Diagnózis. Beszélgetés Dr. Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszterrel

Diagnózis Beszélgetés Dr. Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszterrel

Több mint tíz év telt el a gyermekvédelmi törvény elfogadása óta. Ez már elég idő ahhoz, hogy megvizsgáljuk, mi történt azóta. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a szakértők által is korszakalkotónak nevezett törvény mennyire váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Hiszen a paragrafusokba „öntött” szabályok nemcsak a gyermekek életét befolyásolják, de hatással vannak környezetükre, családjukra és a velük kapcsolatban álló minden olyan közintézményre, ahol felelősséget viselnek a bajban jutott gyermekek sorsáért. Rovatunkban egy családjogász tapasztalataira alapozva elemzi a „törvény erejét”. A témával kapcsolatos kérdéseinkre Dr. Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter válaszol, aki abban a szerencsés helyzetben van, hogy az önkormányzatok működését is jól ismeri.

„Európai Parlament 2008. január 16-i, az EU gyermekjogi startégiájáról szóló állásfoglalása 117. pontjában „üdvözli a gyermekjogi ombudsman intézményének bevezetését, és felszólítja a tagállamokat, hogy könnyítsék meg annak nemzeti és helyi szinten történő bevezetését.” 8

ÖN • KOR • KÉP 2008. január–február

– Mi az oka, hogy hazánkban nincs gyermekjogi ombudsman, amikor országgyűlési biztosok őrködnek az állampolgári jogok, az adatvédelem, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok területén, sőt létrehozták a „zöld ombudsman” intézményét is? – A gyermekek védelmére és a gyámügyi igazgatására vonatkozó törvény (Gyvt.) az ENSZ Gyermek Jogairól szóló egyezmény elvei alapján építette ki a gyermekvédelem rendszerét. A gyermekek alkotmányos jogainak védelmét az országgyűlési biztos a maga sajátos eszközeivel segíti. Kivizsgálja a visszaéléseket, egyedi és általános intézkedéseket kezdeményez, melyről évente beszámol az Országgyűlésnek. Az éves jelentésekben átfogó képet kaphatunk a vizsgálatokkal érintett területekről, így az egyes gyermekjóléti ellátásokról,

gyámhatósági intézkedésekről, a gyermekek helyzetéről. A Gyvt. tehát kötelezővé teszi az állampolgári jogok ombudsmanja és általános helyettese számára a gyermeki jogok védelmét, amely így kellő súllyal érvényesül.  A hatályos szabályozás azt veszi alapul, hogy a gyermekek jogai lényegesen nem különböznek a felnőttek alapjogaitól, azonban életkori sajátosságból adódóan a gyermekek kevésbé képesek fellépni a jogsérelem ellen. Ezért az államot fokozott felelősség terheli abban, hogy az alkotmány és nemzetközi egyezmények, kötelezettség vállalása alapján kiépítse azokat az intézményeket és speciális eljárásokat, melyek a gyermeki jogok védelmét szolgálják. A gyermeki jogok védelme több szervnek is feladata.

KOR-KÉP – GYERMEKJOG A fentiek miatt került sor a gyermekjogi képviselő jogintézményének bevezetésére. Tevékenységüket a közigazgatási és önkormányzati szervektől függetlenül és elkülönülten működő Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány keretei között fejtik ki. A közalapítvány látja el a foglalkoztatásukkal összefüggő feladatokat, irányítja, szervezi, ellenőrzi szakmai munkájukat. A képviselők alkalmazási feltétele, hogy elvégezzenek egy, legalább 60 órás jogvédelmi tanfolyamot és azt követően sikeres vizsgát tegyenek. A közalapítvány kapcsolatot épít más jogvédelemmel foglalkozó civil szervezetekkel is. A gyermekjogi képviselő működési területe többek között a gyermekjóléti szolgálat, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat, nevelőszülői hálózat, a gyermekotthon, valamint meghatározott esetkörben a gyámhatóság és a bíróság. A gyermekjogi képviselőt a gyermek is közvetlenül keresheti meg, és neki is joga van a gyermekekkel saját kezdeményezésére közvetlenül kapcsolatba lépni. A gyermekjogi képviselő nevét, elérhetőségét, fogadóórájának időpontját minden gyermekvédelmi gondoskodást ellátó köteles a saját működési területén jól látható helyen kifüggeszteni. A Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány a gyermekek általi elérhetőségét egy ingyenes zöldszám működtetésével is segíti. E mellett a gyermekek testi fenyítésének teljes tilalmazása okán a gyermekekhez eljutatta a „Te sem érdemled meg, hogy bántsanak” című szórólapot.

 Ma 24 gyermekjogi képviselő működik a megyékben (fővárosban) együttesen. A változtatás iránya az ő megerősítésük lehetne.

A távoltartás jogintézménye - A büntetőeljárási törvény módosítása vezette be a hazai jogrendbe az úgynevezett távoltartás intézményét, amelynek, mint új eljárási módszernek elsősorban a családon belüli erőszak megfékezését és az áldozatok megsegítését kellene elérnie. Mit gondol a törvény módosítása beváltotta a hozzá fűzött reményeket? – Az Országgyűlés két éve módosította azt a törvényt, melynek értelmében a nyomozást bíró rendelheti el, a távoltartást, szabadságvesztéssel büntethető bűncselekmény alapos gyanúja esetén a büntetőeljárás megindítása után. A távoltartó rendelkezés tíztől harminc napig terjedhet. Hatálya alatt a terheltnek a használat jogcímétől függetlenül el kell hagynia a sértettel közös lakóhelyet, és nem látogathatja azokat az intézményeket/helyeket, amiket a sértett látogatni szokott. Ez egyben azt is jelenti, hogy a kapcsolatfelvétel tilos egyéb formában, azaz telefonon vagy elektronikus úton is. A szabályok megsértése esetén elrendelhető az előzetes letartóztatás, illetve rendbírsággal sújtható a terhelt. A távoltartás elrendelését az ügyész, a magánvádló, a pótmagánvádló, a sértett, a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes sértett törvényes képviselője, valamint a terhelttel közös háztartásban élő kiskorú személy törvényes képviselője indítványozhatja.

A távoltartás jogintézményének hiányosságai Az azonnali áldozatvédelem és a gyanúsított „kiemelése, eltávolítása” továbbra is csak az őrizetbe vétellel, mint azonnali hatályú ideiglenes intézkedéssel foganatosítható. Szintén hiányzik annak jogi szabályozása, hogy a sértettnek, illetve a terheltnek milyen kötelező vagy önkéntes jellegű (segítő, terápiás, vagy egyéb kezelési, gyógykezelési) támogatást, segítséget nyújtanak és milyen szervezetek. További hiányossága, hogy a távoltartást csak a bíróság rendelheti el. Ebből következik, hogy ez az intézmény nem nyújt azonnali segítséget az áldozatok részére. (Ezzel ellentétben például az osztrák szabályozás szerint a rendőrség is alkalmazhatja a távoltartást, mely intézkedést a bíróság vizsgálja felül és hagyja helyben/szünteti, vagy hosszabbítja meg.) A bíróság általi elrendelésből következik, hogy távoltartást kérni csak olyan esetekben lehet, ahol a feljelentés megtörtént. Mint ismeretes a családon belüli erőszak áldozatai nem minden esetben kívánnak és/vagy mernek feljelentést tenni. Az esetleges feljelentés és a bíróság távoltartást elrendelő határozata közötti időszakban a sértett kérheti a Kríziskezelő Központok segítségét. Itt azonnali segítséget kap, ez azonban azt jelenti, hogy a sértettnek kell elhagynia az otthonát akár gyerekekkel együtt, és nem a bántalmazónak. Emiatt ez a védelmi forma nem eléggé hatékony a számukra.  Mivel a távoltartás csupán 10 naptól maximum 30 napig terjedhet, az áldozatok nagy része a

30 napot nagyon rövid időnek érzi, valamint az eljárási folyamat is riasztóan hosszúnak tűnik a számukra, így sok esetben inkább nem is kérik a távoltartás kibocsátását. Ezek a tapasztalatok arra ösztönöznek bennünket, hogy újra napirendre tűzzük ezt a kérdést.

Válsághelyzetben lévő várandós anyák – A családjogi törvénynek azt a módosítását, amely vélelmezi, hogy az a szülő, aki gyermekét egészségügyi intézmény erre kijelölt helyén inkubátorban helyezi el, ezáltal hallgatólagosan hozzájárul ahhoz, hogy gyermekét mások örökbefogadhassák, nagy megkönynyebbüléssel fogadta a szakma. Sorban jelentek meg az inkubátorok a nagyobb kórházakban. Nem gondoltak azonban a törvényalkotók arra, hogy esélyegyenlőtlenséget jelent, hogy csak azok az anyák élhetnek ezzel a lehetőséggel, akik olyan városban laknak, ahol van a kórházban inkubátor. – A minisztérium fontos családvédelmi feladatnak tartja azon várandós nők támogatását, akik terhességüket eltitkolják, illetve konfliktushelyzetükből egyedül nem találnak kiutat. Ezért a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény (Gyermekvédelmi törvény) 2002 óta a gyermekjóléti szolgálat kötelező feladatává teszi, hogy támogassa, segítse és tanácsokkal lássa el a szociális válsághelyzetben lévő várandós anyát. Továbbá szervezze a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutását. Ehhez kapcsolódóan

2008. január–február ÖN • KOR • KÉP

9

KOR-KÉP – GYERMEKJOG a gyermekvédelmi törvény, családok átmeneti otthonának egyik fontos feladataként írja elő, hogy befogadja a válsághelyzetben lévő várandós anyákat, illetve a szülészetről kikerülő anyát és gyermekét. A minisztérium modell programot kíván indítani a családok átmeneti otthonát érintő úgynevezett „kiléptető program” formájában, ezzel is segítve a rászoruló , bántalmazott családokat. A gyermekvédelmi törvény illetékességi szabályok megállapításával is védi a krízishelyzetben lévő azon várandós anyát, aki terhességét környezete és hozzátartozói előtt titokban szándékozik tartani. Ennek érdekében kimondja, hogy bármely családok átmeneti otthonának be kell őt fogadnia. Meghatározott feltételek mellett a gyermek örökbefogadására a gyermek születése helye szerinti gyámhivatal válik illetékessé, eltérve a fő szabályként szereplő anyai lakóhely szerinti illetékességtől. E mellett változatlan jogi lehetőségként kell megemlíteni azt is, hogy az anya bármely települési önkormányzatnál hozzájárulhat gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához, így ezzel a saját lakóhelye előtt is titokban tudja tartani a gyermeke születését. A családjogi törvény 2005. évi módosítása egyértelművé tette, hogy az az anya, aki a gyermekét gyermekmentő inkubátorban helyezi el, egyfajta ráutaló magatartással hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához. Ugyanakkor mind a gyermekjóléti szolgálat, mind a család-

10

védelmi szolgálat feladatává teszi, hogy tájékoztassák a válsághelyzetben lévő várandós anyát arról, hogy lehetősége van az újszülöttet egészségügyi intézményeknél elhelyezett gyermekmentő inkubátorban elhelyezni.  A most készülő családjogi törvény tervezete arról rendelkezik, hogy az anya egészségügyi intézményben, arra kijelölt helyen is hagyhatja gyermekét annak érdekében, hogy gyermekét más személy nevelje. Nyilvánvalóan a további részleteket majd a végrehajtási rendeletekben kell szabályozni.

