Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban magyarországi cég körében végzett felmérés elemzése gyorsjelentés

Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban 3000 magyarországi cég körében végzett felmérés elemzése – gyorsjelentés

Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja, hogy elméletileg és empirikusan megalapozott ismereteket és elemzéseket nyújtson a magyar gazdaság és a magyar vállalkozások helyzetét és kilátásait befolyásoló gazdasági és társadalmi folyamatokról. MKIK GVI

Research Institute of Economics and Enterprises Hungarian Chamber of Commerce and Industry

A kutatásra a Jedlik Ányos Program (szerződés szám: NKFP-B2-2006-0057) és az Educatio Kht., valamint magyar vállalatok támogatása mellett került sor. A kutatás terepmunkáját irányította: Selmeczy Iván (elemző, GVI) Az elemzést készítette: Várhalmi Zoltán (elemző, GVI) A kutatás szakmai tanácsadója, a tanulmány lektora: Semjén András (tudományos főmunkatárs, MTA KTI) Kutatásvezető: Tóth István János (tudományos főmunkatárs, MTA KTI, ügyvezető igazgató, MKIK GVI) e-mail: [email protected] Internet: http://econ.core.hu/~tothij MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet Budapest, 2008. június Cím: MKIK GVI 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. Tel: 235-0584 Fax: 235-0713 e-mail: [email protected] Internet: http://www.gvi.hu

GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu 2 / 52


Tartalomjegyzék

Táblázatok és ábrák jegyzéke.................................................................................. 7 Összefoglalás ......................................................................................................... 10 1. A minta jellemzői ................................................................................................ 13 2. Jelenlegi foglalkoztatás ..................................................................................... 18 3. A várható kereslet alakulása ............................................................................. 33 4. Bérezés................................................................................................................ 57 A bérek munkába álláskor......................................................................................58 A bérek két év munkaviszony után ........................................................................76 Mellékletek .............................................................................................................. 91 M1. A minta súlyozásáról .......................................................................................91 M2. A vizsgált 29 foglalkozási csoport ...................................................................92 M3. A béreket becslő modell..................................................................................94 M4. A bérnövekedéseket becslő modell.................................................................96



Táblázatok és ábrák jegyzéke 1.1. ábra: A minta megoszlása vállalatméret szerint............................................................................. 13 1.2. ábra: A mintamegoszlása vállalati tevékenység szerint................................................................. 15 1.3. ábra: A minta megoszlása földrajzi régiók szerint.......................................................................... 16 1.4. táblázat: A minta megoszlása exportból származó árbevétel szerint ............................................ 16 1.5. táblázat: A minta megoszlása tulajdonosi háttér szerint ................................................................ 17 2.1. táblázat: Foglalkoztatott diplomás pályakezdők száma ................................................................. 18 2.2. táblázat: Diplomás pályakezdők foglalkoztatása vállalatméret szerint .......................................... 20 2.3. táblázat: Diplomás pályakezdők foglalkoztatása szektor szerint ................................................... 21 2.4. ábra: Diplomás pályakezdők foglalkoztatása földrajzi elhelyezkedés szerint ................................ 22 2.5. ábra: Diplomás pályakezdők foglalkoztatása szektor és földrajzi térség szerint ........................... 24 2.6. ábra: Diplomás pályakezdők foglalkoztatása exportból származó árbevétel aránya szerint......... 25 2.7. ábra: Diplomás pályakezdők foglalkoztatása tulajdonszerkezet szerint ........................................ 25 2.8. ábra: Diplomás pályakezdők foglalkoztatása az öt vizsgált vállalati jellemző szerint .................... 28 2.9. ábra: Gazdasági végzettségű diplomás pályakezdők foglalkoztatása tulajdonszerkezet és vállalati méret szerint.......................................................................................................................................... 30 2.10. ábra: Műszaki végzettségű diplomás pályakezdők foglalkoztatása tulajdonszerkezet és vállalati méret szerint.......................................................................................................................................... 32 3.1. ábra: A cégek aránya a foglalkoztatottakra vonatkozó 2008-ban várható kereslet szerint, % ...... 33 3.2. ábra: A létszámnövekedést és létszámcsökkenést valószínűsítő cégek arányának különbsége . 35 3.2. ábra: Cégek csoportjai a diplomás foglalkoztatottak 2008-ban tervezett létszámnövekedése szerint .................................................................................................................................................... 37 3.3. ábra: Létszámot növelni szándékozó és pályakezdő diplomások felvételét tervező cégek aránya a vállalat mérete szerint, % ...................................................................................................................... 40 3.4. ábra Létszámnövekedés és pályakezdő diplomások felvételét tervező cégek aránya ágazatok szerint, % ............................................................................................................................................... 42 3.5. ábra: Létszámnövekedést és pályakezdő diplomások felvételét tervező cégek aránya földrajzi régiók szerint, % .................................................................................................................................... 43 3.6. ábra: Diplomás pályakezdők létszámnövekedése öt vállalati jellemző szerint. ............................. 46 3.7. ábra: Műszaki végzettségű diplomás pályakezdők iránti kereslet – Létszám szerint .................... 50 3.8. ábra: Gazdasági és jogi végzettségű diplomás pályakezdők iránti kereslet – Létszám szerint..... 51 3.9. ábra: Műszaki végzettségű diplomás pályakezdők iránti kereslet – Cégek szerint ....................... 53 3.10. ábra: Gazdasági és jogi végzettségű diplomás pályakezdők iránti kereslet – cégek szerint....... 55 4.1. táblázat: Diplomás pályakezdők bruttó bérezésének leíró statisztikája ......................................... 60 4.2. táblázat: Jobban fizetett foglalkozási csoportok a diplomás pályakezdők körében ....................... 62 4.3. táblázat: Rosszabbul fizetett foglalkozási csoportok a diplomás pályakezdők körében ................ 63 4.4. ábra: Gazdasági végzettségű pályakezdők bruttó bérének „box” diagramja ................................. 65 4.5. ábra: Műszaki végzettségű pályakezdők bruttó bérének „box” diagramja ..................................... 65 4.6. ábra: Gazdasági és jogi végzettségű pályakezdők bruttó bérének szélső decilisei ...................... 68 4.7. ábra: Műszaki végzettségű pályakezdők bruttó bérének szélső decilisei ...................................... 68 4.8. táblázat: Diplomás pályakezdők bruttó bérezésének különbségei vállalatméret szerint ............... 73 4.9. táblázat: Diplomás pályakezdők bruttó bérezésének különbségei régió szerint............................ 74 4.10. ábra: Diplomás pályakezdők bruttó bérezésének különbségei régió szerint ............................... 75 4.11. ábra: Pályakezdők bruttó bérének növekedése 2 év után ........................................................... 76 4.12. táblázat: Pályakezdők bruttó bérnövekedése két év munkatapasztalat után - 1 ......................... 78 4.13. táblázat: Pályakezdők bruttó bérnövekedése két év munkatapasztalat után - 2 ......................... 80 4.14. ábra: Gazdasági végzettségű pályakezdők bruttó bérének átlaga és szórása............................ 82 4.15. ábra: Műszaki végzettségű pályakezdők bruttó bérének átlaga és szórása................................ 82 4.16. ábra: Gazdasági végzettségű pályakezdők átlagbére kezdéskor és két év után ........................ 84 4.17. ábra: Műszaki végzettségű pályakezdők átlagbére kezdéskor és két év után ............................ 84 4.18. táblázat: Diplomás pályakezdők bruttó bérnövekedésének különbségei régió szerint................ 88 4.19. ábra: Pályakezdők két év utáni bruttó bérnövekedésének különbségei régió szerint ................. 89 4.20. táblázat: Pályakezdők két év utáni bruttó bérnövekedésének vállalatméret szerint.................... 90 M1. tábla: A minta súlyozása vállalati méret szerint ............................................................................. 91 M2. tábla: A minta súlyozása szektor szerint ........................................................................................ 91 M4. tábla: Diplomás pályakezdők 2 év utáni bérnövekményét becslő regressziós modell .................. 97 GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu 4 / 52


Összefoglalás •

A Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet 2008 február 6. és április 22. között 3010 személyzeti ügyekért vagy – kisebb cégek esetében - általános vállalati vezetőt kérdeztünk. A mintát szektor és vállalati létszám együttes figyelembevételével súlyoztuk, így az, reprezentatívnak tekinthető ezen ismérvek tekintetében.

•

Diplomás pályakezdőket inkább a nagyobb, külföldi tulajdonban lévő, KözépMagyarországi régióban lévő, külkereskedelmi tevékenységet folytató vállalatok alkalmaznak. Szektorokat tekintve elmondható, hogy a pénzügyi, építőipari, gazdasági szolgáltató és turisztikai ágazatokban vannak felülreprezentálva a friss diplomásokat alkalmazó vállalatok.

•

Az öt vizsgált vállalati jellemző (méret, régió, tulajdon, export és szektor) közül a foglalkoztatottak száma tekinthető a legfontosabb dimenziónak. Más szavakkal, ezen dimenzió szerint válik el leginkább, hogy egy vállalat alkalmaz-e friss diplomásokat. A finomelemzés azonban azt mutatja, hogy a vállalati méret mellett más jellemzők is fontos szerephez jutnak. A többségi külföldi tulajdonban lévő, pénzügyi, gazdasági szolgáltatási, turisztikai, kereskedelmi, építőipari és bányászati tevékenységet folytató közepes méretű (20-99 fő) vállalatok között például nagyobb arányban találunk friss diplomásokat (52 százalék), mint a 100-249 főt foglalkoztató vállalatok között (42 százalék).

•

2008-ban várhatóan a mintában szereplő vállalatok 17 százalékánál növekszik a diplomások és 16 százalékánál a diplomás pályakezdők létszáma. A diplomás pályakezdők felvételére a pénzügyi szektorban lehet a legnagyobb arányban számítani, az ide tartozó vállalatok több mint egyharmada jelezte pályakezdő diplomások jövőbeli felvételét.

•

A diplomás pályakezdőket foglalkoztató cégek száma 2008-ban előreláthatóan tovább növekszik (mintegy 11 százalékponttal), de ezzel együtt a diplomás pályakezdők felvételére vonatkozó szándékok némileg visszafogottabbakká válnak 2008-ban.

•

A gazdasági végzettséggel rendelkező friss diplomások elhelyezkedési esélyei némileg romlanak a tavalyi helyzethez képest, de még mindig a stabil kereslet jellemzi általában a diplomások munkaerőpiacát. Több cég tervez felvenni diplomásokat és diplomás pályakezdőket, mint amennyi a diplomások elbocsátásában gondolkodik.

•

A műszaki végzettséget igénylő munkakörökben átlagosan 20 ezer Forinttal nagyobb a kezdő bruttó munkabér, mint a gazdasági végzettségeknél. Az informatikusok kiemelkednek a műszaki háttért igénylő munkakörök közül is; átlagosan bruttó 56 ezer Forinttal nagyobb jövedelemre számíthatnak, mint egy átlagos pályakezdő.



