak
151
Színház- és drámatörténet – Katona József: Bánk bán
Tematikai egység Elızetes tudás
Órakeret E: 6 L: 6
Klasszicizmus és romantika. Tragédia. A tragikus hıs összeomlása.
Élet-válaszutak a különbözı helyzetekben. A tettek és a szavak közötti viszony szerepének felismerése. A „nemzeti dráma” mint közös ismeret. A tantárgyhoz (mőveltségterülethez) A tragédiában megjelenített magánéleti és közéleti konfliktus kapcsolható fejlesztési értékelése. Felkészítés a Bánk bán olvasására, befogadására, értelmezésére feladatok (problematika, drámai szerkezet és nyelv, sajátos lezárás, „megoldás”). Érvelı képesség: álláspontok megismerése, összevetése, értékelése. Ismeretek/követelmények Katona József: Bánk bán – sok szempontú mőértelmezés. Pl. − magánéleti és közéleti konfliktus, alapkérdések; − a szereplık körei, Bánk összeomlása; a címszereplı megítélésének változatai; − felépítés, szerkezeti megoldások (az V. felvonás szerepe). A tanuló − ismeri a magyar színház történetének néhány sajátosságát (az állandó magyar színház hiányát, törekvéseket a létrehozására); − képes elemezni nemzeti tragédiánk sajátosságait (problematika, drámai szerkezet és nyelv, sajátos lezárás, „megoldás); − memoriter: részlet(ek) a mőbıl; − alkalmassá válik egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. 3.2.1.1.19 Kulcsf Vándorszínház, állandó színház, szerepkör, intrikus, naiva, késleltetés, ogalm drámai nyelv, klasszicizmus és romantika. ak/ fogalm ak
Tematikai egység Elızetes tudás
Magyar irodalom a 19. század elsı felében – portrék: Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály
Órakeret E: 14 L: 14
Romantika; néhány népdal.
Törekvés a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok, kérdésfelvetések szellemi hátterének megértésére, a morális A tantárgyhoz gondolkodásra és ítéletalkotásra. Az alkotók mőveiben megjelenített (mőveltségterülethez) egyéni és nemzeti sorsproblémák megértése és értékelése. A kapcsolható fejlesztési reformkor-nemzeti romantika-népiesség fogalmak tartalmának, feladatok szerepének és jelentıségének felismertetése. Kölcsey- és Vörösmarty-mővek befogadásának, értelmezésének elısegítése, jelentıségük megértése, elfogadása. A kreativitás, a képzelıerı, a 152
képzettársítási képesség fejlesztése. Ismeretek/követelmények Magyar irodalmi élet a 19. század elsı felében. A reformkori nemzeti romantika. A népiesség programjai. Kölcsey Ferenc alkotói portréja; közéleti szerep, egyéni és közösségi sors. Hymnus és még egy lírai alkotása (pl. Elfojtódás; Vanitatum vanitas; Zrínyi dala; Zrínyi második éneke). Értekezı prózája (pl. Nemzeti hagyományok és/vagy a Parainesis részlete). Vörösmarty Mihály portréja. Romantikus világlátás, tematika és képalkotás lírában és drámában a Szózat; Elıszó és még egy-két lírai alkotás (pl. Késı vágy; Gondolatok a könyvtárban; Az emberek; A vén cigány) alapján, illetve a Csongor és Tünde értelmezésével (pl. alapkérdések, értékszerkezet, motívumok, mőfaji sajátosságok: mesejáték/drámai költemény). A tanuló − ismeri a magyar irodalom néhány sajátosságát a 19. század elsı felében; − felismeri a reformkor-nemzeti romantika-népiesség fogalmak tartalmát, szerepét és jelentıségét; − tisztában van Kölcsey és Vörösmarty életmővének jellegével, az alkotók helyével, szerepével a magyar irodalom történetében; − mőismereti minimuma: Kölcsey: Hymnus, Huszt és még egy lírai mő, egy értekezı prózai részlet; Vörösmarty: Szózat, Elıszó és még egy-két lírai mő, valamint a Csongor és Tünde; memoriterek; − Kölcsey és Vörösmarty kapcsán alkalmassá válik legalább négy alkotásuk és a mőveikrıl szóló vélemények, elemzések értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére; memoriterek tolmácsolására. 3.2.1.1.20 Kulcsf Irodalmi élet, népköltészet, népdalgyőjtés; nemzeti himnusz, értekezés, ogalm intelem, értékszembesítı és idıszembesítı verstípus, rapszódia, ak/ romantikus irónia, drámai költemény. fogalm ak
Tematikai egység Elızetes tudás
Életmő – Petıfi Sándor
Órakeret E: 12 L: 12
Romantika, népiesség, népdal, dal, helyzetdal, elbeszélı költemény.
A lírai beszédmód változatainak értelmezése; Petıfi jellemzı témáinak, mőfajainak, poétikai megoldásainak, versformáinak A tantárgyhoz (mőveltségterülethez) megkülönböztetése, jellemzı hangnemeinek (pl. humor és irónia) kapcsolható fejlesztési befogadása. A kreativitás, a képzelıerı, a képzettársítási képesség fejlesztése. feladatok Felkészítés önálló mőértelmezés megfogalmazására. Petıfi mőveirıl szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására. Ismeretek/követelmények Petıfi Sándor életmőve. Pályaszakaszok (életérzések, költıi magatartás) és jellemzı alkotások. A népi szemléletmód hatása; romantika és népiesség. 153
Témák (pl. szerelem, táj, ars poetica), versciklusok; lírai mőfajok és líratípusok (pl. dalok, helyzetdalok, ódák, elégiák, rapszódiák; tájlíra, forradalmi látomásvers) és versformák változatossága; A puszta, télen; A XIX. század költıi; Európa csendes, újra csendes…; Szeptember végén és még legalább három-négy lírai alkotás elemzı feldolgozása. Verses epika (pl. A helység kalapácsa mint eposzparódia; és/vagy Az apostol. A tanuló − ismeri az életmő fıbb alkotói korszakait; Petıfi helyét, szerepét a magyar irodalom történetében; költészetének jellegét; − tisztában van a romantikus korstílus és a népiesség stílustendenciájának együtthatásával; − mőelemzések során megismeri Petıfi jellemzı témáit, mőfajait, poétikai megoldásait, versformáit; megkülönbözteti jellemzı hangnemeit (pl. humor és irónia); − képes önálló mőértelmezés megfogalmazására; − mőismereti minimuma: Az Alföld; Nemzeti dal; János vitéz; A puszta, télen; A XIX. század költıi; Európa csendes, újra csendes…; Szeptember végén és még három-négy mő és memoriterek; − képessé válik Petıfi életmővének bemutatására (legalább 10-12 lírai és 1-2 verses epikai alkotás alapján); a mőveirıl szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. 3.2.1.1.21 Kulcsf Népiesség, elbeszélı költemény, versciklus, helyzetdal, tájlíra, ogalm látomásköltészet, ars poetica, komikus eposz, költıi szerep, váteszköltı. ak/ fogal mak
Látásmód – Jókai Mór
Tematikai egység Elızetes tudás A tantárgyhoz (mőveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok
Órakeret E: 6 L: 6
Romantika, romantikus ábrázolásmód, romantika és népiesség. A Jókai-regényekben fölmutatott erkölcsi, egyéni és nemzetiközösségi problémakörök felismerése. Értékek és szerepek konfliktusai. Jókai alkotásmódjának jellemzıi, a romantikus ábrázolásmód sajátosságai és a romantikus regény jellemzı mőfaji változatai. Felkészítés egy regény sokoldalú megközelítésére, önálló véleménykifejtésre.
Ismeretek/követelmények Jókai alkotásainak jellemzıi, mőfaji változatok az életmővében; regényírói mővészetének sajátosságai a romantikus prózaepika jegyében. Jókai Mór: Az arany ember (esetleg más regényének) elemzı értelmezése sok szempontú megközelítéssel, pl.: a romantika megjelenési formái; mőfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, hangnemi és motivikus összetettség. A tanuló − ismeri Jókai helyét a magyar regényirodalom történetében, alkotásmódjának jellemzıit; 154
− felismeri a romantikus ábrázolásmód sajátosságait és a romantikus regény jellemzı mőfaji változatait; − mőismereti minimuma: egy regénye (pl. Az arany ember, Egy magyar nábob, Fekete gyémántok); − egy regényelemzés kapcsán képes önálló szóbeli tétel keretében egy elemzési feladat kifejtı megoldására. 3.2.1.1.22 Kulcsf Történelmi regény, vallomásregény, epizód, leírás, utópia, humor, ogalm anekdota. ak/ fogal mak
Életmő – Arany János
Tematikai egység
Elızetes tudás
Órakeret E: 10 L: 10
A bőn és bőnhıdés erkölcsi kérdései. Romantika, népiesség, elbeszélı költemény, életkép, episztola, ballada, ütemhangsúlyos és idımértékes verselési formák, felezı tizenkettes versforma. Ismeretek Arany életútjáról, mőveirıl; kapcsolat Petıfivel.
Az Arany-életmőben felvetett erkölcsi, magatartásbeli kérdések felvetése és értelmezése. Arany költıi szerepének, költészete jellegének megismertetése. Mőelemzés, értelmezés: Arany jellemzı A tantárgyhoz (mőveltségterülethez) lírai témái, mőfajai, poétikai megoldásai, versformái és néhány kapcsolható fejlesztési verses epikai alkotása. Felkészítés lírai és epikai alkotások önálló értelmezésének feladatok megfogalmazására, a mővekrıl szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására. Ismeretek/követelmények Arany János életmőve. Pályaszakaszok (életérzések, költıi magatartások) és jellemzı alkotások. (Letészem a lantot, Epilogus és legalább még két-három lírai alkotás.) A ballada mőfaji sajátosságai; tematikus és szerkesztésmódbeli különbségek a két balladakorszak alkotásaiban (A walesi bárdok és még legalább 1-2 ballada). A Toldi estéje elemzı bemutatása. A tanuló − ismeri az életmő fıbb alkotói korszakait; Arany költıi szerepét a magyar irodalom történetében; költészetének jellegét; − mőelemzések során megismeri Arany jellemzı lírai témáit, mőfajait, poétikai megoldásait, versformáit és néhány verses epikai alkotását; − képes lírai és epikai alkotások önálló értelmezésének megfogalmazására; a Toldi és a Toldi estéje néhány szempontú összevetésére; − mőismereti minimuma: A walesi bárdok; Rege a csodaszarvasról; Toldi; Családi kör; további egy-két ballada; Toldi estéje; Letészem a lantot; Epilogus és még két-három lírai alkotás (memoriterek is); − képessé válik Arany életmővének bemutatására (legalább 5-6 lírai alkotás, 2-3 ballada és a Toldi és a Toldi estéje alapján); a mőveirıl szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat 155
kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. 3.2.1.1.23 Kulcsf Elbeszélı költemény és verses regény, ballada, ütemhangsúlyos és ogalm idımértékes formák (és együtthatásuk), verstípusok (idı- és ak/ értékszembesítés, létösszegzés). fogalm ak
156
Tematikai egység
Színház- és drámatörténet – Madách Imre: Az ember tragédiája
Elızetes tudás
Alapvetı drámai mőfajok és formák. A romantika mőfaji kevertsége.
Órakeret E: 4 L: 4
Az emberi létezés alapkérdéseinek értelmezése. Annak belátása, hogy a küzdés és a ráhagyatkozó hit egymás erısítıi az ember A tantárgyhoz életében. (mőveltségterülethez) Olvasás, szövegelemzés, beszélgetés révén a mő megértésének kapcsolható fejlesztési támogatása (a tragédia mőfaji változatának jellemzıi, filozófiai, feladatok bölcseleti tartalmak), sajátos drámai hısei; többféle világfelfogás egyidejő létezése; a drámai költemény mibenléte. Mőértelmezés többféle megközelítésbıl. Ismeretek/követelmények Madách Imre: Az ember tragédiája – sok szempontú mőértelmezés. A drámai költemény mőfajának következménye a szerkezetre és hısökre. Felépítés (cselekmény-szerkezet: keret- és történeti színek, személyiségközpontúan/lírai szerkezet: tematikus, szétválássorozat). Problematika, történelemszemlélet, bölcseleti háttér (szabadelvőség és pozitivizmus). Az idı, tér, anyag szerepe az emberiség és különbözı szellemi irányok történetében. A tanuló − megismeri a drámai költemény mőfaji változatának jellemzıit (filozófiai, bölcseleti tartalmak), sajátos drámai hıseit; értelmezi a mővet (lehetıleg többféle megközelítésbıl); − mőismereti minimuma: a Tragédia (házi olvasmány) elemzı feldolgozása és memoriter: részlet(ek) a mőbıl, valamint szállóigévé vált sorok; − alkalmassá válik egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. 3.2.1.1.24 Kulcsf Drámai költemény, lírai dráma, bölcseleti mondanivaló, falanszter, ogalm ellenutópia, pozitivizmus. ak/ fogalm ak
Tematikai egység
Világirodalom – az európai epika és líra a romantika után (19. sz. második fele)
Órakeret E: 3 L: 3
Elızetes tudás
Romantika és realizmus, hıstípusok (pl. karrierista hıs, a felesleges ember, a hivatalnok).
A tantárgyhoz (mőveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok
Az epikában a romantika és realizmus együtthatásának, folytonosságának felismertetése, a realista és naturalista stílusirányzat jellemzıinek értelmezése. Felkészítés világirodalmi alkotások önálló értelmezésére, stílusirányzatok jellemzıi jegyeinek felkutatására. 157
Ismeretek/követelmények A realista és naturalista epika jellemzıi (esztétikai elvek, tematika, látásmód, stílus- és formajegyek) a 19. század közepétıl; a prózaepika újításai a kis- és nagyepikában. Impresszionizmus, szimbolizmus és a lírai mőnem megújítása (pl. a személyiség, a lírai közvetlenség háttérbe szorulása, a látomás felszabadítása, objektivizálódás). A tanuló − felismeri a romantika és realizmus együtthatását, folytonosságát az epikában; értelmezi a realista és naturalista stílusirányzat jellemzıit; − megismeri az impresszionista és (pre)szimbolista európai líra néhány sajátosságát; − képes egy választott/kijelölt epikai alkotás (házi olvasmány) elemzı bemutatására a közös értelmezés után; néhány lírai alkotás értelmezésére; − mőismeret: néhány mő/részlet, pl. Emily Brontë, Dickens, Flaubert, Lev Tolsztoj, Dosztojevszkij alkotásaiból, illetve Baudelaire, Rimbaud, Rilke, Whitman mőveibıl; − alkalmassá válik egy lehetséges szóbeli tétel kifejtésére. 3.2.1.1.25 Kulcs Realizmus, naturalizmus, impresszionizmus, szimbolizmus; eszmeregény, fogal polifonikus regény, tolsztojizmus, regényciklus, l’art pour l’art, tiszta mak/ költészet, kötetkompozíció, hangulatlíra, prózavers, szabad vers, objektív fogal líra, tárgyvers. mak
Tematikai egység Elızetes tudás
Magyar irodalom a 19. század második felében – portré: Mikszáth Kálmán
Órakeret E: 6 L: 6
Mikszáth Kálmán egy novellája, esetleg egy (kis)regénye (pl. Szent Péter esernyıje).
Néhány alapvetı emberi léthelyzet megismerése (élet és halál, család, férfi-nı, szerelem, gyermek, szülıföld, haza, törvény, bőn és A tantárgyhoz bőnhıdés). Az elbeszélı és állásfoglalásának viszonya az elbeszélı (mőveltségterülethez) mővekben. Annak belátása, hogy a régióhoz kötıdés egyetemes kapcsolható fejlesztési emberi kérdések felvetését is jelentheti. Mikszáth alkotói feladatok portréjának közvetítése, alkotásmódjának jellemzıi, a novellaelemzı készség fejlesztése, a mikszáthi történetszövés megfigyelése, egy regény sok szempontú megközelítése. Ismeretek/követelmények A 19. század második felének irodalmi jellemzıi – Vajda János. Mikszáth alkotásainak jellemzıi, témák, motívumok és mőfaji változatok az életmővében; írásmővészetének sajátosságai, stílusszintézise. A jó palócok novelláinak világa (legalább két mő elemzése). Egy Mikszáth-regény (pl. Beszterce ostroma) elemzı értelmezése, sok szempontú megközelítéssel, pl. mőfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszéléstechnika, nézıpont, közlésformák, hangnemek; problematika (pl. megkésettség, dzsentriábrázolás). A tanuló − tisztában van a 19. sz. második fele magyar irodalmának sajátosságaival; − ismeri Mikszáth helyét a magyar prózairodalom (regény és novella) történetében, alkotásmódjának jellemzıit; képes egy regényének sok szempontú megközelítésére, 158
saját álláspont kifejtésére és adott szempontú, önálló novellaértelmezésre; − mőismereti minimuma: Vajda János egy mőve; Mikszáth egy regénye (házi olvasmány) és két novellája; − alkalmassá válik egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. 3.2.1.1.26 Kulcs Hangulatlíra, filozófiai dal, anekdotikusság. fogal mak/ fogal mak
A tanuló szóbeli és írásbeli kommunikációs helyzetekben alkalmazza a mővelt köznyelv nyelvhelyességi normáit. Képes a beszédhelyzetnek, témának, célnak, közönségnek megfelelı szóbeli és írásbeli megnyilatkozásra. Képes szöveghő, értelmezı felolvasásra, olvasható, rendezett írásra. Képes használni a könyvtárat, ide értve a különféle (pl. informatikai technológiákra épülı) információhordozók használatát is. Képes arra, hogy önállóan eligazodjon az információk világában; értelmesen tudjon élni az önképzés lehetıségeivel. Értı módon használja a tömegkommunikációs, illetve az audiovizuális, digitális szövegeket. Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos véleményét szóban és írásban megfogalmazni, indokolni. Képes szövegek kapcsolatának és különbségének felismerésére és értelmezésére, e képesség alkalmazására elemzı szóbeli és írásbeli mőfajokban. Fel tudja ismerni a szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített A fejlesztés várt értékeket, erkölcsi kérdéseket, motivációkat, magatartásformákat. eredményei a két Ismeri a hivatalos írásmővek jellemzıit, képes önálló szövegalkotásra ezek gyakori mőfajaiban. Képes egyszerőbb értekezés (kisértekezés) évfolyamos készítésére az olvasmányaival, a felvetett és tárgyalt problémákkal ciklus végén összefüggésben, maga is meg tud fogalmazni kérdéseket, problémákat. Alkalmazza az idézés szabályait és etikai normáit. Ismeri a magyar nyelv rendszerét, képes a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, helyesírási jelenségek önálló fölismerésére, a tanultak tudatos alkalmazására. Tudja alkalmazni irodalmi alkotások mőfaji természetének megfelelı szövegfeldolgozási eljárásokat, megközelítési módokat. Képes órai eszmecserében, vitában, érvelésben az irodalmi mővekben megjelenı álláspontok azonosítására, követésére, megvitatására, összehasonlítására, eltérı vélemények megértésére, saját véleménye újrafogalmazására. Képes tudásanyagának megfogalmazására, elıadására a magyar és a világirodalom kiemelkedı alkotóiról, az olvasott, feldolgozott mővekrıl. Be tudja mutatni a tanult stíluskorszakok, irányzatok sajátosságait. Képes a feldolgozott epikai, lírai és drámai mővek fıbb jellemzıinek bemutatására, a mővek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszerő, lényegre törı ismertetésére, értelmezésére. Képes memoriterek szöveghő tolmácsolására a szövegfonetikai eszközök 159
helyes alkalmazásával, tudatos szövegmondással.
9 - 12. évfolyam A magyar nyelvi képzés alapvetı és elsıdleges célja a felkészülés az érettségire. Ezért az ismeretek elosztása, rendszerezése, arányainak meghatározása az érettségi vizsga követelményeinek alapján történik. Minden ennek rendelıdik alá. Alapvetı feladat a szövegelemzési jártasság fokozatos bıvítése a tanult szövegtani, jelentéstani, stilisztikai, retorikai ismeretekkel; a kritikai érzék továbbfejlesztése különféle mőfajú és témájú és megjelenéső (pl. multimédiás-digitális, audiovizuális) szövegek értelmezésében, szerkezeti és stiláris minıségének értékelésében, saját szövegek alkotásában. A tevékenységek iránya kiterjed a nyelvi norma és a társadalmi igény összefüggéseinek vizsgálatára, a saját nyelvhasználat kontrolljára; a kommunikációs helyzetnek megfelelı nyelvváltozatok szókincsének, elem- és szabálykészletének tudatos használata. A nyelvi tudatosság fejlesztésének része a helyesírási ismeretek kibıvítése. A tanulási képesség továbbfejlesztése, az önálló adatgyőjtés módszereinek kiegészítése a könyvtári katalógusok, bibliográfiák használata mellett a számítógépes adatbázisokkal, az internet kínálta lehetıségekkel. A nyelvi képzés életszerő, gyakorlati tudásösszetevıje a kommunikációs zavarok felfedezése, értelmezése, kezelési módok keresése. A nyelvi magatartás és az általános nyelvi kultúra részeként cél a retorikai tudás növelése, ennek keretében néhány klasszikus és mai szónoki beszéd, értekezés mőfaji jellemzıinek megfigyelése (szerkesztésmód, nyelvi kifejezésmód, retorikai eszközök használata); az érvelés technikájának megismerése és alkalmazása: érvek, ellenérvek felsorakoztatása. Mind a problémamegoldó gondolkodást, mind a kreativitást növeli, ha a tanuló ismeri a deduktív vagy induktív érvelést, a cáfolat módszereit; képes szónoklatnak, alkalmi beszédnek vagy ezek egyes részleteinek önálló kidolgozására. Retorikai tudását megfelelıen képes használni a tanulásban és a társadalmi nyilvánosságban. A nyelvi tanulmányok eredményeképpen a tanuló képes hosszabb fölkészülést igénylı szóbeli és írásbeli feladatokhoz adott, illetve önállóan kialakított szempontokat követı anyaggyőjtésre és válogatásra többféle forrásból, jegyzet, vázlat, hivatkozás, forrásjegyzék készítésére. A nyelvtörténeti és leíró nyelvtani ismeretek birtokában kész felelıs magatartásra a magyar nyelv értékeinek ırzésében. A magyar nyelv rendszerérıl, a beszédnek a társadalomban és az egyén életében betöltött szerepérıl tanultak áttekintésével fölkészül az érettségire és a továbbtanulásra. Az irodalomtanítás alapvetı célja irodalmi mővek olvasása, értelmezése, megvitatása. A mőveltségépítés szempontja a hagyományos mőnemi és mőfaji keretek átalakulásának, megszőnésének megfigyelése, megnevezése és értelmezése: új regénytípusok és regényszerkezetek, a tárgyias líra, az összetett hangnemőség, a groteszk és az irónia szerepének megértése. Az irodalomértést elmélyítı, az önkifejezést, a gondolkodást támogató tevékenység mővek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempont követésével szóban és írásban; nagyepikai és drámai mővek szóbeli és írásbeli (pl. prezentáció) bemutatása különbözı 160
nézıpontból, illetve különféle címzetteknek, önálló mőelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepikai és lírai alkotásról többféle elemzési szempont alkalmazásával. Mind az érvelıképességet, mind a szociális kompetenciák, mind az erkölcsi gondolkodás fejlesztését támogatja a jellemzı hıstípusok, jellegzetes élethelyzetek, konfliktushelyzetek (pl. szerelem, megbocsátás, felnıtté válás, bőn, bőnhıdés, hazugság, kiszolgáltatottság), személyiségdilemmák felfogása, értelmezése, megvitatása. Az ítélıképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztését célozza néhány szerzı és mő utóéletének, hatásának megfigyelése az irodalmi hagyományban, a kortárs irodalomban, más mővészeti ágakban. Az önálló tájékozódás igényével is összefügg a nyitottság a jelenkori irodalmi szövegek befogadásában, megértésében a szokatlan szerkezető, nyelvhasználatú mővek, a magyar és az európai szöveghagyományt újraíró, újraértelmezı mővek befogadása iránt. E témakörben is kívánatos a tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban, például antológiákban, az irodalmi ismeretterjesztés (könyvajánlás, könyvismertetés) mőfajaiban, a televíziós, a filmes adaptáció néhány kérdésében. Cél az irodalom határterületeihez tartozó modern kori alkotások feldolgozása, egy-két tipikus írott, digitális és filmes-audiovizuális mőfaj megismerése. A kortárs irodalmi élethez tartozik az irodalom megjelenéseinek kutatása, felismerése más közegekben (pl. filmen, rajzfilmen, televízióban, képregényben, hangzó közegben – pl. hangoskönyv, rádiójáték, megzenésített vers –, digitális közegben – pl. internetes közlés, multimédiás kiadás –); az adaptáció, a mőfajcsere jelensége, jellegzetes megoldásai a posztmodern, kortárs magas mővészeti és szórakoztató mővekben. Fontos feladat a szórakoztató irodalom hatásának, vonzerejének és csapdáinak értelmezése (pl. tipikus mőfajainak, helyzeteinek, motívumainak bemutatása, kultuszalkotások megismerése).
Tematikai egység
A tanulók teljesítményének a mérése
Órakeret E: 2 L: 2
Bementi és kimeneti mérés a 11. évfolyamon.
Magyar nyelv
Tematikai egység Elızetes tudás
Kommunikáció
Órakeret E: 6 L: 5
Gyakorlott, tudatos szóbeli kommunikáció.
A különbözı kommunikációs színtereknek és helyzeteknek megfelelı nyelvi és nem nyelvi jelek használata. Az egyes helyzetek által megkívánt formák megsértésének dekódolása, a szándék A tantárgyhoz (mőveltségterülethez) felismerése, megfelelı kezelése. kapcsolható fejlesztési A kommunikációs zavarok felismerésére és feloldására néhány taktika elsajátítása. feladatok A manipulációs szándékok felismerése. Célzott felkészülés a szóbeli érettségire, az ott elvárt kommunikációs normák felismerése, gyakorlása. Ismeretek/fejlesztési követelmények 161
Tájékozottság különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelı stílus és magatartás megtalálása ismeretlen kommunikációs helyzetben is. Kommunikációs zavarok felfedezése, elhárítása. A mindennapi társalgásban, a nyilvános kommunikációs színtereken, valamint az internetes felületeken elıforduló manipulációs szándékok, hibás következtetések felismerése. A reklámok, internetes felületek verbális és nem verbális közlési szándékának felismerése. A vizsgaszituáció (érettségi, munkahelyi megmérettetés) összetevıinek megértése, a célok, elvárások azonosítása, normák felismerése, sikerességhez vezetı stratégiák, magatartásmódok, kommunikációs formák azonosítása, gyakorlása (verbális és nem verbális egyaránt). 3.2.1.1.27 Kulcsf Kommunikációs zavar. Manipuláció. Elvárás. Megfelelés. ogalm ak/ fogal mak
Tematikai egység
Elızetes tudás
Retorika
Órakeret E: 9 L: 6
A kommunikációs funkciók ismerete, alkalmazása. Érvelı szövegek értelmezése és alkotása. Stilisztikai és jelentéstani ismeretek. Kulturált véleménynyilvánítás.
A klasszikus retorika alapfogalmai. A hatásos érvelés technikájának, a legfıbb érvelési hibáknak a A tantárgyhoz megismertetése. (mőveltségterülethez) Önálló beszéd megírásához, annak a hatásos elıadásához szükséges kapcsolható fejlesztési nyelvi, gondolkodási képességek fejlesztése. feladatok Célzott felkészülés a szóbeli érettségire a retorikai eszközök használatával, a fontosságuk tudatosításával. Célzott felkészülés az írásbeli érettségire: érvelı fogalmazás. Ismeretek/fejlesztési követelmények A kulturált vita, véleménynyilvánítás gyakorlása. A beszéd felépítése, a beszéd megszerkesztésének menete az anyaggyőjtéstıl a megszólalásig. Az érv felépítése. Az érvelés logikája, technikája; az érvek elrendezése. A kiselıadás és a vizsgafelelet felépítése. Felkészülés az érettségi feleletre. Felkészülés állásinterjúra. A hatásos elıadásmód eszközei. A hivatalos felszólalás, hozzászólás gyakorlása különbözı helyzetekben. Monologikus szöveg (elıadás, beszéd) és memoriter kifejezı tolmácsolása. 3.2.1.1.28 Kulcsf Retorika, szónok, szónoklat, beszédfajta (bemutató, tanácsadó, ogalm törvényszéki), alkalmi beszéd, meggyızı szövegmőfaj (vita, ajánlás). ak/ Szónoklat, bevezetés, elbeszélés, érv, cáfolat, befejezés (összefoglalás, fogalm kitekintés). Érv, tétel, bizonyítás, összekötıelem. Érvelés, indukció, ak dedukció.
Tematikai egység
Általános nyelvészeti ismeretek 162
Órakeret
E: 10 L: 6 Elızetes tudás
Kommunikáció, jelentéstan.
A rendszerezı, szintetizáló képesség fejlesztése: általános, A tantárgyhoz (mőveltségterülethez) összefoglaló ismeretek a nyelvrıl, a nyelv és az ember viszonyáról. kapcsolható fejlesztési Elméleti felkészülés az érettségire. feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények A nyelv mint jelrendszer, a nyelv mint a gondolkodás része. A kommunikáció univerzális jellege. Jelek, jeltípusok. Nyelvi identitás. Korlátozott kódú nyelvek: gesztusnyelvek, jelnyelvek. Felkészülés az érettségire (az ismeretek tételek szerinti rendezése). 3.2.1.1.29 Kulcsf Nyelvtípus (agglutináló, izoláló, flektáló). ogalm Korlátozott kód, gesztusnyelv, jelnyelv, jeltípusok. ak/ fogal mak
Tematikai egység Elızetes tudás
Pragmatikai ismeretek
Órakeret E: 4 L: 3
Szövegtani, jelentéstani és stilisztikai ismeretek.
A sikeres nyelvhasználat: a nyelv mőködésének, a nyelvhasználatnak a megfigyelése különbözı kontextusokban, különbözı cél elérésére. Annak megtapasztalása, hogy az emberek hogyan képesek a nyelvi szöveg által közvetített jelentésen túl is A tantárgyhoz hatni, befolyásolni partnerüket, hogyan képesek (mőveltségterülethez) megnyilatkozásaikkal akár cselekvéseket is végrehajtani. A kulturált kapcsolható fejlesztési nyelvi magatartás fejlesztése: a magyar nyelv leggyakoribb feladatok udvariassági formái használati körének, nyelvi formáinak megfigyelése. Célzott felkészülés a szóbeli érettségire, a vizsga kommunikációs és nyelvhasználati sikerességi feltételei: a kulturált nyelvi viselkedés. Ismeretek/fejlesztési követelmények A nyelvhasználat a beszélgetés, a társalgás fıbb összetevıinek a különféle beszédaktusok szerepének, megnyilvánulási formáinak megfigyelése, az együttmőködési elvek tudatos használata, illetve megsértésük következményeinek megtapasztalása. A társalgásban elıforduló néhány jellemzı deixis forma szerepe. Az udvariassági formák használata. 3.2.1.1.30 Kulcsf Megnyilatkozás. Társalgás, társalgási forduló, szóátvétel, szóátadás. ogalm Beszédaktus (lokúció, illokúció, perlokúció). Deixis. Együttmőködési elv ak/ (mennyiségi, minıségi, mód, kapcsolódási). fogal mak
163
Szövegalkotás
Tematikai egység
Elızetes tudás
A tantárgyhoz (mőveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok
Órakeret E: 10 L: 6
A kommunikációs céloknak megfelelı szövegalkotás. Az elbeszélés, jellemzés, vélemény, esszé formai és tartalmi jellemzıinek ismerete. A kommunikációs célnak, mőfajnak, címzettnek, kontextusnak megfelelı stíluseszközök alkalmazása. Gondolkodásfejlesztés, az önkifejezés fejlesztése: a papíralapú és elektronikus szövegek eltérı és hasonló jellemzıinek megfigyelése. A szövegalkotási képesség fejlesztése: a megismert szövegtípusokban a közlés céljának, a helyzetnek megfelelı stílusban történı szövegalkotás. Esszéírási gyakorlatok. Felkészülés az írásbeli érettségire: az esszéírásra.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Lényegre törı, világos fölépítéső, információban gazdag, kifejtett szöveg alkotása a tájékoztató, érvelı, meggyızı, vitázó közlésformák valamelyikében (pl. digitális formában, multimédiás kiegészítésekkel). Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszerkezet stiláris lehetıségeinek, a szavak hangulatának, stílusértékének, nyelvrétegbeli stiláris különbségének figyelembevételével. Az érvelı esszé szerkezete. 3.2.1.1.31 Kulcsf Szövegalkotás, szövegszerkesztés, érvelı esszé. ogalm ak/ fogalm ak
Tematikai egység
Elızetes tudás
Nyelv és társadalom
Órakeret E: 4 L: 2
A személyes és a tömegkommunikációval kapcsolatos ismeretek, nyelvi tudatosság, egyéni nyelvhasználat, stílusrétegek.
A nyelvhasználat társadalmi jelenségként való szemlélete. A vitakészség, a meggyızı érvelés fejlesztése: ismeret és véleményalkotás a nyelvtervezés néhány alapvetı kérdésérıl A tantárgyhoz (mőveltségterülethez) (nyelvvédelem és nyelvmővelés). kapcsolható fejlesztési Nyelvi tudatosság növelése: a saját és a közvetlen környezet nyelvhasználatának azonos és eltérı vonásainak, valamint feladatok nyelvjárási szövegek jellemzıinek megfigyelése. Elméleti felkészülés az érettségire (az ismeretek tételek szerinti rendezése). Ismeretek/fejlesztési követelmények Nyelvünk helyzete a határon túl. Hazánkban élı nemzetiségiek nyelvhasználata. A nyelvmővelés fogalma, kérdései, feladata, színterei; a nyelvi norma. A nyelvváltozatok rendszere, a vízszintes és függıleges tagolódásuk. 164
A köznyelv jellemzıi, használati területe. A nyelv társadalmi tagolódása szerinti csoportnyelvek, azok jellemzı használati köre, szókincse. A szleng és az argó fogalma, kialakulásuk, jellemzı elıfordulásuk, funkciójuk. A nyelv területi tagolódása: a leggyakoribb nyelvjárásaink jellemzıi, területi megjelenésük, a regionális köznyelv jellemzıi. A tömegkommunikáció, valamint az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra.. 3.2.1.1.32 Kulcsf Nyelvmővelés, nyelvtörvény, norma. Nyelvváltozat. Nyelvjárás, regionális ogalm köznyelv, tájszó. Csoportnyelv, szaknyelv, hobbinyelv, rétegnyelv. ak/ Szleng, argó. fogalm ak
Tematikai egység
Nyelvtörténet
Órakeret E: 3 L: 2
Elızetes tudás
A nyelvhasználat társadalmi jelenségként való szemlélete, néhány alapvetı kérdése, a történetiség fogalma, a nyelv területi tagolódása, nyelvjárások.
A tantárgyhoz (mőveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok
A szinkrón és diakrón nyelvszemlélet fejlesztése. Kellı tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyérıl a világ nyelvei között. Elméleti felkészülés az érettségire (az ismeretek tételek szerinti rendezése).
Ismeretek/fejlesztési követelmények Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv eredete, finnugor rokonságának bizonyítékai, története, kutatói. A nyelvtörténeti kutatások forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek. A magyar nyelv történetének fıbb korszakai, a legfontosabb nyelvemlékeink (A tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom) megismerése. Nyelvtörténetinyelvtudományi kézikönyvek (pl. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára – TESZ) megismerése, használata. A szókincs jelentésváltozásának fıbb típusai, tendenciái. A nyelvújítás története, hatása, értékelése, ortológus-neológus vita fıbb állomásai és szereplıi, a magyar nyelv sztenderdizációja. 3.2.1.1.33 Kulcsf Nyelvtípus, nyelvcsalád. Uráli nyelvcsalád, finnugor rokonság. ogalm Nyelvemlék. İsi szó, belsı keletkezéső szó, jövevény- és idegen szó. ak/ Nyelvújítás, ortológus, neológus. Szinkrón és diakrón nyelvszemlélet. fogal mak
Irodalom
Tematikai egység
Magyar irodalom – a Nyugat és elsı nemzedéke
165
Órakeret E: 8 L: 5
Elızetes tudás
A klasszikus modernség néhány irányzata és alkotója, a századvég magyar irodalma.
Az európai és magyar irodalmi hagyományok és modernség irányainak összevetése, konfliktusai. Annak felismerése, hogy a A tantárgyhoz (mőveltségterülethez) magyar kultúra sokszínő törekvések együttese. kapcsolható fejlesztési Érvelı bemutatás: a Nyugat jelentısége a magyar kultúrtörténetben; a korban megismertetett stílusirányzatok néhány jellemzıjének feladatok azonosítása. Értse egy folyóirat felépítését, tudjon benne tájékozódni. Ismeretek/követelmények A Nyugat mint folyóirat és mozgalom; szerkesztık, kritikusok, nemzedékek; célkitőzések. Juhász Gyula költészetének sajátosságai (pl. impresszionizmus, nosztalgia, emlékezés, legalább egy mőve, pl. Tiszai csönd, Milyen volt; életképszerőség, leíró jelleg, pl. Tápai lagzi). Tóth Árpád lírájának jellemzıi; tematikája, hangnemei, formái (magányélmény, elégikusság, impresszionizmus stb., legalább egy-két mőve, pl. Hajnali szerenád, Esti sugárkoszorú, Elégia egy rekettyebokorhoz, Lélektıl lélekig, Jó éjszakát!). Egy folyóirat (idıszaki kiadvány) periodicitása, felépítése, folyóiratcikkek visszakeresése, hivatkozása. A tanuló − felismeri a Nyugat jelentıségét a magyar kultúrtörténetben; alkalmazza a nemzedékkorszakolást késıbbi tanulmányai során; − tudja a korban megismert stílusirányzatok néhány jellemzıjét; − mőismereti minimuma: Juhász Gyula egy mőve, Tóth Árpád egy-két mőve. 3.2.1.1.34 Kulcsf Impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió. ogalm ak/ fogal mak
Tematikai egység Elızetes tudás
Életmő – Ady Endre
Órakeret E: 14 L: 11
A Nyugat; stílusirányzatok a századelın.
Annak megértése, hogy a kulturális hagyományhoz, a nemzethez kötıdés, a sorsvállalás sokféle hangon és módon jelentkezhet. A hazaszeretet és haladás kérdései. A tantárgyhoz Ady költészetének befogadása: fıbb alkotói korszakai, költıi (mőveltségterülethez) szerepe, költészetének jellege. Mőelemzések, összpontosítva Ady kapcsolható fejlesztési jellemzı köteteire, szerkesztési módszereire, lírai témáira, poétikai feladatok megoldásaira. A kreativitás, a képzelıerı, a képzettársítási képesség fejlesztése. Önálló, több szempontú mőértelmezések megfogalmazása a mővekrıl szóló vélemények, elemzések értelmezésével is. Ismeretek/követelmények 166
Ady Endre életmőve. Kötet- és cikluskompozíció; költıi szerepvállalás, az innováció szándéka. Klasszikus modernség, szecessziós-szimbolista látásmód; a versritmus megújítása. Meghatározó korszakok (pl. költıi indulás, világháború), kötetek (pl. Új versek, A halottak élén), témák, motívumok (pl. magyarság, istenes, létharc, látomásszerő tájvers, ars poetica; élet-halál, hajó, ugar ) alapján. jellemzı alkotásainak értelmezése A Sion-hegy alatt; Góg és Magóg fia vagyok én...; Kocsiút az éjszakában és még 4-5 mő (memoriterek is), pl. Párisban járt az İsz; A magyar ugaron; Harc a Nagyúrral; Hunn, új legenda; Bujdosó kuruc rigmusa; Az eltévedt lovas; Emlékezés egy nyár-éjszakára stb., esetleg egy-egy részlet publicisztikájából is). Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemzı kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája. A tanuló − ismeri az életmő fıbb alkotói korszakait; Ady helyét, költıi szerepét a magyar irodalom történetében; költészetének jellegét; − tisztában van a 20. sz. eleji magyar irodalom sajátosságaival és a megújítás szándékával; − mőelemzések során megismeri Ady jellemzı köteteit, szerkesztési módszereit, lírai témáit, motívumait, poétikai megoldásait; − képes önálló versértelmezések megfogalmazására; − mőismereti minimuma: A Sion-hegy alatt; Góg és Magóg fia vagyok én...; Kocsi-út az éjszakában és még 4-5 mő; − képessé válik az Ady-életmő jellemzıinek bemutatására (legalább 10 lírai alkotás alapján); a mőveirıl szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. 3.2.1.1.35 Kulcsf Klasszikus modernség, szecessziós-szimbolista látásmód, tagoló vers, ogalm kötetkompozíció, ciklikus szerkesztés. ak/ fogal mak
Tematikai egység
Elızetes tudás
Portré – Móricz Zsigmond
Órakeret E: 10 L: 7
Realista és naturalista epika, Móricz egy mőve, pl. Hét krajcár vagy Légy jó mindhalálig/Pillangó/Árvácska.
Móricz helyének, látásmódjának, kérdésfeltevéseinek, alkotásmódja A tantárgyhoz (mőveltségterülethez) jellemzıinek megismerése; felkészítés önálló novellaelemzések kapcsolható fejlesztési megfogalmazására, megvitatására. feladatok Ismeretek/követelmények Móricz alkotásainak jellemzıi, írásmővészetének sajátosságai; naturalista és realista ábrázolásmódja. Tárgykörök, témák (pl. paraszti, dzsentri; szegénység) és mőfaji változatok (novella, elbeszélés, történeti példázat, idill-típusú regény stb.). Novelláinak világa (legalább két mő elemzése, pl. Tragédia, Szegény emberek, Barbárok). 167
Egy Móricz-regény (pl. Úri muri, Rokonok, Sárarany, Az Isten háta mögött) elemzı értelmezése, sok szempontú megközelítéssel, pl. mőfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszéléstechnika, nézıpont, közlésformák, hangnemek, írói elıadásmód; problematika (pl. vívódó hısök, dzsentriábrázolás). A tanuló − ismeri Móricz helyét a magyar epika történetében; alkotásmódjának jellemzıit; − képes néhány alkotásának sok szempontú megközelítésére, saját álláspont kifejtésére és adott szempontú, önálló mőértelmezésre (novellaelemzések megfogalmazására); − mőismereti minimuma: Móricz egy regénye (házi olvasmány) és egy novellája; − alkalmassá válik egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. 3.2.1.1.36 Kulcsf Realista és naturalista ábrázolásmód, népi írók mozgalma. ogalm ak/ fogal mak
Tematikai egység Elızetes tudás
Avantgárd irányzatok a világirodalomban – a magyar avantgárd
Órakeret E: 6 L: 4
Stílusirányzatok a századfordulón.
Modernség és hagyomány kérdésfelvetései a magyar avantgárd A tantárgyhoz (mőveltségterülethez) irodalomban. A 20. sz. eleji stílusirányzatok létrejöttének, esztétikai kapcsolható fejlesztési elveinek, poétikai megoldásainak feltárása. feladatok Ismeretek/követelmények Futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus: néhány alkotó, néhány irodalmi alkotás (pl. Marinetti, Majakovszkij; Trakl, G. Benn; Apollinaire, Éluard mőveibıl). A magyar avantgárd sajátosságai, az aktivizmus programja; Kassák Lajos szerepe (egy-két mővének ismerete, pl. Mesteremberek; A ló meghal...). A tanuló − megismeri a 20. sz. eleji stílusirányzatok létrejöttét, a csoportok, programok szándékait, esztétikai elveit, poétikai megoldásait; − a magyar avantgárd sajátos helyzetét, Kassák szerepét. 3.2.1.1.37 Kulcsf Avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, aktivizmus, ogalm szabad vers, szimultanizmus, önmőködı írás, képvers. ak/ fogal mak
Tematikai egység
Életmő – Kosztolányi Dezsı
168
Órakeret E: 14 L: 11
Elızetes tudás A tantárgyhoz (mőveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok
Kosztolányi egy novellája és lírai alkotása(i), memoriterek. A személyiség, az egyediség tisztelete, a közös emberi sorsból fakadó szolidaritás. Kosztolányi jellegzetes lírai témáira, poétikai megoldásaira összpontosító mőelemzések. Kis- és nagyepikájából néhány jelentıs darab értelmezése.
Ismeretek/követelmények Kosztolányi Dezsı életmőve. Pályaszakaszok, életérzések, költıi magatartásformák; világkép, mővészetfelfogás (homo aestheticus); stílusirányzatok (pl. impresszionizmus, expresszionizmus); viszonya az anyanyelvhez. Jellemzı lírai tematika; hangnemek, mőfajok, versciklusok (pl. A szegény kisgyermek panaszai); Számadás-kötet; kis- és nagyszerkezetek; ars poeticák; legalább 4 lírai alkotás, köztük: Hajnali részegség, Halotti beszéd. Novellák (pl. A kulcs, Fürdés stb.) és novellaciklusok (Esti Kornél-novellák). Egy Kosztolányi-regény (pl. Édes Anna, Pacsirta) elemzı értelmezése, sok szempontú megközelítéssel, pl. mőfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszéléstechnika, nézıpont, közlésformák, hangnemek, írói elıadásmód; problematika. A tanuló − ismeri az életmő fıbb alkotói korszakait; Kosztolányi helyét, szerepét a magyar irodalom történetében; írásmővészetének jellegét; − tisztában van a Nyugat elsı nemzedéke tevékenységével, jelentıségével; − mőelemzések során megismeri Kosztolányi jellemzı lírai témáit, poétikai megoldásait; kis- és nagyepikájának néhány jelentıs darabját; − mőismereti minimuma: Kosztolányi egy regénye és két novellája; lírai alkotásai, Hajnali részegség, Halotti beszéd és még egy-két mőve (memoriter is); − képessé válik a Kosztolányi-életmő jellemzıinek bemutatására (legalább 4 lírai alkotás, egy regény, két novella alapján); a mőveirıl szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására.
169
3.2.1.1.38 Kulcsf Versciklus, novellaciklus, példázat, lélektan. ogalm ak/ fogal mak
Tematikai egység Elızetes tudás A tantárgyhoz (mőveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok
Látásmódok: Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula
Órakeret E: 6 L: 4
Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem, részlet; paródia. A nosztalgia és humor szerepe a mőalkotásban és az ember önértelmezésében. Az alkotói életútra összpontosító bemutatás: Karinthy és Krúdy helye a korszakban; alkotás- és látásmódjuk jellemzıi. Önálló tájékozódás, mőválasztás, mőértelmezések, összehasonlító elemzések.
Ismeretek/követelmények Karinthy kisepikájának jellemzıi választott novella (pl. A cirkusz; Találkozás egy fiatalemberrel; Barabbás) és a Tanár úr kérem karcolatgyőjtemény darabjai alapján. Humorfelfogása (humoreszkjei). Irodalmi karikatúrák (néhány, már megismert szerzı/mő és paródiája) az Így írtok ti szemelvényei alapján. Krúdy Gyula írói világa, egyéni hangja legalább egy Szindbád-novella alapján (pl. Negyedik út, Ötödik út); anekdotikusság, az idı és az emlékezés formaalkotó szerepe. A Krúdy-mővek atmoszférájának, témáinak, alakjainak, motívumainak megidézése. A tanuló − kijelöli Karinthy és Krúdy helyét a korszakban (újságírás; Nyugat, illetve csoporthoz nem tartozás); ismeri alkotás- és látásmódjuk jellemzıit; − képes néhány alkotás értelmezésére, mőelemzések kritikus befogadására, saját álláspont kifejtésére és adott szempontú, önálló mőmegközelítésre (pl. novellaelemzések megfogalmazására); − képessé válik összehasonlító elemzésekre (párnovellák, pl. A jó tanuló felel/A rossz tanuló felel; ellentétesek, pl. Magyar dolgozat/Röhög az egész osztály); mő és paródiája összevetésére; novellaciklus és film összehasonlító elemzésére; − mőismeret: Karinthy (választható valamely mőve); Krúdy egy novellája. 3.2.1.1.39 Kulcsf Humor, paródia, karcolat, novellaciklus, hasonmásalak, nosztalgia. ogalm ak/ fogal mak
Tematikai egység Elızetes tudás
Életmő – Babits Mihály A Nyugat mint folyóirat és mozgalom. 170
Órakeret E: 14 L: 11
A tantárgyhoz (mőveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok
A lét erkölcsi aspektusai a háború, világégés idején. Betegség és prófétai küldetés értelmezési lehetıségei. Babits fıbb alkotói korszakainak, helyének, szerepének megismertetése, mőértelmezések: jellemzı témák, hangnemek, motívumok, poétikai megoldások feltárása.
Ismeretek/követelmények Babits Mihály életmőve. Pályaszakaszok, kötetek, költıi magatartásformák (pl. pályakezdés; világháborúk ideje; kései költészet); életérzések, világkép, értékrend, mővészetfelfogás (homo moralis); a bölcseleti, filozófiai érdeklıdés hatásai. Magyarság és európaiság. Szerepe a Nyugat mozgalmában; irodalmi kapcsolatai. Stílusirányzati sokszínősége (pl. impresszionizmus, szecesszió, szimbolizmus); klasszicizálás, antikizálás; hagyomány és modernség egysége. Jellemzı lírai tematika, költıi magatartás (békevers, pl. Húsvét elıtt; a prófétaszerep elutasítása vagy vállalása, pl. Mint különös hírmondó); versszerkezetek, hangnemek, formák, motívumok gazdagsága (pl. Esti kérdés, İsz és tavasz között); ars poeticus alkotások (pl. A lírikus epilógja; Cigány a siralomházban; Csak posta voltál). A Jónás könyve mint az ószövetségi példázat parafrázisa. Jónás és az Úr magatartása. Nyelvhasználati és hangnemi összetettség. A tanuló − ismeri az életmő fıbb alkotói korszakait; Babits helyét, szerepét a magyar irodalom és a Nyugat történetében; írásmővészetének jellegét; − tisztában van a Nyugat elsı nemzedéke tevékenységével, jelentıségével; − mőelemzések során megismeri Babits jellemzı lírai témáit, poétikai megoldásait és a Jónás könyvét; − képes Babits-mővek önálló értelmezésének megfogalmazására; − mőismereti minimuma: Esti kérdés, İsz és tavasz között és még egy-két mőve (memoriter is) és a Jónás könyve; − képessé válik a Babits-életmő jellemzıinek bemutatására (legalább négy lírai alkotás); a mőveirıl szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egyegy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. 3.2.1.1.40 Kulcsf Prófétaság, küldetéstudat, rájátszás. ogalm ak/ fogal mak
Tematikai egység Elızetes tudás A tantárgyhoz (mőveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok
Életmő – József Attila
Órakeret E: 14 L: 11
József Attila: Altató; Betlehemi királyok; Mama. Annak felismerése, hogy a társadalmi-szociális elkötelezettség és az egyéni lét értelmezése egyszerre van jelen az életmőben. Az életmő fıbb alkotói korszakainak többféle megközelítésmódot alkalmazó megismertetése. József Attila helye, szerepe a magyar irodalom történetében; írásmővészetének jellege. 171
Mőelemzések: jellemzı lírai témák, stílusirányzati jellemzık, poétikai megoldások feltárása. Felkészítés önálló versértelmezések megfogalmazására, vélemények, interpretációk befogadására. Ismeretek/követelmények József Attila életmőve. Pályaszakaszok, életérzések, költıi magatartásformák (pl. Tiszta szívvel; Tudod, hogy nincs bocsánat); világkép, költészetfelfogás (pl. Ars poetica; Thomas Mann üdvözlése). Jellemzı lírai tematika (pl. Külvárosi éj; Óda; Nem emel föl); gondolati költészet 1932–1934 között (pl. Téli éjszaka; Reménytelenül; A város peremén); kései költészet (közéleti, pl. Levegıt; A Dunánál; Hazám; szerelmi, pl. Nagyon fáj; tragikus önsors versek, pl. Karóval jöttél; Talán eltőnök hirtelen...). Versszerkezetek, verstípusok, hangnemek, formák, témák, motívumok (pl. gyermek, éjszaka, külváros, bőntudat) gazdagsága. Komplex költıi képek (síkváltások). A tanuló − ismeri az életmő fıbb alkotói korszakait; József Attila helyét, szerepét a magyar irodalom történetében; írásmővészetének jellegét; − mőelemzések során megismeri József Attila jellemzı lírai témáit, motívumait, poétikai megoldásait; − képes önálló versértelmezések megfogalmazására; − mőismereti minimuma: Külvárosi éj; Óda; Tudod, hogy nincs bocsánat és még 4-5 mőve (memoriter is); − képessé válik az életmő jellemzıinek bemutatására (legalább 12 lírai alkotás alapján); a mőveirıl szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egyegy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. 3.2.1.1.41 Kulcsf Komplex kép, síkváltás, szabad vers, létösszegzés, idıszembesítés, ogalm önmegszólítás. ak/ fogal mak
Tematikai egység
Elızetes tudás
Portré – Radnóti Miklós
Órakeret E: 10 L: 8
Radnóti egy-két mőve, köztük: Nem tudhatom (memoriter is). Klasszicizálás, antikvitás; idill, tragikum; az ekloga mőfajának története.
Költıi magatartásformák, jellemzı mőfajok, témák több szempontú A tantárgyhoz (mőveltségterülethez) megközelítése. A mőfaji konvenció jelentéshordozó szerepének kapcsolható fejlesztési bemutatása. feladatok Ismeretek/követelmények Radnóti Miklós portréja. Életút és életmő egysége (haláltudat, munkaszolgálat, lágervers; idill és tragikum). A kor jellemzıi (pl. Töredék), Radnóti tragédiája és költıi magatartásformái (jóság, tiltakozás, lázadás, emlékezés, emberség, hazaszeretet, pl. Nem tudhatom, hitvesi költészet, pl. Tétova óda, Levél a hitveshez). 172
Jellemzı mőfajok, témák, életérzések költészetében; mőveinek formai és stiláris sajátosságai (avantgárd, szabad vers, klasszicizálás stb.). Eklogaciklusa (a Hetedik ecloga és legalább még egy mő alapján, pl. Negyedik ecloga). A Tajtékos ég és a Bori notesz (pl. Erıltetett menet, Razglednicák). A tanuló − tisztában van Radnóti életmővének jellegével; a költı helyével, szerepével a magyar irodalom történetében; Vergilius rá tett hatásával; − felismeri jellemzı mőfajait, versformáit; − mőismereti minimuma: Nem tudhatom, Hetedik ecloga és még két mőve; − Radnóti kapcsán alkalmassá válik legalább 4 alkotásának és a mőveirıl szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére; memoriterek tolmácsolására.
173
3.2.1.1.42 Kulcsf Eklogaciklus, idill és tragikum, razglednica. ogalm ak/ fogal mak Tematikai egység
Portrék – Szabó Lırinc, Márai Sándor, Pilinszky János, Weöres Sándor, Ottlik Géza
Órakeret E: 8 L: 6
A 20. századi magyar irodalom néhány jelentıs szerzıjének már megismert életmőve vagy portréja. A lírai beszédmód változatainak értelmezése; a korszakra és az A tantárgyhoz egyes alkotókra jellemzı beszédmódok feltárása, néhány jellegzetes (mőveltségterülethez) alkotás összevetése. Az önálló olvasóvá válás támogatása, kapcsolható fejlesztési felkészítés a tanulói szerzı- és mőválasztásokra, a választott mővek feladatok önálló feldolgozására és megosztására. Elızetes tudás
Ismeretek/követelmények Szabó Lırinc költészetének jellege, pl. a Lóci-versek, Az Egy álmai; a Semmiért egészen és versciklusainak (pl. a Tücsökzene) néhány darabja alapján. Weöres Sándor költészetének tematikus és formai változatossága (pl. a Rongyszınyeg; Magyar etüdök alapján); gondolati költészete; szerepversei, stílusutánzatai (pl. a Psyché szemelvényei). Pilinszky János világlátásának tükrözıdése költészetében; alkotásmódjának, poétikai megoldásainak, motívumainak sajátosságai (a Harmadnapon és még egy mőve alapján, pl. Négysoros, Francia fogoly, Harbach 1944, Apokrif stb.). Márai Sándor életmőve néhány epikus szemelvény alapján (pl. Egy polgár vallomásai; A gyertyák csonkig égnek; Napló); esszérészlet (pl. Füves könyv) és lírai alkotás (Halotti beszéd) alapján; az emigráns léthelyzet hatása. Ottlik Géza: Iskola a határon – sok szempontú regényértelmezés. A választott szerzıkhöz, mővekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. A tanuló − tisztában van az adott 20. századi szerzık életmővének jellegével; az alkotók helyével, szerepével a magyar irodalom történetében; − mőismereti minimum: Szabó Lırinc egy-két mőve, Weöres Sándor egy-két mőve; Pilinszky János Harmadnapon és még egy mőve; − választhat: Márai Sándor egy-két alkotása; Ottlik Géza egyik mőve; − a szerzık kapcsán alkalmassá válik a mőveikrıl szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére; memoriterek tolmácsolására. 3.2.1.1.43 Kulcsf Szerepvers, stílusutánzás, négysoros. ogalm ak/ fogal mak
Tematikai egység
Látásmódok – Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László 174
Órakeret E: 6
L: 4 Elızetes tudás
Képesség lírai, epikai mővek, drámák értelmezésére, önálló feldolgozására.
Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerzı- és mőválasztásokra, a választott mővek önálló feldolgozására, értelmezésére és a kapcsolatos vélemények megosztására. A tantárgyhoz (mőveltségterülethez) Annak felismerése, hogy az írói-költıi felelısség, szociáliskapcsolható fejlesztési társadalmi együttérzés változatos módon, mőfajban és tematikában szólalhat meg. feladatok Szerzık több szempontú bemutatása, életmővük jellege, szerepük a magyar irodalomban. Ismeretek/követelmények Illyés Gyula lírájának sajátosságai az Egy mondat a zsarnokságról és más mőve alapján (pl. Bartók, Koszorú); az irodalmi szociográfia mőfaja, l. Puszták népe (vagy részletek). Németh László egy regénye (pl. Iszony) vagy egy drámája (pl. II. József; A két Bolyai). Nagy László költıi világa, alkotásmódja (pl. népiesség, hosszúénekek, montázstechnika, képrendszer, portrévers, képvers) egy-két mőve alapján (pl. Himnusz minden idıben; Ki viszi át a szerelmet; József Attila!; Menyegzı). Örkény István groteszk látásmódja néhány egyperces novella és/vagy a Tóték alapján. A választott szerzıkhöz, mővekhez kapcsolódó fogalmi ismeretek. A tanuló − tisztában van az adott 20. századi szerzık életmővének jellegével; az alkotók helyével, szerepével a magyar irodalom történetében; − mőismereti minimuma: Illyés Gyula egy mőve; − továbbá választhat: Németh László egy mőve; Örkény István néhány mőve; Nagy László egy-két mőve; esszérészlet Illyés Gyula, Németh László mőveibıl; − a szerzık kapcsán alkalmassá válik a mőveikrıl szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére; memoriterek tolmácsolására. 3.2.1.1.44 Kulcsf Népi írók mozgalma, irodalmi szociográfia, portrévers, képvers, groteszk ogalm látásmód, egyperces novella. ak/ fogal mak
Tematikai egység Elızetes tudás
Portrék, látásmódok a kortárs irodalomból (választható szerzık, mővek)
Órakeret E: 6 L: 6
A 20. és 21. századi magyar irodalom tendenciái.
Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerzı- és mőválasztásokra, a választott mővek önálló feldolgozására, A tantárgyhoz értelmezésére és a kapcsolatos vélemények megosztására. (mőveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési Annak a belátása, hogy a kortárs törekvések megismerése segíti a körülöttünk levı világ megértését. feladatok Kortárs irodalom: a tájékozottság növelése, az eligazodás támogatása; a fogalmi mőveltség bıvítése. Kortárs alkotások 175
értelmezése, a mővekrıl szóló vélemények, elemzések mérlegelése. A kortárs irodalmi élet több szempontú bemutatása. Az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatásának új jelenségei. Ismeretek/követelmények Szemelvények a kortárs szépprózai alkotásokból, lírai mővekbıl, esszéirodalomból. A kortárs dráma és színház világa (egy választott mő elemzése). Irodalmi díjak és díjazottak (a Nobel-díjas Kertész Imre Sorstalanság címő regénye). Kortárs irodalmi élet. A választott szerzıkhöz, mővekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. A tanuló − tisztában van a kortárs irodalomból választott szerzık életmővének jellegével; az alkotók helyével, szerepével; − megismeri a kortárs irodalom néhány törekvését, sajátosságát, a posztmodern, digitális irodalom, hangoskönyv fogalmát; − választhat mőelemzést/mőajánlást egyéni olvasmányélményei alapján; − értelmez egy kortárs drámai alkotást (lehetıleg megtekinti színházban/felvételrıl); − a szerzık kapcsán alkalmassá válik a mőveikrıl szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. − legalább egy szerzı 2-3 lírai vagy 1-2 epikai mővének értelmezése) 1980-tól napjainkig). 3.2.1.1.45 Kulcs Kortárs nyilvánosság, nyomtatott és internetes folyóiratok, hangoskönyv, fogal digitális közlés. mak/ fogal mak
Tematikai egység
Elızetes tudás
Az irodalom határterületei – a régió kulturális hagyományai
Órakeret E: 3 L: 3
Népköltészet, mőköltészet, alkalmi költészet. Szórakoztató irodalom, slágerszöveg.
Az esztétikai és mővészeti tudatosság alakítása, fejlesztése. Az irodalmiság változó fogalmának áttekintése, példákkal. Több A tantárgyhoz (mőveltségterülethez) szempontot érintı megbeszélés az ízlésrıl, annak kontextusairól, kapcsolható fejlesztési alakulásáról. A mővészet kultúraalkotó szerepének megfigyelése. Más kultúrák megismerésének igénye. feladatok A régió hagyományainak, mővészeti életének, emlékeinek megismerése. Ismeretek/követelmények A szórakoztató irodalom típusai, hatáskeltı eszközei és sajátos mőfajainak jellemzıi (pl. fantasy-irodalom, detektívregény, sci-fi, lektőr; dalszöveg). Az irodalom filmen; filmes feldolgozások. Film- és könyvsikerek, divatjelenségek. A régió kulturális hagyományai. A tanuló − tisztában van az irodalmiság változó fogalmával; − megérti az ízlés kontextuális függıségét; − alakul igénye és képessége az ízlés önálló fejlesztésére; 176
− fejlıdik médiatudatossága, esztétikai és mővészeti tudatossága; − választhat mőelemzést/mőajánlást egyéni olvasmány-élményei/filmélményei alapján; − a tárgykör kapcsán alkalmassá válik a jelenségekrıl/mővekrıl szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére.
