Diplomás Pályakövető Rendszer 2013-as Hallgatói Motivációs vizsgálat a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 2013. július
Készítette: Dr. Varga András Oktatási Iroda DPR- referens
1
Tartalom Bevezetés................................................................................................................................................. 3 1.
A kutatás módszertana .................................................................................................................... 4 1.1. A kérdőív összeállítása.................................................................................................................. 4 1.2. Feldolgozás és elemzés................................................................................................................. 4
2.
A kutatás eredményei ..................................................................................................................... 5 2.1. Az alapsokaság és a minta összetétele ......................................................................................... 5 2.1.1. A válaszolók megoszlása (kar, nem, tagozat, életkor szerint) ............................................... 7 2.1.2. Családi háttér....................................................................................................................... 11 2. 2. Beiskolázás................................................................................................................................. 12 2. 3. Kapcsolódás az egyetemhez ..................................................................................................... 15 2.3.1. Az egyetemet megelőző időszak tanulmányai .................................................................... 15 2.3.2. Az aktuális egyetemi tanulmányok ..................................................................................... 17 2.3.3. A hallgatók jövőbeli tanulmányi elképzelései ..................................................................... 20 2. 4. Az intézmény megítélése, hírneve ........................................................................................... 21 2.4.1. Az intézménnyel kapcsolatos attitűdök .............................................................................. 21 2.4.2. Az oktatás feltételeinek megítélése .................................................................................... 22 2.4.3. Hallgatókhoz kötődő kommunikációs csatornák megítélése ............................................. 24 2.4.4. Szabadidős tevékenységek .................................................................................................. 25 2.5. Nemzetközi tapasztalatok ......................................................................................................... 26 2.5.1. Nyelvismeret........................................................................................................................ 26 2.5.2. Külföldi tanulmányok .......................................................................................................... 30 2.5.3. Külföldi munkavállalás ......................................................................................................... 31 2.6. Kapcsolódás a munka világához ................................................................................................. 35 2.6.1. Munkavállalás a tanulmányok mellett ................................................................................ 36 2.6.2. Tanulmányok utáni karrier .................................................................................................. 39
3.
A hallgatói motivációs kutatás eredményeinek felhasználási lehetőségei ................................... 42
2
Bevezetés Tengerentúli és nyugat- európai hagyományokat követve Magyarországon is bevezették a felsőoktatásban a hallgatók motivációs vizsgálatát. Ezek a kutatások részét képezik a diplomás pályakövetésnek, amely 2005 után kötelező a felsőoktatási intézményekre nézve (2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról). A TÁMOP-4.1.1-08/2/KMR-2009-0001 azonosítási számú Informatikai eszközökkel támogatott intézményi hallgatói szolgáltatásfejlesztés, vezetői döntéstámogatás projekt keretében 2010-től elindult a diplomás pályakövető rendszer (DPR) kiépítése a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Ez a munka folytatódik, hiszen a három jogelőd intézmény (Budapesti Corvinus Egyetem- Közigazgatástudományi Kar, Rendőrtiszti Főiskola, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem), összevonása új kihívásokat jelent a DPR- Alumni feladatok
megvalósítása,
az
új
szervezeti
rendszer
kiépítése,
a
legcélszerűbb,
legeredményesebb megoldások kimunkálása terén. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem fontosnak tartja hallgatói véleményének, végzettjei tapasztalatainak és motivációinak megismerését, a velük való kapcsolattartást ahhoz, hogy az egyetemi képzés megfelelhessen mind a hallgatók, mind a munkaerőpiac elvárásainak. A Diplomás Pályakövetési Rendszer célja, hogy megismerjük hallgatóink intézménnyel kapcsolatos véleményét, motivációját,
a)
segítsük őket későbbi karrierjük építésében, b)
kövessük végzettjeink pályájának alakulását, erősítsük egyetemünkhöz történő
kötődésüket, c)
fejleszthessük intézményünk oktatási és szolgáltatási színvonalát.
Az
intézményi
DPR
lebonyolítását
az
Oktatási
Iroda
koordinálta.
Az
előkészületekben, a kérdőíves on- line adatfelvételben, és a tanulmányírásban segítségemre volt az Informatikai Szolgáltató Központ (ISZK- Tóth Lajos), a Központi Tanulmányi Hivatal (KTH- Váradi Gábor), az NKE Oktatási Iroda (dr. Varga Mariann). Külsős segítséget jelentett az UniPoll részéről Várkonyi Endre. 3
1. A kutatás módszertana 2013. április 25-től június 15-ig online kérdőíves vizsgálatot végeztünk a Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2012/2013 tanév 2. félévében aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezők körében (nappali és levelező tagozatos, alap és mesterképzésben részt vevők). A vizsgálat online kérdőíves adatfelvétellel történt az UniPoll kérdőívszerkesztő rendszerén keresztül.
1.1. A kérdőív összeállítása A 2013 évi motivációs hallgatói vizsgálat kérdőíve két, egymástól elkülöníthető egységből állt. Az első, a központi kérdőívblokk volt, amelyet az Educatio Kht. bocsátott rendelkezésünkre, és amelyben kötelező kérdéskörök szerepelnek. A másik az intézményi sajátosságokra fókuszáló kérdésblokk volt. Figyelembe véve a longitudinális vizsgálatok lehetőségét, ebben az évben a 2012-ben kialakított, és széles körű szakmai egyeztetést követően elfogadott intézményi blokkot csak nagyon kis mértékben változtattuk meg. Egyrészt két kérdés bekerült az egyetem választásával kapcsolatos kérdésblokkba, másrészt racionalizálva a kérdőívet némileg csökkentettük a kérdésszámot. A kérdések túlnyomórészt strukturált jellegűek voltak (Likert- skála típusúak), kis számban fordultak elő nyitott kérdések. A válaszadói hajlandóság növelése érdekében egy levelet mellékeltünk a hallgatóknak a kérdőív linkje mellé, illetve a kutatás folyamán heti rendszerességgel küldtünk emlékeztető e- maileket is. Ezt a célt szolgálta, hogy nyereményjátékot is hirdettünk.
1.2. Feldolgozás és elemzés A kérdőívek feldolgozását és elemzését az SPSS matematikai statisztikai program segítségével végeztük el. A jobb szemléltetés érdekében az adatokat százalékos eloszlásuk alapján mutatjuk
4
A terjedelmi korlátok miatt, a tanulmányban csak a legfontosabbnak ítélt itemek ábrázolása található meg A részletes tanulmány elérhető a NKE honlapján az Alumni- DPR aloldalon Az NKE karainak meghatározásakor az alábbi rövidítéseket alkalmazzuk: NKE RTK - Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar NKE KTK - Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar NKE HHK - Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar.
2. A kutatás eredményei A kutatások az alábbi területekre fókuszáltak: alapadatok beiskolázás kapcsolódás az intézményhez, egyetemi tanulmányok az intézmény megítélése, hírnév az oktatáshoz és szolgáltatásokhoz kapcsolódó fontosság és elégedettség nemzetközi tapasztalatok kapcsolódás a munka világához
2.1. Az alapsokaság és a minta összetétele A kutatási folyamat elején a legelső feladat az alapsokaság meghatározása volt. Ebben segítséget nyújtott az ISZK által rendelkezésemre bocsátott címlista, illetve a Neptun rendszerből nyerhető adatok összevetése. Az online adatfelmérés sajátossága, hogy a kutatásban részt vevő populáció minden tagjának létező és valós e- mail címmel kell rendelkezni, amely alapvetően meghatározta azt is, hogy mekkora a kutatásban részt vevő alapsokaság. Mindezek ismeretében a kutatás időpontjában az egyetem alap és mesterképzésben részt vevő hallgatóinak száma 5850 fő. Ebből 5136 fő rendelkezett valós e-
5
mail elérhetőséggel (87,8%), akik számára a kérdőív el lett küldve. Ennek alapján a 2013 évi hallgatói motivációs vizsgálatban az alapsokaságot 5136 főben állapítottuk meg.
1. táblázat. A vizsgálat reprezentativitása Karok
Hallgatói létszám (fő)
NKE RTK NKE KTK NKE HHK Össz.
1475 2150 2225 5850
e- mail címmel rendelkező hallgatói létszám (fő) 853 2118 2165 5136
e- mail címmel rendelkező hallgatói létszám (%) 57,8 % 98,5 % 97,3 % 87,7 %
Kérdőívet kitöltők létszáma (fő) 253 812 324 1392
Válaszadás elérhető hallgatók (%) 29,66 % 38,33 % 14,94 % 27,1 %
Válaszadás összes hallgató (%) 17,15 % 37,77 % 14,56 % 23,79 %
Az elérhetőség elemi feltételét biztosító e- mail címmel rendelkezők aránya egyetemi szinten magasnak mondható, két kar esetében (KTK, HHK) csaknem teljes lefedettséget biztosít. Ugyanakkor súlyos aránytalanság mutatkozik meg az RTK esetében, ahol alig valamivel több, mint a hallgatók felének (57,8 %) van az egyetem által ismert elektronikus levelezési címe. A válaszadási hajlandóság az előző évi felméréshez képest pozitív elmozdulást mutat, két karon (RTK 22,5%-ról 29,66 %-ra, míg a KTK esetében 19,9 %-ról 38,33 %-ra) emelkedett a válaszadási hajlandóság, ugyanakkor a HHK elmaradt a tavalyi eredményétől (15,7%-ról 14,98 %-ra csökkent). Az alapsokaság megállapítását követően a következő feladat a visszaérkezett kérdőívek feldolgozása volt. A DPR- kutatások sajátossága a viszonylag alacsony válaszadói hajlandóság. Ezzel kapcsolatban alapvetően két tényezőt kell figyelembe venni. Az egyik azoknak az aránya, száma, akik egyáltalán elkezdték a kérdőív kitöltését. Jelen felmérésben ezek száma 2274 fő (Az alapsokaság 44,2%- a). A válaszadási attitűdök másik dimenziója a kitöltöttség mutatója. A teljes kitöltők száma 1392 fő (27,1%- a az alapsokaságnak) volt.
