III. Operatív program

III. Operatív program

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK ................................................................................................................. 1 Operatív programok ........................................................................................................................ 2 1.1 Gazdaságfejlesztés operatív programjai.......................................................................... 2 1.1.1 Hiányzó üzleti szolgáltatások fejlesztése ................................................................ 2 1.1.2 Az információs gazdaság megalapozása ................................................................. 4 1.2 Mezıgazdaság és vidékfejlesztés operatív programjai ................................................... 6 1.2.1 Mezıgazdasági operatív program ........................................................................... 6 1.3 A minıségi turizmus fejlesztés operatív programjai....................................................... 9 1.3.1 A tamási kistérség lovas turizmusának fejlesztése.................................................. 9 1.3.2 Falusi turizmus fejlesztése a tamási kistérségben ................................................. 13 1.3.3 A rendezvényturizmus fejlesztése a tamási kistérségben...................................... 15 1.3.4 A Sió-csatorna vízi turisztikai fejlesztése ............................................................. 20 1.3.5 A termálturizmus fejlesztése ................................................................................. 21 1.3.6 A Tourinform Iroda Tevékenységének diverzifikálása, s az ezt szolgáló szervezetfejlesztés ................................................................................................................. 23 1.4 A foglalkoztatás operatív programjai ............................................................................ 28 1.4.1 Munkaerıpiaci felzárkóztató program .................................................................. 28 1.4.2 Szociális foglalkoztatási centrum létrehozása a tamási munkaerı piaci hátrányok mérsékléséért ......................................................................................................................... 30 1.5 Az oktatás, képzés (humánerıforrás fejlesztés) operatív programjai ........................... 31 1.5.1 A Szakképzés fejlesztése....................................................................................... 31 1.5.2 Térségi igényekre épülı tovább- és átképzési programok elindítása .................... 33 1.5.3 Kistérségi Képzési Koordinációs Szervezet létrehozása....................................... 35 2 Forrástérkép........................................................................................................................... 39

1


Operatív programok A Tamási kistérségben megvalósítható/megvalósítandó operatív programok köre a kistérség helyzetfeltárásában, stratégiai programjában levont konklúziók alapján került kidolgozásra. A tanulmány a stratégiai program prioritásaihoz kapcsoltan határoz meg projekteket, projektjavaslatokat, emellett tartalmazza az adott intézkedéshez hozzárendelhetı pályázati forrásokat is. 1.1

Gazdaságfejlesztés operatív programjai

1.1.1 Hiányzó üzleti szolgáltatások fejlesztése Cél: A kis- és középvállalkozók fejlesztési terveinek megvalósulását, integrációját, újszerő, innovatív elképzelések kidolgozását és megvalósítását ösztönzı, segítı szolgáltató szervezetek létrehozása. Kedvezményezettek köre: • A kistérség gazdasági szférája • A kistérség közintézményei • A kistérség civil szervezetei 1.1.1.1 Inkubációs gazdaságfejlesztési központ létrehozása Cél: A megvalósuló inkubátorház és gazdaságfejlesztési központ egy sor eddig nem létezı üzleti szolgáltatásnak legyen a hordozója, részben a menedzsment, részben pedig a letelepítendı vállalkozások révén. A központon belül, illetve kívülrıl is igénybe vehetı szolgáltatások kialakítása. Kedvezményezettek köre: • A kistérség gazdasági szférája • A kistérség közintézményei • A kistérség civil szervezetei Közremőködı: Tamási Többcélú Kistérségi Társulás Együttmőködı szervezet: Kis- és középvállalkozók, Gazdasági Minisztérium, Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, Megyei Területfejlesztési Tanács, Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Tolna Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Feladatok: • Központ infrastruktúrájának kialakítása. • A mőködés személyi, szervezeti és tárgyi feltételeinek megteremtése. Az inkubátor ház másik missziója, hogy segítse azon induló vállalkozásokat, melyek tıkeerı hiányában tevékenységüket nem tudják biztonságos háttérrel és körülmények között elindítani. Az inkubátor ház tanácsadási tevékenységi körei az alábbiak lehetnek: 2


• • • • • • •

Üzleti tervezés, üzletviteli tanácsadás, Pénzügyi tervezés és likviditás-menedzselés, Technológiai és találmányi tanácsadás, Technológiai marketing, Környezetvédelmi tanácsadás, Forráskoordináció, EU ismeretek átadása.

Az inkubációs gazdaságfejlesztési központ tervezett tevékenysége: A gazdasági szférának a központon kívül és belül nyújtható széleskörő üzleti szolgáltatások: Alapszolgáltatások: • Inkubátor szolgáltatások Általános üzleti szolgáltatások: • • • • •

az outsourcing lehetıségeinek biztosítása pénzügyi tanácsadás technológiai tanácsadás jogi tanácsadás tanácsadó cégek közvetítése

Fejlesztés Összege: 200 millió Ft Források: Gazdasági Minisztérium, Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Megyei Területfejlesztési Tanács, Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács forrásai /TRFC-2005: vállalkozóvá válást segítı beruházások (ipari park létesítés és szolgáltatás fejlesztés, inkubátorházak létesítése)/ Eredményesség kritériuma Input indikátor: Humán erıforrás rendelkezésre állása a KKV-k részérıl jelentkezı igény, illetve fogadókészség megléte a szolgáltatási struktúra igénybevételére, fogadására Eredményesség mutató Output indikátor: Inkubációs gazdaságfejlesztési központ létrejötte: • Infrastrukturális feltételek megléte • Személyi, szervezeti és tárgyi feltételek megléte • Inkubációs gazdaságfejlesztési központ szolgáltatásait igénybevevık száma Hatások Társadalmi: Nı a kistérség népességmegtartó képessége. Gazdasági: Gazdasági tevékenység nı, foglalkoztatás bıvül. Modern, innovatív termelési technológiát alkalmazó vállalkozások, új vállalkozási formák, új intézmények

3


1.1.2 Az információs gazdaság megalapozása Cél: A Kistérség gazdaságának erısítése és a vállalkozások versenyképességének javítása a korszerő információs és kommunikációs technológiák kínálta lehetıségek által. Az információs társadalom –nemcsak gazdasági szférát átfogó- kiépítése alapvetı szükségszerőség és egyben nemzeti, sıt, mint említettük, sok tekintetben összeurópai fejlesztési cél. Az információs társadalom, és ezen belül az elektronikus gazdaság kellı idıben és kellı hatékonysággal történı fejlesztése olyan komparatív elınyök megteremtését hordozza a Kistérség számára, melyek hosszú távra meghatározhatják fejlıdési esélyeit. Kedvezményezettek köre: A program közvetlen kedvezményezettje a tamási kistérség teljes népessége, illetve az információs társadalom kiépülésében résztvevı vállalkozások, önkormányzati intézmények, civil szervezetek. Közremőködık: Irányítás: Tamási Kistérség Önkormányzatai, Kistérségi Többcélú Társulás, Megvalósítás: az informatikát felhasználói szinten alkalmazó vállalkozások, hálózati rendszerek tervezésével és kiépítésével foglalkozó, szoftverfejlesztı, webtervezı, tartalomszolgáltató és informatikai képzéssel foglalkozó vállalkozások, valamint önkormányzati és kistérségi szervezetek. Szakmai felügyelet: Informatikai és Hírközlési Minisztérium, Közigazgatási Hivatal, Területi Államháztartási Hivatal, megyei és regionális területfejlesztési tanácsok. Feladatok: A gazdaságfejlesztéssel összefüggésben az információs társadalom fejlesztésében két olyan támogatandó terület van, ahol a közösségi szféra, hangsúlyosan az Önkormányzat aktív részvétele szükséges. E területek: felkészítés az információs társadalom vívmányainak befogadására, az információs társadalom vívmányainak átvétele, az elektronikus kultúra általános elterjesztése, melyet a jelenlegi gazdasági és társadalmi közegben a közszféra feladatának kell elsıdlegesen tekinteni; ennek leghangsúlyosabb elemei: az információs társadalomnak az életkörülményekre, munkavégzésre és a hatékonyságra gyakorolt hatásainak széleskörő megismertetése a Kistérség teljes lakossága körében (ennek formái lehetnek: kampányok, iskolarendszerő és felnıttképzési programok, az elektronikus ügyintézés alapjainak megteremtése, nyilvános internet-hozzáférés biztosítása, help-desk szolgáltatások, stb.); az informatikai infrastruktúra (elsısorban az informatikai végpontok) célirányos fejlesztése és a szélessávú Internet-hozzáférés biztosítása a lehetı legszélesebb körben; kísérleti (pilot) akciók (digitális tartalmak elıállítása, elektronikus marketing, on-line szolgáltatások és közszolgáltatások, információpontok létesítése). az információs társadalom fejlesztése a gazdaságban A helyi gazdaság szereplıit – fıképp a KKV szektor szereplıit – közvetlen és közvetett eszközökkel támogatni kell abban, hogy elsajátítsák és mindennapi tevékenységükben hatékonyan alkalmazzák az információs és kommunikációs technológiákat. Segíteni kell továbbá egy olyan informatikai vállalati szegmens kialakulását, amely képes és hajlandó

4


befektetni az információtechnológia által kínált piaci lehetıségek kiaknázásába pl. a tartalomiparba (content industry) és az új típusú munkahelyteremtésbe (pl. távmunka). A szoftver és tartalomipar fejlesztésének az elektronikus közigazgatás, illetve az önkormányzati intézmények informatikai fejlesztése lehet gerjesztıje a Kistérségben, melybe a helyi informatikai vállalkozások a végrehajtói oldalon tudnak bekapcsolódni. A távmunka és elektronikus információkhoz kötıdı munkavégzés az Önkormányzat által kedvezményezett humán erıforrás fejlesztési és foglalkoztatási programokon keresztül tud hatékonyan beindulni. A köztudatformálást és az informatikai infrastruktúra fejlesztését azonnal meg kell kezdeni, illetve a meglévı kezdeményezéseket ki kell terjeszteni. A kísérleti akciók és a tartalomipar felépítési középtávon jelöl ki feladatokat a Kistérség számára Fejlesztés összege: 1. Köztudatformálás becsült igénye: 30-40 millió Ft 2006 végéig 2. Informatikai infrastruktúra-fejlesztés: 50-80 millió Ft 3. Kísérleti projektek: 200-250 millió Ft 4. Tartalomipar megerısítése: 300-500 millió Ft Elsı közelítésben az 1-3 elemeknél az összköltség 90%-a pályázati forrásokból származnak. A 4. elemnél 50% pályázati és 40% vállalkozói forrásokból tevıdik össze. Forrásgazdák:

Belügyminisztérium önkormányzati; Informatikai és Hírközlési Minisztérium; Gazdasági és Közlekedési Minisztérium; Paks Kistérség Önkormányzati; Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Gazdasági Versenyképességi Operatív program (GVOP); Európai Bizottság.

Központi államigazgatási szervek költségvetése; Nemzeti Fejlesztési Terv forrásai; Decentralizált megyei és regionális alapok; Közvetlen EUs vállalkozásfejlesztési források; Az Önkormányzat forrásai; Érdekelt gazdasági, közigazgatási és civil szervezetek forrásai; Vállalkozási tıke.

Források:

Eredményesség kritériuma Input indikátorok: Technológia hálózat mőködése; Szélessávú Internettel való ellátottság; Új innovatív vállalkozásoknak száma, KKV-k versenyképességének növekedése; Zökkenımentes technológia használat a KKV körében; Vállalkozás versenyképesség növekedése; 5


Eredményesség mutató Output indikátorok: A vállalkozások informatikai támogatottságának javulása Kommunikációs technológiákkal való ellátottság a KKV körében Információ hálózat mőködése vállalkozok között (helyi – nemzetközi) Az innovatív vállalkozások számának növekedése A szervezetek mőködési hatékonyságának és ezzel versenyképességének javulása A köz- és vállalkozói szféra kapcsolatainak elmélyülése 1.2

Mezıgazdaság és vidékfejlesztés operatív programjai

1.2.1 Mezıgazdasági operatív program Az intézkedések és projektjavaslatok illeszkedése: A szakmai egyeztetések keretében megfogalmazódott az a kívánalom, hogy a felmerült elképzelések megvalósítása érdekében ne csak általánosságban beszéljünk a feladatokról, hanem azokhoz kapcsolódóan vizsgáljuk meg a finanszírozhatóság kérdését is. Az intézkedések és meglévı projektjavaslatok más programokhoz való illeszkedése ezt szemlélteti. A várható eredmények és számszerősíthetı mutatók pedig a fejlesztés megvalósításának eredményeit vetítik elıre. Intézkedések

Projektjavaslatok

Források

I. Termelıi és humán infrastruktúra, valamint a gépellátottság javítása I.1. Humán kapacitások fejlesztése

Mezıgazdasági és piaci ismereteket bıvítı és biztosító képzések

Magtárak, raktárak, tárolók, istállók, terményszárítók, I.2. Mezıgazdasági logisztikai tisztítók, takarmány-keverık kapacitások fejlesztése építése, korszerősítése, felújítása I.3. Mezıgazdasági infrastruktúra fejlesztése

Villamoshálózat kiépítése

Víz- és szennyvízhálózat kiépítése

6

AVOP/1.4. Szakmai továbbképzés, átképzések támogatása HEFOP/3.5. A felnıttképzés rendszerének fejlesztése AVOP/1.1. A mezıgazdasági beruházások támogatása AVOP/1.1. A mezıgazdasági beruházások támogatása AVOP/3.2. Mezıgazdasághoz kötıdı infrastruktúra fejlesztése AVOP/1.1. A mezıgazdasági beruházások támogatása AVOP/3.2. Mezıgazdasághoz kötıdı infrastruktúra fejlesztése


Mezıgazdasági utak építése

I.4. Mezıgazdasági eszközállomány fejlesztése

Elavult gépek cseréje, korszerősítése, felújítása

AVOP/1.1. A mezıgazdasági beruházások támogatása AVOP/3.2. Mezıgazdasághoz kötıdı infrastruktúra fejlesztése AVOP/1.1. A mezıgazdasági beruházások támogatása

II. Agrár-szerkezetváltás Tájhasznosítási terv készítése II.1. Termıhelyi adottságoknak megfelelı termékszerkezet kialakítása II.2. Birtokszerkezet optimalizálása

Gyepre alapozott állattenyésztés és állattartás bevezetése Birtokrendezés megvalósítása

NVT/4.1. Agrárkörnyezetgazdálkodás NVT/4.2. Kedvezıtlen adottságú, vagy környezetvédelmi korlátozás alá esı területek támogatása AVOP/1.1. A mezıgazdasági beruházások támogatása

III. Értékesítési lehetıségek javítása

III.1.Gazdálkodók információhoz való hozzáférésének támogatása

III.2.Érdekképviselet javítása

III.3.Önszervezıdı termelıi szervezetek létrehozása III.4.Minıségi termékek elıállításának javítása

Információs központok kialakítása és fejlesztése a kistérség információs rendszerének kiépítése

AVOP/1.1. A mezıgazdasági beruházások támogatása

Szaktanácsadói rendszer kiépítése

AVOP/1.1. A mezıgazdasági beruházások támogatása

Integrációk, szövetkezések, termelıi csoportok létrehozása

NVT/4.7. Termelıi csoportok létrehozásának és mőködésének támogatása

A kistérségi gazdálkodók közötti kapcsolatok erısítése


Integrációk, szövetkezések, erdıbirtokosságok létrehozásának és mőködésének támogatása


Minıségi termékek elıállítása

AVOP/. 2. A mezıgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése AVOP/1.1.A mezıgazdasági beruházások támogatása AVOP/. 2. A mezıgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése AVOP/3.1.Vidéki jövedelemszerzési lehetıségek bıvítése

Helyi, egyedi termékek elıállítása III.5. Helyi, egyedi termékek elıállításának támogatása

Kézmőipari termékek elıállítása

7


Alternatív jövedelemszerzı tevékenységek

III.6. Marketing tevékenység támogatása

Marketing és reklám tevékenység

AVOP/. 2. A mezıgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése AVOP/3.1.Vidéki jövedelemszerzési lehetıségek bıvítése AVOP/. 2. A mezıgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése

Közremőködık: A tamási kistérség programjának menedzsment-struktúrájában központi szerepet vállal a TamásiSimontornyai Többcélú Kistérségi Társulás, amely a program kialakításáért és megvalósításáért felelıs szervezet, illetve a Tamási Térségfejlesztı Ügynökség Kht., amely az operatív feladatokat hajtja végre, azaz koordinálja, szervezi a térség szereplıit a program megvalósítása érdekében. E szervezetek a program megvalósítása érdekében szorosan együttmőködnek a térség más szereplıivel, mindazokkal, akiknek szerepe lehet egy-egy projekt megvalósításában. Az egyes programok végrehajtásához az alább felsorolt szervezetek együttmőködése szükséges. Szervezetek

Feladatok

Tamási-Simontornyai Többcélú Kistérségi Társulás

program kialakításáért és megvalósításáért felelıs szervezet projektgenerálás, projektgazda, forráskeresés, koordinálás, információ-bázis, kistérségi tervek, programok kidolgozása projektgenerálás, megvalósítói szerep kistérségi pályázati munka segítése projektek generálása mezıgazdasági tevékenységek, projektek generálása, mentori szerep források keresése, foglalkoztatási projektekben partneri szerep

Tamási Térségfejlesztı Ügynökség Kht. Helyi önkormányzatok és intézményeik Kistérségi megbízott Civil szervezetek Ffalugazdászok TM Munkaügyi Központ kirendeltsége A tevékenységek idıkerete: A tevékenység megkezdésének idıpontja 2005. 09.

