ALKALMAZOTT NYELVÉSZETI DOKTORI PROGRAM szigorlatának menete és a választható témák Vizsgatárgyak (nagybetűkkel), tételek (félkövérítve), irodalom
A doktori szigorlat 3 részből áll. 1. Az első részben a doktorandusz 15 percben ppt-s előadás keretében bemutatja a kutatását, amiből a disszertáció készül. Ezt hozzászólások követik. 2. A második részben tételeket húz a főtárgyból, valamint a két melléktárgyból. A három témából az olvasott szakirodalomnak megfelelően összegzi a fontos ismereteket. 3. A harmadik részben pedig a három kihúzott tétel, illetve az olvasott szakirodalom alapján összekapcsolja a vonatkozó ismereteket a saját kutatási témájával, ismerteti az érintkezési pontokat. AZ ALKALMAZOTT NYELVÉSZET TERÜLETEI 1. Az alkalmazott nyelvészet elméleti elhatárolása, főbb területei Irodalom: Bugarski, Ranko 1978. Az alkalmazott nyelvészet fogalma és jelentősége. Hungarológiai Közlemények 10 (34): 5–18. Fodor István 2001. Mire jó a nyelvtudomány? 2., javított és bővített kiadás. Budapest: Balassi Kiadó. Károly Krisztina 2002. Az alkalmazott nyelvészeti kutatások néhány alapvető módszertani kérdéséről. Alkalmazott Nyelvtudomány 2 (1): 77–87. Papp Ferenc 1989. Alkalmazott nyelvtudomány. Akadémiai székfoglaló. Budapest: Akadémiai Kiadó. Szerdahelyi István 1989. Alkalmazott nyelvészeti alapfogalmak. Budapest: Tankönyvkiadó. (1– 50 old.) 2. A nyelvészet intra- és interdiszciplináris alkalmazási lehetőségei Irodalom: Fodor István 2001. Mire jó a nyelvtudomány? 2. javított és bővített kiadás. Budapest: Balassi Kiadó. Kárpáti Eszter (szerk.) 2003. Szöveggyűjtemény az alkalmazott nyelvészet tanulmányozásához. Budapest: Aula. Kiefer Ferenc (szerk.) 2006. Magyar nyelv. Budapest: Akadémiai Kiadó. (vonatkozó fejezetek) Crystal, David 1998. A nyelv enciklopédiája. Budapest: Osiris. (vonatkozó fejezetek) Alkalmazott nyelvészettel foglalkozó folyóiratok ismerete (milyenek vannak, mivel foglalkoznak).
ALKALMAZOTT FONETIKA 1. A spontán beszéd fonetikai sajátosságai és a spontánbeszéd-adatbázisok (felépítés, annotálás-elemzések, felhasználás) Irodalom: Gósy Mária 2004. Fonetika, a beszéd tudománya (vonatkozó fejezetek). Osiris, Budapest, 2004. Gósy Mária 2012. Multifunkcionális beszélt nyelvi adatbázis – BEA. In: Prószéky Gábor – Váradi Tamás szerk. 2012. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIV. Nyelvtechnológiai kutatások. Budapest, Akadémiai Kiadó, 329–349. Gráczi Tekla Etelka – Horváth Viktória 2010. A magánhangzók realizációja spontán beszédben. Beszédkutatás 2010, 5–16. Markó Alexandra – Bóna Judit 2006. A spontán beszéd lejegyzésének néhány módszertani kérdése. Beszédkutatás 2006, 124–133. Markó Alexandra 2012. Az irreguláris zönge funkciói és gyakorisága olvasott és spontán beszédben. In Gósy Mária (szerk.): Beszéd, adatbázis, kutatások. Akadémiai Kiadó, Budapest, 25–42. Mátyus Kinga – Orosz György 2014. MONYEK – Morfológiailag egyértelműsített óvodai nyelvi korpusz. Beszédkutatás 2014, 237–246. Váradi Tamás 2003. A Budapesti Szociolingvisztikai Interjú. In: Kiefer Ferenc (szerk.): A magyar nyelv kézikönyve. Akadémiai Kiadó, Budapest, 339-359. Wacha Imre 1974. Az elhangzó beszéd főbb akusztikus stíluskategóriáiról. Általános Nyelvészeti Tanulmányok X, 203–216. 