DOROGI BIRKÓZÁS MÚLTJA, JELENE, JÖVŐJE A Dorogi Atlétikai Club birkózó szakosztálya 1930. december 18-án alakult. Elnökének Dr. Fliegeschner Lajost, alelnöknek Gogola Józsefet választották meg az alakuló gyűlésen. A szakosztály edzője Kiss Lajos lett, aki előzőleg az esztergomi birkózók trénere volt. Pontosan egy hónap múlva, 1931. január 18-án már megrendezi a fiatal szakosztály első háziversenyét, ahol négy súlycsoportban a következő versenyzők győztek: légsúlyban HÍR JÓZSEF, könnyűsúlyban NAGY ISTVÁN, középsúlyban PICK JÓZSEF és nehézsúlyban MEGTÉRT FERENC. Még ebben az évben meghívásos klubközi versenyen is részt vesznek, ahol három második és négy harmadik díjat nyer a szakosztály. … SZURKOLÓK KEDVENCEI A birkózás mind a mai napig a legnagyobb népszerűségnek örvend a városban és a környező településeken (Esztergom, Tokod, Tát, Csolnok, Nagysáp...). Persze a birkózók méltán tartoznak a kedvencek közé, hiszen a szakosztály fennállása óta szinte futószalagon szállította a jobbnál jobb eredményeket. De ne menjünk a dolgok elébe. 1931 októberében FÁBIÁN PÁL diadalmaskodik a Testvériség egyesület által rendezett országos ifjúsági versenyen. Ezzel első komolyabb sikerét aratja az alig egy éve működő dorogi birkózó szakosztály. De az úgynevezett erős emberek pénz szűkében vannak. Ezek a nehéz gazdasági körülmények demoralizálják az együttest. Lazul a fegyelem, sokan ki-kimaradoznak a tréningekről is. Egy edzés igazolatlanul kihagyásáért egy pengőt kell leszurkolnia a hiányzónak. A második tréning elbliccelése már öt pengőt kóstál, és harmadik „dobás” már nincs. Aki harmadszor is igazolatlanul marad távol, annak kirakják a szűrét a szakosztályból. A következő évben már új tréner irányítja a dorogi „nehézfiúkat”. GYÖRGYEI FERENC egykori országos bajnok és olimpikon, európai hírű szakember. Dorogon sem vall szégyent. Egy –egy versenyen, a munkásotthon alagsorában, hatszázhétszáz néző is összezsúfolódik, szorít, szurkol kedvenceinek. A SIKEREK ÚTJÁN Mielőtt nagyon elszakadnánk a kronológiai sorrendtől, kanyarodjunk vissza az emlékektől, a történések hiteles felelevenítéséhez. Az 1933-as esztendő kiemelkedően sikeres a dorogi birkózóknak. Ebben az időben hallatlanul megerősödik a birkózógárda. Dorogra kerül BEKE IMRE, aki többszörös magyar válogatott. A RÓZSAFÖLDI, PRÓKA, BEKE, GYÖRGYEI, DERZSI, KRIPKÓ, VITÁLIS „hetesfogat” imponáló fölénnyel nyeri NyugatMagyarország csapatbajnokságát. Még ebben az évben PRÓKA ISTVÁN és BEKE IMRE magyar bajnokságot nyer a pehelysúlyúak, illetve a könnyűsúlyúak között szabadfogásban. Beke parádésan szerepel. Valamennyi mérkőzésén két vállra fekteti ellenfeleit. Ő lett a „tuskirály”. Egy évvel később is olajozott kerekeken fut tovább a dorogi birkózók szekere. NyugatMagyarország egyéni bajnokságán a megszerezhető hét aranyéremből négy Dorogra kerül. Sokat javul 1934-ben Vitális Sándor is, aki Budapest bajnoka lesz kisnehézsúlyban, és Beke oldalán részt vesz a magyar válogatott északi túráján. Kripkó Antal Országos-bajnokságon pedig bronzzal gyarapítja éremgyűjteményét. AZ OLIMPIA ÉVE 1936-ban a birkózók legkiemelkedőbb hazai eseménye az olimpiai keret válogatóversenye volt. A viadal házigazdája Dorog lett. Nagy nézősereg (2000 fő) előtt a Magyar Birkózó
Szövetség vezetőinek jelenlétében izgalmas, színvonalas összecsapásokat láthatott a publikum. Beke Imre most is minden ellenfelét tussal győzi le, a könnyűsúlyúak között. Kripkó ugyan második lett, de „csak” egy durva bírói hiba fosztotta meg az aranyéremtől. A rendezvény kellemes meglepetését Dejcző Béla szolgáltatta, aki csupán a szövetség külön engedélyével léphetett szőnyegre., s mégis második lett a „nagyok” között. Ezek ismeretében nem csoda, hogy a Dorogi AC birkózó szakosztályát a vidéki fellegvárak legerősebbikeként tartották számon ez idő tájt. 1937-ben a kerületi egyéni bajnokságon minden súlycsoportban a „piros-fekete” birkózók diadalmaskodnak. A csapatbajnoki küzdelmeket pedig úgy nyerik, hogy egyszer sem kell lehajtott fejjel lejönniük a szőnyegről, egyszerűen nem találnak legyőzőre. Közben az utánpótlás is meg-megvillantja oroszlánkörmeit. GYÖRGYEI LAJOS, MESZES ISTVÁN, SZIMON TIBOR, BARTAL FERENC – valamennyien ígéretes fiatalok. Közülük Györgyei harmincnyolcban már a felnőtt csapatban debütál. Rajta kívül a kerületi bajnoki gárdában újoncnak számít TÓTH SZ. MIHÁLY, RÉTI JÓZSEF és MAKSAI. Még ugyanebben az évben Györgyei Magyarország ifjúsági bajnoka lesz – a könnyűsúlyúak között. 