Pályakezdő diplomások a versenyszektorban

Gazdasági Havi Tájékoztató

2008. november

Pályakezdő diplomások a versenyszektorban Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (GVI) 2005 óta folytatja a „Diplomás pályakezdők a versenyszektorban” kutatási programot, amelynek keretében évente felmérést készít a diplomás pályakezdők jelenlegi és jövőbeli foglalkoztatásának jellemzőiről, a foglalkoztatottság trendjeiről, nehézségeiről beleértve a diplomás pályakezdők bérezését, kompetenciáit, illetve a felsőoktatási intézmények elfogadottságát és presztízsét. Ezek a vállalati felvételek arra irányulnak, hogy tájékoztassák a felsőoktatás szereplőit, a döntéshozókat, az intézmények vezetőit, a továbbtanulás vagy szakosodás előtt álló fiatalokat és a munkáltatókat, s ezzel segítséget nyújtsanak az egyéni döntések meghozatalához. A rendszer – a piaci alapokra épülő mechanizmusokhoz hasonlóan – akkor működhet hatékonyan, ha a szereplők egyrészt hozzáférhetnek a szükséges információkhoz, másrészt nyitottak az információk befogadására és szolgáltatására, illetve felismerik az együttműködésben rejlő kölcsönös előnyöket. A GVI kutatásaival ezt a célt kívánja szolgálni, s egyben szeretné elősegíteni a fent vázolt, a felsőoktatás és a vállalati oldal közötti egyensúlyt szabályozó mechanizmus elemeinek kiépítését. A kutatás során, 2008. február 6. és április 22. között 3010, illetve 2008 júniusában további 257 személyzeti ügyekért felelős illetékest vagy – kisebb cégek esetében - általános vállalati vezetőt kérdeztünk meg személyesen strukturált kérdőív segítségével. A minta tehát 3267 esetet tartalmaz. Az így kapott mintát a gazdasági ág és a létszám megoszlásának együttes figyelembevételével súlyoztuk, ezáltal reprezentatívnak tekinthető ezen ismérvek tekintetében. A 2008 kutatás az Educatio Kht.-vel együttműködésben valósult meg. Diplomás pályakezdők jelenlegi foglalkoztatása A 2008-as felmérésben résztvevő cégek 27 százaléka jelezte, hogy foglalkoztat diplomás pályakezdőt. Általánosságban elmondható, hogy a friss diplomások nagyobb eséllyel találnak munkát a külföldi tulajdonú, nagyobb méretű, Közép-Magyarországi régióban tevékenykedő vállalatnál. Gazdasági tevékenység alapján a pénzügyi szolgáltatások területe emelhető ki: e cégek körében 41 százalékos valószínűséggel találunk friss diplomást. A foglalkoztatott diplomások számáról elmondható, hogy a versenyszférában átlagosan minden 18. foglalkoztatott diplomás pályakezdő. Ez az arány a legmagasabb a gazdasági szolgáltatás és szállítás-raktározás gazdasági ágakban. Előbbiben minden 8., utóbbiban minden 10. diplomás pályakezdő. Megállapíthatjuk, hogy a diplomás pályakezdőket jelenleg is foglalkoztató vállalatok 38 százaléka és a pályakezdőket a közeljövőben alkalmazni tervező vállalatok 47 százaléka jelezte, hogy az elmúlt egy-két évben előfordult, hogy nehezen találtak diplomás pályakezdőt egy meghirdetett pozícióra. Általánosságban elmondható, hogy a többségében külföldi tulajdonú, 250 főnél több foglalkoztatottal rendelkező, Nyugat-, illetve KözépMagyarország régióban tevékenykedő vállalatok szembesülnek leginkább toborzási problémákkal.

Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet; 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. Tel: (1)235-05-84; Fax: (1)235-07-13; e-mail: [email protected]; Internet: www.gvi.hu ügyvezető igazgató: Dr. Tóth István János

A fenti számok tükrében kijelenthetjük, hogy igen, beszélhetünk munkaerő-hiányról a friss diplomások körében, egy pozíció betöltésének nehézsége azonban nem feltétlenül a jelentkezők elégtelen számára vezethető vissza. A toborzással összefüggő problémák foglalkozási csoportonként eltérőek, így nincsen értelme általános érvényű állításokat megfogalmazni. A gépész-, és villamosmérnökök esetében például pusztán a jelentkezők elégtelen száma okozza leggyakrabban a toborzási nehézséget. Az informatikusoknál azonban már más okok állnak a toborzási problémák mögött. Esetükben a nem megfelelő szintű szaktudás és a túlságosan magas bérigény jelent nehézséget. A gazdasági végzettséget igénylő könyvelők, számviteli szakértők esetében pedig a magas bérigény és a gyakorlat hiánya nehezíti meg a pozíció betöltését. A vállalatok inkább a műszaki, mintsem a gazdasági munkakörökben tapasztalnak szembesülnek rekrutációs problémákkal – leggyakrabban a gépészmérnököket, a villamosmérnököket és az informatikusokat emelték ki. A műszaki végzettség önmagában azonban még nem jelenti, hogy a friss diplomás után kapkodni fognak a munkaerőpiacon! Egyfelől megállapítható, hogy nem mindegyik mérnöki terület egyformán keresett – agrármérnökként vagy környezetmérnökként például nem könnyű megfelelő munkahelyet találni. Másfelől a felmérés szerint egyre fontosabbá válik, hogy a diploma mellé az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák és megfelelő szintű nyelvtudás párosuljon. Munkaerőhiány alatt tehát nem pusztán a kevés jelentkezőt, hanem az elégtelen számú megfelelő jelentkezőt értjük. Diplomás pályakezdők foglalkoztatottságának rövidtávú előrejelzése A friss diplomások iránti keresletről általánosságban elmondható, hogy 2008-ban a diplomás pályakezdőket foglalkoztató cégek aránya 11 százalékponttal nőtt, miközben a diplomás pályakezdők felvételére vonatkozó szándékok némileg visszafogottabbakká váltak. Más szavakkal, több cég tervez kevesebb friss diplomást felvenni, mint 2007-ben. Ezzel együtt a friss diplomások iránti kereslet stabilnak tekinthető. Mindemellett elmondható, hogy a gazdasági és műszaki végzettségű pályakezdők iránti kereslet eltér egymástól. A gazdasági végzettséggel rendelkező friss diplomások elhelyezkedési esélyei némileg romlottak 2008-ban. Mind az őket foglalkoztató cégek száma, mind pedig a felvenni tervezettek száma a jelenlegi helyzetnél rosszabb képet mutat. Ezzel szemben a legtöbb vizsgált műszaki végzettség esetében jóval kedvezőbb képet kapunk.


