DERECSKE VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

ITS Konzorcium

Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K-2014-0002

DERECSKE VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Egyeztetési változat 2015.05.26.

BELÜGYMINISZTÉRIUM

DERECSKE VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK

Egyeztetési változat 2015.05.26. 2015. május

Készítette: ITS Konzorcium TRENECON COWI Tanácsadó és Tervező Kft. (konzorciumvezető) MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda Kft. (konzorcium tagja)

Derecske Város és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Egyeztetési változat

3

Tartalomjegyzék BEVEZETÉS ................................................................................................................................................ 11 1

HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ................................................................................................... 13 1.1

TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK ÉS TÉRSÉGI KAPCSOLATOK, A VÁROS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN ............................................................................................................................. 13 1.1.1 A település térségi szerepe .................................................................................................. 13 1.1.2 A település vonzáskörzetének és funkciónak bemutatása, elemzése ................................. 16 1.2 TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA ............................. 23 1.2.1 Kapcsolódás az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz (OFTK) ............ 23 1.2.2 Kapcsolódás a Hajdú-Bihar Megye Területfejlesztési Koncepciójához és Programjához ... 24 1.2.3 Egyéb térségi fejlesztési koncepciókhoz, programokhoz való kapcsolódás ........................ 25 1.3 A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA .......................................... 27 1.3.1 Országos Területrendezési Terv (OTrT) .............................................................................. 27 1.3.2 Hajdú-Bihar Megye Területrendezési Terve ......................................................................... 29 1.4 A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS SZERKEZETI TERVEINEK- DERECSKE TELEPÜLÉS FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI............................................................................................ 32 1.5 HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK.............................................................................. 36 1.5.1 A hatályos településfejlesztési koncepció és Integrált Városfejlesztési Stratégia megállapításai ..................................................................................................................................... 36 1.5.2 Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések ....................................... 38 1.6 TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEK .................................................................................. 39 1.6.1 Hatályban lévő településrendezési eszközök ....................................................................... 39 1.6.2 Hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemei ................................ 41 1.7 A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA .......................................................................................................... 48 1.7.1 A népesség főbb jellemzői ................................................................................................... 48 1.7.2 Térbeli, társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok ............................................. 62 1.7.3 Települési identitást erősítő tényezők .................................................................................. 62 1.8 A TELEPÜLÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA..................................................................................... 66 1.8.1 Humán közszolgáltatások .................................................................................................... 66 1.8.2 Esélyegyenlőség biztosítása ................................................................................................ 70 1.9 A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA............................................................................................................ 72 1.9.1 A település gazdasági súlya, szerepköre ............................................................................. 72 1.9.2 A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői .................................................................... 73 1.9.3 A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fontosabb elképzelések ....................................................................................................................................... 78 1.9.4 A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők ....................................................... 80 1.9.5 Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat)............................................................................. 81 1.10 AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZ ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE . 83 1.10.1 Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program ................................................. 83 1.10.2 Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere .................... 86 1.10.3 Gazdaságfejlesztési tevékenység ................................................................................... 87 1.10.4 Foglalkoztatáspolitika ...................................................................................................... 88 1.10.5 Lakás és helyiséggazdálkodás ........................................................................................ 88 1.10.6 Intézményfenntartás ........................................................................................................ 89 1.10.7 Energiagazdálkodás ........................................................................................................ 90 1.11 TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK ................................................................................ 91 1.12 TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA ............................................................................. 92 1.12.1 Természeti adottságok .................................................................................................... 92 1.12.2 Tájhasználat, tájszerkezet ............................................................................................... 96 1.12.3 Védett, védendő táji és természeti értékek, területek ...................................................... 97 1.12.4 Tájhasználati konfliktusok és problémák kezelése ........................................................ 100 1.13 ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA ....................................................................................... 102 1.13.1 A települési zöldfelületi rendszer elemei ....................................................................... 102

ITS Konzorcium


4

1.13.2 A zöldfelületi rendszer konfliktusai, problémái............................................................... 105 1.14 AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA .......................................................................................... 106 1.14.1 A területfelhasználás vizsgálata .................................................................................... 106 1.14.2 A telekstruktúra vizsgálata............................................................................................. 122 1.14.3 Önkormányzati tulajdonkataszter .................................................................................. 124 1.14.4 Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése................................................ 124 1.14.5 Az építmények vizsgálata .............................................................................................. 124 1.14.6 Az épített környezet értékei ........................................................................................... 125 1.14.7 Az épített környezet konfliktusai, problémái .................................................................. 134 1.15 KÖZLEKEDÉS ............................................................................................................................ 136 1.15.1 Hálózatok és hálózati kapcsolatok ................................................................................ 136 1.15.2 Közúti közlekedés.......................................................................................................... 139 1.15.3 Parkolás......................................................................................................................... 144 1.15.4 Áruszállítás .................................................................................................................... 144 1.15.5 Közösségi közlekedés ................................................................................................... 145 1.15.6 Kerékpáros közlekedés ................................................................................................. 147 1.15.7 Gyalogos közlekedés .................................................................................................... 148 1.15.8 Egyéb, közlekedéssel kapcsolatos megállapítások....................................................... 148 1.16 KÖZMŰVEK ÁLLAPOTA ÉS ENERGIAHATÉKONYSÁG........................................................................ 149 1.16.1 Víziközművek ................................................................................................................ 149 1.16.2 Energia .......................................................................................................................... 153 1.16.3 Elektronikus hírközlés.................................................................................................... 156 1.17 TÉRSÉGI ÉS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELEM ............................................................................ 158 1.17.1 Talaj ............................................................................................................................... 158 1.17.2 Felszíni és felszín alatti vizek ........................................................................................ 158 1.17.3 Levegőtisztaság és védelme ......................................................................................... 162 1.17.4 Zaj, és rezgésterhelés ................................................................................................... 163 1.17.5 Sugárzás védelem ......................................................................................................... 163 1.17.6 Hulladékkezelés ............................................................................................................ 164 1.17.7 Vizuális környezetterhelés ............................................................................................. 167 1.17.8 Árvízvédelem ................................................................................................................. 167 1.17.9 Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák ..................................................... 167 1.18 KATASZTRÓFAVÉDELEM ............................................................................................................. 169 1.18.1 Építésföldtani korlátok ................................................................................................... 169 1.18.2 Vízrajzi veszélyeztetettség ............................................................................................ 170 1.18.3 Egyéb katasztrófavédelmi tényezők .............................................................................. 171 1.19 ÁSVÁNYI NYERSANYAG LELŐHELY ............................................................................................... 172 1.20 VÁROSI KLÍMA ........................................................................................................................... 173 2

HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ .................................................................................................. 174 2.1

3

A VIZSGÁLT TÉNYEZŐK ELEMZÉSE, EGYMÁSRA HATÁSUK ÖSSZEVETÉSE ........................................ 174

HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ .............................................................................................. 179 3.1 HELYZETELEMZÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE ........................................................................ 179 3.1.1 A folyamatok értékelése ..................................................................................................... 179 3.1.2 A város és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése - SWOT elemzés ............................................................................................................. 180 3.1.3 A településfejlesztés és rendezés kapcsolata, a fejlesztés területi korlátai és lehetőségei 183 3.2 PROBLÉMATÉRKÉP / ÉRTÉKTÉRKÉP ............................................................................................ 184 3.3 ELTÉRŐ JELLEMZŐKKEL RENDELKEZŐ TELEPÜLÉSRÉSZEK ............................................................ 187 3.3.1 A városrészek kijelölése, pontos lehatárolása, lehatárolás indoklása, a városrészek bemutatása ....................................................................................................................................... 187 3.3.2 A településrészek bemutatása ........................................................................................... 190 3.3.3 Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása, helyzetelemzése ............................................................................................................................... 215 3.3.4 Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek .......................................................... 223

ITS Konzorcium


4

5

MELLÉKLETEK ............................................................................................................................... 225 1. MELLÉKLET: DERECSKE VÁROSBAN MEGVALÓSULT JELENTŐSEBB BERUHÁZÁSOK ..................................... 225

ITS Konzorcium


6

Táblázatjegyzék 1. táblázat: Derecskei járás települései ........................................................................................ 16 2. táblázat: A Derecskén illetékes intézmények központjai, távolságuk a várostól ...................... 18 3. táblázat: Otthonát napi gyakorisággal elhagyók száma (munkahely = Derecske), 2011 ......... 20 4. táblázat: Otthonát napi gyakorisággal elhagyók száma (lakóhely = Derecske), 2011 ............. 21 5. táblázat: A települést érintő országosan kijelölt övezetek ........................................................ 29 6. táblázat: Derecskét érintő megyei övezetek kijelölése ............................................................. 31 7. táblázat: A szomszédos települések szerkezeti tervei alapján Derecskét érintő fejlesztési elképzelések hatásvizsgálata, összefoglalása ............................................................................. 34 8. táblázat: Derecske város népességszám változása 2001-2011 .............................................. 48 9. táblázat: Derecske népmozgalmi adatai (2001-2011) .............................................................. 50 10. táblázat: A népesség korösszetétele Derecskén,2001-2011 ................................................. 52 11. táblázat: Derecske város lakossága iskolai végzettség szerint megyei és országos összehasonlításban (2001, 2011) ................................................................................................ 54 12. táblázat: Foglalkoztatás és ingázás, 2001,2011 .................................................................... 56 13. táblázat: Az alacsony jövedelműek támogatásának terjedelme Derecske, 2006-2013 .......... 60 14. táblázat: Háztartások, családok életkörülményei Derecske 2001-ben és 2011-ben .............. 61 15. táblázat: Lakások és lakott üdülők építési év szerint Derecskén, 2011 ................................. 62 16. táblázat: Derecske Város Önkormányzata által nyújtott céljellegű támogatások 2006-2010 . 64 17. táblázat: Óvodai alapadatok, 2013 ......................................................................................... 67 18. táblázat: A szociális szolgáltatások igénybevétele Derecske ................................................. 69 19. táblázat: Derecske vállalkozásainak részesedése Hajdú-Bihar megyében (2012) ................ 72 20. táblázat: Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások megoszlása 2012-ben .......................... 73 21. táblázat: Éves település statisztikai adatok a Derecskei gazdaságokról ................................ 75 22. táblázat: Nagyobb árbevételű derecskei ipari vállalkozások, 2014 ........................................ 76 23. táblázat: 300 millió forint éves forgalom feletti derecskei székhelyű szolgáltató vállalkozások, 2014 ............................................................................................................................................. 77 24. táblázat: Az idegenforgalom mérőszámai 2009-2013 ............................................................ 78 25. táblázat: Regisztrált gazdasági társaságok száma 1000 lakosra Derecskén ......................... 79 26. táblázat: Regisztrált jogi személyiségű vállalkozások száma 1000 lakosra Derecskén ......... 79 27. táblázat: Regisztrált egyéni vállalkozások száma 1000 lakosra Derecskén ........................... 79 28. táblázat: Épített és megszűnt lakások Derecskén, 2002-2013............................................... 82 29. táblázat: A költségvetés bevételi tételeinek alakulása 2010-2014 (eFt) ................................. 84 30. táblázat: A költségvetés kiadási tételeinek alakulása 2010-2014, (eFt) ................................. 84 31. táblázat: Az Önkormányzat vagyoni helyzete: ....................................................................... 85 32. táblázat: Derecske város energiahatékonysági fejlesztései 2007-2014 között ...................... 90 33. táblázat: Derecske-konyári gyepek közösségi jelentőségű élőhelytípusai ............................. 98 34. táblázat: Gondozandó területek Derecske területén ............................................................ 104 35. táblázat: Zöldfelületi rendszer SWOT analízise.................................................................... 105 36. táblázat: A Derecskei járás földhivatali adatai ...................................................................... 106 37. táblázat: Derecskei külterületeinek területhasználata .......................................................... 111 38. táblázat: Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek ............................................. 111 39. táblázat: Derecske intézményi ellátottsága .......................................................................... 113 40. táblázat: A város funkcióinak hatóköre................................................................................. 114 41. táblázat: A szegregátumok néhány kiemelten fontos mutatója ............................................ 121 42. táblázat: Az antiszegregációs fejlesztések állapota ............................................................. 122 43. táblázat: Napi rendszerességgel közlekedők és mód szerinti megoszlásuk (fő/nap) ........... 137 44. táblázat: Napos órák száma hónapokra bontva ................................................................... 155 45. táblázat: A 9. légszennyezettségi zóna szennyezőanyagok szerinti koncentrációja ............ 162 46. táblázat: Zajterhelési határértékek ....................................................................................... 163 ITS Konzorcium


7

47. táblázat: Belső tényezők elemzése ...................................................................................... 180 48. táblázat Külső tényezők elemzése ....................................................................................... 182 49. táblázat: Derecske Településszerkezeti Tervének és Építési Szabályzatának módosításai az elmúlt években ........................................................................................................................... 183 50. táblázat Derecske városra vonatkozó értékek és problémák ............................................... 185 51. táblázat: Városrészek lehatárolása Derecskén .................................................................... 187 52. táblázat: Gazdasági aktivitás Derecske egyes városrészeiben, % ...................................... 190 53. táblázat: Derecske – a Városközpont városrész főbb mutatói (2001, 2011) ........................ 194 54. táblázat: Városközpont SWOT elemzése............................................................................. 196 55. táblázat: Derecske – Kisderecske városrész főbb mutatói (2001, 2011) ............................. 199 56. táblázat: Kisderecske városrész SWOT elemzése............................................................... 200 57. táblázat: Derecske – A Keleti városrész főbb mutatói (2001, 2011)..................................... 203 58. táblázat: Keleti városrész SWOT elemzése ......................................................................... 204 59. táblázat: Derecske – A Délnyugati városrész főbb mutatói (2001, 2011) ............................. 207 60. táblázat: Délnyugati városrész SWOT elemzése ................................................................. 208 61. táblázat: Derecske – Az Északnyugati városrész főbb mutatói (2001, 2011)....................... 211 62. táblázat: Északnyugati városrész SWOT elemzése ............................................................. 212 63. táblázat: Derecske – A Külterület főbb mutatói (2001, 2011) ............................................... 214 64. táblázat: A szegregátumok és veszélyeztetett területek összehasonlítása Derecske .......... 222 65. táblázat: A városban megvalósult jelentősebb beruházások (2007-2015) ........................... 225

Ábrajegyzék 1. ábra: Derecske állandó népességszámának (fő) változása 2001-2013 ................................... 49 2. ábra: Derecske lakónépességének változása 2001-2013 ........................................................ 49 3. ábra: Népmozgalmi mutatók 2001-2011 között........................................................................ 50 4. ábra: A lakónépesség korösszetétele 2001 ............................................................................. 51 5. ábra: A lakónépesség korösszetétele 2011 ............................................................................. 51 6. ábra: Derecske város állandó népessége (2013) ..................................................................... 53 7. ábra: Derecske város lakossága iskolai végzettség szerint megyei és országos összehasonlításban ..................................................................................................................... 55 8. ábra: A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele 2001, 2011 ................................... 56 9. ábra: A foglalkoztatás ágazati szerkezete (fő), 2011 ............................................................... 57 10. ábra: Foglalkoztatottak megoszlása foglalkozási főcsoport szerint, 2011 .............................. 57 11. ábra: A munkanélküliek száma, 2000-2013 ........................................................................... 58 12. ábra: Álláskeresők aránya a munkaképes korú lakossághoz viszonyítva 2014, 2015 ........... 58 13. ábra: Az adózók aránya a népességből és az egy lakosra jutó nettó jövedelem, 2000 és 2012 között............................................................................................................................................ 59 14. ábra: SZJA alapot képező jövedelem változása az előző évhez viszonyítva ......................... 59 15. ábra: Ezer főre jutó személygépkocsik számának változása 2001-2013 között..................... 60 16. ábra: Nappali tagozatos tanulók és óvodások száma (fő) ...................................................... 67 17. ábra: Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték ....................................................................... 73 18. ábra: Összehasonlító táblázat a foglalkoztatottak számáról szektoronként, Derecske .......... 74 19. ábra: Mezőgazdasági vállalkozások aránya Derecskén......................................................... 75 20. ábra: Működő vállalkozások megoszlása a szolgáltató ágazatokban, 2012. ......................... 77 21. ábra: Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak, valamint ruházati szaküzletek száma Derecskén ..................................................................................................................................................... 78 22. ábra: A helyi iparűzési adóbevétel (HIPA) alakulása 2007-2010 ........................................... 80 23. ábra: Derecske lakásállománya, 2000-2013 .......................................................................... 81 24. ábra: Értékesített lakások átlagos forgalmi értéke ................................................................. 82 ITS Konzorcium


8

25. ábra: Helyi iparűzési adó adóbevételének alakulása ............................................................. 83 26. ábra: Derecske közös önkormányzati hivatal szervezeti felépítése ....................................... 87 27. ábra: A lakásfenntartási támogatás idősoros adatai............................................................... 89 28. ábra: Református templom ................................................................................................... 129 29. ábra: Római katolikus templom ............................................................................................ 130 30. ábra: Lakóház a Széchenyi utcában .................................................................................... 130 31. ábra: Volt városháza ............................................................................................................ 131 32. ábra: Általános iskola Derecskén, Köztársaság útja ............................................................ 131 33. ábra: Általános iskola Derecskén, Szováti út ....................................................................... 131 34. ábra: Lakóház a Bocskai utcában ........................................................................................ 132 35. ábra: Református parókia ..................................................................................................... 132 36. ábra: Római katolikus plébánia ............................................................................................ 132 37. ábra: Kiemelt figyelmet érdemlő épületek Derecskén .......................................................... 133 38. ábra: Az ingázók mód szerinti megoszlása .......................................................................... 137 39. ábra: Motorizáció alakulása.................................................................................................. 144 40. ábra: A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások (zöld) számának (db) változása Derecskén a teljes lakásállományhoz (szürke) viszonyítva ....................................... 151 41. ábra: A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba (közcsatornahálózatba) bekapcsolt lakások számának (zöld) változása a teljes lakásállományhoz (szürke) viszonyítva .............................. 152 42. ábra: Elektromos és gáz szolgáltatás alakulása, 2007-2013. .............................................. 154 43. ábra:Villamos energia és gáz fogyasztók számának alakulása, 2007-2013. ....................... 154 44. ábra: Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások (zöld) számának változása Derecskén a teljes lakásállományhoz (szürke) viszonyítva,............................................................................ 157 45. ábra: Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya .............................................. 165 46. ábra: A lakosságtól szelektív hulladékgyűjtésben elszállított települési szilárd hulladék aránya ................................................................................................................................................... 166 47. ábra: A lakónépesség számának megoszlása Derecske egyes városrészeiben, % ............ 189 48. ábra: A lakónépesség korcsoportos megoszlása Derecske városrészeiben, % .................. 189

Térképjegyzék 1. térkép: Derecske megközelíthetősége közúton ....................................................................... 13 2. térkép: Funkcionáló és bezárt vasútvonalak Hajdú-Bihar megyében....................................... 14 3. térkép: Derecske lakónépesség szám 2013 év végén a Derecskei járásban .......................... 15 4. térkép: A Derecskei járás elhelyezkedése a megye járási rendszerében ................................ 15 5. térkép: A Derecskei járás lakónépessége ................................................................................ 17 6. térkép: A Derecskén illetékes intézmények központjai............................................................. 17 7. térkép: Derecske elhelyezkedése HBM-ben ............................................................................ 27 8. térkép: Hajdú-Bihar megye járási beosztása 2013. január 1-jétől ............................................ 29 9. térkép: Derecske elhelyezkedése HBM-ben ............................................................................ 31 10. térkép: Derecske kistérségi sematikus településhálózata ...................................................... 32 11. térkép: Országos- és térségi övezetek lehatározlása............................................................. 40 12. térkép: Derecske város településszerkezeti terve – igazgatási terület ................................... 46 13. térkép: Derecske város településszervezeti terve – belterület és környezete ........................ 47 14. térkép: Gazdasági, ipari területek Derecske bel- és külterületén ........................................... 76 15. térkép: Részlet Magyarország térképéről, Derecske megjelölésével ..................................... 92 16. térkép: Dél-Hajdúság kistáj .................................................................................................... 93 17. térkép: Derecske és környékének vízrajza............................................................................. 94 18. térkép: Derecske és környékének térképe 1806-1869 között ................................................ 96 19. térkép: Derecske és könyékének tájhasználati térképe ......................................................... 97 ITS Konzorcium


9

20. térkép: Derecske és környékének Natura2000-es területei.................................................... 98 21. térkép: Derecske és környékének nemzeti természetvédelmi oltalom alatt álló területei ....... 99 22. térkép: Derecske és környéke ökológiai hálózat területei .................................................... 100 23. térkép: Egy főre jutó zöldterület nagysága (m2) Derecskén és környékén .......................... 104 24. térkép: Településszerkezet a Habsburg Birodalom (1683-1687) idején............................... 107 25. térkép: Településszerkezet a Habsburg Birodalom (1806-1869) idején............................... 107 26. térkép: Településszerkezet a Habsburg Birodalom (1869-1887) idején............................... 108 27. térkép: Település napjainkban ............................................................................................. 109 28. térkép: Derecske városrészei ............................................................................................... 111 29. térkép: Hajdú-Bihar megye barnamezős területekkel érintett települései ............................ 115 30. térkép: Derecske szegregációval veszélyeztetett területei ................................................... 116 31. térkép: Derecske szegregált területei ................................................................................... 117 32. térkép: Délnyugati városrész lehatárolása ........................................................................... 118 33. térkép: Észak-nyugati városrész lehatárolása...................................................................... 119 34. térkép: Kisderecske városrész lehatárolása ......................................................................... 120 35. térkép: Derecske nyilvántartott régészeti területei................................................................ 126 36. térkép: Felderítetlen régészeti lelőhelyek ............................................................................. 127 37. térkép: Műemlékek, helyi védettségre kijelölt épületek, házak ............................................. 128 38. térkép: Derecske környezetének országos jelentőségű főútjai ............................................ 138 39. térkép: M35 autópálya tervezett nyomvonala ....................................................................... 139 40. térkép: M35 és M4 autópályák tervezett nyomvonala .......................................................... 140 41. térkép: Hajdú-Bihar Megye Területrendezi terv - térképrészlet ............................................ 140 42. térkép: Tervezet, a várost elkerülő utak ............................................................................... 141 43. térkép: Derecske városi közút- és vasúthálózata ................................................................. 142 44. térkép: Derecske főbb útjainak forgalmi terhelése ............................................................... 143 45. térkép: Személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek .................................................... 143 46. térkép: Közösségi közlekedési megállóhelyek ..................................................................... 145 47. térkép: Derecske és környékének helyközi autóbusz hálózata ............................................ 146 48. térkép: Derecske közigazgatási határán belül található vízbázis védőterületek felszíni vetülete ................................................................................................................................................... 150 49. térkép: Derecske terület villamosenergia ellátásának térképe. A vezeték nyomvonalának lefutása hozzávetőleges............................................................................................................. 155 50. térkép: A napsütéses órák száma 2014-ben ........................................................................ 156 51. térkép: Hajdú-Bihar megyei települések belvíz-veszélyeztetettségi besorolása .................. 159 52. térkép: Hajdú-Bihar megyei települések belvíz-veszélyeztetettségi besorolása .................. 160 53. térkép: Derecske és környékének felszín alatti vízszint térképe .......................................... 161 54. térkép: Az ártéri öblözetekbe eső települések Hajdú-Bihar megyében ................................ 167 55. térkép: A földrengések területi eloszlása Magyarországon. A szürke körök a historikus rengéseket (456-1994), a piros körök az utóbbi évek rengéseit (1995-2009) mutatják.............. 170 56. térkép: Magyarországi belvíz-veszélyeztetettségi térkép ..................................................... 171 57. térkép: Derecske város értéktérképe ................................................................................... 186 58. térkép: Derecske város problématérképe ............................................................................ 186 59. térkép: Derecske városrészei ............................................................................................... 188 60. térkép: Derecske – Városközpont térképe ........................................................................... 192 61. térkép: Derecske – Kisderecske térképe.............................................................................. 197 62. térkép: Derecske – A Keleti városrész térképe .................................................................... 201 63. térkép: Derecske – A Délnyugati városrész térképe ............................................................ 205 64. térkép: Derecske – Az Északnyugati városrész térképe ...................................................... 209 65. térkép: Derecske szegregációval veszélyeztetett területei ................................................... 216 66. térkép: Derecske szegregátum áttekintő – Szegregációs mutató 35% felett ....................... 217 67. térkép: Derecske szegregátum áttekintő – Szegregációs mutató 30% felett ....................... 217 ITS Konzorcium


10

68. térkép: Derecske szegregátum 01. Szegregációs mutató 30% feletti .................................. 218 69. térkép: Derecske szegregátum 01. Szegregációs mutató 35% feletti .................................. 219 70. térkép: Derecske szegregátum 03. Szegregációs mutató 30% feletti .................................. 220 71. térkép: Derecske szegregátum 02. Szegregációs mutató 30% feletti .................................. 221

ITS Konzorcium


11

Bevezetés Az EU 2020 stratégia sikeres megvalósításában a városoknak kiemelkedő szerep jut. A jövőbeni kohéziós politika célul tűzi ki az integrált várospolitika ösztönzését, amely elősegíti a fenntartható városfejlesztést, s ezzel erősíti a városok kohéziós politikában betöltött szerepét. Alapelvként fogalmazódik meg, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alapnak olyan integrált stratégiákat kell támogatnia a fenntartható városfejlődés érdekében, amely célul tűzi ki a várostérségeket érintő gazdasági, környezeti, éghajlattal összefüggő és társadalmi problémák kezelését. Ezzel összhangban a járásközpont városoknak Magyarországon integrált településfejlesztési stratégiát (ITS) kell készíteniük, amelyben megfogalmazzák a városfejlesztési elképzeléseiket, s amely az egyik alapdokumentuma lesz a 2014-2020 közötti tervezési időszakban a településfejlesztésre fordítandó Európai Uniós források felhasználhatóságának is. Az ITS egy középtávú, a területi alapú és szemléletű tervezést figyelembe véve készülő hét évre szóló dokumentum, amelynek legfontosabb célja, hogy megalapozott stratégiai alátámasztást nyújtson Derecske 2014-2020 között tervezett fejlesztési elképzelései számára. Az integrált településfejlesztési stratégiában – a 2007-2013-as időszakra készült integrált városfejlesztési stratégiától eltérően – nemcsak az önkormányzati, hanem a településen más szereplők által megvalósítani tervezett fontosabb fejlesztési elképzeléseket foglalja keretbe, amely biztosítása érdekében széleskörű projektgyűjtésre és partnerségre támaszkodik. A tervezés kereteit alapvetően a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szabja meg, amely rendelet szabályozza az ITS-en túl a településfejlesztési koncepciók készítésének főbb szempontjait is. A tervezési folyamat európai uniós támogatással, az ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 azonosító jelű pályázat keretében valósul meg. A hivatkozott kormányrendelet mellett ennek megfelelően a tervezés során ezért figyelembe vételre kerültek a pályázati felhívásban, a felhíváshoz mellékelt tervezési segédletben, a Városfejlesztési Kézikönyvben és azok mellékleteiben foglaltak is. Emellett természetesen figyelembe vételre kerültek az EU-s és a hazai szakpolitikák, tervezési keretek és dokumentumok, illetve a releváns debreceni stratégiák, koncepciók és tervek is. A tervezés során az alábbi két részdokumentum készül el: Megalapozó Vizsgálat Integrált Településfejlesztési Stratégia Az ITS célja, hogy a stratégiai tervezés eszközeivel segítse elő az elkövetkező 6-8 év városfejlesztési tevékenységeinek eredményességét. A tervezési munka, a stratégia akkor tekinthető eredményesnek, ha hozzájárul ahhoz, hogy a település összességében a lehető legnagyobb mértékben használja ki fejlődési potenciálját a 2014-2020 közötti időszakban; olyan módon kerül kialakításra, hogy azt a lehető legnagyobb mértékben tudják támogatni az EU Strukturális és Beruházási alapjainak forrásai, így a város optimálisan képes kihasználni az EU2014–20 közötti időszakának fejlesztési lehetőségeit; a stratégiába foglalt tevékenységek (projektek) jelentős része megvalósul a 2014. évet követő időszakban; az ITS a város működésének különböző szereplői közti kommunikáció eszközévé válik, s így céljai és projektjei széles körű támogatást élveznek a város társadalmi és gazdasági szereplőinek körében,

ITS Konzorcium


12

hozzájárul ahhoz, hogy a városban folyó egyes fejlesztési tevékenységek – függetlenül azok finanszírozóitól, illetve tulajdonosaitól ‐ egymással térben és időben összehangoltan valósuljanak meg, erősítve ezzel az egyes fejlesztési célú beavatkozások hatását; a közszféra fejlesztései mellett ösztönzi a magánszféra befektetéseit is. Jelen kötet a Megalapozó Vizsgálatot tartalmazza, amely a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően három fő részből áll: helyzetfeltárás, helyzetelemzés és helyzetértékelés. A Megalapozó Vizsgálat célja, hogy megfelelő és valós kiinduló alapot szolgáltasson a koncepció és az ITS megalkotásához annak érdekében, hogy a koncepció és a stratégia céljai és intézkedései reálisan kerülhessenek megfogalmazásra a tényleges szükségletekre reagálva. A helyzetfeltáró, elemző és értékelő munkarészek elkészítésekor a KSH adatai mellett (elsősorban a 2011. évi népszámlálás adataira támaszkodva) aktívan felhasználásra kerületek az önkormányzati adatbázisok is, emellett interjúzásra és helyszíni adatgyűjtésre is sor került, valamint a településrészek és szegregátumok esetében a KSH külön adatsort szolgáltatott.

ITS Konzorcium


13

1 Helyzetfeltáró munkarész 1.1

Településhálózati összefüggések és térségi kapcsolatok, a város helye a településhálózatban

1.1.1 A település térségi szerepe

Derecske a bihari régió természetes központja, Hajdú-Bihar megye  a 2011-es adatok alapján, az állandó népesség tekintetében  tizenkettedik legnépesebb városa. A megye középsődélkeleti részén helyezkedik el a Dél- Hajdúság kistáj részeként. Szomszédos települései: Tépe, Berettyóújfalu, Földes, Kaba, Hajdúszovát, Mikepércs és Konyár. Jelentősebb, vonzáskörzettel bíró településektől való távolsága: Debrecen 22 km (É), Hajdúszoboszló 18 km (K), Berettyóújfalu 15 km (D) és Nagyvárad cca. 40 km (K). A város megközelíthető Debrecent és Berettyóújfalut összekötő 47-es útról, Hajdúszoboszló (4804) (Hajdúszovaát-4816) felől, Kaba (4802), illetve Konyár (4802) felől. A település közel azonos távolságra van a megyében futó két országos jelentőségű térszerkezeti vonaltól, a 4-es és 42-es számú főúttól. A település saját vasútállomással rendelkezik Debrecen – Nagykereki (106-os) szárnyvonalon. 1. térkép: Derecske megközelíthetősége közúton

Forrás: OpensStreetMap

ITS Konzorcium


14

2. térkép: Funkcionáló és bezárt vasútvonalak Hajdú-Bihar megyében

Forrás: Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálat – 4. verzió (2013)

Derecske város, mint a Derecskei járás székhelye az Észak-alföldi régióban, Hajdú-Bihar megyében, Magyarország észak-keleti perifériáján, és egyúttal az Európai Unió keleti határán helyezkedik el. A megyében a városokat Debrecen mellett hosszú időn át csak a hajdúvárosok képviselték (Hajdúböszörmény, Hajdúnánás és Hajdúszoboszló). Derecske a megye 12. legnagyobb népességű városa, Hajdúböszörményt, Hajdúszoboszlót és Balmazújvárost, továbbá Hajdúnánást, Püspökladányt, Hajdúsámsont, Hajdúhadházat, Nádudvart és Hajdúdorogot követve. A település megyei és térségi szerepköre

Derecske nem rendelkezik országos és jelentős regionális szerepkörrel. Ahogy a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálatban is szerepel, a számítások rámutattak arra, hogy a járásszékhely vonzásközponti szerepköre meglehetősen korlátozott. Az anyag a várost dinamikus és dinamizálható térségi központként említi az Északalföldi régió területi kategóriái szerint.

ITS Konzorcium


3. térkép: Derecske lakónépesség szám 2013 év végén a Derecskei járásban

Forrás: TeIR

4. térkép: A Derecskei járás elhelyezkedése a megye járási rendszerében

Forrás: TEIR

ITS Konzorcium

15


16

Derecske szerepkörének tekintetében meghatározó az országos járási rendszerbe történő betagozódása, melynek következtében 2013. január 1-től járási központ funkciót tölt be. A járásközpontként felvállalt szerepkörök eredményeként a városi szolgáltatások tekintetében a 10.000 főt meghaladó városoknak megfelelő szerepet tölt be. Vonzáskörzete és az általa ellátott funkciók alapján a Derecskei járás meghatározó települése, amely rendelkezik bizonyos számú, más települést ellátó, városi funkciót jelentő intézményi és speciális funkcióval, melyek az 1.1.2. fejezetben kerülnek bemutatásra. A Derecskei járás összesen 13 településből  köztük két városból  áll, területe 650,31 km2, népessége 41.533 fő a 2012. évi adatok szerint. 1. táblázat: Derecskei járás települései Település Derecske Létavértes Hosszúpályi Pocsaj Esztár Hajdúbagos Kismarja Kokad Konyár Mikepércs Monostorpályi Sáránd Tépe

Rang (2013. július 15.) járásszékhely város város nagyközség nagyközség község község község község község község község község község

Kistérség (2013. január 1.) Derecske-Létavértesi Derecske-Létavértesi Derecske-Létavértesi Berettyóújfalui Berettyóújfalui Derecske-Létavértesi Berettyóújfalui Derecske-Létavértesi Derecske-Létavértesi Debreceni Derecske-Létavértesi Derecske-Létavértesi Berettyóújfalui

Népesség (2012. január 1.) 8 906 7 090 5 854 2 579 1 366 1 972 1 210 619 2 010 4 434 2 136 2 238

Terület (km²) 103,58 116,62 79,18 49,55 31,71 37,44 47,16 16,10 41,70 36,93 44,44 22,68

Forrás: Wikipedia

1.1.2 A település vonzáskörzetének és funkciónak bemutatása, elemzése

2013. január 1-től átszerveződött Magyarország közigazgatása. A parlament 2012. június 25-i döntésével elfogadta a 2012. évi CXIII. törvényt a járások kialakításáról. A közigazgatás alapegysége a települési önkormányzat mellett a járás lett. A közigazgatási reform hatására 10 járás jött létre Hajdú-Bihar megye területén a következő központokkal: Debrecen, Balmazújváros, Berettyóújfalu, Derecske, Hajdúböszörmény, Hajdúhadház, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Nyíradony, Püspökladány. A 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet szerint a Derecskei Járási Hivatal illetékességi területe: Derecske, Esztár, Hajdúbagos, Hosszúpályi, Kismarja, Kokad, Konyár, Létavértes, Mikepércs, Monostorpályi, Pocsaj, Sáránd, Tépe. A járási törvény több mint 80 db törvényi szinten szabályozott államigazgatási feladatot határozott meg a járások számára. A járási hivatal legfontosabb feladata a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátása, melynek keretében elsősorban okmányirodai feladatokat, a gyermekvédelmi és gyámügyeket, valamint egyes szociális, környezetvédelmi, természetvédelmi igazgatási ügyek intézését veszi át a településektől.

ITS Konzorcium


5. térkép: A Derecskei járás lakónépessége

Forrás: TeIR

6. térkép: A Derecskén illetékes intézmények központjai

Forrás: TeIR

ITS Konzorcium

17


18

2. táblázat: A Derecskén illetékes intézmények központjai, távolságuk a várostól Intézmény típusa

Központ

Eljutási idő * Óra:Perc

Távolság km

Építésügyi Hivatal

Debrecen

0:29

25,93619

Építésügyi körzetközpont

Debrecen

0:29

25,93619

Fogyasztóvédelmi Felügyelőség Gyámhivatal

Debrecen Derecske

0:29 0:0

25,93619 0

Járási Hivatal

Derecske

0:0

0

Katasztrófavédelmi kirendeltség

Debrecen

0:29

25,93619

Kerületi Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Derecske Hivatal

0:0

0

Környezetvédelmi, Főfelügyelőség

Debrecen

0:29

25,93619

Körzeti Földhivatal Megyei földhivatal

Debrecen Debrecen

0:29 0:29

25,93619 25,93619

Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Debrecen

0:29

25,93619

0:29

25,93619

0:29

25,93619

Természetvédelmi és

Vízügyi

Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Debrecen Szakigazgatási Szerv Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Debrecen Állategészségügyi Igazgatósága Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága

Debrecen

0:29

25,93619

Megyei Kormányhivatal Igazgatósága

Debrecen

0:29

25,93619

Debrecen

0:29

25,93619

Debrecen

0:29

25,93619

Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Debrecen Igazgatósága

0:29

25,93619

0:29

25,93619

0:29

25,93619

MKh. Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Debrecen Szervének Munkaügyi Felügy.

0:29

25,93619

Munkaügyi központ kirendeltsége

Debrecen

0:29

25,93619

NeKI Kirendeltség

Debrecen

0:29

25,93619

Nemzeti Adó- és Vámhivatal Megyei Vám- és Debrecen Pénzügyőri Igazgatósága

0:29

25,93619

Nemzeti Adó- és Főigazgatósága

Debrecen

0:29

25,93619

Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális Vám- és Debrecen Pénzügyőri Főigazgatósága

0:29

25,93619

Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság

Debrecen

0:29

25,93619

Polgármesteri hivatalok

Derecske

0:0

0

Rendőrkapitányság Szociális és gyámhivatal

Berettyóújfalu Debrecen

0:18 0:29

16,742 25,93619

Városi Bíróság

Berettyóújfalu

0:18

16,742

Földművelésügyi

Megyei Kormányhivatal Mérésügyi és Biztonsági Hatóság Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ

Műszaki

Megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv Debrecen MKh. Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Debrecen Szerveinek Munkavédelmi Felügy.

Vámhivatal

Regionális

Adó

ITS Konzorcium


19

Debrecen

Eljutási idő * Óra:Perc 0:29

Távolság km 25,93619

Építésügyi Hivatal

Debrecen

0:29

25,93619

Építésügyi körzetközpont

Debrecen

0:29

25,93619

Fogyasztóvédelmi Felügyelőség

Debrecen

0:29

25,93619

Gyámhivatal Járási Hivatal

Derecske Derecske

0:0 0:0

0 0

Katasztrófavédelmi kirendeltség

Debrecen

0:29

25,93619

0:0

0

0:29

25,93619

Intézmény típusa

Központ

Vízügyi Igazgatóság

Kerületi Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Derecske Hivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Debrecen Főfelügyelőség

Forrás: TeIR *Az elérési idők meghatározása során az országos közúthálózaton, illetve a belterületen a KRESZ által meghatározott általános sebességkorlátozásokkal (130, 110, 90, 50 km/h) számoltunk

A városba érkező és az onnan eljárók számát a 2011-es évben az alábbi táblázatok mutatja be települési bontásban. Egyértelműen kiderül, hogy a legtöbben Debrecenből (23,31%) és Konyárról (12,66%), valamint a környező településekről járnak át dolgozni Derecskére.

ITS Konzorcium


20

3. táblázat: Otthonát napi gyakorisággal elhagyók száma (munkahely = Derecske), 2011 Település Álmosd Bagamér Bakonszeg Berettyóújfalu Biharkeresztes Bihartorda Bocskaikert Debrecen Ebes Esztár Földes Furta Hajdúbagos Hajdúböszörmény Hajdúhadház Hajdúsámson Hajdúszoboszló Hajdúszovát Hencida Hosszúpályi Kismarja Komádi Konyár Létavértes Mikepércs Monostorpályi Nádudvar Nagyrábé Nyíradony Nyírlugos Pocsaj Sáránd Szentpéterszeg Téglás Tépe Újléta Vámospércs Váncsod Zsáka Végösszeg

Otthonát napi gyakorisággal elhagyó

Otthonát napi gyakorisággal elhagyó munkába járó

7 7 5 62 3 9 9 197 6 6 3 5 13 18 12 26 40 25 5 15 7 3 107 17 26 5 8 23 5 4 21 33 11 5 76 4 9 5 3 845

6 0 0 39 3 7 0 93 0 0 0 3 6 0 0 3 24 6 3 3 3 0 64 5 14 0 0 18 0 0 9 25 5 0 70 0 0 3 0 412

Otthonát napi gyakorisággal elhagyó iskolába, óvodába, bölcsődébe járó 1 7 5 23 0 2 9 104 6 6 3 2 7 18 12 23 16 19 2 12 4 3 43 12 12 5 8 5 5 4 12 8 6 5 6 4 9 2 3 433

Forrás: KSH

A Derecskéből eljárók leginkább Debrecenbe (92,82%) és Berettyóújfaluba (19,91%) járnak át.

ITS Konzorcium


21

4. táblázat: Otthonát napi gyakorisággal elhagyók száma (lakóhely = Derecske), 2011 Település

Otthonát napi gyakorisággal elhagyó

Berettyóújfalu Biharkeresztes Budapest 05. ker. Budapest 06. ker. Budapest 08. ker. Budapest 12. ker. Budapest 13. ker. Budapest 17. ker. Debrecen Ebes Esztár Földes Hajdúbagos Hajdúböszörmény Hajdúhadház Hajdúszoboszló Hajdúszovát Hosszúpályi Kaba Konyár KÜLFÖLD Létavértes Mikepércs Miskolc Monostorpályi Nádudvar Nyíregyháza Téglás Tépe Tiszaújváros ISMERETLEN Végösszeg

Otthonát napi gyakorisággal elhagyó munkába járó

233 3 3 3 3 3 3 3 1086 10 3 3 3 3 5 61 35 8 3 23 6 6 24 5 5 4 8 3 63 4 145 1 770

89

3 3 616 9 3 3 4 38 35 8 3 21 6 6 23 5 4

56 4 145 1 084

Otthonát napi gyakorisággal elhagyó iskolába, óvodába, bölcsődébe járó 144 3 3 3 3 3 0 0 470 1 0 3 0 3 1 23 0 0 0 2 0 0 1 5 0 0 8 3 7 0 0 686

Forrás: KSH

Települési funkciók bemutatása: Gazdaság: Kiváló mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik.(Fontos növénytermesztés és a kertészeti tevékenység.

termelési

ágazatok

a

A mezőgazdaság jelentősége hosszú távon megmarad, az agrárgazdaság fejlesztése prioritást élvez.

ITS Konzorcium


22

A településen a nemzetgazdasági ágankéti besorolás alapján a legjelentősebb, gazdasági szempontból meghatározó a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat, a feldolgozóipar, az építőipar és a kereskedelem, gépjárműjavítás. Vállalkozások: Nincs jelentős ipari tevékenység (beruházások nem valósulnak meg), csak sokféle kis, szétaprózott ipari vállalkozás működik. A városban szükség lenne ipari-szolgáltató vállalkozások letelepedésére. A turizmus a gazdaság életében nem játszik jelentős szerepet. A foglalkoztatásra vonatkozó statisztikai adatok: a nyilvántartott álláskeresők száma több mint a régióban és megyében. a munkanélküliek száma a településen kimagaslóan magas.