1939-ben, a sportklub alapításának huszonötödik „születésnapján”, az Európa-bajnok TÓTH FERENCCEL is döntetlenül mérkőzik a jubileumi versenyen. Ezen a viadalon olimpiai- és Európa-bajnokok szép számmal mutatták be tudásukat. A háború előtt ez volt az utolsó igazán nagy verseny Dorogon. A VÉRZIVATART ÁLDOZATAI 1940-től folyamatos hanyatlásnak indul a szakosztály. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy áldozatul esik a háborúban. Többeket besoroznak, vannak, akik végleg szögre akasztják a birkózócipőjüket. Derzsi János vezetésével 1943-ig úgy-ahogy funkcionál a szakosztály, de az utolsó előtti – akkor még nem lehetett tudni, hogy 1944 az lesz – háborús esztendőben végleg megszűnik a birkózás Dorogon. De a háború nem csak a szakosztály semmisíti meg, hanem szomorú emberáldozatokat is követel. A harctéren, távol hazájától éri utol a halál Beke Imrét, a dorogi birkózósport büszkeségét. Emlékét mindmáig kegyelettel őrzik ismerősei, szurkolói, sporttársai. A hatszoros magyar bajnok, az ismert szimpatikus sportember halálhíre mélységesen megrendítette a birkózás dorogi híveit. Sajnos nem ő volt az egyetlen, aki ebben az értelmetlen gyilkos öldöklésben elpusztult. Kripkót a németek lőtték agyon, Rózsavölgyi pedig internáló táborban vesztette el fiatal életét. TALPRAÁLLÁS 1947-et írunk, amikor a birkózók is megpróbálják újra kiépíteni bázisukat. Györgyei és Derzsi a kezdeményezők, akik a régiek tudását és kezdeményezését szeretnék átplántálni a fiatalokba. Össze is toboroznak néhány birkózni vágyó vagány kissrácot.A következő esztendőben már néhány számottevő egyéni sikert elkönyvelhetnek a dorogiak. A szakosztály legaktívabb tagjai közé tartozik LACZKÓ TIBOR, aki 1954-ben magyar ifi bajnokságot nyer és 1956-tól ’60-ig évenként győz az Országos Bányász Bajnokságon. MOLNÁR KÁLMÁN első aranyérmét 1950-ben szerzi, amikor a Dorog bajnokságot nyer. De győzni tud a másodosztályú országos bajnokságon is, és két alkalommal állhat a dobogó legmagasabb fokára a bányász bajnokságokon. KOVÁCS MIKLÓS mindenki közkedvelt ”Csoki”-ja, az egyik legnépszerűbb legeredményesebb versenyzője a DBSCnek. Tizenöt ízben nyer bányász bajnokságot, a magyar bajnokságon is negyedik. KORNOKOVICS KÁROLY, a szakosztály leg víg kedélyűbb tagja, nehézsúlyú bányász-
bajnok. NAGY JÓZSEF és CSERÉP SÁNDOR nevéhez is nagy sikerek fűződnek. HEGEDŰS SÁNDOR is kiváló birkózó volt, egy tatabányai mumusa volt, mást könnyűszerrel „elporolt”. A Dorogi Bányász eredményes birkózói sorába tartozott ez idő tájt SZABÓ ISTVÁN, BARTAL SÁNDOR, KOSÁR ENDRE, NYERS SÁNDOR, VAS GYULA és KOVÁCS JÓZSEF. NAGY ÖREGEK A MÚLTRÓL 1990-ben A hajdani kiváló birkózók ma is nagy tiszteletnek örvendenek a városban. Olyan emberek ők, akikkel öröm volt beszélgetni a régi időkről, a máról, az élet árnyas és derűs oldalairól. Dejcző Béla bácsi mesélt először a múltról és önmagáról. - Csodálatos időszak volt akkoriban, a harmincas években Dorogon. Mi voltunk a birkózás úttörői a faluban, és rövidesen szép sikereket értünk el. A vidék legjobbjai lettünk, három éven keresztül senki nem vette el tőlünk ezt a címet. A többszörös bajnok Bp. Kinizsi Húsost is megvertük. Mi voltunk tehát az országban is a legjobbak. Abból a csapatból sajnos már csak én élek. Micsoda srácok voltak a társaim! Kripkó, Tóth M., Vitális és a tuskirály Beke igazán értették a szakmát. Én légsúlyban versenyeztem. Edzőm, idős Györgyei Ferenc mindig pontot várt tőlem. Igyekeztem győzni, ritkán szenvedtem vereséget. Kornokovics Kálmán hatalmas termetével és dörgő hangjával is kitűnt a társaságból. Kondíciója most is tökéletes, húsz évet nyugodtan letagadhatna. Ő volt a dorogi birkózók nagy humoristája. Mindig kitalált valamit, amivel feldobta társait. - Ha a szükség úgy hozta, három súlycsoportban is indultam – mondta Kálmán bácsi. – Nagy ellenfeleim voltak akkoriban, különösen BALOGH „BRONZÓVAL” vívtunk kemény csatákat. Huszonöt évig birkóztam, mást nem is akarok mondani magamról. (Pedig Kornokovics sok nagy verseny győztese és kiváló birkózó volt.) Inkább a maiakról szeretnék beszélni, mondta az 1988-as évben. - Van Dorogon egy remek utánpótlás-gárda. MICSKEI, GÁL, LÉVAI, KISMÓNI, KÖVECS és a többiek igen tehetségesek, csak éljenek a lehetőséggel. Csak a birkózásnak éljenek, ne a diszkónak, meg a presszónak. No és ez a szép dorogi sportcsarnok?! Most több támogatást kapnak a fiatalok, mint a mi időnkben, de nem irigylem tőlük. Az idősek között is van középkorosztály. A régi dorogi birkózóknál ez az 56 évet jelenti. NAGY JÓZSEF, SZABÓ ISTVÁN és MOLNÁR KÁLMÁN a három egyidős, volt versenyző így vallott magáról. Nagy József: - Legszebb emlékem, amikor öt megye csapatbajnokságán tőlem függött az első hely sorsa. 