06: :57.57 Hátrányos megkülönböztetés a munkaerőpiacon

IMEDIA Kft. 1027 Budapest, Frankel Leó út 18. Tel.: (1) 315 1704 - Internet: www.imedia.hu

06:52.36 - 06:57.57 Hátrányos megkülönböztetés a munkaerőpiacon Műsorvezető: - Nemcsak az ország hátrányos kistérségeiben, de a közép-magyarországi régióban is probléma azoknak a munkavállalóknak az elhelyezkedése, akik valamilyen megkülönböztetett csoportba tartoznak. Az idősebb, kisgyermekes, vagy éppen tartósan munkanélküli jelölteket ugyanis gyakran eleve nem alkalmazzák a munkáltatók. Deli Kriszta. Deli Kriszta (riporter): - Országos probléma, hogy vannak olyan társadalmi csoportok, aktív munkavállaló korú jelöltek, akik valamely tulajdonságuk, vagy aktuális élethelyzetük miatt megkülönböztetést tapasztalhatnak a munkaerőpiacon, és sajnos ez a megkülönböztetés nem pozitív irányú. Az talán nem meglepő, hogy a szakképzetlenek, a tartósan munkanélküliek és a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult álláskeresők elhelyezkedése problémás. A kisgyerekes anyák munkába való visszatérése és az ötven év felettiek álláskeresése azonban nem szabadna, hogy gond legyen, mint ahogy Európa számos országában sem az. Ezeket a jelenségeket Belváros-Lipótváros önkormányzata is érzékeli, ezért is döntöttek egy munkáltatói fórum megrendezéséről – mondja Jeneiné Rubovszky Csilla alpolgármester. Jeneiné Rubovszky Csilla (alpolgármester, Belváros-Lipótváros): - Míg az Európai Unióban a hölgyek 31,4 százaléka van részmunkaidőben foglalkoztatva, Magyarországon csak 7,8. Megpróbálunk az édesanyáknak bölcsődei lehetőségen keresztül a gyerekeknek napközbeni elhelyezést adni, a munkáltatók meg segítsenek nekünk abban, hogy családbarát munkahelyeket hoznak létre. Riporter: - Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke úgy véli, mindenképpen növelni kell a foglalkoztatottak számát, illetve piacképes tudást kell adni a közép- és felsőoktatásban tanulóknak. Parragh László (elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara): - A helyzet rosszabb, mint gondoljuk. Rendkívül nagy a lemaradás a 15-61. évig terjedő népességben a foglalkoztatás tekintetében. Magyarországon 56 százalék a foglalkoztatás ebben a népességcsoportban, ami nagyjából azt jelenti, hogyha az EU átlaghoz vetjük magunkat, akkor legalább 600 ezerrel több embernek kellene dolgozni ma, mint amennyi dolgozik. Ez év szeptember 1-jétől a teljes felügyeletét a szakképzésnek a kamarák veszik át, ez azt jelenti, hogy ellenőrizzük az iskoláknak a működését, mi határozzuk meg a tananyagot, mi határozzuk meg a gyakorlati szintvizsgákat, de erőteljesen befolyásoltuk az OKJ-s szakmáknak az alakulását, 1400 szakmából csináltunk 700-at. Ahol most jön majd a birkózás, ez pedig a felnőtt képzés, és azt gondolom, hogy munkaerő-piaci szempontból ma ez a legfontosabb felület, hiszen a felnőttképzés az, ahol Magyarország évente nagyjából százmilliárdot elkölt, közel annyit, mint a felsőoktatásra, és ezt olyan struktúrában költi el, ahol semmilyen eredményességet nem látunk. Nagyon fontos a technológiai fejlődésnek a követése tudástartalomban, ebben óriási hiányosságok vannak, nagyon komoly összefüggés van az életkor mellett a lakóhely tekintetében is, nagyon jellemző az egészségi állapot is, és ezek már generáción belül is mennek, tehát családon belül is mennek, folytatódnak tovább, és végül az etnikai hovatartozás vonatkozásában, mert az etnikai hovatartozás Magyarországon ma egy munkanélküliséget kiváltó tényező. Ebben a változás az rövid távon nem érhető el. Riporter: - A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára úgy látja, a munkavállalók számára sem feltétlenül kívánatosak a korábban megszerzett, és bebetonozottá, átláthatatlanná vált előjogok. Dávid Ferenc hangsúlyozta, jóllehet a Munka Törvénykönyvének

