TARTALOMJEGYZÉK
1
BEVEZETÉS .................................................................................................................... 5
2
A MUNKABALESETEK ALAKULÁSA ...................................................................... 5 2.1 A MUNKABALESETEK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA ....................................................................................................... 5 2.1.1 A munkabalesetek megyék szerinti alakulása ................................................................................. 6 2.1.2 A munkabalesetek nemzetgazdasági ágak szerinti alakulása ........................................................ 7 2.1.3 A foglalkoztatottakra vonatkozó munkabaleseti gyakorisági mutatók .......................................... 7 2.1.4 A munkabaleseti ráták megyék szerinti alakulása .......................................................................... 8 2.1.5 A munkabaleseti ráták nemzetgazdasági ágak szerinti alakulása ................................................ 10 2.2 A MUNKABALESETEK MUNKÁLTATÓI KIVIZSGÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS TAPASZTALATOK ............................................... 10
3 A FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK, FOKOZOTT EXPOZÍCIÓS ESETEK KIVIZSGÁLÁSA ÉS ALAKULÁSA .................................................................. 11 3.1 3.2
A MUNKAVÉDELMI HATÓSÁGHOZ BEJELENTETT FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉS GYANÚK ÉS FOKOZOTT EXPOZÍCIÓS ESETEK 11 AZ ELFOGADOTT ÉS NYILVÁNTARTÁSBA VETT FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK, ÉS FOKOZOTT EXPOZÍCIÓS ESETEK ........... 12
4 A FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI ALAPSZOLGÁLATOK ÉS SZAKELLÁTÓ HELYEK ÉVES TEVÉKENYSÉGÉNEK BEMUTATÁSA, ÉRTÉKELÉSE ....................................................................................................................... 16 5 AZ NGM MUNKAFELÜGYELETI FŐOSZTÁLYA ÉS A MUNKAVÉDELMI HATÓSÁGOK TEVÉKENYSÉGE...................................................................................... 19 5.1. JOGSZABÁLY-ELŐKÉSZÍTÉSI TEVÉKENYSÉG .......................................................................................................... 19 5.1.1 Törvényi szintű szabályozás........................................................................................................... 19 5.1.2 Rendeleti szintű szabályozás ......................................................................................................... 20 5.2. EGYÉB SZABÁLYOZÁS, IRÁNYMUTATÁS .............................................................................................................. 20 5.3. A MUNKAVÉDELMI HATÓSÁGOK HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉGE ................................................................................... 21 5.3.1. A munkavédelmi hatósági ellenőrzések számának alakulása ....................................................... 21 5.3.2. Célvizsgálatok, akcióellenőrzések, társhatósági ellenőrzések ....................................................... 23 5.3.3. A közérdekű és panaszbejelentések kivizsgálása .......................................................................... 24 5.3.4. Utóellenőrzések ............................................................................................................................. 25 5.3.5. A munkáltatók írásbeli tájékoztatás kérésére vonatkozó határozati intézkedések ...................... 26 5.3.6. Előre bejelentett ellenőrzések tapasztalatai ................................................................................. 26 5.3.7. Az ellenőrzések egyéb tapasztalatai ............................................................................................. 27
6
AZ ELLENŐRZÉSEK FŐ ÁGAZATI TAPASZTALATAI ..................................... 29 6.1. 6.2. 6.3. 6.4. 6.5. 6.6.
ÉPÍTŐIPAR .................................................................................................................................................. 29 MEZŐGAZDASÁG, ERDŐGAZDÁLKODÁS ............................................................................................................. 31 FELDOLGOZÓIPAR......................................................................................................................................... 34 GÉPIPAR ..................................................................................................................................................... 39 SZOLGÁLTATÓIPAR ....................................................................................................................................... 40 EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS .................................................................................................................. 45
7.
AZ EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ ELLÁTÁS ÉS HASZNÁLAT ................................... 45
8.
MUNKAVÉDELMI KUTATÁS ÉS TUDOMÁNYOS MUNKA .............................. 47
9.
A MUNKAVÉDELMI TANÁCSADÓ SZOLGÁLAT MŰKÖDÉSE ....................... 49
10. MUNKAVÉDELEM ÉS BIZTONSÁGTECHNIKA SZAKLAP .............................. 49 3
11. NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK .............................................................................. 50 12. MINISZTÉRIUMOK ÉS ÖNÁLLÓ SZERVEZETEK BESZÁMOLÓINAK ÖSSZEFOGLALÓJA ............................................................................................................ 53 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.
BELÜGYMINISZTÉRIUM .................................................................................................................................. 53 EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA .......................................................................................................... 54 FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM ................................................................................................................. 56 HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM ......................................................................................................................... 56 IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM ......................................................................................................................... 57 KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM......................................................................................................... 57 NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM................................................................................................................. 58 NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM ............................................................................................................... 58 EURÓPAI TÁMOGATÁSOKAT AUDITÁLÓ FŐIGAZGATÓSÁG ..................................................................................... 59 KÖZBESZERZÉSI ÉS ELLÁTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG .................................................................................................... 59 MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR ............................................................................................................................. 61 MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL..................................................................................................... 62 MAGYAR KERESKEDELMI ENGEDÉLYEZÉSI HIVATAL.............................................................................................. 64 NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL...................................................................................................................... 64 NEMZETI SZAKKÉPZÉSI ÉS FELNŐTTKÉPZÉSI HIVATAL ÉS A 44 SZAKKÉPZÉSI CENTRUM................................................. 64 ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR ....................................................................................................... 66 ORSZÁGGYŰLÉSI ŐRSÉG ................................................................................................................................ 67 A MUNKAVÁLLALÓI OLDAL VÉLEMÉNYE A NEMZETGAZDASÁG 2015. ÉVI MUNKAVÉDELMI HELYZETÉRŐL ....................... 67 A MUNKAADÓI OLDAL VÉLEMÉNYE A NEMZETGAZDASÁG 2015. ÉVI MUNKAVÉDELMI HELYZETRŐL ............................... 69
4
Munkavédelmi hatóság beszámolója 1
Bevezetés
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 14. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltak szerint a munkavédelem irányításának keretében állami feladat a nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetének évenkénti áttekintése és a megállapítások nyilvánosságra hozatala. Az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról szóló 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet 6. § a) pontja értelmében a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter látja el az Mvt. 14. §-ában meghatározott állami irányítási feladatokat. A Nemzetgazdasági Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2015. (I. 21.) NGM utasítás 2. függelék 3.3.1.5 d) pont 15. alpontja alapján a Munkaerőpiacért és Képzésért Felelős Államtitkárságon belül működő Munkafelügyeleti Főosztály készíti el a nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetéről szóló jelentés szövegtervezetét. A jelentés tartalmazza a 2015. évre vonatkozóan a gazdasági környezet és a munkafeltételek alakulását a Nemzetgazdasági Minisztérium (a továbbiakban: NGM) Munkafelügyeleti Főosztálya és a megyei kormányhivatalok - munkavédelmi hatósági feladatokat ellátó munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzési osztályainak tapasztalatai alapján. A jelentés tervezetét országos érdekegyeztetés keretében a munkavállalók, a munkáltatók érdekképviseleti szervezetei és a Kormány képviselőiből álló Munkavédelmi Bizottság 2016. június 23-i plenáris ülésén megtárgyalta és egyhangúlag elfogadta. 2 A munkabalesetek alakulása 2.1 A munkabalesetek számának alakulása A munkavédelmi helyzet értékelésének egyik legfontosabb mutatója a munkabalesetek számának alakulása. Az NGM Munkafelügyeleti Főosztálya által készített munkabaleseti nyilvántartás alapja a munkáltatók tárgyévre vonatkozó 3 napot meghaladó keresőképtelenséggel járó munkabalesetek munkabaleseti jegyzőkönyvön történő bejelentése. A munkáltatók a munkabaleset helyszíne szerinti, területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz küldik meg a munkabaleseti jegyzőkönyveket, amelyek feldolgozása alapján történik a munkabalesetek statisztikai elemzése 1. A beérkezett és feldolgozott munkabaleseti jegyzőkönyvek adatai alapján az összes munkabaleset számában 2013-tól a foglalkoztatottság növekedése és a feldolgozóipar
1
Nem tartalmazza a Jelentés azokat a baleseteket, amelyek kivizsgálására a területi munkavédelmi hatóság hatásköre nem terjed ki, mert: • vagy nem minősülnek munkabalesetnek: szabadidős (otthoni munkabalesetek), nem szervezett munkavégzés során bekövetkezett sportbalesetek, mást nem foglalkoztató egyéni vállalkozó, „segítő családtag” munkavégzése közben bekövetkezett balesetek, a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben érő baleset, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt; • vagy a baleset ugyan munkabalesetnek minősül, de a kivizsgálása nem tartozik a munkavédelmi hatóság hatáskörébe (Mvt. 86. § (1) d) és e) pontja alapján a bányászati tevékenységgel összefüggő, illetve a Magyar Honvédségnél, a rendvédelmi szerveknél, a nemzetbiztonsági szolgálatoknál, a katasztrófavédelem szerveinél, és az önkéntes tűzoltóságnál bekövetkezett munkabalesetek);
•
jelentésre nem kötelezett, 1-3 kiesett napot okozó, munkabaleset
5
bővülése miatt emelkedés tapasztalható. (Az összes munkabaleset számának alakulását az 1. számú ábra mutatja.) 1. számú ábra
Összes munkabaleset
25 000 20 000
19 661 17 295
17 025
17 222
2011.
2012.
2013.
21 088
15 000 10 000 5 000 0 2014.
2015.
A súlyos munkabalesetek száma 2011-2012 közötti időszakban 158-ról 140-re csökkent, 2013-ban 187-re nőtt, majd 2014-ben ismét csökkent 172-re, majd 2015-ben 173 volt. A halálos munkabalesetek száma 2012-ig csökkenő tendenciát mutatott (80-ról 62-re), 2013-ban 75, 2014-ben 78, majd 2015-ben 84 volt. Az egyéb súlyos munkabalesetek száma 2011-2012 közötti időszakban nem változott (mindkét évben 78 volt), 2013. évben emelkedett (112-re), 2014. évben visszaesett (94-re), majd 2015-ben 89-re csökkent. (A súlyos munkabaleset számának alakulását a 2. számú ábra mutatja.) 2. számú ábra
2.1.1
A munkabalesetek megyék szerinti alakulása
Az elmúlt 5 évhez hasonlóan 2015. évben is a legtöbb munkabaleset Budapest Fővárosban (3594), Pest megyében (2112), Győr-Moson-Sopron megyében (1340), Fejér megyében 6
(1331) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (1345) történt. A 2014. évihez képest Budapesten 2,2%-kal, Pest megyében 5,3%-kal, Fejér megyében 13,9%-kal, Borsod-AbaújZemplén megyében 20,6%-kal nőtt, míg Győr-Moson-Sopron megyében 0,7%-kal csökkent a munkabalesetek száma. 2015. évben a legtöbb súlyos munkabaleset külföldön (súlyos: 18, ebből halálos: 13), Budapest Fővárosban (súlyos: 15, ebből halálos: 6), Hajdú-Bihar megyében (súlyos: 13, ebből halálos: 6), Pest megyében (súlyos: 12, ebből halálos: 5), Vas megyében (súlyos: 12, ebből halálos: 4) és Bács-Kiskun megyében (súlyos: 12, ebből halálos: 3) történt. A 2014. évhez képest a súlyos munkabalesetek száma 11 megyében növekedett, 7 megyében csökkent, 2 megyében változatlan maradt. Ezen belül a 2014. évhez képest a halálos munkabalesetek száma 10 megyében növekedett, 2 megyében változatlan maradt, 8 megyében csökkent. 2.1.2
A munkabalesetek nemzetgazdasági ágak szerinti alakulása
2015-ben a "C" - Feldolgozóipar (7807), a "H" - Szállítás, raktározás (2726) és a "G" Kereskedelem, gépjárműjavítás (2415) nemzetgazdasági ágazatokban történt a legtöbb munkabaleset. Ezen ágazatokban dolgozó munkavállalók száma a legmagasabb Magyarországon. 2015-ben a súlyos munkabalesetek az "F" - Építőipar (súlyos: 40, ebből halálos: 25), a "C" Feldolgozóipar (súlyos: 40, ebből halálos: 11), a "H" - Szállítás, raktározás (súlyos: 31, ebből halálos: 21) és az "A" - Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (súlyos: 12, ebből halálos: 5) ágazataiban következtek be. A négy ágazatban a súlyos munkabalesetek száma a 2014. évhez képest az "F" - Építőiparban (33-ról 40-re), a "H" - Szállítás, raktározásban (21-ről 31re) emelkedett, azonban a "C" - Feldolgozóiparban (47-ről 40-re) és az "A" - Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágazatban (17-ről 12-re) csökkent. Az elmúlt 5 évben is ezekben az ágazatokban történt a legtöbb súlyos és halálos munkabaleset. 2015. évben történt a munkabalesetek 51%-a a "C" - Feldolgozóiparban (37%), a "Q" Humán-egészségügyi, szociális ellátásban (7%), az "F" - Építőiparban (4%), és az "A" Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágazatban (4%), ezért ezeket az ágazatokat a munkavédelmi hatóság kiemelt ágazatként vizsgálja. 2015-ben a halálos kimenetelű munkabalesetek 49%-a a kiemelt ágazatokban történt (Építőipar: 30%, "C" - Feldolgozóipar: 13%, "A" - Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat: 6%), de a nem kiemelt ágazatok közül a "H" - Szállítás, raktározás is jelentős arányt képviselt (25%). 2.1.3
A foglalkoztatottakra vonatkozó munkabaleseti gyakorisági mutatók
A munkabalesetek abszolút számai mellett indokolt a foglalkoztatottakra vetített munkabaleseti mutatókat (rátákat) is értékelni. A viszonyítási alap az összes munkabaleset esetében 1 000 fő munkavállaló, a halálos munkabalesetek esetében 100 000 fő munkavállaló. 7
A munkabaleseti ráta az elmúlt öt évben 4,5-ről 5,0-ra emelkedett, a 2014. évihez képest 2015-ben 0,2 volt a növekedés. A halálos munkabaleseti ráta az elmúlt öt év alatt csökkent (2,1-ről 2,0-ra), a 2013/2014 vonatkozásában 2015-ben 0,1 volt a növekedés. A tendenciák elemzésekor figyelembe kellett venni, hogy a halálos munkabalesetek esetén akár 30%-os különbség is adódhat munkabalesetek bekövetkezésének tényleges időpontja és a munkabaleseti jegyzőkönyvek feldolgozásának időpontja szerinti adatok között. A munkabaleseti jegyzőkönyvek megküldési idejének eltolódása a hosszabb kivizsgálási idő és a jogvitákból eredő döntések meghozatala miatt történik. A részletes elemzésekhez szükséges adatok csak a feldolgozott munkabaleseti jegyzőkönyvekből nyerhetők, ezért a kimutatásban ez szerepel. (A 3. számú ábra adatai a munkabaleseti rátákat, míg a 4. számú ábra az országos munkabaleseti ráták tendenciáját mutatja.) 3. számú ábra
Év 2011 2012 2013 2014 2015
100 000 Összes Az 1000 Halálos Foglalkoztatottak munka- munkavállalóra kimenetelű munkavállalóra jutó száma [fő](KSH baleset jutó mutató munkabaleset gyakorisági mutató adat) 17 295 4,5 80 2,1 3 811 900 17 025 4,4 62 1,6 3 877 900 17 222 4,4 75 1,9 3 938 400 19 661 4,8 78 1,9 4 100 840 21 088 5,0 84 2,0 4 210 500
4. számú ábra
2.1.4
A munkabaleseti ráták megyék szerinti alakulása
A munkabalesetek megyék szerinti alakulását tekintve 2015-ben az 1 000 főre jutó munkabaleseti ráta Komárom-Esztergom megyében (7,1), Fejér megyében (6,8), GyőrMoson-Sopron megyében (6,4) és Vas megyében (6,3) volt a legmagasabb. A legalacsonyabb 8
munkabaleseti ráta Hajdú-Bihar megyében (3,8), Zala megyében (3,8) és Pest megyében (3,9) fordult elő. A munkabaleseti ráták megyék szerinti alakulását az 5. számú ábra mutatja. 5. számú ábra
A 100 000 főre jutó halálos munkabaleseti ráta Zala megyében (5,0), Somogy megyében (4,2) és Komárom-Esztergom megyében (3,7) volt a legmagasabb, míg a legalacsonyabb Nógrád megyében (0,0), Tolna megyében (0,0), Békés megyében (0,7), Budapest Fővárosban (0,7), Borsod megyében (0,8) és Pest megyében (0,9) volt. A halálos munkabaleseti ráták megyék szerinti alakulását a 6. számú ábra mutatja. 6. számú ábra
9
2.1.5
A munkabaleseti ráták nemzetgazdasági ágak szerinti alakulása
A 2015. évben az 1 000 főre jutó munkabaleseti ráta nemzetgazdasági ágak szerinti alakulását tekintve az ”E” - Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék-gazdálkodás, szennyeződés-mentesítés ágazatban volt a legmagasabb (13,8), amit a ”H” - Szállítás, raktározás (10,1) és a "C" - Feldolgozóipar (8,7) ágazat követett. A 2015. évben a 100 000 főre jutó halálos munkabaleseti ráta az "F" - Építőipar ágazatban volt a legmagasabb (9,2), de az ”E” - Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződés-mentesítés (8,9) és a ”H” - Szállítás, raktározás (7,8) ágazatokban is magas volt. 2.2
A munkabalesetek munkáltatói kivizsgálásával kapcsolatos tapasztalatok
A munkabalesetek munkáltatók általi kivizsgálásával kapcsolatos tapasztalatok az elmúlt években alig változtak. A beérkezett és feldolgozott munkabaleseti jegyzőkönyvek alapján megállapítható, hogy a balesetvizsgálatok egyre inkább munkavédelmi szakemberek bevonásával történnek. Elmondható azonban, hogy a balesetvizsgálat eredményeként, a baleset okaként legtöbbször a balesetet szenvedett munkavállaló mulasztását állapítják meg. A munkabaleset kivizsgálásokra az a jellemző, hogy a munkáltató, illetőleg az általa megbízott balesetet vizsgáló a sérülést szenvedett munkavállaló mulasztásainak feltárására fektette a hangsúlyt, valamint a balesetvizsgálat a munkaeszközök, védőberendezések és a munkakörülmények szerepét egyáltalán nem, vagy nem teljes körűen veszik figyelembe. A munkavédelmi hatóság helyszíni ellenőrzése során szinte mindig megállapítható volt, hogy az eseményt nem vizsgálták teljes körűen, ezért a munkabaleseti jegyzőkönyv olyan adatokat tartalmazott, amelyek elfedték, csökkentették a munkáltatói felelősséget. A munkabaleseti jegyzőkönyvek feldolgozása alapján a munkabalesetek munkáltatói kivizsgálásának gyakorlata az alábbiak szerint összegezhető: • • • •
a baleset leírása vagy nem elég részletes, vagy a balesettel nem összefüggő adatokat sorol fel, amelyből nehéz a baleset valódi okát megállapítani; a sérült és a baleset tanúinak meghallgatása többször elmarad; a baleset bekövetkezéséért a munkáltató a sérültre próbálja áthárítani a felelősséget, ezáltal igyekszik a saját felelősségét csökkenteni; a munkáltató által a megelőzés érdekében megtett intézkedések nem megfelelőek és főleg a megfelelő műszaki intézkedések maradnak el.
Az eltitkolt munkabalesetekről a munkavédelmi hatóság panasz, kérelem, a rendőrség, vagy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár megkeresése kapcsán szerez tudomást. Továbbra is jellemző, hogy a munkáltatók egy része a bekövetkezett munkabalesetet nem jelenti, mindez a várható szankciók elkerülésére, jogszabályok ismeretének hiányára, rendezetlen munkaügyi viszonyokra, adminisztratív mulasztásokra vezethető vissza.
10
3
3.1
A foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek kivizsgálása és alakulása
A munkavédelmi hatósághoz bejelentett foglalkozási megbetegedés gyanúk és fokozott expozíciós esetek
(Jelen fejezet a munkavédelmi hatóság vizsgálati tapasztalatait tartalmazza.) A bejelentett foglalkozási megbetegedés gyanújával és a fokozott expozíció gyanújával bejelentett eseteket a Megyei Kormányhivatalok Munkavédelmi és Munkaügyi Ellenőrzési Osztályai kormánytisztviselői vizsgálták ki. A foglalkozási megbetegedések kivizsgálásában az NGM Munkafelügyeleti Főosztályának orvos végzettségű kormánytisztviselői minden esetben közreműködtek. 2015. évben a munkavédelmi hatósághoz 296 foglalkozási megbetegedés gyanút és 104 fokozott expozíció gyanús esetet jelentettek be. A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet szerint a kivizsgált bejelentéseket a vizsgálati dokumentációval együtt a kormányhivatalok továbbították az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatal Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály (a továbbiakban: munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv) részére a bejelentés teljes körűségének, és szakmai megalapozottságának elbírálása céljából. A 2014. évben bejelentett 402 foglalkozási betegség gyanúhoz képest 2015-ben a bejelentési szám jelentős csökkenést mutatott a 2014. évi bejelentési kiugrást elsősorban néhány tömeges bejelentés okozta. 2015. évben (a korábbi évekkel ellentétben) minden megyéből érkezett foglalkozási betegség gyanú bejelentés, mely a jelentési fegyelem javulásának, és a munkavédelemmel foglalkozó kormánytisztviselők felvilágosító munkájának volt köszönhető. A legtöbb foglalkozási megbetegedés gyanús eset - az összes bejelentett eset 27%-a - a feldolgozóipar területéről érkezett, mely átvette a vezetést az eddigi legtöbb bejelentést adó, elsősorban Baranya megyéből érkező bányászati ágazattól (25%). A magas Baranya megyei esetszám döntően az egykori bányászok évtizedekkel korábbi expozíciójából adódó, de most kialakult, vagy diagnosztizált megbetegedések bejelentésének magas számából adódott. A humán-egészségügyi és szociális ellátásból a bejelentések 23%-a érkezett, mely az előző évhez képest (bár az esetszám azonos, de az összes bejelentés csökkent) emelkedést mutat (2014-ben ez az arány 17% volt). 2015 évben a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás területéről az összes bejelentés 3,4%-a érkezett, ez a 2014. évi 19%-os bejelentési arány töredéke (2014. évben Jász-Nagykun-Szolnok megyében tömegesen jelentettek be leptospira és fitofotodermatitisz eseteket). Évek óta elenyésző számú bejelentés érkezik a szállítás, és a kereskedelem területéről, az építőiparból bejelentés 2015-ben nem érkezett. Az előző évhez viszonyítva továbbra is a kémiai kóroki tényezők által okozott foglalkozási megbetegedések gyanúja (42,6%) fordult elő leggyakrabban, ezt követték a biológiai (23%) kóroki tényezők. 2015 évben is megelőzte a fizikai (15,2%) kóroki tényezők által bejelentett 11
foglalkozási megbetegedés gyanús esetek számát a nem optimális igénybevétel, pszichoszociális ergonómiai tényezők (19,2%) által bejelentett esetek száma. A 2015-ben bejelentett és kivizsgált fokozott expozíciós esetek 57%-át zaj, 43%-át vegyi anyag – döntően ólom (szervetlen)- okozta. A kivizsgált fokozott expozíciós esetek számának évek óta megfigyelhető folyamatos csökkenése megállt, mely vélhetően a bejelentési fegyelem javulásának köszönhető. 3.2
Az elfogadott és nyilvántartásba vett foglalkozási megbetegedések, és fokozott expozíciós esetek
(A munkavédelmi hatóság által kivizsgált és a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv által is szakmailag megalapozottnak talált, 2015. évben elfogadott esetek elemzése.) A munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv 2015-ben 277 foglalkozási megbetegedést (mérgezést) vett nyilvántartásba, 45%-kal többet, mint az előző évben (191). Az esetek 68%-a járt keresőképtelenséggel (2014-ben 69%). Az előző évhez képest a regisztrált fokozott expozíciós esetek száma 56%-kal növekedett (43-ról 67-re). A foglalkozási megbetegedések és a fokozott expozíciós esetek számának növekedése a bejelentési fegyelem javulását tükrözi. (7. számú ábra). 7. számú ábra A foglalkozási megbetegedések és a fokozott expozíciós esetek számának alakulása, 2001-2015 800
675
700 600 500 400
481
488
541 473 529
339
469 423
300
280
379
254
274
277
245
187
200 248
100
102
0 2001
2002
2003
2004
2005
104
164
2006
51 2007
2008
Foglalkozási megbetegedések
35 2009
2010
2011
191
38
43
2013
2014
120 36
113
168
2012
67
2015
Fokozott expozíciók
A foglalkozási megbetegedésben szenvedő vagy fokozott expozícióval érintett munkavállalók túlnyomó többsége férfi volt: arányuk a foglalkozási betegségek között: 52%, (48% nő), a fokozott expozíciós esetek között 99%, (1% nő). A foglalkozási megbetegedések és a fokozott expozíciós esetek életkor szerinti megoszlása eltérő. Fiatalkorú munkavállaló a foglalkozási megbetegedések között 2 esetben fordult elő. A foglalkozási megbetegedést elszenvedők és a fokozott expozíciós esetek között is az 50 év felettiek aránya a legnagyobb: 44% és 54%.