Önálló életkezdés, otthonteremtési támogatás – Ugyancsak a gyermekvédelmi törvény vezette be az otthonteremtési támogatás intézményét. A támogatás összege általában kevés az önálló otthon megteremtésére, de segítséget nyújthat ehhez. Tervezi-e a tárca, hogy néhány – a későbbi lakásmegoldást biztosító – befektetési lehetőségre is felhasználható legyen a támogatás összege? Gondolok itt például a téliesíthető hétvégi házak, illetve a külterületen lévő ingatlanok megvásárlására... – Az állami gondoskodás körében nagykorúvá vált fiatalok 1986 óta jogosultak önálló életkezdési támogatásra. A vonatkozó rendelet alapján a tizennegyedik életévét betöltött állami gondoskodásban élt fiatal részesíthető önálló életkezdési támogatásban, ha azt életvitele, szociális helyzete indokolja. A támogatás odaítéléséről bizottság dönt, legkésőbb a fiatal nagykorúsága elérését követő két éven belül. A támogatás felhasználásában


utógondozó nyújt segítséget. A minisztérium 1998ban, majd 2002-ben, 2003ban, 2005–2007-ben, pályázati formában segítette, illetve segíti a megyei (fővárosi) önkormányzat ez irányú feladatát. A pályázatokkal évente átlagosan 100 fiatal életkezdését lehet elősegíteni, támogatni.  Azonban a fenti életkezdési támogatás elégtelen voltára tekintettel vezette be a gyermekvédelmi törvény a célirányos otthonteremtési támogatást. Otthonteremtési támogatásra jogosult az a fiatal felnőtt, akinek legalább hároméves időtartamú folyamatos – gondozási helyén töltött – nevelésbe vétele a nagykorúvá válásával szűnt meg, és készpénzének, biztosításra vagy más célból lekötött betétjének, vagy ingatlan vagyonának értéke a nagykorúvá válásakor nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát. Az otthonteremtési támogatás felhasználható részben, vagy egészben a fiatal felnőtt tulajdonába kerülő építési telek, életvitelszerű lakhatásra alkalmas lakás, családi ház, tanya vásárlására, illetve építésére, lakhatóvá tételére, tulajdon vagy tulajdonrészszerzéssel járó felújítására vagy bővítésére, bérlakás bérleti díjának kifizetésére, önkormányzati bérlakásának felújítására, bérlői jogviszony megvásárlására, államilag támogatott lakásprogramban való részvételre, valamint otthonteremtést elősegítő hitelintézeti kölcsön egyösszegű törlesztésére. A támogatás fedezetét teljes mértékben a központi költségvetés fedezi. Ebből

is látszik, hogy a jogszabály igen széles körben ad lehetőséget a támogatás felhasználására. Természetesen számunkra is fontos, hogy megfelelő képünk legyen a támogatás hatékonyságáról, illetve az esetleges problémákról, ezért a regionális gyámhivatalokon keresztül vizsgáljuk az otthonteremtési támogatás felhasználását. A jogszabályban meghatározott támogatásról és annak mértékéről a városi gyámhivatal dönt. A támogatás legmagasabb összege a nyugdíjminimum hatvanszorosa, vagyis egymillió hétszáztízezer forint, feltéve, ha a fiatal felnőtt több mint öt évet volt folyamatosan a gyermekvédelmi rendszerben, és ott is lett nagykorú. A támogatásban részesülők száma dinamikusan emelkedik, 1998-ban 106 fiatal felnőtt kapott támogatást, mintegy 50 millió forint értékben. A támogatásban 2004-ben 859 fiatal felnőtt részesült, mintegy 831 milliós keretösszeg erejéig, ami átlagosan 967 ezer forint összegű otthonteremtési támogatást jelentett. 2006-ban ezer fő kapott támogatást mintegy egymillió forint összegben. A 2008ban rendelkezésre álló forrás 1,7 milliárd forint.

A törvény önkormányzati feladatairól – A gyermekvédelmi törvény felsorolja az önkormányzatok feladatait az ellátások, valamint a hatósági ügyek intézésének vonatkozásában, illetve ez utóbbit kormányrendelet szabályozza. Évek óta vannak önkormányzatok, amelyek nem teljesítik a jogszabályokban előírt feladataikat, illetve az utóbbi időben egyre több városban megszüntetik a gyámhiva-

KOR-KÉP – GYERMEKJOG talokat. Mit szándékozik tenni a tárca a törvénysértő helyzetek megszüntetésére? – Minden közigazgatási rendszerben nagy jelentősége volt a gyámhatóságok jogállásának és a speciális eljárási szabályainak. A gyermekvédelmi törvény által bevezetett gyámügyi reform nélkül nem volt lehetséges a gyermekek és gondnokoltak személyi és vagyoni érdekvédelmének érvényre juttatása. A gyermekvédelmi törvény a hatósági és a szolgáltató tevékenység szétválasztásával egyidejűleg a gyámhatósági feladatokat megosztotta. A települési önkormányzat jegyzője, valamint a gyámügyi és gyermekvédelmi ügyintéző (gyámhivatal), mint gyámhatóság között. Az azonnali intézkedést igénylő gyámhatósági ügyek a települési önkormányzat jegyzőjéhez kerültek (védelembe vétel, ideiglenes hatályú elhelyezés), a speciális szakmai felkészültséget igénylő ügyek pedig a városi, fővárosi kerületi gyámhivatalokhoz kerültek (nevelésbe vétel, örökbefogadás, családba fogadás, perindítások). A jellemzően felügyeleti és ellenőrzési feladatok pedig a megyei és fővárosi, mint másodfokú gyámhivatalokhoz kerültek. A másodfokú hivatalok 2007. január 1-jével Regionális Szociális és Gyámhivatallá alakultak át. A gyámhatóságok széles körű feladatait mintegy 4200 ügyintéző látja el, ebből ezer fő a városi gyámhivatalnál. A városi gyámhivatalok községekre kiterjedően látják el a hatósági feladataikat, számuk 281 (ezen belül van a 23 fővárosi kerületi hivatal is). A városi gyámhivatalok szakmai önállóságát jelenti az is, hogy finanszírozásukhoz a mindenkori költségvetés külön nevesített normatívával, vagyis a körzeti igazgatási normatívával járul hozzá.

 Meg kell jegyezni azonban azt, hogy az önkormányzatoknak szervezetalakítási szabadságuk van abban a kérdésben, hogy a gyámhatósági feladataikat hogyan, milyen munkaszervezeti formában látják el. Természetesen, ahogyan eddig is a Regionális (vagy területi) Szociális és Gyámhivatalok a szakmai felügyeleti és irányítási jogkörükben fontosnak tartják, hogy a jegyzői gyámhatósági feladatoktól elkülönülve önálló szervezeti egységként működjenek a gyámhivatalok. Az egyes városi önkormányzatok gyakorlatát ismerve ez jellemzően meg is valósul, akár úgy, hogy önálló iroda, akár úgy, hogy önálló osztály keretében működtetik a gyámhivatalt. A Regionális Szociális és Gyámhivatalok az éves ellenőrzéseik során a gyámhivatalok szervezeti, személyi és tárgyi feltételeit mindenkor vizsgálják, és ezzel kapcsolatban, ha kell szakmai ajánlásokat, fogalmaznak meg. A helyi önkormányzatoknak minden év május 31-éig átfogó értékelést kell készíteniük a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátásokról, amit a képviselő testület megtárgyal. Az értékelést meg kell küldeni a területi gyámhivatal számára is. Természetesen ekkor arról is képet kap a gyámhivatal, hogy mennyiben tesz eleget az önkormányzat a gyermekvédelmi törvényben meghatározott kötelező feladatinak. Számos példa volt arra, hogy közigazgatási hivatal kezdeményezte a bíróságoknál a mulasztásos törvénysértés megállapítását, ha a gyámhivatal megalapozott jelzéssel élt feléjük. Csiky Ildikó

A törvénynek korszakalkotó jelentősége van, de...

