1. AZ EU KELETI SZOMSZÉDAI

A KELETI PARTNEREK Hat posztszovjet állam képezi részét az EU keleti partnerségi politikájának: Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, Moldova, Örményország és Ukrajna. A 2009-ben indult partnerség célja, hogy támogatást nyújtson ezen országok politikai, szociális és gazdasági reformtörekvéseihez a demokratizálódás és a jó kormányzás, az energiabiztonság, a környezetvédelem, valamint a gazdasági és társadalmi fejlődés fokozása érdekében. Belarusz kivételével az összes résztvevő tagja az Euronest Parlamenti Közgyűlésnek.

1. AZ EU KELETI SZOMSZÉDAI A.

Ukrajna

Az Ukrajnában 2013 novembere óta tartó drámai események az Unió melletti tüntetésekként kezdődtek amiatt, hogy a kormány elmulasztotta az előrelépést az Unióval kötendő társulási megállapodás tekintetében, amely folyamat eredetileg 2012 júliusában kezdődött. Sok tiltakozónak EU-barát nézetei voltak és valószínűleg úgy gondolták, hogy ez a megállapodás lesz az a lépés, amely közelebb viszi őket a csatlakozási folyamathoz. A mozgalom végül kormányváltáshoz és parlamenti választásokhoz vezetett (2014 októberében), amely során Európa- és reformpárti pártok kerültek hatalomra. A zavargások során Oroszország illegálisan elcsatolta a Krímet, Ukrajna keleti része pedig szeparatista háborúba süllyedt. Az ENSZ szerint a konfliktus kezdete óta több mint 10 000 embert öltek meg Ukrajnában. Az áldozatok között szerepel a maláj légitársaság MH17 számú járatának 298 utasa, amely a szeparatisták által ellenőrzött területen zuhant le 2014. július 17-én. Bár a katonai konfliktus a Minszkben elfogadott és többször megújított tűzszünetnek köszönhetően némileg enyhült, a harcok időnkénti fellángolása megkérdőjelezi a fegyverszünet fenntarthatóságát. A 2016 nyarán kitört harcokat követően szeptember 1-jén törékeny tűzszünetben állapodtak meg. Az EU Oroszország elleni gazdasági szankcióit a minszki megállapodás Moszkva általi maradéktalan teljesítéséhez kötötte. 2014 márciusában a Bizottság intézkedéseket fogadott el az ország támogatására, és 2014. június 27-én az EU és Ukrajna aláírta a társulási megállapodást. A politikai párbeszédről, az igazságszolgáltatásról, a szabadságról és a biztonságról, a gazdasági, pénzügyi és ágazati együttműködésről szóló fejezetek 2014. november 1-jén ideiglenesen hatályba léptek. A társulási megállapodás kereskedelmi részének alkalmazását a valamennyi uniós tagállam általi megerősítésig ideiglenes jelleggel 2016. január 1-jén kezdték meg. A Hollandiában 2016. április 6-án tartott népszavazás negatív eredménye komplikálta a társulási megállapodás ratifikálását és teljes körű végrehajtását. Az ideiglenes hatályba lépés egyúttal a kereskedelemmel kapcsolatos háromoldalú tárgyalások végét is jelentette Oroszországgal, amely 2016. január 1-jei hatállyal felfüggesztette az országnak a Független Államok Közössége szabadkereskedelmi megállapodásának keretében biztosított kereskedelmi kedvezményeket. Az Európai Unió ismertetése - 2017

