DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT DOROG PF.:43. TEL.: FAX.:

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TEL.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : [email protected]

Előterjesztés Dorog Város Képviselő-testületének 2010. május 28-i ülésére Tárgy: Dorogi Óvoda, Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyása Tisztelt Képviselő-testület! A közoktatási rendszerfejlesztési folyamat részeként az új intézménynek a Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyásáról kell döntenie a fenntartónak. A szabályzatot Vig Attila igazgató úr és Sitku Pál leendő főigazgató készítette el. A közoktatási törvényben előírt szervezetek éltek véleményezési jogukkal, ezt követően került sor a nevelőtestületi elfogadására. Kérem leírtak alapján az alábbi határozati javaslat elfogadását! Határozati javaslat: Dorog Város Képviselő-testülete jóváhagyja a Dorogi Óvoda, Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Szervezeti és Működési Szabályzatát. Határidő: 2010. július 1. Felelős: Dr. Tittmann János polgármester Dorog, 2010. május 19.

Dr. Tittmann János sk.

Intézmény neve:

Szabályzat típusa:

Dorogi Óvoda, Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Szervezeti és működési szabályzat

Intézmény székhelye, címe:

2510 Dorog Borbála ltp.8.

Intézmény OM-azonosítója:

031808

Intézmény fenntartója:

Dorog Város Képviselő-testülete 2510 Dorog Bécsi út 71.

Intézmény vezetője:

Sitku Pál

Intézményegység vezetők:

Tartalomjegyzék

I. Bevezetés, általános rendelkezések II. Az intézmény általános jellemzői III. Az intézmény szervezeti felépítése, a szervezeti egységek feladatai IV. Az intézmény vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladatmegosztás V. Az intézményegységek és szervezeti egységek közti együttműködés, a vezetőkkel való kapcsolattartás rendje VI. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás VII. Reklámtevékenység VIII. Az óvodai intézményegység működési rendje IX. Az általános iskolai intézményegység működési rendje X. Az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Intézményegység működési rendje XI. Egyéb rendelkezések XII. Záró rendelkezések XIII. Nyilatkozatok Mellékletek

I. Bevezetés, általános rendelkezések A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a

Dorogi Óvoda, Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. [Kt. 40. § (1) bekezdés] 1. A szervezeti és működési szabályzat célja, feladata, jogszabályi alapja A szabályzat célja az intézmény szervezeti felépítésének meghatározása. A pedagógiaiművelődési programban rögzített cél- és feladatrendszer hatékony megvalósításához az intézmény működésének, belső rendjének kialakítása, a belső és külső kapcsolatok szabályozása és azoknak a rendelkezéseknek a megfogalmazása, amelyeket a jogszabályok nem utalnak más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkedik az intézmény más belső szabályaihoz, alapdokumentumaihoz.

2. Jogszabályi háttér A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet (továbbiakban: R.) az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.) a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.) a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.) a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM-rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM-rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM-rendelet

További, az adott intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok: az alapító okiratban foglaltakat a jogszabályban megjelölt szerv vagy felügyeleti szerv által jóváhagyott SZMSZ-ben részletezni kell [Ámr. 13/A § (3) bekezdés] a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló mindenkor hatályos törvények az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM-rendelettel a diákigazolványról szóló 17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 26/1997. (VII. 10.) MKM-rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OMa kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM-rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM-rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM-rendelet 4/2010 I.19. OKM rendelet a Pedagógiai szolgálatokról

3. A SZMSZ hatálya A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. 3. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, hatálya A Dorogi Óvoda, Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat intézmény szervezeti és működési szabályzatának törzsdokumentumát, jogszabályban előírt kötelező mellékleteivel együtt a közalkalmazotti tanács előzetesen véleményezi. Az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el. Az elfogadás során – a jogszabályban meghatározottak szerint – a diákönkormányzat és a szülői szervezet egyetértési/véleményezési jogot gyakorol. Az intézmény szervezeti és működési szabályzata mellékleteivel együtt az intézmény fenntartójának, Dorog Város Képviselőtestületének jóváhagyásával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Hatálybalépésével az ezt megelőző szervezeti és működési szabályzat hatályát veszti. A szervezeti és működési szabályzat, valamint a mellékleteit képező egyéb belső szabályzatok

betartása az intézmény minden tanulójára, alkalmazottjára és szerződéses jogviszonyban álló munkatársára kötelező érvényű. 4. A szervezeti és működési szabályzat és az intézményi alapdokumentumok nyilvánossága Az intézmény alapdokumentumait, köztük a szervezeti és működési szabályzatot mellékleteivel együtt az intézmény valamennyi alkalmazottja, szerződéses munkatársa, tanulója, valamint azok szülei megtekinthetik az feladat ellátási helyek könyvtárában, a könyvtár nyitvatartási ideje alatt, illetve a dorog.hu internetes címen. A minőségirányítási program éves értékelésének egy példányát az iskolai könyvtárban kell elhelyezni. A szervezeti és működési szabályzat egy-egy példánya a nevelőtestületi szobákban is elhelyezésre kerül. A főigazgató minden évben a jövendő elsős tanulók szüleit szóban tájékoztatja az általános iskolában folyó nevelő-oktató munkáról, a működés rendjéről. Az intézmény házirendje a feladat ellátási helyek óvoda- és iskolatitkári helységében és könyvtárában megtalálható. Minden óvodás gyermek szülőjének, illetve új tanulónak, szülőnek beíratáskor átadják. Információ az alapdokumentumokról a főigazgatótól, az intézményegység-vezetőktől és az intézményegység vezető helyettesektől kérhető. Az intézmény egy nevelési évre, tanévre szóló munkaterve a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatai tartalmazza az időpontok és a határidők kitűzésével, valamint a felelősök megjelölésével. A munkatervet a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti, és a szülők számára „Iskolai naptár” címmel egy rövidített eseménynaptárt ad közre.

II. Az intézmény általános jellemzői 1. Az intézmény adatai Elnevezése:

Dorogi Óvoda, Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat

Rövidített neve:

DOKI?

Székhelye:

2510 Dorog Borbála ltp. 8

Feladat ellátási helye/i:

2510 Dorog Iskola u. 4. iskolaépület 2510 Dorog Iskola u. 3. napközis épület és gondnoki lakás 2510 Dorog Bécsi u. 45. iskolaépület 2510 Dorog Otthon tér 8. óvodaépület 2510 Dorog Iskola u. 2. óvodaépület 2510 Dorog Hősök tere 2. óvodaépület 2510 Dorog Mátyás király u. 3. épülete

Statisztikai törzsszáma: OM azonosító jele:

031808

Számlaszáma: Központi telefonszáma: Központi faxszáma: Internet- és e-mail címe: Bélyegzőlenyomata/i: Hosszú:

Dorogi Óvoda, Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat 2510 Dorog Borbála ltp. 8. Pf. adószám: 15385750-2-11 OM azonosító: 031808

Kör:

Dorogi Óvoda, Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat

Az intézményi bélyegzők használatára az intézmény alábbi beosztásban dolgozó alkalmazottai jogosultak: főigazgató intézményegység-vezető, intézményegység-vezető helyettesek, iskolatitkárok, óvodatitkárok, osztályfőnökök (az osztályfőnök kizárólag osztályfőnöki adminisztráció során, a feladat ellátási hely Tanulmányi Irodáján).

Főigazgató 2510 Dorog Borbála ltp. 8.

1. számú körbélyegző 2.számú körbélyegző

2510 Dorog Iskola u. 4. 2510 Dorog Bécsi u. 45. 2510 Dorog Otthon tér 8. 2510 Dorog Iskola u. 2. 2510 Dorog Hősök tere 2. 2510 Dorog Mátyás király u. 3.

3. számú körbélyegző 4. számú körbélyegző 5.számú körbélyegző 6. számú körbélyegző 7. számú körbélyegző 8. számú körbélyegző

2. Az Intézmény szabályszerű működését meghatározó alapdokumentumok és belső szabályzatok alapító okirat pedagógiai-nevelési program és helyi tanterv szervezeti és működési szabályzat és mellékletei minőségirányítási program házirend éves munkaterv 3. Az intézmény alapítása, fenntartása, irányítása Az intézményt Dorog Város Képviselőtestületének 39/2010.(III.26.) számú határozatával hozták létre, 2510 Dorog Borbála ltp. 8. székhellyel. Az alapító okirat kelte : 2010. március 26. Az általános iskolai intézményegység működési engedélyét első alkalommal 1985. december 31. adták ki. Az intézmény fenntartója és felügyeleti szerve: Dorog Város Képviselőtestülete

4. Az intézmény működési körzete Az óvodai intézményegység a fenntartó által kijelölt körzettel működik férőhelye mértékéig a felvételi körzet jegyzéke szerinti lakóhelyű gyermeket veszi fel. Kötelező felvenni a körzetből azt a gyermeket, aki az adott évben az ötödik életévét betölti, továbbá az óvoda nem tagadhatja meg a körzetes harmadik életévét betöltött halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek a felvételét, valamint annak a gyermeknek a felvételét, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 41. §-a alapján jogosult a gyermek napközbeni ellátásának igénybevételére, illetve akinek a felvételét a gyámhatóság kezdeményezte. Az általános iskola a fenntartó által kijelölt körzettel működik, férőhelye mértékéig a felvételi körzet jegyzéke szerinti lakóhelyű gyermeket veszi fel. Kötelező felvenni a körzetes tanköteles tanulókat.

A szabad férőhelyek betöltéséről a Kt.-ben meghatározott keretek között a pedagógiai programban rögzítetteknek megfelelően a főigazgató dönt. 5. Az intézmény típusa Az intézmény típusa: többcélú közoktatási intézmény (közös igazgatású közoktatási intézmény) 6. Az intézmény tevékenységei 6.1 Alapfeladatok óvodai nevelés nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó alapfokú oktatás óvodában SNI-s fogyatékos óvodás gyermek integrált ellátása iskolában SNI-s fogyatékos iskoláskorú tanuló integrált ellátása pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátása Az intézmény az alapító okiratában meghatározott alapfeladatait az egymással együttműködő és feladataikat összehangoló, szervezeti és szakmai tekintetben önálló, óvoda, általános iskola, egységes pedagógiai szakszolgálat keretében, a jogszabályok alapján elkészített és elfogadott, a fenntartó által jóváhagyott közös pedagógia program alapján végzi. 6.2 Alapfeladat szakfeladat szerinti megjelöléssel Az intézmény alaptevékenységei 6.2.1. Óvodai intézményegység Az iskolai oktatást megelőző korú (3 éves kortól) gyermekek nevelése, óvodai ellátása a tankötelezettség eléréséig. Sajátos nevelési igényű gyermekeket, SNI A: testi, érzékszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, a megismerési funkció, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethetően tartós és súlyos rendellenességével küzd, SNI B a megismerési funkció, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethetően tartós és súlyos rendellenességével küzd, a feladat ellátási helyek infrastrukturális és humánerőforrás feltételeinek megfelelően korlátozott számban fogad. Az intézmény alapvető szakágazati besorolása és megnevezése: TEAOR 85.10 Iskolai előkészítő oktatás KSH Szakfeladat rend szerint: 851011 Óvodai nevelés, ellátás További szakágazatok: TEAOR 56.29 Egyéb vendéglátás TEAOR 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése KSH Szakfeladat rend szerint: 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása 562912 Óvodai intézményi étkeztetés 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 6.2.2. Általános iskolai intézményegység

Az általános iskolás korú tanköteles gyermekek nevelése, alapfokú ismereteket nyújtó oktatása, amelynek célja a középfokú oktatásra való felkészítés. Az iskola sajátos feladata továbbá: Egész napos (iskolaotthonos) iskolai nevelést és oktatást biztosít mindhárom telephelyen, az e nevelési-oktatási formát igénylő 1-4 évfolyamosok számára, a 2010 /2011 tanévtől felmenő rendszerben. Napközis foglalkoztatást ellát mindhárom feladat ellátási helyen. Angol két tanítási nyelvű oktatást biztosít a Borbála ltp. 8. és a Bécsi út 45. feladat ellátási helyen. Közoktatási sportiskolai képzést folytat a Borbála ltp. 8. és az Iskola u. 4. feladat ellátási helyen. Zsolnai-féle Értékközvetítő és Képességfejlesztő program szerinti képzést folytat a Bécsi u. 45. feladat ellátási helyen. Emelt szintű német oktatást végez a Borbála ltp. 8. feladat ellátási helyen. Emelt szintű angol oktatást végez az Iskola u. 4. feladat ellátási helyen. Sajátos nevelési igényű tanulókat, SNI A: testi, érzékszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, a megismerési funkció, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethetően tartós és súlyos rendellenességével küzd, SNI B a megismerési funkció, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethetően tartós és súlyos rendellenességével küzd, a feladat ellátási helyek infrastrukturális és humánerőforrás feltételeinek megfelelően korlátozott számban fogad. Az intézmény alapvető szakágazati besorolása és megnevezése TEAOR 85.20 Alapfokú oktatás 852010 Alapfokú oktatás KSH Szakfeladat rend szerint: 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 1-4 évfolyam 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 5-8 évfolyam További szakágazatok: TEAOR 85.59 M.n.s. egyéb oktatás TEAOR 56.29 Egyéb vendéglátás TEAOR 85.51 Sport, szabadidős képzés TEAOR 91.01 Könyvtári, levéltári tevékenység TEAOR 93.12 Sporttevékenység TEAOR 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

KSH Szakfeladat rend szerint: 852012 Sajátos nevelési igényű ált. iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 1-4 évf. 852022 Sajátos nevelési igényű ált. iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 5-8 évf. 855911 Általános iskolai napközi otthoni nevelés 562913 Iskolai intézményi étkezés 855100 Sport, szabadidős-képzés 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 910123 Könyvtári szolgáltatások 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 6.2.3. Egységes pedagógiai szakszolgálati intézményegység Nevelési vagy pszichológiai szempontból problematikus gyermekek gondozására vonatkozó tanácsadási és rehabilitációs tevékenység; logopédiai ellátás; gyógytestnevelés, pályaválasztási tanácsadás. Az intézmény alapvető szakágazati besorolása és megnevezése Az intézmény alapvető szakágazati besorolása és megnevezése TEAOR 85.60 Oktatást kiegészítő tevékenység KSH Szakfeladat rend szerint: 856011 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység További szakágazatok: TEAOR 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése KSH Szakfeladat rend szerint: 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 7. Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek Kiegészítő tevékenységet a: 856099 Egyéb oktatás kiegészítő tevékenység szakfeladaton végezhet. Az intézmény kisegítő tevékenységet végezhet (helyiség bérbeadása) a: 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése szakfeladaton, melynek bevétele maximum az összkiadás 5 %-a lehet. 8. Vállalkozási tevékenység Az intézmény az állami feladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet nem folytat. 9. Az intézmény jogosultsága „Nyolcadik évfolyamos bizonyítvány kiállítása.

tanulmányait

befejezte,

kilencedik

évfolyamba

léphet”

–

10. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (1) bekezdésének c) pontja alapján az intézményben foglalkoztatott, bankszámla feletti rendelkezési jogot gyakorló közalkalmazottnak kétévente vagyonnyilatkozatot kell tennie. Vagyonnyilatkozat-tételre köteles beosztás és munkakör: a főigazgató, az intézményegység vezetők, A főigazgató vagyonnyilatkozatának őrzése a fenntartó feladata.

III. Az intézmény szervezeti felépítése, a szervezeti egységek feladatai A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. Az intézményvezetés a jogszabályok alapján a racionális, hatékony, eredményes működtetés érdekében, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével alakította ki a szervezeti egységeket.

1. A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése Óvoda intézményegység: óvodai nevelés óvodai csoportok száma: 16 Hétszínvirág Napközi Otthonos Óvoda feladat ellátási hely Otthon tér 8. Petőfi Sándor Napközi Otthonos Óvoda feladat ellátási hely Iskola u. 2. Zrínyi Ilona Napközi Otthonos Óvoda feladat ellátási hely Hősök tere 2. felvehető maximális gyermeklétszám: Otthon tér 8. 165 fő Iskola u. 2. 145 fő Hősök tere 2. 75 fő

7 6 3 385

Az óvodai intézményegység élén intézményegység-vezető áll, akinek munkáját két feladat ellátási helyen helyettes segíti. Azokban az ügyekben, amelyek kizárólag az óvodát érintik, az intézményegység nevelőtestülete gyakorolja a döntési és véleményezési jogokat. Az óvodai feladat ellátási helyeken – az intézményegység-vezető (és helyettesei) közvetlen irányítása mellett – óvodatitkárok működnek. Feladata az integráción belül a pedagógiai munka folyamatos fejlesztésével a nevelési programjában meghatározottak szerint, a szülőkkel együttműködve biztosítja a 3–7 éves korosztály óvodai nevelését, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak alapján ellátja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik. Korszerű színvonalon gondoskodik az óvodáskorú gyermekek személyiségének fejlesztéséről. Gondoskodik a fejlődésben elmaradt gyermekek felzárkóztatásáról, az SNI-s fogyatékos gyermekek integrált

neveléséről, a gyermekvédelemmel összefüggő feladatok ellátásáról. Együttműködik a bölcsődével és az iskolával. Külön hangsúlyt fordít az intézmények közötti átmenetek optimális megvalósítására. Általános iskolai intézményegység:

nappali rendszerű iskolai képzés általános iskolai nevelés és oktatás évfolyamok száma 8 felvehető maximális tanulói létszám: 1300 fő Eötvös József Általános Iskola feladat ellátási hely Borbála lakótelep 8. 570 fő Petőfi Sándor Általános Iskola feladat ellátási hely Iskola u. 4. 350 fő Zrínyi Ilona Általános Iskola feladat ellátási hely Bécsi u. 45. 380 fő Az iskolai intézményegység élén intézményegység-vezető áll, akinek munkáját a feladat ellátási helyeken helyettesek segítik. Azokban az ügyekben, amelyek kizárólag az iskolát érintik, az intézményegység nevelőtestülete gyakorolja a döntési és véleményezési jogokat. Az iskolai feladat ellátási helyeken – az intézményegység-vezető (és helyettesei) közvetlen irányítása mellett – iskolatitkárok működnek.. Feladata az integráción belül az általános iskolai alapfokú nevelés-oktatás során a tanulót érdeklődésének, képességének megfelelően felkészíteni a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. Pedagógiai programja szerint biztosítja a 6–15 éves korosztály korszerű nevelését, képzését, művelődését a családdal való szoros együttműködéssel. Feltárja az óvoda és az iskola egymásra épülésének módjait, folytatja az óvoda felzárkóztató tevékenységét, gondoskodik a tehetségek fejlesztéséről és a tanulók képességének maximális kibontakozatásáról, ellátja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatokat, felkészíti a tanulókat a továbbtanulásra Egységes pedagógiai szakszolgálati intézményegység feladatai: pedagógiai szakszolgálat nevelési tanácsadás logopédiai ellátás pályaválasztási tanácsadás gyógytestnevelés

IV. Az intézmény vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladatmegosztás Vezetők, vezetőség

Vezetői kapcsolattartás formája Irányítás: Ellenőrzés: Felügyelet:

Igazgatótanács

Általános iskolai Intézményegység vezető

Th. I.e.v.h.

Th. I.e.v.h.

Főigazgató

Óvodai Intézményegység vezető

Th. I.e.v.h.

Th. I.e.v.h.

Pedagógiai Szakszolgálat Intézményegység vezető

Th. I.e.v.h.

1.1.1 Főigazgató, az intézmény egyszemélyi felelős vezetője Kinevezése: nyilvános pályázat útján, a képviselő-testület nevezi ki. Munkáltatói jogkört a polgármester gyakorolja. Feladat és hatásköre: Felel a vezetői feladatok szakszerű ellátásáért és összehangolásáért. Felel a törvényes és szakszerű működésért. Irányítja és ellenőrzi az intézmény szakmai, igazgatási életét. Az Igazgatótanács döntésének megfelelően kinevezi az intézményegység vezetőket. A nevelőtestület (telephelyi nevelőtestület) véleményének kikérésével dönt az intézményegység vezető-helyettesek kinevezéséről

Gondoskodik a nevelési és pedagógiai program megvalósításának személyi, tárgyi és módszertani feltételeiről. Gondoskodik a szervezeti egységek tevékenységének koordinálásáról. Az intézmény egészére kiterjedően gyakorolja a bér-, a létszám és a munkaerőgazdálkodás jogát Gyakorolja – az illetékes intézményegység-vezetővel, illetve helyettessel történt egyeztetés után – a közalkalmazotti jogviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos, valamennyi közalkalmazottra kiterjedő kizárólagos munkáltatói jogkört. Az intézményegység vezetőkkel, illetve helyettesekkel történt egyeztetés után megbízza a gyermekvédelmi felelősöket, munkaközösség vezetőket, diákönkormányzatot segítő pedagógusokat. Figyelemmel kíséri az intézmény gazdálkodását, az üzemelés folyamatosságát és gazdaságosságát, rendelkezik az eszközállomány és a helyiségek kihasználásának optimális módjáról. Folyamatos kapcsolatot tart a Kincstári Szervezettel. Az Igazgatótanács és a Vezetői testület állásfoglalása alapján dönt a dolgozók anyagi és erkölcsi elismerésének elveiről és módjáról. Dönt az intézményen belül felmerülő hatásköri és egyéb vitákban, ha azokat a jogszabály vagy az SZMSZ nem utalja más hatáskörbe. Eleget tesz a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettségeinek a DKI szakszervezeti szerveivel és a Közalkalmazotti Tanáccsal kapcsolatban. Képviseli az intézményt a külső szervek előtt az adott intézményegység-vezetőkkel vagy helyettesekkel együtt, de a képviseletre – meghatározott ügyekben – eseti vagy állandó megbízást adhat. Érvényesíti az aláírási és kötelezettségvállalási jogosultságát. Jóváhagyja az intézményegységek tantárgyfelosztást, túlórakeretet, pótlékkeretet. Gondoskodik a jogszabályokban előírt intézményi dokumentumok elkészítésről Felelős a jogszabályban meghatározottak szerint saját vagyonnyilatkozatának elkészítéséért, és az intézményegység vezetők vagyonnyilatkozatának elkészíttetéséért és elhelyezéséért. Átruházott jogkörök: - gazdálkodás területén korlátozott gazdálkodási jogkör átadása az intézményegység vezetőre (költségkeret) - pénzügyi szabályzatban foglalt értékhatárig történő kötelezettségvállalás házipénztár terhére - munkáltatói jogkör gyakorlása munkaviszony létesítése, megszüntetése kivételével az intézményegység vezetők részére

1.1.2 Intézményegység vezetők Kinevezésükről nyilvános pályázat útján dönt az Igazgatótanács az alkalmazotti közösség és a képviselő-testület véleményének kikérésével. Az intézményegység vezetők egyben intézményegység vezető-helyettesi feladatokat is ellátnak.

Általános feladat és hatásköre: Korlátozott gazdálkodói és munkáltatói jogkörrel rendelkezik a főigazgató által átruházott jogkörrel. Döntenek az intézményegység működésével kapcsolatos minden olyan szakmai kérdésben, amelyek előzetes egyeztetése nem tartozik az intézményvezetésének, illetve amelyekben a döntés nem tartozik az intézményegység más közösségeinek hatáskörébe. -

a pedagógiai munka összehangolása az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének koordinálása a középtávú pedagógus-továbbképzési program és az éves beiskolázási terv koordinálása az intézményegység közös programjainak előkészítése, szükség szerinti irányítása együttműködés az intézményegység vezető-helyettesekkel az intézményi dokumentumok előkészítésében (munkaterv) szükség szerint a telephelyek szakmai munkájának ellenőrzése munkaközösségek tevékenységének koordinálása intézményegység szintű értekezletek tart. intézményegység szintű munkatervek és beszámolók készítése egyetértési jogot gyakorol az intézményegység alapfeladatára benyújtott pályázatok elbírálására

Rendszeres kapcsolatot tart az intézményegység vezető-helyettesekkel, a feladatok függvényében megbeszéléseket kezdeményez. 1.1.3 Intézményegység vezető-helyettesek Telephelyeken vezetői feladatokat látnak el. Kinevezésükről a telephelyi nevelőtestületek véleményének kikérésével a főigazgató dönt. Feladat és hatásköre: -

a telephelyen folyó pedagógiai munka irányítása felel a törvényes és szakszerű működésért a telephely ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének működtetése a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezése és ellátása a nevelő és oktató munka biztonságos feltételeinek megteremtése a gyermekbalesetek megelőzése a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtása egészségügyi vizsgálatok, szolgáltatások megszervezése az iskolai tankönyvellátás rendjének megszervezése és a tankönyvrendelés lebonyolításának ellenőrzése a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatok ellátása, statisztikai adatszolgáltatás

az telephely ügyintézésének, iratkezelésének és tanügyi nyilvántartásai kezelésének bonyolítása - a telephely vagyon-nyilvántartása, leltározás és selejtezés bonyolítása - a vagyonvédelem körébe tartozó intézkedések meghozatala - a munka- és tűzvédelmi előírások betartatása házipénztár kezelése iskolai továbbtanulás, pályaválasztás irányítása felelős az iskolai könyvtár működéséért Dönt a telephely működésévek kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy -

kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörében.