6
2.1.1. A válaszolók megoszlása (kar, nem, tagozat, életkor szerint)
1. ábra. Válaszadói hajlandóság az elérhető hallgatók körében (kari bontás) n=1392
A kérdőívet kitöltők (kari bontás) (n=1392 812 fő
1000 800 600
324 fő
fő
216 fő
400 200 0
NKE RTK
NKE KTK
NKE HHK
A kérdőívet legnagyobb számban a KTK hallgatói töltötték ki (812 fő), őket követte a HHK (324 fő), illetve az RTK (256 fő). A csak részben kitöltött kérdőívek száma 878 db. 2. ábra. A kérdőívet részlegesen kitöltők eloszlása a kitöltöttség tekintetében n=878
A kérdőívet részlegesen kitöltők eloszlása a kitöltöttség tekintetében n=878 3,40% 9,50% 1-9 oldalig
15,20% 45,50%
10-19 oldalig 20-29 oldalig
26,40%
30-39 oldalig 40-54 oldalig
A kérdőív linkjét megnyitó, de annak kitöltését szinte a legelején abbahagyók aránya a részlegesen kitöltők csaknem fele. A képzés alapadatainak megadását követően a válaszolók 7
valamivel több, mint negyede (26,4 %) hagyta abba a kitöltést. A maradék közel 25 % pedig a kérdőív vége felé hagyta abba a kitöltést. Az elemzésben további részében azoknak a hallgatóknak a válaszai képezik az kutatás tárgyát, akik teljesen kitöltötték a kérdőívet (1392 fő). A reprezentatív súlyozást követően a válaszadók karonkénti, nemenkénti tagozat szerinti eloszlása megegyezik a hallgatói alapsokaság megoszlásával. (3, 4, 5 ábra) 3. ábra. A válaszolók karok szerinti megoszlása n=1392
A válaszolók karok szerinti megoszlása n=1392
16,6%
42,2%
NKE RTK NKE KTK NKE HHK
41,2%
4.ábra. A hallgatók nemek szerinti megoszlása (kari bontás) n=1392
A hallgatók nemek szerinti megoszlása (kari bontás) n=1392
74,90%
NKE HHK
27,40%
NKE KTK
25,10% Férfi
72,60%
Nő 75,60%
NKE RTK 0%
20%
40%
24,40% 60%
8
80%
100%
A várható eltérések figyelhetőek meg a hallgatók karokon belüli nemi eloszlásában. A HHK és a RTK karokon belül a férfiak közel háromszor annyian vannak, mint a nők, ugyanakkor a KTK-n belül a női hallgatók többsége jellemző hasonló mértékben.
Az
egyetem összes hallgatóját tekintve a mintában a hölgyek képviselik a többséget (55,7%), ellentétben a férfiakkal (44,3%). Ennek magyarázata, hogy a legnépesebb kar a KTK. 5.ábra. A hallgatók tagozat szerinti megoszlása (kari bontás) n=1392
A hallgatók tagozat szerinti megoszlása (kari bontás) n=1392 100% 80% 60%
64,50%
35,70% 49%
Levelező
40% 20%
35,50%
64,30%
Nappali 51%
0%
NKE RTK
NKE KTK
NKE HHK
A felsőoktatásban végbemenő szerkezetváltás egyik sajátossága, hogy egyre nagyobb azoknak a hallgatóknak az aránya, akik nem azonnal az érettségit követően kezdik el felsőfokú tanulmányaikat. Az élethosszig tartó tanulás, a munka melletti levelező képzések térhódítása gazdasági racionalitás a hallgató és az egyetem részéről egyaránt. A karok korcsoportok szerinti eltérése korrelál azzal, hogy a nappali vagy a levelező tagozat van túlsúlyban. A KTK-n a hallgatók közel kétharmada nappali tagozatos, életkorát tekintve csaknem ugyanilyen arány a 20- 25 éves kategóriába tartozik. Az RTK esetében a legkisebb a nappali tagozatosok aránya (egyharmad), míg a legfiatalabb korosztály csak egynegyedét adja a hallgatóiknak.
9
6.ábra. A hallgatók életkora kategorizálva (kari bontás) n=1365
A hallgatók életkora kategorizálva (kari bontás) n=1365
55%
NKE HHK
13,50%
29,90%
1,60% 0-25 év
62,60%
NKE KTK
10,30% 19,60%
7,50%
26-30 év 31-45 év 46 év felett
25,30%
NKE RTK
0,00%
20,00%
23,20%
40,00%
4,80%
46,70%
60,00%
80,00% 100,00%
Korösszetételt tekintve a HHK és a KTK mondható a „fiatalabb” karoknak, míg a RTK- n belül a 31- 45 évesek dominálnak. A legidősebb hallgatók (46 év felettiek) kategóriájában némileg változó tendencia érvényesül, hiszen ezen életkori kategórián belül a KTK- n a legnagyobb az előfordulásuk (7,5%), míg a legkisebb a HHK- n (1,6%).
7.ábra. A hallgatók finanszírozási forma szerinti megoszlása (kari bontás) n=1392
A hallgatók finanszírozási forma szerinti megoszlása (kari bontás) n=1392 Államilag támogatott
Költségtérítéses
18,50% 39,40%
69,90% 81,50% 60,60% 30,10% NKE RTK
NKE KTK 10
NKE HHK
Az egyetem hallgatóinak összességében valamivel több, mint a fele (52,4%) államilag támogatott képzésben vesz részt. Ezzel nagyjából megegyezik a KTK eloszlása (60,6%), míg az RTK- n lényegesen többen (81,5%), a HHK- n kevesebben (30,1%) végzik tanulmányaikat ebben a finanszírozási formában. 2.táblázat. A hallgatók tanulmányainak kezdési éve (kar, tagozat és finanszírozási forma szerint) (n=1392) 2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Össz.
NKE RTK NKE KTK NKE HHK
2005, vagy azelőtt 0% 0,6 % 0,2 %
0% 0,2 % 0,3 %
0% 0,3 % 1,5 %
0% 2,4 % 0,5 %
5,3 % 7,6 % 12,7 %
25,6 % 21,1 % 39,2%
27,7 % 25,4 % 22%
41,4 % 34,1 % 22,1 %
0% 8,3 % 1,1 %
100 % 100 % 100 %
Nappali Levelező
0% 0,8 %
0% 0,4 %
0,3 % 1,7 %
1,1 % 1,3 %
9,8 % 8,8 %
31,3 % 27,3 %
22,4 % 26,7 %
34,1 % 25,8 %
1,1 % 7,2 %
100 % 100 %
Államilag támogatott Költség térítéses
0,1 %
0%
0,3 %
0,4 %
8,4 %
22,7 %
22,7 %
40,9 %
4,5 %
100 %
0,6 %
0,4 %
1,5 %
2,0 %
10,3 %
36,6 %
26,1 %
19,2 %
3,2 %
100 %
Összesen
0,5 %
0,2 %
0,7 %
1,4 %
8,3 %
26,3 %
25,1 %
31,3 %
6,1 %
100 %
2.1.2. Családi háttér
7.ábra. Szülők iskolai végzettsége a hallgatók 14 éves korában n=1373
Szülők iskolai végzettsége a hallgatók 14 éves korában n=1373 9,80%
Édesanya
Édesapa
6,70%
0%
18,90%
30,50%
21,60%
18,50%
28,50%
22,10%
8,60%
0,40%
8,70%10,80% 11,80%
2,70%
20% 40% 60% 80% legfeljebb 8 általános szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül) szakközépiskola, technikum gimnázium főiskola egyetem nem tudja, nem ismerte, nem élt
11
100%
A szülők közül az apák a szakmunkásképző és a szakközépiskola, technikum kategóriákban magasabb arányban vesznek részt, ugyanakkor az anyák a legfeljebb 8 általános, valamint a diplomás kategóriákban (főiskolai, egyetemi végzettség) szerepelnek túlsúlyban. Mindez alátámasztja azt a trendet, hogy a diplomások nemi összetételét tekintve a nők többségbe kerültek. Jellemző dinasztikus tendenciák nem alakultak ki egyik karon sem. A HHK hallgatói 87 %-nak, a RTK hallgatói 86,8 %-nak, míg a KTK hallgatói 80 %-nak nincs a szülője vagy nagyszülője között olyan személy, aki hasonló foglalkozású lenne.
2. 2. Beiskolázás Alapvető kérdés minden felsőoktatási intézmény számára, hogy milyen preferenciák azok, amelyek mentén a leendő hallgatók eldöntik, melyik egyetemen, főiskolán tanulnak tovább. Ezek beazonosítása segítséget jelent a későbbi évek beiskolázási gyakorlatának alakításában, illetve az oktatással összefüggő szolgáltatások fejlesztésében.