87 kg-ban birkóztam, és félkaros szaltóval legyőztem ellenfelemet. Mekkora dáridót csaptunk a győzelem után… Ma, amikor időm van, megnézem a fiatalokat, és örömmel tölt el a tehetségük, szorgalmuk. Csak így tovább! Szabó István: - Én is az 1945 utáni megújított csapatban kezdtem birkózni, mondanom sem kell, milyen mostoha körülmények között. Mégis Dorog volt a vidék fellegvára, a vidék legjobbjai voltunk. Akkor még a futballistákénál is jobban csengett a nevünk. Akkoriban még tizenöt perces menetek (!) voltak, és egy-egy súlycsoportban harminc-negyven birkózó is elindult. Kellet a kondíció, sokat is dolgoztunk érte. Molnár Kálmán: - Negyvennyolcban kerültem a szakosztályhoz, hatvankettőig aktívan versenyeztem. A kötött – és szabadfogásban is első osztályú birkózó voltam. Amikor
abbahagytam a sportolást, itt Dorogon edzősködtem (junior válogatott Kismóni edzője), de betegségem miatt már nem foglalkozhattam a birkózókkal. Szerencsére BACSA FERENC remek érzékkel bánik a fiatalokkal, szépen fejlődnek versenyzői. Végül a magánemberként már „obsit-tulajdonos” KISS KÁLMÁN maradt a hatokból. Kiss Kálmán 1958-tól 1980-ig, tehát negyvenéves koráig birkózott, és hat éve még a vidék bajnokságon is képes volt az ezüstérem megszerzésére. Csak a magyar válogatott LAJOS ZSIGMOND volt jobb nála. 1970-től Kiss Kálmán a szakosztály vezetője Dorogon, rengeteget tesz a helyi birkózóélet fellendítéséért. ARANYI ARANYKORA Miskei utóda ARANYI LAJOS lett, működésének idejére esik, a dorogi birkózóknak a felszabadulás után elért egyik legszebb sikere. Az országos szpartakiádon három dorogi birkózó is első helyezést ért el. SZABÓ ISTVÁN pehely -, MOLNÁR KÁLMÁN könnyűsúlyban, LACZKÓ TIBOR pedig kisváltósúlyban lett hazája bajnoka. 1954-ben egy nagyon agilis, a birkózásért élni-halni tudó sportvezető kerül a szakosztály élére. CSONKA SÁNDOR, aki súlyos sérülése miatt volt kénytelen abbahagyni a versenyzést, sokat lendít a munkán. Edzőcserék után 1961-ben Molnár Kálmánt nevezi ki a klub a birkózók mesterének. Vele egy időben GRIMM ISTVÁN lesz a szakosztály új irányítója. Közben a versenyzőgárda szinte teljesen kicserélődik. DOBAI PÉTER, DEÁK FERENC, VÍGH FERENC, FODOR ANTAL, KULINA JÓZSEF, HARASZTI ATTILA tartoznak ekkor a felnőtt élgárdához. Az ifjúságiak – PAP LAJOS, KÁTAI JÓZSEF, KARA ISTVÁN és KALÁNYI JÓZSEF az „öregek” babérjaira törnek. A ’60-as évek elején a serdülő korú BACSA FERENC, MÉSZÁROS LÁSZLÓ és WITTMANN FERENC még csak ígéretnek számítanak. Az időszak egyik legeredményesebb versenyzője Fodor Antal, aki 1962-ben országos vidéki-bajnokságon bronzérmes, majd a szabadfogású OB-n negyedik helyezést ér el.A csapat is derekasan produkál. 1960-tól 1962-ig a Dorogi Bányász SC birkózói nyerik sorozatban az Országos Bányász Bajnokságokat. Ezután aranyérmet szereznek a megyei csapatbajnokságon is. ALMA A FÁJÁTÓL 1961-ben alakult a táti birkózó szakosztály. Egy jó nevű megyei versenyt rendeztek a faluban és sok fiatal nézte árgus szemekkel az erős emberek „gyűrődését”. BACSA FERENC ekkor elhatározta, ezt a sportágat választja. Bacsa Ferenc megszállotja kedvenc sportágának, már serdülő korában rendre nyerte a versenyeket, az országos találkozókon is többnyire érmeket szerzet. Az ifjúsági válogatottba is bekerült, a junioroknál OB ezüstérmes lett. Jött a katonaság és a két év kihagyás a legrosszabbkor következett. Nem szakadt el azonban a birkózástól. Második osztályú CSB-ken és kisebb versenyeken továbbra is indult. Ha már nem birkózik, akkor nevel, ars poeticájából a Dorogi Bányász profitált. - Miért választottam az edzői pályát? 1970-ben született Péter fiam. Megláttam a testalkatát és akkor már döntöttem, hogy birkózót nevelek belőle. Ötéves volt, amikor elvittem magammal edzésre. Láttam, hogy viheti valamire, elsősorban ezért lettem tréner. Péter már alaposan apja „fejére nőtt”. Bacsa Ferenc nem törpe ember, mégis sámlira kell állnia, ha fiával partiban akar lenni. Eredményei alapján bekerült az ifjúsági válogatott-keretbe, majd felnőtt válogatott lett, de a civil életre koncentrált a későbbiekben és az igazi sikereket itt érte el.De nem távolodott el a birkózástól, jelenleg a Magyar Birkózó Bíró Bizottságának elnöke és a Dorogi birkózás egyik legnagyobb támogatója.