12
Nemzetgazdasági áganként vizsgálva a legtöbb foglalkozási megbetegedés – az előző évtől eltérően – a feldolgozóiparban (34%, 95 eset), valamint az egészségügyi és szociális ellátás területén (az összes megbetegedés 26%, 72 eset) fordult elő. A legtöbb foglalkozási megbetegedés tárgyévben is Baranya megyében fordult elő (58 eset, 21%), megelőzve Jász-Nagykun-Szolnok (45 eset, 16%) és Bács-Kiskun megyét (22 eset, 8%). Ebben az évben foglalkozási megbetegedést csak Tolna megyében nem regisztráltak. 2015. évben 3 halálos kimenetelű foglalkozási megbetegedés fordult elő, előző évben 8 esetet vettek nyilvántartásba. A halálos esetek többsége (2 eset) a korábban ionizáló sugárzás tartós expozíciójának kitett bányászok körében kialakult rosszindulatú tüdődaganat következménye volt. Tömeges (egy időben, azonos munkahelyen, legalább 5 fő munkavállalót érintő) foglalkozási megbetegedést 6 esetben regisztráltak, összesen 76 főt (58 nő, 18 férfi). 2014-ben 1 eset fordult elő, 8 fő megbetegedettel. A regisztrált foglalkozási megbetegedések között – kórformák szerinti előfordulásukat tekintve – az előző évhez hasonlóan az első helyen a fertőző betegségek állnak, második helyre a bőrbetegségek kerültek, ezeket követik az egyéb csoportba sorolt megbetegedések (pl.: mozgásszervi betegségek), valamint a légzőrendszeri megbetegedések (8. számú ábra). 8. számú ábra A foglalkozási megbetegedések esetszámai főbb kórformák szerint, 2014-2015 106
120 100 80 60 40 20
2014 64
2015
55 46
40
31
41
20 2
13
16
9
9
9
3
4
0
A kórformák nemek szerinti megoszlását elemezve megállapítható, hogy a nők aránya a legnagyobb a bőrbetegségek (65%) és a fertőző megbetegedések (60%) között, míg a férfiak aránya a zaj okozta halláskárosodások, az ionizáló sugárzás és a vibráció okozta megbetegedések (100-100%), valamint a légzőszerveket érintő kórképek (78%) között a legmagasabb. A kóroki tényezők fő csoportjai szerint legnagyobb arányban a biológiai és kémiai, valamint (harmadik helyen) az egyéb kóroki tényezők által okozott megbetegedések fordultak elő (9. számú ábra).
13
9. számú ábra A foglalkozási megbetegedések százalékos megoszlása a kóroki tényezők fő csoportjai szerint, 2015
10% 14% 37%
Kémiai Biológiai 39%
Egyéb Fizikai
A munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv 2015-ben összesen 13 férfi foglalkozási eredetű halláskárosodását vette nyilvántartásba (az előző évben mindössze 2 férfi munkavállalót), míg az elutasított esetek száma 5 volt. Tárgyévben 106 foglalkozási eredetű fertőző megbetegedés fordult elő, számuk az előző évhez képest 66%-kal növekedett. A megbetegedettek között a nők és férfiak aránya 60% illetve 40%. A fertőző megbetegedések legnagyobb arányban (65%) 40 év feletti munkavállalókat érintették. Területi megoszlás szerint a legtöbb esetet Bács-Kiskun (15), Baranya és Csongrád (14-14), valamint Zala (12) megyékből regisztráltuk. A fertőző megbetegedések 37%-a (39 eset) zoonózis volt. 2015-ben 55 foglalkozási bőrbetegség (az összes foglalkozási megbetegedés 20%-a) került elfogadásra, közel háromszor több mint az előző évben (2014-ben 20 fő). A bőrbetegségek nemek szerinti megoszlása: 65% nő és 35% férfi. Az elfogadott légzőszervi megbetegedések száma 40, az összes foglalkozási megbetegedés 14%-a, ami az előző évhez képest 13%-os csökkenést jelent. A megbetegedettek között a férfiak aránya 78%, a nőké 22%. Az érintettek kivétel nélkül 40 év feletti korosztályból kerültek ki. A légzőszervi megbetegedések 73%-a Baranya megyéből került nyilvántartásba. A munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv 2015-ben 4 (férfi) helyileg ható vibráció okozta megbetegedést vett nyilvántartásba Baranya, Fejér, Nógrád és Pest megyékből. (Előző évben 3 esetet regisztráltak.). A vegyi anyagok által okozott megbetegedésben ugyanannyi esetet regisztráltak (7 férfi, 2 nő), mint az elmúlt évben. Tárgyévben összesen 18 – ionizáló sugárzás, azbeszt-expozíció által okozott – foglalkozási eredetű daganatos megbetegedést regisztráltak (a foglalkozási megbetegedések 6%-a), 18%kal kevesebbet, mint az előző évben (2014-ben 22 fő). 2015-ben 41 munkavégzéssel kapcsolatos (mozgásszervi) egyéb, valamint fizikai kóroki tényezők hatására visszavezethető, megbetegedést regisztráltak, ami a bejelentett foglalkozási megbetegedések 15%-a (32%-kal több mint az elmúlt évben). 14
A munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv 2015-ben 67 fokozott expozíciós esetet vett nyilvántartásba, 56%-kal többet, mint 2014-ben. A legtöbb eset 50 év feletti korosztályt érintette (54%), és változatlanul a férfiak aránya magasabb (99%). Az esetek 57%-át kémiai kóroki tényezők okozták, 43%-át zaj okozta (38, illetve 29 eset). A kémiai kóroki tényezők okozta fokozott expozíciós esetek száma az előző évhez képest 3%-os csökkenést mutat. (10. számú ábra). 10. számú ábra A fokozott expozíciós esetek száma kóroki tényezők szerint, 2010-2015 90
Zaj
79
80
Szerves oldószerek 70
Fémek
60
Egyéb
53
50 40 30
33 29 25
24
20
23 15
13 9
10
15
16
13 9
7 1
4
1
6
8
7
0
2010
2011
2012
2013
2014
2015
A fokozott expozíciós esetek közül legtöbb Pest megyében (12 eset, 18%), Somogy megyében (11 eset, 16%), Baranya megyében (8 eset, 12%), valamint Bács-Kiskun és Heves megyékben (7-7 eset, 10-10%) fordult elő. 5 megyéből (Békés, Hajdú-Bihar, KomáromEsztergom, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg) nem történt bejelentés. Összegezve: A 2015-ben nyilvántartásba vett foglalkozási betegségek kórformák szerinti szerkezete a korábbi évekhez hasonló. A foglalkozási eredetű mozgásszervi megbetegedések, fokozott munkahelyi pszichés megterhelés okozta egészségkárosodások a bejelentési esetszámok alapján jelentősen alulreprezentáltak. Az elmaradó bejelentések oka lehet például, hogy az új technológiák alkalmazásából eredő foglalkozási megbetegedéseket nem ismerik fel. Emiatt az újonnan megjelenő kockázatokból származó betegségek diagnosztikájának fejlesztése kiemelt fontosságú. 2015-ben feltűnően, 56%-kal emelkedett a bejelentett fokozott expozíciós esetek száma. Az esetek előfordulásához több alkalommal még mindig a kóroki tényezők ismeretének hiánya, a műszaki vagy egyéni védelem hiányossága vezet, ami a munkáltatók fokozott hatósági ellenőrzésének szükségességét jelzi.
15
4
A foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatok tevékenységének bemutatása, értékelése
és
szakellátó
helyek
éves
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma adatgyűjtési programja keretében, a foglalkozásegészségügyi alapszolgálatok és szakellátó helyek 2015. évi tevékenységéről szóló OSAP 1 485 számú jelentés elkészítéséhez a kötelező adatgyűjtés 2 alapján beérkezett jelentések szolgáltak 3. Ezek felhasználásával - az adatok feldolgozása és értékelése alapján – készült el az alábbi rövid összegző beszámoló. A jelentés évében 2 665 orvos – közöttük 2 276 foglalkozás-orvostan (korábban üzemorvostan) szakképesítésű orvos – dolgozott a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatokban (a továbbiakban: szolgálatok). A szolgálatoknál dolgozó összes orvos (2 665) 85,4 %-a a szükséges szakorvosi képzettséggel rendelkezett, rajtuk kívül még 389-en, szakorvosi felügyelet mellett dolgoztak. A szolgálatokban tevékenykedő foglalkozásegészségügyi szakápolók és egyéb szakdolgozók száma: 3 289. Az ellátott munkavállalói létszám 2 178 206 fő, ami 8 %-kal több mint 2014. évben volt. Az ellátott gazdasági egységek száma 95 211, ami 4,2 %-kal kevesebb, a 2014. évhez viszonyítva. Ezen egységek számát és megoszlását a létszám-kategória (mikro-, kis-, közepes-, nagy vállalkozások) szerint a 11. számú ábra mutatja. 11. számú ábra Az ellátott gazdasági egységek létszám kategória szerinti megoszlása 6,811 7,2 %
4.446 4,6 % 10 fő alatt
21.491 22,6 %
62.463 65,6 %
10-49 fő 50-249 fő 250 fő felett
. A vállalkozások 65,6 %-a a 10-nél kevesebb főt foglalkoztató mikrovállalkozás, melyeknél kiemelt jelentősége van a szolgálatok munkájának. Az ellátott munkavállalók foglalkozás-egészségi osztályok szerinti megoszlását mutatja a 12. számú ábra.
288/2009. (XII. 15.) Korm. r. az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről Az alapszolgálatok egyedi éves jelentéseit az OTH- Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztálya elektronikus alapon gyűjtötte és összesítette. A szakellátó helyek beszámolói írásban, elektronikus, illetve postai úton érkeztek.
2
3
16
12. számú ábra Az ellátott foglalkoztatottak megoszlása az A-D foglalkozás-egészségi osztályok szerint 4,8 %
20,4 %
23,6 % A B
51,2 %
C D
Az „A” foglalkozás-egészségi osztályban foglalkoztatott munkavállalók száma 103 813, a „B”-ben 528 929, a „C”-ben 1 104 873 fő, a „D”-ben 440 591 fő volt. A munkahelyi kóroki tényezők hatásának kitettek (exponáltak) számát és azok megoszlását a 13. számú ábra mutatja be. 13. számú ábra Munkahelyi kóroki tényezők Járványügyi érdekből vizsgáltak
372 224
Baleseti veszély
430 421
Zaj
225 161
Kéz-kar vibráció
26 432
Egésztest vibráció
28 165
Túlnyomás alatt végzett munka
1 057
Ionizáló sugárzás
12 921
Nem ionizáló sugárzás
21 397
Kémiai kóroki tényzők
77 864
Biológiai kóroki tényezők
703 141
Fokozott pszichés terhelés
836 827
Pszichoszociális
262 281 0
100 000 200 000 300 000 400 000 500 000 600 000 700 000 800 000 900 000
A kóroki tényezők közül a két legnagyobb munkavállalói létszámot érintő expozíció a biológiai kóroki tényezőknek való kitettség 24,2 %-ot, illetve a fokozott pszichés terhelés 28,8 %-ot ért el. A szolgálatok 2015-ben a munkahelyi megterhelés és igénybevétel meghatározása érdekében 49 658 munkaegészségügyi vizsgálatot végeztek. Az egészségfejlesztő tevékenység 17
népegészségügyi jelentőségének megfelelően, a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok orvosai 8 852 egészségmegőrző előadást tartottak, amelyeken 147 299 munkavállaló vett részt. A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok összes forgalma 3 511 486 volt. Ez magában foglalja az alkalmassági vizsgálatok-, a foglalkozási megelőző/gondozói tevékenységben részt vettek-, a sürgősségi- és az egyéb ellátás adatait. 2015-ben összességében 2 273 711 alkalmassági vizsgálat elvégezésére került sor, ennek szerkezete azonos az előző évivel: a legtöbb vizsgálatra a foglalkozási megbetegedések megelőzését szolgáló időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatok (1 391 492) keretében került sor. A munkaköri alkalmassági vizsgálatok keretében végzett egyes vizsgálatok megoszlását a 14. számú ábra mutatja be. 14. számú ábra Munkaköri alkalmassági vizsgálatok szerkezete
1 391 492; 60,7%
67 924; 3,0% 56 657; 2,5% 5 623; 0,2% 4 751; 0,2% 30 067 1,7%
643 577; 28,1%
Előzetes Gépjármű Záró
86 069; 3,8%
Időszakos Külföldi Egyéb
Soron kívüli Lőfegyver
A szolgálatok 49.724 esetben részesítettek munkakörhöz kötött védőoltásban munkavállalót. Kiemelésre érdemes a szolgálatok foglalkozási megelőző, gondozói tevékenysége, hiszen a munkaköri alkalmasságot befolyásoló idült betegségek (szív- és érrendszeri, anyagcsere, légzőrendszeri betegségek stb.) miatt 392 696 munkavállalót gondoztak. A foglalkozási és a foglalkozással összefüggő betegségek felkutatására irányuló népegészségügyi szűrővizsgálati esetszám 429 061 volt. A foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyek megkeresésünkre elektronikus, illetve postai úton szolgáltattak adatot. A 15. számú ábra a 103 működő szakellátó hely 2015. évi összesített forgalmi adatait tartalmazza.
18
15. számú ábra Szakellátó helyen végzett vizsgálatok Esetek száma A munkaköri alkalmasság másodfokú elbírálása 1 690 A kézi lőfegyverek megszerzésével és tartásával 46 kapcsolatos egészségi alkalmasság másodfokú elbírálása A munkanélküliek beiskolázása előtti és a munkaközvetítés előkészítése keretében történő szakmai 19 874 alkalmassági vizsgálata A közhasznú munka előkészítésében a munkanélküli 29 063 munkaköri alkalmassági vizsgálata Szakellátás nyújtása a foglakozási megbetegedéssel 201 vagy annak gyanújával beutaltak számára A szakképzést folytató intézmények tanulóinak és a felsőoktatási intézmények hallgatóinak szakmai 10 477 alkalmassági vizsgálata Álláskeresők beiskolázás előtti és munkaközvetítés előkészítése keretében történő szakmai alkalmassági 5 287 vizsgálata A megváltozott munkaképességű álláskeresők, valamint munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági vizsgálatok, egyszerűsített foglakoztatás 12 482 keretében alkalmazott munkavállalók foglalkoztathatóságának szakvéleményezése Az egyéni és társas egészségügyi vállalkozók 2 424 alkalmasságának elbírálása Egyéb konzultációk 6 859 5
Az NGM Munkafelügyeleti Főosztálya és a munkavédelmi hatóságok tevékenysége
5.1.
Jogszabály-előkészítési tevékenység
Az NGM a munkavédelmi szakterület tekintetében hatáskörét megállapító - az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról szóló 320/2014. (XII. 13.) Kormányrendelet jogszabályi felhatalmazása alapján a 2015. évben az alábbi, a munkavédelmet érintő jogszabályok módosítását készítette el: 5.1.1
Törvényi szintű szabályozás
Átfogó felülvizsgálat keretében módosítási javaslat készült az Mvt. és végrehajtási rendelete az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet vonatkozásában. Az Mvt. módosítási javaslata reagál a munkavédelemre vonatkozó főbb jogszabályok rendszerében az időközben felmerült szabályozási igényre, így többek között pontosítására került a munkáltató munkavédelmi képviselője jogállásának meghatározása, valamint az Mvt. módosítását követően mód lesz 19
közigazgatási bírság kiszabására munkavédelmi ellenőrzések során tapasztalt - a munkavállalók biztonságos munkavégzését gátló, vagy a hatósági eljárást akadályozó cselekmények okán. 5.1.2
Rendeleti szintű szabályozás
Az alábbi - munkavédelmet is érintő - jogszabályok módosítása készült el, melyek jelenleg egyeztetés vagy kihirdetés alatt állnak. •
• • • • •
A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet hatályon kívül helyezésével egy új NGM rendelet került megalkotásra. 2016. május 5-től hatályos a 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről. A munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről szóló 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet módosítása. A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet módosítása, a 2014/27/EU irányelv rendelkezéseinek megfelelően. A munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet módosítása, a 2014/27/EU irányelv rendelkezéseinek megfelelően. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet módosítása, amely a 2014/27/EU irányelv rendelkezéseinek megfelelően történik. Az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályzatáról szó 11/2003. (IX. 12.) FMM rendelet módosítása.
A tárcakörözések során több esetben került sor munkavédelmet is érintő jogszabály-tervezet, jelentés, állásfoglalás véleményezésére. 5.2.
Egyéb szabályozás, iránymutatás
Az NGM Munkafelügyeleti Főosztálya • módszertani útmutatókkal, pl.: - a „Szakhatóság bevonásáról a munkavédelmi hatósági eljárásba” c. útmutató, - „Az építőgép-kezelői jogosítványok érvényességéről” c. útmutató kiadása. • tájékoztatókkal, pl.: - a munkáltatók írásbeli tájékoztatásra kötelezéséről, - hideg munkakörnyezetben végzett munkák veszélyeivel kapcsolatban, - a méh- és darázscsípés veszélyeivel kapcsolatban, - must erjedésének veszélyeivel kapcsolatban, - a mezőgazdasági munkák során kialakuló fototoxikus bőrreakcióról (fitofotodermatitisz), - a II-III. fokú hőségriasztás elrendelésével kapcsolatban, stb. segítette a munkavédelmi szabályok értelmezését a munkáltatók, munkavállalók és munkavédelmi szolgáltatók számára, és hívta fel a figyelmet különböző veszélyforrásokra. Az NGM jogalkotási tevékenységét a munkáltatók részére nyújtott jogi információk, szakmai vélemények megadásával is kiegészítette. 2015. évben is rendre részt vettek az NGM 20
Munkafelügyeleti Főosztályának szakemberei olyan szakmai fórumokon (pl.: „A hatósági munka fejlesztése a biztonságos és jogszerű foglalkoztatás elősegítése érdekében 2015”), melyek témái nagyban elősegítik egyrészt a szakma és a munkáltatók „közeledését”, a közös gondolkodást a munkavédelmi célok megvalósítása érdekében, másrészt e fórumokon a munkaadói oldal által is felvetett problémák hatékonyan beépülhetnek részben a munkavédelem hatósági tevékenységének rendszerébe, részben alapját képezik a jogalkotási program kialakításának. 5.3.
A munkavédelmi hatóságok hatósági tevékenysége
A szakmailag kompetens, jogszabályok megtartását megkövetelő munkavédelmi hatóság a garanciája az európai jogi aktusok és a hazai szabályozás végrehajtásának, elősegítve a munkahelyi primer prevenció megvalósítását. A munkavédelmi hatóság 2015. évben is rendszeresen és következetesen, a megelőzésre koncentráló ellenőrzésekkel és egységes intézkedésekkel, fokozatos és arányos szankcionálással törekedett a munkavédelmi tudatosság növelésére és a helyes gyakorlat támogatására. A munkavédelmi hatóság a megelőzést szolgáló munkavédelmi előírások végrehajtását tájékoztató, felvilágosító tevékenységével is következetesen segítette elő. A munkavédelmi ellenőrzéseken a munkahelyen előforduló szabálytalanságok feltárása, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok megtartásának biztosítása volt a fő célkitűzés. A munkavédelmi hatóság ellenőrzési gyakorlatában érvényesült a szolgáltató közhatalom elve, a bizalom, a tisztesség és következetesség, valamint a komplexitás. Azoknál a munkáltatóknál, akiknél a hatósági intézkedések ellenére nem volt tapasztalható jogkövető magatartás, teljes hatósági szigorral kellett fellépni. A munkavédelmi hatóság megtarotta a jogerősítések rendjét, a közigazgatási határidőket és hatékony intézkedéseket tett a bírságok behajtására. A nemzetgazdasági ágazatok munkavédelmi helyzete a munkavédelmi hatóság tapasztalatai alapján az alábbiak szerint értékelhető. 5.3.1.
A munkavédelmi hatósági ellenőrzések számának alakulása
2015-ben a munkavédelmi hatóság ellenőrző tevékenysége 13 721 munkáltatóra terjedt ki, ebből 81,7%-ánál tapasztaltak munkavédelmi szabálytalanságot, ami kismértékű csökkenést mutat a 2014. évi 82,8%-hoz képest. Az ellenőrzések során 264 111 munkavállaló munkavégzési körülményeit vizsgálták. Szabálytalanságot 65,7 %-nál tapasztaltak, ez közel 3,6 %-kal több az előző évi 62,1 %hoz képest. A szabálytalan körülmények között foglalkoztatott munkavállalók 32,5 %-a volt súlyos szabálytalansággal érintett, ami hasonló arány, mint a 2014. évi 32,2 %.
21
Az ellenőrzések számában nagyobb arányt képviseltek az olyan ágazatok és tevékenységek alá eső munkáltatók, akiknél a munkavállalók egészségének, biztonságának veszélyeztetése a gyakoriság, a súlyosság vagy az érintett munkavállalói kör szempontjából volt jelentősebb. Ezek az ágazatok: a mezőgazdaság, a feldolgozóipar, a gépipar, az építőipar, a külszíni bányászat, és az egészségügy, amelyek területén tartott ellenőrzések az összes ellenőrzés 67,2%-át tették ki. A munkaegészségügy és munkabiztonság területét is átfogó ellenőrzés megvalósítására, illetve a munkáltatóknál fellelhető valamennyi munkavédelmi szabálytalanság feltárására törekedve, a vizsgálatok eredményeképpen, a felügyelők elsősorban hiányosság megszüntetését előíró határozatban intézkedtek. Mindezek mellett 9 225 db, fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtandó, úgynevezett azonnali intézkedést tartalmazó határozat is született. Ezek olyan hiányosságok voltak, amelyek a munkavállalók közvetlen veszélyeztetésével jártak, azaz a szabálytalan tevékenység miatt bármikor baleset vagy egészségkárosodás következhetett volna be. A felügyelők az általuk kiadott 19 545 határozatban összesen 70 444 érdemi intézkedést hoztak, amelynek a megoszlása a következő: • • •
érdemi munkavédelmi intézkedések* száma (aránya): érdemi munkabiztonsági intézkedések száma (aránya): érdemi munkaegészségügyi intézkedések száma (aránya):
41 434 db (58,8%) 18 854 db (26,8%) 10 156 db (14,4%)
*munkavédelmi intézkedés: olyan intézkedések köre, amelyek mind a két szakterületet (munkabiztonság és munkaegészségügy) egyaránt érintik (pl.: kockázatértékelés, egyéni védőeszközökkel kapcsolatos intézkedések) A munkavédelmi hatóság munkavédelmi bírságot alkalmaz az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben. A hatóság 2015. évben 476 db munkavédelmi bírsághatározatban 116 299 325 Ft bírságot szabott ki. A munkavédelmi hatóság munkavédelmi bírság alkalmazási gyakorlata megfelelt a kis- és közepes vállalkozásokra vonatkozó törvényi előírásoknak. A legsúlyosabb munkavédelmi veszélyeztetések az építőiparban és a feldolgozóiparban találhatók, ezért a munkavédelmi hatóság az ellenőrzéseit is ezekre a területekre összpontosította. A veszélyhelyzetek megelőzése érdekében ezen célterületek ellenőrzése során kiemelten vizsgálták a gépek biztonsági berendezéseinek (védőburkolatok, védőberendezések) meglétét, illetve állapotát, az egyéni védőeszközök használatát és juttatásának rendjét, a munkavédelmi tájékoztatás és oktatás elvégzését, valamint a villamos berendezések állapotát és a villamos érintésvédelmi vizsgálatok elvégzését. A munkavédelmi hatóság az ellenőrzések során kiemelt hangsúlyt helyezett a veszélyes anyagok alkalmazásából eredő kockázatok becslésével, kezelésével kapcsolatos szabálytalanságok feltárására, a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatainak elvégzésére, az 22
építőiparban a magasból történő leesés elleni védelem kialakítására és a földmunkák végzése során a beesési veszély elleni védelem és a dúcolás megvalósítására is. 5.3.2.
