Díjszabályzat Budapest Airport Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér Üzemeltető Zártkörűen Működő Részvénytársaság Érvényes: 2017. január 1 -től A díjszabályzat értelmezése során a magyar szöveg az irányadó és meghatározó!
Budapest Airport Zrt 1185 Budapest, BUD Nemzetközi Repülőtér
Tartalom: Rövidítések ............................................................................................................................ 4 Definíciók .............................................................................................................................. 5 1. Általános rendelkezések ................................................................................................ 8 1.1 A Díjszabályzat jogi háttere: ................................................................................. 8 1.2 A Díjak megállapítása és beszedése....................................................................... 8 1.3 A légijármű tömegének kiszámítása .....................................................................11 1.4 A légijármű park adatainak benyújtása ................................................................11 1.5 Minőségi megfelelés ..............................................................................................11 1.6 Egyebek ................................................................................................................11 2. Repülőtéri díjak ............................................................................................................12 2.1 Leszállási díj .........................................................................................................12 2.2 Parkolási díj ..........................................................................................................15 2.3 Utaskiszolgálási díj ...............................................................................................16 2.4 Biztonsági díj ........................................................................................................17 2.5 Csomagkezelési díj ...............................................................................................18 2.6 Jegykezelő pultok díja ..........................................................................................18 2.7 Útvonalhoz kötött forgalomösztönző kedvezmény rendszer .................................18 2.8 Üzemeltetéshez kötött forgalomösztönző kedvezményrendszer ..........................24 2.9 Dedikált áruszállító járatok díja ...........................................................................26 2.9.1 Leszállási díj ........................................................................................................26 2.9.2 Parkolási díj ...........................................................................................................27 I. melléklet ..........................................................................................................................32 A Szabályozott Tevékenységek listája ..............................................................................32 II. melléklet..........................................................................................................................34 Az Árplafon...........................................................................................................................34 II.1 Az Árplafon kiszámításának módszere ..................................................................34 II.2 Az Árplafon lehetséges módosításai ......................................................................35 III. melléklet.........................................................................................................................37 Díjmegállapítás és konzultációs eljárás............................................................................37 III.1 A konzultációs eljárás általános menetrendje ......................................................37 III.2 Elvárások...............................................................................................................37 III.3 A díjak kialakítása.................................................................................................37 III.4 A konzultációs eljárásban részt vevő légitársasági képviselők listája ...................38 IV. melléklet ........................................................................................................................39 Előkalkulációs kérelem nyomtatvány ...............................................................................39 V. melléklet .........................................................................................................................40 A Szabályozott tevékenységekhez kapcsolódó minőségi megfelelés ................................40 V.1 A Szabályozott Tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatások minőségi szintjének fenntartására vonatkozó pénzügyi ösztöntők rendszere...................................................40 V.2 A Repülőtéri infrastruktúra rendelkezésre állására vonatkozó objektív tényezők 40 V.3 Az objektív mérésekre vonatkozó tartalmi követelmények ..................................41 V.4 A Repülőtéri infrastruktúra minőségére és az utas/ügyfél elégedettségre vonatkozó szubjektív tényezők (ASQ [Airport Service Quality] elégedettségi felmérés) ..43 VI. melléklet ........................................................................................................................45 A Repülőtéri infrastruktúra rendelkezésre állására vonatkozó objektív tényezők és az azoknak megfelelő pénzügyi hatás mértéke. ...................................................................45 VII. melléklet .......................................................................................................................48 A Repülőtéri infrastruktúra minőségére és az utas/ügyfél elégedettségre vonatkozó szubjektív tényezők felsorolása .......................................................................................48 VIII. melléklet ......................................................................................................................49 IX. melléklet.........................................................................................................................52 A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér forgalma ................................................52 IX.1 A Repülőtér forgalmának áttekintése az elmúlt 5 évben (2012-2016) ..........52 2 / 79
IX.2 Forgalmi előrejelzés a következő öt évre (2017-2021) ..........................................55 X. melléklet..........................................................................................................................58 A Repülőtér kapacitása.....................................................................................................58 XI. melléklet.........................................................................................................................59 A régió főbb repülőtereinek díj összehasonlítása .............................................................59 XII. melléklet.........................................................................................................................61 A budapesti, bécsi, prágai, belgrádi és pozsonyi repülőterek meghirdetett díjai ................61 XIII. melléklet.......................................................................................................................65 Pénzügyi áttekintés és előrejelzés ...................................................................................65 XIII.1 Bevétel- és költség-allokáció elemzése szabályozott és nem szabáyozott szolgáltatások tekintetében .............................................................................................65 XIII.2 A szabályozott szolgáltatások nyújtása érdekében lekötött tőke értékelése .......66 XIII.3 A szabályozott tevékenységekhez kapcsolódó működési költségek és hatékonysági célok 66 XIII.4 A következő előrejelzési periódus során megvalósítandó, légi közlekedéshez kapcsolódó beruházásokra vonatkozó előrejelzések, ideértve az egyes projektek megvalósításának indikatív menetrendjét is ....................................................................69 XIII.5 A szabályozott tevékenység várható fedezési forrásainak és tőkeszerkezetének az áttekintése .......................................................................................................................71 XIII.6 A folyamatban lévő beruházások finanszírozási módja .........................................72 XIV. melléklet .......................................................................................................................73 A Szabályozott Tevékenységek körébe nem tartozó szolgáltatások .................................73 XV. Melléklet ........................................................................................................................74 Piaci kockázatok a légiközlekedésben ..............................................................................74 XVI. Melléklet .......................................................................................................................78 Megtérülési ráta ...............................................................................................................78
3 / 79
Rövidítések
Ptk. Lt. AIP ICAO IATA ACI NKHLH CUTE EUR HUF MTOW Kg GAT EPNdB NOTAM ASQ HICP LCC PSC PRM
a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény a légiközlekedésről szól 1995. évi XCVII. törvény Légiforgalmi Tájékoztató Kiadvány (Aeronautical Information Publication) Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (International Civil Aviation Organization) Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (International Air Transport Association) Repülőterek Nemzetközi Szövetsége (Airports Council International) Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal Közösen Használt Utaskezelési Eszköz (Common Used Terminal Equipment) Euro Forint Maximális Felszállótömeg (Maximum Takeoff Weight) kilogramm Kisgépes Terminál (General Aviation Terminal) Effektív Érzékelt Zaj Decibel (Effective Perceived Noise Decibel) Értesítés a Légi Személyzet Részére (Notice To Airmen) Repülőtéri Szolgátatások Minősége (Airport Service Quality) Fogyasztói Árindex (Harmonised Index of Consumer Prices) Alacsony Költségű Légitársaság (Low Cost Carrier) Utaskiszolgálási Díj (Passenger Service Charge) Csökkent mozgásképességű személyek (persons with reduced mobility), a légi járműveken utazó fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek jogairól szóló 2006. július 5-i 1107/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján
4 / 79
Definíciók Alacsony Költségű „Fapados” Légitársaság: A dokumentumban „diszkont légitársaság”ként vagy „LCC”-ként is található utalás. Más, hasonló légitársaságokhoz mérten aránylag alacsony költségszerkezettel, alacsony jegyárakkal és tarifákkal üzemelő légitársaság, amely lehet független társaság, vagy valamely nagyobb hálózatot működető légitársaság részlege vagy leányvállalata, esetleg valamely légitársaság-csoport korábbi charter ágazata. Állami légijármű: a honvédelmi, vámhatósági, rendőrségi és határőrizeti szervek céljára szolgáló légijármű. Általános repülés célját szolgáló repülés: olyan repülés, amely nem járatszámmal ellátott légijárművel történik és jellemzően nem kereskedelmi forgalmat bonyolít. Árplafon: azt határozza meg, hogy a Budapest Airport Zrt. egy adott évben a Szabályozott Tevékenységeken összesen mekkora egy utasra vetített - általános forgalmi adó nélkül számított - árbevételt realizálhat. Az Árplafon számítására vonatkozó részletes leírást a II. számú melléklet tartalmazza. Átszálló utas: Átszálló utasnak minősül az az utas, aki a repülőtér tranzit területét el nem hagyva járatot vált, azaz más járattal érkezik a repülőtérre, mint amivel indul. Átszálló utasnak minősül az az utas is, aki ugyanazzal a járatszámmal utazik tovább, de más lajstromjelű géppel, azaz repülőgépet vált Budapesten. Basic Gate (Alapszintű szolgáltatást biztosító beszállító kapu): azon beszállító kapu, amely épület távoli állóhelyekre való beszállítást tesz lehetővé és amelytől a légijármű gyalogos úton megközelíthető. Charter járat: a Repülőtérre nem rendszeresen közlekedő, a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott menetrendben nem szereplő, időszakos, alkalmi járat. Code-share légitársaság: olyan légitársaság, amely az adott útvonalat code-share járattal repüli és annak nem az üzemeltetője. Code-share járat: olyan járat, amelyet üzemeltetési vagy kereskedelmi szerződés által kettő vagy több légitársaság használ, de az aktuális járatot ezen légitársaságok egyike üzemelteti saját vagy bérelt légijárművel. Dedikált áruszállító gép: bármely olyan légi jármű, amely árut és postát szállít és nem utasszállító gép. Egész évben üzemelő járat: az üzemelési éven belül legalább 50 héten keresztül legalább heti 1 rendszeres járat üzemeltetését jelenti Éves üzemelés: egy éven át (két egymást követő menetrendi időszak) történő üzemelés egy adott útvonalon úgy, hogy legalább heti egy járat lerepülésre kerül. Frekvencia / Heti frekvencia: egy meghatározott időintervallum alatt (év, hó, menetrendi időszak) menetrendszerint induló repülőgépek összegének (darab) és az időintervallum hetei számának hányadosával meghatározott átlagos érték. Gyakorló, oktató repülés: olyan repülés, amelynek célja oktatási tevékenység, nem szállítás vagy fuvarozás. Hosszú távú járat: hosszú távú járatnak a minimum 4 és fél repült órát meghaladó légi járat számít. Járat azonosító (Flight Designator): a légitársasági azonosító és a járatszám által meghatározott karaktersorozat, amely egyértelműen meghatározza az útvonalat és az útvonal irányát. 5 / 79
Járatszám: IATA szabvány, minimum három számjegy (pl. 009/520), maximum négy számjegy + egy betű (pl. 7441A) Járatsűrűség: adott útvonalon, meghatározott időintervallum menetrendszerint induló repülőgépek összege (darab).
alatt
(hónap,
hét)
Kényszerhelyzetben lévő légijármű: légijármű, amely leszállást kezdeményez a személyzet szerint kényszerhelyzetnek deklarálva olyan oknál fogva, amely leszállásra kényszeríti a légijárművet, de a járat egyébként nem Budapesti célállomású. Kutató repülés: olyan megmentésére irányul.
repülés,
amely
személyek
életének
vagy
egészségének
Légijármű tulajdonos: az Lt. 12. §-a szerint a légiközlekedési hatóság, vagy külföldi légi jármű esetén a külföldi légiközlekedési hatóság által kiadott lajstromban szereplő tulajdonos. Légijármű üzemeltető: menetrendszerinti vagy charter repülések esetén az a légitársaság, amely a saját IATA vagy ICAO kódjával végez repülést egy adott légijárművel és nem ”code-share” partnerként szerepel a kódja. Általános repülés céljából történő repülés esetén az a jogi vagy természetes személy, aki/amely az Lt. 12. §-a szerint a légiközlekedési hatóság, vagy külföldi légi jármű esetén a külföldi légiközlekedési hatóság által kiadott lajstromban szereplő üzemben tartó. Légijármű: bármely szerkezet, amelynek légkörben maradása a levegővel való olyan kölcsönhatásból ered, amely más, mint a földfelszínre ható légerők hatása. Légitársasági azonosító (Airline Designator): a(z) ICAO 3 betűs egyedi, vagy a(z) IATA 2 betűs, a légitársaság nemzetközi azonosításra szolgáló kódja. Maximális felszálló tömeg (MTOW): a légi jármű maximális strukturális felszálló tömege a repülésre való alkalmasságot igazoló bizonyítvány alapján. Menetrendszerinti járat: a Repülőtérre rendszeresen közlekedő, a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott menetrendben szereplő járat. Mentő repülés: olyan repülés, amely azért szükséges, mert olyan súlyosan beteg, vagy súlyosan megsérült személyeket szállít egyik kórházból a másikba, akik már részesültek orvosi ellátásban vagy elsősegélynyújtásban Műszaki berepülés: olyan repülés, amelynek célja egy légijármű repülésre való alkalmassági bizonyítványának megszerzése, vagy bizonyos berendezések alkalmassági bizonyítványainak megszerzése. Repülőtér használó: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely utasokat, postai küldeményeket és/vagy árukat szállít légi úton az adott repülőtérre, illetve az adott repülőtérről. Repülőtér rendszer: olyan repülőterek összessége, amelyek ugyanannak a városnak közvetlen környezetében, vonzáskörzetében találhatóak. Ezen repülőterek és városok listáját a 2.7.4 pont tartalmazza. Repülőtér üzemeltető: Budapest Airport Zrt., amely gazdasági társaságnak a jogszabályok és a KVI-vel kötött vagyonkezelési szerződés értelmében a feladata más tevékenységekkel együtt a Repülőtér infrastruktúrájának igazgatása és kezelése, valamint a Repülőtéren jelen lévő különböző szereplők tevékenységének összehangolása és ellenőrzése. Repülőtér: Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér . Rövid távú járat: rövid távú járatnak a maximum 4 és fél repült órát meg nem haladó légi járat számít.
6 / 79
Standard Gate (Általános szolgáltatást biztosító beszállító kapu): utashidas vagy buszos beszállításra használt beszállító kapu. Szabályozott Tevékenységek: a repülőtér üzemeltetési, a légijármű kiszolgáláshoz és utaskezeléshez kapcsolódó, az I. számú mellékletben felsorolt tevékenységek. Szezonális járat: olyan járat, amely csak egy adott menetrendi időszakban közlekedik, akár ismétlődően is egymást követő azonos nyári vagy téli időszakokban. Szolgáltatási Díjjegyzék (List of Service Charges): a Budapest Airport Zrt. által nyújtott, bárki által igényelhető szolgáltatásokat – kivéve a jelen Díjszabályzat hatálya alá tartozó szolgáltatásokat, valamint a Budapest Airport Zrt. által vagyonkezelt ingatlanok (ideértve a közúti parkolókat) bérletét - és azok díjait összefoglaló dokumentum, amelynek hatályos változata a http://www.bud.hu/english/business-andpartners/aviation/download_area/tariff-manual-7298.html címen mindenkor elérhető és letölthető. Tranzit utas: az az utas, aki ugyanazon járatszámú és lajstromjelű légi járművel folytatja utazását, amelyikkel érkezett. Új desztináció / új szezonális desztináció: minden olyan város vagy repülőtér rendszer, ahova nem üzemeltetett egyetlen légitársaság sem járatot a Repülőtérről a kezdő időpontot megelőző menetrendi időszakban (új szezonális desztináció esetében pedig a kezdő időpontot megelőző ugyanazon – téli vagy nyári – menetrendi időszakban). Amennyiben egy városban több repülőtér is található, akkor csak abban az esetben vehető igénybe a kedvezmény, ha az adott repülőtér nem része a város repülőtér rendszerének. A repülőtér rendszernek minősülő repülőterek listája a 2.7.4 pontban található. Utasszállító gép: olyan légi járat, amely személyeket szállít, akik szerepelnek az utaslistán és nem tartoznak a légijármű személyzetéhez. Üzemelési év: a járatnyitás napjától kezdődően 365 napig tartó időszak.
7 / 79
1.
Általános rendelkezések
1.1
A Díjszabályzat jogi háttere:
Az Lt. 74. § (1) bekezdés z) pontjának felhatalmazása alapján kiadott, a kereskedelmi repülőtér légi jármű által történő igénybevételéért fizetendő díjak megállapításának elveiről és módszereiről szóló 61/2011. (XI. 25.) NFM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) rendelkezik a Budapest Airport Zrt. által alkalmazni kívánt, a Repülőteret használók által fizetendő díjakról (a továbbiakban: Díjak). A Rendelet hatálya az évi 250 ezer utasnál többet kiszolgáló repülőterekre és a Szabályozott Tevékenységekből származó bevételekre terjed ki. A Szabályozott Tevékenységek listáját az I. számú melléklet tartalmazza. A Rendelet szerint a Budapest Airport Zrt.-nek a Szabályozott Tevékenységekből származó bevételeire felső határt (Árplafon) kell alkalmazni. Az Árplafon alakulása közvetlen hatással van a mindenkori Díjakra. Az Árplafon számítására vonatkozó részletes leírást a II. számú melléklet tartalmazza.
1.2
A Díjak megállapítása és beszedése
1.2.1 A Díjak megállapítása Az Lt. felhatalmazása alapján a Budapest Airport Zrt. állapítja meg és szedi be a Díjakat, továbbá a légiközlekedési hatóság a repülőtér üzemben tartója által a Szabályozott Tevékenységekre alkalmazott díjtételek mértékét, illetve belső szerkezetét közvetlenül nem befolyásolhatja. A Budapest Airport Zrt. az egyes díjtételeket szabadon állapíthatja meg, feltéve, hogy az egy utasra jutó szabályozott árbevétel a mindenkori Árplafon alatt marad a Rendeletben rögzített esetek kivételével.
1.2.2 Konzultációs folyamat A Díjak megállapításának egyik eleme a Repülőtér használóival folytatott konzultáció, amely menetét a III. számú melléklet tartalmazza. 1.2.3 A Díjak beszedése A Repülőtér használatakor a Díjszabályzatban meghatározott és az AIP-ben közzétett, EURban kiszámított díjakat EUR-ban kell megfizetni. A repülőtér használatáért felszámított Díjak megfizetése a légijárat üzemeltetőjének, illetve Általános repülés célját szolgáló repülés esetén a légijármű üzembentartójának kötelezettsége. Amennyiben ez nem azonosítható be egyértelműen, abban az esetben a légijármű - lajstromjel alapján megállapított - tulajdonosa a fizetésre kötelezett.
8 / 79
Az úgynevezett „codeshare” járatok esetén a légijármű üzemeltetője köteles megfizetni a Díjakat attól függetlenül, hogy más légitársaság járatszáma is kapcsolódik az adott légijárműhöz. Az esedékes Díjakat előrefizetés formájában kell megfizetni. Az előrefizetés kalkuláció alapján történik. A kalkulációt a légijármű üzemeltetőjének/tulajdonosának kell kérnie a Budapest Airport Zrt.-től a
[email protected] küldött előkalkulációs kérelemben, amely a IV. számú mellékletben található. Az előre fizetéshez a következő adatokat kell a Budapest Airport Zrt. részére megadni:
légijármű típusa, altípusa, járatszám, lajstromjel, érkezési és indulási idő, MTOW, ülés kapacitás.
Karbantartásra érkező repülőgép esetén a Budapest Airport Zrt.jogosult az előkalkuláció során a várható replőtéren történő tartozkódási idő felének megfelelő parkolási díjat felszámítani. A fenti adatok alapján a Budapest Airport Zrt. elkészíti az előkalkulációt és kiküldi a légitársaságnak maximum a kérelem beérkezésétől számított 2 (kettő) munkanapon belül. Előrefizetés esetén a kiszámított összegnek az érkezést megelőző 3. (harmadik) munkanapon meg kell érkeznie a Budapest Airport Zrt. bankszámlájára. Az előrefizetésre irányuló kérelmet a fenti határidők figyelembe vételével kell megtenni. Amennyiben az előrefizetés nem érkezik meg a Budapest Airport Zrt. bankszámlájára, a Budapest Airport Zrt. (vagy szerződött partnere) jogosult követelni a helyszínen a Díjak megfizetését készpénzben vagy bankkártyával. Készpénzes vagy bankkártyás fizetés esetén a Budapest Airport Zrt. 40 euro egyszeri díjat számít fel (adminisztrációs díj) az egyéb repülőtérhasználati díjakon felül. Az adminisztrációs díjat az egyéb repülőtérhasználati díjakkal együtt kell megfizetni. Folyamatosan a Repülőtérre járatot közlekedtető légitársaságok esetében az esedékes Díjakat 2 (kettő) heti periódusokban a hó 1-15 napja között közlekedő járatok és a hó 16. és utolsó napja között közlekedő járatok után előrefizetés formájában kell megfizetni a Budapest Airport Zrt. részére. A 2 (kettő) hetes periódusra kiszámított összegnek az időszak első érkezését megelőző 3. (harmadik) munkanapon meg kell érkeznie a Budapest Airport Zrt. bankszámlájára. A Budapest Airport Zrt. a több mint 1 (egy) hónapig folyamatosan a Repülőtéren tartózkodó repülőgépek üzemeltetőitől / tulajdonosaitól jogosult a jövőben felmerülő 2.2. pont szerinti Parkolási díjakról havi előleget bekérni, amely előleg a megkezdett parkolási hónapot megelőző 3. (harmadik) munkanapon meg kell érkezzen a Budapest Airport Zrt. bankszámlájára. A Budapest Airport Zrt. a parkolási díjról havonta utólag végszámlát állít ki és amennyiben fiztendő parkolási díj keletkezik, azon összeg a havi Parkolási díjról szóló számla kiállítás napját követő 8. (nyolcadik) napján esedékes. A Budapest Airport Zrt. a számlákat hitelesített elektronikus formában, a szükséges jogszabályi kellékekkel rendelkező elektronikus számlaként juttatja el a légijármű üzemeltetőjének/tulajdonosának a légijármű üzemeltetője/tulajdonosa által Budapest Airport Zrt. részére az előkalkulációs kérelemben vagy egyéb írásos formában megadott email cím(ek)re.
