Közép- és KeletEurópa
Az európai integráció 10 évvel az EU keleti bővítése után
25 év telt el az európai integráció 20. század végi legfontosabb eseménye, a vasfüggöny leomlása óta. A kohéziós folyamat jelenleg is tart, amelyet a korábbi szocialista blokk nyolc országának 2004-es csatlakozása intézményesített. Az EU keleti bővítésének 10. évfordulója és a vasfüggöny leomlásának 25. évfordulója lehetőséget kínál arra, hogy egy pillantást vessünk az európai térség integrációs folyamatára. Az állampolgárok, munkaerő, vállalkozások, tőke és áruk szabad áramlása előtti formális határok folyamatos lebontása zajlik a gazdasági, szociális és területi kohézió céljából. Az EU integráció hatással volt a gazdasági és demográfiai szerkezetre, befolyásolva a fejlődés jövőbeli útjait is, és alkalmat teremtett a városok és régiók számára ahhoz, hogy együttműködjenek és választ adjanak régi, új és a jövőben felmerülő kérdésekre.
Az EU integráció hatása a gazdasági és demográfiai fejlődésre Az Európai Unió 2004-ben több irányban bővült: három balti ország, két szigetország és öt középés kelet-európai ország csatlakozott a Közösség történetének legnagyobb bővítési körében. A bővítés számos területen nagy várakozásokat keltett. A munkaerő, a tőke, az áruk és szolgáltatások szabad áramlása nemcsak az EU globális szerepét erősíti, hanem hozzájárult ahhoz, hogy a társadalmi, gazdasági és területi kohézió erősödjön, illetve erősdöjön a régi és új, valamint az új tagállamok közötti együttműködés is. A növekedés kezdeti éveit követően a világméretű pénzügyi és gazdasági válság visszavetette a fejlődést, nemcsak a gazdasági teljesítmény szempontjából, hanem megváltoztatta a migrációs trendeket is. Habár a válság befolyásolta a kibővített EU első tíz évében a fejlődést, vannak olyan tendenciák, amelyek a bővítéssel kapcsolatban további vizsgálat alá vonhatóak. Gazdasági ellenálló-képesség szempontjából a nemzetgazdaságok befolyásolták inkább a térségeket, így nincs számottevő eltérés az új és a régi tagállamok között a gazdasági válság hatásait illetően. Ciprus és a balti államok még nem épültek fel a válságból, ahogyan Spanyolország, Görögország vagy Írország sem. Másfelől Magyarország és Lengyelország néhány térsége ellenálló volt vagy már talpra állt, csakúgy, mint
Ausztria, Nyugat-Németország Svédország.
vagy
Dél-
1. térkép: A régiók ellenálló-képessége a gazdasági válsággal szemben (ECR2)
A gazdasági változások befolyásolták a migrációt is. Az EU politikai stabilitásának és gazdasági jólétének köszönhetően a nemzetközi migráció fontos célpontja. Azonban a régi és az új tagállamok között egyértelmű választóvonal van.
Magyar
1. ábra: Nettó migráció az európai országokban 2007-12 (EB no.6)
A legtöbb új tagállamnak az elvándorlással kell szembenéznie, különösen a balti államoknak, míg Cipruson és Máltán bevándorlás tapasztalható. A migrációra hatással volt a gazdasági válság. Néhány korábbi célországra, mint például Írországra vagy Spanyolországra a kivándorlás jellemző, de számos kivándorló visszatért hazájába a kibontakozó válság következtében. Az emberek nagyobb valószínűséggel változtatják meg lakhelyüket, hogy prosperálóbb térségekbe költözzenek. Ez leginkább a rurális térségekből a városok irányába történő migrációt jelent, ami az új tagállamok fővárosaiban jelentős
népességkoncentrációt okoz, de jellemző a délről és keletről az EU nyugati és északi területeire való vándorlás is. Az EU bővítése új lehetőségeket adott az együttműködésre is. A városok és régiók számára minden szinten adott a lehetőség, hogy együttműködjenek másokkal a többi tagállamból, és az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatja ezt a területi együttműködési tevékenységet. A területi együttműködés lehetséges határon átnyúló, transznacionális, vagy akár európai szinten. A transznacionális és interregionális programokban megvalósuló formális területi együttműködés egy olyan eszköz, amelyet főként a dél-európai régiók és az új tagállamok részesítenek előnyben, különösen a balti térségben. Egyértelműen megfigyelhető azonban, hogy az új tagállamokbeli partnerek jóval kisebb mértékben vállalják a transznacionális együttműködési projektek vezetésének felelősségét, mint a régi tagállamokbeliek. A kelet-német régiók viszont kiemelkedő szereppel bírnak a projektek vezetésében, éppúgy, mint az észak-olasz régiók.