Célvizsgálatok, akcióellenőrzések, társhatósági ellenőrzések
A munkavédelmi hatóság szakmai irányító szerve – az NGM Munkafelügyeleti Főosztály – kiemelt feladata volt 2015-ben is a különböző célvizsgálatok és akcióellenőrzések megszervezése és lebonyolítása. Ennek eredményeként a munkavédelmi hatóság az egész országban egységes szempontok szerint vizsgálta az ellenőrzésre kijelölt területeket. Az NGM Munkaerőpiacért és Képzésért Felelős Államtitkára a megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzési osztályai részére 2015-ben az alábbi célvizsgálatok és akcióellenőrzések lefolytatását rendelte el •
•
•
•
Faipari tevékenységek munkavédelmi célvizsgálata (2015. II. negyedév) A célvizsgálat lefolytatását a faipari technológiák munkavédelmi hiányosságai miatt előforduló csonkolásos balesetek indokolták. A célvizsgálat további szakmai indoka az volt, hogy a faipari munkák során a tevékenységből és a munkakörnyezetből származó jelentős egészségkárosító veszélyekkel és kockázatokkal is számolni kell (pl.: határérték feletti por-, zaj- és rezgésexpozíció lehetősége, veszélyes anyagok/keverékek felhasználása, nehéz fizikai munkavégzésből adódó megterhelés, a szabadtéri klímakörnyezet kedvezőtlen hatásai stb.). Biológiai kóroki tényezők okozta fertőzések és megbetegedések megelőzésére irányuló munkavédelmi célvizsgálat (2015. augusztus 31. - szeptember 30.) A célvizsgálat elvégzését az indokolta, hogy a 2013. és a 2014. években a korábbi évekhez képest jelentősen megnőtt az egészségügyi és a mezőgazdasági ágazatból bejelentett foglalkozási eredetű fertőző megbetegedések száma. Elsődleges oka – munkavédelmi szempontból – a biológiai kóroki tényezőkre vonatkozó kockázatbecslés elmulasztása és az ennek következményeként elmaradó munkáltatói megelőző intézkedések (kockázatkezelés) és a kockázat-kommunikáció hiánya. A szabálytalanságokra az országos munkavédelmi ellenőrzések tapasztalatai is felhívták a figyelmet. A bányászat munkaegészségügyi célvizsgálata a társhatósággal egyeztetve (2015. november 02.- november 16.) A célvizsgálatot az indokolta, hogy a bányászati munkák során a tevékenységből és a munkakörnyezetből származó – esetenként előre nem látható – egészségkárosító veszélyekkel és kockázatokkal is számolni kell. A munkavédelmi hatóság a korábbi évek közös ellenőrzési gyakorlatának megfelelően a bányafelügyelettel közösen, a központilag kidolgozott, egységes szempontrendszer alapján végezte el a célvizsgálatot, a kormányhivatali rendszeren belül az egyes Bányászati Osztályokkal egyeztetett bányászati munkahelyek listája szerint. Rendkívüli időjárási körülmények (III. fokú hőségriasztás) miatti akcióellenőrzések (2015. július 6. - 2015. július 8., valamint 2015. augusztus 07. 2015. augusztus 11. közötti időszakok.) A 2015. évi országos hatósági ellenőrzési terv 4. pontja alapján a szakmai irányító szerv vezetője a munkavédelmet érintő változások rendkívüli események vagy körülmények miatt (pl.: súlyos 23
munkabalesetek növekedése, a munkabaleseti és foglalkozási megbetegedések statisztikai trend változása, egyes ágazatokban bekövetkező kedvezőtlen változások, extrém időjárási körülmények, jogszabályváltozás stb.) az ellenőrzési terven felül akcióellenőrzést rendelhet el. Az akcióellenőrzéseket az indokolta, hogy az Országos Tisztifőorvos elrendelte a hőségriasztás legmagasabb fokozatát (III. fok - riadójelzés). A hőségriasztás idején a munkavállalók megterhelése, illetve igénybevétele jelentősen megnő, amely egészségüket és biztonságukat fokozottan fenyegeti (pl.: a balesetek, a hőártalmak: napszúrás, hőkimerülés, hőguta kockázata megemelkedik). Az elmúlt években a hőség miatt több halálos hőguta eset is előfordult. A megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzési osztályai által lefolytatott célvizsgálatokat, akcióellenőrzéseket az NGM Munkafelügyeleti Főosztálya készítette elő. A célvizsgálatok vizsgálati szempontrendszerei az NGM Munkafelügyeleti Főosztály honlapján (www.ommf.gov.hu) a munkáltatók tájékoztatása céljából is megjelentek. Az ellenőrzések tapasztalatai alapján készült összefoglaló jelentések is ezen a honlapon érhetők el. A saját kezdeményezésű célvizsgálatokat a megyei munkavédelmi hatóságok beépítették a 2015. évi munkatervükbe. A megyei sajátosságok és a munkáltatók tevékenységei alapján igyekeztek kiválasztani az ellenőrizendő területet. A célvizsgálatok szempontrendszereit a megyei munkavédelmi hatóságok állították össze. Tájékoztatásuk alapján megállapítható, hogy a saját hatáskörben elrendelt célvizsgálatok eredményesen zárultak. A célvizsgálatok fogadtatása mind a munkáltatók, mind a munkavállalók részéről pozitív volt. 5.3.3.
A közérdekű és panaszbejelentések kivizsgálása
A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény 1. § (5) bekezdése értelmében a munkavédelmi hatóság a hozzá beérkező panaszokat és közérdekű bejelentéseket köteles kivizsgálni. Az előző évhez viszonyítva a közérdekű bejelentések száma 1 %-kal nőtt, míg a panaszok száma 12 %-kal csökkent. Az előző évi 33,4 %-ról a 2015. évben 36,4 %-ra nőtt a névtelen bejelentések száma. Feltehetően az elbocsátástól tartva sokan nem adják meg személyes adataikat, annak ellenére, hogy a munkavédelmi hatóságok biztosítják az adatok zártan történő kezelését. Ezek a bejelentések sokszor hiányosak, nemcsak a munkáltatók, de esetenként még a szabálytalanság azonosítása is nehézséget okoz. Gyakori, hogy nem konkrét, hanem általános problémákkal kapcsolatosan tesznek panaszt. A névtelen bejelentések kivizsgálásától sem tekinthetnek el a munkavédelmi hatóságok, mivel azok sok esetben megalapozottak a tapasztalatok szerint. A legtöbb közérdekű bejelentés a munkahely kialakítása, a munkavégzés körülményei, az általános higiénés feltételek, valamint munkaszervezés témakörében érkezett (42 %), az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos bejelentések aránya is jelentős volt (22 %). A közérdekű bejelentések és panaszok számának 2011 – 2015 év közötti alakulását a 16. számú ábra mutatja. 24
16. számú ábra A közérdekű bejelentések és panaszok számának alakulása 2011 - 2015. 2000 1972 1862
1790
1719
1500
1740 Közérdekű bejelentés
1000 Panasz
500 339
256
248
224
197
0
2011
2012
2013
2014
2015
Leggyakrabban a balesetet szenvedett vagy a foglalkozási betegséggel érintett munkavállaló élt panasszal (29%), mivel a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását, a foglalkozási megbetegedés illetve fokozott expozíciós eset bejelentésének elmaradását sérelmezte. A panaszosok 23 %-a a munkavégzés körülményeit és az általános higiénés feltételek hiányát jelezte, 13 %-a az egyéni védőeszközökkel kapcsolatban jelzett kifogást. A közérdekű bejelentések és panaszok kivizsgálása, az ellenőrzések lefolytatása során azonban számos esetben találtak egyéb, a bejelentésben nem jelzett munkavédelmi szabálytalanságot, hiányosságot is, amelyre intézkedést tettek. A megalapozatlan bejelentések hátterében általában többnyire valamilyen egyéni munkavállalói sérelem állt. 5.3.4.
Utóellenőrzések
A végrehajtható döntésben elrendelt kötelezettség teljesítésének ellenőrzése az ellenőrzött munkáltatók 11,7%-ra terjedt ki. A határozatban foglalt kötelezettségek teljesítését elmulasztó munkáltatókat eljárási bírsággal sújtotta az eljáró munkavédelmi hatóság. Az utóellenőrzések során tapasztalt, ismételten fennálló szabálytalanságok miatt kiszabott eljárási bírságok száma 174 db volt, az előző évhez képest 6%-kal csökkent. A kiszabott bírságok összege is kevesebb volt az előző évhez képest. Az utóellenőrzések további pozitív tapasztalata, hogy az azonnali intézkedést igénylő szabálytalanságokat a munkáltatók sokszor a helyszíni ellenőrzések során, a felügyelő jelenlétében szüntetik meg.
25
5.3.5.
A munkáltatók írásbeli tájékoztatás kérésére vonatkozó határozati intézkedések
A 2015. évtől a munkavédelmi hatóság országosan alkalmazott új ellenőrzési módszert is bevezetett, amiben a munkáltatóknak a hatóság által feltett szakmai kérdésekre kellett válaszolniuk (pl.: a veszélyes berendezések, technológiák üzembe helyezéséről, munkavédelmi szakember foglalkoztatásáról, sérülékeny csoportba tartozó munkavállalók foglalkoztatásáról, munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatok és az egyéni védőeszköz juttatás rendjéről, stb.). Ennek az új ellenőrzési módszernek a célja, hogy több munkáltatót érjen el a hatóság, különösen a KKV szektorban. Az ellenőrzési módszer a munkavédelem területén a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzését hivatott szolgálni, oly módon, hogy felhívja a munkáltatók figyelmét a hatályos munkavédelmi előírások teljesítésére. Ebben az esetben a munkáltató feladata a hatóság által feltett kérdések alapján saját munkavédelmi helyzetének áttekintése és az általa feltárt esetleges hiányosságok megszüntetése. A megkeresett munkáltatók esetében csak akkor került sor ellenőrzésre, ha a feltett kérdésre nem vagy nem megnyugtató válaszokat adott. A munkáltatók kiválasztása során figyelembe kellett venni az alábbi szempontokat: -
-
foglalkoztatotti létszám 5 fő feletti legyen; az adott munkáltatónál két éven belül munkavédelmi ellenőrzés nem volt; munkáltató fő tevékenységének veszélyességi osztályba sorolása I-es vagy II-es legyen.
A munkáltatók írásbeli tájékoztatásra történő kötelezésével további 1156 munkáltatót vizsgált a munkavédelmi hatóság. A tájékoztatáskérés a munkáltatók részéről kedvező fogadtatásban részesült.
5.3.6.
Előre bejelentett ellenőrzések tapasztalatai
A 2015. évi ellenőrzési irányelvekben megfogalmazott feladat alapján a munkavédelmi hatóságok éves ellenőrzési tervében kiemelt feladatként került meghatározásra az előzetes bejelentéssel végzett ellenőrzések lefolytatása. Ennek az ellenőrzési módszernek a lényege, hogy a munkavédelmi hatóság a munkáltatót 1 hónappal a tervezett ellenőrzés előtt értesíti a helyszíni ellenőrzés időpontjáról az előkészítendő és ellenőrzésre kerülő dokumentációk felsorolásával. Ez egy audit jellegű átfogó vizsgálat, melyben részt vesz a munkavédelmi hatóságon és a munkáltatón kívül, a munkavédelmi és a foglalkozás-egészségügyi feladatokat ellátó szakember és a munkavállalók képviselője. A vizsgálat lefolytatása után a munkavédelmi hatóság és a munkáltató közös értékelésen tekinti át az ellenőrzés eredményét. A munkáltatók kiválasztása során figyelembe kellett venni az alábbi szempontokat: -
foglalkoztatotti létszám 10 fő feletti legyen; 26
- munkáltató fő tevékenységének veszélyességi osztályba sorolása I-es vagy II-es legyen; vagy −
ahol súlyos munkabaleset, foglalkozási megbetegedés vagy fokozott expozíciós eset fordult elő és a munkáltató mulasztása közrehatott mindezek bekövetkezésében.
Az év folyamán a munkavédelmi hatóság 183 ilyen ellenőrzést folytatott le. A munkáltatók készségesen, segítőkészen álltak ezekhez a típusú munkavédelmi ellenőrzésekhez, tudva, hogy közös érdekünk az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása.
5.3.7.
Az ellenőrzések egyéb tapasztalatai
A munkavédelmi szaktevékenység végzése Az ellenőrzött munkáltatók többsége külső vállalkozóval tesz eleget az Mvt. szerint meghatározott munkavédelmi (munkabiztonsági és munkaegészségügyi) szaktevékenységnek minősülő kötelezettségének. A veszélyes munkahelyeken, illetve technológiák esetére – a külön jogszabály szerint előírt – munkavédelmi szakemberek közreműködése jellemzően megvalósult. Ugyanakkor gyakran előfordult, hogy az általa javasolt és jól dokumentált feladatokat a munkáltató nem hajtotta végre és nem szüntette meg a kifogásolt hiányosságokat. A multinacionális vállalkozások feladataik végrehajtásához többnyire megfelelő tárgyi, személyi, szervezeti és szervezési feltételeket biztosítanak, ezért náluk ritkán fordul elő súlyos veszélyeztetés. A KKV-knál általában eseti megbízással alkalmaznak munkavédelmi szakembert, ezért az üzemek szakember általi helyszíni ellenőrzése is gyakran elmarad. Az is jellemző, hogy csak a munkavédelmi dokumentáció elkészítésére és azok frissítésére bízzák meg a munkavédelmi szakembert. A néhány főt foglalkoztató mikró vállalkozások egy része soha nem vett igénybe munkavédelmi szakembert. Jellemző hiányosság, hogy munkavédelmi szempontból nem vizsgálták a technológiát és nem végezték el a veszélyes gépek üzembe helyezését sem. A foglalkozás-egészségügyi ellátás Az ellenőrzési tapasztalatok szerint a munkáltatók többsége a foglalkozás-egészségügyi ellátást biztosította munkavállalói részére. Azonban a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás színvonala továbbra is vegyes képet mutatott. A területen dolgozó foglalkozás-egészségügyi orvosok közül sokan háziorvosi praxissal is rendelkeznek, elsődleges feladatuknak a praxisban végzett munkát tekintik. Az előzetes, illetve időszakos orvosi vizsgálatok elvégzésén kívül más feladatot nem láttak el. A munkavédelmi dokumentációk készítésében gyakorlatilag nem vettek részt, jó esetben aláírták azokat. Foglalkozási megbetegedések kivizsgálása során általános tapasztalat, hogy a munkaköri alkalmassági vizsgálatokat gyakran úgy végezték el, hogy az orvosoknak nem volt ismeretük arról, hogy a dolgozók milyen környezetben dolgoznak, milyen expozíciónak, 27
megterhelésnek vannak kitéve a munkavégzés során. A munkáltatók sem töltötték ki a megfelelő beutaló dokumentumot minden esetben. A nagy munkáltatók általában a székhelyükön/telephelyükön külön orvosi rendelőt is fenntartanak, ahol állandóan, vagy a hét meghatározott napján biztosítják munkavállalóik részére a foglalkozás-egészségügyi ellátást. Azoknál a munkáltatóknál, ahol a szolgálat jól működik foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíciós eset előfordulása esetén a kivizsgálás, a betegek mielőbbi kezelése, az egészségkárosodást előidéző munkakörnyezetből történő kiemelése gyorsan, szakszerűen az érintettek megelégedésére működött. A jól működő szolgálatokat alkalmazó munkáltatóknál a foglalkozás- egészségügyi szaktevékenység ellátása példaértékű, a szolgáltatók bevonásra kerülnek mind a szabályzatok elkészítésébe (figyelembe veszik előzetes tapasztalataikat, véleményüket), mind a munkahelyi elsősegélynyújtás megszervezésébe (elsősegélynyújtók képzése, elsősegélynyújtó felszerelések összeállítása). Munkavédelmi képviselők Az Mvt. 70/A. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül munkavédelmi képviselőt vagy képviselőket választani. A választás megtartásának lebonyolítása, a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége. 2015. évben az arányok az előző évekhez viszonyítva elenyésző mértékben változtak. Az 50 fő munkavállalói létszámot elérő munkáltatók közül 1 580-nál (az ellenőrzött összes munkáltató 11,5%-a) igen, 344-nél (az összes ellenőrzött munkáltató 2,5%-a) nem választottak munkavédelmi képviselőt. Az ellenőrzött munkáltatók többségénél, 11 797 vállalkozásnál (az összes munkáltató 86,0%-a) a tárgyidőszakban hatályos Mvt. alapján nem is kötelezett munkavédelmi képviselő választása. Az Mvt. 72. § (2) bekezdés g) pontja szerint a munkavédelmi képviselő jogosult az észrevételeit közölni a hatósági ellenőrzés során az ellenőrzést végző személlyel. 2015. évben 117 munkáltató ellenőrzése során vett résztmunkavédelmi képviselő is az ellenőrzésen, a foglalkozási megbetegedések kivizsgálásába is bevonta őket a munkavédelmi hatóság. A foglalkozási rákkeltő anyaggal végzett tevékenységek A foglalkozási eredetű rákkeltő anyaggal végzett tevékenységek bejelentésének 2010 és 2014 közötti adatait a 17. számú ábra tartalmazza.
28
17. számú ábra Megnevezés Rákkeltő anyaggal végzett tevékenységet bejelentő munkáltatók száma „Változást bejelentő” munkáltatók száma A tárgyévi bejelentések alapján a rákkeltő expozícióban dolgozók száma (fő) A tárgyévben bejelentést tevő munkáltatóknál kezdeményezett munkavédelmi ellenőrzések száma
2011
2012
2013
2014
2015
859
1214
1478
1428
1362
296
378
615
549
576
15 073
17706
20842
19952
17182
412
434
351
401
217
A táblázatban szereplő adatok alapján felvetődik a kérdés, hogy mi lehet az oka annak, hogy egyik évről a másikra egy-kétezres nagyságrendben változik a rákkeltő expozícióban dolgozók száma. Valószínűsíthető, hogy a bejelentések adattartalma nem tükrözi a valóságot. Az év során több olyan munkáltatót talált a munkavédelmi hatóság (faipari cég, szennyvízkezelő telep, élelmiszergyártó cég laboratóriuma, egészségügyi intézmény, galvanizálást végző munkáltató), amelyeknél az ellenőrzés során derült fény arra, hogy rákkeltő anyagot is felhasználnak a tevékenységük során, de azt a hatóság felé nem jelentették be. Gyakran tapasztalhatóak az alábbi hiányosságok: • a munkáltatók a rákkeltő anyagokra vonatkozóan kockázatbecslést nem végeztek, • veszélyeztetett csoportba tartozók (fiatalkorúak, terhes nők, fogékonyak) foglalkoztatási tilalmának feltételeit nem szabályozták, • a rákkeltő anyagokkal munkát végző munkavállalókról nyilvántartást nem vezettek, • a rákkeltő anyag expozíciójának kitett munkavállalókat dokumentáltan nem oktatták ki a rákkeltő hatásairól, tilalmakról, egyéni védőeszköz használatáról stb., • az exponált munkavállalók írásos tájékoztatását nem végezték el, • a rákkeltő anyaggal végzett tevékenység helyiségeinél veszélyt jelző piktogramokat nem helyeztek el. 6
Az ellenőrzések fő ágazati tapasztalatai 6.1.
Építőipar
Az építőipar a legveszélyesebb ágazatok körébe tartozik, itt következett be a legtöbb halálos és súlyos sérüléssel járó munkabaleset. Az összes balesetek 3,8 %-a, összes súlyos baleset 23,1 %-a, a halálos balesetek 29,8%-a történt az építőiparban, ami a 2014. évhez képest kismértékű emelkedést mutat. Az ágazatban történt súlyos munkabalesetek 62,5%-a volt halálos kimenetelű, ami az előző évhez képest 8%-os emelkedés. A munkavédelmi hatóság rendszeresen ellenőriz építési munkaterületeken tekintettel arra, hogy az ágazat munkavédelmi szempontból a veszélyes ágazatok közé tartozik. Az ellenőrzött munkáltatók közül minden negyedik az építőipar területén dolgozott. A 2015. évben a munkavédelmi felügyelők 3 746 munkáltató építés-kivitelezését vizsgálták. A vizsgálat megállapította, hogy 29
az ellenőrzött munkáltatók 81,7%-a nem tett eleget a jogszabályban előírt valamennyi munkavédelmi kötelezettségének. A munkavállalók 74,5%-át szabálytalan munkakörülmények között foglalkoztatták. A gyakori ellenőrzés ellenére számottevő javulásról nem lehet beszámolni. Számos területen évek óta fennálló hiányosságokkal lehetett ismét találkozni, illetve néhány területen kis mértékű javulást lehetett tapasztalni. Ezek közé tartozik az építés-kivitelezési munkaterületeken kiépített ideiglenes villamos hálózatok megvalósítása. Visszatérő hiányosság a sérült szigetelésű gépek és villamos hosszabbító vezetékek használata. Javulás figyelhető meg a munkavállalók egyéni védőeszköz ellátása területén. A munkáltatók ezeket általában biztosítják, de a védőeszközök használatának megkövetelése, a helyes használatának oktatása, a védőeszköz juttatás szabályozása terén is vannak még hiányosságok. A munkavégzés során a munkáltatók sokféle veszélyes vegyi anyagot, keveréket használnak. Leggyakrabban a légzőrendszert károsító anyagok (pl.: ártalmas, mérgező, maró, ingerlő, túlérzékenységet okozó gázok, gőzök, hegesztési füstök, szemcsés, illetve rost szerkezetű szállóporok) esetében volt jellemző az egyéni védőeszközök biztosításának hiánya. Az ellenőrzött munkáltatók döntő része rendelkezett a kockázatértékelés dokumentumával. A meglévő kockázatértékelések átvizsgálása után egyértelműen megállapítható volt, hogy ezek a dokumentumok – kevés kivétellel – a gyakorlattól elvonatkoztatott és csak általános veszélyfeltárásra vonatkoztak. Gyakori hiányosság volt, hogy a munkavállalók munkahelyi kóroki tényezők (pl.: zaj-, rezgés-, porok-, vegyi anyagok stb.) elleni védelmét nem tartalmazta. A munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok területén javulás tapasztalható, de az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalók esetén a munkáltatók jelentős része nem győződik meg a munkavállalók egészségi alkalmasságáról. A mélyépítési munkaterületeken továbbra is jellemző szabálytalanság a munkaárkok, munkagödrök dúcolásának hiánya. Számos esetben előfordult, hogy a szakadólap terhelésének tilalmát megszegték és előfordult a rézsű szabálytalan kialakítása is. Általában elmulasztották a talaj állékonyságának vizsgálatára vonatkozó talajmechanikai szakvélemény elkészíttetését is. A magasépítés munkaterületein továbbra is a legsúlyosabb veszélyeztetés a be-, és leesés veszélyes munkaterületek nem megfelelő kollektív műszaki védelme. Emiatt hozta a munkavédelmi hatóság a legtöbb intézkedést is. Jellemző hiányosság volt, hogy a leesés elleni védelemül szolgáló egyéni védőeszközöket többnyire biztosította ugyan a munkáltató, de azok nem mindig voltak a munkavégzés helyszínén, vagy a használatukat a munkáltató nem követelte meg. Problémát jelent, ha a kikötési pontokat nem határozzák meg. A bontási munkaterületen a veszélyt továbbra is a munka szervezetlensége, a képzettség, a bontási terv, a technológiai utasítás, valamint a megfelelő elkerítés hiánya jelenti. A bontási területen gyakran végeznek kiporzással járó tevékenységet, amelyhez nem biztosítják a megfelelő légzésvédő egyéni védőeszközöket.
30
Azbesztmentesítési tevékenység Az elmúlt évben 235 esetben jelentettek azbesztbontási munkákat (pala- és szórt azbesztmentesítést). A bejelentések számában egyértelműen emelkedő tendencia figyelhető meg. A kisebb, azbesztbontással járó (palatetőbontás) munkálatokat gyakran előzetes bejelentés nélkül végezték, veszélyeztetve ez által nemcsak a munkavállalókat, hanem a tágabb környezetet is. Az azbeszt expozíció kizárása szempontjából kiemelkedő fontosságú egyéni védőeszközt a munkavállalók számára nem minden esetben biztosították. Építőanyag-ipar 2015-ben a munkavédelmi hatóság 83 munkáltatót ellenőrzött az építőanyag ipar alágazatban. A szabálytalansággal érintett munkáltatók aránya ezen belül 84,3 %-ot tett ki. Az építőanyag-ipar többsége zárt technológiákat alkalmaz, a tevékenységek jól szabályozottak. A gyártási és raktározási folyamat során a nagyszámú anyagmozgató- és emelőgépek használata fokozott veszélyhelyzetet jelent. Jellemző hiányosság a közlekedési úton történő anyagtárolás, valamint a botlásveszély. A kisvállalkozásoknál visszatérő, jellemző hiányosság a kiegészítő gépek és kéziszerszámok elhasználódása és rossz kábelszigetelése, valamint a javítás, karbantartás után egyes gépek védőburkolatának hiánya. Az építőanyag iparban is sokféle veszélyes vegyi anyagot és készítményt használnak, de a munkavállalókat a munkavédelmi oktatás keretében nem mindig tájékoztatták a veszélyekről és a veszélyes anyagok, készítmények biztonsági adatlapjai sem voltak mindig hozzáférhetőek. A kockázatértékelés sok esetben nem tért ki a gépek használatából eredő kockázatokra, illetve több esetben kimaradt a munkavállalók zaj-, rezgés-, és veszélyes anyagok elleni védelme is. Előfordult, hogy munkavállalók nem viseltek egyéni védőeszközt vagy olyat használtak, ami már elvesztette védelmi képességét. 6.2.