8.ábra. A hallgatók hányadik felvételi helyen jelölték meg az NKE-t? (kari bontás) n=1326
A hallgatók hányadik felvételi helyen jelölték meg az NKE-t? (kari bontás) n=1326 100,00% 80,00% 60,00%
97,20%
40,00%
88,70% 77,60%
20,00% 0,00% NKE RTK NKE HHK
NKE KTK
12
Az egyetem mindhárom kara nagyon „kényelmes” helyzetben van. Több éves felvételi statisztikák támasztják alá, hogy a legtöbb szakra sokszoros túljelentkezés tapasztalható évről évre. Mindezek mellett az is látható, hogy a diákok döntő része első helyen jelöli meg a felvételijében az egyetem valamelyik karát, amely az elhivatottság egy fontos fokmérője is lehet. A diagram szemlélteti azt, hogy az RTK (97,2%), és a HHK (88,7%) szinte esélyt sem adnak versenytársaiknak (monopolkínálat). A KTK esetében a szakkínálat miatt nagyobb versenyre kell számítani, de ebben az esetben is látszik, hogy rendkívül magas az intézményt első helyen megjelölők aránya (77,6%).
9.ábra. Milyen okok miatt választotta az NKE- t ?( n=1348-1392)
Milyen okok miatt választotta az NKE-t? n=1348-1392 A nyílt nap meggyőzött róla, hogy itt a 12,60% helyem
75,90%
A középiskolai tanáraim ajánlották 5% A szülők, rokonok véleménye döntően befolyásolt
87%
18,80%
A képzés minőségéről hallottak alapján döntöttem az NKE mellett
8%
56,30%
57,10%
AZ NKE-n szerzett végzettséggel könnyebben el tudok majd helyezkedni
63,10%
Mindenképpen az NKE-n szerettem volna folytatni a tanulmányaimat.
48,20% 15,80%
Barátaim, ismerőseim is az NKE-re járnak
6%
25,50%
11,40%
42,40%
84,10%
38,70% 23%
54,60% 71,40%
0%
50%
13
12,30%
36,90%
77,80%
Közel van a munkahelyemhez 8,50% A hírneve miatt döntöttem az NKE mellett
8,10%
73,10%
31,40%
Csak az NKE-n oktatják azt a szakot, amely engem érdekel
Közel van a lakhelyemhez
11,50%
Igen
9,40% 6,40% 7,40% 6,70% 5,60% 100%
Nem Nem válaszol
A fentiek alapján megállapítható, hogy az egyetem versenyképessége nagyon kedvező a többi felsőoktatási intézménnyel szemben. A leendő hallgatók iskolaválasztási attitűdjeit a fenti ismérvek alapján három csoportra osztottam, amelyeket érdemes külön is meg vizsgálni. 1. csoport: Egyetemről alkotott kép 2. csoport: Vonatkoztatási csoportok 3. csoport: Kényelmi szempontok Az egyetemről alkotott kép leglényegesebb faktora az NKE- n szerzett diploma értéke (63,1%), csak az NKE- n oktatják a választott szakot (57,1%), és hogy mindenképp az NKEn akarta folytatni a diák a tanulmányait (48,2%). Ezek az eredmények az elhivatottságot, a tudatos jövőtervezést, a pályaismeretet, és pályaorientációt egyaránt feltételezik a diákokbanhallgatókban. A vonatkoztatási csoportokon belül egyértelmű, hogy a kortárs csoportok hatása uralkodik a diákok döntésén, hiszen közel negyedüknek (23%) már az NKE- re járt a barátja, ismerőse. A szülők, rokonok véleménye (18,8%) már némileg elmarad ettől, míg a fiatalokkal legtöbbet foglalkozó tanárok tanácsa esik a legkisebb súllyal latba (5%). A kényelmi szempontok nem játszanak fontos szerepet, hiszen a közeli munkahely (8,5%), valamint a közeli lakhely (15,8%) arányai sem olyan mértékűek, amelyek meghatározónak nevezhetnénk. Az egyetemi képzésre vonatkozó kérdések, illetve válaszok szerepet játszanak az intézmény oktatási stratégiájának alakításában, fejlesztésében. A hallgatók véleménye ráirányítja a figyelmet azokra a képzési és oktatási szolgáltatási tényezőkre, amelyek korrigálásra, nagyobb odafigyelésre tartanak igényt.
14
2. 3. Kapcsolódás az egyetemhez 2.3.1. Az egyetemet megelőző időszak tanulmányai
A nappali tagozatos hallgatók közel fele (46,9%) gimnáziumi érettségi bizonyítványt szerzett. Szakközépiskolában a hallgatók 32,7%-a fejezte be középiskolai tanulmányait. 6-8 osztályos szerkezetváltó, két tanítási nyelvű tagozatos középiskolai érettségivel a hallgatók 14,5%-a rendelkezik. 10.ábra. A hallgatók középiskolájának típusa (kari bontás) n=1380
A hallgatók középiskolájának típusa (kari bontás) n=1380
Gimnázium
NKE HHK
NKE KTK
NKE RTK
6-8 osztályos gimnázium
42,00%
19,40%
52,50%
41,90%
Szakközépiskola
16,90%
11%
34,10%
25,50%
40,80%
Egyéb
4,50%
5,10%
6,30%
Kari bontásban az eredmények némileg árnyaltabban mutatkoznak meg. Mindhárom kar hallgatóinak többségét a hagyományos négy éves gimnáziumi képzés után érettségi bizonyítványt szerző diákok adták, de az RTK hallgatóinak összetételében a szakközépiskolai érettségit szerzők is nagyon fontosak (40,8%)(rendészeti szakközépiskolák fontos szerepe). A HHK esetében a hallgatók harmada szakközépiskolai végzettségű (34,1%), amely a jövőben akár még növekedhet is. (a katonasuli program felfutása esetén). A KTK hallgatói között a
15
legmagasabb a gimnáziumi érettségi után érkező hallgatók aránya, így érthetően itt csak minden negyedik diák (25,5%) kerül ki a szakközépiskolákból. 11.ábra. A hallgatók középiskolájának típusa (tagozat szerint) (n=1380)
A hallgatók középiskolájának típusa (tagozat szerint) (n=1380)
100%
5,70%
90%
20,10%
80%
4,30%
45,30%
70% 60%
Egyéb
25,70%
Szakközépiskola 6,70%
50% 40% 30%
6-8 osztályos gimnázium Gimnázium
48,50%
43,70%
20% 10% 0% nappali
levelező
A tagozat szerinti bontás megmutatja, hogy a nappali és a levelezős hallgatók egyetemi tanulmányait megalapozó középiskolai végzettség eltérő szerkezetű. Mindkét tagozat hallgatóira elmondható, hogy a hagyományos négy éves gimnáziumi képzés meghatározó jelentőségű volt a középiskolai éveik alatt. Ugyanakkor a nappali tagozatos hallgatók esetében a 6, 8 osztályos gimnáziumi tanulmányok (25,7%) és a szakközépiskolai végzettség (20,1%) közel hasonló arányban fordul elő, míg a levelező tagozat hallgatóinál ez az arány jelentősen módosul a szakközépiskola felé (45,3%). Ennek hátterében a 6, 8 osztályos gimnáziumi képzések rendszerváltást követő bevezetése áll.
16
2.3.2. Az aktuális egyetemi tanulmányok
A
hallgatók
megközelítőleg
negyede
(22,1%)
már
rendelkezik
felsőfokú
képzettséggel. Ez döntő részben Ba/BSc vagy hagyományos főiskolai képzés során szerzett diploma. 12.ábra. Rendelkezik-e felsőfokú képzettséggel? (kari bontás) n=1360
Rendelkezik-e felsőfokú képzettséggel? (kari bontás) n=1360 89,10% 100,00%
70,17%
79,88%
80,00% 60,00% 40,00% 20,00% 0,00%
10,90%
Igen
29,83% 20,22%
Nem Nem
NKE RTK
Igen NKE KTK
NKE HHK
A karok szerinti bontás alapján megállapítható, hogy a KTK- n az intézményi átlag feletti a diplomások aránya (29,83%), a HHK- n az intézményi átlaghoz közelítő ez az érték (20,22%), míg az RTK- n ez az arány elmarad az átlagtól (10,9%). 13.ábra. Rendelkezik-e felsőfokú képzettséggel? (tagozat szerinti bontás) (n=1360)
Rendelkezik-e felsőfokú képzettséggel? (tagozat szerinti bontás) (n=1360) 86,20% 100,00%
67%
80,00% 60,00% 40,00%
Igen 23%
13,80%
20,00%
Nem Nem
0,00%
Igen Nappali Levelező
17
Tagozatonként is kimutatható szignifikáns különbség, hiszen az elvártnak megfelelően a levelezős hallgatók között nagyobb azoknak az aránya (23%), akik már rendelkeznek valamilyen felsőfokú végzettséggel, mint a nappalis hallgatók körében (13,8%). A továbbtanulás a pályaorientáció fontos kulcsszavai között szerepel az önismeret kifejezés is. Mindez segíti eligazodni a hallgatókat abban a térben, amelyben tanulmányaikat végzik, segít az összehasonlításban, a pozicionálásban. Ez versenyt, motivációt, vagy felismert azonos érdek mentén kialakuló együttműködő közösségeket is létrehozhat. Ezért lényeges azt látni, hogy a hallgatók hogyan ítélik meg saját eredményeiket, illetve milyen egyéb továbbtanulási attitűdökkel rendelkeznek.
