Dokumentáció és adatvédelem a transzfúziós gyakorlatban Nemesházi Valéria

Dokumentáció és adatvédelem a transzfúziós gyakorlatban Nemesházi Valéria

A transzfuziológia aktuális kérdései – 2013. május 4.

A transzfuziológia aktuális kérdései – 2013.május 4.

Miről lesz szó? • Jogszabályi háttér • Gyakorlati tudnivalók • Minták • Problémák (hogyan kerüljük el?)


Törvények • 1997. évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről • 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről • 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól • 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről • 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról A transzfuziológia aktuális kérdései – 2013.május 4.

Kormányrendeletek • 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról (Ebtv. Vhr.) • 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól • 319/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet az egészségbiztosítási szervekről • 35/2011. (III. 21.) Korm. rendelet az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeiről és kizáró okairól


Miniszteri rendeletek • 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről • 60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről • 2/2004. (XI. 17.) EüM rendelet az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről • 3/2005. (II. 10.) EüM rendelet az emberi vér és vérkomponensek gyűjtésére, vizsgálatára, feldolgozására, tárolására és elosztására vonatkozó minőségi és biztonsági előírásokról, valamint ezek egyes technikai követelményeiről • 9/2012. (II. 28.) NEFMI rendelet az Egészségbiztosítási Alap terhére finanszírozható járóbeteg-szakellátási tevékenységek meghatározásáról, az igénybevétel során alkalmazandó elszámolhatósági feltételekről és szabályokról, valamint a teljesítmények elszámolásáról („Szabálykönyv”) • 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól A transzfuziológia aktuális kérdései – 2013.május 4.

Az adatkezelés elvei •

Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie.

•

Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.

•

A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. Az érintettel akkor helyreállítható a kapcsolat, ha az adatkezelő rendelkezik azokkal a technikai feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek.

•

Az adatkezelés során biztosítani kell az adatok pontosságát, teljességét és - ha az adatkezelés céljára tekintettel szükséges naprakészségét, valamint azt, hogy az érintettet csak az adatkezelés céljához szükséges ideig lehessen azonosítani.


Az adatkezelés jogalapja Személyes adat akkor kezelhető, ha a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy b) azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli (a továbbiakban: kötelező adatkezelés).


Törvényi vélelem az egészségügyben • Az egészségügyi és a személyazonosító adatoknak az érintett részéről történő szolgáltatása - az egészségügyi ellátás igénybevételéhez kötelezően előírt személyazonosító adatok és az Eüatv. 13. §ban foglaltak kivételével - önkéntes. • Abban az esetben, ha az érintett önként fordul az egészségügyi ellátó hálózathoz, a gyógykezeléssel összefüggő egészségügyi és személyazonosító adatainak kezelésére szolgáló hozzájárulását ellenkező nyilatkozat hiányában - megadottnak kell tekinteni, és erről az érintettet (törvényes képviselőjét) tájékoztatni kell.


Az adatbiztonság követelménye Az adatkezelő • köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek e törvény, valamint az egyéb adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek • megfelelő intézkedésekkel védi az adatokat különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megváltozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen • az adatok biztonságát szolgáló intézkedések meghatározásakor és alkalmazásakor tekintettel kell, hogy legyen a technika mindenkori fejlettségére, több lehetséges adatkezelési megoldás közül azt kell választania, amely a személyes adatok magasabb szintű védelmét biztosítja, kivéve, ha az aránytalan nehézséget jelentene az adatkezelőnek


Tavalyi kiegészítés a törvényben: A személyes adatok automatizált feldolgozása során az adatkezelő és az adatfeldolgozó további intézkedésekkel biztosítja: a) a jogosulatlan adatbevitel megakadályozását; b) az automatikus adatfeldolgozó rendszerek jogosulatlan személyek általi, adatátviteli berendezés segítségével történő használatának megakadályozását; c) annak ellenőrizhetőségét és megállapíthatóságát, hogy a személyes adatokat adatátviteli berendezés alkalmazásával mely szerveknek továbbították vagy továbbíthatják; d) annak ellenőrizhetőségét és megállapíthatóságát, hogy mely személyes adatokat mikor és ki vitte be az automatikus adatfeldolgozó rendszerekbe; e) a telepített rendszerek üzemzavar esetén történő helyreállíthatóságát és f) azt, hogy az automatizált feldolgozás során fellépő hibákról jelentés készüljön.


