DOKTORI KÉPZÉS ÉS ALKALMAZOTT KUTATÁSOK A LOGISZTIKAI INFORMATIKA TERÜLETÉN

Informatika a Felsőoktatásban 2002

Debrecen, 2002. augusztus 28-30.

DOKTORI KÉPZÉS ÉS ALKALMAZOTT KUTATÁSOK A LOGISZTIKAI INFORMATIKA TERÜLETÉN PHD EDUCATION AND APPLIED RESEARCHES IN THE FIELD OF LOGISTICAL INFORMATICS Prof. Dr. Cselényi József, [email protected] Dr. Bányainé dr. Tóth Ágota, [email protected] Miskolci Egyetem, Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

Abstract This paper shows the PhD education, subjects of the PhD course and some actual PhD research topics in the field of „Material flow systems and logistical informatics” of József Hatvany PhD School of Informatics Sciences of University of Miskolc. Three research topics are demonstrated in the second part of the paper, relating to the PhD education. These topics are: theoretical background of a virtual logistical company, analysis of the effect of e-business on purchase- and distribution logistics and logistical tasks of e-shops. This research results were presented and published at national and international conferences and journals by PhD students of our department and their tutors.

Összefoglaló Az előadás bemutatja a Miskolci Egyetemen a Hatvany József Informatikai Tudományok Doktori Iskola keretei között az „Anyagáramlási rendszerek és logisztikai informatika” tématerületen folyó Ph.D. képzést, a doktori képzésben oktatott tantárgyakat valamint azokat a doktori témákat, melyekben jelenleg kutatások folynak. Az előadás második részében három, a doktori képzéshez szorosan kapcsolódó kutatási téma kerül ismertetésre, így a virtuális logisztikai vállalat elméleti megalapozása, az elektronikus kereskedelem beszerzési és elosztási logisztikára gyakorolt hatásának vizsgálata valamint az e-boltnál jelentkező logisztikai feladatok. A bemutatásra kerülő kutatási eredményeket a Ph.D. képzésben a tanszéken tevékenykedő doktoranduszok tudományos vezetőikkel közösen készített publikációikban hazai és nemzetközi konferenciákon valamint folyóiratokban mutatták be.

237



DOKTORI KÉPZÉS ÉS ALKALMAZOTT KUTATÁSOK A LOGISZTIKAI INFORMATIKA TERÜLETÉN PHD EDUCATION AND APPLIED RESEARCHES IN THE FIELD OF LOGISTICAL INFORMATICS Prof. Dr. Cselényi József, [email protected] Dr. Bányainé dr. Tóth Ágota, [email protected] Miskolci Egyetem, Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

1. Bevezetés Napjainkban a rendkívül gyorsan fejlődő logisztika legdinamikusabban változó része a logisztikai informatika. A logisztika gyors fejlődésének okai között ki kell emelni a következőket: - a vállalatok versenyképességének növelésében a meghatározó a logisztika szerepe, mert az átfutási idők csökkentése, a készletek minimalizálása, a ráfordítások redukálása és a teljesítőképesség növelése jelentős mértékben logisztikai eszközökkel érhető el, - a termelés globalizációja következtében a termelési és szolgáltatási folyamatok egy-egy telephelyről egyre nagyobb kiterjedésű hálózatokra ill. láncokra tevődnek át. A nagymértékű, sokparaméteres logisztikai rendszer kialakítását, működtetését alapvetően befolyásolja a logisztikai információ, amely magában foglalja mindazokat az információáramlási feladatokat, amelyek az anyagáramlási rendszerek tervezéséhez, fejlesztéséhez, irányításához, menedzseléséhez, ellenőrzéséhez, értékeléséhez szükséges. A logisztikai informatika, mint a logisztika és az informatika integrált tudományterülete, azért is dinamizálja a logisztika fejlődését, mert széles körben, kiterjedten tudja hasznosítani az elektronikában, az informatikában, a telekommunikációban elért legújabb eredményeket. Így az automatizált adatgyűjtés, az adatáramlás, adatfeldolgozás, adatátvitel, adatmegjelenítés teljes eszközrendszere alapvetően befolyásolja, hogy mennyire sikerül az anyagáramláshoz kapcsolódó információáramlást optimálisan kialakítani. 2. Áttekintés a doktori képzésről A Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Karán felismerésre került, hogy az alkalmazott informatikának egyik fontos területe a logisztika. Így a műszaki informatikus graduális képzésben: - a szak minden hallgatójának kötelezően fel kell venni a "Logisztikai rendszerek" c. tantárgyat,