1.2.1 Igazgatótanács Tagjai: - főigazgató - intézményegység vezetők - intézményegységenként két fő - Közalkalmazotti Tanács vezetője - Szülői Munkaközösség vezetője – tanácskozási jogkörrel - fenntartó képviseletében egy fő - tanácskozási jogkörrel Rendszeres ülést tart: negyedévente Rendkívüli ülést tart: - ha a főigazgató összehívja - ha az igazgatótanács tagjainak 1/3-ad része kezdeményezi Döntési jogköre: Az intézményegység-vezetői pályázatok kiírásának feltételeiről és ütemezéséről. Az intézményegység-vezetői megbízásról és a megbízás visszavonásáról. Az intézményegység-vezetőkkel szembeni fegyelmi eljárás megindításáról, a fegyelmi büntetés megállapításáról. A feladat ellátási helyek feladatainak összehangolásáról. A nevelési és pedagógiai programmal összhangban álló szakmai fejlesztésekről. Az intézmény szervezeti felépítését érintő kérdésekben. Az intézmény egészét érintő stratégiai kérdésekben, fejlesztési elképzelésekben, szakmai koncepciók kidolgozásában. Az intézmény által alapított díjak, címek adományozásáról dönt.

Véleményezési jogkör: -

intézményi szintű szabályzatok előkészítése felújítási tervek, beruházási tervek költségvetési tervek a díjak, címek adományozásáról javaslatot tesz a Képviselő-testület felé

Valamint minden olyan kérdés, amiben a főigazgató véleményt kér. Az igazgatótanács a döntéseit minősített többséggel hozza minden esetben. Az igazgatósági tanácsi tagság személyhez kötött jog, akadályoztatása esetén, általuk írásban kijelölt helyettesítő személy képviselteti. Szavazategyenlőség esetén a főigazgató szavazata dönt. Az igazgatótanács üléseit a főigazgató vezeti. Az ülésekre meghívást kaphatnak a véleményezési jogosítvánnyal rendelkező szervezetek képviselői. 1.2.2 Vezetői testület Tagjai: a főigazgató az intézményegység vezetők az intézményegység vezető-helyettesek Üléseit Nagytanácsban (teljes létszám) és Kistanácsban (intézményegységenként) tartja. Rendszeres ülést tart: Nagytanácsban havonta Kistanácsban szükség szerint Rendkívüli ülést tart: -

ha a főigazgató összehívja ha a vezetői testület tagjainak 1/3-ad része kezdeményezi

Az intézmény operatív döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő szerve, amely a más testületek elé nem tartozó belső szabályzatok megállapításában, valamint a főigazgató által meghatározott ügyekben döntéshozó testületként is működhet. Előkészíti az Igazgatótanács elé kerülő és az érdekképviseletekkel egyeztetendő döntésre váró feladatokat. Információt közvetít a napi működés formájáról. A vezetői értekezletet a főigazgató vezeti. Döntéseit a Nagytanácsban, egyszerű többséggel hozza. Határozatképes 5 fő esetén. Vezető testületi értekezleteken meghívottként részt vehetnek szavazati joggal nem rendelkező személyek is.

1.3 Helyettesítés rendje A főigazgatót helyettesíti.

akadályoztatása esetén az általános iskolai intézményegység vezető

Az intézményegység vezetőt tartós akadályoztatása esetén az intézményegység vezetői feladatok ellátásában a főigazgató által kijelölt telephely vezetője helyettesíti. A helyettesítő felelősségi és intézkedési jogköre a működéssel és a gyermekek biztonságának megóvásával kapcsolatos azonnali döntések meghozatalára vonatkozik. Az intézményegység vezető-helyettesek munkáját a telephelyeken órakedvezménnyel rendelkező nevelők (helyettesek) segítik, akikkel biztosított a nyitvatartási időben a folyamatos vezetői jelenlét. 1.4 Gazdasági szervezet felépítése és feladata Az intézménynek önálló gazdálkodási szerve nincs. Az ezzel kapcsolatos feladatokat a Kincstári Szervezet látja el. 1.5 Alkalmazottak közösségei 1.5.1 Alkalmazotti értekezlet Tagjai: az intézményben dolgozó közalkalmazottak és munkaviszonyban álló dolgozók Vezeti: főigazgató Rendszeres értekezlet: két alkalommal (évnyitó, évzáró értekezlet) Rendkívüli ülés: - ha a főigazgató összehívja - jogszabály által meghatározott véleménynyilvánítási jog gyakorlásakor Véleményezési joga van a jogszabályokban meghatározott kérdésekben. 1.5.2 Nevelőtestületi értekezlet Tagjai: az intézményben pedagógus munkakörben, illetve a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben dolgozó felsőfokú végzettséggel rendelkező közalkalmazottak. Vezeti: főigazgató vagy intézményegység vezető Rendszeres értekezlet: évente két alkalommal Rendkívüli ülés: - ha a főigazgató összehívja - jogszabály által meghatározott véleménynyilvánítási, egyetértési jog gyakorlásakor - a nevelőtestület egészét érintő szakmai, nevelési ügyek tárgyalásakor Döntési jogkör: - nevelési, illetve a pedagógiai program elfogadása, jóváhagyása - a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása - az Intézményi Minőség Irányítási Program elfogadása, jóváhagyása - éves munkaterv elfogadása, jóváhagyása - értékelések, beszámolók, elemzések elfogadása - a nevelőtestület képviselőinek kiválasztása - házirend elfogadása - főigazgató, intézményegység-vezető vezetési programjának szakmai véleményezése

- bírósági kereset benyújtása pedagógiai program és SZMSZ jóváhagyásának megtagadása esetén. Véleménynyilvánítás: - az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben - egyes pedagógusok külön megbízása ügyében. 1.5.3 Intézményegység nevelőtestületi értekezlet Az intézményegységek nevelőtestületei munkarendjükben rögzített módon külön értekezleteket tarthatnak, melyet az intézményegység vezetők hívnak össze, és vezetnek le. -

Véleményt nyilvánítanak az intézményegység vezetők megbízása ügyében, valamint a tantárgyfelosztásról. Munkatervek, beszámolók, IMIP, házirend véleményezése

1.5.4 Telephelyi nevelőtestületi értekezlet (bizottság), szak-alkalmazotti értekezlet Tagjai: a telephelyeken pedagógus munkakörben, és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott felsőfokú végzettségű dolgozók közössége. Vezeti: intézményegység vezető-helyettes Rendszeres értekezlet: a telephelyi munkatervben szabályozottak szerint Rendkívüli ülés: - ha a főigazgató, intézményegység vezető, vagy intézményegység vezető-helyettes összehívja - rendkívüli nevelési ügyek megvitatása esetén Döntési jogkör: - operatív feladatok előkészítése, megszervezése - döntenek a képviseletükben eljáró igazgatótanácsi tagok és közalkalmazotti tanácsi tagok megválasztásakor - tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása - tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozó vizsgára bocsátása. Véleményt nyilvánítanak az intézményegység vezető-helyettesek kinevezésénél, a díjak, címek adományozási eljárásában. 1.5.5. Az iskola dolgozói Az intézmény pedagógusainak létszáma: fő Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola főigazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik 1.5.6. Nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak Dajka 16 fő Gyermekvédelmi felelős – általános iskolai intézményegységben 2 fő Szabadidő szervező – általános iskolai intézményegységben 1 fő Pedagógiai asszisztens – 3 fő Gyógypedagógiai asszisztens – 1 fő 1.5.7 Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak

Titkárság- titkárságvezető 1 fő, ügyviteli alkalmazott 7 fő Technikus – 1 fő Gépkocsivezető – 1 fő A műszaki, gondnoklási, karbantartási feladatok ellátását a Városüzemeltetési Nonprofit KFT. munkaerő kirendeléssel biztosítja. (Dorog Város Képviselőt-estületének ….határozata alapján) 1.5.8 Szakmai munkaközösségek Meghatározott feladatok ellátására éves munkaterv alapján dolgozó szakmai munkaközösségek szerveződnek. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-, oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A szakmai munkaközösség tagjai munkaközösség-vezetőt választanak, a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására. A munkaközösségek vezetői az éves munkaterv alapján beszámolnak tevékenységükről. Rendszeres kapcsolatot tartanak egymással, az intézményegység vezetők kérésének megfelelően adott kérdésekben egyeztetnek, állást foglalnak, ha szükséges közösen dolgoznak ki dokumentumokat. A nevelőtestület feladat-átruházása alapján a szakmai munkaközösségek az alábbi tevékenységeket folytatják: javítják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét, fejlesztik a szaktantárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat, végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését, kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét, javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló pénzeszközök szakmai területeken történő felhasználására, támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját. Óvodai intézményegység zenei fejlesztés környezeti nevelés mozgásfejlesztés Általános iskolai intézményegység - anyanyelvi munkaközösség - matematikai munkaközösség - társadalomtudományi munkaközösség - természettudományi munkaközösség - idegen nyelvi munkaközösség - művészeti munkaközösség - testnevelés és sport munkaközösség

- alsó tagozatos munkaközösségek (telephelyenként) Integrációs munkacsoport 1.5.7. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az óvodai, iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy a főigazgató döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az intézményvezetés hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületeket. Az alkalmi munkacsoportok tagjait a nevelőtestület véleményének kikérése után a főigazgató bízza meg. 1.6 Gyermekek, tanulók közösségei Óvodai csoportok Osztályközösségek Alsó, felső tagozat Feladat ellátási helyi gyermekközösség Feladat ellátási helyi tanuló közösség Intézményegység szintű gyermekközösség Intézményegység szintű tanulóközösség Intézményi szintű gyermek és tanulóközösség A tanulók nagyobb csoportját érintő kérdések esetében egy feladat ellátási hely tagozat (alsó, felső) közösségét határozzuk meg. Óvodai intézményegységnél-feladat ellátási hely gyermekközösség. 1.7. Diákönkormányzat A tanulók, a tanulóközösségek érdekeinek képviseletét az általános iskolai intézményegység szintjén megszervezett diákönkormányzat látja el. A diákönkormányzat jogosítványait a diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. Javaslattétel, véleményezés előtt azonban a diákönkormányzat vezetőségének véleményét ki kell kérnie. A diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. A diákönkormányzat tevékenységét saját maga szervezheti feladat ellátási helyenként és intézményegység szinten is, az egységes Szervezeti és működési szabályzata szerint. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt feladat ellátási helyenként a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján, a nevelőtestület egyetértésével, az intézményegység vezető – helyettes bízza meg. Évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést feladat ellátási helyenként és intézményegységi szinten is, melyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. Az intézményegységi diákközgyűlés összehívásáért a főigazgató, az iskolai diákközgyűlés összehívásáért az intézményegység vezető – helyettes felelős. A diákközgyűlés 1 év időtartamra a tanulók javaslatai alapján 3-3 fő diákképviselőt választ feladat ellátási helyenként az intézményegység diákönkormányzatába. 1.8 Szülői szervezetek (közösségek) A feladat ellátási hely szülői munkaközössége osztályonként/óvodai csoportonként két szülő megválasztásával alakul, mely testület, háromtagú vezetőséget választ. Évente három alkalommal ülésezik. Indokolt esetben rendkívüli ülést hívhat össze.

A feladat ellátási helyen alakult szervezetek választott vezetősége alkotja az intézményi szintű szülői munkaközösséget. A tizennyolc főből álló testület háromtagú vezetőséget választ. A szülői munkaközösség az alábbi jogkörökkel rendelkezik: megválasztja saját tisztségviselőit megválasztják a szülők képviselőit az iskolaszékbe kialakítja saját működési rendjét az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét képviseli a szülőket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint az SZMSZ azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben A tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőjétől. Az intézményi szintű szülői munkaközösség részére a főigazgató tanévenként legalább egy alkalommal tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. Az osztályok, csoportok szülői munkaközösségeivel az osztályfőnökök, óvónők tartanak kapcsolatot. A szülői munkaközösség kezdeményezheti az iskolaszék létrehozását, figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógia munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót.

V. Az intézményegységek és szervezeti egységek közti együttműködés, a vezetőkkel való kapcsolattartás rendje 1. Az együttműködés elvei Az intézmény részeit alkotó intézményegységek a jogszabályban meghatározott feladataikat egymással együttműködve, tevékenységüket összehangoltan látják el. Az egységek munkájának összehangolását az Igazgatótanács és a Vezetői Tanács segíti. A főigazgató, az intézményegység-vezetők (és helyetteseik) a minőségi vezető kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. A vezetőség a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart, amelyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet a főigazgató az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével – a főigazgató fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, amelyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést.

A kapcsolattartás formái: különböző értekezletek, megbeszélések, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza, amelyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokkal kapcsolatban a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését a főigazgató akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. Az óvoda és az iskola közötti átmenet megkönnyítése érdekében a következő intézkedéseket kell megtenni: A gyermekek iskolába történő belépését a tanítókkal egyeztetett kölcsönös látogatások, hospitálások, megbeszélések előzik meg. A nagycsoportosok tavasszal látogatást tesznek az első osztályosoknál. Az óvodapedagógusok az iskolában meglátogatják volt óvodásaikat, érdeklődnek előmenetelükről. Az óvoda bemutató foglalkozásokat tart a tanítóknak, az iskola bemutató foglalkozásokat, nyílt napokat szervez az óvodapedagógusoknak, a jövendő elsős tanulók szüleinek és a gyermekeknek. Az óvodások részt vehetnek az alsó tagozatos gyermekek műsorain (mesejáték, dramatizálás, néptánc, bábelőadás). Az iskola közös programokon mutatkozik be a jövendő elsősöknek (közös versenyek, játékos vetélkedők). 2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája

Kommunikációs tábla Kommunikáció

Igazgatói Tanács

Főigazgató

Általános iskolai Intézményegység vezető

Th. I.e.v.h.

Th. I.e.v.h.

Óvodai Intézményegység vezető

Th. I.e.v.h.

Th. I.e.v.h.

Pedagógiai Szakszolgálat Intézményegység vezető

Th. I.e.v.h.

2.1 A főigazgató és az alkalmazotti közösség közötti kapcsolattartás formái és rendje Formája: alkalmazotti értekezlet 2.2 A főigazgató közvetlen irányítása, intézményegység vezetők dolgoznak.

felügyelete

és

ellenőrzése

alatt

Formája: - igazgatótanácsi ülés - vezető testületi ülés - beszámoltatás

2.3 A főigazgató és az intézményegység vezető-helyettesek kapcsolattartása Formája: - vezető testületi ülés - nevelőtestületi értekezlet 2.4 Intézményegység vezetők és intézményegység vezető-helyettesek kapcsolattartása Formája: intézmény vezető-helyettesi értekezlet 2.5 Intézményegység vezető-helyettesek és telephelyi nevelőtestületek kapcsolata Formája: munkaértekezletek beszámoltatás 2.6 Intézményegység vezető és szakmai munkaközösségek kapcsolattartása Formája:

az

intézményegység szintű nevelőtestületi értekezlet beszámoltatás 2.7 A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje Formája: - diákközgyűlés - beszámoltatás 2.8 Az intézményvezetés és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása a főigazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: - az intézményvezetés ülései - az igazgatói tanács ülései - különböző értekezletek - megbeszélések Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az intézményvezetés az aktuális feladatokról a tanárikban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az igazgatói tanács tagjai kötelesek: az igazgatói tanács ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat és érintetteket az ülés döntéseiről, határozatairól. az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíti az igazgatói tanács felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az intézményvezetéssel, az igazgatói tanáccsal és az iskolaszékkel. 2.9 Az intézményvezetés és az óvodai, iskolai, szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról a főigazgató: a szülői munkaközösség választmányi ülésén intézményi hirdetőtáblán keresztül az intézmény honlapján alkalmanként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül

az osztályfőnök,csoportvezető óvónő: az osztály, csoport szülői értekezleten tájékoztatják a szülőket. 2.10. A nevelők és a tanulók kapcsolattartási formája Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról a főigazgató az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diákközgyűlésen rendszeresen (évente legalább 1 alkalommal) hirdetőtáblán keresztül az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon a pedagógusok a tanórákon tájékoztatják a tanulókat. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az intézmény vezetésével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. 2.11 A nevelők és a szülők kapcsolattartási formája A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról az osztálytanítóknak és szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatni kell. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: családlátogatások szülői értekezletek fogadó órák nyílt napok írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben A szülői értekezletek és a fogadóórák idejét az iskolai munkaterv évenként tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az intézmény vezetésével, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról és házirendjéről az iskola főigazgatójától, valamint az illetékes intézményegység-vezetőtől, vezető helyettestől iskolai munkatervben évenként meghatározott fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. 2.12 Az intézményi sportegyesület és az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje Az intézményben diáksport egyesület működik, mely megállapodási szerződés alapján együttműködik a mindennapos testmozgás, versenyeztetés, szabadidős programok és iskolai táborok szervezésében. A sportiskolai képzéshez együttműködési megállapodásokat kötünk a városi sportegyesületekkel. 3. Az intézmény külső kapcsolattartásának rendje 3.1. Az intézményi munka megfelelő szintű irányításának érdekében a főigazgatónak állandó munkakapcsolatban kell állnia:

Az intézmény fenntartójával: Dorog Város Képviselő-testülete 2510. Dorog, Bécsi út 71. A területileg illetékes polgármesteri hivatallal és képviselőjével: Dorog Város Polgármesteri Hivatala Közoktatási referense 2510. Dorog, Bécsi út 71. 3.2. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az intézmény rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: Az intézményt támogató alapítványok kuratóriumaival. A város meghatározó közművelődési intézményeivel és a média helyi képviselőivel Dorogi Közművelődési Kft. Dorog, Otthon tér 1. Közhírré tétetik szerkesztősége Dorogi Kábeltelevízió Különböző társadalmi szervezetekkel és egyesületekkel: Civil szervezetek, különösen Dorog Város Barátainak Egyesülete, Dorogi Környezetvédelmi Egyesület, Dorogi Vállalkozók egyesülete Dorogi Sportegyesületek, különösen a Dorogi Egyetértés Sport Egyesület, valamint a dorogi Szénmedence Sportjáért Alapítvány Támogatói alapítványok: Dorogi Kulturális-, Dorogi Szénmedence Kultúrájáért-, valamint az Égetőmű Környezetfejlesztő Közalapítvány A városüzemeltetési kft. Szakértői bizottságok Kisebbségi önkormányzatok Az intézményt anyagilag támogató termelő, gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozásokkal A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért a főigazgató a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kialakított kapcsolatot az IMIP külső-belső partneri táblázata tartalmazza, melyet évente aktualizálunk. 3.3. A gyermekek/tanulók egészségi állapotának megóvásáért az intézmény főigazgatója, és intézmény egység vezetői rendszeres kapcsolatot tart fenn a Szent Borbála Egészségügyi Kht.val, a gyermekorvosokkal, védőnőkkel és fogászati szakrendelők illetékes egészségügyi dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A kapcsolattartás részletes módját a szervezeti és működési szabályzat további pontjai szabályozzák. 3.4. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében a feladat ellátási helyek gyermek- és ifjúságvédelmi felelősei rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a Gyermekjóléti Szolgálat illetékes szakembereivel. Feladatellátását a 11/1994. (VI. 08.) MKM rendelet 6.§-ának 5. bekezdése alapján végzi. A munkakapcsolat felügyeletéért a főigazgató a felelős. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok éves prognosztizálását, a jelzőrendszert és kapcsolattartást a Pedagógiai programban foglalt éves eljárási rend alapján végezzük. 3.5. Az iskolában párt vagy párthoz kötődő szervezet, vagy gyermek mozgalom nem működhet.

VI. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás 1. A szülői szervezetek az óvodai, általános iskolai intézményegységben A közoktatási törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük

teljesítésére szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A csoportok, osztályok szülői szervezeteit az egy csoportba, osztályba járó tanulók szülei alkotják. A csoportok, osztályok szülői szervezetei a szülők köréből képviselőt választ. A csoportok, osztályok szülői közösségeivel a csoportot vezető óvodapedagógusok, osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. Az óvoda, iskola szülői szervezetébe a csoportok, osztályok szülői közösségei képviselőt delegálnak. Az óvodai, iskolai szülői szervezettel az intézményegység vezetője tart kapcsolatot, biztosítja a magasabb jogszabályokban előírt jogosítványaik gyakorlását. A nevelőtestületi értekezleteken a szülői szervezet elnöke részt vehet. 2. A szülői szervezet részére biztosított jogok dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról tájékoztatást kérhet a tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben javaslatot tehet az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításával kapcsolatban 3. Az iskolai szülői közösséggel való kapcsolattartás Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. A szülői szervezet osztályképviselőit az intézményegység-vezető a munkatervben rögzített időpontban, tanévenként legalább egyszer hívja össze, és tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. 3.1 A szülők szóbeli tájékoztatási rendje Az intézmény – a Kt.-nek megfelelően – a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást ad. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. 3.1.1 A szülői értekezletek rendje Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként három, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatják az osztályban (csoportban) oktató nevelőket, új pedagógusokat is. A három szülői értekezlet közül az egyiken az osztály életkori sajátságainak megfelelő pedagógiai, pszichológiai témával is foglalkozik az osztályfőnök. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze a főigazgató, az intézményegység-vezető (és helyettesei) az osztályfőnök, a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. 3.1.2 A szülői fogadóórák rendje Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézmény a tanév során a munkatervben rögzített módon, havonta szülői fogadóórát tart.

A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Ha a gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal. 3.2 A szülők írásbeli tájékoztatási rendje A általános iskolai feladat ellátási hely a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Két havonta tájékoztatja a szülőt gyermeke magatartásáról, szorgalmáról, félévkor a félévi bizonyítvány dokumentálja a tanuló előmenetelét, amelyben az érdemjegyek bejegyzése számmal történik. Az intézmény továbbá tájékoztatja a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelést, érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben is feltüntetni, azt dátummal, kézjeggyel ellátni. A szóbeli feleletet aznap, az írásos számonkérés eredményét a feladat kiosztása napján kell beírni. Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a tájékoztató füzetből a hiányzó érdemjegyeket. 3.3 Az iskolaszék és az intézmény kapcsolattartásának rendje Az iskolaszék megalakulására, működésére, jogállására, feladataira az iskolaszékre vonatkozó rendelkezések alkalmazandók. 3.3.1 Az iskolaszék és jogai Az intézményben a nevelő és oktató munka segítésére az intézmény működésében érdekelt szervezetek együttműködésének előmozdítására iskolaszék működhet. Az iskolaszék maga állapítja meg működésének rendjét, munkaprogramját, megválasztja tisztségviselőit. Az iskolaszéket az elnök képviseli. Az iskolaszék véleményezési és javaslattételi jogkörrel rendelkezik: az intézmény egész működésével kapcsolatban, a vezető személye és az intézmény irányítása vonatkozásában. Az iskolaszék egyetértési jogot gyakorol: a szervezeti és működési szabályzat, a pedagógiai program, a házirend elfogadásakor. 3.3.2 A kapcsolattartás rendje Az intézményegység-vezető és az iskolaszék elnöke az együttműködés tartalmát és formáját tanévenként az intézményi munkaterv és az iskolaszék munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. A kapcsolattartás a feladatellátás függvényében folyamatos.