177
3.2.1.1.46 Kulcsf Ízlés, értelmezés, szórakoztatás, populáris kultúra, kultusz, divat, irodalmi ogalm ismeretterjesztés, digitális kultúra, (filmes) adaptáció. Régió, regionalitás, ak/ hagyomány, folklór. fogal mak
A tanuló szóbeli és írásbeli kommunikációs helyzetekben megválasztja a megfelelı hangnemet, nyelvváltozatot, stílusréteget. Alkalmazza a mővelt köznyelv (regionális köznyelv), illetve a nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáit, képes felismerni és értelmezni az attól eltérı nyelvváltozatokat. Értı módon használja a tömegkommunikációs, illetve az audiovizuális, digitális szövegeket. Az értı, kritikus befogadásra is alapozva képes önálló szövegalkotásra néhány publicisztikai, audiovizuális és informatikai hátterő mőfajban, a képi elemek, lehetıségek és a szöveg összekapcsolásában rejlı közlési lehetıségek kihasználásával. Rendszeresen használja a könyvtárat, ide értve a különféle (pl. informatikai technológiákra épülı) információhordozók használatát is. Képes arra, hogy kellı problémaérzékenységgel, kreativitással és önállósággal igazodjon el az információk világában; értelmesen és értékteremtıen tudjon élni az önképzés lehetıségeivel. Bizonyítja szövegelemzési, szövegértelmezési jártasságát a tanult leíró nyelvtani, szövegtani, jelentéstani, pragmatikai ismeretek alkalmazásával; a szépirodalmi szövegek mellett képes szakmaitudományos, publicisztikai, közéleti (audiovizuális, informatikai alapú) A fejlesztés várt szövegek feldolgozására, értelmezésére is. Bizonyítja különféle eredményei a két szövegek megértését a szöveg felépítésére, grammatikai jellemzıire, évfolyamos témahálózatára, tagolására irányuló elemzéssel. ciklus végén A hivatalos írásmővek mőfajaiban képes önálló szövegalkotásra (pl. önéletrajz, motivációs levél). Képes olvasható, rendezett írásra. Képes szövegek kapcsolatainak és különbségeinek felismerésére, értelmezésére (pl. tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások, nem irodalmi és irodalmi szövegek, tények és vélemények összevetése), e képességek alkalmazására elemzı szóbeli és írásbeli mőfajokban. Alkalmazza az idézés szabályait és etikai normáit. Képes definíció, magyarázat, prezentáció, értekezés (kisértekezés) készítésére az olvasmányaival, a felvetett és tárgyalt problémákkal összefüggésben, maga is meg tud fogalmazni kérdéseket, problémákat. Bizonyítja a magyar nyelv rendszerének és történetének ismeretét, a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, stilisztikai-retorikai, helyesírási jelenségek önálló fölismerését, a tanultak tudatos alkalmazását. Átfogó ismerettel bír a nyelv és társadalom viszonyáról, illetve a nyelvi állandóság és változás folyamatáról. Anyanyelvi mőveltségének fontos összetevıje a tájékozottság a magyar nyelv eredetérıl, rokonságáról, történetének fıbb korszakairól; a magyar nyelv és a magyar mővelıdés kapcsolatának tudatosítása. Tudja alkalmazni a mővek mőfaji természetének, poétikai jellemzıinek megfelelı szövegfeldolgozási eljárásokat, megközelítési módokat. 178
Fel tudja ismerni a szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékeket, erkölcsi kérdéseket, álláspontokat, motivációkat, magatartásformákat, képes ezek értelmezésére, önálló értékelésére. Képes erkölcsi kérdések, döntési helyzetek megnevezésére, példával történı bemutatására, következtetések megfogalmazására. Részt vesz elemzı beszélgetésekben, ennek tartalmához hozzájárul saját véleményével. Képes az irodalmi mővekben megjelenı álláspontok azonosítására, követésére, megvitatására, összehasonlítására, eltérı vélemények megértésére, újrafogalmazására. Tájékozott az olvasott, feldolgozott lírai alkotások különbözı mőfajaiban, poétikai megoldásaiban, kompozíciós eljárásaiban. Képes tudásanyagának többféle szempontot követı megfogalmazására írásban a magyar és a világirodalom kiemelkedı alkotóiról. Meggyızıen be tudja mutatni a tanult stíluskorszakok, irányzatok sajátosságait. Képes a feldolgozott epikai, lírai és drámai mővek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszerő ismertetésére. Be tud mutatni mőveket, alkotókat a magyar és világirodalom korszakaiból, továbbá a kortárs irodalomból. Képes mővek közötti kapcsolatok, témák, fölismerése és értékelése, az evokáció, az intertextualitás példáinak bemutatására. Képes különbözı korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai szempontú értelmezésére, összevetésére. Képes memoriterek szöveghő tolmácsolására, kifejezı szövegmondásra.
MŐVÉSZETI ISMERETEK – DRÁMA ÉS TÁNC 9–11. évfolyam (Esti tagozat)
A dráma és tánc tanítása olyan mővészeti és mővészetpedagógiai tevékenység, amelynek célja az élményeken keresztül történı megértés, valamint a kommunikáció, a kooperáció, a kreativitás fejlesztése, az összetartozás érzésének erısítése. A dráma és tánc kreatív folyamata szolgálja a tanulók ön- és társismeretének gazdagodását, segíti az oldottabb és könnyebb kapcsolatépítést és kapcsolatfenntartást. A dramatikus és a mozgásos-táncos tevékenység gyakorlása és tanulása hozzájárul a nemzeti, helyi vagy a nemzetiségi hagyomány megismeréséhez, az önazonosság erısítéséhez, fontos szerepe lehet a közösségi tudat kialakításában. A tárgy közmőveltségi tartalmai, fejlesztési feladatai elsısorban tevékenységközpontú, gyakorlati képzés során sajátíthatók el. A tematikai egységekhez idıkeretek csak ajánlatként határozhatók meg, mivel a témák feldolgozása komplex gyakorlati tevékenységek keretében valósul meg. A feltüntetett tematikai egységek és közmőveltségi tartalmak megjelenése átfedi egymást, a tagolás csak a könnyebb áttekinthetıséget szolgálja, a feltüntetett óraszámajánlások az éves összóraszám vonatkozásában nyújtanak tájékoztatást. A tematikai egységek nem sorrendben, hanem a korosztály és a csoport adottságainak megfelelıen, a szaktanár döntése alapján dolgozhatók fel. 179
A dráma és tánc metodikájának, tematikájának felépítése a korosztálytól, a csoport adottságától és képzettségétıl, valamint a helyi nevelési-oktatási céloktól függıen különbözı lehet. A kerettanterv összességében az adott iskolaszakaszokra fogalmazza meg a fejlesztési tartalmakat a hozzárendelt óraszámokkal, amelyeknek csak a 90%-ára ad kötelezı tartalmat, míg a fennmaradó 10% szabad felhasználást biztosít a tervezés során. A tantárgy tanításának legfontosabb célja a színház- és drámatörténeti, a színház- és drámaelméleti ismeretek elsajátítása aktív, dramatikus tevékenységek alkalmazásával, a már meglévı formanyelvi, dramaturgiai, drámajátékos ismeretek rendszerezése, értelmezése, valamint a biztos kifejezıkészség kialakítása bármely egyéni vagy csoportos alkotótevékenység során. Fontos a megfelelı értelmezıi eszköztár elsajátítása, és annak tudatos és adekvát használata, illetve az eligazodás képességének megteremtése a kortárs kultúrában. A szaktanár döntése szerint meg kell teremteni a részvétel vagy közremőködés feltételét a produkciós munkában, illetve fel kell készülni az érettségi vizsgára. A dráma és tánc jellegénél fogva nagy szerepet játszik több fejlesztési területen meghatározott ismeretek elsajátításában, készségek kialakításában és képességek fejlesztésében. Az erkölcsi nevelés területén a tanuló a dráma és tánc tanulása során olyan kérdésekkel és problémákkal találkozik, amelyek segítenek számára eligazodni az ıt körülvevı világban. A tevékenységek során megtapasztalja, hogy cselekedeteiért és azok következményeiért viselt felelısséggel tartozik, fejlıdik igazságérzete. Ezzel a dráma és tánc hozzájárul a tanulók társadalmi beilleszkedésének elısegítéséhez. A nemzeti öntudat, hazafias nevelés területén megismer több különbözı népcsoporthoz kötıdı szokásrendszert vagy ünnepkörökhöz köthetı hagyományt, így felkelthetı érdeklıdése szőkebb és tágabb környezete kultúrája iránt, megtapasztalhatja ezek helyét Európa és a világ szokásvilágában, fontossá válhat számára a hagyományok megismerése és megırzése. Az állampolgárságra, demokráciára nevelés területén nyitottá válhat a társadalmi jelenségek iránt, ezek ábrázolására törekszik dramatikus tevékenységeiben is. Foglalkozik a kisebb és nagyobb közösségek sajátosságaiból eredı lehetıségekkel és korlátokkal. Fejlıdik önálló kritikai gondolkodása, elemzıképessége és vitakultúrája. Az önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése, valamint a felelısségvállalás másokért, önkéntesség területén képes az alkalmazkodásra és az érdekérvényesítésre. Életkorának megfelelıen megnyilvánul különbözı társas helyzetekben. Képes több szempontból is értékelni és drámajátékos tevékenységekben megmutatni egy-egy helyzetet. A megbeszéléseken önálló véleményt fogalmaz meg, tapasztalatot szerez önmaga és társai tevékenységének elemzı értékelésében, ugyanakkor képes mások munkájának elismerésére, tiszteletére is. A családi életre nevelés területén a feldolgozott történetek szereplıinek kapcsolatai, valamint életeseményeik elemzése a nevelı munka segítségére lehet. A testi és lelki egészségre nevelés területén megismeri a figyelem összpontosítására szolgáló különféle koncentrációs és lazító játékokat és tevékenységeket. A fenntarthatóság, környezettudatosság területén fejlıdik közvetlen és tágabb környezetének természeti és társadalmi értékei, annak sokszínősége iránti szenzibilitása. A kompetenciafejlesztés területén az anyanyelvi kommunikáció fejlesztésében az aktív tevékenységek folytán a dráma és tánc tantárgy jelentıs szerepet játszik. A tanuló részt vesz verbális és nem verbális kommunikációs játékokban, megtapasztalja az önkifejezés több formáját. Ezek segítségével képes érzéseinek és véleményének kifejezésére, valamint saját és mások tevékenységének értékelésére is. Fejlıdik a tiszta, érthetı, artikulált beszéd, a világos, adekvát nyelvhasználat területén.
180
A pályaorientáció területén dramatikus tevékenységek során különféle ismereteket szerez a különbözı szakmák, hivatások, életpályák lehetıségeirıl. A médiatudatosságra nevelés területén dramatikus tevékenységek során megismeri és képes alkalmazni a tömegkommunikációs médiumok különbözı mőfajait, a média eszköztárát. Emellett képes saját produkciós munkájának szcenikai, hangtechnikai, filmes stb. kivitelezésére, illetve képi, hangtechnikai rögzítésére. A tanulás tanulása területén képes saját tanulási stílusának, stratégiáinak kialakítására, fejleszti memóriáját, szóbeli, írásbeli, mozgásos, képi stb. kifejezésmódjait. A szociális és állampolgári kompetencia területén a tanuló lehetıséget kap más kultúrák sokszínőségének megismerésére. A dramatikus tevékenységek során gyakorolja a társainak való segítségnyújtást különféle megjeleníthetı élethelyzetekben. A közös munka folyamatában megtapasztalja, hogy kisebb és nagyobb közösségének mőködése az ı felelıssége is, a dramatikus tevékenység során, a mintha-helyzetek „gyakorlóterepén” felelısséget érez és vállal társaiért. Képes megfogalmazni véleményét és elfogadni mások érvelését. A kezdeményezıképesség és vállalkozói kultúra területén a tanulónak életkorának megfelelı helyzetekben, tapasztalatait felhasználva és azokra reflektálva, azokat újragondolva lehetısége van a mérlegelésre, döntéshozatalra és arra, hogy felmérje döntései következményeit – mindezt a dramatikus tevékenységek során a gyakorlatban, védett környezetben meg is tapasztalja. Ugyanakkor az esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség területén fejlıdik emocionális érzékenysége is, megismerkedik a befogadást és a kifejezést segítı játékokkal, dramatikus tevékenységekkel, a megjelenítés többféle (pl. verbális, mozgásos-táncos, vizuális) formájával. Képes színházi, táncszínházi, zenésszínházi alkotások értelmezı-elemzı befogadására. Érdeklıdése felkelthetı a kortárs kulturális élet, rendezvények iránt. Emellett a hatékony, önálló tanulás megalapozásaként részt vesz egész csoportos, kiscsoportos tevékenységekben, és vállal egyéni tevékenységeket is. Megtapasztalja saját készségeit és képességeit, felismerheti, miben kell még fejlıdnie.
181
9. évfolyam Éves óraszám: 36, heti óraszám: 1 óra. Tematikai egység Javaslat
Tematikai egység
Órakeret E: 1 óra A tanár által meghatározott formában, a tanulókkal egyeztetve. A tanulók teljesítményének mérése
Csoportos játék és megjelenítés
Órakeret E: 4 óra
Elızetes tudás
A kontextusnak megfelelı nyelvhasználat. A társak iránti bizalomérzet. A kommunikációs csatornák ismerete és alapszintő fejlesztése (vokális, verbális, nem verbális). A mozgáskultúra és a mozgásos kommunikáció alapfokú ismerete.
A tantárgyhoz (mőveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok
A tanulók önkifejezési készségének fejlesztése, megnyilatkozásaik bátorítása, együttmőködésük erısítése. A kommunikáció különbözı típusainak ismerete és a szituációhoz illı használata.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Koncentrációs és lazítógyakorlatok. Ön- és társismereti gyakorlatok (pl. ismerkedı és megismerı játékok, interakciós gyakorlatok). Páros, kiscsoportos és csoportos egyensúly- és bizalomgyakorlatok. Verbális és nem verbális kommunikációs gyakorlatok: szándékos és tudatos nyelvi választások, kifejezésmódok felismerése és használata dramatikus tevékenységekben. Egyéni jellemzık (pl. stílus, karakter, státusz, érzelem) ábrázolása nyelvi és gesztusnyelvi eszközökkel. A konkrét és absztrahált mozgás közötti különbség tudatosítása. Kulcsfogalmak/ fogalmak
Koncentráció, stílus, hangulat, érzelem.
Tematikai egység Elızetes tudás
Rögtönzés és együttmőködés
Órakeret E: 4 óra
Részvétel improvizációs munkában. Részvétel az improvizációk elemzı értékelésében, megvitatásában.
A tantárgyhoz A megismert munkaformák tudatos és kreatív alkalmazása. (mőveltségterülethez) A dramatikus tevékenységek elemzı megbeszélése, önálló kapcsolható fejlesztési véleményalkotás. feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Improvizáció a tanár által megadott téma vagy fogalom, cselekményváz (jelenetváz) alapján. 182
Némajátékos és szöveges improvizációk (pl. mozdulatra, hangeffektusokra, tárgyakkal), szituációs játékok (pl. befejezetlen történetre, fotóra, filmre, képzımővészeti alkotások reprodukcióival, a szereplık jellegzetes vonásainak megadásával). Spontán és elıkészített mozgásos improvizáció adott zene, téma, mővészeti alkotás vagy fogalom stb. alapján. Rövid, mozgásos etődépítés és különféle feltételekre alapozó improvizációk (pl. versek által keltett hangulatokra épülı improvizációk, szimbolikus mozgásokból építkezı improvizációk, zenés etődök indulatok, hangulatok, érzelmek megadásával). Kulcsfogalmak/ Stílus, karakter, viszonyok, feszültség, státusz, kontraszt, harmóniadiszharmónia, fokozás, variáció, arányosság, hatás. fogalmak
Tematikai egység Elızetes tudás A tantárgyhoz (mőveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok
A dráma és a színház formanyelvének tanulmányozása
Órakeret E: 7 óra
Az alapvetı színházi mőfajok felismerése. A színház egyes jelentésteremtı eszközeinek felismerése. Különféle színházi korszakok, stílusok és mőfajok felismerése és jellegzetességeik megfogalmazása. A színház és dráma jellemzı mőfaji jegyeinek azonosítása. Alapszintő dramaturgiai fogalomkészlet használata.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Dramatikus tevékenység: különbözı formanyelvi elemek összefőzése, egymásra építése a kívánt tartalom kifejezése érdekében. A színpadi hatáselemek, egyes színházi stílusok, színházi mőfajok jellemzı jegyeinek azonosítása és alkalmazása saját dramatikus tevékenységekben. Különbözı dramatikus és színházi tevékenységek alkalmazása az improvizációkban és jelenetekben, a figurateremtés folyamatában. A dramatikus tevékenységek megbeszélése során a dramatikus eszközök és a színházi formanyelv elemeinek értelmezése a tanult szakkifejezések alkalmazásával. Alkotó jellegő részvétel a közösség és a szaktanár közös igénye szerint a nyilvánosság (elsısorban saját közönség) számára készített egyéni vagy közös produkcióban (megismerkedés a felkészülés lépéseivel, a próbafolyamattal, produkció lebonyolításával). Kulcsfogalmak/ Sőrítés, feszültség, fókusz, szimbólum. fogalmak
Tematikai egység
Elızetes tudás
Történetek feldolgozása
Órakeret E: 7 óra
Részvétel történetek, élmények dramatikus feldolgozásában. Mővészeti alkotások megjelenítésen keresztül történı feldolgozása.
183
Érdeklıdés felkeltése a kultúrtörténet, történelem iránt. A tantárgyhoz (mőveltségterülethez) Dramatikus eszközök tudatos alkalmazása események, mővészeti kapcsolható fejlesztési alkotások feldolgozásában, megjelenítésében. feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Jeles alakokhoz, eseményekhez, korszakokhoz tartozó élethelyzetek feldolgozása dramatikus tevékenységekkel. Irodalmi mővek részleteinek vagy egészének feldolgozása drámás eszköztár/dramatikus tevékenységek alkalmazásával. Különbözı mővészeti ágakhoz tartozó mőalkotások irodalmi és/vagy filmes és/vagy dramatikus és/vagy mozgásos adaptációja. Mindennapi történetek, érzések, élmények feldolgozása drámajátékos tevékenységformákkal. A célirányos helyzetértékelési és döntési képesség fejlesztése a történetek feldolgozása során. Kulcsfogalmak/ Dramatizálás, szituáció, motiváció, történet, cselekmény, adaptáció. fogalmak
Tematikai egység
Elızetes tudás
Megismerı- és befogadóképesség
Órakeret E: 8 óra
Különbözı mővészeti alkotások dramatikus tevékenységen keresztül történı feldolgozása. Színház- és drámatörténeti ismeretek iránti érdeklıdés felkeltése. A dramatikus néphagyományok alapfokú ismerete. Színházi elıadások megtekintése alapján a befogadó/értelmezı képességek fejlesztése. Egyes történelmi táncok, társastáncok felismerése.
Színházi elıadások elemzése színházi fogalmak alkalmazásával. A tantárgyhoz (mőveltségterülethez) Elıadások dramatikus eszközökkel történı feldolgozása. kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Különbözı színházi irányzatokat képviselı elıadások (hivatásos vagy amatır színházi társulat elıadása, annak hiányában gyermek- vagy diákszínjátszó csoportok elıadásainak) megtekintése. Elıadások elemzése az élmények befogadását elısegítı dramatikus tevékenységformákkal. A színészi, rendezıi, dramaturgiai és egyéb tervezıi munka alapszintő elemzése. Színház- és drámaelméleti ismeretek megalapozása a látott elıadásokhoz kapcsolódóan (pl. a drámai mőnem jellegzetességei, dramaturgiai alapfogalmak, a színházmővészet összmővészeti sajátosságai). Egyszerőbb tánc- és mozgásszínházi mőfajok felismerése. Kulcsfogalmak/ Dramaturgiára, szcenikára, színészi játékra vonatkozó legfontosabb alapfogalmak a szaktanár választása szerint. fogalmak
184
Órakeret E: 4 óra
Tematikai egység
Szabadon felhasználható órakeret
Javaslat
Az elızı témakörökben tárgyalt ismeretek elmélyítése, a más mővészeti ágakhoz köthetı kapcsolódási pontok felismerése, értelmezése.
Tematikai egység Javaslat
Órakeret E: 1 óra A tanár által meghatározott formában, a tanulókkal egyeztetve. A tanulók teljesítményének mérése
A tanulók képessé válnak a pontos önkifejezésre, a mások elıtti megnyilatkozásra és együttmőködésre. A fejlesztés várt Növekvı intenzitással és mélységgel vesznek részt szerepjátékokban, eredményei az csoportos improvizációkban. évfolyam végén Tudatosan és kreatívan alkalmazzák a megismert munkaformákat. Képessé válnak a megismert dramaturgiai fogalomkészlet használatára. Képesek színházi elıadások dramatikus eszközökkel történı feldolgozására.
10. évfolyam Éves óraszám: 36, heti óraszám: 1 óra. Tematikai egység/ Javaslat
Tematikai egység
Elızetes tudás
Órakeret E: 1 óra A tanár által meghatározott formában, a tanulókkal egyeztetve. A tanulók teljesítményének mérése
Csoportos játék és megjelenítés
Órakeret E: 4 óra
A tanulók önkifejezési készségének fejlesztése, megnyilatkozásaik bátorítása, együttmőködésük erısítése. A kommunikációkülönbözı típusainak ismerete és a szituációhoz illı használata.
A tantárgyhoz (mőveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok
A figyelemtartás idejének növelése, figyelemmegosztás fejlesztése. Ön- és társismeret érzékenyítése. Stílusok jellemzıinek megismerése, beszédstílusok alkalmazása. Mozgásstílusok felismerése, ábrázolása. A tanulók egyéni fejlıdésének elısegítése.
185
Ismeretek/fejlesztési követelmények A figyelemmegosztás fejlesztésére irányuló gyakorlatok. A figyelemtartás idejének növelésére irányuló gyakorlatok. Összetett memóriagyakorlatok. Ön- és társismeret fejlesztése, a megismerı, felismerı képesség fejlesztése. Összetett kommunikációs és beszédfejlesztı gyakorlatok. A tánc- és mozgásszínházi technikák alapjai. Fizikai koncentrációt, testtudatot fejlesztı gyakorlatok. Csoportos együttmőködést igénylı mozgásgyakorlatok. Kulcsfogalmak/ fogalmak
Stílus, karakter, harmónia-diszharmónia, fokozás.
Tematikai egység
Elızetes tudás
A tantárgyhoz (mőveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok
Rögtönzés és együttmőködés
Órakeret E: 4 óra
A megismert munkaformák tudatos és kreatív alkalmazása. A dramatikus tevékenységek elemzı megbeszélése, önálló véleményalkotás Különbözı konkrét és metaforikus kifejezésformák alkalmazása improvizációkban. Stílusok alkalmazása saját megjelenítések során. Történetek megjelenítése mozgásokkal, mozgásos improvizációval.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Improvizáció a megismert kifejezési formák összefőzésével és/vagy alkalmazásával. Különféle konkrét és metaforikus kifejezıeszközök tudatos alkalmazása dramatikus tevékenységek során. Improvizáció a megismert színházi stílusok elemeinek alkalmazásával (pl. realista, jelzéses, túlzó játékstílus eszközeinek alkalmazásával). Mozgássor tervezése, mozgásos improvizáció. Gyakorlatok a konkrét és stilizált mozdulatok közötti különbség érzékeltetésére. A csoport vagy a szaktanár választása szerint produkciós tevékenység (pl. egyéni vagy közös daléneklés, versek, drámai mővek vagy epikai mővek egyéni vagy csoportos elıadása, szerkesztett játékok színrevitele). Közremőködés egyéb produkciós munkában (pl. szcenika, zene, hangtechnika, dramaturgia, képi rögzítés). Kulcsfogalmak/ Realista, a jelzéses és a túlzó játékstílus, metaforikus kifejezıeszközök, konkrét és stilizált mozgás. fogalmak
Tematikai egység
Elızetes tudás
A dráma és a színház formanyelvének tanulmányozása
Órakeret E: 7 óra
Különféle színházi korszakok, stílusok és mőfajok felismerése és jellegzetességeik megfogalmazása. A színház és dráma jellemzı mőfaji jegyeinek azonosítása. Alapszintő dramaturgiai fogalomkészlet használata. 186
Színházi mőfajok és stílusok tanulmányozása. A tantárgyhoz (mőveltségterülethez) Ismerkedés a különbözı színházi irányzatokat képviselı elıadások kapcsolható fejlesztési sajátosságaival. feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Színházi mőfajok és stílusok tanulmányozása: a történeti mőfajok és napjaink színházi mőfajai; az egyes színházi stílusok jellemzı jegyeinek, kifejezıeszközeinek felismerése a látott elıadásokban. Ismerkedés a különbözı színházi irányzatokat képviselı elıadások sajátosságaival. Kulcsfogalmak/ Színházi mőfajok (pl. komédia, tragédia, bohózat), zenés, mozgás- és fogalmak táncszínházi mőfajok, posztmodern.
Tematikai egység
Elızetes tudás
Történetek feldolgozása
Órakeret E: 7 óra
Érdeklıdés felkeltése a kultúrtörténet, történelem iránt. Dramatikus eszközök tudatos alkalmazása események, mővészeti alkotások feldolgozásában, megjelenítésében.
Színházi stílusok alkalmazása improvizációkban. A tantárgyhoz (mőveltségterülethez) Történetek megjelenítése különféle színházi formanyelveken. kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Improvizációk különféle színházi stílusok elemeinek alkalmazásával. Történetek megjelenítése megközelítése a megismert színházi eszközökkel. Különbözı mővészeti ágakhoz tartozó mővészeti alkotások (pl. irodalmi mővek, festmények, szobrok, zenemővek, filmek, fényképek vagy azok részleteinek) megközelítése a megismert színházi eszközökkel. Mozgásos improvizációk zene, szituáció, téma, szöveg vagy vizuális elemek felhasználásával. Kulcsfogalmak/ A szaktanár választása szerint. fogalmak
Tematikai egység Elızetes tudás
Megismerı- és befogadóképesség
Órakeret E: 8 óra
Színházi elıadások elemzése színházi fogalmak alkalmazásával. Elıadások dramatikus eszközökkel történı feldolgozása.
187
Színház- és drámatörténeti, színház- és drámaelméleti ismeretek a szaktanár döntése szerinti mennyiségben, a választott érettségi vizsgára való felkészülés függvényében. A tantárgyhoz (mőveltségterülethez) Tájékozottság kialakítása egyes kortársszínházi irányzatok kapcsolható fejlesztési területén. A társmővészetek szerepe a kortárs színházi elıadásokban. feladatok A színház összmővészeti jellegének megismerése. Egyes tánc- és mozgásszínházi formák ismerete. Ismeretek/fejlesztési követelmények Színház- és drámatörténeti, színház- és drámaelméleti ismeretek a szaktanár döntése szerint, pl. − A színház rituális gyökerei. − Az ókori dráma és színház (javasolt: pl. Szophoklész, Plautus). − Az angol reneszánsz dráma és színház, Shakespeare dramaturgiája (javasolt pl. Rómeó és Júlia, Szentivánéji álom, Hamlet). − A francia klasszicizmus drámája és színháza, Molière dramaturgiája, a jellem- és a helyzetkomikum (javasolt pl. A fösvény, Tartuffe). Ismerkedés napjaink világszínházi törekvéseivel. Összmővészeti sajátosságok; a mővészeti ágak viszonya a látott elıadásban. Különbözı kortársszínházi irányzatokat képviselı elıadások (hivatásos vagy amatır színházi társulat elıadása, annak hiányában gyermek- vagy diákszínjátszó csoportok elıadásainak) megtekintése. Elıadások elemzése. Tánc- és mozgásszínházi elıadások megtekintése. Kulcsfogalmak/ A szaktanár döntése szerinti színház- és drámatörténeti, színház- és drámaelméleti alapfogalmak: pl. hármas egység, tragikum, helyzet- és fogalmak jellemkomikum.
Tematikai egység Javaslat
Tematikai egység Javaslat
Órakeret E: 4 óra Az elızı témakörökben tárgyalt ismeretek elmélyítése, a más mővészeti ágakhoz köthetı kapcsolódási pontok felismerése, értelmezése. Szabadon felhasználható órakeret
Órakeret E: 1 óra A tanár által meghatározott formában, a tanulókkal egyeztetve. A tanulók teljesítményének a mérése
Ön- és társismeret fejlıdése. A fejlesztés várt Egyes színházi mőfajok, és stílusok jellemzıinek ismerete. eredményei az Egyes tánc- és mozgásszínházi formák ismerete. évfolyam végén Tájékozottság egyes kortársszínházi irányzatok területén. A szaktanár és a csoport döntése szerint részvétel alkotói 188
tevékenységben. A szaktanár döntése szerinti színház- és drámaelméleti, színház- és drámatörténeti ismeretek elsajátítása.
11. évfolyam Éves óraszám: 36, heti óraszám: 1 óra. Tematikai egység Javaslat
Órakeret E: 1 óra A tanár által meghatározott formában, a tanulókkal egyeztetve. A tanulók teljesítményének a mérése
Tematikai egység
Elızetes tudás
Színház- és drámaelmélet
Órakeret E: 7 óra
Színházi mőfajok és stílusok tanulmányozása. Ismerkedés a különbözı színházi irányzatokat képviselı elıadások sajátosságaival.
A színházmővészet és a dráma szaknyelvének (esztétikai, dramaturgiai, illetve irodalom- és színházelméleti fogalmak) értı A tantárgyhoz alkalmazása. (mőveltségterülethez) Mővészeti alkotások (pl.: drámairodalom, színházi elıadások kapcsolható fejlesztési élıben és felvételrıl) értı elemzése. feladatok A mőnemek, a mőfajok általános jellemzıi alapján történı összehasonlítási képesség kialakítása. A dráma és a színházmővészet kapcsolatrendszerének ismerete. Ismeretek/fejlesztési követelmények Színház- és drámaelméleti ismeretek: − A drámai mőnem sajátosságai. − A dráma szerkezeti felépítése. − Dramaturgiai és színházelméleti alapfogalmak. − A színházmővészet mint összmővészet sajátosságai (a különbözı mővészeti ágak eszközeinek használata, az elıadás vizuális és akusztikus eszközei). − Színházi mőfajok. − Színházi szakmák (pl. a színész, a rendezı, a dramaturg, a szcenikus, a koreográfus és alkotótársaik mővészete, az elıadás létrehozásához szükséges színházi mesterségek). − Az egyes színházi stílusok jellemzı jegyeinek felismerése. − Különbözı színházi irányzatokat képviselı elıadások megtekintése. A látott elıadások értı elemzése. Dialógus, monológ, konfliktus, feszültség, fordulat, késleltetés, jelenet, Kulcsfogalmak/ kép, szín, felvonás, szerkezet, történet, cselekmény, szituáció, szerep, fogalmak színpadi tér és színpadi idı, katarzis, tragédia, komédia, realista színjáték, zenés színház, tánc- és mozgásszínház.
189
Tematikai egység
Elızetes tudás
Színház- és drámatörténet
Órakeret E: 8 óra
Színház- és drámatörténeti, színház- és drámaelméleti ismeretek a szaktanár döntése szerinti mennyiségben, a választott érettségi vizsgára való felkészülés függvényében. Tájékozottság kialakítása egyes kortársszínházi irányzatok területén. A társmővészetek szerepe a kortárs színházi elıadásokban. A színház összmővészeti jellegének megismerése. Egyes tánc- és mozgásszínházi formák ismerete.
A színházmővészet és a dráma szaknyelvének értı alkalmazása. Színházi és drámai alkotások (pl.: drámairodalom, színházi elıadások élıben, felvételrıl, képrıl) értı elemzése. A tantárgyhoz (mőveltségterülethez) A dráma- és színháztörténeti korszakok jelentıs alkotóinak, kapcsolható fejlesztési alkotásainak megismerése. A különbözı korszakok általános jellemzıi alapján történı feladatok összehasonlítási képesség kialakítása. A dráma és a színjáték mőfaji sajátosságainak vizsgálata és elhelyezése a dráma- és színháztörténet korszakaiban. Ismeretek/fejlesztési követelmények Egyes színház- és drámatörténeti események, korszakok, alkotók, alkotások feldolgozása a szaktanár döntése szerint az alábbi témakörök alapján: − A XIX–XX. századi magyar színház és dráma: egy-egy korszakalkotó színházi mőhely (javasolt pl. Nemzeti Színház), néhány kiemelkedı drámaíró és mőveik (javasolt: pl. Katona József, Vörösmarty Mihály, Madách Imre, Molnár Ferenc, Örkény István), néhány jelentıs színész, rendezı (javasolt pl. Hevesi Sándor). − Realizmus és naturalizmus, Ibsen és az analitikus dráma. − Csehov és Sztanyiszlavszkij: a lélektani realizmus, a csehovi dramaturgia. − Brecht színháza és drámái: az epikus szerkezet, elidegenítési effektusok. − A XX. század meghatározó színházi irányzatai, jelentıs drámaírói: egy-egy meghatározó színházi irányzat és korszakalkotó színházi mőhely, néhány jelentıs színész, rendezı és kiemelkedı drámaíró és mővei. Napjaink legfontosabb színházi irányzatai és a kortárs drámairodalom. Kulcsfogalmak/ Romantika, realizmus és naturalizmus, elidegenítési effektus, abszurd, groteszk. fogalmak
190
Tematikai egység
Elızetes tudás
Drámajáték és improvizáció
Órakeret E: 7 óra
A drámajátékos tevékenységek tudatos használata, céljuk, fejlesztési feladataik ismerete. Részvétel csoportos tevékenységekben, irányító és irányított helyzetben. Részvétel a dramatikus tevékenységek elemzı megbeszélésében, önálló vélemény kialakítása és megfogalmazása. Színházi stílusok alkalmazása improvizációkban. Különbözı konkrét és metaforikus kifejezésformák alkalmazása improvizációkban.
A kommunikációs képesség, a hétköznapi és a mővészi önkifejezés fejlesztése. A tantárgyhoz (mőveltségterülethez) Helyzetfelismerı, alkalmazkodó és rögtönzı képesség fejlesztése. kapcsolható fejlesztési Színház- és drámaelméleti ismeretek alkalmazása gyakorlati tevékenységben. feladatok A karakter- és stílusteremtési képesség, a térérzékelés, mozgásos ügyesség és ritmusérzék fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Részvétel az ismeretek feldolgozását és az alkotó tevékenységet segítı dramatikus tevékenységekben (a szaktanár választása szerint): − Az alkalmazott dramatikus tevékenységek (drámajáték, kreatív gyakorlatok, improvizáció, tanítási dráma stb.) különbözı fajtáinak, eszközeinek, alkalmazási céljainak megismerése. − Fejlesztı és szinten tartó beszédgyakorlatok. − Koncentrációs, bemelegítı és lazítógyakorlatok. − Helyzetgyakorlatok. − Ritmusgyakorlatok. − Ön- és társismereti gyakorlatok. Improvizáció − Improvizáció a tanár által megadott téma vagy fogalom, cselekményváz (jelenetváz) alapján. − Improvizáció a megismert kifejezési formák összefőzésével, valamint színházi stílusok elemeinek alkalmazásával. − Mozgásos improvizáció tánc- illetve mozgásszínházi technikák alkalmazásával. A tánc- és mozgásszínházi technikák alkalmazása − Szituáció megfogalmazása állóképben és mozdulatsorral. − Történet szerkesztése és megjelenítése mozdulatsorral. Kulcsfogalmak/ Stílus, karakter, párhuzam, ellentét, sőrítés, harmónia-diszharmónia, fokozás, tér. fogalmak
Tematikai egység Elızetes tudás
Alapszintő színházi alkotómunka
Órakeret E: 8 óra
Az elsajátított dramatikus eszköztár felhasználása dramatikus és színházi jellegő tevékenységek során. 191
A koncentrált csapatmunka, az együttmőködés fejlesztése. Tudatos és irányított kifejezıkészség. A tantárgyhoz A karakterés stílusteremtési képesség, a térérzékelés, a mozgásos (mőveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési ügyesség és ritmusérzék. A beszédkészség, hallás és hangképzés fejlesztése. feladatok Lírai, epikai, drámai mővek elıadásához szükséges elemzési ismeretek. Ismeretek/fejlesztési követelmények Az alábbi tevékenységek közül válogatva a szaktanár és/vagy a tanulók döntése szerint: Vers-, próza- és monológmondás − A színpadi beszéd alapvetı kritériumainak ismerete és alkalmazása. − Egy-egy vers, próza vagy drámai monológ értelmezése, memorizálása, bemutatása. Egyéni vagy közös daléneklés − Egy-egy dal értelmezése, memorizálása, bemutatása. Szerkesztett játék − Szerkesztett játék létrehozása, bemutatása. − Jelenet, jelenetsor, elıadás tervezése, kivitelezése a különbözı színházi, bábszínházi, zenés, illetve tánc- és mozgásszínházi formák alkalmazásával. Alkotó közremőködés színházi elıadás létrehozásában, bemutatásában. Közremőködés a színházi elıadás egyéb produkciós munkáiban (szcenika, zene, hangtechnika, dramaturgia, koreográfia, képi rögzítés stb.). Kulcsfogalmak/ Elıadómővészet, vers- és monológmondás, szerkesztett játék, ünnepi mősor, diákszínházi elıadás. fogalmak
Tematikai egység Javaslat
Tematikai egység Javaslat
A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén
Órakeret E: 4 óra Az elızı témakörökben tárgyalt ismeretek elmélyítése, a más mővészeti ágakhoz köthetı kapcsolódási pontok felismerése, értelmezése. Szabadon felhasználható órakeret
Órakeret E: 1 óra A tanár által meghatározott formában, a tanulókkal egyeztetve. A tanulók teljesítményének a mérése
A tanuló reális önismerettel rendelkezik. Kommunikációs tevékenysége tudatos mind a hétköznapi, mind a mővészi önkifejezés során. Képes a koncentrált, önálló tevékenységre és csapatmunkára. Gondolkodásmódja alkalmas az alapszintő alkotótevékenységre. Ismeri a színházi és drámai formanyelv és dramaturgia alapjait, a korszakalkotó drámaírókat, illetve mőveiket, és képes azok értı befogadására. Ismeri a színháztörténet jelentıs alkotásait és alkotóit. 192
TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 9.-12. évfolyam (Esti tagozat) A középiskolai történelemtanítás céljai és feladatai az általános iskolában kialakított képességekre, ismeretekre épülnek. A történelmi tanulmányoknak jelentıs szerepük van a személyiségfejlesztésben. A történelmi források, események értelmezése olyan kompetenciák kialakulását teszik lehetıvé, amelyek által az egyén mint társas lény és állampolgár megtalálhatja helyét a társadalomban. A múltból a jelenbe vezetı kérdések megismerése segít a jelenkor politikai, gazdasági, társadalmi jelenségeinek megértésében. A történelem és a hozzá kapcsolódó mőveltségterületek e célok eléréséhez a szükséges tartalmat közvetítik. A történelmi oktatás meghatározó célja, hogy a hallgatók tudása ne szőküljön le pusztán a tények ismeretére, hanem problémaérzékenységgel, a tudás bıvítésének igényével, az önálló tanulási, tájékozódási módszerek ismeretével is együtt járjon. Csak így alakulhat ki az iskolai tanulmányokon túlmutató pozitív viszony a társadalomtudományokhoz. A történelem eseményei és a személyiségek tettei, a mővelıdéstörténet megismertetése közben mód nyílik az egyes korokban érvényre jutó értékrendek vizsgálatára, az erkölcsi kategóriák változásának, érvényesülésének vagy kiüresedésének bemutatására. A történelem megismerésében növekvı szerepet kell kapnia a média modern eszközeinek. A múlt sorskérdéseiben mai életünk problémái is megjelenhetnek. Elemzésük, megértésük megerısítheti az egyént a társadalomért, a kisebb közösségekért, az önmagáért vállalt felelıs magatartásban. Mindennek feltétele olyan kritikai szemléletmód kialakítása, amelynek segítségével a jelenben és a múltban is képes az összefüggések, az alternatívák meglátására és értékelésére. A középiskolai történelemtanítás a forráskezelés készségeinek fejlesztésében túllép az általános iskolai szinten. A középiskolai tanulmányok végére a hallgatóknak ismerniük kell a különbözı források kezelésének, elemzésének szabályait, a tudományos anyaggyőjtés alapelemeit. Feltétlen elérendı az alapvetı tájékozódás készsége könyvtárakban, kézikönyvekben, lexikonokban, atlaszokban, ismeretterjesztı folyóiratokban. A történelmi-társadalmi jelenségek ok-okozati viszonyai mindig összetettek. A hallgatóknak okok és következmények bonyolult hálójában kell értelmezniük és bemutatniuk az egyének és csoportok indítékait, választási lehetıségeit és kényszereit is. Mindennek feltétele az adott történelmi-társadalmi helyzet lényeges és lényegtelen jelenségeinek elhatárolása. A történelemtanítás reális képet alakítson ki a hallgatókban az egyének és csoportok szerepérıl az események alakulásában. Az ismeretszerzési és -feldolgozási képességek formálása elválaszthatatlan a kifejezıképességek fejlesztésétıl. A történelmi tanulmányaik során a hallgatóknak el kell jutniuk az események elbeszélésétıl, az elsıdleges és másodlagos források tartalmi ismertetésétıl, gondolatmenetük adatokkal együtt történı felidézésétıl a beszámolók és kiselıadások megtartásáig, a problémafelvetés, magyarázat, következtetés, érvelés szóbeli formáinak gyakorlati alkalmazásáig. Megfelelıen használva a történelem és a társtudományok legfontosabb fogalmait és kifejezéseit.
193
9-10. évfolyam Éves óraszám: Esti tagozat: 36 óra Levelezı tagozat: 36 óra Heti óraszám: Esti tagozat: 1 óra Levelezı tagozat: 1 óra
Tematikai egység Javaslat
A tanulók teljesítményének mérése
Órakeret E: 1 óra L: 1 óra
Az elızı évben szerzett ismeretek felelevenítése.
A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok minden tematikai egységre vonatkozóan Ismeretszerzési és -feldolgozási képességek
A forrásokban és feldolgozásokban található információk győjtése. Azonos eseményrıl, jelenségrıl készült különbözı forrásrészletek összehasonlítása. Különbözı típusú források elemzése, ellentétes felfogású forrásrészletek összehasonlítása, értelmezése, feldolgozása. A forrásokban fellelhetı leegyszerősítı vélemények kritikus értelmezése tanári rávezetéssel. A filmek, filmhíradók értelmezése. A média forrásértékének, jellegének felismerése, elemzése. A történelem tárgyi emlékeinek felismerése, értelmezése élıszóban vagy írásban. Eltérı álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások szövegében; az eltérések okainak vizsgálata. A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott korszakban. A történelem jelentıs személyiségei életútjának bemutatása. Kiemelkedı történelmi személyiségeik döntéseinek értékelése. A változás felismerése a történelemben: konkrét történelmi példák elemzése, okok, összefüggések keresése. Történelmi folyamatok, korszakok felismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa, KözépEurópa, Kelet-Európa) megkülönböztetése. Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése források alapján. A különbözı fejlıdési régiók megkülönböztetése, összehasonlítása. Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztı folyóiratokban és az internet valamely magyar nyelvő keresıprogramjában. 3.2.1.1.46.1.1.1 Kifejezıképességek A történelem meghatározó jelentıségő történelmi személyiségeinek szerepének értékelése. A korszakokra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. A történelmi fogalmak magyarázata. Érvelési technikák ismerete és alkalmazása szóban és írásban. Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (élıszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak stb.) ötvözésével. Egy-egy elıre megadott kérdés kapcsán saját vélemény megfogalmazása, kifejtése. Egyes témák nyomon követése a sajtóban és a tömegkommunikáció egyéb területein (pl. az EU-csatlakozás). Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások felismerése és bemutatása. Szemléletes diagramok és grafikonok készítése gazdasági, társadalmi, demográfiai folyamatokról. Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági és 194
társadalomtörténeti adatok bemutatásához. Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság javítási elveiben és módszereiben. Jegyzetek készítése elıre megadott szakirodalmi részletek alapján, kiselıadások készítése. Kivonat készítése rövidebb (4-5 oldal) tudományosismeretterjesztı szövegrészletrıl, feleletterv készítése megadott témáról. A történelem tárgyi emlékeinek felismerése, azok bemutatása élıszóban. Tájékozódás az időben
Fontosabb folyamatok vagy jelenségek idırendjének összeállítása. Idırendi táblázat készítése Az idıben való jártasság bemutatása élıbeszédben, írásban és a térképen. A térben és idıben játszódó események közötti kapcsolat felismerése. Idırendi táblázatok és térképek összehasonlítása, rajzok és térképek készítése. Az egyetemes és a magyar kronológiák használata. Tájékozódás a térben Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása a szaktanár útmutatása alapján. Történelmi helyek azonosítása mai térképeken.
Tematikai egység
Magyarország újjászervezıdése a Habsburg Birodalom keretei között (1711–1790)
Elızetes tudás
A korábbi iskolai tanulmányok során szerzett ismeretek felelevenítése.
Órakeret E: 5 óra L: 5 óra
Ismeretek Demográfiai változások, az etnikai arányok átalakulása. Gazdaság és társadalom a XVIII. sz. Magyarországán. A felvilágosult abszolutizmus és a rendek. A magyar királyság a Habsburg Birodalomban. Mővelıdés, egyházak, iskolák. Kronológia: 1722–1723, 1740–1780, 1767, 1777, 1780–1790. Személyek: III. Károly, Mária Terézia, II. József, Kaunitz. Fogalmak: Kulcsfogalmak/ Helytartótanács, betelepítés, kettıs vámrendszer, vallási türelem, állandó hadsereg, mágnás, kötelezı állami oktatás, úrbéri rendezés, pátens, fogalmak nyelvrendelet, „kalapos király”, Pragmatica Sanctio, osztrák örökösödési háború, hétéves háború, „fordított Canossa-járás”, jobbágyrendelet. Topográfia: Határırvidék, Bánát.
Tematikai egység
A polgárosodás kezdetei (1790–1847) és forradalom és szabadságharc Magyarországon (1848–1849) 195
Órakeret E: 6 óra
L: 6 óra Elızetes tudás
A korábbi iskolai tanulmányok során szerzett ismeretek.
196
Ismeretek Új elemek a gazdaságban. Az átalakuló társadalom. A francia forradalom és a napóleoni háborúk hatása Magyarországra. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás, nemzetiségi kérdés. A reformkori mővelıdés, kultúra. Polgári forradalom Magyarországon 1848 március– április. A forradalom belsı és külsı feltételei, problémái. A nemzeti önvédelem megszervezése és a tavaszi hadjárat. A szabadságharc befejezı szakasza és veresége. Kronológia: 1795, 1825, 1830, 1832–36, 1844, 1847. 1848. III. l5., IV. 11., IX. 29., 1849. IV. 6., IV. l4., V. 21., VIII. 13., X. 6. Személyek: Martinovics, Hajnóczy, Kazinczy, Kölcsey, Deák, Eötvös, Kossuth, Batthyányi Lajos, Széchenyi István, Wesselényi, I. Ferenc, Jókai, Petıfi, Görgey, Klapka, Bem, Damjanich, Jelačić, Windischgraetz, Haynau. Kulcsfogalmak/ Fogalmak: fogalmak Magyar jakobinus, reform, polgári átalakulás, cenzúra, államnyelv, örökváltság, közteherviselés, érdekegyesítés, védıvám , márciusi ifjak, nemzetırség, népképviseleti országgyőlés, felelıs kormány, jobbágyfelszabadítás, választójog, függetlenség, nemzetiségi törvény Topográfia: Pest-Buda, Fiume, Vaskapu, Pákozd, Kápolna, Isaszeg, Komárom, Segesvár, Arad.
Tematikai egység Elızetes tudás
A nemzetállamok és az imperializmus kora, a dualizmus Magyarországa (1849–1914) A korábbi iskolai tanulmányok során szerzett ismeretek. Ismeretek
Gazdasági és társadalmi változások, a második ipari forradalom. Az egységes Olaszország és Németország kialakulása. Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban. A „keleti kérdés” és a Balkán. Az orosz reformkísérletek. Gyarmatosítás: a brit gyarmatbirodalom. Hatalmi viszonyok, katonai-politikai szövetségek a századfordulón. A munkásság politikai erıvé szervezıdése. A megtorlás, a Bach-rendszer. A kiegyezés. Gazdasági és társadalmi fejlıdés a dualizmus korában. Társadalmi csoportok életformái, népesség, nemzetiség. A városiasodás. A tudományos és mővészeti élet fejlıdése. A kiegyezés rendszerének belsı ellentmondásai. Kulcsfogalmak/ Évszámok: 197
Órakeret E: 6 óra L: 6 óra
fogalmak
1853–56, 1861, 1861–65, 1866, 1870, 1871, 1882, 1904, 1905, 1907, 1849. október 6., 1867, 1868, 1875–90, 1896. Személyek: III. Napóleon, I. Miklós, Cavour, Garibaldi, Bismarck, Viktória királynı, II. Vilmos, Lenin, Lincoln. Ferenc József, Haynau, Bach, Deák Ferenc, Andrássy Gyula, Tisza Kálmán, Baross Gábor, Tisza István, Jászi Oszkár. Topográfia: USA, Krím-félsziget, Piemont, Olasz Királyság, Német Császárság, Szuezi-csatorna, Panama-csatorna, Elzász-Lotaringia, Románia, Szerbia, Bulgária, Bosznia-Hercegovina, Budapest, Osztrák–Magyar Monarchia. Fogalmak: Internacionálé, keresztényszocializmus, szociáldemokrácia, centrum, periféria, részvénytársaság, monopólium, középosztály, dualizmus.
Tematikai egység Elızetes tudás
Az elsı világháborútól a nagy gazdasági válságig (1914–1929)
Órakeret E: 6 óra L: 6 óra
A korábbi iskolai tanulmányok során szerzett ismeretek. Ismeretek
Az elsı világháború kirobbanása, jellege, története. Az oroszországi politikai változások, bolsevik hatalomátvétel, a bolsevik ideológia és propaganda, a Szovjetunió létrejötte. A Párizs környéki békék, a versailles-i békerendszer fontosabb pontjai. Gazdaság és a társadalom új jelenségei (pl.: a nıi emancipáció, motorizáció). Magyarország részvétele az elsı világháborúban. Az ıszirózsás forradalom. Kísérlet a kommunista diktatúra megteremtésére: a Tanácsköztársaság. A trianoni béke, hatása a gazdaságra, társadalomra, az etnikai viszonyokra. A határon túli magyarság sorsa. A Horthy-rendszer kialakulása és konszolidációja. A Horthy-rendszer társadalma és a revíziós külpolitika. A mővelıdési viszonyok. Az életmód változásai. Évszámok: 1914–18, 1917, 1919, 1922, 1925. 1914. július 2., 1918.október 31., 1918. november 3., 1919. március 21., 1920. , június 4., 1921–31, 1927 Személyek: Kulcsfogalmak/ Ferenc Ferdinánd, Sztálin, Trockij, Wilson, Clemenceau, Lloyd George, Stresemann, Mussolini fogalmak gróf Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, gróf Teleki Pál, gróf Bethlen István, Klebelsberg Kunó, Nagyatádi Szabó István, Peyer Károly. Topográfia: Szarajevó, Marne, Somme, Szentpétervár, Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, Doberdó, Isonzó, trianoni Magyarország, Piave, Versailles, 198
Csehszlovákia, Lengyelország, balti államok, Curzon-vonal Fogalmak: Villámháború – állóháború, ultimátum, központi hatalmak, pacifizmus, szovjet, fasizmus, korporatív állam, egypártrendszer, kommunizmus, kollektivizálás, GULAG, kisantant, kisebbségvédelem, ıszirózsás forradalom, etnikai és történeti elv, proletárdiktatúra, Tanácsköztársaság, vörös- és fehérterror, numerus clausus, antiszemitizmus, irredentizmus, revízió, társadalombiztosítás, konszolidáció.
Tematikai egység
A tantárgyhoz (mőveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok
Társadalomismeret
Órakeret E: 7 óra L: 7 óra
Reális önismeret és önértékelés, a másik ember személyiségének tisztelete és megértése. Törekvés erısítése az életvitel tudatos alakítására. Világos kép kialakítása a tanulókban az általuk betöltött státusok szerepkészleteirıl. A társadalmi tér- és idıszemlélet fejlesztése. Olyan képességek és attitődök fejlesztése, melynek birtokában a tanulók képesek lesznek állampolgári jogaik gyakorlására. A nemzeti tudat erısítése. Törekvés erısítése az elıítéletes magatartás következetes elutasítására. Azoknak a kapcsolódási pontoknak a megismertetése, melyek Magyarországot Európával összekötik. Az etika alapfogalmainak megismertetése. Érvelés az ember kilétérıl, a jó és rossz mibenlétérıl, az erényekrıl folytatott vitákban; saját maga és környezete számára a helyes cselekedet alapelveinek megfogalmazása.
Ismeretek
Követelmények
A MAI MAGYAR TÁRSADALOM: Társadalmi csoportok – társadalmi mobilitás A társadalom rétegzıdése és térbeli szerkezete Gazdagság és szegénység Nemzeti és etnikai kisebbségek
A tanuló tudja rendszerezni, elemezni az információt, következtetéseket levonni; legyen képes érvelni álláspontja mellett és megérteni mások álláspontját; legyen képes szemelvények önálló feldolgozására szóban és írásban; legyen képes megfontolt, tárgyilagos véleményalkotásra, esetleg véleményváltoztatásra is; tudjon beszámolni saját tapasztalatairól vagy tömegkommunikációs eszközökbıl szerzett ismereteirıl, és legyen képes értékelni azokat; ismerje a társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretekhez kapcsolódó általános és konkrét fogalmakat; legyen tisztában a
SZOCIALIZÁCIÓ ÉS TÁRSADALMI DEVIANCIÁK (öngyilkosság, bőnözés, alkoholizmus, vandalizmus, idegengyőlölet, kábítószer) A szocializáció fogalma, tartalma és színterei Problémák a szocializáció folyamatában AZ ISKOLA VILÁGA A mőveltség társadalmi szerepe Közoktatás – szakoktatás – felsıoktatás
199
A mővelıdés iskolán kívüli formái és színterei demokratikus gondolkodási és magatartási Az iskolán kívüli mővelıdésben, képzésben mintákkal. részt vevık érdekérvényesítési lehetıségei A POLITIKA VILÁGA A politika fogalma Diktatúra és demokrácia Az érdekérvényesítés különféle módjai Tömegkommunikáció és politika. Rendszerváltás Magyarországon A hazai pártok általános jellemzıi Érdek-képviseleti szervezetek és nyomásgyakorló csoportok A közvélemény-kutatás Kulcsfogalmak/ Társadalmi mobilizáció, szocializáció, társadalmi rétegzıdés, politika, párt, pártrendszer, média, tömegkommunikáció. fogalmak
Tematikai egység
Javaslat
Tematikai egység
Javaslat
A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén
Szabadon felhasználható órakeret
Órakeret E: 4 óra L: 4 óra
a) Múzeumlátogatás. b) A régészek munkája (ásatások látogatása). c) Projektfeladat.
A tanulók teljesítményének a mérése
Órakeret E: 1 óra L: 1 óra
1. A tanulók éves teljesítményének értékelése (portfólió) 2. Hagyományos írásbeli/szóbeli vizsgafeladatok
A tanulók legyenek képesek a források és a tankönyvi szöveg egybevetésére. Tudjanak bibliográfiákat készíteni az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával kiselıadások, vitaindítók céljára. Tudjanak felépített feleletet adni a tanult témákról. Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb ismert és új ismerethordozókat értelmezni élıszóban, rövid felkészülés után. Tudjanak méréseket készíteni a térképen önállóan vagy szaktanári segítséggel (lakosságszám, népsőrőség, gazdasági fejlettség). Tudják a térképen ábrázolt jelenségeket beépíteni szóbeli és írásbeli feladatok megoldásába.
200
12. évfolyam Éves óraszám: Esti tagozat: 31 óra Levelezı tagozat: 31 óra Heti óraszám: Esti tagozat: 1 óra Levelezı tagozat: 1 óra
Tematikai egység Javaslat
A tanulók teljesítményének mérése
Órakeret E: 1 óra L: 1 óra
Az elızı évben szerzett ismeretek felelevenítése.
A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok minden tematikai egységre vonatkozóan Ismeretszerzési és -feldolgozási képességek
A forrásokban és feldolgozásokban található információk győjtése. Azonos eseményrıl, jelenségrıl készült különbözı forrásrészletek összehasonlítása. Különbözı típusú források elemzése, ellentétes felfogású forrásrészletek összehasonlítása, értelmezése, feldolgozása. A forrásokban fellelhetı leegyszerősítı vélemények kritikus értelmezése tanári rávezetéssel. A filmek, filmhíradók értelmezése. A média forrásértékének, jellegének felismerése, elemzése. Nemzetközi szerzıdések, szövetségi megállapodások, nemzetközi szervezetek alapokmányainak elemzése. A történelem tárgyi emlékeinek felismerése, értelmezése élıszóban vagy írásban. Eltérı álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások szövegében; az eltérések okainak vizsgálata. A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott korszakban. A történelem jelentıs személyiségei életútjának bemutatása. Kiemelkedı történelmi személyiségek döntéseinek értékelése. Történelmi folyamatok, korszakok felismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa, KözépEurópa, Kelet-Európa) megkülönböztetése. Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése források alapján. A különbözı fejlıdési régiók megkülönböztetése, összehasonlítása. Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztı folyóiratokban és az internet valamely magyar nyelvő keresıprogramjában. Tematikus bibliográfiák készítése az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával. 3.2.1.1.46.1.1.2 Kifejezıképességek A történelem meghatározó jelentıségő történelmi személyiségeinek szerepének értékelése. A korszakokra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. A történelmi fogalmak magyarázata. Érvelési technikák ismerete és alkalmazása szóban és írásban. Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (élıszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak stb.) ötvözésével. Egy-egy elıre megadott kérdés kapcsán saját vélemény megfogalmazása, 201
kifejtése. Elıadás készítése (meghatározott terjedelemben) történeti témákról segédeszközök felhasználásával. Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások felismerése és bemutatása. Szemléletes diagramok és grafikonok készítése gazdasági, társadalmi, demográfiai folyamatokról. Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági és társadalomtörténeti adatok bemutatásához. Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság javítási elveiben és módszereiben. Jegyzetek készítése elıre megadott szakirodalmi részletek alapján, kiselıadások készítése. Tájékozódás az időben
Fontosabb folyamatok vagy jelenségek idırendjének összeállítása. Idırendi táblázat készítése Az idıben való jártasság bemutatása élıbeszédben, írásban és a térképen. A térben és idıben játszódó események közötti kapcsolat felismerése. Idırendi táblázatok és térképek összehasonlítása, rajzok és térképek készítése. Az egyetemes és a magyar kronológiák használata. Tájékozódás a térben
Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása a szaktanár útmutatása alapján. Történelmi helyek azonosítása mai térképeken. Sematikus rajz készítése egy-egy történeti táj egységeirıl. Tematikus történelmi térképek adatainak összehasonlítása (pl. gazdasági fejlıdés, népsőrőség, nemzetiségi összetétel változása).
Tematikai egység
A nagy gazdasági válságtól a második világháború végéig. Magyarország a két világháború között (1929–1945)
Elızetes tudás
A korábbi iskolai tanulmányok során szerzett ismeretek felelevenítése.
Órakeret E: 6 óra L: 6 óra
Ismeretek Az olasz fasizmus ideológiája és a fasiszta párt hatalomra jutása Az 1929-33-as világgazdasági válság. Válságkezelés az USA-ban. A nemzeti szocializmus ideológiája, a náci párt hatalomra jutása és a náci diktatúra jellemzıi. A sztálini diktatúra a 30-as években. A második világháború fı eseményei, fordulópontjai. A szövetségesek gyızelme. A megosztott Európa. Gazdasági válság és jobbratolódás a magyar belpolitikában. Magyarország háborús részvétele a II. világháborúban. A Kállay-kormány politikája. A német megszállás. A holokauszt Magyarországon. A sikertelen kiugrás. A nyilas hatalomátvétel. Magyarország szovjet felszabadítása és megszállása. Évszámok: 1929, 1933, 1936, 1938, 1939. szeptember 1., 1941. június 22., 1944. Kulcsfogalmak/ június 6., 1945. május 8., augusztus 6., szeptember 2. 1938. november 2., 1939. március 15., 1940. augusztus 30., 1941 .június 26., 1943. január, fogalmak 1944. március 19., 1944. október 15., 1944. december 21., 1945. április. Személyek: 202
Keynes, Roosevelt, Hitler, Göring, Churchill, Rommel, Montgomery, Zsukov, Eisenhower, De Gaulle, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Gömbös Gyula, Bárdossy László, Kállay Miklós, Szálasi Ferenc, Dálnoki Miklós Béla Topográfia: Brit Nemzetközösség, Szlovákia, Leningrád, Pearl Harbor, Midway, Sztálingrád, Auschwitz, Hirosima, El-Alamein, Kurszk, Normandia, Felvidék, Újvidék, Kárpátalja, Voronyezs, Don-kanyar. Fogalmak: Tızsde, túltermelési válság, New Deal, tervgazdálkodás, totális diktatúra, nemzetiszocializmus, Berlin–Róma tengely, Anschluss, koncentrációs tábor, népirtás, holokauszt, partizán, totális háború, antifasiszta koalíció. Népi-falukutató mozgalom, nyilasmozgalom, nyilas puccs, zsidótörvény, fegyveres semlegesség, hadigazdaság, „hintapolitika”, „kiugrás”, gettó, deportálás, munkaszolgálat, hadifogság.
Tematikai egység Elızetes tudás
A jelenkor és Magyarország a második világháború után (1945-tıl napjainkig)
Órakeret E: 10 óra L: 10 óra
A korábbi iskolai tanulmányok során szerzett ismeretek felelevenítése Ismeretek
Hidegháborús szembenállás és idıszakos enyhülés politikája a második világháború után. A kommunista rendszerek kialakulása és bukása. Az Európán kívüli világ (Kína, India, Japán). Az európai integráció története, az EU alapelvei, fontosabb intézményei, azok mőködése. Az emberiség az ezredfordulón: a globális világ és problémái. Magyarország újjáépítése a II. világháború után, a demokratikus közélet kiépítésének kísérlete. A párizsi békeszerzıdés. A kommunista diktatúra kiépítése. A forradalomhoz vezetı út. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár-rendszer kiépülése: megtorlás és diktatúra. Az életmód átalakulása. Demográfiai változások. Társadalmi változások hatásai, a roma népesség problémái. Az ellenzéki mozgalmak kialakulása és erısödése. A rendszerváltozás. A határokon túli magyarság helyzete. A magyarországi nemzetiségek és vallási csoportok. Évszámok: 1947, 1948, 1949, 1955, 1956, 1957, 1961, 1975, 1991, 1946, 1947. február 10., 1953, 1956.október 23., november 4., 1963, 1968, 1989.október 23., 1990, 1991. Kulcsfogalmak/ Személyek: Nehru, Gandhi, Csang Kaj-sek, Mao Ce-tung, Ho Si Minh, Truman, fogalmak Adenauer, Hruscsov, Nasszer, Kennedy, XXIII. János, Willy Brandt, Walesa, Reagan, Gorbacsov, Mindszenty József, Nagy Ferenc, Rákosi Mátyás, Kádár János, Nagy Imre, Antall József, Göncz Árpád. Fogalmak: 203
Vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny, Truman-elv, Marshallsegély, szociális piacgazdaság, európai integráció, NATO, Varsói Szerzıdés, római szerzıdések, holdraszállás, Ideiglenes Nemzetgyőlés, SZEB, háborús bőnös, népbíróság, jóvátétel, kollektív büntetés elve, kitelepítés, lakosságcsere, beszolgáltatás, ÁVH, pártállam, földosztás, ötvenes évek, internálás, munkástanács, ellenzéki mozgalmak, Petıfi Kör, reformszocializmus, második gazdaság, harmadik világ, Brezsnyevdoktrína, globális világ, enyhülési politika, kubai rakétaválság, az Európai Unió Topográfia: NDK, NSZK, Kelet-Berlin, Nyugat-Berlin, Kuba, Szuezi-csatorna, az új európai államok (Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Montenegro, BoszniaHercegovina, Lettország, Litvánia, Észtország, Fehéroroszország, Ukrajna, Moldova, Szlovákia, Csehország).
