Tanodasztenderd
1
TARTALOM 1.
A TANODASZTENDERD CÉLJA ......................................................................................................... 3
2.
A TANODA MEGHATÁROZÁSA ........................................................................................................ 3
3.
A TANODA CÉLCSOPORTJA .............................................................................................................. 3
4.
A TANODA FELADATAI ...................................................................................................................... 4
4.1.
Tudatos életpálya-építés támogatása .................................................................................................. 4
4.2.
Egyéni igényeken és szükségleteken alapuló tanulástámogatás ......................................................... 5
4.3.
Közösségfejlesztés ............................................................................................................................... 5
4.4.
Szabadidős tevékenységek biztosítása ................................................................................................. 5
4.5.
Társadalmi integráció elősegítése ........................................................................................................ 5
5.
A TEVÉKENYSÉGEK MEGVALÓSÍTÁSÁT TÁMOGATÓ ESZKÖZÖK, MÓDSZEREK............ 6
5.1.
Tanodamegvalósítási Koncepció .......................................................................................................... 6
5.2.
Partneri együttműködések kialakítása ................................................................................................. 6
5.3.
Tudásmegosztás, szakmai támogatás .................................................................................................. 7
5.4.
Önkéntesek bevonása ......................................................................................................................... 7
5.5.
Mérés, diagnosztizálás, dokumentálás ................................................................................................ 7
5.6.
Egyéni mentorálás ............................................................................................................................... 8
6.
FEJLŐDÉSSEGÍTÉS ELVEI ÉS GYAKORLATA................................................................................ 9
6.1.
A képességfejlesztés elsődlegessége .................................................................................................... 9
6.2.
A társadalmi kohézió erősítése ............................................................................................................ 9
6.3.
A fejlődéssegítés főbb területei ......................................................................................................... 10
6.4.
A fejlődéssegítés gyakorlata .............................................................................................................. 10
6.5.
Ajánlott módszerek, tevékenységformák ........................................................................................... 10
6.6.
Szociális támogatás ............................................................................................................................ 11
2
1. A TANODASZTENDERD CÉLJA A Tanodasztenderd célja, hogy biztosítsa a minimum elvárásrendszer egységes értelmezését, amelyek teljesítésével egy hátránykompenzáló kezdeményezés tanodává válik. A Tanodasztenderd a helyi szükségletekhez rugalmasan adaptálható kereteket kíván nyújtani a Tanodát működtetők számára programjuk kialakításához, megszabva azon szolgáltatások körét, amelyek teljesítése általánosságban elvárható. A Tanoda szakmai-társadalmi értelmezése és elismertsége, valamint az együttműködések kialakítása miatt is fontos keretrendszer meghatározásán túl a Tanodasztenderd a Tanodában alkalmazott pedagógiai módszereket, eljárásokat, eszközöket, munka-formákat, a Tanoda pedagógia célkitűzéseit nem kívánja részletesen és kötelező érvénnyel meghatározni, sőt, értékként kezelve a sokszínűségüket, mindezek egyéni kialakítására, önálló fejlesztésekre és adaptációkra alapozott megvalósítását javasolja.
2. A TANODA MEGHATÁROZÁSA A Tanoda civil vagy egyházi szervezet által működtetett, helyi sajátosságokra, a gyermekek, fiatalok önkéntes részvételére és egyéni szükségleteire építő innovatív szemléletű hátránykompenzáló kezdeményezés, amely a Tanoda fenntartója által autonóm módon használt közösségi színteret működtet. A Tanoda olyan, a személyiségfejlődés egészét szem előtt tartó komplex szolgáltatást nyújt, melyet a köznevelési rendszerben kevésbé sikeres, a társadalmi perifériára szoruló gyermekek és fiatalok korlátozottan vagy egyáltalán nem érhetnek el. A Tanoda cél- és feladatrendszere az iskolák cél- és feladatrendszeréhez képest más prioritásokat képvisel és további szolgáltatások biztosítására törekszik. A Tanoda nemcsak oktatási feladatokat vállal fel, a szocializációval, életpálya-építéssel, kultúraközvetítéssel, közösségfejlesztéssel, szabadidő-szervezéssel, szociális támogatással kapcsolatos tevékenységét is hasonlóan hangsúlyosnak tekinti.