Az intézmény az iskolaszék működését támogatja a feladatok ellátásához szükséges helyiségek és berendezések – előzetes egyeztetés után való – rendelkezésre bocsátásával. Az intézményegység-vezető vagy megbízottja szükség szerint, de tanévenként legalább egy alkalommal tájékoztatja az iskolaszéket az intézmény működéséről. Az iskolaszék elnöke tanévenként egy alkalommal tájékoztatja saját működéséről és munkaprogramjáról a nevelőtestületet. 3.3.3 Az iskolaszék szülői fogadóórái Az iskolaszék elnöke az intézmény munkatervi fogadóóráival egyidejűleg iskolaszéki fogadóórát tart a szülők részére. Ily módon a szülők közvetlen kapcsolatban lehetnek az iskolaszékkel. Az iskolaszék írásban tájékoztatja az intézmény vezetőjét a szülői fogadóórák tapasztalatairól, a szülők által jelzett problémákról. 4. Az óvoda intézményegység szülői közösségével történő kapcsolattartás rendje Az óvodában a szülők közösségét az óvodába járó gyermekek szülei alkotják. Képviselőiket csoportonként választják. A választott képviselőkkel az intézményegység-vezető legalább évi két alkalommal ülésezik. 4.1 Szülői értekezletek Az óvoda évente háromszor csoportos, egyszer az új gyermekek szüleinek összevont szülői értekezletet tart. Az iskolába menő gyermekek szüleinek tájékoztató összevont szülői értekezletet tartanak a tanítónőkkel közösen évi egy alkalommal. Időpontját az éves munkaterv tartalmazza. Az értekezletek témájára a szülők is tehetnek javaslatot. 4.2 Fogadóóra A szülő vagy az óvodapedagógus kezdeményezésére időpont-egyeztetéssel, valamint állandó, rendszeres időpontban is tart fogadóórát az intézményegység vezetője és minden óvodapedagógus.

VII. Reklámtevékenység Az intézményben reklámtevékenység alapvetően nem engedélyezhető, kivéve, ha a reklám az alábbiakban felsorolt célokat szolgálja. A közoktatási törvényben megfogalmazottak szellemében kizárólag olyan reklám engedélyezhető, amely az intézmény használói részére pozitív értékeket közvetít, ezen belül a gyermekek, tanulók személyiségének fejlődésére pozitív hatással van, nevelési, oktatási, művelődési célt szolgál: a pedagógusok által közvetíteni kívánt társadalmi-erkölcsi értékrendet erősíti, a környezettudatos magatartási formák hatékonyságát elősegíti, az egészséges életmóddal összefüggésben az egészséges táplálkozást, testedzést szolgálja, a sportolási lehetőségeket bővíti, a kultúra, a művelődés közvetítésére szolgál (például a közművelődési, közgyűjteményi intézmények, állat- és növénykert programjainak, műsorfüzeteinek terjesztése)

A társadalmi, közéleti tevékenységgel összefüggésben csak olyan reklámtevékenység engedélyezhető, amely jogszabályba nem ütközik. Az országos és helyi választások alkalmával – a választási törvénynek megfelelően – az intézmény területén az eseményre vonatkozó tájékoztatók kifüggeszthetők. Politikai pártok plakátjainak kifüggesztése nem engedélyezhető. Az intézmény épületének külső falain a különféle cégek reklámjainak elhelyezéséhez önkormányzati engedély szükséges. Minden konkrét megkeresés esetén a főigazgató személyesen tárgyal, és köt szerződést. Szerződéskötés előtt az önkormányzat illetékesének előzetes engedélyét be kell szerezni. Az intézményegységek területén belül reklám, tájékoztató elhelyezését – amennyiben az a társadalmi, közéleti tevékenységgel függ össze, és így az intézmény használóinak körét érinti, érintheti – az intézményegység vezető személyesen engedélyezi. Egyéb esetben – a tartalomtól függően – a reklámozást az illetékes feladat ellátási hely vezető engedélyezi.

VIII. Óvodai intézményegység működési rendje A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a szervezeti és működési szabályzatban köteles rögzíteni a működés rendjét, ezen belül a gyermekek fogadásának (nyitva tartás) és a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét. 1. Az intézmény munkarendje A vezetők intézményben való tartózkodása Az intézmény hivatalos munkaidejében(nyitástól zárásig) felelős vezetőnek, illetve óvodapedagógusnak kell az épületben tartózkodnia. Ezért az intézményegység vezetőhelyettes, és az általa helyettesítési feladattal megbízott óvodapedagógus heti beosztást alapján látja el a vezetői teendőket. Amennyiben a vezetők közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az intézményben tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére nevelőtestület egyik tagját írásban kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. A közalkalmazottak munkarendje Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét – a hatályos jogszabályok betartásával – az intézményegység vezető-helyettes állapítja meg. A közalkalmazottak munkaköri leírásait az intézményegység vezető készíti el. A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje (a törvény szerint 40 óra) kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával vagy a gyermekekkel a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. Az óvoda minden dolgozója köteles munkahelyén olyan időpontban megjelenni, hogy munkaideje kezdetekor munkavégzésre rendelkezésre álljon.

Az érvényben lévő jogszabályokat, szabályzatokat minden dolgozónak ismernie kell. Azok nem ismerete nem mentesíti a felelősség alól. A pedagógusok munkarendjét és a helyettesítési rendet az intézményegység vezető-helyettes állapítja meg. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen. A rendkívüli távolmaradást legkésőbb az adott munkanapon a munkaidő megkezdése előtt egy órával jelezni kell az intézményegység vezető-helyettesnek. Betegség esetén az orvosi igazolást a felülvizsgálat napján kell leadni az óvodatitkárnak. A nem pedagógus munkakörűek munkarendje A nevelő- oktató munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollevők helyettesítési rendjét a vezető helyettes állapítja meg, az intézményegység vezető-helyettes jóváhagyásával. Az alkalmazottak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. Munkavégzés

A konkrét, név szerinti munkaidő beosztást az óvoda érdekeinek figyelembe vételével: a gyermekek maradéktalan ellátásának biztosításával, a zökkenőmentes működés érdekében, az óvodai intézményegység vezető készíti el a nyitva tartás, a heti munkaidő és az óvodapedagógusok kötelező óraszámának figyelembevételével minden nevelési év szeptember – 1 re. Az alkalmazottak heti teljes munkaideje, minden dolgozó vonatkozásában, 40 óra. Az intézmény alkalmazottai a munkakörre megállapított munkaköri leírásban foglaltak alapján látják el munkájukat. Minden közalkalmazott az erre rendszeresített jelenléti íven napi munkaidő nyilvántartást vezet (óvodapedagógusok esetében kötelező óra), melyet mind az alkalmazott, mind az intézményegység vezető-helyettes aláírásával hitelesít hetente. A nevelési munkát segítők munkaidő beosztása Lépcsőzetes Az óvodatitkár munkaidő beosztása Szükség esetén rugalmas ( Pl.: ebéd befizetés ) Az óvodapedagógusok munkaidő beosztása Az óvodapedagógusok létszámát meghatározza: - az óvodai csoportok száma - kötelező órák száma

- a kötelező óraszámba beszámítható tevékenységek - az óvoda nyitvatartási ideje Az óvodapedagógusok heti kötelező óraszáma a Ktv. 1.sz.mell. harmadik részben meghatározottak szerint: Intézményegység vezető: 24 óra Intézményegység vezető-helyettes: 24 óra Intézményegység vezető-helyettes távollétében a vezetői feladatokkal megbízott óvodapedagógus: 27 óra. Az intézményegység vezetőt biztosító telephelyen 24 óra. Óvodapedagógus: 32 óra. Egyéb, feladathoz kötött heti órakedvezmény érvényesítés a kötelező órák megállapításánál, telephelyenként Munkaközösség vezető: 1 óra Közalkalmazotti képviselő: 2 óra Gyermekvédelmi felelős: 1 óra (minimum 3 HHH gyermek esetében)

Helyettesítés, túlóra Hiányzás esetén elsősorban az egy csoportban dolgozó óvónők helyettesítik egymást. Dajka hiányzása esetén, a dajkai munkakört ellátók egymást helyettesítik. A túlmunkát az intézményegység vezető-helyettes rendeli el szóban vagy írásban. Szabadság igénybevételének módja Az intézmény dolgozóinak szabadság megállapítása, szabadság kiadása a Közalkalmazotti Törvény érvényes jogszabályai, rendeletei alapján történik. Az intézményegység vezető-helyettes az alkalmazottakkal és a vezetővel történt egyeztetés után, legkésőbb tárgyév március 31-ig, szabadságolási tervet készít és jól látható helyre kifüggeszti a nevelői szobába. 2. A gyermekek fogadása, nyitva tartás Az óvoda hétfőtől péntekig tartó, ötnapos munkarenddel egész éven át folyamatosan működik. A nyitvatartási idő napi 1115 óra. A pontos nyitva tartást a házirend szabályozza. Az óvodát az egész napos nyitva tartáson belül a szülők fél napra is igénybe vehetik étkezéssel vagy anélkül. Az óvoda üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt – esetenként karácsony és újév között – szünetel. Ilyenkor történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. A nyári zárás időpontjáról a szülőket február hó 15-éig tájékoztatjuk, ennek tudomásulvételét aláírásukkal igazolják. Az óvoda zárva tartási ideje alatt a szülő kérésére a gyermeket az erre kijelölt telephelyen kell elhelyezni. Az óvodazárást megelőző 10 nappal összegyűjtjük a gyermekek elhelyezésére vonatkozó igényeket, és a szülőket a gyermekeket fogadó óvodáról a zárást megelőzően

tájékoztatjuk. A nevelés nélküli munkanapról a szülőket 7 nappal előtte tájékoztatjuk. A nevelés nélküli munkanapról a szülőket szeptemberben, az éves munkatervben foglaltak alapján tájékoztatjuk. Az óvoda nyári zárva tartási ideje alatt hetente egy alkalommal – külön megállapított beosztás szerint – szerdai napokon reggel 8 órától 12 óráig ügyeletet tartunk. Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az intézményegység vezető-helyettes engedélyez.

3. Óvodai jogviszony 3.1 Óvodai felvétel A gyermekek beíratása Dorog Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által meghatásozott időpontban történik, az IMIP és a Házirend szabályai szerint. Az óvoda elsősorban, Dorog város közigazgatási területéről vesz fel gyermeket, férőhely esetén más településről bejáró gyermek is felvételre kerülhet. Ezen belül az 5. évet betöltő dorogi lakhellyel, illetve tartózkodási hellyel rendelkező gyermek felvétele kötelező. A fiatalabb gyermek esetében a halmozottan hátrányos helyzetű elsőbbséget élvez felvételre jelentkezéskor. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye Dorogon van. Ha az óvoda felvételi kötelezettsége után a nevelési év közben történő további felvételre jelentkezéseket is teljesíteni tud, a tanköteles kort elérőkön kívül, először a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek kérelmét kell teljesíteni. Ha az óvoda az összes felvételi kérelem, helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, sorsolás útján dönt a jelentkezők között. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. Sorsolás nélkül is felvehető az a gyermek, akinek ezt sajátos helyzete, a helyi önkormányzat rendelete szerint indokolja. Az elutasított és felvett gyermekek szüleit írásbeli határozatban értesíti az intézményegység vezető. A határozat elleni fellebbezését haladéktalanul, de legkésőbb a megállapított fellebbezési határidőn belül továbbítja a jegyzőnek. Az óvodába járó gyermekek életkor és fejlettség szerinti csoportba osztását, előző nevelési év június 15-ig készíti el az intézményegység vezető-helyettes, a HOP–ban foglaltak figyelembevételével, mely a személyi változások és a további beíratások függvényében augusztus 31-ig módosítható. 3.2 Az óvodai jogviszony megszűnése Megszűnik a gyermek óvodai elhelyezése, amennyiben a jogszabályban meghatározottnál igazolatlanul többet van távol az óvodai foglalkozásokról (10 napnál), feltéve, hogy az óvoda a szülőt legalább kettő alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. Ez a tanköteles gyermek esetében nem alkalmazható! Amennyiben a szülő másik óvodába kívánja áthelyeztetni gyermekét. A gyermek iskolába lépésekor. Egyéb esetekben.

3.3 Óvodalátogatás

A gyermek távolmaradását a szülőnek minden esetben előre be kell jelentenie. Az 5. életévét tárgyévben betöltött gyermek, a nevelési év kezdetétől napi 4 órában köteles óvodai nevelésben rész venni, az iskolára előkészítő óvodai foglalkozások, fejlesztések idejére.( 8-12 óráig ) Bejelentés elmulasztása vagy /és orvosi igazolás hiányában a hiányzás igazolatlan. Az óvodáztatási támogatásban részesülő gyermekek rendszeres óvodába járását a csoport vezető óvónő havi rendszerességgel nyilvántartja, ellenőrzi. 3.4 Óvodáztatási támogatás

2009.01.01-ét követően annak a halmozottan hátrányos gyermeknek a szülőjét, aki legkésőbb gyermeke 4. évében óvodába íratja gyermekét, rendszeresen óvodába járatja, és rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül óvodáztatási támogatásra jogosult a módosított Ktv. és Gyvt. Szabályozása szerint. Fentiekről az intézményegység vezető-helyettes az óvoda faliújságján és honlapján írásbeli tájékoztatást tesz közzé. Ezt követően minden évnyitó és félévi szülői értekezleten szóban is ismerteti.

10. Térítési díjak, befizetések, támogatások Az étkezés befizetésének, lemondásának, jóváírásának rend Étkezés-befizetés: tárgyhó közepén, a kiírásnak megfelelően Étkezés lemondása: tárgynapot megelőző délelőtt 10 óráig Az étkezés befizetés pontos dátumát az óvodában jól látható helyen, előre ki kell függeszteni. Pótbefizetésre a meghatározott befizetési napok után még egy nap van lehetőség. A lejelentés 24 óra múlva lép életbe, s a következő befizetéskor írható jóvá. Be nem jelentett hiányzás esetén a szülő a térítési díj visszafizetésére nem tarthat igényt. Étkezés lemondásának jóváírása: befizetésnél előre nem jelzett lemondás következő hónapban kerül jóváírásra A személyes gondoskodást nyújtó alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátása személyi térítési díjának megfizetésére a szülői felügyeleti joggal rendelkező szülő vagy más törvényes képviselő köteles. (A gyermekek védelméről szóló tv. 148. §)

Házirendben szabályozottak szerint 4. Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel Az óvoda szolgáltatásainak igénybevétele a külső használók számára nyitottságot feltételez, az intézményben való benntartózkodás azonban nem zavarhatja a nevelő, nevelő-oktató és gondozói munka nyugodt feltételeit és körülményeit. A gyermekeket kísérő szülők kivételével, az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek az óvodatitkárnak jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az intézményben. Az óvodatitkár a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező külső személyeket az intézményvezetőnek/helyettesének jelenti be. A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az intézményegység vezető-helyettesével történt egyeztetés szerint történik. Az óvodai csoportok látogatását más személyek részére kivételes és indokolt esetben az óvodavezető engedélyezi. Az ételszállítás a konyhához tartozó bejáraton keresztül a megállapodás szerinti időben történik. A konyhában csak az oda beosztott alkalmazottak tartózkodhatnak. Az intézmény által szervezett, valamint a szülők részvételével tartott rendezvények alkalmával az intézmény helyiségeinek használati rendjét az intézményegység vezetőhelyettes állapítja meg. 5.Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az éves munkatervek rögzítik. Az ünnepeket mindenkor az életkori sajátosságoknak megfelelően kell előkészíteni, lebonyolítani. Hangsúlyos szerep jusson a készülődésnek, a gyűjtőmunkának, a külsőségeknek, a gyermek világához közel álló mozzanatok kiemelésének. 6. A belső ellenőrzés rendje

6.1 Az ellenőrzés kiterjed

A munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére Munkafegyelemre 6.2 Az ellenőrzés fajtái

Tervszerű, előretervezett, megbeszélt időpontban és szempontok szerint Spontán (a napi felkészültség és a munkafegyelem érdekében)

6.3 Az ellenőrzés és értékelés fő területei, szempontjai, formái, az ellenőrzésre jogosultak

Az ellenőrzés és értékelés rendje c. folyamatszabályozás alapján ( IMIP ), a mindenkori éves munkaterv tartalmazza részletesen. 6.4 A belső ellenőrzésre jogosult személyek - főigazgató - intézményegység vezető és helyettese - munkaközösség vezető - gyermekvédelmi felelős

7. Gyermekvédelem A gyermekvédelmi felelős személyéről a szülőket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatni kell, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. A gyermekvédelmi felelős feladatait a gyermekvédelmi szabályzatban rögzítjük. Ha az intézmény a gyermeket veszélyeztető okokat nem tudja pedagógiai eszközökkel megszűntetni, segítséget kér a Gyermekjóléti Családsegítő Szolgálattól. Az együttműködés formáit, lehetőségeit a Gyermekvédelmi munkaterv tartalmazza. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata különösen: -

a veszélyeztetett- és hátrányos helyzetű gyermekek felmérése az intézményben veszélyeztető okok feltárása végett családlátogatáson megismerni a gyermek családi környezetét gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy a vezető értesítse a Gyermekjóléti Szolgálatot a Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére részt vesz esetmegbeszélésen

8. Intézményi védő, óvó előírások 8.1 Általános előírások A gyermekekkel az óvodai nevelési év, valamint szükség szerint például az első foglalkozás, kirándulás előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat. Védő-óvó előírás: az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás,

a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát a csoportnaplóban dokumentálni kell. Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania a munkavédelmi szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében a szükséges feltételrendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó feladat. A napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni, és le kell fektetni, szükség esetén azonnal orvoshoz kell vinni. Gondoskodni kell a szülők mielőbbi értesítéséről. A beteg gyermek az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja az óvodát. Azt, hogy a gyermek egészséges, orvosnak kell igazolnia. Minden pedagógus feladata, hogy a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Fentiek érdekében: Minden nevelési év kezdetén, valamint kirándulások előtt és egyéb esetekben szükség szerint minden óvodai csoportban – a gyermekek életkorának megfelelően – ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartásformákat. Az óvoda csak megfelelőségi jellel ellátott udvari játékokat vásárolhat. A játékot használó óvodapedagógus köteles a játékon feltüntetett vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot és használati utasítást gondosan áttanulmányozni, és a játékszert annak megfelelően alkalmazni. Az intézmény dolgozói házi készítésű vagy használatú elektromos berendezéseket az intézménybe nem hozhatnak be. Az óvoda dolgozói, gyermekei csak olyan játékot, eszközt hozhatnak be az óvodába, amelyek a gyermekek és dolgozók testi épségét, egészségét nem veszélyeztetik. Az óvodában történő használatukra előzetes bemutatás után az óvodapedagógus ad engedélyt. A nem engedélyezett játékot és eszközt az óvodából történő kivitelig – a munkanap végéig – az óvodapedagógus által kijelölt szekrénybe kell zárni. Ittas szülőnek, illetve hozzátartozónak gyereket nem adunk ki. A gyerekek intézményen kívüli kísérése esetén 10 gyerek után egy óvodapedagógust és egy dajkát kell biztosítani. Gyermekbaleset estén az intézmény dolgozóinak feladata: A gyermekek felügyeletét ellátó nevelőnek a gyermeket ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: A sérült gyereket elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges, orvost kell hívnia. A balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie. Minden gyermeki balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelezni kell az intézményvezetőnek. E feladatok ellátásában a gyermekbaleset helyszínén jelenlévő nevelőknek is részt kell vennie. A balesetet szenvedett gyermeket elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várni az orvosi segítséget.

Gyermekbaleset esetén az intézmény teljesíti az előírt bejelentési kötelezettségét. A baleseteket a 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 2. számú mellékletében előírt nyomtatványon tartja nyilván, és haladéktalanul kivizsgálja a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermek baleseteket.1 A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lehetett volna elkerülni a balesetet. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A gyermekbaleset kivizsgálásába, ha a szülői szervezet igényli, be kell vonni a szülők képviselőjét. A balesetről készített jegyzőkönyv 1-1 példányát a kivizsgálás befejezését követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, átadja a szülőnek, illetve irattárba helyezi. Ha a jegyzőkönyvet a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt meg kell indokolni. A súlyos balesetet (haláleset, érzékszerv elvesztése vagy jelentős károsodása, életveszélyes sérülés, súlyos csonkulás, bénulás, elmezavar) azonnal bejelenti a fenntartónak. A baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Elsősegélydoboz helye: az intézményegység vezető-helyettes által meghatározott helyen. 8.2 Az óvoda dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek megelőzése érdekében Az intézményegység vezető-helyettes feladata: az óvoda egész területén a baleset veszélyforrásainak megszüntetése, kiküszöbölése, a balesetveszélyes eszközök megjavíttatása, a meglévő eszközök rendeltetésszerű használatának, a tisztítószerek megfelelő tárolásának ellenőrzése, a dolgozók részére évi egy alkalommal, a belépő új dolgozónak a belépésekor munkavédelmi oktatást tart, amelyet a munkavédelmi naplóban dokumentál. Az óvodapedagógus feladata: a balesetet okozható tárgyak rendeltetésszerű használata a gyermekek között, állandó felügyelet biztosítása a gyermekcsoportban. A gyermekek óvodai életével kapcsolatos szervezési feladatokat oly módon látja el, hogy azok a baleset megelőzést szolgálják (csoportszoba bútorzatának elrendezése, eszközök tárolása). Folyamatos nevelési feladatnak kell tekinteni a gyermekek egészségének megőrzésére és a gyermekbalesetek megelőzésére vonatkozó szabályok betartását, ezekre a gyermekek figyelmét folyamatosan felhívja. A csoport szokásrendszerének, életének kialakítása és betartása oly módon történik, hogy a gyermekbalesetek elkerülhetők legyenek (például futkározás kiküszöbölése helyhiány esetén, vizes linóleumon, mozgásos foglalkozások, udvarhasználat során a szükséges szabályok kialakítása). Bármilyen balesetforrás észlelése esetén kötelező a gyermekcsoport biztonságba helyezése után az intézményegység vezető-helyettes tájékoztatása! A gyermekek körében előforduló bármely gyermekbaleset bekövetkezte során köteles a mielőbbi részletes tájékoztatásra (intézményegység vezető-helyettes, szülő felé).

1

A bejelentést a KIR rendszeren keresztül kell elvégezni! Ugyanez vonatkozik majd az iskolai balesetekre is,.

