Diplomás Pályakövető Rendszer Pályakövető vizsgálat a végzettek között a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 2016. július Készítette: Dr. Varga András Oktatási Iroda DPR- referens
Tartalomjegyzék Bevezetés................................................................................................................................................. 3 1.
A kutatás módszertana .................................................................................................................... 3 1.1. A kérdőív összeállítása.................................................................................................................. 3 1.2. Feldolgozás és elemzés................................................................................................................. 3
2.
A kutatás eredményei ..................................................................................................................... 4 2.1. Az alapsokaság és a minta összetétele ......................................................................................... 4 2.2. Családi háttér................................................................................................................................ 8 2. 3. Kapcsolódás az egyetemhez ..................................................................................................... 10 2.3.1. Az egyetemet megelőző időszak tanulmányai .................................................................... 10 2.3.2. Az egyetemi tanulmányok ................................................................................................... 11 2.3.3. Jelenlegi képzésekre, tanulmányokra vonatkozó kérdések ................................................ 14 2.4. Nemzetközi tapasztalatok .......................................................................................................... 16 2.4.1. Nyelvismeret........................................................................................................................ 16 2.4.2. Tanulmányok alatti külföldi jelenlét .................................................................................... 17 2.5. Tanulmányok alatti szakmai gyakorlat ....................................................................................... 18 2.6. Átmenet a felsőoktatásból a munka világába ............................................................................ 19 2.6.1. Munkaerő-piaci életút ......................................................................................................... 22 2.6.2. Külföldi tapasztalatok ......................................................................................................... 23 2.7. Jelenlegi munkaerő-piaci helyzet ............................................................................................... 24 2.7.1. Elégedettség ........................................................................................................................ 26
3.
A hallgatói motivációs kutatás eredményeinek felhasználási lehetőségei ................................... 29
Bevezetés A Nemzeti Közszolgálati Egyetem számára fontos a végzett hallgatóinak visszajelzése a tanulmányi évekre vonatkozóan. Ennek érdekében most már hagyományosnak nevezhető kérdőíves vizsgálatot folytat, melynek célja megismerni az Egyetemen abszolutóriumot szerzett hallgatók véleményét, tapasztalataikat és motivációikat. Az intézményi DPR lebonyolítását az Oktatási Iroda koordinálta. Az előkészületekben, a kérdőíves online adatfelvételben és a tanulmányírásban segítségemre volt a Központi Tanulmányi Hivatal (KTH- Dávid Márk).
1. A kutatás módszertana 2016. május 05-től június 12-ig online kérdőíves vizsgálatot végeztünk a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és annak jogelőd intézményeiben 2011-ben, 2013-ban, 2015-ben abszolutóriumot szerzett hallgatók körében a felsőoktatási jogszabályok előírásának megfelelően. A vizsgálat online standard kérdőíves adatfelvétellel történt az UniPoll kérdőívszerkesztő rendszerén keresztül.
1.1. A kérdőív összeállítása A 2016. évi pályakövetési vizsgálatban a központi kérdőívblokk (országos) került lekérdezése, amelyet az Oktatási Hivatal bocsátott rendelkezésünkre, és amelyben kötelező kérdéskörök szerepelnek. A kérdések túlnyomórészt strukturált jellegűek voltak (Likert- skála típusúak), kis számban fordultak elő strukturálatlan kérdések. A válaszadói hajlandóság növelése érdekében egy levelet mellékeltünk volt hallgatóinknak a kérdőív linkje mellé, illetve a kutatás folyamán heti rendszerességgel küldtünk emlékeztető e-maileket is. Ugyanezen célt szolgálta, hogy nyereményjátékot is hirdettünk a válaszadók körében.
1.2. Feldolgozás és elemzés A kérdőívek feldolgozását és elemzését az SPSS matematikai statisztikai program segítségével végeztük el. A jobb szemléltetés érdekében az adatokat százalékos eloszlásuk alapján mutatjuk. A terjedelmi korlátok miatt a tanulmányban csak a legfontosabbnak ítélt itemek ábrázolása található meg. Az NKE karainak és Intézeteinek meghatározásakor és a jobb érthetőség miatt az alábbi rövidítéseket alkalmazzuk:1 1
Az elemzés alá vont időszak alatt folyamatos szervezeti megújulás volt. A könnyebb kezelhetőség illetve az adatok elemszámának nagysága miatt az Intézetek közül a Katasztrófavédelmi Intézet került külön elemzési egységbe.
NKE RTK - Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar (jogelőd intézmény:Rendőrtiszti Főiskola) NKE KTK - Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar (jogelőd intézmény:Budapesti Corvinus Egyetem- Közigazgatástudományi Kar) NKE HHK - Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (jogelőd intézmény:Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem) NKE NETK- Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar NKE KVI- Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet
2. A kutatás eredményei A kutatások az alábbi területekre fókuszáltak:
Alapadatok, a minta összetétele Egykori, jelenlegi tanulmányok Nemzetközi tapasztalatok Kapcsolódás a munka világához Jelenlegi munkaerő-piaci státusz