Felemás helyzetben A tízéves gyermekvédelmi törvény1 sokakat inspirált írásra, hiszen a kerek évfordulók összegzésre, visszatekintésre mindig kiválóan alkalmasak. Magam is olvastam már több cikket e tárgyban, de szinte kivétel nélkül a törvény jelentőségét méltatták, létrejöttének időszerűségét, jogintézményeinek – Magyarországi viszonyokra értendő – újdonságát elemezték. Nem kívánok a méltatók útján haladni, noha meggyőződésem, hogy a törvénynek korszakalkotó jelentősége van a magyar gyermekvédelemben. Én most a gyakorlati szakember nézőpontjából vizsgálom azt a tíz évet, ami a törvény megjelenése után következett, mert úgy érzem, annak alkalmazása során a törvény szellemiségével ellentétes folyamatoknak is lehettünk és lehetünk tanúi. A gyermekvédelmi törvény megjelenését a szakemberek várakozással, de vegyes érzelmekkel fogadták. Sokan úgy vélték, hogy rendelkezései nem a magyar viszonyokat tükrözik, de a legnagyobb kihívásnak azt tekintették, hogy hogyan lehet majd megváltoztatni a régi, beágyazódott, megrögzött szokásokat, miként fognak reagálni a gyerekek, a szülők és a szakemberek a gyermeki jogok megnövekedett jelentőségére. A gyermekek jogai kapcsán sokszor felvetődik az a kérdés, miért szükséges jogaikat külön meghatározni, hiszen az emberi jogok ugyanúgy vonatkoznak rájuk, mint minden felnőttre, és életük, jólétük, fejlődésük úgyis a felnőtt világ gondoskodásától függ. A gyermekek sajátos helyzete azonban megköveteli, hogy jogaikat külön okmányban szabályozza a nemzetközi jog. Hiába mondja ki egy adott állam alkotmánya vagy más jogszabálya a gyermekek és a felnőttek jogegyenlőségét, ha nincsenek fórumok, szervezetek, gyermekközéleti intézmények, amelyek biztosítják a jogok gyakorlásának lehetőségét. Az 1989. november 20-án elfogadott Egyezményt a Gyermekek Jogairól Magyarország 1991-ben ratifikálta, és 1991. évi LXIV. törvényként a magyar belső jog részévé vált, azonban 2008. január–február ÖN • KOR • KÉP

11

KOR-KÉP – GYERMEKJOG csak szűk körben ismerték a szakemberek. A gyermekvédelmi törvény azáltal, hogy a jogok közül a gyermekvédelem szempontjából legfontosabbnak ítélteket külön fejezetben nevesítve is tartalmazza, ráirányította a figyelmet ezek alkalmazásának gyakorlati szükségességére.

Gyermekjogi képviselők felemás helyzetben – hiányzik a gyermekjogi ombudsman Az unió több tagállamában (Nagy Brtiannia, Franciaország, Görögország, Írország, Lengyelország stb.) már dolgoznak gyermekjogi ombudsmanok. Az Európai Parlament 2008. január 16-i, az EU gyermekjogi startégiájáról szóló állásfoglalása 117. pontjában „üdvözli a gyermekjogi ombudsman intézményének bevezetését, és felszólítja a tagállamokat, hogy könnyítsék meg annak nemzeti és helyi szinten történő bevezetését.” Remélhetőleg hazánkban is hamaro-

san megválasztásra kerül a gyermekjogi ombudsman2. A jogalkotók is érezhették ennek az intézménynek a hiányát, ezért 2003-tól gyermekjogi képviselők hivatottak a gyermekjogok biztosítására. A gyermekjogi képviselők felemás helyzetben súlytalanul és eszköztelenül végzik munkájukat, több megyében, több ezer gyermek érdekeit képviselik egyszerre, félállásban. Szerepük nem tisztázott, korlátozott idejük és anyagi lehetőségeik miatt gyakran el sem juthatnak valamennyi gyermekotthonba. Nem is beszélve arról, hogy feladatuk lenne figyelemmel kísérni a szakellátáson kívül élő gyermekek jogainak érvényesülését is. Nagyon nagy szükség lenne a munkájukra, hiszen a gyámhivatali ügyek során gyakran találkozunk olyan gyermekekkel, akiknek a sorsát, ha időben figyelemmel kísérték volna, ha lett volna hova fordulniuk helyeztük megváltoztatása érdekében, akkor nem a kezelhetetlen, súlyosan magatartászavaros fiatalok között találkoznánk velük.

Inkubátor

A kistelepülésen élők lehetőségeit a nagyvárosiakhoz mérni Magyarországon nem lehet, de hogy ennek akár büntetőjogi következményei is lehetnek, az felháborító. Mondok egy példát! Az anya egy városi orvosi rendelő ajtajába tette újszülött gyermekét egy levél kíséretében azzal, hogy nem tud róla gondoskodni. Természetesen a szenzációra éhes média csak arról tudósít, hogy az anyát a rendőrség keresi, és akár három évet is kaphat a tettéért. Ha kórházi inkubátorba helyezte volna a gyermeket, akkor már nem büntetendő a cselekedete. Csak az a baj, hogy ilyen inkubátort még a megyei jogú városokban sem lehet mindenütt taláni, ez persze már a büntetőeljárás szempontjából nem lényeges. Az esélyegyenlőség azt jelentené, hogy kistelepüléseken is legyen lehetőség biztonságba helyezve lemondani egy titokban szült gyermekről, talán jóval kevesebb lenne a csecsemőgyilkosság. Vagy azt feltételezi a jogalkotó, hogy a titokban gyermekét megszülő nő először megnézi az interneten, hol van ilyen kórház, majd ha szülés után jobban érzi magát, több száz kilométert is utazik, hogy találjon egy inkubátort, vagy esetleg felül a helyijáratú buszra a szomszédasszonya mellé, karján a gyermekkel?

12


Számomra elfogadhatatlan az a helyzet, hogy valaki egyik megyében gyermekotthon vagy nevelőszülői hálózat vezetője, míg a másik megyében gyermekjogi képviselő lehet. Hiszen ez éppolyan skizofrén helyzet, mintha valaki egyik megyében ügyész, a másikban ügyvéd lenne. (A korábbi Veszprém megyei gyermekjogi képviselő egy Somogy megyei gyermekotthon vezetőjeként dolgozott, a mostani Fejér megyei képviselő más megyékben működő, nevelőszülői hálózat vezetője.)

A gyermekek bántalmazása ma is következmény nélküli lehet! Az iskolákhoz hasonlóan az intézményes gyermekvédelemben dolgozók között is érezhetően nagyobb volt az ellenállás a gyermekek jogainak mindennapi biztosítása terén. Itt a szakemberek részéről olyan félelmek fogalmazódtak meg, mint például, hogy mi lesz, ha a gyermekek gyakorolni fogják a jogaikat, illetve tájékozottak lesznek jogaikat illetően, ezzel ellehetetleníthetik a pedagógusokat, a velük foglalkozó szakemberek eszköztelenné válnak munkájuk során. A hatósági munkában a gyermekek meghallgatása, véleményük kikérése nem jelentett különösebb gondot, de egyértelműen többletmunkát eredményezett. Ennek a rendelkezésnek a mindenáron történő alkalmazása sok helyen oda vezetett, hogy karácsony előtt a gyermekotthon székhelyén lévő gyámhivatalok sorozatban hallgatták meg a gyermekeket arról, valóban szeretnék-e felhasználni a pénzüket magnóra, szánkóra, biciklire, karácsonyi ajándékra, és ugyanez történt a nyári táborok alkalmával is. Az elmúlt 10 évben az ítélőképessége birtokában lévő gyermek meghallgatása természetessé vált, és kérelmeik ügyében a döntés éppolyan alapos,

KOR-KÉP – GYERMEKJOG mint a felnőttek által benyújtott kérelmek esetében. A gyermekek bántalmazása azonban sajnos ma is következmények nélkül lehetséges! A gyermekvédelmi törvény ’97-es eredeti szövege kifejezetten nem tiltotta meg a gyermekek bántalmazását, teljes joggal abban bízva, hogy a már idézett egyezmény, illetve a büntetőjogi szabályok gyakorlatban való alkalmazása elegendő visszatartó erő mindenkivel szemben. Erre egy későbbi, a 2004. évi módosítással került sor. Sajnálattal kell megállapítanom, hogy ma Magyarországon ezt senki nem veszi komolyan. A gyermekvédelemben és az oktatásban dolgozók egy része nem is ért vele egyet, de szerencsére az ellenzők már egyre kevesebben vannak. Ezen tapasztalatomat magánbeszélgetésekre hivatkozva állíthatom, ahol gyakran előfordul, hogy a gyermekek agresszív magatartásával szemben magát eszköztelennek érző felnőtt a testi fenyítést tartja egyedül célravezető eszköznek. Iskolai meghívások alkalmával mindig felmerül az a kérdés, hogyha a szülő felhatalmazza a pedagógust arra, hogy megpofozza a gyermekét, ha nem megfelelően viselkedik, akkor ez megengedett nevelési mód-e. A bántalmazó szülővel szemben még gyakran a szakemberek is elnézőek, ezt természetesnek tartják, akkor is, ha ugyanezért a bántalmazásért a nevelőszülőt elmarasztalják, feljelentik. A védelembevételi eljárásoknál elfogadják, hogyha a szülő megígéri, változtat magatartásán, feljelentés szinte soha nem követi. A legnagyobb problémának a rendőrség, ügyészség és bíróság álláspontját és gyakorlatát látom. Ma is hivatkozási alap az a Legfelsőbb Bíróság által meghozott állásfoglalás 3, amely ismeri az ún. nevelő célzatú bántalmazást, és születnek ítéletek, amelyben a bántalmazó szülőt erre hivatkozással mentik fel.

A távoltartás intézménye Ehhez a témakörhöz kapcsolódik egy új intézmény megjelenése a magyar jogrendszerben, amely a gyermekvédelmi törvényt mintegy kiegészíti a gyermekekkel szembeni erőszak, bántalmazás vonatkozásában. A távoltartás intézménye nem váltotta, illetve nem is válthatta be a hozzá fűzött reményeket. A büntetőeljárási törvény módosítása bevezette be a hazai jogrendbe az úgynevezett távoltartás intézményét, amelynek, mint új eljárási módszernek elsősorban a családon belüli erőszak megfékezését és az áldozatok megsegítését kellene elérnie. A 2006. július 1-jén életbe lépő törvénymódosítás szerint a bántalmazóval szemben távoltartási kényszereljárást lehet alkalmazni, ha tette bűncselekménynek minősül és szabadságvesztéssel büntethető. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy a bántalmazó köteles elhagyni a bántalmazott(akk)al közösen használt lakást, és oda, a törvényben meghatározott ideig nem is térhet vissza. A távoltartást a bíróság minimálisan tíz, maximálisan pedig harminc napig terjedő időtartamra állapíthatja meg. A távoltartást minden esetben csak bíróság rendelheti el, amelyet köteles soron kívüli eljárás keretében lefolytatni. A civil szervezetek és gyakorlati szakemberek is úgy gondolják, hogy a jelenlegi törvényi szabályozás nem alkalmas az áldozatok tényleges védelmére. Hibája, hogy csak büntető eljárás során alkalmazható, márpedig éppen a megfélemlített áldozatok azok, akik a bosszútól tartva nem is indítanak büntető eljárást a bántalmazó ellen. A „családon belüli erőszak” fogalma egyáltalán bele sem került be a normaszövegbe. A bántalmazó agresszivitását, bosszúállásra való hajlamát még csak fokozza az ellene hozott intézkedés így a túl rövid, 10, illetve a 30 napos időintervallum semmilyen segítséget nem jelent, hiszen ennyi idő alatt a fel-

korbácsolt indulatok megnyugvására sincs lehetőség. A törvény nem ad lehetőséget a rendőrség általi azonnali beavatkozásra, ami a külföldön már bevált szabályozásokban megtalálható elem.

