1. Nyelvismereti feladatsor
Maximális pontszám: 15
Válassza ki a helyes megoldást!
1. Kînvá băjási în ... săgye. A/ kunpányé C/ sinscsé
B/ szát D/ káré
2. ... mij, dă szufărát máré! A/ Kárnyé C/ Sácă
B/ Feré D/ Mázăré
3. Nu ám ... , dă kupiji escse. A/ sjápă C/ zsezsit
B/ hugoj D/ făjină
4. Ku ... băcse pă fecsé. A/ zsardă C/ kămănák
B/ rocsijé D/ sarik
5. Dă în kărbajé, ku făjină fák ... . A/ lápcsijé C/ kurécs
B/ mămăljigă D/ licso
6. Mámá merzsé pă ... , ku trásztá pă uméré. A/ járnă C/ bént
B/ váră D/ tamnă
7. Fă în ... bună pită să kulák! A/ kuptor C/ păduré
B/ bucsé D/ gárd
8. Tamná făsény în ... , kurécs mult. A/ bucsé C/ káljé
B/ csină D/ váljé
9. Várá kînd plaă, pă hudvár jescsé ... . A/ jăpuré C/ mărzsaă
B/ lup D/ bulbakă
10. Mámá nu csár pită, dá să ... fásé în kuptor. A/ másză B/ lángálo C/ szkan D/ válo 11. Napcse, ... scsejije pă nor. A/ butură C/ szkripescsé
B/ făntînă D/ pipij
12. Pă gyál nujé, dá în ... jescsé ápă. A/ májr C/ kucît
B/ furkă D/ váljé
13. „Nu ány furát noj numá on ... „ A/ formă C/ feré
B/ ală D/ kuj
14. „Nuroku vinyé, nuroku ...” A/ merzsé C/ kágyé
B/ ujtă D/ jártă
15. „Gîndu bácsé, ... lume cárá misunyescsé” A/ bubujescsé B/ lupát C/ găráblă D/ szápă 16. Trăbujé ... în sizmă! A/ kămănák C/ mănus
B/ ubél D/ szpătoj
17. ... ! Sé máré ăj fátá áztá! A/ Ák C/ Ácă
B/ Jáká D/ Farfik
18. Dákă sinyivá ... , trăbujé sză bejé ápă. A/ fál C/ szugucă
B/ ublok D/ usă
19. Kînd sinyivá mară, ... fásé siljidus. A/ ápă C/ vin
B/ páză D/ lápcsijé
20. Ony fásé zámă dă péscs, sză ... o mérsz frácsimnyo. A/ ungyică B/ umiré C/ szrijé D/ szămălescsé 21. Kupilu áztá ásá ... ăj, nu birijészk ku jăl. A/ zăpádă C/ plajé
B/ krunt D/ szaré
22. Nu ăl plák, kă tot sză ... ku minyé, omu álá. A/ vergyé B/ vînăt D/ ákácă C/ nyágră 23. Ásá kusztă cîgánká áztá, kit dă o ... ăj! A/ szpájmă C/ mik
B/ lung D/ szkurt
24. Ám kăzut, să m-o ... pisoru. A/ szrincsit C/ fălusijé
B/ fálă D/ bukurijé
25. Du pă fătuská în ... , kă huscsunyită ăj. A/ aă C/ zmîntînă
B/ brînză D/ grumázs
26. Ádă ... , sză bát kuju în fál. A/ zámá C/ sukánu
B/ kárnye D/ pitá
27. Ku ... tájé băjási ljémny în păduré. A/ lumină C/ kucît
B/ szăkure D/ ucseny
28. Sinyé om bun ăj, álá ... ăj hungyé gogyé. A/ retes B/ kulák C/ uminyit D/ plăsintă 29. Pă kupilu, în ... ljágănă mumăszá. A/ tájr C/ lábusă
B/ trakă D/ csigáj
30. Sză nu puj pisoruc pă ... mnyo máj o dátă! A/ sztilpu B/ fikát C/ feré D/ plămîn 31. Sz-o ákăcát szusz pă ... bătîrnu álá. A/ kărnát C/ friptă
B/ csiskă D/ funyé
32. Ducsé szusz pă pod, pă ... . A/ szkáră C/ kárdéj
B/ lumină D/ klăcsit
33. Csár ... porsj ávény, nu ávény szkrafă. A/ caljé C/ kosină
B/ purtátă D/ mărtán
34. Véz! Ásá orb ăj ká ... . A/ busumu C/ zăpádá
B/ pjaje D/ noru
35. Ásá ... fátă inká nu ám văzut! A/ întrég C/ însérk
B/ mărácă D/ învácă