Közép- és Kelet-Európa még mindig nem zárkózik fel Közép- és Kelet-Európa tekintetében a bővítésre inkább történelmi perspektívából kell tekintenünk. Ugyan az új tagállamok 2004-ben csatlakoztak, valójában a kelet-német régiók a német újraegyesítéssel már korábban megtették ezt. Az elmúlt 25 évben számos határváltozás történt ebben a térségben, Németország újraegyesítésével, az egykori Csehszlovákia szétesésével új határok jöttek létre, miközben máshol az európai integrációs folyamattal fokozatosan eltűntek. A határváltozások egyediek a térségben és nem lehet eltekinteni tőlük, amikor a területi fejlődési trendeket vizsgáljuk.
2. térkép: Regionális gazdasági szakadék 2030 (ET2050)
A közép- és kelet-európai régióban a gazdasági válság hatásainak szempontjából a választóvonal nem a régi és új tagállamok között húzódik, hanem inkább az egykori vasfüggöny két oldala között. A nemzetgazdaságokon belül a törésvonal a fővárosi régiók és a többi térség között húzódik. Lengyelország nagy része ellenálló volt a gazdasági válsággal szemben. Németország egésze is viszonylag rezisztensnek tekinthető.
Magyar
Azonban a kelet-német régiókat ugyanúgy érintette a válság, mint az új tagállamokat. Ez utal arra, hogy az egykori szocialista blokk gazdasága még mindig a rendszerváltással kapcsolatos strukturális problémákkal küzd. A közép- és kelet-európai régiók erősen függnek a külföldi tőkétől, ami fontos szerepet játszik ezen gazdaságok átalakulásában és modernizációjában. Másrészt növeli annak kockázatát, hogy a makroregionális gazdaság feldarabolódik fejlettebb és nagyobb befolyással rendelkező ágazatokra és térségekre, illetve olyan kevésbé fejlettekre, ahol hiányoznak a beruházások és a modernizáció, valamint nagy a versenyképesség elvesztésének kockázata a növekvő európai versenyben. Ez a folyamat valószínűleg 2030-ig tovább folytatódik. Éppen a nagyobb külföldi tőkebefektetés-növekedés nem vezet gyorsabb növekedéshez. Egy alacsony, 2,2%-os növekedési rátával a fejlettebb nyugati régiók és a keleti régiók közötti szakadék aligha fog változni. Közép- és Kelet-Európában a fővárosok felzárkózása az EU-átlaghoz gyorsabb volt, és megvan a veszélye a további koncentrációnak és a növekvő különbségeknek. Kelet-Németországban hosszú ideje negatív népesedési trendek, elvándorlás, elnéptelenedés, a népesség elöregedése tapasztalható. Közép- és Kelet-Európa más részein ez a folyamat nem volt ilyen intenzív, de a negatív népességváltozás valószínűleg a jövőben is kihívást jelent. Nemcsak az elöregedésnek és a rurális területekről városokba áramlásnak, de az EU-n belüli migrációnak is negatív hatása lehet Közép- és Kelet-Európa fejlődésére.