2. Az ember-gép kommunikáció alkalmazott fonetikai vonatkozásai (gépi beszéd-előállítás és automatikus beszédfelismerés, humán és gépi beszélőfelismerés) Irodalom: Beke András 2014. Egyszerre beszélések detektálása a beszélődetektálás javításához. Beszédkutatás 2014, 172–192. Gósy Mária 2003. A beszélő felismerése beszédének fonetikai elemzése alapján. Alkalmazott Nyelvtudomány III/1, 59–71. Hunyadi László – Földesi András – Szekrényes István – Kiss Hermina – Abuczki Ágnes – Bódog Alexa 2012. Az ember-gép kommunikáció elméleti-technológiai modellje és nyelvtechnológiai vonatkozásai. In: Prószéky Gábor – Váradi Tamás szerk. 2012. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIV. Nyelvtechnológiai kutatások. Budapest, Akadémiai Kiadó, 265–309. Németh Géza – Olaszy Gábor (szerk.) 2010. A magyar beszéd. Beszédkutatás, beszédtechnológia, beszédinformációs rendszerek (8–12. fejezet). Akadémiai Kiadó, Budapest. Nikléczy Péter – Olaszy Gábor 2002. Kempelen Farkas beszélőgépének rekonstrukciója. Beszédkutatás 2002, 5–17.
ALKALMAZOTT PSZICHOLINGVISZTIKA 1. A beszédzavarok és a nyelvi zavarok osztályozása és jellemzése Irodalom: Gósy Mária: Pszicholingvisztika (vonatkozó fejezet). Osiris, Budapest, 2005. A beszédészelés és a beszédmegértés zavarai az anyanyelv-elsajátításban (vonatkozó fejezetek). Szerk.: Gósy Mária. Nikol, Budapest. 2010. Bánréti Zoltán (szerk.), Nyelvi struktúrák és az agy. Neurolingvisztikai tanulmányok. Corvina, Budapest, 1999. (vonatkozó fejezet) Egy tetszőleges beszédzavar vagy nyelvi zavar részletes ismertetése. 2. Az olvasás folyamata, összefüggése a beszédpercepcióval, olvasási nehézségek Irodalom: Adamikné Jászó Anna 2006. Az olvasás múltja és jelene (vonatkozó fejezetek) Trezor Kiadó, Budapest. Csépe Valéria 2006. Az olvasó agy (vonatkozó fejezetek). Akadémiai Kiadó, Budapest. A beszédészelés és a beszédmegértés zavarai az anyanyelv-elsajátításban (vonatkozó fejezetek). Szerk.: Gósy Mária. Nikol, Budapest. 2010. Józsa Krisztián (szerk.) 2006. Az olvasási képesség fejlődése és fejlesztése (vonatkozó fejezetek), Dinasztika Kiadó, Budapest.
ALKALMAZOTT RETORIKA 1. A klasszikus retorika kialakulása, fogalma, területei Irodalom: Adamik Tamás – A. Jászó Anna – Aczél Petra 2004. Retorika. Osiris, Budapest, 17–139. Adamik Tamás: A retorikai szituáció: a szónoki beszéd fajai és részei. In: A. Jászó–Aczél szerk. A szónoki beszéd részei és a beszédfajták. Trezor, Budapest, 2001, 15–30. Arisztotelész 1999. Rétorika. Telosz Kiadó, Budapest, 2. könyv, 81–138. Cornificius 2001, A szónoki mesterség. A C. Herenniusnak ajánlott retorika. Magyar Könyvklub, Budapest, 4. könyv, 77–127. Quintilianus 2008. Szónoklattan. Kalligram, Pozsony, 12. könyv, 773–826. Cicero összes retorikaelméleti művei 2012. Kalligram, Pozsony, A helyek (topica), 691–720. Adamikné Jászó Anna 2013. Klasszikus magyar retorika. Holnap Kiadó, Budapest. 2. A modern retorika irányzatai a 20. sz. második felében Irodalom: Adamik Tamás – A. Jászó Anna – Aczél Petra 2004. Retorika. Osiris, Budapest, 140–150. Adamikné Jászó Anna 2006. Az olvasás múltja és jelene, Trezor, Budapest, retorikai fejezet: 339–454. Bencze Lóránt 2003. Stephen Toulmin és a bizonyítás természete. In: A. Jászó–Aczél szerk. A modern retorika bizonyítás. Trezor, Budapest,13–29. Adamik Tamás 2003. Chaim Perelman és a gyakorlati érvelés. In: A. Jászó–Aczél szerk. A modern retorika bizonyítás. Trezor, Budapest, 31–41. Adamik Tamás főszerk. 2010. Retorikai lexikon. Kalligram, Pozsony, a 20. sz.-i retorikusokról szóló szócikkek. A. Jászó Anna 2012. A retorikai elemzésről. In: Markó Alexandra szerk. Beszédtudomány. ELTE BTK – MTA Nyelvtudományi Intézet, 171–191. Logika, dialektika, filozófia, retorika 2010. In: Adamik Tamás főszerk. Retorikai lexikon. Kalligram, Pozsony, 710–716.