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás
Mezőgazdaság Mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat ágazatban az összes, ellenőrzéssel érintett munkáltatók száma 726 db, ebből 562 munkáltatónál (77,4 %) volt tapasztalható valamilyen munkavédelmi szabálytalanság. A nagyobb gazdaságok több szakképzett személyt (agrármérnök, munkavédelmi üzemmérnök stb.) foglalkoztatnak a betanított munkavállalók mellett. Az egyéni kisvállalkozások egy része munkavállalót nem alkalmaz, családtagok dolgoznak, mely tevékenység munkavédelmi ellenőrzésére a kormánytisztviselők hatásköre nem terjed ki. Általánosságban megállapítható az egyszerűsített foglalkoztatás - idénymunka, alkalmi munka - széles körű elterjedése. Fontos megjegyezni, hogy míg a támogatások által nyújtott lehetőségekből a gépesítés, valamint egyes technológiai létesítmények (pl.: szárító-keverők, síktározók) fejlődtek, addig a szekunder tevékenység közé tartozó karbantartáshoz szükséges tárgyi eszközök, létesítmények tovább amortizálódtak. Legnagyobb problémát a karbantartó műhelyek, 31
létesítmények, szerszámok, eszközök elhasználódása, a villamos biztonság elhanyagolása jelenti. Az ellenőrzött munkáltatóknál a munkavédelemmel kapcsolatos dokumentációk sok esetben hiányosak voltak. A veszélyes munkaeszközök, gépek szabályszerű üzembe helyezésére és időszakos biztonsági felülvizsgálatára sem fordítanak kellő figyelmet a munkáltatók. A növénytermesztési alágazatban a kisebb létszámú munkáltatók esetében továbbra is jellemző probléma a gépek, berendezések védőburkolatainak hiánya, a villamos munkaeszközök, épületek (műhelyek) villamos berendezéseinek biztonsági hiányosságai. A régi telepítésű gabonatároló, szárító berendezések esetében védőburkolatok hiánya, beesés veszélyes területek elkerítésének, lefedésének elmulasztása miatt kellett intézkedni. A különböző felhordó, átfejtő, leválasztó csigasorok, a garatok a becsatlakozási részen sokszor védőburkolat hiányosak. A gazdálkodók gyakran a karbantartási munkák jelentős részét önerőből végzik, amely nagyban növeli a munkabalesetek bekövetkezésének a kockázatát. A javítóműhelyekben számos esetben volt tapasztalható a csúszás-, botlásveszélyes útvonal, elégtelen világítás, nem megfelelően szigetelt vezetékek, és a munkaeszközök biztonsági berendezéseinek hiányos állapota. A különböző erőgépek, munkagépek, berendezések kezelői gyakran úgy hagyják el a gép vezetőfülkéjét, vagy a kezelőállást, hogy a gépet, berendezést nem zárják le. Az erőgépek TLT burkolatának hiánya, egyes erőgépfajtáknál a dinamó szíjhajtás és az első kerékhez vezető kardánhajtás burkolat hiánya, hangjelző kürtök működésképtelensége a jellemző hiányosságok közé tartozik. Előfordult, hogy az erőgéphez pótkocsit kapcsoltak, azonban a pótkocsi kiépített légfék rendszerét nem csatlakoztatták az erőgéphez. Tendenciaként jelentkezik az ágazatban, hogy az egyes tevékenységeket kiszervezik, alvállalkozókat vonnak be, pl.: betakarítási munkálatok, szállítás, gépjavítás. Ezen esetekben a megrendelő részéről elmaradt a több munkáltató munkavállalóinak együttes munkavégzéséből eredő kockázatok felmérése. A kis létszámú munkavállalókat foglalkoztató munkáltatóknál a munkaegészségügyi követelmények (orvosi vizsgálatok, szociális helyiségek, biológiai kóroki tényezők elleni védekezés, a munkavállalókat érő terhelések minimalizálása, stb.) teljesítése továbbra is jelentősen elmaradt a nagyobb üzemekétől. A nagyfokú létszám fluktuáció, jellemzően alacsony iskolai végzettség, feszített munkatempó, gyakran hiányos munkairányítás és felügyelet, alkalmi munka, idénymunka keretében történő foglalkoztatás pszichoszociális foglalkozási ártalmak, fokozott pszichés terhelés kialakulásához is vezethet. Az állattenyésztésnél a megindult telepfelújítások ellenére még nagyon sok kirívóan amortizálódott állattartó épület van használatban. Egyre kevesebb, de még mindig nagyszámú állattenyésztő telepen az igen rossz műszaki állapotú, esetenként a műszaki vizsgán alkalmatlan minősítésű, a szántóföldi növénytermesztésből kikerült erőgépeket használtak. E tekintetben, valamint a karbantartás területén megállapítható, hogy a növénytermesztés részágazatban tapasztalt hiányosságok hatványozottan jelentkeztek. Az ágazatban megtalálható volt a kézi trágyakihordástól kezdve a legmodernebb kiszolgáló technológia, például automatikusan történő takarmányozás, számítógép vezérelt fejőállás, 32
korszerű tejházak. A kisebb állattartó telepek nem mindegyike teljesítette a munkakörnyezettel kapcsolatos követelményeket és előírásokat. A beesés veszélyes helyeken (fogadó garat, hígtrágya tároló akna, egyéb aknák) hiányos volt a lefedés, nem volt védőkorlát kiépítve. Sok esetben hiányoztak a Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzat által előírt teleputasítások. Munkavédelmi dokumentációkkal kapcsolatos hiányosságok ez évben is előfordultak. Többek között elmaradt a biológiai kóroki tényezők kockázatbecslése. A kémiai kockázatbecslések nem tartalmazták valamennyi felhasznált veszélyes anyag/keverék (fertőtlenítőszerek, karbantartás során használt vegyi anyagok, stb.) és a technológia során keletkező különböző gázok (ammónia, metán) kockázatainak értékelését. A munkavállalók orvosi alkalmassági vizsgálatokon általában részt vettek, a szarvasmarhatartó telepeken egészségügyi kiskönyvvel rendelkeztek, azonban előfordult, hogy a szarvasmarhatartó telep munkavállalói nem kaptak védőoltást. Erdőgazdálkodás A munkafolyamat veszélyességéből adódóan főleg a fakitermelés munkafolyamatának munkavédelmi ellenőrzésére került sor. Továbbra is el kell különíteni az erdészeti tevékenységgel foglalkozó, gyérítést, vagy tarra vágást végző erdőgazdaságokat és az általuk megbízott vállalkozásokat, valamint az erdészeti tevékenység körébe tartozó, általában közfoglalkoztatottakkal végzett tereprendezési munkákat. Ebben a részágazatban is sok szabálytalanság vezethető vissza a gyakorlott, szakképzett munkaerő hiányára. Több halálos munkabaleset történt szakszerűtlen fadöntési munkálatok miatt (fennakadt fa szabálytalan darabolása, a fa döntési irányának rossz megválasztása). Visszatérő probléma, hogy a munkavállalók nem mindig használják a részükre kiadott egyéni védőeszközöket, vagy számukra a munkáltató nem biztosít pl.: fejvédő sisakot, hallásvédőt, szem/arcvédőt, védőkesztyűt. A vágásbiztos védőruházat magas beszerzési ára miatt a munkáltatók többségénél hiányzik. Gyakran a munkavállaló nem azt a típusú munkaeszközt használta, vezette, mint amire a kezelői képesítése alapján jogosult volt. A motoros láncfűrészgép jogosulatlan kezelése volt tapasztalható mind növénytermesztés, mind állattenyésztés kapcsolódó munkálatainál is. Problémát jelentett az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott idénymunkás, alkalmi munkás esetében a foglalkoztathatósági vizsgálat vagy munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálat szükségességének eldöntése, és az, hogy kinek kell a foglalkoztathatósági vizsgálatot kezdeményezni. Az előző évben tartott ellenőrzés eredményeként, valamint a felvilágosító munka hatására az ágazatban dolgozó közfoglalkoztatottak foglalkoztatási feltételei, illetve munkakörülményei tovább javultak.
33
6.3.
Feldolgozóipar
Fafeldolgozó-ipar, bútoripar A fafeldolgozó-ipar, bútoripar ágazatban az összes, ellenőrzéssel érintett munkáltatók száma 364 volt, ebből a szabálytalansággal érintett munkáltatók aránya 86 %. A munkafeltételek megteremtésének színvonalában érezhető a munkáltatók gazdasági helyzete. Az iparág helyzetében az előző évhez képest jelentős változás nem következett be. A fejlesztések főként a pályázati lehetőségek kihasználásával valósultak meg. Ezen fejlesztések inkább a nagyobb értékű gépek és berendezések beszerzésére irányultak. A technikailag fejlettebb országokból behozott korszerű, biztonságos munkaeszközök, a kevésbé veszélyes technológiák alkalmazása jó hatással van a munkavédelmi helyzet alakulására. A kisebb, kevésbé tőkeerős cégek kevesebb forrást tudnak a karbantartásokra fordítani, ez közvetett módon hat a munkabiztonsági színvonalra is. Az alkalmazandó egyéni védőeszközöket általában meghatározzák a munkáltatók, kiosztásra is kerülnek, azonban azokat a munkavállalók nem mindig viselik. A munkavédelmi oktatások terén javuló tendencia tapasztalható. Az eljáró munkavédelmi felügyelők szinte mindenhol találkoztak az oktatás nyomaival, de sokszor megállapították, hogy ezek nagyon felszínesek voltak. A veszélyes faipari berendezések munkavédelmi szempontú üzembe helyezése általában megtörtént, viszont az időszakos biztonsági felülvizsgálatok lefolytatását még mindig gyakran elmulasztották. Folyamatosan visszaköszönő súlyos szabálytalanság, hogy a régi faipari alapgépek forgó, mozgó részeit nem látták el védőburkolattal, leszerelték azokat. A kezelési és karbantartási utasítások hiánya főként a régi gépeknél fordult elő, ennek eredményeképpen a munkavállalók oktatása, ismeretei erre vonatkozóan hiányosságokat mutattak. A faipari szerszámok szabálytalan tárolása is veszélyt jelenthet. Különösen a körfűrészlapok, szalagfűrészlapok és marószerszámok szabálytalan tárolása teremt balesetveszélyes helyzetet. A fafeldolgozó, bútorgyártó tevékenység során a munkáltatónak számos olyan tényező hatásával kell számolni, amely a munkát végző dolgozókra veszélyt vagy ártalmat jelent, úgymint a szabadtéri kedvezőtlen klímakörnyezet, a határértéket meghaladó zaj-, rezgés, por, rákkeltő keményfapor expozíció, veszélyes anyagok/keverékek, nehéz fizikai munkavégzés. Az előző évekhez hasonlóan, a kockázatok csökkentése érdekében egyre inkább előtérbe került a vizes bázisú festékek alkalmazása, viszont még így is számos veszélyes minősítésű vegyi anyagot (lakkot, hígítót, epoxi gyantát, stb.) használtak. Szerves oldószer tartalmú (toluol, xilol, sztirol, stb) vegyi anyagokat felhasználó munkavállalók nagy aránya nem vett részt az időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatok keretében biológiai monitor vizsgálaton. Gyakori a veszélyes anyag/keverék ellen nem megfelelő védelmi képességgel rendelkező, (mechanikai veszély ellen védő, vagy háztartási gumikesztyű) illetve védelmi képességet vesztett (szakadt) védőkesztyű használata is. Az ellenőrzött munkaterületeken a munkáltatók többsége elmulasztotta a munkakörnyezeti műszeres vizsgálatok elvégeztetését (gázok, gőzök, porok okozta légszennyeződés, zajszint, rezgésterhelés), és ezek alapján a munkavállalókat érő expozíció mértékének meghatározását. 34
A halláskárosodás kockázatát tovább növelte, hogy ezeken a munkahelyeken a munkáltatók többsége nem gondoskodott a zajexpozícióban dolgozók hallásvizsgálatáról sem. Porképződéssel járó munkafolyamatoknál főleg a gépek helyi elszívását oldották meg. Az általános mesterséges szellőztetést biztosító szellőzéstechnikai rendszereket csak nagyobb vállalkozások üzemeltették, mivel a központi elszívó rendszerek kiépítése és üzemeltetése költségesebb, mint a mobil elszívó berendezéseké. A tapasztalatok sajnos azt mutatták, hogy alkalmanként több faipari gépet üzemeltettek, mint ahány mobil elszívó berendezés működött. Az ellenőrzések rámutattak arra is, hogy a szellőztető berendezések üzembe helyezésének elvégeztetése nem minden munkáltató számára ismert előírás. Ha meg is történt az üzembe helyezés, mérésekkel nem győződtek meg az elegendő mennyiségű és minőségű levegő meglétéről. Megfelelő működésüket időszakos, biztonsági felülvizsgálat keretében mérésekkel nem ellenőrizték. Problémaként jelentkezett, hogy a helyi elszívók sérült, törött csövei miatt nagy mennyiségű szállópor került a munkahelyi légtérbe, illetve rakódott le a gépeken, padozaton, ezáltal nőtt a munkavállalók porterhelése. Keményfa feldolgozás esetén nem minden munkáltató tett eleget a rákkeltő anyag által okozott egészségkárosodás megelőzésére irányuló kötelezettségének. A munkavédelmi hatóság által, a faipari célvizsgálat keretében az év során lefolytatott ellenőrzések hatására javult a munkáltatók ez irányú hozzáállása. A munkavédelmi hatóságok az NGM Munkafelügyeleti Főosztálya által kidolgozott szempontrendszer szerint országos célvizsgálat keretében vizsgálták a faipari cégeket. A kormánytisztviselők az ellenőrzések során tájékoztatással is segítették a munkáltatókat, a munkavállalókat és a munkavédelmi képviselőket, amelynek a feltárt szabálytalanságok megszüntetésére tett hatósági intézkedésekkel együtt kiemelt szerepe lehet a munkabalesetek, a fokozott expozíciós esetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzésében. Vegyipar és vegyi-anyag gyártás Az iparágban továbbra is nagy különbségek találhatók a különböző tevékenységet folytató cégek munkavédelmi helyzetében. Egy részüknél folyamatos fejlődés tapasztalható, pl.: a nagyobb olajipari vállalkozások kiemelt figyelmet fordítanak a rendszeres munkabiztonsági és munkaegészségügyi önellenőrzésre, ugyanakkor munkavédelmi hiányosságok, szabálytalanságok szinte mindenhol előfordultak, amelyek többsége elsősorban a karbantartásban dolgozó alvállalkozókat érintette. A munkavédelmi hatóság a vegyipar területén 95 alkalommal végzett ellenőrzést. A munkavédelmi hatóság az ellenőrzött munkáltatók 84%-ánál tárt fel különböző szabálytalanságot. Jellemző, hogy egyre több feladatot szerveznek ki, valamint egyre több feladattal bíznak meg külső szolgáltatót (alvállalkozót), ez pedig többlet veszélyforrást jelent mind az üzemeltető munkavállalóira, mind pedig a külső vállalkozásokra. Az ellenőrzések több esetben tártak fel veszélyes gépek, védőburkolatok tekintetében hiányosságot. Volt olyan munkahely, ahol megfelelő karbantartás hiányában a folyamatos használat és a levegőben lévő vegyszerek gőzei az elavult gépeket, illetve az épület tartószerkezeteit is kikezdték, korrodálták. A termelés hatékonysága érdekében jellemző az az alkalmazott, rossz gyakorlat, amikor a munkavállaló a berendezés működése közben (pl.: 35
behordó szerkezet garatjánál) végzi a tisztítási vagy/és karbantartási tevékenységet, mely súlyos balesetet okozhat. Az alvállalkozók tevékenységét illetően előfordul a kockázatértékelés teljes hiánya, illetve jelentős a jelenlévő veszélyforrásokból adódó kockázatok értékelésének elmaradása. A munkavédelmi oktatások megtartása, tartalma gyakran formális, vagy az adott munkatevékenység veszélyeire nem vonatkozó csak az általános munkavédelmi (jog)szabályok felsorolására szorítkozik, adott munkahelyen előforduló baleset megelőzést célzó helyi szabályok nem részei a munkavédelmi oktatási tematikának. Gumi-, és műanyagtermék gyártása A munkabiztonságot érintő érdemi változás nem volt tapasztalható az előző évekhez képest a munkavédelmi hatóság tapasztalatai szerint. A meghatározóbb, viszonylag nagy létszámú üzemek korszerű, jól karbantartott berendezéseket és technológiákat üzemeltetnek, mely a munkabiztonsági feltételek javítását is szolgálja. A kisebb vállalkozások között több, főként hulladékok (pl.: gépjárműabroncsok) feldolgozására elöregedett berendezéseket használ, a karbantartás jellemzően csak az üzemképességre szorítkozik, a biztonsági szempontok sok esetben háttérben maradnak. A munkavédelmi hatóság a gumi-, műanyagtermék gyártás területén 208 alkalommal végzett a munkavédelmi követelmények teljesülésére irányuló ellenőrzést. Az ellenőrzött munkáltatók 88,5 %-ánál tárt fel különböző szabálytalanságot. Termelési érdekből a teljesítmény növelése, a munkavégzés gyorsítása végett előfordul, hogy eltávolítják a védőburkolatokat, kiiktatják, vagy megkerülik a biztonsági berendezéseket, nem használják az egyéni védőeszközöket. Sok esetben a gépek vészleállítójának a kialakítása nem volt megfelelő vagy hiányzott. A termelés folyamatossága érdekében a hibák elhárítása nem minden esetben történik a gépek, berendezések balesetveszélyes mozgásainak leállítása mellett. A technológiához használt munkaeszközök, kisegítő gépek és kéziszerszámok állapota sem volt minden esetben megfelelő. A gumi-, és műanyagtermék gyártóüzemeiben is jellemző probléma a jelenlévő veszélyforrások feltárásának, a kockázatok értékelésének hiánya, de előfordul az is, hogy ugyan rendelkezik a munkáltató munkavédelmi kockázatértékeléssel, de az hiányos, vagy csak olyan általánosságokat (jogszabály ismétléseket) tartalmaz, amely alapján a balesetek megelőzését szolgáló helyi szabályok meghozatalának, intézkedések megtételének szükségességére nem derül fény. Az automatizált gyártócsarnokokban a munkaeszközök elhelyezése, a munkaállások kialakítása korszerű munkaszervezési, ergonómiai módszerek alkalmazásával történik. Az európai uniós gépbeszerzési pályázatok a kis- és középvállalkozások esetében is hozzájárultak a munkakörülmények javulásához, a munkavállalókat érő megterhelések csökkentéséhez, de a festési technológiai munkafolyamatoknál a veszélyes anyagok/keverékek expozíciója ellen megfelelő védelmet nyújtó egyéni védőeszközök (pl.: légzésvédő eszköz, védőruházat) több munkahelyen nem álltak rendelkezésre. A korszerűtlen technológiát alkalmazó munkahelyeken, ahol a levegő áramlása és a megfelelő légcsere nem volt biztosítva, vagy a technológia jelentősebb hőexpozícióval járt (pl.: gépek 36
beltéri hőkibocsátása) a nyári időszakban a klímakörnyezet kedvezőtlen hatásai fokozottan érvényesültek. A kockázatértékelési dokumentumok általában nem tértek ki a technológiából eredő hőhatásra, de a hőségriadók idején a munkáltatók munkaszervezési intézkedésekkel nagyobb hangsúlyt fektettek a hőterhelés idejének minimalizálására, valamint védőitallal csökkentették a munkavállalók megterhelését. Gyógyszergyártás A munkavédelmi hatóság a gyógyszergyártás területén 48 esetben végzett, jellemzően a munkahelyek általános munkavédelmi követelményeinek teljesülésére irányuló ellenőrzést. Az ellenőrzött munkáltatók 72,9%-ánál tárt fel különböző szabálytalanságot. Újabb veszélyforrást jelent a külső szolgáltatók (alvállalkozók) és a kölcsönzött munkaerő egyre nagyobb számban történő igénybevétele. A gyógyszergyári körülményeket, veszélyeket nem ismerő, elsősorban karbantartást végző külsős vállalkozók munkavégzése speciális helyi szabályozást (üzemeltetői összehangolást) igényel – különösen az iparágban jellemző beszállással történő munkavégzés (a technológiai berendezések tisztítása, ellenőrzése, javítása stb.) során a beszállásos munkavégzés szabályainak megsértésével történő súlyos munkabalesetek megelőzése érdekében. Az ellenőrzött munkahelyeken elsősorban a műszaki megelőző intézkedésekre (pl.: zárt technológia alkalmazása, helyi elszívó-berendezések üzemeltetése) helyezték a hangsúlyt, de a munkáltatók szervezési intézkedéseket – pl.: az exponált munkavállalók számának minimalizálása, az expozíció időtartamának és intenzitásának korlátozása – is foganatosítottak annak érdekében, hogy csökkentsék a munkavállalókat érő veszélyes anyagok/keverékek okozta expozíciót. Ugyanakkor a gépek, tartályok, adagolóberendezések, porszóró kabinok környezetében felrakodó por és egyéb veszélyes anyag okozta szennyeződés megfelelő szellőztetés (elszívás), illetve takarítás hiányában a munkavállalók többletexpozícióját okozta. A technológia során felhasznált veszélyes anyagok/keverékek biztonsági adatlapjai általában a munkavégzés helyszínén is fellelhetők voltak. A munkavédelmi oktatás során kitértek az új (CLP rendelet szerinti) osztályozási, címkézési és csomagolási rendszerre is, a veszélyt jelző piktogramokra, a veszélyre figyelmeztető (H) és óvintézkedésre vonatkozó (P) mondatokra is. A munkavállalók expozíciós nyilvántartása, a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata és a biológiai monitorozás más ágazatokhoz, illetve tevékenységekhez képest szabályozottabb és hatékonyabban ellenőrzött. Élelmiszeripar 2015-ben a munkavédelmi hatóság összesen 1085 munkáltatót ellenőrzött élelmiszeriparban, ebből 89,9 %-nál tapasztaltak munkavédelmi szabálytalanságot.
az
Az élelmiszer előállítás, feldolgozás munkahelyein a munkavédelmi helyzet a korábbi évek tapasztalataihoz hasonlóan alakult. Visszatérő szabálytalanság volt a közlekedési és a menekülési utak vagy a vészkijáratok raklapon tárolt anyagokkal való eltorlaszolása. Az alapanyag, illetve a készáru raktárakban gyakran hiányzott a polcok, állványok eldőlés elleni rögzítése, és a terhelhetőségük feltüntetése. 37
A villamos biztonság területén jellemző szabálytalanságok voltak: a feszültség alatt lévő villamos kapcsolószekrények nyitott állapota; a gépek sérült villamos tápvezetékkel történő üzemeltetése; valamint a kapcsolók, a dugaszoló aljzatok és a fényforrások érintésvédelmének hiányosságai. Rendszeresen előfordult az áramvédő-kapcsolók havonkénti szerelői ellenőrzésének hiánya. Az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálati jegyzőkönyv érvényessége a munkáltatók egy részénél lejárt. A munkaeszközök és gépek védőburkolatai néhány kivételtől eltekintve megfelelőek és működőképesek voltak, azonban még mindig volt példa a reteszelő berendezés kiiktatására. Esetenként az emelőgépek üzemeltetési szabályait is megszegték. A hús-, ill. baromfifeldolgozó üzemek a magas műszaki követelmények mellett jellemzően megfeleltek a munkabiztonsági előírásoknak, de a szakképzetlen kölcsönzött munkaerő, ill. az esetenkénti fekete foglalkoztatás megjelenése új veszélyhelyzeteket teremtett. Az ellenőrzött 202 húsfeldolgozást végző munkáltatóból 93,7 %-a volt szabálytalansággal érintett. A sütőipari, illetve cukrászati üzemekben a sütőipari, ill. cukrászati tevékenységgel foglalkozó, 352 ellenőrzött munkáltató 89,5 %-ánál tapasztaltak munkavédelmi szabálytalanságot. Előfordultak elhanyagolt, nem szakszerűen karbantartott gépek, melyek védőburkolatai, védőrácsai hiányoztak, így az ékszíjhajtások, fogaskerekek, összeforgó hengerpárok kézzel elérhetővé váltak működés közben. Általános tapasztalat volt, hogy a külföldi gépek kezelő elemeinek magyar nyelvű feliratai hiányoztak. Visszatérő hiányosságként kell megemlíteni, hogy a munkavállalók oktatása és tájékoztatása a különböző kóroki tényezők vonatkozásában hiányos volt, nem terjedt ki például a veszélyes anyagok/keverékek kockázataira, a szükséges védőintézkedésekre, a kézi tehermozgatás szabályaira, a zaj expozícióval kapcsolatos ismeretekre. A munkáltatók az előzetes- és időszakos munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatainak elvégzésére nagyobb hangsúlyt fektettek, a következő időszakos vizsgálat idejét figyelemmel kísérték. A munkavédelmi dokumentumokat a munkáltatók többsége elkészíttette, de azok sok esetben hiányosak voltak. A bemutatott kockázatértékelések kisebb hányada tért csak ki a mozgásszervek fokozott megterhelésével járó kézi tehermozgatásra, illetve a hűtőkamrákban is munkát végző munkavállalókat érő nagyobb mértékű hőmérsékletingadozás kockázatainak értékelésére. Annak ellenére, hogy egyes élelmiszeripari területeken a biológiai kóroki tényezők jelenléte nem zárható ki, az ezzel kapcsolatos munkavédelmi előírásokat a munkáltatók nem tartották be maradéktalanul. Előfordult, hogy a biológiai kockázatbecslések hiányosak voltak, azokat nem a hatályos jogszabályi előírások szerinti adattartalommal készítették el. A kémiai kockázatértékelések több esetben csak a veszélyes anyagok/keverékek felsorolását, vagy a biztonsági adatlapokat tartalmazták, az expozíció becslést nem végezték el, illetve nem tartalmazták valamennyi felhasznált veszélyes anyag/keverék értékelését. Kiemelendő, hogy az élelmiszergyártással foglalkozó munkáltatók egy része saját laboratóriummal rendelkezik, ahol meghatározott vizsgálati oldatok készítéséhez rákkeltő anyag felhasználása is történik. A munkáltatók a rákkeltő anyaggal kapcsolatos munkavédelmi kötelezettségeiknek többnyire eleget tettek, köszönhetően a rendszeres munkavédelmi ellenőrzéseknek. 38
6.4.