-1-


közelmúltbeli módosítása nagy vitákat váltott ki, a legtöbb változtatásra szükség volt új munkahelyek létrehozásához. Kiemelte, további ösztönző intézkedésekkel lehetne segíteni például a részmunkaidős foglalkoztatást. Dávid Ferenc (főtitkár, Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége): - A részmunkaidős foglalkoztatás a magyar foglalkoztatás egyik rákfenéje, nem tud vele mit kezdeni. Nem tud vele mit kezdeni, mert még odáig sem jutott el, hogy milyen társadalmi rétegeket akar részmunkaidővel tolni, nem mondja meg milyen szakmákban. Tehát az ölelkező műszakoknak a különböző szezonalitásokhoz való igazítását nem lehet jobb dologgal csinálni, mint a részmunkaidővel. Ahhoz a részmunkaidőt az első időszakban először is preferálni kellene, kedvezményezni kellene, nem fog magától menni. Ami szintén nagyon sok vitát váltott ki, ez a munkahelyvédelmi akcióterv. Önmagában az, hogy egy foglalkoztatási problémát, egy nagyon érzékelhető járulékpolitikával akarják megfogni, az nem baj, ez nem megy pillanatok alatt, de az, hogy a foglalkoztatók, a munkáltatók, a vállalkozók azzal tisztában vannak most már, hogy van egy olyanfajta foglalkoztatási filozófia, hogyha válogatsz, akkor nézd meg, hogy milyen társadalmi helyzetben van az ember, és ebben nagyon nagy kedvezményt adok neked, akkor én azt gondolom, hogy ez legalábbis kezdésnek jó. Mi ezt tovább akarjuk nyilvánvaló vállalkozói szemmel feszíteni tovább, tovább akarjuk tágítani, nyilvánvaló, hogy mi mindig csak odáig mehetünk el, ami nyilvánvalóan a nagy alapvető állami elosztórendszereknek a működését nem veszélyezteti, és hát nyilvánvaló, a költségvetésnek a kötelező referenciaszámát nem sérti. Riporter: - A fórumon elhangzott az is, hogy fontos a már megszerzett tudás naprakészen tartása, fontos, hogy az aktív korú munkavállaló ne távolodjon el teljesen a munkaerőpiactól akkor se, ha például szülési szabadságra megy. A hozzászólók egyetértettek abban is, a hazai kis és középvállalkozások nagy része az immár ötödik éve tartó gazdasági válság miatt túlélésért küzd, hitel, tőke és pénzhiánytól szenvednek. Ezeknek a cégeknek kormányzati segítségre van szükségük, akár elérhető uniós támogatások, akár olcsó hitelek révén.

hirado.hu Parragh: a jegybank nem csak az inflációért felel 2013.04.21 10:01.45 - [25421697] Sikerre esélyes, előremutató kezdeményezésnek értékelte a jegybank növekedési hitelprogramját Török Zoltán elemző és Parragh László, az iparkamara elnöke is a Vasárnapi újságban. Teljes mértékben összeilleszthető a leghagyományosabb értelemben vett jegybanki szereppel a Magyar Nemzeti bank (MNB) növekedési hitelprogramja - mondta a Vasárnapi újságban Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. A hazai vállalkozások termelését, valamint munkahely teremtését olcsó alacsony hitelekkel segíteni szándékozó program kapcsán a szakember a Kossuth Rádió műsorában hozzátette, egy jegybanknak több célja is van, az árstabilitás biztosítása, a bankrendszer felügyelete, valamint a gazdasági növekedés elősegítése. Magyarország 2013-ban olyan különleges helyzetbe érkezet, hogy úgy tűnik, az árstabilitás megvalósul - rendkívül alacsony az infláció -, ezért az MNB másra is, a gazdasági növekedésre is koncentrálni tud. Nem igazolódtak a félelmek Annak okát, hogy márciusban jelentősen gyengült a forint, Török Zoltán elsősorban az MNB élén történt váltásban látja. Volt ugyanis egy olyan félelem nagyon sok piaci szereplőben, hogy ha a volt nemzetgazdasági miniszter, Matolcsy György veszi át a jegybankot, akkor az elmúlt három év gazdaságpolitikájában előforduló nem kimondottan piacbarát -2-