36. „Jés áfáră dă în ... , hop Julá meré” A/ verză C/ kuljibă
B/ murkoj D/ kărboj
37. „Hop Julá me, ... jéscs áme” A/ mágá C/ hungyé
B/ kînvá D/ járă
38. „Krusé dákă cs-é do lá ...” A/ nyime C/ nyijkej
B/ totu D/ cără
39. Nu fij ... , kă nu c-oj dá nyimiká! A/ peré C/ visăny
B/ meré D/ pogán
40. „Sápă ... ás mănká” A/ rosu C/ vergyé
B/ álbă D/ szărátă
41. Hásztráj ... , kă nu jo ám furát! A/ krusé C/ vînt
B/ kuj D/ kukos
42. Farcsé káld ăj, ... pă porsi să pă puji! A/ mănînkă C/ ádápă
B/ szkárpină D/ tájé
43. Sé mîndru ... păr áj! A/ kréc C/ lup
B/ kál D/ rácă
44. Kînd áj foszt lá ... , bătîrn? A/ masătá C/ mumătá
B/ mosuto D/ szakrătá
45. Bényé ... în iskulă? A/ resé C/ káld
B/ învéc D/ sudă
46. Sé áj ... , áje sză fij! A/ mult C/ ocără
B/ pucîn D/ dăgînd
47. Dánu, kă nu o foszt ... lukru áztá? A/ gro C/ fript
B/ fért D/ kopt
48. Sză fás să pă ... , bényé! A/ om C/ fisor
B/ mujeré D/ hájláncsé
49. Sză ... lu ált, kă nu o fosztgro! A/ szpuj C/ ocsu
B/ lákrămá D/ zsáljé
50. ... ku Dimizo! A/ Rîmij C/ Nyágră
B/ Álbă D/ Vînătă
2. Közvetítés magyarról idegen nyelvre
Maximális pontszám: 20
Foglalja össze az alábbi szöveget idegen nyelven, kb. fele terjedelemben úgy, hogy összefüggő szöveget hozzon létre!
Ön egy nemzetközi gyermekmentő szolgálat munkatársaként időnként azt a feladatot kapja, hogy a különböző országokban élő gyermekek sorsával foglalkozó ismertetők, tanulmányok legfőbb információit foglalja össze idegen nyelven.
Fellépés a gyermekmunka ellen Akár két év börtönre is számíthat ezentúl Indiában az a munkaadó, aki 14 év alatti gyereket dolgoztat háztartási, éttermi alkalmazottként, utcai árusként. A világ egyik legdinamikusabban fejlődő országában súlyos gond a gyerekmunka. Az 1 milliárd lakosú Indiában dolgozik ugyanis a világon a legtöbb gyermek: 12,6 milliót tartanak nyilván, egyes becslések azonban 60-115 millió közé teszik számukat. Azonban a gyerekmunka ellen folytatott harc kilátástalan, a gyerekmunka számos indiai család számára szinte az egyetlen bevételi forrás. Csakhogy a gyerekmunka csapda: nem segít kitörni a szegénységből, sőt éppen hogy újratermeli azt. A fejlődő országokban családok százezrei kerülnek olyan eladósodott helyzetbe, hogy gyermekeiket – sokszor már 5-6 évesen – ültetvényekre, gyárakba vagy tehetősebb családok otthonaiba küldik dolgozni. A megnőtt munkaerő-kínálat azonban lenyomja a béreket, és továbbra is arra kényszeríti a szülőket, hogy a gyerekeket iskola helyett munkába adják. Az olcsó gyerekmunka a technológiai fejlesztést is gátolja. Szakértők is figyelmeztetnek erre, és számtalan felmérés is ezt támasztja alá. Minden újítás, mely kíméli a munkavállalót, anyagi ráfordítást igényel a vállalat részéről. A munkaadónak azonban nem éri meg a gépesítés, a kevésbé munkaigényes eljárásokba való befektetés. A gyerekmunkások 70 százaléka a