Az adatmegőrzés ideje • Az egészségügyi dokumentációt - a képalkotó diagnosztikai eljárással készült felvételek, az arról készített leletek, valamint a gyógyszertári adatkezelés kivételével (5 év) - az adatfelvételtől számított legalább 30 évig, a zárójelentést legalább 50 évig kell megőrizni. A kötelező nyilvántartási időt követően gyógykezelés vagy tudományos kutatás érdekében - amennyiben indokolt - az adatok továbbra is nyilvántarthatók. Ha a további nyilvántartás nem indokolt - a levéltárnak átadott adatok kivételével - a nyilvántartást meg kell semmisíteni. A transzfuziológia aktuális kérdései – 2013.május 4.

A beutalás nélkül igénybe vehető ellátások • bőrgyógyászati, • nőgyógyászati és gyermeknőgyógyászati, • urológiai, • pszichiátriai és addiktológiai • fül-, orr-, gégészeti, valamint csecsemő- és gyermek fül-orr-gégészeti, • szemészeti és gyermekszemészeti, • általános sebészeti és baleseti sebészeti, • onkológiai • transzfuziológia, laboratórium NEM! A transzfuziológia aktuális kérdései – 2013.május 4.

Hol? A biztosított a szakellátásokat a választása szerinti, az adott járóbeteg-szakellátás tekintetében érvényes finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltatónál veheti igénybe azzal, hogy a biztosított tekintetében területi ellátási kötelezettséggel nem rendelkező egészségügyi szolgáltató megtagadhatja a biztosított ellátását.


Mely szolgáltató a területi alapon ellátásra kötelezett? Eldönthető a biztosított • bejelentett lakóhelye • bejelentett tartózkodási helye • háziorvosi ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató telephelye (ennek hiányában székhelye) szerint


Területi ellátási kötelezettség (TEK) a vércsoport-vizsgálatok esetén • Szűrhető TEK- táblázat az Országos Tisztifőorvosi Hivatal honlapján • TEK – a progresszivitás első szintjén (ABO, Rh, ellenanyag-szűrés, DAT) a járóbetegszakellátásban a laboratóriumok az ellátásra kötelezettek. • A beutaló címzettje a TEK-ben megjelölt laboratórium kell, hogy legyen. • OVSz – progresszivitás III-IV. szintje! A transzfuziológia aktuális kérdései – 2013.május 4.

Ha a beteg máshova megy... Amennyiben a biztosított a csak beutalóval igénybe vehető járóbeteg-szakellátást nem a beutalóban megnevezett egészségügyi szolgáltatónál szándékozik igénybe venni, úgy kell tekinteni, hogy a biztosított nem rendelkezik beutalóval.


Beutalásra jogosult orvosok (1) • a háziorvos, a házi gyermekorvos (a továbbiakban együtt: háziorvos), valamint szakkonzílium céljából a fogorvos, • a járóbeteg-szakellátás orvosa, • a pszichiátriai betegek és a fogyatékosok otthonánál, illetve rehabilitációs intézményénél foglalkoztatott orvos, ideértve a fekvőbeteg-gyógyintézetek orvosát, • az iskola- és ifjúság-egészségügyi szolgálat orvosa, • a rendészetért felelős miniszter, valamint a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett és irányított szervek, a honvédelemért felelős miniszter irányítása és vezetése alá tartozó szervek orvosa,


Beutalásra jogosult orvosok (2) • a büntetés-végrehajtás orvosa, • a sorozó orvos, • az orvosszakértői szervek szakértői bizottságai orvosa, • az OEP ellenőrző főorvosi hálózatának orvosa, • a személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézmény orvosa, • az országos sportegészségügyi hálózat orvosa, • a Nemzeti Adó- és Vámhivatal orvosa • "pro familia" beutalási joggal rendelkező orvos