intézkedések átszivárognak a monetáris politikába. Mostanra azonban a forint árfolyama visszatért a februári szintre. Ez alapvetően annak a következménye, hogy megismerhettük a jegybank növekedési hitelprogramját, ami nem tükrözi vissza a nem piackonform lépésektől való korábbi félelmeket - tette hozzá az elemző. Mindenki érdekelt a sikerben Az MNB programja nem másról szól, mint egy jövedelemátrendezésről. A gazdaságpolitika jelentős összeggel támogatja - bankrendszeren keresztül - a Magyarországon működő kis- és középvállalkozásokat (kkv). Ez a program esszenciája, ami mindenképpen üdvözlendő cél, és szerencsére mindhárom szereplő - az MNB, az annak pénzét közvetítő kereskedelmi bankok és a hitelre szoruló cégek is érdekeltek a sikerben. "Éppen ezért a megegyezés a részletekről menni fog, és ez a program sikereket fog hozni" - fogalmazott a Raiffeisen Bank munkatársa, aki úgy véli, fordulat állhat be az év végére, akkora már több lehet a vállalati hitelkihelyezés, mint amennyi hitelt a cégek visszafizetnek. Az is nagyon fontos, hogy a vállalkozások mit kezdenek a kapott pénzzel, remélhetően beruházásokra, munkahelyteremtésre fordítják - tette hozzá Török Zoltán elemző. Devizahiteles cégek kimentése Parragh László, a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara (MKIK) elnöke a Vasárnapi újságban azt mondta, a kkv-k egyik legnagyobb problémája a finanszírozás nehézségei, a jegybank kísérlete pedig éppen arra irányul, hogy "abba a finanszírozási résbe, amiből nagyjából 2000 milliárd forint tűnt el az elmúlt három évben, valamilyen enyhülést idézzen elő". A kkv-k támogatására kidolgozott egyik csomag lényege, hogy azokat a vállalkozásokat, amelyeknél összemosódik a magán- és a céges vagyon, és devizahitelt vettek föl, megpróbálják valahogy kimenteni szorult helyzetükből. A másik csomag egy kedvezményes hitel, általában a vállalkozások működéséhez. Mindkettőnek vannak kockázatai, hiszen hasonló Magyarországon még nem volt. Ha sikerül a jegybank előremutató kísérlete, akkor versenyt generál a kedvezményes, MNB forrású hitel közvetítését végző bankok között, így lenyomja a banki árréseket. Parragh László hozzátette: a cégek devizahitelének kiváltása ott akadhat el, hogy a vállalkozásoknak jelentős árfolyamveszteséget kell elkönyvelni akkor, ha a mai ráta mellett váltják forintra a kölcsöneiket. Ugyanakkor ez esetben csökkentik a kockázataikat, hiszen beláthatatlan a forint árfolyamának alakulása, miközben legfeljebb 2 százalékos kamat mellett tudják az újabb hitelt fölvenni - hangsúlyozta a Vasárnapi újságban. Új garanciaintézményen gondolkodik a kamara A kamarai vezető arról is beszélt, hogy a gyengébb, kockázatosabb cégeknek nyújtandó hitelt jelentősen megterhelheti a kockázati felár. A garancia biztosítására létezik ugyan az állam és a bankok közös tulajdonában lévő Garantiqa Hitelgarancia Zrt., de kérdés, hogy a kapacitásai alkalmassá teszik-e arra, hogy ebben a folyamatban aktívan részt vegyen. Léteznek garanciaszövetkezetek is, de ezek kicsik, így szintén nem igazán képesek arra, hogy kétszer 250 milliárdos nagyságrendben biztosítsanak fedezeteket. A kamara ezért számolgatja, hogy miként hozhatna létre esetleg egy garanciaintézményt, de az csak az állam közreműködésével lenne lehetséges - hangsúlyozta az MKIK vezetője. Kin bukott el korábban a parti? Parragh Lászl egyúttal hangsúlyozta: nem hiszi, hogy a növekedési program csodafegyver lenne - sok eszköz kell egyszerre a javuláshoz -, de olyan lépésről van szó, amit a világban már sok jegybank megtett, az MNB még egyszer sem. "Egy normálisan működő országban a kormányzat és a jegybank között van egy párbeszéd, és a célok tekintetében van egy együttműködés. Azt nem mondhatja egy jegybank, hogy én csak az inflációért vagyok felelős, hiszen neki az sem közömbös, hogy milyen a gazdasági környezet, tehát a gazdaság erősítése is célja kell, hogy legyen. Hogy ez a parti kin bukott el, nem az én dolgom vizsgálni, de kétségtelen, hogy nem működött, és szerintem ennek nagyon komoly kára volt" - fogalmazott a kereskedelmi és iparkamara elnöke a Kossuth Rádió műsorában.