2/7

Mielőtt részletesen ismertetnénk a várható kereslet becslésére kidolgozott módszertant, fel kell tennünk a kérdést, hogy a jelenleg foglalkoztatottak számához hány új diplomás pályakezdőt kell a szervezeteknek felvenni ahhoz, hogy a diplomások foglalkoztatása stabil maradjon. Mivel a kutatásban azt tekintjük pályakezdőnek, akinek még nincs két év szakmai tapasztalata, így a pályakezdő státuszból kilépő alkalmazott korábbi feladatainak ellátására a szervezet hozzávetőlegesen kétévente kényszerül egy új pályakezdő felvételére. Ez természetesen csak feltételezés, hiszen a munkáltatók nem feltétlenül kényszerülnek kétévente a pályakezdők pótlására. A pályakezdő végezheti 3 vagy akár 5 évig is ugyanazt a munkakört, feladatait egyre jobban ellátva. Ettől eltekintve, a kétéves pótlási ciklust feltételezve arra következtethetünk, hogy ha a munkáltatók nem vennének fel új pályakezdőket, akkor számuk egy év alatt a pályakezdő státuszból kikerülő diplomások számával, azaz hozzávetőlegesen a felére csökkenne. A diplomás pályakezdők iránti kereslet hosszabb távon tehát akkor marad stabil, ha adott évben a felvenni tervezett pályakezdők száma eléri, vagy meghaladja a jelenleg foglalkoztatott pályakezdők felét. Elemzéseinket két szemszögből kiindulva végeztük. A két megközelítés együttes alkalmazása, ad lehetőséget összetett és megalapozott következtetések levonására. Első megközelítésben azt vizsgáljuk, hogy a felvenni tervezett diplomás pályakezdők száma hogyan viszonyul a jelenleg foglalkoztatottak számához, másodikként pedig azt, hogy a diplomás pályakezdők felvételét tervező szervezetek száma hogyan aránylik a pályakezdőket foglalkoztató szervezetekhez. Abban az esetben, ha a mutatók értéke 40 százalék alatti, akkor csökkenésről, ha 40 és 60 százalék közötti, akkor stagnálásról, ha pedig 60 százalék feletti, akkor növekedésről beszélhetünk. Természetesen előfordulhat, hogy a két mutató ellentétes trendet mutat. Ilyen foglalkozási csoport például a villamosmérnök. A szervezetek oldaláról csökkenésről, a diplomás pályakezdők oldaláról közelítve növekedésről beszélhetünk. Mindez azt jelenti, hogy a következő egy évben kevesebb vállalat szándékozik friss diplomásokat felvenni, ezek a vállaltok azonban a jelenleginél több friss diplomás pályakezdő felvételét tervezik. Az eredmények alapján valószínűsíthető, hogy mezőgazdasági mérnök, termelésirányító mérnök és vegyészmérnök végzettséggel rendelkező pályakezdők lesznek a legkeresettebb a diplomás pályakezdők munkaerőpiacán. Ellentétben a legkeresettebb végzettségekkel, a lista sereghajtó kivétel nélkül gazdasági végzettségek. Turisztikai munkatársak, könyvelők és pénzügyesek iránt az előző évihez képest jelentős mértékben visszaesik 2008-ban a kereslet. Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet; 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. Tel: (1)235-05-84; Fax: (1)235-07-13; e-mail: [email protected]; Internet: www.gvi.hu ügyvezető igazgató: Dr. Tóth István János

3/7

Diplomás pályakezdők bérezése A GVI kutatása során 29 gazdasági-jogi, illetve műszaki foglalkozási csoport bérezéséről gyűjtött információt. A bruttó kezdőbér tekintetében ezen a körön belül egy átlagos diplomás pályakezdő munkába álláskor közel 202 ezer forint bruttó fizetésre számíthat. Az átlag azonban itt is elfedi a célcsoporton belül tapasztalható különbségeket. A bérezési egyenlőtlenségek mértékét kiválóan szemlélteti például az, hogy a pályakezdők „szerencsétlenebb” egynegyede legfeljebb bruttó 150 ezer forintra, „szerencsésebb” egynegyede legalább bruttó 250 ezer forint kezdőbérre számíthat. Mindezek alapján tehát a pályakezdők fele bruttó 150 és 250 ezer forintos kezdőbérre számíthat A műszaki végzettséget igénylő munkakörökben átlagosan 35 ezer forinttal nagyobb a kezdő bruttó munkabér, mint a vizsgált gazdasági és jogi végzettséget igénylő foglalkozási csoportokban. Ennek megfelelően a legjobban fizetett három munkakör mindegyike műszaki végzettséget igényel. Az informatikusok átlagosan bruttó 272 ezer, a vegyészmérnökök bruttó 227 ezer, a villamosmérnökök bruttó 221 ezer Forint kezdőbérre számíthatnak. A legrosszabbul fizetett munkaköröknek a szakirányú végzettséget nem igénylő asszisztens, ügyintéző (142 ezer), a turisztikai és vendéglátó munkatárs (135 ezer) és a mezőgazdasági mérnök (130 ezer) tekinthető. Foglalkozási csoporttól függően a friss diplomások fizetése 8 és 59 százalék közötti mértékben emelkedik. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a műszaki végzettséget igénylő munkakörökben a legmagasabb a bérnövekedés. A műszaki végzettséget igényélő munkakörök közül a mezőgazdasági mérnökök számíthatnak a legnagyobb volumenű fizetésemelkedésre. Érdemes elmondani, hogy körükben tapasztaltuk a legalacsonyabb kezdő bért a műszaki végzettséget igénylő területek között, és az átlag feletti bérnövekmény sem képes az agármérnököt a jobban fizető mérnöki pozíciók közé emelni; az 64 ezer forintos jövedelememelkedés inkább csak felzárkóztatja a mezőny alsó részéhez. Felsőoktatási intézmények értékelése Felméréseinkben vizsgáltuk, hogy az üzleti szférában – képzési területenként – mely felsőoktatási intézményeknek van jó hírnevük, tekintélyük, azaz a pályakezdőket foglalkoztató cégek szemszögéből mely egyetemi karok büszkélkedhetnek nagy, illetve a legnagyobb presztízzsel. A vizsgált nyolc képzési terület közül elsősorban a műszaki és a közgazdasági karok presztízsrangsorait tekintjük a munkaadók szakmai tapasztalatait is tükröző értékeléseknek, hiszen a vállalat-, és személyi ügyekért felelős vezetők leginkább ezen képzési területekről Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet; 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. Tel: (1)235-05-84; Fax: (1)235-07-13; e-mail: [email protected]; Internet: www.gvi.hu ügyvezető igazgató: Dr. Tóth István János