Visszarendeléskor nem kell új beutaló • A szakellátásra beutalt biztosított ismételt orvosi beutalás nélkül jogosult igénybe venni a járóbetegszakellátást, ha annak keretében ismételt ellátása orvosszakmai szempontból indokolt. Az ismételt ellátás indokoltságát a járóbeteg-szakellátás orvosa rögzíti a biztosított egészségügyi dokumentációjában, és erről írásban tájékoztatja a biztosítottat, azzal, hogy ez nem érinti az ellátás beutaló nélkül történő igénybevételének jogosultságát. • Új vérminta beküldésekor – mintakísérő-lap! – szükséges! A transzfuziológia aktuális kérdései – 2013.május 4.

Továbbutalás • A beutalás szerinti egészségügyi szolgáltató a biztosítottat abban az esetben utalhatja tovább magasabb progresszivitási szintű ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóhoz, ha a biztosított ellátásához szükséges feltételekkel nem rendelkezik. • Ha a járóbeteg-szakellátás orvosa a nála megjelent beteg további szakorvosi vizsgálatát tartja szükségesnek, orvosi konzíliumot kérhet, illetőleg a beteget továbbutalja a szakmailag illetékes másik szakrendelésre. Amennyiben a járóbetegszakellátás orvosa a beteg fekvőbeteg-gyógyintézeti elhelyezését tartja szükségesnek, a beteget fekvőbeteggyógyintézetbe utalja. • Ha a beutaló szerinti fekvőbeteg-gyógyintézet orvosa a gyógyintézet szolgáltatásait meghaladó vizsgálat szükségességét állapítja meg, a beteget átutalja a vizsgálatok, illetőleg a gyógykezelés elvégzéséhez megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező szakellátást végző intézetbe. A transzfuziológia aktuális kérdései – 2013.május 4.

Beutalás „fizetős” ellátás során • Amennyiben a biztosított a csak beutalóval igénybe vehető járóbeteg-szakellátást beutaló nélkül veszi igénybe az adott szakellátás keretében további szakellátás a biztosított részére nem kezdeményezhető. • Ha a biztosított az egészségbiztosítás ellátó hálózatán kívüli (ún. fizetős) szolgáltató beutalójával jelentkezik az OEP-finanszírozott ellátónál, részére ott is csak „fizetős” ellátás nyújtható. A transzfuziológia aktuális kérdései – 2013.május 4.

A beutalónak tartalmaznia kell: a) a beutaló orvos és munkahelyének azonosítására szolgáló adatot, megnevezését, kódját, b) a biztosított nevét, TAJ-át, c) a vizsgálatra vagy gyógykezelésre felkért szolgáltató nevét, intézményi azonosító kódját, d) a beutaló orvos által végzett ellátást azonosító naplósorszámot, a beteg rövid kórelőzményét, e) a beutaló diagnózis szöveges leírását, kódját, konzíliumi beutaló esetén a konkrét kérdést, f) annak megjelölését, hogy a beutalt biztosított tekintetében rendelkezik-e az adott szakellátás tekintetében a c) pont szerinti egészségügyi szolgáltató területi ellátási kötelezettséggel, g) a beutaló kiállításának dátumát, h) a felkérés szerinti időpontot, ha az későbbre esik a beutaló kiállításától számított 90. napnál.


Érvényességi idő A beutaló a) a beutaló orvos által a beutalón megjelölt időpontig, de legalább 90 napig, b) az a) pont alá nem tartozó esetben a kiállításától számított 90 napon belül használható fel.


A beutaló felhasználásának minősül: • a beutaló szerinti egészségügyi szolgáltatóhoz történő bejelentkezés a beutaló szerinti ellátásra, • a beutaló szerinti ellátás igénybevételének megkezdése a beutaló szerinti egészségügyi szolgáltatónál, vagy • a beutaló szerinti ellátás igénybevétele a beutaló szerinti egészségügyi szolgáltatónál. A transzfuziológia aktuális kérdései – 2013.május 4.

