TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM III. kötet

HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA

TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM III. kötet

2005. szeptember

Tartalom BEVEZETÉS ............................................................................................................................... - 2 1. PRIORITÁS: GAZDASÁG- ÉS IPARFEJLESZTÉS ............................................................. - 4 1.1. Stratégiai Program: A HELYI VÁLLALKOZÁSOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA .................................................................................................................................... - 4 1.2. Stratégiai Program: A MŰKÖDŐ TŐKE VONZÁSA ...................................................... - 17 2. PRIORITÁS: MEZŐGAZDASÁG- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS ........................................... - 21 2.1. Stratégiai Program: A VERSENYKÉPES AGRÁRÁGAZATOK FEJLESZTÉSE .......... - 22 2.2. Stratégiai Program: ÉLELMISZER FELDOLGOZÁS ÉS KERESKEDELEM ............... - 25 2.3. Stratégiai Program: AZ AGRÁR-INNOVÁCIÓ FEJLESZTÉSE ..................................... - 31 2.4. Stratégiai Program: A KÜLTERÜLETEK KOMPLEX FEJLESZTÉSE .......................... - 33 3. PRIORITÁS: A MINŐSÉGI TURIZMUS FEJLESZTÉSE ................................................ - 35 3.1. Stratégiai Program: TURISZTIKAI VONZERŐK ÉS RÁÉPÜLŐ TERMÉKEK FEJLESZTÉSE............................................................................................................................ - 36 3.2. Stratégiai program: A TURIZMUS FOGADÁSI FELTÉTELEINEK FEJLESZTÉSE .... - 46 3.3. Stratégiai Program: TURIZMUS MARKETING TEVÉKENYSÉG FEJLESZTÉSE ........ - 50 4. PRIORITÁS: FOGLALKOZTATÁS JAVÍTÁSA ................................................................ - 55 4.1. Stratégiai Program: AKTÍV FOGLALKOZTATÁS POLITIKAI ESZKÖZÖK FEJLESZTÉSE............................................................................................................................ - 57 4.2. Stratégiai Program: FOGLALKOZTATÁSI SZEMPONTBÓL HÁTRÁNYOS HELYZETŰ CSOPORTOK MUNKAERŐ-PIACI INTEGRÁCIÓJA ..................................... - 68 5. PRIORITÁS: KÖZOKTATÁS FEJLESZTÉSE ................................................................... - 71 5.1. Stratégiai program: A KISTÉRSÉG FELSŐOKTATÁSI KAPACITÁSAINAK BEVONÁSA AZ OKTATÁSI RENDSZER FEJLESZTÉSÉBE ............................................... - 71 5.2. Stratégiai Program: A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS ÉS KÉPZÉS FEJLESZTÉSE ............. - 75 5.3. Stratégiai Program: AZ ALAPFOKÚ OKTATÁS, KÉPZÉS FEJLESZTÉSE ................... - 80 6. PRIORITÁS: KULTÚRA, IFJÚSÁG, SPORT ...................................................................... - 86 6.1. Stratégiai Program: KÖZÖS PROGRAMKÍNÁLAT FEJLESZTÉSE A KISTÉRSÉGI IDENTITÁSRA ALAPOZVA .................................................................................................... - 86 7. PRIORITÁS: SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS ............................................ - 90 7.1. Stratégiai Program: A SZOCIÁLIS ELLÁTÁS TÉRSÉGI ELEMEINEK FEJLESZTÉSE - 90 7.2. Stratégiai Program: AZ EGÉSZSÉGÜGYI KAPACITÁSOK FEJLESZTÉSE .................. - 92 8. PRIORITÁS: TERÜLET- ÉS INFRASTRUKTÚRAFEJLESZTÉS .................................. - 97 8.1. Stratégiai Program: KÖZÚT- ÉS KERÉKPÁRÚTHÁLÓZAT FEJLESZTÉSE ................ - 99 8.2. Stratégiai Program: A KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI INTÉZMÉNYRENDSZER FEJLESZTÉSE .................................................................................................... - 103 9. PRIORITÁS: KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM ........................................... - 105 8.1. Stratégiai Program: HULLADÉKGAZDÁLKODÁS FEJLESZTÉSE ........................... - 105 8.2. Stratégiai Program: KÖRNYEZETI KÁROK FELSZÁMOLÁSA ................................. - 108 8.3. Stratégiai Program: TERMÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELME .......................................... - 109 -

-1-

BEVEZETÉS

A Hajdúböszörményi kistérség területfejlesztési koncepciója és programjának kidolgozása része annak az átfogó tervezési-programozási folyamatnak, amelynek végső célja, hogy Magyarország, mint Európai Uniós tagállam kidolgozza a (második) Nemzeti Fejlesztési Tervet, melyben meghatározza az Európai Unió következő hétéves tervezési időszakában (2007-2013 közötti időszakban) rendelkezésre álló fejlesztési források felhasználásának célkitűzéseit, programjait, költségvetési kereteit, illetve a végrehajtás konkrét feladatait. Az alulról építkezés jegyében a kistérségi fejlesztési elképzelések, illetve kezdeményezések a megyei és fokozottan a regionális törekvésekbe beépülve tudnak a nemzeti célok szintjén is megjelenni. Az Európai Unió fejlesztéspolitikai rendszerének keretein belül nem támogatható célkitűzéseket Magyarország egy átfogó nemzeti fejlesztési tervbe, az úgynevezett Európa Tervbe építetten kívánja felkarolni. A területfejlesztési koncepció és program eszköz arra, hogy a Hajdúböszörményi kistérség, illetve a kistérséget alkotó három város, Hajdúböszörmény, Hajdúdorog és Hajdúnánás saját fejlesztési céljait, törekvéseit, kezdeményezéseit megfogalmazza, ezeket elhelyezze a hazai fejlesztéspolitikai térben. A koncepció és program egyszerre kívánja megszólítani a kistérség lakosságát, önkormányzati, intézményi, civil és gazdasági szférabeli szereplőit, segítve a közös társadalmi, gazdasági, életminőségi, környezeti, stb. érdekek felismerését, és a felszínre került célok végrehajtási kereteinek, feltételeinek megfogalmazását. Ugyanakkor a koncepció és program feladata, hogy szakmai bázisát képezze a térségnek a megyei, regionális és nemzeti tervezési folyamatokban való eredményes érdekérvényesítésének is. A hazai fejlesztéspolitika alapvető sajátossága, hogy a közösségi fejlesztések, elsősorban uniós és központi költségvetési forrásokból finanszírozhatók, amely tény tervezési módszertani szempontból determinálja a koncepció és program tartalmát, kidolgozottságát és a javasolható intézkedések körét. A Hajdúböszörményi kistérségi koncepció és program kidolgozása szakmai részvétellel történt. Összesen kilenc szakmai munkacsoport alakult a kistérség meghatározó szakemberei közreműködésével, akik több fórumon személyesen és munkaanyagok írásos véleményezésével segítették a program kidolgozói munkáját. Munkacsoportok az alábbi szakterületeken jöttek létre: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Gazdaság- és iparfejlesztés Agrár- és vidékfejlesztés Turizmus Humánerőforrás-fejlesztés Oktatás, képzés, Kultúra, sport Egészségügyi és szociális Terület- és infrastruktúrafejlesztés Környezet- és természetvédelem

-2-

A forrásfelosztás ágazati jellege, tervezési és végrehajtási rendszere mellett a munkacsoportok szerinti bontásban végzett munka indokolja az egész tervezésen végigfutó tematikus (ágazati) tagolást. Jelen dokumentum a Hajdúböszörményi kistérség területfejlesztési programját tartalmazza prioritásokra, ezeken belül stratégia programokra bontva. A stratégia programokon belül azokon a területeken, ahol konkrét beavatkozás lehetőségei körvonalozottak operatív programok megfogalmazására került sor.

-3-

1. PRIORITÁS: GAZDASÁG- ÉS IPARFEJLESZTÉS

1.1. Stratégiai Program: A HELYI VÁLLALKOZÁSOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA A stratégiai program célja A hajdúböszörményi kistérségben a vállalkozások támogatásának célja tőkeerős, kiegyensúlyozott, további fejlődési potenciállal rendelkező helyi kis- és középvállalkozói kör kialakulásának támogatása, amely KKV-k a kistérség gazdaságában és munkaerőpiacán a jövőben meghatározó szerepet tudnak betölteni. E célkitűzés elérése érdekében a területfejlesztés elérhető eszközrendszerét a fejlődni, növekedni képes kistérségi székhelyű kis- és középvállalkozások megerősítésére, versenyképességük, piaci részesedésük, innováció felvevő képességük bővítésére célszerű összpontosítani. Összhangban az Európai Unió vállalkozásfejlesztési politikájával, továbbá az Egységes Belső Piac által kínált lehetőségek figyelembevételével a kistérségi területfejlesztés számára a vállalkozásokra vonatkozóan az alábbi közvetlen célok fogalmazhatók meg:  a vállalkozások növekedésének és versenyképességük erősödésének elősegítése a globalizálódó és tudás alapú gazdaság keretein belül,  a kistérség vállalkozásai külgazdasági nyitottságának növelése,  a K+F tevékenységek iránti felébresztése, ösztönzése, az innováció felvevő képesség erősítése,  a vállalkozások – különös tekintettel a mikro- és kisvállalkozásokra – pénzügyi környezetésnek javítása  a Közösség vállalkozás támogatási szervezeteihez, szoláltatásaihoz és programjaihoz való könnyebb hozzáférés biztosítása. Indoklás A hajdúböszörményi kistérség gazdasági szerkezetét – hasonlóan az országos tendenciákhoz a mikro és kisvállalkozások uralják (alkotják). 10 főnél kevesebb foglalkoztatottal működik az egyéni és társas vállalkozások 95,89%-a. Ötven főnél kevesebbet foglalkoztat az egyéni és társas vállalkozások 99,11%-a. Ha kizárólag a társas vállalkozásokat vizsgáljuk, azok 32,73%-a egyetlen főt sem foglalkoztat. Ez a mutató közel 3 százalékponttal magasabb, mint a megyei adat, de közel 6 százalékponttal alacsonyabb az országos átlagnál. Az 1-9 főt foglalkoztató mikrovállalkozások teszik ki az összes működő társas vállalkozás valamivel több mint felét. Ez a mutató hat százalékponttal alacsonyabb a megyei átlagnál, és közel azonos a régiós és az országos átlaggal. A kistérségben mind a megyei, mind a régiós, mind az országos átlagnál magasabb arányt képviselnek a 10-19 főt foglalkoztató kisvállalkozások – a működő társas vállalkozások 5,81%-át teszik ki. Ugyancsak meghaladja az országos átlagot a 20-49 főt foglalkoztató kisvállalkozások, az 50-249 főt foglalkoztató középvállalkozások és a 250 főnél többet foglalkoztató nagyvállalatok száma. Ez utóbbiak abszolút száma azonban elenyésző a kistérségben – Hajdúböszörményben kettő, Hajdúnánáson három ilyen vállalat tevékenykedik. A működő vállalkozásoknak 72%-a egyéni vállalkozás. A működő társas vállalkozásoknak mindössze fele rendelkezik jogi személyiséggel. Diagram -4-

Ugyanakkor a kis és középvállalkozások jelenlétét a növekvő piaci részesedés és a munkaerőpiacon erősödő szerepük jellemzi. Egyre többjüknél érzékelhető a tudásigényes szakmák iránti kereslet, az innovációs igények erőteljes gyarapodása. Ugyanakkor – ahogy az ország egészében, úgy a vizsgált kistérségben is – KKV szektor van a leghátrányosabb helyzetben az alacsony tőkeellátottság, a nem megfelelő színvonalú infrastruktúra, az információhoz jutás nehézségei, a nyelvismeret hiányosságai, a vállalati kultúra alacsony szintje miatt. A vállalkozói szektor helyzete a kistérségben az alábbiakban összegezhető:  a vállalkozói szféra fejlettsége elmarad az országos átlagtól, mind a technológiai háttér, mind a termelékenység, mind a tercier és kvaterner szektor (idegen szó magyarázat) súlya, mind a külgazdaság orientáltsága tekintetében;  kialakult egy fejlődőképes, a munkaerő piacon erősödő szerepet betölteni képes vállalati kör, amely megerősödése, illetve növekedése célzott támogatási programokkal elérhető;  a vállalkozások tőkeellátottsága általában alacsony színvonalú, a vállalkozók tőkéhez jutási lehetőségei korlátozottak, folyamata nehézkes és a fejlesztést gyakran ellehetetlenítő költségekkel jár együtt;  a vállalkozások néhány kivételtől eltekintve, elsősorban a helyi, esetleg regionális, hazai piacokon tevékenykednek, versenyképességük általában elmarad a nemzetközi piaci követelményektől;  a vállalkozások közötti együttműködés részben a szervezeti keretek, tradíciók hiányának, részben a vállalkozók tájékozatlanságának következtésben szűk körű;  hiányoznak a kistérségből azok a gazdasági szervezet(ek), amely egy gazdasági klaszter magját alkothatnák, a vállalkozások közötti együttműködés kezdetleges szinte van. A KKV-k fejlesztésére irányuló országos programok egyre inkább a növekedésre képes, fejlesztési és beruházási célokra mobilizálható tőkével rendelkező vállalkozásokat célozzák meg. A KKV-k a hazai decentralizált források valamint az EU Strukturális Alapok által társfinanszírozott pályázati források egyik fő kedvezményezettjei is. A vállalkozástámogatási rendszerek működése ellenére a területfejlesztés megkülönböztetett figyelme és beavatkozása indokolt. További felkészítési, szaktanácsadási, szakértői segítséget célszerű biztosítani, főleg a mikro- és kisvállalkozásoknak, illetve azoknak, amelyek beszállítói munkamegosztásra, specializációra, szakosodásra készülnek, innovációs együttműködésre vagy közös projektekre készülnek, ilyen önálló projektjük van. A program leírása A stratégiai program azoknak a vállalkozás-támogatási eszközöknek az összessége, amelyekkel a – jellemzően kistérségi székhelyű – vállalkozások részére információ, szakmai és pénzügyi támogatás nyújtható a vállalkozások növekedése és versenyképességük erősödése érdekében. A támogatási eszközök a következők: 

A gazdaságfejlesztés kistérségi szintű koordinációjának támogatása. Jelenleg a vállalkozások számára szakmai tanácsadási szolgáltatást piaci és non-profit szervezetek (kamarák, vállalkozói központ) nyújtanak. A vállalkozás-támogatás

-5-









intézményi struktúrájában a gazdaságfejlesztés kistérségi szintű koordinációjában mutatkozik hiány. Információnyújtás a vállalkozó részére. Jogszabályokról, intézményi keretekről, a piaci környezetről, vállalkozói ismeretekről, pályázati és egyéb forrásokról szolgáltatott információk tartoznak ide. A vállalkozások körében különösen nagyok a hiányosságok az EU-val kapcsolatos ismeretanyagban, a vállalkozások többnyire még nem ismerték fel azokat a piaci előnyöket, lehetőségeket, melyeket az egységes európai piac kínál számukra. Pénzügyi támogatások. Itt a vállalkozások forrásfelvételének – támogatások, pénzpiaci források – pénzügyi támogatásáról van szó. Ide tartoznak a kedvezményes hitelek, kamattámogatási konstrukciók, a hitelgarancia, a kockázati tőke és egyéb pénzügyi formák, amelyek egy része (pl. mikrohitel, kockázati tőke) ma is jelen van a pénzügyi piacon. Egyes gazdasági tevékenységek támogatása. Ez a támogatási eszköz a kistérség fejlődése szempontjából meghatározó gazdasági ágazatok támogatását jelenti, az adott ágazatra kidolgozott stratégia mentén – pl. turizmus-fejlesztési stratéga, környezeti iparok fejlődését támogató stratégia. A globális fejlődési tendenciák az informatikai ipar fejlesztését különösen indokolják. Ugyanakkor a térség továbbra is „adós” a korszerű agrárgazdaságban rejlő lehetőségek feltárásában, és az ágazat modernizációban, versenyképessé tételében. Innováció. A tudásalapú gazdaságban a vállalkozások támogatásának egyik meghatározó eleme a vállalkozások innováció felvevő kapacitásának erősítése. E tevékenység átfogja az innováció-transzfer folyamatának minden lényeges elemét a kutató és fejlesztő tevékenyégtől az üzemi méretekben történő termelés megvalósításnak támogatásáig.

Várható hatások, eredmények  

A kistérség vállalkozásainak versenyképessége növekszik A kistérség vállalkozásai nagyobb arányban lesznek képesek a támogatási források hasznosítására.

Költségbecslés és a finanszírozás forrásai A szükséges források az alprogramok rész-költségvetéseinek összessége. 1.1.1 Operatív program: A gazdaságfejlesztés kistérségi koordinációjának erősítése Az operatív program célja A kistérségi gazdaságfejlesztési együttműködés létrehozásának általános célja: a kistérség gazdasági pozícióinak, a gazdasági szféra versenyképességének erősítése, a vállalkozások forrásabszorpciós képességének javítása, a potenciálisan bevonható közösségi és külső fejlesztési források és működő tőke részvételének erősítése. A közvetlen cél egy olyan gazdaságfejlesztő, és -szervező iroda létrehozása, mely a térséget érintő gazdaságfejlesztési kezdeményezéseket kistérségi szinten összehangolja. Az irodát az alábbi fő feladatok ellátására célszerű létrehozni:

-6-

a kistérség gazdasági erőforrásainak, fejlesztési potenciáljainak, valamint a bevonható fejlesztési források módszeres feltárása és az így nyert információk rendelkezésre bocsátása potenciális befektetők, kedvezményezettek és egyéb célcsoportok részére; szakmai közreműködés a kistérségi és megyei fejlesztési stratégiák, programok, tervek, projektek, és a gazdaságfejlesztés decentralizált eszközrendszerének összehangolásában; figyelemmel a Strukturális Alapok támogatásaira a vállalkozások támogatásának abszorpcióját „kiszolgáló” tanácsadói rendszer (információszolgáltatás, pályázatkészítés) és pénzügyi mechanizmusok kiépítése; kistérségi projektek kezdeményezése, gesztorálása, koordinálása, megvalósítása; külső (elsősorban külföldi) működő tőke bevonásának elősegítése (befektetési lehetőségek feltárása és kommunikálása a potenciális befektetők felé és közreműködés a befektetések menedzselésében); vállalatközi (gazdasági hálózatok, integrációk) együttműködési, beszállítói lehetőségek feltárása (elsősorban a földrajzi közelség, a hagyományos kapcsolatok miatt Debrecen, Nyíregyháza Tiszaújváros, Miskolc irányában), a vállalatok és pénzügyi szektor közötti, valamint a köz- és a gazdasági szféra közötti kooperációs és partnerségi lehetőségek fejlesztése; a kistérségi marketing kifejtése, összehangolása, fejlesztése. Indoklás A gazdaságfejlesztő szervezetek (gazdasági kamarák, vállalkozói központok, innovációs szervezetek, stb.) a kistérségben az országos helyzethez képest kisebb sűrűséggel és súllyal „vannak jelen”. Ezen külső, kapcsolódó szervezetek egyike sem rendelkezik olyan erőforrásokkal, hogy a kistérség gazdasági szerkezetének folyamatos fejlesztését a megfelelő eszközök biztosításával megoldhatná, programjai végrehajtását koordinálni, illetve részben gesztorálni és menedzselni tudná. Ugyanakkor a helyi tanácsadó szektor súlya és tőkeereje nem teszi lehetővé, hogy a gazdaságfejlesztés pusztán a piaci működés körülményei között valósuljon meg. Ezért külső szakértői kapcsolatrendszer kialakítása is szükséges. Szervezeti keretek: A kistérségi gazdaságfejlesztési szervezet elindításával kapcsolatos legfontosabb előkészületi teendőket az alábbiak jelentik: feladatok rögzítése és munkamegosztás kialakítása a kistérségi társulás/tanács munkaszerveztével; az alapítók körének kialakítása; (javasolható a három „hajdú város” egyenlő, vagy lakosság-arányos, stb. arányokban kialakított tulajdonosi szerkezete), a szervezet létrehozása: jogi forma meghatározása, alapító dokumentumok előkészítése, bejegyzés, forrásbiztosítás, erőforrásigények meghatározása az iroda „üzletpolitikájának” vagy közhasznúsági tervének, éves munka- és pénzügyi tervének kidolgozása a stratégiai cél megvalósítására szolgáló meglévő programok és források feltérképezése az egyes projektekre vonatkozó részletes szakmai és pénzügyi koncepciók és tervek elkészítése -7-

projekteket végrehajtó szervezet(ek)– jellemzően pályáztatás útján való – kijelölése, szerződéskötés a projektek meghirdetése, előkészítése és végrehajtása folyamatos tájékoztatás, információnyújtás, valamint a projektek végrehajtásának, elért eredményeinek értékelése. A sikeres kistérségi gazdaságfejlesztési szervezet három alappilléren nyugszik:   

szükséges egyrészt, hogy a szervezet a piac elvei szerint működjön, pénzügyileg önfenntartó legyen és a tulajdonosi forrásokból csak egy induló tőkeinjekciót igényeljen; a szervezet létrehozásának akkor van értelme, ha közvetlenül bekapcsolódhat a kistérségi fejlesztési, pályázatos döntések előkészítésébe és - elsősorban koordinatív szerepben - azok végrehajtásába; a szervezet nem kizárólag közösségi forrásokra épülve jöjjön létre, hanem a helyi gazdaság azon szereplőinek pénzügyi közreműködésével, melyek közvetlenül érdekeltek a kistérség gazdaságának erősödésében, a vásárlóerő növekedésében, valamint a népességmegtartó képesség megőrzésében.

Várható hatások / eredmények növekszik a forrásfelhasználás hatékonysága és a bevont források nagysága; növekszik a vállalkozások forrásfelvevő képessége fejlesztési, beruházási, modernizációs céljaik megvalósítására; tovagyűrűző, szinergikus hatású kistérségi projektek tudnak megvalósulni; a helyi vállalkozók, mikro- és kisvállalkozások számára olcsóbbá válnak a területfejlesztési, pályázati, üzletviteli, projektkészítési, projekt-menedzsment költségek, tudatos, tervszerű lehet a kistérségi gazdasági szerkezet korszerűsítése, fejlesztése; erősödik a vállalatközi (gazdasági hálózatok, klaszterek, beszállítói rendszerek, integrációk), a vállalatok és pénzügyi szektor közötti, valamint a köz- és a gazdasági szféra közötti kooperációs és partnerségi, pl.: (PPP) magyarázat lehetőségek fejlesztése. Területi hatókör Az egész kistérség területét érinti. Az iroda koordinálásában megvalósuló fejlesztések egyes időszakokban a településeken eltérő intenzitással jelentkeznek, de hosszabb idő átlagában ennek kiegyenlítettnek kell lennie. Kedvezményezettek köre A program általános kedvezményezettje a kistérség teljes vállalkozói köre, ezen keresztül az egész népesség. Közvetlen kedvezményezettek mindazok a gazdasági szervezetek, illetve magánszemélyek, akik az EU támogatási alapjainak kedvezményezettjei lehetnek, így önkormányzatok, önkormányzati, non-profit és civil szervezetek, vállalkozások, szakmai szervezetek, stb., amelyek gazdasági jellegű projektekkel foglalkoznak.

-8-

A programvégrehajtás főbb szereplői Irányítás: kistérségi fejlesztési tanács, Megvalósítás: külső szakértők bevonásával, hozzájárulók, a szervezet vezetője, alkalmazottai.

egyéb

alapítók,

pénzügyi

A megvalósítás időbeli rendje Az iroda létrehozását célszerű lenne haladéktalanul megkezdeni. Az iroda által menedzselt feladatok (projektek tervezése, projektek előkészítése, támogatás bevonás, tőke-mobilizálás) folyamatos tevékenységet igényelnek. A program költségvetése és lehetséges forrásai A gazdaságfejlesztési iroda létrehozásának alapvető kritériuma, hogy egy pénzügyileg önfenntartó szervezet jöjjön létre, mely csak az elinduláshoz igényel tőketámogatást három évben történhet az alábbiak szerint: Év Alapítói hozzájárulás Támogatás

Első év 3.000.000,30.000.000 Ft

Második év

Harmadik év

20.000.000 Ft

20.000.000 Ft

A szervezet létrehozásának forrása: kistérségi fejlesztési tanács, önkormányzatok, érdekelt gazdasági szervezetek vállalkozás-fejlesztési szervezetek. Kapcsolat a fejlesztési prioritásokkal Egy sikeres kistérségi gazdaságfejlesztési szervezet hozzájárul a turizmus és agrárgazdaság fellendüléséhez is, alapvető érdeke a nagy innováció tartalmú megoldások, technológiák irányába elmozdulni és ugyanakkor fontos katalizátora lehet a kistérség kohéziója erősítésének. 1.1.2. Operatív program: A vállalkozások felkészítése az EU szabályozási, piaci és versenyképességi követelményeire Az operatív program célja Az operatív program célja a vállalkozások részére nyújtandó szakmai segítségnyújtás az EU csatlakozás következtében megváltozó gazdasági körülményekhez, jogi és szabályozási keretekhez való adaptációban. A vállalkozói ismeretek bővítése a versenyképesség megőrzésének, illetve fokozásának alapvető feltétele. Amikor felkészülésről beszélünk nem lehet elvonatkoztatni attól sem, hogy az EU követelmények sikeres átvételének feltétele a nyelvi és informatikai ismeretek elmélyítése is.

-9-

Indoklás Az EU egységes belső piaca új gazdasági perspektívát jelent a vállalkozási szféra számára, mely nem mentes a kihívásoktól. A versenyképesség megőrzése és fokozása érdekében szükséges, hogy a vállalkozások legjobb tudásuk szerint hasznosítsák tapasztalataikat, az új versenykörnyezet megismerésére, üzleti, fejlesztési, beruházási céljaikat a változó feltételrendszerrel összhangban határozzák meg. A vállalkozások döntő többsége számára a szükséges információk saját erőforrásokra építve sem szakmai sem pénzügyi szempontból nem megfelelően érhetőek el, ezért a vállalkozások információval való ellátását részben közösségi feladatnak kell tekinteni. A belső piac alappilléreit képező versenypolitika és fogyasztóvédelmi szabályozás átvétele következtében érdemi elmozdulás várható a minőségi termékek és szolgáltatások versenypozícióinak erősödése terén. Leírás A vállalkozások felkészítése az EU szabályozási és piaci, versenyképességi követelményeire tekintettel az alábbi területekre kell koncentrálni: az adott ágazat kereteit adó EU politikák (verseny-, fogyasztóvédelmi-, vállalkozásfejlesztési, környezetvédelmi, strukturális és kohéziós stb. politikák) és azok gazdaságra és a vállalkozásokra gyakorolt hatásai, az egyes gazdasági szakágazatok vizsgálata az EU-ban (gazdasági súly, teljesítmény, vállalati struktúra, tulajdonosi szerkezet, foglalkoztatás, fejlődési trendek stb.); hazai vállalkozásokra gyakorolt várható hatások és konvergencia feltételeinek elemzése; a vállalkozások általános (nem-ágazat specifikus) jogi és szabályozási keretei (vállalati jog, számvitel, szociális szabályozás, külföldi munkavállalás stb.), illetve ágazatspecifikus jogi és szabályozási keretek (kereskedelmi szabályok, minőségszabályozás, műszaki, környezetvédelmi, munkabiztonsági és munkaegészségügyi normák stb.) megismerése; a forrás abszorbciós képesség erősítése (pályázási források, pályázási elvek és technikák); a nyelvi készség és az informatikai kultúra erősítése. A hatékony ismeretátadás érdekében az operatív program eszközeinek alkalmazkodniuk kell a vállalkozók speciális képzési igényeihez. Javasolt eszközök: oktatók képzése ("training of trainers" programok); vállalkozói képzési programok (képzési kurzusok, célszerűen ágazati bontásban, workshopok, konferenciák); információ szolgáltató, terjesztő tevékenységek (interaktív elektronikus szolgáltatások, "help desk" szolgáltatás, médiában való megjelenés). Várható hatások/eredmények

- 10 -

a vállalkozók EU-val kapcsolatos ismeretinek növekedése, a vállalkozók által megtett, a versenyképességüket javító intézkedések; a vállalkozások forrásszerző képességének erősödése. Területi hatókör Az alprogram a kistérség egész területét érinti, figyelembe véve a kedvezményezettek, illetve tevékenységük térbeli elhelyezkedését. Kedvezményezettek köre A program közvetlen kedvezményezettjei azok a kis- és közepes vállalkozások, amelyek saját erőből nem képesek átfogóan megismerni az EU csatlakozás és a piaci változások következtében beálló új követelményeket. A programvégrehajtás főbb szereplői Irányítás: kistérségi fejlesztési tanács, Megvalósítás: a kistérségi tanács munkaszervezete és a gazdaságfejlesztő társaság közösen, a megyei kereskedelmi és iparkamara, a felsőoktatási és szakképzési intézmények, képzéssel foglalkozó vállalkozások segítségével. A megvalósítás időbeli rendje A programnak folyamatosan létjogosultsága van, de egyes vállalkozók általában fél évig tartanak szoros kapcsolatot a programmal. A versenyképesség megőrzésére törekvő vállalkozások a tájékozódási csatornák, a megfelelő intézményes kapcsolatok kiépítése után kikerülnek a programból, a szükséges ismereteket más csatornákon keresztül megszerzik. A program költségvetése és lehetséges forrásai A program becsült költségigénye: 2005-2009 években 50 millió Ft, melynek forrásai: Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Gazdasági Versenyképességi Operatív program (GVOP); közvetlen EUs vállalkozásfejlesztési források; hazai vállalkozásfejlesztési intézmények; decentralizált regionális előirányzatok; érdekelt gazdasági szervezetek sajátereje. Kapcsolat a fejlesztési prioritásokkal A kis- és közepes vállalkozásokat felkészítő program nagyban hozzájárul a vállalkozások versenyképességének és ezáltal a kistérség gazdaságának erősödéséhez. Ugyanakkor a vállalkozások jobb felkészültség mellett tudnak majd európai uniós forrásokra pályázni.