238



- választható a logisztikai szakmai blokk, melynek keretében további 4 logisztikai jellegű tantárgy révén és az ehhez kapcsolódó két féléves "Komplex feladatok" és "Diplomatervezés" során lehet elmélyülni ezen a szakterületen, melyben súlypont a logisztikai informatika. A Miskolci Egyetemen a logisztika oktatásával és kutatásával foglalkozó Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszéken figyelemre méltó kutatási eredmények születtek a logisztikai informatika területén. A doktori képzés is elindult, az első időszakban a "Gépészeti Tudományok Doktori Program", "Gyártási rendszerek és informatika" alprogramjának "Anyagáramlás és logisztika" c. részprogramjaként, amely keretei között két Ph.D. disszertáció [1, 2] készült, 10 fő vett részt a képzésben. 2001-ben a doktori iskolák akkreditációja során a Miskolci Egyetemen akkreditálásra került Dr. Tóth Tibor professzor vezetésével a Hatvany József Informatikai Tudományok Iskola, amelyben az "Anyagáramlási rendszerek és logisztikai informatika" tématerület (témavezető: Dr. Cselényi József) is megjelenik. Az anyagáramlási rendszerek, logisztika (információ és energiaáramlással integrált anyagés eszközáramlás) az alkalmazott informatikának önálló tudományterülete, amely az alkalmazott matematikai, alkalmazott informatikai ismeretek felhasználásával a termelő és szolgáltató vállalatoknál, a hálózatszerűen működő, globális rendszereknél a gyakorlatban jelentkező valóságos viszonyokat mind tökéletesebben leíró modellek felírására, megoldására, ezek alapján vizsgálatok elvégzésére, tervezési és irányítási módszerek kidolgozására szolgál. A képzés során a hallgatók az egyetemi tanulmányokra építve mélyebben ismerkednek meg a diszkrét matematika, sztochasztikus folyamatok, optimalizálási eljárások, információs rendszerek, mesterséges intelligencia módszerek, operációs rendszerek, adatstruktúrák, számítógépes hálózatok, adatátviteli rendszerek, logisztikai rendszerek és anyagáramlási rendszerek elméletével, valamint ezeknek a termelési-, szolgáltatási-, hálózatszerűen működő globális rendszereknek a tudományterületeivel, hangsúlyt adva az informatikai oldalról való megközelítésnek. A tématerületnél a beiskolázásra kerülő Ph.D. hallgatók bázisát a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Karának Műszaki informatikai szaka logisztikai blokkján végzettek adják. E képzési blokk iránt folyamatosan nagy az érdeklődés a hallgatók és a gazdaság részéről egyaránt. A felajánlott tantárgyak lehetőséget adnak nagy méretű bonyolult rendszerek vizsgálatára, sok célfüggvényes, sokrétű feltételeket és korlátozásokat figyelembe vevő optimalizálásokra, különböző rendszerváltozatok működtetési és ellenőrzési stratégiáinak összehasonlítására. Az egyes témák kidolgozása során alkalmazni kell a modern, fejlett technikával támogatott adatgyűjtési módszereket, az egzakt eljárások mellett szimulációs és heurisztikus módszereket, a virtuális világ megjelenítését. A kutatás végeredményeként módszerek, algoritmusok és számítógépes programok is megjelennek. A tématerületen belül a következő fontosabb témák megjelenését tervezzük: termelő és szolgáltató vállalatok anyagáramlási rendszerei, beszerzési-, elosztási-, termelési-szolgáltatási és újrahasznosítási logisztikai rendszerek, raktározási logisztikai rendszerek, hálózatszerűen működő globális logisztika. Az "Anyagáramlási rendszerek és logisztikai informatika" tématerületen a tématerület kötelező tárgya a Logisztikai rendszerek elmélete. A témacsoport kötelező tárgya az Anyagáramlási rendszerek elmélete. A tématerület (csoport) kötelezően választható