•

Két év munkaviszony után átlagosan, közel 45 ezer forintot emelkedik a friss diplomások bére, ami 22 százalékos béremelkedést jelent. A tapasztalt szórás jelentős mértéke azonban óvatosságra int az átlag értelmezésekor. A pályakezdők negyede legfeljebb 20 ezer, fele legfeljebb 35 ezer Forint bruttó emelkedésre számíthat. A pályakezdők 10 százaléka azonban akár 75 ezer Forintos fizetésnövekedést is tapasztalhat.



1. A minta jellemzői A Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet 2008. február 6. és április 22. között 3010 személyzeti ügyekért felelős vezetőt, vagy – kisebb cégek esetében – vállalati felsővezetőt kérdezett meg évente sorra kerülő vállalati empirikus vizsgálata során. A mintát szektor és vállalati létszám együttes figyelembevételével súlyoztuk, így az, reprezentatívnak tekinthető ezen ismérvek tekintetében. A súlyozásról részletes információ a függelékben olvasható. A továbbiakban ismertetjük a minta néhány főbb jellemzőjét. A minta felét az 1-49 foglalkoztatottal rendelkező kisvállalkozások teszik ki, a száz fő feletti foglalkoztatottal rendelkező vállalkozások aránya 23 százalék. 1.1. ábra: A minta megoszlása vállalatméret szerint

Forrás: GVI



A mintában résztvevő vállalatok 36 százaléka a feldolgozóiparban, 17 százaléka a kereskedelemben, 12 százaléka pedig a gazdasági szolgáltatási szektorban tevékenykedik. 1.2. ábra: A mintamegoszlása vállalati tevékenység szerint

Forrás: GVI

A mintában a legtöbb vállalat (40 százalék) székhelye Közép-Magyarországon található.



1.3. ábra: A minta megoszlása földrajzi régiók szerint

Forrás: GVI

A mintában található vállalatok kétharmada nem folytat külkereskedelmi tevékenységet. További 14 százalék árbevételének kevesebb, mint fele, illetve további 20 százalék árbevételének döntő hányada exportból származik. 1.4. táblázat: A minta megoszlása exportból származó árbevétel szerint

Export aránya 0% Export aránya < 50% Export aránya > 50%

Vállalatok száma (db) 2011 407 592

Vállalatok aránya (%) 66,8 13,5 19,7

3010

100,0

Összesen Forrás: GVI

A mintában szereplő vállalatok túlnyomó többsége (81 százalék) többségében magyar tulajdonban van. 1.5. táblázat: A minta megoszlása tulajdonosi háttér szerint

Többségében magyar tulajdonú Többségében külföldi tulajdonú

Vállalatok száma (db) 2447 563

Vállalatok aránya (%) 81,3 18,7

3010

100,0




2. Jelenlegi foglalkoztatás A mintában szereplő foglalkoztatottak átlagos száma 123 fő, átlagosan 25 diplomás és 1,5 diplomás pályakezdő jut egy cégre. A felmért cégeknél foglalkoztatott összes felsőfokú végzettségű alkalmazott közül tehát minden tizenhatodik pályakezdő. A felmérésben résztvevő cégek több, mint negyede (26 százaléka) jelezte, hogy foglalkoztat diplomás pályakezdőt. Emlékeztetőül: diplomás pályakezdőknek azokat tekintjük, akik az elmúlt két évben fejezték be felsőfokú tanulmányaikat. Ezen cégek átlagosan 5,7, medián értéken 2 fiatal diplomást foglalkoztatnak. Az átlag és a medián közötti különbség mértéke jelzi, hogy a mintában néhány cég kiugróan sok diplomás pályakezdőt foglalkoztat, így ők „elviszik az átlagot”. A 2-es medián érték azt jelenti, hogy a szóban forgó vállalati kör fele 2 vagy annál kevesebb, másik fele pedig 2-nél több fiatal diplomást foglalkoztat. 2.1. táblázat: Foglalkoztatott diplomás pályakezdők száma Statisztikák Átlag Módusz Első kvartilis Medián Harmadik kvartilis Cégek száma ahol nincs adat

5,7 1,0 1,0 2,0 5,0 38

Összes cég, ahol foglalkoztatnak diplomás pályakezdőket

793

Forrás: GVI

Hol dolgoznak a diplomás pályakezdők? Hogyan jellemezhető a fiatal diplomásokat foglalkoztató vállalatok köre? Az alábbiakban bemutatjuk, hogy milyen vállalatokra jellemző, hogy diplomás pályakezdőket alkalmaznak. A vállalat méretének növekedésével nő a fiatal diplomások alkalmazásának esélye. Amíg a 1-19 fő közötti cégek 12 százaléka, addig a 250 fő feletti cégek 62 százaléka alkalmaz diplomás pályakezdőket. Átlag feletti arányban a 100 főnél több foglalkoztatottal rendelkező vállalatok alkalmaznak friss diplomásokat. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy az esélyt (vagy valószínűséget) ne tévesszük össze az abszolút számokkal. A kis és közepes vállalatok számosságuk miatt fontos szerepet kapnak a friss diplomások foglalkoztatásában.



2.2. táblázat: Diplomás pályakezdők foglalkoztatása vállalatméret szerint

1-19 fő 20-49 fő 50-99 fő 100-249 fő 250 fő felett Összesen Forrás: GVI

Vállalatok száma (db) 133 101 192 192 175

Vállalatok aránya (%) 12,4 18,2 29,7 42,2 62,3

793

26,3

Előző kategóriától való eltérés (százalékpont) 0,0 5,8 11,5 12,5 20,1

Átlagtól való eltérés (százalékpont) -13,9 -8,1 -3,4 15,9 36,0

Jelentős a friss diplomások foglalkoztatottságának különbsége gazdasági szolgáltatási szektor szerint is. A pénzügyi terület látványosan kimagaslik, 41 százalékuk foglalkoztat diplomás pályakezdőt. A turizmus, a gazdasági szolgáltatások, az építő- és egyéb ipari területeken átlagos, a feldolgozóipar, a logisztika és a mezőgazdaság terén átlag alatti a diplomás pályakezdők alkalmazásának esélye. Fontosnak tartjuk ismét hangsúlyozni, hogy a fentiekben esélyekről és nem abszolút számokról beszéltünk. Az alábbi táblázatban látható, hogy mintánkban a feldolgozóipari cégek vannak legnagyobb számban, körükben találhatjuk a legtöbb diplomás pályakezdőt foglalkoztató vállalatot. A feldolgozóipar Magyarországon a legnagyobb gazdasági szektornak tekinthető – a mintában a vállalatok 36 százaléka tevékenykedik a feldolgozóiparban - így nem csoda, hogy az abszolút számok tükrében ez az ágazat a legnagyobb felvevője a friss diplomásoknak. Megállapítható ugyanakkor, hogy arányaiban átlag alatti mértékben (23 százalék) alkalmaznak friss diplomásokat. 2.3. táblázat: Diplomás pályakezdők foglalkoztatása szektor szerint

Pénzügyi szolgáltatások Turizmus Egyéb gazdasági szolgáltatások Építőipar Egyéb ipar Kereskedelem Feldolgozóipar Logisztika, távközlés Mezőgazdaság Összesen

Diplomást foglalkoztató cégek száma (db) 37 38

Diplomást foglalkoztató cégek aránya (%)

Átlagtól való eltérés (százalékpont)

41,1 31,4

14,8 5,1

110

30,5

4,1

64 26 138 254 69 55

30,3 28,9 27,0 23,4 22,9 22,9

4,0 2,6 0,7 -2,9 -3,4 -3,4

793

26,3

Forrás: GVI



Földrajzi elhelyezkedés szempontjából elmondható, hogy számottevő regionális különbségek nincsenek, csak a központi régió és a többi között tapasztalható eltérés a friss diplomások alkalmazásában. A Közép-Magyarországi vállalatok 33 százaléka, a többi régióban található vállalakozások 22 százaléka alkalmaz diplomás pályakezdőket. 2.4. ábra: Diplomás pályakezdők foglalkoztatása földrajzi elhelyezkedés szerint

Közép-Magyarország Többi régió Összesen Forrás: GVI


Vállalatok aránya (%) 32,8 22 26,3

Átlagtól való eltérés (százalékpont) 6,5 -4,6

Az előbbiekben megállapítottuk, hogy a foglalkoztatott diplomás pályakezdőket bizonyos szektorokba tartozó és a Közép-Magyarországi régióban lévő cégek az átlagosnál nagyobb eséllyel foglalkoztatnak. Felmerül, hogy a két összefüggés közül az egyik vonatkozásban valójában csak látszólagos az arány, azaz azért találunk a fővárosban és Pest megyében nagyobb valószínűséggel pályakezdőket, mert a pénzügy, egyéb gazdasági szolgáltatások, turisztika, építőipar elsősorban KözépMagyarországi régióba koncentrálódik. Az adatok azonban másról tanúskodnak. Közép-Magyarországon a pénzügyi, építőipari, turisztikai és a gazdasági szolgáltatási szektorokban 40 százalék a friss diplomásokat alkalmazó vállalatok aránya, szemben a többi régió megegyező gazdasági ágaival, ahol az arányuk nem éri el a 25 százalékot. A finomelemzés továbbá kimutatta, hogy vidéken lényegében nincsen ágazati hatás, azaz a friss diplomásokat foglalkoztató vállalatok statisztikai értelemben egyenletesen oszlanak meg az egyes gazdasági ágak között.



2.5. ábra: Diplomás pályakezdők foglalkoztatása szektor és földrajzi térség szerint

Forrás: GVI

Az exportból származó árbevétel aránya az összes árbevételben egy fontos jellemzője egy vállalatnak. Ez az arány tekinthető a cég egy fontos piaci indikátorának. Egy nagy arányú külkereskedelmi tevékenységgel jellemezhető cég például kevésbé van kitéve a magyar nemzetgazdaság konjunktúra ciklusainak, másfajta vállalati kultúra jellemzi és nem utolsó sorban foglalkoztatottai egy részénél jellemzően elvárt a nyelvtudás. Az adatok alapján elmondható, hogy a külkereskedelmi tevékenységet nem folytató vállalatok körében az átlagosnál 4 százalékponttal kisebb az esélye a fiatal pályakezdők alkalmazásának. A külkereskedelmi tevékenység arányának mértékének azonban nincs hatással a diplomás pályakezdők foglalkoztatásának esélyére. 2.6. ábra: Diplomás pályakezdők foglalkoztatása exportból származó árbevétel aránya szerint

Export aránya 0% Export aránya < 50% Export aránya > 50% Összesen Forrás: GVI


Vállalatok aránya (%) 22,0 35,2 34,9

793

26,3

Előző kategóriától való eltérés (százalékpont) 0,0 13,2 -0,3

Átlagtól való eltérés (százalékpont) -4,3 8,9 8,6



A többségében külföldi tulajdonú vállalatok majdnem 23 százalékponttal nagyobb valószínűséggel foglalkoztatnak friss diplomást, mint a többségében magyar tulajdonú vállalatok. 2.7. ábra: Diplomás pályakezdők foglalkoztatása tulajdonszerkezet szerint

Többségében magyar tulajdonú Többségében külföldi tulajdonú Összesen Forrás: GVI

Vállalatok száma (db) 540 253

Vállalatok aránya (%) 22 45

793

26,3

Átlagtól való eltérés (százalékpont) -4,3 8,7

Az eddigiekben bemutattuk, hogy egy-egy dimenzió mentén milyen jellegű vállalatokra jellemző a friss diplomások foglalkoztatása. A következőkben bemutatjuk, hogy milyen képet kapunk, ha az eddig vizsgált vállalati jellemzők mindegyikét egyidejűen vesszük figyelembe. Az eredmények szerint a vizsgált öt vállalati jellemző (méret, régió, tulajdon, export és szektor) közül a foglalkoztatottak száma tekinthető a legfontosabb dimenziónak. Más szavakkal, ezen dimenzió szerint válik el leginkább, hogy egy vállalat alkalmaze friss diplomásokat. A finomelemzés azonban megmutatja, hogy a vállalati méret mellett más jellemzők is fontos szerephez jutnak. A többségi külföldi tulajdonban lévő, pénzügyi, egyéb gazdasági szolgáltatásokat, turisztikai, kereskedelmi, építőipari és bányászati tevékenységet folytató közepes méretű (20-99 fő) vállalatok között például nagyobb arányban találunk friss diplomásokat (52 százalék), mint a 100-249 főt foglalkoztató vállalatok között (42 százalék). A 2.8. ábra tanulmányozása után leolvasható, hogy a többségi külföldi tulajdonban lévő, 250 főnél több foglalkoztatottal rendelkező vállalatok 72 százalékánál dolgozik friss diplomás. Velük szemben az 1-19 főt foglalkoztató cégek körében találkozunk legkisebb valószínűséggel (a cégek 12%-a esetében) pályakezdő diplomásokkal.



