1. kötet nevelési program

Verzió: 09 Sztárai Mihály Református Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai program

Istenben bízunk, időt és teret engedünk Neki, hogy akarata szerint munkálkodjon életünkben és gyermekeink életében, hogy „hitük ne emberek bölcsességén, hanem Isten erején nyugodjék”. (1 Korinthus 2, 5)

1. kötet – nevelési program

Székhely:

OM azonosító: 027221 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13. – telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefon/fax: 06-72-579-224 Email: [email protected]

1


Szabolcska Mihály: Tiszteld a gyermeket Tiszteld a gyermeket, ki tudja előre Melyikből mi válik, mi lesz a jövőben. Hány egyforma gyermek játszott hajdanában Názáreth mezőin, Názáreth porában. Tiszteld a gyermeket, ki tudja miféle Csodálatos hajnal szunnyad a szívében. Lelke mozzanását ma még alig látod, S egykoron fénnyel szórja tán be a világot. Tiszteld a gyermeket, zárt levél a lelke, Csak az Isten tudja, mi van írva benne. A dicsők, a hősök, s mind a legnagyobbak Egykoron együgyű kis gyermekek voltak. Tiszteld a gyermeket, ha koldus nyomorba Sorsa úgy dobná is ki a szemétdombra Ott teremnek sokszor az új eget látók: Az Apostolok, a Próféták, a Megváltók. Tiszteld a gyermeket, s érző szíveddel Csókold meg, öleld át meleg szeretettel. Hátha ez a csókod lesz az ihletése, S egykor milliókat melegít fel véle.

Urunk, aki minket alkottál, mindenkinek feladatot adtál. Élethivatást kaptam, amit más nem tud teljesíteni helyettem. Lehet, hogy itt és most nem ismerem fel eléggé – de majd világos lesz számomra egyszer, hogy nem mint hasztalan hívattam életre, hanem mint egy hosszú lánc egyik szeme, mint híd emberek és nemzedékek között... Add, hogy helyesen cselekedjem, a Te művedet teljesebbé tegyem, szeretetet és békét hordozzak, jót tegyek, az igazságot szolgáljam, szavaidat életre váltsam mindig ott, ahol vagyok, mindig ott, ahol éppen leszek.

Székhely:


.

2


SZTÁRAI MIHÁLY REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADTA: NEVELŐTESTÜLET 2015. év május hó 11. napján JÓVÁHAGYTA: SIKLÓS – MÁRIAGYŰD REFORMÁTUS TÁRSEGYHÁZKÖZSÉG

IGAZGATÓTANÁCSA

2015. év augusztus hó 31. napján a 27/2015. határozatával

Székhely:


3


Tartalomjegyzék 1. Bevezető

6-12

1. 1. Alapadatok intézményünkről 1. 2. Gyülekezetünkről - névadónkról – intézményünkről

6 8

2. Lelkiségünk

13-15

2. 1. Általános elvek 2. 2. Iskolánk és óvodánk lelkisége 2. 3. Csendesnap célja és feladata 2. 4. Közös iskolai áhítatok 2. 5. Lelkiség és szentség 3. Alapelvek, értékek, célok, feladatok , eszközök, eljárások 3. 1. Az intézményi nevelő, illetve nevelő - oktató munkájának alapelvei 3. 2. Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 3. 3. Óvodai nevelésünk célja 3. 4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 3. 5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 3. 6. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák

13 13 14 14 14 15-114 17 23 31 31 38 39

3. 7. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma és az osztályfőnök feladatai 46 3. 7. 1. Pedagógusok helyi intézményi feladatai

46

3. 7. 2. Az osztályfőnöki munka tartalma és az osztályfőnök feladatai

52

3. 7. 1. 1. Az óvodapedagógusok helyi intézményi feladatai 3. 7. 1. 2. Az iskolai pedagógusok helyi intézményi feladatai 3. 7. 2. 1. Az osztályfőnöki munka jellemzői 3. 7. 2. 2. Az osztályfőnöki munka feladatkörei 3. 7. 2. 3. Az osztályfőnök feladatai 3. 7. 2. 4. Az osztályfőnöki munka tervezése 3. 7. 2. 5. Az osztályfőnök által készített statisztikák, beszámolók az osztályról 3. 7. 2. 6. Az osztályfőnöki órák témái

46 47 53 53 53 55 56 57

3. 8. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

58

3. 9. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

60

3. 9. 1. A szociális hátrányok enyhítése 3. 9. 2. Integrációs felkészítés 3. 9. 2. 1. A hátrányos helyzetű tanulók integrációs felkészítésének pedagógiai rendszere

3. 9. 2. 1. 1. Az alkalmazás feltételei 3. 9. 2. 1. 2. Helyzetelemzés 3. 9. 2. 1. 3. Célrendszer megfogalmazása 3. 9. 2. 1. 4. Az iskolába való bekerülés előkészítése 3. 9. 2. 1. 5. Heterogén osztályok kialakítása a jogszabályoknak megfelelően 3. 9. 2. 1. 6. Együttműködések-partnerségi kapcsolatok kiépítése

Székhely:


60 61 61 62 63 65 66 69 69

4


3. 9. 2. 2. A tanítást – tanulást segítő és értékelő eszközrendszer elemei 71 3. 9. 2. 2. 1. Kompetenciafejlesztő programok és programelemek (Önálló tanulást segítő fejlesztés, eszközjellegű kompetenciák fejlesztése, szociális kompetenciák fejlesztése) 71 3. 9. 2. 2. 1. a. Önálló tanulást segítő fejlesztés 71 3. 9. 2. 2. 1. b. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése 73 3. 9. 2. 2. 1. c. Szociális kompetenciák fejlesztése 75 3. 9. 2. 2. 2. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek 77 3. 9. 2. 2. 3. Az integrációt segítő módszertani elemek 82 3. 9. 2. 2. 4. Műhelymunka – a tanári együttműködés formái 82 3. 9. 2. 2. 5. A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszköze 84 3. 9. 2. 2. 6. Multikulturális tartalmak megjelenítése 84 3. 9. 2. 2. 7. Továbbtanulásra felkészítő program 84 3. 9. 2. 2. 8. Az intézményi önértékelés 88

3. 9. 4. A kiemelten tehetséges gyermek, tanuló - a tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek 3. 9. 5. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló 3. 9. 6. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelése az intézményben 3. 9. 6. 1. A sajátos nevelési igényű gyermekek / tanulók jogainak érvényesülése 3. 9. 6. 2. A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése 3. 9. 6. 3. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése - oktatása az iskolában

89 102 104 107 108 114

4. Az intézmény szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok – a szülő, a gyermek, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái 114-126 4. 1. Az intézmény közösségének együttműködése 4. 1. 1. Az intézményvezetés kapcsolattartása, illetve az intézményvezetés és a nevelőtestület együttműködése 4. 1. 2. A szakmai munkaközösségek együttműködése 4. 1. 3. Az óvoda és az iskola együttműködése 4. 1. 4. A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése 4. 1. 5. A tanulók részvételi jogának gyakorlása az intézményi döntési folyamatban 4. 1. 6. A pedagógusok és a szülők kapcsolattartása és együttműködése 4. 2. Az intézmény vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése intézményen kívüli szervezetekkel, intézményekkel

114

5. A belépés feltételei iskolánkba – felvétel – átvétel

127

6. Tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata

128

7. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések

134

8. A pedagógiai program nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések

135

9. Záradékok

136 Székhely:


114 115 115 116 116 118 122

5


1. Bevezető 1. 1. Alapadatok intézményünkről Az intézmény hivatalos neve: Az intézmény OM azonosítója: TB törzsszáma: Nyilvántartási száma: Az alapítás éve: Alapító: Az intézmény fenntartója, működtetője Felügyeleti szerve Az intézmény típusa: Intézményegysége: Intézmény feladat ellátási helye: Az intézmény székhelye: telephelye: Az intézmény jogállása: gazdálkodása: Az iskolai évfolyamok száma: Az intézménybe feladat-ellátási helyenként felvehető maximális létszám: Az oktatás munkarendje: Az intézmény jogosultsága: Az intézményvezető kinevezésének rendje:

A feladatellátást szolgáló vagyon:

Székhely:

Sztárai Mihály Református Általános Iskola és Óvoda 027221 45564-2 13/1996 1991. Siklósi Református Egyházközség 7800 Siklós, Kálvin u. 18 Siklós - Máriagyűd Református Társegyházközség 7800 Siklós, Kálvin u. 18. Dunamelléki Református Egyházkerület 1092 Budapest, Ráday u. 28. Baranyai Református Egyházmegye 7623 Pécs, Szabadság u. 35. többcélú intézmény, közös igazgatású köznevelési intézmény óvoda általános iskola Siklós város közigazgatási területe és vonzáskörzete 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13. 7800 Siklós, Kálvin u. 19. jogi személyiséggel rendelkező önálló köznevelési intézmény önállóan működő és gazdálkodó szerv, az intézmény által készített költségvetést a fenntartó egyház presbitériuma hagyja jóvá. általános iskola 1-8. évfolyam óvoda: 50 fő iskola: 224 fő nappali alapfokú oktatásban szerzett általános iskolai tanév végi és másodlati bizonyítványok kiállítása, 8 osztályos általános iskolai végzettség tanúsítása Nyilvános pályázat vagy meghívás útján, a Siklós - Máriagyűd Református Társegyházközség presbitériuma nevezi ki, illetőleg bízza meg 5 év határozott időre és gyakorolja a munkáltatói jogokat. A megbízás visszavonásának jogát Siklós - Máriagyűd Református Társegyházközség presbitériuma gyakorolja. Az intézményt, mint jogi személyt az igazgató, vagy az általa megbízott személyek képviselhetik. (SZMSZ-ben szabályozott módon.) Az intézményi tartós rendelkezésére bocsátott egyházi tulajdonú ingatlanok és ingó vagyontárgyak: o A Kálvin u. 19. számú (718 HRSZ); o a Kálvin u. 31. (730 HRSZ), o a Magyar u. 29. számú és a Vörösmarty u. 13. számú (együttesen a 754 HRSZ) épület. Az intézmény a rendelkezésre álló vagyontárgyakat, a nevelő és oktató feladatainak ellátásához, a fenntartóval történő egyeztetés alapján használhatja.


6


A feladatok ellátásához rendelkezésre állnak az intézmény leltár szerint nyilvántartott tárgyi eszközei. Az intézményi vagyon feletti rendelkezési jog a Siklós – Máriagyűd Református Társegyházközséget illeti meg. Az intézmény a rendelkezésre álló vagyont nem jogosult elidegeníteni, illetőleg biztosítékként felhasználni.

 A köznevelési intézményünk jogszabályban - 2011.évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről - meghatározott alapfeladatai, közfeladatai:  az óvodai nevelés;  az általános iskolai nevelés - oktatás;  a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása



Az intézmény alapfeladatai:  Óvodai nevelés –  Óvodai felekezeti nevelés, ellátás, iskolai életmódra felkészítés.  Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása.  Általános iskolai nevelés-oktatás –  Általános iskolai tanulók nappali rendszerű felekezeti nevelése, oktatása (1-4. évfolyam);  A többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése-oktatása (1-4 évfolyam);  Általános iskolai tanulók nappali rendszerű felekezeti nevelése, oktatása (5–8. évfolyam);  A többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése-oktatása (5–8. évfolyam).

Az intézmény az óvodai nevelés, illetve az általános iskolai nevelés-oktatás keretén belül ellátja a különleges bánásmódot igénylő gyermekek, tanulók köréből a sajátos nevelésigényű gyermekek, tanulók integrált nevelését és oktatását. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók köréből az alábbiak ellátását biztosítja az intézmény:  Mozgássérült gyermekek, tanulók integrált nevelése, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátása, preventív foglalkoztatása.  Érzékszervi fogyatékos (hallás- és látássérült) gyermekek, tanulók integrált nevelése, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátása, preventív foglalkoztatása.  Beszédfogyatékos gyermekek, tanulók integrált nevelése-oktatása, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátása.  Az enyhén értelmi fogyatékos gyermekek, tanulók integrált nevelése-oktatása, pedagógiai és egészségügyi célú habilitációs és rehabilitációs ellátása.  A fejlődés egyéb pszichés zavarával (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek, integrált nevelése-oktatása, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátása.

Az intézmény az óvodai nevelés, illetve az általános iskolai nevelés-oktatás keretén belül ellátja a különleges bánásmódot igénylő gyermekek, tanulók köréből a sajátos nevelésigé-nyű gyermekek, tanulók integrált nevelését és oktatását. -

Azon sajátos nevelési igényű tanulók ellátása, akik tanulmányi kötelezettségüket a szakértői bizottság szakvéleménye alapján magántanulóként teljesítik, továbbá azon nem sajátos igényű tanulók ellátása, akik orvosi igazolás alapján tanulmányaikat magántanulóként folytatják, és részükre az iskola legalább tíz tanítási óra egyéni felkészítést biztosít.

Székhely:


7


1. 2. Gyülekezetünkről - névadónkról - intézményünkről „A jó cselekedet pedig csak az, ha mi felebarátunkat segítjük, tartjuk, tápláljuk, tanítjuk, neki jó példát adunk, mindezeket a mi felebarátunknak javára, hasznára és az Úristennek neve dicséretére cselekedjük.” Sztárai Mihály Reformátusok Siklóson és Máriagyűdön A reformáció kezdetei Siklóson 1517. október 31. nevezetes nap a keresztyénség történetében. A hagyomány szerint ekkor szögezte ki Luther Márton a wittenbergi vártemplom kapujára kilencvenöt tételét. „A keresztyén ember egész életének bűnbánatnak kell lennie”- írta többek között. Ez az esemény tekinthető a reformáció kezdetének. Luther tanai igen gyorsan megjelentek Magyarországon: 1521-ben, a budai iskolában már evangéliumi szellemű tanítások hangzottak el. A két érintett tanárt ugyan elűzték, de egy év múlva már magyar diákok jelentek meg a wittenbergi egyetemen. Az 1520-as években súlyos törvények születtek a lutheránusok ellen, de a tanok mégis utat törtek maguknak, s ebben több magyar főúrnak is komoly szerepe volt. Ez idő tájt, 1515-től Siklós és környéke a Perényi - család birtoka volt. Perényi Imre nádor egy 1725-ben meglelt szobor feliratának tanúsága szerint a reformált egyház felügyelője volt, amiből arra következtethetünk, hogy jelentős szerepet töltött be a reformáció korai siklósi elterjedésében. A birodalmi hercegi rangot is viselő főúr halála után felesége, Kanizsai Dorottya vezette az uradalmat, de nem ismert, hogy ő támogatta-e a lutheri gondolatokat. Nagyobbik fiáról, Perényi Péterről (1502-1548) biztosan tudjuk, hogy később, szüleitől örökölt birtokain terjesztette a reformációt. Vele kapcsolatban Pázmány Péter így fogalmazott: „Az urak közül legelső Pirinyi Péter lutheristává lőn, és az ő jószágába Kopácsi Istvánt, Sztarinus Mihályt praedikálni bocsátá.” A később temesi főispán Perényi Péter nevéhez fűződik a mai siklósi ferences templom elődjének építése is. Ez a templom eleinte a reformált vallás szolgálatában állt. Cuisus regio, eius religio, akié a föld, azé a vallás. Az akkor mértékadó elv alapján a földesúr valamennyi birtokán követni kellett a birtokos vallását. Igaz volt ez Máriagyűdre is, ahol az akkori katolikus templomot is reformátusok vették birtokba. Az imahelyet hat év múlva a törökök mecsetté alakították. Később a görög-keleti felekezet használta, a továbbiakban pedig, ismét protestánsok imádkoztak benne. A siklósi református egyház a helyi hagyomány szerint egyidős a magyarországi reformációval. Az igen hiányos dokumentumok szerint Siklós első református lelkipásztora Siklósi (vagy Szilvási) Mihály volt, aki egyes vélekedések szerint a város szülötteként költözött Újhelyre, a mai Sátoraljaújhelyre, amely ugyancsak Perényi - birtok volt akkoriban. Ott 1522-ben már református szellemben hirdette az igét, és ezután munkálkodott Siklóson. Pathai Sámuel tolnai lelkész 1647-ben így értékelte munkásságát: „Siklós várának és városának határai néhai Siklósi Mihály igen dicséretes emlékezetét ünneplik, aki Perényi Péter reformátora volt. Midőn ama részeket bebarangoltam, gyakran hallottam igen idős emberektől, hogy Siklósi az egész udvar előtt oly gyűlöletes volt, hogy nemegyszer magában az udvarban is éles kardokkal darabokra vagdalták volna, ha az a kegyes és nagylelkű hős (értsd: Perényi Péter) különös pártfogása és védelme alá nem vette volna.” Siklósi Mihályt egyesek azonosnak vélték azzal a személlyel, akit a törökök Siklós várának 1543-as elfoglalása után, a Pécs felé vezető úton megöltek és kifosztottak. Az 1542-től a wittenbergi egyetemre járó, s szintén baranyai származású Kopácsi Istvánról azt tudjuk biztosan, hogy 1524 előtt tanító volt Siklóson.

Sztárai Mihály (1510?-1575) Kopácsi munkatársa volt Sztarinus, vagyis Sztárai Mihály, a Siklós és a Duna-Dráva közti vidék reformációt hirdető papjainak legismertebb alakja, aki az 1526-os mohácsi csatát még ferences barátként látta. A drávasztárai születésű fiatalember az év végére azonban Siklósi Mihály hatására csatlakozott a reformációhoz. 1543-ban írt művében (História Perényi Ferenc kiszabadulásáról. Perényi Péter élete és halála) maga írja: „ezt a verset költöttem Vas Mihálynak, a siklósi várnagynak, amikor én siklósi iskolamester voltam”: vélhetőleg 1541-től. 1542-től Perényi Ferenc nevelője volt, és a fiúval együtt hallgatta a paduai, vagyis a padovai egyetem előadásait.

Székhely:


8


A délszláv nyelvben is járatos prédikátor 1544 tavaszától az Eszék melletti Laskón terjesztette az evangéliumot. 1551-ben írta barátjának, Tolnai (Tétényi) Miklósnak, hogy a faluban „a kereszt igéjét hirdetni kezdtem”. Sorai szerint százhúsz evangélikus egyházat alapított Alsó-Baranyában. Tegyük hozzá: igen sok nehézség ellenére, hiszen nem egyszer az élete is veszélyben forgott. Pathai Sámul lelkipásztor Laskón az 1600-as évek elején, szemtanúktól hallottak alapján írta róla: „édes hangú zengedezésével magához vonta az embereket”. Ezért is hívták énekes prédikátornak. Egy későbbi értékelés így hangzik Sztárairól: „Tüzes, kíméletlenül támadó lélek volt, de nemcsak rombolni, hanem építeni is tudott. Ő volt az új magyar protestáns egyházak egyik legkorábbi szervezője. „Félelmet nem ismerő szókimondása, nyers, de pompás humora kitűnő népszónokká tette”. Az 1553-ban Tolnára távozó, majd 1558-ban Laskóra visszatérő Sztárai Mihály tollából 1559-ben jelent meg az első magyar nyelvű dráma, egy hitvitával foglalkozó darab, Az igaz papságnak tiköre (Comoedia lepidissima de sacerdotio) címmel, és számos, további irodalmi és egyházi alkotását ismerjük. Időközben, egy 1553-as levelének tanúsága szerint „episcopus”, vagyis Tolna megye és Alsó-Baranya püspöke lett. Laskói utódjával, a vele Tolnában együtt szolgáló Szegedi Kis Istvánnal később megosztotta a feladatokat, és 1557-től püspöksége csak Tolna megyére korlátozódott. Sztárai Mihály Laskóról 1563-ban Gyulára költözött. 1564-től három évig Sárospatakon volt lelkész, majd Pápán szolgált, ahol 1575-ben hunyt el. Sztárai olyan időben szólalt meg és hirdette az evangéliumot, hogy bátorítást és hitet öntsön az emberek szívébe, mikor mindez élete kockáztatásával járt. Lelkésztársaival együtt jól tudta, hogy az emberek tanítása és anyanyelvük ápolása ugyanilyen fontos. Az írás és olvasás tanításával hozzájárult, hogy a magyarság ilyen nehéz időben se veszítse el identitását a török hódoltság alatt. Az oktatás biztosításával pedig a reformáció olyan kulcsot adott az emberek kezébe, mellyel utat nyithattak a magyar és európai kultúra megismeréséhez, ápolásához.

A törökkortól az első kőtemplomig Siklós 1543-tól török kézen volt. A város társadalmi összetételéről is tudósító török adóösszeírások nyomán tudjuk, hogy a 16. század második felében nem történt lényeges változás a keresztyén lakosság számában: ekkortájt mintegy félszáz család élt itt a mohamedánokon kívül. Az azonban tudható, hogy a protestantizmus a szultáni porta uralma idején is élt a Dráva mentén. A helybéli reformátusokról a következő konkrétum 1672-ből származik, amikor Zabolai volt a város evangélikus prédikátora. 1678-tól 1684-ig nincs ismeretünk a lelkipásztor személyéről, de a fönnmaradt adatok szerint a siklósi gyülekezet Nagytótfaluba járt istentiszteletre, mert Siklóson nem volt református templom. A következő tizenkilenc évben, a felerősödőben lévő ellenreformáció idején, Ispánki János (István) prédikált a siklósi reformátusoknak. Ez idő tájt, 1687-ben zajlott le a török kiűzésében döntő szerepet játszó nagyharsányi csata, amelyben a Badeni Lajos vezette magyar és bajor seregek, ha úgy tetszik, visszavágtak Mohácsért. És ebben az időszakban, 1691-ben jelent meg I. Lipót királyi dekrétuma, amelyben erősen korlátozta a protestánsok nyilvános vallásgyakorlatát. 1703-tól Decsi Péter, 1719-től Héczei (vagy Herceg) Sámuel lett a lelkész, majd őt követve Szilágyi Mihály (1724– 1727), Galambos István (1727–1728) lelkipásztorkodott a városban. Héczei Sámuelt Radanay Mátyás pécsi püspök katonái a katolikus ünnepek megtartására vonatkozó szabály megszegése miatt 1723-ban börtönbe vetették, ám a város polgárainak föllépésére kiengedték. Az ellenreformáció miatti vallási összetűzésekre általában is jellemző volt a környékben, hogy a falvak lakói megvédték lelkészeiket a zaklatástól, és a bezárt vagy lerombolt templomokat újfent megnyitották, újjáépítették. A vármegye ugyan 1725-ben a magánházaknál lehetővé tette a kálvinisták számára a vallásgyakorlást, a pécsi püspökség erőszakos fellépését azonban ez nem gátolta meg a továbbiakban sem. Kossa Dániel gyűdi lelkipásztor 1817-es feljegyzései szerint a mai Siklós - Gyűdön, a későbbi kegytemplom helyén korábban református fatemplom állt, amelyet 1680-ban, Naszvadi András prédikátorságának idején vettek el a kálvinistáktól. 1700 után épült fel a protestánsok siklósi temploma, vagy ahogy egy 1722-es káptalani jelentés írja, a gyülekezetnek van egy „újabb építésű, vesszőből és sárból tapasztott református temploma”. A megfogalmazásból akár arra is következtethetünk, hogy korábban állt már a városban református kőtemplom, amit a törökkor után lerombolhattak. A fából készült imaházat 1744-ben, Dámány András lelkész idejében bővíteni szerették volna, azonban a vármegye az engedély megadása helyett a földdel tetette egyenlővé az épületet. Mária Terézia 1749-ben, számos kérvény benyújtása után engedélyezte a következő fatemplom felépítését. Az előző prédikátor halála után, 1758-tól 1796-ig Karancsi János lett a lelkész. 1763-ban megvásárolta az első, a következő évben munkába állított harangot, ami 1882-ben meghasadt, de újraöntve összesen 119 évig szolgálta a reformátusokat. 1766-ban már ismét a templom javításáért fogalmaztak kérvényeket a protestáns tanok követői, amelyek révén 1772-ben felújíthatták, majd 1774-75-ben bővíthették az imaházat. A prédikátor 1739-ben épített házát 1785ben újították föl először. Egy 1782-es összeírás szerint 2767-en éltek Siklós mezővárosban, akik közül 900 fő kálvinista volt.

Székhely:


9


Az 1770-es évek második felében, Máriagyűdön fatemplomot építettek a mai református templom helyén, amit 177075 között lezárattak. 1807-ben építették helyette a kőtemplomot az eklézsia költségén. A gyűdi tanítók neve és megbízatásuk kezdete ezekből az időkből: Naszvadi András (1680); Bálint pap (1695); 3. Szerdahelyi Péter (1701); Tóthfalusi György (1706); Decsi Sámuel (1710); Ketskeméti Gergely; Kopátsi János (1718); Komáromi János (1725); Bicskei János (1731); Tiloczi Bálint (1731); Kálmán István (1742); K. Kósa György (1748); Székelyhidi Dániel (1752); Borza Gergely (1755); Babolcs András; Vetsei Sámuel (1781); Kossa István (1787); Vetsei István (1797); Krekuth György (1801); Győri Mihály (1808); Kossa Dániel (1808).

Új templom Siklóson 1791. augusztus 25-én tehették le végre a siklósi református kőtemplom alapkövét. Karancsi János idős kora miatt 1794-től Behidai Sámuel és Gángol István káplánok segítettek a lelkészi feladatok teljesítésében. A nyugalomba vonuló prédikátor lemondása után, 1796-ban Túros Péter vette át a lelkipásztori teendőket. A munka a hatóságok hátráltatása ellenére haladt, részben mert az akkori birtokos, a református gróf Batthyány Antal támogatta a törekvéseket. Az 1806-ban elkészült templomban a grófnak külön padja volt. A siklósi lelkészek ebben az időszakban viszonylag gyorsan követték egymást: az 1809-ben elhunyt Túros Péter helyére Hagymási Péter érkezett, akit egy év múlva Varga József váltott föl. 1811-ben érkezett Siklósra Kossa László prédikátor. Gyűdön Kossa Dániel volt ekkor a lelkész. Így írt magáról: „Kóssa Dániel, tanúlt Kecskeméten s Debreczenben. Praedikátorrá lett Kémesen, ahol 7 esztendeig, annak utána Büdösfán 3 esztendeig szolgált, itt pedig tizedik esztendejét tölti. Ért diákul s németül keveset. Feleséges, öt gyermeke vagyon”. A gyűdi református „oskolába” 21 lány és 22 fiú járt 1817-ben. Rektoruk, vagyis igazgatójuk, s egyben tanáruk a Debrecenben tanult Bátori József volt. „Csak a legszükségesebb dolgok tanittatnak, u.m.: az olvasás, vallás, vallás históriája, éneklés, számvetés, irás és a könyörgések”. - jegyezte fel Kossa Dániel. A siklósi templom fölszerelése lassanként fejlődött a 19. század elején. 1813-ban orgonát építettek, amit később, csak 1875-ben renováltak. 1826-ban három harangot öntöttek a gyülekezetnek. 1866-ban az addigi fazsindelyeket lecserélték cserépre. 1877-ben, közadakozásból belső ajtókat készítettek, és siklósi márványból faragott szószéket, úrasztalát állítottak. Az ősi, évszázados parókia helyett 1839-ben emelték a mai lelkészlak elődjét. 1886. április 30-án frissen meszelt templommal fogadta a „canonica visitatiora” egyházi vizsgálatra érkező Szász Károly dunamelléki püspököt a siklósi református gyülekezet. A korszak protestáns híveinek számáról a lakosságszám adatai tudósítanak: 1841 és 1910 között Siklós lakossága 3207-ről 5782-re növekedett, eközben a reformátusok száma 1058-ról 1154-re emelkedett. Ekkortájt, 1846-47-ben káplánok végezték a szolgálatot, majd 1848-tól Bogárdi Mészöly Sándor, 1876-tól Zeke Lajos a prédikátor. A siklósi református iskolák története összefonódott a gyülekezet történetével, legalábbis abból a szempontból, hogy a lelkészek a korai időszakban a gyermekek „lelki tanítójának” szerepét is betöltötték. 1850-ben aztán már 115 kisgyermek tanult a parókiához épített iskolában. 1860-ban döntött a presbitérium egy korszerűbb tanterem kialakításáról, amit 1877-ben egy tanítói lakással is megtoldottak. Egy későbbi korszakból, 1902-ből maradt fenn Szűcs Dániel tanító neve, de egy szomorú esemény kapcsán: a jó nevű iskolamester ekkor halálozott el. Utódja, Toók Gyula kántortanító 1903-ban huszonnégy pályázó közül nyerte el a megbízást.

Világháborúk, társadalmi változások között 1913 márciusában elhunyt Zeke Lajos, helyére Gilicze Antalt hívták meg. 1914–ben elkezdődött az első világháború, ami miatt elment a két tanító. 1916-ban mégis fejlődést hozott: a Felső-baranyai Református Egyházmegye augusztus 29-ei döntésével polgári leányiskolát alapított Siklóson. Az iskola októbertől működött. 1917-ben, az élni akarás jegyében, ágyúdörgés közben tartották meg a reformáció négyszázadik évfordulóját. Újabb püspöki vizitációk zajlottak: 1917 őszén Petri Elek, 1921 augusztusában dr. Ravasz László látogatott Siklósra. Az 1923-ban elköltöző lelkész helyett eleinte Máté Ákos szolgált, majd 1924-ben Ruzsás Lajost választották meg lelkipásztornak, aki 1950-ig töltötte be hivatását. A húszas évek Siklósra polgárosodást, a református gyülekezet, a templom életében ismét föllendülést hoztak. 1923-ban pótolták a háború alatt elvitt két harangot, 1925-ben bevezették a villanyt. 1927-ben renoválták a templomot, 1928-ban nőegylet alakult. 1931-ben, a református elemi népiskolában két tanterem volt, és ezekben két tanító oktatta a 82 diákot. A máriagyűdi református elemi népiskolába négyen jártak. A református polgári leányiskolát 1930-ban, az időközben létesített internátussal együtt, Pécsre költöztették. 1941ben, a második világháború elején Siklós lakosságának 19%-a, 1151 fő volt református, míg Máriagyűd 841 főnyi lakosságából 32%, vagyis 273 polgár volt protestáns. Székhely:


10


Az 1944 novemberétől szünetelő oktatás a református iskolában is 1945 tavaszán indult újra Várady László igazgató tanító irányításával, Decsi Sándor helyettes tanító közreműködésével. Ekkor 109 diák járt az iskolába. Siklós nagyközség képviselőtestülete ekkor valamennyi egyházi iskola költségvetéséhez, így a református iskoláéhoz is hozzájárult. Az intézményeket 1948 nyarán államosították, és egy egységes siklósi általános iskolába olvasztották be. A lelkipásztori tisztet 1951-től Erdős István töltötte be 1988-ig. Szabó Mihályné egy évi helyettesítése után már Boruss Mária prédikált a siklósi és a máriagyűdi templomban. 1994-től 2002-ig Szappanos Zoltán volt a siklósi lelkipásztor, akinek utódja Tönkő Levente lett. Tönkő Levente 2010. április 01-gyel új helyen szolgál, a gyülekezet ezt követően Komlósi Péter Attila lelkipásztort választotta meg élére. Ma a tizenegyezer lakosú Siklóson 1153 tagot tart számon a református egyház. A választók névjegyzékében 612 egyháztag szerepel. A harmadik évezred elején a Siklós-Máriagyűd Református Társegyházközség jelentős szellemi és épített örökséget gondoz. Ez a jövő feladatait is megszabja az egyháztagoknak, akikre az a felelősség hárul, hogy méltón folytassák eleik verítékes, ám szép eredményeket felvonultató munkáját. Az 1990-es évek politikai változásai lehetővé tették a volt egyházi ingatlanok visszaigénylését. 1991-ben a Siklósi Református Egyházközség az egyházi ingatlanok kártalanítása révén visszakapta régi, Kálvin utcai épületét. Ezzel lehetőség nyílt a presbitérium által 1991. március 18-án hozott iskolalapításról szóló határozat megvalósítására. Az Oktatásról szóló - módosított - 1985. évi I. törvény 21. / A § (3) bekezdés alapján 1991. augusztus 15-én a Sztárai Mihály Református Általános Iskola megkezdte működését. Az első, 1991/92-es tanévben az oktatás a Kálvin u. 19. szám alatti (4 tanterem, 1 tanári, szociális helyiségek) és a Magyar u. 29. szám alatti (1 tornaszoba + öltöző, mellékhelyiségek) épületekben folyt. Az első, második, harmadik osztályba beiratkozott 38 tanulót Boruss Mária lelkipásztor és négy pedagógus tanította. Az újraindított iskola alapító nevelőtestülete: Szántó Ákos igazgató, Marásekné Varga Éva, Reichmesz Ádámné, Szántó Ákosné 1992. október 6-án az oktatás a jelenlegi Vörösmarty u. 13. szám alatti épületbe helyeződött át. Az akkor négy tanteremből, tanáriból álló épület az elkövetkező hat év alatt további öt teremmel, irodahelyiséggel, szertárakkal bővült, így elnyerte mai külső és belső formáját. A templom és az iskola közti fal lebontásával valóságosan is eggyé válhatott gyülekezet és iskola. Az intézmény beiskolázási körzete nem csak Siklós városa, hanem a környező falvak is. 1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

17

13

12

17

17

19

21

25

19

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

18

16

22

18

15

12

15

14

15

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

17

15

16

14

Az 1996/97-es tanévre az iskola nyolc osztályosra bővült. A végzős diákok a Pécsi Református Kollégiumban tanulhatnak tovább, így folytatódhat az iskolánkban megkezdett lelki nevelés. Az 1997/98-as tanévben megindult református óvoda biztosítja a korai életkorban elinduló keresztyén lelki nevelést és a zökkenőmentes iskolakezdést. Az óvoda felvételi körzete szintén Siklós városa és a környék települései. A legnagyobb gondot korábban és a jelenben is a tárgyi feltételek biztosítása jelenti. Az intézmény nem rendelkezik tornateremmel. Ennek hiánya versenyképességünket csökkenti. Nehezíti a mindennapokat az alacsony gyermeklétszám az iskolában, gazdasági tekintetben a kétcsoportos óvoda működése sem rentábilis. Elsődleges cél a családias jelleg megőrzése, mely biztosítja az általános iskola feladatának megfelelő stabil alapozó képzés lehetőségét is. Az iskola hagyományai arra kötelezik az intézményt, hogy a nevelő és oktató munkában kiemelt figyelmet fordítson a lakóhely és a nemzet történetének. Székhely:


11


A fenntartónk által kiadott alapító okirat szerint alapfeladat a beiskolázási körzetünkbe tartozó tanköteles korú gyermekek általános műveltségének megalapozása, a sajátos nevelésű gyermekek befogadása, inkluzív intézmény létrehozása. E feladat megvalósításának érdekében intézményünkben nyolc évfolyamos általános iskola és óvoda működik. A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért a nevelő és oktató munka ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását – integrált felkészítés programja -, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is – Sztárai Tehetséggondozó Műhely -. -

Az egyenlő bánásmód követelménye alapján: Magyarország területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni.

-

Az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket a 2003. évi CXXV. törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.

Intézményünk Siklóson és környékén vezető szerepet kíván betölteni kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók ellátásában. Mint fentebb is megfogalmaztuk inkluzív intézmény fogadjuk a különleges bánásmódot igénylő gyermekeket, tanulókat:  a sajátos nevelésű gyermekeket, tanulókat,  a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekeket, tanulókat,  a képesség-kibontakoztató; integrációs felkészítés keretében segítjük esélyeinek javításában a halmozottan hátrányos helyzetű diákokat. A kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók azonosítására, gondozására, fejlesztésére, nyomon követésére is nagy hangsúlyt fordítunk. Az intézmény o nyitott tehát az eltérő adottságokkal, készségekkel, képességekkel rendelkező gyermekek és tanulók befogadására az integrált oktatás-nevelés lehetőségét biztosítva; o helyi programmal segíti a hátrányos helyzetű tanulók integrációs felkészítését; o sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulókat integrált oktatási formában képezi, a korosztállyal együtt nevelődő, speciális fejlesztést igénylő gyermekek részére habilitációs, rehabilitációs órákat, foglalkozásokat biztosít gyógypedagógus szakember foglalkoztatásával; o fejlesztést biztosít a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekeknek, tanulóknak; o differenciált tanulásszervezéssel és oktatással biztosítja a tehetséges, érdeklődő gyermekek számára magasabb szintű, elmélyültebb tudást, a gyengébb, lassabban haladó, lemaradó gyermekek számára a felzárkózást. Felfogásunkban: az integráció egyet jelent a valamely hátránnyal küzdő, az átlagos képességű és a tehetség-ígéret együttnevelésével.

Intézményünket 2010-ben a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács illetékes szakmai bizottsága Tehetségponttá nyilvánította. A dokumentumainkon jogosultak vagyunk használni mind az „Tehetségpont” megjelölést, mind pedig a Tehetségsegítő Tanács logóját.

Tehetségpont

Székhely:


12


A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni, olyan embereket, akik képesek az élethosszig tartó tanulásra. Olyan embereket, akik az Úr útmutatását követik.

2. Lelkiségünk 2. 1. Általános elvek Korunk intézményének sajátos egyéni arculattal kell rendelkeznie, amit az intézmény lelkületének is nevezhetünk, vagy intézményi ethosznak. A szellemiség az iskola esetében egy nagyobb kategóriával is jellemezhető. Évszázadokon keresztül, amíg csak felekezeti iskolák működtek, a szellemiség egyszerűen, könnyen meghatározható volt: Biblia-centrikus, az egyházi tanoknak megfelelő szellemiséget képviselő, humanista stb. Amikor az Eötvös-törvények nyomán létrejött az állami oktatás, akkor annak szellemiségében is változások történtek. Természetesen az intézmény arculatához tartozik, hogy a szellemiséget fel kell vállalnia, sugároznia kell. Belülről könnyen állítható, hogy intézményünk református. Ez nagyon kevés. Inkább a közvéleménynek van szerepe a minősítésben. A valóban működő szellemiséghez „látható” lelkületre van szükség. A bejárati ajtó után, már a folyosókon, de a tanteremben, az óvodai csoportszobában is érzékelni kell a hatást. Minden intézménynek – így a miénknek is - van egy rejtett lelke, melyből lehet tudni, hogy honnan vesszük a háttérben rejlő értékeket. Azokat az értékeket, amelyek neveléstörténeti korszakonként is nyomon követhetők Olyan értékek ezek, amelyeknek mai üzenetei is vannak, amelyek ma is életprogramunkká válhatnak. Ha egy nevelőtestületben ugyanezeket az értékeket vallják, akkor az intézménynek meghatározható, átlátható értékrendszere lehet. A keresztyén nevelési értékek jól tükröződnek Arany János: Domokos napra című versében1, melynek központi gondolata, ha úgy tetszik üzenete: „Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben, Ember lenni mindég, minden körülményben.”

2. 2. Iskolánk és óvodánk lelkisége „Bízzad Az Úrra a te dolgaidat és a te gondolataid véghezmennek!” Jézus Krisztus missziói parancsa: „…tegyetek tanítványokká minden népeket…” (Máté 28, 19) nem csupán az Egyháznak szól, hanem a családnak és az iskolának, az óvodának. Református iskolánk és óvodánk jó lehetőség arra, hogy segítse a szülőket, gyülekezetünket és a környékbeli gyülekezeteket abban, hogy valóra válthassák a gyermekük keresztelésekor tett ígéretüket, amely szerint úgy nevelik őt „hogyha felnő, a konfirmáció alkalmával ő maga önként tegyen vallást a Szentháromság Istenbe vetett hitéről a gyülekezet előtt.” Református intézményünk keresztyén közösség. Nevelő-oktató / nevelő munkánk lényegi oldala keresztyén nevelési célok megvalósítása munkánk során. Keresztyén értékek beépítése a mindennapi tanításunk, nevelésünk során úgy, hogy a bibliai alapelvek figyelembevétele mellett eleget tegyünk a köznevelési törvénynek is.

1

Arany János összes költeményei I. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1973. 166. oldal Székhely:


13


Intézményünkben a nevelés-oktatás Istennek a teljes Szentírásban adott kijelentése, valamint a Második Helvét Hitvallásban és a Heidelbergi Kátéban megfogalmazott hitelvek, és a kálvinizmus szellemében folyik. Krisztus a középpont, minden feléje kell, hogy vezessen! Olyan református keresztyéneket kívánunk nevelni, akik tudják, hogy Isten választotta ki őket, s ha tőle kérnek segítséget, a Lélek alkalmassá teszi őket feladatuk elvégzésére. „Bizalmad legyen az Úrban teljes elmédből…” (Péld. 3, 5) A Magyarországi Református Egyház Közoktatási Törvénye, az Etikai Kódex, a Sztárai Mihály Református Általános Iskola és Óvoda által kidolgozott pedagógiai program és annak mellékletei a törvény erejével szólnak a pedagógusokhoz, intézményünk lelki-szellemi színvonalának biztosításáról, a szülőkhöz pedig, hogy nyugodt lélekkel bízzák gyermekeiket református intézményünkre. Csodálatos dolog embert formálni, embert úgy, hogy az ISTEN útján járjanak és Tőle kapott adottságaikat Isten és embertársaik szolgálatára használják. A jövőbe nézünk! Hisszük, hogy intézményi közösségünk, mely Isten ajándéka, hitvalló és hazafias szellemű, versenyképes műveltséget biztosít minden tanulójának! „…Tudjuk pedig, hogy azoknak, akik ISTENT szeretik, minden javokra van…” (Pál levele a Rómabeliekhez 8,8)

2. 3. Csendesnap célja és feladata Az iskolaév kezdésének nemcsak a tanévnyitó istentisztelet a fontos és elengedhetetlen része, hanem a tanévnyitó csendes nap is, amely megalapozza és elmélyíti az iskolai-gyülekezeti közösséget, lelkiséget. Csendes napot tartunk még az adventi és a húsvéti időszakban. E napon a Baranya megyei lelkészek szolgálatára is számít közösségünk, bizonyságtételeikkel, jelenlétükkel is a gyermekek lelki, igei élményét segítsék, a tanárokat tehermentesítsék. A csendesnap a pedagógusok számára is olyan alkalom, ahol az iskolai, gyülekezeti lelkiségről, a református keresztyén nevelési feladatokról imádságos szeretetközösségben maguk is beszélgethetnek.

2. 4. Közös iskolai áhítatok A hétkezdő és hétzáró közös áhítat elősegítheti a közösség kialakulását azáltal, hogy ezeken az alkalmakon megosztjuk egymással a hitünket, és együtt készülünk fel arra, ami aznap (azon a héten vagy hétvégén) ránk vár. Ez is része az iskolai tanulás egészének, mert az iskola ezeken keresztül taníthatja meg a diákokat arra, hogyan imádkozzanak és dicsőítsék Istent. A rendszeresen tartott közös áhítatokat jól kiegyensúlyozzák a napi osztály áhítatok, melyeket előre kézbe adott vezérfonal segítségével tarthatnak meg az éppen első órát tartó nevelők, osztályfőnökök.

2. 5. Lelkiség és szentség Manapság a szentséget és a lelkiséget elavult fogalomnak tartják. A Biblia azonban világosan tanítja, hogy szentség nélkül nem élhetünk Istennek tetsző életet. A Biblia elutasítja a világi és lelki dolgok közötti ellentétet. Még a lovak nyakában függő csengőt, és a főző edényeket is Istennek kell szentelni (Zakariás 14, 20-21). Hiába imádkozunk sokat, ha az igei normákat nem alkalmazzuk az órai munkánk megszervezésében és a tanmenet összeállításában, akkor nem vagyunk lelki emberek. Hiába dicsőítjük Istent az áhítatok alatt, ha ez nem járja át a mindennapi tanításunkat, tanulásunkat, akkor nem engedelmeskedünk Isten igéjének. Másrészt viszont, ha csak azt hangsúlyozzuk, hogy jó jegyeket kell szerezni, jól kell tanulni, és „mindenütt mindennel, amit teszünk, Istent kell szolgálni”, közben azonban elhanyagoljuk a BibliSzékhely:


14


át, szóval és énekléssel dicsőítsük őt, istentiszteleteken részt vegyünk, akkor nem teszünk eleget annak az igei felszólításnak, hogy Isten dicsőítésének és az imádkozásnak mindig jellemeznie kell a keresztyéneket, ha egy közös cél érdekében összejönnek. A lelkiség és a szentség Isten munkája bennünk. A lelkiség az elkötelezettségtől függ, attól, hogy mennyire bízunk Istenben, mekkora a hitünk, a reménységünk, és a szeretetünk. A lelkiséget nem erőltethetjük rá a diákjainkra. Viszont segíthetjük a lelkiséghez vezető elkötelezettség kialakulását. A lelkiséget nem lehet az iskolai tevékenységekre „ráaggatni”, hogy keresztyénibbeknek nézzenek ki. A lelkiségnek mindent át kell hatnia; irányítania és támogatnia kell mindazt, ami az iskolában folyik. Csak így lehet iskolánk igazi keresztyén (református) tanulóközösség.

3. Alapelvek, értékek, célok, feladatok, eszközök, eljárások A Sztárai Mihály Református Általános Iskola és Óvodában dolgozó pedagógusok mindennapi nevelő és nevelő - oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. Az alapelvek megjelenésének színtere az intézmény Pedagógiai Programja. A MRE Református Közoktatási Törvénye, az 1998. évi I. és a 2005. évi II törvénnyel módosított 1995. évi I. törvény „A Magyarországi Református Egyház - Krisztus Urunk missziói parancsának engedelmeskedve, az évszázados gyakorlat folytatásaként, tagjai igényének megfelelően, a Magyar Köztársaság Alkotmánya és a Magyarországi Református Egyház Alkotmánya, továbbá a lelkiismereti- és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló hatályos törvények és egyéb jogszabályok alapján - köznevelési intézményeket tart fenn. Működésük és rájuk vonatkozó egyházi szabályozás nem lehet ellentétes azokkal a jogszabályokkal, amelyek a fenntartótól függetlenül valamennyi magyarországi köznevelési intézményre vonatkoznak, ha azok nincsenek ellentétben a Szentírás parancsaival. A református köznevelési intézményekben a nevelés és az oktatás - figyelemmel az állami iskolák követelményeire, továbbá a magyar református iskolák autonóm életéből és hagyományaiból következő művelődési anyagra - Istennek a teljes Szentírásban adott kijelentése, valamint a Második Helvét Hitvallásban és a Heidelbergi Kátéban megfogalmazott hitelvek, és a magyar kálvinizmus szellemében folyik.” A gyermek és adottságai Isten ajándéka. A nevelés alapvető színtere a család. A kereszteléskor tett szülői és gyülekezeti fogadalom megvalósulásának egyik lehetséges helyszíne a református köznevelési intézmény, amely a gyermeket Krisztusban testvérnek fogadja el. A Magyarországi Református Egyház által fenntartott és működtetett református iskolák és a hozzájuk kötődő intézmények célja és feladata, hogy o

o o

tanulóit korszerűen művelt, jellemes keresztyén emberekké, az egyetemes emberi értékek tisztelőjévé, a magyar haza és a nemzet - hűséges és áldozatkész, alkotó polgáraivá formálja, akik mindenkor készek az örökölt és a jelenkori kultúra valódi értékeit befogadni, gyarapítani, közvetíteni, református tanulóit egyházuk hitvalló tagjává, nem református tanulóit - vallásuk szabad gyakorlásának biztosítása mellett- saját felekezetük és a református egyház értékeinek megbecsülésére nevelje.”

Elérendő célkitűzés, hogy az iskola végzős diákjai a nyolcadik évfolyam végén: o o

legalább a Nemzeti Alaptanterv összes műveltségi területének minimális teljesítményként a 8. évfolyam végére előírt követelményeit teljesítsék; minden tanuló rendelkezzen olyan bővíthető bizonyos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik arra, hogy alapműveltségi vizsgakövetelményeknek a későbbiekben megfeleljenek; rendelkezzenek a tanulók a kulcsfontosságú alapkompetenciákkal; Székhely:


15


o o o o o o o

ismerjék a kulturált viselkedéshez, a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat; alakuljon ki bennük határozott elképzelés saját közelebbi és távolabbi jövőjüket és sorsukat illetően; a tanulók személyiségének ismeretében, adottságaikra építve az intézményben töltött évek alatt önmagukhoz képest a maximális fejlődés és teljesítmény eléréséhez pedagógiai eszközökkel segítséget nyújtani; a tanítás- tanulás folyamatában a kölcsönös megbecsülés alapján az együttműködési készség fejlesztésével alkotó légkört kialakítani. ismerjék a Szentírást, hitvallásainkat, magyar református hagyományainkat. készüljenek fel arra, hogy életük a két nagy parancsolatnak megfeleljen: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből.” (Mt. 22,37) és „Szeresd felebarátodat, mint magadat.” (Mt. 22,39) legyenek vallásukat gyakorló, érte tenni tudó, áldozatot vállaló keresztyén emberek, akik mindig készek felebarátaik megsegítésére.

„A gyermek és adottságai Isten ajándéka” Jövőkép Inkluzív intézménnyé válás. Az esélyegyenlőség elvének érvényesítése, a sajátos nevelési igényű gyermekek diszkriminációjának megszüntetése a magyar oktatásügyben is előtérbe helyezte az integrált nevelést. A társadalmi elvárások ilyen mértékű változása kapcsán alapjában kell intézményünk jövőképét átformálni, és megkeresni azokat a feladatokat és lehetőségeket, amelyek tartósan biztosítják az intézményünkben felhalmozott tudás és tapasztalat hasznosulását az elkövetkező években, évtizedekben is.

Az integráció feltételei (részletezve ls. további részekben) Törekvésünk az, hogy intézményünket nemcsak integráció (fogadás), hanem egyre inkább a befogadás, inklúzió jellemezze. Ennek érdekében pedagógusaink az egyéni differenciálás talaján az egyéni kibontakoztatás és fejlesztés szemléletét képviselik. Kidolgozott esélyegyenlőségi programunk van. A teljes nevelőtestület részt vett HEFOP-os képzésben, elsajátította a tevékenységközpontú pedagógiák alapjait, megismerkedett az integrált környezetben alkalmazandó professzionális, hatékony kommunikáció kívánalmaival, valamint részt vett az IPR megismerését segítő tréningen. Ez feltétele a differenciált tanításnak. Az óvodából iskolába kerülő gyermekeket felmérjük a DIFER és Sindelar, valamint az Alapozó terápia vizsgálati módszerek segítségével, ami lehetőséget nyújt az órák differenciált tervezésének és a tanuló egyéni fejlesztése megtervezéséhez. Az első évfolyamon bevezettük a Meixner Ildikó-féle olvasás-írás tanítását, amely módszer segítséget nyújt a sokrétű fejlesztő elemével és a logopédiai nehézségek leküzdésére irányuló törekvéseivel. A tanulói fejlődés nyomon követő szoftverünk használata lehetővé teszi a gyermekek folyamatos fejlődésének követését. A továbbtanulás felkészítésére előkészítő órákat biztosítunk. Tervezzük a kéttanítós modell alkalmazását anyagi lehetőségeink függvényében.

Intézményünkben az integráció több szinten folyik: 1. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációja - a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációs felkészítésben vesznek részt. 2. A többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása: o

Érzékszervi fogyatékos (hallás- és látássérült) gyermekek, tanulók integrált nevelése, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátása, preventív foglalkoztatása.

Székhely:


16


o o o

Beszédfogyatékos gyermekek, tanulók integrált nevelése-oktatása, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátása. Az enyhén értelmi fogyatékos gyermekek, tanulók integrált nevelése-oktatása, pedagógiai és egészségügyi célú habilitációs és rehabilitációs ellátása. A fejlődés egyéb pszichés zavarával (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek, integrált nevelése-oktatása, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátása.

3. Azoknak a különleges bánásmódot igénylő gyermekeknek, tanulóknak - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló – fejlesztése, akik a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorukhoz viszonyítottan jelentősen alulteljesítenek, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzdenek, közösségbe való beilleszkedésük, továbbá személyiségfejlődésük nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősülnek sajátos nevelési igényűnek. A tanítók, tanárok, óvodapedagógusok rendszeres konzultációja a gyógypedagógussal, illetőleg az együttműködési megállapodásban kialakított szakember gárdával biztosítja a napra kész információt és tanulóink/ gyermekeink harmonikus fejlődését.

3. 1. Az intézmény nevelő, illetve nevelő - oktató munkájának alapelvei: Alapelveinkben azon tartós, hosszabb időszakra szóló értékeket fogalmazzuk meg, amelyekre több éven keresztül építhetünk, amelyek mentén pedagógiai programunkat megvalósíthatjuk. 3. 1. 1. Munkánk során kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy  munkánkat Istentől kért bölcsesség, krisztusi szeretet és szolgálat jellemezze;  a gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezze;  a nevelés segítse a gyermek személyiségfejlődését és egyéni képességeinek kibontakoztatását, a gyermeki közösségben végezhető sokszínű, az életkornak megfelelő tevékenységgel;  a felnőttekkel és társaikkal való kapcsolatukat a kölcsönös tisztelet és a másság elfogadása jellemezze;  a diákok biztos alapkészségek birtokában korszerű, használható, alkalmazható tudásra tegyenek szert, és legyenek képesek boldogulni a szűkebb és tágabb környezetükben. A református óvoda nevelési intézmény, melynek testülete elkötelezte magát Krisztusnak. A keresztyén életviteléhez hűen, szolgálják Istent és nevelik a reábízott gyermekeket. Óvodánk sajátossága az egyházhoz, iskolához tartozás, mely a nevelés tartalmát, irányultságát közvetlenül befolyásolja. Így nevelési elveinkben a keresztyén erkölcs előírásai érvényesülnek, szokásrendszerünkbe a hívő ember életviteléhez kapcsolódó elemek is beépülnek, ünnepeinken református hagyományaink a dominánsak, kapcsolatrendszerünkben a család- gyülekezet- iskola hármas egysége a meghatározó. Az iskolához tartozás segít az eredményes szocializációban, az átmenet nehézségeinek csökkentésében, a nevelés, egységes ráhatás folyamatosságában és a gyermek egyéni előmenetelének nyomon követésében. A Biblia tanítására építve- „Tanítsd a gyermeket a neki megfelelő módon…” (Péld. 22,6) - nevelőmunkánk a kisgyermek Istentől kapott adottságainak, képességeinek kibontakoztatására, pozitív személyiségjegyeinek kialakítására, erősítésére irányul. Gyermekeink többsége itt találkozik először az Ige tanításával, itt hall úgynevezett vallásos témájú éneket és itt éli át az áhítat csöndjét. Így óvodánk ebből a szempontból is kiegészítője a családi nevelésnek. A keresztyén szellemisség áthatja nevelésünket, beépül óvodánk tevékenység- és szokásrendszerébe. Az iskolánk szeretné elérni, hogy a tanításban igaz értékeket közvetítsen és a tanulókat evangéliumi szellemben nevelje, ez legfontosabb alapelvünk. Ennek érdekében minden tevékenységét át kell, hogy hassa az Igéből táplálkozó református hit és az ökumenikus gondolkodás.

Székhely:


17


3. 1. 2. Az intézmény toleráns más felfogások, világnézetek iránt, tevékenysége során azonban tanúskodik a teremtő Isten bölcsességéről és hatalmáról, Jézusban megjelenő kegyelmes, megváltó szeretetéről és a Szentlélek megvilágosító, eligazító, erőt adó közösségéről. 3. 1. 3. Az Ige tanítása szerint kívánja nevelni növendékeit Isten és embertársai szeretetére, szolgálatára, a jó megtanulásának készségére. Segíti őket abban, hogy harmonikusan növekvő, jellemes személyiséggé, szociális érzékenységű, demokratikus, az élet küzdelmét is vállaló, tevékeny, kreatív felnőttekké váljanak, a test és lélek egységében. Tudatosítjuk bennük, hogy Isten ebben az országban, ebben a népben jelölte ki helyüket, ezért kötelességük tehetségükkel jól sáfárkodni. Hazaszeretetük mellett tiszteljék, becsüljék más népek értékeit, féltő szeretettel óvják és védjék az életet, a teremtett világot, vigyázzanak környezetükre. 3. 1. 4. Nevelésünk alapja a bibliai emberszemlélet, amelynek mércéje Jézus Krisztus. Ez minden pedagógus közös ügye. 3. 1. 5. Az intézmény szellemi-lelki arculatának formálásában jelentős szerepe van annak, hogy gyermekei szeretetben élő, Igére figyelő, imádkozó közösséggé váljanak. Egymás őszinte megismerésének és megbecsülésének ez az alapja. 3. 1. 6. Fontosnak tartjuk az egyházi múlt, a nemzeti hagyományok ismeretét és az erre való szellemi-lelki építkezést. 3. 1. 7. Az igei szemlélet szükségessé teszi a különféle emberi tudományok ismeretanyagának meggyőződésünk szerint leghitelesebb és lehetőségünk szerint legmagasabb szintű továbbadását. 3. 1. 8. Tanítványainkat gondolkodásra, jó tájékozódásra akarjuk nevelni, hogy meg tudják különböztetni az igazságot a hamisságtól, az értékest az értéktelentől, hogy legyen véleményük, foglaljanak állást. 3. 1. 9. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ezért:  tiszteletben tartjuk a tanuló személyiségét,  a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,  a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,  diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük,  minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban,  az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk:  tanuló és tanuló,  tanuló és nevelő,  szülő és nevelő,  nevelő és egyéb munkatárs,  nevelő és nevelő között. 3. 1. 10. Intézményünkben a gyermekek, a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Az alapkompetenciákat mindenki számára elérhetővé kell tenni – kevésbé érdeklődők, speciális szükségleteket igénylők, kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló stb.; különös figyelmet fordítva az esélyegyenlőség biztosítására. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel minden tanulónknak rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse, be tudjon illeszkedni a társadalomba, és foglalkoztatható legyen. Székhely:


18


A kulcskompetenciákat a kötelező oktatás időszaka alatt kell elsajátítania tanulóinknak, hiszen a későbbiekben, az egész életen át tartó tanulás során mindenféle tanulás alapját ezek a kompetenciák képezik. Ennek érdekében:  

 



    



 

a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt; iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben; az iskola oktató-nevelő tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk; szeretnénk, ha diákjaink anya-és idegen nyelvi kommunikációs készsége fejlődjön, a gondolatok, érzések és tények szóbeli és írásbeli formában történő kifejezésének és értelmezésének képessége a társadalmi és kulturális kontextusok teljes skáláján –iskola, otthon, szabadidő – az anyanyelvén és az anyanyelvtől különböző nyelven - intézményünkben az angol; minél magasabb szintű legyen; kiemelt szerepet szánunk a személyközi és állampolgári kompetenciák fejlesztésének is; megtanítjuk gyermekeinket azokra a viselkedésformákra, amelyeket el kell sajátítaniuk ahhoz, hogy képesek legyenek hatékony és konstruktív módon részt venni a társadalmi életben, és szükség esetén meg tudják oldani a konfliktusokat, igyekszünk megértetni velük, hogy a személyközi kompetenciák nélkülözhetetlenek a hatékony személyes és csoportos érintkezésben mind a köz-, mind a magánélet területén; szeretnék elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen; törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre; segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat; igyekszünk elérni, hogy a tanulók kulturális kompetenciája – e kompetencia a gondolatok, élmények és érzések különféle módon – pl. tánc, irodalom, festészet stb. – történő kreatív kifejezésének fontosságát foglalja magában - magas szintű legyen; a vállalkozói kompetenciafejlesztés során alakítjuk ki gyermekeinkben a változáshoz való pozitív viszonyulást, az egyén saját (pozitív és negatív) cselekedetei iránti felelősség vállalását, a célok kitűzésének és megvalósításának fontosságát, valamint a sikerorientáltságot; fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni tanulás módszereit, tudjanak tanulni, ismerjék a tanulás tanulásának fortélyait; - a „tanulás tanulása” során a saját tanulás önállóan és csoportban történő szervezésének és szabályozásának képességét foglalja magában, részét képezi a hatékony időbeosztás, a problémamegoldás, az új tudás elsajátításának, feldolgozásának, értékelésének és beépítésének, valamint az új ismeretek és készségek különböző kontextusokban történő alkalmazásának képessége; - általánosabban fogalmazva: a tanulás tanulása erőteljesen befolyásolja azt, hogy az egyén mennyire képes saját szakmai pályafutásának irányítására; törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására; törekszünk diákjaink matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciáinak alakítására, fejlesztésére; - munkánk során a matematikai kompetenciák fejlesztését legalapvetőbb szinten (összeadás, kivonás, szorzás, osztás, a százalékok és a törtek használatának képessége fejben és írásban végzett számítások során, a különféle problémák megoldása céljából), valamint egy magasabb fejlettségi szinten (matematikai gondolkodásmód – logikus és térbeli gondolkodás -, és a valóság magyarázatára és leírására egyetemesen használt matematiSzékhely:


19






kai kifejezésmód /képletek, ábrák, modellek, grafikonok, görbék/ használatára való képesség és készség) fontos fejlesztési feladatként kezeljük; - a természettudományi kompetencia azoknak az ismereteknek és módszereknek a használatára való képesség és készség, amelyekkel a természettudományok a természeti világot magyarázzák; a technológiai kompetencia ennek a tudásnak az alkalmazása a természeti környezet átalakításában az ember felismert igényeire vagy szükségleteire válaszolva; szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet, tiszteljék, becsüljék más népek hagyományait, igyekezzenek megismerni azok kultúráját, törekvéseit, szokásait; alakítjuk, formáljuk tanulóink digitális kompetenciáját, mely az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatára való képessége; valljuk, hogy az IKT – információs és kommunikációs technológiák – alkalmazásához kapcsolódó készségeket legalapvetőbb szinten minden gyermeknek el kell sajátítania; - e legalapvetőbb szint: a multimédia technológiájú információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az Internetes kommunikációt és a hálózatokban való részvétel képességét ölelik fel.

A munkánkat átfogó evangéliumi szellemben történő nevelés elve mellett, - melyben nevelésünk alapja a bibliai emberszemlélet -, megfogalmazzuk az alábbi alapelveket a fentebb leírtak alapján: o o

komplexitás, egységes nevelő hatások elve; - az alapelveknek átfogóan, együttesen kell érvényesülnie az intézményi nevelőmunka egész területén, esélyegyenlőség elve; - minden gyermeknek legyen lehetősége tehetségének megfelelő tevékenységre, tanulásra, szabadidős elfoglaltságra és továbbtanulásra, - diákjaink olyan ismereteket, készségeket halmozzanak fel, amelyekkel megállják helyüket a következő iskolafokozatban is, - a kiemelt figyelmet, különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló kapjon meg

minden lehetőséget fejlődésére; o

o

o o o o o o o

o

egyenrangúság elve; - ezen elv tudomásul vétele biztosíthatja csak azt az alapvető igazságot, mely szerint a pedagógus és a gyermek, a tanuló egyenrangú fél a nevelés-oktatás folyamatában; a gyermek, a tanuló e folyamatnak nem tárgya, hanem alanya, a pedagógus irányító; - szerepe a pedagógiai légkör kialakításában, a gyermekek, a tanulók szellemi, lelki, testi teljesítményeinek kibontakoztatásában, tevékenységeinek szervezésében, személyiségük fejlesztésében jelentkezik, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételének elve; igazodás a gyermekek, a tanulók egyéni fejlődési üteméhez elv, a közösségek hálózatának és az ezekhez tartozás figyelembe vételének elve; a tapasztalatszerzés elve; - lehetőség teremtése a nevelés-oktatás folyamatában a tanulók számára a saját tapasztalatok megszerzésére, megértésére, általánosítására, a külső hatások elve; - azon információk, ismertek, tapasztalatok összessége, amelyeket tanulóink a nevelésoktatás folyamatán kívül a maguk számára szereznek, a bizalom elve; a következetesség elve; - alapelveiben, módszereiben ingadozás nélküli, igényes, határozott követelmények támasztása tanulóinkkal szemben annak a lehetőségnek nyújtásával, hogy biztosított legyen a gyermekek önállóságának, kezdeményezőképességének, kreativitásának kibontakoztatása, az ellentmondásosság elve; Székhely:


20


o

o o o

- miközben valljuk a következetesség fontosságát, tudomásul kell venni a nevelési folyamat ellentmondásosságát is; a közösségek pozitív és negatív hatásai, az emberben lakozó igények, hajlamok, képességek, lehetőségek, a szabadság és a kényszer mozzanatai, a közösségek és az egyén érdekeinek ellentmondásosságai, ütközései mind egyszerre vannak jelen a nevelő munkában, a motiváció elve; - a gyermekek, a tanulók személyisége tevékenységekben formálódik, fejlődik, melynek feltételei:  a tényleges cselekedtetés, gyakoroltatás,  a gyermeki aktivitás kedvező körülményeinek megteremtése (légkör, hangulat, tárgyi és személyi feltételek),  konkrét feladatok, helyzetek teremtése, amelyek erkölcsi tulajdonságaik, szokásaik, készségeik kifejlődését segítik, a koncentráció elve; az aktivizálás elve; - elérni, hogy a gyermek ne bábja, hanem aktív, önkéntes alanya legyen a nevelő-oktató folyamatnak, a visszajelzés elve; - folyamatos jelzések a gyermeki, a tanulói teljesítményekről, a változásokról, a javítások akadályairól.

A megnevezett alapelvek beépülnek a nevelő, az nevelő - oktató munkánk egész folyamatába, a nevelők tudatosan és következetesen alkalmazzák ezeket az elveket azért, mert Eszményeinkben olyan gyermek képe él, aki a közös családi és óvodai nevelés eredményeképpen az óvodáskor végére az alábbi fejlettségi mutatókkal rendelkezik: A testileg fejlett gyermek az óvodáskor végére eljut első alakváltozásához, testarányai eltolódnak, fogváltása megkezdődik. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, erőteljesen fejlődik mozgáskoordinációja, finommotorikája. Mozgását, viselkedését, testi szükségleteinek kielégítését szándékosan irányítani képes. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére belsőleg motivált az iskolakezdésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik (térészlelés, vizuális-, és akusztikus differenciáció, téri tájékozódás, térbeli mozgásfejlettség, testséma). Az önkéntelen és közvetlen emlékezet-bevésés és felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama. Fokozatosan növekszik figyelmének tartama, terjedelme, megosztottsága, megjelenik a tanuláshoz szükséges szándékos figyelem. Cselekvő-szemléletes és képi gondolkodása mellett fogalmi gondolkodása is kialakulóban van. Fokozatosan csökken gondolkozásának érzelmi telítettsége, előtérbe kerül az ismeretszerzés igénye. A többoldalú és széleskörű megtapasztalások hatására gazdag ismeretekkel rendelkezik környezetéről, abban magabiztosan mozog, eligazodik. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait. Érthetően, folyamatosan beszél, kommunikál, végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét. A szociálisan érett gyermek képes alkalmazkodni a változó körülményekhez, kapcsolatteremtésre, együttműködésre nyitott. A társaival, a felnőttekkel szemben udvarias, segítőkész, türelmes. Fokozódó mértékben képes megfelelni a környezet elvárásainak, cselekvéseiben megjelenik a teljesítmény igény. Feladatvégzésben kitartóbb, önállóbb. Egyre több szabályhoz képes alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését.

Székhely:


21


Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó, együttműködő, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias, képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: o nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, o a természet, a környezet értékeit, o más népek értékeit, hagyományait, o az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, magabiztos, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. 3. 1. 11. Intézményünk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében: Székhely:


22


   

rendszeres kapcsolatot tartunk a gyermekek, a tanulók szüleivel, a családokkal, igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy intézményünk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai, ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található óvodákkal, iskolákkal és közművelődési intézményekkel, nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy intézményünk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a gyermekek, a tanulók számára szervezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen.

3. 2. Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Iskolánk pedagógiai munkáját alapvetően az a cél határozza meg, hogy eleget tegyünk az érvényben lévő, Magyarország a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényében, illetve annak módosításaiban, valamint a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről és módosításaiban, a különböző rendeletekben meghatározott, iskolatípusunkra vonatkozó feladatoknak, illetve a MRE Református Közoktatási Törvénye, az 1998. évi I. és a 2005. évi II törvénnyel módosított 1995. évi I. törvényben foglaltaknak. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Célunk, hogy intézményünknek saját arculata legyen, illetve maradjon. Eddigi eredményeinkből, értékeinkből ne engedjünk.

Képzési specialitások: 1. Iskolánk szellemiségéből adódó legfontosabb célunk az Igéből táplálkozó református hit elmélyítése. Ennek színterei:          

tanévnyitó, adventi és húsvéti csendesnap, napi reggeli áhítatok, évfolyamonként heti két hit- és erkölcstan óra, egyházi ének oktatása, imaközösségi alkalmak, Dörmögő kör templomi szolgálat, szuplikáció, szeretetvendégség Szeretethíd-program konfirmandus alkalmak

2. Az Élő idegen nyelv műveltségi területen magasabb óraszámú angol nyelv oktatása 1. évfolyam: heti 1 óra; 2-3. évfolyam: heti 2 óra; 4. évfolyam: heti 3 óra; 5-8. évfolyam : heti 5 óra (emelt óraszámban egy csoportban)

3. Differenciált képességfejlesztés: 3. 1. Tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységi formáink:  tehetségazonosítás a 3-4. évfolyamon, tehetséggondozás, nyomon követés: 7., 9. évfolyam; 19 éves kor  nevelőtestületi döntés alapján (az osztálylétszám és eltérő teljesítményszint) csoportbontás, ha a létSzékhely:


23


   

szám indokolja – ls. csoportbontás elvei résznél rendszeresen szervezett iskolai, regionális, országos versenyekre, bajnokságokra való felkészítés. szakkörök működtetése, egyéni fejlesztés. Sztárai Tehetséggondozó Műhely – TDK, angol, média, matematika, természetjáró, énekkar, valamint a partnereknél tehetség-tanácsadás

3. 2. Felzárkóztatás, egyéni fejlesztés 4. Alapfokú művészeti oktatás – telephelyként 5. Integrációs felkészítés  helyi programmal segítjük a hátrányos helyzetű tanulók integrációs felkészítését (vagy %-os arányszám változás esetén: képesség-kibontakoztató felkészítés a helyi program szerint) 6. Integrált nevelés-oktatás – SNI tanulók fogadása 7. Magasabb óraszám matematika és magyar nyelv és irodalomból a szabad időkeret terhére felmenő rendszerben a 2013-14. tanévtől:  1. évfolyam: magyar nyelv és irodalom heti plusz 1 óra  3. évfolyam: magyar irodalom heti plusz 1 óra  4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom heti plusz 1 óra  4. évfolyam matematika heti plusz 1 óra  5-8. évfolyam: angol nyelvből nem emelt óraszámban tanulóknak: magyar nyelv és irodalom – szövegértés, kommunikáció… tantárgyon belüli modul heti plusz 1 óra  5-8. évfolyam: angol nyelvből nem emelt óraszámban tanulóknak: matematika problémamegoldás… tantárgyon belüli modul heti plusz 1 óra  6. évfolyam: matematika heti plusz 1 óra  7. évfolyam: magyar nyelv heti plusz 1 óra  8. évfolyam: matematika heti plusz 1 óra

Speciális célok 1. A kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló esélyegyenlőségének maximális biztosítása. 2. Átfogó célunk, hogy a hátrányos helyzetű gyermek minél előbb bekapcsolódjon az óvodai nevelésbe, óvodába kerüljön, mert ezzel válhat szociális folyamatuk és integrációjuk zökkenőmentessé. Ez a folyamat az iskolában tovább folytatódik, így 8. osztály végére egyenlő esélyt tudunk teremteni részükre akár a tovább tanuláshoz, akár a felnőtté váláshoz. 3. A hátrányos helyzetű tanulók felkészítése során az együttnevelés és a differenciálás szempontja valósuljon meg a sokoldalú személyiségfejlesztő munkában. 4. SNI tanulók felnőtté válásának, közösségbe beillesztésének elősegítése. 5. Nem szakrendszerű képzés: 5. és 6. évfolyamon a lassúbb fejlődési ütemű tanulók fejlesztése és a gyorsabban haladók esetében a gazdagítás, dúsítás lehetősége. 6. Tehetség-azonosítás, - gondozás, - tanácsadás, nyomon követés segítségével esélyjavítás elérése. Pedagógiai munkánk alapvető feladata a munkánkat átfogó evangéliumi szellemben történő nevelési feladat megvalósításával együttesen, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink Székhely:


24


elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása, a balesetek megelőzése, elsősegélynyújtás, az áldozattá válás megelőzése, bűnmegelőzés). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli, egyéb foglalkozási nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés.

Sikerkritérium:    

Iskolánk református szellemiségéből fakadó alapelvek, célok teljesülése. 1. osztályba történő sikeres beiskolázás, református gyermekek számának növekedése. A középiskolák felvételi követelményeinek való megfelelés. A továbbtanulási mutatók azt jelzik, hogy gyermekeink megállják helyüket a választott intézményben.

Székhely:


25


                      

A diákok legalább 90 %-a az év végi értékelési szakaszban teljesíti a követelményeket (nem kap elégtelen osztályzatot). Az 1-4. évfolyamos tanulók körében az évenkénti alapkészség vizsgálatok eredményei azt jelzik, hogy a diákok minimum 95 %-a legalább megfelelt, illetve elégséges minősítést kap a számolás, írás, olvasás területén. Az országos kompetenciamérésen a diákok eredményei elérjék vagy meghaladják az országos átlagot. (Amennyiben alatta van az érték, megalapozott, méréseken alapuló indoklás, háttértényező vizsgálat szükséges, illetve intézkedési terv készítése.) A tanulók az iskola által nyújtott kínálatból a képességeiknek megfelelő kibontakoztatási lehetőséget igénylik, azokon aktívan részt vesznek. Az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó HHH tanulók aránya eléri a 90 %-ot. A kulcskompetenciát fejlesztő tevékenységi formák közül minden hátrányos helyzetű diák legalább egy foglalkozásnak állandó részt vevője. Hatékonyan működik a mentori rendszer. Minél több HHH tanulónk érettségit adó intézményben folytatja tanulmányait. Az SNI tanulók körében sikerül elérni a nyolc osztályos végzettséget. Tanulmányi versenyeken, művészeti pályázatokon való sikeres szereplés (tanulóink a mezőny első felében végeznek) vagy a megmérettetést örömmel élik meg. Színház-, múzeum- stb. látogatás. Tanulóink viselkedése tükrözze a kitűzött cél elérését. Fegyelmezett diák, aki képes az önálló véleményalkotásra, mások iránti toleranciára. Kifejezésre juttatják, hogy jól érzik magukat az iskolában. Tiszta iskola és környéke. Csökken a rongálások száma. Elítélik azokat, akik a természetet rongálják, ismerik lakóhelyük és a kistérség értékeit, nevezetességeit. Aktívak a környezet-és egészségvédelmi programokon. Munkájukkal szemben igényesek, füzeteik külalakjára, ruházatukra, iskolai felszerelésükre vigyáznak. Nő a gyerekek állóképessége. Más kultúrákkal szemben nyitottak, érdeklődők. Nincsenek negatív előítéleteik a kisebbségek és a mássággal élő emberek irányában. Az SNI társaikkal toleránsak, segítőkészek. Külföldi kapcsolatok létesítése, illetve fenntartása. A 4. évfolyamtól – kifutó rendszer - / 2013-14-től felmenő rendszerben: 5. évfolyamtól emelt óraszámban angol nyelvet tanulók alapfokú nyelvvizsgát tesznek 8. év végéig, amennyiben a szüleik vállalják a nyelvvizsga költségeit.

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: 

minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) 

rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen,



ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat,



határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően,



a keresztyén közösség nevelő ereje által érti a gyermek, hogy hitvallásaink szerint minden Isten munkája, amiről eddig számot adtunk, magunkat hálából szánjuk Krisztus követésére, mivel Isten minden megtett értünk, mi is mindent megteszünk érte, munkánkat nem a „kell” kényszere, hanem a „lehet” szabadsága határozza meg, elért eredményeinkért Istent dicsőítjük.

Székhely:


26


Mérhetőség: 

                 

Évindító, adventi, húsvéti csendesnap, az áhítatok napi megtartása, az imaközösségi alkalmak lehetőségének heti rendszeressége, a templomi szolgálatok rendszeresek, folytonossága biztosított, a szolgálatokon a gyermekek legalább 90 %-a részt vesz, a szeretetvendégséget évente megtartja az intézmény, évente kapcsolódik a MRE Szeretethíd programjához, növekszik a templomba járók száma. 1 osztályos beiskolázási mutatók. Statisztikai adatok. Jegyzőkönyvek, feljegyzések. Eredményes beiskolázás 9. osztályba. A tanulók fejlődésének nyomon követése – a középiskolák tantárgyi eredményei. Tanulmányi versenyek száma, eredményei. Művészeti pályázatok száma, eredményei, művészeti kiállítás. Tiszta, rendezett környezet. Konfliktusok csökkenése, neveltségi szint növekedése. A sportfoglalkozáson, tömegsporton részt vevő gyermekek száma; mérési eredmény az állóképességről. Nyelvvizsgák száma. Külföldi kapcsolat megléte. A szabályozott folyamatok (IMIP2) belső auditja. Szabályozott partneri igény-és elégedettségmérés. Klímavizsgálat. Partneri igény-és elégedettségmérés mutatói alapján trendvizsgálat. Évenkénti önértékelés az integrációs felkészítésben. Munkavállalói teljesítményértékelés. Teljes körű intézményi önértékelés.

Eszköz, eljárás, módszer Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek

Közvetett módszerek A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. o Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. o Hagyományok kialakítása. o Kérés. o Követelés. o Ellenőrzés o Ösztönzés. o

Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.

o o o o o o

Kérés. Követelés. Gyakoroltatás. Segítségadás. Ellenőrzés. Ösztönzés.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény a kötelező intézményi dokumentumok között nem szabályozza az intézményi minőségirányítási programot. Intézményünk használja, megőrzi e dokumentumot, a benne lévő szabályozott folyamatok okán. 2

Székhely:


27


Magatartási modellek közvetítése.

Elbeszélés. Tények és jelenségek bemutatása. o Műalkotások bemutatása. o A nevelő személyes példamutatása. o Magyarázat, beszélgetés. o A tanulók önálló elemző munkája. o o

bemutatása,

Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).

Kiemelt feladatok

o

o o

A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. Vita.

Eszközök, eljárások

1. Református szellemiség megvalósítása Tanítási órákon Egyéb foglalkozás

o

- Hit-és erkölcstan oktatása. - Egyházi énekoktatás. - Tantárgyi keretbe ágyazva valamennyi tantárgynál. - Csendesnap, áhítat, imaközösség, Dörmögő kör, szeretetvendégség, Szeretethíd program, templomi szolgálat, hittantábor, konfirmandus találkozók, közös gyülekezeti alkalmak.

2. Készség, képességfejlesztés tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon - Gyakorlatorientált oktatás. Tanulók értő olvasóvá nevelése

Önálló tanulásra nevelés Anyanyelvi kultúra fejlesztése Beszédkultúra fejlesztése

- Könyvtári olvasás - önművelődés foglalkozások. - Szövegértés, szövegfeldolgozás óra. - Projektoktatás. - Tanulás tanítása. - Szövegértés, szövegfeldolgozás óra. - Projektoktatás. - Az óraszám elosztásnál előnyben részesítés. - Média mikro műhely működtetésével. - Szóbeli feleteket számának növelésével. - Versenyeztetéssel, hátránykompenzálással. - Igényes szóbeli megnyilvánulások igénylésével. - Diákközgyűlés szervezésével. - Érveléstechnikai gyakorlatokkal hatékony kommunikáció elsajátítása.

2. Készség, képességfejlesztés tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon - Együttműködést igénylő közösségi feladatok megSzociális képességek fejlesztése

oldása. - Modellnyújtás; - Szerepjáték; - Megerősítés (jutalmazás, szükség esetén büntetés); - Integrációs helyi program. - Kooperatív tanulás. - Tevékenységközpontú tanulás; - Projektnap. - Projektoktatás. - Sztárai nap. - Szeretethíd-program.

Székhely:


28


Kiemelt feladatok


3. Készség, képességfejlesztés osztályfőnöki órákon Tanulók önismeretének fejlesztése, önnevelési - Önismereti játékok. - Szituációs gyakorlatok. igényének felkeltése Szociális képességek fejlesztése

4. Matematikai kompetenciák

5. Természettudományos kompetenciák

6. Idegen nyelvi oktatás Idegen nyelvi kommunikáció

7. Információs-technikai jártasság kialakítása, digitális kompetencia

- Tanulás-módszertan. - Életkornak megfelelő problémák felvetése, a probléma helyes megoldásának bemutatása - Egyéni és közösségi érdek értelmezése konkrét szituációkban. - Konfliktuskezelési technikák elsajátítása, gyakorlása (nézőpontváltás). - Együttműködést igénylő közösségi feladatok megoldása. - Mentori rendszer. - Az óraszám elosztásnál előnyben részesítés. - Életkornak megfelelő problémák felvetése, megoldása. - Versenyeztetéssel. - Szakkör, felzárkóztatás. - Matematika mikro műhely - Matematikai problémamegoldás foglalkozás. - Tantárgyi rendszerbe ágyazva. - Egészség és környezeti nevelési program. - Versenyeztetéssel, hátránykompenzálással. - Projektek - Természetjáró mikro műhely - Kommunikáció központú idegen nyelvi oktatás. - Az óraszám elosztásnál előnyben részesítés. - Magasabb óraszám biztosítása. - Tárgyi feltételek függvényében nyelvoktatás az informatikai laborban, nyelvoktató szoftverek alkalmazásával. - Versenyeztetéssel, hátránykompenzálással. - Angol mikro műhely. - Tantárgyi keretben 6. évfolyamtól – felmenő rendszerben - Pályázati források felkutatása az informatikai labor fejlesztésére. - Informatika szakkör. - Internet használat. - Multimédiás tanórák

3. Készség, képességfejlesztés osztályfőnöki órákon 8. Tehetségek azonosítása, gondozása, lema- - Tehetség-azonosítás: 3. évfolyam végén - Egyéni adottságokhoz igazított differenciált tanradók felzárkóztatása, tanácsadás

anyag közvetítésével. - Szakkörökkel. - Sztárai Tehetséggondozó Műhely: angol, média, matematika, TDK, természetjáró, kórus mikro műhelyek - Művészeti foglalkozásokkal – színjátszás, kerámia - Egyéni foglalkozások, felzárkóztatók alkalmazásával. - Tantárgyi-, sport-, és kulturális versenyekre való felkészítéssel, versenyeztetéssel. - Tehetség tanácsadás

Székhely:


29


Kiemelt feladatok


9. A tanulók káros szenvedélyektől mentes, - Tantárgyi rendszerbe ágyazva. - Kiemelten – osztályfőnöki órákon. egészséges életmódra nevelése

10. Környezet-és természetvédelem

- Egészségnevelő programok működtetésével. - Projektnap. - Sportköri foglalkozások biztosításával. - Személyes példamutatással. - Keresztyén etika oktatása a hit-és erkölcstan tantárgyba integrálva. - Természet- és környezetvédelmi program működtetésével. - Természetjárással, kirándulással. - Projektnap. - A természetismeret és a történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek tantárgy tananyagtartalmának kiegészítése a közvetlen és tágabb lakókörnyezet megismerésével. - Legalább kétévente ormánsági út. - Természetjáró mikro műhely

11. Speciális feladatok A hátrányos helyzetű gyermekek életesélyeinek - Szellemi segítségnyújtás: integrációs felkészítés helyi programja, továbbá a továbbtanulás segítséjavítása, hátránykompenzáció

Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének-oktatásának biztosítása

gével. - Szociális gondoskodás: napközis, tanulószobai foglalkozások biztosítása, gyermek-és ifjúságvédelmi tevékenység, mentori rendszer működtetése, kedvezményes étkeztetés. - Anyagi segítségnyújtás: pályázatok felkutatása; ösztöndíj-pályázatok, segélyezési javaslatok - Az alapító okirat szerinti SNI tanulók integrált nevelése-oktatása. - Habilitációs, rehabilitációs foglalkozások. - Együttműködés a kiskunhalasi RPI munkatársaival, a szakértői bizottságokkal, Nevelési Tanácsadóval, a Pécsi Éltes Mátyás Iskolával - Utazó gyógypedagógusi hálózat.

A kiemelten tehetséges gyermekek nevelésé- Ls. 8. pont nek-oktatásának biztosítása 12. További feladatok Az egyéb foglalkozásokon ismeretközvetítő és - Kirándulások, táborok, színház-, múzeum-, és hangverseny látogatások, sportrendezvények, kulturális tevékenység kiszélesítése A tanulók jó ízlésének, esztétikai, művészeti érzékének fejlesztése

Székhely:

könyvtári foglalkozások szervezésével. - Tiszta, barátságos, biztonságos iskolai környezet megteremtésével, szépítésével. - Ízléses, a református szellemiséget tükröző tantermekkel. - Művészeti foglalkozásokkal, szakkörökkel mikro műhelyekkel - Környezeti nevelési program.


30


Kiemelt feladatok


Kulturált társas kapcsolatok kialakítása, formá- - A házirendben megfogalmazottakkal összhangban a megjelenés, megszólalás, köszönés, kortársakkal lása

A tanulók önismeretének fejlesztése, továbbtanulásának segítése A közvetlen és tágabb lakókörnyezettel kialakított élő kapcsolat ápolása, fenntartása, fejlesztése

és felnőttekkel szembeni tisztelettudó viselkedés megkövetelésével. - A másság elismertetésével, elfogadtatásával. - A keresztyén etikai értékrend elfogadtatásával. - Szoktatás, példa, etikai beszélgetés, audiovizuális ismerethordozók segítségével. - Kooperatív forma. - Osztályfőnöki óra. - Osztályfőnöki órákon információk szerzése a továbbtanulásról. - Pályaválasztási folyamatszabályozás. - Előkészítő foglalkozás. - Közös rendezvények, műsorok, ünnepek szervezésével, hagyományápolással. - Testvérkapcsolat kiépítésével.

3. 3. Óvodai nevelésünk céljai Céljaink, hogy:  a ránk bízott gyermekeket evangéliumi szellemben neveljük, hogy a kereszteléskor tett szülői és gyülekezeti fogadalom megvalósulását elősegítsük. Ennek érdekében minden tevékenységet át kell, hogy hasson az Igéből táplálkozó református hit és az ökumenikus gondolkodás. A gyermekek a világot, mint a teremtő Isten csodálatos művét ismerjék meg, találjanak rá az útra, mely az Úr Jézushoz vezet.  elősegítsük a különböző szociális háttérrel rendelkező óvodás korú gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését, gyermeki személyiség kibontakoztatását, figyelembe véve és tiszteletben tartva az életkori és egyéni sajátosságokat, az eltérő fejlődési ütemet.  alkotó, családias légkörben segítsük önkibontakozásukat úgy, hogy minden gyermek önmaga lehetőségeihez viszonyítva fejlődjön, testi, lelki, szociális, értelmi érettség terén.  alakuljon ki a gyermekekben a természet iránti pozitív érzelmi kötődés.  megalapozzuk bennük a helyes önértékelést és értékrendet.  kihasználjuk az integráltság előnyeit,hogy megkönnyítsük az óvoda-iskola átmenetet.  A kiemelt figyelmet, különleges bánásmódot igénylő sajátos nevelési igényű gyermekeknél is törekszünk a megfogalmazott célok megvalósítására. Célunk, hogy az SNI gyermekeket is hozzásegítsük a társadalmi beilleszkedéshez. A különbözőség elfogadtatásának, amelynek alapja a keresztyén kultúrában gyökeredzik, fontos szerepe van ebben.

„Aki befogadja ezt a kisgyermeket az én nevemért, az engem fogad be; és aki engem befogad, azt fogadja be, aki engem küldött. Mert aki a legkisebb mindnyájatok között az a nagy.” (Lukács 9; 48) (Részletezve: ls. még az óvodai pedagógiai programban) 3. 4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Intézményünk pedagógiai programja az ONAP, a NAT és a kerettantervi, illetve a református kerettantervi szabályozásban leírt és képviselt értékekre – kiemelten a képességek és kompetenciák fejlesztésére -, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épít.

Székhely:


31


A nevelés célja, hogy a gyermekek, diákok személyisége helyes irányban fejlődjön, alakuljon. E munka során egyes tulajdonságokat erősíteni kell, míg másokat lefaragni, „helyére tenni.” A nevelő előtt mindig ott lebeg egy személyiségideál, amit igyekszik mindjobban megközelíttetni a gyermekével, diákjával a nevelés során. Természetesen ez az ideál gyermekekként, diákonként más és más. Minden gyermekben más értéket lehet felfedezni, mást kell kibontani. Így az általános emberi értékeken túl mindig szem előtt kell tartani a csak arra a gyermekre, fiatalra jellemző értékeket is. Így alakul ki egy személyes nevelési ideál, amely felé a nevelésnek tartania kell. A legfőbb általános emberi értékek keresztyén hitünkben gyökereznek, és Jézus életében mutatkoznak meg a legteljesebben. Ezért a diákok elé példaként Jézust kell állítani. Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjú korig hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyre érzékenyek. A nevelőhöz való viszony is sokat alakul a kezdeti feltétlen elfogadástól a tagadáson át az egyenrangú baráti kapcsolatig.

Nagyon fontos:                 

a hitre, reményre, szeretetre nevelés, a helyes önértékelés, amely se nem túlozza, se le nem becsüli értékeit az értékek felismerése, megbecsülése és a kiállás mellettük, józan, megfontolt ítélőképesség, a mások felé való nyitottság, befogadóképesség, a saját akaratunkról való lemondás mások érdekében, a szelídség, az alázat, a türelem, az alaposság, a mértékletesség, a bűnbánat, amely mentes kell, hogy legyen a kóros önmarcangolástól, egészséges, edzett személyiség kialakítása, a megbocsátás, a belső csendre, elmélyülésre való igény, hűség Istenhez és embertársainkhoz, felelősség magunk, mások, nemzetünk és a teremtett világ iránt, az egészségnek, mint alapértéknek elfogadtatása, az egészségmegőrzés igényének felkeltése, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése.

Ezt fejezi ki a szeretetparancs hármas egysége: szeretni Istent, szeretni embertársaimat, mint saját magam. Akiben ezek a tulajdonságok megerősödnek, az fogékony lesz az igazra, a jóra és a szépre. A mai világban sokszor pont az ellenkező tulajdonságok teszik sikeressé, „korszerűvé” az embert. A nevelés nagy feladata, hogy a hamis értékeket valóban negatívvá tudja tenni, és a gyermekek természetes becsvágyát, sikerre törekvését átitassa a keresztyén szellemmel és a helyes irányba terelje.

„A lélek gyümölcse pedig szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség.” (Pál levele a Galatákhoz 5. 22.) Az óvodai nevelésünk gyerekközpontú, az egész személyiséget fejleszti megfelelő személy és tárgyi környezettel, keresztyén értékek hordozásával, az egészséges életmód alakításával, a környezettudatos magatartás alakításával, az érzelmi neveléssel, a szocializáció biztosításával, az anyanyelvi neveléssel, az egyéni készségeknek és képességeknek megfelelő tevékenységbe ágyazott értelmi fejlesztéssel. Óvodás korban a gyermekeknek egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak, így a differenciált személyiségfejlődés biztosítása nevelésünk alapvető kritériuma. Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.

Székhely:


32


A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai pedagógiai feladatok A program személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai alapelveinek, céljainak és feladatainak érvényesítéséhez szükséges: 

a kerettantervekben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása



valamint az ezekre épülő differenciálás.

A fentiek azt a célt szolgálják, hogy tanulóink 

a különböző szintű adottságaikkal,



az eltérő mértékű fejlődésükkel,



az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal,



egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel,



szervezett ismeretközvetítéssel, spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.

A különböző tartalmak, a különféle képességek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti cselekvési, valamint szakmai kreativitás motívumainak, képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez. Nevelésünk - oktatásunk tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a technikára vonatkozó kultúra, tudományok alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulóink életkori sajátosságaihoz, adottságaihoz méretezett  kiválasztással,  elrendezéssel. A tananyagok feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók:  műveltségét,  világszemléletük, világképük formálódását,  társas kapcsolatát,  önismeretét,  tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben. A kerettantervekben, valamint a pedagógiai programunk (helyi tantervének) összeállításánál olyan követelmények megfogalmazására került sor, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. A követelmények teljesítéséhez szükséges, hogy: teret kapjon a színes és sokoldalú  iskolai élet,  tanítás-tanulás, nevelés,  egyéb (cselekedtető tevékenységek), Az iskola fejlessze  a tanulók önismeretét,  együttműködési készségüket,  eddze akaratukat. Az iskola járuljon hozzá  életmódjuk,  motívumaik,  szokásaik, Székhely:


33


 az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. A helyi tanterveket magába foglaló pedagógiai programunk alapja egy olyan közös gondolkodást kíván az intézményfenntartó és iskolahasználó részéről, amelyben: a tanulók 

tudásának,



képességeinek,



egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy a nevelés-oktatás színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is.

Az eddigi alapelvek, célkitűzések alapján az alábbi konkrét feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőket:

Kulcskompetenciák 1. Autonóm egyéni cselekvésre való képesség. 2. Eszközök interaktív használatának képessége. 3. Társadalmilag heterogén csoportban való munka képessége. A három kiemelt kulcskompetencia a következő készségek fejlesztését feltételezi. 1.  Saját stratégiák fejlesztése (feladatmegoldások, osztályszintű közös tervezés stb.)  Helyzetek, rendszerek, kapcsolatok elemzése. 2.  Olvasás készségének fejlesztése.  Matematikai készségek fejlesztése.  Idegen nyelv készségének fejlesztése.  IKT alkalmazása.  A tanulás megtanulása készségének fejlesztése.  Szociális készségek megalapozása.  Vállalkozási készség megalapozása.  Általános képességek. 3.  A másokkal való kapcsolatteremtés készsége.  A konfliktuskezelés készsége.  Csoportban való kooperáció készsége.  Közösségért való cselekedet készsége.  Mások vezetésének, támogatásának készsége.

Az értelem kiművelése területén elvégzendő feladatok: Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása  tanulási motívumok és tanulási módok fejlesztési területei:  a megismerési vágy fejlesztése:  különbségképzési és kapcsolási késztetés fejlesztése,  az érdeklődés fejlesztése,

 a felfedezési vágy fejlesztése:

 megfigyelésre késztetés,  az értelmezési vágy kialakítása,  alkotásvágy erősítése,

 a tanulási teljesítményvágy optimalizálása: Székhely:


34


   

sikerélményekhez juttatás, kudarcok megelőzése, elismerésvágy teljesülésére törekvés, kötődés, mint motívum kialakulásának segítése, igényszintek, ambíciók erősítése,

 a játékosság;  az alkotás – új dolgok létrehozása,  a tanulási életprogram fejlődésének segítése:

 a tudás gyakorlati értéke, mint motívum erősítése,  továbbtanulási szándék, mint motívum,  az önfejlesztés igénye, mint tanulási motívum erősítése,



képességek fejlesztésének területei:  műveletek fejlesztése (területei):         

felismerés és kivitelezés, gondolatképzés és igazságértékelés, összevonás, összehasonlítás, azonosítás és besorolás, sorrendfelismerés és sorképzés, belátás (összefüggés-felismerés), kombinálás, tapasztalati következtetés,

 megismerés képességének fejlesztése (területei):     

megfigyelés, átkódolás, értékelés, értelmezés, bizonyítás,

 kommunikáció fejlesztése (területei):     

tapasztalati és értelmező nyelvtudás, beszéd és beszédértés, írás és olvasás, ábra (rajz) olvasás, ábrázolás, formalizált kommunikáció,

 gondolkodás fejlesztése:

 viszonyítási képesség,  általánosítás és osztályozás,  problémamegoldás,

 tanulási képességének fejlesztése:

 tanulási technikák elsajátítása,  tapasztalati és értelmező tanulás fejlesztése,  önálló és csoportos tanulási technikák.

A segítő életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok: A segítő életmódra nevelés a keresztyén értékrend megismerését, ennek elfogadását, e szerinti viselkedés kialakítását, valamint a viselkedéshez szükséges képességek kiépülését jelenti. Az igazon, a jón, a szépen nyugszik, példát maga Jézus adott: „Példát adtam nektek: amint én tettem veletek, ti is úgy tegyetek.”

Jn. 13, 15

 Jézus példájának megismerése és elfogadása fokozatosan történik.  Először a gyerekeknek el kell sajátítaniuk a keresztyén viselkedés alapvető szabályait, meg kell érteniük a szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség szerepét.  Olyan iskolai életrendet kell kialakítanunk, amely a hétköznapi életben elősegíti, hogy a tanuló megtapasztalhassa a kölcsönös megértés, együttérzés, segítőkészség előnyeit, hiányuk következményeit. Székhely:


35


 A közvetlen megtapasztalás mellett nagy szerepük van a közvetett hatásoknak, élményeknek is (élő és történelmi személyek; a szentírás alakjai, példázatai, eseményei; irodalmi hősök, csoportok).  Ahhoz, hogy a jézusi ember szokásait ki tudjuk alakítani, szükséges olyan légkörnek a megteremtése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak.  Fontos az élményszerű, pozitív minták felkínálása személyes példamutatással, irodalmi, bibliai, történelmi szereplők tetteinek, magatartásainak átélési lehetőségével; a negatív, antiszociális minták hatásának a csökkentése.  Meghatározó a pozitív érzelmi légkör kifejlesztése és fenntartása az osztályokban, a tantestületben, az iskolában, amelyben úgy a tanulók, mint a pedagógusok biztonságban és jól érzik magukat.  Szociális készségfejlesztő gyakorlatok alkalmazása. A lehető legtöbb szociális ismeret cselekvésbe, példákba, esetekbe, esettanulmányokba, de legalább szimulatív esetekbe ágyazottan történő feldolgozása.  Szociális érdekérvényesítés fejlesztése. Feladat a tanulók és pedagógusok, valamint a tanulók közötti szociális kölcsönhatások optimalizálása, a szociális kölcsönhatások gyakorlatias megismerése, értelmezése.  A segítőképesség fejlesztéséhez az iskolának fel kell kínálni a segítés sokféle lehetőségét és módját.  Az együttműködési képesség fejlesztéséhez a pedagógusnak rendszeresen kell élnie a segítő együttműködés formáival, (együtt cselekvés, közös kirándulás, közös feladatmegoldás). A pedagógusok a különféle együttműködési formák alkalmazásával rendszeresen érvényesítsék az ebben rejlő személyiségfejlesztő hatásokat.  Az iskolának úgy kell szerveznie a tevékenységeit, hogy az osztályok legalább havonta egyszer részt vehessenek olyan tevékenységben, amely a segítő együttműködés által valósul meg.

Egészséges és kulturált életmódra nevelés. Az egészséges életmód olyan aktivitás, amely a szervezet, a pszichikum szükségleteinek optimális kielégítését szolgálja. A kulturált életmód a személyes szükségletek, vágyak igényes, színvonalas kielégítése. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés a személyes kompetencia fejlesztését, eredményességének és igényességének növelését jelenti. Intézményünk alapvető feladata a személyes kompetencia fejlődésének segítése. A református iskola a teljes ember nevelésére hivatott. A teljes ember kifejezés magába foglalja azt, hogy az ember testből és lélekből áll. Feladatunk tehát úgy nevelni a ránk bízottakat, hogy testileg-lelkileg egészségesek legyenek. Közvetve vagy közvetlenül, minden tevékenységünkkel ezt kell elősegíteni. Személyes képességek fejlesztésének színterei:  iskola,  család,  gyülekezet,  egyéb közösség.

Személyes képességek fejlesztési feladatai: Testi képességek területén:  A sportági tevékenységek elsajátításán túl a testi képességek kifejlesztése és folyamatos karbantartása.  A testnevelési órák, a diáksportköri élet, a tömegsport és a város sportolási lehetőségeinek optimális kihasználása.  A koordinációs képességek fejlesztése az egyéb foglalkozás kínálta lehetőségeken belül.  Kézügyesség fejlesztése kerámia foglalkozás lehetőségeinek kihasználásával. Székhely:


36


Önellátási képesség fejlesztése. Életkori sajátosságok függvényében az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, rendszeretet, a közlekedés, a vásárlás szokásai, családi munkamegosztásban részvétel alakítása. Befogadóképességek fejlesztése. Zenei téren a megfontoltan válogatott zeneművek rendszeres (tanórákon, iskolai rendezvényeken, otthon, hangverseny-látogatáson, … ) hallgatása. A vizuális befogadóképesség fejlesztése érdekében el kell sajátíttatni a képi-plasztikai kifejezés és a kompozíciók jelrendszerének olvasását. Szervezett programokkal, célirányosan fejlesztett iskolai környezettel biztosítani kell a vizuális esztétikai befogadás és megismerés lehetőségét. Önkifejezési képességek fejlesztése. Az előadói képesség, szövegalkotó, versíró és műértelmező képesség, befogadó képesség, improvizációs képesség, vizuális önkifejező képesség, … bemutatása, gyakorlása, az adottság tudatosítása a tanulókban, valamint a tanulói kibontakozásokhoz a feltételek biztosítása a feladat. (tanórák, színjátszó foglalkozás, média mikro műhely …) Önvédelmi, egészségvédő, identitásvédő képesség fejlesztése. Fontos feladatunk a mintaszerűen egészséges életmód ismérveinek megismertetése, az alapvető szokások rendszeres gyakorlása, folyamatosan észlelt minták elsajátítása (sérüléselhárító esések, balesetvédelmi szokások…). Nagy hangsúlyt kap a realitásoknak, a mélyebb, igazabb értékeknek, távlatibb érdekeknek megfelelő viselkedésformák erősítése. Önértékelő képességek fejlesztése. A nevelő munka során a tanulói önértékelés váljon rendszeressé. A sikeres önmegismerő képesség alapja az önfejlesztő képesség fejlődésének. Az intézmény segít olyan szituációk, fórumok, előadások, beszélgetések szervezésével, melyek során tanulóink felfedezhetik ígéretes öröklött adottságaikat, hajlamaikat, rátermettségüket. Az iskola köteles segíteni az önfejlesztő életprogram kialakításában.

A tanulók erkölcsi nevelése Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.

„Azért az ő gyümölcseikről ismeritek meg őket.” (Mt 7:20) „De a Lélek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, nagylelkűség, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség; az ilyenek ellen nincs törvény.” (Gal 5:22-23) Hitünk szerint a Biblia valódi irányadó. A mutatott úton való járás alkalmassá tesz mindannyiunkat arra, hogy a különféle társadalmi rendszerek erkölcsi elvárásainak is megfelelhessünk. A nevelési feladat végrehajtásához, vagyis annak elősegítéséhez, hogy tanítványaink valóban teremhessék a Lélek gyümölcseit, a következő fontosabb lehetőségeink, módszereink vannak.  Istentiszteleten, reggeli áhítaton példák adása a Bibliából.  Irodalmi és történelmi példák.  Az ünnepi rendezvények mondanivalójának megbeszélése, gondolva az egyházi, nemzeti, vagy akár családi ünnepekre is.  Az osztályfőnöki órákon alkalmazott szituációs játékok.  A pedagógusok személyes példaadása a tanórákon és azokon kívül is.  Iskolai kirándulások, múzeumlátogatások alkalmával a szülőföld és a haza múltjának, hagyományainak keresése.  A házirend megbeszélése és a diákpresbiteri alkalmak lehetőséget kínálnak a demokratikus rendszer megismertetése, a jogok és kötelességek kapcsolat megértésér.  Kiemelt szerep jut a következő tantárgyaknak: történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, irodalom, hit- és erkölcstan.

Székhely:


37


Reménységünk szerint mindennek következménye lesz, hogy tanítványaink megfelelő viszonyt tudnak kialakítani és ápolni a családdal, az iskolával, a szülőfölddel, a hazával, a keresztyénséggel, minden embertársukkal. Ez a folyamat a felnőtté válás során teljesedhet ki igazán.

A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.

A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

3. 5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. Az ember társas lény, közösségre van szüksége, az Istenhez is csak a közösségen keresztül jut el. Az iskolára - hiszen a gyerek ideje nagy részét ott tölti - óriási szerep hárul, amelyet nem lehetne elhibázni: közösségi embert formálni az egyénből és egyben olyan közösséget formálni a csoportból, amely a közösség erejét a keresztyén értékrend szerint, pozitív célok eléréséért, használja fel. Ahogy a személyiség fejlesztésnél a jézusi ember az eszményi, úgy a közösségformálásnál a jézusi közösség a cél. Alaptörvény: a szeretet - igazi értelmében véve. „Arról ismerje meg mindenki, hogy tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt.” Jn. 13, 35

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, egyéb foglalkozásokhoz, tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. Székhely:


38


4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

3. 6. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását, a differenciálást, a kooperációra épülő munkát. a)

A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk.

b)

A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják.

c)

Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.

Az egységes alapokra épülő differenciálás Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési céloknak megfelelő tanítási folyamat, tanulási tevékenység. A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése.

A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell figyelemmel lenni:  Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését.  A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának kibontakoztatása.  Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére.  Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit.

Székhely:


39


 Az iskolai tanítás - tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában) a tanulók tevékenységét, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét kell előtérbe állítani.  A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben.  A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében.

Az intézményben a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek, egyéb foglalkozások segítik: Hagyományőrző tevékenység:  Intézményünk névadója, Sztárai Mihály emlékének ápolása fontos feladatunk. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés – Sztárai nap – május végén, vagy június első hetében.  Minden tanév folyamán megemlékezünk a következő alkalmakról: 1849. okt. 6., 1956. okt. 23., reformáció: okt. 31., 1848. márc. 15., karácsonykor „Gyermekek karácsonya” advent 4. vasárnapján, húsvét, áldozócsütörtök, pünkösd, anyák napja, a 8. osztályosok ballagása, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapja, a holokauszt áldozatainak emléknapja, Nemzeti Összetartozás Napja.  A reformáció napján tesznek fogadalmat a 2. osztályos tanulók és az új nevelők; az 1. osztályosok ekkor kapják meg nyakkendőjüket.  A 8. osztályosok a ballagáson ezüstmedált kapnak a gyülekezettől.  A tanévnyitó- és tanévzáró ünnepélyeket a vasárnapi istentiszteletek keretében tartjuk.  A tanévnyitó ünnepi istentiszteleten a gyülekezet Énekeskönyvvel ajándékozza meg az 1. osztályosokat.  Egyéb hagyományőrző tevékenység a tanév során: o környezetünk alakításának hagyományai szerint a tanév első munkanapjára az osztálytermeket és a folyosókat dekoráljuk, ezeket folyamatosan, az aktuális eseményeknek megfelelően változtatjuk; az udvar rendezése folyamatos; o minden tanév első napja „Tanévnyitó csendesnap”; o adventi és húsvéti időszakban is csendesnap; o a második tanítási nap első két-három órájában szervezési feladatokat látunk el; o közös áhítatok naponta – hétfő, péntek: templomunkban az egész iskolai közösség; kedd, szerda, csütörtök: osztálykeretben; o minden évben a december 6-án a tanítási nap 5. órájában „Mikulásváró” játékos ünnepséget tartunk az osztályközösségekben; o a téli szünet előtti utolsó tanítási nap 5. órájában „Karácsonyváró” ünnepséget rendezünk osztályközösségekben; o kézműves foglalkozás advent jegyében; o gyülekezetünkkel közösen karácsonyi vásárt szervezünk; o farsang idején rendezzük meg az 1-4. évfolyamosok jelmezes bemutatóját, és az 5-8. évfolyamosok suli-buliját; o a hivatalos beiratkozás előtti hetekben minden érdeklődőt szeretettel várunk nyílt napjainkon; o a tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 4 - 5. órájában osztályaink „Húsvétváró”-ra készülnek; o a nevelési és oktatási követelmények teljesítése érdekében tanulmányi kirándulásokat szervezünk Siklós környezetében, illetve hazánk tájegységeit keressük fel. Ezeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük, de lehetősége szerint a gyülekezetünk is támogatja utazásainkat; o kétévente a 6-7. osztályos diákok az Ormánság megismerésére tanulmányi útra mennek, melynek utazási költségeit az intézmény fedezi; o a szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére neveljük tanulóinkat - az iskola lehetőségeihez, és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva - különféle programok szervezésével: Székhely:


40


o o o o o o

táborok, színház- mozi- és múzeumlátogatások – önköltségesek -, teadélutánok, táncos rendezvények, stb.; felkérésre részt veszünk városunk ünnepi rendezvényein, valamint a gyülekezeti alkalmakkor rendszeresen szolgálunk; évente szeretetvendégségen fogadjuk gyülekezetünket; Bibliai-kvízt tartunk közösen szülőkkel, gyülekezettel; az 5-8. évfolyamos osztályok védnökséget vállalhatnak egy-egy - a református temetőben található - 1848-as honvédsír, református tanító, lelkipásztor sírja felett; környezet-és egészségvédelmi és egyéb projektek; Szeretethíd-program;

Közösségi formák Alkalmazotti közösség Intézményvezetés: -

intézményvezető iskolai intézményegység-vezető óvodai intézményegység-vezető gazdasági vezető szakmai munkát irányítók – munkaközösség-vezetők IT elnök MICS vezető / intézményfejlesztés hit-és erkölcstan-oktató, vallástanár

meghívottként: - SZSZ vezető; DP segítő tanár, DP elnök

Pedagógusok -

nevelőtestület közös szakmai munkában részt vevő munkavállalók egy osztályban tanítók közössége IPR menedzsment, csoportok SZTM mikro műhelyvezetők

Nem pedagógus munkavállalók -

gazdasági munkavállalók karbantartó, fűtő, gépkocsivezető takarítók intézményi ügyintéző –iskolatitkár dajka rendszergazda pszichológus könyvelő

Óvodai gyermekközösség – óvodai csoportok Tanulói közösségek Tanulócsoportok -

osztályközösségek bontott csoportok napközis csoportok tanulószobai csoport egyéb foglalkozások csoportjai (szakkör, énekkar, ISK, tehetséggondozó mikro műhelyek stb.) egyéni fejlesztő csoport

Diákönkormányzat (diákpresbitérium): A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók egyéb foglalkozásai, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat (diákpresbitérium) működik. Az iskolai diákönkormányzat (diákpresbitérium) munkáját a 4-8. osztáSzékhely:


41


lyokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzat (diákpresbitérium) vezetőség irányítja. A diákönkormányzat (diákpresbitérium) tevékenységét az intézmény igazgatója által megbízott nevelő segíti. Tájékoztató fóruma a diákközgyűlés, melyet évente egyszer hív össze a DP. A diákönkormányzat (diákpresbitérium) működését a diákönkormányzat (diákpresbitérium) szervezeti és működési szabályzata szabályozza.

Szülői közösség - osztályok szülői munkaközössége - vezető szerve: Szülői Szervezet választmánya (SZSZ választmány A Szülői Szervezet választmányának működését a Szülői Szervezet választmányának szervezeti és működési szabályzata szabályozza. Napközi otthon, tanulószoba. Amennyiben a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-4. évfolyamon napközi otthon, az 5-8. évfolyamon tanulószoba működik. Amennyiben az 5-8. évfolyamon nincs kellő számú jelentkező a tanulószobai foglalkozásra, a tanulószobára jelentkező diákokat a napközibe irányítjuk. A halmozottan hátrányos helyzetű diákjaink a napközis felvételnél előnyben részesülnek, s fokozottan ajánljuk a napközis részvételt számukra. Az őszi, téli és tavaszi szünetben munkanapokon összevont napközi működik, ha ezt a szülők legalább tíz gyermek számára igénylik. Az így felépített rendszer időkerete, napi felosztása a 2013-14. tanévtől kifutó rendszerben működik, a 2013-14. tanévtől az egyéb foglalkozások – melynek része a napközi, a tanulószoba - új napirendje szerint épül ki felmenő rendszerben a tanítás utáni foglalkoztatás. Szülői igény esetén a délutáni időszakban: Tanítás utáni egyéb foglalkozás 16 óráig: 1. szabadidős tevékenység 2. tehetséggondozás; hátránykompenzálás, ISK, más szervezett egyéb foglalkozás: 14-15 óra között 3. tanulási idő: 15- 16 óra között Felügyelet: 16 – 17 óra között

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok a napközi otthonban, tanulószobán / A napközi otthonban, a tanulószobán a közösségi nevelés az iskolai és a családi nevelés részeként valósul meg, és az iskola egész közösségének a fejlesztését segíti elő. A közösségalakításra, a közösségi élet formálására és gyakorlására a napköziben, a tanulószobán több és jobb lehetőség nyílik, mint az elsősorban tanulási tevékenységekre épülő tanítási órákon és otthon, a családban.

Feladatok a) A közösséggé szerveződést segítő szokások, hagyományok, alapvető erkölcsi szabályok megteremtése, őrzése, művelése és továbbfejlesztése, a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi úton történő alakítása. o o o o o o

Bizalmon és megbecsülésen alapuló pozitív gyermek-nevelő kapcsolat. Egyéni, kiscsoportos és csoportos beszélgetések. A társadalmi együttélés alapvető szabályainak megismertetése, közösségben való megtapasztaltatása, gyakoroltatása. Konfliktushelyzetek, problémaszituációk megoldási lehetőségeinek megismertetése, a tapasztalatok különböző helyzetekben történő alkalmazása. Gyermek és felnőtt példaképek bemutatása, követésre ösztönzés. Együttes kellemes élmények biztosítása, hangulatos csoportlégkör megteremtése – mozi – és színházlátogatások, séta, kirándulás stb. Székhely:


42


o o o o o o o o o o o o

A közösség tagjainak együvé tartozását erősítő közös tevékenységek szervezése – pl.: az év ünnepeire (egyházi és világi ünnepek) –pl. reformáció, anyák napja, karácsony, farsang-készülődés, név- és születésnapok megünneplése. Baráti kapcsolatok kialakulásának támogatása, ösztönzése. Közös feladatok kis- és nagycsoportos végrehajtása közösen elkészített terv alapján, közös ellenőrzés, értékelés. Az egyéni szükségletek felismerése és az érvényesítést szolgáló megegyezések stratégiájának elsajátítása. Kommunikációs játékok, gyakorlatok végzése. A másokat toleráló magatartás, a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti együttérzés és segítőkészség fejlesztése. Az áldozatvállalás értelmének tudatosítása. A felnőttek, idősek iránt érzett tisztelet felébresztése, a velük szembeni magatartás gyakoroltatása. Keresztyén családmodell bemutatása – a családi munkamegosztás szerepének tudatosítása. Különböző életmódok, szokások, kultúrák megismertetése. Hazánkban és más országokban élő népcsoportok, népek értékeinek, hagyományainak, eredményeinek ismertetése, megbecsülése, tisztelete. A különböző népek békés egymás mellett élési igényének megértetése.

b) Formális, rokonszenvi kapcsolatokon alapuló kiscsoportok megalakítása, a vezető egyéniségek és kisugárzásuk, hatásuk megismerése, a peremhelyzetben levő tanulók körülményeinek megfigyelése. o o o o o o o

A kiscsoportok együttműködésének megszervezése, személyiségformáló hatásának (önzetlenség, barátság, segítségnyújtás, lelkiismeretesség, áldozatkészség) hasznosítása, továbbfejlesztése. Az alkalmazkodás, beilleszkedés, a társakkal történő együttműködés, a közösségben vállalható szerep megtalálásának segítése, a kollektivitás fejlesztése. A tanulók társas, rokonszenvi, közösségi kapcsolatainak alakítása, továbbfejlesztése. Az önbizalom, önnevelés igényének felkeltése, a kezdeményezőképesség fejlesztése. A magányos gyermekek bevonása a közös tevékenységekbe, beilleszkedésük segítése. A problémás társak értékeinek elismertetése. A nemek közötti különbségek észre vétetése, egymás kölcsönös tiszteletének, az egyenrangúságnak az elfogadtatása.

c) Az óvodai nevelésre, ill. a meghonosodott szokásokra építve felelősrendszer kialakítása, a csoport életének megszervezése. o o o o o o o o

A csoport szokásrendjének kialakítása. A tanulók felelősségtudatának, önállóságának fejlesztése. Az önismeret fejlesztése, a reális önértékelés megalapozása. Önszabályozó képességük kialakítása, gyakorlatszerzés a csoportmegbízatások vállalásában és teljesítésében. Önirányító- és önkormányzó képességük megalapozása, tapasztalatszerzés az alá-, fölé-, mellérendelt viszony elfogadásában, melyben átélik az egyéni érdekek alávetését a közösség érdekeinek. A felelősök megbízatásának ellenőrzése, értékelése, kritikája. Naposi rendszer működtetése az étkezés során. A szociálisan hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal differenciált foglalkozás.

d) A közösség életét meghatározó szabályok, „törvények” megfogalmazása, azokhoz alkalmazkodás, ill. módosításuk. o o o o

A tanulók jogainak megismertetése, érvényesítése, kötelességeik betartásának ellenőrzése. A csoport kompetenciájába tartozó közös döntések meghozatala. A viselkedéskultúra fejlesztése, a társas együttélés szabályainak – rend, fegyelem, megfelelő szervezettség – gyakorlása. A szabályok betartásának, ill. megszegésének következményei.

e) A tanulók tevékenységének értékelése, jutalmazási és büntetési formák alkalmazása. o A napközis, tanulószobai csoportvezető értékelése a tanév során szóban és írásban rendszeresen, folyamatosan – naponta, hetente, havonta, félévkor és év végén.

Székhely:


43


   

o

A tanulók értékelése:  

Szöveges értékelés – a tanuló által végzett bármilyen tevékenység értékelése. Pl.- piros pont vagy csillag – kiemelkedő munkát végzők jutalmazása. Pl. zöld pont – elmarasztalás. A faliújságon név szerinti kiemelés.

a különböző tevékenységek során szóban értékelik önmagukat, társaikat, részt vesznek a közösség értékelésében.

Diákétkeztetés. A napközi otthonba /tanulószobára felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülhetnek. A napközibe / tanulószobára nem járó tanulók számára – igény esetén – ebédet (menzát), igény szerint tízórait biztosít az intézmény. Az intézmény fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az intézmény által a házirendben meghatározott módon kell befizetni. A közösségfejlesztés további tanórán kívüli színterei: ls. még: a nevelési program és helyi tanterv egyéb helyein Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.  Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyengébb teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti egy vagy két felzárkóztató órát szervezünk.  A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére felvételi előkészítőt szervezünk heti egy órában magyar nyelv és magyar irodalom és matematika tantárgyakból.  A jó eredményt elérő tanulók a tehetséggondozó mikro műhelyekben, szakkörökön, az alapfokú művészeti iskola foglalkozásain bontakoztathatják ki tehetségüket.  További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.  A felzárkóztató foglalkozások sajátos formái az egyéni foglalkozások. Az egyéni foglalkozásokon a köznevelési törvény előírása alapján heti két órában elsősorban azok a tanulók vesznek részt, o akiknek az első-negyedik évfolyamon az eredményes felkészülése ezt szükségessé teszi, o akik második vagy további alkalommal ismétlik ugyanazt az évfolyamot. Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja.. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Előzetes felmérés megelőző év májusában történik. Állandó jelleggel informatika szakkör működik a folyamatos igények alapján. Sztárai Tehetséggondozó Műhely: részletes kifejtése lentebb Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyek, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés. részletes kifejtése, programja: ls. lentebb. Az iskola – amennyiben a feltételek adottak a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendeletben szereplő előírásoknak – a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szociális helyzetéből és Székhely:


44


fejlettségéből eredő hátrányainak ellensúlyozása céljából képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítést szervez. A képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés keretei között a tanulók - egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, - fejlődésének elősegítése, - a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. Témahetek, témanapok / projekthetek, projektnapok. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára projektoktatást (témaheteket, témanapokat) szerveznek. A projektoktatás egy iskolai napon legalább három órát meghaladó foglalkozás vagy több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat. Iskolánkban évente ismétlődnek azok a téma napok, amelyek a katasztrófavédelemmel, az egészségvédelemmel, az elsősegélynyújtással, a természet- és környezetvédelemmel, kapcsolatos ismereteket dolgozzák fel. A más témájú intézményt érintő projektek kiválasztása az adott év éves munkatervében kerül meghatározásra nevelőtestületi döntés alapján. A tantárgyakba épített projekteket a tanítók, szaktanárok döntik el. Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára gyalogos vagy kerékpáros tanulmányi kirándulásokat szerveznek a lakóhely és környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából. Osztálykirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szerveznek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. Erdei iskolák, táborozások. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik, illetve az iskolai szünidőkben szervezett táborozások. Az erdei iskolai foglalkozásokon és a táborozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. Intézményünk jellegéből fakadóan nyári hittan táborokat szervez gyülekezetünk, illetve szaktárgyhoz kapcsolódóan is, kiemelten angol nyelvi nyári táborokat. E táborokban való részvételhez gyülekezetünk anyagi támogatást nyújt lehetőségeinek függvényében, de a szülőknek is hozzá kell járulniuk. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

Székhely:


45


Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható intézményi könyvtár segíti. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.

3. 7. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma és az osztályfőnök feladatai "Te azért a munkának terhét hordozzad, mint Jézus Krisztus jó vitéze,"(2 Tim 2, 3) Pedagógus munkavállalóink feladatait az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint munkaköri leírásuk tartalmazza. A munkaköri leírás adott nevelési évben / tanévben aktualizálásra kerül. A munkaköri leírás tartalmazza az adott nevelési évben / tanévben a munkavállaló konkrét feladatait.

3. 7. 1. Pedagógusok helyi intézményi feladatai – általános, alapvető feladatok A pedagógus a tanulók református szellemiségű nevelése érdekében felelősséggel és önállóan végzi munkáját. Munkaköri kötelezettségeinek tartalmát és kereteit a Köznevelési Törvény – kifutó jelleggel a közoktatási törvény egyes részei -, a Református Közoktatási Törvény, s ezek végrehajtási rendeletei, a Munka Törvénykönyve, a Református Etikai Kódex, a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet, és egyéb – a pedagógusi munkát érintő – törvények, rendeletek, valamint az intézményi belső szabályzatok, a pedagógiai szaktárgyi útmutatók, az intézményi munkaterv, a nevelőtestület határozatai, továbbá az igazgató, illetőleg a felettes szerveknek az igazgató útján adott útmutatásai alkotják.

3. 7. 1. 1. Az óvodapedagógusok helyi intézményi feladatai – általános, alapvető feladatok  Nevelő munkáját a református szellemiségű alapelvek alapján az óvodai nevelés alapelveiben, a helyi programban meghatározottak szerint, módszereinek szabad megválasztásával végzi; alaptevékenysége azokat az óvoda-pedagógusi teendőket foglalja magában, amelyek az intézmény rendeltetése szerint a nevelői munkából az egyes munkaköröknek megfelelően minden óvodai nevelőre kötelezően vonatkoznak.  Kötelessége a munkafegyelem és közösségi együttműködés formáinak betartása, tervszerű felkészülés naponta a nevelőmunkára, az érvényes munkaidő-beosztás szerinti munkavégzés, valamint kötelező óraszámát a gyermekcsoportban ledolgozni.  Közreműködik az intézményi közösség kialakításában és fejlesztésében, tehát alkotó módon részt vállal:        

a nevelőtestület újszerű törekvéseiből, a közös vállalások teljesítéséből, az ünnepélyek, megemlékezések rendezéséből, az intézmény hagyományainak ápolásából, a gyermekek folyamatos fejlesztési feladataiban, a tehetséggondozást szolgáló feladatokból, a gyermekvédelmi tevékenységből, az intézményi élet demokratizmusának fejlesztéséből.

 Rendszeresen képezi magát szakmailag, önképzés és egyéb továbbképzés formájában.  A pedagógiai programnak és az éves munkatervnek megfelelően önállóan és felelősséggel fejleszti az egyes gyermeket és a csoportot. Felelősséggel végzi a gyermekek sokoldalú, harmonikus testi és szellemi fejlesztését. Nevelő-munkájában érvényesíti a tehetséggondozást, felzárkóztatást és a másság elfogadását. Folyamatos megfigyelés alapján tájékoztatja a szülőket a gyermek fejlettségi szintjéről, melynek alapján a szükséges tennivalókat megbeszéli a szülővel.

Székhely:


46


 Tervezi, szervezi, irányítja a csoportjában folyó pedagógiai munkát. Éves tematikus tervet készít a nevelési év elején, melyet bemutat az intézményegység vezetőjének, aki azt szakmailag megvizsgálja, a meglétét ellenőrzi.  Elkészíti csoportja heti-, illetve napirendjét.  Részt vesz a pedagógiai program, egyéb, más alapdokumentumok, szakmai programok kialakításában, intézményi pályázatok elkészítésében.  Az intézményi SZMSZ-ben, éves munkatervben rögzített ünnepekhez és óvodai hagyományokhoz igazodva kialakítja csoportjában a megünneplés módját.  Irányítja a csoportjában dolgozó dajka munkáját, az aktuális feladatokat megbeszéli vele. Szükség szerint bevonja a csoport napi tevékenységébe.  A feladatkörébe tartozó, az intézmény nevelő munkája által szükségessé váló, illetve az érvényben lévő jogszabályokban előírt adminisztrációs és szervezési feladatokat elvégzi. Adminisztrációs munkája naprakész. (felvételi, mulasztási napló. csoportnapló, személyiséglapok – Oviszolga szoftver használatával, egyéb kötelező nyomtatványok). Napi rendszerességgel vezeti a pedagógusok havi munkaidő nyilvántartását - a jelenléti ívet.  Kötelessége az udvari élet tartalmassá tétele, az udvari játékok biztonságos használatának megtanítása, a természeti környezet védelmére nevelés betartása. Az elhasználódott, veszélyessé vált játékok folyamatos selejtezése, a szabályoknak megfelelően.  A szervezett sétákra, kirándulásokra, rendezvényekre stb. elkíséri, felügyeli a gyerekcsoportot.  Felkészíti templomi szolgálatra a gyermekeket.  Elvégzi az intézményi mérési feladatokat.  A gyermekek érdekében a hatékony, minél korábbi fejlesztés megkezdése miatt a Nevelési Tanácsadó szakszolgálatához (pl. logopédus, pszichológus) irányítja, küldi a rászoruló gyermeket. E téren kiemelt figyelmet fordít az iskolába készülő gyermekekre, tájékoztatja a szülőket, és december 15-éig, a Nevelési Tanácsadóba irányítja azt, akinél ez szükséges. Intézményünk fejlesztést végző munkavállalójának útmutatásait, tanácsait követi munkájában.  Felelős csoportjában a nyugodt, derűs légkör kialakításáért, a gyermek biztonságérzetének kialakításáért.  Részt vesz a nevelőtestület értekezletein, szervezi és megtartja a csoport szülői értekezleteket, a szülők rendszeres tájékoztatását.  Az intézményi SZMSZ-ben foglaltakat, az óvoda házirendjét betartja, illetve betartatja a szülőkkel.  Családlátogatást végez, nevelési és szociális segítséget javasol a rászorulóknak, az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelősével szoros kapcsolatot alakít ki. A segítségre szoruló szülőket a gyermek-és ifjúságvédelmi fogadóórára irányítja.  Biztosítja a szülőknek, hogy a beiskolázás előtt minél több információhoz jussanak. Szoros kapcsolatot tart intézményünk iskolájával, az 1-4. évfolyamon tanító nevelőkkel, szervezi az iskolalátogatást. Az óvoda és az iskolai átmenet megkönnyítésre kidolgozott programban közreműködik.  A gyermekbaleseteket azonnal jelenti felettesének, elvégzi a rendeletbe foglalt adminisztrációs tevékenységet.  Felelős a gyermekek testi épségéért, egészségéért, nem hagyhatja őket felügyelet nélkül.  Ha az óvoda érdeke úgy kívánja, helyettesítésre beosztható. Távollétét - bármilyen ok miatt - az SZMSZ-ben szabályozottak szerint köteles bejelenteni.  Az IMIP-ben meghatározottak szerint a ClassSZOLGA szoftvert használva határidőre elvégzi önértékelését, portfóliójában elhelyezi.  Az egyházunk, gyülekezetünk szervezte rendezvényeken, alkalmakon részt vesz.  Kötelessége megjelenni a foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton az orvos által megjelölt időpontban.  Elérhetőségét - munkaszervezési okokból - köteles bejelenteni közvetlen felettesének.  Személyi adataiban történő változást (pl. név, lakcím…) azonnal jelzi az ügyintézőnek.

Székhely:


47


3. 7. 1. 2. Az iskolai pedagógusok helyi intézményi feladatai Alapvető feladatok  Nevelő-oktató munkáját a református szellemiségű alapelvek alapján, módszereinek szabad megválasztásával végzi, alaptevékenysége azokat az iskolai tanórai és tanórán kívüli, egyéb foglalkozási teendőket foglalja magában, amelyek az intézmény rendeltetése szerint a nevelő-oktató munkából az egyes munkaköröknek megfelelően minden nevelőre kötelezően vonatkoznak.  Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával tölti. - Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tart. - Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felöli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. E feladatok intézményi szintű meghatározása az SZMSZ-ben, adott félévi/évi teendők az adott év munkaköri leírásában jelennek meg.  A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása.  Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában.  Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.  A tudomására jutott hivatali titok megőrzése.  A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezi az előírt minősítéseket.  Az iskola céljainak képviselete a tanulók, a szülők és egyéb partnerek előtt.  A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.  Közreműködik az intézményi közösség kialakításában és fejlesztésében, tehát alkotó módon részt vállal:           

a nevelőtestület újszerű törekvéseiből, a közös vállalások teljesítéséből, az ünnepélyek, megemlékezések rendezéséből, az intézmény hagyományainak ápolásából, a tanulók folyamatos felzárkóztatásából, a tehetséggondozást szolgáló feladatokból, a pályaválasztási feladatokból, a gyermekvédelmi tevékenységből, a tanulók szabadidős foglalkoztatásának tervezéséből, szervezéséből, irányításából, a diákpresbitérium kialakításából, az intézményi élet demokratizmusának fejlesztéséből.