Gépipar
A gépipar területén 1194 munkáltató ellenőrzésére került sor 2015-ben. Az ellenőrzött munkáltatók 85,6 %-ánál került feltárásra valamilyen munkavédelmi szabálytalanság. Az ágazatban a nagyobb munkavállalói létszámmal rendelkező (50 fő feletti) hazai és a külföldi tulajdonú üzemeiben, ahol szintén magas a munkavállalói létszám, zömmel megállapítható, hogy ezeknek a gazdálkodó szervezeteknek a munkavédelmi tevékenysége jónak mondható. A munkavédelmi tevékenységet jól képzett szakemberekkel látják (láttatják) el, korszerű, biztonsági szempontból megfelelő a gépparkjuk, a munkaegészségügyi szaktevékenységet az előírások szerint biztosítják. A gépipar területén tovább bővült az autóipar. Az iparág többi területén (az ellenőrzési tapasztalatok alapján) a munkavédelmi helyzet alig változott. A munkabalesetek száma az ágazatban 15,5%-al nőtt is az előző (2014) évihez viszonyítva. Ezen belül a gépipari ágazatban a nőket ért munkabalesetek száma az előző évhez képest 37,3%-al, a férfiaké pedig 10,6%-al emelkedett meg. További következtetésre okot adó számadat, hogy a súlyos munkabalesetek lényegi változatlan száma mellett a csonkulásos munkabalesetek száma is több mint 14%-al nőtt. Ezzel ebben az ágazatban történt az összes csonkulásos munkabaleset 28,2%-a, ami az ágazatok közül a legtöbb. A gazdasági teljesítmény növelése miatt is a munkáltatók többnyire nem megfelelően teljesítik a jogszabályokban előírt munkavédelmi üzembe helyezési, ellenőrzési, időszakos biztonsági felülvizsgálati kötelezettségeiket, amely a baleseti veszélyforrások feltárása hiányában adott esetben (súlyos és/vagy közvetlen) veszélyeztetést is jelent, és balesetet, egészségkárosodást is eredményezhet. A kisebb létszámú munkáltatók (KKV-k) kevés új gépet használnak, egy részüket külföldről új vagy használt állapotban szerzik be, melyek többsége nem rendelkezik a biztonságos üzemeltetéshez szükséges magyar nyelvű műszaki dokumentációval, jelölésekkel. A fémipari/gépipari termelő berendezéseik egy része elhasználódott, a korszerű, biztonságos működéshez szükséges átalakításuk költséges, anélkül viszont nem elégítik ki a vonatkozó biztonsági előírásokat, így azok használata sok esetben balesetveszélyes. A korszerű technológiát, gépeket és gyártósorokat alkalmazó munkáltatók esetében a biztonságos üzemeltetés feltételei lényegében adottak. A gépipar területén rendszeresen visszatérő súlyos veszélyeztetést jelent a biztonsági berendezések, védőburkolatok, reteszelések szabálytalan állapota, kiiktatása, amely több esetben is súlyos munkabaleset forrása volt, valamint a villamos érintésvédelem, illetve a villamos érintés elleni védelem hiányossága. A kockázatértékelések szakmai színvonala a 2015. évi ellenőrzések tanúsága szerint nem javult az elmúlt évekhez viszonyítva. Jellemzőnek mondható e területen, hogy a kockázatbecslés nem tartalmazta a rozsdamentes anyagok hegesztése során keletkező rákkeltő anyagok expozíciójának kockázatait, így ezen anyagokról bejelentést sem tettek a felügyelőségek felé. Sok esetben hiányosak voltak a kockázatértékelések és gyakran elmaradtak munkáltatói adekvát intézkedések is. A fémmegmunkálás ellenőrzésekor a „hideg alakítás” műveleténél a fizikai kóroki tényezők között leggyakrabban a munkavállalókat érő zaj- és rezgésterheléssel kapcsolatban 39
tapasztalhattunk mulasztásokat. A technológiát érintő fejlesztéseket követően (pl.: géppark bővítés) zajmérést az adott időszakban ellenőrzött fémmegmunkálók többsége nem végeztette el. A munkaköri alkalmasság vizsgálataival kapcsolatban gyakori hiányosság az is, hogy a vizsgálati rend elkészítésébe foglalkozás- egészségügyi orvost nem vonnak be, így a határértékkel rendelkező veszélyes vegyi anyagok esetében a légszennyezettség mérés hiányzik és a biológiai monitor (bm) vizsgálatok is elmaradnak. Többször tapasztalt rossz gyakorlat, hogy a munkahelyen eredetileg élelmiszert, ásványvizet tartalmazó palackban azonosítatlan folyadékot, például szerves oldószereket, hűtő-kenő folyadékokat, olajat, mosóbenzint, zsíroldószert tároltak. A jellemzővé váló felügyelői ellenőrzések – tekintettel az egyre gyakoribbá váló, nyári időszak forró napjaira – kitértek azon munkáltatói intézkedésekre, amelyeket a munkáltatók tettek a diszkomfortos klímakörnyezet hatásainak csökkentésére: pl.: klimatizált műhelyek és pihenőhelyek kialakítására, a munkavállalók által eltöltött pihenőidő igénybevételének ellenőrzésére, hűtött védőital biztosítására. A védőital juttatásának ellenőrzésekor már csak a kiszolgálás higiénés körülményeit, és az ital hőfokát kifogásolták néhányszor kollégáink. A kézi tehermozgatás kiváltására, az izomsérülések megelőzése céljából az emelőeszközök folyamatos terjedéséről számolhatunk be. 6.5.
Szolgáltatóipar
Kereskedelem, vendéglátás Kereskedelem, vendéglátás ágazatban az összes, ellenőrzéssel érintett munkáltatók száma 2904 db, ebből 2594 munkáltatónál (89,3 %) volt tapasztalható valamilyen munkavédelmi szabálytalanság. Ezen ágazatra jellemző, hogy a régebben nyílt és kisebb egységeknél gyakoribb a hiányosság. Továbbra is jellemző az áruk folyosókon történő tárolása, így a menekülési útvonalak sem biztosítottak. A raktári tároló polcok, állványok több esetben nem megfelelően voltak rögzítve, felsőbb szintekre történő árupakoláshoz használt létrák, fellépők állapota sokszor nem volt megfelelő. A magasban elhelyezett, már megbontott egységrakatok sok esetben leesés veszélyesen kerülnek elhelyezésre. Továbbra is jellemző, hogy az létesítéskor, átalakítások után az érintésvédelmi méréseket nem végzik el, a felülvizsgálatok során feltárt hibákat dokumentált módon nem javítják ki. A villamos vezetékek (különösen fesztiválok, szabadtéri rendezvények esetében) köpenyszigetelése gyakran sérült, valamint a vezetékeket a mechanikai sérüléseknek kitéve, a padlón, a közlekedési útvonalon vezetik el, ami egyben botlásveszélyes is. Jellemző érintésvédelmi hiányosságok: kilazult csatlakozó aljzatok, IP védettség hiánya, a fémből készült polcokat nem kötik be az épület egyen-potenciálra hozó érintésvédelmi hálózatába. Sok probléma merül fel az egyéni védőeszköz ellátással, illetve azok használatával kapcsolatban (pl.: csúszásmentes védőcipő, vegyi anyag/hőhatás ellen védelmet nyújtó védőkesztyűk, szemüvegek). Több esetben fordult elő, hogy a takarítási tevékenységhez 40
alkalmazott veszélyes anyagok/keverékek (pl.: maró, irritatív hatású) használatához nem álltak rendelkezésre megfelelő védelmi képességgel rendelkező egyéni védőeszközök. A munkáltatók többsége biztosította a munkavállalók számára a foglalkozás-egészségügyi ellátást. A munkavállalók előzetes/időszakos munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatait rendszerint elvégezték. A nagyobb létszámú munkáltatók rendelkeztek munkavédelmi dokumentumokkal, de a kis létszámot foglalkoztató egységeknél jellemző volt, hogy bizonyos munkavédelemmel kapcsolatos dokumentumok hiányoztak, vagy pedig nem az adott tevékenységek esetében jelen lévő kóroki tényezők, megterhelések figyelembe vételével készítették el. A munkavállalók munkavédelmi oktatása a legtöbb esetben szóban megtörtént, de annak írásban történő dokumentálásával kapcsolatban voltak hiányosságok. A munkavédelmi oktatásokhoz készített tematikák több esetben nem voltak teljes körűek, nem tértek ki például a takarításhoz/fertőtlenítéshez felhasznált veszélyes anyagok/keverékek kockázataira, a szükséges egyéni védőeszközök használatának szabályaira. A kézi tehermozgatásra vonatkozó ismereteket a legtöbb esetben oktatták, de a kockázatértékelésekben már nem minden esetben tértek ki az ebből adódó hát- és deréktáji sérülések kockázataira. Ebben az évben a vendéglátás területén a korábbiakhoz hasonló szabálytalanságok kerültek feltárásra. A munkavédelmi dokumentációk és az érintésvédelem szempontjából a kereskedelmi ágazathoz hasonló hiányosságok kerültek megállapításra. Vendéglátó munkahelyeken gyakran használnak sérült, vagy hiányos fogantyúval rendelkező főzőedényeket (amelyekben forró ételt tároltak, mozgattak), egyenetlen felületű sérült hústőkéket. Sokszor a gépek elavultsága miatt nem működnek a visszajelző (optometriai jelzések) berendezések. Több esetben a keverőgépen a benyúlást megakadályozó védőrács reteszelése hiányzott, de előfordult, hogy a gázfőző berendezések hőfokszabályozó forgókapcsolója hiányzott. A szabálytalanságok többsége az újonnan alakult, kis létszámot foglalkoztató munkáltatóknál volt tapasztalható. A kockázatértékelés, az egyéni védőeszköz juttatás rendje, a munkavédelmi oktatással kapcsolatos dokumentumok nem minden esetben álltak rendelkezésre, vagy azok tartalmilag nem voltak megfelelőek. A munkavállalók előzetes/időszakos munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatainak időben történő elvégzésére a munkáltatók nagyobb hangsúlyt fektettek, azokat többnyire időben elvégezték. Járműjavítás Gépjármű-, motorkerékpár kereskedelme, javítása ágazatban az összes, ellenőrzéssel érintett munkáltatók száma 518 db, ebből 463 munkáltatónál (90,2 %) volt tapasztalható valamilyen munkavédelmi szabálytalanság. Az ágazaton belül a közúti gépjármű javítás terén továbbra is megfigyelhető egyfajta kettősség. Egyrészt kialakult az autószalonok szinte minden igényt kielégítő értékesítő és szervizhálózata, még a márka független, idősebb életkorú járműveket, és a forgalomban lévő volt szocialista autómárkákat javító, főleg egyéni vállalkozók, kisebb Bt.-k javító bázisai is életképesek. 41
A minden ágazatban megfigyelhető dokumentációs hiányosságok itt is megfigyelhetők. Előfordul, hogy a kockázatértékelést nem vagy hiányosan készítik el (kamionkerék gumiszerelő-berendezés és vegyszeres alkatrészmosó berendezésre a kockázatértékelés nem tér ki, stb.). Az ellenőrzési tapasztalatok szerint a kémiai kockázatbecsléseket egyszer elkészítik, de utána a tevékenység során a korábbiakban nem alkalmazott veszélyes vegyi anyag felhasználását megelőzően a kémiai kockázatbecslést, kockázatkezelést nem végzik el, nem aktualizálják. A felhasznált veszélyes anyagok/keverékek biztonsági adatlapjai alapján történő munkavállalói oktatások gyakran elmaradtak, vagy azoknak a dokumentálása hiányosan történt meg. Általánosan rossz gyakorlat, hogy a festéktől szennyezett munkaeszközök tisztítását, mosását nyitott technológia és szerves oldószerek alkalmazásával, műanyag kannákban végzik, amelyek kipárologva szükségtelenül szennyezik a munkaterek levegőjét és az ott dolgozók számára többlet expozíciót jelenthetnek. A munkáltatók a munkavállalók számára az egyéni védőeszköz juttatás rendjében meghatározott védőeszközöket többnyire biztosították. Egy-egy esetben a biztosított egyéni védőeszközöket a munkavállalók nem megfelelően tárolták, így azoknak a higiénés állapota nem volt megfelelő. Fontos megemlíteni, hogy a jellemzően sok emelőgépet használnak a járműjavítási tevékenység során, azonban az emelőgépet kezelő munkavállalók évenkénti munkavédelmi oktatása nem történik meg. Az emelőgépek (oszlopos emelők, aknaperem emelők, ollós emelők, stb.) üzembe helyezését és időszakos biztonsági felülvizsgálatát, az időszakos szerkezeti és fővizsgálatát nem vagy nem a megfelelő időközönként végzik el. Rendszeresen tapasztalható, hogy a gépi üzemű emelőgépek naplóját nem vezetik naprakészen, továbbá az emelőgépek kezelésére jogosító dokumentummal a munkavállalók nem rendelkeznek. Sok emelőgép, tartóbak esetében nem volt jelölve a maximális terhelhetőség. Különösen kifogásolható, hogy a karbantartások részeként végzett festési technológiák végzése egyéb tevékenységekkel azonos üzemi területen folyik, nyitott, manuális technológia segítségével, így több szerelő csarnokban a festésre kijelölt munkaterületen folyó festés előkészítés és festés tevékenység esetében a munkáltató sem műszaki, sem szervezési, sem egyéni védelmi intézkedéssel nem szabályozta, hogy a hatókörben egyidejűleg ott tartózkodók vagy munkát végzők védelme biztosított legyen a vegyi expozícióval szemben. Szintén kifogásolható megoldás, hogy a festékszennyezett ipari szennyvizet a szennyvíz elvezető rendszerébe juttatják. A gépjármű fényező és előkészítő műhelyekben a munkáltatók a határértékkel szabályozott veszélyes anyagok tekintetében számos esetben nem végeztek munkahelyi légszennyezettségi méréseket, illetve az elszívó rendszerek esetében az elszívás mértékéről és hatékonyságáról nem győződtek meg. A munkavállalók előzetes/időszakos munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatait, valamint a fényező munkakörben foglalkoztatottak esetében szükséges biológiai monitor vizsgálatokat vagy egyáltalán nem végezték el, vagy pedig nem a hatályos jogszabályban meghatározott gyakorisággal.
42
Szállítás, hírközlés, közlekedés, logisztika A közúti közlekedésre/szállításra szakosodott társas vállalkozások területén ritkán fordulnak elő elavult járművek, mind műszaki, mind ergonómiai szempontból megfelelő tehergépjárműveket üzemeltetnek. Speciális kialakításúak már önrakodó berendezésekkel is fel vannak szerelve. A kockázatokat elsősorban a daruzási munka valamint a szabálytalan rakodások jelentik. A kisebb vállalkozásoknál üzemeltetett tehergépjárművek és darus járművek biztonsága még az elvárt színvonal alatt van. A vasúti szállítás és járműjavítás területén a kötöttpályás járművek javítása - mind létesítmény, mind munkaeszköz vonatkozásában - jelentősebb anyagi hátteret igényel, ezért itt a biztonságos munkafeltételek megteremtése sok esetben nem éri el a kívánt mértéket. A vasúti közlekedésnél a vasúti pályák, valamint kiszolgáló létesítmények és a járműpark fokozatosan romló állapota a munkabiztonságra kedvezőtlen hatással van. 2015-ben is folytatódott a vasúthálózat korszerűsítése és a vasútállomások átépítése, de a kiszolgáló létesítménynél és szolgálati helyeken a karbantartás sokszor elmaradt, a létesítmények állagmegóvására nem mindig intézkedtek. Előfordul, hogy szolgálati helyen a munkahelyi megvilágítás nem elégíti ki a követelményeket, a szociális helyiségek felújításának elmaradása miatt pedig a higiénés körülmények kifogásolhatók. A vasúti kocsik takarítását végző cégek esetében kiemelendő szabálytalanság, hogy a biológiai kóroki tényezőkkel kapcsolatosan nem kielégítő a munkavédelmi oktatás, munkakörhöz kötött védőoltások sem biztosítottak. A járműjavítás során szinte általánosan jellemző „rossz gyakorlat”, hogy a festékekkel és egyéb vegyi anyagokkal szennyezett munkaeszközök tisztítását, mosását szerves oldószerek (pl.: Nitro-hígító, Toluol, Xilol) alkalmazásával, műanyag kannákban, vödrökben végzik, amelyekből kipárologva szükségtelenül szennyezik a munkaterek levegőjét, az ott dolgozók számára többletexpozíciót okozva. A hegesztés, a festési munkák és a gépjárműmotorok karbantartást követő járatása többnyire olyan szerelőcsarnokban történt, ahol nem voltak megfelelőek a szellőzési viszonyok, a munkahelyi levegőt szennyező anyagok helyi elszívása nem volt megoldott, ezáltal a hatókörben egyidejűleg ott tartózkodók vagy munkát végzők védelme sem volt biztosítva a vegyi expozíciókkal szemben. A légi közlekedés földi kiszolgálásban részt vevők esetében a munkavégzésből és a munkakörnyezetből származó munkahelyi kóroki tényezők (pl.: nehéz fizikai munka, a szabadtéri klímakörnyezet kedvezőtlen hatásai, fokozott pszichés terhelés, illetve pszichoszociális kockázatok) hatásának „összeadódása” és az ezek következtében fellépő elfáradás, kimerülés hozzájárulhat a balesetveszélyes helyzetek kialakulásához. A táv- és hírközlési ágazat sajátossága, hogy az épületek állaga jellemzően a kisposták esetében nem megfelelő. A postahivatalok többségében csomagfelvételi tevékenység is folyik, ahol a felvett csomagok tömege akár a 40 kg-ot is elérheti. Visszatérő probléma, hogy nem veszik figyelembe a kézi anyagmozgatás veszélyeit, pedig általában női munkavállalók végzik ezt a tevékenységet. Az informatikai fejlesztésekkel egyre több munkahelyen számolni kell az ergonómiai kóroki tényezők, valamint a képernyős munkahelyeken történő munkavégzésből származó fokozott pszichés megterhelés hatásaival, amelyhez hozzájárul az ügyfelekkel való foglalkozás kötelezettsége is, nemritkán konfliktusveszélyes helyzetben. 43
Az ipari parkokba települt logisztikai vállalkozások új épületben, rendkívül magas színvonalú technikai háttérrel működnek. Az ellenőrzött raktárak kialakítása megfelelő volt, a tároló rendszerek telepítését erre szakosodott cégek végezték. Elsősorban az anyagmozgatáshoz, rakodáshoz használt emelőgépek, valamint a tároló állványrendszerek sérülései és a különféle anyagmozgató gépek elhanyagolt állapota, a közlekedési, vészkijárati utakon történő árutárolás jelentett problémát. A targoncáknál ezen a területen is előfordul az illetéktelen használat megakadályozásának elmaradása. A raktári felrakógépek mozgásából (indítás, gyorsítás, lassítás, lengés) származó dinamikus megterheléseket, a magasban tartózkodásból, valamint a monoton munkafolyamatokból származó kockázatokat csak a legritkább esetben értékelték, elemezték a munkáltatók. A belsőégésű motoros targoncák épületen belüli közlekedése az egészségre ártalmas kipufogógázok miatt sajátos veszélyforrás, de ezt gyakran figyelmen kívül hagyták a kockázatértékelés során. A szállítás, raktározás, posta, távközlés ágazatokban 323 munkáltató ellenőrzésére került sor 2015-ben, melyek között a munkavédelmi hatóság 76,8 %-ban tárt fel szabálytalanságot. Energiaellátás Az áramszolgáltatóknál továbbra is jelenlévő megoldás, hogy alvállalkozókkal végeztetik a szerelési, hálózat-karbantartási és egyéb kiszolgáló tevékenységet. Miután igen jelentős különbség van az áramszolgáltatók, illetve az alvállalkozók munkavégzése között (technológiai fegyelem, munkavégzés biztonsága) az áramszolgáltatók továbbra is szigorú feltételeket szabtak az alvállalkozók kiválasztásánál. A munkáltatók a klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket tettek, védőitalt, valamint egyéni védőeszközöket biztosítottak a munkavállalók számára. A szabadtéren dolgozó munkavállalók kullancs csípés veszélyének is ki lehetnek téve a tevékenységük során, melyre külön felhívták a munkavállalók figyelmét. Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése Az ellenőrzött 57 víztermelő, -ellátó, -kezelő munkáltatók 89,5 %-a volt szabálytalansággal érintett. A szennyvíz gyűjtésével, kezelésével foglalkozó, 56 ellenőrzött munkáltató 82,1 %ánál tapasztaltak munkavédelmi szabálytalanságot. Az ivóvízellátás, szennyvíz-elvezetés, tisztítás területén a hálózatépítési tevékenységet gyakran alvállalkozók végzik, akik a munkavégzésük során kevésbé veszik figyelembe a munkavédelmi szabályokat. A munkaárkok beomlás elleni védelme (dúcolás) gyakran hiányzott vagy nem volt megfelelő, több esetben nem tartották be az emelőgépek üzemeltetési szabályait, és általában nem készítettek kockázatértékelést az adott munkaterületen végzett munkafolyamatokra. A szennyvíztisztító telepek ellenőrzésekor leggyakrabban tapasztalt hiányosságok: a munkáltató a telephelyre vonatkozó biológiai kockázatbecsléssel nem rendelkezett, a munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok írásos rendjét nem készítette el, továbbá nem határozta meg a védőoltásra kötelezett munkaköröket. A szennyvízkezelés során felhasznált vegyi anyagokról kémiai kockázatértékelést a munkáltatók általában nem készítettek. 44
Szennyvíztisztító telepeken gyakori problémaként jelentkezett, hogy a szükséges egyéni védőeszközök tárolására kijelölt és megfelelő jelöléssel ellátott hely kialakítása elmaradt, ezért a munkavállalók az öltözőben, zuhanyozó előterében, folyosón tárolták, szárították a védőeszközöket. 6.6.