9 / 79
Amennyiben a légijármű üzemeltetője/tulajdonosa írásos nyilatkozatban elutasítja az elektronikus számla befogadást, akkor a Budapest Airport Zrt. fenntartja a jogát arra, hogy a kiállított papír alapú számlák után, számlánként a Szolgáltatási Díjjegyzékben meghatározott számladíjat felszámítsa. A Budapest Airport Zrt.-nek valamint leányvállalatainak esedékes Díjak megfizetéséig a repülőtér üzemeltető a légiközlekedés biztonságának sérelme nélkül jogosult megakadályozni a felszállást. Amennyiben a felszállást a repülőtér üzembentartója a fizetés elmaradása miatt megakadályozza, a nem fizető légijármű üzemeltetője/tulajdonosa semmilyen kárigénnyel nem fordulhat a Budapest Airport Zrt. felé. Amennyiben a légijármű üzemeltetője/tulajdonosa nem tud eleget tenni készpénzes/bankkártyás fizetési kötelezettségének, úgy a repülőtér üzemeltetője a repülőtérhasználati díjakon felül jogosult az egyszeri adminisztrációs díj (40 euro) háromszorosát kiszámlázni. A Budapest Airport Zrt. által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelésen kívül a légijármű üzembentartója nem jogosult semminemű, bármilyen jogcímen fennálló vélt vagy valós követelését a Díjszabályzat alapján fizetendő Díjakba beszámítani. A fenti fizetési feltételektől eltérni a Budapest Airport Zrt.-vel kötött kétoldalú megállapodásban (fizetési megállapodás) foglaltak alapján lehetséges. Fizetési megállapodást kötni csak menetrendszerinti vagy rendszeres repülést végrehajtó charter járatok üzemeltetése esetén lehetséges. A fizetési megállapodás megkötését a Budapest Airport Zrt. vagy a légitársaság kezdeményezheti. A Budapest Airport Zrt. saját hatáskörben dönt a fizetési megállapodás megkötéséről. 1.2.4 Késedelmes fizetés Amennyiben a repülőtéri Díjakra vonatkozóan kiállított számlák nem kerülnek határidőre kifizetésre, a Budapest Airport Zrt. jogosult késedelmi kamatot felszámítani, melynek mértéke a Ptk. rendelkezései alapján kerül meghatározásra (a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott alapkamat, idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén pedig az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a pénzpiaci kamat nyolc százalékponttal növelt értéke). A Budapest Airport Zrt. a Ptk. alapján jogosult arra, hogy a késedelmes fizetés esetén a fizetett összegből először a költséget, aztán a késedelmi kamatot és végül a tőketartozást egyenlítse ki. A fennmaradó összegre további késedelmi kamat kerül felszámításra. 1.2.5 Panaszkezelés Amennyiben a Budapest Airport Zrt. utaskiszolgálási vagy a biztonsági díjról kiállított számláját a repülőtér használó nem fogadja el, akkor a reklamációhoz a repülőtér használó köteles benyújtani az alábbi dokumentumokat: 1. A teljes utaslétszámban jelentkező eltérés esetén: az érintett járathoz kapcsolódó load message vagy load sheet; 2. Az induló/átszálló utasok teljes utasszámon belüli megoszlását érintő eltérés esetén: a vonatkozó járat utaslistája.
10 / 79
Ezen dokumentumok benyújtása hiányában a Budapest Airport Zrt. a reklamációt minden egyéb körülményre tekintet nélkül elutasítja. A 2.1. pont szerinti Leszállási díjakkal kapcsolatos reklamációk esetén a jelen fejezet 1.4 pontjában leírtak az irányadóak a reklamáció elbírálásánál. 1.2.6 Irányadó jog A Díjak jogalapjával, megfizetésével és behajtásával összefüggő valamennyi vitás kérdésre a magyar jogot kell alkalmazni.
1.3
A légijármű tömegének kiszámítása
Azon díjak esetén, ahol a légijármű tömege meghatározó tényező, a) elsősorban a repülésre való alkalmasságot igazoló bizonyítványban foglalt adatok, b) az a) pontban foglalt adatok légijármű üzembentartó általi igazolásának hiányában pedig az ICAO Doc 7100 Manual of Airport and Air Navigation Facility Tariffs, Selective List of maximum Licensed Take-off Weights for Aircraft című kiadványban publikált, az adott légijármű típusra vonatkozó tömeg adatok kerülnek felhasználásra.
1.4
A légijármű park adatainak benyújtása
Azon repülőtér használóknak, akik rendszeresen üzemeltetnek járatokat, be kell nyújtani azon légijárművek adatait (lajstromjel, légijármű típus-modell, maximális felszálló tömeg, zajkibocsátás, székek száma), amelyeket a Repülőtérre üzemeltetni kívánnak. Az adatokat a Repülőtéri Üzemirányító Központba kell megküldeni a következő elérhetőségekre: email:
[email protected];
[email protected] A már benyújtott lista bármikor naprakésszé tehető, azzal a feltétellel, hogy a Budapest Airport Zrt. az értesítés kézhezvételét követő 4. (negyedik) naptól alkalmazza a megküldött adatokat. Ellenkező értesítésig a Budapest Airport Zrt. a legutolsó benyújtott adatot veszi figyelembe. A be nem nyújtott, időben be nem nyújtott, illetve helytelen információval benyújtott adatok miatti károkért a Budapest Airport Zrt. nem vállal felelősséget és a repülőtér használója nem követelheti a Budapest Airport Zrt.-től az ebből adódó kára megtérítését.
1.5
Minőségi megfelelés
A Budapest Airport Zrt. a Szabályozott Tevékenység után beszedett Díjakhoz kapcsolódó minőségi megfelelésének részletes leírását és követelményrendszerét az V-VIII. számú mellékletek tartalmazzák.
1.6
Egyebek
11 / 79
A Rendelet előírja a Díjszabályzat kötelező tartalmi elemeit, amelyek nem feltétlenül kapcsolódnak közvetlenül a Budapest Airport Zrt. által megállapított Díjakhoz. A megfelelőség érdekében ezeket az információkat a Budapest Airport Zrt. a IX-XIV. számú mellékletekben közli. A repülőtéri infrastruktúra használatának jelen Díjszabályzatban leírt lehetséges módozataira a mindenkor hatályos Repülőtérrend rendelkezései vonatkoznak, illetve azokat a mindenkor hatályos Repülőtérrend rendelkezései felülírják, különös tekintettel a Repülőtérrend III. és IV. fejezetére, illetve ugyanez igaz a hatóságok által bevezetett bármely biztonsági és védelmi intézkedésre is.
2.
Repülőtéri díjak
2.1
Leszállási díj
A jelen 2.1. pont szerinti Leszállási díjat a Budapest Airport Zrt. kettő tényező (maximális felszálló tömeg, zajkibocsátás) figyelembe vételével, két önálló díj formájában állapítja meg. A repülőtér használója – mentesség hiányában - mindkét, önálló díj megfizetésére köteles. 2.1.1 A Súly komponens figyelembevételével megállapított Leszállási díj számítása 2.1.1.1 Általános rész A repülőterek futópályáinak és/vagy gurulóútjainak használatáért térítendő díj a világítási díj beszámításával fizetendő minden repülőgép után a maximális felszálló tömeg figyelembevételével. A súly komponens figyelembevételével megállapított Leszállási díj a légijármű földet érése esetén fizetendő, beleértve az ún. talaj-érintéses („touch-and-go”) műveleteket is. Minden 10.000 kg maximális felszálló tömeget meg nem haladó légijármű után egységes díjat fizet a repülőtér használója. A 10.000 kg maximális felszálló tömeget meghaladó légijármű esetén a jelen pont szerinti Leszállási díjat a maximális felszálló tömeghez tartozó sávba eső díjnak megfelelően fizeti a repülőtér használó. Minden megkezdett 1000 kg egésznek számít.
2.1.1.2
Légijármű tömeg kg-ban
EUR (légijárművenként
EUR (minden megkezdett1000 kg-ként)
10.000-ig
120,38
0,00
10.001 - 45.000
0,00
11,44
45.001 - 150.000
0,00
9,71
150.001 -
0,00
7,78
Súly komponens kedvezmények és mentességek: 12 / 79
A 2.1.1.1. pont szerint számított Leszállási díjból 75% kedvezményben részesülnek a légialkalmassági bizonyítvány kiadásával összefüggésben végzett repülések, valamint a fedélzeti berendezések ellenőrzése céljából végzett és műszaki berepülések. A 2.1.1.1. pont szerint számított Leszállási díjból 50% kedvezményben részesülnek az oktató repülések, ha a Budapest Airport Zrt. honlapjának (www.bud.hu) a http://www.bud.hu/english/business-and-partners/aviation/route_development/incentives7256.html oldalán található időszakba esnek. A megadott időszakokon kívüli oktató
repülések esetén a teljes díjat kell fizetni. Az Lt. 41. § (5) és (6) bekezdése alapján mentesek a 2.1.1.1. pont szerint számított Leszállási díj megfizetése alól a következő repülések: nem kereskedelmi tevékenységet teljesítő magyar állami légijárművel végrehajtott repülések; kutató és mentő repülések; navigációs berendezések kalibrálása céljából végrehajtott repülések; olyan repülések, amelyek műszaki hiba vagy kedvezőtlen időjárás miatt ugyanazon a repülőtéren érnek véget, közbenső leszállás nélkül, amelyről a légijármű eredetileg elindult; a Repülőtér kényszerhelyzetben lévő légijármű általi igénybe vétele, az egészségügyi vészhelyzetet is ideértve. 2.1.2 Zaj komponens figyelembevételével megállapított Leszállási díj 2.1.2.1
Általános rész
A Budapest Airport Zrt. a repülőtér használókat a Leszállási díjhoz kapcsolódó zajkomponens alkalmazásával alacsonyabb környezetterheléssel járó légijárművek használatára kívánja ösztönözni. 2.1.2.2
A zajkomponens (Z) mértékének megállapítása
A (Z) nagyságát a következő képlet apján kell kiszámítani: Z = A*K*N*M ahol, “A” az alapdíj A = 7,58 EUR /művelet „K” a kategória szorzó A zaj komponens nagysága arányos a zajkibocsátással, ezért a repülőgépeket négy kategóriába sorolva teljesül a teljesítmény-arányos kibocsátás/megfelelőség elve. A légijárművek a zajbizonyítványban feltüntetett zajszint szerint az alábbi kategóriákba tartoznak. Azon légijárművek esetében, amelyeknél a zajszint a zajbizonyítványban EPNdB mértékegységben van kifejezve, felszállás esetén a zajbizonyítványban feltüntetett átrepülési (flyover) zajszint értéke alapján, leszállás esetén a zajbizonyítványban feltüntetett megközelítési (approach) és az oldalsó (lateral) vonatkozási pontra adott zajértékek számtani átlagának értéke alapján:
13 / 79
I. kategória EPNdB L ≤ 82,3
II. kategória EPNdB 82,3 < L ≤ 90,3
III. kategória EPNdB 90,3 < L ≤ 94,3
Azon légijárművek esetében, amelyeknél a zajszint mértékegységben van kifejezve, fel- és leszállás esetén: I. kategória dB(A) L ≤ 71,3
II. kategória dB(A) 71,3 < L ≤ 79,3
IV. kategória EPNdB 94,3 < L
a zajbizonyítványban
III. kategória dB(A) 79,3 < L ≤ 83,3
dB(A)
IV. kategória dB(A) 83,3 < L
Azon helikopterek esetén, amelyeknél a zajszint a zajbizonyítványban SEL (A) mértékegységben van kifejezve, fel- és leszállás esetén: I. kategória SEL (A) L ≤ 78,6
II. kategória SEL (A) 78,6 < L ≤ 86,6
III. kategória SEL (A) 86,6 < L ≤ 90,6
IV. kategória SEL (A) 90,6 < L
A fenti kategóriákba sorolás alapján „K” értéke a következő: I. kategória
II. kategória
III. kategória
IV. kategória
0,4
1
1,8
3
A Repülőteret a légiközlekedési hatóság engedélyével igénybe vevő, 2007. évi XLVI. törvény előírásainak meg nem felelő légijármű esetében a „K” tényező értéke 3. „N” a napszaki szorzó Nappali (06.00-22.00)
Esti (22.00-24.00)
1,0
Hajnali (05.00-06.00)
1,5
Mély alvás időszaka (24.00-05.00)
1,5
10
Az időszakok helyi időben értendők. „M” a műveleti szorzó A zaj komponens mértékét külön kell meghatározni felszállásra és leszállásra. Felszállás
Leszállás
0,91
1,1
A Budapest Airport Zrt. a zajbizonyítvány megküldésének napjától veszi figyelembe a zajbizonyítványban feltüntetett adatokat. Ha a repülőtér használó nem nyújtja be a zajkomponens meghatározásához szükséges, zajbizonyítványban feltüntetett zajkibocsátási adatokat a Budapest Airport Zrt.-nek legkésőbb a repülőtér használó légijárművének a Repülőtérre történő leszállásáig, akkor a legmagasabb „K” kategóriaszorzó kerül alkalmazásra.
14 / 79
2.1.2.3
Zajkomponens alóli mentességek
A súlykomponens figyelembevételével megállapított Leszállási díj fizetése alól a 2.1.1.2. pont szerint mentességben részesülő Repülőtér használók esetében a zajkomponens figyelembevételével megállapított Leszállási díj nem kerül alkalmazásra. Azok a légijárművek, amelyek maximális felszálló tömege 3000 kg vagy kevesebb, mentesülnek a zaj komponens figyelembevételével megállapított Leszállási díj fizetése alól. A zajkomponens figyelembevételével megállapított Leszállási díj önállóan nem kerül felszámításra azon Repülőtér használók esetében, amelyek azt – a 2.3. pontban foglaltak szerint – az Utaskiszolgálási díj részeként fizetik meg a Budapest Airport Zrt. részére.
2.2
Parkolási díj
A Parkolási díjat minden repülőtér használó köteles megfizetni akár épület közeli, épület távoli állóhelyet vagy bármely más, nem kizárólagosan bérelt területet vesz igénybe. Egy hónapnál hosszabb időszakra tervezett folyamatos repülőgép parkolás esetén eseti ár kérhető a Budapest Airport Zrt.-től. 2.2.1 Utashíddal nem rendelkező állóhelyen, illetve nem kizárólagosan bérelt területen: a) Nappali időszakban (06.00-22.00 között): A jelen pont szerinti parkolási díj fizetendő minden megkezdett 60 percre a légijármű maximális felszálló tömegének minden 1000 kg-ja után. Minden megkezdett 1000 kg egésznek számít. Minden 60 perc vagy kevesebb
EUR 0,22/óra/1000 kg
Kedvezmények: A 30 percet meg nem haladó parkolás - függetlenül attól, hogy több állóhelyen történik – díjmentes. A 30 percen túli parkolás esetén a járat üzemeltetője nem jogosult kedvezményre, tehát a teljes parkolási díjat fizeti meg. Ebben az esetben a parkolási díj megállapításánál a számítás alapját az állóhelyre történő beállás időpontja jelenti. Hosszú távú parkolás esetén a Budapest Airport Zrt. ettől eltérő külön megállapodást köthet. b) Éjszakai időszakban (22:00-06:00):
díjmentes
c) Az áramellátással rendelkező állóhelyeken a Budapest Airport Zrt. a villamos energia használattól függetlenül a parkolás teljes időtartama alatt a fentieken túl további díjat számol föl:
nappali időszakban (06:00-22:00):
0,51 EUR/perc. 15 / 79
éjszakai időszakban (22:00-06:00): maximuma 90,63 EUR / éjszaka
0,51 EUR/perc, de a díj
2.2.2 Utashíddal rendelkező állóhelyen (400Hz szolgáltatással együtt): Amennyiben az utashíddal rendelkező állóhelyre olyan típus beállítása válik szükségessé (pl. külső állóhelyek foglaltsága miatt), amelyhez nem csatlakoztatható utashíd, az utashíddal nem rendelkező állóhelyekre vonatkozó díjszabás érvényes. a) Nappali időszakban (06:00-22:00) a repülőgép maximális felszálló tömegétől függetlenül: Első 60 perc: Minden további 15 perc vagy kevesebb:
63,14 EUR 38,94 EUR
(Minden megkezdett időtartam egésznek – 60, illetve 15 percnek – számít.) b) Éjszakai időszakban (22:00-06:00): Az éjszakai időszakban az utashídon történő, 3 órát meghaladó tartózkodás éjszakai parkolásnak számít, amelynek díja az alábbiak szerint kerül meghatározásra (a 3 órát meghaladó időtartam teljes éjszakának számít): Éjszakai parkolási díj: 90,63 EUR / éjszaka
2.3
Utaskiszolgálási díj
A Budapest Airport Zrt. a repülőtér használóknak az alábbi Utaskiszolgálási díjat számítja fel utasonként, kivéve a a 2 éven aluli gyermekeket és a tranzit utasokat a) Az Általános repülés célját szolgáló (GAT) terminálon:
35,25 EUR / induló utas
A jelen 2.3 a) pontban definiált Utaskiszolgálási díjon kívül a GAT VIP (üzleti) várót, parkolót és egyéb igénybe vehető extra szolgáltatást (továbbiakban együtt: GAT Szolgáltatások) is magában foglaló kényelmi kiszolgálást nyújtó szolgáltató külön díjat szedhet a GAT Szolgáltatások igénybevételéért. Abban az esetben, ha a GAT használata nem lehetséges a kényelmi GAT Szolgáltatások igénybevétele nélkül és az utas nem akarja ezeket igénybe venni, akkor a Repülőtér üzembentartója - a 2A Terminálon történt utasazonosítást követően - biztosítja ezen utasoknak a GAT Terminálon kijelölt ponton a Repülőtérre történő belépést, a jelen 2.3. a) pontban megállapított Utaskiszolgálási díj ellenében. b) A 2A és 2B Terminálon:
16 / 79
Induló utas
átszálló utas, induló járaton, 5 000 átszálló utas/hó/légitársaság forgalomig
átszálló utas, induló járaton, 5 000 utas/hó/légitársaság forgalom fölött
Standard Gate
23,64 EUR
23,64 EUR
11,82 EUR
Basic Gate
21,27 EUR
-
-
Az Utaskiszolgálási díj tartalmazza a CUTE használati díját és a PRM költségelemeit. A Repülőtér használó a Budapest Airport Zrt. előzetes értesítése mellett, menetrendi időszak váltáskor, dönthet úgy, hogy a zajkomponens figyelembevételével megállapított Leszállási díjat (2.1.2 pont) és a Csomagkezelési díjat (2.5 pont) – átalánydíj jelleggel - az Utaskiszolgálási díjba foglalva fizeti meg. Ebben az esetben a Budapest Airport Zrt. az Utaskiszolgálási díjat a Repülőtér használóval szemben úgy számítja fel, hogy a 2A és 2B Terminál Standard Gate és Basic Gate fenti táblázat szerinti induló utas díját 1.23 EUR összeggel megemeli. Az átszálló utasokra vonatkozó kedvezményes díjszabás (11,82 EUR) az arra jogosult légitársaság valamennyi átszálló utasára alkalmazandó az adott hónapban. A Basic Gate-ről történő indulás – kivéve üzemelési, repülésbiztonsági vagy egyéb, méltányolható indok fennállásakor– kizárólag az alábbi feltételek elfogadása és teljesítése esetén lehetséges. a) A járat az előzetes menetrendnek megfelelően, késés nélkül üzemel. Késés esetén a Budapest Airport Zrt. fenntartja a jogot a járat Standard Gate-re rendeléséhez. b) A légitársaság vállalja, hogy a Repülőtérről induló összes járatához a Basic Gateeket használja és tudomásul veszi, hogy a Standard Gate-re való váltás kizárólag menetrendi időszak váltásakor lehetséges. c) A légitársaság vállalja továbbá az alábbiakat: - legfeljebb 45 perces 12 havi átlagos (medián) fordulóidő (kivéve az éjszakázó, és a 71-77, 85-87, 89 késési kóddal üzemelő járatokat), - a gyalogos beszállításhoz földi kiszolgálási asszisztencia igénybevétele, - az összes járaton utazó utas check-in pultban történő jegykezelésének meg kell történnie legkésőbb a járat menetrendszerinti indulása előtt 40 perccel, - az üzemeltetett légijármű kapacitása 120-230 férőhely közé esik, - az adott légitársaság járatainak legalább 80%-a menetrendszerinti üzemelésű, - a légitársaság nem szállít átszálló utasokat, - a poggyászokat maximum kétfelé lehet válogatni, - egységrakomány (ULD) kezelése nem megengedett, - üzemanyag felvétel a beszállítás alatt engedélyezett. Abban az esetben, ha a légitársaság a Basic Gate használatának feltételeit (az a) pont kivételével) teljes mértékben nem teljesíti, a Budapest Airport Zrt. jogosult a Basic Gate rendelkezésre bocsátását az adott légitársaság valamennyi légijárata vonatkozásában megtagadni.
2.4
Biztonsági díj
17 / 79
Budapest Airport Zrt. a repülőtér használóinak az alábbi Biztonsági díjat számítja fel utasonként, kivéve a a 2 éven aluli gyermekeket és a tranzit utasokat. Általános repülés célját szolgáló (GAT) terminálon:
4,10 EUR / induló utas
A 2A és 2B terminálon A 2A és 2B terminálon:
4,10 EUR / induló utas 2,66 EUR / átszálló utas
2.5
Csomagkezelési díj
Budapest Airport Zrt. a repülőtér használóinak csomagkezelési díjat számít fel a T2 poggyászrendszer használatáért, amely egy – induló járatonként számított – tételes fix díjból és egy – feladott poggyászonként számított – változó díjból áll: a) fix díj: b) változó díj:
27,88 EUR / induló járat 0,78 EUR / feladott poggyász
A díjak nem kerülnek felszámításra azon járatok esetében, amelyek sem érkező, sem induló poggyászt nem szállítanak. Kizárólag érkező utasokat szállító járat esetén csak a fix díj kerül felszámításra. A csomagkezelési díj önállóan nem kerül felszámításra azon Repülőtér használók esetében, amelyek azt – a 2.3. pontban foglaltak szerint – az Utaskiszolgálási díj részeként fizetik meg a Budapest Airport Zrt. részére. 2.6
Jegykezelő pultok díja
A jegykezelő pultok használatának feltételeiről és díjáról a Budapest Airport Zrt. a 7/2002 (I. 28.) KöViM rendelet alapján a Repülőtérrendben rendelkezik.