Érdekképviselet javítása

2005. 11.

Gazdálkodói információs hálózat kiépítése

2006. 01.

Minıségi termékek elıállítása

Tevékenységek Önszervezıdések javítása

Mezıgazdasági Eszközállomány infrastruktúra minıségi cseréje építése

Termelıi adottságokra épülı termékszerkezet kialakítása

Mezıgazdasági logisztikai Marketing kapacitás tevékenység kiépítése

8


2006.

Egyedi termékek elıállítása

Humán kapacitás kiépítése

Kedvezı birtokstruktúra kialakítása

Várható eredmények: • Kialakulnak a fenntartható és alkalmazkodó, versenyképes a termelıi hagyományokra és a földrajzi adottságokra alapozott optimális üzemmérető mezıgazdasági üzemek, • Elmélyülnek az együttmőködések a kistérség agrártermelıi között, • „Több lábon” álló gazdaságok jönnek létre, • Infrastrukturális és egyéb, a termelés hatékonyságát javító beruházások valósulnak meg. Mint a fenti felsorolásból kitőnik, a program célja az, hogy a tamási kistérség agrártermelıi úgy fejlesszék vállalkozásaikat, olyan kölcsönös elınyökön alapuló integrációkat alakítsanak ki, amelyek segítségével létrejönnek a fenntartható, alkalmazkodni kész, termelıi hagyományokra és a földrajzi adottságokra egyaránt építı mezıgazdasági üzemek. A minıségi termék-elıállítás mellett figyelmet kell fordítani a termékek magasabb feldolgozottsági fokon történı értékesítésére, valamint a helyi termékek és szolgáltatások bıvítésére. A kistérség településeinek népességmegtartó képességét fokozza a termelıi integrációk elmélyítése, az önkéntes szövetkezések ugyanis lehetıvé teszik az infrastrukturális és egyéb, a termelés hatékonyságát javító közös célú beruházásokat is. Számszerősíthetı mutatók: • • • • • • • • • • • • • •

1.3

Integrációk, szövetkezetek, erdıbirtokosságok száma, Környezetkímélı gazdálkodásra átálló gazdálkodók száma, Erdıterületek, gyepterületek, nádasok nagysága, Megépült mezıgazdasági utak hossza, Mezıgazdasági eszközállomány értéknövekedése, Mezıgazdasági épületállomány értéknövekedése, Optimális üzemmérető, versenyképes mezıgazdasági üzemek száma, A környezetkímélı gazdálkodásba bevont területek aránya(%), Termékszerkezet váltást végrehajtó gazdálkodók száma megırzött és létrehozott munkahelyek száma (munkaerı egyenértékben FTE;AWU) a mezıgazdasági szektorba, Az ember jólétének és környezete biztonságának javítását célzó fejlesztések aránya (%) A térségi mezıgazdaság bruttó hozzáadott értékének növekedése, A foglalkozatási szint növekedése a kistérségben, A munkavállalási korú, inaktív népesség arányának mérséklıdése a kistérségben (%), A mezıgazdasági tevékenység jövedelmezıségének növekedése a kistérségben.

A minıségi turizmus fejlesztés operatív programjai

1.3.1 A tamási kistérség lovas turizmusának fejlesztése Célok: • A lovas vállalkozók szakemberképzés,

segítése

a

lovas

9

turisztikai

vállalkozóvá

válásban,

lovas


• • • • • •

szezonalitás nyújtására irányuló projektek, rendezvények szervezése, lovas rendezvények szervezése, infrastrukturális fejlesztés, beruházás ösztönzés, lovas túraútvonalak hálózatszerő kiépítése, állandó táblarendszer felállítása, karbantartás megszervezése, csomagtúra ajánlatok kidolgozása, marketingkommunikációs csatornák felkutatása és rendszerbe állítása.

Kedvezményezettek köre: A térségben Magyarkeszi, Iregszemcse, Ozora és Szakály lótenyésztıi és tartói várják szeretettel az idelátogatót különbözı szolgáltatásaikkal. Lovas turisztikai szolgáltatások: • lovas oktatás, futószárazás, lovagoltatás karámban, • póni lovaglás, póni-kocsikáztatás gyermekeknek, • tereplovaglás, túralovaglás, vadászlovaglás, • kocsikázás, túrakocsizás, • fogathajtás oktatása, fogathajtás, A kistérség lovas szolgáltatói elsısorban fogathajtó versenyzık, szeretetbıl vagy hobbiból tartanak lovat, a turisztikai cél sajnos szinte minden esetben másodlagos. A vállalkozás tevékenységei közt megtalálható a lovagoltatás, kocsiztatás és fogathajtás egyaránt. A gazdag kínálatban minden ide érkezı megtalálhatja a számára legszimpatikusabb tevékenységet, legyen kezdı vagy akár profi lovas, sportember, vagy egyszerő lókedvelı, aki „messzirıl” szereti a lovakat. A lovaglás egyre több embert vonz, a vállalkozók megkérdezése alapján. A vendégek 95%-a belföldi, évrıl-évre gyarapszik a külföldi látogatók száma. A lovaglás sport és kikapcsolódás egyben, amelynek csak emeli színvonalát a csodálatos természeti környezet, tereplehetıségek, képzett lovak megléte. A fejlesztés, beruházás szükségességét a vállalkozók is érzik. Több esetben elengedhetetlen az istállók mellé egyéb helyiségek (öltözı, mellékhelyiség), létesítmények – mint legalább egy fedett lovarda rossz idı esetére, illetve a szezonalitás áthidalására a kistérségben – építése a zökkenımentes lovagoltatáshoz. Utóbbit viszont nem képes fenntartani egy vállalkozó önállóan, ezért fontos a fejlesztést közös erıvel, összefogással végezni. A vállalkozások stabilitásának megteremtéséhez megfelelı promóció szükséges, mely megszervezése, tervezése, megvalósítása magas fokú együttmőködést igényel a vállalkozóktól. A fejlesztés nem halogatható tovább, amennyiben a kistérség meg szeretné tartani lovas vendégeit. A fogathajtás és a lovas turizmus más-más infrastrukturális hátteret igényel, többségében a turisták fogadásához beruházásokra van szükség, mint például nemenként elkülönülı öltözık. A vendéglátók telephelyeinek állaga néhány esetben kivetni valót hagy maga után, higiéniájuk nem felel meg a kor elvárásainak, alap infrastruktúrájuk hiányos. Közremőködık: Koordinátor: Tamási Térségfejlesztı Ügynökség Kht. Projekt menedzser: Tamási Tourinform Iroda A fejlesztésekhez pályázók köre: • Gelencsér Mária, Magyarkeszi • Béndek Ferenc, Ozora • Hajdú Miklós, Iregszemcse

10


•

Lehıcz Ferenc, Szakály

Feladatok: A megfogalmazott céloknak megfelelıen a program fı területei a következık: • infrastrukturális fejlesztés, • szolgáltatás fejlesztések, • lovas szakemberképzés, • marketingkommunikáció. Infrastrukturális fejlesztés: Magyarkeszin: • öltözı, pihenı helyiségek kialakítása a lovas telepen, • szálláshelybıvítés, komfortfokozat javítása, • étterembıvítés, • lovas túra útvonalak kijelölése állandó táblákkal. Szakályban: • szálláshelybıvítés (vendégházban vagy középszintő szállodában gondolkodik Lehıcz Ferenc vállalkozó kiegészítve lovas tevékenységét), • étterembıvítés, • fedeles lovarda építés. Iregszemcsén: • szállásbıvítés. Ozorán: • parkolási lehetıség bıvítése. Szolgáltatások bıvítése •

•

•

•

• •

A szolgáltatások köre igen széles. A lovaglás, kocsizás, fogathajtás rövid, fárasztó programok, így ezek mellett más helyi szolgáltatásokat kell nyújtani a vendégek igényeinek kielégítésére. Javasolt a szórakozási lehetıségek biztosítása a településeken. Ez megvalósítható a már mőködı egységekben vagy teljesen elkülönülten új vállalkozás formájában. Magyarkeszin érdemes kiemelni a horgászási lehetıséget, de emellett a tenisz, futball, vadászat, kerékpározás színesítheti a kistérségbe látogatók programját. A kezdeményezések azonban még hiányoznak e téren. Ozorán az infrastrukturális lehetıségek adottak a kirándulók, turisták sétakocsikázásához, a vár körüljárásához, azonban a vár vezetısége és a vállalkozó közti együttmőködés hiányában ez még nem mőködik. Magyarkeszin megindultak a kezdeményezések a fogathajtó versennyel egy idıben és más idıpontban tartandó bemutatók (western lovaglás, póni fogathajtás) szervezésére. Szakályban (vagy környékén) a fedett lovarda megépítésének tervei segíthetnék népszerősíteni a bemutatókat. Szakályban emellett szeretnék meghonosítani a felmért igények alapján a gyógylovagoltatást és az ehhez szükséges infrastrukturális alapokat. A lovas túrák általában több naposak, lehetnek csillagtúrák, vagy több települést, s egyben szálláshelyet érintı túrák, melyek akár más turisztikai termékcsoporttal is összeköthetık (gyógyfürdık, várak), ez indítható Szakályból, Iregszemcsérıl. A fogattúra kisebb csoportoknak ajánlott Iregszemcsérıl.

11


•

•

A térség erdıi alkalmasak vadászatra, mely feleleveníthetné a régi hagyományokat. A programok nem csak kifejezetten a vadászoknak szólnak, hanem az ıket kísérıknek is, akik csupán a tájban szeretnének gyönyörködni. Fontosak a fogathajtó és díjugrató versenyek a térségben a versenyzık és nézık számára egyaránt. Ehhez viszont megfelelı mobil pályaelemekre van szükség, mellyel nem minden versenytartó rendelkezik. A beszerzés elengedhetetlen hosszú távon a versenytartáshoz. Ajánlott ezt összefogva véghez vinni.

A megvalósításhoz szükséges feladatok: • túraútvonalak kijelölése, regionális vonalakhoz való csatlakozás, • pihenıhelyek létesítése, • lovas szakemberképzés • marketingkommunikáció A termékfejlesztés során törekedni kell arra, hogy a kínálati csomag széleskörő legyen (lovas mellett kulturális-, bor-, ökotúrákkal), illetve a lovas tanyák, lovardák által kínált szolgáltatások egymásra épüljenek. Fejlesztés összege: Projekt 1. Túraútvonalak kijelölése, Pihenıhelyek létrehozása 2. Fedett lovarda és 2.1. szállás építése (Lehıcz Ferenc Vállalkozó Telephelyén) 3. Parkoló építése Ozorán 4. Öltözı építése Magyarkeszin 5. Prospektusok, kiadványok szerkesztése 6. Tamási kistérség lovas turizmusáról szóló videó- és reklámfilm elkészítése, terjesztése Összesen:

Fejlesztés költsége Ft

Saját forrás rendelkezésre állása Ft

ROP 1.2. 300.000

1.500.000

30.000.000

Más forrás összege Ft

15.000.000

ROP 1.2. 9.000.000

300.000 500.000 2.000.000

TRFC: 1.000.000

500.000

TRFC: 250.000

34.300.000

15.000.000

Források: TRFC-2005: gazdaságfejlesztéssel összefüggı termelı infrastrukturális (kivéve közúthálózat fejlesztés) fejlesztésekhez, valamint turisztikai szolgáltatás fejlesztéséhez szolgáló beruházások TRFC-2005 IDEGENFORGALMI FEJLESZTÉSEK Turisztikai képzés és továbbképzés, ill. ilyen célú know-how adaptálás támogatása TRFC-2005 IDEGENFORGALMI FEJLESZTÉSEK: A Dél-dunántúli turisztikai régióban megvalósuló rendezvények és rendezvény sorozatok támogatása

12


TRFC-2005 IDEGENFORGALMI FEJLESZTÉSEK: A Dél-dunántúli turisztikai régió turisztikai kínálatának piacra jutását elısegítı kampányok lebonyolítása, ill. egyes marketing eszközök támogatása ROP 1.2 Turisztikai fogadóképesség javítása Eredmények: A lovas szolgáltatások bıvülése alapvetı eredmény. Megjelenhet a jövıben a vállalkozók konkrét elképzeléseinek megvalósításával gyógylovagoltatás mellett a lovas farm, ahol a turista eltölthet egy egész napot különbözı tevékenységek elvégzésével. A beruházások kivitelezésével komplex létesítmények létrehozása a cél, szállásnyújtási, étkeztetési és lovaglási lehetıségekkel. Ezek által sikerül megtartani a már visszatérı vagy új vendégeket, esély nyílik a vendégforgalom növelésére, illetve a külföldi turisták szervezett fogadására. 1.3.2 Falusi turizmus fejlesztése a tamási kistérségben Cél: Az infrastruktúra, az oktatás, a képzés, a marketing és a termékkel kapcsolatos fejlesztések végrehajtása után a vendégforgalom növelése. Ezáltal megélhetési és kiegészítı jövedelemszerzési lehetıség biztosítása a települések lakói számára, egyúttal a községekben uralkodó munkanélküliség mérséklése és az életszínvonal növelése. Közremőködık: • Koordinátor: Tolna Megyei Falusi Turisztikai Egyesület • Felelısök: - oktatás, képzés: Tolna Megyei Falusi Turisztikai Egyesület - marketing: Tamási Tourinform Iroda - termékfejlesztés: az adott turisztikai termék projektjében (pl. kerékpárturizmus) megjelölt felelıs személy/szervezet - infrastruktúra fejlesztése: Tamási Városkörnyéki Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása • Fejlesztést követı állapot szakmai felelıse: Tolna Megyei Falusi Turisztikai Egyesület Feladatok: A fejlesztések meghatározása elıtt ki kell emelnünk azt, hogy a falusi turizmus szétszórt és körülbelül azonos erısségő (de nem túl erıs) vonzó tényezıkön alapszik. A helyi közösségek szervezıdési szintje határozza meg a települések helyét falusi turizmus fejlettségi hierarchiájában, az elırelépés egyik feltétele így a közösség fejlesztése. A fejlesztés kereteinek megtervezésénél elsı lépés az alkalmasság meghatározása. 1997-ben a MT Rt. vonzerıkutatás alapján kijelölte azokat a területeket, ahol a falusi turizmusnak jó esélyei vannak a fejlıdésre. • A Tamási kistérséget a területileg nem összefüggı, de fejlesztésre felkészült övezetek közé sorolták. A fejlesztések igénye megfogalmazódott a vállalkozókban, a végrehajtás mégis késik a bizonytalanság miatt. A fejlesztések típusuk szerinti csoportosítása: infrastrukturális, termékfejlesztés, oktatás, képzés,

13


-

marketing.