A hallgatók közel fele
(45,1%) úgy ítélte meg, hogy a tanulmányi eredményei jók, míg további 12,3 % szerint jeles vagy kiváló érdemjegyre teljesít. Magas azoknak az aránya is, akik közepesnek ítélik meg saját teljesítményüket (39,9%). 14.ábra. A hallgatók átlagos tanulmányi eredményei (kari bontás) (n=1382)
A hallgatók átlagos tanulmányi eredményei (kari bontás) ( n=1382) Elégséges
NKE HHK 1,40%
39,70%
NKE KTK 2,20%
39,60%
NKE RTK 4,30%
Közepes
Jó
jeles
48,10%
43,90%
42,90%
41,80%
10,80%
14,60%
11%
A karok közötti bontás nagymértékű eltéréseket nem mutat, ez alapján kijelenthető, hogy a tanulmányokhoz való hozzáállás mindhárom karon hasonlóan pozitív attitűdöket feltételez, hiszen minden karon 10 % feletti azok aránya, akik jeles tanulók, és 40 % feletti azon hallgatók aránya, akik jó érdemjeggyel rendelkeznek. A nemek közötti eltérések nem szignifikánsak, viszont a tagozat szerinti eloszlásoknál megfigyelhető, hogy a levelező tagozatos hallgatók rosszabb átlageredménnyel rendelkeznek, mint a nappalisok. 18
15.ábra. A hallgatók átlagos tanulmányi eredményei (tagozat szerinti bontás) (1382)
A hallgatók átlagos tanulmányi eredményei (tagozat szerinti bontás) (1382) Elégséges
Levelező 3,60%
Nappali 0,90%
Közepes
49,60%
39,80%
32,40%
49,90%
7%
16,80%
A nappalis hallgatók közül minden nyolcadik diák (16,8%) jeles tanuló, ugyanez az állítás a levelezősök esetében csak minden tizennegyedik hallgatóra igaz (7%). Ugyanakkor a levelezősök 3,6%-a csak az elégséges szintet éri el, ez négyszer több mint a nappalis hallgatók esetében (0,9%). A hallgatók döntő része (57,7%) véli azt, hogy diáktársához hasonló tanulmányi eredménnyel rendelkezik, elenyésző, akik az átlagosnál lejjebb pozícionálják magukat (6,9%). Ebből ered, hogy a hallgatók több mint egyharmada szerint az ő tanulmányi eredménye jobb, mint a társáé (35,4%). Jelenleg a hallgatók 5 %-a tanul valamilyen egyéb szakon is döntő részben BA/BSc, illetve felsőfokú szakképzésben. Intézményi átlag feletti a KTK- n tanuló hallgatók aránya (7,7%), míg az átlagtól elmarad az RTK (2,5%) és a HHK (3,4%) eredménye is. A tagozat szerinti megoszlások ebben a kategóriában is eltérőek, a nappalisok 6,1 %- a más szakon is tanul, ugyanez a levelezősök esetében csak 3,8%. A továbbtanulás napjainkban kulcskérdéssé vált, még abban az esetben is, ha már valaki rendelkezik valamilyen felsőfokú végzettséggel. Ezért is lényeges, hogy az intézmény hallgatóinak elképzelései ismertek legyenek, hiszen ez egyfajta belső utánpótlást is jelenthet az intézmény számára a hallgatói létszám tekintetében.
19
2.3.3. A hallgatók jövőbeli tanulmányi elképzelései
16.ábra. A hallgatók továbbtanulási elképzelései (képzések szerint)(n=1392)
A hallgatók továbbtanulási elképzelései (képzések szerint)(n=1392) 31,70%
Egységes osztatlan képzés
29,10%
Doktori Phd képzés
8,70%
Alapképzés Felsőfokú szakképzés 0%
55,50%
15% 6,40%
32,30%
Szakirányú továbbképzés Mesterképzés
1,90%10,90%
49,50%
8,80% 6,60% 41,70%
31%
6,30% 11,40%
30,70%
5,10% 9,30%
20%
40%
52,30% 16,90%
32,70% 51,30% 54,80%
60%
80%
100%
Nem válaszolt Igen, a kérdőív alapjául szolgáló intézményben Igen, más felsőoktatási intézményben Nem szeretnék továbbtanulni
Az egyes képzések választásánál viszonylag magasnak mondható a válaszmegtagadás, amely talán annak tudható be, hogy a hallgató még nem tud egyértelműen állást foglalni a kérdésben. A hallgatók leginkább az egységes, osztatlan képzési formával (55,5%) illetve a felsőfokú szakképzéssel (54,8%) kapcsolatban fogalmaztak ellenállóan. A leginkább tervezett képzés a mesterképzés. Ezen belül a válaszolók nagy része (41,7%) választaná az egyetem falain belüli képzést, de jelentős azok aránya is, akik máshol próbálkoznának (16,9%). Mindenképp kiemelendő, és egyben az egyetemen folyó magas szintű szakmai munka elismerése egyben, hogy a hallgatók 15 %-a tervezi, hogy a NKE doktori iskolái közül valamelyikben tanul tovább. A transzparenciára bizonyíték, hogy a karok hallgatói közel
20
azonos mértékben jelölték meg azt a választ, hogy az egyetem valamelyik doktori iskolájában szeretnék folytatni tanulmányaikat.1
2. 4. Az intézmény megítélése, hírneve 2.4.1. Az intézménnyel kapcsolatos attitűdök
3.táblázat. Az egyetemi képzéssel kapcsolatos általános vélemények átlag szerinti sorrendje (kari bontás) Jellemzők Elméleti az oktatás A szerzett tudás jól hasznosítható Szakmai kapcsolatokat lehet építeni Segíti a továbbtanulást Nehéz Gyakorlati az oktatás
RTK 4,2177 4,0081 4,2236 4,0445 3,9719 2,7773
KTK 4,4383 4,1034 3,9950 3,9369 3,6119 2,6320
HHK 4,0878 3,7673 3,7688 3,7539 3,2257 2,5868
Átlag 4,3159 4,0080 3,9832 3,9138 3,5875 2,6478
n=fő 1361 1369 1367 1357 1372 1363
A hallgatók úgy vélik, hogy a képzéseken belül inkább az elméleti oktatásra helyeződik a hangsúly, ezt mindhárom kar hallgatóinak átlageredményei alátámasztották. Az egyetemen megszerzett tudást az egyetemi átlag felett a KTK hallgatói vélik jól hasznosíthatónak, az átlaggal megegyező az RTK hallgatók véleménye, átlag alatti viszont a HHK hallgatóinak elképzelése. A szakmai kapcsolatok kiépítésének lehetőségét egyértelműen a RTK hallgatói ítélik meg pozitívan, ugyanők azok, akik a legnehezebbnek vélik az egyetem elvégzését. A HHK hallgatói minden kategóriában az egyetemi átlageredmény alatti válaszokat fogalmaztak meg. Az egyetemen való továbbtanulási hajlandóságra nincs hatással a nemek szerinti háttérváltozó. Valamivel erősebbek az összefüggések a karok dimenziója mentén. A leginkább meghatározónak a tagozat tűnik, itt válnak el egyértelműen a jövőbeli stratégiák. A nappali tagozatos hallgatók kétharmada (63,5%) államilag finanszírozott helyen tanulna tovább, ugyanez a levelezősöknél csak egyharmad (34%). A nappalisok csak minimális számban fizetnének a tanulmányaikért (1,5%), a levelezős hallgatók közül minden kilencedik (12,7%) hajlandó és képes lenne áldozni a tanulmányaira.
1
A kérdőív adatfelvételi időszakában a HHK két doktori iskolája működött, a KTK doktori iskolája a 2013/14-es tanévtől kezdi meg működését.
21
17.ábra. Milyen finanszírozási formában folytatná tanulmányait? n=1392
Milyen finanszírozási formában folytatná tanulmányait? n=1392 Államilag támogatott
Költségtérítéses
Még nem tudja
Mindkettő
1,50% 63,50%
Nappali
Levelező
NKE összes
34,00%
12,70%
48,70%
10,20%
16,40%
Nem válaszol
4,90%
10,40%
19,70%
26,50%
6,60% 13,10% 7,40%
22,80%
A hallgatók által megnevezett összeg, amelyet egy szemeszterre áldoznának 120680 forint. (medián=120000 forint; módusz= 150000 forint; szórás=49,512; n=981). 2.4.2. Az oktatás feltételeinek megítélése
4.táblázat. Az oktatással összefüggésben hozható konkrét vélemények átlag szerinti sorrendje (kari bontás) Egyéb oktatási jellemzők Oktatók segítőkészsége Hallgatók és oktatók viszonya Tantermek felszereltsége Kutatási intézmények Nyelvképzés Oktatás szervezettsége Elmélet és gyakorlat aránya
RTK 3,9461 3,7071 3,4856 3,3208 3,1687 3,3042 2,8333
KTK 3,5903 3,4440 3,5171 3,2825 3,2154 2,9580 2,7724
HHK 3,9094 3,7677 3,3885 3,3386 2,6797 3,0033 2,6952
Átlag 3,7312 3,5692 3,4802 3,3031 3,0796 3,0329 2,7638
n=fő 1313 1307 1316 541 967 1308 1198
A karok között számos kisebb eltérés mutatkozik meg. Legmarkánsabban az oktatók segítőkészségével, illetve a hallgatók és oktatók viszonyával kapcsolatosan, ahol a KTK hallgatói nagyságrendileg alacsonyabb értékeket adtak ennél az itemnél (átlag:3,59; 3,4). Ennek egyértelmű oka lehet, hogy az ott tanító oktatóknak nagyobb hallgatói létszámokkal 22
kell dolgozniuk, így a közvetlenség is nehezebben alakulhat ki. A kutatási intézményekkel kapcsolatos alacsony válaszadásra magyarázat a doktori iskolák folyamatos létrejötte, illetve, hogy a tudományos életbe a hallgatóknak csak egy szűk része kapcsolódik be.