KI LEGYŐZTE AZ OLIMPIAI BAJNOKOT A hetvenes éveket Argyelán és Fekete neve fémjelezte. A nyolcvanas évekre viszont csak egy legény maradt talpon. Mintegy utolsó mohikánnak. Az utolsó aktív felnőtt versenyző. FEKETE ZOLTÁN neve nem ismeretlen a honi birkózás világában. Sokáig magyar válogatott kerettag volt. Érdekes ember. Izmos alkat, keménynek tűnő arcvonások, mégis, amikor megszólal, csupa jóindulat és az első pillanatban már megnyerő modorú. Óriási reménységnek tartották, olyannak, aki még olimpiai bajnoki címre is képes. Nem vallhatja magát szerencsés embernek a sportban (annál inkább a vállalkozók világában) Dorogon 16 éves korában, kicsit későn kezdte el a birkózást. 1972-ben a GANZ-MÁVAG-hoz igazolt, amelynek színeiben rövid idő után junior magyar bajnok lett. Valószínűleg „vak” eredménynek tartották aranyérmét a szakvezetők, mert az akkori junior Európa-bajnokságra elfelejtették kivinni. Úgy érzi, hogy egy jó EB eredmény további lökést adott volna a fejlődéshez. Úgy mondták és írták akkoriban a magyar sajtóban, hogy rapszodikus birkózó. Legyőzte a világbajnokot, a szabadfogású olimpiai bajnokot, és erre büszke. Nem véletlenül nevezték Fekete-lónak. Kiszámíthatatlan volt, innen ered a ragadványnév. 1966-ban úgy érezte, minden jóra fordul. Kirobbanó erőben volt, a formája is kiegyensúlyozott lett. Lehetőség nyílt arra, hogy részt vegyen az Európa-bajnokságon. Talán a túlzott elszántság vagy akarat miatt az edzőtáborban megsérült és ezzel vége is lett mindennek. Ez a sérülés a legrosszabbkor jött. Négy és fél hónapig az ágyat nyomta, majd másfél évet betegeskedett. Gondolatban már lemondott a birkózásról, amikor megkereste Kiss Kálmán, a Dorog Szakosztály-igazgatója. Azóta itt van, ahol annak idején kezdett. És még mindig nem adja fel. Az 1988-as bajnokságon 4. lett (!) a 100 kg-osok mezőnyében. Nem egy kifutott eredményről van szó, mivel az összesített országos ranglistán is a negyedik helyen végzett. Az aktív versenyzésről nem tud, nem akart lemondani, veteránok között elérte amire mindig is vágyott a dobogó legfelső fokáról nézet le a világra amikor játszották a himnuszt tiszteletére, 56 évesen lett Világ-bajnok. A fiatalok szeretik és felnéznek a szerény birkózóra. 1964-TŐL A SZAKOSZTÁLY EREDMÉNYEI 1964-ben új, lelkes intéző került a szakosztályhoz, Lőrincz László személyében, leszerelt Kiss Kálmán is, ettől kezdve rohamosan ért el eredményeket a szakosztály, egy teljesen új versenyző gárdával. 1966-ban SZABÓ ISTVÁN magyar bajnok, HIDEG TIBOR magyar bajnoki III. helyezett. A következő évben az ifi csapat az ország nagy egyesülete előtt megnyerte a KISZ Kupát, és ebben az évben MAJZIK LÁSZLÓ magyar bajnok, BAJKÓ JÓZSEF szintén magyar bajnok. Az 1968-as évben BACSA FERENC csak a válogatott Tomától szenvedett vereséget. Junior bajnokságon II. helyezett. Majzik László ifi bajnokságon II. helyezést ért el. Az 1970-es évben új edző – volt versenyző – Kátai József került a szakosztályhoz, így az utánpótlás nevelés és a felnőtt versenyzők edzése is újra megoldódott. A ’70-es évek elején megkezdődött egy nagy csapat kialakítása, mely csapat a ’70-es évek végén a II. osztályú bajnokságban háromszor ért el dobogós helyezést. BALÁZS OTTÓ serdülő bajnok, SÁRKÖZI JÓZSEF serdülő bajnokságon III. helyezett, HOSSZÚ ANTAL pedig az Úttörő Olimpia II. helyezettje lett. Az 1976-os év is jól kezdődött. A Népsport az alábbi címlappal jelent meg: „A dorogi Argyelán legyőzte az új, fiatal titánt” – 6. helyezettje lett a bajnokságnak. Ezekben az években KAPÁS, KISS KÁLMÁN, ARGYELÁN tizenöt alkalommal nyerte meg az Észak-nyugat Területi bajnokságot. Közben ismét egy tehetséges fiatal HASENFRATZ ATTILA bontogatja
szárnyait, serdülő bajnokságon helyezést ér el. Az 1978. évi Vidék Bajnokságon Kiss Kálmán és Argyelán ezüstérmet szerez. Az 1977. évi Vidéki Bajnokságon Fekete Zoltán bajnok. A moszkvai olimpiai keretben két dorogi versenyző készül, FEKETE és SÓS FERENC. Közben Hasenfratz Attila megnyeri a junior bajnokságot. ARANYGENERÁCIÓ AZ UTÁNPÓTLÁSBAN Már nem csak az utánpótlással büszkélkedhetnek a dorogiak, az egyesület kinőtte magát a legeredményesebb magyarországi klubbá és a világon is felütik a fejüket ha birkózó berkekben a "Dorog" nevét hallják. Ennek előzménye volt még a 90-es években, hogy KISMÓNI JÁNOS két fronton is nagyszerűen helytáll, megnyerte az ifjúsági magyar bajnokságot (utoljára 1955-ben volt ilyen dorogi siker), a junior korosztályban pedig ezüstérmes lett. A serdülő korú KÖVECS KÁROLY kitűnő eredményeket csillogtató, tehetséges birkózó volt, kötött– és szabadfogásban magyar bajnok lett. Ugyanebben a korosztályban RAJOS ISTVÁN második, FARNADI PÉTER 3. és 4., PUKSA FERENC 2., valamint MICSKEI LÁSZLÓ 4. helyezése is figyelemre méltó. Az ifjúságiaknál CSIKÓS PÉTER Kismónihoz hasonlóan duplán helytállt. Kötöttfogásban harmadik, szabadfogásban második lett a magyar bajnokságon. Rajos Csaba ötödik helyen végzett, szintén az ifi korosztályban, de ő mint ifjúsági válogatott (Bulgáriában) is szerzett 3 nemzetközi pontot. Sok tehetség volt Dorogon, ezt az eredmények is bizonyították. A trénerek Kátai József, Bacsa Ferenc, Argyelán József és Fekete Zoltán – nagy hozzáértéssel csiszolgatták a „nyersanyagot”. DINAMIKUS FEJLŐDÉS MICSKEI