Egészségügyi, szociális ellátás
A megyei munkavédelmi hatóság jelentései szerint az ágazat területén jelentős fejlesztések történtek, az egészségügyi beruházásokba bevont intézményekben javultak a munkafeltételek, de a rekonstrukcióból kimaradt épületek műszaki állapota továbbra is gondot okoz, különösen a kiszolgáló egységeknél tapasztalható sok hiányosság. Egyre elterjedtebb gyakorlat, hogy a betegellátással közvetlenül nem kapcsolódó kiszolgáló tevékenységeket (pl.: mosás, étkeztetés, biztonsági szolgálat) kiszervezik, nem az egészségügyi vagy szociális intézmény munkavállalói végzik. Néhány helyen azt tapasztalták a munkavédelmi felügyelők, hogy még a betegellátással közvetlenül foglalkozó munkavállalók esetében a munkáltató teljes körűen feltárta a biológiai kóroki tényezőkből adódó kockázatokat és intézkedett azok kiküszöbölésére vagy csökkentésére, addig a beteggel vagy ellátottal közvetlenül nem érintkező munkavállalók esetében már sokkal kevésbé alapos a kockázatok feltárása, és az esetleges fertőzés kockázatának csökkentésére sem fordítanak kellő figyelmet. Továbbra is típusos hiányosság, hogy a betegek mozgatására, emelésére szolgáló eszközök nem elégséges számban állnak a dolgozók rendelkezésére, ami kiemelt kockázatot jelent a hát- és deréksérülés esetén. Visszatérő munkabiztonsági szabálytalanság (a karbantartás hiányára visszavezethetően) a meglazult, falból elmozdult, nem kellően rögzített dugaszolóaljzat, a fedődobozok hiánya, érintésvédelmi ellenőrző vizsgálatok elvégzésének az elmaradása, sokszor nem a betegek és ellátottak által látogatott területen, hanem a karbantartó, konyhai, illetve egyéb kiszolgáló részlegeken. A vegyi anyagok és keverékek kockázatelemzése sokszor nem megfelelő, a munkavállalók tájékoztatása nem elégséges. Még mindig előfordul, hogy a nagy kiszerelésű göngyölegekből a veszélyes anyagokat (például hypó, sósav, vízkőoldó) a munkavállalók áttöltik kisebb, jelöletlen flakonokba (esetenként eredetileg élelmiszertárolásra használt üvegekbe), ami mérgezés veszélyt jelent a többi munkavállalóra, az intézményben tartózkodó betegekre, hozzátartozókra és gondozottakra is. Változatlanul gyakoriak az ágazatban a közlekedésből adódó elcsúszások, botlások, amelyek nemcsak a fertőtlenítő felmosásból eredő csúszós járófelületeknek köszönhetőek, de szerepet játszik a dolgozók figyelmetlensége, illetve túlterheltségből adódó fáradtsága is. Az egészségügyi és szociális ágazatban 2015 évben 345 munkáltatónál végzett ellenőrzést a hatóság. Az ellenőrzött munkáltatók 73,9%-ánál intézkedésre okot adó szabálytalanságot találtak. 2015. évben országosan kiemelt figyelem irányult az ágazatra a biológiai kóroki tényezők okozta fertőzések és megbetegedések megelőzésére irányuló munkavédelmi célvizsgálat során (a célvizsgálat eredményeit az 5.3.2 pont részletesen tartalmazza).
7.
Az egyéni védőeszköz ellátás és használat
Az egyéni védőeszközök választéka és minősége hazánkban továbbra is változatos képet mutat. A professzionális eszközök mellett még mindig nagy számban forgalmaznak az előírt megfelelőségértékelési eljáráson át nem esett termékeket. 45
A NGM Munkafelügyeleti Főosztálya látja el az egyéni védőeszközök megfelelőségét tanúsító, ellenőrző szervezetek kijelölésével és bejelentésével kapcsolatosan hatáskörébe utalt feladatokat és működteti a Kijelölést Előkészítő Bizottságot. A 2015. évben 5 hazai bejelentett szervezet végezte az egyéni védőeszközök megfelelőségértékelését. 4 kijelölési eljárás indult, melyből három esetben a korábban kiadott kijelölő okirat időbeni érvényességének lejárta miatt volt szükség a bejelentés megújítására. Mivel egy szervezet esetén a kijelölő hatóság a kijelölési eljárást megszüntette, új szervezet bejelentésére nem került sor. Az érvényes kijelölő okirattal rendelkező bejelentett szervezetek éves felülvizsgálata megtörtént. Magyarországon 2015-ben 110 darab EK-típustanúsítvány kiadására vagy módosítására, illetve 51 darab törlésére vagy visszavonására került sor. A NGM Munkafelügyeleti Főosztályának honlapján a megfelelőségértékelő szervezetek, illetve az EK-típustanúsítványok nyilvántartása nyomon követhető. A munkavédelmi hatóság ellenőrzési tapasztalatai alapján tendenciaként továbbra is elmondható, hogy egyre több munkáltató biztosítja munkavállalói számára a védőeszközöket, de azok nem minden esetben felelnek meg a munkakörhöz és a munkafolyamatokhoz kapcsolódó kockázatoknak, illetve használatát, tárolását, cseréjét nem, vagy nem teljes körűen követelik meg a munkáltatók. A kisebb hányadban lévő, magas munkakultúrájú szervezeteknél az egyéni védőeszköz ellátottság megfelelő. A védőeszközök minősége jó, cseréjük biztosított. Ezen munkáltatóknál a védőeszköz használatát szigorúan megkövetelik és az egyéni védőeszközök viselésének elmulasztása esetén különböző szankciókat is alkalmazhatnak. Szintén javulás tapasztalható azoknál a gazdasági szervezeteknél is, ahol az egyéni védőeszköz használat elmulasztásából korábban munkabaleset, foglalkozási megbetegedés vagy fokozott expozíció következett be. A kis és középvállalatoknál - egy-egy pozitív példától eltekintve - az egyéni védőeszköz juttatása, átadása, viselése, tárolása, és cseréje körül ebben az évben is számtalan problémával találkoztunk. Az egyéni védőeszköz juttatási rend, illetve ennek elkészítésének az alapját képező kockázatértékelés általában hibás vagy hiányos. A kockázatértékelések gyakran nem a tényleges kockázatoknak megfelelően készülnek el, abban nem a szükséges védőeszközöket határozzák meg; illetve az is előfordul, hogy tudatosan, a juttatási rendben meghatározottaktól eltérő, olcsóbb, védelmi képességgel nem rendelkező, nem tanúsított és nem ellenőrzött eszközt biztosít a munkáltató. Ezekben az esetekben a munkáltatók a védőeszközök megvételével tévesen, a további felelősség alól felmentve érzik magukat. A munkavállalók eltérő igényeit, alkati sajátosságait (védőszemüveg, hallásvédő, légzésvédő esetén), illetve a változó időjárási viszonyokat (hideg, meleg) is csak a legritkább esetekben veszik figyelembe pl.: védőruházat, lábbeli esetén. A védőeszköz átadását gyakran nem dokumentálják, melynek következtében nem kísérhető nyomon, hogy a munkavállaló tényleg rendelkezik-e a szükséges egyéni védőeszközökkel. Az ellenőrzések során szintén visszatérő hiányosság, hogy a munkáltatók ugyan biztosították az egyéni védőeszközöket, de a viselésével, tisztításával, tárolásával, cseréjével kapcsolatos oktatás már elmaradt, illetve a munkavállalók (és gyakran a munka vezetői) sem viselték, 46
mivel feleslegesnek és kényelmetlennek ítélték azokat. A munkáltatók gyakran nem gondoskodnak megfelelően az egyéni védőeszközök tárolásról sem. Visszatérő probléma, hogy a gyártó által meghatározott használati idő lejárta után is használják az egyéni védőeszközöket (főként szűrőbetétet, fejvédő sisakokat), illetve gyakori a védelmi képességüket vesztett egyéni védőeszközök viselése is. Az egyéni védőeszközök biztosításának, ill. használatának elmulasztása súlyos veszélyeztetést jelentő hiányosságként elsősorban az építőiparban, a feldolgozóiparban, a gépgyártás és fémfeldolgozás ágazatokban került továbbra is megállapításra. A feldolgozóiparban a zajos munkaterület jelzése, illetve a védőeszközök kötelező használatára figyelmeztető, felhívó piktogramok, jelzések látható helyen történő elhelyezése is gyakran elmarad. Továbbra is problémás terület a próbaidőt töltők, az alkalmi munkavállalók, illetve a közfoglalkoztatottak egyéni védőeszközzel történő ellátása, ahol a magas fluktuáció tovább súlyosbítja a jogszabályokban előírtak teljesítését.
8.
Munkavédelmi kutatás és tudományos munka
A munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv tudományos tevékenység területén elért eredményeinek legfontosabb mutatói: Szakmai folyóiratokban közreadott publikációk száma: 35 Oktatási és továbbképzés céllal elkészült: 9 jegyzet fejezet Különböző szakmai és tudományos rendezvényeken: 129 előadás hangzott el. Az alább felsorolt témák a korábbi években megkezdett kutatások folytatását, vagy újak megkezdését jelentik: • A helyileg ható vibráció által okozott mikrocirkulációs zavar vizsgálata: A kéz-kar vibrációs expozícióval járó munkakörök foglalkozási betegségek kialakulásához vezethetnek (kéz-kar vibrációs szindróma). Ez az idegek, erek, csontok lehetséges károsodását jelenti. Az érbetegségek diagnosztikájában célul tűztük ki a specificitás és a szenzitivitás növelését, illetve a betegségek minél korábbi stádiumban való felismerését. E cél érdekében a hagyományos vizsgálati metodika mellett laser doppler készülékkel vizsgáljuk a betegek kezeinek mikrocirkulációját. Az eljárás folyamatos végzésével kellő számú eredmény esetén bizonyíthatóak a mikrocirkuláció vizsgálatának előnyei. •
A fokozott ólomfelszívódással kezelt munkavállalók vizsgálati eredményeinek retrospektív elemzése: A fokozott ólom felszívódás miatt éves szinten a Főosztály Toxikológiai Szakrendelésén több száz megjelenést regisztrálunk, és százas nagyságrendű az EDTA kezelések száma is. Ennek következtében az elmúlt évekből nagy mennyiségű, az ólomfelszívódással, annak kezelésével kapcsolatos adat áll rendelkezésre, melyek rendszerezésével, következtetések levonásával felderíthetjük a veszélyeztetett csoportokat, a jellemző higiénés hiányosságokat, nyomon követhetjük kezeléseink, illetve a hozott intézkedések sikerét. A kapott statisztikai eredmények alapján állapítjuk meg az összefüggéseket, vonjuk le következtetéseinket. Ezáltal összevethető a korábbi, valamint a jelenleg 47
alkalmazott kezelések eredménye, mely kihatással van a munkavállalók (betegek) egészségi állapotára, munkaképességére, esetleges táppénz igényére, munkába való visszatérésére. •
Esélyegyenlőség, a foglalkozás-egészségügy szerepe a fogyatékos személyek munkaerőpiaci integrációjában: A vizsgálat célkitűzése egy átfogó több lépcsős tanulmány elkészítése, melynek során a fogyatékos személyek munkaerő-piaci integrációját befolyásoló tényezőket vizsgáljuk.
•
Adatforrások adta lehetőségek a foglalkozási megbetegedések megítélésében: A foglalkozási megbetegedések jelentése, adatainak gyűjtése a 27/1996. NM rendelet előírásainak megfelelően történik. A jelentések száma csökkenő, stagnáló tendenciát mutat, ami aluljelentettségre utal. A rendelet így nem éri el eredeti célját: a betegségek progressziójának mérséklését, a felismert higiénés hiányosságok alapján további megbetegedések megelőzését, statisztikai adatok elemzésének lehetőségét. Ezért célul tűztük ki reprezentatív statisztikai adatok gyűjtését a populációs szintű beavatkozások lehetőségének felderítésére. Módszerünk egészségügyi adatforrások felkutatása, elemzése.
•
Új eljárás bevezetése a munkahigiénia területén: A PIMEX (Video expozíció monitor rendszer) egyszerre képes valós időben megjeleníteni mérési eredményeket és a munkakörnyezet mozgóképét. Előbbiek lehetnek munkakörnyezeti adatok (pl.: szerves oldószer a levegőben, hőmérséklet, stb.) vagy a dolgozó biológiai paramétere (pl.: pulzus, légzésszám). Utóbbi pontosan dokumentálja a munkavégzés folyamatát. Fentiek kombinációjával objektív módon azonosíthatóak problémás munkafolyamat részletek, s azonnal értékelhető egy korrekciós beavatkozás hatásossága. 2015-ben vállalatokkal folytattunk megbeszélést arról, hogy milyen módon lehetne a módszertant valós környezetben kipróbálni.
•
Vizsgálatok a Munkaképességi Index meghatározására 5000 fős mintán: A Munkaképességi Index (WAI®) egy olyan, világszerte használt kérdőív, mely jól előre tudja jelezni azt, ha egy dolgozó a közeljövőben nem bírja majd elvégezni a munkáját. A jogtulajdonos Finn Munkaegészségügyi Intézettel (FIOH) kötött megállapodás alapján 5000 fős felmérést történt 45 év feletti autóipari, építőipari, egészségügyi, oktatási, mezőgazdasági dolgozók között. 2015-ben elkészült az alap leíró statisztika, mely eredménye nagy vonalakban egyezik a nemzetközi szakirodalomban közöltekkel. Kiemelendő, hogy a hazai építőipari munkavállalók Munkaképességi Index értéke jelentősen rosszabb lett, mint a többieké. Megállapodást kötöttünk a FIOH-hal a módszertan üzleti célú értékesítésére is.
•
Levendula érzékenység vizsgálata Magyarországon: 2013-14-ben Bőrgyógyászati szakrendelésünk részt vett a hazai levendula allergia gyakoriságának felmérését célzó 7 vezető bőrgyógyászati allergológiai centrum által végzett multicentrikus vizsgálatban. A vizsgálatot a levendulaolaj egyre szélesebb körű elterjedése – elsősorban a gyógyászatban és a kozmetikai készítményekben - valamint a levendula érzékenység gyakoriságának emelkedése indokolta (ez utóbbi érték az irodalmi 48
adatok szerint a vizsgálat személyek 0,5-13,9%-ban fordul elő). A különböző levendula fajták 1-3%-a olyan esszenciális olajat tartalmaznak, melyekben számos allergizáló és irritáló összetevő van. A levendula érzékenység vizsgálata epikután próbával történik. Jelen vizsgálatban 1509 fő közül 8 fő volt levendula érzékeny - a teszteltek 0,53%,-a, ez irodalmi adatok alapján alacsony értéknek számít. •
A váltó- és egyműszakos munkavégzés okozta megterhelés/igénybevétel vizsgálata a szívfrekvencia variabilitás elemzési módszerével: Az egyes emberek terhelhetőségét és annak késői következményeit nem csak a terhelés nagysága, hanem – nagyrészt idegi tényezőkön keresztül – a munka veszélyessége, az egyén idegállapota, munkaszervezési tényezők és sok más befolyásolja. Ezen tényezők hatását jelentős részben vizsgálni lehet a Főosztály munkacsoportja által 2002-ben elkezdett – akkor külföldön is még korlátozottan alkalmazott – szívfrekvencia-variabilitás vizsgálatával. Az évek során közel 1300 főn végzett méréssorozat lehetővé teszi a váltóműszak, a dohányzás, a magas vérnyomás a munkahelyi veszélyhelyzetek és a terhelés nagysága közötti összefüggés elemzését és segítséget jelent az optimális viszonyok kialakításához. A kapott eredmények értékelése és közzététele jelenleg folyamatban van.
9.
A Munkavédelmi Tanácsadó Szolgálat működése
A tanácsadás a normatív követelmények ismertetésére, a helyes munkahelyi gyakorlat bemutatására, a munkabiztonsággal és a munkaegészségüggyel kapcsolatos kérdésekre terjed ki. A munkavédelmi tanácsadás két területen folyt, egyrészt a Fővárosi és Megyei Kormányhivatalok munkavédelmi hatóságain, valamint az NGM Munkavédelmi Információs Szolgálatán (a továbbiakban: MISZ) keresztül. A Kormányhivatalok munkavédelmi hatóságain 2015. év folyamán 2129 db volt a tanácsadások száma (ez összesen 3981 db kérdés megválaszolását foglalta magába), míg a MISZ-nél összesen 4444 db volt a tanácsadások száma (ez összesen 5417 db kérdés megválaszolását foglalta magába). Mindez egyértelműen igazolja a munkavédelmi szakmai tanácsadás iránt megnyilvánuló kiemelt érdeklődést. Az érdeklődők leggyakrabban a munkahelyeken történt balesetek kivizsgálásával, minősítésével, a munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltésével kapcsolatban tettek fel kérdéseket. Nagy figyelem irányult az egyéni védőeszközök juttatására és használatára vonatkozó tudnivalókra, a kockázatértékelésre és a munkaeszközök biztonságára vonatkozóan. A slágertémák között említhető az anyagmozgató gépkezelők képesítésének, jogosultságának és orvosi alkalmasságának az értelmezése. Sokan kértek tájékoztatást a foglalkozási megbetegedések kivizsgálásával kapcsolatban is. Az információt kérők közül igen jelentős a munkavédelmi szolgáltatást végző munkavédelmi szakemberek száma. Az egyéni vállalkozók, a kisvállalkozások vezetői is rendszeresen kérnek tanácsot. A munkavállalók jellemzően akkor jelentkeznek, ha sérelem éri őket, de egyre többen tájékozódnak a munkakörülmények biztonsági előírásai iránt is. 10. Munkavédelem és biztonságtechnika szaklap A Nemzetgazdasági Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2015. (I. 21.) NGM utasítás hatályba lépésével a Munkavédelem és Biztonságtechnika című szaklap 49
kiadása, így a szerkesztő bizottsági feladatok ellátása, a Munkaerőpiacért és Képzésért Felelős Államtitkárság keretén belül működő Munkafelügyeleti Főosztály feladatává vált. A biztonságosabb és egészségesebb munkakörülmények elősegítése nemcsak a munkabalesetek, illetve foglalkozási megbetegedések megelőzésének alapvető elemei, de a munkahelyi közérzet javításában, a termelékenység és a versenyképesség növelésében is nagy jelentőséggel bírnak. Úgy gondoljuk, hogy a magas színvonalú szakmai cikkek elősegítik a megelőzés elvére épülő munkavédelmi szemlélet kialakítását, a munkahelyi egészség és biztonság gyakorlati érvényesülését, továbbá lehetőséget teremtenek a munkavédelmi hatóság tevékenységének népszerűsítésére és hozzájárulnak az önkéntes jogkövető magatartás megerősítéséhez is. Több állandó rovattal is rendelkezik a szaklap, például munkabaleseti esettanulmányok, bírósági jogesetek, jogszabály- és szabványváltozások. A szaklappal kapcsolatos valamennyi információt és korábbi anyagot 2015. február 16-án az Országos Tisztifőorvosi Hivatal átadott. A 2015-ös év végére veszteségesből nullszaldóssá vált a költségvetése. A szaklap negyedévente való kiadásában a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal működik közre a nyomdai és a pénzügyi feladatok koordinálásában. A szerkesztők és a cikkek szerzői a szakma iránti szeretetből adódóan díjazás nélkül végzik a szaklappal kapcsolatos teendőiket. Az NGM honlapjáról elérhető, a munkavédelmet érintő honlapunkon (http://www.ommf.gov.hu/) külön menüpontban két évre visszamenőleg megtalálhatóak a címlapok és a tartalomjegyzékek. Továbbá ugyanitt található meg a szaklap, illetve a szaklapba történő hirdetés megrendelőlapja is. 11. Nemzetközi kapcsolatok Az NGM közreműködött a munkavédelmi jogszabályok munkavédelmi tárgyú uniós irányelveknek való megfelelése vizsgálatában, illetve különböző akciótervek kidolgozásában, így pl.: az „Intelligens szabályozás program (Smart regulation programme)”, vagy az Európai Bizottság 2007-ben indított, ún. „Adminisztratív terhek csökkentésének cselekvési programja” keretében három munkavédelmi irányelv felülvizsgálata terén. Az NGM Munkafelügyeleti Főosztályának szakemberei részt vettek a „Foglalkozási megbetegedések európai statisztikája (EODS)” rendszer „újraélesztése” folyamatában. Az EU Foglalkoztatási Főigazgatóság kezdeményezte, hogy szakértői csoport alakuljon újjá, amelynek feladata, hogy olyan kritériumokat határozzon meg, amelyek egész Európára kiterjedően elfogadhatóak az Eurostat számára a diagnosztizálás kritériumait, a jelentés szabályait illetően. A SLIC tagok évente kétszer a soros elnökséget adó országok által szervezetett értekezleten találkoznak, így 2015-ben az első félévben Lettország, a második félévben Luxemburg adott otthont az üléseknek. Mindkét rendezvényen részt vettünk, a lett elnökség tematikus napjának témája a „Munkavédelmi ellenőrzés vs. tanácsadás”, a luxemburgi ülés témája a „Munkavédelmi hatósági feladatot ellátó személyek kiválasztása, képzése és továbbképzése” volt Az NGM Munkafelügyeleti Főosztálya képviselte Magyarországot a SLIC és az Európai Bizottság mellett működő Munkavédelmi Tanácsadó Bizottság Kormányzati Érdekcsoportjának (ACSH GIG: Advisory Committee on Health and Safety at Work Government Interest Group) munkájában. Az NGM Munkafelügyeleti Főosztálya közreműködik a SLIC három – Gépirányelv (MACHEX), Hatósági munka (ENFORCEMENT), Vegyianyagok (CHEMEX) – munkacsoportjainak tevékenységében is. 50
A Hatósági munkacsoport keretében működik az ún. ismeretmegosztó honlap (Knowledge Sharing Site - KSS), amely az Európai Unió tagállamainak munkavédelmi felügyelőségei részére biztosít ismeret- és tapasztalatcserére szolgáló közös platformot. A Munkafelügyeleti Főosztály folyamatosan részt vett a SLIC ismeretmegosztó hálózatának munkájában, 2015. év során 9 téma elemzésében vett részt a KSS-t működtető munkacsoport révén. Az NGM Munkafelügyeleti Főosztálya működtette az Európai Munkavédelmi Ügynökség (European Agency for Safety and Health at Work - EU-OSHA) Nemzeti Fókuszpontját, folyamatosan ellátta a munkavédelmi tájékoztatással kapcsolatos feladatokat és működtette a Fókuszpont weblapját is. A Nemzeti Fókuszpont hálózat tagjai az ügyrend szerint véleményezték a kampányokkal kapcsolatos dokumentumokat, részt vettek egyes kiadványok előkészítésében, illetve számos témakörben (pl.: munkavédelmi tagországi stratégiák, vegyianyagok a munkahelyen, NAPO filmek) segítették az Ügynökség adatgyűjtését, az elemzések előkészítését, a jelentés-tervezetek véleményezését. Az EU-OSHA finanszírozásával 2015-ben hat rendezvény került megrendezésre Budapesten és vidéken, összesen több száz résztvevővel. A rendezvények közül három az EU-OSHA 2014-2015. évi „Egészséges Munkahelyek – Kezeljük a stresszt!” című kampányához kapcsolódott, a kampány szakmai rendezvényeit két sajtókonferencia és két sajtóközlemény is támogatta. Kisebb létszámú szemináriumokon pl.: a munkavédelmi helyzetértékelések, az anyagmozgatás aktuális kérdései témakörök voltak napirenden. 2015-ben is lehetőség nyílt Nemzeti Partnerségi Találkozó szervezésére Budapesten, amely a „ A munka világának új kihívásai” címet viselte, s amely az EU-OSHA témavezetője mellett hazai és külföldi szakemberek vitaindító előadásaival került megrendezésre. A résztvevők köre a munkavédelmi hatóság és a munkahelyi munkavédelmi szakemberek közül került ki, de részt vettek foglalkozás-egészségügyi orvosok, kis- és középvállalkozások vezetői, valamint a Szociális Partnerek munkáltatói és munkavállalói képviselői is. Az EU-OSHA támogatásával történt 2015-ben is az Óbudai Egyetemmel közös szervezésben rendezett filmvetítés, ahol a „Kutatók éjszakája” rendezvény keretében tekinthették meg az érdeklődők a tárgyévi – Szüret című – dokumentumfilmet, amit a filmvetítést követően megvitattak. 2015 novemberében a Munkafelügyeleti Főosztály Korea Nagykövetségének közvetítése nyomán Korea munkavédelmi, munkaügyi ellenőrzés vezetőit fogadta Budapesten. A magyarországi munkavédelmi és munkaügyi struktúra, működés, az ellenőrzésben alkalmazott eszközök bemutatása után a két ország gyakorlatában észlelt tapasztalatok, gyakorlati kérdések megbeszélésére került sor. A munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv munkatársai az alábbi területeken vesznek részt a nemzetközi szervezetek tevékenységében: • Európa Bizottság, Foglalkozási Expozíciós Határértékek Tudományos Bizottsága (Scientific Committee on Cupational Exposure Limits, SCOEL) - vegyi anyagok határértékeinek és az azokat megalapozó dokumentumainak kidolgozása, valamint a konzultációk során azok véglegesítése. • Kémiai Biztonság Nemzetközi Programon (International Programme of Chemical Safety, IPCS) belül működő Nemzetközi Kémiai Biztonsági Kártya Program (International Chemical Safety Cards) - korábbi kártyák felújítása (különös tekintettel a GSH 51
• •
• •
• •
osztályozására) az elkészült kártyák lektorálása; az ILO által koordinált új kártyakészítő és fordító on-line program tesztélése a magyar nyelvű fordítás elkészítése. Európai Szociális Karta (az Európa Tanács egyik emberi jogi egyezménye) - éves jelentéséhez adatszolgáltatás Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) Magyar Fókuszpont (munkaülések, konferenciák, közreműködés a munkaegészségügyet érintő kérdésekben: fordítások szakmai és nyelvi lektorálása, válaszadás, ügynökségi hírek közzététele, szóróanyagok terjesztése) Az EU-OSHA honlapján a jogi belépési pont naprakészen tartása (a Kooperationsstelle Hamburg alvállalkozói közreműködésével). Topic-Centre Occupational Health and Safety konzorcium tagjaként részt veszünk az EUOSHA által kijelölt feladatok megoldásában (konzorciumvezető Finnish Institute of Occupational Health) USA Federal Aviation Administration EU Senior Labour Inspectors Committee (SLIC) azbeszt munkacsoport munkájában való részvétel.