239



tantárgyai: Logisztikai informatika, Beszerzési és elosztási logisztika, Termelési logisztika, Szolgáltatási logisztika, Logisztika matematikai modellje. További választható logisztikai tantárgyak: Gyártórendszerek logisztikája, Minőségbiztosítás logisztikája, termék logisztika, Újrahasznosítás logisztikája, Globális logisztika, Raktározási rendszerek. A tématerületen a következő Ph.D. témákban folynak a kutatások: - - Zártláncú gazdaság integrált gyűjtési logisztikai rendszerének matematikai modellezése, - - Hálózatszerűen működő szolgáltatás logisztikai rendszere tervezésének és irányításának elméleti megalapozása, - - Automatizált raktárak tervezési és irányítási módszerei, - - Virtuális logisztikai vállalat, - - Hálózatszerűen működő logisztikával integrált termelési rendszerek, logisztikai decentrumok tervezésének és működtetésének elméleti alapjai, - - Automatizált anyagáramlási rendszerek tervezésének és irányításának elméleti megalapozása, - - Portálrobotos egységrakományképzés tervezésének és irányításának elméleti megalapozása, - - Késleltetett gyártó-szerelő-csomagoló rendszer logisztikával integrált üzemeltetési feladatai, - - Késleltetett gyártó-szerelő-csomagoló rendszer logisztika orientált optimális telepítésének módszerei, - - Elektronikus, elektromechanikus termékeket összeszerelő hálózatok beszerzési logisztikai rendszerének, tervezésének és irányításának elméleti megalapozása, - - Logisztikával integrált termelésütemezés elméleti megalapozása, - - Logisztikai kapacitások és teljesítőképességek optimalizálása a kockázati tényezők figyelembe vételével. A tématerületen 9 fő tudományos minősítéssel rendelkező oktató (ebből 7 fő ME Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék főállású oktatója) áll rendelkezésre témavezetői feladatok ellátására. A doktoranduszok legfontosabb publikációi a megadott irodalomjegyzékben [3, 6, 7, 8, 9, 11, 12, 13, 14] találhatók. A Ph.D. kutatási témák szorosan kapcsolódnak a Tanszéken folyó "anyagáramlási rendszerek, logisztikai informatika" területén folyó kutatásokhoz. Ezekből röviden csak három témát emelünk ki: - a virtuális logisztikai vállalat elméleti megalapozása, - az elektronikus kereskedelemnek a beszerzési és elosztási logisztikára gyakorolt hatásának vizsgálata, - az e-boltnál jelentkező logisztikai feladatok.

240



3. Virtuális logisztikai vállalatok tervezésének és irányításának elméleti megalapozása 1.1.

Általános modell, a logisztikai feladatok közötti munkamegosztás elvei

A virtuális logisztikai vállalat egy hálózatot jelent, amelyben meghatározó szerepet kap a virtuális logisztikai központ (VLC), amely információs kapcsolatot tart fent a termelő vállalatokkal (P), vevők (V) - lehetnek ugyancsak termelő vállalatok ill. közületi vagy lakossági fogyasztók - szállítási feladatokat (T) és gyűjtő- és elosztóraktározást (DSC) végző logisztikai vállalatokkal, valamint a pénzforgalmat lebonyolító bankokkal. A VLC diszponálja az egyes viszonylatban jelentkező anyagáramlásokat, kiválasztva a megfelelő szállítóeszközt, a megfelelő szállítási útvonalat és sorrendet, továbbá a pénzügyi tranzakciókat (1. ábra). Az anyagáramlási feladatokat (szállítás, tárolás, rakodás, csomagolás, egységrakományképzés-bontás stb.) vagy a logisztikai vállalatok vagy a termelők ill. vevők végzik. Természetesen - az osztott intelligenciás elvnek megfelelően - bizonyos (csak egy-egy viszonylatra vonatkozó) diszponálási feladatokat a VLC leadhatja a hálózat egyes elemeinek, vagyis kvázi vertikális információáramlás mellett horizontális áramlás is létezhet.

DSC

P

P B C

C

VLC

T

C

T

C B

DSC

DSC T DSC

anyagáram

DSC: gyûjtõ- elosztó raktárközpontok

információáram

T: szállítási vállalat

VLC: Virtuális Logisztikai Központ

C: vevõk

P: termelõ vállalat

B: bank

1. ábra Virtuális logisztikai vállalat A kutatási feladat a következőkre terjed ki: - meg kell határozni a diszponálási feladatoknál a munkamegosztást, a VLC és a rendszer egyes elemei között,

241



- optimalizálni kell a rendszer egyes elemeinél kiépítendő logisztikai erőforrásokat és kapacitásokat, - meg kell határozni a diszponáláshoz szükséges diszponálási struktúrákat és az ezekhez szükséges célfüggvényeket, - ki kell dolgozni az irányításhoz szükséges információs rendszert, az információ áramlást, az ezekhez szükséges technikát és technológiákat. A virtuális logisztikai vállalat általános elvét és modelljét felhasználva a következő esetekre konkretizálva foglalkoztunk ill. foglalkozunk a tervezési és irányítási módszerek elméleti megalapozásával ill. optimalizálási eljárások kidolgozásával. 3.2.