4/7

érkezőkről szereznek benyomást. Ezért a szóban forgó területeket több szempontból is elemeztük. Az országos értékelés mellett, megvizsgáltuk, hogy a friss diplomások foglalkoztatásában jelentős szerepet betöltő nagyobb multinacionális vállalatok1 és a potenciális foglalkoztatók2 hogyan értékelték a felsőoktatási intézményeket, illetve ezen csoportok véleménye mennyiben tér el az országos átlagtól. Megvizsgáltuk továbbá, hogy földrajzi elhelyezkedés3 szerint tapasztalhatunk-e különbségeket a felsőoktatási intézmények presztízsében. A cégek vezetői, illetve humánerőforrás–vezetői kérésünkre tudományterületenként három kart neveztek meg, és rendeztek sorba aszerint, hogy a presztízs tekintetében érzésük szerint melyik áll az első, a második és a harmadik helyen. Emellett a megkérdezettek lehetősége nyílt egy rossz hírű intézmény megnevezésére is. A válaszokat említési hely szerint – képzési területenként – súlyozva aggregáltuk, majd az így kapott értékeket az egyszerűbb értelmezhetőség kedvéért százas skálára vetítettük. A gazdasági és társadalomtudományi karok első öt helyén fővárosi intézményeket találhatunk. A Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi és Közgazdaság-tudományi Karai vezetik a listát. Előkelő helyezéssel – és pontszámmal – rendelkezik a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kara is. A potenciális friss diplomás foglalkoztatók véleménye az első három helyezést tekintve nem tér el az országos átlagtól. Jelentős különbséget az országos átlag és a potenciális foglalkoztatók véleménye között az ELTE Társadalomtudományi Kara és a BGF Kereskedelmi Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar esetében tapasztaltunk. Előbbit a potenciális foglalkoztatók 16 ponttal alul, utóbbit viszont 13 ponttal felülértékelték a friss diplomásokat jelenleg vagy a közeljövőben foglalkoztatni tervező piaci szereplők. A BGF esetében a potenciális foglalkoztatók kedvező értékelésében, véleményünk szerint, a jelen pozitív tapasztalata nyilvánul meg. A nagyobb multinacionális vállalatok az ELTE Társadalomtudományi Karát 17 ponttal rosszabbnak ítélték meg, mint az országos átlag. Ezzel szemben a Budapesti Gazdasági Főiskola karai – beleértve a vidéki kihelyezett