mezőgazdaságban dolgozik, jóval kiszolgáltatottabb körülmények között, mint az iparban. Elsősorban India, Pakisztán és Nepál azok az élenjáró országok, ahol százezrével robotolnak a gyerekek a teaültetvényeken. A farmokon a gyerekek gyakran védőfelszerelés, maszk és kesztyű nélkül dolgoznak vegyszerek és gépek között. Néhány ázsiai és latin-amerikai országban például arra használják a gyerekmunkást, hogy zászlókkal jelezze a permetező repülőgépeknek a befújandó területet. A fejlődő világ kis-és közepes vállalatai is szívesen alkalmaznak kiskorúakat. Sokszor az olcsóbb, védtelenebb, engedelmesebb és könnyebben elbocsátható munkaerő jelenti az ilyen cégek versenyképességét. Sok fejlődő ország vezetője tisztában van a helyzettel, de ragaszkodik az olcsó munkaerőhöz. Így ezekben az országokban szinte lehetetlen átfogó szabályozást bevezetni. HVG
1. Milyen súlyos társadalmi gond nyomasztja Indiát? 2. Miért hat ellentmondásosan a munkaerő piacra a gyerekmunka? 3. Hogyan befolyásolja a technológiai újítások bevezetését a gyerekmunka? 4. Mi jellemzi a mezőgazdaságban dolgozó gyerekmunkások munkakörülményeit? 5. Mi motiválja a kis- és közepes vállalatokat gyerekmunkások foglalkoztatására?
3. Közvetítés idegen nyelvről magyarra
Maximális pontszám: 20
Fordítsa le az alábbi szöveget!
Ám on gárd nu dăpárcsé, hungyé săd. În tată szăptămînă mă duk ku bărbátum ákulo pă o zî o pă daă. Áku ăj gátá, kászá, dă on án. Mult lukru jescsé inká, kă sigogye pă hudvár ăj: ljémny, blányé, pjetré să máj sé. Să dánu jo ám să on gárd, hungyé sigogye jescsé. Să ákulo mult trăbujé sză lukru. Dábá naă ăj kászá dá dáje trăbujé să ákulo, înlontru sză fák rînd. Áztá dánu nyis nu ár fi báj, dá máré gînd ávény áku. Tot plaă să plaă. Átitá ápă ăj pă hudvár, kit nu scsijény sză mirzsény pînă lá kásză. Na poc găngyi sé máré zsáljé ám jo păntru áztá. Ás áve sévá pucîn în gárdu-m, nu ár trăbuji sză ja în tîrg, dá ápá áztá multă, o dusz kutotu. Mámá zîse kînvá: om găngyescsé, dimizo szfărsescsé. Máré gînd ăj áztá, dá máj máré báj ăj áztá în lume dă ungur. Ác putut vigye sé fásé ápá. Pă aminyi o trăbujit sză dukă álthungyivá dă în kászálji. O dusz ápá sigogye, păntru sé, în tată kusztulji or lukrát. Mákár bătîrny or foszt mákár tînyér, toc plînzse. Sinyé pă márzsiná dă păro săgye, toc ásá or umblát. Farcsé zsálé mij re păntru jé. Dá dáje, áje bényé o foszt sză văd, kă mulc aminy j-or ázsutát. Să éje sinyé nyis nu or săzut ákulo, or mérsz sză pujé în szák humok, să punye lăngă bént. Jo ásá ám ázsutát, kă ám csimát szusz pă számurj, să bányi éje lá jé o merzsé. Nu pacsé om sé sză fákă. Ápá, máré om ăj. Dá găngyészk, kă dáje nu numá aminyi ăj ázsută lu éje sinyé or rămász făr-dă kásză. Mijé dáje mij máj bun, kă hungyé săd, ákulo nu ăj ápă, numá plaă. Păkînd áztá vic umărá, dară má nu o fi báju áztá pă noj.