ITS Konzorcium


1.2

23

Területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata

1.2.1 Kapcsolódás az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz (OFTK)

Az OFK-ban megfogalmazott jövőkép - „A cél egy olyan harmonikus és fenntartható társadalmigazdasági- környezeti térszerkezet és területi rendszer létrejötte, amely a helyi adottságokra épülő, saját arculattal és identitással rendelkező térségekben szerveződik, amely szervesen és hatékonyan illeszkedik az európai térbe, s amelyben a társadalom számára az alapvető esélyeket meghatározó közszolgáltatások és életkörülmények tekintetében nincsenek jelentős területi egyenlőtlenségek” - érvényesek az Észak-alföld-i régióra is. A területfejlesztési politikában érvényesítendő területi szempontú meghatározó alapelvek: a szubszidiaritás és decentralizáció, a valós térszerveződéseket követő térségi és táji szemlélet, a rendszerszemlélet – programozás - integrált fejlesztések, a hatékonyság és koncentráció, a fenntarthatóság, biztonság, a nyilvánosság, partnerség, az átláthatóság, monitoring és értékelés. Az OFK a 2020-ig terjedő időtávra a harmonikus területi szerkezet és rendszer, a kiegyensúlyozott területi fejlődés elérése érdekében öt átfogó célt tűz ki, a térségi versenyképesség, a területi felzárkózás, a fenntartható térségfejlődés és örökségvédelem, a területi integrálódás Európába, a decentralizáció és regionalizmus, a kistérségi szint térségszervezési és fejlesztési szerepének megerősítése. A 2013-ig terjedő időszakig megtörtént fejlesztési pólusok kialakulása után a következő lépés a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek felzárkóztatása a városhálózati kapcsolati rendszer fejlesztésével, együttműködő térségi városhálózatok kialakításával, a városok közötti gazdasági, kulturális, közszolgáltatási együttműködések, funkciók megosztásának bővítésével, a városi központok és alközpontok térségükből való elérhetőségének javításával, és a város-vidék kapcsolatrendszer érvényesítésével. A középtávú országos területi célok között szerepelt az elmaradott térségek, külső és belső perifériák felzárkóztatása, melynek elemei a lakosság helyben tartása érdekében a munkahelyteremtés, megfelelő életkörülmények biztosítása az infrastruktúra és helyi szolgáltatások megteremtésével, bővítésével, a térségi központok szerepvállalásához szükséges minőségi és mennyiségi fejlesztések, és elérhetőségük javítása, a helyi-térségi közösségek érdekérvényesítő képességének kialakítása, a társadalmi tőke növelése. Az alacsony népsűrűségű és alacsony népességű központi településsel rendelkező kistérségek, vidékies (rurális) térségek fejlesztése a régiók fejlesztési programjaihoz illeszkedő fokozott területfejlesztési politikai koordinációt igényel. Ezeken a helyeken a fenntartható fejlődés szempontjainak figyelembe vételével, az újjáéledő helyi társadalmak kezdeményezésein alapuló, a helyi, térségi adottságokra építő termékek és szolgáltatások integrált fejlesztése a cél. A régión belül a vidékies térségek fejlesztése a változó gazdasági-társadalmi körülmények miatt nem csak az agrárágazatok fejlesztését jelenti, hanem felszámolja a jellemző problémákat is, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok szegregációjának oldásával, az értékek és helyi identitás partnerségen alapuló őrzésével, a közszolgáltatások társadalmi és téri bővítésével, a foglalkoztatottság növelésével, a képzett munkaerő helyben tartásával. Észak-Alföldi tervezési statisztikai régió (Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) OFK-ban megfogalmazott célja fejlesztési célja: „Az Észak-Alföldi Régió földrajzi elhelyezkedésére, valamint a meglévő és mobilizálható erőforrásaira támaszkodva megteremti a hazai és európai szinten is versenyképes gazdaságát,

ITS Konzorcium


24

ezáltal valamint az értékek megőrzésével és fenntartható használatával biztosítja a minőségi élet feltételeit az itt élők számára.” Sajátos adottságú vidékies térségtípusok közül a természeti és kulturális táji értékekben gazdag területek és a magas arányú cigány népességgel rendelkező térségek érintik az Észak- Alföldi régiót A régió hosszú távú általános fejlesztési céljai: „DINAMIKUS RÉGIÓ” létrehozása a versenyképes és innováció-orientált gazdaság fejlesztésével, a gazdasági potenciál fejlesztése a logisztikai lehetőségek kiaknázásával, az elérhetőséget biztosító régiók közötti közlekedési kapcsolatok fejlesztésével. „ÖKO-RÉGIÓ” létrehozása a természeti, táji, környezeti, valamint kulturális értékek megőrzésével és fenntartható használatával, és fejlesztésével a környezetbarát turizmus feltételeinek javítása érdekében, a lakosság számára egészséges környezet biztosítása céljából, valamint megújuló és alternatív energiaforrások fenntartható és növekvő használata céljából „EGÉSZSÉGES RÉGIÓ” létrehozása az egészséges élet lehetőségeinek biztosításával, a természeti adottságok hasznosításával, a lakosság egészségi állapotának javításával, a termálvíz készletre alapozott szolgáltatásokkal Észak-magyarországi régióval közös gyógyegészség- és öko-turisztikai hálózat kialakításával. „AGRÁR RÉGIÓ” létrehozása az adottságokhoz igazodó termelési feltételek kialakításával, a mezőgazdasági termékek versenyképességének növelésével. „ESÉLYTEREMTŐ-FELZÁRKÓZÓ RÉGIÓ” létrehozása közlekedési szempontból periférikus területek bekapcsolásával a régió fejlődésébe, a rurális térségekben élők és hátrányos helyzetűek életminőségének és életesélyeinek javításával, a társadalmi és munkaerő-piaci reintegráció erősítésével, az alternatív jövedelemszerződést biztosító gazdasági tevékenységek támogatásával, a sajátos alföldi településszekezet értékeinek megőrzésével és a települési környezet fejlesztésével. 1.2.2 Kapcsolódás a Hajdú-Bihar Megye Területfejlesztési Koncepciójához és Programjához

Hajdú-Bihar megye stratégiáját a megye gazdasági, társadalmi és környezeti állapotát feltáró helyzetelemzés jelentette, amelyet a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés 214/2012. (XI. 30.) MÖK határozatával fogadott el, amire épülve készült el a megyei területfejlesztési koncepció. E dokumentumot a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés 386/2013 (XI.29) sz. MÖK határozatával fogadta el. A koncepcióban meghatározott célok és fejlesztési irányok kijelölése adta meg az alapot a 2014-2020 közötti európai uniós tervezési és költségvetési időszak operatív programjaihoz kapcsolódó Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Stratégiai Program és Operatív Program elkészítéséhez, ami a 160/2014 (IX.26) MÖK határozattal került elfogadásra. A fenti dokumentumokban a megye stratégiai céljai két szinten kerültek meghatározásra annak érdekében, hogy a különböző tématerületeknek és ágazatoknak, valamint a megye területi tagozódásának megfelelő fejlesztések kiemelésre kerülhessenek: ágazati és területi szinten. Stratégiai ágazati cél 1 (Á1): Az Alföld értékeire épülő fenntartható környezet Stratégiai ágazati cél 2 (Á2): Versenyképes gazdaság és egészséges élelmiszer Stratégiai ágazati cél 3 (Á3): A megye gazdasági szerkezetének megfelelő oktatás, szakképzés

ITS Konzorcium


25

Stratégiai ágazati cél 4 (Á4): Közösségi, szociális, egészségügyi és társadalmi fejlesztések a leszakadó társadalmi csoportok esélyegyenlőségének és életminőségének javítására Stratégiai területi cél 1 (T1): Debrecen, az Életerős város, mint a Kárpát-medence egészség és innováció fővárosa Stratégiai területi cél 2 (T2): Járásközpontok és járási szintű kisvárosok, mint a helyi közösségek együttműködéseinek centrumai Stratégiai területi cél 3 (T3): Kistelepülések, mint az élhető vidéki közösségek színterei Derecske vonatkozásában a mindegyik ágazati cél és a T2 területi cél releváns, ezek teljesüléséhez tud a város hozzájárulni. Hajdú-Bihar megye 2014-2020-as időszakra vonatkozó fejlesztési prioritásait a megye stratégiai és operatív programjában fogalmazta meg az alábbiak szerint: 1. Fenntartható környezet (P1) 2. A megye agráriumának komplex fejlesztése (P2) 3. Versenyképes gazdaság (P3) 4. Az elérhetőség fejlesztése Hajdú-Bihar megyében (P4) 5. Intelligens társadalom (P5) 6. Egészséges és gondoskodó társadalom (P6) 7. Az innovatív gazdaságot támogató környezet fejlesztése Debrecenben (P7) 8. Élhető vidék, élhető települések (P8) Ezek közül a város a P1, P2, P3, P5, P6, valamint a P8 prioritások elérését tudja segíteni. 1.2.3 Egyéb térségi fejlesztési koncepciókhoz, programokhoz való kapcsolódás

Hajdú-Bihar megyében 2013-ban készült el a megye szakképzési koncepciója azzal a céllal, hogy olyan szakképzés fejlesztési célokat és elveket határozzon meg, melyek alkalmasak a munkaerő-piac igényeinek megfelelő szakmaszerkezet és megyei szakképzési rendszer kialakítására. A koncepció szerint 2020-ra olyan szakképző rendszer működtetését kell célul tűzni a megyében, ami hatékony (a működtetés szemszögéből), munkaerő-piaci igényekre rugalmasan reagál, mindenki számára elérhető és szociálisan érzékeny. A Hajdú-Bihar megyei szakképzési koncepcióban megfogalmazott stratégiai és speciális célok a következők: 1. A munkaerő-piaci kapcsolatok erősítése 1.1. A munkaerő-piaci igények nyomon követése, megjelenítése 1.2. A reálgazdasághoz kötődő gyakorlóhelyek számának emelése 1.3. Hatékony pályaorientációs és nyomon követési rendszer fejlesztése 2. A szakképzés rugalmasságának, alkalmazkodó-képességének növelése 2. 1. A szakképzés tartalmának fejlesztése 2.2. A tanárok szakoktatók képzése, fejlesztése 2.3. Tanulói kompetenciákat fejlesztő tartalmak és tanulási módszerek kiterjesztése 3. A társadalmi és területi kohézió erősítése 3.1. A leszakadó társadalmi rétegek felzárkóztatása 3.2. Területi vonatkozásban kiegyenlített intézményhálózat működtetése ITS Konzorcium


26

Derecske adottságai függvényében mindhárom cél eléréséhez hozzá tud járulni. Hajdú-Bihar megyei Intelligens szakosodási stratégia

Hajdú-Bihar megye Intelligens szakosodási stratégiáját megalapozó háttérdokumentum a helyzetfeltárás és a SWOT analízis eredményeként az alábbi jövőképet fogalmazta meg: „HajdúBihar megye meghatározó kutatás-fejlesztési bázisára támaszkodva nemzetközileg is versenyképes tudás régióvá válik, erősítve a megye kiemelt ágazatainak innovációs tevékenységét és a megye innovációs rendszerét. A dokumentumban megfogalmazott fejlesztési irányok az alábbiak: F1. A megye innovációs rendszerének erősítése Ezen belül az alábbi ágazatok erős koncentrációját állapította meg a dokumentum: Élelmiszeripar Gyógyszeripar, képalkotó és molekuláris diagnosztika Villamos gép - és műszergyártás (orvosi eszköz gyártás) Megújuló energia (termál és biomassza) F.2. A vállalkozások innovációs tevékenységének növelése, az innovációs szereplők közötti együttműködések ösztönzése F.3. A megyei egészségipar innovációs tevékenységének támogatása Derecske elsősorban a területén működő vállalkozásokra építve az F1 fejlesztési irányok teljesüléséhez tud hozzájárulni.

ITS Konzorcium


1.3

27

A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata

1.3.1 Országos Területrendezési Terv (OTrT)

„1. § E törvény célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei terület felhasználásának feltételeit, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére.” A fogalom meghatározások szerint „az ország szerkezeti terve”: az országos terület-felhasználás rendszerét, a települések térbeli rendjét, az országos műszaki-infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények térbeli rendjét, valamint ezek összefüggéseit az ország területrendezési tervében meghatározó terv. „30. § (1) E törvény rendelkezéseit alkalmazni kell: b) a megyei területrendezési terv készítése és elfogadása során, c) a településrendezési eszközök készítése és elfogadása során.” 7. térkép: Derecske elhelyezkedése HBM-ben

ITS Konzorcium


28

Forrás: OtrT térképrészlet

Település szerkezeti elemei: Terület-felhasználás (A 2014.dec.31-től hatályos OTrT módosítás a terület-felhasználási szerkezeti elemeket változatlanul hagyja): Mezőgazdasági térség Települési térség 500-750 ha felett Országos jelentőségű közlekedési hálózatok: Gyorsforgalmi út a település közelében, Főút, Mellékút, Egyéb út. Helyi érdekű vasútvonal - Létavértes-Derecske-Nagykereki, Kis távolságra húzódik a transzeurópai vasúti áruszállítás részeként működő országos törzshálózati vasútvonal. Országos jelentőségű energetikai hálózatok: Földgázszállító vezeték Az övezeti kategóriák alábbi változása érinti Derecske települést: új elemként megjelenik a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete, az országos jelentőségű tájképvédelmi övezet helyére tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete kerül,

ITS Konzorcium


29

kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi és a felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területeinek övezetét összevontan az országos vízminőség-védelmi terület övezete váltja. A települést a következő országosan kijelölt övezetek érintik: 5. táblázat: A települést érintő országosan kijelölt övezetek Országos ökológiai hálózat övezete 3.1 Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete 3.3 Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete 3.5

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete 3.2 Kíváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 3.4 Kíváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 3.4

Forrás: 2003. évi XXVI. törvény

A törvény és jogszabály módosítások, valamint a fejlesztési programok fogadása miatt a hatályos tervek felülvizsgálatát javasolt elkészíteni 2018 végéig. A felülvizsgálatban a területrendezési tervek és a településszerkezeti terv összhangját igazoló térképek és számítások összevetése már szükségszerűen a hatályos OTrT szerint történik. 1.3.2 Hajdú-Bihar Megye Területrendezési Terve 8. térkép: Hajdú-Bihar megye járási beosztása 2013. január 1-jétől

Forrás: TEIR

Hajdú-Bihar Megye területe: 6210,5 km2, népessége: 552.292 fő, járások száma: 10 db, települések száma: 82 db. ITS Konzorcium


30

Derecske az ország keleti határához közel, a megye alsó-középső részén helyezkedik el, Debrecen, mint megyeszékhely és Hajdúszoboszló vonzáskörzetében. A település a Derecskei Kistérség része, melynek szomszédos településeivel együttműködési viszonyban van. Jelenleg is székhely. Az OTrT és a Megyei Területrendezési Terv figyelembevétele határozza meg a települések egymásra hatással lévő kapcsolatait, különös tekintettel a közigazgatási határokon átnyúló infrastrukturális fejlesztésekre. Szomszédos - közigazgatási határral Hajdúböszörményhez csatlakozó - települések jellemzően beépítésre nem szánt, fejlesztésre nem tervezett külterületi területi egységekkel csatlakoznak. A megye hatályos területrendezési terve Hajdú-Bihar Megye területfejlesztési koncepciója, HajdúBihar Megye területfejlesztési stratégiája, Hajdú-Bihar Megye fejlesztési prioritásai, az OTrT Hajdú-Bihar megyei vonatkozásai alapján készült. A megyei tervben kijelölt jelentős fejlesztés a 47.sz. főút gyorsforgalmi úttá alakítása. Ezzel Derecske alközponti szerepe felértékelődik a megye kisvárosai között. Részben elhelyezkedése révén Létavértesen keresztül kapcsolódása Nagyvárad felé egyre erőseb lehet. Debrecen erős regionális versenytárs lehet minden irányban – HBM térszerkezete ösztönzi ezt a fejlődést, megadja hozzá a szerkezeti kereteket. Ez a szomszéd térségre is húzó erővel hat. Ezen belül Derecskét a megyei terv a turisztikai fejlesztések területén teszi érdekelté: Hajdúszovát öko-turista központ kiépítésével a falusi turizmus területén, a lovas-turizmus, a lovas útvonal kijelölés területén, az ifjúsági turizmus kiterjesztésében lehet érdekelt. Térségi szerkezeti terv települést érintő terület-felhasználási kategóriái: mezőgazdasági térség vízgazdálkodási térség hagyományosan vidéki települési térség

Egyéb szerkezeti elemek Közlekedési hálózatok 4.sz..és 42.sz. elsőrendű főút közelsége főút, 47.sz. másodrendű főút, Balmazújváros irányából fontosabb mellékút, Egyéb út, Térségi kerékpárút hálózat eleme. Helyi érdekű vasútvonal - Létavértes-Derecske-Nagykereki, Kis távolságra húzódik a transzeurópai vasúti áruszállítás részeként működő országos törzshálózati vasútvonal. Energia hálózatok

ITS Konzorcium


31

Átvitelt befolyásoló 35, 22, 11 kV-os elosztó hálózat Országos jelentőségű energetikai hálózatok: Nagy és középnyomású földgázszállító vezeték Vízihálózat Főcsatorna

9. térkép: Derecske elhelyezkedése HBM-ben

Forrás: Hajdú-Bihar megye területrendezési terve

6. táblázat: Derecskét érintő megyei övezetek kijelölése Országos ökológiai hálózat övezete 3.1 Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 3.4 Országos illetve térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete 3.6 Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók területének övezete 3.12

Erdőtelepítésre alkalmas erdőterület övezete 3.3 Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete, földtani veszélyforrás területének övezete 3.5 Rendszeresen belvízjárta terület övezete 3.11

Forrás: 2003. évi XXVI. törvény

ITS Konzorcium


1.4

32

A szomszédos települések hatályos szerkezeti terveinek- Derecske település fejlesztését befolyásoló megállapításai

10. térkép: Derecske kistérségi sematikus településhálózata

Derecske elhelyezkedése: Észak-Alföldi régió, Hajdú–Bihar megye, Derecskei járás Szomszédos települések: Hajdúszoboszló, Sáránd, Hajdúbagos, Konyár, Szentpéterszeg, Tépe, Berettyóújfalu, Földes. A környező települési fejlesztések egymásra hatásainak területei: A közlekedési feltárhatóság: A megye egésze és a kistérségek feltárhatóságának közös eszközei Közúti gyorsforgalmi „hálózat” jelenleg E60 4 jelű, 42 jelű elsőrendű főút, az országos elsőrendű főútvonalak (4 sz.) old meg minden kapcsolatot az alsórendű közlekedési hálózat és egyéb utak hiányossága egyes elsősorban a kistérségek belső kapcsolatait nehezítik. Vasúti Helyi érdekű vasútvonal - Létavértes-Derecske-Nagykereki,

ITS Konzorcium


33

Kis távolságra húzódik a transzeurópai vasúti áruszállítás részeként működő országos törzshálózati vasútvonal távlati probléma a Debrecen - Nagyvárad kapcsolat hiánya. Légi Előny Debrecen repülőterének viszonylagos közelsége és fejlesztése: a regionális potenciált növeli. A szomszédos települések figyelnek egymás kínálati arculatalakítására (források, eszközök), természeti adottságaira, a gazdálkodás lehetőségeire és hagyományaira, a településtörténetére és identitástudatára, az infrastruktúra, az anyagi és szellemi alapellátás településnagyságtól független követelményeire, szervező szerepkörök térségi rendbe illesztésére, specifikumok kialakítására, a helyi érdekességek meglétére, adottságokhoz kapcsolódó kínálatbővítésre, a kellemes településképi együttesek kialakítására. Figyelemmel kell lenni egymás térméretére, a természet vitálkapacitására és a települések „önmagát megújító” képességére. Az együttműködés területei a fejlesztések hatékonyságának növelésében: Tapasztalatcsere, Forrásokért való közös lobbi-tevékenység, Közös pályázás, Konkrét fejlesztések összehangolása, Fejlesztési stratégiák és tevékenységek összehangolása. Prioritást élvező fejlesztések: Városi infrastruktúra elemei A városi életminőség fejlesztése A fő uniós célok implementálása A helyi közösség aktív bevonása A település specifikus fejlesztési irányok összehangolása A 10 települést magában foglaló kistérség kétpólusú: Létavértes és Derecske gazdasági aktivitása, fejlettsége zömmel azonos szintű, bár Derecske közlekedés-földrajzi fekvése kedvezőbb, mint a magyar-román határ mellett fekvő Létavértesé. A kistérség térszerkezeti helyzetét több történelmi tényező is determinálja, amelyek hozzájárultak a térség viszonylagos elmaradottságához is. A trianoni határmegvonások sajátosan érintették a térség településeit: egyfelől csonka megyébe kerültek, másfelől egy részük elvesztette természetes vonzásközpontját. Szintén előnytelen a koherens fejlődés szempontjából, hogy a ITS Konzorcium


34

térségben gyakran változott a járásbeosztás is. A többször átgondolatlan közigazgatási átszervezések miatt nem alakult ki igazi városi központ, ehelyett egy sajátos, összefüggő „településfüzér” jött létre.) 7. táblázat: A szomszédos települések szerkezeti tervei alapján Derecskét érintő fejlesztési elképzelések hatásvizsgálata, összefoglalása Település neve Hajdúszoboszló Településfejlesztési Koncepció 2003. Településszerkezeti Terv

Sáránd Településfejlesztési koncepció – 2007-2008. Települészerkezeti terv és szabályozás 2009. Módosítások 2012., 2014. Hajdúbagos

Konyár

Szentpéterszeg

Tépe

Berettyóújfalu

Fejlesztési elképzelése A külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása A természeti és épített környezet állapotának javítása a magas életminőség elérése érdekében Hajdúszoboszló nemzetközi idegenforgalmi szerepének megerősítése a gyógy-, wellness- és termálturisztikai adottságok és szolgáltatások fejlesztésével Stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakítása a fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra megteremtésével A társadalom komplex szociális ellátórendszerének kialakítása A 47-es főút kivezető szakaszának nyugati oldalánál mezőgazdasági területfejlesztés, Külterületi erdőtelepítési terület kijelölés, Belterületi lakóterület, kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület- és különleges területhasználat fejlesztések, Infrastruktúra összehangolt fejlesztése – termelői eszközök, kerékpárúthálózat, Vállalkozói infrastruktúra javítása, Mezőgazdasági szerkezetátalakítás,tájspecifikus termék, élelmiszeripar dinamizálása, Turisztikai termékek iránti igény növelése Vállalkozói környezet fejlesztése, Külföldi befektetők vonzása, Szociális ellátási hálózat fejlesztése, Turisztikai fejlesztések A 4812. sz. összekötőút közvetlen kapcsolatot teremt a két belterület között. A két településen áthalad a tervezett M4 gyorsforgalmi út nyomvonalváltozata. Tervezett kerékpárutak A település határában mezőgazdasági területek, foltokban erdők találhatók. A 47- sz. főút teremti meg a két település kapcsolatát. A mellette elkezdett erdősítés folytatása – ha még csak mozaikosan is - jelentős védelmi funkciót láthat el a mezőgazdasági területek felé. Több településen áthaladó kerékpárút megépítése a települések együttműködését igényli. A közigazgatási határt vízfolyás követi, tőle délre, északra egységesen jó termőhelyi adottságú mezőgazdasági területek húzódnak. Lakóterület,- településközpont vegyes területek,- gazdasági,különleges területek fejlesztése, Közlekedési hálózat fejlesztések

ITS Konzorcium


Település neve Földes

35

Fejlesztési elképzelése A két település kapcsolatát mellékút adja, közösen érdekeltek. Közös határ menti egységes területhasználat a mezőgazdasági szántó. Földesen a belterülettől nyugatra kijelölt gazdasági fejlesztési területek Derecske területére, fejlődésére nincsenek hatással

ITS Konzorcium


1.5

36

Hatályos településfejlesztési döntések

1.5.1 A hatályos településfejlesztési koncepció és Integrált Városfejlesztési Stratégia megállapításai

Településfejlesztési Koncepció (133/2003. (IV.24.) sz. határozat) A koncepció figyelembe veszi a Hajdú-Bihar megye Területfejlesztési Koncepciójának településre vonatkozó fejlesztési lehetőségeit. A koncepcióban a településrendezési, településgazdálkodási és társadalmi vizsgálatokon alapuló értékelő összefoglalás, a SWOT analízis segítségével az önkormányzat kialakította a jövőképét, meghatározta a fejlesztési célokat, a prioritásokat, majd intézkedési tervben rögzítette a feladatokat. A koncepció részeként Örökségvédelmi Hatástanulmány nem készült. A Koncepció a 314/2012. (XI.13.) sz. Korm. rendelet előtt készült, felülvizsgálata részben az eltelt idő, részben a fejlesztése követése, irányának változása miatt időszerű lenne. A város regionális szerepköre, politikai és földrajzi pozíciójának - európai észak-dél és keletnyugati közlekedési tengelyeinek csomópontjánál - további erősítése a városban új települési funkciók intenzívebb területhasználat mellett történő elhelyezését igényli, új partneri kapcsolatok kialakítása szükséges, az elérhetőséget javítani kell a gyorsforgalmi utak mielőbbi kiépítésével, a repülőtér személy és gazdasági forgalmának megnyitásával. A versenyképes gazdasági szerkezet kialakításánál prioritást kell élveznie a mezőgazdaságnak, valamint a termékei feldolgozásának, az ipari területén a tőkeerős nagyvállalkozások megtelepedésnek, humán erőforrás programon, az oktatás-képzés fejlesztésén, a szerkezet korszerűsítésén alapuló gazdaságfejlesztési koncepciónak, melynek feltétele a felsőfokú képzés megteremtése, a fiatal korosztály, elsősorban az értelmiség elvándorlásának, megakadályozása, egyúttal a népességcsökkentés megállítása. Az új kitörési pontok számára a településszerkezetet fogadóképessé kell tenni a beépítés intenzitásának növelésével, a belterületi tartalékok vegyes és kisvárosias jellegű átépülésével a gazdasági terület iránti igényt a város külső területgyűrűjében kell biztosítani a sport és szabadidő eltöltésére alkalmas területek bővítésével, a temetők szerepének távlati átrendezésével, a művi értékvédelem érvényesítésével a közlekedési szerkezet korszerűsítésével elkerülő út építésével, belső úthálózat átstrukturáslásval. Városi életkörülményeket, komfortosságot, környezeti feltételeket javítani kell közmű infrastruktúra fejlesztésével, közterületek, zöldterületek minőségének javításával,

ITS Konzorcium


37

gyalogos és kerékpárút hálózat fejlesztésével, a helyi tömegközlekedési hálózat bővítésével, zavaró vállalkozások lakóterületről történő kitelepítésével, közösségi létesítmények építésével, erdők területének növelésével, közjóléti használatával. Hosszú távú kép: „Derecske a megtartó kisváros” Derecske kistérségi központ és Debrecen- (Nagyvárad) elővárosa Derecske legyen fejlődő kisváros, lakosságszámban, szolgáltatásaiban, közösségeiben és gazdaságában gyarapodó település. Derecske város településfejlesztésének általános célja, hogy a városban élők életkörülményei így a megélhetési viszonyok a városi élet körülményei, mint a komfortosság, az esztétikai minőség, az egészséges és biztonságos környezeti feltételek jelentősen és tartósan javulnak oly módon, hogy közben, hogy a fejlesztési erőforrások fennmaradnak. Cél tehát a gazdaság a társadalom és a környezet párhuzamos fejlesztése úgy, hogy az ezen területeken történő fejlesztések ne egymással versenyezzenek, hanem egymást erősítő módon, szinergiában tudjanak megvalósulni. Derecske jövőképe két pilléren nyugszik, egyrészről a helyi gazdaság, szolgáltatások, oktatás fejlesztésével a kistérség valódi központja kíván lenni, másrészről Debrecen közelségét kihasználva elővárosi funkciót kíván betölteni a megyeszékhely mellett. Ez a kettős alap jelent biztosítékot arra nézve, hogy Derecske egy harmonikusan fejlődő kisváros legyen a következő évtizedben. A stratégiai célok közül kiemelt cél a helyi gazdasági potenciál erősítése. Ha nem fejlesztik a helyi gazdaságot, nem fog bővülni a helyi foglalkoztatás és a többi cél elérése nem oldja meg az alap problémát, a helyi lakosság kereseti lehetőségének, életszínvonalának a növelését. Viszont önmagában az ipari terület fejlesztése, ha sikerrel jár is rövidtávon, középtávon már nem lesz fenntartható a fejlődés, ha nem fejlesztjük az oktatást, a Derecske hosszú távú céljának meghatározásakor két fő hangsúly jelenik meg: a városi és a kistérségi központi szerepkör és az ezekben ellátandó-ellátható funkciók erősítése, melyek részben átfedik és jellemzően erősítik egymást. Középtávú célok (7-8 év): A.) Derecske legyen gazdaságilag, társadalmilag és ökológiailag egyaránt fenntartható, emberi léptékű kisváros, B.) Derecske legyen erős helyi gazdasággal rendelkező kisváros, mely pozitív hatással van kistérség gazdasági életére is. C.) Derecske legyen a benne élők – minden generáció és minden társadalmi csoport – megfelelő otthona, megfelelő életminőséget biztosító, élhető, gondoskodó kisváros.

ITS Konzorcium


38

D.) Derecske legyen a kistérség valódi központja, élenjáró a vendégforgalom a köz- és közösségi szolgáltatások valamint a kiskereskedelem területén. E.) Derecske legyen a kistérség „tudáscentruma 1.5.2 Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések

Az Étv. meghatározza a településfejlesztési és településrendezési szerződés jogintézményét: „30/A. §(1) A települési önkormányzat egyes településfejlesztési célok megvalósítására településrendezési szerződést (a továbbiakban: szerződés) köthet az érintett telek tulajdonosával, illetve a telken beruházni szándékozóval (a továbbiakban együtt: a cél megvalósítója). (2) A szerződés megkötése előtt a települési önkormányzat képviselő-testületének döntenie kell a cél megvalósítója által készített telepítési tanulmánytervről.” Hatályos településfejlesztési szerződés az ITS-re vonatkozó szerződés. Településrendezésre vonatkozó szerződések nincsenek folyamatban. Derecske fejlesztéseinek döntő része egyéni kezdeményezésre indult, településrendezési szerződés keretében, adott cél megvalósítása érdekében. Az így készített településrendezési tervekben szerepelnek az adott fejlesztések. A település jelenleg 2 hatályban lévő szerződés alapján vesz részt településfejlesztésre irányuló konzorciális együttműködésben, 2 Európai Uniós forrásból megvalósuló projekt megvalósítására. 1. Hajdú-Bihari Ivóvízminőség-javító Projekt 2. „Az értől az óceánig” - komplex közösségi közlekedés fejlesztése Biharban. Összességében megállapítható, hogy az Integrált Városfejlesztési Stratégia tartalma minden szempontból összhangban van a városfejlesztés elvárásait és lehetőségeit szabályzó külső és belső dokumentumokkal, megállapodásokkal.

ITS Konzorcium


1.6

39

Településrendezési Tervi előzmények

1.6.1 Hatályban lévő településrendezési eszközök

A hatályos Településszerkezeti Terv a Településfejlesztési Koncepció hosszú távú célkitűzéseinek megfelelően, az önkormányzati egyéb településrendezési döntései alapján készült. A terv kijelöli a meglévő és tervezett beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területfelhasználási egységeket, a meglévő és tervezett közlekedési hálózatot, a táj-, természet-, környezetvédelemmel, örökségvédelemmel kapcsolatos továbbtervezésnél Városfejlesztési Stratégia javaslatait tartalmazzák a további módosítások. Derecske-Létavértes területfejlesztési koncepció és program 2009-2010. Derecske, településrendezési, -szerkezeti és szabályozási terv, HÉSZ 2003 Derecske, településrendezési, -szerkezeti és szabályozási terv, HÉSZ 2007 Derecske, településszerkezeti-, szabályozási terv és HÉSZ - módosítás 2012 Derecske, településerkezeti-, szabályozási terv és HÉSZ - módosítás (egységes szerkezetben) 2011. Derecske, településszerkezeti-, szabályozási terv és HÉSZ - módosítás (egységes szerkezetben) 2011: Derecske város településrendezési terv - Belterülethez kapcsolódó - 2010. (2011.) évi módosításokkal egybeszerkesztett, jóváhagyott dokumentáció. Rendeletszám: 40/2004.(IX.2.) r., 19/2011.(IX.30.) r., 230/2004.(IX.02.) hat. 116/2008(IV.24.) hat., 215/2011.(IX.29.) hat. Módosítások: 1. Az M35-ös autópálya Debrecen közigazgatási területén kialakított 4. sz. főútig tartó nyomvonalának továbbépítését lehetővé tevő településrendezési tervmódosítást a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (továbbiakban: NIF Zrt.) kezdeményezte. Derecske város Településrendezési tervének külterületre vonatkozó módosítását 26/2012.(VII.27.) Kt. sz. rendeletével hagyta jóvá a képviselő testület, mely módosítása az M4 autópálya Berettyóújfalu- országhatár közötti szakasz létesítésével összefüggésben készült.

ITS Konzorcium


40

11. térkép: Országos- és térségi övezetek lehatározlása

Forrás: Derecske Város Területrendezése Terv

2. Derecske Város Önkormányzatának 230/2004 (IX.02.) sz. határozatával elfogadott, 116/2008.(IV.24.), 215/2011(IX.29) és 168/2012(VII.26.) Kt.sz. határozattal módosított, egybeszerkesztett dokumentáció. A) A városközpont területére vonatkozó módosítások, B) A Sáros-tó sport és rekreációs területet érintő módosítások, A sport és rekreációs célú terület kiegészítésre kerül a Kossuth Lajos utca 18. és 20. szám alatti, jelenleg kertvárosias lakóterület felhasználásba tartozó ingatlanok területével. (Hrsz: 850, 849) C) Közpark kialakítása falusias lakóterületen A Budai Nagy Antal – Téglás – Nyárfa utcák által határolt tömb belsejében a Téglás utcához csatlakozóan új közpark kerül kialakításra, jelenleg falusias lakóterületi felhasználásba sorolt 1849/2 Hrsz-ú ingatlan területéből leválasztva. D) A város északi, 47-es főút bevezető szakasza melletti gazdasági zónát érintő módosítás E) Földes, Kaba irányába kivezető utak környezetét érintő módosítások F) A 47-es számú főút, belterület keleti oldalán tervezett elkerülő szakaszának újragondolása G) A belterület délnyugati oldalát, a 47-es főút városból kivezető szakaszának nyugati oldalát érintő módosítások H) Falusias lakóterületbe sorolt tömb kertvárosias felhasználásba való átsorolása. A Szováti út, Mátyás király utca, Tüzér utca által határolt tömb falusias lakóterület felhasználásból kertvárosias lakóterület felhasználásba kerül átsorolásra. I) A 47-es főút városból kivezető szakasza menti déli iparnegyedet és környezetét érintő módosítás. J) A Kasz-Coop Kft. 3. számú telepével és környezetével kapcsolatos módosítások. A településszerkezeti tervmódosítás során a sertéstelep északnyugati irányban, a 0173/32 Hrszú terület egy részének a felhasználásával kerül bővítésre

ITS Konzorcium


41

1.6.2 Hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemei 1.6.2.1

A hatályos településszerkezeti terv megállapításai

A településszerkezeti terv az alábbi követelményeket és általános alapelveket rögzíti: A település közigazgatási területén biztosítja a fejlesztendő országos szintű közlekedési hálózat nyomvonalait. A belterület forgalmi terhelése miatt kijelöli az elkerülő út nyomvonalát. A kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek nagyságát, a művelési ágat megőrzi. A termőföldek védelme, tájképi szempontok érvényesítése érdekében az erdősítés mértékét növeli. A beépítésre kijelölt területek nagyságát nem növeli, a fejlesztés területigényét a beépítettség intenzitásának növelésével, terület-felhasználás átsorolásával, mély telkek alkotta tömbök belsejének feltárásával, a még használaton kívüli tartalék területek beépítésével oldja meg. A település magját rehabilitációval valós városközponttá fejleszti. Az ipari fejlesztés iránya a még használaton kívüli területek. A különleges intézményi területeket általában a belterület szélén, már ilyen célú területek bővítési területén helyezi el. Célul tűzi ki a közparkok mennyiségi bővítését és minőségi fejlesztését, zöldfelületi rendszerré szervezését. A közlekedési hálózat átstruktúrálásával, fejlesztésével a lakosság életminőségét javítja. Teljessé teszi a műszaki infrastruktúra ellátottságot. Előírja az épített és természeti értékek védelmét, fejlesztését a minőségi környezet biztosítása céljából. Megújuló energiák hasznosítását. A lakóterületek alakításának alapelvei: A lakóterületek bővítése a belterületi tartalék területek bevonásával, a várostesten belüli pozíciójához képest értékén alul hasznosított területek intenzitás növekedésének előírásával, tömbfeltárásokkal, foghíjbeépítésekkel. Kitűzött cél a pozíció függvényében a kisvárosias lépték elérése, a kertvárosias lépték megtartása. Energia-hatékony építés ösztönzése. Szociális lakásépítés bővítése. Központrendszer, intézményellátás fejlesztésének alapelvei: A településközpont vegyes terület szerkezetileg is indokolt területi növelése mellett az intenzitásának növelése.

ITS Konzorcium


42

Térségi, járási funkcióellátásnak megfelelő intézmény rendszer kialakítása a központban. Megfelelő helyi ellátást biztosító alközpont létrehozása Közösségi terek, minőségi közterek létrehozása. A gazdasági területek alakításának alapelvei: Gazdasági fejlesztések számára a szabadon lévő területek hasznosíthatók. A belterületből a zavaró hatású gazdasági üzemeket át kell helyezni. Zöldfelület fejlesztés alapelvei, követelményei: A városrészek lakóterületein a közösségi zöldterületek biztosítása. Utcafásításokkal a közparkokat zöldhálózati rendszerré fejlesztése. A városközpont zöldterületének minőségi fejlesztése. Tájrendezés, külterületi terület-felhasználás alapelvei, követelményei: Erdősítés növelése, jóléti erdőtípus bővítése. Az országos átlagot meghaladó jó minőségű termőföldeket védeni kell a beépítéstől. Védelmet igénylő területeken a művelési ág fenntartása, az állattartás erősítése. 1.6.2.2

A településszerkezeti terv megvalósult elemei

Az ismertetett fejlesztésekből részben már megvalósított a város. Tervezett lakóterületek: Lakásépítési, új telekalakítási lehetőséget jelent a széles telkek megoszthatósága, a tömbbelsők feltárásának igény szerinti fokozatos továbbvezetése és ezzel új telkek kialakítása. Új lakóterület alakítható a belterület délnyugati szélén a Szabadság utca - Szőlő utca zártkert felőli szélének belterületbe vonásával. Új telekosztás létesíthető a belterület északi szélén a Vasvári Pál u. északnyugati irányú folytatása mellett, az itt lévő zártkert út menti részének belterületbe vonásával. Új telekosztás létesíthető a város keleti szélén a Hajnal utca keleti oldalán a szerkezeti terven jelölt területek bevonásával. Falusias lakóterület alakítható a köztemető mellett a Nyugati utca folytatásában kiépíteni tervezett új út temetővel ellentétes oldalán, a szerkezeti terven jelöltek szerint. Tervezett gazdasági területek: A tervezett gazdasági fejlesztések részben megvalósultak / megvalósításuk folyamatban van / még nem kezdődött meg. „Gip” ipari-gazdasági terület és ilyen célú fejlesztési terület kijelölése:

ITS Konzorcium


43

A belterülettől déli irányban, a 47-es számú főút keleti oldalán korábbiakban már kijelölt, településszerkezeti terven körülhatárolt területeken. A Debrecen – Nagykereki vasútvonaltól északkeleti irányban a belterülettel ellentétes oldalon kijelöl területeken. A 47. sz. főút városba északról bevezető szakaszának keleti oldalán (az északi gazdasági zónában) a településszerkezeti terven ábrázoltak szerint, a korábban kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület fejlesztésre jelölt területek főúttól távolabbi, zártkertek felé eső belső oldalán, mintegy 16,2 ha nagyságú területen. A meglévő külterületi majorokat a jövőben „Gmg”, azaz mezőgazdasági gazdasági területként lehet hasznosítani. A belterületen, lakókörnyezetben működő, illetve létesíthető gazdasági vállalkozások esetében az elhelyezhető, létesíthető tevékenységek körét az országos előírásokhoz viszonyítva nem szükséges szigorítani, de alapvető feltétel a csatlakozó lakóterületek, lakóingatlanok védelme. Ennek érdekében lakóterületek közé ékelődő ipari területek nem kerültek kijelölésre, meghatározásra. A működő gazdasági vállalkozások ezekben az esetekben „L” lakóterületi besorolást kapnak. Kijelölés: A belterület északi részén a 47-es út északi oldalán, valamint ettől a belterülettől kissé távolabb, a főút keleti oldalán Kis-Derecske és a tőle északi irányban lévő erdő közötti területen. A 4811-es számú Konyári út déli oldalán, a belterület keleti szélének közelében lévő volt homokbánya területét hasznosítva. A 4804-es számú Hajdúszoboszlóra vezető főút északkeleti oldalán, a belterület szélétől mintegy 500 méter távolságra a szomszédos központi major és a főút közötti területen. A 4802-es számú Kabai út északi oldalán a belterület közvetlen szomszédságában, az itt lévő zártkert leginkább beépített részén. A Kabai út és Földesi út találkozásánál lévő háromszög alakú területen. A Konyári út és Vágóhíd utca vasútvonal közötti területen lévő gazdasági terület északi irányban bővül az egykori Bagosi út területének bevonása által. A 4803 sz. Derecske- Földes irányú út városból kivezető szakasza és a Külső utca közötti, korábban idegenforgalmi hasznosításra szánt, mintegy 3,3 ha nagyságú tömb a jövőben kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területként hasznosítható. A 47. sz. főút városból kivezető szakaszának nyugati oldalán, a Nagyszőlő elnevezésű zártkertből korábban lakóterület fejlesztésre szánt ingatlanok egy részének átsorolásával, illetve a területet kiegészítő kertségi ingatlanok bevonásával, mintegy 1,6 hektár nagyságú területen kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület alakítható ki. Tervezett különleges területek Különleges területek kijelölése: A környezetükkel szemben sajátságos igényeket támasztó vagy a külső hatásoktól különleges védelmet igénylő területeket a szerkezeti terv „különleges területként” jelöli ki, célzott területfelhasználással.

ITS Konzorcium


44

„Ktem”-jelű, temető felhasználású terület a település működő köztemetője. A temető területe a szerkezeti terven jelöltek szerint északnyugati irányban, a szomszédos zártkert ingatlanjainak bevonásával bővíthető. Kkegy”-jelű, kegyeleti parkként tarthatók meg a szerkezeti terven feltüntetett egykori, bezárt temetők. „Ksp-sz”-jelű sportolási, pihenési és szabadidős célú területként vehető igénybe: A belterület északi részén lévő Sáros-tó nevű területrész, ahol városi strand és gyógyfürdő kialakítását, a létesítmények ellátásához szükséges megújuló energiaforrásokat hasznosító, energiatermelő létesítmények elhelyezhetőségét is lehetővé kell tenni. „Kid” –jelű idegenforgalmi-pihenő és rekreációs célra hasznosítható a belterület déli szélén a 47-es sz. főút keleti oldala és a Kálló csatorna északi oldala által határolt háromszög alakú területen - a belterülettől délnyugati irányban, a Földesi út mellett, attól délkeleti irányban lévő víztározó által közrefogott erdős területen. „Ksz”-jelű szennyvíztisztító különleges terület alakítható a belterülettől délnyugati irányban lévő zártkert szerkezeti terven jelölt részén, a belterülettől mintegy 300 méternyi távolságra. „Kzt” záportározó különleges terület alakítható ki a Szél utca nyugati oldalán, a 907/71 hrsz-ú területen, a településszerkezeti terven jelöltek szerint. Területkijelölés kutyamenhely számára, a város északi széle mellett a településszerkezeti terv módosítása „K-km” jelű, (kutya menhely számára szolgáló) különleges területet jelölt ki a Kanda utca északi oldalán, a belterület északi szélén lévő, fejlesztési területekkel bővítésre szánt gazdasági zóna, a zártkert és a lakóterületek között. A kutya menhely körül 100 m-es védőzóna jelölendő ki. Közlekedéshálózati fejlesztések Tervezett zöldterületek, közhasználatú zöldfelületek: A belterület keleti-délkeleti szélén húzódó Kálló csatorna környezetét a vízfolyást kísérő fás területekként kell megtartani, körülötte erdő és park területeket kell kialakítani, a szerkezeti terven jelöltek szerint. A belterületet észak-déli irányban kettészelő Szaszar patak környezetét fás, ligetes formában kell megőrizni, illetve továbbfejleszteni. A vízfolyás városközponti részén sétányt és közparkokat, valamint a vízfolyás nyugati oldalán a Semmelweis utca és Kálló-csatorna közötti szakaszon tervezett települési szintű sport- és pihenőterületet kell kialakítani. A belterület északi harmadában lévő Sáros-tó területén, a városi szintű sportcentrum és sportcsarnok mellett egy új városi strandot és gyógyfürdőt kell létesíteni, a szükséges zöldterületi fejlesztéseket megvalósítva. A zöldfelületi rendszer meghatározó része kell, hogy legyenek a legszélesebb belterületi főutakat kísérő utcafásítások. Ennek értelmében kiemelt figyelmet kell fordítani:  a Rákóczi utca,  Köztársaság utca,  Kossuth Lajos utca – Dózsa Gy. utca – Konyári út,  Semmelweis utca,  Arany János – Vasvári Pál – Akácfa utca,

ITS Konzorcium


45

 Bajcsy Zs. utca,  Szabadság utca – Szőlő utca,  Nyugati utca,  Szováti út fásítására. Tervezett erdőterületek: Erdősítés: A településszerkezeti terv a belterület határán gazdasági és védő erdő telepítéseket jelöl, melyek előkészítését, előfásítását a rendezési terv szerint ütemezetten kell elvégezni. Gazdasági erdő telepítésére szánt területek: a belterület nyugati szélén, a Nyugati utca külső oldalán lévő zártkert szerkezeti terven jelölt része, mely erdőtelepítés egyben, a lakóterületek védelmét is szolgálja a belterület északnyugati szélén külterületi, mezőgazdasági területen a Hajdúszoboszlói út északkeleti oldalán lévő központi major és a belterület közötti területen a rekultiválásra kerülő szeméttelep vasúti területtől 40 méternél távolabb eső területén. Védőerdőt szükséges telepíteni a településszerkezeti terven kijelölt területeken: a tervezett szennyvíztisztító környezetében a Földesi úttól számított mintegy 300 méter sávszélességben a zártkerti ingatlanok felhasználásával a belterület északkeleti szélén, a Debrecen – Nagykereki vasútvonal északnyugati oldalán 40 méter szélességű erdősáv formájában a rekultiválásra kerülő szeméttelep vasúttól mért 40 méter távolságon belüli területén a Kis-Derecske településrész és a tőle délnyugati irányban lévő ipari területek között a Konyári út déli oldalán lévő kegyeleti park és a homokbánya területén tervezett gazdasági terület között a Konyári út északi oldalán lévő gazdasági terület, ill. annak északi irányú bővítése, valamint a tőle északi irányban lévő lakóingatlanok között a volt téglagyárhoz bevezető út északi oldalán, a feltáró út és a Kálló csatorna közötti területen, a közeli lakó- és idegenforgalmi hasznosítású terület érdeke védelmében. Egészségügyi, szociális, turisztikai erdőt szükséges telepíteni a településszerkezeti terven kijelölt területeken: a Kálló csatorna és a 47-es út települést elkerülő szakasza között, a város délkeleti részén, a szerkezeti terven jelölt területeken Új közparkot (játszóteret) kell kialakítani a Nyárfa utca- Budai Nagy Antal utca-Téglás utca közötti tömbben a Téglás utca melletti, településszerkezeti terven kijelölt helyen, mintegy 0,4 ha nagyságú területen. A városi köztemető délkeleti oldalán, a Nyugati utca kiépítésével tervezett gyűjtőút és a temető között közparkot kell kialakítani. Közparkot kell kialakítani a Dózsa Gy. utca – Csokonai utca találkozásánál lévő, szigetszerűen elhelyezkedő, 240-241. Hrsz.-ú ingatlanok felhasználásával.