A fogadó intézmény kötelezettsége • Vizsgálnia kell, hogy az adott beutaló alapján nyújthat-e ellátást az egészségbiztosítás terhére

• Ennek vizsgálatához az OEP rendszeresen tájékoztatja a finanszírozott egészségügyi szolgáltatót a beutalásra jogosult orvosok kódjáról. A transzfuziológia aktuális kérdései – 2013.május 4.

Jogszabálytervezet Az emberi erőforrások miniszterének …./2013. (…) EMMI rendelete a várandósgondozásról (kivonat!) A háziorvos a gondozásba vételt követően [...] c) az 1. melléklet II. pontjában szereplő, a várandósgondozási könyv részét képező beutaló kitöltésével a várandóst az ott meghatározott vizsgálatokra beutalja; d) a várandóst az egészségi állapotának megfelelően további szakorvosi vizsgálatokra utalja; Az alapellátásban a várandós gondozásáért a védőnő a felelős. A védőnő a várandósgondozás keretében [...] szükség esetén a várandóst járóbeteg-szakellátásba vagy fekvőbetegszakellátásba irányítja A transzfuziológia aktuális kérdései – 2013.május 4.

Mikor fizet az OEP? A szolgáltató az egészségügyi szakellátási tevékenysége után az E. Alapból akkor jogosult térítésre, ha a) az Eb. tv. rendelkezése szerint térítésmentes, illetve részleges térítéssel ellátást nyújt, és b) a biztosított TAJ-számát, és a részére nyújtott ellátást a beteg dokumentációjában rögzítette. A szolgáltató csak olyan teljesítményt jelenthet elszámolásra, amelynek teljesítése az érvényes szakmai szabályok szerint megtörtént, és amelyre az ellátást igénybe vevő egészségének megőrzése, helyreállítása érdekében volt szükség.


Prioritási kötelezettség a TVK felhasználása során (58/2009. (III. 18.) Korm. r. - 2009. április 1. óta!) a) a működési engedély szerinti szakmai kompetencia (a továbbiakban: szakmai kompetencia) körébe tartozó sürgősségi ellátások, b) szakmai kompetencia és a területi ellátási kötelezettség körébe tartozó progresszív ellátások, c) szakmai kompetencia és a területi ellátási kötelezettség körébe tartozó nem progresszív ellátások, d) szakmai kompetencia körébe tartozó, a területi ellátási kötelezettséget meghaladó progresszív ellátások, e) szakmai kompetencia körébe tartozó, a területi ellátási kötelezettséget meghaladó nem progresszív ellátások. A transzfuziológia aktuális kérdései – 2013.május 4.

Mikor fizet a (beutaló) kórház • Nem számolható el a finanszírozó felé járóbetegszakellátási teljesítményként, ha a fekvőbetegellátást nyújtó szolgáltató kérésére a beteg részére egészségügyi szolgáltatást más szolgáltató nyújt. • Ennek költségeit a szolgáltatók egymás között számolják el. Az elszámolás során legfeljebb az adott szolgáltatásnak az OEP által alkalmazott aktuális finanszírozási paraméterei és a járóbetegszakellátásra meghatározott forintértékek (jelenleg: 1, 50 Ft/pont) vehetők figyelembe.


Mikor fizet a TEK szerinti labort működtető szolgáltató? • Ha az I. progresszivitási szintű feladatait az OVSz közreműködésével kívánja biztosítani • Szerződés szükséges, az előkészítés érdekében az OVSz-hez küldendő: – működési engedély kivonata – OEP finanszírozási szerződés kivonata – az intézményvezető levele a szerződéskötési szándékról

• A progresszivitás magasabb szintjének megfelelő ellátásokat ebben az esetben is az OVSz számolja el saját TVK-ja terhére az OEP felé! A transzfuziológia aktuális kérdései – 2013.május 4.





Ambuláns adatlap

6/A. számú melléklet a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelethez - Kitöltési útmutató 9/a. Beutaló orvos munkahelyének azonosítója A beutaló orvos munkahelyének azonosítására szolgáló 9 jegyű kód. Finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosának beutalása esetén a szerződés szerinti szervezeti egység azonosító kódja, nem finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosának beutalása esetén a működési engedély szerinti szervezeti egységkód, az OEP ellenőrző orvosainak beutalása esetén 999999991, az orvos saját maga, vagy közeli hozzátartozója beutalása esetén 999999992.