ALKALMAZOTT SZOCIOLINGVISZTIKA 1. A szociolingvisztika területei, kutatási irányok Irodalom: Kiss Jenő 2002. Társadalom és nyelvhasználat. Szociolingvisztikai alapfogalmak. Tankönyvkiadó, Budapest. (vonatkozó fejezetek) Fodor István 2001. Mire jó a nyelvtudomány? Balassi Kiadó, Budapest. Kiss Jenő (szerk.) 2001. Magyar dialektológia: az Alkalmazott dialektológia c. fejezet. Osiris Kiadó, Budapest, 145−155. Kontra Miklós 2010. Hasznos nyelvészet. Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja. Wardhaugh, Ronald 1995. Szociolingvisztika. Osiris–Századvég, Budapest. (vonatkozó fejezetek) 2. Fontosabb szociolingvisztikai kutatási eredmények Irodalom: Kiss Jenő szerk. 2001. Magyar dialektológia: A regionális nyelvhasználat és vizsgálata c. fejezet. Osiris Kiadó, Budapest, 175−218. Kontra Miklós 1990. Budapesti élőnyelvi kutatások. Magyar Tudomány 5, 512−520. Kontra Miklós (szerk.) 2003. Nyelv és társadalom a rendszerváltáskori Magyarországon. Osiris Kiadó, Budapest. (vonatkozó fejezetek) Lanstyák István 2000. A magyar nyelv Szlovákiában. Osiris és Kalligram Könyvkiadó, Budapest–Pozsony. Kötelező: 15−28, de tájékozódni érdemes a kötet egészében. Bartha Csilla 1999. A kétnyelvűség alapkérdései: Beszélők és közösségek. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Reményi Andrea Ágnes (szerk.) 2001. Nyelv és nem. Replika 45–46, 153–237.