ITS Konzorcium


46

Tervezett mezőgazdasági területek: A mezőgazdasági területeket a Településszerkezeti terv a következő felhasználásokba sorolja: Má Általános mezőgazdasági terület Mv Védett, tájvédelmi körzethez tartózó gyep-legelő terület Mk Kertgazdálkodás területei A területek fejlesztésének meghatározásakor a földterületek adottságait, termőképességét, a gazdaság igényeit kell, veszi alapul a terv. 12. térkép: Derecske város településszerkezeti terve – igazgatási terület

Forrás: Derecske Város Településszerkezeti Terve

ITS Konzorcium


13. térkép: Derecske város településszervezeti terve – belterület és környezete


ITS Konzorcium

47


1.7

48

A település társadalma

1.7.1 A népesség főbb jellemzői 1.7.1.1

Népességszám alakulása

Demográfia

A demográfiai viszonyokat vizsgálva elmondható, hogy Derecske népességszáma az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat. A város állandó népessége a 2011. évi népszámlálás szerint 9.003 fő, a lakónépessége 8.922 fő, így a megye állandó népességének 1,63 %, a lakónépességének 1,63 %- a él a Hajdú-Bihar megye közigazgatási területének 3 %-át kitevő városban. A vizsgált időszak alatt – 2001 és 2011 között – 4%-kal csökkent a lakónépesség, amely elsősorban az elvándorlásnak köszönhető és csak másodsorban a természetes fogyásnak. A szelektív migráció elsősorban a fiatal, képzettebb munkavállalói korú rétegekben jellemző. Ennek hátterében elsősorban a munkalehetőségek és a gyermeknevelés, illetve a szabadidős/közösségi programlehetőségek hiánya állhat. 8. táblázat: Derecske város népességszám változása 2001-2011

Adattípus Állandó népesség (város) Lakónépesség (város) Állandó népesség (megye) Lakónépesség (megye) Állandó népesség (ország) Lakónépesség (ország)

2001

2011

9 380

9 003

9 136

8922

560 572

550 939

552 998

546 721

10 270 425

10 092 081

10 198 315

9 937 628

Lakónépesség 2011/2001 %

Lakónépesség / állandó népesség 2001

Lakónépesség / állandó népesség 2011

97%

99%

99%

99%

99%

98%

98%

99%

97%

Forrás: KSH

ITS Konzorcium


49

1. ábra: Derecske állandó népességszámának (fő) változása 2001-2013 9 500 9 400 9 300 9 200 9 100 9 000 8 900 8 800 8 700 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Forrás: KSH

2. ábra: Derecske lakónépességének változása 2001-2013 9 400 9 300 9 200 9 100 9 000 8 900 8 800 8 700 8 600 8 500 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Forrás: KSH

Az állandó népesség és a lakónépesség változásának tendenciája 2005-ig hasonlóan alakult. A lakónépesség szám 2013-ban elérte mélypontját. Mind az állandó népességszám, mind a lakónépesség száma csökkenő tendenciát mutat 2005 óta. Népsűrűség

A város népsűrűsége a 2011. évi népszámlálási adatok alapján 90,192 fő/km2, ami 2001-hez képest 2,88 fő/km2-tel csökkent. Ez az érték a megyei 1,55 fő/km2 csökkenésnél jóval magasabb. A csökkenő népsűrűség elsősorban a lakosság elköltözésével van összefüggésben, amelyet a vizsgált időszakban közel kétszeresére nőtt vándorlási különbözet jelez leginkább.

Népmozgalom

Az élve születések száma csak minimálisan változott a vizsgált időszak éveiben, átalagosan 85 fő volt. Hasonlóan minimálisan változott a halálozások száma, amely átlagosan 106 fő/év. Mélypontját a halálozás 2007-ben érte el a vizsgált perióduson belül. Ekkor 117 fővel csökkent a lakosság halálozás miatt, míg 2010-ben a legjobb a mutató: 95 fő.

ITS Konzorcium


50

3. ábra: Népmozgalmi mutatók 2001-2011 között 400 300 200 100 0 -100 -200 -300 -400 -500

281 89

301 86

347 96

96

311

290

263

101

306 88

80

-117 -112 -107 -102 -115 -106 -117 -242 -270 -268 -274

-318

322

280 86

78

-97

67

-104

-377 -357 -343

229

-95

311 77

-100

-298 -323 -356

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Élveszületések száma (fő)

Halálozások száma (fő)

Odavándorlások száma

Elvándorlások száma

Forrás: KSH

A népesség csökkenése elsősorban a negatív vándorlási egyenlegből adódik. A vizsgált időszakban évente átlagosan 16,8 fővel csökkent a lakosság száma. Az egyes években az egyenleg +31 és -94 fős szélsőértékek között ingadozott. Legalacsonyabb 2010-ben, legmagasabb 2003-ban volt az egyenleg. A legtöbben 2003-ban költöztek a városba, amikor 347en választottak itt új lakóhelyet. 9. táblázat: Derecske népmozgalmi adatai (2001-2011) Adattípus

2001

2011

Élveszületések (fő)

89

77

Halálozások (fő)

117

100

Természetes szaporodás (fő)

-28

-23

Vándorlási különbözet (fő)

39

-45

Teljes népmozgalom (tényleges szaporodás) (fő)

11

-68

Forrás: KSH

Korösszetétel

A társadalom egyszerű fizikai reprodukciója a generációk egyensúlyán alapszik. A fiatal, a teherbíró aktív és az idősebb generációk együtt képesek biztosítani a társadalom stabilitását. A kontinensünkön és az országban is alapvető és örvendetes fejlemény az életkor meghosszabbodása és ezzel a népesség átlagéletkorának növekedése. Ugyanakkor a generációk közötti egyensúly felbomlása a társadalom elöregedését, majd különböző mértékű csökkenését eredményezi. A termékenység csökkenése és a javuló életkilátások együttesen beindították a hazai népesség elöregedését. A népesség korösszetétele 2001 és 2011 között Derecskén is az idősek arányának növekedésének irányába tolódott el a Népszámlálási adatok alapján. A fiatalkorúak népességen belüli aránya csökkenő tendenciát követ, míg az 50 év felettiek aránya növekedett.

ITS Konzorcium


4. ábra: A lakónépesség korösszetétele 2001

A népesség korösszetétele 2001 0-14

14%

19%

15-19

5%

20-29 7%

12%

30-39 40-49 50-59

15% 15%

60-64 13%

65-X

Forrás:KSH

5. ábra: A lakónépesség korösszetétele 2011

A népesség korösszetétele 2011 15%

0-14

16%

15-19 6%

7%

20-29 30-39

14%

13%

40-49 50-59 60-64

14%

15%

Forrás: KSH

ITS Konzorcium

65-X

51


52

10. táblázat: A népesség korösszetétele Derecskén,2001-2011 Adattípus

2001

adott korcsoport részesedése – 2001 (%)

2011

adott korcsoport részesedése – 2011 (%)

0-14

1747

19%

1385

16%

15-19

628

7%

628

7%

20-29

1392

15%

1152

13%

30-39

1224

13%

1374

15%

40-49

1384

15%

1223

14%

50-59

1045

11%

1291

14%

60-64

458

5%

529

6%

65-X

1258

14%

1340

15%

Összesen:

9136

100%

8922

100%

Forrás: KSH

A városban az eltartott népesség rátája (a gyermeknépesség (0–14 éves) és az idős népesség (65–X éves) összege a 15–59 éves népesség százalékában) javult. 2001-ben 49,01 %, míg 2011-ben ugyanez a mutató 43,97 % volt. Ez az átrendeződés kedvező tendenciát jelez, ugyanakkor a gyerekkorúak számának csökkenése is hatással van a mutatószám pozitív irányú változására. Az előző tendenciát árnyalja város öregedési indexe, a 100 gyermekkorúra jutó idősek száma, amely 2001-ben 72, míg 2011-ben ugyanez a mutató már 96,7 volt. Vagyis az időskorú népesség száma 2011-ben közel azonos a gyerekek számával. Összességében elmondható, hogy a népesség öregedő tendenciát mutat, ezzel párhuzamosan az eltartott népesség aránya csökkent 2001 és 2011 között. A népesség nemek szerinti összetétele

A lakónépesség nemek szerinti megoszlása 2011-ben a városban: népesség 51,67 % nő, 48,33% férfi. A nemek közötti arány 2001-hez képest változott 0,2 százalékponttal változott.

ITS Konzorcium


53

6. ábra: Derecske város állandó népessége (2013)

Állandó népesség 2013-ban 1000 900 800 700 600 500

Nők száma (fő)

400

Férfiak száma (fő)

300 200 100 0 65-x 60-64 50-59 40-49 30-39 20-29 19 18 15-17 0-14 éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves Forrás: KSH 1.7.1.2

Hazai nemzetiségek

Nemzetiségi összetétel

A népszámlálások alkalmával az egyéni identitásválasztás elve alapján zajlott a nemzetiséghez tartozás felmérése. A városban a 2011 népszámlálás alapján jelen lévő nemzetiségek: magyar, cigány (204 fő), bolgár (3 fő), német (11 fő), örmény (4 fő), román (10 fő) és 41 fő egyéb nemzetiséghez tartozó. A városban a 2001-ben cigány (182 fő), bolgár (3 fő), lengyel (2 fő), német (4 fő), román (1 fő), ukrán (4 fő), szlovák (1 fő) nemzetiségek képviseltették magukat. 2001 óta szinten minden nemzetiség tekintetében növekedés volt tapasztalható. A legnagyobb számban a cigány nemzetiségűek gyarapodtak, arányiban pedig a magukat német és román nemzetiségűnek vallók létszáma nőtt meg. Ennek magyarázata egyrészt a nemzetiségi identitás vállalás javulása, másrészt a természetes népszaporulat, de pl. a kettős állampolgárság rendszerének változása is közre játszott a folyamatban. A városban jelentősebb számban jelen lévő és jelentős kulturális örökséggel bíró nemzetiség pl. a roma. A nemzetiségi csoport a korábbi évekhez hasonlóan 2014-ben is saját önkormányzatot alapított Roma Nemzetiségi Önkormányzat néven. 1.7.1.3

Képzettség

Egy településen az alap-, közép-, esetleg felsőfokú oktatás léte és minősége nemcsak egy település, illetve térség gyermekeinek fejlődését befolyásolja, hanem hozzájárul a település népességmegtartó erejének növeléséhez mind a pedagógiai munka, mind az infrastrukturális tényezők és az eszközellátottság tekintetében is. Adott település alap-, közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkező népességének arányát mindez együttesen határozza meg, különösen akkor, amikor kiemelkedő tekintettel kell lenni a környező városok elszívó hatása által generált magas fiatalkori elvándorlásra. A népesség korösszetétele hasonló súllyal esik a latba egy település lakosságának iskolai képzettsége meghatározásakor, hiszen a fiatalabb korosztály aránya általában magasabb végzettséget is jelent.

ITS Konzorcium


54

A lakosság elenyésző részét képező általános iskolai végzettséggel sem rendelkező felnőtt lakosainak száma az országos és megyei átlagnál nagyobb arányban csökkent 2011-re. Ennél nagyobb jelentőségű, hogy a magasabb képzettségi szintet jelentő középiskolai érettségivel vagy felsőfokú oklevéllel rendelkezők száma mind az országos, mind pedig a megyei átlagnál jóval magasabb arányban növekedett. Az érettségizettek száma 44 %-kal, az egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkezők száma pedig 87 %-kal nőtt a 2001-es szinthez képest. 11. táblázat: Derecske város lakossága iskolai végzettség szerint megyei és országos összehasonlításban (2001, 2011) Adattípus

2001

2011

Változás 2011/2001 viszonylatában (%)

általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők aránya (városi)

115

44

-62%

megyei

4 575

3 516

-23%

országos

63 116

50 003

-21%

15-X éves korosztályban legalább általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya (városi)

6 305

6 993

11%

megyei

388 601

431 674

11%

országos

7 553 093

8 073 005

7%

18-X éves korosztályban legalább középiskolai érettségivel rendelkezők aránya (városi)

1838

2 653

44%

megyei

144 969

197 794

36%

országos

3 097 032

3 990 859

29%

24-x éves korosztályban egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya (városi)

354

662

87%

megyei

39 277

64 249

64%

országos

888 345

1 382 398

56%

Forrás: Belügyminisztériumi adatszolgáltatás

ITS Konzorcium


55

7. ábra: Derecske város lakossága iskolai végzettség szerint megyei és országos összehasonlításban

Iskolai végzettség a 7 éves és idősebb korosztály körében 2011 100% 90% 80%

Legfeljebb általános iskola 8. osztályát végzette

70% 60%

Érettségi nélkül középfokú végzettséggel rendelkezők

50% 40%

Érettségivel rendelkezők

30% 20%

Egyetemi főiskolai, egyéb oklevéllel rendelkezők

10% 0% Derecske

Derecskei járás

Hajdú-Bihar Magyarország Megye

Forrás: Belügyminisztériumi adatszolgáltatás

A 2011. évi népszámlálás adatai alapján a lakosság iskolai végzettsége összességében elmarad mind az országos, mind a megyei átlagtól, de kedvezőbb, mint a járási átlag. A lakosság: 0,49 %-a általános iskolai végzettséggel sem rendelkezik, Érettségi nélküli középfokú végzettséggel 22,7 % rendelkezik, 24 %-nak az érettségi a legmagasabb iskolai végzettsége, és 8 %-a diplomás. Jellemzően probléma, hogy az ismeretek és a szakképzettségek nem felelnek meg a munkaerőpiaci igényeknek. 1.7.1.4

Foglalkoztatottság

A gazdasági aktivitás terén a népszámlálási adatok alapján az inaktív keresők és az eltartottak arányának csökkenése figyelhető meg, amely a foglalkoztatottak és a munkanélküliek számának növekedését indukálta. Derecske városban 2011-ben a munkaképes korúak szám 5.668 fő volt, ennek 57,14 %-a volt foglalkoztatott. Ez az arány, a 2001-es adatokhoz képest kedvezőbb értéket mutat (foglalkoztatottak száma 2001-ben: 2.804, munkaképes korúak 49,42 %-a volt).

ITS Konzorcium


56

8. ábra: A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele 2001, 2011 100% 90%

2650

2992

80% 70% 60%

2849

50%

Inaktív keresők

2370

40%

Eltartott Munkanélküli

663 491

30% 20%

Foglalkoztatott 3239

2804

10% 0%

2001

2011

Forrás: TEIR-KSH

Derecskén a 2011-ben a foglalkoztatottak száma 3.239 fő volt, a Nemzeti foglalkoztatási szolgálat abban az évben 6.198 fő munkavállalási korú népességgel számolt, így 52,25 % adódik a foglalkoztatott népesség arányára. 2001-ben az ugyanígy számolt mutató 47,62 % volt csupán. 12. táblázat: Foglalkoztatás és ingázás, 2001,2011 Foglalkoztatottak

Lakóhelyén dolgozók

2001

2804

1950

2011

3239

2000

Év

Bejárók

Nemzeti foglalkoztatási szolgálat

854

n.a

5888

1028

412

6198

Eljárók

Forrás: Népszámlálás 2001, 2011, KSH

Az ingázás már a 2001-es népszámlálás idején is bevett munkavállalási stratégiának számított, bár kevésbé volt szükségszerű, mint napjainkban. A munkavállalók 30,4 %-a már 2001-ben is az ingázást választotta, 2011-ben pedig már 31,7 % élt ezzel a lehetőséggel. Munkavállalási szempontból a legnépszerűbb települések sorrendben: Debrecen, Berettyóújfalu, Tépe, Hajdúszoboszló, Hajdúszovát, Mikepércs, Konyár, Ebes, Hosszúpályi, Létavértes, Monostorpályi, Tiszaújváros, Nádudvar, Hajdúhadház. Derecskére nagyobb számban a következő településekről járnak be munkavállalók: Debrecen, Tépe, Konyár, Berettyóújfalu, Sáránd, Hajdúszoboszló, Nagyrábé, Mikepércs, Pocsaj, Bihartorda, Hajdúszovát, Hajdúbagos, Álmosd, Szentpéterszeg, Létavértes, Váncsod, Kismarja, Hosszúpályi, Hencida, Hajdúsámson, Furta, Biharkeresztes. A foglalkoztatás ágazati szerkezete Derecskén a gazdaságilag fejlett területekre jellemző arányokat mutat. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya mindössze 12 %, a szolgáltató szektorban talált munkát a városiak 31,7 %- a, az ipar és az építőipar részesedése 55,3 %.

ITS Konzorcium


57

9. ábra: A foglalkoztatás ágazati szerkezete (fő), 2011

226 Ipar építőipar Szolgáltatások

969

556

Mezőgazdaság

Forrás: Népszámlálás 2011, KSH

A részletes ágazati megoszlást figyelve a derecskei munkavállalók 29,9 %-a ipari vagy építőipari állást talált magának. Vezető és értelmiségi pozíciót tölt be a munkavállalók 13 %-a, kereskedelmi és szolgáltatási feladatokat lát el a munkavállalók 17 %-a, a mezőgazdasági foglalkozásúak aránya csekély 7%. Fentiek mellett jelentős még az egyéb szellemi foglalkozást végzők aránya, ők az összes munkavállaló ötödét adják. 10. ábra: Foglalkoztatottak megoszlása foglalkozási főcsoport szerint, 2011

Vezető értelmiségi 13,10%

Egyéb szellemi

13%

Kereskedelemi szolgáltatás 20% Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási

29,90%

7%

Ipar építőipari

17%

Egyéb

Forrás: Népszámlálás 2011, KSH

Derecskén a munkanélküliek száma 2000 és 2004 között 500 fő alatt ingadozott, de nem történt áttörés, a helyi és környékbeli gazdaság nem képes ellátni a munkanélkülieket. A 2009-es válság hatására közel 1000 főre duzzadt az álláskeresők száma, azóta hektikusan változik, amelyhez a közfoglalkoztatási pályázatokon elnyert források felhasználása is hozzájárul.

ITS Konzorcium


58

11. ábra: A munkanélküliek száma, 2000-2013

Forrás: TEIR

A munkanélküliek száma éven belül is jelentős ingadozást mutat. 2014-ben Derecskén az álláskeresők átlagos száma 847 fő volt éves szinten. Ezen belül a tartósan állást keresők aránya éves szinten átlagosan 34,4 %, amelynek szélső értékei 28 és 39 százalék volt. Legkevesebben decemberben (733 fő), legtöbben májusban (1002 fő) kerestek munkát. A nyári hónapokban a munkanélküliek száma magasabb értékeket mutat a frissen végzettek munkaerő piacra való beáramlása oka miatt. A megyei és országos adatokkal összehasonlítva Derecskén sokkal nagyobb a szezonális ingadozás mértéke és sajnos az álláskeresők aránya éves szinten folyamatosan meghaladja a megyei és országos átlagot is. 12. ábra: Álláskeresők aránya a munkaképes korú lakossághoz viszonyítva 2014, 2015

Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 1.7.1.5

Jövedelmi viszonyok

Derecske lakosai közül az adóköteles jövedelemmel rendelkezők aránya 43,7 %, ami átlagos értéknek mondható megyei szinten, viszont alacsonyabb, mint az országos átlag. A városban az egy lakosra jutó nettó éves jövedelem átlagos összege 2012-ben 493.500 Ft/fő volt, ami 160.829

ITS Konzorcium


59

Ft-tal alacsonyabb a megyei átlagnál. A derecskei adóköteles jövedelemmel rendelkezők átlagosan 24,6 %-kal keresnek kevesebbet, mint egy átlagos adózó a megyében. 13. ábra: Az adózók aránya a népességből és az egy lakosra jutó nettó jövedelem, 2000 és 2012 között

Forrás: TEIR

Derecskén SZJA alapot képező jövedelem növekedésének mértéke a 2004-es és 2008-as válság idején nem volt negatív hatással a jövedelemre. 2009 és 2011 között a jövedelmekben nincs kiugró változás. Összességében az SZJA alapot képező jövedelmek 2012-ben már 2,25-szeresét tették ki a 2001-es értéknek Derecske vonatkozásában. Ez közel megegyezik a járási értékekkel. A járási, megyei és országos aggregát adatai: 2,42, 2,08 és 1,92 voltak. 14. ábra: SZJA alapot képező jövedelem változása az előző évhez viszonyítva 25% 20% 15% Derecske 10%

Derecskei járás Hajdú-Bihar megye

5%

Magyarország 0% 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 -5% -10% Forrás: BM adatszolgáltatás

Az életminőséget, illetve annak anyagi tényezőit áttételesen jellemző mutatók közül viszonyítási alapot jelent a lakosság tulajdonában álló nagy értékű fogyasztási cikkek mennyisége, értéke. Ezek közül az egyik legjellemzőbb mutató az 1000 főre jutó személygépkocsik számának változása.

ITS Konzorcium


60

15. ábra: Ezer főre jutó személygépkocsik számának változása 2001-2013 között

Derecske város 1000 főre jutó személygépkocsi változása 250,0 200,0 150,0 100,0 50,0 0,0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Forrás: Tájékoztatási adatbázis, KSH

Az ábrán is látható, hogy a személygépkocsik száma 2009-ig folyamatosan növekedett. A 2009 és 2012 között viszont visszaesés volt tapasztalható, amely összefüggésben lehet azzal, hogy az SZJA alapot képező jövedelem is csökkent ebben az időszakban. Segélyezés

Derecskén az adózók átlagos aránya és a nagy értékű vagyontárgyak mellett a szociális támogatásra szoruló réteg a város népességének több mint 10 %-át érinti. Különösen a lakásfenntartási támogatásban részesülők száma és a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma mutatja meg a nagyon alacsony jövedelmű réteg terjedelmét. 13. táblázat: Az alacsony jövedelműek támogatásának terjedelme Derecske, 2006-2013 Támogatási jogcím Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek közül foglalkoztatásban részt vettek száma (fő) Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek átlagos havi száma (fő) Lakásfenntartási támogatásban részesültek száma (fő) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek évi átlagos száma (fő)

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

60

53

37

320

974

180

372

394

296

314

515

500

526

767

726

730

815

766

1023

860

842

779

813

885

936

976

962

959

891

ITS Konzorcium


Támogatási jogcím Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma (fő) Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma (fő)

61

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

846

552

556

602

324

426

297

386

126

75

94

79

59

Forrás: Tájékoztatási adatbázis, KSH 1.7.1.6

Életminőség

A lakások komfortfokozata kedvezőtlenebb a megyei átlagnál, ami a közüzemekkel való ellátottság adataiban mutatkozik meg. A városban a lakásoknak mintegy 13,71 %-a számít alacsony komfortfokozatúnak. 14. táblázat: Háztartások, családok életkörülményei Derecske 2001-ben és 2011-ben

Lakások összesen Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (félkomfortos, komfort nélküli, szükséglakás) (%) Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) Háztartásoknak szolgáltatott víz egy lakosra jutó mennyisége (l/fő/nap) Közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya a vezetékes ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások százalékában Száz lakásra jutó háztartási gázfogyasztók száma Egy lakosra jutó háztartások részére szolgáltatott villamos energia mennyisége (1000 kWh) *Legalább 30 Mbps sávszélességre képes vezetékes internet-hozzáféréssel rendelkező lakosság száma

Derecske 2001

HajdúBihar megye 2001

Derecske 2011

Hajdú-Bihar megye 2011

32,9

24,55

13,71

11,86

83,4

84,96

95,94

94,3

80,5

75,49

76,49

78,5

12

42,63

20,47

72,62

54

64

73

71

1,2

0,91

1,08

1,07

Derecske:

Hajdú-Bihar megye:

691

33 352

Forrás: BM adatszolgáltatás, *2013-as érték

A 2011 óta eltelt időszak egyik nagy eredménye, hogy a közcsatornával ellátott ingatlanok közel 73 %-a rá is csatlakozott a hálózatra. A szolgáltatott víz és villamos energia mennyisége csökkent a vizsgált időszakban, amely egyrészt a lakónépesség csökkenésével magyarázható, valamint a környezettudatos életmód előtérbe helyezésével. A településen lévő ingatlanok döntő része 1971 és 1990 között épült, mely megfelel a megyei trendeknek. A városban döntően a családi házas (1 lakásos) építkezés a jellemző, de található itt paneles, illetve társasházi ingatlan is.

ITS Konzorcium


62

15. táblázat: Lakások és lakott üdülők építési év szerint Derecskén, 2011 1946 előtt

1946– 1960

HajdúBihar megye

10,6%

9,8%

14,8%

24,4%

20,6%

8,6%

6,6%

4,5%

Derecske

10,4%

8%

14,1%

25,8%

23,4%

8,3%

5,3%

4,2%

Terület

1961– 1970

1971– 1980

1981– 1990

1991– 2000

2001– 2005

20062011

Forrás: KSH

A bűncselekmények száma és jellege sok esetben összefüggést mutat a lakosság szociális helyzetével, amely alapvetően befolyásolja az életminőséget. A város bűnözési fertőzöttsége Hajdú-Bihar megyében átlagosnak tekinthető. A vagyon elleni bűncselekmények teszik ki a bűnügyi eljárások jelentős részét Derecskén. 1.7.2 Térbeli, társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok

A település társadalma három érdekcsoportra tagolható. Az első a Derecskét csupán lakóhelyüknek tekintők tábora, akik dolgozni és tanulni átjárnak más településre. Esetükben megfigyelhető a termelésre kevésbé vagy egyáltalán nem használt kert, a városi kívánalmaknak megfelelő otthon megléte és a gyakori gépjármű-, illetve tömegközlekedés-használat. Munkavégzésükben az ipari és a szolgáltató tevékenységek dominálnak, jövedelmük a településen a legmagasabb. Elhelyezkedésük a főbb utak mentén és a belvárosi területen dominánsabb. A második csoportot, a Derecskét otthonuknak és munkahelyüknek is tekintő, javarészt idősebb korosztály jelenti. Ez a csoport általában agrártevékenységgel vagy helyi iparral, szolgáltatással foglalkozik. Elhelyezkedésük a település centrális tagolás alapján középső harmadába tehető, ahonnan mind az általuk művelt földterület, mind a belvárosi kereskedelmi egységek könnyen megközelíthetőek. Otthonaik általában kevésbé városiasak, kertjüket rendszeresen művelik és ott saját fogyasztásra termelnek. Műveltségükben és jövedelmükben általában elmaradnak az első csoporttól. A harmadik csoport a városias képtől némileg leszakadt, szegregátumokat lakók csoportja. Itt gyakori a gimnáziumi érettségit vagy szakmunkás vizsgát el nem érő képzettségi szint, a korai és magas gyermekszámmal járó gyermekvállalás, magas a munkanélküliség és ennek folyományaként a bűnözési mutatók is rosszabbak, mint a település többi részén. Az itt álló épületek egyértelműen falusias képűek, alacsony komfortfokozatúak és hiányosan felszereltek. Az egy főre jutó légköbméter értéke jóval alacsonyabb, mint az első, illetve második kategóriába sorolt területeken álló házakénál. Döntően a peremterületek és Kisderecske sorolható ebbe a kategóriába. 1.7.3 Települési identitást erősítő tényezők 1.7.3.1

Településtörténet

Történeti és kulturális adottságok

Derecske nagyon régóta lakott, jó minőségű földjei és fekvése frekventált területté tették minden korban. A középkortól kezdve – köszönhetően a Nagyvárad-Debrecen úton való elhelyezkedésének – dinamikusan fejlődött, de mindvégig megőrizte rurális jellegét. Ebben az időben indult meg a fokozatos kivándorlás is, mivel az eddigi hídszerepből Debrecen vonzáskörzetébe csúszott át a település. A Trianon után megszakadó kereskedelmi kapcsolatok hatására a település fejlődése stagnálni kezdett, majd a II. világháború után újra fejlődésnek indult. A fiatal generáció ebben az időben kezdte elhagyni a települést, általában rövidebb-

ITS Konzorcium


63

hosszabb ingázás után véglegesen Debrecenbe költözve. Napjainkra a legtöbb derecskei középiskolás Debrecenben tanul és nagyon magas a dolgozni átjárók aránya is. A rendszerváltozás után számos helyi munkalehetőség megszűnt, a település fejlődése szinte megállt. Derecske azonban továbbra is nagy lehetőségeket hordoz magában. Földje kiváló a biogazdálkodásra, nagyon komoly oktatási hagyományokkal rendelkezik, telekárai alacsonyak, ugyanakkor körülbelül 20 km-en belül elérhető az autópálya a település szinte bármelyik pontjáról, a Debrecen-Nagyvárad műút pedig átszeli a települést. Ez Románia schengeni csatlakozásával nagy lehetőségeket nyithat meg, különösen, mivel nincs a településen nemzetközi vállalkozás, sem jelentős konkurenciát jelentő helyi ipar vagy szolgáltatás, ugyanakkor viszonylag közel esik az egyetemváros Debrecen. Az épülő M35-ös autópálya hatására Derecske nagyon jó alvóvárossá, illetve áruelosztó központtá válhat, mivel ez az út bekapcsolja a várost a Nagyvárad-Budapest kereskedelmi tengelybe és Debrecen ipari parkjait 15-20 percen belül elérhetővé teszi. Kulturális értékek

Derecske kultúrájának része a tolerancia és a mezőgazdasági jelleg fenntartotta konzervatív erkölcs. A város sportélete dinamikusan fejlődik, jelenleg infrastrukturálisan is képes országos sportrendezvények lebonyolítására. A hagyományok őrzésére és a népművészetre komoly hangsúlyt fordít a település vezetése, a lakosság pedig jelentős arányban látogatja a kulturális programokat. Ez utóbbiakba az elmúlt években Derecske testvérvárosai, Székelykeresztúr és Nagyszalonta, Mátraderecske és a felvidéki Deresk is bekapcsolódtak. A város vezetése fiatal, elkötelezett lokálpatrióta mentalitású és az utóbbi időben több tettel bizonyította, hogy a település fejlődésének érdekében minden megoldásra nyitott. Derecske turisztikai szempontból is lehetőségeket rejt magában. Kiváló minőségű termőföldjei, Hajdúszoboszló és Debrecen relatív közelsége, valamint a helyi fiatalság esetleges megtartása révén az ökoturizmus és a gasztroturizmus számára komoly lehetőségek nyílhatnának. A településen jelentős a képzetlen és munkanélküli fiatal felnőtt korosztály aránya, akik munkához jutva képesek lennének bekapcsolódni a fogyasztói társadalomba és ezzel újabb vállalkozások megtelepedését ösztönözni a térségben. A város legfontosabb kulturális értékeit egyrészt a népművészet, iparművészet, valamint a különböző mesterségek, szobrászművészek, képzőművészek, festőművészek munkái adják. A kulturális értékekhez tartoznak még a település műemlék épületei (református és római katolikus templomok, városháza) és az általuk őrzött művészeti alkotásai. 1.7.3.2

Civil szerveződések

Derecske Város Önkormányzat képviselő testülete mindig is elismerte és támogatta azt a tevékenységet, amelyet a településen élő vagy dolgozó állampolgárok önszerveződő közösségei végeznek az önkormányzati feladatok megvalósítása, a polgárok közéletbe való bevonása, a település fejlesztése és szépítése, a környezetvédelem, az arra rászorulók támogatása, a kultúra és a hagyományok ápolása, a lakosság művelődése, oktatása, szórakoztatása, sportolása és egyéb közérdekű feladatok ellátása érdekében. A városban több mint 50 bejegyzett civil szervezet működik. Ezek túlnyomó része önálló helyi szervezet. A civil szervezetek tevékenységükkel az életminőség, a helyi identitás erősítéséhez és – pl. a sportolók sikerei révén – a település hírnevének öregbítéséhez is aktívan hozzájárulnak. A városban a helyi lakosok nagymértékben elkötelezettek a közösségi tevékenységek iránt. Ez mutatja egyrészt az arányaiban nagyszámú civil kezdeményezés, másrészt az Önkormányzat által vezetett korábbi tervezési és városfejlesztési tevékenységek is nagy számban mozgósították a helyi lakosokat.

ITS Konzorcium


64

A város ennek megfelelően nagy számban és lehetőségeihez mérten jelentős összeggel támogatja a civil szervezeteket, ahogy azt az alábbi táblázat is bemutatja. 16. táblázat: Derecske Város Önkormányzata által nyújtott céljellegű támogatások 2006-2010 Év

Támogatott civil szervezetek száma

Adott évben nyújtott támogatási összeg összesen (Ft)

2006

18

8.900.000

2007

18

8.900.000

2008

16

8.900.000

2009

17

7.550.000

2010

18

7.500.000

Forrás: Derecske Város Polgármesteri Hivatala

A civil szféra túl fontos szerepet tölt be a közigazgatási feladatok ellátásának tervezésében, a fejlesztési irányok és a szükséges beavatkozások meghatározásában, mivel az Önkormányzat partnerségi együttműködés keretében folyamatosan egyeztet az érintett szervezetekkel, kikéri véleményüket és javaslataikat. A településen bejegyzett civil szervezetek a következők:

A Bocskai Iskoláért Alapítvány

Derecskei Baráti Kör Egyesület

Amatőr Zenekarokért Egyesület (Verse)

Derecskei Bérkilövő Vadász Sportegyesület

Barátság Vadász Közhasznú Egyesület

Barátság Vadásztársaság Derecske

Derecskei Gazdakör Derecskei Generációk Közössége Egyesület (DGK Egyesület) "v.a." Derecskei Ijfúsági Fúvószenekar Egyesület

Delta Egyesület

Derecskei Ipartestület

Derbi 2007 Egyesület

Derecskei József Attila 4H Klub

Derecske ÁFÉSZ Városi Lövész és Tömegsport Klub

Derecskei Kézilabda Kör Sportegyesület

Derecske Autósport Fejlesztéséért Egyesület DERECSKE BUDO IFJÚSÁGI, SPORT ÉS SZABADIDŐS EGYESÜLET Derecske és Térsége Fejlődéséért Alapítvány

Derecskei Labdarugók Sportegyesülete

Barátság Vadász Sportegyesület

Derecske Ifjúságáért Egyesület Derecske Ifjúságának Egészségéért a Sporttal Alapítvány Derecske Művészeti Alapoktatásáért Alapítvány Derecske Régió és Kistérségi Rehabilitációs Alapítvány Derecske Város Értelmi Fogyatékosainak és Segítőinek Egyesülete Derecske Város Közgyűjteményéért Alapítvány (DVK Alapítvány) Derecske Városi Jóléti Szolgálat Alapítvány (Derecske Jóléti Alapítvány) Derecskéért Civil Összefogás Egyesület Derecskei Állatbarátok Közhasznú Egyesülete

Derecskei M-47 Sporthorgász Egyesület Derecskei Óvodás Gyermekekért Közhasznú Alapítvány Derecskei Polgárőrség Közhasznú Egyesület Derecskei Roma Demokratikus Egyesület "v.a." Derecskei Sakkiskola Egyesület Derecskei Sport Horgász Egyesület Derecskei Szivárvány Hagyományőrző Egyesület Derecskeiek Baráti Köre Alapítvány DEROBIC Derecskei Nőkért Életmód és Aerobic Egyesület DORKA FITNESS KÖZHASZNÚ SPORTEGYESÜLET (DORKA SE) Együtt Derecskéért Egyesület

ITS Konzorcium


GOLD Egyesület Gyerkőc és Ifjúsági Diáksport Egyesület Hajdú-Bihar Megyei Labdarúgó Játékvezetők Köre Alapítvány I. Rákóczi György Gimnázium Iskolaszék Vállalkozó Tagjainak Alapítványa I. Rákóczi György Gimnáziumért Kék Kálló Menti Népfőiskolai Társaság Közös Esélyt Egyesület Megatrend 2000 Kisebbségek Érdekeit Védő Egyesület "f.a." OÁZIS Kulturális és Szabadidős Egyesület OLTALOM ÉS GONDOSKODÁS ALAPÍTVÁNY Öreg Motorosok Baráti Köre Egyesület Derecske Roma Idősek és Fiatalok Érdekeit Védő Egyesület Rumcajsz Lövész Egylet Segíts, hogy felnőtt is lehessek Alapítvány Szólj, mi segítünk Alapítvány Zamat Borbarát Alapítvány

ITS Konzorcium

65


1.8

66

A település humán infrastruktúrája

Derecske város az önkormányzat tevékenységének finanszírozhatósága érdekében az utóbbi évtizedben több érdemi változtatást, átszervezést valósított meg a kezelésében lévő intézmények működésében, amellyel számottevő, százmillió forintokban mérhető megtakarítást ért el a település működtetésében. A közszolgáltatások átszervezése, az önkormányzati szektor átalakulása a városban lényegi változásokat okozott. 1.8.1 Humán közszolgáltatások 1.8.1.1

Oktatás

Derecskén működő oktatási közintézményt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (későbbiekben KLIK) működteti. Emellett nonprofit szervezet fenntartású intézmények is működnek a városban. A KLIK fenntartásában: Derecskei Bocskai István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Derecskei Bocskai István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Szováti út 2. Lengyel Utcai Telephelye, Lengyel utca 3-5. Tépei Tagiskolája, Tépe, Kossuth utca 1. II. Rákóczi Ferenc Tagiskolája, Konyár, Rákóczi utca 18. II. Rákóczi Ferenc Tagiskolája Konyár Rákóczi Utca 9. Telephelye, Kossuth Lajos Tagiskolája, Sáránd, Kossuth utca 29. Derecskei I. Rákóczi György Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Derecske és Környéke Óvodai Intézményi Társulás fenntartásában: Mese-Vár Óvoda és Bölcsőde Mese-Vár Óvoda és Bölcsőde, Városház utca 3. Sárándi Napsugár Óvodája, Sáránd, Nagy utca 69 Konyári Óvodája, Konyár, Templom utca 24 Tépei Óvodája, Tépe, Fő utca 4

ITS Konzorcium


67

16. ábra: Nappali tagozatos tanulók és óvodások száma (fő) 1200

360 340

1000

320 800

300

600

280 260

400

240 200

220

0

200 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Általános iskolai tanulók száma

Óvodába beírt gyermekek száma

Szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók száma

Szakközépiskolai tanulók száma

Gimnáziumi tanulók száma Forrás: Tájékoztatási adatbázis, KSH

Óvodák

Derecskén egy óvoda működik, önkormányzati fenntartású, melyben összesen 300 férőhely áll rendelkezésre. A férőhelyek kihasználtsága összességében meghaladja a 100%-ot, mivel 2013ban 307 gyermek járt óvodába. Derecskén 100 óvodásból 29 hátrányos helyzetű. 17. táblázat: Óvodai alapadatok, 2013 Mese-Vár Óvoda és Bölcsőde 300 307 12 89

Adat Óvodai férőhelyek száma (db) Beíratott gyermekek száma (fő) Csoportok száma (db) Hátrányos helyzetű (fő)

Általános iskolai ellátás

Az általános iskolai tanulók száma Derecskén az évezred elején még meghaladta az 1100 főt, ezt követően 770 fő körül ingadozik a számuk. A tanulók fele hátrányos helyzetűnek minősül. Az első osztályos gyerekek száma 90-110 fő körül alakul évente. Gyógypedagógiai ellátásban 2013-ban 23 fő részesült. A tanulók zöme a tanórák után napköziben az iskolában marad, több mint 400 gyermek felügyeletéről kell gondoskodni a délutáni órákban is. A derecskei iskolák népszerűek a környező településeken is, naponta több mint 29 gyermek jár be a város iskoláiba. Az alsó és felső tagozatos gyerekek száma között 2009-ig túlnyomó különbség nem volt, 2013ban már csak 33 fő volt a 1-4. és az 5-8. évfolyamok létszámkülönbsége. Az ingázók száma

ITS Konzorcium


68

változó, nem magyarázza a generációk közötti kiegyenlítődést, magyarázza viszont a gyermekek számának növekedése. Középfokú iskolai ellátás

Derecskén a Derecskei I. Rákóczi György Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumban tanulhatnak tovább a gyerekek. A Derecskei I. Rákóczi György Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumban rendvédelem, honvédelem, rendőr tiszthelyettes szakokon lehet érettségit szerezni, az első évfolyamra 64 főt vesznek fel. A 2014/2015-ös tanév névsora alapján 474 tanuló jár az intézménybe, ebből a bejárók száma 325 fő. A tanulók közül 73 hátrányos helyzetű. Kollégiumi ellátást a városban 1 intézmény biztosítja. A férőhelyek száma 108, a kihasználtság 93%-os. Az iskolai nevelési munkát a Pedagógiai Szakszolgálaton belül működő Nevelési Tanácsadó segíti a szolgáltatást igénybevevők számára. 1.8.1.2

Egészségügyi alapellátások

Egészségügy

Derecskén négy felnőtt és kettő gyermek háziorvos látja el a lakosságot. Négy védőnői körzet található a városban. Kettő fogorvos rendel városban A város kötelező feladatai közé tartozik az orvosi ügyelet megszervezése, amelyet jelenleg az Orvosi Ügyelet Nonprofit Kft. szervezésében a Rákóczi tér 5. szám alatti központtal lát el szerződéses partnerekkel. A szolgáltatást Derecske, Konyár, Mikepércs, Sáránd, Tépe együtt finanszírozza, és együtt veszi igénybe.

Egészségügyi szakellátás

A városnak a Gróf Tisza István Kórházban biztosítja  Berettyóújfaluban  a szakorvosi ellátást. Elérhető járóbeteg szakellátások: általános sebészeti szakrendelés, traumatológiai (baleseti sebészet) szakrendelés, nőgyógyászati szakrendelés, fül-orr-gégészeti szakrendelés, szemészeti szakrendelés, bőrgyógyászati szakrendelés, urológiai szakrendelés, onkológiai szakrendelés, psychiátriai és addiktológiai szakrendelés. A szakellátásokat a kistérség többi településének lakossága is igénybe veszi a területi ellátási kötelezettségek rendszerének megfelelően, illetve a beutaló nélkül is igénybe vehető szolgáltatások esetében a szolgáltató eldöntheti, hogy fogadja-e azt a pácienst, aki az ellátási kötelezettségen kívülről érkezik. A szakellátások fenntartása az OEP finanszírozás alacsony volta miatt kiegészítő forrásokat igényel az Önkormányzat költségvetéséből, amelyet minden évben beépítenek a büdzsébe. Derecskén működik mentőállomás a Rákóczi u. 3. szám alatt. Derecskén a lakosságot 2 gyógyszertár szolgálja ki.

