1. feladatsor megoldása 1. feladatsor
I. Atlasz használata nélkül 1. feladat a)
1. Popocatépetl 2. Vezúv 3. Fuji
b)
rétegvulkán/sztratovulkán
c)
közeledő/ütköző
A: Mexikóváros B: Róma C: Tokió
6 pont 1 pont 1 pont Összesen: 8 pont
2. feladat a)
b)
városok 1. Linz 2. Bécs 3. Krakkó 4. Varsó
folyók A: Duna B: Visztula
vaskohászat
6 pont 1 pont Összesen: 7 pont
3. feladat a)
termőkörzet 1. Mezőföld 2. Maros–Körös köze/Körös–Maros köze 3. Nagykunság 4. Hajdúság
város A: Székesfehérvár B: Békéscsaba C: Szolnok D: Debrecen
8 pont
b)
lösz alapkőzet mezőségi talaj/feketeföld/csernozjom
a)
A malomipar telepítő tényezői közül ebben az esetben a gabonatermesztő terület a meghatározó.
1 pont 1 pont Összesen: 10 pont
147
Megoldások
1. feladatsor
b)
Valamennyi termőkörzetnek a felszíni kőzetanyaga a lösz. A löszön a valódi mérsékelt öv szárazföldi területein humuszban, tápanyagban gazdag, morzsás szerkezetű, jó vízvezető-képességű és átszellőzésű mezőségi talajok keletkeznek. Tényezők: a lösz porózus szerkezete, gyorsabban málló mésztartalmú kötőanyaga kedvező a talajképződés számára; évente elhaló, rengeteg lágy szárú növény → sok humusz; viszonylag kevés csapadék, lágyszárúak sűrű gyökérhálózata → jól szellőzött, morzsalékos talaj.
II. Atlasz használatával
1. feladat a)
Budapesthez képest Pekingnek +7 időzóna-eltérése van, így 13 óra 8 per2 pont cet mutatott Budapesten a zónaidő szerint az óra.
b)
Peking és Budapest 97° távolságban vannak egymástól. 1 pont A helyi időben 97 × 4 perc = 388 perc = 6 óra 28 perc különbség van közöttük. 1 pont
c)
1. I 2. H 3. I 4. H
a)
Az óráink (a napóra kivételével) a zónaidőt mutatják, a zónaidő meghatározása az atlasz „Időzónák” lapjának használatával történik. (Számítással is lehet, de ekkor megvan a tévedés lehetősége az alább majd említett zónaidősávok sajátosságai miatt.)
b)
napi időszámításnak a Nap két egymást követő delelése között eltelt idő az alapA ja: időtartamát pontosan 24 órának tekintjük (elméleti középnapidő). Az Északisark felől szemlélve a Föld nyugatról keletre forog, és a földfelszín egyes pontjainak a szögsebessége mindenütt azonos: 24 óra = 360° 1 óra = 15° 4 perc = 1°
148
1 pont 1 pont 1 pont 1 pont Összesen: 8 pont
c)
gy-egy hosszúsági körön (délkörön) a Nap delelése azonos időpontban követkeE zik be, tehát ugyanazon a délkörön lévő észlelőknek azonos a helyi ideje. Más-más délkörön viszont a Nap más időpontban delel, ezért a helyi idejük is más. A helyi idő használata nagyon nehézkes lenne, ezért vezették be a zónaidőt. A Földet 24 időzónára (15 foknyi területsávokra) osztották fel, és megállapodtak abban, hogy egy-egy zónában az órák az időzóna közepén húzódó hosszúsági kör helyi idejét mutatják. A valóságban az időzónák határainak kijelölése nem mindig követi a délkörök vonalát: az országhatárok, vagy helyi időt használó országok módosíthatják azokat, és egy-egy zóna 15 foknál nagyobb kiterjedésű területsávot is lefedhet (pl. nagy területű országok vagy Európa esetén). Így ugyanazon a hosszúsági körön a zónaidőben lehetnek eltérések.
2. feladat a)
A méretarány alapján a térképen 1 cm a valóságban 10 000 cm-nek felel 1 pont meg. 12 cm → 120 000 cm = 1,2 km 15 cm → 150 000 cm = 1,5 km 1 pont Az ültetvény kerülete: 2 ∙ (1,2 km + 1,5 km) = 5,4 km 1 pont
b)
Az elsődleges energiahordozók csoportján belül megújuló energiahordozó.