Tematikai egység Elızetes tudás
Etika és filozófia
Órakeret E: 9 óra L: 9 óra
Korábban szerzett elméleti ismeretek és gyakorlati tapasztalatok.
A társadalmi együttélés etikai szabályainak megismerése. A tudatos belátáson alapuló kritika elsajátítása. A jogérzék fejlesztése. A A társadalmi felelısségtudat elmélyítése. A társadalomelmélet és az etika alapfogalmainak elsajátítása. Az önálló tájékozódáshoz és a tudatos életvezetéshez szükséges jellemvonások, készségek, ismeretek kialakítása. Az erkölcsi érzék, az etikai álláspontok megvitatása képességének fejlesztése. A saját meggyızıdés A tantárgyhoz (mőveltségterülethez) kifejezéséhez és a mások meggyızıdésének megértéséhez és kapcsolható fejlesztési tiszteletéhez szükséges morális és intellektuális képességek felfedeztetése, fejlesztése. feladatok Tapasztalatok szerzése a filozófia sajátos, az emberi szellem minden más tevékenységi formájától különbözı gondolkodásmódjáról. Az emberi léttel kapcsolatos kérdések felvetése és az önálló válaszkeresés képességének kialakítása; igény felébresztése arra, hogy a tanulók felismerjék saját koruk lényegi problémáit és reflektáljanak a felvetıdı kérdésekre. Javasolt témák
204
Kulcsfogalmak/ Erkölcs, érték, csodálkozás (thauma), tapasztalat (empíria), kételkedés fogalmak (szkepszis), logosz.
Tematikai egység
Javaslat
Tematikai egység
Javaslat
A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén
Szabadon felhasználható órakeret
Órakeret E: 4 óra L: 4 óra
a) Múzeumlátogatás b) Projektfeladat
A tanulók teljesítményének a mérése
Órakeret E: 1 óra L: 1 óra
1. A tanulók éves teljesítményének értékelése (portfólió) 2. Hagyományos írásbeli/szóbeli vizsgafeladatok
Felkészülés az érettségi követelmények szerint az érettségi vizsgára.
205
MATEMATIKA 11-12. évfolyam (Esti tagozat)
A matematikai gondolkodás fejlesztése segíti a gondolkodás általános kultúrájának kiteljesedését. Megmutathatja a matematika hasznosságát, belsı szépségét, az emberi kultúrában betöltött szerepét. Fejleszti a tanulók térbeli tájékozódását, esztétikai érzékét. A tanulás elvezethet a matematika szerepének megértésére a természet- és társadalomtudományokban. A matematika: kulturális örökség; gondolkodásmód; alkotó tevékenység; a gondolkodás örömének forrása; a mintákban, struktúrákban tapasztalható rend és esztétikum megjelenítıje; önálló tudomány; más tudományok segítıje; a mindennapi élet része és a szakmák eszköze. A felnıttek gimnáziumában a matematika oktatásának célja a tanulók matematikai kompetenciájának fejlesztése, amivel természetesen növeljük a tanulóink esélyeit az életben, a munkaerıpiacon, az egész életen át tartó tanulásban. A tanuló képes lesz matematikai problémák megoldása során és mindennapi helyzetekben egyszerő modelleket alkotni, használni. Felismer egyszerő ok-okozati összefüggéseket, logikai kapcsolatokat, és törekszik ezeket pontosan megfogalmazni. Gyakorlott a mindennapi életben is használt mennyiségek becslésében, a mennyiségek összehasonlításában. Képes következtetésre épülı problémamegoldás során az egyszerő algoritmusok kialakítására, követésére. Képessé válik konkrét tapasztalatok alapján az általánosításra, matematikai problémák megvitatása esetén is érveket, cáfolatokat megfogalmazni, egyes állításait bizonyítani. Fontos, hogy hangsúlyozottan építsünk a felnıtt tanulók elızetes élet- és munkatapasztalataira. A tanulási folyamat során fokozatosan megismertetjük a matematika belsı struktúráját (fogalmak, axiómák, tételek, bizonyítások elsajátítása). Fejlesztjük a tanulók absztrakciós és szintetizáló képességét. Az új fogalmak alkotása, az összefüggések felfedezése és az ismeretek feladatokban való alkalmazása fejleszti a kombinatív készséget, a kreativitást, az önálló gondolatok megfogalmazását, a felmerült problémák megfelelı önbizalommal történı megközelítését, megoldását. A diszkussziós képesség fejlesztése, a többféle megoldás keresése, megtalálása és megbeszélése a többféle nézıpont érvényesítését, a komplex problémakezelés képességét is fejleszti. A folyamat végén a tanulók eljutnak az önálló, rendszerezett, logikus gondolkodás bizonyos szintjére. A tanulók megismerik a világ számszerő vonatkozásait, összefüggéseit, az ember szempontjából legfontosabb törvényszerőségeket, relációkat. A tantárgyi ismeretek elsajátítását olyan problémák, eljárások alkalmazásával kell segíteni, hogy a tanulók ismerjék fel a matematikának a gyakorlati életben és más ismereteik bıvítésében való alkalmazhatóságát. Mindezek elemzéséhez, megismeréséhez, szakmai gyakorlati alkalmazásához legyenek algebrai, halmazelméleti, geometriai ismereteik, melyekkel képessé válnak a világ térbeli, idıbeli folyamatainak objektív értelmezésére, a változás, fejlıdés tendenciáinak felismerésére. Az adatok, táblázatok, grafikonok értelmezésének megismerése segíti a mindennapokban, a reális tájékozódásban. Mindehhez elengedhetetlen egyszerő matematikai szövegek értelmezése, elemzése. A felnıttek középiskolájában sajátos problémák közepette kell ezt a célt megvalósítani. Egyrészt az iskola itt igen vegyes elıképzettségő, korosztályú és motivációjú fiatalokkal – és idısebbekkel — találkozik, másrészt a nappalis idıkeretnél kevesebb kontakt órában a tanulókat ugyanarra az érettségi vizsgára kell felkészíteni.
206
A felnıttoktatási középfokú intézményekbe jelentkezıkrıl feltételezhetı, hogy nagyon különbözı felkészültségőek, különbözı körülmények között, különbözı színvonalon, különbözı idıpontokban szerezték meg az alapfokú végzettséget. Ezért a középiskola elsı évfolyama az általános iskolai tananyag alapos, konkrét feladatokhoz kapcsolódó ismétlésével kell hogy kezdıdjön. Az ismétlés során mutassuk meg a tanult matematikai ismeretek rendszerét, az egyes fogalmak kialakulásának és fejlıdésének útját, mutassuk meg a folyamatot, amely a probléma felvetésétıl a megoldásig vezet. Egy jól strukturált ismétlésbıl szinte észrevétlenül térhetünk rá az új tananyagra. A felnıttoktatásban hangsúlyosan beletartozik a tananyag feldolgozásának idejébe az az idı, amit a tanuló otthon, önálló tanulással tölt. Ez sok tekintetben igényli a nappalistól eltérı tanítási módszerek alkalmazását. Fontos a tanulók elızetes (nem csak matematikai) ismereteinek elismerése, beépítése az órai munkába (ezek adják a felnıttoktatás plusz elınyeit). A tanulási folyamatot, a tevékenységeket úgy kell megszervezni, hogy növekedjék a tanuló figyelem-koncentrációja, fejlıdjék önálló és logikus gondolkodása, kreativitása, problémát és összefüggéseket felismerı, fegyelmezett, precíz, kooperatív munkára való képessége, bıvüljön kommunikációs tere (szöveg, ábra, jelrendszer), a folyamatos önellenırzés iránti igénye. Mindezen célok elérése érdekében a hangsúlyokat a következı területekre, tevékenységekre helyezzük: − Hétköznapok matematikája (gyakorlat, becslés, kerekítés, fejben számolás). − Kommunikáció fejlesztése (szöveges problémamegoldás). − Szövegek matematikai tartalmának értelmezése, elemzése. − Kombinatorika, valószínőség, statisztika elemei. − Matematikai modell és alkalmazhatósága. − Algoritmus, kiszámíthatóság. − Mennyiségek közötti kapcsolat (függvény, illetve valószínőségi) megértése. − Többféle megoldási mód keresése. − Önellenırzés módjai (eredmény realitása). − Számológép és számítógép használata. A matematika tanítása alkalmazásközpontú, elsısorban az induktív gondolkodásra épít, tevékenységhez kapcsolódik, és az egyre önállóbb tanulói munkára is épít. A tanuló számára a saját hétköznapi teendıin, azok megoldásán át vezet az út a magasabb absztrakciós szint felé. Tudatosítanunk kell, hogy minden más ismeretanyag, információ feldolgozása is a matematikai eszközök használatát igényli. A tanítási óra a gyakorlatból indul ki, és következtetései, eredményei – általánosítva és magasabb szintre emelve – oda is térnek vissza. A matematika jellemzıen fontos része az állítások, tételek bizonyítása. Ennek tanítása során maradjunk a tanulóink és a körülmények által adott határokon belül. Lényeg a bizonyítás iránti igénynek, a logikai levezetés szükségességének felismerése. A matematika tanításának kiemelt szerepe van a pénzügyi-gazdasági kompetenciák kialakításában. Bevezetünk feladatainkban pénzügyi fogalmakat: bevétel, kiadás, haszon, kölcsön, kamat, értékcsökkenés, -növekedés, törlesztés, futamidı stb. A matematikához való pozitív hozzáállást nagyban segíthetik a matematika tartalmú játékok és a matematikához kapcsolódó érdekességek, fejtörık és feladványok. A matematika támogatni tudja az elektronikus eszközök, Internet, oktatóprogramok stb. célszerő felhasználását, ezzel a digitális kompetencia fejlıdéséhez is hozzájárul. A matematika a kultúrtörténetnek is része. Segítheti a matematikához való pozitív hozzáállást, ha bemutatjuk a tananyag egyes elemeinek a mővészetekben való alkalmazását. Ide kapcsolódik a nagy matematikusok életének, munkásságának megismerése. A NAT 207
néhány nagy matematikus nevének ismeretét írja elı: Eukleidész, Pitagorasz, Descartes, Bolyai Farkas, Bolyai János, Thalész, Euler, Gauss, Pascal, Cantor, Erdıs, Neumann. A megismerés módszerei között fontos a gyakorlati tapasztalatszerzés, az ismertszerzés fı módszere a tapasztalatokból szerzett információk rendszerezése, igazolása, ellenırzése, és az ezek alapján elsajátított ismeretanyag alkalmazása. A középiskola elsı két évfolyamán elıkerülnek a korábban már szereplı ismeretek, összefüggések, fogalmak. A fogalmak definiálásán, az összefüggések igazolásán, az ismeretek rendszerezésén, kapcsolataik feltárásán és az alkalmazási lehetıségeik megismerésén van a hangsúly. Ezért a tanulóknak meg kell ismerkedniük a tudományos feldolgozás alapvetı módszereivel. (Mindenki által elfogadott alapelvek/axiómák, már bizonyított állítások, új sejtések, állítások megfogalmazása és azok igazolása, a fentiek összegzése, a nyitva maradt kérdések felsorolása, a következmények elemzése.) A felsorolt célok az alapfokú matematikatanítás céljaihoz képest minıségi ugrást jelentenek, így fontos, hogy változatos módszertani megoldásokkal könnyítsük meg. Változatos példákkal, feladatokkal mutathatunk rá arra, hogy milyen elınyöket jelenthet a mindennapi életben, ha valaki jól tud problémákat megoldani. Gazdasági, sport témájú feladatokkal, geometriai, algebrai szélsıérték-feladattal lehet gyakorlati kérdésekre optimális megoldásokat keresni. A felnıtt tanulók esetében fontos az önálló tanulás, otthoni ismeretszerzés, melynek legfontosabb eszköze napjainkban a számítógép, az internet. Elvárás lehet, hogy egyes adatoknak, fogalmaknak, ismereteknek könyvtárban, interneten nézzenek utána. Ez a kutatómunka hozzájárulhat a tanulók digitális kompetenciájának növeléséhez, ugyanúgy, mint a geometriai és egyéb matematikai programok használata is. A középiskola második szakasza az érettségire felkészítés idıszaka, ezért a fejlesztésnek kiemelten fontos tényezıje az elemzı- és összegzıkészség alakítása. Ebben a két évfolyamban áttekintését adjuk a korábbi évek ismereteinek, eljárásainak, problémamegoldó módszereinek, emellett sok, gyakorlati területen széles körben használható tudást is közvetítünk. Az érettségi elıtt már elvárható többféle ismeret együttes alkalmazása. A sík- és térgeometriai fogalmak és tételek mind a térszemlélet, mind az analógiás gondolkodás fejlesztése szempontjából lényegesek. A koordináta-geometria elemeinek tanításával a matematika különbözı területeinek összefüggéseit s így a matematika komplexitását mutatjuk meg. Minden témában nagy hangsúllyal ki kell térnünk a gyakorlati alkalmazásokra, az ismeretek más tantárgyakban és a hétköznapokban való felhasználhatóságára. A statisztikai kimutatások és az információk kritikus értelmezése, az esetleges manipulációs szándék felfedeztetése hozzájárul a vállalkozói kompetencia fejlesztéséhez, a helyes döntések meghozatalához. Gyakran alkalmazhatjuk a digitális technikát az adatok, problémák győjtéséhez, a véletlen jelenségek vizsgálatához. A terület-, felszín-, térfogatszámítás más tantárgyakban és mindennapjaink gyakorlatában is elengedhetetlen. A sorozatok, kamatos kamat témakör kiválóan alkalmas a pénzügyi, gazdasági problémákban való jártasság kialakításra. A témakörökre ebben a kerettantervben szereplı, két-két évfolyamra esı óraszámok tanévenkénti meghatározása az iskola szakmai feladata. A két tanévre elıírt ismeretek és fejlesztési követelmények sorát szétválaszthatjuk a tematikai egységek mentén, vagy a tematikai egységeket is megbonthatjuk. A kerettantervek által elıírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló idıkeret kilencven százalékát fedik le. Így pl. a heti három, évi 108 órás idıkerettel rendelkezı matematika tantárgy kerettanterve tehát évi 11 óra szabad sávot biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelıen a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg. 208
Az egyes tematikus egységekre javasolt óraszámokat a táblázatok tartalmazzák. A tematikus egységekhez rendelt óraszámok hozzávetıleges arányokat fejeznek ki, minthogy a tantárgyi sajátosságok következtében az egyes részegységek feldolgozásában átfedések fordulnak elı. (Pl. képletek behelyettesítése, képletgyőjtemények használata a geometria, az algebra, a függvények témakörnél is elıfordul, a geometria feladatai nagyrészt szöveges feladatoknak minısülnek, megoldásuk legtöbbször egyenlettel és függvénnyel kapcsolatos.)
11–12. évfolyam Éves óraszám: 11. évfolyam: nappali: 108 óra; 12. évfolyam: nappali: 93 óra; Heti óraszám: 11. évfolyam: nappali: 3 óra; 12. évfolyam: nappali: 3 óra;
Tematikai egység
Javaslat
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Elızetes tudás
esti: 108 óra; esti: 93 óra
levelezı: 72 óra levelezı: 62 óra
esti: 3 óra esti: 3 óra
levelezı: 2 óra levelezı: 2 óra Órakeret N: 11 óra E: 11 óra L: 7 óra.
A tanulók teljesítményének mérése
Lehet néhány szokványos órai írásbeli és/vagy egyéni tanulói vállaláson alapuló kiselıadás, bemutató, akár egy kiscsoportos munka során egymás értékelésével összekötött önértékelési folyamat, esetleg hosszabb idı alatt kidolgozott (egy vagy több tanuló által készített) projektmunka minısítése is. Kiemelten kell törekedni a gyakori, azonnali, személyre szóló, szöveges fejlesztı értékelés megvalósítására. Az éves munka végsı minısítése természetesen tartalmazza a tanuló összes órai teljesítményét is. Az érettségi elıtt ajánlott a vizsgafeladatok formáját, tematikáját kipróbálni, hosszabb kidolgozási idejő komplex feladatsort is kiadni.
1. Gondolkodási és megismerési módszerek
Órakeret N: 11 óra E: 11 óra L: 7 óra.
Sorbarendezési, leszámlálási problémák megoldása. Gráffal kapcsolatos alapfogalmak.
Ismeretek rendszerezése, alkalmazása. Mintavétel céljának, A tantárgyhoz értelmének megértése. Gráfokkal kapcsolatos ismeretek (mőveltségterülethez) alkalmazása, bıvítése, konkrét példák alapján gráfokkal kapcsolatos kapcsolható állítások megfogalmazása. A modellhasználati, modellalkotási fejlesztési feladatok képesség fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények 209
Vegyes kombinatorikai feladatok, kiválasztási feladatok. A kombinatorika alkalmazása egyszerő geometriai feladatokban. Mintavétel visszatevés nélkül és visszatevéssel. Matematikatörténet: Erdıs Pál. Modell alkotása valós problémához: kombinatorikai modell. Binomiális együtthatók. Jelek szerepe, alkotása, használata: célszerő jelölés megválasztásának jelentısége a matematikában. Gráfelméleti alapfogalmak, alkalmazásuk. Fokszámösszeg és az élek száma közötti összefüggés. Matematikatörténet: Euler. Modell alkotása valós problémához: gráfmodell. Megfelelı, a problémát jól tükrözı ábra készítése. Kulcsfogalmak/ fogalmak
Gráf. Mintavétel visszatevéssel, visszatevés nélkül.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Elızetes tudás
2. Számtan, algebra
Órakeret N: 23 óra E: 23 óra L: 15 óra
Hatvány fogalma egész kitevıre, hatványozás azonosságai. Egyenlet, egyenlıtlenség megoldása. Ekvivalens egyenlet fogalma.
Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban: valós problémák megoldása megfelelı modell választásával. A matematika A tantárgyhoz alkalmazása más tudományokban. Ismeretek rendszerezése, (mőveltségterülethez) alkalmazása. A matematika épülésének elvei: létezı fogalom kapcsolható újraértelmezése, kiterjesztése. A fogalmak kiterjesztése fejlesztési feladatok követelményeinek megértése. Függvénytulajdonság alkalmazása egyenlet megoldásánál (pl. szigorú monotonitás). Ismeretek/fejlesztési követelmények n-edik gyök. A négyzetgyök fogalmának általánosítása. A matematika belsı fejlıdésének felismerése, új fogalmak alkotása. Hatványozás pozitív alap és racionális kitevı esetén. Fogalmak módosítása újabb tapasztalatok, ismeretek alapján. A hatványfogalom célszerő kiterjesztése, permanenciaelv alkalmazása. Hatványozás azonosságainak alkalmazása. Példák az azonosságok érvényben maradására. Ismeretek tudatos memorizálása. Ismeretek mozgósítása. A definíciók és a hatványozás azonosságainak közvetlen alkalmazásával megoldható exponenciális egyenletek. Modellek alkotása (algebrai modell): exponenciális egyenletre vezetı valós problémák (például: befektetés, hitel, értékcsökkenés, népesség alakulása, radioaktivitás). A logaritmus értelmezése. Korábbi ismeretek felidézése (hatvány fogalma). Zsebszámológép használata, táblázat használata. Annak felismerése, hogy a technika fejlıdésének alapja a matematikai tudás. 210
A logaritmus azonosságai. A hatványozás és a logaritmus kapcsolatának felismerése. A definíciók és a logaritmus azonosságainak közvetlen alkalmazásával megoldható logaritmusos egyenletek. Modellek alkotása (algebrai modell): logaritmus alkalmazásával megoldható egyszerő exponenciális egyenletek; ilyen egyenletre vezetı valós problémák (például: befektetés, hitel, értékcsökkenés, népesség alakulása, radioaktivitás). Kulcsfogalmak/ fogalmak
n-edik gyök. Racionális kitevıjő hatvány. Exponenciális növekedés, csökkenés. Logaritmus.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Elızetes tudás
A tantárgyhoz (mőveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok
3. Összefüggések, függvények, sorozatok
Órakeret N: 28 óra E: 28 óra L: 18 óra
Függvénytani alapfogalmak. Hatványozás azonosságai. Négyzetgyök. Függvény megadása, tulajdonságai. Hegyesszög szögfüggvényeinek értelmezése. A folyamatok elemzése a függvényelemzés módszerével. Tájékozódás az idıben: lineáris folyamat, exponenciális folyamat. A matematika és a valóság: matematikai modellek készítése, vizsgálata. Alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotások adott feltételeknek megfelelıen. Sorozat vizsgálata; rekurzió, képletek értelmezése. Ismerethordozók használata.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Szögfüggvények kiterjesztése, trigonometrikus alapfüggvények (sin, cos, tg). A kiterjesztés szükségességének, alapgondolatának megértése. Idıtıl függı periodikus jelenségek kezelése. A trigonometrikus függvények transzformációi: f ( x) + c , f ( x + c) ; cf (x) ; f (cx) . Tudatos megfigyelés a változó szempontok és feltételek szerint. Az exponenciális függvények. Permanenciaelv alkalmazása. Exponenciális folyamatok a természetben és a társadalomban. Modellek alkotása (függvénymodell): a lineáris és az exponenciális növekedés/csökkenés matematikai modelljének összevetése konkrét, valós problémákban (például: népesség, energiafelhasználás, járványok stb.). A logaritmusfüggvények vizsgálata. Logaritmus alapfüggvények grafikonja, jellemzésük. A logaritmusfüggvény mint az exponenciális függvény inverze. Függvénynek és inverzének a grafikonja a koordináta-rendszerben. A számsorozat fogalma. A függvény értelmezési tartománya a pozitív egész számok halmaza. Matematikatörténet: Fibonacci. Sorozat megadása rekurzióval és képlettel. Számtani sorozat, az n. tag, az elsı n tag összege. Matematikatörténet: Gauss. A sorozat felismerése, a megfelelı képletek használata problémamegoldás során. Mértani sorozat, az n. tag, az elsı n tag összege. A sorozat felismerése, a megfelelı képletek 211
használata problémamegoldás során. A számtani sorozat mint lineáris függvény és a mértani sorozat mint exponenciális függvény összehasonlítása. Kamatoskamat-számítás. Modellek alkotása: befektetés és hitel; különbözı feltételekkel meghirdetett befektetések és hitelek vizsgálata; a hitel költségei, a törlesztés módjai. Korábbi ismeretek mozgósítása (pl. százalékszámítás). A szövegbe többszörösen beágyazott, közvetett módon megfogalmazott információk és kategóriák azonosítása. Kulcsfogalmak/ Szinuszfüggvény, koszinuszfüggvény, tangensfüggvény. Exponenciális függvény, logaritmusfüggvény. Exponenciális folyamat. Számsorozat. fogalmak Rekurzió. Számtani sorozat, mértani sorozat.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Elızetes tudás
4. Geometria
Órakeret N: 42 óra E: 42 óra L: 28 óra
Sokszögekkel, körrel kapcsolatos ismeretek. Ponthalmazok, nevezetes ponthalmazok ismerete. Háromszög nevezetes vonalai, pontjai, körei. Háromszögekre, speciális háromszögekre vonatkozó tételek. Egybevágóság, hasonlóság, szimmetria. Hegyesszögek szögfüggvényei. Ekvivalens egyenlet. Elsıfokú és másodfokú egyenlet, kétismeretlenes egyenletrendszer algebrai megoldása. Alapszerkesztések, egyszerő szerkesztési feladatok körrel, háromszöggel kapcsolatosan. Vektorok.,
212
Tájékozódás a térben. Tájékozódás a világ mennyiségi A tantárgyhoz viszonyaiban: távolságok, szögek, terület, kerület, felszín és térfogat (mőveltségterülethez) kiszámítása. A matematika két területének (geometria és algebra) kapcsolható összekapcsolása: koordináta-geometria. Emlékezés, korábbi fejlesztési feladatok ismeretek rendszerezése, alkalmazása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Szinusztétel, koszinusztétel. Általános eset, különleges eset viszonya (a derékszögő háromszög és a két tétel). Síkidomok kerületének és területének számítása. Ismeretek alkalmazása. Pitagoraszi összefüggés egy szög szinusza és koszinusza között. Összefüggés a szög és a mellékszöge szinusza, illetve koszinusza között. A tangens kifejezése a szinusz és a koszinusz hányadosaként. A trigonometrikus azonosságok megértése, használata. Függvénytáblázat alkalmazása feladatok megoldásában. Egyszerő trigonometrikus egyenletek. Trigonometrikus egyenletre vezetı, háromszöggel kapcsolatos valós problémák. Azonosság alkalmazását igénylı egyszerő trigonometrikus egyenlet. A problémához hasonló egyszerő probléma keresése. Két vektor skaláris szorzata. A skaláris szorzat tulajdonságai. Két vektor merılegességének szükséges és elégséges feltétele. A mővelet újszerőségének felfedezése. A szükséges és az elégséges feltétel felismerése, megkülönböztetése. Helyvektor. Emlékezés: jelek, jelölések, megállapodások. Mőveletek koordinátáikkal adott vektorokkal. Vektorok és rendezett számpárok közötti megfeleltetés. A vektor fogalmának bıvítése (algebrai vektorfogalom). Sík és tér: a dimenzió szemléletes fogalmának fejlesztése. A helyvektor koordinátái. Szakasz felezıpontjának, harmadoló pontjának, a háromszög súlypontjának koordinátái. Képletek értelmezése, alkalmazása. Két pont távolsága, a szakasz hossza. Képletek értelmezése, alkalmazása. A kör egyenlete. Geometria és algebra összekapcsolása. Az egyenes különbözı megadási módjai. Az irányvektor, a normálvektor, az iránytangens. Iránytangens és az egyenes meredeksége. A merılegesség megfogalmazása skaláris szorzattal. Geometriai ismeretek felelevenítése, megfogalmazása algebrai alakban. Az egyenes egyenlete. Két egyenes párhuzamosságának, merılegességének feltétele. Az egyenest jellemzı adatok, a közöttük felfedezhetı összefüggések értése, használata. 213
Két egyenes metszéspontja. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. Geometriai probléma megoldása algebrai eszközökkel. Ismeretek mozgósítása, alkalmazása (elsıfokú, illetve másodfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása). A kör adott pontjában húzott érintıje. A geometriai fogalmak megjelenítése algebrai formában. A koordinátageometriai ismeretek alkalmazása egyszerő síkgeometriai feladatok megoldásában. Geometriai problémák megoldása algebrai eszközökkel. Geometriai problémák számítógépes megjelenítése. Mértani testek csoportosítása. Hengerszerő testek (hasábok és hengerek), kúpszerő testek (gúlák és kúpok), csonka testek (csonka gúla, csonka kúp). Gömb. A problémához illeszkedı vázlatos ábra alkotása; síkmetszet elképzelése, ábrázolása. Fogalomalkotás közös tulajdonság szerint (hengerszerő, kúpszerő testek, poliéderek). A tanult testek felszínének, térfogatának kiszámítása. Gyakorlati feladatok. A valós problémákhoz modell alkotása: geometriai modell. Ismeretek megfelelı csoportosítása. Kulcsfogalmak/ Valós szám szinusza, koszinusza, tangense. Bázisrendszer, helyvektor. Skaláris szorzat. Ponthalmaz egyenlete; kétismeretlenes egyenletnek fogalmak megfelelı ponthalmaz. Felszín, térfogat.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
5. Valószínőség, statisztika
Órakeret N: 20 óra E: 20 óra L: 13 óra
Elızetes tudás
A statisztika alapfogalmai. Adathalmaz statisztikai jellemzıi, adathalmaz ábrázolása. Táblázatok kezelése. A véletlen esemény fogalma, a véletlen kísérlet fogalma. Gyakoriság, relatív gyakoriság. Esély és valószínőség hétköznapi fogalma. Kombinatorikai ismeretek.
A tantárgyhoz (mőveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok
Ismeretek rendszerezése, alkalmazása, bıvítése. Mőveletek értelmezése az események között. Matematikai elvonatkoztatás: a valószínőség matematikai fogalmának fejlesztése. Véletlen mintavétel módszerei jelentıségének megértése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Eseményekkel végzett mőveletek. Példák események összegére, szorzatára, komplementer eseményre, egymást kizáró eseményekre. Elemi események. Események elıállítása elemi események összegeként. Példák független és nem független eseményekre. A matematika különbözı területei közötti kapcsolatok tudatosítása. Logikai mőveletek, halmazmőveletek és események közötti mőveletek összekapcsolása. Véletlen esemény, valószínőség. A valószínőség matematikai definíciójának bemutatása példákon keresztül. A véletlen kísérletekbıl számított relatív gyakoriság és a valószínőség kapcsolata. A valószínőség klasszikus modellje. 214
A modell és a valóság kapcsolata. Egyszerő valószínőség-számítási problémák. Ismeretek mozgósítása, tanult kombinatorikai módszerek alkalmazása. Statisztikai mintavétel. Valószínőségek visszatevéses mintavétel esetén. Visszatevés nélküli mintavétel. Modell alkotása (valószínőségi modell): a mintavételi eljárás lényege. Adathalmazok jellemzıi: átlag, medián, módusz, terjedelem, szórás. Nagy adathalmazok jellemzése statisztikai mutatókkal. A statisztikai kimutatások és a valóság: az információk kritikus értelmezése. Közvélemény-kutatás, minıség-ellenırzés, egyéb gyakorlati alkalmazások elemzése. Számológép/számítógép használata statisztikai mutatók kiszámítására. Kulcsfogalmak/ Valószínőség matematikai fogalma. Klasszikus valószínőség-számítási fogalmak modell. Szórás.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Elızetes tudás
Rendszerezı összefoglalás
Órakeret N: 40+6 ó. E: 40+6 ó. L: 30+3 ó.
A középiskolai matematika anyaga. (Az utolsó félévben legalább 40 óra idıkeretben.)
A matematika épülésének elvei: ismeretek rendszerezése, alkalmazása. Motiválás. Emlékezés. Önismeret, önértékelés, A tantárgyhoz (mőveltségterülethez) reflektálás, önszabályozás. Alkotás és kreativitás: alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotások adott feltételeknek kapcsolható fejlesztési feladatok megfelelıen; átstrukturálás. Hatékony, önálló tanulás kompetenciájának fejlesztése.
215
Ismeretek/fejlesztési követelmények Gondolkodási és megismerési módszerek Halmazok. Ponthalmazok és számhalmazok. Valós számok halmaza és részhalmazai. A problémának megfelelı szemléltetés kiválasztása (Venn-diagram, számegyenes, koordinátarendszer). Állítások logikai értéke. Logikai mőveletek. Szövegértés. A szövegben található információk összegyőjtése, rendszerezése. A halmazelméleti és a logikai ismeretek kapcsolata. Halmazok eszközjellegő használata. Definíció és tétel. A tétel bizonyítása. A tétel megfordítása. Emlékezés a tanult definíciókra és tételekre, alkalmazásuk önálló problémamegoldás során. Bizonyítási módszerek. Direkt és indirekt bizonyítás közötti különbség megértése. Néhány tipikusan hibás következtetés bemutatása, elemzése. Kombinatorika: leszámlálási feladatok. Egyszerő feladatok megoldása gráfokkal. Sorba rendezési és kiválasztási problémák felismerése. Gondolatmenet szemléltetése gráffal. Mőveletek értelmezése és mőveleti tulajdonságok. Absztrakt fogalom és annak konkrét megjelenései: valós számok halmazán értelmezett mőveletek, halmazmőveletek, logikai mőveletek, mőveletek vektorokkal, mőveletek vektorral és valós számmal, mőveletek eseményekkel. Számtan, algebra Gyakorlati számítások. Kerekítés, közelítı érték, becslés. Számológép használata, értelmes kerekítés. Egyenletek és egyenlıtlenségek. Megoldások az alaphalmaz, értelmezési tartomány, megoldáshalmaz megfelelı kezelésével. Algebrai azonosságok, hatványozás azonosságai, logaritmus azonosságai, trigonometrikus azonosságok. Az azonosságok szerepének ismerete, használatuk. Matematikai fogalmak fejlıdésének bemutatása, pl. a hatvány, illetve a szögfüggvények példáján. Egyenletek és egyenlıtlenségek megoldása. Algebrai megoldás, grafikus megoldás. Ekvivalens egyenletek, ekvivalens átalakítások. A megoldások ellenırzése. Adott egyenlethez illı megoldási módszer önálló kiválasztása. Az önellenırzésre való képesség. Önfegyelem fejlesztése: sikertelen megoldási kísérlet után újjal való próbálkozás. Elsı- és másodfokú egyenlet és egyenlıtlenség. Négyzetgyökös egyenletek. Abszolút értéket tartalmazó egyenletek. Egyszerő exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus egyenletek. Tanult egyenlettípusok és egyenlıtlenségtípusok önálló megoldása. Elsıfokú és egyszerő másodfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása. A tanult megoldási módszerek biztos alkalmazása. Egyenletekre, egyenlıtlenségekre vezetı gyakorlati életbıl vett és szöveges feladatok. Matematikai modell (egyenlet, egyenlıtlenség) megalkotása, vizsgálatok a modellben, ellenırzés. Összefüggések, függvények, sorozatok A függvény megadása. A függvények tulajdonságai. Értelmezési tartomány, értékkészlet, zérushely, szélsıérték, monotonitás, periodicitás, paritás fogalmak alkalmazása konkrét 216
feladatokban. Az alapfüggvények ábrázolása és tulajdonságai. A tanult alapfüggvények ismerete. Függvénytranszformációk: f ( x) + c , f ( x + c) ; cf (x) ; f (cx) . Eltolás, nyújtás és összenyomás a tengelyre merılegesen. Kapcsolat a matematika két területe között: függvénytranszformációk és geometriai transzformációk. Függvényvizsgálat a tanult szempontok szerint. Függvények használata valós folyamatok elemzésében. Függvény alkalmazása matematikai modell készítésében. Geometria Geometriai alapfogalmak, ponthalmazok. Térelemek kölcsönös helyzete, távolsága, szöge. Távolságok és szögek kiszámítása. Valós problémában a megfelelı geometriai fogalom felismerése, alkalmazása. Geometriai transzformációk. Távolságok és szögek vizsgálata a transzformációknál. Egybevágóság, hasonlóság. Szimmetriák. Szerepük felfedezése mővészetekben, játékokban, gyakorlati jelenségekben. Háromszögekre vonatkozó tételek és alkalmazásuk. A háromszög nevezetes vonalai, pontjai és körei. Összefüggések a háromszög oldalai, oldalai és szögei között. A derékszögő háromszög oldalai, oldalai és szögei közötti összefüggések. A problémának megfelelı összefüggések felismerése, alkalmazása. Négyszögekre vonatkozó tételek és alkalmazásuk. Négyszögek csoportosítása különbözı szempontok szerint. Szimmetrikus négyszögek tulajdonságai. Körre vonatkozó tételek és alkalmazásuk. Számítási feladatok. Vektorok, vektorok koordinátái. Bázisrendszer. Vektorok alkalmazásai. Egyenes egyenlete. Kör egyenlete. Két alakzat közös pontja. Geometria és algebra összekapcsolása. Valószínőség-számítás, statisztika Diagramok. Statisztikai mutatók: módusz, medián, átlag, szórás. Adathalmazok jellemzése önállóan választott mutatók segítségével. A reprezentatív minta jelentıségének megértése. Gyakoriság, relatív gyakoriság. Véletlen esemény valószínősége. A valószínőség kiszámítása a klasszikus modell alapján. A véletlen törvényszerőségei. A valószínőség és a statisztika törvényei érvényesülésének felfedezése a termelésben, a pénzügyi folyamatokban, a társadalmi folyamatokban. Következtetés. Definíció. Tétel. Bizonyítás. Halmaz, alaphalmaz, igazsághalmaz, megoldáshalmaz. Függvény/transzformáció. Értelmezési Kulcsfogalmak/ tartomány. Mővelet, mőveleti tulajdonság. Egyenlet, azonosság, egyenletrendszer, egyenlıtlenség. Ekvivalencia. Ellenırzés. Véletlen, fogalmak valószínőség. Adat, statisztikai mutató. Térelem, mennyiségi jellemzı (távolság, szög, kerület, terület, felszín, térfogat). Matematikai modell. 217
Tematikai egység
Javaslat
Tematikai egység
Javaslat
A tananyag rendszerezése
Órakeret N: 12 óra E: 12 óra L: 8 óra
A kezdı évben év elején, egyébként minden tanév végén szükség van annak rövid összefoglalására, mirıl is szól, milyen témakörökkel foglalkozik a matematika, ill. milyen elemeivel ismerkedhettek meg az elmúlt tanulási szakaszban. Mivel itt az iskolába járók fı célja az érettségi vizsga (kisebb arányban várható felsıfokú továbbtanulás), hangsúlyozni kell, mely ismeretek, módszerek tartoznak a legfontosabb érettségi követelmények közé. (Ez a felnıtt tanulóknál sokkal jobban, célirányosabban megvalósítható, mint a tanköteles korúak tanítása során.)
Szabadon felhasználható órakeret
Órakeret N: 20 óra E: 20 óra L: 13 óra
Ugyanazok az ajánlások, mint a 9–10. évben, de a 12. évben már az érettségire való felkészülés a fı cél. Javasolható akár egy „próbaérettségi” jellegő munka, amikor egy már lefolyt érettségi feladatsorát önállóan (szigorú érettségi formák közepette) oldják meg, majd ennek kiértékelése, a hivatalos helyes megoldások közös elemzése (saját megoldásuk kijavítása) után ezt megismétlik. Így megfelelhet tanulói „felmérı” dolgozatnak is.
Gondolkodási és megismerési módszerek – A kombinatorikai problémához illı módszer önálló megválasztása. – A gráfok eszközjellegő használata problémamegoldásában. – Bizonyított és nem bizonyított állítás közötti különbség megértése. – Feltétel és következmény biztos felismerése a következtetésben. – A szövegben található információk önálló kiválasztása, értékelése, rendezése problémamegoldás céljából. – A szöveghez illı matematikai modell elkészítése. – A tanulók a rendszerezett összeszámlálás, a tanult ismeretek A fejlesztés várt segítségével tudjanak kombinatorikai problémákat jól megoldani eredményei a – A gráfok ne csak matematikai fogalomként szerepeljenek tudásukban, két évfolyamos alkalmazzák ismereteiket a feladatmegoldásban is. ciklus végén Számtan, algebra – A kiterjesztett gyök- és hatványfogalom ismerete. – A logaritmus fogalmának ismerete. – A gyök, a hatvány és a logaritmus azonosságainak alkalmazása konkrét esetekben probléma megoldása céljából. – Egyszerő exponenciális és logaritmusos egyenletek felírása szöveg alapján, az egyenletek megoldása, önálló ellenırzése. – A mindennapok gyakorlatában szereplı feladatok megoldása a valós számkörben tanult új mőveletek felhasználásával. 218
– Számológép értelmes használata a feladatmegoldásokban. Összefüggések, függvények, sorozatok – Trigonometrikus függvények értelmezése, alkalmazása. – Függvénytranszformációk végrehajtása. – Exponenciális függvény és logaritmusfüggvény ismerete. – Exponenciális folyamatok matematikai modelljének megértése. – A számtani és a mértani sorozat összefüggéseinek ismerete, gyakorlati alkalmazások. – Az új függvények ismerete és jellemzése kapcsán a tanulóknak legyen átfogó képük a függvénytulajdonságokról, azok felhasználhatóságáról. Geometria – Jártasság a háromszögek segítségével megoldható problémák önálló kezelésében. – A tanult tételek pontos ismerete, alkalmazásuk feladatmegoldásokban. – A valós problémákhoz geometriai modell alkotása. – Hosszúság, szög, kerület, terület, felszín és térfogat kiszámítása. – Két vektor skaláris szorzatának ismerete, alkalmazása. – Vektorok a koordináta-rendszerben, helyvektor, vektorkoordináták ismerete, alkalmazása. – A geometriai és algebrai ismeretek közötti összekapcsolódás elemeinek ismerete: távolság, szög számítása a koordinátarendszerben, kör és egyenes egyenlete, geometriai feladatok algebrai megoldása. Valószínűség, statisztika
– – – – –
Statisztikai mutatók használata adathalmaz elemzésében. A valószínőség matematikai fogalma. A valószínőség klasszikus kiszámítási módja. Mintavétel és valószínőség. A mindennapok gyakorlatában elıforduló valószínőségi problémákat tudják értelmezni, kezelni. – Megfelelı kritikával fogadják a statisztikai vizsgálatok eredményeit, lássák a vizsgálatok korlátait, érvényességi körét. Összességében – A matematikai tanulmányok végére a matematikai tudás segítségével a tanulók önállóan tudjanak megoldani matematikai problémákat. – Kombinatív gondolkodásuk fejlıdésének eredményeként legyenek képesek többféle módon megoldani matematikai feladatokat. – Fejlıdjön a bizonyítási, diszkussziós igényük olyan szintre, hogy az érettségi után a döntési helyzetekben tudjanak reálisan dönteni. – Feladatmegoldásokban rendszeresen használják a számológépet, elektronikus eszközöket. – Tudjanak a síkban, térben tájékozódni, az ilyen témájú feladatok megoldásához célszerő ábrákat készíteni. – A feladatmegoldások során helyesen használják a tanult matematikai szakkifejezéseket, jelöléseket. – A tanulók váljanak képessé a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára, törekedjenek az önellenırzésre, legyenek képesek várható 219
– –
eredmények becslésére. A helyes érvelésre szoktatással fejlıdjön a tanulók kommunikációs készsége. A középfokú matematikatanulás lezárásakor rendelkezzenek a matematika alapvetı kultúrtörténeti ismereteivel, ismerjék a legnagyobb matematikusok felfedezéseit, legyen rálátásuk a magyar matematikusok eredményeire.
220
ANGOL NYELV 9.−12. évfolyam (Esti tagozat)
Az élı idegen nyelv oktatásának alapvetı célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése. A felnıttoktatásban részt vevık valós élethelyzeteken alapuló idegen nyelvi környezetben, érdeklıdésüknek megfelelı, motiváló feladatokon keresztül eljutnak a KER szerinti A2 szintre, optimális esetben elérik a B1 szintet. Az idegennyelv-oktatás törekvése, hogy tevékenység-központú tanulás segítségével a program résztvevıi képesek legyenek alapszintő receptív, produktív, illetve interaktív nyelvi tevékenységek magabiztos használatára. Az idegen nyelvi kommunikáció az alapkészségek együttes érvényesülését feltételezi, melyeket valamennyi tanórán integráltan szükséges fejleszteni. A receptív és a produktív készségek a mindennapi nyelvhasználatban fontos szerepet játszanak. A tanuló elindul a szövegértelmezési és szövegalkotási stratégiák kialakítása felé. Receptív készségei fejlesztésével képes lesz az írott vagy hallott szövegbıl a lényeget felfogni, kiemelni és összefüggésében értelmezni. A produkció során megtervezi és szóban vagy írásban megalkotja a közlendıjét tartalmazó szöveget. A sikeres kommunikáció érdekében a tanuló megismeri és elsajátítja azokat a nyelvi eszközöket, amelyek segítségével képes gondolatait megfogalmazni, koherens nyelvi egységet létrehozni, és különféle kommunikációs helyzetekben elboldogulni. Fel kell ismernie, hogy a nyelvi érintkezést a nemnek, korosztálynak, társadalmi csoportoknak megfelelıen szabályok szövik át. Ilyenek például a nyelvi udvariassági szokások, rituálék és a helyzetnek megfelelı hangnem használata. A nyelvtanítás során törekedni kell arra, hogy a hallott vagy az olvasott szöveg autentikus, a feladatvégzés szempontjából hiteles legyen. Az internet segítségével a tanulók maguk is viszonylag könnyen kerülhetnek autentikus célnyelvi környezetbe, részeseivé válhatnak az adott kultúrának, kapcsolatot teremthetnek a célnyelven beszélıkkel, ami komoly motivációs forrás lehet, és elısegítheti az autonóm tanulóvá válást. A tanulási folyamat szervezésében nagy jelentısége van a kooperatív feladatoknak és a projektmunkának, ezek szintén erısíthetik a motivációt. Az idegen nyelv tanulása fejleszti a tanulók toleranciáját, hogy megismerjék és tiszteletben tartsák más népek kultúráját, felismerjék saját nemzeti kultúrájuk értékeit, és megtanulják a kultúrák különbözıségébıl adódó félreértések kezelését. Fontos, hogy a tanulók az idegen nyelv tanulása során építeni tudjanak más tantárgyak keretében szerzett ismereteikre és személyes tapasztalataikra is. Ugyanakkor az idegen nyelvvel való foglalkozás olyan ismeretekkel, tapasztalatokkal gazdagíthatja a tanulókat, amelyeket más tantárgyak keretében is hasznosítani tudnak. Az egész életen át tartó tanulás szempontjából kiemelkedı jelentısége van a nyelvtanulási stratégiáknak, amelyek ismerete és alkalmazása segíti a tanulókat abban, hogy nyelvtudásukat önállóan ápolják és fejlesszék, valamint újabb nyelveket sajátítsanak el. A kerettanterv tartalmazza a nyelvi szintek és kompetenciák fejlesztésére vonatkozó elvárásokat, amelyeket a nemzetközi gyakorlatban és az érettségi követelményrendszerben mérceként használt Közös európai referenciakeret (KER) határoz meg. A nyelvi kompetenciák komplex fejlesztéséhez az ajánlott témakörök kínálnak kontextust.
221
Az iskolarendszerő középfokú felnıttoktatás résztvevıi a korábbi nappali rendszerő iskolai oktatásban már tanulhatták az idegen nyelvet, tudásuk nagy valószínőséggel heterogén, a nappali és a felnıttképzés között esetleg évek telhetnek el, így a tanterv nem épülhet az 5–8. osztály számára készített tantervre, hanem egy hosszabb, szintre hozó szakasz beépítése szükséges. A szintre hozó szakasz hossza lerövidíthetı vagy hosszabbítható. Az elvárás, hogy a 10. osztály végére elérjék a KER szerinti A2 szintet, hogy tanulmányaikat sikeresen folytathassák a 11. évfolyamon, és középiskolai tanulmányaik végén eredményes érettségi vizsgát tegyenek. Az a tanuló, aki még nem tanulta az idegen nyelvet, a kezdı tanterv szerint halad. A kerettanterv az elérendı célokat és nyelvi szinteket kétéves képzési szakaszokra bontva határozza meg.
Elsı idegen nyelv
Bemeneti szint heterogén (0–A2)
10. évfolyam
12. évfolyam
A2
B1
Az idegen nyelvi kerettanterv fejlesztési egységei a KER-ben leírt készségeknek megfelelıen a hallott és olvasott szöveg értése, a szóbeli interakció, az összefüggı beszéd valamint az íráskészség. Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztése szoros kapcsolatban áll a NAT-ban megfogalmazott kulcskompetenciákkal. A kommunikatív nyelvi kompetencia több ponton érintkezik az anyanyelvi kompetenciával. A szövegalkotás, szövegértelmezés, szóbeli és írásbeli kommunikáció számos készségeleme kölcsönhatásban van az anyanyelvi kommunikációval. A két terület erısítheti egymást, megfelelı módszerekkel az anyanyelv használata tudatosabbá válhat. A tanórán kívüli idegennyelv-tanulást támogató tevékenységek kiemelten fontosak a felnıttoktatásban, mivel a képzés specifikus jellegébıl adódóan a tanórák száma a nappali munkarendő képzés óraszámainál alacsonyabbak, amíg a kimeneti követelmény, az érettségi vizsga a nappali és az esti-levelezı képzésben részt vevık számára azonos. Az önálló tanulás képességének kialakítása nélkülözhetetlen a sikeres érettségi vizsga érdekében. A hatékony önálló tanulásban segítséget nyújt a modern technika, az interneten található autentikus szövegek, a direkt és indirekt nyelvtanulási lehetıségek sokasága. Az internet segítségével a tanulók megtapasztalhatják, hogyan tudnak autentikus nyelvi környezetben eligazodni. Komoly motivációs forrás lehet az idegen nyelvő szövegek megértése. Az önálló internetes kutatás bátorítja és elısegíti az autonóm tanulás kialakulását és az informatikai készségeik fejlıdését. Az önálló tanulás mellett hangsúlyos szerepet kap a közös tevékenységben megvalósuló „egymástól tanulás”. A projektmunka, a kooperatív tanulási módszerek tovább fokozzák a tanulási kedvet, erısítik a szociális kompetenciákat. A táblázatokban megjelenı fejlesztési egységek (a hallott szöveg értése, szóbeli interakció, összefüggı beszéd, az olvasott szöveg értése és az íráskészség) fejlesztése mindig integráltan történik, ahogy azok a valós kommunikációs helyzetekben elıfordulnak. Ezért nem szerepelnek óraszámok a fejlesztési egységek mellett, és külön táblázat tartalmazza az ajánlott témaköröket az ajánlott óraszámokkal. A témakörök megismerését a kerettanterv az elsı két évre tervezi, évfolyamonként öt-öt téma kerülhet feldolgozásra, amelyek kiválasztását és sorrendjét az intézmények – profiljuk és igényeik szerint – helyi tanterveikben határozzák meg. A szabadon választható órakerettel (9–11. évfolyamon évfolyamonként: 7 óra, 12. évfolyamon 6 óra) a helyi tantervek tetszılegesen kibıvíthetik a témák ajánlott óraszámait.
222
A 11–12. évfolyamon a témák visszatérnek, folyamatosan bıvülnek, és magasabb nyelvi szinten kerülnek feldolgozásra. A kerettanterv évfolyamonkénti mérés-értékelést tervez, amely a 9. évfolyam elején egy diagnosztikus (feltáró) méréssel indul (2 óra), amely a heterogén nyelvtudású tanulók sikeres felzárkóztatásához szükséges egyéni és csoportos fejlesztési terv elkészítéséhez biztosítja a szükséges információkat. A tanév folyamán formatív (fejlesztı) értékelések sorozata támogatja a folyamatos fejlıdést, majd minden egyes tanév szummatív (minısítı) méréssel zárul (2 óra). A 12. évfolyam befejezése elıtt a tanulók próbaérettségivel készülnek az utolsó megmérettetésre (4 óra).
Fejlesztési egység
Elızetes tudás
Olvasott szöveg értése Az iskolán kívül és az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, motiváció. Különbözı szövegfajták olvasásában való jártasság a tanuló anyanyelvén és az elsı idegen nyelven.
Az ismert nevek, szavak és mondatok megértése egyszerő szövegekben; az egyszerő leírások, üzenetek, útleírások fı gondolatainak megértése A tematikai egység az ismerıs szavak, esetleg képek segítségével; fejlesztési céljai egyszerő autentikus szöveg lényegének megértése, a szövegbıl néhány alapvetı információ kiszőrése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Egyszerő, mindennapi szövegekben (például feliratokon) az ismerıs nevek, szavak és egyszerő fordulatok, a nemzetközi és a más nyelven tanult szavak felismerése. Egyszerő információkat tartalmazó, rövid leíró szövegek fı gondolatának megértése, például hirdetésekben, plakátokon vagy katalógusokban. Egyszerő, írott, képekkel támogatott instrukciók követése. Egyszerő üzenetek, például képeslapok szövegének megértése. Nyomtatványok, őrlapok személyes adatokra vonatkozó kérdéseinek megértése. Egyszerő, írásos útbaigazítások, útleírások követése. Az alapvetı olvasási stratégiák alkalmazása, például az ismerıs nevek, szavak és alapvetı fordulatok összekapcsolása, szükség esetén a szöveg különbözı részeinek újraolvasása, a szövegekhez kapcsolódó képek, képaláírások, címek, a vizuális információk felhasználása a szöveg megértéséhez. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások
Hirdetések, reklámok, plakátok, névjegykártyák, feliratok, versek, dalszövegek, újságfıcímek, könyv- és filmcímek, szöveges karikatúrák, képregények, viccek, nagyon egyszerő katalógusok, nyomtatványok, egyszerő üzenetek, útleírások, képeslapok.
Fejlesztési egység Elızetes tudás
Íráskészség Az iskolán kívül és az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, motiváció. Bizonyos írásbeli mőfajok és jellegzetességeik ismerete. Az írást illetıen esetleg már kialakult attitődök. 223
Ismert témáról rövid, egyszerő mondatok írása; A tematikai egység írásban személyes adatokra vonatkozó egyszerő kérdésekre válaszadás; fejlesztési céljai minta alapján néhány közismert mőfajban egyszerő és rövid, tényközlı szövegek írása ıt érdeklı, ismert témákról. Ismeretek/fejlesztési követelmények Szavak és rövid, jól olvasható szövegek másolása. Lista írása. Egyszerő fordulatok és mondatok írása a legegyszerőbb nyelvi szerkezetek használatával (például hol lakik, mit csinál a tanuló vagy mások). Adatok kérése és megadása írásban (például számok, dátumok, idıpont, név, nemzetiség, cím, életkor); formanyomtatványok kitöltése. Rövid, egyszerő üdvözlı szöveg, üzenet írása. Személyes információt, tényt, tetszést vagy nemtetszést kifejezı rövid üzenet, komment írása (például internetes fórumon, blogban). Egyszerő levél, e-mail írása a legfontosabb formai elemek betartásával (például címzés, a kommunikáció tárgyának megjelölése, a címzett megszólítása, búcsúzás). Kreatív, önkifejezı mőfajokkal való kísérletezés (például listavers, rapszöveg, rigmus, dalszöveg, rövid jelenet) írása, illetve átírása. Egyszerő írásos minták követése, aktuális, konkrét és egyszerő tartalmakkal való megtöltése. Kész szövegekbıl hasznos fordulatok kiemelése, alkalmazása. A mondanivaló közvetítése egyéb vizuális eszközökkel (például nyilazás, kiemelés, központozás, internetes/SMS rövidítés, emotikon, rajz, ábra, térkép, kép). A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások
Hagyományos és elektronikus nyomtatványok, őrlapok, listák, hagyományos és elektronikus képeslapok, poszterszövegek, képaláírások, üzenetek, SMS-ek/MMS-ek, levelek, e-mailek vagy internes profilok, üzenetek, internetes bejegyzések, instrukciók, versek; rapszövegek, rigmusok, dalszövegek, jelenetek.
Felzárkózás, szintre hozás Fejlesztési egység Elızetes tudás
Beszédértés Célnyelvi óravezetés megértése, egyszerő, rövid, hangzó szövegekhez kapcsolódó feladatok megoldása.
Az osztálytermi tevékenységekhez kapcsolódó tanári utasítások megértése; az ismert témákhoz kapcsolódó egyszerő kérdések és kijelentések megértése; a tanult témakörökben elhangzó szövegekben a tanult szavak, szó- és A tematikai egység beszédfordulatok felismerése, és ezekbıl következtetés a szövegek fejlesztési céljai témájára, tartalmára; az ismert témakörökben elhangzó szövegekben a beszélık gondolatmenetének követése; a lényeg és néhány alapvetı információ kiszőrése az ismert témakörökben elhangzó szövegekbıl, részben önállóan, részben a megértést segítı, változatos feladatokra támaszkodva; 224
néhány, a megértést segítı alapvetı stratégia egyre önállóbb alkalmazása. Ismeretek/fejlesztési követelmények A gazdagodó nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetés követése (osztálytermi rutincselekvések, a közös munka megszervezése, eszközhasználat). Az ismert témákhoz kapcsolódó rövid kérések és megállapítások megértése. A rövid, egyszerő autentikus szövegek aktív követése. A tanult nyelvi elemek felismerése. A szöveg lényegének vagy néhány konkrét információ kiszőrése. A beszélık gondolatmenetének kiszőrése ismert témakörökben elhangzó rövid, egyszerő szövegekben. A célnyelvi normának megfelelı vagy ahhoz közelítı kiejtéssel, a tanuló nyelvi szintjéhez igazított tempóban beszélık megértése, ha szükség esetén szüneteket tartva és a lényegi információkat megismételve beszélnek. Könnyőzenei vagy popdalok, képekkel illusztrált történetek, kisfilmek, a A fenti célnyelvi kultúrát bemutató multimédiás anyagok, egyéb hangzó anyagok; tevékenységektanárral, tanulótársakkal, tanári beszéd, interaktív feladatok. hez használható szövegfajták, szövegforrások
Fejlesztési egység Elızetes tudás
Szóbeli interakció Egyszerő nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal folytatott kommunikáció.
Közvetlen információcserét igénylı feladatokban kommunikáció ismert témákról, egyszerő nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal; kérdésfeltevés kiszámítható, mindennapi helyzetekben, válaszadás a A tematikai egység hozzá intézett kérdésekre, illetve rövid párbeszédek folytatása; fejlesztési céljai az elsı lépések megtétele a célnyelv spontán módon történı használata útján; törekvés a célnyelvi normához közelítı kiejtésre, intonációra és beszédtempóra. Ismeretek/fejlesztési követelmények A tanuló képes tudatosan megválasztott nonverbális elemekkel támogatott mondanivaló kifejezésére, egyre bıvülı szókinccsel, begyakorolt beszédfordulatokkal, egyszerő nyelvi eszközökkel. Egyszerő, tényszerő információkérés és adás. Egyszerő nyelvi eszközökkel ki tudja fejezni érzéseit, véleményét és gondolatait, illetve rá tud kérdezni ezekre. Ismert témákhoz, mindennapi helyzetekhez vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó, egyszerő nyelvi eszközökkel kérdések és felszólítások, reagálás megfogalmazása. Részvétel ismert témákhoz, mindennapi helyzetekhez kapcsolódó rövid párbeszédben, 225
beszélgetésben. Meg tudja kérni beszélgetıpartnerét, hogy ismételje meg mondandóját, vagy magyarázza meg azt. Kiejtése legalább annyira érthetı, hogy beszélgetıpartnere többnyire követni tudja, amit mond. Szükség esetén a saját mondanivalójának átfogalmazása, leegyszerősítése a kommunikáció fenntartása érdekében. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások
Rövid párbeszédek, egyszerő társalgás, szerepjátékok, dramatizált jelenetek, kérdések, felszólítások, kérések, információ hiányán, illetve különbözıségén, véleménykülönbségen alapuló szövegek, spontán megnyilvánulások.
Fejlesztési egység Elızetes tudás
Összefüggı beszéd Felkészülés után rövid szövegek elmondása.
Rövid, de egyre bıvülı szókincs, egyszerő beszédfordulatok alkalmazásával, összefüggı beszéd saját magáról és közvetlen környezetérıl; munkája bemutatása egyszerő nyelvi eszközökkel; rövid, egyszerő történetek mesélése; egyszerő állítások, összehasonlítás, magyarázat, indoklás A tematikai egység megfogalmazása; fejlesztési céljai egyszerő nyelvtani szerkezetek és mondatfajták használata; a szavak, szócsoportok, egyszerő cselekvések, történések összekapcsolása lineáris kötıszavakkal, és az ok-okozati összefüggések kifejezése; a megértést segítı legfontosabb stratégiák alkalmazása; a célnyelvi normához közelítı kiejtés, intonáció és beszédtempó alkalmazása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Felkészülés után egyszerő nyelvi elemeket használva beszélni tud ismert témákról, mesélni tud élményeirıl, vagy össze tud foglalni egy-egy rövid történetet, egyszerő nyelvi szerkezetekkel el tud játszani elıre megírt szerepeket. Minta alapján összefüggı szövegalkotás szavak, szócsoportok, cselekvéssorok összekapcsolásával, egyszerő kötıszavakkal (pl. és, de, azután), illetve magyarázatok, indoklások, ok-okozati kapcsolatok kifejezése kötıszavakkal (pl. mert, ezért, tehát). Önálló vagy csoportban létrehozott alkotás rövid bemutatása és értékelése. Tanári példa vagy autentikus hangzóanyag meghallgatás után a célnyelvi normához közelítı kiejtéssel el tudja ismételni a szöveget. A fenti Rövid történetek, élménybeszámolók, szerepek, leírások (pl. képleírás, tevékenységek- tanulói munka bemutatása), elıadás, prezentáció, témakifejtés. hez használható szövegfajták, szövegforrások
226
Fejlesztési egység Elızetes tudás
Olvasott szöveg értése Közös feldolgozást követıen egyszerő olvasott szövegek lényegének, tartalmának megértése.
Az ismerıs témákról szóló rövid szövegek megértése; az alapvetı információk megtalálása az egyszerő, hétköznapi szövegekben; autentikus szövegek lényegének megértése, a szövegekbıl az alapvetı információk kiszőrése; A tematikai egység az olvasott szövegekre vonatkozó feladatok elvégzése; fejlesztési céljai a készségek kreatív használata az olvasott szövegek megértéséhez, értelmezéséhez; tájékozottság növelése a célnyelvi kultúráról; az érdeklıdés fokozása a célnyelvi kultúrába tartozó irodalmi, mővészeti alkotások iránt. Ismeretek/fejlesztési követelmények Rövid, egyszerő nyelvi eszközökkel, bıvülı szókinccsel megfogalmazott szövegek megértése (pl. leírás, történet, párbeszéd a tanulóhoz közel álló témákról). Lényeges információk megtalálása egyszerő szövegekben (pl. hirdetésben, prospektusban, étlapon és menetrendben, rövid újságcikkben, programfüzetben). Egyszerő üzenetek megértése, levelek, elektronikus üzenetek, SMS-ek, bejegyzések. Egyszerő használati utasítások, instrukciók megértése, követése. Információszerzés hagyományos és elektronikus forrásokból. Egyszerő, rövid történet és egyszerősített célnyelvi irodalmi mővek megértése. A fenti Ismeretterjesztı szövegek, egyszerősített irodalmi szövegek, rövid tevékenységek- történetek, dalszövegek, cikkek és honlapok, útleírások, hirdetések, hez használható plakátok, hagyományos és elektronikus nyomtatványok, internetes szövegfajták, fórumok hozzászólásai, képregények, egyszerő üzenetek, képeslapok, szövegforrások feliratok, étlap, menetrend, egyszerő biztonsági elıírások, magánlevelek.
Fejlesztési egység/
Íráskészség Ismert témáról rövid, egyszerő mondatok írása; mintát követve különbözı mőfajú és a célcsoport érdeklıdésének megfelelı témájú Elızetes tudás szövegek alkotása. Összefüggı mondatok írása a közvetlen környezettel kapcsolatos témákról; az írás kommunikációs eszközként történı használata egyszerő interakciókban; A tematikai egység gondolatok kifejezése egyszerő kötıszavakkal összekapcsolt fejlesztési céljai mondatsorokban; a nyelvismeret kreatívan alkalmazása egyszerő szövegek írására az ıt érdeklı, ismert témákról; az alapvetı írásbeli mőfajok sajátos szerkezeti és stílusjegyeinek felismerése és követése.