ITS Konzorcium


1.8.1.3

Szociális alapellátás

69

Szociális közszolgáltatások

Derecskén a gyermekjóléti és a szociális ellátások együtt szervezettek. A gyermekjóléti alapellátáshoz tartozó bölcsőde Derecskén az óvoda szomszédságában található. A városban ez az egyetlen bölcsőde működik, családi napközi 1 darab található a településen, 7 fős csoportszobával általában 100 %-os kihasználtsággal. A férőhelyek számát 2011-ben az addigi 10-ról 26 bővítették, és 2014-ben az Önkormányzat további bővítésről döntött. A bölcsődébe ingadozó számban íratják be az apróságokat, 2011-ben 30 gyermeket hordtak a bölcsődébe, 2012-ben 32 gyermeket írattak be, 2013-ban 26 járt az intézménybe. Kedvező népesedési tendenciákra utal, hogy igény van a bölcsődei ellátás bővítésére. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat a Derecske Városi Jóléti Szolgálat Alapítvány szervezeti rendszerén belül működik. 18. táblázat: A szociális szolgáltatások igénybevétele Derecske Adatok Szociális étkeztetésben részesülők száma (fő) Házi segítségnyújtásban részesülők száma (fő) Idősek nappali ellátásában részesülők száma (fő) A családsegítő szolgáltatást igénybe vevők száma (fő) Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményeinek gondozottak száma (fő)

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

38

48

57

49

47

52

52

25

24

106

88

605

375

373

31

33

33

31

33

32

32

3035

2158

1935

614

596

650

679

165

167

174

173

169

146

164

Forrás: Tájékoztatási adatbázis, KSH

A szociális szolgáltatások terjedelme Derecskén 2007 óta a házi segítségnyújtást és a családsegítő szolgáltatást igénybe vevők tekintetében változott számottevően. A házi segítségnyújtásban résztvevők száma 2007-ben 25 fő volt, 2011-re 605 főre nőtt, majd 2013-ra 373 főre csökkent. A családsegítő szolgáltatás viszont közel egyötödére visszaesett 2007 és 2013 között. 1.8.1.4

Közösségi művelődés, kultúra

Derecskén a közösségi élet legfontosabb színtere a Derecske Városi Művelődési Központ és Könyvtár, amely saját honlapján és a városi programkínálatban is megjeleníti az intézménybe szervezett programokat. Az intézmény az egyik legaktívabb és legsikeresebb kulturális szereplő és pályázó, pályázatai segítségével más-más társadalmi réteget megszólító programokat szervez, többek között európai uniós támogatásokból. Könyvtárunk 1950-ben létesített Népkönyvtárból 1954-ben alakult önálló községi könyvtárrá. 1957-től szervezték át az önálló községi feladatokat is ellátó Járási Könyvtárrá. 1978-ig a járások megszűnéséig módszertani munkával segítette a Derecskei járás közművelődési könyvtárait. 1991 - Derecske várossá nyilvánítása - óta Városi Könyvtárként működik. 1994. január 1-jétől az Önkormányzati Képviselőtestület határozata alapján a Városi Művelődési Központ és a Városi Könyvtár összevont intézményként működik. Fenntartója Derecske Város Önkormányzati Képviselőtestülete. 2003. szeptember 1-jétől a Derecske Térségi Közművelődési, KönyvtárInformatikai és Vidékfejlesztési Kht. egyik részegységeként működik. 2006. január 1-jétől ismét költségvetési intézmény: Derecske Városi Művelődési Központ és Könyvtár néven. A könyvtár nyilvános könyvtár, a település valamennyi lakójának rendelkezésére bocsátja mindazokat a könyveket és egyéb dokumentumokat, melyek segítenek az önművelésben, a formális, informális ITS Konzorcium


70

és nem formális tanulásban, a köz- és szakmai ügyekben való tájékozódásban, illetve a szabadidő hasznos eltöltését szolgálják. Mint közszolgálati intézmény, a helyi nyilvánosság intézménye, a helyi döntések, információk nyilvánosságra hozatalának helye. 1990-es évek közepén megkezdtük a könyvtár gépesítését, először az SRlib majd a HunTéka könyvtári integrált rendszer segítségével dolgoztuk, ill. dolgozzuk fel az állományt. 2007 óta működik az online katalógusunk, könyvtárunk nyilvánosan megjelenik a HunKat keresőben, 2012-től a HajdúBihar Megyei Közös Katalógusban (elérhető a Méliusz Könyvtár honlapjáról), és rekordjaink importálhatók más könyvtárak katalógusaiba. CD-ROM-okkal, multimédiás adatbázisokkal rendelkezünk és olvasóinknak biztosítjuk az internet használatát. A derecskei tájház lakóháza 1824-ben épült, háromosztatú, „kanfaros", nádtetős, oldaltornácos módos gazdaház. A tornácon vaskos tömbfaoszlopok állnak. Kettős pitvarajtajának külső szárnya - a veréce - faragott, egyedülálló különlegesség. A „kisházban" búbos kemence, a „nagyházban" lemeszelve század eleji virágos festés volt egykoron. Kerítésben álló katonaháza hajdú-bihari jellegzetesség. A várost és a közönséget megmozgató sport és kulturális rendezvényeknek ad otthont a Derecskei Városi Sportcsarnok. Amellett, hogy az iskolások testnevelés tanóráira igénybe veszik, a város sport egyesületeinek edzési lehetőséget, civil szervezeteinek rendezvény helyszínt is biztosít.

1.8.2 Esélyegyenlőség biztosítása

Helyi esélyegyenlőségi programját Derecske 2013-ban készítette el. Az alábbiakban a dokumentumban beazonosított legfontosabb problémákat mutatjuk be: A mélyszegénységben élő és romák helyzete kapcsán két problémát azonosított be a program: Az alacsony iskolai végzettségűek száma magas A megoldás a megfelelő végzettség megszerzésének feltételeinek biztosítása. A városban van felnőttképzési hely és indulnak felnőttképzési programok, pályázatokon is indulnak integrált oktatási, képzési és munkatapasztalat megszerzése érdekében. Magas munkanélküliség Derecskén a munkahelyteremtő programok támogatása és a szükség szerinti szakképzés beindítása merült fel a fejlesztési lehetőségek között. A kínzó munkahelyhiányt a városban a közfoglalkoztatási programok révén csökkentik. A gyerekek esélyegyenlőségének vizsgálata A dokumentum ismerteti a gyermekjóléti ellátások hozzáférhetőségét és tapasztalatait az ellátó rendszerben, ez alapján probléma a városban: A családi minta követése A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek a családban tapasztalt, mindennapi viselkedésben, attitűdökben megjelenő minták zömében a hátrányos helyzet újratermelődésének veszélyét hordozzák. A fejlesztési lehetőség olyan példák bemutatása, amely nehéz körülmények között felnövő gyerekek láthatják, hogy „Lehet másként élni’”. Elérhető, közeli mintaadó életpályák bemutatásáról lehet szó. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek lehetőségeit a szülők munkanélkülisége, beszűkült mozgástere korlátozzák

ITS Konzorcium


71

Fejlesztési lehetőséget a szülők anyagi biztonságának megteremtése, a munkanélküliség megszüntetése hordoz. Ebben az Önkormányzat számára közvetlenül rendelkezésre álló eszköz a közmunkaprogramban az ilyen helyzetben lévők foglalkoztatása, illetve új munkahelyek létesítése. A nők helyzete és esélyegyenlőség A helyzetelemzés több témakörben foglalkozik a nők helyzetével. A foglalkoztatásban betöltött szerepét ismerteti, a kisgyermekesek foglalkoztatását elősegítő gyermekjóléti szolgáltatásokról nyújt tájékoztatást, érinti a családtervezést, a nőket érő és a családon belüli erőszak témáját, említi, hogy a krízishelyzetben lévők számára nincs kiépült szolgáltatás Derecskén, foglalkozik a nők helyi közéletben betöltött szerepével. Családbarát munkahelyek hiánya A problémakezelés útjának a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségeinek bővítését jelöli meg. A több évtizedes külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy a kisgyerekes anyák problémájára reflektáló megoldás tartósan visszájára sült el. A háztartásban végzett munkatevékenység értékelésének hiánya Az atipikus munkának a törvénybe foglalása és értékelése. Jelentős és szükséges jogi lépés mellett, a férfiak és a nők között a háztartási munkák megosztása, az alulértékelt, meg nem becsült feladatok közös ellátása csökkentheti az ebből adódó feszültséget. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzetére vonatkozóan áttekinti a normaként figyelembe veendő szabályokat, az idősek helyi népességen belüli arányait, a diszkrimináció tipikus formáit, az idősek igényeit figyelembe vevő helyi ellátási formákat. A megfogalmazott problémák és az előrelépés módja: Társadalmi elszigetelődés Az idős emberek visszaintegrálása a társadalmi közéletbe Áldozattá válás és kiszolgáltatottság A Családsegítő Szolgálat meglévő eszközeinek szinten tartása és bővítés, jelzőrendszer továbbfejlesztése A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége A program ismerteti a problémakör kontextusát és útbaigazít a terminológiák használatában, ismerteti a jogi meghatározásokat. Derecskén érintettek körét felvázolja, ismerteti a jó gyakorlatot és az Önkormányzat által biztosított szolgáltatásokat, sorra veszi a fogyatékkal élők mindennapjait megnehezítő, feloldandó problémákat. Az elemzés következtetései: A közforgalmú intézmények külső és belső akadálymentesítése csak részben megoldott. A probléma megoldását a teljes körű akadálymentesítés elérése jelentheti. Speciális eszközökkel ellátott iskolák hiánya, előítéletek megléte a fogyatékkal élőkkel szemben Az oktatási intézmények megfelelő szintre hozása, hogy befogadó képessé váljanak a fogyatékkal élők részére, valamint szemléletformálás már az iskolákban.

ITS Konzorcium


1.9

72

A település gazdasága

1.9.1 A település gazdasági súlya, szerepköre

Derecske gazdaságát 530 vállalkozás alkotta a KSH 2012. évi vállalatdemográfiai adatai szerint. A vállalkozások 61,69 %-a a tercier szektorban jelölte meg fő tevékenységét, az ipari és az építőipari vállalkozások aránya 27,92 %, a mezőgazdaságé 10,37 %. A városban mindössze 4 db közepes méretű, 50 főnél több embernek munkát adó cég működik. Derecske a megye területének 1,66 %-án terül el, a megye lakosságának 1,63 %- él a településen.1 A város aránya a 15-64 éves népességen belül a foglalkoztatottakból alacsonyabb, mint az országos átlag. Derecske gazdaságának foglalkoztató képessége megegyezik a megyei átlaggal. A Derecskéről eljáró ingázók nagyobb számban vannak, mint a bejárók: a környező településekről napi szinten 412 bejáró, 1084 eljáró munkavállaló van. Az eljárók 56,82 %-a Debrecenbe jár napi szinten dolgozni. Derecske vállalkozásainak adatai 19. táblázat: Derecske vállalkozásainak részesedése Hajdú-Bihar megyében (2012) Területi egység

Derecske város Hajdú-Bihar megye Derecske város részesedése a megyei szummából (%)

működő vállalkozások száma – alkalmazotti létszám alapján 1-9 fő

10-49 fő

50-249 fő

249- X fő

mikro

kis

közép

nagy

515

11

4

0

29 141

1168

227

35

1,77

0,94

1,76

0

Forrása: TEIR-NAV

Az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték évtizedes távlatban növekvő ütemű javulást mutat, de nem akkora mértékben növekszik, mint az országos átlag és az országos átlagtól még mindig messze elmarad.

1

KSH Tájékoztatási adatbázis

ITS Konzorcium


73

17. ábra: Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték

Forrás: TEIR-KSH

1.9.2 A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői

A városban egyre jobban áthelyeződik a hangsúly a tercier szektorra, a foglalkoztatottak száma és aránya folyamatosan nő ebben a nemzetgazdasági ágazatban. 20. táblázat: Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások megoszlása 2012-ben Derecske város

Hajdú-Bihar megye

db

db

Mezőgazdaság

55

1727

Ipar

148

4947

Szolgáltatások

327

23897

Gazdasági ág

Forrása: MVH

Az ipar foglalkoztató képessége 1980 és 1990 között nem sokat változott. A mezőgazdaság visszaszorulása már 1990-re beindult, az egy évtizeddel korábbihoz képest a munkahelyek fele eltűnt az agráriumból: 2001-ben még 406 fő foglalkozott mezőgazdasággal, 2011-re ez a szám 226 főre csökkent.

ITS Konzorcium


74

18. ábra: Összehasonlító táblázat a foglalkoztatottak számáról szektoronként, Derecske 4500 4000 3500 3000

375 467 222

2500 2000

648 1508

1500 1000

890

500 0

412

Vezető, értelmiségi Egyéb szellemi Egyéb

425

Szolgáltatás

556

Ipar Mezőgazdaság

969

406

226

2001

2011

Forrás: KSH 1.9.2.1

Mezőgazdaság

A KSH adatai szerint a városban 55 vállalkozás működött a mezőgazdaságban 2012-ben. A 2010. évi Általános Mezőgazdasági Összeírás2 publikált adatai szerint Derecskén 10.416 hektárnyi területen 890 gazdaság található, ebből 877 db egyéni gazdaság. Az egyéni gazdaságokról a rapporter.net oldalon elérhető adatok szerint a városban az egyéni gazdaságok összesen 9.601,5 hektár területen gazdálkodnak, amelyből 3.703,3 hektár saját tulajdonukban áll, 806,8 hektárt pedig bérelnek.3 Az egyéni gazdaságok a terület 92 %-án gazdálkodnak, vagyis a megyében általában meglévő nagyüzemi túlsúly a városban nem tapasztalható. A Derecskén található mezőgazdasági vállalkozások száma viszonylag állandó, jóval meghaladva a megyei és országos átlagot.

Adatok forrása: Általános Mezőgazdasági Összeírás 2010, foldhaszn1011.xls, foldhaszn1012.xls, foldhaszn1021.xls, foldhaszn1022.xls, foldhaszn1023.xls, KSH 3 http://blog.rapporter.net/2013/07/mely-telepuleseken-hogyan-teljesitettek.html 2

ITS Konzorcium


75

19. ábra: Mezőgazdasági vállalkozások aránya Derecskén

Forrás: TIER-KSH

A vizsgált időszakokban látható, hogy az utóbbi évtizedben visszaszorultak az egyéni gazdaságok, közel kétharmadára csökkent le a számuk a 2000-2010-ig vizsgált KSH-s adatok szerint. Saját használatú földterületeik száma 17 %-al csökkent, miközben a bérelt földterületek aránya is 11 %-al csökkent. Hasonlóan visszaesett az egyéni gazdaságoknál állandó alkalmazásban állók száma. A városban két jelentősebb mezőgazdasági vállalkozás működik, a BOLD AGRO Mezőgazdasági Kft., mely 117 főt foglalkoztat és a legutóbbi éves nettó árbevétele 3,32 milliárd forint volt, valamint a Derecske Petőfi Mezőgazdasági Kft, mely 64 főt foglalkoztat és legutóbbi éves nettó árbevétele meghaladta az 1,5 milliárd forintot. 21. táblázat: Éves település statisztikai adatok a Derecskei gazdaságokról Mutatók

Időszak (év) 2000

2010

44476281

37032781

9003744

8068051

Egyéni gazdaságoknál állandó alkalmazásban állók száma (db)

18

11

Egyéni gazdaságoknál munkát végző családtagok száma (db)

1343

1605

Egyéni gazdaságok száma (db)

1298

877

Egyéni gazdaságok használatában lévő saját tulajdonú földterület Egyéni gazdaságok használatában lévő bérelt földterület (m2)

(m2)

Forrás: KSH 1.9.2.2

Ipar

A KSH adatai szerint 2012-ben Derecskén összesen 148 vállalkozás működött az iparban, melyből 60 a feldolgozóiparban, 83 az építőiparban jelölte meg tevékenységét. ITS Konzorcium


76

Derecske legnagyobb iparvállalatai a fa-, fém-, építőipar területén tevékenykednek. A város legnagyobb vállalata a szektorban a GENERÁLÉP-3 Kft., mely lakó- és nem lakó épületek építésével foglalkozik. 22. táblázat: Nagyobb árbevételű derecskei ipari vállalkozások, 2014

11

Legutolsó éves nettó árbevétel (Ft) 243,5 millió

1993

40

349,5 millió

GENERÁLÉP-3 Fa-, Fém és Építőipari Kft.

1995

30

946 millió

DER-WOOD

2011

15

302 millió

2

385 millió

38

367 millió

Név

Bejegyzés éve

HAJDU-GLAS Üvegfeldolgozó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

1991

KISS KOLONIÁL Fa- és Bútoripari Kft.

ÉP-DEAL Építőipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. KÉSZ-GÉP Készülék- és Géptervező, Gyártó és Forgalmazó Kft.

2013 1991

Létszám (fő)

Forrás: Creditreform céginformációs adatbázis

Ipari park címmel rendelkező terület nem található a városban, de Derecske jelentős barna- és zöldmezős területekkel rendelkezik, amelyek ipari és kereskedelmi célú fejlesztésekhez is kedvező adottságokkal rendelkeznek. Megtalálható rajtuk vagy könnyen kiépíthető a szükséges közmű csatlakozás, intermodális logisztikai szolgáltató egység, iparvágány. A tervezett M4-es autópálya megépülése esetén a kijelölt területek mindegyikéről könnyen megközelíthető lesz, addig pedig az országos főközlekedési utak biztosítják a szállítási, szállítmányozási lehetőségeket, amit a határközeli elhelyezkedés tesz még értékesebbé. 14. térkép: Gazdasági, ipari területek Derecske bel- és külterületén

Forrás: Hajdú-Bihar Megyei Területrendezési Terv, Derecske Város Településszerkezeti Terve

ITS Konzorcium


1.9.2.3

77

Szolgáltatások

A KSH 2012-es adatai szerint Derecskén 100 működő vállalkozásból 61 a szolgáltató szektorban működik. A legtöbb vállalkozás ezek közül a kereskedelem terén működik. 20. ábra: Működő vállalkozások megoszlása a szolgáltató ágazatokban, 2012. 3%

6%

Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás

5%

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

5% 0%

Információ, kommunikáció

39%

6%

Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás

13%

Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő

4% 4%

1%

7%

Egyéb szolgáltatás

9%

Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis

A városban mikro- és kisvállalkozások vannak többségében, azonban több, százmilliós forgalmú cég van helyileg ide bejegyezve. Az egyik legnagyobb vállalkozás a szektorban az OPTIMIT HUNGÁRIA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., mely fő tevékenységének a hidraulika- és ipari tömlők, hidraulika csatlakozók nagy- és kiskereskedelmét jelölte meg. 23. táblázat: 300 millió forint éves forgalom feletti derecskei székhelyű szolgáltató vállalkozások, 2014 Létszám (fő) Név

5

Legutolsó éves nettó árbevétel (Ft) 607 millió

1

557 millió

9

198 millió

9

309 millió

71

320 millió

22

685 millió

18

344 millió

21

535 millió

Bejegyzés éve

HAVITA-TÉSZ Zöldség-, Gyümölcsértékesítő Szövetkezet DERECSKEI KISTÉRSÉGI Beszerző és Értékesítő Szövetkezet AGRO SZIKA Termelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. VIOLA ODORATA GYÓGYSZERTÁR Bt. Derecske-COOP Kereskedelmi Szolgáltató Zrt. OPTIMIT HUNGÁRIA Kereskedelmi Szolgáltató Kft. HÉKA Mezőgazdasági Termelő Szolgáltató Kft. ZÁKÁNY Szerszámház Kereskedelmi Szolgáltató Kft.

1999 2001 1998 2000

és és és és

2013 1997 1995 2005

Forrás: Creditreform céginformációs adatbázisa

ITS Konzorcium


78

Kereskedelem 2012-ben a Derecskén található kiskereskedelmi üzletek száma 1222,8 volt 100.000 lakosra vetítve. A városban a kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban működő vállalkozások aránya 22,6 volt a 2001-es KSH népszámlálás adatai szerint a Derecskei járás települései között. Az élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma 2005 óta évről-évre csökken a városban. 2013ban TEIR adatok szerint 24 darab ilyen vállalkozás volt jelen a kereskedelemben. A város ruházati szaküzletek száma 2013-ban 12 db volt, érzékeny csökkenés 2009-ben következett be, ekkor került a város hasonló üzleteinek száma a mélypontra, de azóta ismét évről-évre növekedik a számuk. 21. ábra: Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak, valamint ruházati szaküzletek száma Derecskén

Forrás: TEIR-KSH

Idegenforgalom – vendéglátás Megfigyelhető az adatokból, hogy egyre nagyobb a külföldi vendégek aránya a szálláshelyeken. 2013-as évre a vendégforgalom és a vendégéjszakák száma is jelentősen megemelkedett. Kiugró év volt idegenforgalmi szempontból a 2013-es év a város történetében, ekkor több mint 300 vendég fordult meg valamilyen derecskei szálláshelyen, de egy átlagos turisztikai központhoz képest nem olyan számottevő ez az adat. 24. táblázat: Az idegenforgalom mérőszámai 2009-2013 Mutatók

2009

2010

2011

2012

2013

Összes szálláshely férőhelyeinek száma (db)

60

60

60

42

42

Vendégek száma (fő)

41

72

24

83

308

Vendégéjszakák száma (db)

219

398

357

357

543

Külföldiek aránya a vendégéjszakákból (%)

26 %

1,5 %

0%

17,1 %

28,2 %

Forrás: TEIR-KSH

1.9.3

A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fontosabb elképzelések

A városban egy nagyobb volumenű nagyobb magánberuházás történt az utóbbi években. A FÉMIXÓ Kft. 2013 márciusában kapott építési engedélyt fedett tároló épület, valamint iroda és szociális épület építésére, melynek a használatbavétele jelenleg is folyamatban van. Az iroda és a szociális épület közel nettó 50 millió Ft, míg a fedett tároló épület közel nettó 23,5 millió Ft. értékű. ITS Konzorcium


79

A regisztrált gazdasági társaságok mutatói nem alakulnak kedvezően, az utóbbi években egyre növekszik az egy gazdasági társaságra jutó emberek száma a városban. A városban a regisztrált vállalkozások aránya elmarad az országos átlagtól. Jellemző a mikrovállalkozások és egyéni vállalkozók túlsúlya. A regisztrált gazdasági társaságok száma a városban évről-évre folyamatosan emelkedett, az érték az utóbbi években elérve a Hajdú-Bihar megyei átlagot, ami 2013-ban 18,78 gazdasági társaságot jelentett 1000 főre. 25. táblázat: Regisztrált gazdasági társaságok száma 1000 lakosra Derecskén 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Gazdasági társaság 1000 lakosra (db) 8,54

8,4

8,8

17,35 18,2 19,17 19,6

20,2

20,6

Forrás: TEIR-KSH

Derecskén a regisztrált jogi személyiségű vállalkozások száma 1000 lakosra nem éri el a HajdúBihar megyei átlagot, bár ez az érték szintén évről-évre növekszik. A megyei átlagot 2013-ban 24,64 darab vállalkozás jelentette. 26. táblázat: Regisztrált jogi személyiségű vállalkozások száma 1000 lakosra Derecskén

Regisztrált jogi személyű vállalkozások 1000 lakosra (db)

2005

2006

2007

2008

2009

2010

9,12

9,53

11,02 12,39 14,31 17,07

Forrás: TEIR-KSH

Regisztrált egyéni vállalkozások tekintetében a város az utóbbi években lekörözte a Hajdú-Bihar megyei átlagot, amelynek értéke 2012-ben 125,91 volt, amit a város ezen mutatója 33,1 %-al haladott meg. 27. táblázat: Regisztrált egyéni vállalkozások száma 1000 lakosra Derecskén

Regisztrált egyéni vállalkozások száma 1000 lakosra (db)

2005

2006

2007

62,87

59,88

62,66

2008

2009

145,89 152,21

Forrás: TEIR-KSH

ITS Konzorcium

2010

2011

159,08 162,14

2012 167,6


80

22. ábra: A helyi iparűzési adóbevétel (HIPA) alakulása 2007-2010

Forrás: TEIR

1.9.4 A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők

A város helye a közlekedési hálózatban A település gyakorlatilag ugyanolyan távolságra van a megyében futó két országos jelentőségű térszerkezeti vonaltól, a 4-es és a 42-es számú főúttól. A megye és a település közúti közlekedési kiszolgálója a Hajdú Volán Zrt. A település és a környező települések kapcsolata közúti tömegközlekedéssel biztosított. Derecskét a 47-es számú fő közlekedési út szeli ketté, a közúthálózatának gerincét is ez az út jelképezi. Derecske vasúton a Debrecen-Nagykereki vonalon érhető el. A vasútvonal egyvágányú, nem villamosított mellékvonal. A városhoz legközelebb eső belföldi és nemzetközi utasforgalmat bonyolító repülőtér a megyeközpont Debrecenben, 22 km-re található. 2008-ban megépült 47. számú főközlekedési út mellett a Derecske-Tépe közötti kerékpárút. Jelenleg a településen 2308 m belterületi és 1982 m külterületi kerékpárút található. Derecskét a 47-es számú fő közlekedési út szeli ketté, mely igen nagy forgalmat bonyolít le. Az út a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Hajdú Bihar Megyei Igazgatóság kezelésében van. A közlekedés biztonságát javította a Dózsa György - Kossuth utca - 47-es főút kereszteződésében kialakított körforgalom, valamint a Rákóczi út kereszteződésében kialakított jelzőlámpás, kanyarodósávval bővített csomópont. Derecske város belső úthálózata szabálytalan, hálós szerkezetű. A közigazgatási terület teljes úthálózata mintegy 275 km, melyből az önkormányzat kezelésében 239,2 km van, a többi megyei közútkezelő, illetve egyéb fenntartású (pl. Hortobágyi Nemzeti Park).

ITS Konzorcium


81

Az utak fejlesztésének kilátásai Derecske Város Önkormányzata fontosnak tartja a település közlekedésének fejlesztését, ennek érdekében a 2014-2019-es Gazdasági Programjában szeretnének kiépíteni egy körgyűrűt a város nyugati oldalán: a Szováti utat - Kabai utat - Földesi utat keresztező 47-es főúttal történő közúti kapcsolat megteremtése révén. Így a mezőgazdasági- és tehergépjárműveknek nem kellene szükségtelenül a belvárost és a kis teherbírású önkormányzati utakat terhelniük. Derecskei vállalkozások támogatása Derecske Város Önkormányzatának a vállalkozások támogatásával kapcsolatban több fejlesztési elképzelése is megvalósult: Az Önkormányzat honlapján (www.derecske.hu) egy helyi vállalkozásokat összegyűjtő szolgáltatás indult, így a város honlapjára minden helyi vállalkozás ingyenesen feltöltheti alapadatait, elérhetőségeit, melyek bárki számára elérhetők. A GOP 1.3.1-11/C Innovációs eredmények hasznosításának támogatása KKV-k részére intézkedésen 2012-ben készült egy nyertes pályázat Derecskén. Ennek keretében Börcsök Sándor egyéni vállalkozó részére 24.315.200 Ft összegű támogatást ítéltek oda. 1.9.5 Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat)

Derecskén 2013-ban a lakásállomány 3.406 db volt, ami azt jelenti, hogy 2003-tól 104-el nőtt a lakások vagy családi házak száma, azonban 2012 és 2013-ban megegyezik a lakásállományok száma. Derecskén az ingatlan adásvételek száma 2010-ben érte el maximumát, míg a négyzetméterárak 2008-ig még emelkedtek. Ekkortól a lakásárak a forgalom csökkenésével párhuzamosan csökkentek, de a nagyobb visszaesés után évről-évre emelkednek az árak, bár még nem érték el ezt a 2008-as csúcsot. 23. ábra: Derecske lakásállománya, 2000-2013

Forrás: Ingatlan adattár 2011, KSH

A város lakásállománya 2001-hez képest 129-el nőtt, ami 3,93 %-os bővülést jelent. A XXI. század eleje Derecskén az ingatlanpiac virágzását hozta el. A város teljes lakásállománya 2003 és 2013 között 146 lakást/családi házat építettek fel, összesen majdnem 16 ezer négyzetméter alapterülettel. 2003-ban 931 nm lakás épült, a következő évben még több mint 2.400 nm, 2010-ban közel 2.000 nm lakóingatlant építettek a városban. Ezt követően gyorsan csökkent az építkezések volumene. A folyamat a mélypontját 2013-ben érte el, amikor mindössze 208 nm alapterületű lakás épült.

ITS Konzorcium


82

28. táblázat: Épített és megszűnt lakások Derecskén, 2002-2013 Év

Megszűnt lakások (db) 14 14 18 13 7 10

Épített lakások (db)

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

39 9 21 22 18

Épített összes (nm) 3818 931 2456 2283 1729

19 13 3

3

1803 2099 334

2

2

208

Forrás: TEIR-KSH

24. ábra: Értékesített lakások átlagos forgalmi értéke 180 160 158

140

140

120

125

100

110

99

80

97

91

60

102

97 83

73

40 20 0 2008

2009

2010

2011

Családi ház átlagár (eFt/m2)

Társasházi lakás átlagár (eFt/m2)

Panel lakás átlagár (eFt/m2)

Lakások összesen, átlagár (eFt/m2)

Forrás: KSH

ITS Konzorcium


1.10

83

Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz és intézményrendszere

1.10.1 Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program

Költségvetés

Derecske város intézményeinek fenntartásában, a város fejlesztésében a legfontosabb tényező a város költségvetése, annak stabilitása. Az önkormányzat éves költségvetésének készítésekor a város stabil pénzügyi pozícióinak megőrzésére, a lakosság életszínvonalát javító szolgáltatások bővítésére, a város gazdasági potenciáljának növelését segítő fejlesztések megvalósítására és megfelelő tartalék képzésére törekszik. A város önkormányzatának elmúlt évi költségvetését elemezve megállítható, hogy a bevételi oldal legnagyobb tételeit minden évben a saját folyó bevételek, illetve az állami hozzájárulások és támogatások jelentették. Az önkormányzati költségvetés kiadási oldalának legjelentősebb tételét minden évben a működési kiadások (pl. személyi juttatások, dologi kiadások) jelentették. Az Önkormányzat és az Állam közötti feladatmegosztás változása miatt 2013-tól jelentős változások történtek a város költségvetésében. A bevételi oldal változásai közé tartozik, hogy a feladat-átstrukturálás miatt megszűnt az önkormányzat személyi jövedelemadóból való részesedése, az illetékbevételek elkerültek a várostól, valamint a beszedett gépjárműadó 40%-a marad a városnál. Az önkormányzat saját bevételei közül a legnagyobb volument a helyi adó bevételek képviseli, amelyeket két jogcímen állapít meg: magánszemélyek kommunális adója és helyi iparűzési adó. Gazdaságfejlesztési szempontból a közhatalmi bevételek közül a helyi iparűzési adó jelentősége kiemelkedik. A szabálysértési pénz- és helyszíni bírság további bevételi elemeknek tekinthetők. 25. ábra: Helyi iparűzési adó adóbevételének alakulása 160000 140000 120000 100000 80000 60000 40000 20000 0 2006. év

2007. év

2008. év

2009. év

2010. év

2011. év

A helyi önkormányzatok helyi adó bevételeiből az iparűzési adó (1000 Ft) Forrás: KSH

A legnagyobb iparűzési adót fizető vállalkozások 2014-ben a Bold-Agro Kft., Kész-Gép Kft., Kasz- Fram Kft., Optimit Hunagria Kft., Generálép-3 Kft., Héka Kft., Derecske Petőfi Mg. Kft., Kiss Iskolabútor Kft., Fémixó Kft., Derecske-Coop Kft., Agro-Szika Kft., Kasz-Mobil Kft., Derecskei

ITS Konzorcium


84

Városgazdálkodási Nonprofit Kft., Széplaki Kft., Havita-Tész Szövetkezet, Agro-Steyr Kft., HajduGlas Kft., Il-Generál 86 Kft., Vetőmag Derecske Kft., valamint a Bauer Kft., a legjelentősebb. Vagyongazdálko dás

29. táblázat: A költségvetés bevételi tételeinek alakulása 2010-2014 (eFt) A

B

C

D

E

Év

(Működési bevételek)

(Helyi iparűzési adó- A-n belül)

(Felhalmozási és tőke jellegű bevételek)

(Finanszírozási bevételek)

(Hitelbevételek D-n belül)

2010

858 080

139 694

11 704

4 071

67 715

2011

680 556

146 978

26 197

436 664

140 413

2012

665 070

n/a

8 902

0

0

2013

385 909

187 077

18 380

385 966

44 325

2014

817 243

n/a

2 528

162 468

0

Összesen

3 277 817 3 008 767 2 678 509 2 340 884 5 489 829

Forrás Derecske Város Önkormányzata, Zárszámadások 2007-2014.

30. táblázat: A költségvetés kiadási tételeinek alakulása 2010-2014, (eFt) A

B

C

D

E

Év

(Működési kiadások)

(Felhalmozási és tőke jellegű kiadások)

(Beruházási kiadások B-n belül)

(Finanszírozási kiadások)

(Hitelek törlesztése D-n belül)

2010

2 210 050

815 354

813 346

84 803

105 357

3 140 516

2011

2 121 886

262 306

260 983

492 172

153 459

2 901 157

2012

2 237 041

166 621

99 373

81 227

0

2 493 053

2013

1 492 440

490 331

471 914

208 278

2991

2 180 092

2014

1 557 144

3 608 329

3 403 291

136 652

52 246

5 302 125

Összesen

Forrás Derecske Város Önkormányzata, Zárszámadások 2007-2014.

A helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény alapján, annak keretei között a települési önkormányzat helyi rendeletben szabályozhatja a vagyona feletti rendelkezési jog gyakorlását. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény értelmében az önkormányzati vagyon felosztása az alábbiak szerint alakul: a jogszabály két nagy vagyoni csoportot különböztet meg: üzleti vagyont és törzsvagyont. A törzsvagyon körébe tartozó tárgyak forgalomképtelenek, illetve korlátozottan forgalomképesek. Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonból és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonból áll. Derecske rendeletileg is szabályozott vagyongazdálkodásának célja, hogy megteremtse a biztonságos feladatellátás feltételeit, a kiszámítható és átlátható gazdálkodást, biztosítsa a pénzügyi ITS Konzorcium


85

egyensúlyt, megőrizze és növelje a vagyon értékét, valamint biztosítsa a vagyon piaci értéken történő bérbeadását. 31. táblázat: Az Önkormányzat vagyoni helyzete:

Év

2007.

2008.

2009.

2010.

Vagyoni helyzet (ezer Ft) Ebből az ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok (ezer Ft) Az ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok összes vagyonhoz viszonyított aránya (%)

1.621.039

1.823.329

2.387.573

2.920.355

1.238.460

1.416.545

1.687.737

2.422.894

76,4

77,7

70,7

83

Forrás: Gazdasági program 2010-2014

A vagyongazdálkodás területén nyílt és következetes vagyonhasznosítást kell megvalósítani a hosszú és rövid távú koncepciókban kifejezett fejlesztési igények figyelembevételével. Törekedni kell a törzsvagyon megóvására, biztosítani kell a forgalomképes vagyontárgyak folyamatos hasznosítását (bérbeadás, használatba adás, értékesítés, stb.) a bevételek realizálása érdekében. A szigorú vagyongazdálkodásnak fontos szerepe lehet abban, hogy a még mobilizálható, önkormányzati feladatellátáshoz nem szükséges, kevésbé vagy nem hasznosított vagyontárgyakból az önkormányzat többlet fejlesztési forrásra tegyen szert. Gazdasági Program

Derecske Önkormányzata a 2015-2020. időszakra vonatkozóan rendelkezik elfogadott gazdasági programmal, amely helyi szinten meghatározza mindazokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a helyi önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a helyi önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják. A gazdasági program tartalmazza a városfejlesztés, vagyongazdálkodás, városüzemeltetés, humán és szociális szolgáltatások, kultúra és sport terén a település rövid és középtávú elképzeléseit, terveit. A gazdaságfejlesztési programban is nevesített fejlesztési elképzelések (nem prioritási sorrendben) a következők: Járdafelújítás Nagyvárad- Debrecen kerékpárút Derecske- Sáránd közötti szakaszának tervezése Városház utca rekonstrukciója, (parkoló építése) Művelődési ház épületének energia hatékony felújítása Városi Könyvtár épületének felújítása, bővítése emeletráépítéssel Járási Hivatal díszudvarának többfunkciós megújítása Bocskai Iskola Lengyel utcai épületének korszerűsítése Gimnázium épületének bővítése, felújítása, korszerűsítése Ivóvízminőség javító projekt Közösségi öntözésfejlesztés ITS Konzorcium


86

Kerékpártárolás fejlesztése Térfigyelő kamerák létesítése Járási múzeum és kézműves udvar kialakítása Új főtér piaccal Turisztikai attrakció létrehozása (II. világháborús emlékhely) Energiatermelés (biomassza termelés, tárolás) Étterem építés Közvilágítási rendszer felújítása Nyugdíjas otthon építése Térségi Növényvédelmi előterjesztő szolgálat Sportcsarnok energetikai felújítása Mozi épület átalakítása, felújítása művészetoktatási központtá 1.10.2 Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere

A városban a városfejlesztéssel kapcsolatos döntési jogkörrel a képviselőtestület rendelkezik. A képviselő-testület az általa elfogadott rendeletek és határozatok révén dönt többek között az erre célra rendelkezésre álló pénzeszközök nagyságáról, az egyes ilyen jellegű pályázatokhoz szükséges önerő biztosításáról. Ezen túlmentően a testület feladata a város térbeli fejlődését nagymértékben befolyásoló településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv elfogadása és/vagy módosítása. A képviselő-testület döntéseinek előkészítésében fontos szerepet játszanak a képviselőtestület különböző bizottságai. Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság Kulturális, Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság Szociális Bizottság A városfejlesztéssel összefüggő döntések végrehajtása a polgármesteri hivatal osztályainak, kiemelten a Településfejlesztési és Beruházási Osztály feladata.

ITS Konzorcium


87

26. ábra: Derecske közös önkormányzati hivatal szervezeti felépítése

Forrás: A Derecskei Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata

1.10.3 Gazdaságfejlesztési tevékenység

Az elmúlt években az önkormányzat csak számos gazdaságfejlesztést célzó tevékenységeket hajtott végre. A gazdaságot is érintő fontosabb beruházások a következők voltak az elmúlt időszakban: Derecske város régi szennyvíztisztító telepének, szigeteletlen oxidációs tórendszerének rekultivációja Derecskei Egészségház fejlesztése Komposztálási mintaprojekt Derecskén Hajdú- Bihari Ivóvízminőség- javító projekt Komplex közösségi közlekedés fejlesztése Közvetlen eszközök

A közvetlen gazdaságfejlesztő hatással bíró eszközök között szerepel új, jó infrastruktúrával ellátott gazdaság, ipari területek kijelölése. Erre volt példa a 42-es főút mellett kialakított kereskedelmi terület, amely hipermarketek számára is ideális, valósult is meg ilyen beruházás. A városban olyan közvetlen hatású eszköz, mint pl. ipari park, inkubátorház létrehozása fejlesztése és működtetése, gazdaságfejlesztéssel, befektető-vonzással foglalkozó szervezet létrehozása és működtetése nem jelent meg a városban illetve a közvetlen térségben.

Közvetett eszközök

Közvetett eszközök közül a kapcsolatépítés jelent meg az országos szervezetekkel, mint például a Széchenyi Programirodával, a Kereskedelmi és Ipari Kamarával, és egyéb megyei, országos gazdaságfejlesztésben érdekelt szervezetekkel. A gazdaságfejlesztés adminisztratív eszközei többnyire a helyi rendeleteken keresztül érvényesülnek. Ezek egyrészről a vállalkozások működését is befolyásoló szabályozások, a

ITS Konzorcium


88

városrendezési terv és egyéb dokumentumok, melyek meghatározzák a működés kapcsolódó, köztük az infrastruktúra feltételeit. Az Önkormányzat e mellett fontosnak tarja, hogy jó, partneri kapcsolatot alakítson ki a helyi gazdasági szereplőkkel annak érdekében, hogy a város gazdaság fejlődjön, erősödjön. 1.10.4 Foglalkoztatáspolitika

Az új önkormányzati törvény hatályba lépésével a közalkalmazottak és köztisztviselők (általánosés középiskolai tanárok, okmányirodai munkatársak egy része) jelentős számának a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és a Járási Hivatal részére történő átadásával jelentősen csökkent az Önkormányzat dolgozóinak száma. A költségvetési szervek és a tisztán önkormányzati tulajdonú vállalkozások révén még így is jelentős foglalkoztatónak számít az Önkormányzat a városban. Az Önkormányzat legfőbb gondjainak egyike a város nagyon alacsony foglalkoztató képessége. A közfoglalkoztatás rendszerén keresztül befolyással bír a munkanélküliek ellátására, és közvetlen szolgáltatáskínálattal jelenik meg a város gazdaságában. Ugyanakkor szükséges megemlíteni azt is, hogy a foglalkoztatáspolitikai szempontból hátrányos helyzetű társadalmi csoportok (megváltozott munkaképességűek, román, általános iskolát el nem végzett felnőttek, stb.) egyre tartósabban szorulnak ki a munkaerő piacról. Az ő elhelyezkedési lehetőségeik javítása érdekében szükséges integráló képzések, tananyagok kidolgozása, tanácsadások, foglalkozások tartása. 1.10.5 Lakás és helyiséggazdálkodás

Bérlakás állomány Támogatások

Az Önkormányzat 23 lakáscélú ingatlannal rendelkezik. A bérlakások elszórtan helyezkednek el a városban. A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A jegyző a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő-részletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújt. A lakásfenntartási támogatás alanyi jogon, normatív, vagy méltányossági alapon állapítható meg.

ITS Konzorcium


89

27. ábra: A lakásfenntartási támogatás idősoros adatai 1200 1000 800 600 400 200 0 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. év év év év év év év év év év év Lakásfenntartási támogatásban részesültek száma (pénzbeni és természetbeni) (fő) Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis

1.10.6 Intézményfenntartás

Önkormányzati fenntartás

Önkormányzat által fenntartott intézmények (polgármesteri hivatal, bölcsőde, óvoda, szociális intézmények, kulturális intézmények) működtetése, karbantartása az intézményfenntartás legnagyobb kihívása. A szakmai színvonal fenntartás, fejlesztése mellett a gazdaságos működtetés biztosítása a cél. Az elmúlt időszakban az önkormányzati fenntartású intézményekben már történtek olyan fejlesztések, amelyek a fenntartás segítését célozták. Ezek a következők voltak: Bocskai Iskola Lengyel utcai épületének korszerűsítése Mozi épület átalakítása, felújítása művészetoktatási központtá Korszerű egészségház A jövőt érintő legfontosabb beavatkozási szükségletek a következők szerint azonosíthatóak: Járdafelújítás Nagyvárad- Debrecen kerékpárút Derecske- Sáránd közötti szakaszának tervezése Városház utca rekonstrukciója, (parkoló építése) Művelődési ház épületének energia hatékony felújítása Városi Könyvtár épületének felújítása, bővítése emeletráépítéssel Járási Hivatal díszudvarának többfunkciós megújítása Bocskai Iskola Lengyel utcai épületének korszerűsítése Gimnázium épületének bővítése, felújítása, korszerűsítése Járási múzeum és kézműves udvar kialakítása ITS Konzorcium


90

Új főtér piaccal Turisztikai attrakció létrehozása (II. világháborús emlékhely) Étterem építés Közvilágítási rendszer felújítása Nyugdíjas otthon építése Sportcsarnok energetikai felújítása Önkormányzat – KLIK – egyházak viszonya az intézményfenntar tásban

Az intézmények harmadik csoportját azon „A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény”, valamint „A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvény” szerinti önkormányzati köznevelési intézmények alkotják, amelyek 2013. január 1-től állami fenntartásba kerültek. Ennek keretében az érintett intézmények szakmai munkájának irányítása az állam feladata a KLIK-en keresztül, míg a működtetés feltételeit az Önkormányzat biztosítja.

1.10.7 Energiagazdálkodás

A város energiaellátásának helyzetét az 1.16. fejezet mutatja be. Az energiagazdálkodás területén az önkormányzat külön koncepcióval, fejlesztési dokumentummal nem rendelkezik, ugyanakkor több olyan lépését is meg lehet említeni, amelyek a hatékonyabb energiafelhasználást támogatják. A város az elmúlt időszakban számos energetikai hatékonyság növelő beruházást valósított meg illetve készített elő intézményeiben, és a jövőben a fejlesztések fókuszában is a megújuló energiahordozók hasznosításával történő épületgépészeti korszerűsítések állnak. 32. táblázat: Derecske város energiahatékonysági fejlesztései 2007-2014 között A projekt címe Napelemes kiserőmű a Mese- Vár Óvoda és Bölcsődében Derecskei egészségház fejlesztése (energiahatékony, korszerű fűtőtest, kazánok, napkollektor) Hajdú-Bihari Ivóvízminőség-javító projekt (korszerű gépészeti berendezések, szivattyúk) Modern és racionálisan kialakított oktatási környezet megteremtése Derecskén (fűtés, elektromos rendszer felújítása, interaktív táblák, új számítógépek)

A projekt költségvetése (Ft) 60.435.355

Megvalósítás ideje 2014

129.950.151

2014

2.061.707.057

2014

517.795.918

2014

Forrás: Derecske Város Önkormányzata

Megújuló energiaforrások hasznosítása

Ahogyan az előző táblázatból is látható Jelenleg megújuló energiahasznosítás a közelmúltban négy projekt keretében történt. A jövőbeli intézmények fejlesztésének esetén viszont minden esetben a megújuló energiahasznosítás is fontos szerepet tölt be.

