PEDAGÓGIAI PROGRAM
1
Bevezető Az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A közoktatási törvény szabályozásából következően minden jelenleg működő iskola rendelkezik pedagógiai programmal. A pedagógiai program az iskola pedagógiai stratégiai terve, amely hosszú illetve középtávra – az intézményben működő évfolyamok számához kapcsolódva legalább egy képzési ciklusra – határozza meg az iskolában folyó nevelés-oktatás rendszerét: céljait, feladatait és tevékenységeit. A pedagógiai program ebből következően az iskola szakmai önmeghatározásának dokumentuma, egyben szakmai autonómiájának biztosítéka is. A pedagógiai programban, mint stratégiai tervben foglaltak akkor valósíthatók meg, ha ahhoz kapcsolódva: - évente meg vannak határozva az aktuális célok és - az ehhez kapcsolódó feladatok teljesülnek. A pedagógiai program megvalósításának meghatározó feltétele az iskola éves, rövid távú pedagógiai célokat és feladatokat is tartalmazó munkatervének elkészítése és végrehajtása. A pedagógiai program tartalmát a következő jogszabályok és dokumentumok határozzák meg: -
az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet, 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról – 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelete a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 2001. évi XXXVII. Törvény a tankönyvpiac rendjéről 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiaiszakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről
A pedagógiai program magában foglalja: - a nevelési programot, - a helyi tantervet Az új Nat-ban megfogalmazódó fejlesztési feladatok és közműveltségi tartalmak az egyes nevelési-oktatási szakaszokhoz kapcsolódnak. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza első évfolyamon kezdődik és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Két részre tagolódik: -
az első évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó alsó tagozat,
-
az ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó felső tagozat. 2
A pedagógiai programban foglaltak akkor valósulnak meg, ha hozzákapcsolódva évente megtörténik az aktuális célok meghatározása s az ezekhez kapcsolódó feladatok teljesülnek. A pedagógiai program megvalósításának ezért alapvető feltétele az iskola éves rövidtávú pedagógiai céljait és feladatait tartalmazó-munkatervének az elkészítése és végrehajtása.
3
Mottó: „A gyermek abból tanul amit lát!”
Iskolánkról
Az iskola bemutatása A Szent László Általános Iskola és Községi Könyvtár a 2012/2013-as tanévben 289 gyermek nevelését, oktatását látja el, 17 tanuló és 1 napközis csoportban. Az első és második évfolyamban iskolaotthonos formában tanulnak a gyerekek. 2013. január 1-től állami fenntartóhoz, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz került. Intézményünk a nyírbélteki és az ömbölyi gyermekek nevelését és oktatását látja el. A székhely intézményben a nyírbélteki és a felső tagozatos ömbölyi tanulók oktatása folyik, 1-2. évfolyamon iskolaotthonos oktatási formában. Ömböly telephelyen 1-2-3-4.évfolyamon pedig összevont osztály csoportbontásban tanul. Az ömbölyi felső tagozatos gyerekeket iskolabusszal utaztatjuk iskolánkba. Intézményünkben általános műveltséget megalapozó alapfokú nevelést oktatást folytatunk 1-8. évfolyamon. Idegen nyelvet (angol, német) már második évfolyamtól oktatjuk a gyermekeknek. Számítástechnikát (informatikát) a 4. évfolyamtól tanulják, 5. évfolyamtól csoportbontásban az idegen nyelvvel. Az önálló tanulási képességek kialakítása és fejlesztése érdekében – a tanulók igényeinek megfelelően – jól funkcionáló szakköröket működtetünk. A tanulási, magatartási és/vagy egyéb zavarok vizsgálatát, felismerését folyamatosan végezzük. Fejlesztésüket gyógypedagógusok alkalmazásával, ill pedagógusaink képzésével szeretnénk megoldani. A sajátos nevelési igényű gyermekeket integráltak oktatjuk. Az oktató – nevelőmunkát segíti, az önálló ismeretszerzés lehetőségét jól biztosítja a könyvtár. Iskolánk felszereltsége, eszközellátása megfelelő. Az oktató – nevelőmunka feltétele biztosított iskolánkban. Tantestületünk létszáma 29 fő és 2 fő óraadó, akik valamennyien szakképzett pedagógusok. Pedagógiai tevékenységünket a szakma és gyermekszeretet hatja át. Felvállaljuk a nehézségeket, és közösen keresünk megoldást a problémákra. Általában jellemző az alkotó vélemény, a kultúrált vitaszellem, egymás munkájának elfogadása. Nevelőtestületünket az önképzés igénye, az új iránti fogékonyság, elkötelezettség jellemzi. Az iskolavezetés fontosnak tartja az együttműködést a döntések előkészítésében, meghozatalában az intézmény valamennyi dolgozójával. Biztosított a nevelői szabadság, az értékek létrehozása és megerősítése, a szakmai és emberi segítségadás. Az iskola munkájában 7 fő nem pedagógus vesz részt, akik munkájukat megfelelő önállósággal lelkiismeretesen végzik. Iskolánk jó kapcsolatot tart fenn a fenntartóval, a települések önkormányzataival, óvodával, a település intézményeivel, szervezetekkel.
4
Az iskola pedagógiai programja és a Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai Az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozása a 110/2012.(VI.4.)Kormányrendelet Nemzeti alaptanterv alapján A Nat – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 5. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – rögzíti „az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot, meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, valamint kötelező rendelkezéseket állapít meg az oktatásszervezés körében, így különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására”. Az iskolák szakmai önállóságának teret engedve lefekteti a köznevelés szemléleti, elvi és tartalmi alapjait, azaz meghatározza az alapműveltség kötelezően közvetítendő tartalmait minden magyarországi iskola számára. Az új NAT műveltségi területenként határozza meg az iskolai nevelés-oktatás pedagógiai tartalmát. A fejlesztési feladatok és a közműveltségi tartalmak az egyes nevelési-oktatási szakaszokhoz kapcsolódnak. A Nemzeti alaptanterv alapján megfogalmazott feladatok: -
a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadása, megőrzése, az egyetemes kultúra közvetítése, az erkölcsi érzék és a szellemi, érzelmi fogékonyság elmélyítése, a tanuláshoz, a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és a csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti közösségi összetartozás és hazafiság megerősítése értékálló és a kor igényeinek megfelelő tudás elsajátítása
A Nemzeti alaptanterv alapján megfogalmazott célok: -
a haza felelős polgárává váljék, a tanulókban kifejlődjön a hazafiság érzelemvilága, reális önismeret, szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert, megtalálja helyét a családban, megtalálja helyét a munka világában, tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására váljék képessé, legyen képes felelősségteljes döntések meghozatalára, váljék képessé az önálló tájékozódásra , véleményformálásra ,cselevésre, ismerje és értse a természeti és társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat, a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzése
A hatékony intézményes nevelés-oktatásnak nélkülözhetetlen eleme a szülőkkel történő együttműködés. Az intézmény a szülők számára nyújtott pedagógiai segítséggel, a szülők véleményének, javaslatainak befogadásával, hasznosításával teremti meg a sikeres együttműködést.
5
A fejlesztési területek – nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is. E területek – összhangban a kulcskompetenciák alapját adó képességekkel, készségekkel, az oktatás és nevelés során megszerzett ismeretekkel, és a tudásszerzést segítő attitűdökkel – egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket. A nevelési célok a következőképpen érvényesülnek a tartalmi szabályozás különböző szintjein, és valósulnak meg a köznevelés folyamatában: — beépülnek az egyes műveltségi területek, illetve tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba; — tantárgyak részterületeivé válhatnak, vagy önálló tantárgyként jelenhetnek meg az iskola helyi tanterve szerint; — alsó tagozaton tematizálják a tanítói munkát, a felsőbb évfolyamokon pedig elsősorban az osztályfőnöki órák témaköreit; — témákat, fejlesztési helyzeteket körvonalaznak a nem tanórai keretek között folyó, egyéb iskolai foglalkozások, programok számára. A nevelési célok intézményi szintű tudatos követése, valamint a hozzájuk rendelt feladatok végrehajtása és végrehajtatása az intézményi pedagógiai kultúra és a színvonalas pedagógiai munka meghatározó fokmérője, a pedagógiai-szakmai ellenőrzés egyik fontos kritériuma. Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felel s életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű, készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés 6
szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemző képesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A köznevelési intézményeknek ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegségmegelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A Nat. ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet 7
igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Pályaorientáció Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a 8
tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek Az iskolák, a pedagógusok, a tanulók sokféle, differenciált tevékenysége a teljesítmény növelésére sarkalló, az életesélyek tanulással történő növelését szolgáló egységes, közös alapra kell, hogy épüljön. Cél a személyiségfejlesztő tanítás. Olyan pedagógiai munkát feltételez az iskolától, a pedagógusoktól, amelynek középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek fejlesztése, a készségek elsajátíttatása, kibontakoztatása, a személyiség fejlődéséhez szükséges megfelelő feltételek biztosítása áll, figyelembe véve, hogy az oktatás és a nevelés színtere nem csak az iskola, hanem az élet számos egyéb fóruma is. A differenciált tanítás-tanulás megvalósulásának szempontjai: -
-
-
-
-
olyan szervezési megoldások alkalmazása, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; a tanulás megszervezése úgy, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat, alkotóképességüket; a nevelési-oktatási folyamat során legyen lehetőség a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárására, a tévedéseik kiigazítására, tudásuk átrendezésére; az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáinak és formáinak alkalmazása különböző szervezeti formában (az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésében-oktatásában), a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák alkalmazása, sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek esetében, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában; a tanítási-tanulási helyzetek, a tanulásszervezési módok és értékelési eljárások alkalmazkodjanak az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, támogassák a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását; különböző tanulásszervezési megoldásokkal ki kell alakítani az együttműködést, a tanulási esélyek egyenlőséget szolgáló szervezeti formákat,az iskolák közötti együttműködésben és az iskolán kívüli és az iskolai munkában.
Az eredményes tanulás segítésének elvei Minden tanköteles korú tanulónak törvényben biztosított joga, hogy a neki megfelelő nevelésben-oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának (az iskolafenntartóval, az iskola működtetőjével, a családdal, a gondviselővel, szakmai és civilszervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit: - a képességek megismerése és fejlesztése, a készségek, ismeretek, tudástartalmak megalapozása, az attitűdök alakítása az 1–4. évfolyamon; 9
-
-
folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a tudás bővítése, megszilárdítása az iskolázás további szakaszaiban; az eredményes szocializáció akadályainak korai felismerése és kezelése pedagógiai eszközökkel; a tanuló tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és annak valamennyi területén; a tanulást érintő lemaradás, illetve a tanulói leszakadás megakadályozásának érdekében a tanuló személyiségének, szociokulturális hátterének megismerése, a tanulás eredményességét növelő pedagógiai módszerek alkalmazása; a tanuló önmagához és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon, e tevékenység támogatása az iskolán kívül is; motiváló és hatékony tanulásszervezési eljárások alkalmazása, akár játékok segítségével; egységes alapokon nyugvó tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása; a sajátos nevelési igényű, akadályozott, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők elfogadása, beilleszkedésük feltételeinek kölcsönös alkalmazkodáson alapuló megteremtése, a képesség-profilhoz viszonyított haladás elismerése, a tanulásban meghatározó képességeik feltárása és fejlesztése.
Képesség-kibontakoztató felkészítés A képességeket kibontakoztató felkészítés a személyiséget fejlesztő pedagógiai munkával és a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességeinek, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási, továbbtanulási esélyeinek növeléséhez. A képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált keretek között is, ha a közösségés a személyiségfejlesztés halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg, kiegészülve a társadalmi kirekesztés minden formáját elutasító, és a bármely oknál fogva hátrányos helyzetben lévők társadalmi beilleszkedését elfogadó és segítő magatartásformák és készségek kialakításával, az ezek alapjául szolgáló képességek kibontakoztatásával. Kulcskompetenciák, a kompetencia alapú oktatás pedagógiai feltételrendszerének kialakítása A kulcskompetenciákon azokat az ismereteket, készségeket és az ezek alapját alkotó képességeket és attitűdöket értjük, amelyek birtokában a tanulók gyorsan alkalmazkodhatnak a modern világ felgyorsult változásaihoz, a változások irányát és tartalmát cselekvően befolyásolhatják. A különböző kompetenciaterületekben megjelenő ismeretek, készségek, és ezek hátterében a meghatározó képességek és attitűdök számos tanulási helyzetben és összefüggésben alkalmazhatók különféle célok elérésére, különböző problémák és feladatok megoldására, ezért több műveltségterülethez is köthetők. Számos olyan fejlesztési területet említhető, amely valamennyi műveltségterületen a kialakítandó kompetencia részét képezi: ilyen például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, az együttműködés, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése, a kapcsolati kultúra, a társas tolerancia. Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények, vélemények kifejezését és értelmezését, megőrzését és közvetítését szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás szóban és írásban), valamint a helyes, öntudatos és alkotó 10
nyelvhasználatot az oktatásban és képzésben, a társadalmi és kulturális tevékenységek során, a családi és a társas életben, a munkában és a szabadidős tevékenységekben, a társas valóság formálásában. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez felöleli a szóbeli és írásbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különböző nyelvi stílusok sajátosságainak, valamint a különféle helyzetekben a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét. - Az anyanyelvi kommunikáció elsajátításával a tanuló képes a nyelvhasználat útján ismereteket szerezni és ismereteit gazdagítani, illetve új ismereteket, tudást létrehozni. - Képes megkülönböztetni és felhasználni különböző típusú szövegeket, továbbá információkat keresni, gyűjteni, feldolgozni és közvetíteni. - Képes és tud segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelően, etikusan és meggyezően kifejezni. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az alapvető nyelvi készségekre épül: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése idegen nyelven különböző tevékenységi formákban. - A kommunikatív nyelvi kompetencia lexikális, funkcionális, grammatikai és szövegalkotási ismereteket, valamint szocio- és interkulturális készségeket feltételez. - Az élethosszig tartó tanuláshoz a nyelvhasználónak el kell sajátítania az önálló tanulás stratégiáit és az ehhez szükséges eszközök használatát. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia kialakításához elengedhetetlen a matematikai gondolkodás, az elvonatkoztatás és a logikus következtetés. A matematikai ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek, struktúrák, az alapműveletek és az alapvető matematikai fogalmak, jelölések és összefüggések készség szinten alkalmazható tudását. - A matematikai kompetencia során a tanulók felismerik az alapvető matematikai elveket, törvényszerűségeket a hétköznapi helyzetekben, elősegítve a problémák megoldását a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. - Lehetővé teszi a törvényszerűségek felismerését a természetben, és alkalmassá tesz az érvek láncolatának követésére, a matematika nyelvén megfogalmazott törvények megértésére. Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia az ismereteknek és készségeknek azt a rendszerét jelöli, hogy az ismeretek és módszerek felhasználásával leírjuk és magyarázzuk a természet jelenségeit és folyamatait, a várható kimenetelét is. Segít abban, hogy megismerjük, illetve megértsük a természetes és mesterséges környezetünket, irányítsuk cselekedeteinket. - A természettudományok esetében elengedhetetlen, hogy a tanulók megismerjék a természet működési alapelveit, az alapvető tudományos fogalmakat, módszereket és technológiai folyamatokat, az emberi tevékenységeknek a természetre gyakorolt hatásait. - A természettudományos és technikai kompetencia birtokában mozgósítani lehet a természettudományos és műszaki műveltséget, új technológiákat, eszközöket, berendezéseket ismerhetnek meg a tanulók. - Kialakul a kritikus gondolkodás az áltudományokkal, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes elképzelésekkel, a technikát, a termelést az emberi szempontok és a környezeti fenntarthatóság fölé helyező megnyilvánulásokkal szemben.
11
Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (információs és kommunikációs technológia, a továbbiakban IKT) és a technológiák által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: - az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje;
-
digitális tartalomalkotás és megosztás, továbbá kommunikációs együttműködés az Interneten keresztül. a digitális kompetencia magába foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás és kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás, a művészetek és a kutatás terén.
A tanulónak értenie kell: -
miként segíti az IKT a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, ezek kiszűrésére használatos alapvető technikákat, az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket, az etikai elveket, a szerzői jogból és a szoftver-tulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi kereteket, a szükséges készségek magukba foglalják - az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését, a digitális kompetencia fejlődését segítheti az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban.
Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékalapú, személyek és kultúrák közötti párbeszédre nyitott szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, valamint a közösségi beilleszkedés feltételei. Az állampolgári kompetencia lehetővé teszi, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudást felhasználva aktívan vegyünk részt a közügyekben. Az állampolgári kompetencia a : - demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, - a kompetencia magába foglalja az aktuális események, a nemzeti, az európai és a világtörténelem főbb eseményeinek és tendenciáinak, a társadalmi és politikai mozgalmak valós céljainak, értékeinek és törekvéseinek az ismeretét (az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, az európai sokféleség és a kulturális azonosságtudat fontosságának tudatosítása). - a közügyekben kifejtett hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés, a megoldásuk során tanúsított szolidaritás. - a közösségi tevékenységek és a különböző – helyi, nemzeti és európai – szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzése, a részvételt a döntéshozatalban (elsősorban szavazás útján).
12
A pozitív attitűdök: -
az egyenlőség, a demokrácia, a vallási és etnikai sokszínűség tiszteletben tartása, a településhez, az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz, az Európához való tartozás tudata, a felelősségérzetnek és a közösségi összetartozást megalapozó közös értékeknek, a demokratikus elvek elfogadásának és tiszteletben tartásának kinyilvánítása. A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék a saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel és alkalmazza is őket. a kiegyensúlyozott kapcsolatok, a normatudat és az általánosan elfogadott magatartási szabályok elsajátítása. az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető fogalmak ismerete.
E kompetencia alapja: -
az a sokféle képességre épülő készség, hogy az ember különféle területeken tud hatékonyan kommunikálni, figyelembe veszi és megérti a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereiben bizalmat kelt, és empátiával fordul feléjük.
Az attitűdök vonatkozásában: -
legfontosabb az együttműködés, a magabiztosság és az integritás, a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés. a személyes előítéletek leküzdése és a törekvés a kompromisszumra, a stressz és a frusztráció megfelelő kezelése, a változások iránti fogékonyság.
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia segíti az embert, hogy igyekezzék megismerni tágabb környezetét, és ismeretei birtokában képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Ez tudást, kreativitást, újításra való törekvést és kockázatvállalást jelent, valamint azt, hogy az egyén céljai érdekében terveket készít és valósít meg. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek, készségeknek és magatartásformáknak, amelyekre a mindennapi életben, a társadalomban és a munkahelyen szükség van. A szükséges ismeretek: - az ember személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerése, értelmezése, a gazdaság működésének átfogóbb megértése, a pénz világát érintő magabiztos tájékozódás. - a vállalkozások működésének pénzügyi és jogi feltételeinek ismerete, Szükséges készségek, képességek: - a tervezés, a szervezés, az irányítás, a vezetés, a feladatok megosztása, az elemzés, a kommunikáció, a jó ítélőképesség, a tapasztalatok értékelése, a kockázatfelmérés és vállalás, a munkavégzés egyénileg és csapatban, az etikus magatartás. Pozitív attitűdök: - függetlenség, az alkotó- és újítókészség, a célok elérésére irányuló motiváció és eltökéltség.
13
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség magában foglalja az esztétikai megismerést, illetve az elképzelések, képzetek, élmények és érzések kreatív kifejezésének elismerését, befogadását mind a hagyományos művészetek nyelvén, a média segítségével, az irodalomban, a zenében, a táncban, a drámában, a bábjátékban, a vizuális művészetekben, a tárgyak, épületek, terek kultúrájában, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó és a mozgókép segítségével. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség feltételezi: -
-
a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában. a kulturális és nyelvi sokféleség megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése is.
Képességek és készségek: - a művészi önkifejezés, a művészi érzék, a műalkotások és előadások értelmezése és elemzése, a saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása, az általános életminőség javítása. Pozitív attitűdök: - a művészet szeretete, a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság. - a nyitottság, az érdeklődés, kulturális életben való részvétel révén gazdagodjon az állampolgárok önismerete, emberi kapcsolatrendszere és eligazodó készsége a világban. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az ember képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve a hatékony gazdálkodást az idővel és az információval, saját szükségleteinek és lehetőségeinek, a tanulás folyamatnak a megismerése. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót: - előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását, készségeit tudja alkalmazni a tanulási és képzési folyamataiban, otthon, a munkában, - eleme a motiváció. A hatékony és önálló tanulás feltétele: - a tanuló ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, - képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatásokat, támogatásokat. Az ismeretek elsajátításához szükséges alapvető ismeretek: - írás, olvasás, számolás, valamint az IKT-eszközök használata, a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése, képesség a közös munkára és arra, hogy tudását másokkal megossza, saját munkáját tárgyilagosan értékelje, Pozitív attitűd: - a tanulás iránti belső motiváltság. 14
Várható eredmények: - a tanulói teljesítmény javulása - a hátrányok csökkentése, felzárkózás - a tehetség felismerése, - az iskolai hiányzások csökkenése - pedagógusok szerepének megváltozása Az iskolai kompetencia-fejlesztés koncepciója -
-
Az alapelvek, célok és feladatok kidolgozása minden kompetencia területre. A tananyag kijelölése – lokalizálása, az egyes programelemek elhelyezése a tantárgyi struktúrában (tantárgyakhoz, műveltségi területekhez, osztályfőnöki programokba, modulokhoz, tanórán kívüli tevékenységekbe). Időbeli elrendezése (epochák, modulok, projektek). Fejlesztési eljárások és módszerek megválasztása (fejlettségi szintnek megfelelően).
Az iskola pedagógiai programja a NAT – ban leírt és képviselt értékekre, a fejlesztési területekre valamint a kulcskompetenciák fejlesztésére és a tanulói szükségletekre épül. Pedagógiai feladataink a NAT – ban rögzített egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint a tanulási esélyegyenlőséget javító, egyénre szabott differenciált pedagógiai bánásmód alkalmazása. Azt a célt szolgálja, hogy tanulóink: a különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, szervezett ismeretközvetítéssel, spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A tanulói aktivitásra épített pedagógiai gyakorlat során arra törekszünk, hogy minél hatékonyabb legyen az ismeretek több szintű elsajátítása (ismeret, megértés, alkalmazás, komplex műveleti szintű alkalmazás), ezáltal a tanulói képességeket magas szintre fejlesztjük, s a tágan értelmezett tudáson (készség) túl a megtanultakhoz való viszonyt (attitűd) is formáljuk. Másképp fogalmazva: a tanulók értelmi – érzelmi – akarati tulajdonságait, az önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti cselekvési motívumaikat és képességeiket fejlesztjük. Segítjük a tanulókat a saját önfejlesztő stratégiájuk felépítésében és megvalósításában (életpálya-építés). A tananyag cselekvő feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók: műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, társas kapcsolataik alakulását, eligazodásukat saját testükön, lelki világukban, tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben. Végső célunk, hogy bátorító – megengedő tanári attitűddel megalapozzuk a jó kompetenciaérzésüket, pozitív énképüket és aktív cselekvési szándékukat. Mindez hozzájárul a boldogságélmény megéléséhez, amely a kiegyensúlyozott személyiségfejlődésük szempontjából elengedhetetlen. Tevékenységközpontú pedagógiák - A gyermek saját cselekvésein és tevékenységein keresztül és a másokkal való együttműködésben jut új ismeretek birtokába, sajátítja el a különböző készségeket és képességeket, melyek egyaránt szolgálják saját személyiségének szabad fejlődését és szocializálódását a társadalomba. - A tevékenységközpontú pedagógiák alappillére a tanulás, a tevékenység önállóságának kialakítása, a csoportban megvalósuló interakciók lehetőségének megteremtése. - A pedagógus közvetett hatást gyakorol a gyermekre, megteremti a tevékenység feltételeit, motiválja a gyerekeket, a tevékenység közben támogató, tanácsadó szerepet tölt be. 15
- A tanulási folyamat során alkalmazott módszerek és szervezeti keretek széleskörű alkalmazása valósul meg, amely lehetővé teszi egy-egy képesség fejlesztésének sokoldalú megközelítését. - A tanulási tér kitágul, jelentős szerepet kapnak a társadalmi kapcsolatok, erőteljesen érvényesül a komplexitás, a tantárgyközi szemlélet, a tapasztalatgyűjtés lehetősége környezetére, társaira, önmagára nézve. - Egyaránt kínálunk tanítványainknak heurisztikus (felfedező) tanulási helyzeteket és rendszerező ismeretszerzési élményeket, hozzájuttatva őket a tudás öröméhez. - A különböző kommunikációs technikák és konfliktuskezelési technikák elsajátítása. A tanulók a megszerzett tudásukat, valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazzák. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka mérési, ellenőrzési, értékelési rendszerében meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és a szummatív méréseket. Hasznosítjuk az országos mérés során elért eredmények tapasztalatait. Megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, mintákat nyújtunk a feladat-és problémamegoldáshoz. Kialakítjuk az önálló tanulás és az önművelés képességét. Mindennapi teendőknek tartjuk a diákönkormányzat folyamatos, érdemi működtetését. Állandó és folyamatos elvárásként fogalmazzuk meg a differenciált tanulásszervezési eljárások tanórai és tanórán kívüli mindennapi alkalmazását.
Differenciált tanórai képességfejlesztés •
• • • • •
A tanuló életkorától, szociális státusától, egyéni képességeitől függően több szempont szerint differenciáltan tudjuk csak meghatározni azt a tanulási stratégiát, amely mind a tanulásszervezés céljainak, mind az egyes tanulók érdekeinek megfelel, így aktív és produktív tanuláshoz vezet. A differenciált rétegmunka biztosítja a tanulók egyéni képességeihez igazodó fejlesztést, az egyéni tanulási utak kimunkálását. A differenciálás alapja a rugalmas, átjárható rendszer kialakítása. A differenciálás lehetőség a gyermek számára a képességeihez igazodó nehézségű feladat kiválasztására, amely sikerélményt biztosít számára. A differenciálás formái: a tanulócsoportok képesség és érdeklődés szerinti felbontása (párhuzamos óravezetés), szervezeti differenciálás (csoportbontás), szervezeti és tartalmi differenciálás (képességszerinti csoport eltérő tananyagtartalom feldolgozása) A differenciálás akkor hatékony, ha differenciált értékelési –és követelményrendszer társul hozzá.
Differenciált osztálymunka: A. - A tanítás tartalma szerinti differenciálás (pl.: alapkészségek fejlesztése, kiegészítő anyagok nyújtása, stb.) B. - Azonos témában a logikai műveletek nehézségi foka szerinti differenciálás. Kooperatív csoportmunka o A kooperatív csoport erős, pozitív összetartozás-tudattal rendelkezik, a csoporttagok ismerik, elfogadják, támogatják egymást, összetétele heterogén. o A heterogén csoport különböző teljesítményű tanulókból alakul, amely kedvező feltételeket teremt a tanulók egymástól tanulására 16
o A véletlenszerű csoportszervezés során a diákok különböző helyzetekben fejleszthetik és tanulhatják meg hasznosítani kooperatív készségeiket. o A tudatos, tartós feladatmegoldáshoz kapcsolódó csoportszervezés előnye az erős közösségtudat, a közös tanulási tapasztalat pozitív hatása. o A kooperatív csoportmunka tárgyi feltétele az egyenlő esélyekkel történő elérhetőség, a rugalmas téri és idő környezet megteremtése. o A csoportok működtetésének személyi feltétele a pozitív közösségtudat, kölcsönös bizalom, szeretet, megbecsülés. o A csoportmunka alapelvei: a párhuzamos, egyidejű interakciók, az egyidejű felelősség elve, az egyenrangú részvétel elve, az építő egymásrautaltság. o A kooperatív munka alkalmazkodik a gyerekek szükségleteihez, a tanulás cselekvés és aktív részvétel révén jön létre, segíti az ismeretszerző és társas készségek fejlődését.
17
I. Az iskola nevelési programja I.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei A nevelés és az oktatás nem választható el egymástól, nem állítható szembe egymással. Az oktatás a nevelés része. Alapelvek: A pedagógiai munka lényege: a szabadságra nevelés. Az irodalom tanításával, a nyelvek oktatásával, a zenei neveléssel, a matematika, fizika, történelem oktatásával, a sporttal, technikával és informatikával a fiatalember személyes szabadságát kell szolgálni. Minden támogatást megadunk ahhoz, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás alapjait, valamint a folyamatot megkönnyítő képességeket, készségeket és kompetenciákat: a szövegértési – szövegalkotási, matematikai – logikai, szociális, életviteli és környezeti, az életpálya-építési, idegen nyelvi, valamint az infokommunikációs technológiákat. A tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére. Alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében; Alapvető jelentőséget tulajdonítunk a kulcskompetenciák kialakításának, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kiművelésének. Minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerint az önmegvalósítás lehetőségét; Az egyéni szükségletek szerint megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez; A nevelés két alapvető tényezője: a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a folyamatban, közöttük aktív kölcsönhatás van; Tiszteletben kell tartani a tanulók személyiségét, figyelembe venni egyéni képességeiket. Törekedni kell arra, hogy egyetlen tehetség se kallódjon el. Diákokkal előre meg kell ismertetni a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják a velük szembeni elvárást. A fiatalokat a felelős állampolgári létre, az egymásért való felelősségre, a család, haza, munka szeretetére és megbecsülésre kell nevelni. Az értelem fejlesztésével együtt fontos az érzelmi és akarati élet formálása. Meg kell tanítani a kudarcot is elviselni, feldolgozni és értékelni. A nevelésen és az oktatáson sugározzon át a természethez való megváltozott viszony, az ökológiai szempontok előtérbe kerülése, az élet és a természet szeretete, a természeti kincsek és az épített örökség megbecsülése. A nevelő vezető, irányító, kezdeményező szerepe érvényesül a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységük megszervezésében, személyiségük fejlesztésében; Tervszerű és következetes nevelő-oktató munkával fejleszteni kell a tanulók alapkészségeit. Erősíteni kell a tanulók iskolához való kötődését. Ennek érdekében olyan légkört kell megteremteni, hogy az iskolában otthon érezhessék magukat a gyerekek. A közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához; 18
Az iskolában olyan, - az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a tudományokra vonatkozó – ismereteket kell közölni, melyek megalapozzák a tanulók széleskörű műveltségét, elősegítik az értelmi, erkölcsi eligazodásukat az őket körülvevő világban. Kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra; Erkölcsileg, szellemileg és testileg egészséges nemzedéket kell nevelni. Fontos a pontosság, fegyelem és az önfegyelem gyakorlása. Fontos, hogy az iskola valamennyi dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi méltóságát. Hatékony felzárkóztató munkával támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez; Iskolánk segíti a világban való eligazodást az idegen nyelvek oktatásával; Az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal; Az egyéni adottságokat figyelembe véve kialakítjuk tanítványainkban a teljesítményorientált beállítódást, az önálló tanulás képességét; A nevelési - oktatási folyamatokban következetes „emberléptékű” követelményeket támasztunk; A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztését az ember és társadalom műveltségi blokk mindhárom aspektusa szolgálja: a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret); Megalapozzuk a konstruktív életvezetés, az egyéni életpálya-építés és egészséges életmód készségét; Reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány illetve pálya kiválasztását; A kommunikációs - és viselkedéskultúra elsajátíttatásával kialakítjuk a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét; Törekedni kell a szociális hátránnyal, tanulási nehézséggel vagy beilleszkedési-, magatartási zavarral küzdő gyerekek hátrányának leküzdésére. Fontos a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás, valamint aktív részvétel a lakóhelyünk életében.
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi – erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, amelyek birtokában úgy tudják egyéni boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja. Célok az alapfokú nevelés-oktatás alsó tagozatára:
Az iskolába lépő kisgyermekben óvja és fejlessze a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a társadalom értékei iránt. Az iskola adjon teret a gyermek játék- és mozgás iránti vágyának. Az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen.
19
Társas kapcsolataikat hassa át az egymás iránti tisztelet, fogadják el a szabályokat és megállapodásokat, alkalmazzák a kulturált együttélés normáit, tudjanak együttműködni másokkal. Szeressék és óvják természeti környezetüket. Az olvasás iránti kedv felkeltése, fenntartása. Mélyrehatóan alapozzuk meg az alapkészségek elsajátítását. újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetésével a tanulók motiváltságának növelése; digitális írástudás elterjesztése; önálló intézményi innováció megvalósítása, folyamatossá tétele.
Célok a nevelés-oktatás felső tagozatára:
Folytassa az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegye figyelembe, hogy ez az egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik. Vegye figyelembe, hogy a 10 -12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Vegye figyelembe, hogy 12 – 14 éves kortól (serdülőkor kezdete) a tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás. A kötelező iskolázás szakaszai: a bevezető, az alapozó, a fejlesztő, az általános műveltséget megszilárdító, az általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakasz, amelyeknek a folyamaton belül a NAT által pontosan körülhatárolt funkcióját érvényesítjük. Az alapkészségek kimunkálása (írás, értő olvasás, számolás, beszéd) és differenciált fejlesztése. A különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket - érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra. A tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a társadalomba való majdani beilleszkedésre. Alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. Magas színvonalú és sokrétű ismeretátadással fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó képességét, készségét és a kreativitását. A tanítási – tanulási folyamat strukturált tudást közvetítsen: az ismeretek megszerzésének, a megértés, az alkalmazás és magasabb műveleti szintű alkalmazás képességének kialakításával. Tudatosítsa a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítse meg a humánus magatartásmintákat, pozitív szokásokat, és a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség kiteljesedését. Segítse diákjait abban a folyamatban, amelyben művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberekké válhassanak. Elégedett, magabiztos, optimista és felelősséget vállaló embereket akarunk nevelni. Az emberismeret az etika, az antropológia és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával járuljon hozzá a tanulók önismeretének elmélyítéséhez. A személyiségfejlesztés céljait szolgálja a tevékenységre nevelés (tanulás, munka, közéleti- és szabadidős tevékenységek), a képességek fejlesztése (értelmi, érzelmi, akarati és testi, a nyelvi-kommunikációs, a matematikai, a természettudományos; a történeti, társadalmi, politikai, az esztétikai, a szomatikus és a technikai nevelés területei) és a szükségletek alakítása képezze. Fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. 20
A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. A nevelési folyamat gyakorlati módon igazolja a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékét. Jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság. A pedagógiai munka középpontjában tehát a személyre szóló fejlesztés álljon. A tárgyi tudás mellé a gyermekek szerezzék meg mindazokat az együttműködési, kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és a mások számára hasznosítani tudja. A gyermekekben alakuljon ki a reális önértékelés képessége, a teljesítmény- és sikerorientált beállítódás, az egészséges önbizalom és a kockázatvállalás bátorsága. A „tanulás tanulása” és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása minden gyermek számára elérhetővé váljon. Az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztése is járuljon hozzá az alapműveltség kialakításához. Alakítsa ki az egyéni életélés kultúráját, a konstruktív életvezetés képességét. Ismerje és alkalmazza a közösségi együttélés pozitív magatartásformáit. Legyen képes az asszertív (egészségesen önérvényesítő) viselkedésre, ugyanakkor tanúsítson önuralmat, toleranciát másokkal szemben. Személyiségében legyen: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, kötelességtudó, nyitott, kreatív. Alakítsa ki a saját hatékony tanulási stratégiáját, célszerűen alkalmazza a tanulási módszereket. újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetésével a tanulók motiváltságának növelése; digitális írástudás elterjesztése; önálló intézményi innováció megvalósítása, folyamatossá tétele.