2.8. ábra: Diplomás pályakezdők foglalkoztatása az öt vizsgált vállalati jellemző szerint

Megjegyzés: A fenti ábra az úgynevezett döntési fa eljárással készült. A döntési fa eljárás lényege, hogy statisztikai tesztek (khi-négyzet próbák) sorával egy kitüntetett változó szerint a leginkább homogén csoportokat hozza létre. Az eljárás segítségével így lehetőségünk van több dimenzió egyidejű figyelembevételével megállapításokat tenni a friss diplomások foglalkoztatottságára vonatkozóan. Az ábrában található százalékok jelzik a diplomás pályakezdőket alkalmazó vállalatok arányát, illetve az „n=” után olvashatóak le az egyes csoportokat alkotó vállalatok száma. Forrás: GVI

Értelemszerűen a diplomás pályakezdők sem alkotnak homogén csoportot, végzettségük, a felsőoktatásban megszerzett tudásuk, kompetenciáik, igényeik és terveik szerint jelentős különbségeket tapasztalhatunk körükben. A továbbiakban megvizsgáljuk, hogy a különböző végzettségi hátteret igénylő foglalkozási csoportok jellemzően milyen profilú vállalatoknál dolgoznak. Kérdőívünkben 29 foglalkozási csoport adatait elemeztük, ezek listája a 2. Mellékletben olvasható. A vizsgált foglalkozási csoportok gazdasági, jogi vagy műszaki végzettséget igényelnek; kivételt képez az általános asszisztens, ügyintéző, akinek munkája betöltéséhez a legkevésbé van szüksége a felsőoktatásban megszerzett speciális szaktudásra. A logisztikusok jellemzően az átlagosnál nagyobb és jellemzően a külföldi tulajdonú vállalatoknál találnak munkát. Tükörképüknek a turisztikai munkatársként és gazdaságelemzőként dolgozók tekinthetők. E csoportok az átlagosnál kisebb és jellemzően magyar tulajdonú vállalatoknál állnak alkalmazásban.



2.9. ábra: Gazdasági végzettségű diplomás tulajdonszerkezet és vállalati méret szerint

pályakezdők

foglalkoztatása

Megjegyzés: A fenti ábrán a függőleges (Y) tengely megjeleníti a külföldi tulajdonban lévő vállalatok arányát, a vízszintes (X) pedig a vállalat méretét, ahol a 0 érték jelenti az átlagos vállalatnagyságot. A két tengely kijelöli, hogy egy csoportot jellemzően milyen profilú vállalatok foglalkoztatnak. Eszerint például, az ügyfélkapcsolati munkatársak 60 százalékban külföldi tulajdonú, és az átlagosnál kisebb vállalatoknál dolgoznak. Az adószakértők, piackutatók és jogászok esetszáma nem éri el a 25 főt, így ezen csoportok esetében az ábráról leolvasható eredmények kevésbé számítanak relevánsnak. Forrás: GVI

A műszaki végzettséget igénylő foglalkozási csoportok közül a vegyészmérnökök és minőségellenőrök az átlagosnál nagyobb, jellemzően külföldi tulajdonban lévő vállalatoknál dolgoznak. A villamosmérnökök szinte az origónál helyezkednek el. A vállalat tulajdonszerkezete és mérete szerint nem lehet következtetést megfogalmazni róluk. A térinformatikai-, mezőgazdasági-, közlekedési-, építész-, és építőmérnökök jellemzően magyar tulajdonú és az átlagosnál kisebb vállalatoknál állnak alkalmazásban.



2.10. ábra: Műszaki végzettségű diplomás tulajdonszerkezet és vállalati méret szerint

pályakezdők

foglalkoztatása

Megjegyzés: A fenti ábrán a függőleges (Y) tengely megjeleníti a külföldi tulajdonban lévő vállalatok arányát, a vízszintes (X) pedig a vállalat méretét, ahol a 0 érték jelenti az átlagos vállalatnagyságot. A két tengely kijelöli, hogy egy csoportot jellemzően milyen profilú vállalatok foglalkoztatnak. Eszerint például, az élelmiszeripari mérnökök közel 60 százalékban külföldi tulajdonú, és az átlagosnál nagyobb vállalatoknál dolgoznak. A fa és könnyűipari mérnök, az élelmiszeripar mérnök és a termelésirányító mérnökök esetszáma nem éri el a 25 főt, így ezen csoportok esetében az ábráról leolvasható eredmények kevésbé számítanak relevánsnak. Forrás: GVI



3. A várható kereslet alakulása Az alábbiakban a diplomás pályakezdők foglalkoztatásának várható helyzetével kapcsolatos eredményeket vizsgáljuk meg közelebbről. A cégek kétharmada nem tervez létszámváltozást 2008-ban. Összességében azonban a foglalkoztatottak száma várhatóan enyhén növekedni fog 2008-ban, ugyanis a mintában szerepelő cégek közel negyede jelezte létszámbővítési szándékát. Átlag feletti mértékben a 100 főnél nagyobb (32 százalék), külföldi tulajdonú (35 százalék), budapesti (28 százalék) és egyéb gazdasági szolgáltatás és ingatlan szektorban tevékenykedő (30 százalék) vállalatok számoltak létszámbővülési szándékaikról. A mintában szereplő vállalatok 17 százalékánál növekszik a diplomás és 16 százalékánál a diplomás pályakezdők létszáma. 3.1. ábra: A cégek aránya a foglalkoztatottakra vonatkozó 2008-ban várható kereslet szerint, %

Forrás: GVI

A foglalkoztatásra vonatkozó várható kereslet egy indikátora lehet a létszámnövekedést és létszámcsökkenést valószínűsítő cégek arányának különbsége. Eszerint 2008-ra vonatkozóan a diplomások és diplomás pályakezdők esetében 15 százalékkal, a teljes létszámra vonatkozóan 16 százalékkal nagyobb a felvételt tervezők aránya, mint a leépítést valószínűsítő vállalatoké.



Az indikátor alapján összehasonlítottuk a 2007-re és 2008-ra vonatkozó várakozásokat. A 2008-as várakozásokhoz két értéket is megadtunk, mert a 2007-es felvételben az agár és egyéb ipari szolgáltatás szektorok nem szerepeltek. Elmondható, hogy mindhárom csoport – diplomások, friss diplomások és összlétszám – esetében javultak a várakozások, leginkább az összlétszám esetében, ahol 5 százalékpontot emelkedett azon vállalatok aránya – agrár és egyéb ipari szolgáltatás nélkül -, amelyek a következő egy évben létszámbővülést valószínűsítenek. 3.2. ábra: A létszámnövekedést és létszámcsökkenést valószínűsítő cégek arányának különbsége

Forrás: GVI

Milyen jellemzőkkel bíró vállalatok körében prognosztizálható legnagyobb valószínűséggel a diplomás foglalkoztatottak növekedése? Az döntési fa eljárás során öt vállalati jellemző - méret, régió, tulajdon, export és szektor – egyidejű alkalmazásával hoztunk létre homogén csoportokat. A vizsgált jellemzők közül a vállalat mérete tekinthető a legfontosabb dimenziónak. Más szavakkal, ezen dimenzió szerint válik el leginkább, hogy egy vállalat tervezi-e 2008-ban diplomások felvételét. A vállalat méret olyannyira jelentős dimenzió, hogy az 50 főnél nagyobb vállalatok esetében a többi jellemző irrelevánsnak számít. Például, egy 100 fős Közép-Magyarországi régióban, pénzügyi szektorban tevékenykedő vállalat, például ugyanolyan valószínűséggel tervezi diplomás felvételét, mint egy 100 fős Dél-Alföldi építőipari cég.



Velük szemben az 1-49 fős vállalakozások körében a tulajdonszerkezet, a szektor és a külkereskedelmi tevékenység tovább árnyalja a képet. Összességében igaz ugyan, hogy az 1-49 fős vállalatok körében kisebb a diplomás létszámbővítés esélye (13 százalék), mint a 50-249 főt foglalkoztatókéban (21 százalék), ha azonban a kisvállalkozás többségében külföldi tulajdonban van, akkor nagyobb valószínűséggel bővíti diplomás alkalmazottainak létszámát, mint az 50-249 fős vállalatok. 3.2. ábra: Cégek csoportjai a diplomás foglalkoztatottak 2008-ban tervezett létszámnövekedése szerint

Megjegyzés: A fenti ábra az úgynevezett döntési fa eljárással készült. A döntési fa eljárás lényege, hogy statisztikai tesztek (khi-négyzet próbák) sorával egy kitüntetett változó szerint a leginkább homogén csoportokat hozza létre. Az eljárás segítségével így lehetőségünk van több dimenzió egyidejű figyelembevételével megállapításokat tenni a diplomások jövőbeli foglalkoztatottságára vonatkozóan. Az ábrában található százalékok jelzik a diplomásokat felvenni tervező vállalatok arányát, illetve az „n=” után olvashatóak le az egyes csoportokat alkotó vállalatok száma. Forrás: GVI