mno.hu A jegybanki hitelprogram eloszlatta a félelmeket

-3-


2013.04.21 12:54.06 - [25422722] Sikerre esélyes, előremutató kezdeményezésnek értékelte a jegybank növekedési hitelprogramját Török Zoltán elemző és Parragh László, az iparkamara elnöke is a Vasárnapi újságban. Teljes mértékben összeilleszthető a leghagyományosabb értelemben vett jegybanki szereppel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramja - mondta a Vasárnapi újságban Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. A hazai vállalkozások termelését, valamint munkahely teremtését olcsó alacsony hitelekkel segíteni szándékozó program kapcsán a szakember a Kossuth Rádió műsorában hozzátette, egy jegybanknak több célja is van, az árstabilitás biztosítása, a bankrendszer felügyelete, valamint a gazdasági növekedés elősegítése. Magyarország 2013-ban olyan különleges helyzetbe érkezett, hogy úgy tűnik, az árstabilitás megvalósul - rendkívül alacsony az infláció -, ezért az MNB másra is, a gazdasági növekedésre is koncentrálni tud. Rendeződött a forintárfolyam Annak okát, hogy márciusban jelentősen gyengült a forint Török elsősorban az MNB élén történt váltásban látja. Volt ugyanis egy olyan félelem nagyon sok piaci szereplőben, hogy ha a volt nemzetgazdasági miniszter, Matolcsy György veszi át a jegybankot, akkor az elmúlt három év gazdaságpolitikájában előforduló nem kimondottan piacbarát intézkedések átszivárognak a monetáris politikába. Mostanra azonban a forint árfolyama visszatért a februári szintre. Ez alapvetően annak a következménye, hogy megismerhettük a jegybank növekedési hitelprogramját, ami nem tükrözi vissza a nem piackonform lépésektől való korábbi félelmeket tette hozzá az elemző. Támogatják a bankvezérek A Magyar Nemzeti Bankban (MNB) tartott találkozón a meghívott bankvezetők támogatták a jegybank meghirdetett hitelprogramját, amelynek iránya helyes - mondta Patai Mihály , a Magyar Bankszövetség elnöke április 8-án. Gyuris Dániel, a bankszövetség alelnöke jelezte: ezzel együtt szükség van a részletek tisztázására, amelyekről várhatóan egy hónapig egyeztetnek. Az MNB programja nem másról szól, mint egy jövedelemátrendezésről. A gazdaságpolitika jelentős összeggel támogatja - bankrendszeren keresztül - a Magyarországon működő kis- és középvállalkozásokat (kkv). Ez a program esszenciája, ami mindenképpen üdvözlendő cél, és szerencsére mindhárom szereplő - az MNB, az annak pénzét közvetítő kereskedelmi bankok és a hitelre szoruló cégek is - érdekeltek a sikerben. "Éppen ezért a megegyezés a részletekről menni fog, és ez a program sikereket fog hozni" - fogalmazott a Raiffeisen Bank munkatársa, aki úgy véli, fordulat állhat be az év végére, akkorra már több lehet a vállalati hitelkihelyezés, mint amennyi hitelt a cégek visszafizetnek. Az is nagyon fontos, hogy a vállalkozások mit kezdenek a kapott pénzzel, remélhetően beruházásokra, munkahelyteremtésre fordítják - tette hozzá Török. Devizahiteles cégek kimentése az egyik cél Parragh László, a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara (MKIK) elnöke a Vasárnapi újságban azt mondta, a kkv-k egyik legnagyobb problémája a finanszírozás nehézségei, a jegybank kísérlete pedig éppen arra irányul, hogy "abba a finanszírozási résbe, amiből nagyjából 2000 milliárd forint tűnt el az elmúlt három évben, valamilyen enyhülést idézzen elő". A kkv-k támogatására kidolgozott egyik csomag lényege, hogy azokat a vállalkozásokat, amelyeknél összemosódik a magán- és a céges vagyon, és devizahitelt vettek föl, megpróbálják valahogy kimenteni szorult helyzetükből. A másik csomag egy kedvezményes hitel, általában a vállalkozások működéséhez. Mindkettőnek vannak kockázatai, hiszen hasonló Magyarországon még nem volt. Ha sikerül a jegybank előremutató kísérlete, akkor versenyt generál a kedvezményes, MNB-forrású hitel közvetítését végző bankok között, így lenyomja a banki árréseket. Parragh hozzátette: a cégek devizahitelének kiváltása ott akadhat el, hogy a vállalkozásoknak jelentős árfolyamveszteséget kell elkönyvelni akkor, ha a mai ráta mellett váltják forintra a -4-