3. A TANODA CÉLCSOPORTJA A Tanoda elsődleges célcsoportját azok a gyermekek és fiatalok alkotják, akik szociokulturális szempontból kedvezőtlen helyzetűnek minősülnek, ezért jelenlegi helyzetüket az iskolai sikertelenség, jövőbeli életüket a kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzet és a társadalmi perifériára szorulás veszélye fenyegeti. E helyzet beazonosításának legfontosabb ismérve a szülő(k) alacsony iskolai végzettsége és kedvezőtlen szocioökonómiai státusza. A jelenlegi jogi szabályozás alapján a hátrányos helyzetű vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanulók sorolhatók ebbe a csoportba, kiemelt célcsoportnak minősül a roma/cigány gyermekek és fiatalok köre. A Tanoda másodlagos célcsoportját e gyermekek és fiatalok családjai, másrészt a nem hátrányos helyzetű kortárscsoportok képezik. Előbbi csoport bevonásának oka, hogy a tanodai célkitűzések megvalósításában a család együttműködése növeli a siker esélyét, lehetőség szerint fejlesztő és motiváló hatást fejt ki a szülők és a testvérek irányába is. 3
Utóbbi csoport a közös tanodai programok által növelheti a tanodás gyermekek, fiatalok társadalmi integrációjának esélyét, miközben a nem hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok társadalmi problémák iránti érzékenysége is kedvező irányba változhat. A tanodás gyermekek és fiatalok közösségének kialakításakor mind a szociokulturális helyzet, mind az etnikai háttér szempontjából törekedni kell a heterogenitásra, amennyiben a helyi társadalom összetétele lehetőséget ad erre. Korosztályok szempontjából a Tanoda nyitott minden köznevelési intézményben tanuló gyermek és fiatal számára, kiemelten az átmenetek – beiskolázás és iskolakezdés, felső tagozatra lépés, középfokú továbbtanulás – időszaka igényel fokozott támogatást számukra. A tanodai csoportok kialakítását végső soron mindig a lokális társadalom összetétele, szociokulturális nehézségei határozzák meg, így a Tanoda fenntartójának ezt alapul véve, a segítségre szoruló helyi közösség igényeire reagálva, a társadalmi integráció jövőképét kitűzve kell eljárniuk már a toborzás kapcsán is. Bár a tanodai tagság az érintett gyermekek és fiatalok számára kötelezettséggel is jár, részvételük mindenképpen önkéntes. Jelenlétük és aktív részvételük biztosításának egyik kulcsa, hogy a Tanoda a helyi közösség sajátosságaira, a bevont gyermekek és fiatalok egyéni szükségleteire reagál. Mindezt kreatív megoldásokkal, innovatív módszertan kialakításával, alkalmazásával valósítják meg a célcsoport motiválása érdekében.