4. Irányított fogalmazás
Maximális pontszám: 20
Írja le gondolatait idegen nyelven az egyik témáról úgy, hogy minden irányítási szempontra térjen ki! (Az irányítási szempontok sorrendjét nem kell betartania.) Fontos, hogy összefüggő szöveget hozzon létre. Levél esetén tartsa be annak formai előírásait (dátum, megszólítás, üdvözlő formula, aláírás)! Terjedelem: 22-25 sor Kérjük, hogy a feladat megoldása során – a titkos adatkezelés érdekében – ne használja saját adatait!
I. Külföldi barátja levelében megdicséri Önt a nyelvtudásáért, és mindjárt el is panaszolja, hogy neki bizony kínszenvedés a nyelvtanulás. Képtelen bemagolni a szavakat, a nyelvtanról nem is beszélve. Válaszlevelében a) reagáljon a dicséretre; b) utaljon barátja önkritikus megjegyzésére; c) bíztassa barátját, hogy ne adja fel a dolgot; d) adjon néhány konkrét tippet vagy tanácsot, amelyek Önnél beváltak a nyelvtanulás során; e) hívja fel figyelmét a valódi (vagyis nem tanórai) kommunikáció jelentőségére a nyelvtanulásban (levelezés, internetes csevegés stb.).
Vagy:
II. Külföldi barátja képeslapot küldött Önnek egy távoli országból, ahol szabadságát töltötte. Kérdezi, Önnek mik a nyári tervei. Válaszlevelében a) köszönje meg a képeslapot, és kérjen részletesebb úti beszámolót, esetleg fényképeket is; b) barátja kérdésére reagálva írja le, hogy a nyári program egyelőre bizonytalan, mert Ön és partnere egészen ellentétes módon képzelik el a közös utazást; c) fogalmazza meg, Ön milyen nyaralást szeretne (úti cél, jármű, szállás, szabadidős programok, stb.); d) ismertesse partnere – alapvetően különböző – elképzeléseit; e) írja le, (Ön) mindenképpen ragaszkodik-e eredeti elképzeléséhez, vagy belemegy majd valamilyen kompromisszumba, és miért.
5. Olvasott szöveg értése
Maximális pontszám: 25
Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget, majd annak alapján válaszoljon magyarul a kérdésekre!
O foszt odátă o kupányé. Nu mulc or săzut ákulo, dá toc o vigă or foszt. Să kupij, să tînyér, să cîgánsj, să cîgányi. Dá săzut ákulo on cîgán bătîrn, sinyé máré scsut o ávut. Lá jăl or umblát toc băjási, dákă sévá nu or scsut, o dákă sévá ázsutaré j-o trăbujit o dáje, kit sză szpujé sé or înviszát, să bătîrnu dă întri áje o scsut sé szlobod o nu în zuá áje sză fákă. Să gyiriptácsé jăl făse întri băjási. Dá má să dă în szát or vinyit lá jăl, să unguri umblá lá jăl, kă să vrăzsător o foszt. Kînd vinye sinyivá pă lá kumpányé, jăl má dă párcsé scsije, vigye, kit séfel om ăj. Umărá dă întră áje kum mirzse, kum ăj sztăcse mînyilje, o séfel urécs áve. În dobă scsije sză szfătăjászkă lu lumej, kit pă sé sză gatăszăsză szusz. Drágul domn scsijé dă hungyé áve ásá máré scsut, kă dánu nu o umblát în iskulă. Bényé-j. O foszt odátă, kă lu on băjás, j-or furát ljémnyi dă în hudvár. Bákszám scsije sinyé o foszt dă în kumpányé, dá nu zîse lu nyime. O mérsz lá băjásu scsut să ázsutaré o sirut dălá jăl. Bătîrnu o csimát uná pă toc băjás. În nume lu dimizo sire, kit sză scsejé înnemcséj, să vădălászkă sinyé o furáta pă ljemnyi. Nyime nu o sztát înnencséj. Átunse o ápukát o kiszkinyo, o lăcîta áfáră, o pusz pă kiszkinyo o krusé dă în ljémn, să