Sérülés esetén (agyrázkódás lehetősége, törés, ficam gyanújának felmerülése, nyílt seb…) a szakszerű elsősegélyben részesítés után köteles a gyermeket rövid időn belül szakrendelőbe szállítani. A gyermekek kisebb óvodai sérüléséről is tájékoztatni kell az óvodavezetőt. Minden óvodapedagógusnak, illetve alkalmazottnak a munkaidő alatt történt balesetekről az óvoda intézményegység vezető-helyettes és a munkavédelmi felelős felé jelentési kötelezettsége van. A dajkák és kisegítő munkakörben dolgozók feladatai: munkaeszközeik rendeltetésszerű használata, a tisztítószerek megfelelő tárolása; csak jó állapotban lévő eszközt használhatnak, meghibásodás esetén kötelező a munkavégzés megszüntetése, az óvodavezető tájékoztatása (vasaló, porszívó); bármilyen balesetforrás észlelése esetén kötelező az óvodavezető tájékoztatása. A gyermekbalesetekkel összefüggő előírások: Gondoskodni kell arról, hogy a gyermekek által nem használható gépek, eszközök, elektromos készülékek (elektromos főzőlap, elektromos tűzhely, vasaló, kávéfőző, porszívó, diavetítő, tévé, videó, rádiósmagnó…) közelébe gyermek ne kerüljön. Kizárólag pedagógus felügyelete mellett használhatók: szúró-vágó eszközök (olló, kés), tornaszerek, udvari mászókák, csúszda, hinta, fürdőmedence. 9. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Az intézmény minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. Az intézményvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően haladéktalanul értesíti: o az érintett hatóságokat, o a fenntartót, o a szülőket; megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amely a gyermekek védelmét, biztonságát szolgálja. Rendkívüli eseménynek számít különösen: a tűz, az árvíz, a földrengés, bombariadó, egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelőmunkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény. Bombariadó esetén az intézményvezető intézkedhet. Akadályoztatása esetén a szervezeti és működési szabályzatban szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. Fegyelmezetten, a menekülési útvonalon keresztül hagyja el mindenki az épületet – különösen figyelve, hogy semmilyen berendezéshez ne nyúljunk. Az épület kiürítésének időtartamáról, a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést vezető hatóság információja alapján az óvodavezető, akadályoztatása esetén az intézkedéssel megbízott személy dönt. A tűz oltásában mindenki köteles részt venni, kivéve azokat, akik a gyermekek felügyeletét

látják el. Rendkívüli eseményt, bombariadót az intézményvezetőnek a szükséges és elengedhetetlen intézkedések megtétele után a fenntartó felé haladéktalanul jelentenie kell. Az esemény után az intézményvezető írásos jelentést küld a fenntartónak, mely tartalmazza az esemény leírását, a megtett intézkedéseket, az elhárítás módját és időtartamát és az esetleges következményeket. 10. Biztonsági rendszabályok Az intézményi és személyi vagyonvédelem miatt az óvoda kapuját nyitvatartási időben is zárva tartjuk. Vagyonvédelmi okokból ugyancsak zárva kell tartani nyitvatartási idő alatt is az üresen hagyott csoportszobákat, öltözőket és egyéb helyiségeket. Az óvodatitkár feladata, illetve távolléte esetén az ügyeletes technikai dolgozóé, hogy az épület bejárati kapuja zárva legyen, hogy illetéktelen személyek azokon át se juthassanak az intézmény területére. A karbantartó gondoskodik a zárak használhatóságáról. 11. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az intézménnyel jogviszonyban lévő gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását az intézménybe járó orvos és védőnő látja el. Az intézményegység vezető-helyettes feladatai az egészségügyi ellátás keretében: biztosítja az orvosi és védőnői munka feltételeit, gondoskodik a szükséges pedagógusi felügyeletről, és szükség szerint a gyermekek vizsgálatokra történő előkészítéséről. A fenntartó által biztosított feltételek mellett az óvodában évente egy alkalommal fogorvosi és szemészeti szűrés történik / középső és nagycsoportban/. Az intézmény működése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat be kell tartani !  A beteg, fertőző gyereket el kell különíteni. Csak a szülő érkezéséig, illetve a legszükségesebb ideig tartózkodhat a gyermek az óvodában.  Fertőző gyerekbetegség esetén a szülőnek az intézményt értesíteni kell!  Fertőző megbetegedésről a szülőket értesítjük a faliújságon.  Betegség után csak orvosi igazolással jöhet a gyermek ismét óvodába.  Az intézményben a további megbetegedés elkerülése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a fertőtlenítésre, tisztaságra. 12. Egészségvédelmi feladatok

Közegészség és járványügyi szabályok Az óvoda működésének során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani. Az óvoda dolgozóinak rendelkeznie kell érvényes eü. kiskönyvvel és az előírt orvosi vizsgálatokkal. A csoportszobákban, tornaszobában a szülők és külső személyek csak engedélyezett alkalmakkor tartózkodhatnak. Az intézményen belül szeszes ital fogyasztása tilos! Az óvoda területén tilos dohányozni!

IX. Általános iskolai intézményegység működés rendje 1. Az intézményegységben alkalmazottak köre Közalkalmazottak munkarendje: Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét – a hatályos jogszabályok betartásával – az intézményvezető állapítja meg. A közalkalmazottak munkaköri leírásait intézményegységenként az intézményegység-vezető készíti el. Minden közalkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízott munkatársa tartja. Pedagógusok munkarendje: A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje (a törvény szerint 40 óra) kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. A vezetők intézményben való tartózkodása Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodnia. Ezért az intézmény vezetője, a vezető helyettese heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén a szervezeti és működési szabályzatban rögzített vezetői helyettesítési rend jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményegység vezető-helyettes állapítja meg, az intézményegység-vezető jóváhagyásával. A tanórák (foglalkozások) elcserélését a intézményegység vezető-helyettes engedélyezi. A pedagógus köteles munkakezdése előtt 15 perccel munkahelyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyelet kezdésnél 15 perccel kell korábban érkeznie. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen! A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén lehetőség szerint szakszerűen kell helyettesíteni. A szakszerű helyettesítés érdekében a tanmeneteket az iskola tanári szobáiban kell tartani. A rendkívüli távolmaradást legkésőbb az adott munkanapon az első tanítási óra megkezdése előtt negyed órával jelezni kell az intézményvezető helyettesének. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – tanítási (foglalkozási) órák megtartására, egyéb feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményegység-vezető adja, a vezető helyettes és a szakmaimunkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások során figyelembe kell venni a pedagógus alkalmasságát, rátermettségét és szakmai felkészültségét is. A nem pedagógus munkakörűek munkarendje: Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollevők helyettesítési rendjét a vezető helyettes állapítja meg, az intézményegység-vezető jóváhagyásával. Az egyes részlegek alkalmazottainak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottaknak távolmaradásukról értesíteniük kell közvetlen felettesüket vagy az igazgatóhelyettest.

Kötelező órák: Főigazgató – 0 óra Intézményegység vezető – 4 óra Intézményegység vezető-helyettes – 8 óra Intézményegység vezető-helyettes távollétében a vezetői feladatokkal megbízott pedagógus – 12 óra. Tanító, tanárok – 22 óra Napközis nevelő – 23 óra Fejlesztő pedagógus – 24 óra Könyvtáros tanár – 22 óra

2. Az intézmény működési rendje

2. 1. Nyitva tartás 2.1.1. Petőfi feladat ellátási hely Szorgalmi időben: 6.00-19.00 Tanítási szünetekben: 6.00-14.00 Tanulók benntartózkodási ideje: 7.30-16.00-ig., a házirendben szabályozott módon. 2.1.2. Eötvös és Zrínyi feladat ellátási hely Szorgalmi időben: 6.00-21.00 Tanítási szünetekben: 6.00-14.00 Tanulók benntartózkodási ideje: 7.30-16.00-ig., a házirendben szabályozott módon. Az ettől eltérő, eseti nyitva tartásra és benntartózkodásra a intézményegység-vezető helyettes adhat engedélyt Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7.30 óra és délután 16.00 óra (illetve 16.30) között a vezetőnek vagy a helyettesítési rendben meghatározott személynek az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben kell írásban meghatározni. Amennyiben rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell esetenként írásban megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8.00 és 16.00 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szüneteket a házirend szabályozza. A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és legfeljebb 16.30 óráig tart. A tanulók az óraközi szünetekben –jó idő esetén - az udvaron tartózkodnak. A levonulás után a tantermek ajtóit a nevelők zárják. Rossz idő esetén a tanulók a termekben és a folyosókon tartózkodhatnak. Az iskolában reggel 07.30-tól a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók

magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni, biztosítani. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az intézményegység vezető - helyettes adhat engedélyt. A tanórán kívüli foglalkozásokat általában 12 órától 17 óráig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az intézményegység vezető helyettes külön engedélyével lehet. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre a főigazgatótól engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat, az ügyeletes nevelő vagy az arra kijelölt technikai dolgozó ellenőrzi. Az iskola helyiségeit – elsősorban a kötelező tanórai foglalkozások idején túli időszakban – külső igénylőknek az iskola vezetőjével kötött külön írásbeli megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8 óra és 15 óra között. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet a főigazgató határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet hetente kell megszervezni. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak a főigazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola épületeiben és területén dohányozni tilos. 2.2. Az Eötvös feladat ellátási hely külön szabályai Az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek - szülők, hivatalos ügyintézés céljából érkező személyek, rendezvényekre látogató vendégek – belépését, benntartózkodását az alábbiak szerint szabályozzuk: Az intézménybe belépő személyek kilétéről, érkezésének céljáról a folyamatos műszakban dolgozó portásoknak tájékozódniuk kell. Ügyintézés céljából érkezők esetében – akik az intézményegység vezető helyettest, iskolatitkárt keresik - a portás telefonon bejelenti az érkező személyt, akit üzenetnek megfelelően útbaigazít. Várakozás esetén a porta melletti székeken kell helyet foglalniuk. A nevelőket bármely okból kereső személyek a tanítási óra alatt nem tartózkodhatnak az épületben. Szünetekben illetve lyukas órában, az aulában az erre a célra kialakított székeknél foglalnak helyet. Várakozni a porta mellett lehet.

A tanítás végén illetve a napközi foglalkozások befejeztével a szülők a portán várják gyermeküket. Az órákat, foglalkozásokat megzavarni nem szabad. Sürgős vagy rendkívüli esetben a portás értesíti az érintett nevelőt. Fogadóórákon, szülői értekezleten értelemszerűen szabad mozgása van a szülőknek az egész épületen belül. Az aulában megrendezett kiállítások látogatása a megadott időpontokban szabadon történhet. Rendezvények (esküvők, bálok) alkalmával csak az alsó szint használható. A feljárókat le kell zárni! Termek bérbeadásakor a portás feladata annak nyomon követése, hogy a bérlők csak a szóban forgó helyiségeket látogathatják. Diákoknak szervezett rendezvényeken – farsangi bálok, diák-önkormányzati napok, korcsolyázás, stb. – a program szervezéséért felelős nevelők határozzák meg a beléptetés rendjét. Csengetési rend Az iskolai feladat ellátási helyek egységes csengetési rendet alkalmaznak 1. óra: 2.óra: 3.óra: 4. óra: 5. óra: 6. óra:

8.00-8.45 9.00-9.45 10.00-10.45 11.00-11.45 11.55-12.40 12.45-13.30

3. A tanórán kívüli foglalkozások Az intézményben a tanulók számára az alábbi - az iskola által szervezett kívüli rendszeres foglalkozások működnek: napközi otthon tanulószoba egyéb tanórán kívüli foglalkozások szakkörök énekkar diáksportkör felzárkóztató foglalkoztatások tehetségfejlesztő foglalkoztatások továbbtanulásra előkészítő foglalkozások erdei iskola

tanórán

sport-és tanulmányi versenyek

3.1. A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik. A napközi otthonba tanévenként előre minden év májusában, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. A napközi otthonba minden jelentkező alsó tagozatos tanulót fel kell venni. Amennyiben a napközis csoportok létszáma meghaladná a közoktatási törvényben előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók, akiknek napközben otthoni felügyelete nem megoldott, és ezért felügyeletre szorulnak, HHH, illetve sajátos nevelési igényűek akik állami gondozottak, akik nehéz szociális körülmények között élnek. A napközi otthon működésének rendjét a napközis nevelők közössége állapítja meg a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján, és azt a napközis tanulók házirendjében rögzíti. A napközis tanulók házirendje az iskolai tanulói házirend részét képezi. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az eltávozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. Az iskola a napközis, illetve a menzát igénylő tanulók részére jogszabályban meghatározott térítés ellenében étkezést biztosít. A befizetési napokat az iskola a szokásos módon teszi közzé. A különböző szociális kedvezményeket jogszabályban meghatározott módon biztosítjuk. Étkezést –hiányzás esetén – reggel 9 óráig az iskolatitkárnál lehet lemondani. E lemondás a következő naptól érvényesíthető. 3.2. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok: A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés - a felzárkóztató foglalkozások kivételével - önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelöli ki. Részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni.

A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az intézményegység-vezető bízza meg, akik munkájukat a munkaköri leírások alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a kijelölt munka elősegítése érdekében évente egy alkalommal május - júniusban osztályaik számára tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kirándulásra rendelkezésre álló tanítás nélküli napok számát az iskola éves munkatervében kell meghatározni. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnököknek az osztályfőnöki munkatervükben kell rögzíteniük. Az iskola nevelői, szülői, az intézményegység-vezető, vagy helyettese előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályairól ezen SZMSZ rendelkezik. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkoztatásokhoz tantermet biztosít az intézmény óra rendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. 4. A felnőttoktatás formái Az intézményben felnőttképzés nem folyik. 5. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A munkatervekben meghatározott módon. Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepek és megemlékezések rendezése és megtartása a fiatalok nemzeti identitástudatát fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti. Az intézmény egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre nevelik. Nemzeti ünnepek: A nevelőtestület döntése alapján feladat ellátási hely szintű ünnepélyt tartunk az alábbi nemzeti ünnepek előtt: október 23. március 15. A nevelőtestület döntése alapján az osztályközösségek szintjén tartott megemlékezések az

alábbiak: október 6. aktuális nemzeti évfordulókhoz kapcsolódó megemlékezések nemzeti emléknapok Az intézmény hagyományos rendezvényei: az iskolai feladat ellátási helyek névadó személyével kapcsolatos rendezvények tanulmányi versenyek és vetélkedők ünnepélyes tanévnyitó karácsonyfa-avatás madarak, fák napja költészet napja Föld Napja kihívás napja ballagás ünnepélyes tanévzáró az intézmény hagyományos szórakoztató rendezvényei (pl. halloween party, karácsonyi koncert, farsang, évzáró bankett) hagyományos nyári táborok (például sporttábor) sítábor A hagyományápolás további formái: Az intézmény anyagi lehetőségének függvényében a kerek évfordulókon évkönyvet ad ki saját működéséről, a pedagógusokról és a tanulókról, valamint a kiemelkedő eseményekről. Az évkönyv anyagának szerkesztésében az iskola pedagógusai és tanulói egyaránt részt vesznek. 6. Adományozható díjak, elismerések Év pedagógusa: A feladat ellátási helyek javaslatait követően az igazgatótanács döntése alapján adható ki Év diákja: A feladat ellátási helyek javaslatait követően az igazgatótanács döntése alapján adható ki, két kategóriában: alsó tagozatos és felső tagozatos diák részére. Továbbá lehetőség van a feladat ellátási helyeken kialakított hagyományos díjazási formák megtartására is. 7. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 7.1 A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését, segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről,

szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény, nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 7.2 A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: főigazgató, intézményegység vezetők intézményegység vezető-helyettesek, munkaközösség-vezetők. A vezetők – az általuk szükségesnek tartott esetben – jogosultak az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. 7.3 Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: a pedagógusok munkafegyelme. a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, a tanár-diák kapcsolat, a hallgató-szakvezető kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, a tanítási óra felépítése és szervezése, a tanítási órán alkalmazott módszerek, a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás. 7.4 Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók és/vagy területek kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért a főigazgató a felelős. 8. A könyvtár működése 8.1 A könyvtár igénybevételének és működésének általános szabályai Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében feladat ellátási helyenként iskolai könyvtár működik. 8.1.1 Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által használt segédkönyveket is beszerez, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. 8.1.2. Az iskolai könyvtárban dolgozó könyvtáros-tanár rendszeres kapcsolatot tart fenn az alábbi könyvtárral: Arany János Városi Könyvtár 2510. Dorog, Bécsi út 8.1.3. Az iskolai könyvtár működtetéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért a könyvtáros-tanár a felelős. A könyvtáros tanár részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza.

8.1.4. Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a szervezeti és működési szabályzat függelékében található gyűjtőköri szabályzat alapján (1. sz. függelék) a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik. 8.1.5. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása, könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása, könyvtári dokumentumok kölcsönzése, számítógépes informatikai szolgáltatások és számítógép használatának biztosítása, tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése. A könyvtár szolgáltatásait csak iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat a beiratkozott dolgozónak, vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtáros-tanár tudomására kell hoznia. 8.1.6. Az iskolai könyvtár, tanítási napokon a függelékben meghatározott időpontokban tart nyitva úgy, hogy szolgáltatásait a diákok és a pedagógusok minden tanítási napon igénybe tudják venni. A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros-tanár közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros-tanárral egyeztetniük kell. Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) 3 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő egy alkalommal meghosszabbítható. 8.1.7. Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők: kézikönyvek, számítógépes szoftverek, muzeális értékű dokumentumok folyóiratok 8.1.8. A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros-tanár állapítja meg. 9. Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás Az iskola intézményegység a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVIII. törvény 6– 8/C §-ai, valamint a törvény végrehajtására kiadott 23/2004. (VII. 27.) OM-rendelet 22–23. §a alapján végzi a tankönyvellátás megszervezését, és alakítja ki a tanulói tankönyvtámogatás,

a tankönyvrendelés rendjét, figyelemmel a közoktatásról szóló 1993. évi törvény 118. §-ának (5) bekezdésében írt szabályokra, továbbá a pedagógusok azon jogosultságára, hogy a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválaszthatják az alkalmazott tankönyveket. 9.1. A tankönyvrendelés elkészítésének szabályai A pedagógus jogosult arra, hogy megválassza az átadásra kerülő ismereteket és tananyagot, a nevelés-oktatás módszereit, de ezzel a jogával csak a pedagógiai program keretei között élhet. A pedagógus jogosultsága kiterjed arra is, hogy megválassza az alkalmazott tankönyveket, de ezzel a jogosultságával egy közösség, a nevelőtestület tagjaként élhet, korlátozza a helyi tanterv, amely a tankönyvek kiválasztásának elveit rögzíti. Mindezek alapján a szakmai munkaközösség közös döntése határozza meg az alkalmazott tankönyveket, figyelembe véve más munkaközösség döntését is – mivel a teljes tankönyvcsomag vonatkozásában költségvetési korlátok is fennállnak. Tanítási év közben a meglévő tankönyvekre vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul. Az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével az intézményegység-vezető határozza meg. Az intézményegység-vezető döntése előtt felméri, hány tanulónak lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból történő kölcsönzéssel; hány tanulónak lehet biztosítani a tanulószobán, napköziben elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján a tankönyvellátást; hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. A felmérés eredményéről tájékoztatja az iskolaszéket, az iskola szülői szervezetét és az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjéről. 9.1.1 Az iskola tanulóinak csoportjai a tanulók azon csoportja, akiknek a jogszabály alapján jár normatív kedvezmény a tanulók azon csoportja, akiknek az iskola egyedi döntése alapján jár kedvezmény a tanulók azon csoportja, akik a tankönyvcsomag teljes vételárát kifizetik 9.1.2 A jogszabály szerint kedvezményben nem részesülő tanulók támogatásának szempontjai az évfolyamon meghatározott tankönyvcsomag teljes ára a tanuló szociális helyzete a gyermekvédelmi felelős, osztályfőnök véleménye Mindezek alapján a lehetőségek figyelembe vételével, a könyvtárból kikölcsönözheti a tankönyvcsomagot, majd a tanév végén köteles azt visszaadni (a kölcsönzés kizárólag a tankönyvekre vonatkozik, nem tartoznak bele a munkafüzetek, tanulást segítő kiadványok). A fennmaradó összeg az osztályfőnök, gyermekvédelmi felelős döntése alapján kerül felosztásra.

9.1.3 Ütemezés Minden év november 15-ig tájékoztatni kell a szülőket, hogy milyen feltételek mellett lehet igénybe venni a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényben meghatározott kedvezményeket, továbbá felmérni, hogy hányan jogosultak a jogszabály szerinti kedvezményre. Felelős: intézményegység-vezető helyettesek, tankönyvfelelős. Fel kell mérni továbbá, hogy hány tanuló igényelhet kedvezményt az iskola döntése alapján. Felelős: osztályfőnökök, gyermekvédelmi felelős. Minden év november 30-ig a felmérés alapján tájékoztatást kap: a nevelőtestület, az iskolaszék, a DÖK. Felelős: intézményegység-vezető, tankönyvfelelős. Minden év december 15-ig a nevelőtestület meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről írásban értesíti a szülőt. Felelős: tankönyvfelelősök. Minden év január 20-ig a munkaközösségek döntenek a választott tankönyvekről. Felelős: munkaközösség-vezetők. Minden év január 30-ig az iskolaszék és a DÖK véleményezi a tankönyvjegyzéket. Felelős: főigazgató/intézményegység-vezető, DÖK-vezető. Minden év február 15-ig az intézmény elkészíti a tankönyvrendelést, megbecsülve a várható tanulólétszámot. Felelős: tankönyvfelelősök. Minden év május 20-ig az intézmény közzéteszi a tankönyvjegyzéket. Felelős: tankönyvfelelősök. Minden év június 10-ig az intézmény közzéteszi a könyvtárból kölcsönözhető kötelező és ajánlott tankönyvek jegyzékét. Felelős: könyvtáros. Az intézmény minden év június 15-ig kéri a normatív kedvezmények iránti igény dokumentumokkal való megerősítését. A tartós használatra készült tankönyvet kölcsönzés útján kell a normatív kedvezményre jogosultak birtokába adni. A könyvtárból kikölcsönzött tankönyvek esetén a kiskorú tanuló szülője köteles megtéríteni az iskolának a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt, nem kell megtéríteni azonban a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést. A szülő kérésére, egyéni elbírálás alapján a kártérítési kötelezettség mérsékelhető, illetve elengedhető. A kölcsönzött tankönyv a tanuló részére értékesíthető. A szülő megvásárolhatja a tankönyvet, az adott tankönyvből folytatott tanulmányok végeztével, vagy a tanulói jogviszony megszűnésekor. A használt tankönyv ára a tankönyv könyvtárba való felvételekor érvényes

tankönyvjegyzékes ár. Ezt az árat iskolai csekken kell befizetni a költségvetés számlájára. Ezzel párhuzamosan a tankönyv az iskolai könyvtár állományából kivezetésre kerül. Az intézményi tankönyvellátás feladatait az főigazgató által megbízott tankönyvfelelősök látják el. A feladatok ellátásáért minőségi bérpótlékban részesülhet havi rendszerességgel. A tankönyvfelelősök tartják a kapcsolatot a tankönyvforgalmazóval. A tankönyvfelelősök kötelesek folyamatosan tájékoztatni a főigazgatót. A tankönyvtámogatás felhasználásáról részletes elszámolást, összesítést kötelesek készíteni, amely az elszámolás alapját képezi. A jogszabály szerint járó normatív támogatást intézményünk a tankönyv ellenértékének kifizetésével oldja meg. Az intézmény a tankönyvforgalmazónak utalja át a tankönyvtámogatás összegét.

9. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

9.1. Az egészségügyi prevenció rendje Az intézményben heti egy alkalommal a rendelési idő alatt orvosi ellátásban részesülhetnek a tanulók. Ezen túlmenően a védőnő fogadja a gyerekeket egészségügyi problémáikkal kapcsolatban. Az iskolaorvosi ellátás a külön jogszabályokban rögzített, megelőző orvosi intézkedéseket és szűrővizsgálatokat tartalmazza. Az intézményigazgató és az iskolaorvos közötti szerződéses megállapodás alapján az iskolaegészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki: a tanulók évfolyamonkénti vizsgálata és ortopéd szűrése, a könnyített és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése, a gyermekek kötelező védőoltásokban való részesítése, színlátás és látásélesség vizsgálata, a konyha, az étterem, a tornaterem és a mosdóhelyiségek (WC-k) egészségügyi ellenőrzése, tüdőszűrés megszervezése, fogászati kezelés. A kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja, illetve ha mód van rá, a vizsgálatok a tanítás előtt vagy után történjenek. Az orvosi vizsgálatok időpontját a védőnő a tanév elején elkészített, az intézményvezetőnek leadott ütemtervben jelzi. Az osztályfőnököket, akiknek gondoskodniuk kell arról, hogy osztályuk tanulói az orvosi vizsgálatokon megjelenjenek, az iskolatitkár tájékoztatja az aktuális egészségügyi ellátásról. A szülőt minden esetben tájékoztatni kell. 9.2. A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje Intézményünk a tanulók egészséges fejlődése érdekében az alsó tagozaton biztosítja a mindennapos testedzést. A tanulók hetente az órarendbe illesztetten három-négy testnevelésórán vesznek részt. Melyet kiegészítenek az úszás és tánc foglalkozások, illetve a

tömegsport foglalkozások, edzések. Az egészséges tanulókat testnevelés óráról átmeneti időre csak az iskolaorvos mentheti fel, szakorvosi vélemény alapján. A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy az iskolaorvos könnyített vagy gyógytestnevelési foglalkozást írjon elő a számukra. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelésórákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – állapotától függően – nem kell végrehajtania. Az iskolaorvos – a szakorvosi vélemény figyelembevételével – a tanulókat gyógytestnevelési foglalkozásokra utalhatja. A gyógytestnevelési órákat szakképzett gyógytestnevelő tanár vezeti. A gyógytestnevelési foglalkozásokon az érintett tanulók számára szükséges speciális gyakorlatokat végeznek. A gyógytestnevelési ellátás és a gyógy úszás kötelező egészségvédő alapellátás a rászoruló tanulók részére. 9.3. Az egészséges életmódra nevelés A gyermekek, tanulók egészséges pszichés és testi fejlődése szükségessé teszi az egészségügyi felvilágosítást. Az iskolaorvos, védőnő, külső szakember az osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tarthat. Különösen fontos, hogy a tanulók az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás) az életkoruknak megfelelő módon tájékozódhassanak. 10. Intézményi védő, óvó előírások 10.1 A dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és baleset esetén A vezetők, pedagógusok és más alkalmazottak feladatai a tanulói balesetek megelőzésében, illetőleg a bekövetkezett balesetek esetén: Az intézményegység vezető-helyettes utasítására minden tanév elején az osztályfőnökök felhívják a figyelmet a leggyakoribb veszélyforrásokra, különös tekintettel az - az iskolában való közlekedésre - az óraközi szünetekben való viselkedésre - udvari játékok használatára - az iskolába jövet-menet a közlekedési szabályokra - az osztálykirándulások során felmerülő veszélyforrásokra - iskolai táborozások alkalmával adódó veszélyekre - sportfoglalkozásokon a baleseti forrásokra A fokozott balesetveszélyt jelentő tantárgyak esetén szükséges a szaktanárok részéről külön baleset megelőzési foglalkozások megtartása. Ilyenek: kémia, fizika, technika és testnevelés tantárgyak. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell, melyet az iskolavezetés ellenőriz. Az iskolán kívüli rendezvényeken a balesetek megelőzése érdekében biztosítani kell a megfelelő számú pedagógus részvételét. A rendezvények indításánál a nevelők hívják fel a tanulók figyelmét a lehetséges veszélyforrásokra és tegyenek meg mindent a balesetek elkerülése érdekében. A megtett intézkedések ellenére bekövetkezett baleset esetén a balesetet szenvedett tanuló, tanulótárs haladéktalanul jelentse az esetet nevelőjének. A nevelő köteles a balesetet szenvedett tanulót ellátni a baleset súlyosságának megfelelően, az intézményegység vezető-helyettesen keresztül szakorvosi ellátásban részesíttetni, melyet lehetőség szerint szülőn vagy intézményen keresztül biztosítunk. A három napon túl gyógyuló balesetet ki kell

vizsgálni és baleseti jegyzőkönyvet kell készíteni. Jegyzőkönyvet kapják: sérült, fenntartó, irattár. Félévenkénti rendszerességgel munkavédelmi ellenőrzést kell végezni a tornateremben, a szaktantermekben, a technika és a kémia szertárban. Az ellenőrzést végzik: a munkavédelmi vezető és az intézményegység vezető-helyettes. Az ellenőrzés tapasztalatairól jegyzőkönyv készül. 10.2 Rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), a tűz, a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az intézményegység vezetővel, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: főigazgató intézményegység vezetők intézményegység vezető-helyettesek a helyettesítési rendben megjelölt személy A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell az intézmény fenntartóját, tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az intézményegység vezető-helyettes szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az intézményegység vezető-helyettes vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket értesíteni (riasztani) kell (a helyzetből adódóan: elektromos csengő szaggatott hangjelzése, vagy kolomp), valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv függelékeiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban, öltözőben stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!

A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia. Az intézményegység vezető-helyettesnek, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, a közművezetékek elzárásáról, a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, az elsősegélynyújtás megszervezéséről, a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az intézményegység vezetőhelyettesnek vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), a közmű (víz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a telephelyi nevelőtestület által meghatározott szombati napokon pótolni kell. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézményegység vezető-helyettes a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért a feladat ellátási hely vezetője a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni: Ügyviteli iroda Nevelői szoba Könyvtár

XI. Az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Intézményegység működési rendje

1. Működési körzete: Dorog Többcélú Kistérségi Társulás települései: Annavölgy, Bajna, Csolnok, Dág, Dorog, Epöl, Kesztölc, Leányvár, Nagysáp, Piliscsév, Sárisáp, Tokod, Tokodaltáró, Úny közigazgatási területe Az intézmény működési köre kiterjed: Azon gyermekekre, tanulókra, akik lakóhelyük, vagy ennek hiányában tartózkodási helyük alapján erre jogosultak, illetve akik működési körzete nevelési-oktatási intézményeivel jogviszonyban állnak (3-18 éves korosztály, illetve a nappali tagozatos középiskolai tanulmányokat folytató fiatalok) 2.

A Pedagógiai Szakszolgálat intézményegysége négy szakmailag elkülönülő szakszolgálati feladatot lát el: Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Gyógytestnevelés Pályaválasztási tanácsadás

3. Az intézményegység élén intézményegység vezetőáll, aki vezetői tevékenységét intézményegység vezető-helyettes közreműködésével látja el. 4. Az intézményegység egységes pedagógiai szakszolgálati intézmény, a szakalkalmazottak létszámát, továbbá az ügyviteli, technikai alkalmazottak számát a jogszabályi előírások figyelembe vételével a fenntartó határozza meg. AZ INTÉZMÉNY FELADATAI 1. Nevelési tanácsadás 1.1. A beilleszkedési, a tanulási nehézséggel, a magatartási rendellenességgel küzdő gyermek, tanuló problémáinak vizsgálata, feltárása, szakvélemény készítése, fejlesztő célú foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával. A nevelési tanácsadó segítségét kérheti a szülő, valamint a szülő egyetértésével az óvoda, iskola és a kollégium. A gyermekjóléti szolgálat kezdeményezésére is indulhat vizsgálat, a szülő beleegyezésével. 1.2. Az óvoda megkeresésére szakvéleményt készít a tanköteles korba lépő gyermekeknél az iskolakezdéshez. Óvodába nem járó gyermek esetében az óvoda vagy a szülő kérésére készíti el a javaslatot. 1.3. Elvégzi az ép értelmű gyermekek, tanulók vizsgálatát, s az eredménytől függően gyógypedagógiai /pszichológiai tanácsadással, gyermekpszichiátriai vizsgálattal, tanácsadással, gyógypedagógiai, pszichológiai gondozással vesz részt a beilleszkedési,-, tanulási-, magatartási nehézség kezelésében. Segíti a kiskorúak nevelését, személyiségük harmonikus fejlődését. 1.4. A szakvélemény javaslatot tartalmaz a gyermekek differenciált óvodai, ill. iskolai fejlesztéséhez, képességfejlesztő foglalkozásokban való részesítéséhez, tantárgyi követelmények alól való mentesítéséhez, továbbá a gyermek magántanulóként való neveléséhez, előkészítő évfolyamban történő neveléséhez, valamint egyéni továbbhaladáshoz. 1.5. Segítséget nyújt a gyermek óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez, oktatásához amennyiben indokolt, a gyermek egyéni adottságai, fejlettsége, képessége, tehetsége figyelembe vételével. 1.6. Egyéni és csoportos foglalkozásokkal segíti a gyermek és fiatal nevelési, fejlődési problémáinak megoldását, személyiségének harmonikus fejlődését. 1.7. Tanulási teljesítményproblémák komplex képességfejlesztéssel való enyhítése, tanulásmódszertani tanácsadás biztosítása.

1.8. Nevelési tanácsadás, szakmai segítség nyújtása szülőknek, nevelési, nevelési-oktatási intézményeknek a felmerülő konkrét probléma megoldására; a nevelés és foglalkoztatás helyes irányára és módszereire, a csoportközösségek alakítására, problémás gyerekek közösségi beilleszkedésének elősegítésére. Tevékenységét a Tanácsadó tanévre vonatkozó éves munkaterv alapján végzi. 1.9. Ellenőrzi a beilleszkedési, tanulási és/vagy magatartási nehézséggel küzdő (BTMN) gyermekeknek a szakvélemény alapján történő óvodai, iskolai és/vagy kollégiumi fejlesztésének ellátását, segítő kontrollt biztosít esetmegbeszélés, konzultáció formájában és részletes szakvéleményi javaslattal. 1.10. A gyermekek veszélyeztetettségének észlelése esetén jelzéssel él a Gyermekjóléti Szolgálat felé, (veszélyeztetettség az 1997. évi XXXI. Tv. 5. §. szerinti: olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény miatt kialakult állapot, amely a gyermek testi, érzelmi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza) 1.11. A gyermek/tanuló problémájának ismeretében a fogyatékosság vagy más egészségügyi probléma feltárására további vizsgálatra irányítás a Szakértői és Rehabilitációs Bizottságokhoz vagy az egészségügyi ellátás intézményeibe. 1.12. Szülői értekezleteken, nevelési értekezleteken és egyéb fórumokon pedagógiaipszichológiai tartalmú előadások tartása, igény szerint szakmai konzultatív-, tanácsadó munka ellátása. 1.13. Feladatainak ellátása érdekében együttműködik, az esetek kapcsán kapcsolatot tart a szülőkkel, a nevelési-oktatási intézményekkel, az egészségügyi hálózattal, a megyei pályaválasztási tanácsadóval, családsegítő szolgálattal, gyermekjóléti szolgálattal, társadalmi és civil szervezetekkel. A

nevelési tanácsadás feladatainak ellátásában pszichológus, pedagógus-gyógypedagógus, gyermekpszichiáter.

közreműködő

szakalkalmazottak:

2. Logopédiai ellátás 2.1. Óvodáskorú megkésett vagy akadályozott beszédfejlődésű gyermekek beszédindítása, a korai nyelvi és kommunikáció zavarok kezelése, a diszlexia és más tanulási zavarok kivédésére preventív foglalkozások végzése. 2.2. Óvodások beszédhibáinak rendszeres szűrése, a beszédhibás gyermekek csoportos, a beszédfogyatékosok egyéni kezelése, nyelvi képességeik komplex fejlesztése. 2.3. Iskolások artikulációs vizsgálata és beszédhibáik ellátása. 2.4. Pedagógiai szakszolgálat nevelési tanácsadója, illetve a szülő, nevelési és nevelésioktatási intézmények kérésére logopédiai vizsgálat végzése és vélemény készítése. 2.5. Kapcsolattartás a logopédiai ellátásba vont gyermekek, tanulók szüleivel és pedagógusaival. 2.6. Beszédfogyatékosnak minősített integrált gyermekek, tanulók ambuláns ellátása. 2.7. A beszédhibás gyermek/tanuló problémájának ismeretében a beszédfogyatékosság vagy a pszichés fejlődés zavarának megállapítása, a kommunikációt zavaró egészségügyi probléma feltárása céljából további vizsgálatra irányítás a megfelelő Szakértői és Rehabilitációs Bizottságokhoz vagy az egészségügyi ellátás intézményeibe. 2.8. Szülői értekezleteken, nevelési értekezleteken és egyéb fórumokon logopédiai tárgyban tanácsadó- felvilágosító, ismeretterjesztő szakmai feladatok ellátása. A logopédiai ellátásban közreműködő szakalkalmazottak: logopédus. 3. Gyógytestnevelés 3.1. Gyermekek, tanulók speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása.

3.2. A 11/1994.(V1.8.)MKM számú rendelet 1. számú mellékletében foglaltak szerint az iskolaorvos vagy más szakorvos által (mozgásszervi, belgyógyászati elváltozás miatt) a II.A és II.B kategóriába sorolt tanulók sajátos -az állapotukat figyelembevevő- foglalkoztatása. 3.3. Kapcsolattartás a gyógytestnevelési körzethez tartozó nevelési-oktatási intézmények vezetőivel, iskolaorvosaival, védőnőivel, testnevelést oktató pedagógusaival. 3.4 A gyógytestnevelésre járó gyermekek szüleinek szaktanács adása és tájékoztatásukgyermekük fejlődéséről. 3.5. Nevelési értekezleteken és egyéb fórumokon gyógytestnevelési tárgyban felvilágosítótanácsadó, ismeretterjesztő munka ellátása. A gyógytestnevelés feladat ellátásában közreműködő szakalkalmazottak: gyógytestnevelő tanár. A dorogi kistérség települései számára a szolgáltatást a Dorogi Kistérségi Társulás és Dorog Város Képviselőtestülete között létrejött megállapodás szerint látja el. 4. Pályaválasztási tanácsadás 4.1. A továbbtanulási, pályaválasztási döntés sikerességének megalapozása érdekében a tanulók szakszerű vizsgálata. 4.2. Képességeinek, adottságainak, tehetségének, érdeklődésének megfelelően iskolaválasztás ajánlása. 4.3. Kapcsolattartás a nevelési-oktatási intézmények pályaválasztási felelőseivel, valamint a megyében működő pályaválasztási tanácsadóval, Munkaügyi Központtal. A pályaválasztási tanácsadásban közreműködő szakalkamazottak: pszichológus, pedagógusgyógypedagógus. 5. Az intézmény szakalkalmazottainak részletes feladatait munkaköri leírásuk tartalmazza. V. A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI MUNKA SZAKMAETIKAI ELŐÍRÁSAI A pedagógiai szakszolgálat szakalkalmazottai kötelező órájuk terhére, rendkívüli helyzetet és intézkedést kivéve csak szakmai végzettségüknek megfelelő tevékenységet folytathatnak. A nevelési tanácsadóban csapat-munka folyik, esetfelelősi rendszerrel. Az eset felelősét az igazgató vagy az igazgatóhelyettes jelöli ki, az érintett személlyel egyeztetve. Az esetfelelős minden rábízott gyermek, tanuló, serdülő ügyéért személyes felelősséggel tartozik. Az esetfelelős a rábízott gyermek, tanuló esetkezelését az első berendeléstől az eset lezárásáig vezeti. Az esetfelelősnek meg kell kísérelnie a legkielégítőbb megoldást megkeresni, ennek érdekében kezdeményezheti a kliens érdekében az intézményegységek közötti együttműködést vagy külső kezelők, ellátók bevonását. Az eset ellátását nem kell és nem szabad vállalni annak a szakalkalmazottnak, aki az eset ellátásához nem rendelkezik szükséges és elégséges kompetenciával. Ilyen természetű aggály felmerülésekor a kliens további ellátásáról az intézményvezetővel egyeztetetten kell gondoskodni. Valamennyi pedagógiai szakszolgálati alkalmazott kötelessége, hogy tudását folyamatosan fejlessze, hivatását a lehető legmagasabb színvonalon lássa el, és olyan magatartást tanúsítson, amely méltóvá teszi a segítséget kérő személyek bizalmára és becsülésére. A pedagógiai szakszolgálat alkalmazottai kötelesek mindenkit, aki az intézményhez segítségért fordul, egyformán kliensként fogadni, és részükre -tudásuk legjavát nyújtva- az

adott probléma megoldásában - az ismert és alkalmazható segítségnyújtást a legmagasabb szinten biztosítani. A gyermek, tanuló érdekét szolgáló szakvélemények és szakmai konzultációk kivételével a pedagógiai szakszolgálat minden munkatársa titoktartási kötelezettséggel tartozik a kiskorúakkal és családjaikkal kapcsolatos tények és adatok tekintetében, az ön-, és közveszélyesség állapotát kivéve. A gyermek, tanuló személyi állapotára, neveltségi szintjére vonatkozó megállapítások, adatok a Pedagógiai Szakszolgálatban készült szakértői véleményben, pedagógiai véleményben indoklásként csak akkor közölhetők, ha azok nem váltanak ki kedvezőtlen hatást a kiskorúból, és annak egészséges személyiségfejlődését nem kockáztatják. A Pedagógiai Szakszolgálat szakalkalmazottai munkájuk ellátásáért sem anyagi, sem tárgyi ellenszolgáltatást a kliensektől nem várnak el. Folyamatos gondozás, fejlesztés, terápia esetén - a mindennapi életben szokásos figyelmesség kivételével - anyagi és egyéb jogtalan előnyt nem fogadhatnak el.

VI. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE, A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS, AZ INTÉZMÉNYVEZETÉSBEN A HELYETTESÍTÉS RENDJE 2. Az intézményegység vezető Heti kötelező óraszámát és a vezetői feladatok ellátására fordítandó óraszámát az érvényes jogszabályok figyelembevételével a fenntartó határozza meg. A vezető köteles a mindenkori hatályos törvények, jogszabályok, rendeletek, utasítások alapján a fenntartó rendeletei, határozatai, szóbeli, írásbeli jelzései, tájékoztatói, utasításai figyelembevételével szervezni, biztosítani a meghatározott feladatok ellátását, az intézmény feladatorientált, demokratikus működését. Munkakörének ellátása során különösen felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az intézményben folyó szakmai munka szakszerűségéért, az intézmény minőségirányítási programjának működéséért, a szakszolgálati munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló és gyermekbaleset megelőzéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, az intézményért felelős vezető (vagy helyettes) folyamatos jelenlétének vagy elérhetőségének biztosításáért. További tennivalói vezetői tevékenysége körében: - Összehangolja a gyermekekkel való foglalkozások menetét, - Az igazgató szervezi, irányítja és felügyeli a logopédia, a gyógytestnevelés és pályaválasztási tanácsadás feladatellátását az érintett szakalkalmazottakkal együttműködve.

-

A nevelési tanácsadás felügyeletét az intézményegység vezető-helyettessel munkamegosztásban látja el. Koordinálja a Pedagógiai Szakszolgálat munkáját a szülőkkel, a nevelési-oktatási intézményekkel, a külső partnerekkel, Elkészíti az előírt szabályzatokat, az éves költségvetés tervezetét Meghatározza a dolgozók munkaköri feladatait, elkészíti munkaköri leírásaikat, Összeállítja a Pedagógiai Szakszolgálat éves munkatervét, Ellenőrzi az előírt dokumentációk vezetését, Felel a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért, az intézmény ügyintézésének, irat-és adatkezelésének, adattovábbításának szabályosságáért.

Az intézményegység vezető kizárólagos hatáskörébe tartozik: - a szak alkalmazotti közösség vezetése, - a szakmai munka irányítása - kötelezettségvállalás - kiadmányozási jogkör gyakorlása, - közvetlenül irányítja az intézményegység vezető-helyettest, az ügyviteli alkalmazottat 2. Az intézményegység vezetőt intézményegység vezető-helyettes segíti az intézményi célok és feladatok megvalósításában. Az intézményegység vezető-helyettes feladatai: Tevékenységét az intézményegység vezető közvetlen irányításával végzi, az intézményegység vezető szakmai helyettese. Heti munkaideje, továbbá az intézményegység vezető- helyettesi feladatok ellátására fordítható óraszáma az érvényes jogszabályok szerint alakul. Részletes feladatait a munkaköri leírás, az intézményegység vezető részéről átruházható feladatokat a vezetői feladatok leírása tartalmazza. - az intézményegység vezető akadályoztatása esetén korlátozott jogkörben – el nem halasztható ügyek intézésével – ellátja a helyettesítését. - a nevelési tanácsadó szakmai munkájának tervezése, szervezése, és ellenőrzése; külső kapcsolatainak koordinációja az ellátási területnevelési, nevelési- oktatási intézményeivel, az egészségügyi intézményekkel, gyermekvédelmi intézményekkel; - belső kapcsolatok koordinációja a gyermekek, tanulók részére nyújtott szakszolgáltatás ésszerű szervezése, hatékonysága és eredményessége érdekében szakmai együttműködés kialakítása és fenntartása más intézményegységekkel; - irányítja a nevelési tanácsadóban folyó szakvéleményezési munkát, dönthet arról, mikor tekinthető elkészültnek a szakvélemény, gondoskodik a szülőkhöz, illetve a megfelelő intézményekhez – a jogszabályban előírt formában - történő eljuttatásukról. - Figyelemmel kíséri a gyermekek fejlesztő foglalkoztatásának alakulását. - Az intézményegység vezető-helyettes jogosult a foglalkozások látogatására, a naplók és előírt más dokumentációk ellenőrzésére. - Az intézményekkel történő kapcsolattartásban részt vállal, képviselheti az intézményt - szakmai ügyekben való képviselet az azonos szintű külső szervezetek és testületek munkájában, illetve szakmai szervezetekkel való kapcsolattartásban; - javaslat készítése az intézményegység éves munkatervének kidolgozásához; - Előkészíti az intézményegység továbbképzési tervét, - Figyelemmel kíséri a pályázati lehetőségeket - Részt vesz a beszerzési munkák lebonyolításában,

4. A vezetők közötti kapcsolattartás Az intézményegység vezetője és a helyettese kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. Az értekezletre a tárgyalt napirend függvényében a közalkalmazotti képviselőt és a minőségirányítási csoport vezetőjét is meghívják. 5. A Pedagógiai Szakszolgálat vezetésében a helyettesítés rendje Az intézményigazgató általános helyettese az igazgatóhelyettes, aki az intézményigazgató akadályoztatása esetén korlátozott jogkörrel látja el a helyettesítést. Az intézményigazgató kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben csak az azonnali, halaszthatatlan esetekben tehet intézkedést. Tartós akadályoztatás esetén a helyettesítés ellátása a munkajogi szabályok szerint, külön intézkedéssel történik. Intézményegység közösségei 4. A szervezeti egységek együttműködése, szakmai munkakapcsolatok 4.1. Az szervezeti egységek működésének szakmai alapelveit, az intézményegységek tartalmi együttműködését az intézményegység vezető vezetési programja tartalmazza. Az együttműködés éves feladatait a munkaterv rögzíti. 4.2. Az együttműködés színtere az intézményegység szintű szak alkalmazotti, alkalmazotti valamint a heti csoport-megbeszélés. 4.3. Csoport megbeszélésre heti 0,5 órában kerül sor, funkciója munkamegbeszélés minden munkatárs számára. Heti 0,5-1 óra esetkezelési, módszertani megbeszélés a nevelési tanácsadó munkatársai számára. A megbeszélés kibővíthető más szakalkalmazottakkal, amennyiben a gyermek kezelésében más területen részt vesznek. A nevelési tanácsadó pszichológusai heti 0,5-1 óra időtartamban esetmegbeszélést folytatnak. 4.4 A vizsgált gyermekek diagnózisának kialakításához a vizsgálatban résztvevő szak alkalmazottak heti 0,5-1 órában konzultálnak, a vizsgálati eredményeket egyeztetik. 4.5. A szervezeti egységek működésük során kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak: A gyermeket, tanulót - szükség esetén - az intézmény keretein belül más feladat ellátójához vagy külső társintézmény szakellátására irányítják, és az erről szóló intézkedéseket dokumentálják. 4.6. Az átirányítást illetve a párhuzamos foglalkozás szempontjait a szakalkalmazottak egymás között előzetesen a heti csoport-megbeszélésen megbeszélik és előkészítik. 4.7. Heti 0,5 órában vezetői és ügyviteli megbeszélésre kerül sor, melynek résztvevői az intézményegység vezető vagy helyettese és az ügyviteli alkalmazott. A MŰKÖDÉS RENDJE 1. Az intézményegység szolgáltatásainak elérhetősége: 1.1. A pedagógiai szakszolgálatban elérhető szolgáltatás mindenki számára ingyenes. 1.2. A különböző szakszolgáltatásokról a tanév indításakor minden nevelési, nevelésioktatási intézményhez eljuttatott tájékoztatóban közli az intézmény nyitva tartását, a szakalkalmazottak nevét és beosztását, egyéb fontos információkat. 1.3.Nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás igénybevételét kezdeményezheti a szülő vagy gondviselő, valamint a pedagógus, gyermekvédelmi intézmény, az orvos, a fenntartó gyermek- és ifjúsági ügyekkel foglalkozó szervezeti egysége a szülő/gondviselő egyidejű tájékoztatásával, egyetértésével, vagy akár maga serdülő is.