4. A TANODA FELADATAI A Tanodának olyan szolgáltatásokat és lehetőségeket kell a célcsoport tagjai számára térítésmentesen biztosítania, melyekhez középosztálybeli kortársaik szociokulturális helyzetük miatt, megvásárolt vagy egyéb módon hozzájutnak. Ezek a lehetőségek nemcsak oktatási szolgáltatásokra, hanem az élet számos további területére vonatkozhatnak (pl. szabadidős programokban való részvétel, életpálya-építés, integrált társadalmi tapasztalatok megszerzése). A Tanoda feladatait öt típusba sorolhatjuk. A Tanodaprogram megvalósítása során mind az öt feladattípust végzik a tanodák. Az egyes feladattípusokon belül az aláhúzott feladatok alapfeladatnak minősülnek, ezért kötelező jellegűek, illetve esetenként az egyes feladattípusoknál a választható opciók számának minimuma meghatározott. 4.1. Tudatos életpálya-építés támogatása Cél: az iskolai karrierrel és a családi élettel kapcsolatos döntési helyzetek támogatása, tudatos iskolaválasztás és életpálya-építés segítése, továbbá a személyes és a szociális kompetencia fejlesztése. Feladatok: 4.1.1. Szociális és érzelmi nevelés 4.1.2. Mentálhigiénés fejlesztés 4.1.2.1. Egészséges életmódra nevelés 4.1.2.2. Családi életre nevelés 4.1.3. Iskolai életút és pályaorientáció támogatása 4.1.3.1. Iskola-előkészítés (óvodáskorúak esetében) 4.1.3.2. Iskolaválasztás segítése 4
4.1.3.3. Pályaorientáció (pl. munkaerő-piaci helyzet, szakmák, foglalkozások, önismeret, intézményi kínálat) 4.1.4. Tájékoztatás hátrányos helyzetű tanulók számára kialakított támogatási rendszerekről, pályázatokról, lehetőségekről 4.1.5. Tehetséggondozás 4.2. Egyéni igényeken és szükségleteken alapuló tanulástámogatás Cél: az iskolai sikeresség segítése. Elsősorban az önálló tanuláshoz szükséges alapképességek megerősítésével, másrészt a kulcskompetenciák támogatásával, harmadrészt tantárgyi korrepetálással érhető el a kitűzött cél. A kulcskompetenciák fejlesztése komplex feladat, az egyes kompetenciaterületek gyakran nem választhatóak el élesen egymástól. Ezen szemlélet megtartása mellett három kompetenciaterület fejlődésének programszinten megjelenő támogatása alapfeladatnak minősül, ezért kötelező jellegű. Feladatok: 4.2.1. Megfelelő tanulási környezet és infrastruktúra biztosítása 4.2.2. Alapkészségek fejlődésének támogatása 4.2.2.1. Szövegértés-fejlesztés 4.2.2.2. Matematikai alapműveletek 4.2.3. Tanulásmódszertan 4.2.4. Info-kommunikációs eszközök használatának támogatása 4.2.5. Idegen nyelvek oktatása 4.2.6. Tantárgyi felkészítés 4.3. Közösségfejlesztés Cél: a Tanoda által érintettek közötti bizalmi légkör kialakítása, a közösséghez tartozás érzésének kialakítása és elmélyítése. Feladatok: 4.3.1. Közösségi tér és programok biztosítása 4.3.2. Együttműködés a családokkal 4.4. Szabadidős tevékenységek biztosítása Cél: az érintett gyermekek és fiatalok motiválása, olyan élmények és tapasztalatok megszerzésének biztosítása, melyekhez középosztálybeli társaik többségében hozzájuthatnak, a célcsoport tagjai számára viszont kevésbé hozzáférhetőek. Egy feladat megvalósítása alapfeladatnak minősül, kötelező jellegű. Feladatok: 4.4.1. Kulturális tevékenységek, kultúrafogyasztás 4.4.2. Művészeti alkotótevékenységek 4.4.3. Sporttevékenységek 4.4.4. Kirándulás
4.5. Társadalmi integráció elősegítése Cél: integrált közösségi tapasztalatok biztosítása, heterogén csoportok kialakítása, együttműködési készségek erősítése, társadalmi szolidaritás erősítése, sokszínűség elfogadtatása. Feladatok: 5
4.5.1. Integrált közösségi programok megvalósítása a Tanodában és a Tanodán kívül 4.5.2. Interkulturális szemlélet erősítése 4.5.3. Identitástudat erősítése 4.5.4. Állampolgári ismeretek fejlesztése, aktív állampolgársággal kapcsolatos programelemek 4.5.4.1. Demokráciára nevelés 4.5.4.2. Vitakultúra fejlesztése