Zártláncú gazdaság logisztikai feladatára orientált logisztikai vállalat

A zártláncú gazdaság virtuális logisztikai vállalat modelljét a 2. ábra mutatja. A rendszer elemei a következők: - új terméket előállító vállalatok (P), amelyek termelő-, szolgáltató berendezéseket vagy közszükségleti cikkeket állítanak elő, - beszállítók (L), amelyek alapanyagokat, alkatrészeket, félkész termékeket, szerelvényeket szállítanak be a termék előállítóknak, - a beszállítások történhetnek közvetlenül a termékeket előállítókhoz (P) vagy a gyűjtőelosztóraktárak (SDS) közbeiktatásával, L

L

L

SDS

SDS

P

T

P

DS

DS

C C VLC C

C SC

SE

SC

DA

SE

DA

RU

T

RU

anyagáram SDS

gyûjtõ-elosztó alapanyagraktár

DS

elosztó raktár

információ áramlás L

beszállító

P

termelõ

SE

felújítást végzõk

VLC

vásárló, vevõ

DA

szétszerelõ

RU

újrahasznosítás

C T

szállító vállalat

DC

elhasznált termékek gyûjtõközpontja ill. hulladékok logisztikai központ

2. ábra Zártláncú gazdaság logisztikai feladataira orientált virtuális vállalata

242



- az előállított új termékeket vagy közvetlenül a vevőkhöz (V) szállítják - amelyekbe tartoznak a háztartások, közület fogyasztók, termelő-szolgáltató vállalatok - vagy közvetítő szerepet vállaló elosztó raktárakba (DS), - vevőknél (C) keletkezett elhasznált termékek gyűjtőközpontokba (SC) kerülnek, - a termelő vagy szolgáltató vállalatoknál keletkezett és belső újrahasznosítással, feltárással nem kezelt technológiai hulladékok, elhasznált termékek vagy a hulladékgyűjtő központokba (SC) kerülnek, vagy közvetlenül a felújítást (SE) ill. szétszerelést, újrahasznosítást (DA) végző vállalathoz, - felújítást ill. szétszerelést, újrafeldolgozást követően a keletkezett termék az újrahasznosíthatókhoz (RU) kerül, - a szállítási feladatokat a szállító vállalatok (T) végzik, - a logisztikai feladatokat diszponálással a virtuális logisztikai vállalat végzi (VLC). A VLC diszponálási tevékenysége általában a következőkre terjed ki: - az egyes termelő vagy szolgáltató vállalatnak mikor, milyen terméket kell beszállítani, - az egyes termékek közvetlenül a beszállítóktól (L) vagy gyűjtő-elosztó raktárakból (SDS) ill. melyik beszállítótól ill. melyik gyűjtőraktárból kerülnek beszállításra? - a termelő vállalatoknál elkészült készterméket mikor, milyen sorrendben kell kiszállítani közvetlenül melyik vevőhöz (C) vagy melyik a közvetítő szerepet ellátó elosztó raktárakba (DS)? - mely elhasznált terméket, hulladékot, milyen tároló edényekben kell gyűjteni, melyeket lehet együtt szállítani? - mikor, milyen elhasznált termék, melyik felújító ill. szétszerelő-újrahasznosító üzembe, melyik termelő (P) ill. hulladékgyűjtő (SC) egységtől kerül beszállításra, - mikor, milyen felújított vagy újrafeldolgozott terméket kell melyik újrahasznosító (RU) ill. termelő (P) egységhez beszállítani, - az egyes szállítási feladatokat milyen típusú szállítóeszköz, melyik telephelyről indítva, milyen sorrendben hajtsa végre, - mely szállítási feladatok szervezhetők egy-egy járatba, milyen sorrendben, milyen útvonalon haladva kerüljenek felkeresésre az egyes állomások. A vázolt diszponálási stratégiáknál a következő célfüggvényeket kell érvényesíteni: -

a szállítójárművek időbeni és terhelési kihasználási tényezője maximális legyen, a szállítási költségek minimálisak legyenek, a rendelések minimális késéssel legyenek teljesítve, az egyes raktárakban, tárolókban a készletszintek minimálisak legyenek.