Infrastrukturális fejlesztések A megjelent kiadványok, regisztrált vendégfogadók alapján megállapítható, hogy a szálláshelyek száma kielégíti az igényeket. Mégis ezen a téren a területi dekoncentráció megvalósítása érdekében reális esélyei vannak a bıvüléssel megvalósított szállások forgalomnövekedésének. A vendégházakban elıny a családias légkör, ez viszont nem kompenzálja azt, hogy a legtöbb helyen a vendégek azonos vizesblokk használatára kényszerülnek a háziakkal. A közeljövıben tehát ajánlatos a komfortfokozat emelése (külön zuhanyzó, fürdı, mosási lehetıség). A külföldi vendégek alapvetı igénye (a megnövekvı autólopások miatt) a fedett, biztonságos parkolási lehetıség, ez sajnos kevés helyen adott. A beruházás megoldható összefogással vagy akár egyénileg házanként. Megvalósítási tevékenységek: helyzetfelmérés és megvalósíthatási tanulmány készítése (alprogramként). Termékfejlesztés A termékfejlesztésben kiemelten kell kezelni a helyi adottságokon alapuló termékkínálatot, illetve a településeket, kistérségeket összefőzı tematikus kínálatokat. A speciális, fejlesztendı termékek közé sorolható a kistérségben az agrárturizmus, amely során mezıgazdasági kisvállalkozások fogadnak vendégeket, esetleg bevezetve ıket a termelés menetébe. Napjainkra egyre népszerőbbek a biofarmok, s bizony van rá igény, hogy a turisták végigsétáljanak egy ilyen farmon, megvásárolják termékeiket. (Ehhez azonban meg kell teremteni a megfelelı háttér infrastruktúrát) Az ökoturizmus, természetjárás, mint kiegészítı profilt adó program kapcsolódhat a kistérség védett, különlegesen szép területeinek vendégfogadásához. A lovas üdülés fejlesztése elımozdítható a vendégfogadók környezetében vagy attól elkülönülten de azokkal együttmőködve. Elınyös, ha itt széleskörő szolgáltatási körben gondolkodunk, mint a futószáras oktatás, karámban való lovaglás, tereplovaglás, kocsiztatás stb. alkalmazkodva az igényekhez. A kulturális üdülés, kézmőves táborok megszervezése már ismert feladat Ozorán, terjedésük kistérség érdeke, hisz széles szolgáltatási kört igényel, egyben tart el. Szezon „nyújtó” kistérségi rendezvények szervezése kiegyensúlyozottabbá teheti a turisták jelenlétét. A településeket, kistérségeket összekötı kínálat fejlesztése fontos a tényleges összekapcsolás eléréséhez. Ennek fejlesztés alaplépései: borutak kiterjesztése kerékpár- és falusi turizmus közelítése, ökotúrák kiterjesztése, lovas túra útvonalak kijelölése Somogy megye felé. Marketingkommunikáció fejlesztése Az elırelépéshez végrehajtandó feladatok: speciálisan falusi turizmus profilú irodák nyitása,

14


adatgyőjtési szisztéma kidolgozása a falusi turizmus vendégforgalmának felmérésére, regisztrációjára, rendszeres vendégmegkérdezés a további fejlesztési irányok kijelölése érdekében, invitatív kistérségi kiadványok szerkesztése, helyi-, kistérségi rendezvénynaptár, szálláshely katalógus kiadása naprakész árakkal. Oktatás, képzés, felkészítés Helyi lakosok felkészítése a turisták fogadására, közösségfejlesztés, térség menedzserek, önkormányzati vezetık felkészítése, csereprogramok szervezése a kezdı és már jól mőködı területek közt. Képzés fı formái: tanfolyamok szervezése vendégfogadók, szolgáltatók részére, a régió közép- és felsıfokú oktatási intézmények kurzusainak helyben elıadása. Fejlesztés összege Projekt 1. Komfortfokozat növelése (szálláshelyenként) 2. Parkoló építése (szálláshelyenként) 3. Biofarm fejlesztése 4.Rendezvényszervezés (évenként) 5. Kiadvány készítése (2 évenkénti frissítéssel) 6. Tanfolyamok szervezése Összesen

Fejlesztés költsége Ft

Saját forrás Ft

Más forrás összege Ft

500.000 300.000 1.000.000

FVM, AVOP

3.000.000

ROP: 1.500.000

2.000.000

ROP: 1.000.000

750.000

Kistérségi társulás

7.550.000

2.500.000

Források: TRFC-2005: IDEGENFORGALMI FEJLESZTÉSEK: A Dél-dunántúli turisztikai régió turisztikai kínálatának piacra jutását elısegítı kampányok lebonyolítása, ill. egyes marketing eszközök támogatása TRFC-2005: Gazdaságfejlesztéssel összefüggı termelı infrastrukturális (kivéve közúthálózat fejlesztés) fejlesztésekhez, valamint turisztikai szolgáltatás fejlesztéséhez szolgáló beruházások TRFC-2005: IDEGENFORGALMI FEJLESZTÉSEK: Termékfejlesztés támogatása Eredmények: Növekvı vendégforgalom. Turisztikai jellegő szolgáltatások számának, minıségének bıvülése. Kiegészítı szolgáltatások bıvülése. Életkörülmények javulása. 1.3.3 A rendezvényturizmus fejlesztése a tamási kistérségben

15


Cél: A helyi lakosok és a turisták számára tartalmas kikapcsolódást biztosító programok szervezésével a magyar kortárs mővészetek és hagyományırzı csoportok felkarolása és a kistérségben fontos szerepet játszó lovas rendezvények színvonalának emelése. Feladatok: A tamási kistérség rendezvényei három fı „téma” köré csoportosulnak: kulturális rendezvények, lovas rendezvények, falunap. • A következı oldalakon szemléltetve megtalálhatóak a rendezvények, események, koordinátoraik, tulajdonosaik felsorolása. • A költségvetés tartalmazza azokat a fejlesztéseket, melyek a hatékonyabb mőködés érdekében nélkülözhetetlenek, és a projekt részét képezik.

16


•

•

Közremőködık: Rendezvény

•

Koordinátor

• Projekt menedzser

• Régiós Összmővészeti Fesztiválja

• Könyv István • Könyv János János

István

-

•

Tamási Nyár

• Idegenforgal mi Bizottság

•

Pálinkás Klára

-

•

Nyári Színház

• Tamási Lovasnapok

• - Endrefiné Takács Mária • Endrefiné • Lacza Takács Mária Attila

•

Felelısök

•

-

Tamási Területfejlesztési Tárulás: pályázatfigyelés és forrásszerzési stratégia felállítása Simontornya Város Önkormányzata: pályázat önrészének biztosítása, Fesztivál iroda létrehozása és mőködtetése Tamási Területfejlesztési Társulás: pályázatfigyelés, forráskutatás Tamási Város Önkormányzata és a Mővelıdési Ház: pályázatírás Tamási Város Önkormányzata: pályázat önrészének biztosítása Tamási Területfejlesztési Társulása: pályázatfigyelés, forráskutatás Simontornya Város Önkormányzata: pályázat önrészének biztosítása Szervezık: pályázatírás közösen a Régiók Összmővészeti Fesztiváljának szervezıivel

• Fejlesztés tulajdonosa -

Fesztivál iroda: önkormányzat Technikai • Könyv felszerelések: István János Fesztivál iroda és önkormányzat

• Mővelıdési Ház -

• Fejles ztést követıen szakmai felelıs

• Pálink ás Klára

Szabadtéri rendezvényekhe z szükséges • Endref felszerelések: iné Takács önkormányzat Mária

•

Nincs igény fejlesztésre -

• Lovas és • Gelencsér Fogathajtó Verseny Mária (Magyarkeszi)

• Gelencsér Mária

-

Tamási Területfejlesztési Társulás: pályázatfigyelés Magyarkeszi Lovas Egyesület: pályázatírás Magyarkeszi Község Önkormányzata: pályázati önrész biztosítása

17

• Magyarkeszi Lovas • Egyesület •

• Gelen csér Mária


• Lehıcz • Kettes Ferenc Fogathajtó Bajnokság • (Szakályi (Szakály) Lovas Egyesület)

•

Lehıcz Ferenc

-

• Kettes fogathajtó Bajnokság • (Nagyszokoly)

Varga Csaba

•

Varga Csaba

-

Tamási Területfejlesztési Társulás: pályázatfigyelés Szakályi Lovas Egyesület: pályázat megírása Szakály Község Önkormányzata: pályázati önrész biztosítása Tamási Területfejlesztési Társulás: pályázatfigyelés Varga Csaba: Nagyszokolyi Lovas Egyesület megalapítása, pályázatírás Önkormányzat: pályázati önrész biztosítása

18

• Nem kívánnak fejleszteni. Céljuk továbbra is a bajnokság megrendezése pályázati források segítségével.

• Nagyszokol • Varga y község Csaba Önkormányzata


•

Fejlesztés összege:

•

Rendezvény

•

• Fejlesztés költsége

Fejlesztés

• Fejlesztés forrása

• Szabadtéri • 1.500.000 Ft színpad • Szabadtéri • 2.000.000 Ft fény- és hangtechnika • 10X40 m sátor (400-600 fı • 4.500.000 Ft • Régiók befogadására) • Pályázat Összmővészeti Fesztiválja • Irodai bútor • 800.000 Ft garnitúra • Számítógép • 500.000 Ft Internet hozzáféréssel • Fénymásoló • 300.000 Ft • Telefon/fax • 60.000 Ft • Szabadtéri • 1.000.000 Ft színpad • Pályázat • Tamási Nyár • Szabadtéri • 1.300.000 Ft hangtechnika • A város szabadtéri rendezvényeihez szükséges felszerelések a • Nyári Színház Régiók Összmővészeti Fesztiválja rendezvénysorozatnál kerültek felsorolásra • Tamási Lovas • Nem kíván fejleszteni Napok • Lovas-és • Szétszerelhetı • 800.000 Ft • Pályázat Fogathajtó Verseny tribün (Magyarkeszi) • Kettes • Nem kíván fejleszteni Fogathajtó Bajnokság (Szakály) • Mobil, szétszerelhetı • 1.000.000 Ft • Kettes szabadtéri színpad Fogathajtó • Pályázat Bajnokság • 200 fı (Nagyszokoly) befogadására alkalmas • 2.500.000 Ft sátor • Források: TRFC-2005: Gazdaságfejlesztéssel összefüggı termelı infrastrukturális (kivéve közúthálózat fejlesztés) fejlesztésekhez, valamint turisztikai szolgáltatás fejlesztéséhez szolgáló beruházások TRFC-2005 IDEGENFORGALMI FEJLESZTÉSEK: A Dél-dunántúli turisztikai régióban megvalósuló rendezvények és rendezvény sorozatok támogatása TRFC-2005 IDEGENFORGALMI FEJLESZTÉSEK: A Dél-dunántúli turisztikai régió turisztikai kínálatának piacra jutását elısegítı kampányok lebonyolítása, ill. egyes marketing eszközök támogatása

19


• • • • •

Eredmények: más turisztikai termékek számára kiegészítı programok biztosítása, rendezvények színvonalának emelkedése, kulturális turizmus alapjainak megteremtése, növekvı vendégforgalom.

1.3.4 A Sió-csatorna vízi turisztikai fejlesztése A terület adottságai: A Sió a vízállástól függıen Ozoráig, ill. Simontornyáig hajózható. Ozora Elhelyezkedés: 86. folyamkilométer, a túrák kiinduló/végpontja Simontornya Elhelyezkedés: 74. folyamkilométer • Kiépített táborhely • Strand • Tisztálkodási lehetıség Feladatok: A Sió alkalmas vízi turizmusra – a 60-as, 70-es években itt élénk vízi élet folyt. Azonban a szükséges kiegészítı létesítmények hiányoznak. Ezek megépítése elengedhetetlen ahhoz, hogy a Sión túrázók kulturált körülmények között tölthessék el szabadidejüket. A vízi turizmus fejlıdése szempontjából alapvetı fontosságú a szükséges infrastruktúra kiépítése: kikötıhelyek kijelölése, vizesblokkok kialakítása, pihenıhelyek létrehozása. Ozora: • •

Kikötı kialakítása Táborozási lehetıség biztosítása a vízi sport kedvelıi számára Sátorhelyek kialakítása Szociális helyiségek építése (wc, zuhanyozó) Fızıhely kialakítás

Simontornya: •

Kikötıhely kialakítása

A természeti jellegő vonzerık szolgáltatásokkal történı kiegészítése, azok színvonalának emelése a turisztikai szempontból történı még hatékonyabb értékesítést eredményezheti és ezen keresztül a turisztikai bevétel növekedését indukálhatja. A horgászturizmus megindulását és fejlıdését a falusi turizmushoz történı kapcsolódás jelentheti; mindkét terméktípus számára elınyöket hordoz magában a kínálat komplexebbé válásával. • Az evezıs programok pedig az érintett térségben jól kapcsolhatók más turisztikai elemekhez, mint várturizmus, természetjárás, gasztronómia és rendezvényturizmus. Közremőködık:

20


Ozora és Simontornya települések önkormányzatai Fejlesztés összege: Projekt

Fejlesztés költsége

Ozora Kikötı kialakítás 3.000 eFt Sátorhelyek kialakítása 1.000 eFt Szociális helységek építése (wc, 5.000 eFt zuhanyzó) Fızıhely kialakítása 2.000 eFt Összesen 11.000 eFt Simontornya Kikötıhely kialakítása 4.000 eFt Összesen 4.000 eFt

Saját forrás

Idegen forrás

600 eFt 200 eFt

2.400 eFt 800 eFt

1000 eFt

4000 eFt

400 eFt 2.200 eFt

1.600 eFt 8.800 eFt

800 eFt 800 eFt

3.200 eFt 3.200 eFt

Források: TRFC-2005: IDEGENFORGALMI FEJLESZTÉSEK: Termékfejlesztés támogatása TRFC-2005: Gazdaságfejlesztéssel összefüggı termelı infrastrukturális (kivéve közúthálózat fejlesztés) fejlesztésekhez, valamint turisztikai szolgáltatás fejlesztéséhez szolgáló beruházások 1.3.5 A termálturizmus fejlesztése Cél: • Modern, a helyi és az idegenforgalmi igényeket modern, korszerő technikai színvonalon kielégítı szolgáltatásstruktúra létrehozása, • új piaci szegmensek megjelenésének elısegítése, • esztétikus fürdık kialakítása, • új szolgáltatások bevezetése, a meglévık korszerősítése, • a fürdık képzett munkaerıvel való ellátottságának növekedése, • a fürdık ismertségének növelése. Közremőködık: • Tamási termálfürdı – Tamási Közös Vízmő Kf • Pári termál üdülıfalu – Club Village Thermal Pari Rt • Simontornya termálfürdı – Simontornya Város Önkormányzata Feladatok: Jövıkép és idegenforgalmi alapkoncepció kialakítása A kistérségben több olyan helyszín (Tamási, Simontornya, Pári, Hıgyész) van, ahol termálturizmussal foglalkoznak, illetve a tervekben szerepel kialakítása. Mindegyik fürdı esetében a fejlesztések megindításakor kell eldönteni, hogy milyen vendégkörnek milyen értéket, szolgáltatást kívánnak ezek a fürdık nyújtani. A fürdıknek tehát kell rendelkezniük egy stratégiával, amely választ ad arra, hogy mivé szeretnének egykor majd válni. A

21


specializálódás nemzetközi trend, hiszen ezt támasztják alá az igények. Három speciális típus különíthetı el: • Erıs gyógyászati jelleg kialakítására törekvı fürdık • Élményfürdık • Komplex jellegőek Tamási Termálfürdı rendelkezik a fejlesztési koncepcióval.

Színvonalemelés beruházással és szolgáltatásbıvítéssel A fürdıfejlesztések részben beruházási jellegőek, ezek tetemes költséggel járnak, részint egyegy speciális szolgáltatás kialakítását jelentik. Ezen utóbbiak inkább szervezımunkát és más típusú filozófiát kívánnak. Beruházásokhoz kapcsolódó tevékenységek a kistérség termálturizmusában: • beruházásösztönzés a magasabb kategóriájú szálláskapacitás fejlesztésében (gyógy-, wellness, fitness hotelek, családias, magas komfortfokozatú panziók – ezek különösen Tamásiban és Páriban szükségesek), • fejlesztések megvalósítása a vendégfogadás területén, • fürdıvárosi arculat kialakítása a nagyobb fürdıhelyeken. • a beruházásokhoz szükséges kiviteli, építési tervek elkészítése, • a meglévı medencék felújítása, korszerősítése, valamint további új medencék építése, • medencék vízforgatókkal történı felszerelése, • meglévı szálláshelyek korszerősítése, valamint magas komfortfokozatú szállodák felépítése beruházók segítségével, • wellness központok fejlesztése és kiépítése, • a fürdık külsı-belsı esztétikai megjelenésének javítása, fogadó és kiszolgáló épületrekonstrukciók, parkosítás, virágosítás a fürdıkben. A szolgáltatáskínálat javítása a következıket öleli fel: • természetjárás, • kerékpártúrák, • fitness, aerobic, • általános kondíciót javító programcsomagok kialakítása, • fogyókúrás programcsomagok kialakítása, • tisztítókúrák, • természetgyógyászat. • eladásösztönzés Bár a vendégkörkutatások egyértelmően bizonyítják, hogy a szájról-szájra történı információ átadás a leghatékonyabb promóciós eszköz, érdemes jól átgondolt eladásösztönzési programot végrehajtani. Ez több eszközt, speciálisabb disztribúciót is magában rejt. Szakképzés, továbbképzés, menedzserképzés A képzések területén a következı elemeket emelhetjük ki: • Szakképzések a vendégek jobb kiszolgálására (idegen nyelv oktatás, vízkezelı gépész, uszodamester, átmozgató masszır, gyógymasszır, animátor képzés ...stb)

22


•

Menedzserképzés – az elmaradások leginkább a marketing, a projektmenedzsment, a szervezeti stratégia területén tapasztalhatók.