1 Nagyobb multinacionális vállalatoknak nevezzük a 50 főnél több foglalkoztatottal rendelkező, többségében külföldi tulajdonban lévő gazdálkodási szervezeteket. 2 Potenciális foglalkoztatónak nevezzük azokat a vállalatokat, akik jelenleg foglalkoztatnak vagy a közeljövőben tervezik pályakezdő diplomások foglalkoztatását. 3 Értsd: Közép-Magyarország, Nyugat-Magyarország és KeletMagyarország Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet; 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. Tel: (1)235-05-84; Fax: (1)235-07-13; e-mail: [email protected]; Internet: www.gvi.hu ügyvezető igazgató: Dr. Tóth István János

5/7

intézményeket - rendre jobb értékelést kaptak a nagyobb multinacionális vállalatoktól, mint országos átlagban. Földrajzi egységek szerinti bontás árnyalja a fővárosi intézmények vezető szerepét. A Corvinus Egyetem Gazdálkodás-tudományi és Közgazdaságtudományi Kara bár minden térségben vezető szereppel bír, utóbbi pontszámához jelentős mértékben felzárkóznak vidéki intézmények. Kelet-Magyarországon például a Debreceni és Miskolci Egyetem Közgazdaságtudományi Karai látványosan nagyobb presztízsnek örvendenek, mint országosan, Nyugat-Magyarországon pedig a PTE Közgazdasági tudományi Kara és BGF kihelyezett intézményei örvendenek az országos átlagnál jelentősen jobb hírnévnek. Érdekes, hogy a BME Gazdaság és Társadalomtudományi Kara és az ELTE Társadalomtudományi Kara fővárosi elhelyezkedése ellenére vidéken, különösen NyugatMagyarországon örvend magas presztízsnek. A műszaki és informatikai képzések közül az első három helyen a BME karait találjuk. A BME Gépészmérnöki Kar és BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar közel azonos mértékben elismert. Őket némileg lemaradva követi a BME Építészmérnöki Kar. A Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kara a fővároson kívüli intézmények közül a legelismertebb. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a második és a harmadik, illetve a harmadik és a negyedik hely között jelentős különbségeket tapasztaltunk az elismertségben, megállapítható, hogy ezt követően az intézmények között csak kisebb különbségek vannak a presztízsrangsorban. A BME Gépészmérnöki Kara a potenciális foglalkoztatók körében is legnagyobb presztízzsel rendelkező felsőoktatási intézmény. A BME Villamosmérnöki és BME Építészmérnöki Karok presztízspontszáma jelentősen elmarad az országos átlagtól. Hasonló jelenséget tapasztaltunk az ELTE Informatikai Kar esetében is. Ezekben az esetekben, véleményünk szerint ezen nagy múltú intézmények (ELTE, BME) történetileg kialakult presztízsének továbbélését és a jelen realitása közötti különbséget észleljük. Gondolunk itt arra, hogy a tágabb értelemben vett közvélemény felülértékeli a szóban forgó intézményeket, míg a potenciális foglalkoztatók értékelését árnyalják a jelen tapasztalatai. Ezen ponton fontosnak tarjuk megjegyezni, hogy több „kisebb” intézmény esetében mértünk az országos átlagnál kedvezőbb hírnevet. A multinacionális vállalatok véleménye szerint is a BME Gépészmérnöki Kara vezeti a műszaki és informatikai karok presztízsrangsorát. A többi intézmény értékelése szinte minden estében, kisebb vagy nagyobb mértékben Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet; 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. Tel: (1)235-05-84; Fax: (1)235-07-13; e-mail: [email protected]; Internet: www.gvi.hu ügyvezető igazgató: Dr. Tóth István János