52
Melléklet 12. Minisztériumok és önálló szervezetek beszámolóinak összefoglalója 1. Belügyminisztérium A belügyi ágazathoz tartozó szervek többségénél rendelkezésre állnak a szakszerű és hatékony munkavédelmi tevékenységhez szükséges személyi feltételek. A munkavédelmi szakemberek által végzett belső munkavédelmi ellenőrzések elősegítették az egészséget és a biztonságot veszélyeztető hiányosságok feltárását, illetve azok lehető legrövidebb időn belül történő megszüntetését. A belügyminiszter irányítása alá tartozó OVF központi és regionális szerveinél (nem rendvédelemi szerveknél) a munkavédelmi hatóság 11 esetben végzett ellenőrzést. Az ellenőrzések közül 9 átfogó jellegű volt, 1 esetben egy 2014-ben történt halálos munkabaleset vizsgálatának részét képezte az ellenőrzés, egy esetben pedig egy foglalkozási megbetegedés kivizsgálása történt. A fentiekben említett két esetben a hatóság munkáltatói mulasztást nem állapított meg. A munkavédelmi hatóság átfogó ellenőrzései során feltárt hiányosságokat az érintett szervek határidőre megszüntették. A rendvédelmi szerveknél 2015. évben a munkavédelmi hatósági feladatokat ellátó egyes szervek kijelöléséről szóló 373/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben kijelölt munkavédelmi hatóság egy alkalommal a Terrorelhárítási Központnál végzett ellenőrzést. A szerveknél kiemelt feladatként kezelték a munkavédelmi oktatást annak érdekében, hogy a személyi állomány és a közfoglalkoztatottak egyaránt elsajátítsák az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos ismereteket, illetve a képzés során valamennyi résztvevő elsősegélynyújtás oktatásában is részesült. Fokozott figyelmet fordítottak a szükséges egyéni védőeszközök biztosítására, azok használatának megkövetelésére. Ennek biztosítása érdekében a megfelelő használatot oktatás keretében mutatták be a dolgozóknak. A rendvédelmi szerveknél az individuális kockázatértékelésre vonatkozó módszertani útmutató használatával a kockázatértékelés napi tevékenységgé vált, amely nagy jelentőséggel bírt a balesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzésében. A büntetés-végrehajtás 2015-ben belső utasításban rendelkezett a pszichoszociális kockázatértékelés elvégzéséről. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók, illetve az alapellátó egységek nagy hangsúlyt fektettek az alkalmassági vizsgálatok végzésére, a megelőzési, illetve a gondozási tevékenységre, valamint a munkakörhöz kötött védőoltások beadására. A belügyi ágazatban a rendvédelmi szerveknél két, kullancscsípéssel összefüggésben bekövetkezett foglalkozási megbetegedés került minősítő határozatban elismerésre, amelynek szakszerű kivizsgálása, dokumentálása a vonatkozó szabályoknak megfelelően történt.
53
A Belügyminisztérium irányításával 2015-ben a közfoglalkoztatási portálon megjelent egy „Tájékoztatás a közfoglalkoztatás alapvető munkavédelmi tudnivalóiról”. Ehhez kapcsolódóan két módszertani útmutató érhető el: -
Biztonságos közfoglalkoztatás – Szakmai segédlet dolgozók és brigádvezetők számára Biztonságos közfoglalkoztatás – Szakmai segédlet közfoglalkoztatók számára
A portálon, az NGM Munkafelügyeleti Főosztályának együttműködésével, a téli közfoglalkoztatás munkavédelmi előírásairól is külön szakmai tájékoztató jelent meg. 2. Emberi Erőforrások Minisztériuma Az elmúlt években uniós forrásból felújított, korszerűsített egészségügyi intézményekben dolgozó munkavállalókat veszélyeztető fizikai, kémiai, biológiai, pszicho-szociális kockázatok csökkentek, az ergonómiai feltételek javultak. A TIOP 2.2.6/12/1/B projekt keretében a modern képalkotó eljárások területén történt eszközfejlesztések csökkentették a munkavállalókat érő ionizáló sugárzás kockázatát, illetve megszüntették a felvételek előhívásához kapcsolódó kémiai kockázatot. A tűszúrásos sérülések megelőzése érdekében az Állami Egészségügyi Ellátó Központ közbeszerzési eljárásaiban kiemelten kezeli azokat a szakmai területeket, ahol az ellátások során biztonsági tűrendszerekre van szükség. A munkakörülmények mind az egészségügyi, mind a köznevelési ágazatban kielégítőek, az uniós fejlesztések által érintett egészségügyi intézményekben átlag felettiek. A minimumként előírt munkavédelmi feltételek az uniós forrásokból korlátozott mértékben részesülő Középmagyarországi régió egészségügyi intézményeiben is teljesültek. 2015-ben hatályba lépett a Legionella környezeti kockázatbecslésének, kockázatkezelésének jogszabályi háttere [49/2015. (XI. 6.) EMMI rendelet]. Javasolt a hatóságoknak a rendeletben meghatározott feladatok végrehajtásának ellenőrzése. Mindemellett felhívjuk a figyelmet a kémiai biztonság területére vonatkozó európai uniós szabályozás (REACH, CLP, PIC rendeletek) kockázatbecslésre, illetve kockázatkezelésre vonatkozó előírásaira, amelyek természetesen érinthetik és hatékonyabbá tehetik a munkavédelmet is. 2014-ben EU-s szinten, 2015-ben pedig hazai szinten is átdolgozásra kerültek a munkavédelmi irányelvek, illetve az ezekre épülő hazai jogszabályok, annak érdekében, hogy ezek kompatibilisek legyenek a CLP rendelettel, ezáltal a munkavállalók magasabb szintű védelemben részesülnek. A sugáregészségügy területét tekintve felhívjuk a figyelmet arra, hogy az oktatást/képzést véleményünk szerint ki kell egészíteni a legalapvetőbb sugárvédelmi alapismeretek oktatásával [59/2013/EURATOM irányelv]. Az egészségügyi oktatásban indokolt az „alapszintű sugárvédelmi képzettség” megszerzéséhez szükséges tudásanyag elsajátíttatása, kiegészítve az ágazat speciális sugárvédelmi ismereteivel, követelményeivel [487/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet]. Mind az egészségügyi, mind a köznevelési ágazatot közvetlenül érintő kérdésekben biztosított az egyeztetés lehetősége. Az egészségügyben az ágazatvezetés számára elsődleges az ágazatban dolgozó munkavállalók elérhető maximális munkabiztonságának megteremtése. A munkavállalók egészségét, biztonságát és a munkakörülményeket érintő ágazati döntések meghozatalát megelőzően a tárca egyeztet az érintett egészségügyi dolgozókat tömörítő 54
kamarákkal, civil szervezetekkel, szakszervezetekkel. Véleménykülönbség esetén az ágazatvezetés megegyezésre törekszik a munkavállalók képviselőivel. Az egészségügyi ágazatban a felnőttképzés során a munkaeszközökre szánt 2 óra véleményünk szerint nem elegendő sem a gyakorlati képzés idejére, sem a munkavégzéshez kötötten, sem a technikai eszközök alapos munkavédelmi megismerésére, a biztonságos munkavégzés szabályaira vonatkozó ismeret elsajátítására. Fontosnak tartjuk, hogy az oktatásban megjelenjen az elmúlt években megvalósult TIOP fejlesztések nyomán használatba vett eszközökkel történő biztonságos munkavégzésre vonatkozó ismeretanyag átadása. Az egészségügyi szakterület javasolja, hogy a középfokú oktatásban történő képzés tartalmazzon egy olyan fakultációs lehetőséget, mely egyfajta alapozó képzést nyújt a munkavédelmi területen továbbtanulni szándékozók számára. A középiskolai oktatás megfelelő szakmai színvonalon történő elsajátítása érdekében egységes jegyzetekre, illetve megfelelő informatikai adatbázis létrehozására van szükség, melyben elhelyezhető valamennyi szakmai tartalmú tananyag. A fejlesztés további lépéseként javasoljuk az elearning oktatás bevezetését a munkavédelem területén. Az általános és a középiskolákban a balesetvédelmi oktatás minden tanév elején kötelező, illetve azon tantárgyak esetében, melyek speciális kockázatot jelentenek (pl.: kémia, fizika, technika, testnevelés) a kerettanterv részét képezi a munkavédelmi, balesetvédelmi oktatás. A köznevelési intézményekből kikerülő fiatalok további, ágazati szintű munkavédelmi oktatása is szükséges. A szakképzés esetében az OKJ adatai alapján átlagosan 500 órát meghaladó képzésekbe be kell építeni a munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű, 11500-12 azonosító számú szakmai követelménymodult [217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet]. A felsőoktatási intézményeknek a szervezeti és működési szabályzat részét képező hallgatói követelményrendszerben meg kell határozniuk a hallgatói balesetek megelőzésével kapcsolatos és a bekövetkezett balesetek esetén követendő előírásokat rögzítő eljárási rendet [2011. évi CCIV. törvény 2. sz. melléklet II/3. pont]. A szabályzatot az intézmény honlapján elérhetővé kell tenni a hallgatók számára. A munkavédelem tekintetében különösen érintett képzések (pl.: műszaki és agrármérnöki, egészségügyi, egyes művészeti képzések) esetén a képzési és kimeneti követelmények tartalmazzák a munkavédelemre vonatkozó ismeretek előírását. Az egészségügyi ágazathoz kapcsolódó 6 felsőfokú oktatási intézményben különböző elnevezéssel ugyan, de folyik munkavédelmi képzés. Az orvosi, fogorvosi, gyógyszerész képzések esetében szükségesnek látjuk nemcsak a képzés elején, hanem a képzés ideje alatt is munka-, és tűzvédelmi oktatás szervezését a tanult technológiákhoz kapcsolódóan. A felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat során a hallgató a leendő munkavégzésével azonos közegben sajátítja el a munkavédelmi ismereteket. A gyakorlóhelynek kötelezettsége egészségvédelmi és munkavédelmi szempontból biztonságos munkahelyen megszervezni a gyakorlatot, illetve a hallgató számára biztosítani a munkavégzéshez szükséges eszközöket, munka- és védőruhát, baleset- és munkavédelmi felszereléseket. A hallgató kötelezettsége pedig a biztonsági, egészségügyi és munkavédelmi előírások megtartása, melynek csak úgy tud eleget tenni, ha a gyakorlóhely – fenti kötelezettségeinek teljesítéseként – megfelelő oktatásban részesíti [230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet].
55
3. Földművelésügyi Minisztérium A tárca felelősségi körébe tartozó területen az elmúlt évben nem történt a munkáltatók munkavédelmi helyzetét érintő intézkedés. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő, iskolai rendszerben oktatott szakképesítések esetében a kötelező tananyag, illetve a komplex szakmai vizsga is magában foglalja a 1150012 azonosító számú Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodul témaköreit is, melynek köszönhetően a tanulókat felkészítik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre, továbbá elsajátítják a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciákat. A modul oktatása 9. évfolyamon történik, a kerettantervi előírás szerint évi 18 órában. Fentiek alapján a tárca fenntartásában működő oktatási intézményekben valamennyi szakképzésben tanuló diák részesül munkavédelmi ismeretek oktatásában. 4. Honvédelmi Minisztérium 2015-ben az előre meghatározott tervek szerint folyt a megelőző munka az ágazatban. A munkavédelem helyzete összességében kielégítő, ezen belül a szakember ellátottság és a belső szabályzókkal történő ellátottság helyzete pozitívumként említhető. Az alakulatok infrastrukturális helyzetén azonban mindenképpen javítani kell (különösen az épületek, raktárak, közművek, utak állapota rossz, az időszakos biztonsági felülvizsgálatok, karbantartások elvégzése késedelmet szenved). A 2015. év legnagyobb honvédségi kihívása - munkavédelmi szempontból is - a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésében való közreműködés volt, Ideiglenes Biztonsági Határzár (IBH) létesítése, valamint az ezzel kapcsolatban elrendelt határrendészeti feladatok végrehajtása. A feladatok végrehajtása a katonai szervezetek állományára jelentős többletterhelést jelentett. Az állomány jelentős része rövidebb-hosszabb időre vezénylésre került a helyőrségekből. A vezényeltek számára a legnagyobb igénybevételt az (tábori) elhelyezési körülmények, a feszített munkatempó, a klimatikus és pszichoszociális megterhelések jelentették. A helyőrségekben maradó, és ott szolgálatot ellátó állomány leterheltsége a helyettesítések miatt szintén magasabb volt. Annak ellenére, hogy a lehetőség a munkavédelmi képviselők választására minden alakulatnál adott, mindösszesen három honvédelmi szervezetnél éltek ezzel a lehetőséggel. A honvédelmi ágazatban összesen 16 (10+5+1) fő munkavédelmi képviselő került megválasztásra. Ez kevesebb, mint a teljes honvédségi létszám kevesebb 8%-a. A választás elmaradásának okaként az alakulatok általában a témával kapcsolatos érdektelenséget jelölték meg.
56
Kedvező fejlemény, hogy a 2015. évben az ágazat legnagyobb létszámú szakszervezete, a Honvédszakszervezet kezdeményezésére a Honvédelmi Érdekegyeztető Fórum ülésén önálló napirendi pontban megvitatásra került az ágazat munkavédelmi helyzete. A honvédelmi szakképzés oktatási intézményeiben az alábbi tapasztalattal rendelkezünk: Altiszti Akadémia (Szentendre): Két éves képzés után honvéd altiszti OKJ szerinti szakképesítést kapnak a hallgatók. Külön munkavédelem tantárgy nincs. A szaktantárgyak keretében, illetve a gyakorlati foglalkozások előtt viszont mindig van munkavédelmi oktatás, ami visszakérdezéssel zárul. A munkavédelem ezzel együtt központi témaként szerepel az oktatásban. Katonai Középiskola (Debrecen) Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium OKJ szerinti szakképesítés 54 523 02 elektronikai technikus. A 9. és a 13. évfolyamokon tanuló diákoknak a „Munkahelyi egészség és biztonság" tantárgy keretében elméleti ismereteket oktatnak, heti félórában. A gyakorlati munkavédelmi ismereteket a tanműhelyekben szerzik meg a hallgatók. Az adott szakmához kötött munkavédelmi ismeretek átadása beintegrálódott a szaktárgyakba. (Pl.: az elektrotechnika tárgy részét képezi a villamos biztonsági szabályok oktatása is.) Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (Budapest) A munkavédelem heti két órában, egy féléves, kötelező tantárgy. Ezen felül a szaktantárgyak oktatásakor is kitérnek a munkavédelmi kérdésekre. 5. Igazságügyi Minisztérium A munkavédelmi helyzet javítását célzó központi intézkedések nem történtek. A munkakörülmények kielégítőek. A felügyelt háttérintézmények értékelése szerint a 2015-es évben adottak voltak az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés alapvető feltételei és a jogszabályokban előírt munkavédelmi követelményeknek is eleget tettek. A munkatársak egészségét, biztonságát és a munkakörülményeket érintő döntések meghozatalakor a munkatársak képviselői, a szakszervezetek is bevonásra kerülnek és figyelembe veszik a munkavállalók igényeit. A gyakornoki programok tapasztalatai alapján megállapítható, hogy az iskolarendszerű oktatásból, illetve a felsőoktatásból kikerülő fiatalok munkavédelemmel kapcsolatos ismeretei alapvetően megfelelőek. 6. Külgazdasági és Külügyminisztérium A Külgazdasági és Külügyminisztérium (továbbiakban: KKM) munkavédelmi feladatainak erősítésére a korábbi évhez hasonlóan 2015-ben is külső szakértő cég került bevonásra.
57
A munkavállalók egészségét, biztonságát és a munkakörülményeket érintő ágazatai döntések meghozatalakor a munkavállalói képviseletek és az érintett civil szervezetek bevonásra kerülnek. A KKM a vonatkozó jogszabályok alapján végzi ezirányú tevékenységét. A KKM területén túlnyomó részt irodai jellegű, kisebb részben a gépjárművekkel, illetve kisgépekkel kapcsolatos munkavégzés folyik. A munkabalesetek elkerülése érdekében ezért teljes körűen alkalmazásra kerülnek a jelző, tiltó és tájékoztató jellegű táblák, feliratok. A munkavállalók rendszeres és eseti munkavédelmi oktatásban részesülnek. 2015-ben a minisztérium teljes belföldi állománya 8 óra időtartamban megelőző balesetvédelmi és elsősegély nyújtási képzésben részesült. Az érintett munkavállalók a szükséges egyéni védőfelszerelésekkel rendelkeznek, ezek használatát az erre kijelölt személyek oktatják és rendszeresen ellenőrzik a használatukat. Ennek köszönhetően a tavalyi évben hat munkabaleset kivizsgálására került sor. Két baleset 2014. évben következett be, viszont a bejelentésük és kivizsgálásuk 2015-ben fejeződött be. Halálos vagy súlyosnak minősíthető munkabaleset nem fordult elő. Három elcsúszásos munkabaleset történt, míg egy esetben közúti közlekedési balesetben sérült meg a KKM munkavállalója. A sérüléssel járó munkabalesetek kivizsgálása során problémák nem merültek fel, a baleseteket követően a szükséges intézkedéseket megtettük. 7. Nemzetgazdasági Minisztérium Az épületek felújítási, átalakítási munkálatai során a tervdokumentációk munkavédelmi szempontok alapján véleményezésre kerültek és az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkahelyek kialakítása érdekében tett javaslatokat a szakemberek figyelembe vették. Az NGM épületeiben a munkakörülmények fejlesztése érdekében modernizálás, a klíma, illetve a szellőző berendezések fejlesztése, valamint belső felújítások történtek. A foglalkozás-egészségügyi szolgálaton keresztül biztosított a dolgozók alapvető ellátása. A minisztérium három épületében rendelkezésre áll egy-egy LifePak Express típusú automatikus újraélesztő készülék. 8. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium A munkakörülmények a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban kielégítőek. Az elmúlt évben új technológia nem került bevezetésre. Összességében elmondható, hogy a minisztérium minden háttérintézménye folyamatos fejlesztésekkel igyekszik javítani a munkakörülményeken. Minden munkáltatónál a munkavállalók biztonsága és egészsége központi kérdés. Munkavédelmi oktatások megtartásával, lehetséges fejlesztések vizsgálatával, illetve, ahol lehetséges a géppark cseréjével, modernizálásával csökkentették a munkavállalókat érő terheléseket és kockázatokat. A kötelező oktatásokon túl képzéseket tartottak a technológiák, gépek,
58
berendezések, munkaeszközök, a munkaterületen betartandó előírások, előforduló kockázatok, a kollektív védelem és az egyéni védőeszközök használata témaköreiben. Fontos cél az ergonomikus munkaterület kialakítása. Folyamatos korszerűsítésükkel javulnak a munkavégzés körülményei, a foglalkozás-egészségügy keretében pedig nem csak a jogszabályban meghatározott feladatok ellátását végzik az üzemorvosok, hanem kitérnek a megelőző és egészségmegőrző szempontokra is. A háttérintézmények többsége munkavédelmi testületet/bizottságot/érdekképviseletet működtet, vagy munkavédelmi megbízottat foglalkoztat, és az ő bevonásukkal alakítják ki a munkavédelmet érintő döntéseket, intézkedéseket. A foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok rendszeresen megtörténnek. Az oktatásból kikerülő fiatalok munkavédelmi (és tűzvédelmi) ismeretei hiányosak. Általános képzéseknél javasolt lenne egy munka (és tűz)védelmi ismereteket adó tanóra vagy tantárgy bevezetése. Szakirányú képzés esetén a gyakorlat megszerzése lenne kívánatos (pl.: kötelező szakmai gyakorlat; gyakornoki munka támogatása, stb.). A felsőoktatásban részt vevő hallgatók munkavédelmi ismeretei csak a műszaki területeken végzetteknél elegendő. A humán oktatási intézményekben hiányzik vagy elnagyolt a munkavédelmi (és tűzvédelmi) ismeretek oktatása. Az adott szakterületnek megfelelő munkavédelmi oktatást általánosan, minden pályakezdő a munkahelyén, munkába lépéskor kapja meg. A háttérintézmények vonatkozásában 2015-ben nem jelentkezett olyan új technológia, és /vagy a munkavállalók egészségét, biztonságát veszélyeztető, kockázati tényező, amire fokozott figyelmet kell majd fordítani a jövőben. A munkakörülményeket általánosságban kielégítőnek ítélték meg a szervezetek. 9. Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság Többnyire felsőfokú végzettségű, szellemi munkát végző fiatalokat alkalmaznak, akik általában nem rendelkeznek alapos munkavédelmi ismeretekkel. Előnyös lenne egy központilag előírt, kötelező képzés az oktatási intézményekben. A Szervezet önállóan szervezi a tűz- és munkavédelmi feladatok ellátását, az oktatások esetében külső szakértő bevonásával. 10. Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság Az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkahelyek fenntartása, illetve kialakítása érdekében a KEF kezelésében lévő intézményeknél a KEF részéről, illetve a KEF-nél az alábbi intézkedések történtek: Az ellátotti kör (NGM, IM, EMMI, ME, NFM, FM, BM) irodaépületeiben több száz irodát, tárgyalót, folyosót és szociális helyiséget felújított. Néhány irodaházban teljes felújításra került a fan-coil (hűtés, fűtés és légtechnikai) rendszer. Az épületgépészeti rendszerek és biztonsági berendezések karbantartása megtörtént. 59
Elindult a „Gondos Gazda” program, melynek célja, hogy az épületekben szolgálatot teljesítő KEF gondnokok, karbantartók folyamatosan szemlézzék az ellátott épületeket és a feltárt hiányosságokra azonnali intézkedéseket tegyenek. A hiányosságok mihamarabbi megszüntetése érdekében, valamint a felújítások gyors és hatékony elvégzése érdekében a KEF létrehozta a Mobil Karbantartó Csoportot. A KEF Tűz- és munkavédelmi csoportja rendszeresen elvégzi a tűzoltó készülékek és tűzcsapok jogszabályban előírt negyedéves, féléves ellenőrzéseit, illetve azok karbantartásáról intézkedik. Féléves tűz- és munkavédelmi szemlék megtartásával gondoskodunk az egészséget és biztonságot nem veszélyeztető állapotok fenntartására. Gondoskodtunk az életmentő készülékek éves felülvizsgálatáról, valamint a lejárt akkumulátorok és elektródák cseréjéről. Az épületek munkavállalói létszámához igazodó steril mentőfelszereléseket helyeztünk ki, valamint a 400 főnél nagyobb létszámú épületeket hordággyal láttunk el. Az alábbi jellemző hibák, hiányosságok fordultak elő 2015-ben: kitört üvegfelületek, botlásveszélyes padozatok és küszöbsínek, beázások, megvilágítási problémák. A hibák elhárítására intézkedés történt. Egyes irodaházakban az alábbi területeken szükséges a munkakörülmények fejlesztése: -
világítótestek állapotának fejlesztése energiahatékonysági fejlesztések villamoshálózat felújítása
Az elmúlt évben új technológia – amellyel a munkavédelmi hatóságnak fokozott figyelmet kellene fordítania - nem került bevezetésre. Az épületekben történt felújítási, átalakítási munkák során a terveket munkavédelmi szempontok alapján véleményezték, az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkahelyek kialakítása érdekében tett javaslatokat figyelembe vették. A balesetek száma a KEF kezelésében lévő irodaházakban, minisztériumokban, valamint a KEF, mint NGM irányítása alá tartozó szervezet tekintetében az elmúlt időszakban (BM, HM és KKM kivételével) összesen 51, ebből 18 munka,- és 33 úgynevezett úti baleset történt. Ebből 8 munkabaleset munkaképtelenséget nem okozott. Az előző évhez viszonyítva a munkabalesetek száma 17-ről 18-ra emelkedett, az úti balesetek száma 22-ről 33-ra, szintén emelkedett. Foglalkozási eredetű megbetegedésről bejelentés nem érkezett. A munkabalesetek főleg figyelmetlenségből következtek be. A betegnapok száma munkabalesetek esetében 193 nap, úti baleset következtében 459 nap. Súlyos munkabaleset nem történt. A munka,- illetve úti balesetek kivizsgálását, bejelentését, a baleseti jegyzőkönyvek nyilvántartását az Mvt. szerint határidőre elvégeztük a szükséges intézkedéseket megtettük. Munkavédelmi jogvita nem volt, illetve minisztériumok és háttérintézmények esetében ilyenről nincs tudomásunk.