A tanórai és a tanórán kívüli nevelő - oktató munka, tanulásirányítás  Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása. A tantárgya tanítására és az egyéb foglalkozások vezetésére, valamint más jellegű feladatok elvégzésére az intézményvezetőtől kapja a megbízást.  Év elején munkatervet, tanmenetet készít, melyet hozzáigazít a református kerettantervhez. Egyéb foglalkozásokhoz foglalkozási tervet készít.  Megismeri a rendelkezésre álló tanítási programokat és taneszközöket, hogy szaktárgyát magas színvonalon tanítsa, tanulmányoznia kell: - a szaktárgy körébe tartozó új eredményeket, Székhely:


48


             

- a különböző pedagógiai szakmunkákat (könyvek, folyóiratok), - a hazai tantárgy - pedagógiai kutatásokat és fejlesztéseket. Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra. Tanítási (foglalkozási) órán minőségi munkát végez (felkészülés, szervezés, ellenőrzés, értékelés). A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon. Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon. A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon. A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon. A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében. Könyvtárlátogatást végez tanítványaival, lehetőség szerint használtatja az intézményi könyvtárat. A szintezett követelményrendszer alapján humánus, megalapozott, értékálló osztályzatok kialakítására törekszik. Alapkötelessége, hogy a PP-ban leírt, megalapozott értékeléshez kellő számú érdemjegyet adjon a diákoknak. Az írásbeli dolgozatokat, felmérő és témazáró dolgozatokat 14 munkanapon belül kijavítja, ezek megíratását a házirend alapján a tanulóknak előre jelzi. A tanulók témazáró dolgozatait - 1 évig történő megőrzésre - tanév végén leadja. Ellenőrzi a tanulók felszerelését. A házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal együtt javíttatja, és velük együtt értékeli. Értékelése során nem hagyhatja figyelmen kívül a pozitív diszkriminációval rendelkező tanulókra vonatkozó határozatokat. Munkájáért eredményfelelősséget vállal, ha buktat, azt szakszerűen indokolja, szükség esetén, javítóvizsgáztat. Megbízás alapján részese a javító és az osztályozó vagy egyéb vizsgáknak. Szaktárgya körében közre kell működnie a teljesítménymérésben (adatfelvétel, elemzés). Eseti jelleggel megbízás alapján más tantárgyak mérési feladataiban részt vállal.

A tehetséges tanulók gondozása  Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére.  Ösztönzi tanítványait a megmérettetésre, fel kell ismernie a kimagasló teljesítményt és eredetiséget felmutató tanulókat, közreműködik a tehetségnevelésben.  Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben.  Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon.  A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli és a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre, bemutatókra.

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése  Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére.  Gondoskodik a szükséges tanulmányi segítségről, a felzárkóztatás során. Szakmai fejlesztési irányelvek alapján a tanuló tempójához igazítva végzi a tantárgyi tanulás irányítását, fel kell ismernie a fejlesztésre szorulókat, és segítenie kell a felzárkóztatást.

Székhely:


49


 A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében.  A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása.  A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára.  Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében.

Külön megbízási szerződés alapján lát el feladatokat az integrációs felkészítésben. A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása – egyéb foglalkozás  Felkészíti a gyermekeket a templomi szolgálatra, s az éves munkatervben meghatározott ünnepélyekre, egyházi alkalmakra.  Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás).  Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség).  Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése.  A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok.

Az iskolai diákpresbitérium működtetésében való aktív részvétel  Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése.  Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon.  Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon.

Munkafegyelem, a munkához való viszony  A munkaköri kötelességek teljesítése.  Napi rendszerességgel vezeti a havi munkaidő nyilvántartást – jelenléti ívet. Az adatlapot heti rendszerességgel, illetve hó végén összegzi.  Hétfői és pénteki napokon a templomi áhítatra kíséri a tanulókat, s felügyel rájuk. Kedd, szerda és csütörtöki napokon áhítatot tart a 1. óra elején.  Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben.  Ügyeletesi, fő-ügyeletesi napja, alkalmával munkáját az ügyeletes/főügyeletes tanár számára megfogalmazott követelmények szerint végzi.  Beosztás szerint - munkaköri feladatként - részt vesz az ebédeltetési feladatok ellátásában.  Jelen kell lennie a fogadóórákon, értekezleteken és minden intézményi szintű eseményen, rendezvényen.  Pontos adminisztrációs munka. A feladatkörébe tartozó, az intézmény nevelő - oktató- munkája által szükségessé váló, illetve az érvényben lévő jogszabályokban előírt adminisztrációs és szervezési feladatokat elvégzi. Adminisztrációs munkája naprakész.  A formai követelmények, a határidők betartása.  Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.  Kötelessége megjelenni a foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton az orvos által megjelölt időpontban.  Elérhetőségét - munkaszervezési okokból - köteles bejelenteni közvetlen felettesének.  Személyi adataiban történő változást (pl. név, lakcím…) azonnal jelzi az ügyintézőnek. Székhely:


50


Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében  Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban.  Mint szakmai munkaközösségi tag, a közösség munkájában aktívan részt vesz, tapasztalatairól tájékoztatja a szakmai közösséget, munkájáról igény szerint beszámolót készít.  Részt vesz a pedagógiai program, egyéb, más alapdokumentumok, szakmai programok kialakításában, intézményi pályázatok elkészítésében.  Felelőssége, hogy a szaktárgyához kapcsolódó tanterv az intézményi dokumentációba kerüljön, változás esetén gondoskodik cseréjéről.  Tankönyvrendelés elősegítése. Kitölti a megadott határidőre szaktárgyához kapcsolódva a tankönyvrendelés adatlapját.  Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban.  Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása.  Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.

Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés    

Másoddiploma vagy szakvizsga megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel. Továbbképzéseken való részvétel. A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak. Publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban, kiadványokban.

Az iskolai munka feltételeinek javítása Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel. Részt vesz intézményi pályázatok elkészítésében. Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába. A fenntartói alapítvány működésének segítése. Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció). Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése. Szakterülete fejlesztésére irodalomjegyzéket, eszközjegyzéket nyújt be a könyvtárosnak, a munkaközösség-vezetőnek.  Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.  Részt vesz a leltározásban, selejtezésben a kijelölt munkatárs által megadott időpontban, szertárát rendben tartja: a taneszközöket átveszi és gondoskodik ezek megőrzéséről, a leltári tárgyak védelméről, megóvja az intézmény, a tanterem felszerelését, a szükséges javításokat jelzi a karbantartónak.       

Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában  Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában.  Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében.  Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.

Aktív részvétel a nevelőtestület életében  A pályakezdő vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése.  Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése.  Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein.

Az iskola képviselete  A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése.  Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken. Székhely:


51


 Mint egyházi intézmény munkavállalója kötelessége a fenntartó gyülekezeti rendezvényein is megjelenni.  Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában.  Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe.  Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe.  A település rendezvényein, eseményein való részvétel.  Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben.

A vezetői feladatok ellátása  Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében.  Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása.  A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.

Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel,a pedagógus kollégákkal és egyéb partnerekkel  A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása. Őszinte, nyílt tanár-diák; tanár-szülő, tanár – egyéb partner, illetve munkatársi kapcsolatot alakít ki, és törekszik annak megerősítésére  Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők, a pedagógus kollégák és egyéb partnerek felé.  Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek.  Folyamatosan tájékoztatja a szülőket a tanulók haladásáról. Kötelessége az érdemjegyek beírása a naplóba és az ellenőrzőbe. Szükség esetén a szülőket behívja fogadóórára.  Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársakhoz (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).  Az IMIP-ben meghatározottak szerint a ClassSZOLGA szoftver használatával határidőre elvégzi önértékelését, portfóliójába helyezi.

3. 7. 2. Az osztályfőnöki munka tartalma és az osztályfőnök feladatai Az osztályközösséget a tanulók alapközösségének tekintjük az iskolai közösségben. Az osztály a társas kapcsolatok szerveződésének kitüntetett színtere, tagjai sokrétű kapcsolatot alakítanak ki. A személyiségfejlesztő munka alapvető szervezeti kerete. Az életkort tekintve homogén összetételű. A társadalomban zajló változások hatására sokféle, tartalmában, tevékenységében bővült pedagógusszerep alakult ki. A tudós tanár szerepét felváltotta az alkotó, kísérletező, kutató pedagógus típus. Az információrobbanás következtében kialakult az oktatástechnikai szerepkör. A „beszélő iskola” kontaktusteremtő, a tömegkommunikáció értékközvetítő pedagógust igényel. Az átformálódás folyamatában kiemelt szerepet tölt be az osztályfőnök, aki az iskolákban a személyességet jelenti; az osztályt, mint nevelési tényezőt, a szociális kompetenciákat alakító, formáló közösséget vezeti; segíti a tanulókat a jelen történéseinek megértésében, a helyes értékrendjük kialakításában.  Az osztályközösségek élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Osztályáért felelős pedagógus. Végrehajtja mindazokat a feladatokat, amelyeket az intézményi alapdokumentumok hatáskörébe utalnak. Munkáját az érvényben lévő dokumentumok alapján látja el. Az osztályfőnöki munkával az iskola pedagógusát az igazgató bízza meg meghatározott időre. Megbízás időtartama különböző lehet, alkalmazkodik az osztályfőnök tanított szaktárgyához, egyéb objektív illetve szubjektív körülményeihez. A megbízás időtartamát osztályfőnöksége kezdetén tudatni kell a szülőkkel és

Székhely:


52


a tanulókkal. Az osztályfőnök huzamosabb távolléte esetén az osztályfőnök-helyettest bízhat meg az igazgató. Alapelv: felmenő rendszerben vezesse osztályát az osztályfőnök.

3. 7. 2. 1. Az osztályfőnöki munka jellemzői Komplex, átfogó – a tanuló egész személyiségére irányul a tevékenysége. Differenciált – a személyiség és a közösség fejlesztése folyamán individualizált követelményeket támaszt. Rugalmas - ellátása lényegesen több spontaneitást, rugalmasságot, reflektivitást igényel.

3. 7. 2. 2. Az osztályfőnöki munka feladatkörei Közvetlen nevelőmunka – ismeretek szintetizálása, a mindennapi életben történő alkalmazásuk; az aktuális események feldolgozása; különböző értékrendek megismertetése; a kultúrahasználat megtanítása; a konfliktusmegoldást kialakító pedagógiai tevékenység; mentálhigiénés szemlélet alkalmazása a nevelőmunkában; törődés a gyermekek aktuális problémáival; az osztály konfliktusainak megoldása; gyermekvédelmi munka, az osztályfőnöki helyi tanterv tananyag tartalmának elsajátíttatása. Ügyviteli (adminisztrációs) feladatok – a haladási napló naprakész vezetése, a haladási és anyakönyvi rész folyamatos ellenőrzése; igazolások esetleges igazolatlan órák regisztrálása félévkor és év végén a magatartás és szorgalomjegyek előkészítése az osztályozó értekezlet előtt; félévi értesítő, anyakönyv- és bizonyítványírás, törzslapok vezetése Szervezés, koordinációs feladatok végrehajtása – kapcsolattartás az osztályban tanító kollégákkal, a nevelésben-oktatásban hatékonyan résztvevőkkel, a szülőkkel, szülők közötti felvilágosító munka; szabadidős tevékenységek, programok szervezése.

3. 7. 2. 3. Az osztályfőnök feladatai  Az osztályfőnök elsődleges feladatai közé tartozik az osztály közösségi életének irányítása, valamint a tanulók személyiségének fejlesztése. Az osztályfőnök személyes felelőssége egy olyan - az iskolai elvárásokhoz igazodó - értékrend kialakítása és elfogadtatása, amely szerint az osztályába járó tanulók egészséges szellemi, lelki és testi fejlődése megvalósulhat.  Megtervezi, és tudatosan alakítja a közösségfejlesztő programokat. Tanórákon kívüli együttléteket is szervezve, évek során fokozatosan egyre több lehetőséget teremt a diákok önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kifejlődésére. Ezeken a programokon, valamint az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát.  Megismerve a tanulók családi és szociális hátterét folyamatosan arra törekszik, hogy a szülőkkel együttműködve, az osztályban tanító tanárokkal összhangban végezze nevelő munkáját. Ennek érdekében, a gyermekekkel egyénileg, differenciáltan is foglalkozik, szükség esetén felveszi a kapcsolatot az iskolapszichológussal. A hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett tanulókat segítve együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, gondoskodik számukra szociális, illetve tanulmányi támogatásról.  Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét és rendkívüli teljesítményeit. Kiemelten értékeli azokat a tanulókat, akik az iskolai kötelezettségek mellett az önkéntes munkákban is részt vállalnak. Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli rendszeres tevékenységeiről, és azokban elért eredményeiről is.  A szaktanárokkal együttműködve orientálja a tanulók egyéb foglalkozásainak választásait, a tehetséggondozást és a továbbtanulás irányait.  Az osztályfőnöki óra a tanulók közösségi életének jelentős fóruma. Egyik fő feladata az osztály közösséggé fejlesztése. Minden tanuló személyiségének ismerete szükséges a közösségi viszonyok megismeréséhez.  Az osztályfőnöki órákat az iskolában elfogadott tanterv szerint használja fel a pedagógiai és a nevelési kérdések megvitatására. Előfordulhat, hogy egy-egy osztályfőnöki órát „összevontan”, iskolán kívüli program keretében tart meg, amelyeken több szinten is érvényesítheti nevelési elveit.  Osztályfőnöki munkatervet készít.  Osztályfőnöki tanmenetet készít az osztályfőnöki helyi tanterv alapján. Székhely:


53


 Osztályfőnöki órákat tart.  Céltudatosan törekszik a tanulók személyiségének minél teljesebb megismerésére, egyéni fejlesztésükre, közösségi életük irányítására, öntevékenységük, önkormányzó képességük fejlesztésére, gyermekvédelmi szempontok érvényesítésére.  Az év elején megbeszéli a tanulókkal az iskolai házirendet, balesetvédelmi, tűzvédelmi oktatást végez, melyet dokumentál. A dokumentumot iktatásra leadja.  Értékeli a magatartást, szorgalmat, az iskola közösségi életében való részvételért jutalmaz és büntet a jogkörében elérhető eszközökkel.  Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát az osztályban tanító pedagógusokkal az osztályozó értekezleten.  A rábízott közössége minél jobb megismerésére és a koordináció miatt látogatja osztályát más nevelők tanítási óráin és tanításon kívüli foglalkozásain.  Együttműködik az osztály diákpresbitereivel, segíti az osztályközösség kialakulását;  Az osztály DP képviselőinek rendszeres beszámoltatása osztályfőnöki órán.  Irányítja az osztályközösség tisztségviselőinek választását.  Segíti a továbbtanulásra való felkészülést, pályairányítást.  Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a halmozottan hátrányos, illetve hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók segítésére és a tehetséggondozásra.

 Ellátja az osztályával kapcsolatos tanügy-igazgatási, ügyviteli feladatokat: o o o o o o o

Tanév elején bekéri a tanulók személyi adatait. Az osztálynapló adminisztrációjának pontos, naprakész elvégzése (heti zárás, igazolások havi zárása, szükség esetén a szülők értesítése, stb.). A gyermek hiányzásainak megfelelő igazolását megköveteli, hiányában a központi elvek alapján intézkedik. Bizonyítvány-, törzslap-írás, összeolvasás, bizonyítványosztás, a tanév elején a bizonyítványok összegyűjtése a megjelölt határidőre, leadása, tanév végén a tanügy-igazgatási dokumentációjának leadása. Félévi és év végi osztálystatisztikák adatsorának elkészítése, számítógépes rögzítése, a MICS vezetőnek/ ill. munkaközösség-vezetőnek az adatsor átadása félévkor és tanév végén. Az IMIP szabvány szerinti félévi és év végi osztályfőnöki beszámoló elkészítése. 8. évfolyamos továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, a nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat. Az aktuális statisztikákkal, adatlapokkal történő feladatvégzést a megjelölt határidőig elvégzi.

 Osztályterme rendjének kialakítása, a tanulói eszközök állapotának megőrzése folyamatos feladata. Osztálytermében tükröződjék a református szellemiség.  Az osztálynaplóba elmulasztott szaktanári bejegyzések figyelemmel kíséri, megkéri a kollégát a pótlásra.  Információátadás az intézményvezetés, a DÖK (DP) - vezetés és az osztály között.  A szülőket ellenőrző könyv útján folyamatosan tájékoztatja úgy, hogy minden fontos információhoz hozzájussanak, igyekszik bevonni az intézményi életbe őket.  Szükség esetén behívja fogadó órára szülőt, gondviselőt.  Tájékoztatja a szülőket és a diákokat a családi istentiszteletekről, és szorgalmazza az azon való részvételt.  Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire.  A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti.  Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről.  Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére, 8. évfolyamon javaslatot tesz a Sztárai-díjra, s arra a tanulóra, aki Az akikre büszkék vagyunk táblára kerüljön fel. Székhely:


54


 A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására.  Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.  Rendszeresen ellenőrzi, hogy a szülők a bejegyzéseket aláírásukkal, vagy egyéb úton tudomásul vették-e.  Esetenkénti családlátogatás. (Az 1. és az 5. osztályban a családlátogatás ajánlott.)  A rászorulók támogatási lehetőségeinek figyelemmel kísérése.  Aktív részvétel a csendes napok szervezésében, megvalósításában.  A vasárnapi istentiszteleti szolgálatok megszervezése, lebonyolítása.  Tanórán kívüli osztályprogramok szervezése.  December 06. - testvérosztály köszöntése.  Igény esetén tanulmányi kirándulás szervezése, lebonyolítása, amennyiben meghirdetésre kerül segíti hittantábor és egyéb táborok szervezését.  A kötelező orvosi vizsgálatra és fogorvosi szűrésre a megadott időpontban a tanulók kísérése.  Az éves munkatervben szereplő ünnepélyek összeállítása, megszervezése, lebonyolítása.  Iskolai műsorokra, rendezvényekre, a szolgálatokra stb. az osztály kísérése.  Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola, az osztály előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít.  Koordinálja osztálya tevékenységét: Szeretethíd program; Bibliai-kvíz - osztályából csapatot szervez a vetélkedőre, mely csapatnak gyermek, felnőtt egyaránt tagja lehet -; Sztárai nap.  Segíti a karácsonyváró, a farsangi bál és a húsvétváró rendezvények lebonyolítását.  Betegség esetén gondoskodik a tanuló mielőbbi szülői felügyelet alá kerüléséről.  Szülői értekezletet tart évente három alkalommal.  Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját.  Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről.  Aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (családsegítő-és gyermekjóléti, valamint a nevelési tanácsadó munkatársai, iskolaorvos, gyermek-és ifjúságvédelmi felelős, rendőrség stb.).  Együttműködik, segíti az intézményi gyermek-és ifjúságvédelmi felelőst környezettanulmány és pedagógiai vélemény írásában.  Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység).  Jelzi a szakértői vizsgálat szükségességét.  Osztályfőnökváltás esetén az átadó osztályfőnök részletesen tájékoztatja az átvevő osztályfőnököt a tanulókról, az osztályközösségről.

Külön megbízási szerződés alapján az osztályából az integrációs felkészítésbe bevont tanulók mentora. 3. 7. 2. 4. Az osztályfőnöki munka tervezése Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnöki munkaterv felépítése a) A tanév elején összeállított munkaterv  Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.  Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról.  Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve).  Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban. Székhely:


55


 Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái.  Az osztály diákközösségének vezetői.  Az osztályban működő szülői szervezet vezetői.

b) Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán  Első félévi és tanév végi osztálystatisztika.  Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.  Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről.

3. 7. 2. 5. Az osztályfőnök által készített statisztikák, beszámolók az osztályról Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról -

Tanulók száma, ebből leány, fiú. Állami nevelt (gondozott). Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló. Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló. Sajátos nevelési igényű tanuló. Egyéb foglalkozást - napközis, tanulószobai ellátást igénylő tanuló. Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló. Az étkezőkből csak ebédelő, illetve tízórait és/vagy uzsonnát igénylő tanuló. Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló). Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók. Más településről bejáró tanuló. Nem magyar állampolgár. Évfolyamismétlő. Új tanuló az osztályban. Távozott tanuló.

Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról -

Tanulók száma. Változás a tanuló létszámban félév / év vége – távozó-érkező tanuló. Osztályozott tanulók száma és aránya. Osztályozatlan tanulók száma és aránya. Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga. Az osztály tanulmányi átlaga. Kitűnő tanulók száma és aránya. Jeles tanulók száma és aránya. Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén. Példamutató magatartásért adott dicséretek száma - ls. helyi záradék - a tanév végén. Példamutató szorgalomért - ls. helyi záradék - adott dicséretek száma a tanév végén. Magatartás és a szorgalom alakulása az osztályban. Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya. Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya. Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya. A bukások száma tantárgyanként. A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei.

-

Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői:  

A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar, matematika). Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján. a) A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya. Székhely:


56






b) A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya. c) A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya. Továbbtanulás iskolatípusok szerint. a) Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya. b) Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya. c) Szakiskolába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya. d) Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya. Egyéb jogszabály által kért adatok.

Az osztályközösség tevékenységének, fejlődésének értékelése félévkor és év végén Az osztályközösség tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai:  Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók)  Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, gyermek- és ifjúságvédelmi munka).  A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei, versenyeredmények).  Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája.  Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók)  A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények, tanórán kívüli, egyéb foglalkozásokon való részvétel)  A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával)  Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat:

o Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban? o Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban? o A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek?

3. 7. 2. 6. Az osztályfőnöki órák témái Az osztályfőnöki óra időkeretét a miniszter által kiadott 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendeletben megjelent Tantárgyi struktúra és óraszámok - Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok 5–8. évfolyamon megjelölt osztályfőnöki óra időkerete adja. Ezt az időkeretet egészíti ki az intézmény a második tanítási napon két osztályfőnöki órával. Az osztályfőnöki órához nem kapcsolódik miniszter által kiadott kerettanterv. A helyi tervezésű tartalom kialakítása során az iskola alapul használja a 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (továbbiakban: NAT 2012) alapdokumentumban megfogalmazott elvek, célok, feladatokat, a köznevelési törvény - meghatározott paragrafusaiban írtakat, melyeket beépít a helyi tervezésbe. A helyi tervezésű struktúra mind a négy évfolyamon azonos tematikára épül, hat koncentrikus kör szolgálja a tartalom elsajátítását. Ez egészül ki egy hetedik résszel, mely lehetőséget ad a tanmeneti tervezésben a magatartás és szorgalom értékelésének beépítésére.

Székhely:


57


Az osztályfőnöki óra struktúrája

sor-

témakör

szám 1.

Évindító

2.

Létezem

3.

Nem jó az embernek egyedül

4.

A közösségek

5.

Közösségben az ember – Példaképek - Ünnepek

6.

Az egészséges, környezettudatos élet

7.

A hasznos élet

8.

Magatartás és a szorgalom, a tanulmányi helyzet értékelése

 Az osztályfőnöki tematika részletes kifejtése a helyi tantervben található. 3. 8. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok a) A nevelők és a tanulók/ gyermekek személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. b) Az intézményben a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik, aki az óvodában is ellátja e tevékenységet. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját.

Ezen belül feladatai közé tartozik különösen:  a tanulók/ gyermekek és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,  családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében,  a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot,  segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét,  a tanulók/ gyermekek anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi,  tájékoztatást nyújt a tanulók/gyermekek részére szervezett szabadidős programokról.

c) Az intézményi gyermekvédelem tevékenységének három fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az intézmény a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Intézményünk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén:  fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók, gyermekek problémáit,  meg kell keresni a problémák okait, Székhely:


58


 segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,  jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.

d) A tanulók, gyermekek fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében intézményünk együttműködik a területileg illetékes:     

nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal, polgármesteri hivatallal, a jegyzővel, gyermekorvossal, védőnővel, továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal.

e) Intézményünk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:                    

a felzárkóztató foglalkozások, egyéni fejlesztés, a tehetséggondozó foglalkozások, az indulási hátrányok csökkentése, óvoda-iskola átmenetet segítő program, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás, továbbtanulás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, gyermeknek, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok, egészségvédelmi projektnap szervezése, a családi életre történő nevelés, a napközis és a tanulószobai foglalkozások, az intézményi étkezési lehetőségek, az egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (egyéb foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), a tanuló/gyermek balesetek megelőzését célzó tevékenységek, a tanulók/gyermekek szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), a szülőkkel való együttműködés, esetmegbeszélések, tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról, mentori rendszer működtetése.

Az intézményi gyermekvédelem fontos feladata, hogy az intézményben jelentkező kezdődő teljesítmény-, magatartás- és kapcsolatzavarokat az intézmény saját problémamegoldó kapacitásának bővítésével helyben legyen képes kezelni, megelőzve a deviáns karrier kialakulását. Milyen ügyben?

Kitől?

ingyenes óvodai, napközi ellátás, men- polgármesteri hivatal, jegyző, ügyintéző zai díj

Ki kérheti a segítséget? szülő, törvényes képviselő óvoda, iskola

nevelési problémák, viselkedésteljesít- nevelési tanácsadó, gyermekpszichiát- szülő, törvényes képviselő iskola, óvoda mény- és kapcsolatzavar ria családi konfliktusok, életvezetési prob- gyermekjóléti szolgálat lémák

szülő, törvényes képviselő iskola, óvoda

a kiskorú súlyos retardációja, fogyaté- szakértői bizottság kosság gyanúja

szülő, törvényes képviselő iskola, óvoda (iskola, óvoda javaslata szükséges)

fogyatékos kiskorú elhelyezése (érzék- polgármesteri hivatal, megyei önkor- szülő, törvényes képviselő iskola, óvoda szervi, mozgás) mányzat szociális osztálya (szakvélemény szükséges) védő- óvó intézkedések kérése

Székhely:

gyámhatóság

iskola, óvoda, nevelési tanácsadó


59


segélyek (bármilyen formája)

polgármesteri hivatal, gyámhatóság és szülő, gyermek-és ifjúságvédelmi fel(vagy szociális osztály) adatokat ellátó személy, törvényes képviselő

intézeti elhelyezés kezdeményezése

polgármesteri hivatal, gyámhatóság

óvoda, iskola, szülő, rokon, törvényes képviselő, nevelési tanácsadó, családsegítő szolgálat

állami gondoskodásba vétel kezdemé- polgármesteri hivatal, gyámhatóság nyezése

óvoda. iskola, szülő, rokon, törvényes képviselő, nevelési tanácsadó, családsegítő szolgálat

kiskorú szökése, csavargása esetén

rendőrség

szülő, óvoda, iskola, törvényes képviselő

kiskorú bűnelkövetése esetén

rendőrség

szülő, iskola, törvényes képviselő

kiskorú alkoholizálása, kábítószer élve- háziorvos, nevelési tanácsadó, gyer- szülő, iskola, törvényes képviselő zete esetén mekpszichiátria kiskorú súlyos veszélyeztetése, bántal- háziorvos (látlelet), rendőrség mazása öngyilkossági szándék, kísérlet esetén

szülő, óvoda, iskola, törvényes képviselő, bárki

nevelési tanácsadó, gyermekpszichiát- szülő, iskola, törvényes képviselő, bárki ria

3. 9. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Intézményi nevelő és nevelő-oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók fejlesztése, melynek alapja a gyermekek/tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. Munkánk során kiemelten kezeljük - a sajátos nevelési igényű; - a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő; - a kiemelten tehetséges; - a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését.

3. 9. 1. A szociális hátrányok enyhítése Tanulóink, gyermekeink családjai között egyre nagyobb mértékű anyagi differenciálódás tapasztalható. Néhány vállalkozó vagy értelmiségi család gyermeke mellett diákjaink többsége olyan családokban él, ahol mindkét vagy egyik szülő munkanélküli, sokan egyedül nevelik gyermeküket. Többen nagycsaládban élnek. A szociális hátrányokkal küzdő gyermekek, tanulók esetében a segítségnyújtás alapja az óvodai és iskolai pedagógusok, hit-és erkölcstan-oktató, a vallástanár, a gyermek-és ifjúságvédelmi munkatárs és a szülők közvetlen partneri együttműködése. Cél: az esélyegyenlőség megteremtése, kiegyenlítés. Az intézmény feladata, hogy a lehetőségekhez képest a támogatások különféle rendszerén keresztül próbáljon enyhíteni a szociális hátrányokon. Megvalósítási stratégia:  helyzetfelmérés, a hátrányos helyzetű tanulók regisztrációja;  az okok pontos megfogalmazása. Határidő: szeptember Felelős: gyermek-és ifjúságvédelmi felelős, intézményegység-vezető Székhely:


60


Az elérni kívánt végállapotot az alábbiakban határozzuk meg:  anyagi okok miatt gyermek / tanuló nem maradhat ki az étkeztetésből;  tanuló nem maradhat alapvető tanszerek nélkül;  egy napos kirándulásról gyermek / tanuló nem hiányozhat;  tanulók és a szülők tájékoztatása a szociális szolgáltatásokról. A program végrehajtásához éves ütemterv készül. A szociális hátrányok enyhítését, az esélyegyenlőségi intézkedések megvalósulását az alábbi tevékenységek szolgálják: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.

Esélyegyenlőségi, egyenlő bánásmód programot készítettünk, működtetünk. Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. Integrált felkészítés. Óvoda-iskola átmeneti program. Veronika zeneprojekt az óvodában. Egyéb foglalkozás: napközi, tanulószoba szervezése. Motiválás arra, hogy a gyermek tanulószobai vagy napközis ellátásban részesüljön. Különösen az integrált felkészítésbe bevont tanulók. Felzárkóztató illetve tehetséggondozó programok szervezése (felzárkóztatás, egyéni fejlesztés, szakkörök, nem szakrendszerű oktatás, Sztárai Tehetséggondozó Műhely, Apró Kezek Kuckója). Mentálhigiénés, drogmegelőzési programok (osztályfőnöki órák, egészségvédelmi projekt nap, kapcsolattartás pszichológussal, az iskolarendőrrel és egyéb szakemberekkel). Pályaorientációs tevékenység osztályfőnöki órákon. Az osztályfőnökök gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenysége. A nevelők, a katechéta és a tanulók, szülők segítő, személyes kapcsolatai. Komplex tehetséggondozó programok (kórus működése, tanulmányi kirándulások stb.). Komplex táborozások, kirándulások, országjárások (hittantáborok, angol nyelvi és egyébtábor, tanulmányi kirándulások). Felvilágosító munka családlátogatásokon, szülői értekezleteken, gyermek-és ifjúságvédelmi fogadóórán, hirdetőtáblán a szociális juttatások lehetőségeiről. Táborozási hozzájárulások. Tankönyvtámogatás (a kitűnő tanulmányi eredményt elért tanulók közül egy fő évente ingyen jut hozzá tankönyveihez). Kölcsönkönyv biztosítása. Diákétkeztetés. Ebédfizetési kedvezmény rendkívül hátrányos esetekben (vállalhatja: intézmény, gyülekezet, magánszemély). Pályázati lehetőségek felkutatása, pályázatírás. Ösztöndíjak (Útravaló –MACIKA, Duna-Dráva Alapítvány) Gyűjtőakciók szervezése, diakóniai munka. Utazási támogatás: utaztatás, bérletvásárlás. Pedagógus felügyelet a tanítás megkezdése előtt egy órával. Együttműködési megállapodások: szakszolgálatok, Siklós Város Önkormányzata, CKÖ, középfokú intézmények, kapcsolatépítés Tehetségpontokkal. Szoros kapcsolat a fenntartó egyházközséggel és más történelmi egyházakkal, a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata.

Székhely:


61


3. 9. 2. Integrációs felkészítés A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek 3. 9. 2. 1. A hátrányos helyzetű tanulók integrációs felkészítésének pedagógiai rendszere Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszere nem ad meg részletes tanítási tartalmakat, választandó tantervet, tankönyvet stb., nem nevez meg konkrétan alkalmazandó programokat, viszont kinyilvánítja az egyéni különbségekre alapozott nevelés kialakításának szükségességét. Kiindulópontja, hogy a tanulók közti különbségek rendkívül sokfélék, a személyiség széles dimenzióiban írhatók le, s nem korlátozhatók valamely tantárgyban elért iskolai eredményekben megmutatkozó különbségekre. A differenciálás nem azonosítható a felzárkóztatással és a tehetségneveléssel, a differenciálás tehát nem a tanulmányi eredményesség szintjeihez igazodik. A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit. A nevelés, az oktatás igazodik a gyermekhez.

Az iskola integrációs felkészítési programja készült az oktatási miniszter közleménye alapján (27480 / 2003.). Intézményünk e pedagógiai rendszer adaptációját végezte el, 2005 óta végzi e tevékenységet. Az integrációs felkészítés helyi programját, a program működtetését több alkalommal szakértő vizsgálta. Döntés előkészítést megelőző elemzés SWOT koordináta rendszerben            

ERŐSSÉGEK Pedagógiai Program Szakmailag jól képzett pedagógusok Magas szintű oktató-nevelő munka Az integrált felkészítés munkáját segítő tanfolyami képzéseken részt vett nevelői csapat Stabil oktató közösség Jól működő szakmai közösségek Iskolai hagyományok Egységes pedagógiai elvek Meglévő tárgyi feltételek az integrált felkészítéshez Rendszerbe szedett foglalkozás a szociális hátrányok leküzdésére Elköteleződés, befogadói attitűd Értékelő szoftver – saját készítésű GYENGESÉGEK

 Anyagiakat igénylő fejlesztéseknél pénzhiány  Hiányzó tárgyi feltételek – játszó és sportudvar, tornaterem, aula hiánya 

LEHETŐSÉGEK Igény a megújulásra Egyéni kezdeményezések Az iskolai szolgáltatások színesítése Pályázatok A program megvalósítására plusz anyagi forrás van  Esélyegyenlőségi növelése     

FENYEGETÉSEK       

A tanulók létszámának csökkenése Egyéb iskolák elszívó hatása Nő a veszélyeztetettek száma Nő a szociálisan hátrányos helyzetűek száma Szülők támogatása csökken Érdektelenség Pedagógusok növekvő leterhelése

Az integrált felkészítés jellemzői:        

Együttnevelés. Sokoldalú oktatási stratégia. Tanulók szöveges értékelés háromhavonként. Egyéni fejlesztési terv. Módszertani változatosság. Differenciált fejlesztés. Kooperatív tanulás. Tanulás tanítása. Székhely:


62


  

Drámapedagógia. Projektoktatás. Multikulturalizmus.

3. 9. 2. 1. 1. Az alkalmazás feltételei: A köznevelés kiemelt feladata a tanulók speciális igényeinek figyelembevétele, egyéni képességeikhez igazodó, legeredményesebb fejlődésük elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése. Integrációs stratégia kialakítása - A mindenkori jogszabályokat figyelembe véve történik az alkalmazás. Amennyiben a feltételek adottak a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendeletben szereplő előírásoknak – a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányainak ellensúlyozása céljából képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítést szervez. Iskolánk jelenleg megfelel azoknak a jogszabályi feltételeknek, mely szerint integrációs felkészítést szervezhet, melynek keretei között a tanulók egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, fejlődésének elősegítése, a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képesség kibontakoztató felkészítésben. Az integrációs felkészítés programjában azok a tanulók vesznek részt, akik a jogszabályok szerint bevonhatók e programba, megfelelnek a jogszabályi feltételeknek (a gyermek után rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultság megállapítása, halmozottan hátrányos helyzet megállapítása-jegyzői nyilatkozat). A mindenkori jogszabályokról az iskola tájékoztatást nyújt a szülőknek, segíti a programba kerülési folyamat elindítását, mely a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet megállapításához szükséges az adott állami szervezetnél, hogy önkéntes nyilatkozatát megtehesse. Az integrált felkészítés programjába halmozottan hátrányos helyzetű gyermek vonható be, mely fogalom értelmezését jogszabály adja meg. Az intézmény a saját hatáskörben bevonhat meghatározott létszámkeretig a programba nem halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, feltéve, hogy a tanuló hátrányos helyzetűnek minősül. Intézményünk e tanuló/tanulók kiválasztásánál a szakmai közösség, az osztályfőnök véleményét kikéri, a döntést a jogszabály szerint az iskola igazgatója hozza meg.

3. 9. 2. 1. 2. Helyzetelemzés A szegregáció helyzete, az egyenlő bánásmód követelményeinek érvényesülése Településünkön négy iskola működik. Iskolánk Siklós belvárosában, régi családi házas környezetben látja el a nevelési - oktatási feladatokat. A családok átlagéletkora folyamatosan emelkedik, így a beiskolázásra kerülő gyermekek száma fokozatosan csökkenő tendenciát mutat. Nehezíti a beiskolázást, hogy a városban négy általános iskola is működik, annak ellenére, hogy Siklós kisváros, 10 ezer fő alatti lakossal. Az elmúlt tanévekhez képest kevesebb tanuló felvételére került sor első osztályainkba. Fokozatos növekedés figyelhető meg a szociális hátrányokkal érkező gyerekek számában. Intézményünk megfelel az integrációs normatíva, támogatás igénybevételéhez szükséges jogszabályi feltételeknek. Az integrált felkészítésben részt vevő tanulók nevelés és oktatása a többi tanulóval azonos osztályban folyik. Minden évfolyamon egy osztályunk van. Intézményünk eddigi gyakorlatában sem Székhely:


63


szerepelt a HHH és a nem HHH tanulók bármilyen szempontú elkülönítése. A HHH tanulókat sem osztály, sem csoportszinten nem különítjük el. Tárgyi feltételeink - a tornaterem kivételével - megfelelőek a különböző hátterű tanulók együttnevelésére, taneszközeink a korszerű módszerek alkalmazásához is jelentősen javultak. Kilenc tanterem, ebből egy számítástechnika szaktanterem, egy természettudományi szaktanterem, illetve szertár, könyvtárszoba, tornaszoba, tálalókonyha biztosítja a nevelő-oktatómunka feltételeit. A könyvtárszobát pályázati forrásból újítottuk fel, igényes, esztétikus környezetben közel ötezer könyvtári egység szolgálja tanulóink művelődését, oktatásának segítését. Önerőből és pályázati forrásból kialakításra került egy fejlesztő szoba – mérete kicsi -, ahol az elméleti fejlesztés megoldható. Mérete miatt testi, mozgásos feladatok a szobában nem végezhetők, emiatt kialakításra került egy mozgásos fejlesztő szoba. A fejlesztő játékok alapkészlete megfelelő, folyamatosan bővíti az intézmény. Pedagógusaink olyan továbbképzésekbe kapcsolódtak be, amelyek segítik a különböző hátterű és fejlettségű tanulókkal történő eredményesebb felkészítő munkát. 2007-ben a teljes nevelőtestület továbbképzése megtörtént az integrációs felkészítésre. Az azóta eltelt időben érkező új kollégák is részesültek továbbképzésben. 2013-ban újabb két kolléga ismeretei bővülnek tanfolyamon a témában. Az intézmény rendelkezik esélyegyenlőségi, egyenlő bánásmód programmal. 

Erőforrás terv

Tárgyi erőforrások -

A kooperatív munkához szükséges tantermi berendezések beszerzése. Megfelelő eszközök /fénymásoló, DVD lejátszó, fejlesztő eszközök, játékok beszerzése. Az innovatív pedagógiai módszerek alkalmazásához szükséges anyagigény költségvetési fedezetének tervezése. Saját készítésű fejlesztő eszközök. Multimédiás táblák. Folyamatos a tanulóbarát környezet kialakítása.

Személyi erőforrások 

A rendelkezésre álló pedagógus munkaidő a megvalósításhoz elegendő. Csoportalakítási képesség a továbbképzéseken, és azt követően a gyakorlati munkában alkalmazandó. Szociális érzékenység megfelelő. Előítéletesség nem jellemző. Konfliktusok kezelésének módszereit tovább kell bővíteni. Továbbképzési terv (intézményi középtávú továbbképzési programban található)

Az elmúlt időszak továbbképzési irányai és a résztvevők köre Továbbképzési irány

Résztvevők

Drámapedagógia szakvizsga Mentálhigiénés szakvizsga

Bütösné Heszberger Andrea Kurucz Krisztina, Kráncsevicsné Svéd Ágnes

Szociális szakvizsga

Kráncsevicsné Svéd Ágnes

Tehetséggondozó mentortanár szakirányú továbbképzés

Ambachné Perics Irén

Szupervizor képzés

Kráncsevicsné Svéd Ágnes

DIFER Dyslexia prevenció Dyscalculia prevenció

Dér Edit, Vadas Győzőné Szarvas-Petrétei Krisztina, Matusz-Zádori Zsuzsanna Vadas Győzőné

Sindelar 1.

Matusz-Zádori Zsuzsanna

Székhely:


64


Integrációs felkészítés

nevelőtestület tagjai– 2007-08. tanév nevelőtestületi állománya

IPR gyakorlati megvalósítása

Vargáné Józsi Anita

Tevékenységközpontú pedagógiák…


Professzionális, hatékony kommunikáció integrált környezetben Alapozó terápia


Nem szakrendszerű oktatás

Marásekné Varga Éva, Hegyi Mária, Kurucz Krisztina, Ambachné Perics Irén

Kooperatív oktatás

Szentgyörgyi Rita

Projektoktatás elmélete és gyakorlata

Szentgyörgyi Rita, Ambachné Perics Irén

Komplex tehetséggondozó program

Vargáné Józsi Anita, Ambachné Perics Irén

Interaktív tábla használata a pedagógiai gyakorlatban


A Sulinet Digitális Tudásbázis keretrendszerének és digitális taneszközeinek használata

Bütösné Heszberger Andrea

Az infokommunikációs technológia alapú konstruktív tanítás- tanulási módszerek alkalmazása a szaktárgyi oktatásban Önértékelésre fókuszáló műhelymunka

Bütösné Heszberger Andrea

Integráció, prevenció a közoktatási intézményekben


Matusz-Zádori Zsuzsanna


3. 9. 2. 1. 3. Célrendszer megfogalmazása 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

A jogszabályi feltételeknek való megfelelés. Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése. Csökkenjen a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai hiányzása, ezen belül igazolatlan hiányzás ne forduljon elő. Fogadják el a tanulók, szülők a másságot (szociális helyzet, etnikai hovatartozás, SNI). Továbbra is maradjon meg az évfolyamismétlések alacsony száma, ne emelkedjen az érték 5% fölé. Növekedjen az érettségit adó intézménybe bekerülő hátrányos helyzetű tanulók száma. Minden nevelő alkalmazza gyakorlati munkájában az újonnan megismert nem hagyományos pedagógiai módszereket. Célunk, hogy a nevelők rendelkezzenek a korszerűbb módszerek alkalmazásához szükséges tárgyi feltételekkel.

Ezek eredményeként:    

Könnyebbé válik az óvoda-iskola átmenete a diákoknak. A kompetenciamérés eredménye javul a fejlesztésben részt vevőknél. Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma. Nő a továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma, ezen belül az érettségit adó továbbtanulási irányt választók aránya.

Speciális feladatok     

Minden évfolyamon, minden tanulócsoportban a beszéd- kifejező-és logikai készség fejlesztése – szituációs, mozgásos játékok, különböző valós probléma és feladatmegoldó helyzetek rendszeres alkalmazásával. A tanulók személyiségfejlődésének folyamatos kontrollja – pozitív tulajdonságok erősítése, kedvezőtlen személyiségjegyek korrekciója. A különböző műveltségtartalmak komplex, többoldalú megközelítése, a tudás iránti igény kialakítása, fejlesztése. Egyéb foglalkozás - napközi, tanulószoba biztosítása. Tehetséggondozás – szakkör, mikro műhelyek. Székhely:


65


 

Felzárkóztatás, egyéni fejlesztés. Különösen fontos szerepet kapnak a tanulást segítő tanórán kívüli tevékenységek, kiscsoportos programok, játékos felkészülések, közösségi programok.

Székhely:


66


3. 9. 2. 1. 4. Az iskolába való bekerülés előkészítése

Az óvodából az iskolába való átmenet segítésének helyi programja

Szeptember

Idő

Feladat

Cél

Hely

Résztvevő

Felelős

Óvodapedagógusok, iskola nevelői, tanulók, gyülekezet

Óvodai intézményegységvezető, 1. osztályos osztályfőnök, gyülekezet

Óvodapedagógusok

Óvodai intézményegységvezető

Az elsősök igazgató általi köszöntése a tanévnyitó ünnepi istentiszteleten. A gyülekezet Énekeskönyvvel köszönti őket.

Növekedjék a kicsik biztonság érzete, az iskolai közösséghez tartozás alakuljon ki. Megfelelő motiváltság az iskolakezdéshez.

templom

Az óvónők látogatása az első osztályban

Tapasztalatok szerzése az 1. osztályosok beilleszkedéséről.

iskola, osztály

Eredményes iskolakezdés segítése.

iskola

1. oszt. osztályfőnök, tanítók

Alsós szakmai munkaközösség vezető

iskola

Elsős osztályfőnök, csoportvezető óvodapedagógusok, tanulók Óvodapedagógusok és alsós nevelők

Alsós szakmai munkaközösség vezető Alsós szakmai közösség vezető ÓIÁCS vezető

intézményegységvezetők

Az óvoda és az iskola növendékei, nevelőtestületek, meghívottak, érdeklődők, gyülekezeti tagok

A munkatervben megjelölt személyek, óvodapedagógusok.

ÓIÁCS vezető

1.

Fejlesztési tervek készítése

Egyénre szabott fejlesztés.

ÓIÁCS vezető

Az óvoda és az iskola tisztában legyen egymással szembeni elvárásaival.

Óvoda iskola

Iskolás gyermekeink köszöntik az óvodásokat Mikulás napján.

A gyerekek fokozatosan szokják meg egymás társaságát, ismeretlen helyzetekben találják fel magukat, önbizalom fokozása nagyközönség előtt, formálódjon a megfelelő magatartásuk ünnepélyeken.

óvoda

Közös karácsonyi ünnepély rendezése az óvodás és az iskolás gyerekek részvételével.

ÓIÁCS vezető Mérési csoportvezető

Közös szakmai értekezlet

November

Október

DIFER mérés elvégzése.

December

Ellenőrzést végző Óvoda-iskola átmenet csoportvezető (ÓIÁCS vezető)

Székhely:

templom

vagy


67


Január

Idő

Feladat

Cél

Tanítói látogatás az óvodában, a gyerekek megfigyelése feladatvégzés közben.

Tapasztalatok szerzése a munkavégzés közbeni figyelemről, fegyelemről, motiváltságról, önállóságról.

Az óvónők tájékoztatása az 1. osztályosok félévi eredményeiről. Nagycsoportosok látogatása az iskolában.

Február

Iskolanyitogató program indítása Iskolalátogatás – a város óvodásai

Március

Játszóház

Április

A nagycsoportosok látogatása a napköziben.

A napközis nevelő látogatása az óvodában.

Ismerkedés az iskola épületével, hogy ne idegenként érezzék majd magukat tanévkezdéskor. Beiskolázás segítése Ismerkedés az iskola épületével, hogy ne idegenként érezzék majd magukat tanévkezdéskor

Ismerkedés az iskola épületével, hogy ne idegenként érezzék majd magukat tanévkezdéskor.

Ismerjék meg a leendő elsősök a napközis nevelőt, a napközi egy napi szokásrendjét. Megismerkedni a leendő iskolások óvodai szokásrendjével, szociális viselkedésével, játékkultúrájukkal.

Székhely:

Hely

óvoda

iskola

iskola

iskola

iskola, napközi.

óvoda

Résztvevő

Felelős

Nagycsoportosok, óvodapedagógusok, leendő elsős tanító, vagy alsós szakmai vezető,

Alsós szakmai közösség vezető, intézményegység-vezető

Nagycsoportosok, óvodapedagógusok, leendő elsős tanító, vagy alsós szakmai vezető Nagycsoportosok, óvodapedagógusok, leendő elsős tanító, vagy alsós szakmai vezető Nagycsoportosok, óvodapedagógusok, leendő elsős tanító, vagy alsós szakmai vezető Leendő elsőosztályosok, napközis nevelő, óvónők


Leendő elsőosztályosok, napközis nevelő, óvónők



Ellenőrzést végző ÓIÁCS vezető

ÓIÁCS vezető

ÓIÁCS vezető ÓIÁCS vezető

Alsós szakmai közösség vezető, intézményegység-vezető, leendő 1. osztályos nevelő

ÓIÁCS vezető


ÓIÁCS vezető


ÓIÁCS vezető

ÓIÁCS vezető

68


Feladat

Cél

Hely

Résztvevő

Felelős

A nagycsoportosok látogatása az iskola 1. osztályában. Tanító látogatása az óvodában.

Érzelmileg éljék át a gyerekek, hogy hamarosan ők is iskolások lesznek, megfigyelhessék a helyes tanórai viselkedést, a tanórák rendjét. Összehasonlító tapasztalatokat szerezni nagycsoportosok foglakozás alatti viselkedésének, feladattartásának, koncentrálásának változásáról, fejlődéséről. A szülők kapjanak szakmai segítséget az iskolakezdéshez szükséges tennivalókról, a beszerzésre váró taneszközökről

iskola, óvoda

Leendő elsőosztályosok, óvónők, 1. osztályos nevelő, szülők


iskola

Leendő elsőosztályosok szülei, 1. osztályos nevelő

Május

Idő

Június

Szülői értekezlet a leendő 1. osztályosok szüleinek

Részvétel az óvodai évzárón Az óvodapedagógusok tájékoztatása az első osztályosok által elért eredményekről.

A leendő elsős tanulók verbalitásának, önfegyelmének megfigyelése Legyen az óvodapedagógusoknak információjuk a volt gyerekeik eredményeiről.

Székhely:

óvoda

Óvónők, nagycsoportosok, szülők, leendő elsős tanító, jelenlegi 1. osztályos nevelő


Intézményegységvezető és alsós munkaközösség vezető

Ellenőrzést végző ÓIÁCS vezető

ÓIÁCS vezető

69


3. 9. 2. 1. 5. Heterogén osztályok kialakítása a jogszabályoknak megfelelően Iskolánkban a tanulólétszámból adódóan évfolyamonként egy-egy osztály indul. Az SNI és a HHH gyerekek a többi tanulóval együtt tesznek eleget tankötelezettségüknek.

3. 9. 2. 1. 6. Együttműködések-partnerségi kapcsolatok kiépítése - Együttműködés a gyermekjóléti – és családsegítő szolgálattal

(megállapodás mellékelve)

Cél: a gyermek problémáit minél hamarabb felismerni, a lehető leghatékonyabban kezelni, megelőzni súlyossá válását. A jelzés a problémáról minél hamarabb eljusson a segítő szervezethez. Ls. intézményi gyermek-és ifjúságvédelmi munka - Együttműködés a pedagógiai szakmai és a pedagógiai szakszolgálattal


Cél: a speciális segítségnyújtás időben, megfelelő szakemberrel történjék. Egyéni megsegítés. - Együttműködés középfokú oktatási intézménnyel


Mivel a 9. osztályba kerülés problémát, visszaesést okozhat, cél: a minőséglánc szakadásának megakadályozása. - A középfokú intézményekkel tudatosabb együttműködés kialakítása. - Utókövetés feltételeinek kialakítása. - Együttműködés a kisebbségi önkormányzattal.


Cél: A kisebbségi önkormányzat bevonása az intézményi munkába. - Párbeszéd a kisebbség és a többség között. - A diákok identitástudatának erősítése. - Elfogadás, nyitottság, egymás kultúrájának tiszteletben tartása. -

Együttműködés civil szervezetekkel


Cél: a civil szervezet saját eszközeikkel segítsék a program sikerességét. -

Együttműködés az alsószentmártoni Tanodával


Cél: a Tanoda sajátos eszközeivel, módszereivel segítse a program sikerességét. -

Együttműködés a szülői házzal

Cél: A szülők bevonása az oktatás-nevelés folyamatába, a család és az intézmény közötti partnerség kiépítése.

Székhely:


70


Kommunikációs terv a szülőkkel való kapcsolattartásról -

-

Dokumentálása osztálynapló

évente háromszor évente kétszer

-

jelenléti ív jelenléti ív

szülők, nevelők szülők, nevelők

három sürgős esetben egy

havonta évente alkalomszerűen évente

osztálynapló osztálynapló osztálynapló intézményi munkaterv

egy

évente

intézményi munkaterv

Negyedévenkénti szóbeli tájékozta- háromszor tó a gyermek előmeneteléről. Esetmegbeszélés szükség szerint

negyedévente

értékelő lapok, jegyzőkönyv

szülők, nevelők szülők, tanulók, nevelők szülők, nevelők szülők, tanulók, nevelők, gyülekezet szülők, tanulók, nevelők, gyülekezet szülők, tanulók, nevelők

Családi istentiszteletek

nyolc alkalommal

évente

egyszer egyszer egyszer egyszer egyszer egyszer egyszer

évente évente évente évente évente évente évente

egyszer

évente

Farsangi bál Anyák napi istentisztelet Karácsonyváró Ballagás Ballagási bankett Tanévnyitó ünnepi istentisztelet o Tanévzáró ünnepi istentisztelet

osztálynapló

Székhely:

osztálynapló


Résztvevők szülők, tanulók, nevelők

szülő, nevelők szülő, nevelők, gyermek szülő, nevelők, gyermek, gyülekezet Szülők, tanulók, nevelők, gyülekezet

Rendezvényeken: Jótékonysági bál

o o o o o o o

Rendszeresség

Szülők, nevelők, gyülekezet

Sztárai nap – családi hétvége

Alkalom

intézményi munkaterv

Tartalom Családlátogatások indokolt esetekben Szülői értekezletek Kihelyezett szülői értekezlet Alsószentmártonban Fogadóóra Nyílt nap Telefonon Iskolavasárnap

71


3. 9. 2. 2. A tanítást – tanulást segítő és értékelő eszközrendszer elemei 3. 9. 2. 2. 1. Kompetenciafejlesztő programok és programelemek (Önálló tanulást segítő fejlesztés, eszközjellegű kompetenciák fejlesztése, szociális kompetenciák fejlesztése) Cél: Minél épebb, teljesebb személyiségek alakuljanak ki. A társadalom elvárásaiból minél több elemet beépítsünk személyiségükbe, hogy a lehető legteljesebb társadalmi integrációt érjük el. Találják meg helyüket a társadalomban, boldog életet éljenek.

3. 9. 2. 2. 1. / a. Önálló tanulást segítő fejlesztés: Tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok    

Magatartás zavarok Tanulási zavarok Fejlesztés szükségessége Helyi lehetőségek

Magatartási, tanulási zavarok kiváltó okai, megnyilvánulásai, felismerést segítő jegyek, fejlesztés szükségessége - Ls. korábban leírtakban. A fejlesztés eredményessége nagyban függ:  az időtényezőtől (minél fiatalabb korban elkezdeni)  az egyénre szabottságtól  a foglalkozás módjától (egyéni, kiscsoportos)  a helyesen megválasztott módszertől  szakember képzettségétől, attitűdjétől. A fejlesztés nem ugyanaz, mint a differenciálás vagy felzárkóztatás. A fejlesztés biztosítja mindezek feltételét és alapját. Helyi lehetőségek o o o o o o o

Differenciálás tanórán. Kooperatív tanulás. Projektoktatás. Drámapedagógia. Egyéni fejlesztés. Fejlesztő foglalkozás. Problémásabb esetekben a Nevelési Tanácsadó szakemberei vizsgálják meg a gyereket, és adjanak róla szakvéleményt, ami alapján dolgozni lehet.

Fejlesztési területek: Magatartás zavarok Súlyosabb esetben pszichológus segítségére van szükség. A kiskunhalasi református szakszolgálattal kötött megállapodás szerint lehetőségünk van igénybe venni pszichológusát. Igaz, korlátozott időtartamban. Ezen kívül megállapodás alapján ellát pszichológusi feladatokat Kárpáti Tamás. Enyhébb esetben, az iskolában dolgozó pedagógus feladata. Értelmi képesség, kognitív funkciók (észlelés, megfigyelés, emlékezet, gondolkodás, beszédképesség). Ezen képességek fejlesztés nem korlátozódhat csak az elmaradó képességek fejlesztésére, hanem a pozitívan fejlődőkre építve kell dolgozni (komplexitás). Gyakorlatok, módszerek, eljárások, játékok: Székhely:


72




Magatartási zavarok - azonnali jutalmazás vagy büntetés, - elismerés verbális és non verbális módjának együttes alkalmazása, - jó cselekedetnél azonnali megerősítés, rossznál konkrét bírálás, - egyszerre csak egy utasítás, ami rövid, tömör, - nevelői magatartás: kiegyensúlyozott, nyugodt, következetes, kiszámítható, határozott, - szülő és gyermek kapcsolatának erősítése: gyermekről pozitív vélemény, - a fejlesztésben érintett felnőttek együttműködése, - a gyermekben levő feszültség oldása (drámajáték), - problémás tanulók egymástól távol ültetése.



Figyelemfejlesztés szorosan kapcsolódik minden képességfejlesztő feladathoz - megkülönböztetési-azonosító játékok, feladatok, - szabályjátékok, - memória játékok, - gondolkodási műveleteket aktivizáló feladatok.



Emlékezetfejlesztésnél a bevésést és megtartást kell gyakoroltatni. Először az érzékletes benyomások bevésése, majd a szóbeli és értelmező emlékezetet kell fejleszteni.



Beszédfejlesztési feladatok - Szókincs gazdagítása a különböző tevékenységekhez kapcsolódó feladatokkal, játékkal. - Folyamatos beszédre késztetés: befejezetlen mesék, történetek folytatása, szerepjátékokban a szerepek eljátszásának segítése, egyéni élmények elmondására ösztönzés, a társas kapcsolatokban a kommunikáció erősítése, szituációs játékok.

Mozgáskoordináció (nagy és finom mozgások összerendezettsége) A mozgáskoordináció fejlesztésénél a gátolt, lassú gyermekek mozgásainak gyorsítása, az ingerlékeny típusúak mozgásainak szabályozására kell törekedni. Beszédmozgások, író -rajzoló mozgások, dysgraphiás tünetek leküzdése. Fő feladatok közé tartozik a kondicionálás és koordinációs képességek, valamint az izületi mozgékonyság fejlesztése. Fokozatosság betartása! A finommozgások fejlesztése:  Kéz izomzatának erősítése - ceruzahegyezés, - eltérő vastagságú drótok hajlítgatása - gyurmanyomás ujjak közé (kakastaréj) - vizes rongy, szivacs kicsavarása  A kéz mozgékonyságának fejlesztése - különböző ujjtorna gyakorlatok - festés, mázolás, hajtogatás, gyurmázás, gyöngyfűzés, szövés, papír tépkedése, vágása, ragasztás. Iskolás gyermekeknél egyénileg, esetleg párban érdemes foglalkozni a megadott fejlesztési területekre helyezve a hangsúlyt. Ezekhez nagy segítséget adnak a speciális tankönyv családok, foglalkoztató füzetek (LÉXI, Meixner Ildikó könyvei, Oktató játékok). Tanulás tanítása - Tanórai keretekbe építve minden nevelő felelőssége. - Egyéb foglalkozás keretében – Tanuljunk tanulni! foglalkozás igény szerint. - Tanulási motivációk előzetes és utólagos mérése. - 3. évfolyamon a tehetségazonosítás részeként: tanulási szokások, tanulási stílus mérése. Székhely:


73


3. 9. 2. 2. 1. / b. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése Komplex művészeti programok Több éve folyik iskolánkban alapfokú művészetoktatás a Batthyány Oktatási Központ telephelyeként. A tanulók kerámia és színjátszó tanszakra jelentkezhetnek. A tantárgyakból a tanulók osztályzatot kapnak minden hónapban, valamint félévi és év végi bizonyítványt. Félévkor és év végén a tanulóknak vizsgát kell tenniük. A működéshez szükséges tanmenetet a művészeti iskola biztosítja. A foglalkozások heti két alkalommal vannak, az egyes évfolyamokra előírt óraszámban. A diákok ezen kívül kórusra is járhatnak. Minden évben lehetőségük van szerepelni a szeretetvendégségen, egyéb kulturális rendezvényeken. Rendszeresen vesznek részt versenyeken, fesztiválokon. Dráma és tánc oktatása 5. évfolyamon. A kerámia tanszak tanulóinak munkáiból félévkor és év végén kiállítás nyílik. Művészeti projektek ÁLTALÁNOS CÉLOK: • Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, egyéb foglalkozások egy része művészeti körök keretében valósul meg, ahol lehetővé válik a tanulókban rejlő képességek kibontakoztatása, a rejtett művészi hajlamok továbbfejlesztése. A művészeti nevelés az érzelmi nevelést célozza meg, ezért fontos, hogy a gyerek a művészetet valódi élményként élje meg. A „más” gyerekek beilleszkedése leginkább a művészeti nevelésen keresztül megvalósítható, mivel ezeknek a gyerekeknek számos adottság, képesség megfelelő összerendezettsége szükséges. Ők valami mást is tudnak, esetleg eredetibbet, kreatívabbat.

KONKRÉT CÉLOK: •

Integrációs nevelés a zenei kultúra, vizuális kultúra, tánc, dráma, képzőművészet, hagyományőrzés területein.

FELADAT: • Az eltérő kultúrák megismerése, elfogadása. • A tanulók körében egymás értékeinek, kultúrájának megismerése és tiszteletben tartása. • A saját hagyományok megismerése, ápolása. • A tantervekben jelenjenek meg ezek a tartalmak. FELELŐS: • Módszertani csoportvezető, IKFCS vezető • Művészeti vezetők CÉLCSOPORT: • Minden tanuló, különös tekintettel a HHH tanulók VÁRHATÓ EREDMÉNY: • A tanulók befogadják és elfogadják egymást, és más népek kultúráját. • Sikerélmény szerzése.

Székhely:


74


Sorszám

Hó

Tevékenység

Határidő, gyakoriság

1. 2.

05. 05.

Tevékenység formák ismertetése Igényfelmérés

05. 15. 05. 30.

3.

09.

Csoportok kialakítása

IX. 15.

4.

12. – 01.

Bemutatók: kiállítás, vizsgaelőadás

01. 30.

5.

folyamatos

Versenyek

folyamatos

6.

05.

Év végi vizsgák

05. 15. - 30.

7. 8.

09-06.

Tánc és drámaoktatás Tábor

heti egy óra lehetőség szerint

Székhely:

Erőforrás humán pedagógus pedagógus

tárgyi, anyagi íróeszköz, lap Íróeszköz, lap

Dokumentáció

Jelentkezési lap Jelentkezési lap összesítése művészeti veze- ruhák, jelme- Szakköri naplók, tők zek, …stb. művészeti naplók művészeti veze- ruhák, jelme- Fényképek, videók tők, diákok, szü- zek, …stb. lök művészeti veze- versenyfeloklevelek tők, diákok, zsűri adatok szerint művészeti veze- tevékenységi Fényképek, okletők, diákok, szü- formák szerint velek, jutalmak lök drámapedagógus tanterv szerint tanterv diákok, pedagó- tábor feltétele- fénykép gusok, népmű- inek megtevészet mesterei remtése


Sikerkritérium

100% 90% 80% 90% 50% 90% 100 % 40%

75


3. 9. 2. 2. 1. /c. Szociális kompetenciák fejlesztése Mentálhigiénés programok Mentálhigiéniára nevelés a) Napirend, önismeret személyiség fejlesztés Feladatok:

       

Lehetőségek:        

A munkavégzéshez szükséges ideális iskolai légkör megteremtése. A nevelő - oktató munkához szükséges helyiségek, berendezések és eszközök biztosítása. A helyes napirend kialakításához szükséges ismeretek átadása. A tanulók reális önismeretének kialakítása, saját képességeinek felismertetése és hiányosságaik elfogadtatása. A problémamegoldó képességük, szükségük fejlesztése. A kockázatvállalás, és annak határainak helyes irányba terelése. Konfliktusok helyes kezelésének bemutatása. A kommunikáció szerepe. Az SNI és hátrányos helyzetűek, valamint devianciás magatartászavaros tanulók sikeres integrációja. önismereti, esetmegbeszélő osztályfőnöki órák iskolaújság dramatikus játékok érdeklődési köröknek megfelelő szakkörök kialakítása diákpresbiteri programok osztályfőnöki órák a védőnő közreműködésével beszélgetés mentálhigiénés szakemberekkel naposi, ügyeletesi teendők

b) Szenvedélybetegségek Feladat:

  

Lehetőségek:    

Egészségre káros szokások kialakulásának megelőzésre. Szenvedélybetegségek elkerülése. A káros környezeti hatások felismertetése és leküzdése. biológia és egészségtan és osztályfőnöki órák káros szenvedélyről egészségnevelési program bevezetése – projektnap DADA program mentálhigiénés tanácsadás

A testi fejlődés a) Mozgás tevékenység – mozgási igényre nevelés Feladatok:

    

A mozgás fontosságának elfogadtatása. Mindennapos testmozgás, testnevelés biztosítása. Testmozgással a fizikai és a lelki egészség erősítése. Testtartás korrekció megvalósítása, a testtartási rendellenességek megelőzése. Különböző évszakokban a szabadban tartott foglalkozásokkal az ellenálló képességük és edzettségük fejlesztése. Székhely:


76


     Programok:

          

Életkoruknak megfelelően az egyre növekvő terhelés elviseléséhez való alkalmazkodó képesség kialakítása. Megfelelően fejlődjön keringési, mozgató és légzési rendszerük. Balesetvédelmi ismeretek tudatosítása. Elsősegélynyújtási ismeretek elsajátítása. Különböző sportágakkal való megismertetése. testnevelés óra tananyagának végrehajtása játékos testmozgás, egészségfejlesztő testmozgás mindennapos testnevelés tömegsport-órák korcsolyázás versenyszerű rendszeres sportolási lehetőségek iskolai - körzeti - megyei szinten tehetséggondozó rendezvényeken való részvétel napközis szabadtéri szervezése és ezek számának bővítése. iskolai sportrendezvények túrák, kirándulások szervezése (gyalogos, kerékpáros) SZTM – természetjáró mikro műhely. b) Higiénés magatartásra nevelés

Feladatok:  Az egészség megóvása, egészségvédelem.  A személyi higiénia igényének kialakítása, tisztálkodás.  A környezet tisztaságának megelőzésére nevelés. (szoba, tanterem, étkező, WC)  A serdülőkori személyi higiéniai szokások kialakítása.  A ruházat tisztaságának és alkalomhoz illő jellegének fontossága. Programok:  Blend-a Med fogápolási program, helyes fogápolás.  Évente két alkalommal fogorvosi szűrővizsgálaton való részvétel.  Iskolai vetélkedők, versenyek.  Projektnap.  Tanári ügyeletesek, hetesek feladata az iskolai helyiségek tisztaságának felügyelete, megőrzése.  Pályázatokon való részvétel.  Az Always, Johnson & Johnson és Secret iskolai programon való részvétel (a serdülőkori higiéniai problémák megoldásához).  Testnevelés órai felszerelés: melegítő, rövidnadrág, póló, tornacipő, váltó zokni.  Benti cipő- papucs használata ajánlott az iskola helyiségeiben. c) Egészséges táplálkozásra nevelés Feladatok:  az egészséges táplálkozási szokások ismertetése  a helyes étkezési szokások kialakítása  tálalás-terítés, helyes evőeszköz használat elsajátítása  nyugodt környezet biztosítása az étkezésekhez  ebédlő tisztaságának megőrzése  az iskolai étkeztetésben az egészséges és változatos étrend kialakítása  egészséges étkezési szokások elsajátítása  egészségtelen táplálkozás egészséget károsító hatásainak bemutatása. Székhely:


77


Lehetőségek:  pályázatokon való részvétel  az egészséges táplálkozási szokások ismertetése biológia, egészségtan, technika, életvitel és gyakorlat, természetismeret és osztályfőnöki órákon  környezet-és egészségvédelmi projektben való részvétel.

3. 9. 2. 2. 2. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek – Útravaló Ösztöndíj Program - Macika A programban résztvevők köre: 7-8. osztályos tanulók – az intézmény preferálja a programban való részvételt. Ugyanígy az Arany János Tehetséggondozó Programban való részvételt is ajánlja, és segíti a diákok bejutását. Tevékenység:  a tanulók mentorálása  közös célok megfogalmazása  annak rögzítése, milyen tantárgyakkal, fejlesztendő tananyaggal vagy képességekkel foglalkoznak  az eredmények rögzítése Eredmények lehetnek:  megmutatkozhatnak a mentorált tanulmányi eredményében  nem történik leszakadás  segítség a továbbtanulásban, pályaválasztásban  lelkileg nem marad támasz nélkül a tanuló  életvezetésben megmutatkozó eredmények  további lehetőség a szülői házzal történő kapcsolattartásra stb. Közösségfejlesztő, közösségépítő programok CÉL:  A közösséggé szerveződést segítő szokások, hagyományok, alapvető erkölcsi szabályok megteremtése, őrzése, művelése és továbbfejlesztése, a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi úton történő alakítása. FELADAT:  A saját hagyományok megismerése, ápolása.  Az osztály közösséggé fejlesztése.  Bizalmon és megbecsülésen alapuló pozitív gyermek-nevelő kapcsolat.  A társadalmi együttélés alapvető szabályainak megismertetése, közösségben való megtapasztaltatása, gyakoroltatása.  Konfliktushelyzetek, problémaszituációk megoldási lehetőségeinek megismertetése, a tapasztalatok különböző helyzetekben történő alkalmazása.  Gyermek és felnőtt példaképek bemutatása, követésre ösztönzés.  Kommunikációs játékok, gyakorlatok végzése.  A másokat toleráló magatartás, a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti együttérzés és segítőkészség fejlesztése.  A felnőttek, idősek iránt érzett tisztelet felébresztése, a velük szembeni magatartás gyakoroltatása.  Keresztyén családmodell – a családi munkamegosztás szerepének tudatosítása.  Az alkalmazkodás, beilleszkedés, a társakkal történő együttműködés, a közösségben vállalható szerep megtalálásának segítése, a kollektivitás fejlesztése. Székhely:


78


    

A tanulók társas, rokonszenvi, közösségi kapcsolatainak alakítása, továbbfejlesztése. Az önbizalom, önnevelés igényének felkeltése, a kezdeményezőképesség fejlesztése. A magányos gyermekek bevonása a közös tevékenységekbe, beilleszkedésük segítése. A problémás társak értékeinek elismertetése. A viselkedéskultúra fejlesztése, a társas együttélés szabályainak – rend, fegyelem, megfelelő szervezettség – gyakorlása.  A szabályok betartásának, ill. megszegésének következményei. FELELŐS: • Szakmai munkaközösségek • Osztályfőnökök, tanítók, szaktanárok • Gyermek-és ifjúságvédelmi felelős CÉLCSOPORT: • Minden tanuló, különös tekintettel a HHH tanulók VÁRHATÓ EREDMÉNY: A közösséggé szerveződést segítő szokások, hagyományok, alapvető erkölcsi szabályok megteremtése, őrzése, művelése és továbbfejlesztése, a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi úton történő alakítása. A PROJEKT RÖVID LEÍRÁSA: Intézményünk névadója, Sztárai Mihály emlékének ápolása fontos feladatunk. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés – Sztárai nap – május utolsó, vagy június első hetében. Minden tanév folyamán megemlékezünk a következő alkalmakról: 1849. okt. 6., 1956. okt. 23., reformáció: okt. 31., 1848. márc. 15., karácsonykor „Gyermekek karácsonya” advent 4. vasárnapján, húsvét, áldozócsütörtök, pünkösd, anyák napja és a 8. osztályosok ballagása, Nemzeti Összetartás Napja. A reformáció napján tesznek fogadalmat a 2. osztályos tanulók és a nevelők; az 1. osztályosok ekkor kapják meg nyakkendőjüket. A 8. osztályosok a ballagáson ezüstmedált kapnak a gyülekezettől. A tanévnyitó- és tanévzáró ünnepélyeket a vasárnapi istentiszteletek keretében tartjuk. A tanévnyitó ünnepi istentiszteleten a gyülekezet Énekeskönyvvel ajándékozza meg az 1. osztályosokat. Egyéb hagyományőrző tevékenység a tanév során:         

környezetünk alakításának hagyományai szerint a tanév első munkanapjára az osztálytermeket és a folyosókat dekoráljuk, ezeket folyamatosan, az aktuális eseményeknek megfelelően változtatjuk; az udvar rendezése folyamatos; minden tanév első napja „Tanévnyitó csendesnap”; adventi, húsvétváró csendesnapok; a második tanítási nap első két órájában szervezési feladatokat látunk el; közös áhítatok naponta – hétfő, péntek: templomunkban az egész iskolai közösség; kedd, szerda, csütörtök: osztálykeretben; minden évben a december 6-án a tanítási nap 5. órájában „Mikulásváró” játékos ünnepséget tartunk az osztályközösségekben; a téli szünet előtti utolsó tanítási nap 5. órájában „Karácsonyváró” ünnepséget rendezünk osztályközösségekben; gyülekezetünkkel közösen karácsonyi vásárt szervezünk; farsang idején rendezzük meg az 1-4. évfolyamosok jelmezes bemutatóját, és az 5-8. évfolyamosok suli-buliját; a hivatalos beiratkozás előtti hetekben minden érdeklődőt szeretettel várunk nyílt napjainkon; Székhely:


79


 

 

    

a tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 4 - 5. órájában osztályaink „Húsvétváró”-ra készülnek; a nevelési és oktatási követelmények teljesítése érdekében tanulmányi kirándulásokat szervezünk Siklós környezetében, illetve hazánk tájegységeit keressük fel. Ezeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük, de lehetősége szerint a gyülekezetünk is támogatja utazásainkat; kétévente a 6-7. osztályos diákok az Ormánság megismerésére tanulmányi útra mennek, melynek utazási költségeit az intézmény fedezi; a szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére neveljük tanulóinkat - az iskola lehetőségeihez, és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva - különféle programok szervezésével: táborok, színház- mozi- és múzeumlátogatások – önköltségesek vagy pályázati forrásból-, teadélutánok, táncos rendezvények, stb.; felkérésre részt veszünk városunk ünnepi rendezvényein, valamint a gyülekezeti alkalmakkor rendszeresen szolgálunk; évente szeretetvendégségen fogadjuk gyülekezetünket; az 5-8. évfolyamos osztályok védnökséget vállalhatnak egy-egy - a református temetőben található - 1848-as honvédsír, református tanító, lelkipásztor sírja felett, környezet-és egészségvédelmi és egyéb projektek, Sztárai Tehetséggondozó Műhely – mikro műhelyek: angol, matematika, média, TDK, természetjáró

Sokirányú, sokrétű tanórán kívüli – egyéb foglalkozás, szabadidős programok, művészeti körök működtetése. Ls. még a program más részeinél.

Székhely:


80


Sorszám

Hó

Tevékenység


1.

09.

Tanévnyitó istentisztelet

2.

09.

Tanévnyitó csendes nap

Augusztus utolsó vasárnapja 09. 01.

3.

10.

okt.6.

10. 06.

4.

09.

1956. okt.23.

10. 23.

5.

10.

okt.31. Reformáció ünnepe

10. 31.

6.

09-07.

Közös áhítatok

7.

09-07.

Szolgálat istentiszteleteken

Hetente: hétfőn és pénteken templomban kedd, szerda, csütörtök - osztályteremben Vasárnaponként – beosztás szerint

8.

12.

„Mikulás-váró”

12. 06.

9.

12.

„karácsonyváró”

10

12.

karácsonyi vásárt

December utolsó tanítási napja Karácsony előtt

11.

11.

szeretetvendégség

November

12. 13.

02. 09-07.

farsangi suli-buli környezet-és egészségvédelmi-nap

Január – február Munkaterv szerint

Székhely:

Erőforrás

Dokumentáció

Sikerkritérium

humán Pedagógusok, igazgató, diákok, lelkipásztor Pedagógusok, diákok, lelkipásztor hitoktató Pedagógusok, diákok, lelkipásztor Pedagógusok, diákok, lelkipásztor Pedagógusok, diákok, lelkipásztor, hitoktató Diákok, pedagógusok, lelkipásztor

tárgyi, anyagi Énekes könyv

napló

100%

Énekeskönyv, Íróeszköz, lap

napló

100%

Íróeszköz, lap, paraván, gyertyák, drapéria stb. Íróeszköz, lap, paraván, gyertyák, drapéria stb. Egyedi

napló

90%

napló

90%

napló

90%

Diákok, pedagógusok, lelkipásztor, hitoktató, szülők Diákok, pedagógusok, lelkipásztor Diákok, pedagógusok, lelkipásztor, Diákok, pedagógusok, lelkipásztor, szülők, gyülekezeti tagok Diákok, pedagógusok, lelkész, szülők, gyülekezeti tagok Diákok, pedagógusok Diákok, pedagógusok

Versek, énekek

napló

70%

Versek, énekek

napló

100%

apró ajándékok

napló

100%

ajándékok

napló

70%

Sütemények, innivalók

napló

60%

Sütemények pizza, italok Védőkesztyű, zsákok stb.

napló napló

80% 80%

Énekeskönyv


100%

81


Sorszám

Hó

Tevékenység


14.

04-05.

Ormánság megismerésére

Tavaszi időszak

15.

09-07.

táborok, színház- mozi- és múzeumlátogatások

Folyamatos Nyári időszak

16.

09-07.

Teadélutánok

Folyamatos

„Húsvét-váró”

Húsvét előtt

17. 18.

03.

1848. márc. 15.

03. 15.

19.

05.

Sztárai nap

05.

20.

12.

„Gyermekek karácsonya”

advent 4. vasárnapján

21.

05.

Áldozó csütörtök

Egyházi év szerint

22.

05.

Anyák napja

Május első vasárnapja

23. 24.

06. 06.

Nemzeti Összetartás Napja Ballagás

06. 04. Munkaterv szerint

25.

06.

Tanévzáró istentisztelet

Munkaterv szerint

Székhely:

Erőforrás humán 6-7. osztályos diákok, pedagógusok diákok, pedagógusok, szülők diákok, pedagógusok, szülők diákok, pedagógusok, Diákok, pedagógusok, szülők Diákok, pedagógusok, lelkipásztor, szülők, gyülekezeti tagok Diákok, pedagógusok, lelkipásztor, szülők, gyülekezeti tagok Diákok, pedagógusok, lelkész, szülők, gyülekezeti tagok Diákok, pedagógusok, lelkipásztor, szülők, gyülekezeti tagok diákok, pedagógusok, Diákok, pedagógusok, lelkipásztor, szülők, gyülekezeti tagok Diákok, pedagógusok, lelkész, szülők, gyülekezeti tagok

tárgyi, anyagi Belépő, buszköltség

Dokumentáció

Sikerkritérium

napló

100%

Buszköltség, belépők Tábor: étkezés, szállásköltség Sütemények, italok, játékok

napló

60%

napló

80%

sporteszközök, papír, íróeszköz egyedi

napló

100%

napló

80%

Jutalomkönyvek, oklevelek, Egyéb…

napló

70%

Versek, jelmezek, egyéb

napló

80%

Énekes könyv

napló

80%

Énekes könyv

napló

70%

Versek, szemelvények Énekes könyv Virágok, Tarisznya, Énekes könyv, oklevelek, jutalomkönyvek

napló napló

100 % 90%

napló

100 %


82


3. 9. 2. 2. 3. Az integrációt segítő módszertani elemek Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanóraszervezés, tevékenységközpontú oktatás   

Alkalmazása 1-8. osztályban. Feladat: fokozatosan növelni a differenciált tanóraszervezések számát. Alkalmazása: az elvégzett akkreditált képzés, gyakorlata, segédanyagai és mentorálása alapján.

Kooperatív óraszervezés   

Alkalmazása 1-8. osztályban. Feladat: fokozatosan növelni a kooperatív tanóraszervezések számát. Alkalmazása: az elvégzett akkreditált képzés, gyakorlata, segédanyagai, és mentorálása alapján.

Drámapedagógia   

Alkalmazása 1-8. osztályban. Feladat: fokozatosan növelni a kooperatív tanóraszervezések számát. Alkalmazása: az elvégzett akkreditált képzés, megszerzett szakvizsga alapján.

Projektoktatás   

Alkalmazása 1-8. osztályban. Feladat: fokozatosan növelni a projektek számát. Alkalmazása: az elvégzett akkreditált képzés alapján.

3. 9. 2. 2. 4. Műhelymunka – a tanári együttműködés formái Iskolánkban a hospitálásra épülő együttműködés formái:  Az 1- 4. évfolyamon az osztálytanító és a napköziben dolgozó párja félévente 1-1 tanórát hospitál egymásnál kölcsönösen,  Az 1- 4. évfolyamon az osztálytanító és más tantárgyat az osztályban tanító kölcsönösen hospitál félévente 1-1 tanórát.  Az 5-8. évfolyamon az osztályfőnök és a szaktanárok évente 1-1 órát hospitálnak egymás tanóráján.  A negyedik osztályos osztályfőnök az ötödik osztályban tanító szaktanároknál és az ötödik osztályban tanító szaktanárok a negyedik osztályban az átmenet elősegítése érdekében évente 1 alkalommal hospitálnak. A hospitálással történő együttműködés elősegíti a szaktanárok és az osztályfőnökök, a napköziben dolgozó nevelő és az osztálytanító illetve a szaktanárok közötti kooperatív együttműködést, egymás módszereinek, tanítási kultúrájának megismerését, a bevált módszerek egymástól való átvételét, ami hatékony eszköz az integrált oktatás megvalósításában. A napköziben dolgozó nevelők és az osztálytanítók illetve szaktanárok együttműködése, a házi feladatok megfelelő minősége, mennyisége szempontjából is együttműködést igényel. A tapasztalatok megbeszélése a napi páros kapcsolattartáson túl munkaközösségi- és nevelési értekezleteken történik. Az együttműködés kiterjed a tanulók magatartásának, szorgalmának elemzésére, fejlesztésére, értékelésére.

Székhely:


83


Sorszám .

Hó

1 04-06 között

2 Őszi időszak .

.

04-06 között 3 2. félévben

Sorszám

Hó

Tevékenység Határidő, gyakori1-4. évfolyam ság Az osztályfőnökök látogatást tanév vége tesznek, az eggyel magasabb évfolyam tanóráin félévente 1 óra A leendő elsős tanító látoga- betűtanulás időszatást tesz az 1. osztály tanórá- kában 2 óra in. tanév vége A leendő elsős tanító látoga- tanév vége tást tesz az óvodánkban félévente 1 óra Tevékenység Határidő, 5-8. évfolyam gyakoriság A leendő 5. osztályban tanítók tanév vége órát látogatnak a 4. osztályban. félévtől 1-2 óra

1.

2. félévben

2.

Egyéni dön- Az osztályfőnökök órát látogattés, lehető- nak osztályukban, hasonló ség szerint műveltség területű órákon, tanórákon Egyéni dön- Hasonló műveltségterületű tés, lehető- órák látogatása (nem osztálység szerint főnökök).

3.

tanév vége

Résztvevők osztályfőnökök, tanulók

Felelős osztályfőnökök

leendő elsős tanító, leendő elsős 1. osztály tanulói, 1. tanító, osztályos tanító elsős tanító leendő elsős tanító, leendő elsős óvodapedagógusok, tanító, óvodások elsős tanító Résztvevők

Felelős

Dokumentáció napló

napló

csoportnapló

Leendő első osztályosok megismerése.

Dokumentáció

Várható eredmény Tapasztalatszerzés az osztály összetételéről, tanulmányi munkájukról, magatartásukról A közösség jobb megismerése. Hatékonyabb konfliktuskezelés. Módszerek megismerése, alkalmazása.

pedagógusok, 4. és leendő 5. osztály5. osztályos tanulók ban tanító pedagógusok

napló

osztályfőnökök, tanu- osztályfőnökök lók

napló

osztályfőnökök, tanu- szaktanárok lók

napló

félévente 1 óra tanév vége évente 1 óra

Székhely:


Várható eredmény Magasabb évfolyam tananyag feldolgozásának megismerése. Meixner módszer megismerése.

84


3. 9. 2. 2. 5. A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei A választott elem: A szöveges értékelés – árnyalt értékelés A döntés indoklása: Az ellenőrzés-értékelés pedagógiai munkánk egyik legfontosabb eleme. Ehhez egy olyan értékelési rendszert kell kidolgozni, mely átlátható, egyértelmű és a gyermekek egyéni fejlődését elősegíti. Cél: - háromhavonta szöveges értékelés elkészítése az adott évfolyamokon, a szülők árnyaltabb értékelést kapnak gyermekükről - A HHH tanulók szöveges értékelése alapján fejlesztési tervek elkészítése, mely a gyerekek egyéni fejlődését biztosítják.

A részletes folyamatszabályozás a MIP-ben található. Intézményünk a tanulók szöveges értékelés – árnyalt értékelése során az IPR-SZOLGA szoftvert használja. 3. 9. 2. 2. 6. Multikulturális tartalmak megjelenítése A program keretében terveztük meg a multikulturális tartalmak beépítését az egyes tantárgyakba. A multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban (óraszám-téma) – a tantárgyak helyi tanterveiben jelennek meg. A tantervben, az osztálynaplóban zöld színnel jelezzük. (Ls. SZMSZ szabályozás) CÉL: • Különböző műveltségi területeken jelenjen meg más népcsoportok kultúrája. FELADAT: • Az eltérő kultúrák megismerése, elfogadása. • A tanulók körében egymás értékeinek, kultúrájának megismerése és tiszteletben tartása. • A saját hagyományok megismerése, ápolása. • A tanmenetekben jelenjenek meg ezek a tartalmak. FELELŐS: Szakmai munkaközösségek, IKFCS vezető CÉLCSOPORT: Minden tanuló, különös tekintettel a HHH tanulók VÁRHATÓ EREDMÉNY: • A tanulók befogadják és elfogadják az egymástól eltérő kultúrákat. A PROJEKT RÖVID LEÍRÁSA • Kölcsönös ismeretszerzés egymás életéről, gondolkodásáról, értékrendjéről. • Kisebbség, más népek helyzetének, életének, gondolkodásának megismerése. • Beszélgetés egymás életéről, gondolkodásáról, értékrendjéről. • Előadás a cigányság történetéről, életéről, gondolkodásáról, értékrendjéről. • Beszélgetés, a kisebbségek, más népek helyzetéről, életéről.

3. 9. 2. 2. 7. Továbbtanulásra felkészítő program ÁLTALÁNOS CÉLOK: Az intézményünkben végző diákok képességeiknek megfelelő középiskolákban folytassák tanulmányaikat. A HHH tanulók közül minél több gyermek érettségit adó középiskolába folytassa tanulmányait. KONKRÉT CÉLOK:

Tanulói hátrányok csökkentése. Székhely:


85


Felzárkóztatás. Tehetséggondozás. A tanulók iskolai sikerességének elősegítése, különös tekintettel a HHH tanulókra. Ismerkedés különböző szakmákkal, foglalkozásokkal. Középiskolák kínálatának megismertetése. A középiskolába történő jelentkezés előkészítése, lebonyolítása. CÉLCSOPORT: 5-8. évfolyamos tanulók, kiemelten 8. osztályos és HHH tanulók. 5.-6. osztályban  Osztályfőnöki órákon beszélgetés a foglalkozásokról, érdeklődés felkeltése, pályaismertetés.  Magyar és matematika differenciált foglalkoztatás.  Nem szakrendszerű oktatás.  Matematika magasabb óraszám.  Az angol nyelvet nem emelt óraszámban tanulók: matematika problémamegoldás…; szövegértés… óra

7. osztályban   

Pályaorientációs foglalkozások osztályfőnöki órákon Tantárgyi előkészítők a középiskolára felkészítés érdekében. Az angol nyelvet nem emelt óraszámban tanulók: matematika problémamegoldás…; szövegértés… óra

8. osztályban  Pályaorientációs foglalkozások osztályfőnöki órákon.  Továbbtanulási elképzelések összegyűjtése, leírása.  Pályaválasztási füzet megrendelése, tanulmányozása.  Középiskolai pályaválasztási nyílt napokon való részvétel.  Osztályfőnökök családlátogatása, egyeztetés a szülőkkel.  Pályaválasztási szülői értekezlet.  Jelentkezési lapok kitöltése, szülőkkel való aláíratás.  Középiskolák bemutatkozása, toborzása.  Középiskolai szórólapok kiosztása.  Jelentkezési lapok elküldése.  Központi írásbeli vizsgán való részvétel.  Mérések.  Tantárgyi előkészítők a középiskolára felkészítés érdekében.  Az angol nyelvet nem emelt óraszámban tanulók: matematika problémamegoldás…; szövegértés… óra A PROJEKT RÖVID LEÍRÁSA: A tanulók középiskolára felkészítése, a megfelelő pályaválasztás segítése már ötödik, hatodik osztályban megkezdődik. A tanulók osztályfőnöki, technika- és életvitel órákon, valamint a többi tanórán is, ismerkednek különböző szakmákkal, a tudományok alapjaival. E foglalkozások alkalmat adnak a tanulók érdeklődésének felkeltésére, irányítására, képességeik fejlesztésére. „A tudománynak drága voltára taníts meg Istenem!”

(Zsolt. 119,66)

A tehetséges tanulók szakkörökön, mikro műhelyekben bővíthetik ismereteiket. A gyengébben teljesítők, lassabban haladók képességfejlesztő foglalkozásokon vehetnek részt matematikából, magyar nyelvből. A hetedikes osztályfőnöki témakörök a pályaválasztással kapcsolatban:  Pályaorientációs foglalkozások osztályfőnöki órákon  Tantárgyi előkészítők a középiskolára felkészítés érdekében. Székhely:


86


 A munka szerepe az ember életében.  Szellemi és fizikai munka, a hit, az értelem, az érzelem, a fizikum szerepe a munkában.  Az iskolaválasztás gondja: „Isten mire hívott el, hol a helyem?” A nyolcadikos osztályfőnöki témakörök a pályaválasztással kapcsolatban:  „Hat napon át munkálkodjál és végezd minden dolgodat…”(2 Móz 20)  A harmonikus élet összetevői.  Sokoldalú ismeretszerzés, tanulás, tudás, művelődés. A munka, mint az elégedettség forrása. A művészetek és az emberi kultúra egyéb elemei. A művészek, tudósok alkotásaikban megnyilvánuló Isten-élménye. A választott életpálya és az élet kényszerei.

Részletes pályaorientációs folyamatszabályozás az intézményi MIP-ben is megtalálható.

Székhely:


87


Sorszám

Hó

Tevékenység


Erőforrás humán Szakmai közösség vezető, pedagógusok IKFCS vezető Szaktanárok IKFCS vezető Osztályfőnök IKCS vezető Osztályfőnök IKFCS vezető

tárgyi, anyagi Íróeszköz, lap

09. 15., majd folyamatos 10. 31.

1.

09.

Szakmai közösségi megbeszélés

Folyamatos, szerint

2.

09.

3.

09.

09. 15., majd folyamatos Folyamatos

4.

09.

5.

09.

6.

10.

7.

10.

8.

10.

9.

10.

10.

10.

11.

Kijelölt ben

Felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozások megszervezése, tartása A 8-os tanulók tájékoztatása a középiskolákról Szülői tájékoztatás a Hátrányos helyzetű tanulók Arany János Tehetséggondozó programra történő jelentkezésről. Az iskolai felvételi előkészítő igénylistája szerint a foglalkozások szervezése A Baranya megyei Pályaválasztási Tájékoztató megrendelése. Tájékoztatás a középfokú intézmények nyílt tanítási napjairól. A Baranya Megyei Munkaügyi Központ Pályaválasztási kiállításának és szakmabemutatójának megtekintése. A nyolcadikos tanulók szóbeli tájékoztatása a felvételi eljárás rendjéről az Oktatási Hivatal Tájékoztató anyaga alapján. Pályaválasztási szülői értekezlet tartása. Központi írásbeli vizsgán való részvétel.

idő-

Pályaválasztási értekezlet, vagy 10. 31.

10. 31. 10. 31.

szükség

szülői

90%

Íróeszköz, lap

Foglalkozási napló

15-15 tanuló

Faliújság

Levelek iktatása

Nyomtatvány

Feljegyzések, emlékeztetők,

Igazgató, szaktanár IKFCS vezető

Íróeszköz, lap

Naplóban

Osztályfőnök IKFCS vezető Osztályfőnök IKFCS vezető Osztályfőnök

Íróeszköz, lap

Iktatás

Nyomtatvány

Faliújság

Lap

Osztálynapló

90%

Osztálynapló

100%

Jelenléti ív

70%

Osztályfőnök IKFCS vezető

10. 31.

Osztályfőnök IKFCS vezető Osztályfőnök, szaktanár

Székhely:

Sikerkritérium

Feljegyzések, emlékeztetők,

10. 31.

Kijelölt időben

Dokumentáció

Íróeszköz, lap Számítógép, fénymásoló


lap,

Iktatott anyag

70 %-os részvétel

jelentkezési

88


Sorszám

12. 13. 14.

Hó

Kijelölt ben Kijelölt ben Kijelölt ben

Tevékenység

időidőidő-

15. 16.

03.

17.

04.

18.

Kijelölt ben

idő-


Az általános felvételi eljárást megelőző jelentkezések benyújtása. A tanulói jelentkezési lapok, adatlapok kitöltése, továbbítása. A tanulók részvétele az általános felvételi eljárásban, majd ezt követően az ideiglenes felvételi jegyzék alapján a tanulók tájékoztatása. A módosított adatlapok továbbítása, ha erre volt igény. Tájékoztatás a felvételről / elutasításról. Tájékoztatás rendkívüli felvételi eljárás lehetőségéről Országos kompetencia-mérés

Erőforrás

Dokumentáció

12.- 02. hó

humán Osztályfőnök

tárgyi, anyagi Számítógép, lap

02. 15.

Osztályfőnök

Számítógép, lap

03. 15.

Osztályfőnök

Számítógép, lap

03. 31.

Osztályfőnök

Számítógép, lap

Iktatott anyag

04. 30.

Osztályfőnök

Lap

Iktatott anyag

04. 30.

Osztályfőnök

Számítógép, lap

Feljegyzés

Kijelölt napon

Iskolai koordinátor

Számítógép, fénymásoló

Iktatott anyag Iktatott anyag Iktatott anyag

lap,

Sikerkritérium

jelentkezési jelentkezési jelentkezési

Mérőanyag

3. 9. 2. 2. 8. Intézményi önértékelés Az intézmény évente önértékelést végez. Az önértékelés szempontsorának alapja az államilag kiadott szempontsor. E mellett folyamatosan partneri méréseket végzünk.

Székhely:


89


3. 9. 4. Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló - A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Az egy csoportba / osztályba kerülő gyermekek, tanulók csak életkorban állnak közel egymáshoz, ezen kívül különböznek adottságaikban, fejlettségükben, képességeikben, tudásukban, felkészültségükben, azaz fejlettségi mutatóikban. Gyermekeink, tanulóink egy része kimagasló eredményekre képes, intellektuális és egyéb tevékenységekben. Ők a kiemelkedő képességűek, potenciális tehetségek, akik kiemelt figyelmet érdemelnek. Alapelv: A tehetség a társadalom egyik legfontosabb újratermelődő értéke, így annak kiválasztása és gondozása alapvető fontosságú. A tehetséget fejleszteni kell, hiszen a társadalom csak így léphet előre. A tehetséges gyermek mindennap tehetséges. „A tehetség nevelésének kérdése, neveléselméleti alapról nézve, a nevelésnek nem külön problémája, hanem nyilvánvalóan ez a nevelés, nagy, örök kérdése;… hiszen a nevelés feladata; minden egyes embernek lehetően teljes kifejlesztése; … amit évezredek óta újra meg újra kívánnak tőle: az egyéniség jogának a nevelésben való érvényesítése.” (Imre Sándor) Tehetség = az a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képesség, amely az emberi tevékenység egy bizonyos területén az átlagosat messze meghaladó teljesítményeket tud létrehozni. A tehetség meghatározása egyben ki is jelöli feladatainkat: A tehetség jellemzői: átlagosnál magasabb intelligencia, magas fokú kreativitás, a következtetés képessége, önálló útkeresés, szorgalom és kitartás, kíváncsiság, érdeklődés, előítéletektől való mentesség, bizonytalanság tolerálása, felügyelet elvetése, becsvágy, kockázatvállalás, divergens gondolkodás, folyamatos kommunikáció. A tehetség felismerése általában nem egyszerű feladat. A tehetség kibontakozását serkenti: a megfelelő légkör megteremtése, a motiváció, a tanár ösztönző attitűdje, a bizalom, a megfelelő szervezeti strukturáltság, a játékosság, az értékelés késleltetése. Gátolja: az érdektelenség, a kreativitás lebecsülése, a túlzott fegyelem, a teljesítménykényszer. Az intézményi tehetségkoncepció a Renzulli – Mönks - féle modellt veszi alapul.

Programunkban jelen van: -

tehetségazonosítás, tehetséggondozás, tehetség-tanácsadás,  a tehetséggel szorosan összefüggő területek (pl. gondozás, tehetség-identifikáció)  a tehetséggel lazábban összefüggő, de lényeges területek (pl. tanulási probléma, kreativitás, pályaorientáció, motiválás, életvezetési probléma) Székhely:


90


-

nyomon követés (5.; 7. évfolyam), s az általános iskola befejése után is (1 év- 9. osztályban; 5 év - 19 éves korban zárás) – életút figyelemmel kísérése.

Tehetséggondozó munkánk főként a gazdagításra, dúsításra épül. Az intézményi modell tehetséggondozó programjában a gazdagítás Passow szerinti mind a négy fajtája megtalálható:    

mélységbe történő gazdagítás; tartalmi gazdagítás; feldolgozási képességek gazdagítása; tempóban történő gazdagítás.

Fellelhető mennyiségi gazdagítás, de a domináns a minőségi gazdagítás. Olyan tehetségfejlesztő programot szeretnénk, melynek elsődleges célja a tanulók képességeinek feltárása, fejlesztése a leghatékonyabb pedagógiai módszerekkel, eszközökkel, olyat, mely nagy hangsúlyt fektet a személyiség fejlesztésére is. Valljuk, nem várható el, hogy minden intézményben mindenfajta tehetség gondozásához kellő szakmai potenciál álljon rendelkezésre, fontos viszont, hogy a tehetséget-ígéretet az adott intézményben felismerjék, s a gyermeknek találjanak megfelelő tehetséggondozó programot. Az óvodában az Apró Kezek Kuckója létrehozásával azt a nevelőtestületi igényt is szeretnénk megvalósítani, hogy az óvodai tehetséggondozó munkánkat még tervszerűbben és tudatosabban végezzük. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy megtaláljuk gyermekeinkben a tehetség csíráját, azt a képességet, amiben a legfejlettebbek, hogy azt támogatva, szakszerűen fejlesztve segítsük a fejlődésüket. E segítés ne csak az erős oldal fejlesztésére irányuljon, hanem álljon koherenciában az óvodai alapprogramban megjelöltekkel: a gyermek teljes, egész személyiségének harmonikus fejlesztésével. Nagyon fontos alapelvünk: a tehetséges óvodás elsősorban gyermek, éppen ezért feladatunk, hogy élménydús környezetet teremtsünk számukra. Tehetségfejlesztés megalapozása, érzelmi alapok lerakása, lehetőségek megkínálása a feladatunk. Az óvodáskorú gyermekek tehetséggondozása gazdagító program keretében újszerű próbálkozás volt óvodánk életében, s látni, hogy érdemes volt elindulni ezen az úton. Az Apró Kezek Kuckójában végzett fejlesztő munka lehetőséget kínál arra, hogy bővítsük, még inkább személyre szabottabbá tegyük a tehetséggondozás feltételeit. A műhelymunkához kapcsolódó rendezvények, programok segítik, megerősítik partnerkapcsolatainkat, különösen a szülő- intézmény kapcsolatot. A tágabb környezet is betekintést nyerhet munkánkba.

Alapelveink: -

Óvodai jól-lét megteremtése. A tehetséges gyermek erős oldalát fejlesztjük, miközben tehetségével összefüggő gyenge oldalait kiegyenlítjük. A műhelymunka során olyan, biztonságot nyújtó, elfogadó légkört teremtünk, melyben tág cselekvési szabadságot biztosítunk, különféle megoldási lehetőséget adunk egy-egy feladat elvégzése során.

Tehetséggondozásunk célja a műhelymunkában: A tehetséggondozó műhely fő profilja: Vizuális- téri képességek fejlesztése.

Székhely:


91


 

  

A tehetségígéretek felfedezése, gondozása gazdagító program keretében (felismerni, ösztönözni, motiválni), kiemelt célként kezelve a vizuális-térbeli képességeinek fejlesztését. (felismerni az alulteljesítő gyermekekben bujkáló kiváló képességeket) Lehetőséget biztosítani, hogy kreativitásukat újszerű, az óvodában kevésbé használt technikák megismerése által megmutathassák, valamint elmélyüljenek a már ismert technikákban (agyagozás, gurigami, makett-építés, batikolás). A foglalkozások sikerélményhez, önbizalomhoz juttatják a gyermekeket, közben fejlődik kézügyességük, finommozgásuk, fantáziájuk. Célunk, az egész személyiség fejlődéséhez hozzájárulni. A művészeti tevékenység segítségével mozgósítani az erkölcsi, esztétikai és intellektuális érzelmeket, kielégíteni a kiemelkedő képességű gyermek megismerési, alkotási és speciális szükségleteit. A gyermek ún. erős oldalának fejlesztése mellett a gyenge oldalának erősítése. A tehetséggondozó műhelyünket a pedagógiai programunkhoz, a gyermekek életkori sajátosságaihoz, a napirendhez szervesen illeszkedve kívánjuk működtetni.

Feladataink:           

a téri-vizuális tehetségterület tehetség-ígéreteinek megtalálása, fejlesztése, sokféle tevékenységek kínálata, ezzel segítve a gyermekeknek érdeklődési irányaik megismerésében, egyéni bánásmód keretében történő célzott fejlesztés, képességfejlesztés, a gyermek pozitív én-tudatának kialakítása és erősítése, elfogadó és támogató környezet kialakítása, a tehetségfejlesztő programok megszervezése, az óvodai élet gazdagítása egyéb tevékenységekkel, pedagógusok, szülők, egyéb partnerek szakmai kompetenciájának növelése a tehetség-gondozás témakörében, előadáson való részvétel, partneri kapcsolat tehetségfejlesztési szakemberrel a tehetséges gyermek fejlesztésének érdekében, tehetség-tanácsadás, lazító program megvalósítása, a szülők tájékoztatása és megnyerése a közös munka érdekében, a tágabb környezet megismertetése a műhelymunkával.

A pedagógiai fejlesztés folyamata Az általános érvényű fejlesztési folyamat.

A tehetségdiagnosztikai folyamat egy része beépült a délelőtti keretekbe, másik része tanórán kívül zajlik. Az azonosítási munkában mérést végeznek az osztályfőnökök, a tanulás-módszertani tréner, a drámapedagógus, segítik a munkát a szaktanárok. Székhely:


92


A tehetségdiagnosztikai munka dandárját: az óvodapedagógusok, a mikro műhelyek vezetői, pszichológus végzik. A tehetségazonosítás során az alábbi megismert módszereket használjuk:

Óvoda:

Az általunk használt tehetségazonosító módszerek az óvodában:  Dokumentumelemzés- anamnézis: a gyermek fejlődéséről, szociokulturális hátteréről, családlátogatás tapasztalatai;  Szülői kérdőív  Tulajdonságlista  A gyermekek megfigyelése, megfigyelések rögzítése az egyéni fejlődés nyomon követésére szolgáló Ovi Szolga rendszerben. A fejlődés nyomon követésének regisztrálását, - amelyet az óvodapedagógusok a gyermek óvodába kerülésétől az elhagyásáig vezetnek- a 2009 /2010-es nevelési évtől kezdődően az OVI-SZOLGA számítógépes szoftver segítségével végezzük. Minden gyermek fejlődését félévente értékeljük ennek a programnak a segítségével, hogy az érési folyamathoz igazított támasznyújtás módozatait, eljárásait megtervezhessük.

Megfigyelendő területek: 1. Értelmi fejlettség: 1. 1 Pszichés funkciók:        

Ismeretszerzési igény (megismerés, kíváncsiság) Hallás Látás Érdeklődés Figyelem Emlékezet Gondolkodás Képzelet

1. 2. Anyanyelvi fejlettség:     

1. 2. 1. A beszéd tartalma, technikája: Beszédészlelés Beszédértés Beszédfegyelem Szókincs Beszélő kedv

1. 2. 2. Beszédhiba, beszédzavarok 1. 2. 3. Nonverbális kommunikáció

2. Testi fejlettség: 2. 1. Fizikai jellemzők:   

Gyorsaság Erőnlét Teherbírás

Székhely:


93


  

Állóképesség Ügyesség Edzettség

 

Nagymozgások Finommotorika

2. 2. Mozgásfejlettség: 2. 3. Mozgáskoordináció 2. 4. Tájékozódás testen, térben, síkban

3. Szociális fejlettség: 3. 1. Perszonalitás (ÉN)

    

Jellemfejlődés Pozitív énkép Érzelmek Önállóság Motiváltság az iskolára

  

Kapcsolatteremtő képesség Együttműködő képesség Feladattudat, feladattűrés, szabálytudat

3. 2. Kudarctűrő képesség 3. 3. Szociális képesség:

Valamennyi mérési eredmény az OVI-SZOLGA szoftver dokumentációjában jelenik meg. Iskola: - Renzulli – Hartman skála a kiemelkedő tanulók viselkedésjellemzőinek becslésére

- Tulajdonságlista értékeléshez - A tehetséges gyermek tipikus erősségei és az ezekhez társuló problémák - Problémák, melyek tehetségre utaló jelek lehetnek - Problémamentes tehetségek azonosítása tulajdonságlista segítségével - Alulteljesítő tehetségek azonosítása - tanuláshoz fűződő viszony feltárása - tanulási szokások kérdőív - tanulás iránti attitűd - motivációs sajátosságok megragadása irányított interjúkérdésekkel - énkép, önértékelés - bemutatkozó játék - énkép – máskép(p) - jövőkép - megismerési képességek - figyelemvizsgálat - verbális és vizuális emlékezetvizsgálat - analógiás és logikai gondolkodásvizsgálat - Kreativitásvizsgálatok a tehetség azonosításához - Kreativitás feltérképezése – játékok segítségével - Kreatív szabadidő tevékenység - Tehetséges tanulók azonosítása – tanári vélemény kérdőív - Önértékelés teszt - Tanulótársak jellemzése - Szorongásvizsgálat

Ezt kiegészíti még: pl. szaktanári véleménygyűjtés, de a kompetenciamérés, versenyek, vetélkedők, nyelvi szintfelmérő eredménye is.

Székhely:


94

Verzió: 09

Apró Kezek Kuckója

Gazdagítás, dúsítás: tanórán differenciált tantervvel Differenciált fejlesztés Egyéni haladási terv szerinti tanulás Kooperatív tanulás Projektoktatás Drámapedagógia Magasabb óraszám: angol Tanórán kívül: egyéb foglalkozás Komplex, esélyteremtő foglalkozások, melyek folytatódnak magasabb évfolyamon (4-6.) is.

1-3. évfolyam

Bekerül a rendszerünkbe: ekkortól követjük útját, kontrollmérés: 5.; 7. évfolyam (követés: 9. évfolyam: 15 éves kor; 19 éves kor)

3. évfolyam végén, 4. évfolyam elején: Tehetségdiagnosztika indulása

Gazdagítás, dúsítás: tanórán -

4-8. évfolyam

-

Differenciált fejlesztés Egyéni haladási terv szerinti tanulás Kooperatív tanulás Projektoktatás Drámapedagógia Ötletbörze Önálló kutatás Emelt szint: angol Tanulás-módszertani tréning Tematikus tanulmányi kirándulás

Gazdagítás, dúsítás: tanórán kívül, egyéb Műhelymunka az intézményben – mikro műhelyek

Média mikro műhely 2006.

foglalkozás

Műhelymunka: Partnerek segítségével, együttműködési megállapodással

Angol nyelvi mikro műhely 2007.

-

-

TDK műhely 2006.

mikro Természetjáró mikro műhely 2011.

Matematika mikro műhely 2008.

művészetek: SKI Alapfokú Művészeti Iskola (zene, dráma, kerámia▲; Kármentő Műhely: ének) mozgáskultúra: Alapfokú Művészeti Iskola: modern tánc; társas tánc; Kármentő Műhely; Pelikán: népi tánc, Sportegyesület: úszás, karate, kézilabda, Szekszárdi Mozgásművészeti Stúdió

Énekkar 2012.

 A dráma részben már helyben történik, saját – drámából szakvizsgázott – nevelőnkkel telephelyként. ▲Helyben történik a fejlesztés telephelyként saját nevelővel.

Székhely:


95

Versenyeken való megmérettetés

Óvoda – jól-lét megteremtése; a tehetség-megalapozó képességek kibontakoztatását elősegítő tényezők, nevelői ráhatások érvényesítése, a lehetőségek kínálata az óvodai nevelésben

Gyorsítás lehetőségének biztosítása a hatályos jogszabály PP szerint Egyéni tanrend –egyéni tanulássegítés lehetősége

Sztárai Mihály Református Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai program


Tevékenységformák Feladataink a tehetséggondozás területén: o o o o o o o o

o o o

A tehetség felismerésére különböző pedagógiai helyzeteket kell teremtenünk. Tehetségazonosítás szakemberek segítségével. Óvodásaink körében- a tehetség-megalapozó képességek kibontakoztatását elősegítő tényezők, nevelői ráhatások érvényesítése, a lehetőségek kínálata. Iskolai nevelésünk - oktatásunk tevékenységközpontú legyen, hisz a képesség a tevékenykedtetés során fejlődik. Minél többfajta foglalkozást biztosítsunk, hogy többfajta képességük fejlődjön, ugyanis ezzel lehet a tehetséges tanulók számát sokszorozni. Ne csak az elméleti tantárgyak követelményeit kiválóan teljesítők között keressük a tehetséges tanulókat! Figyeljünk az alulteljesítőkre! Korán, az iskoláskor kezdő szakaszán kezdjük a képességfejlesztést, mert így jobb eredményt érünk el. A zenei és a matematikai kiemelkedő képesség már ekkor megmutatkozik. Az idegen nyelvek tanítását is minél korábban jó elkezdeni. Ezért indítjuk már első osztálytól az idegen nyelvekkel való ismerkedést játékos formában, melyet a legtehetségesebbek 4. osztálytól emelt óraszámban, ötödik évfolyamtól emelt óraszámban egy csoportban folytathatnak. A választott tanterv, a tárgyi és személyi feltétel befolyásolja a jó adottságok kibontakoztatását. A tehetség sokféle, ezért a tehetséggondozás az egész nevelőtestületünk feladata. Heterogén összetételű osztályainkban a differenciált oktatás, az egyénre méretezett tudásanyag elsajátítása biztosítja a kiemelkedő képességűek optimális foglalkoztatását és fejlesztését.

Az egyén szintjéhez igazodó, speciális képzést szolgálják:  Óvoda: 1. Apró Kezek Kuckója

Tehetségterületünk: térbeli – vizuális. A műhelymunkában résztvevő gyermekek életkora: 5-7 év. A tehetséggondozó műhely fő profilja: térbeli - vizuális képességek fejlesztése. Mikro - csoporti tevékenység: batikolás, origami / gurigami, makett-építés, kasírozás, agyagozás. 

Iskola: 1. 2. 3. 4. 5.

a szakkörök, művészeti foglalkozások, mikro műhelyek, az egyéni pályázatok, tanulmányi versenyek, lehetőséget adunk a rendszeres gyűjtőmunkára, megismertetjük a tudományos kutatás egy-egy módszerét, megmutatjuk, hogy lehet a szakirodalmat önállóan feldolgozni, értelmezni.

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek - A tehetség felismerésére különböző pedagógiai helyzeteket kell teremtenünk. A felismerés és fejlesztés szervezeti kerete lehet az óvodai foglalkozás, a tanóra, vagy egyéb foglalkoztatás (művészeti foglalkozás, sportköreink, napközis foglalkozásaink, mikro műhelyek stb.) - Tehetség-azonosító méréseket végzünk, melynek segítségével a szubjektivitástól egyre közelebb kerülünk az objektív azonosításig. Székhely:


96


- Óvodai csoportjaink, osztályaink heterogén összetétele miatt fontos a személyre szabott, differenciált foglalkoztatás, mely nagyban elősegíti az optimális fejlesztést. - Az eredményes fejlesztéshez elengedhetetlen az óvodás – itt csakis a játék „erejével” -, a kisiskolás játékos módszerekkel történő motiválása és sikerélményekhez juttatása is. - Az életkori sajátosságoknak megfelelően előnyben részesítjük a gyermekek, tanulók konkrét cselekedtetését, tapasztalatszerzését (tevékenységközpontúság). - A gondolkodási műveletek gyakoroltatása, mellyel szorosan összefügg az anyanyelv tudatos, pontos használata. - Ismerkedés az információforrások lehetőségeinek használatával (könyvtár, Internet). - A szakirodalom önálló feldolgozásának, értelmezésének, a tudományos kutatás egy-egy módszerének az életkori sajátosságokhoz igazodó bemutatása. - Részvétel tanulmányi versenyeken, pályázatokon. - Tanulmányi séták, kirándulások során lehetőség nyújtása rendszeres gyűjtőmunkára. - Bekapcsolódás a művészeti iskola csoportjainak munkájába, lehetőség biztosítása a csoportoknak a bemutatkozásra intézményen belül és kívül. - Sportrendezvények, vetélkedők. - Bekapcsolódás nyári alkotótábor, tehetséggondozó tábor szervezésébe. - Az osztálytanítók, alsóban tanító szaktanárok figyelemmel kísérik és értékelik is a gyermekek iskolán kívüli sport- zene- és egyéb tevékenységeit. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek - Értékeket képviselő, korszerű ismeretátadás - A gyermek tevékenységére épülő tanulás, gyakorlás. - A megismerés életkori és egyéni jellemzőit figyelembe véve és ezekre alapozva az önálló tanulás képességének kifejlesztése. - Egyénre szabott, hatékony tanulási módszerek, eljárások kiépítése. - A tanulók nyitottságának, érdeklődésének, tanulási igényének kihasználása, fejlesztése. - A tanulók már meglévő képességeinek megfelelő differenciált foglalkoztatás. - Egyéni bánásmód alkalmazása. - Az önművelődés igényének és szokásának felkeltése, kibontakoztatása, gyakoroltatása. - A kognitív képességek (figyelem, megértés, emlékezet, képzelet, gondolkodás) fejlesztése, erősítése, a gondolkodási kultúra kiművelése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása. - Tudatos szervezésre, tervezésre szoktatás. - Az ismeretek elsajátításához megfelelő, nyugodt, célszerűen berendezett környezet kialakítása. - Az önállóság, önkiszolgálás fokozatos fejlesztése. - Segédkönyvek, kézikönyvek, lexikonok, egyéb tanulást segítő eszközök (szótár) megismertetése, használata. - Megfelelő munkatempó kialakítása. - Pontosságra, fegyelmezettségre nevelés. - A kitartás, önfegyelem, türelem fejlesztése. - Az alkotó és kritikus gondolkodásmód képességének kifejlesztése. - A kommunikációs képesség fejlesztése, a megfelelő önkifejezés kialakítása. - A szomatikus képességek – edzettség, teherbíró képesség, fizikai képességek – megfelelő mozgással történő fejlesztése. - Az alkalmazkodóképesség fejlesztése, megfelelő, kiegyensúlyozott emocionális és affektív tulajdonságok kialakítása. - A technikai, manuális képességek fejlesztése gyakorlati úton, különböző játékos tevékenységek során. -A tehetséges tanulókkal kiscsoportos, ill. egyéni foglalkozás, mikro műhelyi munka. -A hiányosságokból eredő hátrányok csökkentése, felzárkóztatás egyénileg, ill. kiscsoportban. - A tanulók esélyegyenlőségének megteremtésére való törekvés, a kívánatos intézkedések meghozatala, végrehajtása. Székhely:


97


a) A magyar irodalom és a magyar nyelv tanításához kapcsolódóan - Legkézenfekvőbb a differenciált foglalkoztatás a tanítási órán. A tehetséges vagy egy adott téma iránt érdeklődő gyerekek számára külön feladatok kijelölése, amelyek önállóságot, kreativitást kívánnak. Egy probléma sokoldalú megközelítésére inspirálni a tanulókat, más-más nézőpont más-más eredményeinek átgondolására. Ne fogadjanak el minden megállapítást, merjék megkérdőjelezni, fejlesszék érvelési készségüket önálló, eredeti véleményük megvédésében. A tananyagban rejlő játékosság tudatos kihasználása, a kreativitás kibontakoztatása, a sokféleség felfedeztetése fontos eszköze a tehetséggondozásnak. A tehetséges tanulókat már azzal is ösztönözzük, ha nem erőltetjük rájuk saját véleményünket, ha természetesnek vesszük, sőt ösztönözzük őket arra, hogy nemcsak társaik, de a tanár véleményével is merjenek vitatkozni. Bátorítsuk az egyéni látásmód kialakulását! - Egy-egy témakörből kiselőadások tartása, megadott vagy egyénileg gyűjtött irodalom alapján. A tananyagban nem szereplő témák feldolgozására inspirálni az érdeklődő diákokat. - Egyes témakörökből kis kiállítások tervezése, rendezése terepe lehet annak, hogy ismereteiket tágabb körbe helyezzék, más művészeti ágak vagy a mindennapi élet érdekes szeleteit ismerjék meg, hasonlítsák össze. Lépjenek ki a szokásos tantárgyi keretből. - Tantárgyunkból sok iskolai és magasabb szintű verseny van. Ezekre diákjainkat a tanítási órán kívül is felkészítjük. - A gyűjtőmunka, az egyéni ismeretszerzés évről évre fontosabb szerepet kap. Ezt azonban segíteni, irányítani kell. A könyvtár és az Internet nagy lehetőséget nyújt erre, de meg kell tanítani diákjainkat a módszeres, tudatos, hatékony ismeretszerzésre megtervezett feladatokkal. (pl. tematikus kis bibliográfiák összeállítása, mit hol érdemes keresni stb.) - Rendhagyó irodalomórák tartása – a saját alkotásokból, vagy kedvenceik bemutatásából. Az iskolai ünnepségek, rendezvények, a gyülekezeti alkalmak, szolgálatok, szavaló és prózamondó versenyek segítenek az előadói tehetséggel megáldott tanulók felfedezésében, illetve tehetségük ápolásában, megfelelő teret jelentenek arra, hogy sikereket érjenek el. - Bekapcsolódás a média tehetséggondozó mikro műhely munkájába. - A tananyagban rejlő játékosság, kreativitás kihasználása igen fontos, a kreatív képességek fejlesztése, a sokoldalú látásmód, a fantázia bátorítása része a tehetséggondozásnak. - Felmenő rendszerben 2013-14-től prioritást élvezve megemeljük a szabad órakeret terhére a magyar nyelv és irodalom tantárgy óraszámát több évfolyamon. b) A történelem… , a hit-és erkölcstan tanításához kapcsolódóan Tantárgyainknál a tehetséggondozásnak két alapvető formáját gyakoroljuk: Tanórák keretében: - referátum, melyet előre kiadott témában - vagy tanári segítséggel vagy önállóan - a tanuló feldolgoz, és társait tájékoztatja; - fogalmazás, ismert tényanyag feldolgozásával, fantázia, kreativitás beleszövésével egy-egy esemény megörökítése (pl.: zenész voltam Mátyás király esküvőjén; néprajzkutató vagyok az Ormánságban; Kálvin János vagyok stb.); - gyűjtőmunka: forrásanyag felkutatása, újságcikkek, képanyag akár albumba gyűjtve (pl.: Siklós története, híres egyházi és helytörténeti személyek; népi mesterségek stb.); - tantárgyi koncentráció: magyar irodalom (pl.: várháborúk hősei – Gárdonyi Géza: Egri csillagok, kurucok, labancok: Őrsi Ferenc: A Tenkes kapitánya), ének (pl.: Gábor Áron rézágyúja – erdélyi hadSzékhely:


98


műveletek tárgyalásakor), rajz (a hallott események képi megjelenítése – pl.: lovagi játékok papírra vetése); - manuális tevékenységek - készítenek (az ügyesebbek) kőbaltát, vár makettet, vízimalmot stb.; - műsorkészítés – tanári segítséggel – versek, dalok, történelmi megemlékezések összeállítása (pl.: megemlékezés az aradi vértanúk vagy az 1956-os eseményekről, a reformációról …).

Tanórán kívül, egyéb foglalkozáson, tevékenységek során:  Legáltalánosabb a tehetséges (és a plusz munkát szívesen vállaló) tanulók versenyeztetése. Minden versenytípuson megmérettettünk már, általában a következőkön: - iskolai; városi; - területi; - országos; - levelező; - Internetes. A versenyek témájuk szerint is sokfélék, kötődhetnek: - neves személyekhez - évfordulókhoz - aktuális témakörökhöz - helytörténeti témákhoz. Egyéb, több tanulót is megmozgató feladatok: - Kossuth Szövetség feladatainak megoldása. - A hit-és erkölcstanból felvételiző tanulók felkészítése. - Hittantábor komplex feladatainak megoldása.  Bekapcsolódás a Sztárai Tehetséggondozó Műhely TDK mikro műhelyi tevékenységébe.  Tematikus hittantábor. c) A matematikai tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A matematika és a számok világa összefüggések, szabályok, rendszerek kimeríthetetlen tárháza, ezért a szellemi tevékenység kiváló terepe már kevés ismeret és tapasztalat birtokában is. A kisgyermeknél mutatkozó kiemelkedő matematikai képesség és érdeklődés, melyet elsősorban a magasabb szintű gondolkodás és az absztrakciós képesség korai megjelenése jellemez, többnyire más területre kanyarodik. A korai matematikai tehetség tehát több szempontból is jelentős. A számolásban kiváló csodagyerekekből - akik főképpen kiemelkedően hosszú távú emlékezetükkel tűnnek ki – nem feltétlenül lesz matematikus tehetség. A vízválasztó ezen a területen is a tizenéves kor. A matematikai tehetség változik az életkorral, nem lehet ugyanazokat az eljárásokat használni kisgyermekeknél, mint tizenéveseknél. - Kiemelt feladatnak tekintjük a matematikai tehetség korai felismerését, fejlődésének elősegítését. A matematikai tehetségnek igen sok jellemzője van. A tanulók ezen tulajdonságainak felismerése teszi lehetővé a matematikai tehetség korai azonosítását. Feladatunk felfigyelni a következő főbb tulajdonságokra:  kitartás és feladat-elkötelezettség a problémamegoldásban,  fáradhatatlan, ha matematikáról van szó,  csodálatba ejtik a tények, formulák stb.,  keresi a problémákat,  kiváló emlékezete van számokra, formulákra, viszonyokra, megoldási módokra stb.,  rugalmas a gondolkodása a matematikai struktúrák és minták terén,  könnyen fordít a gondolkodásán,  kiemelkedően jó vizuális képzelet jellemzi,  problémák és absztrakt viszonyok vizualizációjának képessége mutatkozik,  a részleteken felülemelkedik, az összetettet egyszerűbbé teszi,  a problémát gyorsan formalizálja és általánosítja, Székhely:


99


  

hasonló problémákra már a közbülső logikai lépések kihagyásával reagál, egyszerű, egyenes és elegáns megoldásokat keres, verbális problémákat is egyenletbe tud megfogalmazni és kezelni.

A matematikai tehetség fejlesztése A matematikai tehetségek fejlesztése iskolánkban –ahogy a legtöbb tehetséggondozó területen történikkét dimenzió két típusába sorolható: iskolai, illetve iskolán kívüli, gyorsító, illetve gazdagító. A matematikai tehetségek fejlesztésekor igyekszünk figyelembe venni sajátos munkamódszerüket. Tapasztalatunk szerint a matematikai tehetségek szeretnek versenyezni, a team-munka azonban nehezükre esik. Szívesebben dolgoznak egyedül, és konzultálnak tanárukkal. A tehetséges tanulók foglalkoztatásának színterei, tevékenységi formák - Az iskolán belül a tehetségnevelést a tanítási órán a tananyag „gazdagításával” valósíthatjuk meg, a differenciált foglalkozás keretében. A tananyagot horizontálisan és vertikálisan is dúsíthatjuk. - Felmenő rendszerben 2013-14-től prioritást élvezve megemeljük a szabad órakeret terhére a matematika tantárgy óraszámát több évfolyamon. A tehetséges tanulóktól elvárjuk: o o o o o

több példa megoldását (mennyiségi differenciálás), illetve ugyanazon anyagrész elmélyültebb feldolgozását (minőségi differenciálás); egy feladat többféle megoldása közül a legrövidebb, legcélravezetőbb, legötletesebb megoldás megkeresését; a diszkusszió elvégzését; szakirodalom tanulmányozásával készült kiselőadások megtartását; egy-egy tudós (Thalész, Bolyai) életéről, munkásságáról beszámoló készítését.

A tanítási órán kívül az egyén szintjéhez igazodó képzést szolgálja:  egyéni felkészítés a tanulmányi versenyekre, annak speciális jellegének megfelelően (aszerint, hogy a feladat megoldási menetének leírása, vagy teszt kitöltése a feladat);  a feladatmegoldó versenyeken való rendszeres részvétel (házi, városi, megyei, országos, illetve különböző levelező matematikai versenyek).  bekapcsolódás a Sztárai Tehetséggondozó Műhely matematika mikro műhelyi tevékenységébe, ahol zömmel jó képességű, tehetséges tanulók vannak, új közösség szerveződik, ezáltal a tanuló személyisége is formálódik; a közösség jobban ösztönöz precíz munkára, kitartásra, önfegyelemre nevel, ugyanakkor segíti a tanulót a helyes önkritikára, mások munkájának objektív megítélésére. Az iskola keretein kívül a tehetségneveléssel kapcsolatos feladatok:  a gimnáziumok (pl. Táncsics) által szervezett tehetségkutató versenyein való részvétel,  a tanulók beszervezése más szervezetek által működő szakkörbe, tehetséggondozó műhelybe,  részvétel pl. Matematika Táborban (gyorsítási lehetőség a matematikai tehetségek gondozásában). d) Tehetséggondozás formái angol nyelvből o o

az angol nyelv tanulásának indítása 1. évfolyamtól. 5. évfolyamtól egy csoport emelt óraszámban tanulhatja az angol nyelvet. Székhely:


100


o o o o o o o o

differenciált foglalkozás: idegen nyelvű kiskönyvtár kialakítása referencia anyag, könnyített olvasmányok feldolgozása az országismeret és kultúra tanításához. klasszikusok könnyített változatának olvasása idegen nyelven. testvérkapcsolatok, baráti levelezés kialakítása, csereutak szervezése, melyek lehetővé teszik, hogy tanulóink jobban megismerjék, gyakorolják a nyelvet, és megismerkedjenek az adott ország életével, kultúrájával. tanulóink felkészítése a Jane Haining fordulóira, az országos Lorántffy és egyéb versenyre, a városban és a térségben meghirdetett nyelvi versenyekre: műfordító, szépkiejtési, vers- és mesemondó, nyelvhasználat és szövegértés, projektverseny stb. A 2005/06. tanévtől hagyományteremtő céllal idegen nyelvből vers-és prózamondó versenyt szervez az intézmény a térség diákjainak, valamint országos szinten a református iskolák tanulóinak. nyelvvizsgára felkészítés szülői igény esetén, külföldi diákok fogadása. bekapcsolódás a Sztárai Tehetséggondozó Műhely angol mikro műhelyi tevékenységébe.

e) A tehetség, képesség kibontakoztatásának feladatai a természettudományos tantárgyak keretein belül A természettudományos tantárgyak oktatása során arra törekszünk, hogy a tehetségeket minél korábban felismerjük, és a fent felsorolt módszerek lehető legszélesebb alkalmazásával kibontakoztassuk. Az 1-4. a természettudományos tárgyak megalapozását a környezetismeret, 5-6. osztályban a természetismeret tantárgy keretén belül valósítjuk meg. A 7-8. osztályban: földrajzot, biológia és egészségtant, fizikát és kémiát tanítunk. Sok szaktanár követi a kiemelkedő képességű tanulók felismerését, mely könnyíti, de nehezíti is a munkát. Szoros nevelői együttműködést igényel. A differenciált foglalkozás keretében: Feladatlapokon szorgalmi feladatok. Kiselőadások, referendumok. Gyűjtőmunka. Egyéni kísérletek, megfigyelések rögzítése. Versenyeken való részvétel: komplex természettudományi (Táncsics); egyéb: versenynaptár szerinti.  Bekapcsolódás a Sztárai Tehetséggondozó Műhely TDK és természetjáró mikro műhelyi tevékenységébe. o o o o o

Elérendő cél a jövőben az erdei iskola mozgalomba történő bekapcsolódás, melynek keretében sok differenciált foglalkozást tartható: – Célunk az erdei iskolában, hogy fejlesszük a tanuló o megfigyelő, rendszerező képességét, o önálló munkára nevelését, o logikus gondolkodását. f) A tehetséggondozás a vizuális kultúrához kapcsolódóan Óra alatti: differenciált munkavégzés: - nehezebb, összetettebb feladat - a kötelező feladat továbbfejlesztése - iskolai mini tárlatok (termek, folyosó) Órán kívüli, de osztály, nagyobb csoport: - kiállítások látogatása - művészeti tanulmányséták – utak Órán kívüli, de egyéni: - szorgalmi vagy kötelező fejlesztő feladatok Székhely:


101


 

(otthon) - művészettörténeti ismeretek bővítéséhez, mélyítéséhez cikkek, könyvek ajánlása, adása kiállítások, családi vagy osztálykirándulásra „előkészítés”, megnézendő képzőművészeti alkotások ajánlása

Órai és órán kívüli: - pályázatok, rajzversenyeken részvétel A művészeti iskola kerámia tanszakán való alkotás: - órákon nem alkalmazható anyagokkal, (itt felfejlesztés, kibontakoztatás, eszközökkel, tehetséggondozás) - teljesebb feladatsor. g) Tehetséggondozás az ének-zenéhez kapcsolódóan o o o

kórusmunka, fellépések: Siklós város rendezvényein, Drávaszabolcsi Kórustalálkozó, szeretetvendégség, ünnepi rendezvények, gyülekezeti alkalmak, szolgálatok, hangszeroktatás – tehetséges gyermekek Zeneiskolába irányítása, intézményi szinten bemutatkozási lehetőség biztosítása: szeretetvendégség, ünnepi rendezvények, gyülekezeti alkalmak, szolgálatok, versenyekre való felkészítés: - kórusverseny - népdaléneklési verseny - szóló hangszer verseny - zsoltáréneklési verseny

- zenetörténeti és zeneelméleti ismeretbővítés - színház- és hangverseny-látogatás - a város és az iskola ünnepségein való részvétellel ismeretbővítés. h) A testnevelés és sport tanításához kapcsolódóan A testnevelés és sport tantárgy természetén – lévén készségtárgy, az órák tervezésénél, megtartásánál rendszeresen figyelembe kell vennünk, az egyénre szabott terhelést. Éppen ezért nagyon sokszor a differenciált foglalkoztatást alkalmazzuk a tanítási órákon. Minden gyermeknek meg kell kapnia a lehetőséget és a segítséget, hogy képességének megfelelő terhelést kapjon és teljesítsen. A differenciált foglalkozásokon a gyengébb képességű tanulókkal inkább a felzárkóztatásra, a sikerélmény megszerzésére, a testmozgás fontosságára, a testnevelés megszerettetésére, az élete során a mindennapos fizikai aktivitás igényének kialakítására törekszünk. A közepes és jó képességű tanulókat a különböző sportágak / ISK háziversenyeken segítjük abban, hogy megfelelő terhelés érje őket, ezáltal a tehetségüket maximálisan kibontakoztathassák. Iskolánkban ezt szolgálják a kézilabda, labdarúgó és/vagy egyéb sportfoglalkozások. A 2012-13. tanévben felmenő rendszerben elinduló mindennapos testnevelés keretein belül elindult a Kölyökatlétikai Program, mely a testmozgás fontosságán kívül e terület kiválóságainak megtalálására is lehetőséget ad. A sportfoglalkozásokon, a háziversenyeken kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók indulnak a „Diákolimpia” különböző versenyein. Az iskola célja nem az „elitképzés”, mégis lehetőséget kell biztosítani, hogy kiemelkedő sport teljesítmények elérésére. Az igazán tehetséges tanulók, - azért, hogy tehetségüket maximálisan kibontakoztathassák – a város különböző sportegyesületeiben – edzők irányítása – mellett érhetik el Székhely:


102


Kiemelkedő sport teljesítményeket elért tanulóink főként az úszás, kézilabda és a labdarúgás területén vannak. A tehetséggondozásunk kiterjed a református iskolák mezőtúri országos úszóversenyére is, melyre elviszszük tehetséges úszóinkat. Partneri kapcsolatban állunk a Siklósi Úszó Szakosztállyal. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységi formák bővítését a jövőben – tornaterem megléte esetén - szándékunk van megváltoztatni. o

Bekapcsolódás a Sztárai Tehetséggondozó Műhely természetjáró mikro műhelyi tevékenységébe.

i) A tehetség kibontakoztatása és gondozása az alapfokú művészetoktatásban – telephely működtetése Az alapfokú művészetoktatás szerkezeti rendszere, tanterve lehetővé teszi, hogy a speciális képességű tanulók tehetségének kibontakoztatásával, gondozásával iskolarendszerű oktatás keretében foglalkozzunk. Ez a hosszantartó, de tartalmában változó, egyre differenciáltabb pedagógiai munka lehetővé teszi, hogy a tanulók egyéni képességeit egyre jobban megismerve a tehetségígéretekből alkotni tudó tehetséges embereket formáljunk. A tehetséggondozást a differenciált oktatás mellett a csoportos foglalkoztatás, az egyénre való odafigyelés, a technikai ismeretek sokszínűsége jelenti. Az intézmény együttműködési megállapodást kötött az SKI Alapfokú Művészeti iskolával, mint bázishelylyel. j) Sztárai Tehetséggondozó Műhely

Tehetségpont Tehetségpontunk logója A Sztárai Tehetséggondozó Műhely működésének szabályozása külön szervezeti és működési szabályzatban történik.