1 pont 1 pont Összesen: 5 pont
3. feladat a)
A: óceáni ↔ szárazföldi B: szárazföldi ↔ szárazföldi
1 pont 1 pont
b)
A: Pacifikus-hegységrendszer B: Eurázsiai-hegységrendszer
1 pont 1 pont
c)
1. A 2. A 3. B
1 pont 1 pont 1 pont Összesen: 7 pont 149
1. feladatsor
A Nap delelése az észlelő tartózkodási helyének földrajzi hosszúságától függ. Peking és Budapest 97° távolságban vannak egymástól, így a helyi időben 97 × 4 perc = 388 perc = 6 óra 28 perc különbség van közöttük. (Helyi idő szerint ennyivel delel korábban a Nap Pekingben Budapesthez képest.)
Megoldások
1. feladatsor
c)
Pacifikus-hegységrendszer tipikus példája az óceáni és szárazföldi kőzetlemez A ütközésekor keletkező hegységképződésnek. Ekkor a nagyobb sűrűségű óceáni lemez a vastagabb, kisebb sűrűségű szárazföldi lemez alá bukik. Az alábukó és megolvadó kőzetlemez erőteljes vulkanizmust eredményez, így a magmás kőzetek és magmás ércek a meghatározóak ennek a hegységrendszernek a tagjaiban, az üledékes kőzetek és ásványkincsek alárendelt szerepet játszanak. A Földön a földrengések 80%-a a Csendes-óceán medencéjének peremén, így leginkább a Pacifikus-hegységrendszer vonalában pattan ki. A szárazföldi kőzetlemezek ütközésével keletkező Eurázsiai-hegységrendszer a hegységképződés befejező szakaszának példája. A kőzettani felépítésben a közbezárt tenger meggyűrődő üledékeiből keletkező üledékes kőzeteknek és az egykori tengeröblökben keletkezett üledékes eredetű ásványkincseknek van meghatározó szerepe.
4. feladat a)
A: „V” alakú keresztmetszet B: „U” (parabola) alakú keresztmetszet
1 pont 1 pont
b)
A: folyóvíz B: gleccserjég/jégár
1 pont 1 pont
c)
1. B 2. B 3. A 4. A 5. B
b)
külső erő megnevezésénél pontosságra kell törekedni. Hiszen a víznek és a jégA nek is számos megjelenési formája van, amelyek felszínalakító hatása különböző formakincset eredményez (pl. csapadékvíz, tenger, karsztvíz, illetve belföldi jégtakaró, gleccser).
c)
A folyóvíz felszínformáló munkája a meder környékére összpontosul, a gleccser viszont az egész általa kitöltött völgykeresztmetszetet alakítja. A bevágódó (felső) szakaszjellegű folyóvölgy alakja nagy változatosságot mutat. A tipikus „V” alak mellett kialakulhatnak szurdok-, hasadék-, sikátorvölgyek, kanyonok; és ebben a tektonikai mozgások mellett a kőzettani felépítésnek is nagy szerepe van. A folyóvíz az áramlási sebességnek megfelelően, hordalékát az egyre kisebb szemcsenagyság szerint osztályozva rakja le (kavics – homok – iszap).
150
1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont Összesen: 9 pont
5. feladat a)
Az éghajlat neve
Az éghajlati klímadiagram betűjele
Természetes növénytakaró
Jellemző talajtípus
Tundra éghajlat
D
tundra (moha, zuzmó, törpecserje)
tundratalaj
Tajga éghajlat
A
tűlevelű erdő (tajga)
szürke erdőtalaj (podzol)
Nedves kontinentális
C
lombhullató erdő /erdős puszta
barna erdőtalaj
B
füves puszta (sztyep)
feketeföld (csernozjom) vagy gesztenyebarna talaj
Száraz kontinentális
Összesen: 8 pont
A feladat megoldásához sok segítséget nyújtanak az atlasz tematikus térképlapjai!
6. feladat a)
foglalkozási szerkezet: Az aktív keresőknek, vagyis a munkaerő ténylegesen dolgozó részének a gazdaság fő szektorai közötti megoszlása. 1 pont
b)
3. A 2. C 1. B
c)
Kvaterner, „negyedik” szektor. 1 pont Ide a tudásorientált, magas szintű szellemi tevékenységet végzőket sorolják: pl. szoftverkészítők, felsőoktatásban dolgozók, K+F (kutatás és fejlesztés ) területén dolgozók. 1 pont Összesen: 6 pont
1 pont 1 pont 1 pont
151
1. feladatsor
A gleccserjég hordalékát morénának nevezzük, ez teljesen osztályozatlan, benne a lisztfinomságú kőzetportól a hatalmas kőtömbig minden megtalálható. A fjord olyan gleccser által továbbmélyített, „U” keresztmetszetűvé tágított völgy, amelynek alsó szakaszába a gleccserjég elolvadása után benyomult a tenger (pl. Norvégia partvonala).