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai Feladatok a nevelés-oktatás alsó tagozatára:
a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon; a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése, ezért a tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása legyen; alapozzuk meg a tanuláshoz való pozitív viszonyt (attitűd); a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített motivációval fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsa elő érzelemvilágának gazdagodását; az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulók együttnevelését, oktatását meghatározó célok és sikerkritériumok megfogalmazása; a célok megvalósulását lehetővé tevő tevékenységek: a kompetencia alapú oktatás kiterjesztése, élet közeli tanulási környezet kialakítása, a tanulási stratégiák alkalmazásában a sokszínűségre törekvés tevékenységrendszerének biztosítása alapozza meg a tanulási szokásokat és módszereket; támogassa az egyéni képességek kibontakozását; az oktatási folyamatban alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit;
21
a tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisa alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában; törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociáliskulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak; tudatosítsa a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket; erősítse meg a konstruktív magatartásformákat, szokásokat; a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését;
Feladatok a nevelés-oktatás felső tagozatára:
fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a természeti, társadalmi és emberi környezettel való harmonikus, építő kapcsolatokhoz szükségesek; az aktív tanulási tevékenységek (kooperatív tanulási technikák) közben fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját, toleranciáját; olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetőségének értékét; tudatosítani a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és jellemzőit; tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban; a demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra; vállalja identitását, a nemzeti, a nemzetiségi azonosságtudatot, képviselje az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt; erősítse a Európához való tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztessen más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére; fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására, tudjon „globálisan gondolkodni és lokálisan cselekedni”; felelősen alakítsa saját természeti, társadalmi és emberi környezetét; a test és a lélek harmonikus fejlesztése; a szocializáció folyamatainak elősegítése; az elemi műveltség alapjainak lerakása, elmélyítése; a tanulási stratégiák és módszerek elsajátítása; a tanulók kapjanak folyamatos visszajelzést a tanulmányi teljesítményükről és magatartásuk minősítéséről; adaptív tanulásszervezéssel hasznosítsuk a számítógépet, s az info-kommunikációs technikákat;
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eljárásai
fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; IKT, az info-kommunikációs technológia, mint eszköz és taneszköz alkalmazása, a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; 22
az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan modul gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása; az egész napos iskola, iskolaotthonos nevelés és oktatás egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét; a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a kortárs kapcsolatok megerősítésével; elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás fejlesztése, a differenciált fejlesztés, a művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya, a tanulók egészséges terhelése; fejlődésük folyamatos követése, a személyre szóló, fejlesztő értékelés; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték stb.). az iskola épít a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre; az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával; az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével; az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezésével, a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtásával a szocializációs folyamatokat segíti elő; a tanulók megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazzák, döntésképességüket szervezett gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben is érvényesítik; az iskolában folyó nevelő – oktató munka mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerében meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket; alkalmazzuk a tanuló-megismerési technikákat, módszereket és eszközöket;
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai A nevelő-oktató munka ismeret- és értékátadó tevékenység, amely csak akkor lehet eredményes, ha módszereiben, eszközeiben, eljárásaiban tekintettel van a tanulócsoportok heterogén összetételére, a tanulók életkori sajátosságaira, és kellő teret biztosít a tanulói aktivitásnak az ismeretszerzés folyamatában. Ennek néhány fontos eszköze a pedagógiai gyakorlatból: 23
Az oktatás legfontosabb eszköze a tanmenet, amely az aktuális tanévre készül. Szorgalmazni kell a tanulói aktivitást, tág teret kell adni az egyéni munkamódszereknek, és ezzel hozzá kell segíteni a tanulót az egyéni tanulási stratégia kialakításához. Az értékelésnek a kapott feladatok megvalósításának módja és színvonala, a problémákra adott válaszok minősége szerint kell történnie. A komplex személyiség fejlesztésében fontos szerepet kell kapnia az önismeretnek – az erős és gyenge pontok felismerésének, a fejlett és reális önértékelésnek, az önbizalom erősítésének, a kezdeményező és vállalkozó készségeknek, az ítélőképességnek, az erkölcsi és esztétikai érzékenységnek, az érzelmi intelligencia kialakításának. Minden gyermek számára biztosítsunk képességeinek, érdeklődésének illetve távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat. A tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembe vétele. Személyes példamutatással neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása. A mentális képességek céltudatos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával, gyakoroltatásával. Az iskolai tanulás folyamatában a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudás gyarapítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése érvényesül. Megismerjük és alkalmazzuk a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztésére kidolgozott tanulói és tanári eszközrendszert, az SDT kínálta lehetőségeket. A diagnosztikus és formatív mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el, illetve választjuk ki, a szummatív tesztek elkészítéséhez megyei illetve országos standardizált mérőeszközöket alkalmazunk. Nevelési célzatú (nyílt és zárt) csoportfoglalkozás a nevelési problémák megbeszélésére, kezelésére. a nevelési-oktatási eljárások pedagógiai eszközeit a kooperatív technikákkal ötvözzük:
A: a meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: az oktatás valamennyi módszere, meggyőzés, minta, példa, példakép, példakövetés, eszménykép, bírálat, önbírálat, beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás, előadás, vita, beszámoló; B: a tevékenység megszervezésének módszerei: csoportképzés, kooperatív feladatmegoldás, követelés, megbízás, (ön)ellenőrzés, (ön)értékelés, játékos módszerek, gyakorlás; C: a magatartásra ható módszerek: a.) ösztönző módszerek (ígéret, helyeslés, bíztatás, elismerés, dicséret (pl: szóbeli dicséret nyilvános formái: - osztályfőnöki órán, osztályközösség előtt, iskolai összejöveteleken (tanévzáró ünnepély, ballagás…); írásbeli dicséret formái: - osztályfőnöki dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba), - igazgatói dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba), oklevél, kitüntetés, alapítványi fenntartói, országos szintű elismerések; - osztályozás; - jutalmazás). b.) kényszerítő módszerek: felszólítás, követelés, parancs, büntetés, párhuzamos osztályba való áthelyezés, áthelyezés másik iskolába (kivételes esetben!), tanuló kizárása az iskolából (csak tankötelezettség korhatárán túl!) c.) gátlást kiváltó módszerek (ezek a módszerek a nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célozzák, a negatív viselkedés kialakulását próbálják megakadályozni): felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, intés, fenyegetés, tilalom, átterelés, elmarasztalás; 24
I.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A NAT-ban képviselt értékek, az egységes, alapvető követelmények és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladatok Feladatok: - Az intézményben színes, sokoldalú iskolai életnek, játéknak és munkának kell folynia: változatos pedagógiai módszereknek, széles tevékenységkínálatnak kell lennie, amiken keresztül a tanuló lehetőséget kap a személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítására. - Fejleszteni kell a gyermekek önismeretét, együttműködési készségüket, edzeni az akaratukat. - Figyelmet kell fordítani: a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítására, az önismeret fejlesztésére (osztályfőnöki vagy önismereti órákon, iskolán kívüli lehetőségek formájában), az egészséges, edzett személyiség kialakítására, az egészségnek, mint alapértéknek elfogadtatására, az egészségmegőrzés igényének felkeltésére, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzésére. - Hozzá kell járulni az életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulások fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez: a környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítására, a nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetésére, emlékeinek tiszteletére, ápolására, megbecsülésére, az alapvető állampolgári jogok megismertetésére. - A pedagógusnak, mint modellközvetítőnek, a személyiségformálás egyik legfontosabb eszközének kell lennie. - A pedagógiai munka középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, az egész személyiség fejlődésének, fejlesztésének kell állnia. - Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok oktató-nevelő munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez.
Rendellenes személyiségfejlődésű, beilleszkedési és tanulási zavarokkal küszködő, illetve veszélyeztetett tanulók kezelése Feladatok: - Egyéni segítségnyújtást kell biztosítani a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulók részére. - Fejlesztő foglalkozást, szakkorrepetálást kell tartani az integráltan nevelt tanulók számára. - A nevelőknek az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben kell részesíteniük az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára kell támaszkodniuk. 25
ALAPELVEK
CÉLOK
FELADATOK
ELJÁRÁSOK
ESZKÖZÖK
Nevelő - oktató munkánk során komplex személyiségfejlesztésre törekszünk. Ezért megismerjük tanítványaink szükségleteit, motivációs bázisát.
Az iskolai tevékenységrendszer minden eleme segítse a tanulók testi, értelmi, érzelmi, akarati és jellembeli tulajdonságainak harmonikus fejlődését!
Támogassuk a fiatalokat a reális önismeret kialakításában, az erkölcsi és jellembéli tulajdonságok felismerésében és tudatos formálásában!
Folyamatosan megismerjük, követjük és elősegítjük személyiségük fejlődését.
Tesztek, tréningek, dramatikus játékok, önmegvalósítási lehetőségek, szereplési alkalmak teremtésével segítjük tanítványainkat saját személyiségük megismerésében és fejlesztésében.
Az iskolai élet szervezésének és a pedagógiai hatásrendszer alakításának meghatározó szempontja a tanulói szükségletek mind teljesebb kielégítése.
Teremtsük meg a feltételeit tanulóink szükségleteinek kielégítéséhez: biológiai; biztonságérzet, a közösséghez tartozás, az intellektuális-esztétikai és az önmegvalósítás. Segítsük felfedezni és fejleszteni minden gyermekben / fiatalban a személyiségének saját értékeit; keressük minden gyerekben az egyedit, a megismételhetetlent, támogassuk őket önmaguk kiteljesítésében! „A gyerek nem edény, amit meg kell tölteni, hanem fáklya, amit lángra kell lobbantani.”
Tapasztalatainkat megosztjuk a kollégákkal és a szülőkkel. Alkalmazzuk a tanuló megismerési technikákat.
Igyekszünk megismerni minden tanítványunk személyiségszerkezetét, s elősegítjük a reális önismeretük alakítását, formáljuk az önmagukoz és társaikhoz fűződő (szociális) viszonyukat (attitűdjüket). Az ember személyiségét tükrözi viszonyulásainak rendszere: az önmagához, a szűkebb - tágabb emberi- és természeti környezetéhez, a munkájához való viszonya.
A fiataloknak legyen áttekintése saját személyisége összetevőiről, képességei és tehetsége határairól és lehetőségeiről, legyen betekintése a viselkedése hátterébe, motívumrendszerébe, helyesen ítélje meg az emberi kapcsolatokban játszott szerepét, hatását!
Az életkori pszichikus sajátosságokhoz alkalmazkodunk.
Az egyes életkori fejlődési szakaszok: latencia kor (6-8 év); prepubertás kor (9-11 év); pubertás kor (12-16 év) jellemzőit vegyük figyelembe (terhelhetőség, motiváció, viselkedési sajátosságok, társas kapcsolatok stb.)!
Az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet és gondolkodás pszichikus funkcióit tudatosan fejlesszük a nevelési - oktatási folyamatokban! Ezzel megalapozzuk a tanuláshoz szükséges alapkészségeket.
Valamennyi pszichikus funkció működését fejlesszük, de a serdülő korban már a produktív (konvergens és divergens) gondolkodásra helyezzük a hangsúlyt. Ezzel alapozzuk meg a kreatív személyiségjegyek kialakulását.
A pedagógus személyisége alapvető motivációs tényező, közvetett módon meghatározója a tanulói teljesítménynek, a tantárgy iránti érdeklődésnek, a személyes kapcsolatok minőségének (magatartási modell, irányító személy).
Lehetőleg alakítsunk ki minden tanulóban sikerorientált beállítódást, ennek érdekében alkalmazzon minden pedagógus hatékony tanítási stratégiákat, nevelési stílusa legyen integratív felismerhető együttműködéssel!
A szociális befolyásolás folyamatai közül a behódolás, az azonosulás és interiorizáció közül az utóbbira törekszünk, amelyet nem a hatalmi tekintéllyel, hanem a vonzerővel, hitelességgel és értékeink vállalásával kívánunk elérni.
A kompetencia-alapú oktatás részprogramjait is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont a nevelés oktatás személyiségfejlesztő hatásának érvényesítése.
Az iskola pedagógiai gyakorlata adjon teret: a színes sokoldalú iskolai életnek, az egyéni és csoportos tanulásnak, játéknak, munkának; fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, eddze akaratát!
A pedagógus vértezze fel magát a professzionális szakmai-módszertani tudás elemeivel, a tanuló személyiségének megismeréséhez szükséges tudással, a tanári-tanulói interakciós és kommunikációs készségekkel, a konfliktusok kezeléséhez és megoldásához szükséges képességekkel Az értelem kiműveléséhez kapcsolódó tanulási motívumok és tanulási módok, a megismerési vágy fejlesztése, a játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése, a tanulási teljesítmény optimalizálását segítő személyiségjegyek erősítése minden pedagógus napi feladata.
Kognitív képességek fejlesztése: kognitív rutinok (műveletek), kognitív kommunikáció, problémamegoldás, a tanulási életforma kialakítása a pedagógusok és szülők együttműködése révén.
A kompetencia területekre készített tanulói eszközök (tankönyvek, munkafüzetek, feladatsorok, fejlesztő programok, demonstrációs anyagok és mérőeszközök stb.) célszerű alkalmazása.
Megalapozzuk a szociális (társas) kompetencia, a pozitív szociális szokások, kialakulását. Tudatosan fejlesztjük tanítványaink társas hatékonyságát (szociális penetrancia). A pedagógusok - a segítő életmódra nevelés - sikere érdekében rendszeresen pozitív mintákat nyújtanak a segítő
A tanulók ismerjék meg és sajátítsák el a szociális viselkedés alapvető szabályait, alakítsuk ki bennük az egyéni szociális értékrendet, a döntési szabadság és felelősség összhangját.
Olyan iskolai életrend kialakítása, működtetése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen
Az iskolai társas
Élményszerű, pozitív minták felkínálása, szociális szokások, attitűdök bemutatása, meggyőződések, értékítéletek, ismeretek és készségek nyújtása, személyes példamutatás, történelmi személyiségek, irodalmi, drámai hősök tetteinek, magatartásának átélési lehetőségeivel, a
Formáljuk tanítványainkat belső kontrollos, asszertív
Reális önértékelésre késztetjük a tanulókat. Valós életszituációk teremtésével segítjük az önálló, aktív, felelősségteljes személyiség kialakulását. A valós állapotból kiindulva fogalmazzunk meg egyénre szóló személyiségfejlesztő programot!
szituációk az iskolai / osztály közösség mindennapi életében „terepgyakorlatként” szolgálnak a tanulóknak
26
Követjük a tanítványaink magatartásában megnyilvánuló SZÉK kompetencia-elemek fejlődését! Folyamatos visszacsatolás a reális énkép alakítása érdekében „szociális tükör” évén. Mind az alacsony, mind a túl magas önértékelés esetén a realitásokkal való szembesítésre, a reális önkritika / kritika kialakítására törekszünk.
A kreatív személyiségbeállítódást erősítjük, az ismeretszerzés induktív és deduktív útját egyaránt alkalmazzuk. A tágan értelmezett tanulási folyamatokban a az aktivizáló módszereket részesítjük előnyben. A tanulókkal a „megszólíthatóság” közelségében élnek a pedagógusok. Demokratikus együttműködési készséget tanúsítanak korlátozottan tekintélyelvű nevelési gyakorlatot folytatnak.
együttműködés változatos formáival.
személyiségekké!
elvártak.
az egyének és csoportok
Legyenek tisztában a mindenkori szociális státusukkal.
Tudják higgadtan kezelni a konfliktusos szituációkat is.
kölcsönös megértésének,
negatív, antiszociális minták pusztító hatásának csökkentése, fékezése.
együttérzésének, segítőkészségének élményszerű megtapasztalásához; a pozitív és negatív érzelmi viszonyulások kezeléséhez .
A személyes kompetencia fejlesztésével az egészséges és kulturált életmódra nevelést szolgáljuk. A harmonikusan fejlett személyiség szükségleteit meghatározó életfilozófia részévé válik. Kiépítjük és az egyéni életélési kultúra részévé tesszük a pozitív tartalmú viszonyulásokat (attitűd), szükségleteket (igényszint), motivumokat (cselekvésre késztető belső hajtóerő), szokásokat (sztereotíp módon működő cselekvések). Frusztrációs nevelési szituációkban adekvát konfliktus-megoldási stratégiákat alkalmazunk: problémamegoldó (győztes-győztes), alkalmazkodó, elkerülő, kompromisszumkereső, versengő (győztesvesztes).
A pedagógus tekintélyét a szakmai - emberi autoritásra alapozzuk. A pedagógus személyisége alkotó művészetté nemesíti a professzionális szakmai munkáját.
Személyes képességek fejlesztése: önkiszolgálás, önellátás, önkifejezés, önvédelmi (egészségvédő, identitásvédő, önreflexív képességek (önértékelő, önmegismerő, önfejlesztő képesség). A tanuló legyen tisztában a személyiséget veszélyeztető negatív hatásokkal (negatív hatású társas viszonyok, káros szenvedélyek - drog, alkohol, dohányzás, elégtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód stb.)!
A tanuló tudatosan alakítsa a saját pozitív életfilozófiáját, egészséges életmódját, szokásrendszerét! A tanuló személyiségébe építsük be a jóléti modell központi kategóriáit. - egészség, - önmegvalósítás –alkotás, - minőség mindenben, - egyéni életélés kultúrája,
Az önellátó és identitásvédő képesség, tevékenységformáinak gyakoroltatása az életkori sajátosságoknak megfelelően a SZÉK program szerint. A személyiség egészséges önérvényesítéséhez, ugyanakkor a függőségi relációk megtapasztalására is alkalmas szituációk teremtése.
Beszélgetés, vita, véleménycsere, élethelyzetek, szituációk eljátszása, azok elemzése, kiselőadások, prezentációk, jelenetek bemutatása, dramatizálás, színjátszás, pszichodráma, riportok készítése elemzése, kiállítások, vetélkedők, irodalmi zenei - képzőművészeti alkotások, tablók, sajtófigyelés, videofilmek, bábozás, tematikus gyűjtő munka, fénykép-és videofelvételek, riportok stb.
A nevelő személyiségének fontos eleme a hitelesség (kongruencia), az elfogadás és az empátia (beleélő készség), önmaga állandó fejlesztésére, interperszonális készségeinek javítására kell törekednie!
A verbális és nonverbális kommunikációs képességek változatos formáinak megtanítása. A problémamegoldás lépéseit tudatosan betartjuk (a probléma meghatározása, a konfliktusban érintett személyek azonosítása, lehetséges megoldási módok keresése, a választott megoldás kivitelezése.
A kortársi interakciókat indirekt módon irányítjuk, s a pozitív tartalmú csoportnyomás eszközét a kívánt nevelési hatások elérésének szolgálatába állítjuk. A szempontváltás képességét gyakorlással sajátíttatjuk el.
A nevelőtestület elsajátítja a neveléssel összefüggő mérési – értékelési ismereteket és készségeket, igény szerint alkalmazza azokat: neveltségi szint vizsgálatok, szociometriai mérések, tanulási motiváció, szorongásvizsgálat, attitűdvizsgálat, szociometria, személyiségvizsgálat, stb.
Korlátozottan tekintélyelvű és magas színtű demokratizmusra épülő nevelési stílusra törekszünk, a pedagógusok bánásmódja, kontrollmódszerei a nevelés folyamán, alkalmazkodjanak a gyerek életkorához, alkatához, reakciómódjaihoz!
Az iskolánkban folyó A pedagógus bánásmódja pedagógiai tevékenység és nevelési stílusa legyen alapja a tanuló, nevelő, szociál-integratív! szülő együttműködése
Tanulóink személyiségébe építjük a szociális (társas)
A következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi
A szociális befolyásolás fokozatait a helyzetnek megfelelően alkalmazni: behódolás (alapja a hatalom), azonosulás (alapja a vonzerő)és interiorizáció (alapja a hitlesség).
Követendő mintákat nyújtunk a kommunikációban és a konfliktusok kezelésében! Változatos, a szituációkhoz adekvát módon megválasztott nevelési eljárásokat és módszereket alkalmazunk.
Formáljunk sokoldalú társas kapcsolatokra képes, környezettudatos, egészséges életmódot közvetítő, kialakító személyiségeket valamennyi tantárgy tanítása során, kiemelten az osztályfőnöki órák témakörének körültekintő megválasztásával.
Az ember és társadalomismeret, etika modul keretében összehangoltan az osztűályfőnöki témákkal, valamint az egészségnevelési modul tartalmával.
Az önellátó képesség, viselkedés tevékenységformáinak
Egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, testápolás, rendszeretet, a
27
A bevezetőben vázolt valamennyi nevelési módszernek létjogosultsága lehet, de annak eldöntése, hogy mikor, melyik megoldást alkalmazza a pedagógus, az kizárólag a nevelő döntésének a függvénye. Az építő és estleges romboló következményeit egyaránt vállania kell. Sokféle ismerethordozó, médiaanyag, demonstrációs eszköz, infokommunikációs technika rendelkezésünkre áll. Ezeket az egyéni és csoportos ismeretelsajátítás szolgálatába állítjuk. A formális és informális szerepek értelmezése, elemzése, (szimulatív-
kapcsolatok, a konstruktív életvezetés, és az emberi-természetitársadalmi környezet alakításának képességét.
A különböző érdeklődésű, értelmi, érzelmi, testi fejlettségű és motivációjú gyermekeket felkészítjük a továbbtanulásra
méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem és igazságosság.
megismerése, gyakoroltatása, tudatosítása változatos formákban az életkori sajátosságoknak megfelelően.
lakás és az osztályterem berendezéseinek rendben tartási igénye, az önkiszolgáló munkák, a közlekedés, és a vásárlás szokásai, mintái, készségei.
játékos) gyakoroltatása, a szerepkonfliktusok „megélése”, feloldásuk lehetőségeinek feltárása.
Az empátiaképesség kialakításával növelni a másság elfogadásának, a toleranciának a fokát.
A harmonikus együttélés szabályainak és napi gyakorlatának befogadása, követése.
A formális és informális emberi-közösségi kapcsolatokat építő fórumok, rendezvények, programok szervezése.
A különböző kompetencia-területek programcsomagjai, a hozzájuk készült tanulói és tanári eszközök, demonstrációs anyagok.
A társadalmi együttélési normák és formák kölcsönös alakítása.
I.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat A Nemzeti Alaptanterv értelmében az egészségfejlesztés a köznevelés kiemelt fejlesztési feladata, melynek az iskolai oktatás valamennyi elemét át kell hatnia, elő kell segítenie a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatban az alábbi jogszabályokat kell figyelembe venni:
20/2012.EMMI rendelet 128.§ NAT 2012. CXC. törvény a nemzeti köznevelésről Kerettanterv 2013. Az Országgyűlés 106/2009. (XII. 21.) OGY határozata A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egységes szabályairól szóló 1999. évi XLII. Tv.
A teljes körű egészségfejlesztés során négy egészségfejlesztési alapfeladat rendszeres végzését értjük, amelyet minden tanulóval, a teljes tantestület és a szülők bevonásával, szakmai ellenőrzés és megfelelő finanszírozás mellett végezzük. Ezek: 1. egészséges táplálkozás megvalósítása (lehetőleg a helyi termeléshelyi fogyasztás összekapcsolásával); 2. mindennapi testnevelés/testedzés minden gyermeknek (ennek részeként sok más szakmai elvárás közt jól végzett tartásjavító torna, relaxáció és tánc is); 3. a gyermekek érett személyiséggé válásának elősegítése személyközpontú pedagógiai módszerekkel és a művészetek személyiségfejlesztő hatékonyságú alkalmazásával (ének, tánc, rajz, mesemondás, népi játékok és népi rítusjátékok stb.); 4. számos egyéb téma között környezeti, médiatudatossági, fogyasztóvédelmi, balesetvédelmi és családi életre nevelést is magában foglaló egészségfejlesztési (modulszerű) tantárgy hatékony (= bensővé váló) oktatása. 28
Az egészségfejlesztés célja Segítse elő a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat, és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. Az egészséget alapvetően, mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig, mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés következésképpen nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége, hanem az egészséges életmódon túl a jól-létig terjed. Az egészség azonosítható a testi, lelki és szociális harmónia állapotával. Fontos, hogy tanulóink felismerjék az egészség értékjellegét. E cél akkor érhető el, ha kialakítjuk tanítványainkban az önmagukért és másokért érzett felelősség tudatát. Ezért az egészség védelmére és megőrzésére kell tanítanunk őket. A prevenció az egészséges életvitelhez szükséges ismeretek átadásából és készségfejlesztésből áll. Az egészségi állapot és életmód oda-vissza hat egymásra, ezért az egyéni felelősséget hangsúlyoznunk kell. Az egészségfejlesztés feladata Az életmód szempontjából 12 lényeges elemet kell szem előtt tartanunk készségek kialakításánál: Biológiai tényezők
Mentális tényezők
Szociális tényezők
Egészséges táplálkozás – egészséges öltözködés Több mozgás – szabadidő helyes felhasználása Kiegyensúlyozott szexualitás – szexuális neveléscsaládi életre nevelés Személyi higiéné Stressz tűrés, stressz kezelés Baleset megelőzés – elsősegélynyújtás Időben orvoshoz fordulás Egészségüggyel való együttműködés Nem dohányzás – dohányzás megelőzése Kevesebb (kulturált) alkoholfogyasztás Drogtagadás Egyéni környezettisztelet, környezetvédelem
Iskolánknak az életmód helyes alakításában három kiemelt területre kell irányulnia: Szociális tényezők: egészségügyi ellátás és családvédelem Biológiai tényezők: táplálkozás, mozgás, testápolás, szexualitás Mentális tényezők: a szocializáció és a társas kapcsolatok elősegítése
29
Szociális tényezők Cél: az egészséges élethez szükséges szociális feltételek biztosítása (rászorulók segítése, törődés egymással). A függőséghez vezető szokások megelőzése. Az iskolára nagy felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével a holisztikus egészségfejlesztési modell szerint szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés nem csak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani, tisztában legyenek a fogyasztóvédelmi és bűnmegelőzési ismeretekkel. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet - elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok - leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit. Készüljenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani, továbbá a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek különösen a serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások és életmódok (pl. a dohányzás, alkohol- és kábítószer–fogyasztás, káros szenvedélyek - játék, számítógép, Internet, stb. - helytelen táplálkozás, öltözködési szokások) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős példaértékű szerepe van. Mindezen tartalmaknak fokozatosan kell megjelenniük az iskolai pedagógiai munkában. Célunk, hogy pedagógiai munkánk eredményeként a tanulók képesek legyenek: viselkedésüket, az életvezetésük, fogyasztási szokásaik helyes módon alakítani, az egészségkárosító magatartásformákat elkerülni, a betegségek megelőzésére a korai szűrésekben való részvétel révén, sajátos étrend, mozgásprogram kialakításával egészségük megőrzésére, a társas-kommunikációs készségeik és a konfliktuskezelési magatartásformák fejlesztésére, váljanak képessé személyi és vagyonbiztonságuk megteremtésére.
30
Meg kell teremteni a feltételeket a következő egészségfejlesztési feladatok megoldásához:
A szenvedélybetegségek megelőzése – káros szenvedélyektől való megóvás Mentálhigiénés neveléssel - pozitív értékrend, reális énkép, önbizalom, pozitív önértékelés életkornak megfelelő megvalósítása, döntéshozatali, konfliktuskezelői képességek fejlesztése (pl.: egészséges tevékenységek örömforrásként történő megélésével). Személyi higiéné kialakítása. Mindennapos testmozgás biztosítása, a test – és mozgáskultúra fejlesztése, és a testedzés lehetőségének biztosítása. Egészséges táplálkozási szokások kialakítása, rokonszenvessé tétele. Egészséges élelmiszerek, biotermékek iránti igény felkeltése. Az egészséges napi, heti, évszakos ritmus kialakítása. Szexuális felvilágosítás, felelős nemi magatartás alakítása. A családtervezés szükségessége (életkor függvényében). Fertőző betegségek, nemi úton terjedő betegségek megelőzése. Beteg társaik elfogadása és segítése. Tapasztalatszerzés arról, hogy a tanulók hogyan érvényesíthetik jogaikat egészségük megőrzése érdekében, milyen magatartási technikákat alkalmazhatnak ehhez, hogyan határolódhatnak el a veszélyhelyzetektől.
Feladat:
Az anyagi biztonság (elsősorban a társadalom és a család felelőssége) segítése a szociális háló elérésével. Baleset megelőzés, betegségek elkerülése (időben orvoshoz fordulás, egészségüggyel való együttműködés), az egészség megóvása. Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés. Családi életre, társsá, szülővé nevelés (a mindennapi kultúra erősítése). A függőséghez vezető motívumok felismertetése (szenvedélybetegségek), az élvezeti szerek (drog, alkohol, dohányzás) elutasítására nevelés.
Tevékenységek - eszközök:
Figyelemfelhívás a balesetveszélyes helyzetekre az iskolában, a közlekedésben, és háztartásban. Közlekedési és elsősegély-nyújtási ismeretek átadása. A közlekedési szabályok gyalogosra, kerékpárosra, autósra vonatkozó előírásainak szinten tartása. A gyógyításba és gyógyulásba vetett bizalomra nevelés, az egészségkulturáltság növelésével erősíteni az orvoshoz fordulást és egészségüggyel való együttműködést. A megelőzés jelentőségének hangsúlyozása, a szűrővizsgálatokon való részvétel. Különös tekintettel citolológiai mintavétel (aktív nemi élet esetén), tüdőszűrés dohányzásnál. Interaktív beszélgetés osztályfőnöki órák keretében a dohányzás – alkohol - drog emberpusztító hatásáról. A társas kapcsolatokra való nyitottság fejlesztése, minél több közös pozitív élmény biztosításával (szolidaritás, előzékenység, együttérzés, előítélet-mentesség) Érdekérvényesítő tevékenység a diák-önkormányzati munkában osztály és iskolaszinten. A tolerancia és elfogadó magatartás gyakorlás napi szinten. 31
Bandák szerveződésének és veszélyeinek megismertetése. Aktuális újságcikkek, TV adások elemzése, megbeszélése (a média kedvezőtlen hatásainak kivédése).
Követelmény:
Ismerjék tanulóink a szervrendszerek leggyakoribb működészavarait, betegségeit és ezek megelőzésének lehetőségeit. Törekedjenek a balesetek megelőzésére, ismerjék a közlekedési szabályokat és elsősegélynyújtás fogásait. Legyen ismeretük a nikotin, az alkohol és egyéb drogok pszichikumra gyakorolt viselkedésmódosító hatásáról, ismerjék ezen drogok visszautasításának, illetve a leszokás módjait. Legyenek tisztában a harmonikus családi élet feltételeivel. A teljes család iránti igény és tenni akarás legyen jövőképük szilárd alapja.
Értékelés:
Az egészséges életmódra nevelés területein a pedagógus, a család és környezet biztosít folyamatos visszajelzést. Ez a visszacsatolás megerősíti a helyes- és elmarasztalja a helytelen viselkedéselemeket. Így nap, mint nap mozgósítja a teljes személyiséget az egészség megőrzésére.
Táplálkozás Feladat:
Egészséges táplálkozásra nevelés, megfelelő étkezési szokások kialakítása.
Tevékenységek - eszközök:
Táplálkozás-élettani optimum, korszerű táplálkozás, valamint a napi és évszakos ritmus megismertetése. Ebéd során az étkezés higiéniájának, kultúrájának és társas jellegének fejlesztése. Az ebédeltetés rendjének kialakítása. A káros táplálkozási szokásokra való figyelemfelhívás és következményeinek tudatosítása tanulóinkban. Korcsoportok és népcsoportok eltérő táplálkozási szokásai, sajátosságai (osztályfőnöki órán beszélgetés, anyaggyűjtés). Naponta meleg étel fogyasztásában részesüljön minden gyermek, ennek érdekében az ifjúságvédelmi felelős, illetve a gyermekjóléti szolgálat tegye meg a szükséges intézkedéseket. Az iskolai ételek minősége tartalmassága törekedjen az egészséges ételek túlsúlyára.
Követelmény:
Táplálkozás higiéniai, esztétikai ismeretek betartása Alapvető táplálkozási ismeretek elsajátítása 32
Értékelés: Helyes magatartásformák megerősítése, példaként állítása Mozgás Feladat:
Felhívni a figyelmet arra, hogy a rendszeres mozgás (túra, kerékpár, úszás) gyermekkortól idős korig egészségmegőrző hatású. Tanulóink felkészítése a balesetveszélyes helyzetek elkerülésére. Fizikai, értelmi és akarati tulajdonságok fejlesztése.
Tevékenységek - eszközök:
A mindennapos testmozgás biztosítása. Rendszeres testedzés a tanórákon kívül (spontán szerveződés alapján is). Háziversenyek szervezése és túrákon való részvétel a tömegsport keretében. Sportnapokon való aktív részvétel. A mozgáskultúra örömszerző funkciójával való megismerkedés. Erőnlét, terhelés, fittség és állóképesség egyéni fejlesztése a testnevelés órákon. Jellemformáló helyzetek felhasználása. Emberi kapcsolatok és értékes tulajdonságok fejlesztés.
Követelmény:
Váljon szükségletté a rendszeres testmozgás. Rendelkezzenek életkoruknak megfelelő állóképességgel és terhelhetőséggel. Pozitív szemlélet kialakítása, amely megteremti a további élet folyamán az életmódszerű mozgás igényét.
Értékelés:
A sportversenyeken való tisztes helytállás, a bajnokságokba való bekapcsolódás dicsérete, jutalmazása. Pozitív megerősítés és társas visszajelzés bármilyen jellegű mozgás-, illetve sporttevékenységbe való bekapcsolódás esetén. Testápolás Feladat: A higiénés magatartásra nevelés, a személyi higiénia iránti tartós igény kialakítása, valamint a környezet tisztaságára és védelmére irányuló szoktatás. Tevékenységek - eszközök:
A testrészek ápolásának megtanítása, elmélyítése az osztályfőnök, védőnő és iskolaorvos bevonásával. Testnevelés órák utáni rendszeres tisztálkodás (feltétel biztosítása!). 33
A társas együttlétek alkalmával megfelelően ápolt külsőre, öltözködésre szoktatás (iskola, színház, ünnepély). Tudatosítani tanulóinkban, hogy az egyéni és társadalmi érvényesülés az elvárt kulturális szignálok (megjelenés, kommunikáció) alkalmazásán is múlik. A közvetlen környezet (osztályterem, iskola és környéke) tisztaságának megóvása, otthonossá tételében való aktív közreműködés. Az osztályok felelősséget vállalnak saját termük tisztaságáért
Követelmény:
Tiszta ápolt megjelenés az iskolában és egyéb rendezvényeken. Alakuljanak ki az alapvető tisztálkodási szokások (test, haj, köröm, száj). Mellőzzék a testdíszek (pl.: tetoválás) alkalmazását, legyenek tisztába veszélyeikkel. Az elvárásoknak megfelelően öltözködjenek. Mossanak kezet étkezés, valamint WC-használat előtt és után. Tartsanak rendet szűkebb és tágabb környezetükben!
Értékelés:
Csoportos és egyéni beszélgetések alkalmával. Verseny esetén iskola előtt dicséretben részesítés.
Szexuális nevelés Feladat: A szexuális nevelés akkor lehet hatékony, ha párosul az érzelmi és erkölcsi neveléssel. Építeni kell a kölcsönös felelősségvállalás fogalmának elmélyítésére. Tevékenységek - eszközök: A szexuális magatartás meghatározó eleme, hogy milyen módon megy végbe nemi szerepeink szocializációja. Ezzel kapcsolatban fontos: Az egyéni és társadalmi szinten elvárt magatartás kialakítása beszélgetésekkel, példákkal és élményekkel (szépirodalom, film, színház). A nemek közötti különbségek tudatosítása, férfi és nő egyenrangúságának elfogadtatása, az egymás iránt érzett felelősségre és tiszteletre koncentrálva. A szexualitás biológiai aspektusainak megismertetése az ifjúkornak megfelelő szemléltető filmek, szakkönyvek és segédanyagok felhasználásával. A korai nemi élet és szexuális aktus nemkívánatos következményeinek (terhesség, szexuális úton terjedő betegségek) megismertetése szakemberek bevonásával. Felhívni a figyelmet a családtervezés fontosságára (modellek bemutatása), tudatosítani a gyermekvállalás alapvető feltételeit (szülői szerepek, nevelés, családi munkamegosztás). Párválasztás általános szempontjai Kiegyensúlyozott családi élet feltételei Családi életre való alkalmassághoz szükséges szellemi érés (érettség) kialakulását Családi élet szépségeit.
34
Követelmény:
Legyenek tisztában azzal, hogy a szerelem kiteljesedése a szexualitás, amelynek fontos feltétele az egymás iránt vállalt felelősség és a hűség. Tudják, hogy mi az intimitás lényege. Legyenek ismereteik arról, hogy a nemi érés és pszicho-szexuális fejlődés ütemében eltér, ezért a korai nemi kapcsolat hátránnyal jár. Tudatosuljanak a partnerkapcsolatokkal, párválasztással és családtervezéssel szemben támasztott követelmények.
Értékelés:
Visszajelzés a nem megfelelő magatartásformákra Az illemet sértő iskolai párkapcsolat (szexuális attitűd) korrigálása.
Öltözködés Követelmények:
- a ruházat a mindig a napi időjáráshoz igazodjék (évszakok- hideg – meleg) - az öltözetet az aktuális foglalkozásnak megfelelően kell megválasztani (tanterem – tornaterem stb..) - megfelelő számú váltóruha (alsó és felső) és cipő álljon rendelkezésre
Nevelési feladat:
- az alsó ruházatát naponta váltsa a gyerek - ruhadarabjait rendesen rakja le, felső ruháját tartsa vállfán vagy arra alkalmas akasztón - harisnyáját, zokniját naponta váltsa, mossa ki - óvja, védje ruházatát - legáltalánosabb feladat az, hogy kialakítsa a gyermekben az ízléses öltözködés igényét és mindazokat a készségeket, amelyek a ruházat rendben és tisztán tartását célozzák.
Mentális tényezők: Cél: Harmonikus személyiség kialakítása, a társas kapcsolatokhoz szükséges készségek fejlesztése. A reális önismeret, helyzetfelismerő és problémamegoldó képesség, valamint a döntésre való képesség kialakítása. Megfelelő stressz-kezelő technikák kiépítése. Feladat:
Optimális intellektuális és érzelmi fejlődés biztosítása. Pozitív énkép, reális önismeret kialakulásának segítése; ezzel pályaválasztásra való felkészítés. Elfogadó pedagógiai légkör működtetése, amely a tanulók objektív értékelését, konfliktusok kezelését folyamatosan felhasználja az önfejlesztésre. A tanuló társas támogatása, mert ez krízishelyzetekben mozgósítja az önsegítő erőket. Esetenként az iskolapszichológus bevonása a problémakezelésbe. 35
Konfliktuskezelés, problémamegoldás technikáinak megtanítása. Stressz-legyűrő képesség és tolerancia fejlesztése, amely megkönnyíti a külvilág pszichoszociális hatásaihoz történő alkalmazkodást. Ifjúságvédelem: támogassa pozitív jövőkép kialakulását. Javítsa a szociális biztonság feltételeit a rászorulóknál. Tudatosuljon a tanulókban, hogy a mindennapi életünket ritmusok jellemzik Tevékenységek - eszközök:
Tanulóink legyenek tisztában a jogaikkal és kötelességeikkel, az elvárások tükrében alakítsák magatartásukat (ezzel a konfliktushelyzetek mérséklődhetnek). Őszinte légkör kialakítása. Az önismeret fejlesztésénél a tanárok térjenek ki az „aktuális énkép” a „kapott énkép” és „eszményi énkép” közötti különbségekre és kölcsönhatásaira. A szülőkkel, gondviselőkkel való folyamatos kapcsolattartás. Magatartás zavarok jelentkezése esetén a család felkeresése (családi háttér és igazolatlan hiányzás okainak feltárása, családlátogatás). Az osztályfőnöki órákon stressz-feloldó technikák átadása, konfliktuskezelés módszereinek keresése és gyakorlása, a lelki egészségvédelem tudatosítása.