- 11 -

1.1.3. Operatív program: Az információs gazdaság megalapozása a kistérségben Az operatív program célja A program általános célja a Hajdúböszörményi Kistérség gazdasági felzárkóztatásának elősegítése és versenyképességének növelése a korszerű info-kommunikációs technológia kínálta lehetőségek által. A "felzárkóztatás" szempontjából a kistérség számára az ország más fejlett térségeinek és a fejlett világ informatikai folyamatainak is vonatkoztatási alapként kell szolgálnia. Az információs társadalom kiépítése olyan alapvető szükségszerűség, amely szerint a fejlesztéssel foglalkozók feladata a fejlesztési folyamatok elősegítése, gyorsítása, a komparatív előnyök generálása, továbbá a területi és társadalmi esélyegyenlőség elleni fellépés, a méltányosság biztosítása. Indoklás A "digitális forradalom", az info-kommunikációs technológiák világméretű térhódítása, a digitalizált információk mennyiségének ugrásszerű növekedése, továbbá az információk hozzáférési, kezelési, feldolgozási, tárolási és továbbítási költségeinek csökkenése mélyreható társadalmi és gazdasági folyamatokat indukál. Az információs társadalom az életminőség folyamatos javulását a tudásalapú gazdaság növekvő versenyképességére, jövedelmezőségére és az új típusú kooperációs lehetőségekre alapozottan biztosítja és elősegíti a területileg kiegyensúlyozott, ökológiai és gazdasági szempontból fenntartható fejlődést. Az info-kommunikációs eszközellátottság és internet-hozzáférés tekintetében a kistérség az egész országot általánosan jellemző, a fejlett világtól való jelentős lemaradást mutatja. A becslések szerint a háztartások körülbelül egyötödében van számítógép és mintegy 10 % rendelkezik internet-hozzáféréssel. A kis- és közepes vállalkozásoknak közel fele van számítástechnikai eszközökkel felszerelve és egyharmaduk fér hozzá a világhálóhoz. Táblázat diagramm Az informatikai infrastruktúra tekintetében referenciapontként a fejlett világ informatikai eszközellátottságát kell tekinteni, ami azt is jelenti, hogy az országon belüli viszonylagos különbségek vizsgálatának nincs érdemi mondanivalója. Míg Magyarországon 100 lakosra 10-nél kevesebb személyi számítógép jut addig az Egyesült Államokban 60, és az Európai Unió tagállamaiban átlagosan 30 a személyi számítógépek száma. Különösen elgondolkodtató, hogy Magyarország az EU tagjelölt államok között a nyolcadik helyen áll a személyi számítógépek lakosságarányos számával. Az Európai Unió tagállamaiban az internet-hozzáférés aránya háztartások esetében megközelíti a 40%-ot és a vállalati szférában meghaladja a 90%-ot. Az információs társadalom vívmányainak hazai átvétele során megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a versenyképesség javítására és a szociális és területi esélyegyenlőség biztosítására, azokon a területeken, ahol a pusztán piaci működés önmagában nem képes a szükséges strukturális változások végbemenetelét garantálni. Az adaptációs folyamatok dinamikájának és hatékonyságának biztosítása a területfejlesztés közreműködését igényli e területeken. Pillanatnyilag az informatika piaci szegmenseiben tevékenykedő vállalkozások (internet szolgáltatás, web tervezés, szoftverfejlesztés, digitális tartalmak előállítása stb.) nem fejlődnek a megfelelő ütemben. A területfejlesztés számára alapvető feladatként definiálható a számítógépes és internet-használati műveltség erősítése és kiterjesztése a kistérség teljes

- 12 -

népességére. A "digitális tudat" erősítése mellett alapvető területfejlesztési célként fogalmazódik meg az információs társadalom fejlesztése a gazdasági szférában. Leírás Az információs társadalom fejlesztésében a területfejlesztés támogatása két (al)programként megfogalmazható területen indokolt. 1-es Alprogram: Felkészítés az információs társadalom vívmányainak befogadására Az információs társadalom vívmányainak átvétele, a "digitális kultúra" elterjesztése olyan közfeladat, melynek központi elemei: az információs társadalomnak az életkörülményekre, munkavégzésre és a hatékonyságra gyakorolt hatásainak széleskörű megismertetése a kistérség lakossága körében (intenzív felkészítő akciók, képzési programok, help-desk szolgáltatások); az e-közigazgatás feltételeinek megteremtése, kiépítése, a kistérségi közszolgáltatások informatikai, internetes megoldásainak kialakítása, az informatikai infrastruktúra (elsősorban az informatikai végpontok) célirányos fejlesztése; az internet-hozzáférés biztosítása a lehető legszélesebb körben, beleértve az erősen falusias térségek felzárkóztatását is (közösségi végpontok: iskolák, teleházak, közösségi házak, polgármesteri hivatalok fejlesztése); (meg kellene itt nevezni a külterületi település részeket. JELENLEG a külterületek közül csak Viden van teleház de ott is probléma az hogy az internet elérhetőség nem áll rendelkezésre üzemeltetője Vidi-Ér Vidért Közhasznú Egyesület) Teleház Hajdúböszörményben a Civíl Adattár Alapítvány, Hajdúnánás Okkal – Más –Okkal Ifjúsági Egyesület üzemelteti. Hajdúdorogon informatikai csomópontként a Görög Demeter Városi könyvtár szolgál. kísérleti (pilot) akciók (digitális tartalmak előállítása, elektronikus marketing, online szolgáltatások és közszolgáltatások, info-pontok létesítése). 2-es Alprogram: Az információs társadalom fejlesztése a gazdaságban Elő kell segíteni a tudás-alapú gazdaság térhódítását, ennek érdekében támogatni kell egy olyan vállalati szegmens kialakulását, amely képes és hajlandó befektetni az információtechnológia által kínált piaci lehetőségek kiaknázásába. Ennek megfelelően a gazdaság szereplőit –főképp a kis- és közepes vállalkozásokat– támogatni kell abban, hogy elsajátítsák és mindennapi tevékenységükben hatékonyan alkalmazzák az információs és kommunikációs technológiákat. Továbbá, támogatni kell a tartalomiparban (content industry), a szoftveriparban fejleszteni kívánó vállalkozásokat és elő kell segíteni az információs társadalom által kínált új típusú munkahelyteremtés (pl. távmunka) létrehozásának illetve bővítésének feltételeit, lehetőségeit. Területi hatókör Az operatív program a kistérség egész területét érinti, figyelembe véve a fejlesztések térbeli eloszlását. Kedvezményezettek köre

- 13 -

A program közvetlen kedvezményezettje a kistérség teljes népessége (1-es alprogram), illetve az információs társadalom kiépülésében résztvevő vállalkozások, önkormányzatok, civil szervezetek (2-es alprogram). A programvégrehajtás főbb szereplői Irányítás: a kistérség fejlesztési tanácsa,. Megvalósítás: hálózati rendszerek tervezésével és kiépítésével foglalkozó, szoftverfejlesztő, webtervező, tartalomszolgáltató és informatikai képzéssel foglalkozó vállalkozások, valamint önkormányzati és kistérségi szervezetek. Szakmai felügyelet: Informatikai és Hírközlési Minisztérium, a Hajdú-Bihar Megyei Közigazgatási Hivatal, Hajdú-Bihar megyei Területi Államháztartási Hivatal. A megvalósítás időbeli rendje A programnak megindítása sürgető, annak érdekében, hogy a kedvezményezettek csatlakozni tudjanak az EU informatikai rendszereihez és az azokban rejlő potenciálok kiaknázásánál ne az informatika szűk (infrastrukturális és egyéb) keresztmetszetei okozzanak jelentős versenyhátrányt. A program költségvetése és lehetséges forrásai A program becsült minimális költségigénye: 300 millió Ft, melynek főbb forrásai: Belügyminisztérium önkormányzati fejlesztési forrásai; Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Gazdasági Versenyképességi Operatív program (GVOP); vállalkozásfejlesztési források; decentralizált regionális előirányzatok; decentralizált megyei előirányzatok; érdekelt gazdasági, közigazgatási és civil szervezetek sajátereje. Kapcsolat a fejlesztési prioritásokkal Az információs társadalom fejlesztése oldja a kistérség megközelíthetőségéből eredő versenyhátrányt, segíti a helyi gazdaság erősödését és új típusú munkalehetőségek kialakulását, és tudásalapú gazdaság irányába való elmozdulást. 1.1.4. Operatív program: Az innováció menedzsment és transzfer feltételeinek megteremtése Az operatív program célja Általános cél a gazdaság hosszú távú fenntarthatóságának megőrzése és versenyképességének fokozása, a gazdasági szervezetek orientálása a tudásigényes, innovatív tevékenységek, technológiák, termelési és irányítási folyamatok alkalmazása irányába. A K+F piac megteremtése az innováció keresleti és kínálati oldalának erősítése révén.

- 14 -

Közvetlen cél a kistérség gazdasági szervezeteinek intézményesített kapcsolódása az innovációs piachoz a hazai és nemzetközi K+F kínálat közvetítése a kistérség vállalkozásai felé, a vállalkozások általi hasznosítás, a termékké fejlesztés folyamatának szakmai és pénzügyi támogatása, egyedi projektötletek menedzsmentje révén. Indoklás A kistérség gazdasági szerkezete korszerűtlen, az innovatív ágazatok jelenléte gyenge. A K+F eredmények hasznosítása rendkívül fejletlen. Az innováció iránti kereslet kicsi, mivel a vállalkozások általában kevéssé nyitottak az innovációs eredmények befogadására. A kistérség csaknem kizárólag a K+F piac keresleti oldalán van jelen, azaz a vállalkozások innovációs igényét kell elsősorban kielégíteni, illetve egy szélesebb vállalati körben kell az igényt és készséget megteremteni az innovációs eredmények befogadására. A feladat tehát elsősorban nem a belső innovációs potenciál és a K+F eredményeinek bekapcsolása az innováció transzfer folyamatába, hanem az innovációs eredmények "importja" és elterjesztése a kistérségen belül a potenciális hasznosító szervezetek között. Erre meg vannak a kapcsolati elemek a legfontosabb budapesti, debreceni, miskolci, nyíregyházi intézetekkel, ezeket e kapcsolatokat tudatos szervezési, generálási, koordinációs munkával kell eredményessé tenni. Az innováció-transzfer folyamat a magas piaci kockázat és lassú megtérülés miatt tőkeszegény környezetben nem képes piaci alapon működni, a folyamat – bár lehetnek „piacosítható” elemei – nem nélkülözheti a közszféra szakmai és pénzügyi részvételét. A részvétel a gazdaságfejlesztéssel foglalkozó non-profit szféra részéről lehet: — információszolgáltatás, — hozzáférés biztosítása információs csatornákhoz, adatbázisokhoz, — az üzleti alapon nem elérhető szolgáltatásokhoz, — szaktanácsadáshoz, — képzéshez stb. — Az innováció-menedzsment és innováció-transzfer intézményi keretei kiépítésében és egyes elemeinek működtetésében a közösségi források részvétele sem nélkülözhető. Egy jól szervezett, hatékony innováció-transzfer rendszer kockázati tőke bevonásra is alkalmassá tehető. Az innováció-transzfer főbb, a területfejlesztés által támogatandó elemei az alábbiakban összegezhetők:  stratégia fejlesztés, marketing stratégiák, üzleti tanulmányok, piaci előrejelzések,  a hazai és nemzetközi K+F műhelyek eredményeinek feldolgozása és a nyilvántartás folyamatos frissítése,  a kistérség vállalkozásainak innovációs igényének, kapacitásainak és szakismeretének feltárása,  hazai és nemzetközi innovációs szervezetekkel való együttműködés, segítségnyújtás külföldi vegyes vállalatok létrehozásában,  az innovációs műhelyek közötti együttműködés erősítése,  az innovációs folyamatban résztvevő gazdaságfejlesztési szervezetekkel való együttműködés erősítése,  az innovációgondozás jogszabályi kereteinek (pl. iparjogvédelem) megismertetése az innovációs folyamat résztvevőivel,  az innovációs folyamatban résztvevők közötti partnerség kialakítása (partnerkeresés, K+F börzék, stb.) - 15 -

       

technológiai, gazdasági és jogi tanácsadás, innovációs projektötletek, projektek kidolgozása, innovatív projektek menedzselése, inkubációs szolgáltatások, iparjogvédelem, hazai és EU innovációs programokban való részvétel támogatása, pályázati és piaci források feltárása és bevonása, konferenciák, szimpóziumok, szakkiállítások, üzleti találkozók szervezése, az információátadás, szolgáltatás rendszerének kidolgozása és működtetése.

Várható hatások/eredmények: Az innováció erősítésének hatásai a kistérség gazdaságában az egyes vállalkozások szintjén jelentkeznek mind a jövedelemtermelésben, mind pedig a gazdaságszerkezet és a munkaerőpiac kedvező irányba történő átstrukturálásában. Közvetlenül mérhető eredmények:   

innovatív vállalkozások száma, innovatív tevékenységű vállalatok árbevétele, hozzáadott érték termelése, a munkaerőpiac szerkezetének változása.

Területi hatókör Az operatív program a kistérség egész területét érinti, figyelembe véve a kedvezményezettek, illetve tevékenységük térbeli elhelyezkedését. Kedvezményezettek köre A program végső kedvezményezettjei azok a vállalkozások, amelyek az innovációs eredmények befogadására és az innovációt hordozó termékek előállítására és azok piacának megteremtésére alkalmasak. A programvégrehajtás főbb szereplői Irányítás: kistérségi fejlesztési tanács, Megvalósítás: a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, felsőoktatási és szakképzési intézmények, vállalkozásfejlesztési intézmények, innováció-transzfer szervezetek, finanszírozó szervezetek. A megvalósítás időbeli rendje Egy jól működő innováció transzfer rendszer kiépülése inkább a középtávú, mint rövid távú feladat. Bár a témával kapcsolatban folytak és jelenleg is folynak felmérések, ezek egyelőre az innováció transzfer és menedzsment folyamat szereplőinek beazonosítása és közöttük lévő kooperációs lehetőségek feltárására irányulnak, további megalapozó vizsgálatok nélkül korai az operatív program megvalósulásának időbeliségéről beszélni. A program költségvetése és lehetséges forrásai

- 16 -

Ebben a fázisban az innováció transzfer rendszer kiépítésének költségei nem becsülhetők. Potenciálisan bevonható források: Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Gazdasági Versenyképességi Operatív program (GVOP); EU K+F keretprogramok; K+F, innovációs és vállalkozásfejlesztési források; decentralizált regionális előirányzatok; érdekelt gazdasági szervezetek sajátereje. Kapcsolat a fejlesztési prioritásokkal Az innováció transzfer rendszer kiépülése a kistérség gazdasága egészére pozitív módon hat és a kooperációs „kényszer” miatt segíti a kistérségben és a kistérség határain túlnyúló együttműködési hálók erősödését.

1.2.

Stratégiai Program: A MŰKÖDŐ TŐKE VONZÁSA

A stratégiai program célja Általános cél a kistérség gazdaságának stabilizálása egy tőkeerős (nagy)vállalati kör kialakításával, amely hatékonyan képes együttműködni a helyi kis- és közepes vállalkozásokkal és ezáltal elősegíti a helyi vállalkozások fejlődését, versenyképességük erősödését. Közvetlen cél: a helyi vállalkozások pozícióinak erősítése a kistérség tőkebevonási képességének javításával, a külföldi beruházások számára kedvező piaci és telephelyi feltételek megteremtésével. Indoklás: A kistérség gazdaságát a tőkehiány jellemzi. A kis- és közepes vállalkozások szervezetiirányítási szempontból nem elég fejlettek, vállalatközi együttműködési kapcsolataik gyengék. A kis- és közepes vállalkozások tőkeerő híján nem vállalkozhatnak kutatási és fejlesztési tevékenységre. Ugyanakkor szűk az a nagyvállalati kör, amely bizonyos gazdasági ágakban képes lenne beszállítói kapcsolatok révén a kisebb vállalkozásokat integrálni és amely az innovációs folyamatok gerjesztőjévé tudna válni. Az autópálya fejlesztés miatt várhatóan csökkennek a térség elszigeteltségéből, a keleti elhelyezkedésből eredő hátrányok. A működő tőke csekély érdeklődése több – a befektetői szándékot erőteljesen befolyásoló – tényezőre vezethető vissza. Az okok keresendők egyrészt a kistérség földrajzi-közlekedési pozíciójában, a kedvezőtlen közúti-elérhetőségi kapcsolatokban. Másrészt keresendők a korábbról örökölt gazdasági-piaci struktúrájában és szerény befektetési és telephely kínálatában, továbbá a koncentrált munkaerő-kínálat hiányában, a belső piac alacsony felvevőképességében, valamint az innen elérhető piacok stratégiai jelentőségében. Leírása A működő tőke bevonása három fő tevékenységet igényel:

- 17 -

  

a befektetői kínálat promóciója, befektetési marketing (ezt a területet a későbbiekben a térségmarketinggel foglalkozó fejezetek tárgyalják), a befektetők információkkal való ellátása, a befektetés lebonyolításának szakmai támogatása, amely feladatot célszerűen a fentiekben javasolt gazdaságfejlesztési koordinációs egység láthatja el, a telephelykínálat bővítése, amelyet célszerűen a már kialakított ipari parki terület fejlesztésével lehet hatékonyan végrehajtani (ami nem zárja ki új ipari park létesítését).

Várható hatások/eredmények 

a kistérségben letelepült külföldi vállalkozások száma, a befektetett tőke mennyisége, a tevékenység innovatív jellege növekszik, beszállítói kapcsolatokon keresztült integrált helyi vállalkozások száma, a generált forgalom nagysága.

 

1.3.1. Operatív program: A kistérség technológiai transzfer központjának kialakítása, ipari területeinek fejlesztése Az operatív program célja A program általános célja az ipari termelés és feldolgozás szerepének és súlyának erősítése a kistérség gazdaságában, a termelési szerkezet tudatos fejlesztése a tudásigényes és környezetkímélő termelési ágazatok irányába, a tőkeszegény környezet oldása befektetői tőke vonzása révén és végül a térségi, (megyei, kistérségek közötti) gazdasági szereplők közötti együttműködés fejlesztése. Ennek hatékony eszköze egy ipari technológiai, innovációs centrum parki fejlesztésnek a megtervezése és kialakítása. A konkrét profil kialakítása tekintetében a környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási, újrahasznosítással foglalkozó termelő eszközök gyártása, fejlesztése lehet az egyik fő tevékenységi kör. Így a konkrét célok lehetnek:    

a helyszín kijelölése, a műszaki alapinfrastruktúra (víz-, csatorna-, gáz-, villamoshálózatok, bekötő és belső úthálózat) fejlesztése; szakmai befektetők betelepítése; pénzügyi befektetők vonzása; az termelők közötti együttműködés erősítése, a térségbeli (észak-alföld mellett észak-magyarország is) ipari integrátori funkciókkal rendelkező ipari parkokkal való együttműködés erősítése; a centrum innovációban és a logisztikai funkciókban vállalt szerepének növelése.

Indoklás Az ipari parkok befektetései, munkahelyteremtése mellett szükséges és célszerű a debreceni, nyíregyházi tiszaújvárosi, miskolci és központi tudományos, innovációs intézményekkel közösen egy olyan „zászlóshajó” projekt kialakítása, amely:

- 18 -

kihívást, megfelelő perspektívát, együttműködési terepet, közös fejlesztési célokat szolgál, kihasználja a kapcsolatokat, a földrajzi elhelyezkedés előnyeit, a meglévő helyi erőforrásokat, további lendületet adhat a helyi foglalkoztatási, képzési igényeknek.

-

A technológiai transzfer központ a helyi és regionális gazdaság integrált eszköze, amelyen keresztül a makroszintű gazdaságpolitika főbb elemei: az ipari szerkezet- és technológiaváltás, működő tőke bevonás, innovációs fejlesztések, be- és kiszállítói kapcsolatok erősítése, munkahelyteremtés, stb. megvalósíthatók. Hazánkban az ipari parkokban letelepedett vállalkozásokat a hazai piacra termelő, alacsony termelékenységű kisvállalkozások dominálják. A Hajdúböszörményi Kistérségben a termelő vállalkozásoknak a városközpontokból való kitelepítését, városfejlesztési, településrendezési szempontból történő korszerű ipari területre való telepítését is meg lehet valósítani egy ipari terület kijelölésével. A program leírása A program az alábbi hat elemre épül:  tudományos-technológiai-befektetői-vállalatszervezési tevékenység a funkciók kialakítása, a tervezés érdekében,  a beruházás megtervezése, megvalósítása: a centrum és/vagy az ipari park(ok) műszaki alapinfrastruktúrájának (víz-, csatorna-, gáz-, villamoshálózatok, bekötő és belső úthálózat fejlesztése) kiépítése,  promóciós / marketing tevékenység: a működő technológiai transzfer központ, az ipari park befektetőkkel való betelepítésének elősegítésére,  a szolgáltatások kialakítása erősítése: szükséges, hogy a centrum és az ipari parkok üzemeltető szervezetei az alapszolgáltatások (vagyonvédelem, raktározás, postai szolgáltatás, étkeztetés, stb.) mellett a műszaki, jogi, pénzügyi, számviteli, banki szolgáltatások, valamint a szállítmányozás, a vámügyintézés, és a munkaerőközvetítés terén elérhetővé váljanak,  vállalatközi együttműködés erősítése: szükséges a centrumban és az ipari parkon belüli kooperációs kapcsolatok erősítése, illetve a vállalkozások közötti együttműködés fejlesztése, amelynek az ipari parkban letelepült vállalkozások erős hálózati elemei lehetnek,  a szelektív fejlesztés: a vállalatközi együttműködés sajátos dimenziója az ipari park specializációja nagyobb térségi funkciók mentén. Ilyen területek lehetnek pl. az agrár innovációs, környezetvédelmi kísérleti, és k+f fejlesztések, spin-off vállalkozások fejlesztése, ezeket szolgáló eszközök termelése és a logisztika. Várható hatások / eredmények:    

a letelepült vállalkozások száma; a vállalkozások összárbevétele; alkalmazott munkaerő; exportárbevétel aránya.

Területi hatókör

- 19 -

Az operatív program a kistérségen és megyén túli területeket is érinti. Kedvezményezettek köre A program közvetlenül a betelepülőket, közvetve a foglalkoztatottakat és mindhárom város önkormányzatát is kedvezményezi. A programvégrehajtás főbb szereplői Irányítás: kistérségi fejlesztési tanács, Megvalósítás: Technológiai Transzfer Központ kht, illetékes önkormányzatok, regionális és megyei területfejlesztési ügynökségek, egyéb megyei gazdaságfejlesztési szervezetek, ITDH. A megvalósítás időbeli rendje A program elindítását célszerű rövidtávon megkezdeni. A program költségvetése és lehetséges forrásai A program becsült költségigénye: 4.000-5.000 millió Ft, melynek forrásai: Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Gazdasági Versenyképességi Operatív program (GVOP); K+F központi támogatási előirányzatai; decentralizált regionális előirányzatok; decentralizált megyei előirányzatok; érdekelt gazdasági szervezetek sajátereje. Kapcsolat a fejlesztési prioritásokkal A program segíti egyúttal a kis- és közepes vállalkozások, mint ki- és beszállítók, fejlődését, hozzájárul korszerű technológiák térhódításához, illetve az EU-s normák hatékony átvételéhez, valamint a foglalkoztatási problémák oldásához.

- 20 -

2. PRIORITÁS: MEZŐGAZDASÁG- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS A Hajdúböszörményi kistérségben összességében kedvezőek az agro-ökológiai adottságok, egyes területeken országos viszonylatban is kiemelkedően jó a talaj minősége. A megyeszékhelyek (Debrecen és Nyíregyháza) közelsége miatt relatíve kedvezőek az agrártermékek értékesítési lehetőségei is. A térséget érintő autópálya fejlesztések (M3-as és M35-ös utak) várhatóan a logisztikai szempontból az egész kistérséget felértékeli, mely a kistérségben az élelmiszergazdaság számára is új fejlesztési környezetet teremt. A Debreceni Egyetem Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési, illetve Mezőgazdaságtudományi Karaival való erőteljesebb együttműködési hálók kiépítése az agrárinnováció területén is új lehetőségeket nyit meg. Annak ellenére, hogy a mezőgazdaság gazdasági súlya és a foglalkoztatásban betöltött szerepe csökken, a kistérség mezőgazdasági adottságai, mezővárosi hagyományai, illetve földrajzi pozíciója és hosszú távú gazdasági érdekei, valamint foglalkoztatási szempontok egyaránt indokolják, hogy összhangban az EU által az agrártermeléssel szembeni követelményeivel a kistérségben kialakuljon, illetve erősödjön az élelmiszeriparral záruló integrált agrárágazat. Az EU szabályozás lényeges elemei a belső agrárpiac védelme mellett a mezőgazdaság egyes szegmenseiben a termelés mennyiségi korlátozása, a termékekkel szemben pontosan meghatározott minőségi követelmények megfogalmazása és a környezetvédelmi, valamint az élelmiszerbiztonsági, fogyasztóvédelmi, növény-, és állategészségügyi, stb. követelmények érvényesítése a szántóföldi termeléstől a fogyasztó asztaláig terjedő teljes termékpályán. Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP) a termőterületi korlátozások és kvótaszabályozás alatt álló agrártermékek által kijelölt termelési korlátok között a maximális versenyképesség elérésére törekszik, melyet normatív, illetve fejlesztési típusú támogatások révén kíván elősegíteni. Az agrárszektor finanszírozási eszköze az Európai Mezőgazdasági Orientációs- és Garanciaalap (EMOGA), melynek Garancia Fejezete különböző jogcímeken alanyi jogon járó normatív támogatásokat nyújt, és Orientációs Fejezete egy versenyképesebb agrárstruktúra kialakításához szükséges beruházásokhoz biztosít támogatási forrásokat. Tulajdonképpeni „strukturális alapnak” csak az EMOGA struktúrapolitikai elemét, az Orientációs Fejezetet tekintjük. Forrásai felhasználása tekintetében a Nemzeti Fejlesztési Terv Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programja (AVOP) irányadó. Az AVOP – hasonlóan a Nemzeti Sapard Terv felépítéséhez – három prioritást határoz meg a hazai agrárszektor és a vidéki területek fejlesztésére, melyek: a versenyképes alapanyag-termelés a mezőgazdaságban; az élelmiszer-feldolgozás modernizálása; vidéki területek fejlesztése. A Magyarország számára meghatározott termelési kvóták nagyvonalakban megfelelnek a jelenlegi termelési volumennek, de a piacra jutás további korlátját jelentheti a termékek minősége. A kistérség agrártermelőinek alapvető érdeke, hogy egy olyan termelési struktúra alakuljon ki, mely elsősorban ne a termelés mennyiségének, hanem a minőségének a javítását ösztönözze. - 21 -

A termelők döntéseinek megalapozásához szükséges, hogy a termeléssel, a globális piacokkal és az uniós szabályozással kapcsolatos lehető legtöbb információ rendelkezésre álljon, és uralkodóvá váljon az a szemlélet, amely nemcsak a szűk értelemben vett agrár-, hanem a fenntartható vidékfejlesztés szempontjait veszi figyelembe. A területfejlesztési program agrár- és vidékfejlesztési komponensének „hatóköre” korlátozott abban az értelemben, hogy az agrárgazdaság részére nyújtott támogatási források közvetlenül az agrártermelőket érintik, így kívül esnek a területfejlesztés döntéshozatali mechanizmusain. Ennek megfelelően a területfejlesztés szerepe az agrár- és vidékfejlesztési célok megvalósításában néhány kistérségi szinten meghatározó, katalitikus hatású, jellemzően közösségi fejlesztés kezdeményezése, illetve megvalósítása lehet.

2.1.

Stratégiai Program: A VERSENYKÉPES AGRÁRÁGAZATOK FEJLESZTÉSE

A stratégiai program célja A program alapvető feladata a Hajdúböszörményi kistérség agro-ökológiai és -ökonómiai adottságaira épülő, komparatív előnyeit optimálisan kihasználó mezőgazdasági termelési struktúra kialakításának előmozdítása. Ennek megvalósítása érdekében a természeti és gazdaságföldrajzi viszonyokhoz jobban igazodó növénytermesztési szerkezet és az ezt elősegítő üzemi struktúra kialakulását kell támogatni, illetve az állati termék-előállítás során a potenciális erőforrásokra alapozható környezetbarát technológiai eljárásokat szükséges elterjeszteni. A fentiekkel összhangban általános célként fogalmazható meg a kistérség mezőgazdasági potenciáljára alapozott gazdasági versenyképesség növelése az üzletszerűen (árutermelő, jövedelemérdekelt) folytatott mezőgazdasági ágazatok, tevékenységek körében mind a konvencionális termelés, mind az ökológia gazdálkodás területén. Közvetlen célok: magasabb ár-, árbevétel- és jövedelem elérése, a termelés- és piaci biztonság fokozása, a környezet védelme, a gazdasági önfenntartás és fejlődés biztosítása, a termőföld-, a munkaerő-, az eszközállomány kihasználásának javítása.

Indoklás A tradicionális növénytermelési szerkezet fenntartása (gabonafélék, ezen belül a kukorica túlzott aránya) indokolatlan. Az állatállomány csökkenése miatt a piacon túlkínálat, árveszteség és jelentős jövedelem kiesés következett be. Kiemelt figyelmet kell fordítani a versenyképesség növelésére, amelynek fontos eszközei lehetnek az ökológiai gazdálkodás szélesebb körű elterjesztése, a konvencionális termelés területén a termelési skála bővítése, továbbá a nem-élelmiszercélú mezőgazdasági termelés részarányának növelése. Kiemelt figyelmet kell fordítani a versenyképesség növelésére, amelynek fontos eszközei lehetnek az organikus szemléletű termelés elterjesztése, a feldolgozottsági fok és a hozzáadott érték növelése, a jövedelem tömegének fokozása.

- 22 -

Az organikus vagy ökológiai mezőgazdasági, termelés alapja a föld, a növények, az állatok és az ember olyan harmonikus együttműködése, amelynek fő célja – az élelmiszerek előállítása mellett – a természetes körforgás fenntartása. Ennek megvalósítása során, tudatosan nem törekszik a maximális hozamok és teljesítmények elérésére, hanem a lehető leginkább környezetkímélő módszerekkel biológiailag nagy értékű, egészséges élelmiszerek előállítására. Az ökológiai gazdálkodás alkalmazott környezetvédelemnek tekinthető, amely a növénytermesztés és az állattenyésztés racionális összhangjának megteremtésére helyezi a fő hangsúlyt. Az ökológiai mezőgazdasági termelés fejlesztése alapvetően fontos gazdasági érdek mind a közvetlen vállalkozói, mind a makrogazdasági szinten. A drága és környezet egyensúlyát megbontó ipari eredetű kemikáliák kiiktatása a vállalkozói jövedelemtömegét kedvezően befolyásolja, a gazdaságilag optimális hozam kisebb ráfordítás mellett valósítható meg. Ennél jóval nagyobb azonban a közvetlen haszon, amely a környezet kíméléséből, az ember egészségének megóvásából, a természetes tartalékok feltöltődéséből és a szűkülő természetes életterek védelméből adódik. Mind a konvencionális és mind az organikus (ökológiai) mezőgazdasági termelés fejlesztését a kistérségben a termőhelyek szerint differenciálva kell megvalósítani. A következő termékek előállításához indokolt támogatást nyújtani: Leírás A gazdasági verseny léte olyan objektív folyamatnak tekinthető, mely érinti a gazdaság összes szereplőjét. Szerencsére az érdekeltek számára a tudomásulvétel mellett számos megoldási lehetőség kínálkozik versenyképességük javítása érdekében. Ez az agrárszférában is a magasabb jövedelmezőséget, alacsonyabb költségek, vagy magasabb értékesítési árak elérését jelenti. A szántóföldi növénytermesztés fejlesztése: A szántóföldi növénytermesztésben a gabonafélék túlsúlya meghaladja a országos átlagot, a két legfontosabb gabonafajból, az őszi búzából és kukoricából kiemelkedően jó termésátlagokkal. A versenyképesség fokozásában e téren lehetőség kínálkozik. Korlátozó tényező a gazdaságok tőkeereje és műszaki színvonala. Ültetvényágazatok fejlesztése: Kívánatos lenne az ültetvényágazatok (zöldségkultúrák, gyümölcsök, bogyósgyümölcsök, előállítás) termőterületének növelése, valamint a versenyképességet növelő kultúrák területi arányának javítása. Közvetlen célként jelölhető meg az elöregedett kultúrák újakkal, a piaci kihívásoknak jobban megfelelő fajtákkal történő lecserélése, a korszerűbb termelési módokra (gépi művelhetőség, korábbi termőrefordulás) történő áttérés, valamint a magasabb hozzáadott érték (feldolgozottsági szint) elérése. A termesztési adottságok és az öntözés lehetősége a zöldségfélék termesztésére kiválóak lennének, de fejlődést a relatíve nagy tőkeigény, az öntözőrendszerek rehabilitációja és a termeltetési-finanszírozási konstrukciók hiánya akadályozza. Állattenyésztés fejlesztése: Általános cél az állati eredetű termékek gazdasági versenyképességének növelése. Közvetlen célként jelölhető meg a hagyományos állattenyésztési ágazatokban (tej, hús) a minőségre, valamint a termőhelyi adottságokra irányuló fejlesztés. Ugyancsak az általános célt szolgáló közvetlen cél lehet a kiegészítő állattenyésztési ágazatok, valamint a speciális, extenzív állattenyésztési ágazatok fejlesztése. A hagyományos állattenyésztési ágazatok minőségorientált fejlesztése érinti az összes termelő - 23 -

ágazatot és jelenti a technikai háttér, a tenyészanyag, az állomány nyilvántartás és- ellenőrzés, szaktanácsadás és továbbképzés javításában, fejlesztésében rejlő lehetőségeket. Az ágazatok fejlesztésében kiemelten kezelendő a feltétlen takarmányforrásokat (legelő, mezőgazdasági és élelmiszeripari melléktermékek) hasznosító kérődző állatfajok (szarvasmarha, juh) fejlesztése. A szarvasmarha ágazat fejlesztésében a termelési irányok – tej, hús, kettős – határozott elkülönítése, valamint a takarmányforrásokra adaptált (extenzív és intenzív gyep, szétszórt gyepek és összefüggő területek, szántóföldi takarmányok, melléktermékek), termelési irányok és méretek összehangolása eredményezi a versenyképesség növelését. A sertéságazatban az extenzív tartás mind szélesebb körű elterjesztése javasolható. A kiegészítő ágazatok között elsősorban a nyúl- és halágazat fejlesztése indokolt, mint a meglévő erőforrások és adottságok (épületek, munkaerő, takarmány, víztározók, halastavak) elsőrangú hasznosítói. Az állati eredetű termékek előállítás során is előtérbe kerülnek a természetszerű tartáshoz kapcsolódó technológiai megoldások (egészséges istállók, kifutók, legelők). Tilos az állati szervezet életfolyamatainak vegyszeres úton történő befolyásolása, a kiszámíthatatlan utóhatású antibiotikumok, hormonok, szintetikus takarmánykiegészítők, az ivari szabályozók alkalmazása. A napfény, a friss levegő, a természetes táplálkozás és az erős szilárd ellenálló képesség előnyeire támaszkodik. Jelentősen előmozdítja ezt a folyamatot az Európa Tanács rendeletéhez kapcsolódó Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program (NAKP), amelyhez olyan agrártámogatási rendszert rendeltek, amely keretében a környezetbarát mezőgazdasági termelési eljárásokat – közöttük az ökológiai gazdálkodásra való átállást és annak megtartását is – támogatják. Kiemelendő, hogy a magyar mezőgazdaság környezeti állapota kedvezőbb, mint a fejlett európai államokban. Így a hazai agrárgazdaság számára komparatív előnyt jelent, ha a termelés, feldolgozás, raktározás és értékesítés során környezetkímélő eljárásokat alkalmazunk, tehát érvényesülnek az agrárkörnyezetvédelem szigorodó nemzetközi előírásai. Ezzel nemcsak a nemzetközi kötelezettségeknek és az EU szabályozás harmonizációs feladatainak teszünk eleget, hanem növeljük piaci versenyképességünket is. Várható hatások/eredmények A stratégiai program megvalósítása jelentősen hozzájárul a Hajdúböszörményi kistérség agrárgazdaságának fejlődéséhez, a meglévő erőforrások optimális kihasználására épülő versenyképesség fokozásához. Elősegíti az EU agrárpolitikájában is prioritást élvező multifunkcionális mezőgazdasági termelés megalapozását. Jelentősége nemcsak közvetlenül a vállalkozói szférában mutatkozik meg, hanem közvetett hatásai révén a megye bizonyos térségeinek foglalkoztatását is növeli, ezzel együtt vásárlóerőt, piaci keresletet gerjeszt. A fenti fejlesztési irányok alapján nagy valószínűséggel prognosztizálható, hogy a terület terhelése és szennyezése nélkül több és jobb minőségű növényi és állati eredetű termék állítható elő pótlólagos beruházásokkal. Olyan termékekről van szó, amelyek piacképesebbek, magasabb áron eladhatók, nagyobb jövedelmet produkáló áruban jelennek meg, javítják a terület általános kultúrállapotát, többlet munkahelyet és jövedelmet hoznak létre a vidéki lakosság számára.

- 24 -

2.2.