A továbbiakban megvizsgáljuk vállalatméret, szektor és régió szerinti bontásban a létszámnövekedés és a diplomás pályakezdők felvételének összefüggéseit. Megállapíthatjuk, hogy a vállalatméret növekedésével nő a létszámbővítést tervező vállalatok aránya. Míg az 1-19 főt foglalkoztató vállalatok 19, addig a 250 főnél több foglalkoztatottak 33 százaléka tervezi új alkalmazottak felvételét. A 250 fő feletti vállalatok körében prognosztizált nagyarányú létszámbővülés nagyrészt a diplomás pályakezdőket fogja kedvezően érinteni, hiszen ezen vállalati kör 36 százaléka jelezte, hogy egy éven belül szándékában áll friss diplomás(oka)t felvenni. Az egyéb gazdasági szolgáltatással foglalkozó vállalatok jeleztek legnagyobb arányban (30 százalék) és a mezőgazdasági szektorban tevékenykedők pedig a legkisebb arányban (9 százalék) létszámbővítési szándékot. Diplomás pályakezdők felvételére a pénzügyi szektorban lehet a legnagyobb arányban számítani, az ide GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu 20 / 52


tartozó vállalatok több mint egyharmada jelezte pályakezdő diplomások jövőbeli felvételét. Emlékeztetőül, ezen vállalati kör körében alkalmaznak jelenleg is legnagyobb arányban diplomás pályakezdőket. Kiemelnénk még a szállítás, raktározás szektorban tevékenykedő vállalatokat 23 százalékuk jelezte, hogy létszámbővülését tervez, azonban mindössze 11 százalék valószínűsítette, hogy diplomás pályakezdőt is felvenne a következő egy évben. A létszámbővülés tehát várhatóan ebben a szektorban fogja a legkevésbé érinteni a pályakezdő diplomásokat. 3.3. ábra: Létszámot növelni szándékozó és pályakezdő diplomások felvételét tervező cégek aránya a vállalat mérete szerint, %

Forrás: GVI



3.4. ábra Létszámnövekedés és pályakezdő diplomások felvételét tervező cégek aránya ágazatok szerint, %

Forrás: GVI

Talán nem meglepő módon a Közép-Magyarországi vállalatok körében várható legnagyobb (28 százalék) és az Észak-Alföldiben a legkisebb (12 százalék) arányban olyan cég, amely növelni kívánja a foglalkozattak számát. Friss diplomások felvétele ugyanígy a Közép-Magyarországi régió cégeinél a legvalószínűbb (a cégek 21 százaléka tervezi ezt). Kiemelnénk továbbá, hogy Észak-Magyarországon a magas létszámbővítési valószínűség (26 százalék) kevesebb cégnél fogja mértékben fogja a diplomás pályakezdőket is érinteni (14 százalék).



3.5. ábra: Létszámnövekedést és pályakezdő diplomások felvételét tervező cégek aránya földrajzi régiók szerint, %

Forrás: GVI

Az eddigi vizsgálatainkat a döntési fa eljárás segítségével kiterjesztjük öt vállalati jellemzőre – méret, régió, tulajdon, export és szektor – és egyidejű alkalmazásukkal hoztunk létre homogén vállalati csoportokat. A vállalatnál foglalkoztatottak létszáma tekinthető ismételten a legfontosabb vízválasztónak. A 250 főnél nagyobb, feldolgozó-, építőiparban, kereskedelemben, turizmusban és egyéb gazdasági szolgáltatásban tevékenykedő, Észak-Alföldi, Közép-Alföldi és Közép-Magyarországi vállalatok körében prognosztizálható leginkább a friss diplomások jövőbeli elhelyezkedése; 45 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy egy éven belül pályakezdő diplomást vesz fel. Érdekes módon diplomás pályakezdők felvételének tekintetében az eddigiekben meghatározó szerepet betöltő tulajdonszerkezet nem tekinthető relevánsnak.



3.6. ábra: Diplomás pályakezdők létszámnövekedése öt vállalati jellemző szerint.

Megjegyzés: A fenti ábra az úgynevezett döntési fa eljárással készült. A döntési fa eljárás lényege, hogy statisztikai tesztek (khi-négyzet próbák) sorával egy kitüntetett változó szerint a leginkább homogén csoportokat hozza létre. Az eljárás segítségével így lehetőségünk van több dimenzió egyidejű figyelembevételével megállapításokat tenni a friss diplomások jövőbeli foglalkoztatottságára vonatkozóan. Az ábrában található százalékok jelzik a friss diplomásokat felvenni tervező vállalatok arányát, illetve az „n=” után olvashatóak le az egyes csoportokat alkotó vállalatok száma. Forrás: GVI

A továbbiakban arra a kérdésre keressük a választ, hogy a vizsgált 29 foglalkozási csoportban hogyan fog alakulni a diplomás pályakezdők iránti kereslet 2008-ban. Elemzéseinket két szemszemszögből kiindulva végeztük. A két megközelítés együttes alkalmazása, ad lehetőséget összetett és megalapozott következtetések levonására. Első megközelítésben azt vizsgáljuk, hogy a felvenni tervezett diplomás pályakezdők száma hogyan viszonyul a jelenleg foglalkoztatottak számához, másodikként pedig azt, hogy a diplomás pályakezdők felvételét tervező cégek száma hogyan aránylik a pályakezdőket foglalkoztató cégekéhez1. Ezzel arra a kérdésre keressük a választ, hogy hogyan változik a diplomás pályakezdők iránti kereslet az egy évvel korábbihoz képest. Mielőtt nekilátunk az eredmények értelmezéséhez, fel kell tennünk a kérdést, hogy a jelenleg foglalkoztatottak számához hány új diplomás pályakezdőt kell a cégeknek felvenni ahhoz, hogy a kereslet stabil maradjon. Az alkalmazott definíció szerint diplomás pályakezdőnek a foglalkozás végzéséhez releváns diplomával legfeljebb két éve rendelkező munkavállalók számítanak, és ennek megfelelően tettük fel kérdéseinket a munkáltatóknak. E mögött a definíció mögött az az elgondolás áll, hogy egy frissen végzett pályakezdő a munkahelyén 1

A GVI ezt a megközelítést alkalmazta a tavalyi felvétel elemzése során is. Lásd: Selmeczy Iván: Diplomás pályakezdők és egyetemi, főiskolai karok vállalati szemszögből – 2007. 1000 magyarországi cég körében végzett felmérés eredményei, MKIK GVI Kutatási Füzetek 2007/1., 2007. július. GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu 24 / 52


hozzávetőlegesen két év alatt éri el azt a szakmai színvonalat, amellyel lehetőséget kaphat, hogy a cég szakmai ranglétráján egy fokkal feljebb lépjen. Ennek következtében a pályakezdő státuszból kilépő alkalmazott korábbi feladatainak ellátására a cég hozzávetőlegesen kétévente kényszerül egy új pályakezdő felvételére. Ez természetesen csak feltételezés. A munkáltatók nem feltétlenül kényszerülnek kétévente a pályakezdők pótlására. A pályakezdő végezheti 3, vagy akár 5 évig is ugyanazt a munkakört, feladatait egyre jobban ellátva. Ettől eltekintve, a kétéves pótlási ciklust feltételezve arra következtethetünk, hogy ha a munkáltatók nem vennének fel új pályakezdőket, akkor számuk egy év alatt a pályakezdő státuszból kikerülő diplomások számával, azaz hozzávetőlegesen a felére csökkenne. A diplomás pályakezdők iránti kereslet hosszabb távon tehát akkor marad stabil, ha adott évben a felvenni tervezett pályakezdők száma eléri, vagy meghaladja a jelenleg foglalkoztatott pályakezdők 50%-át. Hangsúlyoznunk kell, hogy fenti gondolatmenetünk csak aggregáltan, makroszinten érvényes. Vállalati szinten problémát jelenthet, hogy eltekintünk a munkaerőmobilitási hatásoktól. A kereslet és a kínálat közötti egyensúly alakulása ezen túlmenően is számos tényező függvénye, különösen egy ilyen heterogén munkaerőpiaci szegmensben. Az 50%-os küszöbérték alkalmazásának indokoltságát ugyan empirikusan nem tudjuk alátámasztani, mégis hasznos támpontként szolgálhat, feltételezve, hogy az ettől felfelé vagy lefelé jelentősen eltérő mutató a kereslet várható elmozdulására, erősödésére vagy mérséklődésére utal. A mintában szereplő vállalatok összesen 3750 diplomás pályakezdőt foglalkoztattak 2008 áprilisában és egy éven belül 1278 friss diplomás felvételét valószínűsítették. A megkérdezett cégek által felvenni tervezett diplomás pályakezdők száma tehát átlagosan a jelenleg foglalkoztatottak 34%-ának felel meg. Az eddigi gondolatmenet alapján tehát elmondható, hogy a jövőben mérséklődni fog a vizsgált 29 foglalkozási csoportban a diplomás pályakezdők munkaerő-piaci jelenléte. 2007-ben ez az arány 52 százalék volt, tehát a tavalyi stagnálást valószínűsítő várakozásokhoz képest 2008-ban visszafogottabbak lettek a diplomás pályakezdők foglalkoztatására vonatkozó szándékok. Az egyes foglalkozási csoportok tekintetében elmondható, hogy elsősorban a gazdasági végzettséget igénylők körében fog csökkeni a kereslet, a műszaki végzettséget igénylő foglalkozási csoportok többségére a stagnálás jellemző. A 3.7es és 3.8-as ábrákon mindezt nyomon lehet követni, nem feledkezzünk azonban meg arról, hogy néhány csoport esetében az alacsony esetszám torzíthatja az eredményeket.



3.7. ábra: Műszaki végzettségű diplomás pályakezdők iránti kereslet – Létszám szerint

Megjegyzés: Az ábrán látható piros vonalak jelzik, hogy az adott foglalkozási csoportban növekedésre, stagnálásra vagy csökkenésre számíthatunk-e. „Hüvelykujj szabályunk” szerint: 40 százalék alatt csökkenés, 40-60 százalék között stagnálás és 60 százalék felett növekedés prognosztizálható. A műszaki végzettséget igénylő foglalkozási csoportok közül a fa és könnyűipari mérnök, az élelmiszeripar mérnök és a termelésirányító mérnökök, illetve a gazdasági végzettséghez köthető adószakértők, piackutatók és jogászok esetszáma nem éri el a 25 főt, így ezen csoportok esetében az eredményeket óvatosan kell kezelni. Forrás: GVI



3.8. ábra: Gazdasági és jogi végzettségű diplomás pályakezdők iránti kereslet – Létszám szerint


Másik megközelítés gyanánt a kereslet erősségének mérésére a pályakezdőket foglalkoztató és felvenni tervező cégek számának hányadosát is kiszámoltuk. Ez a mutató különösen azért érdekes, mert nincs kitéve a túlzott létszámbővítési várakozások torzító hatásának. Az ennek alapján számított várható keresleti viszonyokat a 3.9 és a 3.10. ábrákon mutatjuk be. Fontos, hogy az ábrákat ne különkülön, hanem páronként, együttesen értelmezzük. Megbízhatóbb következtetéseket akkor vonhatunk le, ha adott foglalkozási területre mindkét mutatónk erősebb, illetve gyengébb keresletet jelez. Mint korábban láthattuk, jelenleg a vállalatok 26 százaléka foglalkoztat diplomás pályakezdőt, és egy éven belül a vállalatok 16 százaléka tervezi diplomás pályakezdő felvételét. A diplomás pályakezdők felvételét tervező cégek száma a diplomás pályakezdőket jelenleg foglalkoztató cégek számához viszonyítva 61 százalék. Eszerint tehát a diplomás pályakezdőket alkalmazó vállalatok aránya növekedni fog, ami bizonyos szempontból a kereslet növekedését is előrevetíti. A tavalyi évben ez az arány 52 százalék volt, eszerint egy éven belül több vállalat tervez diplomás pályakezdőt felvenni, mint egy évvel korábban. Ezen megközelítés szerint, tehát, javul a diplomás pályakezdők foglalkoztatása. GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu 27 / 52