1.4. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény kezdeményezi a gyermek vizsgálatát, ellátását a nevelési tanácsadóban, a beutalást a szülő aláírása esetén fogadjuk el. A beutaláshoz pedagógiai vélemény csatolása is szükséges, melyet előzőleg a szülővel megismertettek. 1.5. Vizsgálatra jelentkezni telefonon, személyesen vagy levélben lehet. A vizsgálat időpontjáról írásban vagy telefonon értesítjük a szülőt. 1.6. A gyógytestnevelést a jogszabályi előírások szerint az iskolaorvos írja elő. A gyermeknek tanulói jogviszonya a saját iskolájával van. A tanítási órákon a részvétel kötelező. A hiányzásokat igazolni kell az iskolában. A gyógytestnevelő minden hónap végén összesítést készít az egyes iskolák számára a tanulók hiányzásáról, melyet megküld az iskola igazgatójának intézkedés céljából. A gyógytestnevelés részletes működési rendje az SZMSZ 1. sz. mellékletét képezi. 1.7 A logopédiai ellátás igénybevétele a kijelölt nevelési intézményekben vagy a Pedagógiai Szakszolgálat központjában történik. A gyógytestnevelés órák a szakszolgálat tornatermében, valamint az uszodában folynak. A logopédus és a gyógytestnevelő a szülőt a foglalkozások helyéről és idejéről írásban értesíti a foglalkozás megkezdése előtt. 2. Az intézményegység nyitva tartása 2.1. Az intézményegység szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig folyamatosan működik. Működésében, feladatainak ellátásában az iskolai tanév rendjéhez igazodik. A tanév kijelölt szorgalmi időszakában, munkanapokon a következők szerint tart nyitva: Hétfő-péntekig általában 8 – 17, Az egyéni munkaidő-beosztás függvényében ennél hosszabb bent tartózkodás előfordulhat. A tanítási szünetek idején a szabadságok kiadásának biztosítása érdekében, továbbá a tapasztalt csökkent igénybevételre tekintettel az ügyeleti nyitvatartási idő rövidebb, mint az a szorgalmi időben szokásos. Az őszi, téli, tavaszi szünet ideje alatt az ügyelet biztosított. Szerda 9- 13 óráig, illetve az eseti igényeknek megfelelően ettől eltérően módosítva. A nyári szünet idején július első munkanapjától a tanév első tanítási napjáig legalább heti egy fogadónapon a pedagógiai szakszolgálat igénybevétele biztosított. A fogadónapról az érintettek tájékoztatást kapnak. A nyári szünet fogadónapja szerda 9-13 óráig 2.2. A nyári szünet heti fogadónapján a Pedagógiai Szakszolgálat bármely szakalkalmazottja ügyeletre beosztható. A fogadónappal biztosított ellátási rendben rögzíteni kell az adott napra telefonos elérhetőséggel kijelölt vezetőt. 2.3. A nevelési tanácsadó munkarendje az intézményegység szolgáltató jellegéből adódóan az igénybevevők idejéhez alkalmazkodik. Az. iskolai tanévben munkanapokon a megadott nyitva tartással üzemel. Ennek mindenkori pontos időbeosztását az éves munkaterv melléklete rögzíti. 2.4. a nevelés nélküli munkanapokról a klienseket egy héttel korábban tájékoztatjuk. 2.5. A vezetők benntartózkodása: A szorgalmi időben foglalkozási idők alatt az intézményegység vezető vagy helyettese az intézményben tartózkodik. Távollétük esetén a helyettesítési rend lép életbe. 3. A kliensek fogadási rendje: 3.1.Abban az esetben, ha a nevelési tanácsadóba több jelentkezés, ill. vizsgálatkérés érkezik be, mint amit aktuálisan el tudunk látni, várólistára vesszük a jelentkezőket. A várakozás sorrendjét a következő szempontok szerint kell meghatározni: a) A 14/1994. MKM. r. 22.§./4/. pontja szerint az iskolaérettségi vizsgálatokat január 15. és március 31. között kell elvégezni.

b) A beilleszkedési tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekeket, amíg a fejlesztő foglalkoztatásuk fennáll, az első vizsgálatot követő második évben, ezt követően három évenként felül kell vizsgálni (14/1994. OM r. 23.§./5/.). A kontrollvizsgálatokat a tanév során folyamatosan végezzük. A vizsgálatok ütemezése az igazgatóhelyettes feladata. c) Fejlesztő foglalkozásra, pszichológiai ellátásra a jelentkezés sorrendjében jegyezzük elő a klienseket. A szakvéleménnyel (BTM) rendelkező gyermekek ellátása előnyt élvez. d) Veszélyeztető állapot kivizsgálását soron kívül kell elvégezni. 3.2. A logopédiai ellátásra jelentkezőknél figyelembe kell venni az életkort és a beszédhiba súlyosságát a felvételnél. A gyermek, tanuló beosztását a szülővel egyeztetve, az ellátás időpontjára vonatkozó szülői kérés, továbbá az ellátásnak helyt adó közoktatási intézmény működési feltételeinek figyelembevételével kell megállapítani. 4. A szakmai munka dokumentálása: 4.1. A nevelési tanácsadó munkatársai minden megjelent gyermeket és szülőt nyilvántartásba vesznek. A pedagógus konzultációról, szülővel történő megbeszélésről, a foglalkozásokon résztvevő gyerekek fejlődéséről, állapotáról a foglalkozás vezetője egyéni nyilvántartási lapot, haladási naplót és foglalkozási naplót (karton) vezet. A nyilvántartásba vétel az adatvédelmi szabályoknak és Etikai Kódexnek megfelelően történik. Az információkat a szakemberek zárt szobákban tartják. 4.2.A foglalkozások vezetői folyamatosan vezetik a feljegyzéseket, a foglalkozások alatt félévenként, valamint a az eset lezárása után összefoglalókat készítenek, melyet az egyéni nyilvántartó lapra vezetnek. A dokumentumokat a törzsszámmal ellátott kartonokban gyűjtik, az esetkezelés lezárása után átadják az intézményi dokumentáció számára. Esetátadáskor az esetátadó írásbeli összefoglalót ír a nyilvántartó lapra, amiben szerepel az eddigi ellátás formája, szakembere, célja, ideje, valamint az átadás oka. A vizsgálatról készült szakvéleményt a szakszolgálat átadja a szülőnek és megküldi az érintett nevelési-oktatási intézménynek, illetőleg más illetékesnek. A munkatársak napi forgalmukról nyilvántartást vezetnek, mely alapján az ügyviteli munkatárs elkészíti a havi- és évi forgalmi statisztikát. 4.2. A logopédiai ellátást forgalmi és haladási naplóban kell dokumentálni, illetve a súlyos beszédhibásokról nyilvántartó lapot szükséges vezetni. 4.3. A gyógytestnevelés ellátásról naplót és a megjelent gyermekekről nyilvántartást kell vezetni. 4.4. A pályaválasztási tanácsadáson résztvevőkről forgalmi naplót szükséges vezetni. Az elvégzett vizsgálatok és egyéb feljegyzések dokumentációját egyéni kartonba helyezik. 4.5. Az intézményegység a dokumentációt az iratkezelési szabályoknak-, a személyiségi jogok védelmének-, és a Szakmai Etikai Kódexekben meghatározott titoktartási kötelezettségnek megfelelően végzi. 5. Általános szabályok a szolgáltatások igénybevételére („Házirend”) 5.1. A szakdolgozók órabeosztását a váróban a faliújságon kell elhelyezni, hogy az intézménybe belépők és a várakozók számára hozzáférhető legyen. 5.2. A Pedagógiai Szakszolgálat irodáiban, foglalkoztató termeiben idegen személy, gyermek vagy kísérő csak a szakalkalmazottak jelenlétében tartózkodhat. Külső látogatók az intézményben folyó foglalkozásokat nem zavarhatják. Hivatalos látogatás (pl. fenntartói, szakértői) az igazgatóval történt egyeztetés szerint történik. A foglalkozások látogatására külső személyek számára engedélyt az igazgató ad. 5.3. A gyermekek a szakalkalmazottak által megadott időpontban tartózkodhatnak az intézményben. A foglalkozások kezdetéig a gyerekek és kísérőik a számukra kialakított váró helyiségben tartózkodhatnak. A foglalkozások után a gyermekek nem tartózkodhatnak tovább az intézményben és az udvaron.

5.4. Beteg gyermek a foglalkozásokat nem látogathatja. 5.5. A gyermekek és kísérőik a várakozás közben nem zavarhatják hangoskodással, mobiltelefon használattal az intézményben folyó foglalkozásokat. 5.6. A gyerekek távolmaradásának, mulasztásának igazolása. Nevelési tanácsadó: 5.6.1. Amennyiben az első vizsgálaton vagy felülvizsgálaton valamely oknál fogva nem tud megjelenni a szülő a gyermekkel, a szülő igazolhatja a távolmaradást. Önként jelentkezőknél az igazolás elmaradása esetén újabb behívásra nem kerül sor. Ha a vizsgálatot, felülvizsgálatot a nevelési-oktatási intézmény vagy a gyermekjóléti szolgálat kezdeményezte, a távolmaradást telefonon jelezzük a beküldőnek, s beutalóra mind a távolmaradás, mind a visszajelzés tényét rávezetjük. Új behívásra csak abban az esetben kerül sor, ha ismét jelentkeznek a vizsgálatra. 5.6.2.A foglalkozásról való távolmaradást előre be kell jelenteni. A szülő írásban vagy telefonon igazolhatja a gyermek hiányzását. Abban az esetben, ha a nevelési tanácsadóban az ellátást a nevelési-oktatási intézmény vagy a gyermekjóléti szolgálat kezdeményezésére indul, két egymás követő igazolatlan távollét után a szülő – szükség szerint a beküldő intézmény - figyelmét fel kell hívni a hiányzásokra, igazolási kötelezettségére és az igazolatlan mulasztások következményeire. Három igazolatlan távollét után a gyermek helyét más növendék számára át lehet adni. Önként jelentkező szülő esetén a két egymás után következő igazolatlan távollétet a foglalkozás befejezésének tekintjük. Különösen indokolt esetben, az esetfelelős mérlegelheti, hogy továbbra is fenntartja a gyermek számára a helyet. Az esetfelelőssel történő egyeztetés esetén a foglalkozást átmenetileg szüneteltetni lehet, ezt a dokumentációban szükséges jelezni. Logopédia: 5.6.3.Két igazolatlan hiányzás után szülő a figyelmét fel kell hívni igazolási kötelezettségére, valamint a mulasztások következményeire. Három igazolatlan távollét után a gyermek helyét át lehet adni más várakozó gyermeknek. 5.7. A dohányzás szabályozása: Az intézmény egész területén tilos a dohányzás. 5.8. A reklámtevékenység szabályai: Az intézményben tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha az a gyermekeknek szóló egészséges életmóddal, környezetvédelemmel, közéleti tevékenységgel, kulturális-oktatási tevékenyéggel függ össze. 5.9. A szülők, a gyermekek saját és az intézményegység életét érintő ügyekben véleményüket, észrevételeiket, panaszukat a vele foglalkozó szakalkalmazottnak és az intézményegység vezetőinek személyesen vagy írásban jelezhetik. A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT MUNKARENDJE, MUNKAIDŐBEOSZTÁSA, MUNKAIDŐKERETE. A MUNKAIDŐNYILVÁNTARTÁS VEZETÉSÉNEK SZABÁLYAI 1. Munkarend, munkaidő beosztás Heti törvényes munkaidő 40 óra 1.1 A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkaideje: Heti kötelező óraszám 21 óra A heti munkaidő foglalkozással le nem kötött része 19 óra A heti rendes munkaidő hétfőtől-péntekig tart. A munkaidő munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható. Túlmunkát az intézményegység vezető rendelhet el.

1.1.1.A kinevezett főfoglalkozású szakalkalmazottak heti kötelező óraszámát a szakszolgálati feladatellátás hatékonysága érdekében úgy kell elosztani, hogy az intézmény napi nyitva tartása idején a szakellátás folyamatos legyen és a munkatársak munkanapjait lehetőség szerint arányosan terhelje. A heti munkaidő beosztásnál a dolgozók indokolt kéréseit az intézményegység vezető figyelembe veszi. A tanév elején a szakalkalmazottak elkészítik órabeosztásukat, melyet az intézményegység vezető hagy jóvá. Az év közben szükségessé vált változtatásokat az intézményegység vezetővel történő egyeztetés után válnak érvényessé. 1.1.2. A pedagógus munkakörben dolgozó szakalkalmazottak: pedagógusok, pszichológusok a kötelező óraszám keretében a gyermekekkel való közvetlen foglalkozást végzik. Ennek a közvetlen foglalkozásnak a keretében végzik a gyermekek vizsgálatával-, megismerésével, egyéni vagy csoportos foglalkozásával kapcsolatos feladatokat. A közvetlen foglalkozásra megállapított időn kívül látják el a szülőkkel, pedagógusokkal folytatott megbeszéléseket, a vizsgálatok és a foglalkozások előkészítését, a vélemények egyeztetését, a vizsgálat anyagok és foglalkozások szakmai feldolgozását. Ezen kívül munkavégzéssel kapcsolatos megbeszéléseket, intézménylátogatásokat végeznek. Elkészítik a szakvéleményeket. Módszertanilag felkészülnek a foglalkozásokra, egyéb szakmai tennivalóikra. 1.2. Az ügyviteli alkalmazott heti munkaideje 40 óra, amit öt nap alatt, napi 8 óra munkával tölt el. 1.3 Órakedvezmények: - az intézményegység vezetőjét heti 17 óra kedvezmény illeti meg, kötelező óraszáma heti 4 óra, melyet a nevelési tanácsadás és pályaválasztási tanácsadás feladatellátással tölt el. - az intézményegység vezető-helyettes órakedvezménye heti 7 óra, heti kötelező óraszáma 14 óra, melyet a nevelési tanácsadóban tölt el. - a közalkalmazotti képviselőt heti 2 óra munkaidő kedvezmény illeti meg. 2. A munkaidő nyilvántartás vezetése 2.1. Az intézményben a pedagógus munkakörben alkalmazottak kéthavi időkeretben dolgoznak. 2.2. Az intézmény munkarendjét az intézményegység vezető szervezi meg, az arányos és egyenletes feladatelosztásról gondoskodik. Biztosítja a kéthavi munkaidőkeret dokumentáláshoz a megfelelő nyilvántartásokat, a kitöltött adatlapokat megbízottja útján ellenőrzi. A munkaidő nyilvántartás vezetésének irányításáért az intézményegység vezetője a felelős. AZ ÜNNEPEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE Az éves munkaterv alapján. A BELSŐ ELLENŐRZÉS RENDJE

A belső ellenőrzés ténymegállapító és értékelő tevékenység, célja, hogy a vezető számára megfelelő információt adjon a az intézményi működés tartalmáról, színvonaláról. Jelezze a pedagógiai, szakmai, gazdasági és jogi követelményektől való eltérést, segítse a belső rend és vagyonvédelem megszilárdítását. A belső ellenőrzés két fő területe az intézmény alaptevékenységéhez igazodik. A szakszolgálati feladatellátás területén vizsgálni kell a munkatervi feladatok végrehajtását szakszerűség, határidők, hatékonyság szempontjából az egyes munkakörök és munkaköri leírások függvényében.

Az intézményi működtetés területén a gazdasági, műszaki háttér biztosítása, a gazdaságossági szempontok érvényesítése. 1. A belső ellenőrzés rendszere: Az intézményegység vezető és helyettese közötti munkamegosztásban zajlik. (ld: Szmsz. korábbi fejezete és munkaköri leírás) a) Folyamatos feladatok: a munkatervi feladatok végrehajtásának ellenőrzése b) Időszakos feladatok: munkavédelem, tűzvédelem, eszközgazdálkodás, munkaidő, nyilvántartások, ügyvitel, takarítás, stb. 2.Az ellenőrzés módszere: Az ellenőrzés módszere lehet közvetlen: megfigyelésen, személyes tapasztalaton alapuló tájékozódás, szemle, melyet szóbeli kérdés, beszélgetés, kérdőív kitöltése egészíthet ki. A közvetett ellenőrzés beszámolók, jelentések, nyilvántartások és más dokumentumok elemzése alapján történik. A főigazgató, intézményegység vezető egyes feladatok ellenőrzésével közoktatási szakértőt is megbízhat. - Az ellenőrzés programja: Az éves munkaterv mellékleteként ellenőrzési programot kell készíteni, mely egy tanévre szól. Az ellenőrzési program tartalmazza a következőket: - az ellenőrzés útját, módszereit, ütemezését - az ellenőrizendő szakterület, program, személy megnevezését - az ellenőrzött időszakot - Az ellenőrző személy nevét, beosztását - az ellenőrzés dokumentálásának módját. Az ellenőrzés formái: - a szakmai munka gyakorlatának ellenőrzése - beszámoltatás - írásbeli dokumentációk ellenőrzése - speciális felmérések, vizsgálatok Az ellenőrzést az intézményegység vezető vezetésével értékelni kell, egyéni vagy csoportmegbeszélésen, majd meg kell hozni az intézkedéseket: - elmarasztalás - dicséret - illetékes tájékoztatása - megelőző intézkedés, hiánypótlás - felelősségvizsgálat, stb. - A belső ellenőrzést, az intézményegység vezetői intézkedéseket dokumentálni kell. A szakszolgálat belső ellenőrzése folyamatos, az elfogadott IMIP alapján. Az ellenőrzésért az intézményegység vezető a felelős.

KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA Az intézményegység önállóan látja el szakmai munkáját, a feladatellátás érdekében kapcsolatokat tart fenn és kezdeményez partnereivel.

A kapcsolattartás az alábbi személyekre, intézményekre és szervezetekre terjed ki: - szülők, gyermekek, tanulók, - nevelési - oktatási intézmények, - gyermekjóléti szolgálat - szociális ellátást és szolgáltatást segítő intézmények, - más pedagógiai szolgáltató intézmények, - megyei, fővárosi pályaválasztási tanácsadó - az egészségügyi ellátás intézményei - szakértői bizottságok - védőnői hálózat. - fenntartó, - Kincstár A kapcsolattartás módját és feltételeit valamint az intézményegység tevékenységének ellátásához szükséges és elégséges kapcsolati rendszert az intézményi minőségirányítási program, a partnerkapcsolatok irányításáról szóló fejezet tartalmazza. Az intézményegység vezető tart kapcsolatot az együttműködő intézmények magasabb beosztású vezetőivel, más külső szervezet vezetésével. Szakmai kapcsolattartásban az intézményegység más dolgozói is részt vehetnek. A munkatársak feladatkörüket érintő ügyekben a szakmai etikai szabályok betartásával és figyelembevételével külön felhatalmazás nélkül kezdeményező módon tartanak kapcsolatot a területi nevelési, nevelési-oktatási intézményekkel, az ott dolgozó pedagógusokkal, a gyermekekkel, tanulókkal és azok szüleivel, gondviselőivel, más személyekkel. A kapcsolattartás lehetséges módjai: - egyéni tanácsadás, konzultáció, - pedagógus„Műhelyek”, szülőcsoportok működtetése - előadás tartása, látogatása - csoportos konzultáció, - tapasztalatcsere, - munkamegbeszélés, - értekezlet, - előadó felkérése, - telefonos információnyújtás - elektronikus úton tájékoztatás AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ- ÓVÓ ELŐÍRÁSOK 1. Az intézményben a munkavédelmi szabályzat figyelembevételével folyik a munka. A mindennapos munka során fokozott figyelmet kell fordítani a szakszolgáltatást igénybevevő gyermekek biztonságára. Erre figyelemmel 1.1. 10 év alatti gyermeket, tanulót a váróban csak felnőtt kísérő felügyelete mellett lehet várakoztatni. A szülővel való megegyezés alapján gyermek egyedül is érkezhet, illetve távozhat az intézményből. Az ügyviteli alkalmazott köteles figyelemmel kísérni a váróban várakozó gyerekek tevékenységét. 1.2. a szakszolgálati foglalkozások alkalmával és a váróban balesetmentesen használható, a gyermek, tanuló életkorának megfelelő eszközöket kell biztosítani. A dolgozók csak olyan játékot, eszközt hozhatnak az intézménybe, melyek a gyermekek, dolgozók testi épségét, egészségét nem veszélyeztetik. 1.3. a megkezdett foglalkozást, terápiát követően a szakalkalmazott a rábízott gyermeket

egyedül a helyiségben nem hagyhatja; 1.4. a gyermekre, tanulóra veszélyes tárgyak (pl. gyufa, olló, kés, szúró-vágó eszköz, szerszámok, kémiai anyagok stb.) elől nem hagyhatóak, használatukat követően el kell tenni azokat; 1.5. tornateremben, uszodában csak fokozott figyelem mellett lehet gyereket foglalkoztatni, gyermeket, tanulót, csoportot még rövid időre sem szabad felügyelet nélkül hagyni; 1.6. Minden tanév első tanítási napján a gyógytestnevelő baleseti oktatást tart az órákon résztvevő tanulóknak, melyet dokumentálni köteles. 1.7. Ha a gyermeket, tanulót baleset éri, a vele foglalkozást tartó szakalkalmazott kötelessége az esemény súlyosságától függően az elsősegélynyújtás, vagy orvos, mentő hívása, szülő értesítése. A baleseti jegyzőkönyv felvétele, melyet a munkavédelmi felelőssel közösen készítenek el. Amennyiben a balesetet az intézmény nem pedagógus munkakörben alkalmazott dolgozója észleli, neki is kötelessége az elsősegélynyújtás, és a szükséges intézkedéseket meg kell tennie. 1.8. A baleset veszélyének észlelésekor annak elhárítása érdekében mindenkinek kötelessége az azonnali intézkedések megtétele, ha erre nincs szükség, akkor a veszélyforrásra a munkavédelmi felelős vagy a vezetők figyelmét felhívni. 1.9. A változó külső munkahelyen dolgozó szakalkalmazottakra az órarendi órák ellátásának idején az adott munkahely védő- óvó intézkedései érvényesek. 1.10.Gyermekbalesetek jelentése 1. A gyermekbaleseteket az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. 2. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezekről a balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy-egy példányát a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig meg kell küldeni a fenntartónak, a Megyei Önkormányzat Művelődési Osztályának, a gyermek szüleinek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító intézmény őrzi. 3. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. 4. A súlyos balesetet telefonon, vagy személyesen azonnal be kell jelenteni az intézmény fenntartójának. 5. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Súlyos a gyermekbaleset, ha a sérült halálát valamely érzékszerv elvesztését, vagy jelentős mértékű károsodását életveszélyes sérülést, egészségkárosodást súlyos csonkulást (végtagok, részeik elvesztése) beszélőképesség elvesztését, feltűnő torzulást, bénulást illetve elmezavart okozott. 6. Minden gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a hasonló balesetek megelőzésére. 2. Beteg gyermek az intézményt nem látogathatja. 3.A dolgozók rendszeres egészségügyi ellenőrzése -

Az intézmény minden dolgozója köteles alkalmazás előtt teljes körű munkaalkalmassági vizsgálaton megjelenni, illetve azt követően évente időszakos és szükség szerint soron kívül munkaalkalmassági vizsgálaton megjelenni. Köteles munkaköre ellátására való alkalmasságát a munkáltató által megnevezett orvossal igazoltatni. 4. Felnőtt balesetek A balesetet az azt észlelő dolgozó köteles jelenteni az intézmény intézkedésre jogosult vezetőjének és részt venni a sérült ellátásában. A felnőtt balesetekről jegyzőkönyv készül, amelynek kivizsgálást munkavédelmi ellenőr végzi. 5. az elsősegélydobozok elhelyezése: - alkalmazotti iroda - tornaterem RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK 1. Az intézmény működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a munka szokásos menetét akadályozza, illetve gyermekek és dolgozók biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), a tűz, a robbanással történő fenyegetés. 2. Amennyiben az intézmény bármely kliensének vagy dolgozójának az intézmény épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az intézmény igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős személlyel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős személyek: főigazgató intézményegység vezető, illetve helyettese ügyviteli alkalmazott A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell a. a fenntartót, b. tűz esetén a tűzoltóságot, c. robbanással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, d. személyi sérülés esetén a mentőket, e. egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az igazgató szükségesnek tartja. 4. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket szaggatott csengetéssel értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó gyermekeknek és felnőtteknek a tűzriadó terv szerint kell elhagyniuk. 5. A gyerekeknek a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a gyermekek számára foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek. 6. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre: 3.