A törvény bevezette az alap- és szakellátások fogalmát a gyermekvédelemben A pénzbeli ellátások közül a rendszeres támogatások nevét eleddig háromszor változtatta meg a jogalkotó, az egyes rendelkezések állandóan és folyamatosan módosulnak, mintha a megváltozott név több pénzt, komolyabb támogatást sejtetne. Elgondolkodtató, hogy hogyan akarják közelebb vinni, a rászorultak számára elérhetőbbé tenni az ellátásokhoz való hozzájutást. Nem biztos, hogy az a jó megoldás, ha a minisztérium honlapjáról lehet letölteni a kérelemet, amelyet bizonyos határidőig kell benyújtaniuk a szülőknek. Akik így rendelkeztek, biztosan abból indultak ki, hogy a létminimum a számítógéppel és internethozzáféréssel való rendelkezést is magában foglalja. A gyermektartásdíj megelőlegezése a gyermekvédelmi törvény megjelenését követően került a gyámhivatalok hatáskörébe bírói hatáskörből. Az évek során szerzett tapasztalatok azt támasztják alá, hogy nem hatósági eljárás, hanem szociális támogatási ügyekről van szó, hiszen a feltételek között a jövedelmi viszonyok játsszák a főszerepet. Tíz év óta, minden évben a jogszabály-módosítások véleményezése alkalmával jelezzük, hogy ez nem gyámhivatali hatósági feladat, ez egyszerűen a családtámogatás, a gyermeket egyedül nevelő és anyagi feltételekkel nem bíró szülők mérlegelést nem igénylő állami támogatása, tehát nem indokolt a gyámhivatali hatáskör, – eredmény nincs. Pénzbeni támogatásként helyi, jegyzői hatáskörben lenne célszerű ezt nyújtani. 2008. január–február ÖN • KOR • KÉP

13

KOR-KÉP – GYERMEKJOG A megelőlegezés maximum három évre adható, illetve az ismételt – újabb három évre szóló – megelőlegezésnek feltétele, hogy az adóhatóság behajtson valamennyi összeget a kötelezettől. Sok településen semmit nem tesznek, hogy a kötelezettől adók módjára behajtsák az állam által megelőlegezett összeget. Ez a települési adóhatóság feladata lenne. A gyermeki jogok sérülnek, ha az adóhatóság eljárásának eredményességétől tesszük függővé, hogy egy gyermek kape megfelelő ellátást. Hallani olyan esetekről, amikor a rászoruló szülő maga fizet be egy csekély összeget a kötelezett nevében, így lehetségessé válik az ismételt három évre szóló megelőlegezés. Az otthonteremtési támogatás jogintézménye felemás érzelmeket váltott ki a szakemberekből. A támogatás nem elegendő önálló otthon megteremtésére, csak hitelfelvétellel együtt. A bankok azonban olyan feltételeket szabnak, aminek nagyon kevés volt állami gondoskodásban felnőtt gyermek tud megfelelni. Tény, hogy a támogatás maximális öszszege elegendő lehet egy felújításra szoruló kisközségben lévő ház vásárlására, vagy lepusztult környéken lévő komfortnélküli lakás vásárlására, azonban ezeken a településeken nincs munkalehetőség, közlekedés, és távol kerül a fiatal mindenkitől, akitől segítséget várhat, kaphat, elszakad korábbi társaitól. A felhasználás lehetséges még bérleti díj hosszabb időre előre történő kifizetésére, ami kockázatos, hiszen nincs biztosíték sem arra, hogy a bérbeadó nem mond-e fel idő előtt, sem arra, hogy a fiatal bármilyen okból idő előtt elköltözik – így mindkét esetben elveszíti az otthonteremtési összeg egy részét. Nem megoldott az előtakarékossági szerződés kérdése sem. Az országban megyénként változik, hogy erre a célra kaphatnak-e támogatást a fiatalok, hiszen később, a kedvezményes hitelhez jutás kizárólag a bankok mérlegelésétől függ. Szükséges lenne ezeket a kérdéseket jogszabályi szinten, egységes gyakorlat kiala-

14


kítása igényével tisztázni, valamint néhány lakásmegoldást később biztosító befektetési lehetőséget is bevonni a támogatandó célok közé. Gondolok itt a téliesíthető hétvégi házakra, a külterületen lévő ingatlanokra stb.

Gyermekjóléti szolgálatok A törvény fő célkitűzései világosak voltak, a szolgáltatások és a hatósági feladatok elkülönítését mindenki örömmel üdvözölte. Az ellátórendszer tagozódása alap-, illetve szakellátásra világossá tette a feladatokat az önkormányzatok számára is. A gyermekjóléti szolgálatok megalakítása, szakemberek alkalmazása a kislélekszámú településeken és az ún. magukat gyermekvédelmi szempontból veszélyeztetettnek nem tekintett községekben nehézkesen haladt. A félállásban dolgozó családgondozók alkalmazása szakmai vitákat generált, és generál ma is. Néhány helyen a községek közösen hoztak létre gyermekjóléti szolgálatot, mintegy megelőzve a kistérségi társulásokat, ahol a családgondozók viszonylag nagy területeket járnak be munkájuk során. Az általam ismert ilyen szervezet eredményességével kapcsolatosan azonban több oldalról is kritikák fogalmazódtak meg, mind ugyanazt kifogásolva: a heti rövid látogatás nem teremt lehetőséget elmélyült szakmai kapcsolatokra az iskolával, a jelzőrendszeri tagokkal, nem ad lehetőséget a helyi problémák megismerésére, így nem tudnak a családokkal valóban közeli kapcsolatot kialakítani. Egyszóval idegenek maradnak a községben. A törvény rendelkezik arról, hogy lakosságszámtól függően milyen alapellátásokat kell létrehozni. Az ország legtöbb településén megszervezték a gyermekjóléti szolgáltatásokat, és azok jól is működnek. Érthetetlen azonban, hogy a törvényi előírásoknak eleget nem tevő településekkel szemben semmilyen szankció nem valósult meg, immár 10 éve. Elgondolkoztató, hogy

mennyire fontos egy országban a felnövekvő nemzedék, ha egy Országgyűlés által szinte egyhangúlag megszavazott, korszerű törvény rendelkezései a szélben elszállott szavakká válhatnak. Ennek következtében lehetséges, hogy néhány városban ma sincsenek gyermekjóléti központok, nincs utcai szolgálat, nincs bölcsőde, gyermekek, vagy családok átmeneti otthona.

A családok átmeneti otthona A családok átmeneti otthonának legnagyobb problémája már az első intézmények megjelenésétől kezdve az, hogy miként lehet kigondozni a benne lakókat. Erre vonatkozóan születtek elképzelések, hiszen nyilvánvaló akár más európai országok tapasztalatainak tükrében is, hogy intézményeket létrehozni és fenntartani sokkal költségesebb, mint más támogatást adni. A helyettes szülői hálózat, a családi napközi alig-alig működik, még mindig kérdés, „megéri-e” belevágni ebbe a nem könnyű feladatba. Elképzelhetetlennek tartom, hogy egy-egy nagyobb településen a munkanélküliség arányai mellett egyetlen család sem akar, vagy tud vállalkozni. Vajon miért nem érhetők el ezek az emberek?

A szakellátásban az utóbbi néhány évben érezhető a visszalépés A törvény megszüntette az intézeti gyámságot azzal a helyénvaló indokkal, hogy hogyan tudná személyre szabottan gyakorolni a törvényes képviseleti jogot egy gyermek felett az a gyám, akinek még, akár több ezer gyermek gyámsága is a feladata. Azt, hogy ezt a gyámságot a családi ház, gyermekotthon-vezető, nevelőszülő látja el örömmel üdvözöltük, hiszen úgy mint a szülő, ő él vele, ő ismeri legjobban. Tény, hogy van más európai megoldás is, de a gyám ott is rendszeres napi kapcsolatban van a gyermekkel, és annyi gyermek felett vállalhat csak gyámságot, amennyit személyesen is meg tud ismerni.

KOR-KÉP – GYERMEKJOG Tendencia, hogy a lakásotthonokban4, mint a gyermekotthonok egyik formájában, megszüntetik a gyermekotthon-vezető státust, helyette több lakásotthonból szakmai egységeket hoznak létre. A szakmai vezető megbízható maximum 40 gyermek gyámi feladatainak ellátásával. Hogy a gyám ismét nem él együtt ezekkel a gyermekekkel? A nevelőszülői hálózat fenntartása megyei, fővárosi önkormányzati feladat, és a nevelőszülők képzéséről is általában ők gondoskodnak. A képzést azonban másképpen kellene szervezni, ne azok az intézmények tegyék, amelyeknek a mennyiségi és nem a minőségi képzés az érdeke. Gyakran hallani, hogy a kevéssé alkalmas nevelőszülők is kapnak tanúsítványt, mert a fenntartó nem nézi jó szemmel, ha a drága képzés végén kárba vész a ráfordított összeg amiatt, hogy kiderül a jelentkezők alkalmatlansága.