Az egyes foglalkozási csoportok tekintetében elmondható a műszaki végzettséget igénylő foglalkozási csoportok többségére e tekintetben a növekedés jellemző, míg a gazdasági végzettséget igénylő foglalkozási csoportok körében inkább stagnálás prognosztizálható. A 3.9-es és 3.10-es ábrákon mindezt nyomon lehet követni, nem feledkezzünk azonban meg arról, hogy néhány csoport esetében az alacsony elemszám torzíthatja az eredményeket. 3.9. ábra: Műszaki végzettségű diplomás pályakezdők iránti kereslet – Cégek szerint




3.10. ábra: Gazdasági és jogi végzettségű diplomás pályakezdők iránti kereslet – cégek szerint


Az elsőre ellentmondónak tűnő megközelítésekből származó eredményeket a következőképpen foglalhatjuk össze: A diplomás pályakezdőket foglalkoztató cégek száma 11 százalékponttal nő, miközben a diplomás pályakezdők felvételére vonatkozó szándékok némileg visszafogottabbakká váltak. Valószínűsíthető tehát, hogy - a vizsgált 29 foglalkoztatási csoportra vonatkozóan – diplomás pályakezdőket foglalkoztató vállalatok aránya növekszik, míg a létszámbővülés terén visszafogottabbak a várakozások, mint 2007-ben. Ezzel együtt láthatjuk, hogy továbbra is több cég tervezi diplomások és diplomás pályakezdők felvételét, mint amennyi elbocsátásukban gondolkodik. Mindezt úgy interpretálhatjuk, hogy a versenyszektorban a diplomások iránti stabil, de a korábbiakhoz képest visszafogottabb kereslet várható 2008-ban tavalyhoz képest. Általánosságban elmondható, hogy a gazdasági és jogi végzettséggel rendelkező friss diplomások elhelyezkedési esélyei némileg romlanak 2008ban. Mind az őket foglalkoztató cégek száma, mind pedig a felvenni tervezettek száma a jelenlegi helyzetnél rosszabb képet mutat. GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu 29 / 52


4. Bérezés A diplomás pályakezdők elhelyezkedési esélyeire, azaz a keresleti-kínálati viszonyokra vonatkozóan a munkáltatók által kínált bérek színvonalából is hasznos következtetéseket vonhatunk le. A pályakezdők iránti kereslet, amit az előbbiekben vizsgáltunk, nem ad választ arra, hogy az élénk vagy éppen mérsékelt kereslettel mekkora kínálat áll szemben. A foglalkozások szerinti bérkülönbségek részben azt is jelzik, hogy adott területen a pályakezdő a munkájával mennyi hozzáadott értéket állít elő, másrészt arra is utalhatnak, hogy az adott foglalkozási területet inkább túlkínálat vagy inkább túlkereslet jellemzi-e. Emellett a pályakezdők bérének az első két év alatt történő emelkedéséből arra is következtethetünk, hogy a pályakezdők készségei és szakmai ismeretei mely foglalkozási területeken fejlődnek a legjobban, azaz a tapasztalatszerzéssel mely területeken növekszik a pályakezdők termelékenysége a legnagyobb ütemben. A következőkben 902 pályakezdőket alkalmazó vállalat 2787 pályakezdőjének fizetési adatai alapján mutatjuk be a pályakezdők javadalmazását. Elemzéseinkben nyers adatokat használtunk, tehát súlyozást nem használtunk. Az eredmények bemutatását az átlagbérekkel kezdjük, majd más leíró statisztikai mutatók segítségével szemléltetjük azok jelentős szórását. Más szavakkal bemutatjuk, hogy a friss diplomások jövedelme milyen széles skálán mozoghat. Ismertetjük a munkakör szerinti bérezésben tapasztalható különbségeket és megmutatjuk, hogy a munkakörön felül milyen más tényezők okozhatnak még eltéréseket a bruttó jövedelemben.

A bérek munkába álláskor Egy átlagos diplomás pályakezdő - a vizsgált 29 munkakör alapján - munkába álláskor közel 203 ezer forint bruttó kezdőbérre számíthat. Az átlag egyszerű kezelhetősége mellett nem szabad elfeledkezni azonban annak gyakran félrevezető mivoltáról; ajánlott a szórással együtt értelmezni. A szórás megmutatja az átlagtól való átlagos távolságot, ami jelen esetben 64 ezer forint. Mindez azt jelenti, hogy a diplomás pályakezdők bérezésében jelentős különbségek húzódnak meg. Az egyenlőtlenségek mértékét kiválóan szemléltetik a kvartilis értékek: A pályakezdők „szerencsétlenebb” egynegyede legfeljebb bruttó 150 ezer forintra, „szerencsésebb” egynegyede legalább bruttó 250 ezer forint kezdőbérre számíthat. Az eredmények értelmezéséhez fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy vizsgálatunkban az átlagbért 29 foglalkozás esetében mértük fel, így az átlag és a többi leíró statisztikai mutató csak és kizárólag ezen foglalkozási csoportkörön belül számít relevánsnak. Az imént közölt középértékek így semmiképpen nem tekinthetőek reprezentatívnak a diplomás pályakezdők teljes körére.



4.1. táblázat: Diplomás pályakezdők bruttó bérezésének leíró statisztikája Forint Átlag Módusz Első kvartilis Medián Harmadik kvartilis

202 700 63 9 41 150 000 200 000 250 000 2787

Pályakezdők száma Forrás: GVI

A pályakezdők bérének jelentős szórása felveti a különbségek magyarázatának igényét. Mi okozza a jelentős eltéréséket a pályakezdők bérében? Először a munkakörből fakadó különbségeket mutatjuk be. A műszaki végzettséget igénylő munkakörökben átlagosan (és medián értéken is) 20 ezer forinttal nagyobb a kezdő bruttó munkabér, mint a vizsgált gazdasági és jogi végzettséget igénylő foglalkozási csoportokban. Ennek megfelelően a legjobban fizetett három munkakör mindegyike műszaki végzettséget igényel. Az informatikusok bruttó 258 ezer, a villamosmérnökök bruttó 230 ezer, a vegyészmérnökök bruttó 229 ezer Forint kezdőbérre számíthatnak. Az informatikusok kiemelkednek a műszaki háttért igénylő munkakörök közül is; átlagosan 56 ezer forinttal nagyobb jövedelemre számíthatnak, mint egy átlagos pályakezdő. A gazdasági végzettséget igénylő munkakörök közül az átlagjövedelmek alapján a logisztika (207 ezer) és kereskedelemi (207 ezer) területen dolgozó friss diplomások számíthatnak a legmagasabb kezdő fizetésre.



4.2. táblázat: Jobban fizetett foglalkozási csoportok a diplomás pályakezdők körében Átlagos bruttó bér (forint) informatikus, programozó 258 800 egyéb villamosmérnök 230 400 vegyészmérnök 229 700 reklám- és marketing területen dolgozó munkatárs 224 500 közlekedési mérnök 209 000 logisztikus, beszerző, anyaggazdálkodó 207 400 egyéb gépészmérnök 206 900 kereskedő, értékesítő, üzletkötő 206 500 adószakértő, adótanácsadó 203 800 minőségellenőr, minőségbiztosító mérnök 187 000 gazdaságelemző 186 900 jogász 186 500 gyártástechnológiai mérnök 186 300 termelésirányító mérnök 185 900 Megjegyzés: Adószakértők, könnyipari mérnökök, élelmiszeripari-mérnökök, termelésirányító mérnökök, piackutatók és jogászok esetében 25 fő alatt van az esetszám, így a hozzájuk tartozó eredmények kevésbé tekinthetőek megbízhatónak. Forrás: GVI

A legrosszabbul fizetett munkaköröknek a szakirányú végzettséget nem igénylő asszisztens, ügyintéző (146 ezer), a mezőgazdasági mérnök (139 ezer) és a turisztikai és vendéglátó munkatárs (133 ezer) tekinthető. 4.3. táblázat: Rosszabbul fizetett foglalkozási csoportok a diplomás pályakezdők körében Átlagos bruttó bér (forint) könyvelő, kontroller, számviteli munkatárs 185 500 élelmiszeripari mérnök 182 500 építészmérnök 181 500 pénzügyes 179 100 humán erőforrás gazdálkodási és személyügyi munkatárs 178 000 fa- és könnyűipari mérnök 176 800 ügyfélkapcsolati munkatárs 172 900 építőmérnök 171 800 környezetmérnök 170 000 termelésirányító közgazdász 164 100 földmérő és térinformatikai mérnök 159 000 piackutató, piacelemző 150 800 egyéb asszisztens, ügyintéző 146 900 mezőgazdasági mérnök 139 200 turisztikai és vendéglátó munkatárs 133 100 Megjegyzés: Adószakértők, könnyipari mérnökök, élelmiszeripari-mérnökök, termelésirányító mérnökök, piackutatók és jogászok esetében 25 fő alatt van az esetszám, így a hozzájuk tartozó eredmények kevésbé tekinthetőek megbízhatónak. Forrás: GVI



A korábbiakban többször utaltunk rá, hogy az átlag egyszerűen használható jellemzője a jövedelmeknek, több szempontból viszont nem alkalmas a valóság megragadására. Ezért a továbbiakban az egyes munkakörökhöz tartozó béreket más mutatók alapján (medián, kvartilisek és szélsőértékek) ismertetjük. Elsőként a reklám és marketing munkaterületet emelnénk ki. A korábbiakban láthattuk, hogy átlag alapján ez tekinthető a legjobban fizetett gazdasági végzettséget igénylő munkakörnek. Jövedelmük azonban nagyon széles skálán: 83 ezer forinttól – elmaradva az ajánlott diplomás minimálbértől (104,8 ezer forint) – 280 ezer forintig mozoghat. Elmondható, hogy a mintában szereplő reklám és marketing munkaterületen dolgozó pályakezdők felének jövedelme 150 ezer és 280 ezer forint között mozog. Mindez azt jelenti, hogy önmagában a reklám-marketing szakirányú végzettség nem feltétlenül jelent az átlagosnál magasabb jövedelmet, más dimenziók, mint például a vállalat földrajzi elhelyezkedése, tulajdoni szerkezete vagy akár mérete jelentős hatással lehet a kínált bérre. Hasonlóképpen lehet nyilatkozni a HR, logisztika és könyvelés területen dolgozókról; jövedelmeik széles skálán változnak; pontosabban jelentős a különbség a szélsőértékek között A műszaki végzettséget igénylő munkakörökről összességében elmondható, hogy a javadalmazásuk kevésbé szóródik. Ez alól kivételt képeznek az informatikusok, építészmérnökök, gépészmérnökök és közlekedésmérnökök.