Követelmény:
Pozitív és reális énkép, objektív önismeret, megfelelő jövőkép alakuljon ki a tanulóknál. Tanulják meg növendékeink, hogy a sikerekből merítve lépjenek tovább új céljaik megvalósítása felé. Konfliktuskezelő képesség, toleráns magatartás a külvilággal szemben. Legyenek tisztában azzal tanulóink, hogy a kudarcok az élettapasztalatot gazdagítják, hibáikból is tanulhatnak. Fontos tudatosítanunk kell: aktív cselekvő viszonyban kell lennünk a világgal, ne szenvedjük el azt, ami „ránk méretett”, hiszen a saját életünket mi magunk alakítjuk. Akinek nincs tenni akarása, annak nagyobb az életkockázata.
Értékelés:
A tanulói sikerek és kimagasló teljesítmények egyéni és közösségi elismerése, dicsérete, jutalmazása (tehetséggondozás, szakkörök, szakmai versenyek). A tanulói fegyelmi kihágások feltérképezése. A szabályszegés mértékéhez megfelelő büntetés és annak következetes betartása. A mentálhigiénés szempontok érvényesítése: minden tanuló legyen tisztában azzal, hogy nincs jóvátehetetlen bűn (ez fontos a belső feszültség csökkentése érdekében).
Alkalmazott módszerek Az egészségfejlesztés módszereiben jelen kell lennie az egészség állapotáról, a társadalom és az egészség viszonyáról szóló információgyűjtésnek. Biztosítani kell az információ feldolgozás, a feldolgozott információk alapján történő döntéshozatal, a döntés alapján eltervezett egyéni és közösségi cselekvések végrehajtása módszereinek a bemutatását. Az egészségnevelés eredményességéhez az szükséges, hogy ezeket a módszereket a diákok minél többször, valós globális és helyi problémákkal, értékekkel kapcsolatban maguk alkalmazzák. 36
Ajánlott módszerek:
interjúk, felmérések készítése a tanulók és az egészség viszonyáról, önismereti csoport-foglalkozások szervezése, problémamegoldó gyakorlatok, értékeléssel, interaktív, sajátélményen alapuló szituációs játékok, részvétel a helyi egészségvédelmi programokon, sport, kirándulás, egészségnap(ok) rendszeres szervezése, az iskolai egészségügyi szolgálat tevékenységének elősegítése, környezetvédelmi tevékenységek kialakítása (madárvédelem, faültetés), a szabadidő hasznos, értelmes eltöltésére irányuló programok szervezése, az egészséges életmódra nevelés tantárgyakban történő megjelenítése.
Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó módszerek:
ön- és társismereti csoportfoglalkozások drámapedagógiai elemek, művészetek nyújtotta kifejezésmódok, média, Internet – interaktív ismeretszerzés, tevékenységközpontú módszerek alkalmazása kortárs hatások szerepe, iskolai, és városi programokban való részvétel.
Az egészségfejlesztési programban résztvevők A pedagógus szerepe az egészségfejlesztésben A fiatalok életvitelüket minták követésével is alakítják, ezért különösen fontos a pedagógusok életmódja. Egy tanár az egész személyiségével nevel, így válik az erkölcsi nevelés alapjává a példamutatás. A pedagógus egyéni és testületi magatartása tükrözze azt a közösségi értékrendet, amire a tanulókat nevelni akarjuk. Az ő felelőssége az is, hogy mire irányítja a tanulók figyelmét. Minden ismeret és hitelesen közvetített tudás nemcsak tájékozottságukat gyarapítja, hanem erkölcsi ítélőképességüket is segíti. Így válnak képessé különbséget tenni jó és rossz, igaz és hamis, értékes és értéktelen között. Az erkölcsi értékek a mindennapi cselekvésben alakuló szokások útján, az értékek tudatosulása útján válnak a hétköznapi élet irányítására alkalmas jellemformáló erővé. Az iskola, mint élettér is befolyásolja a tanulók egészségét és pszichikumát, ezért az iskolai környezetnek meghatározó szerepe van az életvitel és napirend alakításában. Iskolai egészségfejlesztő „TEAM”: Tagjai:
Iskolavezetés Szaktanárok (biológia, testnevelés, földrajz, társadalom ismeret) Osztályfőnökök Munkaközösség vezetők Diákönkormányzatot segítő pedagógus, diákok 37
Iskolaorvos Védőnő Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős
Feladatuk:
Az egészségfejlesztés konkrét feladatainak meghatározása: o tantestületi értekezleteken a szakmai munkaközösségek, és az ifjúságvédelmi felelős beszámolói az elvégzett feladatokról (félévenként) o információ gyűjtés az igények felméréséhez (pedagógusok, szülők, diákok körében) o tájékoztató anyagok eljuttatása a diákokhoz és a szülőkhöz o előadások szervezése pedagógusok, szülők, diákok részére o helyi szakmai tanácskozások szervezése
Az életkori sajátosságokhoz illesztető témák: o egészségkultúra értékeinek ismerete, életvitel o egészséges személyiségfejlődés elősegítése - önismeret o egészséges táplálkozás, testi higiéné o dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószer-használat megelőzése o szexuális felvilágosítás – nevelés, családtervezés alapjai, az AIDS prevenció o betegségmegelőző és a gyógyulást segítő magatartás o az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe o a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete o környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés) o személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás és hatásai) o testedzés, mozgás, helyes testtartás o tanulás és tanulási stratégiák ismerete, időkezelés
Iskolai programok: Tanórai foglalkozások: minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez. Osztályfőnöki óra Művészetek: irodalom, rajz, ének, tánc Biológia, földrajz, testnevelés Társadalomismeret és etika, hittan Matematika, fizika, kémia Valamennyi tanórán a pedagógus személyisége szabja meg, hogy az ismeretközvetítés, attitűd, mentálhigiénés szemlélet hogyan befolyásolja a tanulók fejlődését. Tanórán kívüli foglalkozások: Füstmentes Világnap Felvilágosító előadások Iskolai sportnapok Mindennapos testedzés Témahetek, projekthetek 38
Az egészségfejlesztési ismeretek témakörei az iskolában: • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
Az egészség fogalma. A krónikus beteg egészsége. Az egyén és az őt körülvevő közösség egészsége: felelősségünk. A környezet egészsége. Az egészséget befolyásoló tényezők. Szájhigiénia. A jó egészségi állapot megőrzése. A betegség fogalma. Megelőzhető betegségek. A táplálkozás és az egészség, betegség kapcsolata. Az egészséges táplálkozás - helyi termelés, helyi fogyasztás összekapcsolása. Lelki eredetű táplálkozási zavarok. A beteg ember táplálásának sajátosságai. A testmozgás és az egészség, betegség kapcsolata. Az egészséghez szükséges testmozgás. A szervezet fejlődése testmozgással és annak hiányában. A felnőtt szervezet működése testmozgással és annak hiányában. Gerincvédelem, gerinckímélet. Balesetek, baleset-megelőzés. A lelki egészség. Önismeret, önértékelés, a másikat tiszteletben tartó kommunikáció módjai, ennek szerepe a másik önértékelésének segítésében. A két agyfélteke harmonikus fejlődése. Az érett, autonóm személyiség jellemzői. A társas kapcsolatok. A nő szerepei. A férfi szerepei. A társadalom élete, a társadalmi együttélés normái, illem és etika, erkölcs. A családi élet - kapcsolat a család tagjai között; közös tevékenységek. A gyermekáldás. A várandósság alatti hatások a gyermek fejlődésére. A gyermek fejlődését elősegítő viszonyulás a gyermekhez - családban, iskolában. A szenvedélybetegségek és megelőzésük (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, játékszenvedély, internet- és tv-függés). Művészeti és sporttevékenységek lelki egészséget, egészséges személyiségfejlődést és tanulási eredményességet elősegítő hatásai. A média egészséget meghatározó szerepe. Médiatudatosság, a médiafogyasztás egészségvédő módja. Fogyasztóvédelem Az idő és az egészség, bioritmus, időbeosztás. Tartós egészségkárosodással élő társakkal együttélés, a segítségre szorulók segítése. Iskola-egészségügy igénybevétele. Az egészségügyi ellátórendszer többi elemének igénybevétele. Otthoni betegápolás.
39
A teljes-körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi részterületeken jelentkező hatások révén eredményezi a hatékonyság növekedését: • • • • • • • • • • •
a tanulási eredményesség javítása; az iskolai lemorzsolódás csökkenése; a társadalmi befogadás és esélyegyenlőség elősegítése; a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a kábítószer-fogyasztás és egyéb szenvedélyek elsődleges megelőzése; bűnmegelőzés; a társadalmi kapcsolatok javulása a kortársakkal, szülőkkel, pedagógusokkal; az önismeret és önbizalom javulása; az alkalmazkodó készség, a stresszkezelés, a problémamegoldás javulása; érett, autonóm személyiség kialakulása; a krónikus, nem fertőző megbetegedések (lelki betegségek, szív-érrendszeri, mozgásszervi és daganatos betegségek) elsődleges megelőzése; a társadalmi tőke növelése.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai feladatok Általános iskolás kortól kezdve lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanulók az elsősegély nyújtás alapismereteivel megismerkedhessenek. Az oktatási intézmény maga is lehet baleset forrása, hiszen a mozgásos órák, foglalkozások (testnevelés, sportkör stb.), a szünetekben történő önfeledt játék, a legprecízebb tanári felügyelet mellett is tartogathatnak, eredményezhetnek kisebb-nagyobb baleseteket. A tanulóknak meg kell tanulniuk, el kell sajátítaniuk azokat az ismereteket, amelyekkel gyors segítséget nyújthatnak társaiknak (a baleset során keletkezett helyzet felismerése, stb.) addig, míg a szakszerű segítség meg nem érkezik. Ma Magyarországon több olyan baleset is történi, amely során kisebb lett volna a baj, ha a közelben van olyan személy, aki mer vagy tud gyors segítséget nyújtani a bajba jutottaknak, addig, míg a mentő megérkezik. Elsősegélynyújtó ismeretek elsajátítása elsősorban a jogosítvány megszerzéséhez köthető, ahol a megszerzett ismereteket rövid ideig, kevés gyakorlással szerzik meg. Az általános iskolában kezdődő ismeretelsajátítás segítséget nyújthat abban, hogy a későbbiekben tanulóink stabil ismeretekkel bármilyen baleseti szituációban hatékonyan tudjanak segítségére lenni a balesetet szenvedett társának. Az iskolai programok keretein belül az elsősegély-nyújtás megjelenik: - osztályfőnöki óra – baleset- és tűzvédelmi oktatás és házirend ismertetése során - szakköri foglalkozás (tanórán kívüli tevékenység) – elsősegély-nyújtó tanfolyam szervezésével. - elsősegély-nyújtó versenyeken való részvétellel - vendég előadó (orvos, mentőápoló, védőnő) által tartott előadás keretében.
40
I.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolai nevelés legfőbb célja a tanuló minél szélesebb körben történő fejlesztése, felkészítése az életre. A gyermek fejlődése azonban szorosan összefügg és nem választható el a közösségtől, a közösségi neveléstől. A kortárs csoport: - lehetőséget ad az én-érvényesítésre, - biztosítja a valakihez tartozás érzését, - emocionális biztonságot nyújt. Ha a diákok kötődnek az egyes iskolai közösségekhez, lehetővé teszi az azokon keresztül közvetett módon megvalósuló oktatás és nevelés hatásának erősödését. Ezért is alapvető feladat a közösségben, illetve a közösség által történő nevelés megszervezése és irányítása. A család A legalapvetőbb közösség a család, melybe a tanuló beilleszkedik. A család meghatározza, formálja, befolyásolja a gyermek fejlődését, a másokhoz való viszonyát. Alapvető szociális kötődéseket, formákat alakít ki, amelyeket az iskolába kerülve lehet és kell is fejleszteni, formálni, alakítani. Így nagyon fontos szerepet kap, az iskola, s az osztályközösség is. Az iskolai közösség A tanulók együttélésének és együttműködésének legtágabb keretét az iskolai közösség jelenti. Megkülönböztetett jelentőségű feladatok hárulnak az iskola vezetőire, az osztályfőnökre, a diákönkormányzatot segítő pedagógusra, az egyes iskolai eseményeket, rendezvényeket szervező tanárokra. Az osztályközösség A tanuló fejlődésének meghatározó tényezői a családban elsajátított szokásokon, morális tényezőkön túl a baráti körben kialakított emberi kapcsolatok és értékrendek. Az osztályközösség szokásokkal, szemléletmóddal rendelkező tanulók közössége, ahol az életszemléletet kell formálni és továbbfejleszteni. Ebben nagy a szerepe a közösségnek, mivel a kortársak hatnak egymásra. A tanuló idejének legnagyobb részét az osztályközösségben tölti, ezért nagyon meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszerére, viselkedési formáira. Az osztályközösség feladata: - valamennyi tanuló pozitív irányú befolyásolása, - az egyéni értékek felismerése, - egymás tiszteletben tartása, - egymás segítése a tanulásban és az egyéni vagy beilleszkedési problémákban, - a másság elfogadása, a tolerancia, - társaik segítése, támogatása gondjaik, problémáik megoldásában, - mások gondjainak, nehézségeinek felismerése. A közösség irányításában, alakításában meghatározó a szerepe az osztályfőnöknek. Különösen fontos a szerepe a problémák felismerésében és azok keresésében. Fontos a szerepe és a tevékenysége abban, hogy a családot hogyan tudja bevonni, befolyásolni a tanuló támogatásába, mennyire azonos alapelvekkel irányít az iskola és a család. Az osztályfőnök ismerje fel a tanuló problémáit, érzékelje az esetleges deviáns eseteket, és találja meg a problémák megoldásához a helyes utat, vagy azokat a személyeket, akik a probléma megoldásában a segítségére lehetnek.
41
A tanítási órán kívüli tevékenységek A tanítási órán kívüli tevékenység közé tartozik minden olyan foglalkozás, amely a nem hagyományos tanórai foglalkozások témakörében is megtalálhatók, de nem kerül a tanítási naplóba. Tanítási órán kívüli tevékenységek lehetnek: - szakkörök, - táborok, - takarítási akciók (iskola, környék stb.), - gyűjtési akciók (papír, fém stb.). Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli foglalkozások a diákok igényeinek és az iskola lehetőségeinek összehangolásával szerveződnek. Ide tartozik: a diákszínpad, a szakkörök, az előkészítők és a sportkörök. A foglalkozások témáját és a hiányzó tanulók nevét a szaktanár a megfelelő naplóba rögzíti. A szaktanárok által tanév elején meghirdetett szakkörökre az osztályfőnöknél lehet jelentkezni. A jelentkezés a szakkör elindulása után válik véglegessé. Ettől kezdve a szakköri foglalkozásokon való részvétel kötelező. Az iskola tanárai, vagy bármely más szervezet az iskola diákjai számára az iskolában önköltséges tanfolyamot igazgatói engedéllyel és az érintett tanulók szüleinek írásos beleegyezésével szervezhet. A tanórán kívüli rendszeres foglalkozások rendjét külön órarend rögzíti, melyet az igazgató hagy jóvá. Alkalmanként szervezett foglalkozások Az iskola által egy-egy alkalomra tanórán kívüli, szervezett foglalkozások a következők lehetnek: - osztálykirándulások, - a tanulmányi kirándulások, - a táborok, - a diákcsoportok bel- és külföldi utazásai, - kulturális intézmények és ipari létesítmények látogatásai. A tanulmányi kirándulások helyszíne, időtartama, időpontja: Évfolyam 1. oszt. 2. oszt. 3. oszt. 4. oszt. 5. oszt. 6. oszt. 7. oszt. 8. oszt.
Helyszín Debrecen Nyíregyháza Tokaj Sárospatak Miskolc-Tapolca, Lillafüred Eger Szabolcsi körút Budapest
Időtartam 1 nap 1 nap 1 nap 1 nap 1 nap
Időpont adott év őszén adott év őszén adott év őszén adott év őszén adott év tavaszán
1 nap 1 nap 2 nap
adott év tavaszán adott év tavaszán adott év tavaszán
Ezek a programok iskolai keretek között csak tanári felügyelettel szervezhetők. A jelen pedagógiai programban nem szereplő, a tanítási idő alatt több napig tartó tanórán kívüli foglalkozást – írásos kérvény alapján – az igazgató engedélyezheti az osztályban tanító tanárok vagy a nevelőtestület véleményének kikérése után. 42
A tanulók bármely, az iskola által alkalmanként szervezett több napos programon csak előzetes írásbeli hozzájárulással vehetnek részt. Az engedélyt a szervező tanárnak a program szervezésének megkezdésekor kell beszereznie a szülőktől és az osztályfőnöktől. A tanulók távollétéről, ha olyan programokon vesznek részt, amelyeken az iskolát képviselik, is igazgató dönt. Rendszeres és alkalmanként szervezett tanórán kívüli foglalkozások formái a) Hagyományőrző tevékenységek - ünnepségek, megemlékezések, iskolai rendezvények b) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások -
Fontos, hogy: az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató óra szervezésre kerüljön, az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó foglalkozások segítsék, A további tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanévben az iskola nevelőtestületének kell dönteni.
-
c) Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének megszervezésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 4-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzat vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét a diákok által jelölt és az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. d) Napközi otthoni és tanulószobai foglalkozások A nemzeti köznevelési törvény előírásainak megfelelően – ha a szülők igénylik -, az iskolákban tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-8. évfolyamon napközi otthon vagy tanulószoba működik. -
Napközis foglalkozás Az intézmény 1-4. osztályig biztosítja a tanulók teljes ellátását és felügyeletét 16.00 óráig. A napközi szerkezetileg és tartalmilag szorosan kapcsolódik a délelőtt folyó pedagógiai munkához. A napközi speciális feladata a tanulás tanítása, a mentálhigiénés szokások ápolása, fejlesztése. A sokszínű szabadidős tevékenység magában foglalja a játszóházat, sportversenyeket, mozi- és színházlátogatást, múzeumi foglalkozásokon való részvételt, stb. A napközi és a tanulószoba fontos színtere a felzárkóztatásnak és a tehetséggondozásnak.
43
-
Tanulószobai foglalkozás A tanulószobai foglalkozás keretében a pedagógus a felső tagozatos gyerekek számára biztosítja a tanórákra való felkészülést, segíti a tanulási nehézségek leküzdését.
e) Versenyek, vetélkedők A tehetséges tanulók további fejlődését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyek az iskolában a tanév munkatervében meghatározott időben kerülnek megszervezésre. A legtehetségesebb tanulók városi, megyei és országos tanulmányi, művészeti versenyeken is részt vehetnek. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. f) Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szervezhetnek. Az évfolyamokra meghatározott tanulmányi kirándulások utazási költsége minden tanévben iskolai költségvetésből finanszírozva. g) Múzeumi, kiállítási, művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. h) Szabadidős foglalkozások A szabadidős foglalkozások során a szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülő anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, mozi, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények, stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel lehet önkéntes/kötelező. i) Iskolai könyvtár – könyvtárszoba Az iskolai könyvtár, a tanulók és az iskola dogozóinak egyéni tanulását, önképzését szolgálja. Könyvtári foglalkozás szervezhető tanórán és tanórán kívül. j) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján, előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép, zongora stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. k) Hit- és vallásoktatás Az iskolákban a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. 44
I.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.
a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre
Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart.
45
Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.
I.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Sajátos nevelési igényű tanulók A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről értelmében: „sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelemvagy magatartásszabályozási zavarral) küzd,” A Nemzeti alaptanterv és a választott kerettanterv alkalmazása a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásában a Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: Nat) a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma, az abban meghatározott fejlesztési területek – nevelési célok, kulcskompetenciák, illetve a műveltségi területeken megfogalmazott célok, feladatok a sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek. A sajátos nevelési igényű tanulókat nevelő-oktató iskolák pedagógiai programjuk, helyi tantervük elkészítésénél figyelembe veszik: - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelési törvény), a Nat és az Irányelv rájuk vonatkozó előírásait, - a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit, - a fővárosi, megyei feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelésfejlesztési tervet, - a szülők elvárásait - az általuk nevelt tanulók sajátosságait. A tanulók között fennálló – egyéni adottságokból és igényekből adódó – különbségeket az iskolák a pedagógiai programok és helyi tantervek kialakításakor veszik figyelembe. A sajátos nevelési igény kifejezi: a. a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, b. az iskolai tanuláshoz szükséges képességek kialakulásának sajátos útját, fejlődésének eltérő ütemét, esetleg részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét.
46
A sajátos nevelési igény nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teheti szükségessé. Célok és feladatok: -
-
A mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékosságból, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékosságból, autizmus spektrum zavarból vagy egyéb pszichés fejlődési zavarból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók kompenzálása vagy helyreállítása, a meglévő ép funkciók bevonásával. Törekvés a különféle funkciók egyensúlyának kialakítására. A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. Az egyes területeken kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók tehetségének kibontakoztatása.
A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára A köznevelési törvény értelmében a sajátos nevelési igényű tanulók számára olyan többletszolgáltatásokat fogalmaz meg , amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetővé tenni a sajátos nevelési igényű tanulók számára. Ezek: - speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek, - speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök. Integrált nevelés, oktatás: A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk (teljes vagy részleges integrációjuk). Sikerkritériumok: -
a tanulók beilleszkedése, önmagához mért fejlődése, a többi tanulóval való együtt haladása .
Ezeknek az eléréséhez szükséges: -
a pedagógusok részvétele az integrációt segítő szakmai programokon, akkreditált továbbképzéseken. a pedagógusok, egyéb dolgozók, gyermekek és szülők közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazása. az egyes gyermek vagy csoport igényeihez igazodó pedagógiai – egészségügyi – eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazása.
Pedagógusok elvárható kompetenciái: A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus: 47
-
-
a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait, egyéni fejlesztési tervet készít a gyógypedagógus – konduktív nevelés esetén konduktor együttműködésével, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából, individuális módszereket, technikákat alkalmaz, a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján – szükség esetén – megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.
A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő – a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező – gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár, konduktor, konduktor-óvodapedagógus, konduktor-tanító, terapeuta - segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; - javaslatot tesz a fogyatékosság, a pszichés fejlődési zavar típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); - segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, ismerteti a speciális eszközök használatát, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; - javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; - figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; - együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; - terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján a habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben –, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra; - segíti a befogadó pedagógust az egyéni értékelés kialakításában, a gyermek önmagához mért fejődésének megítélésében; - segíti a helyi feltételek és a gyermek egyéni szükségleteinek összehangolását. A sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez, oktatásához igénybe vesszük az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, a pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiaiszakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait, az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét a köznevelés-fejlesztési tervekben meghatározott feladatellátás szerint. A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció A gyógypedagógiai nevelés egészét átható habilitációs, rehabilitációs nevelés célja az enyhén értelmi fogyatékos fiatalok szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. A fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentését segítő programok az iskola sajátos nevelési igényű tanulókra irányuló helyi tantervének részeként működnek. Megjelenhetnek tréning formájában, tantárgyi témaként, egy-egy terület önálló fejlesztési programjaként, beépülhetnek a tanítási órán kívüli programokba. 48
A gyógypedagógus, a terapeuta – esetenként más szakember véleményének figyelembevételével készíti el a fejlesztõ programot, amely a tanuló sajátos nevelési igényeire, és egyedi tulajdonságainak fokozatos kibontakozását szolgálja. A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és a programokon, tréningeken keresztül valósul meg. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás. Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom A magyar nyelv a tanulás célja és egyben minden ismeretszerzés eszköze is. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelésében kitüntetett helye van. Célja és feladata a szókincsfejlesztés és gazdagítás, a növekvő igényű helyes nyelvhasználat erősítése, a nyelvi hátrányok csökkentése. Feladata továbbá az eredményes olvasás-, írástanulás feltételeinek megteremtése, e speciális készségek kialakítása, megerősítése. Kiemelkedő szerepe van a nyelv rendszerére, a helyesírásra vonatkozó alapvető tudás elsajátításában. Az irodalmi ismeretek célja, hogy műveken keresztül gazdag tapasztalatokhoz juttassa a tanulókat a világról, az emberi természetről, az emberi létről, érzelmekről, a valósághoz való sokrétű viszonyulásról. Az irodalmi ismeretek hozzájárulnak a tanulók személyiségének, gondolkodásának, érzelmi világának, erkölcsi, esztétikai érzékének gazdagításához. A magyar nyelv és irodalom műveltségi területnek meghatározó szerepe van az önálló tanulás kialakításában, az önműveléshez szükséges képességek fejlesztésében. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai: a) Az olvasás elsajátításához szükséges hármas asszociáció megerősítése: - vizuális észlelés - jelfelismerés, - akusztikus észlelés - hangok differenciálása, - a beszédmotoros észlelés fejlesztése. b) A téri tájékozódás fejlesztése. c) Grafomotoros készségek fejlesztése. d) Az olvasott szavak és a köztük lévő grammatikai viszonyok felismertetése. e) Szavak olvasásának begyakorlása - szóemlékezet, vizuális, akusztikus memória fejlesztés. f) Szövegösszefüggések megláttatása. g) A helyesírási szokások megerősítése. A Magyar nyelv és irodalom nagyobb témakörei és fejlesztési feladatai: a) Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és – megértés - kommunikáció Beszédészlelés, beszédérzékelés, szóbeli utasítások megértése, magyarázó, elemző szövegek, ábrák felfogása. Közlő, befogadó szerep különféle köznapi kommunikációs helyzetekben. Passzív és aktív szókincsgazdagítás, szókincsfejlesztés. A nem verbális kommunikáció elemeinek megismerése.
Fejlesztési feladatok Kommunikációs képességek fejlesztése különféle élethelyzetekben. A tanult nyelvi fordulatok alkalmazása tanulási helyzetben és a spontán beszédben is. A kommunikációs helyzetnek megfelelő kulturált nyelvi magatartás, viselkedés fejlesztése, gyakorlása. Önismeret erősítése. Véleménynyilvánítás, 49
A szóhasználat és a testbeszéd összhangjának megteremtése. A fejlettségnek megfelelő olvasmányok, szövegek felfogása, érthető, érzékletes elmondása, dramatizálása.
mások véleményének meghallgatása. A szövegtartalmat, a beszélő szándékát tükröző kommunikáció eszközeinek alkalmazása irányítással és fokozódó önállósággal. Vizuális, akusztikus észlelés, érzékelés, a figyelem és az emlékezet fejlesztése. Ismert szövegek dramatizálása, improvizáció, helyzetgyakorlatok. b) Olvasás, írott szöveg megértése – Fejlesztési feladatok ismeretek az irodalomról Az olvasás jelrendszerének elsajátítása - a A fonematikus észlelés, az optikus sérülésspecifikumok figyelembevételével. differenciáló-képesség fejlesztése, Összeolvasás - szavak, szószerkezetek, gyakorlatok hanganalizálásra. mondatok olvasása. A tanulók által megismert aktív és passzív Hangos és néma olvasás. Ismert tartalmú szókincs gazdagítása, gyakorlatai. szövegek elemző hangos olvasása. Az aktív Szövegértő és -elemző képesség fejlesztése és a passzív szókincs gazdagítása. különféle műfajokban. A fejlettségnek, életkornak megfelelő A néma értő olvasást követő - szövegértést szépirodalmi és nem szépirodalmi bizonyító - feladatok megoldása. szövegek jelentéseinek feldolgozása, önálló Információk gyűjtése a fejlettségnek megértése. A szövegek műfaji megfelelő forrásanyagokból irányítottan, különbségeinek felismerése, megadott majd önállóan. szempont szerinti feldolgozása. Irodalmi művek feldolgozása irányítottan, szempontsorral, algoritmussal. A verbális emlékezet, az akaratlagos figyelem fejlesztése.
c) Írás, íráskép, íráshasználat, helyesírás Az írás jelrendszerének elsajátítása a tanulók sérülésspecifikumainak figyelembevételével. Mondat- és egyszerű szövegalkotás a különféle tanult műfaji elemek szerint irányítással. Az eszközszintű íráshasználat elsajátítása egyéni adottságok szerint. A tanult helyesírási és nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása egyszerű írásbeli szövegalkotás során. Önkifejezés, egyéni stílus, önellenőrzés, hibajavítás. Megismert tartalmakhoz, szövegekhez vázlatkészítés.
Fejlesztési feladatok Az írás-előkészítés gyakorlatai, a kéz ügyesítése, az írásmozgás fejlesztése, a szem-kéz koordináció kialakítása. A vizuális, az akusztikus figyelem és differenciálás képességének fejlesztése. Összerendezett íráskép kialakítása az egyéni adottságok mellett. Az írás eszközszintű műveleteinek gyakorlatai: másolás, tollbamondás, emlékezetből írás fokozatai. Az írásmozgás tempójának, rendezettségének, a helyesírás biztonságának kialakítása. Szövegek alkotása - elbeszélő, leíró műfajokban -, tréningek, gyakorlatok, szövegkorrigálások. d) Ismeretek az anyanyelvről – nyelvi, Fejlesztési feladatok nyelvtani tudás A tanuló spontán, hétköznapi A tanulók nyelvi tapasztalatainak nyelvhasználatának tudatosítása, a nyelvi megerősítése, a nyelvi elemkészlet elemkészlet gyarapítása. gazdagítása, a spontán használt nyelvi Természetes beszédhelyzetek, életszerű szabályok kiemelése. szövegek, mondatok vizsgálata - nyelvi Szövegvizsgálatok, kommunikációs elemek, szabályszerűségek felfedezése, helyzetek a mondatfajták vizsgálatára. kiemelése, mondatfajták, A mondaton belüli szerkezetre irányuló mondatszerkezetek. tapasztalatszerzés gyakorlatai egyszerű 50
Szófajok, nyelvi szabályszerűségek kész nyelvi anyagokon, a szavak csoportosítása adott szempont szerint: szerkezet, jelentés, stílushatás. Alapvető helyesírási szabályok megismertetése, megerősítése, gyakorlása. Helyesírási kézikönyv megismerése, gyakorlatai. Kreatív gyakorlatok a különböző műfajú, hangnemű szövegekben a szavak jelentésére vonatkozóan.
beszédhelyzetekből kiindulva. A nyelvtani ismeretek elsajátításával kapcsolatos gyakorlatok - analitikus, szintetikus - a köznapi nyelvi tevékenységhez kötötten, nyelvtani szempontú mondat- és szövegalkotás gyakorlatai. Helyesírási helyzet (szavak, mondatok) tudatos elemzése, tanult minta, analógia, szabály megerősítése, helyesírási teljesítmények fejlesztése, helyesírási szokások megerősítése. Az önkorrekciós képesség fejlesztése, hibakeresés, -javítás, helyesírási problémahelyzetek felismertetése. Helyesírás fejlesztése másolással, tollbamondással, illetve emlékezetből történő írásbeli feladatokkal.
Élő idegen nyelv -
-
-
-
-
Az Élő idegen nyelv tanításának, tanulásának céljait a tanulók szükségletei határozzák meg. A szülők igényei, a tanulók fejlettsége szerint az iskola hozhat döntést a hetedik évfolyam előtt megkezdett idegennyelv-tanulás ügyében. Az idegen nyelv tanításának alapvető célja a kellő motiváció és késztetés a nyelv tanulása iránt, sikerélményekhez juttatni a tanulót a későbbi nyelvtanulás érdekében. A nyelvtanulás a természetes nyelvelsajátításra épül. Az idegen nyelv elsajátítása során a tanulók olyan nyelvi tevékenységekben vesznek részt, amelyek értelmi szintjüknek, fejlettségüknek megfelelnek. A nyelvtanulási stratégiák között fontos szerep jut a játékos tevékenységeknek, az egyszerű élethelyzetek modellezésének, ismert helyzetek, tartalmak idegen nyelven történő értelmezésének. A szemléltetéshez, a konkrét helyzetekhez, cselekvésekhez kötődő nyelvtanulás eredményesebb, a szavak könnyebben megjegyezhetők és felidézhetők (pl. köszönés, bemutatkozás, kérdezés). Az egyszerű utasítások, a cselekvésre épülő játékos feladatok eredményesen fejleszthetik a hallott szöveg megértését. Az idegen nyelv olvasásának, írásának tanítása csak fejlettség szerint, a tanulóban erősödő igény alapján kívánatos. Az idegen nyelv tanulása nem önmagáért történik, hanem az idegen nyelvi környezetben az elemi kommunikáció és kapcsolattartás érdekében, az egyszerű információk felfogása, megértése céljából. A sikeres nyelvtanulás érdekében szükség van a hosszabb időkeretre, a folyamatos gyakorlásra.
Témák az idegen nyelv tanításához: 1. Én és a családom: bemutatkozás, lakcím, a család bemutatása. 2. Az otthon és környezet: a lakás, a lakószoba, játékok, kedvenc állatok. 3. Az iskola: osztályterem berendezési tárgyai, tanszerek nevei. 4. Étkezés: eszközök, ételek, italok, étkezési szokások (reggeli, ebéd, vacsora). 5. Öltözködés: ruhadarabok - télen, nyáron -, a testrészek megnevezése. 6. Vásárlás: mindennapi bevásárlás, kérés, kérdezés a vásárlás tárgyára. 7. Utazás: közlekedés, utca, a közlekedés eszközei, a jelzőlámpa színei, jelentései; kérdezés, tudakozódás a közlekedésre vonatkozóan. 51
Fejlesztési feladatok: a) Beszédszándék Az idegen nyelven történő megszólaltatás gátlásainak oldása. Szükségletek, motívumok felébresztése az idegen nyelv tanulása iránt. Idegen nyelvű információhordozók iránti kíváncsiság felkeltése. Erősíteni az Európában való eligazodás, kommunikálás igényét. b) Beszédértés Az idegen nyelvi témákban feldolgozott, begyakorolt szavak megértése, értelmezése. Egyszerű - a témához kapcsolódó - kérdések felfogása, megválaszolása. Kapcsolatfelvétel a tanult témakörökben. Kérdések, igények egyszerű kifejezése. c) Beszédkészség Képesség – a tanult témákban – egyszerű kérdések megfogalmazására és azok megválaszolása. Matematika A Matematika műveltségi terület lehetőséget ad a környező világ mennyiségi és térbeli viszonyainak felfedezésére, megismerésére. Képessé teszi a tanulókat a világ valósághű észlelésére, információk befogadására, megőrzésére és feldolgozására. A gyakorlás folyamán, a kognitív képesség alapműveleteit szem előtt tartva növelhetjük a tanulók intellektuális kapacitását. A matematikai fejlesztés során olyan képességek fejlesztése történik, amely képessé teszi tanulóinkat más tantárgyakban, illetve a mindennapi életben jelentkező problémák megoldására is. Segítve ezzel a személyiségük fejlődését, valamint a társadalomban elfoglalt helyük, szerepük objektív megítélését, növelve ez által cselekvési képességük hatékonyságát. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai: a) A tanulás eszközeinek célszerű használata. b) Kíváncsiság ébrentartása, az önbizalom folyamatos megerősítése. c) Ismeretek mozgósítása bemutatott analóg helyzetekben, alkalmazás a próbálgatások szintjén. d) Cselekvésben jelentkező problémák segítséggel, majd segítség nélkül való felismerése, megbeszélése, megoldása próbálkozással. Az eredmény ellenőrzése. e) Tárgyak, személyek, alakzatok, jelenségek, mennyiségek összehasonlítása, becslése. f) A matematika tanulásához szükséges fogalmak fokozatos megismerése. g) A közös cselekvéshez, munkához szükséges tulajdonságok, képességek felépítése, szokások kialakítása. h) A tantárgy iránti tanulási kedv folyamatos szinten tartása. Az önfejlesztés igényének támogatása, értékelése. Az önismeret, az önszabályozás képességének fejlesztése. i) Mindennapos probléma megoldásának elképzelése, sejtés megfogalmazása. A képzelt és a tényleges megoldás összevetése. A Matematika nagyobb témakörei és fejlesztési feladatai: a) Gondolkodási műveletek alapozása Tapasztalatok gyűjtése, tulajdonságok megnevezése. Válogatás, összehasonlítás, csoportosítás a Soralkotás, rendezés, lényeglátás, lényegkiemelés, centrális rendezés (fogalmi
Fejlesztési feladatok A térben és időben, valamint a világ mennyiségi viszonyaiban való tájékozódás saját élményből kiindulva. A tapasztalatok feldolgozása az egyszerűbb gondolkodási műveletek szintjén. 52
gondolkodás). Összefüggések feltárása, általánosítás (szabályalkotás). A dolgok besorolása a megfelelő logikai osztályba (rendszerezés). Tervezés, variálás, kombinálás, megoldáskeresés (alkalmazás, alkotás). Állítás, tagadás, következtetés, bizonyítás, véleményalkotás (kritikai gondolkodás).
b) Számtan, algebra Számfogalom, számköri ismeretek Számfogalom kialakításának előkészítése. A számfogalom kialakítása a különböző számkörökben. A halmazok számosságának megállapítása, számok viszonyítása, sorba rendezése, helye a számegyenesen, rendszerezése a helyiérték-táblázatban. Számok írása számjegyekkel és betűvel. Természetes számokon túli számhalmazok, racionális számok (negatív számok, törtek, tizedes törtek...) bővítése, csoportosítása, rendezése
A domináns pszichés funkciók folyamatos fejlesztése. Az ismeretek rendszerezése. A megszerzett tudás, az elvont fogalmak, szabályok, összefüggések stb. felhasználása, kezdetben ismert, majd ismeretlen szituációkban. A problémamegoldó képesség megszerzése a próbálkozás útján, majd racionális szinten. Az alkotás örömének átélése. Az érzelmi, akarati életük, az együttéléssel kapcsolatos értékek megismerése, elfogadása kezdetben irányítással, később önállóan. Kérdések megfogalmazásának, állítások bizonyításának, a véleményalkotás képességének kialakítása. Fejlesztési feladatok Érzékszervi benyomások, tapasztalatok gyűjtése. A számok világának leképezése tárgyakkal, rajzokkal. Tájékozódás a határozatlan és a diszkrét halmazok körében. A kiválogatás, összehasonlítás, csoportosítás gondolkodási műveleteinek segítségével a matematikai fogalmak, a mennyiségi viszonyok és a mennyiségállandóság fogalmának kialakítása. Számok rendezése, tízes számrendszerben történő rendszerezése, a számkör bővítése. Számok bontása valamennyi számkörben. A halmazok számossága. Természetes számokon túli számhalmazok bővítése.