3. 9. 5. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek, valamint a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése A családok napjainkban egyre kevésbé tudják ellátni szocializáló, védő funkcióikat, emiatt nagyok a társadalmi elvárások az intézményes neveléssel szemben. A szokásrendszerek, a harmonikus személyiség, a pozitív énkép kialakulása a nyugodt és biztonságos családi hátteret feltételezi. Zaklatott világunkban azonban már ezekben a korai életszakaszokban sem biztosítottak a testi, lelki fejlődés feltételei. A beilleszkedési és magatartási gondokkal küzdő gyermekek, tanulók esetében a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez legfontosabb feladatunk a prevenció és a folyamatos gondozás. Pedagógusaink – gyermekvédelmi felelősünk és fejlesztőpedagógusunk segítségével - igyekeznek megismerni a tanulási, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulóink személyiségét, családját. Nagy türelemmel, figyelemmel, törődéssel keresik a problémák okait. A beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel összefüggő pedagógiai tevékenység sok időt, figyelmet, empátiát igényel, mely a hagyományos tanári munkarendbe és munkaidőbe Székhely:


103


nehezen illeszthető be. A környezetnek és itt a pedagógusoknak nagyon nagy a szerepe, mert több odafigyeléssel, türelemmel, toleranciával és szeretettel tudunk igazán sokat segíteni. Mindezeken kívül komoly pedagógiai feladat az osztálytársakkal és a többi tanulóval elfogadtatni, hogy ezek a gyerekek különleges bánás- és másfajta elbírálásmódban részesülnek.

Nagyon fontosnak tartjuk a tanulási, beilleszkedési, magatartási problémákkal küszködő tanulók fejlesztését, mert a problematikus tanuló saját fejlődésének és közössége fejlesztésének is gátjává válhat. Az elérendő cél a gyerekek, tanulók felelősségtudatának, önfegyelmének, kezdeményezőkészségének, csoportmunkára való alkalmasságának kialakítása. Feladatunk:    

A gyermek, a tanuló személyiségének és környezetének megismerése, a problémák gyökerének feltárása. A fejlesztő módszerek megbeszélése, egyeztetése a családdal. A megfelelő beilleszkedés hatékony segítése. A szülők segítése a családi, a nevelési konfliktusok megoldásában.

Ennek érdekében fejleszteni szükséges a gyermek önismeretét, önbizalmát, együttműködési, kapcsolatépítési képességét, szerepelni tudását, konfliktuskezelői képességét. A fejlesztés színterei az óvodai, iskolai, osztályközösségi és a hitéleti programok. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló, valamint a tanulási kudarcnak kitett tevékenységek  Intézményünknek van óvodája. A leendő elsős tanító az iskolakezdést megelőző évtől rendszeresen látogatja az óvodai foglalkozásokat, és ismerkedik a gyerekekkel. Így már korábban információt kap az óvodapedagógustól a magatartási és egyéb problémákkal küzdő gyerekekről.  A tanító már az iskolakezdést megelőző évben felveszi a kapcsolatot a családdal, törekszik a rendszeres együttműködésre.  Az iskola egyik kiemelt feladata a szilárd alapkészségek kialakítása. Az anyanyelv kialakítása során az 1-4. osztályban tanítók a tanulók már meglévő nyelvi tudását fejlesztik, tervszerűen alakítják, illetve gazdagítják az olvasást és a szóbeli és írásbeli nyelvhasználatot. Az osztály - illetve órakeretben folyó tevékenységek feladata az anyanyelvi jártasságok, készségek, képességek fejlesztése.  Az 1-4. évfolyamon Meixner Ildikó tankönyvcsaládja segítségével tanítjuk a magyar nyelv és irodalmat. (A dyslexia és dysgraphia megelőzése.)  Az intézmény 2006-ban a MRE kiskunhalasi Református Pedagógiai Szolgálatával együttműködési megállapodást kötött, akik segítik mentorálással, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, pszichológus, beszédfejlesztő szakember kollektívájukkal munkánkat.  Szoros kapcsolat a helyi más óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal.  Egyéni foglalkozások - A tanulási-, magatartási- és beilleszkedési nehézséggel (BTM) küzdő gyermekek fejlesztése egyénre szabottan történik a Nevelési Tanácsadó szakvéleményében foglaltaknak megfelelően, melyhez egyéni fejlesztési tervet készít a fejlesztésben részt vevő szakember gyermekenként, tanulónként. Egyéni fejlesztési terv végrehajtása, a végrehajtás és az elért eredmények értékelése, visszacsatolás a következő év fejlesztési tervébe. Az egyéni fejlesztést a Nevelési Tanácsadó szakvéleményében megjelölt időkeretben végzi. Egyéb tevékenységek: Székhely:


104


 törekvés arra, hogy a gyermek, a tanuló minél több sikerélményhez jusson csoportban, illetve a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során,  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;  kooperatív technikák alkalmazása,  projekt-módszer,  tevékenységközpontú pedagógiák,  tanulásmódszertan tanítása,  önismereti foglalkozások,  drámajáték,  fejlesztő eszközök fokozottabb használata a tanítási órákon;  a tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása, IKT eszközhasználattal,  felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások;  képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés;  nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;  az intézményi könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;  a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;  iskolai sportkör, szakkörök; Sztárai Tehetséggondozó Műhely,  a tanulók szabadidejének szervezése (egyéb foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok);  egyéb foglalkozás: napközi, tanulószoba;  szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);  a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás);  a szülőkkel való együttműködés;  családlátogatások; esetmegbeszélések,  tanácsadás,  szülők és a családok nevelési gondjainak segítése;  szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti és családsegítő szolgálatokról, szolgáltatásokról;  folyamatos konzultáció a csoport óvodapedagógusaival, az osztályban tanító pedagógusokkal és a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó munkatárssal;  mentori rendszer működtetése. Lásd még a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek című fejezetben, illetve az integrált felkészítés résznél.

3. 9. 6. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelése az intézményben „Az integráció nem lehet a tolerancia nagyvonalú gesztusa, hogy mi, épek eltűrjük magunk között a sérülteket, és hagyjuk, hogy velünk élhessenek, hanem annak az elfogadása, hogy mindannyian egyenlőek vagyunk, de nem egyformák.” Metzger Balázs

Intézményünkben a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése, illetve a tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. Intézményünk munkavállalói a teljes, funkcionális integráció hívei – éspedig az integrációban az inkluzív pedagógia, azaz a sajátos nevelési igényű gyermeket befogadó pedagógia szemléletét érvényesítve. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd [Nkt. 4. § (23)] Székhely:


105


Intézményünk a pedagógiai program 7 oldalán leírt sajátos nevelési igényű integrálható gyermekeket tudja fogadni. Tárgyi feltételek: az alapító okiratban megjelölt, fogadható gyermekek fejlesztésének jogszabály által előírt alapfeltételei biztosítottak. Az intézmény rendelkezik fejlesztő helyiséggel, alapfelszereltsége biztosított. Mérete nem felel meg a szabványnak, elméleti fejlesztés folytatható, emiatt egy másik helyen mozgásfejlesztő szobát alakított ki. A fogyatékossághoz kötődő tárgyi feltételeken túl mobilizálható bútorok, számítógépterem, AV eszközök, multimédiás táblák, képességfejlesztő játékok, eszközök segítik a fejlesztő munkát.

Viszont: létesítményünk adottságai miatt – nem akadálymentes épület – csak azokat a mozgásukban akadályozott gyermekeket, tanulókat tudja fogadni, akik az épületeinkben biztonságosan tudnak közlekedni. Fejlesztési feladat: -

Új gyermek befogadáskor a törvényi követelmények tárgyi feltételeinek azonnali biztosítása. Épületeink akadálymentesítése. Tornaterem kialakítása, mely segíti az óvodai nevelő munkát is.

Személyi feltételek: 

gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása – tanulásban akadályozottak pedagógiája -, valamint

 utazó gyógypedagógus szakemberek segítik az intézményi munkát. 

Intézményünk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait. Együttműködési megállapodásokban rögzített szakemberek: logopédus, pszichológus, fejlesztő pedagógus, tiflopedagógus, logopédus.

Fejlesztési feladat:    

1 fő gyógypedagógiai asszisztens alkalmazása létszámnövekedés esetén, létszámbővülés esetén utazó gyógypedagógus felvétele, megbízása a habilitációs, rehabilitációs munkához, a megfelelő óraszám biztosításához, pedagógus szakvizsga, pedagógusaink közül minél többen végezzenek el speciál - pedagógiai tanfolyamot.

Az együttnevelés tényezői A törvényi háttér megléte elengedhetetlen, de önmagában kevés, ennél sokkal nagyobb jelentőséggel bírnak a szubjektív tényezők. 

Biztosítani kell:  a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló beilleszkedését és együtt haladását a többiekkel, ez segíti a nyitottabb személyiség formálását,  a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók a foglalkozásokon, a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt, a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által adott javaslatok beépítését az egyéni fejlesztési tervekbe, mely egyben kötelezettség is,  a pedagógusok, a szülők és a többi gyermek, tanuló felkészítését, a fejlesztő szemlélet érvényesítését, dysfunkció - specifikus módszerek alkalmazását, folyamatos értékelést, együttműködést a szakemberekkel. Székhely:


106


 A fejlesztő terápiák programjai az intézmény programjának tartalmi elemeivé váljanak.   A sajátos nevelési igényű gyermek iránti elvárást fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg. Terhelhetőségét biológiai állapota befolyásolja. Egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képes lehet. Kiemelt feladatot jelent ennek felismerése és gondozása.  A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget tükröző gyógypedagógiai - orvosi - pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni. Az egyes fogyatékossági típusnak megfelelően más - más terület kap nagyobb hangsúlyt.  Speciális segédeszközök használata, elfogadtatása, azok következetes használatára és megőrzésére nevelés folyamatos feladat kell, hogy legyen.  Törekedni kell arra, hogy a nem, vagy kevésbé sérült funkciók tudatos fejlesztésével bővüljenek a kompenzációs lehetőségek.  A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelésének sajátossága, hogy az egész napos tevékenység a különleges gondozási igény kielégítését is szolgálja csoportos, kiscsoportos vagy egyéni formában.  Elengedhetetlen, hogy a fejlesztésben résztvevő pedagógusok, szakemberek teammunkában dolgozzanak, együtt kell meghatározni a tennivalókat.  Alapvető tényező továbbá, hogy a pedagógusok jártasak legyenek differenciált tanulásszervezésben. A differenciálás az a folyamat, melynek során a pedagógus a tanulási folyamatot az egyes gyermekek egyéni szükségleteihez rendeli. Ezáltal tudja a tanulóhoz igazítani a tananyag tartalmát, szintjét, a tanulás ütemét, az alkalmazott módszereket, az ellenőrzés, értékelés, számonkérés típusát stb. Ez a fajta tanulásszervezés az osztály valamenynyi tagjának számára kedvező. A pedagógus így kaphat képet arról, hogy ki milyen téren kiemelkedő, tehetséges, illetve ki és miben marad el társaitól. Az erősségekre építve és támaszkodva határozhatja meg azokat az eljárásokat, módszereket, amelyekkel az elmaradott területek fejleszthetők. Az óvodapedagógusuknak is csak úgy tudják ellátni feladataikat, ha érvényesítik a differenciált szervezést munkájukban.

 A szülők szerepe, befolyásoló hatása is jelentős a fejlesztés hatékonysága szempontjából. Elsősorban az egyéni igényekhez szabott, optimális, támogató környezetet kell biztosítaniuk. Nagy szerepet játszanak abban, hogy a beilleszkedés sikeres legyen, folyamatos kapcsolatot kell tartaniuk a gyermek pedagógusával és a gyógypedagógussal.  Az intézmény és a szülők közti ideális kapcsolatnak a következő alapelvekre kell épülnie: o a gyermek másságát – még ha nehéz is – a szülőnek el kell fogadnia, o a szülő és a szakember kölcsönösen tiszteljék egymást, az információáramlás kölcsönös legyen, o érezzék a szülők, hogy a nevelési, illetve nevelési-oktatási folyamatban résztvevő pedagógusok elfogadják gyermekük egyediségét, érezzék, hogy ők is részesei a nevelési, illetve nevelési - oktatási folyamatnak, o a szülőnek tudnia kell, hogy a pedagógus és a gyógypedagógus szakember minden apró jelzése a gyermekért van, fontos, hogy megértse ezt, s ne vegye bántásnak, támadásnak.  A pedagógusoknak nem szabad figyelmen kívül hagyniuk az ép (nem különleges bánásmódot igénylő) gyermekek szüleit sem, empátiás készséget kell kialakítani bennük, mert fontos, hogy a szülők támogassák gyermeküket a sajátos nevelési igényű tanulók elfogadásában.  Nagyon fontos, hogy a másságot elfogadó környezet segítse a sérült kisgyermek eredményeit, erényeit, sikeres próbálkozásait.

Székhely:


107


 A pedagógusok feladata, hogy ismertessék a csoporttársakkal, osztálytársakkal a dysfunkció mibenlétét, a segítségnyújtás lehetőségeit, a különbözőség fogalmát, a miben vagyok erős, miben vagyok gyengébb nézőpontjából.  Meg kell találni azt az egyensúlyt, hogy a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló pont annyi segítséget kapjon, amennyire szüksége van: se többet, se kevesebbet. A túlzás az önálló életvitel elsajátítását gátolja. 3. 9. 6. 1. A sajátos nevelési igényű gyermekek / tanulók jogainak érvényesülése  A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy fogyatékosságát megállapították.  A különleges bánásmódot a gyermek, tanuló életkorától és állapotától függően, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok (a továbbiakban: szakértői bizottság) szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.  A köznevelési törvényben szabályozott különleges bánásmódhoz való jog konkrét tartalmát tehát a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak adják meg.  A másik oldalon ezzel párhuzamosan megtalálhatjuk a szülő, a nevelési, a nevelésioktatási intézmény, az állam, illetve egyéb köznevelési feladatot ellátó szervek kötelezettségeit.  A sajátos nevelési igényű tanulónak joga van a szakértői véleményben foglalt köznevelési intézményben óvodai / iskolai - tanulói jogviszonyt létesíteni, a szülőnek pedig, kötelezettsége oda beíratni őt.  Intézményünk megjelenik a szakértői bizottság intézményi listáján, mely a befogadásra alkalmas intézményi lista. Az integrált nevelés előnyei Miért jó az ép gyermek szempontjából a sérült gyermek befogadása? -

Beépül a másság tapasztalata. Kialakulnak morális értékek (empátia, segítőkészség, tolerancia). Megtanulja az együttműködés más formáit. Saját egészsége, épsége felértékelődik. Elfogadóvá válik. Önismerete, önértékelése erősödik. Fejlődik az alkalmazkodóképessége.

Miért jó a sajátos nevelési igényű gyermek szempontjából az integráció? Megtanulja, hogy ő más. Konfliktuskezelő stratégiákat sajátít el. Megtanul „harcolni”. Megsokszorozott szociális kölcsönhatások érik. Társadalmilag elfogadott magatartás-repertoárt sajátít el. Fejlődik az alkalmazkodó képessége. Szocializációs készsége magasabb szintet ér el. - Az együttnevelés vállalása jelentős önfejlődést gerjeszt az ép gyerekek közösségében és a pedagógusközösségben is, amelynek eredménye, hogy az integráció vállalása véletlenszerű próbálkozásból tudatosan választott úttá válik, a fogyatékos gyermek sajátos nevelési igényével egy idő után egyáltalán nem lóg ki a sorból. - A sajátos nevelési igényű tanulók számára hatalmas húzóerőt jelent, ha egy osztályba járhatnak testi, érzékszervi és intellektus tekintetében egészséges társakkal. - Az ép tanulók az együttnevelődés során egész életükre kiható, meghatározó humán értékek és viszonylatok kifejlődésével, elfogadásával és felértékelésével gazdagodnak. Minél kisebb életkorban találkozik az egészséges gyermek sérülttel, annál könnyebben alkalmazkodik a helyzethez. Természetessé válik az elfogadás, a tolerancia, és észrevétlenül épül ki bennük a segítőkészség. -

Székhely:


108


3. 9. 6. 2. A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése  Az Óvodai nevelés országos alapprogramja dokumentumban meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmak minden gyermek számára szükségesek. Az óvodai nevelés a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik.  A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés.  A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek, és segédeszközök megléte akkor biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, ha a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges. A sajátos nevelési igényű gyermekek és az ép gyermekek magas színvonalú együttnevelése egyre nagyobb feladatot ró a magyar köznevelésre. Óvodánk ezeknek a kihívásoknak szeretne megfelelni. A hangsúly nem a puszta együttléten, hanem az együttes tevékenykedésen, a közös játékon, a közös tanuláson, a kölcsönös kommunikáción van. Ezzel magasabb értéket kínálva a sajátos nevelési igényű gyermeknek, mint részvétet és védettséget. Mint az integrálásban résztvevő óvoda: - a speciális tevékenységek megvalósításakor figyelembe vesszük a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztési igényeit, - a fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek kell meghatároznia, - külön gondot fordítunk arra, hogy a gyermekek minden segítséget megkapjanak hátrányainak leküzdéséhez. - A többségi óvodában történő együttnevelés – az illetékes szakértői bizottság szakértői véleményének figyelembevételével – minden esetben egyéni döntést igényel a gyerek szükségletei szerint. - Pedagógusaink részt vesznek az óvodai integrációt segítő szakmai programokon, akkreditált továbbképzéseken. 



Az adott gyermek fejlesztési stratégiájának kialakítását a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus közreműködése kiterjed a gyermeket fejlesztő óvodapedagógusok felkészítésére, az óvoda sajátos teendői ellátásának tervezésére és folyamatos tanácsadásra. Megjelent szakirodalom tanulmányozása folyamatos feladat. Intézményünk széleskörű szakmai szolgáltató partnerkapcsolatai (BMSZSZSZK, RPI Kiskunhalas, Mohács EMGYI, Éltes Pécs) szakmai tanácsadás segíti munkánkat, illetve a fogyatékosságnak megfelelő utazó pedagógus segíti a munkát.

Célunk: Segíteni a sajátos nevelési igényű gyermek beilleszkedését, javítani képességét tudatos, tervszerű munkával önmagához mérten képességeit kibontakoztatni szakemberek segítségével. Célunk, hogy ne maradjanak előttünk rejtve olyan részképesség-kiesések, amelyeket az intelligencia óvodáskorban elfedhet, de iskoláskorban tanulási nehézséget okozhatnak. Célunk a mozgáskoordinációs problémák kezelése, az iskolát kezdő gyermekek tanulási nehézségeinek, zavarainak megelőzése, az SNI gyermek integrált keretek közötti nevelése az egyéni képességeik optimális elérése érdekében. Óriási előny, hogy befogadó óvodaként módszertani hangsúlyeltolódások is megfigyelhetőek: aktivizáló, kevésbé verbális jellegű, mozgalmasabb, kreatívabb nevelési módszerek kerülnek előtérbe, az együttnevelés hatékony bevezetése szemléletváltással, újfajta együttműködési lehetőségek kialakításával jár együtt. Az együttnevelés sajátos szervezeti intézkedési formát igényel, amely a már meglévő különböző társadalmi rendszerek – szervezetek, intézmények, intézményrendszerek – közötti együttműködést és az információcsere megkönnyítését tűzi ki célul. A meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmak a gyermekek között fennálló különbségek ellenére minden gyermek számára szükségesek. Székhely:


109


A sajátos nevelési igényű gyermekek különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság - együttes, amely a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelhetőségének jellegzetes különbségeit fejezi ki. A különleges gondozási igény a gyermek életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulása. A tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok a sajátos nevelési igényű gyermekeknél ugyanúgy összhangba kell, hogy kerüljenek, mint más gyermekeknél. A sajátos nevelési igényű gyermeket a nevelés, fejlesztés ne terhelje túl, fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg, az elvárások igazodjanak fejlődésük lehetséges üteméhez.

Valamennyi sérült, különleges bánásmódot igénylő gyermek fejlesztéséhez egyedi, egyéni fejlesztési tervet is kell készíteni.  Sikerkritériumnak a gyermek beilleszkedését, egyenlő hozzáférését a foglalkozásokhoz, önmagához mért fejlődését tekintjük, melynek eredményes megvalósítását az alábbiak szolgálják: - az együttnevelésünk megvalósításában érvényesül a habilitációs, rehabilitációs szemlélet és a sérülés-specifikus módszertani eljárások alkalmazása; - a gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógusaink tevékenységük során szükség esetén a gyógypedagógus iránymutatásával egyéni fejlesztési tervet készítenek, individuális módszereket, technikákat alkalmaznak. A foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépítik, valamint a gyermek fejlődésének elemzése alapján, ha szükséges, készek a módszerek változtatására. o Készek egy-egy nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keresni. o Alkalmazkodnak az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez o Együttműködnek a különböző szakemberekkel és az iránymutatásaikat képesek beépíteni pedagógiai folyamataikba. o Folyamatosan kapcsolatot tartanak a szülőkkel, szakemberekkel. o Részt vesznek a befogadó közösség felkészítésébe. Az intézménybe kerülés feltételei az óvodánkba: (ha a gyermek sajátos nevelési igényű)  Az óvoda mind a nevelési év elején, mind nevelési év közben felvesz SNI gyermekeket, de egyegy csoportba maximum két gyermek kerülhet be.

1. A különleges bánásmódot igénylő sajátos nevelési igényű gyermek fogadását befolyásolja az intézmény személyi, tárgyi feltételeinek megléte, a fejlesztés lehetőségének biztosítása. 2. Beillesztésig új gyermek nem vehető fel.

 Adminisztratív formai feltételek: A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői-és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye szükséges: A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői-és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye szükséges a felvételhez, mely a sérülés mértékétől függően megállapítja az integrálás lehetőségét, kijelöli az integráló intézmény nevét, feltünteti a kompetens szakember jelenlétét, meghatározza a fejlesztési irányokat, a felülvizsgálat időpontját.

 A szülő kéri az intézmény kijelölését a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői-és Rehabilitációs Bizottságtól.  Az intézménynek jeleznie kell fogadóképességét.  A felvétel követelménye, hogy a szülők ismerjék meg az intézmény programját, a gyermek egyéni fejlesztésével kapcsolatos lehetőségeket, amellyel az intézmény rendelkezik.

A gyermekét átírathatja másik intézménybe. A sajátos nevelési igényű gyermekekre vonatkozóan tudnia szükséges: Székhely:


110


 Ha a sajátos nevelési igényű gyermek szülője óvodát kíván változtatni, szándékáról a szülőnek írásban tájékoztatni kell a szakértői bizottságot.  Új fogadó intézményt kell keresnie gyermekének.  Amennyiben a kiválasztott óvoda az adott fogyatékosságra tekintettel szerepel az intézményi jegyzékben, a szakértői bizottság a bejelentést írásban tudomásul veszi, és módosítja a szakértői véleményt amennyiben a gyermeket fogadja a választott intézmény. Módszereink, terápiáink: 1. Óvodapedagógusaink a pedagógiai program megvalósítása során a kötelezettségnek megfelelően az egyes tevékenységbe beépítik az óvodai sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének irányelveit. Ennek megjelenítése megtalálható az óvodai pedagógiai programban olvasható. Az alábbi feladatok beépítéshez, a fejlesztés megvalósításához irányt mutatnak.

 A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülés specifikus fejlesztésének feladatai óvodai nevelés során:  A mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermek - A mozgáskorlátozottság egyénileg is sok eltérést mutat. A mozgásszervi fogyatékos gyermek fogadása függ a sérülés mértékétől, tárgyi és személyi feltételek meglététől – ls. tárgyi feltételeknél írottak. A mozgásszervi fogyatékos gyermek óvodai nevelési során kiemelt feladat: - a mozgásos akadályozottságból eredő hátrányok csökkentés, megszüntetés, a speciális, egyénre szabott eszközök használatának kipróbálása, megtanítása, s ezek segítségével a tágabb és szűkebb környezet minél sokrétűbb megismertetése, és ily módon az életkornak megfelelő tapasztalatszerzésre, a megtanult mozgás alkalmazására nevelés.

Mozgásfejlesztés: - tartási és mozgási funkciók segítése - hely- és helyzetváltoztatás javítása a nagy- és finommozgások fejlesztésével, az írás megalapozását célzó egyéb fejlesztésekkel, - manipuláció javítása, - önellátást, önkiszolgálást, helyváltoztatást segítő-támogató eszközök használata.

Önellátás, önkiszolgálás fejlesztése - a meglévő funkciók fejlesztése a mindennapos tevékenykedtetés során. E téren kiemelkedően fontos a család együttműködése a fejlesztésben.

Játéktevékenység: - Fontos a gyermek aktív bekapcsolódása a játékba. - Szükséges lehet a játékhoz használt tér átalakítása, a játéktevékenység megváltoztatása.

Nyelvi fejlesztés - Mivel a mozgáskorlátozottsághoz társulhatnak beszédzavarok, kommunikációs problémák, fontos feladat a gyermek bevonása minden nyelvi és kommunikációs képesség fejlesztésébe. - Szükség esetén logopédus bevonása

Éneklés, zenei nevelés Az óvodás életkor kiemelt tevékenysége az éneklés, így a mozgáskorlátozott gyermek fejlesztésébe is beépítendő, mivel pozitív hatása előnyösen befolyásolhatja a mozgásfejlődést is. Társas cselekvést jelent, fejleszti a ritmus- és tempóérzékelést.

Rajzolás, kézügyesség fejlesztése

Székhely:


111


- Minden tevékenység során kiemelt feladat a tapasztalatszerzés biztosítása, a cselekvéses ismeretszerzés lehetőségének megteremtése. A mozgáskorlátozott gyermek eltérő tapasztalatokkal rendelkezik, észlelési problémái, testséma-zavarai lehetnek, kevesebb ismerettel rendelkezhet az őt körülvevő világról. - Fejleszteni kell a kognitív funkciókat, különböző észlelési területeket, a figyelmet, emlékezetet, téri tájékozódást stb. - A finommotorika és a grafomotoros képességek célirányos fejlesztése. - A kézfunkciót és a manipulatív tevékenységek segítését célzó megfelelő eszközök használata, esetleg rögzítése. - Minél sokrétűbb, mozgásos tapasztalatszerzés.

 A látássérült gyermek fogadásának meghatározója a látásélesség mellett a látássérülés kóroki tényezője, a látássérülés bekövetkeztének időpontja, a kapcsolódó fogyatékosság. Aliglátó és gyengénlátó gyermekek estében nevelésük speciális optikai eszközök segítségével a vizuális megismerés útján történik, de jelentős szerep jut a nevelésben a többi, elsősorban a hallási és tapintási analizátor kompenzatív működésének is. - A látási kontroll hiányosságainak korrigálására minden látássérült gyermek esetében segíteni kell a részvételt a közös játékban, a közösséghez való alkalmazkodást, a viselkedési formák megtanulását és gyakorlását, a közösség előtti szereplést. - Kiemelt hangsúlyt kap az önkiszolgálás megtanítása, a tárgyak és helyük megismertetése, a rendszeretet, a higiéné, különösen a szem és a kéz tisztán tartása. - Az óvodai nevelés során mindvégig figyelembe kell venni a látássérült gyermek fizikai terhelhetőségének korlátait, különös tekintettel az adott szembetegségre. Óvodai feladatok: - testtartási hibák megelőzése, a helyes testtartás megtanítása, az ehhez szükségek környezet biztosítása, - a gondolkodás és a beszédfejlődés miatt a környezet vizuális megismertetése, - nagymozgás fejlesztése: mozgáskoordináció, mozgásbiztonság, - térbeli tájékozódás a látás felhasználásával, - a finommozgás fejlesztése: a kézügyesség fejlesztése, az írás előkészítése, - a látás-mozgáskoordináció fejlesztése: finommozgások és nagymozgások esetében egyaránt, - az érzékelés egyéb területeinek fejlesztése, - a hallási figyelem és megkülönböztető képesség fejlesztése. - taktilis érzékelés fejlesztése.



A hallássérült gyermek -

A nyelvi és pszichoszociális fejlettség kedvező esetben olyan szintű lehet az óvodás kor kezdetére, hogy a hallássérült kisgyermekek egy része további speciális segítséggel, halló társaikkal együtt vehetnek részt az óvodai nevelésben. Óvodai feladatok: - a korai pedagógiai és audiológiai gondozásra építve a nyelvi kommunikáció megalapozása, megindítása, fejlesztése, - az anyanyelvi-kommunikációs fejlesztés az óvoda egész napi tevékenységében, - aktív nyelvhasználat építése (beszédértés, szókincsfejlesztés, szájról olvasási készség fejlesztése), - beszédérthetőség folyamatos javítása, - munkajellegű tevékenységbe való bevonás, - érzelmi élet fejlesztése, - alapvető önkiszolgálási szokások elsajátítása.



Enyhén értelmi fogyatékos gyermek

- Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében meghatározó és kívánatos a nem fogyatékos óvodás korúakkal történő együttnevelés.

Székhely:


112


- A spontán tanulást, a társakkal való együttműködést, a kommunikáció fejlődését segítik azok az élmények, tapasztalatok és minták, amelyeket a gyermek a kortárscsoportban megél. Szükségesnek tartjuk a folyamatos gyógypedagógiai megsegítését, az együttműködést a szülővel és a gyógypedagógussal.  Beszédfogyatékos gyermek esetén az anyanyelv elsajátítás folyamata akadályozott, eltérő különböző okok miatt.

A beszédfogyatékos gyermeknél a beszéd- és nyelvi problémák súlyos zavara mellé társulhatnak részképességzavarok (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia veszélyeztetettség) és magatartás problémák, amelyek nehezítik a gyermek beilleszkedését. - A fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontba állító, az aktív nyelvhasználatot segítő, speciális terápiákat alkalmazó fejlesztési környezetben valósulhat meg a gyermek komplex állapotfelmérése alapján. - A gyermek egyéni képességeihez igazodó fejlesztőmunka során kiemelt feladatunk, hogy az ismeretszerzést sokoldalú tapasztalatszerzést biztosító módon, cselekvésbe ágyazott játékos módszerekkel tegyük lehetővé, amely segíti a társas kapcsolatok kialakulását és a személyiség fejlődését. Óvodai feladat: - az aktív nyelvhasználat és kommunikáció kialakítása, - értelmi fejlesztés - mozgásfejlesztés - észlelési funkciók fejlesztése - vizuomotoros koordinációs készség javítása - az érzelmi élet fejlesztése,

 A fejlődés egyéb pszichés zavarával (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozás zavarral) küzdő gyermek A sajátos nevelési igényű gyerekek e csoportját a különböző súlyosságú és komplexitású- az ismeretelsajátítást, a tanulást, az önirányítás képességeinek fejlődését nehezítő- részképesség-zavarok, vagy azok halmozott előfordulása jellemzi. Óvodai feladatok: - a részképesség-zavarok egyéni fejlesztési terv szerinti korrekciója és kompenzálása, - a várakozás és a kivárás okozta feszültségeket csökkenteni, - a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, szabályokat felállítani, - a pozitív visszajelzést, a sikeres teljesítmények megerõsítését, a dicséretet fokozottan alkalmazni, - megelőzni a teljesítménykudarcokra épülő a másodlagos zavarok, inadaptív viselkedés kialakulását, - az eredményes iskolakezdéshez szükséges készültség megalapozása.

2. „Veronika” zeneprojekt Zenepedagógiai segítség a különleges bánásmódot igénylő, a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésében. A Veronika egy európai projekt. Ami a különleges bánásmódot igénylő gyerekek általános képzési rendszerbe való integrálásáért tevékenykedik. Az integrációs folyamatot pedagógiai módszerekkel a zene, a mozgás, a nyelv összhangjával támasztják alá. A projekt központja a gyermek a maga egyéniségével a benne rejlő tehetség kibontakozásának lehetőségével. A „Veronika zeneprojekt” módszerei:  Zene, zenehallgatás, zenefeldolgozás.  Játék, játékosság.  Testkontaktus orientált mozgáspedagógiai módszerek.  Elementáris drámajátékok.  Ritmikus hangzásgyakorlatok testhangszerekkel és hangszerekkel.  Hangulatfestés szóban, képben. Székhely:


113


A foglalkozások célja és feladata: komplex készség és képességfejlesztés  Figyelemkoncentráció, gondolkodás, logika.  Mozgás, mozgáskultúra fejlesztése szabad és kötött formában.  Verbális és zenei memória.  Hallásfejlesztés.  Ritmusérzék, egyensúly.  Utánzóképesség, beleérző-képesség.  Térpercepció, testséma.  Verbális és vizuális kifejezőkészség.  Szociális érzelmek, szociális kapcsolatok.  Kreativitás, improvizációs képességek.  Önuralom, önbizalom, önbecsülés. Ezen zenés játékok mindegyike beszéd nélkül teremt természetes kapcsolatot a gyermekek között, segíti a csoportkohézió kialakulását, olyan gyermeket is megmozgat, aki egyébként passzív, nem szívesen vesz részt közös játékban. A gátlások leküzdésében, egymás elfogadásában, a nemek közti feszültség oldásában is jelentős szerepük van. A Veronika játékok igen vonzóak a gyermekek számára, a játékban fejlődnek, észrevétlenül tanulnak. 3. Komplex képességfejlesztés Lehetővé teszi, hogy az óvodánkba járó gyermekek időben kapják meg a számukra szükséges segítséget problémáik leküzdésére. A következő területeken történik a segítés     

Mozgásfejlesztés, észlelési zavarok korrekciója, testséma-fejlesztés, beszédkészség fejlesztése, emlékezet-figyelemfejlesztés.

4. Alapozó terápia (Marton-Dévény Éva módszere) - Komplex, mozgásfejlesztésen alapuló (ún. motoszenzoros típusú) idegrendszer fejlesztő terápia. Az alapozó terápia olyan intenzív mozgásfejlesztés, mely a beszédfejlődésben elmaradt, dyslexia veszélyeztetett, túlmozgásos, figyelemzavaros, éretlen nagy- és finommozgásos gyermekek iskolaérettségét segíti elő az idegrendszer tudatos fejlesztésével. 5. Sindelar - féle kognitív fejlesztő módszer A módszer az iskolai tanulást megalapozó, gyengén funkcionáló részképességek szisztematikus gyakorlását biztosítja. A fejlesztés területei: a figyelem, illetve az észlelés, az emlékezet, az intermodális integráció, a szerialitás és a téri orientáció. A módszer három fő részből áll: a) az előzetes, tartós megfigyelésre épülő és a fejlesztési tervet kijelölő vizsgálóeljárásból, b) a legalább egy nevelési éven át tartó képességfejlesztési folyamatból és c) a fejlesztés hatékonyságát ellenőrző kontrollvizsgálatból.

A tanulási nehézségek, zavarok akadályozottságának kiszűrése -

-

Akiknél ötéves korig semmilyen diagnosztikai módszer alkalmazását nem tartjuk szükségesnek, a fejlődést megfigyelési módszerek és a mindennapi tapasztalat alapján elemezzük. Diagnosztikai eljárás: o Alapozó terápia - mérés, o Sindelar - vizsgálat, Székhely:


114


o

Az iskolába készülő gyermekek DIFER mérése.

A vizsgálatok nemcsak a különböző lemaradásokra figyelmeztetnek, hanem a tanulási zavarok megelőzését, a tehetséges gyermekek felfedezését is szolgálják.

3. 9. 6. 3. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatása-nevelése az iskolában Célunk: az SNI fiatalok szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztési programja a helyi tantervben – PP 3. kötet található a 82 – 108. oldalon.

4. Az intézmény szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok – a szülő, a gyermek, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái 4. 1. Az intézmény közösségének együttműködése Nevelőmunkánk egyik alapelve a partnerközpontúság, amely állandó párbeszédet, információcserét, a lehetőségek és a szándékok egyeztetését jelenti. Az intézményen belül és kívül (gyermekek és felnőttek) több közösség együttese formálja az intézmény egész arculatát. Feladatunknak tekintjük a partnerközpontú működés folyamatosságának biztosítását, továbbfejlesztését, partnereink bevonását céljaink elérésében. Minőségpolitikánk fontos része partnereink elégedettségének figyelemmel kísérése, megfelelni elvárásainak. Feladatunk az eljárásrendben meghatározottan folyamatos igény-és elégedettségmérés partnereink körében. Az intézmény azonosította partnereit, évenként frissíti a partneri listát. Az együttműködés folyamatait a pedagógusok irányítják, s felelnek a hatékony és sikeres teljesülésért.

4. 1. 1. Az intézményvezetés kapcsolattartása, illetve az intézményvezetés és a nevelőtestület együttműködése Az intézményt az igazgató egyszemélyi felelőssége mellett vezető testület segíti. A vezető testület az intézményi élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. a) A vezető testület tagjai: o o o o o o o o

intézményvezető; iskolai intézményegység-vezető óvodai intézményegység-vezető; gazdasági vezető; a hit-és erkölcstan-oktató; /vallástanár intézményfejlesztési csoportvezető; az igazgatótanács elnöke; munkaközösség-vezetők.

b) A vezetők közötti kapcsolattartás formái Az intézmény vezetősége a munkatervben rögzített időközönként vezetői megbeszéléseket tart. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat, s az intézményvezetés tagjaiból bárki kezdeményezhet. c) Az intézményvezetés, az igazgatótanácsi képviselő és a nevelők kapcsolattartási rendje A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az igazgató segítségével a megbízott Székhely:


115


pedagógusvezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. Az intézményvezetés az aktuális feladatokról a tanári szobában, illetve az óvodai nevelői szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon (pl. havi naptár), havi munka és egyéb értekezleteken értesíti a nevelőket. Az intézményvezetés tagjai, és az igazgatótanács nevelőtestületi képviselője kötelesek:  az intézményvezetés, igazgatótanács ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,  az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatósághoz, az intézményvezetéshez, az igazgatótanácshoz. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban – megbeszéléseken, munkaértekezleteken, egyéb értekezleteken, fórumokon, szakmai közösségi alkalmakon - vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével, az igazgatótanáccsal.

4. 1. 2. A szakmai munkaközösségek együttműködése Az intézmény szakmai munkaközösségeinek tevékenységét az igazgatóhelyettes (tanügyigazgatási vezető) irányítja, fogja össze. Intézményünk jelenleg működő szakmai munkaközösségei: - az 1-4. évfolyamot átfogó munkaközösség - az 5-8. évfolyamot átfogó munkaközösség - hitéleti munkaközösség 2013. IX. 01-től működő munkaközösségek: az 1-4. évfolyamot átfogó munkaközösség, hitéleti munkaközösség, tehetségfejlesztő munkaközösség. Az intézményben tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek.

A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás formái: értekezletek, megbeszélések, hospitálások, esetmegbeszélések, tájékoztatók. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: - a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, - intézményen belül szervezett bemutató órák, továbbképzések, - intézményen kívüli továbbképzések, - a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek.

Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza, melyet a hivatalos közlések helyén – a faliújságon – esetenként külön is jelezni kell. A szakmai munkaközösségek vezetői az intézményvezetés ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről.

4. 1. 3. Az óvoda és az iskola együttműködése A kapcsolattartás rendjével szemben támasztott követelmények:  Az intézménynek az intézményegységgel folyamatos, napi kapcsolatot kell fenntartania. Székhely:


116


 



A napi kapcsolattartásnál az intézményvezetőnek és az intézményegység-vezetőnek is kezdeményeznie kell a kapcsolatfelvételt. Az intézményvezető a kapcsolattartásnál köteles figyelembe venni azt, hogy ◦ Az egyes vezetői döntéseinél, illetve vezetői jogkörben eljárva az intézményegységet, illetve annak munkavállalóit hátrányos megkülönböztetés nem érheti, az intézmény munkáját, rendezvényeit úgy kell megszerveznie, irányítania, hogy az intézményegység is megfelelő súlyt kapjon. Az intézményegység-vezető, az egyes óvodapedagógusok kötelesek minden fontos eseményt, körülményt, tényt időben jelezni az intézményvezetőnek.

Intézményünkben, az óvodában a vezető intézményegység-vezetői minőségben van jelen. Az intézményegység-vezető tagja az intézményvezetésnek, melynek havi ülésein, valamint a munkaértekezleteken, egyéb értekezleteken lehetőség nyílik információcserére. A zavartalan feladatellátás érdekében folyamatos kapcsolatot tart fenn az intézményegység-vezető az intézmény igazgatójával, igazgatóhelyettesével és a gazdasági vezetőn keresztül az óvoda ügyeit intéző közös alkalmazottakkal.     

A kapcsolattartás formái: személyes megbeszélés, tájékoztatás, telefonon egyeztetés, jelzés, írásos tájékoztatás, értekezletek, az intézményegység ellenőrzése.

4. 1. 4. A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése A tanulókat az intézmény életéről, az intézményi munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az intézmény igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:  az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon,  az intézményi hirdetőtáblán,  a hétfői és pénteki áhítatot követően – szóbeli hirdetések,  az intézmény honlapján,  a diákközgyűlésen. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról az osztályfőnökök és a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten, ellenőrzőn, szöveges értékelő lapon keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény vezetésével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezettel, illetve a részükre szervezett heti „Beszélgessünk” igazgatói fogadóórán személyesen az intézményvezetőnek.

4. 1. 5. A tanulók részvételi jogának gyakorlása az intézményi döntési folyamatban 4. 1. 5. 1. Tanulói jog, hogy válasszon a diák a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá a pedagógusok közül. [Nkt. 46 § (6) b] E tanulói jogról a helyi tanterv 5. 4., illetve 6. 1. és 6. 2. pontja rendelkezik. 4. 1. 5. 2. A diákkörök A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az iskolában működő diákkörök fajtáit a pedagógiai program és a házirend is tartalmazza.

Székhely:


117


A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak – a nevelőtestület véleménye meghallgatásával – saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választhatnak az iskolai diákönkormányzat (diákpresbitérium) vezetőségébe. 1. Amennyiben élnek e jogukkal az adott diákkör tagjai diákönkormányzat (diákpresbitérium) vezetőségébe minden tanév szeptember 15-ig válasszák meg képviselőjüket. 2. A megválasztott diákköri képviselőről minden tanév szeptember 21-ig a diákkör tájékoztassa a diákönkormányzat (diákpresbitérium) munkáját segítő nevelőt. 4. 1. 5. 3. A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat (diákpresbitérium) működik. A diákönkormányzat (diákpresbitérium) feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. A diákönkormányzat (diákpresbitérium) vezetőségében a 4-8. osztályokból két-két diák vesz részt, akiket az osztály választ meg tanévenként. A diákönkormányzat (diákpresbitérium) saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik az intézményben. Éves munkájukat megtervezik. A diákönkormányzat (diákpresbitérium) tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat (diákpresbitérium) a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli, egyéb foglalkozás – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: - a tanulmányi munka (versenyek – kiemelten: angol-német vers-és prózamondó verseny, vetélkedők, pályázatok stb.); - iskolai felelősi rendszer; - sportélet, túrák, kirándulások szervezése; - kulturális, szabadidős programok szervezése (kiemelten: farsangi bál, suli-buli, Sztárai nap, Bibliai kvíz), - környezet-és egészségvédelmi projektnap, - a tanulók tájékoztatása. Ezekben a kérdésekben - az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük; - a diákönkormányzat (diákpresbitérium) vezetőségének véleményét az intézmény éves munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie. Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat (diákpresbitérium) iskolai vezetősége javaslatokat tehet az osztályfőnököknek, a nevelőtestületnek és az igazgatónak. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat (diákpresbitérium) véleményét ki kell kérni: - az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, - a házirend elfogadása előtt. - Az iskolai diákönkormányzat (diákpresbitérium) működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata stb.) az intézmény vezetése (ill. fenntartója) teljes körűen térítésmentesen biztosítja.

Székhely:


118


- Az iskolai diákönkormányzat (diákpresbitérium) működését az intézmény saját költségvetéséből teljes körűen finanszírozza. A diákönkormányzat (diákpresbitérium) egyéb, saját bevételeinek felhasználásáról maga dönt.

4. 1. 5. 4. Az iskolai diákközgyűlés Az iskolai diákközgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni, melyen az intézmény igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az intézményi élet egészéről, az intézményi munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az intézményi házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. Az évi rendes diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat (diákpresbitérium) vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározott időben. Az iskolai hagyomány szerint e diákközgyűlés a májusban vagy júniusban van. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős.   

Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat (diákpresbitérium) és az intézmény képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről. A diákközgyűlésen a tanulók az intézmény életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat (diákpresbitérium), illetve az intézmény vezetéséhez, pedagógusaihoz. A diákközgyűlés napirendi pontjait a megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni.

A rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat (diákpresbitérium) vezetője vagy az intézmény igazgatója kezdeményezheti. A diákönkormányzatot (diákpresbitériumot) az intézmény vezetésével, a nevelő tantestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában), a tárgyalásokon, a megbeszéléseken a DÖK (DP) segítő nevelő képviseli. A kapcsolattartás formái: személyes beszélgetés, tárgyalás, értekezlet, gyűlés, diákközgyűlés, írásos tájékoztatók faliújságon, honlapon, tájékoztató füzeten, ellenőrzőn keresztül, dokumentumok átadása. A tanulók, véleménynyilvánításának formái: a. b. c. d. e. f. g. h. i.

személyes beszélgetés, írásos megkeresés; osztályfőnöki óra; kérdőíves kikérdezés; fegyelmi bizottságban való képviselet; képviselet az osztály szülői értekezletén; diákönkormányzat (diákpresbitérium); diákközgyűlés; Beszélgessünk! – tanulói igazgatói fogadóóra.

4. 1. 6. A pedagógusok és a szülők kapcsolattartása és együttműködése A szülőket az intézmény egészének életéről, az intézményi munkatervről, az aktuális feladatokról az intézmény igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:  az intézmény igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet választmányi ülésén vagy az intézményi szintű szülői értekezleten,  az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein,  az intézményi hirdetőtáblán,  tájékoztató lapon,  honlapon. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Családlátogatás. Székhely:


119


Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Tájékoztatási lehetőség abban az esetben, ha a szülő az iskolával valamilyen okból nem tudja felvenni, illetve tartani a kapcsolatot. Feladata, a gyermek és tanulói létszám növelése, a létszám megtartása. b) Szülői értekezlet.    

össz-szülői értekezlet, osztályszülői értekezlet évente három alkalommal; óvodai csoportok szülői értekezlete; réteg szülői értekezletek - pályaválasztási szülői értekezlet, - leendő első osztályos tanulók szülei részére, - kirándulások, táborok esetén a résztvevő tanulók szüleinek.

Feladata: 

a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,



a szülők tájékoztatása  az intézmény céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,  az országos és a helyi köznevelési-politika alakulásáról, változásairól,  a pedagógiai programról,  a helyi tanterv követelményeiről,  az intézmény és a szaktanárok értékelő munkájáról,  az óvodai csoportok életéről, tevékenységéről, neveltségi szintjéről,  a tanuló osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,  az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,  a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatóságához,  előző tanév végén a következő tanévre vonatkozó szükségletekről, lehetőségekről, tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, ruházati és egyéb felszerelésekről,  az emelt szintű idegen nyelvoktatásba kerülés lehetőségéről.  A 7-8. osztályos szülők tájékoztatása a továbbtanulás lehetőségeiről, középfokú intézmények bemutatkozása, az adott évi beiskolázási rend ismertetése.  A leendő 1. osztályos szülőknek az iskoláról, az iskolai év tanszereiről.  Kirándulások, táborok előzetes teendői, kirándulási, tábori rend, egyéb tudnivalók. c) Fogadóóra.

Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy -egy gyermek / tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) d) Nyílt óvodai nap / nyílt tanítási nap.

Székhely:


120


Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az óvodai nevelő, illetve az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről, illetve ismerje meg személyesen az óvodai csoportmunkát, tájékozódjon az óvoda életéről. e) Írásbeli tájékoztató. Feladata a iskolai szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. Az óvodai szülők tájékoztatása az óvodai életről, programokról, egyéb tudnivalókról. f)

Sztárai nap, Bibliai kvíz

Feladata a partneri működés erősítése. g) Szeretetvendégség Feladata a partneri működés erősítése. h) Egyéni megbeszélések Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük óvodai, iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között. i)

Intézményi rendezvények, programok.

j)

Szolgálatok a vasárnapi istentiszteleten.

k) Versenyekre, kirándulásokra szülői kíséret. l)

Hittantábor, családi hittantábor szervezése.

m) Alkalmi beszélgetések. n) Tehetség-tanácsadás o) Esetmegbeszélések. p) Az integrált felkészítésbe bevont tanulók értékelésére összehívott megbeszélései. Hogyan kapcsolódhat be a szülő az intézmény közéletébe? 1. A szülő, mint „megrendelő”. 2. A szülő, mint nevelési, a tanulás-nevelési folyamat segítője. 3. A szülő, mint az óvodai / iskolai közélet szereplője. 1. A szülő, mint „megrendelő” kérheti - emelt óraszámú angolos osztályba történő felvételt - a gyermek-és ifjúságvédelem segítségét - napközi otthoni, tanulószobai ellátást - étkeztetésben való részvételt - egyéb foglalkozások szervezését óvodában és az iskolában Székhely:


121


- telephelyi alapfokú művészetoktatást - tehetség-tanácsadást. 2. A szülő, mint a nevelési, a tanulás-nevelési folyamat segítője az alábbi területeken tevékenykedhet - az Alapítvány támogatásában - az ISK támogatásában - az intézményi eszközparknak gazdagításában - az intézmény esztétikai arculatának alakításában - táboraink, tárgyi, környezeti feltételeinek jobbításában Formái: - pénzadomány - tárgyi támogatás - társadalmi munka 3. A szülő, mint a tanulási-nevelési folyamat szereplője Minden olyan szülői kezdeményezés iránt nyitottak vagyunk, mely az intézményünkben folyó nevelési feladatainknak sikerességét támogatja, erősíti, színesíti. Színterei: - értekezletek /szülői, illetve szülői szervezeti/ - szabadidős tevékenységek - kulturális programok - sportrendezvények Kezdeményezője: - szülők fórumai - osztályfőnök - óvodapedagógus - intézményvezetés Az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei:   

A továbbfejlesztés lehetősége a még szorosabb partneri kapcsolatban rejlik. A szülői közösség választmányába a legaktívabb szülők bevonása. Még több tanórán kívüli program, egyéb foglalkozás szervezése, mely programoknak a szülők is részesei lehetnek.

A szülői értekezletek, a fogadóórák, és a nyílt tanítási napok időpontját az intézményi munkaterv évenként határozza meg. A szülők a gyermekek / tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az intézmény belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az intézményvezetéshez, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az intézmény nevelőihez, a diákpresbitériumhoz vagy az Igazgatótanácshoz, fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény vezetésével, nevelőtestületével, a szülői szervezettel vagy az Igazgatótanáccsal. A hivatalos megkeresés szülői részről írásban történik. A szülők és más érdeklődők az intézmény pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az intézmény igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, az óvodai intézményegységvezetőjétől, valamint nevelőitől az intézményi munkatervben évenként meghatározott igazgatói, illetve nevelői fogadóórákon is kérhetnek tájékoztatást, vagy – ettől eltérően – a pedagógussal, az intézményve-

zetéssel előre egyeztetett időpontban Az intézmény pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az intézmény alkalmazottainak) joga van megismernie.

Székhely:


122


A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az intézmény honlapján – www.siklosref.hu;

-

-

az intézmény fenntartójánál; az intézmény irattárában; az intézmény könyvtárában; az intézmény nevelői szobájában; az intézmény igazgatójánál; az intézmény óvodai intézményegységében.

 Intézményünkben eddig az időpontig nem jött létre iskolaszék, sem iskolatanács.  A szülők az óvodai csoportok és az iskolai osztályok szülői képviseletére két-két fő delegálásával szülői szervezetet hoztak létre. A szülői szervezet és az intézményvezetés kapcsolatának formái, fórumai:     

szülői szervezet ülései, igazgatótanácsi ülések és egyéb értekezletek, egyeztetések, szóbeli és írásos tájékoztatás, speciális, alkalmi információszolgáltatás

4. 2. Az intézmény vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése intézményen kívüli intézményekkel, szervezetekkel… Az intézményt külső kapcsolataiban az igazgató képviseli. Ezt a feladatát megoszthatja a külső kapcsolattartás jellegétől függően az intézményvezetés tagjaival és más személyekkel, eseti megbízással. A külső kapcsolattartás hagyományos rendezvényeken, más jellegű alkalmi programokban, szerződéses és egyéb formában jelenik meg. Az intézményi munka megfelelő szintű irányításának érdekében az intézmény vezetésének állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: az intézmény fenntartójával a Magyarországi Református Egyház szervezeteivel a területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal

a pedagógiai szak- és szakmai szolgálatokkal

Székhely:

Siklós-Máriagyűd Református Társegyházközség 7800 Siklós Kálvin u. 18. MRE Zsinati Oktatásügyi Iroda 1146 Budapest Abonyi u. 21. Siklós Város Önkormányzata 7800 Siklós Kossuth tér 1. Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja 7626 Pécs Egyetem u. 6. Református Pedagógiai Intézet 1146 Budapest Abonyi u. 21. Református Pedagógia Szakszolgálat 6400 Kiskunhalas Szilády Áron u. 2. Éltes Mátyás EMGYI 7633 Pécs Építők útja 9. Meixner Ildikó EGYMI 7700 Mohács, Kórház u. 1-3.


123


a helyi nevelési és oktatási-nevelési intézmények vezetőivel és nevelő-testületeivel

a nem helyi nevelési és oktatási-nevelési intézmények vezetőivel és nevelő-testületeivel

Tehetségpont hálózattal, Tehetségsegítő Tanáccsal

Szent Imre Katolikus Általános Iskola 7800 Siklós Kossuth tér 8. SKI Batthyány Kázmér Általános Iskola 7800 Siklós Köztársaság tér 6. SKI Kanizsai Dorottya Általános 7800 Siklós Hajdú I. u. 13. Köztársaság Téri Óvoda 7800 Siklós Köztársaság tér 7. Hétszínvirág Óvoda 7800 Siklós Dózsa Gy. u. 35. SKI Táncsics Mihály Gimnázium és Szakképző Iskola 7800 Siklós Gyűdi út 2. Alapfokú Művészeti Iskola 7800 Siklós Köztársaság tér 6. Református iskolák, óvodák Pécsi Református Kollégium Nagyharsányi Általános Iskolája 7822 Nagyharsány, Petőfi u. 2-6. Egyházasharaszti Általános Iskola 7824 Egyházasharaszti, Kossuth L. u. 75. Bethlen Gábor Kollégium 3325 Románia Aiud (Nagyenyed) Str. Bethlen Gábor Nr. 1. Pécs – Baranyai Tehetségsegítő Tanács 7632 Pécs Apáczai Csere János körtér 1. Pécs – Baranyai Tehetségsegítő Tanács Tehetségpontjai 1) - Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ (ANK) Tehetségpont (2) - Baranyai Megyei Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja Tehetségpont (3) - Hajnóczy József Kollégium Tehetségpont (4) - Megyervárosi Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskolája (5) - Pannon Szakképzés Szervezési Társulás (6) - Pécsi Akadémiai Bizottság Szakképzési Albizottsága (7) - Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola Tehetségpont (8) - Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar (9) - Városközponti Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Társadalmi szervezetek: (10) - Baranya-Sakk Utánpótlásnevelő és Versenyszervező Egyesület Tehetségpont Székhely:


124


(11) - BioRitmus Életmód és Mozgásművészeti Tehetségpont (Létrehozók:Pécsbányáért Egyesület, Keleti Városrészi Óvoda Sétatér utcai tagóvodája, Kovács Beatrix (Trixi Kreatív Mozgásstúdió),Napsugár Játszókert Alapítvány) (12) - Csányi Alapítvány -Pécsi Közösségi Ház Tehetségpont (13) - Minerva Könyvtár Egyesület (15) - Pécsi Tanoda Alapítvány

Gazdasági partnerek: (14) - Baranya Megyei Mérnöki Kamara (15) - Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

a területileg illetékes nevelési tanácsadóval: bázisiskolai szervvel

Ormánság Szíve Közhasznú Alapítvány Tehetségpontja Székhely: 7838 Vajszló, Rákóczi u. 10. Telephely: 7800 Siklós, Zenthe Ferenc tér 18. Megyén kívüli Tehetségpontokkal – egy-egy feladatra Többcélú Kistérségi Társulás Nevelési Tanácsadó 7800 Siklós Hajdú u. 13. Apáczai Kiadó 9500 Celldömölk Széchenyi u. 18.

A fenntartóval való kapcsolat: A fenntartónak telefonon, faxon, levélben, e-mail-ben, szóbeli és írásos formában nyújt tájékoztatást az intézmény. Kötelezően megküldi a különböző statisztikai, pénzügyi, tanügy-igazgatási jelentéseket, az alapdokumentumokat, azok módosításait, minden nevelési/tanév elején a munkatervet, a félévi az év végi beszámolót, a MIP kötelező értékelését. Az intézmény adatszolgáltatásai során betartja a RKt. 36. § (1-2) bekezdését. A kapcsolattartás egyéb formái, módja:  presbiteri ülések,  igazgatótanácsi ülések és egyéb értekezletek,  egyeztetések,  szóbeli és írásos tájékoztatás,  speciális, alkalmi információszolgáltatás. Más oktatási, nevelési, szakmai intézményekkel való kapcsolattartás:      

módszertani bemutatók, gyakorlatok; közös ünnepélyek, megemlékezések; rendezvények: szakmai, kulturális, sport és egyéb jellegűek; mentorálás, sajátos nevelésű gyermekek ellátása; IPR feladatainak végzése; hospitálás más intézményben; napi szakmai tájékozódás, tájékoztatás telefonon, e-mail-en vagy személyesen.

A kapcsolat rendszeressége a kapcsolat jellegétől függően alakulhat. Székhely:


125


A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató, az intézményegység-vezető a felelős. Az eredményes nevelő, illetve oktató- és nevelőmunka érdekében az intézmény rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: Sztárai Mihály Siklós Református Általános Iskolai Alapítvány 7800 Siklós Kálvin u. 18. Térségi Városi Könyvtár és Ismeretközpont: az alábbi közművelődési intézményekkel 7800 Siklós, Köztársaság tér 8. Örsi Ferenc Művelődési Ház 7800 Siklós Kossuth tér 15. Vár-és Múzeumbaráti Egyesület 7800 Siklós Vajda János tér 8. Dr Horváth Béla Környezetvédő Egyesület 7800 Siklós Kossuth tér 3. Napforduló Szociális és az alábbi társadalmi egyesületekkel, Drogprevenciós Egyesület alapítványokkal 7800 Siklós Köztársaság tér 8. „Fontos Vagy Nekünk” Egyesület 7800 Nagytótfalu Kossuth u. 45. Ormánság Szíve Közhasznú Alapítvány Székhely: 7838 Vajszló, Rákóczi u. 10. Telephely: 7800 Siklós, Zenthe Ferenc tér 18. Várszínház Kft. az alábbi termelő, gazdálkodó 7800 Siklós Vajda János tér 8. szervezetekkel, vállalkozásokkal: Tailor - Food Kft: 7800 Siklós, Petőfi u. 4. a területileg illetékes munkaügyi központtal Munkaügyi Központ Siklósi Kirendeltség 7800 Siklós Felszabadulás u. 88. ÁNTSZ-szel ANTSZ Városi Intézet 7800 Siklós Szent István tér 4. egyházunk helyi gyülekezetének tagjaival, más gyülekezetekkel alkalmi támogatóinkkal: szülőkkel, vállalkozókkal az intézményt támogató alapítvány kuratóriumával

A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az intézmény éves munkaterve, illetve együttműködési megállapodások rögzítik. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az intézmény igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a Gyermekorvosi Rendelő 7800 Siklós Dózsa u. 5., valamint Fogászati Rendelő 7800 Siklós Felszabadulás u. 15. illetékes egészségügyi munkavállalóival, és segítségükkel megszervezi a gyermekek, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A kapcsolattartás részletes módját a szervezeti és működési szabályzat 8. 1. pontja szabályozza.

Székhely:


126


A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Többcélú Kistérségi Társulás Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal 7800 Siklós Mária u. 8. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató a felelős. A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős személyes és folyamatos kapcsolatban áll a családsegítő- és gyermekjóléti szolgálattal.

A siklósi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolattartás rendje Az intézményben zajló gyermek- és ifjúságvédelmi munka hatékonyságának alapfeltétele, hogy a siklósi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolatunk folyamatos és kölcsönös legyen. A kapcsolattartás fórumai: 

Tanév eleji kapcsolatfelvétel Téma: aktuális információk, a nevelési / a tanévre vonatkozó éves munka áttekintése Ideje: nevelési év / tanév eleje (szeptember) Résztvevők: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, igazgató



A Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat éves szakmai beszámolója Téma: - aktuális problémák a tevékenységi területen - a szakmai együttműködés hatékonysága - javaslatok a hatékonyság növelésére Ideje: naptári év eleje (február) Résztvevők: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, a Siklósi Kistérségi Szolgáltató Központhoz tartozó települések iskolái, szociális intézmények képviselői



Szakmai előadások, konferenciák Téma: a gyermek- és ifjúságvédelem aktuális kérdései Ideje: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat tájékoztatása alapján, évi 2-3 alkalom



Esetjelzések, esetmegbeszélések Téma: egy-egy gyermek / tanuló aktuális problémája Ideje: nevelési év / tanév során folyamatosan Résztvevők: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős (intézményvezető, intézményegység-vezetők, osztályfőnök, szaktanár)



Szakmai megbeszélések Téma: a nevelési év / tanév során felmerülő változások, aktuális problémák megbeszélése, kölcsönös tájékoztatás. Ideje: nevelési év / tanév során folyamatosan Résztvevők: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős



A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat prevenciós munkája az iskolában Téma: erőszakkezelés, drogprevenció, egyéb felvilágosító előadások Ideje: folyamatos, előre megbeszélt időpontban Résztvevők: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős (intézményegység-vezetők, osztályfőnök, osztályok)

Az intézmény vezetése a kötelező foglalkozás-egészségügyi szabályok betartásáért kapcsolatot tart fenn foglalkozás-egészségügyi orvossal, mely feladat végzését megállapodásban rögzítették. Az intézmény foglalkozás-egészségügyi orvosa: Hentz & Hentz Kft. 7800 Siklós Sallai u. 14.

Székhely:


127


5. A belépés feltételei iskolánkba – felvétel - átvétel Az intézményünk tanulói sorába hivatalosan azok a gyermekek kerülnek, akik az iskolával tanulói jogviszonyt létesítenek. A tanuló – beleértve a magántanulót is – az iskolával tanulói jogviszonyban áll. Intézményünkbe felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni, amely jelentkezés alapján történik. A felvételről és az átvételről az intézmény vezetője dönt. -

A szülőknek jogában áll olyan iskolát választani, amelyik megfelel vallási és világnézeti meggyőződésének. Az intézményünket választó szülőknek a jelentkezés előtt szándéknyilatkozatot szükséges kitöltenie, melyben jelzik felvételi szándékukat.

-

A Magyarországi Református Egyház Közoktatási Törvénye előírása alapján arra törekszünk, hogy minél több református szülő és gyermek éljen az egyházi iskola lehetőségével. De nyitottak vagyunk, fogadjuk azokat a gyermekeket is, akik elfogadják az intézmény szellemiségét és értékrendjét. Előnyben részesül a felvételnél és az átvételnél az a tanuló, aki lelkészi ajánlást, igazolást hoz eddigi gyülekezeti kapcsolatairól.

-

Iskolánk beiskolázási körzete: Siklós közigazgatási területe és a környező kistérség települései.

-

Az első évfolyamra a felvétel beiratkozással történik.

-

Az iskola első évfolyamára történő beiratkozásnál a törvényi előírásokat vesszük figyelembe. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéséhez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása. A gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének jellemzőit az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendelet határozza meg.

-

Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:  a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;  a szülő személyi igazolványát;  a gyermek lakcímkártyáját;  az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást;  a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával;  szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. -

Az integrált nevelésbe azon gyermekek léphetnek be, akiknek a szakértői és rehabilitációs bizottság kijelölte intézményünket, s fogadásukra rendelkezik az intézmény az előírt személyi és tárgyi feltételekkel.

Az intézménybe, az iskolába kerülés feltételei: (ha a gyermek sajátos nevelési igényű) o

o o

Az iskola mind tanév elején, mind tanév közben felvesz tanulókat, de egy-egy csoportba, osztályba maximum két-három tanuló kerülhet be az osztály létszámától függően. o A különleges bánásmódot igénylő sajátos nevelési igényű gyermek fogadását befolyásolja az intézmény személyi, tárgyi feltételeinek megléte, a fejlesztés lehetőségének biztosítása. o Beillesztésig új tanuló nem vehető fel. Adminisztratív formai feltételek: A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői-és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye szükséges a felvételhez. A felvétel követelménye, hogy a szülők ismerjék meg az intézmény programját, a gyermek egyéni fejlesztésével kapcsolatos lehetőségeket, amellyel az intézmény rendelkezik. Székhely:


128


o

o

A szülőnek írásban kérnie kell a szakértői bizottságot, hogy intézményünket jelölje ki a gyermek fogadására, illetve a szakértői bizottságnak ki kell jelölni ezt követően az intézményt. Javasoljuk, hogy előtte érdeklődjenek a szülők, hogy tudja-e fogadni intézményünk gyermeküket.

A szülő a szabad iskolaválasztás jogán gyermekét átírathatja másik iskolába. A sajátos nevelési igényű gyermekekre vonatkozóan:  Ha a tanuló azonos intézménytípuson belül iskolát kíván változtatni, szándékáról a a szülőnek írásban tájékoztatni kell a szakértői bizottságot.  A szülőnek új fogadó intézményt kell keresnie.  Amennyiben a kiválasztott iskola az adott fogyatékosságra tekintettel szerepel az intézményi jegyzékben, a szakértői bizottság a bejelentést írásban tudomásul veszi, és módosítja a szakértői véleményt, kijelöli az új fogadó intézményt.

Átvétel másik iskolából: - Az 1. évfolyam tanév közbeni, valamint második-nyolcadik évfolyamba történő átvételnél be kell mutatni:    

a tanuló anyakönyvi kivonatát; a szülő személyi igazolványát; az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt (2. évfolyamtól); az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot, hivatalos nyomtatványt.

Az iskolánkba tanuló átvételéről a szülő kérésének, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának, az iskolában tanított idegen nyelv figyelembe vételével az intézmény igazgatója dönt. Ha az átvételt kérő tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettes és az érintett évfolyam osztályfőnökének véleményét. A vendégtanulói jogviszony létesítése - a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 49. §-ában leírtak szerint a szülő írásbeli kérelmére az intézmény vezetője engedélyezésével.  Az iskola igazgatója o o o

a felvételi eljárásban a felvételről, átvételről tanulói jogviszonyt létesítő, vagy a kérelmet elutasító döntést hoz; köteles értesíteni a felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt a döntést megalapozó indokolással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással; továbbá átvétel esetén az előző iskola igazgatóját is; a felvételi, átvételi kérelem benyújtásával kapcsolatos ügyintézés, a határidő-számítás, a mulasztás elbírására és a kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárás során a köznevelés rendszerében hozott döntésekkel kapcsolatos szabályok alapján jár el.

6. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata  A tanulmányok alatti vizsgaszabályzat célja: az iskolánk tanulóinak tanulmányai alatti vizsgái szervezési rendjének kialakítása. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni.  az:

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, az– osztályozóvizsgákra – különbözeti vizsgákra Székhely:


129


– javítóvizsgákra – és pótló vizsgákra vonatkozik  nek:



A tanulmányok alatti vizsgaszabályzat hatálya kiterjed az iskola azon tanulóira, aki-

különbözeti vizsgát kell letennie vagy arra jelentkezik, osztályozó vizsgára jelentkezik vagy osztályozó vizsgára utasította a nevelőtestület határozatával, javítóvizsgára utasította a nevelőtestület határozatával, vagy pótló vizsgát tehet. 6. 1. Különbözeti vizsga:

Más iskolából érkező diákok, illetve a külföldi tanulmányok magyarországi folytatásaként tanuló diákok esetében Más iskolából érkező diákok: Az átvételt kérő, hozzánk jelentkező tanulóknak – ha a helyi tantervünktől eltérő oktatásban vettek részt – különbözeti vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Azon tanulóink esetében, kik külföldi tanulmányaikat ismét Magyarországon folytatják, tanulói jogviszonyuk szünetelt: A külföldi tanulmányok magyarországi folytatásaként tanuló diákoknak abból a tantárgyból kell különbözeti vizsgát tennie, mely tananyag, tantárgy ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. - A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az igazgatónak határozatot hoznia a vizsgára jelentkező tanuló ügyében. - Az iskolánkban szervezett különböző vizsgák letételéhez a pedagógus iránymutatást ad a felkészüléshez, tájékoztatja a tanulót és a szülőket. - Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a különbözeti vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. - A vizsga jellegéről, módjáról, időpontjáról az igazgató a szülőt írásban értesíti. - A vizsga kérelmét az iskola által készített formanyomtatványon vagy a szülői írásos kérelemben nyújthatja be a szülő/gondviselő. Általános jelleggel az időpont: augusztus és június hó. - A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban beosztották, kijelölték számára a vizsga kezdetét. 

6. 2. Osztályozó vizsga:

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, b) engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, Székhely:


130


c) ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d) a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. e) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. - A vizsga kérelmét az iskola által készített formanyomtatványon vagy a szülői írásos kérelemben nyújthatja be a szülő/gondviselő. A félévi időszakra vonatkozó kérelem beadásának ideje: december 15. Az év végi időszakra vonatkozó kérelem beadásának ideje: május 15. Az osztályozóvizsga letételét az igazgató engedélyezi 2 a-d) esetében. Egy osztályozó vizsga – a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel – egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A vizsgák ideje: a félév, a tanév zárását megelőző egy-két héttel, illetve egyedi döntés függvénye lehet. A konkrét dátum a határozatban szerepel. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. A 2 e) Kormányhivatal szerint. - Az osztályozóvizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól. – Abból a tantárgyból, mely az intézmény pedagógiai programjában nem szerepel, igazgatói engedéllyel más iskolában, vendégtanulói jogviszonyban lehet osztályozóvizsgát tenni. (A vendégtanulói jogviszonyt a fogadó intézmény igazgatója létesíti a tanulóval.) Ez esetben az osztályozó vizsgákra a fogadó intézmény vizsgaszabályzatának rendelkezései vonatkoznak. - Vendégtanulói jogviszonyban: iskolánkban vizsgázó tanuló vizsgáira e vizsgaszabályzat vonatkozik. 

6. 3. Javítóvizsga

A tanév végén a maximum három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott tanulóknak lehetőségük van a hiányosságaik pótlására, majd erről számot adva sikeres vizsgateljesítményt nyújtva a következő évfolyamba lépni. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha o 3 a) a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, o 3 b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A javító vizsga ideje: az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban. A vizsganapokat az aktuális tanév munkaterve határozza meg. Különleges esetben, ettől eltérő időpontot az igazgató a tanuló kérésére kijelölhet. A javítóvizsga konkrét napjának ideje a bizonyítványosztáskor is kihirdetésre kerül. – A javítóvizsga követelményeiről, témaköreiről a tanuló a vizsgára utalást követő két héten belül, de legkésőbb július 5-ig írásbeli tájékoztatást kap. A tájékoztatás formája lehet honlap és / vagy papír alapú.

Székhely:


131


A vizsga követelménye: - a 3 a) esetében a minimumszint; - a 3 b) esetén az évfolyamra jelölt általános követelmények szintje. Elért kapott osztályzat: a minimumszint mérésre jelölt sikeres vizsgák esetén (2) elégséges az általános követelményszint sikeres elérése esetén bármely osztályzati fok. – A vizsga pontos időpontjáról a vizsgázó, illetőleg a szülő minimum a vizsga előtt két héttel értesítést kap levélben. – A javítóvizsga indokolatlan elmulasztása osztályismétlést jelent. – A tanuló – előzetes jelentkezés nélkül – bizonyítványával jelenik meg a vizsgabizottság előtt. - A vizsgázó tanulónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban beosztották, kijelölték számára a vizsga kezdetét. – A rendkívüli okból, igazgatói engedéllyel elhalasztott javítóvizsgára készülő tanulónak részt kell vennie a következő felsőbb osztály tanulmányi munkájában, mulasztásait szabályosan igazolnia kell, munkáját a többi tanulóhoz hasonlóan kell elbírálni. A javítóvizsga sikeres letétele után a tanuló az osztálynak végleges tagja lesz, sikertelen vizsga esetén az előző osztályt kell megismételnie. A rendkívüli okból engedélyezett, elhalasztott javítóvizsgát legkésőbb szeptember 15-ig engedélyez az intézmény. – Ha a tanuló vizsgáról neki felróható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedély nélkül eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné vizsgája eredménytelen, így az osztályismétlést von maga után.  6. 4. Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. A pótló vizsga időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. - A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban beosztották, kijelölték számára a vizsga kezdetét.  -

A vizsgák kezdési ideje: Iskolánkban a vizsga reggel nyolc órakor kezdhető el, szervezését úgy szükséges megoldani, hogy tizenhét óráig tarthat. A délelőtti időszakban mindig 8: 00 órakor, a délutáni időszakban: 14: 00 órakor kezdődik vizsga. Az utolsó vizsgát úgy kell szervezni, hogy 17: 00 órára befejeződhessen.

 Az egyes vizsgák időtartama: A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő a jogszabálynak megfelelően: tantárgyanként hatvan perc. Székhely:


132


Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. A tanuló szóbeli feleletére felkészülési időt követően kerül sor, ez alatt vázlatot, jegyzetet készíthet. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több.  A vizsgáztatók személye, köre: amennyiben lehetséges olyan pedagógus, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. (2 fő) és a vizsgaelnök –munkaközösség-vezető - (1 fő) A kérdező tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat az Nkt. 3. melléklete szerint taníthatja. - Ha a vizsgáztató bizottság, pedagógus a vizsgák alatt szabálytalanságot észlel, a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendeletben leírtak szerint jár el.  Független vizsgabizottság előtt zajló vizsga: A köznevelésről szóló törvény 46.§ (6) bekezdés „m” pontja a tanuló alapvető jogaként mondja ki, hogy tanulmányai során tehet az intézménytől, annak pedagógusaitól független tanulmányok alatti vizsgát, amely osztályozó vizsga és javítóvizsga lehet. A vizsgára való jelentkezés szabályait a 20/2012. EMMI rendelet 73. §-a szabályozza.  A tanulmányok alatti vizsgán a sajátos nevelési igényű tanulónál, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulónál a vizsga során lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői-és Rehabilitációs Bizottságtól vagy a Nevelési Tanácsadótól (pl. harminc perccel több idő, segédeszközök használata, írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsga vagy szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsga…).  A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: TANTÁRGY

ÍRÁSBELI

Magyar nyelv Magyar irodalom Angol nyelv Matematika Hit-és erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI

Magyar nyelv Magyar irodalom Angol nyelv Matematika Hit-és erkölcstan

ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI

Székhely:

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

GYAKORLATI

VIZSGA ALSÓ TAGOZAT SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI FELSŐ TAGOZAT SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI


133


Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia és egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI

SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI

ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI

SZÓBELI SZÓBELI

SZÓBELI

SZÓBELI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

SZÓBELI csak akkor van szóbeli, ha az írásbeli elégtelen.  Az írásbeli vizsgán kizárólag a vizsgaszervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számológép, számítógép használatát, amelyet a vizsgaszervező intézménynek kell biztosítania.  A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni.  Az írásbeli vizsga javítása o Az igazgató által megbízott kérdező tanár az írásbeli dolgozatot piros tollal kijavítja, a tanuló hibáit jelöli.  Az osztályozó és javítóvizsga követelményeit a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben: -

2012-2013. tanév augusztusban: Az első és az ötödik évfolyamon. 2013-2014. tanév júniusban: A második és a hatodik évfolyamon. 2014-2015. tanév júniusban: A harmadik és a hetedik évfolyamon. 2015-2016. tanév júniusban: A negyedik és a nyolcadik évfolyamon.

A követelmények évfolyamonként és tantárgyanként a házirendben találhatók, illetve egyéb tudnivalók is találhatók a tanulmányok alatti vizsgákról a házirendben. A házirendben van a vizsgákra való jelentkezés formanyomtatványa is.  Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja.  Ha a tanuló részére engedélyezte az iskola igazgatója, hogy a sikeresen befejezett évfolyamot megismételje, kérelmére a magasabb iskolai évfolyamra lépésről a megismételt iskolai évfolyamon elért év közbeni érdemjegyek, félévi és tanítási év végi osztályzatok alapján kell dönteni. Székhely:


134


7. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések 7. 1. A pedagógiai program érvényességi ideje  Az óvoda 2013. szeptember 1. napjától szervezi meg először nevelő munkáját e pedagógia program alapján.  Az iskola 2013. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon szervezi meg először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre.  Ezen pedagógiai program érvényességi ideje 2017. augusztus 31. napjáig szól.

7. 2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata  A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.  Az óvodapedagógusok az óvodai intézményegység-vezetővel közösen minden nevelési évben értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását  Az iskolai nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.  A 2016-2017. nevelési év / tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.

7. 3. A pedagógiai program módosítása  A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: -

az intézmény fenntartója; az intézmény igazgatója; a nevelőtestület bármely tagja; a nevelők szakmai munkaközösségei; a szülői munkaközösség.

 A tanulók a pedagógiai program módosítását a diákönkormányzat (diákpresbitérium) képviselői útján javasolhatják a nevelőtestületnek.  A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó Siklós – Máriagyűd Református Társegyházközség Igazgatótanácsa hagyja jóvá. A pedagógiai program elfogadása előtt ki kell kérni a jogszabályban előírt véleményeket.  A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától az első és az ötödik évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni.

Székhely:


135


8. A pedagógiai program nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala  Az intézmény pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető.  A házirend elolvasható az intézmény honlapján. Az intézményi honlap internet címe: www. siklosref.hu  A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az intézmény igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, az óvodai intézményegység-vezetőjétől, valamint az intézmény pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban.  A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: d) e) f) g) h) i) j)

az intézmény honlapján; az intézmény fenntartójánál; az intézmény irattárában; az intézmény könyvtárában; az intézmény nevelői szobájában; az intézmény igazgatójánál; az intézmény óvodai intézményegységében.

Székhely:


136


9. Záradékok Intézményünk helyi pedagógiai programjának módosítását 2015. május 11-én a Szülői Szervezet véleményezte és elfogadásra javasolta. Siklós, 2015. május 11. Boros Judit szülői szervezet vezetője

Tönkő Katalin szülői szervezet vezetője

Intézményünk helyi pedagógiai programjának módosítását 2015. május 12-én az üzemi tanácsi képviselő megismerte, véleményezte. Siklós, 2015. május 12. Radóné Pesti Edit üzemi megbízott Intézményünk helyi pedagógiai programjának módosítását a nevelőtestület 2015. május 11-én elfogadta a 17 / 2015 (V. 11.) határozatával. Siklós, 2015. május 11. Vadas Győzőné nevelőtestületi képviselő A Sztárai Mihály Református Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Programját az Igazgatótanács 27/ 2015. számú határozatával 2015. augusztus hó 31. napján jóváhagyta.

Pintérné Lázok Orsolya az Igazgatótanács elnöke

Az így elfogadott és jóváhagyott dokumentumról a szülők és diákok tájékoztatást kaptak. ………………………….. Farkasné Szántó Anett intézményegység - vezető

………………………… Vadas Győzőné nevelőtestületi képviselő ph. ………………………………………………………. Vargáné Józsi Anita igazgató

Székhely:


137



2. kötet – nevelési program - A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő elvek, célok, feladatok – egészségfejlesztési és prevenciós program; környezetvédelmi; fogyasztóvédelmi program

Székhely:


1


SZTÁRAI MIHÁLY REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADTA: NEVELŐTESTÜLET 2015. év május hó 11. napján JÓVÁHAGYTA: SIKLÓS – MÁRIAGYŰD REFORMÁTUS TÁRSEGYHÁZKÖZSÉG

IGAZGATÓTANÁCSA

2015. év augusztus hó 31. napján az 27/2015. határozatával

Székhely:


2


Tartalomjegyzék 1. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő elvek, célok, feladatok

5-33

1. 1. Egészségnevelési program 1. 1. 1. Bevezetés 1. 1. 2. Az egészségnevelési program az iskola működés rendszerében 1. 1. 3. Az egészségnevelés fázisai és meghatározói 1. 1. 3. 1. Helyzetkép 1. 1. 3. 2. Az egészségnevelő tevékenység 1. 1. 4. Testi és lelki egészségnevelés általános céljai 1. 1. 5. Egészségnevelés tartalma 1. 1. 5. 1. Higiénikus, egészséges életvitel 1. 1. 5. 2. Betegségek elkerülése, egészség megóvása 1. 1. 5. 3. Lelki egészség megóvása, krízis prevenció 1. 1. 5. 4. Függőséghez vezető motívumok feltárása, egészségkárosító szokások megelőzése 1. 1. 5. 5. Az egészséges táplálkozás 1. 1. 5. 6. A családi életre nevelés, szülővé nevelés témakörei 1. 1. 5. 7. Szabadidő – kultúra fejlesztése 1. 1. 5. 8. Áldozattá válás elkerülése, bűnmegelőzés 1. 1. 5. 9. Közlekedésre nevelés 1. 1. 5. 10. Mindennapos testnevelés 1. 1. 6. Az egészségnevelés módszerei és eszközei 1. 1. 6. 1. Az egészségnevelés formái, módszerei 1. 1. 6. 2. A módszerválasztás szempontjai 1. 1. 7. Az egészségnevelés erőforrásai 1. 1. 7. 1. Humán erőforrások 1. 1. 7. 2. Tárgyi erőforrások 1. 1. 7. 3. Anyagi erőforrások 1. 1. 8. Az egészségnevelés színterei 1. 1. 9. Az iskola kapcsolatai az egészségnevelésben 1. 1. 9. 1. Belső kapcsolatok 1. 1. 9. 2. Külső kapcsolatok 1. 1. 10. Kommunikáció, továbbképzés, ellenőrzés, értékelés 1. 1. 11. Az egészségnevelési program végrehajtása 1. 1. 12. Kérdőívek – 1-2. melléklet

5 5 6 7 7 8 9 11 11 11 12

1. 2. Egészségnevelési program - Drogprevenciós program 1. 2. 1. Alapelvek 1. 2. 1. 1. A nevelési-oktatási intézményekben kialakítandó drogstratégia szükségessége 1. 2. 1. 2. A drogstratégia kialakítása 1. 2. 1. 3. A mentálhigiénés vonatkozás 1. 2. 1. 4. A drogfogyasztás okai. 1. 2. 2. Célok 1. 2. 2. 1. Rövidtávú célok 1. 2. 2. 2. Hosszú távú célok 1. 2. 2. 3. Az egészségnevelés 1. 2. 2. 4. A prevenció Székhely:


12 12 13 13 13 14 15 16 16 16 17 17 18 19 19 20 20 20 21 22 23 26 26 26 26 27 27 28 28 28 28 29

3


1. 2. 3. Az iskolai drogstratégiából adódó feladatok megvalósítása 1. 2. 3. 1. Az iskola vezetésének a feladata 1. 2. 3. 2. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata 1. 2. 3. 3. A nevelőtestület feladata 1. 2. 3.4. A védőnő és szükség esetén az iskolaorvos / egyéb szervek, szervezetek szerepe, feladata 1. 2. 4. Eljárások, alkalmazott módszerek 1. 2. 4. 1. Általános módszerek 1. 2. 4. 2. Prevenciós módszerek 1. 2. 5. Programvariációk 1. 2. 5. 1. Eszközök, személyi feltételek 1. 2. 5. 2. A megvalósítás színterei

29 29 29 30 30 30 30 30 31 31 31

1. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 32 2. Környezeti nevelési program

34-58

2. 1. Bevezető 2. 2. Helyzetkép 2. 2. 1. Belső környezet 2. 2. 2. Külső környezet - Siklós környezetének, múltjának, jelenének rövid bemutatása; nevezetes épületek, szobrok a városban 2. 3. Erőforrások 2. 3. 1. Személyi források 2. 3. 2. Anyagi erőforrások 2. 4. Alapelvek, jövőkép, célok 2. 4. 1. Alapelvek, jövőkép 2. 4. 2. Célok 2. 4. 3. Konkrét célok, feladatok 2. 4. 4. A megvalósítás résztvevői, feladataik 2. 5. Tanulásszervezés és tartalmi keretek 2. 5. 1. Tanórai keretek, a tantárgyak lehetőségei 2. 5. 2. Egyéb foglalkozások 2. 6. Taneszközök 2. 7. Megvalósítási terv (éves munkatervi bontásban) 2. 8. Kommunikáció 2. 8. 1. Iskolán belüli 2. 8. 2. Iskolán kívüli 2. 9. Minőségfejlesztés: minőségbiztosítás és –ellenőrzés

34 34 34

3. Az iskola fogyasztóvédelemmel összefüggő nevelési feladatai

58-59

3. 1. A fogyasztóvédelmi nevelés célja 3. 2. A fogyasztóvédelmi nevelés tartalmi elemei 3. 3. A fogyasztóvédelmi nevelés színterei az oktatásban 3. 4. Módszertani elemek

58 58 59 59


59

5. Záradékok

61

Székhely:


34 38 38 39 39 39 40 41 41 43 43 54 55 56 56 56 56 56

4


1. A teljes körű gészségfejlesztéssel összefüggő elvek, célok, feladatok „Az ember életében három földi kincs van: a tudás, az egészség és a szeretet”

Greguss Pál

„Minden szabad nekem, de nem minden használ.” (1 Kor. 6,12) 1.1. Egészségnevelési program 1. 1. 1. Bevezetés Egyre nagyobb felelősség hárul a pedagógusokra a fiatalok egészségtudatos magatartásának kialakításában. Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket saját egészségük egyre nagyobb mértékű irányítására és javítására. Az egészséges harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanuló cselekvő, tevékeny részvételével alakítható ki. Az iskolai környezet, mint élettér fontos szerepet játszik az egészséges testi, lelki, szociális fejlődés biztosításában. Ebben a pedagógusok életvitelének, személyes példamutatásának is jelentős szerepe van. A nemzetközi és a hazai elvárásoknak megfelelően a köznevelési törvény megkívánja a tanulók szemléletformálásának, pozitív attitűdjének, cselekvési kultúrájának újragondolását a pedagógusok részéről és a pedagógiai programok részeként az egészségnevelési programok kidolgozását.

Alapvetés Biblia A szolgálat elsődleges alappillére Jézus Krisztusba vetett hitünk. A keresztyén tanítás alapján meggyőződésünk, hogy Isten jónak teremtette az embert, amely a kísértésre adott rossz válasz következtében természetében megromlott és kiszolgáltatottá vált a kihívások felé. A sátán kísértése, emberölése a mai napig tart pusztító, liberális – a szabadság hamis értelmezéséből fakadó – és szinkretista áltudományok formájában, illetve kézzel fogható gyermek- és ifjúságellenes intézkedésekben. Nekünk kötelességünk, erre a testi-lelki harcra felkészíteni gyermekeinket, a jövendő nemzedéket, hogy a kísértés idején felkészülten kerüljenek a harcba, amelyet jól felfegyverkezve Isten dicsőségére megvívjanak, és abból győztesen, testi-lelki egészségben kerüljenek ki. A keresztyén ember fejlődése során felismeri Istentől nyert erőforrásait, amelyek felhasználása, saját életében a jó döntések meghozatalára, mások életében, pedig a megfelelő segítség megadására teszi alkalmassá.

Ottawai nyilatkozat Egyre nagyobb felelősség hárul a pedagógusokra a fiatalok egészségtudatos magatartásának kialakításában. Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket saját egészségük egyre nagyobb mértékű irányítására és javítására. Az Egészségügyi Világszervezet 1986-os Ottawai nyilatkozata a korszerű egészségfejlesztés elveit és kulcsterületeit a következőkben határozta meg: - az egészséget támogató társadalompolitika fejlesztése, - az egészséget segítő környezeti feltételek kialakítása, - közösségi cselekvés, - az egészséges élet egyéni készségeinek erősítése, - az egészségügyi ellátás megelőzési szerepének hangsúlyozása.

OM azonosító: 027221 Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefon / fax: 72-579-224 Email: [email protected]

5


Az egyházi oktatási intézményekben épp úgy a jövő nemzedékét nevelik, mint a világi iskolákban. A különbség az oktatói és nevelési tevékenység szellemiségében nyilvánul meg. Az egyházi intézményekben felnövekvő nemzedék számára az egészséges, függőségektől mentes élettel kapcsolatos bibliai tanítás egyetemes érték. A vallás szerepét az egészség megőrzésében és betegségek megelőzésében már évezredek óta ismeri az emberiség. A hívő közösséghez tartozás egészségvédő tényező. A vallás olyan hit- és értékrendszert közvetít, amely értelmet és irányítást, azaz egyfajta keretet ad az életnek. A céltalanság, a sivárság csak ott jelenik meg, ahol ezek az életkeretek hiányoznak. Ezzel összefügg a vallás problémamegoldásban, konfliktusmegoldásban játszott szerepe. Az ima, a Teremtővel kialakított bizalmas kapcsolat segít feldolgozni az élet megpróbáltatásait, hiszen azok így értelmet nyernek. A vallásgyakorlók körében a káros szenvedélyek, így a dohányzás, az alkohol- és drogfogyasztás, alacsonyabb előfordulást mutatnak. Mivel ezek a magatartásformák nagyrészt fiatalok körében alakulnak ki, és válnak később valódi szenvedéllyé, különösen fontos, hogy e védőhatás az ő esetükben is működjön. A hit megakadályozhatja e szerek fogyasztását, hiszen biztosítja a közösséghez tartozást, a lelki élményeket, az útkeresés célját. Jelentős szerepet tölt be a hit a serdülők életében, spirituális útkeresésében és pszicho-szociális fejlődésében. Mi pedagógusok fontosnak érezzük az Országos Református Tanáregyesület Etikai Kódexét, amit magunkra nézve kötelezőnek tartunk. - A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet szerint: „Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz-kezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében.”

1. 1. 2. Az egészségnevelési program az iskola működés rendszerében A program tervezése és végrehajtása során figyelembe vesszük a partnerek, így a nevelőtestület, a diákok és a szülők elvárásait is. Az egészségnevelés program helyét, kapcsolatait az iskola működés rendszerében az 1. ábra mutatja:

az intézmény helyi nevelési- oktatási gyakorlata

helyi tantervek, tantárgyi programok

pedagógiai program

nevelési program

egészségnevelési, környezeti nevelési és fogyasztóvédelmi program 1. ábra


6


1. 1. 3. Az egészségnevelés fázisai és meghatározói 1. 1. 3. 1. Helyzetkép Tanulók száma

119 fő Fiú 62 fő

Tanítók, tanárok

Leány 57 fő

Teljes állás: 12 Részmunkaidős: 2 Óraadó: 8

Technikai, ügyviteli, gazdasági munkavállalók Teljes állás: 4 fő Részmunkaidős: 1 fő

Tanulócsoportok

Napközis csoportok

Bejáró diákok

8

2

35 fő Létszámadatok (2012-2013. tanév – okt. 01.

A testi-lelki egészség helyi jellemzői Tanulóink többsége nehéz szociális körülmények között él. Az egészségi állapot: Az intézményi alkalmazottak egészségi állapotának vizsgálatát a törvényeknek megfelelően foglalkozási-és egészségügyi orvos látja el. A gyerekek státuszvizsgálatát, rendszeres szűrését, a védőoltások beadását iskolaorvos, iskolai fogorvos végzi védőnők közreműködésével. Az iskolaorvosok a szükséges esetekben a megfelelő szakellátásra küldik tanulóinkat. A védőnők részt vesznek az iskolában történő egészségnevelésre irányuló tevékenységekben is. Az iskolafogászati szűrés minden évben teljes körűen történik.

Kívánatos lenne, ha a tanulási nehézségek és részképesség zavarok szűrésére már az első tanévben sor kerülne, és így mód nyílna az időben történő korrekcióra. Erre képzett szakember van iskolánkban. Szűrővizsgálatok - Az iskola - egészségügyi gondozási munkaterv az iskola-egészségügyről szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet, valamint az 51/ 1997. (XII. 18. ) NM rendelet figyelembe vételével készült. A státuszvizsgálat, a szűrővizsgálatok, védőoltások, tisztasági vizsgálatok ütemezése az SZMSZ-ben, illetve az éves egészségügyi gondozási munkatervben található. Az elmúl évek szűrővizsgálatain a problémás területek – kiszűrtek száma alapján – az alábbiak voltak: látásélesség, színlátás, mozgásszervi, obesitas. A szűrések eredményei alapján megállapítható, hogy magas a mozgásszervi megbetegedések és a túlsúlyos gyermekek száma. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy az egészséges táplálkozás és a rendszeres mozgás fontosságának tudatosítása és lehetőségének megteremtése programunkban kiemelt feladatként kezelendő. Iskolánk tanulói között vannak allergiás, asztmás, epilepsziás problémákkal küzdő gyerekek is. Inkluzív intézményként alapító okiratunknak megfelelően fogadunk sajátos nevelési igényű gyermekeket: Mulasztási adatok a 2011-12. tanévben Igazolt hiányzások 1 – 4. évfolyam 9 nap / fő 5 – 8. évfolyam 11, 9 nap / fő átlag 10, 45 nap / fő


7


A mulasztási adatok értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a hiányzások okai nem kizárólag az egészséggel – betegséggel összefüggőek. Minden körülményt mérlegelve is megállapítható, hogy az egy főre évi hiányzás viszonylag magas. Ez összefüggésben lehet a tanulóink alacsony szintű fizikai állóképességével. Az igazolatlan hiányzás nem jellemző intézményünkben. Testnevelésben korlátozott tanulók 2012-13. tanév könnyített testnevelés

4 fő

gyógytestnevelés

-

felmentett

-

összesen

4 fő

Könnyített testnevelésben főként az aliglátó sajátos nevelési igényű gyermekeink részesülnek.

Az általános fizikai teherbíró-képesség minősítése A HUNGARO-FITT program szerint 2011-12. tanévben Vizsgáltak száma

Nagyon gyenge (0-20)

Gyenge (21-40)

Elfogadható (4160)

Közepes (61-80)

Jó (81-100)

Kiváló (101-120)

115 100 %

40 35 %

30 26 %

17 15 %

21 18 %

6 5%

1 1%

Tanulóink fizikai állapota siralmas képet mutat. Tanulóink 6 %-ának fizikai teherbíró-képessége tartozik a jó és a kiváló kategóriába. A jó és kiváló minősítést csak a rendszeresen sportoló gyerekek - akiknek a száma elég kevés iskolánkban - érték el. A gyerekek keveset mozognak. Befolyásolja ezt az eredményt a testnevelés tantárgy nem megfelelő eszközállománya, a hiányzó tornaterem. Iskolánk jelenlegi helyzete a sport és testnevelés terén nagyon sok tennivalót kíván. A sportversenyeken egyre kevesebben vesznek részt, illetve egyre kevesebben igénylik az iskolai sportkört is. Egyre több a felmentést „hozó” gyerek. A gerincbetegségben, illetve tartáshibával jelentkezőknél elvétve tapasztalható a tartásjavító - vagy gyógytestnevelés. Ez utóbbi problémát úgy próbálja áthidalni a testnevelést oktató kolléga, hogy beépíti a gerincjavító tornát a téli időszakban a sportköri foglalkozásokba, valamint a testnevelés órákba.

1. 1. 3. 2. Az egészségnevelő tevékenység - problémafeltárás A problémafeltárást SWOT analízissel és kötetlen beszélgetésekkel végeztük. Feltérképeztük a jelenlegi egészségnevelési tevékenységünk erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit, veszélyeit és gátló tényezőit. A) Erősségek            

egyházi intézmény vagyunk – lelki gondozás magas fokú, az iskola jó „hírneve”, 2 fő mentálhigiénés szakember; 1 fő szociális szakvizsgával rendelkező szakember; 2 fő elsősegélynyújtás területén kiképzett munkavállaló; 1 fő supervisor-i képzésen részt vett szakember, széleskörű együttműködési megállapodás –kör szakemberekkel, sok jól képzett, elhivatott pedagógus, innovatív képzés, kreativitás, jó képességű tanulók, hagyományok: nyári hittantáborok, tanulmányi kirándulások, ISK, bűnmegelőzési fórumon való részvétel: 7-8. osztály, természetjárás, évente: diák sportnap, egészségtan oktatása, egészségvédelmi projektek, OM azonosító: 027221 Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefon / fax: 72-579-224 Email: [email protected]

8


   

drogprevenciós program működtetése, az iskola-egészségügyi szolgálat és a tanárok közötti kommunikáció, DADA program működtetése, aktív, a közösségnek sok segítséget nyújtó iskolarendőr

B) Gyengeségek         

sportolási lehetőségek elavult, leromlott állapotú nyílászárók, mellékhelyiségek nem korszerűek, az iskola nem megfelelő tisztasága a tanítás végére, egységesség hiánya, következetlenség, a házirend nem megfelelő betartatása. mindig azonos szülői kör a plusz feladatokban, nevelői túlterheltség a feladatok végzésében. ügyeletesi feladatvégzés

C) Lehetőségek      

ügyeleti munka folyamatos ellenőrzése kollegák részvétele a szakmai továbbképzéseken az iskola és a szülők kapcsolatának erősítése a szülők bevonása közös programokba tematikus szülői értekezletek szervezése az iskola-egészségügyi szolgálat és a tanárok egészségfejlesztő tevékenységének még hatékonyabb összehangolása

D) Veszélyek rongálás megjelenése erőszak, kisebbek bántalmazása dohányzás, alkohol, kábítószer fogyasztás megjelenése a tanulók körében  elektronikus játék- és számítógép-függőség   

E) Gátló tényezők     

szűkös anyagi lehetőségek tornaterem hiánya nincs saját konyha – beszűkült lehetőség szolgáltató választására, sportfelszerelések hiánya sportlétesítmények drága belépődíjai, magas utazási költség

1. 1. 4. Testi és lelki egészségnevelés általános céljai Küldetés  a református nevelési intézmények tanulóinak támogatása az Istentől kapott egészség megőrzésében, az egészségtudat fejlesztésében;  a mentális egészség elérése, továbbá felkészítés a függőségek, különös tekintettel a drogok okozta veszélyekre a keresztyének reményteljes jövőképének az evangélium igazsága alapján történő felmutatásával;  a református intézmények pedagógusainak felkészítése és támogatása a fiatalkori devianciák által megjelenő kihívások kezelésében szakmai tapasztalatunk és Jézus Krisztusba vetett hitünk alapján.

Iskolánk egészségnevelési – általános – céljai a következők: o

testi, pszichikai, szellemi szempontból egészséges, hitben élő fiatalok nevelése,


9


o o

o o o

az egészséges életmód a harmonikus, erkölcsös és konstruktív életvitel rendjének kiépítése úgy, hogy ezek számukra alapértékké váljanak. Az ehhez szükséges ismereteket, készségeket, attitűdök elsajátításának kialakítása, primer prevenció keretében az egészségvesztés megakadályozása: különféle tényezők megszüntetésére való törekvés olyan tevékenységekkel és eszközökkel, amelyek egyrészt az általános egészségmegőrzését, másrészt a specifikus betegségek kialakulásának megelőzését segítik elő, a tanulók környezetismeret, természetismeret és biológia órákon szerzett ismereteire támaszkodva, azokat továbbfejlesztve tudatosítsa a 6 - 14- éves tanulókban az ember és a környezet közötti kapcsolatot, hatékony kölcsönhatást, megismertetni a tanulókkal az egészségre kedvező és káros tényezőket, a betegségmegelőzési módokat, eljárásokat, tudatosítani a tanulókban az egészséges életmód szabályait, normáit, a pozitív beállítódásokat, élethelyzetek, szituációk bemutatásával és elemzésével fejleszteni szemléletüket viselkedési normáikat, erkölcsiségüket, önmaguk és mások iránti felelősségérzetüket.

Cél: A tanulókban tudatosítani az egészség, mint érték fogalmát, hogy az egészség váljon a legfőbb értékké számukra. Fontos rávilágítani a káros szenvedélyek egészségromboló következményeire, illetve elérni azt, hogy tudjanak nemet mondani bizonyos szituációkban.

Rövid távú cél:  A már működő tevékenységek folytatása és bővítése.

Sikerkritérium: működnek az eddigi tevékenységek és újakkal bővülnek. A rövid távú célok megvalósításának határideje: Az adott tanévben 1-8. évfolyamokon koncentrikusan bővítve a tanulók életkori sajátosságainak megfelelően, illetve a tananyagok tartalmához illesztve. 1-6. évfolyamon: a környezetismeret, természetismeret órán, 7-8. évfolyamon: a biológia és egészségtan órán, 5-8. évfolyamon az osztályfőnöki, testnevelés és sport órákon, valamint egyéb foglalkozásokon valósul meg. Határidő: az adott tanév vége.

Középtávú célok:

 A tanulók ismerjék meg az egészséges táplálkozás és életmód alapelveit, és azokat építsék be mindennapi életükbe.  Az intézmény tisztaságának, állagának megóvása.  Legyen fontos az étkezés kultúrájának igényessége.  Épüljön be életükbe az étkezés utáni fogmosás igénye.  Legyen igényük a száj és a testi higiénia.  Tudják, hogy melyek a káros szenvedélyek, ismerjék fel azokat, tudjanak nemet mondani.  Szerezzenek helyes és pontos ismereteket a nemi fejlődéssel kapcsolatban, illetve a szexuális életről.

 Szerezzenek ismereteket elsősegélynyújtásból.

Sikerkritérium: ha a gyerekek az iskolában megszerzett egészséggel kapcsolatos tudnivalókat ismerik, és törekednek azok betartására. Általános fizikai teherbíró képessége nő a diákoknak.

Hosszú távú célok:  Az egészségnevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg. A konkrét, helyi sajátosságokat vegye figyelembe.  Erősítsük a tantárgyközi kapcsolatokat, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához kapcsolódó ismereteket.  Tudják értelmezni és szelektálni a reklámokat, illetve tartsák szem előtt a mértéktartást.  A pedagógusok és a szülők viselkedése mintaként szolgáljon a gyerekek számára. OM azonosító: 027221 Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefon / fax: 72-579-224 Email: [email protected]

10


   

Épüljön be mindennapjaikba a testmozgás és az egészséges táplálkozás. Alakuljon ki bennük, hogy érték az egészség. Törekedjenek a lélek és a test harmóniájára. Minden rendelkezésére álló módszerrel elősegíti az intézmény a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését.

Sikerkritérium: hogy a tanulók ismerik önmagukat, személyiségüket, testüket, korlátaikat és lehetőségeiket. Tudják, hogy hova forduljanak szükség esetén tanácsért, segítségért. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az intézmény az egészséges táplálkozásnak, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat az intézmény, amely tekintetbe veszi a pedagógusok, nem pedagógus munkatársak és a tanulók jól-létét és méltóságát, lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. Teljesül küldetésünk.

1. 1. 5. Egészségnevelés tartalma Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:   

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel        

a táplálkozás, az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás, a családi és kortárskapcsolatok, a környezet védelme, elsősegélynyújtás, az aktív életmód, a sport, a személyes higiénia, a szexuális fejlődés területén.

Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli, egyéb foglalkozás feladata.

1. 1. 5. 1. Higiénikus, egészséges életvitel  Az ember legfontosabb biológiai, pszichológiai, szociálpszichológiai jellemzőinek megismertetése (környezetismeret, biológia és egészségtan, technika és életvitel… órák).  Emberismeret, empátia, alkalmazkodó készség (osztályfőnöki órák).  Egyén és közösség (osztályfőnöki, technika és életvitel… órák).  Kulturált viselkedés (valamennyi szaktárgyi órán, osztályfőnöki órák).

1. 1. 5. 2. Betegségek elkerülése, egészség megóvása Tanórai kereteken belül:  Testi és személyi higiénia (fogápolás, testápolás, fejtetvesség megelőzése…), tisztálkodás, öltözködés (osztályfőnöki, környezetismeret, természetismeret, biológia és egészségtan, testnevelés és sportórán)  Személyi higiénia-öltözködés (osztályfőnöki, technika és életvitel… órák)  Közlekedés kultúra és biztonság (osztályfőnöki, technika és életvitel… órák)  Étrend (napi, heti), (osztályfőnöki, környezetismeret, biológia és egészségtan, technika és életvitel… órák) OM azonosító: 027221 Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefon / fax: 72-579-224 Email: [email protected]

11


 Baleset-megelőzés, elsősegélynyújtás (osztályfőnöki, környezetismeret, természetismeret, biológia és egészségtan, testnevelés és sport, fizika, kémia, technika és életvitel… órán

Tanórán kívüli keretek között megvalósítható:     

Baleset-megelőzés (vöröskeresztes rendezvényeken) Elsősegélynyújtás (vöröskeresztes rendezvényeken) A testnevelési, tömegsport és iskolán kívüli sportrendezvényeken való részvétel Életmód/életmódváltó- és sporttáborok szervezése Egészségnevelési projektnap

1. 1. 5. 3. Lelki egészség megóvása, krízis prevenció hit-és erkölcstan oktatása, Napi imádkozás, Csendes napok, áhítatok, imaközösségi alkalmak, Dörmögő kör, Beszélgetés katechétával, mentálhigiénés szakemberrel, Önismeret, mely vonatkozik a fiatalok szociális egészségi és érzelmi állapotára, magatartásbeli hiányosságokra,  Stresszt oldó technikák: sikeres emberek életútjának bemutatása (művészek, feltalálók, bibliai személyek),  Emberismeret, empátia - osztályfőnöki órán,  Egyéni képességek és célok összhangja.     

1. 1. 5. 4. Függőséghez vezető motívumok feltárása, egészségkárosító szokások megelőzése      

egészségkárosító növények, egészségkárosító élvezeti szerek, serkentők, nyugtatók drogok, szenvedélybetegségek, függőséghez vezető okok feltárása, tudatosítása, élvezeti szerek (drog, alkohol) egészségkárosító hatása, azok következményei.

1. 1. 5. 5. Az egészséges táplálkozás  Az étkeztetés szolgáltatója törekedjen a korszerű táplálkozásnak megfelelő ételek készítésére.  Gyümölcsprogramban való részvétel – 1-4. évfolyam.  Projekt az egyéb foglalkozásokon - salátabár, árubemutató, kóstolók, receptverseny, terítési verseny stb.

Egészséges táplálkozás előadásainak témák szerinti megoszlása: 1. óra:

A táplálkozás története Az energia Folyadékfogyasztás Az ízlelés Az emésztés

2. óra:

A növekedés Az életfontosságú tápanyagok -

szénhidrátok fehérjék élelmi rostok zsírok


12


3. óra:

Vitaminok Ásványi anyagok, nyomelemek Zöldségek, gyümölcsök Helyes táplálkozás

4. óra:

Adalékanyagok Táplálkozással összefüggő problémák A hagyományostól eltérő táplálkozási formák Ötletek a mindennapi vásárláshoz

5. óra:

A táplálkozás piramisa. Tesztek, feladatlapok töltése, kiértékelése

1. 1. 5. 6. A családi életre, szülővé nevelés témakörei          

barátság, partnerkapcsolatok, a család funkciója, jelentősége, érzések – érzelmek – értékek, családtervezés, a keresztyén családmodell, terhesség, szülés, csecsemőgondozás, AIDS és más szexuális úton terjedő betegségek, normálistól eltérő szexuális magatartás, szülői felelősség – konfliktusok feloldása, családalapítás, családjogi törvény, betegbiztosítás, egészségügyi szolgáltatások igénybevételük módjai.

1. 1. 5. 7. Szabadidő – kultúra fejlesztése A mai családok életére a túlterheltség, a túlhajszoltság a jellemző, ezért a szülő „nem ér rá” gyermekével foglalkozni. Hiányzik az értékorientált nevelés, így fiataljaink gyakran nem tudják mi a helyes és helytelen szórakozási mód. A szociálisan hátrányos helyzetű tanulóinknál a család különböző okok miatt nem tudja ezt a feladatot ellátni, illetve nem megfelelően. A gyermek gyakran negatív mintát lát. Ezért különös hangsúlyt kell fektetnünk az ilyen szórakozási módok korrigálására is. Rá kell mutatnunk, és meg kell érteniük, hogy kulturált formában is lehetséges a kikapcsolódás: kirándulás, zenés esték, színház és/vagy mozi látogatás, könyvtár, stb.) A kulturált szórakozás megtanítása azért bír rendkívüli jelentőséggel, hogy fiataljaink a stressz és unalom elől ne az alkohol, drog és egyéb függő betegségek hazug világába meneküljenek.

- Az intézmény integrációs pedagógiai programot működtet, melynek tartalmi részelemeiben fellelhető az egészségnevelés. 1. 1. 5. 8. Áldozattá válás elkerülése, bűnmegelőzés A társadalomban, az iskolában, a mindennapi életben, a médiában a tanulók egyre gyakrabban találkoznak erkölcstelenséggel, bűnnel. Az iskolában napjainkban egyszerre van jelen az áldozat, az áldozattá válás és a bűn elkövetője, de még az olyanok is, akik semleges hozzáállásukkal nem akadályozzák meg a cselekményt. Ezért kiemelt feladataink közé tartozik a bűnmegelőzés, az áldozattá válás elkerülésének biztosítása.

A tevékenység általános tematikája: -

a helyes életvitel kialakításának szempontjai OM azonosító: 027221 Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefon / fax: 72-579-224 Email: [email protected]

13


-

a családon belüli erőszak előfordulásai, ezek negatív hatásai a média személyiségformáló szerepe, károsító hatása a szenvedélybetegségek megjelenési formái, prevenciós munka a biztonságos szexuális élet, az AIDS legfontosabb kérdései a fiatalkorú bűnözés megelőzése alternatívák a szabadidő helyes eltöltésére

Bűnmegelőzés, áldozattá válás elkerülésének iskolai céljai: -

A közösség biztonságának növelése Az emberi jogok érvényesülésének biztosítása Az élet minőségének javítása Sértetté válás veszélyének csökkentése A bűncselekményeket előidéző okok minimálisra csökkentése A bűnözés ismételt megelőzése, az áldozat segítése, kompenzációja

Az áldozattá válás iskolai feladatai:  döntéshozatal, problémamegoldás, stressz-kezelés, érdekérvényesítés képességének kialakítása,  erőszakmentes, problémamegoldó technikák tanítása. Többet ésszel, mint erővel….  az iskolán belüli kirekesztés felderítése, hatékony fellépés ellene,  az iskolai erőszak, a zsarolás áldozatainak védelme  a tantestület tagjainak védelme, a foglakozásukkal kapcsolatos konfliktusokban,  önvédelmi képességek fejlesztése, reális kockázatok tudatosítása,  az igazságszolgáltató szervezetek és az intézmény együttműködési feltételei az áldozatvédelem érdekében,  az iskolakerülés és más deviáns cselekvésre reagáló programok kidolgozása,  jelzőrendszer működtetése,  az életmódjukban deviáns jellegzetességet mutató tanulók figyelemmel kísérése, segítése,  problémák jelzése,  a sportszerű viselkedés kultúrájának erősítése, a fizikailag gyengébbek védelme. Az intézményben folytatott nevelő-oktató munka bűnmegelőző tevékenysége a hagyományos tanórai keretekben, illetve valamennyi osztály osztályfőnöki óráin szakértő előadókkal, célirányos előadásokon történik. A tanórai keretek adta lehetőségeken túl egyén foglalkozásokon is történhet, esetenként szülőkkel együtt. A témával kapcsolatban évente projektet szervezünk minden évfolyam valamennyi osztályában. Javasolt módszertani elem lehet még: - Az alsó és felső tagozatban az ígéretek fáján minden év őszén vállalásokat, ígéreteket tenni, eszerint viselkedni, élni, ezeket értékelje az osztályfőnök.

1. 1. 5. 9. Közlekedésre nevelés A közlekedés egyik legveszélyeztetettebb csoportja az általános iskolai korosztály. Életkori sajátosságaik miatt a közlekedést a felnőttektől eltérő módon ítélik meg. Megosztott figyelmüknek jellemzői, spontaneitásuk, észlelésük, a negatív példák, a tapasztalataik azt mutatják, valódi közlekedési helyzetekben nem megfelelően viselkednek. Ezért kiemelten fontos szerepe van az iskolai nevelési feladatok között a közlekedésre nevelésnek.

Az iskolai közlekedésre nevelés célja és feladata:  az iskolások utas- és gyalogos baleseteinek megelőzése,  a kulturált közlekedési magatartás kialakítása,  a tömegközlekedési eszközök biztonságos használatára történő felkészítés, OM azonosító: 027221 Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefon / fax: 72-579-224 Email: [email protected]

14


 a közlekedéshez szükséges képességek, készségek fejlesztése,  az időjárási viszonyok közlekedést befolyásoló szerepével történő megismertetésük,  a biztonságos játék helyszíneivel történő megismerkedésük.

A nevelés színterei, módszerei: A helyes közlekedési magatartás a gyermekek képességeinek függvénye, amelyeket valamennyi tantárgy a maga sajátos módszereivel, eszközeivel fejleszt, tanórai keretek között. Az 5-8. évfolyamon beépül az osztályfőnöki óra tematikájába is.

Fejlesztendő terület: -

látás, hallás, mozgás, közlekedési ismeretek szintje, elsősegély-nyújtási ismeretek szintje, készségek gyakorlása, tudatosítása, akarat és beállítódás.

Tanórán kívüli lehetőségek: -

versenyek, fórumok, kirándulások, tájékoztató anyagok, szórólapok, Közlekedési Kisokos füzetek, országos közlekedési programokban való részvétel.

1. 1. 5. 10. Mindennapos testnevelés Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, hiszen tapasztaljuk, hogy a modern kor, és az azzal együtt járó technológiák az embert olyan életmódba kényszeríthetik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük:     

minden gyermek minden nap részt vesz a testmozgás-programban; minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légző-rendszer megfelelő terhelése; minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is; öröm és sikerélmény jelent a Kölyökatlétikai Program bevezetése, megvalósítása; a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgásprogramban; a testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében). a testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmaz

Az iskola mindennapos testnevelés programja A köznevelési törvény szerint a mindennapos testnevelést az iskolai nevelés – oktatás első, ötödik és kilencedik évfolyamán 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. Intézményünkben az elrendelt változtatás az első és az ötödik évfolyamot érinti a 2012/13. tanévtől kezdődően.  

A Nemzeti köznevelésről szóló törvény értelmében az iskola a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében szervezi meg. A heti öt órából heti két óra kiváltható nem testnevelés órával: OM azonosító: 027221 Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefon / fax: 72-579-224 Email: [email protected]

15


  

kerettantervben meghatározott oktatásszervezési formák szerinti formákkal; iskolai sportkörben való sportolással; vagy  a tanuló - szülő - kérelme alapján  sportszervezet, sportegyesület keretei között végzett sporttevékenységgel.

Iskolánk a mindennapos testnevelés programjába beépíti a Kölyökatlétikai Programot. Nevelőnk 2012-ben tanfolyami kiképzésben részesült. 

Intézményünkben a mindennapos testnevelés megvalósítása a 2012-13. tanévben: 1. évfolyam: heti öt testnevelésóra 5. évfolyam: heti három testnevelésóra; két óra iskola sportkör

Ezt a rendszert kifutó jelleggel alkalmazza közösségünk  Intézményünkben a mindennapos testnevelés megvalósítása a 2013-14. tanévtől felmenő rendszerben: heti öt testnevelésóra keretében valósul meg felmenő rendszerben. Iskolánkban a mindennapos testnevelés mellett az alábbi testedzési, mozgási, sportolási lehetőségek vannak:  az iskolai sportkör szervezett foglalkozásai,  igény esetén a szervezett tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók bekapcsolódhatnak;  2011-től természetjáró mikro műhely foglalkozásai;  játékos, egészségfejlesztő testmozgás beépítve a szabadidős és egyéb foglalkozásokba;  szervezett kirándulások;  szervezett korcsolyázás – önköltséges alapon -;  bekapcsolódhatnak a gyermekek a partner alapfokú művészeti iskola kínálta mozgásos tanszakok munkájába; a szintén partner helyi népi tánc csoportok szervezett foglalkozásaiba;  tanulónk bekapcsolódhatnak a helyi sportegyesületek által kínált tevékenységekbe.

1. 1. 6. Az egészségnevelés módszerei és eszközei 1. 1. 6. 1. Az egészségnevelés formái, módszerei o o o o o o o o o o

kiállítás, egészséges ételek készítése, kóstolása, tanórák (testnevelés és sport, környezetismeret, természetismeret, biológia és egészségtan, osztályfőnöki órák, technika és életvitel…), egyéb foglalkozások, könyvtári kutatómunka, sportbemutatók, vetélkedők, kirándulás, táborok, filmvetítés, kérdőívek, tesztek, rendezvények: előadások, egészségnap, egészséghónap – projektek.

1. 1. 6. 2. A módszerválasztás szempontjai o o o o

tevékenységközpontú és életszerű legyen, élményközpontú, motiváló legyen, feleljen meg a tanuló életkorának, pozitív életszemléletet adjon, OM azonosító: 027221 Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefon / fax: 72-579-224 Email: [email protected]

16


o o

együttműködésre épüljön, sok játékos elemet tartalmazzon.

1. 1. 7. Az egészségnevelés erőforrásai 1. 1. 7. 1. Humán erőforrások Humán erőforrások alatt a képességeket, kompetenciákat, kapacitásokat, tudást, gyakorlatot, motivációt, energiát és elkötelezettséget értjük. Az egészségnevelésben résztvevők eltérő háttérrel, tudással, készségekkel, attitűddel rendelkeznek. Ennek ellenére a tevékenységben résztvevők valamennyien a jobb egészség elérésén, a hosszú távú célokban megfogalmazottak megvalósulásán dolgoznak. Az egészséget, mint elérendő és óvandó célt kell tanítani, attitűdformálással, életmód alakítással, és öntevékenységre serkentéssel. A pedagógus saját egészsége - egészségmagatartása – a közösség számára minta. Humán erőforrás az iskola valamennyi „lakója”, a tanárok és a diákok, valamint a technikai és adminisztratív munkavállalók. Mindenkinek megvan a maga, személyre szabott feladata az egészségnevelés teljessé tételében. Az iskola szempontjából humán erőforrásnak tekinthető minden külső partner, akinek kapcsolata van az iskolával: ide tartozik a fenntartó, a tanulók szülei, civil szervezetek, a Gyermek-és Családsegítő Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, a MRE kiskunhalasi Református Pedagógiai Intézetének szakszolgálata, a Városi Könyvtár, iskolák, a rendőrség, mentőszolgálat stb.

A programban részt vevő szakemberek: - foglalkozási és egészségügyi orvos, - iskolaorvos, - iskolai védőnő, - iskolai fogorvos, - az SNI tanulók szűrővizsgálatát végző szakemberek, -ÁNTSZ, - rendészeti szervek, - mentőszolgálat, - Gyermek-és Családsegítő Szolgálat, - az önkormányzat illetékes szakirodái, - MRE kiskunhalasi Református Pedagógiai Intézetének szakszolgálata.

A pedagógusokat az alkalmazandó módszerek és ismeretek szempontjából fel kell készíteni, képességeik és ismereteik folyamatos fejlesztéséről gondoskodni kell. Belső erőforrások Jelenleg intézményünk két pedagógusa rendelkezik mentálhigiénés, egészségfejlesztő végzettséggel, 1 fő szociális szakvizsgával is. Többen tanúsítványt szereztek különféle akkreditált egészségnevelési programokon (tartásjavító gerinctorna, Gordon, Alapozó terápia, Sindelar stb.) Két munkatársunk elsősegélynyújtásra kiképzett munkatárs. Belső erőforrások Intézményvezetés

Tanítók, tanárok

Osztályfőnökök

Feladat, szerepkör Támogatja az egészségnevelési programokat. A minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet, anyagi forrásokat igyekszik felkutatni. Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes egészségügyi tartalmakat, önálló modulként 6. osztályban az egészségtant. Programok szervezői, résztvevői, segítői. Évfolyamokra lebontva az egészségneveléshez kapcsolódó tartalmak feldolgozása. Ösztönző rendszert dolgoz ki.

Erősségek Hiteles személyiségek a pedagógusok, diákok számára. Kreativitás, nyitottság, hasznosítható kapcsolatrendszer. Valamennyi pedagógus belátja, hogy minden nevelő feladata az egészségnevelés.

Az aktualitások azonnali „kibeszélése” osztályközösségi szinten


17


Diákpresbitériumot segítő tanár

Segíti és koordinálja a program megvalósítását, kapcsolatokat teremt a külső támogatókkal. Diákpresbitérium Segíti és koordinálja a program megvalósítását. Ösztönző rendszert dolgoz ki. Gyermek- és ifjúságvédelmi munkát A hátrányos és a veszélyeztetett összefogó munkatárs tanulók segítése. Egészséggel kapcsolatos programok, drogprevenció tervezése szervezése, pályázatokat ír. Iskolaorvos, védőnők, foglalkozás- Segítik a munkavállalók munkáját egészségügyi orvos az egészségmegőrzésben (elsősegélynyújtás, betegápolás stb.) Adminisztratív és technikai dolgozók Támogatják a pedagógusi munkát, a programok hátterének és tárgyi feltételeinek biztosításával Diákok A tervezett éves programban vesznek részt (tevékeny szerepvállalás önálló munkák és kezdeményezések. Szülők

Napi kapcsolat a diákokkal

Napi kapcsolat a diákokkal

Szaktudás, elkötelezettség, empátia. Szakmai kompetencia.

Szakmai kompetencia

Valamennyi diák érintett a programokban

Előadások tartása, szemléltető Tevékeny részvétel a programokeszközök gazdagítása, anyagi ban. támogatás, külső erőforrások felkutatása,

1. 1. 7. 2. Tárgyi erőforrások Iskolánk épületei (kisház, iskolaépület, tálalókonyha, ebédlő / tornaszoba épülete) folyamatos felújítást igényelnek, melyet mindig megteszünk anyagi lehetőségeink függvényében. Minden kiszolgáló, szükségleteket ellátó helyiségnél fokozott figyelmet fordítunk a tisztaságra, az egészséges környezetre. Iskolánk az 1980-as évek közepén épült Siklós belvárosában, majd a 90-es években bővült. Az épület nem rendelkezik jó adottságokkal. (Nincs aula, nem megfelelő nagyságú néhány tanterem, nincs tornaterem, a szertárak száma sem elegendő). A tanítást 9 oktatási célú helyiség, 1 tanári munkaszoba, 1 tornaszoba – külön épület -, és 1 szabadtéri sportpálya szolgálja, mely nem szabvány méretű. Az étkeztetést 26 fő befogadására alkalmas ebédlő és 1 tálalókonyha segíti. Nincs saját konyha, a gyermekek étkeztetését külső vállalkozó látja el, alapkövetelmény az egészséges táplálékok választékának biztosítása. Az iskolában nem üzemel büfé, s nincs büféautomata sem. A viszonylag új iskolaépület komoly felújítást, nagyberuházást igényel. A közelmúltban történt tetőjavítás – beázások miatt – során derült ki, hogy az épület egy része nincs megfelelően szigetelve. A vécék és mosdók, valamint a villanyvezetékek felújítása, kedvező változásokat hozna életünkben. A nyílászárók – különösen az ablakok – rendkívül rossz állapotban vannak, javításuk (cseréjük) halaszthatatlan. Az elavult, illetve nem megfelelő szabványú fényforrások cseréje a tantermekben és a tanári szobában megtörtént. A hiányzó részek cseréje az anyagiak függvényében történik. A fűtés alapvető, legszükségesebb korszerűsítésére 2011-ben került sor, de ez a terület további feladatot ró az intézményre. A tantermekben a burkolat javítása 2011-ben történt meg. 2006-ban pályázati forrásból az eszközjegyzéknek megfelelő könyvtárszoba kialakítása történt meg. 2007-ben szülői segítséggel egy tanterem felújításra került. OM azonosító: 027221 Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefon / fax: 72-579-224 Email: [email protected]

18


Az iskolabútorok korszerűbbre cserélése 2007 és 2010 között valósult meg. A folyosók, osztálytermek zöld növényekkel való ellátottsága megfelelő, azonban lehetne még emelni a növények számát. Alapvető higiéniai feltétel lenne a mosdókban a WC-papír, a szappan és a kéztörlő. Az iskola tisztasága a tanítás végére nem megfelelő. A tantárgyi taneszköz ellátás átlagosnak, néhány területen gyengének mondható. Minden teremben van írásvetítő, mára már a legkorszerűbb szemléltető eszközökkel is rendelkezik az iskola, négy darab multimédiás tábla segíti a tanulók nevelését. Az egészségneveléshez rendelkezésre állnak:    



szemléltető képek, fóliák, modellek, szakkönyvek, audiovizuális eszközök., interaktív tábla

Az iskola udvarán jó időben kellemes ott tartózkodni, a tanulók ki is használják ezt, de az időjárástól függően a Házirendben foglaltak szerint is az udvaron, a friss levegőn kell tartózkodniuk. Nem rendelkezik iskolánk külön orvosi szobával, az iskola-egészségügyi szolgálattal kötött szerződés értelmében ők biztosítják az orvosi ellátás helyiségét.

1. 1. 7. 3. Anyagi erőforrások  költségvetés: az iskola költségvetésében pénzügyi hátteret biztosítsunk az egészségnevelési program megvalósítására  karácsonyi vásár bevétele,  pályázati (országos, megyei, helyi) támogatások,  alapítványi támogatások.

1. 1. 8. Az egészségnevelés színterei

Az egészségnevelés színterei

tanóra

szaktárgyi

egyéb foglalkozás

osztályfőnöki

szakkör mikro műhely áhítat imaközösség Dörmögő kör csendes nap

iskolai sportkör tömegsport

akcióprogramok, projektek OM azonosító: 027221 Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefon / fax: 72-579-224 Email: [email protected]

19


1. 1. 9. Az iskola kapcsolatai az egészségnevelésben 1. 1. 9. 1. Belső kapcsolatok intézményvezetés

tanulók

iskola

könyvtáros

munkaközösségek

nevelőtestület

osztályfőnökök

gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

diákpresbitérium

1. 1. 9. 2. Külső kapcsolatok

civil szervezetek

Napforduló Szociális és Drogprevenciós Egyesület

drogprevenciós intézetek

Vöröskereszt

ÁNTSZ

helyi mentőszolgálat

iskola

iskolaorvosi szolgálat - iskolaorvos, fogorvos, védőnő; foglalkozási és egészségügyi orvos

Gyermek-és Családsegítő Szolgálat Szakszolgálatok Nevelési Tanácsadó

fenntartó gyülekezet

szülők

rendőrség


20


1. 1. 10. Kommunikáció, továbbképzés, ellenőrzés, értékelés Kommunikáció Intézményen belüli Az intézményen belüli kommunikáció szerves része a szemléletformálásnak. Részben azért, mert az információhiány is gyakran oka az egészségkárosító tevékenységnek, de még ennél is fontosabb, hogy az egészségnevelési programot tervezni is csak csapatmunkában lehet. A gyerekek számára az épület különböző pontjain elhelyezett hirdetőtáblák, a DP képviselői és a pedagógusok nyújtanak információkat. A szülők a gyerekeken keresztül, a tájékoztató füzetek és a hirdetőtáblák segítségével, a szülői értekezleteken, fogadóórákon, értesülhetnek az intézményben folyó munkáról. A pedagógusok értekezleteken, megbeszéléseken, személyes beszélgetéseken vitatják meg az iskola életét meghatározó kérdéseket.

Intézményen kívüli Az intézményen kívüli kommunikáció, kapcsolatrendszer alapvető eszköze az intézmény nyitottá válásának. Kifelé és befelé is tudatosítani kell, hogy az iskola egészségnevelési tevékenysége tágabb értelemben is közügy. Az iskola történetéről, jelenéről és egyéb aktuális hírekről informálódni lehet 2008-tól az intézmény honlapjáról is. A szűkebb és tágabb lakókörnyezet is részt vesz az iskola nevelőmunkájában.

Továbbképzések Belső: nevelési értekezletek, tanfolyamok Külső: rendezvényeken való részvétel. Akkreditált továbbképzéseken való részvétel. Az egészségnevelési program működésének ellenőrzése, minőségfejlesztés A felelősség meghatározása: Mindazon személyek, akik részt vesznek a programok munkájában:         



intézményvezető DP segítő nevelő gyermek-és ifjúságvédelmi munkát összefogó munkatárs szakmai közösségek irányítói osztályfőnökök pedagógusok foglalkozás - egészségügyi orvos iskolaorvosok, védőnők, fogorvos, rendőrsé, mentőszolgálat stb.