18.ábra. Oktatással kapcsolatos konkrét vélemények
Oktatással kapcsolatos konkrét vélemények
14%
Elmélet és gyakorlat aránya
Oktatás szervezettsége
8,30%
16,60%
12,50%
Hallgatók és oktatók viszonya 1,80% 10,60%
1,40% Oktatók segítőkészsége 6,80% 0% Egyáltalán nem elégedett
17%
38%
25,20%
30,20%
5,40% 14,60%
Tantermek felszereltsége 3,60%
35,30%
20,70%
13,40%
Nyelvképzés
Kutatási intézmények
26,60%
27,90%
39%
32,60%
26,40%
34,90%
33,30%
37,60%
30,90%
38,90%
7%
7,70%
11,80%
14,60%
16,40%
16,80%
21,90%
10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Nem elégedett
Is-is
Elégedett
Nagyon elégedett
A hallgatók legkevésbé az elmélet és gyakorlat arányával vannak megelégedve, a fentiekből is kitűnt, soknak tartják az elméleti képzést. Mindenképp ki kell emelni, és örvendetes tényként kezelni, hogy a legelégedettebbek a hallgatók az oktatóik segítőkészségével, illetve a velük való viszonnyal voltak. Mindez azt is jelenti, hogy a NKE-n továbbra is sikerül fenntartani a hallgatóbarát viszonyt, amely az eredményes tanulásnak, a motiváció fenntartásának az alapfeltétele.
23
2.4.3. Hallgatókhoz kötődő kommunikációs csatornák megítélése
19.ábra. Hallgatókkal kapcsolatos változók megítélése (n=1302-1380)
Hallgatókkal kapcsolatos változók megítélése (n=1302-1380)
18,50%
Hallgatói Önkormányzat
16,40%
29,40%
Hallgatók tájékoztatása
14,60%
20,20%
28,50%
Tanulmányi ügyintézés
15,80%
18,30%
28,30%
12,80% 15,60%
Kari tanulmányi osztály
6% 13,80%
Facebook
Intézményi honlap 3,30% 9,90% 0% Egyáltalán nem elégedett
20%
26,20% 23,80%
25,90%
34,60%
29,60%
Nem elégedett
60% Is-is
Elégedett
14,90% 16,40% 16,10%
39,60% 40%
13%
22,80%
29,40%
29,90%
9,50%
17,40% 80%
100%
Nagyon elégedett
A hallgatói korosztály bár összetett, talán nem túlzás azt állítani, hogy információszerzési technikáik között első helyen szerepel az internet alapú ismeretszerzés. Ennek fényében örömteli, hogy az intézményi honlap (57%), illetve Facebook (45,7%) szolgáltatással a válaszolók közel fele elégedett volt, bár az elégedetlenek tábora sem csekély. A legkevésbé elégedettek a hallgatói tájékoztatással (14,6%), illetve a hallgatói önkormányzattal (18,5%). 5.táblázat. A hallgatókkal való kommunikációról alkotott vélemények átlag szerinti sorrendje (kari bontás) Hallgatókkal kapcsolatos kommunikáció Intézményi honlap Facebook Kari tanulmányi osztály Tanulmányi ügyintézés Hallgatók tájékoztatása Hallgatói Önkormányzat
RTK 3,6723 3,1623 3,5909 3,4979 3,4752 3,2443
24
KTK 3,6214 3,5217 3,0776 2,9163 2,8747 2,8827
HHK 3,3960 3,0226 3,1051 2,9377 2,9582 2,7833
Átlag 3,5784 3,3595 3,1742 3,0278 3,0045 2,9182
n=fő 1307 1021 1125 1295 1319 831
A
hallgatókkal
kapcsolatos
kommunikációban
a
kari
eltérések
legészrevehetőbben a Facebookkal való elégedettségben érhető tetten, ahol a KTK hallgatói jóval pozitívabban ítélik meg vélhetően a saját kari Facebookban rejlő lehetőségeket. 2.4.4. Szabadidős tevékenységek
20.ábra. Szabadidős tevékenységekkel való elégedettség
Szabadidős tevékenységekkel való elégedettség
27,40%
Wifi
13,20%
Hallgatói számítógépek
24,10%
20,90%
28,70%
Kulturális programok
6,20% 14,70%
35,30%
Közösségi élet
7,10% 13,40%
33%
Szakmai kollégium
5,20%13,10%
30%
Könyvtár 3,50% 7,40%
25,40%
10%
Egyáltalán nem elégedett
20%
30%
16,10% 7,70%
23%
14,20%
30,30%
13,40%
31,30%
38,80%
Sportlehetőségek 3,30%6,80%
0%
24,70%
15,20%
26,70%
16,20%
34,30%
25,60%
35,30%
40%
Nem elégedett
50% Is-is
60%
28,40%
70%
Elégedett
80%
90% 100%
Nagyon elégedett
A hallgatók leginkább az olyan infrastrukturális beruházást igénylő eszközök hiányával elégedetlenek, mint a wifi (27,4%) és a hallgatói számítógépek (13,2%). Ezek az eszközök, illetve a hozzá kapcsolódó kultúra fogyasztási szokásaik már részét képezi az életüknek, ezek hiánya kényelmetlenséget jelent számukra. Ugyanakkor kifejezetten pozitívan ítélték meg a könyvtárban (28,4%) illetve a sportolási lehetőségekben rejlő szabadidő eltöltési
25
lehetőségeket (25,6%). A közösségi életet (46,5%) valamint a kulturális programokat (43,7%) a hallgatók közel fele ítélte jónak, vagy nagyon jónak. A hallgatók véleményének átlagolása is hasonló eredményeket mutat a fentiekhez. 6.táblázat. A szabadidős tevékenységek megítélésé átlag szerinti sorrendje (kari bontás) Szabadidős lehetőségek megítélése Könyvtár Sportlehetőségek Szakmai kollégium Közösségi élet Kulturális programok Hallgatói számítógépek wifi
RTK 3,6707 3,4201 3,2143 3,3370 3,0915 2,6667 2,1684
KTK 3,7291 3,7958 3,4566 3,5762 3,5259 3,2632 2,7783
HHK 3,9498 3,7434 3,2302 2,8074 2,8977 2,7185 2,1993
Átlag 3,7762 3,7210 3,3552 3,3429 3,2995 3,0418 2,5262
n=fő 1099 1050 611 1076 1045 1148 1087
2.5. Nemzetközi tapasztalatok Ez az alfejezet röviden összefoglalja a hallgatók nyelvtudását, külföldi tanulmányaik és munkavégzésük tapasztalatait. A kérdések elsősorban arra irányulnak, hogy milyen nyelvismerettel
rendelkeznek,
illetve
külföldi
tanulmányútjaik
alkalmával
milyen
tapasztalatokat gyűjtöttek. Napjaink nélkülözhetetlen eleme az idegen nyelvek bizonyos fokú ismerete, így a képzések alatt tett külföldi tanulmányutak különösen felértékelődhetnek, és növelhetik a hallgatók versenyképességét a munkaerő- piacon.
2.5.1. Nyelvismeret
Az angol nyelv valamilyen szintű ismerete mára szinte elengedhetetlennek tűnik. Az egyetem hallgatói is ezt beszélik a legnagyobb arányban eltérő szinten. A két ellenpólust, a nyelvet egyáltalán nem illetve a nagyon jól beszélők képezik. HHK hallgatói között a legkisebb azok aránya, akik egyáltalán nem ismerik ezt az idegen nyelvet (5,2%), míg a KTKn tanulók negyede felelte azt, hogy nagyon jól ismeri (25,8%). Az angol nyelvtudás megítélésében a legegyenletesebb eloszlást a kategóriák között az RTK hallgatói adták.
26
21.ábra. Az angol nyelv ismerete (kari bontás) (n=1392)
Az angol nyelv ismerete (kari bontás) (n=1392)
NKE HHK 5,20%17,00% NKE KTK
29,60%
8,10%12,70% 18,40% 14,10%
NKE RTK 0%
22,30% 20%
16,40% 0,30%
31,60% 34,50%
24,50% 40%
60%
0,50%
25,80% 23,50%
15,60%
80%
Nem ismeri
Kicsit ismeri
Ismeri
Jól ismeri
Nagyon jól ismeri
Anyanyelv
0%
100%
A német nyelvet már nagyságrendileg kevesebben ismerik, mint az angolt, hiszen mindhárom kar hallgatói közel azonos arányban választották azt a válaszlehetőséget, hogy nem ismeri a nyelvet. A legjobb nyelvismerők a német esetében is a KTK- s hallgatók. Az RTK hallgatóira a bizonytalanabb nyelvhasználat jellemző, hiszen arányait tekintve a „kicsit ismeri”(28,8%), „ismeri”(26,7%) kategóriákban nagyobb arányban vannak jelen, míg a biztos nyelvhasználók között kisebb arányban (2,6%).