5. A TEVÉKENYSÉGEK MEGVALÓSÍTÁSÁT TÁMOGATÓ ESZKÖZÖK, MÓDSZEREK 5.1. Tanodamegvalósítási Koncepció A Tanodasztenderd kijelöli a Tanoda működtetésének kereteit, szemléletét, alapfeladatait és szakmai minimumát. A Tanodamegvalósítási Koncepció az adott Tanoda azon alapdokumentuma, amely részletezi a tervezett tanodaprogram megvalósításának módját. A Tanodamegvalósítási Koncepció tartalmazza, hogy az adott Tanodának kik alkotják a konkrét célcsoportját, milyen igényeire kíván reagálni, a Tanodasztenderd által kijelölt feladatok közül melyek megvalósítását vállalja, esetlegesen milyen további célokat határoz meg, valamint összefoglalja, hogy milyen módon, milyen módszerekkel, eszközökkel és dokumentációs rendben, milyen szakemberek bevonásával kívánja ezt megtenni. 5.2. Partneri együttműködések kialakítása A tanoda alaptevékenységeinek magas színvonalú megvalósítását jelentősen elősegíthetik az együttműködő partnerek. A Tanoda működését támogató fontosabb potenciális intézményi kapcsolatok a következők: Érintett családok, illetve a helyi közösség tagjainak bevonása a Tanoda munkájába További Tanodák (pl. tapasztalatcsere, horizontális tanulás céljából) A Tanodába bevont gyermekek köznevelési intézményei (pl. módszertani tapasztalatcsere, gyermek fejlődésének nyomon követése, kölcsönös visszajelzés, pedagógiai munka összehangolása, pályaorientáció) Környező középfokú iskolák (pl. önkéntes segítők, kortárs mentorok toborzása céljából) Felsőoktatási intézmények, kiemelten pedagógusképzők (pl. pedagógusjelöltek és egyéb segítő hivatásra készülő, valamint hátrányos helyzetű, roma felsőoktatási hallgatók toborzása céljából) Civil szervezetek (pl. program és szolgáltatási kínálat bővítése érdekében) Nemzetiségi önkormányzatok, kiemelten a Roma Nemzetiségi Önkormányzat (pl. kulturális programok szervezése céljából) Családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok (pl. hátrányos helyzetű tanulók komplex segítése céljából) Gyermekvédelmi szakszolgálat (pl. gyermekvédelmi gondoskodás otthont nyújtó ellátási formáiban élők megtalálása, a programba való bekapcsolása céljából) Közösségi házak, kultúraközvetítő intézmények, múzeumok, könyvtárak (pl. kulturális programok szervezése céljából) 6
5.3. Tudásmegosztás, szakmai támogatás Kapcsolattartás, együttműködés hasonló tevékenységeket megvalósító szervezetekkel (pl. workshopok szervezése, jó gyakorlatok megosztása, szakmai műhelyek és konferenciák szervezése, látogatása) Az eredményesen alkalmazott módszerek elterjesztése, illetve a hatékony együttműködés érdekében hospitálás szervezése a partner közoktatási intézményeknél Online felületek (pl. honlap, közösségi oldalak) rendszeres használata Képzések biztosítása a Tanodaprogramban résztvevő pedagógusok és szakmai megvalósítók számára (pl. innovatív pedagógiai módszerek, esélyegyenlőségi tematika) Szupervízió biztosítása a Tanodaprogramban résztvevő pedagógusok és szakmai megvalósítók számára
5.4. Önkéntesek bevonása Az önkéntesek bevonása nemcsak a Tanodaprogramban résztvevő pedagógusok és szakmai megvalósítók számára biztosít segítséget, a kapacitásnövelésen túl az önkéntesek szakmai és emberi fejlődésére, hátrányos helyzetű tanulók/emberek társadalmi integrációja iránti elköteleződésük növelésére is lehetőséget biztosít. Fontosabb lehetőségek: Felsőoktatási hallgatók gyakorlatszerzési lehetőségének biztosítása Iskolai közösségi szolgálat működtetése Egyéb kortárs segítő rendszer kialakítása Külföldi önkéntes programokban való részvétel (pl. EVS, ifjúsági csere) Nyugdíjaskorú önkéntesek bevonása (pl. nyugdíjas pedagógusok) CSR programokkal történő együttműködés (pl. vállalati önkéntes programok) 5.5. Mérés, diagnosztizálás, dokumentálás Mivel a Tanoda célcsoportját alkotó gyermekek és fiatalok körében az iskolai kudarcok központi forrását – főként felső tagozattól kezdve – az önálló tanuláshoz szükséges képességek fejletlensége jelenti, így a legszélesebb