2.7
Útvonalhoz kötött forgalomösztönző kedvezmény rendszer
2.7.1 Általános feltételek az útvonalhoz kötött kedvezményekre
Bármely kedvezmény mindig az adott üzemelési év után (kedvezményes időszakonként) kerül jóváírásra az azt követő időszakban. A kedvezmény a Budapest Airport Zrt. által a kedvezményes időszakot követő évben kibocsátott számlákban kerül jóváírásra.
A kedvezmények kizárólag a menetrendszerint induló járatokra érvényesek.
A kedvezmények érvényesítéséhez a légijárat üzemeltetője köteles igényét benyújtani a releváns információk szolgáltatásával minden kedvezményes időszak végén, de legkésőbb az egyes üzemelési éveket követő egy éven belül. A kedvezmények pénzbeli teljesítésre nem kötelezik a Budapest Airport Zrt-t. 18 / 79
A Budapest Airport Zrt. jogosult a kedvezmény összegét az adott légitársaságnak a Budapest Airport Zrt. felé fennálló, lejárt tartozásaiba beszámítani. A Budapest Airport Zrt. fenntartja továbbá a jogot arra, hogy a kedvezmények érvényesítését a légitársaságnak a Budapest Airport Zrt. felé - a kedvezmények érvényesítésének időpontjában - fennálló, lejárt tartozását meghaladó mértékben kizárja. Amennyiben a légitársaság tartozása a kedvezmények érvényesítésének időpontjában meghaladja az adott időszak után járó kedvezmények összegét és a Budapest Airport Zrt. erről írásban értesíti a légitársaságot, úgy a légitársaság elveszti a jogát a kedvezmények tartozáson felüli részének érvényesítésére.
A Leszállási díjból adott kedvezmények minden esetben a 2.1.1.1. pont szerinti, a súly komponens figyelembevételével megállapított Leszállási díjra vonatkoznak. Az adott időszakra vonatkozó kedvezmény mértéke nem haladhatja meg a kiszámlázott leszállási díj 100 százalékát.
2.7.2 Új desztinációs kedvezmények a) Utasszállító légijárművek részére (kivéve hosszú távú) Leszállási díj
Első év 100%
Második év 75%
Harmadik év 50%
Negyedik év 25%
Ötödik év 10%
Harmadik év 75% -
Negyedik év 50% -
Ötödik év 25% -
Hosszú távú utasszállító légijárművek részére Leszállási díj Utaskiszolgálási díj
Első év 100% 50%
Második év 100% -
Téli új desztináció kedvezmény (kivéve hosszú távú járatok) Első téli időszak Utaskiszolgálási díj 50% Feltételek:
A kedvezmény az első Üzemelési Év után, majd az ezt követő 365 napos időszakonként igényelhető. (Jelen kedvezmény alkalmazásában minden érintett év önállóan: Ösztönzési Időszak).
A légitársaságnak az új célállomásra legalább egy üzemeltetési évig, rövid távú járat esetén minimum heti 2 alkalommal, hosszú távú járat esetén minimum heti 3 alkalommal kell üzemelnie.
Amennyiben egy légitársaság újra elkezdi az üzemelést egy olyan célállomásra, amely korábban szerepelt az útvonalhálózatában, csak akkor válik jogosulttá a kedvezményre, ha ezen célállomásra üzemelő járata(i)nak megszüntetésétől számítva legalább kettő egymást követő menetrendi időszak eltelt és más légitársaság nem működtet járatot az adott útvonalon.
Abban az esetben, ha a légitársaság több járatot is indít ugyanabba az új desztinációba az első üzemelési éven belül, úgy minden járatra érvényes a kedvezmény. 19 / 79
Téli új desztináció kedvezmény akkor adható, ha légitársaság a téli menetrendi időszakban indítja új rövid távú járatát. Ebben az esetben a légitársaság utaskiszolgálási díjkedvezményre ezen első téli menetrendi időszak végéig jogosult.
A légitársaságoknak a Budapest Airport Zrt. ezt az ösztönzőt jelen Díjszabályzat 2.3 pontjában meghatározott, zajkomponens figyelembevételével megállapított Leszállási díjat és Csomagkezelési átalánydíjat nem tartalmazó induló Utaskiszolgálási díjból biztosítja.
A kedvezmény a „Megszűnt útvonal pótlására nyújtott kedvezménnyel” nem kombinálható.
„Code-share” üzemeltetés esetében, ha a „code-share” partnerek saját légijárműveikkel üzemelnek, úgy az a partner jogosult a kedvezményre, amelyik előbb kezdte az üzemelést a saját légijárműveivel. Abban az esetben, ha a „code-share” partner – a kedvezmény érvényességi idejének lejárta előtt – is elkezd járat(oka)t üzemeltetni ugyanabba a desztinációba, úgy ez a fél már nem jogosult a kedvezményre. b) Kis járatsűrűséggel üzemeltetett új útvonalakra adott kedvezmény - utasszállító légijárművek részére
Utaskiszolgálási díj
első év
második év
harmadik év
50%
50%
50%
Feltételek:
A kedvezmény az első Üzemelési Év után, majd az ezt követő 365 napos időszakonként igényelhető. (Jelen kedvezmény alkalmazásában minden érintett év önállóan: Ösztönzési Időszak).
A légitársaság Új Desztináció menetrendszerinti üzemelése esetén jogosult az utaskiszolgálási díjból adott kedvezményre, ha az adott útvonalon legalább 60, legfeljebb 208 járatot üzemeltetett az Ösztönzési Időszak alatt.
A kedvezmény nem alkalmazható, ha az adott útvonalon vagy annak 100 km-es körzetében lévő célállomásra a légitársaságok összességében több mint 208 menetrendszerinti járatot üzemeltettek az Ösztönzési Időszak alatt.
A kedvezményre csak abban az esetben jogosult egy adott légitársaság, ha az Ösztönzési Időszak alatt a légitársaság által a Repülőtérről szállított összes utasok száma növekedett vagy legfeljebb 15%-kal csökkent a megelőző időszakhoz képest.
A légitársaságoknak a Budapest Airport Zrt. ezt az ösztönzőt jelen Díjszabályzat 2.3 pontjában meghatározott, zajkomponens figyelembevételével megállapított Leszállási díjat és Csomagkezelési átalánydíjat nem tartalmazó induló Utaskiszolgálási díjból biztosítja.
A kedvezmény kizárólag az útvonalhoz kötött kedvezmények (2.7. pont) keretében nyújtott leszállási díj kedvezménnyel, valamint az üzemeltetéshez kötött kedvezmények (2.8. pont) keretében nyújtott utaskiszolgálási díj kedvezménnyel kombinálható. c) Megszűnt útvonal pótlására nyújtott kedvezmény Leszállási díj
Első év 100%
Második év 50% 20 / 79
Feltételek:
Megszűnt útvonal pótlása akkor történik meg, ha egy légitársaság olyan repülőtérre vagy repülőtér rendszerbe kezd üzemelést, ahova más légitársaság nem repül a Repülőtérről és az adott útvonalra üzemelést egy másik légitársaság az aktuális vagy a megelőző menetrendi időszakban hagyta abba.
A légitársaságnak az új célállomásra legalább egy Üzemelési évig, átlagban legalább heti 2 alkalommal kell üzemelnie.
Amennyiben egy légitársaság úgy kezd megszűnt útvonal pótlásába, hogy az adott célállomás korábban már szerepelt az útvonalhálózatában, csak akkor válik jogosulttá a kedvezményre, ha ezen célállomásra üzemelő járatának megszüntetésétől számítva legalább kettő egymást követő menetrendi időszak eltelt és más légitársaság nem működtet járatot az adott útvonalon. Abban az esetben, ha a légitársaság több járatot is indít ugyanabba az új desztinációba az első Üzemelési éven belül, úgy minden járatra érvényes a kedvezmény.
Amennyiben adott légitársaság kereskedelmi együttműködést – codeshare, repülőgép bérlet – kezd a korábban az adott útvonalra üzemelő másik légitársasággal, ez a kedvezmény az adott légitársaságnak nem jár.
A kedvezmény a Díjszabályzat 2.7.2 a) pontjában foglalt kedvezményekkel nem kombinálható.
d) Új időszakos (szezonális) járatokra adott kedvezmény – utasszállító légijárművek részére
Leszállási díj Utas kiszolgálási díj
Első év 50% 25%
Második év 25%
Feltételek:
A légitársaságnak az új célállomásra legalább kettő ugyanazon (nyári vagy téli) menetrendi szezonon keresztül üzemelnie kell.
Az utas kiszolgálási díjból adott kedvezmény az alábbi további feltételek esetében adható:
A kedvezmény az első üzemelési időszak (menetrendi szezon) után, majd az ezt követő 365 napos időszakonként igényelhető. (Jelen kedvezmény alkalmazásában minden érintett Szezonális időszak önállóan: Szezonális Ösztönzési Időszak).
A Szezonális Ösztönzési Időszakban legalább 3 hónapon keresztül kell üzemeltetni a járatot.
A légitársaság Új Desztináció menetrendszerinti üzemelése esetén jogosult az utaskiszolgálási díjból adott kedvezményre, ha az adott útvonalon legalább 15, Rövid Távú Járat esetén legfeljebb 112 járatot üzemeltetett a Szezonális Ösztönzési Időszak alatt. Hosszú Távú Járat esetén felső korlát nélkül alkalmazandó a kedvezmény.
21 / 79
A kedvezmény nem alkalmazható, ha az adott útvonalon, vagy annak 100 km-es körzetében lévő célállomásra a légitársaságok összességében több mint 208 menetrendszerinti járatot üzemeltettek a Szezonális Ösztönzési Időszak alatt.
A kedvezményre csak abban az esetben jogosult egy adott légitársaság, ha a Szezonális Ösztönzési Időszak alatt a légitársaság által a Repülőtérről szállított összes utasok száma növekedett vagy legfeljebb 15%-kal csökkent a megelőző időszakhoz képest.
A légitársaságoknak a Budapest Airport Zrt. ezt az ösztönzőt jelen Díjszabályzat 2.3 pontjában meghatározott, zajkomponens figyelembevételével megállapított Leszállási díjat és Csomagkezelési átalánydíjat nem tartalmazó induló Utaskiszolgálási díjból biztosítja.
2.7.3 Frekvencianövelésre adott kedvezmény Utasszállító légijárművek részére Leszállási díj
Első év 100%
Feltételek:
A kedvezmény adott célállomásra vonatkozik, a kedvezményezett időszak az aktuális nyári (téli) menetrendi időszak kezdetétől a következő téli (nyári) menetrendi időszak végéig tart.
A gépforgalom növekedésnek éves szinten el kell érnie – az Egész évben üzemelő járat feltételeihez képest – a legalább 30 plusz induló gépet az adott légitársaság adott útvonalát tekintve.
A kedvezmény Éves Üzemelés esetén adható.
A légitársaság – akár új belépő vagy már az adott útvonalon üzemelő légitársaság – plusz gépet üzemeltet, ami az összes légitársasági üzemelést tekintve mind nagyobb járatsűrűséget, mind a kapacitás bővülését eredményezi az adott útvonalon és adott légitársaság esetében egyaránt.
A légitársaság nem csökkentette az adott útvonalra vonatkozó teljes kapacitását ugyanahhoz a menetrendi időszakhoz viszonyítva az azt megelőző évben. Amennyiben csökkenés történt, akkor a légitársaság nem jogosult a kedvezményre.
A kedvezmény csak a légitársaság gépforgalom növekedést jelentő induló gépeire érvényes, a meglévőkre nem.
A gépforgalom növekedés meghatározása az adott év és a megelőző év gépforgalmának összehasonlításával történik meg.
22 / 79
2.7.4 Repülőtér rendszerek Belgium
Brüsszel
Brüsszel / Charleroi
Dánia
Koppenhága
Kastrup/Roskilde
Németország
Berlin
Schoenefeld/Tegel/Brandenburg
Düsszeldorf Frankfurt Hamburg
Düsszeldorf/Weeze Hahn/Main (International) Fuhlsbuttel/Finkenwerder
Finnország
Helsinki
Malmi/Vantaa
Franciaország
Lyon
Bron/Saint Exupéry
Párizs
Beauvais-Tille Airport/Charles de Gaulle/Le Bourget/Orly
Varsó Oslo Milánó
Chopin / Modlin Gardermoen / Rygge Bergamo-Orio Al Serio/Linate/Malpensa Ciampino/Fiumicino Marco Polo/Treviso
Lengyelország Norvégia Olaszország
Róma Velence Orosz Föderáció
Moszkva
Domodedovo / Sheremetyevo / Vnukovo / Bykovo
Spanyolország
Madrid
Barajas/Torrejon
Barcelona
El Prat/Costa Brava(Girona)
Stockholm
Arlanda/Bromma/Skavsta/Vasteras
Göteborg
Landvetter / City
Törökország
Isztambul
Ataturk/Sabiha Gokcen International Airport
Ukrajna
Kijev
Boryspil / Zhulyany
Egyesült Királyság
Belfast
Belfast City Airport/Belfast International Airport
Bristol Glasgow London
Bristol/Filton International/Prestwick Airport Gatwick/Heathrow/Luton International Airport/Stansted/ London City Airport / Southend
Svédország
23 / 79
2.8
Üzemeltetéshez kötött forgalomösztönző kedvezményrendszer
2.8.1 Általános feltételek az üzemeltetéshez kötött kedvezményekre
A légitársaság a kedvezmény igénybevételének hónapjában és az azt megelőző 11 hónapban összesen legalább – átszálló, tranzit és 2 éven aluli gyermek utas nélkül számított - 50.000 induló utas forgalmat ért el.
A kedvezményt a Budapest Airport Zrt. az adott hónapra vonatkozó számlában írja jóvá.
A kedvezmények meghatározásakor az adott hónapban érvényes Díjszabályzat feltételeit kell alkalmazni.
A Budapest Airport Zrt. jogosult a kedvezmény összegét az adott légitársaságnak a Budapest Airport Zrt. felé fennálló lejárt tartozásaiba beszámítani.
Az üzemeltetéshez kötött forgalomösztönző kedvezmények egymással és az útvonalhoz kötött kedvezményekkel kombinálhatóak.
A 2.8.2., 2.8.3., és 2.8.4 pont szerinti, üzemeltetéshez kötött forgalomösztönző kedvezmények összesített mértéke nem haladhatja meg a 4,5 EUR/induló utas értéket.
A kedvezmény alkalmazása, valamint az utasszám számítása során kizárólag az azonos légitársasági kód (IATA/ICAO kód) alatt üzemelő és menetrendszerinti légijáratokat lehet figyelembe venni. Előző menetrendi időszakban a Repülőtérre üzemelő légitársaságok egyesülésével, felvásárlásával elért utasforgalomnövekedésre a kedvezmény nem vonatkozik. A code-share vagy a nem menetrendszerű járatokkal elért utasszám nem vehető figyelembe a kedvezmény igénylésénél.
2.8.2 Forgalom Növekedési Ösztönző
Induló utasszám
Kedvezmény
0-499.999
0,00 EUR
500.000-624.999
1,00 EUR
625.000-749.999
1,50 EUR
750.000-874.999
1,80 EUR
875.000-999.999
2,10 EUR
1.000.000 – 1.124.999
2,30 EUR
1.125.000 – 1.399.999
2,40 EUR
1.400.000 felett
2,50 EUR
Feltételek:
A légitársaságoknak a Budapest Airport Zrt. ezt az ösztönzőt jelen Díjszabályzat 2.3 pontjában meghatározott, zajkomponens figyelembevételével megállapított Leszállási díjat és Csomagkezelési átalánydíjat nem tartalmazó induló Utaskiszolgálási díjból biztosítja. 24 / 79
A kedvezmény mértéke a légitársaságnak az adott havi és az adott havi üzemelést megelőző 11 havi teljes átszálló, tranzit és 2 éven aluli gyermek utas nélkül számított induló utaslétszámától függ.
A kedvezmény nem sávosan értendő. Ha a légitársaság a kedvezményes időszakban elért egy adott sávot, úgy az adott sávhoz tartozó kedvezmény vonatkozik a kedvezményes időszak alatt elért összes induló utasra.
Új üzemelés indítása esetén az első 12 hónap után a teljes induló utasszámnak megfelelő kedvezmény egy összegben kerül elszámolásra oly módon, hogy az év közben esetlegesen már jóváírt kedvezmények levonásra kerülnek.
Ha a légitársaság a Repülőtér vonatkozásában az üzemelést beszünteti, ezt követően a kedvezményre nem jogosult.
A Budapest Airport Zrt. jogosult a kedvezmény összegét az adott légitársaságnak a Budapest Airport Zrt. felé fennálló lejárt tartozásaiba beszámítani.
Az utasszám meghatározásánál az aktuális hónapot és az azt megelőző 11 hónap teljes induló utasforgalmát kell alapul venni, átszálló, tranzit és 2 éven aluli gyermek utasforgalomra a kedvezmény nem vonatkozik.
2.8.3 Kapacitás Kihasználtsági Ösztönző Kapacitás kihasználtsági mutató
Kedvezmény
90,0% - 92,4%
10 %
92,5% - 100,0%
15 %
Feltételek:
A légitársaságoknak a Budapest Airport Zrt. ezt az ösztönzőt jelen Díjszabályzat 2.3 pontjában meghatározott, zajkomponens figyelembevételével megállapított Leszállási díjat és Csomagkezelési átalánydíjat nem tartalmazó induló Utaskiszolgálási díjból biztosítja.
A kedvezmény mértéke az adott havi és az adott havi üzemelést megelőző 11 havi teljes átszálló, tranzit és 2 éven aluli gyermek utas nélkül számított induló utasok és induló légijárművek kapacitásának hányadosából adódó kapacitás kihasználtsági mutatótól függ. Átszálló, tranzit és 2 éven aluli gyermek utasforgalomra a kedvezmény nem vonatkozik.
A kedvezmény nem sávosan értendő. A kedvezmény mértéke a kedvezményes időszakban a légitársaság által elért sávhoz tartozó kedvezmény.
A légitársaság köteles minden, a Repülőtérre üzemeltetett légijármű fizikai ülésszámát lajstromjelenként a Budapest Airport Zrt. részére menetrendi időszakonként előre megküldeni. Ennek hiányában a kihasználtsági mutatót a
25 / 79
Budapest Airport Zrt. az adott légijármű típus legmagasabb kapacitásával számolja ki.
Új üzemelés indítása esetén az első 12 hónap után a teljes kapacitás kihasználtsági mutatónak megfelelő kedvezmény egy összegben kerül elszámolásra oly módon, hogy az év közben esetlegesen már jóváírt kedvezmények levonásra kerülnek.
2.8.4 Fordulóidő Hatékonysági Ösztönző Fordulóidő hatékonysági mutató 3,1
Kedvezmény 4%
3,2
6%
3,3
8%
3,4 fölött
10%
Feltételek:
2.9
2.9.1
A Budapest Airport Zrt. a kedvezményt a jelen Díjszabályzat 2.3 pontjában meghatározott, zajkomponens figyelembevételével megállapított Leszállási díjat és Csomagkezelési átalánydíjat nem tartalmazó induló Utaskiszolgálási díjból biztosítja. A kedvezmény mértéke az adott havi és az adott havi üzemelést megelőző 11 havi átlagos átszálló, tranzit és 2 éven aluli gyermek utas nélkül számított induló utasok számából és a 12 havi átlagos (medián) parkolási idő hányadosából adódó fordulóidő hatékonysági mutatótól függ. Átszálló, tranzit és 2 éven aluli gyermek utasforgalomra a kedvezmény nem vonatkozik. A kedvezmény nem sávosan értendő. A kedvezmény mértéke a kedvezményes időszakban a légitársaság által elért sávhoz tatozó kedvezmény. A Repülőtéren éjszakázó légijármű esetén az adott légitársaság teljes üzemelésére jellemző átlagos (medián) nappali fordulóidőt kell alapul venni. (Pl: 110 fő / 40 perc = 2,75) Új üzemelés indítása esetén az első 12 hónap után a teljes fordulóidő hatékonysági mutatónak megfelelő kedvezmény egy összegben kerül elszámolásra oly módon, hogy az év közben esetlegesen már jóváírt kedvezmények levonásra kerülnek.
Dedikált áruszállító járatok díja
Leszállási díj
A jelen 2.9.1. pont szerinti Leszállási díjat a Budapest Airport Zrt. kettő tényező (maximális felszálló tömeg, zajkibocsátás) figyelembe vételével, két önálló díj formájában állapítja meg. A repülőtér használója mindkét, önálló díj megfizetésére köteles.
26 / 79
2.9.1.1 számítása
A súly komponens figyelembevételével megállapított Leszállási díj
A repülőterek futópályáinak és/vagy gurulóútjainak használatáért térítendő díj a világítási díj beszámításával fizetendő minden repülőgép után a maximális felszálló tömeg figyelembevételével. A jelen 2.9.1.1. pont szerinti, a súly komponens figyelembevételével megállapított Leszállási díj a légijármű földet érése esetén fizetendő, beleértve az ún. talajérintéses („touch-and-go”) műveleteket is. Minden 10.000 kg maximális felszálló tömeget meg nem haladó légijármű után egységes díjat fizet a repülőtér használója. A 10.000 kg maximális felszálló tömeget meghaladó légijármű esetén a jelen 2.9.1.1. szerinti Leszállási díjat a maximális felszálló tömeghez tartozó sávba eső díjnak megfelelően fizeti a repülőtér használó. Minden megkezdett 1000 kg egésznek számít.