2.1. Az alapsokaság és a minta összetétele A kutatási folyamat elején a legelső feladat az alapsokaság meghatározása volt. Az online adatfelmérés sajátossága, hogy a kutatásban részt vevő populáció minden tagjának létező és valós e-mail címmel kell rendelkeznie, amely alapvetően meghatározta azt is, hogy mekkora a kutatásban részt vevő alapsokaság. Mindezek ismeretében a kutatás időpontjában az egyetem jogelőd intézményeiben abszolutóriumot szerzett e-mail címmel rendelkező hallgatók létszáma 5206 fő. Számukra elküldtük a kutatás alapját képező kérdőívet. Ennek alapján a 2016. évi pályakövető vizsgálatban az alapsokaságot 5206 főben állapítottuk meg. 1. táblázat. A vizsgálat reprezentativitása
2011 végzettek (fő) RTK KTK HHK NETK KVI ÖSSz:
15 526 744 1285
kitöltők (fő)
14 34 56 104
2013
összes
2015
Arány (%)
végzettek (fő)
kitöltők (fő)
Arány (%)
végzettek (fő)
kitöltők (fő)
Arány (%)
végzettek (fő)
kitöltők (fő)
Arány (%)
93,3% 6,4% 7,5% 8,1%
197 601 795 410 2003
43 75 89 26 233
21,8% 12,4% 11,2% 6,3% 13%
485 650 475 58 250 1918
51 124 40 16 17 248
10,5% 19,1% 8,4% 27,6% 6,8% 12,9%
697 1777 2014 58 660 5206
108 233 185 16 43 585
15,5% 13,1% 9,1% 27,6% 6,5% 11,23%
Az alappopuláció és a minta kialakítása több ponton is nehézségekbe ütközött. Egyrészt az on-line elérhetőséget lehetővé tevő e-mail címek részleges hiánya, másrészt a válaszadói hajlandóság alacsony volumene miatt. A válaszadói hajlandóság alacsony foka várható eredmény volt, hiszen egyrészt erre utaltak az előző évek hasonló vizsgálatai is (2012-ben 488 fő, 2013-ban 400 fő, 2014-ben 451 fő, 2015-ben 416 fő), az e-mail címek hiánya, valamint a folyamatos átszervezés miatt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez való identifikáció a jogelőd intézményekben abszolutóriumot szerzett hallgatók körében nagy valószínűséggel még nem teljesen történt meg. A tavalyi eredményekhez képest karonként és intézményi szinten is növekedés tapasztalható, a válaszadási hajlandóság a 10%-os határ fölé kúszott. Ezek együttes eredményeként a kutatás elsősorban annak a populációnak az eredményeit teszi értelmezhetővé, akik ténylegesen részt vettek a vizsgálatban (tehát visszaküldték a kérdőíveket). 1.ábra. A 2012-2016 évek közötti mintaeloszlás karonként 327
350 300 233
250
199 200
156 158 142
150 100 50
50 57
227 208
2012 185
2013 2014
138
108 79
2015 43
2016
16
5
0 NKE RTK
NKE KTK
NKE HHK
NKE NETK
NKE KVI
Az egyes Karok/Intézetek volt hallgatóinak kutatásban való részvétele hozzávetőlegese tükrözi azt, hogy mennyien szereztek abszolutóriumot az adott képzési területen (1. ábra). Az RTK és a KTK hallgatóinak részvétele egyre magasabb számokat mutat, amely azzal is magyarázható, hogy ezeken a képzési területeken mind nagyobb számú hallgató szerzett abszolutóriumot. Ezzel ellentétes utat jár be a HHK volt hallgatóinak részvételi száma. A rendszerben új elemként jelentek meg a NETK és a KVI volt hallgatói. A reprezentatív súlyozást követően a válaszadók Karonkénti/Intézetenkénti eloszlása megegyezik a hallgatói alapsokaság megoszlásával(2. ábra). A nemek szerinti reprezentativitást nem sikerült produkálni a hiányosan kitöltött kérdőívek nagy száma miatt. Ezért a nemek szerinti kategorizálás csak a kutatásban részt vett populációra érvényes eredményekhez vezet, azokat kiterjeszteni nem lehetséges.
2.ábra. A végzettek karok szerinti megoszlása n=584
4,20% 1,20%
14,70% NKE RTK NKE KTK NKE HHK
42,40%
NKE NETK 37,40%
NKE KVI
3.ábra. A végzettek nemek szerinti megoszlása (Karok/Intézetek szerint) n=380
68,80%
NKE KVI NKE NETK
33,30%
66,70% 63,90%
NKE HHK NKE RTK NKE KTK
31,20%
36,10%
60,30%
39,70%
40,50%
59,50%
Férfi
Nő
A HHK az RTK valamint a KVI végzettjei között közel kétszeres férfi többség tapasztalható, ugyanakkor a KTK-n és a NETK- n belül a női hallgatók többsége jellemző hasonló mértékben (3. ábra). A vizsgált időszak végzetthallgatóit tekintve a mintában a férfiak kerültek valamivel nagyobb arányba (54,2%).
4.ábra. A végzettek finanszírozási forma szerinti megoszlása (karok szerint) n=567
NKE KVI
13,00%
87,00%
16,70%
NKE NETK
83,30%
34,30%
NKE HHK
64,00%
55,80%
NKE KTK
37,20%
73,80%
NKE RTK
Államilag támogatott
1,70%
7,00%
23,80%
Költségtérítéses
2,40%
Több finanszírozási formában is
Az egyes karokon tapasztalható finanszírozási formák tendenciái is megfelelnek az aktív hallgatók hasonló összevetésének, igaz, némi hangsúlyeltolódások tapasztalhatók (4. ábra). Az adott időszakban végzettek közül az RTK hallgatói voltak legnagyobb arányban az államilag támogatott kategóriában (73,8%), ez valamivel kisebb a KTK-n (55,8%). Az újonnan elemzésre kerülő szervezeti egységek hallgatói túlnyomórészt költségtérítéses formában szereztek abszolutóriumot az Egyetemen. 5.ábra. A végzett hallgatók életkora kategorizálva (karok szerint) n=377
NKE KVI
28,80%
NKE HHK
28,10%
37,80%
22-27 éves
43,20%
31,00%
42,50%
NKE KTK NKE RTK
19,20%
28-33 éves
23,70%
17% 20,50%
33-45 éves
30,60% 35,90%
8,80% 17,20% 10% 5,80%
46 év feletti
A végzett hallgatók korösszetételét vizsgálva megállapítható, hogy a kérdőívet kitöltők között a KTK hallgatói állományában volt a legnagyobb a fiatalabb korosztályok aránya (5. ábra). A HHK rendelkezett a legnagyobb arányban a 46évnél idősebb korosztállyal. 2
2.2. Családi háttér A szülők iskolai végzettségével kapcsolatosan az eredmények a magyar társadalomból általánosan ismert tendenciákat erősítették meg (6.ábra). Az apák esetében ez azt jelenti, hogy a középiskolai tanulmányaik alatt inkább szakmunkásképzőt (32,5%) végeztek, felsőoktatás esetében pedig hasonló az egyetemi (13,6%) és főiskolai (12,6%) végzettség aránya. Az anyák esetében magasabb a nyolc általános (12,6%) végzettséggel rendelkezők aránya, mint a férfiak esetében. Középiskolai végzettségük közel egyenlő arányban oszlik meg a szakmunkásképző (18,9%), szakközépiskola (19,7%) és gimnázium (17,3%) között. Felsőoktatás esetén a főiskolai végzettség (20,2%) még uralkodó az egyetemmel (10,5%) szemben.