27
22.ábra. A német nyelv ismerete (kari bontás) (n=1392)
A német nyelv ismerete (kari bontás) (n=1392)
31,00%
NKE HHK
27,80%
NKE KTK
33,30%
NKE RTK 0%
20%
6,60% 0,60% 18,20% 10,00%
33,70% 23,20%
24,80%
28,80% 40%
16,50% 7,60%
26,70% 60%
0,10%
2,60% 0,00% 8,60%
80%
Nem ismeri
Kicsit ismeri
Ismeri
Jól ismeri
Nagyon jól ismeri
Anyanyelv
100%
23.ábra. Hallgatói nyelvismeret hiánya az alábbi nyelvek vonatkozásában (n=1392)
Hallgatói nyelvismeret hiánya az alábbi nyelvek vonatkozásában (n=1392) 7,90%
Angol
26,90%
Német Orosz
64,50%
Francia
67,10%
Olasz
68,60%
Spanyol 0,00%
70,40% 20,00%
40,00%
Nem ismeri
28
60,00%
80,00%
Az angol és német nyelv egyértelműen uralja az egyetem hallgatóinak nyelvi orientációját. A többi világnyelv ismeretének hiánya közel azonos eredményeket mutat (64,5%- 70,4%). Az egyéb háttérváltozókat megvizsgálva arra a megállapításra jutunk, hogy az orosz nyelv kakukktojásnak számít a többi nyelvhez képest. A nappalis hallgatók szignifikánsan jobban ismerik az itt felsorolt nyelveket, ez alól csak az orosz nyelv a kivétel, ott kiegyenlítődnek az eloszlások. (az idősebb korosztály hatása). A nemek tekintetében ugyanez a helyzet, minden nyelv esetében szignifikánsan a nők rendelkeznek magasabb szintű nyelvtudással, kivéve az oroszt, ahol némi férfi többlet figyelhető meg a „nagyon jól ismeri” kategóriában (0,7% férfi- 0,4% nő). A hallgatók közül 12,5 % beszél a fentieken kívül idegen nyelvet (eszperantó, kínai, finn, arab, horvát, latin, szlovák, török, román, lovári, ukrán, szerb, svéd).
29
2.5.2. Külföldi tanulmányok
A hallgatók felsőfokú tanulmányaik alatt igen csekély mértékben folytattak tanulmányokat külföldi egyetemeken. A megkérdezettek mindössze 4 %-a válaszolt igennel erre a kérdésre. Többségük egy alkalommal élt ezzel a lehetőséggel. A kint tartózkodás ideje már nagyobb változatosságot mutat, hiszen 1 hónaptól 36 hónapig terjedő időszakot is magába foglalhatott. 24.ábra. Külföldi tanulmányok ideje (n=175)
Külföldi tanulmányok ideje (n=175)
10% 4%
28%
8%
1-3 hónap 4-6 hónap 7-9 hónap
8%
10-12 hónap 13-24 hónap 25-36 hónap 42%
A nemek közötti eltérések nagyon csekélyek. E szerint a nők valamivel nagyobb arányban (4,3%) vesznek részt külföldi tanulmányi utakon, mint a férfiak (3,7%), de rövidebb időt is töltenek külföldön. A karok között a KTK hallgatói vesznek részt nagyobb arányban külföldi tanulmányutakon (4,7%), a HHK (3,8%),(a RTK (2,8%), ugyanakkor egyik eredmény sem szignifikáns.
30
A legnépszerűbb fogadó országoknak Németország, Franciaország, Ausztria, Lengyelország és Olaszország bizonyult. A külföldi tanulmányi utak finanszírozására több lehetőséget kerestek a hallgatók. A legnépszerűbbek a különböző ösztöndíjak voltak, de egyéb források is rendelkezésre álltak. 25.ábra. Külföldi tanulmányok forrása (n=56)
Külföldi tanulmányok forrása (n=56)
Tanulás melletti munka 4% Egyéb források Fogadó Felsőoktatási intézmény ösztöndíja Nemzetközi ösztöndíj
12% 15% 26%
Családi finanszírozás
40,50% 78,50%
Tempus- Erasmus ösztöndíj
2.5.3. Külföldi munkavállalás
A külföldi tanulmányok mellett a tapasztalatszerzés fontos forrása lehet a külföldi munkavállalás. Napjaink egyetemi ifjúsága között már egyre természetesebb, hogy egy- két szemeszter idejére megszakítják a tanulmányaikat, és az így nyert időt külföldi munkavállalásra fordítják. Ennek alapvetően kettős oka van, egyrészt az elmaradhatatlan nyelvvizsga, illetve a vonzó anyagi feltételek. Az egyetem hallgatói közül megközelítőleg minden tízedik diák dolgozott már külföldön hosszabb- rövidebb ideig (9,7%). A különböző háttérváltozók mentén elemezve változatos kép bontakozik ki. Az elvárásoknak megfelelően a férfiak nagyobb arányban (11,2%) vállalnak munkát külföldön, mint a nők (7,9%).
31
26.ábra. A hallgató dolgozott hosszabb- rövidebb ideig külföldön? (nemek alapján) (n=1392)
A hallgató dolgozott hosszabb- rövidebb ideig külföldön? (nemek alapján) (n=1392)
9,70%
90,30%
Nő 7,90%
92,10%
NKE összes
Férfi
Nem
11,20%
0%
Igen
88,80%
20%
40%
60%
80%
100%
A karok között is szignifikáns eltérés mutatható ki a külföldi munkavállalás alapján. Bőven az intézményi átlag felett vállaltak munkát a HHK hallgatói (13,5%), az RTK (7,8%) és KTK (6,6%) hallgatói ebben a megközelítésben lefelé eltérnek az átlagtól. 27.ábra. A hallgató dolgozott hosszabb- rövidebb ideig külföldön? (kari bontás) (n=1392)
A hallgató dolgozott hosszabb- rövidebb ideig külföldön? (kari bontás) (n=1392)
NKE összes NKE HHK
9,70%
90,30%
13,50%
86,50%
NKE KTK 6,60%
93,40%
NKE RTK 7,80%
92,20%
0%
20%
40%
60%
Igen Nem
80%
100%
Szintén az elvárásoknak megfelelően alakult a külföldi munkavállalás gyakorisága a tagozat szerinti megközelítés alapján, hiszen a levelezős hallgatók között
32
(13,9%), arányaiban kétszer annyi külföldön munkát vállaló hallgató volt, mint a nappalisok (6,3%) között. 28.ábra. A hallgató dolgozott hosszabb- rövidebb ideig külföldön? (tagozat alapján) (n=1392)
A hallgató dolgozott hosszabb- rövidebb ideig külföldön? (tagozat alapján) (n=1392)
NKE összes
9,70%
90,30%
Nappali 6,30%
Levelező
Nem
13,90%
0%
Igen
93,70%
20%
86,10%
40%
60%
80%
100%
Az egyetemi évek alatti külföldi munkavállalás legfőbb indítékait már említettük, a következő diagramok segítségével árnyaljuk azt a képet, hogy az egyetem aktív hallgatóinak milyen elképzelései vannak a felsőfokú végzettséget követő külföldi munkavállalás tekintetében. A válaszokban már olyan szempontok is szerepet játszhatnak, mint a karrierépítés, családalapítás, egzisztenciális biztonság megteremtése, munkanélküliség stb… Az intézményi átlagokhoz képest a nemek között nincs eltérés, ugyanakkora a munkavállalási kedv (20,5%). Érdemes összevetni ezt az eredményt az iskolai évek alatti külföldi munkavállalási hajlandósággal, a férfiaknál ez csaknem kétszeres, míg a nőknél háromszoros különbség jelentkezik! Mindezt kiegészíti az is, hogy a nők között nagyobb a bizonytalanok aránya, amely tovább növelheti a külföldre való vándorlást.
33
29.ábra. A végzettség megszerzését követően tervez-e külföldi munkavállalást? (nemek szerint) n=1392
A végzettség megszerzését követően tervez-e külföldi munkavállalást? (nemek szerint) n=1392 Igen
NKE összes
20,50%
Nő
20,50%
Férfi
20,60%
Nem
Nem tudom eldönteni
44,70%
41,80%
47,60%
34,80%
37,70%
31,80%
A karok közötti különbségek egyértelműen jelzik, hogy az RTK hallgatói azok, akik az itthoni munkavállalásban a legnagyobb lehetőségeket látják, hiszen az egyértelmű elutasítás mellett (62,4%) a külföldi munkavállalást valószínűsítő válaszban a legkisebb értéket adták (10,9%). A KTK hallgatói között magas a külföldi munkavállalást alternatívaként kezelők aránya (21,1%), de még inkább elgondolkodtató a HHK- n tapasztalható arány (23,9%), ahol minden negyedik hallgató mondta azt, hogy tervez külföldi munkavállalást. 30.ábra. A végzettség megszerzését követően tervez-e külföldi munkavállalást?(kari bontás) n=1392
A végzettség megszerzését követően tervez-e külföldi munkavállalást? (kari bontás) n=1392 Igen
NKE összes NKE HHK NKE KTK
20,50% 23,90% 21,10%
NKE RTK 10,90%
Nem
Nem tudom eldönteni
44,70% 40,40% 42,60% 62,40%
34
34,80% 35,70% 36,40% 26,70%
A tagozat szerinti eltérések is szembeötlőek és szignifikánsak. Eltérően az iskolai évekhez, ahol a nappali tagozatos hallgatók között volt alacsonyabb azoknak az aránya, akik dolgoztak már hosszabb- rövidebb ideig külföldön, a tanulmányok befejezése után szinte minden harmadik (!) nappali tagozatos (29,1%) diák tervez külföldi munkavállalást. Nyílván a saját életpályájuk más szakaszában vannak, jobban mobilizálhatók, mint a levelezős hallgatók, akik között csökken a külföldi munka iránti hajlandóság (10,5%). 31.ábra. A végzettség megszerzését követően tervez-e külföldi munkavállalást? (tagozat szerint) n=1392
A végzettség megszerzését követően tervez-e külföldi munkavállalást? (tagozat szerint) n=1392 Igen
NKE összes
Nappali
Levelező
20,50%
Nem
Nem tudom eldönteni
44,70%
29,10%
10,50%
32,70%
59,40%
34,80%
38,20%
30,10%
2.6. Kapcsolódás a munka világához Minden felsőoktatási intézmény számára lényeges, hogy beható ismeretekkel rendelkezzen a munkaerő- piac igényeiről, ennek tudatában, erre érzékenyen reagálva készítse fel hallgatóit a munka világára, és adjon nekik naprakész szakmai ismereteket. Ebben a fejezetben megvizsgáljuk, hogy hallgatóink tanulás melletti munkavállalása milyen jellemzők mentén írható le, milyen szakmai tapasztalatok birtokában kerülnek ki a munkaerő- piaci versenyhelyzetbe.