4.4. ábra: Gazdasági végzettségű pályakezdők bruttó bérének „box” diagramja

4.5. ábra: Műszaki végzettségű pályakezdők bruttó bérének „box” diagramja

Magyarázat: Az ábrában minden sor öt mutatót tartalmaz. A színezett „doboz” közepén lévő vonal jeleníti meg a medián értéket. A medián értéket létező vagy „élő” átlagnak is nevezik, értéke megfelezi a mintát. Például az „egyéb asszisztens és ügyintéző” munkakörben dolgozók fele legfeljebb 150 ezer Forint bruttó bérrel, másik fele legalább 150 ezer forint bruttó bérrel jellemezhető. A színezett dobozokba esik a minta „középső” fele, határai az első és harmadik kvaritilis. Például a „turisztikaivendéglátó munkatársak” fele 100 és 150 ezer forint bruttó jövedelemmel rendelkezik. Másképpen fogalmazva, a turisztikai-vendéglátó munkatársak „kevésbé szerencsés” negyede legfeljebb 100 ezer Forint, „szerencsésebb” negyede legalább 150 ezer Forint bruttó jövedelemmel bír. A „dobozokból” kifutó egyenesek a szélső értékekig tartanak. Például a HR munkatársak körében van legalább egy fő a mintában, aki 300 ezer Forint jövedelemmel rendelkezik. Adószakértők, könnyipari mérnökök, élelmiszeripari-mérnökök, termelésirányító mérnökök, piackutatók és jogászok esetében 25 fő alatt van az esetszám, így a hozzájuk tartozó eredmények kevésbé tekinthetőek megbízhatónak. GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu 34 / 52


4.6. ábra: Gazdasági és jogi végzettségű pályakezdők bruttó bérének szélső decilisei

4.7. ábra: Műszaki végzettségű pályakezdők bruttó bérének szélső decilisei

Magyarázat: Az ábrák az eddigiektől kicsit eltérő módon, de hasonlóan jól szemléltetik a várható fizetések széles intervallumát. Kék rombusszal az első, pirossal a kilencedik decilis került megjelenítésre. A deciliseket a következőképpen értelmezhetjük: Az első decilis értékénél csak 10 százalék keres rosszabbul, a kilencedik decilis értékénél csak 10 százalék keres jobban. Az ábrákon a munkakörök az első decilis alapján vannak rendezve, így látható például, hogy a GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu 35 / 52


vegyészmérnököknek csak 10 százaléka számíthat bruttó 195 ezer forintnál kisebb kezdőbérre. Adószakértők, könnyipari mérnökök, élelmiszeripari-mérnökök, termelésirányító mérnökök, piackutatók és jogászok esetében 25 fő alatt van az esetszám, így a hozzájuk tartozó eredmények kevésbé tekinthetőek megbízhatónak. Az eddigiekben megállapítottuk, hogy a pályakezdők bére széles skálán mozoghat, még akkor is, ha a foglalkozási területenként végezzük el a vizsgálatot. Más szavakkal: még egyes foglalkozási területeken belül is jelentős különbségeket tapasztaltunk a fiatal diplomások kezdőbérében. Mik lehetnek azok a jellemzők, amelyek a foglalkozási területen túl hatással vannak a diplomás pályakezdők jövedelmére? A kérdést egy lineáris regressziós modell alkalmazásával kíséreljük megválaszolni. A modellben a foglalkozási terület, a régió, a vállalati méret és a tulajdonszerkezet szerepét vizsgáljuk a bérek alakulásában. A regressziós modell a függő változó – jelen esetben a bruttó kezdő bér – és a független változók – vállalati és foglalkozási jellemzők – közötti kapcsolatot egy matematikai függvénnyel írja le. Egy jól illeszkedő függvény segítségével képesek lehetünk megmondani, hogy az egyes tényezők (független változók) milyen szerepet játszanak a kezdő bruttó bér alakulásában. A modellen keresztül olyan kérdésekre kaphatunk választ, mint például: Mennyiben különbözik egy építészmérnök kezdő bére egy külföldi tulajdonú vállalatnál Budapesten vagy Debrecenben, illetve egy könyvelőnek kisebb vagy nagyobb cégnél érdemes-e elhelyezkedni Nyugat-Magyarországon? A modell statisztikai leírása és az oksági kapcsolat természetéről a mellékletben lehet bővebben olvasni. A modellről összességében elmondhatjuk, hogy a kezdőbér 44 százalékát sikerült a fenti négy dimenzió segítségével megmagyarázni. Statisztikai értelemben ez az arány kifejezetten jónak tekinthető, elmondható, hogy egy jól illeszkedő függvényhez jutottunk. Legfontosabb dimenziónak természetesen a foglalkozási terület tekinthető, azt követi a földrajzi elhelyezkedés, a tulajdonszerkezet és a vállalat mérete. Elmondható tehát, hogy mind a négy dimenzió önálló hatással bír a pályakezdő diplomások kezdőbérére. A friss diplomások a többségben külföldi tulajdonban lévő vállalatoknál átlagosan bruttó 33400 Forinttal nagyobb jövedelemre számíthatnak, mint a hazai és a vegyes tulajdonban lévő vállalatoknál. A vállalatméret esetében a legkisebb – 1-19 fő közötti foglalkoztatottal rendelkező – vállalatok tekinthetők referencia kategóriának, azaz az eredményeket ezen vállalati körhöz képest tudjuk értelmezni. A becslés szerint a legkisebb cégeknél dolgozó friss diplomásokhoz képest az 50-99 fősnél dolgozók 21400 Forinttal, a 100-249 fősnél dolgozók 28500 Forinttal, a 250 főnél nagyobb vállalatoknál alkalmazottak 30300 Forinttal keresnek többet. A 20 és 49 fő közötti foglalkoztatottal rendelkező vállalatoknál nem keresnek többet, mint a legkisebbeknél. Összefoglalva: a vállalatméret emelkedésével nő a diplomás pályakezdők javadalmazása, ez a hatás azonban csak az 50 főnél nagyobb cégeknél jelentkezik igazán. GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu 36 / 52


4.8. táblázat: Diplomás pályakezdők bruttó bérezésének különbségei vállalatméret szerint Bérnövekmény (forint) 1-19 fő Referencia kategória 20-49 fő 50-99 fő 21 400 100-249 fő 28 500 250 fő felett 30 300 Megjegyzés: A számítások lineáris regressziós modellel készültek. A modell magyarázóereje 48 százalék. A modellben a bruttó bér volt a függő változó, a vállalat mérete, régió, vállalat tulajdonszerkezete, külkereskedelmi tevékenyég, illetve a foglalkozási csoport volt a független változó. A táblázat első sora tekinthető referencia kategóriának, azaz az eredményeket ezen vállalati körhöz képest tudjuk értelmezni. A táblában szereplő összeget mutatják, hogy a referenciakategóriához képest mennyivel több vagy éppen kevesebb egy adott vállalati körben a friss diplomások bruttófizetése. Forrás: GVI

A földrajzi régió elemzésénél azt a régiót választottuk referencia kategóriának, ahol a legmagasabb a friss diplomások átlagbére. A Közép-Magyarországi régióhoz képest az összes régióban alacsonyabbak a bérek. Leginkább a Dél-Alföldön, ahol bruttó 60 ezer forinttal kevesebbre számíthat a fiatal diplomás, illetve legkevésbé a KözépDunántúlon, ahol „mindössze” bruttó 23 ezer forint a különbség. 4.9. táblázat: Diplomás pályakezdők bruttó bérezésének különbségei régió szerint Bérnövekmény (forint) Közép Magyarország Referencia kategória Észak Magyarország -51 500 Észak Alföld -52 900 Dél Alföld -60 200 Közép Dunántúl -22 600 Nyugat Dunántúl -39 700 Dél Dunántúl -42 300 Megjegyzés: A számítások lineáris regressziós modellel készültek. A modell magyarázóereje 48 százalék. A modellben a bruttó bér volt a függő változó, a vállalat mérete, régió, vállalat tulajdonszerkezete, külkereskedelmi tevékenyég, illetve a foglalkozási csoport volt a független változó. A táblázat első sora tekinthető referencia kategóriának, azaz az eredményeket ezen vállalati körhöz képest tudjuk értelmezni. A táblában szereplő összeget mutatják, hogy a referenciakategóriához képest mennyivel több vagy éppen kevesebb egy adott vállalati körben a friss diplomások bruttófizetése. Forrás: GV



Az 4.10. ábra jól szemlélteti a regionális különbségeket. 4.10. ábra: Diplomás pályakezdők bruttó bérezésének különbségei régió szerint

Megjegyzés: A sötétebb színek magasabb kezdő bruttó bért jelenítenek meg. Forrás: GVI



A bérek két év munkaviszony után Átlagosan, közel 45 ezer forinttal emelkedik két év munkaviszony után a friss diplomások bére, ami 22 százalékos béremelkedést jelent. A tapasztalt szórás jelentős mértéke azonban óvatosságra int az átlagok értelmezésekor. A pályakezdők negyede legfeljebb 20 ezer, fele legfeljebb 35 ezer forint bruttó emelkedésre számíthat. A pályakezdők 10 százaléka azonban akár 75 ezer forintos fizetésnövekedéshez is juthat. 4.11. ábra: Pályakezdők bruttó bérének növekedése 2 év után bérnövekedés (forint) 44 600 37 406 20 000 40 000 50 000

Átlag Szórás Első kvartilis Medián Harmadik kvartilis

2787

Összes pályakezdő száma Forrás: GVI

Milyen foglalkozási területeken lehet a legnagyobb bérnövekedésre számítani? Általánosságban elmondhatjuk, hogy a műszaki végzettséget igénylő munkakörökben a legmagasabb a bérnövekedés: e foglalkozásoknál átlagosan bruttó 9000 forinttal magasabb a béremelkedés mértéke a többi foglalkozási területekhez képest. Foglalkozási csoporttól függően a friss diplomások fizetése 10 és 29 százalék közötti mértékben emelkedik. A műszaki végzettséget igényélő munkakörök közül az mezőgazdasági mérnökök számíthatnak a legnagyobb volumenű fizetésemelkedésre. Érdemes elmondani, hogy körükben tapasztaltuk a legalacsonyabb kezdő bért a műszaki végzettséget igénylő területek között, és az átlag feletti bérnövekmény sem képes az agármérnököt a jobban fizető mérnöki pozíciók közé emelni; az 56 ezer forintos jövedelememelkedés inkább csak felzárkóztatja a mezőny alsó részéhez. Az építészmérnök a körükben mért 22 százalékos bérnövekedéssel a legjobban fizetett mérnökök közé kerülnek.