1

2015. szeptember 25-én Ukrajna és Oroszország frissítette az EU által közvetített gázmegállapodást, melynek értelmében Oroszország csökkenti Ukrajna adósságát és előleg kifizetését követően 2016 márciusáig biztosítja Ukrajna gázellátását. A Bizottság 2015. december 18-án elfogadta a vízumliberalizációs cselekvési terv Ukrajna általi végrehajtása terén az elért haladásról szóló hatodik eredményjelentést. Mivel az eredményjelentés szerint Ukrajna teljesítette az összes kritériumot, ezért 2016. februárra volt várható a vízumliberalizációra irányuló javaslat. A tisztviselők jövedelméről és vagyonáról szóló hatékony nyilatkozattételi rendszer hiánya miatt azonban a Bizottság elhalasztotta ezt a javaslatot. Miután az ukrán parlament jogszabályt fogadott el az állami tisztviselők személyes vagyonáról elektronikus formában tett nyilatkozatról, 2016. április 20-án közzétételre került az EU és Ukrajna közti vízummentességi rendszerről szóló javaslat, mely az uniós társjogalkotók általi elfogadásra vár. 2016. november 17-én a Tanács elfogadta az ukrán vízumliberalizációval kapcsolatos tárgyalási pozíciót, mely szerint az Ukrajnának biztosított vízumliberalizációnak az új felfüggesztési mechanizmus hatályba lépésével egy időben kell hatályba lépnie. E megbízatás alapján az elnökség felhatalmazást kapott az Európai Parlamenttel való tárgyalások megkezdésére (háromoldalú tárgyalások formájában). 1.

Az Európai Parlament álláspontja

Az Európai Parlament nyolc állásfoglalást fogadott el Ukrajnáról, a legutóbbit (a krími tatár kisebbségről) 2016. május 12-én. 2016. október 11-én Musztafa Dzsemiljev, krími tatár vezetőt jelölték a 2016-os Szaharov-díjra. 2.

Parlamentek közötti együttműködés

Az Európai Parlament és az ukrán parlament (a Verhovna Rada) közötti kapcsolatok az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodás keretében zajlanak az EU–Ukrajna Parlamenti Társulási Bizottságban. Az EU–Ukrajna Parlamenti Társulási Bizottság első ülésére 2015. február 24– 25-én került sor Brüsszelben. Azóta három további ülésre került sor 2015 novemberében, 2016 áprilisában, majd 2016 júniusában. A 2016. június 21-i ülés a Parlamenti Társulási Bizottság rendkívüli ülése volt, melyet az EP szervezett Brüsszelben, és amely az ukrajnai vízummentesség bevezetésének kérdésével foglalkozott. Az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) 2016 szeptemberében a vízumliberalizáció mellett szavazott. Az ukrajnai vízumliberalizációról szóló vita lezárása annak függvénye, hogy a Tanács elfogadjae, hogy háromoldalú egyeztetést tartsanak a kérdésről (a Tanács, a Bizottság és az Európai Parlament részvételével). 2015. július 3-án az Európai Parlament és a Verhovna Rada egyetértési megállapodást írt alá Kijevben a parlamenti támogatás és kapacitásépítés közös keretéről. Egy igényfelmérő küldöttséget követően konkrét ajánlásokat tartalmazó jelentés ismertetésére került sor Brüsszelben az „Ukrajna-hét” (2016. február 29–március 2.) alatt. 3.

Választásmegfigyelés

A Parlamentet meghívták az Ukrajnában zajló országos választások megfigyelésére. 2014-ben a nemzetközi választási megfigyelő misszióban részt vett az európai parlamenti megfigyelő küldöttség, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez tartozó Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (EBESZ ODIHR), az EBESZ Parlamenti Közgyűlése, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) és a NATO Parlamenti Közgyűlése. A nemzetközi megfigyelők szerint a 2014. októberi választások jól szervezettek, átláthatók, demokratikusak és általában a nemzetközi standardoknak megfelelőek voltak. A meglátások szerint a szavazás megszilárdította az országban korábban lezajlott elnökválasztás során elismert Az Európai Unió ismertetése - 2017

2

pozitív választási gyakorlatokat. Némi szabálytalanság azért tapasztalható volt, főleg (90%-ban) a déli régiók egyetlen mandátumos körzeteinek jelöltjei esetében. 2014. november 2-án „elnöki és parlamenti választásokat” tartottak az ország keleti részében. Az EU nem ismerte el a választásokat és azokat jogellenesnek, továbbá a minszki megállapodások betűjének és szellemének ellentmondónak tekinti. 2016. szeptember 18-án az Krím egész területén sor került oroszországi parlamenti választásokra, azonban az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala nem figyelte meg azokat. A választásokat azonban az Oroszországi Föderáció teljes területén megfigyelte. B.