A szakértői csoportok nem tekinthetők önállónak A szakértői bizottságokat – amelyeknek a feladata kizárólag a gyermek érdekeinek megfelelő vélemény adása lenne – pénzügyi megfontolások alapján a szakszolgálatok mellé telepítették, így ők is a fenntartók elvárásai szerint működnek (tisztelet a kivételnek). Amikor javaslatot tesznek, egy gyermek gondozási helyére, akkor nem kapnak a gyámhivatalok reális képet arról, hogy milyen férőhelyek vannak az adott megyében, hol van hely, és ennek összevetéseként a gyermek speciális igényeit figyelembe véve hol lenne ideális az elhelyezés, illetve melyek voltak a kiválasztás szempontjai. Nincs lehetősége a gyámhivataloknak a szakértő csoport javaslatát felülbírálni, illetve ha aggályosnak tartja, csak egy ízben adhatja vissza, és ha ugyanazt a javaslatot kapja, akkor tehetetlen. Akkor is, ha az érintettek közül többen is tiltakoznak az elhelyezés miatt.

Nem megoldott a speciális szükségletű gyermek ellátása sem. Kevés a speciális ellátást biztosító gyermekotthon, nevelőszülő. Hiába állapítja meg a gyámhivatal a szükségletet, megfelelő elhelyezés híján a gyermek ott marad, ahol eddig volt. A normatíva ugyan magasabb lesz – ami jó az intézménynek – a gyermekellátásában azonban ez a magasabb normatíva nem jelenik meg, hiszen az eszközök és feltételek változatlanok maradnak. A nevelési felügyelet nem alkalmazható csak és kizárólag a speciális gyermekotthonokban, így gyakorlatilag azoknak a gyermekeknek az érdekében nem lehet alkalmazni, akik más gyermekotthonokban élnek, és saját magukra, vagy társaikra veszélyessé válnak. Általában az intézményes gyermekvédelem tekintetében is hiányzik az ellenőrzés. Természetesen adminisztratív oldalról megvan, azonban csak úgy lehetne ellenőrizni az ellátási formákat, ha a helyszínen, nem előre megbeszélt helyen és időben, a gyermekkel négyszemközt beszélve történne, mert így kapnának reális képet. Erre azonban nincs pénz, hiszen az ellenőrzésre jogosult megyei gyámhivatalok gépkocsi és telefonhasználata is szűkös keretben van meghatározva.

Néhány szó a gyermekvédelmi hatósági tevékenységről A hatósági tevékenységet ellátó gyámhivatalok, illetve jegyzők feladatai jól elkülönültek azonban az elnevezés – mindkét hatóság gyámhatóság – 10 éve zavaró, főként, ha más jogszabályokban csak gyámhatóságként kapnak újabb és újabb hatásköröket. A gyermekvédelemmel

érintett ügyfelek sem tudják megkülönböztetni a két hatóságot. 10 éve külön szervezeti egységként kellene működniük, azonban nagyon sok városban a gyámhivatalon belül, illetve a gyámhivatallal közös szervezeti egységben dolgozik a jegyzői gyámhatóság, ami összeférhetetlen, illetve teljesen ellentétes a törvény szellemével is. A hatáskörök ellátásáról, az illetékességről 2006-ban kormányrendelet5 született, aminek egyik hiányossága következtében – mivel nem szerepel benne,

1 A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 1997. november 1-jén lépett hatályba. 2 Lásd az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény módosításáról szóló 2007. évi CXLV. törvényt, amely létrehozta a jövő nemzedékek országgyűlési biztosát az egészséges környezethez való alapvető jog védelme érdekében. 3 A Legfelsőbb Bíróság BH 1992.623. számú határozata a következőket mondja: „A kiskorú veszélyeztetésének a büntette nem valósul meg, ha az elkövető a nevelése alatt álló kiskorút néhány esetben túlzott mértékben fenyíti meg testileg, de ez egyrészt a nevelési kötelezettség „súlyos” megszegéseként nem értékelhető, másrészt pedig ez bizonyíthatóan nem volt kihatással a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődésére.” 4 A lakásotthon olyan gyermekotthon, ahol legfeljebb 12 gyermek él családias körülmények között. 5 Lásd: 331/2006. (XII. 23.) kormányrendeletet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről.


15

KOR-KÉP – GYERMEKJOG hogy a feladatokat önálló hatáskörrel rendelkező gyámügyi ügyintéző látja el – sok városban azonnal megszüntették a gyámhivatalt. A jogszabályt július 1-jétől módosították ez ügyben, de kérdés, hogy a gyámhivatalok visszaállítása megtörtént-e? Biztosan állíthatom, hogy nem sőt egyre több megszűnt, más jegyzői hatáskörben működő szervezeti egységgel összevont gyámhivatalról (Sümeg, Tapolca) kapunk információt. A gyámhivatalok és jegyzői gyámhatóságoknál dolgozók létszámával is gondnok vannak. A gyámhivatalok megalakulásakor létezett egy ajánlás, hogy hány fő lenne szükséges egy-egy településen adott lakosságszám mellett a feladatok ellátására, azóta már

nincsen ilyen. A polgármesteri hivatalokban a létszámcsökkentések érintik a gyámhivatalokat is, ami azért gond, mert a gyámhivatali eljárások a Ket. hatálybalépésével egyre bonyolultabbá váltak. Lehetséges, hogy újra kell gondolni a gyámhivatalok szervezetével kapcsolatos szabályozást, figyelembe véve a várhatóan átalakuló kistérségeket is. A gondok felsorolása csak rövid ideig veszi el a kedvét a gyermekvédelem dolgozóinak. Hisszük, hogy ez hivatás, hiszszük, hogy a gyermekek ügye, amit képviselünk a hatósági munkában, a szolgáltatásokban, az intézményes gyermekvédelemben nem veszik el a gazdasági megfontolások útvesztőiben. A gyermekvédelmi

törvényre sokat vártunk, betűje és szelleme szerint szeretnénk dolgozni. Dr. Purda Zsuzsánna családjogász

A szerző 1977 óta hatósági, illetve intézményes gyermekvédelemmel foglalkozik. Munkáját városi gyámügyesként kezdte, majd a megyei gyámhatóság munkatársaként folytatta. 1988-tól, az akkori megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetben jogtanácsosként, igazgatóhelyettesként tevékenykedett, 1997től a gyámhivatalok megalakulása óta a megyei jogú város gyámhivatalának vezetője. Tapasztalatai saját megyéjéből származnak, hozzátéve mindazt az ismeretet, amelyet a Balatoni Gyermekvédelmi Konferenciákon más kollégáktól szerezett.

A költségvetési túltervezés egy 20 ezer lakosú településnél elérheti a több százmillió forintot A nullabázisú költségvetés előnyei az önkormányzatok számára A magyarországi önkormányzatok jelentős részénél komoly probléma a költségvetési túltervezés. A szakértők szerint ennek a legfőbb oka a bázis alapú tervezés, mivel a tervezés során esetlegesen keletkező túltervezések a következő év bázisát szolgáltatják. A témáról megkérdeztük Pető Gábort a MultiContact Consulting Kft. ügyvezető igazgatóját, az önkormányzati stratégiai tanácsadás egyik hazai szakértőjét. Mi a gond a bázis alapú tervezéssel? A bázis alapú tervezés során az önkormányzat fenntartásában működő intézmények nincsenek rákényszerítve, hogy a valós teljesítményeiknek megfelelő költségekkel tervezzenek. Ennek a gyakorlatnak köszönhetően alakulhatott ki az az állapot, hogy egy településen belül jelentős különbségek jelentkeznek az intézmények finanszírozásában. Ez az állapot káros a településnek, hiszen többletköltséget jelent az amúgy is alulfinanszírozott

16

önkormányzati költségvetésben, káros az intézményeknek, mert nem kiszámítható hosszú távon a finanszírozásuk. Egy furcsa „játékot” játszanak egymással az önkormányzatok és az intézmények, amiben mindkét fél cinkelt lapokkal játszik, de így összességében a játék kiegyenlítettnek mondható. Az intézmények megpróbálnak puffereket tervezni a költségvetésbe, az önkormányzatok megpróbálják csökkenteni a költségvetés végösszegét. A probléma abból adódik, hogy a bázis alapú tervezés során egyik fél sem tudja teljes egészében, hogy mik a valódi költségek, így ha az egyik évben a tervezés során túltervezetek, akkor a későbbikben inflációval növelik a túltervezett összeget. Mi lehet erre a problémára a megoldás? A problémára megoldást jelenthet a nullabázisú költségvetés módszere, amelynek kialakítása ugyan komoly feladat, de átláthatóvá teszi az önkormányzati tervezést, illetve komoly költségmegtakarítást ered-


ményez. A Nyugat-Európában és az angolszász világban már régóta alkalmazott tervezési rendszer lényege, hogy egyszeri alkalommal az önkormányzat – általában független tanácsadók segítségével – megalkot egy paraméterezett tervezési rendszert, amit a későbbiekben csak az aktuális év teljesítmény mutatóival kell feltölteni. Ezt a gyakorlatban úgy kell elképzelni, hogy a tanácsadó felméri például a település oktatási intézményeiben az egy gyerekre jutó dologi költségeket az önkormányzattal közösen a felmérés alapján alábontják a költségeket és meghatározzák a tervezési paramétereket. Ezt követően minden intézmény, minden évben a gyereklétszámnak megfelelő dologi költség finanszírozást kap a tervezés során. Természetesen a munka során hasonló módszerrel az összes intézmény összes költségnemére vonatkozóan beparaméterezik a költségvetést. Befejezésül a nullabázisú költségvetéshez kapcsolódó tanácsadói módszerről

kérdeztük a MultiContact Consulting Kft. vezetőjét, aki elmondta, hogy a cég minden egyes tanácsadás esetében egyedi terméket dolgoz ki, melynek része egy ingyenes felmérés az önkormányzatoknál. Pető Gábor kihangsúlyozta, hogy a MultiContact árgaranciát vállal, ami azt jelenti, hogy amennyiben a cég által feltárt évenkénti megtakarítás nem éri el az egyszeri megbízási díjat, akkor nem tartanak igényt semmiféle díjazásra. Pető Gábor elmondta, hogy a cég ebben a témakörben nagy tapasztalttal rendelkezik, eddig sikeresen dolgozott többek között Budaörs Város, Várpalota Város, Csongrád Város önkormányzatainak, illetve Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek, hogy csak a legfontosabb ügyfeleket említve. www.multicontact.eu, [email protected] Tel: (1) 266 77 95

KOR-KÉP – IDŐKÖZI ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK

Kibékíthetetlen ellentétek, egyre több a „sebtapasz”

Folyóiratunk folyamatosan figyelemmel kíséri az időközi önkormányzati választásokat. A korábbi ciklusokhoz viszonyítva úgy tűnik, hogy sem a polgármesterek, sem az önkormányzati képviselő-testületek tagjai nem ülnek nyugodtan a babérjaikon. Meg figyelhető, hogy az elmúlt évekkel ellentétben, ebben a ciklusban a közéleti aktivítás sokkal élénkebb, több településen a közélet szereplői a 2006-os őszi önkormányzati választások eredményét igyekeznek korrigálni. Teszik ezt azért, mert az említett önkormányzati választáskor gyakran előfordult, a választók jelöléseikkel olyan helyzetet teremtettek, hogy a polgármester kisebbségben maradt a képviselőtestülettel szemben. Mint ahogy a példák is mutatják, ilyen helyzetben a polgármester és a képviselő-testület közötti harmóniáról nehéz beszélni, igen nagy erőfeszí-

tés kell ahhoz, hogy a településpolitikusok a választóikért és a településükért összhangot teremtsenek. Van ahol ez sikerül, találunk erre példát bőven, de nem hunyhatunk szemet az olyan jelenség előtt, amikor a kisebbségben lévő polgármesterrel szemben az önkormányzati képviselők egyfajta sebtapaszként használják az önfeloszlatás intézményét.