6.ábra. Szülők iskolai végzettsége a végzettek 14 éves korában n=381
2,1% 13,6% 12,6%
0,5% 10,5% 20,2%
nem tudja, nem ismerte, nem élt egyetem
6,6% 17,3%
főiskola
19,7%
gimnázium
26,8%
32,5%
5,8% Édesapa
2
18,9% 12,6% Édesanya
szakközépiskola, technikum
szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül) legfeljebb 8 általános
A NETK volt hallgatói a születési évre vonatkozó adatszolgáltatással nem éltek, ezért az ő eredményeik nem kerülhettek fel a diagramra.
7.ábra. A család anyagi helyzete a válaszolók 14 éves korában (karok szerint) n=372
NKE KVI
5,90% 17,60%
47,10%
23,50%
75,00%
NKE NETK NKE HHK 2,60% NKE KTK 4,90%
23,20%
25,00% 53,00%
24,60%
NKE RTK 3,40% 15,50%
15,20% 6,00%
45,10% 46,60%
5,90%
21,10% 29,30%
Az átlagosnál sokkal jobb
Az átlagosnál valamivel jobb
Nagyjából átlagos
Az átlagosnál valamivel rosszabb
4,20% 5,20%
Az átlagosnál sokkal rosszabb
A család anyagi helyzetének megítélésében lényegi eltérések nem figyelhetőek meg. Az eredmények nem szignifikánsak, az Egyetem egyes Karainak/Intézeteinek hallgatói minden társadalmi csoportot képviselnek. 8.ábra. Hivatalos családi állapota jelenleg n=380
3% Egyedülálló 36%
34%
Élettársi vagy tartós együttélési kapcsolatban él Házas 27%
Elvált
A családi állapot vizsgálatánál megfigyelhető, hogy a „házas” és az „egyedülálló” kategória csaknem kiegyenlíti egymást (8. ábra). A Karok/Intézetek közötti eloszlásokat leginkább a korösszetétel befolyásolhatja, hiszen a fiatalabb végzettekkel rendelkező Karok/Intézetek volt hallgatói még nagyobb valószínűséggel egyedülállóak (9. ábra).
9.ábra.Hivatalos családi állapota jelenleg (karok szerint) n=380
31,20%
NKE KVI
18,80%
25,00%
NKE NETK
50,00%
33,80%
NKE HHK
43,80%
0%
25,90%
20%
Egyedülálló
37,70%
26,50%
36,20%
NKE RTK
25,00%
27,30%
40,10%
NKE KTK
40%
6,20%
60%
27,90%
0,60% 5,40%
36,20%
1,70%
80%
100%
Élettársi vagy tartós együttélési kapcsolatban él
Házas
Elvált
2. 3. Kapcsolódás az egyetemhez Az intézményhez való kapcsolódás esetében az időbeliség elvét betartva értékeltük a kérdőív válaszaiból nyerhető eredményeket. Ennek érdekében vizsgáltuk a korábbi végzettségekre, az elvégzett tanulmányokra illetve a jövőbeli elképzelésekre vonatkozó információkat. 2.3.1. Az egyetemet megelőző időszak tanulmányai 10.ábra. A végzettek középiskolájának típusa (kari bontás) n=374
NKE KVI
NKE NETK
NKE HHK
35,30%
5,90% 11,80%
41,20%
5,90% gimnázium – hagyományos 4 osztályos
50,00%
46,80%
25,00%
5,20% 9,70%
25,00%
37,70%
0,60%
gimnázium – 5 osztályos, idegen nyelvi előkészítő évvel 6, 8 osztályos középiskola, kéttannyelvű gimnázium szakközépiskola
NKE KTK
NKE RTK
34,50%
14,80%12,00%
34,50%
4,20% egyéb
49,20%
8,80%
8,80% 29,80% 3,50%
Mindhárom kar esetében jellemző, hogy a gimnáziumi képzések és szakközépiskola uralja a középfokú végzettséget, némi hangsúlyeltolódással (10. ábra). Jelentősnek mondható a KVI végzettjei között a szakközépiskolai végzettséggel rendelkezők aránya (41,2%). Minimális –nemek szerinti eltérés – kimutatható:a nők nagyobb hányada szerzett 6 vagy 8 osztályos középiskolában érettségit, a férfiak a szakközépiskolában voltak túlsúlyban. 11.ábra. A végzettek középiskolájának típusa (nemek szerint) n=382
45,20%
Nő
13,60%
39,20%
Férfi
13,10%
7,80%
4,90%
26,40%
44,70%
1,70%
3,40%
gimnázium – hagyományos 4 osztályos gimnázium – 5 osztályos, idegen nyelvi előkészítő évvel 6, 8 osztályos középiskola, kéttannyelvű gimnázium szakközépiskola egyéb
2.3.2. Az egyetemi tanulmányok 12.ábra. A végzettek átlagos tanulmányi eredményei (kari bontás n=569
NKE KVI
21,70%
NKE KTK NKE RTK
34,80%
80,00%
NKE NETK NKE HHK
43,50%
13,20%
20,00%
57,70%
25,30%
29,00% 58,10%
15,70%
66,30%
Közepes
Jó
15,70% 18,10%
jeles
A végzettek eredményei alapján megállapítható, hogy a hallgatók nagy része jó vagy jeles tanulmányi átlaggal szerezte meg a diplomáját (12. ábra). Mindez arra enged
következtetni, hogy megállapíthatjuk: az Egyetemről jól felkészülten, elméleti és gyakorlati, használható tudásanyaggal kerültek ki a hallgatók a munkaerő-piacra. Az alábbi ábrák összefoglalóan, karonként mutatják, hogy mennyi idő telik el a szak megkezdése és az abszolutórium megszerzése között (13-15. ábra).3 13.ábra. A szak megkezdése után összesen hány félév alatt jutott el az abszolutóriumig? (RTK) n=77
1% 5%
13% 2 félév 3-4 félév 5-6 félév
82%
7-8 félév
14.ábra. A szak megkezdése után összesen hány félév alatt jutott el az abszolutóriumig? (KTK) n=210
5%
17%
8% 19%
2 félév 3-4 félév 5-6 félév
51%
7-8 félév 9-10 félév
3
A NETK (6 fő) és a KVI (23 fő) részéről kevés válasz érkezett erre a kérdésre, ezért az alacsony elemszámok miatt nem kerültek kördiagram formájában megjelenítésre
15.ábra. A szak megkezdése után összesen hány félév alatt jutott el az abszolutóriumig? (HHK) n=226
9%
6% 20%
2 félév 3-4 félév
40%
5-6 félév 25%
7-8 félév 9-10 félév
16.ábra. Az abszolutórium után közvetlenül a diplomáját is megszerezte? (karok szerint) n=553
21,50% 35,00%
14,30% 29,20%
37,50%
Nem 78,50% 65,00%
NKE RTK
NKE KTK
85,70% 70,80%
NKE HHK
Igen 62,50%
NKE NETK
NKE KVI
Az abszolutórium megszerzése még nem jelenti automatikusan azt, hogy az illető le is diplomázik (16. ábra). A vizsgált időszak minden negyedik abszolutóriumot szerzett hallgatója nem szerezte meg a diplomáját azonnal (27,3%), amely valamennyi javulást jelent az előző évi kutatás hasonló eredményéhez képest (32,1%). Ez az arány a KVI hallgatói között a legmagasabb (37,5%). Ennek okaként elsősorban a nyelvvizsga hiányát jelölték meg. A későbbiekben a diplomaszerzés aránya javul, de még így is magas azok száma, akik abszolváltak, de a diplomát még nem vehették kezükbe (17. ábra). Jellemzően az abszolutórium megszerzését követő 1-2 év között pótolják azokat a hiányosságokat, amelyek a diploma átvételéhez szükségesek.