227
Ismeretek/fejlesztési követelmények Képes szavak és rövid szövegek diktálás utáni leírása. Egyszerő szerkezető, összefüggı mondatalkotás a közvetlen környezetével kapcsolatos témákról, különbözı szövegtípusok létrehozása (pl. leírás, élménybeszámoló, párbeszéd). Kommunikációs céllal egyszerő szövegalkotás (pl. levél, üzenet, blogbejegyzés, fórumbejegyzés). Egyszerő írásos minták követése és aktuális, konkrét és személyes tartalmak kifejezése. Gondolatai összekapcsolása egyszerő kötıszavakkal (pl. és, vagy, mert, de, ezért, azután). A gyakori írásbeli mőfajok legalapvetıbb szerkezeti és stílusjegyeinek ismerete, saját írásmő létrehozása (pl. megszólítás levélben, e-mailben, záróformula). Mindennapi, ismerıs témákhoz kapcsolódó feljegyzések készítése. Leírás, felirat, utasítás, képeslap, üdvözlıkártya, meghívó, üzenet, SMS, eA fenti tevékenységek- mail, levél, adatlap, bejegyzés, dalszöveg. hez használható szövegfajták, szövegforrások
9–12. évfolyam Az iskolarendszerő középfokú felnıttoktatásban a 10. évfolyam végére a heterogén idegen nyelvi szintek kiegyenlítıdnek, a tanulók a KER szerinti A2 szintrıl folytatják tanulmányaikat, és haladnak a B1 szint felé. Kiemelt fontosságú a tanulás tanítása, változatos nyelvtanulási stratégiák alkalmazása, mivel a tanulóknak a 12. évfolyam végére olyan tanulási képességekkel kell rendelkezniük, amelyek lehetıvé teszik nyelvtudásuk önálló fenntartását és továbbfejlesztését további tanulmányaik vagy munkájuk során, egész életükön át. A tanulók motivációját növeli, ha a nyelvoktatás lehetıséget biztosít tantárgyi tartalmak célnyelvi feldolgozására és az infokommunikációs technológiák használatára. A 12. évfolyamon lehetıséget kell biztosítani arra, hogy a tanulók megismerjék a nyelvi érettségi felépítését, követelményeit, és elsajátítsák az ezeknek megfelelı stratégiákat; megismerjék az érettségi során használt értékelési szempontokat, és alkalmazni tudják azokat önértékeléseik során; illetve gyakorlatot szerezzenek az érettségi vizsga feladatainak megoldásában is. Órakeret: 11. évfolyam esti: 72 óra, heti: 2 óra — Mérés-értékelés: 2 óra — Fejlesztési feladatok megvalósítása: 61 óra — Szabadon felhasználható órakeret: 7 óra 12. évfolyam esti/ 62 óra, heti: 2 óra — Mérés-értékelés (próbaérettségi): 4 óra — Fejlesztési feladatok megvalósítása: 52 óra — Szabadon felhasználható órakeret: 6 óra
228
Fejlesztési egység
Beszédértése
Elızetes tudás
A tanuló fıbb vonalaiban megérti a köznyelvi beszédet a számára rendszeresen elıforduló ismerıs témákról. Megérti a legfontosabb információkat az aktuális eseményekrıl szóló vagy az érdeklıdési köréhez kapcsolódó rádió- és tévémősorokban, ha viszonylag lassan és érthetıen beszélnek.
A tematikai egység fejlesztési céljai
Ismerıs témákról szóló köznyelvi beszéd megértése fıbb vonalaiban és egyes részleteiben is. Egy beszélgetés során a résztvevık világosan megfogalmazott érveinek megértése több beszélı esetén is. Fontos információk megértése azokban a rádió- és tévémősorokban, filmjelenetekben, amelyek aktuális eseményekrıl, illetve az érdeklıdési köréhez kapcsolódó témákról szólnak, ha viszonylag lassan és érthetıen beszélnek.
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások
Fejlesztési egység
Elızetes tudás
Rádió- és tévémősorok, hírek, riportok, filmjelenetek stb.
Szóbeli interakció A tanuló felkészülés nélkül megbirkózik a mindennapi élet legtöbb helyzetével. Gondolatokat cserél, véleményt mond az érdeklıdési körébe tartozó témákról. Boldogul a leggyakoribb kommunikációs helyzetekben. Stílusában próbál alkalmazkodni a kommunikációs helyzethez.
Önálló boldogulás a mindennapi élet legtöbb, akár váratlan helyzetében is Gondolatok cseréje, véleménynyilvánítás és érvelés az érdeklıdési A tematikai egység körbe tartozó és általános témákról is. fejlesztési céljai A leggyakoribb kommunikációs forgatókönyvek ismerete és biztonsággal történı alkalmazása. Alkalmazkodás a kommunikációs helyzethez stílusban, regiszterhasználatban. A fejlesztés tartalma Társalgásban való részvétel ismerıs témák esetén, felkészülés nélkül. Érzelmek kifejezése és reagálás mások érzelmeire, mint például reménykedés, csalódottság, aggodalom, öröm. Problémák felvetése, megvitatása, teendık meghatározása, választási lehetıségek összehasonlítása. A tanulmányokhoz, érdeklıdési körhöz kapcsolódó beszélgetésben való részvétel, információcsere, álláspont kifejtése, rákérdezés mások nézeteire. Gondolatok, vélemény kifejezése kulturális témákkal kapcsolatban, például zene, film, könyvek. 229
Elbeszélés, újságcikk, elıadás, eszmecsere, interjú vagy dokumentumfilm összefoglalása, véleménynyilvánítás, a témával kapcsolatos kérdések megválaszolása. Nézetek világos kifejtése, érvek egyszerő cáfolata. Választási lehetıségek összehasonlítása, elınyök és hátrányok mérlegelése. Utazások során felmerülı feladatok, például közlekedés, szállás intézése vagy ügyintézés a hatóságokkal külföldi látogatás során. Váratlan nehézségek kezelése (pl. elveszett poggyász, lekésett vonat). Szolgáltatásokkal kapcsolatos helyzetek kezelése akár váratlan nehézségek esetén is, panasz, reklamáció. Részletes utasítások adása, követése és kérése (pl. hogyan kell valamit csinálni). Interjúban, konzultáción való részvétel kezdeményezése és információ megadás (pl. tünetek megadása orvosnál). Órai interakciókban, pármunkában való magabiztos részvétel. Ismerıs témáról beszélgetés kezdeményezése, fenntartása, szó átvétele, átadása, mások bevonása, beszélgetés lezárása. Beszélgetésben elhangzottak összefoglalása, a lényeg kiemelése, a megértés ellenırzése, félreérthetı megfogalmazás javítása, körülírás, szinonimák használata. A kommunikációs eszközök széles körének alkalmazása és reagálás azokra közismert nyelvi megfelelıik semleges stílusban való használatával. Az udvariassági szokások ismerete és alkalmazása. A mindennapi témák, család, érdeklıdési kör, iskola, utazás és aktuális események megtárgyalásához elegendı szókincs és annak általában helyes alkalmazása. Ismerıs kontextusokban elfogadhatóan helyes nyelvhasználat. A szövegszervezés alapvetı eszközeinek megbízható használata. Általában tisztán érthetı kiejtés és intonáció. A szóbeli interaktív vizsgához szükséges kommunikációs stratégiák.
230
Társalgás, megbeszélés, eszmecsere, tranzakciók, utasítások, interjúk, A fenti tevékenységekhez viták. használható szövegfajták, szövegforrások
Fejlesztési egység Elızetes tudás
Összefüggı beszéd A tanuló már változatosabban és részletesebben tudja bemutatni a családját, más embereket, lakóhelyét, tanulmányait, iskoláját stb.
Folyamatos önkifejezés a szintnek megfelelı szókincs és szerkezetek segítségével ismerıs témakörökben. A tematikai egység Érthetı és folyamatos beszéd, a mondanivaló tudatos nyelvtani és fejlesztési céljai szókincsbeli megtervezése és szükség szerinti módosítása. Egy gondolat vagy probléma lényegének tartalmilag pontos kifejtése. A fejlesztési tartalma Folyamatos megnyilatkozás az érdeklıdési körnek megfelelı témákról a gondolatok lineáris összekapcsolásával. Elbeszélések vagy leírások lényegének összefoglalása folyamatos beszédben, a gondolatok lineáris összekapcsolásával. Részletes élménybeszámoló az érzések és reakciók bemutatásával. Valóságos vagy elképzelt események részleteinek bemutatása. Könyv vagy film cselekményének összefoglalása és az ehhez kapcsolódó reakciók megfogalmazása. Álmok, remények és ambíciók, történetek elmondása. Vélemények, tervek és cselekedetek rövid magyarázata. Rövid, begyakorolt megnyilatkozás ismerıs témákról. Elıre megírt, lényegre törı, követhetı elıadás ismerıs témáról. Az összefüggı beszéd tervezése során új kombinációk, kifejezések begyakorlása, alkalmazása. Az összefüggı beszédben kompenzáció alkalmazása, például körülírás elfelejtett szó esetén. Ismerıs kontextusokban a nyelvi norma követésére törekvı nyelvhasználat. A nyelvi eszközök rugalmas használata a mondanivaló kifejezésére, ezek adaptálása kevésbé begyakorolt helyzetekben. A közlés magabiztos bevezetése, kifejtése és lezárása alapvetı eszközökkel. Önellenırzés és önkorrekció, például a félreértéshez vezetı hibák felismerése és javítása. Mindezeknek a szóbeli érettségi vizsgán történı alkalmazására való felkészülés. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások
Fejlesztési egység Elızetes tudás
Leírások, képleírások, témakifejtés (például vizuális segédanyag alapján), elbeszélı szöveg, érveléssor, elıadás, prezentáció (önállóan vagy segédanyagok, instrukciók alapján), projektek bemutatása, versek, rapszövegek.
Olvasott szöveg értése A tanuló megérti a hétköznapi nyelven írt, érdeklıdési köréhez 231
kapcsolódó, lényegre törı szövegek fı gondolatait. Tudja, hogy a szövegek olvasásakor a helyzetnek megfelelı stratégiákat kell alkalmaznia, és képes az ismeretlen elemek jelentését a szövegkörnyezet segítségével kikövetkeztetni. A nagyrészt közérthetı nyelven írt, érdeklıdési körhöz kapcsolódó, A tematikai egység lényegre törı szövegek megértése. fejlesztési céljai Az írott vélemény, érvelés követése, ezekbıl a lényeges részinformációk kiszőrése. A fejlesztés tartalma A fontos általános vagy részinformációk megértése autentikus, hétköznapi nyelven íródott szövegekben, például levelekben, brosúrákban és rövid, hivatalos dokumentumokban. A feladat megoldásához szükséges információk megtalálása hosszabb szövegekben is. A fontos gondolatok felismerése ismerıs témákról szóló, lényegre törı újságcikkekben. A gondolatmenet és a következtetések felismerése világosan írt érvelésekben. A köznyelven írt szövegekben az érzések, kérések és vágyak kifejezésének megértése. A mindennapi témákkal összefüggı, köznyelven írt magánlevelek megértése annyira, hogy sikeres írásbeli kommunikációt tudjon folytatni. Különbözı eszközök egyszerő, világosan megfogalmazott használati utasításának megértése. Ismert témájú hivatalos levélben az elintézéshez szükséges információk megértése. Az egyszerő szövegfajták felépítésének felismerése, ezen ismeret alkalmazása a szövegértés során. A feladat elvégzéséhez szükséges információk összegyőjtése a szöveg különbözı részeibıl, illetve több szövegbıl. Az egyszerő szövegfajták felépítésének felismerése, ezen ismeret alkalmazása a szövegértés során. Az ismeretlen szavak jelentésének kikövetkeztetése a mondat megértett részei és a szövegösszefüggés alapján. Az autentikus szövegek jellegébıl fakadó ismeretlen fordulatok kezelése a szövegben. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások
Utasítások (pl. feliratok, használati utasítások), tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, reklám, menetrend, prospektus, mősorfüzet), játékszabályok, hagyományos és elektronikus levelek, újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport), internetes fórumok hozzászólásai, ismeretterjesztı szövegek, képregények, viccek egyszerő irodalmi szövegek.
Fejlesztési egység
Írás
Elızetes tudás
A tanuló egyszerő, rövid, összefüggı szövegeket fogalmaz ismert, hétköznapi témákról. Írásban beszámol eseményekrıl, élményeirıl, érzéseirıl, benyomásairól és véleményérıl; írásbeli interakciót kezdeményez, fenntartja és befejezi. Jegyzetet készít olvasott vagy hallott köznyelvi szövegbıl, illetve saját ötleteirıl. Minták alapján rövid, lényegre törı szövegeket alkot az ismert mőfajok fıbb jellegzetességeinek és alapvetı stílusjegyeinek követésével.
A tematikai egység Részletesebb, összefüggı és tagolt szövegek fogalmazása ismert, 232
nevelési-fejlesztési hétköznapi és elvontabb témákról. Eseményekrıl, élményekrıl, érzésekrıl, benyomásokról és véleményrıl céljai írásbeli beszámolás, valamint vélemény alátámasztása. Hatékony írásbeli interakció folytatása. Jegyzetkészítés olvasott vagy hallott, érdeklıdési körhöz tartozó szövegrıl, illetve saját ötletekrıl. Több ismert mőfajban is rövid, lényegre törı szövegek létrehozása a mőfaj fıbb jellegzetességeinek és stílusjegyeinek alkalmazásával. A fejlesztés tartalma Egyszerő, összefüggı, lényegre törı szöveg írása számos, érdeklıdési köréhez tartozó, ismerıs témában, rövid, különálló elemek lineáris összekapcsolásával. Hírek, gondolatok, vélemények és érzések közlése olyan elvontabb és kulturális témákkal kapcsolatban is, mint például a zene vagy a mővészet. Információt közlı/kérı feljegyzések/üzenetek írása, pl. barátoknak, szolgáltatóknak, tanároknak. Véleményt kifejezı üzenet, komment írása (pl. internetes fórumon, blogban). Formanyomtatvány, kérdıív kitöltése, online ügyintézés. Életrajz, lényegre koncentráló leírás, elbeszélés készítése. Riport, cikk, esszé írása. Rövid olvasott vagy hallott szöveg átfogalmazása, összefoglalása, jegyzet készítése. Saját ötletekrıl jegyzet készítése. Interaktív írás esetén megerısítés, vélemény kérése, az információ ellenırzése, problémákra való rákérdezés, ill. problémák elmagyarázása. Az írás egyszerő tagolása: bevezetés, kifejtés, lezárás; bekezdések szerkesztése. Néhány egyszerő szövegkohéziós és figyelemvezetı eszköz használata. Az alapvetı írásbeli mőfajok fı szerkezeti és stílusjegyeinek követése (pl. levélben/e-mailben megszólítás, záró formula; a formális és informális regiszterhez köthetı néhány szókincsbeli és helyesírási sajátosság). Kreatív, önkifejezı mőfajokkal való kísérletezés (pl. vers, rap, rigmus, dalszöveg, rövid jelenet, paródia írása, illetve átírása). Írásos minták követése és aktuális tartalmakkal való megtöltésük. Kész szövegekbıl számára hasznos fordulatok kiemelése és saját írásában való alkalmazása. Irányított fogalmazási feladat kötött tartalmainak a fogalmazásban való megjelenítése. Írásának tudatos ellenırzése, javítása; félreértést okozó hibáinak korrigálása. A mondanivaló közvetítése egyéb vizuális eszközökkel (pl. nyilazás, kiemelés, központozás, internetes/SMS rövidítés, emotikon, rajz, ábra, térkép, kép). Hagyományos és elektronikus nyomtatvány, kérdıív; listák; hagyományos és elektronikus képeslapok; poszterszövegek; képaláírások. Üzenetek; SMS-ek/MMS-ek; személyes adatokat tartalmazó bemutatkozó levelek, e-mailek vagy internes profilok. Tényszerő A fenti tevékenységekhez információt nyújtó, illetve kérı levelek és e-mailek; személyes információt, tényt, illetve tetszést/nemtetszést kifejezı üzenetek, használható internetes bejegyzések; egyszerő cselekvéssort tartalmazó instrukciók. szövegfajták, Egyszerő ügyintézı levelek/e-mailek (pl. tudakozódás, megrendelés, szövegforrások foglalás, visszaigazolás); egyszerő, rövid történetek, elbeszélések, rövid jellemzések. Rövid leírások; jegyzetek; riportok, cikkek, esszék, felhívások, versek, rapszövegek, rigmusok, dalszövegek, rövid jelenetek, paródiák.
233
Ajánlott témakörök a 11–12. évfolyamra Témák
Órakeret
Személyes vonatkozások, család A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai. Személyes tervek. Családi élet, családi kapcsolatok. A családi élet mindennapjai, otthoni teendık. Egyén és család nálunk és a célországokban.
E: 10 óra L: 10 óra
Ember és társadalom Emberek külsı és belsı jellemzése. Baráti kör. Társas kapcsolatok. Nıi és férfi szerepek, ismerkedés, házasság. Felelısségvállalás másokért, rászorulók segítése. Ünnepek, családi ünnepek. Öltözködés, divat. Hasonlóságok és különbségek az emberek között, tolerancia, pl. fogyatékkal élık. Konfliktusok és kezelésük. Társadalmi szokások nálunk és a célországokban.
E: 12 óra L: 12 óra
Környezetünk Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása). A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetıségek. A városi és a vidéki élet összehasonlítása. Növények és állatok a környezetünkben. Idıjárás, éghajlat. Környezetvédelem a szőkebb környezetünkben és globálisan. Mit tehetünk környezetünkért és a természet megóvásáért, a fenntarthatóságért?
E: 10 óra L: 10 óra
Az iskola Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat). Tantárgyak, órarend, érdeklıdési kör, tanulmányi munka nálunk és más országokban. Az ismeretszerzés különbözı módjai. A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága. Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban. Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei. Iskolai hagyományok nálunk és a célországokban.
E: 12 óra L: 12 óra
A munka világa Foglalkozások és a szükséges kompetenciák, rutinok, kötelességek. Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás. Önéletrajz, motivációs levél, állásinterjú.
E: 12 óra L: 12 óra
Életmód Napirend, idıbeosztás. Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megırzésében, testápolás). Életünk és a stressz. Étkezési szokások a családban. Ételek, kedvenc ételek, sütés-fızés. Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben. Ételrendelés telefonon és interneten. Gyakori betegségek, sérülések, baleset. Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak, alternatív gyógymódok). Életmód nálunk és más országokban. Függıségek (dohányzás, alkohol, internet, drog stb.).
E: 12 óra L: 12 óra
Szabadidı, mővelıdés, szórakozás Szabadidıs elfoglaltságok, hobbik. Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. A mővészetek szerepe a mindennapokban. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport. Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet. Az infokommunikáció szerepe a mindennapokban. Kulturális és sportélet
E: 12 óra L: 12 óra
234
nálunk és más országokban. Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetıségei, a tömegközlekedés, a kerékpáros közlekedés. Nyaralás itthon, illetve külföldön. Utazási elıkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése. Az egyéni és a társas utazás elınyei és hátrányai. Turisztikai célpontok. Célnyelvi és más kultúrák.
E: 12 óra L: 12 óra
Tudomány és technika Népszerő tudományok, ismeretterjesztés. A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben. Az internet szerepe a magánéletben, a tanulásban és a munkában.
E: 12 L: 12
Gazdaság és pénzügyek Családi gazdálkodás. A pénz szerepe a mindennapokban. Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank). Üzleti világ, fogyasztás, reklámok. Pénzkezelés a célnyelvi országokban.
Tematikai egység
Javaslat
Szabadon felhasználható órakeret A szabadon választható órakerettel a helyi tantervek tetszılegesen kibıvíthetik a témák ajánlott óraszámait.
E: 11 óra L: 11 óra
Órakeret 11. évf.
12. évf.
E/L: 7 óra
E/L: 7 óra
Órakeret Tematikai egység
A teljesítmény mérése a 11–12. évfolyamon
11. évf. vége 2 óra
12. évf. vége 4 óra
A 12. évfolyamon a mérés lehetıséget ad arra, hogy a tanulók megismerjék a nyelvi érettségi felépítését, követelményeit, és kipróbálják a gyakorlatban az ezeknek megfelelı stratégiákat; megismerjék az érettségi során használt értékelési szempontokat is. A mérésnek tartalmilag és formailag összhangban kell állnia az érettségi vizsga követelményeivel.
Javaslat
− A mérés − három területen (olvasott és hallott szövegértés és az íráskészség) végezzük; − a nyelvi jelentésre és ne a nyelvi formára koncentráljunk; − az olvasott szöveg értését mérı feladatokban a szövegek lényegét kelljen megérteni a szövegösszefüggésre támaszkodva, vagy konkrét információt kelljen kikeresni a szövegbıl; − a feladatok fokozatosan nehezedı itemeket tartalmazzanak a minimumszinttıl az alapszint felé vezetı skálán; − a szövegek a célcsoportok számára érdekesek, motiválók legyenek, 235
− − − −
A fejlesztés várt eredményei a ciklus végén
olyan témakörökhöz kapcsolódjanak, melyek az elvégzett tananyagban megtalálhatók; a feladatokhoz idegen nyelven egyszerően megfogalmazott, közérthetı utasításokat adjunk. a feladatok mindegyike példával kezdıdjön. lényeges a párosításon alapuló feladatoknál, hogy a szükségesnél mindig több lehetıség közül kelljen az odaillıt kiválasztani. A feladatlap az érettségi vizsgák feladattípusaiból állhatnak: olvasott/hallott szöveg értése: igaz-hamis-nincs a szövegben, feleletválasztós feladatok, párosítás, hiányos szöveg, rövid válaszok, mondatkiegészítés, összekevert bekezdések; nyelvhelyesség: feleletválasztós feladatok, szövegkiegészítés, szóképzés; íráskészség: rövid szöveg: képeslapírás, meghívás, üzenet; hosszabb szöveg: baráti levél, érdeklıdı, panasz-, állásra jelentkezı levél.
B1 nyelvi szint. A tanuló képes fıbb vonalaiban és egyes részleteiben is megérteni a köznyelvi beszédet a számára ismerıs témákról. Képes önállóan boldogulni, véleményt mondani és érvelni a mindennapi élet legtöbb, akár váratlan helyzetében is. Stílusában és regiszterhasználatában alkalmazkodik a kommunikációs helyzethez. Ki tudja magát fejezni a szintnek megfelelı szókincs és szerkezetek segítségével az ismerıs témakörökben. Beszéde folyamatos, érthetı, a fıbb pontok tekintetében tartalmilag pontos, stílusa megfelelı. Több mőfajban képes részleteket is tartalmazó, összefüggı szövegeket fogalmazni ismert, hétköznapi és elvontabb témákról. Írásbeli megnyilatkozásaiban megjelennek mőfaji sajátosságok és különbözı stílusjegyek.
236
BIOLÓGIA 9-10. évfolyam (Esti
A kilencedik évfolyamtól kezdıdıen a tantárgy tartalmi felépítése a diszciplináris hagyományokra épül. A középiskolai tanulmányok elsı évének témakörei a rendszertan, az ökológia és az etológia. A növény- és állatrendszertan tanulmányozása során fejlıdik a tanulók rendszergondolkodása, amely a saját tanulási stratégia kialakítását is támogatja. Az élıvilág sokféleségének és szépségének meglátása, az e sokféleségben való eligazodás képessége segíti a természet, és annak evolúciós szempontból különös értéket jelentı sokféleségének megırzése iránti felelısségérzet alakulását. A nagy élılénycsoportok egészségügyi és gazdasági jelentıségének, az ökológiai rendszerek megóvásának és fenntartásuk gyakorlati teendıinek megismerése nemcsak a természettudományos kompetenciát, hanem a környezettudatos gondolkodáson alapuló felelıs állampolgári magatartás alakulását is fejleszti. A természettudományos vizsgálódási módszerek és modellek megismerése és egy részüknek a kipróbálása fontos a tudományos megismerés módszereinek és korlátainak, a változás elfogadásának megértése szempontjából. A magyar tudósok munkásságának, valamint a Kárpát-medence élıvilágának, természeti értékeinek és az azokkal való gazdálkodás módjainak megismerése a nemzeti öntudat erısítéséhez is hozzájárul. Az adatok, információk internetes keresése, a könyvtári győjtı- és kutatómunka a digitális kompetencia gyakorlati alkalmazásán keresztül történı megerısítését és az önálló tanulás képességét is fejleszti. Heti óraszám az esti tagozaton: 1-1 óra. Heti óraszám a levelezı tagozaton: 0,5-0,5 óra.
9. évfolyam Órakeret E: 3 óra L: 3 óra
Tematikai egység
Mikrobiológia
Elızetes tudás
Vírusok, baktériumok, egyszerő eukarióták, gombák általános jellemzıi.
A mikrobák és egyszerő eukarióták példáján a széleskörő elterjedtség A tematikai egység és a változatosság közötti kapcsolat felismertetése. A baktériumok, fejlesztési céljai gombák, vírusok egészségügyi és gazdasági jelentıségének igazolása konkrét példák alapján. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek
Fejlesztési követelmények
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan függenek össze a baktériumok Mikroszkópos kép értelmezése. életmőködései az élelmiszerek romlásával, betegségekkel, járványokkal? Melyek a gyors Az internet és a könyvtár használata a szaporodás feltételei és következményei? mikrobák megismerésére. 237
A mikrobiális tevékenység mezıgazdasági, élelmiszer- és gyógyszeripari jelentısége. Ismeretek: Sejtes és nem sejtes szervezıdési formák. A sejtek anyag- és energiaforrásai, az autotróf és heterotróf élılények mőködésének összefüggése. A fertızések megelızésének módjai, az orvoshoz fordulás szabályai. Az ember és a mikrobák sokrétő kapcsolata. Életterek benépesítési lehetıségeinek áttekintése a mikrobák példáján. Kulcsfogalmak/ Sejtes és nem sejtes szervezıdés, autotróf, heterotróf, kemo- és fototróf életmód, vírus, baktérium. fogalmak
Órakeret E: 5 óra
Tematikai egység
A növények és a gombák
3.2.1.1.46.2 L : 2 ó r a
Elızetes tudás
A tematikai egység fejlesztési céljai
Szervezıdési szintek, az élıvilág méretskálája, az élılények csoportosításának elvei (Linné és Darwin), ivaros és ivartalan szaporodás. A rendszerezés lehetséges módjainak bemutatása. A felépítés és a mőködés összekapcsolása a növényi szövetek mikroszkópi megfigyelése során. A nagy élılénycsoportok környezeti, egészségügyi és gazdasági jelentıségének bemutatása.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek
Fejlesztési követelmények
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Milyen szempontok alapján csoportosíthatóak az élılények? Mi magyarázza a környezetünkben élı növények életmőködéseit: a felszívást, a növekedést, a virágzást, a levélhullást? Mi az évgyőrő, mitıl odvasodnak a fák? Miért örülnek a gazdák a méhek munkájának? Melyik gombát ne szedjem le? Hogyan
Mikroszkópos képek, kész és készített preparátumok vizsgálata. Példák a növényi szövetek felépítése és mőködése közötti kapcsolatra. A megfigyelések rögzítése vázlatrajz formájában. A növények szerepének bemutatása az emberiség táplálkozásában önálló
238
kerülhetı el a penészesedés, a kerti növények gombás fertızése? Ismeretek: Testszervezıdési típusok a növények országában. A növényi szövettípusok. A nagy növényi rendszertani csoportok (moszatok, mohák, harasztok, nyitvatermık, zárvatermık) jellemzése. A testfelépítés, az életmőködések és a szaporodásmód kapcsolata az élıhellyel. A növények ivartalan szaporítása. A gombák testfelépítése, anyag- és energiaforgalma, szerepük az életközösségekben. Az ehetı és mérgezı gombák. A növények, gombák, mikrobák szerepe a talaj képzıdésének folyamatában. A talaj védelmének fontossága a fenntartható gazdálkodásban.
ismeretszerzés alapján. A vizsgált növényi szervek felépítésén keresztül az okság és korreláció elemzése az életfolyamatok kapcsolataiban. A talaj és az élılények kapcsolatának elemzése konkrét példák alapján. A legfontosabb ehetı és mérgezı gombák felismerése.
Kulcsfogalmak/ Növényi szövet és szerv, alkalmazkodás, telep, spóra, diffúzió, ozmózis, féligáteresztı hártya, talaj. fogalmak
Órakeret 3.2.1.1.46.3
Tematikai egység
Az állatok
L: 2 óra Elızetes tudás
A tematikai egység fejlesztési céljai
Szervezıdési szintek, az élıvilág méretskálája, az élılények csoportosításának elvei (Linné és Darwin). A mechanikai szemlélet alkalmazása az életmőködések magyarázata során. Az alkalmazkodási változások és az állatfajok földrajzi elterjedése összefüggéseinek felismertetése. A felépítés és a mőködés kapcsolatának elemzése a vizsgált állati szervek és szövetek megfigyelése során.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mit tanulhat a technika az állatoktól? Az
Fejlesztési követelmények
Preparátumok, makettek, terepi tapasztalatok 239
állattenyésztés hatása az élelmiszeriparra, a mezıgazdaságra és a népesedésre. Hogyan alkalmazkodott az állatok kültakarója, idegrendszere, táplálkozása, életritmusa, szaporodása a környezetükhöz? Ismeretek: Az állati és emberi szövetek fıbb típusai. A nagy állati rendszertani csoportok (szivacsok, csalánozók, férgek, ízeltlábúak, gerincesek) jellemzése testfelépítésük alapján. Állati szervek, életmőködések és a környezet közti kölcsönös kapcsolatok. Alkalmazkodási változások, fejlıdési irányok az állatvilág evolúciójában.
ábrázolása. A vizsgált állati szervek felépítésének megismerésén keresztül az okság és korreláció elemzése az életfolyamatok kapcsolataiban.
Kulcsfogalmak/ Állati szövet és szerv. fogalmak
Tematikai egység
Elızetes tudás
Kapcsolatok az élı és élettelen között
Órakeret E: 7 óra L: 4 óra
Élettelen környezeti tényezık és hatásuk az élılényekre, a tőrıképesség, a faj.
Az életközösségek vizsgálatán keresztül az azokra jellemzı kölcsönhatások megismerése. Az életközösségek változásának, az A tematikai egység fejlesztési anyagkörforgás folyamatainak megfigyelésén és vizsgálatán keresztül a ciklikus és lineáris változások megismerése. A terepen végzett céljai vizsgálatok során a természeti rendszerek leírására szolgáló módszerek használata. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek
Fejlesztési követelmények
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mely fajok és miért élnek közös élıhelyen? Milyen kölcsönhatások kapcsolják össze az együtt élı fajokat? Mi határozza meg egy élılény szerepét az életközösségben? Mi magyarázza, hogy egyes fajok egyedszáma közel állandó, másoké hirtelen változásokat mutat? Ismeretek: A populáció és életközösség (társulás) fogalma, jellemzıi. Populáción belüli és populációk közti kölcsönhatások: a szabályozás megvalósulása a populációk és a társulások szintjén.
Biológiai jelzések (indikációk) megfigyelése és megfejtése. Az élılények közötti kapcsolatok rendszerének elemzése. Összetett ökológiai rendszerek elemzése az interneten és az írott szakirodalomból győjtött anyagok alapján. Egyszerő kísérlet tervezése és elvégzése az élılények egymásra gyakorolt hatásának vizsgálatára, az eredmények elemzése. A biológiai rendszerek térbeli és idıbeli változásait leíró grafikonok, diagramok értelmezése.
240
Az életközösségek vízszintes és függıleges elrendezıdésének okai. Példák az életközösségekben zajló anyagkörforgásra (szén, nitrogén), az anyag és energiaforgalom összefüggésére. Táplálékpiramis (termelı-, fogyasztó-, lebontó szervezetek). Táplálkozási hálózatok (biológiai produkció, biomassza). Ciklikus és egyirányú folyamatok. Járványok, hernyórágás: véletlenszerő és kaotikus létszámingadozások.
Mennyiségi és minıségi változások okainak elemzése. Struktúra és funkció összefüggéseinek elemzése egyed fölötti szervezıdési szinteken.
Kulcsfogalmak/ Fajlista, korfa, szimbiózis, predáció, élısködés, antibiózis, versengés, antibiotikum, rezisztencia, a környezet eltartóképessége, diverzitás, fogalmak biomassza, táplálékpiramis.
Tematikai egység
Elızetes tudás
Az állatok viselkedése
Órakeret E: 7 óra L: 3 óra
Öröklött és tanult magatartásformák, társas szükségletek, a kísérletezés módszerei és célja.
Az élı rendszerek felépítésében és mőködésében megfigyelhetı közös A tematikai egység sajátosságok összegzése. A viselkedés és a környezet kapcsolatának fejlesztési céljai megfogalmazása, és ezen keresztül az állati viselkedés mint alkalmazkodási folyamat bemutatása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek
Fejlesztési követelmények
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan deríthetı ki, hogy mit érzékelnek az állatok, és ebbıl mi a fontos számukra? Van-e célja és funkciója az állati viselkedéseknek? Mi az állati tájékozódás alapja? Mirıl és miért „beszélgetnek” az állatok? Megérthetjük-e „beszédüket”? Ismeretek: Az inger, kulcsinger és a motiváció. Az öröklött és tanult magatartásformák és azok kombinációi. Jelentıs kutatók módszerei, tapasztalatai és magyarázatai. Az állati és az emberi tájékozódás és tanulás típusai. Memória és a tanulás. Az állati és az emberi kommunikáció jellemzıi. A társas kapcsolatok típusai, szerepük a faj fennmaradásában.
Az öröklött és tanult magatartásformák megkülönböztetése példák alapján. Különbözı tanulási módszerek győjtése, összehasonlítása különbözı szempontok alapján (pl. hatékonyság). Az állati viselkedés megfigyelése, a tapasztalatok rögzítése és értelmezése, az eredmények bemutatása. Szaporodási stratégiák, az állati viselkedés és a környezet összefüggéseinek elemzése. Az állati és emberi kommunikáció formáinak összevetése vizsgált példákon keresztül.
241
Kulcsfogalmak/ Reflex, kulcsinger, motiváció, adaptáció, tanulás, kommunikáció, agresszió, altruizmus, kulturális öröklıdés. fogalmak
Tematikai egység Elızetes tudás
Másfélmillió lépés Magyarországon
Órakeret E: 5 óra L: 2 óra
Környezet, szervezıdési szintek, környezetszennyezés, életközösség.
A globális éghajlat-változások lehetséges okainak és A tematikai egység következményeinek elemzése. Egyes környezeti problémák (fokozódó nevelési-fejlesztési üvegházhatás, savas esı, „ózon-lyuk”) következményeinek megismerésén keresztül az emberi tevékenység hatásának vizsgálata. A céljai lokális és globális megközelítési módok megismerése és összekapcsolása, a környezettudatosság fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért és hogyan változtak a Kárpát-medence jellegzetes életközösségei történelmünk során? Milyen formában nyújthat tartós megélhetést az ott élı közösségeknek? Mi jellemzi a közvetlen környezetem élıvilágát? Ismeretek: Néhány jellemzı hazai társulás (táj, életközösség) és állapotuk. A Kárpát-medence természeti képének, tájainak néhány fontos átalakulása az emberi gazdálkodás következtében. Tartósan fenntartható gazdálkodás és pusztító beavatkozások hazai példái. A természetvédelem hazai lehetıségei, a biodiverzitás fenntartásának módjai.
Fejlesztési követelmények
Terepen vagy épített környezetben végzett ökológiai vizsgálat során az életközösségek állapotának leírására szolgáló adatok győjtése, rögzítése, a fajismert bıvítése. Egy helyi környezeti probléma felismerése, tanulmányozása és bemutatása: okok feltárása, megoldási lehetıségek keresése. A lokális és globális megközelítési módok alkalmazása egy hazai ökológiai rendszer tanulmányozása során.
Kulcsfogalmak/ Biológiai sokféleség, természeti érték, természetvédelem, fenntartható fejlıdés. fogalmak
10. évfolyam A biológiatanulás második évének diszciplináris témakörei a sejtbiológia, az ember szervezettana és élettana. A tanulók összekapcsolják a legalapvetıbb sejtszintő folyamatokat (felépítés és lebontás) kémiai ismereteikkel (oxidáció, tápanyagmolekula-típusok). Az emberi szervezet anyagcsere-folyamatainak összekapcsolásával képet nyernek a testünkben zajló folyamtokról. azok helyszíneirıl és az egészségmegırzés feladatairól. 242
A homeosztázist fenntartó (szabályozó) funkciók közül a hormonális, az idegi és az immunrendszer fı mőködéseit összefüggéseikben látják át, és összekapcsolják az általuk szabályozott, vezérelt folyamatokkal.
Tematikai egység
Elızetes tudás
A sejt felépítése és mőködése
Órakeret E: 5 óra L: 2 óra
A fénymikroszkóppal látható fontosabb sejtalkotók. Állati és növényi sejt megkülönböztetése. A szövet fogalma, típusai.
Rendszerszemlélet alkalmazása a biológiai szervezıdési szintek megkülönböztetésekor, és egymással való összefüggéseikre. Rendszer és környezet összefüggésének tudatos alkalmazása a sejt felépítésének és mőködésének magyarázatában. Felépítés és mőködés közötti A tematikai egység összefüggések megértése, a szerkezeti struktúra és a kémiai felépítés fejlesztési céljai összekapcsolása. Anyag, energia és információ fogalmainak alkalmazása a sejtben végbemenı folyamatok értelmezése során. Állandóság, változás és önazonosság értelmezése a sejtben zajló biokémiai folyamatok, valamint az öregedés vonatkozásában. A normális sejtmőködés és az emberi egészség közti kapcsolat megfogalmazása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek
Fejlesztési követelmények
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért van többféle felépítéső és mőködéső sejt is az élılényekben? Hogyan megy végbe a sejtekben az anyagok átalakítása? Milyen hatások gátolhatják, veszélyeztethetik a sejtek anyagcseréjét? Ismeretek: A víz biológiai szempontból fontos jellemzıi. Az élı rendszereket felépítı szerves anyagok sajátos biológiai funkciói. Az enzimmőködés lényege. A sejtkárosító hatások fıbb típusai, (nehézfémek, mérgek, maró anyagok, sugárzások, hıhatás). A biológiai folyamatok energetikai összefüggései; a lebontó és a felépítı anyagcsere jellemzıi, helyük a sejten belül. A kémiai kommunikáció lehetısége.
Fizikai-kémiai folyamatok biológiai szerepének, az élı állapot fizikai feltételeinek, határainak elemzése. Enzimmőködés vizsgálata egy elvégzett kísérletben, a folyamat elemzése. Az élı rendszerek energiaszükségletének megértése, a sejtszintő energiaátalakító folyamatok lényegi ismerete, kapcsolatuk belátása. Struktúra és funkció összekapcsolása a sejtszintő folyamatok elemzése során. A szabályozott sejtmőködés néhány funkciójának értelmezése a soksejtő szervezeten belül. A sejtek közötti anyag- és információforgalom jelentıségének belátása, példákon keresztül.
Kulcsfogalmak/ Enzim, kicsapódás (koaguláció), anyagcsere (lebontó és felépítı), autotróf, heterotróf, sejtlégzés, erjedés, fotoszintézis, sejtalkotó. fogalmak
243
Tematikai egység
Elızetes tudás
A táplálkozás
Órakeret E: 3 óra L: 2 óra
A tápanyag fogalma, típusai, a szervezetben betöltött szerepük. A tápcsatorna fı szakaszai, mőködése. A táplálkozás alapvetı minıségi és mennyiségi szempontjai. Normál testsúly, testsúlyproblémák okai és következményei.
A táplálkozás energiaviszonyaival kapcsolatos mennyiségi szemlélet erısítése. Az egészséges táplálkozást szolgáló szokások, értékrendek, A tematikai egység gyakorlati készségek erısítése, a kockázati tényezık csökkentése iránti fejlesztési céljai igény felkeltése, az önmagunk iránti felelısség érzésének erısítése. A fontosabb emésztıszervi és anyagcsere betegségekkel kapcsolatos ismeretekre épülı, egészségmegırzésre irányuló attitődök, életviteli képességek fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek
Fejlesztési követelmények
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért van szükségünk a különféle tápanyagokra? Hogyan függenek össze a sejtekben zajló folyamatok a táplálkozásunkkal? Mi történik az elfogyasztott ételekkel a tápcsatornában? Hová kerülnek a bélrendszerbıl felvett tápanyagok, mi történik velük a szervezetben? Hogyan függ össze a normál testsúly megırzése a helyes táplálkozással? Milyen okai és következményei lehetnek a túlsúlynak, illetve az alultápláltságnak? Melyek a táplálkozással összefüggı gyakoribb megbetegedések, mit tehetünk a megelızésük érdekében? Ismeretek: Tápanyagok energiatartalma, kémiai összetétele. A tápcsatorna szakaszai és mőködésük. A fontosabb emésztınedvek, hatásuk. A máj szerepe. A normál testsúly. A túlsúly és elhízás következményei. A kiegyensúlyozott, változatos étrend jelentısége. Hiánybetegségek lehetséges okai, tünetei. Az élelmiszer-higiénia jelentısége. A tartós stressz hatása az emésztırendszerre. A szájhigiéné, a rendszeres fogápolás.
A táplálkozás szervezet- és sejtszintő folyamatainak összefüggésbe hozása. A nyílt rendszer mőködésének értelmezése az anyagcsere példáján. A tápcsatorna-szakaszok felépítésének, a bennük végbemenı élettani folyamatok értelmezése. Egy szerv több funkciójának értelmezése a máj példáján. Az emésztési és a sejtszintő lebontási folyamatok közötti összefüggés felismerése. A normál testsúly megırzése jelentıségének belátása Életmódhoz igazodó étrend tervezése. Vita a különbözı táplálkozási szokások, divatok (pl. vegetarianizmus) elınyeirıl és veszélyeirıl. Az emésztıszervi fertızések tüneteinek, valamint a megelızés, a gyógyulás és a fertızés terjedésével kapcsolatos teendık összegyőjtése. Liszt- és tejcukor-érzékeny beteg diétás étrendjének összeállítása. A diétahiba veszélyeinek bemutatása. Az epe hatásának modellezése.
244
Tápanyag, étel, élelmiszer (minıség), étrend, tápanyag-energiatartalom, Kulcsfogalmak/ mennyiségi és minıségi éhezés, alapanyagcsere, túlsúly, tápcsatorna, fogalmak emésztınedv, emésztés, felszívódás, higiéné
Tematikai egység
Elızetes tudás
A légzés
Órakeret E: 2 óra L: 2 óra
A légutak és a tüdı felépítése, mőködése és funkciói. A sejtlégzés. A légzırendszert veszélyeztetı környezeti ártalmak és káros szenvedélyek.
A felépítés és a mőködés közötti kapcsolat értelmezése a légcsere és az öntisztulási képesség magyarázatában, valamint a tüdı léghólyagjainak felépítése és a külsı gázcserefolyamat közötti összefüggés A tematikai egység felismerésében. fejlesztési céljai Az egészséges környezettel, életvitellel kapcsolatos gyakorlati készségek, a fontosabb légzıszervi betegségekkel összefüggı ismereteken alapuló, egészségmegırzésre irányuló attitődök formálása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek
Fejlesztési követelmények
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi a légzés élettani szerepe, hogyan függ össze a légzés a sejtjeinkben zajló folyamatokkal? Hogyan megy végbe a ki- és belégzés folyamata? Hogyan szabályozza a szervezet a légzés teljesítményét? Mi az összefüggés a légzés és a hangképzés között? Melyek a leggyakoribb légszennyezı anyagok és légzıszervi megbetegedések, mit tehetünk a megelızés érdekében? Ismeretek: Az oxigénfelvétel és a szén-dioxid leadás összefüggése a sejtlégzéssel. A felsı- és alsó légutak felépítése. A gége felépítése, funkciói, a hangadás és hangképzés biológiai tényezıi. A ki- és belégzés folyamata. A hemoglobin szerepe, jelentısége. Mérgezı vegyületek, allergének, szálló por, füst (dohányzás) kockázatai. Néhány gyakori légzıszervi megbetegedés jellegzetes kórképe, a megelızés és a gyógyítás lehetıségei.
A légzés szervezet- és sejtszintő folyamatainak összefüggésbe hozása. A légutak és a tüdı felépítésének, a bennük végbemenı élettani folyamatok elemzése (ábrázolás, ábraelemzés). A légcsere biomechanikai értelmezése egy készített modell alapján. Légzésfunkciós vizsgálat értelmezése A gázcsere, a légzési gázok szállításának, a szervek oxigénellátásának a fizikai- kémiai összefüggéseket figyelembe vevı magyarázata. A gégemőködést bemutató film, vagy ábra elemzése, a mőködés összekapcsolása a fizikai ismeretekkel. Kísérlet során vizsgált, vagy internetrıl győjtött légszennyezési adatok értelmezése. A dohányzás kockázatainak elemzése.
245
Kulcsfogalmak/ Légcsere, légutak, léghólyag, légzési perctérfogat, hemoglobin, gége, hangszalag, allergia, asztma. fogalmak
Tematikai egység
Elızetes tudás
A tematikai egység fejlesztési céljai
Nedvkeringés és kiválasztás
Órakeret E: 4 óra L: 2 óra
A vér összetétele, sejtes alkotói, biológiai szerepe. A keringési rendszer felépítése. Véráramlás, a vérkörök. A szív üregei, szívbillentyők, szívritmus, pulzus. Rendszerszemlélet fejlesztése a belsı környezet és a nedvkeringés biológiai folyamatában, a különbözı anyagforgalmi folyamatok egymással való kapcsolatában. A szív- és érrendszeri betegségek kockázatainak felismerése, a megelızést lehetıvé tévı életmód-elemek iránti igény felkeltése, erısítése, pozitív attitődök kialakítása. Elsısegélynyújtás és újraélesztésben alapszintő gyakorlottság elérése.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek
Fejlesztési követelmények
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért és hogyan keringenek testfolyadékaink? Milyen folyadékterek fordulnak elı a szervezetünkben? Mi a kapcsolatuk? Mibıl áll, hogyan keletkezik, hogyan alvad meg a vér? Hogyan biztosítja a szív a vérkeringés irányát és változó teljesítményét? Mi az erek feladata? Hol és hogyan tapintható a pulzus, mérhetı a vérnyomás? Miért változó a vizelet mennyisége és összetétele? Hogyan függ ez össze a belsı környezetünk viszonylagos állandóságával? Melyek a szív és érrendszeri megbetegedések kockázati tényezıi, gyakoribb típusai? Mit tehetünk a megelızésük érdekében? Milyen elsısegélynyújtás alkalmazandó vérzések, szívmőködési zavarok vagy keringésleállás esetén? Ismeretek: A vér oldott és sejtes elemei. A vér és a szövetközti nedv, ill. a nyirok keletkezése, összetétele, funkciói. A véralvadás élettani jelentısége, a folyamat tényezıi. A vérrög képzıdés kockázati tényezıi és következményei. A szív fölépítése és mőködése, a szívritmus és
A nedvkeringés rendszerszemlélető értelmezése, a testfolyadékok megkülönböztetése és összefüggésük felismerése. A vérvétel, a laboratóriumi vizsgálat jelentıségének belátása, a fontosabb adatok értelmezése. Állandóság és változás szempontjainak alkalmazása a folyamat értelmezésében. A véralvadás folyamatának megértése, jelentıségének felismerése, a trombózisos betegségekkel való összefüggésbe hozása. Az érrendszer és a szív felépítése, valamint a bennük végbemenı élettani folyamatok összekapcsolásán alapuló folyamatelemzés (ábrázolás, ábraelemzés). Körfolyamat értelmezése a szívciklus példáján. Vérnyomásmérés osztálytársakon; statisztikai átlag számolása és ábrázolása. A vese felépítése és a benne végbemenı élettani folyamatok összefüggésbe hozásán alapuló folyamatelemzés (ábrázolás,
246
perctérfogat összefüggése. Értípusok, felépítésük, funkciójuk. A vérnyomás fogalma, mérése, normál értékei. A homeosztázis értelmezése a folyadékterek összetételének példáján. A vese szervi felépítése, A vízvisszaszívás mértékének szabályozása. A leggyakoribb szív- és érrendszeri betegségek tünetei, kialakulásának okai. Kockázatot jelentı élettani jellemzık. Vérzéstípusok és ellátásuk. A fertıtlenítés fontossága. A szívinfarktus elıjelei, teendık a felismerés esetén. Újraélesztés.
ábraelemzés). A szív- és érrendszeri betegségekkel összefüggı ismeretek alapján következtetések levonása az egészségmegırzésre irányuló életvitelt illetıen. Elsısegély-nyújtási teendık gyakorlása a vizsgált sérülések és rosszullétek esetében (pl. újraélesztés).
Kulcsfogalmak/ Folyadéktér, vér, nyirok, véralvadás, trombózis, artéria, véna, kapilláris, vérkör, kamra, pitvar, szívbillentyő, szívciklus, perctérfogat, vérnyomás, fogalmak homeosztázis, újraélesztés.
Tematikai egység
Elızetes tudás
Mozgás és testalkat. A bır
Órakeret E: 5 óra L: 2 óra
A csont szöveti szerkezete, csontok kapcsolódási módjai. Az emberi csontváz fı elemei. A mozgás és az egészség közötti alapvetı összefüggések. A mozgásszegény életmód egészségkárosító hatása. A hámszövet alapvetı jellemzıi, csoportjai. A bır felépítése, fıbb funkciói. Gyakoribb bırsérülések és ellátásuk. Higiéniai alapismeretek, a bırápolás szempontjai és módjai.
A felépítés és a mőködés kapcsolatának különbözı megjelenése az emberi mozgás szervrendszerében. A rendszeres testmozgás élettani hatásának ismeretén alapuló tudatos A tematikai egység életmódra való törekvés alakítása. fejlesztési céljai A testképen alapuló önelfogadás erısítése. A bır felépítése és mőködése közötti összefüggések alkalmazása magyarázatokban. A személyi higiéné biztosításával, a bır ápolásával és egészségmegırzésével kapcsolatos életviteli és gyakorlati készségek fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek
Fejlesztési követelmények
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan kapcsolódnak egységes rendszerré a csontjaink? Milyen a csont összetétele, szöveti és szerkezeti felépítése? Milyen mechanikai elvek alapján írható le az izommozgás? Milyen mozgásszervi sérülések fordulhatnak
A csontok mechanikai szerkezete, kémiai összetétele és biológiai funkciója közötti összefüggésekkel kapcsolatos kísérletek elvégzése. Példák a különbözı csontkapcsolatokra.
247
elı? Hogyan elızhetık meg és milyen elsısegély alkalmazható? Milyen életmóddal ırizhetı meg a mozgásképesség? Hogyan elızhetık meg a mozgásszervi megbetegedések? Milyen kép él bennünk a testünkrıl? Hogyan változott a szépségideál a múltban, és mi határozza meg a jelenben? Hogyan módosítható a test megjelenése, formája?
A csontok egymással és az izmokkal való kapcsolódási módjainak összefüggésbe hozása a mozgásképességgel. Az izomzat hierarchikus felépítésének belátása, a rendszerszerőség felismerése. A mechanikai elvek, biomechanikai és biokémiai szemlélet alkalmazása.
Elsısegélynyújtás különbözı típusú mozgásszervi sérülések esetén. Milyen feladatokat lát el a bırünk? Hogyan A mozgásszegény életmód egészségkárosító épül föl? Mit jelez a bır testünk állapotából? hatásainak felismerésén alapuló, rendszeres, Mi alakítja ki a bır alapszínét? Milyen életmódszerő testmozgás. Az önvizsgálatok és bırszín változatok jellemzıek az emberi rendszeres szőrıvizsgálatok fontosságának fajra? Hogyan ápolhatjuk a bırünket? Melyek belátása. a bır gyakoribb megbetegedései, melyek ezek kockázati tényezıi, mit tehetünk a megelızés Az edzettség, fittség állapotának biológiai leírása, vizsgálata egyszerő mérésekkel, ezek érdekében? értékelése. Ismeretek: Csontok fizikai szerkezetének és kémiai A kéz és a koponya jellegzetességei. A mozgás szerepe az emberi kommunikációban. összetételének vizsgálata. A csont szilárdsága és rugalmassága, a kémiai Érvelés a táplálékkiegészítık, összetétel és a szöveti-, szervi felépítés fıbb jellemzıi. A végtagok és függesztı elemeik, a teljesítménynövelık használatával gerincoszlop és a bordák, a koponya kapcsolatban (elınyök, hátrányok, veszélyek). fontosabb csontjai. A hajlító és feszítı izmok mőködése néhány Érvek győjtése a testképre ható divatok példán, az izmok csontokhoz tapadásának veszélyeirıl. módja. A bır funkcióinak és felépítésének kapcsolata Sérülések típusai (rándulás, ficam, húzódás, a szervezetszintő mőködésekkel – szakadás, törés). Alapvetı elsısegély-nyújtási hıszabályozás elemzése. ismeretek. A bemelegítés, erısítés, nyújtás biológia alapjai, fontossága. Az emberi faj bırszínskálájának a biológiai Az edzés és a fizikai teljesítmény sokféleség részeként való értelmezése. összefüggése. A sportágakkal járó terhelés hatása a mozgás szervrendszerére. Képek győjtése a különbözı Testkép és lelki egyensúly összefüggése. A bırbetegségekrıl, tünetek felismerése. Érvek plasztikai sebészet hatásai, mellékhatásai és győjtése a szőrıvizsgálatok, illetve az veszélyeik. önvizsgálat fontosságáról. A bır funkciói, rétegei, szöveti felépítésük. Az Kozmetikumok összetételének vizsgálata és erek, a zsírszövet és a mirigyek szerepe a kapcsolatba hozása a bır felépítésével és hıszabályozásban. Bırflóra, pattanás, mőködésével mitesszer, hámlás. Bırpigment, melanin. A napozás hatása, veszélyei. A bır higiénéje. A napsugárzás (UV) károsító hatása, a bırrák felismerhetısége, veszélyessége. 248
Kulcsfogalmak/ Ízület, függesztı öv, csontsőrőség, vázizom, ín, szalag, bemelegítés, nyújtás. fogalmak
Tematikai egység
Elızetes tudás
Az immunrendszer
Órakeret E: 4 óra L: 2 óra
A vér összetétele, az egyes alkotók szerepe. Belsı környezet fogalma. Baktérium, vírus fogalma, megkülönböztetése. Fertızés, járvány fogalma. Antibiotikumok hatása, jelentısége. Hormon fogalma, a hormonális szabályozás elvi alapjai (a vércukorszint szabályozása).
Rendszerszemlélet alkalmazása az immunrendszer és a szervezet egészének viszonyára, valamint az immunrendszer komplexitásának A tematikai egység belátására. Az oksági gondolkodás fejlesztése az immunrendszer fejlesztési céljai mőködését feltáró kísérletek értelmezése során. Az ismereteken alapuló döntéshozatali és cselekvési képesség fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek
Fejlesztési követelmények
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért van szükségünk biológiai „önvédelemre”? Mit jelent az önazonosság, és mi veszélyezteti ennek megırzését? Hogyan gyızi le szervezetünk a fertızéseket? Miért következhet be az átültetett szervek kilökıdése? Mi a magyarázata a védıoltások hatékonyságának? Milyen betegségeket sikerült leküzdeni, vagy visszaszorítani ezen a módon? Mi gyengíti, és mi erısíti immunrendszerünket? Milyen következménye lehet a meggyengült immunvédelemnek? Ismeretek: Kórokozó, fertızı és megbetegítı képesség, helyi és világjárvány. A kórokozók által okozott lehetséges hatások. A veleszületett és a szerzett immunitás. A nyiroksejtek típusai és funkciói. Vércsoportok, vérátömlesztés, Rh összeférhetetlenség. A kórokozók hatása és a védekezés lehetısége (Semmelweis, Pasteur). Passzív és aktív immunizálás. Gyakoribb védıoltások, az immunizálás közegészségügyi szerepe. Az immunrendszer és a lelki állapot közötti összefüggés. A tartós, nem kontrollált stressz hatása az immunrendszerre. Az
Az immunrendszer mőködését feltáró kísérletek és az arra adott magyarázatok értelmezése. Alapvetı közegészségügyi és járványtani ismeretek alapján valós helyzetek elemzése, cselekvési lehetıségek mérlegelése. Az információ értelmezése a saját-idegen felismerési mechanizmusokban. A veleszületett, természetes védekezıképesség, valamint a szerzett, specifikus immunitás megkülönböztetése. A védıoltások indokoltságának értelmezése. A testi és lelki egészség közötti összefüggés belátása, biológiai magyarázata. A tartós stressz kezelésével összefüggı, egészségmegırzést szolgáló életviteli és gyakorlati lehetıségek megismerése, összevetése a saját életmóddal. Vér(csoport)vizsgálatok eredményének megfigyelése, értelmezése.
249
immunrendszer rosszindulatú megbetegedése. Az allergia és az asztma immunológiai háttere. Fertızés, járvány, veleszületett immunitás, szerzett (specifikus) immunitás, Kulcsfogalmak/ antigén, antigén felismerés, antitest (immunglobulin), nyiroksejt fogalmak (limfocita), Rh és ABO vércsoportrendszer, védıoltás, immunizálás, immunológiai memória.
Tematikai egység
Elızetes tudás
A hormonális szabályozás
Órakeret E: 4 óra L: 2 óra
Vezérlés és szabályozás fogalma. A mirigy fogalma, típusai. A vérkeringés, érhálózat, vér összetétele. A hormon fogalma, a hormonális szabályozás elvi alapjai (vércukorszint szabályozása). A stressz biológiai értelmezése.
Az absztrakt gondolkodás fejlesztése az életfolyamatok szabályozásáról A tematikai egység és vezérlésérıl alkotott modell általánosításával, az idegi és hormonális fejlesztési céljai szabályozás közötti hasonlóságok és különbségek, valamint az egységes (neuroendokrin) rendszerbe kapcsolódás felismerése során. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Milyen sajátosságai vannak a kémiai jelátvitelnek a szabályozásban? Melyek a szervezet belsı egyensúlyára ható legfontosabb hormonok, hol termelıdnek, és mi a hatásuk? Mely rendellenességek, betegségek vezethetık vissza valamely hormonális zavarra? A teljesítményfokozó szerek veszélyei. Ismeretek: A kémiai jelátvitel jellemzıi. Belsı elválasztású mirigy. Hormon és receptor összefüggése, specifikus hatás. A folyamatba való beavatkozás lehetısége. A hipofízis- és a hipotalamuszrendszer felépítése és mőködése. A hormonális szabályozás hierarchikus felépítése. Az idegrendszeri ellenırzés érvényesülése. A hormonhatás idıbeli jellemzıi. Példák a központi idegrendszerben termelıdı hormonok hatásaira (szorongás, eufória). A vércukorszint szabályozásának
Fejlesztési követelmények
A hormonhatás specifikusságának megértése, a hormon-receptor kapcsolódás jelentıségének felismerése. A szabályozás és vezérlés fogalmának elmélyítése a hormonális mőködés példáján. Az idegi és hormonális szabályozás összehangoltságának megértése a hipotalamusz-hipofízisrendszer felépítése és mőködése alapján. Hormonzavarokkal összefüggı kórképek vizsgálata, a kockázatok és megelızési lehetıségek felismerése, következtetések levonása. Érvelés a teljesítményfokozó és izomtömegnövelı szerek használata ellen.
250
mechanizmusa (inzulin). A tiroxin és az adrenalin hatása. A cukorbetegség kockázati tényezıi, felismerése, lehetséges következményei és kezelése. Növekedési rendellenességek. Pajzsmirigy betegségek. Hormonok, hormonhatású szerek a környezetünkben, lehetséges veszélyek. Kulcsfogalmak/ Hormon, receptor, belsı elválasztású mirigy, szteroid, hipotalamusz, agyalapi mirigy-, pajzsmirigy-, hasnyálmirigy-, mellékvese-hormon. fogalmak
Tematikai egység
Elızetes tudás
Az idegrendszer
Órakeret E: 5 óra L: 2 óra
Az idegsejt és az idegszövet felépítése és mőködése. Elemi idegi folyamatok. Az idegi szabályozás alapelve. Környéki és központi idegrendszer megkülönböztetése. A reflex fogalma. A szem és a fül felépítése. Az idegmőködéseket befolyásoló, tudatmódosító szerek veszélyei.
Rendszerszemlélet alkalmazása a szabályozott állapot biológiai értelmezésében. Rendszer és környezet kapcsolatán alapuló A tematikai egység fejlesztési céljai szemléletmódok alkalmazása az érzékelés és a szabályozottság magyarázatában. A tudatmódosító, függıséget okozó szerekkel szembeni elutasító magatartás erısítése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek
Fejlesztési követelmények
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miben különbözik az idegsejt felépítése és mőködése a többi sejtétıl? Hogyan képes a szervezet beállítani belsı állapotának életfontosságú jellemzıit? Hogyan állítják elı és továbbítják az idegsejtek a jeleket? Mi az oka az idegrendszer belsı aktivitásának? Mi a gerincvelı szerepe az idegi szabályozásban? Melyek az emberi érzékelés területei? Mit tehetünk, érzékelési képességeink megırzése érdekében? Milyen szabályozó rendszerek ırködnek létfenntartó életmőködéseink felett? Hogyan alkalmazkodik szervezetünk a testi és lelki terheléshez? Melyek az idegrendszert érintı fontosabb rendellenességek, megbetegedések? Mit tehetünk megelızésük
A szabályozás és vezérlés fogalmainak alkalmazása az idegrendszer mőködésének magyarázatakor. Állandóság és változás szempontjain alapuló folyamatelemzés és magyarázat. A jel fizikai, kémiai és biológiai értelmezése. A környezetben elıforduló, az élılények számára adekvát hatások, energiaformák azonosítása, az inger fogalmának értelmezése. Reflextípusok megkülönböztetése, a reflexkör felépítése és mőködése közötti kapcsolat értelmezése. Elvégzett reflexvizsgálat értelmezése. A környezetben elıforduló, az élılények számára adekvát hatások, energiaformák azonosítása, az inger fogalmának értelmezése.
251
érdekében? Ismeretek: A szabályozókör fogalma, elemei. A negatív visszacsatolás mőködési elve, biológiai szerepe. Egy példa ismerete. Az idegsejt felépítése. A nyugalmi potenciál tényezıi, értéke. Akciós potenciál kialakulása, terjedése. Az idegsejtek közötti kölcsönhatások formái és jelentıségük. A szinapszisok mőködésére ható anyagok. Az idegsejtek aktivitásának belsı ritmusa (biológiai órák). A gerincvelı felépítése, funkciói. Szomatikus és vegetatív gerincvelıi reflexek. Az inger fogalma, típusai. A receptor funkciói. A látás folyamata, alkalmazkodás a változó távolsághoz és fényerıhöz. A fül felépítése, a hallás és egyensúlyozás folyamata. Szemhibák és látásjavító eszközök, módszerek. A halláskárosodás kockázatai. Vegetatív szabályozás fogalma, funkciója, szabályozási területei. Egy vegetatív mőködés szabályozásának példája (pl. légzés). Az agy részei. Agyidegek. Éberség és alvás ritmusa, az ingerek változatosságának szerepe. Idegrendszeri sérülések okai, gyakoribb esetei és következményei (ideg-, gerinc-, agysérülés). Fejlıdési rendellenességek, fogyatékosság. Agyi keringési zavarok. Parkinson-kór, Alzheimer-kór, prionbetegség.