Gazdasági végzettséggel a HR munkatársak, gazdaságelemzők és a reklámmarketing területen dolgozók számíthatnak 19-21 százalékos bérnövekedésre. Kiemelnénk még az informatikusokat, akikről a korábbiakban elmondtuk, hogy magasan a legnagyobb kezdő bérre számíthatnak. Most megállapíthatjuk, hogy átlagos 16 százalékos - bruttó 51 ezer Forintos - fizetésemelkedésük elegendő ahhoz, hogy pályájuk két év munkaviszony után is a legjobban fizetett vizsgált munkakör maradjon. 4.12. táblázat: Pályakezdők bruttó bérnövekedése két év munkatapasztalat után - 1 Pályakezdők száma a mintában 36 178 53 135

építészmérnök egyéb gépészmérnök mezőgazdasági mérnök egyéb villamosmérnök adószakértő, adótanácsadó reklám- és marketing területen dolgozó munkatárs informatikus, programozó gazdaságelemző kereskedő, értékesítő, üzletkötő piackutató, piacelemző HR munkatárs termelésirányító mérnök minőségellenőr, minőségbiztosító mérnök Megjegyzés: A 20 főnél kevesebb óvatosan a fizetési értékeket. Forrás: GVI

Átlagos bruttó bérnövekedés (Forint) 64200 59200 55500 55400

7

52900

113 260 33

51200 50900 47000

203 10 47 30

47000 46000 45900 44000

Átlagos bruttó bérnövekedés (százalék) 22,4 22,4 28,5 19,4 20,3

Két utáni bruttó jövedelem (Forint) 287000 264400 194700 286200 260000

18,5 16,1 20,3 18,6 22,7 21,1 18,9

277300 316800 231000 253300 203000 217900 232667

18,7 28 43929 234643 pályakezdőt tartalmazó foglalkozási csoportok esetében kezeljük



Az forintosított összegeket tekintve az átlagos bérnövekedéstől leginkább a speciális képesítést nem igénylő asszisztensek, ügyintézők, a közlekedésmérnökök és a turisztikai vendéglátás területén dolgozók vannak lemaradva. A bérnövekedés arányai szerint a turisztikai mérnökök (13 százalék) és a közlekedésmérnökök (10 százalék) kilátásai a legkevésbé jók. A közlekedésmérnök bruttó 209 ezer forintos kezdő-fizetéssel az egyik legjobban fizetett munkakörnek tekinthető álláskezdéskor, két év szakmai tapasztalat után, az alig 10 százalékos, alacsony mértékű jövedelemnövekedés azonban a középmezőnybe veti vissza. 4.13. táblázat: Pályakezdők bruttó bérnövekedése két év munkatapasztalat után - 2 Pályakezdők száma a mintában 23

Átlagos bruttó bérnövekedés (Forint) 42657

116

41569

6 89 40

40833 40719 39125

208

38335

103 134 85 9

38107 37608 36012 35556

45

35000

10

30300

10

29000

42

26552

29

23603

69

20449

környezetmérnök logisztikus, beszerző, anyaggazdálkodó jogász gyártástechnológiai mérnök vegyészmérnök könyvelő, kontroller, számviteli munkatárs építőmérnök pénzügyes ügyfélkapcsolati munkatárs élelmiszeripari mérnök termelésirányító közgazdász fa- és könnyűipari mérnök földmérő és térinformatikai mérnök egyéb asszisztens, ügyintéző közlekedési mérnök turisztikai és vendéglátó munkatárs Megjegyzés: A 20 főnél kevesebb óvatosan a fizetési értékeket. Forrás: GVI

Átlagos bruttó bérnövekedés (százalék) 20,0 16,5 18,6 18,2 14,4 17,0 18,0 17,2 17,2 16,2 17,9 14,8 15,4 15,5 10,2

Két utáni bruttó jövedelem (Forint) 213043 251203 220000 223719 272500 225600 212272 218765 209388 219444 195889 204800 188000 171738 231776

161304 12,7 pályakezdőt tartalmazó foglalkozási csoportok esetében kezeljük



4.14. ábra: Gazdasági végzettségű pályakezdők bruttó bérének átlaga és szórása

4.15. ábra: Műszaki végzettségű pályakezdők bruttó bérének átlaga és szórása

Megjegyzés: Az értékelések átlagát jelölő pontokon áthaladó intervallum-vonalak a szórást szemléltetik, és olyan becsült értékeket jelölnek az átlag körül, amelyek 95%-os megbízhatósági szinten még statisztikailag elfogadhatóak. Sárgával azok a munkakörök, ahol 25 fő alatt van az esetszám, így a hozzájuk tartozó eredmények kevésbé tekinthetőek megbízhatónak. Forrás: GVI



4.16. ábra: Gazdasági végzettségű pályakezdők átlagbére kezdéskor és két év után

4.17. ábra: Műszaki végzettségű pályakezdők átlagbére kezdéskor és két év után

Megjegyzés: A fenti ábrákon szemléletesen látszik, hogy melyik terülten milyen bérnövekedésre lehet számítani. A kék rombusz jeleníti meg a kezdőbért, a piros pedig a két év munkaviszony utáni bruttó havi jövedelmet. Az ábrákon egyfelől szemléletesen látszik, hogy a bérnövekedés mértéke, másfelől pedig a „mezőny” átrendeződése. Utóbbira találó példa, hogy a építészmérnökök két év után hogyan kerülnek a legjobban fizetett mérnökök közé (É2-es minősítést szerezve), illetve az is, hogy a közlekedésmérnökökre jellemző kis mértékű emelkedés miatt hogyan vesztik el az munkába álláskor érvényes relatív jó helyzetüket. Adószakértők, könnyipari mérnökök, élelmiszeripari-mérnökök, termelésirányító mérnökök, piackutatók és jogászok esetében 25 fő alatt van az esetszám, így a hozzájuk tartozó eredmények kevésbé tekinthetőek megbízhatónak. Forrás: GVI GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu 43 / 52


A munkakörön kívül más tényezőktől is függhet a béremelés mértéke. Melyek ezek? Igaz-e az, hogy a multinacionális cégek jobban honorálják a hűséget vagy, hogy a fővárosban lehet számítani a legnagyobb mértékű fizetésnövekedésre? A kérdésekre ezúton is egy lineáris regressziós modellen keresztül keressük a válaszokat. A modellben a foglalkozási terület, a régió, a vállalati méret és a tulajdonszerkezet szerepét vizsgáljuk a béremelés mértékében. A regressziós modell a függő változó – jelen esetben a bruttó bérnövekmény – és a független változók – vállalati és foglalkozási jellemzők – közötti kapcsolatot egy matematikai függvénnyel írja le. Egy jól illeszkedő függvény segítségével képesek lehetünk megmondani, hogy az egyes tényezők (független változók) milyen szerepet játszanak a bruttó bérnövekedés alakulásában. A modell statisztikai leírása és az oksági kapcsolat természetéről a mellékletben lehet bővebben olvasni. A modellről összességében elmondhatjuk, hogy a bruttó bérnövekedés 10 százalékát sikerült a fenti négy jellemző segítségével megmagyarázni. A megmagyarázott 10 százalék statisztikai értelemben nem tekinthető kifejezetten soknak. Emlékezhetünk rá, például, hogy a kezdő fizetések modellezésénél 44 százalékos volt a megmagyarázott arány. Elmondható tehát, hogy a vizsgált négy jellemző szignifikánsan ugyan, de közel sem olyan mértékben határozza meg a bérek alakulását, mint a kezdőbérekét. A bérnövekedés mértéke tehát kevésbé függ a vizsgált tényezőktől, elképzelhető, hogy helyettük a személyiség és teljesítmény dimenziók játszanak meghatározó szerepet. A külföldi tulajdonban lévő vállalkozásoknál dolgozó friss diplomások – ha a földrajzi régiót, a vállalat méretét és a munkakört változatlannak vesszük – bruttó 7600 Forinttal kisebb bérnövekedésre számíthatnak, mint a hazai vagy vegyes tulajdonú vállalatoknál dolgozó társaik.



A földrajzi régió elemzésénél referencia kategóriának az a régiót választottuk, ahol a legmagasabb a friss diplomások várható jövedelemnövekedése. A középmagyarországi régióhoz hasonló módon Észak-Magyarországon és a KözépDunántúlon bruttó 44 ezer és 48 ezer Forint közötti a jövedelemnövekedés. A többi régióban alacsonyabb a növekedés mértéke. Legkisebb volumenű növekedésre a Dél-Dunántúlon számíthatnak a friss diplomások, Közép-Magyarországhoz képest közel 22 ezer Forinttal kevesebb a várható béremelkedés. 4.18. táblázat: Diplomás pályakezdők bruttó bérnövekedésének különbségei régió szerint Növekmény (Forint) Közép Magyarország Referencia kategória Észak Magyarország Észak Alföld -13600 Dél Alföld -18700 Közép Dunántúl Ny Dunántúl -16000 Dél Dunántúl -21700 Megjegyzés: A számítások lineáris regressziós modellel készültek. A modell magyarázóereje közel 10 százalék. A modellben a bruttó bérnövekedés volt a függő változó, a vállalat mérete, régió, vállalat tulajdonszerkezete, külkereskedelmi tevékenyég, illetve a foglalkozási csoport volt a független változó. A táblázat első sora tekinthető referencia kategóriának, azaz az eredményeket ezen vállalati körhöz képest tudjuk értelmezni. A táblában szereplő összeget mutatják, hogy a referenciakategóriához képest mennyivel több vagy éppen kevesebb egy adott vállalati körben a friss diplomások bruttófizetése. Forrás: GVI

4.19. ábra: Pályakezdők két év utáni bruttó bérnövekedésének különbségei régió szerint

Megjegyzés: A sötétebb színek a magasabb bruttó bérnövekményt jelenítik meg. Forrás: GVI

A vállalatméret esetében a legkisebb, a 1-19 fő közötti foglalkoztatottal rendelkező vállalatok tekinthetők referencia kategóriának, azaz az eredményeket ezen vállalati GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu 45 / 52


körhöz képest tudjuk értelmezni. A legkisebb cégeknél dolgozó friss diplomásokhoz képest csak a közepes méretű cégeknél lehet nagyobb fizetésemelésre számítani. Az 50-99 fős cégeknél bruttó 9900 Forint, a 100-249 fős cégeknél bruttó 14600 Forinttal nagyobb a fizetésnövekedés mértéke. 4.20. táblázat: Pályakezdők két év utáni bruttó bérnövekedésének vállalatméret szerint Növekmény (Forint) 1-19 fő Referencia kategória 20-49 fő 50-99 fő 9900 100-249 fő 14 600 250 fő felett Megjegyzés: A számítások lineáris regressziós modellel készültek. A modell magyarázóereje közel 10 százalék. A modellben a bruttó bérnövekedés volt a függő változó, a vállalat mérete, régió, vállalat tulajdonszerkezete, külkereskedelmi tevékenyég, illetve a foglalkozási csoport volt a független változó. A táblázat első sora tekinthető referencia kategóriának, azaz az eredményeket ezen vállalati körhöz képest tudjuk értelmezni. A táblában szereplő összeget mutatják, hogy a referenciakategóriához képest mennyivel több vagy éppen kevesebb egy adott vállalati körben a friss diplomások bruttófizetése. Forrás: GVI



Mellékletek M1. A minta súlyozásáról M1. tábla: A minta súlyozása vállalati méret szerint

1-49 fő 50-99 fő 100-249 fő 250 fő felett Összesen Forrás: GVI

Minta súlyozás előtt (százalék) 53,6 20,9 15,9 9,6

Minta súlyozás után (százalék) 52 25 15 8

100,0

100

M2. tábla: A minta súlyozása szektor szerint Minta súlyozás előtt (százalék) Mezőgazdaság Ipar, feldolgozóipar nélkül Feldolgozóipar Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyek és egyéb gazdasági szolgáltatás

4,8 2,1 34,2 9,1 22,8 4,2 6,1 2,2 14,5

Minta súlyozás után (százalék) 8 3 36 7 17 4 10 3 12


100,0

100,0



M2. A vizsgált 29 foglalkozási csoport 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29.

adószakértő, adótanácsadó humán erőforrás gazdálkodási és személyügyi munkatárs turisztikai és vendéglátó munkatárs kereskedő, értékesítő, üzletkötő könyvelő, kontroller, számviteli munkatárs gazdaságelemző logisztikus, beszerző, anyaggazdálkodó pénzügyes piackutató, piacelemző termelésirányító közgazdász reklám- és marketing területen dolgozó munkatárs ügyfélkapcsolati munkatárs jogász élelmiszeripari mérnök építészmérnök építőmérnök fa- és könnyűipari mérnök földmérő és térinformatikai mérnök gyártástechnológiai mérnök környezetmérnök közlekedési mérnök mezőgazdasági mérnök vegyészmérnök minőségellenőr, minőségbiztosító mérnök informatikus, programozó termelésirányító mérnök egyéb villamosmérnök egyéb gépészmérnök általános asszisztens, ügyintéző



M3. A béreket becslő modell Az alábbi táblázatban található a lineáris regressziós modell részletes eredményei. A Foglalkozás változó kódszámai a kettes számú melléklet alapján azonosíthatóak be. A foglalkozási csoport esetében a speciális szaktudást nem igénylő általános asszisztens, ügyintéző, a régió esetében a legfejlettebb Közép-Magyarország, a vállalat méret esetében pedig a legkisebb, 1-19 főt foglalkoztató vállalatok tekinthető referencia kategóriának.