35
2.6.1. Munkavállalás a tanulmányok mellett
32.ábra. Jelenleg dolgozik a hallgató? (kari bontás) (n=1392)
Jelenleg dolgozik a hallgató? (kari bontás) (n=1392) 69,40% 70,00% 60,00%
48,80%
51,20%
44,90%
50,00% 40,00%
55,10%
30,60%
Igen Nem
30,00% 20,00% 10,00% 0,00% NKE RTK
NKE KTK
NKE HHK
Az intézmény aktív hallgatóinak több mint fele (54,9%) dolgozik rendszeresen valamilyen formában, amely nagyon magasnak tűnik. Az átlagos eredményhez közelít a HHK, és a KTK eloszlása, míg az RTK magasan meghaladja azt. E karnak a hallgatói közül háromból kettő dolgozik. Ennek a kiugró eredménynek a hátterében nagy valószínűséggel az áll, hogy az RTK- n a legnagyobb a levelezős hallgatók aránya. A tagozat szerinti megközelítés egyértelművé teszi a fenti megállapítást. Míg a nappali tagozatos hallgatók közül „csupán” egynegyedük 24,4%) dolgozik, addig a levelezősöknél ez az arány 90,8 %! A jelenleg dolgozó hallgatók munkaviszonyának jellegét tekintve dominál az állandó jellegű és határozatlan időtartalmú munkaviszony (74,7%). Egyetemi hallgatókra jellemző módon a diákmunka következik (11,7%), majd a meghatározott időtartalmú (7,6%), a megbízás jellegű (3,7%), míg végül az alkalmi munkalehetőség (2,3%). A munkaviszony jellegében a határozatlan tartalmú munkaviszony dominanciája mögött az áll, hogy a levelezős hallgatók elsősorban ebben a formában dolgoznak. Amennyiben csak a nappali tagozatos hallgatókat vizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy teljesen eltérő szerkezeti felépítés jellemzi az ő tevékenységformájukat, a diákmunka átvette a vezető szerepet (46%).
36
33.ábra. A jelenleg dolgozó hallgatók munkaviszonyának jellege (tagozat szerint) (n=846)
A jelenleg dolgozó hallgatók munkaviszonyának jellege (tagozat szerint) (n=846)
25%
Nappali
10,10% 11% 7,95%
46% 3,70% 11,70% 7,60% 2,30%
74,70%
Egyetem összes 0%
20%
40%
60%
80%
100%
állandó jellegű és határozatlan időtartamú meghatározott időtartamú megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos, stb.) alkalmi, időszakos megbízás diákmunka, gyakornoki munka
A jelenleg, tanulmányaik mellett is dolgozó hallgatók nagy többsége inkább főfoglalkozású dolgozónak tekinti magát, aki tanul is a munkája mellett (82,73%), míg az önmagukat inkább diáknak identifikálók aránya (28,27%). Ennek az aránytalanságnak a hátterében a levelezős hallgatók nagy aránya áll. Ugyanezzel magyarázható, ha a karok szerinti megoszlást vizsgáljuk meg. Minél nagyobb az adott karon belül a nappali hallgatók aránya, annál magasabb arányban határozzák meg magukat elsősorban diáknak a hallgatók. 34.ábra. A nappali tagozatos hallgatók és önmagukat inkább diáknak identifikálók összefüggése a dolgozó alapsokaság tekintetében (n=846)
A nappali tagozatos hallgatók és önmagukat inkább diáknak identifikálók összefüggése a dolgozó alapsokaság tekintetében (n=846)
80,00%
64,30% 51,30%
60,00%
35,50%
26,60%
40,00%
15,80%
9,20%
20,00% 0,00% NKE RTK
NKE KTK
Nappali tagozatos hallgatók aránya
NKE HHK Elsősorban diáknak tekinti magát
37
A tagozat szerinti eredmények mindezt intézményi szinten is alátámasztják, hiszen a nappali tagozatos, jelenleg is dolgozó hallgatók több mint kétharmada (68,5%) elsősorban diáknak tekinti magát. Ezzel szemben a levelező tagozatos hallgatók között ennek nagysága elhanyagolható (2,6%). 35.ábra. Milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg leginkább ennek a munkának? (kari bontás) (n=846)
Milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg leginkább ennek a munkának? (kari bontás) (n=846)
16,90%
NKE HHK
62,10%
14,70%
NKE KTK
59,30%
37,20%
NKE RTK
0%
16,10% 4,90%
20%
17,00% 9,00%
5,40% 3,20%
54,20%
40%
60%
80%
100%
csak a saját szakterület
a saját és a kapcsolódó szakterületek
egy egészen más szakterület
bármilyen szakterület
Az RTK hallgatói azok (37,2%), akik a leginkább hasznosítani tudják a tanulmányaik alatti munkavégzés tekintetében a saját szakjuk által biztosított szakmai ismereteket (levelező túlsúly). Szintén ők azok, akik általában olyan tevékenységet folytatnak, amely valamilyen formában kötődik a szakmai ismereteikhez (91,4%). A KTK hallgatói (9%) nagyobb arányban próbálják ki magukat bármilyen szakterületen (diákmunka). Összességében elmondható, hogy a diákok nagy része próbál a saját szakterületén belül, vagy ahhoz kapcsolódó szakterületen munkát vállalni, ennek egyik magyarázó tényezője lehet, hogy az intézményben piacképes tudás sajátítható el.
38
2.6.2. Tanulmányok utáni karrier
A hallgatók alapvetően optimisták a jövőbeli elhelyezkedési esélyeiket illetően, és meg vannak elégedve a saját szakmai lehetőségeikkel, hiszen elenyésző arányban (3,8%) mondták azt, hogy más szakterületen próbálnák ki magukat. Nagyjából minden kilencedik, tízedik hallgató kételkedik abban, hogy sikerülne a saját szakmájában munkát találnia (13,4%). A karok szerint tapasztalható némi eltérés, a HHK és KTK hallgatóinak csak negyede (25,1%- 25,8%) biztos abban, hogy el fog tudni helyezkedni a saját szakterületén, a valószínűsítők aránya ennek kétszerese. A RTK esetében épp fordított a helyzet, hiszen a hallgatók fele (52,6%) biztos abban, hogy a szakmai tanulmányainak megfelelően fog tudni elhelyezkedni, de még a valószínű kategória is magasan képviselt (39,6%). A másik póluson helyezkednek el azok a hallgatók, akik kevesebb reményt fűznek a tanult szakmájukban való érvényesüléshez. Az intézményi adatok tekintetében 13,4 %. Az átlag alatti a KTK (7,7%), és a RTK (5,9%) hallgatóinak vélekedése, viszont a HHK esetében az arány magasnak mondható (21,6%) ami azt jelenti, hogy minden ötödik hallgató vélekedik úgy, hogy szakmát, hivatást kell váltania. A nem és a tagozat háttérváltozók nem mutatnak jellemző eltérést. 36.ábra. Mennyire tartja valószínűnek a diplomájának megfelelő szakterületen belüli elhelyezkedést? (kari bontás) (n=1392)
Mennyire tartja valószínűnek a diplomájának megfelelő szakterületen belüli elhelyezkedést? (kari bontás) (n=1392)
NKE HHK
25,10%
NKE KTK
25,80%
49,40%
19,60% 2,00%
3,90%
7,40%
62,30%
4,20%
0,30% 5,50% 52,60%
NKE RTK
39,60%
1,90% 0,40%
0%
20%
40%
60%
80%
100%
Biztosan sikerül elhelyezkednem a szakterületen belül Valószínűleg sikerül elhelyezkednem a szakterületen belül Nem tartom valószínűnek, hogy sikerül munkát találnom a tanult szakterületen Biztosan nem sikerül munkát találnom a tanult szakterületen Nem szeretnék a tanult szakterületen elhelyezkedni
39
7.táblázat. Frissdiplomások havi nettó keresetének becslése, az elhelyezkedéstől számított 1-3 éven belül, karok szerint
RTK KTK HHK
n 242 740 314
Átlag 178,29 270,51 175,19
Medián 180 130 150
Módusz 180 120 150
Szórás 90,337 3841,65 91,956
A diplomás munkavállalók számára a szakmai sikeresség mellett az egzisztenciális biztonság a legfontosabb tényező. A hallgatók adatainak vizsgálatakor feltűnik, hogy elég nehezen kezelhető adatsorok jöttek létre. A KTK- n a szórás nagysága miatt nehéz ezt a becslést értelmezni, de a másik két kar esetében az átlagok nagyságrendileg ugyanakkorák. A legkiegyensúlyozottabb minta az RTK hallgatóitól származik, ahol csaknem normális eloszlást produkáltak a válaszeredmények. 37.ábra. A diplomaszerzés motívumai (százalékos eloszlás, kari bontás) (n=1392)
A diplomaszerzés motívumai (százalékos eloszlás, kari bontás) (n=1392) 70 60 50 40 30 20 10 0
Egyetem összes
NKE RTK
NKE KTK
NKE HHK
A hallgatók a diplomás lét leginkább motiváló tényezőjének az egzisztenciális motívumot jelölték meg. Az intellektuális fejlődés lehetőségét a KTK hallgatói tartják a 40
legkevésbé fontosnak, ugyanakkor leginkább ők tartják a munkanélküliség elleni menekvés legjobb alternatívájának a diplomát. Sajnálatos tény, hogy a hallgatók is érzik, a társadalmi megbecsültség nem a legfontosabb tényező, és érdekes, a fenti adatoknak némileg ellentmondó eredmény, hogy a külföldi munkavállalás is nagyon alacsony indexet kapott. A tagozat szerinti minták is hasonló eloszlást mutatnak, mint a kari minták. A levelezős hallgatók számára fontosabb az intellektuális fejlődés (maga a munka melletti tanulmányok is ezt feltételezik), de a többi kategóriában a elmaradnak a nappalisok és az intézményi eloszlásoktól.