Az eljárás leírása: Az egyes módszerekkel elért eredményeket összehasonlítjuk egymással, mert csak így lehet lemérni a hatást az egészségnevelési munkában: a) tanári – tanulási - szülői kérdőívek kiértékelése. (Elégedettségi mérések) b) statisztikai mérési adatok összehasonlítása:          

gyógytorna adatok (felmentettek aránya), rendszeresen sportolók és nem sportolók arányai, mulasztási adatok, fogászati - szűrési adatok, iskolai balesetek gyakorisága, szűrővizsgálati adatok, alkohol, drogfogyasztás, dohányzási adatok, testi higiénés állapotfelmérés, tanulók fizikai állapot mérése, családok, szociális helyzet felmérése OM azonosító: 027221 Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefon / fax: 72-579-224 Email: [email protected]

21


Azokat a célkitűzéseket mérjük, amelyek a tervezési folyamatban szerepelnek. Kiértékelésünk célja, hogy valódi különbségeket tudjunk kimutatni, s a kapott eredményeket tanulmányozzuk. Ez hozzájárul ahhoz, hogy az egészségnevelési tevékenység kiszámítható legyen, és továbbfejlődjön. A folyamatos nyomon követés és dokumentálás a legeredményesebb módja az ellenőrzésnek. Évente: a) szakmai egyeztetés, a különböző szakmai szintek feladatainak koordinálása b) szakmai egyetértés a feladatok elvégzéséről c) a működő programok munkájának értékelése, IPR önértékelés (szakmai közösségi, nevelőtestületi, vezetői, gyermek-és ifjúságvédelem, IPR menedzsment)

A szakmai közösségi foglalkozásokon fontos a tapasztalatcsere, a helyi problémák hangsúlyozása. Folyamatos a kapcsolattartás az iskolaorvossal, védőnőkkel, s azokkal a személyekkel, akik a program eredményességét segítik. Az értékelés tehát rövidtávon hatásos, szükségszerű. A hosszú távú eredményesség kiértékelésére a program végső stádiumában kerülhet sor. A diákok (8. o. végén) nyilatkoznak arról, hogy mennyiben változott meg az életmódjuk a program kezdetétől számítva, és hogy jövendő életformájukra is kihatással lesz-e. Az IMIP szerinti időpontokban a) Partneri elégedettségi mérések, klímatesztek (kérdőívek diákoknak, szülőknek, pedagógusoknak, klímatesztek valamennyi munkavállalónak). b) Teljes körű önértékelés – részegységeként. c) Statisztikai mérési adatok összehasonlítása. d) A működő programok munkájának értékelése. IPR önértékelés (szakmai közösségi, nevelőtestületi, vezetői, gyermek-és ifjúságvédelem, IPR – IKCS, Mérési és Fejlesztési csoport) Az értékelésnél nem csak az ismeretek elsajátítását, a tevékenységek gyakorlását kell figyelembe vennünk, hanem a tanuló által preferált gondolkodási és viselkedési módokat, általános viselkedésüket, magatartásukat is. e) 1. sz. melléklet: minden 5-8. évfolyamos tanuló kitölti az első osztályfőnöki órán, az 1-4. évfolyamon a szülőket kérjük a kitöltésre; 2. sz. melléklet: kollégák körében a minőségbiztosítással együtt

Kiértékelésre és dokumentálásra azért van szükség, hogy meggyőződjünk róla: az egészségnevelési tevékenység a kívánt hatást valóban elérte, segítségével új feladatok, célok tűzhetők ki. 1. 1. 11. Az egészségnevelési program végrehajtása Az iskolánk egészségnevelési programjának végrehajtását éves munkatervünkben, a szaktárgyi tanmenetekben, egyéb foglalkozások tervében részletezzük. Egyéb javaslatok:      

a tantermek szellőztetésének biztosítása szünetekben, iskolapszichológus alkalmazása, az egészségnevelés érdekében a szülői értekezletek felhasználása, több hulladékgyűjtő elhelyezése az iskola területén, a Kölyök Atlétikai Program továbbvitele, további partnerépítés.


22


Kérdőívek 1. sz. melléklet Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők A következő táblázatban található kérdések az egészséges életmóddal összefüggő különböző tényezőket és az egyén életmódjából következőket sorolja fel. Az egyes tényezők egészségre gyakorolt hatását 1-5-ig terjedő skálán lehet jelölni. Az 1-es azt jelenti, hogy véleményünk szerint az adott tényező egyáltalán nem befolyásolja az illető egészségi állapotát, az 5-ös pedig azt, hogy nagymértékben befolyásolja azt. A skála értékeit átlagoljuk. Állítások A napi stressz mennyisége A dohányzás mértéke Az alkoholfogyasztás mértéke Környezeti ártalmak A családi élet kiegyensúlyozottsága Táplálkozási szokások Sportolási és szabadidő eltöltési szokások Egészségügyi ellátás színvonala Szűrővizsgálatokon való gyakorisága Veleszületett adottságok Munkaidő hossza A család anyagi helyzete A lakóhely, település ahol él A végzett munka jellege Iskolai végzettség A családban előforduló betegségek Lakáskörülmények A drogfogyasztás mértéke A véletlen A család szétszakadt / pl. válás A család hitben él

Értékelési skála 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5

Átlag

1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 1 1 1 1 1 1 1

2 2 2 2 2 2 2

3 3 3 3 3 3 3

4 4 4 4 4 4 4

5 5 5 5 5 5 5

1 1 1 1 1

2 2 2 2 2

3 3 3 3 3

4 4 4 4 4

5 5 5 5 5


23


2. sz melléklet Javasolt szempontok az iskola egészségmegőrző tevékenységének végig gondolásához 1. A mi iskolánk az egészségnevelést tágan értelmezi, s ebbe az elgondolásba beletartozik az iskolai élet legtöbb vonatkozása, így például a közösségi kapcsolatok is. ⃞ nagyon jellemző ⃞ inkább jellemző ⃞ inkább nem jellemző ⃞ egyáltalán nem jellemző

2. A mi egészségnevelési elképzelésünk magába foglalja a testi -, lelki-, társadalmi-, és környezeti jellemzők egymásra hatását. ⃞ nagyon jellemző ⃞ inkább jellemző ⃞ inkább nem jellemző ⃞ egyáltalán nem jellemző

3. Nem kizárólag az ismeretek átadására összpontosítunk, hanem a tanulók aktív részvételét is fontosnak tartjuk. ⃞ nagyon jellemző ⃞ inkább jellemző ⃞ inkább nem jellemző ⃞ egyáltalán nem jellemző

4. Elképzeléseink kialakításában tekintettel vagyunk arra, hogy a tanulók egészségét számos iskolán kívüli hatás is befolyásolja. ⃞ nagyon jellemző ⃞ inkább jellemző ⃞ inkább nem jellemző ⃞ egyáltalán nem jellemző

5. Abból indulunk ki, hogy a jó egészségi állapot feltétele az, hogy ki-ki maga irányítsa és ellenőrizze saját életét. ⃞ nagyon jellemző ⃞ inkább jellemző ⃞ inkább nem jellemző ⃞ egyáltalán nem jellemző

6. A mi iskolánk tárgyi környezete az egészséget segíti. ⃞ nagyon jellemző ⃞ inkább jellemző ⃞ inkább nem jellemző ⃞ egyáltalán nem jellemző

7. Egészségnevelési elképzelésünk szem előtt tartja az iskolában dolgozók „jól-létének” biztosítását. ⃞ nagyon jellemző ⃞ inkább jellemző ⃞ inkább nem jellemző ⃞ egyáltalán nem jellemző

8. Egészségnevelési programunk a szülőkkel való együttműködésre épül. ⃞ nagyon jellemző ⃞ inkább jellemző ⃞ inkább nem jellemző ⃞ egyáltalán nem jellemző OM azonosító: 027221 Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefon / fax: 72-579-224 Email: [email protected]

24


9. Iskolánkban a hagyományos, biológia és egészségtan és osztályfőnöki órán túlmenő egészségnevelés folyik tantárgyi keretek között. ⃞ nagyon jellemző ⃞ inkább jellemző ⃞ inkább nem jellemző ⃞ egyáltalán nem jellemző

10. A mi iskolánkban nagy szerepe van a testnevelés óráknak és az egyéb sportnak. ⃞ nagyon jellemző ⃞ inkább jellemző ⃞ inkább nem jellemző ⃞ egyáltalán nem jellemző

11. A mi iskolánkban van: ⃞ sportpálya ⃞ tornaterem ⃞ udvar (füves) ⃞ udvar (salakos) ⃞ udvar (kő, beton) ⃞ belső köztér (aula) ⃞ orvosi rendelő ⃞ étterem / menza

12. A mi iskolánkban a tantermekben van: ⃞ neonvilágítás mányos tábla

⃞ izzószálas világítás ⃞ hagyományos pad ⃞ interaktív tábla ⃞ mozdítható tábla

⃞ mobil padok

⃞ krétás, hagyo-

13. A mi iskolánkban a felsorolt egészségügyi ellátások közül a következők működnek Iskolaorvosi rendelés

Védőnői szolgálat

Pszichológiai tanácsadás

Mentálhigiénés tanácsadás

hetente havonta ritkábban nem működik

14. A mi iskolánkban van: ⃞ mosdó

⃞ zuhanyzó

⃞ vízöblítéses WC

⃞ szennyvíz-elvezetés

15. Iskolánkban az egészségügyi és tisztálkodó helyiségek higiéniája: ⃞ igen jó

⃞ jó

⃞ elfogadható

⃞ rossz

16. Iskolánkban a következő egészséggel és az egészséges életmóddal kapcsolatos akciók, programok működtek az elmúlt év során: 1.………………………………………………………………………………………..… ……………………………………………………………………………………………. 2.………………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………………. 3.………………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………………. 17. Az elmúlt évben egy vagy több alkalommal pályáztunk egészséggel kapcsolatos támogatásokra: ⃞ igen

Soroljon fel néhányat: ………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………….. ⃞ nem pályáztunk


25



26


1. 2. Egészségnevelési program - Drogprevenciós program Mára egyértelművé vált, és ezt a felmérések is igazolják, hogy a kábítószer-problémák, ha különböző mértékben is, de jelen vannak az iskolákban. Ezért vált célszerűvé jelen programkötetünk részévé tenni a drogprevenciós programot. Iskolánk drogstratégiájának kialakítása komplex folyamat, tanárainktól egységes együttműködést igényel.

1. 2. 1. Alapelvek 1. 2. 1. 1. A nevelési-oktatási intézményekben kialakítandó drogstratégia szükségessége A felgyorsult társadalmi és gazdasági változások hatása érzékelhető a szülők és diákok szociokulturális hátterében. A demokrácia pozitív következményei (piacgazdaság, utazási lehetőségek) átformálták az emberek gondolkodásmódját, életvezetését, szokásait, értékrendjét. Sajnos, a kedvező hatások mellett a negatív tényezők is megjelentek. Egyik alapvető gond ma az életminőség romlása, az indokolatlan halálozások számának rohamos növekedése. A rizikótényezők között az egészségtelen életmód, az egészségre káros emberi magatartás szerepel. A probléma megoldását az emberi viselkedés alakításában kell keresnünk. Az egészséges életmód elemeit képező attitűdök már nagyon korán, a kisgyermekkorban szerveződnek, ezek alakításában alapvető szerep jut a családnak, különösen a szülőknek. A mai átlag család nem mindig tud eleget tenni, vagy gyakran nem fordít elég gondot egészségfejlesztési feladatának ellátására, ezért ilyen esetekben megnövekszik a nevelési intézmény szerepe. Magyarországon igen erős a dohányzás és alkoholfogyasztás társadalmi elfogadása, a fiataloknál is ez tapasztalható: a dohányzást és az alkoholfogyasztást többségében nem helytelenítik. Kimutatható, hogy szoros összefüggés van a dohányzás és az alkoholfogyasztás gyakorisága és a kábítószer-fogyasztás között. A rendszeres dohányzók, a rendszeres alkoholfogyasztók között magasabb a legitim és illegitim drogot fogyasztók aránya. A kábítószerek veszélyt jelentenek az egészségre, a közösségre és a társadalom egészére: fenyegetik a használót és hozzátartozóit egyaránt.

A drogstratégia szükséges, mert: 1.) A probléma jelen van. 2.) A család mellett a nevelési-oktatási intézménynek is feladata a nevelés. 3.) Szervezetten elérhető az ifjúság az intézményekben. Személyiségfejlesztés érhető el; van érzékelhető, viszszatartó hatása a foglalkozásoknak. A fiatalok jelentős része nem drog-, főleg nem illegális kábítószer-használó, és azt akarjuk, hogy ne is legyen. 4.) A stressz és a drog az élet részévé vált, alternatívákat kell adni a fiatalok számára a droggal szemben. Az iskolától az állam és a szülők is joggal elvárják ezt a munkát. 5.) A prevenció prioritása mindenek fölött áll. Azt, hogy a diákok mit tartanak értéknek, függ attól, hogy a család, a kortárscsoport és a társadalom mit közvetít a gyerekeknek, másrészt, hogy ezek az értékek milyen összhangban vannak egymással. Nagyon sokszor nem összhangról, hanem ellentétről beszélhetünk. A pedagógus szerepe ebben a helyzetben az, hogy értelmezze deviáns értékeket, és megfelelő körülményeket teremtsen a konszenzus kialakítására. konstruktívvá tétele érdekében. Olykor helyesebb a diákok többsége által képviselt javaslat elfogadása, mint a saját „jobb” ötletünk átvitele.

1. 2. 1. 2. A drogstratégia kialakítása Elsődleges célcsoportjába a tanulók, másodlagos célcsoportjába a szülők és a pedagógusok tartoznak. A drogstratégiának az egészséges életre nevelésben, az egészségfejlesztés rendszerében kell helyet kapnia. Az egészséges környezethez való jog alapvető. A felnőtt társadalomnak életmódkövető magatartást kellene biztosítani. Az életminőség javításában a felnőtt korosztálynak élen kell járnia, hogy a társadalmi csapdákat ezen a területen ki tudjuk kerülni. A társadalmi makro hatásokat mérsékelni szükséges, sajnos minden helyzetben nem ellenőrizhetjük, és nem is tudjuk ellenőrizni a tanulót és a környezetet, ahol megfordul.


27


Az egészségnevelés célja és azon belül a drogstratégiáé, hogy a tanuló megértse saját egészsége védelmének jelentőségét. Rendelkezzen olyan kompetenciákkal, hogy aktívan tenni tudjon érte. A figyelem felhívása mellett a prevencióra tevődik át a hangsúly, illetve alternatívák megmutatására.

1. 2. 1. 3. A mentálhigiénés vonatkozás A tanulók ismeretszintje, fertőzöttsége eltérő: Bővebb ismeretekkel rendelkeznek az egészségről, a szexualitásról, az ártalmas szenvedélyekről. Kevesebb vagy torzult ismeretekkel rendelkeznek, sok a drogfogyasztó (alkohol, cigaretta stb.) Tájékozatlanok, de tapasztalatokkal sem rendelkeznek.

Megerősítő, kompetencianövelő módon kell hatni Információátadó, ártalomcsökkentő módon kell őket befolyásolni, s főleg a döntéshozásban kell őket fejleszteni. Segítő, fejlesztő, státuszteremtő hatást kell gyakorolni.

1. 2. 1. 4. A drogfogyasztás okai Az okok sokfélék lehetnek: kíváncsiság, kalandvágy, lázadás, a felnőttektől, a valóságtól történő eltávolodás, menekülés az iskolai, családi problémák elől, kortársak rábeszélése, unalom, önbizalomhiány, önigazolás, új közösségbe való befogadás utáni vágy. A gyerek elhanyagolásával jellemzett család felelőssé tehető a drogfogyasztó magatartás egyik formájáért, a szűkebb vagy tágabb családban előforduló mértéktelen alkoholfogyasztás, nyugtató, altató szedése szintén növelik a fiatalok szerfogyasztásának valószínűségét. Meghatározó az otthonról hozott minta, a szülők legális fogyasztásának gyakorlata és problémamegoldó jellege. Ha a szülők bármelyike láthatóan alkoholt vagy gyógyszert „használ” probléma-megoldás ürügyén, ezt a mintát a gyermek nagyon könnyen viszi tovább saját probléma-megoldó repertoárjába, mint feszültségcsökkentő lehetőséget, s ezzel a probléma-megoldás elodázható. Az okok között szerepel a szélsőséges nevelési forma, a rideg korlátozó, illetve az autoriter szülői, nevelői magatartás. Az ellenőrzés hiánya, a túlzott szabadság, a csavargások, késői kimaradások következménynélkülisége, a szórakozóhelyek válogatás nélküli látogatása jelenthet még kiváltó okot. Bármilyen hiteltelen és elvtelen tiltás, amely a tapasztalatokkal ellentétes követelményt támaszt a gyermekkel szemben, fordított hatást vált ki. A dohányzó, alkoholizáló felnőttek moralizálásai nemcsak hogy eredménytelenek, hanem inkább buzdítóak. Az otthoni körülmények elégtelen voltához párosuló és gyakori csalódást okozó következetlenség zavart okoz a gyerekben, és máshol keresi a stabilitást, a mintát.

Az érintett családokat sokszor jellemzi:  Szegényes interakciós folyamatok (harag, elfojtások, kölcsönös elzárkózás, rivalizálás).  Szülői követelés: értékeik iránti konformitást követel a gyermektől.  Kommunikációs mintákon nem kerülnek át a belső érzelmek; a családtagok érzelmi elszigetelésben élnek.

Befolyásoló tényező a kortárscsoport is: a fiatalok várakozást fogalmaznak meg csoporttagjaikkal szemben, egyfajta beteljesülési színtérként fogják fel a közösségüket. Nagyon erős befolyásoló tényezővel bírnak a fiatalok szórakozóhelyeinek egy része, a koncertek és különböző rendezvények. Ezekben az esetekben erős a kortárscsoport befolyásoló ereje, és a nemet mondás algoritmusának hiánya miatt a gyermek könnyen válik elfogadóvá az egyébként számára is kellemetlen helyzettel szemben, de a kirekesztettséget vagy a jelentős presztízsvesztést nem vállalja. A társtalanság, a magány nem csak szocializációs zavart okoz, hanem személyiségfejlődési problémákat is, amelyek okai lehetnek a drog felé fordulásnak. Az okok között szerepel a stressz, a feszültség csökkentésének eszközeként használni a drogot. Célszerű foglalkozni a stressz és a stressz-kezelés témakörével a drogprevenciós munka részeként. Stressz kísérheti minden olyan tevékenységünket, amely az életünket befolyásolja, illetve testi és lelki megterhelést okoz (pl. stressz feleléskor, témazáró írásakor). Egyensúlyi helyzetét az ember akkor képes visszaállítani, ha megbirkózik a stresszel, vagy kimenekül belőlük. OM azonosító: 027221 Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefon / fax: 72-579-224 Email: [email protected]

28


A stressz lelki kísérőjelenségei a kellemetlen hangulatváltozások, pszichés állapot romlása; fáradékonyság, ingerlékenység, levertség alakulhat ki. Megjelennek a félelmek, a szorongások. Ezekhez álmatlanság, emésztési zavarok és evési rendellenességek is társulhatnak. Ezekkel a lelki jelenségekkel meg lehet küzdeni (pl. pszichés energiát nyújtó tevékenységek: sport, zene, tánc, színház, társaság stb.), vagy el lehet menekülni a kísérő jelenségek elől (pl. káros és önsors rontó stressz-oldószerek alkalmazása: cigaretta, alkohol, kábítószer). Akár végzetes következménye is lehet, ha valaki nem tanul meg bánni ezekkel a stresszhelyzetekkel. A stressz és az alkalmazkodás igen szoros kapcsolatban állnak egymással, viszont a szervezet alkalmazkodási képessége és törekvése nem végtelen. Megfelelő alkalmazkodással, vagyis a helyes stressz-kezeléssel gondoskodhatunk arról, hogy  legyen elegendő energia a napi helyzetek kezeléséhez,  legyen mód a szükséges energiák tartalékolására a vészhelyzetek elviseléséhez. A pszichés energiákkal mindenki máshogy bánik:  van, aki fogyasztja, de soha sem tölti fel az energia készleteit,  van, aki ismeri és használja azokat a módszereket, amelyek révén legalább annyi energiára tesz szert, mint amennyit elhasznál, gondol arra is, hogy vészhelyzetben plusz energiákra lehet szüksége. Az egyénre szabott stressz-kezelési technikák megtanulhatók. Meg kell tanulni úgy bánni a stresszel, hogy jótékony hatása javunkra váljon, káros következményeit pedig elkerülhessük. A helytelen attitűdök helyett helyeseket megtanítani nem kis feladat, hisz önmagában az ismeretátadás is nehézségekbe ütközhet a korosztály életkori sajátosságait ismerve.

1. 2. 2. Célok 1. 2. 2. 1. Rövid távú célok Az 1-4. évfolyamon önismereti technikák elsajátítása. 5-6. évfolyamon a szerfogyasztási szokásokról képalkotás és önismeret önfejlesztési technikák erősítése. A 7-8. évfolyamokon a megkezdett programok működtetése, szinten tartása, benne kiemelten a szerfogyasztás romboló hatásairól.

1. 2. 2. 2. Hosszú távú célok Hosszabb távú cél a testi-lelki egészség megóvása, az „egészségesen élni jó” szemlélet kialakítása, pozitív életvezetési stratégiák, követendő minták erősítése. Ezen típusú célnál kell megemlíteni a prevenció és kompetencianövelés kapcsolatát. A gyermek megterhelés és konfliktustűrő képességének fokozása, a problémamegoldás kapacitásnövelése, egészséges életvitel tudatosítása, a „nemet mondás” technikáinak megtanítása.

1. 2. 2. 3. Az egészségnevelés Az egészségnevelési programunkban fontos szerepet kapnak a kulturált magatartás és egészséges életmód, önismeret, a testi és lelki és szellemi harmónia, a káros szenvedélyek megelőzése, a családi életreés felnőtt szerepre készülés, valamint a szexuális felvilágosítás témakörei. A drogstratégiai munkában, a programok megvalósításában részt vesznek az osztályfőnökök, a gyermekés ifjúságvédelmi felelős, a rendőrség munkatársa, az iskolarendőr, az iskolaorvos, a védőnő, a testnevelők, és az adott tantárgyak szaktanárai. A drogprevenciós munkában egyéni igények és szükséglet szerint továbbra is számítunk a szakmai szervezetek, egyesületek szakembereinek együttműködésére. Meg kell tanítani a tanulóknak a szenvedélykeltő szerek visszautasítását, amelyhez elengedhetetlen, hogy megtanulják: o o o

apróbb sikertelenségek elviselését, konfliktusok megoldását, korlátokat felállítani és elfogadni,


29


o o o o

érzelmeket kifejezni, érzéseket kezelni, kapcsolatokat építeni, saját erényeiket és gyengéiket felmérni, a pozitív értékrend kialakítását.

Segíteni kell a tanulókat az egészségről kialakított, még egészségesnek tekinthető felfogásuk megszilárdításában, és a drogmentes életvitelhez szükséges képességek megszerzésében.

1. 2. 2. 4. A prevenció Olyan feltételek, lehetőségek és tapasztalatok létrehozása, amelynek segítségével egészséges, rátermett és képességeit használni tudó embert lehet nevelni. Az egészségfejlesztésbe beágyazottan, holisztikus szemléletet figyelem véve végezzük. Az általános prevenció populáció egészét érintő, megszólító tevékenység iskolai és közösségi alapú megelőző munkánál használjuk. Ez a beavatkozás előzetes szűrés nélkül zajlik. Független attól, hogy a résztvevők kipróbálták már vagy nem a drogokat. A programnak olyannak kell lennie, hogy a közösség minden tagja tudja hasznosítani. A családokat kell megszólítani, a család tagjait kell elérni. A családi nevelési módok között szoros összefüggést vélnek látni a szakértők. A pedagógusnak az érdeklődése, figyelme különösen a gyermek életmód-, magatartásbeli változásaira, iskolai teljesítmény-csökkenésére terjed ki. Számottevő változások esetén a támogató odafordulás jelenti a segítségnyújtás kezdetét. Nagy hangsúlyt kell fektetni az empátia mellett a megértés és az elfogadás kinyilvánítására. A célzott prevenció: a kockázati csoportokat célozzák meg. E csoportok nem mindegyike szerhasználó: drogfogyasztó szülők gyermekei számára vagy drogfogyasztó gyermekek szülei számára szervezett beavatkozások. Az egyéni veszélyeztetettség felbecslésére nem tesznek kísérletet. A javallott prevenció az egyén szükségletére alakították ki, de még az egészségügy szempontjából nem számít betegnek.

1. 2. 3. Az iskolai drogstratégiából adódó feladatok megvalósítása 1. 2. 3. 1. Az iskola vezetésének a feladata  Integrálja az egészségfejlesztő-drogprevenciós tevékenységet az intézmény pedagógiai programjába.  Biztosítja, hogy az iskola helyi tantervében (legalább) az alábbi területeken megjelenjen a drogprevenció: biológia és egészségtan tantárgy 7-8.. évfolyamon, valamint az osztályfőnöki órákba építve az 5-8. évfolyamon.  Elősegíti a pedagógusok mentálhigiénés szakirányú továbbképzését.  Hangsúlyozza a nevelésben a személyes példamutatás fontosságát.  A házirendben meghatározott, drogfogyasztást tiltó szabályok következetes betartatása.  A nevelőtestület drogprevenciós munkájának kiterjesztése a szülőkre.

1. 2. 3. 2. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata Az iskola drogprevenciós munkájának koordinálása. Az iskola vezetésének támogatásával, a nevelőtestület megnyerése a drogprevenciós munkára. Kapcsolattartás az iskola drogprevenciós munkájába bevonható külső szakemberekkel. Megelőzést segítő rendezvények szervezése a tantestület, a diákok és a szülők, mint célcsoportok számára. Az intézmény drogprevenciós szükségleteinek ismerete.  Szakmai ismereteinek bővítése.  Segítségkérés kompetenciáját meghaladó esetekben, akár külső szakember háttér igénybevétele.    


30


1. 2. 3. 3. A nevelőtestület feladata A feladat jellege közös problémakezelést és egységes viszonyulást igényel. Szakszerű az iskola konkrét helyzetét figyelembe vevő iskolai drogstratégia kialakítása a tantestület bevonása nélkül elképzelhetetlen. Fontos, hogy a kollégák tudják, mi a feladatuk, s mit kell tenni, ha szakmai kompetenciájukat meghaladó problémával találkoznak. A nevelőtestület:  Személyes példamutatással is segítse elő az egészséges életre nevelést.  Segítse a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkáját.  Jelezze, ha az osztályában problémát észlel.  Saját oktató-nevelő munkájuk során fordítsanak hangsúlyt a felvilágosító, egészségfejlesztő tevékenységre.  A megelőzés eszközrendszerébe fokozottabban vonja be a közösségi tevékenységeket, rendezvényeket.

1. 2. 3.4. A védőnő és szükség esetén az iskolaorvos / egyéb szervek, szervezetek szerepe, feladata  Az iskolaorvos és a védőnő rendszeresen végeznek különböző szűrővizsgálatokat, amelynek szempontjai természetesen kiegészülnek a drogfogyasztás tüneteivel is. Amennyiben úgy ítélik meg, hogy indokolt lenne a pedagógiai odafordulás vagy a konkrét intervenció, akkor ebben a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segítségére számíthatnak.  Szakmai tudásukkal garantálják a program egészségügyi korrektségét.

1. 2. 4. Eljárások, alkalmazott módszerek 1. 2. 4. 1. Általános módszerek Általános módszerek:    

kérdőívek, ismeretterjesztő filmek, előadások, fórumok, személyes találkozó tünetmentes betegekkel.

1. 2. 4. 2. Prevenciós módszerek 1.) Információközlés: tényadatok a drogokról, azok hatásaikról, hogy döntéshelyzetben megfelelő információk birtokában hozhassanak döntéseket. 2.) Érzelmi nevelés: csoportos személyiségfejlesztő tréningek, viselkedés terápiás gyakorlatok. 3.) Társas hatás:  kortárssegítők befolyásoló hatására épít,  helyzetgyakorlatok, szituációs játékok.

4.) Készségfejlesztés:     

énkép korrekció önbizalomhiánnyal küszködőknek, stressztűrő-képesség fokozása, stressz-kezelési technikák megtanítása, érzések kifejezésének gyakorlása verbálisan és nonverbálisan, önérvényesítés gyakorlása asszertív eszközökkel, társas befolyásolással szembeni ellenállás fejlesztése.

5.) Egészségfejlesztés:

 testi, lelki, szellemi jólét,  alkotó, aktív élet,  sikeres életvitel, ami nem karrierépítést jelent.


31


1. 2. 5. Programvariációk Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a tanulók által preferáltak programfajták:        

filmvetítések szakértői megbeszéléssel egybekötve, versenyek, vetélkedők egészségnevelési projektnap interaktív előadások szakemberek bevonásával, projektek, kortárssegítők bevonása, DADA program kiscsoportos, egyéni beszélgetések szaktanárral, gyermek-és ifjúságvédelmi felelőssel, osztályfőnökkel

A 7-8. osztályos tanulóknál javasolt: gyógyult drogos megszólaltatása.

1. 2. 5. 1. Eszközök, személyi feltételek  Egységes prevenciós szemléletet valló, a prevencióban tenni akaró, a nevelést fontosnak tartó, megfelelő felkészültséggel bíró nevelőtestület.  Segítő szakmai háttér. A segítő kapcsolatok intézményén belüli lehetőségét az iskola vezetése, iskolaorvos, az iskolapszichológus, mentálhigiénés szakember, a gyermek és ifjúságvédelmi felelős, az iskolarendőr és egyéb rendőrségi szakemberek, a mentőszolgálat munkatársai, valamint az osztályfőnökök és a szaktanárok jelentik. A külső kapcsolatok lehetőséget biztosítanak a megelőzési munka kiszélesítésére, valamint a specialisták bevonására. A másodlagos prevenciót a külső kapcsolatok segítik, hiszen ide irányíthatók az érintett fiatalok, a szülők, a kortárssegítők és az érdeklődő kollégák.  A drogproblémák megelőzését, megoldását segítő - támogató szülők aktív jelenléte.

1. 2. 5. 2. A megvalósítás színterei Környezetismereti órák:  önismeret, mások megismerése Biológia órák:  önismeret, mások megismerése,  testi- és lelki higiéné, egészséges életre nevelés, egészségvédelem,  korszerű és egészséges táplálkozás,  devianciák (pozitív másság, társadalmat támadó, önmagát támadó deviancia),  szexuális felvilágosítás, szeretet, szerelem,  emlődaganatok, heredaganatok megelőzése,  káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése (alkohol, dohányzás, drog, játékszenvedélyek),  családi életre nevelés Osztályfőnöki órák:  önismeret, mások megismerése,  testi- és lelki higiéné, egészséges életre nevelés, egészségvédelem,  korszerű és egészséges táplálkozás,  devianciák (pozitív másság, társadalmat támadó, önmagát támadó deviancia),  szexuális felvilágosítás, szeretet, szerelem,  káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése (alkohol, dohányzás, drog, játékszenvedélyek),  családi életre nevelés,  konfliktuskezelés,  a kulturált viselkedés szabályai,  bűnmegelőzés, fiatalkori bűnözés. Egyéb foglalkozások:  évente egészségvédelmi projektnap  egészségvédelmi projekt napköziben  sportnap – diákolimpiai versenyek OM azonosító: 027221 Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefon / fax: 72-579-224 Email: [email protected]

32


 részvétel a kábítószer-fogyasztás és - terjesztés visszaszorítása érdekében kiírt pályázatokon. Szülőknek:  Szülői értekezlet: tájékoztató, előadás, esetleg kiadványokkal való ellátása  Szülői fórum, tematikus előadások Iskolán kívüli rendezvények, tevékenységek – Külső, segítő - támogató háló  kortárs segítők képzésén való részvétel,  részvétel drogprevenciós filmvetítésen,  egyesületek, segítő szervezetek munkájában aktív részvétel,  azon intézményekkel, civil szervezetekkel folyamatos kapcsolattartás, amelyek felkészültek a drogproblémák megelőzésére, kezelésére. Javasolt irodalom:                 

a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum, ÁNTSZ, JNSZM Rendőrkapitányság kiadványai: pl.: Mámor vagy út a semmibe?, Drogról mindenkinek, Kábítószer vagy élet!, Az AIDS, Az alkohol, A dohányzás stb. „Mondj nemet!”, Fiatalok az Élet Küszöbén program kézikönyv felhasználása Kurdics Mihály: A kábítószer itt van testközelben Rudas János: Delfi örökösei Rácz József: Drogkérdésről őszintén Bagdy Emőke-Telkes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában Bágyoni Attila: Szenvedélyek rabságában Dr. Marton Tibor: A korszerű és egészséges táplálkozás Zsidi Zoltán: Hagyjuk sorsára? – magatartászavar fiatalkorban Tóth Tibor: 33 osztályfőnöki óra Dr. Farkasinszky Teréz: A bódulat csapdájában Dr. Ranschburg Jenő: Félelem, harag, agresszió Mohás Lívia: Ki tudja, mi a siker? Dr. Forrai Judit: Szexuális felvilágosítás és nevelés – AIDS megelőzés oktató, nevelő filmek felhasználása Útravaló DVD – Bizonyságtételek és előadások Útravaló füzetek – Diákoknak és pedagógusoknak

1. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók  ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;  ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat.  ismerjék fel a veszélyhelyzeteket;  tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;  sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;  ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;  sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:  a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;  a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit;  a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében OM azonosító: 027221 Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefon / fax: 72-579-224 Email: [email protected]

33


-

-

az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálat helyi állomásával, Magyar Vöröskereszt helyi csoportjával; illetve továbbra is szoros kapcsolatot tart fenn az iskolaorvosi és védőnői hálózattal. tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; az anyagiak függvényében támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen; a z iskolai feladatok elvégzéséhez bevonjuk az elsősegély-nyújtási ismeretek terén kiképzett pedagógusainkat.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: - a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:

TANTÁRGY

osztályfőnöki

környezetismeret

biológia és egészségtan

kémia

fizika testnevelés és sport

ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK  közlekedési balesetek sérülései, a sérülések ellátása, teendők baleset esetén  segítségnyújtás baleseteknél  a mentőszolgálat felépítése és működése  a mentők hívásának helyes módja  elsősegély-nyújtási alapismeretek az iskolai egészségügyi szolgálat, illetve a helyi mentőszolgálat közreműködésével  segélyhívás  lázmérés  sérülések ellátása (horzsolás, nyílt sebek, forrázás, égés)  orrvérzés  rovarcsípések  légúti akadály  artériás és ütőeres vérzés  komplex újraélesztés  mérgezések  vegyszer okozta sérülések  savmarás  égési sérülések  forrázás  szénmonoxid mérgezés  égési sérülések  forrázás  horzsolás, zúzódás  eszméletvesztés  magasból esés  ficam, törés

Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: -

szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó); évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó intézményi projektnap szervezése a tanulók számára; kirándulások; kutató- és gyűjtőmunka – könyvtárlátogatás; IKT eszközök használata; versenyek.


34


2. Környezeti nevelési program „Szeret az Úr, azért nincs még végünk, mert nem fogyott el irgalma: minden reggel megújul. Nagy a Te hűséged.” Jer. Sir. 3., 22-23. „Én fogadom, hogy a legjobb képességeim szerint segítek abban, hogy a Föld egy biztonságos és vendégszerető otthon legyen a jelenlegi és a jövőbeli nemzedékek számára.” A Föld chartája

2. 1. Bevezető A környezeti nevelés magában foglalja a természet és az emberiség jövőjének fenntarthatóságát. Ezért a jövőben diákjainknak a mindennapi életükben képesnek kell lenniük a legbonyolultabb természeti, társadalmi és gazdasági kérdéseket kezelni, megoldani. Egyre nagyobb hangsúlyt kap a tantervekben a környezeti tudat és erkölcs. Ezért szükség van hatékony személyiségformálásra, az önszabályozásra és egyben a társas együttműködés és konfliktus kezelés készségeinek megerősítésére. „A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek el továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába.” (NAT 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet)

2. 2. Helyzetkép 2. 2. 1. Belső környezet Az iskola helyi adottságai jók. A város központjában helyezkedik el, de elviselhető a zajszint és a levegő szennyezettsége egyaránt. A természetes világításról a nagy ablakfelületek gondoskodnak, melyeknek egy része műanyagkeret, a többi szigetelése olyan rossz állapotú, hogy cserére szorulnak. A termek világítása teljesen kicserélődött korszerű, „szembarát” világítótestekre. Több, nem nevelési célú helyiségben folytatni kell a cserét. Iskolánkban nincs szelektív hulladékgyűjtés, de külön a szárazelemeket. Sportpályánk nem jó adottságú, nem szabvány méretű. A füves terület az iskolai létszámnak megfelelő. Ls. még: Egészségnevelés – tárgyi erőforrások leírása. 2. 2. 2. Külső környezet Az iskolánkba autóbusszal érkező vidéki gyermekek rövid útvonalon, két perc alatt közelíthetik meg az iskolát. A várost szinte minden oldalról erdőség, zöld övezet öleli át. Északon a Tenkes hegy határolja, a város ezen oldalán található az ipari park.

- Siklós környezetének, múltjának, jelenének rövid bemutatása; nevezetes épületek, szobrok a városban Siklós a régmúlt évszázadai során nagy jelentőségű szerepet töltött be. A történelmi és természeti látnivalókban egyaránt gazdag vidék a magyar történelemnek fontos része, nemzeti múltunknak egy darabja. Baranya megye déli részén, a Siklós-Villányi hegység és a Dráva által közrefogott területen a hegység déli lábánál, a Drávától légvonalban 10 km-re épült. Jellegére nézve szigettelepülés, kristályodási pontja a vár - mely a siklósi várhegyen épült -, s OM azonosító: 027221 Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefon / fax: 72-579-224 Email: [email protected]

35


messze vidék felett uralkodik. A várhegyen kívül északi irányban a 339 m-es Csukma, észak-nyugati irányban pedig a Gyűd fölött lévő, 408 m magas Tenkes a hegység kiemelkedő pontjai. Észak-kelet felé, ½ km-re a várostól, a szelíd lejtésű szőlőültetvénnyel a 159 m magas Göntér-domb látható, keletre pedig meredek oldalával, a 442 m magas Szársomlyó jellegzetes kúp alakja rajzolódik ki. A településtől délre tiszta időben a Dráva vonaláig látni. Siklós hazánk legdélibb fekvésű tája, és éghajlatának egyik alapvető vonását ennek megfelelően a napsugárzás aránylagos bősége, és a vele járó, átlagban magasabb hőmérséklet szolgáltatja. Területünk az ország csapadékkal bővebben ellátott területei közé tartozik. A vidék szubmediterrán éghajlata teszi lehetővé, hogy mind a természetes, mind pedig kultúrnövényzetében a nagy meleg-és sugárzásigényű növények, állatok érezzék otthon magukat. Hazánk első védetté nyilvánított növénye, a magyar kikerics, melyet Janka Viktor 1867-ben írt le, a Szársomlyón honos. A táj jellemző kultúrnövénye a szőlő. Az őszi vetésű, ún. adventi saláta és a kora tavaszi cukorborsó hazája is ez a vidék. A nemrég még jelentős állatállomány a parasztgazdaságokban a jelenre jelentősen lecsökkent. A környék erdőinek vadállománya gazdag. Fekvése folytán Siklós természetes központja volt – és ma is az - a térségnek. Nyersanyagban Siklós vidéke nem gazdag. A múltban jó minőségű agyagjának köszönhette virágzó fazekasiparát. Ma egyetlen fazekas dolgozik a városban. A kő és a mészkő bányászata érdemel még említést a múltból, mára ez a tevékenység is megszűnőben van. Siklós két téglagyárának is a jó minőségű agyag adta az alapanyagot, de már egyik sem üzemel. Az 1800-as években az ország selyemszövéséhez jelentős nyersanyagot szolgáltatott a siklósi selyemgombolyító. Ekkor telepítették a gyűdi és a kisharsányi eperfasort. Siklós két gőzmalmából ma már egyik sem üzemel. Az 1930-as években két fatelep működött, az egyikből fejlődött ki a Siklósi Bútorgyár, mely a rendszerváltás után bezárt, közel 500 ember vesztette el munkahelyét. Ezen kívül a két háború között három szikvízgyár, egy ecetgyár, egy jéggyár, és egy kékfestő műhely is dolgozott a városban. Egészen a 90-es évekig havi országos állat-és kirakodó vásárt tartottak a városban. Az 1980-as évekig kb. 80 kiskereskedőnek volt üzlete, számuk a horvát bevásárló turizmus következtében 250-re nőtt, mára már a kiskereskedelem vegetál, sorra becsuknak a boltok. Közlekedés szempontjából Siklós már a rómaiak idején fontos település volt; a Pécs – eszéki nagy hadiút mentén épült. Ezt az utat a törökök is használták. A római út alapjai a mai Berzsenyi utcában láthatók. A 18. században makadámutak épültek. Pécs – Siklós – Beremend és Beremend – Siklós –Harkány – Vajszló irányokban. 1910-ben épült a vasútállomás, megnyílt a vasútközlekedés a kiskőszeg – barcsi vonalak kiskőszeg – siklósi részeként. 1912ben nyitották meg a vonal barcsi-siklósi részét. Sajnos napjainkra először a pécsi majd a barcsi irányú vasúti összeköttetést szüntették meg, helyette autóbuszok közlekednek. Az ősember megtelepedésének nyomait – csiszolt kőkorszakból - bizonyítják rézkori leletek, a téglagyár agyagbányájából előkerült bronzkori maradványok, kőkorszakbeli kalapács, varrótű, búzaedény, karperecek, gyűrűk. A római impérium korában lakott hely volt, katonai telep, s az sem lehetetlen, Serena nevű helység itt volt, ugyanis Sopianaehoz vezető egyik főút vonult itt el.

A honfoglaláskor a vidéken a Botond törzshöz tartozó Kán nemzetség telepedett le, és nemzetségük siklósi ága ötszáz esztendeig birtokolta e vidéket. 900 - tól 1387 - ig birtokolta a várat a Soklyosi ág. A Soklyosi (Suklósy, Siklósi) család vetette meg a vár alapjait, legvalószínűbb, hogy ők a település névadói is. A családot később minden vagyonától megfosztották a királyellenes mozgalomban való részvételük miatt. E kort idézik a déli szárny román kori ablakai. A település neve először: 1191-ben kiállított oklevélben. A középkorban neve sokszor változik: Suklos, Soklos, Soklyos. A török idők óta a Siklós név van használatban. A várat valószínűleg a tatárjárás után emelték; okirat 1294-ből. (IV. Béla király országos várépítő tevékenysége révén) Ezután 1387 - től a Pászthói és Kakas családok adománya lett a terület. A 14. században - 1394. Luxemburg Zsigmond Garai Miklósnak adta a várat. Siklós országos hírnévre a Garai család révén jutott. Garai Miklós Zsigmond királynak tett szolgálataiért elnyeri a nádori méltóságot. A magyar főurak haragja elől ő rejtegette Siklós várában Zsigmondot 1401-ben 5 (6) hónapig. (Zsigmond szoba). Gótikus stílusú átalakítás történt a váron (kápolna). A Garák címere: a kápolna ajtókeretén található: hétszer kunkorodó kígyó, mely szájában tart keresztes országalmát. 1482-ben kihal Garai Jóbbal a család, az utolsó Garai emlékét őrzi a várkápolna freskója. A Garai család kihalásával Mátyás királyra száll a vár, aki törvénytelen fiának, Korvin Jánosnak adja, Ujlaki Lőrinc majd Stiljanovics szerb herceg voltak Siklósnak urai. 1515-ben újra gazdát cserélt a vár, II. Ulászló Perényi Imre nádornak adományozta. Ő reneszánsz stílusban alakíttatta át. Perényinek nagy része volt I. Ferdinánd megkoronázásában, amely után a koronát és annak jelvényeit Visegrádról siklósi várába vitette. Perényi második felesége Kanizsai Dorottya. Perényi felesége a mohácsi csata OM azonosító: 027221 Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefon / fax: 72-579-224 Email: [email protected]

36


halottainak eltemettetésével írta be nevét a magyar történelembe. Perényi címer is látható a kápolnában. Egy koronán saslábakon álló madártest, kiterjesztett szárnyakkal, szakállas férfi fejjel. Várkápolna északi oldalán: kőtimpanon: a balkonra kivezető kőkeretes ajtó felett áll; rajta a Perényi címer. Perényi halála után (1519) fia, Péter örökölte a hatalmas birtokot. Ő több országos méltóság viselője volt. Koronaőrként Ferdinánd megkoronázása után a Szentkoronát és a koronázási jelvényeket Siklóson tartotta. Az ő idejére esik a reformáció elterjedése, mely Siklós és környékére nagy hatással volt. 1543-ban Siklós török kézre került, s volt is 1686-ig. A török kor emlékei ma is megtalálhatók (vízvezeték, török fürdő, dzsámi, dűlőnevek). A dzsámit 1989-ben felújították. A török kiűzése után a várat saját szerzeményének tekintette a bécsi udvar. Caprara császári tábornok kapja meg. Az U alakú épületet kiegészítette a nyugati szárnnyal, és egy emelettel bővítette a várat. A rondella építése megkezdődött. A Rákóczi- szabadságharcban Siklós népe Rákóczit segíti. Vak Bottyán seregei Béri Balog Ádám vezetésével itt táboroztak. Ezt követően a Batthyány - Strattmann család megvásárolta a várat és a birtokokat 1728-ban. 1849-ig a családé a vár. A Batthyányak barokk stílusban alakítják át a várat. (Batthyány címer a vár bejáratánál: jellegzetessége fiait saját vérével tápláló pelikán). A vár mostani alakját Caprara és a Batthyányak idején nyerte el. 1770-ben - II. József látogatott a városba, mert találkozni akart ifjúkori nevelőjével, Batthyány Károllyal. A 18. század végén jelentős parasztlázadás zajlott a térségben, a parasztok főleg a kilenced és a robot miatt zúdultak fel, megmozdulásuk elbukott. (Járó Péter vezette). A Batthyány család kiemelkedő személyisége Batthyány Kázmér, aki korát megelőzve felszabadította jobbágyait. Az 1848/49 forradalom és szabadságharc idején tevékenyen támogatta a forradalmat. Batthyány főispán, majd a vidék kormánybiztosa, a Szemere-kormány külügyminisztere, de rábízták a kereskedelmi tárca vezetését is. Az 1860-as amnesztia után a család visszakapta az uradalmat. 1873-ban tőlük vette meg a Benyovszky család a várat és a hozzá tartozó birtokot. gróf Benyovszky Móric a vár utolsó birtokosa. Az özvegye eladta az államnak. A várat 1929-ben történelmi műemlékké nyilvánítják. Helyreállítás az 1970-es években kezdődött meg. Ma állami tulajdon. A szabadságharc leverése után Siklós jelentősége csökkent. A település központjának mai képe az 1860-as években alakult ki. A kiegyezést követően lassú fejlődésnek indult a város. Híresek voltak vásárai, kereskedői, iparosai, egyesületek, testületek jöttek létre. A század második felében dalárda, olvasókör, sportegyesület, vadásztársaság, önkéntes tűzoltó egyesület, nyilvános könyvtár, a téli hónapokban állandó színtársulat működött. A mesterembereket az ipartestület fogta össze. Több iskolája volt. Elemit működtetett minden felekezet (református, zsidó, görögkeleti, római katolikus). Volt olyan időszak, mikor három polgári iskolában folyt oktatás (református leánypolgári, katolikus leánypolgára, valamit 1881től fiúpolgári működött). Iparos iskolában a jövő mesteri tanultak. Az óvodai nevelés egyidős a XX. századdal. 1884-től hetilapja volt Siklósnak, volt, hogy kettő is (Siklós és Vidéke, Baranyai Polgár) 1894-ben kórház és szegényház épült. Gyáripar nem volt. Működtek üzemek, de ezek csekély számú munkást foglalkoztattak. 1918-1921 között a város szerb megszállás alatt állt. A két világháború között lakónak száma közelítette a hatezret. A második világháború alatt hadifoglyokat szállásoltak el a várban. 1977-ben ismét városi rangot kapott Siklós. Területén több ipari üzem, szövetkezet, számos intézmény, hivatal és egyéb szervezet biztosít lehetőséget a munkához, lakosainak száma közelíti a 11 000 főt. Központja lett a mintegy 40 faluból, községből álló vonzáskörzetének. A rendszerváltást követően fejlődés lassú ütemű lett. Beszűkültek a munkalehetőségek, a város lakóinak száma csökkenő tendenciát mutat. A kistérség népességmegtartó képessége hosszabb távon nem megfelelő. A város ipara szinte megszűnt. A mezőgazdaságban a hagyományokat folytató szőlőművelés a meghatározó, az állattenyésztés és állattartás súlya alacsony. A kiskereskedelem egyre jobban visszaesik, oka megjelent a multikereskedelem a városban. A város infrastruktúrára a közepes közműellátottság jellemző. Ma az alig 10 000 fős városban négy általános iskola is működik.

Nevezetes épületek, szobrok a városban Gyűdi katolikus templom: OM azonosító: 027221 Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefon / fax: 72-579-224 Email: [email protected]

37


 

Máriagyűd búcsújáróhely. Gyűd nevét honfoglalás kori birtokosáról, Etele fiáról, Gyüdről kapta. 1977 óta Siklóshoz tartozik. A barokk stílusú kéttornyos templomot Batthyány Ádámné a 18. sz. első felében építette Szűz Mária tiszteletére. Mellette kétemeletes, barokk rendház épült a ferencesek számára.

A siklósi katolikus templom:       

Volt ferences templom. A 15. században épült, 1543-ig a bencéseké, a török idők alatt a bosnyák ferenceseké. 1687-ben I. Lipót császár a hazai ferenceseknek adományozza a rendházzal együtt. A gótikus templomot a 18. században barokká alakítják át. Főoltárképe a Szentháromságot ábrázolja, festője ismeretlen. A Segítőszentek és a Szent Ferenc oltár 18. századi, a Szent Anna oltár későbbi. A diadalíven Szent Güntert, középen Kapisztrán Jánost, mellettük Szent Klárát és Erzsébetet ábrázoló freskó Gebauer Ernő munkája.

A siklósi református templom: (Kálvin utca 18.)  1791 és 1803 között épült. Egyetlen, homlokzat előtti gúlasisakos toronnyal. Hajója négy boltszakaszos.  A szószék és a padok copfstílusúak.  Még ma is megtalálható a templomban Batthyány Kázmér padja. A gyűdi református templom 

Kossa Dániel gyűdi lelkipásztor 1817-es feljegyzései szerint a mai Siklós-Máriagyűdön, a későbbi kegytemplom helyén korábban református fatemplom állt, amelyet 1680-ban, Naszvadi András prédikátorságának idején vettek el a kálvinistáktól Az 1770-es évek második felében, Máriagyűdön fatemplomot építettek a mai református templom helyén, amit 1770 és 75 között lezárattak. 1807-ben építették helyette a kőtemplomot az eklézsia költségén.

 Egyházunk, templomunk története a Nevelési Program Bevezető részében részletezve. A siklósi görögkeleti templom: (Táncsics u. 8.)   

1783-ban épült, később átalakították. Tornya félig kiáll a homlokzatból, sarkain vázák láthatók. 1800 - ból való híres ikonosztáza és szószéke.

Városháza:   

1860 körül épült, egyemeletes sarokház, a hajdani Siklós mértani középpontjában építették romantikus stílusban. Homlokzati részén: óratorony, amelyen körbefutó erkély van. Régen innen figyelték, nem ütött-e ki tűz a városban. Fölötte kisebb alapterületű, nyolcszögű toronyemelet magasodik, háromszögű oromzatokkal, bádogsisakkal.

A Városháza előtti hármas útkereszteződés régen a város szíve volt, itt volt a hetipiac. A téren épült szálloda, étterem: a mai Agora Szálloda és Étterem. Örsi Ferenc Művelődési Ház: 

Régen Pelikán Szálló volt. Nevét a Batthyányak címerében lévő pelikán madárról kapta.

Malkocs bej dzsámi: (Vörösmarty utca, Művelődési Ház mellett)      

A dzsámit egy magas rangú török személyiség, Malkocs bej építtette a 16. században. 1543 - 1565 között épült. Egykor volt minaretje, íves kupola fedte. Az építkezés formai megoldásai a balkáni török épületekkel mutat rokonságot. Négyzet alaprajzú, dobon ülő kupolával fedett. Alapmérete: 12, 2 X 12, 2 m, falainak vastagsága: 1, 2 m. Az idők folyamán állaga megromlott, s egy lakóépületbe építették be, 1969-ben fedezték fel maradványit. S hamarosan megindult az újjáépítése. 1990-es években a nemzetközi Europa Nostra-díjjal tüntették ki. OM azonosító: 027221 Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefon / fax: 72-579-224 Email: [email protected]

38


Várkápolna:    

A 15. század második felében készültek el a gótikus stílusú várkápolna ablakai, hálóboltozata, falfestményei (freskói). A kápolna baloldali kegyúri fülkéjében: a Szent Jób; a túloldalin: Szent László és Szent Lajos, a Fájdalmas Krisztus és Isten báránya című freskók a 15. század első feléből származnak. Garaiak, Perényiek címere megtalálható a kápolnában, szintén itt látható a ferences kolostorból áthozott Perényi címerrel díszített sírkőlap. Batthyány Kázmér (1987), majd Benyovszky Móric újratemetése, sírjuk itt van.

Batthyány-bástya: A barbakán melletti oldalvédőmű. Kerek védőrondella. Spanyol bástya: Felső része a tetőterasz kilátóerkélyének szolgál. Olasz bástya: Nagyméretű, ötszög alakú építmény, amely a várkápolna kiugró szentélyét veszi körül. Valószínűleg a Perényiek idejében épült. Gótikus zárt erkély: A bástyasétányon van. A vár egyik szobájában található a reneszánsz kandalló, a Perényiek címere díszíti, vésett felirata az 56. zsoltár egyik részlete latin nyelven. Műemlék jellegű házak a főutcán: 

A 18. század végén és a 19. század elején épültek, a dunántúli barokk és a vidéki klasszicista lakóházak, néhány romantikus jegyeket hordoz.

A Széchenyi és a Kálvin utca sarkán (Széchenyi u. 18.) áll a Selyemfonó ház. A selyemgombolyítás és -fonás céljára épült földszintes házat a 19. század elején emelték.

2. 3. Erőforrások Az intézmény a kezdetektől igyekszik környezettudatos nevelést folytatni. Minden érintett vallja, a környezettudatos nevelés fontosságát.

Erősségek:        

A különböző séták, kirándulások. Tábor. Naposi feladatellátás az étkezőben. A belső környezet szépítése. Tanulóink részt vesznek városi-, megyei-, országos versenyeken. A tanulmányi kirándulások tervezése és szervezése is a környezeti nevelés jegyében történik. Osztályfőnöki és szaktárgyi órákon a környezetvédelmi jeles napokról megemlékezünk. Egészség-és környezetvédelmi projektnap szervezése.

Gyengeségek:       

Fejleszteni kell a tanulókban a környezettudatos magatartást. Fejleszteni és erősíteni kell az energiatakarékosságra nevelést. Erősíteni kell a felelősségérzetet diákjainkban önmaguk, embertársaik és a természet iránt. Kapcsolatteremtés természetvédő és környezetvédő szervezetekkel. Nagyberuházás hiánya. A tantermek állagának, tisztaságának megőrzése. A református temető feletti folyamatos védnökségvállalás.

2. 3. 1. Személyi források A) Belső: pedagógusok, diákok, nem pedagógus munkavállalók - Pedagógusok: programok szervezése, lebonyolítása, dekoráció OM azonosító: 027221 Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefon / fax: 72-579-224 Email: [email protected]

39


- Nem pedagógus munkavállalók: programok segítése, beszerzések - Tanulók: tantermek, ebédlő, folyosó, programokon való aktív részvétel

Feladat, szerepkör

Humán erőforrások Intézményvezetés

Támogatja a környezeti nevelési programokat. A minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt. Aktívan részt vesz az egyes programokban. Pályázatokat írnak, kapcsolatot teremtenek a külső támogatókkal. Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják a környezeti-nevelési tartalmakat. Tanórán kívüli programokat szerveznek. Pályázatokat írnak, kapcsolatot teremtenek a külső támogatókkal.

Pedagógusok

Osztályfőnökök

Évfolyamokra lebontva a környezeti neveléshez kapcsolódó tartalmak feldolgozása. Adminisztratív, gazdasági mun- Támogatják a pedagógusi munkát az kavállalók egyes programok hátterének biztosításával. Technikai munkavállalók A programok tárgyi feltételeinek biztosítása, tantermek, vizesblokkok, világítási hálózat karbantartása. Diákok A tervezett éves programban sokoldalúan vesznek részt (hallgatóság, tevékeny szerepvállalás, önálló munkák és kezdeményezések.) Szülők Előadások, foglalkozások tartása, szemléltetőeszközök gazdagítása, anyagi támogatás, külső erőforrások felkutatása.

Erősségek Hiteles személyiségek a pedagógusok és a diákság számára. Hasznosítható kapcsolatrendszer. Kreativitás, nyitottság, tolerancia

Valamennyi pedagógus belátja, hogy minden nevelő feladata a környezeti nevelés. Lehetőséget ad a különböző szakmacsoportok programjainak összehangolására (versenyek, akciók, kiállítások, jeles napok eseményei stb.) Lehetőség van az aktualitások azonnali megbeszélésére osztályközösségi szinten. Részt vállalnak takarékosságban, az egyes programokban. Részt vállalnak takarékosságban, az egyes programokban. Valamennyi diák érintett a programokban. Partnerség a felnőtt résztvevőkkel. A fő hangsúly a szemléletformáláson van. Tevékeny részvétel a programokban, az ő szemléletük is formálódik, a környezeti nevelés túlmutat az iskola falain.

B) Külső: fenntartó, civil és egyéb szervezetek: programok segítése A szülők fontos feladata, hogy megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit az iskola is közvetíteni kíván. A közös munkába a szülői értekezleteken és a szülő választmány ülésein tudjuk hatékonyabban bevonni a szülői oldalt. 2. 3. 2. Anyagi erőforrások A jövőben az erre a célra kiírt pályázatokat rendszeresen figyelemmel kísérjük. A fenntartó támogatása szükséges az iskola környezeti nevelés programjának megvalósításához. 2. 4. Alapelvek, jövőkép, célok 2. 4. 1. Alapelvek - Jövőkép 

Isten igéje, a Szentírás, mint a keresztyén ember vezérfonala.


40


Az ember felelős a teremtett világért, hiszen Isten ránk bízta, hogy őrizzük és műveljük azt. „Teremté tehát Isten az embert az ő képére, Isten képére teremté őt: férfiúvá és asszonnyá teremté őket. És megáldá Isten őket, és monda nékik Isten: Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet és hajtsátok birodalmatok alá; és uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon.” (1 Móz 1:27-28) A Biblia szerint Isten a teremtés során az emberre bízta a Földet és annak minden más teremtményét, hogy uralkodjon rajta. Ez az uralkodás azonban nem kizsákmányolást, hanem szeretetteljes gondoskodást jelent. Alapvető elvek, értékek:  Az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása.  Az ökológiai gondolkodás kialakítása és fejlesztése.  Rendszerszemléletre nevelés.  Fenntarthatóságra nevelés.  A környezetetika hatékony fejlesztése.  Tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés.  Tolerancia és segítő életmód.  A közösségi felelősség felébresztése.  Az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése.  Az egészség és a környezet összefüggései.  Globális összefüggések keresése.

A tiszta, egészséges környezet alapszükséglet, alapvető emberi jog. Ennek eléréséhez és fenntartásához szükséges a környezetvédelem alapelveinek ismerete és betartása. A fenntartható fejlődés elve

A megelőzés elve

A természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése hassa át a diákok életmódját, közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába kapcsolódjanak be. Váljon meghatározóvá a tanulók számára a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás. A károkozó egyén elve – a károkozásért, a környezete szennyezésért vállaljon felelősséget, a tudatos károkozásért viselje a költségeket. A társadalmi részvétel – tanulják meg, hogy a környezet védelme személyes feladat is.

2. 4. 2. Célok Általános célok, értékek a környezeti nevelésben  az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt  a Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés  a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése

Az iskola hitvallása A környezet-és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet-környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az OM azonosító: 027221 Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefon / fax: 72-579-224 Email: [email protected]

41


általa okozott természeti-környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezete működésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket és programjainkkal a környezettudatos magatartást, a teremtett világért felelősségvállalást fejleszteni.

2. 4. 3. Konkrét célok, feladatok Pedagógiai célok               

az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása, az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése, rendszerszemléletre nevelés, fenntarthatóságra nevelés, a környezetetika hatékony fejlesztése, érzelmi és értelmi környezeti nevelés, tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés, tolerancia kialakítása, a környezettudatos magatartás és életvitel segítése, az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése, az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása, helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség, globális összefüggések megértése, létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása.

Célkitűzések            

 

A választott programok és az alkalmazott módszerek: fejlesszék a tanuló szociális képességeit, adjanak lehetőséget új ismeretek megszerzésére (biológiai sokféleség, fenntartható fejlődés), rendszerezzék, szelektálják, mélyítsék el a már meglévő ismereteket, szintetizálják az egyes tantárgyak nyújtotta analitikus ismereteket, tanítsanak rendszerszemléletre, alakítsanak ki kritikus gondolkodást, fejlesszék a környezeti harmónia megteremtése érdekében fontos képességeket (pl.: problémamegoldó, konfliktuskezelési képességek, tolerancia, alternatív gondolkodás), ösztönözzenek az egészséges, környezetbarát életmód elsajátítására, alakítsanak ki környezeti érzékenységet, helyes szokásokat, viselkedési normákat, neveljenek a hagyományok tiszteletére, lakóhely megismerése, mutassanak követendő mintákat, ösztönözzenek felelősségteljes cselekvésekre (tárják fel, hogy mit tehet a tanuló egyéni életében a környezeti problémák megoldása, megelőzése érdekében); tárják fel a tanulók számára a globális kérdések alapvető gazdasági, társadalmi hátterét, tegyék világossá a tanulók számára, hogy az ember a természet része, és csak akkor van esélye a boldogulásra, ha kész együttműködni környezetével, és nem uralkodni akar felette. helyi értékek és problémák feltérképezése, helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem, hulladék, energiatakarékosság, helyi védettség, örökbefogadott sírok stb.)

2. 4. 4. A megvalósítás résztvevői, feladataik Iskolánk környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: OM azonosító: 027221 Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefon / fax: 72-579-224 Email: [email protected]

42


  

a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása; tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel:      

a környezet fogalmával, a földi rendszer egységével, a környezetszennyezés formáival és hatásaival, a környezetvédelem lehetőségeivel, lakóhelyünk természeti értékeivel, lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.

Az iskolai környezet A példamutató iskolai környezet tényezői        

termek, folyosók, mellékhelyiségek, udvar tisztasága és esztétikus kialakítása növények, élősarok anyag- és energiatakarékos, környezetbarát iskolaműködtetés egészséges italokat árusító automata (amennyiben szülői igényre lesz) gyalogos és kerékpáros közlekedés ösztönzése szelektív hulladékgyűjtés pedagógusok és nem pedagógusok példamutatása iskolaújság zöld rovat.

Az iskola elhelyezkedéCélok: Tevékenység, feladat: séből adódó (a még megvalósítandók, ill. a folyamatos jellemzők: tevékenységek kiemelése) Forgalom, útkeresztező- Közlekedési biztonság növelé- - közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt tanítása dések se - -- kerékpárral közlekedők számára biciklitároló A kerékpáros és gyalogos közlekedés segítése Zaj Csökkentés - fák, cserjék pótlása Légszennyezés Csökkentés - zöldesítés az intézmény környékén, az iskolakertben, és a növények gondozása, pótlása Szemét Tiszta, egészséges környezet - szelektív hulladékgyűjtés, (papír, szárazelem) - utak sózása helyett ásványi őrlemény használata - szemétgyűjtés Az iskolabelső Tiszta, meghitt környezet - festések, felújítások, a dekorációhoz falitáblák, a mellékhelyiségekben szappan, WC papír - portalanítás (atkák-allergia) - gyakori szellőztetés (beltéri szennyezőanyagok: formaldehid, szén-dioxid) - lábtörlők alkalmazása Energia-felhasználás Takarékos fűtés - nyílászárók javítása, cseréje - az elmaradt szigetelés pótlása - fűtésrendszer korszerűsítése Világítás Egészséges, takarékos - neonok cseréje energiatakarékos izzókra - szabvány szerinti világítás kialakítása Vízfelhasználás Egészséges ivóvíz, vízfo- - víztakarékos öblítés, csapok karbantartása gyasztás csökkentése Az iskola eszközellátottA tanítás-nevelés élményköz- - a tantermekben írásvetítő, TV, video, interaktív sága, pontúságának növelése, az táblák esztétikai érzék fejlesztése – - esztétikus dekorációk, falitáblák, szemléltetőegészséges személyiség anyagok - a rendeletek előírásainak való megfelelés OM azonosító: 027221 Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefon / fax: 72-579-224 Email: [email protected]

43


A környezetvédelem jeles napjai. A természet-környezetvédelem jeles napjairól a tanórákba beépítve, ill. külön programokat szervezve emlékezünk meg, és tudatosítjuk a jelentőségüket (vetélkedő, kirándulás, pályázat, faliújság készítése stb.). február 2. március 6. március 22. március 23. április 3. április 22. április 24. május 10. május 15. május 15. május 18. május 24. június 5. június 8. június 17. június 21. június 25. augusztus 9. szeptember 16. szeptember 22. szeptember 23. október 4. október 8. október 8. október 15. október 21. október 31.

Vizes Élőhelyek Nemzetközi Energiahatékonyság Nap Víz Világnapja Meteorológiai Világnap Csillagászati Világnap Föld Napja Kísérleti Állatok Védelmének Napja Madarak és Fák Napja Állat- és növényszeretet napja (Magyarországon) Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap Múzeumi Világnap Európai Nemzeti Parkok Napja Környezetvédelmi Világnap Óceánok Világnapja Világnap az Elsivatagosodás Ellen A Nap Napja Barlangok Világnapja Állatkertek Napja Ózon Világnapja Autómentes Nap Takarítási Világnap Állatok Világnapja Madárfigyelő Világnap Természeti Katasztrófák Elleni Védekezés Világnapja Nemzeti Gyaloglónap Földünkért Világnap Takarékossági Világnap

2. 5. Tanulásszervezés és tartalmi keretek 2. 5. 1. Tanórai keretek, a tantárgyak lehetőségei o tantárgyakba beépítve, o tanulmányi kirándulás, séta o osztályfőnöki órákon környezetvédelmi témák, o évente projektnap szervezése, melynek időkerete tanítási órának minősül A környezeti nevelés átfogja az 1-4. évfolyamos tárgyak teljes körét, valamennyi tantárgy ismeretanyagába beépítve, integrált módon történik. Az első és második osztályban inkább az érzelmi beállítódás alakítása, a természettel, a környezettel való ismerkedés és „környezetbarát” szokások formálása a fő cél, később fokozatosan alakul ki a tudatosság és elkötelezettség szintje. A környezeti nevelés tantervbe illesztésének egyik megvalósítási módja, amikor a környezeti nevelési fogalmakat, feladatokat és példákat a már meglévő tantervi célkitűzésekbe építjük be. Ezt a módszert alkalmazhatjuk egyetlen téma tanításánál, vagy úgy is, hogy az egész tantervet áthatja a környezeti nevelés szemlélete. A megszokott tananyag kiegészítését és kibővítését adják a környezeti nevelési témák. 1-2. osztályban, ahol csaknem minden tantárgyat egyetlen pedagógus tanít, magától értetődő módon bele lehet szőni az órák anyagába a környezeti nevelési témákat.


44


Környezetismeret): tantárgy az elemi környezeti nevelésnek a fókuszpontja azáltal, hogy óráin tervszerűen és intenzíven történik a tanulók környezeti attitűdjének és ismereteinek fejlesztése. Személyes tapasztalatokra, élménygyűjtésre épül. Integrálja a természeti és társadalmi jelenségeket. A tanulói tevékenységek állnak az órák megtervezésének középpontjában. A tantárgy koncentrációs lehetőséget kínál: lehetővé teszi az anyanyelvi, matematikai, esztétikai és a környezeti nevelés összehangolását. Célja: o o o o o o o o o o o o o o o

Felkeltse a tanulókban a környezetük élő és élettelen világa iránti érdeklődést. Ösztönözzön a természet és a lakóhelyi környezet önálló megismerésére, jelenségeinek „felfedezésére”. Javítsa a tanulóknak a környezetük állapota iránti érzékenységét, alapozza meg a környezet értékeit tisztelő, azokat megóvni kész magatartásukat. Segítse őket tájékozódni természeti és társadalmi környezetükben, intse őket a veszélyhelyzetekkel kapcsolatos óvatosságra. Ismerkedjenek meg lakóhelyük, távolabbi természeti és ember által létrehozott környezetük jellemző anyagaival, jelenségeivel, élőlényeivel, illetve azok változásaival, valamint az emberek és környezetük kapcsolatával. Törekedjünk a tanuló lakóhelyi, iskolai, települési környezete, majd hazánk értékeinek megismertetésére, megszerettetésére. Alakuljon ki bennük az igény az élő és élettelen környezet megóvására, védelmére. Erősítse a lakóhelyhez való kötődést, s ezzel a hazánkhoz és a nemzetünkhöz tartozás érzését alapozva meg. Tanítsa meg a tanulókat balesetmentesen közlekedni, elemi fokon tájékozódni a térben és időben. Óvatosságra intés, a veszélyhelyzetek megelőzését szolgáló magatartásformák kialakítása, s ezzel a személyes biztonság növelése. Fejlessze helyes egészségszokásaikat, alapozza meg önmaguk, valamint az élő és élettelen környezetük iránti felelősségérzetüket. Igényelje az egészséges életkörülményeket. Ismeretei ébresszék rá, hogy felelős a természet védelméért, és ezért becsülje meg környezetének értékeit. Ismerje a biztonságot szolgáló szervezetek munkáját (mentők, tűzoltók, rendőrség, polgári védelem). Tudja, hogyan kell viselkedni veszélyhelyzetben (menekülés, segítségkérés).

A magyar nyelv és irodalom, illetve magyar nyelv és magyar irodalom órákon környezeti neveléshez kapcsolódó tevékenység lehet pl. a mindennapi életből; az anyagról szerzett tájékozottságból; az idő és a természeti jelenségekből; természettudományos ismeretekből; biztonságos közlekedésből; emberismeret, önismeret, honismeretből; természeti környezetből vett témán alapuló szépirodalmi művek, versek, prózai alkotások, ismeretterjesztő szövegek tanulmányozása, elemzése. Néhány alkalmazható módszer: o o o o o o o

kapcsolat keresése az olvasott szöveg és a tanuló saját élményei, tapasztalatai között, szereplők cselekedeteinek értékelése, érzelmek és tulajdonságok megfigyelése, kérdések és válaszok megfogalmazása, emberi kapcsolatok felismerése, több szempont figyelembevétele, rövid szerepjáték eljátszása a természetről, környezetről olvasottak alapján, a mese és a valóság elkülönítése a természetben és az állatvilágban, az iskolai könyvtár ismeretterjesztő könyvei, életkoruknak megfelelő lexikonok, enciklopédiák, stb. ismerete.

Matematika: Szöveges feladatokban valódi adatok felhasználása, a szöveges feladatok szövegének megfogalmazása a természetről, az élővilágról, a mindennapokról, stb. szóljanak, s nevelési célzatú legyen. A mértékegységek tanulásának jelentős szemléletformáló hatása lehet, pl. mérések a szabadban, mérés a piacon, stb. Keressék meg más adatok hozzáférési forrásait, és az adatokat használják fel különböző típusú feladatokat (algebrai műveletek, grafikonok készítése, stb.) megfogalmazásánál. Testnevelés és sport): eszköze lehet, pl. a mozgás örömének átélése, a szabad levegőn való tartózkodás fontossága. Az időjárás elemeinek közvetlen megtapasztalása. OM azonosító: 027221 Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefon / fax: 72-579-224 Email: [email protected]

45


Lehetséges tevékenységek: o o o o o o o

gyaloglás, kerékpáros túrák, a természeti környezet sajátosságai, helyes viselkedés a természetben, tájékozódás terepen, úszás (TMG tanuszoda, Thermal Spa), lovaglás (Apró Paták SE), téli sportok (korcsolyázás), stb.

Vizuális kultúra):: A művészeti tárgyak alkalmasak a kérdéskör érzelmi megközelítésére, a természet és az ember alkotta környezet szépségeinek művészi bemutatására. E tárgyak hatásosan fel tudják hívni a figyelmet az értékvesztésre, az uniformizálódásra, kulturális örökségünk megőrzésének fontosságára (módszer lehet, pl. hulladékok felhasználása „művészeti” alkotások létrehozásához, virágok, csigaházak, termések gyűjtése, lenyomatok készítése). Életvitel és gyakorlat): tantárgy nagy jelentősége, hogy gyakorlati szempontból elemezzék a környezetbarát létformát, és követendő, helyes példákat keressenek és mutassanak be. Lehetséges témák: o o o o o o o o

ismerkedés az anyagokkal, érzékszervi tapasztalások, a közlekedés környezetszennyezése, ember és környezete, természet és ember alkotta környezet, kézműves technikák, hulladékkezelés, takarékosság.

Ének-zene: A természet és az ember alkotta környezet szépségeinek művészi bemutatása a zene segítségével történik, s érzelmeikre hat. Legfontosabb feladat a magyar népdalok megismertetése, gyermekdalok, körjátékok, stb. A közös éneklés megszerettetése. Hagyományaink ápolása, népszokások. Más országos zenéje, kultúrájának ismerete, tisztelete. Megzenésített versek megismerése.

A tantárgyak lehetőségei (3-4. osztály) Környezetismeret) A tanulók o o o o o o o o o o o o

Legyenek képesek különbséget tenni természetes és mesterséges környezet között. Ismerjék meg ezek alkotórészeit. Próbáljanak környezetvédelmi problémákra megoldásokat javasolni. Legyenek tisztában az emberi tevékenységek környezetkárosító hatásaival. Szerezzenek tapasztalatokat a növények, állatok gondozása terén. Váljon szokásukká az otthoni, iskolai, tantermi környezet rendjének, tisztaságának óvása. Kapjanak képet a védett állatok, növények fogalmáról kirándulások, séták alkalmával. Ismerjék a domborzati jeleket, hazánk nagy tájait. Kapjanak lehetőséget az iskolán kívülről származó ismeretek elrendezése is, hiszen környezetükre vonatkozó ismereteik jelentős részét nem az iskolában szerzik. Próbálkozzanak a természeti jelenségek elemi szintű vizsgálatával, az ember és lakókörnyezete kapcsolatának megértésével. Keressék a választ arra, hogy a környezet hogyan hat mindennapi életükre, illetve képesek legyenek megítélni, hogy saját cselekedeteik hogyan befolyásolhatják saját környezetük állapotát. Olyan szinten értsék meg saját testük működését, amennyiben az az egészséges állapot fenntartásához szükséges.

A tanulókban OM azonosító: 027221 Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefon / fax: 72-579-224 Email: [email protected]

46


o o o o o o

Alakuljanak ki a helyes környezethasználat szabályai. Váljon meghatározóvá a környezeti károk megelőzésére való törekvés. Alakuljon ki a környezetkímélő magatartás, a környezettel kapcsolatos pozitív érzelmek. Jöjjön létre igény – életkori sajátosságaiknak megfelelően – a természeti jelenségek, folyamatok ésszerű, tudományos magyarázata iránt. Jöjjön létre bennük az egészséges életmód iránti igény. Alakuljon ki a személyes biztonság növeléséhez szükséges magatartás.

Magyar nyelv / magyar irodalom A tanulók o o o o o

Ismerkedjenek meg a természeti környezet, a növény- és állatvilág létrejöttével, fejlődésével, kialakulásával kapcsolatos mesékkel, mondákkal, ismeretterjesztő olvasmányokkal, a Bibliával. Tanuljanak meg tájékozódni az intézményi könyvtár ismeretterjesztő könyvei között, az életkoruknak megfelelő lexikonokban, enciklopédiákban, stb. Fogalmazásaikban tanulják meg, használják és alkalmazzák (szóban és írásban) a környezettel, környezetvédelemmel kapcsolatos szavakat, kifejezéseket. Tudjanak az olvasmányokból szerzett, a témával kapcsolatos kérdéseket feltenni, és azokra válaszolni. Legyenek képesek a természetről, környezetről olvasottak alapján rövid szerepjátékot előadni a megszerzett szókincs felhasználásával.

A tanulókban o o o

Alakuljon ki a környezet és védelmének alapszókincse. Legyen igény az önálló ismeretszerzésre, gyűjtőmunkára az olvasottakkal kapcsolatban. Fejlődjön ki a véleménynyilvánítás, vitatkozás képessége a témával kapcsolatosan.

Életvitel és gyakorlat) A tanulók o Törekedjenek a takarékos anyaghasználatra, az eszközök, szerszámok helyes, balesetmentes kezelésére. o A munkadarabok elkészítésekor ismerkedjenek meg a tervezés, méretezés, méretre vágás, szabás egyes technikáival. o Tudják megkülönböztetni a fém, fa és papír alapanyagokat a felhasználás szempontjából. o Ismerjék meg a különböző papírfajtákat. o Kapjanak áttekintést a különböző kézműves technikákról. o Ismerkedjenek meg az egyszerű gépek, a kerékpár működési elveivel tapasztalás, cselekvés útján. o Tudjanak maguknak egészséges napirendet, munkarendet kialakítani, az egészséges táplálkozásról is szerezzenek ismereteket, tapasztalatokat. A tanulókban o o o

Alakuljanak ki a természethez és az épített értékekhez fűződő pozitív attitűdök, érzelmek, valamint ezekre alapozva a helyes viselkedés, magatartás. Legyen igény a fegyelmezett munkavégzésre, a munkadarabok minél precízebb előállítására. Alakuljon ki a veszélyhelyzetek felismerésének, elkerülésének képessége a közlekedésben, a háztartásban, a munkadarabok elkészítése közben.

Vizuális kultúra A tanulók o o o

Szerezzenek ismereteket, tapasztalatokat a természetes és mesterséges környezet ábrázolásáról, annak megjelenéséről művészek munkáin. Tudjanak színeket, formákat, fényt, árnyékot megkülönböztetni. Tervezzenek környezetvédelemből plakátot.

A tanulókban o

Tiszta, rendes munkavégzésre törekvés alakuljon ki. OM azonosító: 027221 Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefon / fax: 72-579-224 Email: [email protected]

47


o

Jöjjön létre az esztétikus, szép környezet iránti igény otthon és az iskolában egyaránt.

Matematika A tanulók o o o

Próbálják megfigyelni környezetünk térbeli és mennyiségi viszonyait. Tegyenek különbséget tapasztalati úton a kisebb és nagyobb tömegek, hosszúságok (távolságok), folyadékmennyiségek között. Tudják ezeket alkalmazni a témával kapcsolatos feladatokban.

A tanulókban o

Alapozódjanak meg a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségek.

Ének-zene, egyházi ének A tanulók o o

Ismerkedjenek a magyar népdalok világával, ápolják hagyományainkat, közös énekléssel. Ismerkedjenek meg az egyházi ének kialakulásának történetével, egyházi énekkel, ápolják hagyományainkat, közös énekléssel.

A tanulókban o

Alakuljon ki bennük a hagyományápolás igénye.

Testnevelés és sport) A tanulók o

Ismerjék meg a természetes környezetben végezhető sportokat (séta, gyaloglás, futás, úszás, korcsolyázás stb.)

A tanulókban o

Alakuljon ki igény bennük a sportolásra, egészségük megóvása érdekében.

5-8. osztály: Magyar nyelv / magyar irodalom A magyar nyelv és irodalom tantárgy lehetőséget nyújt, hogy az ember és környezete összetartozását, a kettő kölcsönhatását, harmóniáját illetve a harmónia megbomlásának okait bemutassa. Szövegek elemzésével, megbeszélésével mintát mutasson a gyerek számára. Előnye, hogy ezt nem egy-egy tanítási órán teszi, hanem ez a szemlélet áthathatja az egész tananyagot. Az anyanyelvi órákon egy-egy nyelvi jelenség vizsgálatához az indukciós szövegek megválasztása is lehet a környezeti nevelés eszköze. A tanulók  ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását,  ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondákat, népdalokat és verseket,  ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását,  legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre,  erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük, tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére, nyelvi környezetvédelem (szórólapok, plakátok, reklámújságok, üzletfeliratok, hirdetések, reklám, stb.  ismerkedjenek meg városunk és környékünk kulturális hagyományaival, irodalmi emlékhelyeivel,  tudják megfogalmazni, mit jelent nekünk a szülőföld, szűkebb hazánk, Siklós,  sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit.

A tanulókban OM azonosító: 027221 Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefon / fax: 72-579-224 Email: [email protected]

48


 alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség,  növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával,  fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek) Az Ember és társadalom műveltségi terület középpontjában az ember világa áll. A műveltségterület tantárgyainak tanítása magában foglalja a természet és az emberiség jövőjének fenntarthatóságát. A tantárgyakat tanítóknak kötelessége, hogy a tanulók értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet. Mivel a történelemtanítás kronológiai sorrendben veszi az emberiség sorsfordulóit, így az ember természetalakító szerepe az őskortól napjainkig levezethető. A tanulók  értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet,  tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására,  ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete,  legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül,  értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében,  ismerjék meg a természet közelben élő, a természetet tisztelő, azt felhasználó, és nem kihasználó paraszti életmód értékeit,  ismerjék meg a népszokások egészségvédelmi vetületét.

Idegen nyelv: angol nyelv A tanulók  váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével, ismerjék meg az alább felsorolt témák szókincsét:  fogyasztói társadalom problémái  termékek nevei idegen nyelven, szelektív szemétgyűjtés  veszélyeztetett növények, állatok, fajok  időjárás, globális felmelegedés, üvegház hatás veszélyei  környezetszennyezés, közlekedés, nagyvárosi élet  legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit,  tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit,  legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekt-munkában választ keresni,  állampolgári felelősségtudatuk fejlődjön.

A tanulókban  alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben,  fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit, legyenek képesek környezetvédelmi témában:  kérdéseket feltenni, kérdésekre válaszolni  interjút készíteni  javaslatokat tenni  véleményt nyilvánítani  vitatkozni  rövid szerepjátékot előadni. OM azonosító: 027221 Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefon / fax: 72-579-224 Email: [email protected]

49


Matematika A tanulók  váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel pl grafikon demonstrálják,  legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával,  tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni,  logikus gondolkodásuk, a szintetizáló és a lényegkiemelő képességük fejlődjön,  tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait,  váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására,  ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni,  legyenek képesek reális becslésekre,  tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni.

A tanulókban  alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás,  alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket.

Természetismeret) A tanulók  ismerjék meg a környezetet megfigyelésekkel, vizsgálatokkal,  ismerjék meg az élővilág sokszínűségét, az élőlények egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében,  Ismerjék meg saját testük alapvető felépítését és működését, az egészség megőrzéséhez szükséges életvitel jellemzőit,  váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére,  a megismerés komplexitása, egészlegességére törekvés (középpontban az élő és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet áll),  természettudományos gondolkodás kialakításához megfelelő képességek kialakítása;  környezet állapota iránti érzékenység fejlesztése,  ökológiai szemlélet fejlesztése,  helyes környezeti attitűdök fejlesztése,  magatartás fejlesztése,  értékrend alakítása,  környezettudat fejlesztése,  felelősségérzet fejlesztése,  környezet használatára vonatkozó helyes döntések támogatása,  váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára,  ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit,  ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat,  tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra,  mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni,  ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá,  ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat.

Kémia A tanulók  rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel,  törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására, OM azonosító: 027221 Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefon / fax: 72-579-224 Email: [email protected]

50


 legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére,  ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére,  ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától,  értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait,  tudják, hogy a kémiai változások során a rendszer és a környezete között mindig történik energiacsere, ismerjék az átalakulásokat kísérő energiaváltozások típusait,  tudják az energiaforrások használatának környezeti hatásait, érezzék az energiatakarékosság szükségességét,  ismerjék meg a vizek szennyeződésének fő forrásait, váljék tudatossá a víz életünkben betöltött szerepének fontossága,  legyen áttekintésük a biológiailag fontos anyagok körforgásáról,  tudják a mindennapi életben előforduló anyagokhoz mellékelt használati utasításokat értelmezni kémiai szempontból,  ismerjék a mérgező anyagok jelét,  tudják balesetmentesen használni a háztartási vegyszereket,  kísérjék figyelemmel és értelmezzék a tömegkommunikáció útján közzétett környezetszennyezettségre vonatkozó adatokat,  gyűjtsenek információkat lakóhelyük levegő-, és vízminőségével kapcsolatosan,  érezzenek személyes felelősséget, keressenek cselekvési lehetőségeket közvetlen környezetük megóvására,  értsék az elemek és vegyületek körforgását a természetben, az élettelen és az élővilág fontosabb kapcsolatait,  lássák a környezetvédelmi kérdések fontosabb összefüggéseit.

Földrajz A tanulók  szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről,  érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit,  értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket,  értsék meg, hogy a társadalom - földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet,  ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit,  ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit.

A tanulókban  a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény,  alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére,  fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség.

Biológia és egészségtan A tanulók  ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit,  ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet,  ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az okokozati összefüggéseket,  legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően.  értsék, hogy az emberi szervezet egységes egész, melynek részei összehangoltan működnek, OM azonosító: 027221 Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefon / fax: 72-579-224 Email: [email protected]

51


 tudják, hogy az emberi szervezet része a bioszférának, a környezettel állandó kölcsönhatásban él, anyagcserét folytat, teret foglal el, ingerek érik stb., ezek a kölcsönhatások egyensúlyi helyzetben vannak, amelyek felbomlása egészségromláshoz vezet,  ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait,  sajátítsák el az elsősegély-nyújtási technikákat,  ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében.

A tanulókban  alakuljon ki ökológiai szemléletmód,  alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség,  olyan tanulási magatartás kialakítása, melyet a környezetkárosítás elhárításában való aktív részvétel igénye jellemez.  ösztönözze a helyes viselkedésmódok és a környezet-egészségvédő szokásrendek kialakítására,  segítse az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában,  segítse az őket veszélyeztető környezeti, társadalmi tényezők és azok elhárítási módjainak felismerésében.

Ének-zene, egyházi ének A tanulók ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát, ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait, fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban, vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét, tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek,  ismerkedjenek meg az egyházi ének kialakulásának történetével, egyházi énekkel, ápolják hagyományainkat, közös énekléssel,  fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni.     

Vizuális kultúra A tanulók  ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát: a környezeti elemek közvetlen tanulmányozásával fedezzék fel a forma – szerkezet – szín kapcsolatát,  ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát,  ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit,  ismerjék meg a média ábrázolásának lehetőségeit,  ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére,  tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira,  ismerjék a természetes alapanyagok használatát,  legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak,  legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni,  legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően,  ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését,  tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre,  kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket,  a művészeti tanulmányutak segítségével figyeljék meg a környezetkultúra fejlettségét, a környezeti nevelés lehetőségeit állapítsák meg; kutassanak fel néprajzi, népművészeti értékeket; kiállításaik, rajzversenyeik foglalkozzanak a környezeti nevelés témaköreivel,  fedezzék fel a művészeti, valamint a média adta környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni,  fedezzék fel, hogy az ember csak szerves egységben tud élni környezetével, melyben a természet és az ember alkotta tárgyak harmóniát, nyugalmat kell, hogy nyújtsanak.

Dráma és tánc A tanulók OM azonosító: 027221 Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefon / fax: 72-579-224 Email: [email protected]

52


 tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel,  legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz, stb.),  természethez való érzelmi kötődése erősödjön a drámajátékon keresztül,  sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket.

Technika, életvitel és gyakorlat) A tanulók  ismerjék meg az emberi alkotásokban megtestesülő használati, esztétikai, formai és etikai értékeket,  ismerjék a háztartásban főbb ismeretköreinek: az egészség, táplálkozás, gazdálkodás, ruházkodás és a lakás – lakókörnyezet életkornak megfelelő ismeretanyagát,  ismerjék meg a technika okozta környezeti károsodásokat, és azok megelőzésének módjait,  értsék meg a fenntartható fejlődés összefüggéseit és követelményeit,  ismerjék meg a problémák rendszerét és a lényegét átlátó környezetgazdálkodást,  sajátítsák el az alapvető biokertészeti ismereteket,  sajátítsák el a gyógynövények alapvető ismeretét és felhasználási módjait,  ismerjék meg a komposztálás folyamatát és hasznát,  ismerjék meg a környezetbarát technikákat és technológiákat,  ismerjék meg a felhasznált természetes anyagok, az épített környezet jellemzőit,  képesek legyenek környezetbarát rendszerekben gondolkodni,  tudjanak otthonosan tájékozódni közvetlen környezetük technikai világában, kreatív módon gondolkodjanak közvetlen környezetükről,  ismerjék a hulladék fogalmát, típusait, a háztartási hulladék gyűjtésének és feldolgozásának módjait, a hulladékproblémák megértetése,  ismerjék fel az energia jelentőségét,  ismerjék az energia felhasználás új útjait, a megújuló energiaforrások használatának előnyeit és korlátait, az energiatakarékos fűtési és szellőztetési rendszerek működésének és szerkezetének ismerete, alternatív energiaforrások ismerete, a napházak alkalmazásának felismerése.

A tanulókban  a civilizáció társadalmi és környezeti vonatkozásainak feltárása révén erősödjön a felelős, környezettudatos beállítottság,  alakuljon ki a kritikus fogyasztói magatartás.

Informatika A tanulók  legyenek képesek az Interneten, illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni,  legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására,  ismerjék meg az informatikában (pl. az Internet-használatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket,  használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre,  futtassanak környezeti elemek megváltozását figyelembe vevő szimulációkat és statisztikai teszteket,  rendezzenek környezeti kérdésekről virtuális fórumot máshová járó diákokkal közösen,  szerkesszenek és nyomtassanak környezetvédelmi újságokat és posztereket,  ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait,  váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások),  legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével,  kísérjék figyelemmel a “A környezetvédelmi jeles napokat” az Interneten, OM azonosító: 027221 Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefon / fax: 72-579-224 Email: [email protected]

53


 a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit.

A tanulókban

 tudatosuljon, hogy a számítógép alkatrészei is veszélyes hulladékok  fogalmazódjon meg a kérdés: “ Mit kezdhetünk a veszélyes hulladékkal? Hová tegyük?

Testnevelés és sport A tanulók  fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket,  győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve,  legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében,  értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes,  igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek,  sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat.

A tanulókban  tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását,  segítse az egészséges napi - heti - évszakos életritmus kialakulását.

Fizika Alapvető feladat annak felismertetése a tanulókkal, hogy a fizikai ismerteket, természeti törvényeket nem kihasználni, hanem felhasználni lehet és kell is a természeti környezetünk megóvásának érdekében, és a már meglévő káros folyamatok megállításában és visszafordításában. Mindezek érdekében:

 Olyan ismeretek közvetítése a tanulóknak, amelyek segítségével képessé válnak a természeti, környezeti folyamatok magyarázatára, a folyamatok kimenetelének felismerésére, a folyamatok hasznos és káros hatásainak elkülönítésére.  Olyan módszerek megismertetése a tanulókkal, amelyekkel a folyamatokat pozitív irányba tudjuk befolyásolni.  Képessé tenni a tanulókat arra, hogy megszerzett ismereteik birtokában, tetteik következményét belátó, előregondolkodó, környezettudatos emberré váljanak.  Felhívni a tanulók figyelmét  Az élő és élettelen közti kölcsönhatásokra  Alapvető fizikai törvényszerűségekre  Globális környezeti problémákra (sugárzások, zaj, rezgés, üvegházhatás stb.)  Környezeti egészségkárosító hatásokra (szmog, zaj, sugárzások, ózonlyuk stb.)  Képessé tenni a tanulókat, hogy fel tudják mérni az energiahordozók/források felelős felhasználásának fontosságát és az alternatív energiahordozók/források jelentőségét.

Hit-és erkölcstan A tanulók

 Ismerjék meg a Bibliát, a Biblia tanításai szerint éljenek, ez hassa át mindennapi tevékenységüket.

A tanulók

 legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák,  tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni.  mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk.

A tanulókban

 alakuljon ki az a szemlélet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek, OM azonosító: 027221 Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefon / fax: 72-579-224 Email: [email protected]

54


 alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban,  alakuljon ki, hogy a keresztyén értékrend szerint éljenek,  fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért.

Környezeti nevelés az osztályfőnöki órán 5. osztály

 a család, a nagyszülők, a dédszülők lakóhelye, lakásának közvetlen környezete- megfigyelés, értékelés megadott szempontok szerint,  a keresztyén családmodell,  szabadidős tevékenységek a levegőn: kiskert, horgászás, biciklitúra, stb. megfigyelés, védett növények, állatok,  mindennapi közlekedés: a tömegközlekedési eszközök előnyben részesítése, biciklis közlekedés.

6. osztály

 szépség, a természetben: Dráva, Lanka, Duna-Dráva Nemzeti Park, Siklós-Villányi hegység, Tenkes, Hatos erdő, az ormánsági táj; természetvédelem,  a rend és a tisztaság szerepe környezetünkben.

7. osztály    

8. osztály     

környezetünk tudatos alakítása, energia felhasználás a családban, vásárlási szokások, csomagolóanyagok, lomtalanítás, szemétgyűjtés, veszélyes hulladékok a háztartásban és a ház körül. a környezet védelme, pusztulása, atomerőművek- katasztrófák, balesetek, vízszennyezés, tankerkatasztrófák, a Greenpeace mozgalom akciói, népességrobbanás-népességcsökkenés és következményei.

2. 5. 2. Egyéb foglalkozások A tanulók környezeti ismereteinek bővítésével, rendszerezésével, az összefüggések feltárásával meg kell alapozni, hogy lehetővé váljon a környezetért, a jövő generációkért felelős viselkedést vállaló személyiség formálása. A környezeti nevelést szolgáló tanórán kívüli, egyéb foglalkozások és egyéb tevékenységek:  a közvetlen környezet – városunk, iskolánk – emberi, történelmi, kulturális és természeti értékeinek, hagyományainak megismerése,  a tantermek, a folyosó alkalmakhoz illő, esztétikus díszítése,  a tantermek tisztántartása, megfelelő szellőztetés, virágosítás,  osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre a környezeti értékek felfedezésére,  téli madárvédelem,  a szárazelemgyűjtés megszervezése az iskolában;  csatlakozunk helyi vagy országos környezetvédő szervezetek akcióihoz (pl.: Takarítási világnap, Autómentes nap).  minden évben – környezet- és egészségvédelmi projektnap szervezése,  6-7. osztály: Ormánsági kiránduláson veszt részt,  tanulmányi kirándulások,  naposi feladatok az étkezőben,  ügyeleti munka: diák- és felnőtt ügyelet,  siklósi séta, várlátogatás,  védnökség: a református temetőben, az iskola közvetlen környezetének – utcai frontok, udvar – gondozása, rendben tartása, virágosítása, gyomlálása,  nyári táborok szervezése, OM azonosító: 027221 Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefon / fax: 72-579-224 Email: [email protected]

55


 tanulói pályázatok – Kiadunk egy-egy környezetvédelmi problémát, témakört önálló kutatásra, feldolgozásra. A tanulók motiválása a legjobb munkák díjazásával történik. A munkaformák a következők lehetnek: dolgozat, rajz, fotó.  vetélkedők, tanulmányi versenyek – Az érdeklődő, ambiciózus tanulókat ösztönözzük arra, hogy vegyenek részt helyi, regionális és országos versenyeken. Általános iskola 5–6. évfolyam Általános iskola 7–8. évfolyam

Kaán Károly Természet és Környezetismereti Országos Verseny Herman Ottó Országos Biológia Verseny Táncsics kupa Református Középiskolák Természettudományos versenye Csurgó

 városismereti program – A diákpresbitériummal való együttműködés keretében szervezzünk olyan programokat, amelynek során megismerhetik a gyerekek a szűkebb és tágabb környezet jellemző épületeit, tereit és egyéb objektumait. Az ismereteket vetélkedők, illetve kiállítások formájában lehet még jobban rögzíttetni a tanulókkal.  művészeti csoportok, ünnepségek – Használjuk ki a művészetek iránti érdeklődést. Néhány problémára próbáljuk ráirányítani a figyelmet a művészet eszközeivel. Szervezzünk irodalmi műsort (pl. Föld napja, Víz világnapja). Természetes anyagok felhasználásával készítsük el egy környezetbarát lakóház, porta modelljét. Éljünk a drámapedagógia korszerű módszereivel is.  kézműves foglalkozás – A természet adta anyagok (termések, levelek, tollak, csigaházak..) illetve az újrahasznosítható hulladék-anyagok felfelhasználásával különböző díszeket, kompozíciókat készíthetünk, amelyekből kiállítás vagy vásár is szervezhető (pl.: Karácsonyi vásár)  napközis szabadidős foglalkozások: séta a környéken, termések gyűjtése. A különböző napközis és tanulószobai foglalkozások, programjain élmények és tapasztalások útján gazdagodnak a tanulók ismeretei és alakulnak ki a környezethez fűződő pozitív szokásaik.  természetjáró mikro műhely foglalkozásai.  látogatások: állatkertben, múzeumban, botanikus kertben, arborétumban, tanyán, nemzeti parkban, szeméttelepen, hulladékégetőnél, szennyvíztisztító telepen, papírgyárban. Ennek során előre megadott szempontsor vagy feladatlap segítségével buzdítsuk a gyerekeket az önálló felfedezésre, az ismeretek önálló feldolgozására.  előadások – A nagyon jól sikerült környezeti tanulói kiselőadásokból illetve a kiírt pályázatok szóbeli védéséből rendezhetünk egy iskolai szintű programot is. A tanulók, tanárok, szülők környezet-egészségügyi nevelésének egyik hasznos módszere amellett, hogy fejleszti a tanulók helyes önértékelését és pozitív megerősítését. Hívhatunk meg ebben a témában jártas szülőket vagy szakembereket, sőt volt tanítványokat is,  megemlékezés a környezetvédelmi napokról,  szülői értekezletek: utalás a környezet néhány fontos elemére.  szülői fórum: Témák. Egészséges táplálkozás, drogprevenció, lelki egészség, háztartási környezetvédelem.

2. 6. Taneszközök Az alábbiakban csak a környezeti neveléshez rendelkezésre álló eszközöket soroljuk fel: - hulladéktárolók, - mikroszkópok, kémcsövek, mérőhenger, szűrők, - vegyszerek, - az elsősegélynyújtó helyiség felszereltsége, - interaktív tábla, - szemléltető eszközök: könyvek, videofilmek, CD-k, prospektusok.


56


2. 7. Megvalósítási terv (éves munkatervi bontásban Megvalósítási terv A programban résztvevők

Programterv célok

Határidő

Minőségbiztosítás Eredményességvizsgálati forma

Értékelés

1-4. évfolyam, napközi szakmai közössége 5-8. évfolyamot összefogó szakmai közösség Hitéleti munkaközösség Nevelőtestület, technikai alkalmazottak DÖK (DP)

2. 8. Kommunikáció 2. 8. 1. Iskolán belüli Munkaértekezletek, faliújság, felelősök rendszere, (DP), egyéni beszélgetések, iskolaújság, honlap, szülői értekezletek, SZMK – megbeszélések 2. 8. 2. Iskolán kívüli Tájékoztató füzet, megbeszélések, tájékoztatók, tájékoztató a helyi médiában

2. 9. Minőségfejlesztés: minőségbiztosítás és –ellenőrzés A környezeti nevelés pedagógiai céljai, feladatai, illetve előírt követelményei határozzák meg azokat a tartalmakat, melyek értékelése a feladatunk. Nevelő tevékenységünk során – mint azt a korábbi fejezetekből láthattuk – szakítani szeretnénk a passzív befogadás, a konvergens gondolkodás egyeduralma, a beszűkítés, az uniformizálás rossz gyakorlatával. Az értékmegőrzésre, az értékteremtésre és értékátadásra vállalkoztunk, a gyermek teljes személyiségét fejlesztjük. A pedagógus környezeti nevelési gyakorlatának színvonalát minősíthetjük az alábbi elvárások megítélésével.   

Rendelkezzenek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak. Felkészülésüket hassa át az együttműködésre törekvés. Törekedjenek fenntartani az egyensúlyt a személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje között. OM azonosító: 027221 Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefon / fax: 72-579-224 Email: [email protected]

57


     

Tanulóik számára jól szervezett tevékenységek során biztosítanak sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőséget és kommunikációs helyzetet. Adjanak alkalmat az önálló elemzés, szabály, sejtés tanulói megfogalmazásának. Segítsék a szabály, összefüggés, megállapítás napi élethelyzetekben megjelenő példáinak és a szükségszerűségek felismerését. Olyan lehetőségeket biztosítsanak, hogy a tananyag legyen természetes valóságában tanulmányozható, és élményt nyújtson. Szervezzék meg az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítsák a differenciálás lehetőségeit a képességek fejlesztésének folyamatában. A rendszerszemléletű gondolkodás kialakulását célozza meg.

A tevékenységek szervezése és koordinálása során biztosítsák:       

a tanulói kíváncsiság megőrzését; az aktivitás fenntartását és megerősítését; a belső motivációs bázis fejlesztését; az általános és különleges adottságok felismerését, fejlesztését; a megismerő és rövid úton célravezető stratégiák felismerését, lehetőségeit; a tanuló jogát véleményének megfogalmazására, a tévedésre, elgondolásainak módosítására, az új utak keresésére; az igények kialakulását a gondolatmenetek elemzésére; a problémamegoldás folyamatának tudatos tervezésére, megvalósítására és a szükséges következmények számbavételére is.

Ellenőrző-értékelő tevékenységünk szempontjai:    

Az ellenőrzés bizalomra épüljön, és az elért tudásszint megismerésére irányuljon. Ennek alapján lehetséges a további célmeghatározás. Mindig biztosítsuk a javítás lehetőségét, mely tükrözze a következetes igényességet. Az értékelés során a nevelő körültekintő, lényegre irányuló, tárgyilagos, egyértelmű információkat adjon, mely tükrözi a fejlődés irányát és fokát, minősítve a személyes előrehaladást és határozott instrukciókat adva a továbblépéshez. Fontos az összefüggések meglátásának segítése.

A környezeti nevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Az sem egyértelmű, hogy mi tekinthető az iskolai és mi a családi nevelés eredményének. A fejlődés folyamatos követése és az iskolai célokkal történő összevetése alapvető nevelői kötelesség. Tanulóink neveltségi szintje és beállítódásának értékelése magatartásuk és szorgalmuk minősítéseként jelenjék meg. Eredményvizsgálatunk a) egyes tanulók esetében o o o o o

az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulására a szociális képességek alakulására a beállítódások és értékorientáció fejlődésére a csoporthelyzet megismerésére a konfliktuskezelés módjára irányul.

b) osztályközösségek esetében o o o o

a csoportviszonyok alakulásának a közvéleménynek, a morális gondolkodásnak az informális kapcsolatrendszernek a tevékenységrendszernek a megismerésére irányul.

Eredményvizsgálati módszereink a következők lehetnek:      

folyamatkövető megfigyelés célzott megfigyelés helyzetfelmérés (szociometriai vizsgálat) tevékenységelemzés egyéni és csoportos megbeszélés, interjú kérdőíves kikérdezés


58


A nevelői követelmények teljesítéséről az intézmény belső ellenőrzési terve és minőségirányítási programja részletes előírásokat tartalmaz. Választott módszereink lehetnek:     

a személyiségjellemzők és a feladatellátás minőségének megfigyelése spontán és irányított személyes beszélgetések írásos felmérés, illetve kérdőíves vizsgálat nevelői teljesítmény és dokumentáció elemzése a helytállás aktivitásának és minőségének követéses vizsgálata.

Továbbképzések Belső: nevelési értekezletek, tanfolyamok Külső: rendezvényeken való részvétel. Akkreditált továbbképzéseken való részvétel.

3. Az iskola fogyasztóvédelemmel összefüggő nevelési feladatai 3. 1. A fogyasztóvédelmi nevelés célja A fogyasztóvédelmi oktatás célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.

3. 2. A fogyasztóvédelmi nevelés tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakítása, a jogaikat érvényesíteni tudó a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése. (NAT 2003, 2007, 2011) Fontos továbbá a fogyasztás során a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése, és a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket az eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében szükséges, hogy a diákok értsék, és a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Környezettudatos fogyasztás: Egyfajta középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és fogyasztásmentesség között. Kritikus fogyasztói magatartás: A fogyasztói jogok érvényesítése. A fogyasztónak joga van: a.) b.) c.) d.) e.) f.) g.)

az alapvető szükségleteinek kielégítéséhez, a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozáshoz, a választáshoz különböző termékek és szolgáltatások között, a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretéhez, a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez, az egészséges és elviselhető környezetben való élethez, a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszóláshoz.


59


Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait, és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre.

3. 3. A fogyasztóvédelmi nevelés színterei az oktatásban    

Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásai. Tanórán kívüli elemek – egyéb foglalkozások (vetélkedők, versenyek, rendezvények). Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel). Az iskola fogyasztóvédelmi működése, és az ezzel kapcsolatos foglalkozások.

3. 4. Módszertani elemek A módszereknek tartalmaznia kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és a döntés alapján eltervezett cselekvés végrehajtásának módszereit. Fontos hogy a diákok e módszereket minél többször valós helyi és globális problémákon és értékeken keresztül maguk alkalmazzák.       

Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól. Helyi-, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása. Adatgyűjtés, feldolgozás információrögzítés együttműködéssel. Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel. Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, fogyasztói kosár készítése). Karácsonyi vásár szervezése. Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés).

4. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések 4. 1. A pedagógiai program érvényességi ideje  Az óvoda 2013. szeptember 1. napjától szervezi meg először nevelő munkáját e pedagógia program alapján.  Az iskola 2013. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon szervezi meg először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre.  Ezen pedagógiai program érvényességi ideje 2017. augusztus 31. napjáig szól.

4. 2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata  A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.  Az óvodapedagógusok az óvodai intézményegység-vezetővel közösen minden nevelési évben értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását  Az iskolai nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.  A 2016-2017. nevelési év / tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.

4. 3. A pedagógiai program módosítása OM azonosító: 027221 Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefon / fax: 72-579-224 Email: [email protected]

60


 A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: -


 A tanulók a pedagógiai program módosítását a diákönkormányzat (diákpresbitérium) képviselői útján javasolhatják a nevelőtestületnek.  A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó Siklós – Máriagyűd Református Társegyházközség Igazgatótanácsa hagyja jóvá. A pedagógiai program elfogadása előtt ki kell kérni a jogszabályban előírt véleményeket.  A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától az első és az ötödik évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni. 4. 4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala  Az intézmény pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető.  A házirend elolvasható az intézmény honlapján. Az intézményi honlap internet címe: www. siklosref.hu  A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az intézmény igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, az óvodai intézményegység-vezetőjétől, valamint az intézmény pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban.  A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: -

az intézmény honlapján; az intézmény fenntartójánál; az intézmény irattárában; az intézmény könyvtárában; az intézmény nevelői szobájában; az intézmény igazgatójánál; az intézmény óvodai intézményegységében.


61


5. Záradékok Intézményünk helyi pedagógiai programjának módosítását 2015. május 11-én a Szülői Szervezet véleményezte és elfogadásra javasolta. Siklós, 2015. május 11. Boros Judit szülői szervezet vezetője

Tönkő Katalin szülői szervezet vezetője

Intézményünk helyi pedagógiai programjának módosítását 2015. május 12-én az üzemi tanácsi képviselő megismerte, véleményezte. Siklós, 2015. május 12.

Radóné Pesti Edit üzemi megbízott

Intézményünk helyi pedagógiai programjának módosítását a nevelőtestület 2015. május 11-én elfogadta a 17 / 2015 (V. 11.) határozatával. Siklós, 2015. május 11. Vadas Győzőné nevelőtestületi képviselő Intézményünk helyi pedagógiai programjának módosítását - A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő elvek, célok, feladatok tekintetében - 2015. augusztus 31-én az Iskola Egészségügyi Szolgálat véleményezte. Siklós, 2015. augusztus 31. Dr. Tiszperger Zsuzsanna Iskola Egészségügyi Szolgálat A Sztárai Mihály Református Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Programját az Igazgatótanács 27/ 2015. számú határozatával 2015. augusztus hó 31. napján jóváhagyta.

Pintérné Lázok Orsolya az Igazgatótanács elnöke

Az így elfogadott és jóváhagyott dokumentumról a szülők és diákok tájékoztatást kaptak. ………………………….. Farkasné Szántó Anett intézményegység - vezető

………………………… Vadas Győzőné nevelőtestületi képviselő ph. ………………………………………………………. Vargáné Józsi Anita igazgató


62



3. kötet – helyi tanterv

Székhely:


1


SZTÁRAI MIHÁLY REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM

ELFOGADTA: NEVELŐTESTÜLET 2015. év május hó 11. napján

JÓVÁHAGYTA: SIKLÓS – MÁRIAGYŰD REFORMÁTUS TÁRSEGYHÁZKÖZSÉG

IGAZGATÓTANÁCSA

2015. év augusztus hó 31. napján az 27/2015. határozatával Székhely:


2


Tartalomjegyzék 1. A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása, a helyi tanterv közös céljai, feladatok 1. 1. Fejlesztési területek, nevelési célok 1. 2. Tantervi cél, feladat az alapfokú nevelés-oktatás 1-4. évfolyamára, a NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 1. 3. Tantervi cél, feladat az alapfokú nevelés-oktatás 5-8. évfolyamára, a NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

6-17 6 13 15

2. Az iskolánkban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

17-19

3. A nem szakrendszerű oktatás az intézményben

19-35

3. 1. A nem szakrendszerű oktatás az 5-6. évfolyamon a magyar nyelv és magyar irodalom tantárgyhoz kapcsolódva 3. 2. A nem szakrendszerű oktatás az 5-6. évfolyamon a matematika tantárgyhoz kapcsolódva 3. 3. A nem szakrendszerű oktatás az 5-6. évfolyamon az élő idegen nyelv - az angol nyelv tantárgyhoz kapcsolódva 3. 4. A nem szakrendszerű oktatás az 5-6. évfolyamon a történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek tantárgyhoz kapcsolódva 3. 5. A nem szakrendszerű oktatás az 5-6. évfolyamon a természetismeretből 3. 6. A nem szakrendszerű oktatás az 5 évfolyamon a dráma és tánc tantárgyhoz kapcsolódva 3. 7. A nem szakrendszerű oktatás az 5-6. évfolyamon ének-zene tantárgyhoz kapcsolódva 3. 8. A nem szakrendszerű oktatás az 5-6. évfolyamon a technika, életvitel és gyakorlat tantárgyhoz kapcsolódva

4. Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek 4. 1. Az ismeretszerzés szervezeti keretei 4. 2. Projektjavaslatok

23 25 28 29 31 34 34 35

35-62 35 36

5. Választott kerettanterv, a választott kerettanterv feletti óraszám - a szabad időkeret felhasználása, óraterv, választható tantárgyak kötelezően választandó és szabadon választható tanítási óra 62-79 5. 1. A választott kerettanterv megnevezése 5. 2. A választott kerettanterv feletti óraszám - a szabad időkeret felhasználása 5. 3. A 2012-es NAT és a kiadott kerettanterv alapján kialakított helyi óraterv 5. 4. A választható tantárgyak, szabadon választható tanítási órák, foglalkozások

63 64 66 79

6. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei, a pedagógusválasztás szabályai 79-81 6. 1. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei 6. 2. A pedagógusválasztás szabályai

7. SNI tanulók fejlesztési programja

79 81

82-108

8.A tanulók tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési, értékelési módja, diagnosztikus, formatív és szummatív formái, valamint a magatartás és a szorgalom minősítésének elvei, értékelése, a magasabb évfolyamra lépés feltételei, helyi záradék, intézményi mérési rendszer 108-127

Székhely:


3


8. 1. Az értékelésről általában – és az értékelés célja 8. 2. A magasabb évfolyamra lépés feltételei 8. 3. A bizonyítvány 8. 4. A tanulók minősítése 8. 4. 1. Tanulmányi előmenetel 8. 4. 2. A magatartás és a szorgalom értékelése 8. 4. 2. 1. A magatartás értékelése 8. 4. 2. 2. A szorgalom értékelése 8. 4. 3. Szöveges értékelés – árnyalt értékelés 1-2. évfolyamon 8. 4. 4. Szöveges értékelés – árnyalt értékelés – integrációs felkészítés 8. 4. 4. 1. Egyéni fejlődési napló 8. 4. 5. A nem szakrendszerű oktatás értékelése 8. 4. 6. Sajátos nevelési igényű tanulók beszámoltatásának formái, rendje 8. 4. 7. A sajátos nevelési igényű tanulók értékelése 8. 5. Helyi záradék, helyi döntések 8. 6. Intézményi mérési rendszer 8. 7. A tanulók fizikai állapotának felmérését célzó program

108 109 110 110 110 113 113 115 116 116 118 119 121 122 122 124 125

9. Nemzetiségek kultúrája

127

10.A tanulók jutalmazásának elvei

127

11. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek

130

12. Az otthoni felkészüléshez előírt szóbeli és írásbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 130 13. A napközi és a tanulószobai foglalkozások

132

14. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósítása az iskolában

141

15. Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések

142

16. Az egészségnevelési és a környezeti nevelési elvek

143


144

18. Záradékok

145

Székhely:


4


„ÉS SOKAT DOLGOZUNK, HALADUNK ERŐVEL, AKARATTAL A CÉLJAINK FELÉ, APRÁNKÉNT LEKÜZDJÜK AZ AKADÁLYOKAT. HA IGAZÁN KOMOLY CÉLOKAT TŰZTÜNK KI MAGUNK ELÉ, MÉLY VÁLSÁGOKAT ÉLHETÜNK ÁT, AMIKOR MINDEN ÖSSZEESKÜSZIK ELLENÜNK. S ÚJRA FELÁLLUNK, ÉS MEGYÜNK TOVÁBB, MÁSHOGYAN, TANULVA A KUDARCBÓL. AZTÁN EGYSZER CSAK MEGTÖRTÉNIK A CSODA. EGYSZER CSAK AZT VESSZÜK ÉSZRE, HOGY MEGVÁLTOZOTT A VILÁG. A NAPOK FÉNYESEBBEK LETTEK, ÉLETÜNKBEN TÖBB A DERŰ, DOLGAINK CSAK ÚGY MAGUKTÓL HALADNAK ELŐRE. HALADUNK ÉS NEM ERŐLKÖDÜNK. AZT VESSZÜK ÉSZRE, HOGY A HELY, AHOL ÉVEK, ÉVTIZEDEK ÓTA JÁRUNK, GYÖNYÖRŰ. SZÍNES LETT A VILÁG. ELCSODÁLKOZUNK, HOGY ITT JÁRTUNK MINDENNAP, ÉS MÉGSEM VOLTUNK ITT. ELKEZDTÜNK LÁTNI. EZEKEN A NAPOKON MÁR FELÉBREDÉSKOR JOBB AZ ILLATA A LEVEGŐNEK, SIMOGAT A REGGEL, ÉS ÁMULUNK ÉS BÁMULUNK A SOK GYÖNYÖRŰ APRÓSÁGON, AMELYEK – TUDJUK - MINDIG VELÜNK VOLTAK, DE NEM VETTÜK ÉSZRE, ÉS SZÉPNEK LÁTJUK ÉS ÉREZZÜK AZ EMBEREKET, ÉS ÉLVEZZÜK MAGÁT A LÉTEZÉST. ÉREZZÜK VALAMI ÖSSZEÁLLT, AZ ÉRZÉS, AZ EGYETEMES ÉLETÖRÖM, BÉKE, DERŰ ÉRZÉSE. MINDEN KÉPESSÉGÜNK BENNÜNK MUNKÁL, S ELŐVEHETJÜK, DE A LÉT MEGÉLÉSÉBEN A SIKEREK FELÉ VEZETŐ ÚTON MÁR KÖNNYŰEK VAGYUNK. AZ ÉLET NAPONTA ÚJ, CSODÁS MEGLEPETÉS, MELLÉNK ÁLL, MERT MELLÉÁLLTUNK. SZERETJÜK AZ ÉLETET, ÉS AZ VISZONTSZERET MINKET. BELÉPTÜNK AZ ÁRAMLATBA.” (DOMSCHITZ MÁTYÁS )

„MINDEN GYERMEK SZÁMÁRA ELÉRHETŐVÉ KELL TENNI AZ ÁRAMLATOT.” (OROSZ LAJOS)

Székhely:


5


1. A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása, a helyi tanterv közös céljai, feladatok 1. 1. Fejlesztési területek – nevelési célok1 A fejlesztési területek – nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás – cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is. E fejlesztési területek – nevelési célok beépülnek az 1-8. évfolyam tantárgyi fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba. Érvényesülnek a tantárgyakhoz kapcsolódó egyéb iskolai foglalkozásokon, programokon. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelése során a fejlesztési területek megegyeznek a NAT-ban leírtakkal, de azok mélysége, kialakíthatóságuk időigénye, módja az egyéni sajátosságokhoz igazodóan módosul.



Erkölcsi nevelés

„A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű.”2 A tanuló erkölcsi gondolkodásának szintje eleinte konvencionális, rendre és fegyelemre törekszik, belátja, hogy teljesíteni kell az elvállalt kötelességeket. Tudatosítani szükséges - az SNI gyermekeknél is -: A szabályokat minden körülmények között be kell tartani, kivéve az olyan szélsőséges eseteket, amikor azok más társadalmi kötelezettségekkel kerülnek konfliktusba. A szakasz második felében, a felső tagozaton a tanuló erkölcsi gondolkodása posztkonvencionálissá válik, vagyis belátja, hogy a törvényeket a társadalom hozza és alakítja. Tudatosul benne, hogy az emberek különböző értékeket és véleményeket vallanak, és hogy az értékek és szabályok egy része viszonylagos. A tanuló megérti a normakövetés fontosságát. Erkölcsi nevelésünkben alapelv: Isten igéje, a Szentírás, mint a keresztyén ember vezérfonala. E vezérfonal kell, hogy áthassa valamennyi tantárgy és egyéb foglalkozás tanítását, tartalmi anyagának elsajátítását. A különböző tantárgyak tanulása és egyéb foglalkozások során a tanulók számtalan törvényt, rendeletet ismernek meg, e mellett több híres ember, történelmi és bibliai személyiség megismerésére is lehetőség adódik, mely segíti őket a normakövetés, s annak fontosságának megértésében. A bibliai, egyháztörténeti és más neves személyiségek, de az osztályközösség tagjainak, a nevelőnek a példaadása, is segíti a tanulókat olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozásában és fejlesztésében, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A bibliai, egyháztörténeti és más neves, híres személyiségekről erkölcsi állásfoglalást fogalmazhatnak meg a keresztyén identitásnak megfelelő értékrendben. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is.



Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés

A kisiskolások különösen nyitottak, fogékonyak e fejlesztési terület irányában. Ezért is olyan fontos, hogy a tanító minden lehetőséget - pl. az olvasmányok tartalmát, a közös éneklés, zenélés élményét, a képzőművészeti alkotásokkal való találkozás alkalmait, a társadalmi, természeti és technikai környezetből szerzett tapasztalatokat és ismeretbővítést - célirányosan használjon fel ahhoz, hogy a haza fogalmát megtöltse tartalommal. Gondoskodjon a nemzeti kultúra értékeinek átörökítéséről, ösztönzést adjon a nemzeti hagyományok

1 2

A NAT 2012 és a kerettanterv felhasználásával. NAT 2012

Székhely:


6


ápolására és a hazaszeretet példáinak megmutatása mellett a hazaszeretet tevékenységekben megnyilvánuló gyakorlásához is teremtsen feltételeket. Ez a pedagógiai tevékenység természetesen csak akkor lesz teljes értékű, ha már kisiskolás korban megkezdődik a hazánkban élő nemzetiségek és népcsoportok iránti figyelem és nyitottság megalapozása, a kulturális értékeikkel való ismerkedés és az elfogadásukra, a megbecsülésükre, a tiszteletükre való ráhangolás. A jól megalapozott nemzeti azonosságtudatra épülhet fel az európai azonosságtudat, az egyetemes kultúra iránti fogékonyság, mert a gyerek olyan kitekintés, élmény és tapasztalás birtokába jut, amely a későbbiekben utat nyithat, és feltételt képez az európai identitás fejlődéséhez. Elengedhetetlen, hogy a tanulók megismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Mélyedjenek el, tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók, illetve a kiemelkedő magyar református személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységének, munkásságának tanulmányozásában. Ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Segítsük elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. Alapozzuk meg tanulóinkban a nemzettudatot, mélyítsük el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megbecsülését. A szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre szintén kiemelt szerepet kell szánni, motiválni, ösztönözni e tevékenységekre az ifjúságot. A lehetőségek szerint a tanulók a tanulási tartalommal adekvát (pl. múzeumbeli, stb.) környezetben szereznek ismereteket, tapasztalatokat és azokat a valóságban alkalmazzák.



Állampolgárságra, demokráciára nevelés

A köznevelés rendszerének egyik alapvető feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. Az alapozás igényével már a kisiskolások nevelésében is megjelenik az állampolgárságra, demokráciára nevelés. Itt elsősorban a társadalmi tapasztalatok szerzése (pl. foglalkozások megismerése, a társadalmi munkamegosztás konkrét eseteinek megfigyelése, a felnőtt szerepekhez kapcsolódó szerepjátékok, magatartásformák, személyközi kapcsolatok elemzése, modellezése konkrét esetek kapcsán), attitűdformálás, magatartási minták közvetítése a cél. Továbbá olyan személyiségvonások fejlesztése, amelyek a későbbiekben nélkülözhetetlenek az értékes társadalmi tevékenységekben való részvételhez, az egyén boldogulásához (pl. feladattudat, a gyermek önmagáért és környezetéért érzett felelőssége, az együttműködés képessége, a közösség ügyei iránti érdeklődés, figyelem és tenni akarás, a véleménynyilvánítás igénye, a tolerancia, a türelem alapjai). A fejlesztés keretét a célirányosan szervezett tanulási és szabadidős tevékenységek és a természetes élethelyzetek adják. A sajátos nevelési igényű gyermekek eredményes szocializációját, iskolai pályafutását, a felnőtt lét megalapozását kiemelten segíti az egyes tantárgyakban is fontos szerephez jutó állampolgárságra és demokráciára nevelés.



Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

Intézményünk a komplex személyiségfejlesztést valósítja meg, melynek része a reális énkép és önismeret kialakítása. Az iskolába kerüléssel együtt járó tanulási mód, környezet és tevékenységváltást lassú átmenettel szükséges segíteni és minél inkább törésmentessé tenni.

Székhely:


7


A tanító biztonságérzetet fokozó, a tanulási sikerek gyakori megélésének és elismerésének feltételrendszerét megteremtő, tapintatos és szeretetteljes bánásmódja teszi lehetővé, hogy a kisiskolások felfedezhessék belső értékeiket, a feladatokkal való megküzdés élményét, kipróbálhassák fejlődő önállóságukat, s ne végzetes kudarcként, hanem hasznosuló tanulsággal éljék meg sikertelen próbálkozásaikat is. A sokféle közös tevékenységben való részvétellel sajátíthatják el a gyerekek leginkább azokat az alapvető magatartási normákat, szabályokat és szokásokat, amelyek megalapozhatják a társadalmi, természeti és technikai környezetükkel kapcsolatos pozitív viszonyulásaikat, elősegítve ezzel szocializációjuk sikerességét. A személyiség fejlődését azzal segíthetjük elő, ha önmaguk megismerésére motiváló tanulási környezetet szervezünk a tanulók számára. Énképük és önismeretük gazdagodásához ezért olyan tanulási környezetet célszerű biztosítanunk, amely fokozza az őket körülvevő személyek és dolgok egyre tágabb körei iránti érzékenységet, illetve kialakítja bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot. A Nemzeti Alaptantervben megnevezett nevelési értékek abban az esetben épülnek be a fejlődő személyiségbe, ha a tanulási tartalmak elsajátítása során a tanulók maguk is aktív részeseivé válnak ezen értékek megnevezésének és azonosításának. Ahhoz, hogy tanulóink képesek legyenek énképükbe integrálni az újabb és újabb ismereteket, folyamatosan gondoskodnunk kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját nevelésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Ennek érdekében a Nemzeti Alaptanterv műveltségi területein a nevelés és oktatás pedagógiai szervezését a tanuló ember szempontjából közelítsük meg, és törekedjünk a tanulók ön- és világszemléletének folyamatos formálására.



A testi és lelki egészségre nevelés

Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. A kisiskolás egészséges fejlődését és eredményes tanulását döntő mértékben befolyásolja, hogy az iskola milyen mértékben és módon elégíti ki mozgásigényét. Ezért a mozgáskultúra célirányos, szervezett fejlesztése mellett naponta kellő időt szükséges biztosítani a kötetlen játékra és a szabadlevegőn szervezett mozgásra. A tanulók egészséges tanulási környezetének megszervezése, elhelyezése, a humánus, szeretetteljes bánásmód és szorongásmentes légkör megteremtése mellett a tanítónak figyelemmel kell kísérnie - a testi-lelki egészség védelmében - a gyermekek testi fejlődését és otthoni neveltetését is, hogy adott esetben teljesíthesse védő-segítő feladatait. A lelki egészség fontos összetevője a kortárskapcsolatok szerveződése, a közösségben elfoglalt pozíció, a barátkozás sikeressége. Ezek kedvező alakulásához esetenként a tanító segítsége indirekt irányítása is szükséges. Olyan pedagógiai eljárások alkalmazása kívánatos, amelyek hatására a mellőzést, a kirekesztést, a sértő elzárkózást, a féktelen indulati megnyilvánulásokat felváltja a csoportban az elfogadás, a türelem, készség az együttműködésre, az egymás segítése, az őszinte hangnem, a kölcsönös megbecsülés. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés – leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Segítsék a krízishelyzetbe jutottakat. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.

Székhely:


8




A családi életre nevelés

„A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. … A köznevelési intézményeknek ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése.”3 A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. A keresztyén nevelés hármas alappilléren nyugszik – keresztyén család, keresztyén gyülekezet, keresztyén iskola -, egyik alappillére a keresztyén család. A tantárgyak tanulása során találkozik a tanuló olyan családmintákkal, erkölcsi normák közvetítésével, mely hozzájárul ahhoz, hogy felismerjen és megfogalmazzon családban betöltött szerepeket, feladatokat. Ezáltal megismerheti a majdan rá váró feladatokat. E pozitív családi minták, erkölcsi normák segítségével eljut annak felismeréséhez, hogy a család, a harmonikus párkapcsolat, a házasság érték.



Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

„A NAT ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és - megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez.”4 - Iskolánk tanulói e fejlesztési feladatot napi szinten gyakorolhatják, mivel inkluzív intézmény vagyunk. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése mellett működteti iskolánk a hátrányos helyzetű tanulók megsegítésére az integrált felkészítés programját. - Így gyermekeinknek lehetőséget biztosít arra, hogy tapasztalatot szerezzenek a fogyatékkal élőkkel való együttélésről, amelynek során felismerhetik a segítő tevékenység fontosságát és szükségességét alkalmanként és a mindennapokban is. - Fokozatosan tudatosul bennük, hogy társaival kölcsönösen egymásra vannak utalva. - Adott helyzetekben képesek felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaikért helyt is tudnak is állni. Mindezek gyakorlása hozzásegíti őket a tudatos, felelős állampolgári léthez. - A Biblia tanításait követve járjanak azon az úton, mely megtanítja őket a másokért való felelősségvállalásra, a szolgálat örömére.



Fenntarthatóság, környezettudatosság

Az ember felelős a teremtett világért, hiszen Isten ránk bízta, hogy őrizzük és műveljük azt. Az iskolába lépő kisgyerek az óvodából sok olyan hasznos tapasztalatot, élményt és érzelmi alapvetést hoz, amelyik megalapozza az 1-4. évfolyam tudatosító, attitűdformáló, szokásalakító tevékenységét a környezettudatos magatartás formálásához. A kisiskolások környezeti nevelésében kiemelt szerepe van a személyes tapasztalatoknak és az ismételten átélt élethelyzeteknek. Ezek többféle nézőpontból történő megbeszélésének, értékelésének, a vélemények ütköztetésének és a pozitív magatartásformák folyamatos gyakorlásának. Különösen fejlesztő hatásúak a gyermekek környezetében megfigyelhető és jól érzékelhető környezeti problémaszituációk megoldására szervezett - a gyerekek öntevékenységére, ötleteire építő - kreatív feladatok és projekt-jellegű tevékenységek. A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését.

3 4

NAT 2012 NAT 2012

Székhely:


9


A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. Mindez úgy valósítható meg, ha a különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.



Pályaorientáció

A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismerése; a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek. Az iskolának – a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételek, tevékenységek biztosítására van szükség, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődéseiknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve önés pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. A pályaorientáció területén található kulcskompetenciák közül kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetenciák fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos területek erősítése. Ezzel párhuzamosan szükséges a társadalmi-állampolgári kompetenciák körét is meghatározni, nevezetesen a jogaikat érvényesítő, a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzéséről van szó. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség, szoros összefüggésben az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztésével. Minden tárgy oktatásában jelen kell, hogy legyen az interkulturális kompetencia. Az egy közösségben élés, tanulás, az iskola belső életének harmóniája érdekében is szükséges, hogy a magatartás szintjén is megvalósuljon a másik kultúráját értékelő, elfogadó, ismerő kompetencia. Az interkulturális tanulás célja:  A tanulókban tudatosuljon, hogy minden ember különböző, ami kulturális viselkedési és gondolkodási szokásait illeti.  A tanulókban alakuljon ki megértés aziránt, hogy az embereket viselkedésükben és gondolkodásmódjukban olyan változó tényezők befolyásolják, mint életkor, nem, szociális környezet.  A tanulókban alakuljon ki az a képesség, hogy más kultúrákban megfelelően értékeljenek általánosításokat (sztereotípiák, klisék, előítéletek), s ismerjék meg, hogy az emberek miképp értékelik, hogyan látják saját kultúrájukat.  A tanítás keltse fel a tanulókban az érdeklődést és kíváncsiságot, hogy önállóan is akarjanak célnyelvi kódokat megfejteni, s ezzel járuljon hozzá az élethosszig tartó tanulás képességének kialakításához.  A tanulókban alakuljon ki empátia és tisztelet a célkultúra jellemző viselkedési formái és eltérő értékrendszere iránt.

Székhely:


10




A tanulókban alakuljon ki érzékenység más kultúrák megértő befogadása iránt.

Az interkulturális kompetencia az értő és a szó minden jelentésében „emberi” kommunikációt segíti elő és hozzájárul a nyitott, toleráns magatartásforma kialakításával.