243



Az optimális diszponálás egy sokváltozós, sok paraméteres dinamikus programozási módszer kifejlesztését teszi szükségessé, amelynél különböző logisztikai erőforrásokat (szállítóeszközök száma, raktárak, tárolók kapacitása ill. készletei) ill. a termelői és fogyasztói igényeket is messzemenően figyelembe kell venni. A diszponálási feladatok optimális megoldása szükségessé teszi a percre kész információknak a VLC-hez való áramoltatását és ehhez kapcsolódó automatikus gyűjtés és on-line ill. kvázi on-line adatátvitel kialakítását is. 3.3.

Kis- és középvállalatok beszerzési és elosztási logisztikai tevékenységeit támogató virtuális vállalatok

A kis és középvállalatok beszerzési és elosztási logisztikai tevékenységét támogató logisztikai vállalatok közül a következőket vizsgáljuk: - Kis és középvállalatok anyag- és alkatrész beszerzését irányító virtuális logisztikai központ (3. ábra): - meghatározza egyes anyagoknak a beszállítóit, - optimalizálja és ütemezi a beszállításokat, - eldönti, hogy közvetlen beszállításra vagy közbenső raktáron keresztüli közvetett beszállításokra kerüljön-e sor, - besorolja a beszállításokat járatokba és megválasztja a szállítási sorrendet, útvonalat és a szállítóeszközt. B1

...

...

Bj

Bm

KR S1

Sg

VLV

Sα

F1

...

Fi

...

Fn

Bj j. beszállító, VLV virtuális logisztikai S α α . szállító vállalat, központ. Fi i. felhasználó, KR közbenső raktár, 3. ábra A rendszer felépítése Klaszter, mint regionális virtuális logisztikai központ (4. ábra) az előzőkben részletezett diszponálási feladatokat kiterjeszti: - a kis és középvállalatok (BKV), mint elsődleges beszállítók részére a segédbeszállítóktól (SB) az alapanyagoknak közvetlenül vagy elosztóraktárokon (AER) való közvetett beszállítására, - a kis és középvállalatok (BKV) által előállított termékeknek a nagyvállalatok, mint felhasználók (NFV) részére való közvetlen vagy elosztó raktárokon (KER) keresztül való beszállítására.

244



SB1

SBi

SBn

AER1

AERm

BKV1

BKVk+1

Logisztikai vállalat

BKVj

KLASZTER mint VIRTUÁLIS LOGSZTIKAI KÖZPONT

BKVk

Tudás menedzsment

KER1

NFV1


BKVr

KERp

NFVε

SB

Segéd beszállító

AER

Alapanyag elosztó raktár

BKV

Kis- és középvállalat mint elsődleges beszállító

KER

Részegység, késztermék elosztó raktár

NFV NFV

ω

Nagyvállalat mint felhasználó anyagáram információ áram

4.ábra Klaszter, mint regionális virtuális logisztikai központ A beszerzési és az elosztási virtuális logisztikai vállalatokra vonatkozó további modellek és vizsgálatok a [4, 9] publikációkban lelhetők fel. 3.4.

3.4. Hálózatszerűen működő termelő-szolgáltató rendszerek logisztikai modelljei

Az 5. ábra egy hálózatszerűen működő logisztikával integrált szolgáltató rendszert mutat. A rendszerben hálózatba kapcsolható objektumok (0) sokasága található, amelyekben időszakonként felülvizsgálatokat, karbantartásokat, felújításokat, meglévő objektumok bővítését újabbak telepítését kell elvégezni. Ehhez szükséges a felülvizsgálatokat végző szakértőket (SZ) diszponálni ill. a karbantartásokhoz, felújításokhoz, hálózattelepítésekhez szükséges anyagokat, eszközöket a raktárakból (R) és raktárakba továbbá helyszínen el nem végezhető felújításokat végző karbantartó üzemekbe (K) irányítani, a szükséges anyagok, eszközök beszerzését, beszállítását (B) működtetni. A szállítási feladatokat a logisztikai (LV) egységek látják el. A teljes hálózat irányítását a virtuális logisztikai központ (VLC) látja el, bizonyos alacsonyabb rendű, főleg operatív feladatokat leadhat a hálózat elemeinek megfelelő koordináció mellett.