lu toc o trăbujit sză zsară pă krusé, kit nu jăl o foszt. Jăl átunse má vigye, kit sinyé o putut sză fijé lotru. Kînd toc or szfărsît ku zsurálă, átunse áje o zîsz: dă áku, tri zî, sinyé o misunyit, să o zsurát pă drágul domn, lu áluje în siljéduj, máré báj o fi. Dá átunse má scsije, sinyé o foszt álá. Na, trise dobá, o mérsz o zî, o mérsz daă, nyimiká. Á trile zî o vinyit lá jăl, gyimnyácá repé, on cîgán, Jánăs ăl csimá. Mort dă huscsunyit ăj rá, kă má dánu dă doj zî kă nu sz-o kulkát, dá nyis nu o putut sză mănînsé. Zîsé: jo ám furát, ázsutăm, kă n-ám hugoj, farcsé frikă mij, kă o păcî sévá siljédum. Na bényé, dá dă sé áj scsiptát pînă áku? Dáje zîsé Jánăs, kă dáje ám furát ljémnyi, kă l-ám dát, ám vindut păntru bány în szát. Să nu pot sză kumpăr înnápoj. Dá sé áj făkut ku bányi? O murit on szărák băjás în hájlántă kumpányé, pă grupămîncséj lj-ám dát. N-ájcsem, nu-c fijé frikă! Dimizo vegyé sigogye dă în nor. Nu vic áve báj. Odátă, zsoj o foszt, o mujeré dă în szát o vinyit lá bătîrnu, ku áje, kit sză fákă pă je máj pă tînără, kă dánu nu o foszt je ásá bătîrnă, dá ro j-o szpărîjet dă on om sinyé máj tînăr o foszt dăkit je, să păntru áztá sire pă cîgán scsut. Sză ujtá pă jăl bătîrnu, ăs ljáginá kápu, farcsé sză găngye. Odátă áje ăj zîse. Hájdé înnápoj vinyir dă szárá, lá zesé sász. Oj vigye sé pot sză fák. Vinyir gyimnyácá bătîrnu o mérsz pă rît, în păduré umblá, să ku trásztă máré o vinyit ákásză. O pusz pă fok ápă, să sé o sztrînsz járbă, dă în áje o fért vrázs. Kînd mujere o vinyit járă, áje j-o zîsz: Be dă înrtă áztá, tată gyimnyácă, ku on kristár mik. Ásá s-o făkut mujere. Pă o szăptămînă járă o vinyit în kumpányé, ku on kál dă tărhát. O ádusz caljé navé, mînkáré átitá, kit dă o lună dăsztul j-o foszt lá toc în kumpányé. Na bényé ăj. Nu pă mult dobă să o cîgánkă o mérsz lá jăl, kă o áuzît, kă bătîrnu scsijé máj pă mîndră sză fákă pă cîgánsi. Dă sé áj dăgînd, máj mîndră sză fij? Întrábata. Dáje, kă bărbátum áré dăgînd sză mă lásză, să jo farcsé ăl plák, să dánu ávény tri kupilás să o fátă. Sză nu áj káp, nu seré áfelá dă lá minyé! Dá dă sé nu? – întribá cîgánká. Dáje, kă drágul domn átitá punyé pă noj kit numá birijény. Áfelá ăscsény, kum jăl ny-o lăszát pă lume áztá! Sză nu áj dăgînd álfeld sză fij! Dá lu mujere áje, dă sé áj ázsutát? Jé nu bágă ásá számá pă dimizo kum noj, noj lu dimizo lume ăscsény – zîse bătărnu. Cîgánká sz-o putuljit înrtă áztá.
Bătîrnu în szárá áje, o puvásztă o zîsz lu lumej. Lá sápcsé sász o kizdilit să pînă lá mézu nopci o cînut, átunse o szfărsît. Zîse numá zîse, átitá átitá, kit pă szfărsît, cîgánu álá, lu káré cîgánkáj máj mîndră o ávut dăgînd sză fijé, o kîzdilit sză plîngă. Kînd or mérsz ákásză, cîgánu ku zsáljé máré zîse lu cîgánkáj, kit nu o lásză, dacskă să lásză, nyis pă je, nyis pă kupijis. Na véz! Bătîrnu să áfelá scsije.
1. Miért jártak a beások az idős cigányemberhez?
(5 pont)
2. Milyen szertartás volt, amikor valaki ellopta a fát?
(6 pont)
3. Mire kellett Jánosnak a pénz, amit a fáért kapott?
(2 pont)
4. Az asszony miért akart szebb lenni és miért a cigányasszony?
(4 pont)
5. Miért segített, illetve nem segített az idős cigány?
(8 pont)