Gazdasági és pénzügyi nevelés

A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Kialakítjuk tanulóinknál a gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudást. Alapvető szerepet vállalunk abban, hogy tudatos fogyasztóvá váljanak. A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között. -

A tanulók tantárgyi ismereteik alapján felismerik a gazdasági rendszerek változását, viszonylagosságát, hibáit és fejlődését. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. A pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek elsajátítása lehetővé teszi, hogy a tanulók lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Felismerhetik saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Érzékelik az anyagi és kapcsolati tőke szerepét és értékét saját életükben. Tanulmányaik megláttatják velük, hogy milyen életszínvonalon éltek az emberek, ezen ismeretek hozzájárulnak ahhoz, hogy a jelenben is eligazodjanak, felismerjenek néhány összefüggést az életszínvonal, a globális problémák és a fenntarthatóság kérdései között. Felismerhetik, hogy a hitben élő család életében mi az igazi gazdagság. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében kiemelt figyelmet szükséges fordítani azon tananyagtartalmakra, melyek felkészítik a tanulókat a változó társadalmi – gazdasági helyzet adta lehetőségekre



Médiatudatosságra nevelés

Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. Az 1-4. évfolyamos iskolaszakasz tanulási tevékenységeinek egyik leglátványosabb eredménye az új nyelvhasználati módok, az olvasás és az írás megtanulása és használatának eszközzé fejlesztése. Tekintettel arra, hogy a nyelvhasználati módok megtanulása egymásra épül, fejlesztésük pedig szorosan egymáshoz kapcsolódik, a velük való foglalkozás helyes arányainak kialakítása különös figyelmet igényel a tanítótól.

Székhely:


11


A különböző nyelvhasználati módok tanulásának pszichológiai és szociokulturális feltételeiben igen jelentős eltérések tapasztalhatók a tanulók körében. Ezért súlyos hiba, ha a tanítás feszített tempójú, egységes haladási ütemet vár el a tanulóktól, nincs tekintettel eltérő jellemzőikre, fejlesztési szükségleteikre. Az olvasás és az írás, valamint a szövegalkotás tanulásának kezdeti időszakában a szokásosnál is nagyobb szerepe van az egyéni különbségek figyelembevételének, a differenciált fejlesztésnek. Ilyen módon érhető el, hogy az olvasás, a szóbeli és az írásbeli önkifejezés élmény, örömteli tevékenység lehessen a gyermeknek. Lehetővé kell tenni, hogy a tanulók saját olvasatuk szerint értelmezhessék a szöveget, kapjanak ösztönzést arra, hogy felépítsék magukban annak képi világát. Az értő olvasás fejlődésében fontos lépés az a tapasztalat, hogy a szöveg nemcsak irodalmi élményt nyújthat, hanem ismeretforrás is, s az így megszerzett tudás felhasználható újabb feladatok megoldásához. Az anyanyelv emeltebb igényű használatának megalapozása is kisiskolás korban veszi kezdetét az ösztönös nyelvhasználat tudatosítási folyamatainak beindításával. A kommunikációs kultúra korunkban nélkülözhetetlen összetevője a különféle ismeretforrások hasznának és felhasználhatóságának korai megtapasztalása, s ennek részeként az elektronikus média használatának megalapozása a számítógép elemi szintű kezelésének megismerésével. Az információs és kommunikációs kultúra a megismerést, az eligazodást, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttműködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk megtalálása, felfogása, megértése, szelektálása, elemzése, értékelése, felhasználása, közvetítése, alkotása. Kiemelt feladat a megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre, amelyek az információs és kommunikációs kultúra szerves részét képezik. Kommunikációs kultúránk szerves része az anyanyelv tudatos és igényes használata, valamint az idegen nyelvű, illetve a különböző kultúrák közötti információcsere. A köznevelés egész időszakában minden műveltségi területen nagy gondot kell fordítani a kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztésére, beleértve mind a valós, mind a virtuális csatornákon keresztül felfogott jelek befogadását, értelmezését és megválaszolását. A református internetes oldalak, lapok, folyóiratok ismerete lehetővé teszi számukra olyan médiatartalmak megismerését, mely a helyes irányba vezeti el őket. Törekedni kell arra, hogy az SNI gyermek képességeihez mérten értse az új és hagyományos médiumok nyelvét. Az iskolának az elektronikus média hatásmechanizmusainak megértésére, általában a különböző médiumokban való eligazodásra, az igényelt információ megtalálására, szelektív használatára kell nevelnie. Olyan fiatalokat kell kibocsátania, akik sikeres tanulási stratégiákkal használják ki az információs világháló lehetőségeit és eszközeit az élethosszig tartó tanulás során. Az információs és kommunikációs kultúra részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője.



A tanulás tanítása

A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Kisiskolás korban a tanulási képesség az érdeklődés, a kíváncsiság és a kompetenciára törekvés által motivált közös és egyéni tanulási tevékenységek keretében: problémahelyzetek megoldásával, kreativitást igénylő érdekes feladatokkal, a már megszerzett tudás szüntelen mozgósításával, új helyzetekben való felhasználásával fejleszthető leginkább. E tevékenységek közben alakulnak a későbbi - felnőtt kori - munkavégzéshez nélkülözhetetlen akarati jellemzők, érzelmi viszonyulások és képesség összetevők (tervezés, döntés, visszacsatolás, együttműködés, megbízhatóság, sikerek megélése, a kudarcok elviselése, újrakezdés, kitartás, önellenőrzés, értékelés stb.) is. Szükséges, hogy ne csak a tanító direkt irányítása mellett, hanem szabadon választható témákban, kötetlen szervezésű és társas tanulási helyzetekben is kipróbálhassák képességeiket a tanulók. Az önálló tanulás képességének megalapozásához az olvasás-szövegértés fejlődésének függvényében néhány elemi tanulási technika tapasztalati megismerése és többszöri kipróbálása, valamint alapvető tanulási szokások (pl. tanulási sorrend, időtervezés, könyvtárhasználat, szöveghasználat, önellenőrzés, hibajavítás) alakításának megindítása is hozzá tartozik. A tanulás a pszichikum módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden nevelő teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon annak szerkezetével, hozzáférésével, elsajátításával kapcsolatban, valamint

Székhely:


12


tanítsa a gyerekeket tanulni. A tanulók tegyenek szert fokozatos önállóságra a tanulás tervezésében. Vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása főleg a következőket foglalja magában: - az előzetes tudás és tapasztalatok mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, a kooperatív csoportmunka; az emlékezet erősítése, a célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra művelése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása; az alapkészségek kialakítása (az értő olvasás, az íráskészség, a számfogalom fejlesztése). A tanulás fontos színtere és eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulás lehetőségei, amelyhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen, hiszen informatikai szolgáltatásai az iskolai tevékenység teljességére irányulnak. Használatának technikáját, módszereit – az önálló ismeretszerzés érdekében – a tanulóknak el kell sajátítaniuk. Váljanak rendszeres könyvtárhasználóvá, igazodjanak el a lakóhelyi, az iskolai, valamint a regionális és országos könyvtárakban. Ismerjék a könyvtári rendszert, a könyvtárban való keresés módját, a keresést támogató eszközöket, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. Sajátítsák el az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technológiáját, és alakuljon ki bennük a rendszerezett tudás átadásának képessége. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és ruházza fel azokat életszerű tartalommal. Törekedjen a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, a mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes nagy hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalás, az értékelés, az érvelés és a legjobb lehetőségek kiválasztásának területeire. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál kiemelten fontos az egyénre szabott motiváció, az egyéni tanulási módok feltárása és biztosítása.

1. 2. Tantervi cél, feladat az alapfokú nevelés-oktatás 1-4. évfolyamára - a NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Közös célok, feladatok          

A kisgyermekek természetes érdeklődésének és nyitottságának megőrzése, orientálása és továbbfejlesztése. A személyes képességekbe vetett hit és önbizalom megteremtése, megóvása és megerősítése. A kisgyermekek fokozott játék-és mozgásigényének kielégítése. Az önismeret fejlesztése az önmagára vonatkozó ismeretek és tapasztalatok gyarapításával és megbeszélésével. A mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése. A mozgás, a rendszeres testedzés, a sportjátékok iránti kedv felkeltése és megerősítése. A társakkal végzett közös tevékenységek élményének és örömének megerősítése. A társas kapcsolatok kialakításához és gazdagításához szükséges beállítódások és képességek kialakítása és gyakoroltatása. A tanulás, az elsajátítás élményének és örömének megismertetése. A megismerés, a megértés, a tanulás iránti érdeklődés és nyitottság megőrzése és továbbfejlesztése. Székhely:


13


            

A tanulók ösztönzése saját környezetük megismerésére és megértésére. A tanulók érdeklődésének felkeltése tágabb környezetük megismerése és megértése iránt. Az egészséges élet értékének felismertetése és tudatosítása a tanulókban. Az egészséges életmód mindennapi feltételeinek és összetevőinek megismertetése. A tanuláshoz, a közös játékokban és feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok tudatosítása és fejlesztése. Az önálló tanuláshoz szükséges motívumok kialakítása és megerősítése. Egyszerű minták és sokoldalú lehetőségek adása az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat-és problémamegoldáshoz. Az idegen nyelvek tanulása iránti igény felkeltése. A szóbeli és írásbeli nyelvhasználathoz szükséges alapkészségek fejlesztése, gyakoroltatása. A narratív, a lényegkiemelő és a szabálykövető képességek kialakítása és folyamatos fejlesztése. A mindennapi életvitellel összefüggő gyakorlatias ismeretek nyújtása. Elemi ismeretek közvetítése a természetről, a társadalomról, a művészetekről, az emberiség és a haza történelméről. Tantervünk fontos pedagógiai célnak tekinti a játékosság fokozását az 1-4. évfolyamon. o Pedagógiai módszereinket és tanmeneteinket olyan irányban módosítjuk, hogy a tanulók iskolai motivációját ezzel az eszközzel is növelhessük. Szükségesnek tartjuk ennek a játékosságnak a révén megkönnyíteni az átmenetet az óvoda és az iskola között, és a tanulás okozta nehézségek oldására is figyelmet kívánunk fordítani ebben az érzékeny és meghatározó életkorban.

 Az alapfokú nevelés-oktatás az 1-2. évfolyamon az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe - tanulási módszerek kialakítása, iskolai fegyelem és figyelem, kötelességérzet kialakulása -.  Fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermek: játék és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. Fokozatosan vezetjük át a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe.  A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában - élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít.  Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek célszerűen kialakított rendszerében fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad, magatartási normákat, szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség érését.  Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociális-kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadhatnak. Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése különösen jelentős. Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a NAT elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat.

Székhely:


14


 A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti irányadónak.

2. 2. Tantervi cél, feladat az alapfokú nevelés-oktatás 5-8. évfolyamára - a NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Közös célok, feladatok                             

Az önértékelés képességének kialakítása és fejlesztése. Az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése. A rendszeres testmozgás és a sport iránti igény megerősítése és kielégítése. A tanulókban meglévő szolidaritásérzés, együttműködő-és segítőkészség értékének tudatosítása és fejlesztése. A szociális képességek fejlesztése, az érzelmi intelligencia mélyítése és gazdagítása. Az egészséges életmóddal összefüggő pozitív beállítódások, magatartások és szokások megerősítése. A környezettel való harmonikus és konstruktív kapcsolathoz szükséges ismeretek, képességek és készségek kialakítása és fejlesztése. A tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítása. A szűkebb és tágabb környezet természeti értékeinek, történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, megóvására történő ösztönzés és nevelés. A lakóhely tanulási terepként történő felhasználása az ismeretek alkalmazásának gyakorlásához. Az emberiség előtt álló globális problémák megismerése. A megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékének tudatosítása. Az értelmes tanulás feltételének megteremtése az érzékelés útján szerzett tapasztalatok gyűjtésével, rendszerezésével és sokoldalú értelmezésével. A képi reprezentációk szerepének tudatosítása a tanulásban és a mindennapi életben. Aktív tevékenységekre lehetőséget adó feladatok adása a tanulóknak: kísérletek, megfigyelések, projektek stb. A kritikai és a kreatív olvasás képességének fejlesztése. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátíttatása, gyakoroltatása. A problémamegoldó gondolkodás és döntésképesség megalapozása. A kreativitás fejlesztése. Az önálló tanulás és az önművelődéshez szükséges ismeretek és képességek megalapozása. A tudományos ismeretek megértéséhez és elsajátításához szükséges szemléleti keretek és alapfogalmak megismertetése. A megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre. A képi reprezentációk értelmezéséhez és tanulásban való felhasználásukhoz szükséges vizuális képességek fejlesztése. A kulcsfogalmak tartalmának folyamatos gazdagítása és mélyítése. A problémaszituációkban is könnyen alkalmazható és működőképes fogalomrendszer kiépítése. A véleményformálás és a vélemények, érvek kifejtéséhez, értelmezéséhez, megvédéséhez szükséges képességek kialakítása. Az elvont fogalmi és elemző gondolkodás megalapozása. A kritikai gondolkodás megalapozása és fejlesztése. Az idegen nyelvtudás mindennapi életben történő felhasználási lehetőségeinek megismertetése.

Székhely:


15


              

Az idegen nyelvű kommunikáció fejlesztése. A közösségek demokratikus működésének megértését elősegítő alapelvek megismertetése. Az emberi cselekedetek és konfliktusok értelmezése okaik, következményeik és az emberi értékekkel való összevetésük szempontjából. Az egyéni és a közérdek, a többség és a kisebbség fogalmának tisztázása a környezeti, társadalmi és kulturális konfliktusok megbeszélése kapcsán. Az európai és a nemzeti azonosságtudat erősítése, ápolása. Más népek és kultúrák megismerése iránti igény és beállítódás kialakítása. Más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerése. A tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok fejlesztése. A komplex és különböző forrásokból származó információk kezeléséhez szükséges képességek kialakítása és fejlesztése. Az önálló, felnőtt élettel kapcsolatos helyes döntések megalapozása. A tanulók felkészítése a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra. Az általános műveltség megalapozásához szükséges ismeretek átadása. Az egyetemes emberi kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeinek megismerése. Az önálló és kritikus attitűd kialakításának megkezdése a médiákkal kapcsolatban. Az információs technológia adta lehetőségek felhasználása a tanítás – tanulás folyamatában. Életszerű, valóságos problémák és feladathelyzetek teremtése az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat-és problémamegoldáshoz.

 Az alapfokú nevelés - oktatás felsős korosztályának szakasza szervesen folytatja az alsós szakasz, időszak nevelő-oktató munkáját, a készségek és képességek fejlesztését. A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása.  Az 5-6. évfolyamon – az 1-4. évfolyamhoz hasonlóan – továbbra is az alapkészségek fejlesztése kap fő hangsúlyt. Ez a szakasz – igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz – figyelembe veszi, hogy a 10–12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5–6. évfolyamokon ezért az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a serdülőkor kezdetétől (7-8. évfolyam) viszont előtérbe kerül az elvont fogalmi és elemző gondolkodás.  A nem szakrendszerű oktatás megőrzésével nagyobb esélyt teremt az intézmény a sikeres iskolai pályafutásához a gyermeknek.  A szakrendszerű oktatás a tudástartalmak megalapozásának folytatására fektet hangsúlyt az intézmény.  A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.  Az iskola az 1-4. évfolyamokhoz hasonlóan az 5-8. évfolyamokon is különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt neveli. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, és előkészíti őket a társadalomba való beilleszkedésre. Ennek érdekében kiemeli a kommunikációs, a narratív, a döntési, a szabálykövető, a lényegkiemelő, az életvezetési, az együttműködési, a problémamegoldó, a kritikai, valamint a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességeket, kulcskompetenciákat.  A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív - interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

Székhely:


16


 Fejleszti a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Rávezet a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékére. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait.  Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával is kívánjuk megvalósítani.  A felső tagozat szocializációs folyamatában az iskola tudatosítja a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általánosan jellemző szabályát. Tisztázza az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban. Megalapozza a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. A demokratikus normarendszert kiterjeszti a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra is.  Az iskolának a felső tagozaton is kiemelkedő feladata a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása és az ápolásukra való nevelés. Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviseli az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt. Erősíti az Európához tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztet más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. Ugyanakkor figyelmet fordít az emberiség közös problémáinak bemutatására.  Az 5-8. évfolyam, szervesen folytatva az 1-4. évfolyam munkáját olyan iskolai pedagógiai munkát feltételez, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is.

2. Az iskolánkban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 2. 1. Az iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.), használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket hivatalosan tankönyvjegyzékben szerepelnek. A nyomtatott taneszközökön kívül néhány tantárgynál (technika, életvitel és gyakorlat, vizuális kultúra, testnevelés és sport, hit-és erkölcstan, egyházi ének) egyéb eszközökre is szükség van. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. Iskolánkban szervezhetők be a tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök. 2. 2. Szabályoztuk: o a tankönyvterjesztés rendjét; o a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjét; o a tankönyvtámogatás felhasználását. A tankönyvterjesztés rendje szerint jár el az intézmény, mely eljárásban a szülőket folyamatosan tájékoztatjuk, a tájékoztatás tartalmazza az kölcsönözhető tankönyvek lehetőségét is, térítésmentességet (ingyenes hozzájutást) a tanulók tankönyveinek beszerzéséhez.

2. 3. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. 2. 4. Alapelvnek tekintjük, hogy a tankönyv tartalma a lehető legnagyobb mértékben egyezzen meg a helyi tanterv tartalmával.

Székhely:


17


2. 5. Vizsgált funkciók

Motiváció

Ismeretátadás Rendszerezés Koordináció Differenciálás Tanulásirányítás Tanulási stratégiák tanítása Az önértékelés segítése

Értékekre nevelés

A minőség összetevői illusztráltság, érdekesség, problémák bemutatása, gondolkodást ösztönző egyéb megoldásokat tartalmaz érthetőség, életszerűség, pontosság strukturáltság a többi tankönyvvel való összehangoltság szintezett tananyag a tanórai és az otthoni tanulás folyamatát orientáló eszközök az ismeretek alkalmazását gyakoroltató, illetve összefoglaló kérdések és feladatok érzelmi hatást keltő eszközök, helyes értékrendet közvetítenek

2. 6. A tankönyvet, tankönyvcsaládot felmenő rendszeren belül nem változtatjuk, kivéve, ha az addig alkalmazott tankönyvet már nem adják ki, illetve különösen indokolt esetben a szakmai közösségi vélemény kikérésével lehetővé tesszük a változtatást. 2. 7. A tankönyv, tanulmányi segédlet, a tanuló számára kötelező taneszközök kiválasztásnál, ha a választás nem veszélyezteti a követelmények teljesítését, a tanuló számára olcsóbb megoldást alkalmazzuk. 2. 8. A sajátos nevelési igényű gyermekek számára a másságnak megfelelő tankönyv, tanulmányi segédlet, taneszközök kiválasztását követjük szükség szerint. 2. 9. Nyelvoktatás esetében előnyben részesítjük azokat a tankönyvrendszereket, ahol rendelkezésre áll (beszerezhető) az egységes nyelvkönyv-, munkafüzet-, hang-, és képanyagrendszer. 2. 10. A tankönyvek kiválasztásánál és beszerzésénél a munkatankönyvekkel szemben előnyben részesítjük a tartós tankönyveket, hogy az intézmény könyvtára minél több tanulónk számára tudjon kölcsönzés formájában tankönyvet biztosítani. Az intézmény arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az intézményi könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. 2. 11. Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul. 2. 12. Pedagógusaink nem választhatnak olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. 2. 13. A 2013-14. tanévtől jogszabály rendelkezése szerint felmenő rendszerben az állam biztosítja ingyenesen a tankönyvet valamennyi diáknak.

Az ingyenes tankönyvellátás minden diákra kiterjedő állami ütemezése:

Székhely:


18


tanév 2013-14. 2014-15. 2015-16. 2016-17. 2017-18. 2018-19. 2019-20. 2020-21

1. évfolyam

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam

3. A nem szakrendszerű oktatás az intézményben Az intézmény a jogszabályi lehetőség alapján biztosítja a nem szakrendszerű oktatás megszervezését az 5-6. évfolyamon. A nem szakrendszerű oktatás célja:

- kezelje az eltérő fejlettségi szintű tanulókat, - lehetővé váljon azoknak az alapvető készségeknek, képességeknek a fejlesztése, amelyeknél az 1-4. évfolyamon a kiemelt fejlesztési célok, kulcskompetenciák megalapozása nem fejeződött be, - kompenzálja az alacsony szociokulturális családi háttérrel rendelkező tanulók hátrányait.

A nem szakrendszerű oktatás céljából látható, hogy az iskolában a nem szakrendszerű oktatás az esélyegyenlőségi intézkedések egyike. A nem szakrendszerű oktatás

a kötelező óraszám: minimum 25 %-ában (7 órában) történik. 252 óra

Éves időkeret:

Intézményünkben a nem szakrendszerű oktatásba bevonható tantárgyak, melyeknek személyi feltételei biztosítottak: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, idegen nyelv, - angol nyelv, történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, dráma és tánc, technika életvitel és gyakorlat, természetismeret, ének-zene, testnevelés és sport.

A nem szakrendszerű oktatásban elsőbbséget élvez: a magyar nyelv és magyar irodalom, valamint a matematika tantárgyhoz kapcsolódó kompetenciafejlesztés. A tanmenetekben fejlesztési területeket (pl. olvasás – szövegértés, számolási készség, logikus gondolkodás, perszonális készségek, tájékozódás térben, időben …) jelölünk meg: magyar nyelv és magyar irodalom, dráma és tánc, valamint természetismeret tantárgyakban állandó jelleggel.

Székhely:


19


A nem szakrendszerű oktatásba bevont tantárgyak állandó jelleggel: Műveltségi terület Magyar nyelv és irodalom

Tantárgy Magyar nyelv

5. évfolyam 1 óra

6. évfolyam 1 óra

Magyar irodalom 1 óra 1 óra Magyar nyelv és irodalom: szövegértés, kom1 óra 1 óra munikáció… nem emelt óraszámban tanulóknak Matematika Matematika 1 óra 1 óra Matematika: matematika … nem emelt óraszám1 óra 1 óra ban tanulóknak Művészetek Dráma és tánc 1 óra Ember és természet Természetismeret 1 óra 1 óra összesen 7 óra 6 óra Évenkénti döntés: egyéb tantárgyak bevonása, illetve projektek kiválasztása, valamint: egyéb foglalkozás kijelölése (dokumentálás: éves munkaterv)

A sajátos nevelési igényű enyhén értelmi fogyatékos tanulók esetében az 5. évfolyamon oktatott hon-és népismeret tantárgy is állandó jelleggel bevont tantárgyak közé tartozik. A nem szakrendszerű oktatásba bevont tantárgyak eseti, adott évi jelleggel: Műveltségi terület

Tantárgy 5. évfolyam 6. évfolyam Ének-zene 1 óra 1 óra Ember és társadalom Történelem… 0, 5 óra 0, 5 óra Idegen nyelv Angol nyelv 1 óra 1 óra Technika, életvitel és Életvitel és gyakorlat 0, 5 óra 0, 5 óra gyakorlat Évenkénti döntés: egyéb tantárgyak bevonása, illetve projektek kiválasztása, valamint: egyéb foglalkozás kijelölése(dokumentálás: éves munkaterv)

Az évenkénti döntés nem tanítási órában jelentkező nem szakrendszerű oktatás részei: Tanulás tanulása tréning, Sztárai Tehetséggondozó Műhely: angol, média, matematika, TDK, természetjáró, egyéb foglalkozások: napközi /tanulószoba, szakkörök, felzárkóztatás (, Projektoktatás: hagyományos – évente ismétlődő: környezet-és egészségvédelmi projektnap; Sztárai nap; Éves döntés alapján: PP-ben megjelenő ajánlatból kiválasztva, Tanulmányi kirándulás.

A helyi tantervünknek az 5-6. évfolyamos nem szakrendszerű oktatásszervezés okán történő átdolgozásakor kiemelt figyelmet fordítunk az alábbiakra: – – – – –

az önálló tanulás, a jegyzetelési technikák tanítására 10-12 éves korban, az információszerzés-, és feldolgozás (forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kontextusban alkalmazás) képességének fejlesztésére, a kommunikációs képességek (Pl.: műfajok ismerete, értése, nyelvhelyessége, helyesírása, alkotása hétköznapi helyzetekben) erősítésére, a szociális kompetenciák fejlesztésére, a térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódásra,

Székhely:


20


–

az 5. és 6. évfolyamokon kialakítandó tanulásszervezés során a módszertani kultúra, azon belül a „tanítói” és a „tanári” módszerek aránya fontos kérdés, mely szakszerűen csak a helyi viszonyok ismeretében oldható meg.

A mindenkori 5-6. osztály összetételének függvényében az éves tantárgyfelosztásban kerül meghatározásra a nem szakrendszerű oktatás tantárgyi rendszere az adott osztályokban. Kiemelt fejlesztési irányok, célzott készség - képesség tanulók vonatkozásában az alábbiak:         

Anyanyelvi kommunikáció, Idegen nyelvi kommunikáció, Matematikai kompetencia, Természettudományos kompetencia, Digitális kompetencia, Hatékony, önálló tanulás, Szociális és állampolgári kompetencia, Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség.

Kiemelt fejlesztési területek:                                        

Önismeret, önértékelés, önszabályozás, Érdeklődés, Szókincs, nyelvtani ismeretek, nyelvi funkciók, Szóbeli kapcsolattartás, Irodalmi és nem irodalmi szövegek megértése, Nyelvi stílusok érzékelése és adekvát alkalmazása, Kommunikációs helyzetek változatai, Kommunikációs képességek erősítése, Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása, Olvasás, írott szöveg megértése, Írás, szövegalkotás, A tanulási képesség fejlesztése, A tantárgyakon átívelő tanulási képesség, Tájékozódás, Megismerés, Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék, Ismeretek alkalmazása, Akarati, érzelmi, önfejlesztő képességek és együttéléssel kapcsolatos értékek, Önálló tanulási, jegyzetelési technikák elsajátíttatása, Saját tanulási stratégia, Előzetes tudás mozgósítása, Csoportos tanulás módszerei, Az emlékezet erősítése, Számok, mértékek és struktúrák megértése, alkalmazása, Alapműveletek rutinos végzése, Matematikai fogalmak megértése felismerése és alkalmazása, Összefüggések átlátása, érvek láncolatának megértése és hasonlók alkotása, a bizonyítás eszközei és törvényszerűségei, Matematikai, információszerzési eszközök hatékony alkalmazása, Tájékozódás a térben, az időben, Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban, A tapasztalatszerzés, a képzelet, az emlékezés, és a gondolkodás alapműveletei a matematikában és a verbális tevékenységekben, Az információszerzés és feldolgozás (forrásból való tájékozódás, adatkeresés, csoportosítás, rendszerezés, felhasználás új összefüggésben) képességének fejlesztése, könyvtári és más információforrások, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kontextusban alkalmazás, Szociális kompetenciák fejlesztése, Tudatos fogyasztóvá válás, Kockázatok mérlegelése, Fenntartható fejlődés, Állampolgári kötelességek, Személyes felelősség, Fogyasztás és erőforrások Rövidebb és hosszabb távú előnyök Alkotás és kreativitás, Problémamegoldó és kritikus gondolkodás fejlesztése.

Székhely:


21


Kiemelt fejlesztési irányok, célzott készség - képesség területek a 10-12 éves korú tanulóknál  Alapkészségek: olvasáskészség, íráskészség, elemi számolási készség, elemi rendszerező képesség és elemi kombinatív képesség.  A 4. évfolyamos tanulók teljes körében végzett év végi országos felmérés – 2012/13. tanévtől is folytatja az intézmény - azt mutatja meg minden iskola számára, hogy hol tartottak a 4. évfolyam végén az adott iskolában oktatott tanulóik az optimális használhatóság kritériumához képest.  Megtudhatja minden iskola, hogy az adott értékelés pillanatában hol tartott a vizsgált osztálya, továbbá hogy a közoktatási rendszer többi szereplőjéhez képest melyek a szignifikáns eltérések. Fontos továbbá, hogy megtudhatja, mekkora utat kell még bejárni az optimális használhatóság kritériumának eléréséig.  Alapvetően a 4. osztály végi kompetencia felmérés egyénre lebontott megállapításai után, a tanítónők tapasztalatait, útmutatásait figyelembe véve lehet kidolgozni a konkrét fejlesztési irányokat, meghatározva a folyamatszabályozás menetét és az időnkénti szintméréseket. Tisztázni kell az egyes tanulók képességszerkezetét, fejlesztésének sajátos igényét.  A fentiek alapján elkészíthető az adott osztály nem szakrendszerű oktatásának „térképe” meghatározva az egyéni olvasási szinteket. Minden egyes osztályra és tanulóra lebontva.  Az olvasáskészség, vagyis a szövegértő, élményszerző olvasás kritikus feltétele az optimálisan fejlett, optimális használhatóságú olvasáskészség (olvasástechnika). Amíg a betűző olvasáskészséget nem tudjuk gyakorlott olvasáskészséggé fejleszteni, addig az olvasásképesség, a szövegértés továbbra sem sajátítható el.  Az íráskészség a kézírással működő írásbeli kifejezés, közlés kritikus feltétele, amely a tevékeny iskolai tanulás ma még nélkülözhetetlen eszköze. Gyakorlottság szerint kétféle íráskészség létezik: rajzoló és kiírt íráskészség. A jól működő rajzoló íráskészséggel a nyelv milliónyi szavának bármelyikét le tudjuk írni. Ez a fajta íráskészség azonban csak nagyon lassú, a betűk rajzolására koncentráló írást tesz lehetővé, gyakorlati célra használhatatlan. Mivel a 4-5. évfolyamon már használni kellene az íráskészséget, gyakorlatlansága miatt alig olvashatóvá esik szét. Épp ebből a problémából kiindulva célszerű lenne az iskolákban az 5-6. évfolyamokon több gondot fordítani a kiírt íráskészség kifejlesztésére is.  Az elemi számolási készség összefoglaló megnevezés alatt a számírás készségét, a mértékegységváltás és a négy alapművelet 100-as számkörbeli készségeit értelmezzük. A felmérés eredményei lehetővé teszik az elemi számolási készség elsajátítási szintjének (kiépülésének, vagyis az összetevők elsajátításának) értékelését a 4. évfolyam végén a készség kiépülési kritériumához, valamint a köznevelés évfolyamain megvalósuló fejlődési folyamathoz viszonyítva. Belátható, hogy ezeknek az elemi készségeknek az optimális kiépülése és optimális gyakorlottsága nélkül bizonytalan alapokra épül a matematika tanítása, a kutatások pedig azt mutatják, hogy ebben az életkorban az elemi számolási készség fejlettsége szorosan összefügg az intelligencia fejlettségével. Vagyis ezeknek az elemi készségeknek az optimális szintű elsajátítása kulcsfontosságú feladat. Ennek az a feltétele, hogy ismerjük az optimális elsajátítás kritériumait és az azokhoz viszonyítva elért szinteket, de ezek az adatok a 4. évfolyamos kompetencia mérés iskolai jelentéseiből könnyedén kinyerhetők minden iskolában.  Az elemi rendszerező képesség, (a Piaget - féle gondolkodási műveletrendszer írásbeli szintjét) az elemi kombinatív képesség (annak elemi írásbeli szintje) iskolai adatai szintén segíthetik az iskolai fejlesztőmunka irányainak kijelölését az egyes tanulóik vonatkozásban.

A nem szakrendszerű oktatás alkalmazásától várt eredmények differenciálás, egyéni foglalkozás, páros munka, témanap, projekt, stb.

ulás,

ejlődik a tanulók problémamegoldó képessége. -együttesek.

Székhely:


22


3. 1. A nem szakrendszerű oktatás az 5-6. évfolyamon a magyar nyelv és magyar irodalom tantárgyhoz kapcsolódva Célja: A nyelv az emberi kommunikáció, a gondolkodás, a tanulás közege, előfeltétele és legfőbb eszköze. Ily módon alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, és meghatározza a tanulás teljes folyamatát. Az irodalom, mint nyelvi művészet a kultúra egyik fő hordozója és megújítója, miközben pedagógiai szempontból a szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztésének egyik legátfogóbb és leghatékonyabb eszköze, vagyis az anyanyelvi, a kulturális és a szociális kompetencia párhuzamos fejlesztését teszi lehetővé. 3. 1. 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása 3. 1. 1. 1. Beszédképességek: – – – – –

beszédbátorság, beszédkedv; figyelmesség a társak, a kisebb és nagyobb gyerekek; a lányok és fiúk iránt; a szereplők közötti viszony és beszédmód azonosítása; egyszerű nem verbális üzenetek közvetítése és megértése; szókincsfejlesztés.

3. 1. 1. 2. Beszédértés és olvasott szöveg megértése: – – – – – – –

vizuális és verbális információk megfeleltetése; egyszerű utasítások megértése; egyszerű információk felidézése és összekapcsolása a meglévő ismeretekkel. Kérdésekre adekvát válaszok adása; hétköznapi és irodalmi szó-és mondatfordulatok megértése; a közlő és befogadó céljának azonosítása; szókincsbővítés, emlékezet.

3. 1. 1. 3. Kommunikáció: – – – – – – –

nem verbális kommunikációs képességek (gesztusok, térközszabályozás, testtudathoz kapcsolódó illemszabályok); hallott szöveg rövid szóbeli összefoglalása; egyszerű, érthető és hatékony közlés változatos kommunikációs helyzetekben; törekvés a pontosságra, az érzékletességre és a lényeg kiemelésére. A különféle mondatok változatos használata a közlési célnak és szándéknak megfelelően; a szóhasználat, a kiejtés, a testbeszéd összehangolása különféle beszédhelyzetekben; törekvés a hallgatósághoz, a beszédhelyzethez való alkalmazkodásra. A beszélő fellépésének, szóbeli viselkedésének megfigyelése; saját vélemény megfogalmazása és megvédése egy-egy érv említésével a témának és a beszédhelyzetnek megfelelően.

3. 1. 2. Olvasás, írott szöveg megértése 3. 1. 2. 1. Folyamatolvasás: – – – – –

együttműködő felolvasás a szerepeknek megfelelő normák alkalmazásával; válogató olvasás; szakaszos olvasás; lényegkiemelő olvasás (információkeresés, információkezelés, ismeretlen szó megértése kontextusból, lényegkiemelés címadással); egyszerű szöveg szerkezetének tudatosítása.

3. 1. 2. 2. Különböző szövegek néma és hangos olvasása. 3. 1. 2. 3. Ismerkedés a szövegértési és olvasási technikák alapjaival; nyelvi korrekciós képességek (hangsúly-, tempó-és időtartam-gyakorlatoktól a szóhangsúlyig).

Székhely:


23


3. 1. 2. 4. Rövidebb szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek önálló olvasása, a fontosabb gondolatok kiemelése, összefoglalása. 3. 1. 3: Írás, szövegalkotás 3. 1. 3. 1. Nyelvi korrekciós képességek: – –

az írástechnika továbbfejlesztése: a tanulási igényeknek megfelelő és rendezett írásmód gyakoroltatása; hibafelismerési gyakorlatok összehasonlítás segítségével; a helyesírás.

3. 1. 3. 2. Az anyaggyűjtés-és elrendezés alapjainak megismerése, anyaggyűjtés gyermekek számára készült lexikonokból, kézikönyvekből, tanári irányítással, csoportosan és önállóan. 3. 1. 3. 3. Spontán írásbeli szövegalkotás: – – –

egyszerű definíciók meghatározása; szövegösszefüggés megteremtése önállóan; szöveg-átalakítás.

3. 1. 4. A tanulási képesség fejlesztése 3. 1. 4. 1. Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek elkülönítése és gyakorlása (könyvkölcsönzés, a könyvtárhasználat alapjai). 3. 1. 4. 2. Tapasztalatgyűjtés különböző információhordozók működéséről, használatáról. 3. 1. 4. 3. Gyermekeknek szóló ismeretterjesztő művek, lexikonok, szótárak megismerése, használata. 3. 1. 4. 4. Vázlat felhasználása különböző témájú, műfajú szövegek megértéséhez, megfogalmazásához. 3. 1. 4. 5. Az összefoglalás sajátosságainak és szerepének megismerése, megértése. 3. 1. 5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek a nyelvről 3. 1. 5. 1. A diákok írásbeli és szóbeli szövegalkotásához kötődő alapvető nyelvhelyességi tudnivalók megbeszélése a beszéd és a helyesírás terén egyaránt. A helyesírás alapvető szabályainak a megismerése és alkalmazása. Ismerkedés helyesírási kézikönyvekkel. Javítás tanári irányítással és önállóan. 3. 1. 5. 2. Annak felismerése, hogy a magyar nyelv ismerete miben segíti, miben nehezíti az idegen nyelv elsajátítását. 3. 1. 6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése 3. 1. 6. 1. Az olvasás iránti érzelmi és gondolati érdeklődés fenntartás; az olvasás örömének felfedezése. 3. 1. 6. 2. Ismerkedés különböző, lírai műfajokkal. A versszak és a nagyobb szerkezeti egységek viszonyának a megértése. 3. 1. 6. 3. Elbeszélő művek közös és önálló olvasása, feldolgozása tanári segítséggel, csoportosan és egyénileg. 3. 1. 6. 4. Elbeszélések és elbeszélő költemények részleteinek, illetve köznapi helyzeteknek a dramatizált megjelenítése. 3. 1. 6. 5. Az új szóbeliség, az elektronikus kommunikáció és tömegkommunikáció néhány új formájának megfigyelése.

Székhely:


24


3. 1. 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése 3. 1. 7. 1. Rövid, néhány mondatos vélemény megfogalmazása az élmények és az olvasmányok hatásáról. 3. 1. 7. 2. Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben és vitában a mindennapok, művek és olvasmányok kiváltotta élményekről. 3. 1. 7. 3. A nem saját álláspont megjelenítésének, átélésének képessége, az empátia fontosságának átélése a közösség életében.

3. 2. A nem szakrendszerű oktatás az 5-6. évfolyamon a matematika tantárgyhoz kapcsolódva A műveltségi terület céljainak, feladatainak megvalósíthatóságát az 1-6. évfolyam fejlesztési tevékenysége meghatározó jelleggel alapozza meg. Matematikából a kezdő szakasz feladata az alapvető matematikai ismeretek elsajátítása, a problémamentes továbbhaladás biztosítása az oktatás keretében. Az alapozás a matematika kiemelt témaköreiben az ismeretek koncentrikus és spirális bővülését segíti elő.

Ezért kiemelten kell kezelni azokat a tanítási tartalmakat, amelyekre a következő iskolaszakasz tananyaga épül: – – – – –

–

a természetes szám fogalmát gazdag tartalommal indokolt kiépíteni a tízezres témakörben; indokolt segíteni a biztos eligazodást a tízes számrendszerben; indokolt kidolgozni és fejleszteni a biztonságos szám- és műveletfogalomra épülő számolási készséget; formálni kell a sík- és térbeli tájékozódási képességet; alakzatok megismerésével, formai és mennyiségi tulajdonságok felismerésével, egyszerű transzformációkkal kell kialakítani a geometriai szemléletet; tapasztalati függvények és sorozatok vizsgálatával, ábrázolásával segíteni indokolt a problémalátást, a probléma-megoldási képesség fejlődését; valószínűség számítását fejlesztő játékokkal, megfigyelésekkel, kísérletekkel a valószínűségi szemléletet indokolt lehet megalapozni; konkrét szituációkkal, példákkal indokolt alakítani a tanulók szemléletét a valóság és a matematikai modell kapcsolatáról.

Az ötödik évfolyamon a természetes számok témakörében nagyon fontos továbbá feltárni a számfogalombeli hiányosságokat (a számok alakja, összehasonlítása, kerekítése, ábrázolása számegyenesen), a műveletvégzés szintjét, a méréseket és a mértékváltásokat (idő, tömeg, hosszúság, űrtartalom). A hiányok pótlására a tanév első hónapjaiban feltétlenül szükség lehet, hogy a számkör bővítésére és a műveletek tulajdonságainak tudatosítására sor kerülhessen. Elemi számolási készség fejlesztése: a számírás képességének, a mértékegységváltás és a négy alapművelet 100as számkörbeli készségének fejlesztése. A 4. évfolyam végén elvégzett felmérés eredményei lehetővé teszik, hogy az elemi számolási készség elsajátítási szintjét megismerjük, s ennek megfelelően szervezzük az 5-6. évfolyamon ezen terület fejlesztését. Kulcsfontosságú feladat ezen készség optimális szintű elsajátítása. Fejleszteni kell a térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódást.

Fejlesztési feladatok, kompetenciák 3. 2. 1. Tájékozódás 3. 2. 1. 1. Tájékozódás a térben – – – – – –

tájékozódás az osztályban, iskolában, iskola környékén; tájékozódás a külső világ tárgyai szerint; tájékozódás a síkban; tájékozódás különféle koordináták szerint; hosszúság, távolság, irány, szög; számegyenes, derékszögű koordináta-rendszer.

3. 2. 1. 2. Tájékozódás az időben:

Székhely:


25


– –

jelen, múlt, jövő; időtartam mérése egyenletes tempójú mozgással, hanggal, szabványos egységekkel (másodperc, perc, óra, hét, hónap, év, évtized).

3. 2. 1. 3. Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban: – – –

tárgyak, személyek, alakzatok, jelenségek, összességek összehasonlítása mennyiségi tulajdonságaik (magasság, szélesség, hosszúság, tömeg, űrtartalom, térfogat, darabszám) szerint; a mennyiségi jellemzők kifejezése számokkal, a számok értelmezése a valóság mennyiségeivel (mérőszám és darabszám, természetes szám, pontos szám, közelítő szám); mennyiségi következtetések.

3. 2. 2. Megismerés 3. 2. 2. 1. Tapasztalatszerzés; a tapasztalatok tudatosítása, közlése, rögzítése, jelölése, ezek értelmezése és visszaolvasása: – – – – – – – – – – – – – – – – – –

finommotoros mozgáskoordinációk (tárgyak, ceruza, vonalzó, körző használata stb.) statikus helyzetek, képek, tárgyak megfigyelése; az érzékelés pontosságának fejlesztése, a tudatosodás segítése; tárgyak tulajdonságainak kiemelése; összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; osztályokba sorolás, sorba rendezés; a figyelem terjedelmének és tartósságának növelése, tudatos, célirányos figyelem; közös tulajdonságok felismerése; pontos megfigyelés statikus szituációkról, lényegkiemeléssel; egyszerűsített rajz készítése lényeges elemek megőrzésével; számjelek bevezetése, műveleti jelek; számok összetett alakjainak használata; adatok jegyzése, rendezése, ábrázolása; tapasztalati függvények, sorozatok értelmezése, alkotása; lényeges és lényegtelen információk szétválasztása; matematizálás: matematikai modellek keresése, készítése, értelmezése (PI. egyszerűsített rajz, számfeladat, nyitott mondat, sorozat, táblázat, ... ) matematikai jelek (számjelek, műveleti jelek, <, >, =, =, stb. ) értése; tudatos megfigyelések.

3. 2. 2. 2. Képzelet (követő, alkotó): – – –

alakuló illetve kialakult matematikai fogalmak, relációk példáinak elképzelése, ilyenek alkotása; elmondott, olvasott történés, helyzet képzeletben való követése; számok, műveletek, egyéb matematikai szimbólumok (képek, ábrák, grafikonok, táblázatok) alapján a valóságos helyzetek, összefüggések elképzelése.

3. 2. 2. 3. Emlékezés: – – – – – – –

motoros emlékezés (tájékozódás mozgások felidézésével, szám memória fejlesztése mozgásokhoz kapcsolódva, alapszerkesztések, sorozatok); képi emlékezés (kép, helyzet felidézése, szabvány mértékegységek nagysága, összesség felidézése, darabszám, elemek, elrendezés, sorrend); történésre való emlékezés (lejátszódott események felidézése, emlékezés a részletekre, időrendre, az emlékezést segítő rajzok, jelek készítése, használata); szóbeli és írásbeli információkra és kérdésekre való emlékezés (információk, adatok, feltételek megjegyzése a feladatmegoldás idejére, jelek, jelölések megjegyzése); szöveges feladat lényegileg pontos felidézése; ismeretek tudatos memorizálása, felidézése; a tanulást segítő eszközök megismerése; eljárásokra, módszerekre való emlékezés (a tanult algoritmusok felidézése, használata, analógiák alapján való műveletvégzések).

3. 2. 2. 4. Gondolkodás: – –

összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; különbözőségek, azonosságok tudatosítása, megállapítása, jelölés; osztályozás egy és egyszerre két saját szempont szerint; a dolgokat jellemző tulajdonságok tudatosítása;

Székhely:


26


– – – – – – – – – – – – – – – – –

sorba rendezés, sorozatok létrehozása (folytatása, kiegészítése); állítások megítélése igazságértékük szerint; nyitott mondatok lezárása behelyettesítéssel; megértés: Ismert tartalmú utasítás, közlés megértése; új helyzetben adott utasítás megértése példa segítségével; kérdés tartalmának megértése adott tárgyi szituációban és megfogalmazott problémában; matematikai modellek (pl. számok, műveletek, nyitott mondatok, sorozatok, táblázatok, rajzos modellek, grafikonok) megértése; oksági kapcsolatok keresése generalizáló absztrakció (fogalmi általánosítás): természetes szám, egész szám; általánosítás, specializálás, példák, ellen példák keresése; a valószínűségi gondolkodás fejlesztése; a gondolkodás és a nyelv összefonódása; jelek szerepe, alkotása, használata; saját gondolatok közlése egyszerű állítások formájában; értő-elemző olvasás fejlesztése; írásban kapott utasítás végrehajtása; gondolatmenet (tevékenységbe öltöztetés: alkotás végrehajtása és ennek időrendben való elmondása); átélt folyamat lejátszása, leírása szabad szöveggel, közösen kialakított megfogalmazások; algoritmus követése, értelmezése, készítése.

3. 2. 2. 5. Ismeretek rendszerezése: – –

fogalmak egymáshoz való viszonya: alá- és fölérendeltségi viszony, mellérendeltség; rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok megismerése: fadiagram, táblázat.

3. 2. 2. 6. Ismerethordozók használata: – – – – –

a tanulás manipulatív eszközeinek célszerű használata (színesrúd-készlet, mérőszalag, logikai készletek, számtáblázatok, modellező készletek); könyvek (szakkönyvek, feladatgyűjtemények, táblázatok, képletgyűjtemények) használata; tanári segítség, társak segítsége (jó munkalégkör biztosítása, érdekes problémák, versenyek, stb.); oktatási-tanulási technológiákkal való megismerkedés, azok értelmes használata; nyitottság és önbizalom az újjal való megismerkedéshez.

3. 2. 3. Ismeretek alkalmazása: – – –

friss vagy felfrissített ismeretek, információk közvetlen alkalmazása egyszerű utasítás végrehajtásában; régebbi ismeretek, információk mozgósítása az ismeretszerzés szituációjával analóg helyzetben; ismeretek alkalmazása az újabb ismeretek megszerzésében.

3. 2. 4. Problémakezelés és megoldás: – – – – – –

probléma felismerése, problémaérzékenység; szituációban, történetben megfogalmazott probléma megértése; - Megoldás a matematikai modellen belül; matematikai modellek ismerete; önellenőrzés; az eredményért való felelősségvállalás; többféle megoldási mód keresése; válasz megfogalmazása szóban, később írásban is.

3. 2. 5. Alkotás és kreativitás: alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotás adott terveknek megfelelően: – – – – – – – – – – –

objektumok alkotása szabadon; másolással, adott feltételek szerint; állítások, kérdések megfogalmazása szóban, írásban; összességek alkotása adott feltétel szerint; halmazalkotás; definiáló tulajdonság megalkotása; elnevezések, jelölések, szimbólumok alkotása; sorozatok alkotása. Megfigyelésben, mérésben, számlálásban gyűjtött adatok, elemek sorozatba rendezése; megkezdett sorozat folytatása, kiegészítése adott szabály szerint, felismert összefüggés alkalmazásával; táblázatok készítése; táblázat hiányzó adatainak keresése; modell alkotása; a természetes szám, egész szám tört szám modellként való kezelése; számegyenes.

Székhely:


27


3. 2. 6. Akarati, érzelmi, önfejlesztő képességek és együttéléssel kapcsolatos értékek 3. 2. 6. 1. Kommunikáció: – – – –

elnevezések, megállapodások, jelölések értése, kezelése; a matematika tanulásához szükséges nyelvi-logikai szerkezetek fokozatos megismerése; mások gondolatainak megértésére való törekvés; saját gondolatok kifejezése, rögzítése.

3. 2. 6. 2. Együttműködés: – – – – – –

közös munka (páros, kiscsoportos munka, csoportmunka) vállalása; együttműködés, egymásra figyelés; a munka tervezése, szervezése, megosztása; egyéni adottságok, képességek figyelembevétele a közös eredmény érdekében, egymás segítése, tolerancia; vitakészség, kifejezőképesség fejlesztése; az együttműködő partnerek részeredményeinek értékelése, összerendezése; - Projektben való együttműködés.

3. 2. 6. 3. Motiváltság:

– a saját képességek és műveltség fejlesztésének igénye (az "én is tudom", "én is meg tudtam oldani" élménye a fejlődés egyik leghatékonyabb hajtóereje); – a világ megismerésének igénye; – a matematika értékeinek és eredményeinek megismerésére való igény.

3. 2. 6. 4. Önismeret, önértékelés, reflektálás, önszabályozás: – – –

–

önismeret; saját értékek, saját korlátok ismerete, tudatosítása, technikák megismerése ezek kompenzálására; önértékelés; önellenőrzés.

3. 3. A nem szakrendszerű oktatás az 5-6. évfolyamon az élő idegen nyelv - az angol nyelv tantárgyhoz kapcsolódva Az élő idegen nyelv –angol nyelv - tanításának és tanulásának alapvető célja a kommunikatív nyelvi kompetencia kialakítása. A kommunikatív nyelvi kompetencia fogalma azonos a használható nyelvtudással. Az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználat képességét jelenti, amelynek mérése és értékelése a négy nyelvi alapkészség (hallás, beszéd, olvasás és írás) révén lehetséges. Speciális részkészségek: – – – – – –

a pozitív gondolkodás fejlesztése; a kritikai érzék fejlesztése; az intuíciós képesség fejlesztése (a beszélő és partnere együttműködésében, párbeszédben), udvarias társalgás, egymásra való odafigyelés - illemszabályok; más kultúrák megértése, közvetítése, tiszteletben tartása; azoknak az igényszinteknek a fejlesztése, amely szükséges az adott célnyelven beszélő emberek megismeréséhez; önellenőrzésre nevelés, önismeret fejlesztése.

Kommunikációs készség (beszéd, olvasás, írás) olyan szintű fejlesztése, amely elegendő alap az élethelyzetekben való eligazodáshoz: – – –

gondolatok; érzések megértése; érzések kifejezése, értelmezése.

Háttérképességek: – – –

a figyelem (a beszéd, írás, olvasás terjedelme olyan széles legyen, hogy egyszerre tudjon figyelni a részre és az egészre); fegyelem (gyors, pontos betűfelismerés, olvasás); az emlékezet fejlesztése (a hosszú és rövid távú, - ill. a verbális és vizuális memória fejlesztése);

Székhely:


28


– – – – – – – – – – – –

a tempó fejlesztése (beszédtempó, munkatempó); az érzelemvilág és a képzelet fejlettsége (a memóriának óriási szerepe van); a gondolkodás fejlesztése (analízis – szintézis); a mozgás koordinációjának fejlesztése (szem – kéz); a képzelet és a fantázia gazdagítása, színesítése; a nyelvi szerkezetek alkotásához szükséges nyelvtani ismeretekkel rendelkezzenek; gyarapítani kell a nyelvhasználati eszközöket, és tudatosítani kell a kommunikációs szerepeket; a kommunikációs tartalomnak megfelelő szóhasználat tudatos alkalmazása; a kontextusos beszéd fejlesztése és a szituációs beszéd beépítése a szóbeli és írásbeli nyelvhasználatba; a szóbeli üzenetek megértése, beszélgetés kezdeményezése, folytatása, lezárása; szövegolvasás, - alkotás, - értés; a segédeszközök megfelelő használatának elsajátítása.

3. 4. A nem szakrendszerű oktatás az 5-6. évfolyamon a történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek tantárgyhoz kapcsolódva E terület ismeretanyagának elsajátításának alapvető feltétele, hogy a tanulók rendelkezzenek optimálisan fejlett, optimális használhatóságú olvasáskészséggel, kiírt íráskészséggel, elemi rendszerező képességgel stb. Kiemelt figyelmet fordítunk az önálló tanulás és jegyzetkészítési technikákra, az információszerzési technikákra, a kommunikációs képességek fejlesztésére, a tér, idő, mennyiségi viszonyok képességének fejlesztésére. A tantárgy célja a tanulók történelemszemléletének megalapozása.

A történelem… tantárgy segíti a gyermekeket társadalmi környezetük megismerésében, az abban való eligazodásukban. Kiemelkedő szerepet tölt be a személyiség formálásában, a tanulók demokratikus gondolkodásának és magatartásának alakításában, a nemzeti azonosságtudat erősítésében, az európai és általános emberi értékek közvetítésében, az egyén személyes és a társadalom közös érdekeinek védelmére, képviseletére, különböző kultúrák megbecsülésére, mások nézeteinek, véleményének tiszteletben tartására való nevelésben.

A tantárgy feladatait csak a tanulók életkori sajátosságainak figyelembevételével teljesítheti. Az átlagos 10-12 éves tanulók gondolkodása konkrét, szemléletes. Ebből következően az 5.- 6. évfolyamokon a tantárgy jellegét a történettanítás határozza meg. A történettanítás a múlt színes, sodró valóságának megjelenítése: a történelmi tények életteli, emberközpontú, eseményes szintézise, amely az elmúlt korokat átélhetővé, érzékelhetővé, szemlélhetővé teszi.

Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció

Könnyen belátható, hogy tantárgyunk elsőrendű közvetítő közege az anyanyelv. Mind szóban, mind írásban otthon kell lennie a tanulónak az anyanyelvi kommunikációban, hiszen a legfontosabb fogalmak, gondolatok, tények, források csak így mélyülhetnek el. Az Ember és társadalom igényli a magyarázatot, a vitát, a véleménynyilvánítást, nemkülönben az olvasást, vázlatkészítést, dolgozatok, előadások lejegyzetelését. A nyelvhasználat tárgyunk esetében valóban kulcskérdés.

Idegen nyelvi kommunikáció Az európai történelem tanítása, a források megjelölése műfajából eredően a latin nyelvre támaszkodik. Óhatatlanul találkozunk az 5−6. évfolyamon olyan szavakkal, fogalmakkal, amelyek az idegen nyelv alapjainak ismeretét feltételezik.

Matematikai kompetencia

Műveltségi területünk alapkövetelménye az idő fogalmának megértése, az idő számítása. A matematikai gondolkodás elengedhetetlen. Hasonlóképpen szükséges ez a kompetencia pl.: egy földterület kiszámításakor, az oszlop- és kördiagramok megrajzolásához, továbbá a táblázatok kitöltéséhez, értelmezéséhez.

Természettudományok és azok alkalmazásának kompetenciája

A történelem...egészén végighúzódik a természeti jelenségeknek, a természeti világ alkotóelemeinek hatása és kölcsönhatása. Gondoljunk az időszámítás, a naptár, a Nap, Hold, Föld csillagászati jelenségeire, az időjárás és a terméseredmények összefüggéseire.

Székhely:


29


Végeredményben a történelem választ ad arra, hogy az emberi tevékenység az évezredek során miképpen változtatta meg a természetet, a világot. A történelem tárgya lehet az is, hogy a tudomány, a technológiai módszerek, találmányok alkalmazása hogyan köti össze a társadalmi és természeti folyamatokat.

Digitális kompetencia

Információs társadalmunkban a digitális technológiák alkalmazása az ember és társadalom műveltségi terület hatékonyabb megértéséhez, tanulásához is nélkülözhetetlenek. A történelem tárgyunkhoz készült CD-n olyan interaktív játékok szerepelnek, amelyek új taneszközként a gyerekek nyelvén, érdeklődési köre mentén segítik a tanítást-tanulást. A történelem hatékonyabb elsajátítását a tankönyvek gazdag képanyagából készült prezentáció segíti és számos információt az internetről szerezhetnek be a tanulók.

Hatékony, önálló tanulás

A tanuló legyen képes a kitartó, önálló tanulásra, rohanó világunkban legyen képes gazdálkodni idejével, energiájával. Tudja az új ismereteket megérteni, feldolgozni, s eddigi ismereti mellé beépíteni. Ehhez szükséges az információs kommunikációs technológiák (IKT) biztos kezelése, illetve azok segítségével a kreativitás fejlesztése. A hatékonyság, önállóság segítse a problémamegoldást, a konfliktusok kezelését, az új tanulási lehetőségek felkutatását.

Szociális és állampolgári kompetencia

A szociális, azaz személyes, valamint a személyek közötti, továbbá az emberek kulturális igényei és életszínvonala mentén történő közösségi beilleszkedés, a harmonikus életvitel mind része annak, hogy az egyén hogyan tud érvényesülni az egyre színesebbé, változatosabbá váló társadalmunkban. Az Ember és társadalom műveltségi terület, kiváltképpen a történelem és az etika foglalkozik a szociális és állampolgári kompetencia kérdéseivel. A történelmet az egyének és a csoportok tevékenysége viszi előre, s a demokráciát az állampolgárok egymáshoz való viszonya alakítja, fejleszti.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

A tudás, a kreativitás, a kockázatvállalás, az újítás korunkban egyre nagyobb hangsúlyt kap. Azok a speciális ismeretek, képességek, amelyek kialakítják a tanulókban a vállalkozói tevékenységet, a tanulás folyamatában kiemelt hangsúlyt kapnak. Ebben a folyamatban a gazdasági ismeretek elsajátítása a felnövekvő nemzedék életének alapjait jelenthetik. A történelem erre a kompetenciára is választ ad.

Esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség

A művészetek, stílusok, az ember mindennapjait kísérő olyan dolgok, mint az öltözködés, a lakás, a szórakozás, a szabadidő eltöltése (zene, tánc, kirándulás, utazás stb.) olyan kísérő elemei az életnek, amelyek a történelem s a honismeret révén közvetíthetők az egyén felé. A történelem, a társadalmi ismeretek, az azokban történő elmélyedés lehetőséget teremt arra, hogy az óriási menynyiségű információözönből a tanuló kiválassza az értékeset, az esztétikusabbat, a művészeti értéket magába rejtő információkat. A történelem a maga eszközeivel – például a korstílusok megismertetésével– a tradíciókat képes rendszerbe foglalni, s ez által az esztétikai-művészeti értékeket, mint alapvető kompetenciát elsajátíttatni a tanulókkal. Fejlesztési követelmények:  A történelem, a társadalmi és az állampolgári ismeretek tantárgy fontos szerepet játszik az ismeretszerzési és – feldolgozási képességek kialakításában és fejlesztésében. Szükséges, hogy a tanulók ismereteket szerezzenek saját emberi – társadalmi környezetükből, történetekből, képekből, a tömegkommunikációs eszközökből, egyszerű statisztikai adatokból, grafikonokból, diagramokból, tárgyi és szöveges forrásokból és más ismerethordozókból. Fontos, hogy ezeket az ismereteket egyre önállóbban és egyre kritikusabban értelmezzék, s belőlük következtetéseket tudjanak levonni.  A tananyag-feldolgozás folyamatában a diákok sajátítsák el a sokoldalú információgyűjtés és – felhasználás képességét, a legfontosabb kézikönyvek, lexikonok, atlaszok használatát. Legyenek képesek a legfontosabb történelmi fogalmak és kifejezések készség szintű alkalmazására.  A különböző információk feldolgozása során legyenek képesek különbséget tenni tények és vélemények között, tanulják meg az információt kritikusan szemlélni, a történelmi- társadalmi jelenségek összefüggései megkeresni, e jelenségeket összehasonlítani.  Konkrét ismeretekhez kapcsolódóan ismerjék fel a folyamatosság és a változások szerepét a történelmi folyamatokban, tudatosítsák, hogy a folyamatosságnak, az értékek megőrzésének nagy szerepe van a társadalom életében. A tananyag feldolgozása során ismerjék meg azokat az alapvető elemzési, értelmezési szempontokat,

Székhely:


30


módszereket, amelyek segítségével képesek lesznek kialakítani véleményüket személyekről, helyzetekről, eseményekről, intézményekről. Ennek alapján véleményüket egyre árnyaltabban tudják megindokolni.  A történelemtanításnak- tanulásnak a tanulók szóbeli és írásos kifejezőképességének fejlesztésében is jelentős szerepe van. A tanulók szerezzenek gyakorlatot események elbeszélésében, különféle szövegek reprodukálásában. Tanuljanak meg írásban válaszolni szóbeli és írásbeli kérdésekre, jegyzetet, felelettervet írni, jegyzetelni. Legyenek képesek rövid beszámolót, kiselőadást tartani egy-egy témáról különböző információk alapján. Sajátítsák el a kulturált vita technikáit és szabályait. Véleményüket lényegre törően és érvekkel alátámasztva fejtsék ki. Ugyanakkor legyenek képesek a másik fél véleményét is pontosan megérteni és figyelembe venni hozzászólásaikban.  A történelmi események időben és térben játszódnak, hatékony történelmi tudat nem alakulhat ki időbeli és térbeli tájékozódási képesség nélkül. Ennek gyakorlására ezért mind a négy évben folyamatosan szükség van. Az évszámok segítségével történő tájékozódó képesség fejlesztése mellett a tanulóknak el kell sajátítaniuk az idő tagolásának módszerét. A tanulóknak az eseményeket térben is el kell tudni helyezniük. Gyakorlatot kell szerezniük különböző méretarányú térképek olvasásában és annak megítélésében, hogy a földrajzi környezet hogyan hat egyegy ország, térség fejlődésére.

Az önálló tanulás fejlesztési lehetőségei: – – – – – – –

emlékezet, (rövid és hosszú távú emlékezet, megtartó és felidéző funkciók erősítése, fejlesztése); képzelet; gondolkodás:(analízis-szintézis, rész-egész viszonya, hasonlóságok, különbözőségek, azonosságok, következtetések); a műveltségterülethez kapcsolódó szövegek értő olvasása. Kulcsszavak kulcsmondatok keresése szövegekben; információk gyűjtése adott témákhoz; atlasz használata; különböző tanulástechnikák előnyei és hátrányai.

Mindkét évfolyamon a folyamatos önálló tanulás fejlesztése mellett tanév elején rövid tanulás-módszertani tréning beiktatása. Információszerzés fejlesztésének lehetőségei: – – – – – –

információk gyűjtése adott témákhoz; kérdések önálló megfogalmazása; lényeg kiemelése Írott és hallott szövegből; képzelet és valóság megkülönböztetése; tapasztalatok szerzése, valós, lehetséges, lehetetlen megítéléséről (pl.: helyszín, idő, szereplők, események kapcsán), információk megtalálásának lehetséges módszerei egy adott szövegben.

Kommunikációs képességek fejlesztése: – –

beszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi, történelmi, hon-és népismeretei témáról; szóbeli beszámoló saját tapasztalatokról;

A tér, idő, mennyiségi viszonyok képességének fejlesztésére: – – – – – – – – –

Időtagolásra szolgáló kifejezések használata; idő meghatározására szolgáló kifejezések használata, viszonyítások gyakorlása; események, tárgyak, személyek időrendbe állítása; idő ábrázolása téri, vizuális eszközökkel; egyszerű kronológiai számítások; térkép elemeinek felismerése; távolságok becslése, számítása történelmi térképeken; egyszerű térképek másolása kézi munkával; történelmi helyszínek modellezése.

3. 5. A nem szakrendszerű oktatás az 5-6. évfolyamon a természetismeretből Célja azoknak a képességeknek, készségeknek a fejlesztése, ismereteknek az átadása, amelyek segítik a tanulókat: – –

általános természettudományi fogalmak, eljárások és szemléletmódok kialakításában a személyiségjegyek pozitív formálásában

Székhely:


31


– a fizikai, kémiai és az életre vonatkozó tudásrendszerek alakításában – a tudomány és a technika, valamint a társadalom fejlődésének kapcsolatát érintő meggyőződések formálásában – a tanulók rendszerben, kölcsönhatásban, kapcsolatokban történő gondolkozásának erősítésében – az életben nélkülözhetetlen s elsősorban a természettudományokban begyakorolható megismerési, tanulási, értelmezési technikák és módszerek azonosítása, fejlesztése (pl. megfigyelés, kísérletezés, mérés, következtetés, összehasonlítás); – a tudomány természetére, történetére és a kiemelkedő alkotók munkásságára vonatkozó ismeretek alakítása (a magyar vonatkozások, s ezek európai kapcsolatainak kiemelésével). – azoknak a képességeknek, készségeknek a fejlesztése, ismereteknek az átadása, amelyeken keresztül a földünk és környezetünk műveltségi terület megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőivel, folyamataival. Kiemelt feladat a tanulás tanítása, nagy hangsúlyt fektetve a földrajzi- környezeti témákhoz köthető szövegértésre, szövegalkotásra.

Fejlesztési feladatok: 3. 5. 1. Tájékozódás a tudomány–technika–társadalom kölcsönhatásáról, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetéről 3. 5. 1. 1. Tudomány, technika, társadalom: önálló tanulás, jegyzetelési technikák tanítása, kommunikációs képességek fejlesztése. 3. 5. 1. 2. Természet: Az ember, mint a természet részének kezelése a természeti folyamatok elemzése során. Térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontos tájékozódás. 3. 5. 1. 3. Tudománytörténet A tudománytörténet néhány nagy alakjának élettörténetével, munkásságával, eredményeivel való ismerkedés: 3. 5. 2. Természettudományos megismerés 3. 5. 2. 1. A természet megismerése Önálló vizsgálódás, a megfigyelések irányított rögzítése. Adott olvasnivalóból meghatározott szempontok szerinti információk kigyűjtése. Az adott olvasnivalóból meghatározott szempontok szerinti információk kigyűjtése. 3. 5. 2. 2. Megfigyelés, kísérletezés, mérés Térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontos tájékozódás. 3. 5. 2. 3. Az ismeretszerzés eredményeinek feldolgozása: – –

elemi rendszerező képesség fejlesztése; önálló tanulás, jegyzetelési technikák tanítása.

3. 5. 3. Tájékozódás az élő és az élettelen természetről 3. 5. 3. 1. Anyag Az anyag legfontosabb tulajdonságainak kvalitatív értelmezése. 3. 5. 3. 2. Energia, információ, tér, idő és mozgás: – – – – – –

elemi számolási készség fejlesztése; elemi rendszerező képesség; az idő fogalmát is használó számítások végzése; irány és távolság meghatározása; térre és távolságra vonatkozó becslések; információközléssel kapcsolatos játékok.

3. 5. 3. 3. A lakóhely, Magyarország, a Föld és az univerzum. Rendszer, az elemi rendszerező képességek fejlesztése.

Székhely:


32


3. 5. 3. 4. Földraji környezeti gondolkodás: –

a Kárpát-medence tájain jellemző alapvető természet- és társadalom-földrajzi, környezeti jelenségek, jellegzetes életmódok felismerése és egyszerű összehasonlítása.

3. 5. 3. 5. Anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció: – – –

az olvasott szöveg szókincsének alkalmazása; történet elmondása Kárpát-medencei, hazai utazásokról, átélt élményekről; az alapvető szakkifejezések megismertetése és helyes használatuk gyakorlása.

3. 5. 3. 6. Általános természet- és társadalomtudományi szemlélet: – –

egyszerű természet- és társadalom-földrajzi algoritmusok alkalmazása tanári irányítással (pl. tájjellemzés); egyszerű földrajzi-környezeti megfigyelések, mérések, vizsgálatok végzése, tapasztalatainak leírása, rögzítése.

3. 5. 3. 7. Szociális és állampolgári kompetencia:

- a toleráns viselkedés megalapozása honpolgárként a lakóhely tájához, a régióhoz való kötődés kialakításával (pl. erdei iskolák, terepfoglalkozások és kirándulások révén); - a személyes cselekvés lehetőségének felismerése.

3. 5. 3. 8. Matematikai kompetencia: – – – –

mérés, becslés a térképen; mennyiségi, nagyságrendi halmazképzés; térszemlélet fejlesztése a valós és az ábrázolt térben való tájékozódással; a logikai gondolkodás képességének fejlesztése.

3. 5. 3. 9. Kulturális kompetencia: – –

a nemzeti kultúra megismerése és megőrzésére való igény kialakítása – leírások, filmek, képek; a természeti környezetet ábrázoló művészi kifejezési módok megismertetése.

3. 5. 3. 10. Életpálya építés: –

különböző szakmák és életpályák megismertetése.

3. 5. 4. Információszerzés és – feldolgozás 3. 5. 4. 1. Információszerzés: – –

a földrajzi-környezeti tartalmú elsődleges és másodlagos információhordozók (pl. a valóság, térképek, ismeretterjesztő és szépirodalmi könyvek, albumok, szóbeli források, ábrák, képek, adatsorok) kiválasztása; tájékozódás, válogatás az információs anyagokban és ezek gyűjteményeiben (pl. a könyvtárban, kiállításon és múzeumban).

3. 5. 4. 2. Információfeldolgozás A földrajzi-környezeti tartalmú információk értelmezése és feldolgoztatása tanári irányítással egyéni és csoportmunkában: – – – – – –

lényegkiemelés szövegből, hasonlóságok és különbségek észrevétele; adatok, egyszerű adatsorok, diagramok és más ábrák elemzése, összehasonlítása; tények, szöveges információk ábrázolása különböző módon (pl. térképvázlaton, rajzon, diagramon, terepasztali modellen, tablón); egyszerű vázlat készítése információk alapján tanári irányítással; következtetések levonása a készen kapott és a számítással nyert egyszerű adatokból, tényekből; egyszerű gyűjtemény, tabló összeállítása közvetlen irányítással (pl. képek, kőzetek, nyersanyagok és késztermékek, termények)

3. 5. 4. 3. Az információ kommunikálása, értelmezése: – –

esemény, történet elmondása megfigyelés alapján és emlékezetből; leírások készítése megfigyelésről.

3. 5. 4. 4. Digitális kompetencia: –

az információs társadalom egyszerű technológiáinak megismertetése – információkeresés, adatbázisok felhasználása, földrajzi helyek és térképek megkeresése, digitális lexikon használata.

Székhely:


33


3. 6. A nem szakrendszerű oktatás az 5. évfolyamon a dráma és tánc tantárgyhoz kapcsolódva Célok és feladatok  A dráma és tánc tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának és a különböző színházi nyelvek elemeinek megtapasztalását a tanulók saját tevékenységén keresztül. Ez természetesen nem az elméleti ismeretek figyelmen kívül hagyását jelenti; mindössze arról van szó, hogy az elmélet minden esetben a gyakorlati tevékenység eredményeképpen, az így szerzett tapasztalatokból leszűrve jelenjék meg. A dráma, és tánc mint tantárgy tevékenység-központú. A tevékenységet követő elemző beszélgetések a fogalmi ismeretek bővítésével járnak, de nem valósulhatnak meg anélkül, hogy a tanulók megszerzett tudásukat, alakulóban lévő véleményüket, felvetődő kérdéseiket cselekvésbe ne emelnék. Az egyes drámai és színházi konvenciók megismerése és használata ezért tanár és tanuló számára egyaránt azzal a haszonnal is jár, hogy a nehezen megfogalmazható (vagy épp formálódó) gondolatok és érzelmek kifejezésére, illetve a meglévő ismeretek gyakorlati ellenőrzésére teremt lehetőséget.  Ezt a tevékenységközpontú szemléletet tükrözi a tantervünkben követett szóhasználat is – gyakran szerepel együtt a játék és a munka szó. Ezek együttes szerepeltetése megerősíti, hogy a különböző területeken folyó művészeti tevékenységet szigorú szakmai folyamatok vezérlik ugyan, az órákon való részvétel azonban a tanulók számára minden esetben örömöt és szellemi izgalmat kell, jelentsen.  A dráma és tánc lehetőséget nyújt a minél változatosabb dramatikus, táncos, bábos tevékenységformákban való részvételre; a tanulók képesség és adottság szerinti differenciált foglalkoztatására; a drámajátékban, a táncban és a bábjátékban fellelhető öröm- és szabadságélmény megtapasztalására. Differenciált feladatokon keresztül a dramatikus, illetve bábos technikák és konvenciók, a táncot felépítő technikai elemek és formák elsajátítására és széles körű alkalmazására; a drámai formával, a bábjátékos technikákkal, a táncot felépítő technikai elemekkel való improvizációra, kísérletezésre; a dráma, a tánc és a bábjáték, mint művészi kommunikációs forma megtapasztalására.  Kiemelt célja a valós emberi szituációk, illetve fiktív történések megjelenítése különböző színházi formákban, valamint az, hogy a tanulók a más területeken elsajátított ismereteiket, készségeiket a drámában, a táncban, a bábjátékban is alkalmazni tudják.  Egyházi ünnepekre való készülődés „kulisszatitkainak” megláttatása, megbeszélése kis csoportokban, a kész műsorok megtekintése iskolaszinten (karácsony, évzáró, családi istentiszteletek, bibliai történetek színpadra állítása versenykiírásokra, illetve hit- és erkölcstan órákra, osztályfőnöki órákra).  A dráma és tánc foglalkozásai alkalmat adnak az önértékelésre annak érdekében, hogy a tanulók képessé váljanak saját eredményeik felismerésére és tapasztalataik beépítésére a művészeti tevékenységükbe, arra, hogy egyénileg és csoportosan előadást tervezhessenek, létrehozhassanak, illetve a létrejött előadást bemutathassák.  Fontos, hogy a tanulóknak legyen módjuk minél több élő és felvett színházi, tánc-, mozgás- és bábszínházi előadás – köztük társaik által készített produkciók – megtekintésére; a különböző színházi formák kulturális tradícióinak tanulmányozására; az alapvető színpadtechnikai eljárások megismerésére; drámával és a különböző színházi formákkal kapcsolatos fogalmi készletük, aktív szókincsük bővítésére.

3. 7. A nem szakrendszerű oktatás az ének-zene tantárgyhoz kapcsolódva Cél a tanulók érzelmi életének gazdagítása, kreativitásuk fejlesztése, esztétikus küllemű munkák létrehozására való ösztönzés, időben, térben való eligazodás segítése. A tanulók tanulási eljárásainak megismerése, a hatékony tanulás, kommunikáció fejlesztése, új módszerek megismertetése. Fejlesztendő képességterületek:     

Önismeret, önértékelés, önszabályozás. Együttműködés. Ismerethordozók használata. Tájékozódás. Kreativitás.

Tanóra keretében végzendő tevékenységek:  Közös éneklés osztályszinten, kiscsoportban, zenei emlékezet aktivizálása.

Székhely:


34


 Önálló véleményalkotás eseményről, személyekről.  Ismerkedés a különböző információhordozók használatával, önálló ismeretszerzés, esztétikus kottázás.  Eligazodás a vonalrendszerben, zenetörténeti korokban, térképen való tájékozódás (népdal eredetének helye).  Osztinátó, kvintváltó szerkesztése, dallamok kitalálása, ritmusszerkesztés.

3. 8. A nem szakrendszerű oktatás az 5-6. évfolyamon a technika, életvitel és gyakorlat tantárgyhoz kapcsolódva Cél: a tanulók tapasztalati megismerésének és gyakorlati tudásának szélesítése, a tanulás és munka megszerettetése, a tudás megbecsülésére nevelés. A tanulók tanulási eljárásainak megismerése, esztétikus és alkotó munkára ösztönzés, új módszerek megismertetése, helyes életviteli technikák kialakítása, élni, dolgozni, tanulni tudás képességeinek szélesítése. Fejlesztendő képességterületek:  Önismeret, önszabályozás, önellátás, kommunikációs képességek.  Tájékozódás: anyag, forma, szerkezet, eljárás.  Együttműködés, kreativitás. Tanóra keretében végzendő tevékenységek: Közös munka osztályszinten, csoportban, önálló munka. Önálló véleményalkotás eseményről, személyekről. Önálló ismeretszerzés, esztétikus munkavégzés, alkotói fantázia, pályaterületek. Eligazodás a funkció, forma és a szükséglet célszerűségében és gazdaságosságában. Különbség a célszerűség és a technikai lehetőség között. Kézügyesség fejlesztése.

4. Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek 4. 1. Az ismeretszerzés szervezeti keretei Iskolánkban a hagyományos tanórák szervezése mellett élünk a sajátos pedagógiai módszerek alkalmazásával is. E sajátos pedagógiai módszerek hozzájárulnak, segítik a tevékenységközpontú nevelésünk megvalósítását, az esélyegyenlőség biztosítását. Megnevezés

Feladatai 1. Heterogén osztályközösségnek szervezve, szükség szerint csoportbontás lehetőségével élve, változatos, korszerű oktatásszervezési módszerek használatával – különös tekintettel a kooperatív technikák és a projektmódszer, tanórai differenciálás, drámapedagógiai elemek beépítése, tevékenységközpontú oktatás használatára.

Tanóra

2. 5. évfolyamtól emelt óraszámú angol nyelv oktatása egy csoportban ismeretek elmélyítése, kommunikációra orientált oktatás. Tantárgyon belüli modulóra Matematika problémamegoldás…; szövegértés, kommunikáció… matematika és magyar nyelv és magyar irodalom tantárgyhoz kapcsolódó tanóra, modulóra

A szabad időkeret terhére azon gyermekeknek, akik nem tanulnak emelt óraszámban angol nyelvet, esélyeik növelésére.

Székhely:


35


IKT-val támogatott tanóra Projektoktatás Három hetet meghaladó projekt, ill. témahét

Technikai eszközállományunk bővülésének függvényében tudunk élni e módszer adta lehetőségekkel, ennek függvényében a tanórák ilyen irányú növekvő %-ot mutató megtartása a lehetőségek szerint. Meghatározott témával, éves munkatervben jelölve tanórai és egyéb foglalkozás keretében. Adott témakörben több tantárgy bevonásával, éves nevelőtestületi döntés alapján, éves munkatervben jelölve, tanórai és / vagy egyéb foglalkozás keretében. Kiemelten kezelve: lelki nevelés, az egészséges életmód, környezeti nevelés témaköröket.

4. 2. Projektoktatás - projektjavaslatok A projektszerű oktatás keretében feldolgozandó tananyag, illetve a projektszerű oktatás megszervezésére vonatkozó időkeretek és eljárások meghatározása Környezet- és egészségvédelmi projekt A projekt célja:        

A tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek az egészségük védelme érdekében. Ismerjék fel, milyen összefüggés van az életmód, a viselkedés és az egészségi állapot között. A Biblia azt tanítja, hogy az ember azáltal ember, hogy egységet képez benne test és lélek. Környezettudatos életmód kialakítása Környezetünk értékeinek megismerése és védelme. Gyakoroljon olyan tevékenységeket, melyek fontosak az egészséges életvitel, a környezetvédelem szempontjából. A természetes és mesterséges környezet értékei és szépsége iránti pozitív beállítódás kialakítása, erősítése. Térbeli tájékozódás formálása a szülőföld és a közvetlen környezet megismerésén keresztül.

Lehetséges témabővítési irányok:           

az emberi test mozogjunk az egészségért étkezzünk egészségesen tisztálkodási szokások, mentálhigiéné, prevenció elsősegélynyújtás hulladékgyűjtés környezetszépítés védnökség a református temetőben – sírok rendbetétele, szemétgyűjtés egészséggel, környezetvédelemmel kapcsolatos rajz, plakát, montázs, kézműves munkák készítése gyűjtőmunkák az egészséggel, a környezetvédelemmel kapcsolatban – vers, mese, történet, igék a Bibliából, cikk, recept, - sajátalkotás, fogalmazás, beszámoló készítése mozgásos tevékenységek: futóverseny, reggeli torna, kerékpározás, korcsolyázás, séta, kézilabda és labdarúgás házibajnokságok, vetélkedő zárásként

Érintett műveltségi területek: -

Magyar nyelv és irodalom Ember és társadalom Ember a természetben Földünk és környezetünk

Székhely:


36


-

Testnevelés és sport Életvitel és gyakorlat Informatika

-

Hit-és erkölcstan tantárgy

Lehetséges téma-feldolgozási irányok, tevékenységek:          

Egészséges és nem egészséges élelmiszerekről rajzkészítés. Egészséges innivaló (gyógytea) elkészítés és elfogyasztása közösen. Gyümölcssaláta készítése. Müzli készítése házilag. Egészséges receptek gyűjtése, egy közösen választott egészséges édesség elkészítése. Egészséggel, környezetvédelemmel kapcsolatos mesék, versek, történetek, bibliai igeszakaszok gyűjtése, felolvasása a záró rendezvényen. Táplálkozási piramis elkészítése. Környezetszépítés az osztályban, az iskolában, a református temetőben. Egészséggel, környezetvédelemmel kapcsolatos mesék, versek, történetek, bibliai igeszakaszok gyűjtése, felolvasása, dramatizálása a záró rendezvényen. Fogalmazás, vers írása az egészség, a környezetvédelem témában, az elkészült munkák kiállítása, bemutatása.

Megjelenő produktum:       

Egészséges ételek, italok. Egészséggel, környezetvédelemmel kapcsolatos rajzok, plakátok, montázsok. Fogalmazások, versek. Dramatizált jelenetek. Gyűjtött hulladék. Esztétikus, tiszta környezet. Fényképek a projekt eseményeiről.

A beszámoló formáira tett javaslatok: A beszámolás csoportkeretben, valamint az iskolai közösség előtt. Az elkészült munkákból kiállítás. A záró napon egyéni értékelés és eredményhirdetés, az egészséges ételek és italok közös elfogyasztása.

Időkeret: Évenként egy környezet és egészségvédelmi projekthét, témahét. Értékelés: Célja:   

Az ismeretek szintjén: a tapasztalatok, új fogalmak, összefüggések, tevékenységek megjelenése, megértése. A tanuló önmagához mért fejlődésének értékelése. Pozitív visszajelzés a feladatvégzés során tapasztalt együttműködésről, nyitottságról, a gyűjtőmunka, az elkészített alkotások eredményéről, minőségéről, az átélt élményekről.

Ki értékel?

Tanuló

Mit értékel? Élmény, megértés, saját nyitottsága, új ismeretek magáról, társairól.

Csoport

A csoportmunka feladatmegosztása, időtartama, az A csoportfeladatok végén. együttműködés élménye.

Székhely:

Mikor értékel?

A projekt végén.

Hogyan értékel? Érzelmek kifejezése színekkel, taps intenzitás, arcjáték, befejezetlen mondatok, véleményalkotás, ismeretek összegzése. Beszélgetés, szóbeli viszszajelzés.


37


Pedagógus

Szülő

A feladatmegoldás, együttműködés, gyűjtőmunka, A feladatok és a projekt művészi kifejezés, elkészült végén. alkotások

Szöveges értékelés, elégedettséget mérő lap, mosoly

Élmény, az elkészült alkotások kiállítása.

Szóbeli visszajelzés.

A projekt végén.

Várható eredmények: -

Érdeklődés felkeltése az egészség, a környezetvédelem iránt, ismeretek bővítése az életkori sajátosságoknak megfelelően. Az egészséges életrendnek, a higiéniai szokásoknak a megalkotása, a szervezet edzettségének lehetőségei: helyes napirend, sport, pihenés. Helyes étkezési szokások kialakítása. Egészséges, higiénikus környezet kialakítása. A környezetvédelem fontosságának, szerepének tudatosulása. A gyermek megtanulja: óvni és védeni saját környezetét, de a tágabb természetes környezetet is. Fejlődik térbeli tájékozódása, miközben lakóhelyét is jobban megismeri. A tanulók ezáltal is gyakrabban veszik kézbe a Bibliát, megismerik, olvassák.

Módszertani ajánlás: A projekt alatt - előkészítés – megvalósítás – zárás - a gyermekek megismerkedhetnek az egészséges életmód előnyeivel, a környezetvédelem kiemelt szerepével. A projekt tartalmaz csoportos és intézményi szintű foglalkozásokat. A projekt alatt a gyerekek kártyákat gyűjthetnek, eredményhirdetést a záró rendezvényen tartunk, ahol mindenki megtekintheti, ki-miben vett részt a héten. Képet kaphat a pedagógus arról is, hogy a csoportban lévő gyerekek miként viszonyulnak saját környezetükhöz, életterükhöz.

r „Egészségkártya”

„Környezetvédelmi kártya”

Sztárai – projekt A projekt célja:   

Közösségformálás. A szülőkkel, iskolánk volt diákjaival, dolgozóival, városunk intézményeivel és a gyülekezettel való kapcsolattartás. Történelmi korok sokoldalú megismerése.


Magyar nyelv és irodalom Ember és társadalom Ember a természetben Földünk és környezetünk Testnevelés és sport Életvitel és gyakorlat Informatika

-

Hit-és erkölcstan tantárgy, egyházi ének tantárgy

Székhely:


38


Lehetséges téma feldolgozási irányok, tevékenységek: Az adott, választott történelmi kor szokásai, ételei, művelődés története, tárgyi kultúrája, harcművészete.

A középtávú tematika: központi témák     

honfoglalás kora középkor - helytörténet újkor – reformáció – Sztárai Mihály; a Biblia újkor – helytörténet jelenkor - helytörténet

Hosszú távú tematika: történelmi témák projektszerű feldolgozása legyen.

Megjelenő produktum:        

A választott történelmi időszak ételei, italai. Rajzok, plakátok, montázsok az adott történelmi korról, időszakról. Kézműves munkák, elkészített, „korabeli” használati és egyéb tárgyak. „Korabeli” játékok. Fogalmazások, versek. Dramatizált jelenetek. Tablók. Fényképek a projekt eseményeiről.

A beszámoló formáira tett javaslatok: A beszámolás csoportkeretben, valamint az iskolai közösség előtt. Az elkészült munkákból kiállítás. A záró napon egyéni értékelés és eredményhirdetés, az ételek és italok közös elfogyasztása.

Időkeret: Évenként egy Sztárai – projekt vagy témahét.

Értékelés: Célja:   


Ki értékel?

Tanuló

Csoport

Pedagógus

Szülő

Mit értékel?

Mikor értékel?

Élmény, megértés, saját A projekt végén. nyitottsága, új ismeretek magáról, társairól. A csoportmunka feladatmegosztása, időtartama, az A csoportfeladatok végén. együttműködés élménye.






Székhely:

A projekt végén.


39



Érdeklődés felkeltése a történelem, múltunk iránt, ismeretek bővítése az életkori sajátosságoknak megfelelően. Névadónk és korának megismerése. Hazaszeretet érzése nő. A partneri kapcsolatok szorosabbá válnak.

Módszertani ajánlás: A projekt alatt - előkészítés – megvalósítás – zárás - a gyermekek megismerkedhetnek a választott történelmi időszakkal. A projekt tartalmaz csoportos és intézményi szintű foglalkozásokat. A projekt alatt a gyerekek kártyákat gyűjthetnek, eredményhirdetést a záró rendezvényen tartunk, ahol mindenki megtekintheti, ki-miben vett részt a héten.

„Sztárai kártya”

Egyéb projektjavaslatok a nem szakrendszerű oktatáshoz és a tanórai és egyéb foglalkozáshoz 1.

A projekt célja:    

A másik ember iránti érzékenység, empátia, együttműködési és kommunikációs képesség fejlesztése. Önbecsülés fokozása, mások értékeinek elismerése. Pozitív énkép, önbizalom fejlesztése. Beilleszkedés segítése, szorongások oldása.

Lehetséges témabővítési irányok:          

Csoportmódszer alkalmazásával önismeret, együttműködés, kommunikációs képesség, konfliktus megoldási képesség fejlesztése különböző játékok segítségével. Csoportszabályok alkotása. Önarckép festése. Írásbeli fogalmazás: „Ilyen vagyok!” Saját címer elkészítése. Érzelmek kifejezése színekkel. Közös mese alkotása, dramatizálása. Pozitív üzenetek társaknak. Titkos barát. Az igazi barátság jellemzői.

Érintett műveltségi területek:

Székhely:


40


-

Magyar nyelv és irodalom Ember és társadalom Művészetek Életvitel és gyakorlat Informatika

-

Hit-és erkölcstan tantárgy Osztályfőnöki tantárgy

Lehetséges téma-feldolgozási irányok, tevékenységek: Önbemutatás fénykép alapján. Önarckép festése. Kéz-és láblenyomat, sziluett készítése. Érzelmek kifejezése színekkel. Csoportszabályok alkotása. Közös mesealkotás. Szituációs játékok. Névjegykártya készítése. Én-notesz készítése. Saját címer készítése. Ilyen vagyok! – fogalmazás írása. Pozitív üzenetek társaknak. Szólások gyűjtése a barátságról.  Igék gyűjtése a Bibliából a barátságról, a kapcsolatokról.             

Megjelenő produktum:         

Önarckép. Kéz-és lábnyomat. Címer. Fogalmazások. Mese. Gyűjtemény. Névjegykártya. Én-notesz. Rajzok. Csoportszabályok. Igegyűjtemény a Bibliából.

A beszámoló formáira tett javaslatok: A beszámolás, bemutatás csoportkeretben történik. Az elkészült munkákból (rajz, fogalmazás, címer, gyűjtemény) kiállítás. A fogalmazások, gyűjtött szólások, igerészletek felolvasása a csoport előtt. Az elkészített csoportszabályok elhelyezése a csoport termének falán. Közösen alkotott mese dramatizálása. Kreativitás, ötletesség, aktivitás alapján jutalmazás.

Értékelés:

Célja:   


Ki értékel?

Tanuló


Székhely:

Mikor értékel? A projekt végén.

Hogyan értékel? Érzelmek kifejezése színekkel, taps intenzitás, arcjáték, befejezetlen mondatok, véleményalkotás, ismeretek összegzése.


41



Csoport

Pedagógus

Szülő

Beszélgetés, szóbeli viszszajelzés.





A projekt végén.


Az iskola napirendjébe történő beilleszkedés könnyítése. A gyermekek önbizalmának fokozódása. Az egymás iránti tolerancia erősödése. A közösen alkotott csoportszabályok elfogadottsága nagyobb lesz. Bibliaolvasó gyermek.

Módszertani ajánlás: A projekt olyan játékokat, gyakorlatokat tartalmaz, mely az együttműködést, a bizalom erősítését, az egymás iránt érzett felelősség érzését fejlesztik, továbbá szolgálják a társas kapcsolatok építését is. A téma feldolgozása szempontjából rendkívül fontos ezen kompetenciák fejlesztése. A játékok az egész csoport számára javasoltak, hiszen olyan szociális érzéseket erősítenek a gyermekben, mint a szeretet, türelem, részvét, így minden tanulócsoportban megvalósíthatóak. A projektet tréning jellegű formájában is feldolgozhatják.

2.

A projekt célja:       

Az őszi természet változásainak megfigyelése. A természetes környezethez való pozitív érzelmi viszony kialakítása. A természetes környezet értékei és szépsége iránti pozitív beállítódás kialakítása, erősítése (növények, állatok szeretete, tisztelete, környezeti értékek megóvása). Térbeli tájékozódás formálása a szülőföld és a közvetlen környezet megismerésén keresztül. Kommunikációs képesség, együttműködés fejlesztése. Őszi népszokások, szólások, közmondások gyűjtése. A pünkösdi ünnepkörben a reformáció, illetve október 6. és október 23. méltó emlékezete.

Lehetséges témabővítési irányok:       

A lakóhellyel kapcsolatos ismeretek bővítése (hagyományok, őszi munkálatok, helyi ünnepek). Népmesék, őszi versek és dalok gyűjtése. Versek, történetek, énekek gyűjtése nemzeti ünnepünkhöz, illetve a reformáció emlékezetéhez, valamint az aradi vértanúk kivégzéséről. Szüreti mulatság rendezése. A jeles napokhoz kapcsolódó népszokások gyűjtése. Termések, levelek, gyógynövények gyűjtése, préselése. Őszi kertészkedés.

Székhely:


42


  

Természetes élőhelyek megfigyelése kirándulások, séták alkalmával. Növények, állatok viselkedésének megfigyelése –időjárás jelentés készítése. Termésképek, levélnyomatok, magvakból láncok készítése. Az őszi természet szóbeli és rajzos ábrázolása.


Magyar nyelv és irodalom Ember és társadalom Földünk és környezetünk Ember a természetben Művészetek Életvitel és gyakorlat Informatika

-


Lehetséges téma-feldolgozási irányok, tevékenységek:  Versek, mesék, dalok gyűjtése az őszről.  Őszi versek, mesék olvasása, szüreti dalok éneklése.  Élményrajz készítése a kirándulásokon, sétákon gyűjtött tapasztalatok és megfigyelések alapján.  Képkészítés gyűjtött termésekből, kérgekből, levelekből, magvakból.  Gyümölcssaláta készítése őszi gyümölcsökből.  Levélnyomatok és képek készítése.  Zenehallgatás (Vivaldi: Négy évszak – Ősz) alapján élményrajz készítése.  Képek gyűjtése az őszi természetről – tablókészítés.  Őszi témájú körjátékok gyűjtése és eljátszása.  Termésfüggöny készítése.  Termésekből állatok, figurák készítése.  Jeles napok, időjárási hiedelmek gyűjtése. Mappakészítés.  Részvétel szüreten.  Szüreti mulatság rendezése.  Miért szeret az őszt? – fogalmazás írása.  Tablókészítés: pl. költöző madarak.  Mesterségek gyűjtése, bemutatása.  Műsorterv készítése: reformáció, október 6. és október 23.  Ünnepi faliújság: aradi vértanúk, október 23.  A reformáció nagy alakjai – ünnepi faliújság, tabló készítése.

Fejlesztendő tanulói képességek: -

kreativitás, olvasás, írás, írásbeli kifejezőképesség, szövegalkotás, ábrázolás, rajz, ritmusérzék, hangképzés, előadói képesség, emlékezet, saját vélemény megfogalmazása, együttműködés, egymásra figyelés, türelem, tolerancia.

Megjelenő produktum:  Fogalmazások.  Rajzok, tablók, gyűjtemények.

Székhely:


43


       

Képek. Leszüretelt szőlő. Termésfüggöny. Gyümölcssaláta. Gyűjtött versek, mesék, dalok, játékok. Emlékező műsorok, szolgálatok. Ünnepi faliújság. Tablók.

A beszámoló formáira tett javaslatok: A beszámolás, bemutatás csoportkeretben, illetve intézményi történik. Az elkészült munkákból (rajz, tabló, képek, gyűjtemény) kiállítás. A fogalmazások, gyűjtött versek, történetek felolvasása a csoport előtt. Kreativitás, ötletesség, aktivitás alapján jutalmazás.

Értékelés: Célja:   


Ki értékel?

Mit értékel?

Tanuló

Mikor értékel?


Csoport

Pedagógus

Szülő






A projekt végén.


A gyermek megtanulja óvni és védeni saját környezetét, de a tágabb természetes környezetet is. Fejlődik térbeli tájékozódása, miközben lakóhelyét is jobban megismeri. Fejlődik szókincse, olvasási, írási és szövegalkotási képessége az elolvasott, elénekelt műveken keresztül. Fejlődik kreativitása, képzelete. A csoportmunkán keresztül javul együttműködési képessége, fejlődik empátiája. A gyermekek megtanulják, hogy fontos a múltba nézés. A hála. A szeretet érzése mélyül.

Módszertani ajánlás: A projekt olyan tevékenységeket tartalmaz, amelyek fejlesztik a gyermekek pozitív viszonyulásait az élő természethez. A gyűjtőmunkák során megismerhetik az évszakhoz kapcsolódó népszokásokat, jeles napokat, a lakóhelyükhöz

Székhely:


44


kötődő mesterségeket. A fogalmazások, rajzok, versek elkészítése tudatosítja bennük azt az igényt, hogy környezetüket, hagyományaikat óvni és védeni kell. Képet kaphat a pedagógus arról is, hogy a csoportban lévő gyerekek miként viszonyulnak saját környezetükhöz, életterükhöz. A projekt során fényképekkel dokumentáljuk a folyamatokat. A projekt egy szüreti mulatsággal zárul. A projekt alatt a gyerekek kártyákat gyűjthetnek. Eredményhirdetést a záró rendezvényen tartunk.

„Ősz kártya” 3.


A családban elfoglalt hely és szerep tudatosítása. Egymás családjának, családi szokásoknak, hagyományoknak megismerése. A különböző családi értékek feltárása, elfogadása. Pozitív évkép alakítása, önbizalom, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése.

Lehetséges témabővítési irányok:          

A család egy napja, családrajz, bemutatás. Családi történetek, szokások, kora gyermekkori élmények bemutatása. Családtagok, közeli és távoli hozzátartozó elnevezése, megnevezése. Rokoni viszonyok. A családban elfoglalt szerepek, megbízatások. Családi album. Családi címer. Családfa. Interjú nagyszülővel, dédszülővel. Családi délután.


Magyar nyelv és irodalom Ember és társadalom Ember a természetben Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlat

-

Hit-és erkölcstan Osztályfőnöki tantárgy

Lehetséges téma-feldolgozási irányok, tevékenységek:    

Családrajz. A család lakóhelye. Fotók gyűjtése. Családi album. Székhely:


45


        

Versek, mesék gyűjtése, bibliai részletek keresése. Interjú. Családi szerepek, otthoni „munkahelyek”. A családban előforduló vezeték-és keresztnevek és becenevek összegyűjtése, leírása. Családi történetek elmondása. Családi címer alkotása, a család sajátosságainak megjelenítése. A családfa fogalma és elkészítése dédszülők ágáig. Versírás a családról. Névjegykártya készítése testvérnek, szülőknek.

Fejlesztendő tanulói képességek: -

kreativitás, olvasás, írás, írásbeli kifejezőképesség, szövegalkotás, szókincsbővítés, helyesírás, ábrázolás, rajz, összehasonlítási képesség, relációk, előadói képesség, emlékezet, képzelet, saját vélemény megfogalmazása, mások türelmes végighallgatása, önismeret, pozitív énkép, önbizalom, együttműködés, egymásra figyelés, türelem, tolerancia.

Megjelenő produktum:            

Címer. Családi album. Családfa. Fogalmazások. Versek. Fotók. Képek. Rajzok. Tablók. Névjegykártya. Interjú. Gyűjtemény.

A beszámoló formáira tett javaslatok: A beszámolás, bemutatás csoportkeretben történik. Az elkészült munkákból (rajz, tabló, képek, gyűjtemény, címer, családfa) kiállítás. A fogalmazások, gyűjtött versek, történetek felolvasása a csoport előtt. Kreativitás, ötletesség, aktivitás alapján jutalmazás.

Értékelés:

Célja:   


Ki értékel?

Tanuló


Székhely:


Hogyan értékel? Érzelmek kifejezése színekkel, taps intenzitás, arcjáték, befejezetlen mondatok, véleményalkotás, ismeretek öszszegzése.


46



Csoport

Pedagógus

Szülő






A projekt végén.

Várható eredmények:

Saját személyiségük és társaik értékeinek megtapasztalása. Tolerancia fokozása. Nyitottabbá válnak egymás iránt a tanulók. Fejlődik szókincsük, olvasási, írási és szövegalkotási képességük az elolvasott műveken keresztül. Fejlődik kreativitásuk, képzeletük. A családtagokhoz fűződő kapcsolat szorosabbá válhat.

Módszertani ajánlás: A gyermek saját helyzetének, élményeinek feltárása a szabad önkifejezési technikák (rajz, szituációs játék, szövegalkotás) előtérbe helyezésével. Dokumentáljuk a folyamatot és a produktumokat (videofelvétel, fotók készítése). A projektben megjelenő tevékenységek, játékok sok emóciót mozgósítanak. A gyermekek által elmesélt történetek, elkészített produktumok a pedagógus számára képet nyújtanak a szülőknek gyermekeikkel kapcsolatos alapattitűdjéről, a gyermekek családtagjaikhoz fűződő érzelmi, indulati viszonyulásairól. A projekt alatt a gyerekek kártyákat gyűjthetnek. Eredményhirdetést a záró rendezvényen tartunk.

„Családkártya”

4.

A projekt célja:     

Téli jeles napok gyűjtése. A karácsonyi ünnepkör – mely Jézus történetéből, az angyali üdvözlettől (advent első vasárnapjától) az Úr megkeresztelkedéséig (Vízkereszt utáni vasárnapig) terjedő időszakot fogja át - jelentőségének megéreztetése, elmélyítése. Az ünnep tartalmának értelmezése, külsőségeinek, szokásainak felidézése. Az ünnepvárás tartalommal való megtöltése. Tapasztalatok összegyűjtése az időjárásról és az évszakról. Kommunikációs képesség fejlesztése.

Lehetséges témabővítési irányok:

Székhely:


47


           

Mese, vers, történetek, dalok gyűjtése. Adventi énekek gyűjtése, bibliaolvasás Jézus születéséről. Dramatizálás. Népi játékok. Az évszak megfigyelése, séta a természetben. Téli öltözködési szokások. Téli sportok, játékok, túra. Ajándékkészítés Mikulásra. Adventi koszorú, adventi naptár, adventi csillag készítése. Ajándék, díszkészítés a karácsonyi vásárra. Karácsonyi vásár. Műsor.

Érintett műveltségi területek:        

Magyar nyelv és irodalom Ember és társadalom Ember a természetben Földünk és környezetünk Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

– –

Hit-és erkölcstan, egyházi ének Osztályfőnöki tantárgy

Lehetséges, javasolt téma-feldolgozási irányok, tevékenységek:  Téli rajzok készítése, illetve rajzok a karácsonyi jelképekhez (alma, dió, betlehemi csillag, karácsonyfa…) kapcsolódóan.  A karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó képek festése.  Saját készítésű ajándék – origami, kézműves termék, dísz stb. elkészítése.  Adventi, karácsonyi énekek tanulása.  Karácsonyi képeslap, kísérő kártya.  Ablakkép készítése.  A betlehemi jászol elkészítése.  Mézeskalácssütés.  Szaloncukor „gyártása”.  Adventi koszorú, adventi naptár, adventi csillag készítése közösen.  Népszokások tanulása.  Fogalmazások, versek írása a téli ünnepek körében.  Téli játékok, táncok tanulása.  Tablókészítés: művészeti alkotásokból.  Hóemberépítés.  Műsor összeállítása, bemutatása.  Beszélgetés a karácsonyi ünnepkörről.  Jó cselekedetek gyakorlása.  Karácsonyi vásár.  Szeretetvendégség.  Madáretető készítése.

Megjelenő produktum:     

Fogalmazások. Versek. Fotók. Képek. Rajzok.

Székhely:


48


          

Tablók. Adventi koszorú, naptár, csillag. Ajándékok: kísérő kártya, kézműves tárgyak, mézeskalács, dísz stb. Szaloncukor. Képeslap. Ablakkép. A betlehemi jászol. Karácsonyi vásár. Ünnepi műsor, szolgálat. Népszokások, énekek előadása. Madáretető.

A beszámoló formáira tett javaslatok: A beszámolás, bemutatás csoport- és intézményi keretben történik. Felolvasás, beszélgetés csoportos keretben. Az elkészült munkákból vásár. A fogalmazások, gyűjtött versek, bibliai részletek felolvasása a csoport előtt. Ünnepi műsor a közösség előtt. Szeretetvendégség a gyülekezetnek. Kreativitás, ötletesség, aktivitás alapján a karácsonyi vásárra készített ajándékok „jutalmazása” – visszajelzés - csoportkeretben.

Értékelés:

Célja: Az ismeretek szintjén: a tapasztalatok, új fogalmak, összefüggések, tevékenységek megjelenése, megértése. A tanuló önmagához mért fejlődésének értékelése. Pozitív visszajelzés a feladatvégzés során tapasztalt együttműködésről, nyitottságról, a gyűjtőmunka, az elkészített alkotások eredményéről, minőségéről, az átélt élményekről.

Ki értékel?

Mit értékel?

Tanuló

Mikor értékel?


Csoport

Pedagógus

Szülő






A projekt végén.

Várható eredmények:  Hagyományok megőrzése.  Ha saját maguk is eljátsszák az alakoskodókat, jobban rögződik a népszokás a gyermekekben, maradandó élményt szereznek.  A kutatómunka során a tanulók felkeresik a könyvtárat.  Fejlődik szókincsük, olvasási, írási és szövegalkotási képességük az elolvasott műveken keresztül.  Fejlődik kreativitásuk, képzeletük.  A csoportmunkán keresztül javul az együttműködési készségük és empatikus képességük.

Székhely:


49


 A komplex értelmi, érzelmi és erkölcsi megközelítés utat nyit a gyermekek számára a Krisztussal való kegyelmi találkozáshoz, a kegyelmi kiáradáshoz.  Segíti a gyermeket annak megértésében, hogy a Megváltó születése, küldetése, tanításainak bölcsessége, igazsága személyiséget építő és nagy erkölcsi küzdelmek árán megvalósítható szeretete segíti az embert a boldoguláshoz.  A gyerekek megtanulják, hogy Jézus élete példa mindannyiunk számára, az emberi jóságra, tisztaságra, erkölcsi tartásra, a méltóságra törekvő ember töltekezésének gazdag és kimeríthetetlen forrása.  A gyerekek személyiségükből sugárzó, a tetteikben megnyilvánuló jóság embertársaik, élő és élettelen környezetük iránt.

Módszertani ajánlás: Az ünnepi műsor összeállítását közösen végezzék, közösen készüljenek. Saját maguk készítenek ajándékokat szeretteiknek és a karácsonyi vásárra. Népszokások, hagyományok őrzése. Mivel fiatal korosztályról van szó, rendkívül fontos szerepe van az érzelmi ráhangolásnak, amely felkészít az ünnep mélyebb tartalmainak, erkölcsi tanulságainak befogadására. Az érzelmi alap nyit majd utat a karácsonyi ünnepek idején ahhoz az erkölcsi emelkedéshez, amelyért valójában az egész ünnepi készülődés van. Hiszen ily módon az egymás felé fordulás, a figyelem, a szeretet finom, árnyalt megnyilatkozásai, a jó cselekedetek, a megbocsátás, az önzetlen segítségadás stb. gazdag és az életkornak megfelelő tartalmat nyerhet. A kártya jelzésértékű, konkrét jutalom nem párosul hozzá.

„Jó cselekedet kártya” 5.


Az olvasás iránti érzelmi és gondolati érdeklődés kialakítása, fenntartása. Minél több mese megismerése. Kommunikációs képesség fejlesztése. Kreativitásfejlesztés.

Lehetséges témabővítési irányok:           

A mesékről alkotott vélemények egyszerű közlése. Önálló mesemondás idő-és logikai rendben. Hangos és néma olvasás. Önálló mesealkotás. A legkedvesebb meseszereplők kiválasztása, megmintázása, rajzolása. Választott mese dramatizálása. Zenehallgatás – rajzkészítés a hallott zenei élmények alapján. Kedvenc mesekönyv bemutatása. Kedvenc mesekönyvből – kiállítás. Illusztrációkészítés. Olvasónapló.

Székhely:


50


      

Könyvtárlátogatás. Olvasási verseny. Mesék megjelenítése mozgással, tánccal. Jelmezkészítés, díszletkészítés. Színházlátogatás. A mesemondás technikájának megfigyelése – naplókészítés. Képregény készítése a választott meséből.

Érintett műveltségi területek: Magyar nyelv és irodalom Ember és társadalom Ember a természetben Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlat

Fejlesztendő tanulói képességek: Figyelem a kortársakra, felnőttekre. Empátia. Kifejezőkészség fejlesztése. Olvasás, írás, írásbeli kifejezőképesség, szövegalkotás, szókincsbővítés, helyesírás fejlesztés. Dramatizálás során a beleérző-képesség, kreativitás, fantázia, kooperáció, mozgás fejlesztése. Kézügyesség, ábrázolás fejlesztése. Önkifejezés. Emlékezet, képzelet fejlesztése. Együttműködés a társakkal. Játékosság, önismeret, emberismeret fejlesztése.

Lehetséges, javasolt téma-feldolgozási irányok, tevékenységek:              

Kedvenc mesehős rajzolása. Kiállítás szervezése kedvenc mesekönyvekből. Kedvenc mese elmesélése. Kedvenc mesekönyv bemutatása. Meseszereplők megmintázása. Meseszereplők lerajzolása. Mese dramatizálása. Jelmeztervezés és - készítés; díszlettervezés és –készítés. Meseillusztrációk készítése. Színházlátogatás. Meseolvasási verseny. Saját mese alkotása. Verseny a mesékből. Felkészülés mesedélután szervezésére.

Megjelenő produktum:          

Saját mesék. Rajzok, illusztrációk, képregény. Olvasónapló. Elkészített mesefigurák. Kiállítás. Mesedélután. Mesemondás. Meseolvasás. Dramatikus játék. Jelmezek, díszletek.

Székhely:


51


 Táncjáték.

A beszámoló formáira tett javaslatok: A beszámolás, bemutatás történhet csoport- és intézményi keretben. Saját mesék felolvasása a csoport, intézményi közösség előtt. Kiállítás: rajzokból, mesefigurákból, Kedvenc mesekönyvekből, illusztrációkból, képregényekből, olvasó naplókból. Mesedramatizálás. Mesemondás. Olvasási verseny eredményeinek közlése. Beszámoló írása mesedélutánról.

Értékelés:


Ki értékel?

Tanuló

Csoport

Pedagógus

Szülő

Mit értékel?

Mikor értékel?







A projekt végén.

Várható eredmények:  A mesék iránti érdeklődés fokozódik.  A mesék alakítják tanulóink személyiségét, azonosulhatnak a jókkal, elítélhetik a gonoszokat.  Fejlődik szókincsük, olvasási, írási és szövegalkotási képességük az elolvasott műveken keresztül.  Fejlődik kreativitásuk, képzeletük.  A csoportmunkán keresztül javul az együttműködési készségük és empatikus képességük.  A dramatizálás során jobban megismerhetők a gyerekek, olyan tanulói személyiségjegyek is megismerhetővé válnak, melyek eddig rejtve voltak.  Az együttkészülés jobban összekovácsolhatja a közösséget.  Partnerkapcsolatok erősödése.  A meseolvasás, mesemondás során fejlődik a gyermekek beszédtechnikája, mimikája.  A kutatómunka során a tanulók felkeresik a könyvtárat.

Módszertani ajánlás: A versenyre, mesedélutánra bevonhatók a szülők, gyülekezeti tagok is. A gyermek saját élményeinek feltárása a mesehallgatások során. Szabad önkifejezési technikák: rajz, tánc, mozgás, szövegalkotás stb. Dokumentáljuk a folyamatot és a produktumokat.

Székhely:


52


„Mesekártya”

6.

A projekt célja:   

Hagyományőrzés. Régi népszokások felelevenítése. Felkészülés az intézményi farsangra.

Érintett műveltségi területek:       -

Magyar nyelv és irodalom Ember és társadalom Ember a természetben Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlat


Lehetséges, javasolt téma-feldolgozási irányok, tevékenységek: Népszokások összegyűjtése, jeles napok, szólások közmondások gyűjtése. Tematikus rajzkészítés. Verstanulás, játékos jelenetek tanulása és bemutatása. A természet megfigyelése. Farsangi álarc elkészítése. Teremdekoráció készítése. Teremdíszítés a farsangi mulatságra. Kiállítás rajzokból, álarcokból. Jelmeztervezés és –készítés. Kiszebáb készítés, égetés. Táncrend készítése. Jelmezes felvonulás. Farsangi fánk sütése.  Farsangi mulatság.             

Megjelenő produktum:     

Farsangi alakoskodó bemutatása. Kiszebáb. Tematikus rajz. Álarc. Népszokások, szólások, közmondások gyűjteménye.

Székhely:


53


Fogalmazás. Táncrend. Díszített terem. Farsangi játékok gyűjteménye.  Fánk.    

Értékelés:


Ki értékel?

Mit értékel?

Tanuló

Mikor értékel?


Csoport

Pedagógus

Szülő






A projekt végén.

Várható eredmények:  A kutatómunka során a tanulók felkeresik a könyvtárat. A könyvekben való keresgélés során megtanulják az anyaggyűjtésnek ezt a formáját.  A népszokások megismerése közben nő a hagyománytisztelet.  A farsangra készülés lehetőséget nyújt annak megtanulására, hogyan kell lépésről lépésre haladni a kigondolástól a megvalósításig.  Különbséget tudnak tenni az ízléses teremdíszítés és a giccsesség között.  Ha saját maguk is eljátsszák az alakoskodókat jobban rögződik a népszokás a gyermekekben, maradandó élményt szereznek.

Módszertani ajánlás: A farsangi mulatságra bevonhatók a szülők, gyülekezeti tagok is. Gyűjtőmunka beindítása: népszokások, szólások, közmondások, ehhez könyvajánlás. Könyvtárlátogatás. A saját jelmez tervezése közben beszélgetés arról, miért akar az lenni, amit választott. Szabad önkifejezési technikák: rajz, tánc, mozgás, álarc, szövegalkotás stb. Kiállítás rajzokból, álarcokból. Dokumentáljuk a folyamatot és a produktumokat.

„Farsangi kártya” Székhely:


54


7.

A projekt célja:     

A tavaszi népszokások, ünnepek széleskörű megismerése. A hamvazószerdától áldozócsütörtökig tartó húsvéti ünnepkör elmélyültebb tanulmányozása, Jézus Krisztus szenvedésének, kínhalálának, feltámadásának, mennybemenetelének emlékezete. A nemzeti ünnepünk méltó megünneplése. Betekintés a pünkösdi ünnepkör kezdeti időszakába.

Lehetséges témabővítési irányok:        

Mesék, tavaszi dalok, versek, játékok gyűjtése és feldolgozása az ünnepekhez kapcsolódóan. A húsvéti és a pünkösdi ünnepkör jelképei, szokások. Népszokások, hagyományok gyűjtése. Pünkösdi-királyválasztás. Az ünnepekhez kapcsolódó élményrajzok készítése. Ajándékok készítése nőnapra. A nemzeti ünnephez kapcsolódó jelképek készítése (zászló, kokárda), történetek, képek gyűjtése. Ünnepi műsor összeállítása nemzeti ünnepünk alkalmából, a szerkesztett műsor bemutatása.

Érintett műveltségi területek:       

Magyar nyelv és irodalom Ember és társadalom Ember a természetben Művészetek Testnevelés és sport Informatika Életvitel és gyakorlat – –

Hit-és erkölcstan tantárgy, egyházi ének Osztályfőnöki tantárgy

Lehetséges, javasolt téma-feldolgozási irányok, tevékenységek:  Húsvéti, pünkösdi ünnepkör: o Jézus kísérőinek összegyűjtése, bemutatása. o A szenvedéstörténet leírásának összegyűjtése a különböző evangéliumokból. o A szenvedéstörténet felidézése, felolvasása. o János evangéliumának szenvedéstörténete dramatizált formában. o Mária, a feltámadás első tanúja vagyok – fogalmazás írása. o Rajzok, festmények készítése Jézus Krisztus szenvedéséről, haláláról, feltámadásáról, a Szentlélek eljöveteléről. o Húsvéti, pünkösdi énekek tanulása. o A pünkösdi történet felolvasása. o A régi szokás felelevenítése, hagyománnyá tétele: templomi nagytakarítás, a tanulók kitakarítják a templomot. o Tablókészítés – művészi alkotásokból. o Írók, költők műveinek összegyűjtése. o Keresztrejtvény készítése.  Húsvéti ünnepkör: Népszokások, hagyományok gyűjtése; Locsolóversek keresése, megtanulása; Tojásfestés; Népi gyermekjátékok gyűjtése, eljátszása; Ünnepváró tantermi dekoráció készítése; Locsolási útvonal tervezése.  Pünkösdi ünnepkör: Pünkösdi király-választás.

Székhely:


55


 Nőnap: nőnapi ajándékkészítés – virág origami; üdvözlőlapok készítése; hóvirág-túra, nőnapi versek keresése és megtanulása;  Március 15: Ünnepi műsor összeállítása nemzeti ünnepünk alkalmából, a szerkesztett műsor bemutatása; zászlófestés; csákó hajtogatása; kokárda készítése; ünnepi faliújság készítése; helytörténeti kutatómunka, képek gyűjtése a szabadságharc nagy alakjairól vagy nemzetőrök, honvédek ruhái, fegyverei – tablókészítés; helyi emlékhelyek felkeresése: Battyány Kázmér sírja a Várkápolnában, 48-as emlékmű, Gózon Lajos sírja a református temetőben, Táncsics Mihály szobra, Vörösmarty utca; Fogalmazás írása: Ott voltam a márciusi tömegben; Harcoltam Battyhányval stb.;

Fejlesztendő tanulói képességek: Figyelem a kortársakra, felnőttekre. Kreativitás. Empátia. Kifejezőkészség fejlesztése. Olvasás, írás, írásbeli kifejezőképesség, szövegalkotás, szókincsbővítés, helyesírás fejlesztés. Dramatizálás során a beleérző-képesség, kreativitás, fantázia, kooperáció, mozgás fejlesztése. Kézügyesség, ábrázolás fejlesztése. Önkifejezés. Emlékezet, képzelet fejlesztése. Együttműködés a társakkal.

Megjelenő produktum:             

Fogalmazások, versek, történetek. Rajzok, tablók. Ünnephez kapcsolódó ajándéktárgyak. Festett tojás. Zászló, csákó, kokárda. Helytörténeti dolgozat. Képek. Keresztrejtvény. Locsolási útvonalterv. Tantermi dekoráció. Kitakarított templomunk. Műsor, szolgálat. Dramatikus játék.

A beszámoló formáira tett javaslatok: Csoportkeretben vagy intézményi szinten történik a beszámolás. Kiállítás rendezése az ünnepekre készített ajándéktárgyakból, rajzokból, tablókból, dolgozatokból.

Értékelés:


Ki értékel?

Tanuló


Székhely:

Mikor értékel?

A projekt végén.



56



Csoport

Pedagógus

Szülő






A projekt végén.

Várható eredmények:  Hagyományok megőrzése.  A kutatómunka során a tanulók felkeresik a könyvtárat.  Fejlődik szókincsük, olvasási, írási és szövegalkotási képességük az elolvasott műveken keresztül.  Fejlődik kreativitásuk, képzeletük.  A csoportmunkán keresztül javul az együttműködési készségük és empatikus képességük.  A komplex értelmi, érzelmi és erkölcsi megközelítés utat nyit a gyermekek számára a Krisztussal való kegyelmi találkozáshoz, a kegyelmi kiáradáshoz.  Segíti a gyermeket annak megértésében, hogy a Megváltó születése, keresztre feszítése, mennybe menetele, feltámadása, küldetése, tanításainak bölcsessége, igazsága személyiséget építő és nagy erkölcsi küzdelmek árán megvalósítható szeretete segíti az embert a boldoguláshoz.  A gyerekek megtanulják, hogy Jézus élete példa mindannyiunk számára, az emberi jóságra, tisztaságra, erkölcsi tartásra, a méltóságra törekvő ember töltekezésének gazdag és kimeríthetetlen forrása.

Módszertani ajánlás: A projekt olyan tevékenységekből áll, melyeken keresztül fejlődik a gyermekek ünnepek iránti érzékenysége. Bővülnek ismereteik a népszokások, hagyományok megismerésén keresztül. A pedagógus képet kaphat, hogy a családokban milyen szerepet töltenek be az ünnepek és az ezekre való felkészülés. Dokumentáljuk a folyamatokat és a produktumokat. A technikai tevékenységek során lemérheti a pedagógus, hogy a gyerekek mennyire igényesek saját munkáikra.

„Tavasz kártya”

„Bibliai kártya”

8.

A projekt célja: Székhely:


57


   

Tapasztalatszerzés a természet változásairól. Térbeli tájékozódás formálása. A környezet szépségei és értékei iránti pozitív beállítódás erősítése. Kommunikációs képesség, együttműködés fejlesztése.

Lehetséges témabővítési irányok:        

Idényjellegű kerti munkálatok megfigyelése séták, kirándulások alkalmával. Növények, állatok viselkedésének megfigyelése. Természetes élőhelyek felkeresése. Az időjárás megfigyelése, az évszak jellemzése. Időjárási hiedelmek gyűjtése. Talajtani vizsgálatok. Házi kedvencek, háziállatok gondozása. A természet változásainak megjelenítése rajzos formában. Tablókészítés – természetet bemutató műalkotásokból.

Érintett műveltségi területek:         -

Magyar nyelv és irodalom Ember és társadalom Ember a természetben Földünk és környezetünk Művészetek Testnevelés és sport Informatika Életvitel és gyakorlat


Fejlesztendő tanulói képességek: Figyelem a kortársakra, felnőttekre. Empátia. Kifejezőkészség fejlesztése. Olvasás, írás, írásbeli kifejezőképesség, szövegalkotás, szókincsbővítés, helyesírás fejlesztés. Önálló vélemény formálása. Kézügyesség, ábrázolás fejlesztése. Önkifejezés. Emlékezet, képzelet fejlesztése. Együttműködés a társakkal. Játékosság, önismeret, emberismeret fejlesztése.

Lehetséges, javasolt téma-feldolgozási irányok, tevékenységek:             

Túraútvonal tervének elkészítése. Gyalogtúra. Kerékpártúra. Természetes anyagok gyűjtése. Talpalatnyi természet – a gyűjtött anyagok képpé rendezése. Kerti munkák megfigyelése – megfigyelési napló írása. Élményrajz. Fogalmazások írása a szerzett élményekről. Kedvenc virágom, állatom – rajzpályázat. Virágok, madarak készítése különböző technikákkal. Körjátékok gyűjtése, megtanulása, játszása. Növényültetés, fejlődésének nyomon követése. Kisállat kiállítás. Madárnaptár készítése – a hazánkban élő és költöző madarak bemutatása.

Székhely:


58


Megjelenő produktum:        

Kirándulási útvonaltervek. Naptárak. Tablók. Fogalmazások. Rajzok, képek. Vizsgálati eredmények. Különböző technikákkal elkészített virágok, állatok. Növények.

A beszámoló formáira tett javaslatok: Csoportkeretben történik a beszámolás. Kiállítás rendezése a készített produktumokból. Értékelés:


Ki értékel?

Tanuló

Mit értékel?

Mikor értékel?


Csoport

Pedagógus

Szülő






A projekt végén.

Várható eredmények:

A gyermekek megtanulják óvni és védeni saját környezetüket, de a tágabb természetes környezetet is. Fejlődik térbeli tájékozódásuk. Bővül szókincsük, fejlődik olvasási, írási, szövegalkotási és technikai képességük a tevékenységeken keresztül. Megtanulnak alkalmazkodni egymáshoz. Képesek lesznek a másik véleményét elfogadni, tolerálni.

Módszertani ajánlás: A projekt olyan tevékenységi formákat tartalmaz, melyek közelebb viszik a gyermekeket a természethez, fejlesztik pozitív viszonyulásaikat az élő környezethez. Fejlesztik érzékenységüket, felelősségvállalásukat a környezet megóvása iránt. Dokumentáljuk a folyamatokat és a produktumokat. A technikai tevékenységek során lemérheti a pedagógus, hogy a gyerekek mennyire igényesek saját munkáikra. A projekt zárása a kisállat kiállítás, melynek keretén belül

Székhely:


59


elhozhatják kedvenceiket, elmesélhetik, hogyan gondozzák kisállataikat, és bemutathatják társaiknak. A tevékenységeket kártyával jutalmazhatjuk, eredményhirdetés zárónapon.

„Természetbarát kártya”

9.

A projekt célja:        

A gyerekek minél jobban megismerjék a Bibliát, a Biblia világát és annak kultúráját. Bibliai szövegek, illetve bibliai alakok életének, és az ezek által képviselt értékek megismerése. Kritikai gondolkodásmód fejlesztése egy bizonyos témakörre vonatkozó információk keresésén, válogatásán és rendszerezésén keresztül. Rövid szövegek létrehozása. Hatékony kommunikáció elsajátítása; egyrészt az osztálytársakkal, másrészt a partnerekkel. Kreativitás és művészi önkifejezés fejlesztése. Az igazság, igazságosság, együttérzés, nemeslelkűség, megbocsátás, hűség, szeretet stb. fogalmainak mélyebb megértése. Alapvető IKT- eszközök használata szövegek publikálására, szerkesztésére, véleményezésére és illusztrálására (az adott korcsoporttól függően).

Lehetséges témabővítési irányok: A projekt nehézségi foka változó lehet: kisebb gyerekek esetén lehet olyan egyszerű feladat is, mint egy bibliai történetről készített rajz elkészítése; de jobb képességű diákok számára lehet nehezebb is a feladat, így például egy idegen nyelven megírt elektronikus képeslap küldése a végzendő tevékenységről. A tanárok bemutathatnak a kiválasztott bibliai személyről híres művészek által készített alkotásokat, vagy az adott személy a művészettörténet során keletkezett ábrázolásmódjait. A diákok ezeket az alkotásokat összehasonlíthatják sajátjaikkal. A kiválasztott bibliai személyekkel és témakörökkel kapcsolatos zeneműveket is lehet elemezni az osztállyal. A diákok végiggondolhatják, hogy milyen énekeket ismernek a bibliai alakokkal, témakörökkel és értékekkel kapcsolatban.

Időtartam: 1-2 hónap (éves munkatervi döntés); ill. mini-projektek Érintett műveltségi területek:       

Magyar nyelv és irodalom Ember és társadalom Földünk és környezetünk Ember és természet Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlat – –

Hit-és erkölcstan tantárgy, egyházi ének Osztályfőnöki tantárgy

Lehetséges téma-feldolgozási irányok, tevékenységek:

Székhely:


60


 Központi téma: Bibliai személyek. o A választott személyről bibliai szövegrészletek gyűjtése. o Rajz, festmény készítése a választott bibliai alakról. o Mini biblia készítése a választott bibliai alakról. o Tablókészítés, fotóalbum készítése a bibliai alakokról. o Ismertető, életrajz összeállítása. o Aranymondás megtanulása, elmondása. o Aranymondás elmondásából verseny. o A választott bibliai személyhez fűződő történet dramatizálása. o „Bemutató”- bibliai alakok felvonulása, az öltözet, ruházat, eszközök, tárgyak elkészítése. o Album összeállítása a választott bibliai személyről készült festményekből. o Zenés, műsoros összeállítás. o Képregény készítése. o Énekek, zeneművek gyűjtése.  Központi téma: Növények és állatok, ételek a Bibliában. o Bibliai szakaszok keresése a témában – tablókészítés. o Bibliai konyhabemutató. o Ételek elkészítése. o Kenyér a Bibliában. – kenyérhez kapcsolódó bibliai részletek keresése. o Lepénysütés és kóstolás.  Központi téma: Bibliai tájakon o Tablókészítés. o Kirándulási, utazási terv összeállítása. o Rajzok, festmények készítése.  Központi téma: Biblia o Bibliai vetélkedő. o Családunk Bibliái - kiállítás szervezése.

Megjelenő produktum:         

Tablók, rajzok, festmények. Mini - Biblia. Gyűjtemények. Ismertetők. Albumok. Dramatizált jelenetek. Elkészített ruházat, tárgyak. Képregény. Műsor. Ételek. Útitervek.

A beszámoló formáira tett javaslatok: Csoportkeretben vagy intézményi szinten történik a beszámolás, a bemutatás. Kiállítás rendezése a készített produktumokból.

Értékelés:


Ki értékel?

Tanuló


Székhely:




61



Csoport

Pedagógus

Szülő






A projekt végén.

Várható eredmények:  Nő a Biblia olvasása iránti érdeklődése a gyerekeknek.  Elmélyülnek ismereteik a Biblia fő alakjairól és az általuk képviselt értékekről.  Segíti a gyermeket annak megértésében, hogy a Megváltó küldetése, tanításainak bölcsessége, igazsága személyiséget építő és nagy erkölcsi küzdelmek árán megvalósítható szeretete segíti az embert a boldoguláshoz.  A gyerekek megtanulják, hogy Jézus élete példa mindannyiunk számára, az emberi jóságra, tisztaságra, erkölcsi tartásra, a méltóságra törekvő ember töltekezésének gazdag és kimeríthetetlen forrása.

Módszertani ajánlás: A projektek során számos kreatív tevékenységre adódik lehetőség. Zárásként kiállítás, a megszemélyesített bibliai személyek felvonulása vagy a közösen készített ételek elfogyasztása, illetve vetélkedő, Aranymondás verseny is szervezhető. A megszemélyesített bibliai személyek felvonulása, a személyek belépése előtt életútjuk rövid ismertetésével bemutathatják őket a gyerekek, majd a bibliai alakként szereplő diák néhány olyan mondatot mond, amely jellemzi az illető gondolkodásmódját vagy cselekedeteit. A kiállítás képaláírásait is a gyermekek készítsék el. A tevékenységeket kártyával jutalmazhatjuk, eredményhirdetés zárónapon. Minden diák kapjon egy oklevelet, amelyen az a bibliai alak, vagy témakör is szerepelhet, amellyel a diák foglalkozott. Dokumentáljuk a folyamatokat és a produktumokat. A végső eredményeket a szülők, barátok, ismerősök közönsége előtt is bemutathatják. Erre a bemutatóra esetleg más iskolákat is meghívhatnak.

„Bibliai kártya”

5. Választott kerettanterv, a választott kerettanterv feletti óraszám - a szabad időkeret felhasználása, óraterv, választható tantárgyak, foglalkozások Református intézményünk a helyi tanterv elkészítésekor figyelembe vette az 1995. évi I. törvény MRE közoktatási törvénye az 1998. évi II. és a 2005. évi II. törvény, és a Zs-184/ 2008. számú zsinati határozat módosításaival egységes szerkezetben (továbbiakban Rkt.) 30. § előírását, mely szerint az intézmény által készített pedagógiai program részét képező helyi tantervnek összhangban kell állnia az MRE nevelési alapelveivel, küldetésnyilatkozatával. A nevelőtestület döntése – a szülői igényeket maximálisan figyelembe véve -, hogy iskolánk a hagyományos tanrend szerint működő intézmény legyen a jövőben is.

Székhely:


62


A helyi tanterv alkalmazásának ideje Jelmagyarázat: Régi NAT és kerettanterv, helyi tanterv szerint: R-NAT Régi NAT és kerettanterv, módosított helyi tanterv szerint a mindennapos testnevelés bevezetése miatt: M-HT Új NAT és kerettanterv, helyi tanterv szerint: Ú-NAT 2012 tanév 2013 tanév 2014 tanév 2015 tanév 2016 tanév

1. évfolyam

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam

13.

M-HT

R-NAT

R-NAT

R-NAT

M-HT

R-NAT

R-NAT

R-NAT

14.

Ú-NAT

M-HT

R-NAT

R-NAT

Ú-NAT

M-HT

R-NAT

R-NAT

15.

Ú-NAT

Ú-NAT

M-HT

R-NAT

Ú-NAT

Ú-NAT

M-HT

R-NAT

16.

Ú-NAT

Ú-NAT

Ú-NAT

M-HT

Ú-NAT

Ú-NAT

Ú-NAT

M-HT

17.

Ú-NAT

Ú-NAT

Ú-NAT

Ú-NAT

Ú-NAT

Ú-NAT

Ú-NAT

Ú-NAT

5. 1. A választott kerettanterv megnevezése  E helyi tanterv adaptálja a miniszter által kiadott A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet: 1. sz. mellékletében szereplő 2. számú mellékletében szereplő

„Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára”, valamint a „Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára” tanterveket.