60
A KEF közalkalmazottak munkavédelmi oktatása mind belépéskor, mind az ismétlődő oktatás során a jogszabályokban meghatározottak szerint történt. 11. Magyar Államkincstár Az egészséget és a biztonságot nem veszélyeztető munkavégzés biztosítása és fenntartása érdekében, megfelelve a jogszabályi kötelezettségnek, kidolgozásra került az Általános Biztonsági Szerződési Feltételeket tartalmazó dokumentum (a továbbiakban: ÁSZF), melynek célja, hogy a Kincstár által igénybe vett épületüzemeltetéssel, építési beruházással összefüggő szolgáltatások résztvevőinek tűz-, munka-, biztonsági és információvédelmi jogait és kötelezettségeit részletesen szabályozza. Az ÁSZF előírásai egységesen alkalmazandók minden szolgáltatás megrendelésre, a tárgyban kötött szerződésre és/vagy keretszerződésre, amelyet a Kincstár, mint megrendelő vagy megbízó köt a szolgáltatóval, vagy a megbízottal. A munkakörülmények fejlesztéseként a szabályozási környezet teljes körű, átfogó felülvizsgálata megtörtént. A kockázatértékelések során feltárt hiányosságok ütemezett felszámolása folyamatban van. A munkavédelmi képviselők választása az Mvt-ben meghatározottak szerint került megszervezésre és végrehajtásra. A választott képviselő jogszabályban előírt 8 órás továbbképzése 2016. június hónapra került előirányozásra. A képviselő jogait és tevékenységi körét érintő szabályozás a Központi Munkavédelmi Szabályzat részét képezi, mely jelenleg átdolgozás alatt áll. A munkavédelmet érintő feladatokat operatív szinten a Kincstár munkavédelmi megbízottjai és a Biztonságszervezési Osztály kollégái látják el. A Kincstár egészét érintő döntések előkészítésébe, végrehajtásába és a megvalósítás ellenőrzésébe minden esetben bevonásra kerülnek a munkavédelmi megbízottak és a munkavédelmi képviselő is. A szabályozási környezet változtatása, új technológia, gép, veszélyes anyag, munkafolyamat, munkarend bevezetése a munkavédelmi megbízottak és a munkavédelmi képviselő tájékoztatása, valamint a szakmai állásfoglalásuk kikérése mellett történik. A megállapítások a Kincstár működési sajátosságaira és hatékony feladatellátására való tekintettel kerülnek figyelembevételre. Javaslattételi és jogorvoslati lehetőség minden foglalkoztatott számára adott az érintett szervezeti egység vagy szerv megkeresésével. Az oktatási rendszer hallgatóival kapcsolatosan általános tapasztalat, hogy a képző intézet még az alapvető szakmai tudnivalókat sem adja át, elsősorban az elméleti oktatásra fektetnek hangsúlyt, háttérbe szorítva a gyakorlati oktatást. A munkavédelmi jellegű információkat a periférián kezelik, ezért ez a csoport az egyik legveszélyeztetettebb munkabaleset szempontjából.
61
12. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 1. A munkafeltételek alakulása A bányászat sajátossága, hogy a tevékenység végzése során előre nem látható veszélyek fordulhatnak elő, amelyek a veszélyhelyzet kellő időben történő felismeréséhez és a veszély kialakulásának megelőzésére nagy szakértelmet és kellő gyakorlatot igényelnek a munkát irányítóktól és a szakma gyakorlóitól. A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó területen a munkabiztonság helyzete a munkakörülmények vonatkozásában megfelelőek, az előírt minimális követelmények minden szakági területen teljesülnek. A munkavédelmi törvény szigorításai mellett a bányafelügyelet éves munkaterve szerint végrehajtott rendszeres munkavédelmi cél- és rendkívüli ellenőrzések is elősegítik, hogy a munkáltatók megfelelő gondot fordítsanak a munkavédelemre. Ennek ellenére több esetben is előfordult, hogy a veszélyes munkaeszközök munkavédelmi üzembe helyezése, időszakos biztonsági felülvizsgálata néhány munkáltatónál elmaradt, ezért az indokolt esetekben szankciót kellett alkalmazni. Egyes bányaüzemeknél a munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó személy szakképzettségével, illetve ilyen személy hiányában folytatott tevékenységgel kapcsolatban kellett intézkedni. A célellenőrzések során több esetben kellett intézkedni a biztonsági és egészségügyi dokumentum pontosítására, kiegészítésére, valamint a megfelelő szakképesítésű személlyel történő ellenjegyeztetésre. A földalatti bányászatban a munkakörülményeket meghatározóan befolyásoló nehéz fizikai munka aránya számottevően nem változott az elmúlt évhez viszonyítva, a földalatti balesetek száma azonban a 2014. évben bejelentett 72-vel szemben 18 esetre esett vissza, amely mintegy 75 %-os csökkenést jelent. E mellett kiemelendő, hogy 2015. évben halálos munkabaleset sem földalatti, sem külszíni bányában nem következett be. A földalatti és külszíni szénbányászatban együttesen a 2015. évben bekövetkezett munkabalesetek száma a 2014. évihez képest csökkenést mutat, amelynek elsődleges oka a nagy földalatti létszámú Márkushegyi Bányaüzem termelési tevékenységének befejezése. A szénbányászati baleseti mutató (25) így az összes balesethez (77) viszonyított közel 33 %-ával már nem mondható jelentősnek. Korábban ez a mutató 60-70 % körül mozgott. A kőolaj- és földgázbányászatot, illetve a földalatti gáztárolást végző, valamint a PB ellátást biztosító szolgáltatók munkabiztonsági helyzete jónak értékelhető. Minden egyes szakterületen tanúsított minőségbiztosítási rendszereket alkalmaznak. A kőolaj- és földgázbányászatban, valamint a földalatti gáztárolásnál jól szervezett, magas műszaki színvonalú, korszerű technológiát és munkavédelmi irányítási rendszert alkalmaznak. Kimagasló az egyéni védőeszköz ellátás, amelyek kiválasztásánál nem csupán a megfelelőséget, hanem a minőségi szempontokat is figyelembe veszik. Az alkalmazottak munkafegyelme megfelelőnek ítélhető. 62
2. A munkabalesetek számának alakulása a Bányafelügyelet munkavédelmi hatáskörébe tartozó területen A nagyobb mértékű csökkenő (elsősorban a földalatti) létszámadatok meghatározták a baleseti számokat is, amely összességében a 2014. évi 126 esetről 77 esetre csökkent. A balesetek száma elsősorban a szénbányászatban csökkent erősen (75 %), amelyet a 2015. évi Márkushegyi bányában bekövetkezett 3 napon túli munkaidő kiesést okozó 10 balesetre történt visszaesés határoz meg. Ez az érték 2014. évben még 69 volt, így a csökkenés ebben a bányában 85 %-os mértékű, amely a gyakorisági mutatót is kedvezően csökkentette. Az ércbányászat gyakorisági mutatója is jócskán csökkent, ami egyrészt a csökkenő létszámnak, a mélyművelésű bauxitbányák megszűnésének és ennek okán lecsökkent baleseti számnak köszönhető. Az előző évben bekövetkezett 6 balesethez képest a 2015. évi 1 eset ezt támasztja alá. A 2006-2015. években bejelentett munkabalesetek számának alakulása a Bányafelügyelet felügyelete alá tartozó területeken: 350 300 250 200 150 100 50 0
312 232
241
217 175
153
139
139
126 77
2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. A diagram alapján látható, hogy az összes munkabalesetek száma tovább csökken, amelyben – a javuló munkafeltételek mellett – nagy szerepe elsősorban a Márkushegyi Bányaüzem 2014. év decemberi termelési tevékenységének befejezésében van. A csökkenés mértéke a 2014. évben bejelentett 126-al szemben a 2015. évi 77 esetet figyelembe véve közel 40 %-os csökkenést (38,8%) jelent. Kedvező képet mutat a halálos bányászati munkabaleseti mutató is 2015. évben, hiszen a szakterületen nem következett be halálos bányászati munkabaleset. 3. Munkavédelmi ellenőrzések A biztonságos és egészséges munkavégzés feltételeinek teljesülése, veszélyes munkaeszközök üzembe helyezése, időszakos felülvizsgálatuk, létesítési engedélyek megléte célellenőrzések során került vizsgálatra. Néhány munkahelyen intézkedni, illetve szankcionálni kellett a hiányosságok miatt. A hatósági ellenőrzések, valamint a munkabaleseti adatok alapján mind a mélyműveléses, mind a külszíni bányászat műszaki-biztonsági, munkavédelmi helyzete kielégítőnek ítélhető. 63
A munkabiztonsági szaktevékenység ellátásával, a munkahelyi kockázatértékelések tartalmával, felülvizsgálatával, valamint a veszélyes munkaeszközökre vonatkozó különös munkavédelmi szabályok betartásával kapcsolatban javuló tendenciák figyelhetők meg. Az ellenőrzések eredményeként általánosan megállapítható, hogy a kisebb hiányosságok megszüntetésére figyelmeztető végzésben intézkedett a hatóság, amelyeket a megadott határidőre teljesítettek az ellenőrzés alá vont bányavállalkozók. 13. Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal A Hivatal vonatkozásában a 2015-ös évben a munkavállalók egészségét, biztonságát és a munkakörülményeket érintő ágazati döntések nem merültek fel. A Hivatalnál az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók létszáma nem éri el az ötven főt, ezért a Hivatalnak nem kötelező munkavédelmi képviselőt választania és a munkavállalók sem választottak munkavédelmi képviselőt. A műszaki területről érkező hallgatók a Hivatalba érkezésükkor munkavédelmi oktatásban részesülnek. 14. Nemzeti Adó- és Vámhivatal A munkakörülmények fejlesztésével is együtt járó beruházások és felújítások során a megfelelő munkavégzés feltételeinek biztosítása megtörtént. A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 2. sz. mellékletének 1. sz. táblázata szerint a szellemi munkavégzéshez a meleg évszakban 21-24 °C biztosítandó. Klímával nem rendelkező irodákban ez még mindig probléma, a klimatizálás megoldást jelentene a munkakörülmények fejlesztésére. A munkavédelmi feladatok megoldása a szakszervezetek bevonásával, közösen történik. 15. Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal és a 44 Szakképzési Centrum A Szakképzési Centrumok 2015. július 1-i megalakulása óta hangsúlyt kap az esetlegesen felmerülő hiányosságok pótlása, a munkavédelmi kockázatértékelések felülvizsgálata, a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók szakorvosaival történő szorosabb együttműködés, az egyéni védőeszközök beszerzésének és a juttatási kötelezettségek figyelemmel kísérése, valamint a munka és tűzvédelmi oktatások színvonalának emelése. Az ellenőrzés, a fejlesztés, illetve a jogszabályi háttér változásainak követése folyamatos. Az intézményekben a munkavégzés tárgyi feltételei rendelkezésre állnak. A keletkező szennyező anyagok, szennyvíz, hulladék kezelése megoldott oly módon, hogy veszélyt vagy egészségi ártalmat nem okoznak és a környezetet sem károsítják. A tanévkezdéskor munkavédelmi szakember ellenőrzi az intézményeket és oktatást tart a dolgozóknak a munka- és balesetvédelmi előírásokról. Az új belépő dolgozók egyénileg, 64
kiemelten a betöltendő munkakörhöz és általánosan az intézményre vonatkozóan is oktatásban részesülnek. A gyakorlati képzés helyzete változó, ezen a területen a munkakörülmények fejlesztése szükséges. A gyakorlati képzések helyszínein - a források szűkössége miatt - a felújítások, karbantartások elmaradása veszélyhelyzeteket teremthet. A munkakörülmények javításával, korszerű tanműhelyi gépek beszerzésével, a megmunkálóeszközök folyamatos karbantartásával, öltözőhelyiségek kialakításával és megfelelő egyéni védőeszközök beszerzésével a hallgatókat veszélyeztető kockázatok csökkenthetők, az ergonómiai feltételek javíthatók. Az egyes tagintézményeinkben az Mt. hatálya alá tartozó foglalkoztatottak száma nem éri el az 50 főt, ezért nincsenek munkavédelmi megbízottak. A témában megkívánt párbeszéd a helyi szakszervezet vagy az érdekképviselet által, illetve a tagintézményi vezetők útján biztosított. Az 50 fő munkavállaló feletti intézmények nagy részénél a munkavédelmi képviselő választása megtörtént, néhány esetben a választás folyamatban van. Egyes Centrumok esetében külsős vállalkozás központilag, szerződéses keretek között látja el a munkavédelmi feladatokat. A közoktatási rendszerből kikerülő fiatalok munkavédelmi ismereteinek színvonalát illetően összességében javuló tendencia állapítható meg. A végzett tanulók elegendő munkavédelmi, balesetvédelmi és tűzvédelmi ismerettel rendelkeznek, rendszeres munkavédelmi oktatásban részesülnek. A külső gyakorló helyek figyelmet fordítanak a munkavédelemmel, biztonsággal kapcsolatos szabályokra. A munkavédelmi feltételek meglétét a kamara és az iskola képviselője megvizsgálja és minősíti a gyakorlóhely akkreditációja és ellenőrzése során. A szakképzésben résztvevő diákok kerettanterveibe 2013-tól beépült a munkahelyi egészség és biztonság tantárgy, mely általános munkavédelmi ismereteket nyújt, valamint a szakismereti órákon a szakmai képzésükhöz tartozó specifikus munkavédelmi ismereteket is elsajátítják. A duális képzéssel a tanulók a gyakorlati munkahelyeken is részesülnek munkavédelmi oktatásban. A képzés eredményessége a tanulók képességétől függően változó. A munkavédelem oktatása során előrelépést jelentene a munkafelügyelet és foglalkoztatásfelügyelet gondozásában megjelenő és közzétett szakmai anyagok, videofilmek szélesebb körű alkalmazása. Több, korszerű médiatartalom használatával életszerűbbé és jobban elsajátíthatóvá tenné az alapvető és a szakmai munkavédelmi ismereteket. Biztosítani kell a tanárok, a szakoktatók megfelelő felkészítését, továbbképzését, szakmai anyagokhoz való hozzájutását. A munkáltatók költségeit a munkavédelem jelentős mértékben növeli, ezért a munkáltatók a munkavédelmet háttérbe szoríthatják. Ezt a helyzetet tovább rontja, hogy a védőfelszerelések általános forgalmi adója is 27 % lett. Nemzetgazdasági érdek a munkahelyi balesetek számának csökkentése, mely elősegíthető a védőeszközök beszerzésének állami támogatásával, illetve a szakképzés gyakorlati oktatási helyein a tanulók részére a védőeszközök ingyenes biztosításával.
65
16. Országos Egészségbiztosítási Pénztár A foglalkozással összefüggő események esetszámának, keresőképtelen napjainak és azok átlagának alakulása A foglalkozással összefüggő események esetszámának alakulása 2008-2013 évek vonatkozásában kissé ingadozó volt, de folyamatos csökkenő trendet mutatott. Az esetek számában 2014-ben és 2015-ben minimális emelkedés tapasztalható. Foglalkozással összefüggő események esetszámának alakulása 25 000
20 251
20 000
17 434
18 013
2009
2010
14 901
15 982
14 829
15 415
15 525
2011
2012
2013
2014
2015
15 000 10 000 5 000 0
2008
Az igazolt keresőképtelen napok száma hasonlóan csökkenő trendben, egyharmadával esett vissza az időszak végére. 2011-ben volt a legalacsonyabb, amikor a 2008. évi adatnak csak a 64%-át érte el. 2013-tól minimális, de folyamatos emelkedés tapasztalható. Foglalkozással összefüggő események igazolt keresőképtelen napjainak száma 1 500 000 1 022 475 1 000 000
939 249 952 566 657 049
791 754 752 656 759 406 793 086
500 000 0
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
Átlagosan az egy esetre jutó napok száma az első 3 évhez viszonyítva 2011-ben jelentős mértékben csökkent, majd 2012-től ingadozó tendenciát mutat. 2015-ben az előző évhez viszonyítva 1,8 nap, azaz közel 4 %-os emelkedés tapasztalható.
66
Foglalkozással összefüggő igazolt keresőképtelen napok átlaga 60,0
50,5
53,9
52,9 44,1
49,5
50,8
49,3
51,1
2012
2013
2014
2015
40,0 20,0 0,0
2008
2009
2010
2011
17. Országgyűlési Őrség Az Országgyűlési Őrség (a továbbiakban: Őrség) munkabiztonsági szakfeladatait az Országgyűlés Hivatala által foglalkoztatott munkavédelmi szakember látja el, aki rendelkezik a jogszabályoknak megfelelő végzettséggel. Fő feladata 2015. évben a munkavédelmi oktatás és vizsgáztatás megszervezése és végrehajtása, az elsősegélynyújtás személyi és tárgyi feltételeinek megszervezése, valamint a bekövetkezett balesetek kivizsgálása volt. Az Őrségnél 2015. évben munkavédelmi hatósági ellenőrzés nem történt. Az Őrség elhelyezését biztosító objektumokban 2015. decemberben a Készenléti Rendőrség Egészségügyi és Pszichológiai Osztálya közreműködésével munkavédelmi szemlére került sor. A feltárt hiányosságok megszüntetésére a szükséges intézkedést az Őrség megtette, az utóellenőrzésre 2016. évben kerül sor. Az Őrség által használt objektumok a biztonságos munkavégzésre alkalmasak. Az objektumokban az elsősegélynyújtásra alkalmas mentődobozok kerültek elhelyezésre, valamint megtörtént az elsősegélynyújtók képzése és írásbeli megbízása is. A segélykérés mind vezetékes, mind mobiltelefonon megoldott. Az Országház Látogató Központnál, az Országgyűlés Irodaháza bejáratánál, valamint az Őrség beléptető pontjánál újraélesztő készülékek lettek kihelyezve, melyek működőképessége rendszeresen ellenőrzésre került. Az Őrség állományát 2015. évben súlyos munkabaleset és foglalkozási megbetegedés nem érte. Tárgyévben 2 (nem súlyos) munkabaleset történt, melyek következtében a sérültek 140 napot töltöttek betegállományban. Az érintett állomány rendelkezik az előírt egyéni védőeszközökkel, a védőeszközök, valamint azok használata rendszeresen oktatásra és ellenőrzésre került az év során. 18. A Munkavállalói Oldal véleménye a nemzetgazdaság 2015. évi munkavédelmi helyzetéről Összességében a 2015. év Magyarországának munkavédelmi helyzetéről elmondható, hogy az elkötelezett, lelkiismeretes, munkavédelemért tenni akaró kollégák nem kis erőfeszítésén múlt, hogy működik még a munkavédelmi szakma. 67
Sajnálatos, hogy egyrészt a munkabiztonsággal, munkaegészségüggyel kapcsolatos jogszabályok régi (olykor több mint tíz éves) változatlansága, olykor ellentmondásossága, másrészt a munkavédelmi irányítás folytonos átszervezése, valamint a szervezeti és személyi változások, a hatékony működés csökkenését a munkabalesetek növekedését eredményezte. A munkahelyi baleset biztosítási rendszer bevezetésének – több évre visszamenő- elmaradása is megoldandó feladat még. Erőteljes szemléletformálásra lenne szükség, bemutatva a jó példákkal, hogy a munkavédelem „nem egy szükséges rossz” és „csak a pénzt vivő” tevékenység, hanem éppen ellenkezőleg, a vállalat hatékonyságát növelő, a szemléletmódot formáló és helyes irányban befolyásoló rendkívül hasznos szakmai terület. Ehhez el kell érni, hogy a média minden szereplője is közreműködjön ebben a kérdésben. A munkavédelmi helyzet javítása, a versenyegyenlőség fenntartása érdekében, növelni kell a munkavédelmi ellenőrzések számát. Ennek megvalósulását a hatóság felügyelői létszámának jelentős növelésével lehet csak hatékonyan teljesíteni. A munkáltatóknak törekedniük kellene, az Mvt.-nek, a munkavédelmi képviselő választására vonatkozó előírásainak betartására. A megválasztott munkavédelmi képviselők „kezét pedig a megválasztásukat követően nem volna szabad elengedni”, hanem a folyamatos képzésüket és továbbképzésüket lehetővé kellene tenni. Lényeges, hogy egyre több munkahelyen kinevelődjön a szakértő munkavédelmi képviselő, elősegítve ezzel, az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés körülményeinek megvalósulását. Az országosan romló statisztikai adatok mögött úgy gondoljuk, egyrészt az alacsony szintű költségvetéssel ellátott vállalati munkavédelem, illetve a hatósági ellenőrzések hiánya áll. Az állami, a munkáltatói, de még a munkavállalói szintű ellenőrzések száma sem kielégítő. A gazdasági szempontból állandó elvárásként jelentkező magas színvonalú teljesítés, a vállalati teljesítmény megkövetelése, növelése, rendszeresen maga mögé rendeli a munkavédelmet. A megfelelő erőforrások biztosítása hiányában (technológiailag szükséges munkaerő, eszközök, stb.) a munkavédelem csak formális szinten, lényegében csak papíron valósul meg és ez már nemcsak a kis- és középvállalkozásoknál, hanem az állami vállalatok egy részénél is tapasztalható. Szükségesnek tarjuk a munkahelyeken jelen lévő különböző érdekvédelmi szervezetek (pl.: üzemi tanácsok, szakszervezetek) arra irányuló aktivitásának növelését, hogy jelezzék a munkáltatók felé a tapasztalt vagy tudomásukra jutott munkavédelmi hiányosságokat, szükség esetén értesítsék a munkavédelmi hatóságot is. A 2015. évi munkavédelmi jelentés adatai lesújtóak. A munkabalesetek, és a halálos munkabalesetek száma harmadik éve emelkedő tendenciát mutat. A munkabalesetek adataiban az elkövetkező években további növekedés várható, amennyiben nem készülnek hatékony programok a munkabalesetek megelőzésére. Itt jegyezzük meg, hogy pl.: eszközökre, mérőműszerekre, jól megfizetett felügyelői szakember állományra és a vállalkozások munkavédelmi beruházásainak tevőleges támogatására is szükség van.
68
Szükségesnek tartjuk egyrészt, a munkavédelmet irányító állami szervezet hatáskörében és személyi állományában való megerősítését, másrészt a munkavédelmi érdekegyeztetés jogszabályi előírásaiban foglaltak hatékonyabb megvalósítását! A magyar munkavédelem irányítása háromszereplős az Mvt. szerint. 19. A Munkaadói Oldal véleménye a nemzetgazdaság 2015. évi munkavédelmi helyzetről A 2015. évre ismételten rányomta bélyegét a munkavédelem irányítási rendszerének átalakítása, a szervezeti és személyi változások, amelyek a minisztériumi szintig éreztették hatásukat. Egyes területeken a munkahelyek munkavédelmi ellenőrzése visszaesett, ez versenyhátrányt jelentett a hatóság által jól ismert cégeknek, vállalkozásoknak, mivel őket többször is megtalálták az ellenőrző szervek, azonban a munkavédelemben rosszul tejesítő, a munkavédelemre nem költő cégek esetenként mentesültek az ellenőrzési teher alól. Jelentős kihívást jelentett volna 2015-ben a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma 2014. decemberi ülésén elfogadott feladat megvalósítása, a korkedvezményes munkakörökkel kapcsolatos rendelet megszüntetését követő helyzet megnyugtató megoldásában való részvétel. Világos volt, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények, feltételek, munkahelyek létrehozása és működtetése az alapvető cél, és fogalmilag is kizárt a korkedvezményes nyugellátás „visszahozatala” a munka világába. Tudomásul véve azonban, hogy a jelenlegi technológiák és gazdasági körülmények között ez nem valósítható meg minden munkahelyen 100%-ban, így szükség van arra, hogy ezeknek a munkavállalóknak a védelmére speciális rendszer működjön. A javasolt rendszer rövid elnevezése: FEM (Fokozott Egészségkárosító kockázatokkal jellemezhető Munkavégzés). Ehhez azonban létre kell hozni a munkavégzésből származó (fizikai, szellemi, műszakos munkavégzés) megterhelés egzakt vizsgálatát, olyan módon, hogy a munkáltatók terhei ne növekedjenek; ezért a rendszert kockázatértékelési és biztosítási elven kell megvalósítani. A bonus–malus rendszer kialakítása, és az egységes szakmai protokollok bevezetése az elérendő cél, amihez a munkabiztonsági szakemberek egységes nyilvántartási és továbbképzési rendszerére, valamint a biztosítói rendszer kialakítására is szükség lesz. A kormányzattal együtt gondolkodva a munkáltatói oldal pozitívumként értékeli, hogy hosszú évek után végre elkezdődött az a szakmai munka, amelynek eredményeképpen elkészül a hosszú távú és reális célokat tartalmazó Nemzeti Munkavédelmi Politika. Ehhez az alkotó munkához kívánunk továbbra is hozzájárulni.
69