LÁSZLÓ a Dorog 16 éves birkózója volt az Izmíri 1988-as Serdülő Európabajnokság sztárja. Mindkét fogásnemben elindult és nem akármilyen bravúrt hajtott végre: egy arany és egy bronzérem az izmíri termés (ugyanott Kövecs egy ezüst és egy bronzérmet szerzett). A nagy reménység szerényen fogadta a gratulációkat. Dicsérte edzőit, Bacsa Ferencet és Argyelán Józsefet.1987-ben a birkózó szakosztályok országos rangsorban az előkelő nyolcadik helyet szerezték meg. A magyar nemzeti bajnokságokban szerzett 1-4. helyezést 7-1 olimpiai ponttal jutalmazták. A szakosztály felépítése a piramis-elven alapszik: előkészítő csoport, úttörő, serdülő, ifjúsági, junior és felnőtt korosztály. Az előkészítő csoport évente körülbelül 100 fiatalt foglalkoztatott. Az úttörő csoportban harmincan birkóztak, heti négy alkalommal. Serdülő csapatunk megnyerte az 1987-es országos bajnokság pontversenyét. Az ifjúsági korosztályban FARNADI PÉTER válogatott szinten képviselte a szakosztályt. Romániában nemzetközi versenyen 3., Lengyelországban szintén ilyen jellegű viadalon 5. helyezést ért el. Időközben a Vasashoz igazolt GÁL TAMÁS, aki új klubjában sikert-sikerre halmozott. KÖVECS KÁROLY is Lengyelországban lett első egy nemzetközi versenyen. RAJOS CSABA Bulgáriában 4. lett, ezzel nemzetközi pontot szerzett. KISMÓNI JÁNOS Lengyelországban az Ifjúsági Európa-bajnokságon a 7., Bulgáriában egy ifjúsági nemzetközi versenyen 1. helyezést ért el (itt tuskirály volt). Lengyelországban 3., Romániában 2., Egerben 2. lett. Budapesten szintén nemzetközi versenyen 3. helyezést ért el. Junior korosztályban a magyar bajnokságon is helyt állt Kismóni. Szabadfogásban 3., kötöttfogásban 5. lett, pedig ott egy súlycsoporttal feljebb indult. Az Ifjúsági EB (1989) is hozta a kiváló dorogi vonatkozású eredményeket. Kövecs Európa-bajnok lett. 1989-ben a versenyzők kiválóan képviselték mind a magyar, mind pedig a dorogi színeket. A szakosztály vezetése és az edzők jó összhangban dolgoznak. KISS KÁLMÁN
szakosztályvezető, FEKETE ZOLTÁN technikai vezető, KÁTAI JÓZSEF, BACSA FERENC és ARGYELÁN JÓZSEF edzők sokat áldoztak a minél eredményesebb munkáért. A '90-es évek rendszerváltása ínséges időket hozott a sportra és azon belül a birkózó sportra. A bánya bezárása, a központi költségvetés megvonása olyan lehetőségektől fosztotta meg ezeket a tehetséges fiatalokat, hogy felnőtt korosztályban is bizonyíthassák tudásukat, mert megszűntek sportállások, csökkentek a nemzetközi versenyek, megszűntek az edzői fizetések és az anyagi finanszírozás csökkenése miatt a hazai versenyekre is kevesebbet tudtak járni a birkózók. Birkózásban az aktív pályafutását legtovább Aubéli Ottó, Bacsa Péter, Kismóni János és Rajos Csaba vitte. Csaba a junior Országos-bajnokságon 1. lett 1991-ben, a következő évben a junior Európa-bajnokságon 3., majd 1993-ban a felnőtt Országos bajnokságon ezüstérmes lett. 1995-ben felnőtt Európa-bajnoki 4. helyezésig vitte. Néhány év szünet után Csabát visszahúzta a szíve a szőnyegre, újra edzésbe lendült és 2008-ban elindult a Veterán Világbajnokságon, ahol ezüstérmes lett, a következő évben pedig Veterán Világbajnokká birkózta magát. 2011ben ismét elindult a Világbajnokságon és töretlen erővel szintén megnyerte az aranyat. KISMÓNI JÁNOS karrierje csúcsa 1998-ban volt, amikor a felnőtt kötöttfogású Világbajnokság egyik legnagyobb sztárját, az azóta már többszörös Világ -, Európa - és Olimpiai bajnok a török Yerlikaját (jelenleg a török birkózó szövetség elnöke) az elődöntőben legyőzte és 2. lett. KOrosztályos Magyar-bajnoki címeken kívül kétszer lett felnőtt Országos-bajnok: 1993 Világkupa 4 helyezett kötöttfogás, 82 kg, 1994 Világkupa ezüstérem, kötöttfogás, 74 kg, 1998 VB (44) ezüstérem, kötöttfogás, 85 kg BACSA PÉTER 1990-ben junior Magyar-bajnok, ötszörös felnőtt magyar bajnok: Kötöttfogású Reménységek Európa.bajnoksága 90 kg 3., , 1994. Felnőtt, szabadfogású Európa bajnokság 90 kg 5., 1996. Olimpián szabadfogás 90 kg 10.helyezés, , 1996 Felnőtt szabadfogású Európa bajnokság 90 kg 8.. AUBÉLI OTTÓ serdülő, ifi, junior korosztályban Magyar-bajnok: 2001 44 EB szabadfogás, 130 kg 4. helyezett, 2002 36. VB szabadfogás 120 kg 5. helyezett, 4x-es magyar bajnok szabadfogás , 2003 EB szabadfogás 6 helyezett 120kg, 2005 EB Várna, szabadfogás 120 kg bronzérmes, 2005. VB Budapest, bronzérmes 120 kg PUKSA FERENC, aki jelenleg a dorogi birkózók elnöke, szintén lett junior országosbajnok, majd a felnőtt Országos-bajnokságon 2. és 3., és a '90-es évek egyik legerősebb versenyén az IBV-n volt első majd második helyezett, szakosztály vezetése mellett napi rendszerességgel edz a mai napig, aminek példás jutalma a Veterán Világ-bajnokságon nyert bronzérme. RAJOS ISTVÁN junior magyar-bajnok, majd: a junior VB-n 4. lett. 1990 11 Ifj. EB kötöttfogás 100 kg bronzérem, 1991 Ifj. VB kötöttfogás 100 kg 4 helyezett, 2x-es Veterán Világ-bajnok GÁL TAMÁS szintén nyert minden utánpótlás korosztályban nyert magyar-bajnokságot: 1988 Kadet EB kötöttfogás 70 kg aranyérem, 1988 Kadet EB szabadfogás 70 kg ezüstérem, 1989 3 kadet VB 76 kg ezüstérem, 1989 3 Kadet VB szabadfogás 76 kg aranyérem, 1989 7. Junior EB szabadfogás 74 kg ezüstérem. Kovács Imre serdülő országos-bajnok és serdülő Világ-bajnoki bronzérmes.