6/7

kedvezőtlenebb, mint az országos átlag. Mindez azt jelenti, hogy, hogy a nagyobb multinacionális vállalatok körében a BME Gépészmérnöki Kar jó híre „nagyobb”, mint az országosan. A földrajzi térségek szerinti elemzés hasonló eredményre vezetett, mint a gazdasági és társadalomtudományi intézmények esetében - azaz általánosságban elmondható, hogy a vidéki intézmények megítélése kedvezőbb az adott térségben, de mindemellett az országosan legjobb megítélésnek örvendő fővárosi intézmények is jelentősek megmaradnak. Kelet-Magyarországon az országosan is jó hírnek örvendő Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kara mellett kiemelnénk a Debreceni Egyetem Műszaki Főiskolai és Informatikai Karát, NyugatMagyarországon pedig a PTE Pollack Mihály Műszaki és a SZIE Műszaki Tudományi Karát említenénk, mint regionálisan jó hírrel rendelkező intézményeket. A GVI honlapján (www.gvi.hu) letölthető eredményeit tartalmazó részéletes elemzés.

a

kutatás


7/7

Makrogazdasági tendenciák A pénzügyi válság reálgazdaságra gyakorolt hatása 2008 novemberében is lassulást okozott a magyar gazdaságban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) becslése szerint Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a naptári hatást figyelembe véve 0,7 százalékkal nőtt 2008 III. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva. A szezonálisan kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez viszonyítva 0,1 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék. A gazdasági válság foglalkoztatottságra gyakorolt negatív hatásai novemberben is jelentkeztek, több nagyvállalatnál jelentős létszámleépítések lesznek az év végén. Pozitív fejleményként értékelhető, hogy az Országgyűlés többsége elfogadta a 2009-es költségvetés fő sarokszámait. Emellett a Magyar Nemzeti Bank 11 százalékosra mérsékelte irányadó kamatát, mely döntést a pénzpiac kedvezően fogadta: a forint erősödni kezdett és november 28-án már 259,59-es euróval szembeni árfolyamot ért el. A pénzügyi válság reálgazdaságra gyakorolt hatása 2008 novemberében is lassulást okozott a magyar gazdaságban. százalék

A gazdasági válság foglalkoztatottságra gyakorolt negatív hatásáról novemberben több hír is érkezett. A Magyar Suzuki Zrt. összesen 1200 embert bocsát el, mivel megrendelései drasztikusan csökkentek. A Nokia és egy magyarországi beszállítója, a Perlos is csökkentette kölcsönzött dolgozói számát, másik beszállítója, a tajvani tulajdonú Foxconn pedig Komáromban közel ezer, Debrecenben pedig 500 főt fog elküldeni gyáraiból. A Dunaferr szintén megválik bérelt dolgozóitól. November 25-én az Országgyűlés többsége elfogadta a 2009es költségvetés fő sarokszámait, mely igen fontos szerepet tölt be az ország gazdaságával szembeni befektetői bizalom helyreállításában.

102 101,5 101 100,5 100 99,5 99

II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II.

98,5

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 20072008 Forrás: KSH

százalék

A magyarországi GDP negyedéves volumenindexei, naptári hatás kiszűrésével (előző év azonos időszaka=100,0%), 1996 I. negyedév - 2008. II. negyedév

107 106 105 104 103 102 101 100 99 98 97

I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Ecostattal közös gyorsbecslésében azt közölte, hogy Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 0,8 százalékkal, a naptári hatást figyelembe véve 0,7 százalékkal nőtt 2008 III. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva, holott szakértők 1,6 százalékos GDP-bővülést vártak a harmadik negyedévre. A szezonálisan kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez viszonyítva 0,1 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék. Elemzők szerint a gyenge ipari termelési adatok és az export alakulása már előrevetítette a rossz GDP-teljesítményt és a fogyasztás, valamint a beruházások visszaesése okozhatta a vártnál gyengébb mutatókat.

A magyarországi GDP negyedéves volumenindexei, szezonálisan és naptári hatással kiigazított adatok (előző negyedév=100,0%), 1995 II. negyedév - 2008. II. negyedév

1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 20072008 Forrás: KSH

HUF/EUR 280 275 270 265 260 255 250 245 240 235 230

Források: KSH,MNB, origo.hu, index.hu, vg.hu

Forrás: MNB

A forint euróval szembeni napi árfolyama, 2008. október 1 - 2008. november 28.