csoport esetében az iskolai sikeresség elősegítése elsősorban e képességek fejlesztése által érhető el. A tanodai mérésértékelésnek e szempontot figyelembe véve főként a szövegértésre és a matematikai készségekre kell irányulnia. A mérés-értékelés célja a diagnosztizálás, azaz a tanulási nehézségek feltárása a hatékony fejlesztés érdekében, kerülve a tanulók minősítését. A képességfejlesztés központi céljának megfelelően a tanodai pedagógiai munka nyomon követésére elsősorban képességtesztek, kompetenciatesztek alkalmazása javasolható. Az iskolába lépést követően a DIFER (Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló Rendszer), majd az alsó tagozat végén az Országos készség- és képességmérés (úgynevezett negyedikes mérés) elérhető tesztjeinek alkalmazása javasolt, ezt követően pedig az Országos Kompetenciamérés feladatai, valamint hasonló koncepció által készített tesztek nyújthatnak lehetőséget a fejlődés követésére. A diagnosztikus mérőeszközök segítségével a fejlesztés kezdetén feltárhatók a problématerületek, a gyengeségek és erősségek, ezek az információk pedig lehetővé teszik az egyénre szabott fejlesztés tervezését. Az egyes fejlesztési szakaszok végén a visszacsatolás a kitűzött célok és az eredmények összevetése alapján valósul meg, célja pedig a további 7
fejlesztendő területek és tevékenységek tervezése, újabb célok és részcélok kitűzése. Az értékelés objektivitását a kipróbált mérőeszköz-rendszer és a hozzájuk tartozó értékelési útmutatók biztosítják. A tanulók előrehaladásának nyomon követése a rendszeres értékelés által valósul meg. A tanodába járó gyermekek és fiatalok bevonása érdekében javasolt, hogy dokumentálható módon lehetőséget biztosítsanak számukra arra, hogy kifejthessék véleményüket a Tanoda működésével kapcsolatban, beleszólhassanak annak mindennapjaiba, kifejezhessék a Tanoda tevékenységeivel kapcsolatos elvárásaikat, elégedettségüket. A gyermekek és fiatalok fejlődésének nyomon követésére, az információk rendszerezett tárolására személyenként külön dokumentumgyűjtemények (tanulói portfólió) vezetése javasolt. A tanulóktól gyűjtött pedagógiai célú információk három kategóriába sorolhatóak: Pedagógiai célú mérések (pl. képességmérés, tudásszint-mérés) Az előrehaladás dokumentálása (pl. egyéni fejlesztési terv, haladási napló) Gyermekek és fiatalok véleménynyilvánítási lehetőségei (pl. kívánságdoboz, elégedettségmérés)
5.6. Egyéni mentorálás A Tanodában zajló pedagógiai munkát meghatározza az egyéni igényekre reflektáló, személyre szabott egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermekközpontú megközelítés, a gyermek, fiatal fejlődését biztosító objektív értékelés és a partneri együttműködés. Ennek egyik hatékony eszköze lehet az egyéni mentorálás, mentori rendszer működtetése. A mentor elsődleges feladata a hozzátartozó gyermekek, fiatalok fejlődésének támogatása, érdeklődésüknek megfelelő programok szervezése, vagy ilyen programok felé orientálása, szüleikkel, pedagógusaikkal való rendszeres kapcsolattartás, a Tanoda közösségében elfoglalt helyük nyomon követése, szükség esetén beilleszkedésük, társas kapcsolataik támogatása. A mentor szerepét a Tanodában dolgozó pedagógus, szakember mellett pedagógusjelölt, segítő szakmára készülő felsőoktatási hallgató is betöltheti. Emellett megfelelő előkészítés és támogatás esetében a mentoráltak kortársai is elláthatnak önkéntes mentori feladatokat, például iskolai közösségi szolgálat keretében. A mentor-mentorált kapcsolat kialakítása során lehetőség szerint figyelembe kell venni az egyéni igényeket, kölcsönös szimpátiát, illetve törekedni kell a kapcsolat tartósságára. A mentorálás lehetséges formái: Tradicionális – egy felnőtt mentorál egy gyermeket vagy fiatalt Csoport – egy felnőtt mentorál több gyermeket vagy fiatalt Csapat – több felnőtt mentorál egy vagy több gyermeket vagy fiatalt Kortárs – egy vagy több fiatal mentorál egy vagy több gyermeket vagy fiatalt E-mentorálás – elsősorban online csatornákon zajló mentorálás (kistelepülési szegregátumokban működő tanoda esetében, személyes kapcsolattartásra alapozottan, kiegészítő tevékenységként javasolt)