245


O


O

O

SZ

O

O

SZ

O

K

O O

LV

O B

VLC

R

R

O O O

SZ

LV K

B

O

O

O

O

SZ

O O Információáramlás

O

O

Személy, anyag és eszközáramlás VLC O

Virtuális Logisztikai centrum Szétszerelt objektum

SZ

Szakértő

LV


B

Alkatrész, eszköz beszállító

K

Karbantartó egység

R

Raktár

5. ábra Hálózatszerűen működő logisztikával integrált szolgáltató rendszer A diszponálási feladatok elméleti megalapozása, a szükséges logisztikai erőforrások optimalizálása a következők vizsgálatát teszi szükségessé: - hány szakértő működése optimális a rendszerben, ezeknek hol legyen a lakóhelye, mely objektumok felülvizsgálatát végezzék el, - hány karbantartó telephely, egység legyen, mikor melyik objektumok tervezett karbantartását, felújítását ill. véletlenszerű meghibásodását végezzék, - honnan, mivel, mikor kell, milyen szállítóeszközzel kell áramoltatni az anyagokat, eszközöket, - hol, melyik raktárba kerüljenek az egyes anyagok és eszközök elhelyezésre, milyen legyen ezeknek a készletszintje, mikor, honnan, milyen mennyiségben kerüljön beszállításra. Ilyen szolgáltató hálózati rendszert képezhetnek pl. felvonók üzemeltetésére, gáz-, víz-, tároló-, elektromos energia stb. hálózatok. A fenti feladatokhoz szükséges optimalizálási, ütemezési eljárások, a szükséges információáramlás, dinamikus adatgyűjtési átviteli és kiértékelési rendszer, ezekhez szükséges matematikai modellek, módszerek adaptálása kiképezi a kutatási feladatok lényegét. A virtuális logisztikai vállalatokkal kapcsolatos további kutatási eredmények [5, 10]-ben találhatók meg.

246



4. Elektronikus kereskedelem beszerzési és elosztási logisztikára gyakorolt hatásának vizsgálata Napjainkban egyetlen technikai fejlesztés sem változtatta meg a világot olyan rövid idő alatt és olyan jelentős mértékben mint az Internet, mely lehetővé teszi az információ hatalmas tömegű, gyors és hatékony áramlását. Az Internet üzleti célú felhasználásának ma legnépszerűbb formája az elektronikus kereskedelem. Az elektronikus kereskedelem az árukra, árakra és szállítási feltételekre vonatkozó kereskedelmi információk, a kereskedelmi tranzakciókra vonatkozó információk, továbbá maga a termék ill. szolgáltatás valamint a pénz elektronikus formában történő továbbítását jelenti a kereskedelmi partnerek között. Az 6.ábrán látható az elektronikus kereskedelem logikai architektúrája, melyből világosan látható, hogy az nem csupán a web-bázisú rendszerek alapszolgáltatásai közé tartozó általános alapfunkciók (információ közzététel, keresési funkció) ellátására alkalmas, hanem bármely vállalati tevékenységhez kapcsolódó beszerzési és elosztási részfolyamat kezelésére is. Az egyik ilyen jelentős terület a vevőkkel kapcsolatos funkciók ellátása (ügyfélszolgálat, megrendelés összeállítása, számlázás, termék kiszállítás, garanciális szolgáltatás) a másik a beszállítókkal kapcsolatos információk kezelése és annak összekapcsolása a logisztikai részfolyamatokkal (áru megrendelés, áru beszállítás). eladó azonosítása

vevő azonosítása

azonosító

regisztráció

regisztráció

számla

számla

szállítás áru

áru információ

e-business pénz

vevő

megrendelés terhelés

azonosítás (számla)