53
Műveletek Halmazok bővítése, szűkítése, egyesítése, különbsége. Szóbeli majd írásbeli műveletek megoldása az egyre bővülő számkörökben eszközökkel (tárgyak, pénz), rajzban, számjegyekkel. Összeadás, kivonás, szorzás, osztás, bennfoglalás értelmezése. Műveleti jelek bevezetése, alkalmazása. Műveleti tulajdonságok, műveletek közötti kapcsolatok ismerete. Műveletek a természetes számokon túli számhalmazokkal. Százalékszámítás. Gyakorlati mérésekkel kapcsolatos számítások.
Szöveges feladatok Történetek eljátszása, kirakása, rajzolása, megfogalmazása, közös megoldáskeresés. Egyszerűbb, később összetett szöveges feladatok megjelenítése, lejegyzése, megoldása, ellenőrzése. A szöveges feladatokban lévő mennyiségi változások megjelenítése rajzban, eredmények becslése. Nyitott mondatok alkotása a szöveges feladat megoldásához, feladatvégzés önállóan, az eredmény ellenőrzése, összehasonlítása a valósággal, válaszadás. Több megoldás keresése, illetve több megoldási út keresése, ennek tudatosítása; szöveges feladatok alkotása. Fordított szövegezésű szöveges feladatok megoldása, szöveges feladatok racionális számokkal. c) Geometriai mérések Geometriai alakzatok, tulajdonságaik Geometriai alakzatok létrehozása. Geometriai alakzatok tulajdonságainak megfigyelése, a tulajdonságok szerinti csoportosítása. Geometriai alakzatok megnevezése, rendszerezése megadott szempontok alapján. Síkbeli helyzetek megfigyelése, megfogalmazása, létrehozása. Térbeli helyzetek megfigyelése, megfogalmazása, létrehozása. Síkidomok rajzolása szabadkézzel. Térelemek tulajdonságai, térelemek kölcsönös helyzete. Síkidomok transzformációjának
Fejlesztési feladatok Élethelyzetek megjelenítése. Mennyiségi változások megfigyelése, megértése és megfogalmazása. A feladatok gyakorlása a manipuláció szintjén tárgyakkal, majd képekkel. A feladatok megadott logikai szabályok szerinti végzése. A számolási készség fejlesztése változatos és értelmes feladatok segítségével. Az ismeretek alkalmazása, a feladat adta problémák megoldása, tudástartalmak bővítése, az alkotó képzelet fejlesztése a becslés (eredményjóslás) vagy az új műveleti fogalmak bevezetésekor. Műveletek írásban való végzése, a szóbeli számoláson túl a műveleti sémákra (analógiákra) való emlékezés. Becslés, önellenőrzés, elvonatkoztatás műveletvégzés közben. Fejlesztési feladatok Történetek megismétlése, visszamondása, elemzése, a mennyiségváltozás felfedezése a történetekben. Szövegértés, lényegkiemelés; adatok csoportosítása, műveletek sorrendjének megállapítása, elvonatkoztatása a nyitott mondatokban. Cselekvési sorrend tervezése; megoldáskeresés: lehetséges megoldások kiválasztása, megoldása készen kapott sémák szerint, algoritmusok segítségével, később alternatív gondolkodás mentén. A feltételezés és a valóság összehasonlításának a képessége az eredmény „jóságának” megítélésében. A segítségkérés és -elfogadás képességének fejlesztése, kialakítása. Fejlesztési feladatok A saját testen való tájékozódástól, tapasztalatok összegzése. A gyakorlatban megfigyelt tulajdonságok megnevezése, a lényeges jegyek kiemelése. A látottak elemzése, összehasonlítása, a különbségek felfedezése. A térelemek szintézise, síkban történő leképezése. A térelemek síkban megadott tulajdonságainak transzformálása, a megadott tulajdonságok alapján a sík elképzelése.
54
megfigyelése négyzethálón, az eredmény megfigyelése. A geometriai alakzatok elemzése az alkotó elemek szerint. A kerület és a terület fogalmának előkészítése lefedéssel, a felszín fogalmának előkészítése, testek építése a testhálók segítségével. Gyakorlati mérések, mértékegységek, számítások Folytonos, majd diszkrét mennyiségek összehasonlítása, összemérése. Mérés választott mértékekkel (arasz, lépés, marok stb.) később mértékegységekkel (hosszúság, tömeg stb.). Tájékozódás térben és időben. A lemért mennyiségek felbontása kisebb egységekre. Adatleolvasás, adatrögzítés. A távolság, a mennyiség és az időtartam változásának érzékelése, következtetések levonása. A mérés kiterjesztése a síkok meghatározására lefedéssel, rajzzal, majd számolással. Kisebb mértékek beváltása nagyobb mértékekre, következtetések levonása. Gyakorlati mérések, mértékegységek, számítások A mérés kiterjesztése a terek mérésére egységkockákból, majd számítással. A mértékegységek összehasonlítása, összefüggések megállapítása. Szakmaorientált feladatok végzése. Szerkesztések Derékszögű vonalzó és körző használata különböző helyzetű szakaszok, négyzet, téglalap, illetve különböző sugarú körök rajzolásához. Tükrözés eszközökkel, kicsinyítés, nagyítás négyzethálón. Térelemek rajzolása, másolása, tükrözése négyzethálón. Térelemek, síkidomok szerkesztése, transzformálása. Kerület mérése körzővel, majd számítással. Terület mérése szabványegységekkel, majd számítással. Testek hálózatának rajzolása négyzethálós papíron, majd szerkesztéssel. Testek vetületének rajzolása.
Fejlesztési feladatok A mennyiségek összehasonlítása, folytonos, majd diszkrét mennyiségek összemérése. A tájékozódási képesség fejlesztése térben, időben és a mennyiségek között a gyermek ismereteihez igazodva. „Láthatatlan” mennyiségek elképzelése, cselekvéshez, történéshez fűződő megfogalmazással. A mértékegységek analízise és szintézise, a mérés rendszerének megértése, a mértékegységek közötti „átjárás”. Az ismeretek alkalmazása sok eszközzel való megsegítéssel a legegyszerűbb, konkrét feladatokkal, majd az eszközök fokozatos elhagyásával. A feladatok tudatos végzése. Fejlesztési feladatok
Fejlesztési feladatok A finommotorika, a térlátás, a szem-kéz koordináció fejlesztését igénylő gyakorlatok, a szerkesztéssel kapcsolatos térelemek helyzetének érzékelése, fogalmi ismeretének alapozása. A szerkesztéshez szükséges eszközök készségszintű használata. Leképezés analógiák segítségével, majd az alkotás, a problémamegoldás szintjén. Fegyelmezett munkavégzés, figyelemkoncentráció, pontos végrehajtás a gyakorlás folyamán. Az ismeretek alkalmazása, algoritmusok pontos betartása, önszabályozás, önirányítás.
55
d) Összefüggések, függvények, sorozatok Összefüggések felismerése, kifejezése rajzzal, jelekkel, személyek, tárgyak, helyzetek, geometriai kapcsolatok, a halmazok számossága között. Relációk megfogalmazása, párosítás. Ciklikus sorok, növekvő-csökkenő számsorok folytatása. Jelölések használata, elemek egymáshoz rendelése. Szabályjátékok logikai készlettel, számokkal, alkalmazása számolási műveletekkel. Állandó különbségű sorok folytatása egykét, majd változó különbséggel. Egy- és kétbemenetelű táblázatok kiegészítése a felismert szabály szerint. Hiányos sorozatok kiegészítése. Szabályok leolvasása nyíldiagramról. Relációk a racionális számok körében. e) Összefüggések, függvények, sorozatok Hányados-sorozatok megadott szabály szerint, majd a szabályok felismerésével, a sorozat folytatása. Kapcsolatok megfogalmazása szöveggel, nyitott mondattal, táblázattal, grafikonnal. f) Valószínűség, kombinatorika, statisztika Események megfigyelése, adatok gyűjtése, rendszerezése a közvetlen környezetből. A biztos, a lehet és a lehetetlen megkülönböztetése, értelmezése. Statisztikai adatok értelmezése oszlopos diagramról való leolvasással, a koordinátarendszer értelmezése helymeghatározással. Események gyakoriságának megfigyelése, összehasonlítása, következtetések levonása a valószínűség megállapítására. Gyakorlati feladatok, átlagszámítás.
Fejlesztési feladatok A tulajdonságok kiemelése, a tulajdonságok összehasonlítása, a különbségek felismerése. Megadott szempont szerint összefüggések keresése a látszólag különböző dolgok között. A gondolati cél, szándék megismerése, feltárása, következtetés az ok-okozati összefüggésekre, cselekvéssorok folytatása. Az azonos típusú feladatok végzése, a gondolatmenet ismétlése, az általános törvényszerűségek levonása. Szabályok megfogalmazása, feladatmegoldás egy-, majd többféle módon. Összefüggés feltárása, megoldási alternatívák felismerése.
Fejlesztési feladatok Több elem bevonásával történő összefüggés-keresés, az ismeretek rendszerezése, a függvényszerű gondolkodás kialakítása. Fejlesztési feladatok A tapasztalatok gyűjtése alapján kérdések megfogalmazása. Az ítélőképesség fejlesztése. Több valóságelemet tartalmazó statisztikai adatok gyűjtése, következtetések. A biztos, lehet és a lehetetlen megtapasztalása, szabályjátékok. Hagyományos és új logikai játékok, a kombinatorikus gondolkodás fejlesztése. A statisztikai adatok gyűjtése, értékelése, a valóság objektíve megismerése.
56
Ember és társadalom A műveltségi terület középpontjában az ember világa áll. A múlt kiemelkedő történelmi eseményeinek, történelmi személyiségeinek megismerése hozzájárul a nemzeti és az európai identitástudat kialakulásához, elmélyítéséhez. A társadalmi ismeretek tartalmai sokoldalúan tárják a tanulók elé a szűkebb és tágabb közösségben élés lehetőségeit. A tanulókat hozzásegíti ahhoz, hogy tájékozódni tudjanak a körülöttük lévő társadalmi, gazdasági, politikai jelenségek között. Lehetőséget kapnak a legalapvetőbb társadalmi tevékenységek, a legfontosabb állampolgári ismeretek elsajátítására. A tartalmak elsajátításakor figyelembe kell venni a tanulók gyógypedagógiai-pszichológiai jellemzőit, ezért előnyben kell részesíteni a sajátélményű tevékenységeket. A személyes élmény segíti annak a belátását is, hogy a jelen eseményei nagymértékben a múlt eseményeinek eredményei, és mai életünk hatást fog gyakorolni a jövő nemzedékek sorsára is, azaz a történelemnek, a társadalom eseményeinek mi magunk is részesei vagyunk. A fejlesztés kiemelt területként kezeli a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelést, a szociális érzékenységet, az értékvédő magatartás kialakítását, a környezetért érzett felelősséget. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai: a) Az időészlelés fejlesztése, az emberöltő, az évtizedek, évszázadok, évezredek megértése. b) Az idő múlása és a korok emberének, társadalmának, környezetének változása, összefüggések felfedeztetése. c) Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelésének, az információgyűjtés technikájának fejlesztése. d) A tér és idő kapcsolatainak bemutatása, ezek felfedeztetése. e) A kommunikációs képességek fejlesztése. f) A képzelet, a kreativitás alakítása, fejlesztése. g) Tapasztalatok szerzése a valós, a lehetséges és a lehetetlen megítéléséhez, a valóság és a fikció közötti különbség érzékeltetése, szemléletes bemutatása. h) A megtartó emlékezet, az akaratlagos figyelem fejlesztése. i) Az önálló tanulás képességének fejlesztése. A Történelem és társadalmi ismeretek nagyobb témakörei és fejlesztési feladatai: a) Környezetünk történelmi és társadalmi jellemzői A családi, az iskolai közösség múltja, története, jelene. A lakóhely jellemzői, értékei, a helyi közösségek. Hazánk Európában és a nagyvilágban.
Fejlesztési feladatok Ismeretszerzés beszélgetésből, tárgyak, épületek, képek megfigyeléséből. Régen és ma érzékelése, események beazonosítása saját élményből. A saját szerep, a saját feladat, a saját felelősség felismerése. A különböző közösségekben való létezés formáinak, lehetőségeinek ismerete.
57
b) A múlt történelme és társadalmai A történelem nagy korszakainak, a jellemző társadalmak életének, a magyar nép történelmi múltjának - fontosabb eseményeinek, kiemelkedő személyiségeinek - megismerése.
c) Korunk történelme és társadalma A demokratikus intézményrendszer kialakulása. A mai magyar társadalom. Az állam, az önkormányzatok működése. Állampolgári jogok és kötelességek. A gazdaság, a munka világa.
Fejlesztési feladatok Az időben végbemenő, egymást követő változások folyamatának érzékeltetése. Tájékozódás az időszalagon, térképen, összefüggések felismerése, megfogalmazása egyre nagyobb önállósággal. Ismeretszerzés a szabadság, felelősség, emberi helytállás jelentőségéről. Történelmi események okainak és következményeinek elemzése fokozatosan csökkenő segítségnyújtás mellett. Fejlesztési feladatok Beszámoló, vázlatkészítés a tömegkommunikációs eszközök felhasználásával. Elemzések tanári segítséggel. Költségvetési, gazdálkodási ismeretek a családi költségvetéstől az államháztartásig. A munkavállalás gyakorlata.
Ember és természet A műveltségi terület természettudományos nevelést alapoz meg. A nevelés-oktatás során lehetőség nyílik tapasztalatok, korszerű - a gyakorlatban is felhasználható - ismeretek átadására az anyagokról, a természeti környezet kölcsönhatásairól, folyamatairól. A műveltségi terület tudatosítja a tanulókban, hogy az ember része a természetnek, így felelős a természeti környezetért, az emberiség jövőjéért. Formálja gondolkodásmódjukat, a természethez, a családhoz és önmagukhoz való viszonyukat, felkészíti arra, hogy a megszerzett ismereteket miként alkalmazzák a tanulásban, az önálló életvezetésben. A tanulók ismeretelsajátításában a természeti-környezeti világ elemi megismerésének lehetősége tűzhető ki célul. Ugyanakkor nagyobb hangsúlyt kap a szemléletformálás, a természethez való pozitív viszonyulás megteremtése, az egyén és a társadalom számára fontos konstruktív magatartás- és viselkedésformák elsajátítása. E területen szerzett műveltség fontos eszköze az egészséges életmóddal, életvitellel, környezettudatos viselkedéssel kapcsolatos szabályok elsajátításának is. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai: a) Figyelem, emlékezet fejlesztése, a kíváncsiság, az érdeklődés felkeltése. b) Kérdésfeltevés, kérdések megfogalmazásának tanítása. c) A kommunikációs képességek és készségek fejlesztése. d) A térérzet alakítása, megerősítése, viszonyszavak pontos használata, az idő múlásának érzékelése, felfogása, a változás - időben, térben - észlelése, értelmezése. e) A gondolkodási funkciók, műveletek fejlesztése. f) Szokások, szokásrendszerek kialakítása. g) A tanulási szokások (megfigyelés, vizsgálódás, lejegyzés, feladatmegoldás, értelmezés, irányított ismeretszerzés) kialakítása, megerősítése.
58
Az Ember és természet műveltségi terület nagyobb témakörei és fejlesztési feladatai: I. Környezetismeret a) A természet vizsgálata. Tájékozódás az élő és élettelen természetről Egyszerű megismerési módszerek elsajátítása: megfigyelés, megismerés. Az érzékszervek bekapcsolásával becslés, mennyiségek mérése, elemi kísérletezés, kérdésfeltevés. Test és anyag. Anyagfajták különbözőségei - anyagnevek. Anyagok a hétköznapi életben - csoportosításuk megtapasztalható tulajdonság szerint. Anyagfajta és használat közötti összefüggés felismerése. Halmazállapotok bemutatása: folyékony szilárd -légnemű. Konkrét halmazállapotváltozások megtapasztalása. Élő és élettelen összehasonlítása. Életjelenségek. Az élőlények egyszerű csoportba sorolása: állat, növény, gomba. Ismerkedés példákon keresztül növényi fajtákkal és állati fajokkal - konkrét tapasztalatokból kiindulva az ember környezetében előfordulókkal.
Fejlesztési feladatok
b) Tájékozódási alapismeretek A térérzet tudatosítása-egyszerű téri és időbeli reakciók felismerése, megnevezése. Tájékozódás a közvetlen környezetben. Ismerkedés a természet könnyen megfigyelhető, érzékelhető ciklusaival a mindennapok szintjén: napszakok, évszakok, a hét napjai. A mozgásban megnyilvánuló állandóság és a változások felfedezése egyszerű példákkal. Lakóhely és környéke: megtapasztalható, megfigyelhető felszíni formák. A valóság és annak ábrázolása bemutatással. Világtájak, az iránytű. Egyszerű megfigyelések a Nap járásáról.
Fejlesztési feladatok Tájékozódás az élettelen természetről. Tájékozódás a térben - térérzet megerősítése, irányok, távolságok, hosszak, nagyságrendek becslése, mérése meghatározása. Tapasztalatok, ismeretek gyűjtése a természet könnyen megfigyelhető és felfogható ciklusaival kapcsolatban; a mindennapok időviszonyai. A helyváltoztatás és az eltelt idő kapcsolat a saját történéseire, életterére vonatkoztatva. Állandóság és változás felfedezése irányítással, egyszerű példákkal. Elemi tájékozódás a közvetlen környezetben, a szűkebb lakótérben, lakóhelyen. Elemi ismeretek a földrajzi környezetről konkrét tapasztalatokból merítve.
Érdeklődés, motiváció felkeltése, inspiráció a kérdésfeltevésre. Egyszerű, játékos megfigyelések, összehasonlítások, csoportosítások, elképzelések, hiedelmek megfogalmazása. Egyszerű becslések, mérések. Jellemzők számbavétele, változás felismerése. Elemi képi és szöveges információk értelmezése irányítással, segítéssel. Anyagok és halmazállapotok megkülönböztetése a hétköznapi élet példáival. Az élőlényekkel kapcsolatos fogalmak gazdagítása, csoportokba sorolás, életműködés felfedeztetése konkrét példákon. Az élőlények érzékelhető jegyeinek megállapítása - összehasonlítások, elvonatkoztatások.
59
c) Testünk és egészségük Az ember testrészei. Érzékszervek és védelmük. A mozgás, a táplálkozás, a tisztálkodás, az öltözködés szerepe az ember egészségének megőrzésében. Önellátási, egészségóvó szokások megerősítése. Egészséges életkörülmények - a környezetünk állapota. A születéssel, az egyedfejlődéssel kapcsolatos elemi ismeretek (a gyermeki elképzelések, előzetes tudások felszínre hozása). Betegségek - gyermekbetegségek -, fertőző betegségek saját élettapasztalat szerint. Egészségvédelem, orvosi ellátás.
Fejlesztési feladatok Tájékozódás az életről. Az élő és élettelen közötti különbség, az életjelenségekhez kötött élet-értelmezés elemi ismeretei. Az ember testrészei, érzékszervei - példák, konkrét tapasztalatok gyűjtésével. Törekvés az ember számára fontos egészségmegőrző szokások elsajátítására: egészséges táplálkozás, tisztálkodás, mozgás. Néhány könnyen felfogható példa a környezetnek az ember egészségére gyakorolt hatásáról. Gyermek- és fertőző betegségek, orvosi ellátás a saját tapasztalat alapján - a történtek elemzése, tudatosítása.
II. Természetismeret a) Az élő és élettelen természet ismeretei Az anyag legfontosabb tulajdonságai szerinti csoportosítás. Az anyagok kölcsönható képessége: a hőhatás, a mechanikai hatás, a gravitáció. Az égés, a fényjelenségek értelmezése példákkal. Halmazállapot-változások kísérleti megfigyelése, összekapcsolása az időjárási jelenségekkel. Ismerkedés konkrét, hétköznapi folyamatokban az energiával, az energiahordozók jelentőségével a hétköznapokban. Az élő természet - az ember kulturkörnyezete. Termesztett növények: szántóföld, zöldségeskert, gyümölcsös. Házi és házkörüli állatok. Állatvédelem. A hazai tájak életközösségei: erdők, mezők-rétek, vizek-vízpartok életközössége. Természetvédelem, nemzeti parkok.
Fejlesztési feladatok Tájékozódás a tudományos megismerésről. Rendszeres megfigyelés, vizsgálódás. Egyszerű becslés, mérés elvégzése, önállóan és csoportban is. A tapasztalatok megfogalmazása segítséggel. Különféle információhordozók használata csoportmunkában - irányítás mellett. Tájékozódás az élő és élettelen természetről. A használati tárgyak anyagainak felismerése, az anyagfogalom biztos használata. Egyszerű játékok, kísérletek a kölcsönhatásra, a hő, a fény terjedésére, a mágnesességre. A hétköznapi folyamatokban előforduló energiafajták és energiahordozók bemutatása példák segítségével. Az élővilág változásának bemutatása. Az ember kulturkörnyezetének értelmezése a növénytermesztésben, az állatok nevelésében. Konkrét példák az életközösségek bemutatása. során. Az életközösségekben működő kapcsolatrendszer érzékeltetetése jól megtapasztalható példákon keresztül.
60
b) Földrajzi-környezeti alapismeretek Az időjárás elemei: a napsugárzás, a hőmérséklet, a szél, a csapadék fogalma. Halmazállapot-változások a természetben. A víz körforgása. Az éghajlat fogalma. A felszínformák. Folyóvizek, állóvizek. Térképi alapismeretek. Tájékozódás Magyarország domborzati térképén.
Fejlesztési feladatok Tájékozódás a közvetlen földrajzi környezetben. Egyszerű megfigyeléseken, tapasztalatokon alapuló időjárás-megfigyelés, a változások értelmezése. Alapvető mérések elvégzése, a folyamatokban megmutatkozó oksági kapcsolat felismerése tanári irányítással. Az időjárás és a halmazállapot-változás közötti kapcsolat felfedezése segítség mellett. Tapasztalatok gyűjtése a környezet felszíni formáiról. Ismeretek a térképi ábrázolásról, egyszerű tájékozódási gyakorlatok a térképen. Képi információk, rövid, szemléletes leírások felhasználásával a földrajzi, domborzati, térképi elsődleges képzetek kialakítása.
III. Természetismeret. A biológia, fizika, kémia ismeretei a) Biológiai ismeretek Az élőlények csoportjai. Távoli tájak természetes életközösségei. Élőlény és környezete. Életközösségek szerveződése, táplálkozási kapcsolatok, táplálkozási szintek. A trópusi esőerdők földrajzi helye, életfeltétele, életközössége. A szavanna életközössége - példák segítségével. A tajga kiterjedése, életfeltételei, életközössége példákkal. A tundra földrajzi helye, éghajlata, életfeltételek. A sarkvidékek jellemző élőlényei. A tenger, mint élőhely. A nyílt vizek élővilága. A növényi sejt és szövet. A növény anyagcsere folyamata és szaporodása. A növényi és az állati sejt összehasonlítása. Példák az állati sejtre, szövetek felépítésére. Az állatok táplálkozása, mozgása, légzése, szaporodása a szárazföldi, a vízi életformában.
Fejlesztési feladatok Ismeretszerzés, tanulás. Nagyobb önállóság a megfigyelésekben, vizsgálódások, egyszerű kísérletek, mérések végzésében; páros, csoportos feladatok az információszerzésben, az információhordozók kezelésében segítségadás mellett. Vázlatok, rajzok, feljegyzések készítése. Szóbeli, írásbeli beszámolás, egyszerű leírás, jellemzés. Tájékozódás az élő természetről. Az élővilágról szerezhető információk jelentősége, kíváncsiság, érdeklődés felkeltése. Az egymásrautaltság, a kapcsolatrendszer felfedezése az élőlények együttélésében. Az élővilágban működő egyensúly szerepének bemutatása az életből vett példákon keresztül. Ismeretek bővítése az életjelenségek körében növények, állatok tekintetében. Az életközösségek leírására vonatkozó módszerek elsajátítása - algoritmusok, analógiák alkalmazása.
61
b) Az emberi test működése és egészsége Az emberi szervezet felépítése: a bőr, a mozgás, a keringés, légzés, kiválasztás, szaporodás, az idegrendszer. Az érzékszervek. Az egyes szervek, szervrendszerek fontosabb, gyakoribb betegségének megelőzése, gyógyítása. Gyógymódok. Az egészség és a környezet összefüggései. A szennyező anyagok, óvatos bánásmód megismerése. A saját test változásának ismeretei. Hasznos és káros szenvedélyek, szenvedélybetegek.
Fejlesztési feladatok Tájékozottság az emberi szervezet működésében. Ismeretszerzés saját szervezete működéséről, felépítéséről - megfigyelések, vizsgálódások, konkrét tapasztalatok segítségével. A saját és mások tapasztalatainak elemi szintű értelmezése, egyszerű következtetések. A gyakoribb betegségek megelőzése, a gyógyítás mindenki számára elérhető módozatainak ismerete, a környezet és az egészség közötti kapcsolat felismerése, az emberi szervezetet veszélyeztető anyagok hatásainak megismerése. Önismeret, önelfogadás, egészségmegóvás készségének fejlesztése. c) Fizikai ismeretek Fejlesztési feladatok A mozgás kísérleti vizsgálata Természettudományos megismerés. A mozgás mérése, mozgásállapot- Fokozódó igény és kíváncsiság a változások kísérletezés, a vizsgálódás, a folyamatok Egyszerű kísérletek, tapasztalatok a megértése iránt. tehetetlenség megnyilvánulására. Gyakorlottság megteremtése az ábrák Az erő, a súly értelmezése. értelmezésében, az eszközök működésének Erő a két test közötti kölcsönhatásban - a megértésében, egyszerű szóbeli, írásbeli munka értelmezése. leírásában. Egyszerű gépek és használatuk a Változások felismerése, okok keresése mindennapok gyakorlatában. irányítás mellett. A hőmérséklet mérése. A testek A háztartás, a környezet ismert és használt felmelegedése, a hőtágulás jelenségei a egyszerű gépeinek működtetése, a fizikai mindennapokban. ismeretek alkalmazása a működtetés során. A halmazállapot-változások hétköznapi A fizika és a többi természettudomány közti példákkal. szoros kapcsolatot felismerése - tanári Energia, energiamegmaradás észlelése irányítással. egyszerű példákon. A nyomás értelmezése egyszerű kísérletek alapján. Nyomás folyadékokban kísérletekkel, vizsgálódásokkal történő értelmezés. Közlekedőedények működése egyszerű kísérlettel. Gyakorlati példák a közlekedésből, a saját környezetből a gázok nyomására. A felhajtóerő, úszás, lebegés, elmerülés megfigyelése.
62
d) Kémiai ismeretek A kémia, mint tudomány. Felfedezők, kutatók, tudósok. Az anyagok csoportosítása - természetes anyagok, vegyipari termékek. Szervetlen és szerves anyagok. Változások jellemzői: fizikai és kémiai változás. Keverék és vegyület. Oldás, a víz mint oldószer. Az égés feltételei. Az oxidáció. Gyors és lassú égés. Belső energia. Nem fémes elemek - a víz, a levegő -, hidrogén, oxigén, klór, nitrogén megismerésük kísérletek útján. Nem fémes elemek és vegyületeik - szén, gránit, gyémánt. Fémes elemek: vas - vasgyártás, acél, alumínium, arany, ezüst, réz. Korróziós jelenségek a mindennapokban korrózióvédelem. További elemek, szervetlen anyagok a természetben: nátrium, kálium, kalciumkarbonát. Szervetlen tisztítószerek: hipo, sósav. Mosószerek a háztartásban. Környezeti kémia: energiagazdálkodás, az emberi szervezet energiahordozói zsírok, szénhidrátok, fehérjék (egyben építőanyagok). A levegőszennyezés, a víz szennyezése, szennyvíz, hulladékok, csomagolóanyagok.
Fejlesztési feladatok Természettudományos megismerés. Az ismeretszerzés iránti igény felkeltése, fenntartása. Gyakorlottság az önálló kísérletezésben az egyszerű ártalmatlan anyagok, folyamatok megfigyelésénél. Gyakorlatot szerezni a lényegkiemelésben, csoportosításban, összehasonlításban, az elemzésben. Ismeretek szerzése a környezetben előforduló anyagokról, biztonságos, szakszerű használatukról a hétköznapokban. A környezetszennyezés káros következményeinek megértetése, szokásrend, viselkedésrend megerősítése. A tudatosság erősítése az életvezetésben, az egészségük megőrzésében, a háztartásvezetésben.
63
IV. Természetismeret. A biológia, fizika, kémia ismeretei a) Biológiai ismeretek Az ember szervezete és egészsége A hormonok szerepe az emberi szervezet szabályozásában, a hormonhiány vagy túltermelés következményei. A pajzsmirigy, a hasnyálmirigy, a mellékvese legfontosabb hormonjai. Hormonok az ivari működés szabályozásában. Az emberi szexualitás. Párkapcsolat: fogamzásgátlás, genetikai tanácsadás, családtervezés, terhesség. Az embrió fejlődése, a szülés, csecsemőápolás. A felnőttek szerepe, felelőssége a gyermek egészséges felnevelésében. Az immunitás. Védőoltások. Vércsoportok. Környezetés munka-egészségtani ismeretek Az egészség megőrzése a családban: szűrővizsgálatok, rendszeres fogászati szűrés, háziorvosi ellátás. Egészséges életvezetés: mozgás, táplálkozás, pihenés, tisztálkodás. Az egészséget veszélyeztető szokások, káros szenvedélyek: a dohányzás, alkoholizmus, kábítószerek. A felelőtlen szexuális kapcsolatok veszélyei, az AIDS. Feszültségek, konfliktusok a családban. A leggyakoribb betegségek tünetei. Házi betegápolás orvosi ellenőrzés mellett. Fertőző betegségek, járványok. Idős ember a családban. A gyógyszerek tárolása, kezelése, használatuk szabályai. Egészségügyi intézmények: háziorvos, szakorvos, szakrendelés, kórházi ellátás. Az egészségbiztosítás rendszer, társadalombiztosítási ellátásra való jogosultság.
Fejlesztési feladatok Tapasztalatok az emberi szervezet működéséről, egészségéről. Példákon keresztül felismertetni az ember szabályozó szervrendszerének működését; megismertetni a tanulókat nemi szervek egészségét biztosító személyi higiénés tennivalókkal; vélemények, tapasztalatok gyűjtése az abortusz társadalmi megítéléséről. Felhívni a figyelmet az anya terhesség alatti életmódja és a születendő gyermek egészségi állapota közötti összefüggésre. Megismertetni a korán kezdett nemi élet veszélyeit. Szituációs, kommunikációs szerepjátékokon át bemutatni a kockázatos, veszélyes viselkedési módok elkerülését, élethelyzetek megoldását; elsajátíttatni az egészségmegóvás szabályait, az egészségügyi intézmények használatát, a gyógyszerfogyasztás és -kezelés szabályait.
64
b) Fizikai ismeretek Fény- és hangtani ismeretek A fény tulajdonságai. A fény visszaverődése síktükörről és gömbtükörről. A fénytörés. Fénytani lencsék, optikai eszközök. A színek. A hang jellemzői. A hang terjedése hullámmozgás. A hallószerv védelme. A hangszerek fizikája. Elektromos alapjelenségek. Az anyag részecskéi, szerkezetük. Az elektromos töltés kísérleti megfigyelése. A testek elektromos állapota. Az elektromos áram, az áramkör - tanári demonstrációval. Fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása. Az elektromos felszültség elemi fogalma. Az elektromos munka és teljesítmény. Az elektromos ellenállás. Az elektromos és mágneses mező kölcsönhatásai. Az elektromágneses indukció gyakorlati alkalmazása. Elemi atomfizikai ismeretek Mivel működik az atomerőmű? Miért pusztít az atombomba? Miért veszélyes a sugárzás? Káros és hasznos sugárzások? Sugárvédelem. c) Kémiai ismeretek Anyagszerkezeti ismeretek Anyagszerkezet és periódusos rendszer értelmezése. Környezetünk néhány fontos anyaga: a víz, a levegő, szénmonoxid, kéndioxid a levegőben. Az üveg és az építőanyagok. Háztartási vegyszerek és használatuk. A szerves kémia. Szerves vegyületek, anyagok és felhasználásuk: szén. Szénvegyületek, kőolaj, alkohol. Fontosabb természetes szénvegyületek: szénhidrát, szőlőcukor, répacukor. Tápanyagaink: olajok, zsírok, fehérjék, vitaminok. A műanyagok. A természetes és a mesterséges műanyagok csoportjai.
Fejlesztési feladatok Tapasztalatok a fizikai folyamatokról. Tapasztalatokon alapuló tudásbővítés az anyagokról. A gondolkodási képesség, a gondolkodási műveletvégzés fejlesztése. A megfigyelő, kísérletező, problémafelismerő, összehasonlító, cselekvési, döntési és önálló tanulási képesség alakítása. Az iskolai kísérletekben tapasztaltak összekapcsolása a mindennapok történéseivel. A fizika társadalmi hasznosságának felismertetése. A fizikában tanultak széles körű kiterjesztése az ember egészségének és környezetének védelmére, a károsító tényezők, hatások megelőzésére. A modern fizikatudomány eredményeinek, de veszélyeinek is ismerete.
Fejlesztési feladatok Tájékozottság az anyagokról és felhasználásukról. Tudatosság a célirányos megfigyelésekben, elemzésben, az adatok lejegyzésében. A tanuló fejlettségének megfelelően a jelenségek, folyamatok közötti hasonlóság, különbség észrevétele, megfogalmazása szóban és írásban a tanult szakkifejezések használatával. Példákon keresztül bemutatni, hogy a kísérletekben realizált elméleti ismeretek miként vannak jelen a mindennapokban. Felismertetni a kémiai ismeretekhez kapcsolódó környezeti problémákat. A háztartási szerek használatával, tárolásával kapcsolatos elővigyázatossági szabályok megismerése.
65
Földünk és környezetünk A Földünk és környezetünk műveltségi terület ismereteket nyújt a tanulóknak a lakóhelyükről, a hazájukról. A hazai az európai földrajzi környezetből kiindulva lineárisan táguló térben szerezhetnek elemi ismereteket a távoli földrészekről és a bolygókról. A mindennapokban is jól használható gyakorlati példákon és tapasztalatokon keresztül sajátíthatják el a földrajzi térben történő eligazodás alapvető eszközeit, módszereit. Az egyszerű, elemi földrajzi ismeretek átadása, az általános és a speciális képességek fejlesztésére, a specifikumokra figyelve történik - a habilitációs, rehabilitációs célokat, feladatokat hordozva. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai: a) A gondolkodási funkciók fejlesztése: megfigyelés, elemzés, összehasonlítás, elvonatkoztatás, problémafelismerés, ok-okozat összefüggés meglátásának képessége. b) A rövid és a hosszú távú figyelem és emlékezet fejlesztése. c) A rész-egész viszony a valóságban, a térképi ábrázolásban. A valóság és térkép összefüggéseinek felismerése. d) Biztos tájékozódás megteremtése a közvetlen térben. Tájékozódás biztonsága a síkban, a jelek, a szimbólumok világában. e) Tájékozódási feladatok, téri viszonyok felismerése, megértése; valamely tárgy, objektum tényleges és viszonylagos helye, helyzete. f) Az idő észlelés fejlesztése. Időrend, periódus a természetben, a folyamatokban. g) Kommunikációs képességek - kérdezni tudás, szakkifejezések használata. h) Tanulási szokások megerősítése: térképek, információhordozók használata, önálló ismeretszerzés egyszerű szövegből, a tankönyv, a feladatlap, munkalap használata. A Földünk és környezetünk műveltségi terület nagyobb témakörei és fejlesztési feladatai: a) Ismeretek a térképről A térkép és a valóság. Domborzati, közigazgatási és tematikus térkép. Tájékozódás a földgömbön, a világtérképen.
Fejlesztési feladatok Ismeretszerzés, tanulás - a földrajzi környezetben történő eligazodás képességének fejlesztése, információk szerzése, kezelése. Tájékozódás a földrajzi térben és időben. Tájékozódás földrajzi-környezeti kérdésekben, folyamatokban. Tájékozottság a hazai földrajzi-környezeti folyamatokban.
Ismeretek a hazáról és a lakóhelyről A lakóhely természetföldrajzi adottságai. Hazánk természeti, társadalmi, gazdasági jellemzői. A földrajzi környezet hatása a gazdálkodásra, a településre, az életmódra. Nemzetközi kapcsolataink. A magyar nép tájtörténeti tagozódása.