Moldova

2014. június 27-én az EU és Moldova társulási megállapodást írt alá, beleértve egy mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség kialakítását is, melyet ideiglenes jelleggel 2014 szeptembere óta alkalmaznak. Moldova az első uniós partner, amely 2014 áprilisa óta vízummentességet élvez. Azóta már több mint 500 000 moldovai utazott vízummentesen a schengeni térségbe. Az EU által az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz keretében Moldovának nyújtott támogatás is jelentősen megnőtt, a 2007-es 40 millió euróról 131 millió euróra 2014-ben. A 2014-es banki csalási botrányt követően az uniós támogatást átmenetileg felfüggesztették. Az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz keretében Moldovának nyújtott kétoldalú támogatás összege a 2014–2017 közötti időszakban mintegy 335-410 millió euró lehet. Amint a Moldovai Nemzetgyűlés megerősítette az EU-val való társulási megállapodást, Oroszország azonnal a Moldovából származó importot célzó intézkedéseket vezetett be és visszavonta az országnak a Független Államok Közössége szabadkereskedelmi megállapodásának keretében biztosított kereskedelmi kedvezményeket. Egy főleg geopolitikai kérdésekre (EU kontra Eurázsiai Gazdasági Unió) összpontosító, viszonylag nyugodt választási kampányt követően a 2014. november 30-i moldovai parlamenti választások Európa- és reformpárti liberális többségi koalíciót juttattak hatalomra, bár a szavazatok 21,37%-át az oroszbarát Szocialista Párt szerezte meg. A helyhatósági választásokra 2015. június 14-én került sor, ahol az Európa-pártiak épphogy legyőzték az oroszbarát tábort. A jelentősebb korrupciós botrányokat békés demonstrációk követték több ezer ember részvételével, melyek továbbra is zajlanak a fővárosban, Chișinăuban. A választások óta négy kormány követte egymást, ami rávilágít az ország politikai instabilitására. 2016. március 4-én a Moldovai Alkotmánybíróság visszaállította a köztársasági elnök közvetlen választás útján történő megválasztását, és eltörölte azt a 2000. júliusi jogszabályt, amely a parlament általi megválasztását írja elő. Az elnökválasztást 2016 őszére halasztották. Az elnökválasztás első fordulójára 2016. október 30-án került sor, és a szocialista párti oroszbarát jelölt, Igor Dodon és az EU-párti Liberális Demokrata párt jelöltje, Maia Sandu jutott be a második fordulóba, melyre 2016. november 13-án került sor. A választást Igor Dodon nyerte. Moldova számára a legnagyobb kihívást továbbra is a Moldovától való függetlenségét egyoldalúan kinyilvánító Dnyeszter-melléki szakadár terület kérdése jelenti. Míg a konfliktus rendezését célzó hivatalos megbeszélések 2011 novemberében folytatódtak, a találkozók – közülük kettőre 2014-ben, egyre 2015-ben, egy másikra pedig 2016-ban került sor – eddig csak korlátozott eredménnyel jártak. Egy kétoldalú jegyzőkönyvnek köszönhetően a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térséget 2016. január 1-jével kiterjesztették a Dnyeszter-melléki területre is. Chișinău és Comrat (Gagauzia fővárosa) között ráadásul 2016 őszén politikai feszültségek alakultak ki a Gagauziának különleges státuszt biztosító 1994-es törvény értelmezése és más politikai események (köztük a négy gagauz képviselő ellen kiadott letartóztatási parancs) Az Európai Unió ismertetése - 2017

3

nyomán. A politikai konfliktus azóta az EBESZ, az Egyesült Államok és az EU ottani nagykövetei közvetítésének köszönhetően megoldódott. 1.


Az Európai Parlament 2014. november 13-án egyetértését adta az EU és Moldova közötti társulási megállapodáshoz. A Parlament 2014-ben, még ezt megelőzően, támogatta a vízummentesség bevezetését az ország számára. A Parlament rámutatott a Dnyeszter-melléki patthelyzetre, és számos alkalommal hangsúlyozta a politikai megoldás szükségességét. 2.


Az EU és Moldova közötti kapcsolatok 2014-ben, a társulási megállapodás aláírásával intézményesültek. Az EU–Moldova Társulási Tanács első ülésére 2015. március 16-án, míg az EU–Moldova Parlamenti Társulási Bizottság második ülésére 2016. május 18–19-én, Chișinăuban került sor. 3.