ITS Konzorcium


1.11

91

Településüzemeltetési szolgáltatások

A 2001. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól a helyi önkormányzatok által ellátandó településüzemeltetési feladatokat a következők szerint definiálja: köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása. Tágabb értelemben a településüzemeltetési feladatok körébe sorolhatjuk a településen élő lakosság, vállalkozások, intézmények közszolgáltatásokhoz, komfortérzethez kapcsolódó igényeinek kielégítéséhez, illetve az élhető, fenntartható települési környezet megteremtéséhez és fenntartásához szükséges, az önkormányzat által nyújtott szolgáltatásokat is (a törvényben definiáltak mellett például: hó- és síkosságmentesítési feladatok , szúnyoggyérítés, köztisztaság, hulladékelszállítás biztosítása, kutak üzemeltetése, csapadékvíz-csatornák karbantartása, utcanév-táblák kihelyezése ,külterületi ingatlanok gyommentesítése stb.). Az önkormányzat ezen feladatokat, összetettségük miatt több, az önkormányzat többségi tulajdonában álló/ közszolgáltatóként megbízott cégeken keresztül látja el. A városüzemeltetési feladatokat a Derecskei Városgazdálkodási Nonprofit Kft. látja el. Szolgáltatásai: Közétkeztetés Lapkiadás, pályázati sajtónyilvánosság, weblap, egyéb kommunikációs tevékenység Ingatlan hasznosítás, bérbeadás Föld bérbeadása, mezőgazdasági célú hasznosítása Sportcsarnok és sporttelep működtetése Intézmény takarítás szervezése Intézménykarbantartás szervezése Folyékony hulladékszállítás szervezése Csapadékvíz elvezető rendszer üzemeltetése Bel- és külterülei utak üzemeltetése Piacüzemeltetés Parkfenntartás, köztisztaság Állategészségügyi feladatok Tervezés Közcélú- közhasznú, közmunka foglalkoztatás szervezése Közvilágítási hálózat javítása A városban az E-ON biztosítja az áram-, a TIGÁZ a gáz-, az ivóvíz a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. közműves szennyvízelvezetés és tisztítási, a Bihari Hulladékgazdálkodási Kft. pedig a hulladékgazdálkodási szolgáltatásokat. A kötelező egészségügyi, szociális, oktatási, nevelési és közművelődési szolgáltatások teljes körűen biztosítva vannak a városban, melyeket önként vállalt szolgáltatások is kiegészítenek. Az önkormányzat elsősorban a Polgármesteri Hivatalon és intézményein, illetve gazdálkodó szervezetein keresztül látja el ezen feladatait.

ITS Konzorcium


1.12

92

Táji és természeti adottságok vizsgálata

1.12.1 Természeti adottságok

Derecske a Tiszántúlon, a Derecskei Kállóhoz közel fekszik. Természetföldrajzi szempontból közigazgatási területe az Alföld keleti részén található. Kistája a Dél-Hajdúság, területe 763 km2. 15. térkép: Részlet Magyarország térképéről, Derecske megjelölésével

Forrás: Saját szerkesztés

Domborzat és talajviszonyok A kistáj 87 és 114,3 m közötti tszf-i magasságú, löszös iszappal fedett hordalékkúpsíkság. A felszín vertikálisan gyengén szabdalt, a relatív relief mindenütt 10 m/km2 alatt marad (átlagos értéke 2,5 m/km2). Az orográfiai domborzattípusok szempontjából a legnagyobb részt az alacsony, ármentes síkság foglalja el, az É-i területek az enyhén hullámos síkság kategóriájába sorolhatók. A síkságba változatosságot csak az 1-3 m magas folyóhátak, kunhalmok és a 2-3 m magas, löszös homokkal fedett homokbuckák visznek. A terület D-i részét nagy sűrűségben fedik különböző feltöltődési stádiumban levő egykori folyómedrek (ezekhez parti és övzátonyok kapcsolódnak). A felszín döntő része holocén ártéri, mocsaras iszap, agyag fedi, mozaikszerűen ártéri lösszel, iszappal. Kialakításában a Berettyó mellett az Ős-Szamos is részt vett. A kedvező termékenységű csernozjom talajok 95 %-ban szántóként és legelőként, valamint erdőterületként hasznosíthatók. A Hajdúsággal határos É-i területeken még kedvezőbb földminőségi besorolású ITS Konzorcium


93

alföldi mészlepedékes csernozjom talajok fordulnak elő, melyeket szántóként és legelőként hasznosíthatók. (Bővebben lásd: 1.17.1.) 16. térkép: Dél-Hajdúság kistáj

Forrás: Magyarország kistájainak katasztere

Éghajlat A kistáj éghajlata mérsékelten meleg és száraz. A kevésbé vízigényes növénykultúráknak kedvez ez a kifejezetten száraz, de nem túl meleg éghajlatú kistáj. Éves napfénytartam

Közel 1960-2000 óra évi napsütés várható, ebből nyáron közel 800, télen 180 óra körüli a napfénytartam. A hőmérséklet évi és vegetációs időszaki átlaga 9,9-10,1 °C, 17,0-17,2 °C. A 10 °C középhőmérsékletet meghaladó napok ápr. 1-3, és okt. 19-20. közé esnek (évente 198-200 nap). Az ápr. 10-12. és okt. 19-21. közötti időszakban általában már nem csökken a hőmérséklet fagypont alá (évente 190-194 nap). Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 34.0-34,5 °C, a minimumoké -16,5 °C körüli.

Csapadék

Az évi csapadékösszeg 520-560 mm (D-en a több), a nyári félévé 310-320 mm. A 24 órás csapadékmaximum 91 mm és Hajdúszoboszlón esett. A hótakarós napok átlagos száma 36-38, az átlagos maximális hóvastagság 16-17 cm. Az ariditási index értéke 1,26 és 1,34 közötti.

Szél

ÉK-i, É-i és D-i a legnagyobb valószínűséggel előforduló szélirány. Az átlagos szélsebesség 2,5 és 3 m/s közötti. Vízrajz A Közép-Tisza K-i vidékének fő vízfolyása a Keleti-főcsatorna, amely 110 km-es hosszából 27 km-t tesz meg a tájon belül. Keresztezik folyását K-ről Ny felé a Kösely (91 km, 777 km2) és a Hamvas-főcsatorna (46 km, 361 km2), DK-en érinti a Sárréti-csatorna (70 km, 386 km2). A Kösely a Kondoros (30 km, 234 km2) és a Tócó (25 km, 131 km2) összefolyásából keletkezik. Vízben szegény, gyér lefolyású, száraz terület. Vízjárási adataink főleg a Köselyről vannak. Nádudvarnál a vízállások -17 és 172 cm, a vízhozamok 0,01 és 28 m3/s között váltakoznak. A közepes vízhozam 2 m3/s volt. Árhullámok csak tavasszal és a ritka nagy csapadékokkal szoktak jelentkezni, míg az év többi részében alig ITS Konzorcium


94

van víz a medrekben. A mélyen fekvő belvizes területet 400 km-nél hosszabb csatornahálózat ágazza be. Az állóvizek száma viszonylag nagy, mert sok a mesterséges tározó és halastó is. A 10 természetes tó együtt 34 ha. Közülük a Nádudvar melletti Kerülő-ér tava (7 ha) a legnagyobb. A 9 tározó területe együtt meghaladja az 1400 ha-t. Egyedül a Kaba-tetétleni több 1100 ha-nál. Jelentős (143 ha) még a nádudvari is. A „talajvíz" sehol sincs 4 m-nél mélyebben, sőt Földestől DK-re már 2 m alatt megtaláljuk. Mennyisége nem számottevő. Kémiai jellege a terület középső harmadában nátrium-, máshol kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos. Keménysége nagyobbrészt 25 nk° alatt van, de a települések körzetében tetemesen meghaladja ezt az értéket. A szulfáttartalom 60-300 mg/l között van, de Nádudvar térségében a 600 mg/l-t is eléri. A rétegvizek mennyisége nem jelentős. Nagyszámú artézi kútjának az átlagos mélysége meghaladja a 100 m-t. A vízhozamok eléggé jelentékenyek, de nincs összefüggés a mélységgel. Földesnek 66 °C-os, Hajdúszoboszlónak 78 °C-os, Kábának 44 °C-os, Nádudvarnak 45 “C-os, Püspökladánynak 47 °C-os, nátrium-kloridos ásványvize van. A hajdúszoboszlói hévíz gyógyvíz minősítésű, és nemzetközi hírű gyógyfürdőt üzemeltet. A települések többségében van hosszabb-rövidebb csatornahálózat, a rákapcsolt lakások aránya 54,7 % (2008). 17. térkép: Derecske és környékének vízrajza

Forrás: http://okir.kvvm.hu/fevi/

ITS Konzorcium


95

A település és környékének felszíni és felszín alatti vizeinek bemutatását az 1.17.2 fejezet tartalmazza. Növényzet Alapvetően agrársivatag, E-i és D-i peremein nagyobb szikes legelőkkel, utóbbinál sztyeptál eredetű szikes tavakkal. A Hajdúságnak a Hajdúhátnál egyhangúbb felszínén a deráziós völgyek lankásabbak, és szinte mind elszikesedett (kis részben ez szódás-szoloncsákos szikest jelent), a Kösely völgyrendszerében mély vizű mocsarak és nádas-gyékényes úszólápok vannak. Az alkati vegetáció nagyobb foltjait ezek és a néhány tíztől néhány száz hektáros szolonyec szikes puszták teszik ki, melyek jó részét ma már nem legeltetik. A lösznövényzet máig elég fajgazdag, noha az egyes mezsgyék területe általában kicsi és viszonylag zavartak is. A lösznövényzet őrzői ezek és néhány kurgán, melyek közül egyesek vegetációja meglepően ép. A táj szikes tavainak nagy részét elvesztette, de még mindig sok értékes maradvány van. Ma Hajdúszoboszló és Debrecen terjeszkedése és a kihasználatlan gyepek felszámolása jelenti a fő veszélyforrást. Florisztikailag fontos fajok: a kopár és a füves sziki élőhelyeken pozsgás zsázsa (Lepidium crassifolium), erdélyi útifű (Plantago schwarzenber- górna), magyar sóballa (Suaeda pannonién), sziki pitypang (Taraxacum bessarabicum); a sziki erdős- sztyep-maradványokon: fátyolos nőszirom (Iris spurin); az úszólápokon: villás sás (Carex pseudocyperus), tőzegpáfrány (Thelypteris palustris); az üde réteken: csátés sás (Carex divisa); a száraz gyepekben: tavaszi hérics (Adonis verna! is), kék atracél (Anchusa barrelieri), fehér zanót (Chamaeeytisus albus), hengeres peremizs (Inula gerrmnica), festő csülleng (Isatis tinctoriá), pusztai gyújtoványfű (Linaria biebersteinii), macskahere (Phlomis tuberosa), törpemandula {Prunus lenella), rekenyő (Rapistrum perenne), gór habszegfű (Sífene bupleuroides), karcsú zsombor (Sisymbrium polymorphum). Kipusztult a szennyes ínfű (Ajuga laxmannii), az öldöklő ászát (Cirsium furiens), a tátorján (Crambe tataria) és a kései pitypang (Taraxacum serotinum). Gyakori előhelyek: B1a, F1a, F1b, F5, OC; közepesen gyakori előhelyek: B2, B3, B5, B6, F4, OA, OB; ritka elahelyek: B1b, D6, F2, H5a, RB, RC. Fajszám: 400-600; védett fajok száma: kevesebb mint 20; özönfajok: gyalogakác (Amorpha fruticosa). Állatvilág A változatos élőhelyek következtében az állatvilág is igen sokszínű, a terület nagy részén a szikes legelőkre jellemzően alakul. A gazdag rovarvilág mellett a legszembetűnőbb csoport a túzok, a madarak közül a terület fő attrakciója. Stabil közössége él a homokpusztai gyepekből és a lucernatáblákból álló pusztán. Jellegzetes, bár ritkán látható, inkább csak hangja után felismerhető az ugartyúk, de a parlagi pityer már gyakran szem elé kerül. A nedves területek gyakori lakója a bíbic és sárszalonka, piroslábú cankó, nagygoda is fészkel a területen. A kis csatornák mentén szürke és vörös gémek vadásznak, és meglehetősen gyakori az egyébként ritka sárgabillegető is. A Bihari-sík erdőfoltjaiban kék vércse, kerecsensólyom és pusztai ölyv fészkel. A legelők, facsoportok nagy száma lehetőséget teremtett a gazdag vadvilág, a vaddisznó, szarvas, őz és a különböző apróvadak fennmaradásának. A Bihari-sík területén a hegyvidékekre jellemző denevérfajok is előfordulnak. Ez meglepőnek tűnik ugyan, de a magyarázat rendkívül egyszerű: nem messze, mintegy 70-80 km távolságban találhatók a legközelebbi hegyek. A Bihar és a Királyerdő barlangjai a denevérek számára telelőhelyet, a síkvidéki peremterületek pedig a nyári élőhelyet biztosítják. A tavaszi és őszi vándorlás során ez nem nagy távolság. A nagy patkósorrú denevér legerősebb hazai állománya itt, a Bihar-hegység peremvidékén él.

ITS Konzorcium


96

1.12.2 Tájhasználat, tájszerkezet

Derecske közigazgatási területét nagy sűrűségben szabdalják a különböző feltöltődési stádiumban lévő egykori folyómedrek, melyekhez parti- és övzátonyok kapcsolódnak. A felszínközeli üledékekhez kapcsolódó nyersanyagok közül Derecskén az ipari méretű agyagelőfordulás emelhető ki. Legfontosabb természeti erőforrást azonban Derecske esetében ahogyan a legtöbb hajdúsági település esetében is - a löszön képződött termékeny mezőségi talaj jelenti. Tájtörténet

A XIX. század közepén beindult árvízmentesítések és folyószabályozások előtt a löszhátak mellett jelentős területek álltak Derecskén is hosszabb ideig víz alatt. Derecske esetében elsősorban a Kálló volt az a folyó, amely áradásával biztosította a vízutánpótlást e vizenyős területeknek. Az állóvizekkel tarkított, náddal, hínárral benőtt, zsombékos mocsárrétek a pákászkodásnak és halászatnak, valamint a külterjes állattenyésztésnek voltak a színterei, a földművelés inkább csak az ármentes löszhátságokon folyt. Az árvízmentesítési, folyószabályozási munkálatokkal lecsapolták a mocsarakat és kiszárították a vizenyős területeket. A terjeszkedő földművelés uniformizálttá tette a táj képét, létrejött a kultúrsztyep és eltűnt a korábban egymástól élesen elvált szinteknek, az árvízmentes hátaknak és az ártérnek éles ellentéte. Sok esetben csak a határnevek őrzik az egykori vízi világot (Nagy-lapos, Szikes-tó, Német-szik, Szúnyog-lápos, Bivalyfürdő, stb.), vagy pedig lecsökkent területű, ma sással, náddal benőtt tavacskák, pusztuló vízfelületek (Sáros-tó, Peckes) őrzik emlékét. 18. térkép: Derecske és környékének térképe 1806-1869 között

Forrás: Habsburg birodalom második katonai felmérésének térképe

Tájhasználat, tájszerkezet

A talajadottságokból adódóan a szántóföldi igénybevétel csaknem kizárólagos, ami erős kultúsztyep jelleggel jár együtt (Nagy-Mező, Pergelőge-dűlő). A szántóföldek uralmát csak az utak melletti akácos ligetek, valamint a magasabb talajvizű szikes laposok, legelőnek használt füves foltjai bontják meg hellyel-közzel. Főleg a Berettyó-Kálló közéhez tartozó K-i, DK-i határperemen maradtak meg ártéri liget- és láperdő maradványok, főleg füzes-nyáros, itt-ott sziki tölgyes faállománnyal. Ezen az alacsony fekvésű síkságon gyengébb termőképességű réti talajok találhatók. Az itteni növényzeti-morfológiai maradványokat igyekeznek megvédeni a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet kisebb-nagyobb foltjai.

ITS Konzorcium


97

Derecske külterületén és annak környezetében a tájhasználat a CORINE adatbázisa szerint a következőképpen jellemezhető. A város nyugati területein jelentős százalékban nem öntözött szántóföldek vannak. A belterülethez közel szárazföldi mocsarak találhatók, kissé távolabb pedig rét/legelő foltok helyezkednek el. Az északi és déli területein a városhoz közeli részeken komplex művelési szerkezetek vannak. Északkelet és délkelet irányában többségében természetes gyepek, természetközeli rétek teszik ki a település majdnem 20%-át, melyeket nem-öntözött szántók választanak el egymástól. A település legészakkeletibb részén foltként átmeneti-cserjés terület is szerepel. A nem-összefüggő településszerkezet körül még délre folt szerűen előfordulnak lomblevelű erdők és elsődlegesen mezőgazdasági területek jelentős természetes növényzettel. 19. térkép: Derecske és könyékének tájhasználati térképe

Forrás: Corine

1.12.3 Védett, védendő táji és természeti értékek, területek 1.12.3.1 Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek

1.12.3.1.1 Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Országos jelentőségő tájképvédelmi terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a természeti vagy kulturális örökség adottságai alapján a kilátás-rálátás szempontjából védendő tájképpel, illetve tájképi elemmel rendelkező területek, valamint a védett történeti tájjá nyilvánított területek tartoznak. Derecske területén országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete nem lett kijelölve az Országos Területrendezési Terv alapján. Derecskével északról határos Hajdúszoboszlón viszont igen. (2014. dec.31-ig hatályos) 1.12.3.1.2 Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület Kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelyben a természeti vagy kulturális örökség adottságai alapján a kilátás-rálátás szempontjából védendő tájképpel, illetve tájképi elemmel rendelkező területek, valamint a védett történeti tájjá nyilvánított területek találhatók. Derecske területén ilyen terület kijelölése nem történt meg.

ITS Konzorcium


98

1.12.3.2 Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék

1.12.3.2.1 Nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló területek a településen és környezetében Natura 2000

Natura 2000-es terület a várostól délre található Derecske-konyári gyepek (területkód: HUHN20009) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, melynek kiterjedése 3787,9 ha. A védett fajok közül megtalálható a mocsári teknős (Emys orbicularis), vöröshasú unka (Bombina bombina), réti csík (Misgurnus fossilis), a szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus), a vágó csík (Cobitis taenia), a nagy szikibagoly (Gortyna borelii lunata), a nagy tűzlepke (Lycaena dispar), a közönséges ürge (Spermophilus citellus), a vidra (Lutra lutra) és a kisfészkű ászát (Cirsium brachycephalum). 33. táblázat: Derecske-konyári gyepek közösségi jelentőségű élőhelytípusai Kódszám

Közösségi jelentőségű élőhelytípus

1530 6250

Pannon szikes sztyeppék és mocsarak Síksági pannon löszgyepek

Reprezentativitás aránya A C

Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás

20. térkép: Derecske és környékének Natura2000-es területei

Forrás: Természetvédelmi Információs Rendszer

1.12.3.2.2 Nemzeti természetvédelmi oltalom alatt álló területek a településen és környezetében Nemzeti természetvédelmi oltalom alatt álló területek a településen és közvetlen környezetében az alábbiak: Tájvédelmi körzet

Derecskén a Bihari-sík Tájvédelmi Körzet 1998 februárjától képvisel nemzeti természetvédelmi oltalmat. A Berettyó–Körös vidéken található terület 17.095 hektár kiterjedésű, s 33 Hajdú-Bihar megyei település közigazgatási területén fekszik. A Bihari-sík Tájvédelmi Körzet az utolsó, még többé-kevésbé természetes állapotú területek foltjainak hálózata, amelyeket mezőgazdasági területek választanak el egymástól. Ezek a védett területek jellemzően kisebb-nagyobb gyepfoltok, természetközeli állapotban megmaradt ITS Konzorcium


99

legelők, szikes, mezőgazdaságilag nehezen hasznosítható területek és alacsonyabb fekvésű nedves rétek, mocsárrétek. A védett területek hűen őrzik az Alföld valaha volt tájképének lenyomatát, és – igen gyakran a fokozottan védett, értékes fajoknak élőhelyet biztosítva. 21. térkép: Derecske és környékének nemzeti természetvédelmi oltalom alatt álló területei

Forrás: Természetvédelmi Információs Rendszer 1.12.3.3 Ökológiai hálózat

Az ökológiai hálózat funkcionális elemei az alábbiak, melyek megtalálhatók a település területén és a környező területeken. Magterületek: Magterületnek nevezzük a hálózat foltszerű, tetszőleges kiterjedésű területeit, melyek ideális nagyság esetén a lehető legtöbb populációnak, illetve az ezekből felépülő életközösségeknek az élőhelyei és genetikai rezervátumai. Ökológiai folyosók: A magterületek közötti kapcsolatot a sávos, folytonos élőhelyek vagy kisebb-nagyobb megszakításokkal jellemezhető élőhely-mozaikok, láncolatok, az úgynevezett ökológiai folyosók biztosítják. Ezek az élőhelyeket, élőhelykomplexumokat kötik össze, egyben biztosítják a génáramlást az egymástól elszigetelt populációk között. Pufferterületek: A magterületek és a folyosók körül védőzónát (pufferzóna) kell kijelölni, ahol még a természetközeli élőhelyek aránya lehetőség szerint magas, feladatuk a magterületek és folyosók védelme az esetleges külső káros hatásoktól.

ITS Konzorcium


100

22. térkép: Derecske és környéke ökológiai hálózat területei

Forrás: Természetvédelmi Információs Rendszer

1.12.4 Tájhasználati konfliktusok és problémák kezelése

Az ember a tájban végzett tevékenysége, a táj használata, alakítása, befolyásolása, a tájhasználati módok felhalmozódása előbb-utóbb konfliktusokhoz vezet. “Valamennyi új tájhasználati mód az ökológiai, az ökonómiai és a tájképi potenciálok közötti egyensúlyt befolyásolja, módosítja”. Ezek a konfliktusok mind jellegükben, mind hatásukban igen sokfélék lehetnek. A lakóterületi és gazdasági fejlesztési elképzeléseknek teret, területet biztosítva folyamatosan növekszik és tovább fog növekedni a települési terület (a központi belterület). Az új beépítésre szánt területek kijelölésénél szükséges figyelembe venni a tervezett úthálózat szerkezet-átalakító, területhasználat-módosító hatásait, valamint a védett, illetve védelemre tervezett természeti területek helyzetét, hiszen jelentős hatással vannak erre ezek a beavatkozások. A beépítésre szánt területek új, elsősorban mezőgazdasági területeket foglalnak el, természet közeli területeket csak kivételes esetben érintenek. A belterület növekedése során szükséges a települési terület túlzott kiterjedésének, a belterületek összenövésének megakadályozása, az ökológiai hálózat folyamatosságának biztosítása. A külterületen található gyep legelő területek meghatározó része tartozik a Bihari-sík Tájvédelemi Körzethez, mely miatt a területek felhasználása, az ott folytatott művelés és tevékenység jelentős korlátozás alá esik. Az engedélyezési eljárásokban a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága, mint eljáró hatóság vesz részt minden esetben. A Kabai út északi részétől néhány száz méternyi távolságra a külterületen lévő kiemelten védett régészeti lelőhelyet, és további három régészeti lelőhelyet, az előírásoknak megfelelően védeni szükséges. Védeni szükséges a településszerkezeti terven feltüntetett külterületi halmokat. A külterület kiemelkedő természeti értékét képezik a belterülettől délnyugati irányban, a Földesi út déli oldalán található víztározó, horgásztó és a körülötte lévő erdőterület, mely védelem alatt áll.

ITS Konzorcium


101

A külterület szerkezetét is jelentősen meghatározó fontosabb vízfolyások a Kálló és a Sárréti csatorna közvetlen környezetét természetes állapotában szükséges megőrizni, így ezeket a területeket védelem alá kell helyezni.

ITS Konzorcium


1.13

102

Zöldfelületi rendszer vizsgálata

A települések zöldfelületi rendszerét, illetve annak bővítési lehetőségét a település szerkezete határozza meg, az alkalmazandó növények listáját a természetföldrajzi adottságok jelentősen befolyásolják. Derecskén a nyilvántartás szerint az egy főre jutó zöldterület mértéke tekintetében jóval az országos átlag fölött van, azonban a zöldfelületek helyenként funkciótalanok és az összefüggő rendszer kialakítása még nem történt meg. A fejlesztések során a fő cél a településképet és a környezet minőségét javító zöldfelületi elemek mellett a pihenés-játék-sport lehetőségét megteremtő közparkok kialakítása. A fejlesztések megvalósítása előtt javasolt egy zöldfelületi fejlesztési koncepció terv elkészítése a jelenlegi elemek állapotának vizsgálatát és a társadalmi igények felmérését követően, hiszen a zöldfelületi rendszer minden eleme befolyásolja a társadalom tagjainak általános közérzetét, egészségi állapotát. 1.13.1 A települési zöldfelületi rendszer elemei

A település belterületén a zöldfelületi rendszer fő elemei a városi és városrész szintű közparkok, a közkertek, a lakóterületi közkertek, a közlekedési területek menti zöld sávok, fasorok, valamint a jelentősebb intézménykertek és a zöldfelületi jellegű közintézmények. 1.13.1.1 Szerkezeti, kondícionáló szempontból karaktert meghatározó elemek

lényeges,

a

zöldfelületi

A zöldfelületi rendszer elemeit használati kör szerinti csoportosításban ismertetem: Közhasználatra szánt zöldfelületek Közkertek, közparkok A közkertek, közparkok létesítésének célja az, hogy a minőségi közösségi élet helyszíneivé váljanak, lehetőséget biztosítsanak a rekreációra és rendezvények megszervezésére. Jelenleg Derecske területén ezt a funkciót a Főtér tölti be, melyek rekonstrukciója 2009-ben történt meg. A település fontosabb intézményeinek nagy része is közvetlen környezetében található (óvoda, iskola, templom). A főtéren idősebb lombos faállomány található, nyírt sövényekkel és jó állapotú talajtakaró kiültetésekkel. A közpark besorolású terület található még a Derecskei-Kálló csatorna mentén is, azonban ezek a területek még nem rendelkeznek funkcióval, így rekreációs szerepük nincs. A 2011-ben készült településrendezési tervben a közparkok fejlesztésére már kijelöltek területeket, a beruházások azonban még nem valósultak meg. Kiemelt jelentőségű a Szaszar patak környezetének rendezése, a városközponti részen sétány és közparkok kialakításával, illetve a Semmelweis utca és Kálló-csatornaközötti szakaszon tervezett települési szintű sport- és pihenőterület kialakításával. Ezeknek a beruházásoknak a megvalósítása segítené a közösségi élet fellendülését és szélesítené a rekreációs lehetőségeket a településen. Játszótér található a Hunyadi utca városközponthoz közelebb eső részén. A játszótér 2006-ban készült el az EU szabványoknak megfelelően. A területen idősebb lombos állomány biztosítja az árnyékot. A játszótér körbe kerített. Meghatározott nyitvatartási rend szerint látogatható.

ITS Konzorcium


103

Zöldsávok, fasorok Ezeknek az elemeknek kiemelt szerepe van abban, hogy a település zöldfelületei összefüggő, egységes rendszert alkossanak, de nem elhanyagolható a kondicionáló szerepük és a városképi jelentőségük sem. Kiemelt fontosságú a főbb útvonalakon az egységes utcafásítások megvalósítása, ahol erre lehetőség nyílik, ott kettős fasorokat kell telepíteni. Ennek célterületeit előirányozza a településszerkezeti terv. A település központi területein idősebb utcai sorfák találhatóak, a fákon néhol gombás fertőzés figyelhető meg. A központi buszmegálló környékén fiatal gömbfákat telepítettek. A település központjától távolodva az utcákat kísérő zöld sávok többnyire szélesebbek. Rajtuk jellemzőek a gyümölcsfák, helyenként tuja (Thuja sp.) telepítésekkel. A széles zöldfelületek kedvező utcaképet biztosítanak. Korlátozott használatú zöldfelületek Zöldfelületi jellegű intézmények Ebbe az intézménycsoportba tartoznak a sportpályák, a temetők. Zöldfelületük méretei miatt kondicionáló hatásuk jelentős. A város centrumától északnyugatra elhelyezkedő sportpályán gyepborítottság és a vízparti növények a jellemzőek. A lombos faállomány gyér. Ehhez kapcsolódóan a terv előirányozza a Sáros-tó környezetében egy gyógyfürdő és strand kialakítását is a szükséges zöldfelületi fejlesztésekkel. A város északnyugati peremén található temető növényállománya jó állapotú, a növények összetétele kellemes hangulatot áraszt. Az idősebb lombos faállomány mellett a temetőkre más városokban is jellemző exota örökzöld fajok és azok nemesített változatai is megjelennek. Jelentős zöldfelülettel rendelkező intézmények Az általános iskolák és óvodák udvarának nagyobb része burkolt. Zöldfelületi szempontból nem túl nagy a jelentőségük. A gimnázium területén szép állapotú idősebb lombos faállomány található. Az orvosi rendelő környéke szépen parkosított, a burkolat és egyéb épített elemek is jó állapotúak. Közhasználatra nem szánt zöldfelületek Az ipar területeken elszórtan található lombos állomány, illetve gyepborítottság jellemző. A kertvárosias és falusias lakóövezetek körülölelik a település centrumát. Biológiai aktivitási indexük magas, szűrőhatásuk révén megvédik a települést a távolabb érkező légszennyeződésektől és kondicionáló hatásuk is jelentős. A belterülethez szervesen kapcsolódva kertségek és erdők helyezkednek el. A kapcsolódó területeken viszonylag sok a Natura 2000-es védettségű terület.

ITS Konzorcium


104

1.13.1.2 Zöldfelületi ellátottság értékelése

23. térkép: Egy főre jutó zöldterület nagysága (m2) Derecskén és környékén

Forrás: www.teir.hu 2015. január

Derecskén az egy főre jutó zöldterület (54,9 m2) nagysága a TeIR nyilvántartás szerint jóval meghaladja az országos átlagot. A fenti ábrán látszik, hogy a környezetében lévő települések közül is kiemelkedik e téren. 2009-tól 2013-ig kismértékű növekedés volt tapasztalható (forrás: www.teir.hu). Derecskén a közterületeken és a közhasználatra átadott területeken a köztisztasággal összefüggő tevékenységek ellátását a Derecskei Városgazdálkodási Nonprofit Kft. végzi. A gondozandó területek adatait a következő táblázat összegzi, az adatok önkormányzati nyilvántartásból származnak. 34. táblázat: Gondozandó területek Derecske területén Tevékenység

Terület m2

Kézzel kaszálandó területek Géppel kaszálandó területek

41 668 11 034

Beültetendő virágágyások

428


A fakivágást az önkormányzatnál engedélyezetni kell, azonban a pótolandó fák értékének meghatározására még nincs helyi rendeletben meghatározott módszer a településen, aminek köszönhetően a biológiai aktivitási index jelentősen csökkenhet. Így javasolt a Radó-féle számítás bevezetése, mely szerint a kivágott fák és ez által a pótolandó fák értékét az eredeti állomány fajtája, kora és egészségi állapota határozza meg, szükséges a módszer rendeletben történő rögzítése is.

ITS Konzorcium


105

1.13.2 A zöldfelületi rendszer konfliktusai, problémái

KÜLSŐ TÉNYEZŐK

BELSŐ TÉNYEZŐK

35. táblázat: Zöldfelületi rendszer SWOT analízise ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

zöldterületek nagy aránya

funkció nélküli zöldterületek

idősebb lombos állomány a centrumban

összefüggő rendszer hiánya

EU szabványnak megfelelő játszótér

kevés játszótér (1 db)

LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK

vízfolyások menti rekreációs területek kialakításának lehetősége

nincs a fakivágások pótlási kötelezettségének számítására előírás

városképi jelentőségű fasorok telepítése

1.13.2.1 Mennyiségi problémák

Az egy főre jutó zöldterület nagysága az országos átlagot jóval meghaladja. A település a nagymértékű zöldterületek miatt hangulatos, kellemes látványt nyújt. A problémát az jelenti, hogy a zöldterületek nincsenek rendszerbe szervezve. Az összefüggőség biztosítására szükséges lehet összekötő zöldfelületi elemek (fasorok, zöldsávok, többszintes növénytelepítések) kialakítása. 1.13.2.2 Minőségi problémák

A minőségi problémák főként a funkciótalan zöldterületek képében mutatkoznak. Ezeken szükséges a növények felmérése, a későbbi funkciónak megfelelően ligetes fatelepítések kialakítása, a vízparti elhelyezkedésnek megfelelően az ezekre a területekre jellemző fajok alkalmazásával. A csatornák, vizes élőhelyek mentén az exota fajok, fajták alkalmazása kerülendő. Ügyelni kell a meglévő fasorok egészségi állapotára, lehetőség szerint a területre jellemző fertőzéseknek ellenálló fajokat kell alkalmazni.

ITS Konzorcium


1.14

106

Az épített környezet vizsgálata

Derecske a bihari régióban helyezkedik el, Hajdú-Bihar megye kisebb, de jelentős városai közé tartozik. Az Alföld keleti részének közepén helyezkedik el Debrecentől és Hajdúszoboszlótól azonosan 20 km-re, Nagyváradtól kb. 47 km-re. Térszerkezeti funkcióit megalapozza, hogy két nemzetközi közlekedési folyosó a Baltikum-Balkán és Nyugat-Kelet Európa folyosók metszéspontjában fekszik. A település igazgatási rangja város. Derecske járási központ, jelentős mértékben lát el közigazgatási, szolgáltatási, közművelődési, egészségügyi és gazdasági központi feladatokat. 1.14.1 A területfelhasználás vizsgálata

A település közigazgatási szempontból belterületre és külterületre tagolódik. A belterületét a 47 számú főút választja ketté. A település építési szempontból beépítésre szánt – általában belterület - és beépítésre nem szánt – jellemzően külterület, belterületi zöldterületek, közlekedési területek – területek, mely tagozódás a közigazgatási besorolástól esetenként eltérő lehet. Általában belterületen helyezkednek el a város beépítésre szánt területei, de külterületen is jelöl ki a rendezési terv beépítésre szánt területeket. Belterület beépíthető területei a lakó, vegyes, gazdasági kereskedelmi szolgáltató, különleges területek, beépítésre nem szánt területek a zöldterületek, közlekedési területek, közjóléti erdők, mezőgazdasági kertes területek. Külterület beépítésre nem szánt terület-felhasználása általános és kertes mezőgazdasági, közjóléti erdő, vízgazdálkodási, honvédelmi, közlekedési területek, beépítésre szánt területei elsősorban különleges területek (hulladéklerakó, bánya, ipar, temető, sport). 36. táblázat: A Derecskei járás földhivatali adatai Közigazgatási terület 19.007.654 m2 Földrészlet statisztikai fekvésenként Földrészlet statisztikai áganként

művelési

belterület külterület zártkert erdő gyep (legelő) gyep (rét) gyümölcsös kert kivett nádas szántó szőlő

5.155.286 m2 9.397.472 m2 4.454.896 m2 3.149.646 m2 14.404.638 m2 5.981.145 m2 926.911 m2 1.655.999 m2 12.102.553 m2 792.214 m2 63.782.049 m2 789.298 m2

Forrás: HBM Kormányhivatal Földhivatala

ITS Konzorcium


1.14.1.1 Településszerkezet történeti kialakulása, vizsgálata és helyi sajátosságok vizsgálata

a

107

településszerkezet

Történelmi bemutatás: 24. térkép: Településszerkezet a Habsburg Birodalom (1683-1687) idején

Forrás: I. katonai felmérés

A települést 1291-ben említi első ízben írásos forrás, ami a váradi püspökség tizedösszeírásából való. A régészeti leletek tanúsága szerint ez a vidék már a honfoglalás előtt is lakott hely volt Bihar megye a „tizenöt éves háború” lezárulásáig csaknem teljes egészében Erdélyhez tartozott, és Erdély része maradt 1660-ig, Nagyvárad elestéig. A század elejéig magán földesúri birtok volt, s a bajomi uradalomhoz tartozott. A háború végén már az erdélyi fejedelem kezén lehetett, s a falu részbirtokát Báthory Gábor erdélyi fejedelem 1608 nyarán Nagy András hajdú főkapitánynak adományozta. 25. térkép: Településszerkezet a Habsburg Birodalom (1806-1869) idején

Forrás: II. katonai felmérés

Az ő néhány éves birtokossága alatt került kapcsolatba a falu a hajdúkkal. 1631 nyarán I. Rákóczi György fejedelem kiváltságlevéllel telepített szabolcsi hajdúkat Derecskére, mely így hajdúváros lett. Később Esterházy Pál birtokul kapta meg Derecskét. - Derecske és környéke

ITS Konzorcium


108

újabb pusztításnak nézett elé az úgynevezett felszabadító háborúk, a törökök kiűzése idején. Váradot 1692 nyarán szabadították fel, és a visszavonuló törökök végigpusztították a környéket. A 18-19. századi fejlődése sokkal dinamikusabb, mint a környező településeké. Ennek köszönheti mezővárosi rangját, a művelődésben, a kereskedelemben, a kultúrában betöltött egyfajta központi szerepét. 26. térkép: Településszerkezet a Habsburg Birodalom (1869-1887) idején

Forrás: III. katonai felmérés

1851-ben megváltozott Derecske közigazgatási szerepköre. Az átszervezett megyerendszerben Alsó-Bihar, majd Észak-Bihar része lett az újonnan létrehozott, tizenkilenc községre kiterjedő derecskei járás, annak székhelye pedig a névadó mezőváros. A polgári korszak kezdetén Derecske egyértelműen agrár-település, életében meghatározó szerepet játszott a növénytermesztés és az állattenyésztés. A kiegyezést követő fellendülés az I. világháború kezdetével megtorpant, majd súlyos visszaesés következett be az élet minden területén. A magyar társadalom mély válsága kezdődött el 1914ben. A párizsi békeszerződés értelmében 1920. március folyamán a román seregnek ki kellett vonulnia az ideiglenes határok mögé, így Bihar vármegye Magyarországhoz tartozó részéből is távoztak. A község életének normalizálását, a lakosság nyugalmának biztosítását nehezítette a vármegye szétszakítása.

ITS Konzorcium


109

27. térkép: Település napjainkban

Forrás: Google

Derecske gazdasága Trianon után a hagyományos keretek között működött tovább. A meghatározó ágazat változatlanul a mezőgazdaság. Derecske infrastruktúrája számottevő fejlődésen ment keresztül a két világháború között. Derecske 1944-ben Bihar megyéhez tartozott, s a nagyközségek közé sorolták. A megalakított Hajdú-Bihar megyének 1950-től önálló tanácsú községe lett, s egyben elnyerte a járási székhely rangot, s közigazgatási központjává vált az Esztár, Hajdúbagos, Hajdúszovát, Kismarja, Konyár, Pocsaj, Sáránd és Tépe által határolt vidéknek. „Magyarország vármegyéi és városai (1869 – 1914)” c. monográfia a következőképp ír Derecskéről: "Derecske, Hajdu vármegye határán, a Kálló-ér mellett, a debreczen-derecskei vasútvonal végpontján fekvő magyar nagyközség, a hasonnevű járás székhelye, melynek lakosai túlnyomóan ev. ref. vallásúak. Házainak száma 1707, lakosaié 8877. Van saját postája, távírója és vasúti állomása. A mostani emeletes református iskola azelőtt 6 osztályú gymnásium volt, melyet azonban 1870-ben megszüntettek. 1857-ben Ferencz József király és Erzsébet királyné látogatták meg a községet. A csinos községháza 1891-ben épült. Van a községben 8 járás, 8

ITS Konzorcium


110

nagyközséggel, ú. m. Derecske, Hajdu-Bagos, Hosszú-Pályi, Konyár, Monostor-Pályi, Sáránd, Tépe, Vértes.” A belterület változása az újkori történelem során: A 60-as évektől átalakul a település képe, a régi, jellegzetes, méltóságot sugárzó klasszicista tornácos, módos parasztházak eltűnnek Derecske utcáiból. Az egymást gyorsan váltó építési divatok meglehetősen eklektikussá teszik az 1991-ben városi rangot kapott település arculatát. Átalakult a település centruma is, megjelennek az emeletes házak, bérházak, társasházak. Rendkívül kevés a műemléki vagy műemlék jellegű épület. Ezek közé tartozik a város főterén álló református templom, a késő-barokk stílusú katolikus templom, a katolikus parókia 17. századi épülete, a két évszázadon át a református egyház fiúiskolájaként működött emeletes épület. Derecske a városi rang elnyerését követően, az 1990-es években igyekezett visszaszerezni a korábban elvesztett kistérségi szerepét. Derecske az 1990-es évek végére a legvirágosabb bihari településsé vált. Megállapítható, hogy a városban viszonylag sok régi paraszti épület őrzi a XIX. század népi építészetének jegyeit. A település gazdasági életét kedvezően befolyásolja Debrecen közelsége, a 47-es főút (M47) melletti fekvése, a helyi kisiparosok, vállalkozók működése. Derecske 1979-ben elvesztette járási székhelyfunkcióját. A település városi rangját 1991. január 1-jén kapta vissza. Fejlődésében nagy szerepet játszik Debrecen, Hajdúszoboszló, s újabban a Bihar-Bihor együttműködésnek köszönhetően Nagyvárad húzóereje. A rendszerváltást követően rohamos fejlődésnek indultak az egyéni vállalkozások, különösen a szolgáltatások: kereskedelem, vendéglátás és a mezőgazdaság területén. Az ipari vállalkozások közül a bútorgyártás, a famegmunkálás, valamint a fémszerkezetgyártás a jelentős, de a lakosság fő megélhetési forrása a mezőgazdaság. Ezekben az években épült a mentőállomás, a sportcsarnok, a krízisház, és megvalósult az itt lakók régi óhaja, rendőrőrs is van a városban. Oktatási, kulturális intézményei, gimnáziuma, általános iskolája, művészeti iskolája, óvodái, Művelődési Háza, Városi Könyvtára biztosítja a város szellemi igényeinek kielégítését. Kulturális és hagyományőrző rendezvényei, gazdag sportélete, iskolái, a közszolgáltatások magas színvonala élhető, fejlődő kisváros képét mutatják, mely rugalmasan alkalmazkodik a XXI. sz. kihívásaihoz. Az elmúlt öt évben megerősödtek a város külkapcsolatai, határon átnyúló szerepvállalásai. Szoros együttműködést alakított ki testvérvárosaival: Székelykeresztúrral és Nagyszalontával, Mátraderecskével és a felvidéki Dereskkel. Településszerkezet vizsgálata: A város mai településszerkezetén még mindig látszik az egykori kétbeltelkes-kertes településforma. Természetesen ma már mindkét övezetet lakóházak foglalják el, inkább a telkek méretei mutatják a régi funkcionális elkülönülést. A város közepén kicsiny telkek, a szélek felé viszont a nagy udvarok és kertek a jellemzők. Derecske alaprajzának régebbi elemei így megőrizték a belső városrész halmazos utcahálózatát, ahol gyakori a sok rendezetlen vonalvezetésű utca és zsákutca. A város egyközpontú település, ennek megfelelően a szokásos városközpontot szervező épületek (templomok, városháza, vendéglátó ipari egységek, stb.) mellett térbővület és átmenő főút is hangsúlyozza a városközpont helyét. A Település városrészei: A település magterülete (nem számítva a külső településrészeket) 5 funkcionális városrészből áll, melyek a következők: Városközpont

ITS Konzorcium


111

Kisderecske Keleti városrész Délnyugati városrész Északnyugati városrész 28. térkép: Derecske városrészei

Forrás: IVS 2013-2020

37. táblázat: Derecskei külterületeinek területhasználata Külterületi Külterülethez viszonyított arány % ha területhasználat külterület 9850 szántó 6107 62 gyümölcsös 269 2,73 szőlő gyep 1803 18,3 erdő 319 3,24 nádas 92 0,93 művelés alól kivett 639 6,4 terület A gyümölcsös kerteket is jelent. A zártkertek jelentős részén viszont szántóföldi termesztés folyik. Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás 1.14.1.2 Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek

38. táblázat: Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek Területfelhasználási kategóriák

TSZT jelkulcs

Ismertetés Beépítésre szánt területek Kisvárosias lakózóna

Lk

ITS Konzorcium


Területfelhasználási kategóriák

112

TSZT jelkulcs

Jellemzően közepes laksűrűségű, közepesen sűrű beépítésű, általában több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5m épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. Kertvárosias lakózóna Lke Jellemzően alacsony laksűrűségű, laza beépítésű, összefüggő kertes, legfeljebb négy rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5m épületmagasságot meg nem haladó, elsődlegesen lakóépületek elhelyezésére szolgál. Falusias lakózóna Lf Jellemzően alacsony laksűrűségű, összefüggő nagykertes, legfeljebb két rendeltetési egységet magába foglaló, legfeljebb 4,5m építménymagasságú elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál. Településközpont vegyes zóna Vt Jellemzően több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi, vagy települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. Központi vegyes zóna Vk Jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló elsősorban központi (szerepkörű) igazgatási, oktatásinevelési, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági zóna Gk Jellemzően nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. Zavaró hatású (ipari) gazdasági zóna Gip A zóna a jelentős mértékű zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú ipari építmények, valamint a védőtávolságot igénylő mezőgazdasági majorok, állattartó telepek elhelyezésére szolgál. Egyéb gazdasági zóna Gmg Elsősorban mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó ipari gazdasági terület Különleges idegenforgalmi zóna Ki Idegenforgalmi- pihenő és rekreációs célra hasznosítható terület. Különleges sportolási zóna Ksp Temetők Ktem Kegyeleti park Kkegy Szennyvíztisztító, és záportározó elhelyezésére Ksz,Kzt kijelölt terület védőtávolsággal Kutyamenhely elhelyezésére szolgáló terület Kkm védőzónával Különleges közlekedési zóna Kkö Csak a szabályozási tervlapon megnevezett közlekedési célokra használható fel. Beépítésre nem szánt területek 15420,8 Általános közlekedési zóna KÖu Az országos és helyi közutak, kerékpárutak, járművek várakozóhelyei, gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közművek és a hírközlés építményei számára kijelölt zóna Vasúti közlekedési zóna KÖk A zóna területén a vasutak és a működésükhöz szükséges közlekedési és környezetvédelmi célú építmények, valamint a területet igénybe vevők ellátásához és a vasúti üzemhez kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, igazgatási épületek, gazdasági tevékenységi célú épületek és ezen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás helyezhető el. Zöldterület zóna Z Pihenőpark zóna területén a pihenést és a testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), vízfelületek és a fenntartáshoz szükséges építmények helyezhetők el. Szabadidőpark zóna a szabadidőparkok és városi népliget elhelyezésére szolgál, ahol a pihenést és a testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), vendéglátó épületek és a terület fenntartásához szükséges épületek helyezhetők el.