3. térkép: Jövőbeli népességváltozás alapforgatókönyv szerint. (ET2050)
az
Az EU-n belüli legnagyobb migráció Németország és Lengyelország között figyelhető meg, de Csehországnak, Szlovákiának és Magyarországnak is szembe kell néznie a szakképzett munkaerő elvándorlásával. Ez kihívásokat okozhat az intelligens növekedés és termelékenység terén, tovább veszélyeztetve a versenyképességet. A migráció nemek szerinti szelektivitást is mutat. Sok régió szembesül a fiatal nők elvándorlásával, ami hatással van a nemzeti népesedési rátára ezeken a területeken. A fiatal nők elvándorlása által leginkább érintett térségek közé sorolhatók a kelet-német régiók és Szlovénia.
A helyi és regionális szereplők koncentrált kihívásokkal néznek szembe Az EU bővítése többszörös hatással volt a régiókra és a városokra. A személyek szabad áramlása megváltoztatta a helyi piacokat és a funkcionális kapcsolatokat. Európa-szerte ismert példa erre a Bécs-Pozsony nagyvárosi térség. A határ menti kisvárosok is tovább fejlődhetnek a funkcionális integráció által, amihez a keretfeltételeket az EU-s előírások teremtik meg. Az EU integrációnak erős hatása van olyan régiókra és városokra is, melyek nem az államhatárok közvetlen szomszédságában
helyezkednek el. A közös piac és a gazdasági változások hatnak a helyi-regionális gazdasági struktúrákra. A befektetésekért és ezáltal a gazdasági prosperitásért és a munkahelyekért folytatott verseny felerősödött. Különösen a külső tőkétől függő Közép- és Kelet-Európában a városok befektetőkért folytatott versenye még erősebb. Fenn ál az elavult helyi gazdasági szerkezet fennmaradásának, és így a gazdasági hátrányok további konzerválásának kockázata is. A munkaerő szabad áramlása a helyi gazdaságra is hatással van. A rurális térségek és a kis- és
Magyar
középvárosok a fiatal, szakképzett és aktív népesség szelektív elvándorlásával néznek szembe, ami elöregedéshez, változó igényekhez és a közszolgáltatások növekvő költségeihez vezet.
Közép- és Kelet-Európában, különösen a németlengyel határ mentén, Kelet-Szlovákiában és Magyarországon. 4. térkép: 100 000 főre megállapodások (TERCO)
jutó
testvérvárosi
Az európai tendenciák koncentrált hatással vannak a helyi életre, mivel a gazdasági, demográfiai, társadalmi vagy környezeti trendek együttesen hatnak az egyes városokra és régiókra. Az integrált európai térségben ezek a hatások sokkal erősebbek helyi szinten is. Noha a városok, régiók önmagukban alig tudják befolyásolni az európai trendeket, lehetőségük van hozzáigazítani a helyi irányelveket és intézkedéseket a folyamatok következményeként jelentkező kihívások megválaszolásához. Az EU bővítése egyúttal lehetőséget teremtett a régiók és városok kihívásokkal szembeni küzdelmének elősegítésére. A Strukturális Alapok hozzájárulhatnak ehhez a változási folyamathoz: a helyi és regionális hatóságok egyesíteni tudják erejüket a területi együttműködési programok segítségével, hogy a közös kihívásokra közös válaszokat találjanak nemcsak közvetlenül a határok mentén, de szélesebb körben is. A testvérvárosi megállapodások keretében történő együttműködés intenzitása viszonylag magas
Ezek az együttműködések elősegíthetik a közös ügyek azonosítását és együttes kezelésüket a Területi Együttműködési Programok támogatásával. Ez a GDP-növekedésre közvetlen hatással talán nincsen, de segíthet az európai trendekhez történő helyi, regionális alkalmazkodásban.