A Parlamentet meghívták a Moldovában zajló összes közelmúltbeli parlamenti választás megfigyelésére. A 2014. november 30-i parlamenti választásokat az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala hosszú távú megfigyelő missziójának nemzetközi megfigyelői viszonylag pozitívan értékelték. A 2016. október 8-i parlamenti választásokat az EP választásmegfigyelő küldöttsége az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalával, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésével és az EBESZ Parlamenti Közgyűlésével együtt követte nyomon. A 2016-os elnökválasztást is megfigyelte az EP Igor Soltes (Verts/ALE, Szlovénia) által vezetett küldöttsége. Az EP küldöttsége nagyra értékelte a központi választási bizottság munkáját és elismerésének adott hangot a nagy számú női jelölt miatt, ugyanakkor elítélte az adminisztratív erőforrásokkal való visszaélést, a kampányfinanszírozás átláthatatlanságát és a kiegyensúlyozatlan médiabeszámolókat. C.

Belarusz

Az Unió Belarusszal szemben a kritikus elkötelezettség politikáját érvényesíti. A két ország közti közelmúltbeli közeledés arra késztette az EU-t, hogy 2016. február 25-én enyhítsen a Belarusszal szemben alkalmazott szankcióin – vagyoni eszközök befagyasztása, utazási tilalom, valamint kereskedelmi és pénzügyi korlátozások. A Tanács 2016. február 25-én úgy határozott, hogy 170 olyan személlyel és 3 olyan társasággal szemben nem hosszabbítja meg a korlátozó intézkedéseket, melyek már amúgy is fel voltak függesztve a listán. A fennálló intézkedéseket azonban, többek között a fegyverembargót, az eszközök befagyasztását és két ellenzéki politikus, egy üzletember és egy újságíró eltűnésének megoldatlan ügyével kapcsolatban a listán szereplő négy személlyel szembeni utazási tilalmat egy évvel meghosszabbította. Az EU további ösztönzést is adott Belarusznak: a 2015. májusi, rigai keleti partnerségi csúcstalálkozó közelmúltbeli következtetéseiben megjegyezte, hogy előrelépés történt a vízumkönnyítés és a visszafogadásról folytatott párbeszéd területén, illetve megnyílt az út az EU és Belarusz közti emberi jogi párbeszéd újraindítása előtt. Erre a párbeszédre 2012-ben és 2013ban került sor, és egy sor eszmecseréből állt az EU és a belarusz civil társadalom képviselői közt. 2014-től kezdődően a párbeszédet a javasolt reformok végrehajtására összpontosító projekt váltotta fel. 2014-ben az EU és Belarusz között tárgyalások kezdődtek a vízumkönnyítésről és a visszafogadásról szóló megállapodásról, 2015-ben pedig egy mobilitási partnerségről. Az Az Európai Unió ismertetése - 2017

4

elkövetkező években a felek a migráció területén is együttműködést alakítanak ki. Belarusz az Unióval nem folytat tárgyalásokat társulási megállapodásról. 1.


Az elmúlt években az Európai Parlament több, a belarusz fejleményeket – a politikai foglyokat, a médiaszabadságot és a civil társadalmat érintő korlátozásokat, az emberi jogok megsértését, valamint a szabálytalan parlamenti választásokat – bíráló állásfoglalást is elfogadott. 2013 szeptemberében a Parlament ajánlást fogadott el a Belaruszra vonatkozó átfogó uniós stratégiáról, amelyben az összes politikai fogoly szabadon bocsátására és rehabilitálására szólított fel. 2.


A választások Belaruszban történő lebonyolításának módja miatt a Parlament nem ismeri el az ország Nemzetgyűlését, ennélfogva nem tart fenn vele kétoldalú kapcsolatokat. A Parlament Belarusszal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttsége ehelyett rendszeresen találkozik a belarusz ellenzék és a civil társadalom tagjaival az országban zajló politikai és gazdasági fejlemények megvitatása céljából. Az EU és Belarusz közelmúltbeli közeledése arra késztette az Európai Parlamentet, hogy 2015 júniusában küldöttséget indítson Belaruszba. 3.


A Parlamentet Belarusz 2001 óta nem hívta meg a választások megfigyelésére. A legutóbbi parlamenti választásokat 2016. szeptember 11-én tartották az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése választásmegfigyelő küldöttségeinek részvételével.