Az érzékszervek felépítése és mőködése közötti összefüggés elemzése. Elvégzett érzékelés-élettani kísérletek értelmezése. Szomatikus és vegetatív szabályozás megkülönböztetése, a vegetatív szabályozás néhány területének, módjának és funkciójának értelmezése. A szabályozás elemzése példákon. Felépítés és mőködés kapcsolatba hozása, a rendszerszerőség felismerése és magyarázata. A gyakoribb idegrendszeri megbetegedések azonosítása jellegzetes tüneteik alapján.
Vezérlés, szabályozás, negatív visszacsatolás, idegsejt (neuron), akciós Kulcsfogalmak/ potenciál, ingerküszöb, szinapszis, reflexkör, szomatikus és vegetatív idegrendszer, érzékelés, érzékszerv, nagyagy, kisagy, agytörzs, agykéreg, fogalmak dúc, mag, ideg, pálya, szürkeállomány, fehérállomány.
11. évfolyam A 11. évfolyam fı témái a molekuláris genetika, az evolúció, az ökológia és az emberi viselkedés. E témakörök feldolgozásának középpontjában az emberi szervezet felépítésének és mőködésének, az ember testi és lelki egészsége közti kapcsolatnak a megértése áll. Ennek elemzése különbözı szervezıdési szinteken – sejt, szövet, szerv, szervrendszer, szervezet –, de azonos céllal történik. Az egyed feletti szintek az ember esetében átvezetnek a társadalmi jelenségek világába. A biológia e téren egyrészt a határterületeket érintve a kapcsolatok fölismeréséhez vezet, másrészt annak elfogadását eredményezi, hogy az emberi társadalom tartósan csak a természeti környezetbe illeszkedve maradhat fenn. A fenntarthatóság mint cél nem egy kész algoritmus megtanulását igényli – ilyen jelenleg nincs –, hanem a biológiai ismeretek kreatív, átgondolt alkalmazását a társadalmi élet területén is. Az ismereteknek ahhoz a fölismeréshez is el kell vezetniük, hogy az ember testi és lelki egészségét közvetlenül, egyéni szinten is befolyásolja. A tanulás során az elméleti háttér ismerete párosul a 252
természettudományos gondolkodás módszereivel és a vizsgálódáshoz szükséges gyakorlati készségekkel. A témakörök biztosítják a tudás rendszerszerő építését, kapcsolódnak a mindennapi élet problémáihoz. Megjelennek a biológiai szervezıdés egymásba épülı szintjei, a különféle élı rendszerek és a közöttük lévı összefüggések. Megismerésük során a tanulók követik az anyag, az energia és az információ átadásának útjait, megfigyelhetik az állandóság és változás jelenségeit. Az ember megismerésekor a tanulók nem csak a testi felépítést, hanem a lelki alkatot, az önismerettel, a tartós és kiegyensúlyozott társas kapcsolatokkal összefüggı biológiai kérdéseket is vizsgálják. Az élettelen és az élı természet kapcsolatába, az életközösségek bioszféra szintjéig követhetı felépülésébe és mőködésébe való bepillantás formálja az egyéni életvitelt, és kialakítja a fenntarthatóságot szolgáló közösségi cselekvésben való aktív részvétel képességét.
Tematikai egység
Elızetes tudás
A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai
Nemzedékrıl nemzedékre - Az öröklıdés törvényei
Órakeret E: 5 óra L: 2 óra
A faj, a környezet (környezeti tényezı) fogalma. Az ivaros szaporodás genetikai lényege. Vércsoport-antigének. Az információ-kifejezıdés folyamatainak megértése az élıvilágban. A tudományos gondolkodás mindennapi életben való hasznosságának belátása, a módszerek tudatos alkalmazása. A problémák tudatos azonosítása, feltevések megvizsgálása. A véletlen szerepének és a valószínőség fogalmának alkalmazása.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek
Fejlesztési követelmények
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Öröklıdnek-e a szerzett tulajdonságok? Mi magyarázza az öröklött tulajdonságok megjelenését vagy eltőnését? Milyen mértékben befolyásolhatja a környezet vagy a nevelés az öröklött jellegek megnyilvánulását? Mi az oka és jelentısége biológiai sokféleségünknek? Ismeretek: Mendel szemléletmódja (a gén mint szerkezet nélküli egység), módszere, eredményei. Allélkölcsönhatások (dominancia). Példák emberi tulajdonságok öröklıdésére. A beltenyésztés és kockázata (állattenyésztés, természetvédelem, rokonházasság veszélye). Példák hajlamok öröklésére. Kockázati tényezık és gének kölcsönhatása. Az egyén
Mendel módszereinek, eredményeinek és ezek érvényességi körének értelmezése. Öröklött jelleg megjelenésének számszerő megadása (az öröklésmenet ismeretében). Következtetés allélkölcsönhatásra (az eloszlás ismeretében). Családfa elemzése. Ikervizsgálatok értelmezése. Kockázati tényezı és elıvigyázatosság értelmezése genetikai példán. Minıségi és mennyiségi jelleg megkülönböztetése. Mennyiségi eloszlás grafikus megjelenítésének értelmezése.
253
és a társadalom együttélése öröklött hiányokkal (diéta). A genetikai sokféleség jellemzése (allélszám) és biológiai szerepe (nemesítés, az alkalmazkodás lehetısége). A környezet hatása mennyiségi jellegek öröklésére, sok gén – egy tulajdonság kapcsolat. Kulcsfogalmak/ fogalmak
Tematikai egység
Elızetes tudás
Gén, allél, domináns, recesszív, homo- és heterozigóta, hajlam, beltenyésztés, genetikai sokféleség (diverzitás).
Megfejthetı üzenetek - Molekuláris genetika
Órakeret E: 5 óra L: 3 óra
A fehérjék szerkezete. Katalízis. Az öröklıdés törvényei (Mendel). A sejt fölépítése.
A tudományos gondolkodás mindennapi életben való hasznosságának belátása, a módszerek tudatos alkalmazása. Vizsgálati módszerek, A tematikai egység tudományos eredmények és ezek érvényességi körének értelmezése. fejlesztési céljai Az orvoshoz fordulás céljának, helyes idızítésének megértése. Az érveken alapuló vitakultúra fejlesztése, a felelıs állásfoglalás iránti igény felkeltése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi magyarázza tulajdonságok csoportjainak együttes öröklését? Mibıl vannak, hol vannak és hogyan mőködnek a gének? Mi rögzíti bennük az információt? Mi a szerepe a szexualitásnak a faj szempontjából? Mi hangolja össze sejtjeink génmőködését? Miért jönnek létre daganatos megbetegedések? Miért fejlıdünk, öregszünk, és miért halunk meg? Hogyan, miért és milyen mértékben avatkozhat bele az ember a genom mőködésébe? Miben segíthet a számítógép használata a génmőködés megértésében, a személyre szabott gyógyításban, a múlt feltárásában? Ismeretek: A genetikai kapcsoltság és oka (kromoszómák). A számtartó és a számfelezı osztódás; a sejtciklus.
Fejlesztési követelmények
Az osztódások szerepének értelmezése a testi és ivarsejtek létrejöttében és a genetikai sokféleség fenntartásában. A nukleinsavak örökítı szerepének bizonyítása. Kodon-szótár használata. Génmutáció következményének értelmezése kodon-szótár segítségével. Szabályozott génmőködés értelmezése ábra alapján. Daganatra utaló jelek fölismerése. Sebkezelés elsajátítása. Az érvek és ellenérvek összevetése. Információforrások kritikus értékelése.
254
A nukleinsavak alapfölépítése. A vírusok szaporodása, vírus okozta betegségek. Testi és ivari kromoszómák. A DNS megkettızıdése, információáramlás a fehérjék szintézise során (gén > fehérje > jelleg). A mutációk típusai, mutagén tényezık (sugárzás, vegyületek). Példa a génmőködés szabályozottságára. A szabályozott mőködés zavara (daganatos betegségek). Az ıssejtek lehetséges felhasználása. Tartós károsodás (szövetelhalás) és regeneráció. Az öregedés lehetséges okai. A géntechnológia lehetıségei, kockázatai és néhány alkalmazása (genetikailag módosított élılények, génterápia). Kulcsfogalmak/ fogalmak
Kapcsoltság, kromoszóma (testi, ivari), mitózis, meiózis, mutáció, differenciálódás, ıssejt, transzgén, GMO.
Tematikai egység
Elızetes tudás
A tematikai egység fejlesztési céljai
Szaporodás, szexualitás
Órakeret E: 5 óra L: 5 óra
Genetika: mitózis és meiózis, nemi kromoszómák. Élettan: hormonok hatásmechanizmusa, visszacsatolások. A vezéreltség, szabályozottság általános mechanizmusainak megértése a szaporodás és az öröklıdés kapcsolatainak példáján. Az egyirányú és a körfolyamatok közti különbség megértése a nemi mőködések példáján. A felelıs párkapcsolatok gyakorlását és a pályaválasztást segítı önismeret fejlesztése.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi magyarázza az ivaros úton létrejött utódok sokféleségét, az ivarsejtek és az ivarsejteket létrehozó egyedek különbségeit, a férfi és nı biológiailag eltérı jellemzıit? Ismeretek: Ivaros és ivartalan szaporodásformák az élıvilágban. Mitózis és meiózis. Klónozás. Kromoszomális, elıdleges és másodlagos nemi jellegek. A férfi és nıi ivarsejtek, ivarszervek
Fejlesztési követelmények
Az ivartalan és az ivaros szaporodás összehasonlító jellemzése. Az ivarsejtek összevetése. A ciklikus mőködések megértése. A családtervezés lehetıségei kapcsán érvek és tények megbeszélése. Filmek, folyamatábrák, makettek értelmezése.
255
felépítése, mőködése, a nemi mőködések szabályozása. Fogamzásgátlás. Családtervezés és lehetıségei. A megtermékenyülés, a méhen belüli élet fı jellemzıi. A magzati élet védelme. Születés. A születés utáni élet fı szakaszainak biológiai jellemzıi. Kulcsfogalmak/ fogalmak
Ivartalan és ivaros szaporodás (szexualitás), klónozás, tüszı, sárgatest, tüszıserkentı és tüszıhormon (ösztrogén), sárgatestserkentı és sárgatesthormon (progeszteron), hím nemi hormon (tesztoszteron), ovuláció, menstruáció, megtermékenyülés, beágyazódás, magzat, méhlepény.
Tematikai egység
Elızetes tudás
A tematikai egység fejlesztési céljai
A biológiai evolúció
Órakeret E: 5 óra L: 2 óra
Élılények és élılénycsoportok alkalmazkodása környezetükhöz. Az alkalmazkodások evolúciós értelmezése. A fejlıdés jellemzıi az egyéni életben. Módszerek, tudományos eredmények és ezek érvényességi körének elemzése. A tudománytörténeti folyamatok értelmezése a modellek, az elképzelések, az egymást váltó vagy egymást kiegészítı elméletek megszületéseként és háttérbe szorulásaként. A véletlen szerepének és a valószínőség fogalmának alkalmazása. Evolúciós, környezet- és természetvédelmi szempontok összekapcsolása. Természeti értékek és károk, környezeti károk felismerése, a cselekvési lehetıségek felmérése, a környezet iránti felelıs magatartás erısítése. A fejlıdéstörténeti rendszer vizsgálatát szolgáló módszerek értelmezése.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek
Fejlesztési követelmények
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan alkalmazkodnak az élılénycsoportok a változó körülményekhez? Hogyan befolyásolható ez a folyamat az ember által szándékosan (nemesítés) vagy akaratlanul (járványok kialakulása). Minek alapján következtethetünk a jelenbıl a múltra és mi jelezhetı elıre a jövıbıl? Mikor és hogyan befolyásolhatják kis változások (pl. egyéni döntések) a jövıt meghatározó folyamatokat?
Az evolúciós gondolat változásának értelmezése. Populációgenetikai folyamatok értelmezése. A korreláció-elv alkalmazása. A módszerek korlátainak, feltételeinek elemzése. Érvek és ellenérvek összevetése, az evolúció mechanizmusaira vonatkozó információforrások kritikus felhasználása.
256
Ismeretek: Darwin és kortársainak érvei a fajok változása mellett. Az evolúció darwini leírása. A genetikai változatosságot növelı és csökkentı tényezık. A fosszíliák értelmezése: az egykori élılények rekonstrukciója (korreláció), a lelet kora. Rezisztens kórokozók, gyomok megjelenése és terjedése. Fajok, csoportok kihalásának lehetséges okai. Vitatott kérdések (irányultság, önszervezıdés, emberi evolúció). Kulcsfogalmak/ fogalmak
Tematikai egység
Elızetes tudás
A tematikai egység fejlesztési céljai
Palacknyakhatás értelmezése.
Evolúció, kiválogatódás (szelekció), fosszília, korreláció, törzsfa.
Az ember egyéni és társas viselkedése
Órakeret E: 5 óra L: 2 óra
Tanulástípusok. Az állatok társas viselkedése (agresszió, ivadékgondozás). A pályaválasztást elısegítı önismeret, az önelfogadás, a társak iránti együttérzés fejlesztése. A személyes felelısség, valamint a szülık, a család, a környezet fontosságának felismerése a függıségek megelızésében. Az orvoshoz fordulás céljának, helyes idızítésének tudatosítása. Az emberfajták és kultúrák sajátosságainak és közös értékeinek fölismerése. A fogyatékkal élı emberek megismerése, állapotuk megértése. A gondolkodási folyamatokat meghatározó tényezık, az érzelmi és az értelmi fejlıdés kapcsolatának megismerése.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek
Fejlesztési követelmények
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miben közösek az emberi és az állati csoportok, és miben különbözünk egymástól? Hogyan befolyásolják a közösség elvárásai egyéni életünket és egészségünket? Mi ébreszti föl és mi gátolja az emberi együttmőködés és agresszió formáit? Ismeretek: Az emberi csoportokra jellemzı társas viszonyok: utánzás, empátia, tartós kötıdés
Az állati és az emberi csoportokban uralkodó kapcsolatok különbségeinek megfogalmazása. Az agressziót és gondoskodást kiváltó tényezık különbségeinek megfogalmazása az állatok és az ember között. A tartós és kiegyensúlyozott párkapcsolatot fenntartó és fenyegetı hatások értelmezése. Bizonyítás, meggyızés, mővészi hatás,
257
(párkapcsolat, család), csoportnormák és ezzel kapcsolatos érzelmek. A szabálykövetés és szabályteremtés példái. Az idegen csoportoktól való elkülönülés és az eltérı csoportok közti együttmőködés biológiai háttere. Az ember, mint megismerı lény (utánzás, belátás, párbeszéd, gondolati sémák, elıítéletek). Szociokulturális hatások (testkép, fogyatékkal élık, idıs emberek, betegek, magzatok életének értéke). Az érzelmek biológiai funkciói, megküzdési stratégiák. A depresszió, a feloldatlan, tartós stressz lehetséges okai, káros közösségi hatásai (agresszió, apátia), testi hatásai, a megelızés és a feloldás lehetséges módjai. Kulcsfogalmak/ fogalmak
manipuláció, reklám, elıítélet fölismerése és megkülönböztetése. Az alternatív gyógyászat lehetıségeinek és kockázatainak értelmezése. A kémiai és a viselkedési függıségek közös jellegzetességeinek fölismerése.
Kötıdés, empátia, agresszió, csoportnorma, verbális/nem verbális kommunikáció, stressz, megküzdés, függıség.
Tematikai egység
Gazdálkodás és fenntarthatóság
Elızetes tudás
Életközösségek, populációs kölcsönhatások, talajképzıdés. Genetikai sokféleség.
Órakeret E: 7 óra L: 2 óra
Összetett technológiai, társadalmi és ökológiai rendszerek elemzése. Lokális és globális szintő gondolkodásmód fejlesztése. Evolúciós magyarázat keresése biológiai és ezzel összefüggı fizikai, földrajzi, történelmi tényekre; az ember szerepének kritikus vizsgálata. A tematikai egység A környezeti kár, az ipari és természeti-idıjárási katasztrófák okainak fejlesztési céljai elemzése, elkerülésük lehetıségei. Egészség- és környezettudatos magatartás kialakítása a hétköznapi élet minden területén, bekapcsolódás környezetvédelmi tevékenységekbe. Az ismeretek alkalmazása a fenntarthatóság és autonómia érdekében a háztartásokban és kisközösségekben. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan határozzák meg a természeti feltételek az emberi létet? Milyen mértékig és mennyire tartósan befolyásolhatjuk e feltételeket? Mik a történelem biológiai tanulságai? Milyen gazdálkodási és gondolkodási- életmódbeli formák lehetnek fennmaradásunk feltételei?
Fejlesztési követelmények
A fenntartható gazdálkodás biológiai feltételeinek megfogalmazása. A természetvédelem genetikai hátterének értelmezése. Az ökológiai lábnyom csökkentése 258
Ismeretek: lehetıségeinek megfogalmazása az iskolai, Az ember hatása a földi élıvilágra a ill. lakókörnyezetben. történelem során. Önpusztító civilizációk és Autonómia és együttmőködés lehetıségeinek elemzése. a természeti környezettel összhangban maradó gazdálkodási formák. A természeti környezet terhelése: fajok kiirtása, az élıhelyek beszőkítése és részekre szabdalása, szennyezıanyag-kibocsátás, fajok behurcolása, megtelepítése, talajerózió. Fajok, területek és a biológiai sokféleség védelme. A természetvédelem lehetıségei. A környezeti kár fogalma, csökkentésének lehetıségei. Ökológiai lábnyom. Az ökológiai krízis társadalmi-szemléleti hátterének fı tényezıi (fogyasztás, városiasodás, fosszilis energia felhasználása, globalizáció). Kulcsfogalmak/ fogalmak
Fenntarthatóság, biológiai sokféleség, ökológiai lábnyom, erózió, kibocsátás (emisszió), határérték, környezeti terhelés.
A tanuló gyakorlatot szerez a biológia különbözı szervezıdési szintjein – sejt, szerv, szervrendszer, egyed és egyed feletti szintek – a fölépítés és mőködés kapcsolatainak meglátására és elemzésére. A mőködés törvényszerőségeit képes lesz valamilyen sokaság alkotóinak közös viselkedésében keresni, legyenek azok gének, egyedek vagy fajok, s ezt a funkciót e mőködések magasabb szervezıdési szintben betöltött szerepeként értelmezni. Ismeri az emberi és állati közösségekben a meghatározó társas kapcsolatok biológiai funkcióit. Szemléletében megjelenik a A fejlesztés várt folyamatok egyszeriségét, megismételhetetlenségét jelentı történetiség eredményei a is. három évfolyamos Ismeri egy-két jelentıs külföldi és hazai természettudós kutatási ciklus végén eredményeinek lényegét. Képes értelmezni fénymikroszkópos képet a megismerés folyamatában, önálló tanulása során használja az internet és a könyvtár nyújtotta lehetıségeket. Érti a személyes felelısségét a fertızések megelızésében, és a sikeres gyógyulás érdekében. Képes egyszerő kísérleteket elvégezni, megfigyeléseit és tapasztalatait megfogalmazni, leírni. Képes a problémák tudatos azonosítására, megoldására, a hipotézisek megvizsgálására.
259
260
KÉMIA 9-11. évfolyam A kémiai alapmőveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely – tartalmain és tevékenységein keresztül – az alapismeretek elsajátításán illetve az alapvetı logikai összefüggések felismerésén túl arra motiválja a tanulókat, hogy tudásukat a napi életüket érintı kémiai problémák kritikus végiggondolására alkalmazzák és igényt alakít ki arra, hogy azt a késıbbiekben gyarapítsák. A kémiai alapmőveltség birtokosaként a tanuló érzékennyé válik az anyagokkal kapcsolatos természettudományos problémákra, és ezek értelmezésében képes kémiai ismeretekkel kapcsolatos információk értelmezésére, érti a kémiai gondolkodásmód és a tudományos kutatások alapvetı szemléletmódját. A kémia tanulása abban segít, hogy a tanuló felnıttként életvezetésével, otthona és környezete állapotával kapcsolatban megalapozott döntéseket hozzon, tudatos fogyasztóvá, felelıs és kritikus állampolgárrá váljon, aki tudása révén védett az áltudományos, gyakran manipulatív információkkal illetve a téves vagy hiányos tájékoztatással szemben. A kémiai alapmőveltség révén érthetı és értékelhetı, hogy a kémiával kapcsolatos területek (egyebek mellett a kémiai alapkutatások, a vegyipar, a gyógyszer-, élelmiszer- és kozmetikai ipar) mővelése milyen perspektívát jelent globális és nemzeti szinten, az egyéni életminıség változása illetve a személyes karrier szempontjából. Célunk és feladatunk, hogy a program végére a tanuló tudja, mivel foglalkozik a kémia tudománya, milyen kérdésekre, milyen módszerekkel keres válaszokat. Tanulmányai révén fogékonnyá válik arra, hogy egyes problémák kémiai vetületeivel foglalkozzon, kritikus szemlélettel közelít az ezekkel kapcsolatos információkra. Pozitív környezeti attitődje révén aktívan gyakorolja közösségi szerepét illetve állampolgári jogait abban, hogy kémiai tudását alkalmazva felelıs döntéseket hozzon. Képes rendszerszemlélettel gondolkodni kémiai problémákról, igénye van az oksági kapcsolatok feltárására, megértésére. Saját élményei vannak az anyagok megismerésérıl, alkalmazza az alapvetı biztonsági elıírásokat és szabályokat, képes szabatosan kifejezni tapasztalatait. Ezért ez a kerettanterv a tanulók számára releváns problémák, jelenségek, folyamatok megfigyeltetésén, feltárásán alapul, és csak az alapvetı anyagismeret, fogalmak és jártasságok elsajátítása után kerül sor a tudományos rendszerezés megismerésére – ily módon alakítva ki a kémiával kapcsolatos természettudományos mőveltséget. A tanterv tartalmi elemei gyakran összetettek, integrált szemléletőek, számos tantárgyközi kapcsolatot tárnak fel. A mennyiségi szemlélet kialakítása és fejlesztése a kémiai alapmőveltség fontos eleme. Ezt elsısorban a mértékegységek és nagyságrendek értelmezésén és a gyakorlati élet szempontjából legjelentısebb problémák kapcsán alapozzuk meg. Ezzel lehetıséget teremtünk arra, hogy a kémiával elmélyültebben foglalkozó tanulók biztos alapokkal kezdjék a komolyabb számítások megoldását. Noha ebben az alapozó szakaszban összetett számítási feladatok gyakoroltatása nem célunk, hangsúlyozzuk a differenciálás szerepét a különbözı mélységő (mennyiségi jellegő) problémák megoldásában. Ezzel elkerülhetjük, hogy az általános képzésben részt vevı tanulók felesleges és elkedvetlenítı kudarcélményeket 261
szerezzenek, ugyanakkor az érdeklıdı és tehetséges növendékek elé is megfelelı kihívásokat támasztunk. A kémiaoktatás a fenntarthatóságra nevelés fontos eszköze. Általában is, de konkrét anyagokhoz kötötten is bemutatja a természeti erıforrások véges voltát, a felelıs, takarékos, balesetmentes anyaghasználat és hulladékkezelés fontosságát. A tudománytörténeti példák arra világítanak rá, hogy egy-egy felfedezés hosszú, kitartó, következetes munka eredménye és hogy egy-egy tudományos felismerés vagy technikai újítás az élet számos területén gyökeres változásokat, alkalmazásuk pedig közös felelısséget jelent. Javasoljuk, hogy a kémiatanárok minél változatosabb tevékenységformákat válasszanak a feldolgozott témákhoz. Az egyes tevékenységformák megfelelı alkalmazásához elengedhetetlen a diagnosztikus értékelés, amely számos formában alkalmazható. A fejlesztı értékelés során a tanulói csoportok egymást is megítélik (a pedagógus segítı támogatásával) illetve a tanulók önértékelésére is sor kerülhet. A folyamatorientált értékelés különösen vizsgálatok, csoportos tevékenységek lényeges. A pedagógiai értékelés nemcsak érdemjegyekkel, hanem rövid írásbeli formában, verbálisan vagy csoporton belüli egyezményes jelekkel (akár játékosan) is történhet. A kerettanterv a kémia tanulását egyetlen ívként jeleníti meg, mégsem teljesen lineáris szerkezető. Ennek oka, hogy az érés-fejlıdés révén a tanulók egyre inkább képesek absztrakcióra és egyre összetettebb modellekben gondolkodnak: ezért néhány alapvetı jelenséget célszerő ismételten feldolgozni, finomítva és mélyítve az addig megszerzett tudást. Ugyanakkor erısen épít arra, hogy a tanulók egyetlen intézményben végzik kémiai tanulmányaikat, így a részleges lezárás igénye nélkül, szabadabban építkezhetünk a folyamat során. 1. 2. 3.
1. 2. 3. 4. 5.
1 2 3 4 5
9. évfolyam A szénhidrogének és halogénezett származékaik Az oxigéntartalmú szerves vegyületek A nitrogéntartalmú szerves vegyületek Összesen 10. évfolyam A kémia és az atomok világa Kémiai kötések és kölcsönhatások halmazokban Anyagi rendszerek Kémiai reakciók és reakciótípusok Elektrokémia Összesen 11. évfolyam A hidrogén, a nemesgázok, a halogének és vegyületeik Az oxigéncsoport és elemeinek vegyületei A nitrogéncsoport és elemei vegyületei A széncsoport és elemei szervetlen vegyületei A fémek és vegyületeik Összesen
262
10 10 12 32 7 7 6 6 6 32 6 6 6 6 8 32
9. évfolyam
Tematikai egység Elızetes tudás
A szénhidrogének és halogénezett származékaik
Órakeret 10 óra
Kémiai reakció, égés, savas esı, „ózonlyuk”.
Tudománytörténeti szemlélet kialakítása. A szerves vegyületek csoportosításának, a vegyület, a modell és a képlet viszonyának, a konstitúció és az izoméria fogalmának értelmezése és alkalmazása. A A tematikai egység szénhidrogének és halogénezett származékaik szerkezete, tulajdonságai, elıfordulásuk és a felhasználásuk közötti kapcsolatok felismerése és fejlesztési céljai alkalmazása. A felhasználás és a környezeti hatások közötti kapcsolat elemzése, a környezet- és egészségtudatos magatartás erısítése. Helyes életviteli, vásárlási szokások kialakítása. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások)
Fejlesztési követelmények/módszertani ajánlások
Bevezetés a szerves kémiába
Az anyagi világ egységességének elfogadása. A modell és képlet kapcsolatának rögzítése, A szerves kémia tárgya (Berzelius, Wöhler), az képletírás. A nevek értelmezése. organogén elemek (Lavoisier). A szerves vegyületek nagy száma, a szénatom különleges sajátosságai, funkciós csoport, Molekulamodellek, szerves molekulákról konstitúció, izoméria. Összegképlet készült ábrák, képek és képletek (tapasztalati és molekulaképlet), a szerkezeti összehasonlítása, animációk bemutatása. Az képlet, a konstitúciós képlet és az egyszerősített izomer vegyületek tulajdonságainak jelölési formái. A szénváz alakja. A szerves összehasonlítása. A szerves vegyületek vegyületek elnevezésének lehetıségei: elnevezése néhány köznapi példán bemutatva, tudományos és köznapi nevek. rövidítések, pl. E-számok. A telített szénhidrogének
Veszélyes anyagok környezetterhelı felhasználása szükségességének belátása.
Alkánok (paraffinok), cikloalkánok, 1-8 szénatomos fılánccal rendelkezı alkánok elnevezése, metil- és etilcsoport, homológ sor, Molekulamodellek készítése. Kísérletek telített általános képlet. szénhidrogénekkel: pl. földgázzal felfújt A nyílt láncú alkánok molekulaszerkezete, a mosószerhab égése és sebbenzin lángjának ciklohexán konformációja. Apoláris molekulák, oltása, a sebbenzin mint apoláris oldószer. olvadás- és forráspont függése a moláris Információk a kıolaj-feldolgozásról, az 263
tömegtıl. Égés, szubsztitúciós reakció halogénekkel, hıbontás. A telített szénhidrogének elıfordulása és felhasználása. A fosszilis energiahordozók problémái.
üzemanyagokról, az oktánszámról, a cetánszámról, a megújuló és a meg nem újuló energiaforrások elınyeirıl és hátrányairól, a szteránvázas vegyületekrıl.
Az alkének (olefinek)
A háztartási mőanyaghulladékok szelektív győjtése és újrahasznosítása fontosságának megértése.
Elnevezésük 2-4 szénatomos fılánccal, általános képlet, molekulaszerkezet, geometriai izoméria. Égésük, addíciós reakciók, Geometriai izomerek tanulmányozása polimerizáció, PE és PP, tulajdonságaik. Az modellen. olefinek elıállítása. A diének és a poliének Polimerizáció, kaucsuk, vulkanizálás, a gumi és a mőgumi szerkezete, elıállítása, tulajdonságai. A karotinoidok.
A természetes és mesterséges anyagok összehasonlítása. Paradicsomlé reakciója brómos vízzel. Környezetvédelmi problémák.
Acetilén. Az aromás szénhidrogének
Az értéktelen kıszénkátrányból nyert értékes vegyipari alapanyagul szolgáló aromás A benzol szerkezete (Kekulé), tulajdonságai, szénhidrogének felhasználása, elınyök és szubsztitúciója, (halogénezés, nitrálás), égése. veszélyek mérlegelése. Aromás szénhidrogének felhasználása, biológiai hatása. A szerves halogénvegyületek környezetszennyezésével kapcsolatos szövegek, A halogéntartalmú szénhidrogének elnevezése, hírek kritikus, önálló elemzése. kis molekulapolaritás, nagy moláris tömeg, A halogénszármazékok felhasználásának gyúlékonyság hiánya, erıs élettani hatás. problémái (teflon, DDT, PVC, freon). A halogénszármazékok jelentısége. A halogéntartalmú szénhidrogének
Szerves anyag, heteroatom, konstitúció, izoméria, funkciós csoport, köznapi Kulcsfogalmak/ és tudományos név, telített, telítetlen, aromás vegyület, alkán, homológ sor, fogalmak szubsztitúció, alkén, addíció, polimerizáció, mőanyag.
Tematikai egység
Az oxigéntartalmú szerves vegyületek
264
Órakeret 10 óra
Elızetes tudás
Hidrogénkötés, „hasonló a hasonlóban oldódik jól” elv, sav-bázis reakciók, erıs és gyenge savak, hidrolízis, redoxireakciók. A szerves vegyületek csoportosítása, a szénhidrogének elnevezése, homológ sor, funkciós csoport, izoméria, szubsztitúció, addíció, polimerizáció.
Az oxigéntartalmú szerves vegyületek szerkezete és tulajdonságai közötti összefüggések ismeretében azok alkalmazása. Elıfordulásuk, felhasználásuk, biológiai jelentıségük és élettani hatásuk kémiai szerkezettel való kapcsolatának felismerése. Oxigéntartalmú A tematikai egység vegyületekkel kapcsolatos környezeti és egészségügyi problémák fejlesztési céljai jelentıségének megértése, megoldások keresése. Következtetés a háztartásban elıforduló anyagok összetételével kapcsolatos információkból azok egészségügyi és környezeti hatásaira, egészséges táplálkozási és életviteli szokások kialakítása. A cellulóz mint szálalapanyag gyakorlati jelentıségének megismerése. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Az alkoholok Az alkoholok csoportosítása, elnevezésük. A metanol, az etanol, és a glicerin szerkezete és tulajdonságai, élettani hatása. Égésük, részleges oxidációjuk, semleges kémhatásuk, észterképzıdés. Alkoholok, alkoholtartalmú italok elıállítása. Denaturált szesz.
Fejlesztési követelmények/módszertani ajánlások Alkoholos italok összetételére, véralkoholszintre, metanolmérgezésre vonatkozó számolások, egészségtudatos magatartás. M: Metanol vagy etanol égetése, oxidációja réz(II)-oxiddal, alkoholok oldhatósága vízben, oldat kémhatása, etanol mint oldószer. A bioetanol, a glicerin biológiai és kozmetikai jelentısége, mérgezések és borhamisítás.
Az éterek elnevezése, szerkezete. A dietil-éter tulajdonságai, élettani hatása, felhasználása régen és most.
Munkabiztonsági szabályok ismerete és betartása.
Az aldehidek és a ketonok elnevezése, szerkezete, tulajdonságai, oxidálhatósága.
A formilcsoport és a ketocsoport reakciókészségbeli különbségének megértése.
A formaldehid felhasználása (formalin), mérgezı hatása. Aceton, mint oldószer.
Ezüsttükör-próba és Fehling-reakció formalinnal és acetonnal. Oldékonysági próbák acetonnal.
A karbonsavak csoportosítása értékőség és a szénváz alapján, elnevezésük. Szerkezetük, fizikai és kémiai tulajdonságaik.
Karbonsavak közömbösítése, reakciójuk karbonátokkal, pezsgıtabletta porkeverékének
265
A karbonsavak elıfordulása, felhasználása, jelentısége.
készítése, karbonsavsók kémhatása.
Az észterek
Egészséges táplálkozási szokások alapjainak megértése.
Észterképzıdés alkoholokból és karbonsavakból, kondenzáció és hidrolízis. A gyümölcsészterek mint természetes és mesterséges íz- és illatanyagok.
Gyümölcsészterek szagának bemutatása. Állati zsiradékok, olajok, margarinok vizsgálata.
Viaszok és biológiai funkcióik. Zsírok és olajok szerkezete. Szervetlen savak észterei. A felületaktív anyagok, tisztítószerek
A felületaktív anyagok használatával kapcsolatos helyes szokások alapjainak megértése.
A felületaktív anyagok szerkezete, típusai. Micella, habképzés, tisztító hatás, a vizes oldat pH-ja. Szappanfızés. Felületaktív anyagok a kozmetikumokban, az élelmiszeriparban és a sejtekben. Tisztítószerek adalékanyagai.
A szénhidrátok A szénhidrátok elıfordulása, összegképlete, csoportosítása: mono-, di- és poliszacharidok. Szerkezet, íz és oldhatóság kapcsolata.
Felületi hártya keletkezésének bemutatása, szilárd és folyékony szappanok kémhatásának vizsgálata, szappanok habzásának függése a vízkeménységtıl és a pH-tól. Szilárd és folyékony tisztítószerekkel kapcsolatos környezetvédelmi problémák. Felismerés: a kémiai szempontból hasonló összetételő anyagoknak is lehetnek nagyon különbözı tulajdonságaik és fordítva.
Oldási próbák glükózzal. Szılıcukor oxidációja (ezüsttükör-próba és Fehlingreakció, kísérlettervezés glükóztartalmú és A monoszacharidok funkciós csoportjai, szerkezetük, tulajdonságaik. A szılıcukor és a édesítıszerrel készített üdítıital megkülönböztetésére, „kék lombik” kísérlet). gyümölcscukor nyílt láncú és győrős Információk Emil Fischerrıl. konstitúciója, elıfordulása. A monoszacharidok
A poliszacharidok A keményítı és a cellulóz szerkezete, tulajdonságai, elıfordulása a természetben, felhasználásuk a háztartásban, az élelmiszeriparban, a papírgyártásban.
A keményítı tartalék-tápanyag és a cellulóz növényi vázanyag funkciója szerkezeti okának megértése. A papírgyártás környezetvédelmi problémái.
266
Hidroxil-, oxo-, karboxil- és észtercsoport, alkohol, fenol, aldehid, keton, Kulcsfogalmak/ karbonsav, észter, zsír és olaj, felületaktív anyag, hidrolízis, kondenzáció, fogalmak észterképzıdés, poliészter, mono-, di- és poliszacharid.
Tematikai egység
Elızetes tudás
A tematikai egység fejlesztési céljai
A nitrogéntartalmú szerves vegyületek
Órakeret 12 óra
Az ammónia fizikai és kémiai tulajdonságai, sav-bázis reakciók, szubsztitúció, aromás vegyületek. A fontosabb nitrogéntartalmú szerves vegyületek szerkezete, tulajdonságai, elıfordulása, felhasználása, biológiai jelentısége közötti kapcsolatok megértése. Egészségtudatos, a drogokkal szembeni elutasító magatartás kialakítása. A ruházat nitrogéntartalmú kémiai anyagainak megismerése, a szerkezetük és tulajdonságaik közötti összefüggések megértése.
Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások)
Fejlesztési követelmények/módszertani ajánlások
Az aminok
Az aminocsoport és bázisos jellegének felismerése élettani szempontból fontos Funkciós csoport, a telített, nyílt láncú aminok vegyületekben. és az anilin elnevezése. Szerkezet és sav-bázis tulajdonságok. Elıfordulás és felhasználás. Az amidok Funkciós csoport, elnevezés. Sav-bázis tulajdonságok, hidrolízis. A karbamid tulajdonságai, elıfordulása, felhasználása. A poliamidok szerkezete, elıállítása, tulajdonságai. A piridin, a pirimidin, és a purin szerkezete, hidrogénkötések kialakulásának lehetısége.
Az amidkötés különleges stabilitása szerkezeti okának és jelentıségének megértése. M: Információk amidcsoportot tartalmazó gyógyszerekrıl, mőanyagokról és a karbamid vizeletben való elıfordulásáról, felhasználásáról (mőtrágya, jégmentesítés, mőanyaggyártás).
A nitrogéntartalmú heterociklikus vegyületek vázának felismerése biológiai szempontból
267
Elıfordulásuk a biológiai szempontból fontos vegyületekben.
fontos vegyületekben.
Az aminosavak
Felismerés: az aminosavak két funkciós csoportja alkalmassá teszi ezeket stabil láncok Az aminosavak funkciós csoportjai, ikerionos kialakítására, míg az oldalláncaik okozzák a szerkezet és következményei. Elıfordulásuk és változatosságot. funkcióik. A fehérjealkotó α-aminosavak. Peptidek, fehérjék
Felismerés: a fehérjéket egyedi (általában sokféle kötéssel rögzített) szerkezetük teszi képessé sajátos funkcióik ellátására.
A peptidcsoport kialakulása és a peptidek szerkezete (Emil Fischer). A fehérjék szerkezeti Peptideket és fehérjéket bemutató ábrák, szintjei (Sanger, Pauling) és a szerkezetet modellek, képek, animációk értelmezése, stabilizáló kötések. elemzése, és/vagy készítése. Tojásfehérje A peptidek és fehérjék elıfordulása, biológiai kicsapási reakciói és ezek összefüggése a jelentısége. A fehérjék által alkotott mérgezésekkel, illetve táplálkozással. makromolekulás kolloidok jelentısége a biológiában és a háztartásban. A nukleotidok és a nukleinsavak A „nukleinsav” név eredete, a mononukleotidok építıegységei.
Felismerés: a genetikai információ megırzését a maximális számú hidrogénkötés kialakulásának igénye biztosítja.
Az RNS és a DNS sematikus konstitúciója, térszerkezete, a bázispárok között kialakuló hidrogénkötések, a Watson–Crick-modell. Kulcsfogalmak/ Amin és amid, pirimidin- és purin-váz, poliamid, aminosav, α-aminosav, peptidcsoport, polipeptid, fehérje, nukleotid, nukleinsav, DNS, RNS, fogalmak Watson–Crick-modell.
268
10. évfolyam 3.2.1.2 3.2.1.3 A 9–10. évfolyam kémia tananyagának anyagszerkezeti része a periódusos rendszer felépítésének magyarázatához csak a Bohr-féle atommodellt használja, így az alhéjak és a periódusos rendszer mezıinek kapcsolatát nem vizsgálja. A kvantummechanikai atommodell és az elektron hullámtermészetének következményei csak választható tananyag. Erre részben a kémiatanítás idıkeretei, részben pedig az elvont fogalmak számának csökkentése érdekében van szükség. A jelen kerettanterv a nemesgázelektronszerkezet már korábbról ismert stabilitásából és az elektronegativitás fogalmából vezeti le az egyes atomok számára kémiai kötések és másodlagos kölcsönhatások kialakulása révén adódó lehetıségeket az alacsonyabb energiaállapot elérésére. Mindezek logikus következményeként írja le az így kialakuló halmazok tulajdonságait, majd pedig a kémiailag tiszta anyagokból létrejövı keverékeket és összetételük megadásának módjait. 3.2.1.4 A kémiai reakciók végbemenetelének feltételeit, a reakciókat kísérı energiaváltozások, idıbeli lejátszódásuk és a kémiai egyensúlyok vizsgálatát követi a több szempont alapján való csoportosításuk. A sav-bázis reakciók értelmezése protonátmenet alapján (Brønsted szerint) történik, és szerepel a gyenge savak, illetve bázisok és sóik oldataiban kialakuló egyensúlyok vizsgálata is. A redoxireakciók elektronátmenet alapján történı tárgyalása lehetıvé teszi az oxidációs számok változásából kiinduló egyenletrendezést. Az elektrokémiai ismeretek részben építenek a redoxireakciók során tanultakra, másrészt a megszerzett tudás fel is használható egyes szervetlen elemek és vegyületek elıállításának és felhasználásának tanulásakor. 3.2.1.5 A szervetlen és a szerves anyagok tárgyalása gyakorlatcentrikus, amennyiben elıfordulásukat és felhasználásukat a szerkezetükbıl levezetett tulajdonságaikkal magyarázza. A szervetlen kémiai ismeretek sorrendjét a periódusos rendszer csoportjai, a szerves kémiáét pedig az egyes vegyületekre jellemzı funkciós csoportok szabják meg. Ez azért logikus felosztás, mert az egyes elemek éppen a hasonló kémiai tulajdonságaik alapján kerültek a periódusos rendszer azonos csoportjaiba, míg a szerves vegyületek kémiai tulajdonságait elsısorban a bennük lévı funkciós csoportok szabják meg. A szerves kémiát azért érdemes a kémia tananyag végén tárgyalni, hogy a természetes szénvegyületekrıl szerzett ismeretek alapokat szolgáltassanak a biológia tantárgy biokémia fejezetének megértéséhez. A természetes és a mesterséges szénvegyületek nem különülnek el élesen, hanem mindig ott kerülnek szóba, ahová szerkezetük alapján tartoznak. Ez segíti az anyagi világ egységét tényként kezelı szemléletmód kialakulását. Az adott idıkereteben nem lehet cél a példamegoldó rutin kialakítása. A 9–10. évfolyamon szereplı számolási feladatok ezért fıként a logikus gondolkozás fejlıdését, a gyakorlati életben való eligazodást és a tárgyalt absztrakt fogalmak megértését segítik. Az ismeretek elmélyítését és a mindennapi élettel való összekötését a táblázatban szereplı jelenségek, problémák és alkalmazások tárgyalásán túl a sok tanári és tanulókísérletnek, önálló és csoportos információ-feldolgozásnak kell szolgálnia. A konkrét oktatási, szemléltetési és értékelési módszerek megválasztásakor feltétlenül preferálni kell a nagy tanulói aktivitást megengedıket (egyéni, pár- és csoportmunkák, tanulókísérletek, projektmunkák, prezentációk, versenyek). Meg kell követelni, hogy minden tevékenységrıl készüljön jegyzet, jegyzıkönyv, diasor, poszter, online összefoglaló vagy bármilyen egyéb termék, amely a legfontosabb információk megırzésére és felidézésére alkalmas.
269
Tematikai egység
Elızetes tudás
A kémia és az atomok világa
Órakeret 7 óra
Bohr-modell, proton, elektron, vegyjel, periódusos rendszer, rendszám, vegyértékelektron, nemesgáz-elektronszerkezet, anyagmennyiség, moláris tömeg.
A kémia eredményei, céljai és módszerei, a kémia tanulásának értelme. Az atomok belsı struktúráját leíró modellek alkalmazása a jelenségek/folyamatok leírásában. Neutron, tömegszám, az izotópok és A tematikai egység felhasználási területeik megismerése. A relatív atomtömeg és a moláris fejlesztési céljai tömeg fogalmának használata. A kémiai elemek fizikai és kémiai tulajdonságai periodikus váltakozásának értelmezése, az elektronszerkezettel való összefüggések alkalmazása az elemek tulajdonságainak magyarázatakor. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Az atomok és belsı szerkezetük.
Fejlesztési követelmények/módszertani ajánlások A részecskeszemlélet megerısítése.
Az anyag szerkezetérıl alkotott elképzelések Térfogatcsökkenés alkohol és víz elegyítésekor változása: atom (Dalton), elektron (J. J. és ennek modellezése. Dalton Thomson), atommag (Rutherford), gondolatmenetének bemutatása egy konkrét elektronhéjak (Bohr). A proton, neutron és példán. Számítógépes animáció a Rutherfordelektron relatív tömege, töltése. Rendszám, féle szórási kísérletrıl. Mőszerekkel készült tömegszám, izotópok. Radioaktivitás felvételek az atomokról. Lehetıségek az (Becquerel, Curie házaspár) és alkalmazási elektronszerkezet részletesebb megjelenítésére. területei (Hevesy György, Szilárd Leó, Teller Lángfestés. Információk a tőzijátékokról, gyökökrıl, „antioxidánsokról”, az elektron Ede). Elektrosztatikus vonzás és taszítás az atomban. Alapállapot és gerjesztett állapot. hullámtermészetérıl (Heisenberg és Párosított és párosítatlan elektronok, jelölésük. Schrödinger). A periódusos rendszer és az anyagmennyiség.
A relatív és moláris atomtömeg, rendszám, elektronszerkezet és reakciókészség közötti Az elemek periodikusan változó tulajdonságainak összefüggések megértése és alkalmazása. elektronszerkezeti okai, a periódusos rendszer (Mengyelejev): relatív és moláris atomtömeg, Az azonos csoportban lévı elemek rendszám = protonok száma illetve elektronok tulajdonságainak összehasonlítása és az EN száma; csoport = vegyértékelektronok száma; csoportokon és periódusokon belüli periódus = elektronhéjak száma. Nemesgázváltozásának szemléltetése kísérletekkel
270
elektronszerkezet, elektronegativitás (EN).
(pl. a Na, K, Mg és Ca vízzel való reakciója).
Természettudományos vizsgálati módszer, áltudomány, proton, neutron, Kulcsfogalmak/ elektron, atommag, tömegszám, izotóp, radioaktivitás, relatív és moláris atomtömeg, elektronhéj, gerjesztés, vegyértékelektron, csoport, periódus, fogalmak nemesgáz-elektronszerkezet, elektronegativitás.
Tematikai egység
Elızetes tudás
Kémiai kötések és kölcsönhatások halmazokban
Órakeret 7 óra
Ion, ionos és kovalens kötés, molekula, elem, vegyület, képlet, moláris tömeg, fémek és nemfémek, olvadáspont, forráspont, oldat, „hasonló a hasonlóban oldódik jól” elv, összetett ionok által képzett vegyületek képletei.
Az atomok közötti kötések típusai és a kémiai képlet értelmezése. A molekulák térszerkezetét alakító tényezık megértése. A molekulák polaritását meghatározó tényezık, valamint a molekulapolaritás és a A tematikai egység másodlagos kötések erıssége közötti kapcsolatok megértése. Ismert fejlesztési céljai szilárd anyagok csoportosítása kristályrács-típusuk szerint. Az anyagok szerkezete, tulajdonságai és felhasználása közötti összefüggések alkalmazása. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások)
Fejlesztési követelmények/módszertani ajánlások
Halmazok A kémiai kötések kialakulása, törekvés a nemesgáz-elektronszerkezet elérésére. Az EN döntı szerepe az elsıdleges kémiai kötések és másodlagos kölcsönhatások kialakulásában.
A szerkezet, a tulajdonságok és a felhasználás közötti összefüggések alkalmazása.
Ionos kötés és ionrács Egyszerő ionok kialakulása nagy ENkülönbség esetén. Az ionos kötés, mint erıs elektrosztatikus kölcsönhatás, és ennek következményei.
Ionvegyületek képletének szerkesztése. Kísérletek ionos vegyületek képzıdésére.
Fémes kötés és fémrács
A fémek közös tulajdonságainak értelmezése a fémrács jellemzıi alapján.
Kísérletek az atomos és a molekuláris oxigén reakciókészségének összehasonlítására.
Fémes kötés kialakulása kis EN-ú atomok között. Delokalizált elektronok, elektromos és Animációk és kísérletek a fémek elektromos 271
hıvezetés, olvadáspont és mechanikai tulajdonságok.
vezetésérıl.
Kovalens kötés és atomrács
A kötéspolaritás megállapítása az ENkülönbség alapján.
Kovalens kötés kialakulása, kötéspolaritás. Kötési energia, kötéshossz. Atomrácsos anyagok makroszkópikus tulajdonságai és felhasználása. Molekulák képzıdése, kötı és nemkötı elektronpárok. Összegképlet és szerkezeti képlet. A molekulák alakja. A molekulapolaritás.
Animációk a kovalens kötés kialakulásáról. Információk az atomrácsos anyagok felhasználásáról. Molekulák alakjának és polaritásának megállapítása.
Másodrendő kötések és a molekularács Tendenciák felismerése a másodrendő Másodrendő kölcsönhatások tiszta kölcsönhatásokkal jellemezhetı halmazokban. A hidrogénkötés szerepe az élı molekularácsos anyagok fizikai tulajdonságai szervezetben. A „hasonló a hasonlóban között. oldódik jól” elv és a molekularácsos anyagok fizikai tulajdonságainak anyagszerkezeti Kísérletek a másodrendő kötések fizikai magyarázata. A molekulatömeg és a részecskék tulajdonságokat befolyásoló hatásának közötti kölcsönhatások kapcsolata a fizikai szemléltetésére (pl. különbözı folyadékcsíkok tulajdonságokkal, illetve a párolgási sebességének összehasonlítása). A felhasználhatósággal. „zsíroldékony”, „vízoldékony” és „kettıs oldékonyságú” anyagok molekulapolaritásának megállapítása. Összetett ionok Összetett ionok képzıdése, töltése és térszerkezete. A mindennapi élet fontos összetett ionjai.
Összetett ionokat tartalmazó vegyületek képletének szerkesztése. Összetett ionokat tartalmazó vegyületek elıfordulása a természetben és felhasználása a háztartásban: ismeretek felidézése és rendszerezése.
Halmaz, ionos kötés, ionrács, fémes kötés, delokalizált elektron, fémrács, Kulcsfogalmak/ kovalens kötés, kötéspolaritás, kötési energia, atomrács, molekula, molekulaalak, molekulapolaritás, másodlagos kölcsönhatás, molekularács, fogalmak összetett ion.
272
Tematikai egység
Elızetes tudás
Anyagi rendszerek
Órakeret 6 óra
Keverék, halmazállapot, gáz, folyadék, szilárd, halmazállapot-változás, keverékek szétválasztása, hıleadással és hıfelvétellel járó folyamatok, hımérséklet, nyomás, térfogat, anyagmennyiség, sőrőség, oldatok töménységének megadása tömegszázalékban és térfogatszázalékban, kristályosodás, szmog, adszorpció.
A tanult anyagi rendszerek felosztása homogén, heterogén, illetve kolloid rendszerekre. Kolloidok és tulajdonságaik, szerepük felismerése az élı szervezetben, a háztartásban és a környezetben. A diffúzió és az ozmózis értelmezése. Az oldódás energiaviszonyainak megállapítása. Az A tematikai egység oldhatóság, az oldatok töménységének jellemzése anyagmennyiségfejlesztési céljai koncentrációval, ezzel kapcsolatos számolási feladatok megoldása. Telített oldat, az oldódás és a kristályosodás, illetve a halmazállapotváltozások értelmezése megfordítható, egyensúlyra vezetı folyamatokként. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Az anyagi rendszerek és csoportosításuk A rendszer és környezte, nyílt és zárt rendszer. A kémiailag tiszta anyagok, mint egykomponenső, a keverékek, mint többkomponenső homogén, illetve heterogén rendszerek.
Fejlesztési követelmények/módszertani ajánlások Ismert anyagi rendszerek és változások besorolása a megismert típusokba. Gyakorlati életbıl vett példák keresése különbözı számú komponenst és fázist tartalmazó rendszerekre.
Halmazállapotok és halmazállapot-változások A valószínősíthetı halmazállapot megadása az Az anyagok tulajdonságainak és anyagot alkotó részecskék és kölcsönhatásaik halmazállapot-változásainak anyagszerkezeti alapján. értelmezése. Exoterm és endoterm változások.
Számítógépes animációk a halmazállapotváltozások modellezésére. Gyakorlati példák. Gázok és gázelegyek A tökéletes (ideális) gáz, Avogadro törvénye, moláris térfogat. Gázok diffúziója. Gázelegyek összetételének megadása.
A gázok moláris térfogatával és relatív sőrőségével, a gázelegyek összetételével kapcsolatos számolások. A gázok állapotjelzıi közötti összefüggések szemléltetése (pl. fecskendıben). Gázok
273
diffúziójával kapcsolatos kísérletek (pl. az ammónia- és a hidrogén-klorid-gáz).
Folyadékok, oldatok A molekulatömeg, a polaritás és a másodrendő kötések erısségének kapcsolata a forrásponttal; a forráspont nyomásfüggése. Oldódás, oldódási sebesség, oldhatóság. Az oldódás és kristályképzıdés; telített és telítetlen oldatok. Az oldáshı. Az oldatok összetételének megadása (tömeg- és térfogatszázalék, anyagmennyiségkoncentráció). Adott töménységő oldat készítése, hígítás. Ozmózis.
Oldhatósági görbék elemzése. Egyszerő számolási feladatok megoldása az oldatokra vonatkozó összefüggések alkalmazásával.
Kolloid rendszerek A kolloidok különleges tulajdonságai, fajtái és gyakorlati jelentısége. Kolloidok stabilizálása és megszüntetése, háztartási és környezeti vonatkozások. Az adszorpció jelensége és jelentısége. Kolloid rendszerek az élı szervezetben és a nanotechnológiában.
A kolloidokról szerzett ismeretek alkalmazása a gyakorlatban. Különféle kolloid rendszerek létrehozása és vizsgálata. Adszorpciós kísérletek és kromatográfia. Információk a szmogról, a ködgépekrıl, a szagtalanításról, a széntablettáról, a gázálarcokról, a nanotechnológiáról.
Kísérletek és gyakorlati példák győjtése az ozmózis jelenségére (gyümölcsök megrepedése esıben, tartósítás sózással, kandírozással, hajótöröttek szomjhalála).
Anyagi rendszer, komponens, fázis, homogén, heterogén, kolloid, exoterm, Kulcsfogalmak/ endoterm, ideális gáz, moláris térfogat, relatív sőrőség, diffúzió, oldat, fogalmak oldhatóság, oldáshı, anyagmennyiség-koncentráció, ozmózis,
Tematikai egység
Elızetes tudás
Kémiai reakciók és reakciótípusok
Órakeret 6 óra
Fizikai és kémiai változás, reakcióegyenlet, tömegmegmaradás törvénye, hıleadással és hıfelvétellel járó reakciók, sav-bázis reakció, közömbösítés, só, kémhatás, pH-skála, égés, oxidáció, redukció, vasgyártás, oxidálószer, redukálószer.
A tematikai egység A kémiai reakciók reakcióegyenletekkel való leírásának, illetve az fejlesztési céljai egyenlet és a reakciókban részt vevı részecskék száma közötti összefüggés alkalmazásának gyakorlása. Az aktiválási energia és a 274
reakcióhı értelmezése. Az energiafajták átalakítását kísérı hıveszteség értelmezése. A kémiai folyamatok sebességének és a reakciósebességet befolyásoló tényezık hatásának vizsgálata. A Le Châtelier–Braun-elv alkalmazása. A savak és bázisok tulajdonságainak, valamint a sav-bázis reakciók létrejöttének magyarázata a protonátadás elmélete alapján. A savak és bázisok erısségének magyarázata az elektrolitikus disszociációjukkal. A pH-skála értelmezése. Az égésrıl, illetve az oxidációról szóló magyarázatok történeti változásának megértése. Az oxidációs szám fogalma, kiszámításának módja és használata redoxireakciók egyenleteinek rendezésekor. Az oxidálószer és a redukálószer fogalma és alkalmazása gyakorlati példákon. A redoxireakciók és gyakorlati jelentıségük vizsgálata. Fejlesztési követelmények/módszertani ajánlások
Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) A kémiai reakciók feltételei és a kémiai egyenlet
Kémiai egyenletek rendezése készségszinten. Egyszerő sztöchiometriai számítások.
A kémiai reakciók és lejátszódásuk feltételei, aktiválási energia, aktivált komplex. A kémiai egyenlet felírásának szabályai, a megmaradási törvények, sztöchiometria. A kémiai reakciók energiaviszonyai Az energiamegmaradás törvényének Képzıdéshı, reakcióhı, a termokémiai alkalmazása a kémiai reakciókra. egyenlet. Hess tétele. A kémiai reakciók hajtóereje az energiacsökkenés és a Egyes tüzelıanyagok főtıértékének rendezettségcsökkenés. Hıtermelés kémiai összehasonlítása, gázszámlán található reakciókkal az iparban és a háztartásokban. Az mennyiségi adatok értelmezése. energiafajták átalakítását kísérı hıveszteség értelmezése. A reakciósebesség Kémiai reakciók sebességének befolyásolása a A reakciósebesség fogalma és szabályozása a gyakorlatban. háztartásban és az iparban. A reakciósebesség függése a hımérséklettıl, illetve a koncentrációtól, katalizátorok. Információk a gépkocsikban lévı katalizátorokról, az enzimek alkalmazásáról. Kémiai egyensúly A dinamikus kémiai egyensúlyi állapot kialakulásának feltételei és jellemzıi. A tömeghatás törvénye. A Le Châtelier–Braunelv és a kémiai egyensúlyok befolyásolásának
A dinamikus kémiai egyensúlyban lévı rendszerre gyakorolt külsı hatás következményeinek megállapítása konkrét példákon.
275
lehetıségei, ezek gyakorlati jelentısége. Sav-bázis reakciók
A sav-bázis párok felismerése és megnevezése.
A savak és bázisok fogalma Brønsted szerint, sav-bázis párok, kölcsönösség és viszonylagosság. A savak és bázisok erıssége. Lúgok. Savmaradék ionok. A pH és az egyensúlyi oxóniumion, illetve hidroxidion koncentráció összefüggése. A pH változása hígításkor és töményítéskor. A sav-bázis indikátorok mőködése. Közömbösítés és semlegesítés, sók. Sóoldatok pH-ja, hidrolízis. Teendık sav-, illetve lúgmarás esetén.
Erıs és gyenge savak és bázisok vizes oldatainak páronkénti elegyítése, a reagáló anyagok szerepének megállapítása. Kísérletek virág- és zöldségindikátorokkal.
Oxidáció és redukció Az oxidáció és a redukció fogalma oxigénátmenet, illetve elektronátadás alapján. Az oxidációs szám és kiszámítása. Az elektronátmenetek és az oxidációs számok változásainak összefüggései redoxireakciókban.
Egyszerő redoxiegyenletek rendezése az elektronátmenetek alapján, egyszerő számítási feladatok megoldása. Az oxidálószer, illetve a redukálószer megnevezése redoxireakciókban.
Redoxireakciókon alapuló kísérletek (pl. magnézium égése, reakciója sósavval, illetve Az oxidálószer és a redukálószer értelmezése az elektronfelvételre és -leadásra való hajlam réz(II)-szulfát-oldattal). Oxidálószerek és redukálószerek hatását bemutató kísérletek. alapján, kölcsönösség és viszonylagosság. Kémiai reakció, aktiválási energia, sztöchiometria, termokémiai egyenlet, tömegmegmaradás, töltésmegmaradás, energiamegmaradás, képzıdéshı, Kulcsfogalmak/ reakcióhı, Hess-tétel, rendezetlenség, reakciósebesség, dinamikus kémiai egyensúly, tömeghatás törvénye, disszociáció, sav, bázis, sav-bázis pár, pH, fogalmak hidrolízis, oxidáció – elektronleadás, redukció – elektronfelvétel, oxidálószer, redukálószer, oxidációs szám.
276
Tematikai egység
Elızetes tudás
A tematikai egység fejlesztési céljai
Elektrokémia
Órakeret 6 óra
Redoxireakciók, oxidációs szám, ionok, fontosabb fémek, oldatok, áramvezetés. A kémiai úton történı elektromos energiatermelés és a redoxireakciók közötti összefüggések megértése. A mindennapi egyenáramforrások mőködési elvének megismerése, helyes használatuk elsajátítása. Az elektrolízis és gyakorlati alkalmazásai jelentıségének felismerése. A galvánelemek és akkumulátorok veszélyes hulladékokként való győjtése. Fejlesztési követelmények/módszertani ajánlások
Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások)
A redoxireakciók iránya A reakciók irányának meghatározása fémeket A redukálóképesség (oxidálódási hajlam). A és fémionokat tartalmazó oldatok között. redoxifolyamatok iránya. Fémes és elektrolitos vezetés. Na, Al, Zn, Fe, Cu, Ag tárolása, változása levegın, reakciók egymás ionjaival, savakkal, vízzel. Galvánelem A galvánelemek (Daniell-elem) felépítése és mőködése, anód- és katódfolyamatok. A redukálóképesség és a standardpotenciál. Standard hidrogénelektród. A galvánelemekkel kapcsolatos környezeti problémák. A tüzelıanyag-cellák.
Különféle galvánelemek pólusainak megállapítása.
Elektrolízis Az elektrolizálócella és a galvánelemek felépítésének és mőködésének összehasonlítása. Ionvándorlás. Anód és katód az elektrolízis esetén. Oldat és olvadék elektrolízise. Az elektrolízis gyakorlati alkalmazásai.
Akkumulátorok szabályos feltöltése. Elektrolízisek (pl. cink-jodid-oldat), a vízbontó-készülék mőködése.
Daniell-elem készítése, a sóhíd, illetve a diafragma szerepe. Két különbözı fém és gyümölcsök felhasználásával készült galvánelemek.
A Faraday-törvények használata számítási feladatokban, pl. alumíniumgyártás esetén.
Kulcsfogalmak/ Galvánelem, standardpotenciál, elektrolízis, akkumulátor, szelektív hulladékgyőjtés, galvanizálás. fogalmak
277
A tanuló ismerje az anyag tulajdonságainak anyagszerkezeti alapokon történı magyarázatához elengedhetetlenül fontos modelleket, fogalmakat, összefüggéseket és törvényszerőségeket, a legfontosabb szerves és szervetlen vegyületek szerkezetét, tulajdonságait, csoportosítását, elıállítását, gyakorlati jelentıségét. Értse az alkalmazott modellek és a valóság kapcsolatát, a szerves vegyületek esetében a funkciós csoportok tulajdonságokat meghatározó szerepét, a tudományos és az áltudományos megközelítés közötti különbségeket. Ismerje és értse a fenntarthatóság fogalmát és jelentıségét. Tudja magyarázni az anyagi halmazok jellemzıit összetevıik szerkezete és kölcsönhatásaik alapján. Tudjon egy kémiával kapcsolatos témáról sokféle információforrás kritikus felhasználásával önállóan vagy csoportmunkában szóbeli és írásbeli A fejlesztés várt összefoglalót, prezentációt készíteni, és azt érthetı formában közönség eredményei a 10. elıtt is bemutatni. évfolyam végén Tudja alkalmazni a megismert tényeket és törvényszerőségeket egyszerőbb problémák és számítási feladatok megoldása során, valamint a fenntarthatósághoz és az egészségmegırzéshez kapcsolódó viták alkalmával. Képes legyen egyszerő kémiai jelenségekben ok-okozati elemek meglátására, tudjon tervezni ezek hatását bemutató, vizsgáló egyszerő kísérletet, és ennek eredményei alapján tudja értékelni a kísérlet alapjául szolgáló hipotéziseket. Képes legyen kémiai tárgyú ismeretterjesztı, vagy egyszerő tudományos, illetve áltudományos cikkekrıl koherens és kritikus érvelés alkalmazásával véleményt formálni, az abban szereplı állításokat a tanult ismereteivel összekapcsolni, mások érveivel ütköztetni. Megszerzett tudása birtokában képes legyen a saját személyes sorsát, a családja életét és a társadalom fejlıdési irányát befolyásoló felelıs döntések meghozatalára.