KÖVECS KÁROLY a korosztályos országos-bajnoki címeket mind bezsebelte, ezen kívül a serdülő EB-n kötöttfogásban ezüstérmes, szabadfogásban bronzérmes lett. Az ifjúsági EB-n bronzérmes kötöttfogásban, a VB-n pedig ezüstérmet szerzett. Felnőtt korosztályban magyar-bajnoki 2. helyezett lett. Többen próbálkoztak pesti egyesületekben szerencsét próbálni felemás sikerrel, vagy sérülés, betegség, menedzselés hiánya stb. miatt mindenki a civil életet választotta. Viszont ott egytől egyig a saját területük egyik legsikeresebb tagjává nőtte ki magát. Kilencvenes években majd kétezres évek elején igen nagy tehetségek bontogatták szárnyaikat a fent felsorolt nemzetközi "vizeken" is eredményt felmutatókon kívül. Többen nyertek Magyar-bajnokságot vagy érmeket, remek helyezéseket a korosztályos Országosbajnokságokon, mint például: Veres István, Kosztonyák Miklós, Csíkos Péter, Dóczi László, Új Attila, Mangel Zsolt, Kun Viktor, Gabala Roland és Krisztián, Lévai Zoltán és Attila, Cvik Csaba, Sárai András, Fazekas Béla, Horváth György, Kreisz Gergő, Kovács Imre és Róbert, Juhász Balázs, Szántó Gábor és Feri, Köles Krisztián, Balogh Krisztián és Józsi, Kreitner Gábor, Ifj.Kornokovics Kálmán, Ifj.Fekete Zoltán, Ifj.Kiss Kálmán, Varga Gábor, Tóth Bálint és Szabolcs, Halama Ede, Lőrinc Henrik, Nádi Zoltán, Mandl Gergő, Szatmári Attila, Demény László, Kele Ádám, 90'-e évek elején szakadás lett az egyesület vezetésében, ez is és a csökkenő anyagi forrás miatt szerényebb 10 év következett, de ekkor kezdett a klubban birkózni az azóta már szlovák színekben Európa-bajnoki címet nyerő Lévai István és testvérei akik többszörös Magyar-bajnokok Attila és Zoltán, de a 2000-res évek elején Bacsa Ferenc visszatért a felnőtt válogatottól és új gyermek csoportot indított Táton, majd megnyerte egykori tanítványát Lévai Zoltánt, hogy térjen vissza a birkózásba és vállaljon edzői feladatot. Majd közösen a környező településeken felélesztették és újraindítottak birkózó csoportokat, ahonnan olyan tehetségek kerültek ki és alapozták meg a jelen sikereit, mint pl. Korpási Bálint, Biczó Ádám, Robotka László, Robotka Soma, Kreisz István, Szalczinger Dániel, Jäger Krisztián, Molnár Andrea, Hevesi Péter, Pápa Péter, Szeferinusz Róbert, Csákvári Károly, Maros Péter, Hlavati Dániel, Leskó Gábor, Donigold Péter, Brilla, Gergő, Molnár Ádám, Tatár Gergő, Jäger Szimonetta, Tokai Nikolett, Sipos Roland, Tokai Attila, Papp György, Szakmár Alexandra, Keszei Krisztián, Czomba Kata, Czomba Péter, Szekér Máté. ÖSSZEFOGÁS EREJE A 90' évek siker kovácsai mikor megalapozták a civil életüket, újra össze fogtak és úgy gondolták, hogy soha nem látott magaslatokba segítik a dorogi birkózást. A nagy összefogás aktív részesei Bacsa Péter Kismóni János, Rajos István, Rajos Csaba, Kövecs Károly, Major Gyula, Gremsberger Norbert és Krisztián, Fekete Zoltán, Ifj. Fekete Zoltán, Farnadi Péter, Puksa Ferenc, Lévai Zoltán, Bacsa Ferenc, Kátai József. Nekik köszönhető, hogy a Dorog 2010-től kezdve a 130 szakosztályt felvonultató országos rangsorban kétszer (2011-ben és 2013-ban) bajnok lett 2012-ben pedig ezüstérmes.A szakosztály profilja bővült a női csapat megalakulásával. A dorogi lányok nem csak szép számban vannak jelen a szakosztály életében, de eredményesen is szerepelnek a versenyeken. A dorogi klub mindig is jelentős szerepet töltött be a honi birkózó sportban. Többször adhattak otthont kimagasló versenyeknek. Dr. Hegedűs Csaba, Világ-, Európa
és Olimpiai bajnok, a Magyar Birkózó Szövetség elnöke gyakori vendége Dorog városának, aki mindig elragadtatással beszél a dorogi birkózó életről, a közelmúltban a birkózás városa címmel illette Dorogot. Kitüntetett figyelme és elismeréseként Dorog gyakran nyeri el a legrangosabb honi birkózó versenyek rendezési jogát. A 2012-es év különösen kimagasló lett a dorogi birkózás történetében. A dorogi birkózó klub az előző év Ország legjobb birkózó egyesülete címet nyerte el a honi mezőny 130 klubja között, majd ez év március végén egy rangos nemzetközi birkózóverseny házigazdája egyben meghonosítója is lett, ahol 15 ország mintegy 200 versenyzője, köztük a világ legjobbjai között számon tartott Ukrajna és Azerbajdzsán mellett a távoli Japán birkózó-válogatottja is képviseltette magát. A rendezvényt számos egykori birkózó híresség, többek között Kocsis Ferenc, Varga János, Sike András és Repka Attila olimpiai bajnokok is megtisztelték jelenlétükkel. A viadalt dr. Tittmann János a város polgármestere és dr. Hegedűs Csaba, a Magyar Birkózó Szövetség elnöke nyitotta meg. A versenyt követően egyhetes