Ambuláns adatlap

6/A. számú melléklet a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelethez - Kitöltési útmutató 9/c. Ellátást igazoló adat A beutalást megalapozó ellátás nyilvántartására szolgáló betegforgalmi napló sorszáma, fekvőbeteg gyógyintézet orvosának beutalása esetén a beteg törzsszáma. Egyéb, nem finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosának beutalása esetén a beutalás napi dátuma, vezető nullával


Ambuláns adatlap

6/A. számú melléklet a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelethez - Kitöltési útmutató 10. Térítési kategória 1 = magyar biztosítás alapján végzett térítésmentes ellátás 2 = magyar biztosítással nem rendelkező menekült ellátása 3 = államközi szerződés alapján végzett sürgős ellátás 4 = egyéb, magyar biztosítással nem rendelkező vagy más hatályos rendelkezés alapján az egészségbiztosítás terhére el nem számolható ellátást igénybe vevő személyek térítésköteles ellátása 5 = magyar biztosítással nem rendelkező menedékes ellátása 6 = fekvő beteg részére végzett ellátás 9 = külföldön élő magyarok központi költségvetésből támogatott ellátása


Ambuláns adatlap

6/A. számú melléklet a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelethez - Kitöltési útmutató A = befogadott külföldi állampolgár D = menekült, menedékes státuszt kérelmező E = elszámoláson alapuló nemzetközi szerződés alapján történő ellátás, Közösségi szabály alapján történő ellátás F = magyar biztosítással rendelkező betegnek az Ebtv. 18. § (6) bekezdés l) pontja szerinti, kizárólag orvostudományi kutatás keretében végzett beavatkozást is tartalmazó ellátása G = magyar biztosítással rendelkező betegnek az Ebtv. 18. § (6) bekezdés l) pontja szerinti, kizárólag orvostudományi kutatás keretében végzett beavatkozása miatt bekövetkezett szövődmény ellátása H = harmadik országbeli állampolgárnak a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet 140. §a szerinti ellátása (2013. január 1-től hatályos!) K = külföldi donor ellátása M = magyar biztosítás alapján méltányosságból átvállalt térítés ellenében végzett ellátás R = magyar biztosítás alapján részleges térítés ellenében végzett ellátás, a részleges térítési díj összegének feltüntetése S = Magyarország területén tartózkodó beteg 4. § (10) és (11) bekezdése szerinti, más forrásból meg nem térülő sürgősségi ellátása 0 = élsportoló speciális ellátása


Ambuláns adatlap

6/A. számú melléklet a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelethez - Kitöltési útmutató 12. Érvényes biztosítás országa vagy a beteg állampolgársága Elsődlegesen, ha a beteg érvényes egészségbiztosítással rendelkezik, az egészségbiztosítási rendszert fenntartó állam kódját, egyébként a beteg állampolgárságának kódját kell megadni


Ambuláns adatlap

6/A. számú melléklet a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelethez - Kitöltési útmutató 14. Személyazonosító típusa 0 = a személyazonosító jel nincs kitöltve 1 = TAJ szám 2 = 6 hónapnál fiatalabb gyermek képzett TAJ száma 3 = útlevélszám 5 = menedékes, kérelmező, befogadó igazolvány száma 6 = ismeretlen TAJ számú elhunyt személy, illetve ismeretlen beteg


Ambuláns adatlap

6/A. számú melléklet a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelethez - Kitöltési útmutató 19. Lakcím Az ellátott lakcíme (irányítószám, város/község, utca, házszám), amennyiben a dokumentált lakcímtől eltér a tartózkodási hely, akkor bemondás alapján az utóbbit kell figyelembe venni.