278
11. évfolyam
Tematikai egység
Elızetes tudás
A tematikai egység fejlesztési céljai
A hidrogén, a nemesgázok, a halogének és vegyületeik
Órakeret 6 óra
Izotóp, magfúzió, diffúzió, nemesgáz-elektronszerkezet, reakciókészség, az oldhatóság összefüggése a molekulaszerkezettel, apoláris és poláris molekula, redukálószer, oxidálószer, sav. A hidrogén, a nemesgázok, a halogének és vegyületeik szerkezete és tulajdonságai közötti összefüggések megértése, elıfordulásuk és mindennapi életben betöltött szerepük magyarázata tulajdonságaik alapján. Az élettani szempontból jelentıs különbségek felismerése az elemek és azok vegyületei között. A veszélyes anyagok biztonságos használatának gyakorlása a halogén elemek és vegyületeik példáján.
Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások)
Fejlesztési követelmények/módszertani ajánlások
A szervetlen kémia tárgya A szervetlen elemek és vegyületek jellemzésének szempontrendszere. Elemek gyakorisága a Földön és a világegyetemben.
Az elemek és vegyületek jellemzéséhez használt szempontrendszer használata. Képek vagy filmrészlet csillagokról, bolygókról, diagramok az elemgyakoriságról.
Hidrogén: Elıfordulás. Felhasználás.
A hidrogén laboratóriumi elıállítása, durranógáz-próba, égése, a hidrogénalapú tüzelıanyag-cellák.
Nemesgázok Nemesgáz-elektronszerkezet, kis reakciókészség. Elıfordulás. Felhasználás.
A tulajdonságok és a felhasználás kapcsolatának felismerése.
Halogének Reakcióik vízzel, fémekkel, hidrogénnel, más halogenidekkel. Elıfordulás: halogenidek. Elıállítás. Felhasználás.
Héliumos léghajóról készült film bemutatása., védıgázas csomagolású élelmiszer bemutatása., világítótestek (Just Sándor, Bródy Imre). A halogének és a halogenidek élettani hatása közötti nagy különbség okainak megértése. Bróm bemutatása, kioldása brómos vízbıl benzinnel. Információk Semmelweis Ignácról, a hipó összetételérıl, felhasználásáról és annak veszélyeirıl, a halogénizzókról, a jódoldatok összetételérıl és felhasználásáról (pl. fertıtlenítés, a keményítı kimutatása).
279
Nátrium-klorid Elıfordulás. Felhasználás.
Élelmiszerek sótartalmával, a napi sóbevitellel kapcsolatos számítások, szemléletformálás. Jódozott só, fiziológiás sóoldat, a túlzott sófogyasztás, útsózás elınyös és káros hatásai.
Hidrogén-klorid Elıfordulás. Elıállítás. Felhasználás.
A gyomorsav sósavtartalmával és gyomorégésre alkalmazott szódabikarbóna mennyiségével, valamint a belıle keletkezı szén-dioxid térfogatával, illetve vízkıoldók savtartalmával kapcsolatos számítások.
Diffúzió, égés és robbanás, redukálószer, nemesgáz-elektronszerkezet, Kulcsfogalmak/ reakciókészség, relatív sőrőség, veszélyességi szimbólum, fertıtlenítés, fogalmak erélyes oxidálószer, fiziológiás sóoldat, szublimáció.
Tematikai egység Elızetes tudás
A tematikai egység fejlesztési céljai
Az oxigéncsoport és elemeinek vegyületei
Órakeret 6 óra
Kétszeres kovalens kötés, sav, só, oxidálószer, oxidációs szám. Az oxigéncsoport elemeinek és vegyületeinek szerkezete, összetétele, tulajdonságai és felhasználása közötti kapcsolatok megértése és alkalmazása. Az oxigén és a kén eltérı sajátságainak, a kénvegyületek sokféleségének magyarázata. A környezeti problémák iránti érzékenység fejlesztése. Tudomány és áltudomány megkülönböztetése.
Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Oxigén Elıállítás. Felhasználás. Ózon Biológiai hatásai. Elıállítás. Felhasználás.
Fejlesztési követelmények/módszertani ajánlások Környezet- és egészségtudatos magatartás, médiakritikus attitőd. Az oxigén elıállítása, egyszerő kimutatása. Az ózon magaslégkörben való kialakulása és bomlása (freonok, spray-k), a napozás elınyeiról és hátrányairól, a felszínközeli ózon veszélyeirıl (fotokémiai szmog, fénymásolók).
Az ivóvízre megadott egészségügyi Víz a sőrőség függése a hımérséklettıl. Redoxi- és határértékek értelmezése, ezzel kapcsolatos sav-bázis reakciókban betöltött szerepe. számolások, a vízszennyezés tudatos 280
minimalizálása. A H2O2 bomlása katalizátorok hatására, oxidáló- és redukáló hatásának bemutatása, hajtincs szıkítése, a H2O2 mint fertıtlenítıszer (Hyperol, Richter Gedeon) és mint rakétahajtóanyag.
Hidrogén-peroxid Az oxigén oxidációs száma nem stabilis (-1), bomlékony, oxidálószer és redukálószer is lehet. Felhasználás.
Kén Égése. Elıfordulás. Felhasználás.
Kén égetése, a keletkezı kén-dioxid színtelenítı hatásának kimutatása, oldása vízben, a keletkezett oldat kémhatásának vizsgálata.
Hidrogén-szulfid és sói (szulfidok).
A kén-hidrogénes gyógyvíz ezüstékszerekre gyakorolt hatásáról, a szulfidos ércekrıl, a kén-dioxid és a szulfitok használatáról a boroshordók fertıtlenítésében, a savas esık hatásairól, az akkumulátorsavról, a glaubersó, a gipsz, a rézgálic és a timsó felhasználásáról.
Kén-dioxid, kénessav és sói Kénessav, sói: szulfitok. Kén-trioxid, kénsav és sói A kén oxidációs száma (+6). Kén-dioxidból kén-trioxid, kénsav, sói: szulfátok.
Kulcsfogalmak/ Oxidálószer, redukálószer, fertıtlenítés, vízszennyezés, légszennyezés, savas esı, oxidáló hatású erıs sav. fogalmak
Tematikai egység
A nitrogéncsoport és elemei vegyületei
Elızetes tudás
Háromszoros kovalens kötés, apoláris és poláris molekula, légszennyezés.
A tematikai egység fejlesztési céljai
Órakeret 6 óra
A nitrogén és a foszfor sajátságainak megértése szerkezetük alapján, összevetésük, legfontosabb vegyületeik hétköznapi életben betöltött jelentıségének megismerése. Az anyagok természetben való körforgása és ennek jelentısége. Helyi környezetszennyezési probléma kémiai vonatkozásainak megismerése és válaszkeresés a problémára.
Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Nitrogéngáz. Keletkezése a természetben. Ammónia és sói Ammóniaszintézis, salétromsav- és mőtrágyagyártás.
Fejlesztési követelmények/módszertani ajánlások A levegı NOx-tartalmára vonatkozó egészségügyi határértékekkel, a mőtrágyák összetételével kapcsolatos számolások. Helyi
281
környezeti probléma önálló vizsgálata. A nitrogén oxidjai NO és NO2: igénnel és vízzel salétromsav gyártható. N2O. Felhasználás.
Ammónia-szökıkút. A nitrátok oxidáló hatása (csillagszóró, görögtőz, bengálitőz, puskapor).
Salétromossav, salétromsav, sóik Felhasználás. Ipari és biológiai nitrogénfixálás, értágító hatás (nitroglicerin, Viagra), a nitrites húspácolás, a savas esı, mőtrágyázás, eutrofizáció. Tematikai egység
A széncsoport és elemeinek szervetlen vegyületei
Órakeret 6 óra
Elızetes tudás
Atomrács, grafitrács, tökéletes és nem tökéletes égés, a szén-monoxid és a szén-dioxid élettani hatásai, szénsav, gyenge sav, karbonátok.
A tematikai egység fejlesztési céljai
A szén és a szilícium korszerő felhasználási lehetıségeinek megismerése. Vegyületek szerkezete, összetétele és tulajdonságai közötti kapcsolatok megértése és alkalmazása. A szén-dioxid kvóta napjainkban betöltött szerepének megértése. A karbonátok és szilikátok mint a földkérget felépítı vegyületek gyakorlati jelentıségének megértése. A szilikonok felhasználási módjainak, ezek elınyeinek és hátrányainak magyarázata tulajdonságaikkal.
Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Szén A gyémánt atomrácsa, a grafit rétegrácsa és következményeik. Kémiai tulajdonságok. Bányászatuk. Felhasználás.
Fejlesztési követelmények/módszertani ajánlások Érvek és ellenérvek tudományos megalapozottságának vizsgálata és vitákban való alkalmazása a klímaváltozás kapcsán. A szén-monoxid és a szén-dioxid térfogatával kapcsolatos számolások.
Szén-monoxid Mérgezı hatása. Szén-dioxid, szénsav és sói Lúgokban karbonátok formájában megköthetı. Elıfordulás (szén-dioxid kvóta). Felhasználás. A természetes szenek keletkezése, felhasználásukés annak környezeti problémáiról. Az üvegházhatás, a szén körforgása (fotoszintézis, biológiai oxidáció).
Adszorpciós kísérletek aktív szénen.
Szilícium és vegyületei Felhasználás, félvezetı, mikrocsipek,
Kiegyensúlyozott véleményalkotás a mesterséges anyagok alkalmazásának
Vita a klímaváltozásról. Karbonátok és hidrogén-karbonátok reakciója savval, vizes oldatuk kémhatása. Szikvízkészítés (Jedlik Ányos).
282
SiO2: atomrács, kvarc, homok, drágakövek, szilikátásványok, kızetek. Üveggyártás, vízüveg, építkezés. Szilikonok tulajdonságai és felhasználása.
elınyeirıl és hátrányairól. Információk az üveg újrahasznosításáról, a „szilikózisról”, a szilikon protézisek elınyeirıl és hátrányairól.
Kulcsfogalmak/ Mesterséges szén, adszorpció, üvegházhatás, amorf, szilikát, szilikon. fogalmak
Tematikai egység
A fémek és vegyületeik
Órakeret 8 óra
Elızetes tudás
Redoxireakció, standardpotenciál, gerjesztett állapot, sav-bázis reakció.
A tematikai egység fejlesztési céljai
A fontosabb fémek és vegyületeik szerkezete, összetétele, tulajdonságai, elıfordulása, felhasználása közötti kapcsolatok megértése és alkalmazása. A vízkeménység, a vízlágyítás és vízkıoldás, a korrózióvédelem és a szelektív hulladékgyőjtés problémáinak helyes kezelése a hétköznapokban. A fémek elıállítása és reakciókészsége közötti kapcsolat megértése. A nehézfém-vegyületek élettani hatásainak, környezeti veszélyeinek tudatosítása. A vörösiszap-katasztrófa és a tiszai cianidszennyezés okainak és következményeinek megértése.
Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások)
Fejlesztési követelmények/módszertani ajánlások
Alkálifémek
Az alkálifémekrıl és vegyületeikrıl korábban tanultak rendszerezése.
Alkáliföldfémek
Mészégetéssel, mészoltással, a mész megkötésével kapcsolatos számolások, balesetvédelem.
Alumínium Elıfordulás. Elıállítás. Felhasználás. Az alumínium elıállításának története és magyar vonatkozásai („magyar ezüst”, vörösiszap-katasztrófa).
A reakciók ipari méretekben való megvalósítása által okozott nehézségek megértése.
Ón és ólom Felületi védıréteg. Felhasználás. Élettani hatás.
Akkumulátorok szelektív győjtése fontosságának megértése.
Vascsoport, króm és mangán
A hulladékhasznosítás környezeti és gazdasági
Alumínium reakciója oxigénnel, vízzel, sósavval és nátrium-hidroxiddal.
283
Rozsda. Vas- és acélgyártás, edzett acél, ötvözıanyagok, rozsdamentes acél. Újrahasznosítás, szelektív győjtés, korrózióvédelem.
jelentıségének felismerése. Vassal, acéllal és korróziójával kapcsolatos számolások.
Félnemes és nemesfémek, felhasználásuk, vegyületeik. Rézion: nyomelem, de nagyobb mennyiségben mérgezı. Ezüst-ion: mérgezı, illetve fertıtlenítı hatású. Felhasználás A nemesfémek bányászata (tiszai cianidszennyezés), felhasználása. A rézgálicot tartalmazó növényvédıszerek.
A félnemes- és nemesfémek tulajdonságai, felhasználása és értéke közötti összefüggések megértése.
Cink, kadmium, higany Fémes tulajdonságok, a higany szobahımérsékleten folyadék. A cink híg savakkal reagál. Felhasználás: Zn, Cd, Hg, ZnO. Élettani hatás. Szelektív győjtés.
Vas reakciója savakkal. Korrózióvédelem, a vas biológiai jelentısége, a „hipermangán”.
Rézdrót lángba tartása, patinás rézlemez és malachit bemutatása
A mérgezı, de kedvezı tulajdonságú anyagok használati szabályainak betartása. A higany (fénycsövek, régen hımérık, vérnyomásmérık, amalgám fogtömés, elektródok) és a kadmium (galvánelemek) felhasználásának elınyei és hátrányai.
Kulcsfogalmak/ Redukálószer, elektrolízis, vízkeménység, vízlágyítás, érc, környezeti katasztrófa, nemesfém, nyomelem, amalgám, ötvözet. fogalmak
A tanuló ismerje az anyag tulajdonságainak anyagszerkezeti alapokon történı magyarázatához elengedhetetlenül fontos modelleket, fogalmakat, összefüggéseket és törvényszerőségeket, és alkalmazza azokat a szervetlen anyagok megismert csoportjaiban a fölépítés és tulajdonság kapcsolatának magyarázatára. Hozza kapcsolatba a szervetlen anyagok mindennapi felhasználását tulajdoságaikkal. A fejlesztés várt Tudjon egy kémiával kapcsolatos témáról sokféle információforrás kritikus eredményei a 11. felhasználásával önállóan vagy csoportmunkában szóbeli és írásbeli évfolyam végén összefoglalót, prezentációt készíteni, és azt érthetı formában közönség elıtt is bemutatni. Tudja alkalmazni a megismert tényeket és törvényszerőségeket egyszerőbb problémák és számítási feladatok megoldása során, valamint a fenntarthatósághoz és az egészségmegırzéshez kapcsolódó viták alkalmával. Képes legyen egyszerő kémiai jelenségekben ok-okozati elemek meglátására. Képes legyen kémiai tárgyú ismeretterjesztı, vagy egyszerő tudományos, illetve áltudományos cikkekrıl koherens és kritikus érvelés 284
alkalmazásával véleményt formálni, az abban szereplı állításokat a tanult ismereteivel összekapcsolni, mások érveivel ütköztetni. Megszerzett tudása birtokában képes legyen a saját személyes sorsát, a családja életét és a társadalom fejlıdési irányát befolyásoló felelıs döntések meghozatalára.
285
FIZIKA 9-12. évfolyam (Esti tagozat)
A természettudományos mőveltség minden ember számára fontos. A fizika tanítását nem az alapfogalmak definiálásával, az alaptörvények bemutatásával kezdjük: minden témakörben mindenki számára fontos témákkal, gyakorlati tapasztalatokkal, praktikus, hasznos ismeretekkel indítjuk a tananyag feldolgozását. Senki ne érezhesse úgy, hogy a fizika tanulása haszontalan, értelmetlen ismeretanyag mechanikus elsajátítása. Rá kell vezetnünk tanítványainkat arra, hogy a fizika hasznos, az élet minden fontos területén megjelenik, ismerete gyakorlati elınyökkel jár. Mindez nem azt jelenti, hogy a tanítási-tanulási folyamatból számőzni szeretnénk az absztrakt ismereteket, illetve az ezekhez rendelhetı készség- és képességelemeket. Célunk a problémaközpontúság, a gyakorlatiasság és az ismeretek egyensúlyának megteremtése a motiváció folyamatos fenntartásának és minden diák eredményes tanulásának érdekében, mely megteremti a lehetıségét annak, hogy tanítványaink logikusan gondolkodó, a világ belsı összefüggéseit megértı, felelıs döntésekre kész felnıttekké váljanak. Az elvárható alapszint az, hogy a tanulók a tantervben lévı témaköröket megismerjék, értelmezzék a jelenségeket, ismerjék a technikai alkalmazásokat, és így legyenek képesek a körülöttünk lévı természeti-technikai környezetben eligazodni. A tanterv ezzel egy idıben lehetıvé teszi a mélyebb összefüggések felismerését is, ami a differenciálás, a tehetséggondozás, az önálló ismeretszerzés révén a mérnöki és a természettudományos pályára készülık számára megfelelı motivációt és orientációt nyújthat. A felnıttképzési fizika tanterv nem a hagyományos, sokszor öncélú, „begyakoroltató” számítási feladatokon alapul Számításokat csak olyan esetekben várunk, amikor a számítás elvégzése a tananyag mélyebb megértését szolgálja vagy a számértékek önmagukban érdekesek. A tantervben a fentebb megfogalmazott elveknek megfelelıen olyan modern tananyagok is helyet kapnak, melyek korábban nem szerepeltek a tantervekben. Egyes témák ismétlıdhetnek is, annak megfelelıen, ahogy különbözı kontextusban megjelennek. Ezek az ismétlıdések tehát természetes módon adódnak abból, hogy a tantervben nem teljesen a fizika tudományának hagyományos feldolgozási sorrendjét követjük, hanem a mindenki számára fontos, a mindennapokban használható ismeretek bemutatására törekszünk.
286
A megváltozott szemlélet és a megújuló tartalom a tantárgy belsı összefüggéseinek rendszerét is módosítja. Az értelmezés és a megértés szempontjából kiemelkedı jelentıségő a megfelelı szövegértés. Az önálló tanuláshoz nélkülözhetetlen az információs források helyes alkalmazása. Fontos megértetni a diákokkal, hogy a világ ábrázolása a médiában nem azonos a valósággal. Az eseményeknek, jelenségeknek az alkotók által konstruált változatát láthatjuk. A dokumentum és ismeretterjesztı filmek esetében is fontos a gyártási mechanizmusokban vagy az ábrázolási szándékban rejlı érdekek vagy kényszerek felfejtése. Valódi tudományos ismeretet csak hiteles forrásból, a témákat több oldalról, tárgyilagosan megvilágítva, megfelelı tudományos alapokkal rendelkezve szerezhetünk. A fizika tantárgy keretében eszközként használjuk a matematikát. A tanterv alkalmazása során az életkornak megfelelıen megjelennek tapasztalat, értelmezés, megértés folyamatait segítı matematikai modellek, eszközök, például matematikai mőveletek, függvények, táblázatok, egyenletek, grafikonok, vektorok. Jelen képzésben ezek természetesen kizárólag a megértést segítı eszközök. A felnıttek középiskolája 9-12. osztályának feladata az 5-8 évfolyamra építve olyan ismeretek és képességek nyújtása, amelyek átfogják az általános mőveltség középiskolai körét, tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi (általános iskolai, illetve megszakított középiskolai) tanulmányait, rendezve és kiegészítve ezek eredményeit. A felnıttek középiskolái szakközépiskolai ágazata ezzel együtt a szakmai tudás meghatározott köreit nyújtja. Ebbıl kiindulva a felnıttek középiskolája megteremti az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a felsıfokú továbbtanulás, a munkaerı-piacon történı elınyösebb elhelyezkedés, illetve a szakmai végzettség megszerzésének lehetıségét. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket, az élethosszig tartó tanulás igényeinek és az erre való képességek kifejlıdésének érdekében. Alkalmat adnak a tanulók életvitelének, társadalmi létformáiknak és a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésére. Rehabilitációs lehetıséget biztosítanak korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására. A kerettantervek hangsúlyt helyeznek arra, hogy a középfokú tananyag nemcsak ismeretek rendszere, hanem ezzel együtt bevált megismerési-tanulási és cselekvési módszerek elsajátítási eszköze is, az ismeretelsajátítástól elválaszthatatlan gondolkodási és cselekvési mőveletek kifejlesztıje. Ily módon törekszenek a mőveltség elvontabb elméleti és konkrétabb gyakorlati szintjeinek egyensúlyára, az elméleti és a gyakorlati gondolkodás közti átmenetek létrehozására. Hangsúly került a reproduktív gondolkodás továbbfejlesztési lehetıségeinek biztosítására, a problémamegoldó és a kreatív mőködés irányába. Mindezek a felnıttek középiskolái kiemelt feladataihoz kapcsolódnak. Lényeges, hogy a fizika egyes témaköreinek feldolgozása mindenki számára fontos témákkal, praktikus, a hétköznapokban is alkalmazható ismeretekkel kezdıdjön. Így a tanulók felfedezik az ismeretek hasznát, érezni fogják, hogy a fizika az élet szinte minden területén megjelenik. A szakközépiskolai fizika tanterv szakít a hagyományos „begyakoroltató” 287
számítási feladatokkal. Számításokat a legtöbb esetben csak akkor végzünk, ha az a tananyag mélyebb megértését szolgálja, vagy a számértékek önmagukban érdekesek. Nem kizárt természetesen annak lehetısége, hogy egyes csoportokban sor kerüljön összetettebb számításokkal járó problémamegoldásra is. A célok megvalósítás érdekében az iskolai oktatás és nevelés során figyelembe kell venni a fizikai megismerés módszereit, fejlıdésének jellemzıit. A jelenségek közös megfigyelésébıl, kísérleti tapasztalatokból kiindulva juttatjuk el a tanulókat az átfogó összefüggések, törvényszerőségek felismeréséhez. Ezek eredményeit grafikus megjelenítéssel, a sejtett összefüggések matematikai formába öntésével, szabatos megfogalmazással kell rögzíteni. Az ellenırzések elvégzése is fontos része a fizikai megismerésnek, mely adott esetben a téves eredmények cáfolatát vagy a modellalkotást is magában foglalja.
9. évfolyam 1. 2. 3.
1. 2. 3. 4. 5.
A mozgás leírása A mozgás változásának oka Mechanikai munka, energia, teljesítmény Egyszerő mindennapokban Összesen 10. évfolyam Energia nélkül nem megy Hidro- és aerodinamikai jelenségek, a repülés fizikája Rezgések, hullámok Szikrák és villámok Az elektromos áram Lakások, házak elektromos hálózata Összesen
gépek
a
10 10 12 32 7 7 6 6 6 32
11. évfolyam 1 2 3 4
1 2 3 4
A hang és a hangszerek világa Vízkörnyezetünk fizikája Kommunikáció, kommunikációs eszközök Globális környezeti problémák fizikai vonatkozásai Összesen 12. évfolyam A fény természete és a látás Atomfizika a hétköznapokban A Naprendszer fizikai viszonyai Csillagok, galaxisok Összesen
288
6 8 12 6 32 6 8 8 6 28
(A javaslat nem tartalmazza a 10%-os szabadon felhasználható idıkeretet.) Évi óraszám a 9-11. évfolyamon 36 óra, a 12. évfolyamon 31 óra. Heti óraszám minden évfolyamon 1 óra/hét.
9. évfolyam
Tematikai egység
A mozgás leírása
Órakeret 10 óra
Elızetes tudás
Sebesség, vektorok, függvények.
A tematikai egység A közlekedés mint rendszer értelmezése, az állandóság és változás megjelenítése a mozgások leírásában. Az egyéni felelısségtudat fejlesztési céljai formálása. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások)
Fejlesztési követelmények/módszertani ajánlások
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:
Út-idı és sebesség-idı grafikonok készítése, elemzése.
Jármővek sebessége, gyorsítása, fékezése.
Számítások elvégzése az egyenes vonalú egyenletes mozgás esetében.
Milyen a biztonságos (és kényelmes) közlekedés? (pl. tempomat, távolságtartó radar, tolató radar.) Ismeretek: Kinematikai alapfogalmak: út, elmozdulás, sebesség, átlagsebesség.
A sebesség és a gyorsulás fogalma közötti különbség felismerése. A közlekedés kinematikai problémáinak gyakorlati, számításokkal kísért elemzése, pl.
− adott sebesség eléréséhez szükséges idı; − a fékút nagysága; A sebesség különbözı mértékegységei. − a reakcióidı és a féktávolság kapcsolata. Hétköznapi körmozgásokhoz kapcsolódó A gyorsulás fogalma, mértékegysége. számítások, pl. autó vagy kerékpár vagy Szabadesés út-idı összefüggése. A szabadesés görkorcsolya kerekeinek fordulatszáma, ill. kerületi pontjának centripetális gyorsulása és a gravitáció kapcsolata. adott sebességnél. Az egyenletes körmozgást leíró kinematikai 289
jellemzık (pályasugár, kerületi sebesség, fordulatszám, keringési idı, szögsebesség, centripetális gyorsulás).
Kulcsfogalmak/ Sebesség, átlagsebesség, gyorsulás, szabadesés, egyenletes körmozgás. fogalmak
Tematikai egység
A mozgás változásának oka
Órakeret 10 óra
Elızetes tudás
A sebesség és a gyorsulás fogalma.
Az oksági gondolkodás fejlesztése az állandóság és változás ok-okozati A tematikai egység kapcsolatán keresztül a közlekedés rendszerében. Környezettudatos gondolkodás formálása. A közlekedésbiztonság, a kockázatok és fejlesztési céljai következmények felmérésén keresztül az egyéni, valamint a társas felelısségérzet, az önismeret fejlesztése és a családi életre nevelés. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:
Fejlesztési követelmények/módszertani ajánlások Az eredı erı szerkesztése, kiszámolása egyszerő esetekben.
Az utasok terhelése egyenes vonalú egyenletes A súrlódás szerepe a gépjármő mozgása és és egyenletesen gyorsuló mozgás esetén. irányítása szempontjából. A súrlódás szerepe a közlekedésben, például: ABS, fékerı szabályozó, a kerekek tapadása (az autógumi szerepe). A gépjármővek fogyasztását befolyásoló tényezık. Az utasok védelme a gépjármőben: − győrıdési zóna; − biztonsági öv; − légzsák.
Az energiatakarékos közlekedés, a környezettudatos, a természet épségét óvó közlekedési magatartás lehetıségeinek feltárása. A közlekedésbiztonsági eszközök mőködésének összekapcsolása az alapul szolgáló fizikai elvekkel, a tudatos és következetes használat iránti igény. A kanyarodás vezetéstechnikai elemeinek összekapcsolása ezek fizikai alapjaival. 290
Ismeretek:
A test súlya és a tömege közötti különbségtétel.
Az erı fogalma, mérése, mértékegysége. Newton törvényeinek megfogalmazása. Speciális erıhatások (nehézségi erı, nyomóerı, fonálerı, súlyerı, súrlódási erık, rugóerı). A rugók erıtörvénye. A lendület fogalma. Lendület-megmaradás. Ütközések típusai. Az egyenletes körmozgás dinamikai feltétele. Kulcsfogalmak/ Tömeg, erı, eredı erı, tehetetlenség, súly, lendület, lendület-megmaradás. fogalmak
Tematikai egység
Mechanikai munka, energia, teljesítmény
Órakeret
Egyszerő gépek a mindennapokban
12 óra
Elızetes tudás
A kinematika és a dinamika alapfogalmai. Vektorok felbontása összetevıkre.
A tematikai egység fejlesztési céljai
Az energiafogalom mélyítése, kiterjesztése. A munka, energia és teljesítmény értelmezésén keresztül a tudományos és a köznapi szóhasználat különbözıségének bemutatása.
Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások)
Fejlesztési követelmények/módszertani ajánlások
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:
A mechanikai energia tárolási lehetıségeinek felismerése
Gépek, jármővek motorjának teljesítménye.
A mechanikai energiák átalakítási folyamatainak ismerete.
Az emberi teljesítmény fizikai határai. A súrlódás és a közegellenállás hatása a mechanikai energiákra.
A mechanikai energia-megmaradás tételének bemutatása szabadesésnél. Számítási feladatok végzése a teljesítménnyel 291
Egyensúlyi állapotok
kapcsolatban.
− biztos, − bizonytalan, − közömbös, − metastabil. Miért használunk egyszerő gépeket? Egyszerő gépek a gyakorlatban.
Az egyensúly és a nyugalom közötti különbség felismerése konkrét példák alapján.
− egyoldalú és kétoldalú emelı; − álló és mozgócsiga; − hengerkerék; − lejtı; − csavar; − ék. Csontok, ízületek, izmok. Ismeretek:
A különféle egyszerő gépek mőködésének értelmezése a vizsgált példák és mérések alapján.
Számos példa vizsgálata a hétköznapokból az egyszerő gépek használatára (pl. háztartási gépek, építkezés a történelem folyamán, sport).
A helyes testtartás megértése nagy teher emelésénél.
Munkavégzés, a mechanikai munka fogalma, mértékegysége. A helyzeti energia, mozgási energia, rugalmas energia. Energia-megmaradás. A munkavégzés és az energiaváltozás kapcsolata. A teljesítmény fogalma, régi és új mértékegységei (lóerı, kilowatt). Testek egyensúlyi állapota, az egyensúly feltétele. A forgatónyomaték fogalma. Kulcsfogalmak/ Munka, mechanikai energia (helyzeti energia, mozgási energia, rugalmas energia), energiamegmaradás, teljesítmény. egyensúlyi állapot, fogalmak forgatónyomaték, egyszerő gép.
292
10. évfolyam
Tematikai egység
Energia nélkül nem megy
Elızetes tudás
Mechanikai energiafajták. Mechanikai energia-megmaradás.
Órakeret 7 óra
Az energia fogalmának kiterjesztése a hıtanra, a környezet és A tematikai egység fenntarthatóság, a környezeti rendszerek állapota, valamint az ember fejlesztési céljai egészsége vonatkozásában. A tudomány, technika, kultúra szempontjából az innováció és a kutatások jelentıségének felismerése. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:
Fejlesztési követelmények/módszertani ajánlások Egyes táplálékok energiatartalmának összehasonlítása.
A helyes táplálkozás energetikai vonatkozásai. Az egészséges táplálkozás jellemzıi. A legfontosabb élelmiszerek energiatartalmának ismerete.
A hımennyiség és hımérséklet fogalmának elkülönítése.
Joule-kísérlet: a hı mechanikai egyenértéke.
A gépjármővek energetikai jellemzıi és a környezetre gyakorolt hatás mérlegelése.
Gépjármővek energiaforrásai, a különbözı üzemanyagok tulajdonságai.
Új jármőmeghajtási megoldások nyomon követése győjtımunka alapján.
Különleges meghajtású jármővek: például hibridautó, hidrogénnel hajtott motor, elektromos autó. Ismeretek: A hı régi és új mértékegységei: kalória, joule. A hıközlés és az égéshı fogalma. A fajhı fogalma. A hatásfok fogalma, motorok hatásfoka.
Kulcsfogalmak/ Hı, fajhı, kalória, égéshı, hatásfok. fogalmak
293
Tematikai egység
Elızetes tudás
Hidro- és aerodinamikai jelenségek, a repülés fizikája
Órakeret 7 óra
A nyomás.
A környezet és fenntarthatóság kérdéseinek tudatosítása az idıjárást A tematikai egység befolyásoló fizikai folyamatok vizsgálatával kapcsolatban. fejlesztési céljai Együttmőködés, kezdeményezıkészség fejlesztése csoportmunkában folytatott vizsgálódás során. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:
Fejlesztési követelmények/módszertani ajánlások A felhajtóerı mint hidrosztatikai nyomáskülönbség értelmezése.
A légnyomás változásai. A légnyomás függése Aerodinamikai paradoxon bemutatása. a tengerszint feletti magasságtól és annak A szél épületekre gyakorolt hatásának élettani hatásai. A légnyomás és az idıjárás bemutatása példákon. kapcsolata. Természeti és technikai példák győjtése és a fizikai elvek értelmezése a repülés kapcsán (termések, állatok, repülı szerkezetek stb.).
Hidro- és aerodinamikai elvek, jelenségek. Az áramlások nyomásviszonyai. A légkör áramlásainak fizikai jellemzıi, a mozgató fizikai hatások.
A jég rendhagyó viselkedése következményeinek bemutatása konkrét gyakorlati példákon.
A tengeráramlások jellemzıi, a mozgató fizikai hatások. A szélben rejlı energia lehetıségeinek átlátása. A szélerımővek elınyeinek és A víz körforgása. A befagyó tavak. A hátrányainak összegyőjtése. jéghegyek. Repülésbiztonsági statisztikák elemzése. A szél energiája. Az idıjárás elemei, csapadékok, a csapadékok kialakulásának fizikai leírása. A termik szerepe. (pl. a sárkányrepülınél, vitorlázó ernyınél.) Repülık szárnykialakítása. Hangrobbanás. Légzés.
294
Ismeretek: Nyomás, hımérséklet, páratartalom. A levegı mint ideális gáz. A hidrosztatikai nyomás és a felhajtóerı. A páratartalom fogalma, a telített gız. A repülés elve. A légellenállás. A repülıgépek szárnyának sajátosságai (a szárnyra ható emelıerı). Kulcsfogalmak/ Légnyomás, hidrosztatikai nyomás, hidrosztatikai felhajtóerı, aerodinamikai felhajtóerı. fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Elızetes tudás
Rezgések, hullámok
Órakeret 6 óra
Az egyenletes körmozgás kinematikájának és dinamikájának alapfogalmai. Vektorok. Rugóerı, rugalmas energia. Mechanikai energia-megmaradás.
Rezgések és hullámok a Földön a felépítés és mőködés viszonyrendszerében. A jelenségkör dinamikai hátterének értelmezése. A tematikai egység A társadalmi felelısség kérdéseinek hangsúlyozása a természeti fejlesztési céljai katasztrófák bemutatásán keresztül. A tudomány, technika, kultúra szempontjából az idımérés és az építmények szerkezeti elemeinek bemutatása. Kezdeményezıkészség, együttmőködés fejlesztése. Fejlesztési követelmények/módszertani ajánlások
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Periodikus jelenségek (rugóhoz erısített test rezgése, fonálinga mozgása).
A rezonancia feltételeinek bemutatása gyakorlati példákon a technikában és a természetben.
Csillapodó rezgések.
A rezgések általános voltának, létrejöttének megértése, a csillapodás jelenségének felismerése konkrét példákon.
Kényszerrezgések.
A rezgések gerjesztésének felismerése néhány 295
Rezonancia, rezonancia-katasztrófa.
gyakorlati példán.
Mechanikai hullámok kialakulása.
A hullámok mint térben terjedı rezgések értelmezése gyakorlati példákon.
Földrengések kialakulása, elırejelzése, tengerrengések, cunamik.
A földrengések létrejöttének elemzése a Föld szerkezete alapján.
Az árapály-jelenség. A Hold és a Nap szerepe A földrengésekre, tengerrengésekre a jelenség létrejöttében. vonatkozó fizikai alapismeretek elsajátítása, Ismeretek: a természeti katasztrófák idején követendı helyes magatartás, a földrengésbiztos A harmonikus rezgımozgás jellemzıi: épületek sajátságainak megismerése. – rezgésidı (periódusidı), Árapály-táblázatok elemzése. – amplitúdó, – frekvencia. A harmonikus rezgımozgás és a fonálinga mozgásának energiaviszonyai, a csillapítás leírása. Hosszanti (longitudinális), keresztirányú (transzverzális) hullám. A mechanikai hullámok jellemzıi: hullámhossz, terjedési sebesség. A hullámhosszúság, a frekvencia és a terjedési sebesség közötti kapcsolat ismerete. Huygens munkássága. Kulcsfogalmak/ fogalmak
Tematikai egység
Elızetes tudás
Harmonikus rezgımozgás, frekvencia, rezonancia, mechanikai hullám, hullámhosszúság, hullám terjedési sebessége.
Órakeret Szikrák és villámok. Az elektromos áram
6 óra
Erı-ellenerı, munkavégzés, elektromos töltés
A tematikai egység Az elektromos alapjelenségek értelmezése az anyagot jellemzı egyik fejlesztési céljai alapvetı kölcsönhatásként. A sztatikus elektromosságra épülı technikai rendszerek felismerése. Felelıs magatartás kialakítása. A
296
veszélyhelyzetek felismerése, megelızése, felkészülés a segítségnyújtásra. Fejlesztési követelmények/módszertani ajánlások
Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Elektrosztatikus alapjelenségek: dörzselektromosság, töltött testek közötti kölcsönhatás, földelés. A fénymásoló és a lézernyomtató mőködése. A villámok keletkezése, veszélye, a villámhárítók mőködése. Az elektromos töltések tárolása: kondenzátorok. Ismeretek: Ponttöltések közötti erıhatás, az elektromos töltés egysége. Elektromosan szigetelı és vezetı anyagok.
Az elektromos töltés fogalma, az elektrosztatikai alapfogalmak, alapjelenségek értelmezése, gyakorlati tapasztalatok alapján. Ponttöltések közötti erı kiszámítása. ,jó szigetelı és jó vezetı anyagok felsorolása. Egyszerő elektrosztatikai jelenségek felismerése a fénymásoló és a lézernyomtató mőködésében sematikus ábra alapján. A villámok veszélyének, a villámhárítók mőködésének megismerése, a helyes magatartás elsajátítása zivataros, villámcsapás-veszélyes idıben. Az elektromos térerısség és az elektromos feszültség jelentésének megismerése, használatuk a jelenségek leírásában, értelmezésében.
Az elektromosság fizikai leírásában használatos fogalmak: elektromos térerısség, A kondenzátorok szerepének felismerése az elektrotechnikában konkrét példák alapján. feszültség, kapacitás. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:
Az elektromos áram létrejöttének megismerése,
Az elektromos áram hı-, fény-, kémiai és Az elektromos áram élettani hatása: az emberi mágneses hatásának megismerése test áramvezetési tulajdonságai, idegi Orvosi alkalmazások: EKG, EEG felhasználási áramvezetés. területeinek, diagnosztikai szerepének átlátása. Az elektromos áram élettani szerepének, az Az elektromos ellenállás kiszámítása, mérése; orvosi diagnosztikai és terápiás a számított és mért értékek összehasonlítása, alkalmazásoknak az ismerete. következtetések levonása. A hazugságvizsgáló mőködése. Az emberi test (bır) ellenállásának mérése Ismeretek: különbözı körülmények között, következtetések levonása. Az elektromos áram fogalma, az áramerısség mértékegysége. 297
Az elektromos ellenállás fogalma, mértékegysége. Ohm törvénye vezetı szakaszra. Vezetık elektromos ellenállásának hımérsékletfüggése. Elektromos kölcsönhatás, elektromos töltés, szigetelı anyag, vezetı anyag, Kulcsfogalmak/ elektromos térerısség, elektromos mezı, elektromos feszültség, kondenzátor. fogalmak Elektromos áram, elektromos ellenállás.
Tematikai egység
Elızetes tudás
A tematikai egység fejlesztési céljai
Lakások, házak elektromos hálózata
Órakeret 6 óra
Egyenáramok alapfogalmai, az elektromos feszültség és ellenállás fogalma. A háztartás elektromos hálózatának mint technikai rendszernek azonosítása, az érintésvédelmi szabályok elsajátítása, családi életre nevelés. A környezettudatosság és energia hatékonyság szempontjainak megjelenése a mindennapi életben az elektromos energia felhasználásában.
Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:
Fejlesztési követelmények/ módszertani ajánlások Egyszerőbb kapcsolási rajzok értelmezése, áramkör összeállítása kapcsolási rajz alapján.
Elektromos hálózatok kialakítása lakásokban, A soros és a párhuzamos kapcsolások épületekben, elektromos kapcsolási rajzok. legfontosabb jellemzıinek megismerése, feszültség- és áramerısség viszonyok Az elektromos áram veszélyei, konnektorok vizsgálata méréssel, összefüggések felismerése lezárása kisgyermekek védelme érdekében. az adatok alapján. A biztosíték (kismegszakító) mőködése, használata, olvadó- és automata biztosítékok. Három- eres vezetékek használata, a földvezeték szerepe.
Az elektromosság veszélyeinek megismerése. A biztosítékok szerepének megismerése. Az elektromos munkavégzés, a Joule-hı, valamint az elektromos teljesítmény 298
Különbözı teljesítményő fogyasztók összehasonlítása.
kiszámítása, fogyasztók teljesítményének összehasonlítása.
Az energiatakarékosság kérdései, vezérelt (éjszakai) áram.
Az energiatakarékosság kérdéseinek ismerete, a villanyszámla értelmezése.
A villanyszámla elemzése.
Hagyományos izzólámpa és azonos fényerejő, fehér LED-eket tartalmazó lámpa elektromos teljesítményének összehasonlítása.
Ismeretek: Soros és párhuzamos kapcsolás. Az elektromos munkavégzés és a Joule-hı fogalma, az elektromos teljesítmény kiszámítása.
Kulcsfogalmak/ Soros és párhuzamos kapcsolás, Joule-hı, földelés. fogalmak
A tanuló ismerje az anyag tulajdonságainak anyagszerkezeti alapokon történı magyarázatához elengedhetetlenül fontos modelleket, fogalmakat, összefüggéseket és törvényszerőségeket, a legfontosabb szerves és szervetlen vegyületek szerkezetét, tulajdonságait, csoportosítását, elıállítását, gyakorlati jelentıségét. Értse az alkalmazott modellek és a valóság kapcsolatát, a szerves vegyületek esetében a funkciós csoportok tulajdonságokat meghatározó szerepét, a tudományos és az áltudományos megközelítés közötti különbségeket.
A fejlesztés várt eredményei a két Ismerje és értse a fenntarthatóság fogalmát és jelentıségét. évfolyamos ciklus végén Tudja magyarázni az anyagi halmazok jellemzıit összetevıik szerkezete és kölcsönhatásaik alapján. Tudjon egy kémiával kapcsolatos témáról sokféle információforrás kritikus felhasználásával önállóan vagy csoportmunkában szóbeli és írásbeli összefoglalót, prezentációt készíteni, és azt érthetı formában közönség elıtt is bemutatni. Tudja alkalmazni a megismert tényeket és törvényszerőségeket egyszerőbb problémák és számítási feladatok megoldása során, valamint a fenntarthatósághoz és az egészségmegırzéshez kapcsolódó viták alkalmával. 299
Képes legyen egyszerő kémiai jelenségekben ok-okozati elemek meglátására, tudjon tervezni ezek hatását bemutató, vizsgáló egyszerő kísérletet, és ennek eredményei alapján tudja értékelni a kísérlet alapjául szolgáló hipotéziseket. Képes legyen kémiai tárgyú ismeretterjesztı, vagy egyszerő tudományos, illetve áltudományos cikkekrıl koherens és kritikus érvelés alkalmazásával véleményt formálni, az abban szereplı állításokat a tanult ismereteivel összekapcsolni, mások érveivel ütköztetni. Megszerzett tudása birtokában képes legyen a saját személyes sorsát, a családja életét és a társadalom fejlıdési irányát befolyásoló felelıs döntések meghozatalára.
11. évfolyam
Tematikai egység Elızetes tudás
A hang és a hangszerek világa
Órakeret 6 óra
Rezgések fizikai leírása. A sebesség fogalma.
A tematikai egység A hang szerepének megértése az emberi szervezet megismerésében, az ember érzékelésében, egészségében, a kommunikációs rendszerekben. fejlesztési céljai Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások)
Fejlesztési követelmények/módszertani ajánlások
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:
A hangmagasság és frekvencia kapcsolatának kísérleti bemutatása.
Hangsebesség- mérése. A hangsebesség függése a közegtıl.
Legalább egy hangsebesség-mérés elvégzése.
Doppler-hatás. Az emberi hangérzékelés fizikai alapjai. Az emberi fül felépítése. A hangok keltésének eljárásai, hangszerek. Húrok rezgései, húros hangszerek.
Közeledı, illetve távolodó autók hangjának vizsgálata, a frekvenciaváltozás kvalitatív értelmezése. Felhasználási területek bemutatása győjtımunka alapján. Néhány jellegzetes hang elhelyezése a decibelskálán önálló információkeresés alapján.
300
Sípok fajtái. A zajszennyezés. Ultrahang a természetben és gyógyászatban.
Kísérlet húros hangszeren: felhang megszólaltatása, a tapasztalatok értelmezése. A hangolás bemutatása. Vizet tartalmazó kémcsövek hangmagasságának vizsgálata, zárt és nyitott síp hangjának összehasonlítása.
Ismeretek: Győjtımunka a fokozott hangerı egészségkárosító hatásával, a hatást csökkentı biztonsági intézkedésekkel kapcsolatban.
A hang fizikai jellemzıi. A hang terjedésének mechanizmusa. Hangintenzitás, a decibel fogalma. Felharmonikusok.
Kulcsfogalmak/ Frekvencia, terjedési sebesség, hullámhossz, alaphang, felharmonikus. fogalmak
Tematikai egység/
Vízkörnyezetünk fizikája
Fejlesztési cél Elızetes tudás
A tematikai egység fejlesztési céljai
Órakeret 8 óra
Fajhı, hımennyiség, energia. A környezet és fenntarthatóság kérdéseinek értelmezése a vízkörnyezet kapcsán, a környezettudatosság fejlesztése. Halmazállapot-változások sajátságainak azonosítása termikus rendszerekben, a fizikai modellezés képességének fejlesztése. Képi és verbális információ feldolgozásának erısítése. Fejlesztési követelmények/módszertani ajánlások
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A víz különleges tulajdonságai (rendhagyó hıtágulás, nagy olvadáshı, forráshı, fajhı), ezek hatása a természetben, illetve mesterséges környezetünkben. Halmazállapot-változások (párolgás, forrás,
A különbözı halmazállapotok meghatározó tulajdonságainak rendszerezése, ezek értelmezése részecskemodellel és kölcsönhatás-típusokkal. A jég rendhagyó hıtágulásából adódó teendık, szabályok összegyőjtése (pl. a mélységi fagyhatár szerepe az épületeknél, vízellátásnál stb.). 301
lecsapódás, olvadás, fagyás, szublimáció). A nyomás és a halmazállapot-változás kapcsolata. Kölcsönhatások határfelületeken (felületi feszültség, hajszálcsövesség). Lakóházak vizesedése.
Hımérséklet-hımennyiség grafikonok készítése, elemzése halmazállapotváltozásoknál. A végsı hımérséklet meghatározása különbözı halmazállapotú, ill. különbözı hımérséklető anyagok keverésénél.
Vérnyomás, véráramlás.
A felületi jelenségek önálló kísérleti vizsgálata.
Ismeretek:
A vérnyomásmérés elvének átlátása.
A szilárd anyagok, folyadékok és gázok tulajdonságai. A halmazállapot-változások energetikai viszonyai: olvadáshı, forráshı, párolgáshı. Kulcsfogalmak/ fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Elızetes tudás
Olvadáshı, forráshı, párolgáshı, termikus egyensúly, felületi feszültség.
Kommunikáció, kommunikációs eszközök, képalkotás, képrögzítés a 21. században
Órakeret 12 óra
Mechanikai rezgések, elektromágneses hullámok. Az elektromágneses hullámok természete.
Információs, kommunikációs rendszerek mint technikai rendszerek A tematikai egység értelmezése. Szerepük megértése az adatrögzítésben, adatok nevelési-fejlesztési továbbításában. Képalkotási eljárások, adattárolás és továbbítás, orvosi, diagnosztikai eljárások elıfordulásának, céljainak, legfıbb céljai sajátságainak felismerése a mindennapokban. Az innovációk szerepének felismerése a tudományban, technikában és kultúrában. Fejlesztési követelmények/módszertani ajánlások
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A korszerő kamerák, antennák, vevıkészülékek mőködésének legfontosabb
Az elektromágneses hullámok szerepének felismerése az információ- (hang, kép) átvitelben. A mobiltelefon legfontosabb tartozékainak 302
elemei. Az elektromágneses hullámok elhajlása, szóródása, visszaverıdése az ionoszférából. A mobiltelefon felépítése és mőködése. A teljes visszaverıdés jelensége. Üvegszálak optikai kábelekben, endoszkópokban. Diagnosztikai módszerek alkalmazásának célja és fizikai alapelvei a gyógyászatban (a testben keletkezı áramok kimutatása, röntgen, képalkotó eljárások, endoszkóp használata). Terápiás módszerek alkalmazásának célja és fizikai alapelvei a gyógyászatban. Elektronikus memóriák. Mágneses memóriák. CD, DVD lemezek. A képek és hangok kódolása. A fényelektromos hatás jelensége, gyakorlati alkalmazása (digitális kamera, fénymásoló, lézernyomtató mőködése). A digitális fényképezés alapjai. Integrált áramkörök és felhasználásuk. Ismeretek: Elektromágneses rezgések nyílt és zárt rezgıkörben. A rádió mőködésének elve. A moduláció.
(SIM kártya, akkumulátor stb.) kezelése, funkciójuk megértése. Az aktuálisan legmodernebb mobilkészülékekhez rendelt néhány funkció, szolgáltatás értelmezése fizikai szempontból, azok alkalmazása. A kábelen történı adatátvitel elvének megértése. Az endoszkópos operáció és néhány diagnosztikai eljárás elvének, gyakorlatának, szervezetre gyakorolt hatásának megismerése, az egészségtudatosság fejlesztése. A digitális technika leglényegesebb elveinek, a legelterjedtebb alkalmazások fizikai alapjainak áttekintése konkrét gyakorlati példák alapján. Kísérletek DVD- (CD-) lemezzel. A legelterjedtebb adattárolók legfontosabb sajátságainak, a legújabb kommunikációs lehetıségeknek és technikáknak nyomon követése. A digitális képrögzítés elvi lényegének, ill. a CCD felépítésének átlátása. A fényképezıgép jellemzı paramétereinek értelmezése: felbontás, optikai- és digitális zoom. Győjtımunka: A „jó” fényképek készítésének titkai.
A bináris kód, digitális jelek, impulzusok. A fényelektromos hatás fizikai leírása, magyarázata.
A röntgensugarak gyógyászati szerepének és veszélyeinek
Albert Einstein munkássága.
összegyőjtése.
Kulcsfogalmak/f Elektromágneses rezgés, hullám, teljes visszaverıdés, adatátvitel, adattárolás, információ, fényelektromos hatás. ogalmak
303
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Elızetes tudás
A tematikai egység fejlesztési céljai
Globális környezeti problémák fizikai vonatkozásai
Órakeret 6 óra
A hı terjedésével kapcsolatos ismeretek. A környezettudatos magatartás fejlesztése, a globális szemlélet erısítése. A környezeti rendszerek állapotának, védelmének és fenntarthatóságának megismertetése gyakorlati példákon keresztül. Médiatudatosságra nevelés a szerzett információk tényeken alapuló, kritikus mérlegelésén keresztül.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hatásunk a környezetünkre, az ökológiai lábnyomot meghatározó tényezık: táplálkozás, lakhatás, közlekedés stb. A hatások elemzése a fizika szempontjából. A Föld véges eltartóképessége. Környezetszennyezési, légszennyezési problémák, azok fizikai hatása. Az ózonpajzs szerepe.
Fejlesztési követelmények/módszertani ajánlások Megfelelı segédletek felhasználásával a saját ökológiai lábnyom megbecsülése. A csökkentés módozatainak végiggondolása, környezettudatos fogyasztói szemlélet fejlıdése. A környezeti ártalmak megismerése, súlyozása (például: újságcikkek értelmezése, a környezettel kapcsolatos politikai viták pro- és kontra érvrendszerének megértése). A globális felmelegedés objektív tényeinek és a lehetséges okokkal kapcsolatos feltevéseknek az elkülönítése.
Ipari létesítmények biztonsága. A globális felmelegedés kérdése.
A környezet állapota és a gazdasági érdekek lehetséges összefüggéseinek megértése.
Üvegházhatás a természetben, az üvegházhatás szerepe. A globális felmelegedéssel kapcsolatos tudományos, politikai és áltudományos viták. Ismeretek: A hısugárzás (elektromágneses hullám) kölcsönhatása egy kiterjedt testtel. Az üvegházgázok fogalma, az emberi tevékenység szerepe az üvegházhatás erısítésében.
304
A széndioxid-kvóta.
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Ökológiai lábnyom, üvegházhatás, globális felmelegedés, ózonpajzs.
12. évfolyam
Tematikai egység
Elızetes tudás
A tematikai egység fejlesztési céljai
A fény természete és a látás
Órakeret 6 óra
Elektromos mezı, a Nap sugárzása, hısugárzás, üvegházhatás. Mindennapi ismereteink a színekrıl, a fény viselkedésére vonatkozó geometriai optikai alapismeretek. A fény kettıs természetének megértése. Absztrakt gondolkodás fejlesztése. Az emberi szem védelme fontosságának és lehetıségeinek beláttatása, az egészséges életmódra törekvés erısítése. A színek szerepe mindennapjainkban, a harmonikus színösszeállítás fizikai alapon történı magyarázata, esztétikai nevelés. A tudomány, technika, kultúra szempontjából az innovációk (például a holográfia, a lézer) szerepének felismerése. A magyar kutatók, felfedezık (Gábor Dénes) szerepének megismerése a lézeres alkalmazások fejlesztésében: nemzeti azonosságtudat erısítése.
Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Elsıdleges és másodlagos fényforrások a környezetünkben. A fénynyaláb. Árnyékjelenségek, a félárnyék fogalma.
Fejlesztési követelmények/módszertani ajánlások Az elsıdleges és másodlagos fényforrások megkülönböztetése. Az árnyékjelenségek felismerése, értelmezése, megfigyelése. Egy fénysebesség mérésére (becslésére) alkalmas eljárás megismerése.
Egyszerő kísérletek elvégzése a háztartásban A valódi és a látszólagos kép. A szem vázlatos és környezetünkben elıforduló felépítése. Gyakori látáshibák. Szemüveg és elektromágneses hullámok és az anyag kontaktlencse jellemzıi, a dioptria fogalma. kölcsönhatására.
Színes világ: vörös, zöld és kék alapszínek,
A foton elmélet értelmezése, a frekvencia 305
kevert színek. A színes monitorok, kijelzık mőködése.
(hullámhossz) és foton energia kapcsolatának megismerése.
Szivárvány. Délibáb. A lézer.
A látást veszélyeztetı tényezık áttekintése, a látás-kiegészítık és optikai eszközök kiválasztása szempontjainak megismerése.
A háromdimenziós képalkotás aktuális eredményei
Egyszerő sugármenetek készítése, leképezések értelmezése.
A távcsı és a mikroszkóp mőködésének elve.
A távcsı és mikroszkóp felfedezésének tudománytörténeti szerepének megismerése, hatásának felismerése az emberi gondolkodásra.
Ismeretek: Az elektromágneses hullám fogalma. A fény sebessége légüres térben. A fény sebessége különbözı anyagokban.
A lézerfénnyel kapcsolatos biztonsági elıírások tudatos alkalmazása.
Planck hipotézise, fotonok. A fénytörés és a fényvisszaverıdés törvényei. Teljes visszaverıdés. Valódi és látszólagos kép. Lencsék tulajdonságai, legfıbb jellemzıi, a dioptria fogalma. A fény felbontása, a tiszta spektrumszínek: vörös, narancs, sárga, zöld, kék, ibolya. Tükrök (sík, domború, homorú). Kulcsfogalmak/ Hullámhossz, frekvencia, fénysebesség, elektromágneses hullám, foton, spektrum. Tükör, lencse, fókuszpont, látszólagos és valódi kép, színfelbontás. fogalmak Teljes visszaverıdés.
306
Órakeret
Tematikai egység
Elızetes tudás
A tematikai egység fejlesztési céljai
Atomfizika a hétköznapokban
8 óra
Ütközések. A fény jellemzıi. Elemek tulajdonságai. Az anyag modellezésében rejlı filozófiai, tudománytörténeti vonatkozások felismerése. A modellalkotás ismeretelméleti szerepének értelmezése. A radioaktivitás és anyagszerkezet kapcsolatának megismerése, a radioaktív sugárzások mindennapi megjelenésének, az élı és élettelen környezetre gyakorolt hatásainak bemutatása, az energiatermelésben játszott szerepének áttekintése. Az állampolgári felelısségvállalás erısítése. Fejlesztési követelmények / módszertani ajánlások
Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:
Különbözı fénykibocsátó eszközök spektrumának győjtése a gyártók adatai alapján. (Pl. akvárium-fénycsövek fajtáinak spektruma.)
Az atom fogalmának fejlıdése, az egyes atommodellek mellett és ellen szóló érvek, tapasztalatok.
Kutatómunka: a radioaktív jód vizsgálati jelentısége.
Elektron, atomok, molekulák és egyéb összetett rendszerek (kristályok, folyadékkristályok, A radioaktivitás egészségügyi hatásainak kolloidok). felismerése: − sugárbetegség; − sugárterápia.
Az atommag felfedezése: Rutherford szórási kísérlete. Stabil és bomló atommagok. A radioaktív sugárzás felfedezése. A radioaktív bomlás. A bomlás véletlenszerősége. Radioaktivitás, mesterséges radioaktivitás. A nukleáris energia felhasználásának kérdései. Az energiatermelés kockázati tényezıi. Atomerımővek mőködése, szabályozása. Kockázatok és rendszerbiztonság (sugárvédelem). Ismeretek: Vonalas és folytonos színképek jellemzése, 307
létrejöttük magyarázata. Anyagszerkezetre vonatkozó atomfizikai Az anyag kettıs természete. Építıkövek: proton, neutron, kvark. A tömeghiány fogalma. Az atommagon belüli kölcsönhatások. A tömeg-energia egyenértékőség. Radioaktív izotópok. Felezési idı, aktivitás. Kulcsfogalmak/ Vonalas színkép, az anyag kettıs természete. Tömeg-energia egyenértékőség. Radioaktivitás, felezési idı. fogalmak
Órakeret Tematikai egység
Elızetes tudás
A tematikai egység fejlesztési céljai
A Naprendszer fizikai viszonyai
8 óra
Az általános tömegvonzás törvénye, Kepler-törvények, halmazállapotváltozások. A Naprendszer mint összefüggı fizikai rendszer megismerése, értelmezése, állapotának és keletkezésének összekapcsolása. Az őrkutatás mint társadalmilag hasznos tevékenység megértetése. Az őrkutatás tudománytörténeti vonatkozásai, szerepének áttekintése a környezet és fenntarthatóság szempontjából.
Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:
Fejlesztési követelmények/módszertani ajánlások Az Föld mozgásaihoz kötött idıszámítás logikájának megértése.
A hold- és a napfogyatkozás.
A Földön uralkodó fizikai viszonyoknak és a Föld Naprendszeren belüli helyzetének A Merkúr, a Vénusz és a Mars jellegzetességei. összekapcsolása. A Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz jellegzetességei.
Holdfogyatkozás megfigyelése, a Hold- fázis és holdfogyatkozás megkülönböztetése. 308
Győrők és holdak az óriásbolygók körül.
Táblázati adatok segítségével két égitest sajátságainak, felszíni viszonyainak összehasonlítása, az eltérések okainak és azok következményeinek az értelmezése.
Meteorok, meteoritek. A kisbolygók övének elhelyezkedése.
Az őrkutatás állomásai: elsı ember az őrben, a Az őrkutatás fejlıdésének legfontosabb állomásaira vonatkozó adatok győjtése, Hold meghódítása, magyarok az őrben. rendszerezése. Emberi objektumok az őrben: hordozórakéták, szállító eszközök. Az emberi élet lehetısége az A magyar őrkutatás eredményeinek, őrhajósainknak, a magyarok által fejlesztett, őrben. őrbe juttatott eszközöknek a megismerése. Nemzetközi Őrállomás. Az őrkutatás jelenkori programjának, fı A világőr megfigyelése: távcsövek, törekvéseinek áttekintése. parabolaantennák, őrtávcsı. Ismeretek: A Naprendszer szerkezete, legfontosabb objektumai. A bolygók pályája, keringésük és forgásuk sajátságai. A Naprendszer keletkezése. A Föld kora. A Hold jellemzı adatai (távolság, keringési idı, forgási periódus, hımérséklet), a légkör hiánya. A Hold fázisai, a fázisok magyarázata. A Hold kora. Az őrkutatás irányai, hasznosítása, társadalmi szerepe. Kulcsfogalmak/ Pálya, keringés, forgás, bolygó, hold, üstökös, meteor, meteorit. Őrkutatás. fogalmak
309
Tematikai egység Elızetes tudás
A tematikai egység fejlesztési céljai
Csillagok, galaxisok
Órakeret 6 óra
A Nap sugárzása, energiatermelése. A fény terjedése. A felépítés és mőködés kapcsolatának értelmezése a csillagokban mint természeti rendszerekben. Az Univerzum (általunk ismert része) anyagi egységének beláttatása. A világmindenség mint fizikai rendszer fejlıdésének, a fejlıdés kereteinek, következményeinek, idıbeli lefutásának megértése. Fejlesztési követelmények/módszertani ajánlások
Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:
A csillagok méretviszonyainak (nagyságrendeknek) áttekintése.
A Nap várható jövıje.
A csillagok energiatermelésének megértése.
A csillagtevékenység formái, ezek észlelése.
Önálló projektmunkák, képek győjtése, egyszerő megfigyelések végzése (például: a Tejút megfigyelése).
A fizikai-matematikai világleírások hatása az európai kultúrára.