2.9.1.2
Légijármű tömeg kg-ban
EUR (légijárművenként)
EUR (minden megkezdett1000 kg-ként)
10 000-ig
120,38
0,00
10 001 - 45 000
0,00
11,44
45 001 – 150 000
0,00
9,71
150 001 -
0,00
7,78
Zaj komponens figyelembe vételével megállapított díj
A zaj komponens figyelembe vételével megállapított díj kiszámítása megegyezik a 2.1.2 pontban ismertetett, az utasszállító járatoknál használatos szabályokkal. 2.9.2 Parkolási díj A Parkolási díjat minden repülőtér használó köteles megfizetni akár épület közeli, akár épület távoli állóhelyet, vagy bármely más nem kizárólagosan bérelt területet vesz igénybe. Egy hónapnál hosszabb időszakra tervezett folyamatos repülőgép parkolás esetén eseti ár kérhető a Budapest Airport Zrt-től. Utashíddal nem rendelkező állóhelyen, illetve nem kizárólagosan bérelt területen: a) Nappali időszakban (06.00-22.00 között): A következő parkolási díj fizetendő minden megkezdett 60 percre a légijármű maximális felszálló tömegének minden 1000 kg-ja után. Minden megkezdett 1000 kg egésznek számít. Minden 60 perc vagy kevesebb
EUR 0,22/óra/1000 kg
Kedvezmények:
27 / 79
Dedikált áruszállító gépek esetén a 3 órát meg nem haladó parkolás – függetlenül attól, hogy több állóhelyen történik – díjmentes. A 3 órát meghaladó parkolás esetén a járat üzemeltetője nem jogosult kedvezményre, tehát a teljes parkolási díjat fizeti meg. Ebben az esetben a parkolási díj megállapításánál a számítás alapját az állóhelyre történő beállás időpontja jelenti. Hosszú távú parkolás esetén a Budapest Airport Zrt. ettől eltérő külön megállapodást köthet. b) Éjszakai időszakban (22.00-06.00 között):
díjmentes
2.9.3 Ösztönző rendszer a dedikált áruszállító járatokra (érvényes 2014. október 01-t ől) 2.9.3.1 Általános feltételek a dedikált áruszállító járatokhoz kötött kedvezményekre
Bármely kedvezmény mindig az adott üzemelési év után (kedvezményes időszakonként) kerül jóváírásra az azt követő időszakban. A kedvezmény a Budapest Airport Zrt. által a kedvezményes időszakot követő évben kibocsátott számlákban lesz jóváírva.
A kedvezmények meghatározásakor a kedvezményre jogosító üzemelés első járatának indulásakor érvényben lévő Díjszabályzat ösztönző rendszerét kell alkalmazni. A mindenkor érvényes Díjszabályzat a korábbi években meghirdetett kedvezmények érvényességét nem befolyásolja és a különböző időpontokban érvényes Díjszabályzatok kedvezményrendszerei nem kombinálhatóak.
A kedvezmények az összes új áruszállító járatra érvényesek.
A kedvezmények érvényesítéséhez a légijárat üzemeltetője köteles igényét benyújtani a releváns információk szolgáltatásával minden kedvezményes időszak végén, de legkésőbb az egyes üzemelési éveket követő egy éven belül. A kedvezmények pénzbeli teljesítésre nem kötelezik a Budapest Airport Zrt-t.
A Budapest Airport Zrt. jogosult a kedvezmény összegét az adott légitársaságnak a Budapest Airport Zrt. felé fennálló, lejárt tartozásaiba beszámítani. A Budapest Airport Zrt. fenntartja továbbá a jogot arra, hogy a kedvezmények érvényesítését a légitársaságnak a Budapest Airport Zrt. felé - a kedvezmények érvényesítésének időpontjában - fennálló, lejárt tartozását meghaladó mértékben kizárja. Amennyiben a légitársaság tartozása a kedvezmények érvényesítésének időpontjában meghaladja az adott időszak után járó kedvezmények összegét és a Budapest Airport Zrt. erről írásban értesíti a légitársaságot, úgy a légitársaság elveszti a jogát a kedvezmények tartozáson felüli részének érvényesítésére.
A Leszállási díjból adott kedvezmények minden esetben a 2.9.1.1. pont szerinti, a súly komponens figyelembevételével megállapított Leszállási díjra vonatkoznak.
2.9.3.2 Új desztinációs kedvezmények dedikált áruszállító járat esetén a) Dedikált áruszállító járat MTOW >100t
Ösztönző a menetrendszerinti és állandó üzemelés esetén. 28 / 79
Dedikált áruszállító járat MTOW >100t Leszállási díj
Első év 100%
Második év 80%
Harmadik év 60%
Negyedik év 40%
Feltételek:
Az új járatnak legalább 182 napig, minimum heti 1 alkalommal kell üzemelnie.
Abban az esetben, ha a légitársaság több áruszállító járatot is indít ugyanabba az új desztinációba az első üzemelési éven belül, úgy minden járatra érvényes a kedvezmény.
Amennyiben egy légitársaság újra elkezdi az üzemelést egy olyan célállomásra, amely korábban szerepelt az útvonalhálózatában, csak akkor válik jogosulttá a kedvezményre, ha ezen célállomásra üzemelő járatainak megszüntetésétől számítva legalább 1 év eltelt és más légitársaság nem működtet járatot az adott útvonalon.
b) Új desztinációs kedvezmények dedikált áruszállító járatok esetén [100t > MTO W > 5t] (érvényes 2015. április 1-től)
Ösztönző menetrendszerinti és állandó üzemelés esetén.
Dedikált áruszállító járat 100t>MTOW>5t Minimum heti 1 járat esetén
Első év
Második év
Harmadik év
Negyedik év
50%
40%
30%
20%
Leszállísi díj
Feltételek:
Az új járatnak legalább 182 napig, minimum heti 1 alkalommal kell üzemelnie.
A légitársaság – akár új belépő vagy az adott útvonalon már üzemelő légitársaság – plusz járatot üzemeltet, ami az összes légitársasági üzemelést tekintve mind nagyobb járatsűrűséget, mind a kapacitás bővülését eredményezi az adott útvonalon.
Abban az esetben, ha a légitársaság több áruszállító járatot is indít ugyanabba az új desztinációba az első üzemelési éven belül, úgy minden járatra érvényes a kedvezmény.
Amennyiben egy légitársaság újra elkezdi az üzemelést egy olyan célállomásra, amely korábban szerepelt az útvonalhálózatában, csak akkor válik jogosulttá a kedvezményre, ha ezen célállomásra üzemelő járatainak megszüntetésétől számítva legalább 1 év eltelt és más légitársaság nem működtet járatot az adott útvonalon.
29 / 79
2.9.3.3 Frekvencianövelésre adott kedvezmény a) Dedikált áruszállító járat MTOW>100t
Ösztönző menetrendszerinti és állandó üzemelés esetén Dedikált áruszállító járat MTOW>100t Minimum 12 db éves járatszám növekedés esetén Leszállási díj
Első év 80%
Második év 60%
Harmadik év 40%
Feltételek:
A légitársaság – akár új belépő vagy már az adott útvonalon üzemelő légitársaság – plusz járatot üzemeltet, ami az összes légitársasági üzemelést tekintve mind nagyobb járatsűrűséget, mind a kapacitás bővülését eredményezi az adott útvonalon.
A gépforgalom növekedésnek az adott útvonalon éves szinten el kell érnie a fent megjelölt növekedést a megelőző év azonos menetrendi időszakához viszonyítva A kedvezmény megadásának időszaka az aktuális nyári (téli) menetrendi időszak kezdetétől a következő téli (nyári) menetrendi időszak végéig tart.
Az új járatnak legalább 182 napig kell üzemelnie.
Az ösztönző a rendszeres és a charter üzemelés esetében is érvényes, minimum havonta 1 járat üzemeltetése esetén.
A kedvezmény csak a növekményre értendő, a már meglévő járatokra nem.
A megemelt gépforgalommal történő üzemelést minimum egy menetrendi időszakig kell folytatni.
A kapacitás bővítést eredményező frekvencianövelésre adott kedvezmény kiszámítása a légitársaság összes és tényleges időszaki induló MTOW növekménye alapján történik.Különleges körülmények esetén Budapest Airport jogosult egyéb módon népszerűsíteni az áruszállító járatot.
b) Dedikált áruszállító járat 100t > MTOW > 5t (érvényes 2015. április 1-től)
Ösztönző menetrendszerinti és állandó üzemelés esetén. Dedikált áruszállító járat 100t>MTOW>5t Minimum heti 1 plusz járat esetén Leszállási díj
Első év
Második év
Harmadik év
40%
30%
20%
Feltételek:
A légitársaság – akár új belépő vagy már az adott útvonalon üzemelő légitársaság – plusz járatot üzemeltet, ami az összes légitársasági üzemelést tekintve mind 30 / 79
nagyobb járatsűrűséget, mind a kapacitás bővülését eredményezi az adott útvonalon.
A gépforgalom növekedésnek az adott útvonalon éves szinten el kell érnie a fent megjelölt növekedést a megelőző év azonos menetrendi időszakához viszonyítva A kedvezmény megadásának időszaka az aktuális nyári (téli) menetrendi időszak kezdetétől a következő téli (nyári) menetrendi időszak végéig tart.
Az új járatnak legalább 182 napig kell üzemelnie.
Az ösztönző a rendszeres és a charter üzemelés esetében is érvényes, minimum heti 1 járat üzemeltetése esetén.
A kedvezmény csak a növekményre értendő, a már meglévő járatokra nem.
A megemelt frekvenciával történő üzemelést minimum egy menetrendi időszakig kell folytatni.
A kapacitás bővítést eredményező frekvencianövelésre adott kedvezmény kiszámítása a légitársaság összes és tényleges időszaki induló MTOW növekménye alapján történik.
Különleges körülmények esetén Budapest Airport jogosult egyéb módon népszerűsíteni az áruszállító járatot.
További kedvezmények A fenti, 2.1.-2.9. pontokban rögzített kedvezményeken felül további engedmények, ösztönzők és kedvezmények megadása a Budapest Airport Zrt. mindenkori vezérigazgatójának hatáskörébe tartozik, a körülmények megfelelő mérlegelése, illetve a következő indokok alapján: (i) különbségek a szolgáltatások minőségében és körében; (ii) különbségek a felhasználó tevékenységeivel kapcsolatos állandó és közös költségek eloszlásában; (iii) különbségek az egyes felhasználók által generált kereskedelmi bevételekben; és (iv) a Repülőtér hatékonyabb használatának ösztönzése.
31 / 79
I. melléklet A Szabályozott Tevékenységek listája A repülőtér üzemeltetői tevékenység és a légi járművekhez kapcsolódó tevékenységek alatt a következő szolgáltatások bármelyikét, illetve a szükséges infrastruktúra rendelkezésre állásának biztosítását, bármely kapcsolódó infrastruktúra takarítását, energiaellátását vagy karbantartását kell érteni: a) repülőtér futópálya, guruló utak, forgalmi előterek; b) repülőtér világítás és navigációs eszközök, c) légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítmények; d) légi jármű állóhelyek (ideértve a felvezetést is); e) légitársaságok operatív működését támogató területek; f) környezetvédelmi kockázatot ellenőrző szolgáltatások; g) repülőtér biztonság és úthálózat; h) a jogellenes cselekmények elleni védekezéshez előírt infrastruktúra; i) kerítésvédelem; j) katasztrófavédelem és tűzoltóság; k) légi járművektől származó zajszennyezés csökkentése, illetve megelőzése. A Budapest Airport Zrt. által érvényesített zaj díjakat és a zajhoz kapcsolódó kiadásait a Budapest Airport Zrt.-nek a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően elkülönítve kell nyilvántartania. Utaskezeléshez kapcsolódó tevékenységek alatt a következő szolgáltatások bármelyikét kell érteni: a) jegykezelő pultok bérbeadása (kivéve a légitársasági jegyértékesítő pultokat); b) közös használatú terminál berendezések (CUTE) fenntartása; c) utashidak, Budapest Airport Zrt. buszok üzemeltetése; d) utasterek, érkezési és indulási oldali várók (kivéve a VIP várók); e) rendőrség, határőrség és vámkezelés által használt területek; f) utasbiztonságot szolgáló berendezések és szolgáltatások (ideértve a zártláncú biztonsági kamerákat is); g) a poggyászfeladáshoz, -kezeléshez és -kiadáshoz kapcsolódó infrastruktúra üzemeltetése és karbantartása; h) nyilvános mellékhelyiségek, liftek, mozgólépcsők, mozgójárdák; i) járat információs rendszer és hangosbemondók. A Rendelet 8 §-ának (3) bekezdése alapján a Budapest Airport Zrt módosított árplafont kíván alkalmazni az ún. „kétkasszás” (azaz csak a jelen rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatások után szedett bevételekre vonatkozó) módszer alkalmazása mellett. Ennek alátámasztására a következő tényezőket mutatja be: a) a szabályozott tevékenységhez felhasznált tőke és a működési költségek szabályozott és szabályozatlan tevékenységek közötti megoszlása b) várható forgalombővülés c) a piaci kockázat aktuális szintje a légiközlekedési szektorban d) a szabályozott szolgáltatások nyújtásához várhatóan szükséges beruházások mértéke e) a repülőtér üzemben tartójának a szabályozás alá eső tevékenységein elérhető, az adott piaci viszonyok között elfogadható megtérülési ráta értéke 32 / 79
f) a repülőtér üzemben tartójának a repülőtér üzemeltetésére irányuló jogviszonyában előírt kötelezettségek g) szolgáltatási színvonal és fogyasztói elégedettség h) várható hatékonyságjavulás i) a jövőbeni díjmódosítások iránt a légitársaságok részéről megnyilvánuló támogatás mértéke j) a bécsi, a prágai és a varsói nemzetközi repülőtereken megfigyelhető, egy gépmozgásra eső összes költség, figyelembe véve a szolgáltatás színvonalát is.
33 / 79
II. melléklet Az Árplafon II.1
Az Árplafon kiszámításának módszere
A módosított Árplafon-periódus (2017-2021) A 2017-es naptári évben alkalmazandó Árplafon érték a 2017. január 1. és 2021. december 31. közötti szabályozási időszakban egy előre rögzített árplafon meghatározási képlet alapján módosul. A módosított árplafon két tényezőtől függ: (i) a megelőző két évben tapasztalt átlagos forgalomnövekedés mértéke, (ii) az aktuális HICP. A számításnak teljes mértékben objektív, azaz szubjektív értékítélettől mentes alapokon kell állnia. Az árplafon a következőképpen kerül meghatározásra: 2017-ben érvényes árplafon = a 2016-ban érvényes árplafon x (1+(„Y” tényező utasforgalom pontszám) x HICP szerinti inflációs ráta). Áp = Áp x (1+Y x HICP szerinti inflációs ráta) ú ú-1 év ahol: Áp : aktuális évben érvényes árplafon ú Áp : az előző évben érvényes árplafon ú-1 év HICP: Eurostat által összeállított éves harmonizált fogyasztói árindex Y: tényező utasforgalom pontszám Az „Y” tényező a következőképpen kerül meghatározásra: a) Az „Y” nem lehet 0-nál kisebb (az árplafon legkisebb mértéke tehát megegyezik a korábbi években érvényes árplafonnal), b) Az „Y” a HICP szerinti inflációs ráta 0, 25, 50, 75 vagy 100%-a lehet (vagyis az árplafon maximum a HICP szerinti inflációs rátával azonos mértékben emelkedhet). Utasforgalom „Y1” pontszám: Átlagos utaslétszám-növekedés a megelőző két évben
Utasforgalom „Y1” pontszám
3% alatti átlagos éves növekedés
100%
3 és 7,99% közötti átlagos éves növekedés
75%
8 és 10,99% közötti átlagos éves növekedés
50%
11 és 13,99% közötti átlagos éves növekedés
25%
14% feletti átlagos éves növekedés
0%
34 / 79
II.2
Az Árplafon lehetséges módosításai
II.2.1
Új infrastrukturális beruházások1
A Budapest Airport Zrt. az új infrastrukturális beruházásokat bizonyos feltételek mellett az Árplafon rendszer keretein kívül vagy az Árplafon módosításával érvényesítheti. Erre a Budapest Airport Zrt. a Díjszabályzat módosítására irányulóan a légiközlekedési hatósághoz benyújtott kérelme alapján kerülhet sor. 1
a Budapest Airport Zrt. beruházási javaslatát (amelynek legalább a beruházás volumenére, funkciójára, időzítésére és a díjakra gyakorolt hatására kell vonatkoznia) a létesítményt a jövőben igénybe vevő légitársasági ügyfeleknek az utaslétszám alapján számított legalább 50 százaléka támogatja. II.2.2
Eltérés az Árplafontól (bevételkiesés vagy többlet)
A szabályozás célja annak biztosítása, hogy az éves átlagos egy utasra jutó szabályozott árbevétel bármely ötéves szabályozási időszak során legfeljebb az időszakra vonatkozó árplafonok átlaga legyen. Ennek megfelelően, ha egy évben a tényleges bevételek elmaradnak a szabályozás által megengedett szinttől, a Budapest Airport Zrt. a különbséget az ötéves szabályozási időszakon belül átviheti a következő évekre. Az ilyen bevételkiesések az egyes évek közötti átvitel során nominális értéken számítandók (azaz a Budapest Airport Zrt. kamatbevétel-kiesés beszámításával nem élhet). Amennyiben a tényleges bevételek - az esetleges bevételkiesések átvitelének elszámolása után - meghaladják a szabályozás által megengedett értéket, a különbséget a következő évben egyösszegű kifizetésként vissza kell juttatni a légitársaságoknak aszerint felosztva, hogy az adott légitársaság a szabályozott összbevétel mekkora százalékát fizette ki a többletfizetés évében. Az ilyen többletbevételek után kamat nem számítható, és a Budapest Airport Zrt. a következő évben nominális értéken köteles a légitársaságok számára a visszafizetést egy összegben teljesíteni. II.2.3
Pótlólagos állami repülésbiztonsági biztonsági és pénzügyi előírások
Az Árplafon módosítható annak érdekében, hogy a Budapest Airport Zrt. az állami szervek által előírt újabb i) ii)
repülésbiztonsági és biztonsági szabályoknak megfelelő állapot megteremtésével felmerült költségeit a repülőtér üzemben tartási tevékenységgel összefüggő és valamely állami szerv részére teljesítendő befizetési kötelezettségét (pl. felügyeleti díj, adó, járulék)
átháríthassa a légitársaságokra. A fent említett Árplafon-módosításra a Budapest Airport Zrt. a Díjszabályzat módosítására irányulóan a légiközlekedési hatósághoz benyújtott kérelme alapján kerülhet sor. A légiközlekedési hatóság a kérelmet az eset összes körülményeinek mérlegelése alapján bírálja el, azonban a Budapest Airport Zrt.-nek minden esetben igazolnia kell a következőket: állami szerv által hozott olyan új légiközlekedés-biztonsági és védelmi előírásról van szó, amelynek kihirdetése, illetve közlése nem a jelen rendelet hatálybalépését megelőzően történt; és; 35 / 79
II.2.4
az új előírás jelentősen megnöveli a Budapest Airport Zrt. jövőbeli működési költségeit, illetve jelentős egyszeri beruházást tesz szükségessé. A körülmények lényeges megváltozása1
Amennyiben az üzemeltetési feltételekben a Budapest Airport Zrt.-nek fel nem róható okból olyan jelentős változás következik be, mint például ha az utasforgalom 10%-kal vagy annál nagyobb mértékben csökken, amely jelentős mértékben kedvezőtlenül befolyásolja a Budapest Airport Zrt. gazdasági teljesítményét, a Budapest Airport Zrt. a légiközlekedési hatóságnál a Díjszabályzat módosításával az Árplafon felülvizsgálatát kérheti, feltéve, hogy a Budapest Airport Zrt.: minden elvárható lépést megtett a kedvezőtlen hatás mérséklésére; az Árplafon forgalomhoz kapcsolódó módosítását végrehajtotta (amennyiben az releváns) és annak hatásait is figyelembe vette. A Díjszabályzat módosítása és az Árplafon felülvizsgálata iránti kérelem benyújtását megelőzően a Budapest Airport Zrt. köteles légitársasági ügyfeleivel egyeztetni, és az Árplafon esetleges módosításával kapcsolatos álláspontjukról a légiközlekedési hatóságot a kérelem benyújtásával egyidejűleg tájékoztatni. A légiközlekedési hatóság a légitársaságok álláspontját figyelembe veheti, azonban a légitársaságok egyetértése a Díjszabályzat (az árplafon) módosítására vonatkozó kérelem elfogadásának nem feltétele. II.2.5
Helyettesítő megállapodás légitársasági ügyfelekkel
A Budapest Airport Zrt. - a Díjszabályzat módosítására irányuló kérelem útján - bármikor kérheti az árplafon módosítását és a Díjszabályzat más előírásainak módosítását a légiközlekedési hatóságnál, ha igazolja, hogy a kérelem alapjául szolgáló új kereskedelmi szerződését a repülőteret használó légitársaságoknak az előző 12 hónap utaslétszáma alapján számított legalább 70 százaléka támogatja. A kérelem elbírálása során a légiközlekedési hatóság a benyújtott szerződést is figyelembe veszi.
36 / 79
III. melléklet Díjmegállapítás és konzultációs eljárás A Díjak megállapításának és kihirdetésének menetrendjét a Rendelet és a repülőtér használók elvárásainak megfelelően alakítja a Budapest Airport Zrt. A Díjak kialakításában a repülőtér használókkal folytatott konzultációs eljárás is szerepet játszik. III.1 A konzultációs eljárás általános menetrendje A konzultáció menetrendjét a díjak hatályba lépésének időpontja (HI) határozza meg. HI – 210 nap HI – 180 nap HI – 150 nap HI – 120 nap HI - 60 nap III.2
Találkozó és előzetes eszmecsere az IATA és a fő repülőtér használók díjképzésben járatos képviselőivel. Javaslatok kidolgozása a Budapest Airport Zrt.-n belül. A következő év Díjaira vonatkozó javaslat kiküldése az érintetteknek és konzultáció. A NKHLH jóváhagyása Konzultációs időszak. A következő évi Díjak megjelentetése.