Az épületből minden gyermeknek távoznia kell, ezért a foglalkozást tartó nevelőnek a termen kívül (pl. mosdóban, váróban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! - A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! - A foglalkozás helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik gyermek az épületben. 7. Az intézményegység vezetőnek, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg - felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: - a tűzriadó tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, - a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, - a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, - az elsősegélynyújtás megszervezéséről, - a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, o tűzszerészek stb.) fogadásáról. 8. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az igazgatónak vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, az épület kiürítéséről. 9. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell intézkedni a további biztonsági intézkedésekről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. 10. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a "Tűzriadó terv" c. igazgatói utasítás tartalmazza. 11. A szükséges teendők, eljárások rendje bombariadó esetén: 11.1. a riasztást fogadó személy az intézményben tartózkodó felnőttek tudomására hozza a riasztást és a szülőket felkéri, hogy vigyék haza gyermeküket; -

11.2. értesíti a rendőrséget, tárgyszerűen ismertetve a bejelentés idejét és módját; 11.3. a szülő, kísérő nélkül az intézményben tartózkodó tanulókat az intézmény dolgozói biztonságos helyre - pl. közeli intézmény, könyvtár - kísérik; 11.4. az intézményt utolsóként elhagyó dolgozó az intézmény külső, bejárati ajtaján kifüggesztett tájékoztatással értesíti a távollévő szülőket gyermekük tartózkodási helyéről; 11.5. az alkalmazottak közül egy fő lezárja az intézményt és bevárja a rendőrség megérkezését, 11.6. a vezetők távolléte esetén értesítik az intézményvezetőt vagy helyettesét. 12. A pedagógiai szakszolgálat munkatársai kötelezettek megismerni a védő- óvó intézkedéseket illetőleg a bombariadó esetén követendő eljárást. Ezek megismertetése az intézményvezető feladata. Az ismertetésen való részvételt az alkalmazottaknak aláírásukkal kell igazolni, újonnan belépő alkalmazott esetében ezt az ismertetést az igazgatóhelyettesnek kell megszervezni, az alkalmazottnak aláírásával kell igazolni a védő-óvó intézkedések tudomásul vételét. 13. A változó külső munkahelyen dolgozó szakalkalmazottakra az órarendi órák ellátásának idején az adott munkahely rendkívüli esemény kezelésére vonatkozó intézkedései védő- óvó

intézkedései érvényesek. Az rendkívüli eseményekkel kapcsolatos előírások az intézmény minden kliensére és dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni: - igazgatói iroda, - ügyviteli/nevelői iroda VAGYONVÉDELMI ELŐÍRÁSOK: Az intézet helyiségeinek, berendezésének, eszközeinek rendeltetésszerű használata és óvása valamennyi munkatárs számára kötelező. E tekintetben: Használatba vétel előtt meg kell győződni az eszköz üzemképességéről. A helyiségeket a program előtt a célnak megfelelően kell berendezni. Az eszközöket, tárgyakat rendeltetésüknek megfelelő célra, szakszerűen kell használni, üzemzavar esetén a javítást szakemberre kell bízni. Elektromos eszközök esetén a használat befejeztével vagy üzemzavar esetén a készüléket ki kell kapcsolni, üzemzavar esetén a hálózatból ki kell húzni. Távozás előtt az ablakokat be kell csukni, a világítást ki kell kapcsolni. Személyes tárgyak, értékek megőrzéséért mindenki maga felelős. Tűz, bombariadó vagy baleset esetén a tűzvédelmi és munkavédelmi szabályzatnak megfelelően kell eljárni. 12. Intézményi dokumentumok nyilvánossága A dokumentum főigazgatónál.

hozzáférhető

a

városi

honlapon,

telephelyi

könyvtárakban,

(Ezen belül a nevelési, illetve pedagógiai program, az intézményi minőségirányítási program, a házirend és a SZMSZ közzétételének módja, a megtekinthetőségükkel és a további tájékoztatás biztosításával kapcsolatos szabályozás.)

XII. Egyéb rendelkezések 1. A nemdohányzók védelmére vonatkozó előírások Az intézmény területén tilos a dohányzás. Az intézmény bejáratánál, folyosóin, tantermeiben a tilalmat külön tábla is jelzi. A dohányzásra kijelölt helyet tájékoztató tábla jelzi. Feladat ellátási helyenként egy különálló helyiség a dohányzásra kijelölt hely. A kijelölt helyiségben a tűzvédelmi előírások betartására különös hangsúlyt kell fektetni.

2. A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés feltételei Jogszabályi meghatározás: Kt. 118. § (10) bekezdés Az intézmény kollektív szerződése rendezi. Kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés adható annak a pedagógusnak: aki szaktanári munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, bemutató órákat, illetve pedagógiai vagy szaktárgyi kérdésekről szóló előadásokat tart, eredményes szakmai munkaközösséget vezet, aktívan részt vesz a munkaközösségi munkában, segíti a pályakezdő fiatalokat; aki szerepet vállal a szakmai munka tartalmi megújításában; aki kiemelkedő eredményeket ér el a tehetségfejlesztés, tehetséggondozás területén; aki osztályfőnöki nevelőmunkájában, közösségteremtő tevékenységében eredményes, kapcsolatot tart fenn a családokkal a tanulók nevelése érdekében, sikeres tevékenységet folytat a tanulók pályaválasztásának előkészítésében; aki részt vállal a tanulók évközi szabadidős, illetve sporttevékenységének szervezésében és lebonyolításában (például szakkört vezet, sokrétű tevékenységet valósít meg a napköziben, kirándulásokat vezet); aki részt vállal az intézmény szervezeti életét kialakító munkában (például az órarend, a helyettesítési rend, az ügyeleti rend elkészítésében); aki szerepet vállal a gyerekek szünidei táboroztatásában. A kereset kiegészítésre való jogosultság során előnyben kell részesíteni azt, aki az intézményi teljesítményértékelés alapján az előző nevelési évben, tanítási évben kereset kiegészítésben részesült, feltéve, hogy a minőségirányítási programban meghatározott ciklusidő nem telt el, és a munkáltató megítélése szerint teljesítményével ismét kiérdemelte azt. 3. Fakultatív hit- és vallásoktatás időpontját és helyét biztosító eljárás rendje Intézményünkben a fakultatív hit- és vallásoktatás szervezése az egyházak képviselőinek feladata. Az egyházak képviselője által az intézménybe eljuttatott beiratkozási hirdetmény az iskola bejáratánál kerül kifüggesztésre. Az egyházak képviselője a feladat ellátási hely vezetőjének tájékoztatása alapján (órarend, teremrend figyelembevételével) használhatja a kijelölt tantermet/tantermeket. A délutáni tanulási idő tiszteletben tartása az egyházak képviselőire is vonatkozik. A tanév első iskolaszéki ülésén, illetve szülői értekezletén a szülők tájékoztatást kapnak, illetve véleményt nyilváníthatnak a fakultatív hit- és vallásoktatás időpontjának, helyének biztosításáról. Az intézmény semmiféle nyilvántartást nem vezet a fakultatív hit- és vallásoktatásban részt vevő tanulókról. A napközis foglalkozáson részt vevő tanuló azonban köteles napközis nevelőjét tájékoztatni arról, hogy fakultatív hit- és vallásoktatáson vesz részt (a felügyelet miatt).

XIII. Záró rendelkezések 1. A szervezeti és működési szabályzat módosítása Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak nevelőtestületi elfogadással és a közoktatási törvény által meghatározott közösségek (iskolaszék, diákönkormányzat) egyetértésével, valamint a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. A nevelőtestület – legalább évenként – felülvizsgálja a szervezeti és működési szabályzat rendelkezéseit. 2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása és jóváhagyása A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a közalkalmazotti tanács véleményezi, a nevelőtestület fogadja el. Az elfogadás tényét a nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyve tanúsítja. A jogszabály szerint meghatározottak véleményt nyilvánítanak, illetve egyetértésüket adják.

3. A szervezeti és működési szabályzat hatálybalépése Az intézmény szervezeti és működési szabályzatát az alkalmazotti értekezlet a ............................................................ megtartott határozatképes értekezletén elfogadta. A szervezeti és működési szabályzat jogszabályban meghatározott részeit véleményezte a szülői szervezet, a dokumentumokról való tájékoztatást, azok nyilvánosságát szabályozó, valamint a tankönyvkölcsönzést érintő fejezethez egyetértését adta. A diákönkormányzat a szervezeti és ............................................................ fejezetével egyetértett.

működési

szabályzat

A szervezeti és működési szabályzat tervezetét a közalkalmazotti tanács véleményezte. Az intézmény szervezeti és működési szabályzata a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé, amellyel egyidejűleg a ............................................................ elfogadott szervezeti és működési szabályzat hatályát veszti. 4. A szervezeti és működési szabályzat kötelező mellékletei könyvtári gyűjtőköri szabályzat adatkezelési szabályzat gazdálkodási szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje FEUVE-rendszer szerint, a PMútmutató alapján Jelen szabályzatok a szervezeti és működési szabályzat szerves részét képezik, elfogadásuk, módosításuk rendje megegyezik jelen dokumentum elfogadási, módosítási rendjével.

Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap

............................................. főigazgató

P. H.

XIV. Nyilatkozatok A közalkalmazotti tanács képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítése során véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap

............................................. közalkalmazotti tanács elnöke Ezt a szervezeti és működési szabályzatot az intézmény nevelőtestülete a ......... év .................. hó ...... napján tartott ülésén megtárgyalta és elfogadta. Ezt a tényt két választott jegyzőkönyvhitelesítő aláírásával tanúsítja. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap

............................................. hitelesítő nevelőtestületi tag

............................................. hitelesítő nevelőtestületi tag A szülői szervezet képviseletében és annak felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elfogadása során a jogszabályban meghatározott ügyekben egyetértési jogunkat gyakoroltuk. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap

............................................. szülői szervezet képviselője

Az intézmény diákönkormányzatának képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elfogadása során a jogszabályban meghatározott ügyekben egyetértési jogunkat gyakoroltuk. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap

............................................. diákönkormányzat vezetője Jelen szervezeti és működési szabályzatot az intézmény fenntartója ........................................................................... jóváhagyta. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap

Mellékletek 1. számú melléklet

A Dorogi Óvoda, Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat könyvtárának gyűjtőköri szabályzata I. A könyvtár gyűjtőkörét meghatározó általános alapelvek a tanulók életkori sajátosságai (6–15 éves kor), biztosítva a kitekintést a későbbi tanulmányokra az iskola profilja: angol-magyar kéttannyelvű tagozat, sporttagozat, ÉKP-s tagozat a tanulók, tanárok igényeinek kielégítése: pszichológiai ismeretek, módszertani anyagok, tartós tankönyvek Az iskolai könyvtár általános gyűjtőkörű, teljességre nem törekszik, értékorientált. A tananyaghoz kapcsolódik, megfelelő válogatással teljességre törekszik. Az iskola pedagógiai programjában meghatározott speciális műveltségi területek: hagyományok és ünnepi szokások, bábjáték mozgóképkultúra és médiaismeret informatika, számítástechnika művelődéstörténet természetismeret (technika, biológia, fizika) vizuális kultúra emberismeret, háztartás pályaorientáció élő idegen nyelvek tanítása (angol nyelv) tehetséggondozás, felzárkóztatás: — szakkörök, hobbi jellegű szakkörök alakítása — pályázatok, háziversenyek kiírása — korrepetálások Külső tényezők: más könyvtárak, számítógépes szolgáltatások, adatbázisok igénybevétele (Sulinet).

II. A könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentumok formai szempontból nyomtatott dokumentumok (könyv, segédkönyv, tankönyv, tartós használatú tankönyv, periodika, kisnyomtatvány) kéziratok audiovizuális információhordozók (hanglemez, magnókazetta, CD, videofilm) számítógéppel olvasható dokumentumok (szoftver, CD-multimédia)

III. A könyvtár fő gyűjtőköre állományrészek szerint 1. Kézikönyvtár (teljes körűen gyűjti a műveltségi területek alapdokumentumait)

általános és szaklexikonok általános és szakenciklopédiák szótárak, fogalomgyűjtemények tudománytörténeti összefoglalók, kézikönyvek atlaszok, térképek adattárak, kronológiák tankönyvek, tartós tankönyvek a tantárgyaknak megfeleltetett folyóiratok, napilapok nem nyomtatott ismerethordozók (AV, CD, CD-multimédia) 2. Ismeretközlő irodalom A műveltségi területeknek megfelelően teljes körűen gyűjtjük a szótárakat, a nyelvi, módszertani segédkönyveket, a hagyományokkal, ünnepi szokásokkal, illemmel kapcsolatos könyveket, a közismereti tantárgyakban meghatározott segédkönyveket, a munkáltató eszközként használt dokumentumokat, szöveg- és feladatgyűjteményeket, teszteket, az iskolai tantárgyaknak megfeleltetett tartós tankönyveket félosztálynyi számban, lexikonokat, kézikönyveket, tudománytörténeti összefoglalókat. Válogatva gyűjtjük: az ember és természet (természet- és környezetvédelem, fizika, biológia, kémia) témakörébe tartozó feladat-, fogalom- és képletgyűjteményeket, példatárakat, versenyfeladatokat, kísérleteket, fejtörőket, rejtvényeket, híres tudósok, kutatók életrajzát, növény- és állatismereti könyveket, rendszertani összefoglalókat, határozókat, az evolúcióval, természet- és környezetvédelemmel, az emberi szervezettel, az egészséges életmóddal és táplálkozással, tudománytörténettel foglalkozó szakkönyveket, a korosztálynak megfelelő folyóiratokat; az ember és társadalom (társadalmi ismeretek, történelem, emberismeret) témakörébe tartozó topográfiákat, térképeket, atlaszokat, kronológiákat, fogalom-, kép- és forrásgyűjteményeket, mítoszokat, mondákat, legendákat, történeteket a mitológiából, nevezetes eseményekről, híres emberekről, történelmi személyiségek életrajzait, a magyar és egyetemes történelem tananyaghoz kapcsolódó alapműveit (esemény-, életmód-, művelődés-, kultúr- és gazdaságtörténet), nemzeti jelképekről szóló, helytörténeti, országismereti, könyveket, a korosztálynak megfelelő folyóiratok; matematika képlet-, feladat- és fogalomgyűjteményeket, versenyfeladatokat, fejtörőket, teszteket, matematikai játékokat, fejlesztő feladatokat, mértékegységeket, mértékrendszereket tartalmazó könyveket; az anyanyelv és irodalom témakörébe tartozó könyveket: a magyar nyelv történetével, a szókinccsel, stílussal, grammatikával, helyesírással, kommunikációval és médiaismerettel foglalkozó, valamint irodalomtörténeti munkákat (magyar és világirodalom, műelemzések, irodalomelméleti munkák, mitológia, vallástörténet), fogalom- és szöveggyűjteményeket, az adott korosztálynak megfelelő irodalmi folyóiratokat; élő idegen nyelvvel (angol és német) kapcsolatos könyveket: szótárakat, nyelvkönyveket, kifejezés gyűjteményeket, ország leírásokat, nyelvtani összefoglalókat, módszertani segédkönyveket, hanganyagot a nyelvkönyvekhez, verseket, dalokat, a tananyaghoz

kapcsolódó videós nyelvleckéket, számítógépes oktatóprogramokat, folyóiratokat; a Földünk és környezetünk (földrajz) témakörhöz kapcsolódó könyveket: földtörténeti, természetföldrajzi, gazdaságföldrajzi, csillagászati, csillagászattörténeti szakirodalmat, térképészeti műveket, naptárakkal, időszámítással foglalkozó könyveket, térképeket, atlaszokat, adattárakat, kőzet- és ásványhatározókat, ország- és főváros-ismertetőket, fogalom-, szöveg- és feladatgyűjteményeket, beszámolóakt nagy utazásokról, földrajzi felfedezésekről, természet- és környezetvédelemi könyveket. A tantárgyi követelményeknek megfeleltetett tankönyveket, térképeket, feladatlapokat és a hozzá kapcsolódó tanári segédanyagokat, kézikönyveket, videofilmeket, oktatóprogramokat, módszertani és az adott korosztálynak megfelelő ismeretterjesztő folyóiratokat; a művészetek (vizuális kultúra és rajz, ének-zene, tánc és dráma, báb) témakörhöz kapcsolódó könyveket: művelődéstörténeti munkákat (néprajz, népművészet, népzene, népszokások, zenetörténet, zeneelmélet, hangszertörténet), a művészettörténet nagy korszakairól szóló könyveket, híres művészek életrajzait, képzőművészeti albumokat, múzeumok, kiállítások anyagait, a tárgy- és környezetkultúra tananyaghoz kapcsolódó irodalmat, művészeti stílusokkal foglalkozó könyveket, műelemzéseket, színháztörténeti munkákat, műsorgyűjteményeket, bábozással, bábkészítéssel, tánccal, táncjátékkal kapcsolatos könyveket, a tananyaghoz kapcsolódó módszertani segédleteket, tanári kézikönyveket, feladatlapokat, feladatgyűjteményeket, folyóiratokat, hanganyagokat, videofilmeket, oktatóprogramokat; az informatika, életvitel (számítástechnika, könyvtárhasználati ismeretek) önismeret, pályaválasztás témakörhöz kapcsolódó könyveket: informatikai és számítástechnikai eszközök működéséről, alkalmazásáról szóló könyveket, szöveg- és ábraszerkesztő szoftvereket, könyvhasználati, írás-, nyomtatás-, könyv- és könyvtártörténeti, dokumentumismereti irodalmat, az önálló ismeretszerzés különböző dokumentumait, hagyományos és számítógépes adatbázisokat, bibliográfiákat, katalógusokat, a tananyagnak megfeleltetett tankönyveket, munkafüzeteket és a hozzájuk kapcsolódó tanári segédleteket, kézikönyveket, feladatlapokat, feladatgyűjteményeket, módszertani és ismeretterjesztő folyóiratokat. 3. Szépirodalom Teljes körűen gyűjtjük az alapvizsga követelményrendszerének megfeleltetett és a helyi tantervben meghatározott műveket, házi és ajánlott olvasmányokat. Válogatva gyűjtjük: a teljes életműveket, a nevelési program megvalósításához szükséges alkotásokat, a népköltészeti alkotásokat (legendák, mondák, mítoszok, népmesék…), az antológiákat

4. Pedagógiai gyűjtemény Teljes körűen gyűjtjük: az iskolában oktatott, a műveltségi területeknek megfelelő tankönyveket és módszertani segédkönyveket, a tanítási órán kívüli foglalkozások módszertani dokumentumait, az iskola történetére és névadójára vonatkozó dokumentumokat. Válogatva gyűjtjük: a pedagógiai és pszichológiai lexikonokat és enciklopédiákat, a fogalomgyűjteményeket, szótárakat, a pedagógiai programban meghatározott nevelési és oktatási cél megvalósításához szükséges irodalmat, a tehetséggondozás és felzárkóztatás módszertani irodalmát, az iskolával kapcsolatos statisztikai és jogi gyűjteményeket, az oktatási intézmények tájékoztatóit, pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratokat, a műveltségi területek tankönyveit, didaktikai játékokat. 5. Kéziratok az iskola pedagógiai dokumentációi pályázati munkák (tanulói, tanári) az iskolai rendezvények forgatókönyvei, dokumentációja kísérleti dokumentációk az iskolai újság és rádió dokumentációi

IV. A könyvtár mellékgyűjtőköre 1. Könyvtári szakirodalom (a könyvtáros segédkönyvtára) Válogatva gyűjtjük: a kurrens és retrospektív jellegű tájékozódási segédleteket, a könyvtári feldolgozómunka szabályairól szóló segédleteket, összefoglalókat, könyvtárügyi jogszabályokat, irányelveket, a könyvtárhasználattan módszertani segédleteit, az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványokat, módszertani folyóiratokat.

könyvtártani

2. Hivatali segédkönyvtár A könyvtár válogatva gyűjti az iskola irányításával, igazgatásával, gazdálkodásával, ügyvitelével, munkaüggyel kapcsolatos kézikönyveket, jogi és szabálygyűjteményeket, folyóiratokat. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap

............................................. könyvtáros

............................................. főigazgató

P. H.

2. számú melléklet

ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT Az általános és a polgárok személyes adataival kapcsolatos eljárások rendjére vonatkozó adatvédelmi szabályzat A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény és az ennek végrehajtására kiadott 146/1993. (X. 26.) kormányrendeletben, az 1992. évi LXVI. törvény 30. § (1) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján az iskola adatvédelemmel összefüggő feladatait és eljárási rendjét a következők szerint szabályozom.

I. Általános adatvédelmi szabályok 1. A szabályzat célja Jelen szabályzat célja, hogy a jogszabályi rendelkezések alapján meghatározza iskolánk személyes adatok védelmével és a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos feladatait és eljárásrendjét. 2. A szabályzat személyi hatálya A szabályzat hatálya kiterjed a Dorogi Óvoda, Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat közalkalmazotti jogviszonyban állókra (vezető, pedagógus, nevelést, oktatást segítő és egyéb alkalmazottak). 3. A szabályzat tárgyi hatálya Az intézmény által vezetett személyes adatokat tartalmazó, illetve a személyes adatokat nem tartalmazó nyilvántartásokat, valamint az azokból történt adattovábbításokat, továbbá az iskola által elérhető személyes adatokat tartalmazó, nem saját nyilvántartásokat jelen szabályzat tartalmazza. A személyes adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért az intézmény főigazgatója a felelős. Az iskolában nyilvántartott adatokat védeni kell, különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozatal, illetve sérülés, törlés vagy megsemmisülés ellen. Iratot munkaköri feladat ellátásán kívül a munkahelyről kivinni, valamint a munkahelyen kívül feldolgozni, tárolni csak az igazgató engedélyével lehet, azzal a feltétellel, hogy az irat tartalmát illetéktelen személy ne ismerje meg. Az iratok kezelése, tárolása során ki kell zárni annak a lehetőségét, hogy illetéktelen személy az iratok tartalmába betekintést nyerjen. Az iratokat az intézményben zárható helyiségben, elkülönítetten kell tárolni. A munkavégzés céljára szolgáló irodákat a közalkalmazott távozásakor kulcsra kell zárni. Az irodahelyiségek nyitva tartása miatti iratokhoz történő illetéktelen hozzáférés esetén az érintett fegyelmi és kártérítési felelősséggel tartozik.

II. A személyes adatok védelme Az főigazgató a személyes adatkezelést végző személy munkaköri leírásában határozza meg az általa kezelhető és elérhető személyes nyilvántartások körét. A személyes adatkezelést végző személy felelősséggel tartozik azért, hogy tevékenységét az adatkezelést elrendelő jogszabály, annak hiányában pedig az érintett hozzájárulásának megfelelően végezze. A személyes adatkezelést végző személy a nyilvánvalóan jogsértő adatkezelési utasítást köteles megtagadni és erre az utasítást adó figyelmét felhívni. Az adatkezelési tevékenységet végző személyek kötelesek az adatvédelmi és az adatbiztonsági szabályokat betartani. Az adatkezelő azokat a személyes adatokat veheti fel, illetve veheti át harmadik személytől, amelyek kezelésére a törvény vagy az érintett felhatalmazza. Az érintett hozzájárulásán alapuló adatkezelésnél az adat felvételekor az érintettet előzetesen tájékoztatni kell az adatszolgáltatás önkéntességéről és kérésre a hozzájárulás megadásának vagy megtagadásának az adatkezelő tevékenységi körébe eső következményéről. Az adatok tárolási módját úgy kell megválasztani, hogy törlésük az adattörlési határidő lejártakor, illetve ha az más okból szükséges, elvégezhető legyen. Az adatok a jogszabályban meghatározott célra használhatók fel. Az intézményben számítógépen lévő nyilvántartásokba történő belépés csak a főigazgató és az intézményegység vezető engedélyével lehetséges. Belépés csak a legszükségesebb esetben, a munkaköri feladatok ellátása céljából engedélyezhető. Megnevezés Közalkalmazotti alapnyilvántartás (bér- és adatprogram) Tanulói nyilvántartás Hatósági statisztika Vagyonnyilvántartás

Hozzáférési jogosultság (a feladat ellátási hely vezetőn kívül) Óvoda –és iskolatitkár Iskolatitkár, osztályfőnökök, pedagógusok Óvoda- és iskolatitkárok Óvoda- és iskolatitkárok

III. Adatszolgáltatás Az intézményben meg kell valósítani a célhoz kötött adatkezelést. Személyes adatokat joggyakorlás, kötelezettségteljesítés érdekében lehet kezelni. Megkeresésre akkor lehet adatot szolgáltatni, ha a megkeresést küldő szerv megindokolta, jogszabályi hivatkozással alátámasztotta az adat kezelésére való jogosultságot. Amennyiben az ügyfél érdeke kívánja az adatszolgáltatás teljesítését, és az érintett írásbeli nyilatkozattal hozzájárul, akkor az iskola a kért és rendelkezésre álló adatokat a megkeresést küldő szerv részére átadja. Az érintettnek és képviselőjének a rá vonatkozó iratba való betekintés lehetőségét és erről másolat készítését oly mértékben kell biztosítani, amennyiben ez mások személyiségi jogainak sérelme nélkül lehetséges. Az iratról való másolat készítésének költségeit az

ügyfélnek kell megtérítenie. Az intézmény által kezelt saját személyes adatokat tartalmazó nyilvántartásból történő adatszolgáltatás engedélyezése során az alábbiak szerint kell eljárni, tekintet nélkül arra, hogy a nyilvántartás számítógépes vagy manuális (esetleg mindkettő): az adatszolgáltatás iránti kérelem elbírálása a főigazgató és a intézményegység vezető hatáskörébe tartozik; az adatszolgáltatás engedélyezéséről az adatkezelő adatszolgáltatási nyilvántartást köteles vezetni.