Összehasonlításul: ugyancsak a választást követő első évben, ez esetben 2003-ban a lebonyolított 113 időközi önkormányzati választásból összesen kilenc településen volt önfeloszlatás miatt választás, ebből nyolc településen (Balatonszőlős, Biatorbágy, Galgamácsa, Gyöngyfa, Hidegség, Kuncsorba, Szirák, Teskánd) polgármestert és képviselő-testületet választottak, egy helyen – a Borsod megyei Balajt településen – a cigány kisebbségi önkormányzat önfeloszlatása miatt voksoltak. Ebben az évben tizenhat helyen mondott le a polgármester, a lemondás okáról nem minden esetben mondható, hogy önszántukból tették. Elég csak a Baranya megyei Sásd polgármesterének többéves kálváriáját felidézni, amikor a képviselő-testület addig feszítette a húrt, míg a polgármester nem sokkal a választás után lemondott, majd évekig tartott míg „kimosta” magát a képviselő-testület koholt vádjaiból, évekig tartott, míg a Legfelső Bíróság felmentette az összes vád alól. Igaz, azóta már a vádakat megfogalmazó volt alpolgármesterből lett polgármester sem polgármester… Polgármester halála miatt nyolc esetben kellett választást tartani, 21 alkalommal pedig a kisebbségi önkormányzatok lemondása, működésképtelensége (ebből 20 cigány önkormányzat, egy német kisebbségi önkormányzat) indokolta a választást.

Mi most arra voltunk kíváncsiak, hogy a választások óta eltelt több, mint egy év alatt, hogyan alakult a kisebbségben „kormányzó” polgármesterek sorsa, hányan mondtak le önszántukból, illetve hány települési önkormányzat képviselő-testülete döntött úgy, hogy megpróbálja „korrigálni” a 2006-os választási eredményeket. Biztosan lesznek olyanok, akik ezzel az érveléssel nem értenek egyet, nem fogadják el azt az okoskodást, hogy „korrekcióról” van szó. Lehet, hogy többen egyszerűen csak úgy gondolják, hogy a település elsőszámú választott tisztségviselőjével nem lehet együttműködni. Ha vannak ilyenek, lehetőségük lesz itt, a folyóirat hasábjain ezzel kapcsolatos véleményüket kifejteni. Ezért, kérjük, írják meg, mit gondolnak a megszaporodott időszaki választásokról, folyóiratunk ebben a témában párbeszédet kezdeményez, viszont lehetőség szerint a pártbeszédet szeretnénk elkerülni. Persze, azzal is tisztában vagyunk, hogy „percre pontos”statisztikával nem tudunk előrukkolni, mert ahogy az élet halad, egyre több a „sebtapasz”. Ezért tájékozódásunk során elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy a 2006-os októberi önkormányzati választástól kezdve ez év

február 17-éig, mennyi volt az önfeloszlatás miatti képviselőtestület- és polgármesterválasztás, valamint hány polgármester lemondása miatt kellett a választóknak újra voksolniuk. Persze, voltak olyanok is, akik betegségre hivatkozva mondtak le, de sajnos a haláleset sem volt ritka. Nem mehetünk el szó nélkül az egyéb okok mellett sem, ilyen volt például a választójog elvesztése, az összeférhetetlenség, Időközi Időközipolgármesterválasztások polgármesterválasztások2006 2006óta óta (összesen: (összesen:68) 68)

��önfeloszlatás önfeloszlatás(27) (27)��lemondás lemondás(26) (26) ��haláleset haláleset(12) (12)

��egyéb egyéb(3)(3)

Időközi önkormányzati választások Az új régió polgármester-választás jelöltjei szerinti megoszlásban (összesen: (összesen:141) 68)

� független � Dél-Alföld (5) (133)

�� FIDESZ–KDNP Dél-Dunántúl(3)(16)

� FIDESZ (1)(8) � Észak-Alföld

�� MSZP (3) Észak-Magyarország (9)

� Közép-Dunántúl (11) � MKM (1)

� Közép-Magyarország (9)

� Nyugat-Dunántúl (10)

Időközi önkormányzati választások régió szerinti megoszlásban (összesen: 68)

Az új polgármester-választás jelöltjei (összesen: 141)

� Dél-Alföld (5)

� Dél-Dunántúl (16)

� Észak-Alföld (8) � Észak-Magyarország (9) � független (133) � FIDESZ–KDNP (3) � Közép-Dunántúl (11) � Közép-Magyarország (9) � FIDESZ (1) � MSZP (3) � Nyugat-Dunántúl (10) � MKM (1)


17

KOR-KÉP illetve a polgármesteri tisztség megszűnése a tisztséggel összefüggő büncselekmény miatt. Az önkormányzati választások óta huszonhét településen kényszerültek időközi polgármester- és képviselőtestületi választást kiírni. Az esetek hátterében a kibékíthetetlen személyi ellentétek álltak, amelyek az érintett településeken rendre a képviselő-testületek feloszlatásához vezettek. A huszonhét esetből tizenhárom alkalommal kapott újra bizalmat a korábbi polgármester. Az aktuális statisztikát a táblázatok jól illusztrálják; figyelemmel kísérhető a választás oka és eredménye, a testületekről a táblázatok „mesélnek”, amelyek jól szemléltetik, hogy hány képviselőt választottak újra, illetve menynyi az új képviselők száma. Adatainkból azt is megtudjuk, hogy régiós megoszlás szerint hol volt a legtöbb időközi választás, illetve összesen hány képviselőjelölt és hány polgármesterjelölt indult az időközi választásokon. A variációk száma végtelen, az elmúlt időszakot sok egyéb szempont alapján is lehetne elemezni, ez azonban a tényeken nem változtat: a 2006-os önkormányzati választások eredményének korrekciója napirenden van. Elég csak a legutóbbi, terézvárosi eseményekre gondolni, már olyan esetben is kísérlet történik az önfeloszlatásra, amikor a számok mást mutatnak, ebben az esetben a történés csak kísérlet maradt. Csiky Ildikó Írásunk a 2006 októbere óta jelölt hiányában elmaradt, szavazategyenlőség miatt, illetve kevesebb képviselő megválasztása miatt kiírt időközi önkormányzati választásokkal nem foglalkozik. (Folytatás a 28. oldalon)

18

Lemondás miatt megtartott időközi önkormányzati választások 2007–2008 2007 Választás időpontja

Település

Megye

Polgármester neve Lemondatott

Település lakosságszáma

Választott

I. 6.

Egyházashetye

Vas

Majthényi László (1)

Zolnai Attila (1)

420

I. 14.

Kerkakutas

Zala

Pintér László (3)

Hetei Éva (1)

151

III. 11.

Nagynyárád

Baranya

dr. Hargitai János (1)

Szabó Éva (1)

790

III. 18.

Forró

B.-A.-Z.

Gergely Zsolt (2)

Rakaczki Zoltán (1)

2543

IV. 25.

Kamond

Veszprém

Tar Sándor (1)

Asbóth Szabolcs (1)

445

V. 6.

Kemenessömjén

Vas

Zseli Róbert (1)

Kurucz Attila (1)

VI. 24.

Besnyő

Fejér

Andrásiné Magyar Éva (1)

Gémesiné Fejes Zsuzsa (1)

VII. 1.

Nagycsécs

B.-A.-Z.

Török Tibor (1)

Gulyás Ottó (1)

VII. 22.

Kajászó

Fejér

Ciglánné Murányi Eszter (1)

Mohácsi Györgyné (1)

1061

VIII. 5.

Bakonygyirót

Gy.-M.-S.

Kmetti Károly (1)

Aradiné Buda Erika (1)

166

VIII. 12.

Bátonyterenye

Nógrád

Vanya Gábor (4)

Lavajné Dóka Éva (4)

VIII. 12.

Szamostatárfalva

Sz.-Sz.-B.

Porkoláb Dániel (1)

Gaál Vilma (1)

346

IX. 30.

Muraszemenye

Zala

Szirmai Attila László (1)

Stefanec Mária Katalin (1)

658

X. 7.

Irota

B.-A.-Z.

Miklós László (1)

Szakácsi Béla (1)

X. 14.

Bakonszeg

Hajdú-Bihar

Marczin Sándor (1)

Ott Jenő (1)

X. 14.

Bihardancsháza

Hajdú-Bihar

Bagosi Sándor (1)

Major József (1)

X. 28.

Pálmonostora

Bács-Kiskun

Cseszkó László György (1)

Rádiné Genes Ildikó Anna (1)

2058

XI. 11.

Szeremle

Bács-Kiskun

Erős István (1)

Varga György (1)

1611

XI. 18.

Vértesboglár

Fejér

Szabó Dezső (1)

Sztányi István (1)

983

XII. 8.

Balatonrendes

Veszprém

Gáspár István (1)

Takács Ferenc (1)

157

XII. 9.

Gerjen

Tolna

Molnár József (1)

Máté Dénes (1)

1335

XII. 9.

Tiszalök

Sz.-Sz.-B.