Stratégiai Program: ÉLELMISZER FELDOLGOZÁS ÉS KERESKEDELEM

A stratégiai program célja A program célja egyrészt a feldolgozás során a minél nagyobb hozzáadott érték elérése, másrészt a kistérség élelmiszergazdasága hatékonyságának javítása a termelés- feldolgozásforgalmazás vertikális és horizontális integrálásával. Ez utóbbi célt szolgálja egy a kistérségben elhelyezkedő, de regionális hatókörű, az épülő autópályákhoz szervesen kapcsolódó logisztikai központ megszervezése, felépítése és működtetése. Indoklás A Hajdúböszörményi kistérségben előállított mezőgazdasági termékek feldolgozása nagyrészt nem a kistérségben történik, ezért a mezőgazdásági termékek jórészt alapanyag formájában, alacsony feldolgozottsági fokban áramlanak ki a kistérségből. A magasabb helyi hozzáadott értékhez szükséges tároló, elsődleges és másodlagos feldolgozó kapacitások nem állnak megfelelő mértékben rendelkezésre a kistérségben. Meglévő feldolgozó kapacitások szinte kizárólag a válságban lévő, illetve alacsony jövedelmezőségű ágazatokban vannak. A Hajdúböszörményi kistérség gazdaságában a mezőgazdasági termelésnek meghatározó szerepe volt és van ma is. A kistérség gazdaságföldrajzi elhelyezkedése, agrártermelési centrum jellege és a jelentős fogyasztói piacok közelsége lehetővé teszi, s egyben indokolja egy logisztikai központ kiépítését, amely a beszerzés, a fuvarozás, a raktározás, a csomagolás, a disztribúció és az értékesítés terén az egész régióra kiterjedően fejthetne ki szervező, információszolgáltatást és egyéb szolgáltató tevékenységet. Leírás A mezőgazdaság helyben történő hozzáadott érték növelése az elsődleges és másodlagos élelmiszer-feldolgozás (tároló, hűtő, feldolgozó, csomagoló, stb. kapacitások) fejlesztése, új beruházások megvalósítása révén érhető el. Kiemelten fontos az élelmiszer-feldolgozást kísérő termékfejlesztés minőségjavítás választékbővítést, valamint a piacfeltárást és –bővítést szolgáló intézkedések. A feldolgozóipari üzemek, integrációk létrehozása a gazdaság szereplőinek feladata. A logisztikai szolgáltatások terén első lépésként egy virtuális logisztikai központ létesítése, beindítása célszerű. A viszonylag kis beruházási és működési költségekkel üzemelő vállalkozás – a legmodernebb informatikai és telekommunikációs eszközök igénybevételével – hatékony segítséget tud nyújtani a szolgáltatást igénybevevők (piaci szereplők) számára. Második lépésben kerülhetne megépítésre – jelentős tőkebevonással – egy állandó telephely, amely az előbbi központhoz kapcsolódva teljeskörű szolgáltatást (fogadó, raktározó és szállítóeszközök stb.) tudna nyújtani megyei és régiós szinten is. A második fázis szorosan illeszkedhet az épülő autópályák által logisztikai szempontból meghatározó szerepet betöltő területek fejlesztéséhez.

- 25 -

Várható hatások/eredmények A feldolgozottsági szint növelésétől elvárható a meglévő feldolgozói kapacitások jobb kihasználása, illetve újabbak létesítése, az árak, a hozzáadott érték és jövedelem növelése, a foglalkoztatási gondok enyhülése, a lakosság jövedelmének növelése. Az agrártermékekhez kapcsolódó logisztikai szolgáltatások fejlesztése a mezőgazdaság és élelmiszer-feldolgozás teljes vertikumának fejlődésére hat.

2.2.1. Operatív program: Az agrárlogisztikai szolgáltatások fejlesztése Az operatív program célja A logisztika hiánya vagy előnye különösen hatványozottan jelentkezik olyan esetben, amikor a távolság, az idő, a tömeg és az érték viszonyának meghatározó szerep jut. A mezőgazdasági termelés jellege (biológiai és időbeni összefüggések), a termelő és feldolgozó helyek elhelyezkedése, az anyagok mozgatási költsége és értéke alapján egyértelműen kijelenthető, hogy az agrárvertikumban jelentős előrelépés csak úgy képzelhető el, ha a kedvező adottságok kihasználása érdekében olyan átfogó, rendszerszemléletű megközelítéssel szervezett és vezetett lesz a megye (a régió) agrárrendszere, amely korszerű logisztikai koordinációkkal érhető el. Indoklás A mezőgazdaság és az élelmiszeripar tevékenysége a Hajdúböszörményi kistérség tágabb régiójára is hatással van. Ismeretes, hogy a felvevő-átalakító-kibocsátó folyamatban nagy mennyiségű anyag mozgatása a feladat, más szóval az ágazat rendkívül szállításigényes, a termelésbe vont és megtermelt-, feldolgozott anyagok nagyon sokfélék. Nagy körültekintést igényel az anyagmozgató kapacitás kedvező összetételének kialakítása, az ágazatban megtermelt termékek és felhasznált áruféleségek többször is átrakásra, manipulálásra kerülnek, amíg eljutnak a végső felhasználásig. A kistérség és egyúttal Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék, illetve a régió élelmiszergazdaságának jelentős hiányossága a rugalmas piaci alkalmazkodást lehetővé tevő tároló kapacitások szűkössége. A nagytömegű áruk szállításánál további problémát jelent a rakodóhelyek (árufuvarozási csomópontok) alacsony teljesítőképessége és felszereltsége. A kis-, közép- és nagyvállalkozások, továbbá az egyéni gazdálkodók térben szétszórtan, sok esetben kapcsolatot egymással alig tartva, alacsony szervezettséggel kénytelenek működni. Az agrárágazat területi kiterjedtsége miatt különös jelentősége van a logisztikai szolgáltató központok létesítésének, mivel számos szolgáltatással támogathatják a termelést, a tárolást, a feldolgozást, az agrártermékek piacra jutását és a vertikum szereplőinek egymásra találását, kapcsolat-építését. Észak-Alföldön, így Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is hiányzik egy olyan regionális agrárlogisztikai szolgáltató központ, amely a beszerzés, a fuvarozás, a raktározás, a csomagolás, a kiszerelés, a disztribúció és az értékesítés terén az egész régióra kiterjedően fejtene ki szervező, informatikai és egyéb tevékenységet, és ez által segítenék az agrárvállalkozások hatékonyabb működését. Ezek olyan területeken jöhetnek létre, ahol az árufuvarozás szempontjából mérvadó közlekedési ágazat elsősorban a közúti - 26 -

közlekedés jelentősége. A szolgáltatások köre sokrétű lehet attól függően, hogy az agrárlogisztikai központ „kiépítettsége” milyen mértékű. Leírás Az agrárlogisztikai központ létesítését (hely, idő, működés) az alapvető infrastruktúra meglétén túl a megyében (régióban) működő vállalkozások, önkormányzatok, egyéb szervezetek és tőkeerős befektetők érdekei határozzák meg. A kialakulóban lévő, vagy már kialakult ipari parkok egymáshoz való közelsége, gazdasági érdekeik egybeesése erősítheti ezt a folyamatot. A jelenleg autópálya hiányos Hajdúböszörményi kistérségben első lépésként egy virtuális logisztikai központ létesítése, beindítása javasolható. A viszonylag kis beruházási és üzemeltetési költséggel működő vállalkozás szolgáltatásai igen kiterjedtek lehetnek. A központ napjaink legmodernebb informatikai és telekommunikációs technikáinak igénybevételével, az informatikai adatbázisok és piaci szereplők elérésével hatékony segítséget nyújthatna a szolgáltatást igénybe vevőknek. A kezdeti gazdasági sikerek öngerjesztő hatásukkal, hatékony marketing munkával elismertetik saját lehetőségeiket, így mind több gazdálkodót inspirálnak a központ felé. A központ bővítése a szolgáltatások mennyisége és minősége szempontjából fokozatosan megoldható. A második lépésben a közlekedési feltételek megteremtődése után jelentős tőkebevonással megépítésre kerülhet egy állandó telephellyel rendelkező raktár, szállítmányozó és élelmiszerfeldolgozó bázis, amely az agrárlogisztikai központhoz kapcsolódva teljeskörű szolgáltatást tud nyújtani. Ily módon a Hajdúböszörményi kistérség a régió olyan agrárlogisztikai központjává válhat, mely helyileg is valós anyagmozgásoknak, illetve termékfeldolgozásnak részbeni központja lesz. Ezen fejlesztésekhez kapcsolódhatnak a kistérségen kívül elhelyezkedő alközpontok, amelyek egy jól átgondolt fogadó/elosztó telepek regionális hálózatást alkotják. Várható hatások/eredmények Az agrárlogisztikai szolgáltató központ fentiek szerinti alapítása és többlépcsős fejlesztése, a többfázisú szolgáltató rendszer, a gazdasági befektetők számára is kedvező, hiszen a valós eredmények ösztönzik őket a fokozatos befektetésre. Elengedhetetlen, hogy az anyagi folyamatok szakmai ismerete mellett egyetemi végzettségű informatikai, kommunikációs, marketing, kontrolling és egyéb menedzsment ismeretekkel rendelkező logisztikai szakemberek dolgozzanak a vállalkozásban. Ehhez a régióban adottak az oktatási feltételek. Területi hatókör A javasolt program egy Hajdúböszörményi kistérségben létrejövő teljes fejlesztés, melynek hatóterülete a kistérség tágabb, regionális léptékű környezetét érinti.

- 27 -

Kedvezményezettek köre A program kedvezményezettjei a Hajdúböszörményi kistérség mintegy 100-120 km sugarú körén belül tevékenykedő, mezőgazdasági termelők, mezőgazdasági és feldolgozóipari vállalkozások, valamint ezek piaci szervezetei. A programvégrehajtás főbb szereplői Koordináció: Hajdúböszörményi kistérségi társulás munkaszervezete, Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, megyei és regionális területfejlesztési tanácsok. Megvalósítás: a kistérség önkormányzatai, mezőgazdasági termelők, feldolgozók, agrárvállalkozások, fuvarozók, terméktanácsok, Hajdú-Bihar Megyei Agrárkamara. Szakmai felügyelet: Hajdú-Bihar Megyei Földművelési Hivatal, Nemzeti Földművelési és Vidékfejlesztési Hivatal, AVOP közreműködő szervezetei. A megvalósítás időbeli rendje A program végrehajtása folyamatos, a fejlesztések ütemét gyakorlatilag a forrásbevonás üteme határozza meg. A program megvalósításának lehetséges forrásai központi költségvetés, FVM fejezete; NFT Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programja; megyei és regionális decentralizált források; önerő (saját tőke és külső /hitel, kockázati tőke, stb./ forrás); a 2007-2013-as időszakra szóló Nemzeti Fejlesztési Terv. A megvalósítás értékelési kritériumai   

az agrárlogisztikai központon keresztül értékesített termékmennyiség; a központ által integrált vállalkozások száma; az agrárpiaci termékek nagykereskedelmi ára.

Kapcsolat országos, regionális és megyei fejlesztési prioritásokkal és a kistérségi program egyéb prioritásaival A program szorosan kacsolódik az Észak-Alföld gazdasági versenyképességének növelését előirányzó célkitűzéseihez, ezen belül is az innováció-orientált logisztikai és élelmiszer feldolgozáshoz, a helyi vállalkozások fejlesztéséhez és a régióspecifikus piacképes agrár termékstruktúra kialakításához.

- 28 -

2.2.2. Operatív program: Biomassza hasznosítás Az operatív program célja A program általános célja a mezőgazdasági hulladékok és egyéb biomassza környezettudatos kezelése. A közvetlen cél a térségben feleslegben keletkező biomasszára alapozott energiatermelés, és ezáltal a helyi energiaellátás biztonságának növelése, illetve az üvegházhatást kiváltó gázkibocsátás csökkentése a fosszilis energiafelhasználás kiváltása révén. Indoklás A biomassza felhasználása segít lebontani a jelenleg meglévő erősen központosított energiaellátó rendszert, ezzel nagyobb önállóságot adva egy-egy településnek. Széleskörű elterjedése esetén jelentősen csökkenthető a légkörbe jutó üvegház-hatású gázok - elsősorban a szén-dioxid - kibocsátása. A bioenergia termelés forrása a térségben feleslegben keletkező trágya és egyéb a mezőgazdásági termelés melléktermékekeként előállított szerves anyag (kukoricaszár, szalma, stb.) A program egyben össznemzeti célokat is szolgál, mivel az Európai Unióban egyre nagyobb az import energiától való függőség, ezért egy 2001-es direktíva szerint az évtized végére 14 százalékról átlagosan 22 százalékra kell emelni a megújuló energiaforrások felhasználásával megtermelt elektromos energia arányát. A direktíva szerint minden országnak az adottságai és képességei szerint kell hozzájárulnia az átlag kialakításához, így Magyarországnak 3,6 százalékot kell teljesítenie. Leírás A biomasszára alapozott megújuló energiatermelés formái lehetnek:   

hőenergia termelés közvetlenégetéssel; biogáz előállítás, bioetanol előállítás.

A Hajdúböszörményi kistérség adottságainak figyelembevételével egy biogáz üzem létesítése lenne indokolt a térségben. A biogázképződés teljes folyamata alapvetően két szakaszra osztható: az első egy fermentációs biokémiai folyamat (savas erjedés), amely nagymolekulájú szerves anyagok lebontását jelenti. A lebontást a savképző baktériumok végzik. A második szakaszban további baktériumcsoportok az egyszerűbb molekulákat építik le. Így ezek a baktériumok a szerves anyagokat oldható zsírsavakra, alkoholra, szén-dioxidra, hidrogénre, stb. bontják. A folyamat végeredménye a főleg metánból és szén-dioxidból álló, energetikai célokra hasznosítható metángáz. Az ismert biogáztermelő technológiák és üzemi megoldások száma igen nagy. Az általános technológiai lépések a következők: 1. alapanyag-tárolás, -készletezés; 2. anyag előkészítés; - 29 -

erjesztés; gázkezelés, maradékanyag-kezelés; kiszerelés; gázhasznosítás.

3. 4. 5. 6.

Várható hatások/eredmények      

csökken az ország káros anyag kibocsátása, az energia helyben érhető el; csökken a felhasznált energia ára; új, innovatív gazdasági profil alakul ki a kistérségben; munkahelyteremtés; növekszik a kistérség térszervező ereje.

Területi hatókör A program alapanyag ellátás és energiaszolgáltatás szempontjából a kistérség teljes területét érinti. Az alapanyag beszállítás a kistérségen körüli térséget is integrálja. Kedvezményezettek köre A program kedvezményezettjei a szerves hulladékot feleslegben előállító mezőgazdasági termelők és mezőgazdasági vállalkozások. Az energiaellátás és klímaváltozás hatásai csökkentése tekintetében a térség egész népessége. A programvégrehajtás főbb szereplői Koordináció: Hajdúböszörményi kistérségi társulás munkaszervezete, Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, megyei és regionális területfejlesztési tanácsok. Megvalósítás: a kistérség önkormányzatai, mezőgazdasági termelők, agrárvállalkozások, Hajdú-Bihar Megyei Agrárkamara, Nemzeti Technológia és Kutatási Hivatal, Magyar Villamos Művek (villamosenergia termelés esetén). Szakmai felügyelet: Hajdú-Bihar Megyei Földművelési Hivatal, Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, AVOP, KIOP, GVOP közreműködő szervezetei. A megvalósítás időbeli rendje A program végrehajtása folyamatos, a fejlesztések ütemét gyakorlatilag a forrásbevonás üteme határozza meg. A program megvalósításának lehetséges forrásai központi költségvetés, FVM és KvVM fejezetei; Nemzeti Technológia és Kutatási Hivatal forrásai;

- 30 -

NFT Agrár- és Vidékfejlesztési, Gazdasági Versenyképességi, Környezetvédelmi és Infrastruktúra Fejlesztési Operatív Programjai; megyei és regionális decentralizált források; önerő (saját tőke és külső /hitel, kockázati tőke, stb./ forrás), a 2007-2013-as időszakra szóló Nemzeti Fejlesztési Terv.

illetve

A megvalósítás értékelési kritériumai   

hasznosított biomassza mennyisége termelt energiamennyiség a biogáz üzem által beszállítóinak száma

Kapcsolat országos, regionális és megyei fejlesztési prioritásokkal és a kistérségi program egyéb prioritásaival A program regionális program fenntartható környezetfejlesztési, technológiák meghonosításával kapcsolatos céljaihoz kapcsolódik.

2.3.

illetve

innovatív

Stratégiai Program: AZ AGRÁR-INNOVÁCIÓ FEJLESZTÉSE

Az agrárgazdaságról szóló 1997. évi CXIV törvény meghatározása szerint az agrárgazdaság fő célkitűzései között szerepel a „gazdaság emberi erőforrásainak fejlesztése, az agrárinnováció segítése”. 2.3.1. Operatív program: Az agrár-innováció rendszerének intézményesítése Az operatív program célja A program célja a tudásigényes és hatékony mezőgazdasági technológiáknak és technikák széleskörű gyakorlati alkalmazásának elősegítése, annak érdekében, hogy egy korszerűbb, versenyképesebb agrárstruktúra alakulhasson ki a kistérségben. Indoklás Kiemelt figyelmet kell fordítani az agrártermékek versenyképességének növelésére, amelynek fontos eszközei lehetnek a műszaki és kutatási háttér erősítése, az ökológiai gazdálkodás szélesebb körű elterjesztése, a konvencionális termelés területén a termelési skála bővítése, továbbá a nem-élelmiszercélú mezőgazdasági termelés részarányának növelése. Leírás A javasolt operatív program eszközrendszere megegyezik az 1.3.1. operatív programéval. Várható hatások/eredmények a kistérség agrárgazdaságában kedvező szerkezetváltási folyamatok indulnak be; - 31 -

versenyképesebbé válik a mezőgazdasági termék előállítás; a mezőgazdasági vállalkozások jövedelemtermelő képessége növekszik; a helyben képződő hozzáadott érték növekszik. Szakmai felügyelet: Hajdú-Bihar Megyei Földművelési Hivatal, Környezetvédelmi, Vízügyi és Természetvédelmi Felügyelőség, AVOP, KIOP közreműködő szervezetei. Területi hatókör A program a kistérség teljes területét érinti. Kedvezményezettek köre A program kedvezményezettjei a kistérségben tevékenykedő, mezőgazdasági termelők és mezőgazdasági és feldolgozóipari vállalkozások és ezek piaci szervezetei. A programvégrehajtás főbb szereplői Koordináció: Hajdúböszörményi kistérségi társulás munkaszervezete, Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, Debreceni Egyetem. Megvalósítás: a kistérség önkormányzatai, mezőgazdasági termelők, agrárvállalkozások, Hajdú-Bihar Megyei Agrárkamara, Nemzeti Technológia és Kutatási Hivatal, megyei és regionális területfejlesztési tanácsok. Szakmai felügyelet: Hajdú-Bihar Megyei Földművelési Hivatal, Környezetvédelmi, Vízügyi és Természetvédelmi Felügyelőség, AVOP, KIOP közreműködő szervezetei. A megvalósítás értékelési kritériumai   

agrárvállalkozások technológiaváltása; agrárvállalkozások jövedelmezősége, piaci pozíciók erősödése.

Kapcsolat országos, regionális és megyei fejlesztési prioritásokkal és a kistérségi program egyéb prioritásaival A program szorosan kacsolódik az Észak-Alföld gazdasági versenyképességének növelését előirányzó célkitűzéseihez, ezen belül is az innováció-orientált logisztikai és élelmiszer feldolgozáshoz, a helyi vállalkozások fejlesztéséhez és a régióspecifikus piacképes agrár termékstruktúra kialakításához. A megvalósítás időbeli rendje A program végrehajtása folyamatos, a fejlesztések ütemét gyakorlatilag a forrásbevonás üteme határozza meg.

- 32 -

A program megvalósításának lehetséges forrásai központi költségvetés, FVM fejezete; Nemzeti Technológia és Kutatási Hivatal forrásai; NFT Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programja; megyei és regionális decentralizált források; a 2007-2013-as időszakra szóló Nemzeti Fejlesztési Terv.

2.4.

Stratégiai Program: A KÜLTERÜLETEK KOMPLEX FEJLESZTÉSE

A stratégiai program célja Általános cél a kistérség népességmegtartó képességének, élhető lakókörnyezet biztosítása és a gazdaság diverzifikációjának erősítése. A program közvetlen célja a külterületek „kultúrtáj” jellegének és az ehhez illeszkedő terület- és környezethasználat erősítése. Indoklás A kistérség sajátos településszerkezete miatt, a klasszikus vidékfejlesztés célterülete a nagy kiterjedésű és változatos külterületek lehetnek, ahol a mezőgazdaság, turizmus és környezetés természetvédelem összehangolt fejlesztése valósítható meg. A hazai vidékfejlesztés hangsúlyos támogatási területei: a falvak, kisvárosok külső megjelenésének (köztereinek, köz- és lakóépületeinek állapota) megújítása; ellátó-szolgáltatási rendszereinek, gazdasági funkcióinak együttes fejlesztése; az érzékeny természeti területek megóvására, mezőgazdasági profiljának átalakítására, az agrár-környezetvédelmi szempontok együttes érvényesítése; a mezőgazdaságból részben kiszorult népesség alternatív foglalkoztatására a falusi és agrár-turizmus, a helyi kézmű- és házipari tevékenységek újraélesztése; a fiatalok vidéken tartásának, jövőjük elősegítése; az agrárstruktúra helyi fejlesztési irányaival összehangolt birtokrendezésre, külterület szabályozásra, a termelési infrastruktúra kiépítése. A Hajdúböszörményi kistérség városai a vidékfejlesztés egyes eszközeinek –méretük okánnem tudnak kedvezményezettjei lenni, más eszközeivel pedig elsősorban a külterületi részek fejleszthetők. Leírás A program a külterületek komplex külterületi fejlesztés potenciális elemei lehetnek: - a külterületi infrastruktúra fejlesztése:  a mezőgazdasági utak fejlesztése, pormentesítése,  belvíz és csapadékvíz elvezető csatornák létesítése, tisztítása,  védekezés a szélerózió ellen, fásítás,  öntözőcsatornák fejlesztése, - 33 -

- alternatív jövedelemtermelés:  a hagyományos háziipari és kézműves mesterségek revitalizációja, - a falusi turizmus fejlesztése:  a mezőgazdasági utak bevonása a kistérségi kerékpárút hálózatba,  víziturizmus fejlesztése,  természeti (pl. védett szikes tavak) és kulturális értékek (pl. kunhalmok, régészeti lelőhelyek) bemutatása, - a természet közeli állapot helyreállítása  ökológiai folyosók létesítése,  tájrehabilitáció. Ebbe a komplex hálózatba „rácspontokként” illeszkedhet a három város, melyek mezővárosi karakterének megőrzését részben a vidékfejlesztés feladatává lehetne tenni. Várható hatások/eredmények A javasolt program hatásaként olyan esztétikus táji környezet alakul ki, ahol a gazdaság, az életminőség és a környezeti értékek megőrzése szerves egységet tud alkotni megalapozva ezáltal a térség hosszú távon fenntartható, harmonikus fejlődését.

- 34 -

3. PRIORITÁS: A MINŐSÉGI TURIZMUS FEJLESZTÉSE

A program indoklása, összhangban a helyzetértékelés megállapításaival és következtetéseivel, illetve a meghatározott jövőképpel azon alapul, hogy a kistérség gazdasági életében bár egyre növekvő, de a lehetőségekhez, adottságokhoz képest még mindig kevésbé számottevő szerepet játszik a turisztikai szektor. A helyzetértékelésben részletezett adatok szerint a kistérség vendégforgalmában jelentősebb és növekvő szerep jut a belföldi turizmusnak, mint a nemzetközinek. A külföldi vendégek nagy része a volt szocialista országokból, elsősorban Szlovákiából és Lengyelországból érkezik. A magasabb fizetőképességű külföldi – például német vagy holland – vendégek a nem megfelelő színvonalú szállás- és vendéglátóhelyek, szabadidő eltöltési lehetőségek hiányában egyelőre kis számban érkeznek a kistérségbe. A fogadókapacitások téren kistérségi szinten sokat javít a helyzeten, a hajdúböszörményi Castrum kemping 2005. évi megnyitása, amely egy franchise rendszer tagjaként elsősorban német nyelvterületen értékesíti szolgáltatásait. Az egészséges életmód iránti igény napjainkban tapasztalható erősödés, kedvez a kistérség gyógyturisztikai adottságaira épülő idegenforgalmi kínálat fejlesztésének Az elsősorban ízületi, mozgásszervi és nőgyógyászati panaszok kezelésére alkalmas gyógyvizet Hajdúnánáson már több, mint 40 éve alkalmazzák gyógyászati célokra. Az itt kiépült fürdő Hajdú-Bihar megye harmadik fürdővárosává teszi Hajdúnánást. A 2003-ban és 2004-ben teljesen rekonstruált komplexum több extra szolgáltatással várja vendégeit, egész évben nyitva tart. A fürdőt körülölelő 14 ha területű park egy hatalmas csónakázótavat is kínál az aktív pihenés kedvelőinek. Sokféle szolgáltatásával nem csupán a gyógyulni vágyókat szolgálja a városi fürdő, de a kikapcsolódási céllal érkező legkülönbözőbb korú fogyasztói csoportok számára is ideális hely. Hajdúnánáson a jelenleg üzemelő 9 panzió mellett újak épülnek, és a város vállalkozói közreműködéssel szállodafejlesztésbe is kezdett. A kistérségben rendezett alkotótáborok résztvevői is fontos részét alkotják az idelátogatóknak. Bár ők nem kereskedelmi szálláshelyeket vesznek igénybe, az itt szerzett pozitív élményeik révén később, visszatérő látogatóként akár fizetővendégekké is válhatnak. Ők, és a szintén nem regisztrált szálláshelyeken vendégeskedő, rokonokat látogató családtagok fontos szerepet játszhatnak a térség marketingjének szájpropagandán keresztüli javításában. Bár a térségre jellemző gyógyvíz Hajdúdorogon is jelen van, az itteni fürdő még nem érte el a szomszédos városok kapacitását, nyitva tartása szezonális. A fürdőből adódó lehetőségek kihasználása érdekében a város egy „Üdülőfalu” fejlesztési koncepcióját dolgozta ki, melynek megvalósítására mind támogatási, mind vállalkozói forrásokat igénybe kívánnak venni. Az ugyancsak szezonálisan nyitva tartó hajdúböszörményi fürdő gyógyászati ellátással történő bővítését 2004-ben elkezdték, ennek keretében az új gyógy-komplexumot befogadó épületben 6 korszerű apartmant is kialakítottak. A térség földrajzi helyzetéből adódóan – Hortobágyi Nemzeti Park közelsége – komoly lehetőségek rejlenek az ökoturizmusban. Bár ez ma még inkább csak potenciálként kezelendő, a jövőben növekedhet a jelentősége, amennyiben a megfelelő fejlesztések megvalósulnak. - 35 -

Hajdúdorog egyedi turisztikai arculatának kialakításában nagy jelentősége van a város görögkatolikus vallási hagyományainak. A városhármas ma még nem kellően kihasznált történelmi öröksége a sajátos településszerkezetben, amely megfelelően animálva turisztikai termékelemmé alakítható továbbá a marketingben is erőteljesebben megjelenítendő, mint a kistérséget alkotó városok egyedi, megkülönböztető vonása. Az individualizálódó – útjait önmagának szervező –, fizikai aktivitást kereső turisták arányszámának növekedéséből fakadó keresleti trendnek csak úgy tud a kistérség megfelelni, ha a vízi-, a lovas-, és a kerékpáros turizmusban rejlő lehetőségeket tudatosabban használja ki, a részterületen szükséges további fejlesztéseket megvalósítja. Amint a kultúrára vonatkozó fejezetben is megfogalmazódik, mindhárom város a kistérség határait átlépő vonzerőt képviselő visszatérő rendezvényeket szervez, ám az ezekkel kapcsolatos együttműködés szinte teljes hiánya figyelhető meg. A rendezvények koordinálásával, marketingszempontból való összehangolásával növelni lehetne a látogatottságukat. A turizmus fejlődésének egyik akadályaként a magasabb komfortfokozatú, szállodaszerű ellátást kínáló panzió és szállodai férőhelyek alacsony száma jelölhető meg. A viszonylag kis befektetés igényű, szezonális turizmust szolgáló kemping férőhelyek kistérségi megoszlása egyenetlen napjaikban: Hajdúnánáson a fürdőhöz kapcsolódik kellemes természeti környezet elhelyezkedő kemping. A hajdúböszörményi Káplár-kemping különleges hangulatát a területén megtalálható régi parasztházak adják. A 2005-ben megnyitott Castrum Kemping (Hajdúböszörmény) képviseli azt a minőségi színvonalat, amelyet a térség valamennyi kempingje középtávon meg kell, hogy célozzon. A hajdúnánási és a hajdúböszörményi Tourinform iroda összehangoltságának teljes hiánya, valamint az internet rohamos fejlődése elengedhetetlenné teszik az információtechnológiai fejlesztéseket. A program egybevág a kistérség jövőképében leírt, mind a befektetők, mind a turisták részére vonzó környezetet és szolgáltatásokat nyújtó térség kialakításának céljaival.

3.1.

Stratégiai Program: TURISZTIKAI VONZERŐK ÉS RÁÉPÜLŐ TERMÉKEK FEJLESZTÉSE

A stratégiai program céljainak bemutatása A kistérség turisztikai potenciálja közismert tény. A lehetőséget azonban ki is kell használni, mely operatív szempontból elsősorban a magán vállalkozások feladata. A kistérség célja, hogy az ehhez szükséges infrastrukturális keretfeltételeket biztosítsa, de ezen túlmenően az önkormányzati tulajdonú és üzemeltetésű fürdők fejlesztése, mindhárom önkormányzatnál külön-külön szerepel a legfontosabb prioritások között. A kistérség célja, hogy a meglévő eredményekre építve, még jelentősebb szereplője legyen a termálvízre alapozott egészségturisztikai szektornak, de emellett természeti és épített örökség értékei is jelenjenek meg a turisztikai kínálatában. - 36 -

A program leírása, főbb komponensek Az egészségturizmus rohamosan fejlődő igényeinek mind jobban megfelelő gyógy- és prevenciós szolgáltatásokat is kínáló, egész éven át működő fürdők kialakítása és működtetése. Az aktív turizmus különböző válfajai – lovas, kerékpáros, vizi – kínálati palettájának kialakítása, bővítése. A kulturális- és rendezvényturizmus fejlesztése a meglévő rendezvények időbeli összehangolásával, olyan új rendezvény(ek) meghonosításával, amelynek vonzereje messze túlnyúlik a kistérségen. Az ökoturizmus változatos programcsomagjainak kialakítása és menedzselése. A tanyasi-falusi turizmus potenciáljának kihasználása a vendégfogadók aktív felkészítése és folyamatos szakmai támogatása révén. A program várható hatásai és eredményei -

növekvő vendégszám; növekvő idegenforgalmi vállalkozói bevételek; növekvő önkormányzati adóbevételek; turisztikai szezon meghosszabbítása; javuló foglalkoztatási helyzet.

3.1.1. operatív differenciálása

program:

Az

egészségturizmus

termékkínálatának

fejlesztése,

Az operatív program célja A kistérség három városában működő termál- és gyógyfürdők szolgáltatási színvonalának továbbfejlesztése, a kapacitások bővítése, egészségturisztikai kínálatuk fejlesztése és differenciálása. Hajdúdorogon a sport rekreációs szakosodást szolgáló műszaki fejlesztések megvalósítása, a fürdő egész éves működése technikai és humán erőforrás feltételeinek megteremtése. Hajdúnánáson a téli fürdő vízfelületeinek és gyógy-szolgáltatásainak bővítése. Hajdúböszörményben elsősorban a prevenciós szolgáltatások kínálatának bővítése. Cél továbbá mindhárom fürdő közvetlen környezetének kertészeti fejlesztése, a parkszerű jelleg megőrzése, valamint a családbarát szolgáltatások kínálatának kialakítása, bővítése. Mindhárom fürdő esetében cél a zsúfoltságtól mentes, valódi kikapcsolódási, regenerálódási, gyógyulási lehetőséget biztosító fürdő imázs megerősítése a fogyasztói közönségben. Indoklás A kistérség országon belüli elérhetőségének javulásával kibővült a fürdők szolgáltatáskínálatával megcélozható belső piac. A fürdők spontán felfedezése megtörtént a zsúfolt nagyvárosi strandok és a felkapott gyógyhelyek kiváltására. A spontán folyamatokat a - 37 -

minőségi kínálat fejlesztésével lehet megőrizni, azokra ráerősíteni. A külföldi piacokon csak minőségi szolgáltatásokkal lehet piaci pozíciókat szerezni, megőrizni. Mindez indokolja a kistérség termál- és gyógyfürdői kínálatának folyamatos minőségi fejlesztését. A program tartalma, az egyes komponensek leírása A rekreációs céllal érkező vendégek elégedettségének növelése érdekében az élményfürdő elemek átgondolt kialakítása, illetve fejlesztése szükséges mindhárom fürdő esetében. Ez a programelem leghangsúlyosabban Hajdúböszörmény esetében jelenik meg. A természetgyógyászat egyes elemeit is ötvöző gyógyászati szolgáltatás-kínálat megerősítésére, a választék bővítésére szükséges koncentrálni Hajdúnánáson. A bővülő vízgyógyászati szolgáltatások befogadására szükséges a téli fürdő vízfelületének és kapcsolódó kiszolgáló funkciói kapacitásainak növelése. Hajdúdorogon a fürdő egész éven át való működtetése az önkormányzat erejét meghaladó műszaki, technológiai beruházásokat igényel, ezért elengedhetetlen támogatási források bevonása. A fürdő szolgáltatási profiljának kialakításában a sport rehabilitáció speciális igényeinek kielégítést célozza meg. Valamennyi fürdő esetében önálló programelemet képez a zöldfelületek fejlesztése, kapcsolódó családbarát szabadidő eltöltési lehetőségek kínálatának bővítése – csónakázó-tó rehabilitációja, bográcsoló helyek kialakítása, biztonságos gyermek játszóterek kialakítása. A program várható hatásai és eredményei -

visszatérő vendégkör kialakulása; a szezonalítás csökken, a fürdők látogatottsága időben egyenletesebbé válik; növekszik a vendégéjszakák száma; növekednek az idegenforgalmi bevételek a vállalkozóknál és az adóbevételek az önkormányzatoknál; csökken a munkanélküliség; javul a lakosság életminősége.