2. DÉL-KAUKÁZUS Az Európai Parlament felállított egy dél-kaukázusi küldöttséget, amely az azerbajdzsáni és az örményországi parlamenti együttműködési bizottságokat ellenőrzi, illetve a parlamenti társulási bizottságot Grúziával, továbbá figyelemmel kíséri az EU Dél-Kaukázussal és a grúziai válsággal foglalkozó különleges képviselőjének munkáját. A.

Grúzia

A 2012. évi grúziai parlamenti választások és a 2013. évi elnökválasztások az új „Grúz Álom koalíció” győzelmét hozták és megerősítették az ország euroatlanti orientációját. A társulási megállapodás alapján 2014 szeptemberében ideiglenesen hatályba lépett a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség. Grúzia jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy jogszabályait az uniós normákhoz igazítsa, például a vízumliberalizáció kapcsán. A Bizottság 2016. március 9-én nyújtott be javaslatot az Európai Unió Tanácsának és az Európai Parlamentnek a vízumliberalizációról. A grúziai demokrácia azonban még mindig a politikai élet éles polarizációjától szenved, továbbra is feszült a viszony a koalíció és a volt grúz elnök, Miheil Szaakasvili alapította Egyesült Nemzeti Mozgalom között, gyakran felmerül a szelektív igazságszolgáltatás és a politikai indíttatású korrupcióellenes kampányok vádja. Ebben a feszült helyzetben a 2016. októberi parlamenti választások közeledtével a politikai klíma valószínűleg romlani fog. Az Oroszországgal való kapcsolat a kereskedelmi kapcsolatok enyhülése ellenére továbbra is kihívást jelent. A két szakadár terület határán történő „határépítési” tevékenységek, valamint az Az Európai Unió ismertetése - 2017

5

Oroszország, Dél-Oszétia és Abházia közötti két úgynevezett szerződés ratifikálása fokozza a feszültségeket. 1.


Az EU hangsúlyozza a Dél-Oszétia és Abházia régiókkal kapcsolatos patthelyzet olyan békés rendezésének fontosságát, amely tiszteletben tartja Grúzia területi integritását. A 2015. április 1jén a konfliktushoz kapcsolódó kérdésekről Brüsszelben tartott EU–Grúzia stratégiai párbeszéd az operatív következtetésekbeli eltérések ellenére a bizalom jele a két fél közti kapcsolatokban. 2.


Grúzia fogadta az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának küldöttségeit – és az EBESZ küldöttségének tagjaiként európai parlamenti képviselőket – a parlamenti, elnöki és helyhatósági választások nyomon követésére. A legutóbbi grúziai parlamenti és elnökválasztásokat többnyire kielégítőnek ítélték. Az Európai Parlament választásmegfigyelő küldöttséget indított a 2016. október 8-i parlamenti választásokra Tbiliszibe az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának szélesebb körű választásmegfigyelési tevékenysége keretében. Annak ellenére, hogy a nemzetközi és helyi civil társadalmi szervezetek feltártak néhány incidenst, a legtöbb megfigyelő békés kampányról számolt be, és jelentéseik szerint a kormány példás módon igyekezett lebonyolítani a választásokat. B.

Örményország

Örményország EU-val fenntartott kapcsolatai kettősek. 2013 szeptemberében az örmény elnök egyrészt kinyilvánította, hogy országa csatlakozni kíván a Belarusz, Kazahsztán és Oroszország közötti Eurázsiai Gazdasági Unióhoz. Örményország röviddel az Eurázsiai Gazdasági Unió 2015. január 1-jei létrejötte előtt, 2014. október 10-én aláírta az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz történő csatlakozásról szóló szerződést. Másrészről a 2015 decemberében egy új EU–Örményország megállapodásról szóló tárgyalások megindítása fordulópontot jelentett a Moszkva melletti 2013. szeptemberi elköteleződéshez képest. A két fél által eddig mutatott pragmatizmus az elvárások szerint tovább folytatódik és az uniós értékeken alapuló, de Jereván Eurázsiai Gazdasági Unióval szembeni új kötelezettségeivel összeegyeztethető keretmegállapodás gyors megkötéséhez fog vezetni. A már eleve polarizált politikai helyzet 2015-ben, a kormány által elindított alkotmányügyi reform kapcsán még feszültebbé vált. Az emberi jogok és a jogállamiság területén régóta várt, az Európa Tanács Velencei Bizottsága által üdvözölt fejlemények ellenére a vitát az elnöki rendszer parlamentáris rendszerré alakítására irányuló javaslat uralta. Örményország érintett a HegyiKarabah térség státuszával kapcsolatos, a szomszédos országgal, Azerbajdzsánnal mintegy húsz éve tartó „elhúzódó konfliktusban”, és a helyzet 1994 óta most a legfeszültebb. Törökországgal nincsenek szoros kapcsolatok. 1.