IV. Ellenőrzés Az intézmény vezetője rendszeresen köteles ellenőrizni a személyes adatok védelmének érvényesülését, így különösen: az intézmény adatvédelmi szabályainak aktualitását, rendelkezései törvényességét; az adatszolgáltatások engedélyezésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartását; az adatvédelmi nyilvántartás vezetését; a nyilvántartás adatállománya megóvására tett technikai intézkedések megfelelőségét.

V. Közérdekű adatok nyilvánossága Az intézményt érintő közérdekű adatok különösen: az intézmény felépítése, az intézmény feladat- és hatásköre, az intézmény közalkalmazottainak neve, beosztása, az intézmény működésére vonatkozó pénzügyi-gazdálkodási adatok, az intézmény hatáskörébe tartozó egyéb államigazgatási, önkormányzati feladatok végzése kapcsán keletkezett adatok. Az intézmény egészét érintő önálló közérdekű adatok kiadására irányuló kérelmet az intézményvezető bírálja el. A közérdekű adat közléséért, valamint az ügyfél által kért iratmásolatokért megállapítható költségtérítésről – a konkrét kérelem figyelembevételével – az intézményvezető dönt. A közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmet az intézmény vezetőjéhez írásban lehet előterjeszteni. Az intézményvezető az érintett ügyintéző beavatásával gondoskodik arról, hogy a közérdekű adat megismerésére irányuló kérelem teljesítése az 1992. évi LXIII. törvény 20. §-ában foglalt határidőn (30 nap) belül megtörténjen, illetve hogy a kérelem megtagadásáról a kérelmező 8 napon belül a megtagadás indokainak közlésével értesítést kapjon.

VI. Értelmező rendelkezések A polgár természetes személyazonosító adatai: családi és utónév (nevei) nők esetében leánykori családi és utónév (nevei) nem

születési hely és idő anyja leánykori családi és utóneve (nevei) A polgár lakcímadata: bejelentett lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címe (a továbbiakban együtt: lakcím) Adatszolgáltatás: a nyilvántartásban szereplő polgárok adatainak a törvényben meghatározott tartalmú és terjedelmű közlése. Ezen belül: egyedi adatszolgáltatás: egy polgár adatainak közlése; csoportos adatszolgáltatás: az adatigénylő által vagy jogszabályban meghatározott szempontok szerint képzett csoportba sorolt polgárok adatainak rendszeres és eseti közlése.

VII. Záradék Jelen szabályzat ......... év .................. hónap ...... napjától hatályos. Módosítása a jogszabályi változás esetén történik. A módosítás átvezetése az intézményvezető feladata. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap

............................................. főigazgató

P. H.

3. számú melléklet

GAZDÁLKODÁSI SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE FEUVE-RENDSZER SZERINT, A PMÚTMUTATÓ ALAPJÁN A szabályzat az intézmény mint költségvetési szerv folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésére terjed ki.

I. Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésre vonatkozó általános szabályok A folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésre vonatkozó szabályokat az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.), valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) kormányrendelet határozza meg. Kidolgozására a pénzügyminisztérium költségvetési ellenőrzéssel kapcsolatban közzétett módszertani útmutatói, illetve ajánlásai figyelembevételével került sor. 1. A FEUVE fogalma Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (a továbbiakban: FEUVE) az Áht. 121. §-ában meghatározott ellenőrzés. A FEUVE a szervezeten belül a gazdálkodásért felelős szervezeti egység által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer. 2. A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok tartalma A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok magukban foglalják: a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is), az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések jogszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését, a gazdasági események elszámolását (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás). 3. A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok ellátásának megszervezése A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatoknak, tevékenységnek az intézményen belüli, feladatköri elkülönítését az Áht. 121. § (2) bekezdésben meghatározottak szerint kell biztosítani.

4. A FEUVE-rendszer A FEUVE-rendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belső szabályzatokat, amelyek alapján az intézmény érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való jogszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit. 5. Az intézményvezető felelőssége a FEUVE-rendszerrel kapcsolatban Az intézményvezető köteles olyan szabályzatokat kiadni, olyan folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források jogszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. Az intézményvezető köteles kialakítani, működtetni, fejleszteni a FEUVE-rendszerét. A FEUVE-rendszer kialakításánál, működtetésénél, valamint fejlesztésénél az intézmény vezetőjének figyelembe kell venni: a szerv gazdálkodásának folyamatait, a tervezési, a végrehajtási, a beszámolási tevékenység feladatait, a szerv egyéb sajátosságait. Az intézményvezető köteles szabályozni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét, amely a szervezeti és működési szabályzat mellékletét képezi. 6. A pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerrel szemben támasztott követelmények A pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerrel szemben támasztott legfontosabb követelmény annak biztosítása, hogy az intézmény valamennyi, gazdálkodással kapcsolatos tevékenysége és célja összhangban legyen a jogszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel; az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra; megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre az intézmény gazdálkodásával kapcsolatosan; a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés harmonizációjára és összehangolására vonatkozó irányelvek végrehajtásra kerüljenek; a rendelkezésre álló eszközök és források a jogszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel összhangban kerüljenek felhasználásra. 7. A FEUVE-rendszerben alkalmazandó legfontosabb fogalmak 7.1 Jogszerűség: a jogszerűség azt jelenti, hogy az adott szervezet vagy szervezeti egység működése, tevékenysége megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, előírásoknak. 7.2 Szabályozottság: a szabályozottság azt jelenti, hogy az adott intézmény vagy szervezeti

egység működése, tevékenysége, illetve valamely tevékenységi folyamata, részfolyamata, alaptevékenységi körébe tartozó szakfeladata megfelelően szabályozott-e, a rögzített szabályok megfelelnek-e a hatályos jogszabályoknak, előírásoknak, egyéb vezetői rendelkezéseknek. 7.3 Gazdaságosság: a gazdaságosság az adott tevékenység ellátásához felhasznált erőforrások költségének optimalizálását jelenti a megfelelő minőség biztosítása mellett. 7.4 Hatékonyság: a hatékonyság az adott tevékenység során létrejött eredmények (hozzáadott pedagógiai érték, előállított tanműhelyi termékek, szolgáltatások és egyéb eredmények), valamint a létrehozásukhoz (előállításukhoz) felhasznált források közötti kapcsolat. 7.5 Eredményesség: az eredményesség az adott tevékenység céljai megvalósításának mértéke, a tevékenység szándékolt és tényleges hatása közötti kapcsolat.

II. A FEUVE-rendszer és a szabályozottság A folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzési rendszerben a szabályozottság követelménye a következő elvek, eljárások és belső szabályzatok alapján érvényesül. 1. Elvek Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során az intézményvezető feladata gondoskodni arról, hogy az intézmény mindig a hatályos központi jogszabályoknak, irányelveknek, útmutatásoknak a szem előtt tartásával lássa el a belső szabályozási feladatait, ezekről a központi szabályokról tájékozott legyen; a belső szabályozásánál figyelembe vegye a fenntartó által meghatározott követelményeket, célkitűzéseket, elvárásokat; a hatályos jogszabályok alapján kötelezően előírt belső szabályozási követelményeknek eleget tegyen, gondoskodjon a kialakított belső szabályok megismertetéséről; működése során a helyi sajátosságok miatt szabályozandó területek feltárásra kerüljenek, majd elkészüljenek a vonatkozó szabályzatok, előírások. 2. Eljárások A szabályozottság érdekében a következő eljárásokat kell lefolytatni: meg kell határozni azokat a területeket, amelyek szabályozásáról gondoskodni kell a kötelező központi előírások miatt. Objektív kockázatelemzés segítségével fel kell tárni azokat a területeket, amelyek szabályozása szükséges (anélkül, hogy azt kötelező központi előírás kötelezővé tenné) az intézmény működési, szervezeti, illetve az ellátott feladatok sajátossága miatt, szabályozását gyakran felül kell vizsgálni, mivel jelentős kockázati területek, szabályozását előtérbe kell helyezni, mivel meghatározó az intézmény tevékenysége számára. Új belső szabályozás esetén, ha addig még az adott területen nem történt szabályozás, illetve a korábbi terület szabályozási igénye jelentősen megváltozott, a szabályozás előtt előzetes konzultációt kell folytatni a területen dolgozókkal, illetve a területhez kapcsolódó tevékenységi folyamat folyamatgazdájával. Csak az előzetes tájékozódást követően lehet elkészíteni a szabályzat tervezetet, amelyet

véglegesítés előtt ismét meg kell beszélni az érintett dolgozókkal, illetve folyamatgazdákkal. A szabályozottság megfelelő minősége érdekében a szabályozottságot a rögzített eljárásrend szerinti időközönként felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatnál figyelembe kell venni: a munkafolyamatba épített vezetői ellenőrzés tapasztalatait, a független belső ellenőrzés (ha van ilyen az intézményben) megállapításait, valamint a felügyeleti, illetve egyéb külső ellenőrzés észrevételeit. A felülvizsgálat során a módosítási javaslatokat meg kell beszélni az adott szabályozási területtel közvetlen kapcsolatban lévő dolgozókkal, illetve a szabályozott működési folyamathoz tartozó folyamatgazdákkal. 3. A megfelelő szabályozottság kialakítása és fenntartása A megfelelő szabályozottság kialakításának és fenntartásának folyamatát rögzíteni kell. 4. Belső szabályzatok Az intézmény vonatkozásában a belső szabályzatok alatt valamennyi, az intézmény működését alapvetően meghatározó, írásban rögzített, a szervre nézve kötelező előírást, követelményt meghatározó dokumentumot kell érteni. Belső szabályozás körébe így a következők tartozhatnak: szervezeti és működési szabályzat mellékleteivel együtt, tervek (mint például közép- és hosszú távú program, fejlesztési program, a fenntartó költségvetési rendeletében meghatározott költségvetési terv és az intézményre vonatkozó eljárási szabályai, egyéb megállapodások a fenntartóval, likviditási terv és előirányzatfelhasználási ütemterv…), rendeletek (például a fenntartói költségvetési rendelet, továbbá a vagyongazdálkodási rendelet és szabályzat), működéssel, szakmai tevékenységgel, a munkavállalók jogállásával kapcsolatos szabályok, pénzügyi és gazdálkodási szabályok. A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés érdekében a szervnek a jogszabályban meghatározott szabályzatokkal kell rendelkeznie.

III. A FEUVE-rendszer és a jogszerűség A folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzési rendszerben a jogszerűség követelménye a következő elvek, eljárások és belső szabályzatok alapján érvényesül.

1. Elvek Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során az intézményvezető feladata, hogy az intézmény dolgozói számára biztosítsa a hatályos központi jogszabályok és más kötelező szabályozások megismerhetőségét, a belső szabályokhoz való hozzáférést, a központi, illetve a belső szabályzatokkal kapcsolatos információkat a jogszerűség betartása érdekében. 2. Eljárások A jogszerűség érdekében a következő eljárásokat kell lefolytatni: gondoskodni kell az intézményt közvetlenül érintő, a mindennapi tevékenységben alkalmazni szükséges valamennyi központi jogszabály, előírás, ajánlás (a továbbiakban szabályzat) könnyű hozzáférhetőségéről (papír, valamint számítógépes adathordozó segítségével); a központi szabályok megfelelő alkalmazása érdekében biztosítani kell az adott területen dolgozók számára a továbbképzésen, értekezleten, konzultáción való részvételt, illetve egyéb szakmai anyagok, például szakkönyvek, segédletek, folyóiratok beszerzését, illetve az internetes honlapokhoz való hozzáférést; a belső szabályok alkalmazhatósága érdekében a belső szabályzatokat úgy kell kezelni, hogy az érintettek számára könnyen hozzáférhetők legyenek. A belső szabályzatok kiadásakor, a régi szabályozások felülvizsgálatakor, illetve egyes szabályzatok hatályon kívül helyezésekor az érintett dolgozókat, illetve a folyamatgazdákat részletesen tájékoztatni kell az új, végleges szabályokról, szükség esetén munkaértekezlet, megbeszélés keretében kell gondoskodni a szabályzatok megismertetéséről. Az objektív kockázatkezelés eszközét felhasználva fel kell hívni a nagy kockázatot rejtő feladatok ellátásánál közreműködő dolgozók, illetve ezen tevékenységek folyamatgazdái figyelmét a szabályzatok, illetve a szabályzatok egyes elemeinek betartására. A központi előírások és a helyi szabályok betartását, azaz a jogszerűséget a következő eszközökkel kell biztosítani: előzetes vezetői ellenőrzéssel, egymásra épülő, egymást ellenőrző folyamatok rendszerével, utólagos vezetői ellenőrzéssel, független (ha a személyi feltételek adottak) belső ellenőrzéssel. A jogszerűség területén az előzetes vezetői ellenőrzés legfontosabb eszköze a területen dolgozók, illetve a folyamatgazdák jogszabályi/szabályzati ismereteinek megismerése beszélgetés, megbeszélés, beszámoltatás… útján. A folyamatba épített ellenőrzés legfontosabb eszköze a jogszerűség tekintetében az, hogy a szabályok kialakításánál ügyelni kell arra, hogy adott tevékenység több részfolyamatból, feladatból álljon, és a folyamatokat, feladatokat ne ugyanaz a személy lássa el, valamint az adott feladatot ellátó személynek kötelező legyen az előző feladat elvégzésének ellenőrzése is. Az utólagos vezetői ellenőrzés eszköze a jogszerűség vonatkozásában leginkább a szabályzatban foglaltak betartásának ellenőrzése beszámoltatással, dokumentumok

áttekintésével, megbeszéléssel. A (független) belső ellenőrzés a jogszerűség vonatkozásában a legnagyobb kockázatot képviselő területeken gyakrabban ellenőrzi a szabályzatok betartását. 3. Belső szabályzatok A jogszerűségnek a hatályos központi, valamint a FEUVE és a belső szabályzatok témakörében meghatározott szabályzatoknak való megfelelés során kell érvényesülnie.

IV. A FEUVE-rendszer és a gazdaságosság A folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzési rendszerben a gazdaságosság követelménye a következő elvek, eljárások és belső szabályzatok alapján érvényesül. 1. Elvek Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során az intézményvezető feladata, hogy a feladatai ellátására szolgáló bevételi és kiadási előirányzatokkal, a létszám-előirányzattal, valamint a rendelkezésre álló vagyonnal úgy gazdálkodjon, hogy figyelembe vegye a gazdaságosság követelményeit. A cél a megfelelő minőségi paraméterekkel rendelkező „áru” beszerzése a legalacsonyabb áron. A gazdaságosság követelménye az, hogy adott feladat, tevékenység ellátásához felhasznált erőforrások költségei – a minőségi paraméterek fenntartása mellett – optimalizálva legyenek. Egy intézmény akkor működik gazdaságosan, ha a rendelkezésre álló erőforrásokból költséghatékony módon szerzi be, használja fel azokat az eszközöket és emberi erőforrásokat, amelyek a feladat, illetve tevékenység ellátásához szükségesek. 2. Eljárások A gazdaságosság érdekében a következő eljárásokat kell lefolytatni. Gazdaságossági számításokat kell végezni: a bevételi és kiadási előirányzatok és azok felhasználása vonatkozásában; a létszám-előirányzatok felhasználása tekintetében; a vagyongazdálkodás során. Objektív kockázatelemzés eszközét felhasználva meg kell keresni az előirányzatok felhasználása körében azokat az előirányzatokat, amelyek gazdaságosság tekintetében a legnagyobb kockázatot rejtik. A vagyongazdálkodás területét rendszeresen vizsgálni kell annak gazdaságossága szempontjából. A lehetséges beszállítókat is figyelemmel kell kísérni, és mindig a legkedvezőbb ajánlatot kell választani. 3. Kiemelt területek a gazdaságossággal kapcsolatban

A FEUVE-rendszernek a gazdaságossággal kapcsolatos kiemelt területei a következők: pénzügyi-gazdálkodási területen az anyag, a készlet, a vásárolt szolgáltatások beszerzésével foglalkozó tevékenységek, a létszám és személyi juttatás előirányzatai és felhasználása. 4. Belső szabályzatok A gazdaságosság követelménye érvényesítéséhez az önköltség-számítási szabályzat nyújthat segítséget. Amennyiben a gazdaságosság számításához nem áll rendelkezésre a szükséges megfelelően részletes adatbázis, gondoskodni kell a pénzügyi-gazdálkodási szabályozatok analitikus nyilvántartásokkal foglalkozó szabályzatainak kiegészítéséről, megfelelő részletező nyilvántartások vezetésének előírásáról, hogy a gazdaságossági számítások elvégezhetőek legyenek.

V. A FEUVE-rendszer és a hatékonyság A folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzési rendszerben a hatékonyság követelménye a következő elvek, eljárások és belső szabályzatok alapján érvényesülhet. 1. Elvek Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során az intézményvezető feladata úgy gazdálkodni, hogy figyelembe vegye a hatékonyság követelményeit. A hatékonyság követelményeinek érvényesülnie kell a bevételi és kiadási előirányzatokkal, a létszám-előirányzattal, valamint a rendelkezésre álló vagyonnal való gazdálkodás során. A hatékonyság követelménye, hogy adott feladat, tevékenység során az ellátott feladat, nyújtott szolgáltatás, egyéb eredmény, valamint ezek elvégzéséhez, nyújtásához felhasznált források közötti kapcsolat megfelelő legyen. A tevékenység akkor hatékony, ha az intézmény a lehető legkevesebb dologi eszköz és munkaerő felhasználásával a lehető legtöbb, és legjobb minőségű feladatellátást végez (beleértve a feladatkörébe tartozó szolgáltatásnyújtási tevékenységet is). 2. Eljárások A hatékonyság érdekében a következő eljárásokat kell lefolytatni. Hatékonysági számításokat kell végezni a bevételi és kiadási előirányzatok és azok felhasználása vonatkozásában; a létszám-előirányzatok felhasználása tekintetében; a vagyongazdálkodás során.

Az objektív kockázatelemzés eszközét felhasználva meg kell keresni az előirányzatok felhasználása körében azokat az előirányzatokat, amelyek a hatékonyság tekintetében a legnagyobb kockázatot rejtik. A vagyongazdálkodás területét rendszeresen vizsgálni kell annak hatékonysága szempontjából. 3. A FEUVE és a hatékonyságvizsgálat kiemelt területei A hatékonyság szinte a működés teljes egészét érinti, így különösen: a szervezeti felépítést, ezzel összefüggésben az SZMSZ-t, a szakmai működésre és az egyes szolgáltatásokra vonatkozó szakmai előírásokat. 4. Belső szabályzatok Amennyiben a hatékonyság számításához nem áll rendelkezésre a szükséges megfelelően részletes adat, gondoskodni kell a pénzügyi-gazdálkodási szabályozatok analitikus nyilvántartásokkal foglalkozó szabályzatainak kiegészítéséről, megfelelő részletező nyilvántartások vezetésének előírásáról, hogy a hatékonysági számítások elvégezhetőek legyenek.

VI. A FEUVE-rendszer és az eredményesség A folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzési rendszerben az eredményesség követelménye a következő elvek, eljárások és belső szabályzatok alapján érvényesül. 1. Elvek Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során az intézményvezető feladata úgy gazdálkodni, hogy figyelembe vegye az eredményesség követelményeit. Az eredményesség elveinek érvényesülnie kell az alábbi területeken: kiadási előirányzatok felhasználása, a létszám-előirányzat felhasználása, valamint a rendelkezésre álló vagyonnal való gazdálkodás. Az eredményesség az intézmény tevékenysége, ezen belül például egy feladata, nyújtott szolgáltatása megvalósításának mértéke, azaz a feladatellátás tervezett, elgondolt és tényleges teljesítése, ellátása közötti kapcsolat. Az eredményesség azt mutatja, hogy az intézmény működése, szolgáltatásnyújtása eléri-e a célját, s ha elérte, ott milyen hatást váltott ki.

feladatellátása,

Az intézmény adott tevékenysége, feladatellátása, szolgáltatásnyújtása akkor eredményes, ha azt az érdekeltek ténylegesen igénybe vették, és azzal elégedettek. 2. Eljárások A hatékonyság érdekében a következő eljárásokat kell lefolytatni.

Hatékonysági számításokat kell végezni a bevételi és kiadási előirányzatok és azok felhasználása vonatkozásában; a létszám-előirányzatok felhasználása tekintetében; a vagyongazdálkodás során. Az objektív kockázatelemzés eszközét felhasználva meg kell keresni az előirányzatok felhasználása körében azokat az előirányzatokat, amelyek az eredményesség tekintetében a legnagyobb kockázatot rejtik. A eredményesség javítása érdekében számításokkal, közvélemény-kutatásokkal, egyéb felmérésekkel alátámasztott javaslatokat kell megfogalmazni. A vagyongazdálkodás területét rendszeresen vizsgálni kell annak eredményessége szempontjából. Felelősöket kell kijelölni az eredményességi számítások elvégzésére, kedvezőbb vagyongazdálkodási javaslatok kidolgozására. 3. Belső szabályzatok Az eredményesség követelménye érvényesítéséhez a főkönyvi könyvelési és analitikus nyilvántartási, illetve egyéb statisztikák nyújthatnak segítséget. Amennyiben az eredményesség számításához nem áll rendelkezésre a szükséges, megfelelően részletes adat, gondoskodni kell a pénzügyi-gazdálkodási szabályozatok analitikus nyilvántartásokkal foglalkozó szabályzatainak kiegészítéséről, megfelelő részletező nyilvántartások vezetésének előírásáról, hogy az eredményességi számítások elvégezhetőek legyenek.

VII. Ellenőrzési nyomvonal 1. Az ellenőrzési nyomvonal fogalma, tartalma Az ellenőrzési nyomvonal az intézmény tervezési folyamatainak, pénzügyi lebonyolítási folyamatainak, valamint az ellenőrzési folyamatainak leírása. Az ellenőrzési nyomvonal leírása szöveges, folyamatábrákkal szemléltetett dokumentum.

illetve

táblázatba

foglalt,

2. Az intézményvezető feladata az ellenőrzési nyomvonallal kapcsolatban

valamint

Az intézményvezető köteles elkészíteni, illetve elkészíttetni az intézmény ellenőrzési nyomvonalát. 3. Az ellenőrzési nyomvonal szervezeti és működési szabályzatban való rögzítése Az ellenőrzési nyomvonalnak az intézmény szervezeti és működési szabályzatának mellékletét kell képeznie. A mellékletként való csatolásért az intézményvezető tartozik felelősséggel. 4. Az egyes ellenőrzési nyomvonalak Ellenőrzési nyomvonalak: tervezési folyamatok ellenőrzési nyomvonala végrehajtási folyamatok ellenőrzési nyomvonala ellenőrzési folyamatok ellenőrzési nyomvonala

VIII. Kockázatkezelés 1. Az intézményvezető kockázatokkal kapcsolatos feladata Az intézményvezető köteles a kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzést végezni, és kockázatkezelési rendszert működtetni. A kockázatelemzés objektív módszer az ellenőrizendő területek kiválasztására és meghatározza a pénzügyi irányítási és ellenőrző rendszerekben rejlő kockázatokat. A kockázatelemzés során fel kell mérni, és meg kell állapítani az intézmény tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat. A kockázatkezelés rendjének kialakítása során meg kell határozni azon intézkedéseket és az intézkedések megtételének módját, amelyek csökkentik, illetve megszüntetik a kockázatokat. 2. A FEUVE-rendszer objektív kockázatelemzési módszere A FEUVE-rendszerben rejlő kockázatos területek kiválasztására objektív kockázatelemzési módszert kell alkalmazni a pénzügyminiszter által kiadott módszertani útmutatók alapján elkészített kockázatkezelési szabályzat szerint. szabályzat szerint.