Fejlesztés összege: Projekt megnevezése

Fejlesztés becsült összköltsége

Tamási termálfürdı fejlesztése Pári termál üdülıfalu megvalósítása Simontornya termálfürdı fejlesztése

900-1100 m Ft n.b. 100 m Ft

Források: Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács – Regionális Operatív Program Eredmények: • A településekre érkezı turisták száma 25%-kal emelkedik • A helyiadó-bevétel 20%-kal emelkedik • A településen és környékén a munkanélküliség 5%-kal csökken. 1.3.6 A Tourinform Iroda Tevékenységének diverzifikálása, s az ezt szolgáló szervezetfejlesztés Cél: Tourinform Iroda feladatkörének kiszélesítése, tevékenységének diverzifikálása, s az ehhez szükséges erıforrások biztosítása annak érdekében, hogy a turizmusfejlesztés helyi motorjává váljon. Kedvezményezettek köre: A kistérségi önkormányzat A kistérségi társulás A kistérség és a kistérség turisztikai szolgáltatói A turizmushoz kötıdı civil szervezıdések A kistérség, illetve a kistérség lakosai Közremőködık: Paks kistérség önkormányzata A paksi Tourinform Iroda Turisztikai vállalkozások (kistérségi és kistérségi) Piackutatással foglalkozó vállalkozások, intézmények A helyi munka-erı piacon tevékenykedı oktatási intézmények, felnıttoktatási szervezetek Web-fejlesztı vállalkozások Feladatok: Általános tapasztalat, hogy a turizmus, mint gazdasági ágazat fejlesztése - elsısorban multiplikátor hatásának köszönhetıen – a legtöbb terület- és gazdaságfejlesztési program kiemelt eleme. A tamási kistérség gazdaságfejlesztési adottságainak és lehetıségeinek vizsgálata során is kiemelt figyelmet kaptak a turisztikai fejlesztések. Tény, hogy a kistérség rendelkezik számos turisztikai vonzerıvel, ugyanakkor tény az is, hogy a turisztikai

23


termékfejlesztés, illetve a nyújtott szolgáltatások minısége, valamint az idegenforgalmi marketing területén komoly fejlesztésekre van szükség. Ahhoz, hogy ezek a fejlesztések a lehetı leghatékonyabban történhessenek meg, szükséges az erıforrások – nemcsak pénzügyi és humán, de egyéb, un. absztrakt erıforrások – koncentrálása, illetve a fölösleges párhuzamosságok elkerülése, a verseny indokolatlan kiélezıdése helyett az együttmőködésben rejlı fejlesztési potenciál kiaknázása. A kistérség határain is túlmutató hatással bíró turisztikai termékfejlesztés elengedhetetlenül szükségessé teszi a sok, önmagában kis vonzerejő turisztikai termék komplex termékké alakítását, valamint a turisztikai szolgáltatásokat nyújtók hálózatba szervezését, ami egy megfelelı jogosítványokkal és erıforrásokkal bíró szervezet nélkül nem valósítható meg. Szervezeti oldalról közelítve meg a fejlesztés kérdését azt látjuk, hogy bár számos érdekközösség, civil szervezet mőködik a turizmus területén, egyedül a kistérségi Tourinform Iroda kötıdik szoros szálakkal a kistérségi önkormányzathoz, ami a kistérségi/térségi stratégiai tervekhez illeszkedı fejlesztések indításához nélkülözhetetlen információáramlás egyik garanciája, s lehetıség új típusú – un. PPP – projektek ösztönzésére, kidolgozására. A Tourinform irodát a tamási önkormányzat mőködteti, holott az egész kistérség információs és marketing tevékenységét ellátja. Az irodában egy fıállású személy dolgozik. Az iroda éves költségvetése a rezsi és bérköltséget fedezi. Idegenforgalommal közvetve van kapcsolata a területfejlesztési társulásnak. A két szervezet közötti együttmőködés jó, lehetıség szerint együtt dolgoznak ki és valósítanak meg projekteket. Ahhoz, hogy a Tourinform Iroda több legyen, mint a turisztikai termékek (franchise rendszerben mőködı) értékesítési csatornája, illetve egyetlen értékesítési pont, s a kistérség turizmusfejlesztésének motorjává váljon, mint a jelenleg mőködı egyetlen erre alkalmas szervezet, elodázhatatlan az Iroda szervezeti fejlesztése, infrastrukturális (technikai) megerısítése, és a humán erıforrásainak fejlesztése. A mőködési feltételeket, illetve a rendelkezésre álló – humán, pénzügyi és technikai erıforrásokat úgy és olyan mértékben kell fejleszteni, hogy a jelen tevékenység mellett alkalmassá váljon az iroda az alábbi feladatok ellátására is: ¯

Az innovációs folyamat kiindulásaként közvetítsen a felhasználók (turisták, látogatók) és a szolgáltatók, a turisztikai vállalkozások és az infrastrukturális fejlesztéseket végzı önkormányzat, illetve a turisztikai termékkínálat bıvítésében együttmőködni kész for- és non-profit (civil) szervezetek között, s alakítsa ki és mőködtesse ennek az együttmőködésnek a fórumait, csatornáit. Ennek keretében • Rendszeresen végeztessen az iroda marketing kutatásokat a fogyasztói igények és vélemények, a fogyasztói elégedettség megismerése érdekében, illetve maga is végezzen mozaik kutatásokat (levelezés áttekintése, sajtófigyelés, internetes fórumokon, a kistérségi honlapon található bejegyzések, az utazásszervezı és –közvetítı szervezetek munkatársaival készített interjúk, stb.) (megjegyzés: e szolgáltatás bizonyos körben árbevétel növelı tényezı is lehet) • Saját web-hely kialakításával, illetve a kistérségi honlap felhasználásával tegye elérhetıvé az információkat a fenti célcsoport számára, illetve biztosítsa a kapcsolatfelvétel és véleménynyilvánítás lehetıségét, s ösztönözze (pl. Fórumok, regisztrált felhasználók klubjai révén) (kezdetben) virtuális szakmai, vállalkozói közösségek kialakulását

24


• ¯

¯

¯

Helyzetfeltáró és projektgeneráló tartalommal készítsen szakmai kiadványokat, s azokat juttassa el a potenciális partnerekhez

A komplex turisztikai termékek kialakítása érdekében tárja fel az e körbe bevonható szolgáltatásokat, s konkrét (vállalkozásfejlesztési) javaslatokkal, szervezési kezdeményezésekkel, tanácsadói munkával ösztönözze a szolgáltatók számának gyarapodását és (hálózatba szervezett) együttmőködését Ennek érdekében fejleszteni kell az iroda Ügyfélszolgálati felületét (a meglévı munkatársak feladatkörének bıvítése, átalakítása mellett új, szervezıi/koordinátori munkakör(ök) létesítése) Ki kell alakítani az új szolgáltatások körét (a szervezıi/koordinátori munkakör feladatkörének meghatározása) Ki kell alakítani és a minıségbiztosítás érdekében rögzíteni kell a szolgáltatásnyújtás folyamatait Gondoskodni kell a munkatársak szükséges (tovább)képzésérıl (pl. Pályázatírás, személyiség- és készségfejlesztı tréningek) Ki kell alakítani az új tevékenységet támogató kommunikációs csatornákat és eszközöket (elsısorban ITC alapú megoldások, valamint közösségépítı fórumok rendszerének kialakítása, illetve ilyenek tartása) Támogassa a turisztikai termékkínálat piacra jutását azzal is, hogy segíti a vállalkozások és a kistérség promóciós tevékenységének összehangolását • Megfelelı folyamatszabályozással garantálni kell, hogy közösségi forrásból finanszírozásra kerülı, a kistérséget bemutató és népszerősítı kommunikációs eszközök, kiadványok csak az Irodával történt elızetes egyeztetés után jelenhessenek meg biztosítandó ezzel a turisztikai üzletág érdekeinek érvényesítését, a termékek piacra jutásának esélyeit • Az aktuálisan közzéteendı üzenetek tartalmát az Iroda saját kommunikációs csatornái és eszközei felhasználásával egyezteti az ágazat meghatározó képviselıivel (szolgáltatást nyújtók, civil szervezetek, stb.) A kistérség imázsának védelme érdekében intézkedéseket kezdeményezhessen a szolgáltatásminıség elvárt szintjének biztosítása érdekében, különös tekintettel a „tamási” jelzı használatára • Az Iroda kezdeményezze egy olyan önkormányzati határozat megszületését, amely szankcionálja (pl. kizárás pályázati lehetıségekbıl, támogatások megvonása, bérlet felmondása, stb.) a kistérség arculatába nem illeszkedı, a jogos felhasználói igényeknek hosszabb távon vagy visszatérıen nem megfelelı minıségő, s ezért az imázs rombolásával a közösség érdekeit sértı szolgáltatókat • Ajánlást kell készíteni a döntés-elıkészítés során egy olyan felelıs szakmai fórum összetételére, amelyik hivatott lesz a jövıben az ágazati vélemény megfogalmazására • A konkrét szankcionálásra vonatkozó intézkedéseket egyrészt a rendszeresen végzett, szakmailag megfelelı piac-, illetve véleménykutatásokra, másrészt a beérkezett és ellenırzött fogyasztói bejelentésekre alapozva maga az Iroda kezdeményezheti. Ez utóbbiak fogadására a különbözı kommunikációs csatornákon un. postafiókokat, „panaszládákat” kell létesíteni

25


¯

¯

¯

-

Kezdeményezze és vegyen részt a kistérség és a kistérség vállalkozásainak összekapcsolásában. Miután a Tourinform Iroda, mint értékesítési pont mőködési köre a kistérség maga, az Iroda rendelkezik az e feladat teljesítéséhez szükséges információkkal és kapcsolatrendszerrel. A fejlesztés lényege ezért azoknak a valós és virtuális fórumoknak a kialakítása és mőködtetése, ahol a turizmus fejlesztésében érdekelt kistérségi és kistérségi vállalkozások és szervezetek – esetenként szolgáltatási terület szerint szegmentálva – egymásra találhatnak A piaci igények ismerete alapján adjon javaslatokat a termék- és szolgáltatásfejlesztéshez szükséges képzések szakmai tartalmára vonatkozóan, illetve mőködjön együtt azokkal az oktatási, vállalkozásfejlesztési és civil szervezetekkel, akik részt vállalnak a turizmus humán oldali fejlesztésében • Az elsı lépés a jelenlegi oktatási kínálat számbavétele és értékelése a helyi turizmusfejlesztési program figyelembevételével • Indokolt esetben új képzések, képzési formák, a tananyag módosításának kezdeményezése a helyi oktatási szolgáltatóknál • Az üzletág fejlıdése, a fogyasztói elégedettség növelése érdekében saját kommunikációs eszközeinek felhasználásával az Iroda – versenysemlegesen – vegyen részt az oktatási kínálat népszerősítésében, kurzusok szervezésében, illetve a részvétel szakmai érvekkel történı ösztönzésével támogassa e tevékenységet. Legyen kezdeményezı az önkormányzat felé a turisztikai témájú pályázati lehetıségek kiaknázásában, illetve legyen támogató partnere a szakterületét érintı pályázati ügyekben a turisztikai vállalkozásoknak, civil szervezeteknek Ennek érdekében az alábbi feladatokat kell ellátnia a jövıben az Irodának: • Pályázatfigyelés • Projektgenerálás (beleértve a kedvezményezettek tájékoztatását, ösztönzését, a partnerkeresést is) • Amennyiben az önkormányzat a pályázó, részvétel a projekt kidolgozásában • Tanácsadás a szükséges önerıt biztosító pénzügyi konstrukciókról • Közremőködés a pályázatírásban, minıségbiztosítás A jelenleginél is szélesebb körő rendezvényszervezıi tevékenység folytatásával biztosítsa a kistérség turisztikai termékkínálatának folyamatos bıvülését. Ez kétirányú feladat: Egy részt a már hagyománnyal rendelkezı kistérségi rendezvények vonzerejének növelése a marketing kommunikáció eszközeivel Másrészt termékfejlesztés, azaz új célcsoportokat vonzó új programkínálat kidolgozása és ismertté tétele (piaci bevezetése)

A megvalósítás ütemezése

A termékinnovációt, az új típusú együttmőködéseket (hálózatépítés, PPP típusú fejlesztési programok kidolgozása, stb.) szolgáló szakmai fórumok, meetingek, workshopok, tájékoztatók (továbbiakban: fórumok) életre hívása megelızheti a szervezeti átalakulást (diverzifikációt).

26


Az állandó, rendszeresen megrendezésre kerülı, illetve folyamatosan mőködtetett fórumok rendszerét a program végrehajtásának megkezdésekor ki kell alakítani – a program elfogadását követı 1 hónapon belül A fórumok tényleges megszervezésérıl a fentiek függvényében kell gondoskodni; egy-egy találkozó elıkészítésének szervezési idıigénye 1-2 hónap a célcsoport nagyságától, a téma szakértı elıadóinak kilététıl függıen. Az elsı – alap – marketing kutatás elıkészítésére és megszervezésére rendelkezésre álló idı – 3 hónap A kutatás elvégzése és eredményeinek feldolgozása – 2-3 hónap a szakmai tartalom és a minta nagyságának függvényében Internetes közlések megjelentetése az önkormányzat honlapján – 1 hónap Saját web-hely fejlesztése – 6 hónap A szervezetfejlesztési lépések megtétele (a szervezeti struktúra változtatása az új és kiteljesített funkciók figyelembevételével, forrásigények megfogalmazása, folyamatszabályozás, az ITC alapú szolgáltatások megtervezése és megszervezése, az erıforrások biztosítása) – 3-6 hónap Az önkormányzat és a Tourinform Iroda közötti kapcsolattartó személyek kijelölése, a kapcsolattartás módjainak kialakítása – 1 hónap A kistérség imázsát védı önkormányzati határozat elıkészítése, elfogadása, hatályba léptetése, és a végrehajtás megszervezése – 3-6 hónap A fogyasztói vélemény megismerését szolgáló információs „kapuk” kialakítása („panaszládák” kihelyezése) – 3 hónap Kapcsolatfelvétel az oktatási piac szereplıivel, helyzetértékelés, együttmőködés formáinak kialakítása – 3-4 hónap A pályázatfigyelı, projektgeneráló, pályázati tanácsadó tevékenység elindítása – az ehhez szükséges humán erıforrások biztosítását követı 1 hónap A rendezvényszervezıi tevékenység kiteljesítése - folyamatos

Fejlesztés összege: A termékinnovációt, az új típusú együttmőködéseket szolgáló szakmai fórumok – évente 0,5-2 millió Ft (a célcsoport nagyságától, a téma elıadóitól, a rendezvény jellegének függvényében) Az elsı – alap – marketing kutatás – 2 millió Ft További, ismétlıdı kutatások – 0,5-1 millió Ft Internetes közlések megjelentetése az önkormányzat honlapján – (nincs közvetlen költsége) Saját web-hely fejlesztése – 1 millió Ft A saját web-hely fenntartása – évi 0,5 millió Ft A szervezet- és mőködésfejlesztés – tárgyi eszközök: 0,5 millió Ft, képzés: 50 eFt/fı, humán-erıforrás bıvítés: 1,5 millió Ft/fı (rész- és távmunka alkalmazása esetén ez csökkenthetı), ITC eszköztár bıvítése – 300-500 eFt A pályázati tanácsadó tevékenység elindítása – 0,5 millió Ft (képzési díj) A rendezvényszervezıi tevékenység kiteljesítése – országos vonzerıvel bíró rendezvények esetén 1-1,5 millió Ft, kistérségi és kistérségi rendezvények esetén 0,5 millió Ft. Források:

Önkormányzat saját forrásai A Tourinform Iroda bevételei ROP

27


Kereskedelemfejlesztési Célelıirányzat Vállalkozói tıke

Eredmények és hatások A szervezet erıforrásainak számokkal is jellemezhetı növekedése (létszám, költségkeret, tárgyi eszközök, stb.) A szervezet szakmai megerısödése, a munkatársak motiváltságának javulása Katalizátor szerep betöltése a turisztikai üzletágban érdekeltek együttmőködésében PPP projektek kezdeményezése a turizmus területén Turisztikai termékcsomagok létrejötte, a programkínálat bıvülése A turisztikai termékek és hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások minıségének számottevı javulása Új látogatói célcsoportok vonzása A turisztikai vállalkozások számának növekedése A turizmus fejlesztésére fordított erıforrások hatékonyabb felhasználása Külsı, támogatási források bevonásának növekedése a turizmus területén A turizmusból származó bevételek növekedése A kistérség imázsának javulása A programokban résztvevı települések, szervezetek, polgárok száma nı Turisztikai kereslet élénkítése, bevétel növekedés A megvalósítás értékelési kritériumai: A szervezet erıforrásainak számokkal is jellemezhetı változásai (létszám, költségkeret, tárgyi eszközök, stb.) Az iroda közremőködésével létrejött/kezdeményezett projektek száma, a befektetés nagysága Az Iroda által generált PPP programok száma A beadott pályázatok száma A turisztikai szolgáltatók (szolgáltatások) számának alakulása Az üzletág árbevétele kistérségi/kistérségi szinten A kistérségbe, kistérségbe látogató turisták száma A vendégéjszakák alakulása A képzésben részt vett szolgáltatók száma (számának növekedése) A rendezvények számának növekedése és jellemzıi (látogatottság, érdeklıdés, pozitív/negatív visszajelzések) 1.4

A foglalkoztatás operatív programjai

1.4.1 Munkaerıpiaci felzárkóztató program Cél: Átfogó cél: hátrányos helyzető csoportok társadalmi integrációjának elısegítése. Konkrét cél: a marginalizálódott rétegek foglalkoztatási esélyeinek javítása a képzettségi szintjük emelése révén, amely a szociális, gazdasági helyzetük javulását eredményezi. Kedvezményezettek köre:

28


Közvetlen célcsoport: a kistérség marginalizálódott, képzetlen (alapfokú és szakképzettséggel nem rendelkezı) hátrányos helyzető, munkanélküli csoportja, akik 6 osztályos általános iskolai végzettséggel rendelkeznek. Közvetett célcsoport: a kistérségekben élı népesség. Közremőködık: Tamási Többcélú Kistérségi Társulás Roma érdekképviseleti és civil szervezetek Tolna Megyei Munkaügyi Központ Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Tolna Megyei Önkormányzat Feladatok: Lemaradó kistérség, magas munkanélküliségi ráta, alacsony iskolai végzettség, ezzel összefüggésben kiemelkedıen alacsony a jövedelemszerzı képesség, rosszak az életminıségi mutatók. Jelen képzési program hozzá kíván járulni a régiós szinten mindenütt jelenlévı, települési szinten sokszor gettósodott romák, marginalizálódott csoportok, tartós munkanélküliek oktatásához, valamint képesítés megszerzéséhez. Tevékenységek: 1) Többrétegő képzési program készítése, motivációs rendszer kidolgozása 2) Tájékoztatás, a résztvevık bevonása a programba 3) Az iskolázatlan tanulócsoportok megszervezése, kisgyermekes anyák számára gyermekfelügyelet biztosítása 4) Az alapfokú képzés bonyolítása 5) Vizsgáztatás megszervezése és lebonyolítása, alapfokú vizsgák letétele 6) Szakképzettséget szerzı programok indítása 7) Vizsgáztatás megszervezése és lebonyolítása, szakképesítı vizsgák letétele 8) Mentális és szociális utógondozás Fejlesztés összege: Tervezett projekt költségek: Kb. 100 M Ft. Források: • ROP 3.4.: Régió specifikus szakmai képzések támogatása • HEFOP/2005/1.3.1. Nık munkaerı-piaci részvételének támogatása, a munka és a családi élet összeegyeztetése • HEFOP/2005/2.3.1. Hátrányos helyzető emberek alternatív munkaerı-piaci képzése és foglalkoztatása • HEFOP/2005/2.3.2. Alternatív foglalkoztatási szolgáltatások a hátrányos helyzető emberek, köztük a romák foglalkoztathatóságának javítása • HEFOP/2005/3.4.1. A vállalkozói készségek és a munkavállalók alkalmazkodóképességének fejlesztését célzó képzések támogatása • Nemzeti Felnıttképzési Intézet (NFI) forrásai pl. A gazdasági szerkezet, a helyi vállalkozási struktúra átalakításához, a technológia-váltáshoz kapcsolódó át- és továbbképzı programok támogatása • Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) források • ICSSZEM Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlıségi Minisztérium forrásai • Baranya Megyei Munkaügyi Központ támogatásai, célzott programjai. • HEFOP/2005/2.1.4. Modell értékő tanoda típusú (extrakurrikuláris) tevékenységek támogatása a halmozottan hátrányos helyzető tanulók iskolai sikeressége érdekében 29


• • • • •

HEFOP/2005/2.1.7. Iskolai szegregáció csökkentése De ez most tanuló iskoláskorúaknak szól és valószínőleg az iskolával, vagy parókiával, önkormányzattal, CKÖ-vel, civilekkel lehetne együtt. HEFOP/2005/2.1.6. A sajátos nevelési igényő tanulók együttnevelése HEFOP/2005/3.4.1. A vállalkozói készségek és a munkavállalók alkalmazkodóképességének fejlesztését célzó képzések támogatása HEFOP/2005/3.5.4. A felnıttképzés hozzáférésének javítása a rendelkezésre álló közmővelıdési intézményrendszer rendszerszerő bevonásával

Eredmények: • Az elsı évben 50 fı alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezı ember • A második évben 30 fı szakképzettséggel rendelkezı potenciális munkavállaló • 1 db megvalósíthatósági tanulmány • 3 db speciális képzési program • 180 képzési nap/év • Iskolázottsági mutatók minıségi növekedése (0,2%) • Szakképzettségi mutatók növekedése (0,1%) • A célcsoport munkanélküliségi rátájának csökkenése (0,1%) • Az érintett településeken a szociális ellátásban részesülık számának csökkenése (0,1%) 1.4.2 Szociális foglalkoztatási centrum létrehozása a tamási munkaerı piaci hátrányok mérsékléséért Cél: A projekt általános célja a tamási kistérség halmozottan hátrányos helyzető lakossága számára az esélyegyenlıség javítása a foglalkoztatás növelésével. A projekt közvetlen célja a munkanélküliség és az inaktivitás csökkentése a szociális foglalkoztatás hatékony fejlesztésével. Kedvezményezettek köre: Közvetlen célcsoport: a térségben élı hátrányos helyzető, tartós munkanélküliek. Közvetett célcsoport: a kistérségekben élı népesség. Közremőködık: Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Tamási Többcélú Kistérségi Társulás Tolna Megyei Munkaügyi Központ PTE FEEFI PRMK Feladatok: Ebben a térségben az eddig is magas munkanélküliségi ráta további emelkedést mutat, s egyre szélesebb azoknak a tartós munkanélkülieknek, inaktív lakosoknak a rétege, akik segítség nélkül képtelenek visszakerülni a munkaerı piacra, és egyre távolabb sodródnak az esélyegyenlıség megélhetésének lehetıségétıl minden területen. Többek között számukra teremt lehetıséget a felzárkózásra e projekt. Tevékenységek: 1) Válságkezelı program célkitőzéseinek összehangolása

30


2) 3) 4) 5) 6) 7) 8) 9)

Helyzetfelmérés Munkaerı piaci adatbank létrehozása A szociális foglalkoztatási centrum mőködtetésére Kht. létrehozása A centrum berendezése (irodabútorok, telekommunikáció) A falvakkal a hálózat kiépítése A centrum munkatársainak felkészítése a szociális foglalkoztatás mőködtetésére A szociális foglalkoztatásba bevont célcsoport számára képzések szervezése, lebonyolítása A szociális foglalkoztatás eszközállományának kialakítása, kézi javító szerszámok, kerti szerszámok, zöldség-gyümölcs feldolgozó kisgépek stb.

Források: • Regionális Operatív Program besorolás: 3.2.2. : Non-profit foglalkoztatási projektek megvalósítása a szociális gazdaságban • HEFOP/2005/1.3.1. Nık munkaerı-piaci részvételének támogatása, a munka és a családi élet összeegyeztetése • HEFOP/2005/2.3.2. Alternatív foglalkoztatási szolgáltatások a hátrányos helyzető emberek, köztük a romák foglalkoztathatóságának javítása • HEFOP/2005/1.3.2. Családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolásának elısegítése • EQUAL • FMM közmunka program • Munkaerıpiaci Alap forrásai pl. MPA-2005-2 Magas hozzáadott értékő tevékenységek munkahelyteremtı beruházásainak támogatása; Munkahelyteremtı beruházások támogatása • ICSSZEM Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlıségi Minisztérium források • Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) források • Baranya Megyei Munkaügyi Központ támogatásai, célzott programjai Eredmények: • Szociális foglalkoztatási centrum 2 irodával • 11 falu bevonása a programba helyi szervezıkkel • 15 fı centrum munkatárs képzése • Képzések a célcsoport számára • 60 fı szociális munkába vonása • Életszínvonal emelkedése 1.5

Az oktatás, képzés (humánerıforrás fejlesztés) operatív programjai

1.5.1 A Szakképzés fejlesztése Cél: A program célja az, hogy a szakképzésben oktatott szakmák meghatározott körében felfrissítésre kerüljön a képzés tartalma, az oktatás a vállalkozások, a gyakorlat igényeihez jobban illeszkedı ismereteket közvetítsen. További cél a szakképzık eszköz-fejlesztésinek elısegítése.

31


Az intézkedés teljes mértékben összhangban van az NFT prioritásaival, mely szerint, az elkövetkezı években 1. új szakképzési szerkezetre, illetve 2. térségi integrált szakképzı központok létrehozására van szükség. Az elsı komponens a szakképzés tartalmának és szerkezetének a magyar foglalkoztatási szerkezet elemzésén és a moduláris szakképzési rendszer újonnan kidolgozott programjainak a fejlesztésén alapuló megújítását foglalja magában. A második komponens keretében a már meglévı 2,3,4,5 ISCED szinten szakképzést folytató intézmények integrációjával 16 szakképzı központ létrehozására kerül sor. Kedvezményezettek köre: • Vályi Péter Szakképzı Iskola - Tamási, • Vak Bottyán Általános és Szakképzı Iskola, Gimnázium és Központi Óvoda • Göllesz Viktor Gyógypedagógiai Nevelési-Oktatási Intézmény Közremőködık: Szakképzı intézmények vezetıi, vezetı testületei, tanárai, szakmai oktatói Feladatok: A jelenleg futó szakképzési programok moduláris rendszerővé történı átalakításában a kistérség szakképzı intézményeinek is részt kell venniük. A Tolna megyei képzési palettára a párhuzamosságok jellemzık, a legnépszerőbb ISCED 3 besorolású szakmákat (nıiruhakészítı, kımőves, asztalos, szerkezetlakatos) szinte minden szakképzı oktatja, és a kistérségben is ezek a legnépszerőbb beiskolázási szakmák. Éppen ezért fontos, hogy a képzés korszerősítésének folyamatából nem maradjanak ki a kistérség szakképzı iskolái. A képzéskorszerősítés területén abban kell gondolkodni, hogy széles alapokat biztosító több területre konvertálható képzések induljanak el, míg a konkrét szakmában törtnı képzés minél késıbbre tolódjon – a felnıttoktatás tapasztalatai alapján a lehetı legintenzívebb formában. A megvalósítás lépései 1. A kistérség szakképzıi felveszik a kapcsolatot egymással, a megye többi képzıjével, valamint a régió meghatározó szakképzı intézményeivel, beleértve a Kamarákat, a Regionális Munkaerıfejlesztı és Képzı Központot, közösen létrehozzák a szakképzési kerekasztalt, amelybıl késıbb kinıhet a térségi integrált szakképzı központ. 2. A kistérség szakképzıi lefektetik elképzeléseiket az általuk oktatott szakmák tapasztalatai alapján a moduláris rendszerő képzés kialakítását illetıen. Az elképzeléseket a szakképzési kerekasztal elé terjesztik. 3. Amikor kialakulnak az egyes képzési programok átalakításának munkabizottságai, ezekben a kistérség iskoláinak feltétlenül képviseltetniük kell magukat. 4. A munkabizottságok munkájában a kistérség szakképzıinek maximálisan a saját érdekeiket kell képviselniük. Nem szabad olyan oktatási programokat elfogadni, amely ellentétes az iskolák érdekeivel, vagy hosszabb távon a képzésekben részt vevık számának csökkenését eredményezi, vagy egyéb módon hozza hátrányos helyzetbe az iskolákat. Azt azonban érdemes szem elıtt tartani, hogy az új rendszer a jelenleginél nagyobb rugalmasságot, és az iskolák közötti könnyebb átjárhatóságot fog eredményezni. Könnyen elıfordulhat, hogy a diák Tamásiban kezdi tanulmányait, de a közismereti blokk zárásával Szekszárdon folytatja tanulmányait, vagy fordítva, ha csak máshol talál igényeinek megfelelı szakmai oktatást. Ez azt is jelenti, hogy a szakképzık közötti versenyhelyzet nıni fog. 5. A kistérségi szakképzıknek a teljes folyamat során arra kell törekedniük, hogy kialakítsák saját egyedi szakképzési profiljukat. Ennek során több egymással ütközı követelményt kell összehangolni, többek között meg kell próbálni egyeztetni a kistérség gazdálkodóinak

32


munkaerı-igényét, a szakképzésbe belépı fiatalok oldaláról megnyilvánuló kereslettel, és emellett lehetıleg törekedni kell, legalább földrajzi értelemben unikális képzési paletta kialakítására. A jelenlegi képzési paletta szőkösnek tőnik, különösen a Vályinak kell megfontolnia azt, hogy a folyamat során hogyan tudna a jelenleginél lényegesen több szakmára képezni, ha valóban fajsúlyos képzıvé szeretne válni. Ennek során arra is be kell rendezkedni, hogy bizonyos képzéseket csak néhány fı számára tud beindítani, illetve arra is számítani kell, hogy bizonyos képzések nem indíthatók be minden évben. Fejlesztés összege: A fejlesztési programban történı részvétel nem jár külön költségekkel. Várhatóan az utazási és kommunikációs költségek (telefon, fax) összességében nem túl jelentıs növekedésére kell számítani. A szakmai programok megújításának szakértıi költségei már sokkal komolyabb tételt képviselnek, várhatólag programonként mintegy 1-3 millió forintos költségrıl van szó. Hasonlóképpen költséges lehet az új szakmai képzések elindításának kezdeti ráfordításai. Források: A részvételi költségek finanszírozása saját erıbıl történik, az integrált szakképzési központ felállítása és a képzési programok megújításának költségeit teljes egészében uniós támogatás finanszírozza. 1.5.2 Térségi igényekre épülı tovább- és átképzési programok elindítása Cél: A humánerıforrások minıségének és kihasználtságának javítása elsısorban képzéssel, és a munkaerıpiac igényeinek alapos feltérképezésével valósítható meg. A kistérség foglalkoztatási helyzete a megyében a legrosszabb, az aktivitási ráta rendkívül alacsony. A kistérség aktív népességének képzettség szintje elmarad a megyei átlagtól, és sokkal rosszabb, mint az országos helyzet. Ez az állapot öröklött lemaradás, alapvetıen nem lehet rajta változtatni. Arra azonban lehetıség van, hogy a foglalkoztatottak és a munkapiacra visszatérni szándékozók (munkanélküliek és inaktívak) helyzete képzések révén javuljon. A prioritás megvalósításához tartozó intézkedések: A kistérség szakképzési igényeinek felmérése, Felnıttoktatás fejlesztése, továbbképzési programok elindítása. 1.5.2.1 A kistérség szakképzési igényeinek felmérése Cél: A program egyik célja, hogy minél alaposabban feltérképezésre kerüljön a kistérségi vállalakozásoknál jelentkezı tanulóigény (pályakezdı szakember igény). A program másik célja, hogy felmérésre kerüljenek a vállalkozások képzési igényei. Kedvezményezettek köre: • A kistérség összes vállalkozása, de legalább az öt fı feletti foglalkoztatotti létszámmal üzemelı cégek, ezek alkalmazottai • Pályaválasztás elıtt állók, továbbtanulók Közremőködık: • Kistérségi Területfejlesztési Társulás 33


• • •

Többcélú Kistérségi Társulás Kistérségi szakképzı intézmények (Vályi, Vak Bottyán, Göllesz) Megyei és régiós szakképzık

Feladatok: A) A megyei szakképzési igények feltérképezése (tanuló-igények felmérése) B) Pályaválasztók képzési orientációs programja, vállalkozások számára összeállított továbbképzési programok összeállítása Fejlesztés összegei: Adatbázis összeállítása, folyamatos monitoring Adatbázis gondozásának költsége Pályaválasztási csomag összeállítása Szakképzés-fejlesztési program