nemzetközi edzőtábort is szerveznek minden évben helyben. JELEN SIKEREI, TERVEI A városi kis egyesület egy "MULTIVÁ" nőtte ki magát mind eredményekben, mind létszámát tekintve. Az összes korosztály Országos Csapat-bajnokságán esélyesként tartják számon, az egyéni bajnokságokon pedig futó szalagon szállítják az aranyérmeket és az érmek sokaságát. Korosztályos világ-versenyeken, Európa-, és Világ-bajnokságon 2013-ban 4 érmet nyert az egyesület amit nem, hogy egyesület, de nagy nemzetek sem tudnak produkálni, annyira erős és kiegyenlített a nemzetközi mezőny. A" maiak" legeredményesebb versenyzői a többszörös korosztályos Magyar-bajnok ifj. Lévai Zoltán aki Kadet korosztályban kétszer volt a Kf-ú Európa-bajnokságon 3. és egyszer a Kadet kf. Világbajnokságon 3., Torba Erik aki szintén többszörös utánpótlás Országos-bajnok és Kf-ú Kadet korosztályban Európa-bajnokságon 3. és a Kadet kf. Világbajnokságon 3., Papp Bertalan aki Magyar-bajnoki címe mellett a Kadet kf. Világbajnokságon 2. lett. De ide sorolandó Hlavati Dániel aki szintén többszörös korosztályos Magyar-bajnok és Kf-ú Kadet Európa-bajnok, Jäger Szimonetta és Jäger Krisztián akik 2013-ban Dorogi színekben Felnőtt Magyar-bajnoki címet nyertek, Robotka László aki Strand Birkózó Világ-bajnokságon a felnőttek között 3. lett. De az utánpótlás erejét mutatja Dorogon, hogy a saját utánpótlás korosztályukban bajnokok lettek: Dömény János, Érsek Róbert, Hódi Erik, Kismóni Botond, Kismóni Móric, Klányi Krisztofer, Kovács Győző, Lévai Tamás, Németh Anna, Pápa Péter, Papp Bertalan, Papp Olivér, Putnoki Zsolt, Putnoki Zsolt, Gyarmathy Kata, Rajos Richárd, Spányik Ákos, Szekér Cintia, Szekér Szimonetta, Takács István, Torba Erik, Vátzi Bálint, Vátzi Roland, Vitek Amadeus, Vitek Kálmán, és akik még bajnoki címet nem de Országos-bajnokságon érmet nyertek: Bádi Balázs, Dóczi Anna, Dóczi Mátyás, Gremsberger Bertalan, Horváth Renátó, Horváth Vanessza, Kapás Máté, Kozák Patrik, Osváth Gergő, Papp György, Partos Boldizsár, Rajos Dóra, Robotka László, Szányi Áron. Mögöttük pedig a siker kapuján kopogtat 200-250 kis birkózó akik a dorogi birkózás jelenét formálják. ÉS A JELEN SIKEREI? A jelenről szóljon Szekeres István a Magyar Birkózó Szövetség sajtó referense és főszerkesztő, főszerkesztő-helyettes, Népsport, Magyar Hírlap, FILA News munkatársa:
"A dorogi csoda Utanpotlassport.hu szerkesztősége, a Magyar Olimpiai Bizottság és a Decathlon Magyarország 2013-ban Március műhelye címet a dorogi birkózóknak ítélte oda, de a Dorogi NC nem lazsált az év hátralévő időszakában sem. Fölényesen megnyerte az országos egyesületi pontversenyt, 111 érmet – köztük 41 aranyat – gyűjtve be a korosztályos egyéni bajnokságokról, hármat a kadet-világversenyekről. Dorog kisváros, és a birkózók olyan szomszéd településekre építenek, mint Esztergom, Tát, Tokod, Nagysáp, Csolnok. Ahogy mondani szokás: innen szép nyerni. Szekeres István • Egyszerűen lenyűgöző volt a fiatal dorogi birkózók teljesítménye 2013 márciusában. Mondhatni, mindent vittek. Nyertek az összes utánpótlás-korosztályban, egyéni versenyen és csapatbajnokságon, kötött- és szabadfogásban. S mint utólag kiderült: a Hónap műhelye-választásból is egyértelműen jöttek ki győztesként. A díjátadó ünnepségen derültséget keltett, amikor Lévai Zoltán, a szakmai vezető azt mondta, sípot szeretne venni a Decathlon félmilliós keretéből, mert sokszor már nem győzi hangerővel az edzések dirigálását. Szobakerékpárokról is szó volt, az állóképesség fejlesztéséhez. Továbbá fogyasztóruhákról… És pulzusmérő órákról! Ez nagyon komoly szakmai színvonal szimbóluma: a tudatos (fiatal) sportoló önellenőrző alkalmatossága. Puksa Ferenc, a Dorogi NC elnöke, aki ma is birkózik a veteránok versenyein, most megerősítette: valóban arra költötték a sportszervásárlási utalványt, amire az első pillanatokban tervezték.A márciusnak vége lett, aztán a díjátadó öröme is átcsúszott az emlékezet birodalmába… De a társaság nem pihent meg, például a babérjain, hanem ugyanazon a hőfokon folytatta a versenyévet. Parádés a teljesítmény! Már a felsorolás is önmagáért beszél: 1.) A Dorogi NC nyerte a sportágban az egyesületek 2013. évi pontversenyét, nagy fölénnyel utasítva maga mögé a patinás, nagy klubokat is. 2.) Az országos egyéni bajnokságokon és a diákolimpián 111 érmet nyertek, 41 (!) aranyat, 27 ezüstöt és 43 bronzot. 3.) Három korosztályban szerezték meg a csapatbajnoki aranyat, nyertek továbbá három ezüstöt és két bronzot. 4.) A döntő első köre után még vezettek, végül a harmadik helyen zártak a felnőtt-csébén, ahol szinte csak utánpótláskorú srácok birkóztak – sokszor – világklasszisok ellen. Erősítettek ugyan két azeri „vendégmunkással”, de sok köszönet nem volt bennük. 5.) A nemzetközi mérlegük is tekintélyes: a kadet-korosztályban az Eb-n Lévai Zoltán harmadik, Torba Erik ötödik, Papp Bertalan pedig tízedik lett, míg a világbajnokságon Papp Bertalan ezüst-, Torba Erik bronzérmet nyert, míg Lévai Zoltán a mamut mezőny tizenkettedik helyén végzett. A márciusi Hónap-siker után így mutattuk be őket… „Kihelyezett szakosztálya működik Esztergomban (mintegy hatvan kis birkózóval), Nagysápról huszonöten, míg Tátról és