66
b) A lakóhelytől a bolygónkig A Föld alakja. Természetföldrajzi folyamatok. Elemi ismeretek az éghajlati övezetekről. Kontinensek, óceánok. Tipikus tájak, tájegységek és jellegzetességeik. Speciális térségek. Az egyes földrészek jelentősebb országai. A Kárpát-medence és Európa. Európa természet- és társadalomföldrajzi képe. Az Európai Unió. A Kárpát-medence földrajza - természeti, gazdasági jellemzői. A Föld természetföldrajzi képe A Föld természetföldrajzi képe. A napfogyatkozás. A világ gazdasági és társadalmi képe. A világnépesség változása, települések különbségei, változások a gazdasági folyamatokban. A társadalmi-gazdasági összefüggések felfedezése. Globális környezeti problémák. Népesedési, élelmezési, egészségügyi gondok. Természetkárosítás, tájpusztítás. A fogyasztói társadalom veszélyei.
Fejlesztési feladatok Ismeretszerzés, tanulás - a jellemző természeti, társadalmi, környezeti összefüggések felfedezése, felismerése. A hétköznapi életben felhasználható földrajzi-környezeti tudás elemeinek elsajátítása, folyamatos gyarapítása. Tájékozottság a földrajzi-környezeti kérdésekben. Európa és más kontinensek, tipikus tájak, természeti-társadalmi- gazdasági értékeinek megismerése.
Fejlesztési feladatok Tájékozottság a földrajzi térben a környezet anyagaiban. Tájékozottság a regionális és globális földrajzi-környezeti kérdésekben - a természetföldrajzi övezetesség társadalmigazdasági életben való megnyilvánulásainak felismertetése példákon keresztül. A világgazdaság működésének a napi életünkre gyakorolt hatásai - példák segítségével.
Művészetek A műveltségi terület olyan élményszerű ismeretek nyújtását állítja középpontba, melyek hozzájárulnak a képességek fejlesztéséhez, a harmonikus személyiség kialakulásához. Jellemzője az értékközvetítés és értékőrzés mellett az aktív befogadásra és alkotásra késztetés. Hozzájárul a szellemi, lelki tulajdonságok gyarapításához, az esztétikai fogékonyság, a fantázia, az érzékenység fokozásához. Az iskolai nevelés, oktatás rehabilitációs célú feladatainak megvalósításában kiemelt szerepe van a gyakorlati tevékenységeknek, mert általuk az ismeretek élményszerűvé válnak, segítik a mélyebb megismerést, fejlesztik a kreativitást. A tevékenységek, az alkotások széles körű kínálata lehetőséget teremt az egyéni adottságok kibontakoztatására, a differenciális megvalósítására. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai: a) Önismeret, önértékelés, társas kapcsolatok, a pozitív alkalmazkodóképesség, kapcsolatteremtő és együttműködési képesség fejlesztése. b) Képzelet, kifejezőkészség, kreativitás fejlesztése. c) Harmonikus mozgás kialakítása, fejlesztése. d) A figyelemkoncentráció, a tartós figyelem és az emlékezet fejlesztése. e) Az esztétikai érzékenység készségeinek alapozása, fejlesztése. f) A térlátás fejlesztése, pontos képzetek kialakítása a valós térről, időről, az anyag, forma, funkció, szerkezet, szín, fény és mozgás viszonyairól. g) A kommunikációs képességek fejlesztése szóban, ábrázolásban, befogadásban. h) A finommotorika, a kreativitás, az eszközhasználati készség fejlesztése. i) Az ismeretszerzési, a tanulási képességek fejlesztése. j) Az érzékszervi tapasztalatszerzés fejlesztése, az érzelmi nevelés, érzékszervi kultúra gazdagítása. 67
A Művészetek műveltségi terület részterületei és fejlesztési feladatai: Ének-zene Az éneklési öröm felkeltése, a szép, kifejező éneklés technikájának megismerése. Az értelmi, érzelmi kifejezés gazdagságának, az éneklés, a hangszeres játék élményt nyújtó funkciójának bemutatása. A tanult ritmus, dallam, tempó és formai elemek alkotó módon történő felhasználása, értelmezése, együttes megszólaltatása. A zeneirodalom értékes alkotásainak megismerése, különféle zenetörténeti stílusok és korszakok jellegzetességeinek megfigyelése. A melodikus hallás (egyszólamú dallam) a harmonikus hallás (együtthangzó zenei hangok) felismerése és reprodukálása. A zenei élményből kiindulva a zene alapvető összetevőinek: a ritmus, a dallam alkotóelemeinek jelölése, ezek felismerése és csoportos megszólaltatása, különféle zenei jelrendszerek megismerése.
Fejlesztési feladatok Az ének, a zene megszerettetése, a zenei kifejezőeszközök megismerése. A ritmusérzék, a hallási figyelem fejlesztése. A dalos játékokkal a téri percepció, a nagy és finommozgások, a magabiztosság fejlesztése. Az észlelés, a kifejezés képességének fejlesztése; a hangzó zene és a kottakép megfeleltetése egymásnak. A daltanulással, közös énekléssel a kommunikációs, metakommunikációs képességek fejlesztése. A szociális kapcsolatok erősítése az együttes énekléssel, mozgással, szerepléssel. Saját képességeinek megismertetése, sikerélményhez juttatás, bátorítás önmaga fejlesztésének vállalására. A kreativitás és a fantázia fejlesztése a megismert zenei kifejező eszközök felhasználásával. Térbiztonság, mozgásbiztonság, harmonikus mozgás fejlesztése mozgással, tánccal. Dráma és tánc Fejlesztési feladatok Az énekes körjátékok, táncos kifejezési A csoportos játékok, mozgások együttes formák tanulásával a mozgás, az élményével az alkotó- és kapcsolatteremtő egyensúly- és térérzés és a ritmusérzék képességek kibontakoztatása. fejlesztése. A párral és a csoporttal történő A testi, térbeli mozgás, valamint az idő- és együttműködése gyakorlása, mozgásos ritmusérzék, az énkép fejlesztése. önkifejezés, improvizáció gyakorlása. A fantázia, a koncentráció, az észlelés Érzékelő, utánzó és memóriafejlesztő finomságának fokozása. játékok. Népi mondókák, gyermekjátékok, Személyiségfejlesztés improvizációs népszokások, dramatizált mesék. játékokkal, többféle kommunikációs Történetek, dramatizált elbeszélések, helyzetben, elképzelt és valóságos helyzetek népszokások földolgozása a dráma megjelenítésével. eszköztárával. Fantáziajátékok. Színházi, bábszínházi előadás megtekintése.
68
Vizuális kultúra Az érzéki tapasztalás, a környezettel való kapcsolat erősítése, az anyagokkal való érintkezés tudatosítása. A látás, hallás, a tapintás, a mozgás - a kéz célszerű működtetésének, a manuális készségek életkornak, fejlettségnek megfelelő fejlesztése. A vizuális közlések felfogása, értelmezése. A vizuális nyelv alapelemeinek - pont, vonal, folt, forma, szín, tónus tudatos alkalmazása a közlésben, az alkotásban. Téri helyzetek, időbeli folyamatok értelmezése, megfogalmazása, megjelenítése az oktatásban. Művészeti alkotások elemzése, a megértés, a feldolgozás segítése. Alkotó kifejezés - a fejlettségnek megfelelő mód és technika alkalmazásával. Az átélt élmény megjelenítése dramatizálással, reflektálás irodalmi, zenei, filmes élményekre - gondolatok, érzelmek, hangulatok kifejezése a képi, a plasztikai műfajokból tanult módszerek, eszközök alkalmazásával. Használati tárgyak készítése, az anyagforma-funkció egysége a tárgykészítésben.
Fejlesztési feladatok A közvetlen érzékszervi tapasztaláson alapuló élmények biztosítása, feldolgozása a környezetben, a lakóhelyen, a műalkotások, a természeti látványok területén. Az azonosságok, a különbségek tudatosítása. Téri helyzetek leírása szóban, megjelenítése szabadkézi rajzban. A mozgásélmény megfogalmazása, az időbeli folyamatok, változások megfigyelése, tudatosítása. Egyszerű közlő ábrák értelmezése. Segítségadás a művészeti alkotások szépségének, üzenetének befogadásához, megértéséhez, átéléséhez. A kezdeményező, az alkotó magatartás kialakítása, fejlesztése. Fokozott önállóság a feladatok megoldásában - rutinok, készségek, jártasságok kialakítása, fejlesztése. Változatos technikák alkalmazása az önkifejezésben, az alkotásban. Tapasztalatok gyűjtése a természetes és a mesterséges környezetről. Egyszerű tárgyak készítésének készségei, kifejezőeszközeinek megismertetése, az anyag-funkció-forma egysége.
Vizuális kultúra A díszítő formálás elemei, mintái, csomagolástechnikák. A tárgykészítés folyamata, gondolati és kivitelezési terv. Az építészettel, a lakótérrel és berendezéssel kapcsolatos alkotó és elemző tevékenységek. Mozgókultúra és médiaismeret A tanulók fejlettségének megfelelő műsorok, illetve azok részleteinek csoportos/kiscsoportos megtekintése.
Fejlesztési feladatok A tárgyhasználó és a fogyasztói magatartás alakítása. Az egyéni ízlés, stílus érvényesítése a saját tárgy készítésében.
Fejlesztési feladatok A megfigyelés, a tájékozódás, a rendszerezés, a kommunikációs és együttműködési, a problémamegoldó és készség, képesség fejlesztése. A művészi alkotásokban megismert konfliktusok értelmezésével a toleráns, másokkal szemben empatikus személyiség kialakításának segítése. Az életvezetés során adódó krízishelyzetek humánus kezelését szolgáló képességek fejlesztése.
69
Informatika A műveltségi terület - igazodva az informális társadalmi elvárásokhoz - középpontjába a munkához, az életvitelhez kapcsolódó praktikus ismeretszerzést és készségfejlesztést állítja. A mindennapi élet szerves részeként jelenlévő informatikai ismeretek, illetve az informatikai ismerethordozók használatának készsége, az esélyegyenlőség megteremtése, az életvitel céljából is kiemelkedő jelentőségű. A tanulóinknak képessé kell válniuk az informatika eszközrendszerének alapvető használatára. Ez ad lehetőséget számukra gyors, korszerű ismeretszerzésre, ügyintézésre. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai: a) Érzékszervi megismerések. b) Térbeli, időbeli tájékozódó képesség fejlesztése. c) Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés műveleteinek gyakorlása. d) Szabályfelismerés, tervező, rendszerező, döntési képesség fejlesztése. e) Csoportosítások, következtetések. f) Algoritmikus és problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. g) A gyors, pontos, koordinált mozgásos reagálóképesség fejlesztése. h) A figyelem, az emlékezet, az akarat, az alkotó képzelet fejlesztése. i) Felismerő, rendszerező képesség, szerialitás fejlesztése. j) Analízis, szintézis. k) Felismerő, rendszerező képesség, szerialitás fejlesztése. Az Informatika nagyobb témakörei és fejlesztési feladatai: a) Számítástechnika A számítógép története, magyar vonatkozásai; az elektronikus számítógépek fejlődése. A kalkulátor használata; Számítógépkezelési alapismeretek. Számítógép-kezelési alapismeretek Operációs rendszer megismerése, futtatás, keresés, másolás; mágneslemez formázása. A számítógépes információ tartalma, adat és jel közötti összefüggések.
Algoritmusok Algoritmusok leírása szöveggel, rajzzal játékos számítógépes környezet alkalmazásával. Egyszerű algoritmus kódolása, kipróbálása kész programokban. Gyakori problémák algoritmusai.
Fejlesztési feladatok Ismeretek bővítése, módszerek elsajátítása, eszközök és rendszerek használata.
Fejlesztési feladatok A számítógép működési elvének megértése, műveletek alkalmazása a feladatok megoldásához. Adatbázisok eszközszintű kezelése. A folyamatok megértése. Technológiák alkalmazása. A rendszerek közötti átjárás problémamegoldás szintű használat. Fejlesztési feladatok A számítógépes technika felhasználása a tudás bővítésére, kezdetben segítséggel, később önállóan is.
70
Dokumentumkészítés Ismerkedés alapvető dokumentumformákkal, szoftverekkel; ikonok használata, egyszerű szöveg- és rajzkészítés.
Adatkezelés Az iskolai élet adatai, adatállományának elkészítése, az adatkezelés etikai szabályai. Táblázatkészítés Kész táblázat gépbe vitele. Adatmódosítás a táblázatban.
Számítógéppel segített problémamegoldás Paraméterek változtatása: matematikához, fizikához kapcsolódó paraméterek közötti kapcsolatok. Számítógépes hálózat A számítógépes hálózat funkciója, információszerzés egyszerű keresőprogrammal. b) Könyvhasználati ismeretek Dokumentumismeret Különböző dokumentumfajták megismerése, csoportosítása. Ismerkedés a könyvtári nyilvántartás számítógépes adatbázisaival; keresés kijelölt feladatra, dokumentum választása adott tantárgyi feladathoz. Az osztály életével kapcsolatos dokumentumok létrehozása, nyomtatása. Általános könyvhasználati ismeretek A szabadpolcos kézikönyvtár használata, lexikonok, enciklopédiák. A betűrendes katalógus használata szerző és cím szerint. Az önálló könyvtári ismeretszerzés főbb lépései, rendszerezése az aktuális érdeklődéshez igazodva.
Fejlesztési feladatok A rendelkezésre álló eszközök célszerű használatának elsajátítása. A technológiák megismerése az esztétikus alkotások készítéséhez. Adatok gyűjtése a dokumentumok tartalmának bővítésére, pontosítására, színesítésére. Fejlesztési feladatok Eszközök, technikák mozgósítása az adatok gyűjtésében. Adatbázisok megismerése, az etikai normák betartásának tudatosítása. Fejlesztési feladatok Az adatok célnak, feladatnak megfelelő feldolgozása. Statisztikai adatok gyűjtése, bővítése. Becslések megállapítás, a következtetések összehasonlítása a valóssággal. Helyi adatok összevetése országos adatokkal. Fejlesztési feladatok Egy adott probléma megoldásához a megszerezhető ismeretek mozgósítása, segítséggel, majd önállóan. Fejlesztési feladatok A hálózat eszközként való használata ismeretek gyűjtéséhez, kapcsolatok építéséhez, problémák megoldásához. Fejlesztési feladatok Gyakorlati problémák megoldása a dokumentumok készítésével. Annak megtanulása, hogy a kész alkotások egy átlátható rendezett formában legyenek tárolva a későbbi felhasználás, illetve a könyvtár bővítése érdekében. Fejlesztési feladatok Eligazodás a logikai rendben meglévő információforrások között, használatuknak megtanulása, szokások kialakítása.
71
Életvitel és gyakorlat A műveltségi terület az ismeretek és fejlesztési feladatok tekintetében szintetizáló feladatot tölt be. Életmóddá, szokás-, viselkedés- és magatartásformává szervezi a fejlesztés kiemelt területeit, az ismeretek halmazát. A közvetlen környezetben szerzett tapasztalatokból kiindulva a technika, a társadalom, a munka világában történő pontosabb, tudatosabb eligazodást szolgálja. A tanuló egyediségének, megváltozott tulajdonság együttesének figyelembevételével hozzájárul az én-kompetencia, a cselekvési, a szociális, a kommunikációs kompetenciák kialakításához. A sérülés specifikus jegyek figyelembevételével épít a NAT ezen műveltségi területen megfogalmazott alapelveire, kiemelt fejlesztési területeire, fő témaköreire, feladataira. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai: a) A gondolkodási funkciók, műveletek fejlesztése: azonosságok, különbségek, csoportosítások, szabálykeresések, analógiák, felismerése, összefüggések megoldása, okokozat felfedezése. b) A problémafelismerő, a tervező, alakító, konstruáló képesség fejlesztése, kíváncsiság, motiváltság ébrentartása. c) A cselekvőképesség fejlesztése, önellátás, környezetellátás technikáinak elsajátítása, alkalmazása. d) Motorikus képességek fejlesztése, szabályozott akarati mozgások, mozdulatok továbbfejlesztése. A kar-kéz sebességének és ütemének alakítása. e) A munkához való helyes viszonyulás, az érzelem, akarat, kitartás céltudatos fejlesztése. f) A reális énkép, önismeret kialakítása, távlati lehetőségek felismerése, az önfejlesztő magatartás elfogadtatása. g) Szociális képességek fejlesztése. Az Életvitel és gyakorlati ismeretek nagyobb témakörei és fejlesztési feladatai: a) Egészség- és szabadidő-kultúra Az ember életvitele, az egészséges életmód, az életkornak, egészségi állapotnak megfelelő korszerű táplálkozási ismeretek, szokásrendek. Öltözködés, tisztálkodás, ön- és környezetellátó technikák, káros szenvedélyek és következményeik. A szabadidő tevékenységei - sport, szórakozás, játék, művelődés, társas kapcsolatok.
Fejlesztési feladatok A saját élményen, tapasztalaton alapuló egészségmegóvás problémakörének felismerése, személyes lehetőség és szerep az életvezetésben, az egészség megóvásában, életvezetési problémák felismerése a családi környezetben, a testilelki-szociális egészség megőrzésében. Az életmód és a munka világának összefüggései. A szabadidő, mint szükséglet, egyensúly a munka- tanulás- szabadidő szervezésében. Információgyűjtés segítséggel (ismeretterjesztő források, dokumentumok, zsebkönyvek, szakkönyvek, lexikonok).
72
b) Munka- és termeléskultúra Az anyag. Elemzés, tervezés, döntés, szervezés, kivitelezés. Anyagmegmunkálás ismeretei, eszközei, műveletei, gazdaságossága. A termelés, elosztás, szállítás, fogyasztás, a gazdálkodás ismeretei.
c) Közlekedés- és környezetkultúra A közlekedés eszközei, szabályai, a közlekedés rendszere, története, változásai. A természeti, a tárgyi, az épített környezetünk értékei, változásai. A gazdálkodás, a termelés hatása a környezetre, környezetvédelem, környezetgazdálkodás.
Fejlesztési feladatok A munka és technika szükségessége és haszna az ember életében. Tapasztalatszerzés a mesterséges környezetről, szabálykövető magatartás a mesterséges környezetben, anyagok, formák, egyszerű szerkezetek megfigyelése, az anyagalakító tevékenység műveletei. Az építő- szerelő- konstruáló folyamat, a munkahely rendje, időbeosztás, monotómia a különböző pályaterületeken. Gazdálkodás az anyaggal, energiával, a munkával és az idővel. A jó testtartás, elemi kézügyesség, jártasság az eszköz nélküli anyagalakításban, jártasság a legegyszerűbb eszközhasználatban. Az egyéni tulajdonságok és eredményesség összefüggései a tervezés, szervezés, kivitelezés során. Önértékelő-, ítélőképesség, az individuális különbségek megfogalmazása. Fejlesztési feladatok Ismeretszerzési és problémafelismerés képesség. Tapasztalatok gyűjtése a közvetlen környezet közlekedéséről, eredményes térbeli tájékozódás a lakóhelyen, a gyalogos és tömegközlekedés szabályainak megismerése, elsajátítása, a figyelem, az elővigyázatosság a közlekedésben, konkrét példák a helyes döntésekre különféle közlekedési helyzetekben. Érzékenység a környezet állapota iránt, a modernizáció pozitív és negatív hatásai, a személyes biztonság iránti igény és a magatartás, viselkedés összefüggései.
73
d) Háztartás- és fogyasztói kultúra A háztartás feladatai, háztartási munkák, munkafolyamatok, háztartási gépek, a lakás, lakáskultúra, a lakókörnyezet, a háztartási energia, a takarékosság.
Fejlesztési feladatok Tervezés, kivitelezés a háztartási és egészségi tevékenységben. A napi ismétlődő háztartási feladatok felismerése, tevékenységek ön- és környezetellátásban, gyakorlottság az egyszerűbb háztartási munkában, szerszámok, gépek használatában, a szolgáltatások igénybevételében. Tapasztalat a jövedelem beosztásában, tudatosság a takarékosságban. Érzékenység a közvetlen környezet, a lakás formai, esztétikai világában. Az otthon nyugalmának, mint értéknek, örömforrásnak elfogadása, szükségletek és lehetőségek felismertetése egyéni sajátosságok szerint. A minőség, a tudatos fogyasztás ismeretei, reklámok értelmezése, szelektálás, viszonyulás.
e) Pályaorientáció Egyéni különbségek szerepe a pályaválasztásban, pályaterületek, munkavégzés és kézügyesség összefüggései, eszközhasználati jártasság fontossága, a tanulás szerepe a sikerben, a pályacél, a folyamatos fejlődés lehetősége.
Fejlesztési feladat A munka és tanulás az ember életében. Az egyéni adottságok megismerésén alapuló önismeret fejlődése, tapasztalatok a legfontosabb pályákról, a hozzájuk vezető utakról, lehetőségekről, valóság és a vágyak, valamint a realitások összehangolása. A gazdálkodási, munkaképesség, mint érték, példák a pályamódosítással kapcsolatosan.
Testnevelés és sport Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók igen eltérő képességekkel és fejlettségi szinttel kerülnek az iskolába. Mind az értelmi, mind a fizikai képességek területén nagy különbségeket mutatnak. Gyakori a helytelen testtartás, mozgásos ügyetlenség, a diszharmonikus, az inkoordinált mozgás. A tanulók egy részénél mozgásfogyatékosság nehezíti a cselekvéses tanulást, aktív mozgástevékenységet. Mindezek szükségessé teszik, hogy az általános testnevelés körét kibővítve, a gyógypedagógia és ezen belül a szomatopedagógia eszközrendszere segítse eljuttatni a tanulókat a rendszeres testedzés, a mozgásos játéktevékenység öröméhez, a mozgásbiztonsághoz. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai: a) Erősítse a mozgásigényt, a kezdeményezőkészséget, bátorítson mozgásos feladatok, gyakorlatok elvégzésére. b) Tanítson mozgásos játékokban való együttműködésre, szabálytartásra, a játék örömére. c) Fejlessze a mozgásos alaptechnikák elsajátításának képességét, a kitartást, az állóképességet. Kiemelt feladat az általános kondicionálás, a test hajlékonyságának, a végtagok ügyességének fejlesztése, a gyorsaság, az ugró, a dobó, az egyensúlyozó képesség alakítása, a tanuló biológiai állapotának, terhelhetőségének függvényében. d) A saját testen való biztonságos tájékozódás kialakítása (függőleges és vízszintes zónák), a téri viszonylatok pontos felismerése, viszonyszavak felfogása, használata, a téri biztonság erősítése. 74
e) A szép testtartás, a harmonikus mozgás fejlesztése. f) A tartós figyelem, a fegyelmezett feladat-végrehajtás fejlesztése, a felelős magatartás beláttatása. g) Önismereti képesség fejlesztése, önállóság, a versenyszellem erősítése. A Testnevelés és sport műveltségi terület nagyobb témakörei és fejlesztési feladatai: a) Rendgyakorlatok Állások, testfordulatok, menet- és ellenvonulás, alakzatok, alakzatváltoztatások.
b) Gimnasztika Egyszerű: nyak, kar-, törzs-, lábgyakorlatok. Összetett gyakorlatok, előkészítő, nyújtó és ernyesztő hatású gyakorlatok, kéziszer nélkül és kéziszerrel.
c) Természetes gyakorlatok Járások, futások. Ugrások, dobások, emelések, hordások. Küzdőgyakorlatok, kúszás, mászás, függeszkedés. Egyensúly- és támaszgyakorlatok.
Fejlesztési feladatok A foglalkozások rendjének és a fegyelem szükségszerűségének felismerése saját élményen és tapasztalaton keresztül. A szervezett forma elfogadása, a rendgyakorlatok pontos kivitelezése és a helyes testtartás összehangolása, az önfegyelem növelése, a közösségben elfoglalt hely megtalálása, megtartása. Fejlesztési feladatok A mozgásszervek általános képzése, előkészítése, életfontosságú készségek fejlesztése, mozgáskoordináció alapjainak kialakítása. A szervezet sokoldalú előkészítése, foglalkoztatása, általános kondicionálása, erőnlét megszerzése, fenntartása, állandó fokozása. A törzs és a végtagok mozgatórendszerének kiterjedt fejlesztése, a mozgásérzékelési képesség csiszolása. Fejlesztési feladatok A test valamennyi izomcsoportjának, valamint az egész szervezetnek általános fejlesztése. Helyzet- és helyváltoztatások társakkal, tárgyakkal is. Egyensúlyozó gyakorlatok nehezedő feltételekkel - vastagság, magasság. Az erő, az állóképesség, a gyorsaság, az ügyesség növelése. Jellemtulajdonságok - akarat, bátorság fejlesztése.
75
d) Atlétika Járás tempóváltásokkal. Futások: iram-, kitartó, akadály-, kanyar- és terepfutás. Váltófutás. Rajtgyakorlatok: álló-, térdelőrajt. Ugrások: távolugrás, magasugrás. Dobások tömött labdával. Kislabdahajítás, súlylökés. e) Torna Testhelyzetek, támaszok talajon és szereken. Függések, vegyes helyzetek, mozgásos elemek, erő- és lendületi elemek.
Fejlesztési feladatok A megfelelő futótechnika kialakítása. A nehézségi erőt legyőző képességegyüttesek megalapozása, gazdaságos erőkifejtés tökéletesítése, a testi képességek harmonikus fejlesztése. A helyes ugró- és dobótechnikát fejlesztő gyakorlatok, fizikai erőt fokozó feladatok. Fejlesztési feladatok Mozgáskészségek megszilárdítása, a motoros képességek fejlesztése, ízületi mozgékonyság növelése, célirányos kondicionálás, koordinációs képességek tökéletesítése. Jó izomérzékelés, az egyensúly- és ritmusérzékelés képességének optimalizálása. f) Labdagyakorlatok Fejlesztési feladatok Egyedül: fogás, dobás, elkapás, labdavezetés Az alapvető fizikai képességek komplex kézzel, lábbal. módon, valamint külön-külön történő Gyakorlatok párban és társakkal. Páros fejlesztése, mozgásműveltség fejlesztése. gyakorlatok két labdával. A személyiség formálása csoport-, illetve csapatjátékokon keresztül. g) Testnevelési sportjátékok, testnevelési Fejlesztési feladatok játékok Az adott sportág technikai, taktikai elemeinek bevésése. Mozgékonyság, rugalmasság fokozott trenírozása. A megosztott figyelem képességének automatizálása. Helyzetfelismerő képesség fejlesztése. h) Természetben űzhető sportok (helyi Fejlesztési feladatok lehetőségek függvényében) Egyéni, páros és csoportos ügyességfejlesztő feladatsorok, ellenállóképességet, edzettséget növelő szervezett játékok. i) Könnyítet testnevelés Fejlesztési feladatok Mozgáskorrekciót szolgáló gyakorlatok Tartásjavító és korrigáló gyakorlatok, egyénre szabottan, valamint a helyi prevenciós és rehabilitációs feladatok, tantervben rögzítettek közül a nem sporteszközök alkalmazásával is. ellenjavallott tananyagok. Önállóan végezhető mozgásfejlesztő, kondicionálást biztosító gyakorlatok. j) Úszás (lehetőség szerint) A mell- és gyorsúszás rávezető gyakorlatai, a mell- és gyorsúszás technikája, kapcsolódó rajt- és fordulótechnikák, vízi játékok.
Fejlesztési feladatok Hidrogimnasztikai elemek, vízbiztonsági gyakorlatok, úszásnemhez tartozó technikai elemek, ciklikus mozgássorok automatizálása, távnövelő gyakorló feladatok, egyéni, páros és csoportos vízi ügyességi játékos feladatok.
76
A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztésének elvei A súlyos tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarok hátterében részképességzavarok, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar, az iskolai teljesítmények eléréséhez szükséges pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége vagy a felsoroltak halmozott előfordulása áll fenn. Nem határozhatunk meg egységes jellemző jegyeket; az egyes állapotok a tünetek/tünetegyüttesek komplexitásától függően a funkciógyengeségtől a komplex személyiség-, illetve általános tanulási zavarig terjedhetnek. A percepciós bázis többdimenziós érintettsége miatt az olvasás, írás, számolás elsajátításában különböző súlyosságú akadályt jelent, az enyhe zavartól egészen a funkcióképtelenségig. a) A részképességzavarok körébe: - az iskolai teljesítmények – elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) - elsajátításának nehézségei, - a képességek deficitje, valamint - az általuk kiváltott, következményes magatartási és/vagy - tanulási zavarok komplex tünetegyüttese tartozik. Jellemző, hogy az adott részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos teljesítménybeli elmaradás mutatkozik, valamint teljesítményszóródás mutatható ki az intelligenciafaktorok, a mozgáskoordináció és a beszéd szintje között. A részképességzavarok tüneteit mutató tanulók általános jellemzője a számukra nehéz iskolai feladatok iránti feltűnő közömbösség, érdektelenség, amely a nehézségek következtében fokozatosan elmélyül, és a tanulással kapcsolatos tevékenységek (olvasás, írás, számolás) elutasításában fejeződhet ki. b) A kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar megléte esetén az érintett tanuló: - rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni, - az általánosnál több cselekvéses tanulási helyzetet igényel. Azok a tanulók, akik súlyos figyelemzavaruk (helyzetidegenség, hibás-hiányos helyzetfelismerés) vagy fejletlen önirányítás, gyenge önértékelési képesség miatt nem tudnak a tanulási szituációba beilleszkedni, állandó személyes kontrollra, megerősítésre szorulnak. Míg a részképességzavarok gyakran ép érzékszervek esetén is az érzékszervi fogyatékosság (gyengénlátás, enyhe nagyothallás) látszatát kelthetik, addig a hiperaktivitás, a nyugtalanság, a túlmozgások, a figyelemzavar előfordulásakor a tanulók általánosan gyenge képességűnek, értelmi fogyatékosnak tűnhetnek. Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének, érési lelassulásának jelei a tanulási, magatartási zavar tüneteit mutató tanulóknál az alábbiak: - általában érzékenyebbek a meteorológiai változásokra, - fáradékonyabbak az átlagnál, nehezen tűrik a zajokat, nehezen viselik el a várakozási feszültséget, - gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre, - fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat.
77
A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztése A fejlesztés alapelvei
-
-
-
A részképességzavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár, terapeuta és/vagy pszichológus közreműködését igényli. A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik. A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni kell: a számonkérési, értékelési, esetleg - indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján - az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségét. A részképességzavar tüneteit mutató tanuló egyéni fejlesztése, külön oktatása intenzív terápiás céllal szervezett átmeneti formának tekinthető, melyet csak súlyos állapotok esetén célszerű alkalmazni, és amelynek célja, hogy a tanuló minél előbb visszakerüljön az őt integrálni képes környezetbe. Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat: az egészséges énkép és önbizalom kialakítása, a kudarctűrő-képesség növelése, az önállóságra nevelés.
A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai Diszlexia, diszgráfia A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Általában differenciálatlan az aktív szókincs, és gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés. A súlyos olvasás-írászavar irreverzibilis, maradványtünetei a közép- és felsőfokú oktatásban, illetve a felnőttkorban is feltűnnek és fennmaradnak. Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való előrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért fáradékonyabbak a diszgráfiás tanulók. A fejlesztés célja: Az olvasás-, írászavarok javításának feladata az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. 78
A fejlesztés feladatai: - a testséma biztonságának kialakítása, - a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, - a vizuomotoros koordináció gyakorlása, - a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, - az olvasás, írás tanítása lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel, - az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, - a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, - az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, - az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával. Diszkalkulia A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények (pl. olvasás, írás, idegennyelv tanulás) jó színvonala mellett. Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás. Nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés célja: A fejlesztő munka feladata iskolás korban, hogy a tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő matematikai készséggel rendelkezzen. Képes legyen a matematikai kompetencia megszerzésére, a számolási-matematikai műveletek használatára, az ismeretszerzés, a tudásgyarapítás a hétköznapi gyakorlat színterein. A diszkalkuliás tanulónál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés feladatai: - az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, - a testséma kialakítása, - a téri relációk biztonsága, - a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, - a szerialitás erősítése, - segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, - a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, - a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása.
79
A kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar Hiperkinetikus zavarok Már az első öt évben kialakuló tünetegyüttes, melyet jellemez a tevékenységek csapongása, a figyelmetlenség, a nagyfokú impulzivitás, a szabályok gyakori megszegése, megfontolatlanság, többszöri konfrontálódás a társakkal. Gyakori a kognitív működések zavara, illetve a nyelvi és motoros képességek fejlődésének késése. Másodlagos szövődménye az aszociális viselkedés és csökkent önértéktudat. Magatartási zavarok Jellemzői a visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartássémák. A viselkedés erősen eltér az adott életkorban elvárhatótól, a szociális elvárásokat durván áthágja. Sokkal súlyosabb lehet, mint egy gyermekcsíny vagy egy serdülőkori lázadás és hosszan tart (hat hónap vagy annál hosszabb ideig). Jellemzi még: nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, fenyegető erőfitogtatás, indulatkitörések, iskolakerülés, hazudozás. A fejlesztés elvei, módszerei, feladatai: 1. A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére. 2. Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében. 3. A tanuló viselkedésének (kommunikációjának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásainak) megismerése siker vagy kudarc esetén. A tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése. 4. Együttműködés a családdal és más szakemberekkel. 5. A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől. A helyi tantervben indokolt lehet az első évfolyam két tanévi időtartamra történő széthúzása. Ebben az esetben az első tanév az intenzív prevenció, a szakszerű funkciófejlesztés, a pszichés gondozás, a megfelelő motiváció és a feladattudat kialakításának az időszaka a gyógypedagógiai korrekciós-kompenzáló-terápiás módszerek alkalmazásával. A NAT alkalmazása A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges. Kiemelt fejlesztési feladatok A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) módosulhat. Kiemelt szerepet kap az Énkép és önismeret, a Kommunikációs kultúra, a Testi és lelki egészség, a Felkészülés a felnőtt lét szerepére.
80
Az egészségügyi célú rehabilitáció Az egészségügyi rehabilitáció elsősorban a pszichés fejlődési zavar jellegének, tüneteinek kivizsgálásakor megállapított diagnózisnak megfelelő szakorvosi ellátást, annak folyamatosságát, kontrollját, valamint a pedagógiai rehabilitációt segítő egészségügyi terápiákat foglalja magába. Ebből a szempontból fontos a gyermekneurológiai, a fülészeti, valamint a szemészeti vizsgálat, szükség esetén az érzékszervi gyógyítás. A gyógypedagógiai tanár/terapeuta által vezetett pedagógiai rehabilitáció A gyógypedagógiai tanár/terapeuta által vezetett pedagógiai rehabilitáció a funkcionális képességfejlesztő programok külön alkalmazásával, a fejlesztések során tanultak elmélyítésével szolgálja az eredményes iskolai előmenetelt. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről értelmében: „beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek,” A lehető legkorábban kiszűrjük azokat a tanulókat, akiknél e területen problémát tapasztalunk. A tanuló magatartási és/vagy tanulási nehézségét, tanulási zavarait, és tanulási akadályozottságát előidéző okok feltárásának céljából az osztályfőnök, a védőnő és a gyermekvédelmi felelős családlátogatáson vesz részt. Ha a magatartási problémák indokolják, az iskola javasolja a szülőknek a problémakezelésben kompetens társintézmények (szakértői bizottság, Gyermek- és Ifjúsági Ideggondozó pszichológiai, illetve pszichiátriai) terápiás módszereit. A szakvélemény figyelembevételével kidolgozzuk a segítés stratégiáját. A rászoruló tanulók számára heti 1-2 óra felzárkóztatást biztosítunk. Törekszünk önismeretük, konfliktuskezelő készségeik fejlesztésére. Ezért: feszültségoldó szabadidős tevékenységeket, illetve önismereti, konfliktuskezelő és egyéb mentálhigiénés foglalkozásokat szervezünk, minél több sikerélményhez juttatjuk tanítványainkat. A szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztése keretében történik a közösségfejlesztő, közösségépítő és mentálhigiénés programokkal, melyek elsősorban osztálykeretben és érdeklődési körökben történik. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek leggyakoribb ismertetőjelei: -
a gyermek nem felel meg a vele szemben támasztott nevelési és oktatási követelményeknek, passzív vagy aktív módon ellenáll a nevelői hatásoknak, nehezen tud alkalmazkodni és a közösségbe beilleszkedni, testi és pszichés tünetei vannak, személyiségzavarokkal küzd (idegesség, figyelmetlenség, alvási és beszédzavarok, hibás automatizmusok – tickelés, pislogás, grimaszolás, étvágytalanság, hisztérikus görcsök stb.).
81
A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek: -
-
-
szoros kapcsolatot kell tartani a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval és gyermekjóléti szolgálattal, fontos: a helyzetfelismerés és helyzetértékelés, a magatartási zavar feltárása, a kapcsolatteremtés és folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel illetve gondviselőkkel, az egyéni fejlesztési terv kidolgozása, megszervezése és lebonyolítása, a tanítási órán differenciált foglalkozás kialakítása, a képességek szerinti csoportbontás, együtt kell működni: a gyerekekkel foglalkozó szakembereknek, az osztályban tanító pedagógusoknak és a gyermekvédelmi felelősnek, törekedni kell arra, hogy: a tanuló minél több sikerélményhez jusson a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során, olyan speciális osztályfőnöki órák is legyenek, ahol személyiségfejlesztő tréningeken keresztül fejlődhet a gyermek önértékelési és önismereti képessége, felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások legyenek, minél könnyebb legyen az alsó és a felső tagozat között az átmenet.