ANYANYELV-ELSAJÁTÍTÁS 1. Az anyanyelv-elsajátítás és -fejlesztés folyamata Irodalom: Antalné Szabó Ágnes 2003. Az anyanyelvi nevelés új stratégiái. Magyar Nyelvőr 4: 408–427. http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1274/127405.pdf Balázsi Ildikó 2009. Az OECD PISA, IEA TIMSS és PIRLS adatbázisainak bemutatása. In: Műhelybeszélgetések a nemzetközi tanulói teljesítménymérésekről (elektronikus kiadvány) http://www.ofi.hu/kiadvanyaink/elektronikus-kiadvanyok Csapó Benő – Kárpáti Andrea 2002. Műveltség az ezredforduló után – az oktatás fejlesztésének feladatai. In: Csapó Benő szerk. Az iskolai műveltség. Osiris Kiadó, Budapest, 299–311. Gósy Mária 2005. Anyanyelv-elsajátítás. In: Pszicholingvisztika. Osiris Kiadó, Budapest. Józsa Krisztián (szerk.) 2006. Az olvasási képesség fejlődése és fejlesztése. Dinasztia Kiadó, Budapest. Zsolnai József 2001. Paradigmák és paradigmaváltások a magyarországi anyanyelv- és irodalompedagógiai kutatások körében. Pápa. 2. A tanári kommunikáció jellemzői és kutatási területei Irodalom: Antalné Szabó Ágnes 2006. A tanári beszéd empirikus kutatások tükrében. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 225. Magyar Nyelvtudományi Társaság. Budapest. Boronkai Dóra 2009. Bevezetés a társalgáselemzésbe. Ad Librum Kft. Budapest. Herbszt Mária 2010. Tanári beszédmagatartás. Szegedi Egyetemi Kiadó. Szeged. Hámori Ágnes 2006. A társalgási műfajokról. In: Tolcsvai nagy Gábor szerk. Szöveg és típus. Tinta Könyvkiadó. Budapest. 157–181. Boronkai Dóra 2008. Konverzációelemzés és anyanyelvtanítás I–II. Anyanyelv-pedagógia 2.; 3– 4. www.anyanyelv-pedagogia.hu
NYELVÉSZETI PRAGMATIKA 1. Beszédaktus-elmélet és az együttműködés elve Irodalom: Austin, John 1990. Tetten ért szavak. Budapest: Akadémiai Kiadó. Pléh Csaba – Síklaki István – Terestyéni Tamás (szerk.) 1997. Nyelv - kommunikáció - cselekvés. Budapest: Osiris Kiadó. Reboul, Anne – Moeschler, Jacques 2000. A társalgás cselei. Bevezetés a pragmatikába. Budapest: Osiris Kiadó. Szili Katalin. 2004. Tetté vált szavak. A beszédaktusok elmélete és gyakorlata. Budapest: Tinta. 2. Udvariassági elméletek Irodalom: Nemesi Attila László 2000. Benyomáskeltési stratégiák a társalgásban. Magyar Nyelv 96: 418436. Nemesi Attila László 2009. Az alakzatok kérdése a pragmatikában. Budapest: Loisir. 44-76. Németh T. Enikő 2002. A kommunikatív nyelvhasználat elvei. Általános Nyelvészeti Tanulmányok 20: 221-254. Szili Katalin 2007. Az udvariasság pragmatikája. Magyar Nyelvőr 131 (1): 1-16.
MAGYAR MINT IDEGEN NYELV 1. Nyelvtipológia, kontrasztív nyelvészet és a magyar mint idegen nyelv oktatása Irodalom Balázsi József Attila 2006. A nyelvtipológia fogalma, legfontosabb kérdései a magyar mint idegen nyelv szempontjából. In: Hegedűs Rita –Nádor Orsolya (szerk.) Magyar nyelvmester. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 84–96. Havas Ferenc 2002. A nyelvek típusai között a magyar nyelv. In: Sipos L. (szerk) A magyar nyelv és irodalom enciklopédiája. Budapest, Magyar Könyvklub. 23–26. Skalička, V. 1967. A magyar nyelv tipológiája. Nyelvtudományi Értekezések. 58. sz. 296– 299. Szűcs Tibor 2006. A kontrasztív nyelvészet szerepe a magyar mint idegen nyelv tanításában. In: Hegedűs Rita –Nádor Orsolya (szerk.) Magyar nyelvmester. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 97–111. 2. Empirikus vizsgálatok a magyar mint idegen nyelv oktatásában Irodalom Bándli Judit–Maróti Orsolya 2003. Kultúra és nyelvi viselkedés. Japán diákok kérési és visszautasítási stratégiái magyar nyelven. In: Hungarológiai Évkönyv 4. Pécs, 401–407. Dóla Mónika 2013. Többmorfémás interakciós rutinok az idegennyelv-tanulásban és a magyar mint idegen nyelv oktatásában. Hungarológiai Évkönyv 14. Pécs,142–176. Maróti Orsolya 2003. Szia, professzor úr! Pragmatikai hibák idegen ajkúak magyar nyelvhasználatában. In: Szűcs Tibor (szerk.) Hungarológiai Évkönyv 5. Pécs, 166–172. Szili Katalin 2004. Empirikus vizsgálatok a beszédaktusok köréből. In: Tetté vált szavak. Budapest. Tinta Könyvkiadó, 2004. 97–104.