ITS Konzorcium


Területfelhasználási kategóriák

113

TSZT jelkulcs

Erdő zónák Ev, Ee, Eg A felhasználásuk szerint a város erdőterületeinek megoszlása: védelmi erdő, gazdasági erdő. Mezőgazdasági kertes zóna Mk, Má, Mv A zónába az általános mezőgazdasági területek, a kertgazdálkodás területei és a védelmi, tájvédelmi körzet területei, valamint a volt zártkertek más célra fel nem használt területei tartoznak. Vízgazdálkodási zóna V A zóna területébe a folyók, az állóvizek és vízjárta területek, a csatornák, a vízbeszerzési és kezelési területek, valamint ezek védműveinek területei tartoznak. Forrás: Településrendezési terv, Településszerkezeti terv 1.14.1.3 Funkció vizsgálata

39. táblázat: Derecske intézményi ellátottsága Funkció

Alfunkció

Intézmények megnevezése

Humán funkciók

bölcsőde, óvoda

Mese-Vár

- általános iskola művészeti iskola

Bocskai István Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény I. Rákóczi György Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium

Közösségi funkciók

Igazgatási funkciók, szolgáltatás

gimnázium szakközépiskola szakiskola kollégium felnőtt-gyermek háziorvosi alapellátás, fogorvosi alapellátás, laboratórium, ügyeleti ellátás gyógyszertár szociális otthon családsegítő szolgálat, g gyermekjóléti szolgálat Városi művelődési központ és Könyvtár színház, mozi múzeum szabadidőpark közösségi ház uszoda, strand rendőrség önkormányzati hivatal okmányiroda gyámhivatal építésfelügyelet földhivatal polgárőrség OTP bankfiók takarékszövetkezet

ITS Konzorcium

Darabszám 26 fő 300 fő 745 fő 505 fő

160 fő


Közlekedési funkciók

Gazdasági funkciók

114

posta hulladékelszállítás autóbusz állomás vasútállomás benzinkút ipartelep piac pénzügyi szolgáltatók és bankok irodaház szálláshely vendéglátó egységek


Kórház:

17 km-re

Tűzoltóság:

17 km-re

Hotel-motel:

15 km-re

Gyógyfürdő:

17, 20 km-re

Vámszabadterület:

18 km-re

Repülőtér:

20 km-re

40. táblázat: A város funkcióinak hatóköre Nemzetközi

Országos

Regionális

Megyei

Gazdaság Közlekedés, távközlés

vállalkozói övezet Közlekedési főútvonal (47.sz..)

Kereskedelem

Közlekedési főútvonal (E79. sz.) Piac

Államigazgatás

Oktatás

Mikro-regionális

Középiskola

Egészségügy

Szociális ellátás

Fogyatékkal


ITS Konzorcium

Összekötő (4 számjegyű) útvonalak Kereskedelmi üzletek Okmányiroda, Gyámhivatal, Építésfelügyelet Földhivatal Óvoda, Általános iskola Felnőttorvosi ügyelet, fogorvosi ellátás, gyógyszertár Bölcsőde


115

1.14.1.4 Alulhasznosított barnamezős területek

29. térkép: Hajdú-Bihar megye barnamezős területekkel érintett települései

Forrás: Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz 3. verzió

Derecske barnamezős területtel érintett település. Az alulhasznosított területek fejlesztésbe vonásának célkitűzései: A belterület közlekedés szerkezetének fejlesztését végre kell hajtani a 47-es számú főközlekedési út belterületi szakasz és környezete szabályozásával. A városközpont körüli kiskörutat a Kossuth – Árpád – Erzsébet – Erkel Ferenc – Hétvezér – Bajcsy utcák nyomvonalán szükséges kialakítani, a körülhatárolt városrész kisvárosias átépülését kell előirányozni. A Piac tér és környezetét szabályozni kell. A belterület szélén lévő közművesített utcák még hasznosítatlan, beépítetlen külterület felőli széleit, ha ezt a terület földtani és vízügyi adottságai egyébként nem zárják ki, a belterülethez kell csatolni és beépítésre szánt területként javasolt hasznosítani. A város déli szélén, a téglagyár környezetében és attól déli irányban, valamint a belterület északkeleti szélén a 47-es sz. út két oldalán tervezett gazdasági terület fejlesztéseit meg kell őrizni, illetve a Kandia utca északi részét nem zavaró, kereskedelmi szolgáltató gazdasági területként kell hasznosítani. A Konyári út kivezető szakaszának déli részén, a kegyeleti parktól keletre lévő terület rekultiválása szükséges, és területét elhelyezkedéséből adódó értékéhez mérten hasznosítani kell. A belterület északi részéhez csatlakozó kialakítható területen zöldterületet vagy záportározót kell itt kialakítani. Meg kell oldani a rekultiválásra kerülő szeméttelep környezetének hasznosítását. Egy új városi strandfürdő létesítésére alkalmas helyet szükséges kijelölni, kihasználva azt a lehetőséget, hogy a város alatt értékes termálvíz, gyógyvíz található.

ITS Konzorcium


116

A város zöldterületeit oly módon szükséges tovább bővíteni, illetve megőrizni, hogy azok minél egységesebb, így értékesebb és élőbb ökológiai együttest, zöldfelületi rendszert alkossanak. A szennyvíztisztító környezetre gyakorolt hatását figyelembe véve a szükséges helyeken és nagyságrendben véderdő telepítését kell előirányozni. A belterület északkeleti szélén a Debrecen–Nagykereki vasútvonal mellett jelenleg meglévő szeméttelep felszámolása már megtörtént. A Konyári út melletti részen, a belterület közelében lévő, egykori homokbánya területét, rekultiválni szükséges, és hasznosítását elő lehet irányozni. 1.14.1.5 területek)

Konfliktussal

terhelt

(szlömösödött,

Derecske városszerkezetében szegregációs veszélynek kitett területek. 30. térkép: Derecske szegregációval veszélyeztetett területei

Forrás: Derecske Város Anti-szegregációs terve 2012

ITS Konzorcium

degradálódott


117

31. térkép: Derecske szegregált területei

Forrás: Derecskei várostérkép - Térképkivágat

Derecske város területén a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján három szegregált terület van: a Téglás-Tavasz-Győzelem utca által határolt terület, a Kossuth-Akác-Bacsó B.- Meggyfa-Szív-Nyúl utcák által határolt terület, valamint a kisderecskei település-rész: Bem-Damjanich-Keleti utcák által határolt rész. Mind a három körzet lakáskörülményeire jellemző a kisvárosias, kertes házas elrendezés, szinte minden esetben a tulajdonos lakja az adott ingatlant. A lakások komfortfokozata kielégítő, ugyanakkor problémát jelent a csatornázás minimális volta, mely a város egészét tekintve is problémát okoz

ITS Konzorcium


118

1. Jellemzően lakófunkciót betöltő terület. A lakóterület-falusias, a városközponthoz közelebb eső területeken kertvárosias. A terület egy része szlömösödött, kisebb része antiszegregációval érintett terület. A lakossági csoportok egy része pozíciójukat tekintve a lakossági átlagot reprezentálják, kis részében a HH és HHH helyzetűek túlreprezentáltak. A fejlesztési céloknak a lakókörnyezet javítására és a benne lakók helyzetbe hozására egyaránt kell irányulni. 32. térkép: Délnyugati városrész lehatárolása

Forrás: IVS

Lakófunkció bővítése lehetséges a területen Kiváló megközelíthetőség (a 47 sz. főútról, városközpontból és külterületről) Jó tömegközlekedés (átmenő forgalomból adódóan). (elsősorban zöld mezős beruházások)

Jelentős gazdasági kapacitások

Ipari tevékenységgel nem terhelt terület 2. Vegyes funkciójú, jellemzően lakófunkciót betöltő terület és jelentős közösségi funkciókat is ellát, kiegészítve ezzel a többi városrész funkcióit, tekintve, hogy ezen a területen található a város „sport centruma”, a Városi sportcsarnok és Sárostói sportpálya. A lakóterületek egy része szlömösödött, kisebb része antiszegregációval érintett terület alacsony komfortfokozatú lakások magas aránya. HH rétegek aránya miatt szociálisan érzékeny terület Megközelíthetőség (a 47 sz. főútról és a 106-os vasútvonalon) Jó tömegközlekedés (átmenő forgalomból adódóan) Jelentős a zöld felületek aránya külterületen Lakó és gazdasági funkciói jól elkülönülnek Jelentős gazdasági kapacitások (barna- és zöld mezős beruházásokra egyaránt) ITS Konzorcium


119

Városközponti közlekedési kapcsolata jó (47 sz. főút) 33. térkép: Észak-nyugati városrész lehatárolása

Forrás:IVS

Lehetőségek: Vállalkozói övezet területének bővítése, infrastruktúra megteremtése Ipari parki cím megszerzése Gazdaságélénkítés kis- és nagykereskedelmi egységek betelepítésével Esélyegyenlőség megteremtése Versenyképesség növelése Életszínvonal növelése Bicikliút hálózat kiterjesztésével a belvárossal való kapcsolata javítható 3. Vegyes funkciójú terület. Belterületen a 47-es úttól nyugatra eső részen gazdasági funkciójú, a keletre eső részen jellemzően lakófunkciójú) terület, melyen a vasútállomás is található. Ez utóbbi antiszegregációval érintett terület. A lakossági csoportok a HH és HHH helyzetűek A fejlesztési céloknak a lakókörnyezet javítására és a benne lakók helyzetbe hozására egyaránt kell irányulni.

ITS Konzorcium


120

34. térkép: Kisderecske városrész lehatárolása

Forrás:IVS

A lakossági csoportok egy része pozíciójukat tekintve a lakossági átlagot reprezentálják, kis részében a HH és HHH helyzetűek túlreprezentáltak. A fejlesztési céloknak a lakókörnyezet javítására és a benne lakók helyzetbe hozására egyaránt kell irányulni. Kiváló megközelíthetőség (a 47 sz. főútról, városközpontból és külterületről) Jó tömegközlekedés (átmenő forgalomból adódóan) Jelentős gazdasági kapacitások (elsősorban zöld mezős beruházások) Ipari tevékenységgel nem terhelt terület Lakófunkció bővítése lehetséges a területen Sport- és rekreációs tevékenységek színhelyét biztosítja a város számára Fiatalodó városrész Lehetőségek: Gazdaságélénkítés kis- és nagykereskedelmi egységek betelepítésével Sport- és rekreációs lehetőségek bővítése, kistérségi pozícionálása Esélyegyenlőség megteremtése Versenyképesség növelése Életszínvonal növelése Bicikliút hálózat kiterjesztésével a belvárossal való kapcsolata javítható

ITS Konzorcium


121

41. táblázat: A szegregátumok néhány kiemelten fontos mutatója

Mutató megnevezése

Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves népesség körében Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év feletti népesség körében Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül

Antiszegr.ter._1. (Téglás u. - Tavasz u. - Győzelem u.)

Antiszegr.ter._2. (Kossuth u. Akácfa u. - Bacsó B.u. - Meggyfa u. Szív u. településhatár Nyúl u. - Meggyfa u.)

Antiszegr.ter._3. (Derecske-Újtelep)

66,7

68,7

73,8

0,0

0,9

1,7

53,9

51,1

53,7

76,5

75,5

69,6

43,5

14,6

33,7

26,1

5,5

14,1

28,1

16,4

21,5

52,9

53,3

60,3

20,6

16,7

23,7


ITS Konzorcium


122

42. táblázat: Az antiszegregációs fejlesztések állapota Helyzetelemzés megállapítására (problémára) hivatkozás Korábbi évek belvízkára, a szegregált területeken jelentős anyagi kár Talajszennyezés, higiéniás, komfort problémák Aszfaltozatlan utak, alacsony infrastrukturális ellátás, alapvető szolgáltatások akadályozása pl: mentő

Bérlakások számának a növelése: romló szociális helyzet miatt

Cél konkrét szöveges megfogalmazása

Intézkedés leírása

Az intézkedés felelőse

INFRASTRUKTÚRÁLIS FEJLESZTÉSEK Belvízveszély Pályázat, Műszaki csoport, elhárítása támogatás pályázati csoport AVOP által finanszírozott külterületi csatorna rekonstrukció Infrastruktúra Szennyvíztisztító Műszaki csoport, fejlesztés: és pályázati csoport csatornázás szennyvízgyűjtő csatorna hálózat teljes megépítése. Infrastruktúra Terv, Műszaki csoport, fejlesztés: megvalósítás pályázati csoport belterületi önkormányzat, útépítés, felújítás vagy lakossági önerős beruházás által. Lakosság számára önerő biztosításához kedvezményes hitelekhez való hozzájutás segítése. Önkormányzati Pályázati Műszaki csoport, bérlakások forrásból az vagyonkezelés építése önkormányzat saját tulajdonú ingatlanán szociális bérlakások építése.

Az intézkedés megvalósításának határideje folyamatos

2013

folyamatos

2014


1.14.2 A telekstruktúra vizsgálata

1. Városközpont A Városközpont városrész vegyes épületállományú terület, melyen a felújítást igénylő XX. század eleji – helyi védelem alatt álló – épületek, az egyre romló állagú tömbházak, pavilonok, valamint a gazdasági szereplők által épített, új építésű kereskedelmi egységek, és társasházak is megjelennek. Vegyes funkciójú (Lk: Lakóterület-kisvárosias; Vt: vegyes terület-településközpont; Z: Zöldterületközpark) terület. A közintézmények (közoktatási-, igazgatási) és a közszolgáltatók, valamint bankok, biztosító társaságok irodái is jellemzően itt találtak helyet.

ITS Konzorcium


123

2. Kisderecske Kisderecske városrész vegyes funkciójú terület. Belterületen a 47-es úttól nyugatra eső részén gazdasági funkciójú (Gip: Gazdasági-ipari, Gksz: Gazdasági-kereskedelmi), a keletre eső részén jellemzően lakúfunkiójú (Lf: Lakóterület-falusias) terület, melyen a vasútállomás is található. A Városközponttal kerékpárút köti össze. A belterülettől nyugatra eső részen mezőgazdasági termőterületek határolják, az ipari terület (vállalkozói övezet) bővítésére (Gip; Gksz) alkalmas és tervezett. A keleti és északi részen jellemzően mezőgazdasági (EG: erdőterület-gazdasági, Mv: Mezőgazdasági-védett (tájvédelmi körzet)) és kis részben gazdasági (Gip: Gazdasági-ipari, Gksz: Gazdasági-keresedelmi) terület, mely szintén alkalmas és tervezett az ipari terület (északi vállalkozói övezet) bővítésére (Gip; Gksz). 3. Keleti városrész A Keleti városrész jellemzően lakófunkciót betöltő terület (túlnyomó részt Lke: Lakóterületkertvárosias, kisrészt Lf: Lakóterület-falusias), melyen az elöregedő lakóingatlanok és az új beépítésű területek legmodernebb lakóépületei egyaránt jellemzőek. Az északra eső részén minimálisan megjelenik a gazdasági-kereskedelmi (Gksz) terület is, külterület bevonásával ennek fejlesztése lehetséges és tervezett. Jelentős az új beépítésre alkalmas lakóterület. Külterületen vegyes besorolású területek találhatóak (Gip; Mk; Mv; V; Z; Ee), melyek kis részének belterületbe vonása és fejlesztése (Gksz, Kkegy, Ev) tervezett. A tervezettek szerint többek között ezen a külterületen fog haladni a M4 autópálya és opcionálisan az M35-ös gyorsforgalmi főút (mely a 47-es belterületi szakaszát is kiváltaná az átmenő forgalom tekintetében), valamint a 47. sz. főút várost elkerülő szakasza. A külterületet a belterület felé futó főutak surgárirányba tagolják. 4. Délnyugati városrész Jellemzően lakófunkciót betöltő terület (túlnyomó részt Lf: Lakóterület-falusias, a városközponthoz közelebb eső területeken Lke: Lakóterület-kertvárosias), melynek egy része szlömösödött, kisebb része antiszegregációval érintett terület (1. sz. beazonosított szegregátum jelenléte). Külterületen vegyes besorolású területek találhatóak. Túlnyomó többségben Mk, kisebb értékben Eg és Ma területek szegélyezik. A tervezettek szerint többek között ezen a külterületen fog haladni a M4 autópálya és opcionálisan az M35-ös gyorsforgalmi főút, valamint a 47. sz. főút várost elkerülő szakasza. A külterületet a belterület felé futó főutak sugárirányban tagolják. 5. Északnyugati városrész Vegyes funkciójú, jellemzően lakófunkciót betöltő terület (túlnyomó részt Lf: Lakóterület-falusias, a városközponthoz, főúthoz közelebb eső területeken Lke: Lakóterület-kertvárosias), és jelentős közösségi funkciókat is ellát, kiegészítve ezzel a többi városrész funkcióit, tekintve, hogy ezen a területen található a város sport centruma, a Városi sportcsarnok és Sárostói sportpálya (Ksp: Különleges terület-sportolási célú). Közösségi funkciójú, területi besorolás szerinti különleges területei: Kzt és Kkegy. Külterületen Eg: erdőterület-gazdasági és Mk: mezőgazdasági-kertes besorolású területek szegélyezik. Külterület A külterületen található a város mezőgazdasági területeinek túlnyomó része, amelyek az országos átlagtól jobb termőhelyi adottságúak. Részletes tulajdonjogi vizsgálat jelen munka keretében nem készült.

ITS Konzorcium


124

1.14.3 Önkormányzati tulajdonkataszter

Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak köre: közművek intézmények középületek műemlék épületek védett természeti terület kulturális javak víziközművek önkormányzati tulajdonú középületek Az önkormányzati rendeletben idesorolt: az önkormányzat szerveinek elhelyezésére szolgáló középületek, köztéri műalkotások, közszolgáltatást végző szervezetek használatában lévő önkormányzati vagyon /ún. „nem közüzemi vagyon”/, műemlékileg védett, műemlék jellegű és városképi jelentőségű közüzemi - pl. közlekedési, köztisztasági, parkosítási szolgáltatást, szórakoztatást végző - szervezetek, valamint a víz-, szennyvíz és ingatlanok, természeti emlék, muzeális emlékek és gyűjtemények. A tulajdonkataszterben az önkormányzat tulajdonában lévő földrészletek, valamint az egyéb önálló ingatlanok is nyilván vannak tartva. 1.14.4 Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése

A város épületállományát és a környezetet tartalmazó részletes térkép az ITS készítését megalapozó vizsgálati munkarészben nem kerül kidolgozásra. Annak elkészítése településrendezési eszközök megalapozása során történik. 1.14.5 Az építmények vizsgálata

A belváros, ipari területek és egyéb rendeltetésű területek egyedi építményein kívül a lakóterület általános jellemzője az oldalhatáron álló, földszintes oromfalas nyeregtetős beépítés, a telek mélységében csökkenő épületszélességgel, majd az épületek az igényeket követve az utcafronton szélesebb kontyolt vagy sátortetős épületrészekkel bővültek. A kockaházak, az utcával párhuzamos gerincű házak száma csekély, az újabb építésű lakó épületek a nagyobb épületszélesség miatt bonyolultabb tetőformával, kontyolással rendelkeznek. Az épületek utcai elhelyezkedése változó, a szabályozási vonalon vagy előkerttel.

ITS Konzorcium


125

Belváros: A városrész karaktere belvárosi, polgári. Vegyes zónában célkitűzés a belvárosias jelleg miatt a zártsorúvá tétel, 40-60 %-os beépítettséggel, 7,5-12,5 m építménymagassággal. Kisvárosias zóna oldalhatáron álló beépítésű, 30-40 %-os beépítettségű, 7,5 m építmény-magasságú. Kertvárosias zóna oldalhatáron álló beépítésű, 30 %-os beépítettségű, 6 m építménymagasságú. A belvárost övező vegyes építésű lakóterületek karaktere kertségi, külsőségi karakter. Jellemzően kertvárosias zónák oldalhatáron álló beépítéssel, 30 %-os beépítettséggel, 4.5 m építménymagassággal. A város külső gyűrűjének ipari zónájában környezetére zavaró vagy nem zavaró hatású gazdasági, ipari és egyéb gazdasági területek váltakoznak a kialakult vagy 2000 és 4000 m2 nagyságú telkeken szabadon álló beépítéssel. Különleges intézményi területe a temető, kialakult állapotú telekkel. 1.14.6 Az épített környezet értékei 1.14.6.1 Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület

A Kabai út északi részétől néhány száz méternyi távolságra a külterületen egy korlátlan ideig védett régészeti lelőhely, a külterület három részén pedig bizonyos korlátozással terhelt egyéb régészeti lelőhely található. Derecske malacnevelő épületek helyén végzett ásatások. Derecske határában a Morgó tanyán Kr. után 1. századi csontvázas temető részletre bukkantak 8 sírral, bennük római készítésű pannon norricumi szárnyas fibulákat és lemezes öveket találtak. Védettséget élveznek a külterületen található halmok.

ITS Konzorcium


35. térkép: Derecske nyilvántartott régészeti területei

ITS Konzorcium

126


36. térkép: Felderítetlen régészeti lelőhelyek

Forrás: Hajdú--Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága

ITS Konzorcium

127


1.14.6.2 Védett épített környezet, biztosító építészeti jellemzők

a

helyi

egyedi

128

arculatot

Derecske város értékvédelmi katasztere mutatja, hogy a műemlékek, a helyi védettségre kijelölt épületek, valamint figyelemre érdemes házak zömmel a történelmileg kijelölt településmagon, a mai városközpontban találhatók. Tehát ez a központi rész őrzi a történelmi városkép elemeit, adja meg a város karakterét. Azokat az értékeket kell őrizni, amelyek valamilyen formában a régi hagyományokat és a népi, illetve a valamilyen meghatározható építészeti stílust képviselő épületeket, építményeket, és ha lehetséges ezek együttesét, utcaképeket, településrészeket, esetleg jellegzetes kerítéseket, tornácokat, oszlopokat, ablakokat, górékat. Így át lehet örökíteni a megtalált értékeket, a tájra jellemző motívumok szépségét. 37. térkép: Műemlékek, helyi védettségre kijelölt épületek, házak

Forrás: Értékvédelmi kataszter - saját szerkesztés 1.14.6.3

Műemlék, műemléki együttes

Derecske műemlékei: Népi lakóház és porta, Nyárfa utca 30. Hrsz: 1949 Háromosztatú, alföldi típusú lakóház, oldaltornácos, ’’vaskos’’ gömbfa oszlopokkal. A gazd.-i épületek a század végén épültek. A porta minden épületével, kapujával egységesen mutat be egy hagyományos parasztházat és udvart. Alig kontyolt utcai oromzatán, a régebbi típusnak megfelelően csak egy ablak nyílik.

ITS Konzorcium


129

A mennyezetgerendájába vésett 1838-as dátum valószínűleg a ma álló lakóház építési idejét jelöli. Népi csőszház, Istókhalomkert Hrsz: 9408 Közel 200 éves kétsejtű, archaikus vonásokat mutató kicsiny épület, mely a hajdúsági szőlőskertek jellegzetes funkcióját őrzi. Szabad kéménye alatt tüzelőpadka, tornácán kémlelőnyílás. Szobájában búbos kemence berakott spórral. Lakóház (volt katonaház), Széchenyi utca 22. 1894-ben épület a háromosztatú lakóház kőlábas tornáccal, vályogfallal. Tiszta szobája téglapadlós. Pitvarában boltívek tartják a később elboltozott szabad kéményt, melyet ma füstölésre használnak. A hátsó házban megmaradt a búbos kemence suttal és a döngölt földpadló. Homlokzatának dísze a kihúzott párkány és az oromzaton keretezett évszám. Kerítésvonalban húzódik meg az egyszerű külsejű nyári konyha, a volt kétsejtű katonaház, mely szabad kéményes, sütőpadkás, szobájában nagy búbos kemencével. Nádas istállója az épülettel egykorú, gémeskútja és kukoricagóréja is megvan az oldalkertben. Lakóház katonaházas porta (teljes porta), Nyárfa utca 30. Hrsz: 10955 Hajdú-Bihar megye legszebb portája, mely az utóbbi években bukkant elő, 1824-ben épült. Háromosztatú, alföldi típusú lakóház, oldaltornácos, vaskos gömbfa oszlopokkal, mely helyi sajátosság. A pitvarajtó verőcéje faragott különlegesség. A kisházban búbos kemence áll, nagyházában a századelőn virágos díszítő festés készült. Csonkakontyos nádtetőjének ernyős íve sajátos formájú. Érdekessége a katonai beszállásolás történelmi emlékeként a katonaháza, mely kétsejtű, szabad kéményes, kék mennyezetes, búbos kemencés, díszített fatornácos, és a kerítés vonalában épült a magtárral együtt. A portán megtalálható egy derecskei módosgazdaház összes gazdasági épülete: a pelyvás disznóóllal, a kamra pincével, az istálló, egy gémeskút és az ólas góré kétsoros elrendezésben. A Derecskei népművészetek háza, tájház és a megalakuló Kékkálló Népfőiskola egysége lesz. Református templom, Templomkert Hrsz: 1354 28. ábra: Református templom

A középkori templom 1556-ban lett a reformátusoké, később átépítették, csak a torony alapját használták fel újra. Ezt az 1843-as tűzvész elpusztította. Ekkor bontották le a megrongálódott erődítést is, amely kőkerítésből és egy déli toronyból állt. Az új, hatalmas templomot Povolny Ferenc tervei alapján készítették, megtartva a középkori torony alsó részét, s a kelet-nyugati tájolást. Ezért építettek a főutcának hátat fordító templomra egy keleti portikuszt, amely csak díszlet, valódi bejárat nélkül.

ITS Konzorcium


130

1845-re készült el a kissé eklektikus, főként neobarokk jellegű homlokzat a klasszicista keleti oldallal. Belső berendezése is ebből az időből való. Orgonáját Mooser Lajos építette 1870-ben. A templom kiemelt podeszten áll, amelynek körvonala feltehetően az egykori erődfal nyomát őrzi. Római katolikus templom, Templomkert Hrsz: 1351 29. ábra: Római katolikus templom

A város 1702-től a XIX. század végéig a környékbeli Eszterházy uradalom központja volt. Plébániáját 1742-ben visszaállították, s mivel a középkori egyházat a reformátusok vették át, ekkor a katolikusok templomot is építettek Páduai Szent Antal tiszteletére, fából ácsolt toronnyal. 1850-ben bővítették, s 1864-ben építették fel a ma is álló tornyot. Többszöri felújítás után 1974ben alakul ki az új liturgikus tér és a szembemiséző oltár. A barokk templom homlokzati része romantikus, neoromán stílusjegyeket visel. Népies rokokó főoltárát 1760 körül építették. A plébánia nevezetessége, hogy itt töltött néhány hónapot gróf Széchenyi István az 1820-as években. Lakóház, Széchenyi u. 22. 30. ábra: Lakóház a Széchenyi utcában

ITS Konzorcium


131

Helyi védelem alatt álló épületek: Volt városháza, Köztársaság u. 126. Hrsz.1529 31. ábra: Volt városháza

Általános iskola, Köztársaság útja 99. Hrsz: 1 32. ábra: Általános iskola Derecskén, Köztársaság útja

Az iskola eredetileg a Debreceni Református Kollégium partikulája volt, már a XVII. században. A XVIII. század végén, XIX. század elején épülhetett az emeletes elemi fiúiskola késő barokk térképzésű, boltozatos termeivel, korai klasszicista homlokzatával. A XIX század első felében algimnáziumként is működött. Az 1920-as évek után erősen átépítették homlokzatait, de fogsoros párkányos középrizalitja és udvari, boltíves tornáca még látható Általános iskola, Szováti út 2. Hrsz: 1519 33. ábra: Általános iskola Derecskén, Szováti út

1930-ban épült Református Elemi Fiúiskolaként. Csanak József debreceni építészmérnök tervei alapján Lipták János építőmester kivitelezte, akit a megbízó egyház helybéli munkások alkalmazására kötelezett, a munkanélküliség enyhítése végett. A környék legnagyobb iskolája volt, alagsori tornaszobája szintén az elsők között létesült. A kvalitásos épület a harmincas évek modern stílusának kubista tömegformálását ötvözi a klasszicista homlokzatkompozícióval, a pártázatos jellegű attikával, a klinkertégla díszítéssel, igényesen kidolgozott részletképzéssel.

ITS Konzorcium


132

Emeli jelentőségét, hogy az egyébként is kisszámú modern építészeti emlék jobbára csak nagyvárosokban található. Bocskai u.6 sz. lakóház 34. ábra: Lakóház a Bocskai utcában

Református parókia, Köztársaság u.97. Hrsz.2/2 35. ábra: Református parókia

Római katolikus plébánia, Templomkerti tér Hrsz.1350 36. ábra: Római katolikus plébánia

Helyi és tájra jellemző építészeti megoldásokat magában hordozó, kiemelt figyelmet érdemlő épületek listája. Ezek az épületek nem tartoznak a helyi védett kategóriába, de fontos, hogy szerepeljenek vizsgálati szinten az épületek listájában. Mikes Kelemen utca 3. alatti lakóház Köztársaságút 96. alatti lakóház ITS Konzorcium


133

Bajcsy Zsilinszky utca 48. alatti lakóház Batthyány utca 6. alatti lakóház Rákóczi utca 60. alatti lakóház Rákóczi utca 70. alatti lakóház Templom kert 3. alatti lakóház Nap utca 11. alatti lakóház Köztársaság út 89. alatti Gyógyszertár Köztársaság út 61. Köztársaság út 63. Batthyány utca 14. alatti lakóház Köztársaság út 101. alatti Református egyház imaterme Köztársaságút 67. Rákóczi utca 84. alatti lakóház Bajcsy Zsilinszky utca 64. alatti lakóház Árpád utca 13. alatti lakóház 37. ábra: Kiemelt figyelmet érdemlő épületek Derecskén

Természeti környezet védelme: A külterületen található gyep legelő területek meghatározó részei a Bihari Sík Tájvédelemi körzethez tartozik. A területek felhasználása, az ott folytatott művelés és tevékenység így jelentős korlátozás alá esik. A Kabai út északi részétől néhány százméternyi távolságra külterületen lévő kiemelten védett régészeti lelőhelyet, és további három régészeti lelőhelyet, az előírásoknak megfelelően védeni szükséges. Védeni szükséges a külterületi halmokat.

ITS Konzorcium


134

A külterület kiemelkedő természeti értékét képezik a belterülettől délnyugati irányban, a Földesi út déli oldalán található víztározó-horgásztó és a körülötte lévő erdőterület, mely megyei védelem alatt áll. A külterület szerkezetét is jelentősen meghatározó fontosabb vízfolyások a Kálló és a Sárréti csatorna közvetlen környezetét természetes állapotában szükséges megőrizni, így ezeket a területeket helyi védelem alatt áll. 1.14.7 Az épített környezet konfliktusai, problémái

Közlekedés: Az élet- és környezetminőség javításának elsődleges feltétele a közlekedés okozta ártalmak csökkentése. A környező településeket Derecskével összekötő utak a várost övező országos főutakba torkollnak, zavaró átmenő forgalmat is bevonva a város belterületébe, balesetet, zaj- és légszennyezést okozva. A külterületi gazdasági utak minőségét a kerékpárút-hálózattal együtt kell javítani. Rendeltetés, funkció: A gazdasági, ipari funkciójú területek ne terheljék a belterületet, akár a nehézkes megközelítés miatt is. Közúton egyszerűen megközelíthető külterületen, gazdasági területhez csatlakozóan célszerűbb az elhelyezésük, fejlesztésük: mert feltárás szempontjából kedvezőbb pozícióba kerül, pozitív változást idéz elő a jelenlegi lakókörnyezetben, értékes terület szabadul fel, gazdaságosabb hasznosításra. A piac számára a használók és üzemeltetők által is könnyen elérhető helyet kell kijelölni, akár a központban is lehet. A belső központmag funkcionális túlzsúfoltságának hatására az intézmények a külsőbb részekbe települnek, ami kedvező folyamat, még akkor is, ha a lakosság részére elérhetőségük bonyolultabb. Nem kívánatos ipari telephelyek és a lakó területek konfliktusának oldása iparterületre történő telepítéssel lehetséges. A turizmus fejlődését preferálni kell, nemcsak kedvező funkcióválasztással, hanem a kiszolgáló intézmények biztosításával is.

területválasztással,

Értékén alulhasznosított területek felszámolása vagy rekultiválása a település megítélése szempontjából és az itt élők életminőségének javítása céljából fontos fejlesztési feladat. Tájhasználat: Elhagyott telephelyeket rehabilitálni, megszűnt hulladéktárolókat rekultiválni kell. Csapadékvíz, belvíz elvezetését meglévő árkok tisztításával, újak építésével kell megoldani. Öntözőcsatorna hálózatot tovább kell fejleszteni. A falusi turizmus fejlődését akadályozó kedvezőtlen területhasználatokat meg kell szüntetni.

ITS Konzorcium


135

A természeti értékek (mesterséges tavak, természetes vizek, kunhalmok, régészeti területek) bemutathatóságának és védelmének konfliktusa oldása szükséges, a természeti, (öko)turizmus fejlesztési feltételeinek biztosítása céljából. A környezet konfliktusait gyakorlatilag az illeszkedés problémakörén belül kell kezelni. A fejlesztési elképzeléseket befolyásoló ellentétek: a meghatározó településkép kiterjesztése, a védelemre érdemes, építészetileg egységesebb területek és az azokkal azonos pozícióban lévő jelen állapotában építészetileg összhangban nem lévő, építészetileg eltérő építési felfogást tükröző, alulhasznált, ill. leromlott területek. A történeti hagyományokat és építészeti léptéket követő összhang megteremtését - városi szintű illeszkedést, harmonikusabb, építészetileg egységesebb településkép kialakítását eredményező átépítésekre kell törekedni. A fejlesztések során a gazdasági és társadalmi tényezők együttes javításával lehet eredményeket elérni. A vizsgálat megállapításai: Lakóterületek: a belterület laksűrűsége és a népesség alakulása nem teszi szükségessé új lakóterületek kijelölését. Rendelkezésre állnak olyan területek, melyek belterületbe vonása megtörtént, itt rengeteg beépítetlen telek és foghíj található. A bevont területek telkei zömmel önkormányzati tulajdonban vannak, szerencsésen képezi a tartalékterületet a hosszú távú fejlesztési igények esetére. Vegyes intézmények centrálisan helyezkednek el a belterület ellátási súlypontjaiban, - ezek zömmel magántulajdonú telkeken magántulajdonban vannak, fejlesztésük szintén a magánszféra kezében van és marad. Gazdasági, ipari, kereskedelmi hasznosításra a területet belterület szélein kell biztosítani a szigorodó környezetvédelmi szempontok, szemlélet miatt. A fejlesztés ezen alap-elhatározásait rögzíti a településrendezési eszköztár, ha ezek érvényesítésére törekszik a település vezetése, lakossága és a civilszféra (befektetők, beruházók) akkor lényegében kevés konfliktussal, az együttdolgozás folyamán hatékonyan fejlődhet a város.

ITS Konzorcium


1.15

136

Közlekedés

1.15.1 Hálózatok és hálózati kapcsolatok

Település közlekedési szerepe

Derecske városa a – Hajdú-Bihar megyén belül átlagos területűnek és népességűnek számító – Derecskei járás központja. Fekvése a megyében központihoz közeli, a megyeszékhelytől, Debrecentől 20 km-re délre található.

Ingázás

A város az európai gazdasági-közlekedési térszerkezet léptékéből nézve fontos – TEN-T átfogó hálózatba sorolt – közúti tranzitfolyosók közelében van. A meglévő, továbbépítés előtt álló M35 autópálya és a tervezett M4 autópálya közelsége kedvező adottság. Előbbi az EU keleti határvonalához legközelebbi Balti - Balkán útvonal eleme, az M4 autópálya pedig hosszabb távon az európai gazdasági magzóna és Közép-Erdély, Moldova közötti közúti tranzitfolyosó (TEN-T maghálózat) térségi szakaszának számít. Hajdú-Bihar megye léptékében Debrecen közelsége és – középtávon már – autópályás elérése jelent fontos helyzeti előnyt. Derecske vasúti kapcsolattal rendelkezik, de nem tranzitfolyosóban. Az M35 – később majd az M4 – autópálya révén az elérési lehetőség Budapest és az ország középső, illetve nyugati területei felé, felől is kiváló. A viszonylag közeli Nagyvárad felé már középtávon várható az autópályaösszeköttetés megvalósulása. A város nem számít térségi jelentőségű közlekedési csomópontnak, de Debrecen – mint regionális közlekedési csomópont – közelsége meghatározó. A környező (leginkább mellékút szintű) úthálózat szerkezete a járásközpont kapcsolatrendszerének viszonylag jól megfelel, bár inkább Debrecen térszerkezet-alakító hatását tükrözi.

Ingázás

Derecske kisméretű járási központnak számít, települési funkciói és kisebb munkahelyi kínálata révén majdnem kétszer annyi a napi eljáró, mint a bejáró. Ez Debrecen közelségével is magyarázható. Az alábbi táblázat mutatja a 2001-es és 2011-es népszámlálások eredményei alapján, hogy melyek a település főbb ingázási cél és induló kapcsolatai. Érdekes, hogy még a bejárók között sem a járás közeli településeiből, hanem a Debrecenből érkezők vannak legtöbben. A napi eljárókat tekintve pedig a döntő többség, az emberek 67%-a közlekedik a megyeszékhelyre. A járás területén Debrecen szolgáltatási funkciói és munkahelyi kínálata erősen dominálnak, így tehát meghatározóak az észak-dél irányú közlekedési igények.

ITS Konzorcium


137

43. táblázat: Napi rendszerességgel közlekedők és mód szerinti megoszlásuk (fő/nap) Összesen

SzemélyTömeggépkocsival közlekedéssel

Összesen

Megnevezés 2001* Helyi közlekedő

Kerékpárral (gyalog)

2011

1 950

3 127

549

161

1 514 (903)

273

845

240

599

6

Debrecen

..

197

59

138

0

Konyár

..

107

52

55

0

Tépe

..

76

44

32

0

Berettyóújfalu

..

62

19

43

0

Hajdúszoboszló

..

40

14

26

0

854

1 625

427

1 190

8

Debrecen

..

1 086

272

806

8

Berettyóújfalu

..

233

33

200

0

Tépe

..

63

19

44

0

Hajdúszoboszló

..

61

24

37

0

Hajdúszovát

..

35

13

22

0

Bejáró

Eljáró

* 2001-ben csak foglalkoztatott. Forrás: Népszámlálás 2001, 2011, KSH.

A következő diagramon jól látható, hogy a helyi forgalomban igen jelentős szerepe van az aktív közlekedési módoknak. A helyben közlekedők mintegy 55%-a kerékpározik. Kitűnik, hogy a helyközi közlekedésben a vasút szerepe elenyésző, az autóbusz-közlekedés aránya viszont igen nagy. 38. ábra: Az ingázók mód szerinti megoszlása 3 500 3 000

Fő

2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 Helyben maradó Helyi közl.

Vasút

Bejáró Távolsági busz

Személygépkocsi

Forrás: Népszámlálás 2011, KSH.

ITS Konzorcium

Eljáró Kerékpár

Gyalog


Külső kapcsolatok, országos hálózat

138

A városon halad át a megye egyik fontos főútja, a – Debrecent Szegeddel összekötő – 47. sz. másodrendű főút. A városnak gyorsforgalmi úthálózati kapcsolata jelenleg még nincsen, de az M35 autópálya Debrecen - Berettyóújfalu szakaszának megvalósítási célját tartalmazza a kormány 2020-ig terjedő középtávú fejlesztési programja. A tervezett autópálya a várost nyugati irányból kerüli el. 38. térkép: Derecske környezetének országos jelentőségű főútjai

Forrás: Térképkivágat

Közúti kapcsolatok tekintetében az M35 autópálya jelenlegi ideiglenes déli végcsomópontja a várostól északkeleti irányban 42 km-re érhető el. A főváros közúton 255 km autózással érhető el. A Romániába vezető létavértesi közúti határátkelő főúton keletre 35 km, míg a biharkeresztesi közúti határátkelő délre 40 km távolságban található. Autóbuszos közösségi közlekedés szempontjából a hálózati lefedettség – néhány összekötő út kivételével – lényegében megegyezik a közúthálózattal, fizikailag minden település elérhető. Az innen induló utasok Debrecen, Békéscsaba, Miskolc és Szeged irányába rendelkeznek közvetlen járatokkal. A vasútállomás autóbusszal elérhető. A város közigazgatási területén belül 8 helyközi megálló található. Derecske a 106-os számú, Debrecen - Nagykereki vasútvonal középállomása. E regionális vasúti pálya egyvágányú és kiszolgálása dízelvontatással történik. A vasútvonal menetrendi szerkezete ütemes jellegű. Repülőtéri kapcsolat szempontjából a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér – útvonalválasztástól függően – 205-260 km, míg az Airport Debrecen 20 km távolságban érhető el.