A pedagógussal szemben támasztott követelmények:
tudjon differenciáltan oktatni, nevelni semmiféle hátrányos megkülönböztetés, degradáció nem érheti részéről a tanulót az értékelésnél vegye figyelembe a tanulók eltérő képességeit a teljesítmény mérésénél adjon előnyt a hátránnyal küzdőknek, önmagához képest is nézze a fejlődést a hátrányt nem jelentő képességterületen erősítse a tanuló kiemelkedési lehetőségeit nevelje a közösséget a képességek különbözőségének tolerálására
Elvárások az osztályfőnökkel szemben
a szülővel kiemelten figyelmesen és tapintatosan viselkedjen, foglalkozzon a tanuló problémáit értesse meg a szaktanárokkal szükség esetén forduljon szakemberhez a tanuló ügyében kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét gondoskodjon a tanuló megfelelő iskolafokozatba kerüléséről, a pályaválasztásáról szükség esetén a tanuló iskolai magatartásáról, teljesítményéről adjon írásban véleményt
Kapcsolódó pedagógiai tevékenységek:
fejlesztő pedagógiai tevékenység; az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai, a mentori rendszer működtetése; napközi otthon; tanulószoba; családlátogatások; problémamegoldó esetmegbeszélések; a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; szöveges értékelés. 82
A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről értelmében: „kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség.” Az egy osztályba járó tanulók csak életkorban állnak közel egymáshoz, ezen kívül adottságaikban, fejlettségükben, képességükben, tudásukban, felkészültségükben, azaz mentális fejlettségi mutatóikban különböznek egymástól. Különbözik a tantárgyak iránti érdeklődésük, munkájuk eredménye, teljesítményük szintje. Tanulóink egy része kimagasló eredményre képes, intellektuális és nem intellektuális tevékenységekben. Ők a kiemelkedő képességűek, a potenciális tehetségek. Tehetségen azt a velünk született, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos területén az átlagosat messze meghaladó teljesítményeket tud létrehozni. A tehetség Valami iránt megmutatkozó hajlam, képesség. A tehetséges ember valamilyen tevékenységben az átlagosnál magasabb teljesítményre képes. Minden pedagógus feladata, hogy felhívja a figyelmet a tehetséges tanítványokra, hogy megfelelően lehessen gondoskodni a fejlesztésükről. E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést tételezi fel a családdal és tehetségek fejlesztésével foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel. A tehetségkutatás, a tehetséggondozás céljai az optimális fejlődés segítése érdekében: - a korai felismerés, - a tehetségek számbavétele, - a tantárgyi programok követelményeit magasan túlteljesítő diákok számára a fejlesztés színtereinek meghatározása, - a hiányosságok, gyengeségek okainak felderítése, egyedi segítségnyújtás vagy szakmai irányítás, - az esélyegyenlőség megteremtése, a hátrányban szenvedő diák képességeinek fejlesztése. A tehetséggondozás szervezett formái: 1. Tanóra keretén belül 2. Tanórán kívül A tehetségfejlesztés lehetőségei tanórán belül A tanórán belüli tehetségfejlesztés módjai a következők lehetnek: - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, - a tanórákon érvényesülő differenciált képességfejlesztés, - csoportbontás, - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, - a továbbtanulás segítése felkészítő foglalkozásokkal, - személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak alkalmazása, - a viselkedéskultúra fejlesztése.
83
Képzési specialitásunk: 2012. szeptember 1-jétől a nyírbélteki székhelyen működő általános iskolában induló első évfolyamon mindkét osztály általános tanterv szerint tanul. Mindkét osztály a matematika tantárgyat plusz 1 óra biztosításával heti 5 órában tanulja. Ezzel szeretnénk biztosítani az első évfolyam egyik osztályában a tantárgyi követelményen túlteljesítő diákok számára a fejlesztés lehetőségét, a másik osztályban lassabb ütemben haladó tanulók részére a tananyag eredményesebb elsajátítását. A tehetségfejlesztés lehetőségei tanórán kívül A tanórán kívüli tehetségfejlesztés eszközei a következők lehetnek: - versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.), - a kiugró tehetségek szakemberekhez való irányítása, akik gondoskodnak a tanulók megfelelő fejlesztéséről, - tehetséggondozó szakkörök, - iskolai sportkörben: kézi-, kosárlabda- és labdarúgó-bajnokságok, - szabadidős foglalkozások (színház-, múzeumlátogatás), - az iskolában rendelkezésre álló tanulási források használata (számítógépes, multimédiás tanuló programok). A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Valamennyi pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. E tevékenység kiterjed a tanórai és a tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést feltételezi a családdal és a gyermek-és ifjúságvédelmi intézményekkel, szakemberekkel. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenykedik. A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata: - a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkájának segítése, - a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, - családlátogatáson való részvétel a veszélyeztető okok feltárása érdekében, - a Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységének segítése, - a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapításának kezdeményezése, - tájékoztatás nyújtása a tanulók részére szervezett szabadidős programokról, - együttműködés: az osztályfőnökkel és a munkaközösségek vezetőivel, az Iskolai Diákönkormányzattal és a Diákönkormányzatot segítő tanárral, A gyermekvédelmi tevékenység fontosabb feladatai: - a gyermek elemi szükségletei (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) figyelemmel kísérése, - a tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi szolgálaton keresztül és az iskolafogászati rendeléseken, - a tanulók intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása igényeik szerint (ügyelet, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, étkezés stb.), - segélykérelmek támogatása, és az ezzel kapcsolatos tanácsadás a család szociális és anyagi helyzetétől függően, 84
-
a tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése, a rendszeres iskolába járásának folyamatos ellenőrzése, szükség esetén a szabálysértési eljárás kezdeményezése.
Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: - a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, - az okok feltárására, - az okok megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a Gyermekjóléti Szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel a súlyosabbá válásukat. Az iskolai gyermekvédelem célja a gyermek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetésében való segítségnyújtás, együttműködés a különböző szakemberekkel. Az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermek- és ifjúságvédelem céljainak megvalósítását: - az indulási hátrányok csökkentése, - a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű fiatalok tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése, - a felzárkóztató foglalkozások, - az iskolai étkezés lehetősége, - a tanulószobai és napközis foglalkozás, - az egészségügyi szűrővizsgálat, - az egészségvédő és mentálhigiéniás programok szervezése, - a családi életre való nevelés, - a személyes és egyéni tanácsadás, - a szülőkkel való együttműködés, - a tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatásokról, - a tanulók szociális helyzetének javítása (segélyek, alapítványi támogatások), - a szenvedélybetegségek megelőzése. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Fontos, hogy a tanulók képességeiknek, érdeklődésüknek, adottságaiknak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljenek. Állapotuknak, személyes adottságaiknak megfelelő ellátásban, különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban részesüljenek, életkoruktól függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez fordulhassanak segítségért. Az esélyegyenlőtlenség csökkentése fontos feladat, amely speciális felzárkóztató programokkal, személyes törődéssel, beszélgetésekkel történhet. A tanulási nehézségekkel küszködő tanulók leggyakoribb viselkedési tünetei: - hiperaktivitás, - szorongásos magatartás, - térlátás nehézségei (jobb-bal tévesztése, betűk felcserélése), - mozgáskoordináció zavarai, - a nyelvi működés zavarai (dislexia, disgráfia), - antiszociális cselekedetek, - alacsony önértékelés, - emlékezés zavarok, - a logikus gondolkodás problémái, - a spontán kíváncsiság hiánya. 85
Nem minden viselkedési rendellenesség hátterében húzódik meg ugyanakkor tanulási nehézség. Ezért mindig az adott eset elemzése dönti el, hogy melyik tényező a felelős. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek: - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, - az egyéni foglalkozások, - a felzárkóztató foglalkozások, - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, - a napközi otthon, tanulószoba, - továbbtanulás irányítása, segítése, - a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelése. A tanulási kudarcot kiváltó okok sokfélesége jelzi, hogy a kezelés módszerei is sokfélék lehetnek. Minden alkalmazott eljárás személyfüggő. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A tanulók előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős – a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő – különbségek, hanem a szocializáció fokában, a viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében és a higiénia terén is. Az a tanuló, akit a jegyző védelembe vett, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül hátrányos helyzetűnek minősül. A jogosultság megállapításáról szóló határozat meghozatalával egyidejűleg tájékoztatni kell a szülőt azokról a kedvezményekről, juttatásokról, pályázati lehetőségekről, amelyek a gyermeket megillethetik, ha megfelel a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre vonatkozó feltételeknek. Tájékoztatni kell továbbá a szülőt arról is, hogy a védelembe vett, illetőleg rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeke akkor minősül halmozottan hátrányos helyzetűnek, ha a szülei legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányaikat fejezték be sikeresen. Iskolánkban a tanulók 90 %-a hátrányos helyzetű. Igyekszik biztosítani a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a felzárkózást, a hátránykompenzálás . Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: - csoportbontás, - a felzárkóztató foglalkozások; - iskolaotthonos oktatási forma, - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; - a napközi otthon; - az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége; - étkeztetési támogatás, - a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek, - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, - a nevelők segítő, személyes kapcsolattartása a rászoruló tanulókkal, - a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése (egyéni beszélgetés az osztályfőnökkel, fogadóóra, családlátogatás, szülői értekezlet stb.), - továbbtanulás irányítása, segítése, - szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátránytól szenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. 86
A szociális hátrányok enyhítésére szolgáló pedagógiai tevékenységek: Egyre több tanuló kerül olyan anyagi helyzetbe, mely egészséges testi fejlődését, zavartalan tanulását hátráltathatja. Az iskola életében fontos feladat az esélyek kiegyenlítődése, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásainak enyhítése. A segítésre szorulók elsősorban az alacsony jövedelmű, a munkanélküli, valamint a szociális ellátásban részesülő szülők gyermekei. Eszközeink a szociális hátránykompenzáció tevékenységeire: - a gyermekvédelmi tevékenység hatékonyságának növelése, - a szociokulturális hátrányok enyhítése: a szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása, tanácsadás a rászoruló gyermekeknek, szülőknek stb., felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése, pályaorientációs tevékenységek szervezése, felvilágosító és drogmegelőzési programok szervezése, - felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások lehetőségeiről, - tankönyvtámogatás, - kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel, - pályázatok figyelése, - a tanulási folyamat tervezésében minden tanuló tényleges részvételének biztosítása (csoport, páros, individuális munkaforma), - az érintett tanuló érdek-és esélyérvényesülésének elősegítése.
I.7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai és gyakorlásának rendje Az iskola a tanulók a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti. A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. Diákönkormányzat: A tanulók, a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. A diákönkormányzat véleményt nyilvánít: a. az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, b. a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, c. az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, d. a házirend elfogadása előtt. e. a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, f. a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, g. a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, h. az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, i. az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, j. a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, k. az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben.
87
A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt: a) saját működéséről, b) a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, c) hatáskörei gyakorlásáról, d) egy tanítás nélküli munkanap programjáról, e) az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, f) amennyiben az intézményben működik, a nevelési-oktatási intézményen belül működő tájékoztatási rendszer szerkesztősége tanulói vezetőjének, felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízásáról. -
A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, a helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola, a kollégium működését.
I.8. A szülő, a tanuló, a továbbfejlesztésének lehetőségei
pedagógus
együttműködésének
formái,
Élő munkakapcsolat van a tanári közösség és a szülők között a tanulók fejlődése érdekében, az iskola hagyományai, valamint a Közoktatási Törvény és a Szervezeti és működési szabályzat alapján. A Szervezeti és működési szabályzat több szintű együttműködést feltételez a szülők, a tanulók és a pedagógusok közös részvételével a gyermek személyiségének és tudásának fejlesztése érdekében. Az együttműködéshez megfelelő kommunikációs formák működtetése szükséges. A szülők-pedagógusok együttműködése Cél, hogy a szülők lássanak bele az iskolai munkába, a közösségi életbe és lehetőségeik, elfoglaltságuk függvényében vállaljanak részt benne azért, hogy folyamatosan nyomon követhessék gyermekük nevelésének, oktatásának alakulását. A pedagógus és szülők közötti együttműködés formái: 1. Szülői értekezlet, fórum feladata: - a szülők és pedagógusok között folyamatos együttműködés kialakítása, - a szülők tájékoztatása: az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskola és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, - a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé; 88
2. Fogadó órák feladata: - a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. Minden hónap utolsó hétfőjén 15.00 órakor tartandó, de szülő és pedagógus előzetes egyeztetés után egyaránt kérheti a megtartását; 3. Egyéni kapcsolatfelvétel 4. Szülők közösségének részvétele az osztály életében 5. Szülői közösségi választmány ülései 6. Nyílt tanítási nap feladata: - a szülők betekintést nyerjenek az iskola nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerjék meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjanak közvetlenül gyermekük és az osztályközösség iskolai életéről. 7. Írásbeli tájékoztató (ellenőrző, üzenő füzet) feladata: a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról; 8. Rendezvények 9. Hirdetőtábla -
A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg illetve választott képviselők, tisztviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. A tanulók-pedagógusok együttműködése Cél a folyamatos, kiegyensúlyozott, feszültségmentes kapcsolatban az egyéni képességeknek megfelelő eredmények elérése, a személyiség kibontakoztatása az oktató-nevelő munkában. A pedagógusok és tanulók közötti együttműködés formái: - tanórai munka, - osztályfőnöki órák, - közösségi programok, - egyéni beszélgetések, - diákönkormányzat, diákparlament, - kérdőívek, vizsgálatok.
89
I.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata -
osztályozó vizsga különbözeti vizsga pótló vizsga javítóvizsga
A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. Osztályozó vizsga: Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha: felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a 250 órát, egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, valamint az igazolatlan mulasztásainak a száma nem haladta meg a húsz tanórai foglalkozást és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. A tanuló egy osztályozó vizsgán – kivétel, ha engedélyezték számára, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget – egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Különbözeti vizsga: A tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. Pótló vizsga: Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. Fel nem róható ok: minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. A pótló vizsga, ha az igazgató hozzájárul, az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban is letehető, ha ehhez a feltételek megteremthetőek. Ha a vizsgázó azt kéri, a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. Javítóvizsga: Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. 90
A tanulmányok alatti vizsgák időpontjai:
A különbözeti vizsgára tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Az osztályozó és különbözeti vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni. Osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet.
Különbözeti vizsga időpontjai intézményünkben: a tanulói jogviszony keletkezésétől számított három hónap elteltét követő 15 napon belül. Osztályozó vizsga: első félév és a második félév zárását követően Javítóvizsga: az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tartható. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. A kiskorú tanuló szülője a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig, ha a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha a tanuló osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak. A kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, akinek a vizsgázó hozzátartozója, továbbá aki abban az iskolában tanít, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll. Vizsgatárgyak, vizsgarészek Vizsgatárgy Magyar nyelv Magyar irodalom Matematika Történelem Idegen nyelv Informatika Biológia és egészségtan Egészségtan Fizika Természetismeret Környezetismeret Földünk és környezetünk Kémia Ének-zene Testnevelés és sport Rajz és vizuális kultúra Tánc és dráma Hon- és népismeret Technika és életvitel
Évfolyam 2-8. évf. 2-8. évf. 2-8. évf. 5-8. évf. 4-8. évf. 4-8. évf. 7-8. évf. 6. évf. 7-8. évf. 5-6. évf. 2-4. évf. 7-8. évf. 7-8. évf. 2-8. évf. 2-8. évf. 2-8. évf. 5. évf. 6. évf. 2-8. évf. 91
Írásbeli X X X X X X X X X X X X
Szóbeli X X X X X X X X X X X X X X
X
X
X X
X
Gyakorlati
X
X X
Vizsgaidőszakok • javítóvizsga: augusztus 15. – augusztus 31. között • osztályozó vizsga: a tanév helyi rendjében meghatározott két időszakban Az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a fentiektől eltérő időpontban tegyen vizsgát. Jelentkezés a vizsgákra • A tanuló a tanév helyi rendjében meghatározott időpontig, az iskolában beszerezhető formanyomtatványon jelentkezhet vizsgára (kiskorú tanuló esetén a gondviselő aláírásával). • A diák tájékoztatást kap a vizsga időpontjáról, helyéről, a vizsgarészekről, továbbá a vizsgával kapcsolatos jogorvoslati lehetőségről (felülbírálati kérelem, törvényességi kérelem, független vizsgabizottság előtti vizsga). Jelentkezés független vizsgabizottság előtti vizsgára • osztályzat megállapítás céljából a tanuló – kiskorú tanuló szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig ill., ha engedélyt kapott osztályozó vizsgára, akkor az engedély megadását követő 3 napon belül jelentkezhet az iskola igazgatójánál. • javítóvizsga céljából a bizonyítvány átvételét követő 15 napon belül kell a kérelmet benyújtani az iskola igazgatójához. A tanulmányok alatti vizsgák rendje A vizsgák témaköreit írásban kapja meg a diák a vizsgára jelentkezést követően a vizsgát szervező igazgatóhelyettestől. • osztályozó vizsgák esetén az első félév anyagából októberben, a 2. félév anyagából februárban • javítóvizsga esetén júniusban, az osztályozó konferenciát követően (A szaktanár a témakijelölést 3 pld-ban készíti el a diák, a munkaközösség-vezető, és az igazgatóhelyettes részére.) Az írásbeli vizsgák rendje Az írásbeli vizsga feladatlapját a szaktanár készíti el, nyomtatott formában és a vizsgát szervező igazgatóhelyettesnek adja át legkésőbb az írásbeli vizsgát megelőző napon. A vizsgateremben egy időben padonként 1 tanuló vizsgázhat. Az ülésrendet a felügyelő tanár jegyzőkönyvben rögzíti. A tanulók csak az iskola bélyegzőjével ellátott papíron dolgozhatnak. A rajzokat ceruzával, minden egyéb munkát tollal kell elkészíteni. Az íróeszközről a tanulók maguk gondoskodnak. Az írásbeli feladatok megoldásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc, magyar nyelv és irodalomból 60 perc. Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsga szervezhető. Az elégtelen írásbeli vizsgaeredmény szóbeli vizsgán javítható. A szóbeli vizsgák rendje A szóbeli vizsga tételeit (kérdéseit) a szaktanár állítja össze és a vizsgabizottság elnökének adja át legkésőbb a szóbeli vizsgát megelőző napon. A szóbeli vizsga nem nyilvános. A szóbeli vizsgák 3 tagú vizsgabizottság előtt történnek. A szóbeli vizsgán a tanulók 3-4 fős csoportokban folytatólagosan, szünet közbeiktatása nélkül vizsgáznak. A tanuló a kérdező tanár által kiadott kérdések megválaszolására gondolkodási időt kap. Ezt követően válaszát 10-15 percben önállóan fejti ki. Ha vizsgázó a feleletet befejezte, a következő vizsgatantárgyból történő tételhúzás előtt, legalább harminc perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tesz, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A 92
dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa. Ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Egy napon legfeljebb három szóbeli vizsga szervezhető. A szóbeli vizsgák eredményének kihirdetése az adott vizsganapon történik. A gyakorlati vizsgák rendje A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról. A vizsgák helye, ideje és magatartási szabályai A vizsgák az iskola épületében az igazgató által kijelölt vizsgatermekben és időpontokban zajlanak. A tanulmányok alatti vizsgák nem nyilvánosak. A vizsgázók kötelesek az előre kifüggesztett vizsgabeosztás szerint pontosan megjelenni, az alkalomhoz illő öltözékben. Javító vizsga esetén a bizonyítványt a vizsga megkezdése előtt le kell adni az osztályfőnöknek. A tanulók a vizsgateremben segítséget nem vehetnek igénybe, egymással nem beszélgethetnek és a vizsga rendjét nem zavarhatják meg. Rendbontás esetén a vizsgabizottság elnöke – jegyzőkönyv felvétele mellett – az érintett tanuló részére a vizsgát felfüggesztheti. A vizsgák értékelése Az írásbeli vizsgák értékelése az alábbi egységes osztályozás szerint történik: • 0 - 29 %→elégtelen • 30 - 49 %→elégséges • 50 - 69 %→közepes • 70 - 84 %→jó • 85 - 100%→jeles A szóbeli és a gyakorlati vizsga értékelése egyetlen érdemjeggyel történik, amelyet a kérdező tanár javaslatára a vizsgabizottság állapít meg. Abban az esetben, ha egy vizsga több vizsgarészből áll, a végső eredmény a vizsgarészekre adott osztályzatok átlagából kell számítani úgy, hogy az írásbeli és a gyakorlati vizsgarész duplán számít. A vizsgák eredményének kihirdetése A szorgalmi időszak alatt letett vizsgák kihirdetése a vizsga napján történik. Az augusztusi osztályozó, javító és pótlóvizsgák eredményeinek ismertetése a megfelelő záradékkal ellátott bizonyítvány kiadásával azonos időben történik. A vizsgáztató tanárok megbízása és a vizsgák dokumentálása A vizsgáztató tanárokat és a vizsgabizottság tagjait az intézményegység vezetője bízza meg feladatuk ellátásával, melyről a vizsgát megelőzően legalább 1 héttel értesíti (szóban) az érintetteket. A vizsgákon a tanuló osztályfőnöke tanácskozási joggal vehet részt. A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában 5 évig meg kell őrizni! 93
A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. A szülő kérésre a fenti dokumentumba betekinthet. Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el. A dolgozatok egy év múlva selejtezhetők.
I.10. A tanuló felvétele és az átvétele, a tanulók osztályba, csoportba való beosztása Az iskolaváltás, a tanuló átvételének szabályai A tankötelezettség megállapítása 1. A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, és az óvoda azt javasolja, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. 2. A gyermek tankötelezettségének teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. 3. A fejlettséget korábban elérő gyermek esetében a kormányhivatal a szülő kérelmére a szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. Az iskola igazgatója a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából a szakértői bizottság vizsgálatát kezdeményezheti; ha a szülő nem ért egyet az óvoda által kiállított igazolással, döntéssel és arról az iskola igazgatója tudomást szerez, kivétel, ha a kérdésben a szakértői bizottság korábban még nem hozott döntést, ha szükséges a gyermek sajátos iskolai nevelésben-oktatásban való részvételéről dönteni - az óvoda javaslata vagy a szülő kérése alapján- ha erről a szakértői bizottság korábban nem hozott döntést. Az adott évben tanköteles korba lépő sajátos nevelési igényű gyermeket a szülő a szakértői bizottság véleményében vagy a kormányhivatal jogerős határozatában megjelölt időpontig köteles beíratni a kijelölt iskolába. Tanulói jogviszony: A tanuló, a magántanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. Tanulói felvétel: Az általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található. A tanköteles korba lépő gyermeket a szülő március 1-je és április 30-a között, a kormányhivatal által közleményben vagy hirdetményben közzétett időpontban köteles beíratni a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára. Az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek: 94
személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást.
Az iskola igazgatója:
a felvételről, átvételről tanulói jogviszonyt létesítő, vagy elutasító döntést hoz, értesíti a szülőt a döntést megalapozó indokolással, értesítésben felhívja a figyelmet a fellebbezés lehetőségére, átvétel esetén értesíti az előző iskola igazgatóját.
Az iskola igazgatója értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, ha a gyermeket az iskolába nem íratták be. Az iskolába felvett tanulót, a magántanulót is az iskola tartja nyilván. További felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót a helyben szokásos módon, legalább tizenöt nappal a felvételi, átvételi kérelmek benyújtására, rendelkezésre álló időszak első napja előtt nyilvánosságra kell hozni. További felvételi, átvételi kérelmek esetén az intézmény köteles először a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kérelmét teljesíteni. 1. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a településen van. 2. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvétele után a további felvételi kérelmek elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a jelentkezőket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye vagy telephelye, feladatellátási helye található. 3. Ha az iskola a megadott sorrend szerint az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirend tartalmazza. 4. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja. Különleges helyzetű tanuló az a tanuló, akinek: a) szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, vagy b) testvére az adott intézmény tanulója, vagy c) munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, vagy d) az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található. A tanuló átvétele: A tanuló átvételére a tanítási év során bármikor lehetőség van. Az átvételi kérelemhez be kell mutatni: személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, az elvégzett évfolyamokat tanúsító szóló bizonyítványt. A második- nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyet a másik iskolában is tanult a tanuló, idegen nyelvből és azokból a 95
tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult, különbözeti vizsgát. A különbözeti vizsga időpontjáról a szülőt a tanuló átvétele során tájékoztatni kell. A különbözeti vizsga szervezése a tanulói jogviszony keletkezésétől számított három hónap eltelte után lehetséges. Amennyiben a tanuló a különbözeti vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból 2 hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, vagy a tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Ha a körzeten kívüli tanuló az első-negyedik évfolyamra jelentkezik, vagy ha az ötödiknyolcadik évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettes és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. Ugyanezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója az igazgatóhelyettesek és az osztályfőnökök véleményének figyelembe vételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. A döntésről a szülőt írásban értesíteni kell. Az iskola igazgatója értesíti a tanuló lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, ha olyan tanköteles tanulót vett fel vagy át, akinek lakóhelye, tartózkodási helye nem a nevelési-oktatási intézmény székhelyén van. A tanulók osztályba, csoportba történő beosztása: Az iskolába felvett tanulók osztályba, csoportba történő beosztásáról a szakmai munkaközösség véleményének a kikérésével, az iskola igazgatója dönt.
I.11. Az iskolai élet munkarendje Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7.00 órától délután 20.00 óráig tart nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján az egész napos iskolai és iskolaotthonos oktatás kivételével 8.00 óra és 14.25 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek 10 percesek, kivétel a tízórai szünet 20 perc. Egyéb foglalkozások ideje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 16.15 óráig tart. Az iskolában reggel 7.30 órától és az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületrész rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. 96
Az iskolában egyidejűleg 6 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületrészekre terjed ki: földszint emelet udvar A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. A tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat 13.00 órától 17.00 óráig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8.00 óra és 16.00 óra között. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet hetente kell megszervezni. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól az iskola igazgatója sem adhat felmentést. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskolába érkező külső személyeket a portaszolgálat köteles nyilvántartani. (A belépő neve, a belépés célja, a belépés és a távozás ideje.) Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola helyiségeit elsősorban a hivatalos nyilvántartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. A tanórán kívüli foglalkozások Az intézményben a tanulók számára az alábbi- az iskola által szervezett - egyéb foglalkozások működnek: 97
a) b)
napközi otthon egyéb tanórán kívüli foglalkozások: szakkörök tömegsport felzárkóztató foglalkoztatások tehetségfejlesztő foglalkoztatások továbbtanulásra előkészítő foglalkozások
Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok. a)
b)
c) d)
Minden tanulónak legalább 16.00 óráig az iskolában kell tartózkodnia. Ez alól felmentést az iskola igazgatója adhat csak. Az egyéb foglalkozásokra pl. szakkörre, tehetséggondozó foglalkozásokra való tanulói jelentkezés - a felzárkóztató foglalkozások kivételével- önkéntes. A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa.
Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal az iskola éves munkatervében meghatározott időpontban (hónapban) osztályaik számára tanulmányi kirándulást szerveznek. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnöki munkatervben rögzíteni kell. Az iskola nevelői, illetve a tanulók szülei az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösség, illetve a szaktanárok a felelősek. Az iskola az ezt igénylő tanulók számára étkezési lehetőséget (menzát) biztosít. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában községi könyvtár működik. A községi könyvtár működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson vagy erkölcstan órán való részvétel a tanulók számára kötelező. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.
98
II. Az iskola helyi tanterve A Nat-ban megfogalmazottak alapján a kerettantervek határozzák meg a tanulás-tanítás folyamatában elsajátítandó fejlesztési követelményeket, az elvárt tudás mélységét. Az új NAT szerinti szakaszok: -
alsó tagozat, felső tagozat, középiskolai nevelés-oktatás szakasza, szakiskolában folyó nevelés-oktatás szakasza, Köznevelési hídprogramban (I.,II) folyó nevelés-oktatás szakasza.
Az új Nat-ban megfogalmazódó fejlesztési feladatok és közműveltségi tartalmak az egyes nevelési-oktatási szakaszokhoz kapcsolódnak. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza első évfolyamon kezdődik és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Két részre tagolódik: -
az első évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó alsó tagozat,
-
az ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó felső tagozat.
Az alsó tagozat : - első –második évfolyamon lehetővé kell tenni, ösztönzi az ebben az életkorban a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelését, - harmadik–negyedik évfolyamon erőteljesebbé – a negyedik évfolyam végére már meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanításitanulási folyamatok. A felső tagozat: -
a nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez kötődik, szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása, a hetedik–nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.
99
Új NAT belépése a 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet szerint. Évfolyam/ 1. tanév 2013/2014 Új NAT
2.
3.
4.
Régi NAT 2014/2015 Új NAT Új NAT
Régi NAT Régi NAT 2015/2016 Új NAT Új NAT Új NAT
Régi NAT Régi NAT Régi NAT 2016/2017 Új NAT Új NAT Új NAT Új NAT
5.
6.
7.
8.
Új NAT
Régi NAT Új NAT Új NAT
Régi NAT Régi NAT Új NAT Új NAT Új NAT
Régi NAT Régi NAT Régi NAT Új NAT Új NAT Új NAT Új NAT
II.1. A választott kerettanterv megnevezése A Nat-ban megfogalmazott elvek, célok, fejlesztési feladatok és műveltségi tartalmak a képzési szakasz sajátosságai szerint több változatban elkészített kerettantervekben jelennek meg. Az intézmények az oktatásért felelős miniszter által kiadott, illetve jóváhagyott kerettantervekből választhatnak, amelyek a tartalmi szabályozás következő szintjét jelentik. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek rögzítik a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak egy vagy két évfolyamonkénti követelményeit, a tantárgyközi tudás- és készségterületek fejlesztésének feladatait, és közlik a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló, illetve ajánlott időkeretet. Az intézmény szakmai önállóságát a kerettantervekben kötelező tartalommal nem szabályozott időkeret szabad felhasználása, a módszertani szabadság, az engedélyezett kerettantervek közötti választás, illetve az egyedi tantervek engedélyeztetési lehetősége biztosítja. A kerettantervek határozzák meg a tanulás-tanítás folyamatában elsajátítandó fejlesztési követelményeket, továbbá az elvárt tudás mélységét, szervezettségét, és alapul szolgálnak a kimeneti követelmények meghatározásához. A 2013/2014-es tanévtől a 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (új Nat) és az erre épülő kerettantervek bevezetése felmenő rendszerben első és ötödik évfolyamon kerülnek bevezetésre. A többi évfolyamon kifutó rendszerben a 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, a hozzá kapcsolódó, az intézmény által adaptált kerettanterv alkalmazása történik.
A jelenleg használt kerettanterv tantárgyi rendszere és heti óraszáma (kifutó rendszerben) Az iskola egyes évfolyamain - a 2013/2014-es tanévtől kifutó rendszerben a második és hatodik évfolyamtól - az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás:
H2004 = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004. szeptemberétől érvényes helyi tanterv.
100
Tantárgy/Évfolyam
1
2
3
4
5
6
7
8
Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv- német-angol Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Technika és életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport Osztályfőnöki Ember és társadalomismeret, etika modul Mozgókép és médiaismeret modul Egészségtan Hon- és népismeret Tánc és dráma Kötelező óraszám Nem kötelező, KTV. 52§ 7. bekezdés választható: Matematika Történelem Testnevelés Sportfoglalkozás Idegen nyelv Tánc és dráma Osztályfőnöki Egészségtan Hon- és népismeret Ember és társ.ism., etika modul Mozgókép és médiaism. modul Összesen Egyéni felzárk. KTV52§ 11. C Egyéni foglalkozás Összesen Tanórán kívüli foglalkozások óraterve
8
8
8
8
4 2
4 2
4 2
4 2
1 4 1 2
3 4 1
3 4 1
3 3 1
3 3 1
2
2 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1
5
5
4
1
1
1,5
1 1 1
1 1 1
1 1,5 1
1 1,5 1
1 1 1
1 1 1
1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1
5
3+2
3
3
3 0,5
2,5 1
2,5 0,5
2,5 0,5
20 2
20 2
20 2
22,5 2,25
22,5 5,6
22,5 5,6
25 7,5
25 7,5
1
1 1
0,5
0,5
2
2 2 2
1 1 0,5 1 1 0,5
22 2,4 2 24
22 2,4 2 24
22 2,4 2 24
23,5 2,7 1,5 25
26 2,7
24,5 2,7
27 3
1 28,5 3
26
24,5
27
28,5
Alsó 22,5 óra 22,5 óra Nkt.27.§ (8.) alapján
Napközi Iskolaotthon 1-2. évf. Sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs és rehabilitációs órái 101
-
-
Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagi és követelményei megegyeznek a Nyíregyházi tantervcsalád Kerettantervében meghatározott tananyaggal és követelményekkel. A bevezető és kezdő szakaszban fokozatosan átálltunk a NAT Apáczai Tanterv-és Tankönyvcsalád alkalmazására. A sajátos nevelési igényű tanulók kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek. A fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve által meghatározott tananyaggal és követelményekkel.
Az iskola által választott új kerettanterv a 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben bevezetve Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1–4. évfolyamon
Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
1. évf. 7
2. évf. 7
3. évf. 6
4 1 1 2 2 1 5 2 25
4 1 1 2 2 1 5 2 25
4 1 1 2 2 1 5 3 25
4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5 3 27
Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok 5–8. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra
5. évf. 4 3 4
6. évf. 4 3 3
7. évf. 3 3 3
8. évf. 4 3 3
2
2
2
2
1 2
1 2
1
1
2 2 1 1 1 1
1 1 2 2 1 1
1 1 102
1 1
Dráma és tánc/Hon- és népismeret* Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
1 1 1 5 1 3 28
1 5 1 2 28
1 1 5 1 3 31
1 5 1 3 31
A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat
Változat A változat B változat B változat A változat A változat A változat
II.2. A kerettanterv által meghatározott és az a feletti óraszámok A választott kerettanterv óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika Össz.óraszám
1. évf. K. Sz.t V. Ö
K.
7
7
4 1 1 2 2
1
5 1 1 2 2
4 1 1 2 2
1
1
5
5
23
1
8
2
2. évf. Sz.t V. 1
K.
8
6
2
2
Ö.
8
6
8
5 1 1 2 2
2 4 1 1 2 2
2 4 1 1 2 2
4 1 1 2 2
1
1
1
1
1
1
5
5
5
5
5
5
2
25
22
1
K.
4. évf. Sz.t V.
5 1 1 2 2
25 23
1
Ö.
3. évf. Sz.t V. Ö.
3
25
K.:kötelező óra , Sz.t.: szabadon tervezhető óra , V.: Választható, Ö.: összesen
103
24
1 3
27
Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ism. Erkölcstan Természetismeret Biológiaegészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/ Hon-és népismeret* Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Össz.óraszám
5. évf. K. Sz.t V. Ö
K.
4
4
3 4
6. évf. Sz.t V.
Ö.
K.
4
4
3
3 4
3 3
1
3 4
3 3
2
2
2
1
3
1 2
1 2
1 2
1 2
1 1
1
1
1 2
1 1
1 1
1 1 1
7. évf. Sz.t V. Ö.
K.
8. évf. Sz.t V.
Ö.
1
4
4
4
1
3 4
3 3
1
3 4
2
2
2
1
3
1
1
1
2
2
1
2 1 1 1 1
2 1,5 1,5 1 1
1 2 2 1 1
1
1
0,5 0,5
1 0,5
1,5
0,5
1 2 2 1 0,5
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
5
5
5
5
5
5
5
5
1 26
1 1 28 25
1 28
1 28
1 31
1 28
1 31
2
3
3
3
K.:kötelező óra , Sz.t.: szabadon tervezhető óra , V.: Választható, Ö.: összesen * 5. évfolyamon a Dráma és tánc tantárgy, 6. évfolyamon a Hon- és népismeret tantárgyat oktatjuk. A kerettantervben meghatározott tananyag feletti 10 %-ban és a szabadon tervezett órakeret terhére növelt órákban nem írunk elő további tananyagot, hanem gyakorló, rendszerező órákat szervezünk a kerettantervben meghatározott tananyag elmélyítésére, az alkalmazható tudás megszerzése vagy a képességek fejlesztése céljából. 2013/2014-es tanévben az első évfolyamon és 3-8. évfolyamon az osztályok kötelező tanóráit és a szabadon választható foglalkozásait 16 óráig, szülői igény esetén 17 óráig szervezi. 2. évfolyamon iskolaotthonos oktatási formában történik a gyermekek oktatása-nevelése.