kölcsöneiket. Ugyanakkor ez esetben csökkentik a kockázataikat, hiszen beláthatatlan a forint árfolyamának alakulása, miközben legfeljebb 2 százalékos kamat mellett tudják az újabb hitelt fölvenni - hangsúlyozta a Vasárnapi újságban. Új garanciaintézményen gondolkodnak A kamarai vezető arról is beszélt, hogy a gyengébb, kockázatosabb cégeknek nyújtandó hitelt jelentősen megterhelheti a kockázati felár. A garancia biztosítására létezik ugyan az állam és a bankok közös tulajdonában lévő Garantiqa Hitelgarancia Zrt., de kérdés, hogy a kapacitásai alkalmassá teszik-e arra, hogy ebben a folyamatban aktívan részt vegyen. Léteznek garanciaszövetkezetek is, de ezek kicsik, így szintén nem igazán képesek arra, hogy kétszer 250 milliárdos nagyságrendben biztosítsanak fedezeteket. A kamara ezért számolgatja, hogy miként hozhatna létre esetleg egy garanciaintézményt, de az csak az állam közreműködésével lenne lehetséges - hangsúlyozta az MKIK vezetője. Parragh egyúttal hangsúlyozta: nem hiszi, hogy a növekedési program csodafegyver lenne - sok eszköz kell egyszerre a javuláshoz -, de olyan lépésről van szó, amit a világban már sok jegybank megtett, az MNB még egyszer sem. "Egy normálisan működő országban a kormányzat és a jegybank között van egy párbeszéd, és a célok tekintetében van egy együttműködés. Azt nem mondhatja egy jegybank, hogy én csak az inflációért vagyok felelős, hiszen neki az sem közömbös, hogy milyen a gazdasági környezet, tehát a gazdaság erősítése is célja kell, hogy legyen. Hogy ez a parti kin bukott el, nem az én dolgom vizsgálni, de kétségtelen, hogy nem működött, és szerintem ennek nagyon komoly kára volt" - fogalmazott a kereskedelmi és iparkamara elnöke a Kossuth Rádió műsorában. PR

mti.hu Szakma Sztár Fesztivál lesz Budapesten 2013.04.20 09:36.41 - [25415957] Budapest, 2013. április 20., szombat (MTI) - A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szerda és péntek között rendezi meg a hatodik Szakma Sztár Fesztivált Budapesten, A jó szakma felér egy diplomával! szlogennel. A fesztiválon - amelyet Orbán Viktor miniszterelnök nyit meg szerdán 10 órakor - a Szakma Kiváló Tanulója Verseny (SZKTV), valamint az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny (OSZTV) döntőire kerül sor. A mintegy 4000 jelentkezőből 198 diák került be a szakmai versenyek döntőjébe, akik felmentést kaphatnak a tanév végén esedékes szakmai záróvizsga egyes moduljai alól. A versenyek egyik célkitűzése a gyakorlatigényes, "fizikai" szakmák, társadalmi presztízsének és vonzerejének növelése, valamint népszerűsítésük. A Szakma Sztár Fesztiválon az idén nagyobb hangsúlyt kapnak a WorldSkills, EuroSkills nemzetközi szakmai versenyek. Az eseményre közel 13 ezer diákot várnak vidéki és budapesti iskolákból, többségükben 6-7-8. osztályos, pályaválasztás előtt álló fiatalt. A diákok az egyes szakmák standján kipróbálhatják tehetségüket is. A Hungexpo Vásárközpont G és F pavilonjában ezeken a napokon a belépés ingyenes lesz. A versenyekről további információk a www.szakmasztar.hu weboldalon találhatók.