Területi hatókör A kistérség teljes területe. Kedvezményezettek köre -

idegenforgalmi vállalkozások; önkormányzati intézmények, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok (fürdők, Tourinform irodák); non-profit civil szervezetek; lakosság; turisták.

A programvégrehajtás főbb szereplői -

idegenforgalmi vállalkozók; önkormányzatok;

- 38 -

-

non-profit civil szervezetek;

A program költségvetése és lehetséges forrásai A fürdő fejlesztések több lépcsőben, folyamatosan valósulnak meg. A kistérségi szinten tervezett költségek: 2-4 mrd Ft. A finanszírozást hazai és EU-s támogatások, sajáterő valamint vállalkozói tőke biztosíthatja. A megvalósítás értékelési kritériumai -

igénybe vehető gyógy- és prevenciós szolgáltatások száma; igénybe vett gyógy- és prevenciós kezelések száma; turisták száma; vendégéjszakák száma; idegenforgalmi adóbevételek nagysága; szezonalítás mértéke; munkahelyek száma az egészségturisztikai szolgáltatásokhoz kapcsolódóan;

A program összhangban van a kistérség területfejlesztési Koncepciójában leírt prioritásokkal, különös tekintettel a minőségi turizmus fejlesztését (3.) célzó, továbbá az Észak-alföldi régió területfejlesztési programjában részletezett, ugyanezen elnevezésű (I./2.) prioritásokkal, hozzájárulva ezzel a kistérség népességmegtartó erejének, valamint az ott élők életkörülményeinek javításához. 3.1.2. operatív program: Aktív turizmus termékcsomagok kialakítása, értékesítése. Az operatív program célja: Elsősorban a természeti adottságokra alapozva olyan programkínálat és szolgáltatáscsomagok kialakítása, amelyek a fizikai aktivitást kedvelő turisták számára vonzó fogadóhellyé teszik a kistérséget. A térség turisztikai kínálatának szélesítése révén új, környezettudatos fogyasztói szegmensek megnyerésével a térség iránti turisztikai kereslet erősítése, ezáltal a turizmusból származó bevételek növelése. Olyan szabadidős szolgáltatások fogyasztói körének bővítése, amelyek kizárólag a térség lakossága keresletére alapozva nem tudnának megélni, ugyanakkor jelenlétük a lakosság életminőségének javulását is lehetővé teszi. Az aktív turisztikai szolgáltatók és termékek hálózataihoz kapcsolódva a térség külső kapcsolatainak erősítése a Dél-alföldi régió illetve a szomszédos Észak-magyarországi régió felé. Indoklás Mind a belföldi, mind a külföldi turisták között jelentős arányt képviselnek a városi lakosok, akik közül egyre többen ismerik fel a fizikai aktivitás egészségmegőrző szerepét, ezért kikapcsolódásuk helyszínéül előszeretettel választanak olyan fogadóhelyet (desztinációt), amely lehetőséget kínál kerékpár-, lovas- vagy vizitúrák megtételére. A turisták egy szűkebb, de marketing szempontból jól beazonosítható csoportját, pedig úti célja megválasztásakor kizárólag az aktív turizmus egyes fajtái szolgáltatásainak elérhetősége motiválja.

- 39 -

A program tartalma, az egyes komponensek leírása Lovas turizmus fogadási feltételeinek fejlesztése, elsősorban komplex szolgáltatást kínáló lovas panziók kialakítása. Lovas túraútvonalak kijelölése a települések külterületén, oly módon, hogy megteremtődjön a kapcsolódás lehetősége a térség határain kívül eső jelentős vonzerővel bíró turisztikai attrakciók – így a Hortobágyi Nemzeti Park, Tokaj – valamint a megyeszékhelyek – Debrecen és Nyíregyháza – megközelítésének. A kerékpáros turizmus meghonosításának alapvető feltétele a térség kerékpárút hálózatának fejlesztése. A turizmus céljait az szolgálná a leghatékonyabban, ha Hajdúnánás és Hajdúböszörmény között a szilárd burkolatú kerékpárút a Keleti-főcsatorna mentén valósulna meg. Hasonlóan a lovas turizmus javasolt útvonalaihoz a kistérség és Tokaj közötti kerékpárút kapcsolat megteremtését is be kell illeszteni a középtávú tervek közé, ezt szolgálná az a kerékpárút, amely Tiszavasvárinál érné el a Tiszát kísérő EUROVELO hálózatot. Önmagában az elkülönített kerékpárutak kiépítése, vagy kis forgalmú esetleg külterületi gazdasági utakon a kerékpárútvonalak kijelölése még nem elégséges a kerékpáros turizmus fellendítéséhez. A kapcsolódó szolgáltatásokhoz tartozik a kölcsönző és szervízszolgáltatások biztosítása megfelelő területi eloszlásban, továbbá kerékpárbarát vendéglátóhelyek és egyéb szolgáltatóhelyek kialakítása, ahol a turista biztonságban elhelyezheti közlekedési eszközét. Ugyancsak a kerékpáros turizmus széleskörű elterjedését segíti ajánlott útvonalak kijelölése, leírások készítése az útvonalak mentén megtekinthető értékekről. Továbbá olyan nemzeti vagy regionális kerékáros tömegrendezvényekbe való bekapcsolódás, vagy ilyen rendezvények hagyományteremtő jelleggel való éltre hívása, amelyek segítik a kistérséget a kerékpárosok tudati térképére való felkerülésben. A Keleti-főcsatorna revitalizálásának részeként célszerű azt a Tiszán zajló viziturizmus – elsősorban a kajakkal és kenuval vizitúrázók – egyik úti céljává fejleszteni, ehhez célszerű további sátorozó helyeket, vagy kemping szolgáltatásokat is magukban foglaló vizitúra bázisokat, kialakítani a csatorna mentén. A program várható hatásai és eredményei -

új fogyasztói szegmenseket lehet a kistérség számára megnyerni; a már itt tartózkodó vendégek tartózkodási ideje nő az aktív szabadidő eltöltési lehetőségek bővülése miatt; növekszik a turizmusban foglalkoztatottak száma; növekvő idegenforgalomhoz kapcsolódó önkormányzati bevételek.

Területi hatókör A kistérség teljes területe. Kedvezményezettek köre -

idegenforgalmi vállalkozók; önkormányzatok; non-profit civil szervezetek; lakosság.

- 40 -

A programvégrehajtás főbb szereplői -

idegenforgalmi vállalkozók; önkormányzatok; non-profit civil szervezetek.

A program költségvetése és lehetséges forrásai Infrastruktúra-, terület-, vidék- és turizmusfejlesztést szolgáló előirányzatokhoz kapcsolódó hazai és társfinanszírozott pályázatok. Vállalkozói és pénzpiaci források. A megvalósítás értékelési kritériumai -

turisták száma; vendégéjszakák száma; aktív turisztikai szolgáltatók száma; idegenforgalmi adóbevételek növekedése, kerékpáros, lovasturisztikai és viziturisztikai rendezvények és résztvevőik száma,

A program összhangban van a kistérség területfejlesztési Koncepciójában leírt prioritásokkal, különös tekintettel a minőségi turizmus fejlesztését (3.) célzó, továbbá az Észak-alföldi régió területfejlesztési programjában részletezett, ugyanezen elnevezésű (I./2.) prioritásokkal, hozzájárulva ezzel a kistérség népességmegtartó erejének, valamint az ott élők életkörülményeinek javításához. 3.1.3. operatív program: A kulturális- és rendezvény turizmus kínálatának bővítése, összehangolása. Az operatív program célja A szabadidő eltöltési lehetőségek bővítése a rendelkezésre álló kulturális értékek bevonásával, újak teremtésével. A turisták átlagos tartózkodási idejének növelése. A főszezonon kívül is tartalmas kikapcsolódási lehetőséget teremteni a hétvégi vendégforgalom élénkítése érdekében. Indoklás A turisztikai termékkínálat világméretű szélesedése miatt, az önálló arculat, az egyedi termék/szolgáltatás profil kialakításának egyik lehetséges iránya a térségi örökségre épített kulturális turisztikai kínálat megteremtése, bővítése. A program tartalma, az egyes komponensek leírása Az egyetemes és a helytörténeti jelentőségű épületek, helyek egységes jelölési rendszerének kialakítása és alkalmazása, a kapcsolódó történetek összegyűjtése turisták számára is emészthető formában való közzététele, ajánlott útvonalakat tartalmazó kiadvány szerkesztése, nyomtatása, terjesztése.

- 41 -

Múzeumok látogatóbarát fejlesztése, interaktív elemek kialakítása a kiállítás tárgyához kapcsolódóan – lehetőséget kell teremteni pl. a kiállított eszközök kipróbálására, természetesen azok hiteles másolatát célszerű csak a látogató kezébe adni. Helytörténeti gyűjtemények kialakítása valamennyi városban, továbbá oly módon való elhelyezésének megoldása, hogy a kiállításhoz kapcsolódóan kézműves foglalkoztató, játszóház is kialakításra kerülhessen, továbbá a speciális helyi, kistérségi termékek bemutatásának – esetleg ajándékként való értékesítésének feltételei is megteremthetők. A tágan értelmezett kultúra részeként a görög-katolikus vallási tárgyi és szellemi értékeinek, ünnepeinek megismertetése az értékkereső turistákkal, különböző időtartamú programok, programcsomagok kidolgozása és menedzselése.. A kistérség visszatérő kulturális rendezvényei időbeli összehangolása, szinergikus hatások erősítése a konkurencia helyett. Célszerű lenne a térség kapacitásait egy legalább országos vonzáskörű, de még inkább nemzetközi hatókörű nagyrendezvény kitalálására és megvalósítására koncentrálni. Ez elképzelhető valamelyik meglévő kulturális rendezvény erősítésével is. A program várható hatásai és eredményei -

új fogyasztói szegmenseket lehet a kistérség számára megnyerni; a már itt tartózkodó vendégek tartózkodási ideje nő a kulturális programok, igénybe vehető szolgáltatások bővülése miatt.

Területi hatókör A kistérség teljes területe. Kedvezményezettek köre -

idegenforgalmi vállalkozók; önkormányzati oktatási és kulturális intézmények; Tourinform irodák; non-profit civil szervezetek, egyházak, különösen a görög-katolikus egyház; lakosság.

A programvégrehajtás főbb szereplői -

idegenforgalmi vállalkozók; önkormányzatok; Tourinform irodák; non-profit civil szervezetek; egyházak, különösen görög-katolikus egyház.

A program költségvetése és lehetséges forrásai - területfejlesztési, turizmusfejlesztési és kulturális-, örökségvédelmi támogatási források;.

- 42 -

- vállalkozói tőke; - önkormányzati források. A megvalósítás értékelési kritériumai -

turisták száma; vendégéjszakák száma; múzeumi és egyéb kiállítóhelyek száma; kulturális rendezvények száma; kulturális rendezvényeket látogató vendégek száma; idegenforgalmi adóbevételek növekedése.

A program összhangban van a kistérség területfejlesztési Koncepciójában leírt prioritásokkal, különös tekintettel a minőségi turizmus fejlesztését (3.) célzó, továbbá az Észak-alföldi régió területfejlesztési programjában részletezett, ugyanezen elnevezésű (I./2.) prioritásokkal, hozzájárulva ezzel a kistérség népességmegtartó erejének, valamint az ott élők életkörülményeinek javításához. 3.1.4. operatív program: Az ökológiai értékek bemutatásának bővítése Az operatív program célja A természeti értékek fenntartható bemutatása körülményeinek kialakítása. A turisták környezettudatosságának erősítése. A kistérség ökológiai értékeinek megismertetése révén azok védelmének előmozdítása. Indoklás Az érintetlen természeti tájak megritkulásával – különösen Európában – felértékelődnek a természetes, illetve természet közeli állapotban megőrzött tájak, mint turisztikai vonzerő elemek Európa legnyugatibb füves – Hortobágy – pusztaságához keletről kapcsolódó hasonló értéket képviselő területek – elsősorban Hajdúböszörmény külterületén – ma még ki nem használt turisztikai potenciált jelentenek. A nemzeti park északkeleti irányban tervezett kiterjesztésével párhuzamosan szükséges a természetvédelmi érdekeket szolgáló irányított vendégforgalom fogadási infrastruktúrája és kapcsolódó programcsomagok kialakítása, menedzselése. A program tartalma, az egyes komponensek leírása Látogatói központ kialakítása a kibővített nemzeti park északkeleti kapujában, Pródon. A látogató központ komplex szolgáltatásokat kanál, kiállítóhelyet, információs pontot, oktatási bázist, könyv- és ajándékboltot, vendéglátó egységet egyaránt magában kell, hogy foglaljon. Innen indulhatnak tanösvények, ajánlott túraútvonalak a táji értékek bemutatására. Táji értékeket bemutató tanösvényeket, ajánlott túraútvonalakat a nemzeti parki területeken túl is célszerű kialakítani a kistérségben.

- 43 -

A látogatói központ szolgáltatási kínálatának szerves részét képezik azok a tájékozató és oktatási programcsomagok, amelyek a különböző felkészültségű vendégcsoportoknak személyre/csoportra szabott, élményszerű ismerete átadását teszik lehetővé. Célszerű a látogatói központban nyílt napokat szervezni a helyi lakosság számára a szemléletformálás jegyében a helyi védendő értékek és az ökoturizmus sajátosságainak megismertetésére. A program várható hatásai és eredményei -

új fogyasztói szegmens érdeklődését sikerül felkelteni a kistérség iránt; a turisztikai kereslet időbeli koncentráltsága mérséklődik a kistérségben; a természetvédelmi értékek és azok védelmének szükségessége a lakosság és a vendégek szélesebb köreiben tudatosodik; növekvő idegenforgalmi bevételek a non-profit szervezeteknél, növekvő idegenforgalmi adóbevételek az önkormányzatoknál.

Területi hatókör A kistérség teljes területe. Kedvezményezettek köre -

non-profit civil szervezetek; idegenforgalmi vállalkozók; önkormányzati intézmények (Tourinform irodák); lakosság, turisták..

A programvégrehajtás főbb szereplői -

non-profit civil szervezetek; idegenforgalmi vállalkozók; önkormányzatok; Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága.

A program költségvetése és lehetséges forrásai -

területfejlesztést, vidékfejlesztést, környezet- és természetvédelmet szolgáló hazai és EU társfinanszírozott pályázati források.; önkormányzati saját erő; vállalkozói tőke.

A megvalósítás értékelési kritériumai -

turisták száma; értékesített ökoturisztikai programok száma.

A program összhangban van a kistérség területfejlesztési Koncepciójában leírt prioritásokkal, különös tekintettel a minőségi turizmus fejlesztését (3.) célzó, továbbá az Észak-alföldi régió területfejlesztési programjában részletezett, ugyanezen elnevezésű (I./2.) prioritásokkal, - 44 -

hozzájárulva ezzel a kistérség népességmegtartó erejének, valamint az ott élők életkörülményeinek javításához. 3.1.5. operatív program: A falusi-tanyasi turizmus, mint turisztikai termék kialakítása Az operatív program célja A rendezett kultúrtáj fenntartása, egy sajátos településforma fenntartása érdekében kiegészítő jövedelem szerzési lehetőség biztosítása a tanyán élő népesség számára. Továbbá a térség szálláshely kínálat választékának bővítése. Indoklás Az elvonulást kereső turisták számára is vonzóvá teszi a kistérséget ezen szálláshelyi szolgáltatási forma kialakítása. A tanyákon létrehozott ingatlanvagyon értékmegőrzését szolgálja a turizmus bekapcsolása a jövedelem termelésbe. A program tartalma, az egyes komponensek leírása Szemléletformáló megbeszélések szervezése a potenciális vendégfogadók felkészítése érdekében. Tanácsadói szolgálat megszervezése és folyamatos működtetése a kistérségi társulás munkaszervezetének bevonásával, a vendégfogadásra vállalkozó ingatlantulajdonosok, gazdák turisztikai tevékenységének segítésére. A falusi turizmusba bekapcsolódó szolgáltatók szolgáltatásainak minősítése az országos követelmények alkalmazásával, amit kiegészíthet márkázást, minőségbiztosítást szolgáló helyi szabályozás. A kialakított falusi, tanyasi vendégfogadó kapacitás közös piacra vitele. A program várható hatásai és eredményei -

csökken a leromlott állapotú tanyák száma; új vendégkör jelenik meg a kistérségben; kiegészítő jövedelem képződik számos tanyasi gazdaságban; csökkennek a foglalkoztatási problémák a kistérségben.

Területi hatókör A kistérség teljes területe. Kedvezményezettek köre -

non-profit civil szervezetek; lakosság; turisták.

A programvégrehajtás főbb szereplői -

önkormányzatok; - 45 -

-

non-profit civil szervezetek; lakosság.

A program költségvetése és lehetséges forrásai -

vidékfejlesztési előirányzatok terhére kiírt centralizált és decentralizált pályázatok; magán tőke.

A megvalósítás értékelési kritériumai -

vendégfogadásba bekapcsolódó tanyák száma; tanyákon fogadott vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma; turisták száma.

A program összhangban van a kistérség területfejlesztési Koncepciójában leírt prioritásokkal, különös tekintettel a minőségi turizmus fejlesztését (3.) célzó, továbbá az Észak-alföldi régió területfejlesztési programjában részletezett, ugyanezen elnevezésű (I./2.) prioritásokkal, hozzájárulva ezzel a kistérség népességmegtartó erejének, valamint az ott élők életkörülményeinek javításához. Stratégiai program: FEJLESZTÉSE

3.2.

A

TURIZMUS

FOGADÁSI

FELTÉTELEINEK

A stratégiai program céljainak bemutatása A turizmus kínálati oldalán jelenleg a legnagyobb problémát a szállás- és vendéglátóhelyek nem megfelelő mennyisége és minősége adja. A stratégiai program célkitűzése a szálláshely kapacitások bővítése (többek között az egy busznyi (40-50 fő) vendéget egy helyen fogadni tudó létesítmények kialakítása Hajdúnánáson és Hajdúböszörményben), a szálláshelyek és vendéglátóhelyek minősége javításának ösztönzése. A szálláshely- és vendéglátóhely kínálat differenciáltabbá tételének ösztönzése. A program leírása, főbb komponensek A vállalkozói oldallal koordináltan, fokozatosan megvalósuló turisztikai fejlesztéseknek köszönhetően a stratégiai program célkitűzései elérhetők 2-5 éves időtávlatban. A program része a csoportos vendéglátás infrastruktúrájának megteremtése, a jelenlegi kapacitások minőségi és mennyiségi bővítése, a vendéglátó-iparban aktív cégek közreműködésével. A program várható hatásai és eredményei -

növekvő vendégszám növekvő vállalkozói és önkormányzati idegenforgalmi bevételek javuló foglalkoztatási mutatók a helyi lakosság életminőségének emelkedése a vendégek elégedettségének növekedése, a visszatérő vendégek arányának emelkedése - 46 -

Költségbecslés és a finanszírozás forrásai A költségek 100-1000m Ft között várhatóak, jellemzően magánfinanszírozásból kivitelezendő beruházások. 3.2.1. operatív program: Szálláshelyek kapacitásának és minőségének fejlesztése a magántőke bevonásával Az operatív program célja Kapacitások bővítése, szolgáltatások minőségének fejlesztése minden szálláshelyi kategóriában. A minőségi turizmus bővülése fogadási feltételeinek megteremtése. Indoklás A differenciálódó vendégigények, a tapasztalt turisták számának növekedésével az ár-érték arány előtérbe kerülése a szolgáltatások kiválasztásánál a legolcsóbb megoldás keresése helyett a minőségi szolgáltatásokat elfogadható áron nyújtó cégek felé tereli a turisztikai fogyasztást. A program tartalma, az egyes komponensek leírása Legalább három csillagos szálloda (szállodák) megépítése a kistérség két nagyobbik városában, amelyek alkalmasak egy busznyi vendég elszállásolására, kiszolgálására (40-50 kétágyas szoba). Célszerű a szállodákat olyan alapvető rekreációs és business szolgáltatásokkal felszerelni, amelyek révén kisebb vállalati tréningek megtartására is alkalmasakká válnak. A termál- és gyógyfürdőkhöz kapcsolódóan minőségi szolgáltatásokat kínáló gyógykempingek kialakítása Hajdúnánáson és Hajdúdorogon. Az aktív turizmus valamely válfaja kiszolgálására specializálódott panziók (pl. lovas panzió, kerékpáros panzió) kialakítása a kistérség bármely településén. A program várható hatásai és eredményei -

a jelenleg még tapasztalható szűk keresztmetszet megszűnik a szálláshelyi kínálatban; magasabb fizetőképességű vendégek vonzása egész éven át lehetővé válik; az üzleti – tréning – turizmus irányába is tud nyitni a kistérség.

Területi hatókör A kistérség teljes területe. Kedvezményezettek köre -

idegenforgalmi vállalkozások; önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok (fürdők, kempingek). - 47 -

A programvégrehajtás főbb szereplői -

idegenforgalmi vállalkozók; önkormányzatok.

A program költségvetése és lehetséges forrásai A program megvalósítása hangsúlyozottan igényli a magántőke bevonását, de területfejlesztési, turizmusfejlesztési támogatási forrásokra is lehet számítani legfeljebb 30%os támogatási intenzitással. A megvalósítás értékelési kritériumai -

különböző minőségi kategóriában rendelkezésre álló szállásférőhelyek száma; turisták száma; vendégéjszakák száma.

A program összhangban van a kistérség területfejlesztési Koncepciójában leírt prioritásokkal, különös tekintettel a minőségi turizmus fejlesztését (3.) célzó, továbbá az Észak-alföldi régió területfejlesztési programjában részletezett, ugyanezen elnevezésű (I./2.) prioritásokkal, hozzájárulva ezzel a kistérség népességmegtartó erejének, valamint az ott élők életkörülményeinek javításához. 3.2.2. operatív program: A térségen belüli és kifelé irányuló közlekedési kapcsolatok javítása – ajánlott túraútvonalak kialakítása. Az operatív program célja A turisták tartózkodási idejének növelése érdekében olyan javasolt túraútvonalak kialakítása, és menedzselése amelyek mentén egy-egy témára felfűzve önállóan is megismerhetik a kistérség természeti és kulturális értékeit, élvezhetik szolgáltatásait. Indoklás A turizmusban az utóbbi másfél évtizedben érvényesülő egyik trend a vendégforgalom individualizálódása, ami azt jelenti, hogy a turisták nem csomagban veszik meg a vakációzásuk során használt szolgáltatásokat (utazás, szállás, étkezés, programok), hanem az egyes szolgáltatási elemekből sokszor csak a helyszínen választanak. A program tartalma, az egyes komponensek leírása Gyalogos, kerékpáros, lovas és autóval bejárható ajánlott útvonalakat kell kialakítani, kitáblázni, hozzá kapcsolódó leírásokat készíteni és terjeszteni a kistérség természeti adottságainak, épített örökség értékeinek, kézműveseinek, rekreációs, stb. szolgáltatásainak, vendéglátóhelyeinek, gasztronómiájának tematikus és kevert bemutatására.

- 48 -

A program várható hatásai és eredményei -

a kistérségbe látogató turisták átlagos tartózkodási ideje nő; nő a turisztikai szolgáltatók bevétele; növekednek az idegenforgalmi önkormányzati adóbevételek.

Területi hatókör A kistérség teljes területe. Kedvezményezettek köre -

idegenforgalmi vállalkozók; önkormányzati intézmények (Tourinform irodák); non-profit civil szervezetek; lakosság; turisták.

A programvégrehajtás főbb szereplői -

idegenforgalmi vállalkozók; önkormányzatok,

A megvalósítás ütemezése -

koncepció kidolgozása: 1 hónap; partnerség kialakítása: további 2-3 hónap; kivitelezés: további 2-3 hónap.

Célszerű az ütemezést úgy időzíteni, hogy 2006. május környékén az útvonalakról készült ismertetők rendelkezésre álljanak A program költségvetése és lehetséges forrásai -

decentralizált területfejlesztési-, vidékfejlesztési- és turizmusfejlesztési források; magántőke; önkormányzati saját erő;

A megvalósítás értékelési kritériumai -

turisták száma; kialakított és kitáblázott útvonalak száma; elkészült útvonal ajánló szóróanyagok száma.

A program összhangban van a kistérség területfejlesztési Koncepciójában leírt prioritásokkal, különös tekintettel a minőségi turizmus fejlesztését (3.) célzó, továbbá az Észak-alföldi régió területfejlesztési programjában részletezett, ugyanezen elnevezésű (I./2.) prioritásokkal, hozzájárulva ezzel a kistérség népességmegtartó erejének, valamint az ott élők életkörülményeinek javításához. - 49 -

3.3. Stratégiai Program: TURIZMUS MARKETING TEVÉKENYSÉG FEJLESZTÉSE A stratégiai program céljainak bemutatása Magyarország rendkívüli adottságokkal rendelkezik termálvíz-készletét és az arra épülő termál- és gyógyvizet felhasználó fürdők tekintetében. Ez azonban azt is jelenti, hogy a kistérség adottságai e téren nem egyedülállóak, komoly konkurenciával kell szembenéznie. A program célja, hogy az elsődleges turisztikai vonzerőt kiegészítő fejlesztések, közös kezdeményezések valósuljanak meg, ezáltal versenyelőnyhöz juttatva a kistérséget és biztosítva a több lábon állást. A kistérség ismertségének növelése a hazai és a nemzetközi turisztikai piacon. A belföldi piacokon elsősorban az egészségturisztikai szolgáltatások, kulturális és gasztronómiai rendezvények szélesebb körű megismertetése, megkedveltetése; az ökoturisztikai, aktív turisztikai és falusi-tanyai turisztikai adottságok, kapcsolódó szolgáltatások bevezetése. A nemzetközi turisztikai piacon a kistérség egészségturisztikai kínálatának elismertetése a nyugat-európai turistákkal, az ismertség szintjének megerősítése a visszatérő vendégek számának növelése a szomszédos, illetve közeli Szlovákiából, Lengyelországból, Ukrajnából és Romániából. A fejlődő öko- és aktív turisztikai termékcsomagok megismertetése Nyugatés Közép-Európa országainak érdeklődő turistáival. Viszonylag alacsony költségigényű megjelenési formák adta lehetőségek maradéktalan kihasználása érdekében önálló kistérségi turisztikai honlap kialakítása, csatlakozás más turisztikai portálokhoz. A kistérséget alkotó városok összehangolt arculatának kialakítása, megjelenítése – amelynek kulcseleme lehetne a sajátos településszerkezet – a szélesebb körű ismertség kialakítása érdekében. A program leírása, főbb komponensek A stratégiai program célja, hogy vonzó, szép városok fogadhassák az ide látogatókat. Ennek érdekében az önkormányzatoknak további erőforrásokat kell fektetniük a város(központ)ok felújítására, modernizálására. A jelenleg Hajdúböszörményben és Hajdúnánáson futó Orpheus és ROP további folytatása, Hajdúdorog városközpont felújításának megvalósításával egyetemben kiemelt fontosságú.1 A kistérség vonzerejét, marketing hatását növelendő létre kell hozni egy kistérségi turisztikai web portált, mely belföldi és külföldi turisták részére információt és szállásfoglalást, programokhoz kapcsolódó jegyvásárlási lehetőséget biztosít. A program várható hatásai és eredményei -

turizmusból származó bevételek növekedése; élhetőbb és szebb környezet;

- 50 -

-

áttételes dinamizáló hatások; vonzóbb befektetési helyszín.

3.3.1. operatív program: Közös kistérségi – portálként is működő – turisztikai honlap kialakítása Az operatív program célja A program célja, hogy erősítse a kistérség turisztikai ismertségét oly módon, hogy kistérségi web portált valósít meg. Indoklás A kutatások szerint a turisták mind nagyobb hányada önállóan állítja össze vakációs programját, s ehhez mind többen veszik igénybe a legolcsóbb és leggyorsabb információszerzési lehetőséget, a világhálót. Mindez indokolja, hogy a kistérség is kialakítsa önálló turisztikai honlapját, amely egyben portálként is szolgál, a kistérségi turisztikai szolgáltatók számára kínál közös megjelenési felületet. A honlap egyben lehetőséget kínál a turisztikai és kulturális szolgáltatások elektronikus értékesítésére is, valamint a fogyasztói vélemények gyűjtésére, amely a szolgáltatások minőségének javításában kulcsfontosságú. A portál rendkívül értékes statisztikai adatokkal, visszajelzésekkel tud szolgálni, melyek alapján a további fejlesztések jobban tervezhetőek. A program tartalma, az egyes komponensek leírása A portál az alábbi feladatokat látja el: - a kistérség bemutatása turisztikai szempontból; - szállás- és vendéglátóhelyek bemutatása; - programkínálat bemutatása; - falusi turizmus fogadóhelyek bemutatása; - aktív turizmus szolgáltatók bemutatása; - on-line foglalási rendszer, - on-line fizetési rendszer. A portál működési elve a következő: a turisztikában érdekelt önkormányzati intézmények, szállásadók és egyéb szolgáltató vállalkozások és non-profit szervezetek adataiból táplálkozva egy komplett többnyelvű kínálati oldal jön létre. A portálnak azonban a passzív információszolgáltatáson túl kell mutatni, meg kell oldani a szállásfoglalás lehetőségét és végső soron a biztonságos elektronikus fizetés feltételeit is. Ezáltal jobb cash-flow helyzetbe kerülnek a vállalkozások, hiszen előleget kérhetnek, ami egyúttal a foglalás biztonságát is jobban garantálja. A portál az üzemeltetési költségek fedezésére e bevételek egy kis részét (pl.: 1%) megtartva, valamint on-line reklámfelületek értékesítésével a saját működtetését fedezni tudja. A program várható hatásai és eredményei -

egységesített kínálat; hatékonyabb marketing; növekvő bevételek; - 51 -

-

vendégéjszakák növekvő száma; erősödő kistérségi identitás.

Területi hatókör A kistérség teljes területe. Kedvezményezettek köre -

idegenforgalmi vállalkozók; önkormányzati intézmények (fürdők, Tourinform irodák); non-profit civil szervezetek; lakosság; turisták.

A programvégrehajtás főbb szereplői -

idegenforgalmi vállalkozók; önkormányzatok.

A megvalósítás ütemezése -

koncepció kidolgozása: 1 hónap; partnerség (kínálat): további 2-3 hónap; kivitelezés: további 2-4 hónap.

Célszerű az ütemezést úgy időzíteni, hogy február-március környékén legalább részben elérhető legyen a rendszer. A program költségvetése és lehetséges forrásai 3-5 millió forint. Az önerőn (vállalkozások, önkormányzat) kívül, hazai és EU-s támogatások is elérhetőek. A megvalósítás értékelési kritériumai -

turisták száma; foglalások száma a portálon keresztül; bevételek a portálon keresztül; oldalletöltések száma.

A program összhangban van a kistérség területfejlesztési Koncepciójában leírt prioritásokkal, különös tekintettel a minőségi turizmus fejlesztését (3.) célzó, továbbá az Észak-alföldi régió területfejlesztési programjában részletezett, ugyanezen elnevezésű (I./2.) prioritásokkal, hozzájárulva ezzel a kistérség népességmegtartó erejének, valamint az ott élők életkörülményeinek javításához.

- 52 -

3.3.2. operatív program: Közös kistérségi turisztikai arculat kialakítása és megjelenítése Az operatív program célja A program célja, hogy erősítse a kistérség turisztikai ismertségét oly módon, hogy a térség adottságaiból, örökség elemiből kiemel néhányat, amelyekkel a kistérség szereplői azonosulni tudnak, és amelyek révén a turisták tudatában is könnyebben rögzíthető a kistérség egyedisége. Indoklás Napjaink információs dömpingjében a kibocsátott információk jelentős hányada nem képes elérni a célszemélyeket. A jól strukturált, egységes elemeket tartalmazó, többféle érzékszervre ható üzenetek csomagjainak nagyobb esélye van átjutni az információs csatornán, mint a széttagolt, egyenként minimális és egyenetlen adat-tartalommal kialakított üzeneteknek. A program tartalma, az egyes komponensek leírása Olyan örökségelemek kiválasztása és használatának bevezetése a turisztikai és általános térség marketingben, amelyek alkalmasak arra, hogy a kistérséget és egyes településeit megkülönböztessék a környezetétől. Ilyen elem lehet a sajátos településszerkezet, amely kiválóan alkalmas arra, hogy szimbolizálja ember és környezet harmonikus együttélését, történelmi hagyományok megőrzését. A program egyaránt kiterjedne a helyi lakosok szemléletének formálására, településtörténeti és helyi építészettörténeti ismereteinek erősítésére, a lokálpatriotizmus növelésére. A speciális településszerkezet megjelenítésére az alábbi lépéseket - köztéri szoborként domborművek elhelyezése a városok központjában, amelyeken jól áttekinthető – sőt az esélyegyenlőség szempontjai érvényesülésének jegyében le is tapogatható – a települések körgyűrűs két beltelkes utcaszerkezete. - A két beltelkes településszerkezetet megjelenítő sematizált közös logo megalkotása és alkalmazása a kistérséget alkotó valamennyi város által. - Városismereti verseny évenkénti megrendezése legalább a kistérség általános és középfokú oktatási intézményei számára, de bevonható a város valamennyi lakosa, sőt érdeklődő turisták is. - A sajátos településszerkezet legjellegzetesebb pontjait bemutató ajánlott gyalogos túraútvonalak kialakítása, hozzájuk túravezető szerkesztése és kiadása a városokban. Ez szükségessé teszi a legjellegzetesebb épületek, épületegyüttesek, pontok egységes megjelölését is. A kistérség közös turisztikai (és egyéb kereskedelmi, szakmai) vásári megjelenését szolgáló installáció elkészítése és használata a bel- és külföldi rendezvényeken. A program várható hatásai és eredményei -

növekvő lokálpatriotizmus, kötődés a város, vállalkozói, lakói részéről; erősödő kistérségi identitás; egységesülő, hatékonyabb marketing kommunikáció; vendégéjszakák növekvő száma; növekvő idegenforgalmi ismertség és bevételek. - 53 -

Területi hatókör A kistérség teljes területe. Kedvezményezettek köre -

önkormányzati intézmények (elsősorban oktatási és kulturális); non-profit civil szervezetek; lakosság.