Modell Rezidualis Összes N F (39,2741) Prob>F R2 Adj. R2

SS 5,0939E+12 6,2772E+13 1,1371E+13

DF 39 2741 2780

MS 1,3061E+11 2,2901E+09 4,0903E+09

2781 57,03 0,0000 0,4480 0,4401



M3. tábla: Diplomás pályakezdők bérét becslő regressziós modell

1. adószakértő, adótanácsadó 2. humán erőforrás gazdálkodási és személyügyi munkatárs 3. turisztikai és vendéglátó munkatárs 4. kereskedő, értékesítő, üzletkötő 5. könyvelő, kontroller, számviteli munkatárs 6. gazdaságelemző 7. logisztikus, beszerző, anyaggazdálkodó 8. pénzügyes 9. piackutató, piacelemző 10. termelésirányító közgazdász 11. reklám- és marketing területen dolgozó munkatárs 12. ügyfélkapcsolati munkatárs 13. jogász 14. élelmiszeripari mérnök 15. építészmérnök 16. építőmérnök 17. fa- és könnyűipari mérnök 18. földmérő és térinformatikai mérnök 19. gyártástechnológiai mérnök 20. környezetmérnök 21. közlekedési mérnök 22. mezőgazdasági mérnök 23. vegyészmérnök 24. minőségellenőr, minőségbiztosító mérnök 25. informatikus, programozó 26. termelésirányító mérnök 27. egyéb villamosmérnök 28. egyéb gépészmérnök Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Külföldi tulajdonú Váll. Mérete2 Váll. Mérete3 Váll. Mérete4 Váll. Mérete5 konstans

Coef.

Std. Err.

t

p>t

[95% Conf.

Interval]

49401,94

18629,38

2,650

0,008

12872,91

85930,97

21719,13

9972,97

2,180

0,030

2163,84

41274,42

-39117,12 17720,10

9044,28 7821,68

-4,330 2,270

0,000 0,024

-56851,40 2383,14

-21382,84 33057,07

21574,80 27126,82

8058,74 10940,56

2,680 2,480

0,007 0,013

5773,00 5674,25

37376,61 48579,38

29313,82 13706,21 -12591,15 25625,97

8563,19 8379,58 15745,48 10059,17

3,420 1,640 -0,800 2,550

0,001 0,102 0,424 0,011

12522,87 -2724,70 -43465,33 5901,65

46104,78 30137,12 18283,03 45350,29

37189,36 4731,01 42831,34 20105,41 27845,51 1066,29 18946,79

8677,97 8993,60 16882,19 16884,61 9832,04 8735,98 16272,11

4,290 0,530 2,540 1,190 2,830 0,120 1,160

0,000 0,599 0,011 0,234 0,005 0,903 0,244

20173,35 -12903,89 9728,25 -13002,43 8566,57 -16063,48 -12960,03

54205,37 22365,91 75934,43 53213,25 47124,45 18196,06 50853,61

13506,82 43047,66 25503,12 51129,79 -5322,82 44103,93

17110,20 8892,60 12246,93 11160,91 9978,92 9853,68

0,790 4,840 2,800 4,580 -0,530 4,480

0,430 0,000 0,037 0,000 0,594 0,000

-20043,35 25610,79 1489,00 29245,16 -24889,76 24782,54

47057,00 60484,53 49517,25 73014,43 14244,13 63425,31

27039,36 75684,93 42704,83 48757,93 47624,21 -51514,94 -52898,60 -60226,41 -22639,85 -39716,26 -42323,67 33383,49 9374,64 21457,17 28567,00 30329,02 136529,50

11450,58 7883,03 10865,51 8096,56 8111,36 5096,84 5191,77 4628,69 3561,72 3918,15 6030,41 2364,08 6597,22 5629,96 5223,42 5209,02 8624,18

2,360 9,600 3,930 6,200 5,870 -10,110 -10,190 -13,020 -6,360 -10,140 -7,020 12,140 1,420 3,810 5,470 5,820 15,830

0,018 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,155 0,000 0,000 0,000 0,000

4586,72 60227,65 21399,42 32881,97 31719,22 -61508,97 -63078,76 -69296,22 -29623,78 -47399,09 -54148,28 28747,94 -3561,38 10417,79 18324,77 20115,04 119619,00

49492,00 91142,21 64010,24 64633,90 63529,20 -41520,90 -42718,43 -51156,59 -15655,93 -32033,43 -30499,06 38019,05 22310,66 32496,56 38809,24 40543,01 153440,10



M4. A bérnövekedéseket becslő modell Az alábbi táblázatban található a lineáris regressziós modell részletes eredményei. A Foglalkozás változó kódszámai a kettes számú melléklet alapján azonosíthatóak be. A foglalkozási csoport esetében a speciális szaktudást nem igénylő általános asszisztens, ügyintéző, a régió esetében a legfejlettebb Közép-Magyarország, a vállalat méret esetében pedig a legkisebb, 1-19 főt foglalkoztató vállalatok tekinthető referencia kategóriának. Modell Rezidualis Összes N F (39, 2741) Prob>F R2 Adj R2

SS 3,5032E+11 2,6530E+12 3,0033E+12

DF 39 2105 2144

MS 8,9825E+09 1,2603E+09 1,4008E+09

2145 4,13 0,0000 0,1166 0,1003



M4. tábla: Diplomás pályakezdők 2 év utáni bérnövekményét becslő regressziós modell

1. adószakértő, adótanácsadó 2. humán erőforrás gazdálkodási és személyügyi munkatárs 3. turisztikai és vendéglátó munkatárs 4. kereskedő, értékesítő, üzletkötő 5. könyvelő, kontroller, számviteli munkatárs 6. gazdaságelemző 7. logisztikus, beszerző, anyaggazdálkodó 8. pénzügyes 9. piackutató, piacelemző 10. termelésirányító közgazdász 11. reklám- és marketing területen dolgozó munkatárs 12. ügyfélkapcsolati munkatárs 13. jogász 14. élelmiszeripari mérnök 15. építészmérnök 16. építőmérnök 17. fa- és könnyűipari mérnök 18. földmérő és térinformatikai mérnök 19. gyártástechnológiai mérnök 20. környezetmérnök 21. közlekedési mérnök 22. mezőgazdasági mérnök 23. vegyészmérnök 24. minőségellenőr, minőségbiztosító mérnök 25. informatikus, programozó 26. termelésirányító mérnök 27. egyéb villamosmérnök 28. egyéb gépészmérnök Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Külföldi tulajdonú Váll, Mérete2 Váll, Mérete3 Váll, Mérete4 Váll, Mérete5 konstans

Coef. 26220,90 19569,16

Std. Err. 14670,98 7615,89

t 1,790 2,570

p>t 0,074 0,010

[95% Conf. -2550,22 4633,72

Interval] 54992,02 34504,60

-7049,52

7062,10

-1,000

0,318

-20898,94

6799,90

18219,04 11455,28

6136,10 6073,10

2,970 1,890

0,003 0,059

6185,59 -454,62

30252,49 23365,18

9779,35 16450,34

8385,95 6497,56

1,030 2,530

0,244 0,011

-6666,25 3708,04

26224,94 29192,64

7773,40 16922,02 13113,63 23524,19

6351,96 12652,23 7735,08 6574,42

1,220 1,340 1,700 3,580

0,221 0,181 0,090 0,000

-4683,38 -7890,15 -2055,55 10631,16

20230,17 41734,19 28282,81 36417,22

4069,49 19945,51 11701,31 29289,23 7689,01 7615,29 478,14

6782,29 15577,70 13132,64 8204,66 6630,96 12599,97 12746,21

0,600 1,290 0,890 3,570 1,160 0,600 0,040

0,549 0,201 0,373 0,000 0,246 0,546 0,970

-9231,18 -10603,76 -14052,98 13199,16 -5314,90 -17094,38 -24518,33

17370,16 50494,78 37455,60 45379,29 20692,91 32324,97 25474,60

15158,01 14772,44 -9864,75 28788,81 6078,05 18604,01

6707,35 9263,68 8659,24 7469,13 7934,34 8722,62

2,500 1,590 -1,140 3,850 0,770 0,130

0,024 0,111 0,255 0,000 0,444 0,033

2004,29 -3394,47 -26846,30 14141,17 -9481,91 1498,16

28311,73 32939,35 7116,81 43436,44 21638,01 35709,86

18656,28 17545,68 25290,30 29500,95 -5714,52 -13716,01 -18743,09 54,46 -16058,34 -21830,14 -2748,37 9879,74 14525,39 4209,44 -7703,52 30209,33

6051,85 8624,10 6387,04 6145,57 3821,72 4082,77 3772,12 2926,43 2942,74 4762,70 5543,81 4672,92 4342,67 4343,52 1902,85 6654,59

3,800 2,300 3,960 4,800 -1,500 -3,360 -4,970 0,020 -5,460 -4,580 -0,500 2,110 3,340 0,970 -4,050 4,540

0,002 0,042 0,000 0,000 0,135 0,001 0,000 0,985 0,000 0,000 0,620 0,035 0,001 0,333 0,000 0,000

6788,07 30524,49 633,04 34458,31 12764,74 37815,87 17448,94 41552,97 -13209,26 1780,22 -21722,68 -5709,34 -26140,56 -11345,62 -5684,53 5793,46 -21829,31 -10287,37 -31170,23 -12490,05 -13620,27 8123,53 715,73 19043,75 6009,03 23041,74 -4308,59 12727,47 -11435,17 -3971,87 17159,07 43259,59


Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban magyarországi cég körében végzett felmérés elemzése gyorsjelentés

Recommend Documents