Elvárások
A Díjak kialakításánál a repülőtér használók elvárásai a következők: átláthatóság, diszkrimináció-mentesség, Díjak általános csökkentése, a Díjak súlypontjának áthelyezését oly módon, hogy azokat inkább az utas fizesse meg, mint a légitársaság, az átszálló utasok és az induló utasok közötti Utaskiszolgálási díj különbségének csökkentése. III.3
A díjak kialakítása
A Díjak megállapítása a következő lépésekben történik meg, amelynek része egy hasonló konzultációs folyamat. 1. 2. 3. 4. 5. 6.
A következő év utas- és gépmozgás számának előrejelzése. Az Árplafon kiszámítása, figyelembe véve az inflációs rátát és a módosító tényezőket. Meghatározni az elérni kívánt utasonkénti díjat a következő évre. Megállapítani a díjakat, amelyekkel elérhetjük a meghatározott éves per utas díjat. Konzultációs folyamat, amelynek része a konzultációs dokumentum kiállítása és az azt követő éves díjszabás konzultáció a légitársaságokkal és az IATA-val. Az előző lépések eredményeképpen megállapítani a végleges Díjakat, amelyeket a Budapest Airport Zrt. a következő évben alkalmazni fog.
A fentiekből látszik, hogy a Díjak alakításában elsődleges szerepet játszik az Árplafon alakulása, amelynek több tényezője is van: harmonizált fogyasztói árindex (HICP), az utas és gépmozgás előrejelzés. Az első tényezőt csak az adott évet megelőző év második felében ismerjük meg és a második tényezőre is elmondható, hogy annál pontosabb, minél később készül el. Az előzőek, valamint a repülési iparágra jellemző állandóan és gyorsan változó külső körülmények miatt nem lehetséges a Díjak hosszú távú megállapítása. A Budapest Airport Zrt. ezért évenként alakítja ki a Díjait, de hosszú távra (5 éves időszakra vonatkozóan) kötelezettségeket vállal. 37 / 79
III.4
A konzultációs eljárásban részt vevő légitársasági képviselők listája
2016. július No.
Vállalat
1
IATA
2
IATA
3
WizzAir
4
Brussels
5
Qatar Airways
6
Ryanair
7
AF/KLM
8
LH Group
9
LH Group
10
CEAS
11
CEAS
12
Jet2.com
13
Jet2.com
14
Emirates
15
Emirates
16
British Airways
17
IAG
18
Tarom
19
BUD
20
BUD
21
BUD
22
BUD
38 / 79
IV. melléklet Előkalkulációs kérelem nyomtatvány BUDAPEST Airport
Proforma invoice request form AIRLINE DATA Name of Airline Address of Airline Invoicing Address of Airline Airline Tax Registration E-invoicing e-mail address(es) of Airline Contact person
Name: e-mail: Phone:
AIRCRAFT/FLIGHT DATA Aircraft type Registration Flight ID Estimated time of arrival BUD (UTC) Estimated time of departure BUD (UTC) MTOW Capacity Comments:
39 / 79
V. melléklet A Szabályozott tevékenységekhez kapcsolódó minőségi megfelelés A Budapest Airport Zrt.-nek meg kell felelnie a Szabályozott Tevékenységekhez kapcsolódó objektív és szubjektív minőségi elvárásoknak. A megfelelést pénzügyi ösztönző korrekció rendszer biztosítja. V.1 A Szabályozott Tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatások szintjének fenntartására vonatkozó pénzügyi ösztöntők rendszere
minőségi
Az értékelési rendszernek tartalmaznia kell, hogy a Budapest Airport Zrt. a tényleges szolgáltatásminőség elégtelen volta miatt köteles az egy utasra jutó árplafont legfeljebb 5%-kal csökkenteni (legfeljebb 2,5%-os csökkentéssel a repülőtéri infrastruktúra rendelkezésre állására vonatkozó objektív, illetve legfeljebb 2,5%-os csökkentéssel a fogyasztói elégedettségi felmérések szubjektív értékelése alapján). Az elégtelen szolgáltatásminőség miatti pénzügyi ösztönző korrekciók alkalmazására 2007. első negyedévétől kerül sor. A szolgáltatásminőség elégtelensége miatti pénzügyi ösztönző korrekciók összegét a Budapest Airport Zrt. köteles naptári negyedévenként meghatározni, és a negyedév végét követő 30 napon belül köteles az NKHLH részére a szolgáltatás minőségéről szóló jelentését átadni. Az NKHLH a Díjszabályzatban foglaltak betartásának ellenőrzése keretében arra is kitérhet, hogy a tényleges szolgáltatásminőség megfelel-e a Budapest Airport Zrt. által készített jelentésnek. A Budapest Airport Zrt. a naptári év végét követő 120 napon belül köteles légitársasági ügyfelei számára a pénzügyi ösztönző korrekciók összegét az érintett évben tőlük a Szabályozott Tevékenységeken realizált árbevétellel arányosan egy összegben visszatéríteni. Amennyiben az objektív értékelési szempontokhoz kapcsolódó pénzügyi ösztönző korrekció kizárólag a repülőtér egyik termináljához tartozó létesítményekhez kapcsolódik, akkor azt kizárólag az adott terminált használó légitársaságok között kell felosztani. V.2
A Repülőtéri infrastruktúra rendelkezésre állására vonatkozó objektív tényezők
Az objektív mérések elsődleges célja a Budapest Airport Zrt. által nyújtott szolgáltatások tényleges teljesítményének feltérképezése a repülőtér infrastruktúrájának a rendelkezésre állására vonatkozóan, a Rendelet 7. számú mellékletében előírt 6 teljesítménykritériumra vonatkozóan. A repülőtéri infrastruktúra kritériumai és pénzügyi hatásai és az ezek határértékeit megállapító légitársasági konzultációk menetrendje a VI. számú mellékletben találhatóak. Az
objektíven mérhető teljesítménykritériumok a következők: futópályák rendelkezésre állása; légijármű állóhelyek rendelkezésre állása; csomagkiadó rendszer rendelkezésre állása; induló csomagkezelő rendszer rendelkezésre állása; utashidak rendelkezésre állása; utashidakkal rendelkező terminálokon utashidat használó utasok aránya. 40 / 79
A mérési rendszer és határértékek kialakítása a Rendelet előírásai alapján a légitársaságokkal történő konzultáció keretében valósult meg, melynek eredményéről a NKHLH tájékoztatásra került. A konzultációk keretében megtörtént a mérési rendszer, mért paraméterek, 6 teljesítménykritériumra vonatkozó célértékek, a téli és nyári menetrendre vonatkozó csúcsidők, valamint az értesítési rendszer elfogadása. A méltányossági tényezők figyelembe vételével mért értékekhez viszonyítva figyelhető meg a célértékek teljesülése a rendeletben előírt teljesítménykritériumokra vonatkozóan. A Budapest Airport Zrt. a 6 teljesítménykritériumra vonatkozó méréseket több szakterület bevonásával végzi (Üzemeltetés, Forgalom, Informatikai Igazgatóság, Fejlesztési Igazgatóság). Az egyes teljesítménykritériumokra vonatkozó mérési adatokat Budapest Airport Zrt. kijelölt adatgazdái gyűjtik be, a területeken kijelölt adatgyűjtésért felelősöktől havi rendszerességgel. Az adatgyűjtésért felelősök feladata a mérési adatok elektronikus naplóban történő rögzítése, az adatgazdák feladata a mérési adatok eredményeinek összesítése. Az adatgazdák felelőssége továbbá az egyes teljesítménykritériumokhoz tartozó csúcsidőszakok meghatározása a téli és a nyári menetrendhez. A Rendeletben előírt értesítési rendszer - mely szerint a 6 létesítmény esetében a karbantartások tervezéséről egy hétre előre felújítások esetén egy hónapra előre értesíteni kell a légitársaságokat - elektronikus úton (e-mail) történik a Repülőtérforgalmi Főosztály vezetésével. V.3
Az objektív mérésekre vonatkozó tartalmi követelmények
V.3.1 Futópályák rendelkezésre állása A Repülőtér forgalomirányítása által kiadott NOTAM kiadási kérelmek, valamint a repülésüzem-vezető szolgálat által vezetett havi szolgálati naplóban minden a futópályát érintő esemény rögzítésre kerül. A rögzítésre kerülő információk a következők:
az az az az az
esemény pontos időpontja (kezdete és vége óra/perc pontossággal); esemény időtartama; esemény pontos leírása; esemény helye; esemény tervezett illetve nem tervezett volta.
V.3.2 Légijármű állóhelyek rendelkezésre állása A Repülőtér forgalomirányításának repülésüzem-vezető szolgálata által vezetett havi szolgálati naplóban minden a légijármű állóhelyeket érintő esemény rögzítésre kerül. A rögzítésre kerülő információk a következők: az esemény pontos időpontja (kezdete és vége óra/perc pontossággal); az esemény időtartama; az esemény pontos leírása; az esemény helye; az esemény tervezett illetve nem tervezett volta. V.3.3 Csomagkiadó rendszerek rendelkezésre állása Az üzemeltetés által vezetett havi esemény naplóban minden a csomagkiadó rendszert érintő esemény rögzítésre kerül. A rögzítésre kerülő információk a következők: az esemény pontos időpontja (kezdete és vége óra/perc pontossággal); az esemény időtartama; 41 / 79
az az az az
esemény pontos leírása; esemény helye; esemény tervezett illetve nem tervezett volta; esemény Budapest Airport Zrt.-nek felróhatósága.
V.3.4 Induló csomagkezelő rendszer rendelkezésre állása Az üzemeltetés valamint az informatikai igazgatóság által vezetett havi esemény naplóban minden a csomagkiadó rendszert érintő esemény rögzítésre kerül. A rögzítésre kerülő információk a következők: az esemény pontos időpontja (kezdete és vége óra/perc pontossággal); az esemény időtartama; az esemény pontos leírása; az esemény helye; az esemény tervezett illetve nem tervezett volta; az esemény Budapest Airport Zrt.-nek felróhatósága. V.3.5 Utashidak rendelkezésre állása A Repülőtér két terminállal rendelkezik, amelyből csak a T2 terminálon üzemeltet utashidakat (2A és 2B terminálon egyaránt). Az üzemeltetés által vezetett havi esemény naplóban minden az utashidakat érintő esemény rögzítésre kerül. A rögzítésre kerülő információk a következők: az esemény pontos időpontja (kezdete és vége óra/perc pontossággal); az esemény időtartama; az esemény pontos leírása; az esemény helye; az esemény tervezett illetve nem tervezett volta, az esemény Budapest Airport Zrt.-nek felróhatósága. V.3.6 Utashidakkal rendelkező terminálokon utashidat használó utasok aránya A Repülőtér két terminállal rendelkezik, amelyből csak a T2 terminálon üzemeltet utashidakat (2A és 2B terminálon egyaránt). Ezért a teljesítménykritérium számításánál jelenleg csak a Terminál 2 utasainak arányát vesszük figyelembe. Az adatokat a forgalmi szakágazat az AODB programból nyeri. Rögzítésre kerül továbbá minden egyes létesítmény tekintetében a légitársaság értesítése az esetleges lezárásokkal kapcsolatban, amely a Budapest Airport Zrt. levelezéséből visszakereshető. Az eredményekből ily módon pontosan megállapítható az adott létesítmény rendelkezésre állása, illetve az események jellege, amely alapján eldönthető, hogy a méltányossági tényezők figyelembe vehetők-e. A Rendelet előírása értelmében a mérés módszerének áttekintését és a mérések eredményeiből való jelentéskészítést a Budapest Airport Zrt. köteles független piackutató céggel elvégeztetni. A mérési adatbázist, valamint a mérések helyességét az NKHLH negyedéves rendszerességgel felülvizsgálja, majd jóváhagyás után a Budapest Airport Zrt. továbbküldi a független piackutató ügynökségnek abból a célból, hogy mérések során feltárt jelenségeket rövid szöveges elemzéssel kísért illusztratív diagramok segítségével bemutassa tanulmány formájában. A kész eredményeket a Budapest Airport Zrt. mind az 42 / 79
NKHLI részére, mind a légitársaságok részére megküldi magyar és angol nyelven a rendelet által meghatározott időpontban. Az objektív mérések eredményeit tekintve a Budapest Airport Zrt. minden negyedévben az előre meghatározott és jóváhagyott célérték felett teljesített. V.4
A Repülőtéri infrastruktúra minőségére és az utas/ügyfél elégedettségre vonatkozó szubjektív tényezők (ASQ [Airport Service Quality] elégedettségi felmérés)
A Budapest Airport Zrt.-nek biztosítania kell, hogy az általa üzemeltetett összes létesítmény továbbra is részt vesz a negyedévente bonyolított IATA/AETRA Global Airport Monitor Surveyben, vagy ennek megszűnte esetén ennek megfelelő felmérésben. Mivel a IATA/AETRA felmérés megszűnt, 2006-tól a Budapest Airport Zrt. az ACI (Airport Council International)/ASQ (Airport Service Quality) felmérésben (a továbbiakban: Felmérés) vesz részt. A Budapest Airport Zrt. elsődleges célja, hogy feltérképezze az utasok és a légitársaságok véleményét a repülőtér által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban. A kapott eredmények összehasonlíthatóak a felmérésben szereplő más repülőterek szolgáltatásaival. A repülőtéri infrastruktúra minőségére és az utas/ügyfél elégedettségre vonatkozó szubjektív tényezők a VII. számú mellékletben találhatók. Az ACI (Airport Council International) piackutató ügynöksége negyedévente biztosítja a felmérés lebonyolításához szükséges üres kérdőíveket, a kitöltött és hozzá eljuttatott kérdőívek feldolgozását, az eredmények elektronikus és nyomtatott formában való elkészítését negyedéves rendszerességgel valamint kérdéses esetekben a szakmai egyeztetést, konzultációt. A felmérésben 1-5-ig skálán kell értékelni a kérdőívben megadott szolgáltatások színvonalát, melyből egy átlagos pontérték születik. A célérték a légitársaságokkal és az NKHLH-val egyeztetésre került. A piackutatáshoz szükséges terepmunka lebonyolítását a rendelet követelményeinek megfelelően harmadik, független piackutató ügynökség végzi. A felmérés elvégzéséhez valamint a terepmunka lebonyolításához kiválasztott piackutató ügynökséget az NKHLH jóváhagyta. Amennyiben a Felmérés a Budapest Airport Zrt.-nél az utaskiszolgálás, a repülési tevékenység vagy az infrastruktúra biztosítása területén a Budapest Airport Zrt. által nyújtott szolgáltatások bármelyikét „jóval átlag alattinak” minősíti, a Budapest Airport Zrt.-nek a Felmérés megjelenését követő három hónapon belül - tájékoztató jelleggel korrekciós intézkedési tervet kell benyújtania az NKHLH-hez. Amennyiben az utaskiszolgálás, a repülési tevékenység vagy az infrastruktúra biztosítása területén a Budapest Airport Zrt. által nyújtott szolgáltatások bármelyikének minősítése négy egymást követő negyedéves jelentésben „jóval átlag alatti” marad, a Budapest Airport Zrt.-nek annyiszor 0,25%-kal csökkentenie kell az árplafont, ahány kategóriában a fenti feltételek fennálltak. Egy kategória által kiváltott csökkentés mindaddig hatályban marad, amíg a minősítés nem javul. A pénzügyi ösztönző korrekciók mértéke összesen legfeljebb 2,5% lehet. A szubjektív mérések eredményeit tekintve a Budapest Airport Zrt. négy egymást követő negyedévben az előre meghatározott és jóváhagyott célérték felett teljesített. A pozsonyi, belgrádi és varsói repülőtér kimaradt a felmérésből, a prágai repülőtér 2014ben csatlakozott. A fentiek ismeretében a Budapest Airport Zrt. a 2015-ös évre és 2016. első negyedévre vonatkozóan a bécsi és a prágai repülőterekhez viszonyítva tud 43 / 79
összehasonlító adatokkal szolgálni. Az összehasonlításokban a bécsi repülőtér, a prágai repülőtér és a Budapest Airport Zrt. helyezése található 2015-ös évre és 2016. év első negyedévére vonatkozóan a VIII. számú mellékletben. Az ACI és a részt vevő repülőterek közötti szerződésben szerepel egy titoktartási klauzula, amely szerint a repülőterek adatai nem adhatók ki harmadik fél számára. Ezért a konkrét számadatok ebben a jelentésben nem szerepelnek.
44 / 79
VI. melléklet A Repülőtéri infrastruktúra rendelkezésre állására vonatkozó objektív tényezők és az azoknak megfelelő pénzügyi hatás mértéke.
Létesítmény
Teljesítménykritérium
Minden légitársaságra vonatkozó szempontok Futópályák - Legalább egy futópályának napi 24 órában rendelkezésre kell rendelkezésre állnia. állása - Méltányosan figyelembe vehető a futópályák a Budapest Airport Zrt. üzemben tartójának fel nem róható okokból történő lezárása. - A méréseknek arra kell irányulniuk, hogy az egyes negyedévekben az egyes futópályák hány percen keresztül nem álltak rendelkezésre a futópálya felületének elégtelen állapota vagy a világítás meghibásodása miatt. Nagyobb mértékű csökkentést von maga után, ha a futópálya csúcsidőben nem áll rendelkezésre. A célértéket a légitársaságokkal egyetértésben kell meghatározni. - Méltányosan figyelembe vehetők a csúcsidőn kívül bonyolított, tervszerű karbantartási munkák miatti futópálya lezárások, feltéve, hogy azokról a légitársaságokat legalább egy héttel előre értesíttették. - „Nem értékelhető hónap”-nak tekintendő és nem von maga után csökkentést, ha egy adott hónapban a két futópálya közül az egyik felújítás miatt nem áll rendelkezésre, feltéve, hogy a légitársaságokat erről legalább egy hónappal előre értesítették. Bármely kétéves időszakban legfeljebb három „nem értékelhető hónap” megengedett. - Vis maior események méltányos figyelembevételére lehetőséget kell biztosítani. Légi jármű - A méréseknek arra kell irányulniuk, hogy az állóhelyek egy állóhelyek adott negyedévben az előre meghatározott működési rendhez képest hány percen keresztül nem működtek. A célértéket a légitársaságokkal egyetértésben kell meghatározni. - Méltányosan figyelembe vehetők a csúcsidőn kívül bonyolított, tervezett karbantartási munkák miatti állóhelylezárások, feltéve, hogy azokról a légitársaságokat legalább egy héttel előre értesítették. - „Nem értékelhető hónap”-nak tekintendő és nem von maga után csökkentést, ha egy adott hónapban az állóhely felújítás miatt nem áll rendelkezésre, feltéve, hogy a légitársaságokat erről legalább egy hónappal előre értesítették. Bármely kétéves időszakban legfeljebb három „nem értékelhető hónap” megengedett. - Vis maior események méltányos figyelembevételére lehetőséget kell biztosítani. Csomagkiadó - A méréseknek arra kell irányulniuk, hogy a csomagkiadó rendszer rendszer egy adott negyedévben az előre meghatározott 45 / 79
Az árplafoncsökkentés maximális értéke
0,75%
0,5%
0,25%
működési rendhez képest hány percen keresztül nem működött. A célértéket a légitársaságokkal egyetértésben kell meghatározni. - Méltányosan figyelembe vehető az, ha a csomagkiadó rendszer meghibásodása a Budapest Airport Zrt. üzemben tartójának nem felróható. - Méltányosan figyelembe vehetők a csúcsidőn kívül bonyolított, tervezett karbantartási munkák miatti rendszerleállítások, feltéve, hogy azokról a légitársaságokat legalább egy héttel előre értesítették. - „Nem értékelhető hónap”-nak tekintendő és nem von maga után csökkentést, ha egy adott hónapban a rendszer felújítás miatt nem áll rendelkezésre, feltéve, hogy a légitársaságokat erről legalább egy hónappal előre értesítették. Bármely kétéves időszakban legfeljebb három „nem értékelhető hónap” megengedett. - Vis maior események méltányos figyelembevételére lehetőséget kell biztosítani. Induló - A méréseknek arra kell irányulniuk, hogy az induló csomagkezelő csomagkezelő rendszer egy adott negyedévben az előre rendszer meghatározott működési rendhez képest hány percen keresztül rendelkezésre nem működött. A célértéket a légitársaságokkal egyetértésben állása kell meghatározni. - Méltányosan figyelembe vehető az, ha a rendszer meghibásodása a Budapest Airport Zrt. üzemben tartójának nem felróható. - Méltányosan figyelembe vehetők a csúcsidőn kívül bonyolított, tervezett karbantartási munkák miatti rendszerleállások, feltéve, hogy azokról a légitársaságokat legalább egy héttel előre értesítették. - „Nem értékelhető hónap”-nak tekintendő és nem von maga után csökkentést, ha egy adott hónapban a rendszer felújítás miatt nem áll rendelkezésre, feltéve, hogy a légitársaságokat erről legalább egy hónappal előre értesítették. Bármely kétéves időszakban legfeljebb három „nem értékelhető hónap” megengedett. - Vis maior események méltányos figyelembevételére lehetőséget kell biztosítani. Utashidakat1 használó légitársaságokra vonatkozó szempontok Utashidak - A méréseknek arra kell irányulniuk, hogy az utashidak egy rendelkezésre adott negyedévben az előre meghatározott működési rendhez állása képest hány percen keresztül nem működtek. A célértéket a légitársaságokkal egyetértésben kell meghatározni. - Méltányosan figyelembe vehetők a csúcsidőn kívül bonyolított, tervezett karbantartási munkák miatti utashíd lezárások, feltéve, hogy azokról a légitársaságokat legalább egy héttel előre értesítették. - Méltányosan figyelembe vehető az, ha az utashidak meghibásodása a Budapest Airport Zrt. üzemben tartójának nem felróható. - „Nem értékelhető hónap”-nak tekintendő és nem von maga után csökkentést, ha egy adott hónapban az utashíd felújítás miatt nem áll rendelkezésre, feltéve, hogy a légitársaságokat erről legalább egy hónappal előre értesítették. Bármely kétéves 46 / 79
0,25%
0,5%
időszakban legfeljebb három „nem értékelhető hónap” megengedett. - Vis maior események méltányos figyelembevételére lehetőséget kell biztosítani. Az utashidakkal - A méréseknek arra kell irányulniuk, hogy az utasok hány rendelkező százalékát szolgálták ki utashídon keresztül. A célértéket a terminál(ok)on légitársaságokkal egyetértésben kell meghatározni. utashidat - A mérésnek 12 hónapos mozgó átlaggal kell követnie, hogy használó utasok az ilyen terminál(ok)on a légi járművek be- és kiszállítása aránya során az utasok mekkora aránya veheti igénybe az utashidakat (annak érdekében, hogy a mérésben mindig legyenek a főidényre eső és azon kívüli hónapok). A viszonyítási pont a légitársaságokkal közösen egyeztetett célérték lehet. Összesen
0,25%
2,5%
1 Az „utashíd” kifejezés magába foglalja az épülettávoli állóhelynek nem minősülő, autóbusz igénybevétele nélkül megközelíthető repülőgép-állóhelyet is. A fenti kritériumoknak való megfelelés a negyedévenként publikált eredményekből állapítható meg. A negyedévenkénti publikálás a következőek szerint alakult: 2016. 05.02. A rendeletben előírt felmérések eredményeinek publikálása a légitársaságok illetve az NKHLH számára 2016. első negyedévre vonatkozóan 2016. 02. 01. A rendeletben előírt felmérések eredményeinek publikálása a légitársaságok illetve az NKHLH számára 2015. negyedik negyedévre vonatkozóan. 2015. 11. 02. A rendeletben előírt felmérések eredményeinek publikálása a légitársaságok illetve az NKHLH számára 2015. harmadik negyedévre vonatkozóan. 2015. 08. 03. A rendeletben előírt felmérések eredményeinek publikálása a légitársaságok illetve az NKHLH számára 2015. második negyedévre vonatkozóan. 2015. 05. 04. A rendeletben előírt felmérések eredményeinek publikálása a légitársaságok illetve az NKHLH számára 2015. első negyedévre vonatkozóan. 2015. 02. 03. A rendeletben előírt felmérések eredményeinek publikálása a légitársaságok illetve az NKHLH számára 2014. negyedik negyedévre vonatkozóan.