Ezeken túl: 23/2013. (III. 29.) számú EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról 4. melléklet [11. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez  Kerettantervek a sajátos nevelési igényű tanulókat oktató nevelési-oktatási intézmények számára 11.1. – Kerettanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam)  A helyi tanterv figyelembe vette a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendeletet a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának irányelve kiadásáról.  Iskolánk a hit- és erkölcstan tantárgy esetében helyi tantervét a Magyarországi Református Egyház Zsinatának Zs. 244/2012.11.16. határozata szerint elfogadott kerettanterve alapján készítette el. A helyi tanterv a 2011. évi CXC tv. 32. § (1) bek. d) pontja és az MRE 2007. évi 2. tv. 2. § (3) - (5) bek. alapján készült.  Az alkalmazás előfeltételeként meghatározott támogató RPI szakvélemény az intézmény irattárában található. Száma: 307 / 2013

Székhely:


63


 Az egyházi ének tantárgy esetében a Magyarországi Református Egyház Zsinata 2006 májusában a Zs-96/2006 sz. határozattal elfogadott Egyházi ének tantárgy kerettantervi ajánlását használja az intézmény, melynek 2007-ben javított változata készült. E javított változatot használja az intézmény.

Református iskolánk  a hit- és erkölcstan és az egyházi ének oktatása – együttesen: hitoktatás tantárgy – során: o a református egyház által jóváhagyott jogszabályok 



o

az 1995. évi I. törvény MRE közoktatási törvénye az 1998. évi II. és a 2005. évi II. törvény, és a Zs-184/ 2008. számú zsinati határozat módosításaival egységes szerkezetben (továbbiakban Rkt.) – (Rkt. 1 § (2); valamint Rkt. 31. § (1-3), (4), (6) bekezdés –; a 2007. évi a református hittanoktatásról szóló törvény 2. § (1-4) bekezdés és a

110 / 2012 Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 9. § (1) bekezdés szerint jár el.

 A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1-2. mellékletében szereplő kerettantervek által előírt tananyagok a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeretnek csak a kilencven százalékát fedik le, a fennmaradó tíz százalékot iskolánk pedagógusai a következő módon használták fel tantárgyi helyi tantervükben: 1. református elemek, a magasabb szintű református tartalmi elemek beépítésére; 2. a kerettantervben szereplő tananyag, követelmények elmélyítésére, gyakorlásra; 3. a tanulói képességek, a tantervben meghatározott kompetenciák fejlesztésére.  Iskolánk az ötödik évfolyamon választható dráma és tánc, illetve hon- és népismeret tantárgyak közül a dráma és tánc tantárgyat tanítja. 

Iskolánkban a tanulók az idegen nyelvi órákon az angol nyelvet tanulják.

 A nevelőtestület döntése szerint intézményünkben 1. évfolyamon magyar nyelv és irodalom tantárgyat tanítunk, 2-8. évfolyamon bontva tanítjuk a tantárgyat, magyar irodalom és magyar nyelv a tantárgy neve.  Iskolánkban felmenő rendszerben az egyházi ének oktatása 3-4. évfolyamon történik. (! Ls. 68. oldalon írottakat:  Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján készítette el helyi tantervét: évfolyam

választott kerettanterv

1-4. évfolyam

Ének-zene A változat

5-8. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom B változat

5-8. évfolyam

Matematika A változat

5-8. évfolyam

Fizika A változat

5-8. évfolyam 5-8. évfolyam

Technika, életvitel és gyakorlat 7. évfolyam B változat Biológia és egészségtan B változat

5-8. évfolyam

Kémia B változat

5-8. évfolyam

Ének-zene A változat

5. 2. A választott kerettanterv feletti óraszám - a szabad időkeret felhasználása

Székhely:


64


 A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson, illetve az angol nyelv oktatását kezdi el az intézmény 1. évfolyamtól.

Az intézmény a szabadon tervezhető órakeret felhasználását az alábbiak szerint valósítja meg az 14. évfolyamon: Tantárgyak A szabadon tervezhető órakeret felhasználása angol nyelv

1

magyar irodalom

1

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

2

2

3

3

2

2

1

1

1 1

matematika

Az intézmény a szabadon tervezhető órakeret felhasználását az alábbiak szerint valósítja meg az 58. évfolyamon: 5. évf. Tantárgyak A szabadon tervezhető 2 órakeret felhasználása angol nyelv emelt óraszámban tanulóknak 2 / magyar nyelv és irodalom /matematika (csoportbontás) nem emelt óraszámban 1 / 1 tanulóknak magyar nyelv matematika

6. évf.

7. évf.

8. évf.

3

3

3

2

2

2

1/1

1/1

1/1

1 1

1

 Iskolánk 1. évfolyamtól indítja az angol nyelv tanítását, melyhez saját készítésű helyi tantervet állít össze. Az angol nyelv kötelezőnél korábbi indításához készített helyi tantervet a miniszter által kiadott kerettanterv koncepciója alapján készítette el.  Azon tanulóink, akik 5. évfolyamtól nem tanulják emelt óraszámban az angol nyelvet heti 1-1 órában magyar nyelv és magyar irodalom – szövegértés, kommunikáció, illetve matematika – problémamegoldás… tantárgy oktatásában részesülnek. E tantárgyakon belüli modulok helyi tantervei szintén a miniszter által kiadott kerettanterv koncepciója alapján készültek.  Helyi tantervünkben az óraszámokat heti bontásban lehet megtalálni a táblázatokban, ez a megoldás nem lehet akadálya annak, hogy az iskolában másként is megszervezhessük a tanórai foglalkozásokat. Lehetőség van például rugalmas időkeret kialakítására, valamint intenzív epochákat és projekteket kialakítani az órák összevonásával.  Az órakeretek kialakítása során a református kerettanterv alapján a magasabb szintű tartalmi elemek beépíthetőségét, teljesíthetőségét is figyelembe vettük.

Székhely:


65


5. 3. Óraterv Óraterv – 1–4. évfolyam Tantárgyak

1. évf. 7

2. évf.

3. évf.

4. évf.

magyar nyelv

3

3

3

magyar irodalom

4

3

3

magyar nyelv és irodalom5

2

angol nyelv matematika

4

4

4

4

hit-és erkölcstan

1

1

1

1

környezetismeret

1

1

1

1

ének-zene

2

2

2

2

vizuális kultúra

2

2

2

2

technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

testnevelés és sport

5

5

5

5

Intézményünkben a helyi tanterv tananyaga és követelményei csak a szabadon választott tanórákon való részvétellel teljesíthetők, az iskolánkba történő beiratkozás ennek tudomásulvételét jelenti, a szabadon választható órákat kötelezőként vállalják. Így teszünk eleget a 2011. évi CXC törvény (Nkt.) 26. § (2) foglaltaknak, valamint a 110/2012. Kormányrendeletben (Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról) és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 14. § (3) bekezdésében írottaknak

A szabadon tervezhető órakeret felhasználása

2

angol nyelv

1

magyar nyelv és irodalom

1

2 2

magyar irodalom

3

3

2

1

1

1 1

matematika 25

Rendelkezésre álló órakeret 1

hit-és erkölcstan6

25 1

egyházi ének7 Óraszám összesen

26

26

25

27

1

1

1

1 27

29

5

Az iskola a magyar nyelv és irodalom tantárgyat a 2-8. évfolyamon megbontja magyar nyelv és magyar irodalom tantárgyra, helyi tantervét e bontás szerint alakítja ki évfolyamonként. 6 A hit-és erkölcstan tantárgy ezen órája a tanulói terhelés tekintetében levonható, nem számít bele az órakeretekbe a NAT 9.§ 1. a szerint. 7 Az egyházi ének a református hitoktatás részeként a tanulói terhelés tekintetében levonható, nem számít bele az órakeretekbe a NAT 9.§ 1. a szerint.

Székhely:


66


Óraterv – 5–6. évfolyam Tantárgyak

5. évfolyam szakrendszerű óra

6. évfolyam

nem szakrendszerű óra

szakrendszerű óra


magyar nyelv

1

1

1

1

magyar irodalom

1

1

1

1

angol nyelv

3

angol nyelv NSZ bevonás esetén

(2)

matematika

3

hit-és erkölcstan

1

1

történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

3 (1) 1

(2)

(1)

3

(1, 5)

(0, 5)

(1, 5)

(0, 5)

természetismeret fizika kémia biológia-egészségtan földrajz

1

1

1

1

ének-zene

1

történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek NSZ bevonás esetén

(0, 5)

ének-zene NSZ bevonás esetén

1 (0, 5)

(0, 5)

(0, 5)

1

dráma és tánc 1

vizuális kultúra

1 1

informatika 1


(0, 5)

technika, életvitel és gyakorlat NSZ bevonás esetén

Székhely:

1 (0, 5)


(0, 5)

(0, 5)

67


Óraterv 5–6. évfolyam

Tantárgyak





5

5

osztályfőnöki

1

1


Intézményünkben a helyi tanterv tananyaga és követelményei csak a szabadon választott tanórákon való részvétellel teljesíthetők, az iskolánkba történő beiratkozás ennek tudomásulvételét jelenti, a szabadon választható órákat kötelezőként vállalják. Így teszünk eleget a 2011. évi CXC törvény (Nkt.) 26. § (2) foglaltaknak, valamint a 110/2012. Kormányrendeletben (Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról) és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 14. § (3) bekezdésében írottaknak.

A szabadon tervezhető órakeret felhasználása angol nyelv emelt óraszámban tanulóknak

2

3

2

2

/ magyar nyelv és irodalom /matematika (csoportbontás) angol nyelvet nem emelt óraszámban tanulóknak

1/1

1/1

matematika

1

Rendelkezésre álló órakeret

28 1


Óraszám összesen Átmeneti rendelkezés: 2016-17. tanévig bezárólag az 5. évfolyamra A 2013/14. tanévtől kifutó rendszerben az egyházi törvények – Rkt. 31. § (3) bekezdés betartása miatt – még Óraszám a 4-5. évfolyamon tanítja az intézmény az egyházi éne- összesen ket, mely levonható a tanulói terhelés tekintetében.

8

28 1

29

29

30

A hit-és erkölcstan tantárgy ezen órája a tanulói terhelés tekintetében levonható, nem számít bele az órakeretekbe a NAT 9.§ 1. a szerint)

Székhely:


68


Óraterv 7–8. évfolyam Tantárgyak

7. évfolyam

8. évfolyam

magyar nyelv

1

2

magyar irodalom

2

2

angol nyelv

3

3

matematika

3

3

hit-és erkölcstan

1

1


2

2

fizika

1,5

1,5

kémia

1,5

1,5

biológia-egészségtan9

1, 5

1, 5

földrajz10

1, 5

1, 5

ének-zene

1

1

természetismeret

dráma és tánc

9

A biológia és egészségtan tantárgy, illetve a földrajz tantárgy esetében az éves óraszámot a kerettantervtől eltérően alakítja az intézmény: az 1-2, 2-1 óraszámi évi arányt: 1, 5 – 1, 5-re

módosította. 10

A biológia és egészségtan tantárgy, illetve a földrajz tantárgy esetében az éves óraszámot a kerettantervtől eltérően alakítja az intézmény: az 1-2, 2-1 óraszámi évi arányt: 1, 5 – 1, 5-re

módosította.

Székhely:


69


Óraterv - 7–8. évfolyam 7. évfolyam

Tantárgyak

8. évfolyam

vizuális kultúra

1

1

informatika

1

1


1


5

5

osztályfőnöki

1

1


A szabadon tervezhető órakeret felhasználása angol nyelv emelt óraszámban tanulóknak / magyar nyelv és irodalom / matematika modul (csoportbontás) angol nyelvet nem emelt óraszámban tanulóknak magyar nyelv

3

3

2

2

1/1

1/1

1

matematika

1


31

31


1

1

32

32

Óraszám összesen

11


Székhely:


70




23/2013. (III. 29.) számú EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról 4. melléklet [11. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez  Kerettantervek a sajátos nevelési igényű tanulókat oktató nevelési-oktatási intézmények számára 11.1. – Kerettanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam) A kerettanterv kötelező tantárgyai és minimális óraszámai több esetben jelentősen eltérnek a miniszter által kiadott általános tanterv kötelező tantárgyaitól és minimális óraszámaitól.



A miniszter által kiadott két tanterv inkoherenciát mutat, s az állami jogszabály miatt nem tehető teljes mértékben koherenssé a két tanterv. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára a miniszter által kiadott kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1–8. évfolyamon Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1–4. évfolyamon az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára

Tantárgyak

1. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

7 4 1 2 2 1 1 5

7 4 1 2 1 2 1 5

6 3 1 2 2 2 1 1 5

7 4 1 2 2 2 1 1 5

2 25

2 25

2 25

2 27

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 5–8. évfolyamon az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára

Tantárgyak

5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hon- és népismeret Természetismeret Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra

4 4 1 2

4 4 1 2

4 2 4 1 2

4 2 4 1 2

1 2 2 2 1 1 5 1

2 1 2 2 1 1 5 1

4 1 1 1 1 2 5 1

4 2 1 1 1 1 5 1

Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

2 28

2 28

2 31

2 31

Székhely:


71


A miniszter által kiadott két tanterv koherenciájának alakítása, illetve azon rendelkezések a sajátos nevelési igényű enyhén értelmi fogyatékos tanulókra vonatkozóan, ahol nem valósítható meg a két tanterv koherenssé tétele. A sajátos nevelési igényű enyhén értelmi fogyatékos tanulók szabadon tervezhető órakeretének a felhasználása az 1-4. évfolyamon: Tantárgyak A szabadon tervezhető órakeret felhasználása magyar nyelv és irodalom

1

vizuális kultúra

1

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

2

2

2

2

1

ének-zene

1

egyházi ének

1

1 1

matematika

1

Megjegyzések az óraterv megvalósításához az 1-4. évfolyamon: 1. Egyházi intézményben jogszabályi lehetőség az etika tantárgy hit-és erkölcstan tantárggyal való kiváltása. 2. Az 1-4. évfolyamon jelentkező környezetismeret plusz egy órája egyéni tanrend szerint valósul meg. 3. A 3-4. évfolyamon az informatika tantárgy tanítása egyéni tanrend alapján történik.

Székhely:


72


A sajátos nevelési igényű enyhén értelmi fogyatékos tanulók óraterve 1-4. évfolyam Óraterv – 1–4. évfolyam Tantárgyak

2. évf.

3. évf.

4. évf.

magyar nyelv

3

3

3

magyar irodalom

4

3

4

magyar nyelv és

1. évf. 7

irodalom12

matematika

4

4

3

4

hit-és erkölcstan

1

1

1

1

környezetismeret

2

2

2

2

ének-zene

2

1

2

2

vizuális kultúra

1

2

2

2


1

1

1

1

testnevelés és sport informatika

5

5

5

5

1

1

Intézményünkben a helyi tanterv tananyaga és követelményei csak a szabadon választott tanórákon való részvétellel teljesíthetők, az iskolánkba történő beiratkozás ennek tudomásulvételét jelenti, a szabadon választható órákat kötelezőként vállalják. Így teszünk eleget a 2011. évi CXC törvény (Nkt.) 26. § (2) foglaltaknak, valamint a 110/2012. Kormányrendeletben (Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról) és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 14. § (3) bekezdésében írottaknak


2

2

2

2

1

magyar nyelv és irodalom

1

magyar irodalom 1

vizuális kultúra ének-zene

1

hit-és erkölcstan

1 1

matematika

1 1

egyházi ének Rendelkezésre álló órakeret

25


1

25

25

27

1

1

1

egyházi ének14 Óraszám összesen

26

25

27

28

12

Az iskola a magyar nyelv és irodalom tantárgyat a 2-8. évfolyamon megbontja magyar nyelv és magyar irodalom tantárgyra, helyi tantervét e bontás szerint alakítja ki évfolyamonként. 13 A hit-és erkölcstan tantárgy ezen órája a tanulói terhelés tekintetében levonható, nem számít bele az órakeretekbe a NAT 9.§ 1. a szerint. 14 Az egyházi ének a református hitoktatás részeként a tanulói terhelés tekintetében levonható, nem számít bele az órakeretekbe a NAT 9.§ 1. a szerint.

Székhely:


73


A sajátos nevelési igényű enyhén értelmi fogyatékos tanulók szabadon tervezhető órakeretének a felhasználása az 5-8. évfolyamon: Tantárgyak A szabadon tervezhető órakeret felhasználása magyar irodalom

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

2

2

2

2

1

magyar nyelv

1

matematika

1

hit-és erkölcstan

1 1


1 0, 5

0, 5

0. 5

0. 5

Megjegyzések az óraterv megvalósításához az 5-6. évfolyamon: 1. Egyházi intézményben jogszabályi lehetőség az etika tantárgy hit-és erkölcstan tantárggyal való kiváltása. 2. Az ének-zene és a vizuális kultúra tantárgy plusz órája az 5-6. évfolyamon egyéni tanrend szerint valósul meg. 3. Az informatika tantárgy oktatása egyéni tanrend alapján történik az 5. évfolyamon. 4. A földrajz tantárgy oktatása egyéni tanrend alapján történik a 6. évfolyamon. 5. A hon-és népismeret tantárgy tanítása az 5. évfolyamon egyéni tanrend alapján a dráma és tánc órával párhuzamosan szervezendő. Megjegyzések az óraterv megvalósításához a 7-8. évfolyamon: 1. Egyházi intézményben jogszabályi lehetőség az etika tantárgy hit-és erkölcstan tantárggyal való kiváltása. 2. A 7-8. évfolyam 4. matematika órája a normál tanterv szerint tanuló matematika modul órájával valósul meg. 3. Technika, életvitel és gyakorlati ismeretek tantárgy 7. évfolyam lévő plusz órája egyéni tanrend szerint, illetve a 8. évfolyam órája is egyéni tanrend szerint valósul meg. 4. Földrajz 7 - 8. évfolyam esetében az éves óraszámot a kerettantervtől eltérően alakítja az intézmény: az 1-2 óraszámi évi arányt: 1, 5 –re módosította.

Székhely:


74


A sajátos nevelési igényű enyhén értelmi fogyatékos tanulók óraterve 5-6. évfolyam Óraterv – 5–6. évfolyam Tantárgyak





magyar nyelv

1

1

1

1

magyar irodalom

1

1

1

1

matematika

3

1

3

1

hit-és erkölcstan

1

1


2

2

történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek NSZ bevonás esetén

(1, 5)

(0, 5)

(1, 5)

(0, 5)

1

1

1

hon-és népismeret 1

természetismeret

1

angol nyelv fizika kémia biológia-egészségtan földrajz

1

ének-zene

2

ének-zene NSZ bevonás esetén

(1)

vizuális kultúra

2

2

informatika

1

1


1

1

(0, 5)

technika, életvitel és gyakorlat NSZ bevonás esetén

Székhely:

2 (1)

(0, 5)


(1)

(0, 5)

(1)

(0, 5)

75


Óraterv 5–6. évfolyam

Tantárgyak





5

5

osztályfőnöki

1

1




2

magyar irodalom

1

matematika

1

hit-és erkölcstan

1 1


28

28

1


Óraszám összesen

15

2

29

28


Székhely:


76


A sajátos nevelési igényű enyhén értelmi fogyatékos tanulók óraterve 7-8. évfolyam

Óraterv 7–8. évfolyam Tantárgyak

7. évfolyam

8. évfolyam

magyar nyelv

2

2

magyar irodalom

2

2

angol nyelv

2

2

matematika

4

4

hit-és erkölcstan

1

1


2

2

fizika

1,5

1,5

kémia

1,5

1,5

1

1

földrajz18

1, 5

1, 5

ének-zene

1

1

természetismeret16

biológia-egészségtan17

dráma és tánc

A természetismeret tantárgyat a 7-8. évfolyamon koherenssé tettük a miniszter által kiadott általános tanterv fizika, kémia és biológia és egészségtan tantárgyak megnevezéssel. 17 A biológia és egészségtan tantárgy, illetve a földrajz tantárgy esetében az éves óraszámot a kerettantervtől eltérően alakítja az intézmény: az 1-2, 2-1 óraszámi évi arányt: 1, 5 – 1, 5-re módosította. 18 A biológia és egészségtan tantárgy, illetve a földrajz tantárgy esetében az éves óraszámot a kerettantervtől eltérően alakítja az intézmény: az 1-2, 2-1 óraszámi évi arányt: 1, 5 – 1, 5-re módosította. 16

Székhely:


77


Óraterv - 7–8. évfolyam 7. évfolyam

Tantárgyak

8. évfolyam

vizuális kultúra

1

1

informatika

1

1


2

1


5

5

osztályfőnöki

1

1


A szabadon tervezhető órakeret felhasználása magyar nyelv

2 1

matematika

1

hit-és erkölcstan

0, 5

0, 5


0, 5

0, 5


31

31


0, 5

0, 5

31, 5

31, 5

Óraszám összesen

19

2


Székhely:


78


5. 4. Választható tantárgyak, kötelezően választandó és szabadon választható tanítási óra  Intézményünkben a helyi tanterv tananyaga és követelményei csak a szabadon választott tanórákon való részvétellel teljesíthetők, az iskolánkba történő beiratkozás ennek tudomásulvételét jelenti, a szabadon választható órákat kötelezőként vállalják. Így teszünk eleget a 2011. évi CXC törvény (Nkt.) 26. § (2) foglaltaknak, valamint a 110/2012. Kormányrendeletben (Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról) és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 14. § (3) bekezdésében írottaknak. Ez egyben azt jelenti, hogy a szabad időkeret órái teljes mértékben beépítésre kerültek a helyi tantervbe, ezek a tanórák kötelezőek, a szabad időkeret terhére nem alakított ki az intézmény választható tantárgyakat, kötelezően választandó és szabadon választható tanítási órát. Az 1-8. évfolyam óratervében megjelenített tanórákon az adott évfolyam adott osztályának valamennyi tanulója köteles részt venni:  Többletteher az angol nyelv kötelezőnél korábbi tanulása miatt: - angol tankönyv, angol munkafüzet és egyéb taneszköz: pl. szótár  Iskolánk református egyházi intézmény. Iskolánkban a hit-és erkölcstan tantárgy tanulása – melynek 3. és 4. évfolyamon része az egyházi ének tanulása -, és az áhítatokon való részvétel kötelező.  A református általános iskolánk tanulói több keresztyén felekezethez tartoznak. Minden tanuló a saját felekezete szerinti hit- és erkölcstan órán vesz részt, amennyiben a szülő ezt igényli szülői nyilatkozatában. E nyilatkozat tételére a beiratkozáskor kérjük a szülőket.

6. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei, a pedagógusválasztás szabályai 6. 1. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei  Az első négy évben a differenciálás haladási ütem szerint történik. Az egységes alaptevékenységet osztályszerkezetben végezzük.  A biztos alapozásra fektetjük a hangsúlyt: olvasás, írás, a számolás, a beszédkészség fejlesztésére, emiatt is kapott a szabad időkeret terhére óraszámemelést egyes évfolyamokon a magyar nyelv és magyar irodalom, valamint a matematika tantárgy.  Egyes esetekben élünk a tömbösítés lehetőségével, külső helyszínek, szakemberek bevonásával az 1-8. évfolyamon.  Ötödik évfolyamtól a differenciálás a tanulásszervezés mellett a tantárgyi rendszerbe is belép.  A csoportbontást a tantárgy sajátos jellege, pedagógiai szempontok, a tanórák szervezése, tantermi adottságok, az osztálylétszámok határozzák meg.  Iskolánkban állandó jelleggel megjelenő csoportbontás: o 5. évfolyamtól emelt óraszámban angol nyelvet tanuló nyelvi csoport; o 5. évfolyamtól az emelt óraszámban angol nyelvet nem tanulók csoportja - matematika és magyar készség, képességfejlesztés tantárgyon belüli modul óra. Az állandó jelleggel megjelenő csoportbontás alapja a tanuló angol nyelvi tudásszintje, melynek felmérésére a megelőző tanév márciusában kerül sor. A végleges besorolás a szülői nyilatkozatok alapján történik meg.

Székhely:


79


Az intézmény jellegéből adódó specialitás: Hit-és erkölcstan oktatása Igény esetén egy adott évfolyam (esetleg több évfolyam) diákjaiból a református-, római katolikus hit-és erkölcstan a tanulók homogén csoportjainak megszervezése. Egyéb foglalkozások szervezése  Alapelv: megfelelően biztosított személyi, tárgyi, eszközrendszer megléte esetén szervezhető, legyen összefüggésben a pedagógiai program cél-és feladatrendszerével.  nek.

Iskolánkban a szülők, a tanulók igényei, érdeklődései kielégítésére egyéb foglalkozások működ-

 A tanulóknak joga, hogy igényeik, érdeklődési körüknek megfelelően válasszanak az iskola által meghirdetett egyéb foglalkozások közül, és kötelességük, hogy jelentkezés után azon részt vegyenek. Felelősséggel tartoznak társaikért is a tanulók, hiszen az egyéb foglalkozásból történő kimaradás esetlegesen a foglalkozás megszűnéséhez vezethet.  Az egyéb foglalkozásokra – napközi, tanulószoba lentebb - a megelőző tanévben kell jelentkezni írásos formanyomtatványon. A formanyomtatványt az osztályfőnöktől kapják meg a diákok, s az osztályfőnöknek adják le szülői aláírással.  Ha a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az első-negyedik évfolyamon napközi otthon, az ötödik-nyolcadik évfolyamon tanulószoba működik. Részvétel önkéntes.  A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra tanévenként előre minden év májusában, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni Indokolt esetben tanév elején és közben is kérhetik a szülők a napközi otthoni elhelyezést, illetve a tanulószobai felvételt. Az iskola a napközi otthonba és a tanulószobára minden hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz. Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a köznevelési törvényben előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók,  akiknek mindkét szülője dolgozik,  akik állami gondozottak vagy nevelőszülője van,  akik halmozottan hátrányos helyzetűek,  akik nehéz szociális körülmények között élnek.  Fejlesztő foglalkozások, egyéni fejlesztés: Egyénre szabott fejlesztő programmal BTM-es és SNI tanulók számára, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus segítségével csoportban és egyénileg. Részvétel kötelező.  A felzárkóztató foglalkozásra a tanító, a szaktanár jelöli ki, javasolja a tanulókat. Részvétel a felzárkóztató foglalkozáson nevelői javaslatra ajánlott, e foglalkozások a tanuló képességeinek fejlesztését, tanulmányi eredményeinek javulását szolgálják.  Sztárai Tehetséggondozó Műhely (SZTM): matematika, angol, tudományos diákkör, média, természetjáró mikró műhelyek - A műhelybe kerülés, tagság szabályai: SZTM szervezeti és működési szabályzata szerint: www.siklosref.hu oldalon megtalálható. 

Iskolánkban sportkör labdarúgás szakágban működik. Részvétel önkéntes.

 A tanév diákköreinek létrehozására javaslatot tehetnek a diákok az intézmény igazgatójának, de szülők, nevelők, illetve a diákönkormányzat (diákpresbitérium), a szülői munkaközösség vezetősége is kezdeményezheti a megelőző tanévben áprilisig.

Székhely:


80


 Az iskola által szervezett, finanszírozott diákkör, szakkör megalakításához minimálisan 13 fő részvétele szükséges - ettől való eltérést indokolt esetben az intézmény fenntartója engedélyezhet. A szakkörök, diákkörök indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév végén előzetes felmérés alapján az intézmény nevelőtestülete dönt. Részvétel önkéntes. 

Az énekkarba felvételről az énekkar vezetője dönt. Részvétel önkéntes.

 Egyes térítéses egyéb foglalkozás – pl. kirándulás, színházlátogatás – szervezését az osztályfőnök vagy kijelölt pedagógus koordinálja. A kijelölt osztályfőnök vagy pedagógus tart kapcsolatot a szülővel. A tanulmányi kirándulások, osztálykirándulások tervezettek, a több napos kirándulás tervét az osztályfőnök köteles az adott év osztályfőnöki munkatervében megjeleníteni. 

 A délutáni egyéb foglalkozások közül a napközi, a tanulószoba az utolsó tanítási órát követően kezdődik, a többi egyéb foglalkozás szervezésére 13. 00. óra és 17. 00 óra között kerül sor. A napközi, a tanulószoba 16. 00 óráig tart, igény esetén 17. 00 óráig felügyeletet biztosít az intézmény. 

Az egyéb foglalkozásról való hiányzást a szülőnek, gondviselőnek igazolnia kell.

 A tanítás nélküli munkanapokon szervezett ingyenes iskolai programokon, a valamint a Csendesnapokon, a Sztárai napon a részvétel kötelező.  Iskolánk telephelye a helyi Alapfokú Művészeti Iskolának. Kerámia és színjátszó tanszak működik intézményünkben. Tanulói jelentkezés, részvétel az Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja és egyéb szabályzata szerint. 

Egyéb foglalkozások az intézményben (ls. még Pedagógiai program 1. kötet 40 – 46. oldal):  napközi otthon, tanulószoba  iskolai sportkör, tömegsport  szakkörök, diákkörök  énekkar  Sztárai Tehetséggondozó Műhely (SZTM): matematika, angol, tudományos diákkör, média, természetjáró mikró műhelyek  felzárkóztatás  versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok.  tanulmányi kirándulások. (térítési díj nélküli, illetve térítéses foglalkozás is lehet)  múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás: (térítési díj nélküli, illetve térítéses foglalkozás is lehet)  imaközösségi alkalom, Dörmögő Kör  áhítat  csendesnap  szabadidős foglalkozások: (térítési díj nélküli, illetve térítéses foglalkozás is lehet)  felvételi előkészítő  nyári táborok  Alapfokú Művészeti Iskola

6. 2. A pedagógusválasztás szabályai - Iskolánk személyi feltételei nem teszik lehetővé a pedagógusválasztást, a tanulók viszont szabadon dönthetnek arról, melyik egyéb foglalkozáson szeretnének tevékenykedni. Az előzetes mérés során mindig közöljük az egyéb foglalkozást vezető pedagógus nevét, amely segíthet a döntésben.

Székhely:


81


7. Sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó elvek, fejlesztési program Sajátos nevelési igényű gyermek, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján megfelel a Nkt. előírásainak. Az iskola képzési rendje Képzési specialitások, irányok Az integráció keretében biztosítjuk azokat a modern oktatási modelleket, amelyek lehetővé teszik a sajátos nevelési igényű tanulók számára a kerettantervi követelményeknek, a NAT-nak való megfelelést. Figyelembe vesszük „A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelveit”, alkalmazzuk a megfelelő sajátos nevelési igény típusánál. Az irányelvben foglaltak célja, hogy a sérült tanulókat a nevelés, oktatás ne terhelje túl, fejlesztésük a számukra megfelelő műveltségi területeken valósuljon meg, az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak fejlődésük lehetséges üteméhez. A sérülésből adódó hátrányok kompenzálása érdekében a sajátos nevelési igényű tanulók – egyéni igénytől függően – heti óraszámuk a törvényi %-ának megfelelő időben szakemberek közreműködésével rehabilitációs célú fejlesztő terápián vesznek részt, melynek óraszám kialakításában a szakértői és rehabilitációs bizottság által megjelölt habilitációs óraszámot követjük. Lehetőség szerint bővítjük ezt az óraszámot. A kötelező tanórákon és speciális foglalkozásokon a tananyag elsajátítására, annak módszereire a szakvéleményeket, javaslatokat figyelembe kell venni. A sajátos nevelési igényű tanulóinkat a nevelés-oktatás minden folyamatába aktív résztvevőként kívánjuk bevonni, alkalmazva az Irányelvek tantárgyi és tananyagtartalmi előírásait, a tanulók egyéni specializáltságait, fejlődési ütemét. Kiemelt feladat tehát: minden gyerekben a speciálisat, a rá jellemző egyedi sajátosságokat meglátni és megkeresni. Az egyéniesített segítséget minden gyereknek meg kell adni, illetve minden gyereket képességei szerint kell terhelni. Ennek megfelelően törekedni kell:  A tananyag változatos feldolgozására.  A teljesítményszintek széles sávjának elfogadására.  A tanulók sokoldalú tevékenykedtetésére.  Az egyéni stílus és ütem figyelembe vételére.  Az együttműködő tanulás (csoport, pármunka, kooperatív tanulási technikák) kialakítására.  A tananyag differenciált feldolgozására. A tanítási órák kiemelt módszere a differenciálás, a tanulók egyéni képességeit és követelményeit fegyelembe véve. A differenciálás területei: o o o o

célok, követelmények a tananyag tartalma alkalmazott módszerek tanulásirányítás, óraszervezés

A tanítási órákon kötelezően igénybe vehető speciális szolgáltatások: A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői-és Rehabilitációs Bizottság javaslatainak megfelelő oktatási módszerek biztosítása. Gyógypedagógiai megsegítés. A nem kötelező tanórák és az egyéni felzárkóztatás lehetőségei az alábbiak szerint módosulnak:

82


A sajátos nevelési igényű tanulók a Nkt-nek, illetve a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői-és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményében foglalt javaslatoknak megfelelően speciális foglalkozásokon vesznek részt. Ezek az alábbiak lehetnek: o o o

egyéni fejlesztő foglalkozás, csoportfoglalkozások, terápiás foglalkozások.

A foglalkozások a tanulók egyéni képességeinek, fejlesztési követelményeinek figyelembe vételével történnek. A foglalkozások célja: személyre szabott szakszerű segítségnyújtás. Az eredményesség érdekében a foglalkozások tartalmáról, a választási lehetőségekről a szülőket is tájékoztatni kell. A foglalkozások költségtérítés nélkül vehetők igénybe. A fejlesztési terv alkalmazásának célja o A gyermekek sok területen (sokszorosan) sérült személyiségének és magatartásának eredményesebb fejlesztése, szocializációjuk és rehabilitációjuk jobb iskolai előkészítése. o Intézményes segítségnyújtás a többszörösen hátrányos helyzetű gyermekeknek: egy rendszerszerűen felépített program keretében lelki egészségük kialakításához és fenntartásához. Koncepciója  A sajátos nevelési igényű gyermekek speciális szükségleteiből (állapotából és helyzetéből) indul ki.  A humán értékek átadására törekszik.  A tanulók fejlődési érdekét kívánja szolgálni.  Az életre készíti fel a gyermekeket.  Az integratív hatásrendszer előnyeire épít.  Az elsajátítási folyamatban a tanulók motiváltságát, aktív és örömteli részvételét szeretné elérni.

A LÁTÁSSÉRÜLT TANULÓK FEJLESZTÉSE Látássérültnek tekinthető az a személy, akinek egészséges szemén korrekcióval mérhető látásélessége az ép látás 30%-a, vagy ennél kevesebb, illetve látóérszűkülete nem több 20o-nál. Intézményünkben ezen belül fogadni tudjuk a következő típusokat: - aliglátók azok a tanulók, akik minimális látással rendelkeznek: fényt érzékelők, ujjolvasók, nagytárgylátók (vízus: fényérzés –0,1); - gyengénlátók azok a tanulók, akiknek az életvitelét nagymértékben korlátozza a csökkent látásteljesítmény (vízus: 0,1–0,33).

A látássérült tanulók fejlesztésének alapelvei, célja: A látásukat praktikusan jól használó aliglátó és a gyengénlátó tanulókat a látó-halló (tapintó) életmód jellemzi. A fejlesztési feladatok megtervezésekor, a módszerek kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy a látás hiánya vagy csökkent volta miatt a látássérült gyermek ismeretszerzését a haptikus (bőr- és mozgásérzékelés együttese) és hallási – beállítódás is jellemzi. A gyengénlátó és a látásukat praktikusan használó aliglátó és a gyengénlátó tanulók iskolai nevelésének-oktatásának is alapvető célja a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés.

83


Kiemelt feladat: Fontos az ép érzékszervek – hallás, tapintás, szaglás, ízérzékelés – fejlesztése, valamint a meglévő látás használatának tanítása. A pedagógus segítse a látássérült tanulót a mindennapi élet tevékenységeiben.

Fejlesztési területek – nevelési célok Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés  Sajátítsák el a nemzeti, kulturális örökségünk megismerésének a látássérült embereket segítő módjait is, pl. tapintható tárlatok, akadálymentes weblapok látogatása.  Tanulják meg a könyvtárak látássérült személyeknek nyújtott szolgáltatásainak igénybevételét.  Ismerjék meg a tanulók az Európai Unióról a látássérült emberek számára készült, esélyegyenlőséget biztosító kiadványokat, hangos könyveket.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés  Ismerkedjenek meg a fogyatékos személyek esélyegyenlőségét biztosító törvényi lehetőségeket, érdekvédelmi szervezeteket.

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése  Megfelelő tanulási környezet kialakítása.  Felkészítés az ép látásúakkal való kapcsolatépítésre, a közösségbe való beilleszkedésre.  Az önállóság iránti igényük fejlesztése, elsősorban az önkiszolgálás, a mozgás és tájékozódásterén.  Az önbizalom és az önkritika egyensúlyának megteremtése révén a pozitív, reális énkép kialakítása.

A testi és lelki egészségre nevelés  Ismerjék meg látássérülésük kórokát, az ebből eredő következményeket:    

fizikai terhelhetőségüket (pl. nehéz súlyok emelésének kerülése), javasolt és ellenjavallt mozgásformákat, sportokat, az egészséget károsító tényezőket, a helyes táplálkozás előnyeit, gyengén látásból fakadó fokozott baleseti veszélyeket.

 A tanulók sajátítsák el a higiénés szabályokat, a szem óvásának, tisztán tartásának módját, tartsák be a látáskímélő előírásokat.  Az egészségvédő magatartás szokásainak fejlesztésével az egészséges életmód iránti igény kialakítása, a káros szokások elkerülés.  Látás - mozgás koordináció fejlesztése, a járási, testtartási hibák, túlmozgások megszüntetése.

A családi életre nevelés  Az életvezetéséhez szükséges rend szeretetének és megtartásának kialakítása.  A családi életre való felkészítésben figyelmet kell fordítani a következő témára: a látássérülés szerepe a közös élet alakításában.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség  Az empátia, a segítő magatartás kialakítása.

Fenntarthatóság, környezettudatosság    

Közvetlen tapasztalatot biztosítása a természeti, társadalmi valóságról. A környezet kölcsönhatásainak megfigyeltetése modellezés révén. A vizuális megfigyelés, képzelet, emlékezet fejlesztése. Az egyéni igényeknek megfelelő közvetlen környezet tudatos át-, illetve kialakításának ismerete.

Pályaorientáció

84


 Ismerjék meg az általuk eredményesen, sikeresen végezhető munkaterületeket, foglalkozásokat.  Az önkorrekció, az együttműködés képességének fejlesztésére, a rugalmas gondolkodás elsajátítására.  Felelősségük kialakítása saját sorsuk és életpályájuk alakításában.

Gazdasági és pénzügyi nevelés  Pozitív attitűdjük kialakítása az értékteremtő munka iránt.  A gazdálkodás képességének alapozására, életkoruknak megfelelően fejlődjön a pénzzel való bánni tudás képessége.

Médiatudatosságra nevelés  Szerezzenek jártasságot az internet-használatban képernyőolvasó programmal.  Ismerjék az információözönben és a közösségi portálokban rejlő veszélyeket is.

A tanulás tanítása  Az önfejlesztés igényének kialakítása, különösen az ismeretszerzés terén és az egyéni tehetség kibontakoztatásában.  A csoportos tanulás módszereinek, így a kooperatív tanulási technikáknak a megismertetését.  Az akarati tulajdonságok erősítése a látássérülés hátrányainak leküzdéséhez.  Érdeklődésük felkeltése, és irányítása a környezet, a látható világ megismerése iránt.  A vizuális differenciáló képesség (pl. képek, betűk, számjegyek stb. olvasása fejlesztése.  Hosszabb idő biztosítása a térérzékelés és a testséma kialakulásához a működő érzékszervek aktív bevonásával.  Céltudatos és kitartó akarati tulajdonságok kialakítása az önálló tanulás és a későbbi munkavégzés céljából.  Grafomotoros képességek (betűalakítások, betűkapcsolások, vonalközbe írás stb.) fejlesztése.  Optikai segédeszközök használatának megtanítása.

A kulcskompetenciák fejlesztése Anyanyelvi kommunikáció  Tanári irányítással képessé válik a kommunikációban használt paralingvisztikai eszközök használatára (a beszédhang minőségének változtatása, az arckifejezések, gesztusok alkalmazása).  A nyilvánosság előtti magabiztos megszólalásra való törekvést.

Idegen nyelvi kommunikáció  A pozitív attitűd magában foglalja az idegen nyelvek iránti érdeklődést, amelynek tanulását meg könnyíti az optikai segédeszközök készségszintű használata.

Matematikai kompetencia  Speciális szemléltetés és segédeszközök biztosítása mellett a gyengénlátó, aliglátó tanuló is ismeri és használja a matematikai jeleket, képleteket, modelleket, geometriai ábrákat, grafikonokat.

Természettudományos kompetencia  A gyengénlátó, aliglátó tanuló kompetenciája kiterjed a gyengén látással kapcsolatos biológiai és fizikai ismeretekre is.

Digitális kompetencia  Az aliglátó tanuló esélyegyenlőségének megvalósulása a tanulásban feltételezi az IKT eszközeinek használatát.  Az ismeretek kiegészülnek, a látássérült embereket érintő weboldalak ismeretével.

85


Szociális és állampolgári kompetencia  A saját szembetegséggel kapcsolatos ismeretek megszerzése, higiéniai szabályok betartása, a látáskímélő életmód kialakítása.  Fokozott figyelem a konstruktív kommunikáció képességének kialakítására, mások bizalmának elnyerésére, eredményes stressz-, frusztráció-, és konfliktuskezelésre.  A látássérült személyek pozitív diszkriminációs lehetőségeinek ismerete.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia  A sikerorientáltság, az innovációra való hajlam kialakítása.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség  Élményei, érzései színvonalas kifejezése erős kontrasztos hatást biztosító képalkotó technikák elsajátításával, a megfelelő rajzeszközök használatával, aliglátás esetén pedig agyag mintázásával, plasztikával biztosítható.  Tudatosuljon benne, hogy társas kapcsolatai alakításában jelentősége van saját külső megjelenése esztétikumának is.

A hatékony, önálló tanulás  A tanuló képes szokásrend kialakítására a megfelelő tanulási környezet megteremtésében.  A hatékony tanulás feltétele a személyiség és a látássérülés szempontjából leghatékonyabb tanulási módszerek begyakorlása.

A NAT alkalmazása a tanterv készítésénél, módszerek, eljárások A gyengénlátó, aliglátó tanuló esetében is a kerettantervek tananyagát és követelményeit, fejlesztés feltételeit alkalmazzuk, a szakvéleményben megadott javaslatok alapján. Minden műveltségi terület oktatásában érvényesül a látásteljesítményhez igazodó szemléltetés, a látássérülés tényét figyelembe vevő munkakörülmények kialakítása, a látóképesség kihasználására nevelés, valamint speciális tantárgyi módszertani eljárások alkalmazása, szükség esetén a feladatok megvalósításához hosszabb időkeretek kijelölése, az egyéni adottságok figyelembe vétele az értékelés során. Az egyes műveltségi területekre vonatkozó ajánlások

Művészetek - kiemelt fontosságú terület: ∆ ∆ ∆ ∆

Személyiségformáló, személyiségkorrekciós hatása rendkívül nagy a készségek és képességek mellett. Ének-zene: ismeretanyagában a hallásos tanulás kerül előtérbe. A dráma és tánc a tanulók térbeli tájékozódásának, mozgásuk harmóniájának kialakításában, alkotó- és kapcsolatteremtő képességük, kommunikációjuk fejlesztésében kiemelt szerepet kap. Vizuális kultúra: a hangsúlyt a síkábrázolás helyett a plasztikus megjelenítés mintázás) kapja.

Anyanyelv és irodalom ∆ ∆ ∆ ∆

Kommunikációs készség kialakítására, fejlesztésére nagy súlyt helyezünk. Analizáló - szintetizáló olvasástanítás módszerét alkalmazzuk. Írás tanításánál törekszünk saját adottságainak megfelelő betűméretben az áttekinthető, rendezett, olvasható írásképekre. Kiemelt feladat a gyengénlátó, aliglátó tanulók segítése a metakommunikáció értelmezésében, önálló alkalmazásában.

Matematika ∆ ∆ ∆ ∆

Hangsúlyt fektetünk a fejszámolási készség fejlesztésére. A szemléltetéshez és a tanulói munkához speciális eszközöket használunk (vonalzó, körző). A mérés és szerkesztés jelentősen függ a látássérülés mértékétől, ezért a pontosság szempontjából engedményeket teszünk. Ép érzékszerveiket (tapintás, hallás) aktívan használtatjuk ismeretszerzés közben.

86


Idegen nyelvek ∆

Fontos a mindennapokban előforduló nehezített élethelyzetek gyors megoldását lehetővé tevő információkérés, tájékozódás, segítségkérés, fejlett kommunikációs készség kialakítása az idegen nyelv használatában.

Ember és társadalom ∆ ∆

Adaptált történelmi térképek, használata, a térképjelek ismerete. A hit-és erkölcstan keretében szerzett speciális ismeretek segítsék hozzá a gyengénlátó, aliglátó tanulót sérülése feldolgozásához is, valamint tanulja meg, hogyan élhet etikusan a pozitív diszkrimináció lehetőségeivel.

Ember és természet ∆ ∆ ∆ ∆

Vizuális megfigyelőképességének fejlesztése széles tapasztalati bázis biztosításával (hallás, szaglás, tapintás kiegészítő szerepe). A tervszerű megfigyelés elsajátítása. Az IKT lehetőségeinek kihasználása. A gyengénlátó, aliglátó tanuló kompetenciája kiterjed a gyengén látással kapcsolatos biológiai és fizikai ismeretekre is.

Földünk és környezetünk ∆ ∆

Filmek, fotók bemutatásához besötétíthető terem szükséges. Engedmény adható a térképről történő helymeghatározás leolvasásában, távolságmérés pontosságában.

Informatika ∆ ∆

A szabályos gépírás tanítása, annak érdekében, hogy a mindennapi életben adódó írásbeli feladataikat esztétikus külalakban készíthessék. Lehetőség szerint ismerjék meg az elektronikus könyvtárat és igénybevételét.

Életvitel és gyakorlat ∆ ∆ ∆

Fokozottabb hangsúlyt kapnak azonban a személyiségállapothoz igazított, az önállóságot segítő életviteli technikák. Kiemelt figyelmet kell fordítani a balesetmentes szerszámhasználatra. Speciális tartalmakkal egészül ki a közlekedési ismeretek, a háztartáskultúra témakör.

Testnevelés ∆ ∆

A rendszeres fizikai aktivitás kiemelt cél. Az állapotuknak megfelelő speciális mozgásnevelésben vesznek részt, amely segíti: o a mozgásbiztonság kialakítását (pl.: futás közben), o a mozgás-látás koordinációjának fejlődését, o a tájékozódó képesség fejlődését, o a helyes testtartás megőrzését, o a meglévő mozgásszervi betegségek korrekcióját.

A fejlesztés színterei  tanóra,  egyéb foglalkozás - napközi, tanulószoba, - fejlesztő, felzárkóztató foglalkozás, - szakkörök, - Sztárai Tehetséggondozó Műhely mikro műhelyfoglalkozások. A gyengénlátó, aliglátó tanulók habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozásai általában a következő területeket érintik: – látásnevelés (a látási funkciók fejlesztése, optikai és elektronikus segédeszközök használata),

87


– speciális IKT ismeretek átadása (pl. gépírás, nagyító-, beszélő szoftverek, laptop használat), – mozgáskorrekció (finommozgás, nagymozgás), – az olvasási készség fejlesztése, – tájékozódásra nevelés (tájékozódás vizuális támpontok alapján, tájékozódás hosszú fehér bottal, közlekedési önállóság), – tapintó írás-olvasás aliglátó (Braille-írás, -olvasás), – személyiségkorrekció, – diszlexia, dysgraphia, diszkalkulia, – logopédiai ellátás, – gyógytestnevelés, – mindennapos tevékenységek (önkiszolgálás, egészségmegőrzés).

Együttműködés a tanulók fejlődését segítő intézményekkel, szervekkel: - iskolaorvos, - védőnő, - szemész szakorvos, - szülők, - gyógypedagógus, - pszichológus.

Egyéb feltételek biztosítása: - pedagógusaink továbbképzése, - szakemberek előadásai, - tankönyvek, segédanyagok.

A HALLÁSSÉRÜLT TANULÓK FEJLESZTÉSE A hallássérült tanulónál a hallás csökkenése miatt, a szokásostól eltér a beszéd, a nyelvi kommunikáció és ennek következtében a személyiség fejlődése. Átalakul a külvilágról való információ felvétel, lelassul az ismeretszerzés, nehezebbé válik a szocializálódás. Intézményünkben integrálhatóak: - Az enyhe fokban nagyothalló tanulók (a beszédhangok frekvenciatartományában mért hallásveszteség 30–45 dB közötti) - A hallásukat műtéti úton helyreállított/létrehozott hallássérült tanulóknál, akiknél fizikai értelemben közel ép beszédhallás mérhető.

Fejlesztésük alapelvei: A hallássérült tanuló egyéni fejlesztését, ennek lehetőségeit, meghatározza a hallássérülés bekövetkeztének, felismerésének időpontja, kóroka, mértéke, az intelligencia foka és egyéb személyiségjegyek. A fejlesztés a szurdopedagógiában használatos módszerek alkalmazásával valósul meg.

Kiemelt fejlesztési feladatok: Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése  Önállóságra nevelés,  pozitív személyiségjegyek feltárása, fejlesztése,  fogyatékosságukkal együtt élve tudjanak beilleszkedni a munka világába.

A családi életre nevelés  Pozitív családminták bemutatásával.

Médiatudatosságra nevelés  A vizuális csatornák kiemelt fejlesztése,  térben, időben, tartalmakban eltérő összefüggések felismertetése, szókincs, fogalmak bővítése,

88


 a társas kapcsolatokhoz szükséges kommunikációs képességek és magatartási normák alakítása, fejlesztése,  a hallássérültek számára készült feliratozott műsorok, filmek használata.

Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés  Az identitástudat kialakítását életkoruknak megfelelő gyakorlat orientált módszerek (pl. tárgyi emlékek, múzeumlátogatások), közvetlen élmények segítik, kapcsolatot tudnak teremteni tágabb környezetükben élő sorstársaikkal.

Fenntarthatóság, környezettudatosságra nevelés  Tevékeny részvétellel, vizuálisan biztosított élményekkel felismertetni környezet alakításának óvásának szükségességét.

A tanulás tanítása  Az azonos évfolyamon tanuló halló társak teljesítményének megközelítése,  az információs kommunikációs technológiák megismertetése,  hatékony tanulási módszerek: csoportos tanulás, kooperatív tanulási technikák.

Testi, lelki egészségre nevelés:  A hallásjavító eszközök használata,  életmódjuk, életvitelük alakítása, komplex kommunikációs lehetőségek fejlesztése, káros szokások kerülése, szexuális nevelés,  a mozgás, a sport területén kommunikációs hátrányaikkal is jelentős sikereket érhetnek el,  segíti a hallássérüléssel esetlegesen együtt járó egyensúlyproblémák kezelését.

Pályaorientáció  A legnagyobb önállóság elérése,  a továbbtanulás megalapozása,  a reális pályaválasztás előkészítése.

Gazdasági és pénzügyi nevelés  Az életkornak megfelelő pénzzel való bánásmódra nevelés.

A kulcskompetenciák fejlesztése Anyanyelvi kommunikáció  Kívánatos, hogy az érintett tanulók szókincse, kommunikációja a szakszerű szurdopedagógiai, segítséggel megközelítse a halló gyermekek nyelvi szintjét.

Kiemelt feladatok:  Spontán beszédhasználat.  A kapcsolatteremtés nyelvi eszközeinek elsajátítása.  Az önálló szövegértő olvasás fejlesztése az alsó tagozaton hangsúlyosabban köznapi témájú szövegekre támaszkodva.  A beszélt és az írott nyelv grammatikai rendszerének tudatos felépítése, gyakorlása.  A nyelvi kódrendszer értelmezésének, működésének megtámogatása, mind a bemenetnél, mind a feldolgozásnál.  Konkrét tapasztalatokon alapuló szókincsfejlesztés.  A kapcsolatteremtés nyelvi eszközeinek elsajátítása.  Hallás útján megszerezhető információk.

Idegen nyelvi kommunikáció  Hallásállapotához, anyanyelvi szintjéhez igazodva történik.  Köznapi helyzetekben történő kommunikációfejlesztés.  Lehetőség van az értékelés alóli felmentésre.

89


 Differenciált, redukált ismeretanyag. Matematikai kompetencia  Valóságos élethelyzetekben történő a konkrét tárgyi tevékenykedtetés, a manipuláció.  Speciális szemléltetés és tananyagok – interaktív tábla és digitális tananyagok lehetőség szerinti alkalmazása.  A matematikai tartalmakat leíró nyelvi kifejezésformák begyakorlása.  Nyelvi fejlettségüknek megfelelő szintű szöveges feladatok.  Több idő, rendszeres gyakorlás, többszöri ismétlés biztosítása.

Természettudományos kompetencia  Legyenek tisztában a tanulók (életkori szinten) a hallássérüléssel kapcsolatos ismereteknek.  Ismerjék fel a hallásjavító készülékek (hallókészülékek, CI) működési zavarait, a meghibásodás jelzéseit.  A legteljesebb megértés érdekében szemléltetés, kísérletezés, természeti folyamatok, jelenségek modellezése történik.

Digitális kompetencia  Megismernek olyan keresőprogramokat, melyek segítenek a lényegkiemelésben és az írott szöveg megértésében.  A gyűjtött információkból új digitális tartalmak kialakítása, létrehozása.  Kapcsolatot építsenek ki halló emberekkel, illetve kapcsolatot tartsanak sorstársaikkal.  Megismerik az internet veszélyforrásai is.  A vizuális kommunikáció is mind nagyobb teret nyer a tanulás folyamatában, azaz a multimédia közvetítésével többféle csatornán, többféleképpen és többszöri ismétlést biztosítva jusson el ugyanaz az információ.

Szociális és állampolgári kompetencia:  Reális énképpel, önkontrollal, empátiával, toleranciával rendelkezik.  Ismeri a frusztráció és stressz kezelésének technikáit.  Fontos a konfliktuskezelés, a meggyőzés, kapcsolatépítés, csoportszellem és az ezekhez kapcsolódó kommunikáció elsajátítása.

Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia:  Meg kell ismertetni a számukra elsajátítható szakmákat, továbbtanulási lehetőségeket, és mindazokat a segítő technikákat, melyek megkönnyítik beilleszkedésüket a középiskolákban.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség  A képi, térbeli gondolkodás, a kreativitás, a problémák felvetése és megoldási utak keresése, az empátia, az elfogadás, az ízlés kialakulása a nyelvi fejlesztés és a személyiség formálására eszközei.

A hatékony önálló tanulás  Különböző tanulási technikák megismertetése (szótárak, lexikonok, ezek digitális változatainak használata).  Az önálló ismeretszerzés igényének kialakítása (könyvtár, internet).

A NAT alkalmazása a tanterv készítésénél, módszerek, eljárások -

Az egyes pedagógiai szakaszokra fordított idő meghosszabbodhat. A jó beszédpélda biztosítja a hallássérült tanuló beszédfejlődésének erősödését. Optimális ültetésrend kialakítása. Törekvés a pedagógus és a gyermektársak beszédérthetőségére. A pedagógus győződjön meg arról, hogy érti-e őt a gyermek.

90


-

Utasítások írásban történő kiadása. Megfelelő szemléltetőeszközök biztosítása. Ismeretlen szavak részletes magyarázata. Differenciált tanulásszervezés. Zöngés és zöngétlen mássalhangzó-párok differenciálása.

Az egyes műveltségi területek hangsúlyos, speciális feladatai: Magyar nyelv és irodalom ∆

Komplex nyelvi fejlesztés, amely tartalmában – az alsóbb évfolyamokon hangsúlyosabban – integrálódik a közvetlen környezet társadalmi és természetismereti anyagába.

∆

Speciális fejlesztési részterületei valamennyi évfolyamon: - egyéni társalgás- a köznapi nyelv elemeinek elsajátítása. - hallás-, ritmus-, mozgásnevelés a dráma és tánc segítségével, - a tudatos anyanyelvtanulás, - az olvasás technikájának kialakítása és eszközszintű használata, - az írás technikájának kialakítása és ennek eszközszintű használata, - a szókincs bővítése, fejlesztése, - beszédérthetőség fejlesztése, - nyelvi kombinációs készség, vizuális emlékezet fejlesztése.

Idegen nyelvek ∆ ∆

A hallási fogyatékos tanulók oktatásában az élő idegen nyelv műveltségi terület tanításának szűkített programja a nyelvi fejlettségi szint függvényében történik. Az oktatás folyamatában jelentős hangsúlyt kap az írásos forma.

Matematika ∆ ∆

A fogalmi gondolkodás megalapozása. Megfelelő nyelvi kommunikáció.

Ember és társadalom ∆ ∆ ∆

A hallássérült számára legyenek életszerűek, használhatóak a tanultak és segítsék őt akadályozott helyzetében. Tér- és időviszonyok kialakítása. Tájékozódási képesség kialakítása.

Földünk és környezetünk ∆

Gyakorlati, alkalmazható ismeretek nyújtása.

Művészetek ∆ ∆ ∆ ∆ ∆

A hallás- és zenei nevelés tantárgy tartalma részben megegyezik az „ének-zenével”. Az önkifejezés, információszerzés megalapozása. A kreativitás fejlesztése: vizuális kultúra sokoldalú művelése. A természeti, társadalmi környezet hangjainak megismertetése. Az emberi beszéd akusztikus felfogásának segítése.

Informatika ∆ ∆

A korszerű technikák alkalmazása - számítógép, vizuális eszközök. Az internet által kínált kommunikációs lehetőségek tudatos, kulturált elsajátítására.

Életvitel és gyakorlati ismeretek ∆ ∆ ∆ ∆

Direkt módon alapozza meg a munkavégzésre történő felkészülést, a pályaválasztást. A manuális készségek magas fokú fejlesztése. Mozgások összerendezettségének fokozása. Felkészít a közlekedés és a magas szintű technika világában való részvételre.

91


Testnevelés és sport ∆ ∆ ∆ ∆ ∆ ∆

a fizikai munkavégzésre történő testi és pszichikai felkészítés, a motoros képességek fejlesztése, fizikai kondíció növelése, egészséges életre nevelés, mozgásigény kialakítása, a halló gyermekekkel való kapcsolatok kiépítése, versenyhelyzetek teremtése.

A nagyothalló tanulók pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációja A nagyothalló tanuló fokozottabban támaszkodik a látására, ezért annak védelme a fülészeti ellátással azonos fontosságú. – Nagyothalló tanulóknál kiemelten fontos a mentálhigiénés gondozás, a pszichológiai ellátás. Az egyéni anyanyelvi nevelés keretében történik: o a nyelvi kommunikáció megindításának támogatása, o a beszédfejlődés természetes vonulatának bejárása, az érthető, megközelítően természetes ritmusú beszéd kimunkálása, o a még hiányzó beszédhangok kialakítása, automatizálása illetve a meglévő hibás hangok korrekciója, o a szupraszegmentális elemek megfelelő használatának tudatosítása, a helyes beszédprozódia állandó gyakorlása, o a grammatikai, pragmatikai hiányosságok korrekciója o a szókincs folyamatos bővítése, a szavak, kifejezések értelmezése. – A hallásjavító műtéten átesett gyermekek rehabilitációja, habilitációja, amelynek célja a speciális hallásés beszédfejlesztés annak érdekében, hogy a környezet hangjainak felismerésétől a beszédhangok differenciálásán keresztül a beszédértés és az érthető beszéd birtokába jussanak. Kiemelt feladat a tehetséggondozás.

BESZÉDFOGYATÉKOS TANULÓK FEJLESZTÉSE Beszédfogyatékos az a tanuló, aki a receptív és/vagy expresszív beszéd/nyelvi rendszer szerveződése, fejlődési eredetű vagy szerzett zavara életkorától eltérő, különböző klinikai képekben megmutatkozó tüneti sajátosságai, valamint a verbális tanulási folyamatok atipikus fejlődése miatt a későbbi társadalmi beilleszkedés szempontjából veszélyeztetett. Az akadályozottság megmutatkozhat a hangadásban, a hangzó beszédben, a beszédfolyamatosság felbomlásában, a beszéd észlelésében, megértésében, kivitelezésében, valamint az írás, olvasás, számolás területén. A kommunikációs nehézségek miatt különböző pszichés eltérések (magatartási zavarok), tanulási akadályozottság is kialakulhat. A beszéd-rendellenesség felléphet a beszédfejlődés különböző szakaszaiban, de érintheti a már kialakult beszédet, nyelvet is. Az oktatás a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a fogyatékosság jellegétől függ.

Intézményünkben a következő típusok integrálhatóak: -

nyelvfejlődési zavar beszédfejlődési gyengeség: (megkésett/akadályozott beszédfejlődés, diszfázia) orrhangzós beszéd, artikulációs zavar: (pöszeség, orrhangzósság), beszédritmus-zavar: (dadogás, hadarás), centrális eredetű szerzett beszédzavarok: (disarthria), hangképzési zavar: (diszfónia), beszédészlelési, megértési zavar.

Az általános iskola első két évfolyamára összpontosul az ismeretszerzés beszéddel összefüggő eszközrendszerének elsajátítása, ezért ez különleges a gondozás szempontjából – amely elsősorban a mód-

92


szerbeli és habilitációs /rehabilitációs teendőkben fogalmazódik meg. A fejlesztésében meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés, melynek során a kinesztéziás, a hallási, a látási, a beszédmotorikus benyomások egymást erősítve fejlődnek.

Fejlesztési területek, nevelési célok Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés  Hazánk történelmének és jelen eseményeinek megértésén keresztül képessé kell tenni a tanulókat a társadalmi folyamatok megismerésére, a társadalmi színtereken való eligazodásra.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés  Fel kell készíteni a felnőtt lét és a tágabb környezet megismerésére, az állampolgári jogok és kötelezettségek érvényesítésére. A gyermekek állapotuktól függően, nyelvikommunikációs zavaraik kompenzálása után, jussanak el az önállóság általuk elérhető optimális szintjére, képességeik kibontakoztatásával váljanak a társadalom aktív, cselekvőképes tagjává.

Családi életre nevelés  Kiemelt feladat az önálló családi életre való felkészítés, az erkölcsi normák és harmonikus családi minták közvetítése.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség  Nagy jelentőséggel bír az együtt érző, segítő attitűd kialakítása, a szociális érzékenység és az önkéntes feladatvállalás képességének kialakítása.

Fenntarthatóság, környezettudatosság, Gazdasági és pénzügyi nevelés  A tanulóknak ismeretet kell szerezni a célszerű gazdálkodás, pénzhasználat, fogyasztás és környezettudatosság területén.

Média tudatosságra nevelés  A beszédfogyatékos tanulók esetén kiemelt jelentőséggel bír, hogy használni tudják az ismeretszerzés legmodernebb eszközeit (pl. internet). A számítógép írástechnikai segédeszközként történő használata.

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése  Erősödjenek pozitív személyiségjegyeik, alakuljon ki önismeretük, fejlődjön önbizalmuk és kudarctűrő képességük, személyiségük váljon harmonikussá,  a fejlesztést úgy építsük fel, hogy az: az egész személyiségre irányuljon, a gyermekben reális énkép alakuljon ki, önbizalma, kudarctűrő képessége, feladattudata, kitartása, aktivitása, belső motivációja fejlődjön.

Testi és lelki egészségre nevelés  A tanuló motiválása beszédhibája leküzdésére; felkészítése a maradandó tünetek elfogadására, s ezzel való együttélésre,  külön figyelmet kell fordítani az érzések megfelelő kezelésére, kifejezésére,  a káros szenvedélyek megelőzése.

Pályaorientáció  A kapcsolatteremtés és fenntartás képességének javítása alapvető feladat.  Tájékoztassuk a szülőket, milyen továbbtanulási lehetőségek állnak gyermekeik előtt - integráltan oktató középiskolák, gimnáziumi tagozatok, ezt a tanuló is ismerje meg.

Tanulás tanítása  A fejlesztést tervszerűen, tudatosan kell felépíteni: beszédállapot felmérés – egyéni terápiás terv - tudatos módszerválasztás - komplexitás a fejlesztésben – folyamatos kísérés,

93


 munkánk során nagy hangsúlyt kell fektetnünk a sokoldalú percepciós fejlesztésre: fel kell használnunk, hogy a látási, hallási, kinesztéziás, beszédmozgási ingerek benyomások erősítve fejlődnek,  tudatosan használjuk ki a transzferhatásokat, megismerve a beszédfogyatékos tanuló „erős oldalait”, ezekre építve, a fejlesztést különböző átviteli megoldásokkal tegyük eredményesebbé,  a fejlesztés segítségével a sajátos nevelési igényű gyermekek is tudják teljesíteni minden műveltségi területen a minimum követelményeket.

A kulcskompetenciák fejlesztése Anyanyelvi kommunikáció  A grammatikai rendszer tudatos felépítése, megerősítése,  az expresszív beszéd fejlesztése, kommunikációs stratégiák kiépítése, gyakorlása, megerősítése, beszédtudatosság kialakítása,  a beszédértés és olvasás értés fejlesztése,  a szövegfeldolgozás során a nyelvkülönböző szintjeit elemenként értelmező, a tanulót tapasztalati úton információhoz juttató oktatás,  a nyelvi kódrendszer értelmezésének, működésének megtámogatása,  a mentális lexikon folyamatos fejlesztése,  számítógépes programok használata (helyesírás ellenőrző program, stb.),  a pragmatika elemeinek közvetítése és használatának tudatosítása a gyermekek kommunikációjában,  a nem verbális kommunikáció elemeinek közvetítése és használatának tudatosítása a gyermekek kommunikációjában.

Idegen nyelvi kommunikáció  A multiszenzoros technikák (auditív-, vizuális-, verbális-, drámatechnikák) használata,  a verbális és nem verbális kommunikációs csatornák (gesztikulációs-vizuális) egyidejű alkalmazása,  a koncentrációt és az emlékezetet fejlesztő gyakorlatok,  az írásbeli kommunikáció használatát, a számítógépes olvasó- és helyesírás - ellenőrző programok is segítségével,  a gátlásainak feloldása az idegen nyelv kommunikációs helyzetben történő használata során.

Matematikai kompetencia  A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, konkrét cselekvésekhez kötött helyzetekben,  a fogalmak kialakításakor (pl. a számok közötti viszonyok, relációk megértési nehézségei esetén, stb.) különös figyelmet kell fordítani a megfelelő tempó kialakítására,  építeni kell a tanulók maximális együttműködésére, a mozgással társított szemléltetésre, az eszközhasználatra és az analóg cselekedtetésre.  az interaktív tábla és digitális tananyagok lehetőség szerinti alkalmazása.  a matematikai szakkifejezések és a szaknyelv használatának fokozatos megkövetelése.

Természettudományos és technikai kompetencia  Rövidített, tömörebb, képpel, segédeszközökkel támogatott szövegek alkalmazása,  a mindennapi tapasztalatokból kiindulva, kis lépésekben történő megvalósítás,  a természeti jelenségeknek alternatív módon, több fogalmi szinten, az összes érzékszerv bevonásával való közvetítése,  a természettudományos ismeretek interneten keresztül is közel hozhatók.

Digitális kompetencia

94


 Feladatunk azoknak a digitális programoknak a megismertetése, melyek megkönnyítik az ismeretszerzést, az interperszonális kapcsolatépítést, a számítógép alternatív csatornaként működhet a mindennapi kommunikációban.  A pedagógus feladata, hogy a tanulók figyelmét a konkrét eszközök és szoftverek használatán, illetve a kommunikáció élményén túl arra irányítsa, miként lehet az információs társadalomban a beszédfogyatékosságból eredő hátrányokat minimalizálni.

Szociális és állampolgári kompetencia,  Az adaptív viselkedés kialakítása, fejlesztése, hogy az őt körülvevő társadalmi és gazdasági környezet eseményeit képes legyen feldolgozni, szükség esetén azok menetébe bekapcsolódni: -

fokozatossággal, gyakorlati bemutatással, ismeretek szituációs helyzetekben való kipróbálásával, mindennapi tapasztalatához köthető társadalmi feladatok szemléltetésével.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia  Fokozatosan el kell sajátítania a beszédfogyatékos tanulónak azt a képességet, hogy rátaláljon a megfelelő kommunikációs stratégiára, képes legyen az egyedi kommunikációs helyzetekhez alkalmazkodni.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség  Az esztétikai tudatosság, a művészeti kifejezőképesség egy kiegészítő kommunikációs eszközt a kommunikációjában zavart tanuló számára, egyben társadalmi integrációjukat is elősegíti. Ezen a kompetenciaterületen az ízlés, a nyitottság, az empátia, az érzelmi élet gazdagítása a kommunikáció minden szintjét fejleszti.  A megfigyelőképesség, tér- és időérzék fejlesztése a látvány és a mozgás ábrázolásával, térbeli rendezés; szín-, forma és szerkezeti érzék alakítása lehetőséget biztosít a beszédfogyatékos tanuló speciális készségfejlesztésére.

A hatékony, önálló tanulás  Egyénre szabott módszerek,  a mindennapi életből vett gyakorlati helyzetek cselekvéses vagy vizuális modellezése,  a gondolkodási képességek fejlesztése, mind a képzeleti, mind a fogalmi gondolkodás terén,  az új ismeretek megszerzése iránti interiorizálódott motiváció kialakítása.

A NAT alkalmazása a tanterv készítésénél, módszerek, eljárások A Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakértői véleménye alapján iskolánkban együtt neveljük az ép értelmű beszédfogyatékos és a nem fogyatékos gyermekeket. A gyermekek számára biztosítjuk az ép beszélő környezetet, a sajátos nevelési igényükből fakadó többletszolgáltatásokat. A gyermekek fejlesztése inkluzív (befogadó) osztályokban tanítási órákon, tanórán kívül – a sérülés típusától, súlyossági fokától függően egyéni, vagy csoportos - speciális fejlesztő foglalkozásokon, szabadidős tevékenységekben, szakkörökben, tehetséggondozó mikro műhelyekben, valamint napközis, tanulószobai foglalkozás keretében történik.

Az egyes műveltségi területekre vonatkozó ajánlások Magyar nyelv és irodalom ∆ ∆

A megfelelő beszédtechnika kialakítása fontos része az anyanyelvi nevelésnek, ezeket alsó tagozaton a nevelés minden színterén kiemelten végezzük. Az anyanyelvi fejlesztésnél figyelembe véve a sérülés jellegét az egyes műveltségi részterületek más-más hangsúlyt kaphatnak: -

az írás, olvasás előkészítő szakaszának időtartamát növeljük,

95


-

olvasás-, írástanítási módszerként a hangoztató-elemző, illetve a diszlexia-prevenciós módszert használjuk, beszédfogyatékos tanulóknál hosszabb begyakorlási és érési szakaszokat tervezünk, az anyanyelvi fejlesztés a kommunikációs szándék megvalósítására törekszünk a nevelés-oktatás minden területén, a nevelőtestület tagjai törekszenek, hogy mindig jó beszédpéldát nyújtva, helyes beszédtechnikával kommunikáljanak a gyermekekkel.

Művészetek. Testnevelés és sport ∆ ∆

A beszéd-rendellenességgel küzdő tanulóknál gyakran tapasztalhatók a nagy- és finommozgások zavarai, a testtudat a testérzet a testséma kialakulatlansága, a téri tájékozódás fejletlensége is. A testnevelés, a művészetek tárgyak jól szolgálják a téri orientáció - mozgás - ritmus fejlesztését, mely hatással van a beszédkoordinációra.

Idegen nyelv ∆

Minden esetben körültekintően járunk el, a minősítés alóli felmentés helyett a módszerek változtatását is lehetségesnek tartjuk.

Tanórán alkalmazott módszerek, eljárások: A pedagógusok a szakértői vélemények, alapos megfigyeléseik, a gyógypedagógus, a fejlesztő pedagógus valamint a pszichológus segítségével, a tanulók egyéni sajátosságainak ismeretében a differenciálás különböző módjait alkalmazzák: -

segítségadásban: a feladat megismétlése a beszédfogyatékos tanulónak megfelelő nyelvi szinten, a feladatok szintjén: mennyiség, technikai kivitelezés: - írás területén gyereknél, rajzos vagy szóbeli megoldás, illetve szóbeli felelet helyett írásbeli válasz, szociális keretek szintjén: párban, vagy csoportban végzett munka oldja az akadályozott tanuló elszigetelődését, tanulási stílus szerint: auditív, vizuális, vagy motoros területre támaszkodik inkább a gyermek, a célok szintjén: egyes beszédfogyatékos tanulóknál mérlegelni kell, mi az a minimális tudás, amelyet egy-egy szakasz határára el kell érni, melyre a további szakaszok épülhetnek, értékelésben: a tanulót önmagához, fejlődéséhez kell mérni.

Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció és rehabilitáció  Logopédiai terápia: sérülés-specifikus egyéni vagy csoportos megsegítést foglal magában, egyéni fejlesztési terv alapján. A logopédus munkájában komplex ellátásra törekszik, feladata a beszéd-rendellenességek kompenzálása, a funkciófejlesztés, az olvasás-, írászavarok redukciója.  A terápia nem zárul le a beszédhiba javulásával, megszűnésével, utógondozásra is szükség lehet, amely jelenti a beszédállapot szinten tartását, ellenőrzését, az esetleges viszszaesések prevencióját. További cél a másodlagos tünetek megelőzése, a sérült pszichés funkciók fejlesztése. Az utógondozás sikerét a logopédussal való szoros együttműködés segíti.

A logopédus feladatai: -

a fogadó pedagógusok tájékoztatása a beszédfogyatékosság típusáról, a gyermek fejlesztési lehetőségeiről, az alkalmazható módszerekről, szakirodalomról, a beszédben akadályozott gyermek „erős” és „gyenge” oldalainak bemutatása, konzultáció a pedagógussal a tanuló fejlődéséről, előmeneteléről, kapcsolattartás a beszédfogyatékos gyermek, valamint a befogadó osztály tanulóinak szüleivel, kapcsolattartás a habilitációs/rehabilitációs fejlesztésben résztvevő más szakemberekkel - a komplex fejlesztés team-munkát igényel (pszichológus, fejlesztőpedagógus, gyógytestnevelő), a beszédben akadályozott gyermek orvosi vizsgálatának kezdeményezése.

Tanórán kívüli tevékenységek – egyéb foglalkozások:

96


-

-

A délelőtti tanítási órákon megszerzett ismereteket itt mélyítjük el, olyan tanulási technikákat alakítunk ki, amelyek lehetővé teszik a megközelítően önálló ismeretszerzést. Komplex személyiségformálásra törekszünk, az egyéni sajátosságokat szem előtt tartva. A sikeres szocializációhoz szükséges normák, szabályok kialakítására, gyakoroltatására törekszünk. Olyan szabadidős tevékenységeket teszünk lehetővé, amelyek jótékonyan hatnak az anyanyelvi fejlettségi szintre: emlékezet-, szerialitás-, szókincs-, gondolkodás-, mozgás-, figyelemfejlesztő játékok. Szakkörök, tehetséggondozó mikro műhelyek:

A beszédben akadályozott gyermekek is megtalálhatják iskolánkban azokat a tevékenységeket, egyéb foglalkozásokat, amelyek érdeklődésüknek megfelelnek. Gátolt kommunikációjukban is oldódik a szorongásuk, ha valamilyen területen sikereket érhetnek el.

AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK FEJLESZTÉSE Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók a tanulásban akadályozott gyermekek körébe tartoznak, akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okra visszavezethető gyengébb funkcióképessége, illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó akadályozottságot, tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak. Az orvos, gyógypedagógia és pszichológus által végzett pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal állapítható meg a kognitív funkciók lassúbb fejlődése. A tanulási akadályozottság elsősorban az iskolai helyzetekben előforduló probléma, amely többnyire a beiskolázáskor jelentkezik, egyes esetekben már óvodáskorban is megjelenik a gyanú a gyermek várható sikertelen iskolai előmeneteléről. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb rendellenességeket mutatnak. Ezek változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét.

Problémák, zavarok mutatkozhatnak a következő területeken:  az észlelés: egyensúlyészlelés zavarai, taktilis-kinesztetikus észlelés eltérései, auditív észlelés zavarai, vizuális észlelés,  kivitelezés,  beszédfejlődés,  a késztetések területén (passzivitás, túlérzékenység, hiperaktivitás),  az általános pszichés állapotban (levertség, féktelenség, szorongás),  a motiváció alakulásában (motiválatlanság, megközelíthetetlenség),  a munkavégzésben (gyors kifáradás, vontatott tempó, impulzivitás),  az önirányításban (rövidzárlati cselekvések, labilitás),  az önértékelésben (kisebbségi érzés, hiányos énkép, túlzott elbizakodottság, egocentrizmus),  és a szociális beilleszkedésben (elszigeteltség, kapcsolatteremtési nehézségek, túlzott alkalmazkodás, belátás hiánya, agresszivitás). A tanulási akadályozottság a tanulás minden területére kiterjed, hosszan tartó, végigkíséri a gyermek egész iskolai pályafutását. A tanulási képesség fejlődésében olyan átfogó zavar következett be, ami jelentősen akadályozza a gyermek tanulását, gyógypedagógiai eszközökkel ezen az állapoton sokat lehet fejleszteni, és meg lehet előzni a tanulási akadályozottság további romlását. Gyógypedagógusunk együttműködve a többi pedagógussal hozzásegíti őket az örömmel és figyelemmel végzett eredményes tanuláshoz. A segítség a gyermek egyéni fejlesztését és a tanulási környezet alakítását egyaránt jelenti.

A nevelésükhöz szükséges feltételek:

97


a) a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár/terapeuta, gyógypedagógus foglalkoztatása; b) speciális tanterv, amely iskolánk esetében a normál tantervbe integráltan található meg,20 tankönyv és más segédletek, illetve c) a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakszolgáltatások biztosítása.

Az alapfokú iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai Alsó tagozatban a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére helyeződik a hangsúly. A tanulók között meglévő eltérések differenciált eljárások, tartalmak és oktatásszervezési megoldások, terápiák alkalmazását teszik szükségessé. A képességfejlesztésben hangsúlyos szerepük van a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek. A tanuló fejlesztésének hosszú folyamatában az aktuális igényeknek megfelelően kell módosulnia a pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegének. E szakaszban nagyobb hangsúlyt kap a tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítása és megerősítése Indokolt esetben lehetőséget adunk egy évfolyam tananyagának egy tanévnél hosszabb időtartam alatt történő elsajátítására is. Felső tagozaton a tanulók fejlesztése elsődlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra épül. Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység. A tanítás-tanulás folyamatában előtérbe kerül a verbális szint, de a tanulók fejlettségének megfelelően, differenciált módon jelen van a manipulációs és a képi szint is.

Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlesztésének célja, feladata, lehetősége  A tanulásban akadályozott gyermekek többségi iskolai integrációjának az a célja, hogy ezek a gyermekek a pedagógiai többletszolgáltatásokat ne kortárs csoportjaiktól elkülönülten, hanem velük együtt kapják meg. A tanulók nevelése, oktatása heterogén csoportokban történik, így nagyobb esélyük van a sikeres szocializációra.  A gyermekek többsége jól érzi magát más gyermekek között, egymástól sokat tanulnak, gyakran utánozzák egymást. A tanulásban akadályozott gyermek számára előnyös lehet, ha a nála gyorsabban, könnyebben fejlődő gyermekek között lehet, mert viselkedése, beszéde változhat. A közös tanulás és a közös játékfejlesztő hatású lehet. Nagyon kell azonban ügyelni arra, hogy ezeket a gyermekeket osztálytársaik ne közösítsék ki, hanem ténylegesen befogadják. Ennek érdekében a pedagógusok nagyon sokat tehetnek: megfelelő légkör kialakítása, ahol a gyerekek megtanulhatják, hogy az emberek közti különbségek nem akadályozzák a kapcsolatot és együttműködést; ahol mindenki biztonságban érezheti magát.  A pedagógus számára többletmunkát jelent, ha az osztályba enyhén értelmi figyatékos gyermek jár. Mindenképpen szükséges korszerű tanulásszervezési és tanulásirányítási módszereket bevezetni, amelyek lehetővé teszik a tanulók képességeihez igazodó differenciált feladatátadást, kiscsoportos oktatási formákat, modern teljesítményértékelési eljárások alkalmazását.  Szükséges együttdolgozni a gyógypedagógussal, munkájában fel kell használni a szakértői véleményben szereplő információkat.

Fejlesztési területek – nevelési célok Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés  Ki kell, hogy alakuljon a tanuló attitűdje, viszonya önmagához, szűkebb és tágabb környezetéhez, a történelmi múlthoz.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés 20

Néhány esetben nem valósítható meg az integrált tanterv kialakítása.

98


 A demokratikus jogok gyakorlására ajánlott iskolai szintéren belül lehetőséget adni (diákönkormányzat) a közügyeinek megismerésére, az állampolgári jogok és kötelezettségek érvényesítésére.

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése  A mindennapokban fontos a folyamatos visszajelzés, a belső kontroll erősítése, az önbizalom fejlesztése a megfelelő önértékelés, a saját személyiségének megismerése érdekében.

A testi és lelki egészségre nevelés  A fizikai képzés és a rendszeres testedzés, az egészséges és tudatos életmód kialakítása, a káros szenvedélyek megelőzése kiemelt feladat.

Családi életre nevelés  Kiemelt feladat az önálló életvezetésre való felkészítés. Ennek meg kell jelennie a nevelés-oktatás teljes intervallumában, s kiemelten fontos szerepet kap a gyakorlás, a saját élmény, a tapasztalat.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség  A szociális érzékenység, az együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megoldás képességének kialakítása.

Fenntarthatóság, környezettudatosság  Elengedhetetlenül szükséges a személyes megtapasztalás, környezeti ártalmak és az emberi élet szükségleteinek összefüggéseire való rávilágítás, a helyes szokásrend kialakítása. A szorosan vett természeti környezet ápolása, gondozása mindennapi feladatként kell, jelentkezzen.

Pályaorientáció  Az eltérő képességű tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest az iskolának feladata a munka világáról képet nyújtani.

Gazdasági és pénzügyi nevelés  A lehetőségekhez igazodóan fel kell készíteni a tanulókat a változó társadalmi-gazdasági helyzet adta lehetőségekre (változó egyéni szerepkör, érdekérvényesítés, tulajdonviszonyok.  A tanulóknak gyakorlati ismereteket kell szerezni a célszerű gazdálkodás, a pénzhasználat és a fogyasztás területén.  A saját felelősség, az értékteremtő munka felismerése.

Médiatudatosságra nevelés  Képességeiknek megfelelően értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét. Ismerjék az ismeretszerzési, művelődési, önkifejező kapcsolatteremtési lehetőségeket. Tudatosuljon bennük, az ezekben az alkalmazásokban lévő veszélyforrások, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmi érintkezés megkülönböztetése.

A tanulás tanítása  Az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál fontos az egyénre szabott motiváció, az egyéni tanulási módok feltárása és biztosítása. Felkészítés az egész életen át tartó tanulásra.

A kulcskompetenciák fejlesztése Anyanyelvi kommunikáció  Az anyanyelv elsajátításának folyamatában az enyhén értelmi fogyatékos tanulók esetében a beszéd centrikusságot kell előtérbe helyezni. A beszédértés és beszédprodukció

99


fejlesztése az elsődleges feladat. Az anyanyelv elsajátítása során kiemelt az a folyamat, amelyben az ember nyelvileg fogalmazza meg a valóságra vonatkozó ítéleteit.  Az anyanyelv tanítása a beszédnek, mint összetett folyamatnak a fejlesztésére irányul, s a „nyelvet” funkcióinak megfelelően, elemi formáiban és alaptípusaiban gyakoroltatja és alkalmaztatja.

Idegen nyelvi kommunikáció  Egyénileg differenciált tananyagstruktúrát igényel. A hallási észlelés, figyelem, emlékezet fokozott fejlesztése mellett a célokat a tanulók szükségletei határozzák meg.

Matematikai kompetencia  A tapasztalások útján megszerzett matematikai tudást praktikusan fel tudja használni a társadalmi lét különböző területein.  A tanítás- tanulás folyamatában döntően a társadalmi lét során létrejött helyzetekben ismertetjük meg a matematikai tartalmakat. Kiemelten fontos a konkrét cselekvéssel összekapcsolt tapasztalatszerzés és matematikai tevékenység, a szabálytudat és a stratégiahasználat kialakítása.

Természettudományos és technikai kompetencia  A gyakorlati jellegű természettudományi műveltség kialakítása, a mindennapi életben előforduló természettudományos jelenségek körében a felhasználói tájékozottság elérése, az egységes természettudományos világkép kialakítása.  Kiemelt feladat a tanulók egészségvédelmi, betegségmegelőzési és környezeti ismereteinek, bővítése.

Digitális kompetencia  Középpontban a munkához, az életvitelhez és a szabad idő hasznos eltöltéséhez kapcsolódó praktikus ismeretszerzés és készségfejlesztés áll.

Szociális és állampolgári kompetencia  Az állampolgári kompetencia – az enyhén értelmi fogyatékos tanulók gyógypedagógiaipszichológiai jellemzőit figyelembe véve – a tartalmakat sajátélményű tevékenységek formájában gyakoroltatva biztosítja.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia  A tanítási-tanulási folyamatban az enyhén értelmi fogyatékos tanuló minden esetben saját cselekedeteinek tükrében ismerje fel lehetőségeit, próbálja elérni céljait.  Tudja fogadni mások segítségét.  Tudjon segítséget kérni és adni.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség  Fontos a sok érzékszervi, megfigyelési, manipulatív tevékenységre épülő tapasztalatszerzést.

Hatékony önálló tanulás  Az írás, olvasás, számolás, az IKT eszközök használata, amelyek lehetővé teszik, hogy képes legyen az enyhén értelmi fogyatékos tanuló önálló ismeretek szerzésére.  Képes legyen felismerni, hogy miben tud elsajátítani új ismereteket, és tudjon segítséget, tanácsot, információt kérni.  Legyen képes közös munkában, csoportban dolgozni.

A NAT alkalmazása a tanterv készítésénél, módszerek,eljárások Az egyes műveltségi területekre vonatkozó ajánlások Magyar nyelv és irodalom

100


∆

Az olvasás elsajátításához szükséges hármas asszociáció megerősítése:

∆ ∆ ∆ ∆ ∆ ∆

A téri és síkbeli tájékozódás fejlesztése. Grafomotoros készségek fejlesztése. Az olvasott szavak és a köztük lévő grammatikai viszonyok felismertetése. Szavak olvasásának begyakorlása – szóemlékezet, vizuális, akusztikus memóriafejlesztés. Szövegösszefüggések megláttatása, szövegértés fejlesztése. A helyesírási szokások megerősítése.

o vizuális észlelés – jelfelismerés, o akusztikus észlelés – hangok differenciálása, o a beszédmotoros észlelés fejlesztése.

Idegen nyelvek a) Beszédszándék: o o o o o b) Beszédértés: o o o

az idegen nyelven történő megszólaltatás gátlásainak oldása, szükségletek, motívumok, felébresztése az idegen nyelv tanulása iránt, idegen nyelvű információhordozók iránti kíváncsiság felkeltése, erősíteni az Európában való eligazodás, kommunikálás igényét, az idegen nyelvi témákban feldolgozott, begyakorolt szavak megértése, értelmezése. egyszerű – a témához kapcsolódó – szavak, kérdések felfogása, megértése, megválaszolása, kapcsolatfelvétel a tanult témakörökben, igények egyszerű kifejezése.

c) Beszédkészség: - képesség – a tanult témákban – egyszerű kérdések megfogalmazására és azok megválaszolására.

Matematika ∆ ∆ ∆ ∆ ∆ ∆ ∆ ∆ ∆ ∆ ∆

A tanulás eszközeinek célszerű használata. Kíváncsiság ébrentartása, az önbizalom folyamatos megerősítése. Ismeretek mozgósítása bemutatott analóg helyzetekben, alkalmazás a próbálgatások szintjén. Cselekvésben jelentkező problémák segítséggel, majd segítség nélkül való felismerése, megbeszélése, megoldása próbálkozással. Az eredmény ellenőrzése. Tárgyak, személyek, alakzatok, jelenségek, mennyiségek megfigyelése, a látottak értelmezése, és a tapasztalatok összefoglalása. A mennyiségállandóság, a mennyiségek közötti tájékozódás és a becslés képességének kialakítása. A matematika tanulásához szükséges fogalmak fokozatos megismerése. A közös cselekvéshez, munkához szükséges tulajdonságok, képességek felépítése, szokások kialakítása. A tantárgy iránti tanulási kedv folyamatos szinten tartása. Az önfejlesztés igényének támogatása, értékelése. Az önismeret, az önszabályozás képességének fejlesztése. Az alkotás örömének átélése. Az érzelmi, akarati életük fejlesztése, az együttéléssel kapcsolatos értékek megismertetése, elfogadtatása. Mindennapos probléma megoldásának elképzelése, sejtés megfogalmazása. A képzelt és a tényleges megoldás összevetése.

Ember és társadalom ∆

Az időészlelés fejlesztése saját élményen keresztül, majd pedig, az évtizedek, évszázadok, évezredek, az emberöltő megértése.

101


∆ ∆ ∆ ∆ ∆ ∆ ∆ ∆ ∆

Az idő múlása és a korok emberének, társadalmának, környezetének változása, összefüggések felfedeztetése. Az egyén és társadalom kapcsolata, egyén, család, közösség, nemzeti társadalom, a világ nemzetei. Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelésének, az információgyűjtés technikájának fejlesztése. Az információ forrásainak megkülönböztetése, bizonyosan hiteles, nem bizonyosan hiteles, hiteltelen. A tér és idő kapcsolatainak bemutatása, ezek felfedeztetése. A kommunikációs képességek fejlesztése. A képzelet, a kreativitás alakítása, fejlesztése. Tapasztalatok szerzése a valós, a lehetséges és a lehetetlen megítéléséhez, valóság és a fikció közötti különbség érzékeltetése, szemléletes bemutatása. A megtartó emlékezet, az akaratlagos figyelem fejlesztése. Az önálló tanulás képességének fejlesztése. Kritikai gondolkodás fejlesztése. Az együttműködésen alapuló tanulás fejlesztése kooperatív technikák alkalmazása.

Ember és természet ∆ ∆ ∆ ∆ ∆ ∆ ∆ ∆

Figyelem-, emlékezet fejlesztése, a kíváncsiság, az érdeklődés felkeltése. Kérdésfeltevés, kérdések megfogalmazásának tanítása. A kommunikációs képességek és készségek fejlesztése. A saját testkép, testséma kialakítása, majd pedig a térérzet alakítása, megerősítése, viszonyszavak pontos használata, az idő múlásának érzékelése, felfogása, az idői és téri változás észlelése, értelmezése. A gondolkodási funkciók, műveletek fejlesztése. Analizáló, szintetizáló képesség fejlesztése. Ok-okozati összefüggések, probléma felismerés, megoldások keresése. Szokások, szokásrendszerek kialakítása. A tanulási szokások (megfigyelés, vizsgálódás, lejegyzés, feladatmegoldás, értelmezés, irányított ismeretszerzés) kialakítása, megerősítése. Kísérletek, saját tapasztalat, a természettudományos ismeretek és a hétköznapi élet tapasztalatai közti összefüggések felismerése, erősítése.

Földünk és környezetünk ∆ ∆ ∆ ∆ ∆ ∆ ∆ ∆

A gondolkodási funkciók fejlesztése: megfigyelés, elemzés, összehasonlítás, elvonatkoztatás, probléma-felismerés, ok-okozat összefüggés meglátásának képessége. A rövid és a hosszú távú figyelem és emlékezet fejlesztése. A rész–egész viszony a valóságban, a térképi ábrázolásban. A valóság és térképösszefüggéseinek felismerése. Biztos tájékozódás megteremtése a közvetlen térben. Tájékozódás biztonsága a síkban, a jelek, a szimbólumok világában. Tájékozódási feladatok, téri viszonyok felismerése, megértése; valamely tárgy, objektum tényleges és viszonylagos helye, helyzete. Az idő észlelés fejlesztése. Időrend, periódus a természetben, a folyamatokban. Kommunikációs képességek – kérdezni tudás, szakkifejezések használata. Tanulási szokások megerősítése: térképek, információhordozók használata, önálló ismeretszerzés egyszerű szövegből, a tankönyv, a feladatlap, munkalap használata.

Művészetek ∆ ∆ ∆ ∆ ∆

Önismeret, önértékelés, társas kapcsolatok, a pozitív alkalmazkodóképesség, kapcsolatteremtő és együttműködési képesség fejlesztése. Képzelet, kifejezőkészség, kreativitás, fejlesztése. Harmonikus mozgás kialakítása, fejlesztése. A figyelemkoncentráció, a tartós figyelem és az emlékezet fejlesztése. Az esztétikai érzékenység készségeinek alapozása, fejlesztése.

102


∆ ∆ ∆ ∆ ∆ ∆

A térlátás fejlesztése, pontos képzetek kialakítása a valós térről, időről, az anyag, forma, funkció, szerkezet, szín, fény és mozgás viszonyairól. A kommunikációs képességek fejlesztése szóban, ábrázolásban, befogadásban. A finommotorika, a kreativitás, az eszközhasználati készség fejlesztése. Az ismeretszerzési, a tanulási képességek fejlesztése. Az érzékszervi tapasztalatszerzés fejlesztése, az érzelmi nevelés, érzékszervi kultúra gazdagítása. Felelősségérzet kialakítása és fejlesztése magunk és környezetünk iránt, ok-okozati összefüggések, következmények felismerése, következtetések levonása.

Informatika ∆ ∆ ∆ ∆ ∆ ∆ ∆ ∆ ∆ ∆

Érzékszervi megismerések. Térbeli, időbeli tájékozódó képesség fejlesztése. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés műveleteinek gyakorlása. Szabályfelismerés, tervező, rendszerező, döntési képesség fejlesztése. Csoportosítások, következtetések. Algoritmikus és problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. A gyors, pontos, koordinált mozgásos reagáló-képesség fejlesztése. A figyelem, az emlékezet, az akarat, az alkotó képzelet fejlesztése. Felismerő, rendszerező képesség, szerialitás fejlesztése. Analízis, szintézis.

Életvitel és gyakorlat ∆ ∆ ∆ ∆ ∆ ∆ ∆

A gondolkodási funkciók, műveletek fejlesztése: azonosságok, különbségek, csoportosítások, szabálykeresések, analógiák, felismerése, összefüggések megoldása, ok-okozat felfedezése. A probléma felismerő, a tervező, alakító, konstruáló képesség fejlesztése, kíváncsiság, motiváltság ébrentartása. A cselekvőképesség fejlesztése, önellátás, környezetellátás technikáinak elsajátítása, alkalmazása. Motorikus képességek fejlesztése, szabályozott akarati mozgások, mozdulatok továbbfejlesztése. A kar-kéz sebességének és ütemének alakítása. A munkához való helyes viszonyulás, az érzelem, akarat, kitartás céltudatos fejlesztése. A reális énkép, önismeret kialakítása, távlati lehetőségek felismerése, az önfejlesztő magatartás elfogadtatása. Szociális képességek fejlesztése.

Testnevelés és sport ∆ ∆ ∆

∆ ∆ ∆ ∆

Erősítse a mozgásigényt, a kezdeményezőkészséget, bátorítson mozgásos feladatok, gyakorlatok elvégzésére. Tanítson mozgásos játékokban való együttműködésre, szabálytartásra, a játék örömére. Fejlessze a mozgásos alaptechnikák elsajátításának képességét, a kitartást, az állóképességet. Kiemelt feladat az általános kondicionálás, a test hajlékonyságának, a végtagok ügyességének fejlesztése, a gyorsaság, az ugró, a dobó, az egyensúlyozó képesség alakítása, a tanuló biológiai állapotának, terhelhetőségének függvényében. A saját testen való biztonságos tájékozódás kialakítása (függőleges és vízszintes zónák), a téri viszonylatok pontos felismerése, viszonyszavak felfogása, használata, a téri biztonság erősítése. A szép testtartás, a harmonikus mozgás fejlesztése. A tartós figyelem, a fegyelmezett feladat-végrehajtás fejlesztése, a felelős magatartás beláttatása. Önismereti képesség fejlesztése, önállóság, a versenyszellem erősítése.

103


Módszerek, eljárások Olyan befogadó környezet megteremtése, ahová a fogyatékos gyermek is szívesen illeszkedik:  etikai módszerekkel emberi méltóságukra épülő nevelés,  pedagógiailag differenciáló, az egyén képességeit fejlesztő, határait tiszteletben tartó nevelés,  gyakorlati /munkára nevelő/ jelleg,  egyedi tulajdonságok figyelembe vétele,  a fejletlen vagy sérült funkciók korrigálása, kompenzálása,  fejlesztésükben az életkori sajátossághoz igazodó módszerek választása.

Pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció Célja a gyermek szocializációja, eredményes társadalmi integrációja Korrektív és kompenzációs megsegítés, amely az integrált tanulók sérülésével összefüggő funkciókat, képességeket fejleszti, illetve a másodlagos tünetek megelőzésére törekszik. A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és a tanítási órán kívüli programokon keresztül, illetve a helyi tanterv részeként valósul meg, A folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás jellemzi.

Megvalósítás keretei o o o

Az egyéni haladási ütemre építkező, s az ahhoz igazodó tanórai tanulás. A sérülés specifikus felzárkóztatási lehetőség biztosítása a habilitációs és rehabilitációs órák keretében. Tanórán kívüli – egyéb foglalkozások, tehetség kibontakoztatást, felzárkóztatást segítő foglalkozások, szakkörök biztosítása az arra igényt tartó tanulók számára.

Szükségleteik kielégítéséhez fontos: - olyan tanterem, amelyben többféle kisebb tér kialakítására van lehetőség, - humánus, befogadó osztályközösség, - tanulás szervezése, differenciálása - a közérdekű és mindennapi életet szolgáló információkhoz való hozzájutás biztosítása, - az állapotának megfelelő hatékony egészségügyi ellátás biztosítása. Az egyéniesített neveléshez szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanárt, logopédust, pszichológust is be kell vonni a fejlesztő munkába.

Színterek - tanórán a kortárs csoporttal együttnevelés differenciálással, - tanórán kívül – egyéb foglakozáson, szünetben a téri tájékozódás fejlesztésére vonatkozó játékok, - habilitációs, rehabilitációs foglalkozások speciális szakember segítségével

A PSZICHÉS FEJLŐDÉSI ZAVARRAL KÜZDŐ TANULÓK FEJLESZTÉSE A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók csoportjába azok a tanulók tartoznak, akik az iskolai teljesítmények és a viselkedésszabályozás területén a kognitív, emocionális-szociális képességek eltérő fejlődése, a kialakult képességzavarok halmozott előfordulása miatt egyéni sajátosságaik figyelembevételével fokozott pedagógiai, pszichológiai megsegítést, gyógypedagógiai segítséget igényelnek. Tanulási és viselkedési problémájuk specifikus tanulási zavarok, azaz o o o

diszlexia, diszortográfia, diszkalkulia,

104


o o o

diszgráfia és diszpraxia, mint a motoros képességek fejlődési zavara, valamint ezek maradványtüneteinek fennállása, a fentiek együttjárása miatt a kevert specifikus tanulási zavarok; hiperaktivitás és figyelemzavar.

Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének jelei a pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók esetében abban is megmutatkozik, hogy - a tanulók általában fáradékonyabbak, a meteorológiai változásokra érzékenyebbek, - az átlagnál, nehezebben tűrhetnek zajokat, viselik el a várakozás, kivárás okozta feszültséget, aktivációs szintjük erősebben ingadozik, nyugtalanabbak, - gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, esetleg egyedüllétre, támasznyújtásra, - fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat, valamint - a pozitív visszajelzést, a sikeres teljesítmények megerősítését, a dicséretet.

A fejlesztés alapelvei -

Pontos diagnózis és fejlesztési szempontok, módszerek igénylése, vizsgálatok elvégeztetése. A tanulási zavarok kialakulásáért felelős funkciók fejlesztése. Tankötelezettségük teljesítését szakember segítségével végezzék. A sajátos nevelési igényű tanulók túlterhelésének elkerülése a fejlesztő folyamatban. A tanuló fejlettségének megfelelően a tantervi előírásoknak megfelelő sikeres továbbhaladás biztosítása. Pozitív énkép és önértékelés kialakítása. A tanulás iránti motiváció és a kudarctűrő képesség növelése. Kortársakra és a felnőtt közösségre irányuló rendezett társas kapcsolatok kialakítása. A társadalmi együttélés szabályainak követése és az önállóságra nevelés.

A fejlesztés céljai, feladatai A specifikus tanulási zavarok hátterében a megismerési képességek különböző zavarai állnak, amelyek az olvasás, az írás, a helyesírás vagy a számolás területén önálló, (körülírt) vagy kevert típusú zavar (együttjárás) formájában jelenhetnek meg.

Diszlexia – az olvasási képesség zavara, a specifikus tanulási zavarok leggyakoribb formája, amely önmagában és más jelenségekkel kombinálódva fordulhat erő.

A fejlesztés célja: A fejlesztőmunka specifikus olvasászavar esetén alakítsa ki a tanuló mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás készségét, segítse az olvasás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében.

A fejlesztés feladatai: a) a betűbiztonság és az összeolvasási készség, a fonológiai tudatosság, b) a rövid távú emlékezet, c) az auditív, vizuális és mozgáskoordináció fejlesztése, d) a testséma biztonságának kialakítása, e) az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő analizáló-szintetizáló módszerrel, f) az olvasási készség folyamatos gondozása a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, g) a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során,

105


h) az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, i) az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával, j) speciális olvasástanítási program alkalmazása, k) az olvasási kedv felébresztése, a motiváció erősítése.

Diszortográfia – a helyesírási képesség zavara, nagy gyakorisággal társul diszgráfiával, de az együttjárástól függetlenül egyik önálló megjelenési formája a specifikus tanulási zavaroknak

A fejlesztés célja: A fejlesztőmunka specifikus helyesírászavar esetén alakítsa ki a tanuló mindenkori osztályfokának megfelelő helyesírási készségét, segítse elő az anyanyelvi kompetencia kialakulását, az írott nyelv használatának korosztályi szintű alkalmazását.

A fejlesztés feladata: – a fonológiai tudatosság és beszédészlelési képesség, – a rövidtávú emlékezet fejlesztése, – a spontán és tollbamondás utáni írás színvonalának javítása, – a figyelem és az önértékelési képesség fejlesztése.

Diszgráfia – az írás grafomotoros jellemzőinek zavara. A fejlesztés célja: A specifikus írászavar javításának feladata az iskolás korban, hogy a tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő írás készséggel rendelkezzen, képes legyen azt a kommunikáció egyik formájaként használni ismeretszerzés, tudásgyarapítás és társas kapcsolatok létesítésének céljára.

A fejlesztés feladatai: a) a mozgáskoordináció fejlesztése különös tekintettel a manipulációs mozgásokra, a) a testséma biztonságának kialakítása, c) a vizuo-motoros koordináció fejlesztése, d) az írásmozgás alapformáinak gyakorlása, különböző technikák alkalmazása (ráírás, másolás, önálló írás kivitelezés), e) a ritmus, a nyomás, és a sebesség optimális egyensúlyának megteremtése, f) sikertudat kialakítása.

Diszkalkulia – a számolási képesség specifikus zavara. A fejlesztés célja: A specifikus számolási zavar esetén a fejlesztő munka feladata iskolás korban, hogy a tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő matematikai készséggel rendelkezzen, képes legyen a matematikai kompetencia megszerzésére, a számolási-matematikai műveletek használatára, az ismeretszerzés, a tudásgyarapítás és a hétköznapi gyakorlat színterein.

A fejlesztés feladatai: a) a számosság és a számok iránti érdeklődés felkeltése, megerősítése, b) Matematikai törvények és szabályok készségszintű ismerete és alkalmazása, c) a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a nyelvhasználat összehangolt fejlesztése, d) a vizuális-téri képességrendszer fejlesztése, e) a matematikai relációk nyelvi megalapozása, a matematika-nyelv tudatosítása, f) a sorozatalkotási képesség, a szeriális észlelés fejlesztése, g) segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, h) a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, i) a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások alkalmazása,

106


j) a diszkalkulia reedukáció speciális terápiás programjainak felhasználása, k) az önértékelés fejlesztése, sikerélmény biztosítása.

Hiperaktivitás és figyelemzavarok - A pszichés fejlődés zavarainak egyik alcsoportját alkotják azok a sajátos nevelési igényű tanulók, akik nagyfokú impulzivitásukkal, a célirányos, tartós figyelem zavarával küzdenek.

A fejlesztés célja – a figyelemszabályozás és a viselkedés egyensúlyának megteremtése.

A fejlesztés feladatai – team munka keretében gyógypedagógiai, pszichológiai, szakorvosi együttműködés, – speciális figyelem-tréning, – a figyelem tartósságát biztosító környezeti feltételek megteremtése, – fokozott egyéni bánásmód, – az önszervezési képesség, az önkontroll fejlesztése, – feladatok idői struktúrájának megtervezése és kivitelezése, – motiválás, sikerélmény biztosítása.

Szükséges hangsúlyozni, hogy ezeknek hátterében elsődlegesen idegrendszer működési zavar, az ún. végrehajtó funkciók zavara és nem környezeti ártalom húzódik meg. A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől.

Fejlesztési területek – nevelési célok A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges.

A kulcskompetenciák fejlesztése  A NAT-ban foglaltak az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő kulcskompetenciák (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók egyéni fejlődésének függvénye.  Az önismeretet, a reális önértékelés kialakítását, a kommunikáció fejlesztését a helyi tanterv kiemelten kezeli. E feladatok minden műveltségterületen meg kell, hogy jelenjenek. Célzottan szerepet kaphat az Ember és társadalom, a Művészetek és ezen belül a Dráma és tánc fejlesztési feladatai között.

A NAT alkalmazása a tanterv készítésénél, módszerek, eljárások Magyar nyelv és irodalom  A beszédészlelés és beszédmegértés, a verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése, az olvasásértés fejlesztése. Az Idegen nyelvek tanításánál a nyelvoktatás auditív módszereinek előtérbe helyezése javasolt. A Művészetek műveltségi területen belül a komplex művészeti terápia, a drámapedagógia, az akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésének kiemelt szerepe van. A Testnevelés és sport műveltségi terület fejlesztési feladatainak megvalósítása során szenzoros integrációs programok valamint logopédiai ritmika alkalmazása is javasolt. A Matematika területén a kompenzációs lehetőségek, speciális módszerek alkalmazása segíti az eredményes fejlesztést. Azoknál a tanulóknál, akiknél a sajátos nevelési igény oka a hiperaktivitás, a figyelemzavar, indokolt a korszerű, rugalmas szervezeti keretek és módszerek előtérbe helyezése a helyi tanterv készítésénél.

107


Pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció A gyógypedagógiai tanár, terapeuta által vezetett pedagógiai rehabilitáció a funkcionális képességfejlesztő programok külön alkalmazásával, a fejlesztések során tanultak elmélyítésével szolgálja az eredményes iskolai előmenetelt. A tehetséges tanulók számára a tehetségük kibontakozásához szükséges feltételek, eszközök, módszerek biztosítása a pedagógiai rehabilitációsnak is kiemelt feladata.

A megvalósítás színterei -

minden tanórán, diszkalkulia esetén kiemelten matematika órán rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozás, felzárkóztató foglalkozáson, tanórán kívüli tevékenységek – egyéb foglalkozások, szabadidő, képességfejlesztő játékok.

Értékelés: 

A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulót szakértői vélemények alapján az igazgató mentesíti / mentesítheti az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből, az értékelés és minősítés alól, illetve egyéb pozitív diszkriminációra jogosult.

A mozgáskorlátozott tanulók fejlesztésének elvei, gyakorlata később - aktualitás esetén - kerül kidolgozásra.

8. A tanulók tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési, értékelési módja, diagnosztikus, formatív és szummatív formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei, értékelés, a magasabb évfolyamra lépés feltételei, helyi záradék, intézményi mérési rendszer 8. 1. Az értékelésről általában és az értékelés célja Az értékelés a tanítási-tanulási folyamat minden mozzanatára kihat. A pedagógusok értékelő magatartásának és a tanulók önértékelésének jellemzője a pozitívumokra való támaszkodás, az elért sikerek, eredmények megerősítése. Az integrált oktatást vállaló iskoláknak az értékelés kérdése külön figyelmet igényel. Az egyéni különbségekre figyelő, az egyéni érési ütemnek teret engedő intézmények nehezen tudják megvalósítani az osztályzatokban kifejeződő, minősítő értékelést. Az értékelés célja:    



az önértékelés képességének kialakítása, motiváció az elképzelt vagy elvárt jövőkép elérése érdekében, a teljesítményszint és tudásszint jelzése, jelezze a pedagógus számára a tanuló fejlődését, fejleszthetőségét, tájékoztassa azülőt, hogy milyen gyermeke viszonya az iskola követelményeihez.

Célunk továbbá, hogy az értékelés   

ne minősítsen, hanem fejlődési állapotról számoljon be; számba tudja venni, hogy a tanuló az előző szintjéhez, önmagához mérten mennyit fejlődött; jelenjék meg, hogy a gyermek saját lehetőségét mennyire használta ki.

Az értékelés legyen  sokszínű, változatos, ösztönző, serkentő hatású,

108


    

folyamatos, rendszeres, minden tevékenységre kiterjedő, tárgyilagos, objektív, a tanuló személyiségét fejlesztő, segítő szándékú, következetes, szakszerű és felelősségteljes, differenciált stratégiák alkalmazása; céljai és követelményei legyenek mindenki számára ismertek. Diagnosztikus

Formatív

Szummatív

Az értékelés típusai Az értékelés funkciója

csoportba sorolás esetén az előzetes készségek és tudás felmérése, a tanulók jellemzői alapján a tanítási mód kiválasztása, tanulási problémák esetén az okok meghatározása

visszacsatolás a tanulóhoz a tanulók minősítése, és a tanárhoz a hibák azo- kategorizálása nosítása a tananyagon belül, megoldási módok kialakítása céljából visszacsatolás szülőnek

Értékelésünk alapja: -

diagnosztikus – helyzetmegállapítás (év eleji mérés, tanulási folyamatba beépített mérés…) formatív – folyamatos lezáró – minősítő (év végi mérés)

A folyamatos értékelés funkciói: -

visszajelzés diáknak a zökkenőmentes továbbhaladás érdekében, jelzés a szülőknek a diák adott tantárgybeli előmeneteléről.

A folyamatos értékelés fajtái: órai értékelés szóban, szóbeli felelet értékelése, gyakorlati, illetve manuális tevékenység értékelése szóban és osztályzattal, írásos értékelés, szülőknek tájékoztató füzet, ellenőrző útján… Félévi és tanév végi A félévi és tanév végi – ellenőrzőben, ill. bizonyítványban rögzített – értékelés funkciói. Félévkor visszajelzése annak, hogy a tanuló hol tart a tantárgy ismeretanyagának, az abban való jártasságnak az elsajátításában. A félévi osztályzatnak kell kifejeznie azt, hogy a tanulói munka, aktivitás tendenciája megfelel – e, a képességei szerinti legmagasabb szintű tudás megszerzéséhez vezet –e, visszajelzést kell adnia arról, hogy megtalálta –e a tanuló a tantárgy eredményes elsajátításához szükséges tanulási módszereket. Év végén az osztályzatban kifejezett értékelés azt mutatja meg, hogy a tanuló milyen szinten sajátította el a tantárgy adott tanévre előírt követelményeit. A félévi és év végi értékelés összhangban kell, hogy legyen az évközi értékelések során adott szóbeli, írásbeli és jegyekben kifejezett visszajelzésekkel. Az év végi osztályzat a köznevelési törvényben foglaltaknak megfelelően születhet osztályozó vizsga eredményeként. Ekkor az értékelés az adott tanév tantárgyi követelményeinek elsajátítási szintjét jelzi. Az előbbiektől eltérő, speciális értékelési forma a különbözeti vizsga. A különbözeti vizsgán kapott osztályzat azt jelzi, hogy a tanuló a befogadó csoport (osztály) tudásszint – skáláján milyen helyet foglal el (pl.: iskolaváltó, idegen nyelvi csoportba illeszkedő tanuló esetén). 8. 2. A magasabb évfolyamra lépés feltételei - A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani.

109


- A tanuló magasabb évfolyamba lépésének feltétele megfelel a Nemzeti Köznevelési Törvény vonatkozó bekezdéseiben foglaltaknak. - A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. - A tanuló az első évfolyamon csak akkor utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztások miatt nem tudta teljesíteni. Ha mulasztás miatti lemaradását pótolja, és a tantárgyak minimum követelményeit teljesíti, a nevelőtestület határozata szerint magasabb évfolyamba léphet. - A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha sikeresen teljesítette az adott évfolyamon előírt tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból. - A továbbhaladás követelményeit a helyi tantervek tartalmazzák. „Igazodási pont” a helyi tantervekben megjelenő „A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén” rész. - A továbbhaladás követelményeinek kidolgozása a szaktanárok feladata a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben: -

2013 augusztusára: Az első és az ötödik évfolyamon. 2014 júniusára: A második és a hatodik évfolyamon. 2015 júniusára: A harmadik és a hetedik évfolyamon. 2016 júniusára: A negyedik és a nyolcadik évfolyamon.

- A nevelők a követelményeket a tanulók egész évi tanulmányi munkája, évközi teljesítménye, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A második-nyolcadik évfolyamon a tanulóknak, minden tantárgyból legalább az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a továbbhaladáshoz, illetve a dráma és tánc tantárgy szöveges értékelésében a „megfelelt” minősítést szükséges elérnie. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók egyéni tanrend alapján tanulják a hon-és népismeret tantárgyat, mely szintén szöveges értékelésű, a továbbhaladáshoz a „megfelelt” minősítést szükséges elérniük.

8. 3. A bizonyítvány     

A bizonyítvány a tanuló egész éves teljesítményének minősítését tartalmazza. A bizonyítványt a tanuló az ünnepélyes tanévzáró istentiszteleten, illetve azt követően kapja kézhez, és az új tanév kezdetén, az első tanítási napon adja vissza osztályfőnökének. A bizonyítványban rögzíteni kell az SNI, BTM tanulókra vonatkozó formaszöveget (ls. törzslap). Ha a tantárgy oktatása félévkor fejeződik be, a tanuló osztályzatát az év végi bizonyítványban is fel kell tüntetni. A tanuló bizonyítványának kiadását az iskola semmilyen indokkal nem tagadhatja meg.

8. 4. A tanulók minősítése 8. 4. 1. Tanulmányi előmenetel  

A tanulók tudását a szaktanár értékeli, az értékelés alapja: a NAT és a helyi tantervek követelményrendszere. Az év végi osztályzat, illetve az év végi szöveges értékelések a tanuló egész éves, folyamatos munkáját jellemzi.

Az értékelés különböző megnyilvánulási formáit használjuk az iskolában. Szóbeli értékelés: A tanítási órákon, egyéb foglalkozásokon naponta, aktuálisan történik szóbeli értékelés a tanuló tanulmányi munkájáról. Megfogalmazódhat a pedagógus, a társak részéről és önértékelés formájában

110


1. évfolyam – teljes tanév szintjén, illetve a 2. évfolyam félévéig a szöveges értékelés a jellemző. Megjelennek a negyedévenként történő értékelési módok is. 1. évfolyam: november, március 2. évfolyam: november A szöveges értékelés arra is lehetőséget kínál, hogy a pozitívumok kiemelésével buzdítsa a tanulókat, sőt, a lehetséges fejlesztési irányt is megmutassa. Az értékelési szempontok tantárgyak szerint meghatározottak. A 2. évfolyam második félévétől ötfokozatú skálán történő értékelés történik, kivéve: - 5. évfolyam dráma és tánc, ahol a tanulók szöveges értékelést kapnak. - A szöveges értékelés beszámít a magasabb évfolyamba lépésbe (ls. átváltásnál írottak). A szöveges értékelés a HIP Suliszolga szoftver használatával történik. Fontos, hogy az integráltan oktatott, enyhén értelmi sérült tanulók értékelésekor a rájuk vonatkozó, az adott évfolyamon feltüntetett csökkentett vagy módosított követelményrendszer a meghatározó. A szakvéleményeket, javaslatokat figyelembe kell venni a tanuló értékelésére vonatkozóan. Az 5 - 8. évfolyamon az angolt nem emelt óraszámban tanuló diákok heti plusz matematika és magyar nyelv és magyar irodalom tantárgy értékelése együtt történik a matematika és a magyar nyelv és magyar irodalom tantárggyal. Az egyes tantárgyak érdemjegyei a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

Jeles (5):

- kiemelkedő teljesítmény, érdeklődése önálló ismeretszerzésben is megnyilvánul; - aktív, az ismereteket alkotó módon, szabatosan, áttekinthető formában képes kifejezni. - a „törzsanyagot” elsajátítja és alkalmazni is tudja;

Jó (4):

- az órákra rendszeresen felkészül, és aktívan bekapcsolódik az új ismeretek szerzésébe. - gondolatait szóban és írásban egyaránt szabatosan és áttekinthető módon képes kifejezni; - kisebb hiányosságai vannak, de törekszik ismereteinek önálló kifejezésére;

Közepes (3):

- ismereteit kisebb tanári segítséggel képes csak alkalmazni - nem elég egyenletes az órákra való felkészülése; - a tantervi minimumot teljesíti; - szóbeli és írásbeli kifejezőkészsége gyenge, nehézkes;

Elégséges (2):

- ismereteit csak rendszeres tanári segítséggel tudja alkalmazni;

111


- nem tesz eleget a tantervi továbbhaladási követelményeknek.

Elégtelen (1): Törekszünk a pozitív hozzáállás fejlesztésére.

A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében azokon az évfolyamokon, ahol érdemjeggyel, osztályzattal értékelünk, minősítünk minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. Ez alól kivételt képeznek azok a tantárgyak, amelyeknek oktatása egy tanítási héten belül csak egy órában történik. E tárgyakból kéthavonta kell legalább egy érdemjegygyel értékelni a tanulókat. A tanuló által szerzett érdemjegyekről, osztályzatokról a szülőt a tárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végezzük:

Témazáró dolgozat Teljesítmény

Minimum követelményeket tartalmazó mérés

Érdemjegy Teljesítmény TeljesítményÉrdemjegy

Érdemjegy Teljesítmény

0 – 33%

elégtelen (1)

0 – 50%

elégtelen (1)

34 – 50%

elégséges (2)

51 – 64%

elégséges (2)

51 – 75%

közepes (3)

65 – 80%

közepes (3)

76 – 90%

jó (4)

81 – 94%

jó (4)

91 – 100%

jeles (5)

95 – 100%

jeles (5)

Csak egy részterületet felölelő számonkérés esetén, a tananyag nehézségi fokától függően a szaktanár módosíthatja a százalékértékeket. Az iskolai beszámoltatás formái és rendje Formái: 1. Szóbeli beszámoltatás: Szóbeli felelet: A tantárgyakból szóbeli feleltetést végzünk a tanórákon, melyre a tanuló a pedagógus döntése alapján érdemjegyet kap, melyet a pedagógus indokol. Az érdemjegyek kék színnel kerülnek beírásra az osztálynaplóba és az ellenőrzőbe. A félévi és év végi osztályzatoknál hangsúlyozottan vesszük figyelembe. Kiselőadás, beszámoló: A pedagógus a tantárgyhoz kapcsolódó anyagrészekből kiselőadás tartására jelölhet ki tanulót. Munkáját, annak színvonala szerint, kisjeggyel vagy naplóba kerülő érdemjegygyel értékelheti.

112


Memoriter: Szó szerint megtanulandó vers- ill. prózai részlet, esetleg szabály, meghatározás, melyet a pedagógus előre közölve érdemjeggyel értékelhet. 2. Írásbeli beszámoltatás: Témazáró dolgozat: A témakörök végén a szaktanár vagy tanító, belátása szerint, témazáró dolgozatot írathat, melyet a már említett százalékos megoszlás alapján érdemjeggyel értékel, s piros jegygyel jegyez be az osztálynaplóba. Egy tanítási nap maximum két témazáró dolgozat iratható. A félévi és év végi osztályzatoknál hangsúlyozottan vesszük figyelembe. Írásbeli felelet: Írásbeli feleltetést végezhet a pedagógus a tanórán belátása szerint, melyet szövegesen vagy belátása szerint értékelhet. Az érdemjegy kék színnel kerül bejegyzésre. 2-4. osztályban másolást, látó – halló tollbamondást, tollbamondást és emlékezetből való írást kérünk számon. Röpdolgozat: Rövid, írásbeli feleltetési forma, mely kisebb súlyt képvisel az előzőeknél. Értékelhető ún. kisjeggyel is. A pedagógus belátása szerint három vagy öt kisjegyből alkot egy érdemjegyet, melyet kék színnel jegyez be a naplóba és az ellenőrzőbe. 2-4. évfolyamon alapműveletek számolását kérjük számon. Projekt: ls. a projekteknél írottakat.

8. 4. 2. A magatartás és a szorgalom értékelése Iskolánk értékeli, minősíti a tanulók magatartását és szorgalmát. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Szóbeli értékelés: A tanítási órákon, egyéb foglalkozásokon naponta, aktuálisan történik szóbeli értékelés a tanuló magatartásáról, szorgalmáról. munkájáról. Megfogalmazódhat a pedagógus, a társak részéről és önértékelés formájában Írásbeli értékelés: 8. 4. 2. 1. A magatartás értékelése 



A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél a 2. évfolyam második félévétől az egyes évfolyamokon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket alkalmazzuk. A 2. évfolyam második félévétől a 2-8. évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónapban érdemjeggyel értékeli. A félévi és év végi osztályzatot az osztályfőnök a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. (Egyező állás esetén az osztályfőnök dönt.) Az 1. évfolyamon és a 2. évfolyam 1. félévében a tanulók magatartását negyedévente szövegesen értékeljük, az 1-2. évfolyamon a félévi értesítőben is szöveges az értékelés. Az 1. évfolyam év végi minősítése is szöveges. Magatartás érdemjegy kialakításakor szem előtt tartjuk a következő szempontokat:

1.

Aktivitás, példamutatás





Magatartás

Példás (5) Igen magas fokú

Jó (4) Közepes

Változó (3) Gyenge

Rossz (2) Negatív vagy romboló

113


Magatartás 2.

Példás (5)

Jó (4)

Változó (3)

Rossz (2)

A közösségi célok érdeke- Igen inek figyelembevétele - munkában való részvétel Élen jár

Ellene nem vét

Ingadozó

Szemben áll

Aktívan részt vesz

Közömbös

Érdektelen

3.

Hatása a közösségre

Pozitív

Befolyást nem gyakorol Nem árt

Negatív

4.

Törődés társaival

Gondos, segítőkész

Segítőkész

Ingadozó

Közömbös, gátló

5.

Házirend betartása

Betartja, arra ösztönöz

Betartja

Részben tartja be

Sokat vét ellene

6.

Viselkedés, hangnem

Kifogástalan

Kívánnivalót hagy maga Udvariatlan nyegle után

Durva, goromba

7.

Fegyelmezettség

Nagyfokú

Megfelelő

Elégtelen



Példás (5) az a tanuló, aki:

   

elvégzi iskolai kötelességét; fegyelmezetten viselkedik a tanórán és azon kívül is; pontosan jár iskolába; a közösség alakítását, fejlődését, munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményének megfelelő nyilvánításával elősegíti, és társait is erre ösztönzi; osztályfőnöki vagy igazgatói dicséretet kapott valamilyen kiemelkedő teljesítményért; tisztelettudó, társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvarias, előzékeny, segítőkész; óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetét; nincs írásbeli figyelmeztetője, intője vagy megrovása; nincs igazolatlan órája; a kötelező templomi szolgálatokon kívül havonta legalább kétszer jár istentiszteletre; a Házirendet betartja, és társait is arra ösztönzi.

      

Gyenge

Jó (4) az a tanuló, aki:        

pontosan jár iskolába; fegyelmezetten viselkedik, illedelmes a tanórán és azon kívül is; általában megbízható, rendesen elvégzi iskolai kötelességét; részt vesz az osztály és az iskola közösségi életében, a rábízott feladatokat elvégzi; nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása; nincs igazolatlan órája; a kötelező templomi szolgálatokon kívül az istentiszteletekre havonta legalább egyszer eljár; a Házirendet betartja.

A példás és a jó magatartásnál felsorolt kritériumok közül 6 szempontnak kell megfelelni, a kötelező templomi szolgálatok látogatása 1 szempont a felsoroltak közül. Változó (3) az a tanuló, aki:      

tanórán és tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül; előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; az osztály és az iskola közösségi munkájában csak ritkán vesz részt; osztályfőnöki figyelmeztetője, vagy intője, vagy megrovása van; igazolatlanul mulasztott; a kötelező templomi szolgálatokon kívül nem jár istentiszteletre;

114




a Házirendet részben betartja.

Rossz (2) az a tanuló, aki: 

a Házirend előírásait sorozatosan megsérti;



tanóra alatti, tanórán kívüli viselkedése fegyelmezetlen;



nevelőihez, társaihoz való viszonya durva, goromba, megjegyzései sértőek;



viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza;



több szaktanári figyelmeztetést kapott, osztályfőnöki, igazgatói megrovása, vagy nevelőtestületi, ill. igazgatótanácsi fegyelmi büntetése van;



10-nél több igazolatlan órája van;



a kötelező templomi szolgálatokon nem jelenik meg.

8. 4. 2. 2. A szorgalom értékelése  

 

A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél a 2. évfolyam második félévétől az egyes évfolyamokon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket alkalmazzuk. A 2. évfolyam második félévétől a 2-8. évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetekben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt. (Egyező állás esetén az osztályfőnök dönt.) Az 1. évfolyamon és a 2. évfolyam 1. félévében a tanulók szorgalmát negyedévente szövegesen értékeljük, az 1-2. évfolyamon a félévi értesítőben is szöveges az értékelés. Az 1. évfolyam év végi minősítése is szöveges. A szorgalom érdemjegy kialakításakor szem előtt tartjuk a következő szempontokat: Szorgalom

1. 2.

Tanulmányi munka Munkavégzés

3.

Általános tantárgyi munkavégzés Önálló munkavégzés Többféle feladatot vállal-e? Munkabeosztás - önellenőrzés - önálló munkavégzés Tanórán kívüli információk felhasználása

4. 5.

6.

7.

Példás (5)

Jó (4)

Változó (3)

Hanyag (2)

igényes kitartó, pontos, megbízható

figyelmes rendszeres

ingadozó rendszertelen

hanyag megbízhatatlan

mindent elvégez

önállótlan

igen

ösztönzésre dolgozik keveset

ritkán

feladatait nem végzi el nem

igen jó

jó

közepes

gyenge vagy nincs

igen sokszor, rendszeresen rendszeresen

előfordul

ritkán

egyáltalán nem

előfordul

ritkán

soha

Szolgálatok vállalása

Példás (5) az a tanuló, aki: 

képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;



minden tárgyban rendszeresen elvégzi feladatait;



munkavégzése pontos, megbízható, önálló;

115




kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandó, lankadatlan, mindig felkészült, figyel, érdeklődik;



érdeklődése az iskolán kívüli ismeretanyagra is kiterjed. Egyes iskolai tárgyakban a tananyagon felül is produkál;



szolgálatokon rendszeresen vállal feladatokat.

Jó (4) az a tanuló, aki:      

figyel az órákon, házi feladatait lelkiismeretesen elvégzi; rendszeresen és megbízhatóan dolgozik; ösztönzésre rendszeresebben dolgozik és ellenőrzi önmagát; órákra általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem mutat; többletfeladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyen való részvételt önként nem, vagy ritkán vállal; előfordul, hogy szolgálatokon feladatokat vállal, de ez nem rendszeres.

Változó (3) az a tanuló, aki     

munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan; önállótlan, csak utasításra kezd dolgozni, nem ellenőrzi önmagát; felszerelése, házi feladata gyakran hiányos; érdemjegyeit több tárgyból is lerontja; szolgálatokon ritkán vállal feladatokat.

Hanyag (2) az a tanuló, aki:       

figyelmetlenül dolgozik; tanulmányi munkájában megbízhatatlan; feladatait rendszeresen nem végzi el; felszerelése hiányos, rendetlen; a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; valamely tantárgyból félévi vagy év végi osztályzata elégtelen; szolgálatokon soha nem vállal munkát;

8. 4. 3. Szöveges értékelés – árnyalt értékelés 1-2. évfolyamon Az 1. évfolyamon, valamint a 2. évfolyam első félévében - szöveges értékeléssel minősítjük tanulóinkat. A szöveges értékeléshez a HIP Szolga … számítógépes szoftvert - EGYÉNI FEJLŐDÉS NYOMONKÖVETŐ RENDSZER – alkalmazzuk, a SuliSzolga szoftvert. 8. 4. 4. Szöveges értékelés – árnyalt értékelés – integrációs felkészítés Intézményünk az integrált felkészítésben az 1-8. évfolyamon szintén a HIP Szolga … számítógépes szoftvert - EGYÉNI FEJLŐDÉS NYOMONKÖVETŐ RENDSZER – alkalmazza, de az IPR Szolga szoftvert. Az iskola tanulójának árnyalt, szöveges értékelése: Célok: 1. Az értékelés a gyerekért, a gyereknek szóljon, aki ennek segítségével aktív részese lehet saját fejlődésének (önismeret, önértékelés). 2. A pedagógus és a szülő közösen gondolkodhasson a gyerek fejlődéséről. 3. A pedagógus tudatosan, egyénre szabottan alakíthasson ki egyéni fejlesztési tervet. 4. Kulcskompetenciákra épüljön.