Érvelés és vita az Univerzumról kialakított Az Univerzum tágulására utaló tapasztalatok, képzetekkel kapcsolatban. a galaxis halmazok távolodása. Ismeretek: A csillag definíciója, jellemzıi, gyakorisága, mérete, szerepe az elemek kialakulásában. A galaxisok, alakjuk, szerkezetük. Galaxisunk: a Tejút. Az Univerzum fejlıdése, az ısrobbanás elmélet. Az Univerzum kora, létrejöttének, jövıjének néhány modellje. Kulcsfogalmak/ Csillag, galaxis, Tejút. İsrobbanás, téridı. fogalmak
310
A tanuló legyen képes fizikai jelenségek megfigyelésére, s az ennek során szerzett tapasztalatok elmondására. Legyen tisztában azzal, hogy a fizika átfogó törvényeket ismer fel, melyek alkalmazhatók jelenségek értelmezésére, egyes események minıségi és mennyiségi elırejelzésére. Legyen képes egyszerő fizikai rendszerek esetén a lényeges elemeket a lényegtelenektıl elválasztani, tudjon egyszerőbb számításokat elvégezni és helyes logikai következtetéseket levonni. Tudja helyesen használni a tanult mechanikai és elektromosságtani alapfogalmakat (tehetetlenség, sebesség, gyorsulás, tömeg, erı, erıtörvények, lendület, munka, energia, teljesítmény, hatásfok, áramerısség, feszültség, ellenállás). Tudjon példákat mondani a tanult jelenségekre, a tanult legfontosabb törvényszerőségek érvényesülésére a természetben, a technikai eszközök esetében. Tudja a tanult mértékegységeket a mindennapi életben is elıforduló mennyiségek esetében használni. Legyen képes a számítógépes világhálón a témához kapcsolódó érdekes és hasznos adatokat, információkat győjteni. Ismerje a tanulmányok során elıforduló fontosabb hétköznapi eszközök mőködési elvét, biztonságos használatát. Legyen tisztában saját szervezete mőködésének fizikai aspektusaival, A fejlesztés várt valamint a mozgás, tájékozódás, közlekedés, a háztartás energetikai eredményei a két ellátásának (világítás, főtés, elektromos rendszer, hıháztartás) évfolyamos ciklus legalapvetıbb fizikai vonatkozásaival, ezek gyakorlati alkalmazásaival. végén Ismerje az ember és környezetének kölcsönhatásából fakadó elınyöket és problémákat, valamint az emberiség felelısségét a környezet megóvásában. A tanuló ismerje az infokommunikációs technológia legfontosabb eszközeit, alkalmazásukat, mőködésük fizikai hátterét. Ismerje saját érzékszervei mőködésének fizikai vonatkozásait, törekedjen ezek állapotának tudatos védelmére. Ismerje a látható fény különbözı hullámtulajdonságait. Ismerjen olyan kísérleti eredményeket, tapasztalati tényeket, amelyekbıl arra következtethetünk, hogy az anyag atomos szerkezető. Ismerje fel, hogy a fizika modelleken keresztül ragadja meg a valóságot, eljárásai, módszerei kijelölik a tudomány határait. Ismerje a mag-átalakulások fıbb típusait (hasadás, fúzió). Legyen tisztában ezek felhasználási lehetıségeivel. Tudja összehasonlítani az atomenergia felhasználásának elınyeit és hátrányait a többi energiatermelési móddal, különös tekintettel a környezeti hatásokra. Legyen képes Univerzumunkat és az embert kölcsönhatásukban szemlélni, 311
az emberiség létrejöttét, sorsát, jövıjét és az Univerzum történetét összekapcsolni. Legyenek ismeretei a csillagászat alapvetı eredményeirıl. Ismerje az Univerzum és a Naprendszer kialakulásának történetét. Ismerje az őrhajózás elméleti és gyakorlati jelentıségét.
312
FÖLDRAJZ 9-11. évfolyam (Esti és levelezı tagozat)
Az általános iskola 5–8. évfolyamának tantervi elızményeire építve elısegíti, hogy megismerjék a földrajzi környezet fıbb sajátosságait, jelenségeit, folyamatait. Segítse a tanulókat abban, hogy a természeti–társadalmi folyamatokat összefüggéseikben értelmezzék. A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók el tudják helyezni Magyarországot és Európát a világ természeti és társadalmi folyamataiban, kialakuljon bennük a nemzeti és az európai identitástudat. A tantárgy tanításának további célja, hogy megértesse a termelés és fogyasztás viszonyát, növekedésük korlátait és következményeit, ezzel együtt a Föld globális problémáit. Kifejlessze a tanulókban az aktív részvétel készségét közösségük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában. A gimnáziumi földrajztanítás felkészíti a tanulókat a tantárgyi érettségi vizsga sikeres teljesítésére is. Komplex ismeretanyaga révén segíti a tanulók pályaválasztását, eligazodását a munka világában, felkészíti ıket a szakirányú felsıfokú tanulmányokra is.
9. évfolyam Éves óraszám: 36 Heti óraszám: 1
Tematikai egység
Javaslat
Tematikai egység Elızetes tudás
A tanulók teljesítményének mérése
Órakeret E: 4 L: 2
Alapvetıen és hangsúlyosan írásbeli tesztekkel, vaktérképekkel és esszé jellegő kérdésekkel komplexen mérni a tárgyi tudást és az okokozati összefüggések feltárásának képességét.
Természetföldrajz Az általános iskolai földrajz tantárgy ismeretanyaga.
313
Órakeret E: 28 L: 14
Tájékozódás a Naprendszert ábrázoló térképeken, a csillagtérképeken és az égbolton. A természetföldrajzi tényeket bemutató tematikus térképek, adatsorok és diagramok A tantárgyhoz összehasonlító, logikai elemzése. A különbözı (mőveltségterülethez) mozgásfolyamatokat bemutató modellek alkalmazása a tanítás kapcsolható fejlesztési során. Ásvány- és kızetvizsgálati gyakorlatok. A földtörténet fı feladatok eseményeinek idıbeli ábrázolása. A hımérsékleti adatok grafikus ábrázolása. Éghajlati diagramok elemzése. A légköri jelenségek felismerése, idıjárási térképek elemzése. A vízállásjelentések értelmezése. Tanulói kiselıadás a természeti jelenségekrıl. Ismeretek/fejlesztési követelmények − A Naprendszer: a Naprendszer kialakulása, felépítése, elhelyezkedése a világegyetemben; a Föld mint égitest, mozgásai és azok következményei; tájékozódás a földrajzi térben és idıben; Őrkutatás a Föld szolgálatában; − A kızetburok: a Föld és a földi szférák kialakulása, fejlıdése; Földünk gömbhéjas szerkezete; a kızetburok felépítése; a lemeztektonika alapjai; a kızetburokban lejátszódó folyamatok: vulkánosság, földrengés; ásványok és kızetek keletkezése, tulajdonságaik; − A légkör: anyagi összetétele, szerkezete; az idıjárási-éghajlati elemek és változásaik; a légkör alapfolyamatai (felmelegedés, csapadékképzıdés, légmozgások); ciklonok, anticiklonok, idıjárási frontok; általános légkörzés; − A vízburok: a vízburok tagolódása, elhelyezkedése, víztípusai; az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzıi; a tengervíz fizikai, kémiai tulajdonságai; a tengervíz mozgásai; a szárazföld vizei; a szárazföldi jég; a vízgazdálkodás alapjai, árvízvédelem; − Felszínalaktan: a belsı és a külsı erık szerepe a felszín fejlıdésében; a földfelszín változása: a hıingadozás, a jég, a víz és a szél felszínformáló munkája; folyóvizek, állóvizek; domborzati elemek és formák; a hegységek és a síkságok kialakulása; talaj keletkezése, jellemzıi és védelme, jellegzetes felszínformák, kialakulásuk, átalakulásuk; − Éghajlati övezetesség: a szoláris és a valódi éghajlati övezetek és övek kialakulása, jellemzıik; a forró, a mérsékelt, a hideg övezetek és tagolódásuk; az élıvilág, a talaj, a vízrajzi jellemzık, a felszínformálódás éghajlattól függı övezetessége; a hegyvidékek függıleges övezetessége; a talaj kialakulása, talajfajták és hasznosítása; a levegı, a vizek és a talajok szennyezése.
314
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Tematikai egység
Javaslat
Tematikai egység
Galaxis, fényév, csillagászati egység, ekliptika ferdesége, geoid, holdfázisok, horizont, fokhálózat, világidı, zónaidı, gömbhéj, geotermikus gradiens, paleomágnesség, lemeztektonika, magmatizmus, vulkanizmus, rétegvulkán, pajzsvulkán, kaldera, szolfatára, gejzír, borvíz, epicentrum, hipocentrum, cúnami, Richter-skála, hegységrendszer, geoszinklinális, győrıdés, vetıdés, izosztázia, kızetek körforgása, állandó és változó gázok, éghajlati elemek, üvegházhatás, izoterma, izobár, Coriolis-erı, harmatpont, ciklon, anticiklon, csapadékfajták, futóáramlás, óceán, tenger, hullámzás, tengeráramlás, tengerjárás, talajvíz, rétegvíz, résvíz, hévíz, gyógyvíz, vízgyőjtı terület, vízválasztó, vízhozam, vízjárás, tómedence, eutrofizáció, geomorfológia, külsı és belsı erık, aprózódás, mállás, tömegmozgás, talaj, humusz, folyók munkavégzı képessége, szakaszjelleg, sodorvonal, hordalékkúp, folyóterasz, folyótorkolat, abrázió, turzás, jégár, jégtakaró, glaciális felszínformák, karsztosodás, víznyelı, dolina, cseppkı, karsztbarlang, szoláris éghajlati öv, földrajzi övezetek, övek és területek. Szabadon felhasználható órakeret
Órakeret E: 4 L: 2
A Hold-expedíció bemutatása. A Föld felmelegedése. A kızetburok úszásának modellezése. A leggyakoribb ásványok, kızetek bemutatása. A földrengések és a vulkáni mőködés mozgófilmes bemutatása. A szél, a víz, a jég munkájának bemutatása. A földrajzi övezetek képi bemutatása.
A tanulók teljesítményének a mérése
Órakeret E: 4 L: 2
Alapvetıen és hangsúlyosan írásbeli tesztekkel, vaktérképekkel és esszé jellegő kérdésekkel komplexen mérni a tárgyi tudást és az okokozati összefüggések feltárásának képességét.
A tanuló tudjon helymeghatározási és térképészeti számításokat végezni, és tudjon csillagászati és földrajzi feladatokat megoldani, A fejlesztés várt valamint ismerje a belsı és a külsı erık felszín-formáló szerepét, eredményei az felszínfejlıdés folyamatát. Ismerje a légkör szerkezetét, anyagi évfolyam végén felépítését, legfontosabb folyamatait, és ismerje a Föld és földi szférák kialakulásának fejlıdését, valamint ismerje a hegységképzıdés folyamatait, az ásványok és kızetek keletkezését. Tudja elemezni az éghajlati diagrammokat.
315
10. évfolyam Éves óraszám: 36 Heti óraszám: 1
Tematikai egység
Javaslat
A tanulók teljesítményének mérése
Órakeret E: 4 L: 2
Alapvetıen és hangsúlyosan írásbeli tesztekkel, vaktérképekkel és esszé jellegő kérdésekkel komplexen mérni a tárgyi tudást és az okokozati összefüggések feltárásának képességét.
Tematikai egység Elızetes tudás A tantárgyhoz (mőveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok
Társadalom- és gazdaságföldrajz
Órakeret E: 28 L: 14
A földrajz tantárgy 9. évfolyamon elsajátított ismeretanyaga. Társadalmi-gazdasági jelenségeket, folyamatokat, tényeket bemutató tematikus térképek elemzése. A településtípusok jellemzı vonásainak bemutatása képek, térképek, alaprajzok, leírások alapján. Adatok győjtése, majd azok alapján véleményalkotás az emberi beavatkozás környezetre gyakorolt hatásairól.
Ismeretek/fejlesztési követelmények − A világ népessége és településtere: a népesség növekedése napjainkig, a népesség összetétele, eloszlása, sőrősége, antropológiai, nyelvi és vallási megoszlása; az emberi települések, a városiasodás dinamikája; − A világ változó társadalmi-gazdasági képe: a gazdasági élet szerkezetének átalakulása; a gazdasági szektorok jellemzıi; a szolgáltatások elıretörése; világgazdaság jellemzı folyamatai; a piacgazdaság; a gazdasági ágazatok közötti területi együttmőködés lehetıségei; a multinacionális vállalatok szerepe; a mőködıtıke és a pénz világa; a tızsde; − A világgazdaságban különbözı szerepet betöltı régiók, országok és országcsoportok: kialakulásuk és változó szerepük a világgazdaságban; Észak-Amerika, Kelet és Délkelet-Ázsia, az Európai Unió; a fejlıdı országok általános problémái és eltérı fejlettségő csoportjaik, helyük és szerepük a világgazdaságban; − Globális világproblémák: természet és környezetvédelem; a levegıszennyezés, a vízszennyezés, a talajszennyezés és védelem; az élıvilág védelme; a társadalmi tevékenység hatása a környezet állapotára; a demográfiai robbanás, túlnépesedés; az urbanizáció; élelmezési gondok; nyersanyag- és energiaválság; a fenntartható fejlıdés.
316
Demográfiai átmenet szakaszai, korfa, migráció, népességkoncentráció, emberfajták, világnyelvek, világvallások, tanya, falu, város, urbanizáció, városiasodás és városiasodás, falusi alaprajztípusok, agglomeráció, megalopolisz, primer-, szekunder-, tercier- és kvaterner szektorok, Kulcsfogalmak/ államformák, piacgazdaság, világgazdaság, szabadkereskedelem, protekcionizmus, GDP, GNP, HDI, fejlett és fejlıdı ország (centrumfogalmak periféria), TNC, mőködıtıke-áramlás, pénz, valuta, deviza, infláció, tızsde, ENSZ, Breton Woods-i világgazdasági rendszer, integráció, regionális integrálódás lépcsıfokai, Montánunió, EGK, EU, NAFTA, ASEAN, APEC, MERCOSUR, globalizáció, biodiverzitás, fenntartható fejlıdés.
Tematikai egység
Javaslat
Tematikai egység
Javaslat
Szabadon felhasználható órakeret
Órakeret E: 4 L: 2
A nemzetközi együttmőködés lehetıségei, a nemzetközi szervezetek szerepe a világ társadalmi-gazdasági életének alakításában. Nemzetközi tıkeáramlás. Az adósságválság. A világ meghatározó pénzügyi szervezetei.
A tanulók teljesítményének mérése
Órakeret E: 4 L: 2
Alapvetıen és hangsúlyosan írásbeli tesztekkel, vaktérképekkel és esszé jellegő kérdésekkel komplexen mérni a tárgyi tudást és az okokozati összefüggések feltárásának képességét.
A tanuló tudja értelmezni a világ különbözı térségeiben megfigyelhetı integrációs folyamatokat, a tematikus térképek segítségével tudja bemutatni a környezetkárosító tényezık földrajzi megjelenését, A fejlesztés várt következtessen ezekbıl a globális veszélyek kialakulására, a tanuló eredményei az tudja jellemezni a mőködı tıke és a multinacionális vállalatok szerepét, évfolyam végén a tanuló tudja elemezni a népességrobbanás jelenségeit, az élelmezési gondokat, annak okait és a megoldásra tett erıfeszítéseket, legyen képes bemutatni a világgazdasági pólusok helyét, szerepét a világ társadalmigazdasági rendszerében, kapcsolatukat a fejlıdı világgal.
317
11. évfolyam Éves óraszám: 36 Heti óraszám: 1
Tematikai egység
A tanulók teljesítményének mérése
Órakeret E: 4 L: 2
Alapvetıen és hangsúlyosan írásbeli tesztekkel, vaktérképekkel és esszé jellegő kérdésekkel komplexen mérni a tárgyi tudást és az okokozati összefüggések feltárásának képességét.
Tematikai egység Elızetes tudás
Európa és Magyarország. A kontinensek társadalomföldrajza
Órakeret E: 28 L: 14
A 9. és 10. évfolyamon elsajátított tananyag.
Önállóan tudja elemezni a kontinensek gazdasági és társadalmi adottságait. Természetföldrajzi tényeket, társadalmi-gazdasági A tantárgyhoz (mőveltségterülethez) adatokat bemutató tematikus térképek, adatsorok és diagramok kapcsolható fejlesztési összehasonlító logikai elemzése. Aktuális cikkek önálló feldolgozása egyes régiók, országok problémáiról. Az egyes feladatok régiók világgazdasági szerepének összehasonlítása. A régiók változó szerepének jelentıségének magyarázata, az okok feltárása. Ismeretek/fejlesztési követelmények − Európa: Európa helyzete, kialakulása és természeti adottságai; Európa népessége és települései; az európai integráció folyamata; Európa regionális jellemzıi (ÉszakEurópa, Nyugat-Európa, Dél-Európa, Kelet-Európa, Nyugat-Közép-Európa és KeletKözép-Európa jelentısebb országai); Európa helye a világban; − Hazánk helye és kapcsolatai Európában: Magyarország földrajzi helyzete és természeti adottságai; népességünk földrajzi elhelyezkedése és népesedési folyamataink; településeink; hazánk gazdasági szerkezete, gazdasági fejlettsége; iparunk természeti és társadalmi alapja, iparunk fıbb ágai; mezıgazdaságunk földrajzi és társadalmi adottsága, fıbb ágai; közlekedésünk; idegenforgalmunk adottságai; nemzetközi kapcsolataink, európai integrációs folyamatokban való részvételünk; multinacionális cégek szerepe hazánk gazdaságában; − Kontinensek földrajza: Ázsia, Ausztrália, Afrika, Amerika természeti és társadalomföldrajzi jellemzıi; az USA, Kanada, Mexikó, Brazília, Japán, Kína, India, az újonnan iparosodó ázsiai országok, Ausztrália, az arab országok, Izrael, Törökország, Dél-Afrikai Köztársaság, Nigéria jellemzése. Eurázsia, Európa természeti határai, parttagoltság, İs-, Ó-, Mezo- és ÚjKulcsfogalmak/ Európa tájai, az éghajlat és növényzet, ill. a talajok összefüggése Európában, az európai „kék-banán”, római szerzıdések, az EU bıvülési fogalmak folyamata és intézményei, ill. döntési mechanizmusa, az EU versenytársai a világgazdaságban; közép-európai földrajzi helyzetünk, 318
medencejelleg, „távvezérelt” éghajlatunk, centripetális vízhálózatunk, természeti erıforrásaink, gazdasági-statisztikai régióink; kontinensek nagyszerkezeti egységei, felszíne és éghajlata, ill. vízrajza, kontinensek meghatározó országai, ill. országcsoportjai.
Tematikai egység
Javaslat
Tematikai egység
Szabadon felhasználható órakeret
Órakeret E: 4 L: 2
Az egyes kontinensek és hazánk aktuális természeti-társadalmigazdasági problémái. Példák győjtése a társadalmi-gazdasági élet fejlesztésérıl. A világgazdasági pólusok helye és szerepe.
A tanulók teljesítményének a mérése
Órakeret E: 4 L: 2
Alapvetıen és hangsúlyosan írásbeli tesztekkel, vaktérképekkel és esszé jellegő kérdésekkel komplexen mérni a tárgyi tudást és az okokozati összefüggések feltárásának képességét. A tanuló legyen képes bemutatni az eltérı társadalmi-gazdasági fejlettségő területeket Európában és hazánkban, és tudja jellemezni a világ legjelentısebb országait, ország-csoportjait és a világban elfoglalt A fejlesztés várt helyüket. Legyen képes a kontinensek jellemzésére és tudja elemezni eredményei az hazánk földrajzi helyzetét, természeti adottságait és a medencejelleg évfolyam végén érvényesülését, valamint legyen képes tematikus térképek összehasonlító elemzésével, kontinensek, országok, régiók gazdasági különbségeinek feltárására. Tudja elemezni hazánk idıjárását, éghajlatát, vízrendszerét ábrák segítségével.
319
INFORMATIKA 11-12. évfolyam (Esti tagozat)
Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást nyújt a tanulóknak, melyet a tanulási folyamat közben bármely ismeretszerzı, -feldolgozó és alkotó tevékenység során alkalmazni tudnak. Ennek érdekében fontos a rendelkezésre álló informatikai és információs eszközök és szolgáltatások megismerése, mőködésük megértése, az egyéni szükségleteknek megfelelı szolgáltatások kiválasztása, és célszerő, értı módon való kritikus, biztonságos, etikus alkalmazása. Az informatikai és információs eszközök, szolgáltatások az egyén életének és a társadalom mőködésének szinte minden területét átszövik, ezért az informatika tantárgyban szereplı fejlesztési területek számos területen kapcsolódnak a Nemzeti alaptanterv mőveltségterületeinek fejlesztési feladataihoz. Az informatika tantárgy keretében megoldandó feladatok témájának kiválasztásakor, tartalmainak meghatározásakor fokozott figyelmet kell fordítani a kiemelt nevelési célok, a kulcskompetenciák és az életszerő, releváns információk megjelenítésére. Az informatika tantárgy feladata, hogy korszerő eszközeivel és módszereivel felkeltse az érdeklıdést a tanulás iránt és lehetıvé tegye, hogy a tanuló a rendelkezésre álló informatikai eszközök segítségével hatékonyabbá tegye a tanulási folyamatot. Az informatika tanulása hozzásegíti a tanulót, hogy önszabályozó módon fejlessze tanulási stratégiáját, ennek érdekében ismerje fel a tanulási folyamatban a problémamegoldás fontosságát, az információkeresés és az eszközhasználat szerepét, legyen képes megszervezni tanulási környezetét, melyben fontos szerepet játszanak az informatikai eszközök, az információforrások és az online lehetıségek. Az informatika tantárgy segíti a tanulót abban, hogy az internet által nyújtott lehetıségek kihasználásával aktívan részt vegyen a demokratikus társadalmi folyamatok alakításában, ügyeljen a biztonságos eszközhasználatra, fejlessze kritikus szemléletét, érthetı módon és formában tegye fel a témával kapcsolatos kérdéseit, törekedjen az építı javaslatok megfogalmazására, készüljön fel a változásokra. Az informatika tantárgy kiemelt célja a digitális kompetencia fejlesztése, az alkalmazói programok felhasználói szintő alkalmazása, az információ szerzése, értelmezése, felhasználása, az elektronikus kommunikációban való aktív részvétel. 320
Az informatikaórákon elsajátított alapok lehetıvé teszik azt, hogy a tanuló a más tantárgyak tanulása során készített feladatok megoldásakor informatikai tudását alkalmazza. Az informatika tantárgy feladata a formális úton szerzett tudás rendszerezése és továbbfejlesztése, a nem formális módon szerzett tudás integrálása, a felmerülı problémák értelmezése és megoldása. Az egyéni, a csoportos, a tanórai és a tanórán kívüli tanulás fontos színtere és eszköze az iskola informatikai bázisa és könyvtára, melyek használatához az informatika tantárgy nyújtja az alapokat. Az informatika mőveltségterület fejlesztési céljai – a tanulók váljanak a digitális világ aktív polgárává –, illetve a Nemzeti alaptanterv fejlesztési céljai, valamint az ott leírt digitális kompetenciák fejlesztése akkor valósulhatnak meg, ha az egyes tantárgyak, mőveltségterületek tanítása és a tanórán kívüli iskolai tevékenységek szervesen, összehangolt módon kapcsolódnak az informatikához. Az informatika mőveltségterület egyes elemeinek elsajátíttatása, a készségek fejlesztése, az informatikai tudás alkalmazása tehát valamennyi mőveltségterület feladata. A digitális kompetencia fejlıdését segíthetik például a szaktanárok közötti együttmőködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elı, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Az egyes mőveltségterületek a fejlesztési feladatok megvalósítása során építenek az informatika tantárgy keretében megalapozott tudásra és az informatikai eszközök használatára. Mindennapi életünk során az intelligens informatikai rendszerek sokaságát használjuk. 1. Az informatikai eszközök használata témakörön belül a számítógép felépítése és a gép alapvetı mőködését biztosító hardverrészek kerülnek bemutatásra, a tanulók megismerik az adattárolást, a digitalizálást, az interaktivitást segítı eszközöket és a legfontosabb hardverelemek mőködését. Az információs társadalom lehetıségeivel csak azok a személyek tudnak megfelelı módon élni, akik tudatosan alkalmazzák az informatikai eszközöket, ezért a fejlesztési feladatok meghatározása során elsısorban az eszközök ismeretére, az eszközökkel megvalósítható lehetıségek feltérképezésére és az alkotó felhasználásra kerül a hangsúly. 2. Az alkalmazói ismeretek témakör fejlesztése során a társadalmi élet számára hasznos informatikai mőveletek megismerésére, megértésére és használatára, például állományok kezelésére, különbözı alkalmazások használatára és a programok üzeneteinek értelmezésére kerül sor. A számítógép mőködése közben lejátszódó algoritmusok megfigyelésével, megértésével, az eljárások tudatos, értı alkalmazásával javítható a számítógép használatával szembeni attitőd, fejleszthetı a munka hatékonysága. A számítógép mőködtetése érdekében a tanulóknak magabiztosan kell használniuk az operációs rendszert, amelyen keresztül kommunikálnak a számítógéppel. Az alkalmazói programok használatakor fontos a célnak megfelelı eszközök kiválasztása, a szövegszerkesztéssel, kép- és videoszerkesztéssel, multimédia-fejlesztéssel, prezentációkészítéssel, táblázatkezeléssel, adatbázis-kezeléssel kapcsolatos problémák megoldása közben az alkalmazott programok értı felhasználása.
321
3. A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör: A 21. század kihívásai közé tartozik az, hogy az emberek az életük során megvalósított tevékenységeket tudatosan és körültekintıen tervezzék meg. A problémamegoldás életünk szerves részét alkotja, az életszerő, problémaalapú feladatok sikeres alkalmazása befolyásolja az életminıséget. Ennek szükséges elıfeltétele az algoritmizálási készségek formális keretek közötti fejlesztése, amelyre ebben a témakörben kerül sor. A problémamegoldás egyes részfolyamatai, például az információ szerzése, tárolása, feldolgozása önálló problémaként jelenhetnek meg. A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel rész elsajátítása során a tanuló megismerkedik az algoritmizálás elméleti módszereivel. 4. Az infokommunikáció térnyerésével a 21. század a hagyományos információforrások mellett központba állítja az elektronikus információforrások használatát, elıtérbe helyezi az interneten zajló kommunikációt, megköveteli a hálózati és multimédiás informatikai eszközök hatékony felhasználását. Hangsúlyossá válik a különbözı formákban megjelenı információk (szövegek, képek, hangok, egyéb multimédiás elemek) felismerése, kezelése, értékelése és felhasználása. Az ismeretek bıvítéséhez, kiegészítéséhez a könyvtár, valamint az internet korosztálynak megfelelı alapszolgáltatásainak, az intelligens és interaktív hálózati technológiáknak az önálló használata szükséges. Az alkalmazáshoz nélkülözhetetlen a szükséges információk online adatbázisokban való keresése, a találatok és a programok által szolgáltatott válaszok értelmezése, az adatok közötti összefüggések felismerése és vizsgálata tanári segítséggel. Az infokommunikáció témakörén belül kerül sor az interneten zajló kommunikációs formák és rendszerek bemutatására, megismerésére és összekapcsolására. A kommunikációs folyamat magában foglalja az információk fogadását, küldését, továbbítását, tárolását, rendszerezését, a netikett betartását, a kommunikációt akadályozó tényezık felismerését. A csoportokon belül zajló kommunikáció számtalan lehetıséget rejt a tanulási folyamatok számára, ennek érdekében a tanulóknak tájékozottságot kell szerezniük a közösségi oldalak használatáról, azok elınyeirıl és veszélyeirıl, meg kell ismerniük a használatra vonatkozó elvárásokat, szabályokat. A médiainformatika témakör tartalmazza az elektronikus, internetes médiumok elérését, használatát, információk kinyerését, felhasználását. A források használata magában foglalja az egyes információhordozók tanulásban való alkalmazását, valamint hitelességük, objektivitásuk vizsgálatát, tartalmuk értékelését is. 5. Az információs társadalom témakörben elsajátított ismeretek, fejlesztett készségek és képességek hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló a késıbbiekben etikusan és biztonsággal kezelje az adatokat, megfelelıen használja a rendelkezésére álló informatikai eszközöket. Az aktív állampolgárság érdekében kerül sor az elektronikus szolgáltatások megismerésére, az egyes szolgáltatástípusok céljainak azonosítására, jellemzésére, az igényeknek megfelelı szolgáltatások kiválasztására. Az informatikai rendszerek használata közben számtalan biztonsági, etikai probléma merül fel, melyek tájékozottság és tapasztalat birtokában megfelelı módon kezelhetık, ezért lehetıséget kell nyújtani a tapasztalatszerzés többféle módjára.
322
6. A könyvtári informatika témakör oktatásának célja a tanulók felkészítése az információszerzés kibıvülı lehetıségeinek felhasználására a tanulásban, a hétköznapokban az információk elérésével, kritikus szelekciójával, feldolgozásával és a folyamat értékelésével. A könyvtár forrásközpontként való használata az önmőveléshez szükséges attitődök, képességek és az egész életen át tartó önálló tanulás fejlesztésének az alapja. Az információkeresés területén kiemelt cél, hogy a képzési szakasz végére a tanuló tudatosan és komplexen gondolkodjon a folyamatról és tervezze azt. Ehhez elengedhetetlen, hogy ismerje a dokumentumtípusok és segédkönyvek típusait, jellemzıit és azok információs értéke megállapításának szempontjait. Tudatosítani szükséges a tanulókban a könyvtári információszerzéshez kapcsolódó etikai szabályokat, jogi vonatkozásokat. A könyvtári informatika témakör oktatása során a tanuló a könyvtárak és a könyvtári források használatának alapjaival ismerkedik meg, majd a többi tantárgy keretében megvalósuló, erre a tudására épülı gyakorlati feladatok során szerez tapasztalatokat az egyes mőveltségterületeken és rendszerezi, mélyíti tudását. A felnıtt tanulók középiskolájának viszonylag csekély óraszáma és egyéb sajátosságok miatt kiemelten fontos, hogy az informatika tantárgy minden lehetséges alkalommal szerepet kapjon más tantárgyak tanításában, a felkészülésben. Olyan sok így a „kapcsolódási pont”, hogy ezek felsorolása is szükségtelen. Cél, hogy minden esetben használják a számítógép adta lehetıségeket, és így az mint eszköz váljon ismertté és megszokottá a tanulók számára. A hangsúlyok az elméleti kérdésekrıl a felhasználói gyakorlatra helyezıdnek. A felnıttek középiskolájának kerettanterve azt feltételezi, hogy általános iskolai vagy szakmai tapasztalataik során a tanulók már rendelkeznek alapfokú informatikai ismeretekkel. Amennyiben az valóban így igaz, akkor képesek a többi mőveltségterület anyagának elsajátításhoz használni, és - amennyiben kapnak rá lehetıséget - az órákon alkalmazni ezt. Ez esetben is szükség van az érettségi elıtt valamiféle rendszerezésre, ennek a gyakorlatias ismerethalmaznak az összefoglalására, az informatika tudományának vázlatos áttekintésére. Tantervünk ezt a célt kívánja szolgálni azzal, hogy egy ajánlást tesz a 12. évfolyamon lévı „szabad órasáv” informatikára való felhasználására. Természetesen ebben az idıkeretben (hiszen az érettségire készülés záró stádiumában vagyunk) különösen hasznos, nagyon jól megszervezhetı, hogy az informatikai ismereteket a többi mőveltségterülethez is kapcsolódó feladatokkal, tevékenységgel (internetes anyaggyőjtés, írásbeli dolgozatok szövegszerkesztése stb.) töltsük ki. Pl. egy kisebb csoportban a történelem érettségi témakörök kidolgozásához kapcsolódva forrásokat keresnek, anyagot győjtenek, esszé vagy bemutató formájában kidolgozzák stb. Másik tanulócsoport hasonlót készít a matematika tételekhez. Ez csak úgy valósítható meg, ha az informatikát tanító és a többi szaktanár között folyamatos és részletekbe menı együttmőködés van, kölcsönösen építenek egymás munkájára.
323
12. évfolyam
Éves óraszám Heti óraszám
12. évfolyam 12. évfolyam
esti: 93, esti: 3,
levelezı: 31 óra. levelezı: 1 óra.
Órakeret Tematikai egység
Javaslat
Tematikai egység
Javaslat
A tanulók teljesítményének mérése
E: 3 óra L: 3 óra
Ez a mérés lehet egyéni tanulói vállaláson alapuló kiselıadás, bemutató, akár egy kiscsoportos munka során egymás értékelésével összekötött önértékelési folyamat, esetleg hosszabb idı alatt kidolgozott (egy vagy több tanuló által készített) projektmunka minısítése is. Az éves munka végsı minısítése természetesen tartalmazza a tanuló éves órai teljesítményét is. Kiemelten kell törekedni a gyakori, azonnali, személyre szóló, szöveges fejlesztı értékelés megvalósítására, és a más tárgyak tanulása során az informatikai eszközök és módszerek használatának elismerésére.
(Szabadon felhasználható órakeret) Rendszerezı összefoglalás
Órakeret E: 5 óra L: 3 óra
Ez a feladat éppen a szabad órakeretben valósítható meg, így saját órakerete nincs. De néhány órát az informatika tárgy tartalmát, fı témaköreit, mintegy rövid összefoglalóját nyújtó rendszerezésre kell fordítani akkor is, ha reálisan megvalósulnak a tantárgyi kapcsolódásokra vonatkozó, a bevezetı végén tett ajánlások.
324
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Elızetes tudás
1. Az informatikai eszközök használata
Órakeret E: 20 óra L: 6 óra
Programok indítása.
Adott informatikai környezet tudatos használata. Az informatikai eszközök egészségre gyakorolt hatásával való ismerkedés. A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás megteremtése. Víruskeresı programok használata. A tantárgyhoz (mőveltségterülethez) Tájékozódás a különbözı informatikai környezetekben. Az informatikai eszközök mőködési elveinek megismerése és kapcsolható használata. Az operációs rendszer és a számítógépes hálózat fejlesztési feladatok alapszolgáltatásainak használata. Az ismert eszközök közül az adott feladat megoldásához alkalmas hardver- és szoftvereszköz kiválasztása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Adott informatikai környezet tudatos használata. Ismerkedés a számítástechnika fı alkalmazási területeivel. Az informatikai eszközök választásának szempontjai. Az informatikai eszközök egészségre gyakorolt hatásának megismertetése. Az informatikai eszközök mőködési elveinek megismerése és használata. A számítógép fı egységei. Neumann-elvő gépek fı részei. Bemeneti és kimeneti perifériák, adathordozó eszközök mőködési elvei. Az eszközök helyes használatának elsajátítása. Az operációs rendszer alapmőveleteinek megismerése. Az operációs rendszerek alapszolgáltatásai, eszközkezelés. Mappamőveletek: mappaszerkezet létrehozása, másolás, mozgatás, törlés, átnevezés. Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás, keresés. Állományok típusai. Az operációs rendszer grafikus felületének magabiztos használata. A hálózati operációs rendszerek funkciói, fıbb szolgáltatásai. Vezetékes és vezeték nélküli kapcsolatok. Az iskolai hálózat vázlatos felépítése. Az iskolai hálózat használata. Hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem. A gépterem házirendjének megismerése, betartása.
325
Számítástechnikai mértékegységek. A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás. A számítógép és a legszükségesebb perifériák rendeltetésszerő használata. Víruskeresı program alkalmazása, vírus keresése. Az ismert eszközök közül az adott feladat megoldásához alkalmas hardver- és szoftvereszköz kiválasztása. Az adott feladat elemzése. A probléma megoldásához szükséges informatikai eszköz kiválasztása. A probléma megoldásához szükséges funkciók elsajátítása. Digitalizálás. Képek szkennelése. Digitális fotózás. Nyomtatás fájlba, pdf-állományok készítése. Környezettudatos viselkedés nyomtatáskor. Be-, illetve kitömörítés. Információ, adat, bit, számítógép, periféria, billentyőzet, monitor, egér, háttértár, operációs rendszer, állománytípus, állománymővelet, Kulcsfogalmak/ mappamővelet, hozzáférési jog, vírus, víruskeresı program. fogalmak Monitor, nyomtató, adathordozó, pendrive, merevlemez, CD, CD-olvasó, digitalizálás, hálózat, hálózati szolgáltatás, tömörítés, tömörített állomány.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
2. Alkalmazói ismeretek
Órakeret E: 16 óra L: 5 óra
2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása Elızetes tudás
Az operációs rendszer alapvetı funkcióinak ismerete és alkalmazása. Szövegbevitel billentyőzetrıl.
Szöveges dokumentumok létrehozása, mentése. Szövegmőveletek A tantárgyhoz (mőveltségterülethez) végrehajtása. Multimédiás dokumentumok elıállítása kész alapelemekbıl. kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Az operációs rendszer alapvetı funkcióinak ismerete, alkalmazása. A szövegszerkesztés alapfogalmainak ismerete. A leggyakoribb karakter- és bekezdésformázások önálló végzése. Szövegmőveletek végrehajtása. Állomány mentése. Szöveges állomány megnyitása. Szöveg 326
javítása. Karakterformázás. Bekezdésformázás. Szöveg kijelölése, másolása, mozgatása, törlése. Rajzos-szöveges dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása, mentése. Rajzok készítése. Mőveletek rajzrészletekkel. Elemi alakzatok rajzolása, módosítása. A vágólap használata. A szövegben elhelyezhetı különbözı objektumok (kép, szöveg, rajz) tulajdonságainak megismerése, az egyes jellemzık módosítása. Összetett dokumentum készítése. Egyszerő szöveget, rajzot és táblázatot is tartalmazó dokumentumok elkészítése. Szöveg mentése különbözı formátumokban. Táblázatkészítés szövegszerkesztıvel. Táblázat beszúrása szövegbe. A táblázat tulajdonságainak beállítása. Táblázat formázása. Helyesírás ellenırzése. Multimédiás dokumentumok elıállítása kész alapelemekbıl. Szöveg, kép, hang, animáció elhelyezése a dokumentumban. A prezentáció testreszabása, háttér, áttőnés, animáció beállítása. Információk publikálásának különbözı módjai az interneten. Weblap készítése. Blog-használat megismerése. Egyéb multimédiás dokumentumok elıállítása. Digitális képek alakítása, formázása. Digitális képek jellemzıinek megismerése. Képszerkesztı program használata. Mőveletek képekkel, képszerkesztés, képvágás. Kulcsfogalmak/ Szövegegységek, multimédia, prezentáció, dia, diavetítés. Szöveg, digitális kép, weblap, blog. fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Elızetes tudás
A tantárgyhoz (mőveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok
2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés Az operációs rendszer alapvetı funkcióinak ismerete, alkalmazása. Példák megnevezése a táblázatok mindennapi életben történı használatára vonatkozóan. Alkalmazói programok fájlmőveletei. A térképhasználat alapjainak ismerete. Az adatok rögzítését, értelmezését, vizsgálatát, szemléltetését segítı eszközök megismerése. Adatok csoportosítása, táblázatba rendezése. Néhány közhasznú információforrás használata. Adatkeresés digitális tudásbázis-rendszerben. Térképhasználati ismeretek alapozása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények 327
Az adat értelmezését, vizsgálatát, szemléltetését segítı eszközök megismerése. Az adat fogalmának megismerése. Az adatok rögzítését, értelmezését, vizsgálatát, szemléltetését segítı eszközök használata. Adatok feldolgozását segítı mőveletek végzése. Adatok értelmezése, csoportosítása, táblázatba rendezése. Táblázatkezelı program használata. Táblázatos dokumentumok. Az adatkezelés alapjai. Táblázatok használata a mindennapi életben. Adattípusok megismerése. Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás elsajátítása. Cellahivatkozások használata. Képletek szerkesztése. A konstans, relatív és abszolút hivatkozás fogalma. Néhány közhasznú információforrás használata. Közhasznú információforrások adatainak értelmezése. Adatkeresés digitális tudásbázis-rendszerben. Digitális tudástárak megismerése. Online tudástárak használata. Az információ és az adat ábrázolása, értelmezése, grafikus eszközök, módszerek. Adatok megjelenítése, kiemelése, aktuális információ keresése. Az adatok győjtése, csoportosítása, értelmezése. Diagramok készítése. Diagramtípus kiválasztása, szerkesztése, módosítása. Térképhasználati alapismeretek. Útvonalkeresık, térképes keresık használata. Térképhasználati ismeretek felhasználása, keresése az interneten. Információ, adat, információforrás, online tudástár, adatbázis, térkép, koordináta, útvonalkeresı. Kulcsfogalmak/ Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás, cella, oszlop, sor, aktív cella, fogalmak tartomány, munkalap, munkafüzet, cellahivatkozás, konstans, relatív és abszolút hivatkozás, képlet, függvény, diagram.
328
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel
Órakeret E: 15 óra L: 4 óra
3.1. A problémamegoldáshoz szükséges módszerek és eszközök kiválasztása
Elızetes tudás
Információ felismerése, kifejezése. Információforrások ismerete. Algoritmus ismerete, megfogalmazása. A tevékenységek mőveletekre bontása önállóan vagy tanári segítséggel.
Információ győjtése, feldolgozása. A problémamegoldás lépéseinek ismerete és ábrázolása. Az informatikai eszközök és módszerek A tantárgyhoz (mőveltségterülethez) alkalmazási lehetıségeinek megismerése. Algoritmusleírás eszközeinek ismerete. Egyszerő folyamatábra kapcsolható fejlesztési feladatok értelmezése. Algoritmuskészítés. Algoritmus leírása. A feladatmegoldást segítı eszközök megismerése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Az információ jellemzı felhasználási lehetıségeinek megismerése. A problémamegoldáshoz szükséges információ győjtése, felhasználása. Jelrendszerek ismerete. Az algoritmus informatikai fogalmának megismerése. Problémák algoritmusainak megtervezése. A megoldás lépéseinek szöveges, rajzos készítése, értelmezése. Folyamatábra készítése. A problémák megoldásához szükséges eszközök és módszerek megismerése. Az algoritmusleírás eszközeinek és módszereinek megismerése. Egyszerő algoritmusok készítése. Problémák megoldása. Az algoritmuskészítés lépéseinek az ismerete. Algoritmus tervezése, különbözı megoldási lehetıségek tanulmányozása. Az informatikai eszközök és módszerek alkalmazási lehetıségeinek megismerése a problémamegoldás különbözı fázisaiban. Kulcsfogalmak/ fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Probléma, információ, kód, utasítás, mővelet, algoritmus, folyamatábra, vezérlés. Utasítás, elágazás, ciklus, feltétel, programkód, futtatás, fordítás, tesztelés.
3.2. Algoritmizálás és adatmodellezés
329
Elızetes tudás
Egyszerő felhasználói szoftverek alapszintő kezelése. Utasítások leírásainak használata. Alapvetı matematikai mőveletek ismerete. Síkgeometriai ismeretek.
A tantárgyhoz (mőveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok
Algoritmusok készítése és megvalósítása Kész programok kipróbálása. Vezérlésszemlélető problémák megoldása. Tervezési eljárások megismerése, az alulról felfelé építkezés és a lépésenkénti finomítás elveinek alkalmazása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Adott feladat megoldásához tartozó algoritmusok megfogalmazása, megvalósítása számítógépen. A problémamegoldás során az ismert adatokból az eredmények meghatározása. Adatok bevitele, az adatok alapján az eredmények meghatározása, a végeredmények megjelenítése. Elemi és összetett adatok megkülönböztetése, kezelése. Feladatok megoldása egyszerő, automataelvő fejlesztırendszerrel. Az algoritmizálási készségek fejlesztésére alkalmas fejlesztırendszerek megismerése. Problémamegoldás folyamatának értelmezése. Bemeneti adat, eredmény, utasítás, algoritmus. Alulról felfelé építkezés Kulcsfogalmak/ elve, lépésenkénti finomítás elve, elemi adat, összetett adat, bemenı adat, fogalmak kimenı adat.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
4. Infokommunikáció
Órakeret E: 16 óra L: 4 óra
4.1. Információkeresés, információközlési rendszerek
Elızetes tudás
Egyszerő alkalmazói programok indítása, használata. Keresıkérdések megfogalmazása tanári segítséggel. Böngészıprogramok, keresık, levelezırendszerek használata. Információkeresés az interneten. Megadott mővek elektronikus katalógusban való visszakeresése.
A tantárgyhoz
Keresıkérdések alkotása, a keresés eredményének értelmezése, a keresés pontosítása. Információforrások kiválasztása, használata. 330
(mőveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok
Az információk hatékony keresése, a legfontosabb információk megtalálása, a hiteles és nem hiteles információk megkülönböztetése, információk kritikus kezelése, a tartalmak publikálásra való elıkészítése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Keresıkérdések megfogalmazása. Böngészıprogram kezelése, webcímek beírása, linkek használata, portálok felkeresése. Kulcsszavas és tematikus keresés. Keresı operátorok ismerete. Keresıkérdések megfogalmazása, értelmezése, pontosítása. Összetett keresések őrlapok segítségével tematikus és kulcsszavas keresıgépek használata az információ elérésére, több keresési szempont egyidejő érvényesítése, őrlapok kitöltése. A keresés folyamata. Keresıkérdés alkotása. Irányított információkeresés eredményének értelmezése. Találatok értelmezése. A találatok során kapott információk tanulmányozása. A keresés céljának leginkább megfelelı oldalak felkeresése. Hatékony, céltudatos információszerzés. Releváns információk kiszőrése a keresı által megtalált adathalmazból. Információforrások irányított kiválasztása, hitelességének vizsgálata, szelektálása. Helyi könyvtári és a korosztálynak szóló elterjedt adatbázisok. Az információk elemzése hitelesség szempontjából. Több hasonló tartalmú oldal összehasonlítása. Információforrások irányított kiválasztása. Konkrét információforrások használata. Hírportálok felkeresése. Nyomtatásra és webes publikálásra szánt dokumentumok készítése. Közlésre szánt szöveges és képi információval kapcsolatos elvárások, kiválasztási szempontok. Nyomtatási beállítások. Webes publikálásra alkalmas fájlformátumok megismerése. Internetes oldalak feltöltése egy nyilvános tárhelyre. Publikus és nem publikus adatok megkülönböztetése. Webhely, webcím, böngészı, link, keresés, keresıgép, tematikus 3.2.1.5.1 Kulcsfogalmak/ keresés, kulcsszavas keresés, keresı operátorok, hivatkozásgyőjtemény. Keresés, letöltés, publikálás, hitelesség, fogalmak őrlap.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Elızetes tudás
A tematikai egység fejlesztési céljai
4.2. Az információs technológián alapuló kommunikációs formák Egyszerő alkalmazói programok indítása, használata. A számítógép alapvetı használata, böngészıprogram ismerete. Információ küldése, fogadása. Elektronikus levelezırendszer használata. Saját e-mail cím készítése. Netikett ismerete. A modern infokommunikációs eszközök hatékony használata.
331
Ismeretek/fejlesztési követelmények Az információ küldésének és fogadásának megismerése. Kapcsolatteremtés infokommunikációs eszközök útján. Levelezırendszer alapvetı szolgáltatásainak ismerete és alkalmazása. Saját e-mail cím létrehozása. Üzenet küldése, fogadása, válasz a kapott üzenetre, levél továbbítása, mellékletek csatolása. A mobilkommunikáció eszközei. Az internet kommunikációs szolgáltatásai. A kommunikációs célnak megfelelı választás a médiumok között. A fogyatékkal élıkkel való és a fogyatékkal élık közötti kommunikációt biztosító eszközök megismerése. A virtuális tér közlekedési szabályai. A kommunikációs médiumok és szerepük. Felelıs magatartás az online világban. Netikett ismerete. A kommunikáció írott és íratlan szabályai. Adatvédelem, az információk megosztásának etikai kérdései. Az online kommunikációban rejlı veszélyek elleni védekezés. Levelezırendszer, e-mail cím, elektronikus levél, regisztráció, 3.2.1.5.2 Kulcsfogalmak/ címzett, másolat, rejtett másolat, tárgy, melléklet, csatolás, válasz, továbbítás, netikett. Kommunikációs modell, üzenet, internetes fogalmak kommunikáció, mobilkommunikáció, adatvédelem.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
4.3. Médiainformatika
Elızetes tudás
Egyszerő alkalmazói programok indítása, használata. CD, DVD használata. Böngészıprogram használata, fontosabb portálok ismerete.
A tantárgyhoz (mőveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok
A hagyományos és az elektronikus média kezelése, internetes média elérése, információk letöltése a számítógépre, információk értelmezése. A legújabb médiainformatikai technológiák használata, alkalmazása; önálló és kritikus attitőd fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Internetes portálok, szöveges és képi információforrások használata. Weboldalak megtekintése, mentése. Szöveg, kép mentése weboldalról. Hang-, képanyagok elérése, video-megosztó rendszerek felkeresése. Elektronikus könyv keresése, olvasása. Médiatárak keresése, médiumok elérése, használata. Oktatási célú adatbázisok használata. Oktatóprogramok használata. A hagyományos médiumok modern megjelenési formáinak megismerése, alkalmazásuk a megismerési folyamatban. Internetes portálok, szöveges és képi információforrások. Internet, televízió, rádió használata. 332
Elektronikus könyv, hangoskönyv használata. Szótárak, lexikonok, folyóiratok az interneten. Képek, zenék, filmek elérése az interneten. Oktatóprogramok, oktatóanyagok keresése az interneten. Internetes térképek keresése. Elektronikus média, videomegosztás, elektronikus könyv, 3.2.1.5.3 Kulcsfogalmak/ médiatár, oktatóprogram. Internetes oktatóprogram, regisztráció, online szótár, online elérés, fogalmak hangoskönyv, információmegosztó portálok
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
5. Az információs társadalom
Órakeret E: 10 óra L: 3 óra
5.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai
Elızetes tudás
Az informatikai biztonsággal kapcsolatos tapasztalatok megfogalmazása. A számítógép vagy a programok használata során tapasztalt esetleges meghibásodások megfogalmazása. Infokommunikációs eszközök használata során tanúsított viselkedési módok megfigyelése.
Az informatikai biztonsággal kapcsolatos ismeretek megértése. Az adatvédelem érdekében alkalmazható lehetıségek megértése. Az A tantárgyhoz informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályok (mőveltségterület megértése. Az információforrások feltüntetése a dokumentumokban. hez) kapcsolható Az információ elıállítása, megosztása, terjesztése, használata, átalakítása. fejlesztési Az információ kezelése során felmerülı veszélyek felismerése, feladatok elhárításuk lehetıségei. Az információforrások hitelességének értékelése. Viselkedési szabályok közös kialakítása, a kulturált együttélés szabályainak betartása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Az informatikai biztonság kérdései. A számítógép és a számítógépen tárolt adatok védelme. Az adatokat érintı visszaélések, veszélyek és következmények megismerése. Adatvédelemmel kapcsolatos fogalmak. Adatkezeléssel kapcsolatos eljárások megismerése. Az adatokkal, különösen a személyes adatokkal való visszaélések, veszélyek és következmények megismerése, azok kivédése, a védekezés módszereinek és szempontjainak megismerése.
333
Az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályok megismerése. A hálózat használatára vonatkozó szabályok megismerése, értelmezése. Információforrások győjtése. A felhasznált információforrások feltüntetése a saját dokumentumban. Az információ hitelessége és ellenırzési lehetıségeinek megismerése. Megbízható információforrások ismerete. Az informatikai eszközök alkalmazásának fontosabb etikai kérdései. Szabadon vagy korlátozottan használható programok használata. A programhasználat során betartandó jogok és kötelességek. Az információ értékként való kezelése, megosztása. Informatikai biztonság, adat, személyes adat, adatvédelem, adatkezelés, Kulcsfogalmak/ netikett, információ, információforrás, hivatkozás. Adat, adathalászat, kéretlen levél (spam), lánclevél (hoax), információ, fogalmak információforrás, hitelesség, megbízhatóság, jogtiszta szoftver, licenc, ingyenes szoftver, korlátozottan használható szoftver.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Elızetes tudás
5.2. Az e-szolgáltatások szerepe és használata Elektronikus szolgáltatásokkal kapcsolatos tapasztalatok, vélemények megfogalmazása.
Az elektronikus szolgáltatások hétköznapi életben betöltött szerepének A tematikai egység felismerése. A szolgáltatások céljainak azonosítása, mőködésének fejlesztési céljai megfigyelése. Az elektronikus szolgáltatások használata, a biztonság figyelembevétele, a kritikus szemléletmód kialakítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Az e-szolgáltatások hétköznapi életben betöltött szerepének megismerése. A globális információs társadalom jellemzıi. Elektronikus szolgáltatások szerepe és használata a hétköznapi életben. Az e-szolgáltatások használatának célirányos megismerése. Az elektronikus szolgáltatások funkcióinak megismerése. Az elektronikus szolgáltatások mőködésének megismerése, a szolgáltatások igénybevétele, használata, lemondása. Kulcsfogalmak/ Információs társadalom, elektronikus szolgáltatás, regisztráció, leiratkozás, azonosító, jelszó. fogalmak
334
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Elızetes tudás
6. Könyvtári informatika
Órakeret E: 8 óra L: 3 óra
A könyvtári terek, alapszolgáltatások, elterjedtebb dokumentumtípusok jellemzıinek és a könyv bibliográfiai azonosító adatainak ismerete. Betőrendezés.
Az iskolai és lakóhelyi könyvtár alapszolgáltatásainak és a különbözı A tematikai egység információforrásoknak önálló, alkotó és etikus felhasználása egyszerő fejlesztési céljai tanulmányi feladatok egyéni és csoportos megoldása során. Ismeretek/fejlesztési követelmények Könyvtártípusok megkülönböztetése. Az iskolai könyvtár eszköztárának készségszintő használata. Tájékozódás az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Az iskolai könyvtár eszköztárának készségszintő használata a könyvtári terek funkcióinak és a könyvtári abc ismeretében. Könyvtári szolgáltatások A hagyományos és új információs eszközökön alapuló könyvtári szolgáltatások megismerése. A könyvtár alapszolgáltatásainak használata. A könyvtári katalógus funkciójának megértése. Katalógusrekord (-cédula) adatainak értelmezése. Könyvtártípusok, funkcionális terek Tájékozódás az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Az összes könyvtártípus jellemzıinek megismerése, összehasonlítása. A kézikönyvtár összetételének és tájékozódásban betöltött szerepének megismerése. Nagyobb könyvtárak funkcionális tereinek megismerése. Önálló eligazodás a települési közkönyvtárban. Információkeresés Hatékony, céltudatos információszerzés. Keresett téma kifejezése tárgyszóval. Összetett keresıkérdés megfogalmazása. Megadott szempontok szerint való keresés az iskolai és a lakóhelyi elektronikus könyvtári katalógusban. Konkrét feladathoz való irányított forráskeresés katalógus és bibliográfia segítségével. Dokumentumtípusok, kézikönyvek Hagyományos és nem hagyományos dokumentumok formai, tartalmi, használati jellemzıinek megállapítása; csoportosításuk. Nyomtatott és elektronikus kézikönyvek, közhasznú információforrások és ismeretterjesztı
335
mővek típusainak ismerete. Közhasznú adatbázisok használata. Forráskiválasztás. A megadott problémának megfelelı nyomtatott és elektronikus források irányított kiválasztása. A könyvtárhasználati és informatikai alapokra építı információgyőjtést igénylı feladatok. Bibliográfiai hivatkozás, forrásfelhasználás. A forrásmegjelölés etikai vonatkozásainak megértése. Saját és mások gondolatainak elkülönítése. A felhasznált források önálló azonosítása a dokumentumok fıbb adatainak (szerzı, cím, hely, kiadó, év) megnevezésével. Könyvtár, kézikönyvtár, katalógus, hivatkozás, forrás, könyv, idıszaki kiadvány, honlap, CD, DVD, lexikon, enciklopédia, szótár, atlasz. Kulcsfogalmak/ Nemzeti könyvtár, szakkönyvtár, elektronikus könyvtár, kézikönyv, szaklexikon, szakkönyv, napilap, folyóirat, bibliográfia, linkgyőjtemény, fogalmak keresıkérdés, tárgyszó, szerzıi jog, információs érték, felhasznált irodalomjegyzék.
A tanuló az informatikai eszközök használat témakör végére ismerje a számítógép részeinek és perifériáinak funkcióit, tudja azokat önállóan használni; tudjon a könyvtárszerkezetben tájékozódni, mozogni, könyvtárat váltani, fájlt keresni; tudjon segítséggel használni multimédiás oktatóprogramokat; tudjon az iskolai hálózatba belépni, onnan kilépni, ismerje és tartsa be a hálózat használatának szabályait; ismerje egy vírusellenırzı program kezelését. A tanuló az informatikai eszközök használata témakör végére ismerje meg a különbözı informatikai környezeteket; tudja használni az operációs rendszer és a számítógépes hálózat alapszolgáltatásait; A fejlesztés várt segítséggel legyen képes az adott feladat megoldásához alkalmas eredményei a 12. hardver- és szoftvereszközök kiválasztására. évfolyam végén
A tanuló az alkalmazói ismeretek témakör végére ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait, legyen képes önállóan elvégezni a leggyakoribb karakter- és bekezdésformázásokat; használja a szövegszerkesztı nyelvi segédeszközeit; ismerje egy bemutató készítı program egyszerő lehetıségeit, tudjon rövid bemutatót készíteni; ismerje fel az összetartozó adatok közötti egyszerő összefüggéseket; segítséggel tudjon használni tantárgyi, könyvtári, hálózati adatbázisokat, tudjon különféle adatbázisokban keresni; tudjon különbözı dokumentumokból származó részleteket saját munkájában elhelyezni. Tudjon 336
dokumentumokba különbözı objektumokat beilleszteni; tudjon szöveget, képet és táblázatot is tartalmazó dokumentumot minta vagy leírás alapján elkészíteni; tudjon egyszerő táblázatot létrehozni; ismerje a diagramok szerkesztésének, módosításának lépéseit; tudjon bemutatót készíteni.
A tanuló a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör végére legyen képes összegyőjteni a problémamegoldáshoz szükséges információt; ismerje a problémamegoldás alapvetı lépéseit; képes legyen önállóan vagy segítséggel algoritmust készíteni; lássa át a problémamegoldás folyamatát; ismerje és használja az algoritmusleíró eszközöket; legyen képes meghatározni az eredményt a bemenı adatok alapján; legyen képes tantárgyi szimulációs programok használatára.
A tanuló az infokommunikáció témakör végére legyen képes a böngészıprogram fıbb funkcióinak használatára; legyen képes tanári segítséggel megadott szempontok szerint információt keresni; legyen képes a találatok értelmezésére; legyen képes az elektronikus levelezırendszer önálló kezelésére; legyen képes elektronikus és internetes médiumok használatára; legyen képes az interneten talált információk mentésére; ismerje a netikett szabályait, legyen képes elıkészíteni az információt weben történı publikálásra; tudja megkülönböztetni a publikussá tehetı és védendı adatait; használja a legújabb infokommunikációs technológiákat, szolgáltatásokat.
A tanuló az információs társadalom témakör végére ismerje az informatikai biztonsággal kapcsolatos fogalmakat; ismerje az adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat; ismerje az adatvédelem érdekében alkalmazható lehetıségeket; ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat; szerezzen gyakorlatot az információforrások saját dokumentumokban való feltüntetésében. Ismerje az informatikai biztonsággal és adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat; ismerje az adatokkal való visszaélésekbıl származó veszélyeket és következményeket; ismerjen megbízható információforrásokat; legyen képes értékelni az információ hitelességét; ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat; ismerje az információforrások etikus felhasználási lehetıségeit; ismerje fel az informatikai eszközök használatának az emberi kapcsolatokra vonatkozó következményeit; ismerjen néhány elektronikus szolgáltatást, legyen képes a szolgáltatások igénybevételére, használatára, lemondására.
337
A tanuló a könyvtári informatika témakör végére a különbözı konkrét tantárgyi feladataihoz képes az iskolai könyvtárban a megadott forrásokat megtalálni, és további releváns forrásokat keresni; konkrét nyomtatott és elektronikus forrásokban képes megkeresni a megoldáshoz szükséges információkat; a könyvtár és az internet szolgáltatásait igénybe véve képes önállóan releváns forrásokat találni konkrét tantárgyi feladataihoz; a választott forrásokat képes alkotóan és etikusan felhasználni a feladatmegoldásban; képes alkalmazni a más tárgyakban tanultakat (pl. informatikai eszközök használata, szövegalkotás); egyszerő témában képes az információs problémamegoldás folyamatát önállóan végrehajtani.
338
OSZTÁLYKÖZÖSSÉG-ÉPÍTÉS (OSZTÁLYFİNÖKI PROGRAM) 9-12. évfolyam (Esti tagozat)
A középfokú felnıttoktatás számára készített osztályfınöki program célja az, hogy elısegítse az iskolák (és a pedagógusok) számára azt, hogy az egyes évfolyamokra beiratkozott, számos helyrıl érkezı, sok esetben alulszocializált, motiválatlan, ismerethiányokkal küszködı tanulókból az iskolai elırehaladás, a tanulás sikeressége érdekében felgyorsítsa az (osztály)közösség kialakulását. A másik cél az, hogy az óra keretében lehetıség nyíljon a tanulókkal azoknak a kérdéseknek az alaposabb megbeszélésére és megvitatására, amelyekre a szaktárgyi órákon nem minden esetbe jut idı. A témák feldolgozása hozzájárulhat a tanulók eligazodáshoz az un. „mindennapi kérdésekben”, aktualitásokban. Az órákon a szemléletformálás mellett jelentıs hangsúlyt kaphat a tanulásal kapcsolatos motiváció erısítése és a különféle tananyagtartalmak iránti érdeklıdés felkeltése. A tananyag elvégzése lehetıvé teszi azt, hogy az osztályfınök a tanulók sokszor csak formális (az adminisztráció szempontjából ugyan nem nélkülözhetı) megismerése helyett magukról a tanulókról és a tanulóktól kaphassanak komplexebb információkat, amelyek elısegíthetik az idı elıtti iskolaelhagyás, a tanulási kudarcok magas arányának a csökkenését. A programot (de legalább is annak számottevı részét) célszerő, ha az adott osztály felelıse, osztályfınöke „tanítja”. Itt tehát többrıl és másról van szó, mint a hagyományos osztályfınöki órák esetében megszokhattuk. Ezeken az órákon is „tananyagot” kell feldolgozni, amelyeknek a célja részben eltér a többi tantárgy és mőveltségterületétıl. Amíg a többi esetben elsısorban a közismereti tananyag elsajátítása áll a középpontban, itt a hangsúly – az elmondottakon túl - azoknak a kompetenciáknak a fejlesztésre irányul, amely erısíthetik e tanulók beilleszkedését az iskolai közösségekbe. A cél ezért alapvetıen az, hogy az osztályba járó tanulók idıvel valódi közösséget alkossanak, mert ennek a kialakulása/kialakítása nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy a tanulók iskolával és tanulással kapcsolatos kedvezıtlen attitődjei megváltozzanak. Éves óraszám*: Esti tagozat: 36 óra Levelezı tagozat: 18 óra Heti óraszám: Esti tagozat: 1 óra Levelezı tagozat: 0,5 óra *Az érettségi évében 31 héttel kell számolni!
339
9. évfolyam
Tematikai egység
Elızetes tudás
Osztályközösség-építı program
Órakeret N:36 óra E:36 óra L:18 óra
Minden téma esetében célszerő a tanulók elızetes tudáselemeinek az azonosítását elvégezni.
A tanulást támogató módszertani megoldások fontosságának felismertetése. Elképzelések kialakítása az egyéni és társadalmi szintő tanulás fontosságáról. A tantárgyhoz (mőveltségterülethez) A legfontosabb ünnepek tartalmának és jelentıségének belátása, kapcsolható fejlesztési felismerése. Világos kép kialakítása a helyi politika és média világáról és feladatok mőködésérıl. Az egészséges életvitel fontosságának felismertetése, elfogadtatása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Tanulás tanítása 1. (A téma feldolgozásához javasolt órakeret: 6/3 óra.) Az iskola és a tanulás szerepe – az élethosszig tartó tanulás eszméje (4/2 óra). Ünnepek a társadalomban és családban (4/2 óra). Helyi társadalom és intézményei (civilszervezetek, helyi média) (4/2 óra). A helyi politikai világa /önkormányzat, képviselık, pártok/ (4/2 óra). Egészséges életvitel (életmód –életvitel kérdései) (4/2 óra). Gazdaság, munkaerıpiac (4/2óra). Szabadon tervezhetı órakeret: (6/3 óra).