Kovács Gábor (1)

Gömze Sándor Attila (2)

5994

XII. 16.

Töttös

Baranya

dr. Weiszbart József (1)

Engert Ferenc (1)

617

Sz.-Sz.-B. Pest Veszprém

2008 Oláh Dezsőné (1) Füzesi István (1) Kiss Sándor (1)

Herka István (1) dr. Kovács Tibor (1) Istenes Gyula (1)

619 1121 469

I. 6. I. 27. II. 17.

Beregsurány Áporka Gecse

636 1801 906

14322

107 1292 210

1 független; 2 FIDESZ; 3 FIDESZ-KDNP; 4 MSZP

Összes jelölő szervezet (2007. január–2008. február) Március 2. és április 27. között összesen 18 helyszínen lesznek időközi választások. Önfeloszlatás miatt 5 településen (Doba, Kocsola, Nagybörzsöny, Gadna, Balkány), lemondás miatt: 9 településen (Mány, Hernádcéce, Nagysimonyi, Rákócziújfalu, Pécsvárad, Szűcsi, Hajdúbagos, Bakonykoppány, Monoszló), haláleset miatt 3 településen (Besenyőd, Kemenesszentpéter, Lőkösháza) választanak újra a helyiek. Jágónak településen lemondások és működésképtelenné-válás miatt kislistás/önkormányzati képviselőválasztás lesz.


Szervezet neve Budakalász Baráti Kör Budakalászért Védegylet FIDESZ FIDESZ-KDNP független Független Platform Egyesület független szlovák kisebbségi Harmadik Oldal Magyarországért KDNP Lungo Drom Magyar Cigány Fórum MDF MKM MSZP MSZP-CIF MSZP-SZDSZ Nemzeti Fórum Egyesület Polgári Összefogás Perkátáért Egyesület Polgári Összefogás Perkátáért Egyesület - FIDESZ-KDNP Roma Polgárjogi Mozgalom Török Bálint Egyesület Összesen

Képviselőjelöltek

Polgármesterjelöltek

11 9 31 11 420 10 2 10 13 1 1 13 10 10 1 11 4 3 10 581

1 3 4 198 1

1 4 1 1 1 1 216

KÓR-KÉP – NÉPSZAVAZÁS

Egyetért-e azzal, hogy ez így normális? A népszavazási kezdeményésekről

A Magyar Köztársaság Alkotmánya szerint a népszavazás a hatalom gyakorlásának közvetlen formája, amikor a választópolgárok személyesen vesznek részt az egész országot érintő fontos, közérdekű ügyek eldöntésében. Így lesz most márciusban is, amikor három témában szavazunk. Az alkotmány tételesen sorolja azokat a témákat, melyekről nem lehet országos népszavazást tartani: így többek között nem lehet népszavazást tartani a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról,

A köznapjaink hőseit és a közélet szereplőit egyformán lázban tartja a kora tavaszra tervezett háromkérdéses országos népszavazás. A köztársasági elnök úgy döntött, hogy a Fidesz és a KDNP által közösen kezdeményezett népszavazás március 9-én legyen. Azóta nem telik el úgy egy nap, hogy valamilyen formában ne hallanánk erről az eseményről. A kormánypárt és az ellenzék képviselői mindent megtesznek azért, hogy a polgárokat ez ügyben tájékoztassák. Elindult a kampány, mondhatni iszonyú nagy a feszültség. Akár egy táblát is tehetnénk az Országgyűlés kapujára, azaz a kordonjára, azzal a felirattal: vigyázat, nagyfeszültség! az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási (-átalakítási, megszüntetési) kérdésekről, az Országgyűlés feloszlatásáról, valamint a kormány programjáról sem. Az országos ügydöntő népszavazás akkor lesz eredményes, ha az adott kérdésre az ország összes választópolgárának több, mint egynegyede azonos választ ad. A választó-

polgárok döntése az Országgyűlés számára három évig kötelező. Ha a népszavazás eredménytelen, a döntés joga visszaszáll az Országgyűlésre. A márciusi népszavazást Orbán Viktor kezdeményezte, még a 2006. október 23-án elmondott beszédében, az Astoriánál tartott tömeggyűlésen. Előzmények: a népszavazás kérdéseit 2006. október 24-én benyújtotta a

Válogatott kérdések: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a Magyar Köztársaságban csak olyan személyek lehessenek az Országgyűlés vagy a kormány tagjai, akiknek törvényszéki orvos szakértői bizonyítvány igazolja, hogy a legcsekélyebb mértékben sem szenvednek semmiféle elmebajban?” „Egyetért-e Ön azzal, hogy népszavazással kérjük fel a köztársasági elnököt arra, hogy közkegyelemben részesítse a viszkis rabló néven ismertté vált Ambrus Attilát?” „Egyetért-e Ön azzal, hogy a Magyar Gárda Egyesületet és a Magyar Szocialista Pártot egyszerre oszlassák föl azért, mert mindkettő szervezet tagjai elkövetik a közösség elleni izgatás bűncselekményét?” „Egyetért-e Ön azzal, hogy környezetvédelmi okok, és költségtakarékosság miatt a Magyar Köztársaság Miniszterelnöke szolgálati gépkocsi helyett szolgálati rollert kapjon?” „Egyetért-e Ön azzal, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése törvényt alkosson arról, hogy Hortobágy település külterületén olyan hegyet kell építeni, amelynek a legmagasabb pontja 1000 méter magasan van a tenger szintje felett?” „Egyetért-e Ön azzal, hogy az országos népszavazások akkor is érvényesek és eredményesek legyenek, ha csak egy szavazópolgár megy el szavazni?”

Fidesz és a KDNP az Országos Választási Bizottságnak (OVB). Akkor még több kérdésről szavaztattak volna: a mostani három mellett szerepelt még a kórházak állami tulajdonban tartása és a gyógyszerek patikán kívüli árusításának tiltása, a nyugdíjasok munkavállalási szabályainak érvényben tartása, a családi gazdálkodók termőföldre vonatkozó elővásárlási joga, és az a javaslat, hogy a kormány tagjait meg lehessen büntetni, ha túllépik a költségvetés kereteit. Akkor a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörlésének követelése még egy közös kérdésben szerepelt. A beadványok körül hoszszas jogi huzavona kezdődött, végül a Fidesz úgy döntött, hogy csak három kérdéshez gyűjt aláírásokat, és egy évvel Orbán Viktor felhívása után, 2007 októberében kezdték meg az aláírások gyűjtését. A három kérdés: „Egyetért-e ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetni?” „Egyetért-e Ön azzal, hogy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen kórházi napidíjat fizetni?” „Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és a járóbeteg-


19

KÓR-KÉP – NÉPSZAVAZÁS szakellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-től ne kelljen vizitdíjat fizetni?” A kampányt „szociális népszavazás”–nak nevezték el, és a projekt levezénylésével Tarlós Istvánt bízták meg. Tarlós ugyan nem tagja a pártnak, de 2006ban budapesti főpolgármesterjelölt volt és a fővárosi Fidesz– KDNP-frakció vezetője. A népszavazási hercehurca reflektorfénybe állította az Országos Választási Bizottság intézményét. Sokat hallani leterheltségükről, arról, hogy az utóbbi időben annyira megnövekedett az állampolgárok népszavazási hajlandósága, hogy százával özönlenek a komolytalanabbnál komolytalanabb javaslatok. Még akkor is, ha ezek már első

olvasás alkalmával mosolyra adnak okot, az eljárást végig kell csinálni. Az elmondottak kapcsán joggal merül fel a kérdés, hogy mi értelme annak a több száz népszavazási kezdeményezésnek, amelyek értelmetlenül terhelik az OVB munkáját? Valószínűleg a népszavazási törvény vagy a választási eljárásról szóló törvény módosítását kezdeményezi az Országos Választási Bizottság (OVB) annak érdekében, hogy a testületnek ne kelljen komolytalan, nyelvileg értelmetlen kérdéseket tárgyalnia, nyilatkozta 2007 nyarán Szoboszlai György, az OVB, MSZP által delegált tagja. A választási bizottság egy-egy ülésén előfordul, hogy 60 kérdésből mindössze csak egyet hitele-

 A forrásmegosztási törvény módosítását kezdeményezi az Állami Számvevőszék. A forrásmegosztási törvény módosítását kezdeményezi az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumnál, az ÁSZ szerint ugyanis az nincs összhangban az önkormányzati törvénnyel – áll a számvevőszéki vizsgálat – szerkesztőségünkhöz eljuttatott – összefoglalójában. A vizsgálat szerint a 2006. évi forrásmegosztási törvény nem felel meg az önkormányzati törvény követelményének, mert nem határozta meg a forrásmegosztás számításánál figyelembe veendő feladatokat – olvasható a tájékoztatásban. A helyi adókból származó bevételek megosztásánál a fővárosi önkormányzat iparűzési és idegenforgalmiadó-bevételét vették figyelembe, a 2006. évi forrásmegosztási törvény előírása ellenére a kerületi önkormányzatok által kivetett és beszedett helyi adókat azonban nem – teszik hozzá. Az ÁSZ szerint a 2007. évi forrásmegosztási rendelet törvénysértő módon a kerületi helyi adókat a kerületek bevételeként határozta meg. A jelentés ugyanakkor megjegyzi: a 2006. évi forrásmegosztási törvény számítási előírása sem egyértelmű. sítenek. Több OVB-tag is felvetette, hogy a meggondolatlan és nevetséges kérdések lejáratják a népszavazás intézményét. Korábban már többször nyújtottak be pél-