átutalás

bank eladó bankja

átutalás

vevő bankja

6.ábra Az elektronikus kereskedelem logikai architektúrája Az Internet új gazdasági fegyver a vállalatok ill. az általuk kínált termékek és szolgáltatások hírnevének növelése és terjesztése, a piacelemzés és a várható ügyfélkör vizsgálata, a kereskedelmi tranzakciók lebonyolítása terén. Az elektronikus kereskedelem nyújtotta lehetőségek a beszerzési folyamat minden lépcsőjénél kihasználhatók: a naprakész és pontos igénymeghatározás, a beszerzési piac egyszerű és gyors feltárása, a beérkező online ajánlatok alapján történő optimális beszállító kiválasztása, a megrendelések on-line feladása valamint az on-line számlázás révén. Az igények meghatározása során az elektronikus kereskedelem lehetőséget nyújt az igények on-line regisztrálására valamint az integrált számítógépes vállalatirányítási rendszerrel való közvetlen kapcsolat lehetővé teszi az igények aktualizálását. A beszerzési piac feltárása során az elektronikus kereskedelem lehetővé teszi a beszerzési piac sokkal reálisabb, egységes megítélési szempontrendszer alapján történő feltárását és értékelését, hiszen az Internet által elérhető beszállítói adatbázisok alapján gyorsan, naprakész és egységes információkhoz lehet hozzájutni. Az

247



elektronikus kereskedelem az ajánlatkérést is meggyorsítja, hiszen az on-line ajánlattétel révén a beszerzési folyamat átfutási ideje jelentősen csökkenthető. Az elektronikus kereskedelem meggyorsítja az on-line beérkező ajánlatok értékelését és az optimális beszállító kiválasztását, hiszen lehetővé teszi egy objektív értékelési rendszer alkalmazását. A megrendelés on-line módon történő leadása után a beszerzési folyamat egy következő feladata a fuvarozó kiválasztása, mely feladat végrehajtását az elektronikus kereskedelem a fuvarozói adatbázisok gyors áttekintése és értékelése alapján jelentősen megkönnyíti. A beszállítások on-line visszaigazolása és az on-line számlázás révén a beszerzési folyamat átfutási ideje jelentősen lecsökkenthető. Az elektronikus kereskedelem lehetőséget nyújt az elosztási logisztika keretei között jelentkező feladatok végrehajtásának felgyorsítására és áttekinthetőbbé tételére. Ilyen feladatok pl. a késztermékekre vonatkozó kiszállítási igények on-line beérkeztetése és naprakész nyilvántartása valamint a kiszállítások megszervezése és irányítása, mely során lehetőség nyílik az optimális járatok megszervezésére az aktuális, naprakész igények figyelembe vételével. A kutatási feladat a következőkre terjed ki: - elektronikus kereskedelem szerepe a beszerzési és elosztási logisztikában, - beszerzési és elosztási logisztikai rendszer optimális kialakítása az elektronikus kereskedelem nyújtotta előnyök figyelembe vételével, - beszerzési és elosztási logisztikai rendszer optimális irányítása az elektronikus kereskedelem keretei között. 4.1.

E-boltoknál jelentkező logisztikai feladatok

Napjainkban egyre népszerűbb lesz a hálózati értékesítés, az Internet felhasználására épülő e-bolt. A bolt katalógusaiból a vevő a neki megfelelő terméket vagy szolgáltatást a hálózaton keresztül megrendeli. Ezt követően az e-bolt raktáraiba beszállított terméket vagy a szolgáltatáshoz szükséges alkatrészeket a logisztikai szolgáltató közvetlenül házhoz szállítja. A fizetés is a hálózaton keresztül történik banki átutalással. vevő

vevő

vevő

logisztikai vállalat

boltok

e-bolt raktárai

gyártók, forgalmazók raktára

e-bolt

gyártók, forgalmazók raktára

e-bolt raktárai

boltok

logisztikai vállalat

vevő

vevő

vevő

anyagáramlás információáramlás

7.ábra Az elektronikus bolt (e-bolt) logisztikai rendszere

248



A 7.ábrából jól látható, hogy az e-bolt információs kapcsolatot tart fenn a logisztikai rendszer többi elemével a gyártókkal, a logisztikai vállalatokkal és a vevőkkel. Az e-bolt koordinálja és összegyűjti a vevői igényeket, meghatározza a jelentkező vevői igényeket teljesítésére legalkalmasabb gyártót ill. szolgáltatót, majd értesíti a logisztikai szolgáltatót a jelentkező kiszállítási feladatról, megadva a forrást és nyelőt, a végrehajtandó szállítási feladat határidejét, a szállítandó árut és a kiszállítandó mennyiséget. A jelentkező szállítási feladatok koordinálását és végrehajtását maga a logisztikai szolgáltató végzi. Az e-bolt raktáraiban a készletszintek felügyeletét az e-bolt látja el, a raktárak feltöltését az e-bolt irányításával a logisztikai szolgáltató végzi. A kutatási feladat a következőkre terjed ki: - a rendszer egyes elemeinél jelentkező logisztikai feladatok és e feladatok végrehajtásához szükséges erőforrások és kapacitások meghatározása, - a rendszer irányításához szükséges információs rendszer kidolgozása, az ehhez szükséges technikai háttér meghatározása.