Az ezen kiadványban közzétett információk a következő ESPON projektekből és publikációkból származnak: ET2050, ECR2, TERCO, METROBORDER, Evidence Brief No. 6.
Az ESPON on the Road projekt Az ESPON on the Road projekt tizenkilenc ESPON kontaktpont nemzetközi hálózatépítési tevékenységeként valósul meg az ESPON 2013 Program keretében, melynek célja, hogy közelebb hozza az európai területfejlesztési témájú alkalmazott kutatások eredményeit a döntéshozatalhoz. Az ESPON 2013 Program az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az EU tagállamok és a partner államok, Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc társfinanszírozásával valósul meg. A program támogatja a szakpolitika-alkotást a területi kohézió és az európai térség harmonikus növekedésének céljához kapcsolódóan. További információért látogasson el a projekt honlapjára, vagy kövessen bennünket Facebookon vagy Twitteren. http://esponontheroad.eu
Magyar
Magyarország 10 éve az Európai Unióban Főbb eredmények Magyarország 2004. május 1-jén, kilenc másik országgal együtt (Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia, Szlovénia) csatlakozott az Európai Unióhoz. A csatlakozás óta eltelt 10 évben már több ország is csatlakozott a Schengeni övezethez (nyolc másik tagországgal együtt Magyarország 2007 novemberében), amivel a csatlakozott országok között soha nem látott mértékben nyíltak meg a határok. Mindez megkönnyítette a határok két oldalán élő azonos nemzetiségek közötti kapcsolattartást. Magyar részről különösen fontos, hogy a magyar-ukrán-románszerb-horvát határsáv ezáltal fokozottabban ellenőrzött határrá változott. 2011-től már a 2004-ben csatlakozott országok polgárai is szabadon vállalhatnak munkát bármely más EU-s tagállamban. 2014-re a Közép-Magyarországi régió egy főre jutó GDP értéke meghaladta az EU27 átlagos GDP-jének 90 %-át, így a következő programozási ciklusban, 2014 és 2020 között az EU-s támogatások esetében a társfinanszírozási ráta maximum 50% lehet a régió számára, illetve majdnem tíz év után 2013-ban Magyarország kikerült a túlzott deficit eljárásból. 2011 és a magyar elnökség féléve 2011. január 1-től június 30-ig az EU Elnökségi Tanácsának soros elnökségi tisztségét története során első alkalommal Magyarország látta el. A magyar elnökség volt az első olyan elnökség, amelynek a feladatait az Európai Unió alapszerződése pontosan rögzíti. Magyarország Spanyolországgal és Belgiummal egy triót alkotva elnökölt az Európai Unió Tanácsában. A hazai elnökség legfontosabb eredménye a területfejlesztés vonatkozásában, hogy az Európai
Bizottság elfogadta a felülvizsgált Területi Agenda 2020 dokumentumot, illetve a felülvizsgálatot megalapozó "Az EU területi állapota és perspektívái" (TSP - Territorial State and Perspectives) című aktualizált háttéranyagot, valamint az Uniós Romastratégiát, és a Duna Stratégiát. A városfejlesztés terén elért eredmények közé tartozik a „Budapesti Nyilatkozat” elfogadása, amely a városi környezeti és társadalmi fenntarthatóság jelentőségét hangsúlyozza. Emellett kiemelendő, hogy a magyar elnökség utolsó napján sikerült lezárni a Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalásokat, melyet követően végül 2013. július 1-jén déli szomszédunkkal már 28 tagúra bővült az Európai Unió. Lassú felzárkózás Magyarország már a PHARE előcsatlakozási alapok által is jelentős EU-s támogatásban részesült. Ezen támogatások célja