ITS Konzorcium


139

1.15.2 Közúti közlekedés

Városkörnyéki közúthálózat

A már ismertetett főúthálózati elemeken kívül a közúthálózati szempontból alközponti szerepű város a környező településekkel északnyugati (Kossuth utca) irányban a 4816. j. Hajdúszoboszló – Derecske, délkeleti (Dózsa György utca) irányban a 4811. j. Derecske - Pocsaj, délnyugati (Rákóczi út) irányban a 4803. j. Földes - Derecske összekötő utakon áll még kapcsolatban. A nagytávú elképzelések szerint – az Országos Területrendezési Terv (OTrT) tartalma alapján – az M35 autópálya megépítésén túl Derecskét érintően nincs tervezve országos jelentőségű közlekedési fejlesztés. A város településszerkezeti tervében egy nyugati és egy keleti elkerülő út jelenik meg, ezeket alacsonyabb útkategória besorolással lehet megvalósítani. A belső településmag körül gyűjtőút tervezett, amely a városközpont kis utcáinak forgalmát hivatott bekapcsolni a fő közlekedési rendszerbe. A kormány 2020-ig terjedő fejlesztési céljai közül a térséget elsősorban az M35 - M4 autópályák Nagyvárad irányú fejlesztése, a Debreceni Repülőtér bekötése érinti. Az M47 autóút déli irányú fejlesztése csak nagytávban remélhető. 39. térkép: M35 autópálya tervezett nyomvonala

Forrás: OTrT

ITS Konzorcium


40. térkép: M35 és M4 autópályák tervezett nyomvonala

Forrás: Ágazati nagytávú terv

41. térkép: Hajdú-Bihar Megye Területrendezi terv - térképrészlet

Forrás: Hajdú-Bihar Megye Területrendezési terv

ITS Konzorcium

140


42. térkép: Tervezet, a várost elkerülő utak


ITS Konzorcium

141


142

43. térkép: Derecske városi közút- és vasúthálózata

Forgalmi jellemzők

A város úthálózatában a gyűjtőutak és a lakóutak lényegében nem különíthetők el egymástól. Az utak hierarchikusan lényegében két szintre oszthatók: a 47. sz. főút, valamint a városból kiinduló három országos mellékút alkotják a település főúthálózatát. A gyűjtőutak csak kevés jellemzővel (pl. szélesebb közterület) mutatkoznak jelentősebbnek a település egyéb lakóútjainál, sok az egy sáv szélességű útburkolat. Az utcahálózat nagyobbrészt szabálytalan, „tervezetlen” jelleget ölt. A nagyobb tömböket zsákutcákkal (zugokkal) feltáró utcahálózat, a hajdúvárosok egyik jellegzetessége itt is fellelhető. A lakóutak a régi településhatáron kívül szabályos alakzatban épültek, a fő- és gyűjtőutak mentén párhuzamos és merőleges elrendezéssel. Az egyes utcák keresztmetszeti kialakítása változatos képet mutat, a viszonylag szűk beépítés ugyanúgy előfordul, mint az igen széles utcaalakítás. A városközpontot a 47. sz. főúton jelentős átmenő teherforgalom és személyforgalom terheli, ami különösen csúcsidőszakban zavaró. Jelentősebb üzemek a város nyugati oldalán és északkeleten a 47. sz. főút mentén vannak. A helyi keltésű tehergépkocsi-forgalom nem jelentős. A városhoz vezető utak állapota nem kielégítő. Felújításra szorulnak a város helyi útjai is. A város úthálózata az elmúlt évtizedben keveset változott. A közelmúltban nagyobb közlekedési fejlesztési projekt nem történt, jelentősebb útfelújításra került sor a 4811 j. összekötő út városi szakaszán. A várost érintő országos közúthálózati elemek forgalmi terhelését az alábbi ábra mutatja. A térség fő forgalmi áramlata sajnos éppen áthalad a településen, ami jelentős zajt és levegőszennyezést okoz. A forgalom az országos közúthálózaton – a városon áthaladó és abból kiinduló irányok közül – a Debrecen - Berettyóújfalu relációban a legnagyobb. A település főútjai kétsávosak, a forgalom lefolyását a 47. sz. főúton külön balrakanyarodó sávok segítik. A városban a tervezett M35 autópálya tehermentesítő szerepének figyelembevételével kapacitásbővítési igény nem mutatkozik. Az autópálya belépése miatt a forgalom megváltozásának tükrében a csomóponti megoldások felülvizsgálata lehet elsődleges.

ITS Konzorcium


143

44. térkép: Derecske főbb útjainak forgalmi terhelése

Forrás: „Az országos közutak 2013. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma” c. kiadvány adataiból szerkesztve (2014.07. MK NZrt.)

Közlekedésbiztonság

Az alábbi ábra Derecske közúti közlekedésbiztonsági helyzetét szemlélteti a 2011-2013. évi (személyi sérüléses) baleseti statisztikai adatok alapján. A városi úthálózat több pontján baleseti sűrűsödési helyeket találunk. Közlekedésbiztonsági szempontból vizsgálatba vonás indokolt elsősorban a Köztársaság út egyes részein, a körforgalmi csomópontja térségében, az északi városhatárnál, a Rákóczi úti csomópontnál, továbbá a Szováti u. - Mátyás király u. csomópontnál. 45. térkép: Személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek

Forrás: KKK

Városi közúthálózat

A közúti csomópontok forgalmát a csomópontokban közúti jelzőtáblákkal és burkolati jelekkel szabályozzák. A 47. sz. főúton (Köztársaság út) jelzőlámpás forgalomirányítás működik a Rákóczi úti csomópontban és körforgalom van a Dózsa Gy. utcai csomópontban. A közúti-vasúti keresztezések szintbeniek. Forgalomcsillapított zóna a városban nincsen.

ITS Konzorcium


144

Az alábbi diagram a KSH adatai alapján mutatja a település motorizációjának alakulását. Látható, hogy az 1 000 főre eső személygépjárművek száma egy évtizeddel ezelőtt és jelenleg is lényegesen alacsonyabb az országos és a térségi átlagnál. Eközben azonban felzárkózó tendencia érzékelhető.

Szgk/1 000 lakos

39. ábra: Motorizáció alakulása 310 300 290 280 270 260 250 240 230 220 210 200 190 2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

Év Magyarország

Észak-Alföld

Hajdú-Bihar megye

Derecske

Forrás: KSH

1.15.3 Parkolás

A város parkolóhelyekkel viszonylag jól ellátott. A főbb úti célok közelében (üzletek, intézmények) a belvárost leszámítva megfelelő számú parkoló áll rendelkezésre. Kevés kivételtől eltekintve (pl. rendelőintézet környéke) rövid keresés után található szabad parkoló. Az új építésű szolgáltató létesítmények környezetében megépültek a parkolók. Fizetős parkoló nincsen. A központtól távolabb a parkolásra alkalmas sávot (több kivételtől eltekintve) többnyire a zúzottköves, illetve földpadka jelenti. 2013. évi felmérés után vizsgálat készült Derecske városközpont és szűk környezetének parkolási koncepciójára. Az eredmények szerint (OTÉK szerinti) 932 db parkoló igényre magánterületen rendelkezésre áll 182, közterületen 98 parkolóhely, azaz elvileg 652 db hiányt azonosítottak. A szakértői anyag rendeleti szabályozást javasolt a ténylegesen szükséges parkolóhelyek számának meghatározását és az igény csökkentését célozva, az újonnan épülő üzletek, egyéb épületek közterületi (részben magánterületen kívüli) parkolási megoldását ajánlva. 1.15.4 Áruszállítás

A város és térsége teherszállítási jellemzőiről kevés információ áll rendelkezésre. Így például a helyi vasútállomást érintő tehervonatok mennyiségéről sincs számszerű adat. A vasúti áruszállítási tevékenység részben a város gazdasági életétől független. A helyi áruforgalom kezelésére, átrakására a vasútállomás felkészült: az állomáson egy rakodó- és egy tárolóvágány van. A rakodóvágány mellett burkolt rakterület található. A helyi teherszállítást indukáló üzemek és kereskedelmi egységek túlnyomórészt közúti teherszállítással oldják meg beszerzési és

ITS Konzorcium


145

árutovábbítási feladataikat, azonban ebből fakadóan nem mutatkozik kiugróan nagy, koncentrált teherfogalom a város érintett területein. 1.15.5 Közösségi közlekedés 46. térkép: Közösségi közlekedési megállóhelyek

Forrás: NKS országos modell, bemenő adatok: 2011/2012. évi autóbusz és vasúti menetrendek 1.15.5.1 Autóbuszos közösségi közlekedés

Autóbuszos infrastruktúra Helyközi és távolsági autóbusz közlekedés

A várost érintő helyközi autóbusz szolgáltatást túlnyomó többségben a Hajdú Volán Zrt. látja el, a közszolgáltatói szerződésben foglalt feltételekkel. A Hajdú Volán Zrt. az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zártkörűen működő Részvénytársaság (ÉMKK Zrt.) egyik alapítója. A város rendelkezik közvetlen járatokkal a megyeszékhely és regionális központ Debrecen (napi 63 induló járat, menetidő 00:28 – 00:35 között), valamint Békéscsaba, Miskolc és Szeged felé. Budapestre nem közlekednek közvetlen járatok.

ITS Konzorcium


146

47. térkép: Derecske és környékének helyközi autóbusz hálózata

Forrás:www.hajduvonal.hu

Derecske és környéke Volán hálózatát elemezve látható, hogy a hálózati lefedettség néhány összekötő út kivételével lényegében megegyezik a közúthálózattal, fizikailag minden település elérhető. A kisebb településeken jellemzően 1-2, a nagyobbakon ennél több megállóhely található. Derecskén a helyközi megállóhelyek döntő többsége a 47. sz. főút belterületi szakaszán helyezkedik el. Derecske közigazgatási területén 8 helyközi megálló található. Elsősorban az átmenő forgalom a jellemző (a Békéscsaba – Berettyóújfalu – Debrecen útvonalon haladó járatok érintik a települést). A város helyközi megállóiban jellemzően legalább óránként áthalad helyközi busz, a forgalmasabb helyeken (Csemetekert, Kandia u., Sirály étterem, vasútállomás) kb. 80 járat áll meg egy munkanapon, a kisebb megállókban is 10-15 db. Az autóbusz állomáson (Derecske autóbusz váróterem) egy átlagos munkanapon kb. 140 járat indul vagy halad át. Helyi autóbusz közlekedés

Derecskén nincs helyi autóbusz közlekedés, a településen belüli kapcsolatot a helyközi járatok biztosítják. 1.15.5.2 Vasúti közlekedés

A települést érintő vasútvonalak, hálózati kapcsolatok

Derecske várost két vasúti szolgálati hely érinti, melyek mindegyike a 106-os számú, Debrecen – Sáránd - Nagykereki vasútvonalon található. Az egyik Derecske megálló-rakodóhely, míg a másik Derecske-Vásártér megállóhely. A MÁV Zrt. 106-os számú, Debrecen - Sáránd - Nagykereki vasútvonala az ország keleti részén, Hajdú-Bihar megyében található, hozzávetőleg északnyugat-délkeleti irányban tárja fel a megye délkeleti részét és teremt regionális kapcsolatot a megyeszékhellyel.

ITS Konzorcium


147

A regionális vasúthálózat részét képező vonal 52,7 km hosszú, egyvágányú, dízel vontatású, Pocsaj-Esztár állomásig 210 kN, onnan Nagykerekiig 185 kN tengelyterhelésre és 60 km/h sebességre engedélyezett. Vasúti szolgáltatás

A szolgálati helyeket a 2014/2015. évi menetrend szerint egy átlagos hétköznapi nap összesen 26 személyszállító vonat érinti. Az ütemes közlekedési rend szerint Debrecen és Nagykereki között közelítőleg 120 percenként járnak a mindenhol megálló személyvonatok, melyeket a csúcsidőszakokban további sűrítő járatok egészítenek ki. A menetidő Debrecen és Derecske között 29 perc, míg Debrecen és Derecske-Vásártér között 32 perc. 1.15.5.2.1 Derecske megálló-rakodóhely

Az egy fővágánnyal és két mellékvágánnyal rendelkező, Debrecentől 20,2 km-re fekvő szolgálati Vasútállomás hely külpontos elhelyezkedésű, a város északi szélén, a városközponttól több mint 2 km-re elhelyezkedése, megközelíthetősége található. Megközelíteni a 47. számú főútról (Köztársaság út) lehet. A helyi áruforgalom részére egy rakodó- és egy tárolóvágány szolgál. A rakodóvágány mellett Kereskedelmi burkolt rakterület található. létesítmények A személyvonati vágány felvételi épület felőli oldalán található a 120 m hosszú, sk+15 cm magas, Utasforgalmi alacsony- és keskenyperon. A peront a felvételi épület felől szintben lehet megközelíteni, sem az létesítmények alapvető utasigények, sem az akadálymentesítés nincs biztosítva. A közepes állapotú felvételi épült az állomás déli szélén található. A felvételi épület város felé történő kapcsolata közepes állapotú, rossz minőségű kijelölt parkolókkal és kerékpártárolóval. A vasútállomás szomszédságában autóbuszmegálló is van. Problémák

Az állomás korszerűsítése szükséges, szélesperonok létesítésével, az állomási előtér rendezésével. 1.15.5.2.2 Derecske-Vásártér megállóhely

Vasútállomás A szolgálati hely Derecske megálló-rakodóhelytől 1,7 km, Debrecen állomástól 21,9 km-re, a elhelyezkedése, település keleti szélén fekszik. Megközelíteni az önkormányzati kezelésű Vágóhíd utcán keresztül megközelíthetősége lehet. Utasforgalmi létesítmények

A vágány mellett, a keresztező útátjáró két oldalán egy-egy 50 m hosszú, sínkoronaszintű burkolatlan, alacsony- és keskenyperon található, az esélyegyenlőség és utaskomfort biztosítása nélkül. A megállóhelyhez sem parkoló, sem kerékpártároló nem tartozik.

Problémák

A megállóhely szükségességének felülvizsgálata javasolható. 1.15.6 Kerékpáros közlekedés

Jelenlegi helyzet

A kerékpárosok aránya, jelenléte meghatározó a város közlekedésében, ezt többek között az mutatja, hogy a helyben közlekedők mintegy 55 %-a kerékpározik. A településen részlegesen kiépített kerékpáros úthálózat van, ez 2,4 km kiépített kerékpárútból áll. A 47. sz. főút átkelési szakaszán önálló kerékpárútként jelölt kerékpáros útvonal van, ám ez valójában (a szakaszok egy részében) elválasztás nélküli gyalog- és kerékpárút. A kerékpárút északon a városhatárig van kiépítve, déli irányban viszont egészen Tépe településig. Derecskén a főúttal párhuzamos kisforgalmú gyűjtő- és lakóutak jól használhatók a helyi kerékpározáshoz. A belvárosban a kerékpárosok számára nincs elegendő kerékpártámasz és tároló, a vasútállomásnál kerékpártároló nincsen.

ITS Konzorcium


148

A nagytávú országos kerékpáros törzsúthálózat Debrecen és Ártánd közötti szakasza Létavértes érintésével van tervezve, így nem érinti várost. 1.15.7 Gyalogos közlekedés

A nyilvántartás szerint a kiépített járdák hossza 64,9 km, 1,2 km kiépítetlen. Az utcák egy részében csak egyoldali járda van. A járdák helyenként elhanyagoltak. A városközpontban jelentősebb sétáló-pihenő övezet, kikapcsolódást biztosító elkülönített gyalogos zóna nem létesült. A gyalogosok tájékozódását segítő jelzések elhelyezésére (pl. fontos utcák, intézmények turisztikai célú táblázása) van példa, de a tájékoztatás hiányosnak tekinthető. Infrastruktúra

1.15.8 Egyéb, közlekedéssel kapcsolatos megállapítások

A fentiekben tapasztaltak összefoglalásaként a következőkben összegezzük a városban tapasztalható, közlekedési vonatkozású fejlesztési igényeket. A város közlekedési rendszerének előzetesen megmutatkozó fejlesztési igényei: belterületi kerékpáros közlekedést segítő fejlesztések (több/igényesebb/fedett/őrzött tároló, a helyi főutak mellett a hiányzó kerékpárútszakaszok – belterületi lakóutak vagy a főúti járdahálózat fejlesztésével) külterületi kerékpárút kiépítése, különösen Derecske-Sáránd között, továbbá a Földesi út és a Patkós horgásztó között vasútállomás és környezetének revitalizációja (benne pl. kerékpártároló fejlesztése) elővárosi vasút kialakításának vizsgálata, megvalósítása út- és forgalomtechnikai korrekciók, balesetveszélyes csomópontok átépítése, kisebb fejlesztések, forgalomcsillapítás építése újabb burkolt parkolófelületek létrehozása 4-5 számjegyű mellékutak felújítása (nem önkormányzati fejlesztés) belterületi gyűjtőutak és lakóutak felújítása TEMPO 30 övezet létrehozása

ITS Konzorcium


1.16

149

Közművek állapota és energiahatékonyság

Derecske területén a Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. végzi a vízellátási és csatornázási feladatokat. A Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. 1994. január 1-én alakult 71 tulajdonos önkormányzattal, és 58 település lakosságának, mintegy 130 ezer lakosnak a vízellátását biztosította, valamint 11 településen a szennyvízelvezetést, illetve annak tisztítását. Jelenleg 78 önkormányzat tulajdonában lévő részvénytársaságunk 68 önkormányzat közigazgatási területén szolgáltatja az egészséges ivóvizet, illetve üzemelteti a szennyvíz-csatorna szolgáltatást, de a további bővülés feltételei adottak. 1.16.1 Víziközművek

A hazai víziközmű ellátás, szolgáltatás aktuális és jövőbeni feladatokat jelentő súlypontjai az üzemelő és távlati vízbázisok biztonságba helyezése, az ivóvízellátás vízminőségi problémáinak rendezése, a szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás fejlett európai országokhoz viszonyított elmaradásának megfelelő ütemben történő felszámolása a vízbázisvédelem szempontjaira is figyelemmel és a megújult szabályozásoknak megfelelő víziközmű szolgáltatási struktúra, díjrendszer kialakulása. A településen az ivóvíz szolgáltatást a Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. Derecskei Üzemmérnökség végzi, aminek a kapacitása Derecskén 2010-ben 390.701 m3 volt. Ellátott népesség 3.558 fő. 1.16.1.1 Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó, ipari, tűzoltó, öntözővíz és termálvíz hasznosítás)

Ivóvíz, vízbázis A 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet értelmében az ivóvíz minőségű, az ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló igénybe vett, vagy távlati hasznosítást szolgáló közcélú vízbázisok esetén, ahol a védőidomnak van felszíni metszete, akkor védőidomot, védőövezetet kell kijelölni. Minden más esetben a védőidom, védőterület kijelölhető. Derecske településen 1 db vízmű létesült. A vízmű Derecske településen található. A Derecskei üzemvezetőség Derecske, Konyár, Tépe, Esztár, Pocsaj, Kismarja települések vízellátását oldja meg. A belső védőterület határa a vízkezelő és víztározó műtárgyaknál, azok szélétől 10 m sugarú kör, illetve a földfeltöltés rézsűtalpától mért 5 m széles területsáv, ami kerítéssel van körülvéve.

ITS Konzorcium


150

48. térkép: Derecske közigazgatási határán belül található vízbázis védőterületek felszíni vetülete

Forrás: Okir

Ivóvízellátás

A város közüzemi vízellátását 4 db mélyfúrású kútból biztosítják (1.sz.: Iskola u. – Templomkert u. sarok, 2.sz.:Dózsa Gy. u., 3.sz.:Sárostó, 4.sz.:Piactér mellett). Potenciális szennyező forrást elsősorban a bel- és külterületen, a majorokban tartott állatállomány jelent. A nagy állattartó telepek technológiái korszerűek, a szennyezések megakadályozására nagy figyelmet fordítanak. A majorok rendezési terve nemrég készült el, ez komoly környezetvédelmi előírásokat tartalmaz az állattartó telepek számára. Környezetvédelmi szempontból veszélyt a két nagy sertéstelep jelent, mivel mindegyik telepen hígtrágyás technológiát alkalmaznak, és ezeket nem szigetelt tároló medencékben kezelik, időszakosan mezőgazdasági területekre öntözik. Az egyik állattartó telep esetében már korszerűsítették a hígtrágya kezelés technológiáját, de a régi tároló rekultivációja még nem történt meg. A városban és környékén további jelentős szennyező forrást jelentenek a háztartások szikkasztói. Sok helyen találunk nyílt szikkasztókat, de a zárt rendszerű szikkasztók egy része is szivárog. Az elszivárogtatott szennyvíz szennyezi a talajvizet, de annak mértékét is megemeli a talajszinttől 0,5-1 m mélységig.

ITS Konzorcium


151

40. ábra: A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások (zöld) számának (db) változása Derecskén a teljes lakásállományhoz (szürke) viszonyítva

Forrás: KSH

A vezetékes ivóvíz hálózatra bekötött ingatlanok aránya a 2001 évi kiinduló magas értékhez képest is növekedett 2010 évre elérte a 100 %-ot. A kisszámú be nem kötött lakóingatlan vagy nem lakottak, vagy a közkifolyókból oldják meg vízellátásukat. A belterületi ivóvízhálózat hossza 50,4 km. Problémákat jelent az ivóvíz hálózatnál, hogy végvezetékek több helyen nincsenek összekötve, illetve elöregedett az ivóvízhálózat, a vezetékek zöme AC csőből készült. A megnövekedett közúti forgalom gyakori csőtörést okoz. 1.16.1.2 Szennyvízelvezetés, csapadékvíz-elvezetés; felszíni vízrendezés

A településen a szennyvízszolgáltatást a Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. Derecskei Üzemmérnöksége végzi a Derecske Város Önkormányzatával között 2012-ben kötött szerződés szerint. A szennyvízkezelési közüzemi szolgáltatással érintett területen keletkező szennyvíz várható mennyisége 2013-tól 5950 m3/év. Szennyvízgyűjtő hálózat

A település 2011-ben kezdte meg a szennyvízprogram előkészítését. Megalakult a Derecskei Víziközmű Társulat, amely a beruházást bonyolítja. A munkálatok várható befejezési ideje 2015 tavasza. A 10 ezres lélekszámú városban 2011-ben 12-15 %-os volt a szennyvízcsatorna-hálózattal ellátott ingatlanok aránya, a fejlesztést követően 94,8%-ra emelkedett a csatornázottság. 2011-ben a szennyvízelvezető csatornarendszer hossza 6,9 km gerincvezeték és 2,5 km nyomórendszer. A beruházás során megépülő szennyvízcsatorna-hálózat hossza: 76 km. A beruházás megvalósulását követően a közcsatorna hálózatra kötött lakó ingatlanok száma várhatóan 3.172 db. Derecske Városa belvízzel veszélyeztetett területen helyezkedik el. Az elmúlt évtizedben több alkalommal is jelentős elöntések voltak az alacsony fekvésű területeken. Ezekben az időszakokban jelentős egészségügyi és környezeti veszélyt jelentettek az elszivárgó aknák.

ITS Konzorcium


152

41. ábra: A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba (közcsatornahálózatba) bekapcsolt lakások számának (zöld) változása a teljes lakásállományhoz (szürke) viszonyítva

Forrás: KSH

Szennyvíztelep

A korszerűtlen szennyvíztisztító telep helyett új épült. Tervezett szennyvíztisztító telep kapacitása: 1000 m3/nap. Tervezett szennyvízátemelők száma: 8 db A szennyvíztisztító telep Derecske és Tépe között, külterületen található. A város szennyvizét feldolgozó tisztítótelep kapacitása várhatóan 7500 LE, a tisztított szennyvíz kapacitása 2015-ben várhatóan 1000 m3/nap, az üzemeltető a Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. Az alkalmazott tisztítási technológia biológiai.

Tisztított szennyvízkibocsátás

A szennyvizek tisztítás után általában felszíni víz befogadóba kerülnek. A tisztított szennyvizek biológiailag bontható szerves anyagot, növényi tápanyagokat és kisebb mennyiségben előforduló egyéb anyagokat (nehezen bontható szerves vegyületeket, sókat, fémeket, esetenként toxikus vagy hormonháztartást befolyásoló anyagok) is tartalmaznak. A szerves- és tápanyagok vonatkozásában a felszíni vizek közvetlen terhelését legnagyobb arányban a kommunális szennyvízbevezetések okozzák. A vízi ökoszisztémák ezeket az anyagokat általában a terhelés nagyságától és a befogadó vízhozama által biztosított hígulás mértékétől függően képesek tolerálni. A kommunális szennyvizek a Derecskei Szennyvíztisztító Telepen történt tisztítást követően az elsődleges befogadóba, a Kati-ér víztestbe kerülnek bevezetésre, melyre a kibocsátott víznek a hatása „nem jelentős” -ként lett jelölve. Ipari szennyvizek kibocsátása nem történik a városban.

Csapadékelvezetés

A belterületi vízrendezés kifejezetten önkormányzati feladat és a települések felszíni vizeinek az elvezetésével foglalkozik. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdése tartalmazza a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat, melynek 11. pontja szerint az önkormányzat feladata a helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás. A települések belterületén elvégzendő vízrendezési munkákat befolyásolják a települést jellemző körülmények, mint például a település szerkezete, vízhálózata, hidrológiai jellemzők, lejtési viszonyok, talajtani adottságok, stb. A település szerkezete, beépítettsége nagyban meghatározza a vízrendezési művek vonalvezetését, a nyílt vagy zárt rendszerű árkok, csatornák kialakítását. A sűrűn lakott, burkolattal ellátott helyeken a zárt rendszerek szükségesek (bár

ITS Konzorcium


153

számos hátrányt hordoznak), míg a laza - falusias vagy zöldövezetes településeken a nyílt, tájba illő vízelvezető árkok kialakítása javasolt. Derecske településen a város főbb utcái mentén csapadékvíz elvezető árok létesült. A város 2008 és 2011 között fejlesztette a csapadékelvezető hálózatát. Az Északnyugati városrészben jelentős problémát okoz a csapadék- és belvízelvezető hálózat kiépítetlensége. A csatornahálózat teljes hiánya tapasztalható a Vasút, Damjanich, Bem és Keleti utcákban (3. sz. szegregálódó területen). A csatornázottság hiánya a településrész 161 ingatlanjából 153-at érint negatívan. A városrészben további problémát jelent az eső- és belvízelvezetés hiánya, ami jelentős károkat okozott az elmúlt évtizedekben. 1.16.2 Energia 1.16.2.1 Energiagazdálkodás és energiaellátás

Derecske város közigazgatási területén gáz és áram szolgáltatás található. A település távhőszolgáltatása nem lett kiépítve. Energiaellátás két módon történik: A város elektromos energia szolgáltatója az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. A településen a gázszolgáltatók a TIGÁZ Zrt., illetve a FŐGÁZ Zrt. A város közvilágítását 2001-ben korszerűsítették energiatakarékos lámpatestek és izzók felszerelésével. A városi közvilágítási hálózat aktív elemeinek üzemeltetője a Derecskei Városgazdálkodási Nonprofit Kft. Villamosenergia: a város ellátása biztosított. Gyakoriak az áramkimaradások, ezek mind a lakosságot, mind a gazdálkodó szervezeteket érintik, ezért az áramszolgáltató részéről kisebb fejlesztések indokoltak. Gázhálózat: a város utcáinak 95 %-án található gázvezeték. A településen elég magas a gáz felhasználása a háztartások esetében, ennek köszönhetően a téli fűtések idején nem jelentős a füst, mint légszennyező tényező.

ITS Konzorcium


154

42. ábra: Elektromos és gáz szolgáltatás alakulása, 2007-2013. 40000 Szolgáltatott összes villamosenergia mennyisége (1000 kWh)

35000 30000 25000

Az összes szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége (átszámítás nélkül) (1000 m3)

20000 15000 10000 5000 0 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. év év év év év év év

Az összes szolgáltatott gáz mennyiségéből a háztartások részére szolgáltatott gáz mennyisége (átszámítás nélkül) (1000 m3)

Forrás: KSH, tájékoztatási adatbázis

A fogyasztási adatokból megállapítható, hogy a háztartások számára szolgáltatott villamosenergia és gáz mennyisége évről évre csökken. Az elektromos energia tekintetében a fogyasztásban a vizsgált évek között nagy ingadozás nem figyelhető meg, a gázfogyasztás értékeit viszont az időjárási körülmények sokkal jobban befolyásolják, ezért jelentős ingadozás tapasztalható 2010 és 2013 közötti években. A fogyasztók számában jelentősebb változás nem volt, az ingatlanszám változásai a vizsgált években nem indukáltak jelentős változást. 43. ábra:Villamos energia és gáz fogyasztók számának alakulása, 2007-2013. 14000 12000

Összes gázfogyasztók száma (db)

10000

Háztartási gázfogyasztók száma (db)

8000 6000

Villamosenergiafogyasztók száma (db)

4000

Háztartási villamosenergia fogyasztók száma (db)

2000 0 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. év év év év év év év Forrás: KSH, tájékoztatási adatbázis

ITS Konzorcium


155

49. térkép: Derecske terület villamosenergia ellátásának térképe. A vezeték nyomvonalának lefutása hozzávetőleges.

Forrás: MAVIR Zrt.

1.16.2.2 Megújuló energiaforrások alkalmazása, energiagazdálkodás lehetőségei

Szoláris energia

a

környezettudatos

Magyarországon a napsugárzás légkör feletti 1352 W/m2 intenzitásából - a felhőzet következtében beálló veszteségeket követően - 137 W/m2 fajlagos teljesítménnyel lehet számolni. Az éves átlaghoz képest igen nagy az évszakonkénti ingadozás: decemberben 32 W/m2, júliusban 238 W/m2, ami több mint hétszeres különbséget jelent. Derecske településen 2080 óra évi napsütés jellemző, amely megfelel az országos átlagnak. 44. táblázat: Napos órák száma hónapokra bontva Megfigyelőállomás havi mérései 2014ben Derecske

Évi napos órák száma 2080

I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

X:

XI.

XII.

60

84

152

194

252

275

306

274

207

159

69

48

Forrás: KSH

ITS Konzorcium


156

50. térkép: A napsütéses órák száma 2014-ben

Forrás: OMSZ 1.16.2.3 Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése

Derecske Város Önkormányzata 2013-ban 43.664.544 Ft támogatást nyert el a „Helyi hő és villamosenergia igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal” című pályázati kiírása az Új Széchényi terv keretében. Az 51.370.052 Ft összköltségű beruházásból 48,96 kWp teljesítményű napelemes kiserőmű épül, amely fedezi a Mese-Vár Óvoda és Bölcsőde elektromos igényét. A beruházás keretei között 204 db napelem került felszerelésre. 1.16.3 Elektronikus hírközlés

Az elektronikus hírközlési szolgáltatás olyan szolgáltatás, amely jeleknek (bármely értelmezhető formában előállított jel, jelzés, írás, kép, hang) elektronikus hírközlő hálózaton történő átvitelét, továbbítását biztosítja. A szolgáltatást, az elektronikus hálózatok üzemeltetését végző, azt létrehozó, vagy arra szervezett, vagy arra létrehozott szolgáltatók biztosítják. Az elektronikus hírközlés szolgáltatása alanyi jogú. Az elektronikus hírközlési infrastruktúra lehet: távközlési ellátás műsorszórás, kábel tv ellátás A szolgáltatás felügyelője a Nemzeti Média Hírközlési Hatóság (NMHH), melynek területi igazgatóságai: Budapesti Igazgatóság Debreceni Igazgatóság

ITS Konzorcium


157

Miskolci Igazgatóság Pécsi Igazgatóság Soproni Igazgatóság Szegedi Igazgatóság Kábeltelevíziós hálózat

Derecske a Debreceni Igazgatóság területéhez tartozik. A városban a kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások száma folyamatosan változik. A 2001 év és 2013 év közötti időszak adatai alapján növekvő tendencia figyelhető meg, a kábeltelevíziót használó lakosok aránya 6 %-ról 70%-ra növekedett. A Kábeltelevízió: a hálózat kiépítése a település 2004. évben megtörtént. Helyi TV sugárzás 2006. év végén bevezetésre került. A kábeltelevízió szolgáltatója a BTM 2003 Kft. 44. ábra: Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások (zöld) számának változása Derecskén a teljes lakásállományhoz (szürke) viszonyítva,

Forrás: KSH

Internet-előfizetés

A szélessávú internet elérhetősége a városban mindenütt biztosított. Az internet szolgáltatója a BTM 2003 Kft.

Telefonhasználat

Derecske területén a nyilvános távbeszélő állomások száma az elmúlt években jelentősen csökkent. A készülékek számának csökkenése a mobilhálózat és a mobiltelefonok használatának elterjedésével fordítottan arányos. Hasonlóképpen az egyéni analóg távbeszélő fővonalak számának változásával. A távközlési hálózat szolgáltatója a BTM 2003 Kft.

ITS Konzorcium


1.17

158

Térségi és települési környezetvédelem

1.17.1 Talaj

A felszínt borító löszös üledék 63%-án vaIyog mechanikai összetételű, nem felszíntől karbonátos, azaz kilúgzott, 3-4 °szerves anyagot tartalmazó, kedvező termékenységű (int. 85-110) réti csernozjom talajok találhatóak, amelyek 95%-ban szántóként és legelőként, valamint erdőterületként hasznosíthatók. A Hajdúsággal határos É-i területen még kedvezőbb földminőségi besorolású (int. 95-120) alföldi mészlepedékes csernozjom talajok fordulnak elő 11% területen. Szántóként 95%-ban, valamint legelőként hasznosíthatók. A szikes talajvizű réti csernozjom talajok agyagos vályog fizikai féleségű, a 45-60 (int.) földminőségi besorolású, mélyben sós réti csernozjom változata 6% területen, a némileg gyengébb minőségű (int. 35-45), mélyben szolonyeces réti csernozjom változata pedig 3% területen jelenik meg. A mélyben sós változat 85%-a és a mélyben szolonyeces változat 15%-a hasznosítható szántóként, a fennmaradó rész pedig legelőként és erdőként. A szikes talajok a kistáj 17%-án fordulnak elő. A löszös üledékeken képződött, agyag mechanikai összetételű réti szolonyec talajok 14%-ot foglalnak. A 20 (int.) pontnál is gyengébb földminőségű, agyagos vályog mechanikai összetételű sztyepesedő réti szolonyec talajok 3%-ot borítanak. A szikes talajok jelenléte ellenére a táj mezőgazdaságilag értékes. 1.17.2 Felszíni és felszín alatti vizek

Felszíni vizek A terület a Tisza részvízgyűjtő egységhez tartozik és szinte teljes egészében a HortobágyBerettyó (2-17) és a Berettyó (2-15) alegység fedi le. Nyugaton, egy kis területen a Nagykunság (2-18), délen pedig a Sebes-Körös (2-14) alegység is érinti. Vízfolyások, tavak

A terület számos – víztest-kategórián kívüli – vízfolyással, legfőképp csatornával sűrűn behálózott. Különösen fontos víztest kategórián kívüli vízfolyás a Keleti-főcsatorna, mely védett területet is képez, mint dévéres halas víz. A területen 5 állóvíz víztest is található. Hasznosításuk: horgászat, halas tavi gazdálkodás, természetvédelem és belvíztározás. Víztest kategórián kívüli állóvizek közé tartozik a területen és környezetében további 25 vizes élőhely, 19 tározó, 15 természetes tó, 12 holtág, 10 bányató és 2 talajvizes tó. A Berettyó alegység Hajdú-Bihar megye K-i felét foglalja el. Északon Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (Nyírlugos és Penészlek települések), keleti határa Románia, déli határa a Sebes-Körös, nyugati határa a Kati-ér, Kálló-ér és a Berettyó vízgyűjtőjének nyugati széle. A terület esése jellemzően ÉK-DNy irányú. A felszíni vízfolyások uralkodó irányultsága is ez. A területet viszonylag sűrűn hálózzák be felszíni vízfolyások. A Berettyó-menti területek természetes vizei az elhagyott régi folyómedrekben alakultak ki, melyeket csatornáztak és az egyes alrendszereket mesterséges csatornákkal összekötötték. Ezért ezek folyásiránya sok esetben megváltozott, de jellemzően a terep esését követve ÉK-DNy vagy K-Ny irányúak. A terület csatornahálózata sűrű. Magyar területen sebességük jelentősen csökken. Medrüket laza szerkezetű felszíni képződménybe vájják. Ökológiai szempontból a kívánatos mederalak a kanyargó, enyhén meanderező, a völgyformák közül a vályú, illetve a meanderező völgyforma lenne elfogadható. A Berettyó folyó árhullámai igen heves lefolyásúak lehetnek a vízgyűjtő felső, hegyvidéki jellegű területéről gyorsan leérkező csapadéknak, hóolvadásnak köszönhetően.

Belvíz

ITS Konzorcium


159

Magyarország közel 45.000 km2-es síkvidéki területének igen jelentős részét, becslés szerint 60%-át veszélyezteti számottevő mértékben a belvíz. Ilyenformán - a meteorológiai és hidrológiai tényezők kedvezőtlen alakulása esetén - hatalmas terület kerülhet víz alá. Derecske belvízzel közepesen veszélyeztetett térség, a közepesen veszélyeztetett területek környékére terjed ki. Az ide sorolható térségek az Alföldön: mindenekelőtt a Felső-Tisza környéki tájak (Bereg, Tisza-Szamos köz, Szamos-Kraszna köz, Rétköz, Bodrogköz, Taktaköz), továbbá a Hortobágy melléke, a Jászság és a Nagykunság tekintélyes része, a Körösök vidéke, az AlsóTisza völgye, valamint a Duna-völgyi főcsatorna menti sáv. A Kisalföldön a Fertő-Hansági táj tartozik ide, míg a Dunántúl többi részén csak egészen kis területek, pl. a Sárvíz mentén. Érintett belvízrendszer

51. térkép: Hajdú-Bihar megyei települések belvíz-veszélyeztetettségi besorolása

Forrás: Hajdú-Bihar megye Helyzetfeltárása 2012

Derecske belvízzel közepesen veszélyeztetett területek közé tartozik.

ITS Konzorcium


160

52. térkép: Hajdú-Bihar megyei települések belvíz-veszélyeztetettségi besorolása

Forrás:www.tikovizig.hu

Derecske három belvíz védelmi szakasz határán van (a Kösely-alsó, a Hamvas-Sárrét és a Kállói). Kálló belvízvédelmi szakasz általános ismertetése 1. Fekvése, határai: A 09.10. sz. védelmi szakasz a Berettyó védelmi körzet középső részén helyezkedik el. Határai: északon Debrecen, Újléta és Álmosd közigazgatási határok, keleten az országhatár, délen a Berettyó jobb parti védtöltése, nyugaton Püspökladány-Berettyóújfalu vasútvonal, a Kálló és Kati-ér főcsatornák jobb oldali kisajátítási vonala és a Kati-ér- Kösely főcsatornák között húzódó vízválasztó. 2. Domborzata: A védelmi szakasz jellegzetes síkvidéki terület, a terep magassága 95,0-110,0 mBf. között változik. 3. Mélyártéri, fennsíki területek: A védelmi szakasz területének egy része a Berettyó jobb parti árterületén fekszik. A mélyártéri terület nagysága 123 km2, míg a fennmaradó 500 km2 fennsíki terület. 4. Belvízrendszerek, belvízöblözetek ismertetése: A 09.10. sz. védelmi szakasz az alábbi vízgyűjtőkből áll: 47. sz. Kálló-Alsónyírvíz belvízrendszerből 47 a. Kálló öblözetből

257,3 km2

47 b. Alsónyírvíz öblözetből

272,4 km2

47 c. Berettyó közvetlen öblözetből

64,0 km2

ITS Konzorcium


161

57. sz. Ér belvízrendszerből 57 a. Ér alsó öblözetből

29,3 km2

09.10. sz. védelmi szakasz összesen 623,0 km2 A védelmi szakaszhoz külső vízgyűjtő nem tartozik. Felszín alatti vizek Felszín alatti vizek érzékenysége

A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004 (XII. 25.) KvVM rendelet értelmében Derecske az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő települések közé tartozik, kivéve a vízbázisok védőterülete, amik kiemelt érzékenységű területek.

Talajvízszint

A talajvíz szintje eltérő mélységben található, átlagosan 1-2 m, de helyenként 2-4 m, a település nyugati részén pedig 4-8 m is lehet. Kémiai minősége többségében kalciummagnéziumhidrogénkarbonátos, de előfordul a térségben nátriumos típus is. Keménysége általában 15-25 nk között mozog, de a települések térségében meghaladhatja ezt az értéket. A szulfát tartalom 60300 mg/l között ingadozik. A rétegvíz mennyisége csekély. Az artézi kutak száma nagy. Mélységük meghaladja a 200 m-t, de vízhozamuk mérsékeltek. Sok a vasas vizű kút. Derecskének 60 fokos vizű kútja van. 53. térkép: Derecske és környékének felszín alatti vízszint térképe

Forrás: Magyarország talajvízszint mélység térképe (0-8m)

VGT

A Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek (VGT) tartalmazzák a felmért vízgazdálkodási problémák, a környezeti célkitűzések és ezen célkitűzések megvalósítására szolgáló intézkedések összefoglalását. Az alábbi KEOP pályázatban: - 7.1.2.0-2008-0036 Derecske város új szennyvíztisztító telepének kiépítése, csatornahálózatának fejlesztését írták ki megvalósításra. A Derecske-konyári gyepek Tájvédelmi Körzet esetében a szikes karakter jellegét veszti, a mocsarak kiszáradnak, a gyepek sztyeppesednek. Oka a talajvíz süllyedése, az egykori tavaszi áradások elmaradása, a környező területek vizeinek túlzott mértékű lecsapolása. Főbb intézkedések: élőhelyek feltárása, kezelési tervek késztése, engedély nélküli vízkivételek visszaszorítása, károsodott élőhely védelme, rehabilitációja érdekében állóvíz vízpótlása vagy vízszintszabályozása.

Felszín alatti vízbázis

A terület szinte teljes egésze regionális feláramlási zónában helyezkedik el. A területet és környezetét 5, a felszín alatti tér felső 20–40 m-ét reprezentáló sekély porózus víztest és 6, hideg vagy langyos vizet adó (<30 °C) porózus víztest érinti. Ezek a terület északi felét uraló Hortobágy, Nagykunság, Bihar északi rész (sp.2.6.2 és p.2.6.2) és a terület déli részét uraló Körös-vidék, Sárrét (sp.2.12.2, p.2.12.2) sekély porózus és porózus víztestek; valamint másik ITS Konzorcium


162

három-három, a területbe csak benyúló vagy azt éppen csak érintő Jászság, Nagykunság (sp.2.9.2, p.2.9.2), Nyírség déli rész, Hajdúság (sp.2.6.1, p.2.6.1) és a Duna– Tisza köze – Közép-Tisza-völgy (sp.2.10.2, p.2.10.2) sekély porózus és porózus víztestek; illetve az északnyugati sarokban megjelenik a Sajó–Takta-völgy, Hortobágy (p.2.8.2) porózus víztest is. Három 30 °C-nál melegebb érintett vízadó található a területen: az Északkelet-Alföld (pt.2.4), a Délkelet-Alföld (pt.2.3) és az északnyugati sarkot érintő Észak-Alföld (pt.2.2) porózus termál víztest. Derecske területén található vízbázisokat az 1.16.1. fejezet mutatja be a kitermelt víz minőségi jellemzésével. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóellátást szolgáló vízlétesítmények védelméről szóló 123/1997, (VII. 18.) Korm. rendelet 5. számú melléklete tartalmazza a vonatkozó területhasználati korlátozásokat. 1.17.3 Levegőtisztaság és védelme

A levegő minőségére legjelentősebb hatást a közlekedésből, a lakossági fűtésből és az ipari tevékenységből származó szennyezések gyakorolják, de nem hanyagolhatók el a különböző meteorológiai helyzetekben esetlegesen nagyobb távolságról érkező szennyezések sem. A településeken a fűtési időszakban a nitrogén-oxid (NOx) és a kisméretű szállópor (PM10), nyáron a felszín közeli ózon szennyezettség jelenthet problémát. „A levegő védelméről” szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján az ország területét és településeit a légszennyezettség mértéke alapján a környezetvédelmi és a közegészségügyi hatóság javaslatának figyelembevételével zónákba kell sorolni. A zónák kijelölésére „a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről” szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendeletben (a továbbiakban: 4/2002. KvVM rendelet) került sor. A rendelet az egyes zónákban 11 szennyező anyagot értékel, ezekre A, B, C, D, E, F csoportokba, valamint a talajközeli ózon esetében O-I és O-II csoportokba tipizálja a zónát. A 4/2002 (X. 7.) KvVM rendeletben Derecske nem szerepel a kiemelt települések között, a 9. légszennyezettségi zónába tartozik (csakúgy, mint a jogszabályban nevesített területek kivételével az ország nagyobb része). 45. táblázat: A 9. légszennyezettségi zóna szennyezőanyagok szerinti koncentrációja Zónacsoportok a szennyező anyagok szerint Légszennyező anyag

SO2

NO2

CO

PM10

benzol

9. Debrecen környéke

F

C

F

D

E

PM10 Arzén (As)

PM10 Kadmium (Cd)

PM10 Nikkel (Ni)

PM10 Ólom (Pb)

F

F

F

F

Légszennyező anyagok 9. Debrecen környéke

Talajközeli ózon O-I

PM10 benz(a)pirén (BaP) D

Forrás: 4/2002. KvVM rendelet

A vizsgálati mérések alapján megállapítható, hogy a derecskei vizsgálati területen és annak térségében: A NO2 (nitrogén-dioxid) koncentrációja a debreceni légszennyezettségi zónában határérték és a tűréshatár között van (C), míg a vizsgálati terület egyéb részein a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöbét nem haladja meg (F). PM10 µm méret alatti koncentrációja Debrecenben és környékén a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D), a vizsgálati terület egyéb

ITS Konzorcium


163

zónáit vizsgálva pedig a levegőterheltségi szint a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van (E). A benzol koncentrációja Debrecenben és a vizsgált terület egyéb részein a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van (E), másutt a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöbét nem haladja meg (F). A talajközeli ózon koncentrációja az összes terület esetében – a törvényben meghatározottnak megfelelően – az O-I kategóriába lett sorolva. A PM10 arzén (As), kadmium (Cd), a PM10 nikkel (Ni) és a PM10 ólom (Pb) koncentrációja az összes terület esetében nem haladja meg az alsó vizsgálati küszöböt (F). A PM10 benz(a)- pirén (BaP) koncentrációját tekintve Debrecenben, valamint az egyéb területeken a levegőterheltségi szint egyaránt a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D). 1.17.4 Zaj, és rezgésterhelés

A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVMEüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza az üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékeit a zajtól védendő területeken. 46. táblázat: Zajterhelési határértékek Sorszám

Zajtól védendő terület NAPPAL06-22 ÓRA

1.