17.ábra. Az abszolutórium után hány hónappal szerezte meg a diplomát? (karok szerint) n=148
NKE KVI
22,20%
11,10%
16,90%
10,80%6,20%
NKE KTK 2,30% 18,20%
22,70%
6,80%4,50%
NKE RTK 3,40%13,80%
27,60%
NKE HHK
6,20% 16,90%
33,30%
33,30% 43,10% 45,50%
6,90% 6,90%
41,40%
1-3 hónap
4- 6 hónap
7-12 hónap
13-24 hónap
2 évnél több idő alatt
Még nem szereztem meg
A válaszolók feleleteiből kitűnik, hogy addig, amíg nem rendelkeztek diplomával, aktív részeseivé váltak a munkaerő-piacnak, és kissé vagy egyáltalán nem érezték hátrányát a diploma hiányának.
2.3.3. Jelenlegi képzésekre, tanulmányokra vonatkozó kérdések
Felsőfokú végzettséggel a megkeresés alapjául szolgáló képzés megkezdésekor a hallgatók 33,3%-a rendelkezett (18. ábra). A tanulmányai megkezdése óta (közben vagy utána) minden kilencedik hallgató (11,9%) szerzett felsőfokú végzettséget. 18.ábra. Egyetemet megelőző és követő felsőfokú tanulmányok jellemzői
33,30% 11,90% Rendelkezett felsőfokú A megkeresés alapjául végzettséggel a szolgáló képzés megkeresés alapjául megkezdése óta (közben, szolgáló képzés vagy utána) szerzett megkezdésekor egyéb felsőfokú végzettséget
A továbbtanuláshoz szükséges anyagi forrásokat az Egyetem hallgatóinak közel ötöde (21,9%) a diákhitelből teremtette elő (19. ábra). Kiugróan magas értéket produkált a NETK hallgatóinak eloszlása (42,9%), míg a többi Kar/Intézet esetében kiegyensúlyozottabbak az eloszlások. 19. ábra. Tanulmányai alatt igénybe vett-e diákhitelt? n=525
57,10% 82,90%
80,00%
75,30%
78,30%
Nem Igen
42,90% 17,10% NKE RTK
20,00% NKE KTK
24,70% NKE HHK
21,70% NKE NETK
NKE KVI
20.ábra. A végzettek továbbtanulási elképzelései (képzések szerint) n=584
Egységes osztatlan képzés
37,20%
Doktori Phd képzés
35,40%
Szakirányú továbbképzés Mesterképzés Alapképzés Felsőoktatási szakképzés
38,40% 30,50% 39,00% 35,70%
1,50% 6,20%
55,20%
8,00% 4,70%
52,00%
6,80%4,40%
50,40%
14,60% 10,30%
44,60%
1,00% 8,50%
51,50%
5,80%8,50%
50,00%
Nem válaszolt Igen, a kérdőív alapjául szolgáló intézményben Igen, más felsőoktatási intézményben Nem szeretnék továbbtanulni
A végzett hallgatók továbbtanulási elképzeléseiben elsősorban a mesterképzés szerepel (14,6%), és azt a NKE valamelyik karán képzeli el nagy részük (20. ábra). A doktori képzés a második legnépszerűbb továbbtanulási lehetőség (8%), amit szintén saját egyetemen terveznek nagyobb arányban. A szakirányú továbbképzésen már közelít egymáshoz a saját illetve másik felsőoktatási intézményben való tanulási hajlandóság (6,8%- 4,4%). Karok szerint saját egyetemen a felsőoktatási szakképzésben a KTK, mesterképzésben az RTK, doktori képzésben a HHK hallgatói vennének legszívesebben részt.