A programvégrehajtás főbb szereplői -

önkormányzatok; önkormányzati intézmények; önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, idegenforgalmi vállalkozások.

A megvalósítás értékelési kritériumai -

turisták száma; egységes arculati elemek alkalmazásának gyakorisága, megjelenések száma.

A program összhangban van a kistérség területfejlesztési Koncepciójában leírt prioritásokkal, különös tekintettel a minőségi turizmus fejlesztését (3.) célzó, továbbá az Észak-alföldi régió területfejlesztési programjában részletezett, ugyanezen elnevezésű (I./2.) prioritásokkal, hozzájárulva ezzel a kistérség népességmegtartó erejének, valamint az ott élők életkörülményeinek javításához.

- 54 -

4. PRIORITÁS: FOGLALKOZTATÁS JAVÍTÁSA

A Magyarországon lezajlott rendszerváltozás gazdasági és társadalmi hatásai, a gazdaság szerkezetében bekövetkezett változások, egy új gazdasági struktúra körvonalazódása számos, még ma is jelen lévő neuralgikus pontot idézett elő a hajdúböszörményi kistérség társadalma és gazdasága, hosszabb távon pedig a kistérség fejlődése, népességmegtartó képessége tekintetében. A munkahelyek számának csökkenésének következtében megjelenő munkanélküliség és az azzal járó gazdasági, társadalmi és szociális feszültségek csak az első problémát jelentették. Az ezt követő, illetve felgyorsuló változások egy még sötétebb jövőképet vetítettek előre: a tartós munkanélküliség veszélyét, a társadalom egyes rétegeinek, csoportjainak a társadalmi lét perifériájára szorulását, s összességében a kistérség vonzerejének jelentős csökkenését, a terület versenyképességének elvesztését, végső soron az itt élők életszínvonala okkal s joggal várt javulásának elmaradását. Az elmúlt évtized bizonyította, hogy a megélt traumát azok a térségek, régiók viselték el a legkönnyebben, illetve ott következett be leggyorsabban a gazdaság újraszerveződése, ahol a megváltozott környezeti feltételekhez rugalmasabban tudtak alkalmazkodni. E rugalmasság alapfeltétele, mondhatni sine qua non-ja a megfelelő humán erőforrás jelenléte. Milyen kritériumok alapján tekinthetjük megfelelőnek egy térség fejlődése szempontjából a rendelkezésre álló emberi erőforrást? A legfontosabb paraméterek, ismérvek e tekintetben: az aktív népesség száma, illetve aránya a terület lakóihoz viszonyítva, a szakképzettek száma, az iskolai végzettség alakulása, az idegennyelv-ismeret, az innovációs készség és hajlandóság, a vállalkozói kedv, a tanulási hajlandóság, az új ismeretekre való nyitottság, az azokban való jártasság, a képességek és készségek folyamatos fejlesztésére való hajlandóság. Míg korábban a munkavállalók részére biztos munkaerő-piaci helyzetet jelentett egy adott szakma megfelelő ismerete, s az adott területen szerzett jártasság, a környezeti feltételek gyors változása a fentiekben említett készségek és képességek felismerését és fejlesztését legalább ilyen fontossá tette. Az elmúlt évtizedben felgyorsult távközlési és informatikai fejlődés a gazdaság és a társadalmi lét egészét oly mértékben áthatja, hogy az ez irányú ismeretek megszerzése és folyamatos fejlesztése ma már alapkövetelmény a munkaerő-piaci elvárásoknak való megfeleléshez. Ebből következik, hogy mindazok, akik a szükséges alapismeretek hiánya, esetleg életkoruk miatt, vagy bármely más okból kimaradnak az új ismeretek megszerzéséből, könnyen a munkaerőpiac perifériájára szorulhatnak, s foglalkoztatásuk hosszabb távon erősen kérdőjeles. Még abban az esetben is hatással van vagy lehet az egyénre az informatikai fejlődés, ha azt nem közvetlenül a saját tevékenységén keresztül éli meg, hanem a szűkebb környezetét jelentő gazdasági szervezet, illetve a lakóhelyen működő szervezetek, intézményrendszer működési kultúráján keresztül. - 55 -

Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása újabb olyan lépés, amely szinte a gazdasági, társadalmi lét egészére, annak minden elemére hatással van. Ha ezekhez a környezeti változásokhoz nem tud kellő időben és kellő mértékben – tehát rugalmasan és proaktívan – alkalmazkodni egy terület vagy annak népessége – azaz nem tud a munkaerőpiacon versenyképes kínálattal megjelenni -, akkor lemaradhat abban a versenyben is, amely a gazdasági potenciál kiaknázását biztosító források megszerzéséért folyik, mely források megszerzése a terület fejlődésének és az ott élők életkörülményei javulásának záloga. A kistérség humán erőforrásainak fejlesztése mellett szóló érvek sorában csak egy az Európai Unióhoz történő csatlakozás kapcsán megnyíló források gazdaságfejlesztő, s így munkahelyteremtő volta. A lehetőségek között számolni kell és lehet új – igényes - piacok, köztük az európai munkaerőpiac (fokozatos) megnyílásával, a szakmai ismeretek bővítésének, illetve az egész életen át való tanulás támogatásával, a kvalifikált munkaerő piaci értékének és ellenértékének – azaz a bérek - folyamatos emelkedésével. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az integrált európai munkaerőpiac komoly veszélyt is jelent az alacsonyan képzett vagy nem megfelelő szakmai struktúrájú munkaerő számára, s ezzel a térség újabb foglalkoztatási gondjait eredményezheti; a szabad európai munkaerőpiac felgyorsíthatja a magasan kvalifikált, korszerű tudással rendelkező szakemberek elvándorlását, bővítheti – a helyi lakosságnak ezzel konkurenciát teremtve - a munkaerő kínálatot. Emellett a feltételrendszer kiegyenlítődésével elveszhetnek olyan befektetésösztönző, illetve versenyelőnyt biztosító vonzerők is, mint pl. a munkaerő relatíve alacsony ára. Mindezen tényezők, változások egyenként és összességükben is a foglalkoztatási gondok újratermelődéséhez vezethetnek. Az idegen nyelvet beszélők alacsony száma, a nem megfelelő szakmai struktúra, a korszerű számítástechnikai ismeretek hiánya, a vállalkozásoknak a rendszeres szakmai továbbképzéssel kapcsolatos attitűdjei, a munkavállalók alacsony érdekérvényesítő képessége, a szervezeti- és munkakultúra fogyatékosságai, a menedzsment ismeretek alacsony szintje, a munkaerő-piaci közvetítő rendszer hatékonyságának problémái, az európai uniós támogatási rendszer gyakorlatában való járatlanság mind-mind olyan tényező, ami növeli a kistérségben lakó munkavállalók személyes kockázatát, illetve a terület fejlesztéséhez fűződő közösségi érdek sérülésének veszélyét. E veszélyek csökkentéséhez és a megnyíló lehetőségek kiaknázásához azonban jó alapot biztosít a kistérséget körülölelő autópálya és főút fejlesztésnek (M3, M35, 35) köszönhető megnövekedett befektetői érdeklődés, Debrecen és Nyíregyháza közelsége, valamint az Európai Unió támogatási forrásaiból megvalósuló önkormányzati nagyberuházások és oktatási-képzési projektek elindítása. Összefoglalva a kistérségi területfejlesztésért felelős szervezetek feladatait a humán erőforrások fejlesztése terén két felelősségi kört vázolhatunk fel: 1. Aktív foglalkoztatás politikai eszközök fejlesztése A Program olyan beavatkozási intézkedések csoportja, melyek révén kistérségi szinten megvalósítható és érzékelhető eredményt produkáló foglalkoztatást elősegítő projektek születnek meg. Ennek érdekében az operatív programok a munkavállalókat és munkaadókat súlytó nehézségek csökkentésére, új foglalkoztatási formák megvalósítására, a munkaadók szükségleteinek megfelelő képzések kidolgozására vállalkoznak. - 56 -

2. Foglalkoztatási szempontból hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci integrációja Az aktív foglalkoztatás politika kiemelt területe, és ezért külön stratégiai programként jelenik meg a munkaerőpiacra nem, vagy csak komoly nehézségek árán visszavezethető csoportok munkapiaci integrációja. Számukra olyan felzárkóztatási program szükséges, melynek célja az alapfeltételek és készségek megteremtése, valamint a nem piaci alapon működő foglalkoztatási formákon keresztül megvalósítandó re-integráció kivitelezése. Míg az aktív foglalkoztatás politika legfontosabb célkitűzései a piac által meghatározott kereslet-kínálat összhangjának megteremtése és az elsődleges munkapiacon foglalkoztatottak számának emelése, addig a hátrányos helyzetű csoportok részére a leszakadás megakadályozása, megállítása valamint a szociális foglalkoztatáson keresztül vezető felzárkóztatás a cél. 4.1. Stratégiai Program: AKTÍV FOGLALKOZTATÁS POLITIKAI ESZKÖZÖK FEJLESZTÉSE A stratégiai program céljainak bemutatása A munkapiac kínálati oldalának ösztönzése, a szakmai és területi, térbeli mobilitás elősegítése, a humán erőforrás munkaerő-piaci értékének megőrzése a munkaerő-piaci kereslet és kínálat jobb összehangolása érdekében. Kistérségi szinten ez elsősorban az akadályok megszüntetését, a foglalkoztatás támogatását (helyi vállalkozók és betelepülő cégeknél) és a kínálati oldal közelítését a keresletihez jelenti. A program által érintett célcsoportot a jelenleg inaktívak (különösen a hozzátartozóikat otthon gondozók), munkanélküliek, és elbocsátás által fenyegetett foglalkoztatottak alkotják. A program indoklása Mint azt az alább ismertetett, a helyzetelemzésben részletezett statisztikai adatok mutatják, a foglalkoztatás egyik kulcskérdése a kistérség fejlődésének, ezért az ezzel kapcsolatos problémák megoldása, vagy legalábbis enyhítése jelentős a helyiek életminősége és a kistérség versenyképessége szempontjából. A munkanélküliségi ráta alapján Hajdú-Bihar megye évek óta a negyedik legrosszabb helyzetű megye. A legutolsó adatok szerint, 2005. márciusában a kistérségben 3199 fő regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván (közel hétszáz fővel emelkedett a munkanélküliek száma az előző év azonos időszakához képest). A munkanélküliségi mutató 9,04%-ra nőtt a kistérségben, ami az országos átlagot továbbra is jelentősen meghaladja (közel 1,6 szorosa). A kistérség települései közül Hajdúnánáson a legmagasabb (8,93%), Hajdúböszörményben a legalacsonyabb (5,91%, országos átlag alatti) a munkanélküliség mértéke. A munkanélküliek legnagyobb létszámú csoportját, a középiskolát végzettek (1324 fő, 54,6 %) teszik ki. A munkanélküliek közül diplomával mindössze 71 fő (2,9 %) rendelkezik, az általános iskolát végzettek száma 876 fő (36,12 %), míg az általános iskola 8 osztályát be sem fejezők száma 154 fő (6,35 %), ami több mint duplája a diplomával rendelkezők számának.

- 57 -

A munkanélküliként regisztrált diplomások alacsony száma nem azt jelenti, hogy a térségben a foglalkoztatottak között is kevés a felsőfokú intézményben végzettek száma. A diplomások száma eléri az országos átlagot, ám foglalkoztatottságuk magas, mely a kistérségben jelentős agrárszektornak, és az erre berendezkedett felsőoktatási képzésnek köszönhető. A Debreceni Egyetem közelsége ilyetén módon befolyásolja a munkaerő-kínálatot. A munkanélküli pályakezdők aránya az összes munkanélküli létszámához viszonyítva alacsonynak mondható (270/3199 fő; 8,4 %), mely következménye a kistérségre jellemző nagyarányú elvándorlásnak, az alacsony népességmegtartó erőnek. A vidéki városokhoz viszonyítva, Hajdúböszörményben és Hajdúnánáson az ipar részesedése magasabb az átlagnál, így itt az ipari válság, szerkezet-módosulás hatására természetszerűleg az ipari szektorból elbocsátottak száma, illetőleg az „ipari munkanélküliek” száma is magasabb. Megkülönböztetett figyelmet érdemel a könnyűipar, ahol elbocsátások várhatóak (különösen a női munkavállalók veszélyeztetettek). Ám szintén a szerkezet-módosulás következménye a szolgáltató tevékenységek jelentőségének megnövekedése, mely munkaerőkínálat oldaláról történő megfelelő alkalmazkodás esetén komoly lehetőségeket rejt magában. A fizikai állománycsoportban dolgozók számának eddigi lassú csökkenése 2004. évben felgyorsult, ugyanakkor a szellemi munkakörökben foglalkoztatottak létszáma tovább bővült. Évről-évre mérséklődik az iparban és a mezőgazdaságban alkalmazásban állók száma és a kistérségben alkalmazott összes létszámhoz viszonyított aránya. Ezen tények szintén a tercier ágazatok előretörését jelzik, mely maga után vonja a (hiányszakmában jártas) szakképzett munkaerő iránti, egyre növekvő igényt. A humánerőforrás-fejlesztési munkabizottság ülésein szerzett információk szerint, a munkahelyeken jelentkező kapacitás-kihasználatlanság legfőbb okaként továbbra is a belföldi kereslet alacsony szintjét jelölik meg. A megelőző éveknél magasabb szinten jelenik meg a szezonális jelleg. A további okok között kizárólag a szakképzett munkaerő hiányát jelenítik meg, a globális hiány nem jellemző. A rendszerváltás utáni gazdasági válság az ingázókat különösen sújtotta, ugyanis az üzemek, gyárak legtöbb esetben először az ingázó munkaerőt bocsátották el, azonban még mindig igen sokan a város határán kívül, elsősorban a közeli Debrecenben találnak munkát. Megoldandó feladat a munkanélküliek munkavállalását megnehezítő tényezők elhárítása: közlekedés összehangolása a műszakokkal, gyermekek és idősek napközbeni felügyelete, gondozása. Ezen tényezők kistérségi együttműködéssel való kiküszöbölése sokkal gazdaságosabban és hatékonyabban megoldható, mintha a települések külön-külön próbálkoznának. A kistérségben a szolgáltatói szféra hiánya figyelhető meg (üveges, cipész, vízvezeték szerelő stb.). A hiány oka főképp a vállalkozási forma miatt munkavállalói érdektelenségre vezethető vissza. A vállalkozói kedv élénkítése adminisztrációs segítség nyújtása, valamint e témakörben képzések nélkülözhetetlen.

autójavító, kialakuló, érdekében szervezése

A Hajdúböszörményben, valamint Hajdúnánáson tervezett ipari parkok kialakításával, nagy létszámú munkaerőt foglalkoztató vállalkozások betelepülése várható. Ez szintén egy olyan

- 58 -

lehetőség, melyet csak akkor tudnak jól kihasználni, ha a munkaerő-kínálat képes kielégíteni a kereslet igényeit. A stratégiai program illeszkedik a kistérség jövőképében leírt célokhoz. Ezen célok a gazdaság eredményes bekapcsolódása az összeurópai folyamatokba, az innováció-vezérelt tudás-alapú gazdaság kiépítése, valamint ezáltal a helyben való és megfelelő színvonalú jövedelemteremtés biztosítása. A foglalkoztatással kapcsolatos problémák nagy jelentőséggel bírnak, hiszen közvetlenül befolyásolják a társadalmi kiadások alakulását, a kistérség fogyasztási struktúráját, illetve a fogyasztási cikkek és szolgáltatások piacán jelentkező keresletet, ezen keresztül a befektetői, vállalkozói kedvet, így mindent egybevetve a kistérség verseny- és népességmegtartó képességét. A program leírása, főbb komponensek A program fókuszált beavatkozási szándékkal, a kistérségi szereplők eszközrendszeréhez mérten kivitelezhető, de jelentős hatással bíró programelemekből áll. A program célja, hogy a munkavállalást hátráltató tényezők eltörlésével nyitottabbá tegye a munkaerő-piacot, az esélyegyenlőségre kedvezőtlenül ható tényezőket megszüntesse. A program további célja, hogy támogassa a kistérség azon törekvését, hogy minél több és jobb minőségű munkahely jöjjön létre a helyi vállalkozók megerősítésével és külső befektetők által. Ezért, a kistérség eltökélt célja, hogy a munkaerő mobilitását, képességeit és készségeit jelentős mértékben fejlessze, a munkahely teremtéshez minden segítséget megadjon. A program várható hatásai és eredményei       

a nyilvántartott és tartós munkanélküliek számának csökkenése; a nők, a roma és a fogyatékossággal élő népesség arányának növekedése a foglalkoztatottak körében; a segélyezésre fordítandó kiadások csökkenése; a szakképzettek, továbbképzésben részt vevők számának és arányának növekedése; a helyi vállalkozások gazdasági teljesítőképességének javulása; a munkaerő mobilitásának jelentős növekedése; a kistérség népességmegtartó képességének javulása.

4.1.1. Munkába jutás feltételeinek javítása – szociális fejezet (gondozottak elhelyezése) Az operatív program célja Az operatív program célkitűzése, hogy biztosítsa az aktív korú lakosság munkahelyhez jutását oly módon, hogy megoldja a gondozásra szorultak (gyermekek, idősek, fogyatékkal élők) elhelyezését, ezáltal mentesítve a munkapiacról szociális okból kiszorultakat. Amennyiben bővül a családon belül a foglalkoztatottak száma, az érintett családok jövedelmi szintje javulhat.

- 59 -

Indoklás Ahogy a stratégia programban szerepel: „megoldandó feladat a munkanélküliek munkavállalását megnehezítő tényezők elhárítása”, melyek közül az egyik a munkavállalást akadályozó, a szociális ellátottság hiányaiból adódó családtagok általi otthoni gondozás. A kistérségben lévő intézmények a kapacitásaik maximumán dolgoznak, a helyzetet a szervezetek rugalmasságával, de leginkább a kapacitások növelésével lehet javítani. A program tartalma, az egyes komponensek leírása A program célja, hogy megoldja a gondozottak nappali és/vagy bentlakások elhelyezését, ezáltal elősegítve, hogy a gondozó újra aktív szereplője lehessen a munkaerő-piacnak és ezáltal bővüljön és szélesedjen a munkapiaci kínálat. A gondozottakat három csoportba osztva, az alábbi intézkedések végrehajtása látszik szükségesnek: - Gyermekek: A gyári műszakok illetve a munkahelyek időbeosztása nem igazodik, igazodhat a bölcsődék, óvodák és iskolák nyitvatartási idejéhez, ez viszont gyakran megoldhatatlan helyzetbe hozza a szülőket, mivel az egyik szülő (általában az anya) kénytelen lemondani az állásáról és otthon maradni. Az intézkedésnek tehát meg kell valósítania a munkahelyhez igazított gyermek ellátás lehetőségét, bölcsődék, óvodák és iskolák meghosszabbított nyitva tartásával, az ehhez szükséges szervezeti és személyi feltételek megteremtésével. - Idősek: A fentiekkel megegyező okok miatt, szintén megoldásra vár az idősek gondozása vagy elhelyezése. Az intézkedés kiterjed a idősek napközbeni gondozására (civil szervezetek bevonásával), és idősek otthona építésére. A napközbeni gondozásban már most is jelentős szereppel bíró és a kistérséget lefedő civil szervezetek munkájának segítése jelentheti a leghatékonyabb beavatkozási módszert. Az önkormányzatok szerepe elsősorban az igények pontos felmérésére és a civil szervezetek támogatása kell, hogy legyen. A bentlakásos idősek otthonának kapacitásnövelésére mindhárom településnek szüksége van, az igény jelentősen meghaladja a kapacitásokat, várólisták alakultak ki. Hajdúdorogon új intézményre van szükség, mivel jelenleg nincs a településen idősek otthona. - Fogyatékkal élők: a kistérség kapacitáshiánnyal küzd a szellemi, testi és a halmozott fogyatékkal élők elhelyezésénél is. Gyakran csak Debrecenben vagy a megyén kívül sikerül elhelyezni őket, várólisták itt is léteznek. Indokolt tehát egy megfelelő kapacitással, eszköz és személyi feltételekkel ellátott szakosodott nappali és bentlakásos elhelyezést is biztosítani tudó otthon létrehozása. Ez a cél megvalósítható új intézmények létrehozásával, meglevő intézmények rekonstrukciójával és kapcsolódó kapacitásbővítésével, minimális beruházást igénylő családi napközik létrehozásának támogatásával illetve a szociális gazdaság eszközeivel (pl. gondozói hálózat kialakításával). A program kiegészíthető még bentlakásos intézményi kapacitás bővítésével is (elsősorban idősek otthona), esetleg PPP konstrukcióban. A program várható hatásai és eredményei -

bővül a munkaerő-piaci kínálat; csökken az inaktívak száma; - 60 -

-

javul az esélyegyenlőség; emelkedik a családok életszínvonala; növekszik az idősek ellátására rendelkezésre álló kapacitás; növekszik a fogyatékkal élők ellátására rendelkezésre álló kapacitás.

Területi hatókör A kistérség teljes területe. Kedvezményezettek köre Az érintett lakosság (gondozók és gondozottak). A programvégrehajtás főbb szereplői -

gyermekek ellátása terén: önkormányzati intézmények (bölcsődék, óvodák, iskolák), önkormányzatok; idősek: civil szféra, önkormányzatok, önkormányzati intézmények, magánbefektetők; fogyatékkal élők: önkormányzati intézmények, önkormányzatok.

A megvalósítás ütemezése -

gyermekek: a szervezeti, pénzügyi feltételek megteremtéséről 6 hónapon belül döntés születhet; idősek és fogyatékkal élők: 1 év projektek előkészítése és további 1 év a megvalósítás (rendelkezésre álló pénzügyi források függvényében).

Az egyes beruházások és projektelemek egymással párhuzamosan folyhatnak, nem egymásra épülnek. A program költségvetése és lehetséges forrásai Költségvetést csak a pontos igényfelmérés után lehet készíteni, melybe célszerű bevonni az e téren aktív civil szervezeteket és önkormányzati intézményeket. A projektek forrásait az Európai Unió támogatási alapjai, állami normatívák, önkormányzati támogatás, saját hozzájárulás biztosíthatja. A megvalósítás értékelési kritériumai -

inaktívak számának csökkenése; nők arányának növekedése a foglalkoztatottak körében; foglalkoztatatási szint emelkedése; jövedelem szint emelkedése; időseket befogadni képes intézmények kapacitása; fogyatékkal élőket befogadni képes intézmények kapacitása.

Kimenet: 3 megvalósult beruházás 2007 végéig. Eredmény: 150 fővel nőtt az elhelyezett gondozottak száma. - 61 -

Hatás: 130 nő számára megnyílt a munkába állás lehetősége, közülük legalább 100 elhelyezkedett. Kapcsolat az országos, regionális és megyei fejlesztési prioritásokkal A program megvalósítása javítja a megye versenyképességét, javítja a lakosság életkörülményeit és életminőségét Kapcsolat a térségi program egyéb prioritásaival A program összhangban van a kistérség területfejlesztési Koncepciójában leírt prioritásokkal, különös tekintettel a gazdasági versenyképesség javítását (1.), a foglalkoztatás elősegítését (4.), valamint a szociális és egészségügyi ellátást (7.) célzó prioritásokkal. Továbbá az Északalföldi régió területfejlesztési programjában részletezett gazdaságfejlesztésen belül a Régióban kis- és középvállalkozások megerősítését előtérbe helyező (I./4.), a humánerőforrásfejlesztő, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok helyzetének javításával foglalkozó (IV./3.) prioritásokkal is összhangban van, hozzájárulva ezzel a kistérség népességmegtartó erejének, valamint az ott élők életkörülményeinek javításához. 4.1.2. Munkába jutás feltételeinek javítása – közlekedési fejezet (munkahelyre jutás feltételeinek megteremtése) Az operatív program célja A program általános célja a foglalkoztatási helyzet javítása, a foglalkoztatást akadályozó tényezők megszüntetésével. A program közvetlen célja egy kistérségi tömegközlekedési rendszer létrehozása, mely maximálisan rugalmas módon illeszkedik a munkahely-munkaidő-lakóhely által lehatárolt szükségletekhez. Indoklás A kistérségben jelenleg gazdasági szerkezet átalakulás zajlik. Megszűnnek munkahelyek a könnyűiparban és az élelmiszeriparban, viszont új vállalatok is megtelepülnek a térségben, kihasználva az adottságokat. Az új betelepülőknek nem tud a kistérség egy ipari parki elhelyezkedést vagy koncentrált ipari övezetet kínálni, ezért egymástól és a városközpontoktól is távol, különböző helyeken telepednek le. Az új vállalatok beköltözésével új műszakok alakulnak ki, melyek időpontjai eltérnek egymásétól, ezáltal a meglévő közlekedési rendszer nem tudja hatékonyan kiszolgálni a munkaadók és a munkavállalók igényeit. A jelenlegi szolgáltatás alkalmatlansága miatt több vállalat biztosít szállítást munkavállalói részére, saját rendszerben. Ennek eredményeként, létrejött egy gazdaságtalan, logisztikailag megalapozatlan hálózat, ami forrásokat von el a munkahelyteremtéstől. A program feladata lesz egy hatékonyabb rendszer kidolgozása. A program tartalma, az egyes komponensek leírása A program egy komponensből áll, amelynek tartalma az összehangolt, gazdaságos, kistérségi szinten megvalósított vállalati közlekedési rendszer létrehozása.

- 62 -

Első lépésként a pontos igényfelmérést szükséges elvégezni, melyet könnyen meg lehet valósítani a térségi vállalatokkal megtartott megbeszélések során. Egyúttal, számba lehet venni a már meglévő és rendelkezésre álló személyi kapacitásokat (buszvezetők) és eszközöket (buszok) is. Szintén az érintett vállalatokkal közösen kell eldönteni, a megvalósítás módját, az önkormányzatok szerepét. Maga a megvalósítás a rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek optimális kihasználtságát biztosító logisztikai rendszer felépítését jelentené, melynek eredményeként létrejön egy olyan, a helyi munkaerő-piaci igényeknek megfelelő közlekedési rendszer, amely zökkenőmentesen biztosítaná a munkavállalók számára a munkahelyre jutás lehetőségét. A rendszer maga egy útvonal-tervező, elosztó és elszámolási részből áll, a rendszerben résztvevők döntése alapján többé vagy kevésbé integrált módon. A program várható hatásai és eredményei A program sikeres végrehajtásának eredményeként javul a munkaerő-piaci mobilitás és nő a foglalkoztatottság. Területi hatókör A kistérség teljes területe. Kedvezményezettek köre -

munkavállalók, munkaadók, munkanélküliek (akik a megnövekedett mobilitásnak köszönhetően munkába állhatnak).

A programvégrehajtás főbb szereplői A projektet elsősorban, de nem kizárólag a helyi (nagy)vállalatok igényeire alapozva, kistérségi koordinációban ésszerű megvalósítani. Az önkormányzatok és intézményei, vállalatai, valamint további vállalkozások előtt is nyitott, sőt kifejezetten befogadó rendszert kell kialakítani. A megvalósítás ütemezése - Igényfelmérés, személyi és eszköz feltételek meghatározása: 1 hónap, - A rendszer adminisztratív létrehozása: további 3 hónap, - Beindítás, próbaüzem: további 2 hónap, - Tapasztalatok levonása, módosítások elvégzése: további 1 hónap. A program költségvetése és lehetséges forrásai A program célja elsősorban a meglévő eszközök hatékonyabb felhasználása révén költéshatékonyabbá tenni a jelenleg ad hoc módon létező, egyéni tömegközlekedési megoldásokat. A kezdeti, próba üzemmódban nem kell számolni beruházási költségekkel, később is csak az igények függvényében.

- 63 -

A projekt bevételi oldalát a vállalatok adnák, azzal, hogy a jelenlegi kiadásaiknál nem nagyobb összeggel, hozzájárulnak a rendszer optimalizált működéséhez. A megvalósítás értékelési kritériumai -

szállított utas/összköltség; kiszolgált vállalatok, intézmények száma; munkahelyre jutás időigénye; megőrzött munkahelyek száma; létrehozott munkahelyek száma.

Kapcsolat az országos, regionális és megyei fejlesztési prioritásokkal A program megvalósítása javítja a megye versenyképességét, javítja a lakosság életkörülményeit és életminőségét. Kapcsolat a térségi program egyéb prioritásaival. A program összhangban van a kistérség területfejlesztési Koncepciójában leírt prioritásokkal, különös tekintettel a gazdasági versenyképesség javítását (1.), a foglalkoztatás elősegítését (4.), valamint a terület- és infrastruktúrafejlesztést (8.) célzó prioritásokkal. Továbbá az Észak-alföldi régió területfejlesztési programjában részletezett gazdaságfejlesztésen belül a régióban kis- és középvállalkozások megerősítését előtérbe helyező (I./4.), a minőségi közlekedési infrastruktúra megteremtése és a logisztikai szerepkör erősítését előirányzó (III./1.) prioritásokkal, hozzájárulva ezzel a kistérség népességmegtartó erejének, valamint az ott élők életkörülményeinek javításához. 4.1.3. Önfenntartó térségi kisiparosi szolgáltató hálózat Az operatív program célja A program általános célja a munkahelyek számának növelése, a térség lakosságmegtartó képességének erősítése. Közvetlen cél a kistérségben működő, vagy szakmájukkal felhagyó, felhagyni készülő kisiparosok összefogásán alapuló szolgáltatói hálózat létrehozása, mely kezdeti támogatás után, önfenntartó módon tud működni. Indoklás A stratégiai program szerint javítani kell a kistérség munkaerő-piaci helyzetét, növelni kell a foglalkoztatottság szintjét, valamint közelíteni kell a keresleti és a kínálati oldalt. Jelen operatív program elsődleges célja, hogy a kistérségben működő kisiparosok felkarolásával javuljon a foglalkoztatási szintjük, és egyúttal olyan szolgáltatásokhoz juthasson a lakosság, melyek nem kellő szinten érhetők el jelenleg. Több munkacsoport megbeszélésen is felmerült, hogy az alacsony vállalkozói kedv, az adminisztratív terhek miatt, sok kisiparos és egyéb egyéni vállalkozó feladja vállalkozását és más munkahely után kénytelen nézni. Ez az operatív program azt próbálja elérni, hogy minimális ráfordítással a főbb akadályok leküzdésével újra gazdaságilag kifizetődő szolgáltatási szinten tudjanak a kistérségben kisipari vállalkozást létrehozni. - 64 -

A program tartalma, az egyes komponensek leírása A program egyúttal egy kísérleti projekt is egyben, melynek felépítése és tartalma a következő: A kisiparosi szolgáltatások megerősödésének akadályait vizsgálva, egyértelművé vált, hogy célzott beavatkozási intézkedésekkel a romló tendencia megfordítható. Az önfenntartó térségi kisiparosi szolgáltató hálózat adminisztratív, logisztikai és eszközpark támogatást nyújt a csatlakozó kisiparosok részére. Egy, az önkormányzatok által létrehozott korlátolt felelősségű vagy közhasznú társaság formájában működne a hálózat, amiből az önkormányzatok középtávon kivonulnak, helyüket a tagok veszik át. A hálózat elsősorban munkaszervezéssel, adminisztratív feladatok ellátásával, elszámolással és minőség ellenőrzéssel foglalkozna. A tagok egységes arculattal egy szervezetet képviselve jelennek meg az ügyfelek előtt. Az érintett szolgáltatások köre rendkívül tág, csak példaként az alábbiakat megjelöljük: - üveges, ablakszerelő - ezermester javítások - duguláselhárítás - víz-, gáz-, fűtésszerelés - lakatos, zárszerelés - háztartási gép szerelés - autójavítás, autómentés - lakás és ház felújítás - cipőjavítás - kulcsmásolás - apróbb nyomdai munkák.. Természetesen a kereslet-kínálat dönti el véglegesen, hogy milyen szakmák kerülnek a hálózatba, de valószínűsíthető, hogy minél szélesebb körű szolgáltatást tud biztosítani a rendszer annál életképesebb lesz. A hálózat szervezeti és működési szabályzatát el kell készíteni, a leendő partnereket meg kell hívni, és a jelentkezőket felvételiztetni. A jelentkezés és a felvételi kritériumokat előre tisztázni kell. A hálózat ereje az elérhető szolgáltatások teljes palettájában, a kontrollált minőségben, a gyorsaságban és a hivatalos, céges háttérben rejlik. Mindazonáltal külön figyelmet kell fordítani az árra, mivel a kereslet kendívül ár érzékeny. A hálózat tervezett célja nem elsődlegesen a haszon termelése, hanem a foglalkoztatási helyzet javítása, de az árnak ahhoz megfelelőnek kell lennie, hogy önfenntartó módon és fejlődésre képesen tudjon hosszútávon működni. A program várható hatásai és eredményei -

drasztikusan csökken a szakmájukkal felhagyó kisiparosok száma; növekszik a térség népességmegtartó kapacitása; növekszik a jövedelmi szint.