A márciusi országos népszavazás költségei* Dologi kiadások Névjegyzék elkészítése, a választópolgárok értesítése (papírok, borítékok beszer570 millió Ft zése, előállítás, borítékolás és kézbesítés) Pártsemleges lakossági tájékoztatás (hirdetmények, szórólapok, internet) 171 millió Ft Szavazóhelyiségek biztosítása, felszerelése (szavazófülke, urna, nyomtatványok, 270 millió Ft áram, telefon stb.) Oktatás (oktatási anyagok előállítása, oktatások lebonyolítása) 73 millió Ft Külképviseleti szavazás 112 millió Ft Szavazólapok, jegyzőkönyvek 185 millió Ft Projektmenedzsment és minőségbiztosítás 238 millió Ft Informatikai alkalmazások fejlesztése, szoftver licencek beszerzése 337 millió Ft Informatikai eszközök beszerzése, bérlése (infrastruktúra korszerűsítése) 238 millió Ft Informatikai hálózat üzemeltetése, illetéktelen hozzáférés elleni védelem (mintegy 2000 település adatbeviteli feladataihoz szükséges hálózat biztonságos üze235 millió Ft meltetése) Informatikai alkalmazások működtetése (névjegyzék- és értesítő készítést, külképviseleti névjegyzék vezetését, igazolás kiadását, a szavazás napján részvéte260 millió Ft li adatok gyűjtését, szavazatösszesítést, pénzügyi és logisztikai feladatokat stb. támogató rendszerek) Egyéb dologi kiadások 258 millió Ft Összesen: 2 947 millió Ft Személyi kiadások A szavazatszámláló bizottságok és a jegyzőkönyvvezetők díjazása 1 120 millió Ft Külképviseleti szavazással kapcsolatos személyi kiadások 28 millió Ft Az egyéb választási szervek tagjainak díjazása 375 millió Ft Összesen: 1 523 millió Ft Mindösszesen 4 470 millió Ft *Forrás: www.valasztas.hu

dául az ingyen sörrel kapcsolatos kezdeményezést, egy állampolgár pedig a szieszta bevezetésével kapcsolatos kérdést nyújtott be a testületnek. Példaként merült fel, hogy lehetne egyfajta előszűrés. Ez azt jelentené, hogy az OVB elnöke előzetesen eldöntené, hogy melyik kérdés kerülhet a testület elé. A visszaélés megakadályozása érdekében a bizottság bármely tagja kezdeményezhetné az előzetesen elutasított kérdés megvitatását. Megoldás lehetne az ügyvédkényszer bevezetése is. Ami azt jelentené, hogy ügyvédi közreműködés nélkül állampolgár nem nyújthatna be népszavazási kezdeményezést. Az OVB nehézségeit érzékelteti a keretes írásban összeválogatott abszurd kérdések sora, melynek egy része megmosolyogtató, némelyik pedig elszomorítóan szélsőséges. Egyetért-e azzal, hogy ez így normális? Kolin Péter Illuszráció: Meilinger Zita

KOR-KÉP – IDŐKÖZI ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK Kibékíthetetlen ellentétek, egyre több a „sebtapasz”

Korszakkép: 1995-ből

(folytatás a 18. oldalról)

A helyi demokratikus módszer bevált

Haláleset miatt megtartott időközi önkormányzati választások 2007–2008 2007 Választás időpontja

Település

Megye

I. 21. III. 4. III. 25. IV. 25. VII. 29. VIII. 26. IX. 2. X. 7. XII. 2. XII. 9. XII. 16.

Úrkút Üllő Felsőjánosfa Leányfalu Rohod Szalatnak Vácegres Meggyeskovácsi Győrasszonyfa Endrefalva Tiszaug

Veszprém Pest Vas Pest Sz.-Sz.-B. Baranya Pest Vas Gy.-M.-S. Nógrád Bács-Kiskun

II. 3.

Berhida

Veszprém

Polgármester neve Korábbi


Választott

Pfaff Zsolt (1) Vasadi István (1) Keszténé Tóth Erika (1) Várady-Szabó Mihály (1) Éles Dániel (1) Radics József (1) Szántovszki Kálmán László (1) dr. Gerencsér Antal (1) Király Bálint (1) Csóri Péter (1) Hegedűs Ernő (1) 2008 Lajosfalvi József (1)

Ifj. Rieger Tibor (1) Kissné Szabó Katalin (1) Némethi László (1) Nyíri Csaba (1) Éles Tibor (2) Bregó János (1) Dudás Jánosné (1) Kondora Tihamér (1) Valiczkó Mihály (1) Csóriné Botyánszki Ágnes (1) Sinka Ferenc Márton (1)

2212 10185 217 3033 1327 412 875 744 519 1298 990

Pergő Margit Cecília (1)

6133

1 független; 2 FIDESZ

Önfeloszlatás miatt megtartott időközi önkormányzati választások 2007–2008

Megye

VI. 17. VII. 8. VII. 8. VII. 29. VII. 8. VII. 15. VII. 22. VII. 22. VIII. 26. IX. 16. X. 7. X. 7. X. 21. XI. 18. XI. 18. XII. 2. XII. 8. XII. 9. XII. 16.

Vasboldogasszony Galgagyörk Sellye Sellye* Somogyhatvan Felsőregmec Miszla Pilisjászfalu Bátmonostor Kék Külsővat Perkáta Nagycenk Attala Csörög Budakalász Olaszfalu Böhönye Baksa

Zala Pest Baranya Baranya Baranya B.-A.-Z. Tolna Pest Bács-Kiskun Sz.-Sz.-B. Veszprém Fejér Gy.-M.-S. Tolna Pest Pest Veszprém Somogy Baranya

I. 6. I. 13. I. 20. I. 20. I. 27. II. 3. II. 3. II. 10.

Karád Pusztamonostor Érsekhalma Törökbálint Gilvánfa Liget Semjén Kistarcsa

Lemondatott

Zsuppán Béla (1) Szabadi Mónika (1) Förster Gyula Béla (1) Nagy Attila (1) Tóth Lajos József (1) Ifj. Mundér Gusztáv (3) Baksa János id. (1) Bartha László (1) Korsós János (1) Poór Sándor (1) Lengyel László (1) Somogyi Balázs (4) Ivankovics Ottó (1) Kalocsa Jenő (1) Hegedüsné Kripák Ildikó (1) Parlagi Endre (4) Máhl Ferenc (1) dr. Szijártó Henrik Gyula (1) dr. Sütő László (1) 2008 Somogy Baranyai Károlyné (1) J.-N.-SZ. Sőregi János (1) Bács-Kiskun Boromisza Tibor (1) Pest Keller László (7) Baranya Bogdán János (1) Baranya Fodor Ferenc (1) B.-A.-Z. Pávai István (1) Pest Tóth Szabolcs (1)

Mazzag Géza Tibor (1) Szabadi Mónika (2) Nagy Attila (1) Nagy Attila (1) Tóth Lajos József (1) Espán Miklós (1) Mózes László (1) Gál Gabriella (1) Korsós János (1) Poór Sándor (1) Lengyel László (1) Somogyi Balázs (5) Ivankovics Ottó (1) Gelencsér István (1) Hegedüsné Kripák Ildikó (1) Parlagi Endre (6) Boriszné Hanich Edit1 dr. Szijártó Henrik Gyula (1) Tóth Gábor (1)

7 7 11 11 5 5 5 9 9 9 7 11 9 7 9 17 7 9 7

4 2 9 9 1 4 1 6 3 4 2 6 5 5 6 10 5 5 4

3 5 2 2 4 1 4 3 6 5 5 5 4 2 3 7 2 4 3

612 1087 3070 3070 401 303 342 1323 1704 2127 819 4198 1824 864 1876 10125 1112 2443 823

Baranyai Károlyné (1) Sári Ferenc (1) Horváth Roland Károly (7) Turai István (8) Orsós János (1) Vargáné Szabó Gabriella (1) Setét Béla (1) Tóth Szabolcs (1)

9 9 7 17 5 5 5 13

4 4 2 12 3 1 4 9

5 5 2 5 2 4 1 4

1787 1693 720 12478 417 435 486 9950

Választott

Új tagok száma

Település

Újraválasztott képviselőkszáma

Választás időpontja

Testület létszáma összesen

2007 Polgármester neve

* Baranya Megyei Bíróság elrendelte a 2007. július 8-i időközi polgármesteri és kislistás választás szavazásra vonatkozó részének megismétlését. 1 független; 2 független szlovák kisebbségi; 3 Roma Polgárjogi Mozgalom; 4 FIDESZ; 5 PÖPE-FIDESZ-KDNP; 6 Nemzeti Fórum Egyesület; 7 MSZP; 8 FIDESZ-KDNP

28



Dr. Fürcht Pál, a Belügyminisztérium akkori főosztályvezetője jónak tartotta az önfeloszlatás intézményét. Ebben a témában – évekkel ezelőtt – lapunknak így nyilatkozott: a közgyűlés feloszlatására a hazai önkormányzatiság történetében eddig csupán egyszer volt példa, amikor az Országgyűlés feloszlatta a tiszaderzsi önkormányzatot. Ez az eset arra késztette a törvényalkotókat, hogy módosítsák az önkormányzati törvényt, mégpedig olyan szellemben, hogy a helyi önkormányzatok, amennyiben ellehetetlenül a működésük, lehetőséget kapjanak az önfeloszlásra. A helyi demokratikus módszer bevált. Ma már aligha kapja fel valaki is a fejét, ha önfeloszlásról hall, ha az önkormányzat élt e lehetőséggel, esélyt adva a helyi lakosoknak, hogy időközi választáson „rendezzék újra” a helyi hatalom sorait. Valamenynyi esetben a polgármester és a képviselő-testület együttműködésének ellehetetlenülése indokolta az önfeloszlást. A választók azonban minden esetben bölcsen döntöttek a szavazásnál. A több mint félszáz időközi választás eredményét vizsgálva, megfigyelhető, hogy az új önkormányzat felállásánál vagy a polgármester személye változott, vagy a képviselő-testület összetétele tért el jelentősen az előzőtől. Az önfeloszlás lehetőségének előnye, hogy mind a polgármester, mind a képviselőtestület az időközi választásig hivatalában marad, így biztosított a település ügyeinek vitelében a folyamatosság. Kétségtelen, hogy ehhez a döntéshez a helyzet józan értékelése és a település érdekeinek mindenek elébe való helyezése szükséges. A másik lehetőség, a feloszlatás, a polgármester és a képviselő-testület mandátumának azonnali megszűnésével jár. Az időközi választásig felmerülő halaszthatatlan ügyekben egy kinevezett köztársasági biztos – képletesen szólva egy gyám – dönt.

Diagnózis. Beszélgetés Dr. Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszterrel

Recommend Documents