47 / 79
VII. melléklet A Repülőtéri infrastruktúra minőségére és az utas/ügyfél elégedettségre vonatkozó szubjektív tényezők felsorolása A repülőtér üzemben tartója által nyújtott és a szabályozás hatálya alá tartozó szolgáltatásokhoz kapcsolódó szempontok (automatikusan 0,25% csökkentést von maga után, ha egy tényező négy egymást követő jelentésben „jóval átlag alatti” minősítést kap)
A repülőtér üzemben tartója által nem nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódó szempontok (nem vonnak magukkal negatív pénzügyi ösztönző korrekciót)
-
A repülőtéren való eligazodás nehézségi foka, jelzőtáblák Járatinformációs kijelzők Gyalogos távolságok Átszállás nehézségi foka A poggyászkocsik elérhetősége Számítógép/távközlés/internet-hozzáférés Mosdók (elérhetőség és tisztaság) Kényelmes váró- és beszállítókapu területek Várakozási idő a jegykezelésnél A jegykezelő személyzet hatékonysága A biztonsági személyzet udvariassága és segítőkészsége Várakozási idő a biztonsági vizsgálatnál Biztonságérzet Az utasterminál tisztasága Gépkocsiparkolók A poggyászkiadás sebessége
- A repülőtér megközelíthetősége - A repülőtérről összeköttetésben elérhető városok - Vámvizsgálat - Útlevél- és vízumvizsgálat - Közrend, közbiztonság - Éttermek és vendéglátóegységek - Business várók - Boltok - A repülőtéri személyzet (kivéve a jegykezelő és a biztonsági személyzetet) udvariassága és segítőkészsége - A jegykezelő személyzet udvariassága és segítőkészsége - Általános elégedettség a repülőtérrel/a repülőtér légköre - Az éttermek/étkezési/vásárlási létesítmények ár/érték aránya - A parkolási lehetőségek ár/érték aránya
48 / 79
VIII. melléklet
2015 FY ÁLTALÁNOS ELÉGEDETTSÉG
BUD
PRG
VIE
1 Általános elégedettség a repülőtérrel
3
1
2
2 Általános elégedettség a repülőtérrel (üzleti utasok)
3
1
2
3a Általános elégedettség a repülőtérrel (turista utasok)
2
1
3
4 Közlekedés a repülőtérre és vissza
3
2
1
5 Parkolási lehetőségek
3
1
2
6 Parkolás ár érték arány
3
1
2
7 Poggyászkocsik elérhetősége
3
1
2
8 Várakozási idő a jegykezelésnél
3
2
1
9 A jegykezelő személyzet hatékonysága
3
1
2
10 A jegykezelő személyzet udvariassága
3
1
2
11 Várakozási idő az útlevél- és vízumellenőrzésnél
3
2
1
12 Személyzet udvariassága és segítőkészsége
3
1
2
13 Biztonsági személyzet udvariassága és segítőkészsége
3
1
2
14 A biztonsági ellenőrzés alapossága
2
1
3
15 A biztonsági ellenőrzés időtartama
3
1
2
16 A vagyon- és személybiztonság érzete
3
2
1
17 Tájékozódás a repülőtéren
2
1
3
18 Járatinformációs képernyők
3
1
2
19 Gyalog megtett út
2
1
3
20 Csatlakozások más járatokhoz
1
2
3
21 A repülőtéri személyzet udvariassága és segítőkészsége (kivéve a jegykezelést, útlevél ellenőrzést, utasbiztonságot)
2
1
3
22 Étterem / Étkezési lehetőségek
1
3
2
23 Étterem / Étkezési lehetőségek ár érték aránya
1
3
2
24 ATM és Bank automata rendelkezésre állása
3
1
2
25 Vásárlási lehetőségek
1
2
3
26 Vásárlási lehetőségek ár érték aránya
1
3
2
27 Internet elérhetőség/Wi-Fi
3
2
1
28 Várótermek üzletembereknek
3
2
1
29 Mosdók elérhetősége
3
1
2
30 Mosdók tisztasága
3
1
2
31 Kényelmes várótermek
3
2
1
3
1
2
ELÉRHETŐSÉG / TÁJÉKOZÓDÁS
CHECK IN A REPÜLŐTÉREN
SZEMÉLYI IGAZOLVÁNY ÉS ÚTLEVÉLELLENŐRZÉS
BIZTONSÁGI ELLENŐRZÉS
TÁJÉKOZÓDÁS A REPÜLŐTÉREN
REPÜLŐTÉRI SZOLGÁLTATÁSOK / LÉTESÍTMÉNYEK
A REPÜLŐTÉR KÖRNYEZETE 32 A terminál tisztasága 49 / 79
33 A repülőtér légköre
2
1
3
34 Útlevél és vízumellenőrzés
3
2
1
35 A poggyászkezelés gyorsasága
3
2
1
36 Vámvizsgálat
3
2
1
BUD
PRG
VIE
1 Általános elégedettség a repülőtérrel
3
1
2
2 Általános elégedettség a repülőtérrel (üzleti utasok)
3
1
2
3 Általános elégedettség a repülőtérrel (turista utasok)
3
2
1
4 Közlekedés a repülőtérre és vissza
3
2
1
5 Parkolási lehetőségek
3
2
1
6 Parkolás ár érték arány
3
1
2
7 Poggyászkocsik elérhetősége
3
1
2
8 Várakozási idő a jegykezelésnél
3
2
1
9 A jegykezelő személyzet hatékonysága
3
2
1
10 A jegykezelő személyzet udvariassága
3
2
1
11 Várakozási idő az útlevél- és vízumellenőrzésnél
3
2
1
12 Személyzet udvariassága és segítőkészsége
3
2
1
13 Biztonsági személyzet udvariassága és segítőkészsége
2
3
1
14 A biztonsági ellenőrzés alapossága
3
2
1
15 A biztonsági ellenőrzés időtartama
3
2
1
16 A vagyon- és személybiztonság érzete
2
3
1
17 Tájékozódás a repülőtéren
2
1
3
18 Járatinformációs képernyők
3
2
1
19 Gyalog megtett út
2
1
3
n.a.
1
2
21 A repülőtéri személyzet udvariassága és segítőkészsége (kivéve a jegykezelést, útlevél ellenőrzést, utasbiztonságot)
2
3
1
22 Étterem / Étkezési lehetőségek
1
3
2
23 Étterem / Étkezési lehetőségek ár érték aránya
2
1
3
24 ATM és Bank automata rendelkezésre állása
3
1
2
25 Vásárlási lehetőségek
2
1
3
26 Vásárlási lehetőségek ár érték aránya
2
1
3
27 Internet elérhetőség/Wi-Fi
3
2
1
28 Várótermek üzletembereknek
3
1
2
ÉRKEZÉS OLDALI SZOLGÁLTATÁSOK
2016 Q1 ÁLTALÁNOS ELÉGEDETTSÉG
ELÉRHETŐSÉG / TÁJÉKOZÓDÁS
CHECK IN A REPÜLŐTÉREN
SZEMÉLYI IGAZOLVÁNY ÉS ÚTLEVÉLELLENŐRZÉS
BIZTONSÁGI ELLENŐRZÉS
TÁJÉKOZÓDÁS A REPÜLŐTÉREN
20 Csatlakozások más járatokhoz REPÜLŐTÉRI SZOLGÁLTATÁSOK / LÉTESÍTMÉNYEK
50 / 79
29 Mosdók elérhetősége
3
1
2
30 Mosdók tisztasága
3
1
2
31 Kényelmes várótermek
3
1
2
32 A terminál tisztasága
3
2
1
33 A repülőtér légköre
3
1
2
34 Útlevél és vízumellenőrzés
3
2
1
35 A poggyászkezelés gyorsasága
3
2
1
36 Vámvizsgálat
3
2
1
A REPÜLŐTÉR KÖRNYEZETE
ÉRKEZÉS OLDALI SZOLGÁLTATÁSOK
51 / 79
IX. melléklet A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér forgalma
A következőkben rövid áttekintést adunk az elmúlt 5 év forgalmáról, majd ismertetjük a következő 5 év forgalmi előrejelzését. IX.1
A Repülőtér forgalmának áttekintése az elmúlt 5 évben (2012-20161)
A hazai légitársaság, a Malév 2012. évben bekövetkezett kiesése következtében a Budapest Airport Zrt. forgalmi szerkezete jelentős mértékben átalakult. A Malév korábban éveken keresztül rendkívül nehéz helyzetben próbált talpon maradni, miközben piaci részesedése a folyamatosan élesedő versenyben fokozatosan csökkent. Jóllehet a társaság stratégiájának megváltoztatása és a versenyképes árképzésre fordított figyelem eredményeként a társaságnak sikerült korábbi piaci részesedése bizonyos részét visszaszerezni, a privatizáció, az üzemanyagárak emelkedése és a globális pénzügyi válság hatására a Malév egy konszolidációs folyamat megindítására kényszerült, amely csökkenő utas-számokhoz és végül a társaság megszűnéséhez vezetett. 2012. február 3-ától a Malév járatai már nem indultak el és a társaság fizetőképtelenséget jelentett. Tevékenységeit végleg megszüntette. A működésükben rejlő rugalmasságot kihasználva egyes alacsony költségvetésű légitársaságok azonnal kihasználták az újonnan megnyíló piaci lehetőségeket és néhány repülőgépet Budapestre irányítottak át, a létesítményt bázisrepülőtérként használva. A járatok megszüntetésének következtében a teljes átmenő forgalom néhány, nagymértékben a pl. a Balkán országai felé átszálló utasokra támaszkodó, különleges igényeket kiszolgáló járattal együtt azonnal és véglegesen elveszett. A nagy útvonalakon viszont erős versenybe kezdett a két legnagyobb fapados cég, ráadásul jelentős többletkapacitásokat vontak be bizonyos útvonalakon. A kíméletlen árverseny nem bizonyult hosszútávon fenntarthatónak, ezért 2013-ra jelentősen csökkentek a kapacitások, illetve áthelyeződtek más nyereségesebb útvonalakra. Tekintve, hogy az alacsony költségvetésű légitársaságok nagy befogadóképességű repülőgépeket üzemeltetnek és jellemzően magasabb kapacitáskihasználási szinteket érnek el, a gépmozgások száma 2012-ben az utas-szám csökkenését meghaladó mértékben esett vissza. Az utas-szám összességében 4,7 %-os, a gépmozgások száma ezzel szemben 20,4 %-os visszaesést mutatott. Ezzel szemben a teljes körű szolgáltatást nyújtó légitársaságok nem voltak képesek az alacsony költségvetésű versenytársaikhoz hasonló rugalmassággal reagálni a magyar nemzeti légitársaság kiesésére. Néhány járat kivételével pusztán a meglévő járatok kapacitásának növelésével és a jegyárak megemelésével válaszoltak az új piaci helyzetre. Mindennek azután a piaci részesedésük látható mértékű elmozdulása lett az eredménye.
1
A 2015-re vonatkozó forgalmi adatok becsültek.
52 / 79
2016-ban az új járatoknak és az átlagos kapacitáskihasználási tényezők enyhe növekedésének köszönhetően éves összehasonlításban az utas-számok mintegy 5.9%-os emelkedése várható különösen a menetrend szerinti forgalom növekedésének és az alacsony költségvetésű légitársaságok tevékenységének eredményeképpen. A változásokat az alábbi grafikon mutatja:
Utasforgalom 2012-2016 12 000 000 10 298 963 10 000 000 8 504 020
8 520 880
2012
2013
10 909 673
9 155 961
8 000 000
6 000 000 4 000 000
2 000 000 0
Total
2014 FSC
Utasforgalom megoszlás 2012
2015
MA
2016F
LCC
Utasforgalom megoszlás 2016
FSC 42% LCC 53%
LCC 55%
FSC 47%
MA 3%
A gépmozgások száma még jelentősebb visszaesést mutat, mint ami az utasforgalomban volt tapasztalható. Ez főként annak köszönhető, hogy a Malév 22 gépes flottájában kisebb, regionális járatokat teljesítő gépek is üzemeltek, míg a helyüket betöltő fapados légitársaságok kizárólag nagy keskenytörzsű, nagy üléssűrűségű gépekkel üzemelnek. A gépmozgások száma a Malév piacról történő kilépését követő két veszteséges év elteltével, 2014-ben indult ismét növekedésnek. A folyamatos növekedés ellenére a gépmozgások száma csak nemrég érte el a 2012-es szintet, de egyértelműen a történelmi rekordszint alatt maradnak. 53 / 79
A Repülőtér áru- és postaforgalma rendkívül érzékenyen reagál a gazdasági környezet változására. Két igen jelentős növekedést mutató évet követően 2012-ben 13 %-os csökkenés következett be, amelyet azután többéves stagnálás követett. Megállapítható, hogy a gazdasági világválság jóval nagyobb mértékben érintette a légi és földi árufuvarozást, mint az utasforgalmat.
Áruforgalom megoszlás 2012
Áruforgalom megoszlás 2016 Közúti jármű 28%
Közúti jármű 33%
Légijármű 67%
Légijármű 72%
54 / 79
IX.2 Forgalmi előrejelzés a következő öt évre (2017-2021)2
2012. február 3. a magyar légiközlekedés fekete napja, amikor a Malév bejelenttette teljes leállását. Ez a lépés a Budapest Airportot arra kényszerítette, hogy teljesen újratervezze előrejelzéseit, és drasztikusan csökkentse az utasforgalom várható szintjeit. A légiforgalomban a folyamatos gazdasági válság hatására bekövetkező globális visszaesés miatt, és az átszálló utasok kiesésére tekintettel a Budapest Airport Zrt. előrejelzése szerint 2021-ben várható, hogy az utasszám meghaladja a 13,6 milliót.
A piaci szegmensek jelentősen átalakultak a hazai fuvarozó csődjével. Az üzleti modellből adódóan a LCC légitársaságok reagáltak azonnal, számottevő kapacitást allokálva Budapestre, betöltve az piaci űr egy részét. A hagyományos légitársaságok kevésbé rugalmas modellje járatszám és főként gépkapacitás bővítést tett lehetővé, habár ebben a szegmensben is több új szereplő jelent meg a piacon. A Budapest Airport várakozásai szerint 2016-ban a növekedés fő motorja a fő légitársaságok, azaz a WizzAir és a Ryanair tevékenységének bővülése, amelynek eredményeképpen a jelen évre az előző évitől elmaradó mértékű, 5,9%-os növekedés várható, míg az ötéves időtartamra számított CAGR értéke 4,1% lesz. Középtávon azonban nem várhatók jelentős elmozdulások a piaci szegmensekben.
2
A tervek jóváhagyásához igazgatósági döntés szükséges
55 / 79
Utasforgalom megoszlás 2017
Utasforgalom megoszlás 2021
FSC 47%
LCC 53%
LCC 53%
FSC 47%
A Budapest Airport Zrt. 2016-ra a gépmozgásokat tekintve csekély, mintegy 1,6 %-os növekedésre számít, amit az 5 éves periódusban 3,1%-os CAGR növekedés követ. A 2006os, történelmi rekordnak számító közel 127 000 gépmozgást várhatóan legfeljebb csak 2020-as évtized közepére éri el újra.
A Malév csődje érintette az új Cargo bázis létrehozását is. A piaci feltételek változása miatt a projekt kivitelezését a Budapest Airport Zrt. 2018-ra halasztotta. A következő öt évben a teherszállító gépmozgásokat tekintve egy mérsékelt, mintegy 2 %-os éves bővüléssel számol a Budapest Airport. A teherforgalmi infrastruktúra bővülésének eredményeképpen a teherforgalom tonnában kifejezett volumene a következő öt év folyamán mintegy 5 %-os CAGR növekedést mutat, ezáltal meghaladva a tervezett teherszállító gépmozgások növekedésének mértékét.
56 / 79
57 / 79
X. melléklet A Repülőtér kapacitása A Budapest Airport Zrt. minden menetrendi időszak előtt megküldi a Repülőtér aktuális kapacitását a slot koordinátor részére.
58 / 79
XI. melléklet A régió főbb repülőtereinek díj összehasonlítása A forgalom alakulására részben hatással van a repülőterek árainak alakulása. Egy járat teljes üzemeltetési költségében a reptéri költségek átlagosan 5 %-ot tesznek ki. Természetesen a hosszú távú, tengerentúli üzemeltetés esetén ez jóval alacsonyabb.
Forrás: IATA
Nem csak az a fontos, hogy egy repülőtér használatának a díjai mennyire vannak összefüggésben a költségekkel, hanem a versenytársak díjaival is versenyképesnek kell lennie. A repülőtéri díjak minél szemléletesebb bemutatása és összehasonlítása miatt számításokat végeztünk a belgrádi, bécsi, pozsonyi és prágai repülőterek meghirdetett (2016-ban érvényes) díjait alapul véve. A számításhoz a következő paramétereket vettük alapul:
Típus: A-320 MTOW: 72.0 tonna Max. utas létszám: 180 Load faktor: 80%, 144 utas Forduló idő: 60 perc Üzemelés: nappal (06.00-18.00) Üzemelés: központi (fő) terminálra Parkolás: apron (előtér)
(A részletes, repülőterekre vonatkozó díjstruktúrák leírásai és a számítások táblázatai a XII. számú mellékletben találhatók).
59 / 79
Reptéri díjak (EUR) Utas
Belgrád
Pozsony
Prága
Budapest
Bécs
2,235
2,343
3,222
3,234
3,715
Gépmozgás
780
1,361
879
1,144
910
Illeték
141
0
0
0
1,008
3,156
3,704
4,101
4,378
5,634
Összesen
A fenti diagram jól ábrázolja, hogy az adott díjtételekből származó bevételek milyen arányban szerepelnek a repülőterek díjstruktúráinak tekintetében. Mindegyik repülőtérre elmondható, hogy a bevételek legnagyobb hányadát az utaskiszolgálási díjak alkotják. Az utasokkal kapcsolatos díjak a terminálhasználattal függenek össze, amibe beletartoznak a biztonsági tevékenység költségei is. A légitársaságoknak kifejezetten érdekük, hogy a díjak minél nagyobb része az utasdíjban legyen kiszámlázva, mivel számukra ez csak egy átfolyó tétel. Ebből a szempontból Budapest, Belgrád és Prága élen jár, mivel a teljes költség 70% feletti részét ezen utasdíj teszi ki. A repülőgépekkel kapcsolatos díjak jellemzően a leszállási díj, a parkolási díj, zajvédelmi díj és egyéb infrastruktúrális díjak. Az öt repülőtér közül a belgrádi díjak a legalacsonyabbak, majd ezt követi a pozsonyi és prágai repülőtér. A budapesti repülőtér árszínvonala közel 19%-kal alacsonyabb, mint a bécsi, ami a régió legdrágább repülőtere.
60 / 79
XII. melléklet A budapesti, bécsi, prágai, belgrádi és pozsonyi repülőterek meghirdetett díjai A számítások a 2016-ban érvényes repülőtéri díjak felhasználásával történtek.