1,5-2 millió forint 1 millió forint 1,5-2 millió forint 500-900 ezer forint

Források A finanszírozás pályázati alapok segítségével történne. Jó eséllyel szóba jöhetnek az NFT-s pályázatok is, ha a felvázolt intézkedéssorozat továbbgondolásával sikerülne egy támogatásra esélyes projektet összeállítani. A teljes program elindításának és egy két éves mőködtetésének költségvetése nem haladja meg a 10-15 millió forintot. 1.5.2.2 Kistérségi hatókörő felnıttoktatási, továbbképzési programok elindítása Cél: A program célja az, hogy továbbképzési lehetıség nyíljon, azon kistérségi állandó lakhellyel, illetve a térségi vállalkozásoknál munkaviszonnyal rendelkezı felnıttek számára, akik semmiféle államilag finanszírozott képzési programban nem tudnak részt venni. Kedvezményezettek: • A kistérség összes vállalkozása, de legalább az öt fı feletti foglalkoztatott létszámmal üzemelı cégek, ezek alkalmazottai • Munkavállalók, foglalkoztatottak Közremőködık: • Többcélú Kistérségi Társulás • Kistérségi Területfejlesztési Társulás • Kistérségi szakképzı intézmények • Kistérségi vállalkozások Feladatok: A kistérségi szakképzési igények felmérését követıen jelen program tulajdonosai pályázatot nyújtanak be a szakképzıkkel közösen a kistérségi munkavállalók át- és továbbképzési programjainak támogatására az NFT HEFOP keretében. A közösen kidolgozott projektben megjelölik a felmerült (szak)képzési igényeket, a képezni kívánt szakmákat és képzési programokat, valamint a részt vevık várható számát. Ehhez hozzárendelik a képzık kompetenciáit, meghatározzák, hogy ki mit fog oktatni – szükség esetén bevonhatók kistérségen kívüli képzık is. Amennyiben a pályázat nyer, a következı lépés a képzések megszervezése. A program gazdái meghirdetik a képzéseket, meghatározzák, hogy a résztvevık milyen nagyságú támogatást 34


kaphatnak, és meghatározzák a támogatott oktatási keretszámot is. Errıl értesítik a munkaadókat, akik pályázatszerően nyújtják be igényeiket, megjelölve, hogy hány fıt és milyen képzésekre kívánnak beiskolázni. A program tulajdonosa értékeli a benyújtott igényeket, majd visszaigazolja az elfogadott létszámot, a képzések kezdési idıpontját, helyszínét. A képzési program elıre meghatározott eredményváltozók mentén támogatási komponensekre bontható. Például, a vállalkozások piaci kompetenciái javítását prioritásként megjelölve a lehetséges eredményváltozók az alábbiak: • legalább a vállalkozások egyharmadában legyen legalább egy olyan munkatárs, aki szakmai középfokú (társalgási szintő) nyelvvizsgával rendelkezik angol (német) nyelven; • legalább minden második vállalkozásnak legyen legalább egy olyan munkatársa, aki képes pályázati anyagokat készíteni, eligazodik a támogatási források és pályáztató intézmények körében; • legalább minden második vállalkozásnál legyen egy olyan szakember (szakértı), aki képes összeállítani egy hitelkérelmet, tudja, hogy hogyan, milyen feltételekkel érhetıek el a bankok finanszírozási konstrukciói; • legalább a vállalkozások 50 %-a esetén képezzünk ki egy olyan embert, aki eligazodik a legfejlettebb informatikai technológiák terén (pl. a nagytömegő adatfeldolgozás fejlett módszerei, a számítástechnika irányítástechnikai, vagy logisztikai alkalmazhatósága, modern kommunikációs megoldások, stb.); • a feldolgozóipari kis- és középvállalkozások 50 %-a esetén legyen valaki, aki ismeri hogy melyek az általánosan elfogadott beszállítói standardok, melyen feltételekkel lehet nagyvállalatok beszállítóivá válni, stb. Fejlesztés összege: Az intézkedés költségeit a projekt kibontásakor lehet pontosan megbecsülni. Alapvetıen abból kell elindulni, hogy hány munkavállaló képzését kívánják támogatni, illetve mekkora arányban. Ha pl. 300 munkavállaló továbbképzését kívánjuk elısegíteni, akkor a program teljes költségvetése kb. 30-40 millió forint, amely ráfordítás 75-100 százalékához igényelhetı támogatás. Az NFT ROP pályázat összeállításkor önrészként szükség esetén a munkaadók és munkavállalók által fizetett képzési költséget lehet beállítani. Források: A finanszírozás gerincét az elnyert NFT ROP támogatás képviseli. Az önrész a munkaadók és munkavállalók által fizetett képzési hozzájárulás. A problémát nem az önrész igazolása jelenti, ugyanis az Strukturális Alapokból történı finanszírozásnál nem kell banki igazolásokat benyújtani a pályázathoz. A probléma egyértelmően az utófinanszírozás jellegzetességeibıl adódik: a képzést valakinek ki kell fizetnie, mielıtt a támogatás lehívásra kerül. Megfelelı szerzıdések alapján, a kedvezményezett vállalkozások (esetleg a munkavállalók) valószínőleg hajlandóak lesznek megfinanszírozni a képzések számláját, ha ezt az összeget késıbb visszakapják. A másik lehetıség az, hogy a képzık vállalják azt, hogy a képzésekért utólag, a lehívott támogatás arányában fizet a program tulajdonosa

1.5.3

Kistérségi Képzési Koordinációs Szervezet létrehozása

A szervezet célja:

35


A kistérség humánerıforrás fejlesztésével kapcsolatos képzési, koordinálási javaslatok elkészítése. Képzések szervezésének elıkészítése, támogatása Tagjai: • Többcélú Kistérségi Társulás tagjai által delegált képviselık • Szakképzı Intézmények igazgatói • Tolna Megyei Munkaügyi Központ Tamási Kirendeltség vezetıje • Tolna megyei kamara helyi képviselıje • Munkaadók képviselıi • PRKK regionális igazgatója A Kistérségi Képzési Koordinációs Szervezet jogállása és feladatai: A Kistérségi Képzési Koordinációs Szervezet a térség humánerıforrás fejlesztésére, képzési feladatok koordinálására létrehozott szervezet. A Kistérségi Képzési Koordinációs Szervezet feladata a kistérség munkaerı-piaciterületen a szakképzett munkaerı ellátottságának és a képzési színvonalának támogatása, információk közvetítése, a felhasználók minıség igényei alapján. Ennek érdekében: - Véleményezi, fejleszti, kialakítja kistérség éves képzési tervét, éves-kétéves beszámolóját, arról állát foglal - Megvitatja és elfogadja a kistérség humánerıforrás fejlesztéssel kapcsolatos képzési terveit - Közremőködik a képzési rendszer kialakításában, fejlesztésében - Segíti a munkaadók képzési igényeinek azonosítását - Támogatja a kistérség lakosságának foglalkoztathatóságának növelését A Kistérségi Képzési Koordinációs Szervezet tagjait a Többcélú Kistérségi Társulás kéri fel a közremőködésre. A Szakmai Tanácsadó Testület mőködésével kapcsolatos adminisztratív tevékenységet a Többcélú Kistérségi Társulás látja el. A Kistérségi Képzési Koordinációs Szervezet évente, legalább két alkalommal tartja üléseit, elıre meghatározott napirendi pontok alapján. Az elvégzett munkáról jegyzıkönyv készül, melyet a Kistérségi Képzési Koordinációs Szervezet tagjai hitelesítésének. Feladatai: 1. a régió gazdaságának stabilizálása a munkaerı szükséglet minél magasabb szintő kielégítése, a foglalkoztatási szint növelése és a képzettségi hátrányok csökkentése révén, a foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzető rétegek (tartós munkanélküliek, pályakezdık, megváltozott munkaképességő, alacsony iskolázottságú rétegek, roma származásúak, stb.) integrációjának, reintegrációjának elısegítése foglalkoztatási programokon keresztül, illetve a szociálisan veszélyeztetett társadalmi csoportok végleges lemaradásának korlátozása. A gazdasági folyamatokhoz igazodó képzési rendszer, a tanulás támogatása biztosíthatja annak a kvalifikált munkaerınek a meglétét, ami ösztönzıleg hathat a meglévı vállalkozások

36


fejlıdésére, illetve új beruházások létrejöttére. Az emberi erıforrás fejlesztésében új távlatokat nyithat, és a fenti folyamatot erısítheti a nyitott képzési rendszerek elterjedése. A hátrányos helyzető térségekben arányában és számában lényegesen növelni kell (illetve be kell vezetni) az önkormányzat, a képzı intézmény, a gazdaság szereplıi és a munkaügyi központ összefogásával, összehangolt tevékenységével végzett komplex átképzésifoglalkoztatási programokat. A legfontosabb feladat, hogy kiemelésre kerüljenek mindazon területek, amelyek – a mindenkori sajátos regionális adottságok figyelembevételével – a legnagyobb prioritást élveznek. A tartós munkanélküliség megakadályozása Az ifjúsági munkanélküliség leküzdése A megváltozott munkaképességőek szakmai integrációja A szakmai mobilitás támogatása Új foglalkoztatási területek feltárása Koordinált eljárás a szociális partnerek, önkormányzatok, képzı intézmények és a munkaügyi igazgatás között, stb. 2. A foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzető rétegek (tartós munkanélküliek, pályakezdık, megváltozott munkaképességők, alacsony iskolázottságúak, roma származásúak, stb.) integrációjának, reintegrációjának elısegítésére – mind az elsıdleges, mind a másodlagos munkaerıpiacon – foglalkoztatási programok megvalósítása: másodlagos munkaerıpiaci mőködésének elısegítése tranzitfoglalkoztatás feltételeinek megteremtése közmunka programok speciális programok, a munkáltatók a foglalkoztatási célú civil szervezetek, az önkormányzatok és a munkaügyi szervezet közötti szoros együttmőködésre építve (pl. szociál-ökonomiai program). Lehetséges források Területfejlesztési célelıirányzat Munkaerıpiaci Alap Phare és egyéb EU források Regionális Fejlesztési Tanács forrásai Országos Foglalkoztatási Közalapítvány forrásai Szociális és Családügyi Minisztérium forrásai Alapítványi források (Soros, Autonómia, stb.)

37


A programirányítás, megvalósítás szervezeti vázlata

Többcélú Kistérségi Társulás

•

Információk

•

Pályázatok, források

Döntés, Véleményezés, Beszámolás, Értékelés

•

Munkaer ıpiac Munkaad ó Munkavál

Javaslat, Értékelés

Kistérségi Képzési Koordinációs Szervezet

Képzı szervezetek PRKK Támogató funkció Tanácsadás , monitoring

5

Alapképzés

4

Szolgál tatások

1

Képzés

3

Fejlesztés

Humánerıforrás fejlesztés Foglalkoztathatóság növelése Munkaerı-piaci elvárások teljesítése

38

2

Programok


2

Forrástérkép

A forrástérkép célja a település által potenciálisan bevonható források, pályázati lehetıségek nyomon követése és róluk naprakész nyilvántartás vezetése. A feladat szükségessége tükrözi azt a lényegesebb momentumot, hogy a települési programok végrehajtása alapvetıen külsı, támogatási források általi finanszírozásra épültek, mely jellemzıen pályázati rendszereken keresztül érhetı el. A források folyamatos nyomon követésének tevékenysége elsıdlegesen az önkormányzat feladata. PROJEKTGENERÁLÁS A projektgenerálás a projektötletek, projekt kezdeményezések felszínre kerülésének elısegítése azzal a céllal, hogy a település fejlesztési céljaival összhangban lévı projektötletek, projekt kezdeményezések projektekké fejleszthetık legyenek és beépülhessenek a település fejlesztési programjába.

A STRUKTURÁLIS ALAPOK TÁMOGATÁSI TERÜLETEI (2000-2006-os programozási idıszak) • • •

1

• • • • •

11

• • •

12

• • • • • • • • • • •

• • •

• • •

• •

• •

• • • • • • • • •

13

• • • • • • • • •

TERMELİ SZFÉRA Mezıgazdaság 111 • Mezıgazdasági üzemek beruházásai 112 • Fiatal farmgazdálkodók támogatása 113 • Mezıgazdasági szakképzés 114 • Mezıgazdasági termékek feldolgozásának és marketingjének javítása • Erdıgazdálkodás 121 • Erdıgazdasági üzemek beruházásai 122 • Faipari termékek elıállításának, feldolgozásának és marketingjének javítása 123 • Faipari termékek felhasználása és kereskedelme új piacainak erısítése 124 • Erdıgazdálkodók szakmai szervezeteinek létrehozása 125 • Természeti katasztrófa által sújtott erdıterületek rehabilitációja és prevenciós eszközök bevezetése 126 • Mezıgazdasági mővelésre alkalmatlan területek erdısítése 127 • Védett erdıterületek ökológiai stabilitásának erısítése, illetve fenntartása 128 • Erdıgazdálkodáshoz kapcsolódó szakképzés A vidéki területek alkalmazkodó képességének és fejlıdésének elısegítése 1301 • Talajjavítás, meliorizáció 1302 • Földrendezés 1303 • Farm helyettesítési és menedzsment szolgáltatások 1304 • Minıségi mezıgazdasági termékek marketingje 1305 • A vidéki gazdaság és népesség számára nyújtandó alapszolgáltatások 1306 • Falufelújítás és –fejlesztés, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme 1307 • A mezıgazdasági és mezıgazdasággal kapcsolatos tevékenységek diverzifikálása, alternatív jövedelemtermelı tevékenységek fejlesztése

39


• • • • •

• • • • •

•

•

• • • • • • • •

14

• • • •

• • • • • • • •

• 15

• • •

•

•

•

•

•

•

• • •

16

• • •

•

•

•

• •

•

• • • • •

• •

• •

17

•

• • •

• • • • •

• •

18

• • • •

1308 1309 1310 1311 1312

• Mezıgazdasági vízkészlet gazdálkodás • A mezıgazdaság fejlesztését segítı infrastruktúra fejlesztése és javítása • Az idegenforgalmi tevékenységek fejlesztése • A mezıgazdasághoz kapcsolódó kézmőves tevékenységek fejlesztése • A termıföld-, az erdıgazdálkodás- és a tájfenntartáshoz kapcsolódó környezetvédelem, valamint az állat jólét javítása 1313 • Természeti katasztrófa által sújtott mezıgazdasági területek rehabilitációja és a megfelelı prevenciós eszközök bevezetése 1314 • Pénzügyi tanácsadás Halgazdálkodás 141 • A halászati tevékenység javítása 142 • A halászati flotta megújítása és korszerősítése 143 • A halászai termékek feldolgozásának, marketingjének javítása 144 • Haltenyésztés 145 • Halászati kikötık berendezései és tengerparti területek védelme 146 • Társadalmi-gazdasági intézkedések (beleértve: segítségnyújtás a halászat idıszakos felfüggesztésének idejére és mőszaki korlátozások kompenzálása) 147 • Szakértıi közremőködés (beleértve szakképzés, kisvolumenő partmenti halászat) 148 • Halgazdálkodáshoz kapcsolódó szakképzés Nagyvállalatok támogatása 151 • Tıkefinanszírozás (üzemek létesítése, technológia vásárlás, állami támogatás társfinanszírozása) 152 • Környezetkímélı technológiák, környezetkímélı és gazdaságos energiatermelés 153 • Gazdasági szervezetek tanácsadó szolgáltatásai (beleértve: nemzetközi együttmőködés, export tevékenység, környezetirányítás, technológiák beszerzése) 154 • Szociális szolgáltatások (munkaegészségügy, munkavédelem, szociális gondoskodás az eltartottak részére) 155 • Pénzügyi tanácsadás A kis- és közepes vállalatok, valamint a kézmőves ágazatok támogatása 161 • Tıkefinanszírozás (üzemek létesítése, technológia vásárlás, állami támogatás társfinanszírozása) 162 • Környezetkímélı technológiák, környezetkímélı és gazdaságos energiatermelés • Vállalati tanácsadás (információadás, üzleti tervezés, tanácsadás, marketing, menedzsment, mőszaki tervezés, nemzetközi együttmőködés, export 163 tevékenység, környezetirányítás, technológiák beszerzése) • Közösségi jellegő üzleti szolgáltatások (üzleti parkok, inkubátorházak, együttmőködés generálása, promóció, hálózatépítés, konferenciák, vásárok) 164 165 • Pénzügyi tanácsadás • A szociális gazdaságot támogató szolgáltatások (szociális gondoskodás az eltartottak részére, munkaegészségügy, munkavédelem, kulturális 166 tevékenységek) Turizmus 171 • Beruházások támogatása (információs központok, szálláshely, vendéglátás, létesítmények) • Nem mőszaki fejlesztések (turisztikai szolgáltatások és szolgáltatások fejlesztése, sport, kulturális és szabadidı programok, tárgyi és szellemi örökség) 172 173 • Közösségi jellegő üzleti szolgáltatások az idegenforgalmi ipar számára (promóció, hálózatépítés, konferenciák, vásárok) 174 • Idegenforgalmi szakképzés Kutatás, mőszaki fejlesztés és innováció 181 • Egyetemre és kutatóintézetekre alapozott kutatási projektek 182 • Innováció és technológia transzfer, a vállalatok és a kutatóhelyek közötti együttmőködési hálók és partnerségi kapcsolatok kiépítése