- 65 -

Területi hatókör A kistérség egész területe. Kedvezményezettek köre A közvetlen kedvezményezettek körében természetesen az érintett kisiparosok tartoznak, míg az általános kedvezményezettek körébe sorolható a lakosság egésze, akik e többletszolgáltatásokból részesülhetnek. A programvégrehajtás főbb szereplői A kistérség önkormányzatai alapítják a hálózatot és a menedzsment kiválasztásáról is nekik kell gondoskodniuk. A legelső időben a feladat a tagok beszervezése, az SzMSz és a többi szabályzat kidolgozása, arculat, reklám elkészítése és a humán valamint az infrastrukturális háttér megszervezése lesz. Második lépésként kezdődik a próbaüzem, melynek célja, a logisztika, munkaszervezés csiszolása, a rendszer optimalizációja lesz. Harmadik lépés az „éles” üzemeltetés. A megvalósítás ütemezése Első ütem: 4 hónap, Második ütem: további 3 hónap. A program költségvetése és lehetséges forrásai A projektnek akkor van létjogosultsága, ha hosszútávon önfenntartó tud maradni és az önkormányzatok a befektetésüket rövid vagy középtávon visszakapják. Kezdeti beruházás: 10-50 mHUF a hálózat típusának és méretének függvényében.. Működési támogatás: 10-30 mHUF az első évben. Az üzleti tervet úgy kell elkészíteni, hogy további támogatásra ne legyen szükség. A megvalósítás értékelési kritériumai -

20 kisiparos bevonása 1 éven belül, 100 kisiparos, vagy egyéb tag része a hálózatnak 5 éven belül, A szervezet a második évtől önfenntartó.

Kapcsolat az országos, regionális és megyei fejlesztési prioritásokkal A program megvalósítása javítja a megye versenyképességét, javítja a lakosság életkörülményeit és életminőségét. Kapcsolat a térségi program egyéb prioritásaival

- 66 -

A program összhangban van a kistérség területfejlesztési Koncepciójában leírt prioritásokkal, különös tekintettel a gazdasági versenyképesség javítását (1.), valamint a foglalkoztatás elősegítését (4.), célzó prioritásokkal. Továbbá az Észak-alföldi régió területfejlesztési programjában részletezett gazdaságfejlesztésen belül a régióban kis- és középvállalkozások megerősítését előtérbe helyező (I./4.), a költség-hatékony és tevékenységorientált intézményfejlesztési (V./1.) prioritásokkal, hozzájárulva ezzel a kistérség népességmegtartó erejének, valamint az ott élők életkörülményeinek javításához. 4.1.4. Keresletorientált felnőttképzés – egyeztetési fórum Az operatív program célja (általános és közvetlen célok) A program általános célja, hogy csökkenjen a betöltetlen állások száma, új állások jöjjenek létre. Közvetlen beavatkozásként a kistérség –saját intézményrendszerének keretein belül- egy hatékony és rendszeres foglalkoztatói fórumot fog létrehozni, hogy a képző intézmények minél előbb informálva legyenek a várható fejlesztésekről, profilváltásokról, ezáltal időben meg tudják kezdeni a szükséges felkészülést. Indoklás A térségben jelentkező munkanélküliséggel egy időben betöltetlen állások is vannak. A folyamatban lévő gazdasági szerkezetváltozás, továbbá az országos infrastruktúra hálózat fejlesztésnek köszönhetően megnövekedett befektetői kedv hatására megváltoztak és folyamatosan változnak az igények a munkaadói oldalon. Ennek a folyamatnak a nyomon követése, illetve bizonyos szintű előrejelzések készítése hozzájárul a stratégiai program célkitűzéseihez. A program tartalma, az egyes komponensek leírása A program egy egyeztető fórum létrehozását jelenti, ami a Területfejlesztési Koncepció és Program elkészítésekor bevezetett „munkabizottság” jellegű megbeszélések rendszeresített változata, ahol a résztvevők tájékoztatják egymást a munkaerő-piaci kereslet, kínálat és képzés lehetőségeiről és várható irányairól. A program várható hatásai és eredményei -

nagymértékben csökken a betöltetlen munkahelyek száma; növekszik a képzésben résztvevők száma; javul az elhelyezkedettek aránya a képzésben részt vevők körében; növekszik a foglalkoztatás; emelkedik az életszínvonal.

Területi hatókör A kistréség teljes területe. Kedvezményezettek köre -

munkaadók; - 67 -

-

munkavállalók; munkaügyi központok; szakképző intézmények; képző intézmények.

A programvégrehajtás főbb szereplői Önkormányzati (kistérségi) koordinációval, a munkaadók és a képzők bevonásával. A megvalósítás ütemezése A fórum létrehozása: már részben megtörtént, további 1 hónap alatt véglegesíthető. A fórum működtetése: folyamatos (pl. 2-3 havonta). A program költségvetése és lehetséges forrásai A program nem igényel többletforrást. Kapcsolat az országos, regionális és megyei fejlesztési prioritásokkal A program megvalósítása javítja a megye versenyképességét, javítja a lakosság életkörülményeit és életminőségét. Kapcsolat a térségi program egyéb prioritásaival. A program összhangban van a kistérség területfejlesztési Koncepciójában leírt prioritásokkal, különösen a gazdasági versenyképesség javítását (1.), a foglalkoztatás elősegítését (4.), valamint közoktatást (5) célzó prioritásokkal. Továbbá az Észak-alföldi régió területfejlesztési programjában részletezett humán erőforrás fejlesztési, az oktatási rendszer, munkaerő piaci igények szerinti korszerűsítését előtérbe helyező, (IV./2.), valamint a hátrányos helyzetűek esélyeinek javítására irányuló (IV./3.) prioritásokkal, hozzájárulva ezzel a kistérség népességmegtartó erejének, valamint az ott élők életkörülményeinek javításához. 4.2. Stratégiai Program: FOGLALKOZTATÁSI SZEMPONTBÓL HÁTRÁNYOS HELYZETŰ CSOPORTOK MUNKAERŐ-PIACI INTEGRÁCIÓJA A stratégiai program céljainak bemutatása A program célja, hogy a munkaerőpiacról kiszorult embereken segítsen oly módon, hogy nem piaci alapokra helyezett (felzárkózató) képzéssel, foglakoztatással (közmunka) lépésről, lépésre elősegítse társadalmi és munkapiaci (re-) integrációjukat. A program indoklása A hátrányos helyzetű csoportok részére megfelelő foglalkoztatási formák és szociális ellátások megteremtése hozzájárul a kistérség gazdasági potenciáljának növeléséhez.

- 68 -

A program leírása, főbb komponensek A program olyan, közmunka alapú szociális foglalkoztatási programok koordinációját jelenti, melyek révén a közmunka keresleti és kínálati oldalát kistérségi szinten koordinálva az erőforrások optimálisan használhatók fel. Ehhez szükséges, hogy a közmunkásokat rendszeresen alkalmazó vállalkozások, a munkaügyi központok és az önkormányzatok, valamint további felek, legalább féléves rendszerességgel konzultációt folytassanak egymással, ahol előre megtervezik a közmunkák, időbeosztását és erőforrás igényeit, mindezt úgy, hogy a stratégiai program célkitűzéseit megvalósítsa. Külön figyelmet kell szentelni a közmunka programokat megelőzően és megvalósításuk során is a résztvevők képzésére, ezáltal foglalkoztathatóságuk javítására. A program várható hatásai és eredményei -

nő a közmunkaprogramokba bevonhatók száma; nő a kistérségben szervezett közmunka programok száma; a program résztvevői képzésekben részesülnek, ezáltal foglalkoztathatóságuk is javul.

Költségbecslés és a finanszírozás forrásai A kistérségi közmunkaprogramok koordinált tervezési és lebonyolítási szakaszai nem igényelnek többletforrásokat. A képzés 3.000-10.000 forint/ fő /hó költséget jelent. A finanszírozást a hagyományos hazai források és Strukturális Alapokból finanszírozott fejlesztési projektek biztosíthatják. Területi hatókör A kistérség teljes területe. Kedvezményezettek köre Közmunka programokban résztvevők.. A programvégrehajtás főbb szereplői Az önkormányzatok, a közmunkaprogramok szervezésében, lebonyolításában gyakorlattal rendelkező szervezetek bevonásával. A megvalósítás ütemezése Folyamatos. Kapcsolat az országos, regionális, megyei és kistérségi fejlesztési prioritásokkal A program összhangban van a kistérség területfejlesztési Koncepciójában leírt prioritásokkal, különös tekintettel a gazdasági versenyképesség javítását (1.), a foglalkoztatás elősegítését (4.), valamint közoktatást (5) célzó prioritásokkal. Továbbá az Észak-alföldi régió területfejlesztési programjában részletezett humán erőforrás fejlesztési, az oktatási rendszer, munkaerő piaci igények szerinti korszerűsítését előtérbe helyező, (IV./2.), valamint a - 69 -

hátrányos helyzetűek esélyeinek javítására irányuló (IV./3.) prioritásokkal, hozzájárulva ezzel a kistérség népességmegtartó erejének, valamint az ott élők életkörülményeinek javításához.

- 70 -

5. PRIORITÁS: KÖZOKTATÁS FEJLESZTÉSE

Az Európai Unió és valamennyi tagállama versenyképessége, a fenntartható fejlődés és a foglalkoztatás, foglalkoztathatóság szempontjából egyaránt kulcsfontosságú az oktatásba, képzésbe történő befektetés. A liszaboni csúcson elfogadott fejlesztési célok megvalósulását támogató 10 éves oktatási munkaprogram – amelyet az Oktatási Miniszterek Tanácsa dolgozott ki 2001-ben – három fő célt tűzött ki 2010-re: — Az EU-n belüli oktatási és képzési rendszerek minőségének és hatékonyságának növelése; — Az oktatási és képzési rendszerekhez való hozzáférés megkönnyítése mindenki számára; — Az oktatás és képzés megnyitása a tágabb világ felé. — A munkaprogram megvalósítása előrehaladásáról 2004-ben megjelentetett időközi jelentés három kiemelt területen az egyidejű fellépés azonnali szükségességét hangsúlyozza, ezek: — Reformok és a beruházások koncentrálása a tudásalapú társadalom kulcsfontosságú területeire. (Ez magában foglalja a tudásalapú társadalomba fektetett közpénzek növelését, a magántőke-befektetések növelését, különösen a felsőoktatás, felnőttképzés és a szakképzés terén. A reformok sikere közvetlenül függ az oktatók és képzők motiváltságától, képzettségi szintjétől, ezért olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek vonzóbbá teszik a pedagógus és oktatói pályát.) — Legyen az élethosszig tartó tanulás konkrét valóság! (Az élethosszig tartó tanulás koherens és átfogó nemzeti stratégiáinak keretében szorgalmazni kell a kulcsszereplők – az üzleti szféra, a társadalmi partnerek, az oktatás különböző szintjein működő oktatási intézmények –közötti eredményesebb partnerséget. A stratégiákban szerepelnie kell a mindenki – különösen a hátrányos helyzetű csoportok – számára nyitott, vonzó és elérhető tanulási környezet kialakításának.) — Hozzuk létre az oktatás és képzés Európáját! (Ki kell dolgozni egy, – nemzeti kereteken alapuló – keretrendszert, amely közös hivatkozási alapként szolgálhat a szakképesítések és a szakképzettség elismeréséhez. A tagállamoknak egyúttal intézkedéseket kell tenniük a mobilitás akadályainak felszámolása érdekében.) A programcsomag kidolgozásának legfőbb célja az oktatási közszolgáltatások biztosítása során tapasztalható funkció és kapacitásegyenetlenségek feloldása, a közfeladatok minőségi és költséghatékony ellátása, a szervezet- és településközi együttműködés erősítése, az integráció biztosítása, ami hosszabb távon a kistérség népesség megtartó képességét erősíti, javítja a lakosság életminőségét, fokozza a térségi gazdaság versenyképességét. A hajdúböszörményi kistérség önkormányzatai már eddig is jelentős forrásokat áldoztak az oktatási intézmények fenntartására, az épületek felújítására, bővítésére, korszerűsítésére, informatikai eszközökkel való ellátására. A fejlesztéseket azonban folytatni kell a minőségi környezet, a magas színvonalú oktatás biztosítása érdekében. 5.1. Stratégiai program: A KISTÉRSÉG FELSŐOKTATÁSI KAPACITÁSAINAK BEVONÁSA AZ OKTATÁSI RENDSZER FEJLESZTÉSÉBE A stratégiai program célja

- 71 -

A program célja a hajdúböszörményi kistérségben a közoktatás színvonalának emelése a Debreceni Egyetem Hajdúböszörményi Pedagógia Főiskolai Kara kutatási, fejlesztési tapasztalatainak hasznosítása, a módszertani ismeretek folyamatos frissítésének biztosítása révén. A felsőoktatásban megjelenő új pedagógiai ismeretek és a közoktatásban felhalmozódott tapasztalatok koncentrált átadásának, kicserélésének biztosítására célszerű térségi szakmai munkaközösségeket létrehozni a kistérség pedagógusai bevonásával. Indoklás A Hajdúböszörményi kistérség azon kevesek közé tartozik Magyarországon, ahol a kistérség valamennyi települése városi jogállású. A kistérséget alkotó mindhárom város számos középszintű közszolgáltatás – így az alapfokú és középfokú oktatás – biztosítója, így az egyes települések határain belül is biztosított a lehetőség a szakmai együttműködésre a pedagógusok között, mégis a térségben igény mutatkozik a pedagógusok településhatárokat átlépő együttműködésére. A jövőben az alapfokú és a középfokú oktatásban kistérségi szakmai munkaközösségek kialakítása javasolható annak érdekében, hogy a pedagógusoknak lehetősége legyen: — a pedagógiai munka koordinálására — közös, összehangolt fejlesztő munkára — a térségi nevelő-oktató munka színvonalának további emelésére — új, korszerű módszertani, szakmai ismeretek megjelenítésére — információközvetítésre és — tapasztalatcserére. — A szakmai munkaközösség létrehozása a minőségi munkavégzés megteremtése mellett azért is szorgalmazandó, mert a pedagógusok gyakran egymástól elszigetelten élnek és dolgoznak, keveset tudnak egymás problémáiról, sikereiről. A térségi szintű szakmai munkaközösségek létrehozásával annak lehetősége is megteremtődik, hogy a továbbképzéseket helybe vigyék a pedagógusoknak. Így a képzések minden pedagógus számára elérhetők, azonos színvonalúak lehetnek. A program leírása A Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskola szakmai védnökségével, az ott felhalmozódott pedagógiai tudás hasznosításával szakmai munkaközösség hozhatók létre az alábbiak szerint: — igazgatói — óvodai — tanítói — magyar nyelv és irodalom — történelem, társadalmi ismeretek és filozófia — idegen nyelvek (angol, német, stb.) — matematika — fizika és technika — biológia, kémia, földrajz és környezetismeret — informatika (számítástechnika és könyvtár) — művészetek (rajz és ének) — testnevelés — napközi — mentálhigiéné és osztályfőnöki (gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök és osztályfőnökök részvételével). - 72 -

A megalakuló munkaközösségek a kistérség általános és középiskoláinak szakmai és módszertani tevékenységét fogják össze az adott szakterületen. Segítséget adnak a nevelőoktató munka tervezéséhez, szervezéséhez és ellenőrzéséhez. A munkaformák között szerepelhetnek előadások, tréningek, szemináriumok, konferenciák és fórumok. A munkaközösségek feladatai: — — — — — — — — — — — — — — — — —

az intézményekben folyó oktató-nevelő munka színvonalának javítása, koordinálása, hatékonyságának növelése, a minőség biztosítása; a szaktárgyi oktatás tartalmának fejlesztése, módszertani eljárások tökéletesítése; az egységes követelményrendszer kialakítása, a tanulók ismeretszintjének mérése és értékelése céljából; mérési módszerek, mérőeszközök kidolgozása; taneszköz-fejlesztés; a szakterület fejlődésének figyelemmel kísérése, új és hatékony módszerek megismerése; a legújabb kutatási eredmények közvetítésével, előadók meghívásával a minőségi munkavégzés erősítése; az átmenet összehangolása az iskolatípusokon belül és iskolatípusok között; a tantárgycsoportokkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírása, lebonyolítása és ezek elbírálása; szakmai-módszertani anyagok gyűjtése, cseréjének segítése, s ezeknek a számítógépes hálózaton a munkaközösségek honlapján való elhelyezése; szakmai kitekintés, módszertani sokszínűség bemutató órákon, ötletbörzéken keresztül továbbképzések, konferenciák, fórumok, módszertani és szakmai napok, értekezletek tartása és szervezése; esetleges pedagógiai kísérletek végzése; pályakezdő pedagógusok munkájának segítése; innovációs és pályázati tevékenység; a szakirodalom felhasználásának segítése és propagálása; rendszeres tájékoztatás az aktuális feladatokról, problémákról.

Várható hatások, eredmények Az innovatív pedagógiai módszerek hamarabb átkerülnek a gyakorlatba, a tapasztalatok térségi cseréjével eredményesebbé válik a fejlesztő, nevelő, képző munka. Költségbecslés és a finanszírozás forrásai A későbbiekben határozandó meg. 5.1.1. operatív program: A pedagógiai szakszolgálatok összehangolt fejlesztése Az operatív program célja A felsőoktatásban megjelenő új pedagógiai ismeretek, innovációk alkalmazásának speciális területe a pedagógiai szakszolgálatok munkájának folyamatos fejlesztése, segítése. A program célja az esélyegyenlőség biztosítása jegyében a kistérség valamennyi diákja számára biztosítani az optimális, egészséges fejlődésükhöz szükséges szakmai szolgáltatások helybeli elérhetőségét. - 73 -

Indoklás Tapasztalatok alapján az elmúlt években növekedett a logopédiai ellátásra szoruló gyermekek száma, a szükséges segítséget azonban csak részben kapják meg a rászorulók. Ugyancsak részben megoldott a gyerekek gyógytestnevelése, a kistérség északi település-együttese által fenntartott pedagógiai szakszolgálat még nem alkalmaz gyógytestnevelőt. A program tartalma Pedagógiai szakszolgálati tevékenyég (különösen nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, gyógytestnevelés, továbbá szakértői- és rehabilitációs bizottság működtetése, továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás) lehetőség szerint helybeli biztosítása és folyamatos megújítása a kistérség valamennyi településén. A logopédiai ellátással a beszédindítást, a beszédhibák javítását, a nyelvi-kommunikációs zavarok javítását, a dyslexia megelőzését és szűrését, ezzel a komplex kommunikáció fejlesztését kívánják segíteni. A térségi szinten dolgozó logopédusaink feladata: — a kiszűrt gyermekek fejlesztése, — az iskolai fejlesztő foglalkozásokhoz konkrét segítségadás, — folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel, — kontroll vizsgálatok beépítése, — tanácsadás szülők részére. A térségi szinten dolgozó gyógytestnevelő feladatai: — mozgásszervi problémák szakszerű javítása, — mozgáskoordináció fejlesztése, — integrációs tevékenység segítése, felzárkóztatás, — esélyegyenlőség megteremtésének segítése az egészséges élethez. A program várható hatásai és eredményei A kistérség valamennyi iskoláskorú lakosa számára helyben elérhető lesz az egészséges szellemi és fizikai fejlődéséhez szükséges pedagógiai szakszolgáltatások teljes palettája. Ez erősíti a kistérség népességmegtartó erejét Területi hatókör A kistérség mindhárom települését önkormányzatát és lakosságát érinti. A kedvezményezettek köre -

a kistérség iskolás korú népessége és gondviselői; pedagógiai szakszolgálatok fenntartói.

A programvégrehajtás főbb szereplői -

települési önkormányzatok, mint a pedagógiai szakszolgálatok fenntartói debreceni Egyetem Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskolai Kara általános iskolák

A megvalósítás ütemezése - 74 -

A logopédusi, gyógytestnevelői, pszichológusi szolgáltatások helybeli hozzáférhetőségének biztosítása valamennyi ellátandó személy számára 2006-ig majd a szolgáltatás fenntartása folyamatosan. A program költségvetése és lehetséges forrásai Oktatási Minisztérium forrásai. A megvalósítás értékelési kritériumai Ellátásra szoruló és ellátott személyek számának egymáshoz való viszonya. Kapcsolat az országos, a regionális és a megyei fejlesztési prioritásokkal A program megvalósítása javítja a lakosság életminőségét, biztosítja az esélyegyenlőséget a speciális képzést, fejlesztést igénylő személyek számára is. Kapcsolat a térségi program egyéb prioritásaival A program megvalósítása javítja a lakosság életminőségét, áttételesen hozzájárul a foglalkoztathatóság növeléséhez.

5.2.

Stratégiai Program: A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS ÉS KÉPZÉS FEJLESZTÉSE

A stratégiai program célja A kistérségben folyó, nagy történelmi múltra visszatekintő középfokú oktatás elismerten magas színvonalának megőrzése, továbbfejlesztése. A térség változó munkaerőigényének minél jobban megfelelő képzési struktúra kialakítása, a meglévő képzési kínálat racionalizálása, minőségének fejlesztése, technikai feltételeinek korszerűsítése. Az információ vezérelt, globalizálódó világban az információ szerzés korszerű képességeinek elsajátításában az oktatási rendszer szerepének erősítése. Indoklás Míg korábban a munkavállalók számára biztos munkaerő-piaci helyzetet jelentett egy adott szakma megfelelő ismerete, a környezeti feltételek gyors változásával az idegen nyelv ismeret, az innovációs készség és hajlandóság, a vállalkozói kedv, a tanulási hajlandóság, az új ismeretekre való nyitottság, az azokban való jártasság, a képességek és készségek folyamatos fejlesztésére való hajlandóság legalább ilyen fontossá lett. Az elmúlt évtizedben felgyorsult a távközlési és informatikai fejlődés a gazdasági és társadalmi lét egészét olyan mértékben áthatja, hogy az ez irányú ismeretek megszerzése, folyamatos fejlesztése ma már alapkövetelmény. Mindebből következik, hogy mindazok, akik a szükséges alapismeretek hiánya – esetleg életkoruk miatt -, vagy bármely más okból kimaradnak az új ismeretek megszerzéséből, könnyen a munkaerőpiac perifériájára szorulhatnak A kistérségben foglalkoztatottak képzettségének és ismereteinek szintje meghatározó a kistérség társadalmi, gazdasági fejlődése szempontjából. Csak akkor tud élni a kistérség az EU-s csatlakozást követően megnyílt gazdaságfejlesztési, vállalkozásfejlesztési - 75 -

lehetőségekkel, ha rendelkezik a fejlesztéshez szükséges humán erőforrással. A K+F háttér, az innovációs készség és gyakorlat mellett fontos a korszerű, rugalmas tudással, megfelelő idegennyelv-ismerettel bíró szakemberek rendelkezésre állása is források megszerzéséért folyó harcban. A program leírása Iskolarendszerű szakképzés kínálatának térségi összehangolása az optimálisabb kapacitáskihasználás elérése, az oktatás, képzés infrastruktúrájának modernizálása érdekében. A gazdaság változó igényeire érzékenyen reagáló, azt a képzendők felé hatékonyan közvetíteni tudó képzési intézményrendszer kialakítása. A gyorsan változó munkaerő-piaci igényeknek megfelelni képes magas szintű informatikai és nyelvi tudással, képességekkel és készségekkel rendelkező fiatal felnőttek kibocsátására alkalmas képzési struktúra és intézményrendszer kialakítása a kistérségben. Várható hatások, eredmények -

csökken a strukturális munkanélküliség a térségben; csökken a pályakezdő munkanélküliek száma a kistérségben; növekszik a kistérség tőkevonzó képessége a jól képzett munkaerő rendelkezésre állása okán; növekszik a kistérség népességmegtartó képessége.

Költségbecslés és a finanszírozás forrásai -

HEFOP 4.1.; decentralizált területfejlesztési források; MMK decentralizált forrásai.

5.2.1. operatív program: A szakképzés fejlesztése, koordinálása Az operatív program célja A kistérséget alkotó három városban fellelhető, egymást sokszor átfedő, szakképzési kínálat harmonizálása, racionalizálása. Ezzel az egyes szakterületeken a képzés színvonalának növelése, a gyakorlati foglalkozások technikai háttérének korszerűsítése. Indoklás Minőségi oktatás csak minőségi környezetben képzelhető el. A minőségi szakképzés személyi, de még inkább tárgyi, infrastrukturális feltételeinek biztosítása csak bizonyos területi koncentráció esetén garantálható. A vizsgált három város szakképzési struktúrájában számos átfedés tapasztalható, pl. a mezőgazdasági szakképzés terén. Ugyanakkor számos jelenbeli és jövőben prognosztizálható szakmában hiány mutatkozik a képzési kínálatot és jelentkezőket illetően. Ezért indokolt a (szak)képzési struktúra felülvizsgálata, a képzési kínálatot, a beiskolázás ütemezését illető koordináció, új szakmák képzési kínálatának bevezetése, meglévő, de a diákok által nem preferált, ugyanakkor a munkaerő-piac aktuális és rövid távon prognosztizálható igényeinek megfelelő szakmák oktatásának propagálása.

- 76 -

A program tartalma A képzési kínálat felmérése az egyes szakmákban, szakmacsoportokban. Az esetleges kínálati többletek racionalizálása érdekében egyeztetés, koordinálás az egyes intézmények között. Annak megvizsgálása, hogy mely szakmacsoportban van realitása térségi integrált szakképző központ kialakításának – amelynek vonzásköre – túlnyúlhat a kistérség határain. Pályázat előkészítése, kidolgozása a kiválasztott szakmában, szakmacsoportban TISZK kialakítására. A program várható hatásai és eredményei Növekszik a szakképzés színvonala, javul a szakosodott képző intézmények technikai felszereltsége. Csökken a pályakezdő munkanélküliek száma. Javul a kistérség tőkevonzó képessége. Javul a kistérség népességének életminősége. Területi hatókör A kistérség valamennyi települése, különös tekintettel a 16-20 éves korosztályra. A kedvezményezettek köre Középfokú oktatási intézmények és fenntartóik A programvégrehajtás főbb szereplői -

települési önkormányzatok, mint a képző intézmények fenntartói; kistérségi tanács és munkaszervezete; vállalkozások; MMK kistérségi kirendeltsége.

A megvalósítás ütemezése A képzési kínálat és az egyes szakmák iránti térségi kereslet felmérése azonnal elindítható. A felmérés eredményét az intézmények vezetői és a fenntartók közösen megvitatják, konszenzusos döntést hoznak a koordinált képzési kínálat kialakítására. Ezt követően rögzítik a képzési infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó igényeket, források bevonására előkészítik a pályázatokat. A program költségvetése és lehetséges forrásai -

HEFOP 4.1.; decentralizált területfejlesztési források, MMK decentralizált forrásai.

A megvalósítás értékelési kritériumai -

gyakorlati képzőhelyek száma; gyakorlati oktatók száma; a gyakorlati szakképzésben résztvevők száma; az új szakmai gyakorlati képzőhelyeken oktatott tanulók száma; - 77 -

-

a pályakezdő szakemberek elhelyezkedésének tapasztalatai; a felhasznált pályázati források mértéke; a partneri együttműködésben résztvevő szervezetek száma.

Kapcsolat az országos, a regionális és a megyei fejlesztési prioritásokkal -

-

HEFOP 4.1. az oktatás és a képzés infrastruktúrájának fejlesztése Észak-alföldi Régió területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja (2002) IV. prioritása 2. (az oktatási rendszer korszerűsítése kiemelt figyelemmel a munkaerőpiaci igényekre) és 3. intézkedéséhez (hátrányos helyzetű társadalmi csoportok helyzetének javítása) Az Észak-alföldi Régió fejlesztési koncepciója és stratégiai programja (2007-2013) I/3.1 intézkedése: A gazdasági és regionális igényekhez illeszkedő, a régió oktatási vertikumára alapozott oktatási és képzési rendszerek fejlesztése.

Kapcsolat a térségi program egyéb prioritásaival A program megvalósítása segíti a foglalkoztatás fejlesztése prioritásnál megfogalmazottakat. 5.2.2. operatív program: Az informatikai és nyelvi képzés erősítése Az operatív program célja A következő tervezési időszakban szignifikánsan növekedjen a gyakorlatban is használható nyelvi és infokommunikációs képességekkel, képzettséggel, tudással rendelkező legalább középfokú végzettségű munkavállalók száma. A diákok nyelvtanulását tegye hatékonyabbá a rendelkezésre álló informatikai eszközök, rendszerek bevonása a nyelvi képzésbe. Indoklás Korunk globalizálódó gazdaságában a nyelvi határokon átlépő kommunikációs képességekkel rendelkező humán erőforrásnak meghatározó jelentősége van egy térség versenyképessége szempontjából. Az információszerzés, az ismeretek karbantartásának leggyorsabb módja az információs társadalom vívmányainak – többek között az internet – alkalmazása. Napjaink képzési rendszerei az IT vívmányainak alkalmazására is fel kell, hogy készítsék a képzésben résztvevőket. A program tartalma E-tanulási adatbázis létrehozása - különös tekintettel az idegen nyelvi képzésre -, bevezetése, működtetése: - A kistérségi települések iskoláinak a meglévő számítógépes hátterével a – későbbikben szélessávú Internet teljes körű elérhetőségének biztosításával – lehetőségük van, hogy egy térségi szintű adatbázist hozzanak létre, melynek segítségével az e-learning is megvalósulhatna. - Digitális tananyagok létrehozása, amelyek a felzárkóztatás és a tehetséggondozás területén egyaránt használatosak hozzáférhetőséget biztosítanak mindenki számára. - 78 -

Digitális tananyagok jellemzői, kedvező vonásai:. - Felzárkóztatás és tehetséggondozás területén egyaránt használatos legyen. - Különféle tantárgyak új eszközökkel történő tanítása. - Idegen nyelv és számítógépes felhasználói ismeretek megszerzése. - A tantárgyi integráció ösztönzése. Feladat: - Tantárgyi modulok létrehozása – elsőbbséget biztosítva a nyelvi képzésnek - Adatgyűjtés - Válogatás - Vázlatkészítés - Zsűrizés - Digitalizálás - Tesztelés - Véglegesítés - Installálás. A program lehetőséget biztosít: Olyan továbbképzések szervezése, amelyek megszüntetik a térbeli és időbeli távolságot képzőközpont és a célcsoport tagjai között. Korszerű szakmai információk eljuttatása a kistérségben élő és dolgozó pedagógusok számára. Új pedagógiai módszerek keresése. Kapcsolódó tevékenységek: — E-tanulási tananyagokat bemutató, azok használatát megismertető, készítését elsajátító továbbképzések szervezése, — workshop szervezése, — A workshop, valamint a képzés tapasztalatainak megjelentetése egy erre a célra kiadott füzetben, — Az e-tanulásnak, mint módszernek a terjesztése a kistérség pedagógusai számára. A program várható hatásai és eredményei -

növekszik a gyakorlatorientált nyelvi képzésben részesülők száma a kistérségben; növekszik az elismert nyelvtudással rendelkezők száma a kistérségben; növekszik az információtechnológiát gyakorlatban is alkalmazni képes legalább középiskolai végzettségű lakosság száma és aránya; növekszik a számítástechnikát, informatikát intenzív tudásszerzésre használók száma.

Területi hatókör A kistérség valamennyi települése. A kedvezményezettek köre Oktatási intézmények és fenntartóik.

- 79 -

A programvégrehajtás főbb szereplői -

középfokú oktatási intézmények; települési önkormányzatok, mint a képző intézmények fenntartói; kistérségi tanács és munkaszervezete.

A megvalósítás ütemezése A tananyagok kialakítása azonnal megkezdhető A program költségvetése és lehetséges forrásai HEFOP egyes komponensei. A megvalósítás értékelési kritériumai -

elkészült elektronikus tananyagok száma; a képzők képzésére fordított munkaórák száma; a képzők számára szerezett képzéseken résztvevők száma; az e-tananyagot felhasználók száma.

Kapcsolat az országos, a regionális és a megyei fejlesztési prioritásokkal -

-

HEFOP 4.1. az oktatás és a képzés infrastruktúrájának fejlesztése Észak-alföldi Régió területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja (2002) IV. prioritása 2. (az oktatási rendszer korszerűsítése kiemelt figyelemmel a munkaerőpiaci igényekre) és 3. intézkedéséhez (hátrányos helyzetű társadalmi csoportok helyzetének javítása) Az Észak-alföldi Régió fejlesztési koncepciója és stratégiai programja (2007-2013) I/3.1 intézkedése: A gazdasági és regionális igényekhez illeszkedő, a régió oktatási vertikumára alapozott oktatási és képzési rendszerek fejlesztése.

Kapcsolat a térségi program egyéb prioritásaival A program megvalósítása segíti a foglalkoztatás fejlesztése prioritásnál megfogalmazottakat. 5.3. Stratégiai Program: AZ ALAPFOKÚ OKTATÁS, KÉPZÉS FEJLESZTÉSE A stratégiai program célja Az alapfokú oktatás intézményrendszerének és közszolgáltatási struktúrája olyan elemeinek fejlesztése, amelyek térségi összefogással optimálisabban oldhatók meg, mint az egyes intézmények, vagy fenntartó települések elszigetelt erőfeszítései árán. A javasolt fejlesztések révén a kistérség alapfokú oktatási intézményeiből kikerülő fiatalok a környezettudatos és egészségtudatos életmód megismerésében, elsajátításban gyakorlati tapasztalatokkal is felvértezettek lesznek.