-5-


index.hu Keveset költünk felsőoktatásra 2013.04.19 15:51.22 - [25411626] A diplomások tovább élnek, jobban keresnek, és könnyebben találnak munkát. Mégis keveset költünk rájuk. Kevés a magyar diplomás és a következő években csak kevesebb lesz. Ráadásul nemzetközi összehasonlításban keveset költ az ország a felsőoktatására. Megéri diplomát szerezni Magyarországon, ugyanis magasabb fizetésre és könnyebb elhelyezkedésre számíthatnak a pályakezdők - derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (MKIK-GVI) által készített elemzésből. A diploma haszon Az intézet adatai szerint minél magasabb a diplomások aránya egy társadalomban, annál nagyobb az egy főre eső GDP értéke, valamint annál nagyobb az egy főre eső befizetett adóösszeg is. A GVI elemzése szerint a diplomások számának növekedésével csökken a korrupció észlelésének aránya is, ráadásul jelentősen nő a bejelentett szabadalmak száma is. Magyarországon 20 százalékos diplomás arány mellett egymillió főre 4,4 szabadalom jut Japánban 104 jut ugyanennyi emberre, 44 százalékos aránynál . A diplomások arányának növekedésével látványosan nő a születéskor várható élettartam: Magyarországon 74 év, Új-Zélandon 40 százalékos felsőfokú végzettségi arány mellett (ami a magyar kétszerese) 81 év a várható élettartam. A magas iskolai végzettségűek sokkal inkább vesznek részt a választásokon. Az általános iskolai végzettségűek 78 a diplomások 87 százaléka adta le voksát legutóbb a választáson. Keveset költünk felsőoktatásra Magyarországon a költségvetéséből kevés pénzt fordít az állam a felsőoktatásra. A legfejlettebb államok átlagosan a GDP 1,4 százalékát, míg Magyarország csak 1,1 százalékát, bő 300 milliárd forintot költ erre. Ettől nem függetlenül az egy hallgatóra jutó kiadások GDP-hez mért aránya hazánkban 1991 óta az ötödére esett . Ez azt jelenti, hogy az egy hallgatóra jutó kiadások összege az OECD átlaga alatt van. Sokszor hallani, hogy túl sok a diplomás van Magyarországon. A GVI adataiból ennek az ellenkezője derül ki. Míg az Egyesült Államokban vagy Kanadában 51 illetve 40 százaléka rendelkezik ilyen fokozattal, Magyarországon csak 19,6. Kevés a diplomás Ez annak ellenére alacsony, hogy a rendszerváltást követően drasztikusan nőtt a felsőokatatásban résztvevők száma. Míg 1990-ben 100 ezren, addig 2005-ben 380 ezren jártak főiskolákra, egyetemkre. Ez 2010-re némileg csökkent: 318 ezren vettek részt a képzésben.

-6-


Az intézet számítása szerint a 2012-ben bevezett felsőoktatási létszámkorlátozás miatt legalább 2 százalékponttal lesz kevesebb diplomás az országban 2020-ra, mint ami az egyéb társadalmi folyamatokból következne. A vállalatok viszont egyre több diplomást kívánnának foglalkoztatni. A gazdaság növekedésének gátjává is válhat, ha nem állnak rendelkezésre megfelelően képzett szakemberek az országban. Kellenek a cégeknek Magyarországon a diplomások jóval nagyobb eséllyel találnak maguknak munkát, mint az alacsonyabb végzettséggel rendelkezők. A felsőfokú végzettségűek foglalkoztatási rátája 12 százalékponttal magasabb, mint a középfokú végzettségűeké - ez az arány magasabb, mint az OECD átlag. Ez azt is jelenti, hogy a diplomások munkanélkülisége a legalacsonyabb: négy százalék. Képzési területenként azonban jelentősek az eltérések. Míg a társadalomtudományi, agrár és művészeti területen 11-12, addig az informatikai, gazdasági, orvosi végzettségűek körében csak 4-6 százalék a munkát keresők aránya. A diplomások jóval többet keresnek Magyarországon, mint a középfokú végzettségűek. A diplomás férfiak két és félszer, a nők kétszer annyit keresnek, mint az érettségivel rendelkezők. Magyarországon egy ember teljes élethosszát tekintve magasabb a diploma haszna, mint a többi OECD országban. A friss diplomások közül az informatikai végzettségűek és a pénzügyi területen dolgozók keresik a legtöbbet. A GVI adatai alátámasztják azt, hogy megéri tanulni. A diplomásoknak könnyebb lesz az életük, hiszen magasabb jövedelemre számíthatnak. Ráadásul a társadalomnak is jó, ha sok a magasan képzett ember, mert több lesz az adóbevétel, és magasabb a GDP. URL:http://index.hu/gazdasag/2013/04/19/keveset_koltunk_felsooktatasra/