104
II.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente – az iskola igazgatója határozza meg. Az iskola igazgatója döntése előtt felméri, hány tanulónak lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. A felmérés eredményéről az iskola igazgatója tájékoztatja az iskolai szülői szervezetet (közösséget), az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó teljes összegnek legalább huszonöt százalékát tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok, elektronikus adathordozón rögzített tananyag, kis példányszámú tankönyv vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv, tankönyv, elektronikus adathordozón rögzített tananyag az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül. Az iskola igazgatója kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy – az iskolától történő tankönyvkölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján – a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki a) tartósan beteg, b) a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelemvagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, c ) három vagy több kiskorú, illetve eltartott gyermeket nevelő családban él, d) nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy e) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre (a továbbiakban: normatív kedvezmény). A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő – nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő – ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény. Abban a kérdésben, hogy a normatív kedvezményre való jogosultság elbírálásánál kit kell
105
a) tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, három- vagy többgyermekes családban élő, nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosultnak tekinteni – kivéve, ha az iskoláztatási támogatásra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt szűnt meg – a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény II. fejezetében, b) sajátos nevelési igényűnek tekinteni foglaltakat kell alkalmazni. A normatív kedvezményre és a normatív kedvezmény körébe nem tartozó kedvezményre vonatkozó igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell bejelenteni. Az igénylő a jogosulatlanul igénybe vett kedvezményért jogszabályban meghatározott módon felel. A kedvezmények iránti igényt az iskolai tankönyvrendelés elkészítése előtt, az igénylőlap felhasználásával kell bejelenteni. Az igénybejelentés időpontjáról az iskola az igény bejelentési határidő előtt legalább tizenöt nappal korábban, írásban köteles értesíteni minden tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt. Ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával, az igénybejelentés jogvesztő. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. Ha az igényjogosultság a tanulói tankönyvvásárláshoz nyújtott normatív hozzájárulás igénylését követő időpont után áll be – beleértve az iskolaváltást is – az iskola a tankönyvek kölcsönzésével, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvek rendelkezésre bocsátásával teljesítheti az igényt. Az iskolai tankönyvellátás keretében a tanuló évfolyamonként legfeljebb kettő alkalommal jogosult a tankönyvjegyzékben szereplő áron megvásárolni ugyanazt a tankönyvet. Második alkalommal a tanuló e jogával akkor élhet, ha a tankönyv használhatatlanná vált, megsemmisült, elveszett, feltéve, hogy nem terheli szándékosság ezek bekövetkeztében, és ezt az iskola igazolja. Ha a tanuló iskolát vált – az e tényről kiállított iskolai igazolás felmutatásával – az új iskolában alkalmazott tankönyvet a tankönyvjegyzékben szereplő áron jogosult megvásárolni.
106
II.4. A nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok megvalósításának részletes szabályai „ A Nat a gyerekek, a serdülők és a fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges feladatok meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő tanítást. Olyan pedagógiai munkát feltételez, amelynek középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek fejlesztése, a készségek elsajátíttatása, kibontakoztatása, a személyiség fejlődéséhez szükséges megfelelő feltételek biztosítása áll, figyelembe véve, hogy az oktatás és a nevelés színtere nem csak az iskola, hanem az élet számos egyéb fóruma is. A fejlesztési területek, nevelési célok megvalósulásának, a kulcskompetenciák kialakításának egyik feltétele az említett célok szolgálatába állított pedagógiai folyamat. A differenciált tanítás-tanulás megvalósulásához különösen a következő szempontokat ajánlatos figyelembe venni: –
olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését;
–
a tanulást úgy kell megszervezni, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat, alkotóképességüket;
–
a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezésére;
–
az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésében-oktatásában) alkalmazni kell az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit;
–
váljék a tanítás egyik elvévé és teendőjévé a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben;
–
a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazni kell a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat;
–
sajátos tanulásszervezési megoldásokat kell alkalmazni a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek esetében, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában;
–
a tanítási-tanulási helyzetek, a tanulásszervezési módok és értékelési eljárások alkalmazkodjanak az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, általában is támogassák a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását;
–
különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat kell kialakítani mind az iskolák közötti együttműködésben, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában.”
107
Az eredményes tanulás segítésének elvei Minden tanköteles korú tanulónak törvényben biztosított joga, hogy a neki megfelelő nevelésben-oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának (az iskolafenntartóval, az iskola működtetőjével, a családdal, a gondviselővel, szakmai és civilszervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit: –
a képességek megismerése és fejlesztése, a készségek, ismeretek, tudástartalmak megalapozása, az attitűdök alakítása az 1–4. évfolyamon;
–
folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a tudás bővítése, megszilárdítása az iskolázás további szakaszaiban;
–
az eredményes szocializáció akadályainak korai felismerése és kezelése pedagógiai eszközökkel;
–
a tanuló tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és annak valamennyi területén; –
a tanulást érintő lemaradás, illetve a tanulói leszakadás megakadályozásának érdekében a tanuló személyiségének, szociokulturális hátterének megismerése, a tanulás eredményességét növelő pedagógiai módszerek alkalmazása;
–
a tanuló önmagához és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon, és e tevékenység támogatása az iskolán kívül is;
–
motiváló és hatékony tanulásszervezési eljárások alkalmazása, akár játékok segítségével (pl. sakk, logikai játékok);
–
egységes alapokon nyugvó tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása; –
a sajátos nevelési igényű, akadályozott, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők elfogadása, beilleszkedésük feltételeinek kölcsönös alkalmazkodáson alapuló megteremtése, a képességprofilhoz viszonyított haladás elismerése, a tanulásban meghatározó képességeik feltárása és fejlesztése.
108
II. 5. Mindennapos testnevelés megvalósítása A Kntv. 27.§ (11) bekezdése és a 20/2012.EMMI rendelet 193.§(3) bekezdése értelmében 2012. szeptember 1-től az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással,
rendelkezéseiben
meghatározott
b) iskolai sportkörben való sportolással, c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. Iskolánkban a mindennapos testnevelés megtartása a 2012/2013-as tanévtől első és ötödik évfolyamon minden tanuló számára heti öt testnevelés óra megtartásával történik. A heti 5 testnevelés óra megtartása a következő tanévektől felmenő rendszerben fog megvalósulni. 2012/2013-as tanévben 1. évf.
Testnevelés órák száma Megvalósítás
Évfolyam
2013/2014 tanév 2014/2015 tanév 2015/2016 tanév
2. évf.
5
5
5 hagyományos testnevelés óra
3 hagyományos testnevelés óra + 2 sport foglalkozás
3. évf.
3 + sportkör
4. évf.
5. évf.
3
5
+ sportkör
5 hagyományos testnevelés óra
8. évf.
6. 7. évf évf . . 2,5 2,5
. 2,5
sportkör
Testnevelés órák száma Évfolyamok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam 5 óra 5 óra 3 óra 3 óra 5 óra 5 óra 2,5 óra 2,5 óra 5 óra
5 óra
5 óra
3 óra
5 óra
5 óra
5 óra
2,5 óra
5 óra
5 óra
5 óra
5 óra
5 óra
5 óra
5 óra
5 óra
109
Az iskolai sportkör működési rendje Sportköri foglalkozás: Ezeket meghirdetett formában, felügyelettel, dokumentálható módon, minden gyereknek biztosítani kell. Az iskolai sportkör és az iskolavezetés kapcsolatának formája, rendje: Az intézmény vezetője (vagy helyettese) évente legalább egy alkalommal lelátogatja a sportköri foglalkozást. Célja: A foglalkozás szakmai színvonalának, a tanulói létszámnak, a tanulók haladásának a nyomon követése. A sportkör vezetője félévkor és év végén írásban beszámol a sportkör munkájáról, működéséről, a sportkör által szervezett sportrendezvényekről, a tanulók részvételéről más sportrendezvényeken. A könnyített testnevelés és a gyógytestnevelés szervezése A tanuló az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített testnevelés- vagy gyógytestnevelés órára kell beosztani. A könnyített testnevelés- vagy gyógytestnevelés órát, lehetőség szerint, a többi tanulóval együtt, azonos csoportban kell szervezni. Az orvosi szűrővizsgálatot május 15-éig kell elvégezni, kivétel, ha a vizsgálat oka később következik be. Az orvos által vizsgált tanulókról az iskolának nyilvántartást kell vezetnie, amelyben fel kell tüntetni a felvételi állapotot és az ellenőrző vizsgálatok eredményét. A könnyített testnevelés órát az iskolaorvosi, szakorvosi vélemény alapján a testnevelés óra vagy az iskola által megszervezett külön foglalkozás keretében úgy kell biztosítani, hogy a mindennapos testnevelés ezekben az esetekben is megvalósuljon. A gyógytestnevelés órákat a pedagógiai szakszolgálat feladatainak ellátására kijelölt nevelésioktatási intézményben kell megszervezni legkevesebb heti három, de legfeljebb heti öt tanóra keretében. Ha a tanuló a szakorvosi javaslat alapján a testnevelés órán is részt vehet, akkor számára is biztosítani kell a mindennapos testnevelésen való részvételt. Ebben az esetben a gyógytestnevelés- és a testnevelés órákon való részvételnek együttesen kell elérnie a heti öt órát, ezek arányára a szakorvos tesz javaslatot. Fel kell menteni a tanulót a testnevelés órán való részvétel alól, ha mozgásszervi, belgyógyászati vagy egyéb, szakorvos által megállapított egészségkárosodása nem teszi lehetővé a gyógytestnevelés órán való részvételét sem.
110
II.6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A szabadon választható órákat az egyes évfolyamokon a 101. oldalon található táblázatban rögzítettük, mely a 2013/2014-es tanévtől kifutó rendszerben működik. Szakkörök:
anyanyelvi (alsó): 2 óra/hét angol nyelvi felső): 2 óra/hét atlétika (felső): 2 óra/hét hagyományőrző színjátszó (alsó): 2 óra/hét magyar előkészítő: 2 óra/hét matematika előkészítő: 2 óra/hét/I. félév
Az új kerettanterv alapján válaszható tantárgyakat és azok óraszámait a 103-104. oldalon lévő táblázat tartalmazza, melyet a 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben alkalmazzuk.
II.7. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának (az iskolafenntartókkal, a családdal, a gondviselőkkel, szakmai és civil szervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit:
a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén; folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés; kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása az 1–6. évfolyamon; folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés; a kulcskompetenciák bővítése az iskolázás további szakaszain;
A tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása. a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül; egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása. Az iskolai hátrányok rendszere A tevékenységrendszer, az iskolai tevékenységszervezés szolgálja a teljesítő képes és helytállni képes gyermeki-ifjúi személyiség kialakulását, amely személyiség-felfogásunk kulcskategóriája. Ez a helytállási képesség-együttes magában foglalja egyebek mellett a közösségben való együttélés értelmi és érzelmi képességeit, a kooperativitást, a kreativitást, a kritikai szellemet, a felelősségvállalást, a megbízhatóságot. 111
A pedagógiai rendszer tényleges hatásának döntő tényezője az iskola légköre, szellemisége pszichés klímája. A kívánatos légkör kialakításában az alábbi tényezőknek tulajdonítunk különös fontosságot: • a nevelőtestület gyermekismerete, gyermekközpontú, gyermektisztelő értékrendje, • az iskolai tevékenységrendszer gazdagsága, • az iskoláért, az iskolaközösségért érzett felelősség intenzitása, • a hagyományrendszer, • a szülőkkel való kapcsolat milyensége Az iskolai tanulási folyamatban különösen fontos tényezőnek tekintjük, hogy a pedagógusok a lehetőségekhez mérten igazodjanak a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakban nyújtott teljesítményeikhez. E cél eléréséhez az alábbi tanítási módszereket és szervezeti formákat alkalmazzuk:
Az 1-2.évfolyamon a gyorsabb beilleszkedés és indulás, a hatékonyabb tanulás segítése céljából egész napos oktatást szervezünk. Az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulóknak felzárkóztató foglalkozást szervezünk alsó tagozaton. A felső tagozatban a lemaradók segítésére évfolyamonként felzárkóztató foglalkozást biztosítunk. Pedagógusaink az egyes tanítási órákon előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így elsősorban a gyakorlásnál, az ismétlésnél a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. A 8. évfolyamon az eredményes felvételi és a továbbtanulás segítésére felkészítő, előkészítő foglalkozásokat szervezünk.
Fontos faladat hárul iskolánkra a szociális hátrányok, a beilleszkedési, a magatartási, tanulási nehézségek enyhítésében. Napjainkban egyre több család kerül nehéz helyzetbe. A megélhetési nehézségek, a család hétköznapi gondjai miatt egyre több gyerek válik hátrányos helyzetűvé. Iskolánk eddig is sokat tett a hátrányok kompenzálása érdekében. A hátrányok típusai:
Családi hátrányok Olyan tanulók tartoznak ide, akik mögött nem stabil, gondoskodó a család Nevelőszülő gondoskodik a gyerekről. Felbomlott család, elváltak vagy meghalt az egyik szülő. Előfordul, hogy a hátrány abból származik, hogy a szülők tartósan betegek, leszázalékoltak, pszichésen kiegyensúlyozatlanok, deviáns életvezetést folytatnak. Mit teszünk a hátrányok kompenzálása érdekében az iskolában? • Részvétel kulturális rendezvényeken, szabadidős programokon (farsang, Szent László-hét, mikulás és karácsonyi rendezvények, színház bérlet). • Részvétel szakkörökön. • Versenyeken való ingyenes részvétel. • Reggeli ügyelet 7,30 órától. • Felvilágosító, mentálhigiénés tájékoztatók tartása. Anyagi hátrányok Azok a családok sorolhatók ide, amelyek nem képesek az átlagosnak megfelelő anyagi körülményeket biztosítani, mert nem képesek rendszeres munkára (meghaltak, betegek, deviánsak). Munkanélküliek, vagy magas az eltartottak aránya és alacsony a munkaképes eltartók aránya. Iskolánk feladata ennek a hátránynak a kompenzálására: 112
• •
kedvezményes étkeztetés, napközis elhelyezés,
Kisebbségi, etnikai hátrányok Az etnikai hátrányok kompenzálásának iskolai feladatai: • a másság elfogadtatása az iskola minden tanulójával dolgozójával, • együttműködési formák a szülőkkel, • felzárkóztató programok, • együttműködés a kisebbségi önkormányzattal, • kapcsolat a Gyermekjóléti Szolgálattal.
Tanulási hátrányok Az a tanuló tartozik ide, aki nem rendelkezik megfelelő képességgel a tananyag elsajátításához, nincs kellőképpen motiválva a tanulásra. A tanulási hátrányok kompenzálása iskolánkban: • Differenciált foglalkoztatás tanórán • Iskolaotthonos 1-2. évfolyamon • részproblémákkal küszködő gyerekek integrált oktatása, • megfelelő olvasástanítási módszer kiválasztása, • szakszolgálat igénybe vétele • óvoda, iskola kapcsolata. Az egyes hátrányfajták nem függetlenek egymástól. A hátrányos helyzet folyamatnak is felfogható. Ehhez a tevékenységhez a pedagógus hozzáértése mellett szeretet, megértés, a tanítvány iránti bizalom és pedagógus-lelkiismeret kell. Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják:
iskolaotthon, egész napos iskola; az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a felzárkóztató órák; a napközi otthon; a diákétkeztetés; a felzárkóztató foglalkozások; könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai; a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése; a családlátogatások; a továbbtanulás irányítása, segítése; az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége; az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott támogatás; szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.
Az integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés rendje Iskolánk részt vesz az integrációs és képesség kibontakoztató programban. Az integrációs oktatási program során az eltérő családi háttérrel rendelkező, különböző képességű és fejlettségű gyermekeket együtt fejlesztjük, annak érdekében, hogy a társadalmi párbeszéd, valamint a társadalmi mobilitás valóságos keretet kapjon az oktatás-nevelés rendszerén belül. 113
Az integrációs minőségi oktatást biztosító program jellemzői: Egyrészt olyan oktatásszervezési keret, -
amely lehetőséget kibontakozásához,
biztosít
minden
gyermek
számára
képességei
-
amelyben minden gyerek előzetes, otthonról hozott tudását és kultúráját értékként képviselheti, kamatoztathatja,
-
amelyben a gyerekek egymást segítő közösségei születnek (tudatosan fejlesztik a család, az iskola és a gyerek közötti kommunikációt),
-
amelyben a szülőt, a családot, mint partnert vonják be az iskolai folyamatokba, döntésekbe (tudatosan fejlesztik a család, az iskola és a gyerek közötti kommunikációt),
-
amelyben tudatosan építik ki az előítéletek csökkentésére, megszüntetésére alkalmas együttműködő, elfogadó környezetet,
-
amelyben tudatosan teremtenek lehetőséget az oktatás ügyében érintett intézmények együttműködésére (óvoda, általános iskola, középiskola, családsegítő szervezetek, kisebbségi és helyi önkormányzatok, kulturális és civil szervezetek),
-
amelyben a tanuló követés az iskolai hatékonyság visszajelzésének kiemelt eszköze
Másrészt olyan kompetenciák jellemzik a pedagógusokat mint pl.: -
széleskörű módszertani repertoár,
-
egyéni különbségekre figyelő, egyénre szabott pedagógiai eszközök és oktatási mérőrendszerek ismerete
-
az együttműködés órai és intézményi kereteken túlmutató jellegéből fakadó tanári szerepbővülés elfogadása
-
az iskolában megjelenő különböző kultúrák ismerete, egyenértékűként való elfogadása, kezelése
Az integrációs program fenti jellemzőinek az intézmény pedagógiai rendszerének egészét át kell hatnia. Elvárható eredmények: Az iskolai integrációs program alkalmazása esetén a következő eredményekről kell számot adni, melyek az ellenőrzés szempontjait is jelentik: -
a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya az oktatási – nevelési intézményben megfelel a jogszabályban előírtaknak,
-
az intézmény képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyermekek fogadására, és együttnevelésre,
-
multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe,
-
az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel,
-
az intézményben létezik tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer.
114
Ezek eredményeként: -
nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó HHH tanulók száma,
-
csökken az intézményben az iskolarendszerű oktatásból kikerülők száma,
-
csökken az iskolai hiányzások óraszáma,
-
csökken a HHH tanulók körében a magántanulók száma,
-
nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló HHH tanulók száma,
-
az adott intézményben az országos kompetencia mérések eredményei az országos átlagot meghaladó mértékben javulnak.
II.8. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az ellenőrzésnek, a tanulók tudásszint mérésének alapvetően két feladata van: 1. rendszeres munkára szoktat, motivál, felkészít a továbbtanulásra, 2. tájékoztat a készségek fejlesztésének, a tananyag elsajátításának szintjéről, a gyakran előforduló hibákról, hiányosságokról. Az ellenőrzés formái: 1. Szóbeli számonkérés: - feleltetés: a leggyakoribb forma. Ilyenkor általában a napi a tananyag ellenőrzése történik. Feleltetéskor érdemjeggyel kell kifejezni a tanári értékelést, mely a naplóba kék színnel kerül beírásra; - beszélgetés, - kiselőadás. 2. Írásbeli számonkérés: - témazáró: egy nagyobb tematikus egységet lezáró, összefüggő írásbeli ellenőrzés, melyből évente legalább kettőt kell íratni azokból a tantárgyakból, melyet osztályzattal értékel félévkor és év végén. A tantárgyi tanterveknél megtalálható, hogy konkrétan hány témazáró lesz az év során. A témazáró mennyisége függ a tantárgy heti óraszámától is. Az érdemjegy pirossal kerül be a naplóba. Beszámítása meghatározó a félévi és év végi osztályzatot illetően. - számonkérés: kisebb tematikus egységet lezáró írásbeli ellenőrzés, melyből a tanár saját belátása szerinti mennyiségben és gyakorisággal írathat, ha a tantárgyi tantervek másként nem rendelkeznek. Az érdemjegy beírása kék színnel történik. (pl.: teszt, feladatlap). - írásbeli felelet: egy-két leckét számonkérő írásbeli ellenőrzés, melynek gyakorisága a tantárgy természetéből adódik és a szaktanár önállóan dönti el gyakoriságát, ha másként nem rendelkezik a tantárgyi tanterv. Az ezért kapott érdemjegy egy szóbeli felelet súlyával azonos. Beírása kék színnel történik. (pl. teszt, röpdolgozat, feladatlap). 3. Gyakorlati számonkérés: Például munkadarab, gyűjtőmunka, sportteljesítmény értékelése. Mindezekből kiválasztva a pedagógus maga tervezi meg az ellenőrzést, értékelést, ügyelve a szóbeli és írásbeli formák helyes arányára. 115
A tanulmányi munka ellenőrzésének és értékelésének rendszere Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a szaktanárok az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók: - szóbeli felelete, - írásbeli munkája vagy - gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A tanulmányi munka értékelése Az érdemjegy visszajelző, informatív értékű. A tanuló tudásának, felkészültségének ellenőrzésére szolgál a tanév során több alkalommal, és a tananyag rövid időegység alatt megtanulható részének elsajátítását minősíti. A pedagógusok a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak – fejlődtek-e vagy hanyatlottak az előző értékelés óta. A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét: - tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, - félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból minden tanulónak félévenként legalább három érdemjegyet kell szereznie. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök két havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A félévi osztályzatok azt mutatják, hogy: - a tanuló az első félév egészét tekintve milyen színvonalon, milyen mértékben tett eleget az egyes tantárgyak tantervi követelményeinek, - és a félév egészét tekintve miként értékelhető magatartása, szorgalma. A tanév végi osztályzatok azt tanúsítják, hogy: - a tanuló az adott évfolyamra előírt tantervi követelményeket milyen mértékben teljesítette, - megszerzett ismeretei, tudása elegendő-e arra, hogy azt a pedagógus legalább elégségesnek minősítse, - megszerzett tudása elegendő-e arra, hogy a következő, magasabb évfolyam tantervi követelményeit el tudja sajátítani. Alapelvek: 1. Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú szülőjét értesíteni kell. 2. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. 3. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára 116
lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1); A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: TELJESÍTMÉNY 0 – 33% 34 – 50% 51 – 75% 76 – 90% 91 – 100%
ÉRDEMJEGY Elégtelen (1) Elégséges (2) Közepes (3) Jó (4) Jeles (5)
Szöveges minősítés Az első évfolyamon - félévkor és év végén - továbbá a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: kiválóan teljesített, jól teljesített, megfelelően teljesített, felzárkóztatásra szorul A szövegesen értékelt tanulók félévi és év végi írásbeli minősítésének részletes kifejtése a szülő és a pedagógus közreműködésével történik. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap: - az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, - fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és - javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. Mentesítés az értékelés alól Az első évfolyamra felvett tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, továbbá azokat a tanulókat, akiket a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye javasol, az igazgató mentesíti az értékelés és minősítés alól, vagy részére az egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó továbbhaladást engedélyez. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei
-
-
A tanulók magasabb évfolyamba akkor léphetnek, ha az előírt tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítik. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei, szöveges értékelése alapján bírálják el. A 2-8. évfolyamon minden tantárgyból legalább az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a tanév végén legfeljebb három tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. 117
-
-
-
-
A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne. Az engedély megadásáról a tanuló, kiskorú esetén a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesített. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal. 1. évfolyamon félévkor és év végén, a 2. évfolyamon félévkor szöveges értékelést kapnak a tanulók, melyben megjelöljük a fejlesztendő területeket, amelyeket a következő évfolyamon erősíteni kell. 2. évfolyamon év végén, valamint 3-8. évfolyamon félévkor és év végén a 2010/2011-es tanévtől osztályzattal értékeljük tanulóinkat.
II.9. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Az ismeretanyag átadásának színhelye alapvetően a tanítási óra. Azonban a készségek kialakításának és a gyakorlat megszerzésének a lehetősége nem korlátozódhat csak a tanórára. A fent említett jártasságok nagy részét csak rendszeres, kitartó munkával lehet elérni, mely elképzelhetetlen az otthoni gyakorlás nélkül. Ezért a tantárgyak legtöbbjénél szükséges a rendszeres házi feladat. A házi feladat lehet: - szóbeli vagy - írásbeli munka, vagy - egyszerre mindkettő. A házi feladatok célja, hogy a tanulók: - elkészítésükkel elmélyítsék az órán tanultakat, - megtanulják önállóan alkalmazni az ismereteiket és - segítsék a logikus gondolkodás kialakulását és fejlesztését. A szaktanár adhat fel úgynevezett szorgalmi, alkotó és kreatív házi feladatot is. A házi feladat ellenőrzése: - A szóbeli házi feladatok ellenőrzése legtöbbször szóbeli feleletek formájában történik. - Az otthoni írásbeli munkákat minden esetben ellenőrizni kell. Az otthoni feladatok jellege függ a tantárgy sajátosságától. Házi feladatok lehetnek: - feladatgyűjteményből adott feladatok, - tankönyvi kérdésekre adandó válaszok, - vázlatkészítés, - leíró vagy elemző munkák, - házi dolgozat, - gyűjtő- vagy kutatómunka, illetve - számítógépes feladat.
118
II.10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei A 2013/2014-es tanévtől: Iskolánkban felső tagozaton a heti 3 óra idegen nyelv (angol, német) tantárgyat csoportbontásban tanítjuk az informatika, magyar irodalom és matematika tantárgyakkal. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására.
II.11. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket Iskolánkban évente elvégezzük a tanulók fizikai és motorikus képességeinek a felmérését (ősszel és tavasszal). Az Oktatási Minisztérium Testnevelési Bizottsága által kifejlesztett „Hungarofit” tesztet használjuk. A felmérés elvégzéséhez szükséges tudnivalókat az „Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez” című kiadvány tartalmazza. A teszttel kapcsolatos követelmény, hogy kevés eszközzel, minél egyszerűbben, bárhol végrehajthatók legyenek, s valóban mutassák a tanulók fizikai képességeit. A felmérés során:
A tesztek eredményeit az „osztályonkénti adatlap”-on rögzítjük.
A teszteket értékeljük a már említett könyv pontérték táblázatai alapján.
Az eredményt az „Intézményi osztályonkénti összesített adatlap”-on összesítjük.
A méréseket az alsó tagozaton a testnevelést tanító pedagógusok, a felső tagozaton a testnevelő tanárok végzik. Az eredmények összesítése a testnevelő tanárok feladata, elemzésük az iskolavezetéssel együtt történik. A rendszer lehetővé teszi a tanulók fejlődése során az alapvető fizikai tulajdonságok mérését. A tesztek nem képzik a tantervek tartalmát, és hogy a mérés célja megvalósuljon nem szabad azokat betanítani és gyakorolni. A vizsgálatok megszervezése -
A teszt-vizsgálat értéke és hatékonysága nagymértékben a szigorú gyakorlati végrehajtáson és a tanulóknak a testnevelő tanártól kapott motiváltságán múlik.
-
A vizsgálatot a testnevelő tanár végzi az osztályban, de bárki végezheti, aki a tanulók testi nevelésével foglalkozik, így más szakos tanárok is.
-
A teszteket évente kétszer, a tanév elején és végén kell végeztetni.
-
A teszteket a kézikönyvben szereplő sorrendben kell elvégeztetni. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy az egyensúlyi teszt mindig a kezdő s az állóképességi futás az utolsó kell, hogy legyen, a tanulóknak mindig megfelelő pihenési időt kell hagyni a tesztek között.
-
A motiváció növelése miatt rendkívül fontos, hogy a teszt levezetője tisztában legyen, miért végeztetjük el a teszteket, és hogyan értelmezzük az eredményeket.
-
Az összehasonlíthatóság érdekében a tesztek végrehajtási körülményeinek hasonlónak kell lenniük minden diáknál, minden részletben (helyszín, eszköz, hőmérséklet, stb.)
-
A tesztek eredményeit minden gyermeknek személyre szólóan kell megadni. Az értékelő lapot 3 példányban kell készíteni. Az egyik lap a gyereké, hogy lássa, hol áll korábbi teljesítményéhez, az osztályátlaghoz és (amennyiben lehetséges) az országos átlaghoz 119
képest. A másik példány a szülőké, hogy tisztán lássanak és ösztönözhessék gyermekeiket fizikai fittségük fejlesztésére, a harmadik példányt a központi adatfeldolgozónak kell megküldeni. -
A referenciatáblázatokat egy speciális testület határozza meg.
-
Interneten hozzáférhetővé tesszük a feldolgozott eredményeket.
-
A tanárok számára ajánlatos a teszt-videokazetta tanulmányozása a vizsgálatok elvégeztetése előtt.
A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1. feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)
PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Évfolyam
1
1. 00 1. 10 1. 23 1. 34 1. 45 1. 55 1. 64
1. 72
2
1. 03 1. 13 1. 26 1. 37 1. 48 1. 58 1. 67
1. 75
3
1. 06 1. 16 1. 29 1. 40 1. 51 1. 61 1. 70
1. 78
4
1. 09 1. 19 1. 30 1. 43 1. 54 1. 64 1. 73
1. 81
5
1. 12 1. 22 1. 34 1. 46 1. 57 1. 67 1. 76
1. 84
6
1. 15 1. 25 1. 37 1. 49 1. 60 1. 70 1. 79
1. 87
7
1. 18 1. 28 1. 40 1. 52 1. 63 1. 73 1. 82
1. 90
8
1. 21 1. 31 1. 44 1. 55 1. 66 1. 76 1. 85
1. 93
9
1. 24 1. 34 1. 47 1. 58 1. 69 1. 79 1. 88
1. 96
10
1. 27 1. 37 1. 50 1. 61 1. 72 1. 82 1. 91
1. 99
120
11
1. 30 1. 40 1. 53 1. 64 1. 75 1. 85 1. 94
2. 02
12
1. 33 1. 43 1. 56 1. 67 1. 78 1. 88 1. 97
2. 05
13
1. 36 1. 45 1. 59 1. 70 1. 81 1. 91 2. 00
2. 08
14
1. 39 1. 48 1. 62 1. 73 1. 84 1. 94 2. 03
2. 11
15
1. 42 1. 52 1. 65 1. 76 1. 87 1. 97 2. 06
2. 14
16
1. 45 1. 56 1. 68 1. 79 1. 90 2. 00 2. 09
2. 17
17
1. 48 1. 58 1. 72 1. 82 1. 93 2. 03 2. 12
2. 20
18
1. 51 1. 62 1. 76 1. 85 1. 97 2. 07 2. 16
2. 24
19
1. 54 1. 66 1. 80 1. 89 2. 01 2. 11 2. 20
2. 28
20
1. 57 1. 70 1. 84 1. 94 2. 05 2. 15 2. 24
2. 32
21
1. 61 1. 74 1. 87 1. 98 2. 09 2. 19 2. 2 8 2. 36
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)
PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Évfolyam
1
0. 97 1. 08 1. 17 1. 24 1. 31 1. 38 1. 43 1. 47
2
1. 00 1. 11 1. 20 1. 27 1. 34 1. 41 1. 45 1. 50
3
1. 03 1. 14 1. 23 1. 30 1. 37 1. 44 1. 48 1. 53
4
1. 06 1. 17 1. 26 1. 34 1. 40 1. 47 1. 51 1. 56
5
1. 09 1. 20 1. 29 1. 38 1. 43 1. 50 1. 54 1. 59
6
1. 12 1. 23 1. 32 1. 41 1. 45 1. 53 1. 57 1. 62
7
1. 15 1. 26 1. 35 1. 44 1. 48 1. 56 1. 60 1. 65
8
1. 19 1. 29 1. 38 1. 47 1. 51 1. 59 1. 63 1. 68
9
1. 22 1. 32 1. 41 1. 50 1. 54 1. 62 1. 66 1. 71
10
1. 25 1. 35 1. 44 1. 53 1. 57 1. 65 1. 69 1. 74
11
1. 29 1. 38 1. 48 1. 56 1. 60 1. 68 1. 72 1. 77
12
1. 32 1. 41 1. 50 1. 59 1. 63 1. 71 1. 74 1. 80
13
1. 35 1. 44 1. 53 1. 62 1. 66 1. 74 1. 77 1. 84 121
2.
14
1. 39 1. 48 1. 57 1. 65 1. 69 1. 77 1. 80 1. 87
15
1. 41 1. 50 1. 60 1. 68 1. 72 1. 80 1. 83 1. 90
16
1. 44 1. 53 1. 64 1. 71 1. 76 1. 84 1. 87 1. 94
17
1. 47 1. 57 1. 67 1. 74 1. 80 1. 87 1. 91 1. 98
18
1. 50 1. 60 1. 70 1. 77 1. 84 1. 90 1. 95 2. 02
19
1. 54 1. 64 1. 74 1. 80 1. 88 1. 94 1. 99 2. 05
20
1. 57 1. 68 1. 78 1. 84 1. 92 1. 98 2. 03 2. 08
21
1. 61 1. 72 1. 81 1. 88 1. 96 2. 02 2. 07 2. 11
feladat:
HASONFEKVÉSBŐL FOLYAMATOSAN
TÖRZSEMELÉS
ÉS
LEENGEDÉS
(A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)
PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Évfolyam
1
20 22 24 26 28 30 32 34
2
24 26 28 30 32 34 36 38
3
28 30 32 34 36 38 40 42
4
32 34 36 38 40 42 44 46
5
36 38 40 42 44 46 48 50
122
6
40 42 44 46 48 50 52 54
7
44 46 48 50 52 54 56 58
8
48 50 52 54 56 58 60 62
9
52 54 56 58 60 62 64 66
10
56 58 60 62 64 66 68 70
11
60 62 64 66 68 70 72 74
12
64 66 68 70 72 74 76 78
13
68 70 72 74 76 78 80 82
14
72 74 76 78 80 82 84 86
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)
PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Évfolyam
1
16 19 22 25 28 29 30 32
2
20 23 24 29 32 33 34 36
3
24 27 28 33 36 37 38 40
4
28 31 32 37 40 41 42 44
5
32 35 36 41 44 45 46 48
6
36 39 40 45 48 49 50 52
7
40 43 44 49 52 53 54 56
8
44 47 48 53 56 57 58 60
9
48 51 51 57 60 61 62 64
10
52 55 56 61 64 65 66 68
11
56 59 60 65 68 69 70 72
12
60 63 64 69 72 73 74 76
13
64 67 68 73 76 77 78 80
14
68 71 74 77 80 82 83 84
123
3.
feladat:
HANYATTFEKVÉSBŐL FOLYAMATOSAN
FELÜLÉS
TÉRDÉRINTÉSSEL
(A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen, a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóra tartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)
PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Évfolyam
1
25 28 31 34 36
38
40
42
2
30 33 36 39 41
43
45
47
3
35 38 41 44 46
48
50
52
4
40 43 46 49 51
53
55
57
5
45 48 51 54 56
58
60
62
6
50 53 56 59 61
63
65
67
7
55 58 61 64 66
68
70
72
8
60 63 66 69 71
73
75
78
9
65 68 71 74 76
78
80
82
10
70 73 76 79 81
83
85
87
11
75 78 81 84 86
88
90
92
12
80 83 86 89 91
93
95
97
13
85 88 91 94 96
98
100 102
14
90 93 96 98 100 102 104 106
124
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)
7.
8.
1
20 23 26 29 32 34 36
38
2
25 28 31 34 36 38 40
42
3
30 33 36 39 41 43 45
47
4
35 38 41 44 46 48 50
52
5
40 43 46 49 51 53 55
57
6
45 48 51 54 56 58 60
62
7
50 53 56 59 61 63 65
67
8
55 58 61 64 66 68 70
72
9
60 63 66 69 71 73 75
77
10
65 68 71 74 76 78 80
82
11
70 73 76 79 81 83 85
87
12
75 78 81 84 86 88 90
92
13
80 83 86 89 91 93 95
97
14
85 88 91 94 96 98 100 102
PONTSZÁM
4.
feladat:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
Évfolyam
FEKVŐTÁMASZBAN FOLYAMATOSAN
KARHAJLÍTÁS-
ÉS
NYÚJTÁS
(A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: 125
Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)
PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Évfolyam
1
5
7
9
11 13 15 17 19
2
7
9
11 13 15 17 19 21
3
9
11 13 15 17 19 21 23
4
11 13 15 17 19 21 23 25
5
13 15 17 19 21 23 25 27
6
15 17 19 21 23 25 27 29
7
17 19 21 23 25 27 29 31
8
19 21 23 25 27 29 31 33
9
21 23 25 27 29 31 33 35
10
23 25 27 29 31 33 35 37
11
25 27 29 31 33 35 37 39
12
26 28 30 32 34 36 38 40
13
27 29 31 33 35 37 39 41
14
28 30 32 34 36 38 40 42
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)
PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Évfolyam
1
1
1
2
2
3
4
5
6
2
1
2
2
3
4
5
6
7
3
2
2
3
4
5
6
7
8
4
2
3
4
5
6
7
8
9
5
3
4
5
6
7
8
9
10
6
4
5
6
7
8
9
10 11
7
5
6
7
8
9
10 11 12
126
8
6
7
8
9
10 11 12 13
9
7
8
9
10 11 12 13 14
10
8
9
10 11 12 13 14 15
11
9
10 11 12 13 14 15 16
12
10 11 12 13 14 15 16 17
13
11 12 13 14 15 16 17 18
14
12 13 14 15 16 17 18 19
A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján:
Elért összes pontszám
Minősítés
0 – 11
igen gyenge
12 – 22
Gyenge
23 – 33
elfogadható
34 – 43
Közepes
43 – 52
Jó
53 – 63
Kiváló
127
II.12. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei Egészségnevelési program Fogalmak, jogszabályi előírások Az egészségneveléshez tartozó fogalmak Egészség: A WHO az 1948-as alkotmányában kimondja: az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jól-lét állapota. Nem passzív állapot, hanem folyamat. Egészségfejlesztés: Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, tehát magába foglalja: - a korszerű egészségnevelés, - az elsődleges prevenció, - a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, - az önsegítés feladatait, módszereit. Egészségnevelés: A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség- és cselekvésorientált tevékenység. Jogszabályi előírások Rendelkezések: - A 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet szerint „Az iskola helyi tantervébe – az osztályfőnöki nevelő és oktató munkához kapcsolódva – be kell építeni az egészséges életre nevelést, illetve egészségvédelmet szolgáló tananyagot, melynek időkerete az 5–12. évfolyamon nem lehet kevesebb tanévenként 10 tanórai foglalkozásnál.” (10. § (5) bekezdés. -
A közoktatásról szóló törvény (a 2003. évi LXIX tv.) 2003. évi módosítása (3.) bekezdése alapján: „Az iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programját. Az iskolai egészségnevelési programnak tartalmaznia kell az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatokat, beleértve a mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló programot is. Az iskolai egészségnevelési program elkészítéséhez be kell szerezni az iskola-egészségügyi szolgálat véleményét.”