2.4. Nemzetközi tapasztalatok 2.4.1. Nyelvismeret 21.ábra. Az angol nyelv ismerete (karok szerint) n=438
NKE KVI NKE NETK
9,50%
19,00%
14,30%
42,90%
25,00%
75,00%
NKE HHK 4,70% 15,30%
24,20%
NKE KTK
8,90% 14,60%
NKE RTK
7,60%
25,30%
21,70%
18,20%
Nem ismeri
14,30%
29,30%
25,80%
Kicsit ismeri
30,50% 25,50%
33,30%
Ismeri
Jól ismeri
15,20%
Nagyon jól ismeri
Nyelvismeret tekintetében a vizsgált populációban az angol nyelv ismerete a legjellemzőbb, a karok közötti összehasonlítást alapul véve a HHK végzett hallgatói (30,5%) azok, akik a leginkább birtokában vannak az angolnak.4(21. ábra)Legkevésbé a KVI és az RTK végzettjei mondhatják el magukról, hogy magabiztos nyelvhasználók, hiszen itt mindössze 14,3%- 15,2% gondolta magáról azt, hogy nagyon jól ismeri ezt a nyelvet. 22.ábra. Hallgatók nyelvismeret hiánya az alábbi nyelvek vonatkozásában (2013-2016)
88,5% 89,0%
95,7% 82,6% 84,5%
82,0% 75,1% 66,5%
62,7% 62,7%
62,2% 59,3%
66,6%
71,0% 2013
51,4% 54,2%
2014 29,6%
35,7%
28,6% 27,8%
Olasz
Francia
Spanyol
Orosz
Német
2015 2016 9,7% 6,8% 6,7% 7,0% Angol
A tavalyi felméréshez képest a tendenciák ugyanazok maradtak,lényegi eltérés nem figyelhető meg, ugyanakkor megállapítható, hogy az angol kivételével csökken azok aránya, akik egyáltalán nem ismerik az adott nyelvet (22. ábra).Az angol után a német nyelvet ismerik 4
a NETK eredménye az alacsony elemszám miatt nem mérvadó, csak tájékoztató jellegű
legtöbben, hiszen csak minden negyedik hallgató felelte azt, hogy egyáltalán nem ismeri ezt a nyelvet. Ezt követően egy nagy ugrás tapasztalható, és az aktív állománytól eltérő nyelvpreferencia alakul ki, az orosz nyelv „előretörésével” (az orosz nyelv előző korszakok kötelező oktatása miatt). 2.4.2. Tanulmányok alatti külföldi jelenlét 23.ábra. A végzettség megszerzése előtt tanult-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön? n=442
8% Igen Nem
92%
A külföldi tanulás ebben a korosztályban még nem volt a legnépszerűbb forma, illetve a lehetőségek is korlátozottabbak voltak:a végzettek 7%-a mondhatja el magáról, hogy külföldön is tanult (23. ábra). A külföldi tanulmányokkal rendelkező végzett hallgatók közel fele egy hónapnál kevesebb időt töltött idegen országban, az ennél hosszabb időszakot felölelő tanulmányok leggyakoribb ideje 6 hónap volt. 24.ábra. Milyen finanszírozással tanult ekkor külföldön? n=40 Tempus/Erasmus ösztöndíj
15% 8%
28%
A fogadó felsőoktatási intézmény ösztöndíja
9% 38%
5%
Egyéb hazai ösztöndíj, pályázat Saját/családi finanszírozás Párhuzamos külföldi munkavállalás Egyéb
A külföldi tanulmányok legnépszerűbb finanszírozási formájaa saját, családi finanszírozás volt, emellett még kiemelt jelentőségű volt a Tempus/Erasmus ösztöndíj (28%) illetve az egyéb finanszírozás (15%) (24.ábra). Az országok közül számos európai ország neve szerepel (jellemzően Anglia, Németország), de néhány tengerentúli területet is megneveztek: USA, Kanada.
2.5. Tanulmányok alatti szakmai gyakorlat 25.ábra. A kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai alatt részt vett-e a tanulmányok részét képező kötelező szakmai gyakorlaton? n=437
24,40% Igen Nem 75,60%
A végzett hallgatók több mint háromnegyede (75,6%) vett részt tanulmányai alatt valamilyen szakmai gyakorlaton (25. ábra). Ennek sikerességét bizonyítja, hogy a későbbiekben ezen a gyakorlati helyen 42,1%-ukat alkalmazták is. 26.ábra. A kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai alatt részt vett-e a tanulmányok részét képező kötelező szakmai gyakorlaton? (karok szerint) n=327
59,60%
65,80%
69,60%
80%
83,30%
40,40% 34,20%
Nem
30,40% 20%
NKE RTK
NKE KTK
NKE HHK
Igen 16,70%
Igen Nem
NKE NETK
NKE KVI
A karok szerinti megközelítés jelentős különbségre hívja fel a figyelmet, amely a képzések eltérő szerkezetéből fakad (26. ábra).
27.ábra. Végzettsége megszerzése előtt (felsőfokú tanulmányai közben, vagy azelőtt)… n=420
64%
55% 12%
…végzett-e …végzett-e nem tanulmányaihoz szakmai munkát? kapcsolódó (szakmai) munkát?
…dolgozott-e külföldön?
A végzett hallgatók felsőoktatási tanulmányaik során aktívan bekapcsolódtak a munka világába is, hiszen kétharmaduk végzett szakmai munkát (64%), illetve közel hasonló arányban (55%) válaszolták azt, hogy a szakmájukhoz szorosan nem kötődő területen vállaltak munkát az egyetem ideje alatt (27. ábra). Jelentősnek nevezhető az, hogy minden nyolcadik (12%) volt hallgató külföldön is dolgozott. A változóra legnagyobb hatással a tagozat volt: a levelezős hallgatók nagyobb arányban vállaltak szakmai munkát tanulmányaik alatt, mint a nappalisok.
2.6. Átmenet a felsőoktatásból a munka világába Napjainkra általánossá vált, hogy az egyetemi hallgatók tanulmányaik mellett rendszeresen vállalnak állandó vagy alkalmi munkát. Ez a tendencia már a vizsgált populációt is érintette, hiszen jellemzően inkább főfoglalkozású dolgozónak tekintették magukat a hallgatók és csak másodsorban diáknak (28. ábra). 28. ábra. Ön a kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú képzése során jellemzően minek tekintette magát inkább? (karok szerint) n=426
Főfoglalkozású diáknak (aki dolgozik is)
Főfoglalkozású dolgozónak (aki tanul is)
16,70% 56,20%
60,10%
59,80%
73,70% 83,30%
43,80%
NKE RTK
39,90%
NKE KTK
40,20%
NKE HHK
26,30% NKE NETK
NKE KVI