8
6. FEJLŐDÉSSEGÍTÉS ELVEI ÉS GYAKORLATA 6.1. A képességfejlesztés elsődlegessége A Tanoda feladata a komplex személyiségfejlesztés és a tanuló képessé tétele az önálló tanulásra. Elsődleges feladata elsősorban nem a tanítási órákra való felkészülés biztosítása, ugyanakkor természetesen reagálnia kell az iskolai előrehaladásra és osztályzatokra is a későbbi sikeres iskolai pályafutás érdekében. Azon gyermekek, fiatalok esetében, akiknek az önálló tanuláshoz szükséges tudása (pl. szövegértés, tanulásmódszertan) megfelelő, a tantárgyi ismeretek minél hatékonyabb elsajátításának segítése jelölhető meg elsődleges célként. A tanodai oktatásban kiemelt szerepe van a szövegértés, a matematikai alapképességek és a tanulásmódszertan fejlesztésének, valamint a tanulási motiváció erősítésének. Az önálló tanuláshoz szükséges, még nem kellően fejlett készségek, képességek, kiváltképp a szövegértés fejletlensége, megnehezíti a tanulók egy része számára az új ismeretek elsajátítását, értő tanulását. Ez különösen jellemző a kedvezőtlen családi háttérrel rendelkező gyermekek, fiatalok esetében. E gyermekek, fiatalok számára minden olyan tevékenység, amely olvasást igényel – azaz a tanulással összefüggő tevékenységek túlnyomó része –, küszködés, így tanulási motivációjuk nehezen fenntartható. Az alsó tagozatot követően iskolai keretek között az alapképességek fejlesztésére általában kevés figyelem jut. Felső tagozattól a hangsúly a legtöbb tantárgynál a lexikális ismeretek elsajátítására helyeződik át, mely gyakran funkcionális analfabétizmust eredményez. A Tanoda rugalmasabb működésmódja által kulcsszerepet vállalhat az önálló tanulást megalapozó, az iskolai eredményességre és tanulási motivációra hosszú távon is hatást gyakorló képességjellegű tudás kialakításában, a tananyagra a képességfejlesztés eszközeként tekintve. A képességek fejlesztéshez nyújtanak keretet a kulcskompetenciák, amelyek tartalmát pontosan rögzíti a Nemzeti Alaptanterv (2012) – illetve a kompetenciaterületekhez kapcsolódó fejlesztési feladatbankok. A Tanoda feladata olyan tevékenységek szervezése, ahol a különböző kompetenciatartalmak fejlesztési lehetőségei komplex egységként jelennek meg, belátva, hogy ezek a területek nem választhatóak el élesen egymástól. Egy ilyen kompetenciaalapú fejlesztő tevékenység elengedhetetlen a tudatos életpálya-építés támogatásához. Kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematikai, természettudományos és technikai, digitális, szociális és állampolgári, kezdeményezőképesség és vállalkozói, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség, hatékony önálló tanulás. 6.2. A társadalmi kohézió erősítése A Tanoda a multikulturális nevelésnek, a kulturális önazonosság pozitív megélésének, illetve a társadalmi kohézió erősítésének fontos színhelye. Törekedni kell az egyes tanulók személyes és társadalmi identitásának megerősítésére, az egymás iránti szolidaritás megtanítására, gyakorlására és a kritikai gondolkodásra. A sokszempontúság, a nyitott gondolkodás segíti a kultúrák megismerését és elfogadását, az együtt- és egymás mellett élés szabályainak megtartását. A Tanoda feltételrendszerével olyan helyzetet teremt, mely érvényesíti a társadalmi igazságosság és szolidaritás értékeit, valamint fókuszba helyezi az egyenlő bánásmód és a méltányosság alapelveit. Ezeket az alapelveket nemcsak a Tanodába járó gyermekek és fiatalok kapcsán, hanem a tanodai integrált programok megvalósításával,
9
a célcsoporttól eltérő társadalmi státuszú kortársak, önkéntesek és további személyek bevonásával is igyekszik teljesíteni.