Irodalomjegyzék [1] Bányai T.: Mobilrobotos egységrakományképző és osztályozó rendszer tervezésének elméleti alapjai. Miskolci Egyetem, 1999. p.109 [2] Bányainé Tóth Á.: A ”just in time” beszállítási rendszer tervezési módszerei. Miskolci Egyetem, 1999. p.105 [3] Cselényi J., Bálint R., Székely I.: Die Konzeption von Nordost-ungarischen Logistischen Dienstleistungszentrum kontrolliert mit virtuellen Zentrum. Miskolcer Gespräche 2001. „Die neusten Ergebnisse auf dem Gebiet Földertechnik und Logistik” Universtität Miskolc, 2001. ISBN9636614938. pp.: 148-154. [4] Cselényi J., Bányainé Tóth Á.: Steuerungsstrategie einer Modellvariante von virtuellen Logistikzentren für die Beschaffungs- und Distributionsaufgaben von Kleinunternehmen. Miskolcer Gespräche'99, Die neusten Ergebnisse auf dem Gebiet Földertechnik und Logistik” Universtität Miskolc 1999, ISBN 963 661 387 7, pp.: 64-68. [5] Cselényi J., Bányainé Tóth Á., Hajagos Sz..: Steurerungsstrategien zur Sammlungs und Transportierung des technologischen Abfall. Miskolcer Gespräche 2001. „Die neusten Ergebnisse auf dem Gebiet Földertechnik und Logistik” Universtität Miskolc, 2001. ISBN9636614938. pp.: 97-105. [6] Cselényi J., Hajdú, J. : Comparing different strategies of commissioning rotary stores of carousel applying the test program method. Miskolcer Gespräche'99, Die neusten Ergebnisse auf dem Gebiet Földertechnik und Logistik, Universtität Miskolc 1999, ISBN 963 661 387 7, pp.: 104-109. [7] Cselényi J., Horváth E.: Zárt láncú gazdaság integrált gyűjtési logisztikai rendszere. VI. Fiatal Műszakiak Tudományos Ülésszaka, Kolozsvár, 2001. március 22., pp. 119-124. [8] Cselényi J., Telek P.: Mathematical modelling of collecting logistic system of used electronic products. Modelling and Optimisation of Logistic Systems – Theory and practice. Edited by Cselényi J., Bányai T., University of Miskolc 1999, ISBN 963 661 4024, p.: 1-12. [9] Cselényi J., Vernyik A.: Structure of virtual companies. Modelling and Optimisation of Logistic Systems. Edited by Cselényi J., Bányai T., University of Miskolc, 1999. ISBN 963 661 4024, pp.: 51-57.

249


[10]


Cselényi, J., Vernyik A.: Mathematical models and methods for planning virtual enterprises. Miskolcer Gespräche 2001. „Die neusten Ergebnisse auf dem Gebiet Földertechnik und Logistik” Universtität Miskolc, 2001. ISBN9636614938. pp.: 142-147. [11] Gubán Á., Cselényi J, .: Control Algorithms and Methods of Logistic Integrated Production Control at Delayed Assembling Plants. Proceedings of 3rd International Conference of Ph.D. Students, University of Miskolc, 2001. ISBN 963 661 480 6, pp.:163-168. [12] Gubán M., Cselényi J.: Heuristic Algorithm to Establish Delayed Assembling Plants Oriented by Logistics. Proceedings of 3rd International Conference of Ph.D. Students, University of Miskolc, 2001. ISBN 963 661 480 6, pp.:71-76. [13] Kota L., Cselényi J: Mathematical Models and Methods of the Assignment of Elevator Experts to Elevators in Case of Different Constrains. Proceedings of 3rd International Conference of Ph.D. Students, University of Miskolc, 2001. ISBN 963 661 480 6, pp.:245-252. [14] Smid L., Cselényi J.: Portálrobotos egységrakomány-képzés szimulálása. Fiatal Műszakiak Tudományos Ülésszaka kiadványa, Kolozsvár 2000, p.:9-12.

250

DOKTORI KÉPZÉS ÉS ALKALMAZOTT KUTATÁSOK A LOGISZTIKAI INFORMATIKA TERÜLETÉN

Recommend Documents