A fenti eredményre magyarázattal szolgálhat az a tény, hogy a hallgatók közel kétharmada az abszolutórium megszerzésekor már rendelkezett főállású munkaviszonnyal (29. ábra). Mindhárom Kar és Intézet hallgatói nagyon magas arányban tekintették magukat inkább főfoglalkozású dolgozónak is, akik a munka mellett tanulnak, amely megteremthette számukra annak a lehetőségét, hogy a szakmai jártasságuknak megfelelő munkakörökben helyezkedjenek el. Amennyiben a munkáltató profilja szervesen kapcsolódott a tanult ismeretekhez (RTK esetében rendőrség, KTK esetében államigazgatás, közigazgatás, HHK esetében honvédség, KVI esetében a katasztrófavédelem).A hagyományos csatornák (jelentkezés, személyes elbeszélgetés, önéletrajz) mellett fontos szerepet kapott a kapcsolati tőke, illetve az előzetes szakmai tapasztalat is az elhelyezkedésben (30. ábra). 29.ábra. Az abszolutórium megszerzésekor rendelkezett Ön főállású munkaviszonnyal (szolgálati jogviszonnyal)? (karok szerint) n=4127
Igen
39,70%
39,70%
Nem
26,30%
36,40% 80,00%
60,30%
60,30%
73,70%
63,60% 20,00%
NKE RTK
NKE KTK
NKE HHK
NKE NETK
NKE KVI
30.ábra. Hogyan jutott Ön ehhez a munkához? n=260
Álláshirdetésre jelentkezett; 13% Egyéb; 15% Egyéb személyes ismeretség révén; 17%
Korábbi munkakapcsolat révén; 11%
Munkáltatónál jelentkezett, pl. elküldte önéletrajzát; 32%
Tanári ajánlás révén; 7%
Vállalkozóként, Gyakorlati helyén önfoglalkoztatóké alkalmazták; 1% nt kezdte; 1%
31.ábra. Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok feleltek meg a legjobban ennek a munkának? (karok szerint) n=262
NKE KVI
NKE HHK
23,10%
53,80%
18,60%
15,40% 7,70%
13,30% 9,70%
58,40%
Csak a saját (kérdőív alapjául szolgáló) tanulmányok szakterülete A saját és a kapcsolódó szakterületek Egy egészen más szakterület
NKE KTK
22,10%
54,70%
15,80% 6,30% Bármilyen szakterület
NKE RTK
27,50%
57,50%
10,00% 5,00%
Az RTK volt hallgatói azok, akik leginkább a saját (27,5%),a kapcsolódó tanulmányok szakterülete mentén inkább a HHK hallgatók helyezkedtek el (58,4%), a legkevésbé pedig a KTK hallgatói ragaszkodtak szigorúan véve a saját szakterületükhöz (31. ábra). Ugyanakkor a különbségek csak árnyalatnyiak és nem szignifikánsak. A munkaviszony döntő része állandó jellegű és határozatlan idejű volt (91,4%), határozott idejű volt 6,7%, míg 2% alkalmi vagy megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos stb.) volt. 32.ábra. Az abszolutórium megszerzése után közvetlenül keresett-e munkát? n=424
Igen
7%
57%
5%
31%
Nem, mert már akkor is dolgoztam Nem, mert folytattam tanulmányaimat/tanulmány okat kezdtem Egyéb
A volt hallgatók közel kétharmada (57%) már a végzés idején is rendelkezett munkahellyel, így számukra a tanulásból a munkába való átmenet különösebb zökkenők nélkül zajlott le (32. ábra). A többiek kisebb része tovább tanult, míg nagyobb hányaduk munkát keresett. A frissen végzettek munkakeresésére jellemző, hogy a leggyakoribb válasz az volt, hogy egy munkáltatónál próbálkoztak (módusz=1), de ennél sokkal nagyobb szórás mutatkozik (medián=8). A legtöbben azt nyilatkozták, hogy egy alkalommal hívták be őket állásinterjúra (módusz=1), de az átlag ebben az esetben is magasabb (1,53 alkalom). 33.ábra. Az abszolutórium megszerzése után talált-e munkát? (azok között, akik nem rögtön helyezkedtek el) n=128
18%
36%
Azonnal, egy hónapon belül találtam Keresés után találtam
46% Még nem találtam
Az abszolutórium után nem azonnal elhelyezkedő hallgatók ötöde (18%) továbbra is munkát keres, míg a többieknek rövidtávon sikerült érvényre juttatni tanulmányait, szakmai tapasztalatait a munkaerő-piacon (33. ábra).Hetedük (15,4%) egy hónapon belül, míg nagyobb részük 2-3 hónapi keresést követően tudott elhelyezkedni.
2.6.1. Munkaerő-piaci életút
A diploma megszerzését követően a hallgatók csaknem kétharmadának (62,6%) egy főállású munkahelye volt. 18,7 % felelte azt, hogy már két munkahelye volt, mígvalamennyivel kevesebben (10,8%) mondták azt, hogy egy sem. Munkanélküli a volt hallgatók csupán hatoda volt (17,5%) (34. ábra). A munkanélküliségben leginkább érintettek a HHK (18,3%) és a KTK (19,7%) hallgatói. Legkevésbé a RTK végzettjei vannak kiszolgáltatva a munkaerő- piacnak (9.7%), hiszen közülük csak minden tízedik említette, hogy érintett volt a munkanélküliség kérdésében.
34.ábra. A diploma megszerzése óta volt-e munkanélküli? (karok szerint) n=416
90,30% 80,30%
81,70%
82,40%
Igen 9,70%
19,70%
Nem 18,30%
17,60% Nem
NKE RTK
NKE KTK
Igen NKE HHK
NKE KVI
A munkanélküli időszakok száma döntően egy (66%) vagy 2 alkalom (24%), időtartamuk változatos, átlagban 7 hónap. A legtöbbször említett munkanélküli időszak 4 hónap volt, ez arra enged következtetni, hogy a munkaerő-piacról kiszorult volt hallgatóink viszonylag gyorsan érvényesíteni tudják tudásukat, így közöttük a tartós munkanélküliség kialakulása ritka.
2.6.2. Külföldi tapasztalatok
A diploma megszerzését követően a volt hallgatók 4,1%-a tanult külföldön, valamivel nagyobb arányban (5,8%) dolgoztak külföldön, vagy jelenleg is idegen országban vállalnak munkát. Ezek a külföldi munkavállalások döntően 1-2 alkalmat jelentenek, ugyanakkor nagymértékű szórás jelentkezik az időtartamát illetően. Leggyakoribb az egy hónap, de elérheti akár a 48 hónapot is. A válaszolók közel harmada (60,5%) szerint ez a munka szervesen vagy részben kapcsolódik a felsőfokú végzettségéhez. A végzettek ötöde (20,8%) tervez a következő öt évben külföldi munkavállalást, és további 25,6 % gondolkozik rajta, de még nem tudott egyértelműen állást foglalni a kérdésben.
2.7. Jelenlegi munkaerő-piaci helyzet 35.ábra. Mi az Ön jelenlegi fő munkaerő-piaci státusza? n=412
Alkalmazott 2% 1%
1% 1% 2%
Önfoglalkoztató, önálló vállalkozó
5%
Vállalkozó Munkanélküli 88%
Nappalis diák GYES-en, GYED-en (GYET-en) van Háztartásbeli, egyéb inaktív (eltartott)
A végzettek túlnyomórészt az alkalmazotti státuszban helyezkednek el (88%), mindössze 2 % munkanélküli, amely jóval alatta van az országos munkanélküliségi rátának (35. ábra).Alkalmazottként elsősorban diplomás beosztottak (53%) (36. ábra).