az ország korábbi tagországokhoz történő felzárkóztatása volt. A csatlakozást követően Magyarország jogosulttá vált a Strukturális és Kohéziós Alapokból történő részesedésre. Az EU által társfinanszírozott beruházások bruttó nemzeti jövedelmünk jelentős részét (2013-ban 4,6%-át) generálják. Az ország a mai napig lényegesen több támogatáshoz jut, mint amennyit kötelezően befizet, így elmondható, hogy Magyarország ezzel az uniós költségvetés egyik legnagyobb haszonélvezője.1 Az elmúlt tíz évben jelentős infrastrukturális beruházások történtek, a hazai és európai támogatásoknak köszönhetően a magyarországi autópályák hossza 2000 és 2012 között 1
Az Európai Bizottság Költségvetési Főigazgatóságának statisztikája alapján: http://ec.europa.eu/budget/mycountry/HU/index_en.cfm
Magyar
megtriplázódott és elérte az 1510 km-t. Megépült Budapest központi szennyvíztisztítója, országos szinten pedig a közüzemi szennyvízgyűjtőhálózattal rendelkező lakások aránya a 2001-es alig 70%-os szintről 2012-re 85%-ra emelkedett. Mindez viszont nem tudta teljes mértékben ellensúlyozni a magyar gazdaság strukturális problémáinak hatását. A gazdasági teljesítményben és versenyképességben mutatkozó lemaradás már a válság kirobbanását megelőzően is jelentkezett, és több szempontból mára régiós kitekintésben is jelentős. A válság hatására a belső fogyasztás és a beruházások szintje is csökkent. egyenleg (millió euróban)
a bruttó nemzeti összjövedelem, a GNI arányában (%)
2004
+ 193,4
0,25
2005
+ 590,1
0,70
2006
+ 1 115
1,31
2007
+ 1 605,9
1,74
2008
+ 1 111,7
1,13
2009
+ 2 719,4
3,11
2010
+ 2 748,4
2,98
2011
+4 418,3
4,67
+ 3 280
3
év
2012
munkanélküliséggel, csökkenő foglalkoztatással, amely főleg a fiatalabb generációkat érintette. Ezen mutatók alapján azonban Magyarország nem került hátrányba a többi EU-s tagállamhoz képest, sőt, összességében még alacsonyabb szintű munkanélküliséget kellett kezelni, mint például Spanyolországban vagy Olaszországban. A csatlakozás óta folyamatosan javulnak a foglalkoztatási adatok – köszönhetően a beérkező, munkahelyteremtésre fordított EU-s támogatásoknak –, ennek ellenére Magyarország még mindig távol áll az EU28 átlagától. Míg a 1564 éves korosztályban a csatlakozáskor alig 60,2% volt az aktivitási ráta, ez a mutató csupán 65,1%ra emelkedett 2013-ra, miközben a 28 tagország átlaga mára eléri a 72%-ot. A foglalkoztatás még alacsonyabb szintről indulva növekedett, és az EU28-hoz viszonyított különbség is mérséklődött. Miközben Európa más országaiban 2008-tól kezdődően növekedett a regisztrált munkanélküliség, addig bár Magyarországon a csatlakozás óta növekedett a ráta nagysága, 2013-ra mégis az EU 28 átlagánál kedvezőbb pozíciót mutat Magyarország.
1.ábra: Magyarország uniós tagságának mérlege a csatlakozás óta (Forrás: Eurostat)
3. ábra: Munkanélküliségi ráta változása Magyarországon és az EU 28 tagállamában (forrás: Eurostat) 2. ábra: Egy főre jutó GDP, vásárlóerő-paritás alapján (Forrás: Eurostat)
Gazdaságilag Magyarország és a teljes unió számára is a 2008-2009 jelentette a mélypontot; azt követően pedig lassú visszarendeződés indult. A válság következtében összeurópai szinten szembe kellett nézni a növekvő
A foglalkoztathatóságot segíti a képzettség javulása. Pozitív trend a felsőoktatásban résztvevők számának növekedése, mely 2013-ra elérte az EU 28 átlagát, a diplomások aránya a 3034 évesek körében elérte a 31,9%-ot.
Magyar