Budapest (érvényes 2016. április 1-től)
Leszállási díj
Parkolási díj
Zajdíj
Utaskiszolgálási díj
10 tonnáig: € 120,38 10 és 45 tonna között: € 11,44 * minden tonna 45 és 150 tonna között: € 9,71 * minden tonna 150 tonna felett: € 7,78 * minden tonna (a számítást a megfelelő sávba eső díjnak megfelelően kell elvégezni) € 0,22 * minden tonna * óra (az első 30 perc ingyenes) Z=A*K*N*M A (alapdíj) € 7,58 / művelet K (kategória szorzó) zajbizonyítványban szereplő zajszínt szerint N (napszaki szorzó) nappali/esti/hajnali/éjszakai M (műveleti szorzó) felszállás/leszállás € 23,64 / induló utas a T2-n € 23,64 / átszálló utas 1000 utas/hó-ig € 11,82 / átszálló utas 1000 utas/hó-tól € 35,25 / induló utas a GAT terminálon
Infrastrukturális díj
Nincs
Bécs (érvényes 2016. január 1-től) Leszállási díj Parkolási díj
Zajdíj
5 és 45 tonna között € 218,23 45 tonna felett € 218,23 + € 5,95*minden tonna A leszállási díj százalékában van meghatározva (első 4 óra ingyenes) mértéke: 15 % H=G–W W (kompenzációs érték) G/az összes mozgások száma G (zajdíj a kompenzáció előtt, a zajminőség meghatározásával) G = F – (F * C * Y) Y (zajminőségi szorzó) 8 C (a megengedett zajszinttől való eltérés) C=B–A F (zajdíj a kompenzáció előtt, a zajminőség meghatározása nélkül) F = (A – X) * U A (légijármű zajértéke) A = 10 * LOG ((10(K/10)+10(L/10)+10(M/10))/3) 61 / 79
Utaskiszolgálási díj
B (az ICAO által meghatározott max zajérték) B = 10 * LOG ((10(K/10)+10(L/10)+10(M/10))/3) X (zajértékhatár) 80 U (alapdíj per db) € 2,00 € 17,15 / induló utas € 17,53 / induló utas PRM és infrastruktúra díjjal együtt € 8,37 / helyi induló utas
Biztonsági díj Infrastrukturális díj "utas" Infrastrukturális díj "előtér" Infrastrukturális díj "üzemanyag"
€ 8,37 / transzfer induló utas € 0,90 / induló utas Repülőgép típustól és állóhelytől függő: € 0 - € 427,69 € 3,15 / üzemanyag köbméter
Prága (érvényes 2016. március 29-től)
Biztonsági díj
5t MTOW-ig CZK 1,047.00 6t-9t MTOW CZK 2,094.00 10t-24t CZK 2,146.00 + (MTOW - 9 t) x CZK 212.00 25t-49t CZK 5,366.00 + (MTOW - 24 t) x CZK 184.00 50t-100t CZK 9,966.00 + (MTOW - 49 t) x CZK 176.00 100t felett CZK 18,910.00 + (MTOW - 100) x CZK 94.00 Külső állóhelynél: CZK 0,24/tonna/perc 06.00-22.00 között CZK 0,15/tonna/perc 22.00-06.00 között Utashídnál: CZK 0,29/tonna/perc 06.00-22.00 között CZK 0,18/tonna/perc 22.00-06.00 között Kategória 1: CZK 5,90 * minden tonna Kategória 2: CZK 12,90 * minden tonna Kategória 3: CZK 29,90 * minden tonna Kategória 4: CZK 61,90 * minden tonna Kategória 5: CZK 122,90 * minden tonna CZK 591,00 / induló utas CZK 215 / átszálló utas Utaskiszolgálási díj tartalmazza
Infrastrukturális díj
Nincs
Leszállási díj
Parkolási díj
Zajdíj
Utaskiszolgálási díj
Belgrád (érvényes 2014. május 1-től) Leszállási díj Parkolási díj
25 tonnáig € 5,70 * minden tonna 25 tonna felett: € 7,70 * minden tonna Külső állóhelyen: € 2,00 * minden tonna / 24 óra (az első 4 óra ingyenes) 62 / 79
Világítás
Utaskiszolgálási díj
Utashídnál: 24 – 35 t között € 114,00 38 – 48 t között € 128,00 48 – 60 t között € 142,00 60 – 70 t között € 160,00 70 – 80 t között € 185,00 80 – 90 t között € 202,00 90 – 150 t között € 232,00 150 – 180 t között € 302,00 180 – 210 t között € 302,00 210 – 260 t között € 444,00 260 t fölött € 560,00 25 tonnáig € 1,80 * minden tonna 25 tonna felett: € 2,46 * minden tonna T1 terminálon: Nemzetközi utas: € 12,00 / induló utas Belföldi utas: € 8,50 / induló utas átszálló utas: € 4,00 / átszálló utas T2 terminálon: Nemzetközi utas: € 16,50 / induló utas Belföldi utas: € 8,50 / induló utas átszálló utas: € 4,00 / átszálló utas CUTE díj € 0,69 / induló utas
Biztonsági díj
€ 3,30 / induló utas
Infrastrukturális díj
5 tonnáig € 17,00 5 -10 t között € 37,04 10 – 16 t között € 99,16 16 – 24 t között € 175,00 24 – 35 t között € 228,52 35 – 48 t között € 246,00 48 – 60 t között € 264,00 60 – 70 t között € 309,16 70 – 80 t között € 341,36 80 – 90 t között € 372,56 90 – 150 t között € 444,08 150 – 180 t között € 578,00 180 – 210 t között € 733,48 210 – 260 t között € 942,20 260 t fölött € 1190,76
63 / 79
Pozsony (érvényes 2014. május 1-től)
Leszállási díj
Belföldi járat: Košice 10,953 EUR Poprad-Tatry 6 EUR Piešťany 5,20 EUR Žilina 6 EUR Bratislava/M. R. Štefánik 5,15 EUR Sliač 4,50 EUR Trenčín 4 EUR Prievidza, Nitra 0,331 EUR Nemzetközi járat: 25t-ig 13 EUR 25t-100t 312 EUR + (minden tonna - 25 t) × 7,7 EUR 100t felett 585,20 EUR + (minden tonna - 100 t) × 4,8 EUR
Parkolási díj
Utaskiszolgálási díj
Külső állóhelyen: € 0,298 * minden tonna / óra (az első 2 óra ingyenes 100 t felett) Nemzetközi utas: € 16,00 / 10 induló utasig Nemzetközi utas: € 11,00 / 10 induló utastólNemzetközi átszálló utas: € 8,13 / átszálló utas Belföldi utas: Košice 10,455 EUR / induló utas Bratislava/M. R. Štefánik 6,31 EUR / induló utas Piešťany 5 EUR / induló utas Poprad-Tatry 6 EUR / induló utas Žilina 6 EUR / induló utas Sliač 4,315 EUR / induló utas Prievidza, Nitra 3,319 EUR / induló utas belföldi átszálló utas: € 3,15 / átszálló utas
Biztonsági díj
nincs
Infrastrukturális díj
nincs
A „minden tonna” kifejezés a Maximális Felszálló Súly (MTOW) minden megkezdett tonnájára utal.
64 / 79
XIII. melléklet Pénzügyi áttekintés és előrejelzés
XIII.1 Bevétel- és költség-allokáció elemzése szabályozott és nem szabáyozott szolgáltatások tekintetében A Budapest Airport Zrt. 2015-ben 218,4 millió euró bevételre tett szert, amelyből 151,3 millió euró származik repüléshez kapcsolódó díjakból, rendeletben szabályozott szolgáltatásokból. 000 EUR
Total
Bevételek Légiforgalmi bevételek Leszállási díj - súly komponens Leszállási díj - zaj komponens Repülőgép-parkolás Csomagkezelési díj Leszállási díj kedvezmények Utaskiszolgálási díj Check-in Egyéb légiforgalmi bevételek Nem légiforgalmi bevételek Ingatlan bérbeadás és üzemeltetés Kereskedelem és reklám Közúti előtér irányítás Egyéb nem légiforgalmi bevételek Egyéb, nem pénzügyi bevételek Pénzügyi bevételek
218 350 151 252 29 573 1 349 2 969 2 327 -4 431 113 770 2 068 3 626 62 150 22 694 26 274 9 591 3 591 1 818 3 129
Ráfordítások Légiforgalmi Anyag jellegű ráfordítás Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenés Pénzügyi ráfordítások Egyéb ráfordítás Nem légiforgalmi Anyag jellegű ráfordítás Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenés Pénzügyi ráfordítások Egyéb ráfordítás
221 616 160 466 22 959 15 209 37 228 75 359 9 711 61 150 13 228 4 090 9 487 30 965 3 380
EBT Aviation EBT
-3 266 -9 213
PAX
CARGO
148 583 148 583 27 346 1 207 2 413 2 327 -4 175 113 770 2 068 3 626
2 670 2 670 2 227 143 556 0 -256
157 633 22 554 14 940 36 571 74 029 9 540
2 832 405 268 657 1 330 171
-9 051
-163
Megjegyzés: Auditált adatok, Budapest Airport HAS
A Budapest Airport Zrt. ráfordításai ugyanezen időszak alatt 221,6 millió eurót tettek ki, amelyből 160,5 millió euró volt a repüléshez kapcsolódó szolgáltatások, a szabályozott szolgáltatások költsége. Budapest Airport Zrt. légiforgalmi üzletági eredménye 2015-ben -3,3 millió eurós veszteséget mutat.
65 / 79
XIII.2 A szabályozott szolgáltatások nyújtása érdekében lekötött tőke értékelése A Budapest Airport Zrt. tevékenységét 2002. január 1-jén kezdte meg. A repülőtéri, illetve egyéb kereskedelmi tevékenységekhez szükséges eszközeit a MNV-től vagyonkezelésbe kapta, ezek független vagyonértékelő által meghatározott értéken kerültek bele a számviteli nyilvántartásokba. A független szakértő határozta meg ezen eszközök nettó értékét, a hasznos élettartamát és maradványértékét is. A privatizáció időpontjában, 2005. december 22-én a Budapest Airport Zrt. állóeszközei egy a nemzetközi pénzügyi beszámolási normák (IFRS) szerint készült független értékelés tárgyát képezték. XIII.3 A szabályozott tevékenységekhez kapcsolódó működési költségek és hatékonysági célok Amellett hogy biztosítja a folyamatos működés feltételeit, illetve az üzemeltetés fejlesztését szükséges beruházásokat valósít meg, a hatékonyság növelésére a következő lépéseket tette meg a Budapest Airport Zrt. 2009-2015 között melyeket folytatni tervez a jövőben is: -
Terminál 1 bezárása, alap beszállító kapuk kialakítása A Malév csőd következményeként jelentősen megugró fapados forgalom miatt 2012. májusában bezárásra került a T1 terminál. A központi biztonsági utas ellenőrzés területen a szinergiák kihasználásával, illetve az épület üzemeltetés területén jelentős megtakarításokat ér el a Budapest Airport. A fapados légitársaságok alacsonyabb költség elvárásának megfelelően a Budapest Airport 8 darab schengeni és 4 darab non-schengeni alap beszállító kapu kialakítását hajtotta végre. Ezek a kapuk a terminál épülettől távolabb helyezkednek el, ami lehetővé teszi, hogy az utasok gyalog érhessék el a repülő gépet. A Budapest Airport csökkentett szolgáltatásokat nyújt ezekben a helyiségekben, ugyanakkor a a T2 terminál szűkös beszállító kapu kapacitása, jelentősen emelkedett.
-
Biztonsági tevékenység, BUDSEC Kft A jogszabályi környezet változása és a hatékonyság növelése érdekében a Budapest Airport úgy döntött, a hatóságokkal történt egyeztetéseket követően, 100%-os leányvállalatot alapít és a bérelt utasbiztonsági munkaerő jelentős részét saját hatáskörben foglalkoztatja tovább. Ez a szolgáltatási szint növekedését eredményezi, a dolgozónak állandó munkaszerződéssel és motiváló rendszerrel, továbbá a cég, megtakarítást érve el a működési költségeken. A gyorsabb utasáramlás érdekében, a várakozási idők csökkentése és a biztonsági szint tovább emelése érdekében 2011 márciusban a SkyCourt átadásával az induló utasbiztonsági ellenőrzést központosította illetve a csatornák számát előbb 12-re majd 13-ra, végül 2015-ben 14-re emelte a Budapest Airport, melyek rugalmasabban használhatóak mint korábban a schengeni szétválasztás biztonsági ellenőrzés utánra történő áthelyezésével. Új dolgozói biztonsági csatorna került kialakításra annak érdekében, hogy a központi utasbiztonsági csatornákat tehermentesítse. 2015-ben a T2B utasbiztonsági ellenőrzés előtti várakozási terület kibővítésére került sor. Hatósági igény alapján plusz 4 útlevélellenőrző fülke került telepítésre 2015-ben. A 2016-os várható kapacitásbővítések tekintetében, a Budapest Airport automata beszállító/áteresztő kapuk telepítését fogja elvégezni, illetve bővíti a T2A check-in kapacitást. 66 / 79
A kapacitás növelése különösen fontos, mivel az EU iránymutatások és biztonsági szabályozások változása a folyadék ellenőrzése terén azzal számol, hogy az induló utasok hozott folyadékokat különösebb korlátozás nélkül vihessenek fel a repülőgépek fedélzetére, amelyeknek ellenőrzése / átvilágítása a repülőtér feladata lesz majd. Szintén jogszabályi változások miatt az utasok nagyobb arányát kell átvizsgálni robbanásbiztonság szempontjából, amely teljesítésére 2015 folyamán több ETD készülék beszerzésére és beüzemelésére került sor, valamint elkezdődött egy body scanner tesztelése is. A tesztelési folyamat sikeressége nyomán, 2016 folyamán a Budapest Airport 6 db body scanner-t fog telepíteni. Az ellenőrző gépek (folyadék-, robbanóanyag-ellenőrzés, röntgengépek) az előírásoknak megfelelő időszakonként szoftverfrissítésen esnek át, valamint élettartamuk lejártakor cserélésre kerülnek. A SkyCourtban az 5 szintű feladott poggyász ellenőrzési rendszer is a legmagasabb biztonsági ellenőrzési szintet biztosítja. 2010-2011–ben megvalósuló Új Biztonsági Koncepció Projekt a hatósági engedélyezések után 2012 első negyedévben üzembe helyezésre került. A biztonsági területek átszervezésével, a ki-belépések számának csökkentésével, a két terminál kiszolgáló forgalmának SRA-n belül tartásával, a kiszolgálók működési hatékonysága növekedett. A teljes behatolás védelmi rendszer is fejlesztésre került, illetve kamera rendszer került telepítésre a teljes SRA kerítés teljes nyomvonalán, jelentősen növelve a biztonsági készenlétet. A kiépített kamera rendszer évről évre bővítésre kerül hatósági igények alapján. 2015-ben pilomat rendszer került telepítésre a nyugati SRA beléptető pontnál. Az utasbiztonsági és a fegyveres biztonsági őrség dolgozóinak biztonsági tanfolyam szervezésével, valamint a Budapest Airport összes dolgozójára kiterjedő biztonsági fegyelem megerősítését célzó tanfolyamok szervezésével a Budapest Airport Zrt. tovább erősítette a Repülőtér biztonságát. A Biztonsági terület minőségbiztosítását a rendszeresen elvégzett ISO auditok is biztosítják, amely 2016-ban a Fegyveres Biztonsági Őrségre, valamint a Polaroidra is ki lett terjesztve. -
Repülőtéri Üzemirányító Központ A Repülőtéri Üzemirányító Központ létrehozásával gördülékenyebbé vált a Repülőtér napi üzemének irányítása, a forgalmi területek ellenőrzése, valamint az üzemeléssel összefüggő problémák megoldása, valamint biztosítottá vált az azonnali beavatkozás, cselekvés. A T2A tetején a T2 bővítési projektként megvalósult integrált új Repülőtéri Irányítási Központ (Forgalmi, Biztonsági, Krízis) a forgalmi irányításban és a biztonság terén jelent további előrelépéseket.
-
Terminál menedzsment A Budapest Airport Zrt. a teljes üzemelési időben biztosítja az utas terminálok operatív felügyeletét, amellyel az utasok kezelésének hatékonyságát növelte. A T2 átépítse során a Budapest Airport Zrt. a légitársaságok és egyéb bérlők elhelyezkedésének optimalizálásával törekszik a jobb kihasználtságra, a szolgáltatási szint emelésére. 2009-2010-ben a T2 projekt során a forgalmi előtér bővítését, külső állóhelyek létesítését és buszos kapuk kialakítását biztosította a Budapest Airport Zrt. A SkyCourt 2011. március végi megnyitását követően a 2. Terminál fejlesztése tovább folytatódott a meglévő 2A és 2B terminálrészek felújításával, illetve
67 / 79
kapcsolódó projektekkel, pl. a fő bekötőút felújítása és a belső világítási rendszerek cseréje 2012-ben az utashidak is felújításra kerültek, buszos kapuk lettek kialakítva. 20142015-ben az utashidak további fejlesztésére került sor, belértve a 34/36-os utashíd dual boarding rendszerre való átalakítását, a 37-es utashíd rekonstrukcióját és a 39es utashídhoz külső lépcső telepítését, amely közvetlen hozzáférést biztosít a nemschengen területről érkező utasok számára. A SkyCourt építése és a 2A-2B terminálok átalakítása nem csak az utasbiztonsági ellenőrzés terén volt fontos, a repülőtéren változott az utasáramlás, a terminálokon a schengen nem schengeni szétválasztás biztonsági ellenőrzés utánra történő áthelyezésével a check-in-ek megosztottsága is megszűnt, a beszállító területeken jelentős plusz területet eredményezett a projekt.
-
Energiafogyasztással kapcsolatos kutatás és fejlesztés Egy átfogó, energiafogyasztással kapcsolatos kutatási és fejlesztési projektre került sor a Budapest Airport Zrt-nél 2009-ben. A projekt részeként 56 darab napkollektor került telepítésre az 1 Terminál tetején.
-
Ingatlan menedzsment A rendelkezésre álló ingatlanok hatékonyabb fel-, illetve kihasználása energia megtakarítást eredményezett.
-
Ingatlan takarítási tevékenység kiszervezése A Budapest Airport Zrt. által üzemeltetett ingatlanok takarítási tevékenysége 2009ben kiszervezésre került, mely által a tevékenység magas színvonalon, költséghatékony módon kerül elvégzésre.
68 / 79
-
Rendszerek működtetése, felújítása A repülőtér gépészeti rendszereinek és üzemeltetési infrastruktúrájának egy része 20-25 éves, a Budapest Airport Zrt. folyamatos felújítások, cserék során modernebb költséghatékonyabb rendszerek bevezetésére törekszik. 2016-ban megvalósításra kerül az ILS navigációs rendszer cseréje a 13R, 31R leszállási irányra vonatkozóan.
A Budapest Airport Zrt. – összhangban a tulajdonos elképzeléseivel - további előrelépéseket szándékozik elérni a Repülőtér hatékonyságának növelése terén, miközben fenntartja és javítja a nyújtott üzemeltetési szolgáltatások színvonalát. XIII.4 A következő előrejelzési periódus során megvalósítandó, légi közlekedéshez kapcsolódó beruházásokra vonatkozó előrejelzések, ideértve az egyes projektek megvalósításának indikatív menetrendjét is3 Az alábbi táblázat a Budapest Airport Zrt. légi közlekedéssel kapcsolatos beruházásaira vonatkozó becsült adatokat foglalja össze.
Capex Projec ts (EURm) - top projec ts
2016
2017
2018
2019
2020
2016 - 2020
Terminal 2C
-
-
-
18,50
12,00
30,50
Pier B
-
9,00
9,00
-
-
18,00
0,15
-
-
-
2,50
2,65
-
2,50
-
-
-
2,50
Upgrade of pax screening
0,98
0,30
0,50
0,40
-
2,18
RHTP vehicles
0,88
0,90
0,05
-
-
1,83
Snow cleaning improvements
0,15
-
0,30
1,20
-
1,65
Baggage reclaim extention
-
-
-
0,80
0,50
1,30
Replacement aTix machines, purchased in 2008, by ACBS machines
-
0,30
0,30
0,30
0,30
1,20
0,68
0,55
-
-
-
1,23
Replacement ILS RWY 13L
-
-
-
0,90
-
0,90
Replacement ILS RWY 13R
0,90
-
-
-
-
0,90
Replacement ILS RWY 31L
-
-
0,90
-
-
0,90
Repair of airfield pavements, continuation of campaign
0,20
0,20
0,15
0,15
0,15
0,85
Security Scanners
0,20
0,40
0,20
-
-
0,80
Replacement of 10 kV protection system
0,20
0,20
0,20
0,20
-
0,80
Replacement of BRITE Taxiway Control SyStem
0,34
0,29
0,10
-
-
0,73
Baggage system / X-rays - matrix server replacement
0,60
-
-
-
-
0,60
Replacement ILS RWY 31R
0,60
-
-
-
-
0,60
SW - FIDS Upgrade
0,50
-
0,07
0,02
0,02
0,60
LAG detection technology implementation
0,07
-
-
0,50
-
0,57
Replacement of airfield ground lighting cables
0,15
0,10
0,10
0,10
0,10
0,55
Modification of architecture of control system (primary AGL controlling
0,20
0,35
-
-
-
0,55
Other projects
7,60
6,22
4,86
3,31
2,84
24,83
14,39
21,31
16,73
26,37
18,40
97,20
Replacement of hold baggage machines (EtDS by CTX machines) Extention of TWY U + groundhandling staging areas
Check-in extention
Total
A Budapest Airport 2013-ig több, a kapacitás bővítésére irányuló beruházási projektet valósított meg (Észak-Nyugati Előtér, T2 átépítés, Skycourt, T1 átalakítások, induló utas
3
A Budapest Airport jelenleg érvényben lévő, jóváhagyott beruházási terve alapján.