10. évfolyam
Tematikai egység
Elızetes tudás
Osztályközösség-építı program
Órakeret N:36 óra E:36 óra L:18 óra
Minden téma esetében célszerő a tanulók elızetes tudáselemeinek az azonosítását elvégezni.
A tanulást támogató módszertani megoldások fontosságának felismertetése, elfogadtatása. A tantárgyhoz Képesség fejlesztése a saját tanulás megszervezésére, a tanulási (mőveltségterülethez) környezet kialakítására. kapcsolható fejlesztési A feketegazdaság és korrupció kedvezıtlen társadalmi/gazdasági feladatok következményeinek felismertetése. Alapvetı álláskeresési tecnikák elsajátítása. Gyakorlat szerzése a konfliktusok feloldásában. Ismeretek/fejlesztési követelmények 340
Tanulás tanítása 2. (A téma feldolgozásához javasolt órakeret: 6/3 óra.) Munkavállalás és erkölcsi dilemmák (a fehér és fekete gazdaság szerepe) (6/3 óra). Munkanélküliség és képzettség összefüggései (4/2 óra). Álláskeresési tehcnikák (4/2 óra). Fenntartható fejlıdés – helyi szintő környezetvédelem (4 /2 óra). Konfliktusok és megoldásaik (6/2 óra). Szabadon tervezhetı órakeret: (6/3 óra). 11. évfolyam
Tematikai egység
Elızetes tudás
Osztályközösség-építı program
Órakeret N:36 óra E:36 óra L:18 óra
Minden téma esetében célszerő a tanulók elızetes tudáselemeinek az azonosítását elvégezni.
A tanulást támogató módszertani megoldások alkalmazása. A saját tanulás megszervezése, a tanulási környezet kialakítása. Különféle információforrások felhasználása az eredményes tanulás A tantárgyhoz (mőveltségterülethez) érdekében. kapcsolható fejlesztési Helyes elképzelés kialakítása a normakövetı és normaszegı magatartási mintákról. feladatok A tudatos fogyasztás és vásárlás társadalmi szintő hasznosságának felismertetése. Képesség fejlesztése reális családi költségvetés megtervezésére. Ismeretek/fejlesztési követelmények Tanulás tanítása 3. (A téma feldolgozásához javasolt órakeret: 6/3 óra.) Életpálya-építés-karriertervezés (8/4 óra). Társadalmi normák és a deviáns magatartás (4/2 óra). Tudatos vásárlási / fogyasztási szokások és az ökológiai lábnyom (4/2 óra). Helyi hagyományok, népszokások, hungarikumok (4/2óra). A családi gazdálkodás tervezése (4/ 2óra). Szabadon tervezhetı órakeret: (6/3 óra).
12. évfolyam
Tematikai egység
Elızetes tudás
Osztályközösség-építı program
Órakeret N:31 óra E:31 óra L:12 óra
Minden téma esetében célszerő a tanulók elızetes tudáselemeinek az azonosítását elvégezni.
A tantárgyhoz Jártasság a tanulást támogató módszertani megoldások (mőveltségterülethez) alkalmazásában. kapcsolható fejlesztési A saját tanulás hatékony megszervezése, a tanulási környezet 341
feladatok
kialakítása. Jártasság különféle információforrások felhasználásában az eredményes tanulás érdekében. A társadalmi kohézió erısítésének szükségességének és az ehhez szükséges eszközök felismertetése. Reális elképzelések kialakítása a családtervezésrıl. Elképzelések kialakítása a mőveltség összetevıirıl és azok fontosságáról.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Tanulás tanítása 4. (A téma feldolgozásához javasolt órakeret: 6/2 óra.) Tanulási stratégiák az érettségire (együtt vagy külön? –tanulóközösségek elınyei és hátrányai) (4/2 óra). A társadalmi integráció/kohézió (az együttélés dilemmái – többség/kisebbség) (4/2 óra). Házasság, család, gyermekvállalás (demográfia mikro- és makroszinten) (4/1 óra). Férfiak és nık a társadalomban (a hagyományo nemi szerepek változásai) (4/1 óra). Mit gondolunk a mőveltségrıl? (általános mőveltésg – iskolai tudás dillemái) (3/1 óra). Szabadon tervezhetı órakeret: (6/3 óra).
342
3.3 Középfokú nevelés–oktatás szakasza, 9–12. évfolyam, digitalis gimnáziumi tagozat A Digitális Középiskola jellemzıi A közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. Törvény fogalmazza meg azt a lehetıségeket, elvárásokat és feladatokat, amelyeket az e-oktatást alkalmazóknak figyelembe kell venni Ha ezeket napi mőködésre szeretnénk lefordítani, több változást kell tenni a mőködı iskolánk rendszerében. Ezért fordultunk az Apertus Közalapítványhoz, akik összefogják országos körben elsı alkalmazókat. Az İ segítségüket kérve dolgozzuk ki a követelményeket, eljárásokat, folyamatokat, amelynek segítségével lehetıvé tesszük a digitális középiskolai mőködésének átlátását és ellenırzését. Az Apertus Közalapítvány szempontjai segítettek abban bennünket, hogy a Pedagógiai Programunkat és a Helyi tantervünket egészítsük ki. A közoktatási törvény már idézett szabályozása alapján a Digitális Középiskola alternatív iskolaként került meghatározásra, mivel oktatási módszere lényeges elemeiben tér el az általános szabályok alapján mőködı oktatási formáktól, de megırzi a közoktatási közszolgáltatásoktól elvárt képzési minıséget, értékeket. A kerettanterv fenti szabályozási keretek figyelembe vételével történı elkészítésének célja, hogy a felnıttoktatás keretében, esti munkarendben mőködı, egyéni képzési utak kialakítására lehetıséget adó képzési forma3 minél szélesebb körben terjedjen el az országban, mivel igen jelentıs azoknak a felnıtteknek a száma, akik az általános tankötelezettség idıszakában nem szereztek/szereznek érettségi bizonyítványt és életkörülményeik még jelentıs erıfeszítés esetén sem teszik lehetıvé a felnıttkori iskolába járást. E célcsoport számára ez lehet az a képzési forma, amely lehetıséget biztosít az érettségihez szükséges ismeretek megszerzésére. A Digitális Középiskola programban alkalmazott módszer ún. kevert (angol szakszóval: blended) oktatási forma, amelyben a személyes jelenlét és a távoktatás elemei együttesen vannak jelen és emellett a csoportos képzés és a digitális eszközökkel segített egyéni felkészülés módszere segíti a képzés hatékony megvalósulását. Az internet, mint infrastruktúra segítségével létrehozott tanulási környezet, a tanulás-tanítás szervezése, a közösségi terek, az együttmőködések és személyre szóló tanulásmódszertan lehetısége, az ismeret tervezett és szervezett elsajátításának támogatása biztosítja a képzés hatékonyságát. A kísérleti programban szerzett tapasztalatok alapján kijelenthetı, a Digitális Középiskola az egyéni felkészültségek figyelembe vételével kialakítható olyan képzési ütemterv, oktatási program és az életkörülményeikhez igazodni képes tanulásszervezési mód, amely valós lehetıséget teremt a képzésben résztvevık számára az érettségi megszerzésére. A Digitális Középiskola képzési hatékonysága jelentısen növelhetı a közoktatási tevékenységet kiegészítı személyes mentori segítséggel (tutori), mely a középiskola keretei között nem biztosítható, de kiegészítı projektként a Digitális Középiskola tevékenységével összehangolva jelentıs segítséget nyújthat a képzésben résztvevık számára, a képzésben való részvételük feltételeinek megteremtésében, motiváltságuk megırzésében. A Digitális Középiskolában a tanulásszervezés egy speciálisan erre a célra fejlesztett, az egyidejő és az eltérı idıpontokban megvalósuló kétirányú információáramlás lehetıségeit kihasználva, a verbális és nonverbális kommunikáció, a képi megjelenítés és a kommunikáció vizuális információkkal történı megerısítésére lehetıséget teremtı digitális eszközrendszer, az úgynevezett oktatási portál biztosítja a hagyományos e-learning keretrendszerekhez képest hatékonyabb ismeret elsajátítást. Az oktatási portálon keresztül zajló – egyéni digitális – tanórákon a tananyag-feldolgozás egyénileg, esetenként a digitális szaktanárok segítségével valósul meg, miközben a személyes
343
jelenlétet igénylı konzultációs órákon az ismeretek rendszerezését, az összefüggések elemzését a szaktanárok személyes jelenléte segíti. Az egyéni haladást is lehetıvé tevı tanulás-szervezéshez az oktatási keretrendszer támogató eszközei mellett, az iskola helyi tantervében meghatározott választási lehetıségek alapján kialakuló képzési utak megvalósítását a szaktanárok digitális eszközökkel biztosított közremőködése segíti. 1.A. A képzés célcsoportjai Végzettség szerint: érettségivel nem rendelkezık Életkor szerint: a tankötelezettség alá nem esı felnıttek Lakhely/ Munkahely szerint: mindenki, aki az interneten való megjelenést vállalni tudja A megjelenést vállalni tudókat befolyásoló tényezık: - jelenléti konzultációk gyakorisága kéthetente egyszer. - a jelenléti konzultációk idıbeosztása: nappali vagy esti órákban és munka- vagy munkaszüneti napokon - a tömegközlekedés vagy úthálózat - szolgáltatási pontok elérése - a 2010/2011-es tanévre a 9. 10. osztályos beiratkozás lehetséges Élethelyzet/életmód szerint: - gyermekekkel otthon lévık, - munkanélküliek, - rugalmas munkaidıben dolgozó, - váltott mőszakban dolgozók Motivációk szerint: - érettségihez kötött munkahely megszerzése, megtartása. - Érettségire épülı szakképesítı bizonyítvány megszerzése. - Középiskolából kimaradtak vagy rövidebb- hosszabb idıre félbehagyók, akiket a munkahely megtartása kötelez továbbtanulni 1.B Az oktatásszervezés módja, színterei Az oktatásszervezés infrastruktúráját a Digitális Középiskola mőködéséhez kifejlesztett oktatási keretrendszer, az oktatási portál biztosítja, mely a különbözı mőveltségterületekhez tartozó, a különbözı kompetencia területek fejlesztéséhez szükséges ismeretek elérését biztosítja. Emellett az oktatási portál biztosítja a Digitális Középiskola tanügy-igazgatási adminisztrációjának, a jelenlét, a digitális eszközökön zajló tanulási tevékenységek, a kötelezı feladatok és vizsgaeredmények nyilvántartásának technikai kereteit is. A képzésben résztvevık – a tanulás/tanítás szervezés módjától függıen – tanulhatnak osztályokban, évfolyamokban, illetve tantárgyanként tanulócsoportokban is. A tanulás/tanítás szervezésének módja a képzésben résztvevık tanulási programjához is igazodhat. A személyre szabott tanulási program esetében a programnak tartalmaznia kell: - az adott tanulmányi idıszakban a képzésben résztvevı által tanulandó tantárgyakat, - tantárgyanként az elvégzendı témaköröket, - a témakörökhöz tartozó konzultációs kötelezettségeket és azok idıpontjait, - a témakörök keretében elvégzendı kötelezı feladatokat, - az érettségi várható idıpontját, - a választott érettségi tantárgyakat. A személyre szabott tanulási program kialakításának lehetıségét minden esetben a helyi tanterv kialakításakor kell szabályozni oly módon, hogy az lehetıséget biztosítson az adott félév megkezdése elıtt az adott személy képzési programjának megtervezésére. A képzési feltételek, jogok és tanulmányi kötelezettségek tanulmányi szerzıdés keretében rögzítésre kerülnek. Ez biztosítja, hogy a képzési program, az iskola által kínált képzési feltételekbıl választva valóban a képzésben résztvevı igényeihez, képességeihez, 344
lehetıségeihez és szükségleteihez igazodjék, és – lehetıség esetén – az egyéni haladási ütem megvalósulását is szolgálhatja. A tanulmányi szerzıdésben rögzíthetık azok a speciális feltételek (pl. közlekedési körülmények miatt szükséges idıbeosztás stb.), amelyek hiánya akadályozza a képzésben részt venni szándékozó hatékony tanulását. Az oktatás színterei Konzultációs óra A konzultációs óra hagyományos, a tanár és tanuló egyidejő, személyes jelenlétét igénylı szakóra. A konzultációs órákat az adott tantárgyakat oktató szaktanárok tartják, órarendileg meghatározott idıben. Konzultációs óra minden tananyagegységhez, témakörhöz tartozóan biztosított, az azon való részvétel kötelezı. Az elıre bejelentett hiányzás a Digitális Középiskola Szolgáltatási Pontban elvégzett egyéni digitális tanórai foglalkozással esetenként igazoltan pótolható. A tanórai foglalkozásokon való részvételre, a jelenlétre és a távolmaradásra vonatkozó intézményi szabályokat a 11/1994. (VI. 8) MKM rendelet 34 §. figyelembe vételével kell megállapítani. Amennyiben a képzésben résztvevı egy adott témakört az általánostól eltérı idıpontban kíván elsajátítani, a konzultációs óra helyett személyes segítségnyújtás kezdeményezésére van lehetısége. A konzultációs óra célja: - egy-egy tematikus egység elıtt a témára való ráhangolás, egyfajta érzékenyítés az adott téma iránt, melynek során a tanár ismerteti a tananyagegység szerkezetét, a nagyobb összefüggéseket, felvázolja a témának más témákkal való tágabb kapcsolatát; - az adott modulhoz/témakörhöz tartozó digitális információk egyéni feldolgozásának segítése, a felvetıdött kérdések megbeszélése; - a modul/témakör rövid, tartalmi összefoglalása, a téma lezárása, másodlagos rögzítés. - A konzultációs órákon a tanár a tananyaghoz tartozó ismeretek feldolgozásához, megértéséhez nyújt segítséget. A konzultációs órák keretében a tananyag feldolgozását segítı projektek megszervezésére, a képzésben résztvevık differenciált foglalkoztatására és a frontális téma feldolgozásra egyaránt sor kerülhet. Oktatási portál mint digitális tudásbázis A Digitális Középiskolában az ismeretszerzés legfontosabb terepe a digitális intézményhálózat oktatási portálja. Az oktatási portálon találhatók a digitális tananyagok, melyek az elsajátítandó teljes ismeretanyagot digitálisan feldolgozva tartalmazzák. Az oktatási portál mőködési logikája, hogy az egyes, egymással összefüggı tananyagelemek egymásra utaló hivatkozásai biztosítják, hogy bár a tananyagok egymásra épülése, az egyes témakörök – esetenként – az egyénre szabott kiválasztása miatt nem minden esetben biztosított, a témakör elsajátításához más témakörökbıl szükséges ismeretek a tanulás során, a digitális anyagok közül behívhatók, elsajátíthatók. A digitális feldolgozás megteremti azt a lehetıséget is, hogy a tárgyhoz tartozó lexikális ismeretek, ezek megerısítését segítı kiegészítı ismeretek (pl. történelmi események, mővészeti vonatkozások stb.) a tananyag elsajátítása közben elérhetık, megismerhetık legyenek. Az oktatási portál biztosítja a képzésben résztvevık kérdéseire a digitális szaktanárok által adott válaszok elérési lehetıségét is. Az oktatási portál ad lehetıséget a képzésben résztvevıknek az adott félévben általa feldolgozásra kerülı témakörök kiválasztására, ezzel az egyéni képzési programjuk kialakítására. Az oktatási portál a tanulók és tanárok közötti kapcsolattartás, kommunikáció, a virtuális közösségek kialakulásának színtere. A feldolgozást segítı, a témazáró beszámolókhoz kapcsolódó feladatok megoldása, valamint a tanulmányi teljesítmények nyilvántartása is az oktatási portálon történik. Az egyes digitális iskolák számára lehetıség van arra, hogy az iskola tevékenységéhez tartozó tanügy-igazgatási 345
nyilvántartásokat az oktatási portálon mőködı Tanulmányi Osztály funkciók segítségével kezeljék. A közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. Törvény fogalmazza meg azt a lehetıségeket, elvárásokat és feladatokat, amelyeket az e-oktatást alkalmazóknak figyelembe kell venni Ha ezeket napi mőködésre szeretnénk lefordítani, több változást kell tenni a mőködı iskolánk rendszerében. Ezért fordultunk az Apertus Közalapítványhoz, akik összefogják országos körben elsı alkalmazókat. Az İ segítségüket kérve dolgozzuk ki a követelményeket, eljárásokat, folyamatokat, amelynek segítségével lehetıvé tesszük a digitális középiskolai mőködésének átlátását és ellenırzését. Az Apertus Közalapítvány szempontjai segítettek abban bennünket, hogy a Pedagógiai Programunkat és a Helyi tantervünket egészítsük ki. A Digitális Középiskola – az interneten szervezett iskola mőködéséhez szükséges megjelenítendı, elvárt tartalmak szempontjai: A közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. Törvény fogalmazza meg azt a lehetıségeket, elvárásokat és feladatokat, amelyeket az e-oktatást alkalmazóknak figyelembe kell venni Ha ezeket napi mőködésre szeretnénk lefordítani, több változást kell tenni a mőködı iskolánk rendszerében. A Digitális Középiskola – az interneten szervezett iskola mőködéséhez szükséges megjelenítendı, elvárt tartalmak szempontjai: A Digitális Középiskola alternatív képzés felnıttoktatás keretei között négyéves, - gimnáziumi érettségit adó oktatás, amely esti munkarend szerint történik. - vegyes: esti képzés, mert jelenléti és digitális keretek között mőködik. Ennek a képzésnek a törvényi alapja (az 1993. évi LXXIX. Törvény 131.§(5) bekezdés), amelynek a lényege, hogy a pedagógus és a tanuló közötti rendszeres kapcsolattartás távközlési eszköz beiktatásával is megvalósítható. A számonkérés módja szigorúbb, mint az esti vagy levelezı tagozaton. A nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet szerint osztályozó vizsgát kell tenni félévkor és évvégén. Az osztályozó vizsga eredménye évvégén ugyan úgy számítandó, mint a nappali tagozatos tanulóknál. (bukás, javító vizsga, évismétlés) Az osztályozó vizsgák vizsgabizottságának az elnöke, tagjai az iskola pedagógusai, akiket az iskola igazgatója bíz meg. A vizsgakövetelményeket és az értékelést jelen Pedagógiai Program tartalmazza A vizsgát 3 tagú (elnök, iskola képviselıje, kérdezı tanár) elıtt kell letenni. A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati és a értékelés rendjét a nevelıtestület a helyi tantervben alapján határozza meg. A tanulónak kötelezı vizsgát kell tenni, ezért az évközi vizsgára nem kell külön jelentkezni. Az érettségi vizsgaszabályzatot a 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet tartalmazza A Digitális Középiskola szorgalmi idıszaka tanítási hetekre és vizsgaidıszakokra bomlik (15/16 + 3/2 hét) A helyi tanterv - ami a kerettanterv alapján készül - a számonkéréssel kapcsolatban következıt tartalmazza: A tanulók (a képzésben résztvevık) az egyes témakörök végén – az oktatási portálon elérhetı kötelezı feladatok megoldásával- a Szolgáltatási Pontokon ellenırzött módon (felügyelık segítségével) félévkor és év végén osztályozó vizsgát tesznek A vizsgákon lehetıség van a témaköröket lezáró feladatok megoldásakor mutatott teljesítmény beszámítására Egyéb szempontok a vizsgák szervezésére: - A vizsgák lebonyolítása ne terhelje a tanulót és az iskolát - Az év végi vizsga legyen alkalmas az éves anyag számonkérésére (ha esetleg az elsı félév nem sikerült ezzel a tanuló korrigálhat 346
-
Az évközi, ellenırzött körülmények között lebonyolított témazárók jegye legyen része az év végi vizsgának - A vizsgarendet és a vizsga idıpontokat az órarenddel és a tanév rendjével együtt kell kialakítani. - A vizsga alóli mentességeket külön fel kell mérni. - Egy napon kettı írásbeli és három szóbeli vizsga tartható ( Rendelet 9. számú melléklete) - Az írásbeli vizsgák ideje. Magyar és idegen nyelv 60 perc, a többi tantárgy 45 perc Az órakeret és az óraterv ( a digitális + konzultációs óra) a nappali óraszám 50%, a konzultációs órák száma a nappali óraszámok 10%-a 2. Az Integrált Tanulási és Adminisztrációs Környezet (ITAK) Az Apertus Közalapítvány segítségével valósul meg. 3. A kerettanterv tartalmi követelményei: A Digitális Középiskola alternatív kerettanterve a Nemzeti alaptantervben, annak 2007. évi módosítását követıen meghatározott irányelveket, célokat, fejlesztési követelményeket szem elıtt tartva készült el. A közép- és emeltszintő érettségi vizsga tananyagterve tantárgyanként a közép-, illetve emeltszintő érettségi felkészítı programokban szerepel. Az egyes mőveltségterületek feldolgozása során a kerettanterv szem elıtt tartotta a mőveltségterülethez tartozó, hagyományosan tantárgyaknak nevezett tudományterületek sajátosságait. A képzésben résztvevık korábbi tanulási szokásaira és a sajátos tanulási körülményeire tekintettel a képzés kezdeti szakaszában a tanulásra való újraszocializáció, a pozitív motiváció érdekében a saját élettapasztalatukból vett példákon keresztül dolgozta fel a kerettanterv az életvitel és gyakorlati ismeretek mőveltségterület egyes témaköreit. Annak érdekében, hogy az életvitel és gyakorlati ismeretek mőveltségterület az érettségi vizsga választható tárgyai között szerepelhessen, a kerettanterv kidolgozói megkezdték a mőveltségterület érettségi vizsgakövetelményeinek kidolgozását, annak középszintő érettségi tárgyként történı akkreditációja érdekében. Emellett a kerettanterv készítıinek tervei között szerepel a Digitális Középiskola oktatási rendszerré (pedagógiai programmá) történı fejlesztése is, amely tartalmazná részben az akkreditált pedagógus-továbbképzések rendszerének kidolgozását, részben a támogatási rendszerek kidolgozását is. A kerettanterv egyes mőveltségterületekre vonatkozó tartalmi ajánlásai során kiemelt hangsúlyt fordított a digitális feldolgozás sokoldalú használatba vételére. Az egyes modulok/témakörök tartalmi kidolgozóinak figyelmét fel kell hívni a tantárgyhoz kapcsolódó más digitális környezetben már feldolgozott ismeretekre való hivatkozás megteremtésére, a megismerés alternatív útjainak biztosítására. 4. A kulcspotenciák fejlesztése. - Idegen nyelvi kommunikáció - Matematikai kommunikáció - Digitális kommunikáció - Szociális és állampolgári kompetenciák - Kezdeményezı és állampolgári kompetenciák - Vállalkozói kompetencia - Esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség
347
5. Az órakeret és óraterv óraszámai (konzultációs és digitális órák)
A helyi digitális tanterv 9. évfolyam
PKG tantárgyai magyar nyelv és irodalom angol nyelv matematika történelem etika biológia fizika kémia földrajz informatika művészetek osztályfőnöki testnevelés és sport összesen (100%) : 518
kötelező ajánlott konzul- egyéni egyéni tációs digitális digitális 24 26 27 30 35 22 20 27 27 14 30 28 0 0 0 0 0 0 5 26 15 6 13 10 5 7 7 14 11 5 0 0 0 10 14 8 0 0 0
10. évfolyam
konzultációs 24 30 20 14 0 4 7 6 5 8 0 10 0
11. évfolyam
PKG tantárgyai magyar nyelv és irodalom angol nyelv matematika történelem etika biológia fizika kémia földrajz informatika művészetek osztályfőnöki testnevelés és sport összesen (100%) : 518
kötelező ajánlott egyéni konzul- egyéni tációs digitális digitális 30 29 11 40 35 20 28 30 12 25 28 23 0 0 0 16 26 14 5 10 10 0 0 0 0 0 0 10 10 10 0 0 0 0 0 0 0 0 0 160 168 100
348
kötelező ajánlott egyéni egyéni digitális digitális 27 29 36 20 27 26 29 25 0 0 20 13 15 12 12 6 7 7 11 11 0 0 12 8 0 0
12. évfolyam konzultációs 22 35 22 20 0 18 0 0 0 10 0 0 0 127
kötelező ajánlott egyéni egyéni digitális digitális 27 14 28 23 28 20 22 16 0 0 18 11 0 0 0 0 0 0 10 10 0 0 0 0 0 0 133 94
PKG tantárgyai magyar nyelv és irodalom angol nyelv matematika történelem etika biológia fizika kémia földrajz informatika művészetek osztályfőnöki testnevelés és sport összesen (90%)
9. évf. 77 87 74 72 0 0 46 29 19 30 0 32 0 466
10. évf. 80 86 73 68 0 37 34 24 19 30 0 10 0 461
11. évf. 70 95 70 76 0 56 25 0 0 30 0 0 0 422
12. évf. 63 86 70 58 0 47 0 0 0 30 0 0 0 354
A 12. évfolyamon az érettségi felkészítő hétfői konzultációs napokkal egészül ki.
6. Vizsgaszabályzat (helyi tantervhez készül) külön anyagként.
349
összes 290 354 287 274 0 140 105 53 38 120 0 42 0 1703
4 4.1.1
A középszintű érettségi vizsga témakörei Magyar nyelv és irodalom
Témakörök 1. Magyar nyelv 1.1. Ember és nyelv
A nyelv mint jelrendszer. A beszéd mint cselekvés. A nyelv és a gondolkodás viszonya. Nyelvcsalád, nyelvtípus. A nyelvhasználat társadalmi vonatkozásai.
1.2. Kommunikáció
A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal. A kommunikáció interdiszciplináris jellege. Jel, jelrendszer. Nyelvi és vizuális kommunikáció. A nyelvhasználat, mint kommunikáció. Kommunikációs funkciók és közlésmódok. Személyközi kommunikáció. A tömegkommunikáció.
1.3. A magyar nyelv története
Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv rokonsága. A magyar nyelv történetének fő szakaszai. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, Ó-magyar Máriasiralom. Nyelvművelés.
350
Témakörök Társadalmi és területi nyelvváltozatok. 1.4. Nyelv és társadalom
Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban. Kisebbségi nyelvhasználat. A határon túli magyar nyelvűség. Tömegkommunikáció és nyelvhasználat.
1.5. A nyelvi szintek
Hangtan. Alaktan és szótan. Mondattan. A mondat szintagmatikus szerkezete. A mondat a szövegben. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban. Szókincs és frazeológia. A szöveg és a kommunikáció.
1.6. A szöveg A szöveg szerkezete és jelentése. Szövegértelmezés. A szöveg szóban és írásban. Az intertextualitás. A szövegtípusok. Szöveg a médiában. A nyilvános beszéd. 1.7. A retorika alapjai Érvelés, megvitatás, vita. A szövegszerkesztés eljárásai. Szóhasználat és stílus. 1.8. Stílus és jelentés A szójelentés. Állandósult nyelvi formák.
351
Témakörök Nyelvi, stilisztikai változatok. Stíluseszközök. Stílusréteg, stílusváltozat. 2. Irodalom 2.1. Szerző, művek 2.1.1. Életmővek a magyar irodalomból
2.1.2. Portrék
2.1.3. Látásmódok
2.1.4. A kortárs irodalomból
Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila. Az életmő: az életút jelentıs tényei, a fıbb mővek szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a mővek között. Memoriterek. Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lırinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. Két-három lírai és/vagy néhány epikai/drámai alkotás bemutatása, értelmezése. Memoriterek. Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Szabó Lırinc, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos. Választandó legalább három szerzı a felsoroltak közül. (A lista bıvíthetı legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentıségő szerzıvel). Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy epikai művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból. Irodalmi nyilvánosság; nyomtatott szöveg, digitális közlés.
Az európai irodalom alapvetı hagyományai: az antikvitás és a Biblia. A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzıi és egy-két kiemelkedı képviselıje. Színház és dráma különbözı korszakokban. 2.1.6. Színház és dráma 1-1 mő értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Molière, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája. Az irodalom kulturális határterületei. Népköltészet, 2.1.7. Az irodalom mőköltészet, folklór. határterületei Az adaptáció – irodalom filmen, dalszövegben, a virtuális valóságban. 2.1.5. Világirodalom
A szórakoztató irodalom hatáskeltő eszközei, egy-két tipikus 352
Témakörök műfaja. Mítosz, mese és kultusz. Sikerek, divatjelenségek. Az irodalmi ismeretterjesztés nyomtatott és elektronikus műfajai. 2.1.8. Regionális kultúra
Interkulturalitás. A régió, a tájegység, a település irodalmi, kulturális hagyományai. Kisebbségi irodalmak. Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok bemutatása.
2. 2. Értelmezési szintek, megközelítések 2.2.1. Témák, motívumok
Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése. Az olvasott mővekben motívumok, témák változatainak felismerése, értelmezése. Műnemek, műfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása.
2.2.2. Műfajok, poétika 2.2.3. stílustörténet
4.1.2
Korszakok,
A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a középkortól a szimbolizmusig.
Történelem
Témakörök/ Kompetenciák 1. Kompetenciák
353
Témakörök/ Kompetenciák Források használata és értékelése
Történelmi forrásokból (pl. tárgyi, írásos) információk gyűjtése, következtetések megfogalmazása. Különböző típusú forrásokból származó információk összevetése. Képi források (pl. fényképek, karikatúrák, plakátok) megadott szempont szerinti értelmezése. A történelmi térképek felhasználása az ismeretszerzéshez. Információk győjtése és következtetések levonása egyszerő statisztikai táblázatokból, diagramokból, grafikonokból, kronológiákból. A tények és feltételezések megkülönböztetése.
A szaknyelv alkalmazása
Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használata.
Tájékozódás térben és Történelmi helyszínek azonosítása különböző térképeken. időben A földrajzi környezet szerepe az egyes történelmi kultúrák és államok kialakulásában. Egyszerű történelmi térképvázlatok készítése. Konkrét történelmi események térben és időben való elhelyezése. Különbségek és egybeesések felismerése a világtörténet és a magyar történelem legfontosabb eseményei között. A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok elnevezésének, sorrendjének, valamint legfontosabb jellemzőinek ismerete.
354
Témakörök/ Kompetenciák Az eseményeket alakí- A tanultak okok és következmények szerinti rendezése. tó tényezők feltárása Annak bizonyítása, hogy a történelmi eseményeknek általában több oka és következménye van. Különböző típusú okok és következmények megkülönböztetése, azok eltérő jelentőségének felismerése. A lényeges és kevésbé lényeges szempontok, tényezők megkülönböztetése, mérlegelése. Önálló kérdések megfogalmazása a tanult történelmi események okairól és következményeiről. A változás és a fejlődés közötti különbség értelmezése konkrét példákon. A különbözı történeti régiók eltérı fejlıdésének bemutatása. Aktuális események történelmi előzményeinek bemutatása. Személyek, pártok, csoportok szerepének fölismerése egy-egy történelmi esemény alakulásában. Annak megállapítása, hogy miként függhetnek össze a történelmi események okai, következményei és a benne résztvevők szándékai.
Történelmi Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra. események és Népesség, település, életmód. jelenségek problémaközpontú bemutatása Egyén, közösség, társadalom.
4.1.2.1 A modern demokráciák működése. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák. Nemzetközi konfliktusok és együttmőködés.
2. Témakörök
355
Témakörök/ Kompetenciák Az ókor és kultúrája
Vallás és kultúra az ókori Keleten. A demokrácia kialakulása Athénban. A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása. Az antik hitvilág, művészet, tudomány. A kereszténység kialakulása és elterjedése. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása.
A középkor
A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői. A nyugati és a keleti kereszténység. Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése. A középkori városok. Egyházi és világi kultúra a középkorban. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában. Az oszmán birodalom terjeszkedése.
A középkori magyar állam megteremtése és virágkora
A magyar nép őstörténete és vándorlása. A honfoglalástól az államalapításig. Az Árpád-kor. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond idején. A Hunyadiak. Kultúra és művelődés.
Szellemi, társadalmi A nagy földrajzi fölfedezések és következményei. és politikai változások Reformáció és katolikus megújulás.
356
Témakörök/ Kompetenciák az újkorban
A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában. A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás.
Magyarország a A mohácsi csata és az ország három részre szakadása. Habsburg BirodalomAz Erdélyi Fejedelemség virágkora. ban A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban. Művelődés, egyházak, iskolák.
A polgári átalakulás, a A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és nemzetállamok és az Polgári Jogok Nyilatkozata. imperializmus kora A XIX. század eszméi. Az ipari forradalom és következményei. Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón. Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik.
357
Témakörök/ Kompetenciák A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon
A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései. A reformkori művelődés, kultúra. Polgári forradalom. A szabadságharc. A kiegyezés előzményei és megszületése. Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában. Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése.
Az első világháborútól Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék. a kétpólusú világ felA gazdaság a társadalom és életmód új jelenségei a fejlett világbomlásáig ban. Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években. A második világháború előzményei és jelentős fordulatai. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői. A szocialista rendszerek bukása.
358
Témakörök/ Kompetenciák Magyarország Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei. története az első A Horthy-rendszer jellege, jellemzői. világháborútól a második világháborús A művelődési viszonyok és az életmód. összeomlásig A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái. Magyarország részvétele a világháborúban. A német megszállás, a holocaust Magyarországon.
Magyarország 1945től a rendszerváltozásig
A szovjet felszabadítás és megszállás. A határon túli magyarság sorsa. A kommunista diktatúra kiépítése és működése. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár-rendszer jellege, jellemzői. A rendszerváltozás.
A jelenkor
A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái. Az európai integráció története. A „harmadik világ”. Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés. A globális világ kihívásai és ellentmondásai.
A mai magyar társadalom és életmód
Alapvető állampolgári ismeretek. Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban. A magyarországi roma társadalom.
359
Témakörök/ Kompetenciák A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság. Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások.
4.1.3
Matematika
Témakör 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok
Halmazelmélet
Halmazelméleti alapfogalmak. Halmazműveletek, műveleti tulajdonságok. A halmazfogalom és a halmazműveletek használata a matematika különböző területein (pl. számhalmazok, ponthalmazok).
Logika Logikai műveletek
Fogalmak, tételek, bizonyítások a matematikában
A negáció, konjunkció, diszjunkció, implikáció, ekvivalencia ismerete, alkalmazása. A „minden”, „van olyan” logikai kvantorok ismerete, alkalmazása. Egyszerű matematikai szövegek értelmezése.
A tárgyalt definíciók és tételek pontos megfogalmazása. Szükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása.
Kombinatorika
Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása.
Gráfok
A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai. 360
Gráfelméleti alapfogalmak.
2. Számelmélet, algebra
Számfogalom
A valós számkör. A valós számok különböző alakjai. Alapműveletek, műveleti tulajdonságok ismerete, alkalmazása a valós számkörben. Az adatok és az eredmény pontossága. Számrendszerek, a helyiértékes írásmód.
Számelmélet
Az osztó, többszörös, prímszám, összetett szám fogalma. A számelmélet alaptétele, számok prímtényezőkre bontása, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. Egyszerű oszthatósági feladatok.
Témakör Algebrai kifejezések, Műveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel. műveletek Másod- és harmadfokú nevezetes azonosságok alkalmazása.
Hatvány, gyök, logaritmus
Definíciók, műveletek, azonosságok (egész kitevőjű hatványok, racionális kitevőjű hatványok). A logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben.
361
Egyenletek, egyenlőtlenségek
Első- és másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása. Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges feladatokban. Egyszerű négyzetgyökös, algebrai törtes, abszolútértékes egyenletek. A definíciókra és az azonosságok egyszerű alkalmazására épülő exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenletek. Két pozitív szám számtani és mértani közepének viszonya. Kétismeretlenes lineáris és másodfokú egyenletrendszerek. Egyszerű egyenlőtlenségrendszerek.
3. Függvények, az analízis elemei
Függvények
A függvény matematikai fogalma, megadásának módjai.
Függvények grafikonjai, függvénytranszformációk
Az alapfüggvények (lineáris, másodfokú, harmadfokú és négyzetgyökfüggvények, fordított arányosság, exponenciális és logaritmusfüggvény, trigonometrikus függvények, abszolútérték függvény) és egyszerű transzformáltjaik: f(x) + c, f(x + c), c·f(x), f(c·x)
Függvények jellemzése
Zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték, periodicitás, paritás.
Sorozatok
Számtani sorozat, mértani sorozat Kamatos kamat számítása.
4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria
Térelemek távolsága, szöge.
4.1.3.1 Alapfogal Nevezetes ponthalmazok. mak, ponthalm azok
362
Geometriai transzformációk
Egybevágósági transzformációk, egybevágó alakzatok. Középpontos hasonlóság, hasonlóság. Hasonló alakzatok tulajdonságai. Az egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó ismeretek alkalmazása egyszerű feladatokban.
Témakör Síkgeometriai alakzatok Háromszögek
Négyszögek Sokszögek
Kör
Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes pontokra, vonalakra – alkalmazásuk bizonyítási és szerkesztési feladatokban. Nevezetes négyszögek (trapézok, deltoidok) és tulajdonságaik. Alaptulajdonságok. Szabályos sokszögek. A kör és részei. Kör és egyenes kölcsönös helyzete.
Térbeli alakzatok Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp.
Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás
Egyszerű síkidomok és részeik kerülete, területe. Testek felszínének és térfogatának számítása.
Vektorok
A vektor fogalma.
Hasonló síkidomok és testek különböző mérőszámainak és a hasonlóság arányának viszonya.
Vektorműveletek (összegvektor, különbségvektor, skalárral való szorzás, skaláris szorzat) és tulajdonságaik. Vektor koordinátái. Vektorok alkalmazása.
363
Trigonometria
Szögfüggvények fogalma. Egyszerű összefüggések a szögfüggvények között. Szinusztétel, koszinusztétel.
Koordinátageometria
Alakzatok (egyenes, kör) egyenlete és kölcsönös helyzetük.
5. Valószínűségszámítás, statisztika
Leíró statisztika
Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai (kördiagram, oszlopdiagram). Gyakoriság, relatív gyakoriság. Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián), leggyakoribb érték (módusz). Szórás.
Valószínűségszámítás
Valószínűség fogalma. A valószínűség klasszikus kiszámítási módja. Visszatevéses mintavétel.
4.1.4
Idegen nyelv angol és német
TÉMAKÖRÖK
1. Személyes vonatkozások, család
• A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) • Családi élet, családi kapcsolatok • A családi élet mindennapjai, otthoni teendők • Személyes tervek
364
2. Ember és társadalom
3. Környezetünk
4. Az iskola
5. A munka világa 6. Életmód
7. Szabadidő, művelődés, szórakozás
8. Utazás, turizmus
• A másik ember külső és belső jellemzése • Baráti kör • A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel • Női és férfi szerepek • Ünnepek, családi ünnepek • Öltözködés, divat • Vásárlás, szolgáltatások (posta) • Hasonlóságok és különbségek az emberek között • Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) • A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek • A városi és a vidéki élet összehasonlítása • Növények és állatok a környezetünkben • Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? • Időjárás • Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) • Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka • A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága • Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok • Diákmunka, nyári munkavállalás • Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás • Napirend, időbeosztás • Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) • Étkezési szokások a családban • Ételek, kedvenc ételek • Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben • Gyakori betegségek, sérülések, baleset • Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) • Szabadidős elfoglaltságok, hobbik • Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. • Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport • Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet • Kulturális események • A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés • Nyaralás itthon, illetve külföldön • Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése • Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai
365
9. Tudomány és technika 4.1.5
• Népszerű tudományok, ismeretterjesztés • A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben
Idegen nyelv szlovák
Középszintő érettségi témakörök a szlovák nyelvbıl érettségizık részére A szlovák nyelvi érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök (9) képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi vizsga általános követelményeiben felsorolt témakörök részletes kifejtése közép- és emelt szintre. A lista nem tartalmaz külön országismereti témakört, mert ennek elemei a többi témakörben elıfordulnak. A középszinten felsorolt témakörök az emelt szintre is érvényesek. Témakörök középszinten 1. Személyes vonatkozások, család ● A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai, fordulópontjai ● Családi élet, családi kapcsolatok ● A családi élet mindennapjai, otthoni teendık ● Személyes tervek 2. Ember és társadalom ● A másik ember külsı és belsı jellemzése ● Baráti kör ● A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnıttekkel ● Nıi és férfi szerepek ● Családi, iskolai ünnepek ● Öltözködés, divat ● Vásárlás, szolgáltatások ● Hasonlóságok és különbségek az emberek között 3. Környezetünk ● Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) ● A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetıségek ● A városi és a vidéki élet összehasonlítása ● Növények és állatok a környezetünkben ● Környezetvédelem szőkebb környezetünkben – Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? ● Idıjárás 4. Az iskola ● Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) 366
● Tantárgyak, órarend, érdeklıdési kör, tanulmányi munka ● A nyelvtanulás, a nyelvtanulás szerepe, fontossága ● Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok 5. A munka világa ● Diákmunka, nyári munkavállalás ● Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás 6. Életmód ● Napirend, idıbeosztás ● Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megırzésében, testápolás) ● Étkezési szokások a családban ● Ételek, kedvenc ételek ● Étkezés iskolai menzán, étteremben, gyorsétteremben ● Gyakori betegségek, sérülések, baleset ● Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórház) 7. Szabadidı, mővelıdés, szórakozás ● Szabadidıs elfoglaltságok, hobbik ● Színház, mozi, koncert, kiállítás, stb. ● Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport ● Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet ● Kulturális események 8. Utazás, turizmus ● A közlekedés eszközei, lehetıségei, a tömegközlekedés ● Nyaralás itthon, illetve külföldön ● Utazási elıkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése ● Az egyéni és a társas utazás elınyei és hátrányai 9. Tudomány és technika ● Népszerő tudományok, ismeretterjesztés ● A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben
4.1.6
Informatika
A feladatsor összetétele A szóbeli feladatok az 1–3., 7.1, 9. számú témakörökből jelölhetők ki, így a középszintű vizsga kérdéseit a szóbeli vizsgán az alábbi témakörökből kell összeállítani: 367
•
Információs társadalom
•
Informatikai alapismeretek – hardver
•
Informatikai alapismeretek – szoftver
•
Kommunikáció az Interneten (gyakorlati kivitelezéssel)
•
Könyvtárhasználat
1. Információs társadalom VIZSGASZINTEK
TÉMÁK
Középszint 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció általános modellje 1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek
Ismerje a kommunikáció modelljét és tudjon gyakorlati példákat (kommunikációs rendszereket) bemutatni értelmezni.
1.1.3. Számítógépes információs rendszerek Ismerje a használatos (tele)kommunikációs az iskolában és a gazdaságban rendszereket (pl. telefon, TV, …). 1.1.4. Közhasznú információs források
Ismerjen számítógépes katalógusokat és adatbázisokat. Legyen képes összetett keresésre az Interneten, keresőszerverek segítségével.
368
VIZSGASZINTEK
TÉMÁK
Középszint 1.2. Információ és társadalom 1.2.1. Az informatika fejlődéstörténete
Ismerje az informatika fejlődéstörténetének 1.2.2. A modern információs társadalom jel- főbb fázisait, eseményeit. lemzői Legyen elképzelése a legújabb információs és kommunikációs technológiák társadalmi 1.2.3. Informatika és etika hatásairól. 1.2.4. Jogi ismeretek Ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat személyiségromboló, egészségkárosító hatását. Ismerje a helyi és a távhálózatok netikettjét. Tudja, hogy a vírusok a szoftverben és hardverben károkat okozhatnak. Legyen tisztában azzal, hogy az adat, az információ áru, jelentős értéket képviselhet. Ismerje a szerzői jog fogalmát. Tudja csoportosítani a szoftvereket felhasználói szerződés szerint (freeware, shareware, üzleti).
2. Informatikai alapismeretek – hardver
VIZSGASZINTEK
TÉMÁK
Középszint
369
VIZSGASZINTEK
TÉMÁK
Középszint 2.1. Jelátalakítás és kódolás 2.1.1. Analóg és digitális jelek 2.1.2. Az adat és az adatmennyiség 2.1.3. Bináris számábrázolás
Ismerje az analóg és a digitális jel fogalmát, különbözőségeit. Tudja, hogy minden érzékelhető jel jó közelítéssel digitalizálható.
2.1.4. Bináris karakterábrázolás 2.1.5. Bináris kép- és színkódolás 2.1.6. Bináris hangkódolás 2.2. A számítógép felépítése 2.2.1. A Neumann-elvű számítógépek 2.2.2. A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap
Ismerje a Neumann-elvet és azt, hogy más elven felépülő és működő számítógépek is léteznek.
Ismerje a számítógép részeinek és perifériáinak funkcióit és fontosabb 2.2.3. A perifériák típusai és főbb jellemzőik: jellemzőit. bemeneti eszközök, kimeneti Ismerje a helyi és távhálózatok felépítését és eszközök, bemeneti/kimeneti fontosabb jellemzőit. eszközök, háttértárak 2.2.4. A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése 2.2.5. Hálózatok
370
3. Informatikai alapismeretek – szoftver VIZSGASZINTEK
TÉMÁK
Középszint 3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai Ismerje az operációs rendszerek fajtáit, fő 3.1.1. Az operációs rendszerek (fajtái) részei részeit és legfontosabb feladatait. Legyen és funkciói, az operációs rendszer képes egy rendszer megjelenését, néhány felhasználói felülete paraméterét igényei szerint beállítani. 3.1.2. Könyvtárszerkezet, könyvtárak Ismerje az operációs rendszer felhasználói létrehozása, másolása, mozgatása, felületét. törlése, átnevezése Ismerje a könyvtárrendszer felépítését, 3.1.3. Állományok típusai, keresés a igazodjon el benne. Ismerje a háttértárakon könyvtárműveleteket. 3.1.4. Állománykezelés: létrehozás, törlés, Tudjon állományokat megkeresni. visszaállítás, másolás, mozgatás, átneIsmerje és tudja használni az vezés, nyomtatás, megnyitás állománykezelő funkciókat. 3.1.5. Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, Értse a tömörítés lényegét, az archiválás és kicsomagolás, archiválás, adatvédelem az adatvédelem szükségességét. Tudjon 3.1.6. A szoftver és a hardver karbantartó tömöríteni és kicsomagolni. (segéd)programjai: víruskeresés és Ismerje a vírus fogalmát, a leggyakoribb irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás, … vírusok terjedési módját, valamint a 3.1.7. A hálózatok működésének alapelvei, védekezés eszközeit, módszereit. hálózati be- és kijelentkezés, Tudja ellátni a lemezkarbantartás feladatait: hozzáférési jogok, adatvédelem lemez törlése, új lemez használatba vétele. Tudjon a hálózatba be- és kijelentkezni. Ismerje a (helyi) hálózati szolgáltatásokat és a felhasználói jogosultságokat.
371
7. Információs hálózati szolgáltatások VIZSGASZINTEK
TÉMÁK
Középszint 7.1. Kommunikáció az Interneten 7.1.1. Elektronikus levelezési rendszer használata 7.1.2. Állományok átvitele 7.1.3. WWW 7.1.4. Keresőrendszerek 7.1.5. Távoli adatbázisok használata
Ismerje az Internet fontosabb szolgáltatásait, alkalmazza a szolgáltatások fontosabb használati szabályait. Ismerjen egy levelezési rendszert. Tudjon levelet küldeni, fogadni, megválaszolni, továbbítani és törölni. Ismerje az elektronikus levél részeit és a levél jellemzőit. Tudjon a levélhez csatolást készíteni és fogadni. Ismerjen és tudjon alkalmazni egy állomány átviteli segédprogramot. Ismerje az állomány átvitel szolgáltatást. Tudjon Internetről állományokat letölteni. Tudjon egy böngészőt használni. Ismerje a böngésző programok navigációs eszközeit. Tudjon kulcsszavas és tematikus keresőt használni. Tudjon egyszerű és összetett keresési feladatokat megoldani. Tudjon online adatbázisokat használni.
7.2. Weblap készítés 7.2.1. Hálózati dokumentumok szerkezete 7.2.2. Weblap készítése Web-szerkesztővel 7.2.3. Formázási lehetőségek
Ismerje a Weblap jellemző elemeit. A címsor, háttérszín, háttérkép, különböző színű, méretű, igazítású szöveg, listák, táblázatok, képek, animációk, hivatkozások elhelyezése egy grafikus webszerkesztővel. Tudjon egyszerű weblap szerkesztési feladatot elvégezni.
8. Prezentáció és grafika
372
VIZSGASZINTEK
TÉMÁK
Középszint 8.1. Prezentáció (bemutató) 8.1.1. A program indítása 8.1.2. A munkakörnyezet beállítása
Tudja az általa tanult bemutató-készítő programot indítani.
8.1.3. A program menürendszere
Ismerje a program kezelő felületét.
8.1.4. Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, diaminta …) és formázása
Tudjon bemutatót megnyitni, menteni és lejátszani különböző módokon. Tudjon bemutatót készíteni.
8.2. Grafika 8.2.1. A program indítása 8.2.2. A munkakörnyezet beállítása
Tudja az általa tanult grafikai programot indítani.
8.2.3. A program menürendszere
Ismerje a program kezelő felületét.
8.2.4. Elemi alakzatok megrajzolása, módosí- Tudjon grafikát, illetve képállományokat tása megnyitni, menteni és nyomtatni. 8.2.5. Képek beillesztése, formázása
Tudjon elemi ábrákat rajzolni, javítani, transzformálni. Tudjon képeket képfeldolgozó programmal kezelni, módosítani, minőségét javítani. Grafikus ábráit, képeit tudja szöveges környezetben esztétikusan elhelyezni.
9. Könyvtárhasználat VIZSGASZINTEK
TÉMÁK
Középszint
373
VIZSGASZINTEK
TÉMÁK
Középszint 9.1. Könyvtárak 9.1.1. A könyvtár fogalma, típusai 9.1.2. Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet
Ismerje a könyvtár fogalmát, típusait: hagyományos és elektronikus könyvtárak. Tudja kiválasztani a dokumentumokat és használni az eszközöket.
9.1.3. A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány
Ismerje és tudja használni a gyakoribb könyvtári szolgáltatásokat.
9.1.4. A könyvtári szolgáltatások 9.2. Dokumentumok 9.2.1. Nyomtatott dokumentumok
Tudja használni a kézikönyveket és a közhasznú információs forrásokat. Tudja 9.2.2. Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, használni a gyakoribb nem nyomtatott dokumentumokat. film, CD, mágneslemez, DVD) 9.3. Tájékoztató eszközök 9.3.1. Katalógusok 9.3.2. Adatbázisok 9.3.3. Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép)
Tudjon keresni a betűrendes leíró katalógusban. Tudjon adatokat gyűjteni számítógépes adatbázisból. Tudjon információt keresni az Interneten, ismert kereső-programokat használni.
374
4.1.7
Fizika
Témakör 1. Mechanika
A dinamika törvényei A testek mechanikai kölcsönhatása, az erő, az erő mérése, erők összegzése. Newton törvényeinek értelmezése. Kényszererők felismerése konkrét példákban. Az impulzus (lendület) megmaradása, felismerése és alkalmazása konkrét példákra. Az erőpár fogalma, a forgatónyomaték kiszámítása egyszerű esetekben. Tömegközéppont alkalmazása homogén, egyszerű alakú testek esetében. Testek egyensúlyi helyzetének értelmezése. Egyszerű gépek működésének leírása. Mozgások
A vonatkoztatási rendszer, pálya, út, idő, elmozdulás fogalmainak alkalmazása, a mozgás viszonylagossága. Az egyenes vonalú, egyenletes mozgás leírása. Az egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás leírása, a sebesség, gyorsulás alkalmazása. Az átlagsebesség és a pillanatnyi sebesség megkülönböztetése. A szabadesés és a függőleges hajítás leírása. Az egyenletes körmozgás leírása, a harmonikus rezgőmozgás jellemzői. E mozgások dinamikai feltételének alkalmazása konkrét példákra. A súrlódás jelensége. A rezonancia jelensége, felismerése gyakorlati példákban. A matematikai inga és az időmérés kapcsolata. A frekvencia, hullámhossz, terjedési sebesség fogalmának alkalmazása. A longitudinális és transzverzális hullám leírása. A hullámjelenségek felismerése és leírása. A hang tulajdonságainak (hangmagasság, hangerősség, hangszín) összekapcsolása fizikai jellemzőivel. 375
Témakör Állóhullámok felismerése. Munka és energia
A munka és a teljesítmény. A hatásfok. A mozgási energia. Az emelési munka, a helyzeti energia. A munka grafikus ábrázolása. A rugalmas energia. A mechanikai energia megmaradása, a törvény alkalmazása.
2. Hőtan, termodinamika Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly
Az állapotjelzők ismerete, alkalmazásuk. Hőmérők és használatuk. A Kelvin-skála. Avogadro-törvény, anyagmennyiség.
Hőtágulás
A termikus egyensúly értelmezése. Szilárd testek vonalas és térfogati hőtágulásának leírása. Folyadékok hőtágulásának leírása. A hőtágulási jelenségek gyakorlati jelentősége.
Összefüggés a gázok állapotjelzői között
Az ideális gáz speciális állapotváltozásainak leírása. p-V-diagramok értelmezése. Az egyesített gáztörvény alkalmazása egyszerűbb problémákban. Az állapotegyenlet ismerete.
A kinetikus gázmodell A hőmozgás értelmezése. Az állapotjelzők kvalitatív értelmezése a modell alapján. Termikus és mechanikai kölcsönhatások
A hőközlés, hőmennyiség, fajhő fogalmainak ismerete, alkalmazása. A belső energia értelmezése. A térfogati munka értelmezése. A termodinamika I. főtétele és jelentősége, egyszerű alkalmazások. Nyílt folyamatok ideális gázokkal: izoterm, izochor, izobár, adiabatikus folyamatok energetikai jellemzése. A gázok állandó nyomáson és állandó térfogaton mért fajhőjének megkülönböztetése.
Halmazállapotváltozások
A halmazállapotok tulajdonságainak ismerete. Olvadás és fagyás. 376
Témakör Párolgás és lecsapódás. Forrás. E folyamatok energetikai vizsgálata. A nyomás szerepének kvalitatív leírása a forrás esetében.
A termodinamika II. főtétele
A víz különleges tulajdonságainak ismerete, ezek jelentősége. A levegő páratartalma. A légkört érő káros behatások és következményeik. A II. főtétel szemléltetése mindennapi példákon. A hőerőgépek hatásfokának korlátai.
3. Elektromágnesség
Témakör Elektrosztatika
Elektrosztatikai alapjelenségek értelmezése, bemutatása. A töltésmegmaradás törvénye. A Coulomb-törvény ismerete. Az elektrosztatikai mező jellemzése: térerősség, erővonalak, feszültség. Többlettöltés fémen, alkalmazások. A kapacitás fogalma, a kondenzátorok egy-két gyakorlati alkalmazásának ismerete.
Az egyenáram
Az áramkör részei. Áram- és feszültségmérés. Ohm törvénye. Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás. Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása, az eredő ellenállás meghatározása egyszerű esetekben. Az egyenáram munkája és teljesítménye. Az egyenáram hatásai, alkalmazások. A galvánelem és az akkumulátor. Az érintésvédelmi szabályok ismerete és betartása.
Félvezetők tulajdonságai, alkalmazások. Magnetosztatika. A Föld mágnessége, az iránytű használata. Egyenáram mágneses A magnetosztatikai mező jellemzése: a mágneses indukcióvektor és a mágneses fluxus. mezője Az elektromágnes, gyakorlati alkalmazások.
377
Témakör A Lorentz-erő. Az elektromágneses indukció
A mozgási és a nyugalmi indukció jelenségének leírása, Lenz törvénye. Az önindukció jelensége az áram ki- és bekapcsolásánál.
A váltakozó áram
A váltakozó áram jellemzése, az effektív feszültség és áramerősség. A váltakozó áram munkája, effektív teljesítménye ohmikus fogyasztó esetében. Az elektromos energia gyakorlati alkalmazásai (generátor, motor, transzformátor).
Elektromágneses hullámok
A rezgőkörben zajló folyamatok kvalitatív leírása.
A fény
Fényforrások, fénynyaláb, fénysugár, a fény terjedési sebessége. A fény visszaverődése, a visszaverődés törvénye. A fénytörés, a Snellius-Descartes-törvény, a teljes visszaverődés jelensége. Színfelbontás prizmával, homogén és összetett színek.
Az elektromágneses hullámok tulajdonságai (terjedési sebesség, hullámhossz, frekvencia). Az elektromágneses hullámok spektrumának és biológiai hatásainak ismerete. Az elektromágneses hullámok alkalmazásainak ismerete.
A fény hullámjelenségeinek felismerése (interferencia, polarizáció). Képalkotás, valódi és látszólagos kép, nagyítás fogalmának ismerete, alkalmazása. A síktükör, a gömbtükrök és a leképezési törvény ismerete. Az optikai lencsék és a leképezési törvény ismerete, dioptria fogalma. Optikai eszközök: a nagyító, a mikroszkóp, a távcső, a szem, a szemüveg, a fényképezőgép működésének alapelvei. 4. Atomfizika, magfizika Az anyag szerkezete
Az atom, molekula, ion, elem fogalma. Az anyag atomos természetének alátámasztása konkrét
378
Témakör jelenségekkel. Az atom szerkezete
Az elektromosság atomos természetének értelmezése az elektrolízis alapján. Az elektron töltése és tömege. Rutherford szórási kísérlete és atommodellje.
A kvantumfizika elemei
Az energia kvantáltsága, Planck-formula. A fotoeffektus és értelmezése. A foton és energiája. A fény kettős természete. A vonalas színképek keletkezésének ismerete. Az elektron kettős természete. A Bohr-modell sajátosságai, újszerűsége. Az elektronburok szerkezete: a fő- és mellékkvantumszám és az elektronhéj fogalma, a Pauli-elv szerepe.
Az atommagban Az atommag összetétele. lejátszódó jelenségek Az erős kölcsönhatás, nukleonok, tömeghiány és kötési energia, tömeg-energia ekvivalencia fogalmainak használata az atommag leírásában. A természetes radioaktív sugárzás (alfa, béta, gamma) leírása; felezési idő, aktivitás. Atommag-átalakulások leírása, izotópok, alkalmazások. Maghasadás, láncreakció, atomreaktor, atombomba. Az atomenergia jelentősége, előnyei, hátrányai, összehasonlítás más energiafelhasználási módokkal. Magfúzió, hidrogénbomba, a Nap energiája. Sugárvédelem
A radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásainak ismerete, a sugárterhelés fogalma. A sugárvédelem módszerei.
5. Gravitáció, csillagászat Gravitáció
Az általános tömegvonzási törvény és jelentősége. A bolygók mozgásának leírása: Kepler törvényei. A mesterséges égitestek mozgása. Nehézségi erő, a súly, a súlytalanság értelmezése.
379
Témakör A gravitációs gyorsulás mérése. A csillagászat elemeiből
A Naprendszer és főbb részeinek jellemzése. A csillag fogalma, összehasonlítás a Nappal. A Tejútrendszer, galaxisok. Az Univerzum tágulása, Ősrobbanás-elmélet. A világűr megismerésének legfontosabb módszerei, eszközei.
Témakör 6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek Személyiségek
Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm, Joule, Ampère, Faraday, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, Curie-család, Planck, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő a tanultakkal kapcsolatos legfontosabb eredményeinek ismerete.
Elméletek, felfedezések, találmányok
A geo- és heliocentrikus világkép összehasonlítása. Galilei munkásságának jelentősége: a kísérletezés szerepe. Newton munkásságának jelentősége: “az égi és földi mechanika egyesítése”, a newtoni fizika hatása. A távcső, a mikroszkóp, a gőzgép, az elektromotor, a generátor, a transzformátor, az elektron, belsőégésű motor, a röntgensugárzás, a radioaktivitás, a félvezetők, az atomenergia felhasználásának felfedezése, ill. feltalálása és hatásuk – összekapcsolás a megfelelő nevekkel. A követelményekben szereplő ismeretek alapján megállapítható eltérések a klasszikus fizika és a kvantummechanika között. Az űrkutatás történetének legfontosabb állomásai.
380
4.1.8
Kémia
A. feladat témakörei Általános kémia 1. Atomszerkezet 2. A periódusos rendszer 3. Kémiai kötések 4. Molekulák, összetett ionok 5. Anyagi halmazok 6. Egykomponenső anyagi rendszerek 7. Többkomponenső rendszerek 8. Kémiai átalakulások 9. Termokémia 10. Reakciókinetika 11. Egyensúly 12. A kémiai reakciók típusai 13. Elektrokémia
Szervetlen kémia 1. Hidrogén 2. Nemesgázok 3. Halogénelemek és vegyületeik 4. Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik 5. A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik 6. A széncsoport elemei és vegyületeik 7. Fémek és vegyületeik
Szerves kémia 1. A szerves vegyületek általános jellemzıi 2. Szénhidrogének 3. Halogéntartalmú szénhidrogének 4. Oxigéntartalmú szerves vegyületek 5. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 6. Szénhidrátok 7. Fehérjék 8. Nukleinsavak 9. Mőanyagok 10. Energiagazdálkodás 4.1.9
1. 2. 3. 4. 5.
Biológia
A kültakaró Az idegrendszer A keringési rendszer A táplálkozás szervrendszere A nemi öröklıdés 381
6. A hıszabályozás 7. A mozgás szervrendszere 8. Korunk betegségei 9. A légzı rendszer 10. Az immunrendszer 11. A populációk jellemzıi 12. A környezetszennyezés 13. A populációk kölcsönhatásai 14. A víz 15. Az energia 16. A talaj 17. Társulások 18. Társadalom és környezet 19. Egészséges életmód 20. Globalizáció és természetvédelem
4.1.10 Földrajz
Az 1. résztétel témakörei – Általános természetföldrajz, a kontinensek illetve Magyarország természetföldrajza 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.
A Naprendszer, a Föld mozgásai és következményei. A Föld belsı szerkezete, a lemeztektonika. A hegységképzıdés. A vulkanizmus. A földtörténeti ó- és középidı eseményei és képzıdményei. A tengervíz mozgásai. A folyók és a jég felszínformálása. A légkör felmelegedése. Az általános légkörzés. A légkör összetétele és szerkezete. A földrajzi övezetesség kialakulása. A földrajzi övezetesség vonásai a trópusi övezetben. A meleg és a hideg mérsékelt öv jellemzıi. A valódi mérsékelt öv jellemzése. Amerika természeti adottságai. Európa földtani szerkezete. Az Északi-középhegység természeti földrajza. A Kisalföld természeti földrajza. Magyarország földtörténete. Magyarország éghajlata és vízrajza.
382
A 2. résztétel témakörei – Általános társadalomföldrajz, regionális társadalmi-gazdasági földrajz 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.
A világ népességszámának változása, népesedési folyamatok. A Föld népességének eloszlása és összetétele. A Föld települései. Állam és piacgazdaság. A gazdasági fejlettség mérıszámai és különbségei. A világkereskedelem. A nemzetközi integrációk. A pénz szerepe a világgazdaságban. A világgazdaság centrumtérségei és perifériái. Az Amerikai Egyesült Államok világgazdasági szerepe. Japán földrajza. Az Európai Unió. Kína és India társadalom- és gazdaságföldrajza. Magyarország népességföldrajza. A hazai gazdaság átalakulása a rendszerváltás során. Hazánk energiagazdasága. Magyarország mezıgazdasága. Az Alföld szerepe hazánk gazdaságában. A középhegységek gazdasági szerepe. A Föld energiagazdasága és hatása a környezet állapotára.
383