2012 decemberében kötötték meg az EU–Örményország Parlamenti Társulási Bizottságban az örmény intézmények uniós programokban való részvételét szabályozó általános elvekre vonatkozó keretmegállapodásról szóló jegyzőkönyvet. 2015 decemberében megindultak a tárgyalások egy új EU–Örményország megállapodásról. Az EU és az USA független jelentések alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a csalásra vonatkozó állítások hitelesek, ezért átlátható vizsgálatra szólították fel Jerevánt.

Az Európai Unió ismertetése - 2017

6

2.


2015. március 17-én az Európai Parlament részt vett a jereváni Euronest Parlamenti Közgyűlésen; a legutóbbi parlamentközi ülésre, azaz az EP–Örményország Parlamenti Együttműködési Bizottság 16. ülésére 2016 januárjában került sor Strasbourgban. 3.


Örményország ötször fogadta az Európai Parlamentet az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala megfigyelő küldöttségének részeként, így a 2013-as elnökválasztások során is. Az örményországi választások szervezése fokozatosan javult, bár továbbra is vannak problémák, és az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala 2013-as megfigyelő misszióját követően tett néhány kulcsfontosságú ajánlását azóta sem hajtották végre. C.

Azerbajdzsán

A társulási megállapodásról szóló tárgyalások 2010-ben indultak, és Azerbajdzsán 2013 novemberében írt alá vízumkönnyítési megállapodást az EU-val. Míg Azerbajdzsán és az EU a közelmúltban megerősítette együttműködését az energiaágazatban, a két partner közötti további gazdasági együttműködés azon múlik, hogy Azerbajdzsán milyen előrelépést tud elérni a demokratikus intézmények kiépítése, valamint a WTO-hoz való csatlakozás terén. Az elmúlt két évben nézetkülönbségek alakultak ki a frissített megállapodással kapcsolatban, kemény fellépések történtek a civil társadalommal szemben és az EU kritikákat fogalmazott meg. Vezető uniós tisztviselők bakui látogatásai és néhány azeri emberi jogi aktivista szabadon engedése azonban lehetőséget biztosított a fokozatos újbóli elköteleződésre. Az Európai Unió Tanácsa jelenleg foglalkozik egy EU és Azerbajdzsán közti „átfogó megállapodásra” irányuló mandátum kérdésével. Örményország érintett a Hegyi-Karabah térség státuszával kapcsolatos, a szomszédos országgal, Azerbajdzsánnal mintegy húsz éve tartó „elhúzódó konfliktusban”, és a helyzet 1994 óta most a legfeszültebb. 1.