38.ábra. A diplomaszerzés motívumai (százalékos eloszlás, tagozat szerint) (n=1392)
A diplomaszerzés motívumai (százalékos eloszlás, tagozat szerint) (n=1392) 60 50 40 30 20 10 0
Egyetem össz.
Nappali
41
Levelező
3. A hallgatói motivációs kutatás eredményeinek felhasználási lehetőségei A DPR hallgatói motivációs vizsgálatok lehetőséget teremtenek arra, hogy felmérjük, a hallgatóink hogyan vélekednek egyetemünkről, a képzésekről, oktatóikról, a szakmaiszabadidős- infrastrukturális lehetőségekről. Véleményeik alapján betekintést kapunk a képzésekkel
szemben
támasztott
elvárásaikról,
továbbtanulási
terveikről,
szakmai
tapasztalatukról, a munka világával való kapcsolatukról. Ezek segítségével feltérképezhetjük a jövőről kialakított elképzeléseiket. A kérdőívek feldolgozása után kapott eredmények és adatok elemzése hasznos információt szolgáltat azoknak a csoportoknak, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek. A 2013-as kutatás főbb eredményei: 1. Az online felmérés során, intézményi szinten sikerült meghaladni a 15%-os válaszadási arányt. 2. Az alapsokaság meghatározása felvetette a hallgatók e- mailes adatbázisának folyamatos felülvizsgálatát. 3. A kutatás az egyetem nappali és levelező tagozatos, alap vagy mesterképzésben részt vevő hallgatóira terjedt ki. 4. A válaszadási hajlandóság a RTK és KTK esetében nőtt a tavalyi évhez képest, a HHK esetében némi csökkenés tapasztalható. 5. Intézményi szinten a női hallgatók többségben vannak, de a RTK és HHK karokon hagyományosan a férfihallgatók aránya magasabb. 6. A karok korcsoportok szerinti eltérése korrelál azzal, hogy a nappali vagy a levelező tagozat van túlsúlyban. A KTK-n a hallgatók közel kétharmada nappali tagozatos, életkorát tekintve csaknem ugyanilyen arány a 20- 25 éves kategóriába tartozik. Az RTK esetében a legkisebb a nappali tagozatosok aránya (egyharmad), ennek megfelelően a legfiatalabb korosztály csak egynegyedét adja a hallgatóiknak. 7. Korösszetételt tekintve a HHK és a KTK mondható a „fiatalabb” karoknak, míg a RTK- n belül a 31- 45 évesek dominálnak. 8. Az egyetem hallgatóinak összességében valamivel több, mint a fele (52,4%) államilag támogatott képzésben vesz részt. Ezzel nagyjából megegyezik a KTK 42
eloszlása (60,6%), míg az RTK- n lényegesen többen (81,5%), a HHK- n kevesebben (30,1%) végzik tanulmányaikat ebben a finanszírozási formában. 9. Nagyon magas a felvételi eljárás során, az egyetem első helyen történő jelölésének aránya (RTK- 97,2%, HHK- 88,7%, KTK- 77,6%). 10. Az édesanyák 30,7 %-a, míg az édesapák 22,6%-a diplomás. 11. Jellemző dinasztikus tendenciák nem alakultak ki egyik karon sem. A HHK hallgatói 87 %-nak, a RTK hallgatói 86,8 %-nak, míg a KTK hallgatói 80 %-nak nincs a szülője vagy nagyszülője között olyan személy, aki hasonló foglalkozású lenne. 12. A nappali tagozatos hallgatók közel fele (46,9%) gimnáziumi érettségi bizonyítványt szerzett. Szakközépiskolában a hallgatók 32,7%-a fejezte be középiskolai tanulmányait. 6-8 osztályos szerkezetváltó, két tanítási nyelvű tagozatos középiskolai érettségivel a hallgatók 14,5%-a rendelkezik. 13. Az egyetemről alkotott kép leglényegesebb faktora az NKE- n szerzett diploma értéke (63,1%), csak az NKE- n oktatják a választott szakot (57,1%), és hogy mindenképp az NKE- n akarta folytatni a diák a tanulmányait (48,2%). 14. A hallgatók megközelítőleg negyede (22,1%) már rendelkezik felsőfokú képzettséggel. Ez döntő részben Ba/BSc vagy hagyományos főiskolai képzés során szerzett diploma. 15. Intézményi szinten 10 % feletti azok aránya, akik jeles tanulók, és 40 % feletti, akik jó érdemjeggyel rendelkeznek a levelező tagozatos hallgatók rosszabb tanulmányi átlageredménnyel rendelkeznek, mint a nappalisok. 16. Jelenleg a hallgatók 5 %-a tanul valamilyen egyéb szakon is döntő részben BA/BSc, illetve felsőfokú szakképzésben. Intézményi átlag feletti a KTK- n tanuló hallgatók aránya (7,7%), míg az átlagtól elmarad az RTK (2,5%) és a HHK (3,4%) eredménye is. A tagozat szerinti megoszlások ebben a kategóriában is eltérőek, a nappalisok 6,1 %- a más szakon is tanul, ugyanez a levelezősök esetében csak 3,8%. 17. A továbbtanulási elképzelésekben leginkább a mesterképzés szerepel. Ezen belül a válaszolók nagy része (41,7%) választaná az egyetem falain belüli képzést, de jelentős azok aránya is, akik máshol próbálkoznának (16,9%). A hallgatók 15 %-a tervezi, hogy a NKE doktori iskoláiban tanul tovább. 18. A hallgatók úgy vélik, hogy a képzéseken belül inkább az elméleti oktatásra helyeződik a hangsúly. Az egyetemen megszerzett tudást az egyetemi átlag felett a 43
KTK hallgatói vélik jól hasznosíthatónak, az átlaggal megegyező az RTK hallgatók véleménye, átlag alatti viszont a HHK hallgatóinak elképzelése. A szakmai kapcsolatok kiépítésének lehetőségét egyértelműen a RTK hallgatói ítélik meg pozitívan, ugyanők azok, akik a legnehezebbnek vélik az egyetem elvégzését. 19. A nappali tagozatos hallgatók kétharmada (63,5%) államilag finanszírozott helyen tanulna tovább, ugyanez a levelezősöknél csak egyharmad (34%). A nappalisok hallgatók 1,5%-a, a levelezős hallgatók 12,7%-a hajlandó és képes lenne áldozni újabb tanulmányokra. 20. A hallgatók által megnevezett összeg, amelyet egy szemeszterre áldoznának 120680 forint. 21. Az intézményi honlap (57%), illetve Facebook (45,7%) szolgáltatással a válaszolók közel fele elégedett volt. A legkevésbé elégedettek a hallgatói tájékoztatással (14,6%), illetve a hallgatói önkormányzattal (18,5%). 22. Az angol és német nyelv uralja az egyetem hallgatóinak nyelvi orientációját. A többi világnyelv ismeretének hiánya közel azonos eredményeket mutat (64,5%70,4%). 23. A KTK hallgatói vesznek részt nagyobb arányban külföldi tanulmányutakon (4,7%), a HHK (3,8%), (a RTK (2,8%). A legnépszerűbb fogadó országoknak Németország, Franciaország, Ausztria, Lengyelország és Olaszország bizonyult. 24. Az egyetem hallgatói közül megközelítőleg minden tízedik diák dolgozott már külföldön hosszabb- rövidebb ideig (9,7%). Az intézményi átlag felett vállaltak munkát külföldön a HHK hallgatói (13,5%), az RTK (7,8%) és KTK (6,6%) hallgatói ebben a megközelítésben lefelé eltérnek az átlagtól. 25. A RTK hallgatóinak 10,9%- a tervezi, hogy külföldön vállal munkát a tanulmányai
befejezését követően. A KTK hallgatói közül 21,1%, a HHK- n 23,9% az arány. 26. Az intézmény hallgatóinak több mint fele (54,9%) dolgozik, a nappali tagozatos hallgatók között 24,4%, addig a levelezősöknél ez az arány 90,8 %. 27. A nappali tagozatos, jelenleg is dolgozó hallgatók több mint kétharmada (68,5%) elsősorban diáknak tekinti magát. A levelező tagozatos hallgatóknál ez 2,6%. 28. A HHK hallgatói közül minden ötödik diák úgy véli, hogy valószínűleg nem fog tudni elhelyezkedni a szakmájában.
44