20 08 2 0 .1 0 0 8 .0 1 2 0 .1 0 08 .0 3 2 0 .1 0 08 .0 5 2 0 .1 0 08 .0 7 2 0 .1 0 0 8 .0 9 2 0 .1 0 0 8 .1 1 2 0 .1 0 0 8 .1 3 2 0 .1 0 0 8 .1 5 2 0 .1 0 . 08 1 7 2 0 .1 0 0 8 .1 9 2 0 .1 0 . 08 2 1 2 0 .1 0 08 .2 3 2 0 .1 0 08 .2 5 2 0 .1 0 08 .2 7 2 0 .1 0 0 8 .2 9 2 0 .1 0 08 .3 1 2 0 .1 1 08 .0 2 2 0 .1 1 08 .0 4 2 0 .1 1 08 .0 6 2 0 .1 1 08 .0 8 2 0 .1 1 0 8 .1 0 2 0 .1 1 0 8 .1 2 2 0 .1 1 0 8 .1 4 2 0 .1 1 0 8 .1 6 2 0 .1 1 0 8 .1 8 2 0 .1 1 08 .2 0 2 0 .1 1 0 8 .2 2 2 0 .1 1 08 .2 4 2 0 .1 1 08 .2 .1 6 1. 28

November 24-én az elemzők meglepetésére a Magyar Nemzeti Bank 50 bázisponttal, 11 százalékosra mérsékelte irányadó kamatát, holott a szakértők szinte egyöntetűen a ráta szinten tartását várták. A kötelező tartalékrátát egyúttal az eddigi 5 százalékról 2-re csökkentette az MNB, ami szintén jelentős monetáris lazításnak számít. A Monetáris Tanács azzal indokolta döntését, hogy az elmúlt hónapokban a nemzetközi pénzügyi rendszert megrázó válság alapvetően megváltoztatta a magyar gazdaság pályáját és az elkövetkező időszakban a gazdasági növekedés és az infláció is jóval alacsonyabb lehet a korábbi várakozásoknál. A piacok kedvezően fogadták a kamatdöntést, a forint erősödni kezdett és november 28-án már 259,59-es euróval szembeni árfolyamot ért el.


Nemzetközi tendenciák Az eurózónában 2008 harmadik negyedévében negatív volt a növekedés: a GDP 0,2 százalékkal esett vissza az előző negyedévhez képest. A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet német iparra és kereskedelemre vonatkozó bizalmi indexe 2008 novemberében feltűnően nagy ütemű csökkenést mutatott. A vállalatok jóval kevésbé elégedettek jelenlegi üzleti helyzetükkel, mint októberben, és a következő hat hónapra az üzleti helyzet további romlását prognosztizálják. A francia statisztikai hivatal (INSEE) novemberi felmérése során megkérdezett vállalatvezetők véleménye szerint az ipari konjunktúra ismét határozottan romlott: az INSEE üzleti bizalmi indexe hét ponttal esett októberhez képest, elérve így az 1993 szeptembere óta mért legalacsonyabb szintjét. Az Európai Unió gazdasága

Az ipari vállalkozások körében a bizalmi index értéke számottevően csökkent novemberben. A válaszadók jelenlegi helyzetüket jóval kedvezőtlenebbnek ítélték, mint a megelőző hónapban, és a következő fél évre vonatkozó kilátásaikat illetően még szkeptikusabbakká váltak. Exportlehetőségeikkel kapcsolatban is gyorsuló ütemű visszaesésre számítanak és többségük alkalmazotti létszámának csökkentését tervezi. A kis- és nagykereskedelemben egyaránt romlott a bizalmi index értéke és mindkét területre jellemző, hogy a vállalatvezetők kevésbé elégedettek jelenlegi üzleti helyzetükkel, mint októberben. A kereskedelem területén működő vállalkozások következő hat hónapra vonatkozó kilátásai is borúlátóak – főként a kiskereskedők várják üzleti helyzetük jelentős romlását. Mindemellett az építőiparban csak igen kis mértékben csökkent az üzleti bizalom. A cégvezetők jelenlegi üzleti helyzetüket csak kevéssé látják kedvezőtlenebbnek, mint októberben és következő féléves kilátásaikat tekintve is csak enyhe borúlátás jellemző.