69 / 79
biztonsági csatornák bővítése, érkezési csarnok átalakítása). A kapacitásnövelő beruházások indokoltak a 2016-2020-as időszakban is, mivel a Malév csőd utáni utasforgalom növekedés várakozáson felüli volt. A Budapest Airport a következő kapacitásnövelő beruházások kivitelezését tervezi a következő 5 évben: - T2C terminál fejlesztés 2019/20: kiterjesztett check-in és utasbiztonsági ellenőrzési terület kialakítása - Pier B 2017/18: szélestörzsű gépek számára kialakított állóhelyek létrehozása, valamint az áteresztőkapuk számának növelése érdekében - ’U’ gurulóút, valamint a földi kiszolgálók területeinek kiterjesztése, ’F’ gurulóút kialakítása - Poggyászkiadó rendszer bővítése - Check-in pultok további bővítése a T2B-n 2017-ben Mindezeken túl a meglévő infrastruktúra folyamatos fejlesztésére és cseréjére összpontosító projektek is megtalálhatóak a következő 5 éves beruházási tervben. Ezek a természetesen elhasználódás miatt szükségesek, illetve bizonyos rendszereknél olyan fokú technológiaváltások zajlanak le 15-20 év alatt, ahol a régiek már nem üzemeltethetők alkatrész vagy karbantartási háttér megszűnésével. -
Air Cargo Központi földrajzi elhelyezkedése révén Budapest ideális feltételekkel rendelkezik ahhoz, hogy a fejlett nyugati, illetve a fejlődő keleti piacokat egyaránt kiszolgálja, és hogy a repülőtér, illetve Magyarország a régió logisztikai- és légiáru-elosztó központjává fejlődjön. A főváros tökéletes elhelyezkedése a 7 szomszédos, illetve összesen 20 országot magába foglaló vonzáskörzetével egyedülálló lehetőséget nyújt egy elsőrangú logisztikai központ kialakítására. 2009-2010-ben a Budapest Airport átdolgozta légiáru stratégiáját az AHUK cargo szakértőinek támogatásával, mivel a Cargo City projekt iránti kereslet a gazdasági válság nyomán csökkent. Piackutatást követően újrakezdődtek az előzetes tárgyalások a lehetséges üzleti partnerekkel a légiközlekedési, a légiáru és a logisztikai iparágakból. A Malév csőd miatt a projekt elhalasztásra és felülvizsgálatra került, várhatóan 2017-18-ig, jelenleg a piaci szereplőkkel történő egyeztetések zajlanak. Partneri igények kielégítésére viszont az Air Cargo bázistól függetlenül két új integrátor létesítmény építését tervezi a Budapest Airport. Ezen felül a vasúti infrastruktúra fejlesztésével kívánja szélesíteni a cargo üzlet lehetőségeit.
-
Tűzoltó autók beszerzése: Budapest Airport biztosítja a repülőtéri tűzoltóság működéséhez szükséges eszközöket, beleértve a speciális repülőtérre gyártott és általános tűzoltóautókat is. 2016-2018-ban 3 gépjármű beszerzése tervezett, a régiek cseréje céljából, amik addigra a használati idejük, élettartamuk végére érnek.
-
ILS rendszer cseréje (műszeres leszállító rendszer), BRITE Gurulóút fénytechnikai kontroll rendszer 70 / 79
A kétkomponensű rádiónavigációs rendszerének fő alkotóelemeit a földi telepítésű jeladókat 2015-2019 időszakban tervezi a vállalat lecserélni, a két fel és leszállópálya 4 üzemelési irányára a rendszerek fejlesztéseként. Az első fázis 2016ban kerül átadásra. Hasonló jellegű fejlesztés tervezett a BRITE gurulóút kontroll rendszeren is. XIII.5 A szabályozott tevékenység várható fedezési forrásainak és tőkeszerkezetének az áttekintése A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a 1189/2011. (VI.9.) Kormány Határozat alapján 2011. nyarán gyakorolta a Részvényadásvételi Szerződés szerinti Eladási Opcióját a Magyar Államot megillető 25%+1 szavazatra jogosító részvénycsomagját illetően. Mindezek eredményeként a Cégbíróság az Airport Hungary Kft.-t jegyezte be a cégjegyzékbe a Budapest Airport Zrt. (BUD) egyedüli részvényeseként 2011. július 18-i hatállyal. A Társaság 2016. júliusában hatályos tulajdonosi szerkezetét a lenti ábra mutatja be.
A Budapest Airport Zrt. a szabályozott tevékenységeit teljes mértékben a szabályozott tevékenységből származó bevételeiből, beruházásait pedig belső és külső forrásokból kívánja finanszírozni.
71 / 79
XIII.6 A folyamatban lévő beruházások finanszírozási módja A beruházásokat a Budapest Airport Zrt. belső tulajdonosi forrásokból; valamint a légiforgalmi üzletágból származó bevételeiből kívánja fedezni.
72 / 79
XIV. melléklet A Szabályozott Tevékenységek körébe nem tartozó szolgáltatások A repülőtér üzemeltetőjének az I. mellékletben bemutatott szabályozott tevékenységek körében nem felsorolt összes tevékenysége, szolgáltatásai és az általa rendelkezésre bocsátott infrastruktúra elemek. E körbe tartoznak egyebek mellett az alábbiakban felsoroltak:
Ingatlan bérbeadás Üzemanyag kiskereskedelem közúti járművek számára Közúti jármű karbantartás Légiellenőrzési tevékenység (kalibrálás) IT szolgáltatások Polgári Védelem által nyújtott szolgáltatások Parkoló üzemeltetés Közmű szolgáltatás és hulladék gazdálkodás Foglalkozás egészségügyi szolgáltatások Reklámfelület értékesítés
73 / 79
XV. Melléklet Piaci kockázatok a légiközlekedésben A globális légi utasforgalom alakulását, növekedését iparági ciklusok jellemzik, amelyeket a gazdasági helyzet határoz meg. Az iparági ciklusok fogalma nagyrészt azon a feltételezésen alapul, hogy a légi utasforgalmi növekedést a gazdasági növekedés mozgatja, recesszió esetén pedig negatív következmények várhatók. Ez világosan látható a bruttó hazai össztermék (GDP) és a légi utasforgalom közötti szoros összefüggésből. A múltban mindig is a GDP volt a légiközlekedés fejlődését meghatározó legfontosabb tényező. Ha a GDP növekszik, akkor a légiközlekedés iránti keresletben és a repülési hajlandóságban is annak megfelelő növekedés várható. A lassuló gazdaság ellenben stagnáló piacokhoz vezet, ami a légiközlekedésben általában csak egy bizonyos idő elteltével hozható be, amikor is a növekvő piacok szintje ismét elérhetővé válik.
Forrás: The World Bank
Noha egyes válságok előre láthatók – a gazdasági visszaesések például egyfajta rendszerességgel fordulnak elő – mások teljességgel kiszámíthatatlanok. 2001. szeptember 11-e eseményei jelentős hatást gyakoroltak a világgazdaságra, a légiközlekedésre pedig különösképpen, és nagyrészt stagnáló utasforgalmat eredményeztek a rákövetkező két évben. A kisebb krízisek, mint például a 2003-as SARS járvány vagy a 2010-es izlandi vulkáni hamufelhő regionális, ám mégis jelentős hatást gyakorolnak a forgalomnövekedés ütemére. Az utóbbi 40 év során a globális légiközlekedés összességében erőteljes és robusztus növekedést mutatott (CAGR: 5,2%). A jelenlegi utas-számok az 1974-ben mért adatok mintegy 7,6-szorosával egyenlők. A globális pénzügyi válságot követő rövid visszaesést követően a világgazdaság bővülése az utóbbi években némileg lelassult, a GDP növekedési üteme 2,3-2,5 % körül állandósult, így kismértékben elmarad a 2.8 %-os, 35 éves összetett éves növekedési ütemtől. Mindennek következtében a globális légiközlekedés amúgy is ingadozó fejlődése is lelassult. A 2012. évtől eltekintve (+3.8%) az utasforgalom bővülésének mértéke 5,3 % és 6,3 % között alakult. Különösen a 2015. évben sikerült jelentős, 6,3 %-os éves szintű növekedést elérni az utasforgalomban, a megelőző évhez viszonyított némileg emelkedő trend eredményeként. A geopolitikai feszültségek újbóli fokozódása és a világgazdaság növekedését biztosító tényezőkben (például Kína gazdaságában) megfigyelhető lassulás 74 / 79
következtében a globális gazdaság és különösen a globális légiközlekedési ágazat azonban komoly kihívásokkal és fenyegetésekkel kénytelen szembenézni. A gazdaságok hasonló nehézségeknek lehetne kitéve a továbbiakban is, így a légiközlekedés működése tekintetében a legnagyobb veszélyforrás jelenleg az olaj- és kerozinárak jövendőbeli alakulása. A globális légiközlekedési ágazat különösen 2015-ben profitált az olaj- és kerozinárak hirtelen és jelentős (januárban az előző év azonos időszakához mért 49 %-os) csökkenéséből, ami lehetővé tette az iparág számára a piaci kapacitás bővítését, és azt, hogy vonzó jegyárakkal ösztönözze a növekedést és végső soron a befektetett tőke megtérülési rátáját is növelje.
Forrás: US Energy Information Administration
Noha mindig is voltak csúcsok és hullámvölgyek, több esemény is, mint például az Öbölháború, az olajárak emelkedéséhez vezetett. Noha a háborút követő években az árak csökkentek, az uralkodó tendencia mégis világosan megfigyelhető; az olajárakban folyamatos növekedés figyelhető meg, illetve várható. Általában véve minél kisebb a fennmaradó nyersanyag készlet, annál nagyobb mértékű lesz az árnövekedés. A forgatókönyv függvényében 2040-ig az árak várhatóan a 2013-as szintnek mintegy kétszeresére emelkednek. Ehhez hasonlóan az Egyesült Államok Energiainformációs Hivatala által közzétett adatok szerint a kerozinárak évi 2,8 %-os összetett növekedési üteme várható 2040-ig. Ez az üzemanyag-költségek mértékének az összköltségen belüli emelkedését fogja eredményezni, és nagyobb költségnyomáshoz, illetve végső soron a repülőjegy-árak emelkedéséhez vezet. Ez az általánosságban fejlett, érett piacnak tartott európai színtér vonatkozásában különösen fontos. Míg több fontos társaság, például az Airbus (4,6%) és a Boeing (4,9%) is növekedést vár a globális fizető utaskilométer (RPK) mutatóban, ugyanakkor abban is egyetértenek, hogy ezeket a növekedési rátákat nem Európa fogja elérni, mivel a légiközlekedési kapcsolatrendszer ott a gyorsan fejlődő piacokhoz (pl. Kína, India) képest már most is igen fejlett. Ami pedig a – talán többet eláruló – összesített utasforgalmi mutatót illeti, a Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (ACI) az elkövetkező két évtizedben Európára vonatkozóan 3,1 százalékos összetett éves növekedési ütemmel (CAGR) számol a kontinensen.
75 / 79
CAGR 2014-2034
World/Világ
Europe/Európa
Airbus (RPK) Boeing (RPK) ACI (passengers)
4.6% 4.9% 4.0%
3.6% 3.8% 3.1%
Az utóbbi évtized során az alacsony költségvetésű légitársaságok előretörése különösen erőteljes mértékben járult hozzá az európai légiforgalom bővüléséhez. Az alacsonyabb jegyárak a légiközlekedésnek a kisebb elkölthető jövedelemmel rendelkezők körében történő népszerűsítésével élénkítették a piacot, amelynek következtében fokozódott a repülési hajlandóság elsősorban Kelet-Európába és onnan kiindulóan, ezáltal tovább növelve a légiforgalmat. Mindenekelőtt 2014-ben és 2015-ben mutatkozott egészséges növekedés az európai légiközlekedésben, amelynek során az alacsonyabb olajárak, a gyenge euró és az európai pénzügyi válságot követő helyzet mérsékelt javulása következtében némileg emelkedtek az utasszámok. A továbbra is törékeny gazdasági növekedés következtében azonban a fellendülés továbbra is bizonytalan, különösen a globalizáció folyamatának megtorpanása és az olyan regionális európai válságok miatt, mint például az ukrajnai konfliktus, valamint az államadóssági válság megoldatlansága. Ráadásul a brit népszavazás nyomán, az európai gazdaságnak és légiközlekedésnek még meg kell mutatnia az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépését követően fellépő, a gazdasági növekedéssel szemben ható trendekkel szembeni ellenálló-képességét. Mindenekelőtt a légiközlekedési ágazaton belüli konszolidációs és evolúciós változás a gépmozgásokban várhatóan továbbra is aránytalanul alacsony növekedéshez és a hagyományos légitársaságok alacsony költségvetésű légitársaságok általi kiszorításához vezet. Forgalmuk azonban nagymértékben függ az olajárak fentiekben elemzett változásától; az olcsó repülőjegy-árak csak egy bizonyos pontig tarthatóak. Egy idő után üzemanyag-felárakat lesznek kénytelenek bevezetni, ami a termékeik vonzerejét csökkenteni fogja a földi szállítmányozó versenytársakhoz viszonyítva, és hatalmas költségnyomást fog gyakorolni a szóban forgó légitársaságokra.
A repülőtér-üzemeltetőkre vonatkozó konkrét kockázatok A légitársaságok általában ugyanazoknak a piaci kockázatoknak vannak kitéve, mint a repülőtér-üzemeltetők, utóbbiaknak azonban azzal a ténnyel is meg kell birkózniuk, hogy a gazdasági környezet változása és a forgalom fő irányainak átalakulása esetén a válaszlépéseknek korlátozott tárháza áll csak rendelkezésükre. A repülőterek napjainkban 76 / 79
élénk versenyt folytatnak egymással. Egy a Copenhagen Economics által végzett felmérés szerint az európaiak számára rendkívüli előnyöket biztosít a fejlett repülőtér-hálózat, amelynek köszönhetően több mint 60 %-uk autóval két óra alatt megtehető távolságon belül legalább két fő repülőtér közül választhat. A helyhez kötött repülőterekkel ellentétben, a légitársaságok ésszerű időn belül képesek reagálni az utasszámok csökkenésére és az utasforgalomban bekövetkező elmozdulásokra, például az általuk üzemeltetett repülőgépek számának csökkentésével, vagy kapacitásaik érettebb piacokra történő átcsoportosításával. Az európai repülőtereken a járatok mintegy 15-20 %-át indítják, ill. szüntetik meg évente annak következtében, hogy a nyereségük maximalizálása érdekében légitársaságok folyamatosan átcsoportosítják a kapacitásaikat. Különösen az alacsony költségvetésű járatok növekvő piaci szegmensében a repülőtérváltással járó költségek által jelentett korábbi korlátok már nem tántorítják el a társaságokat attól, hogy tevékenységeiket más repterekre helyezzék át. Ezt a jelenséget az Egyesült Királyság Versenybizottsága is megerősítette. Éppen ellenkezőleg, a repülőterek üzemeltetői általában igen korlátozott mértékben képesek csökkenteni az állandó költségeiket. Egy repülőtér gazdasági lehetőségeit, egész jövőjét meghatározza az adott régió gazdasági növekedése és társadalmi fejlődése. Tekintve, hogy a repülőtér üzemeltetők az esetleges rövid távú gazdasági visszaesések ellenére kénytelenek előre megfinanszírozni a légiközlekedési infrastruktúra hosszú távú és stratégiai fejlesztéseit, különösen fontos megjegyeznünk, hogy ezek a társaságok minden alkalommal kénytelenek vállalni annak kockázatát, hogy az üzleti feltételek visszafordíthatatlanul megváltoznak még mielőtt a befektetésük megtérülhetne. Ezt a kockázatot tovább súlyosbítja az a tény, hogy a repülőtér-üzemeltetők többsége továbbra is egy-egy, a kapacitásaik több mint 40 %-át lekötő légitársaságtól függ. Amint azt a Budapest Airport esetében is megfigyelhettük, a repülőtereknek alig van lehetőségük a Malév tevékenységének beszüntetését követően bekövetkezetthez hasonló hirtelen forgalomcsökkenésekre megfelelő ellenintézkedésekkel reagálni. A kiegyensúlyozatlan kockázati profil ellenére a repülőtér bővítési programokat végső soron függetleníteni kell az eseti visszaesésektől és elsősorban az adott régió általános, hosszú távú gazdasági növekedéséhez kell igazítani. A repülőtér üzemeltetőknek jellemzően a piaci trendeknek elébe menve kell cselekedniük annak érdekében, hogy a repülőtér bővítési programjaikat megfelelő időben tudják megindítani. A 2013. évi „EUROCONTOROL Challenges of Growth” jelentés szerint például 2035-ig az európai légiforgalom mintegy 50 %-os bővülése várható, miközben a repülőtéri kapacitásokban nem várható ezzel arányos bővülés, aminek következtében az infrastruktúra szűkössége miatt a forgalom mintegy 12 %-át nem lesznek képesek befogadni. A jövő európai légiközlekedésébe irányuló beruházásokhoz azonban arra van szükség, hogy a repülőtér-üzemeltetők megfelelő befektetőket találjanak és rendelkezésükre álljon az esetleges forgalomcsökkenések időszakainak átvészeléséhez szükséges pénzügyi kapacitás.
77 / 79
XVI. Melléklet Megtérülési ráta A piaci környezetek változásai (például légitársaság-váltás, az alacsony költségvetésű forgalom növekedése, a földi közlekedési rendszerek fejlődése) a repülőterek számára igen éles versenyhelyzet kialakulásához vezettek, amelyben igen korlátozott monopolisztikus elemek mutatkoznak. Ezzel párhuzamosan a légi szövetségek kialakulása és az utóbbi években a légitársaságok körében megfigyelhető konszolidációs trend tovább erősítette a légitársaságok vásárlói erejét a repülőterekkel szemben. Ezzel párhuzamosan a fejlődő globális légiközlekedési kapcsolatrendszer aláhúzta a repülőterek gazdasági jelentőségét. A foglalkoztatás terén kiváltott közvetlen, közvetett és okozati hatásokon kívül a repülőterek az egész régió gazdasági fejlődését elősegítik. Ezáltal az általános gazdasági fejlődés, illetve magának a repülőtérnek a fejlődése között szoros összefüggés alakul ki. Ebből következik, hogy a repülőterekre vonatkozó szabályozásoknak manapság már nem szabad csupán a repülőterek piaci viselkedésének felügyeletére korlátozódniuk, hanem emellett a repülőtér-üzemeltetőnek a repülőtér bővítése, fejlesztése érdekében eszközölt – és ezáltal a régió gazdasági pozícióját erősítő – beruházásait is elő kell segíteniük. Az európai repülőterek évről-évre euró milliárdokat fektetnek be (pl. 2013-ban a repülőterek mintegy 5,7 milliárd eurót költöttek) a meglévő létesítmények bővítésére, fejlesztésére, ezáltal kezelve és lehetővé téve a légiközlekedés iránti kereslet hosszú távú növekedését. Az effajta, földterületekre, terminálépületekre és repülőterekre irányuló beruházások jellemzően láthatatlanok, és hullámzó beruházási igényszinttel járnak; ebből kifolyólag fontos a rugalmasság és a repülőtér növekedési stratégiája melletti elkötelezettség között a megfelelő egyensúly megteremtése. Ehhez hasonlóan az elhibázott beruházások kockázata tovább fokozódik, miután könnyen előfordulhat, hogy a piacok a beruházás megindításának idején tervezettektől eltérően alakulnak. A Malév tevékenységének beszüntetését követően például a 2012-2016 időszakban a Budapest Airport pénzügyi teljesítményét és kilátásait is igen súlyosan érintette, hogy az utasszámok több mint 5,5 millióval elmaradtak tervezettektől. Ráadásul az általános üzleti körülmények következtében a repülőterek nagyléptékű beruházások finanszírozására rendelkezésre álló pénzügyi kapacitásai továbbra is gyengék. Az ACI Europe „2014 Economics Report” című beszámolója szerint 2013-ra az európai repülőterek mintegy 60 %-a negatív nettó nyereséget mutatott ki. A Budapest Airport Zrthez hasonlóan a közepes méretű (10-25 milliós éves utasforgalmat bonyolító) repülőterek hozzávetőlegesen 24 %-ának nem sikerült pozitív nettó nyereséget termelnie. Ennek megfelelően a szükséges új beruházások megvalósításának biztosítása érdekében (pl. a BUD 2021-ig több mint 136 millió euró értékben tervez beruházásokat megvalósítani), elengedhetetlenül fontos lehetővé tenni számukra, hogy működési és beruházási költségeiket (értékcsökkenés az adott eszköz pótlásának értéke alapján) folyamatosan fedezni tudják, illetve, hogy méltányos megtérülési rátát tudjanak elérni. A gyakorlatban a megengedhető megtérülési ráták eltérően alakulnak az európai repülőterek körében, így a számításokban módszertani, és a szabályozó hatóságok által a helyi repülőtéri üzletágról alkotott nézetekben megmutatkozó különbségeket is tükröznek. A Q6 rendszerben például a Heathrow 5,35 %-os, a Gatwick repülőtér pedig 5,7 %-os súlyozott átlagos tőkeköltségre jogosult (adózás előtt, reál WACC /súlyozott átlagos tőkeköltség /). Eközben az egyesült királyságbeli repülőterek túlnyomó többsége teljes mértékben mentesült a repülőtéri díjak szigorú gazdasági szabályozása alól, ezáltal figyelembe véve a megváltozott piaci feltételeket, amelyek immár jellemzően nem kölcsönöznek komoly piaci erőt a repülőtereknek. Más európai szabályozó hatóságok 78 / 79
fenntartják a díjak szabályozását, de figyelembe veszik a repülőterek specifikus üzleti kockázatait, megengedve a befektetett tőke magasabb arányú megtérülését. Különösen a hosszú távú befektetések magántőkéből történő finanszírozásával járó repülőtérprivatizációk és PPP projektek (köz- és magánszféra együttműködése) egyre nagyobb számára való tekintettel az európai szabályalkotók egyre inkább a magánszféra finanszírozási normáit fogadják el és alkalmazzák (pl. a vonatkozó jogszabályi előírások szerint az athéni nemzetközi repülőtér a befektetett tőkére számított 15 %-os hozamra jogosult). Emellett a fokozott piaci versenyhelyzet eredményeképpen magasabb megtérülési ráták csak a repülőtéri működés optimalizálása és a hatékonyságnövelés terén kifejtett jelentős erőfeszítések esetén érhetők el. Így tehát míg az elvárt hozamszintek némileg csökkentek az utóbbi évek során, a befektetett tőkére vetített mintegy nyolc százalékos hozamszint továbbra is ésszerűnek tekinthető különösen a fokozott piaci vagy gazdasági kockázatoknak kitett repülőterek körében. Ezen általános európai trendek fényében a Budapest Airport által a beruházott tőke után az elkövetkező 5 éves szabályozási időszak tekintetében a várt megtérülési ráta összhangban van az európai átlaggal.
79 / 79