36.ábra. Alkalmazottként milyen beosztásban dolgozik? n=362
Felsővezető
2% 15%
17%
Középvezető 13% Alsóvezető
53% Beosztott diplomás Beosztott, nem diplomás foglalkozás
A kérdőív kitöltésének időpontjában a végzettek 93,4%-a rendelkezett munkahellyel, 2 százalék mondta azt, hogy még sosem volt munkahelye, és 4,6% felelte az, hogy volt már munkahelye, de jelenleg nem dolgozik. A munkavállalók többsége (90,6%)állandó jellegű és határozatlan idejű, 8,6%-a határozott idejű, és 1 %-a alkalmi vagy megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos, stb.) munkaviszonnyal rendelkezik. 37.ábra. Jelenlegi munkahelyén a jogviszonya? n=382
62,50%
NKE KVI
75,00%
NKE NETK
25,00%
59,60%
NKE HHK
5,60%
76,70%
NKE KTK
34,80% 2,10%
70,90%
NKE RTK
Köztisztviselő, közalkalmazott, kormánytisztviselő (egyéb közszolgálati jogviszonyban áll) Állami, önkormányzati vállalat alkalmazottja
12,50% 25,00%
5,50%
Más helyen dolgozik
21,20% 23,60%
Az RTK (70,9%) és a KTK (76,7%) hallgatóinak nagy része köztisztviselői közalkalmazotti vagy kormánytisztviselői jogviszonyban dolgozik, ugyanez az arány a HHK esetében csak 59,6% (37. ábra). Legnagyobb arányban a HHK végzettjeire jellemző, hogynem köztisztviselő és nem is állami vállalat alkalmazottja (34,8%). 38.ábra. Milyen mértékben használja jelenlegi munkájában a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai során elsajátított tudást, megszerzett készségeket? (karok szerint) n=381
NKE KVI NKE NETK NKE HHK NKE KTK NKE RTK
18,80%
25,00%
33,30% 14,20%
14,30%
25,00%
33,30%
19,10%
18,10%
18,80%
18,80% 16,10%
36,40% 21,50% 35,70%
Egyáltalán nem
Kevéssé
Nagymértékben
Teljes mértékben
12,50%
33,30% 21,60% 25,00% 23,20%
8,60%
16,70% 10,70%
Közepes mértékben
Az egyes Karok/Intézetek végzett hallgatói között egyenletes az eloszlás a tekintetben, hogy milyen mértékben használják vagy szorítják háttérbe az Egyetemen megszerzett készségeiket, képességeiket a jelenlegi munkájukkal kapcsolatban. (38. ábra) A végzettek karonkénti átlagkeresetésről valamint a mellékállásból befolyó bevallott átlagjövedelemről az alábbi táblázat tájékoztat (2. táblázat). 2.táblázat. Jövedelmek fő és mellékállásban karok szerint Kar Középértékek RTK KTK HHK NETK KVI
Főállás jövedelem (forintban)
Átlag 206000 209000 256000 317000 249000
Medián 201000 200000 240000 188000 231000
Mellékállás jövedelem (forintban)
Módusz 200000 200000 250000 145000 300000
Átlag 76000 48000 34500 51000 85000
Medián 31000 40000 22000 29000 -
Módusz 80000 -
2.7.1. Elégedettség
Egy munkavállaló hosszú távú motivációjának fenntartásához számos tényező szükséges. Az alábbi táblázatokban Karok/Intézet szerinti bontás alapján részletezzük a végzettek jelenlegi főállású munkájával kapcsolatos válaszaik eloszlásait. 39.ábra. Mennyire elégedett főállású munkájával az alábbi szempontok szerint? (KTK)
a munka összességét tekintve 5,00% 14,40% a munka tárgyi körülményei 5,80% 24,50%
43,90%
a munka személyi körülményei 4,30% 17,40% jövedelem, juttatások a munka presztízse, társadalmi megbecsültsége
44,20% 45,70%
8,00%
40,10%
30,70%
8,80% a munka szakmai, tartalmi része 6,60%
inkább elégedetlen
42,00% 44,50%
inkább elégedett
25,90% 34,10%
13,00% 23,90%
szakmai előmenetel 10,10% 23,90%
teljesen elégedetlen
19,40%
61,20%
17,40% 21,20% 23,90% 40,10%
teljesen elégedett
40.ábra. Mennyire elégedett főállású munkájával az alábbi szempontok szerint? (RTK)
13,20% a munka összességét tekintve 3,80% a munka tárgyi körülményei
11,30% 26,40%
a munka személyi körülményei
11,30% 15,10%
jövedelem, juttatások
11,10% 24,10%
a munka presztízse, társadalmi megbecsültsége
13,50%
szakmai előmenetel 9,40% a munka szakmai, tartalmi része teljesen elégedetlen
47,20% 47,20%
42,30%
35,80%
39,60% 43,40%
inkább elégedett
15,10% 26,40%
48,10%
26,90%
9,40% 11,30%
inkább elégedetlen
15,10%
67,90%
16,70% 17,30% 15,10% 35,80%
teljesen elégedett
41.ábra. Mennyire elégedett főállású munkájával az alábbi szempontok szerint? (HHK)
a munka összességét tekintve 3,50% 13,30% a munka tárgyi körülményei a munka személyi körülményei jövedelem, juttatások a munka presztízse, társadalmi megbecsültsége
8,40% 25,20% 7,60%16,00%
33,60%
32,90%
43,80%
32,60%
8,40% 22,40%
42,00%
11,20% 25,20%
32,90%
szakmai előmenetel 11,10% 23,60% a munka szakmai, tartalmi része 4,90% 9,20% teljesen elégedetlen
27,30%
55,90%
inkább elégedetlen
27,30%
41,00% 52,10%
inkább elégedett
30,80% 24,30% 33,80%
teljesen elégedett
42. ábra. Mennyire elégedett főállású munkájával az alábbi szempontok szerint? (NETK)
33,30%
a munka összességét tekintve
66,70%
a munka tárgyi körülményei
25,00%
50,00%
a munka személyi körülményei
25,00%
25,00%
jövedelem, juttatások
25,00%
25,00%
25,00%
25,00%
50,00%
66,70%
a munka presztízse, társadalmi megbecsültsége 25,00%
szakmai előmenetel
inkább elégedetlen
33,30% 50,00%
33,30%
a munka szakmai, tartalmi része teljesen elégedetlen
25,00%
25,00%
33,30%
inkább elégedett
33,30%
teljesen elégedett
43. ábra. Mennyire elégedett főállású munkájával az alábbi szempontok szerint? (KVI)
a munka összességét tekintve a munka tárgyi körülményei a munka személyi körülményei jövedelem, juttatások
7,10% 14,30% 7,10%
42,90%
a munka szakmai, tartalmi része teljesen elégedetlen
35,70%
7,10% 21,40%
57,10%
14,30% 21,40%