ADATLAP kórházi (osztályos) ápolási esetről

14. számú melléklet a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelethez 4. Térítési kategória 1. magyar biztosítás alapján végzett térítésmentes ellátás 2. magyar biztosítással nem rendelkező menekült ellátása 3. államközi szerződés alapján végzett sürgős ellátás 4. egyéb, magyar biztosítással nem rendelkező vagy más hatályos rendelkezés alapján az egészségbiztosítás terhére el nem számolható ellátást igénybe vevő személyek térítésköteles ellátása 5. magyar biztosítással nem rendelkező menedékes ellátása 9. külföldön élő magyarok központi költségvetésből támogatott ellátása



Progresszivitási szintek a transzfuziológiai ellátásban I. szint: Egészségügyi intézmények orvosi laboratóriumai keretében működő minden olyan transzfuziológiai munkahely, nem önálló szervezeti egység, mely szerológiai vizsgálatokat, illetve vértárolást végez. II. szint: Kórházi Transzfúziós szervezeti egység (az intézmény struktúrájának függvényében) III. szint: OVSz Területi Vérellátó (TV) IV. szint: OVSz Regionális Vérellátó Központ (RVK) (Az OVSZ központ az irányító szerv) A transzfuziológia aktuális kérdései – 2013.május 4.


Meddig kell megőrizni az adatokat a vérellátásban?

A: 30 évig.

B: 50 évig.

C: 5 évig.

D: Korlátlan ideig.


Mely ellátó helyeknek kell biztosítani az I. progresszivitási szintű transzfuziológiai ellátásokat?

A: A regionális vérellátó központoknak.

B: A területi vérellátóknak.

C: A laboratóriumoknak.

D: Az OVSz központjának.


Elfogadható-e a fénymásolt beutaló?

A: Igen, feltétel nélkül.

B: Igen, ha a beutaló orvos aláírása és pecsétje nem fénymásolt, hanem eredeti rajta.

C: Nem.

D: Igen, ha 90 napnál nem régebbi keltű.


Miért szükséges szerepeltetni a beutalón a vérmintavétel idejét?

A: Mert a finanszírozási szabályok szerint a mintavétel ideje számít az ellátás idejének.

B: Hogy a minta átvevője biztos lehessen benne, hogy még vizsgálatra alkalmas a minta.

C: Nem feltétlenül szükséges, csak akkor, ha fagyasztott mintát küldenek vizsgálatra.

D: Mert a beutaló kiállítása és a mintavétel általában egymástól elkülönülő tevékenységek.


A pro familia beutalásra jogosult orvos beutalhatja-e a szomszédját járóbeteg-szakellátásra?

A: Nem, soha.

B: Igen, bármikor.

C: Csak akkor, ha ő a kezelőorvosa.

D: Csak akkor, ha a beutalt szomszéd egyben közeli hozzátartozója is.


Jogosult-e a védőnő vércsoport-szerológiai vizsgálatra beutalni az általa gondozott várandóst?

A: Nem, mert beutalót csak orvos állíthat ki.

B: Igen, bármikor.

C: Igen, ha a terhesgondozó szakorvosa erre írásban felhatalmazza.

D: Nem, mert a védőnői protokoll nem írja elő ezt a vizsgálatot.


Kiállíthat-e beutalót a magánrendelés orvosa az OVSz vérellátójának címezve?

A: Nem, mert az OVSz egy közpénzből finanszírozott betegellátó.

B: Igen, de csak akkor, ha a beteg rendelkezik TAJkártyával.

C: Nem, ha a beteg magyar állampolgár.

D: Igen, de az ellátás költségét a betegnek vagy más költségviselőnek kell megtérítenie.


Mikor fizet a vércsoport-szerológiai vizsgálatért a laboratórium az OVSz-nek?

A: Soha.

B: Mindig.

C: Ha az I. progresszivitási színtű transzfuziológiai ellátást az OVSz közreműködésével biztosítja.

D: Ha a III-IV. progresszivitási szintű vizsgálatokra az OVSzhez küldi tovább a vérmintát.


Egy szeg miatt a patkó elveszett. A patkó miatt a ló elveszett. A ló miatt miatt a lovas elveszett. A lovas miatt a csata elveszett. A csata miatt az ország elveszett. Verd be jól azt a patkószeget! (Régi angol gyermekvers)


Kérdések?


Dokumentáció és adatvédelem a transzfúziós gyakorlatban Nemesházi Valéria

Recommend Documents