40


• •

• •

• •

2

• • • •

21 22 23 24

• • • • •

25

• • • • • • • • • • • • • • • •

31

3

32

• • • • • • • • • • • • • • • • • •

34

35

36

• •

Kutatási, mőszaki fejlesztési és innovációs infrastruktúra fejlesztése Képzés a kutatók számára

• • EMBERI ERİFORRÁSOK • • Munkaerı-piaci politika • Harc a szociális kirekesztés ellen • Ágazathoz közvetlenül nem kapcsolódó képzés és szakképzés • Rugalmas munkaerı-piaci alkalmazkodás, vállalkozói tevékenység, innováció, információs és kommunikációs technológiák • Munkaerı-piaci akciók nık részére

• • • • • • • • • • • • • • • • • • •

ALAPINFRASTRUKTÚRA

• • • • • • • • • •

Közlekedési infrastruktúra 311 • Vasút Utak 312 • • 3121 • Országos úthálózat Regionális és helyi utak • 3122 • • 3123 • Kerékpárutak 313 • Gyorsforgalmi utak 314 • Repülıterek 315 • Kikötık 316 • Víziutak 317 • Városi közlekedés 318 • Multimodális közlekedés Intelligens közlekedési rendszerek 319 • Hírközlési infrastruktúra és információs társadalom Alapinfrastruktúra 321 • 322 • Információs és kommunikációs technológia (beleértve: biztonság és megbízható adatátvitel) 323 • Lakossági szolgáltatások (egészségügy, közigazgatás, oktatás) 324 • Szolgáltatások KKV-k számára (elektronikus kereskedelem és ügyletek, oktatás és képzés, hálózatépítés) Energia termelési és szállítási infrastruktúra 331 • Elektromos áram, gáz, kıolaj termékek, szilárd tüzelı anyagok 332 • Megújuló energiaforrások (nap-, szél- és vízi energia, biomassza hasznosítás) Energia hatékonyság, kogeneráció, energiafelhasználás ellenırzése 333 • Környezetvédelmi infrastruktúra (beleértve: vízgazdálkodás) 341 • Levegı 342 • Zaj 343 • Kommunális és ipari hulladék (beleértve: kórházi és veszélyes hulladék) 344 • Ivóvíz (víznyerés, tározás, kezelés és vízellátás) 345 • Szennyvízelvezetés és –tisztítás Tervezés és rehabilitáció 351 • Ipari és katonai területek fejlesztése, rehabilitációja 352 • Településrehabilitáció

•

Szociális és egészségügyi infrastruktúra

• • 33

183 184

• • •

41


• • • • • • • • • •

4 1

• • • • • • • • •

EGYÉB TÁMOGATÁSI TERÜLETEK Szakértıi segítségnyújtás és innovatív akciók (ERFA, ESZA, EMOGA, HOPE) 411 • Tervezés, végrehajtás, monitoring, tájékoztatás 412 • Értékelés 413 • Tanulmányok 414 • Innovatív akciók A közvélemény tájékoztatása 415 •

42


T ÁM OG AT ÁSI T E RÜ L E T E K ( 2 0 0 7 -2 0 1 3 - as p r o gr a mo zás i id ı s za k) "Konvergencia és versenyképesség" prioritás

"Regionális versenyképesség és foglalkoztatás" prioritás Regionális versenyképesség fejezet

ERFA

1.

Innováció és tudásalapú gazdaság

Termelı beruházások

Az endogén potenciál erısítése Egyebek között:

Üzleti szolgáltatások erısítése

Innováció és K+F erısítése

Innováció és K+F erısítése; egyebek között: KKV-k és a tudásbázisok közötti kapcsolat erısítése, gazdasági hálózatok, klaszterek, KKV-k támogatása fejlett technológiákhoz és innovációs üzleti szolgáltatásokhoz való hozzáférésben

Vállalkozásfejlesztés

Vállalkozásfejlesztés; egyebek között: egyetemek, illetve meglévı cégek bázisán létrehozott új vállalatok támogatása, pénzügyi és üzleti inkubációs eszközök létrehozása

Beruházások közvetlen támogatása

Helyi infrastruktúra fejlesztése

Termelı beruházások

Az endogén potenciál erısítése

2.

Elérhetıség és közszolgáltatások javítása

Közlekedés, telekommunikáció és energia hálózatok, beleértve: Transz-Európai Hálózatok

Másodlagos hálózatok; egyebek között: közúti kapcsolatok a TEN közlekedési elemeivel, regionális vasúti csomópontok, repterek, kikötık és multimodális terminálok, regionális és helyi jelentıségő víziutak, vasúti fıvonalakat összekötı tranzverzális pályák

Másodlagos hálózatok

Információs társadalom; egyebek között: szélessávú infokommunikációs hálózatok és szolgáltatások elérése, KKV-k támogatása az infokommunikációs technológiák elérésében

Szociális infrastruktúra

3.

Környezetvédelem és kockázat megelızés

Segítségnyújtás a tagállamok részére EU jog teljes alkalmazásában

A fenntartható gazdasági fejlıdést segítı és a NATURA 2000-hez kapcsolódó infrastruktúra beruházások

A környezeti iparok fejlesztésének elısegítése

Tisztább technológiák és szennyezésmegelızés bevezetése a KKV szektorban

43


Felhagyott iparterületek rehabilitációja

Felhagyott iparterületek rehabilitációja

A természetes és mőszaki kockázatokat csökkentı intézkedések támogatása

A természetes és mőszaki kockázatokat csökkentı intézkedések támogatása

A közlekedés környezetszennyezésének mérséklése

Fenntartható városi tömegközlekedés támogatása

Megújuló energiaforrások alkalmazásának fejlesztése

Megújuló energiaforrások alkalmazásának fejlesztése

4.

A Strukturális Alapok és Kohéziós Alap menedzsmentjét ellátó nemzeti és regionális intézményi kapacitások megerısítése "Regionális versenyképesség és foglalkoztatás" prioritás Foglalkoztatás fejezet

ESZA

1.

Oktatási, foglalkoztatási és szociális rendszerek

1.

Munkaerı-piaci alkalmazkodás erısítése

Munkaerı-piaci intézmények fejlesztése

Az élethosszig való tanulási stratégiák fejlesztése, különös tekintettel a közigazgatásra és a szociális partnerekre

Oktatási és képzési rendszerek fejlesztése

Vállalaton belüli átképzés támogatása

Szociális és ellátó rendszerek fejlesztése

1.

Emberi erıforrás fejlesztés és munkaerı biztosítása

2a.

Munkaerı biztosítása

2b.

Korlátozott munkaképességőek

Kezdeti és folyamatos képzési intézkedések

Idıskori foglalkoztatási stratégiák, a munkaerı-piacról való korai kilépés megelızése

Aktív munkaerı-piaci intézkedések a munkaerı-piac mindenki számára történı elérésére

A nık munkaerı-piaci részvételének fokozása

A szociális bevonás támogatása

Fogyatékosok, átköltözık, etnikai kisebbségekhez tartozók munkaerı-piaci integrációjának elısegítése és egyenlı esélyek biztosítása a foglalkoztatásban

3.

A közigazgatás adminisztratív és humán kapacitásainak fejlesztése, adaptációjának elısegítése

44


•

AZ EU STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK CÉLKITŐZÉSEI ÉS PÉNZÜGYI ESZKÖZEI

• •

2000-2006

Célkitőzés

•

•

•

Pénzügyi eszköz Kohéziós

•

Kohéziós Alap

• Alap

•

1-es Célterület

•

•

2007-2013

Célkitőzés

• Konvergencia és versenyképesség

ERFA1

• Alap

• ESZA

Pénzügyi eszköz Kohéziós

•

• •

•

2

ERFA

•

•

•

• EMOGA– Orientációs fejezet3

•

ESZA

•

•

2-es Célterület

•

HOPE4

•

ERFA

• • • •

ESZA

•

•

•

•

• 3-as Célterület

• Regionális versenyképesség és foglalkoztatás

ESZA

•

INTERREG

ERFA

URBAN

ERFA

EQUAL

ESZA

LEADER +

EMOGA– Orientáció

Vidékfejlesztés és a halászati ágazat modernizációja az 1-es Célterületen kívül

EMOGA– Garancia fejezet

regionális szinten

•

•

ERFA

• nemzeti szinten: Európai Foglalkoztatási Stratégia

Európai térségi együttmőködés

•

ESZA

ERFA

HOPE 9 célkitőzés

6 pénzügyi eszköz

3 célkitőzés

1

ERFA: Európai Regionális Fejlesztési Alap ESZA: Európai Szociális Alap 3 EMOGA: Európai Mezıgazdasági Garancia és Orientációs Alap 4 HOPE: Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz 2

45

3 pénzügyi eszköz


A STRUKTURÁLIS ALAPOK MEGHIRDETETT INTÉZMÉNYES TÁMOGATÁSAI (MELYEK RELEVÁNSAK A KISTÉRSÉG SZÁMÁRA)

Pályázat típusa

Támogatás

Támogatás célja

Támogatja

GVOP (Gazdasági Versenyképesség Operatív Program)

GVOP2004 1.1.2.

GVOP2004 1.1.3.

GVOP2004 1.1.1.

Regionális vállalati központok létesítése

Beszállítói integrátorok számának növelése és megerısítésük integrátorok számának

Technológia korszerősítés támogatása

Beruházás-ösztönzési prioritás a Versenyképes termelés és szolgáltatás fejlesztése intézkedés Regionális vállalati központok létesítése komponense alapján a pályázat stratégiai célja Magyarországnak a kelet-közép-európai térség regionális szolgáltató központjává fejlesztése, középponti helyének és súlyának erısítése, fokozottabb bekapcsolása a világ hálózataiba

Beruházás-ösztönzés prioritás Ipari és szolgáltatói szektor versenyképességének fejlesztése intézkedés Beszállítói integrátorok számának növelése és megerısítésük komponense alapján a pályázat célja "A" pályázati cél: Annak a jellemzıen középvállalati körnek (integrátor vállalatok) a megerısítése, amelynek termékei közvetlenül beépülnek a végterméket elıállító nagyvállalat termékébe (elsıdleges beszállító). Olyan fejlesztések támogatása valósul meg, amelyek révén javul a termékek minısége, versenyképessége, gazdaságossága, és ezáltal a pályázók tartós beszállítóvá válhatnak. "B" pályázati cél: Üzleti és nem üzleti szervezetekbıl álló, a termelési lánc mentén, integrátor vállalat ernyıje alatt szervezıdı csoportosulások, beszállítói klaszterek létrehozásának elısegítése. A nagyvállalatokhoz kapcsolódó integrált termelési rendszerek kialakítása a kutató-fejlesztı szervezeti egységek, dinamikusan fejlıdı, innovatív beszállítók és helyi gazdaságfejlesztési intézmények bevonásával. Az ipari és szolgáltatói szektor versenyképességének fejlesztése intézkedés Technológiai korszerősítés komponense alapján a pályázat célja: Nagy hozzáadott érték tartalmú versenyképes, magas minıségő feldolgozóipari termékek gyártására alkalmas új és nagy termelékenységő termelıkapacitások létrehozása, vagy azok

46

- az európai, vagy kelet-középeurópai regionális hatáskörrel rendelkezı vállalati szolgáltató központok magyarországi kialakítását és bıvítését. - a több országban mőködı nagyvállalatok szolgáltatási alrendszereinek (például informatikai, elosztási, kereskedelmi, pénzügyi, szerviz- és vevıszolgálati, irányítási, kutatásfejlesztési, oktatási) Magyarországról történı irányítását ellátó központ létrehozását szolgáló beruházások költségeit.

Pályázhatnak a számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó mindazon belföldi székhelyő bejegyzett · gazdasági társaságok, szövetkezetek,


GVOP2004 1.2.1.

GVOP2004 4.4.1.

Ipari és innovációs infrastruktúra fejlesztése

Szélessávú internetinfrastruktúra kiépítésének és a szolgáltatás beindításának támogatása Magyarország üzletileg kevésbé vonzó településein

bıvítésének támogatása. A fenntartható fejlıdés elımozdítása érdekében a környezetbarát technológiák letelepítésének ösztönzése, a környezeti terhelés csökkentése, a technológia korszerősítés elısegítése, a feldolgozóipar nemzetközi versenyképességének javítása, szerkezetátalakításának gyorsítása, a beruházások, valamint a mőködı tıke bevonásának ösztönzése. infrastruktúra fejlesztése intézkedés Ipari és innovációs infrastruktúra fejlesztése komponense alapján a pályázat célja: "A" pályázati cél: A vállalkozások versenyképességének javítása, az ipar szerkezeti átalakulásának segítése a vállalatközi együttmőködés javításával, a letelepült nagyvállalatoknak a magyar gazdaságba történı erıteljesebb integrációjával. Ennek eszközeként komplex, minıségi szolgáltatásokat lehetıvé tevı telephelyek kialakítása, infrastruktúra-fejlesztések a befektetések technikai és szakmai feltételeinek jelentıs javítása céljából, illetve az ipari növekedés fenntartása érdekében. Cél továbbá a meglévı létesítmények továbbfejlesztése oly módon, hogy alkalmasak legyenek a szolgáltatások struktúrájának és mennyiségének növelésére. "B" pályázati cél: A vállalkozások versenyképességének javítása, folyamatos megújítása céljából az ipari parkban, illetve azok vonzáskörzetében lévı vállalkozások számára nyújtott innovációs szolgáltatások létrehozása, ahhoz szükséges fejlesztések megvalósítása. Ezen belül cél elsısorban az, hogy létrejöjjenek innovációs központok, inkubátorházak, amelyek biztosítják az innovációs szolgáltatások, K+F, stb. tevékenységek létrejöttét, létrehozzák mőködésük feltételeit. Információs társadalom és gazdaságfejlesztés prioritás Szélessávú távközlési infrastruktúra bıvítése intézkedés Szélessávú hálózat KKV-k általi kiépítésének támogatása elmaradott régiókban komponens alapján a pályázat célja a szélessávú internet-ellátottság növelése azokon a kisebb, jelenleg még kevésbé ellátott és üzletileg kevésbé vonzó településeken, ahol a szélessávú szolgáltatás nyújtásához szükséges infrastruktúra állami támogatás hiányában csak késıbb, vagy egyáltalán nem épülne ki.