120

Az üzleti bizalom megítélése Németországban az iparban és a kereskedelemben, az Ifo vállalati konjunktúra felmérése szerint, 2000=100%, 1991. jan. - 2008. nov. Üzleti bizalom Jelenlegi üzleti helyzet Várakozások

115 110 105 100 95 90 85 80

N

75 J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J

A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet német iparra és kereskedelemre vonatkozó bizalmi indexe 2008 novemberében feltűnően nagy ütemű csökkenést mutatott. A vállalatok jóval kevésbé elégedettek jelenlegi üzleti helyzetükkel, mint októberben, és a következő hat hónapra az üzleti helyzet további romlását prognosztizálják. A vizsgált vállalkozások üzleti várakozásai folyamatos csökkenést mutattak az elmúlt félévben. Összességében elmondható, hogy a gazdaság általános visszaesése erősödött és a közeljövőben már a munkaerőpiacra gyakorolt negatív hatásaival is számolni kell.

százalék

199119921993199419951996199719981999200020012002200320042005200620072008

Forrás: www.cesifo.de

százalék 102

A németországi GDP negyedéves volumenindexei, szezonálisan és naptári hatással kiigazított adatok (előző negyedév=100,0%), 2000 I. negyedév - 2008 III. negyedév

101,5 101 100,5 100 99,5 99 98,5

I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III

Az eurózónában 2008 harmadik negyedévében negatív volt a növekedés, a GDP 0,2 százalékkal esett vissza az előző negyedévhez képest, ami a várakozásnál rosszabb, hiszen 0,1 százalékos mínuszra számítottak az elemzők. Az éves szintű eurózónabeli bővülés 0,7 százalék volt, mely megfelel a várakozásoknak.

2000 2001 Forrás: www.destatis.de

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

A németországi GDP negyedéves volumenindexei, szezonálisan és naptári hatással kiigazított adatok (előző év azonos időszaka=100,0%), 2000 - 2008. III. negyedév

százalék 105 104 103 102 101 100

Forrás: Ifo (http://www.cesifo-group.de)

99 98 97

I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III

96

2000

2001

2002

Forrás: www.destatis.de


2003

2004

2005

2006

2007

2008

Az üzleti bizalom megítélése Franciaországban az iparban, az INSEE vállalati konjunktúra felvételei szerint 100=hosszú távú átlag, 1976. március - 2008. november

130 120 110 100 90 80

60

N

70 M

A francia statisztikai hivatal (INSEE) novemberi felmérése során megkérdezett vállalatvezetők véleménye szerint az ipari konjunktúra ismét határozottan romlott: az INSEE üzleti bizalmi indexe hét ponttal esett októberhez képest, elérve így az 1993 szeptembere óta mért legalacsonyabb szintjét. Az ipari vállalatok vezetői úgy látják, kibocsátásuk növekedési üteme novemberben újfent lassult. A késztermék-készletek volumene jóval hosszú távú átlagos értéke felett maradt. A belföldi és külföldi megrendelések volumene egyaránt igen kevéssé bővült. A cégvezetők gyártásra vonatkozó egyéni kilátásait mutató index elérte eddigi legalacsonyabb szintjét és azt jelzi, hogy a kibocsátás lassulása a következő hónapokban is folytatódni fog. Az általános kilátások – melyek a válaszadók általános ipari aktivitásra vonatkozó véleményét tükrözik – romló tendenciája novemberben is folytatódott. A vállalatvezetők lassuló áremelést prognosztizálnak a következő hónapokra.

1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 20062008

Forrás: www.insee.fr

Forrás: INSEE (http://www.insee.fr)

Publikáció esetén kérjük, hogy elemzésünkre az alábbiak szerint hivatkozzon: MKIK GVI: Gazdasági Havi Tájékoztató, 2008 / november, Budapest, 2008-11-30


Pályakezdő diplomások a versenyszektorban

Recommend Documents