2015. szeptember 10-én a Parlament állásfoglalást fogadott el, melyben komoly aggodalmának adott hangot az emberi jogi helyzet folyamatos romlásával kapcsolatban és felszólította az azeri hatóságokat, hogy haladéktalanul vessenek véget a civil társadalmi és emberi jogi szervezetek munkája akadályozásának. Ennek nyomán az azeri parlament (Milli Majlis) elfogadott egy állásfoglalást, melyben elítélte az EP 2015. szeptember 10-i állásfoglalásának „egyoldalú” jellegét, felhívta az EP-t, hogy alakítson ki konstruktív álláspontos Azerbajdzsánnal kapcsolatban és megtorló intézkedéseket helyezett kilátásba, köztük az Euronest Parlamenti Közgyűlésből való kivonulást. A határozat egy évvel a róla szóló hivatalos értesítést követően, azaz 2016. október 5-én lépett volna hatályba, azonban a parlamenti együttműködési bizottság 2016. szeptemberi bakui ülését követően azt a Milli Majlis szeptember 30-i határozata megváltoztatta. A 2014 júliusa és 2016 áprilisa között bebörtönzött és az EP intenzív lobbizását és humanitárius/ egészségügyi támogatását követően szabadon engedett Lejla Junusz, azerbajdzsáni emberi jogi aktivista és férje, Arif 2014-ben a gondolatszabadságért járó parlamenti Szaharov-díj döntőse volt. Az EU és Azerbajdzsán közötti 2016 eleji magas szintű kapcsolatfelvételt követően a parlamenti együttműködési bizottság 2016. szeptember 19–21. között, 2012 óta első alkalommal tarthatott ülést. A társelnökök az ülést követően aláírtak egy közös, az Euronest által is átvett ajánlásokat tartalmazó nyilatkozatot a „kölcsönös tiszteleten, egyenlőségen és megértésen” alapuló újbóli Az Európai Unió ismertetése - 2017

7

kötelezettségvállalásokról. Ez hozzájárult ahhoz, hogy Baku továbbra is hajlandó részt venni az Euronestben. 2.


Azerbajdzsán fogadta az Európai Parlamentet az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala választásmegfigyelő missziójának résztvevőjeként. A megítélések szerint az országban zajlott valamennyi választás elmaradt a nemzetközi követelményektől és az ajánlások végrehajtására sem került sor. Az azerbajdzsáni hatóságokkal való megállapodás hiányában az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala nem figyelte meg a 2015. november 1-jei parlamenti választásokat. Azerbajdzsán azonban engedélyezte az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése választási megfigyelő missziójának részvételét, amely azonban hatáskörét és időtartamát tekintve sokkal korlátozottabb. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének missziója arra a következtetésre jutott, hogy „a részt vevő szavazók száma jelentősen megnőtt, és a szavazási és számlálási eljárások átláthatósága is azt mutatta, hogy az Azerbajdzsáni Köztársaság újabb lépést tett a szabad, tisztességes és demokratikus választások felé”, továbbá arra, hogy „többszörös szavazás néhány esete” ellenére véleménye szerint a szavazás eredménye az azerbajdzsáni nép akaratát tükrözte[1]. 2016 júliusában Alijev elnök 2016 szeptemberére népszavazást írt ki az alkotmány módosításáról. Az Azerbajdzsáni Köztársaság alkotmányának 29 módosításáról szóló népszavazást 2016. szeptember 26-án rendezték meg, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének értékelő küldöttsége szerint békés és „átlátható” módon. Sok megfigyelő azonban az elnök hatalmának további erősítésére irányuló kísérletet látott a népszavazásban: az elnöki megbízatás ötről hét évre történő meghosszabbítása, a miniszterelnök jelenlegi hatáskörei közül néhány átadása az újonnan létrehozott alelnöki poszt betöltőjének, az elnök feljogosítása a parlament feloszlatására és az elnöki posztra pályázókra vonatkozó 35 éves minimális korhatár eltörlése. Bár Baku nem kért tanácsot szakértőktől, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Elnöksége felkérte a Velencei Bizottságot, hogy mondjon véleményt a tervezett módosításokról. 2016. szeptember 20-án kiadott előzetes véleményében számos problémás kérdést vetett fel, különös tekintettel a népszavazáshoz vezető eljárás, az elnöki hatalom megerősödése és a parlament gyengülése kapcsán. Az EU nyilatkozatot adott ki a népszavazáshoz vezető eljárás során azonosított hiányosságokról és felhívta Bakut, hogy az azeriak többsége által megszavazott alkotmánymódosítás végrehajtása során vegye figyelembe a Velencei Bizottság megállapításait. Jérôme Legrand / Wanda Troszczyńska-van Genderen 11/2016

[1]Az azerbajdzsáni parlamenti választások megfigyeléséről szóló választási megfigyelési jelentés, 2015. november 20., 13923. számú dokumentum, 7. oldal (előadó: Jorde XUCLÀ, Spanyolország, ALDE).

Az Európai Unió ismertetése - 2017

8

1. AZ EU KELETI SZOMSZÉDAI

Recommend Documents