a munka presztízse, társadalmi megbecsültsége 6,70% 26,70% szakmai előmenetel
42,90% 33,30%
21,40% 14,30% 14,30%
inkább elégedetlen
14,30%
64,30%
50,00%
inkább elégedett
14,30% 14,30% 21,40% 33,30%
42,90%
21,40% 35,70%
teljesen elégedett
3. A hallgatói motivációs kutatás eredményeinek felhasználási lehetőségei A DPR pályakövető vizsgálatok lehetőséget teremtenek arra, hogy felmérjük: végzett hallgatóink milyen készségekkel, képességekkel, kompetenciákkal rendelkeznek. Véleményeik alapján betekintést kapunk a továbbtanulási terveikről, szakmai tapasztalatukról, a munka világával való kapcsolatukról, a munkaerő-piacon történő sikeres részvételükről. A kérdőívek feldolgozása után kapott eredmények és adatok elemzése hasznos információt szolgáltat azoknak a csoportoknak, akik a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel kapcsolatba kerülnek. A 2016-os pályakövetési kutatás főbb eredményei: 1. Az online felmérés során, intézményi szinten sikerült teljesíteni a 10%-os válaszadási arányt (1. táblázat). 2. Az alapsokaság meghatározása felveti a hallgatók e-mailes adatbázisának folyamatos felülvizsgálatát. 3. A kutatás az egyetem és jogelőd intézményeinek 2011-ben, 2013-ban és 2015ben abszolutóriumot szerzett nappali és levelező tagozatos, főiskolai, egyetemi alap- vagy mesterképzésben részt vevő hallgatóira terjedt ki. 4. A kutatásban új elemzési egységként jelent meg a NETK és a KVI. 5. A válaszadási hajlandóság aNETK esetében volt a legmagasabb. 6. Intézményi szinten a férfihallgatók többségben vannak, de a KTK-n és a NETKn hagyományosan a női hallgatók aránya magasabb. 7. A vizsgált időszak minden negyedik abszolutóriumot szerzett hallgatója nem szerezte meg a diplomáját azonnal (27,3%). Ez az arány az KVI hallgatói között a legmagasabb, 37,5%. Ennek okaként elsősorban a nyelvvizsga hiányát jelölték meg (16. ábra). 8. Jellemzően az abszolutórium megszerzését követő 1-2 év között pótolják azokat a hiányosságokat, amelyek a diploma átvételéhet szükségesek (17. ábra). 9. Felsőfokú végzettséggel a megkeresés alapjául szolgáló képzés megkezdésekor a hallgatók33,3%-a rendelkezett. 10. A megkeresés alapjául szolgáló képzés megkezdése óta (közben vagy utána) a hallgatók 11,9%-a szerzett egyéb felsőfokú végzettséget, döntően alap- vagy mesterképzési formában (18. ábra). 11. A továbbtanuláshoz szükséges anyagi forrásokat az Egyetem hallgatóinak ötöde (21,9%) a diákhitelből teremtette elő. 12. A végzett hallgatók továbbtanulási elképzeléseiben elsősorban a mesterképzés szerepel, és azt a NKE valamelyik karán képzeli el nagy részük. A Doktori képzés a második legnépszerűbb továbbtanulási lehetőség, amit szintén saját egyetemen terveznek nagyobb arányban, majd a szakirányú továbbképzés, ahol már kiegyenlítődik a saját illetve másik felsőoktatási intézményben való tanulási hajlandóság (20. ábra). 13. A külföldi tanulmányok legnépszerűbb finanszírozási formája a saját, családi forma (38%), valamint a Tempus/Erasmus ösztöndíj (28%). (24. ábra). 14. A végzett hallgatók háromnegyede (75,6%) vett részt tanulmányai alatt valamilyen szakmai gyakorlaton. Ennek sikerességét bizonyítja, hogy a későbbiekben ezen a gyakorlati helyen 42,1%-ukat alkalmazták is.
15. A munkába állás folyamatában a hagyományos csatornák (jelentkezés, személyes elbeszélgetés, önéletrajz) mellett fontos szerepet kapott a kapcsolati tőke illetve az előzetes szakmai tapasztalat is az elhelyezkedésben (30. ábra). 16. Az RTK volt hallgatói azok, akik leginkább a saját (27,5%),a kapcsolódó tanulmányok szakterülete mentén inkább a HHK hallgatók helyezkedtek el (58,4%), a legkevésbé a KTK hallgatói ragaszkodtak szigorúan véve a saját szakterületükhöz. A munkaviszony döntő része állandó jellegű és határozatlan idejű volt (91,4%), határozott idejű volt 6,7%, míg 2% alkalmi vagy megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos stb.) volt. 17. A diploma megszerzését követően a hallgatók több mint kétharmadának (62,6%) egy főállású munkahelye volt. Közel 19 % felelte azt, hogy már két munkahelye volt, míg közel ugyanennyien (10,8%) mondták azt, hogy egy sem. 18. Munkanélküli a volt hallgatók csupán hatoda volt (17,5%). A munkanélküliségben érintettek a HHK (18,3%) és a KTK (19,7%) hallgatói. Legkevésbé a RTK végzettjei vannak kiszolgáltatva a munkaerő- piacnak (9.7%), hiszen közülük csak minden tízedik említette, hogy érintett volt a munkanélküliség kérdésében. 19. A végzettek túlnyomórészt az alkalmazotti státuszban helyezkednek el (88%), mindössze 2 % munkanélküli, amely jóval alatta van az országos munkanélküliségi rátának. Alkalmazottként elsősorban diplomás beosztottak (53%). 20. A kérdőív kitöltésének időpontjában a végzettek 93,4%-a rendelkezett munkahellyel,2% mondta azt, hogy még sosem volt munkahelye, és 4,6% felelte az, hogy volt már munkahelye, de jelenleg nem dolgozik. 21. A munkavállalók többsége (90,6% )állandó jellegű és határozatlan idejű, 8,6%határozott idejű és 1 %-a alkalmi vagy megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos, stb.) munkaviszonnyal rendelkezik. 22. Az RTK (70,9%) és a KTK (76,7%) hallgatóinak nagy része köztisztviselői közalkalmazotti vagy kormánytisztviselői jogviszonyban dolgozik, ugyanez az arány a HHK esetében csak 59,6%(37. ábra).