Tokodról tízen-tízen ma már bejárnak edzésre a fiatalok. A dorogi bázison felkészülőkkel együtt a DNC versenyzői létszáma megközelíti a kétszázat, s öt szakember irányítja a munkájukat.” Mielőtt elmondanánk, hogy most hol tartanak, beszéljünk kicsit másról! Dorog kisváros. Voltak virágzó korszakai, de a bányászat és az ahhoz kapcsolódó ipar megszűntével halmozottan hátrányos helyzetbe került. A sport is csak önkormányzati támogatással maradt életben. A birkózók szerencséjére (is), dr. Tittmann János polgármester igazi sportbarát, aki a lehető legtöbbet igyekszik kipréselni a költségvetésből a fiatalok testedzésére. A Dorogi NC sem dúskál anyagiakban. Puksa elnök, aki menedzser is egyben, elmondja: „Az önkormányzattól kapjuk a pénzünk felét, a negyven százalékát magunk teremtjük elő – tagdíjakból, pályázatokból, és a maradék tíz jön össze támogatóktól.” De most olyan fejlesztést terveznek, ami előtt le a kalappal. Hatalmas elszántságra utal. Lévai Zoltán szakmai vezető egy szuszra mondja el: „A sportágfejlesztési támogatásnak köszönhetően szeptembertől kilenc edzővel nyolc különböző helyen (Dorogon és Esztergomban két-két, Táton, Tokodon, Nagysápon és Csolnokon egy-egy bázison) összesen tizenegy csoportban (Dorogon ötben, Esztergomban kettőben, Táton, Tokodon, Nagysápon és Csolnokon egyben-egyben) készítünk fel kétszázötven-háromszáz fiatalt.” Közismerten a birkózó-szövetség adja át a legnagyobb összeget az egyesületeknek a kiemelt állami támogatásból, annak a hatvan százalékát. Természetes, hogy az eredményeik alapján a dorogiaknak is sok jut. (Az elosztást, a pontos összegeket az első szakasz lezártával közzétesszük honlapunkon.) Kész tervvel várták ezt az időszakot, és Lévai mester is ezért jelenti be, mi mindent valósítanak meg szeptembertől. Most tehát elmondhatjuk, hogy a Dorogi NC a magyar birkózás talán legmarkánsabb regionális központja. És lesz még inkább. Tovább is van. Mondjam még? Bár a kedves olvasó válaszát nem hallottam, gyanítom, hogy érdekli. A még újabb fejlesztés eredményeképpen küzdősport-centrummá is válhat a dorogi bázis. Az önkormányzat törekvése, hogy a birkózáson kívül, a sportág (és a cselgáncs) elemeit tartalmazó grappling, a hozzá közel álló szumó és további keleti küzdősportok „templomát” alakítsák ki. A megvalósítási terv készülőben van, a jelek szerint mintegy harmincmillió forintra lenne szükség. S mivel az önkormányzat tulajdonában lévő hostelt is megkapta az egyesület, használatra, már nem is tűnnek túl merésznek a tervek..." Az eredményeknek és a hatalmas létszámnak köszönhetően 2013-ban Dorogi Regionális Nagycentrum lett az egykoron még községi szakosztályként induló csapat.Immár 8 edző Lévai Zoltán, Kövecs Károly, Knyaskó Máté, Brilla Gergő, Lévai Mária, Papp György, Partos Bence, Pápa Péter vezeti az edzéseket Dorogon és a kihelyezett szakosztályaiban (Esztergomban két helyen, Csolnokon, Tokodon, Táton, Nagysápon) és további települések bevonása a is tervben van a dorogi birkózó életbe.
Tervek tehát vannak, nem is akár milyenek, a szakmai munkát tovább véve szent elhatározása mindenkinek, hogy a TV képernyői előtt ülve több millió magyar szurkoljon hamarosan az Olimpián dorogi birkózóért. Tervek között szerepel saját busz vásárlása, közép iskolai szinten a Birkózó Akadémia megteremtése, az edzőtermük felújítása és csarnokká bővítése valamint a csarnokra egy szintet ráépítve egy ifjúsági szállás kialakítása, hogy edzőtáborok megrendezésével javítsák a szakmai munkát. Dorogi birkózás legnagyobb ereje a szakmai munkán túl az összefogásban rejlik és, hogy egy csónakban mindenki egy irányba evez, önkormányzat, birkózók, vezetők, szülők, szurkolók, szponzorok. Az összefogás nagyságát mutatja, az elmúlt kezdő verseny ami 2013. november elején volt a szomszédos szlovák városban a dorogiak összesen 45 személyautóval egy 17 fős és egy 9 fős kisbusszal karavánban mentek a versenyre... A múlt szép, a jelen remek. a jövő bíztató! Hajrá Dorog!!!