6.3. A fejlődéssegítés főbb területei A hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok hátránykompenzációjának része, hogy a Tanoda azokat a képességfejlesztő foglalkozásokat igyekszik számukra nyújtani, amelyek az önálló tanulást segítik, valamint olyan szolgáltatásokat, amelyeket a középosztálybeli szülők rendszerint megvásárolnak gyermekük számára. Ezeket figyelembe véve kiemelten fontos a következő területek fejlődésének segítése: Az önálló tanulást segítő fejlesztés elsődleges feladat, különösen a szövegértés és szövegalkotás, a matematikai alapműveletek és a tanulásmódszertan területén, mely lehetővé teszi, hogy később a Tanoda segítsége nélkül is boldoguljon. Az info-kommunikációs eszközök használatának segítése hangsúlyos feladat, amely az önálló tanulás, a társadalmi integráció és a tanulási motiváció fejlesztéséhez egyaránt hozzájárulhat. A tanulók szükségleteihez, iskolai sikerességéhez és tehetségterületeihez illeszkedő további területek fejlődésének segítése. A tanulási hátrányok kompenzálása mellett fontos feladata a Tanodának a résztvevő gyermekek és fiatalok személyes és szociális kompetenciájának fejlesztése, amely visszahat a tanulási folyamatra, ezzel is segítve az iskolai eredményességet. További feladata a Tanodának az idegen nyelvek oktatása.
6.4. A fejlődéssegítés gyakorlata A kiscsoportos, illetve egyéni foglalkozás módot ad arra, hogy a képességfejlesztés személyre szabott legyen, egyéni fejlesztési terv alapján történjen. A képességfejlesztés nemcsak a direkt tanulás esetében jellemző, hanem a játékok, a projektek, illetve a közösségi tevékenység sokféle képességet előhívó alkalmain is.
6.5. Ajánlott módszerek, tevékenységformák Művészetpedagógiai foglalkozások: a művészeti foglalkozások a manuális ügyesség, egy-egy munkafolyamat megtervezésének képessége, az alkotás öröme, a rendszeretet, az esztétikai érzék, a hagyománytisztelet fejlesztésére kínálnak számtalan lehetőséget. Az egyes gyerekeknek a nekik leginkább megfelelő foglalkozásokra való irányításával hatékonyan növelhetjük a gyerekek önbizalmát. Szintén kiemelten támogatandó tevékenység – a rendelkezésre álló hangszerek, kompetenciák függvényében – a zenei szakkörök, amatőr zenei társulatok működtetése is. Drámapedagógiai foglalkozások: a drámapedagógiai foglalkozások a személyiség formálásának és a közösség erősítésének különösen hatékony eszközei. A drámapedagógiai módszerek alkalmazása segít a tanulóknak figyelmük tudatos összpontosításában, a fegyelmezett feladatvégzésben, erősítik az érzelmi emlékezetet, fejlesztik az egymás iránti érdeklődést és empátiát, az együttműködési készséget, a felelősségtudatot, segítséget nyújtanak a munkaerőpiacon nagyra értékelt kommunikációs és önérvényesítő készségek élményszerű tanulásában. 10
Önismereti, készség- és személyiségfejlesztő csoportok: a drámapedagógia eszköztárában is használatos úgynevezett strukturált gyakorlatok önálló, csoportos keretek között történő alkalmazása, mely a különböző témák, problémák (csoportkohézió erősítése, együttműködés, kommunikáció, döntéshozatal, személyészlelés stb.) élményszerű feldolgozásában segítő, a csoportdinamikai folyamatokat hatékonyan felhasználó foglalkozás, ugyanakkor nem azonosak az ugyanezen problémákat felvető, pedagógiai célú, komplex tanítási drámákkal. Sportfoglalkozások: a közösségi és szabadidős programok között – a rendelkezésre álló eszközök, felszerelések, lehetőségek függvényében – helyet kapnak a különböző sporttevékenységek is. A