116


A szöveges értékelés kiegészíti a féléves és év végi érdemjeggyel történő értékelést, illetve a szöveges értékelés kiváltja azt az 1. évfolyamon, illetve a 2. évfolyam első félévében. A gyerek önmagához képest mért fejlődését állítja a középpontba az alapkészségek, a gondolkodási képességek, a tantárgyi szintek, ill. a személyes és szociális kompetenciák figyelembe vételével. Alkalmazásával jól dokumentálható a tanuló fejlődése, lehetővé válik az egyéni fejlesztés tervezése, a fejlődés nyomon követése. Minden értékelő lapon van Egyéb észrevétel, megjegyzés rész. Ha a lap kitöltője úgy ítéli meg, hogy a gyermek bármilyen fel nem sorolt tulajdonságát, vagy képességét fontos megjeleníteni és értékelni, itt megteheti. Ez lehetőség arra, hogy a szöveges értékelés valóban egyéni legyen, és különösen a pozitív személyiségjegyek, képességek felszínre kerüljenek, értékként jelenjenek meg. Amennyiben valamilyen részképesség zavar, tanulási nehézség jelentkezik a gyermeknél, szintén itt van mód annak megjelenítésére, a fejlődés érzékeltetésére. A szoftver elkészítése hatékonyabbá, még egységesebbé tette a munkavégzést. Az értékelési rendszer bevezetése előtt az osztályfőnökök szülői értekezleten tájékoztatják az érintett gyerekek szüleit a szöveges értékelés előnyeiről, a gyerek érdekében végzett együttműködés fontosságáról. A diákoknak is meg kell ismerniük az értékelés szempontjait, hogy törekedhessenek azoknak minél inkább megfelelni, aktív részesei legyenek saját fejlődésüknek, fejlesztésének. Az IPR szolga szoftver a következő területeken értékeli az integrációs felkészítésben részt vevő diákokat: o o o o

Személyiségállapot Közösségi kapcsolatok Tanulási kudarcok Egyéb információk

Ki, mikor, hogyan értékel? Az osztályfőnökök az év elején kitöltik a szükséges adatokat HIP Szolga… szoftver segítségével, ezek után az adott hónapban a megadott határidőig kitöltik az osztályfőnökök az egyes értékeléseket. A szöveges értékelést az osztályfőnök koordinálja, aki egyben a diákok mentora. Az osztályfőnök konzultál a diák nevelőivel az értékelések előtt. Minden érintett tanuló számára készült dokumentáció (mappa), összegyűjti az értékelőlapokat, kapcsolatot tart a szülőkkel, gyerekekkel, pedagógusokkal, jegyzőkönyvet készít a háromhavonta létrejövő találkozásokról, megbeszélésekről. Az osztályfőnök, mint mentor gondozza az egyéni fejlődési naplót. Feladatait részletezve az erre a feladatra megkötött külön megbízási szerződés tartalmazza, ez a feladat nem része az alap - osztályfőnöki teendőknek. Értékelés- november, február és május hónapban 1. értékelés – november hónapban 2. értékelés – február hónapban 3. értékelés – május hónapban Az 1-8. évfolyamon az osztályfőnök az osztályba betanító nevelőkkel konzultálva kitölti a szöveges értékelőlapot, mely szintekre vonatkozó megállapításokat tartalmaz több megjelölhető szinttel, amely tartalmaz olyan részt is, mely üres hely. E hely a nagyon egyedi véleményekkel kiegészíthető. Az értékelő megbeszélésen rögzítik a megállapításokat, jegyzőkönyvet készítenek.

117


A szoftver a megadott szintek alapján elkészíti a tanuló minősítését, amelyre alapozva készíthető a következő időszak fejlesztési terve, a fejlesztés további lépései. Az értékelő megbeszélésen rögzítik a megállapításokat, jegyzőkönyvet készítenek. A szöveges értékelést követően az értékelés eredményei alapján a program javaslatot tesz a következő negyedévre szóló egyéni fejlesztési terv összeállítására. Az osztályfőnök az értékelés elkészítése után szervezi meg a gyerekkel és a szülőkkel, a gyermek és ifjúságvédelmi felelőssel, (esetleg más pedagógussal) a szöveges értékelés megbeszélését még a megjelölt hónapban. A szülőt, gyermeket értékelő megbeszélésre hívjuk be, amennyiben nem jelenik meg, családlátogatáson vesz részt az osztályfőnök. A novemberi és a májusi szöveges értékelés jó lehetőséget biztosít a félévi értesítő és az év végi bizonyítvány kiadása előtt a legfontosabb problémák megbeszélésére, esetleg a javítás elősegítésére. 8. 4. 4. 1. Egyéni fejlődési napló Egyéni fejlődési napló intézményünkben Intézményünkben az integrált felkészítésben résztvevő gyermekek részére egyéni fejlődési napló készül. Ez az egyéni fejlődési napló három részből áll: - Alapadatok a gyermekről, egyéb bejegyzések, észrevételek, továbbtanulás - Szöveges értékelés nyomtatott anyag, értékelő megbeszélés jegyzőkönyve - Egyéni fejlesztési terv, megvalósítás Egyéni fejlesztési terv

1. Év eleji fejlesztési terv – szeptember, október, novemberi időszakra. 2. A középső szakasz fejlesztési terve – december, január, február időszakra. 3. Fejlesztési terv – március, április, május, június időszakra. Az 1. és 2. fejlesztési terv tehát 3-3 hónapra, a 3. fejlesztési terv 4 hónapra készül. Ennek a fejlődési tervnek az alapja a szöveges értékelés. A háromhavonkénti kötelező írásbeli értékelés elkészítésével párhuzamosan készül el az egyéni fejlődési terv, melyhez a HIP Szolga… IPR SZOLGA szoftvert használjuk. Az érintett tanulók fejlesztési tervet az egyéni mappában gyűjtjük össze. Ütemezés:

hónap

1. évfolyam

szeptember első hete

1. Általános fejlesztési terv készítése a bemeneti mérés (DIFER) elkészültéig 2. Egyéni fejlesztési terv készítése a DIFER eredmények alapján 3. A novemberi fejlesztési terv elkészítése a negyedéves értékelés alapján 4. A februári fejlesztési terv elkészítése a félévi értékelés alapján

október vége november vége február vége

2-4. évfolyam

5-8. évfolyam

1. Év eleji fejlesztési terv készítése a bemeneti mérési eredmények alapján

2. A novemberi fejlesztési terv elkészítése a negyedéves értékelés alapján 3. A februári fejlesztési terv elkészítése a féléves értékelés alapján

2. A novemberi fejlesztési terv elkészítése a háromhavi értékelés alapján 3. A februári fejlesztési terv elkészítése a háromhavi értékelés alapján

118


8. 4. 5. A nem szakrendszerű oktatás értékelése - A nem szakrendszerű képzésben nyújtott tanulói teljesítmény értékelése továbbra is műveltségi területhez, illetve a kialakított tantárgyakhoz kapcsolódik. - Azon tantárgyaknál, ahol a tantárgyi megosztásban van szakrendszerű és nem szakrendszerű tanítási óra a tanulói teljesítményt nem értékeljük külön, hanem a tantárgy értékelésekor együttesen figyelembe vesszük szakrendszerű órán és a nem szakrendszerű órákon nyújtott teljesítményt is. - Ahol a tantárgy oktatása kizárólag nem szakrendszerű oktatásba bevont tantárgy, evidencia, hogy a tanulói teljesítmény értékelése ezen nem szakrendszerű óra alapján történik. Ezeknél a tantárgyaknál érdemjeggyel értékelünk, osztályzattal minősítünk. - A nem szakrendszerű oktatásba bevont tantárgyak közül a dráma és tánc szöveges értékelésű.  E tantárgy esetében a szöveges értékelés HIP Szolga…SULISZOLGA szoftver értékelő lapjai alapján történik.  A tanulók a dráma és tánc szöveges értékelő lapjait a félévi értesítő és az év végi bizonyítvány kiadásakor megkapják, része a félévi értesítőnek, év végi bizonyítványnak, valamint a tanulói törzslapoknak. A dráma és tánc tantárgy értékelése A félévi értesítőbe és az év végi bizonyítványba a következő bejegyzések írandók: Kiválóan megfelelt Jól megfelelt Megfelelt Felzárkóztatásra szorul A dráma és tánc értékelése: A tanuló Kiválóan megfelelt, ha o o o o o o o

A tantárgy iránt maximális érdeklődést tanúsít. Órai aktivitása kiemelkedő. Munkavégzése gondos, alapos, precíz. A tevékenységek során munkája példaértékű. A megszerzett tudást készségszinten alkalmazza. Szóbeli és írásbeli kifejezőkészsége életkorának és az adott tantárgynak megfelelő. Kreatív ötleteivel segíti a közösség munkáját. A tanuló Jól megfelelt, ha

o o o o o o

A tantárgy iránt maximális érdeklődést tanúsít. Órai aktivitása jó. A tevékenységekben jó példát mutat társainak. A megszerzett tudást készségszinten alkalmazza. Szóbeli és írásbeli kifejezőkészsége életkorának és az adott tantárgynak megfelelő. Kreatív ötleteivel segíti a közösség munkáját. A tanuló Megfelelt, ha

o o o

A tantárgy iránt megfelelő érdeklődést tanúsít. Órai aktivitása változó vagy gyenge Munkavégzése elfogadható, feladatmegoldása időnként hiányos.

119


o o o

A tevékenységekben hozzáállása változó vagy gyenge. A megszerzett ismeretekben jártasságot mutat. Szóbeli és írásbeli kifejezőkészsége elfogadható. A tanuló Felzárkóztatásra szorul, ha

o o o o o o

A tantárgy iránt nem mutat érdeklődést. Órai aktivitása nem megfelelő. A tevékenységekből kivonja magát, nem vagy nehezen vonható be a munkába. Önálló munkavégzésre nem képes. Szóbeli és írásbeli kifejezőkészsége nem megfelelő. A továbbhaladás minimális követelményeket nem teljesíti.

A sajátos nevelési igényű enyhén értelmi fogyatékos tanulók az 5. évfolyamon hon-és népismeretet tanulnak egyéni tanrend szerint. A tantárgy értékelése: szöveges értékelés.

A félévi értesítőbe és az év végi bizonyítványba a következő bejegyzések írandók: Kiválóan megfelelt Jól megfelelt Megfelelt Felzárkóztatásra szorul A félévi értesítő és az év végi bizonyítvány mellékleteként a HIP Szolga… szoftver nem szakrendszerű oktatásra vonatkozó értékelő lapjait is csatolni kell hon-és népismeret tantárgyból. A tanuló Kiválóan megfelelt, ha  Ismeri, és minimális tanári segítséggel tudja használni a kézikönyveket.  Képes arra, hogy a témákban legalább 10 – 15 adatot, tényt gyűjtsön, és ezekről feljegyzést készítsen.  Képes az általa gyűjtött adatokat, tényeket, adalékokat a tanár által megadott és önállóan megfogalmazott szempont szerint is csoportosítani egyedül vagy minimális tanári segítséggel.  Képes önállóan megfogalmazni azt, hogy mire használhatók az általa gyűjtött adatok.  Önállóan vagy minimális tanári segítséggel képes vázlatot, jegyzetet készíteni.  Képes reprodukálni a tanári előadás kétharmadát.  Értelmezni tudja a kötelező fogalmakat.  Kronológiát önállóan tud elkészíteni.  A projektmunkában élen jár. Tablókészítésnél irányító- koordináló szerepet játszik. Gyűjtőmunkája példamutató.  Önállóan, kézikönyvek segítségével képes egy- egy résztéma előadására.  Önállóan "olvas" a térképről.

A tanuló Jól megfelelt, ha  Ismeri, és minimális tanári segítséggel tudja használni a kézikönyveket.  Képes arra, hogy a témákban legalább 10 – 15 adatot, tényt gyűjtsön, és ezekről feljegyzést készítsen.  Képes az általa gyűjtött adatokat, tényeket, adalékokat a tanár által megadott és önállóan megfogalmazott szempont szerint is csoportosítani egyedül vagy minimális tanári segítséggel.  Képes minimális tanári irányítással megfogalmazni azt, hogy mire használhatók az általa gyűjtött adatok.

120


Önállóan képes vázlatot, jegyzetet készíteni. Képes reprodukálni a tanári előadás kétharmadát. Értelmezni tudja a kötelező fogalmakat minimális tanári segítséggel. Kronológiát önállóan tud elkészíteni. Tablókészítésnél irányító-koordináló szerepet játszik. Gyűjtőmunkája példamutató. A projektmunkában élen jár.  Minimális tanári irányítással, kézikönyvek segítségével képes egy- egy résztéma előadására.  Önállóan „olvas”a térképről.

    

A tanuló Megfelelt, ha  Csak nagyfokú tanári irányítással tudja használni a kézikönyveket.  Néhány adatról, tényről feljegyzést tud készíteni.  Képes az általa összegyűjtött adatokat, tényeket egy, a tanár által megadott szempontok szerint csoportosítani.  Tanári irányítással képes vázlatot, jegyzetet készíteni.  Képes reprodukálni a tanári előadás egyharmadát.  Meg tudja nevezni a fogalmakat.  Részt vesz a tablókészítésben, a gyűjtőmunkában, projektben. Feladatvégzése hiányos.  Tanári irányítással tudja használni a térképet.

A tanuló Felzárkóztatásra szorul, ha  Nem teljesíti a továbbhaladás minimális követelményeit. Amennyiben a tanuló iskolát vált, s szükséges a szöveges értékelés érdemjegyre / osztályzatra történő átváltása a következők szerint történik: Kiválóan megfelelt Jól megfelelt Megfelelt Felzárkóztatásra szorul

jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1)

A megfelelt minősítés közepes (3), ha a tanuló o hozzáállása a tevékenységekben változó; o a projektben, szituációs játékokban aktívabb szerepet vállal. Egyéb esetben elégséges a minősítés. 8. 4. 6. Sajátos nevelési igényű tanulók beszámoltatásának formái, rendje A tantárgyi számonkérések során az SNI tanulóink beszámoltatásának formáit és módjait részképesség zavaraikhoz igazítjuk. Az olvasási-írási nehézségekkel küzdő gyermekek számára biztosítjuk az írásbeli dolgozatok szóbeli feleletekkel történő kiváltását, illetve e gyermekeink számára célzottan több megszólalási lehetőséget adunk nemcsak a számonkérés, hanem a gyakorlás során is. Az írásbeli beszámoltatás során hosszabb időt biztosítunk egy-egy dolgozat elkészítésére, valamint indokolt esetben mi olvassuk fel a feladatlap utasításait (pl. környezetismeret, nyelvtan, matematika) a gyermek számára. A számolási nehézségekkel küzdő gyermekek a speciális segédeszközöket (korongok, pálcikák, számtábla, számológép) a dolgozatok során is használhatják.

121


Az iskolai számonkérések során a témazáró dolgozatok mellett minél nagyobb számban tesszük lehetővé gyermekeinknek, hogy tudásukról röpdolgozatok, szóbeli feleletek (egy-egy lecke anyagából) formájában is számot adjanak. Az egyéb SNI gyermekek esetében is maximálisan élünk a pozitív diszkriminációval. Alkalmazott méltányosságok: o o o o o o o

Az írásbeli felelet szóbelivel is helyettesíthető. A szóbeli felelet írásbelire cserélhető. Írásbeli feleletnél a helyesírás figyelmen kívül hagyása. Rövidebb anyagrészekből beszámoló. Matematika órán számológép használata. Helyesírási szótár használatának engedélyezése. Kevesebb házi feladat.

o

Élünk minden olyam pozitív diszkriminációval, amelyre a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatot tesz.

8. 4. 7. A sajátos nevelési igényű tanulók értékelése Az SNI tanuló értékelése az eltérő tanterv (enyhe értelmi…), illetve az egyéni fejlődési ütem, az egyéni különbségek maximális figyelembevételével történik. A tanuló teljesítménye önmagához mérten és előremutatóan kerül értékelésre, megőrizve a tanulási kedvet. 1-4. évfolyam: Az értékelés megjelenési formája (szöveges vagy érdemjeggyel történő) alkalmazkodik az adott évfolyam értékelési formájához. o a napi értékelés a gyermek számára minden esetben pozitív, megerősítő, a legkisebb részteljesítményt is elismerő módon történik; o apró jelzésekkel (csillag, matrica, a gyermek számára kedves cselekvés engedése jutalmazzuk a gyermeket); o az elmarasztalás legsúlyosabb formája, ha a gyermek nem kap valamilyen pozitív megerősítést; o mindezzel és a hangsúlyos szóbeli értékeléssel fejlesztjük ki a belső motivációt és a reális önértékelést és erősítjük az amúgy is labilis önbizalmukat. Jogszabály értelmében, ha a tanuló első alkalommal nem tudott eleget tenni az első évfolyam követelményeinek, munkáját előkészítő jellegűnek minősítjük. 5-8. évfolyamokban a feldolgozott tananyag elsajátításának mértékét a tájékoztatóban ötfokozatú skálán jelezzük érdemjeggyel, osztályzattal minősítünk, illetve a dráma és tánc tekintetében szövegesen értékelünk itt is alkalmazkodva az adott évfolyamokhoz. A félévi, tanév végi minősítés kialakításánál a témazáró dolgozatok mellett a röpdolgozatok, szóbeli feleletek osztályzatait hangsúlyosan vesszük figyelembe a motiváció fenntartása és a részképesség zavaroknak megfelelő értékelés érdekében. Az értékelésben kiemelt szerepet kap a sajátos nevelési igény típusához, eltérő mértékéhez, és az egyéni fejlődési sajátosságokhoz való alkalmazkodás. A fejlesztő értékelést a mindennapi tanítás- tanulás folyamatában is alkalmazzuk. A Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján adott tanulók méltányosságban részesülhetnek az értékelés és minősítés alól. 8. 5. Helyi záradék, helyi döntések A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 1. melléklet 39. pontja lehetővé teszi az iskoláknak helyi záradék kialakítását. Iskolánk élt e lehetőséggel, s a kiemelkedő tanulmányi eredmények elismeréséhez helyi záradékot alkotott.

122


 Kitűnő rendű:  Azoknak a tanulóknak, akik valamely tantárgyból dicséretet kaptak, félévi értesítőjükbe, illetve az év végi bizonyítványukba a Kitűnő minősítést kell bejegyezni. Kitűnő a minősítés, ha a diák  jeles osztályzatot kapott,  a diák folyamatosan aktív órai munkát végez,  szervező munkájával több tanulót is agilizál a közös feladatvégzésben,  csoportmunkában elől jár, vezető szerepét jól látja el,  versenyeken, vetélkedőkön jó eredménnyel vesz részt  országos, területi, megyei megmérettetéseken az 1-5. helyezést éri el (ennek az egy kritériumnak a teljesülése már elégséges),  jó szakköri munka, mikro műhelyi, énekkari tevékenység (zeneiskola, aktív sportolás) jellemzi,  kreatív tevékenységet végez, kiállítási tárgyakat készít,  aktív gyűjtőmunkát végez.  Ha a tantárgyi dicséretek száma eléri a hármat, a nevelőtestület az osztályozó értekezleten dönt arról, kapjon-e a tanuló kimagasló tanulmányi munkájáért dicséretet. Pozitív döntés esetén a tanuló év végi bizonyítványába nevelőtestület határozata alapján a következő záradék szöveg írandó: Záradék: „Kitűnő tanulmányi munkájáért nevelőtestületi dicséretben részesül.” A döntés előfeltétele: a többi tantárgyból legalább jó minősítése legyen.  Példás rendű: Példás a minősítés 1. évfolyamon, ha a diák témazáró dolgozatainak átlaga az adott tanévben meghaladja a 90 %-ot; - szorgalma az értékelési szempontsor alapján példás minősítésűnek felel meg - magatartása példamutató, amennyiben az értékelési szempontsor alapján példás minősítésűnek felel meg. Példás a minősítés 2-8. évfolyamon, ha a diáknak   

minden tantárgyból jeles osztályzata van, a diák folyamatosan aktív órai munkát végez, aktív gyűjtőmunkát végez.

Záradék: 1. a) Példás tanulmányi munkájáért, példamutató magatartásáért nevelőtestületi dicséretben részesül. b) Példás tanulmányi munkájáért nevelőtestületi dicséretben részesül.  Jeles rendű: Jeles a minősítés 1. évfolyamon, ha a diák az adott tanévben a témazáró dolgozatainak átlaga 85- 90 % közé esik; - valamint szorgalma, magatartása az értékelési szempontsor alapján legalább jó minősítésűnek felel meg. Jeles a minősítés 2-8. évfolyamon, ha a diák

123


 

tanulmányi átlaga legalább: 4,75; közepes minősítése nincs, magatartása és szorgalma pedig legalább jó minősítésű.

Záradék: 2. a) Jeles tanulmányi munkájáért, példamutató magatartásáért nevelőtestületi dicséretben részesül. b) Jeles tanulmányi munkájáért nevelőtestületi dicséretben részesül. Az 1-8. évfolyamon a tanévzáró istentiszteleten a fenti minősítést kapott gyermekek vehetik át bizonyítványukat. 8. 6. Intézményi mérési rendszer 8. 6. 1. Az intézményünkbe járó iskolaköteles óvodás gyermekek körében a megelőző tanévben május hó végéig: Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazása. Felelős: óvodapedagógusok, mérési csoportvezető 8. 6. 2. Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer méréseinek elvégzése szeptember végéig azon elsős diákoknál, akik más intézményből érkeztek. Felelős: 1 évfolyamon tanító nevelő, mérési csoportvezető 8. 6. 3. Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer méréseinek ismételt elvégzése az Oktatási Hivatalnak lejelentett gyermekeknél a jogszabály által előírt időre. Felelős: 1 évfolyamon tanító nevelő, mérési csoportvezető 8. 6. 4. Az alsó tagozat évfolyamaiban, szeptemberben (2-4. évfolyam) és májusban (1-4. évfolyam) diagnosztizáló mérést végzünk matematikából, helyesírásból, valamint hangos és értő olvasásból. Felelős: 1-4. évfolyamon tanító nevelők, mérési csoportvezető 8. 6. 5. A 6. és 8. évfolyamra kiterjedő országos ellenőrzés, vizsgálat matematika és olvasásszövegértés mérési anyagát valamennyi tanulónál áttekintjük. Felelős: a matematikát és magyar nyelv és magyar irodalmat oktató nevelő, mérési csoportvezető 8. 6. 6. A felső tagozaton matematikából, magyar nyelvből a szaktanárok által összeállított mérőanyagot megíratjuk tanév végén: az 5-7. évfolyamon; félévkor a 8. évfolyamon. Felelős: a matematikát és magyar nyelv és magyar irodalmat oktató nevelő, mérési csoportvezető 8. 6. 7. Idegen nyelvből és természetismeretből 6. évfolyam végén, idegen nyelvből 8. évfolyam végén valamennyi tanulónál mérést végzünk. Felelős: idegen nyelvet és természetismeretet oktató nevelő, mérési csoportvezető 8. 6. 8. Negyedik osztályban: márciusban szintfelmérő mérés angol nyelvből. Célja: döntés az emelt óraszámú angol csoportba kerülésről.  Az emelt óraszámú angol nyelv tanulásához: a szintfelmérő mérés 85 %-os teljesítménye szükséges.

124


 Ezt követően a szülőt tájékoztatni kell a lehetőségről, illetve nyilatkoztatni, hogy igényli-e gyermekének az emelt óraszámú oktatást.  A szülői nyilatkozatot iktatni kell. Felelős: idegen nyelvet oktató nevelő, mérési csoportvezető Évente számítógépes rögzítésre kerülnek az összehasonlíthatóság miatt: o az intézményi szintű mérések eredményei, valamint o az egyes évfolyamok tantárgyi eredményei. Felelős: a mérési csoportvezető 8. 7. A tanulók fizikai állapotának felmérését célzó program A Magyar Diáksport Szövetség által kidolgozott Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszttel (NETFIT) történik a 2014/2015-ös tanévtől a tanulók fizikai állapotának mérése. Mérési időszakunk: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény 80. § (9) alapján az iskola az oktatásért felelős miniszternek a tanév rendjéről szóló rendeletében meghatározott mérési időszakban, tanévenként megszervezi az 1-4. évfolyamon tanulók kivételével - a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát. A mérést végző nevelő: Az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa. Mérési módszerünk: A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 81.§(5) (6) megfelelően hajtja végre az iskola a mérést. A pontos és egységes végrehajtást a rendelet 4. melléklete is segíti. A NETFIT® fittségmérési rendszer négy különböző fittségi profilt különböztet meg, amely profilokhoz különböző fittségi tesztek tartoznak. Testösszetétel és tápláltsági profil: Testtömeg mérése – testtömeg-index (BMI) Testmagasság mérése Testzsírszázalék-mérése – testzsírszázalék Aerob fittségi (állóképességi) profil: Állóképességi ingafutás teszt (20 méter vagy 15 méter) – aerob kapacitás Vázizomzat fittségi profil: Ütemezett hasizom teszt – hasizomzat ereje és erő-állóképessége Törzsemelés teszt – törzsfeszítő izmok ereje és nyújthatósága Ütemezett fekvőtámasz teszt – felsőtest izomereje Kézi szorítóerő mérése – kéz maximális szorító ereje Helyből távolugrás teszt – alsó végtag robbanékony ereje Hajlékonysági profil: Hajlékonysági teszt – térdhajlítóizmok nyújthatósága, csípőízületi mozgásterjedelem A mérés eszközei: A Magyar Diáksport Szövetség által összeállított, és ingyenesen az iskolák rendelkezésére bocsájtott eszközcsomaggal történik a mérés:  mérési útmutató,

125


  

hanganyag az ingafutás, hasprés és fekvőtámasz gyakorlatokhoz, oktató DVD tesztek lebonyolításhoz szükséges eszközök (mérleg, testmagasságmérő, hajlékonyságmérő eszköz, kézi szorítőerő-mérő, mérőcsík, 20 m-es szalag, bioimpedencia-analizátor)

A mérést követő feladatok: 1. A lefolytatott mérés, vizsgálat eredményeit a vizsgálatot végző pedagógus a mérésben érintett tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzíti. Az országos mérés, értékelés összesített és intézményekre vonatkozó eredményét az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján az iskola közzéteszi, és a mérés, értékelés során szerzett intézményi szintű adatokat a további feldolgozhatóság céljából hozzáférhetővé teszi. 2. Az eredményeket a testnevelés tantárgyat tanító pedagógusok közösen elemzik. A kapott eredmények alapján a tanulók az egészségzóna, “fejlesztés szükséges” és „fokozott fejlesztés szükséges” zóna valamelyikébe kerülnek. A kapott eredmények segítséget nyújtanak adekvát feladatok kiválasztásához és végeztetéséhez. 3. A testnevelés tantárgyat tanító pedagógusok meghatározzák a tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket. Felelős: a testnevelés tantárgyat tanító nevelők; mérési csoport

9. Nemzetiségek kultúrája - Intézményünk kiemelten kezeli a nemzetiségek kultúrájának megismerését. - Az integrált felkészítés programjának megvalósítása során a multikulturális tartalmak beépülnek az egyes tantárgyakba.

- A helyi nemzetiséghez – horvát, német, cigány – tartozók nemzetiségek kultúrájának megismerését a történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek tantárgy helytörténet tanítása részében 8. évfolyamon a Demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon témakörben valósítja meg az intézmény. A horvát, német és a cigány nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagtartalom:       

Kisebbségi identitás meghatározó elemei. Helytörténeti, településtörténeti vonatkozások. Helyi vonatkozású, az adott nemzetiséghez kapcsolódó nyelvi és irodalmi emlékek. Jellemző néprajzi, népzenei elemek, hagyományrendszer, az adott nemzetiségre jellemző értékrend vagy a mindennapi szokásrendszer meghatározó vonásai, a negatív sztereotípiák megerősítése nélkül. A nemzetiség nyelve (válogatás az alapszókincs cigány és horvát szavaiból). Helyi kötődésű, az adott nemzetiséghez tartozó neves személyek ismerete. A helyi lakosság népszámlálás szerinti nemzetiségi arányai.

10. A tanulók jutalmazásának elvei 

A dicséret, a jutalmazás a nevelés alapvető eszköze.



Iskolánk dicséretben, kitüntetésben részesíti, illetve jutalmazza azt a tanulót: o aki képességeihez mérten tanulmányait kiemelkedően végzi, o kitartóan szorgalmas, példamutató közösségi magatartást tanúsít,

126


kiemelkedő eredményt ér el tanulmányi versenyen, nyelvtanulásban kimagasló eredményt ér el, eredményes kulturális tevékenységet folytat, kimagasló sportteljesítményt ér el, jól szervezi és irányítja a közösségi életet, a közösségért vállalt tevékenységét példásan végzi, tartósan vagy kiváló eredménnyel záruló együttes munkát végez, illetve o egyéb módon hozzájárul az intézmény jó hírnevéhez. o o o o o o o

 A kiemelkedő tanulói teljesítmény egyéni dicséretet von maga után. A kiemelkedő eredményű együttes munkát, és a példamutatóan egységes helytállást tanúsító közösséget csoportos dicséretben kell részesíteni. 

A dicséretek formái: Ideje Szaktanári dicséret

Kiemelkedő tantárgyi teljesítményért, szaktárgyi versenyért, vetélkedőért, A tanév folyamán, amikor érdediákköri, szakköri munkáért. mes lesz rá a tanuló.

Napközis csoportvezetői dicséret

Kiemelkedő szorgalmával, magatartásával és közösségi munkájával folyamatoA tanév folyamán, amikor érdesan példát mutat. mes lesz rá a tanuló.

Osztályfőnöki dicséret (szóbeli, írásbeli)

Az osztályközösségért, az intézményért, a gyülekezetért végzett munkáért, a A tanév folyamán, amikor érdekörnyezete rendjéért, a szolgálatokon mes lesz rá a tanuló. vállalt rendszeres munkáért.

Igazgatói dicséret

Az iskola hírnevét öregbítő kiemelkedő A tanév folyamán, amikor érdetevékenységért, iskolán kívüli verseny- mes lesz rá a tanuló. eredményért.

Nevelőtestületi dicséret Gyülekezet előtti dicséret

Gyülekezet előtti dicséret Oklevél

Jutalomkönyv

„Akikre büszkék

Példamutató magatartásért és szorgalomért, kiemelkedő tanulmányi munkáért

A tanév végén.

Adományozza Tanító, szaktanár.

Napköziben feladatot ellátó nevelő.

Osztályfőnök.

Igazgató.

Nevelőtestület.

Példamutató magatartásért és szorga- A tanév folyamán, amikor érde- Az igazgató javaslatálomért, kiemelkedő tanulmányi munká- mes lesz rá a tanuló. ra a lelkipásztor. ért, a közösségért végzett tevékenységért. Gyülekezeten belül végzett szolgálato- A tanév folyamán, amikor érdekért. mes lesz rá a tanuló. Egész tanévben kiemelkedő tanulmányi A tanév végén munkáért, szorgalomért, magatartásért,  az osztályközösség közösségi munkáért. előtt vagy  a tanévzáró istentiszteleten Ha iskolai szinten végzett kiemelkedő tanulmányi munkája, szorgalma, maga- A tanév folyamán, amikor érdetartása is példaként állítható, iskolán mes lesz rá a tanuló. kívül elért eredményért vagy, mert nyolc Sztárai nap éven át kitűnő tanuló volt. Nyolc tanítási éven át jeles vagy kitűnő

A lelkipásztor. Nevelő, nevelőtestület.

Nevelő, nevelőtestület, gyülekezet.

127


vagyunk” táblára felkerülés

„Versenyeredményeitekért büszkék vagyunk Rátok.”

Sztárai-díj*

bizonyítványért, iskolai és iskolán kívüli versenyeken való rendszeres részvételért. Sport és/vagy kulturális tevékenységért.

A tanév végén.

Nevelőtestület.

Városi versenyeken több alkalommal dobogós (1-3.) helyezést ért el. Területi szintű versenyeken többször, legalább három alkalommal az 1-10. helyen végzett. Megyei szintű versenyeken legalább három alkalommal részt vett. Országos szintű versenyeken részt vett.

A tanév végén.

Nevelőtestület.

Nyolcadikos diákként: nyolc éven keresztül 4, 5 vagy annál jobb bizonyítvá- A tanév végén, a tanévzáró istentiszteleten. nyért, példás magatartásért, példaértékű közösségi munkáért, iskolai és iskolán kívüli versenyeken való rendszeres részvételért, társaiért, az intézményért, a gyülekezetért végzett szolgálataiért.

Nevelőtestület.

 * a Sztárai-díj részletes szabályozása a Tanulói házirend mellékletében található. A Sztárai - díj adományozása a házirendben leírtak szerint történik.  A dicséreteit a tanuló írásban megkapja, szüleim tudomására hozza az iskola, bejegyzi az osztálynaplóba, a nevelőtestületi dicséretet a bizonyítványba és a tanulói törzslapra is.  A jutalmazásokat az iskolai hirdetőtáblán és az áhítatokon is kihirdeti közösségünk, valamint istentiszteleti alkalmakon is tájékoztatásra kerül a nagyobb volumenű jutalom.  A jutalmazás az osztályfőnöknél, az igazgatónál, a nevelőtestületnél, gyülekezetnél kezdeményezhető. Kezdeményezheti: pedagógus, osztályfőnök, igazgató, nevelőtestület, lelkipásztor és a diákönkormányzat (diákpresbitérium).  Osztályközösség csoportos szóbeli és írásbeli dicséretben részesülhet, ha arra érdemes lesz kiemelkedő eredménnyel végezte együtt közösségi munkáját, szolgálatait, egységes helytállást tanúsított . E dicséretet kezdeményezheti közösség bármely tagja. E dicséret kihirdetésére, az írásos dicséret átadására mindig az iskolai közösség vagy a gyülekezet előtt kerül sor.  Osztályközösség csoportos jutalomban részesülhet a vasárnapi istentiszteleten végzett szolgálatokért, iskolai versenyeken elért eredményekért, példamutató tanulmányi munkájáért és magatartásáért. A csoportos jutalmat a gyülekezet adhatja a nevelőtestület kezdeményezésére. A jutalom: anyagi hozzájárulás - mértéke: a gyülekezet döntése szerint - több napos tanulmányi kiránduláshoz. A csoportos jutalmat az adott tanévben az 1-4. évfolyam, valamint az 5-8. évfolyam egy-egy osztálya kaphatja meg. Amennyiben az adott tanévben nem szervez az iskola több napos kirándulást, a gyülekezet döntése szerint egy napos tanulmányi kirándulás esetén is adható e jutalom.  Ha az osztályközösség eléri a 100 hiányzásmentes napot, egy nap „jutalomszabadságban” (tanítás nélküli munkanap) részesülhet, amelyet szabadon felhasználhat osztályközösségi program szervezésére (pl. kirándulás, múzeumlátogatás stb.). A jutalomnap kivételét egy héttel előtte be kell jelenteni az intézményvezetésnek. E „jutalomszabadságot” a következő tanévre átvinni nem lehet.  A területi, megyei, regionális, országos tanulmányi versenyeken eredményesen szereplő tanulók jutalmazása az évente megrendezésre kerülő Sztárai napon történik.  A kiemelkedő tanulmányi eredményt (kitűnő; jeles, illetve 1. évfolyam: témazáró dolgozat %-os átlaga alapján elért tanulmányi eredmény) elért tanulók könyvet és oklevelet kapnak, melyet a tanévzáró istentiszteleten vehetnek át a házirend és a pedagógiai program helyi záradék rész szabályozása szerint.

128


 A nyolc éven át kiemelkedő teljesítményt – tanulmányi eredmény, versenyeken való sikeres részvétel – nyújtó tanulók neve és fényképe az „Akikre büszkék vagyunk” – táblára kerül.

11. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek 

Nevelőtestületi alapelv:

Krisztusban tehát egészen nyíltan megparancsolhatnám neked azt, ami a kötelességed volna, a szeretet miatt azonban inkább csak kérlek. Filemon 8 

Kérjük tanulóinkat és elvárjuk tőlük: o o o

a házirendünkben megfogalmazott etikai kódex betartását; egyházi és nemzeti ünnepek alkalmával, iskolai és iskolán kívüli versenyeken, illetve olyan alkalmakon, mikor az intézményt képviselik – a házirendben leírt ünnepi viseletben való megjelenést; az intézmény szellemiségének megfelelő, elvárható magatartási normák betartását.

12. Az otthoni felkészüléshez előírt szóbeli és írásbeli feladatok meghatározásának elvei 1. Pedagógiai felfogásunk és az iskolában kialakult szokásrend alapján arra törekszünk, hogy tanulóink a tantervi követelmények teljesítéséhez szükséges ismereteket a tanítási órákon és az iskolai foglalkozásokon sajátítsák el. Ehhez olyan óraszervezési és irányítási formákat alakítottunk ki, ami során az ismereteket, készségeket a tanulói tevékenységek során szerzik meg tanítványaink. Ezt kiegészítve – és folytatva – a tanítási órákon elsajátított ismeretek elmélyítése, rögzítése, gyakorlása érdekében szükségét látjuk az otthoni rendszeres tanulásnak. Ennek fenntartása érdekében rendszeres feladat adásával (írásbeli és szóbeli házi feladat) segítjük a tanulók otthoni készülését. 2. A tanulók optimális terhelése és a követelmények jó színvonalú teljesítéséhez szükséges ismeretek gyakorlásához az otthoni felkészülést is irányítania kell a pedagógusnak. Ezért a házi feladatok adása tudatos, tervezett tevékenység, következetesen alkalmazkodik az adott tanuló közösség szintjéhez, a tanulók tudásához, elsajátított képességeihez. A házi feladatok sohasem öncélúak, mindig az adott anyaghoz kapcsolódóak, segítik a tananyag megértését, elmélyítését. 3. Hangsúlyozzuk, hogy az otthoni tanulás kiegészíti, nem pedig helyettesíti az órákon a pedagógus által irányított ismeretszerző tevékenységet. 4. Az otthoni tanulást segítő feladatokat differenciáltan is adhatjuk, amely figyelembe veszi a tanulók teherbírását, képességeit is. 5. A felsőbb évfolyamokon az önálló tanulás, ismeretszerzés képességének kialakítását és az egyre korszerűbb ismeretforrások (multimédia, internet, TV-műsor, stb.) helyes használatának elsajátítását otthon elvégzendő feladatok adásával segítjük. 6. Úgy tartjuk helyesnek, hogy a tanulókkal még az órán értelmezzük az otthonra szánt feladatot. A házi feladat adásával egy időben minden pedagógusnak meg kell győződnie meg arról, hogy a feladatot mindenki megértette és feljegyezte. Követelmények: 1. Az otthoni felkészülést segítő házi feladatok közvetlenül a tananyaghoz kell, hogy kapcsolódjanak.

129


2.. A házi feladat elsődleges célja a rendszeres készülés elősegítése. Ezért mindig adunk feladatot otthonra. Amire kiemelten figyelemmel vagyunk: - Az 1-4. évfolyamon pénteken is annyi feladatot adunk, amennyi az egy óra; az 5-8. évfolyamon maximum két óra tanulmányi időben elvégezhető. - Rövid szünetekre – őszi, téli, tavaszi – lehetőleg ne adjunk házi feladatot, kívánalom viszont, hogy a szünetet követő első tanítási napra felkészülten érkezzen a gyermek. - A nyári szünet idejére is csak minimális feladatot adunk: pl.: a kötelező olvasmány elolvasása. 3. A házi feladat adásakor törekedni kell arra, hogy ne legyen túlterhelő a tanulóra nézve. Nem a nehéz, sok feladat segíti a felkészülést. Egy-két az értelmezést, gyakorlást segítő írásbeli feladat elegendő. Ha több gyakorlás is szükségeltetik, azt a tanítási órán, differenciált feladatadással kell biztosítani. 4. Figyelembe vesszük, hogy a tanulók valamennyi tanítási órán kaphatnak otthonra tanulni valót, házi feladatot, amik összességében nagyon leterhelhetik a gyermek szabadidejét. Feladatadáskor önmérsékletre törekszünk, mert tudjuk nem helyes, ha otthon még 3-4 órát tanulásra kell fordítania a gyermeknek. 5. Megállapodunk, hogy azokat az anyagrészeket, amelyek feldolgozására a tanítási órán nem jutott idő, nem adjuk föl házi feladatként. 6. Az otthoni készülést segítő feladatok mennyiségi és minőségi megoldását minden alkalommal következetesen ellenőrizzük és értékeljük. A tanulók munkájának ellenőrzése, javítása és értékelése a füzetben nyomon követhető, a következetes pedagógusi munka egyik kritériuma. 7. Iskolánk hagyományos tanrend szerint működik, egyéb foglalkozásként a szülők napközi és tanulószobai foglalkozást igényelhetnek A napköziben és tanulószobán összevont tanulócsoportok működnek, ezért a szóbeli feladatok, memoriterek számonkérése nem mindig történhet meg. A tanulmányi időben a tanulók többnyire az írásbeli munkájukat készítik el. Az írásbeli feladatok mennyisége annyi legyen, hogy a tanulási időben elkészüljenek vele tanulóink. Arra törekszünk, hogy a tanulási idő védett legyen. Több diák a tanulási idő alatt iskolai vagy iskolán kívüli egyéb foglalkozáson is részt vesz. Ilyen esetben az írásbeli házi feladat elkészítésére sem jut kellő idő, ezt otthon szükséges pótolni. 8. Az írásbeli feladatok mellett általában szóbeli felkészülést is igényel az otthoni tanulás (pl. memoriterek, szabályok, stb.). 9. A szóbeli feladatok adásánál, ugyanúgy, mint az írásbeli feladatoknál is, fontos követelmény, hogy egyértelműen és pontosan határozzuk meg a tanulók számára, hogy mi a megtanulandó anyagrész, az pontosan hol található a taneszközben, mit várunk a szóbeli tanulás eredményeképpen. 10. Csak annak a témának a megtanulása követelhető meg a tanulóktól, amelynek tárgyalása, értelmezése a tanórán megtörtént. Célszerűen az írásbeli feladatoknak is ehhez kell kapcsolódniuk. 11. Az otthoni felkészüléshez adott feladatok adásakor vegyük figyelembe, a tanulók rendelkezésére álló taneszközöket, ismeretforrásokat. 12. Ha olyan eszközből adunk feladatot, ami nem közvetlenül áll a tanuló rendelkezésére (pl. könyvtári kutatómunka), győződjünk meg arról, hogy az iskolai könyvtárban elérhető-e a forrás. 13. Alkalmanként – az arra képes tanulóknak – az új ismeretek feldolgozását segítő kutató, gyűjtő jellegű feladatokat is adhatunk.

130


Követelmény, hogy az ilyen céllal adott megbízásokat mindig használjuk föl a tanításunkban, legyen meg a helye a tanulás folyamatában, építsünk a tanulói tevékenységre. Ezeket a tanulói munkákat is mindig értékeljük. 15. Alapkövetelmény, hogy a tanuló elkészítse házi feladatát, a tanórához szükséges eszközei a tantárgyhoz kapcsolódóan a tanítási órán rendelkezésre álljanak. Elvárjuk, hogy ennek hiányát a tanuló a tanítási óra elején jelentse. Tudjuk, hogy a hiány oka sokrétű lehet, arra törekszünk, hogy a házi feladat mindig pótlásra kerüljön.

13. A napközi és a tanulószobai foglalkozás  A napközi otthon a pedagógiailag szervezett nevelési folyamat kiterjesztése: a tanórán kívüli idő jelentős részére. Intézményünk továbbra is él az egyéb foglalkozás e lehetőségével.  A napközi céltudatos, tervszerű, szervezett nevelési színtér, mely mind szervezetileg, mind tartalmilag szerves része az iskolában folyó munkának, a pedagógiai programnak.  Célját elsősorban a tanulási illetve szabadidős tevékenységek, egyéb foglalkozások megszervezése, irányítása, a közösségi élet kibontakoztatása révén valósítja meg.  A napközi otthon a gyermeki személyiségfejlődés egyik fontos szocializációs színtere. Alapvető sajátosságainál fogva (családias légkör, otthon jelleg, kötetlenebb forma) lehetőséget teremt a nevelési feladatok megvalósításához. Az esélyegyenlőségi intézkedés egyik formája.  A napközi otthon az alapvető szükségletek kielégítését szolgálja (szeretet, védettség, bizalom, megbecsülés, közösséghez tartozás).  A napközi otthon célja megegyezik az iskoláéval. Az iskola pedagógiai programjában lévő célok és feladatok határozzák meg a nevelési feladatokat is.  A tanórán kívüli nevelés alapvető feladata, hogy a gondjaira bízott gyermekek számára biztonságot adjon, és segítse a gyermek sikeres iskolai életét. Nevelési területei: - Az önálló tanulás - Szabadidő-szervezés - Egyéb foglalkozás: tehetséggondozás, hátránykompenzálás - Társkapcsolatok - Egészséges életmódra nevelés - Környezeti nevelés - Segítő nevelés A napközi otthon nevelés célja Egészséges életvitelű, másságot elismerő, pozitív beállítottságú, pozitív magatartású, szokásrendű személyiség kialakítása, aki képes tudásának bővítésére, és egészséges társas kapcsolatok kialakítására. Alapelvek

- Családias jellegű légkörben megvalósuló személyiség fejlesztés. - A napközi otthon otthonjellegének biztosítása. - Szorongásmentes légkör megteremtése. - Egyéni bánásmód alkalmazása. - A gyermek önállóságának, személyiségének tiszteletben tartása.

A napközi otthoni nevelés feladatai  

A gyermek személyiségének harmonikus fejlesztése, a szocializáció megvalósítása. Nevelő munkánk korszerűsítése.

131


      

Pedagógiai, szakmai, módszertani tevékenységünk összehangolása. Az egyes nevelési területek (egészséges életmód, tanulás, szabadidős tevékenység, társas kapcsolatok, környezeti nevelés) fejlesztését szolgáló egységes, összehangolt szokásrendszer kialakítása. A tanulók nevelését, fejlesztését megvalósító tanórán kívüli, egyéb foglalkoztatás. A tehetséges tanulók felismerése és gondozása. Esélyegyenlőség biztosítása. Kölcsönös elfogadáson alapuló viselkedéskultúra fejlesztése. Az önálló tanulást segítő motivációs rendszer kiépítése, tanulási technikák tanítása.

Nevelési területek, fő feladatok Egészséges életmód szokásainak kialakítása Fejlesztési területek Napirend - a konkrét beosztást a házirend tartalmazza /Javasolt napirend: Az utolsó órát követően - csoportátvétel, készülődés az ebédhez - ebéd - szabadtéri szabadidő, játékos testmozgás, illetve szabadidős foglalkozás - egyéb foglalkozás - uzsonna - önálló tanulás: 15: 00 – 16: 00 óra között - szülői igény esetén: felügyelet / szabadidős tevékenység 16: 00 órától A napirend a csoportszobában jól látható helyen legyen. A napirend biztonságot ad a gyereknek, ami már önmagában is jobb, egészséget megőrző pszichés állapotot eredményez. Étkezési szokások és egészséges életmód  Az ebéd, uzsonna elfogyasztásához barátságos, nyugodt hangulatot biztosítunk.  Az ebédeltetési rendet a gyerekek órarendjének és életkorának megfelelően állítjuk össze, melynek betartása fontos követelmény.  Az ebédlőben: az étkezés kisebb csoportokban, terített asztalnál, a természetes élethelyzetnek megfelelően történjen. Jó, ha a nevelő egy asztalnál eszik a gyermekekkel, így mintát ad a beszélgetéshez és a kulturált étkezéshez.  Az asztalfelelősök, naposok gondoskodnak az étkezéshez szükséges eszközökről, a felszolgálás teendőiről asztaluknál.  A naposok feladatait a Házirend tartalmazza.  Az uzsonnát ¾ 15 órától ülve, szalvétán vagy tányéron fogyasztják el. Személyes higiénia szokásainak kialakítása    

Javasolt a tisztasági csomag használata. Kézmosás - étkezés előtt és után, szabadidő után, tanulás megkezdése előtt, WC- használat előtt és után. Öltözködés az időjárásnak és a tevékenységnek megfelelően. Zsebkendőhasználat.

Pihenés - Aktív pihenés biztosítása: ebéd után - beszélgetés, mesehallgatás, szabadidős tevékenység. Tanuláshoz kapcsolódó egészségügyi szokások

132


      

Szellőztetés, rendrakás a teremben. Nyugalmat adó környezet megteremtése. A csend fenntartása. A senkit nem zavaró segítségkérés, segítségadás módjának kialakítása. Kiscsoportok, vagy tanulópárok megszervezése, amelyben minden gyerek jól érzi magát. Egyéni szünet tartása a tanulás közben. (technikáinak megtanítása). Írásbeli munkák ellenőrzésének megszervezése. (ne legyen zavaró).

Szabadidő lehetőségei     

Az életkornak megfelelő mennyiségű szabadidő biztosítása. A szabadidős technikák megismertetése, napirendben való elhelyezése. Étkezés után kevés mozgást igénylő tevékenység biztosítása. Tanulás előtt sok mozgást igénylő tevékenység biztosítása. Pedagógus kezdeményezzen játékot a szabadban.

Az egészséges életmód alapozása a napközi otthon programjának tervezésében Cél: A kulturált, egészséges életmód szokásainak elsajátítása Fejlesztési követelmények: A gyermek:  Ismerje és alkalmazza a körülményeinek megfelelő higiénés szokásokat.  Ismerje és alkalmazza a kulturált étkezés szokásait.  Tartsa tisztán és rendben szűkebb és tágabb környezetét.  Vegyen részt környezetének kulturált és esztétikus kialakításában.  Rendszeresen játsszon, sportoljon a szabadban. Tanulás, önálló munka szokásainak kialakítása, értelmi fejlesztés

Az önálló tanulás célja: - Az önálló ismeretszerzés kialakítása. Az önálló tanulás tárgyi feltételei: - Taneszközök. - Kiegészítő könyvek, kézikönyvtár. Az önálló tanulás higiénés feltételei: - Nyugodt légkör. - Rendszeres, állandó tanulásszervezési gyakorlat. - Motiváltság a feladatok elvégzésére. A gyermek tanulási szokásainak, motiváltságának megismerése: - Önálló-e feladatainak megjegyzésében? - Ismeri-e a tanulási szokásokat, technikákat, gyakorolja-e azokat? - Hogyan tanul könnyebben? - Mennyire felkészült a tanulásra? Az önálló tanulás kialakítását segítő tanulási technikáinak tanítása: - Taneszközök helyes használata. - Asztalrend szokásainak kialakítása. - A tantárgyak tanulásának egyéni sorrendje. - Időtervezés. - Azonos tárgyon belül szóbeli és írásbeli feladatok sorrendje. - A szóbeli tanulás technikája.

133


- A verstanulás technikája. - Önellenőrzés technikája. - Egyéni szünet. - Idegen nyelv tanulásának technikája. Az önálló tanulás szervezésének módszertani lépései: - Előkészítés - Önálló munka - Számonkérés ellenőrzés - Értékelés Szabadidő tartalma, hasznos eltöltésével kapcsolatos szokások kialakítása -

Regenerálódást, egészséges fejlődést szolgál. Szabadidős kultúra kialakulását segíti. A tananyaghoz kapcsolódik. Segíti a tanulási nehézségek megelőzését. Lehetőséget nyújt a társas kapcsolatok alakítására. Személyiségfejlesztő hatású. A program szervezésekor a gyermekeknek a szabadidő élményét kell átélnie. Ehhez az élményhez a pedagógusnak választási lehetőséget kell adni. A szabadidő lehet: kulturális, kézműves jellegű tevékenység, sport, játék.

Társas kapcsolatok alakítása, társas együttélés szabályainak tudatosítása A napköziben nyílik leginkább lehetőség a különböző társas helyzetek gyakorlására, és azok fejlesztésére. Fejlesztés területei: Önismeretet fejlesztés -

Ismerje saját képességeit. Legyen képes képességei fejlesztésére. Pozitív önértékelés kialakítása. Önbecsülés fokozása. Melyek azok a tulajdonságai, melyekkel jól tud teljesíteni munkája során.

Kommunikációfejlesztés

- Megfigyelni és észlelni. - Verbálisan és nem verbálisan kifejezni magunkat. - Meghallgatni és közölni. - Érzéseket észlelni, kifejezni, érzésekkel bánni. Együttműködés fejlesztése -

Tolerancia. Egymás elfogadása. Vezetői, szervezői együttműködési készség gyakorlása. Kölcsönös érdeklődés. Készség a kapcsolatteremtésre. Készség mások segítésére. Mások iránti türelem.

Konfliktuskezelés

134


-

A konfliktusok megértése. Konfliktus kezelési technikák megismertetése. Vereségtől mentes konfliktus feldolgozás. Konkrét stratégiák gyakorlása a konfliktusok konstruktív kezelésére.

Környezeti nevelés Környezettudatos magatartás, környezetért felelős életvitel, szokásainak kialakítása. A közvetlen környezet értékeinek megóvása, szépítése, a fenntarthatóság pedagógiájának érvényesítése.

Tevékenységek: Egyéb foglalkozás -

Évszakokhoz kapcsolódó kézműves foglalkozások szervezése természetes anyagok felhasználásával. Projektek. Az iskola udvarának gondozása. A közvetlen környezet szépítése a gyermekek munkáiból. Természetismereti vetélkedő a diákönkormányzat szervezésében. Napközis egészségnap programjának összeállítása. Gyalogtúrák, séták a környéken. tehetséggondozás hátránykompenzálás

Heti értékelés A heti értékelés gyermeki nyelven megfogalmazott konkrét nevelési feladatokat tartalmazza, mely segíti a helyes szokásrend kialakulását, az emberi, erkölcsi, etikai ismeretek alapozását eredményezi. 1. A hét különböző foglalkozásainak értékelés. 2. A heti céllal kapcsolatos jó és rossz tapasztalatok. A tanulók önálló munkája 1. Az ügyeletes értékeli a felelősök munkáját. 2. A következő ügyeletes elosztja a munkát. 3. A tervek megbeszélése. 4. Fegyelmi felelősök – magatartás értékelése. A következő heti feladatok ismertetése 1. Vélemények, javaslatok. 2. Heti cél megbeszélése. 3. Heti cél bejegyzése. Napközi működési rendje (részletezve: SZMSZ, házirend) - Az iskolánkban működő napközis csoportok alsó tagozatos osztályokból szerveződnek. Összevont csoportok működnek: 1-3. és 2-4. évfolyamos összevonás. (Tanulószobai igény hiányában a felsős gyermekek is bevonhatók a csoportokba.) A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok

- A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik. - Tanévenként minden év májusában illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. - A napköziből év közben csak indokolt esetben lehet kimaradni az igazgató jóváhagyásával. - Év közben szülői kérelemre is felvehető a gyermek a napközibe, amennyiben van szabad hely. - A napközibe minden jelentkezőt fel kell venni, különös tekintettel a védelembe vett, veszélyeztetett, és hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű – ez utóbbinál: előnyben részesítés - gyermekekre. Napközis hagyományok

135


       

Kézműves foglalkozások Napközis karácsonyi ünnepség Mesedélután Vidám napközi zárás Dicséretek, jutalmak átadása karácsonykor és napközi záráson Kirándulások, séták Könyvtárlátogatás Félévente legalább egy projekt megvalósítása.

A napközis gyermekek jutalmazása o o o o

Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy a napközis csoport, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy kulturális versenyeken, vetélkedőkön, előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez,  az iskola napközis dicséretben részesíti. Évente két alkalommal adjuk át: karácsonykor és év végén.

Foglalkozási terv – a napközis csoportért kijelölt felelős pedagógus minden tanév szeptember 30ig elkészíti a csoport foglalkozási tervét havi bontásban, melynek része az alábbi szempontsor alapján készített helyzetelemzés.

Helyzetelemzés 1. Névsor 2. A csoport étszáma: Leány: Fiú: 3. Veszélyeztetett tanuló 4. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló 5. Egészségi állapot 6. Tanuláshoz, tanulmányi munkához való viszony 7. Kifejezőképesség, beszédkészség, logikai gondolkodás 8. Figyelemfejlettség 9. A feladat megértése 10. Magatartási szint Tanulmányi munkával kapcsolatos célok, feladatok, elvárások, ajánlás – tanulás tanulása 1. évfolyam Cél: A szokásrend kialakítása, tanulás külső feltételei (rend, világítás, testtartás, szemtávolság, csend, táska rendje, sorrendiség, pihenők beiktatása) A tanulás belső feltételei (akarat, képességek, motiváció, tanulást segítő módszerek, kíváncsiság, érdeklődés, tudásvágy, akaraterő, cél, elhatározás) Tanulási technikák: verstanulás technikája, versmondás helyes ejtéssel. - Szóbeli tanulás technikájának kialakítása. Önálló tanulás technikájának tanítása. 2. évfolyam Cél: A szokásrend alakítása és bővítése. Tanulási technikák - Tapasztalatok és problémák a tanulási szokásokban. Az 1. osztályban tanultak felelevenítése, kibővítése (egyéni időterv, korosztálynak megfelelő kézikönyvek használata, kudarctűrés, rövid és hosszú távú célok) - Szóbeli tanulás technikájának kialakítása. Önálló tanulás technikájának tanítása  Legyenek képesek nevelői segítséggel adott ismeretet elsajátítani (nyelvtani fogalom, olvasmány feldolgozása, környezetismeret anyag)

136


 - Legyenek képesek a közös munka során az önálló tanulásban is eszközként használni a tankönyvet s a vázlatot.  - Tudják alkalmazni önálló tanulásában a megismert tanulási technikákat. 3. évfolyam Cél: Tanulási szokások felmérése, tanulási technikák kibővítése - A pedagógus az osztályról, a tanuló önmagáról kapjon egy képet, ami meghatározza a következő feladatait. Váljon szokásukká a teljes figyelemmel olvasás.  Tudjanak saját szavaikkal tartalmat mondani vázlat segítségével.  Törekedjenek arra, hogy a tanulásba valamennyi érzékszervüket bekapcsolják.  A tanulási szokások felmérésének elemzése során tanulóink alakítsanak ki reális önképet. Megismerje a tanulási típusokat.  Győződjenek meg a jó tanulási szokások hasznosságáról.  Legyenek képesek a megismert tanulási normákhoz viszonyítani saját tanulási szokásait szükség esetén tudjanak, akarjanak azokon változtatni.  A tanulói típusok ismeretében tapasztalják meg saját hovatartozásukat, hasznosítsák egyéniségüknek megfelelően a megismert módszereket. 4. évfolyam Cél: Tanácsok a tanuláshoz. A szellemi munka technikájának fejlesztése A tanulási szokásokról a pedagógus és a tanulócsoport kapjon egy reális képet  Elvárható eredmények: Reális önkép kialakulása Tanulói válaszokban az összefüggések megláttatása, pozitív vonások erősödése. Tanulási technikák fogásainak elsajátítása. Tudjanak tanulási tanácsokat megfogalmazni, próbálják megvalósítani azokat. Tanulási technikák (Szöveges feladatok, idegen nyelvek tanulásának technikája).  Ismerjék tanulóink a tanórai figyelem fontosságát (értelmét, szükségességét), az otthoni tanulást megkönnyítő technikákat, a rendszeres tanulás hatékonyságát.  Tudják alkalmazni, típusuknak megfelelően, a szaktárgyak tanulására vonatkozó technikákat.

Ajánlás Szeptember A tanulás kedvező, objektív feltételeinek létrehozása, megfelelő környezet, nyugodt légkör biztosítása. Tárgyi feltételek megteremtése (szótárak, lexikonok biztosítása). Tanszerek célszerű elhelyezése. Egyéni sorrend a tanulásban. Leckefelelősök, leckefüzet használata. Szokásrend. Október Könnyebb, nehezebb feladatok elkülönítése az előkészítő szakaszban. Tudják eldönteni, hogy amennyiben az írásbeli feladat a szóbeli alkalmazása, akkor a szóbelivel kell kezdeni. November Megfigyelni, hogy a tanulás alatt követik-e a maguk által meghatározott tanulási sorrendet. Időtervezés. December Tanulási segédeszközök, kézikönyvek, lexikonok, szótárak használata. Lemaradókkal egyéni, differenciált foglalkozás. A szóbeli tanulás mozzanatainak tanítása. Január A verstanulás technikájának tanítása. A szóbeli tanulás technikájának megfigyelése más-más gyereken, annak értékelése. Tanulópárok alakítása.

137


Február Az önellenőrzés kialakítása. Szóbeli felkészültség ellenőrzése. A tanulási technikák alkalmazásának ellenőrzése. Március Lényegkiemelés a szóbeli tanulás során. Memoriterek kikérdezése páros formában. Egymás kölcsönös segítése. Önállóság fokozása. Minden gyerek rávezetése a legkedvezőbb tanulási technika alkalmazására. Április Tanulási segédeszközök használata. A tanulás előkészületi szakaszának betartása. Május Szóbeli tanulás technikájának megfigyelése. Önellenőrzés ellenőrzése, memoriterek kikérdezése. Az időtervezés ellenőrzése, esetleges megakadások okainak feltárása. Június Olvasmányok ajánlása a nyári szünetre. Önművelődés iránti igény fokozása. Könyvtárlátogatás. Tanulószoba  A tanulószoba és a napközi otthon egymással rokon intézmények. A köztük való azonosság a nevelő munka részlegesen közös, illetve azonos céljában, feladataiban és tartalmában (a tanulók rendszeres és maradéktalan felkészítésének biztosítása, az egyéni tanulás segítése, helyes tanulási szokások és módszerek kialakításának segítése, felzárkóztatás, tehetséggondozás, felügyelet, a szociális gondoskodás különböző formái, stb.) mutatkozik meg. A tanulószoba célja, feladatai A tanulószoba nem önálló intézményi szerkezet, hanem az általános iskola szerves része. Nevelőmunkájával az iskolai nevelő-oktató munka célját, eredményeinek segítését, hatásainak elmélyítését és kiterjesztését szolgálja. Más tekintetben azonban a tanulószoba az órán kívüli nevelés egyik speciális területe, illetve színtere, a társadalmi (diák szociális) gondoskodás egyik intézménye. Így sajátos feladatai is vannak. Az 5-8. osztályos tanulók önálló tanulásának segítése, felzárkóztatása, valamint a tehetséggondozás. Rendeltetéséből eredően az iskolai nevelés célja, feladatai megvalósításának segítése érdekében a tanulószobának az alábbi általános feladatokat kell megoldania: -

biztosítani a rászorulóknak a nyugodt és maradéktalan felkészülést; segítséget adni a tanulmányi munkában való önálló előrehaladáshoz, az értelmi erők és az egyéni tanulási módszerek fejlesztéséhez, a tanulmányi színvonal emeléséhez;

A tanulószoba általános érvényű feladatai megvalósításával együtt egy sor differenciált jellegű feladat megvalósítását is szolgálja a maga sajátos eszközeivel és lehetőségeivel: -

a hátrányos helyzetűek segítését; az elmaradók felzárkóztatását; a továbbtanulási esélyek növelését; a tehetségek gondozását; az iskolai pályaválasztási munka segítését; a szociális gondoskodás meghatározott – az iskola lehetőségeitől függő – formáinak biztosítását (pl. tanulói étkeztetés, felügyelet)

Foglalkozási terv – a tanulószobai csoportért kijelölt felelős pedagógus minden tanév szeptember 30-ig elkészíti a csoport foglalkozási tervét havi bontásban, melynek része az alábbi szempontsor alapján készített helyzetelemzés.

138


Helyzetelemzés 1. Névsor 2. A csoport étszáma: Leány: Fiú: 3. Veszélyeztetett tanuló 4. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló 5. Egészségi állapot 6. Tanuláshoz, tanulmányi munkához való viszony 7. Kifejezőképesség, beszédkészség, logikai gondolkodás 8. Figyelemfejlettség 9. A feladat megértése 10. Magatartási szint Tanulószobai foglalkozások -

étkezés igény szerint; önálló tanulás; tanuláson kívüli szabadidős foglalkozások; egyéb foglalkozások; heti értékelés;

Tanulás - segítse a tanulók önálló tanulási, művelődési, önművelődési képességének fejlesztését; ennek érdekében: - segítse a tanulókat a tanulás helyes szokásainak, az eredményes és gazdaságos tanulás különböző – az egyén fejlettségének, a tantárgyak sajátosságainak és a konkrét feladat jellegének legjobban megfelelő tanulási módszerek, eljárások, technikák kialakításában és továbbfejlesztésében; - segítse a hatékonyabb tanulást, a tanulók értelmi és erkölcsi fejlesztését, hogy ne csak feladatokat, leckéket végezzenek el, hanem tudjanak és akarjanak tanulni, egyszóval, megtanuljanak tanulni is; - eredményezze az általános tanulmányi színvonal megszilárdítását, emelését mind a csoport, mind az egyes tanulók vonatkozásában. - A tanulószoba vezető fontos feladata a tanulószobai tanulás megszervezése, ellenőrzése, értékelése. Heti értékelés - A hetente tartott értékelés, valamint a havi értékelés a tanulók iskolai és tanulószobai teljesítményének, tevékenységének és vállalásainak figyelembe vételével kell történnie. - Az értékelő jellegű foglalkozásokat fel kell használni a tanulói önértékelés erősítésére, a helyes tanulási szokások, a célravezető, eredményes és gazdaságos tanulási módszerek megszilárdítására, alakítására és fejlesztésére. Feladatok - a hét különböző foglalkozásainak értékelése; - a heti céllal kapcsolatos jó és rossz tapasztalatok; - a tervek megbeszélése; - fegyelmi felelősök magatartás értékelése; - következő heti feladatok ismertetése; - vélemények, javaslatok. Tanuláson kívüli szabadidős foglalkozások

139


Az órán kívüli tanulói elfoglaltság figyelembevételével az időkeretek a hét meghatározott napjára (vagy napjaira) össze is vonhatók. Egyéb foglalkozás -

tehetséggondozó foglalkozások hátránykompenzáló foglalkozások

Étkezés a tanulószobán A tanulószobán az étkezés nem tartozik a tényleges tanulószobai foglalkozások körébe. A tanulószobások iskolai étkeztetésének helyi rendje ügyeleti formában történik. A tanulószoba-vezető feladatai - az iskolai munkaterv általános és – a tanulószobára vonatkozó – konkrét feladatainak (valamint a tanulószobai munka előző évi igazgatói értékelésének) figyelembevételével összeállítja a tanulószoba éves munkatervét (programját), figyelemmel kíséri és segíti az ebből adódó feladatok érvényesítését (a feladatokat a nevelőkkel megbeszéli és közösen kialakítják az érvényesítéshez szükséges egységes eljárásokat, módszereket); - gondoskodik a program ismertetéséről - tanulókkal, szülőkkel - ; a tanulószobai csoport helyiségében – a heti foglalkozási renddel együtt történő – kifüggesztéséről, betartásának folyamatos ellenőrzéséről; - kapcsolatot tart a szakmai közösséggel, szaktanárokkal, különböző fórumokon képviseli a tanulószoba érdekeit; - ellátja a tanulószobai munkával összefüggő egyéb adminisztratív feladatokat (megnyitja, illetve vezeti a tanulószobai naplót, rendszeresen ellenőrzi, gondoskodik a hiányzások igazolásáról, stb. A megfelelő nevelői tanulásirányítás nélkülözhetetlen kellékei - a tanulószobára beosztott nevelőnek pontos tájékoztatást nyújtó leckefüzetek; - a tankönyvek nevelői példányai, melyeket célszerű, ha a leckefüzetekkel együtt a tanulmányi felelősök a nevelő számára áttekinthetően az asztalára előkészítenek; - az eredményes tanuláshoz szükséges iskolai szemléltető eszközök (pl, földrajzi – és történelmi térkép, földgömb, különböző szemléltető képek, modellek, stb.), melyeket a nevelőnek előzetesen elő kell készítenie; - különböző szótárak (értelmező-, helyesírási, idegen szavak szótára, illetve idegen nyelvi szótárak), lexikonok, melyeket a tanulók számára hozzáférhetővé, alkalmazásukat pedig motiválttá kell tenni, illetve alkalmazásukhoz segítséget kell adni; A tanulószobai felvétel azonos a napközire vonatkozó felvétellel A napközis és a tanulószobai nevelő az időkereteket rugalmasan kezelheti igazodva a mindenkori tanulói összetételhez, feladatokhoz.

14. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósítása az iskolában A Nkt. 27. § (11) bekezdésben meghatározottak szerint szervezzük meg. A helyi megvalósítás rendje a pedagógiai program 2. kötet A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő elvek, célok, feladatok fejezet 1. 1. 5. Egészségnevelés tartalma altéma 1. 1. 5. 10. pontjánál.

15. Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések 

Az esélyegyenlőség érvényesítése a köznevelésben kiemelt feladat.

 Az egyenlő bánásmód követelményének és a szegregációmentességnek, mint esélyegyenlőségi alapfeltételnek a köznevelési intézményen belül érvényesülnie kell.

140


 A gyerekek, a tanulók esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl olyan támogató lépések, megsegítések tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket, segítik tehetségük kibontakoztatását.  Az intézményben tilos a hátrányos megkülönböztetés (bármiféle okból), továbbá minden olyan különbségtétel, kizárás, korlátozás vagy kedvezés, amelynek célja vagy következménye az egyenlő bánásmód megszüntetése vagy akadályozása. A feladatellátás módjára vonatkozó döntések, intézkedések meghozatalakor a gyermek, a tanuló mindenekfelett álló érdekét kell figyelembe venni.  Pedagógiai program készítésünk során kiemelten szem előtt tartottuk az egyenlő bánásmódról szóló törvényt, illetve azokat az egyéb törvényeket, rendeleteket, melyekben megfogalmazódik az esélyegyenlőség biztosítása. A pedagógiai programunk szellemisége, a megjelölt célok, feladatok mindegyike az esélyegyenlőség biztosításának irányát mutatja.  A munkánkat átfogó evangéliumi szellemben történő nevelés elve mellett, - melyben nevelésünk alapja a bibliai emberszemlélet -, megfogalmaztuk az esélyegyenlőség elvét.  Esélyegyenlőségi célkitűzések intézményünkben: Olyan körülményeket kell kialakítani, hogy megvalósuljon:  a megkülönböztetés megszüntetése,  az egyenlő bánásmód,  az emberi méltóság tiszteletben tartása,  a társadalmi szolidaritás. 

Intézményünk integráló jellegű intézmény.

 Képesek vagyunk mind a különleges bánásmódot igénylő, mind a hátrányos helyzetű (HH), ill. halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók integrált nevelésére-oktatására. 

2005 óta működtetjük az integrált felkészítés programját.



Fogadjuk az alapító okiratunkban megjelölt sajátos nevelési igényű gyermekeket is.



2010 óta Tehetségpont vagyunk.

 Széleskörűen rögzítettük pedagógiai programunkban a szociális hátrányok enyhítését szolgáló feladatokat, a tanulási kudarcnak kitett tanulókat segítő programot, a gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat.  Támogatjuk pedagógusaink továbbképzését, hogy minél nagyobb arányban megismerjék az egyéni bánásmód, a differenciált oktatás, fejlesztés módszertanát.  Minden tervezett infrastrukturális és tartalmi, szakmai fejlesztés esetén kiemelt figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű, és a sajátos nevelési igényű tanulók nevelési / oktatási helyzetének javítására a beruházások megvalósítása során. 

Az esélyegyenlőség biztosítását az alábbi területekre kiterjedően értelmezzük: a) a nevelésbe/oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) a nevelés/oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) a neveléshez/oktatáshoz kapcsolódó tevékenységek, foglalkozások biztosítása és igénybevétele, e) a neveléssel/oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, f) a nevelésben/oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, g) a tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint h) a nevelésben/oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során.

141




Folyamatosan figyelemmel kísérjük: o o o o o o o o o o o o o o o o

a településen élők, az intézményünkbe járó gyermekek, tanulók szociális helyzetét; közszolgáltatások elérhetőségét; beiskolázási mutatókat; a gyermekek / tanulók (HH/HHH, illetve SNI) eloszlását az egyes óvodai csoportokban /iskolai osztályokban; a gyógypedagógiai nevelést, oktatást; a lemorzsolódás arányát; a kompetencia mérések eredményeit; a továbbtanulási mutatókat; a tehetséggondozás eredményeit; a tanórán kívüli programokon, az egyéb foglakozásokon való részvételt az általános iskolai oktatásban; az iskolán kívüli segítő programokon való részvételt az általános iskolai oktatásban; pályázati lehetőségeket; a humán-erőforrás alakulását; az infrastruktúrát és az ahhoz való hozzáférést; a módszertani képzettséget; az intézményi és szervezeti együttműködéseket (egyházak, kisebbségek, civil szervezetek és egyéb partnerek).

 Intézményünk az alapdokumentumokban megfogalmazott esélyegyenlőségi intézkedéseken túl az alábbi esélyegyenlőség biztosítását szolgáló dokumentumokkal rendelkezik:  Fenntartói szint: Esélyegyenlőségi program - Az esélyegyenlőségi program – tartalmazza a helyzetelemzést, és a helyzetelemzésben feltárt problémákra – az esélyegyenlőségi intézkedési tervet.

 Intézményi szint:

1. a Sztárai Mihály Református Általános Iskola és Óvoda gyermekeket, tanulókat érintő esélyegyenlőségi, egyenlő bánásmód programja 2. Kiegészítés a Sztárai Mihály Református Általános Iskola és Óvoda gyermekeket, tanulókat érintő esélyegyenlőségi, egyenlő bánásmód programjához, intézményi alapdokumentumokhoz 3. munkavállalói esélyegyenlőségi program.

16. Az egészségnevelési és a környezeti nevelési elvek Egészségnevelési elvek: A helyi megvalósításának részletes rendje a pedagógiai program 2. kötetének A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő elvek, célok, feladatok fejezetében találhatók. Környezeti nevelési elvek: A helyi megvalósításának részletes rendje a pedagógiai program 2. kötetének Környezeti nevelési program fejezetében találhatók.

17. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések 17. 1. A pedagógiai program érvényességi ideje  Az óvoda 2015. szeptember 1. napjától szervezi meg először nevelő munkáját e pedagógia program alapján.  Az iskola 2015. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon szervezi meg először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre.  Ezen pedagógiai program érvényességi ideje 2017. augusztus 31. napjáig szól. 17. 2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata

142


 A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.  Az óvodapedagógusok az óvodai intézményegység-vezetővel közösen minden nevelési évben értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását  Az iskolai nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.  A 2016-2017. nevelési év / tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.

17. 3. A pedagógiai program módosítása  A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: -


 A tanulók a pedagógiai program módosítását a diákönkormányzat (diákpresbitérium) képviselői útján javasolhatják a nevelőtestületnek.  A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó Siklós – Máriagyűd Református Társegyházközség Igazgatótanácsa hagyja jóvá. A pedagógiai program elfogadása előtt ki kell kérni a jogszabályban előírt véleményeket.  A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától az első és az ötödik évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni.

17. 4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az intézmény pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető. A házirend elolvasható az intézmény honlapján. Az intézményi honlap internet címe: www. siklosref.hu A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az intézmény igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, az óvodai intézményegység-vezetőjétől, valamint az intézmény pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban.  A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: a) az intézmény honlapján; b) az intézmény fenntartójánál; c) az intézmény irattárában; d) az intézmény könyvtárában; e) az intézmény nevelői szobájában; f) az intézmény igazgatójánál; g) az intézmény óvodai intézményegységében    

143



4. kötet – óvodai pedagógiai program

Székhely:



SZTÁRAI MIHÁLY REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADTA: NEVELŐTESTÜLET 2015. év május hó 11. napján

JÓVÁHAGYTA: SIKLÓS – MÁRIAGYŰD REFORMÁTUS TÁRSEGYHÁZKÖZSÉG

IGAZGATÓTANÁCSA

2015. év augusztus hó 31. napján az 27/2015. határozatával Székhely:


2


Tartalomjegyzék 1. Bevezető

5.

2. Református Óvodánk szellemisége, gyerekkép, óvodakép

7-12

2. 1. Gyerekkép 2. 2. Óvodakép 2. 2. 1. Alapelveink 2. 2. 2. Céljaink 2. 2. 3. Óvodánk légköre 2. 2. 4. Pedagógusképünk 2. 3. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek 3. Az óvodai nevelés fő feladatcsoportjai 3. 1. A hitéleti nevelés - erkölcsi nevelés 3. 1. 1. Az óvodai hittantanítás, lelki nevelés célja 3. 1. 2. Keresztyén szellemű nevelésünk a gyakorlatban 3. 2. Az érzelmi, közösségi nevelés, és szocializáció biztosítása 3. 2. 1. Óvodánk ünnepei, hagyományai 3. 3. Az anyanyelvi-értelmi fejlesztés és nevelés 3. 3. 1. Az anyanyelvi nevelés 3. 3. 2. Az értelmi fejlesztés és nevelés 3. 4. Az egészséges életmódra nevelés, az egészség óvása, egészségvédelem - a gyermek testi – lelki épségének védelme; a fejlődésükhöz szükséges egészséges környezet biztosítása – egészségnevelési elvek 4. Az óvodai élet megszervezésének elvei 4. 1. Személyi feltételek 4. 2. Tárgyi feltételek 4. 3. Az óvodai élet megszervezése 4. 3. 1. Csoportszervezés 4. 3. 2. Heti rend, napirend 4. 4. A befogadás elvei 4. 5. Az óvoda kapcsolatai 4. 5. 1. Belső kapcsolatok 4. 5. 1. 1. Az óvoda és a család együttműködése 4. 5. 1. 2. A gyülekezet és az óvoda kapcsolata 4. 5. 1. 3. Az óvodánk és az iskolánk együttműködése 4. 5. 2. Kapcsolattartás külső intézményekkel 5. Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladatai 5. 1. Játék 5. 2. Mozgás 5. 3. Verselés, mesélés 5. 4. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc 5. 5. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Székhely:


7 8 8 10 11 11 12 12-27 12 12 13 15 17 18 18 22

24 27-39 27 28 29 29 30 34 34 34 34 36 37 37 39-57 39 41 43 45 47

3


5. 6. A külső világ tevékeny megismerése, környezetvédelem – környezeti nevelési elvek 5. 6. 1. Természeti környezet 5. 6. 2. Társadalmi környezet 5. 7. Munka jellegű tevékenységek 5. 8. Tevékenységekben megvalósuló tanulás 6. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére 6. 1. A testileg fejlett gyermek 6. 2. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek 6. 3. A szociálisan érett gyermek 7. A gyermek fejlődésének nyomon követése 7. 1. Megfigyelendő területek 7. 2. Fejlesztendő területek és a fejlesztés módjának megjelölése 7. 3. Szociális fejlettség 7. 4. Fejlesztendő területek és a fejlesztés módjának megjelölése

49 49 52 53 54 57-58 57 57 58 58-60 58 59 59 59

8. Gyermek-és ifjúságvédelem, a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

60

8. 1. Gyermek-és ifjúságvédelem 8. 2. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

60 61

9. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekekkel kapcsolatos pedagógiai tevékenység 62-67 9. 1. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek 9. 2. A hátrányos helyzetű gyermek 9. 3. A kiemelten tehetséges gyermek - a tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek 9. 4. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek 66 9. 5. A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése 10. Záradékok

63 63

65 67

68

Székhely:


4


Mottó: „Egy az Isten és mindeneknek Atyja, aki mindeneknek felette van és mindenek által, és mindnyájatokban munkálkodik.” (Efézus 4., 6.)

1. Bevezető Kétcsoportos óvodánk az 1997/98-as nevelési évtől indult a Sztárai Mihály Református Általános Iskola intézményegységeként, szakmai önállósággal. Óvodánkat az az igény hívta életre, hogy az óvodás korú, (leendő elsős gyermekek) megismerkedjenek a Biblia tanításaival, részesüljenek keresztyén nevelésben. Az indulástól eltelt időszakban kialakult óvodánk sajátos arculata. Az egyházhoz tartozás, a nevelés tartalmát, irányultságát közvetlenül meghatározza. Így nevelési elveinkben a keresztyén erkölcs előírásai érvényesülnek, szokásrendszerünkbe a hívő ember életviteléhez kapcsolódó elemek is beépülnek, ünnepeinken református hagyományaink a dominánsak. Hitünk szerint a gyermek Isten ajándéka, a gyermekkor is Isten rendelése. A gyermeket gondoskodás és különleges védelem illeti meg. Református óvodánkban a nevelés, a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatása keresztyén értékrend alapján történik, a gyermeki jogok esélyegyenlőséget biztosítanak gyermekeinknek. A jog érvényesülését az ONAP biztosítja. „… ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban.” (Pál levele a Galatákhoz 3, 28) Eddigi tapasztalatunk szerint óvodánkat a gyermekük számára határozott értékeket és kis közösséget kereső, a közvetlenebb kapcsolatot, nyitottságot, egyéni figyelmet értékelő szülők választják, elsősorban Siklósról. A gyülekezethez kötődő, hitéletet gyakorló családok száma elenyésző, a gyermekek többsége óvodánkban találkozik először Isten igéjével. Kapcsolatrendszerünkben a család- iskola- gyülekezet hármas egysége a meghatározó.

A család az elsődleges nevelési színtér, az óvodai nevelés csak kiegészíti, segíti a családi nevelést. Az óvoda kiegészítő, kompenzáló, esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be. A gyermek nevelése életre szóló feladata a családnak. A szülőket terheli a nevelés súlyos kötelessége, el kell ismerni, hogy ők az első és legfontosabb nevelők. E nevelői feladat annyira jelentős, hogy ha hiányzik, alig pótolható. A keresztyén családban a gyermekeket kezdettől fogva arra kell tanítani, hogy a keresztségben kapott hit szerint ismerjék meg és imádják Istent és szeressék a felebarátot; a családban kapják az első benyomásokat az egészséges emberi közösségről és az Egyházról; végül a család vezeti be őket lépésről lépésre a polgári közösségbe és Isten népébe. Érezzék át, tehát a szülők, hogy a valóban keresztyén család milyen döntő szerepet tölt be Isten népének életében és fejlődésében. A családokkal való kapcsolattartás során tapasztaljuk, hogy vannak hívő, kereső és nem vallásos szülők. Mind a három területen megvan a feladata óvodánknak. A gyermekek együttnevelésén kívül segítjük a hívő családokat hitük megélésében, megújulásában. A kereső családokat támogatjuk Egyházunk értékeinek megismerésében oly módon, hogy vonzóvá tesszük az egyházi közösségeket, programokat szervezünk számukra, és bekapcsoljuk őket a vallásos közösségbe. Járnak református óvodánkba olyan nem vallásos családok gyermekei is, akik elfogadják óvodánk református szellemiségét. Intézményünk Őket is szeretettel fogadja, és számukra is felkínálja a különböző programokat és bevonjuk őket mindennapjainkba. Székhely:


5


Társadalmi környezetünkre jellemző a fokozódó elszegényedés. A hátrányban élő családok számának növekedése szükségessé teszi a családok felkarolását, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal való folyamatos együttműködést. Az iskolához tartozás segít az eredményes szocializációban, az óvoda-iskola átmenet nehézségeinek csökkentésében, a nevelés folyamatosságában és a gyermek egyéni előmenetelének nyomon követésében. A gyülekezettel való kapcsolattartás készíti elő a Pásztor nyájához való kapcsolódást, olyan közösségbe való integrálódást, ami segíti a gyermek, család számára személyes hitük megélését. Programunkat az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjához, a Református óvodai nevelés keretprogramjához és iskolánk pedagógiai programjához igazodva készítettük el. A programkészítés során figyelembe vettük a kiemelt figyelmet, különleges bánásmódot igénylő sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelveit. Közös igazgatású intézmény óvodai intézményegységeként a jogszabályt követve az óvodára vonatkozó egyes kötelező pedagógiai programelemek az intézményi pedagógiai program 1. kötetében találhatók. Így a pedagógiai programunk 1. kötetében lévő alábbi témákkal együtt szükséges látni, olvasni, értelmezni az óvodai pedagógiai programot.         



Alapadatok az intézményünkről - PP 1. kötet – 6-7.oldal Lelkiségünk – PP 1. kötet – 13-14. oldal Az intézmény nevelő… munkájának alapelvei - PP 1. kötet – 17. oldal Óvodai nevelésünk célja - PP 1. kötet – 31. oldal Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok - PP 1. kötet – 3132. oldal A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok - PP 1. kötet – 43. oldal Az óvodapedagógusok helyi intézményi feladatai – általános, alapvető feladatok - PP 1. kötet – 46-47.oldal Gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok - PP 1. kötet – 58-60. oldal A kiemelt figyelmet igénylő gyermekekkel… kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje - PP 1. kötet – PP 1. kötet – 60.; 66-68.; 89.; 90-95. oldalak  A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelése az intézményben - PP 1. kötet – 104-107. oldal  A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése - PP 1. kötet – 108 – 114. oldal Az intézmény szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok – a szülő, a gyermek, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái- - PP 1. kötet – 114 – 126. oldal  Az intézmény közösségének együttműködése - PP 1. kötet – 114. oldal  Az intézményvezetés kapcsolattartása, illetve az intézményvezetés és a nevelőtestület együttműködése - PP 1. kötet – 114 - 115. oldal  Az óvoda és az iskola együttműködése - PP 1. kötet – 115 - 116. oldal

Székhely:


6


 

A pedagógusok és a szülők kapcsolattartása és együttműködése PP 1. kötet – 118 - 122. oldal Az intézmény vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése intézményen kívüli intézményekkel, szervezetekkel… - PP 1. kötet – 122 - 126. oldal

2. Református óvodánk szellemisége, gyerekkép, óvodakép „Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól.” (Példabeszédek, 22, 6.)

BIBLIAI EMBERKÉP

Gyermekkép

FEJLESZTÉSI FELADATOK

A NEVELÉS CÉLJA

HATÁSRENDSZER Tevékenységrendszer

Társadalmi, közéleti

Fenntartó gyülekezet

C S A L Á D

BELSŐ, MUNKATÁRSI KAPCSOLATOK

Tárgyi, természeti környezet

Ismeretszerző tevékenység

Munka jellegű tevékenységek

Művészeti jellegű tevékenységek

J Á T É K

Kapcsolatrendszer P E D A G Ó G U S

A NEVELÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYE

2. 1. Gyermekkép A gyermek Isten ránk bízott ajándéka, gondoskodás és különleges védelem illeti meg. A Biblia tanítására építve nevelőmunkánk a kisgyermek Istentől kapott adottságainak, képességeinek kibontakoztatására, pozitív személyiségjegyeinek kialakítására, erősítésére irányul, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. A kisgyermekek pszichoszomatikus fejlődését, személyiségének kibontakozását nem csupán az adottságok és az érés sajátos törvényszerűségei, valamint a spontán vagy tervszerűen alkalmazott környezeti hatások határozzák meg, hanem az Úr Jézus Krisztus gondviselő kegyelme, szeretete és az általa vezetett, hitben élő felnőttek ráhatásai. Ezek eredményeképp a lélek gyümölcsei megjelennek a gyermekeink viselkedésében: „A lélek gyümölcse pedig szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség.” (Pál levele a Galatákhoz 5. 22.) Az óvodai nevelésünk gyerekközpontú, befogadó, az egész személyiséget fejleszti megfelelő személy és tárgyi környezettel, keresztyén értékek hordozásával, az egészséges életmód alakításával, a környezettudatos magatartás alakításával, az érzelmi neveléssel, a szocializáció biztosításával, az anyanyelvi neveléssel, az egyéni készségeknek és képességeknek megfelelő tevéSzékhely:


7


kenységbe ágyazott értelmi fejlesztéssel. Óvodás korban a gyermekeknek egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak, így a differenciált személyiségfejlődés biztosítása nevelésünk alapvető kritériuma. Óvodai nevelésünk nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. A gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Keresztyén közösségünkben a kisgyermeket és a szülőt krisztusi szeretet és békesség veszi körül, egyénre irányuló figyelem, megértés, bizalom, alkalmazkodás, megbecsülés és tisztelet fogadja bármilyen megkülönböztetés nélkül. 2. 2. Óvodakép Óvodánk a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézményeként kiegészíti a családi nevelést a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig, biztosítja a gyermeki személyiség védelmét, nevelését, fejlesztését. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő), a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Tesszük mindezt Isten rendelése szerint, keresztyén értékrend alapján. Óvodánk a másodlagos szocializáció színtere. A kortárskapcsolatokon keresztül olyan szocializációs szerepek tárháza, amelyet még a legjobban működő család sem tud a gyermek számára biztosítani. A szülőkkel, testvérekkel való együttműködés ugyanis más képességeket feltételez, mint a gyermek számára idegen felnőttel és társakkal történő kooperáció. Az Ige tanítása szerint kívánjuk nevelni gyermekeinket: Isten és embertársai szeretetére, szolgálatára, a jó megtanulásának készségére. Segíteni őket abban, hogy harmonikusan növekvő, jellemes személyiséggé, szociális érzékenységű, demokratikus, az élet küzdelmét is vállaló, tevékeny, kreatív felnőttekké váljanak, a test és lélek egységében. Tudatosítjuk bennük, hogy Isten ebben az országban, ebben a népben jelölte ki helyüket, ezért kötelességük tehetségükkel jól sáfárkodni. Hazaszeretetük mellett tiszteljék, becsüljék más népek értékeit, féltő szeretettel óvják és védjék az életet, a teremtett világot, vigyázzanak környezetükre. Az óvoda fontos hátránycsökkentő szerepet tölt be, e feladatban óvodánknak is részt kell vennie. A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását. 2. 2. 1. Alapelveink:  Istentől kért bölcsesség, krisztusi szeretet és szolgálat;  A gyermek egyszeri, egyedi lényének felismerése és képességeinek felelősségteljes fejlesztése; Székhely:


8


 A gyermeki szabadság biztosítása olyan kevés szabállyal, amely elősegíti a közös élmények és tevékenységek által a szocializációt, az erkölcsi tulajdonságok megalapozását;  A gyermek tevékenységére épülő tanulás;  A családokkal való együttműködés és szükség szerint segítés, gondozás. A munkánkat átfogó evangéliumi szellemben történő nevelés elve mellett, - melyben nevelésünk alapja a bibliai emberszemlélet, Istentől kért bölcsesség, krisztusi szeretet és szolgálat-, megfogalmazzuk az alábbi alapelveket:  komplexitás, egységes nevelő hatások elve; az alapelveknek átfogóan, együttesen kell érvényesülnie az intézményi nevelőmunka egész területén;  esélyegyenlőség elve; minden gyermeknek legyen lehetősége tehetségének megfelelő tevékenységre; a kiemelt figyelmet, különleges bánásmódot igénylő gyermek kapjon meg minden lehetőséget fejlődésére; - a kiemelten tehetséges gyermek tehetséggondozás elve: az esélyegyenlőségi elvet figyelembe tartva a tehetségígéretek felfedezése, gondozása a vizuális-téri képességek középpontba állításával.  egyenrangúság elve; ezen elv tudomásul vétele biztosíthatja csak azt az alapvető igazságot, mely szerint a pedagógus és a gyermek, egyenrangú fél a nevelés folyamatába;  a pedagógus irányító szerepe a pedagógiai légkör kialakításában, a gyermekek, a szellemi, lelki, testi teljesítményeinek kibontakoztatásában, tevékenységeinek szervezésében, személyiségük fejlesztésében jelentkezik;  az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételének elve; a gyermek egyszeri, egyedi lényének felismerése, a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. A gyermek személyiségéhez igazított pedagógiai intézkedések. Nevelésünk segítse elő a gyermek személyiségfejlődését, egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását;  igazodás a gyermekek egyéni fejlődési üteméhez elv, ez különösen fontos a kiemelt figyelmet, különleges bánásmódot igénylő SNI gyermekeknél;  játékosság elve; a gyermek személyiségéhez, a legfőbb tevékenységén a – játékon – keresztül kívánunk eljutni, hogy átadjuk neki mindazt a személyiségformáló műveltségtartalmat, amely az egészséges fejlődéséhez szükséges. Nyugodt, családias, biztonságot nyújtó légkör megteremtése, amelyben a gyermeki szabad játék elsődlegességét hangsúlyozzuk, az összefüggő játékidő védelmével;  a tapasztalatszerzés elve; lehetőség teremtése a gyermekek számára a saját tapasztalatok megszerzésére, megértésére, általánosítására;  gyermeki tevékenységre épülő tanulás elve; (belső motiváltság, tanuláshoz való pozitív viszony kialakítása, az önálló felismerés jóleső érzése és hajtóereje.);  párhuzamos foglalkoztatás elve: a gyermekek számára az egy időben végezhető különböző tevékenységek biztosítása;

Székhely:


9


 a következetesség elve; alapelveiben, módszereiben ingadozás nélküli, igényes, határozott elvárások támasztása gyermekeinkkel szemben annak a lehetőségnek nyújtásával, hogy biztosított legyen a gyermekek önállóságának, kezdeményezőképességének, kreativitásának kibontakoztatása;  a motiváció elve; a gyermekek személyisége tevékenységekben formálódik, fejlődik, melynek feltételei: a tényleges cselekedtetés, gyakoroltatás, a gyermeki aktivitás kedvező körülményeinek megteremtése (légkör, hangulat, tárgyi és személyi feltételek), konkrét feladatok, helyzetek teremtése, amelyek erkölcsi tulajdonságaik, szokásaik, készségeik ki-fejlődését segítik;  önazonosság biztosításának elve; a hazájukat elhagyni kényszerülő családok, gyermekek számára biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét.(jelenleg nincs migráns gyermekünk) 

közvetett segítés elve; az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését;



környezettudatosság, környezetvédelem elve; az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását; megalapozását;



egészségvédelem elve: a gondozási, a testi nevelés és a mozgásfejlesztési feladatok megfelelő ellátásával, valójában valamennyi tevékenységünkkel segítjük a gyermekek egészségének megóvását, törekedve a szellemi – lelki - testi harmóniára;



bizalom elve; hiszünk a gyermekek fejleszthetőségében, bízunk a pozitív irányú változásban;



együttműködés elve; a családokkal, munkatársakkal, az iskolával és egyéb partnerekkel való együttműködés;



szakmai önállóság elve; az óvodapedagógusok szakmai önállóságának biztosítása a törvényi keretek között.

2. 2. 2. Céljaink, hogy:  a ránk bízott gyermekeket evangéliumi szellemben neveljük, hogy a kereszteléskor tett szülői és gyülekezeti fogadalom megvalósulását elősegítsük. Ennek érdekében minden tevékenységet át kell, hogy hasson az Igéből táplálkozó református hit és az ökumenikus gondolkodás. A gyermekek a világot, mint a teremtő Isten csodálatos művét ismerjék meg, találjanak rá az útra, mely az Úr Jézushoz vezet.  elősegítsük a különböző szociális háttérrel rendelkező óvodás korú gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését, gyermeki személyiség kibontakoztatását, hátrányok csökkentését, figyelembe véve és tiszteletben tartva az életkori és egyéni sajátosságokat, az eltérő fejlődési ütemet. (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is).  alkotó, családias légkörben segítsük önkibontakozásukat úgy, hogy minden gyermek önmaga lehetőségeihez viszonyítva fejlődjön, testi, lelki, szociális, értelmi érettség terén.  alakuljon ki a gyermekekben a természet iránti pozitív érzelmi kötődés.  megalapozzuk bennük a helyes önértékelést és értékrendet. Székhely:


10


 kihasználjuk az integráltság előnyeit, hogy megkönnyítsük az óvoda-iskola átmenetet.  A kiemelt figyelmet, különleges bánásmódot igénylő sajátos nevelési igényű gyermekeknél is törekszünk a megfogalmazott célok megvalósítására. Célunk, hogy az SNI gyermekeket is hozzásegítsük a társadalmi beilleszkedéshez. A különbözőség elfogadtatásának, amelynek alapja a keresztyén kultúrában gyökeredzik, fontos szerepe van ebben.  A kiemelten tehetséges gyermekek azonosítása, fejlesztése. „Aki befogadja ezt a kisgyermeket az én nevemért, az engem fogad be; és aki engem befogad, azt fogadja be, aki engem küldött. Mert aki a legkisebb mindnyájatok között az a nagy.” (Lukács 9; 48) 2. 2. 3. Óvodánk légköre Keresztyén közösségünkben a kisgyermeket és a szülőt krisztusi szeretet és békesség veszi körül. Az óvoda légkörén keresztül tapasztalja meg a gyermek az Isten iránti engedelmességet, a Krisztusi szeretetet. A nyugodt, békességes, szeretetteljes légkörben, ahol a Krisztusi példa áll előttünk fontos érték az egyénre irányuló figyelem, megértés, alkalmazkodás, és tisztelet. A pontos egyértelmű követelmények, az együttélés szabályainak betartása, a szabadság és a korlátok ésszerű rendszerének működése biztosíték arra, hogy a gyermek megtalálja a helyét a csoporton belül. Az evangéliumi nevelésben legfőbb belső parancs a szeretet. Olyan környezetben, ahol érzi a gyermek, hogy szeretik, elfogadják, figyelnek rá, számon tartják, megtapasztalja, hogy szeretetközösségben lenni jó, megérzi, a szeretve nevelés örömét. 2. 2. 4. Pedagógusképünk „A Krisztus beszéde lakjék bennetek gazdagon úgy, hogy tanítsátok egymást teljes bölcsességgel, és intsétek egymást zsoltárokkal, dicséretekkel, lelki énekekkel; hálaadással énekeljetek szívetekben az Istennek. Amit pedig szóltok, vagy cselekesztek, mind az Úr Jézus nevében tegyétek, hálát adva az Atya Istennek őáltala.” (Kolossé 3. 16; 17) A református óvodánk nevelési intézmény, melynek testülete elkötelezte magát Krisztusnak. A keresztyén életvitelhez hűen, szolgáljuk Istent és neveljük a reánk bízott gyermekeket. Munkánk szolgálat, a ránk bízott gyermekek szeretetközösségben, evangéliumi szellemben nevelése, védése, felelősségteljes fejlesztése. E szolgálatot csak olyan személy végezheti, aki ismeri a bibliát és tanítva tanul. A református óvoda munkavállalóitól elvárjuk, hogy a keresztyén értékek, a keresztyén életvitel példamutatói legyenek. A nevelési helyzetek legfontosabb szereplője a példát mutató óvodapedagógus, aki életmódjával, emberi és nevelői megnyilvánulásaival közvetíti a keresztyén értékeket. A gyermek és egymás tisztelete jellemezze kapcsolatainkat. Bízunk a gyermekekben, hiszünk fejleszthetőségükben, örülünk minden apró lépésben megtett útnak. Az óvodapedagógus legyen nyitott, szakmai érdeklődését tartsa ébren, legyen pozitív erőforrás, példa a gyermek számára.

Székhely:


11


Az intézmény vezetőségének lehetőséget kell teremtenie, a munkavállalók lelki épülésére (csendesnapok, áhítatok, konferenciák…) szakmai fejlődésére. „Az, aki vagy, Isten ajándéka neked. Az, akivé válsz, a te ajándékod… Istennek.” (ismeretlen szerző) 2. 3. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek További elveket az óvodai nevelőtestület nem határozott meg. Ami ismételten kiemelendő: a református óvodában az egész napot át kell hatnia a keresztyén szellemiségnek, s az óvodapedagógusok és más munkakört végző munkatársak egész személyiségének tükröznie kell, hogy ők kinek szolgálnak, kit követnek. A Bibliai integrációnak jelen kell lennie óvodánk mindennapi életében, annak nevelési- és tanulási folyamatában.

3. Az óvodai nevelés fő feladatcsoportjai 3. 1. A hitéleti nevelés – erkölcsi nevelés 3. 2. Az érzelmi nevelés, az erkölcsi és közösségi nevelés és a szocializáció biztosítása. 3. 3. Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. 3. 4. Az egészséges életmód alakítása, az egészség óvása. 3. 1. A hitéleti nevelés „Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne tiltsátok el tőlem őket, mert ilyeneké az Isten országa. Bizony mondom néktek: aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy kisgyermek, semmiképpen sem megy be abba. Ekkor átölelte és kezét rájuk téve megáldotta őket.” (Márk evangéliuma 10:13 – 16) 3. 1. 1. Az óvodai hittantanítás, lelki nevelés célja:    

A 3-6 éves gyermekek evangéliumi nevelésen keresztül történő harmonikus lelki fejlődése; A bibliai történetek, az imádság és ünnepek szeretetteljes, bensőséges légkörével a megfelelő érzelmi biztonság kialakítása; Az óvodapedagógus és a hitoktató személyén keresztül a gyermeki bizalom kiépítése a szerető Mennyei Édesatya felé; A gyermek istenélményein keresztül a család életének kedvező alakulása;

Az óvodai hitoktatás távlati célja:  A gyermek hitre jutása és Jézus Krisztus melletti, korának megfelelő, döntéshez való segítése;  Majdan tudatos, hívő református gyülekezeti tagokká válása;  A keresztyén hit ismereteinek elsajátítása. „A hit hallásból van, a hallás Isten igéje által.” (Róm 10, 17) A gyermek elsősorban Istené. Nevelésük kellő komolysággal vállalt kötelességünk. Ezért illeszszük be az óvodai vallástanítást a gyermekek alapvető nevelési keretei közé. Vagyis, olyan feltételek között folyjon az evangéliumi tanítás, nevelés, amely figyelembe veszi a 3–6, 7 éves korú gyermek életkori sajátosságait, utat enged a játékosságnak, a játszva tanulásnak, az egyéni bánásmódra is hangsúlyt fektetve. Székhely:


12


A hittantanítás tehát:  segítse az anyanyelvi nevelést a gyermekek számára ismert fogalmak használatával, a már meglévő tartalmak bővítésével, gazdagításával,  vezesse a gyermekeket új távlatokhoz, felismerésekhez a környezet megismerésre nevelésében,  járuljon hozzá a képzelet, fantázia, emlékezet fejlődéséhez a bibliai történetek kiválasztásában,  erősítse a gyermeki készséget, jártasságok kialakulását a vizuális és manuális tevékenységek során,  ének- és zenehallgatási anyagával a gyermekek zenei képességeinek alakításában vállaljon részt,  élő kapcsolat kialakulására törekedjen a család, az egyház és az iskola nevelési színterein,  Isten- és gyermekközpontú világlátásával, előítéletektől mentes, kölcsönösen alkalmazkodó szolgálatával, valamint biblikus látásmódjával tiszta szemlélet hordozója legyen,  az egész nevelési folyamatból ki nem szakítható, akkor jó, ha áthatja az egész légkört,  ebben az életkorban nem a tematikus ismeretek nyújtása, hanem az átélt, tapasztalt valóság a vezérlő fonal. a fent felsoroltak termékeny megvalósítása útján az óvodai hittantanítás az óvodai nevelés nélkülözhetetlen részévé válik, és gazdagítja a gyermeknevelés eredményességét. Tartalma: - a nevelők keresztyén magatartása (megtapasztalás, érzelmi biztonság, szerető-elfogadó légkör, bizalom, az összetartozás élménye) - tematikus ismeret-élmény együttes biztosítása (hittan) - ünnepek előkészítése, tevékeny átélése, valamint a mindennapok keretein túlmutató események - közös imádság, közös munka, közös szórakozás megtartó ereje 3. 1. 2. Keresztyén szellemű nevelésünk a gyakorlatban: A bibliai történetekkel való ismerkedés. Az óvodáskorú gyermek és a Biblia világa között nagyon nagy szakadék van, hiszen a bibliai történet műfaja alapvetően más, mint a mese műfaja. A történetek elmondásakor vigyázni kell a szemléletességre, a hitelességre, a gyermekszerűségre. Azokat a történeteket részesítjük előnyben, amelyek a korosztály adottságainak megfelelően Isten szeretetéről, gondoskodásáról, oltalmazásáról szólnak. Tudatosítani kell a gyermekben, hogy a mesével ellentétben ez igaz, megtörtént esemény. A Szentírás történetei kapcsolódjanak a gyermekek világához (felvezető beszélgetések), benne pozitív érzelmi viszonyulásokat éljenek át, olyant, amit a szülő – gyermekkötődésben megtapasztaltak, átéltek: a gondoskodás, segítés, védelem, oltalom, biztonság, az aggódó, felelős, s ha szükséges ítéletet is gyakorló szeretet. Az Ige valódi üzenetétől ne térjünk el, elmondása előtt fogalmazzuk meg magunkban, mit üzen Isten nekünk, miben segít mindennapi életünk problémáinak megoldásában. (Lehetőleg egy fő gondolat mellett döntsünk, mert a gyermek még nem képes egyszerre több nézőpontot figyelembe venni). Az érthetőség miatt a számukra ismeretlen szavakat ismerttel cseréljük fel, ha kell, szőjünk bele magyarázatot (helyszín, viselet, szokások stb.), úgy, hogy a történek lendületét ezzel ne törjük meg. Székhely:


13


A bibliai történetek után nem kell tanulságot megfogalmazni. Ha hitelesen mondtuk, ráérez a gyerek annak lényegére: az Úr Jézus Krisztus segít a benne bízó emberek élethelyzeteinek megoldásában. Természetesen a gyermek kérdéseire mindig reagáljunk. A különleges bánásmódot igénylő SNI gyermekek, beilleszkedését segíti a közösségbe az ige üzenete által a csoporttársak elfogadó attitűdjének erősítése. Önmaga elfogadását erősíti a bibliai történeteken keresztül az üzenet, hogy Isten mindenkit gyermekeként szeret. Az egyházi énekek, dicséretek, zsoltárok, ifjúsági és ún. „mutogatós”, dramatikus református gyermekdalok megismertetése fontos feladatunk. A gyermekáhítatok, elcsendesedések, imádságok biztosítják az élő kapcsolatot Istennel. A hitben élő ember számára az imádság a lélek lélegzetvétele, nélküle elerőtlenedik az ember, elhal a szív. Az imádság legyen őszinte, szívből jövő. Az áhítatok jelenlévővé teszik csoportunkban az interakciós kapcsolatot Istennel, akinek elmondhatjuk gondjainkat, örömeinket, s nála megnyugvást, vigaszt találunk. (Gyermekeink számára természetes az étkezés előtti és utáni hálaadó imádság.) A családi istentiszteleteken való részvétel sajnos kevés család számára természetes, szeretnénk, ha a jövőben meghonosodna körükben ez az alkalom is. Gyermekek szolgálata - szeretetvendégségen, Szeretethíd programon, templomban. Palánta misszió bibliai témájú előadásain való részvétel. Az óvodai hitoktatás és az óvodapedagógusok feladatai:       

Az evangéliumi nevelőmunka fogja át az óvodás gyermek személyiségének egészét, vagyis a keresztyén tanítás terjedjen ki az érzelmi, (emocionális), értelmi (mentális), közösségi (szociális), valamint testi (szomatikus) szférákra egyaránt. Feladatunk a gyermeki érdeklődés, rácsodálkozás, felismerés elindítása Isten tetteire, megváltó munkájára. Keresztyén erkölcsi tartalmak elplántálása, úgy, mint személyválogatás nélküli szeretet, megbocsátás, önzetlenség, ragaszkodás, stb. Az óvodai hittan foglalkozások tartalmi és formai felépítése illeszkedjen a 3-6-7 éves gyermek alapvető tevékenységi formáihoz. Az imádságok meleg, elfogadó, megsejtető atmoszférája az Isten jelenlétét, közelségét éreztesse. Az énekek tartalmukkal és dallamukkal egyaránt a bibliai tanítás elmélyülését szolgálják, valamint az esztétikai élmények erősödését. Az óvodapedagógusok, és a hitoktató között a legteljesebb együttműködés valósuljon meg a fenti feladatok megvalósulása érdekében.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén:   

a gyermekek ismerik a bibliai történeteket, református gyermekdalokat; megtanulnak néhány aranymondást; felveszik az imádkozó testtartást, képesek saját megfogalmazású gondolataikat az Úr elé vinni; hálaadó imát mondanak étkezés előtt és után, lefekvéskor; megtanulják az Úrtól tanult imádságot, ismerik a református köszönési formát; Székhely:


14


  

tudják, milyen magatartásforma megengedett templomunkban, felismerik a református templomok jellegzetességeit; a keresztyén nevelés értékei megmutatkoznak gyermekeink jellemében, a vallás hagyományos keretei között felnövő gyermek sok információt megtud Istenről, a Szentírásról, az elvárt magatartásformákról, a tanult imádságok lehetőséget adnak számára, hogy ne csak Istenről beszéljen, hanem párbeszédbe is kerüljön Vele.

3. 2. Az érzelmi, az erkölcsi és közösségi nevelés és szocializáció biztosítása „Minden szabad nekem, de nem minden használ; minden szabad nekem, de nem minden épít." (I. Kor. 10, 23.) A gyermekek nevelésében kiemelkedő az óvodák szocializációs szerepe. Ebben a társas környezetben az együttélés és együttműködés olyan formáit és szabályait sajátítja el a gyermek, ami megkönnyíti mindenkori beilleszkedését, miközben személyiségjegyei is gazdagodnak. (A pontos egyértelmű követelmények, az együttélés szabályainak betartása, a szabadság és a korlátok ésszerű rendszerének működése segítik ezt a folyamatot.) Az óvodás korú gyermek jellemző sajátossága, hogy magatartása érzelmektől vezérelt. Alapvető feladatunk a szeretetteljes, kiegyensúlyozott, biztonságot nyújtó légkör és az otthonos körülmények megteremtése. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda minden munkavállalójának magatartása. Minta, amin keresztül tanulják a gyermekek a társas viselkedés normáit. Az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés és szocializáció biztosításánál a keresztyén erkölcsöt tartjuk szem előtt. A Lélek által vezetett nevelő példáján keresztül alakulnak ki a gyermekben olyan erkölcsi tulajdonságok és értékrend, mint az együttérzés, segítőkészség, mások elfogadása, türelem, jóindulat, megbocsátás, önzetlenség, igazságosság. A gyermek nyitottságára építve az óvoda elősegíti, - hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. - hazaszeretet érzelmi megalapozását. - hogy megtapasztalja a teremtő Isten gondoskodását. Az óvodapedagógus–gyermek, gyermek-dajka kapcsolatában ki kell alakítani a szereteten és kötődésen alapuló együttműködést. Ennek nélkülözhetetlen eleme az empátiakészség, valamint a pozitív attitűd, érzelmi töltés. Az óvodapedagógusi, dajkai minta meghatározza a gyermek viselkedését, társaihoz való viszonyulását. Szeretetteljes, empatikus, meleg, elfogadó, segítő attitűdjével hat a gyermek- gyermek közötti kapcsolatokra, világos, egyértelmű értékrend közvetítésével (mi a jó és rossz) a közösségi magtartás irányítója és elősegítője. A gyermek-gyermek kapcsolat során alakul ki az alkalmazkodás, a társas kapcsolat erkölcsi normái, az érzelmi alapokon létrejövő kooperáció és kommunikáció. A sajátos nevelési igényű gyermekek jelenléte a csoportban a szocializációs folyamatot gazdagítja. (A gyermekek olyan bibliai értékeket sajátítanak el, mint a másokon való önzetlen segítés) Az együttélésben viszonyításra is alkalma nyílik a gyermeknek, ami szükséges a reális énkép kialakításához, és a különbözőségek megtapasztalására, elfogadására, tiszteletben tartására.

Székhely:


15


A gyermekeknek meg kell ismerniük mi a helyes és mi a helytelen s ennek mércéje a Biblia. Minden elvárás, szabály célja egy és ugyanaz: a gyermek fokozatosan jusson el addig, hogy tudatosan bánjon az önfegyelem eszközével. A nevelők, és gyermekek előtt legyen egyértelmű, hogy milyen magatartás elfogadott, illetve nem kívánatos a csoportban. Ezek betartásában legyünk következetesek, dicsérettel és pozitív megerősítéssel motiválva. A követelmények növekedésével egyidejűleg bevonjuk a gyermekeket a szabályok kialakításába. A szabályokra való kényszerítés helyett az egyezkedés, meggyőzés, konszenzuskeresés válik dominánssá. A helytelen viselkedésű gyermek megsegítésére a következő módszereket alkalmazzuk: - megelőzés, - a gyermek szükségleteinek, érzései jogosultságának elismerése, - átterelés, - a természetes következmény módszere, - a háttérben maradás módszere, - fegyelmezés. A kiemelt figyelmet, különleges bánásmódot igénylő SNI gyermekeknél a szociális viselkedéshez szükséges összetevők (szükségletek, hajlamok, attitűdök, meggyőződések, rutinok, szokások, minták, készségek, ismeretek) erősítése a fő feladatunk. A gyermek társas kapcsolatainak kialakulásában fontos, hogy észrevetessük a csoporttársakkal is, hogy az SNI gyermeknek milyen erőfeszítéseket kell tenniük az azonos eredmény eléréséhez, és meg kell láttatnunk esetleges kiemelkedő képességüket. Célunk, hogy a csoporttársak ismerjék fel a segítségnyújtás lehetőségeit és azok helyes mértékét. Az óvodapedagógus feladatai: 



A csoport életének megszervezése, erkölcsi tulajdonságok, akarati tulajdonságok, szokás és norma rendszerének megalapozása, közös élményeken alapuló változatos tevékenységformák, élményforrások biztosítása. A szokások segítségével gördülékenyebbé válik a csoport élete, a szabályok, az értelmes fegyelem a tevékenységekhez, kapcsolatokhoz ad biztonságos hátteret. A hazaszeretet érzelmi megalapozása, a szülőföldhöz való kötődés kialakítása, hogy tudjon a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó szépre, jóra, azok megbecsülésére rácsodálkozni.



A gyermek „én-központúsága” miatt kezdetben még önmagára képes csak figyelni, de emocionális alapon fokozatosan kifejleszthetjük azokat a mechanizmusokat, melyek segítségével alkalmassá válik másokkal is törődni (segítőkészség, tolerancia, együttérzés, önzetlenség, konszenzuskészség, figyelmesség, belátás stb.), emellett teret engedünk a gyermek önkifejező, önérvényesítő törekvéseinek is.



Intézményünkben különös gondot fordítunk a nehezen szocializálódó, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi sérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, elhanyagolt gyermekekre, fejlesztőpedagógus, logopédus közreműködésével. A csoportok szokás - és norma rendszerének kialakításakor figyelembe vesszük az SNI gyermekek egyéni képességét, fejlődési ütemét is. A gyermekeket arra neveljük, hogy az egymástól különböző társaik iránt, megértéssel, elfogadással legyenek. A kiemelkedő képességű gyermekek nevelését az óvodapedagógusok szakértelmére bízva, elsősorban a differenciálás módszerét alkalmazva oldjuk meg. Székhely:


16


A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére:         

Érdeklődnek egymás iránt, észreveszik, ha valaki hiányzik a csoportból. Beszélgetés közben tartják a szemkontaktust. Baráti kapcsolatok alakulnak ki. Betartják az udvariassági szokásokat. A gyermekek betartják az együttélés szabályait. A nagyok segítik a kicsiket. Egymás és a felnőtt mondanivalóját türelmesen végighallgatják. Észreveszik, ha valamelyik társuknak segítségre van szüksége. Érzelmeiket kifejezik gesztussal, metakommunikációs jelekkel.

3. 2. 1. Óvodánk ünnepei, hagyományai Az érzelmi nevelést meghatározza az ünnep. Az ünnepek szépséget, ritmust, értelmet adnak a hétköznapoknak. A keresztyén óvodákban az ünnepek az öröm, a hálaadás alkalmai gyermekeknek felnőtteknek egyaránt. A keresztyén egyház is ünnepkörökben él, de a gyermekeinket segítenünk kell az ünneplés átélésében, hogy ne csak a külső formák adta szabályokat ismerjék meg, hanem az ünneplés bensőségességét, a készülődés örömét, az átélés élményét. Vigyáznunk kell arra, hogy ne a családok helyett akarjuk megadni az ünneplés élményét, folyton “előünnepelve”, hanem a készülődés és a bensőségesség csendjét és örömét segítsük átélni. Az ünnepeket hosszas készülődés, örömteli várakozás előzi meg. Minden esetben lényeges momentum az érzelmi ráhangolódás. Vannak életünkben visszatérő elemei az ünneplésnek, ezzel a hagyományteremtés a célunk, hiszen az ünnepek az akár évezredes hagyományok, keltette élmény együttes a közösséghez tartozás érzésének első megtapasztalása, később a nemzethez tartozás belsővé válásának első lépcsőfoka is. Kiemelten kezeljük:    

a születésnapokat, keresztyén ünnepeinket, nemzeti ünnepeinket, néphagyományainkhoz kapcsolódó jeles napokat.

Egyházi ünnepeink:

Az ünnep megvalósulása, üzenete:

Évnyitó áhítat a templomunkban Családi istentisztelet éves ütemterv szerint

Kezdődik a nevelési év, közösség ereje Közösségi érzés, összetartozás (család, óvoda iskola, gyülekezet.) Egyházunk ünnepe - megemlékezés

A reformáció ünnepe - október 31. Szeretetvendégség (november végén) Advent, Karácsony

Székhely:

Iskolával közös rendezvény, ajándék a gyülekezet számára a szolgálat. Ünnepre készülődés lelki elcsöndesüléssel, várakozással az örömhírre: „Ne féljetek, mert megváltó született néktek.”(Lukács 2, 10) Családokkal, gyülekezettel, iskolával való közös ünneplés, énekelés, szolgálat, hálaadás a templomban, gyermekek karácsonya.


17


Egyházi ünnepeink:


Virágvasárnap

„Áldott a Király, aki jő az Úrnak nevében.” (Lukács 19, 38) Jézus királysága más: szeretet, jóság, igazság, békesség. A csoportszoba virágokkal, a gyermekek virágos rajzaival díszítése, öröm átélése ..Meghalt.... és feltámadt! (MT 27, 28)

Húsvét. Jézus halála és feltámadása

Tanévzáró istentisztelet a templomunkban

...Elküldte a Vigasztalót ...(ApCsel.2.) A szentlélek ereje segít, bennünk van. Vége van a nevelési évnek összetartozás.

Egyéb ünnepeink, hagyományaink:


Születésnapok megünneplése (hálaadás).

Minden gyermeket számon tartunk, együtt örülünk, közösen ünnepelünk. A szüret jellegzetes népszokásainak felelevenítése, a tevékenységek felidézése, családokkal, első osztályosokkal közös projektnap. Miklós püspök története, a gyermekek megajándékozása, az iskolások műsora az ovisoknak. A gyermekek zenés, táncos, jelmezes délelőttje a szülők bevonásával. A maguk készítette zászlóval, jelképpel a 48-as szoborhoz megyünk. Iskolások műsorának megnézése. Nemzeti ünnep Hálaadás. Édesanyák köszöntése, közös kézműves családi délután. Iskolával, szülőkkel közös rendezvényünk (május végén, június elején) Beszélgetéssel, rajzok készítésével emlékezünk. Elbúcsúzás az iskolába menő gyermekeinktől, évzáró kirándulás Ls. a PP program egyéb részén

Pünkösd

Szüret Mikulás Óvodai farsang Március 15. Anyák napi köszöntő Sztárai nap A nemzeti összetartozás napja Nevelési évzáró Egyéb ünnepek

3. 3 Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 3. 3. 1. Az anyanyelvi nevelés Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységforma keretében megvalósítandó feladat. A kapcsolatteremtés egyik legfontosabb eszköze a beszéd, a kommunikáció. Az óvodai élet egészét áthatja: így teremtünk kapcsolatot egymással, számolunk be élményeinkről, tapasztalatainkról. Az óvodás kor a beszédfejlődés legszenzitívebb időszaka, egybeesik az ugrásszerű mentális és pszichés fejlődéssel. A beszéd és a gondolkodás egymástól elválaszthatatlan folyamatok. Az anyanyelvi kommunikációban fejleszthetjük a gyermekekben az  egyre pontosabb, valósághű érzékelést, észlelést,  a szándékos figyelem képességét;  a valósághoz közelítő képzeleti működést;  a reproduktív emlékezetet;  a problémamegoldó és kreatív gondolkodást; Székhely:


18


 az elemi fogalmi gondolkodást;  a kommunikációs képességeket. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása - helyes mintaadással, szabályközvetítéssel - az óvodai nevelőtevékenység egészében kiemelt jelentőségű. Különösen a beszédkedv fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések érvényesülésére, s a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. Minden nemzet fő kincse az anyanyelve. A magyar nyelv rendkívül gazdag. A gyermek a felnőttek beszédmódján keresztül ismerkedik az anyanyelvünk szépségével, árnyaltságával, a helyes mondatszerkesztéssel. Eközben fejlődik beszédértése, szókincse, kifejezőkészsége. Anyanyelvi kultúránk megismertetésében, átörökítésében fontos szerepet játszanak az igényesen, gonddal összeválogatott mesék, mondókák, versek, énekek, szólások, csujjogatók. A mese olyan élmény adta tudással ajándékozza meg gyermekeinket, ami semmivel sem pótolható. Mese közben ugyanis, a gyermek az óvodapedagógus szájmozgását nézi, megfigyeli a hangképzéshez kapcsolódó ajakmozgást, fülével hallja a beszédhangok tiszta ejtését, a beszéd dallamát, aminek következtében egyszerre több érzékszervén keresztül van módja „tanulni” a szép, tiszta beszédet. Mesehallgatás közben a gyermek képzeletében megindul a hallott történet képi megformálása. Mint a filmrendező a filmet, a gyermek is „leképezi” agyában a mese cselekményét, ami által aztán az agyát kreatív gondolkodásra készteti. A gyermek a beszéd révén szerzi ismereteinek nagy részét, segítségével fejezi ki magát, lép érintkezésbe környezetével. Minél fejlettebb beszédkészséggel lép az első osztályba, annál biztosabb lesz eredményes tanulása. Élő beszédének fejlettségétől függ majd írott beszédének, az írásnak, írásbeli kifejezőkészségének mértéke, minősége. Gyermekeink beszédszegény világban élnek. A családi beszélgetéseket felváltja a televízió, a DVD, számítógép, aminek következtében egyre kevesebb a megfelelő beszédminta, így az óvodai anyanyelvi nevelés hatása felértékelődik. A kiemelt figyelmet, különleges bánásmódot igénylő SNI gyermekek fejlesztésének területei a beszédszervek ügyesítése, a beszédhallás az auditív ritmus, az auditív emlékezet. Mivel az anyanyelv használata a nevelés egész folyamatában jelen van, ezért a különböző tevékenységformákhoz kapcsolódva, komplex formában valósítható meg a fejlesztés. Célunk: A gyerekek már meglévő anyanyelvi képességeinek differenciált egyénre szabott fejlesztése. Az anyanyelvi nevelés során különböző funkciókat fejlesztünk a hangok, hangzók tiszta ejtését összefüggő beszédet aktív és passzív szókincset beszédészlelést és értést. Ezek elengedhetetlen feltételei a majdani írás és olvasás elsajátításának. Egyéni beszélgetések alkalmával felmérjük a meglévő nyelvi tudást, beszédállapotot, hiányosságokat. A szókészlet felmérését tárgyak, személyek, jelenségek megneveztetésével végezzük. A mondatfűzés, mondatalkotás képességét élménybeszámoló és történetmondás során mérjük fel. Az így szerzett tapasztalatok alapján megtervezzük teendőinket, mely alapja a tervszerű, tudatos munkának. Anyanyelvi nevelésünk feltétele az óvodai nyugodt, derűs légkör, ingergazdag környezet, mely módot ad a szóbeli megnyilatkozásra. Nem csak a helyes kiejtésre, mondatfűzésre ügyelünk, hanem a tempóra, hangszínre, hangerőre, hanglejtésre, metakommunikációra.

Székhely:


19


Az óvodapedagógus beszéde szemléletes, a gyermek számára érthető, tagolt, érzelmeket kifejező, gazdag szókincsű. A gyermek minél több beszédet hall, annál több ösztönzést kap az önálló beszédre. Beszélgetések során fejlődnek a társas kapcsolatok. Az óvodapedagógus azzal, hogy hogyan szól a gyermekekhez, modellt ad a többieknek, az óvodapedagógus viszonya a gyermekekhez meghatározza a gyermekek egymás közti viszonyát. Az óvodában dolgozó felnőttek beszéde egymás között is mintaértékű legyen. Az óvodai anyanyelvi-kommunikációs nevelés fő területei:  beszédhallás-figyelem fejlesztése,  beszédhallás-emlékezet fejlesztése,  beszédritmus fejlesztése,  grafomotoros képességek fejlesztése,  gondolkodás fejlesztése,  beszédművelés (helyes ejtés),  kommunikációfejlesztés (köszönés, bemutatkozás, megszólítás, szándéknyilvánítás, elbeszélés élmény, ill. kép alapján, mesebefejezés, személyi adatok),  illem (az óvodás gyermek érintkezési kultúrája, megjelenése), Ennek érdekében anyanyelvi játékokat szervezünk: - légzéstechnikai gyakorlatok, - fúvási gyakorlatok, - ajak-és nyelvgyakorlatok (téri tájékozódás, irányok), - hangutánzás, - hangfelismerés, - akusztikus differenciálás (zörejek, hangok), - szókincsbővítés, - rövid és hosszú hangzók elkülönítése, - ritmusfejlesztés, - hallási figyelem, emlékezet fejlesztése, - dominancia kialakulásának elősegítése, - képek, modellek, élőlények, tárgyak megnevezése, felsorolása közben a paszszív szókincs felszínre kerül, - ellentétpárok és szinonimagyűjtés, - mondatalkotás, mondatfűzés történetmesélés közben, - egy kitalált mese, történet bevezető mondat utáni folytatása, - hangsorok analízise (szótagra, hangokra bontás), - számlálás, ritmus (szótagszámmal megegyező számú, pl. kopogás), - barkochba. A beszédfejlesztéshez szükséges a motoros fejlesztés, téri relációk ismerete, kézdominancia kialakítása, ritmusérzék fejlesztése, hallásfejlesztés. Az anyanyelvi nevelés komplex módon érvényesül a nevelési folyamatban. Folyamatos kommunikáció segítségével alapozzuk meg a jó kapcsolatot gyermek és felnőtt között. Gondozás közben: a gyermek megfogalmazza szükségleteit, bátran segítséget kér, megérti a hozzáintézett közléseket, kéréseket. Játékban kialakuló társas kapcsolatok fejlesztik a beszédet, a szerepvállalás, követés során gyakorolják a gyerekek az odaillő hanglejtést, mimikát. Gondolkodtató, cselekedtető játékban fejlődik Székhely:


20


a gyerekek gondolkodása, kifejezőképességük. Olyan szituációkat teremtünk, melyben a gyermek megfigyel, felfedez, új ismereteket szerez, gondolkodik, mindenről beszélhet, kérdéseire választ kap. A gyermek is megválaszolja a hozzá intézett kérdéseket, a gyerekek párbeszédet folytatnak, alkalmazzák a kérdést, felszólítást, kijelentést. Munka közben: beszédkapcsolatok alakulnak az együttműködés alapjaként, az információkat megértik a gyerekek, szókincsük bővül (eszközök, szerszámok, edények, műveletek elnevezésének tanulása, gyakorlása) Tanulás során: A problémamegoldó tevékenység szerves része a párbeszéd. Az óvónő problémafelvetését követi a gyermeki megnyilvánulás: csodálkozás, hitetlenkedés, hirtelen felismerést követő felkiáltás. A feladatmegoldás során a gyermek tevékenységét, gondolkodását gyakran kíséri félhangos beszéddel. Értékelés során ismét párbeszéd alakul ki, a nevelő értékel, dicsér, a gyermekek hangot adnak érzéseiknek. Az óvónő kérdéseit a feldolgozandó anyag logikai sorrendjéhez igazítja, a gyermekek tapasztalataihoz, előzetes ismereteihez, értelmi szintjükhöz, a következő fejlődési szint elérését célzó feladathoz. Természetesnek vesszük, hogy a gyermek megállapításaival, kérdéseivel megállítja a szervezett tevékenység logikai menetét. Rajzolás - festés – mintázás - kézi munka során: Nyelvi ismeret szükséges már ahhoz is, hogy a gyermek megértse a feladatot, tudja, hogy milyen eszközök, anyagok állnak rendelkezésére. Tudatosítjuk a gyermekekben az anyagok, eszközök, munkafogások elnevezését, ezeket megtanulják, beépül szókincsükbe. A lerajzolt mesetémák fejlesztik a képzeletet, emlékezetet, fokozzák az alkotási vágyat. Gyurmázás – barkácsolás során a térbeli arányok és irányok, viszonyok, megnevezésére kerül sor. Fordított a folyamat, amikor azt kérjük a gyermektől, hogy meséljen az elkészült képről. Mindkét irányból a vizuális és verbális kifejezés összhangját mélyítjük el. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc: A zenei nevelés jó alkalmat kínál az ének, zene, szöveg, mozgás komplex esztétikai, érzelmi hatásának érvényesítésére. Megzenésített gyermekversek, népi játékdalok fejlesztik a gyermek beszédét. Mondókák, versek elősegítik a helyes ritmusban való beszéd kialakulását. Ritmusjátékok jól alkalmazhatók beszédhibák javítására. Bővül a szókincs fogalom-párok gyakorlásakor is (lassú-gyors, halk-hangos, magas-mély). Mozgásos tevékenységek közben: Közlések, megértésére van szükség, hogy a gyermek el tudja végezni az egyes mozgásformákat, cselekvéssorokat. Megértésük azonnal lemérhető a gyermekek mozgásából, reakciójából. Másrészről mozgásfejlesztő munkánk részét képezi a beszédszervek ügyesítése is. A környezet tevékeny megismerése közben: Az élmények, tapasztalatok felidézését, a közvetlen tapasztalatszerzést (észlelés, érzékelés, mozgás) követő megállapítások a gondolkodást, a beszédaktivitást serkentik. Beszéd és gondolkodás párhuzamos fejlesztését végezzük problémaszituációk teremtésével. Matematikai természetű tapasztalatszerzés során gyakorolják a gyerekek a névutók használatát, megtanulják a téri irányok elnevezését. Szókincsbővítés a természeti és társadalmi környezettel való ismerkedés során történik (mesterségek, időjárás, gyűjtőfogalmak). Bábozás során: Arra ösztönözzük a gyermeket, hogy gyakorolja, hogyan tud bánni hangjával. A visszahúzódó gyermeket is motiváljuk bábbal, hogy „mögé” bújva megszólaljon. Ha a gyermek saját maga által kitalált szöveggel bábozik, fejlődik képzelete, kifejezőképessége, fantáziája. Mesélés-verselés - dramatizálás, bábozás során gyakorolják a gyerekek a mondatszerkesztést, párbeszédes formát, fejlődik nyelvi emlékezetük. Szókincsük bővül az irodalmi alkotásokban megismert, és jelentés-tartalommal bíró szavakkal. Mese, vers, mondóka a nyelvtanilag helyes mondatok formálására, tiszta kiejtésre, kifejező előadásmódra ad lehetőséget. Székhely:


21


Ünnepeinkhez kapcsolódó hagyományok, irodalmi anyagok bővítik a szókincset. A nevelési ciklus utolsó évében különös figyelmet fordítunk a tisztán artikulált, jól hangsúlyozott, helyes hanglejtéssel, beszéddallammal előadott, folyamatos – összefüggő mondatokból álló – beszéd kialakítására, és a dominancia kialakulására. Egyéni bánásmóddal biztosítjuk a beszédfejlődésben elmaradt gyermekek felzárkóztatását (ingergazdag környezettel, sikerélmények biztosításával, egyénre szabott fejlesztéssel). A fejlettebb gyerekek spontán érdeklődését a betűk iránt szintén kielégítjük. Anyanyelvi fejlesztő munkánkhoz logopédus segítségét is igénybe vesszük. Az óvodapedagógus feladatai:         

vegye észre a beszédértés (pl. halláscsökkenés), beszédhasználat (beszédhiba) során észlelt hiányosságokat és időben kérje szakember (auditológus, logopédus, orvos…) segítségét, szervezzen rendszeresen beszédszerveket edző (légzéstechnikai, száj-, nyelv- és ajak-izomerősítő) gyakorlatokat, fonémahallást (akusztikai differenciáltságot) fejlesztő játékokat, teremtsen beszélő környezetet, tartsa fenn, ösztönözze a gyermekek természetes beszéd- és kommunikációs kedvét, figyelmesen hallgassa végig őket, kérdéseikre mindig kapjanak választ, ismertesse meg a gyermekeket a magyar nyelvi kultúrával, sajátosságaival, a népmesék szófordulataival, nevelje a gyermekeket az anyanyelv megbecsülésére, szeretetére, segítse a gyermekeket a bibliai szófordulatok megértésében, a biblia nyelvezetét vigye közelebb a gyermekek életkori sajátosságaihoz, bővítse a gyermekek szókincsét, igényes, tiszta beszédével legyen minta a gyermekek számára, az óvodai élet folyamán a gyerekek saját, egyéni adottságait figyelembe véve, mindennap találkoznak az anyanyelvi fejlődést elősegítő szituációkkal, játékokkal, melyeket a pedagógusok tudatosan, szerveznek.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére:  formailag tiszta hangképzés, érthető hangok,  tartalmilag megfelelő kifejező-készség,  eléri a beszédfejlettség az életkornak megfelelő szintet; a gyermek értelmesen kifejezi gondolatait, élményeit, el tudja mondani a vele vagy mással történteket, s jól megérti azt, amit a felnőttek neki mondanak. 3. 3. 2. Az értelmi fejlesztés és nevelés Az értelmi képesség magában foglalja a gyermek tudását, ismereteit, tapasztalatait, amit önmagával kapcsolatban vagy, szűkebb és tágabb környezetéről eddig megtapasztalt, megtanult. A kisgyermek értelmi fejlesztése tevékenységekben, megtapasztalásokban, kapcsolatokban megvalósuló folyamat, melynek aktív résztvevője a gyermek. Az életkor sajátossága, hogy a gyermek a környezetről szerzett ismereteit sokszori, sokoldalú és közvetlen megtapasztalásokon át gyűjti, gyarapítja. Megismerő tevékenységének motivációs bázisa kíváncsisága, kipróbálókereső-felfedező hajlama.