- 80 -

Indoklás Az alapfokú oktatási intézmények állapota, felszereltsége, a nyújtott szolgáltatások minősége alapvetően meghatározza a kistérség élhetőségét, a lakosság életminőségét. A program leírása A kistérség két városában megoldott az egészséges életmódra nevelés keretében a tantervbe iktatott úszásoktatás helyben való biztosítása. Hajdúdorog esetében ez a feladat csak a diákok utaztatásával oldható meg, vagy kiváltható a nyári időszakban beiktatott iskolarendszeren kívüli „képzésben”. Az esélyegyenlőség jegyében a kistérség valamennyi szereplője úgy látja helyesnek, ha térségi támogatással Hajdúdorogon is biztosítják egy tanuszoda megépítésének lehetőségét. A környezettudatos éltre nevelés egyik legkedveltebb formája a diákok körében az erdei iskolák látogatása. Ilyen típusú foglalkozások, táborok szervezésére alkalmas a hajdúböszörményi fenntartású kishutai tábor, amely az intézmények közötti koordináció megvalósítása révén a kistérség valamennyi alapfokú oktatási intézményének igényét képes lenne kielégíteni. Ehhez célszerű lenne a megkezdett rekonstrukciót befejezni, a téliesítést megoldani. Az osztálykirándulások bonyolítására, a iskolaközi, testvér települési, testvériskolai kapcsolatok ápolásának segítésére a programkészítés során megfogalmazódott az igény a térség közoktatási intézményei által közösen használt iskolabusz beszerzésére és működtetésére. Várható hatások, eredmények -

növekszik a környezettudatos és egészségtudatos életmód elemeit ismerő és gyakorló tanulók száma. a közös kirándulások, táborozások révén nő a baráti térségen belüli kapcsolatok száma, erősödik a kötődés a térséghez és lakóihoz. javul a lakosság életminősége.

Költségbecslés és a finanszírozás forrásai A költségek előrejelzése további megbeszéléseket igényel a létesítmények, eszközök beruházóival, tulajdonosaival. 5.3.1. operatív program: A 8 általánost el nem végzettek szakmai továbbképzése Az operatív program célja A közoktatás rendszeréből hiányos alapképzettséggel kikerülők számára munkaerőpiaci esélyeiket javító szakképzés biztosítása, a munka világában való bevonásukhoz, megtartásukhoz való aktív hozzájárulás. Indoklás Bár a Hajdúböszörményi kistérség valamennyi településén nagy hagyományokkal dicsekedhet az alapfokú és középfokú oktatás terén és mind a mai napig nem jellemző a funkcionális analfabéták tömeges kibocsátása, mégis napjaink kedvezőtlen társadalmi folyamatai ezt a - 81 -

térséget sem kerülik el. Ezért indokolt szervezetten gondoskodni az alapfokú képzést be nem fejezők munkaerőpiaci igényeknek megfelelő szakképzéséről, esetleg átképzéséről. A program tartalma A potenciális célcsoport felmérése, képzési igények megállapítása. Képzési kínálat kialakítása különös figyelemmel a közoktatási intézmények szerepvállalására. Képzések megszervezése és lebonyolítása. A program várható hatásai és eredményei A program végrehajtása javítja a kistérség gazdaságának versenyképességét, továbbá javítja a lakosság életminőségét, életkörülményeit. Területi hatókör Hajdúböszörményi kistérség valamennyi települése. A kedvezményezettek köre -

8 általánost el nem végzett munkanélküliek; képző intézmények; megyei munkaügyi központ kistérségi kirendeltsége; települési önkormányzatok;

A programvégrehajtás főbb szereplői -

települési önkormányzatok, mint a képző intézmények fenntartói; képző intézmények; Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ kistérségi kirendeltsége Vállalkozások; képzésben szerepet vállaló non-profit szervezetek;

A megvalósítás ütemezése -

Vállalkozásoknál, intézményeknél megfogalmazódó munkaerőigény felmérése – 2005, majd folyamatos, A képzendő személyek, képzési kereslet felmérése – 2005, majd folyamatos Igényeknek megfelelő képzési programok kialakítása, operacionalizásása – 2005, majd folyamatos Képzések beindítása – 2006, majd folyamatos

A program költségvetése és lehetséges forrásai A program költségvetése a képzési igények, a célcsoport kiterjedtsége ismeretében specifikálható. Megyei Munkaügyi Központ decentralizált pénzkerete Megyei szakképzési alap Települési önkormányzatok saját forrásai - 82 -

Vállalkozások saját forrásai A megvalósítás értékelési kritériumai -

a célcsoport számára kínált gyakorlati képzőhelyek száma; a célcsoport képzésébe bekapcsolódó oktatók száma; a képzést elvégzettek közül sikeresen állást találók száma; a speciális képzést sikeresen befejező tanulók száma; a partneri együttműködésben résztvevő szervezetek száma.

Kapcsolat az országos, a regionális és a megyei fejlesztési prioritásokkal -

-

HEFOP 4.1. az oktatás és a képzés infrastruktúrájának fejlesztése Észak-alföldi Régió területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja (2002) IV. prioritása 2. (az oktatási rendszer korszerűsítése kiemelt figyelemmel a munkaerőpiaci igényekre) és 3. intézkedéséhez (hátrányos helyzetű társadalmi csoportok helyzetének javítása) Az Észak-alföldi Régió fejlesztési koncepciója és stratégiai programja (2007-2013) I/3.1 intézkedése: A gazdasági és regionális igényekhez illeszkedő, a régió oktatási vertikumára alapozott oktatási és képzési rendszerek fejlesztése.

Kapcsolat a térségi program egyéb prioritásaival A foglalkoztatás fejlesztését célul tűző prioritás megvalósításhoz is hozzájárul. 5.3.2. operatív program: Kedvező képzési környezet megteremtése Az operatív program célja Az alapfokú kötelező képzési programban szereplő úszásoktatás feltételeinek biztosítása a kistérség valamennyi diákja számára. A kistérség közoktatásban érintett ifjú polgárai számára nyári és szabadidős programok koordinált megvalósítása az egészséges, környezettudatos életmódra nevelés érdekében. A kistérség oktatási intézményei számára saját fenntartású iskolabusz beszerzése és fenntartása megvalósíthatóságának megvizsgálása. Indoklás A kistérség két városában –Hajdúböszörmény és Hajdúnánás – helyben megoldott a kötelező képzési programnak részét képező úszásoktatás. Az egészséges életre nevelés e fontos feladatának helyben történő megoldása műszaki feltételeinek biztosítását – tanuszoda létesítése – a fejlesztési program megalkotásában közreműködő ad hoc oktatási munkabizottság minden tagja térségi szinten megoldandó feladatnak ismerte el. A zempléni Kishután működő hajdúböszörményi fenntartású tábor kapacitásainak jobb kihasználása iránti igény és a környezettudatos életre nevelés gyakorlati megvalósításának elvárásai optimálisan találkoznak a tábor térségi hasznosításnak megvalósításával. A közlekedési szolgáltatások költségeinek jelentős növekedésével mind gyakrabban vetődik fel egy térségi fenntartású iskolai kirándulóbusz beszerzésének és működtetésének ötlete. Célszerű az ötlet megvalósíthatóságát a beszerzést megelőzően megvizsgálni a fenntarthatóság érdekében.

- 83 -

A program tartalma Tanuszoda beruházásának előkészítése és megvalósítása Hajdúdorogon. A kishutai tábor rekonstrukciójának befejezése, a működtetés, a térségi közös használat szervezeti megoldásának kialakítása, operacionalizálása. Kistérségi fenntartású iskolai kirándulóbusz beszerzésére és működtetésére vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány elkészítése. A program várható hatásai és eredményei -

nő a biztos úszástudással rendelkezők száma a kistérségben; nő a természeti környezet törvényszerűségeit gyakorlatból ismerő fiatalok száma; erősödik a fiatalok térségi kötődése; javul a lakosság életminősége.

Területi hatókör A kistérség valamennyi települése. A kedvezményezettek köre Alap és középfokú oktatási intézmények, az oktatási intézmények fenntartói. A programvégrehajtás főbb szereplői -

települési önkormányzatok; alap és középfokú oktatási intézmények; kistérségi fejlesztési tanács és munkaszervezete.

A megvalósítás ütemezése A tanuszoda építési terveinek elkészítése és a beruházás forrásigényének előteremtésére irányuló feltáró munka azonnal megkezdődhet. Ugyancsak azonnal megkezdődhet az a koordinációs, egyeztető munka, amelynek eredményeként a kishutai tábort már a következő tanév elején közösen használhatnák a térség oktatási intézményei. A közös fenntartású iskolabusz beszerzésére és üzemeltetésére vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány elkészítése úgyszintén azonnal megkezdhető. A program költségvetése és lehetséges forrásai Decentralizált regionális, megyei és kistérségi források. A megvalósítás értékelési kritériumai -

kialakított tanuszoda befogadóképessége; a kialakított tanuszodában egy év során oktatásban részesített diákok száma; a tanuszodát használó fizető „külső” vendégek, lakosok száma; az „erdei iskola” férőhelyeinek száma; az „erdei iskolába” szervezett turnusok, programok száma.

- 84 -

Kapcsolat az országos, a regionális és a megyei fejlesztési prioritásokkal A többcélú kistérségi társulások ösztönzésének egyik területe a közös képzési, oktatási infrastruktúra kialakítása, fenntartása. +Az életminőség javítása mind az országos, mind a regionális fejlesztési programoknak kiemelt prioritása. Kapcsolat a térségi program egyéb prioritásaival A közös kirándulóbusz beszerzése a térségi, testvérvárosi kapcsolatok erősítésében is szerepet kaphat, ezzel hozzájárul a térségi marketing célok eléréséhez.

- 85 -

6. PRIORITÁS: KULTÚRA, IFJÚSÁG, SPORT

6.1. Stratégiai Program: KÖZÖS PROGRAMKÍNÁLAT FEJLESZTÉSE A KISTÉRSÉGI IDENTITÁSRA ALAPOZVA A stratégiai program céljainak bemutatása A stratégiai program célja kettős: egyrészről növelni a térség belső kohézióját a kultúra, az ifjúság és a sport területén létrehozott új, vagy a meglévő programok kistérségi szintre emelésével, másrészről a turisztikai szempontból is jelentős rendezvények erősítése, a kistérség idegenforgalmi helyzetének javítása. E két cél nem különül el élesen egymástól, inkább egymást erősítve közösen járulnak hozzá a térség fejlődéséhez, a népességmegtartó erő növeléséhez. A program indoklása összhangban A három város - a helyzetelemzésben részletezett - kulturális jellemzői, rendezvényeinek áttekintése során kiderült, hogy a kistérségi települések külön-külön nagy hangsúlyt fektetnek a pezsgő, fesztiválokban gazdag kulturális élet megszervezésére, ám kistérségi szinten egyáltalán nem alakult ki szoros együttműködés. A települések kulturális értékeinek országos szintű megismertetése szempontjából komoly lehetőségeket rejt magában közös hajdúvárosi mivoltuk, közös történelmük. A rendezvényszervezés, a kulturális események koordinálása nagy szükség volna az összehangolt működés érdekében. Egy közösen kiadott programfüzet létrehozása lenne célszerű, valamint a kistérségben, a többi településen zajló eseményekről, programokról való tájékoztatás minden város saját helyi újságában. A térség kulturális beruházásainak, fejlesztéseinek menedzselésére kistérségi közművelődési társulás létrehozása indokolt, melynek kereteit a közeljövőben ki kell dolgozni. A program leírása, főbb komponensek A program, figyelembe véve a rendelkezésre álló erőforrásokat és lehetőségeket, olyan operatív programokból tevődik össze, melyeket rövid idő alatt meg lehet valósítani, alacsony a finanszírozási igényük, de mégis komoly hatással bírnak az adott területre. A megvalósítás külön foglalkozik a szervezeti és az infrastrukturális részekkel. A program várható hatásai és eredményei -

növekvő látogató szám a rendezvényeken; új rendezvények létrejötte; növekvő turisztikai bevételek; erőforrások hatékonyabb felhasználása; erősebb népességmegtartó hatás; javuló nemzeti és nemzetközi ismertség; javuló rekreációs lehetőségek.

- 86 -

Költségbecslés és a finanszírozás forrásai Jelentős költségvonzattal egyedül a rendezvénysátor tervezett beszerzése jár, melynek költségvonzatát alább ismertetjük. 6.1.1. Kulturális, Ifjúsági és Sport programkínálat és marketing koordinációja Az operatív program célja A programnak rendkívül konkrét célja van, mégpedig a kistérségben szervezett programok közös előkészítése, megszervezése, finanszírozása és lebonyolítása. Az együttműködés mértékét a program kistérségi hatásának függvényében kell meghatározni. Az együttműködés során külön figyelmet kell fordítani a kistérséget markánsan jellemző és a látogatókat nagy számban vonzó, turisztikailag is releváns programok sikeres megvalósítására. A rendezvények kívül, az ifjúság pihenési, kirándulási lehetőségeit is célszerű kistérségi szinten koordinálni, a meglévő infrastrukturális eszközök (üdülők) közös hasznosításával. Indoklás A stratégiai programban meghatározott kistérségi identitás erősítése céljából a rendezvények, sportolási és ifjúsági-üdültetési lehetőségeinek széleskörű kiaknázásához szükséges a kistérségi koordináció. A program tartalma, az egyes komponensek leírása A program lényege, hogy az érintett területeken, rendszeresen programokat szervező intézmények koordinálják a rendezvények profilját, idejét, szervezési és logisztikai feladatait, ezáltal hatékonyabban valósuljanak meg a releváns programok. Közösen lehet fellépni a források megszerzésében is, amennyiben kistérségi szintre emelkedik a rendezvény, mivel mind önkormányzati, mind magán források könnyebben vonhatók be összehangolt rendezvényszervezéssel. A program tehát egy kistérségi koordináló fórum és egy közös lebonyolító munkaszervezet létrehozásából áll. A fórum a program megvalósításának első lépése, mely megalapozza a közös lebonyolítás lehetőségét. A fórum feladata lesz meghatározni azoknak a rendezvényeknek, programoknak a körét, melyeket be kívánnak vonni a kistérségi koordinációba. A program várható hatásai és eredményei -

növekvő látogató szám; növekvő bevételek; javuló (el)ismertség; térségi kohézió és identitás erősödése.

Területi hatókör A kistérség teljes területe. - 87 -

Kedvezményezettek köre Közvetlen kedvezményezettek a rendezvények, ifjúsági és sportesemények szervezésével foglalkozó intézmények, önkormányzatok. Közvetetten a kistérség lakossága, a látogatók és a turisták. A programvégrehajtás főbb szereplői A munkabizottsági ülésen létrejött szakértői kör jelentheti a program megvalósítás során is fórum törzstagjait, kibővítve további érdekelt felekkel. A közös program lebonyolításával a fórum által megjelölt szervezetek foglalkoznak. A megvalósítás ütemezése A fórum létrehozása: 1 hónap (a munkabizottsági ülések tapasztalatait felhasználva). A közös lebonyolítási rendszer kidolgozása: további 1-2 hónap. A program költségvetése és lehetséges forrásai Elsődlegesen a meglévő erőforrások koordináltabb, hatékonyabb felhasználást tűzi ki célul a program, melynek eredményeként a magánszférából többletforrás is bevonható lehet (közös szponzorációs lehetőségek). A megvalósítás értékelési kritériumai -

hatékonyabb gazdálkodás; többletbevételek mértéke; látogatók számának növekedése; egy évre jutó rendezvények száma; közösen üdültetett fiatalok száma.

Az operatív program kiegészítéseként felmerült az igény egy szintén közös hasznosítással üzemeltetett rendezvénysátor beszerzésére is. A saját tulajdonú rendezvénysátor előnyei és hasznosításának módját az alábbiakban összegezzük: A projekt célja, hogy közös beruházás révén jelentős mértékű költségmegtakarítást lehessen elérni a rendezvényeken eddig bérbe vett technika és rendezvénysátor kiváltásával. Ehhez a célhoz járul hozzá az így megszerzett eszközök harmadik fél részére történő bérbeadása és a szponzorációs lehetőségek maximális kihasználása. Az eszközök tulajdonjoga az önkormányzatoké marad közvetve vagy közvetlenül, így az ebből eredő kockázat és haszon is őket érinti. A programvégrehajtás főbb szereplői a koordinációs fórum és az önkormányzatok, a megvalósítás a források rendelkezésére állásától 3-6 hónapon belül lehetséges. A rendezvénysátor, teljes felszereltséggel (színpad, hang és fénytechnika) 80-120 millió forintos költséggel jár. A pontos technikai specifikációk meghatározása az egyeztető fórum feladata lesz. A szükséges forrást előre láthatólag banki hitelből kell megteremteni, de a beruházási költségeket kompenzálja az üzemeltetés során elért jelentős megtakarítás (nem kell bérleti díjat fizetni), a jobb szponzorációs lehetőségekből adódó többletbevétel és a szabad - 88 -

napokon a rendezvénysátor bérbeadásából befolyó összeg. Előzetes becslések alapján 5-8 éven belül megtérülő beruházásról van szó. A rendezvényeknek egy sajátos formája az ifjúságvédelemmel, drog prevencióval foglalkozó szakmai műhelyek, kutatások és közös akció tervek kidolgozása. A munkacsoport tagjai vállalták a kistérségi szinten működtethető drog prevenciós központ működési kereteinek kidolgozását, melyhez komoly szakmai segítséget tud nyújtani a szociális és egészségügyi munkabizottság is. A program megvalósításához finanszírozást az önkormányzatok, az Egészségügyi Minisztérium és az Ifjúságügyi, Családügyi Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium pályázataiból lehet szerezni. Kapcsolat az országos, regionális és megyei fejlesztési prioritásokkal; kapcsolat a térségi program egyéb prioritásaival. A program összhangban van a kistérség területfejlesztési Koncepciójában leírt prioritásokkal, különös tekintettel a minőségi turizmus fejlesztését (3), valamint a kulturális élet felpezsdítését (6) célzó prioritásokkal. Továbbá az Észak-alföldi régió területfejlesztési programjában részletezett gazdaságfejlesztésen belül a minőségi turizmus fejlesztésével foglalkozó (IV./2.) prioritásokkal, hozzájárulva ezzel a kistérség népességmegtartó erejének, valamint az ott élők életkörülményeinek javításához.

- 89 -

7. PRIORITÁS: SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS

7.1. Stratégiai Program: A SZOCIÁLIS ELLÁTÁS TÉRSÉGI ELEMEINEK FEJLESZTÉSE A stratégiai program céljainak bemutatása A szociális és az egészségügyi ellátás magas szintje, a szolgáltatásokhoz kapcsolódó lakossági igényeknek való megfelelés képezik – többek között - egy adott térség fejlesztési elképzeléseihez a biztos alapokat. Fejlett szociális háló és széleskörű egészségügyi ellátás nélkül, amellett, hogy egyértelműen romlik a lakosság egészsége, a kistérség nem képes biztosítani a népesség megtartáshoz, növeléshez szükséges társadalompolitikai ösztönzőket, a gazdaság versenyképessége romlik, az inaktívak és a munkanélküliek száma nő. A stratégiai program célul tűzte ki a szociális ellátórendszer fejlesztését, annak érdekében, hogy a lakosok közérzete javuljon, a gazdaság versenyképessége növekedjen. A program indoklása A kistérségi szociális és egészségügyi ellátás egyik legnagyobb problémája az idős korú lakosságról való gondoskodás. A térségben az időskorúak otthonában gondozottak száma 452 fő volt 2003-ban, amely két település, Hajdúnánás és Hajdúböszörmény között oszlik meg. Az ő ápolásukra hivatott foglalkoztatottak száma 214 fő. Hajdúdorogon bentlakásos idősek otthona nincs, a településen csak nappali ellátást nyújtó idősek klubja működik. A gondozottak számát a rendelkezésre álló férőhelyek korlátozzák, hiszen az igény folyamatos, kielégítetlen. A fogyatékkal élők elhelyezésében is férőhelyhiány mutatkozik. Hajdúdorog esetében, a hiányterületek javítása érdekében egy emelt szintű, bentlakásos idősek otthonának megépítésére fogalmazódott meg igény, továbbá kistérségi szintű együttműködés keretében, a város részt kíván venni gyermekjóléti szolgáltatások biztosításában (bölcsőde, gyermek és családok átmeneti otthonának működtetése). A program leírása, főbb komponensek A program célja, a gondozottak (gyermekek, idősek, fogyatékkal élők) nappali és/vagy bentlakásos ellátásának javítása, kapacitások növelése. Ennek megvalósítása esetén közvetett eredmények jelentkeznek a munkaerőpiac kínálati oldalán is és mivel elsősorban a nőket érintő változások ezek, a munkapiaci esélyegyenlőség is jelentősen javulhat. További célkitűzés a családvédelem és a társadalmi leszakadás megakadályozása. E célból olyan eszközök kidolgozása szükséges, melyek pontszerűen (célzottan) beavatkozva a legnagyobb hatást tudják eredményezni. A program várható hatásai és eredményei -

bővülő szociális, egészségügyi kapacitás; javuló munkaerő-piaci kínálat; - 90 -

-

szociálisan hátrányos helyzetűek számának csökkenése.

Költségbecslés és a finanszírozás forrásai A stratégiai program költségvonzatai az egyes operatív programoknál kerülnek ismertetésre. 7.1.1. Gyermekek, idősek, fogyatékkal élők ellátásának javítása A program céljaiban és eszközeiben megegyezik a Foglalkoztatási fejezetben bemutatott 4.1.1. programmal, amelynek mind foglalkoztatási, mind szociális szempontból kiemelt a relevanciája. 7.1.2. Szociálisan hátrányos helyzetűek megsegítése Az operatív program célja A program célja, hogy a kistérségben lakó hirtelen, vagy lassabb folyamat eredményeként bizonytalan anyagi, szociális helyzetbe jutottakat átsegítse egy olyan perióduson, melynek végén újra, a saját lábán megállni képes szereplője lesz a kistérség társadalmának. Indoklás A stratégiai programmal összhangban az operatív program célja a szociális háló erősítése. A program tartalma, az egyes komponensek leírása A program alapja egy befogadó otthon létrehozása, amely ideiglenes szállást biztosít a nehéz helyzetben lévőknek. Az otthon elsősorban az alábbi „funkciókat” tölti be: - anyaotthon: a lakásukat elhagyni kényszerülő anyák részére átmeneti otthon, - gyermekotthon: az (ideiglenesen) nevelő nélkül maradt gyermekek befogadása, - családi átmeneti otthon: a valamilyen, elsősorban külső okból, lakóhely nélkül maradtak ideiglenes elszállásolása. A saját hibájuk miatt bajba került családok esetében, foglalkoztatáshoz kötötten áll rendelkezésre segítségnyújtás (szociális albérlet). Az elhelyezés mellett pszichológiai, orvosi, szociális tanácsadást (pl. adósság kezelés) is biztosítani lehet, nemcsak a lakók részére. A program várható hatásai és eredményei -

40 fő ideiglenes elszállásolása; társadalmi leszakadás csökkenése; kistérségi kohézió javulása; munkahelyteremtés a szociális szférában.

Területi hatókör Bár az épület egy adott helyen lenne, a program célcsoportja a teljes kistérségben élők közül kerül ki.

- 91 -

Kedvezményezettek köre A társadalmi leszakadás szélén állók és az önhibájukon kívül kiszolgáltatott helyzetben lévők érintettek a program által. A programvégrehajtás főbb szereplői A programot önkormányzati (kistérségi) beruházásban szükséges megvalósítani, valamely önkormányzat vagy civil szervezet üzemeltetésében. A megvalósítás ütemezése -

projekt kidolgozás: 6 hónap igényfelmérés: 3 hónap finanszírozás: akár 1-2 év kivitelezés: további 6 hónap

A program költségvetése és lehetséges forrásai A beruházást és az üzemeltetést állami és önkormányzati támogatásokból lehet finanszírozni. A megvalósítás értékelési kritériumai -

az épület kihasználtsága; a programban résztvevők száma; a megtartott munkahelyek száma; szociális kiadások változása.

Kapcsolat az országos, regionális és megyei fejlesztési prioritásokkal; kapcsolat a térségi program egyéb prioritásaival A program összhangban van a kistérség területfejlesztési Koncepciójában leírt prioritásokkal, különös tekintettel a szociális és egészségügyi ellátás javítását (7.) célzó prioritásokkal. Továbbá az Észak-alföldi régió területfejlesztési programjában részletezett humán erőforrás fejlesztésen belül a lakosság egészségi állapotának (IV./1), valamint hátrányos helyzetű társadalmi csoportok helyzetének javításával foglalkozó (IV./3.) prioritásokkal, hozzájárulva ezzel a kistérség népességmegtartó erejének, valamint az ott élők életkörülményeinek javításához. 7.2. Stratégiai Program: AZ EGÉSZSÉGÜGYI KAPACITÁSOK FEJLESZTÉSE A stratégiai program céljainak bemutatása A program deklarált célja a kistérségi egészségügyi kapacitások fejlesztése, az orvosi hálózat hatékonyabbá tétele, a prevenciós tevékenységek és a gyógyvizek intenzívebb kihasználása. A program indoklása A helyzetértékelésben részletezett adatok tükrében Hajdúböszörményről és Hajdúnánásról elmondható, hogy az alap- és szakellátások színvonala kielégítő, ám a rendelők nagy része - 92 -

felújítandó, az eszközök korszerűsítése indokolt, valamint a legtöbb épület akadálymentesítése sem megoldott. A hajdúnánási kórház harminc ágya teljes kapacitáskihasználtsággal működik, de még így sem tudja kielégíteni a kistérség összes igényét, ezért aki itt nem kap helyet kénytelen a kistérség határain kívül, Debrecenben vagy Nyíregyházán részesülni a kezelésben. A kistérség mindhárom városában megoldott az orvosi és gyógyszertári ügyelet. Mindhárom településen jelen van a kitűnő minőségű, 63 Celsius-fokos gyógyvíz, melynek összetétele, minősége megegyezik a hajdúsági termálvizekével, ezért a helyi fürdők komoly bázisa lehet a településre szakosodott gyógyellátás kiépítésének. A fürdők kiváló pihenési és kikapcsolódási lehetőséget nyújtanak a helyi lakosságnak, továbbá nagy turisztikai vonzerővel bírnak. A kistérség jövőképe megfogalmazza, hogy „…egészséges, élhető lakókörnyezetet…” kíván megteremteni a lakosság számára. Ennek alapfeltétele az egészségügyi szolgáltatások kiterjesztése és elérhetőségének javítása, a (sürgősségi) orvosi ellátás kistérségi koordinációja. A helyzetértékelés egyértelműen azonosítja kistérségi kitörési pontként a termálvíz szélesebb körű felhasználását, a gyógyvíz felhasználását – a turisztikai célokon kívül - egészségügyi célokra is. A program leírása, főbb komponensek A program megvalósítása a sürgősségi betegellátás kistérségi megszervezése, a jelzőrendszeres házigondozói szolgálat fejlesztése, a preventív és rehabitáló tevékenységes szélesebb körben való elterjesztése. A program várható hatásai és eredményei -

javuló orvosi ellátás; optimalizált ügyeleti szolgálat; a kistérséget teljes egészében lefedő jelzőrendszer; szűrések, megelőző felmérések elvégzésének sűrítése; javuló egészségügyi szint; növekvő lakosság.

Költségbecslés és a finanszírozás forrásai Alább részletezve. 7.2.1. Sürgősségi orvosi ellátás Az operatív program célja Az operatív program megvalósítja a kistérséget lefedő házigondozói jelzőrendszer kiépítését, valamint a kistérségi szinten működtetett sürgősségi orvosi ellátást. Indoklás A stratégiai programnak megfelelően, az operatív program célkitűzési hozzájárulnak az egészségügyi szolgáltatások minőségének javulásához. - 93 -

A program tartalma, az egyes komponensek leírása A program két komponensből áll, egyrészről a jelzőrendszer kiépítése Hajdúböszörményben és csatlakoztatása a meglévő hajdúdorogi-hajdúnánási rendszerre, másrészről a sürgősségi orvosi ellátás kistérségi szintű megszervezése, működtetése. A program várható hatásai és eredményei -

a kistérség egészét lefedő jelzőrendszer; hatékonyabb orvosi ellátás (sürgősségi és ügyelet); összehangolt fejlesztések; magasabb színvonalú egészségügyi szolgáltatások elérhetősége a kistérségben; javuló egészségi állapot.

Területi hatókör A kistérség egésze. Kedvezményezettek köre Az egészségügyi ellátásban résztvevő intézmények és a lakosság. A programvégrehajtás főbb szereplői A projekt végrehajtás főbb szereplői az önkormányzatok, orvosok, ápolók, egészségügyi személyzet. A megvalósítás ütemezése Jelzőrendszer kiépítése: 6 hónap. Kistérségi sürgősségi ellátás megszervezése: 6 hónap. A program költségvetése és lehetséges forrásai A háziorvosi ellátás kistérségi megszervezése nem kíván külön forrást, ám a program akkor lesz igazán sikeres, ha a koordináción kívül tartalmi fejlesztésekre is sor kerül, melyeket elsősorban a hazai támogatási rendszerből lehet megvalósítani. A jelzőrendszer kiterjesztését is hasonló finanszírozásban lehet megoldani. A megvalósítás értékelési kritériumai -

jelzőrendszerbe bekapcsolódottak száma; sürgősségi ellátás területi és időbeni lefedettségének javulása; egészségügyi szolgáltatások színvonala; egészségügyi szolgáltatások száma.

Kapcsolat az országos, regionális és megyei fejlesztési prioritásokkal; kapcsolat a térségi program egyéb prioritásaival

- 94 -

A program összhangban van a kistérség területfejlesztési Koncepciójában leírt prioritásokkal, különös tekintettel a szociális és egészségügyi ellátás javítását (7.) célzó prioritásokkal. Továbbá az Észak-alföldi régió területfejlesztési programjában részletezett humán erőforrás fejlesztésen belül a lakosság egészségi állapotának (IV./1), valamint hátrányos helyzetű társadalmi csoportok helyzetének javításával foglalkozó (IV./3.) prioritásokkal, hozzájárulva ezzel a kistérség népességmegtartó erejének, valamint az ott élők életkörülményeinek javításához. 7.2.2. Egészségügyi ellátások fejlesztése a megelőzés, a rehabilitáció és rekreációs területeken. Az operatív program célja A stratégiai program célja a prevenció fontosságának elterjesztése, közös egészségvédelmi akciók szervezése. Ezen túlmenően a gyógyvizek – a kistérség turisztikai céljaival megegyezően - rehabilitációs és rekreációs hasznosításának továbbfejlesztése. Indoklás A program összhangban a stratégiai célokkal, az egészségmegőrzés aktív oldalát erősítve, a jobb életminőség megteremtése célhoz járul hozzá. A program tartalma, az egyes komponensek leírása Kistérségi szinten megszervezett és fejlesztett megelőzési (elsősorban szűrési) programok megvalósítása, valamint a turisztikai prioritásokkal megegyezően a fürdőfejlesztésekhez kötött városonként specializált orvosi ellátások és pihenési lehetőségek megteremtése. A program várható hatásai és eredményei -

megbetegedések megelőzése; jobb általános egészségügyi állapot; kistérségi kohézió erősítése; népességmegtartó képesség erősítése ; optimalizált gyógyvíz felhasználás.

Területi hatókör A kistérség teljes területe. Kedvezményezettek köre -

lakosság (főleg a valamilyen egészségügyi problémával küszködők) turisták.

A programvégrehajtás főbb szereplői -

önkormányzatok; fürdő üzemeltetők; - 95 -

-

egészségügyi intézmények.

A megvalósítás ütemezése A közös cselekvési tervek kidolgozása: 6 hónap. Fejlesztések megvalósítása: 2-5 év. A program költségvetése és lehetséges forrásai A koordinált prevenciós és gyógyászati-koordinációs tervek kidolgozása: 1-5 mFt Beruházások: 500-5 mrdFt A megvalósítás értékelési kritériumai - szűrési programokban résztvettek számának növekedése; - a korai szakaszban diagnosztizált betegségek arányának emelkedése; - a lakosság egészségi színvonalának javulása; - diverzifikált (egészségügyi) szolgáltatások a gyógyfürdőkkel összekapcsolva. Kapcsolat az országos, regionális és megyei fejlesztési prioritásokkal; kapcsolat a térségi program egyéb prioritásaival A program összhangban van a kistérség területfejlesztési Koncepciójában leírt prioritásokkal, különös tekintettel a szociális és egészségügyi ellátás javítását (7.) célzó prioritásokkal. Továbbá az Észak-alföldi régió területfejlesztési programjában részletezett humán erőforrás fejlesztésen belül a lakosság egészségi állapotának (IV./1), valamint hátrányos helyzetű társadalmi csoportok helyzetének javításával foglalkozó (IV./3.) prioritásokkal, hozzájárulva ezzel a kistérség népességmegtartó erejének, valamint az ott élők életkörülményeinek javításához.