sport a szórakozás és az örömkeltés mellett fejleszti a kapcsolatteremtő képességet, a toleranciát, az egészséges életmódot, a testkultúrát, a testi és lelki alkalmazkodást, illetve a fizikai és lelki kondíciót. Társasjáték-pedagógiai foglalkozások: a társasjátékok fejlesztő célú alkalmazása több szempontból is illeszkedik a tanodák céljaihoz. Egyrészről a megfelelő játékok kiválasztásával különböző kulcsfontosságú területek fejlődése is támogatható, például: szövegértés, matematika-logika, kommunikáció, idegen nyelv, személyes és szociális kompetenciák. Másrészről alkalmazásuk a közösségfejlesztés hasznos eszköze lehet, beleértve a szülőket is. A társasjáték ugyanakkor a tanodai pedagógiai munkát végzők vagy abban segítők számára is eszközt jelenthet a Tanodát látogató gyermekekkel, fiatalokkal való partneri kapcsolat kialakításában, megerősítésében. A szabadidő kellemes eltöltése mellett a társas készségek fejlődését is jelentősen támogathatják ezek az eszközök. Élménypedagógiai foglalkozások: az élménypedagógia által a résztvevők próbára tehetik önmagukat, aktív részesei, irányítói lehetnek saját tanulási folyamatuknak csoportos tevékenységek során, miközben például az együttműködési készségük, kommunikációjuk, önbizalmuk, vezetői és problémamegoldó készségeik vagy a szokatlan helyzetekhez való alkalmazkodásuk pozitív irányba változik. A foglalkozások során olyan élményekben részesülhetnek a résztvevők, amelyek által saját képességeik határait észlelhetik, elősegítve ezzel az önfejlesztést. A foglalkozások kulcsszava a közös élmény, amely valamilyen határhelyzethez kötődik, gyakran kiaknázva a természet által adott kihívások lehetőségeit. Projektmódszer: problémalapú, komplex tevékenységsor, amely jellemzően valamilyen produktum elérését célozza és szorosan kapcsolódik a mindennapi élethez. A jó projekt egyik legnagyobb előnye, hogy elvégzéséhez többféle tudás mozgósítása szükséges, azaz nem köthető kizárólag egy tantárgyhoz. A projektet célszerű úgy összeállítani, hogy a feladat elvégzéséhez elengedhetetlen legyen a gyermekek, fiatalok együttműködése. E módszert a partnerség jellemzi, a pedagógus elsősorban segíti a gyermekek, fiatalok önálló munkáját, így támogatva a tapasztalati tanulást. 6.6. Szociális támogatás Az eredményes támogató tevékenységhez szükséges komplex megközelítés értelmében a szakmai stábnak a nevelő-oktató tevékenység megszervezése mellett figyelmet kell fordítania a gyermekek és fiatalok szociális helyzetére is. A hatékony tanácsadás érdekében az e feladatra kijelölt tanodai munkatársnak ismernie kell a szociális ellátórendszert, annak mechanizmusait. Alapelv, hogy a szociális problémák kezelésének segítségével megbízott 11
tanodai munkatárs nem jár el a gyermek szülei vagy gyámja helyett semmilyen ügyintézés során, hanem támogatást nyújt annak érdekében, hogy a szülők/gyám képes legyen eljárni gyermeke ügyében, illetve felvegye a kapcsolatot az ellátórendszer képviselőivel. A Tanoda gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai elsősorban preventív jellegűek. Fontos cél a problémák felismerése, illetve – amennyiben lehetséges – az okok feltárása és a segítségnyújtás. Amennyiben a Tanoda munkatársai nem tudják megoldani a felmerülő problémát, akkor segítséget kérnek a területi ellátórendszer képviselőitől (családsegítő központ, gyermekjóléti szolgálat, önkormányzat szociális osztály, védőnő, munkaügyi központ, stb.), akikkel egyébként is szakmai együttműködés kialakítására törekszenek.
12