Székhely:


22


Az óvodai életben ismereteit egyrészt spontán módon szerzi, (játék, mozgás, önellátás stb. és az ezekhez társuló tárgyi, személyi kapcsolatok), másrészt az óvodapedagógus által kezdeményezett, tervezetten, gyakorlatorientáltan megvalósított - a gyermek meglévő élményeire, ismereteire is épített – szervezett, irányított megfigyelések, keretében szerezhet további benyomásokat az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Célunk, hogy a spontán szerzett tapasztalatok, ismeretek ne egymástól elkülönülve jelenjenek meg, hanem különböző tevékenységekben és élethelyzetekben történő folyamatos gyakorlás eredményeképp rendszereződjenek. Óvodánk célja a kognitív képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése is. E területen belül feladata:       

az egyre pontosabb, valóság-hűbb észlelés (kiemelten a téri észlelés, vizuális- és akusztikus differenciálás, térbeli mozgás, testséma), a figyelem-összpontosításra való képesség, tartós figyelem, a reproduktív emlékezet, a valósághoz közelítő képzeleti működés, a problémamegoldó és kreatív gondolkodás, és az alakuló fogalmi gondolkodás kifejlesztése, megerősítése, valamint a gyermek ismereteinek bővítése, amelyhez szorosan hozzátartozik a Biblia üzenetének közvetítése.

A komplexitás programunkban kétféleképpen jelentkezik: 



egyrészt az ismeretszerzés folyamatában: Többoldalú megtapasztalás (látás, tapintás, hallás, ízlelés…) Az adott tárgy, lény, jelenség, esemény stb. többféle ismeret hordozója (pl. egy katicabogár megtalálásánál, együtt lehet megláttatni az Isteni gondviselést, a természetismeretet, a környezetvédelem fontosságát, a pettyek, lábak, számolásával a számosságot, a színek, formák szépségét és egy odaillő dal, mondóka, vers a helyzet természetes velejárója); másrészt hatásmechanizmusában: az óvodai tevékenységkörök komplexen hatnak a gyermek értelmi képességeire is.

Az óvodapedagógus feladatai: 

játékos helyzetek, tevékenységekben megvalósuló tanulási alkalmak teremtése, amelyek fejlettségi szintjüknek megfelelően kötik le a gyermek érdeklődését, aktív szellemi energiáját,



olyan élményszerzési lehetőségek biztosítása, amelyben a gyermekek - látással, tapintással, hallással, érzelmekkel és fordulatokkal, verbális és nonverbális módon- első kézből szerezhetnek tapasztalatokat, s így válik a tanulás élménnyé, teljes személyiséget aktivizáló folyamattá,



olyan attitűdök, motiváció és természetes tudás kialakítása, amelyek képessé teszi a gyermeket váratlan vagy komplex élethelyzetek megoldására és egyre több örömöt, lelnek a kihívások legyőzésében, az önfejlesztő tanulásban,



biztosítson időt és lehetőséget az együttműködésre, próbálkozásra, tévedésre és újrakezdésre, szankciók nélkül.



valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését segítő ösztönző környezet biztosítása. Székhely:


23


A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére:          

vannak önálló gondolatai és tud dönteni különböző helyzetekben; felismeri a problémákat, kreatív módon meg is oldja (többféle megoldás is jó lehet.); aktívan részt vesz a különböző tevékenységekben; a szerzett ismereteket képes megfelelő formában rendszerezni; gyakorlatban alkalmazni és közölni azokat; észreveszi a hibákat, rávezetéssel vagy önállóan ki tudja azokat javítani; ismeri a Bibliai történeteket, azok tanulságait; felismeri az ok-okozati összefüggéseket; felfedezi a dolgokban a lényeges elemeket; felismeri, hogy az egész részekből áll, részekre bontható, és a részekből össze lehet állítani az egészet; az értelmileg megfelelően fejlett gyermek általában még képekben, képszerűen gondolkodik, de már megteszi az első lépéseket az elvont gondolkodás felé.

3. 4. Az egészséges életmódra nevelés, az egészség óvása, egészségvédelem - a gyermek testi – lelki épségének védelme; a fejlődésükhöz szükséges egészséges környezet biztosítása –egészségnevelési elvek „…a testetek, amit Istentől kaptatok, a bennetek lévő Szentlélek temploma…” (Pál levele a Korinthusiakhoz 6, 19) A feladat megvalósításánál abból kell kiindulnunk, hogy Isten minden létezőnek Istene és mindenkor gondja van teremtményeire. Az egészséges életvitel igényének kialakítása a fizikai állapot védelme, edzése az óvodai nevelés egyik alapvető tevékenysége, mert segíti a gyermek szükségleteinek kielégítését, elősegíti növekedését, fejlődését. Ezek mellett hozzájárul egészségének megőrzéséhez, jó közérzetéhez és megteremti a nevelési hatások érvényesülésének feltételeit. Az egészségvédelem érdekében igyekszünk elkerülni a stressz helyzeteket: nyugodt, szeretetteljes, barátságos légkört teremtünk, a konfliktus helyzeteket megoldjuk. Az óvodai környezet feltételei nagymértékben befolyásolják a gondozás hatékonyságát, a gyermekek egészséges életmódjának szintjén. Nélkülözhetetlen az egészségügyi előírásoknak megfelelő, nyugalmat árasztó, a gyermekek számára biztonságos, esztétikus környezet. Hangsúlyos a környezet tisztántartása, portalanítás, fertőtlenítés, időjárásnak megfelelő réteges öltözködés, folyamatos levegőcsere, minél több zöld növényápolása, párásítás. A gyermekek testmagasságához illő asztalok és székek, megfelelő mérető ágyak. Az óvoda udvarának kialakítása a gyermekek tevékenységének sokféleségét szolgálják. Az udvarunk kicsiny méretét igyekszünk kompenzálni. Az öltözők berendezése, világítása, fűtése a gyermekek kényelmes öltözését - vetkőzését biztosítja, külön ruha-cipőtartó polccal. A csoportszoba több funkciót tölt be: játék, különböző tevékenységek, étkezés, alvás, pihenés, minden itt történik. Így naponta többször szükség van levegőcserére és fűtési idényben a folyamatos párologtatásra. A kuckók, sarkok, egyik csoportszobában a galéria létrehozása az intimitást, az egyéni tevékenységeket szolgálják.

Székhely:


24


Az óvodapedagógus feladatai: - szervezze úgy a csoportja életét, hogy folyamatos, rugalmas időkeretben, az egyéni szükségletek figyelembe vételével tevékenykedhessenek a gyermekek egészséges, biztonságos környezetben (rendszeres fertőtlenítés, portalanítás, allergén anyagok kiszűrése), balesetvédelmi szabályok betartásával sokoldalú mozgáslehetőséget biztosítva; - a tevékenységeket úgy szervezze, hogy baleset lehetőleg ne érhesse a gyermekeket; - a balesetek megelőzése érdekében jelezze az eszközök, használati tárgyak meghibásodását; - alakítsa ki a gyermekekben saját testi épségükre való odafigyelést, társaik testi épségének védelmét; - a gyermekekben alakítsa ki a környezet védelméhez, megóvásához kapcsolódó szokásokat, alapozza meg a környezettudatos magatartást; - folyamatosan figyelje a gyermek fejlődését mind testileg, mind lelkileg és működjön együtt a megfelelő szakemberekkel (védőnővel, gyerekorvossal, pszichológussal); A gyermek egészségi problémái, magatartása, viselkedésének zavara, ha meghaladja az óvodai nevelés lehetőségeit az óvodapedagógus feladata, hogy a gyermeket és szüleiket megfelelő szakemberhez irányítsa. Ezekben az esetekben az óvodapedagógusnak igen nagy tapintatra van szüksége, legjobb, ha a szülő maga győződik meg a problémáról óvodai tevékenység közben. Így elérhető, hogy a szülő jogának, szerepének tiszteletben tartásával a gyermek nevelése, fejlesztése bizalmon alapuló közös üggyé váljon. - ismerje meg a családbeli szokásokat, tapintatosan változtasson a helytelen gyakorlatokon; - segítse és teremtse meg az önállósodáshoz vezető utat; - egészségkárosító hatásokra hívja fel a figyelmet; - kísérje figyelemmel a gyermekek egészségi állapotát, - tájékoztassa a szülőket az esetleges változásokról, jelezze az óvoda orvosának, védőnőjének, - gondozási feladatok sorrendiségét türelemmel gyakoroltassa; Az egyes tevékenységekre elegendő időt hagyva a gyermekeket nem sürgetve nyugodt, kiegyensúlyozott élettempót alakítunk ki. A napi, illetve heti tevékenységek azonos időben ismétlődnek, így a gyerekeket a tevékenységváltás nem éri váratlanul. - a tevékenységek gyakorlásának pontos menetét a csoportban dolgozó dajkák bevonásával végezze a rögzülés érdekében; - az egészséges életmód megalapozása érdekében szervezze meg a gyermekek napirendjét. - lehetőséget biztosítunk az esetleges szűrő vizsgálatra, A gondozás alapja az óvodapedagógus, dajka és a kisgyermek közötti meghitt viszony, természetes testközelség. A gyermekek gondozása közben alakítson ki olyan szokás- és szabályrendszert, ami optimálisan védi egészségüket, megelőzi a betegségek kialakulását. A gyermekek fokozatosan válnak képessé szükségleteik önálló kielégítésére, az önkiszolgálás eltérő fejlettségi szinten állhat. Az önálló étkezés, testápolás, öltözködés szervezettségét az óvodába lépéstől biztosítja az óvodaSzékhely:


25


pedagógus. Azért, hogy a gyermekek megismerjék a szokásokat, az önkiszolgálás bizonyos fázisait, a befogadásnál az óvodapedagógus - dajka minden gyermekkel együtt végzi a teendőket. Az öltözködésnél az önállóságra nevelés fokozatosságát szem előtt tartva, az óvodapedagógus segítse elő a fűzés, kötés, gombolás és cipzárhúzás gyakorlását és tanulását. Réteges öltözködés az időjárás figyelembe vételével, a családdal együttműködve. Váltóruha, váltócipő bekérése / papucs, mamusz nem./ Már a reggeli üdvözléskor felmérjük a gyermekek ruházatát, és pillanatnyi állapotát, melyet folyamatosan figyelemmel kísérünk, különös tekintettel vagyunk a kiemelt figyelmet érdemlő gyermekekre. A táplálkozás a növekedés és fejlődés egyik legfontosabb feltétele, Az óvodapedagógus ismerje meg az egyes gyermekek étkezési szokásait. Az eddig ismeretlen ételféleségeket, az egészség megóvása érdekében az egészséges ételeket ismertesse meg a gyermekekkel, majd nagy tapintattal szoktassa őket a kívánt táplálkozási követelményekhez. Igényessége terjedjen ki az esztétikus terítésre. A gyermekek ismerjék meg és sajátítsák el a kulturált étkezés szokásait. Lehetőség szerint tanulják meg az evőeszközök helyes használatát. Váljon természetessé az étkezés előtti és utáni hálaadó imádság. A testápolás a gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres, szükség szerinti tisztálkodásukat és tisztaságigényük kialakulását szolgálja. Törekednünk kell a családi és óvodai gondozás, szokások összehangolására, a gyermekkel való bensőséges kapcsolat kialakítására, hogy az óvodapedagógusi modell személyes értékűvé váljék. Megteremtjük a hajápoláshoz, fogmosáshoz, a WC használatához a feltételeket úgy, hogy a gyermekek fokozatosan, önállóan és kellő intimitással végezhessék ezeket a tevékenységeket. A betegségek elkerülése érdekében gyakori kézmosással (étkezések előtt, mosdó használat után) is védekezünk. A napközben megbetegedett gyermeket az óvodapedagógus elkülönítve gondozza, amíg a szülei az értesítés alapján meg nem érkeznek. Ezek a gyermekek fokozottabb gondozást, türelmet és figyelmet igényelnek. A személyes higiénia betartása – külön törölköző, pohár, fésű, ágynemű, ruha stb. használata elengedhetetlen. A mozgás nemcsak a gyermek szervezetére, hanem az egész személyiségének fejlődésére pozitív hatással van, ami nem korlátozódik a foglalkozásokra, hanem az egész napi tevékenységéhez szervesen illeszkedik. Fejleszti az általános testi képességeket, a téri tájékozódást, a test séma kialakulását elősegíti, a koordinált mozgást, valamint a prevenciónak is eszköze. A mindennapos szabad mozgás során – teremben és udvaron egyaránt – egyénileg gyakorolhatják a természetes nagymozgásokat, mozgáselemeket. E mellett fontos a mindennapos frissítő testnevelés, a finommotorikát fejlesztő játékok, a testtartást javító és egyéb prevenciós játékok. Továbbá a légzéstechnika, a mindennapi levegőzés (télen is), séták, kirándulások szervezése. Az óvodapedagógus figyeljen fel a testi -, egészségügyi rendellenességekre (testtartás, lúdtalp, fénytörési hiba, halláscsökkenés, bélférgesség, enuresis, neurosis…), a szülővel egyetértésben kérje szakember segítségét, prevenciós munkájával azok megelőzésére törekedjék Pihenés, alvás: Elalvás előtt az óvodapedagógus éneke, meséje altassa el a gyermekeket. A nyugtalanabbul pihenők mellé ülve, simogatással és a számukra biztonságot nyújtó alvó játékok Székhely:


26


ágyba vitelének biztosításával teremtsen a pihenéshez kellő nyugalmat. Egyéni alvásszükséglet miatt, legalább egy óra pihenő után a gyermekeknek csendes tevékenység lehetőségének felkínálása. A nagyobb alvásigényű gyermekek önmagától ébredhessenek. A kiemelt figyelmet, különleges bánásmódot igénylő SNI gyermekek esetében feladatunk az önkiszolgálás, önellátás képességének fejlesztése, olyan szintre, amely a személyes kompetencia működését biztosítja. Egyénre szabott fejlesztést kell alkalmazni a gondozási műveletek elsajátításának folyamatában. Lényeges az érzelmi motiváltságon alapuló spontán, aktív tevékenykedés, az utánzás, a sok gyakorlás. A napirend során mindig csak annyi segítséget kapjon a gyermek, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: A gyermekek:             

önállóan mosakodnak, törölköznek, figyelmeztetés nélkül szükség szerint tisztálkodnak; belső igényükké válik a fogmosás és a fogápolási eszközök tisztántartása, hajukat rendben tartják; teljes önállósággal végzik az önkiszolgálást, s ezt természetes teendőként látják el; tudnak helyesen teríteni, a naposi feladatokat ellátni; étkezéskor eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, evőeszközöket megfelelően használják, gyakorolják a kulturált étkezés szabályait; ismerik az egészséges ételeket; önállóan öltöznek-vetkőznek, cipőjüket befűzik-bekötik, becsatolják, ruhájukat kibe gombolják, zipzárazzák; tudják a zsebkendőt helyesen használni; ruhájukat, ágyneműjüket hajtogatva teszik helyre; maguk és környezetük rendjére ügyelnek, a körülöttük lévő rendetlenséget belső igény alapján megszüntetik; elsajátítják az egészségügyi szokásokat, ennek eredményeként, ritkán betegek, csökken a hiányzások száma; felismerik az egészségi állapotukban történő változást és tudják, hogy a felnőttnek kell jelezniük közérzetük romlását; megtanulják, hogyan kell védeni a testüket az esetleges balesetektől; nemcsak saját testi épségükre vigyáznak, hanem társaikéra is.

4. Az óvodai élet megszervezésének elvei 4. 1. Személyi feltételek Nevelőmunkánk középpontjában: a gyermek áll. A személyi feltételek alakítása során a gyermek érdekeit szükséges figyelembe vennünk. A gyermekhez igazítottan kell a mindennapokat szerveznie felnőtt közösségünknek. Olyan személyi állománnyal kell rendelkeznünk, akiknek munkájában érvényesül, hogy a kulcsszereplő, a nevelőmunka középpontjában nem a pedagógus, hanem a gyermek áll. Az óvodapedagógus jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek, hiszen elfogadó segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára.

Székhely:


27


Református óvodáinkban hivatását ellátó személynek keresztyén embernek kell lennie, ismerje a Szentírást és legyen élő kapcsolatban a Szentháromság Istennel. A gyermekek gondozásában dajka segít. Hitvallása, világnézete nem lehet „semleges”, mivel ő is gondozás közben egész személyiségével nevel. Óvodánkban négy óvodapedagógus dolgozik, két dajka segítségével, mely létszám megfelel az előírásoknak, biztosítva van az óvoda teljes nyitva tartása alatt az óvodapedagógus jelenléte. Az óvodapedagógusi tevékenység és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkáján alapszik az óvodai nevelés eredményessége. Óvodapedagógusaink közül két fő rendelkezik más irányú szakképesítéssel is, melyet jól tud hasznosítani a mindennapi munka során, gyógypedagógus – logopédus, illetve kerámiaformázó szakképesítéssel. Az óvodapedagógusok munkáját az intézményben osztott munkakörben dolgozó hitoktató, gyógypedagógus – tanulásban akadályozottak pedagógiája is segíti. A kiemelt figyelmet igénylő, sajátos nevelési igényű gyermekek fogadása szükségessé teszi a gyógypedagógusokkal való együttműködést, intézményünk sokrétű együttműködési megállapodásokkal rendelkezik, speciális felkészültségű szakemberek segítik munkánkat. Óvodánk kiemelt feladatként kezeli az óvoda-iskola átmenet megkönnyítését. Ennek érdekében heti egy alkalommal az iskolánk leendő első osztályos tanítója ismerkedik gyermekeinkkel, januártól játékos Iskolanyitogató foglalkozásokat tart a beiskolázásra kerülő gyermekeknek. (részletezve óvoda-iskola átmenet program). Nyomon követjük az iskolánkba kerülő gyermekeink fejlődésének útját is. 4. 2. Tárgyi feltételek Nehezíti az óvodai nevelő munkát, hogy épületünk nem óvodai célokra épült. Óvodai célokra átalakított épületünket az évek folyamán fenntartói- az állami normatíva-, valamint pályázatok, szülői segítség révén sikerült a gondozó- nevelő- fejlesztő munkához szükséges alapfelszereltséggel ellátni, megfeleltetni a szükségleteknek, előírásoknak. Tárgyi feltételeink évről-évre javulnak. A pedagógiai munkát segítő, biztonságos tárgyi környezettel örömteli, sokszínű óvodai életet teremtünk. Az évek alatt sikerült kialakítani egy kis barátságos meleg fészket, amit otthonunknak érzünk. Két esztétikus, tiszta a gyermekek igényeihez igazodó csoportszobánk van a hozzá tartozó mosdókkal, öltözőkkel. Rendelkezünk két fejlesztő szobával is, melyek közül az egyik mozgásfejlesztésre alkalmas helyiség. Az iskolai tornaterem helyszíne lehet az óvodai mozgásos tevékenységeknek. Külön óvodai tornaszoba nincs. Óvodánkban tálalókonyha működik, külső szolgáltató biztosítja a gyermekek étkeztetését. Az étrendet speciálisan az óvodás korú gyermekek igényeinek megfelelően állítják össze, jó minőségben. Az óvodánkhoz tartozó udvarrész hiányosságait az iskolában kialakított játszótér, valamint az intézményhez tartozó „kisház” udvara kompenzálja, amit óvodásaink használnak.

Székhely:


28


4. 3. Az óvodai élet megszervezése A nevelés céltudatos megtervezése során alakítjuk ki a gyermekek óvodai életrendjét, időbeosztását - az óvodai életet. A gyermek egészséges, tevékenységekben is megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a heti rend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A napirend, a heti rend és a szokás-szabályrendszer az a szervezeti keret, amely segíti a gyermekek egészséges fejlődését azzal, hogy életkoruknak és fejlettségüknek megfelelő időkeretet és szabályokat biztosít minden tevékenységhez. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállósságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. A krisztusi alapelvnek a gondozás folyamán is érvényesülnie kell: 4. 3. 1. Csoportszervezés: Óvodánk kétcsoportos óvoda. Egyik csoportja: Napsugár csoport.

„Akkor az igazak fénylenek, mint a nap, az ő Atyjuknak országában” (Mt.13,43)

Másik csoportja: Szivárvány csoport.

„Szivárványívemet helyezem a felhőkre.” (1 Mózes 9, 13 a)

Óvodánk mindkét csoportja osztatlan. Ezt egyrészt épületünk adottságai, másrészt a vegyes életkorúság előnyei indokolják. 

Gyermekeink az óvodában eltöltött 3-4 év alatt ugyanabba a gyermekközösségbe, a megszokott óvónőhöz járhatnak. Székhely:


29


         

A testvérek, rokonok egy csoportba kerülnek, így könnyebben beilleszkednek az óvodai életbe. A vegyes csoportban gazdagabb lehetőség nyílik a szociális tanulásra. A korösszetétel jobban hasonlít a családi modellhez. Az idősebbek segítik, dédelgetik a fiatalabbakat, gyengébbeket (ezt az óvó-védő kapcsolatot kiskorukban ők is átélték, továbbadják). Értékként épül be a szeretet, elfogadás, türelem. A nagyobbak mintaként szolgálnak a kisebbek számára (az óvónő mellett). A kicsik hamarabb ügyesednek, önállósodnak, szoknak a kötött tevékenységekhez, különösen, ha abba be is kapcsolódhatnak (ének, torna). A játékhagyományok öröklődnek (s mivel évenként újak jönnek, más-más színezetet kap). A fejlődésbeli különbségek természetessé válnak. A differenciált iskolakezdés nem okoz törést a gyermek életében. A kiemelt figyelmet, különleges bánásmódot igénylő SNI gyermekek fejlődési eltérései is kevésbé ütköznek ki vegyes csoportban.

Befogadó intézményként csoportjainkba maximum 2-2 sajátos nevelési igényű gyermeket veszünk fel. 4. 3. 2. Heti rend, napirend: A csoportok napi és heti rendjét az óvodapedagógusok állítják össze. A gyermekek életszervezésében rugalmasságra, folyamatosságra törekszünk, napirendünk alkalmazkodik a gyermek egyéni szükségleteihez. Heti rend A heti rend elsősorban az óvodapedagógust segíti abban, hogy nevelőmunkáját a folyamatosság, a rendszeresség, a tudatosság és a fokozatosság elve szerint végezhesse.  A ciklusokban a tartalmi egység elvei alapján komplex módon jelenítjük meg a tevékenységi formákat,  naponta lehetőséget teremtünk az éneklésre, vizuális tevékenységre, verselésre, mesélésre a választhatóság elve szerint,  a gyermekeknek naponta biztosítjuk a szervezett játékos mozgást az életkori és egyéni sajátosságokhoz igazítva,  heti egy-két alkalommal minden csoportban kötelező testnevelést szervezünk,  a gyermekeknek lehetőséget adunk arra, hogy a megkezdett témát, tevékenységet kedvük szerint folytathassák a nap, a hét folyamán. A heti rend megtervezése csoportonként változó. A heti rend tevékenységei minden nevelési év kezdetén újragondolásra kerülnek. A mindenkori éves munkatervben rögzítésre kerül a csoport heti rendje. A csoportnaplók szintén rögzítik a heti rendet. A heti rend kialakítását befolyásoló tényezők: o gyerekcsoport összetétele, igényei; o a segítő gyógypedagógus munkabeosztása a közös igazgatású intézményben; Székhely:


30


o a külsős gyógypedagógus munkaidő beosztása; o a hitoktató munkabeosztása a közös igazgatású intézményben. Napirend A napirend biztosítja a gyermek gazdag, változatos tevékenységét, az aktív és passzív pihenés életkornak és egyéni szükségletének megfelelő váltakozását. A közel azonos időpontban, rendszeresen visszatérő, ismétlődő tevékenységek érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. A napirendet a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez igazítjuk, valamint figyelembe vesszük a helyi szokásokat, igényeket.  A napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi, a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítását szem előtt tartjuk,  a napirend rugalmassága lehetővé teszi az előre nem tervezett események beillesztését is,  a napirendben kitüntetett helyet foglal el a gyermek legfőbb tevékenysége, alapvető szükséglete: a játék, elsődlegességét az összefüggő játékidővel biztosítjuk a napirendben,  a napirendet áthatja a gyermek folyamatos, testi-lelki szükségletei szerinti gondozása,  a napirendben alkalmazkodunk az évszakokhoz, hogy a természeti hatások is szolgálják a gyermek fejlődését,  a pihenés előtti mesét, a szervezett játékos mozgást a napirendben tervezzük. Fontosnak tartjuk elvezetni a gyermeket ahhoz az igényhez, hogy az iskolába lépés idejére képes legyen legalább 35 percet együttműködni társaival frontális foglalkozáson. Ennek érdekében a csoportosan, kötelezően irányított foglalkozások szervezését növekvő – 5’ - 35’ - időintervallummal próbáljuk alakítani. A hatéves korú gyermekek délelőtti napirendjébe két-két 15-20 perces ilyen alkalom is beiktatásra kerül. Az utolsó félévben már egy-egy hosszabb foglalkozás tartása kerül tervezésre. Heti- és napirendünk módosul a nyári nyitva tartás alatt. (Csoportösszevonás, kötetlenebb életszervezés). A kiemelt figyelmet, különleges bánásmódot igénylő SNI gyermekek pozitív szociális szokásainak kialakítása, gazdagítása. A napirend során mindig csak annyi segítséget kapjon a gyermek, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges. A napirend megfelelő kialakítása a gyermekek egyéni szükségleteinek figyelembe vételével a gyermekek biztonságérzetének alapjául szolgál egyértelmű, következetes magatartási szabályokkal nevelés egész ideje alatt.

Székhely:


31


Ajánlott napirend szeptember 01. és május 31. között Tevékenység

Időtartam*

Gyülekezés a kijelölt csoportban, szabad játék a csoportszobában

7:00-8:00

Játék, párhuzamosan szervezett differenciált tevékenység a csoportszobákban és a szabadban

8:00-11:45

Közben:

 folyamatos reggeli (előtte, utána imádság), önkiszolgálási feladatok,  áhítat, imádság, hitre nevelés, az elcsendesedések feltételeinek megteremtése  ismerkedés a teremtett világgal, élményszerző séták, megfigyelések végzése spontán és szervezett formában.  az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenység a szabad levegőn.  mindennapi frissítő mozgás vagy tervszerűen kötött mozgás (szabad és szervezett mozgások, mozgásos játékok.)  tevékenységbe ágyazott, a gyermekek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítése, tevékenységekben megvalósuló tanulás: o verselés, mesélés o ének, zene, énekes játék, gyermektánc o rajzolás, festés, mintázás, kézi munka o mozgás o a külső világ tevékeny megismerése-matematikai tapasztalatok szerzése

12:00-15:00



gondozási feladatok, (tisztálkodás, naposi munka, önkiszolgálási feladatok, imádság, étkezés, imádság,)  tisztálkodás, fogmosás, átöltözés a délutáni csendes pihenőhöz,  mesélés, elalvás előtti ima.  pihenés 15:00-16.:00  folyamatos ébredés, gondozási feladatok (tisztálkodás, étkezés, öltözés, önkiszolgálási feladatok,)  szabad játék, párhuzamosan választható tevékenység a szülők érkezéséig. (Jó idő esetén mindig a szabadban.)  16:00 – 16:30 - ügyelet a kijelölt csoportban: szabad játék, párhuzamosan választható tevékenység a szülők érkezéséig.(jó idő esetén mindig a szabadban.)

* Az SZMSZ-ben, házirendben meghatározott óvodai nyitva tartás figyelembe vételével.

Székhely:


32


Ajánlott napirend június 01. és augusztus 31. között Tevékenység

Időtartam* 7:00-8:00

Gyülekezés a kijelölt csoportszobában, szabad játék csoportszobájában

8:00-11:45

Szabad játék a csoportszobákban és a szabadban 

Közben:

    12:00-15:00

folyamatos reggeli (előtte, utána imádság), önkiszolgálási feladatok, mindennapi frissítő mozgás, séta, áhítat, munka jellegű tevékenységek



gondozási feladatok, (tisztálkodás, naposi munka, önkiszolgálási feladatok, imádság, étkezés, imádság,)  tisztálkodás, fogmosás, átöltözés a délutáni csendes pihenőhöz,  mesélés, elalvás előtti ima.  pihenés  folyamatos ébredés, gondozási feladatok (tisztálkodás, étkezés, öltözés, önkiszolgálási feladatok,)  szabad játék a szülők érkezéséig.(jó idő esetén mindig a szabadban, az udvaron)

15:00-16:30

Nyári élet A nyári élet ideje alatt - június 1-től augusztus31-ig - óvodánk összevont csoportban működik. Kivételt képez a nyári hónapok alatt a nyári karbantartási szünet, melynek időpontjáról minden nevelési évben február 15-éig tájékoztatjuk a szülőket. Az óvodapedagógusok a mindennapi élet tartalmas, élményekkel teli idő eltöltésére, megszervezésére törekszenek a nyári hónapokban is. A gyermekek számára sokfajta változatos tevékenységet szervezünk, az életkori sajátosságaikat szem előtt tartva, hiszen vegyes életkorú gyermekek járnak csoportjainkba. Napernyővel, napvitorlával árnyékos helyeket alakítunk ki, a fák adta árnyékon kívül az önfeledt, szabad játékhoz. Enyhítő, felfrissülést adó külső környezetet biztosítunk az árnyékban elhelyezett pancsoló játékokkal, kishajók úsztatásával, horgászos játékkal. Az udvaron többfajta játéklehetőség közül választhatnak a gyermekek: homokozhatnak, várat építhetnek a benedvesített homokban, aszfaltrajzokat készíthetnek, motorozhatnak, fogó-futó játékokat játszhatnak. Az árnyékos helyen elhelyezett asztalokon gyurmázhatnak, rajzolhatnak, festhetnek, barkácsolhatnak, társasjátékkal játszhatnak, illetve ők maguk is javasolhatnak tevékenységformákat. A nap elleni védelemben a gyermekek fejére nyári kiskalapot, kendőt teszünk. A folyamatos vízpótlást saját műanyagüvegükből biztosítjuk. Székhely:


33


A napszúrás elkerülése érdekében a 11:00-15:00 óráig terjedő időszakban a csoportszobában tartózkodunk. A csoportszobában eltöltött időben felelevenítjük a Veronika zeneprojekt táncait, mozgáselemeit. A konstruáló- és szabály-, illetve gyakorlójátékok mellett a szerepjátékhoz is sok apró eszköz biztosítja a nyugodt, önfeledt játék kiteljesedését. A higiéniai előírásoknak megfelelve az udvarról betérve, ebéd előtt mosakodnak a gyermekek, lábzuhanyozást végzünk, ha szükséges az egész gyermeket lefürdetjük, hogy a játék során szerzett homoktól megtisztítsuk, az esetleges fertőzéseket elkerüljük és a délutáni időszakban át tudják adni magukat a nyugodt pihenésnek. 4. 4. A befogadás elvei Az első benyomások meghatározóak a további együttműködés alakulása szempontjából. A kisgyermek környezetéhez való viszonya érzelmektől vezérelt, alapszükséglete az érzelmi biztonság. Ezért olyan fontos, hogy már az óvodába lépéskor kedvező hatások érjék, s mielőbb megtalálja azt a biztonságszemélyt, aki mellett az elszakadás okozta szorongásai folyamatosam oldódnak.(ez kezdetben nem kizárólagosan az óvodapedagógus). Lehet testvér, rokon, dajka, lakókörnyezeti-, családi ismerős… akihez a gyermeknek bizalma van.) Tapasztalataink szerint először a szülők bizalmát kell megnyerni. Intézményünk nyitott, megadja a lehetőségét annak, hogy már a beíratás (döntés) előtt a kisgyermekkel együtt, igény szerinti időt eltölthessenek a csoportban. (az anyának az elválás éppen olyan nehéz, mint a gyermeknek. Ha meggyőződik arról, hogy gyermeke jó helyre kerül, könnyebbé válik ennek elviselése.) Segítsük a szülőket abban, hogy hogyan viselkedjenek ebben a számukra is nehéz időszakban (pl., soha ne szökjenek el búcsú nélkül, ha délben jön, akkor tényleg jöjjön, belső vívódásával ne nehezítse az elválást). A befogadás ideje alatt együtt járnak óvodába. Az anya (nagymama) a csoportnak éppoly aktív tagja, mint az óvodapedagógus, a dajka, részt vesz a tevékenységekben, segít a gyermekeknek. Ez a folyamat addig tart, míg a gyermeknél látszanak az elfogadás jelei, mikor már képes kapcsolatteremtésre. Az „egész naposság” szintén fokozatosan valósul meg, a délelőtt örömei alapozzák, amikor már a kisgyermek is szeretné. Óvodánkban a testvéri, rokoni kapcsolatok megkönnyítik a gyermek beilleszkedését (otthoni ágynemű, kedvenc tárgyak jelentősége). A befogadást segítheti, ha meglátogatjuk a családot.

4. 5. Az óvoda kapcsolatai 4. 5. 1. Belső kapcsolatok 4. 5. 1. 1. Az óvoda és a család együttműködése. Az óvodai nevelés a családi nevelést egészíti ki. A gyermek nevelése, fejlesztése érdekében fontos tehát a családdal való szoros, tartalmas együttműködés, szükséges a napi kapcsolat. Világosítsuk fel a szülőket arról, hogy bármikor betekinthetnek az óvoda életébe, tekintsük őket egyenrangú félnek. Ne legyenek elvárásaink, bízzuk a szülőkre, miben tud segíteni, értékeljük szándékukat - bármilyen csekély mértékű is- és juttassuk kifejezésre elismerésünket.

Székhely:


34


Egyházi ünnepségeinken való részvételük módot és lehetőséget ad keresztyén szellemiségünk megismerésére, hitünk elmélyítésére. Próbáljuk bevonni a nevelésbe és az együttműködésbe az egész családot, apákat, nagyszülőket is. A kapcsolatkezdeményezésben az óvoda járjon elől. Összejöveteleinket a szülőknek megfelelő időpontra tervezzük. Az írásos üzenet, hirdetőtáblák, honlapunk sok információval szolgálhatnak, de a személyes kontaktust, gyakran a szülők lelki-gondozását nem pótolhatják. A kiemelt figyelmet, különleges bánásmódot igénylő SNI gyermekek szüleivel való kapcsolattartás nélkülözhetetlen a sikeres beilleszkedéshez. A szülőknek nehéz elfogadniuk gyermekük különbözőségének tényét és az ebből adódó többlet terheket, ami rájuk hárul. A pedagógus feladata a szülők segítése ebben a helyzetben türelmes, elfogadó magatartással. A kapcsolat alapja a kölcsönös bizalom, amelynek létrejöttét a pedagógus megfelelő viszonyulása segítheti. A kapcsolattartás során kiemelt célcsoportok: A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása, a családok nevelési szokásainak megismerése, közelítése az óvodai nevelési szokásokhoz. Nevelési cél a családokkal való együttműködés, a családok segítése, erősítése.(Esélyegyenlőségi tervvel rendelkezünk.) Az óvoda sajátos feladata a gyermekvédelem, ennek érdekében intenzív kapcsolatot alakítunk ki a védőnővel és az együttműködési tapasztalatokat, felhasználjuk a szülőkkel való kapcsolatteremtésben. A kiemelt figyelmet, különleges bánásmódot igénylő SNI gyermekek integrációs folyamatában meghatározó a szülők szerepe. Feladatunk a rendszeres információcsere a szülőkkel. A kapcsolattartás során lényeges hogy a segítségnyújtás a családhoz illeszkedjék. A kapcsolatkeresés és kapcsolattartás formái: 

Szülői értekezletek, amelyeknek helyéül az óvodát választhatjuk. Szülői értekezletek: Célja: Az óvodára, a csoportra vonatkozó közérdekű információk átadása. Eljárás rendje: A szülőket egy héttel az értekezlet előtt írásban értesítjük. Rögzített dokumentumok: jelenléti ív, jegyzőkönyv.



Családok látogatása, amely a kölcsönös megismerkedést, tájékozódást szolgálja. Amennyiben a látogatás alkalmával a gyermek is otthon van, őt is próbáljuk meg bevonni a beszélgetésbe. Ha csupán a szülőkkel találkozunk, úgy alkalmunk adódhat a gyermekkel kapcsolatos problémák megbeszélésére. Egyébként erre az előre egyeztetett időpontban megtartott fogadóórák, esetmegbeszélések adottak. A fogadóórák, esetmegbeszélések célja: az egyéni problémák megbeszélése. Családlátogatás: Eljárás rendje: a szülővel előre egyeztetett időpontban, a látogatás előtt legalább egy héttel. Rögzített dokumentumok: A csoportnaplóban jelöljük a látogatás idejét. Fogadóóra, esetmegbeszélés: Eljárás rendje: Kezdeményezheti a szülő, vagy az óvodapedagógus. A megbeszélés előtt egy héttel. Rögzített dokumentumok: Szükség esetén a gyermek fejlődési naplójába, ill. csoportnaplóba. Székhely:


35


 

 

   



Szülők látogatása az óvodában, bármikor betekinthetnek óvodánk mindennapi tevékenységébe, ill. a hittanfoglalkozások menetébe. Nyílt napok célja: A szülők ismerjék meg az óvoda belső életét a gyermekek közösségi magatartását, tevékenykedését. Eljárás rendje: Minden évben, honlapon, plakátokon, hirdetőtáblán megjelentetjük a nyílt napok időpontját. Szülőklub, amikor a szülőkkel közösen, szakértők bevonásával keressük a válaszokat a gyermekeikkel kapcsolatos kérdésekre.(iskolaérettség, keresztyén nevelés értékei) Közös programok szervezése, amelyben a szülő nem csupán megfigyelőként vesz részt, hanem aktív közreműködőként (pl. séták, kirándulások, munkadélutánok, ajándékkészítő alkalmak, tehetséggondozó foglalkozások). Célja: A szülők közötti jó kapcsolat és a szülő és óvoda közötti jó kapcsolat ápolása. Lehetőséget biztosítani az óvodai életbe való betekintésre. Szülők, óvodapedagógusok, óvoda munkavállalói közötti jó kapcsolat ápolása, a tárgyi eszközök javítása, udvar szépítése. Eljárás rendje: Egy héttel az alkalmak előtt meghívók átadása személyesen, vagy személyes felkérések útján. Rögzített dokumentumok: A csoportnaplóban a szervezési feladatoknál jelenik meg. Részvétel az óvodai, gyülekezeti ünnepek, rendezvények örömeiben.(Szülők bálja, Keresztyén bál stb.) Bibliatanulmányozó, ismeretterjesztő előadások szervezése. Evangelizáció, hitmélyítő alkalmak rendezése. Kisgyermekek keresztyén nevelésével foglalkozó könyvek terjesztése, filmek vetítése. Családi istentiszteletek. Intézményi hirdetőtáblák, honlapunk. Célja: Aktuális információk az óvoda és a csoportok életéről. Eljárás rendje: Folyamatában biztosítani az aktualitást. Gyermekmunkák kiállítása. Célja: A szülők ismerjék meg és gyönyörködjenek a gyermekeik alkotásaiban. Ízlésformálás, esztétikus dekorálás, a gyermek-közeli környezet kialakításával. Eljárás rendje: Folyamatos, állandó, tükrözi az óvodai tevékenységeket.

4. 5. 1. 2. A gyülekezet és az óvoda kapcsolata A gyülekezet a közösségben élő hívők összessége, ahol a gyerekeknek is helyük van: „engedjétek hozzám a kicsinyeket…”A gyermek tapasztalatot szerez arról, hogy a felnőttek éppen olyan bizalommal, szeretettel fordulnak Istenhez, mint azt az óvodai közösségben átélte. Örömmel hallja az óvodában megismert bibliai történeteket, énekeket, s ezek megerősítést jelentenek számára. A gyülekezet tagjai megismerik a református óvoda nevelőmunkáját, áldásait, s felismerve e szolgálat fontosságát segítik azt. Legyünk itt is kezdeményezőek, hívjuk meg gyülekezetünk tagjait ünnepségeinkre, hétköznapjainkra. Gyülekezettel közös rendezvényeink: szeretetvendégség, családi istentiszteletek, adventi vásár, gyermekek karácsonya, Sztárai nap, Szeretethíd program.

Székhely:


36


A kiemelt figyelmet, különleges bánásmódot igénylő SNI gyermekek családjának segíthet az elfogadó keresztyén közösség életében való részvétel. 4. 5. 1. 3. Az óvodánk és iskolánk együttműködése Programunk egyik feladata az átmenet nehézségeinek csökkentése. Gyermekeink többsége iskolánkban kezdi meg tanulmányait. Az integráltság lehetőséget biztosít a gyermek korai megismerésére, egyéni előmenetelének, életútjának nyomon követésére. (ls. részletezve pedagógiai programban, iskola helyi tantervében – óvoda-iskola átmeneti program)  

    

A leendő elsős nevelő gyakori látogatásával közösségben ismerkedik a gyermekekkel, szokásaikról, sajátosságaikról, egyéni igényeikről szertágazó tapasztalatot szerez. A közös tevékenységekben a gyermekek hozzá való kötődése is erősödik. Gyermekeinknek ismerős az iskola épülete, környezete, hiszen sokszor igénybe vesszük udvarát, régi óvodásainkkal, ismerőseinkkel találkozunk, intézményi összejöveteleinken, templomi alkalmakkor együtt vagyunk (közös alkalmaink pl.: Mikulásváró, szeretetvendégség, gyermekek karácsonya, kiállítások megtekintése az iskolában, az alapfokú művészeti iskola telephelyeként működő iskolai színjátszó csoport meseelőadásainak megtekintése, Sztárai – nap, stb.). Az iskolát kezdők nyílt napon szülővel, óvodapedagógussal órát látogatnak az első osztályban aktív részvétellel. A leendő elsős nevelőt meghívjuk ünnepeinkre. A tanító és óvodapedagógus folyamatos kapcsolatot tart a gyermek előmeneteléről, figyelemmel kíséri egyéni életútját. Az Iskolanyitogató program szintén az együttműködés része. A szoros kapcsolat a pedagógusokkal, az ismerős környezet lehetővé teszi a kiemelt figyelmet, különleges bánásmódot igénylő SNI gyermekek számára is a zökkenőmentes iskolakezdést.

4. 5. 2. Kapcsolattartás külső intézményekkel Pedagógiai Szakszolgálat      

Feladata: A gyermek testi- mentális- pszichés- kognitív zavarainak megszüntetésében segítségnyújtás.(pszichológus, logopédus, gyógytornász, fejlesztőpedagógus) Az iskolakezdés optimális állapotának megítéléséhez javaslat (a szülő beleegyezésével) A Pedagógiai Szakszolgálat által szervezett szakmai konferenciákon való részvétel. Meghívás alapján, szülői értekezleteken való részvétel. A gyermekek jogainak, érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelezettségek teljesítéséhez segítségnyújtás. Intézményünk e téren széleskörű kapcsolatrendszerrel rendelkezik – együttműködési megállapodások segítik a munkát. Kapcsolattartás folyamatos. Felelős: óvodai intézményegység-vezető, óvodapedagógusok

Egészségügyi Szakszolgálat, gyermekorvos, védőnő, fogászat Székhely:


37


 

Feladata: Szűrések elvégzése, tanácsadás Szükség esetén járványügyi ellenőrzések Felelős: óvodai intézményegység-vezető, óvodapedagógusok

Városi Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) 

Feladata: A járványügyi-, élelmezésügyi-, egészségügyi-, balesetvédelmi előírások betartásának ellenőrzése, az óvoda általános állagának figyelemmel kisérése. Felelős: intézményvezetés - óvodai intézményegység-vezető

Térségi Könyvtár és Ismeretközpont- Gyermekkönyvtár  

Feladat: Könyvtári foglalkozások szervezése Könyvkölcsönzés Felelős: óvodapedagógusok

Intézményi könyvtár  

Feladat: Könyvtári foglalkozások szervezése Könyvkölcsönzés Felelős: óvodapedagógusok

Örsi Ferenc Művelődési ház. (a szülők által igényelt, nem kötelező, önköltséges egyéb szolgáltatások) 

Feladat: Gyermekelőadásokon, rendezvényeken való részvétel. Felelős: óvodapedagógusok

Kapcsolattartás az önkormányzat intézményeivel (bölcsőde, óvodák) Feladat:  Bölcsödét követően minél több gyermek családja válassza óvodánkat. -

Személyes beszélgetés Kölcsönös látogatás Közös programok

Felelős: óvodai intézményegység-vezető, óvodapedagógusok Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja Feladata: Szakmai előadásokon, konferenciákon, továbbképzéseken, értekezleteken való részvétel.  Szaktanácsadás.  Szakértői vizsgálatok igénylése. 

Székhely:


38


Felelős: óvodai intézményegység-vezető, óvodapedagógusok, gyógypedagógus Református Pedagógiai Intézet  

Feladata: Szakmai értekezleteken, konferenciákon, továbbképzéseken való részvétel Szakértői feladatok. Felelős: óvodai intézményegység-vezető, óvodapedagógusok

Református Szeretetszolgálat 

Feladata: A Szeretethíd- program megvalósításában való részvétel Felelős: intézményvezetés - óvodai intézményegység-vezető

Kapcsolattartás a magyarországi református, evangélikus óvodákkal 

Feladata: Tapasztalatcsere, egymás munkájának megismerése. Jó gyakorlatok átvétele. Felelős: óvodai intézményegység-vezető

(ls. még részletezve: PP 1. kötet egyéb részén, SZMSZ-ben)

5. Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladatai 5. 1. Játék: A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, indirekt reakcióival éri el. Az óvodában előtérbe kell helyezni a szabad játék érvényesülését. A játék, a játszás a kisgyermek leggyakoribb „elfoglaltsága”, elemi belső szükséglete, örömforrás, minden tevékenységében (mosakodás, öltözködés, rajzolás, „dolgozás”…) jelen van. A gyermek a játékban tanul a legtöbbet, ezért a nevelés legfontosabb eszköze, hatásmechanizmusa semmi mással nem helyettesíthető. E tevékenység közben szerzi a legtöbb tapasztalatot, a környező világról mialatt képességei, készségei, személyiségjegyei a legoptimálisabb mértékben fejlődnek. A játszás során ismerkedik a tárgyak, anyagok tulajdonságaival, „használhatóságával”, ami elősegíti érzékelése-észlelése, megfigyelőkészsége pontosabbá válását. A szabad próbálkozások, tévedések, korrigálások lehetősége pozitívan hat vissza a magasan szervezett idegrendszer (melynek érése, összerendeződése erre az életszakaszra esik) megfelelő működésére. Az emlékezetbe vésés és szándékos felidézés játékhelyzetben jelentkezik először a kisgyermekeknél. A „mintha” helyzetek gazdagítják fantáziáját, a szituációkban felmerülő nehézségek problémamegoldó gondolkodást, találékonyságát. A szerkesztő- összerakó- építő tevékenységekben fejlődik kreativitása, térlátása, „ügyesedik” keze (finommotorikája), mozgása- cselekvése összerendezettebbé, célirányosabbá válik. Mindezek növelik a gyermek kompetencia érzékét (én- erősítő hatás) is. Székhely:


39


A különféle játéktevékenységekben erősödnek akarati tulajdonságai (kitartása, szabályokhoz alkalmazkodása, kompromisszum készsége, önállósága, feladattartása, önfegyelme…), szociális készségei (együttműködés, segítőkészség, empátiakészség, konfliktuskezelés…) A szerepekben magatartásmódokat, tulajdonságokat, cselekvéssorokat sajátít el. Szerepekben is tanulja a társas érintkezés formáit, átéli az érzelmek széles skáláját, a „kijátszás” segíti az esetleges negatív tapasztalatai, feszültsége- szorongása feldolgozásában. A közös játékban való „együttgondolkodás” serkentő hatással van a beszédre. Elképzeléseinek, javaslatoknak a megfogalmazása fejleszti a gyermek kifejező készségét, szókincsét. Az óvodai játéknak külön érdeme, hogy felgyorsítja a gyermek fejlődését, ugyanis egymástól sokat tanulnak (utánzásos minta és modellkövetés). Vegyes csoportokban ez a hatás még inkább fölerősödik – a nagyoktól sok mindent elles a kicsi. A játék fejlődése és a gyermek fejlődése kölcsönhatásos folyamat. A játék minden fajtájának (gyakorló-, szerep-, építő-, szabályjáték…) megvan a maga szerepe. Csak azt a játékot tudja a gyermek játszani, ami életkorának és fejlettségének megfelelő, mást nem- tehát siettetni nem szabad. A heterogén csoportösszetétel a lassabban fejlődő, vagy részképesség-kiesést mutató gyermekek szempontjából emiatt is előnyős. Jellemző még a különböző játékformákra az egyidejűség, egybefonódás: a gyakorlójátékoknak is van szerep-, avagy szabályelemei, mint ahogy egy fejlettebb szerepjátékban felbukkanhatnak a gyakorlójátékra utaló motívumok. A játszó gyermek megfigyelése jelzéseket ad a nevelőnek a gyermek aktuális állapotáról (mi történik a környezetében), a csoportban elfoglalt helyéről, ismereteiről, érdeklődési köréről, képességei-, személyiségjegyei változásáról, fejlettségi szintjéről. A kiemelt figyelmet, különleges bánásmódot igénylő SNI gyermekek számára is változatos játéklehetőségeket kell biztosítani, amelynek folyamatában lehetőséget biztosítunk a különböző készségek, képességek fejlesztésére, a társas kapcsolatok kialakítására. A játék-eszközök használatának elsajátítását, a játéktevékenységeket az óvodai nevelés kezdetekor a pedagógusok egyéni helyzetekben segítik. Célunk a fokozatos önállósodás, majd a társakkal való közös játék. Az óvodapedagógus feladata:  

    

a szabad játék zavartalanságát biztosítani; teremtsen nyugodt légkört, biztonságot nyújtó környezetet, a játék jellegének megfelelő helyet (zugot, a mozgáshoz teret) és eszközöket, a napi rendben a játék értékének megfelelő időtartamot és forrást, adó élményeket; E feladatok megoldásakor vegye figyelembe az eltérő korosztályú csoportösszetételt. ha a gyermekek igénylik, kapcsolódjon be ebbe a „szabad” tevékenységbe (különösen a kicsik szükséglete a gyakori testközelség); alakítson ki olyan szokásokat, szabályokat melyek biztosítják a játék zavartalanságát; játékidőben is tartassa be a balesetmegelőző szabályokat (barkácsszerszámok használata, mozgásos játékok, udvari játékok…); gazdagítsa a játéklehetőségeket különféle (értelemfejlesztő-, anyanyelvi-, verseny-, társas-, mozgásos-, szabály-, percepciós-, figyelemfejlesztő-…) játékok szervezésével, ismertesse meg a gyermekeket magyar népi gyermekjátékokkal; a játék által keresztyén értékekre fogékony gyermekek nevelése az óvodapedagógus feladata, teremtsen lehetőséget a bibliai témájú játékokra. Székhely:


40


A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:          

Egy-egy játéktevékenységet hosszabb ideig, kitartóan játszanak. Játék során összefüggéseket fedeznek fel és képesek azokat megfogalmazni. Új eszközök, új ötletekkel gazdagítják játékukat. Megosztják a szerepeket egymás között. Társasjáték, szabályjáték során betartják a szabályokat, elfogadják, hogy a játékban nem csak egy nyertes van. Konstruáló játék során változatos építményeket hoznak létre, az építő játék során az egymás mellett építő csoportok nem zavarják egymást. Mesét dramatizálnak, a szükséges eszközök elkészítésében részt vesznek. Önállóan történeteket találnak ki, báboznak. Betartják a játéktevékenységek alatt kialakított szokásokat, (játszóhelyek játékeszközök helye). Átadják egymásnak a játékokat, udvariassági formákat alkalmazva kérjék el, köszönjék meg. Udvari játék során is betartják a kialakított szokásokat.

5. 2. Mozgás A kisgyermek érésének, fejlődésének, képességeinek, személyiségének alakulásában kiemelkedő szerepe van a rendszeres egészségfejlesztő testmozgásnak, amely alkalmazkodik a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez mozgásos játékok, feladatok által. Hatása komplex, mert elengedhetetlen feltétele mind a testi, mind a pszichés-, értelmi-, szociális képességek zavartalan működésének. CÉL: A testnevelés foglalkozásokon, a mindennapok tudatos, szervezett mozgásos tevékenységei által a gyermekek a lehető legtöbb pozitív mozgástapasztalat begyűjtésével „egész életre elkötelezzék magukat” a fizikailag aktív életmód mellett – már amennyire óvodáskorban lehetséges. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása fejleszti a testi képességeket, kedvezően befolyásolja a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró és ellenálló képességét, erősíti az izom- és csontrendszerét, a légző- és keringési rendszer kapacitását. Hozzájárul az egészség megőrzéséhez, a szervezet biológiai egyensúlyának fenntartásához. Kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és állóképesség fejlődésére, amelyek a gyermeki szervezet teherbíró-képességét, egészséges fejlődést, a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakításában, felerősítik és kiegészítik a gondozás, egészséges életmódra nevelés hatását. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének, szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása. Fontos a tanulási képességeket megalapozó szerepe, mivel mozgástapasztalatok közben alakul a gyermek téri tájékozódó képessége, testi koordinációja, ritmusérzéke, testképe, elősegíti a keresztcsatornák integrációját. A mozgás terápiás jelleggel is bír, hiszen a részképesség zavarok hátterében gyakran a mozgástapasztalatok, érzetek hiánya áll. Székhely:


41


Mozgáskapcsolatokban is alakulnak, erősödnek olyan fontos személyiségtulajdonságok, mint az együttműködés, segítségadás, tolerancia a társsal szemben, kitartás, önfegyelem, önértékelés, alkalmazkodó képesség, én határok megtapasztalása, a helyzetfelismerés-, döntés képessége, szabálytudat stb. A játékhoz hasonlóan a mozgás is örömforrás, feszültség-levezető, belső szükséglete a gyermeknek, ami nem kötődik a napszakhoz, évszakhoz és mértéke egyénenként változó. Amennyiben ez a szükséglet nem elégül ki kellőképpen, általános nyugtalanság, ingerlékenység, dekoncentráltság, olykor agresszió is jelentkezhet gyermek viselkedésében. Épp ezért óvodánk életrendjében a mozgás, a mozgásfejlesztés a gyermekek aktuális mozgásigényéhez igazodva teremti annak lehetőségét épületben, szabadban egyaránt. Fontossága, kiemeltsége meg kell, hogy látsszék a csoportok életszervezésében. A spontán – a játékban, azon belül a szabad játékban – megjelenő mozgásos tevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabadlevegő kihasználására. A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. A szervezett, irányított tevékenységek szerepe, hogy a gyermekek különböző változatos mozgásformákat ismerjenek meg. Mivel a kisebbeknek és nagyoknak eltérő a mozgáskészlete, terhelhetősége, mozgásintenzitása, a differenciálás nagyon fontos feladat. A tevékenységek kötöttsége nem kényszerítő jellegű, fontos, hogy a gyermek belső késztetésből vegyen benne részt, s mindenkor legyen lehetősége a pihenésre, újbóli bekapcsolódásra. A kiemelt figyelmet, különleges bánásmódot igénylő SNI gyermekek fejlesztésében is a mozgás komplex hatását használjuk ki. A kognitív funkciók közül a mozgásos játékok felidézésével fejlesztjük a vizuális memóriát, a testrészek és a téri irányok megismerésével, megnevezésével a térészlelést, gyarapodik szókincsük, a megnevezett, látott és elvégzett cselekvések, mozgások elősegítik a különböző észlelési területek integrációját és a fogalomalkotás fejlődését. A szociális képességeket fejleszti a saját testmozgásos képességeinek megismerése, azáltal, hogy alakul, fejlődik az én-kép, én-tudat. Az óvodapedagógus feladata:     

Az anyag összeállításakor az óvodapedagógus vegye figyelembe a szenzitív időszak területeit (koordinációs gyakorlatok), rendszeresen kerítsen sort a testtartást képző- javító, lábboltozat- erősítő gyakorlatok és sok-sok játék beiktatására A balesetek megelőzésére, az esetleges mozgásgátlás elkerülése érdekében a nevelő ismertese meg a gyermekeket a biztonságos fogásmóddal (szerhasználat), balesetvédelmi szabályokkal. Állítsa előtérbe a funkcionális mozgáskészségeket. Legyen segítségükre a nehezebb mozgásgyakorlatok eredményes kivitelezésében. Teremtse meg a lehetőségét a szabad szerhasználatnak, hogy a gyermekek maguk alkotta variációs mozgásformákat is, kipróbálhassanak.

Székhely:


42




 

Szervezzen minél több kiegészítő mozgástevékenységet (tánc, mozgásimprovizálás és gimnasztikai gyakorlatok zenére; változatos futó-, mászó-, térérzékelő-, szabály-, küzdő játékok; szánkózás, hóban futás, csúszkálás, kerékpározás…), ismertesse meg a gyermekeket mozgásos népi játékokkal. Alkalmazkodjon a gyermekek mozgásigényéhez, mert a mozgásigény a gyermek életkori sajátossága. Használja ki a szabad levegőn való mozgást, az udvari lehetőségeket.

A fejlődés várható eredménye:      

a gyermekek örömmel vesznek részt a mozgásos tevékenységekben; testi képességeik (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség) erőteljesen fejlődnek; harmonikus, összerendezett, fegyelmezett kis és nagymozgások; a mozgáskoordináció, motoros képességek fejlődése; tudatosul a gyermekekben, hogy az egészséges életmódhoz hozzátartozik a mozgás; a komplex testmozgások együtt hatnak a gyermek személyiségének – a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás – fejlődésére.

5. 3. Verselés, mesélés A mese, a vers elsősorban a kisgyermek érzelmi életének alakítója. A versnek nem a tartalma, mondanivalója, hanem a ritmusa, belső zenéje, „lemozgathatósága” ragadja meg a gyermeket. A kicsiknél különösen fontos a sok – népi, dajkai hagyományból eredő – különféle höcögtetők, dúdolók, lovagoltatók, mosdatók, altatók, táncoltatók, ringatók, arc – és kézcirógatók stb. eljátszása, mert ez magában hordozza a testi kontaktus gyakoriságát, amire a gyermeknek ebben az életkorban a biztonságérzet miatt nagyon nagy szüksége van. (Az énekelt szövegből bontakozzék ki a mondókajáték, abból a vers, végül a próza.) A verset, mondókát sohasem önmagáért „tanítsunk”, kapcsolódjon alkalomhoz, jelenséghez, szituációhoz, legyen annak hangulati, érzelmi felerősítője. (Nem a megtanulás a cél). A gyermekekkel való különös és játékos beszédkapcsolat egyik nagy lehetősége a mesélés, mert az óvodás gondolatvilágába a mesék tökéletesen beleillenek, a mesevilág és gyermeki világkép hasonlít egymáshoz (átváltozás, ellentétek, ismétlések, vágyteljesülés stb.). A mesében minden lehetséges, a vágy teljesül, a gonosz elnyeri „jutalmát”,a világban rend uralkodik. A mese olyan emberi kapcsolatokat, viselkedésformákat közvetít a gyermek számára, amelyek megértésében ebben az életkorban más eszközökkel még nincs mód. Az élet alapkérdéseinek elvont fogalmait (élet-halál; a szeretet, a jóság, gonoszság, igazságosság stb.) a mesén keresztül érzékeli, éli át. A mese különösen alkalmas a gyermek szemléletmódjának, világképének alakítására. A cselekmény mindvégig az átélés és nem az ésszerűség fonalán halad, de a képeken, szimbólumokon keresztül végső soron segítik a gyermeket eligazodni a világban, a lelkükben kaotikusan kavargó érzelmekben, indulatokban. Mesehallgatáskor sokkal mélyebbre hatol a nyelv birtoklásának, használatának lényegébe, mint amikor ő maga beszél, ilyenkor a felnőtt tiszta, árnyalt, választékos beszéde nyomán megelevenedik a belső képsor. A mese a belső képteremtés elősegítője, ami a gyermeki élményfeldolgozás fontos formája. A gyermek kiélheti vágyait, levezeti indulatait, oldódik szorongása, mert – a játékhoz hasonlóan - sérülések nélkül teszi átélhetővé az eseményeket, ezért az érzelmi, erkölcsi fejlődés egyik legfőbb segítője a mese. Székhely:


43


Az élő mese intim állapotot, érzelmi biztonságot nyújt. Különösen fontos ez napjainkban, amikor a gyermek ennek többnyire csak a „gépi” változatával (TV) találkozik otthon. Ezért tartjuk nélkülözhetetlennek, hogy az óvodában rendszeresen, minden nap részesüljön benne, a nap folyamán annyiszor, ahányszor igény vagy lehetőség van rá. Az óvodapedagógus feladatai: 









A mesehallgatáshoz, fantáziáláshoz csend, nyugalom szükséges (ne legyen elterelő inger), ezt ismétlődő szokásokkal, szertartásokkal, egy sarok elkülönítésével biztosíthatjuk, ahol a gyerekek nem zavarják egymást és a nevelő mindenkivel, felveheti a szemkontaktust. Az elalvás előtti meséléshez csak szelíd lefolyású, ismert meséket használunk, mely megnyugtatja a gyermekeket. A mindennapi mesék hatására megnő a gyermekek bábozó, dramatizáló kedve. A bábozáson és a dramatizáláson keresztül tükröződnek irodalmi élményeik, kreativitásuk, fantáziájuk fejlődik. A gyermekek saját vers- és mesealkotása során lehetőséget kapnak az általuk kitalált történetek elmondására, vagy a már ismertek másfajta cselekményszövésére, befejezésére és ennek mozgással, ábrázolással történő kombinálásra is. Ez hozzájárul a biztonságos önkifejezés megalapozásához. A mesék, versek árnyalt kifejezésmódjai, szókapcsolatai gazdagítják a gyermek szókincsét, később ezek megjelennek a beszédben, a legkülönfélébb kommunikációs helyzetekben és tevékenységekben, felkeltik irodalmi érdeklődésüket, átörökítik, a nyelvi kultúrát. A mesék hatása maradandó, így az anyanyelvi és kommunikációs képességek fejlesztésének fontos eszközei. Az irodalmi anyag kiválasztásakor főleg (de nem kizárólagosan) a magyar népmesetárból, mondavilágból, a klasszikus és kortárs gyermekköltészetből és prózából merítünk. Fontos, hogy a nevelő gazdag repertoárral rendelkezzék, erősítse a nemzeti keresztyéni tudatot (szituációkhoz kötődő verselés, mondókázás). Az arányoknál figyelembe kell venni a vegyes csoportúságot. Ügyelni kell arra, hogy a visszatérő mesék mellett minden korosztály számára kínáljunk olyan irodalmi élményt, amely számukra érthető és biztosítja a továbblépés lehetőségét, a nagyoknak szánt mesékben ne legyen olyan elem, amit a kicsi nem tud feldolgozni (ne keltsen félelmet).

A kiemelt figyelmet, különleges bánásmódot igénylő SNI gyermekek fejlesztésében a mesék szorongásoldó, én-erősítő, személyiségformáló hatása fontos elem. Az irodalmi nevelés során segítjük a sajátos nyelvi formák elsajátítását, bővítjük a szókincset, az önálló mondókázást, verselést, mesemondást, saját történetek elmesélését, a beszédemlékezetet. A fejlődés várható eredményei: 

    

Várják, kérik a mesemondást, maguk is segítenek a mesemondás, hallgatás feltételeinek kialakításában. Megszilárdulnak a mesehallgatáshoz kapcsolódó szokásaik. Figyelmesen csendben végighallgatják a mesét, viselkedésükön, tekintetükön látszanak a belső képzeleti képek készítésének jelei. A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat, alkalmanként vállalkoznak elmondásukra. Aktívan használják a tapasztalatok során bővült szókincsünket, elbeszélésük folyamatos. Tisztán ejtenek minden beszédhangot. Megismerkednek meg a gyermekkönyvespolcon levő könyvekkel és azok használatával. Tudják, hogy a Biblia szent könyv, Isten igéjét tartalmazza; ismerjenek bibliai történeteket. Székhely:


44


5. 4. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc „A zenei nevelés a 3-7 évig terjedő korban, a gyermeki értelem és lélek fejlődésének legfontosabb idejében rendkívül nagy jelentőségű. Egyrészt, mert az emberi lélek nemesítését szolgálja, másrészt, mert a magyarrá nevelést hatásosan segíti elő.” (Kodály Zoltán) A gyermekkel való ismerkedés során, a személyes kontaktus létrehozásában, az óvodai környezet elfogadtatásában, segítséget nyújt az éneklés. Az ölbeli játékok a testközelség, az érintés, pozitív érzelmeket ébresztenek, szerepet játszanak az érzelmi kötődés kialakulásában. Az óvodai zenei nevelés befolyásolja a gyermek zenéhez fűződő viszonyát. Az egyszemélyes játékhelyzetben fejlődik ki a gyerekek éneklési kedve. Az éneklési készség alakulása óvodában a gyermek utánzási vágyán alapszik. Az óvodapedagógus gyakori énekléssel kelti fel a gyermekek érdeklődését, akik fogékonyságuk, kedvük szerint kapcsolódnak be az éneklésbe. Az óvodában, népi gyermekdalok, éneklés, az énekes játékok, zenélés a gyermekeket élményekhez juttatja, felkelti zenei érdeklődésüket, formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Az énekes játékok, népdalok, népi mondókák, táncok megismertetésével nemzeti hagyományaink fennmaradását, továbbélését, a nemzeti identitás kialakulását segítjük elő. A közös éneklés, ritmikus mozgás, felszabadult játék összetartó erő. Mindezek és a zenei képességek (éneklés, készség, zenei hallás, ritmusérzék, zenei formaérzék, improvizációs képességek) fejlesztése a zenei anyanyelv megalapozását szolgálják, ezért a mindennapok során a különböző tevékenységekhez minél gyakrabban kapcsolunk zenehallgatási élményt. Az éneklés, a dallam elsősorban a gyermek érzelmeire hat, illetve annak egy kifejezésmódja. A zene belső lüktetése, a szabályosan ismétlődő mozdulatok, fejleszti a koordinációs képességeket, a fegyelmezettséget, segíti a mozgásvezéreltség kialakulását. Az énekes játékok változatos alakzatai fejlesztik a térlátást, téri tájékozódó képességet. A gyerek harmonikus, ritmikus mozgása alakul, ami a néptánc alapja. A dalok, mondókák, eljátszási szabályok emlékezetbe vésése és szándékos felidézése erősíti a kognitív képességeket. A kreativitás feltétele az előzetes zenei élmény, amely a zenei emlékezetben elraktározódik vagy a zenei alkotó fantázia, amely a dallamok újszerű összeállítására, kitalálására is képes. Óvodánkban arra törekszünk, hogy a legértékesebbet nyújtsuk gyermekeink számára. A különböző énekes játékok, dalok, zenék gazdag tárházából ízlésesen, gonddal válogatunk. A gyermektánc esetében kiterjed a skála a körben járástól az akusztikus ingerek és mozgások összekapcsolásán át a gyermek-néptánc elemek elsajátításáig. Keresztyén világnézetünk következtében kerüljük a babonán, népi hiedelmeken alapuló mondókák, dalok alkalmazását. A néphagyományt közvetítjük, a hozzá kapcsolódó mágikus hitet nem. A néphagyomány értékei: emberré formáló erő, közösségformáló erő, erősíti a nemzeti identitást, a nemzeti kultúra része. Pedagógia céllal való alkalmazása azért fontos, mert megalapozza a nemzeti identitást, a magyar értékek tiszteletére nevel, megismerteti a gyermekeket és a szülőket a sajátosan magyar kultúrával és komplex személyiségfejlesztő hatása, van. Tudatosan törekszünk az élő zene túlsúlyának megőrzésére, tapintatosan távol tartjuk a beszivárgó ún. „gépi” gyermekzenéket. Ünnepeink, mindennapjaink zenei anyagát énekes népi játékokból, az életkor számára feldolgozható egyházzenei anyagból, és értékes, kortársforrásból (Pl: Gryllus, Kolompos) merítjük. Székhely:


45


„Énekeljetek az Úrnak, áldjátok az ő nevét, hirdessétek napról-napra az ő szabadítását!" (Zsolt. 96, 2.) Zsoltáraink, dicséreteink, ifjúsági énekeink is kiválóan alkalmasak a gyermek érzelemvilágának gazdagítására. A keresztyén ember számára az egyházi ének egyúttal olyan imádság, amely Istent magasztalja. Énekelni mindig lehet, amikor arra belső indíttatást érzünk. A református óvoda keresztyén szellemisége a zenei nevelésen keresztül is áthatja az egész napot. A különböző tevékenységi formákhoz egy-egy éneket kapcsolva kihasználhatjuk azok rendszeres visszatéréséből adódó lehetőségeket:  Áhítatra hívó és áhítatból kivezető ének.  Imádság előtti és utáni ének.  Rendrakásra felhívó vagy lecsendesítő ének.  Étkezés előtti és utáni ének.  Elalvás előtti ének.  Áldást kívánó énekek (születésnap, névnap). Jó szoktatás után a gyermekekben szinte feltételes reflexek alakulnak ki és megvalósul, amit Luther mondott: „Az éneklés a fegyelmezés egyik gyengéd és kedves formája” A kiemelt figyelmet, különleges bánásmódot igénylő SNI gyermekek számára a zenei befogadóképesség szándékos fejlesztését a megfontoltan válogatott zeneművek rendszeres hallgatásával valósítjuk meg. A zenei alapképességek elsajátításának feladatai közül legfontosabb az éneklés, de a hangszeres előadásra (csörgőket, dobokat és más ritmushangszereket mi is készítünk) is figyelmet fordítunk. Az óvodában a mozgással és játékkal kísért előadás és az éneklés mellett a ritmusalkotással, tempóbeli és dinamikai ellentétek, illetve fokozatos átmenetek kivitelezését is gyakoroljuk. Főbb területei a hallás (magasmély), a ritmusérzék, éneklési készség fejlesztése, a hangszerhasználat bevezetése. A kiemelt figyelmet, különleges bánásmódot igénylő gyermekeknél kiemelt szerepet szánunk a Veronika zeneprojektnek – ls. a program másik részén, az 1. kötetben Az óvodapedagógus feladatai:         

A rendszeres éneklés, hangszeres zenélés igényének megalapozása. Éneklési kedv felkeltése, hangok tiszta éneklése, ritmusok neveinek játékos megismertetése. A zenei anyanyelvünk, a népzene, gyermekjátékok megismertetése. Ismertesse meg a gyermekekkel a néptánc alapjait. Rövid, a gyermekek életkorához igazodó komolyzenei, egyházzenei szemelvények meghallgattatása. Református gyermekdalok megismertetése, a hozzájuk kapcsolódó játékos mozgássokkal együtt. A zenei képességek (éneklési készség, zenei hallás, ritmusérzék, zenei formaérzék zenei alkotókészség, a zene hallgatására nevelés, zenei kreativitás) fejlődésének segítése. Olyan anyag választása, amely képes a kívánt tartalmak közvetítésére. Az élhangsúlyos magyar beszéd erősítése.

Székhely:


46


A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén:       

A gyermekek szívesen énekelnek, ismerik az óvodás dalanyag-kincset. Képesek felidézni dallamokat (zenei emlékezet). Improvizálnak, új dallamokat találnak ki.(zenei kreativitás). Megkülönböztetik a magas és mély hangokat, különbséget tudnak tenni a halk és hangos hangerő között. Felismerik a különböző hangszíneket, hangszínek között is különbséget tudnak tenni.(zenei hallás). Az egyenletes lüktetést, dalok, mondókák ritmusát, mozgással meg tudják jeleníteni, vissza tudják tapsolni. Egyenletes lüktetést és ritmust össze tudnak kapcsolni) Tempóérzékük megfelelő érzékelik a különbséget a gyors és lassú között. (ritmusérzék). Ismerik a néptánc alaplépéseit. A zenére mozgás örömöt okoz nekik. Változatos térformák alkalmazására képesek.(kettős kör, csigavonal, kígyóvonal, kapu alatt átbújó sor, sorgyarapodó, szűkülő-táguló kör, átbújás kapusor alatt). Átélik az ének- zene által közvetített érzelmeket..

5. 5. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka A rajzolás, festés, képalakítás, formázás, építés és egyéb manuális tevékenység segíti a gyermek képi- plasztikai - komponáló-térbeli tájékozódó és rendező- képességének, ízlésének alakulását, tér- forma- szín képzeteinek gazdagodását, érzelmeinek kivetítését, finommotorikájának fejlődését. A felnőtt közreműködése is fontos ahhoz, hogy a gyermek meg tanulja észrevenni az Isten által teremtett természet és az ember harmóniájában azt, ami gyönyörködtető, ami esztétikus. Vallásos témák megjelenítése. A tevékenység célja a gyermekek élmény- és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése, ezért a gyermeki alkotás a belső képekre épül, amelyet mese, vers, ének, énekes játék eszközeivel gazdagíthatunk. A kivitelezés hosszú (önfejlesztő) folyamatban – próbálkozások, megtapasztalások, rátalálások láncolatában - alakul, egyénenként eltérő ütemű. (Itt is érvényes az elv, hogy nem tanítani kell, hanem „tanulni” hagyni!). Éppen ezért az óvodai élet minden napján jelenlévő (visszatérő) ún.: szabad tevékenységi forma, ami sokfajta ténykedést foglal magában:  rajzolás,  festés – kézzel, szivaccsal, ecsettel,  agyag- gyurma- homok-hó formázása,  papírtépés –vágás - ragasztás-hajtogatás,  nyomatok készítése,  fűzés, szövés, fonás,  bábkészítés (papír, textil, termény),  a különböző kirakókkal - termésekkel-kaviccsal stb. való manipulálás,  építések, konstruálások, térplasztikák, és ezek sokféle kombinálása. Szükséges ez a változatos megtapasztalási forma, hiszen a képi látás kialakulásának, a térből síkba való átfordítás képességének (ami bonyolult idegélettani folyamatok eredménye) a 3-8 éves kor a kritikus időszaka. A kiemelt figyelmet, különleges bánásmódot igénylő SNI gyermekek vizuális befogadóképesség fejlesztésének alapja, hogy maga az óvoda minden részletében legyen igényes, esztétikus közeg. A vizuális kommunikációs képesség az ábraolvasás, ábrázolás, vagyis a Székhely:


47


forma-és színlátás, méretlátás, térlátás, a téri tájékozódás valamint a formaábrázolás, színábrázolás, méretábrázolás és térábrázolás területeinek fejlesztésével erősödik. Lényeges, hogy az SNI gyermekek minél többféle képi kifejezésmódot megtanuljanak, mert gyakran fontos önkifejezési eszközhöz jutnak. A sérült szociális-kommunikáció kompenzálására és az alkotások elkészítése örömforrást is jelent. Esetükben a spontán érés nem elegendő, a megfelelő ingerek biztosítása, a játékos, motivált gyakorlás nem maradhat el. Az óvodapedagógus feladatai:              

Biztosítson minél több alkalmat az élményszerzésre, és az élményeket kifejező tevékenységekre. Vezesse rá a gyermeket, hogy minden anyag, ami csak létezik (és nem ártalmas az egészségre) formálható, alakítható, díszíthető. Hagyja meg a gyermeknek a próbálgatás, ismételgetés örömét! Gyönyörködjön vele együtt a művekben! Irányítsa rá figyelmüket a kifejezésmódok gazdagságára (technikák megismertetése), tanítsa, segítse őket az eszközhasználatban. Az eszközök biztonságos kezelését az óvodapedagógus egyenként tanítsa meg a gyermekeknek. Gondoskodjon arról, hogy a gyermek a környezetét sokoldalúan ismerje meg (érzéki benyomások, érzelmi viszony, mint inspiráló tényező), formálja ízlésüket a szépség, harmónia megláttatásával. Fontos az esztétikus óvodai környezet megteremtése sok természetes anyaggal, amelynek alakításában a gyermek is aktív résztvevő. A tárgyi népművészet anyagai, forma-, szín- és díszítővilága ma is követendő modell lehet az alkotó ember számára. A vizuális nevelés lehetőségeit ezek által is gazdagítsa! Figyeljen fel a bontakozó tehetségekre. Biztosítsa a minél sokrétűbb szabad önkifejezés lehetőségét. Teremtsen a divergens gondolkodás és kreativitás fejlődését elősegítő problémahelyzeteket. Elismeréssel, bátorítással buzdítsa a gyermeket. A gyermeki igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására, és az esztétikai élmények befogadására. Ismertesse meg a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, mintázás, és kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén:          

Örül alkotásának és a közösen elkészített kompozíciónak. Megbecsüli a másik gyermek és a saját munkáját. Téralakításban, építésben bátrak, ötletesek, együttműködők. Képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket. Csodálkozzanak a szép látványra, tudjanak gyönyörködni benne. Megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetni tudnak az alkotásokról. A gyermek önállóan megtalálja és használja az ábrázolási vágyához szükséges eszközöket. Az eszközöket készség szinten, rendeltetésszerűen használja. Tud különböző technikákat alkalmazni. Kialakul a biztos ceruzafogás. Székhely:


48


5. 6. A külső világ tevékeny megismerése, környezetvédelem – környezeti nevelési elvek A külső világ tevékeny megismerése megtapasztalásokon alapszik, a gyermek életében állandóan jelenlévő folyamat, melynek során az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről olyan ismereteket szerez, ami az életkorának megfelelő biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz nélkülözhetetlen. A gyermek miközben felfedezi a környezetét, megismeri a szülőföld, az ott élő emberek a hazai táj a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. A környezet megismerése során pozitív érzelmi viszonyulások jönnek létre, amelyek erősítik a kötődést a szülőföldhöz, megalapozzák a hazaszeretet, erősítik a magyarságtudatot és a nemzeti identitást. (Mindemellett a multikulturális értékrend szerint tiszteletben tartjuk egymás identitását.) A néphagyományokból erednek az egyetemes emberi értékek, fontos ezek átörökítése, nélkülük elidegenedetté, gyökértelenné válik az ember. Hitünkből fakadóan olyan néphagyományokkal ismertessük meg gyermekeinket, amelyek valóban ezt a célt szolgálják. Kerüljük a mágikus gondolkodáson, babonákon alapuló néphagyományokat. Az óvodás gyermekek még aktívan nem vesznek részt a tágabb környezet védelmében, de azt elvárjuk tőlük, hogy vigyázzanak a tisztaságra, védjék a növényeket, állatokat, gondozzák az élőlényeket és legyenek kíméletesek az állatokkal szemben. Ugyanakkor szemléletüket formáljuk, érzékenységüket alakítjuk azokkal a tapasztalatokkal, amelyeket a környezetkárosító jelenségekkel kapcsolatban szerezhetnek. Ezért fontosnak tartjuk, hogy a szülőket, a családokat is bevonjuk közös akcióinkba, hiszen a gyermekek ez irányú szemléletének formálásában nagy szerepe van a családnak és a szülőknek is. 5. 6. 1. Természeti környezet A Biblia tanítását alapul véve a Föld és a világ Isten teremtménye: „… és látta Isten, hogy amit alkotott igen jó, és fogta az Úristen az embert, elhelyezte az Éden kertjében, hogy azt művelje és őrizze.” (I. Mózes; 2, 15) Isten lakóhelyül rendezte be a Földet számunkra és feladatul adta, hogy őrizzük, gondozzuk azt egész élővilágával együtt. Mi is a teremtett világ részei vagyunk, felelősek vagyunk tehát érte. A teremtett világ iránt ébresszük fel a feladattudatot, a környezet megismertetése, védelme, szeretete nem csak érdekünk, feladatunk is. Mutassuk meg a teremtett világ szépségeit, tapasztaltassuk meg a természet által kínált örömöket, figyeljük a természetben lévő folyamatos változásokat. Az óvodás korú gyermek az őt körülvevő világba kitágult szemekkel néz, aktív módon keres kapcsolatot, minden érdekli. Természetében rejlik a nyitottság, mely fogékonnyá teszi őt a teremtés iránt. A teremtés történetén keresztül elvetjük a keresztény szellemiség, világnézet magvait. A keresztyén nevelés hatására bizonyos természeti jelenségek többlettartalommal bírnak pl.: szivárvány. A természethez fűződő pozitív kapcsolat kialakításához elengedhetetlen, hogy minél többet legyünk a természetben és minél több természetet vigyünk nevelési környezetünkbe (berendezés, díszítés, használati anyagok, eszközök).

Székhely:


49


A környezeti nevelés az óvodában szokásokon, a környezettel való kapcsolattartásban, napi apró történéseken keresztül érvényesül. Kiegészítik a természetről szóló mesék, versek, énekek, könyvek, videók, a csoportban tartott növények, állatok (akvárium). Az óvodai környezetvédelemre való nevelés, alapozó jellegű, így meghatározó szerepet játszik a gyermek környezetkultúrájának alakításában. A különböző természeti (óvoda és az iskola udvara, park, rét, erdő, tópart) és társadalmi környezet (vár, dzsámi, könyvtár, állatsimogató) helyszíneiről pozitív vagy negatív tapasztalatokat szereznek a gyerekek. A tapasztalatszerzések során megvilágítjuk, hogyan védjük, óvjuk környezetünket. Nem szemetelünk, fákat, bokrokat nem tépkedünk. Az élővilág és környezet iránti szeretet és megóvás érzését fokozatosan alakítjuk ki a gyermekekben a megfelelő pozitív természetszemlélet és a környezetvédelem keretén belül. A feladatok megvalósítása feltételezi a családdal való szoros együttműködést, ugyanakkor a családok szemlélete is a gyerekeken keresztül alakítható (a helyes viselkedésmintákat, szokásokat a gyerekek hazaviszik, élő példaként szolgálnak a felnőtt számára). A megfigyelés és a leírás módszerének következetes gyakorlásával a gyerek képessé válik elemi összehasonlítások elvégzésére, csoportosításra. Természetesen közben gyönyörködik a természet csodáiban, a pocsolyából kiugró békákban, a nyíló virágokban. Az ilyen jellegű pozitív élmények szükségesek a környezetbarát magatartás formálódásához. Nagyon fontos megismerő módszer a kísérletezés, amit az óvodapedagógus által megszervezett kísérletek biztosítanak, hiszen a természetben nehezen megfigyelhető, tanulmányozható jelenségek - pl. a rügyfakadás, a növények mozgása, csíráztatás. A kísérletek folyamatos gondozást igényelnek a növények fejlődésének nyomon követésében, mely idő alatt személyes tapasztalatokat, ismereteket gyűjthetnek, felelősségvállalást tanulhatnak a gyerekek (búza csíráztatása, virághagyma nevelése). Hívjuk fel figyelmét arra, hogy a természet látszólagos nyugalma mögött folyamatos változás rejlik. Eközben a gyermekeink tapasztalatot szereznek a környező világ formai-, nagyságbeli-, mennyiségi-, térbeli –változatosságáról, így egészülnek ki, gyarapodnak az óvodai élet mindennapjai során (játék, ábrázolás, mozgás, munka stb.…) szerzett matematikai tapasztalatai, amelyeket később a saját tevékenységeiben is alkalmaz. A sokféle környezet, jelenség, helyzet, cselekmény, esemény megfigyeléséből, személyes tapasztalataiból tud a gyermek legtöbbet meríteni. Pl. ahogyan játszunk, amilyen anyagból vannak játékaink, bútoraink, ahogyan vigyázunk a vízre (elzárjuk a csöpögő csapot), az energiára (lekapcsoljuk a fölöslegesen égő villanyt), ahogyan „biztonsághelyre” tesszük a megfigyelt csigákat, békát, bogarat. Séták, kirándulások közben látunk – a természet szépségének megláttatásán túl –eldobott szemetet, pusztuló fát, mások vandalizmusa által okozott károkat, ezért ismerkedjenek meg életkoruknak megfelelően a szelektív hulladékgyűjtéssel, annak fontosságával, az újrahasznosítással. A teremtett dolgoknak sokféle segítségre van szükségük a fennmaradásukhoz. A növények, állatok életének megismerésekor ismereteket szerezhetnek, melyik fajnak, milyen segítséget kell nyújtanunk a fennmaradáshoz. A jövő környezetét a jelen óvodásai fogják alapvetően meghatározni, ezért nagyon fontos az óvoda minden munkavállalója és a szülők környezetvédő magatartása a környezetszennyezés elkerülésében és a környezet helyreállításában. A környezetvédelemre nevelés projektnapjai az óvodában: Székhely:


50


 október 4. Állatok világnapja / Lehetőség szerint látogatás a Fácántelepre, Riczu tanyára - állatok megtekintése, simogatása, természetben való megfigyelése  április 22. Föld napja- „Egy palánta egy gyermek”- virágültetés az óvodában.  május 10.

Madarak és Fák napja /kirándulás a természetbe/

A kiemelt figyelmet, különleges bánásmódot igénylő SNI gyermekeknél sérülés-specifikus szempontok figyelembe vételével végezzük a családdal, természeti és társadalmi környezetünkkel kapcsolatos információk tudatosítását, feldolgozását, rendszerezését. A sokoldalú megtapasztalás folyamatában szükséges biztosítani a legfontosabb információk megragadásának lehetőségét, konkrét megfigyelési szempontok adásával. Az óvodapedagógus feladatai:                 

A környezettudatos magatartást alapozzuk meg az óvodai nevelésben. Segítse elő, hogy a gyermekek felfedezhessék szülőhelyük természeti gazdagságát (mező, erdő, vízpart), csodálkozzanak rá a teremtett világ szépségére. A természetvédelmet közvetlenül gyakorolják, közösen éljék meg (nem szakítjuk le a virágokat, nem tördeljük a fák ágait, nem bántjuk az állatokat). A természetben való helyes viselkedés, környezetünk élőlényeivel szemben tanúsított magatartás kialakítása, élőlények tiszteletére való nevelés. Hangsúlyozzuk a környezeti értékek megőrzését. A gyermeket alkalmassá tegyük a megfigyelésre, elsősorban „látni” tanítsuk meg őket. A folyamatos és alkalmi megfigyelésekkel segítsük elő, hogy a gyermekek maguk fedezzék fel környezetüket. Ismertessük meg őket környezetük növény és állatvilágával. Érzékeltessük velük, hogy az élőlények és az őket körülvevő környezet között, valamint a különféle élőlények között kapcsolat van, és az embereknek ezt tiszteletben kell tartaniuk Tapasztaltassuk meg, hogy minden élőlény fontos abban az életközösségben, ahol él, életkoruknak megfelelően az alapvető oksági összefüggéseket vegyék észre. Ebben a közvetlen megtapasztalásban sokoldalú érzékeléssel, pozitív érzelmi viszonyban vegyenek részt. Igyekezzünk felfedeztetni az összefüggéseket, egymásra utaltságot, kialakítani a felelősségérzetet. A természethez fűződő pozitív kapcsolat kialakításához elengedhetetlen, hogy minél többet legyünk a természetben és minél több természetet vigyünk nevelési környezetünkbe (berendezés, díszítés, használati anyagok, eszközök). Biztosítsunk olyan lehetőségeket, ahol különböző gyűjtő tevékenységeket végezhetnek, egyszerű vizsgálatokat folytathatnak. A „gyűjtő” munkában az óvodapedagógus se tördeljen ágat, bogarat ne pusztítson. A természet más kincseit (lehullott falevelet, szép formájú kavicsot, követ, terméseket, üres csigaházat, színes madártollat) gyűjtsünk. A gyerekek kapjanak lehetőséget a növények gondozására, fejlődésük megfigyelésére ( Föld napja-„ Egy palánta egy gyermek"). A környezet megismerésénél törekedünk a komplexitásra, lehetőség szerint összekötjük a vizuális neveléssel, az ének-zenével, ábrázolással, az irodalmi neveléssel. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek erősödését a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. A természetvédelem, környezetvédelem hitünkből adódó feladat. Székhely:


51




Kapjon teret az újrahasznosítás lehetősége (például a munkahelyeken használt papír újrafelhasználása rajzolásra, rontott papírok összegyűjtése, hajtogatáshoz, vágáshoz).

5. 6. 2. Társadalmi környezet Társadalmi környezetünknek a gyermekhez legközelebb álló egysége a család. Isten szeret minket, születésünk után nem kell egyedül élnünk, magányosnak lennünk, szülőket adott nekünk, akik gondoskodnak rólunk, szeretettel irányítják felnövekvésünket. Feladatunk, hogy a gyermek figyelmét ráirányítsuk arra, hogy a családban mindannyiunknak megvan a maga feladata, szerepe, mindenkinek aktívan részt kell vennie a családi életben. Rá kell vezetnünk őket a családtagok elfogadására, tiszteletére és arra, hogy tudjanak hálát adni értük. „Tiszteld apádat és anyádat, hogy hosszú ideig élhess azon a földön, amelyet Istened az Úr ad neked.” (2. Mózes 20. 12.) A családi kötődéseken át formáljuk, alakítjuk identitásukat a nagyobb család, közösség: óvodánk, iskolánk, gyülekezetünk felé. Fontos, hogy a gyermekek megismerjék, kötődjenek, biztonságban mozogjanak az őket körülvevő környezetben. A gyermekek az óvoda elfogadása, megszerettetése után, ismerkedhetnek az óvoda szűkebb és tágabb környezetével. Ismerkedhetnek az óvoda utcájával, a középületekkel, templomunkkal. Megismerkedhetnek, a felnőttek munkájával, megfigyelhetik az építkezéseket, közben tájékozódnak, tapasztalatokat szereznek síkban és térben. Tájegységünk, városunk hagyományain a gyermekek a családdal vesznek részt (szüret, várfesztivál, Nagytótfalu falunap…), mint élményforrás, s kultúra átörökítés miatt fontos a gyermek életében. A megfigyelés játék, séta közben, többnyire helyszínen történik, és a valós helyzetek természetes módon teszik lehetővé, hogy gyermekek alkalmazzák a köszönést, bemutatkozást, megszólítást, véleménynyilvánítást, a szándékok kifejezését (kérés, kérdezés, tudakozódás, üzenetközvetítés). A csoportban aztán több alkalommal is lehet beszélgetni egy-egy élményről, így a gyermekek nyelvi kifejező készsége, szókincse bővül, A gyerekek között erősödik a tapasztalatcsere, a látottak folyamatos elbeszélése, ezek összegzése, rendszerezése során az óvodapedagógus segítse a gyermekek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését a környezet alakításában. Az óvodapedagógus feladatai: Ismertessük meg a gyermekeket:  a lakókörnyezetünk nevezetességeivel (vár, templomok),  a tárgyi kultúra értékeivel,  a vidékünk-intézményünk hagyományaival,  néphagyományainkkal,  felekezetünk ünnepeivel. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:  

Elemi szinten kialakul bennük a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi néphagyományok, értékek szeretete és védelme. A gyermekek el tudnak igazodni közvetlen természeti és társadalmi környezetükben.

Székhely:


52


            

Óvják-védik a környezetükben előforduló állatokat, vigyáznak környezetünk rendjére és tisztaságára. A természetben környezettudatosan viselkednek (nem szemetelnek, nem hangoskodnak, nem tépkedik le a virágokat..), óvják a növény- és állatvilágot. Tudják, hogy az állatvilág a természeti környezettel, növényvilággal szoros kapcsolatban él. Ismerik a környezetüket, felfedezik az összefüggéseket. Szeretik és óvják településüket, és környezetüket. Ismerik: saját és szüleik nevét, lakáscímüket. a környezetükben élő növények, állatok nevét és a róluk való gondoskodást. Ismerik. az évszakok nevét, jellemzőit, a napok nevét, sorrendjét és a napszakokat. a legalapvetőbb közlekedési szabályokat. Életkorukhoz mérten tisztában vannak a környezetvédelem tartalmával, fontosságával. Megtanulnak „látva” élni, értékelik környezetük szépségét. Érthetően kifejezik a környezetükben szerzett tapasztalataikat, élményeiket. A környezetükben lévő matematikai összefüggéseket felismerik, matematikai fogalmaik alapszinten a számosság tekintetében kialakultak (10-ig számlálnak, összehasonlítanak mennyiség, nagyság, forma, szín szerint;) Megtanulják, hogy a látszólag felesleges dolgokból, újra hasznosítva, új és egyedi dolgokat is létre lehet hozni. Pozitív természetszemléletük alapján környezetbarát gyerekekké válnak.

5. 7 Munka jellegű tevékenységek A kisgyermek mindennapi életének része a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásában azonosságot mutató, s azzal egybeeső munka és munka jellegű tevékenység, ami a személyiségfejlesztés egyik lehetséges eszköze az óvodai nevelésben. Ebben a tevékenységben is - mint folyamatban– fokozatosan önállósodik a gyermek, tapasztalatokat szerez környezetéről és olyan fontos személyiségtulajdonságai, képességei fejlődnek ki, amelyek majd az iskolai tanuláshoz nélkülözhetetlenek (kitartás, feladattudat, rendszeresség, kötelességteljesítés, céltudatosság, eredményre törekvés, rendre való igény…) Mint közösségi tevékenység, hozzájárul a társas kapcsolatok kibontakoztatásához, a gyermek szocializációjához, ahol az együttműködést, egymásnak segítségnyújtást, figyelmességet, önzetlenséget, saját és mások munkájának elismerését tanulhatja és az ezt kísérő öröm érzését, élheti át a gyermek. A gyermekek munka jellegű tevékenységei:   

az önellátás, önkiszolgálás tevékenysége (öltözködés, tisztálkodás, személyes holmik, eszközök rendben tartása…); társakért végzett munka: naposság, egymásnak és a felnőtteknek való segítés (teremrendezésben, átöltözködésben, eszközhasználatban a környezet rendben tartásában, dísznövények gondozásában, alkalmi megbízatások teljesítése…); alkalmi megbízások: játékok válogatása, növények öntözése, madáretetés, akváriumgondozás.

A munka jellegű tevékenységek szervezésénél, irányításánál ügyelnünk kell arra, hogy szívesen végzett legyen (örömöt adjon az önállósodás folyamata, később a segíteni tudás érzése). Mindezt elősegíti a nevelő együttműködése (rávezetés a részmunkafogások módozataira, a műSzékhely:


53


veletek sorrendiségére stb.), és folyamatos, konkrét, reális, vagyis saját magához mérten fejlesztő értékelése. Minden munkajellegű tevékenységnél fontos a jó szervezettség. Fontos azoknak a gyermekméretű eszközöknek a biztosítása, amelyekkel a gyermekek önálló munkát végezhetnek a testi épségük megóvása mellett. A kiemelt figyelmet, különleges bánásmódot igénylő SNI gyermekek esetében az óvodai nevelés feladata, hogy a gyermekek képességeinek megfelelő, szabadon választható, fejlesztő hatású tevékenységek lehetőségét megteremtse. Az önellátás képességét fejlesztjük a tevékenységeken keresztül. Az óvodapedagógus feladatai:   

Amire már egyedül képes a gyermek, azt ne végezzük el helyette. Adjunk lehetőséget a kicsik érvényesülési törekvéseinek is („kis napos” szeretne lenni, ecsetkimosás, söprés, stb.): énkép erősítése! A napi teendők elvégzésében ne terheljük túl egyik, vagy másik gyermeket (egyenletes feladatelosztás).

A fejlődés jellemzői óvodás kor végére:       

A gyermek elvégzi az önmagával kapcsolatos, önkiszolgáló feladatokat. Ismeri a munkaeszközöket és tud velük dolgozni. Fejlettségi szintjének megfelelően elvégzi a rábízott feladatot. Szívesen végez a közösségért munkát, alkalmi feladatokat elvállal. Igényessé válik a környezete rendje, tisztasága iránt. Megbecsüli a másik munkáját. Észreveszik, hogy együtt gyorsabban megy a munka, segítenek egymásnak a rendrakásban.

5. 8. Tevékenységekben megvalósuló tanulás Az óvodában a tanulás a játékra épül, az egész személyiség fejlődését, tapasztalatainak fejlesztését, rendezését támogatja. Az óvodás korú gyermek tanulása nem elkülönülő, önálló területe az óvodai életnek, hanem sokrétű, változatos tevékenységekben, élethelyzetekben és kapcsolatokban megvalósuló folyamat eredménye. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése. Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán és szervezett tevékenység. A kisgyermek egész nap tanul, anélkül, hogy ennek tudatában lenne. Motiváló ereje kíváncsisága, tevékenységi vágya, utánzó hajlama, vagyis belső késztetése. Míg játszik, „dolgozik”, beszélget, megfigyel, kérdez, kipróbál, „alkot”, mozog és cselekszik, közvetlen szerteágazó tapasztalatot, ismeretet szerez környezetéről, a tevékenységben fejleszti képességeit, kapcsolatokban az együttélés, humanizált önérvényesítés, együttműködés formáit sajátítja el természetes módon. Az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg a tanulás.

Székhely:


54


Ebben az életkorban az igazi ismeret az, amit a gyermek maga fejt meg, és cselekvésen keresztül sajátít el. Sajátossága, hogy nem korlátozódik csak az ismeretszerzésre, hanem magában foglalja a képességek, készségek, magatartási formák, szociális élethelyzetek, szokásmódok elsajátítását, tanulását és ezek alkalmazási képességét. A tanulás formái óvodánkban:  utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás-és viselkedéstanulás, (szokások alakítása);  spontán játékos tapasztalatszerzés;  játékos, cselekvéses tanulás;  óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés felfedezések;  gyermeki kérdésekre-, válaszokra épülő ismeretszerzés;  gyakorlati problémamegoldás. Mindegyik tanulási forma (ami valójában nem különül így egymástól) feltételeit az óvodapedagógus teremti meg. Így gondoskodik az oldott, biztonságot nyújtó légkörről, ahol a gyermek a sokféle tevékenység közül szabadon választhat, melyben alkalma nyílik a próbálkozásra, tévedések utáni újrakezdésre, a hibák kijavítására minden szankció nélkül. Hagyunk időt a gyermeknek elmélyülni a témában saját érettségének, érdeklődésének megfelelően. Jut idő ismétlésre, megállásra, ha egy-egy téma vagy a gyerekcsoport úgy kívánja. Differenciálunk, figyelembe vesszük a gyerek egyéni sajátosságait, rugalmasan kezeljük a helyzeteket, az SNI gyermekekre különös figyelmet fordítunk. A tevékenységformákban rejlő integrált műveltségtartalmak összefüggései.

Székhely:


55


Az általunk alkalmazható projekt módszer jellemzői: A cél sohasem a tanulás, hanem valamilyen konkrét produktum létrehozása. 1./ A tanulás, mint kísérő eszköz van jelen a produktum elérésére irányuló tevékenységekben. 2./ A gyermekek aktív részvételére és érdeklődésére épülő együttműködési forma. 3./ A konkrét mindennapi életből vett problémákat közösen oldjuk meg, miközben a gyermekek saját elképzelései is megvalósulnak. 4./ A központi téma mindig tevékenységekben vagy tevékenységek sorozatában valósul meg. 5./ A tevékenységekbe integrált műveltség tartalmak sokoldalú tapasztalatok során épülnek be a gyermeki tudatba. A megismerés fő forrása közvetlen tapasztalás legyen, amely így maradandó tudást biztosít. 6./ A projekt módszer egyszerre kollektivizál, és individualizál, mert közös tervezéssel, végrehajtással, ellenőrzéssel együttműködésre, összedolgozásra, munkamegosztásra, kooperativitásra sarkalja a gyermekeket. Ugyanakkor lehetővé teszi, hogy mindenki „testhez álló feladatot” válaszszon magának. Az óvodapedagógus feladatai: 

Az óvodapedagógus az ismeretek tapasztalati úton történő megszerzéséhez segíti hozzá a gyermeket építve a gyermek érdeklődésére és cselekvésére, előzetes tudására, tapasztalataira.



Megfigyeltetésekben biztosítja a többoldalú érzékelés lehetőségét, élményszerűségét, az összefüggések megláttatását, segíti a környezethez fűződő pozitív érzelmi viszony, felelősségérzet kialakulását.



A tevékenységekben megvalósuló tanulás az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretben valósul meg.



Megteremti annak a lehetőségét, hogy a gyermek a játékon, a művészeteken, az alkotómunkán, saját tevékenységén keresztül szerezhesse meg azokat az élményeket, amelyek megnyitják, és ébren tartják benne a vágyat a környező világ megismerésére, felfedezésére, a tanulás örömének átélésére.



Szervezze a tanulási folyamatot úgy, hogy a gyermek integrált tevékenységekben hozhassa felszínre, az óvodás korra jellemző globális gondolkodását, egyszerre szerezhessen: motoros, zenei, verbális, szociális, matematikai tapasztalatokat.



Alakítson ki olyan attitűdöket, motivációkat, melyek képessé teszik a gyermeket a váratlan, vagy komplex élethelyzetek megoldására és egyre több örömöt leljenek az önfejlesztő tanulásban.



A gyermeket a tevékenységekben megvalósuló tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segítse. Kerülje a sztereotip megjegyzéseket (ügyes vagy, stb.), helyette a gyermekek konkrét, jó cselekedetét, tettét emelje ki. Az óvodapedagógus alkalmazza a differenciált, árnyalt értékelést.



Olyan tanulási környezetet alakítson ki, mely teret enged a gyermeki kompetenciák szabad kibontakozásának.



A tevékenységekben megvalósuló tanulás során képességeket fejlesszen, illetve tapasztalatokat bővítsen, rendezzen. Székhely:


56


A fejlesztés várható eredménye óvodáskor végére:       

legyen képes a különböző gondolkodási műveletekre: következtetés, ítéletalkotás, összehasonlítás; ismerje fel az egyszerűbb ok-okozati összefüggéseket; tevékenység végzésekor legyen kreatív, keressen többféle megoldást; szándékos figyelmét tudja irányítani, legyen tartós; ismert feladatvégzésnél legyen önálló; képes legyen, különböző szituációiban alkalmazni ismereteit, tapasztalatait, személyes adottságait; szókincse, beszéde legyen változatos, gondolatait érthetően, mondatot alkotva legyen képes közölni.

6. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére A gyermek belső érése, a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodás kor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. A sikeres iskolai munkához mindhárom feltétel szükséges: testi, lelki, szociális érettség. 6.1. A testileg fejlett gyermek:    

Az óvodáskor végére eljut első alakváltozásához, testarányai megváltoznak, fogváltása megkezdődik; teste arányosan fejlett, teherbíró, mozgása összerendezettebb, harmonikusabb, erőteljesen fejlődik mozgáskoordinációja, finommotorikája; mozgását, viselkedését, testi szükségleteinek kielégítését szándékosan irányítani képes.

6. 2. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek: 

   

Az óvodáskor végére belsőleg motivált az iskolakezdésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik (térészlelés, vizuális-, és akusztikus differenciáció, téri tájékozódás, térbeli mozgásfejlettség, testséma). Az önkéntelen és közvetlen emlékezet-bevésés és felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés. Megjelenik a tanulás alapját képző szándékos figyelem, fokozatosan növekszik figyelmének tartama, terjedelme, megosztottsága. Cselekvő-szemléletes és képi gondolkodása mellett fogalmi gondolkodása is kialakulóban van. Fokozatosan csökken gondolkozásának érzelmi telítettsége, előtérbe kerül az ismeretszerzés igénye.

Az egészségesen fejlődő gyermek:  érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden Székhely:


57






szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek); végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét, elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri, és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit, ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak.

6.3 . A szociálisan érett gyermek: A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi. A szociálisan érett gyermek:  egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését,  feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb, szükség szerint kreatív elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. A kiemelt figyelmet, különleges bánásmódot igénylő sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint. A különleges gondozásra jogosult gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.

7. A gyermek fejlődésének nyomon követése Nevelési programunknak a bevezetőben megfogalmazott célja a gyermek harmonikus fejlődésének, személyisége kibontakoztatásának elősegítése, testi- szociális- és értelmi képességeinek életkor specifikus alakítása, fejlesztése. A célok eléréséhez szükséges a gyermek fejlődésének folyamatos nyomon követése, elemzése, a részterületeken belüli hiányosságok, zavarok feltárása és a korrigáló pedagógiai ráhatások megtervezése. Ehhez az óvodapedagógusnak minden gyermeket egyénileg kell ismernie: képességei erős és gyenge pontjait, adottságait, családi hátterét, eddigi élettörténetét, érdeklődési körét, élményvilágát, fejlődési ütemét. A nyomon követés regisztrálását, - amelyet az óvodapedagógusok a gyermek óvodába kerülésétől az elhagyásáig vezetnek: az OVI-SZOLGA számítógépes szoftver segítségével végezzük. Minden gyermek fejlődését félévente értékeljük ennek a programnak a segítségével, hogy az érési folyamathoz igazított támasznyújtás módozatait, eljárásait megtervezhessük. 7. 1. Megfigyelendő területek: 7. 1. 1. Értelmi fejlettség: 7. 1. 1. 1. Pszichés funkciók: Székhely:


58


       

Ismeretszerzési igény (megismerés, kíváncsiság) Hallás Látás Érdeklődés Figyelem Emlékezet Gondolkodás Képzelet

7. 1. 1. 2. Anyanyelvi fejlettség: 7. 1. 1. 2. 1. A beszéd tartalma, technikája:    

Beszédészlelés Beszédértés Beszédfegyelem Szókincs

 Beszélő kedv 7. 1. 1. 2. 2. Beszédhiba, beszédzavarok 7. 1. 1. 2. 3. Nonverbális kommunikáció 7. 2. Testi fejlettség: 7. 2. 1. Fizikai jellemzők:      

Gyorsaság Erőnlét Teherbírás Állóképesség Ügyesség Edzettség

 

Nagymozgások Finommotorika

7. 2. 2. Mozgásfejlettség: 7. 2. 3. Mozgáskoordináció 7. 2. 4. Tájékozódás testen, térben, síkban 7. 3. Szociális fejlettség: 7. 3. 1. Perszonalitás (ÉN)     

Jellemfejlődés Pozitív énkép Érzelmek Önállóság Motiváltság az iskolára

  

Kapcsolatteremtő képesség Együttműködő képesség Feladattudat, feladattűrés, szabálytudat

7. 3. 2.Kudarctűrő képesség 7. 3. 3.Szociális képesség:

7. 4. Fejlesztendő területek és a fejlesztés módjának megjelölése A célozott területek megfigyelése a gyermek természetes élethelyzeteiben, napi tevékenységeiben történik és hosszabb időszak tapasztalatainak leszűrésén alapszik, kiindulópontja az egyénre szabott, differenciált tervezésnek. Ha szükséges, igényeljük a szakemberek segítségét. Munkánkat intézményi logopédus és gyógypedagógus segíti.

Székhely:


59


A gyermek nevelése, fejlesztése a szülővel való folyamatos kapcsolattartás, együttműködés összhatásában eredményes. A neveltségi-fejlettségi állapot nyomon követése támpontot szolgáltat a rugalmas iskolakezdéshez. A kiemelt figyelmet, különleges bánásmódot igénylő SNI gyermekekről egyéni fejlődési naplót vezetünk, egyéni fejlesztési tervet készítünk az adott gyermekre a tanulási képességeket vizsgáló szak-értői és rehabilitációs bizottság szakvéleményét alapul véve. A gyermek megismerését szolgálja a szülőktől származó információ, az óvodapedagógus megfigyelései, a gyermek produktumai. A fejlesztési terv az iskolaérettség feltételeit, meghatározó területeket öleli fel, (testi fejlettség, mozgásfejlettség, kognitív képességek, gondolkodás, szocializáció, beszédkészség). Közös igazgatású intézményként nagycsoportos korú gyermekeinknél alkalmazzuk a DIFER mérést – kimeneti funkció, helyzetkép. Az iskolánkban első évfolyamon decemberig minden gyermek DIFER mérése megtörténik - bemeneti szerep. A két mérési eredmény már összevethető, segíti a gyermek fejlődési útjának tervezését.

8. Gyermek-és ifjúságvédelem, 8. 1. Gyermek-és ifjúságvédelem Alapelveink:  Minden esetben a gyermekek érdekeit kell képviselni, és ezt semmilyen más érdek nem előzheti meg.  Esélyegyenlőség biztosítása. Minden megkülönböztetés nélkül kell a gyermekek részére a jogaikat biztosítani.  Mindig azokat a jogokat kell alkalmazni, amelyek a gyermekekre nézve a legelőnyösebbek. A tevékenység célja:  A gyermek és környezetének alapos megismerésével, a gyermek fejlődését hátrányosan befolyásoló tényezők feltárása és azok megszüntetésének elősegítése Legfontosabb gyermekvédelmi feladatunk a gyermekek jogairól szóló törvények betartása. Feladatunk: Tiszteletben tartjuk, hogy a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, de feladatunknak tekintjük a gyermek jogainak mindenkori érvényesítését és védelmét. Arra törekszünk, hogy tapintatos, személyes kapcsolatot alakítsunk ki a segítséget kérő, vagy az arra rászoruló családokkal. Az óvodapedagógus alapvető feladatai közé tartozik a gyermekvédelmi preventív munka. o o o o o

a gyermek és környezetének megismerése, a gyermek fejlődését hátráltató tényezők feltárása, ennek kiküszöbölésére a megfelelő pedagógiai stratégia kidolgozása, az óvodai intézményegység-vezető informálása, a családok életéről szerzett információk hivatali titokként való kezelése.

Az óvodapedagógusok és az óvodai intézményegység-vezető feladatai közé tartozik: o a gyermekvédelmi feladatok koordinálása, gyermek-és ifjúságvédelmi felelős informálása, o kapcsolattartás az intézményi gyermek-és ifjúságvédelmi felelőssel, Székhely:


60


o kapcsolattartás a Nevelési Tanácsadóval, a Gyermekjóléti Szolgálattal és a Gyámhatósággal, o nyilvántartás vezetése a hatályos jogszabályok alapján, adatszolgáltatás a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek, o környezettanulmány végzése (szükség esetén a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel közösen) A mindennapi nevelőmunka során meg nem oldható problémák további kezelése a gyermekvédelmi felelős feladata. Ls. még részletezve pedagógiai program 1. kötetben 8. 2. A gyermekek esélyegyenlősét szolgáló intézkedések A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések a pedagógiai program 3. kötetében olvashatók. Kiemelés az ott leírtakból: 

Az esélyegyenlőség érvényesítése a köznevelésben kiemelt feladat.

 Az egyenlő bánásmód követelményének és a szegregációmentességnek, mint esélyegyenlőségi alapfeltételnek a köznevelési intézményen belül érvényesülnie kell.  A gyerekek… esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl olyan támogató lépések, megsegítések tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat… segítik tehetségük kibontakoztatását.  Az intézményben tilos a hátrányos megkülönböztetés (bármiféle okból), továbbá minden olyan különbségtétel, kizárás, korlátozás vagy kedvezés, amelynek célja vagy következménye az egyenlő bánásmód megszüntetése vagy akadályozása. A feladatellátás módjára vonatkozó döntések, intézkedések meghozatalakor a gyermek… mindenekfelett álló érdekét kell figyelembe venni.  Pedagógiai program készítésünk során kiemelten szem előtt tartottuk az egyenlő bánásmódról szóló törvényt, illetve azokat az egyéb törvényeket, rendeleteket, melyekben megfogalmazódik az esélyegyenlőség biztosítása. A pedagógiai programunk szellemisége, a megjelölt célok, feladatok mindegyike az esélyegyenlőség biztosításának irányát mutatja.  A munkánkat átfogó evangéliumi szellemben történő nevelés elve mellett, - melyben nevelésünk alapja a bibliai emberszemlélet -, megfogalmaztuk az esélyegyenlőség elvét.  Esélyegyenlőségi célkitűzések intézményünkben: Olyan körülményeket kell kialakítani, hogy megvalósuljon:  a megkülönböztetés megszüntetése,  az egyenlő bánásmód,  az emberi méltóság tiszteletben tartása,  a társadalmi szolidaritás. 

Intézményünk integráló jellegű intézmény.

 Képesek vagyunk mind a különleges bánásmódot igénylő, mind a hátrányos helyzetű (HH), ill. halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók integrált nevelésére…. 

2005 óta működtetjük az integrált felkészítés programját.



Fogadjuk az alapító okiratunkban megjelölt sajátos nevelési igényű gyermekeket is.



2010 óta Tehetségpont vagyunk. Székhely:


61


 Széleskörűen rögzítettük pedagógiai programunkban a szociális hátrányok enyhítését szolgáló feladatokat… a gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat.  Támogatjuk pedagógusaink továbbképzését, hogy minél nagyobb arányban megismerjék az egyéni bánásmód, a differenciált oktatás, fejlesztés módszertanát.  Minden tervezett infrastrukturális és tartalmi, szakmai fejlesztés esetén kiemelt figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű, és a sajátos nevelési igényű gyermekek… nevelési … helyzetének javítására a beruházások megvalósítása során 

Az esélyegyenlőség biztosítását az alábbi területekre kiterjedően értelmezzük: a) a nevelésbe… történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) a nevelés… követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) a neveléshez… kapcsolódó tevékenységek, foglalkozások biztosítása és igénybevétele, e) a neveléssel… összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, f) … g) a tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint h) a nevelésben…. való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során.



Folyamatosan figyelemmel kísérjük: o o o o o o o o o o o o o o o

a településen élők, az intézményünkbe járó gyermekek… szociális helyzetét; közszolgáltatások elérhetőségét; beiskolázási mutatókat; a gyermekek… (HH/HHH, illetve SNI) eloszlását az egyes óvodai csoportokban /…; a gyógypedagógiai nevelést, …; a lemorzsolódás arányát; .... a tehetséggondozás eredményeit; …. pályázati lehetőségeket; a humán-erőforrás alakulását; az infrastruktúrát és az ahhoz való hozzáférést; a módszertani képzettséget; az intézményi és szervezeti együttműködéseket (egyházak, kisebbségek, civil szervezetek és egyéb partnerek).

 Intézményünk az alapdokumentumokban megfogalmazott esélyegyenlőségi intézkedéseken túl az alábbi esélyegyenlőség biztosítását szolgáló dokumentumokkal rendelkezik:  Fenntartói szint: Esélyegyenlőségi program - Az esélyegyenlőségi program – tartalmazza a helyzetelemzést, és a helyzetelemzésben feltárt problémákra – az esélyegyenlőségi intézkedési tervet.

 Intézményi szint:

1. a Sztárai Mihály Református Általános Iskola és Óvoda gyermekeket, tanulókat érintő esélyegyenlőségi, egyenlő bánásmód programja 2. Kiegészítés a Sztárai Mihály Református Általános Iskola és Óvoda gyermekeket, tanulókat érintő esélyegyenlőségi, egyenlő bánásmód programjához, intézményi alapdokumentumokhoz 3. munkavállalói esélyegyenlőségi program.

9. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekekkel kapcsolatos pedagógiai tevékenység A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, illetve kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakSzékhely:


62


emberek (pszichológus, logopédus vagy más gyógypedagógus, konduktor stb.) közreműködésével. 9. 1. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A hátrányos szociokulturális környezetben élő gyermekek számára a környezeti ingerek, hatások nem megfelelőek a kiegyensúlyozott, harmonikus személyiségfejlődéshez, ezért ezek gyakran eredményeznek a normáktól eltérő viselkedést. Az óvodai nevelőmunkánk során, a gyerekek szociokulturális körülményeinek feltérképezésekor körvonalazódik, hogy kik azok a gyerekek, akiknek családi háttere nem mindig képes biztosítani a gyermek fejlődéséhez szükséges feltételeket. Ezeknek a tényezőknek a tisztázásában nagyfokú tapintatot kell, hogy tanúsítsanak óvodapedagógusaink. A szociális hátrányok lehetséges okai: anyagi nehézségek, nem megfelelő lakáskörülmények alkoholizmus a családban a szülők életvezetési problémái a nagycsaládosok gondjai a csonka családok, éppen felbomló családok munkanélküliség a szülők alacsony iskolázottsága érzelmi szegénység, hiányos törődés krónikus betegség (akár a gyermeknél, akár a szülőnél) ingerszegény vagy túl erős ingerkörnyezet igénytelenség a család részéről. Feladataink: védőnővel, a családsegítővel, gyámüggyel való folyamatos kapcsolattartás való tervezett és tudatos kommunikáció, figyelembe véve az egyes családok gyermeknevelési szokásait képességfejlesztő tevékenység differenciált tervezése sajátos élményeiknek helyes viselkedésmintákat kell kialakítanunk a kudarc, az ellenvélemény, a bírálat elviselésére. Ls. még: Pedagógia program 1. kötetben 9. 2. A hátrányos helyzetű gyermek A hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlőségének záloga a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatásuk. Az iskoláskor kezdetéig a gyerekek fejlődésének üteme messze meghaladja a későbbi életszakaszok fejlődésének sebességét. Az élet első évei meghatározó jelentőségűek az idegrendszer, a tanulás, az adaptációs készségek alakulásában. Az alapvető készségek, melyek a sikeres iskolakezdés feltételei, kisgyermekkorban, óvodáskorban az agyi érési folyamatok lezárulásáig – megterhelés nélkül – rendkívül fejleszthetőek. Az elmaradás oka a gyermeki fejlődés nem megfelelő ösztönzése, a szülők korlátozott erőforrásai, a megélhetési nehézségek okozta terheltség és az otthoni környezet hiányosságai. Tudatos óvodai pedagógiai munkára van szükség ahhoz, hogy a hátrányokat az óvodai nevelés csökkenteni tudja. A hátrányos helyzetből származó lemaradások – szakszerű, a gyermek társaSzékhely:


63


dalmi helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel, a szülőket partnerré téve, velük együttműködve – sikeresen ellensúlyozhatóak, csökkenthetők, esetenként kiegyenlíthetők. Célunk:  A hátrányok enyhítése, az esélykülönbségek mérséklése az óvodai kereteken belül Feladataink:  A gyermekek szociális és kulturális hátterének megismerése, feltérképezése.  A hátrányos, a halmozottan hátrányos, veszélyeztetett helyzetű gyermekek kiszűrése, segítése.  Kiemelt tehetségek megtalálása. Módszereink: o o o o o o

egyéni bánásmód tapintatos beszélgetés személyes kapcsolattartás a családdal segítségnyújtás családlátogatás tehetségazonosítás, -gondozás

Hátrányok kompenzálása:  A gyermek óvodába lépése előtt családlátogatást végzünk. Ez a találkozás sok információval szolgál a családokról, életkörülményeikről, nevelési szokásaikról, a szülő-gyermek kapcsolatról. Mindezek segítik a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének megteremtését.  Az óvodai csoportok kialakításánál figyelembe vesszük a hátrányos helyzetű gyermekek arányát.  A hátrányos helyzetű gyermekek az egész napos ellátás keretében minden segítséget megkapnak a kiegyensúlyozott fejlődésük érdekében.  A mindennapi megfigyelések alapján történik a gyermek egyéni fejlesztése.  Amennyiben a gyermek képességei szükségessé teszik, külső szakemberek segítségét kérjük.  Az alapvető magatartásformák kialakítására nagy hangsúlyt fektetünk. (tolerancia, segítőkészség, stb.), változatos, sokféle játékok, tevékenységek által (drámajáték, kapcsolatteremtő játék, páros szituációs játék, stb.).  Fokozott törődés, egyéni bánásmód az óvodai munkavállalók részéről.  Az intézmény által nyújtott programokba igyekszünk bevonni a hátrányos helyzetű gyermekeket, családokat.  Az anyagi okok miatt hátrányos vagy veszélyeztetett gyermekek esetében rendszeresen gyűjtéseket szervezünk óvodánkban.  Részképesség vizsgálatra, ill. iskolakezdést megelőzően iskolaérettségi vizsgálatra küldjük a problémás, kétséges gyerekeket. A kiemelten tehetség gyermekek fejlesztésére a Sztárai Tehetséggondozó Műhely Apró Kezek Kuckója téri-vizuális területen működik. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek - óvodai fejlesztő program Székhely:


64


Óvodai intézményegységünk gyermeki összetétele jelenleg nem teszi lehetővé az óvodai fejlesztő program kialakítását. Amennyiben a gyermeki összetétel megfelel a jogszabályban leírtaknak, kidolgozásra kerül az óvodai fejlesztő program. 9. 3. A kiemelten tehetséges gyermek – a tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek Az óvodáskorban a tehetség, remény, ígéret hajlam. A tehetséges gyermek erős oldalát fejlesztjük, miközben tehetségével összefüggő gyenge oldalait kiegyenlítjük. Óvodánk alapvető feladatai közé tartozik a tehetséggondozás, mely napi tevékenységeinkbe ágyazva történik óvodai csoportjainkban. Vegyes életkorú csoportjainkban, a mindennapi tanulásos cselekvéses helyzetekbe építi be az óvodapedagógus a kreativitást fejlesztő feladatokat, többletismereteket. A gyermekek szabadon dönthetnek részt kívánnak-e venni a felkínált tevékenységekben. Ezek a tanulásos helyzetek nyitottak, bármikor elérhetőek, de a kilépés lehetősége is biztosított a gyermekek számára. Az óvodapedagógusnak az a szerepe, hogy észrevegye, támogassa, és komplex ismeretekhez juttassa a gyermekeket. Többféle lehetőség kínálkozik a vegyes összetételű csoportokban a tehetségfejlesztésre, itt a dúsítás mellett a gyorsítás módszere is megjelenik spontán módon, az életkori sajátosságok miatt, hiszen a kicsik, ha akarnak, részt vehetnek a nagyoknak szánt foglalkozásokon. Ez gyorsabb fejlődést biztosít számukra, ugyanakkor saját koruknak megfelelő készségeik zavartalanul fejlődhetnek. Célunk, az egész személyiség fejlődéséhez hozzájárulni Óvodánk alapvető tehetséggondozó feladata ellátása mellett – 10-15 fős csoportban - térbeli – vizuális területen részese - „Apró Kezek Kuckója” - az intézmény Sztárai Tehetséggondozó Műhelyének. A különböző életkorú gyermekeket több óvodai csoportból válogatjuk össze. Tapasztalataink, azt bizonyították, hogy leghatékonyabban az 5- 6-7 éves korosztály fejleszthető ilyen keretek között. Az óvodás gyermekek egészséges személyiségfejlődése akkor valósul meg, ha olyan szabad és érzelmi biztonságot adó támogató, gondolkodó környezetet teremtünk, melyben egészségesen, harmonikusan, erős személyiséggé fejlődnek. Ehhez nélkülözhetetlen a gyermekek és az óvodapedagógus között kialakuló érzelmi biztonság, kötődés – ez egy kiscsoportos gyermeknél a szeretett óvodapedagógus jelenlétét feltételezi-, mert csak ennek hatására bontakoznak ki a különleges tehetségre utaló speciális képességeik, készségeik, kreativitásuk. Ls. a témát részletesen kidolgozva a pedagógiai program 1. kötet 90-95. oldalán Az óvodapedagógus feladatai:  Fokozott figyelem fordítása a kiemelt figyelmet érdemlő gyermekekre, a gyermekben a rejtett tehetség lehetőségére.  Felismerni a tehetségígéreteket.  Ösztönözni, motiválni a tehetségígéreteket.  Kielégíteni szükségleteiket: a megismerési-, elfogadási-, alkotási folyamatokban.  A tehetségígéretek elkallódásának elhárítása: az alulteljesítő gyermekekben bujkáló kiváló képességek felismerése  Sokféle tevékenységek kínálata, ezzel segítve a gyermekeknek érdeklődési irányaik megismerésében. Székhely:


65


   

  

Egyéni bánásmód keretében történő célzott fejlesztés, képességfejlesztés. A gyermek pozitív én-tudatának kialakítása és erősítése, harmonikus fejlesztése. Elfogadó és támogató környezet kialakítása. A gyermekek tehetségével összefüggő gyenge területeinek erősítése. Ezek olyan hiányosságok, amelyek megnehezítik, vagy teljes mértékben megakadályozzák a tehetség fejlődését. A diagnosztizálást követően szükséges esetleg a megfelelő szakemberrel a hiány pótlása, fejlesztése. Az alapvető tehetséggondozó feladat mellett tehetségfejlesztő programok megszervezése, az óvodai élet gazdagítása egyéb tevékenységekkel. A pedagógusok szakmai kompetenciájának növelése a tehetség-gondozás témakörében, továbbképzéseken való részvétel, A szülők tájékoztatása és megnyerése a közös munka érdekében.

A várható eredmény az óvodáskor végén:           

A gyermekkor korai fázisában hatékony, sokoldalú fejlesztést kapnak a gyermekek, a hátrányos helyzetű tehetségek nagyobb megsegítéssel sikeresen kezdik el az iskolát. Érettebb idegrendszer, szociálisan érzékenyebb, kreatívabb gyermekek, harmonikusabb személyiség. Bővülnek ismereteik, sokféle módon jutnak sokféle tapasztalathoz. Motivációs- energetikai bázisaik aktiválódnak, ezáltal énképük, megküzdési stratégiáik, reális önértékelésük is fejlődik, bátrabban hozzák be speciális érdeklődésüket. Nagyobb odafigyeléssel részesülhetnek érdeklődésük területén történő megsegítésben és a tehetséggel összefüggő gyenge területek fejlesztésében. Önértékelésük reálisabbá válik, fejlődik kapcsolatteremtő képességük, kommunikációjuk, megküzdési stratégiáik Minden gyermek személyisége sokoldalúan fejlődik, a szunnyadó, alulteljesítő tehetséges gyermek erős és gyenge oldala egyaránt folyamatosan kiegyensúlyozottá válik. Fejlődik szociális érzékenységük, teret kapnak önkifejező és önérvényesítő törekvéseiknek. Sikerül kialakítani kezdeményező készségüket, önként vállalt tevékenykedést, melynek során kiemelkedő teljesítményre lesz képes. A gazdagító programok beépülnek az óvoda mindennapjaiba. A szülőkkel együttműködő magatartás alakul ki, tovább támogatják gyermeküket, tehetségük kibontakozásában.

9. 4. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság véleménye alapján, az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. Tevékenységi formák: o o o o o

ölbeli játékok, énekes játékok, melyek különböző érzelmek átéléséhez nyújtanak segítséget, népmesék nevelő hatása által erkölcsi nevelés a gyermek bevonása csoportos tevékenységekbe, a napi áhítatok, melyek lehetőséget nyújtanak a belső elcsendesedésre. Székhely:


66


Fejlesztési területek: o o o o o o o

észlelési területek mozgás, finom mozgás lateralitás téri tájékozódás nyelvi készségek emlékezet figyelem

9. 5. A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése Ls. részletesen kidolgozva a pedagógiai program 1. kötet 108 - 114. oldalán

Székhely:


67


12. Záradékok Intézményünk helyi pedagógiai programjának módosítását 2013. március 12-én a Szülői Szervezet véleményezte és elfogadásra javasolta. Siklós, 2013. március 12. Borbándi Attila szülői szervezet vezetője

Kristófné Papp Zsuzsanna szülői szervezet vezetője

Intézményünk helyi pedagógiai programjának módosítását a hitéleti munkaközösség 2013. március 11-én véleményezte és elfogadásra javasolta. Siklós, 2013. március 11.

Kráncsevicsné Svéd Ágnes hitéleti munkaközösség - vezető

Intézményünk helyi pedagógiai programjának módosítását az alsós munkaközösség 2013. március 11-én véleményezte és elfogadásra javasolta. Siklós, 2013. március 11. Bütösné Heszberger Andrea alsós munkaközösség - vezető Intézményünk helyi pedagógiai programjának módosítását a felsős munkaközösség 2013. március 11-én véleményezte és elfogadásra javasolta. Siklós, 2013. március 11. Kurucz Krisztina felsős munkaközösség - vezető Intézményünk helyi pedagógiai programjának módosítását 2013. március 18-án a Diákönkormányzat (Diákpresbitérium) véleményezte. Siklós, 2013. március 18. Borbándi Bálint diákpresbitérium vezető Intézményünk helyi pedagógiai programjának módosítását 2013. március 05-én az Iskola Egészségügyi Szolgálat véleményezte. Siklós, 2013. március 05. Dr. Deguenon Urbain David Iskola Egészségügyi Szolgálat Intézményünk helyi pedagógiai programjának módosítását 2013. március 05-én a Napforduló Szociális és Drogprevenciós Egyesület véleményezte. Siklós, 2013. március 05. Székhely:


68


Kráncsevicsné Svéd Ágnes Napforduló Szociális és Drogprevenciós Egyesület elnöke Intézményünk helyi pedagógiai programjának módosítását 2013. március 12-én az üzemi tanácsi képviselő megismerte, véleményezte. Siklós, 2013. március 12. Radóné Pesti Edit üzemi megbízott Intézményünk helyi pedagógiai programjának módosítását a nevelőtestület 2013. március 25-én elfogadta a 20. / 2013 (III. 25.) határozatával. Siklós, 2013. március 25. Vadas Győzőné nevelőtestületi képviselő A Sztárai Mihály Református Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Programját az Igazgatótanács 5. /2013. számú határozatával 2013. március hó 26. napján jóváhagyta. Siklós, 2013. március 26. Pintérné Lázok Orsolya az Igazgatótanács elnöke

Mellékletek: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Szülői szervezet jegyzőkönyve A hitéleti munkaközösség jegyzőkönyve Az alsós munkaközösség jegyzőkönyve A felsős munkaközösség jegyzőkönyve Nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyve DP jegyzőkönyve Iskola-egészségügyi szolgálat véleménynyilvánítása A Napforduló Szociális és Drogprevenciós Egyesület véleménynyilvánítása. Igazgatótanács jegyzőkönyve Oviszolga szoftver Suliszolga szoftver IPR Szolga szoftver

Fenti dokumentumok és mellékletek az irattárban lettek elhelyezve. A véleményezői és elfogadói jegyzőkönyvek irattári száma: 305 / 2013 Az így elfogadott és jóváhagyott dokumentumról a szülők és diákok tájékoztatást kaptak. ………………………….. Farkasné Szántó Anett intézményegység - vezető

………………………… Vadas Győzőné nevelőtestületi képviselő ph. ………………………………………………………. Ambachné Perics Irén igazgató

Székhely:


69

1. kötet nevelési program

Recommend Documents