47

Pályázhatnak azok a belföldi székhelyő, távközlési szolgáltatási engedéllyel rendelkezı vagy bejelentett távközlési szolgáltatók, amelyek megfelelnek az alábbi feltételeknek: a) összes foglalkoztatottak létszáma 250 fınél kevesebb és b) éves nettó árbevétele legfeljebb 40 millió eurónak megfelelı forintösszeg (10489 millió forint), vagy mérleg-fıösszege legfeljebb 27 millió eurónak megfelelı forintösszeg (7080 millió forint); egyéni vállalkozó esetén az utolsó személyi jövedelemadó-bevallásban szereplı összes bevétele nem haladja meg a 40 millió eurónak megfelelı forintösszeget (10489 millió forint),

III. Operatív program c) továbbá abban az állam, az önkormányzat vagy az a) és b) pont szerinti vállalkozáson kívül esı vállalkozások tulajdoni részesedése – tıke vagy szavazati jog alapján – külön-külön és együttesen sem haladja meg a 25 %-ot. AVOP (Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program)

AVOP

AVOP

AVOP

AVOP

Az intézkedés egyrészt a mezıgazdasági alaptevékenység hatékonyságát javító A mezıgazdasági beruházásokra, a növénytermelésben és beruházások állattenyésztésben a gépek, technológiai támogatása berendezések korszerősítésére, az agrotechnikai és technológiai színvonal emelését szolgáló fejlesztésekre, másrészt a termékek minıségét javító új technológiák, a termelést és az értékesítést elısegítı információs rendszerek bevezetésére irányul. Az intézkedés hozzájárul az állattenyésztésben a környezetvédelmi, a higiéniai és állatjóléti feltételek javításához, és elısegíti a korszerőtlen, vízpazarló öntözıtelepek felújítását, új víztakarékos, talajszerkezetet kímélı öntözési módok bevezetését, a talajdegradáció meliorációs beavatkozásokkal történı megelızését. A támogatás mértéke - általános esetben - a beruházás összes elszámolható költségének 45%-a. %-a. számos új ismeret elsajátítását igényli az agrárgazdaságban, ezen belül az erdıgazdálkodásban tevékenykedıktıl. Ezek egyrészt a gazdaságok mőködtetéséhez (vállalkozási, piaci, menedzseri ismeretek), a Szakmai tovább biztonságos termékértékesítés csatornáinak képzés és kiépítéséhez (kapcsolatépítés, szövetkezés), valamint az alternatív – mezıgazdasághoz átképzés támogatása társítható – tevékenységekhez (helyben történı élelmiszer-feldolgozás, szolgáltatás, kézmőipar, feldolgozás, vendégfogadás) szükségesek. A támogatási arány a pályázat elszámolható költségének 90 %-a, speciális roma agrár képzések esetében 100%. A mezıgazdasági A vállalkozások versenyképességének javítása. termék Az EU normáknak való megfelelés és az feldolgozásának életképesség elıfeltétele a pályázatban való és értékesítésének részvételnek fejlesztése Az intézkedés a szőkebb értelemben vett vidéki térségekre koncentrál. Az intézkedés a vállalkozók mezıgazdaságon belüli és kívüli tevékenységi köreinek bıvítését célozza, különös Vidéki tekintettel az egyedi, kiváló minıségő és nem jövedelemszerzési pusztán mezıgazdasági jellegő termékek lehetıségek elıállítására, illetve az élelmiszer és nem bıvítése élelmiszer típusú mezıgazdasági termelés és feldolgozás kínálta lehetıségek megvalósítására, valamint az elıállított termékek értékesítési lehetıségeinek javítására.

48

Az intézkedés szempontjából azok a települések tartoznak a jogosult települések kategóriájába, amelyek népsőrősége nem haladja meg a 120 fı/km2 -t, valamint népessége nem haladja meg a 10000 fıt.


AVOP

AVOP

AVOP

Az intézkedés és a támogatás révén kialakítható a szükséges infrastrukturális háttér és környezet, amely segíti a mezıgazdasággal foglalkozó népességet a termékek magasabb minıségi Mezıgazdasághoz színvonalon, nagyobb termésbiztonság kötött elérésével, alacsonyabb költségekkel történı infrastruktúra elıállításában, mozgatásában és értékesítésében, fejlesztése a környezetterhelés egyidejő csökkentése mellett. Az intézkedés révén megteremthetı a kiszolgáló infrastruktúra és a földtulajdoni, földhasználati viszonyok jelenleg még gyakran hiányzó összhangja. Az intézkedés keretében támogatható tevékenységek révén a lakókörnyezet, a települések fizikai állapota és összképe megırizhetı, ápolható és fejleszthetı. Az értékek feltárása, elismerése és ápolása a helyi közösségi identitás kialakításának és erısítésének fontos motiváló tényezıje. A természeti és épített A falufejlesztés és értékek – elismerésük és ápolásuk mellett – megújítás, a vidék esetenként új funkció telepítésével párhuzamosan tárgyi és szellemi történı újrahasznosítása a helyi foglalkoztatási és jövedelemszerzési viszonyokat is javíthatja, örökségének megırzése tompítva ezáltal a területi különbségek elszívó hatásának való kitettséget, növelve a helyben maradás esélyét. A potenciális helyi akciócsoportok felkészítése a Leader+intézkedés 4.2 tevékenységének végrehajtásába való bekapcsolódására, ismeretek Leader és készségek megszerzése:

Leader

A vidéki térségek egymás közötti és nemzetközi együttmőködésének, kapcsolatépítésének támogatása

49

A tevékenység keretén belül támogatandó adott térségrıl szóló tanulmányok készítése, a helyi lakosság informálása és képzése a fejlesztési folyamatban való aktívabb részvétel céljából. Kiadványok elıállítása, rendezvények szervezése Együttmőködési megállapodással rendelkezı Helyi Akciócsoportok. A 2000/C 139/05 Bizottsági Közlemény elıírásainak megfelelı Helyi Akciócsoportok. Önkormányzatok és társulásaik, belföldi állandó lakhellyel rendelkezı természetes személyek, ıstermelık, egyéni vállalkozók, olyan belföldi székhelyő, az 1999. évi XCV. törvény szerinti mikrovagy kisvállalkozások, gazdálkodó szervezetek és integrációik, amelyeknek éves árbevétele nem haladja meg a 700 millió forintot, továbbá társadalmi szervezetek, alapítványok, valamint a fentiek integrációi. Közbeszerzés útján kiválasztott nemzeti koordinációs egység, a nemzeti LEADER obszervatórium.


HEFOP Aktuális Pályázat HEFOP/20 A Gazdasági Versenyképesség 04/3.4.1 Operatív Program keretében megpályázott beruházásokhoz és egyéb fejlesztésekhez kapcsolódó képzések megvalósítása

Magyarországon székhellyel vagy telephellyel rendelkezı egyéni vállalkozók, jogi személyiségő gazdasági társaságok, jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaságok, szövetkezetek (kizárólag csak a kapcsolódó GVOP pályázatok nyertesei kaphatnak támogatást kiegészítı humánerıforrásfejlesztési tevékenységekre) Helyi vagy kisebbségi önkormányzat, önkormányzat felügyelt szerve, egyház vagy intézménye, más non-profit szervezet, illetve ezek intézményei.

HEFOP/20 A társadalmi befogadást támogató 04/4. 2. szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése

ROP (Regionális Operatív Program)

ROP-2004-2.1

Hátrányos helyzető régiók és kistérségek elérhetıségének javítása

ROP-2004-3.2

Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása

Négy- és ötszámjegyő utak, valamint az ezekkel azonos funkciójú önkormányzati bekötı és összekötı utak felújítása a fejletlenebb régiókban és a hátrányos helyzető kistérségekben; - A települések (különösen a zsáktelepülések) megközelíthetıségét javító, hiányzó útszakaszok kiépítése; - Ipari területekhez vezetı utak építése és felújítása; - A turisztikai vonzerık elérését segítı utak építése és minıségének javítása, a "Turisztikai vonzerık fejlesztése" intézkedéssel összhangban Az aktív korú nem foglalkoztatott személyek munkaerı-piaci reintegrációjának elısegítése új munkahelyek teremtésével a harmadik szektorban (szociális gazdaság)

Nemzetközi szinten is versenyképes turisztikai attrakciók, termékek fejlesztése, amelyek az ország sajátos kulturális örökségeire és természeti értékeire építenek;

50

Helyi önkormányzatok, intézményeik és társulásaik; Központi költségvetési szervek és intézményeik; Nem profitorientált, közhasznú társaságok;

Alapítványok; Közalapítványok; Közhasznú társaságok; Egyesületek; Társadalmi szervezetek és azok szövetsége; Egyházak és azok jogi személyiséggel rendelkezı szervezeti egysége Helyi önkormányzatok és intézményeik, kivéve a fıvárosi önkormányzat és

III. Operatív program - Az idegenforgalmi vonzerık regionális koncentráltságának csökkentése.

ROP-2004-1.1

Turisztikai vonzerı fejlesztése

ROP-2004-2.2

Város területek rehabilitációja

Hátrányos helyzető régiók és kistérségek

A helyi önkormányzatok innovatív település-rehabilitációs akcióinak ösztönzése, olyan város rehabilitációs akciók megvalósításán keresztül, amelynek célja: új gazdasági, közösségi és szociális funkciók megjelenésének támogatása és a meglévı funkciók megerısítése romló állapotú, többségében hátrányos helyzető csoportok által lakott városi területeken a terület megújítása és a társadalmi kohézió erısítése céljából; leromlott városi területek megújítása és olyan vonzó városi környezet kialakítása, mely ösztönzi a további magánberuházásokat; barnamezıs területek vegyes hasznosítása funkcióváltásuk és a települési struktúrába való integrációjuk elımozdítása, valamint a zöldmezıs beruházások területigényének csökkentése; Innovatív város-rehabilitációs gyakorlatok elterjesztésének ösztönzése szerte az országban.

Négy- és ötszámjegyő utak, valamint az ezekkel azonos funkciójú önkormányzati bekötı és összekötı utak felújítása a fejletlenebb régiókban és a hátrányos helyzető kistérségekben; - A települések (különösen a zsáktelepülések) megközelíthetıségét javító, hiányzó

51

kerületi önkormányzatok; Helyi önkormányzati társulások, kivéve a fıvárosi és kerületi önkormányzatok; Közhasznú tevékenységet folytató, nem profitorientált gazdasági társaságok, amelyekben a közszféra többségi tulajdonnal bír, Központi költségvetési szervek és intézményeik; Nonprofit szervezetek. Pályázók lehetnek: Helyi önkormányzatok Partnerek lehetnek: - Költségvetési szervek, azok intézményei és társulásaik. - Közhasznú jellegő tevékenységet végzı, nem profitorientált gazdasági társaságok - Non-profit szervezetek - Gazdasági Társaságok, kis-és középvállalkozások. - Barnamezıs területek tulajdonosainak konzorciuma vagy általuk létrehozott, vagy mőködtetett jogi személyiséggel rendelkezı szervezete, kizárólag a kármentesítési tevékenység elvégzésére pályázhat partnerként az alábbi esetekben - A fenti szervezetek konzorciumai Helyi önkormányzatok, intézményeik és társulásaik; Központi költségvetési szervek és intézményeik; Nem profitorientált, közhasznú társaságok


ROP-2004-2.1

ROP

elérhetıségének javítása: helyi tömegközlekedés fejlesztése

útszakaszok kiépítése; - Ipari területekhez vezetı utak építése és felújítása; - A turisztikai vonzerık elérését segítı utak építése és minıségének javítása, a "Turisztikai vonzerık fejlesztése" intézkedéssel összhangban;

Területfejlesztésben érintett Intézmények és civil szereplık kapacitásépítése KIOP (Környezetvédelmi és Infrastrukturális Operatív Program)

KIOP 2004

KIOP 2004

Az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztés

A hazai megújuló energiaforrások felhasználásának növelése, széndioxid kibocsátás csökkentés, ezáltal a vidéki régiók gazdasági fejlıdésének elımozdítása különös tekintettel a villamos energia megújuló energiaforrásokból való elıállításának növelésére. - A tudatos és ésszerő energiafelhasználás elısegítése az energiahatékonyság növelése és a légszennyezı kibocsátások csökkentése.

-Központi költségvetési szerv és intézményei intézményei, helyi önkormányzati szerv és intézmé-nyei, közhasznú társaságok, önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaságok, alapítványok, szövetségek, egyházak, köztestületek, egyesületek és belılük alakult non-profit konzorciumok; - kis- és középvállalkozások.

Az állati hulladék győjtésére és feldolgozására szolgáló átfogó, komplex regionális rendszerek kialakítása, a többi hulladéktól való elkülönített győjtési, begyőjtési, kezelési, ezen belül hasznosítási rendszerének kiépítése, illetve ezek létrehozási feltételeinek megteremtése.

a) Dögkutak és dögtemetık felszámolása, valamint rekultiválása vagy átalakítása állati eredető hulladék térségi szintő kezelésének céljára. (2005. december 31-ig az állati eredető hulladék dögkutakba és dögtemetıkbe történı elhelyezését meg kell szüntetni.) b) A térségi szintő állati eredető hulladék kezelı telepek fejlesztése és kialakítása. A térségi állati eredető hulladék kezelı

Állati hulladék kezelését célzó beruházások megvalósítása

52


KIOP 2004

Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és az ivóvízbázisok védelmét célzó beruházások megvalósítására

telepekhez kapcsolódó állati eredető hulladék begyőjtésének és elıkezelésének fejlesztése és kialakítása. Egy hulladékgazdálkodási projekt több támogatott célt is tartalmazhat. Az intézkedés A felszín alatti vizek tényleges és potenciális szennyezıdésének keretében csökkentése a legsúlyosabban megvalósuló szennyezett területek tevékenység az kármentesítésével, és a kiemelten intézkedés céljánál érzékeny felszín alatti vízminıség meghatározottak védelmi területek szennyezıdési szerint kiválasztott kockázatának csökkentése. A kiemelt szennyezett területek védelmi területek meghatározásához esetében a lásd a Kármentesítési Füzetek 7., kármentesítési kiadta a Környezetvédelmi és mőszaki beavatkozás Vízügyi Minisztérium. lebonyolítását, a kockázat felszámolásához szükséges beruházás végrehajtását jelenti.

A Strukturális Alapok változásai 2007-tıl Az Európai Unió támogatási politikájában a következı fıbb változásokat tervezik a 20072013. idıszakra vonatkozóan: -

A célok (Objectives) számának csökkentése A pénzügyi alapok (Funds) számának csökkentése Elmaradott térségekre történı koncentráció növelése Közös stratégia az ERDF és Kohéziós Alap által finanszírozott beruházásokra (közlekedés és környezetvédelem)

A következı támogatási periódusban a Strukturális Alapok felhasználása kapcsán a következı változások várhatók a célterületek meghatározásában: 1. Célkitőzés Konvergencia Az elmaradott régiók fejlıdésének és foglalkoztatási helyzetének elısegítése (a tervezett források 78%-a) 2. Célkitőzés Versenyképesség A regionális versenyképesség és foglalkoztatás növelése (a tervezett források 18%-a) 3. Célkitőzés Együttmőködés Európai területi együttmőködés, a harmonikus és kiegyensúlyozott területi fejlıdés elısegítése (a tervezett források 4%-a)

53


A II. Európa Terv (Magyarország II. Nemzeti Fejlesztési Terve), 2007-2013 A 2007-2013-as idıszakban a II. Európa Terv, vagyis a II. Nemzeti Fejlesztési Terv alapján kerülhetnek felhasználásra a strukturális források. A tervezési folyamat, melyhez a fejlesztési régiók aktívan csatlakoztak, elindult5. A II. Európa Terv elhelyezkedése a fejlesztési koncepciók rendszerében

Hosszú távú fejlesztéspolitikai koncepció (2020-ig)

Középtávú fejlesztéspolitikai stratégia (2007-2013) Kizárólag hazai forrásból finanszírozható fejlesztések

Nemzeti stratégia referenciakeret (II.NFT) OP1

OP4 OP2

Nemzeti agrárés vidékfejlesztési stratégia

OP3

A Kormány határozattal összhangban a következı koncepció került kidolgozásra, melynek egyeztetése jelenleg folyik A II. Európa Terv tervezett célrendszere

5

A II. Európa Terv kidolgozásának tartalmi és szervezeti kereteirıl szóló 1076/2004. (VII. 22.) Korm. határozat 2004. nyarán került elfogadásra.

54


A II. Európa Terv a tervek alapján 24 Mrd EUR forrást fog nyújtani a Kohéziós Alapból és Strukturális Alapokból, melyhez várhatóan 8 Mrd EUR hazai társfinanszírozás kapcsolódik, valamint 13 Mrd EUR magán forrás. Így mindösszesen 45 Mrd EUR fejlesztés indukálódhat e rendszer keretében.

A NFT II. tervezett forrásmegoszlása, 2007-2013 EU alap Kohéziós Alap Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Szociális Alap Összesen:

Tervezett arány 34% 44% 22% 100%

A II. Európa Terv koncepciójában hat egymásra épülı ún. stratégiai lánc került kiemelésre, ezek a következık:

Kreatív, K+F ICT ipar Tudásipar Egészség Környezet Közlekedés

A Dél-dunántúli Régió törekvései a II. Európa Tervhez kapcsolódóan A Dél-Dunántúli Régió a magyarországi régiók sorában sajnos a leszakadó, fejletlenebb régiókhoz tartozik. A GDP értékek évrıl-évre csökkenést mutatnak.

55


GDP/fı régiónként az országos érték százalékában, 1994-2002

Közép-Magyarország

170 160

Nyugat-Dunántúl

150

Közép-Dunántúl

140

Dél-Dunántúl

%

130 120

Dél-Alföld

110

Észak-Alföld

100

Észak-Magyarország

90 80 70 60 50 1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

Év

A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2005. áprilisában a regionális fejlesztési stratégia kapcsán a következı fejlesztési cél- és prioritás rendszert fogadta el:

56


A tematikus stratégiai célok mellett a Dél-dunántúli régióban 3 területi stratégiai cél, azaz fejlesztési térkategória került meghatározásra. A területi stratégiai célok elérése a régióban a térkategóriák adottságainak megfelelı, azok fejlesztési igényeit tükrözı beavatkozásokon keresztül érhetı el.

57

III. Operatív program

Recommend Documents