Az egészségnevelés célja, feladatai Az iskola egészségnevelési terve érinti az iskola: - a Pedagógiai programját, - a Helyi tantervét és - a Szervezeti és Működési Szabályzatát. Egészségfejlesztési programok célja Az egészségnevelés célja: 128
-
Növekedjen a születéskor várható időtartam, valamint a betegségtől mentes életszakasz hossza és javuljon az életminőség. A család mellett az iskola váljék az egészségfejlesztés kiemelkedő színterévé. Kedvező irányban változzék a közoktatás intézményrendszerének légköre.
Az egészségfejlesztés feladata Az iskolának, mint az egészségfejlesztés alapvető színterének a feladata: - A tárgyi feltételek megteremtése, amelyek az iskolákat biztonságossá és egyben az egészségfejlesztés alkalmas színterévé teszi, - az integrált egészségfejlesztési tartalmak közvetítésének folyamatos és rendszeres biztosítása, - a közoktatási intézmények minőségbiztosítási rendszerébe az egészségfejlesztési szempontok beépülésre kerüljenek, - a mindennapos egészségfejlesztő testmozgás lehetősége biztosítva legyen, - az iskolai egészségnevelési csoport létrehozása: iskolaorvos, védőnő, tanár, pszichológus, gyógypedagógus, logopédus, gyermekvédelmi felelős, drogkoordinátor, egészségnevelő. Az egészségfejlesztő iskola Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Az egészségfejlesztő iskola ismérvei: - Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség és az eredményes tanulást és együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. -
Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösségek szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak.
-
Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jólétét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot és támogatja az egyéni előrejutást. Az iskola törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését.
-
Az egészségnevelés színterei A gyerekek és a fiatalok hosszú éveket töltenek az iskolákban. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, az életideálokat, preferenciák kialakítását. Egészségnevelés színterei az iskola keretein belül: 1. Tanórán: önálló tantárgyként, más tantárgyba beépítve: 129
-
egészségnevelés-tartalmú tantárgyakban: biológia, testnevelés, háztartástan-életvitel, természetismeret, emberismeret, nem egészségnevelés-tartalmú tantárgy, de beépíthetők az ismeretek: informatika, történelem, kémia, fizika, nem egészségnevelés-tartalmú tantárgy, nehezebben illeszthető be magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv, rajz, ének, osztályfőnöki óra keretén belül.
2. Tanórán kívül: szakköri foglalkozás, napközis foglalkozások, délutáni szabadidős foglalkozások, hétvégi iskolai programok (pl.: sportrendezvények, kulturális programok), egészségnap – egészség hét, kirándulások, erdei iskolák, túrák. Az egészségesebb életmód kialakítására irányuló módszerek 1. Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás A hagyományos egészségfejlesztés, felvilágosítás abból indul ki, hogy a több és helyes tudás helyes döntésekhez, az életvezetés helyes alakításához vezet. Az egészségnevelési tananyagok az egészségkárosító magatartásformák veszélyeire hívják fel a figyelmet, valamint megoldásként helyesnek vélt magatartásformákat kínálnak fel. A hagyományos egészségnevelési elképzelés a hatékonyság érdekében gyakran fordul az elrettentő információk átadásának, bemutatásának eszközéhez. Ennek a megközelítésnek egy másik jellegzetessége az egyoldalú közlési forma: az ismeret átadása a tanulók aktív és személyes bevonása nélkül történik. Ebbe a csoportba tartoznak a gyakran alkalmi jelleggel megszervezett iskolai felvilágosító előadások, a különböző brosúrák.
2. Rizikócsoportos megközelítés A korai szűrés eredményeként feltárt egészségi problémákkal, illetve sajátos háttérváltozókkal jellemezhető csoportokkal folytatott megelőző tevékenység (pl.: túlsúlyos személyek, magas vérnyomással élők, alkoholbetegek gyerekei stb.). A rizikó csoportokra irányuló egészségfejlesztő tevékenység közvetlenül kapcsolódik a betegségmegelőzés, a prevenció gondolatához. Amennyiben megfelelő technika segítségével meg tudjuk állapítani, hogy kik a veszélyeztetettek valamely krónikus, nem fertőző betegség, vagy esetlegesen a szociális helyzetük szempontjából, akkor az ilyen sajátosságokkal rendelkező gyerekek számára ki lehet munkálni valamilyen betegségmegelőző programot, pl. sajátos étrendet, mozgásprogramot. Fontos az iskolás gyermekek életkorához kötött kötelező szűrővizsgálatának rendszere, a túlsúllyal vagy mozgásszervi problémával küzdő gyermekek számára szervezett speciális táplálkozási tanácsadás és/vagy differenciált testi nevelés, gyógytestnevelés. 3. Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciát, alkalmazkodást fokozó beavatkozások Ennek a módszernek a lényege, hogy az egészségkárosító magatartásformák hátterében a személy konfliktuskezelési eszköztárának gyengeségei húzódnak meg. Ezért az egészségfejlesztési törekvéseknek a társas-érzelmi készségek fejlesztését kell célul kitűzniük. Az érzelmi nevelés jegyében születő és működő egészségfejlesztési programok 130
az egészségfejlesztésben, mentálhigiénében képzett pedagógusok hiányában külső szakértők bevonásával törekednek arra, hogy szocializációs lehetőséget biztosítsanak a résztvevőknek, társas-kommunikációs készségeik fejlesztésére. Például a serdülőköri egészségfejlesztő vagy önismereti csoportfoglalkozások, amelyek csoportvezetésben képzett szakembert kívánnak. 4. Kortárshatások az egészségfejlesztésben Ez a módszer a kortársak befolyásának szerepére helyezik a hangsúlyt. A serdülőkori fiatalok számára a felnőttnél lényegesen hitelesebb a kortárs, aki éppen ezért sokkal jelentékenyebb véleményformáló hatással is van. Azok a programok, amelyek a kortárshatásokra építenek, és kiképzett kortárssegítők közvetítésével igyekeznek az egészségfejlesztés üzenetét a fiatalokhoz eljuttatni, és arra tanítja a fiatalokat, hogy tudjanak nemet mondani. A képzett kortársak segíthetnek barátaiknak vagy osztálytársaiknak, de modell-szereplőként is képviselhetik, pl. a dohányzást ellenző kortárs norma kialakítását, illetve fennmaradását is. 5. Színtér programok Ez a módszer abból indul ki, hogy az egészségi állapot nem kizárólagosan az egyén felelőssége, nem pusztán az egyéni készségektől és jártasságoktól függ, hanem jelentős szerepet játszanak a társas, a társadalmi és az ökológiai tényezők is. A színtér programok, eltérően a rizikó csoportos megközelítéstől, a természetes „élőhelyen” találják meg célpontjukat. Ilyen színtér programnak tekinthető az egészséges iskolák mozgalma. 6. Közösségi alapú komplex egészségfejlesztő programok A közösségi alapú programok nemcsak az élőhely azonosságát és életmód formáló szerepét veszik tekintetbe, hanem a tágabb értelmű politikai és társadalmi meghatározókat, realitásokat is. Ezek a programok nemcsak a diákokkal és nemcsak az iskolával foglalkoznak, hanem többféle célcsoporttal. Például: - a helyi tömegkommunikáció (kábeltévé, helyi újság) segítségével a felnőttekhez eljuttatja az információkat, - a háziorvoson keresztül elősegíti a dohányzás-leszoktató programokban történő részvételt, - kortárssegítőkkel vagy éjszakai sportrendezvényekkel igyekeznek olyan fiatalokra is hatást gyakorolni, akik valamilyen oknál fogva kimaradtak az iskolából. Lényeges, hogy a különböző akciókat egymással összehangolják, ugyanis csak ebben az esetben beszélhetünk komplex egészségfejlesztésről. Egészségfejlesztő, egészségnevelő csoport létrehozása A csoport tagjai a következők: - iskolaigazgató vagy megbízottja, - testnevelő, biológia szakos pedagógus, - gyermekorvos, - védőnő, - pszichológus, - diákönkormányzat-vezető, - gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, - szülői munkaközösség képviselője. 131
A segítő kapcsolatok színterei 1. Szülők (család) A szülők megfelelő tájékoztatás és információ-átadás után aktív részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programját. 2. Szülői munkaközösség, szülői szervezet Az iskolai egészségfejlesztő program kialakításába be kell vonni az iskolaszéket, és szükséges megnyerni támogatásukat. 3. Iskolaorvos, háziorvos, védőnő Az iskola egészségügyi ellátásáról szóló jogszabály előírja, hogy minden iskolának legyen kijelölt orvosa, és védőnője, valamint a tanulók fogászati ellátását (szűrés és ellátás) végző kijelölt fogorvosa, akik a jogszabályban foglalt feladatokat az önkormányzattal és az Országos Egészségbiztosító Pénztárral kötött szerződés értelmében látják el.
Az iskolaorvos és a védőnő feladata: - a tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát, - adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése, - közreműködés az egészségügyi-járványügyi, a környezet-egészségügyi, a táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve, - felkérésre közreműködés az egészségügyi szakértői feladatokban. Az iskola egészségügyi ellátás különösen a következő területeken tud ismereteket nyújtani: az életmód és betegség összefüggései, az iskola tanulói egészségi állapota, ennek alapján az „iskola diagnózis” kiegészítése, megoldási javaslatok, a serdülőkori változások ismerete, segítségnyújtás a serdülőkori érzelmi, magatartás, életmód és szexuális problémák, valamint krízisek megoldásában, környezet egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás egészségügyi kérdésekben, az iskolát övező település olyan lehetőségeinek ismerete, amelyek bevonhatók, segítségül hívhatók az iskolai egészségfejlesztésben. 4. Iskolapszichológus A pszichológus a lelki eredetű problémák feldolgozásában segít a tanulóknak. 5. Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők A gyermekvédelmi munkában, valamint a konkrét államigazgatási ügyekben tudnak segítséget nyújtani a gyermekjóléti szolgálatok és a települési önkormányzatok más intézményeiben dolgozó segítő foglalkozású szakemberek. 6. Az ÁNTSZ megyei intézeteinek egészségfejlesztési szakembere és más egészségügyi intézmények, szervezetek Az egészségügyi szakellátást igénylő esetekben a területileg illetékes kórházak és intézmények jelentik a segítő kapcsolatok színterét. 7. Rendvédelmi szervek 132
A rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok közös kimunkálásában, a tanári továbbképzéseken jogi, gyermek és ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával tudnak segítséget nyújtani az iskolának. Az egészségnevelés iskolai területei Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe be kell épülnie. Ezek közé tartoznak az alábbiak: önmaguk és egészségi állapotuk ismerete, az egészséges testtartás, a mozgás fontossága, az értékek ismerete, az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe, a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamata, a barátság, a párkapcsolatok szerepe az egészségmegőrzésben, a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete, a tanulás technikái, az idővel való gazdálkodás szerepe, a rizikóvállalás és határai, a szenvedélybetegségek elkerülése, a tanulási környezet alakítása. a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége. Az iskolai egészségnevelés összefügg a tanári magatartással, gondossággal, az intézmény szervezettségével. Például: Gondoskodunk-e az osztálytermek megfelelő, rendszeres szellőztetéséről? Megfelelően tájékozódik-e az iskola a tanulók tanulást is befolyásoló egészségi állapotáról, a részképesség zavarokról? Megjelennek-e az ezzel kapcsolatos feladatok a jelen pedagógiai programban, s más iskolai dokumentumokban, illetve a tényleges oktatónevelő munkában? Megfelel-e az osztálytermek berendezése az egészségügyi szempontoknak? Igazodik-e az asztalok, székek mérete az egyes gyerek testmagasságához? Megfelelő- e a világítás? Megfelelő-e a számítógépek elhelyezése? Figyelnek-e a pedagógusok a gyerekek megfelelő testtartására? Az ülésrend kialakítása lehetővé teszi-e minden tanuló számára a megfelelő, egyéni adottságokat is figyelembe vevő (pl. rövidlátás, hallási zavar…) testhelyzetben történő figyelést és tanulást? Ügyelnek-e arra, hogy az iskolatáska súlya ne haladja meg az optimális mértéket? A napi munkarend, az órarend tervezésénél az iskola gondoskodik-e a mozgásigény kielégítéséről? Beépítik-e óraterveikbe a tanórán belüli mozgáslehetőséget? Iskolai programok Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos munka hatékonyságát az segíti, ha az iskola határozott tervvel rendelkezik. Fontos, hogy a terv feladatokat és a megvalósításukat szolgáló tevékenységeket tartalmazzon olyan fontos területekre, mint - az egészséges személyiségfejlődés elősegítése, - az egészséges táplálkozás, 133
-
a mindennapi testmozgás, a dohányzás, alkoholfogyasztás- és kábítószer használat megelőzése, a fogyatékos és hátrányos helyzetűek integrációja, az iskolán belüli bántalmazás megelőzése, a szexuális nevelés – már a pubertás időszakban, a nemi érés időpontját megelőzően.
Tanórai foglalkozások A tanórai foglalkozások a következők: 1. Szaktárgyi órák témafeldolgozása Minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéssel. Ezekre a helyi tanterv tervezése során külön figyelmet érdemes fordítani. 2. Osztályfőnöki órák Tanórán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli foglalkozások az alábbiak lehetnek: 1. Napközis foglalkozások Ha jó a tervezés és az együttműködés a tanítók, szaktanárok és a napközis nevelő között, kitűnően egészítheti ki a tanórai programot, illetve a konkrét esetfeldolgozást. A napközi kiváló helye a játékoknak, játékos gyakorlatoknak is. 2. Délutáni szabadidős foglalkozások Sportprogramok, témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, versenyek, egyéb játékos programok, csoportfoglalkozások. 3. Egészségnap Az iskola egészét átfogó előre tervezett programok. Komoly szervezést, felkészülést igényelnek, több iskola is összefoghat az adott régión, megyén, településen belül. 4. Hétvégi iskolai program Sportrendezvények, kulturális programok. 5. Kirándulások, erdei iskolák, túrák, sportprogramok Tájékoztató fórumok 1. Szülői értekezlet, szülőcsoport számára szervezett fórum, tájékoztató Lehet osztályszintű vagy iskolaszintű, ez utóbbi esetében színesíti a programot a külső előadó, pl. orvos, pszichológus, rendőrségek bűnmegelőzési osztályának szakembere stb. 2. Szakmai tanácskozások, tréningek Elsősorban a tanárok felkészültségének fejlesztését szolgálja, de a diákokat is meg kell hívni, amikor csak engedi a program, illetve a téma. Iskolán kívüli rendezvények 1. Kortárssegítő képzés Az iskolai és az iskolán kívüli programok határesete, mert az iskola tanulóit vonja be a kortársképzésbe, de a legtöbb helyen a felkészítés színtere nem az iskola, hanem a képző intézmény. 2. Kapcsolódás más szervezetek, intézmények programjaihoz 134
Módszerek Leghatékonyabb az iskola saját ötleteire épülő, illetve önálló szervezésű programok (egymásra épülő rendezvénysorozatok), amelyeknek megvalósításában a tanárok, a diákok és a szülők egyaránt részt vesznek. Ezen kívül több tucat intézmény, szervezet, vállalkozás kínálja adaptált vagy saját fejlesztésű egészségfejlesztési programját. -
Az egészségfejlesztés szemléletének széleskörű elsajátítása az iskolában, meghívott előadó segítségével, pedagógusok, szülők, alkalmazottak, tanulók számára (egészségtan tanár más iskolából vagy egészségfejlesztésben szakirányú végzettséggel rendelkező szakember a szociális, egészségügyi területről, iskolaorvos, háziorvos, védőnő, ÁNTSZ, Kábítószer Egyeztető Fórum, vagy helyi civil szervezet munkatársa).
-
Tegyük szebbé az iskola környezetét, pl.: rendezzünk versenyeket, készíttessünk a tanulókkal, a témával kapcsolatos plakátokat, pontozzuk az osztálytermeket, faliújságon a témával kapcsolatos cikkeket, írásokat stb.
-
Szervezzünk kirándulásokat, tegyük lehetővé a rendszeres testmozgást, a szülőket is vonjuk be ezekbe.
-
Tekintsük át a tantárgyakat, és tegyünk javaslatot, hogy az egyes tárgyakban miként jelenhet meg az egészségfejlesztés szemlélete.
-
Ha nincs az egészségfejlesztésben képzett szakember, akkor a továbbképzésben való részvétel is egy fontos célkitűzés.
-
Határozzák meg az ellenőrzés és értékelés módszereit. Ki, mit, mikor, milyen módszerrel ellenőrzi a célok megvalósítását.
135
Az iskola környezeti nevelési programja Az iskola pedagógiai programja nevelési programból és helyi tantervből áll. A környezeti nevelési program a nevelési program része. Így természetesen erre is vonatkoznak a pedagógiai programban meghatározott pedagógiai alapelvek, célok, feladatok, eszközök, eljárások. Fogalmak, jogszabályi előírások A környezeti nevelés fogalma Az iskolai környezeti nevelés során a gyerekek felkészülnek környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: - megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő ill. élettelen környezettel; - kifejleszti a szándékot és képességet a környezet megismerésére; - felkelti az igényt, képessé tesz: a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására, összefüggő rendszerben történő értelmezésére, a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére, a problémák megkeresésére, okainak megértésére, kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ez által a lehetséges megoldások megkeresésére, az egyén és a közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben, a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.” Jogszabályi előírások A hazai jogszabályi háttér az Alkotmány környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos paragrafusaiból vezethető le: - 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. - 70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joga van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Az Alkotmányban megfogalmazott alapelvek megvalósulását – többek között – az alábbi jogszabályok és intézkedések garantálják: - A Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény) 54. § 1. cikkelye szerint „…minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. Az ismeretek terjesztése és fejlesztése állami, illetve önkormányzati feladat. - Magyarország második Nemzeti Környezetvédelmi Programjában (2003-2008) önálló tematikus akcióprogram kapott helyet a környezettudatosság növelése érdekében. - A Nemzeti Fejlesztési Tervben a fenntarthatóságnak való megfelelés horizontális célként szerepel. - A Nemzeti Alaptantervről kiadott 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. A környezettudatosságra nevelés célja „A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a 136
környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.” A közoktatási stratégiai célok figyelembevétele A környezeti nevelés programjának elkészítésekor figyelembe kell venni a következő közoktatási stratégiai célokat: 1. Az élethosszig tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén A környezetről szóló tudás megszerzése során a diákok életközeli helyzetekben gyakorolják, erősítik az élethosszig tartó tanulás képességének fejlesztési folyamatában is nélkülözhetetlen kompetenciáikat (pl. értő olvasás, tudományos adatgyűjtés és elemzés, információszerzés emberektől). 2. Az oktatás esélyegyenlőtlenségek mérséklése A hagyományos óraszervezéstől eltérő tanulási formák sok lehetőséget adnak azon diákok érvényesülésére, fejlődésére, akiket a hagyományos tanórai keretekben nem, vagy csak kevéssé sikerül aktivizálni, fejleszteni. A környezeti nevelés módszertani kínálatában a sajátos nevelési igényű tanulókat jól segítő módszerek is fellelhetők. 3. Az oktatás minőségének fejlesztése A környezeti nevelésben alkalmazott módszerek sokfélesége és nem hagyományos jellege elősegíti a tanítás-tanulás folyamatának módszertani megújulását. 4. A pedagógus szakma fejlődésének támogatása A környezeti nevelés az egyik legdinamikusabban fejlődő területe a pedagógiai gyakorlatnak, így az azzal való foglalkozás nagymértékben támogatja a pedagógusszakma fejlődését. 5. Az IKT (Információs és Kommunikációs Technológiák) alkalmazásának fejlesztése A környezeti problémák globális és nemzetközi jellegéből következik, hogy már ma is számos információtechnológiára alapozott nemzetközi környezeti nevelési program, lehetőség áll a pedagógusok rendelkezésére. Mindezen programokba való bekapcsolódások nem csak az IKT-alkalmazások fejlesztését segítik elő a környezeti nevelés mellett, hanem – nemzetközi jellegük miatt – a nyelvtanulás előmozdítói is. 6. Az oktatás tárgyi feltételeinek javítása A környezeti nevelési tevékenységekhez rendelkezésre álló pályázati források hozzásegítik az iskolát a tanulás tárgyi feltételeinek és környezetének javításához.
A környezeti nevelés program alapjai 1. Törvényi háttér, szabályozók A törvényi háttér vegye számba mind a környezeti neveléssel foglalkozó törvényi helyeket, mind az oktatással kapcsolatos jogszabályokat a környezeti nevelés szempontjából. - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 45. § (5) bekezdése szabályozza a környezeti nevelés során gyakran használt tanulásszervezési módok (pl. projekt, témahét) iskolai megjelenését. - A közoktatásról szóló törvény 2003. évi módosítása (114. § (4)) után csak akkor lehet kötelezővé tenni az erdei iskola programot, tanulmányi kirándulást stb., ha az intézmény (a 137
fenntartó) a tanulók költségét átvállalja, vagy az iskolaszék, annak hiányában a szülői szervezet nyilatkozik arról, hogy ennek költségét átvállalja. 2. Helyzetelemzés, helyzetkép
a) Az iskola Az iskola 1979-ben épült, mely 1995-ben egy új épületrésszel bővült. Az iskola épületének felújítására 2004 nyarán került sor. Az épület felújítását követve tervezzük az udvar szépítését, zárttá tételét. A felújított épület lehetőséget biztosít arra, hogy az épület és a berendezések megfeleljenek a környezeti és egészségnevelési program által meghatározott változásoknak b) A környezeti nevelés színterei iskolánkban - Hagyományos tanórai oktatásszervezésben Tanórán: A tanórákon hozzá kell rendelni az adott témához a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik témát hogyan kell feldolgozni. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is célszerű felhasználni, hogy a tanítás élményszerű legyen.
-
Nem hagyományos tanórai keretekben Környezeti séta, erdőlátogatás Múzeumlátogatás
3. Erőforrások számbavétele a) Személyi erőforrások: Emberi erőforrásnak az iskola összes tanulója és dolgozója (tanárok, technikai és adminisztratív dolgozók). Az iskola szempontjából humán erőforrásnak tekintendő minden külső partner, akár hivatalos, akár nem hivatalos jellegű kapcsolata van az iskolával. -
Tanárok: Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Feladatuk: programok szervezése, lebonyolítása, dekoráció stb.
-
Diákok: A diákok feladata, hogy vigyázzanak a környezetükre és figyelmeztessék társaikat a kulturált viselkedésre. Feladatuk továbbá, tantermek, zöld területek rendezése, hulladékgyűjtés, saját terem gondozása stb.
-
Technikai dolgozók, adminisztrátor: Munkájukkal aktív részesei a környezetei nevelés programjának. Feladatuk: szelektív gyűjtés segítése, programok segítése stb.
-
Iskolaorvos, védőnő
-
Mentálhigiéniás szakember
-
Iskolapszichológus: Felméréseivel, és azok elemzésével segíti környezeti nevelési munkáját. 138
-
Fenntartó: A fenntartóval való kölcsönös együttműködés a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából igen fontos.
-
Szülők: Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit az iskola is közvetíteni kíván.
-
Civil szervezetek: Szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkájukat.
-
Hivatalos szervek: Egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola.
b) Anyagi erőforrások: -
Iskolai tanulói keret Alapítvány Pályázatok Fenntartó Saját bevétel
Jövőkép, alapelvek, célok Alapelvek, jövőkép: - az egyetemes természetnek, mint létező értéknek a tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt, - segíteni a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzését, - a testi-lelki egészség megőrzése. A környezeti nevelés célja: - környezettudatossá nevelni a diákokat, - a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartás és életvitel kialakítása, - megismerni a természet és társadalom törvényeit, tiszteletben tartani azokat mindennapi életvitelünk során, - érzékennyé tenni a diákokat a közvetlen környezetük, védett értékeink állapota iránt, - tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését, - együttműködés, alkalmazkodás és segítő életmód kialakítása, - az állampolgári – és egyéb közösségi – felelősség felébresztése, - problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség, kreativitás fejlesztése. Az iskola rövid távú céljai: - A környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg! - Erősítésre kerüljenek a tantárgyközi kapcsolatok, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket! - A pedagógusok, a felnőtt dolgozók és a szülők személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztői! - Legyen tisztább az iskola! (mellékhelyiségek, szelektív gyűjtés) - Fontos legyen a vízzel, villannyal, gázzal való takarékoskodás! (fűtés) - A tanulók ismerjék meg szűkebb környezetüket, lássák az értékeket, problémákat, ápolják a hagyományokat! - Legyenek a tanulók környezetük, szülőföldjük védelmezői! - Fejlődjön a tanulók problémamegoldó gondolkodásmódja, az önálló ismeretszerzés képessége, megalapozva az élethosszig tartó tanulást! - Természetvédelmi versenyek szervezése.
139
Készségek, melyek kialakítása, fejlesztése szükséges a cél elérése érdekében: - problémamegoldó gondolkodás, - ökológiai szemlélet, gondolkodásmód, - kreativitás, - együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód, - kommunikáció, médiahasználat, - állampolgári részvétel és cselekvés, - értékelés és mérlegelés készsége. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 1. Hagyományos tanórai foglalkozások a) Tanórák: Alsó tagozat: a környezeti nevelés átfogja az alsó tagozatos tárgyak teljes körét, valamennyi tantárgy ismeretanyagába beleépítve, integrált módon történik. Az első és második osztályban inkább az érzelmi beállítódás alakítása, a természettel való ismerkedés és környezetbarát” szokások formálása a fő cél, később fokozatosan alakul ki a tudatosság és az elkötelezettség szintje. A környezetismeret tantárgy az elemi környezeti nevelésnek fókuszpontja azáltal, hogy óráin tervszerűen és intenzíven történik a tanulók attitűdjének és ismeretének fejlesztése. Személyes tapasztalatokra, élménygyűjtésre épül. Integrálja a természeti és társadalmi jelenségeket. A magyar nyelv és irodalom órákon környezeti neveléshez kapcsolódó tevékenység lehet a mindennapi életből, természeti környezetből vett témán alapuló szépirodalmi művek, versek, ismeretterjesztő szövegek tanulmányozása, elemzése. A matematika a szöveges feladatokban valódi adatok felhasználásával kapcsolódhat be a környezeti nevelésbe. A testnevelés eszköze lehet pl.: a mozgás örömének átélése, a szabad levegőn tartózkodás fontossága. Az időjárás elemeinek közvetlen megtapasztalása. A rajz és vizuális kultúra kiemelten alkalmas a kérdéskör érzelmi megközelítésére. E tárgyak hatásosan fel tudják hívni az értékvesztésre, az uniformizálódásra, kulturális örökségünk megőrzésének fontosságára. A technika-életvitel nagy lehetősége, hogy gyakorlati szempontból elemezzék a környezetbarát létformát. Az óra keretein belül ismerkedhetnek anyagokkal, a közlekedés környezetszennyezésével, a természet és ember alkotta környezettel, kézműves technikákkal, hulladékkezeléssel, takarékossággal. Felső tagozat: a környezeti nevelés alapvető pillérei a természettudományi tantárgyak: a biológia, földrajz, fizika, kémia, matematika. A biológia, földrajz, természetismeret és egészségtan tantárgyak révén a tanulók szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről. Ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési ill. mérséklési lehetőségeit. Értsék meg, hogy a társadalom-földrajzi változások, a felgyorsult globalizáció a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet. Ismerjék meg és őrizzék meg a természeti táj szépségeit. Ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti, működési jellemzőit, fedezzék fel azok ok-okozati összefüggéseit, valamint a környezeti hatások miatt bekövetkező változásokat. Legyenek tisztába a környezetszennyezés egészségkárosító hatásaival. Alakuljon ki az ökológiai szemléletük. Legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére. A fizika és kémia tantárgyak lehetőséget adnak arra, hogy a tanulók megértsék a változás miben létét. Megismerheti általuk azt is, hogy az élő szervezetre milyen káros fizikai és kémiai hatások hathatnak és, hogy hogyan lehetséges csökkentésüket elérni. Legyenek 140
képesek ismereteik által a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére. A matematikai ismeretek elsajátításával legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére. Tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait. Legyenek képesek reális becslésekre. Az informatika tantárgy révén tudják értelmezni a környezeti mérések eredményeit. Elemzéskor legyenek képesek különféle szoftvereket használni /adatok tárolása táblázatban, statisztikai módszerek alkalmazása/. Váljanak képessé az interneten és más szakirodalomban információk gyűjtésére. Az ének-zene tantárgy által ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait. Tudják, hogy az élő és élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek. A rajz és vizuális kultúra az alsó tagozathoz hasonlóan a felső tagozaton is azokat az ismereteket sugározza, melyek a környezeti nevelést szolgálják. A testnevelés által fedezzék fel és értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészségüket. Legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében. Értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az égészségre veszélyes. Tudatosítsa az egészég és a környezet komplexitását. b) Osztályfőnöki órák 2. Tanórán kívüli foglalkozások Szakkörök, Terepi munka: tanulmányi kirándulások, terepgyakorlatok, akadályversenyek, Erdei séták, megfigyelő álláshelyek, Múzeum, állatkert, nemzeti park, stb. látogatása, Projektek, Témanap, témahét, Kiállítások: környezet- és egészségvédelem témában, Szelektív hulladékgyűjtés, Diákönkormányzati nap, Könyvtári foglalkozás, stb. Módszerek A környezeti nevelés szempontjából is jelentősége van az élményalapú, tevékenységalapú módszerek minél sokoldalúbb alkalmazásának. A módszerek kiválasztásánál figyelembe kell venni: - az életkori sajátosságokat, - ne csak az iskolán belül, hanem az iskola keretein kívül is legyenek hatással, - minél több tanuló kerüljön bevonásra, - a lehető legtöbb tevékenység a természetben legyen, - sok élményt nyújtson a tanulóknak, - személyes megtapasztaláson alapuljanak, - játékosság jellemezze, stb. A környezeti nevelést szolgáló módszerek: - játékok (szituáció, drámajáték, memóriafejlesztő), - projektek (pl.: savas eső mérése), - riport (pl.: kérdőíves felmérés), 141
-
-
terepgyakorlati módszerek (terepgyakorlatok, térképkészítés, célzott megfigyelések, mérések, táborok, iskolakert), aktív, kreatív munka (természetvédelmi munkák, madárvédelmi feladat, szelektív hulladékgyűjtés, rend-és tisztasági verseny, pályázatok, versenyek és kiállítások rendezése, újságkészítés, kutatómunka), művészetek (vizuális művészetek a környezeti nevelésben, zeneművészet, népművészet, esztétikai érzékenység fejlesztése).
Taneszközök Az iskolában rendelkezésre álló taneszközök: a) Környezetvédelmi vizsgálódáshoz: Pl.: mérőhenger, kémcsövek, szűrők, olaj, indikátorok, levegő- és talajvizsgálatokhoz szükséges eszközök, b) Az elsősegély alapvető felszereltsége: Pl.: sebtapasz, steril kötszer, kötözőkendő, biztosítótű, olló, csipesz, c) Applikációs képek: Pl.: veszélyes, mérgező, gyúlékony anyagok, videofilmek, CD-k, könyvek, prospektusok, Iskolai környezet Példamutató iskolai környezet: tantermek, folyosók, udvar, élő sarok kialakítása, anyag és energiatakarékos, környezetbarát iskolaműködés, a pedagógusok, a dolgozók példamutatása, szelektív hulladékgyűjtés, Kapcsolatrendszer, kommunikáció 1. Iskolán belüli kommunikáció formái Az iskolán belüli kommunikáció formái lehetnek: - munkaértekezletek, - házi dolgozat készítése, - kiselőadások, - poszterek készítése, - faliújság, - szórólapok, - egyéni beszélgetések, - felelősök rendszere (DÖK), stb. 2. Iskolán kívüli kommunikáció formái Az iskolán kívüli kommunikáció formái lehetnek: - tájékoztató füzet, - szülői értekezlet, - SZM megbeszélések, - kábeltévé, helyi újság, - környezetvédelemről szóló cikkek, rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése. 142
II.13. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A tanuló további fejlődése szempontjából kiemelkedő jelentőségű a magatartás és a szorgalom értékelése, osztályzása. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök - az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével - végzi. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: A tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2); Szöveges értékelés: Az első osztályban félévkor és tanév végén: megfelelt, jól megfelelt, kiválóan megfelelt minősítést alkalmaz a pedagógus. A magatartás értékelésénél a következő szempontokat vesszük figyelembe: a tanuló: magaviselete tanítási órákon, foglalkozásokon, szünetben, tanuláshoz, munkához és a közösséghez való viszonya, környezete, személyiségjegyei és - milyen elismerési, illetve elmarasztalási formákban részesült. Büntetés Az iskolában adható büntetési formák: Azt a tanulót, aki: - tanulmányi kötelezettségeit nem teljesíti, vagy - a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy - igazolatlanul mulaszt, vagy - bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben kell részesíteni. Figyelembe kell venni: - a tanuló életkori, - személyiségi tulajdonságait, valamint - a fegyelemsértés és - a kötelességszegés súlyát és gyakoriságát. A fegyelmi intézkedés vagy a fegyelmi büntetés sohasem lehet megtorló vagy a tanulóra nézve megalázó jellegű. A testi fenyítés minden formájának alkalmazása tilos. Büntetési formák: - szaktanári figyelmeztetés, - napközis nevelői figyelmeztetés, - osztályfőnöki figyelmeztetés, - osztályfőnöki intés, - osztályfőnöki megrovás, - igazgatói figyelmeztetés, - igazgatói intés, 143
-
igazgatói megrovás, tantestületi figyelmeztetés, tantestületi intés, tantestületi megrovás.
Kezdeményezheti: - iskolavezetés, - osztályfőnök, - szaktanárok, - munkaközösség-vezetők, - diákközösség, - iskola dolgozói. Kártérítés A tanuló által az iskolában jogellenesen okozott kárért (szándékosan vagy gondatlanságból okozott rongálás) a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint a tanulónak kell felelnie. A fegyelmi eljárásról, illetve kártérítési kötelezettség megállapításáról a szülőket kellő időben kell értesíteni. A kisebb, könnyen megállapítható értékű károkat (pl. ablaktörés) teljes értékben köteles megtéríteni a tanuló. A szándékos rongálás fegyelmi büntetést is von maga után. Jutalmazás Az iskola a kiemelkedő tanulmányi munkát és az iskola hírnevét növelő bármilyen teljesítményért (pl.: sportversenyen elért helyezés) szaktárgyi, illetve tantestületi dicséretekkel jutalmazza. Ezek bekerülhetnek a bizonyítványba, a naplóba, valamint a törzskönyvbe osztályfőnöki aláírással. A diákok plusz feladataik sikeres teljesítéséért: - szaktanári, - osztályfőnöki vagy - igazgatói dicséretben részesülhetnek. Ezt az ellenőrző könyvbe lehet jegyezni, és figyelembe kell venni a félévi, illetve év végi magatartás vagy szorgalom osztályzatban. Az iskolai jutalmazás lehetséges formái: a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret, - napközis nevelői dicséret, - osztályfőnöki dicséret, - igazgatói dicséret, - nevelőtestületi dicséret. b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén: szaktárgyi teljesítményért, példamutató teljesítményért, kiemelkedő szorgalomért, példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. Azok a tanulók, akik 1-8. év végéig kitűnő tanulmányi eredményt érnek el Szent László-díjban részesülnek. 144
d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. e) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei A szorgalom érdemjegye nem tükrözheti csak a tanuló eredményességét. A szorgalom értékelésének és minősítésének nem azt kell mérnie, hogy az egyes tanuló az iskola vagy az osztály tanulmányi rangsorában milyen helyet foglal el, hanem azt, hogy saját képességeihez, eddigi tanulmányi eredményéhez viszonyítva az értékelt időszakban milyen eredményt ért el. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). A tanulók szorgalmának értékelésekor figyelembe kell venni az alábbiakat: - motiváltság, - a tudás megszerzésének igénye, - egyéni képességeknek megfelelő teljesítmény, - a tanulási folyamatban való részvétel, - kötelességtudó, pontos, megbízható, önálló munkavégzés megléte vagy hiánya, - tanórai tevékenység, - plusz tevékenységek. A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.
145
III. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések A pedagógiai program érvényességi ideje Az iskola 2013. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján, felmenő rendszerben. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje a visszavonásig érvényes. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata Alapelvek: - A pedagógiai programban megfogalmazott célok, és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. - A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. - A fenntartó a pedagógiai programban megfogalmazott célok, és feladatok megvalósulását értékeli. A pedagógiai program módosítása A pedagógiai programot az igazgató készíti el, a nevelőtestület elé terjeszti megvitatásra és elfogadásra. A szülői szervezet képviselői útján egyetértési jogot gyakorol. Az egészségnevelési programot az iskola-egészségügyi szolgálat véleményezi. A programot az intézményvezető hagyja jóvá. Fenntartói többletkötelezettség esetén fenntartói egyetértés szükséges. 1. A pedagógiai program módosítására: - az iskola igazgatója, - a nevelőtestület bármely tagja, - szakmai munkaközösségek, - az iskola fenntartója tehet javaslatot. 2. A tanulók a pedagógiai program módosításával közvetlenül a képviselői (diák-önkormányzat) útján javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 4. A módosított pedagógiai program a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 2. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola fenntartójánál, - az iskola irattárában, - az iskola könyvtárában, - az iskola igazgatójánál, - az iskola igazgató-helyettesénél, - az iskola nevelői szobájában 146
A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása
A pedagógiai programot a nevelőtestület megismerte, elfogadta és jóváhagyásra javasolja.
Nyírbéltek, 2013. március 27.
A pedagógiai programot jóváhagyta:
Gyarmati Attila intézményvezető
147