- 96 -

8. PRIORITÁS: TERÜLET- ÉS INFRASTRUKTÚRAFEJLESZTÉS

Közúti kapcsolatok A prioritás indoklása, összhangban a helyzetértékelés megállapításaival és következtetéseivel: Az infrastruktúra minden részterületével kapcsolatban a városok élhetőségének megteremtése, javítása, megerősítése a cél, ez egyben azt is jelenti, hogy a legtöbb szolgáltatást az egyes városok határain belül kívánják biztosítani a városok vezetői a lakosoknak. A legutóbbi időkig főbb közlekedési útvonalak elkerülték a kistérséget, ám az M 3-as autópálya Görbeházáig terjedő szakaszának megépülésével jelentősen javult a helyzet, bár a bekötőutak minősége és áteresztő kapacitása még hagy sok kívánnivalót maga után. Ez a legtöbb helyi és megyei fenntartású útról is elmondható. A kistérséget alkotó három város között nincs főútvonali összeköttetés, Hajdúnánást és Hajdúdorogot még a két számjegyű főútvonalak is elkerülik. A közúthálózat fejlesztése fontos lenne a baleseti kockázat csökkentése, a forgalom hatékonyabb levezetése, a helyi nagy jelentőségű mezőgazdasági termények (pl. cukorrépa) elszállításának megkönnyítése érdekében, valamint az ingázó munkavállalók jelentős száma miatt, növelve ezzel az elhelyezkedés lehetőségét. A kistérség közúthálózat fejlesztésében tekintetében a legtöbb pillanatnyi kistérségi érdek, a kistérség városait felfűző 3502-es számú közút korszerűsítésében és perspektivikusan három számjegyű úttá fejlesztésében jelenik meg. A M3 – M35 autópályák közötti kapcsolat miatt az út várható forgalomnövekedése a városok átvezető szakaszainak korszerűsítését, és távlatilag a városokat megkerülő útelemek megépítése is fontos kistérségi cél. Hajdúdorog közlekedési elzártságát tovább oldaná a 3503-as út megépítése a 36-os kőközlekedési útig. A 3503-as út Hajdúdorog és Hajdúböszörmény számára kijárást biztosít Tokajhegyalja irányába („régi borút”), és megépítése csökkentené a Hajdúnánást terhelő átmenő forgalmat. Vasúti kapcsolatok A kistérség vasúti elérhetősége sem kedvezőbb a közúti viszonyoknál. A Budapest–Szolnok– Debrecen–Nyíregyháza–Záhony vasúti fővonalhoz kapcsolódó Debrecen–Hajdúnánás– Tiszalök vasúti mellékvonal szolgálja ki a kistérség településit. Ez a mellékvonal a forgalomszámlálási és szállítási kapacitáskihasználási adatok szerint évről évre veszít jelentőségéből úgy a személyforgalomban, mint az áruszállításban. Az Európát átszelő ún. V. folyosó részét képző, hosszú távú hazai vasútfejlesztési programban szereplő nyomvonalváltozat, mint nagysebességű vasútvonal - amelynek a Mezőcsát-HajdúnánásNyíregyháza szakasza tekintetében jelent új, rövidebb nyomvonalat - megvalósulása esetén a kistérség, különösen annak északi város párja környezetbarát megközelíthetősége jelentősen javulna. Komoly térségi (regionális, megyei) érdekek szólnak a mellett, hogy a tervezett vasútvonal a Hajdúböszörményi kistérségben „megcsapolható” legyen, és egy vasúti csomópont alakuljon ki (melynek helyszínére a mai vasúti rendszer figyelembe vételével Hajdúnánás predesztinált).

- 97 -

Kerékpárutak A Hajdúböszörményi kistérséget az országos kerékpárút törzshálózat nyomvonala nem érinti. A Tiszát követő Tokaj-Tiszalök-Polgár-Tiszacsege-Tiszafüred útvonalon futó tervezett országos kerékpárút nyomvonala tervezett kistérségi kerékpárút fejlesztések eredményeként legközelebb Polgárnál érhető majd el, szolgálva ezzel az aktív turizmus kedvelőit. A térségi kerékpárút hálózat fejlesztésének legsürgetőbb elem a Hajdúdorog-Hajdúböszörmény kerékpárút kiépítése a 3502-es út mentén. (Hajdúnánás és Hajdúdorog között kiépült a kerékpárút.) A Keleti-főcsatorna mentén tervezett térségi kerékpárút a Keleti-főcsatorna revitalizációjával párhuzamosan potenciálisan megélénkülő vízi közlekedéssel kombinálva az aktív turizmus megélénkülésének teremti meg az egyik feltételét. Vízi közlekedés A Tiszából kiágazó Keleti-főcsatorna egykori az áruszállítási szerepét mederrekonstrukciós munkáinak elvégzése tenné ismét lehetővé. A Keleti-főcsatorna fejlesztésében a víziturizmus megélénkítése, annak infrastrukturális feltételeinek (kikötő, csónakház, stb. ) kialakítása, illetve a meglévő létesítmények revitalizációja fogalmazható meg rövid- és középtávú célként. Mivel belföldi vízi szállítás, illetve a szállítási módok közötti modális váltás fejlesztése összeurópai cél, e területen fejlesztési források várhatók. A csatorna rekonstrukciós munkálatainak elvégzésére célszerű a kistérség határain túlnyúló, térségi együttműködést tervezni, szervezni, hiszen a víziturizmus számára jól értékesíthető lenne egy természetvédelmi területeket érintő útvonal a Tisza és a Berettyó között. Légi közlekedés A kistérség határától kevesebb mint 30 kilométerre két regionális szerepre törő repülőtér – Debrecen és Nyíregyháza – is található. Az Észak-alföldi régió gazdasági súlypontjában elhelyezkedő debreceni repülőtér 2003-tól nemzetközi kereskedelmi repülőtérként működik. A közúti kapcsolatok fent említett javítása révén a légi megközelítésben rejlő potenciálok kihasználásának nagyban megnőnek az esélyei, ezzel javulnak a térség gyógy- és termálturizmusban érdekelt vállalkozásainak, szervezeteinek nemzetközi piaci kilátásai. Egyéb infrastruktúra A vezetékes gázellátás Hajdúnánáson és Hajdúböszörményben megoldott, Hajdúdorogon azonban csak tartályos gáz érhető el a helyi lakosság, a vállalkozások és az intézmények számára. A vezetékes vízellátás a belterületi településrészeken mindhárom városban megoldott. A meglévő szennyvízelvezető és -tisztító kapacitások pillanatnyilag nem elégségesek a térség szennyvizei megfelelő kezelésére. Hajdúnánáson és Hajdúdorogon szennyvízberuházás van folyamatban, melynek eredményként 2006. végére a kistérségben keletkező lakossági szennyvizek 90%-a megtisztításra fog terülni. Továbbra is megoldandó gondot fog jelenteni a külterületeken keletkező szennyvíz gazdaságos gyűjtése és kezelése.

- 98 -

A szilárd hulladéklerakó kapacitás az egész térség számára biztosított Hajdúböszörményben. A telep működtetése önfenntartó, továbbá a későbbiekben szükségessé váló bővítés költségét is megtermeli. A kistérség számára erőforrásait meghaladó feladat a belvíz elvezetése a sújtotta területekről, jórészt a már kiépült belvízelvezető csatornák rekonstrukciója révén. Ugyanilyen kihívást jelent a térség számára az öntözőrendszerek revitalizációja. Megjegyzendő, hogy a Hajdúböszörményi kistérség városai az országban egyedülállóan nagy külterületekkel rendelkeznek, és a jelenleg rehabilitációra szoruló belvíz és öntöző rendszerek kiépítésre kerültek. Összességében elmondható a térségről, hogy vannak elengedhetetlen közlekedési- és infrastruktúrafejlesztési munkálatok, ám ezek megvalósulásával jelentősen megnőnek a kiaknázható, egyéb területen (pl. gazdaság, turizmus) kiaknázható lehetőségek. 8.1. Stratégiai Program: KÖZÚT- ÉS KERÉKPÁRÚTHÁLÓZAT FEJLESZTÉSE A stratégiai program céljainak bemutatása A térség fejlődésének (mint egyébként minden térség esetében) alapja a megfelelő elérhetőség, a tranzit vonalak közelsége és a tranzitvonalakhoz való kapcsolódás lehetősége. A jelenleg tartó autópálya (M3 és M35) és főútfejlesztések (35 sz.) a kistérség megközelíthetőségét új alapokra helyezik. A stratégiai program célja, hogy ösztönözze a térségben folyó fejlesztések (közút, vasút, vízi-, és légiközlekedés) folytatását, az ukrán és a román gyorsforgalmi hálózatba való csatlakozás elérése. Ezen túlmenően kiemelt cél a térség számára a gyorsforgalmi- és főutakra csatlakozás javítása és ezáltal a térség gazdasági fejlődésének elősegítése. További cél a térségi kerékpárúthálózat fejlesztése, mely a helyi szükségleteken túlmenően jelentős szerepet vállalhat a TokajHortobágy közötti turista forgalom ösztönzésében. A program leírása, főbb komponensek A program megvalósítása elsősorban az állami szerepvállaláson múlik a gyorsforgalmi utak tekintetében, míg önkormányzati felvállalásban a 3502-es út felújítása és a HajdúnánásHajdúdorog között meglévő kerékpárút meghosszabbítása Hajdúböszörményig. A program várható hatásai és eredményei -

új befektetők letelepedése; foglalkoztatás növekedése; emelkedő iparűzési adó bevételek; növekvő turisztikai forgalom.

Költségbecslés és a finanszírozás forrásai -

a 3502 sz. út fejlesztése: a felújított szakasz hosszától függ; finanszírozás forrása: hazai és európai uniós források; kerékpárút meghosszabbítása (kb. 24 km): 400-500 mFt; finanszírozás forrása: hazai és európai uniós források. - 99 -

8.1.1. Operatív program: 3502 sz. út felújítása Az operatív program célja Az egyetlen, mindhárom településen keresztül menő és igen rossz állapotban lévő, balesetveszélyes út felújítása, mely össze fogja kötni az M3-M35-ös autópályákat (jelenleg a 35-ös és 36-os főközlekedési utakat) és ezen túlmenően a hortobágyi és tokaji turisztikai területeket is. Indoklás Az autópálya fejlesztések kétség kívül jelentős fejlődési potenciált hordoznak magukban, de igazán pozitív hatása csak akkor jelenik meg, amikor az autópálya melletti területek is jó színvonalú közlekedési hálózat van, ellenkező esetben csőhatás alakulhat ki („átmegy” a térségen a forgalom, az előnyök lecsapódása nélkül). Az autópályák megépülése várhatóan további forgalmi növekedést fog okozni az egyébként is túlterhelt 3502-es úton. A program tartalma, az egyes komponensek leírása A kistérség által érintett Hajdúböszörmény-Hajdúdorog-Hajdúnánás közötti külterületi szakaszok felújítása, melyet célszerű kibővíteni a Hajdúnánás-Tiszavasvári közötti autópálya felhajtóig tartó rész felújításával is, hogy az észak-déli közlekedési útvonal járhatósága megfelelő szintre fejlődjön fel. A pillanatnyi források a jelenlegi szélességben a burkolat és padka felújítását teszik reálisan lehetővé. Ugyanakkor a kistérségnek nem szabad lemondania -

a 3502-es út három szánjegyű úttá fejlesztéséről; a városi elkerülő szakaszok megépítéséről; a hajdúvidi csomópont korszerűsítéséről; a buszmegállók öblökbe helyezéséről; és a városokba bevezető szakaszok forgalomtechnikai kialakításáról.

Területi hatókör Kistérségen túlmutató. Kedvezményezettek köre A kistérség teljes népessége. A programvégrehajtás főbb szereplői -

önkormányzatok; UKIG.

A megvalósítás ütemezése A finanszírozás megteremtésétől 1 év.

- 100 -

A program költségvetése és lehetséges forrásai A felújítandó szakasz függvénye, a 3205-es út teljes szakaszának (32 km) felújítása 500-700 millió Ft-ba kerülne, a három számjegyűvé fejlesztés becsült költsége 2 milliárd Ft. A szükséges forrásokat az önkormányzatok (önerő) és a hazai illetve EU-s forrásokból finanszírozott pályázatok biztosítják. A megvalósítás értékelési kritériumai -

felújított szakasz hossza; menetidő csökkenése; balesetek, károk számának csökkenése.

Kapcsolódási pontok A program összhangban van a Kistérség Területfejlesztési Koncepciójában leírt prioritásokkal, különös tekintettel a gazdasági versenyképesség javítását (1.), valamint a terület- és infrastruktúrafejlesztést (8.) célzó, továbbá az Észak-alföldi régió területfejlesztési programjában részletezett mezőgazdaság- és vidékfejlesztésen belül a mezőgazdasági ágazatok piacképességének növelését (II./1.), a minőségi közlekedési infrastruktúra megteremtése és a logisztikai szerepkör erősítését előirányzó (III./1.) prioritásokkal, hozzájárulva ezzel a kistérség népességmegtartó erejének, valamint az ott élők életkörülményeinek javításához. 8.1.2. Operatív program: Hajdúdorog-Hajdúböszörmény között kerékpárút kiépítése és csatlakozás az euro-velo programhoz

Az operatív program célja A program infrastrukturális részének célja egy kb. 24 km-es kerékpárút építése, mely összeköti Hajdúböszörményt Hajdúdoroggal és - csatlakozva a meglévő szakaszhoz – Hajdúnánással. A program másik célja, hogy az így továbbfejlődött hálózat kapcsolódjon az Euro-Velo hálózathoz, ezáltal is ösztönözve a kerékpáros turizmus térségi fejlődését. Indoklás Mind turisztikai mind foglalkoztatási szempontból előnyös lenne a kistérség településeit összekötő kerékpárút-hálózat kiépítésének befejezése a hiányzó Hajdúdorog-(Hajdúvid)-Hajdúböszörmény szakasszal, mely révén valós hálózatról lehet beszélni, mivel mind a Hortobágy, mind pedig a tokaji területek kerékpáron elérhetővé válnak. Ez hozzájárul a turisztikai célok teljesüléséhez, a foglalkoztatottak mobilitásának javításához, a kistérségi kohézió erősödéséhez. A program tartalma, az egyes komponensek leírása A program a kerékpárút megépítéséből és az euro-velo hálózathoz csatlakozásból áll. A program várható hatásai és eredményei - 101 -

-

24 km-nyi kerékpárút megépítése; az útvonal szerepel az Euro-Velo hálózatban; javul a közlekedés biztonsága; javul a munkaerő-piaci mobilitás; növekszik a turisták száma.

Területi hatókör Kistérség területe. Kedvezményezettek köre -

lakosság; turisták.

A programvégrehajtás főbb szereplői A program végrehajtásának feladata az érintett önkormányzatoknál van. A megvalósítás ütemezése A finanszírozás biztosítása után: 1 év A program költségvetése és lehetséges forrásai Finanszírozási igény: 400-500 mFt. A finanszírozást – az önkormányzatok által biztosítandó önrészen túl – hazai és EU-s támogatásokból lehet megoldani. A megvalósítás értékelési kritériumai -

megépült kerékpárút hossza; csatlakozás az Euro-Velo-hoz; kerékpárutat használók száma; balesetek számának csökkenése; munkahelyre kerékpárral járók számának növekedése.

Kapcsolódási pontok: A program összhangban van a kistérség területfejlesztési Koncepciójában leírt prioritásokkal, különös tekintettel a gazdasági versenyképesség javítását (1.), valamint a terület- és infrastruktúrafejlesztést (8.) célzó, továbbá az Észak-alföldi régió területfejlesztési programjában részletezett, a minőségi közlekedési infrastruktúra megteremtése és a logisztikai szerepkör erősítését előirányzó (III./1.) prioritásokkal, hozzájárulva ezzel a kistérség népességmegtartó erejének, valamint az ott élők életkörülményeinek javításához.

- 102 -

8.2. Stratégiai Program: A KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI INTÉZMÉNYRENDSZER FEJLESZTÉSE A stratégiai program céljainak bemutatása A stratégiai program célja, hogy a kistérség, mint intézmény rendszer, fejlődjön, a kistérség fejlesztési stratégiai és operatív fejlesztési terveinek megvalósítását, monitoringját, továbbfejlesztését és a szükséges finanszírozási eszközök biztosítását koordinálja. További cél, hogy jelen koncepció és program leírás illetve egyéb tanulmányok felhasználásával elkészüljenek a konkrétan megvalósítandó projektek melyek tervezése, megvalósítása és nyomon követése kisétségi feladat. A program leírása, főbb komponensek A meglévő intézményrendszerre építve, azt erősítve és feladatkörét bővítve célszerű elérni a program céljait. A program várható hatásai és eredményei -

hatékonyabb érdekérvényesítés; gazdaságosság javítása; fejlesztési szinergiák; javuló társadalmi-gazdasági környezet.

8.3.1. Operatív program: Kistérség - Fejlesztő Központ

Az operatív program célja Azonos a stratégiai program céljaival Indoklás A létrejött kistérség még nem működik szerves egységként, a fejlesztési prioritások elsősorban az egyes városok prioritásait tükrözik, melyek természetesen hozzájárulnak a térség fejlesztéséhez, ennek ellenére igazi „kistérségi” - közös érdekeken és kötelezettség vállalásokon alapuló - projektek nem jellemzőek. A városok önállóságát semmiképpen nem csorbítva, viszont az együttműködést erősítve, közös program és projekt megvalósítás szükségességét felismerve, elengedhetetlen az intézményfejlesztés a hatékony kistérségi együttműködéshez. A program tartalma, az egyes komponensek leírása A kistérségi fejlesztési iroda feladata lesz többek között a jelenlegi kistérségi koordináció megerősítésé és kibővítése, a kistérségben megvalósuló önkormányzati fejlesztési elképzelések összehangolása, projekt-tervezés, pályázat készítés, finanszírozási megoldások kidolgozása, a szükséges szakértői közreműködés biztosítása.

- 103 -

A program várható hatásai és eredményei Megegyezik a stratégiai program indikátoraival. Területi hatókör Kistérség teljes területe. Kedvezményezettek köre Közvetlenül az önkormányzatok és intézményei, közvetve a kistérség lakossága, vállalkozásai. A programvégrehajtás főbb szereplői A hatáskörökről szóló döntéseket a kistérség vezetőinek kell meghozni, egyetemben a szükséges szakértői profilok meghatározásával. A megvalósítás ütemezése A feladatkörök meghatározása: 1 hónap; SzMSz elkészítése: 1-2 hónap; Mivel a meglévő eszközökre épülő programról van szó, a szükséges feladatok gyorsan kivitelezhetők. A program költségvetése és lehetséges forrásai A működési költségek a szervezet hatáskörének függvénye, mind a közreműködők számát, mind pedig szakértelmük tekintetében. A szükséges forrásokat az önkormányzatok és a területfejlesztés támogatási forrásokból lehet előteremteni. Becsült forrás igény: 10-20 mFT/év A megvalósítás értékelési kritériumai -

közösen megvalósított projektek száma; közösen megvalósított projektek értéke; a megvalósított fejlesztések áttételes hatásai; a szervezet költséghatékonysága.

Kapcsolódási pontok A program összhangban van a kistérség területfejlesztési Koncepciójában leírt prioritásokkal, különös tekintettel a gazdasági versenyképesség javítását (1.), valamint a terület- és infrastruktúrafejlesztést (8.) célzó, továbbá az Észak-alföldi régió területfejlesztési programjában részletezett, a régiómarketing tevékenység fejlesztését előirányzó (V./3.) prioritásokkal, hozzájárulva ezzel a kistérség népességmegtartó erejének, valamint az ott élők életkörülményeinek javításához.

- 104 -

9. PRIORITÁS: KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM

Hajdúböszörményi kistérség gazdaságának versenyképessége és lakosságának életminősége megköveteli a természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodásra és a környezeti fenntarthatóságára törekvő új, fejlesztési szemléletű környezetgazdálkodást. A környezetvédelem, a fenntartható környezeti fejlődés biztosítása az Európai Unió egyik legfontosabb célkitűzése. Az EU Egységes Belső piacának szabályozása, környezetvédelem eszközrendszere és intervenciós lehetőségei, valamint a környezetszennyezés nemzetközi (határokon átnyúló) jellege indokolta, hogy a környezetvédelem Közösségi kompetenciába kerüljön. A környezetfejlesztés jellege, szemlélete és eszközrendszere túlnő a területfejlesztés keretein, önálló ("ágazati") stratégiát, illetve fejlesztési intézkedéseket igényel. A területfejlesztési stratégia program értelemszerűen nem veheti át egy kistérségi környezetvédelmi stratégia szerepét, hanem azzal szoros kölcsönhatásban a területfejlesztés sajátos szempontrendszere szerint jelöl ki a területfejlesztés eszközrendszerét igénylő programfeladatokat. A területfejlesztés aktív részvételének nagy externális hatásokkal rendelkező környezetfejlesztési programok iniciálásában, azok végrehajtásának elősegítésében – beleértve a társfinanszírozási lehetőségeket is – van elsődleges szerepe. A kiemelten kezelendő környezetvédelmi célú beruházások, elsősorban csatornázásban, szennyvíztisztításban, kommunális folyékony- és szilárdhulladék gyűjtésében, kezelésében és elhelyezésében jelennek meg programfeladatként. A Hajdúböszörményi kistérségben ezek a fejlesztések részben megvalósultak, vagy megvalósulásuk folyamatban van. Ezért a területfejlesztési program ezekkel a feladatokkal nem foglalkozik.

8.1.

Stratégiai Program: HULLADÉKGAZDÁLKODÁS FEJLESZTÉSE

Az ország egész területén a szervezett települési szilárdhulladék-gyűjtésbe bevont települések száma az utóbbi években látványosan fejlődött. Hasonló folyamat játszódott le Hajdú-Bihar megyében is. A településeken, illetve a háztartásokban keletkező hulladékmennyiség összmennyiségében nincs érdemi elmozdulás. A szakhatósági engedéllyel rendelkező hulladéklerakóknak is csak egy töredéke felel meg a minimálisan elvárható környezetvédelmi követelményeknek (elkerítés, rendszeres takarás, csapadékvizek elvezetése, stb.). További probléma, hogy a megyében számos illegális hulladéklerakó található, melyeknek jelentős hányada fokozottan szennyezés érzékeny területeken létesült. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (2002. július) összhangban az Európai Unió környezetvédelmi politikájával az alábbi elveket rögzíti: A hulladékgazdálkodás célrendszere: a hulladékképződés megelőzése, a keletkező hulladékok környezeti kockázatainak csökkentése, újrafelhasználás, másodlagos hulladék-hasznosítás, illetve a biztonságos ártalmatlanítás; a hulladékgazdálkodási feladatok finanszírozásában alapvetően a „szennyező fizet” elvet kell alkalmazni; - 105 -

a hulladékgazdálkodási törvény értelmében 2003-ig minden önkormányzatnak közszolgáltatásként meg kell szerveznie a települési hulladékok lakosságtól való begyűjtését és kezelését; a hulladékgazdálkodási törvény értelmében a települési szilárdhulladékban megjelenő biológiailag lebomló szervesanyag lerakását 2004-re 75%-ra, 2007-re 50%-ra kell csökkenteni; a hulladékgazdálkodási törvény értelmében a csomagolóanyagok elkülönített gyűjtését 2005-ig a lakosság 40%-ára, 2008-ig 60%-ára ki kell terjeszteni. A szilárd hulladékgazdálkodásban egyre jobban erősödik a térségi szemlélet, melyet az Európai Unió ISPA programja nagymértékben elősegített. Az ISPA program keretében az első regionális szilárdhulladék lerakó Hajdúböszörményben került átadásra, mely a kistérség mindhárom településének hulladékát 2005 januárjától fogadja. 8.1.1. Operatív program: hulladékgazdálkodás fejlesztése A program célja A térségi hulladékgazdálkodás azon elemeinek megvalósítása, melyek kiegészítik az ISPA térségi hulladékgazdálkodási projektjét, és megvalósításuk hatékonyabb kistérségi keretek között. Indoklás Az ISPA program a lakossági szilárd hulladék korszerű eszközökkel történő gyűjtését és elhelyezését célozza. E mellett komplementer jelleggel további hulladékgazdálkodási feladatok is jelentkeznek. Leírás A javasolt program a következő elemekből áll: inert (építési és bontási) hulladékok kezelése: mobil törő- és őrlő berendezés beszerzése; lakossági veszélyes hulladék begyűjtésének megszervezése: elem, akkumulátor, elektronikai berendezése, fáradt olaj, növényi olajok begyűjtése, ahol lehetséges a megfelelő gyűjtő szervezetekkel együttműködve; állati hullák korszerű gyűjtési és tárolási rendszerének kiépítése, a jelenlegi gyepmesteri telepek korszerűsítése révén; hígtrágya kezelése: a nagy állattartó telepek számára jogszabály ír határidőt elő a hígtrágya kérdés rendezésére, ugyanakkor a kisüzemi és lakossági hígtrágya gyűjtése és kezelése továbbra sem megoldott.

- 106 -

A program várható eredménye, hatásai A program megvalósulása esetén a hulladékokhoz közvetlenül kapcsolódó környezeti állapot mutatók jelentős javulása várható, ezzel párhuzamosan javul a lakosság ellátottsága, életminősége. Addicionális gazdasági haszonként fog jelentkezni a növekedett arányú hulladék-újrahasznosításból származó bevételek. A program területi hatóköre A program a Hajdúböszörményi kistérség egész területére kiterjed hatókörében. A programvégrehajtás főbb szereplői Megyei Önkormányzat, megyei és regionális területfejlesztési tanácsok., Megvalósítás: a kistérség önkormányzatai, mezőgazdasági termelők, agrárvállalkozások, Szakmai felügyelet: Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, AVOP, KIOP, GVOP közreműködő szervezetei. Kedvezményezettek köre A program általános kedvezményezettje a megye lakossága, akik számára egy jól működő hulladék-gazdálkodási rendszer más életminőséget jelent. A közvetlen kedvezményezettek a programokban résztvevő települési önkormányzatok, illetve vállalkozások. A megvalósítás ütemezése A program végrehajtása folyamatos, a fejlesztések ütemét gyakorlatilag a forrásbevonás üteme határozza meg. A program megvalósításának lehetséges forrásai központi költségvetés, FVM és KvVM fejezetei; NFT Agrár- és Vidékfejlesztési, Gazdasági Versenyképességi, Környezetvédelmi és Infrastruktúra Fejlesztési Operatív Programjai; megyei és regionális decentralizált források; önerő (saját tőke és külső /hitel, kockázati tőke, stb. / forrás) a 2007-2013-as időszakra szóló Nemzeti Fejlesztési Terv.

illetve

A megvalósítás értékelési kritériumai A program egyrészt a megvalósult fejlesztések számszerű elemzésével, a tervezett megvalósuláshoz képest történő tényleges lebonyolítás időbelisége, másrészt a fejlesztés megvalósulása következtében létrejövő környezetterhelés csökkenése és a környezeti állapot javulásán keresztül értékelhető.

- 107 -

Kapcsolat országos, regionális és megyei fejlesztési prioritásokkal és a kistérségi program egyéb prioritásaival A program regionális program fenntartható környezetfejlesztési céljaihoz kapcsolódik.

8.2.

Stratégiai Program: KÖRNYEZETI KÁROK FELSZÁMOLÁSA

Indoklás A kistérség és tágabb körzete nemzetközileg is jelentős termálvízkészlettel rendelkezik, amelynek védelmi kiemelt jelentőséggel bír. A talajvíz mélysége általában 2-4 méter között van, minőségét főként a csatornázatlan településrészek szennyezései (rosszul, vagy egyáltalán nem szigetelt emésztőkből, szikkasztókból származó szennyezések), vagy mezőgazdasági szennyezések (állattartás során képződő trágya, hígtrágya nem megfelelő tárolása, a mezőgazdasági területeken alkalmazott műtrágyák, peszticidek maradékai) rontják le. Jelentős probléma Hajdúböszörményben a felhalmozódott szennyvíziszap (BMKO-tó), mely a korábbi izzószálgyártás miatt molibdénnel szennyezett. A molibdén a talajvízben is megjelent, emellett klórozott-szénhidrogének jelenlétét is kimutatták a talajban. A szennyezések lehatárolása megtörtént és kiépült egy talajvíz figyelőkút rendszer, melyek rendszeres mintázása jelenleg is folyik. A talaj és talajvíz szennyezettségének nagy a valószínűsége a Bodaszőlő határában lévő volt szovjet üzemanyagellátó állomás környékén. A telephelyen földalatti tartályokban folyt üzemanyag tárolása. A rendelkezésre álló információk szerint a tartályok szivárgását az újabb tulajdonosok megszüntették. Ugyanakkor a jelentős korábbi szennyezés nem zárható ki. További jelentős probléma a felszámolt és az illegális hulladéklerakók rekutivációja, illetve a roncsolt területek, tájsebek rehabilitációja. Leírás A javasolt program a következő elemekből áll: molibdén tartalmú szennyvíziszapok ártalmatlanítása, a talajszennyezés felszámolása; Konkrét tevékenységek: kármentesítési technológia kidolgozása, hatósági engedélyeztetési eljárás lefolytatása, a kármentesítés végrehajtása és monitorozása. olajszennyezés felszámolása a volt bodaszőlői szovjet üzemanyagbázison; Konkrét tevékenységek: a szennyezés lehatárolása, kármentesítési technológia kidolgozása, hatósági engedélyeztetési eljárás lefolytatása, a kármentesítés végrehajtása és monitorozása. hulladéklerakók rekultivációja, illegális hulladéklerakók felszámolása; Konkrét tevékenységek: rekultivációs tervek készítése, illegális hulladéklerakók feltérképezése, hatósági engedélyeztetési eljárás lefolytatása, a rekultiváció végrehajtása és monitorozása. - 108 -

roncsolt területek, tájsebek rehabilitációja. A program várható eredménye, hatásai A program közvetlen hatásaként a felszín alatti vizek terhelésének, szennyezettségének csökkenése jelentkezik. Közvetett módon a program kihatással lehet a települések gazdaságfejlesztési, tőkevonzó, turisztikai, stb. lehetőségeire, a települési funkciók jobb ellátására valamint a térségi kohézió erősödésére. Foglalkoztatási szempontból a kivitelezési szakaszban a program jelentős számú munkahelyet teremt, melyek közül néhány a monitorozási igényeknek megfelelően hosszabb távon is fennmarad.

8.3.

Stratégiai Program: TERMÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELME

A Hortobágyi Nemzeti Park területének bővítése a Hajdúböszörményi kistérség területét (különösen a Keleti főcsatorna térségét) jelentős mértékben érinti. A természetvédelemben a kistérségi szintű területfejlesztés eseti feladatvállalása közvetlenül a területfejlesztés funkcióihoz kapcsolódik. Ilyen a Nemzeti Park területei és a környező települések természeti és kulturális vonzerőkínálatára alapozott, integrált turisztikai fejlesztése, illetőleg a Nemzeti Park miatti területfelhasználási korlátozások ellensúlyozására szolgáló alternatív gazdaságfejlesztési programok kidolgozásában és megvalósításában való területfejlesztési részvétel. Ezen feladatok jelentős része a vidékfejlesztési támogatási programok keretében is támogathatók, ugyanakkor egy átfogó, koherens és tágabb térségi összefüggéseket figyelembevevő fejlesztéspolitika kialakításához és megvalósításához a területfejlesztés eszközrendszerét kell igénybe venni. A kistérség számára ugyancsak feladatot jelent a természetvédelmének fejlesztése, a természeti oltalom alá helyezendő területek feltárása és a már feltárt területek hivatalos védetté nyilvánítása a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal, valamint az érintett önkormányzatokkal és területkezelőkkel partnerségi együttműködésben. 6.3.1. Operatív program: Ökofolyosók tervezése A program célja A program általános célja a kistérség biológiai sokszínűségének megőrzése, tájszerkezeti, táji arculatának fejlesztése. A konkrét cél, az élőhelyek természetes kapcsolatrendszerének visszaállítása a hagyományos tájmintázatot-tájstruktúrát közelítő területfejlesztéssel és úgynevezett ökofolyosók rendszerének kijelölésével és fenntartásával érhető el. Indoklás A természeti értékeinél elmondható, hogy az eredeti flóra és fauna csak kis területeken maradt fenn. A javasolt ökofolyosó rendszer a kistérséget ökológia szempontból összehangolja, tájszerkezetileg meghatározza, - 109 -

vizuálisan határolja, tájképileg karakteressé teszi. Leírás A kistérség mozaikszerű táji, természeti értékeinek összekapcsolása zöld-folyosókkal, azokban a természetközeli állapot helyreállítása. A program várható eredménye, hatásai   

a jelenlegi biodivezitás nagyobb eséllyel történő megőrzése a kistérségben esztétikai elemekkel gazdagodó kultúrtáj kialakulása vonzóbb környezet a turisták számára

A program területi hatóköre A program a Hajdúböszörményi kistérség egész területére (külterületeire) kiterjed. A programvégrehajtás főbb szereplői központi költségvetés, FVM és KvVM fejezetei; NFT Agrár- és Vidékfejlesztési, Gazdasági Versenyképességi, Környezetvédelmi és Infrastruktúra Fejlesztési Operatív Programjai; megyei és regionális decentralizált források; önerő (saját tőke és külső /hitel, kockázati tőke, stb. / forrás) a 2007-2013-as időszakra szóló Nemzeti Fejlesztési Terv.

illetve

Kedvezményezettek köre A program általános kedvezményezettje a kistérség lakossága, akik számára a fejlesztése vonzóbb, esztétikusabb környezet kialakulását jelenti. A megvalósítás ütemezése A program végrehajtása folyamatos, a fejlesztések ütemét gyakorlatilag a forrásbevonás üteme határozza meg. A program megvalósításának lehetséges forrásai központi költségvetés, FVM és KvVM fejezetei; erdőtelepítési támogatások; NFT Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program; megyei és regionális decentralizált források; önerő (saját tőke és külső /hitel, kockázati tőke, stb. / forrás) a 2007-2013-as időszakra szóló Nemzeti Fejlesztési Terv.

- 110 -

Kapcsolat országos, regionális és megyei fejlesztési prioritásokkal és a kistérségi program egyéb prioritásaival A program regionális program fenntartható környezetfejlesztési céljaihoz kapcsolódik, és szorosan összefügg a kistérségi program agrár- és vidékfejlesztési fejezetében tárgyalt külterületi fejlesztéssel.

- 111 -