-7-


Népszava Sok az eltitkolt jövedelem 2013.04.22 - 4. oldal - [5303314] Hozzávetőleg 17,3 százalékos lehetett a be nem jelentett jövedelmek aránya 2010-ben az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet elemzése szerint. Országon belül azonban tetemesek a különbségek. Legfehérebbek az ország legmagasabb jövedelmű térségei, visszafelé azonban nem igaz az összefüggés, nem ott a legmagasabb az eltitkolt jövedelem aránya, ahol a legalacsonyabbak a jövedelmek. 174 magyarországi kistérségből mindössze hatban egy számjegyű a be nem jelentett jövedelmek aránya - áll az elemzésben. * Népszava

==***==


Metropol - Budapest Őszintébb szegények 2013.04.22 - 1,6. oldal - [5303713] Feketegazdaság. A tehetős vidéki városokban a legnagyobb az eltitkolt jövedelmek aránya, nem a legszegényebb régiókban Statisztika. A GDP 17-18%-ára csökkent a rejtett gazdaság 6. oldal A legszegényebbek kevés jövedelmet tudnak eltitkolni Elemzés. A be nem vallott jövedelmek aránya a fejlett régiókban a legkisebb Dunaújváros, Budapest és Paks a legtisztább a feketegazdaság szempontjából, a legmagasabb a feketegazdaság aránya a viszonylag tehetős vidéki városokban, illetve különösen Bács-Kiskun megyében. A z MKIK GVI kutatói azt vizsgálták, hogy mely kistérségben lényegesen magasabbak a lakossági fogyasztási kiadások a bejelentett jövedelmeknél. Legfehérebbek az ország legmagasabb jövedelmű térségei, ellenben nem ott a legmagasabb az eltitkolt jövedelem aránya, ahol a legalacsonyabbak a jövedelmek. A rejtett gazdaságból származó egy főre jutó éves jövedelem értékei 60 és 440 ezer forint között mozogtak. A kutatás szerint az ország lakosságának fele olyan térségben él, ahol a rejtett gazdaságból származó jövedelmek 18%- nál alacsonyabbak, a másik fele pedig olyan helyen, ahol ennél a szintnél magasabbak. 174 kistérségből mindössze 40-ben kisebb 18%-nál a be nem jelentett jövedelmek aránya. Területek A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaságés Vállalkozáskutató Intézetének elemzése: - A fogyasztási szokásokat a villanyszámla, a személygépkocsiellátottság, a járművek életkora és a kábeltévé- használat aránya alapján mérték, illetve nézték az 1000 lakosra jutó adózók számát, az egy adózóra jutó személyi jövedelemadót, a munkanélküliségi rátát, és

az egy főre jutó iparűzési adót. - Alacsony arány: ahol egy-két nagyvállalat a térség fő foglalkoztatója, ott nagyon alacsony a feketegazdaság aránya. - A legszegényebb kistérségekben munkalehetőség híján jóval nehezebb akár feketejövedelemhez is jutni, ezért nem itt a legmagasabb a feketegazdaság. - A legfertőzöttebb térségek a vidéki átlaghoz húzó kistérségek, közülük is kiemelkedik Bács-Kiskun megye. A legmagasabb értéket (37,2%) a baktalórántházi kistérségben mérték, amely a Nyírségben van.

Arány 17-18 százalékra csökkent a rejtett gazdaság GDP-hez viszonyított aránya az 1990-es évek második felében becsült 30-34%-ról a GVI szerint. A fővárosban kevesebb pénzt titkolnak el / katona lászló *hvg.hu/portfolio.hu

==***==

06: :57.57 Hátrányos megkülönböztetés a munkaerőpiacon

Recommend Documents