2. 3. 4.

Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre* (dB) ÉJJEL 22-06 ÓRA

Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi területek Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület Gazdasági terület

ÉJJEL 22-06 ÓRA

45

35

50

40

55 60

45 50

Forrás:27/2008. (XII.3) KvVM-EüM

A településen elhanyagolható mértékű zajterhelés jellemző, amely a lakott területeken áthaladó 47-es út forgalmából, valamint a városi forgalomból ered. 1.17.5 Sugárzás védelem

A természetes háttérsugárzás mértéke Magyarországon 50-180 nSv/óra körül ingadozik. Ez az érték függ a magasságtól és a talaj típusától. Az ingadozást természeti hatások, időjárási körülmények (légnyomás, csapadék mennyiség) változásai befolyásolják. Mesterséges eredetű sugárzások tekintetében élettani hatás szempontjából a távvezetékeknek két jellemzőjét kell figyelembe venni: a kibocsátott villamos és a mágneses terét. A villamos vezetékek által kibocsátott térerősség nagyságát a feszültségszinten kívül befolyásolja a vezetékek föld feletti magassága, a fázisvezetők és védővezető geometriai elrendezése, magas objektumok, épületek (a villamos teret 85-90%-ban leárnyékolják). A Magyarországon érvényben lévő védőtávolság különböző feszültségszintű távvezetékektől: 750 kV esetén

40 m ITS Konzorcium


400 kV esetén

20 m

220 kV esetén

10 m

120 kV esetén

5m

164

Ezen védőtávolságok betartását a településrendezési eszközök és az építéshatósági engedélyezési eljárások során figyelembe kell venni. Napjainkban a különböző sugárzások ipari alkalmazása (orvosi diagnosztika, ipari szerkezetvizsgálatok, élelmiszeripari tartósítások) is egyre inkább elterjedt, ezek esetleges káros hatása azonban lokális. Új mobiltelefon tornyok létesítésére alkalmas helyeket az érvényes rendezési terv rögzíti. Atomerőmű működésével kapcsolatos többletsugárzás havária esetén fordulhat elő. A hazai települések esetén Paks, Mochovce vagy Bohunice atomerőművek tekinthetők vizsgálandónak, a település ezektől való távolsága. Amennyiben a település 300 km-es távolságon belül van, akkor az Élelmiszer-fogyasztási Korlátozások Óvintézkedési Zónája (ÉÓZ) területére esik, amennyiben 30 km-es távolságon belül, akkor a Sürgős Óvintézkedési Zónába tartozik. Derecske Paks atomerőművek 300 km-es Élelmiszer-fogyasztási Korlátozások Óvintézkedési Zónája (ÉÓZ) területére esik. A légkörben található sugárzó anyagok terjedésének követésére hazánkban országos sugárzásfigyelő rendszer épült ki. A rendszer legfontosabb része a több mint 130 mérőállomásból álló hálózat. Ezek a szabadtéren álló állomások mérik az óránkénti sugárzási dózist, azaz a dózisteljesítmény értékét. A figyelmeztető szint 250 nSv/óra, ami a valós veszélyt jelentő szint töredéke és a szakembereket figyelmezteti a kivizsgálás megkezdésére. Derecskétől délre, Berettyóújfalun található mérőállomás. Tulajdonosa a Honvédelmi Minisztérium. 1.17.6 Hulladékkezelés

Hulladékgazdálkodá si Társulás

Derecske a Bihari Szilárd Hulladéklerakó és Hasznosító Társulás tagja. A kisebb települési szilárd hulladéklerakók bezárásra kerültek 2009-ig, azonban három nagyobb még működik Berettyóújfaluban, Karcagon és Nádudvaron. Szerves hulladéklerakó található Berettyóújfaluban, Biharnagybajomban, Bucsán, Furtán, Karcagon és Nádudvaron. Veszélyes hulladéklerakóval Ecsegfalva, inert hulladéklerakóval Hajdúszoboszló rendelkezik. A Társulás feladata: A nem veszélyes települési hulladék begyűjtése, szállítása, lerakása és kezelése, melyet a Bihari Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. lát el. A szolgáltatóhoz 43 település ellátása tartozik. Központi irodája és a hulladékkezelő telep Berettyóújfaluban található. Feladatához hozzátartozik a rekultiváció elvégzése is. A Társulás által elvégzett és tervezett fejlesztések: Elvégzett fejlesztések Hajdú-Bihar Megyei Hulladékgazdálkodási Program keretében megyei szinten oldódott meg a keletkező lakossági szilárd hulladék környezetbarát kezelése és ártalmatlanítása. A program keretében Debrecen körzetében és a Hajdúságban 2004 folyamán átadásra kerültek a korszerű hulladékkezelő telepek, ám a bihari térség beruházása csupán 2005 őszén indulhatott el. Ennek oka az volt, hogy a Berettyóújfalu határában fekvő terület régészeti leletekben gazdagnak bizonyult, így ott leletmentést kellett végezni. A leletmentés 2004 májusában kezdődött, és 2005 végén fejeződött be. A Bihari Regionális Hulladékkezelő Telep 6,5 hektáron létesült, 2 hektáros

ITS Konzorcium


165

depónia térrel. A beruházás 2007 februárjában fejeződött be. Megtörtént a lerakó műszaki átadása, majd 2007 szeptemberében elindult a hulladékszállítási szolgáltatás. Tervezett fejlesztések A Bihari Szilárd Hulladéklerakó és Hasznosító Társulás tagtelepüléseinek települési szilárdhulladék-lerakóinak rekultivációja című projekt keretén belül Berettyóújfalun a lerakó az átmeneti rekultivációs folyamat során egy átmeneti záró réteget kap, majd ezt követően, miután a hulladéktest elérte végleges formáját, teljesen lezárható lesz. A pályázatnak az a célja, hogy visszaállítsa a környezet eredeti állapotát. Ahhoz, hogy mindez tudatosuljon a lakosságban, különböző rendezvények keretein belül ismerhetik meg a munkálatokat, a környezettudatos életmód, a fenntartható fejlődés, valamint a szelektív hulladékgyűjtés és a komposztálás mindennapjainkat meghatározó hatásait. Közszolgáltató

A településen hulladékkezelési engedéllyel és telephellyel rendelkező szakcég végzi a hulladék gyűjtését és szállítását. 45. ábra: Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya

Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya 98% 96% 94% 92% 90% 88% 86% 84% 82% 2006

2007 Derecske

2008

2009

2010

Hajdú-Bihar megye átlag

Országos átlag

Forrás: TEIR ITS adatbázis

Szelektív hulladékgyűjtés

A városban a közszolgáltató működtet szelektív hulladékgyűjtést.

ITS Konzorcium

2011

2012


166

46. ábra: A lakosságtól szelektív hulladékgyűjtésben elszállított települési szilárd hulladék aránya

A lakosságtól szelektív hulladékgyűjtésben elszállított települési szilárd hulladék aránya 0,06 0,05 0,04 0,03 0,02 0,01 0 2006

2007 Derecske

2008

2009

2010

Hajdú-Bihar megye átlag

2011

2012

2013

Országos átlag

Forrás: TEIR ITS adatbázis

Derecskén hulladékudvar nem található, de 10 gyűjtősziget üzemel. A gyűjtőszigeteken jellemzően papírt, műanyagot, fémet és üveget gyűjtenek arra alkalmas és megfelelő edényzetben. Állati eredetű hulladékok

A településen állati eredetű hulladékok gyűjtését és átmeneti tárolását biztosító létesítmény nem működik. A Derecske-Létavértes kistérségben (mint általában az ország legtöbb térségében is) az önkormányzatok, közegészségügyi és környezetvédelmi hatóságok egyik, egyre kritikusabb problémakörét jelentik az állati hulladékok kezelésével (gyűjtés, szállítás, feldolgozás) kapcsolatos feladatok ellátása, megvalósítása. E kritériumoknak való megfelelés jogi alapját Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásával a hazai szabályozás (41/1997.(V.28.) FM r., 71/2003.(VI.27.) FVM. r.) és az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. Törvény mellett az elsőbbséget élvező EU szabályozás (1774/2002.EK) képezi. A jelenlegi helyzetben – az állandóan változó állatlétszám miatt – a Derecske-Létavértesi kistérség településein lévő állattartó telepek, valamint a lakosságnál tartott állatlétszámok egyértelműen nem mérhetők fel, azonban folyamatos csökkenés a jellemző. A rendelkezésre álló adatok Derecskéről: állattartó telephelyek és vágóhidak száma 8 db, állatlétszám (kb.14200, ebből 6000 sertés, 200 juh, 2000 szarvasmarha, 6000 baromfi), gyűjtés és elhelyezés gyepmesteri telepen konténerbe (ATEV).

Folyékony hulladék

A település szennyvízelvezetésével kapcsolatos információkat az 1.16.2 fejezet tartalmazza. A területen és 5 km-es körzetében található települések több mint kétharmada csatornázatlan. A szennyvizet legtöbb esetben szennyvíztelepre szállítják; mind a csatornázott, mind a csatornázatlan települések esetében. A szennyvíztisztító telepekről származó tisztított szennyvíz befogadói vízfolyások és felszín alatti víztestek. A bevezetések hatásai az egyes befogadókra esetenként jelentősek. Egyéb, nem kommunális vízbevezetések között élelmiszeripari, termálvíz, fürdővíz, bányászati, halászati és egyéb feldolgozóipari szennyvízterhelés fordul elő a területen, amelyek hatása a felszíni vízfolyásokra és felszínalatti víztestekre esetenként jelentős.

ITS Konzorcium


167

1.17.7 Vizuális környezetterhelés

Iparterületek a település külterületén, a főutak mentén találhatóak. Elhanyagolt, romos állapotú épületekből a belvárosban több is található, melyek megszűntetése, felújítása a városkép javításához elengedhetetlen. A településkörnyéki területek nagy hányada elhanyagolt (potenciális élőhelyek). A felhagyott bányák jelentős része degradált, nem rekultivált. A vasút állapota elhanyagolt. Sok a rendezetlen vízelvezető árok. Sok a településkörnyéki illegális hulladéklerakó. 1.17.8 Árvízvédelem

Derecske a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság működési területén található, nem szerepel ártéri öblözetben. 54. térkép: Az ártéri öblözetekbe eső települések Hajdú-Bihar megyében

Forrás: Hajdú-Bihar megye Helyzetfeltárása 2012

1.17.9 Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák

A fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák az alábbiak: Nagy problémát jelent a belvizes időszakban a mezőgazdasági területeken megálló víztestek kezelése. A lakosságot érő környezeti terhelések közül elsősorban a közúti közlekedés levegő- és zajszennyező hatása említhető meg, amely főleg a forgalmasabb közlekedési utak mellett élőket terheli. Alacsony az erdőterületek, valamint a mezővédő erdősávok aránya, állapotuk rendezetlen. ITS Konzorcium


A felhagyott bányák jelentős része degradált, nem rekultivált. Magas a belvízzel veszélyeztetett területek aránya. Magas a települési szennyvízszikkasztók száma. Magas a belterületi állattartás. A külterületi trágyaülepítők szigetelés nélküliek, földmedrűek. Ellenőrizetlen a vegyszer és a műtrágya használat a mezőgazdaságban. Az ipari és egyéb szennyezések ártalmatlanítása nem történt meg.

ITS Konzorcium

168


1.18

169

Katasztrófavédelem

Derecske földrajzi elhelyezkedéséből következően a terület felhasználást korlátozó tényezők tekintetében szerencsés helyzetben van. Az Alföld azon területén fekszik, amely kevéssé földrengésveszélyes, barlangok, valamint alábányászott területek sem fordulnak elő. Csúszás és süllyedésveszélyes területek is elsősorban a vízrajzi viszonyokhoz igazodva jelennek meg kockázatként. Építésföldtani szempontból a talajmechanikai differenciák jelenthetnek problémát, főként a város azon területein, ahol figyelemmel kell lenni a talajvíz szintjére is. A település közigazgatási területén halad át a Derecskei–Kálló víztest, a Derecskei–főcsatorna, valamint a Derecskei–víztározó. A mélyebben fekvő területeken időnként belvíz jelenthet meg, a település belvíz veszélyeztetettsége mérsékelt. A település közigazgatási területén halad át a Berettyó víztest, ami okán a terület közepesen veszélyeztetett árvíz szempontjából. Mély fekvésű területek a város külterületein fordulnak elő, ahol egyes morfológiai mélyedésekben időnként belvíz jelenhet meg, a település belvíz veszélyeztetettsége mérsékelt. A belvíz-veszély másik formája a csapadék-elvezetés hiányosságaiból, illetve hibáiból adódhat, hiszen az elmúlt években többször előfordult, hogy a hirtelen lezúduló csapadékot nem tudta elvezetni a csatornarendszer, illetve számos esetben a szennyvíz-elvezető rendszeren keresztül visszatört a csapadékvíz, ezért az elkülönített csapadékelvezető rendszer bővítése indokolt. 1.18.1 Építésföldtani korlátok

Alábányászott területek, barlangok és pincék területei Derecske területén alábányászott területek, barlangok és pincék nincsenek. Csúszás, süllyedésveszélyes területek A város területén a domborzati viszonyokból és a tájhasználatból adódóan csúszás- és süllyedésveszélyes terület nincs. Földrengés veszélyeztetett területek Magyarországon évente átlagosan 100-120 kisebb földrengés van, mely a lakosság részéről nem érzékelhető. Kb. évente négy-öt olyan földrengés keletkezik, mely az epicentrum környékén már jól érzékelhető, de jelentős károkat nem okoz. Jelentős károkat okozó földrengés 15-20 évente keletkezhet.

ITS Konzorcium


170

55. térkép: A földrengések területi eloszlása Magyarországon. A szürke körök a historikus rengéseket (456-1994), a piros körök az utóbbi évek rengéseit (1995-2009) mutatják

Forrás:foldrenges.hu//index.php?option=com_content&view=article&id=94:magyarorszag-foeldrengesveszelyeztetettsege&catid=5:geofizika&Itemid=7

Legutóbbi érezhető rengések: 2015.01.01 Cserhátsurány-Nógrádmarcal, 2014.08.03 Cserhátsurány 2014.06.04 Bükk hegység 1.18.2 Vízrajzi veszélyeztetettség 1.18.2.1 Árvízveszélyes területek

A települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet mellékletében Derecske nem szerepel. Az 1.17.8 fejezetben foglaltaknak megfelelően a településnek árvízzel veszélyeztetett területei nincsenek. 1.18.2.2 Belvízveszélyes területek

A település belvízrendszerének bemutatását az 1.17.2.1 fejezet tartalmazza. A települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet mellékletében Derecske nem szerepel.

ITS Konzorcium


171

56. térkép: Magyarországi belvíz-veszélyeztetettségi térkép

Forrás: A magyarországi belvíz-veszélyeztetettségi térkép elkészítésének szakmai, kutatási megalapozása, BELVÍZINFO Projekt (GOP-1.1.1-2008), www.belvizinfo.hu

Az 1.17.2.1 fejezetben foglaltaknak megfelelően Derecske mérsékelten belvíz által veszélyeztetett terület. 1.18.2.3 Mély fekvésű területek

A Derecskén mély fekvésű területek nincsenek. 1.18.2.4 Árvíz és belvízvédelem

Derecske belvízzel közepesen veszélyeztetett területek közé tartozik. 1.18.3 Egyéb katasztrófavédelmi tényezők 1.18.3.1 Kedvezőtlen morfológiai adottságok

Kedvezőtlen morfológiai adottság (pl. lejtés, falszakadás) Derecske területén nincs. 1.18.3.2 Mélységi, magassági korlátozások

korlátozások

és

tevékenységből

eredő

Derecske mélységi, magassági, valamint tevékenységből eredő korlátozások nincsenek. 1.18.3.3 Ipari veszélyforrások

A városban egy olyan üzem működik, melyek az általa folytatott tevékenység alapján veszélyes üzemnek minősül. Veszélyes ipari üzem: Felső küszöbértékű üzem: KITE Zrt. - 4130 Derecske Külterület 0110/7. hrsz. – Mezőgazdaság ITS Konzorcium


1.19

172

Ásványi nyersanyag lelőhely

Derecskén az alábbi érvényes hatósági engedéllyel rendelkező bányászati területek, kutatási engedéllyel rendelkező területek és Műszaki üzemi terv határozattal rendelkező bányák találhatóak: Derecske I. – szénhidrogén földgáz Derecske III. – szénhidrogén földgáz

ITS Konzorcium


1.20

173

Városi klíma

Az általános éghajlati viszonyok leírását az 1.12.1.2 fejezet tartalmazza. A városban sajátos klimatikus viszonyok alakulnak ki (városklíma), amelyek hőhullámok idején különösen megterhelőek lehetnek. Az egyes városok klímája között jelentős eltérés lehet, mely eredhet az épületek, építmények, burkolatok fizikai jelenlétéből, vagyis az összetett beépítési struktúrából, a burkolatokon használt vízzáró anyagok (aszfalt, beton) miatt megváltozott lefolyási viszonyokból, az alacsony növényborítottságból, a sokféle emberi tevékenység általi (közlekedés, fűtés, ipar) kibocsátásból (hő, vízgőz, szennyező anyagok, stb.). Ezek a tényezők együttesen jelentősen módosítják a városok klimatikus viszonyait a szabad térszínekéhez képest. Ennek legszembetűnőbb megnyilvánulásai például a város légterében kialakult hőtöbblet (ún. városi hősziget), a megváltozott átszellőzési viszonyok, a levegőminőségi problémák. A fentieknek megfelelően szükségszerű, hogy a településszerkezeti, a szabályozási és beépítési tervekben, a zöldterületi rendszer tervezésben és a közút- és közműtervezés során nagyobb hangsúlyt kapjanak a klimatikus szempontok. A település nem tagja a Klímabarát Települések Szövetségének.

ITS Konzorcium


174

2 Helyzetelemző munkarész 2.1

Társadalom: Demográfiai viszonyok és tendenciák

A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése

Derecske népességszáma az utóbbi évtizedben folyamatosan csökken  melynek elsődleges oka a negatív vándorlás  csak úgy, mint a népsűrűség, ami viszont még így is jóval a megyei átlag felett van. A városban a fiatalok száma csökkenő tendenciát mutat ellentétben az idősek arányával, amely viszont  az országos tendenciához hasonlóan  nő. A lakosság elenyésző részét képező általános iskolai végzettséggel sem rendelkező felnőtt lakosainak száma az országos és megyei átlagnál jóval nagyobb arányban csökkent (-62%) 2011-re. Ennél fontosabb viszont, hogy a magasabb képzettségi szinttel  minimum érettségi  rendelkezők száma mind az országos, mind pedig a megyei átlagnál magasabb arányban  érettségizettek 44%, felsőfokú végzettséggel rendelkezők 87%  növekedett 2001-hez képest. Ennek ellenére Derecske lakosságának iskolai végzettsége összességében elmarad a megyei átlagtól. A gazdasági aktivitás terén a népszámlálási adatok alapján az inaktív keresők és az eltartottak arányának csökkenése figyelhető meg, amely a foglalkoztatottak és a munkanélküliek számának növekedését indukálta. A munkavállalók több mint felét az ipar és építőipar foglalkoztatja (55,3%). A munkanélküliek száma folyamatosan nőtt 2000-óta, melyben visszaesés csak 2011 és 2013-ban történt. Derecske lakosai közül az adóköteles jövedelemmel rendelkezők aránya 43,7%, ami átlagos értéknek mondható megyei szinten, viszont alacsonyabb, mint az országos átlag. A városban az egy lakosra jutó nettó éves jövedelem átlagos összege alacsonyabb (-24,6%) a megyei átlagnál. A szociális támogatásra szoruló réteg a város népességének több mint 10%-át teszi ki.

Települési közösség (kohézió, kultúra, hagyományok, civilek) – a közösség, mint településfejlesztő erő

Derecske városa nagy lehetőséget hordoz magában annak ellenére, hogy a tanulók és a munkavállalók jelentős része napi szinten igazik Debrecenbe. Földje kiváló biogazdálkodásra, az oktatás terén komoly hagyományokkal rendelkezik, telekárai alacsonyak, közutakon jól elérhető. A város sportélete dinamikusan fejlődik, kulturális életét tekintetében a hagyományok őrzésére és a népművészetre komoly hangsúlyt fordít, melyeket a lakosság támogat, a kulturális programokat látogatja. A helyi lakosok nagy mértékben elkötelezettek a közösségi tevékenységek iránt. A városban számos, túlnyomó részt önálló helyi civil szervezet működik az Önkormányzattal egyetértésben. Ezen szervezetek tevékenységükkel az életminőség, a helyi identitás öregbítéséhez és a település hírnevének öregbítéséhez is aktívan hozzájárulnak.

Intézményrendszer (közszolgáltatások) és városüzemeltetés

Derecske Város Önkormányzata a település és a szolgáltatások infrastruktúrájának szinten tartása és javítása érdekében folyamatos fejlesztéseket hajt végre a városban, a pénzügyi finanszírozás korlátozottsága miatt jellemzően európai uniós forrás segítségével. A városban egy-egy óvoda és bölcsőde, általános iskola és középiskola működik, melyekben a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma jelentős mértékű. A helyi házi-, fogorvosi és védőnői szolgálat mellet az egyéb egészségügyi szolgáltatásokat, járóbeteg szakellátásokat a berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórházban vehetik igénybe a lakosok. Fontos szerepe van a településen a szociális közszolgáltatásoknak (pl. házi segítségnyújtás, családsegítő szolgálat). A helyi viszonyokat, problémákat feltáró és rájuk

ITS Konzorcium


175

megoldást kínáló helyi esélyegyenlőségi programot 2013-ban készítették el a város tekintetében, mely problémák megoldása még a jövőre nézve is fontos feladat. A helyi kulturális élet „központja” a Városi Művelődési Központ és Könyvtár – mely a pályázati lehetőségeket kihasználva folyamatosan fejlesztésre kerül -, valamint a Sportcsarnok. Gazdaság szerkezet és dinamika

Derecske és térségének gazdasági ereje a rendszerváltást követő, a gazdaság szerkezetében végbement átalakulás következtében jelentősen visszaesett, ma gazdasági vonzáskörzete gyakorlatilag csak a környező településekre terjed ki. A városban fellelhető több mint félezer vállalkozás 62%-a a tercier szektorban  melynek aránya növekedésben van , 28% az ipar és építőipar és csupán 10 % a rendszerváltást követően csökkenő tendenciát mutató mezőgazdaság területén működik. Az aktív korú foglalkoztatottak aránya országos átlagszint alatt van a városban, ellenben a város foglalkoztató képessége a megyei átlaggal megegyezik. Az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték évtizedes távlatban növekvő ütemű javulást mutat, de az országos átlagtól még mindig messze elmarad. A városból eljárók  közülük a fele a megyeszékhelyre, Debrecenbe járnak át  aránya jelentősen nagyobb, mint a Derecskére bejárók száma. A mezőgazdasági szektorra jellemző az egyéni gazdaságok magas aránya, viszont az utóbbi években ezen gazdasági ág a 2/3-ára esett vissza. A mezőgazdasági vállalkozások száma az utóbbi években viszonylag állandó, jóval meghaladva mind a megyei, mind az országos átlagot. Az ipar területén a fa-, fém- és építőipar jelenléte dominál, ipari pari címmel ellátott terület Derecskén nem található. Viszont jelentős barna- és zöldmezős területekkel rendelkezik, melyek ipari, kereskedelmi fejlesztéseknek kedvező színteret nyújthatnak, a szükséges infrastruktúra könnyen kiépíthető a területen. A szolgáltatási szektor területén a kereskedelmi vállalkozások száma jelentős, a mikro- és kisvállalkozások dominanciája jellemzi. A kereskedelem vonatkozásában elmondható, hogy az élelmiszer üzletek száma csökken, a ruházati üzletek mennyisége a korábbi évek visszaesése után ismét növekvőben van. Az idegenforgalom, vendéglátás jelentősége nő, kiemelkedő év volt a város történetében ilyen szempontból a 2013-as év, mikor is több mint 300 vendég fordult meg valamilyen derecskei szálláshelyen. Az ingatlanpiacra jellemző 2003-tól a folyamatos növekedés: az adásvételek száma 2010-ben volt a legmagasabb, míg a négyzetméter árak 2008-ban érték el a maximumot, mely után gyorsan csökkent az építkezések volumene, mely 2013-ban érte el minimumát. A gazdaság bármely ágazatának fejlesztése az önkormányzat adóbevételeit növeli, közvetetten pedig hat a helyi gazdaság más szektoraira (pl. kiskereskedelem), illetve a magasabb adóbevételeken, az új munkahelyek megléte miatt nyújtandó kevesebb szociális segély miatt növekedhet az önkormányzat által biztosított közszolgáltatások színvonala. A gazdasági – ipari fejlődés dinamikus beindulásának alapvető akadálya van: Magas arányú elvándorlás (köztük a fiatal értelmiség száma magas). -Csökkenő lakónépesség, jelentős mértékű a természetes fogyás. Kicsi a város tőkevonzó képessége. A város közlekedési kapcsolata egysíkú, túlzottan a 47. számú főútra épül. Többnyire izoláltan működő civil szervezetek. A gazdaság nem rendelkezik húzóágazattal. Nagyobb létszámot foglalkoztató vállalatok száma elenyésző. Kevés a magasabb hozzáadott érték-termelő vállalkozások száma.

ITS Konzorcium


176

Mezőgazdasági termékek feldolgozottsági szintje alacsony. Önkormányzat vagyoni helyzete és gazdálkodási egyensúlya

Az önkormányzat egyik legfontosabb feladata a város stabil pénzügyi pozíciójának megőrzése, a lakosság életszínvonalát javító szolgáltatások bővítése, fejlesztések megvalósítása és megfelelő tartalék képzése. Legnagyobb bevételét a saját folyó bevételek, illetve az állami hozzájárulások és támogatások, míg legnagyobb kiadásait a működési költségek adják. A 2013-ban változott az állam és az önkormányzat közötti feladatmegosztás, mely révén az önkormányzat elesett a SZJA részesedéstől, az illetékbevételektől, továbbá a gépjárműadó csupán 40%-a maradt a város kasszájában. Az Önkormányzat elfogadott gazdasági programmal rendelkezik az elkövetkező 5 évre, mely program számos fejlesztést tartalmaz, mind a városfejlesztés, városüzemeltetés, humán és szociális szolgáltatások, mind pedig a kultúra és sport területén. A városfejlesztéssel kapcsolatos döntéseket  más településekhez hasonlóan  a képviselőtestület hozza meg, a fejlesztések végrehajtása a városfejlesztős társaság feladata. A város egyik legnagyobb problémáján  a foglalkoztató képességen, foglalkoztatási helyzeten  közfoglalkoztatás keretében próbál segíteni. Az önkormányzat 23 lakáscélú ingatlannal rendelkezik, mely bérlakások a városban elszórtan helyezkednek el. E mellett lakásfenntartási támogatás is igénybe vehető a városban.

Táji és természeti adottságok

Derecskén az ipari méretű agyag előfordulás emelhető ki, azonban a legfontosabb természeti erőforrást a termékeny mezőgazdasági talaj jelenti. Ennek megfelelően a szántóföldi igénybevétele csak nem kizárólagos. A beépítésre szánt területek növekedésével ezen területek mennyisége csökken. A város területén sem országos, sem térségi jelentőségű tájképvédelmi terület nem lett kijelölve, de kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (Natura 2000) található a várostól délre, valamint nemzeti természetvédelmi oltalom alatt álló terület a Bihari-sík Tájvédelmi Körzet. Védeni szükséges továbbá a Kabai út északi részéhez közel kiemelten védett régészeti lelőhelyet, valamint a további három régészeti lelőhelyet, valamint a külterületi halmokat. Külterületen kiemelkedő természeti érték még a víztározó, horgásztó, valamint a körülötte található erdőterület.

Zöldfelületek

Az egy főre jutó zöldfelület mértékének tekintetében Derecske jóval az országos átlag fölött van, ám azok funkciótalanok, valamint nem alkotnak egységes rendszert. Ezért a fejlesztések fő célja ilyen szempontból a településkép és a környezet minőségét javítani zöldfelületi elemek kialakításával, megfelelő növényfajok telepítéséval, továbbá a pihenés-játék-sport lehetőségét megteremtő közparkokat kialakítani. Derecske területén a Főtér az egyetlen olyan közpark, mely ellátja funkcióját: rekreáció és rendezvények szervezésének lehetőségét biztosítja. A városban egy darab játszótér található, mely 2006-ban épület EU szabványoknak megfelelően. Számos terület van kijelölve közpark létrehozására, mely segítené a közösségi élet fellendülését és szélesítené a rekrációs lehetőségek biztosítását. A városban számos szempontból kiemelt fontossággal rendelkeznek a zöldsávok, fasorok. A korlátozott használatú zöldfelületek közül a sportpálya és a temető kondiciónáló hatása jelentős, a Sáros-tó környezetében egy gyógyfürdő és strand megvalósítása van megcélozva a szükséges zöldfelületi fejlesztésekkel együtt. Az iskolás, óvodák udvara jellemzően burkolt, zöldfelületi szempontból csekély jelentőséggel rendelkeznek. A külvárosi lakóövezetek zöldfelületeinek biológiai aktivitási indexe – más városokhoz, településekhez hasonlóan – magas.

Épített környezet (épített örökség)

A járási központ, Derecske közigazgatási szempontból bel- és külterületre oszlik, előbbit a 47. sz. fűút választja ketté, magterülete 5 funkcionális városrészből áll. Derecskére barnamezős területtel érintett település. A településen három szegregációs veszélynek kitett terület van, melyekre általánosan jellemző a kisvárosias, kertes házas elrendezés, kielégítő lakás-komfortfokozattal, viszont minimális csatornázottsággal. ITS Konzorcium


177

A lakóterületre általánosan jellemző a fölszintes oromfalas nyeregtetős beépítés, a telek mélységében csökkenő épületszélesség, a kocka-, utcákkal párhuzamos házak számának csökkenése. A belvárosra jellemző a polgári jelleg, különleges intézményi területe a temető. Régészeti szempontból fontos és védett területek találhatóak a településen és határán, valamint védettséget élveznek a külterületen található halmok is. A városon belüli védett épületek, műemlékek jellemzően – más településekhez hasonlóan - a városközpontban találhatóak, melyek őrzik a történelmi városképet. Közlekedés

A megyeszékhelytől 20 km-re elhelyezkedő járási központ közvetlen országos gyorsforgalmi kapcsolattal nem rendelkezik, ám az M35 autópálya és a tervezett M4 autópálya közelsége kedvező adottság a város számára, továbbá így Budapest és az ország nyugati tájairól való elérési lehetőség kiváló. Bár a város nem számít térségi jelentőségű közlekedési csomópontnak, Debrecen közelsége meghatározó. A helyi közlekedést az aktív közlekedők határozzák meg (a jelentős gyalogos forgalom mellett a kerékpárral közlekedők aránya a városban 55%), melyet a 2,4 km hosszú kiépített kerékpárút segít. A megye egyik fontos fűútja, a 47. sz másodrendű főút a városon áthalad, mely jelentős átmenő teher-és személygépkocsi forgalmat, valamint zaj-és levegő szennyezést jelent a városra nézve. Autóbuszos közösségi közlekedés szempontjából a hálózati lefedettség – néhány összekötő út kivételével – lényegében megegyezik a közúthálózattal, fizikailag minden település elérhető, így a város e szempontból is regionális alközpontnak tekinthető. Az autóbuszos közlekedést kizárólag helyközi járatok látják el a környező nagyvárosok irányába, helyi autóbuszos közlekedés nincs. A vasúti közlekedést a 106-os számú vasútvonal és két megállóhely biztosítja, melyek fejlesztése, revitalizációja szükséges. A város parkolóhelyekkel viszonylag jól ellátott, ez alól kivételt képezhetnek a főbb úti célok közelében a belvárosban található parkolók. A városban fizetős parkoló nincsen.

Közművek és elektronikus hírközlés

Derecske ivóvízellátására potenciális szennyező forrást jelent az állattartó telepek állatállománya - melynek megakadályozására nagy figyelmet fordítanak -, továbbá az elszivárgott szennyvíz, valamint a háztartások szikkasztói. Míg városban az ivóvíz hálózatra bekötött ingatlanok aránya 100%, addig a 2015 tavaszára elkészülő szennyvízprogram előtt a szennyvízcsatorna-hálózattal ellátott ingatlanok aránya csak 12-15 % volt. A beruházás során 100%-os a csatornázottsági szint. A város belvízzel közepesen veszélyeztetett területen helyezkedik el. Ipari szennyvizek kibocsátása nem történik. További problémát és jelentős károkat okoz – különösen egyes városrészeken – az eső-és belvízelvezetés hiánya. Derecske villamos energia ellátottsága biztosított, gázvezetékek a város utcáinak 95%-án található, melynek köszönhetően a fűtési időszakban nem jelentős az ebből adódó füst- és légyszennyezés. Megújuló energiaforrások az óvoda felújítása során kerültek beépítésre napkollektorok és talajszondás fűtés révén. Az elektronikus hírközlés infrastruktúráját tekintve, míg a kábeltelevíziót használók aránya 2001 és 2013 kötött jelentős növekedést mutatott, melyet a 2004-es kiépítés tett lehetővé, addig a nyilvános távbeszélő állományok aránya jelentősen lecsökkent. Szélessávú internet a városban mindenütt biztosított.

Környezetvédelem klímatudatosság/ energiahatékonyság

Derecskén és környékén a talaj igen változatos összetételű: kiemelkedő közülük a felszín több mint felét borító, kedvező termékenységű csernozjom talaj, valamint a mezőgazdaságilag értékes szikes talajok. A felszíni folyó vizek tekintetében a terület számos vízfolyással – legfőképpen csatornával – sűrűn behálózott, melyek közül védett terület a dévéres halas víz, a Keletfőcsatorna. Derecske belvízzel közepesen veszélyeztetett térség.

ITS Konzorcium


178

A felszín alatti vizek tekintetében az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő települések közé tartozik – kivéve a vízbázisok védőterülete, mert azok kiemelt érzékenységűek , a rétegvíz mennyisége csekély. A felmért vízgazdálkodási problémák megoldására, a kitűzött célok megvalósítására a csatornahálózat fejlesztésére kiírt pályázat adhat megoldást. A levegő minőségét leginkább befolyásoló szennyezők a közlekedésből, a lakossági fűtésből és az ipari tevékenységekből származnak, a zaj- és rezgésterhelést leginkább a 47-es úton közlekedő járművel adják. A hulladékkezelés kérdéskörében a legnagyobb problémát az állati eredetű hulladékok és a csatornázatlanság jelenti.

ITS Konzorcium


179

3 Helyzetértékelő munkarész 3.1

Helyzetelemzés eredményeinek értékelése

3.1.1 A folyamatok értékelése

A rendszerváltás óta eltelt időszakban a gazdasági és társadalmi környezet jelentősen átalakult Magyarországon. Számos kihívással szembesült az ország, mely minden városlakót, így a derecskeieket is érintette. Ilyen kihívások voltak piacgazdaságba való átmenet, a globalizáció, az európai integráció vagy gazdasági világválság. Derecske Magyarország perifériáján fekvő kisvárosa, amely a rendszerváltás után kétségkívül leértékelődött a magyar gazdaságban, tartóssá vált bizonyos megyén belüli területeken az alacsony foglalkoztatás, a gazdasági pangás. Derecske fokozatosan, egyre erősebben integrálódik abba a térbe, amely itt a Kárpát-medence észak-keleti részén veszi körbe. Az integrációját nagymértékben segíti, hogy kiemelt központi szerepet kapott, mint járásközpont. Derecske településközi kapcsolatai erősödtek, elsősorban a közművek fejlesztése és működtetés tekintetében, a közlekedési kapcsolatokat és az ingázás kiszolgálását illetően, valamint a humán és szociális szolgáltatási intézmények ellátási területei vonatkozásában. E területeken a város jó alapszínvonalú alapszolgáltatást nyújt a lakosainak. Derecske mára egy európai életminőséget kínáló, élhető várossá vált. A város elkötelezett az energetikai fejlesztések iránt, számos középület újult meg és használ megújuló energiát, mely hozzájárul az intézmények fenntartható működtetéséhez és egy kiegyensúlyozott önkormányzati gazdálkodáshoz. Az elmúlt évtized legjelentősebb gazdasági és társadalmi nehézségét a gazdasági világválság által teremtett recesszió jelenti. A statisztikai adatok szintjén is egyértelműen kimutatható, hogy csökkent a vállalkozások száma, csökkent a fizetőképes kereslet, a lakásépítések száma, ahogy csökkent a foglalkoztatottak száma és nőtt a gazdaságilag inaktív lakosok aránya. A korábbi időszak kedvezőtlen demográfiai trendje megállni látszik, mindamellett, hogy a korstruktúra az országos tendenciákhoz hasonlóan az öregedő társadalmat mutatja. Javuló tendenciát mutatnak a képzettségi adatok, csak úgy, mint a jövedelmi viszonyok. Jellemző a városban a fiatalok elvándorlása is, akik munkalehetőség híján az egzisztenciájuk megteremtéséhez a környező nagyvárosokat választják. Ez a tendencia hozzájárulhat a tovább csökkenő népességszámhoz és a romló korstruktúrához. A város széleskörű kötelező és önként vállalt pénzbeli és természetbeni szociális ellátást nyújt a rászorultaknak (pl. bérlakások). A városban elaprózott a vállalkozási szerkezet, jellemző a mikro- és kisvállalkozások dominanciája. Az iparszerkezetből hiányoznak a magas technológiai színvonalat képviselő ágazatok és jellemzően alacsony a domináns ágazatban, a mezőgazdaságban, a termékek feldolgozottsági foka is. Derecskén alapvetően hiányos a turisztikai intézményrendszer is (TDM rendszer nincs kiépítve). A város jelentős szerepet vállal a helyi gazdaságfejlesztésben, segíti a helyi gazdaságot. Derecske kedvező a gazdaságföldrajzi fekvése a megyeszékhely viszonylagos közelségének köszönhetően, mely számos potenciált jelenthet mind a gazdaság, mind a turisztika fejlesztéseihez. A városban aktív a lakosság, kiemelkedően magas civil szervezet működik Derecskén, akiknek partnerségi együttműködésük van a város vezetésével és aktívan részt vesznek a város közösségi, sport és szociális életében, a városfejlesztésben. .

ITS Konzorcium


180

3.1.2 A város és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése - SWOT elemzés

A helyzetelemzés munkarész megállapításainak és a városi adottságok figyelembe vételével, készült a település SWOT - elemzése. Ennek lényege, hogy táblázatba szedve sorakoztatja fel Derecske gyenge és erős pontjait, valamint azt, hogy milyen erőforrásokat képes mozgósítani, azaz melyek a külső tényezőkből adódó lehetőségei és milyen, külső tényezőkből fakadó veszélyekre számíthat 47. táblázat: Belső tényezők elemzése Erősségek

Gyengeségek

Járási központ Térségi központi szerepet tölt be a társadalmi-, gazdasági-, kulturális- és oktatási területen Országhatár (Nagyvárad) közelsége 24 Arany Koronás termőföld Nagyon erős a mezőgazdasági vállalkozóknál a tudásállomány Országosan ismert mezőgazdasági termelők és termékek Jelentős természetvédelmi területtel rendelkezik Kedvező környezeti állapot a nagyobb szennyező források hiánya miatt A félórás közúti izokrón lefedi a járás egész területét Kisvállalkozói, kisiparosi hagyományokban gazdag múlt (asztalos, bádogos, vízvezeték szerelő, ács /építkezéshez kapcsolódó szakmák/) A vállalkozások száma 10 év alatt (2000-2010) kb. a duplájára nőtt Bővítésre alkalmas ipari terület (Vállalkozói park) A vezetékes infrastruktúrák kiépítettsége közel 100%-os Erős, jól működő civil szervezetek jelenléte a városban Jelentős sportélet Közeli fekvés a régió központjához Debrecenhez, valamint Nagyváradhoz Nyitott, jól szervezett önkormányzat Az önkormányzat gazdálkodása kiegyensúlyozott Kulturális események jelentős vonzáskörzettel Országos főút mellett fekszik zöldterületek nagy aránya idősebb lombos faállomány a centrumban EU szabványnak megfelelő játszótér Előny a közúti tranzitfolyosók és Debrecen közelsége Megfelelő autóbuszos ellátottság a 47-

Az ország periférikus keleti részén való elhelyezkedés Elöregedő korösszetétel Magas arányú elvándorlás (köztük a fiatal értelmiség száma magas) Csökkenő lakónépesség, jelentős mértékű a természetes fogyás Munkanélküliséggel sújtott terület A potenciális turisztikai vonzerők infrastrukturális hiányosságai Kicsi a város tőkevonzó képessége A várostest közlekedési kapcsolata egysíkú, túlzottan a 47. számú főútra épül. Többnyire izoláltan működő civil szervezetek Gyenge városmarketing A gazdaság húzóágazata a mezőgazdaság, relatíve alacsony foglalkoztatottsággal Nagyobb létszámot foglalkoztató vállalatok száma elenyésző Kevés a magasabb hozzáadottértéktermelő vállalkozások száma Mezőgazdasági termékek feldolgozottsági szintje alacsony funkció nélküli belvárosiés zöldterületek kevés játszótér (1 db) A csapadékvíz és belvíz elvezetés infrastruktúrája hiányos A legnagyobb átmenő forgalmú irány keresztezi a várost A közlekedési szerkezet kvázi sugaras szervezése miatt a belvárost és a városközpontot térségi átmenő forgalom is terheli Országos és helyi közutak rossz állapota Hiányos kerékpáros infrasturktúra A vasútállomás utasforgalmi szolgáltatási szintje rossz Veszélyes baleseti góchelyek A kiépített utak aránya alacsony Parkolási problémák, kevés parkolóhely

ITS Konzorcium


Erősségek

181

Gyengeségek

es főút vonalában Magas a kerékpárosok részaránya a helyi forgalomban Nemzetközi repülőtér elérhető 22 km-en belül. Jó tömegközlekedés (átmenő forgalomból adódóan) Az önkormányzat jelentős belterületi területekkel rendelkezik, amelyek fejleszthetők (piac és környéke, Sárostó, stb.) Középiskolai oktatás folyik a teleülésen Az önkormányzat több funkció nélküli, jelenleg üresen álló ingatlannal rendelkezik Korszerű, felújított oktatási intézmények (óvoda, iskola két épülete) Vasútállomással (2 db) és élő vasútvonallal rendelkezik a település Gazdag helytörténeti gyűjteményi anyag rendelkezésre áll

Városképbe nem illő, lepusztult, korszerűtlen épületek (gimnázium, művelődési központ, könyvtár, múzeum, rendőrség) A piac infrastruktúrája korszerűtlen, nincs fedett árusítóhely Alacsony az önkormányzati bérlakások száma A ravatalozó épülete elavult, korszerűtlen és kicsi A szállláshelyek száma alacsony 3 nagyobb város van 20 km-es körzeten belül (elszívó, akadályozó hatás) A közfoglalkoztatás miatti verseny a helyi gazdálkodókkal A humán értelmiség hiánya (a pedagógusok harmada nem helyi) Kevés az öntözött mezőgazdasági terület Nincs rekreációra, kikapcsolódásra alkalmas terület a családok számára Vendéglátó szolgáltatások hiánya A középiskolának és a hozzá tartozó kollégiumnak minimális a kapcsolata az önkormányzattal (KLIK) A civil szervezetek működése a szórakoztatás és a sport területére korlátozódik, más társadalmi funkciót nem tölt be Színvonalas rendezvények szervezésére alkalmas épület hiánya Egészségügyi szakrendelések hiánya Alacsony a társasházak száma / aránya (a fiatalok keresik) A kijelölt ipari terület infrastruktúrája hiányos (minden hiányzik) Nincs rendőrkapitányság (a település mérete és a közbiztonság indokolná) A közvilágítási rendszer több helyen korszerűtlen és több területen kiépítetlen A település nem rendelkezik hulladéklerakóval, a kerti és egyéb (pl. építési) hulladékok elhelyezése nehézkes

ITS Konzorcium


182

48. táblázat Külső tényezők elemzése Lehetőségek

Veszélyek

Európai Uniós és hazai források hatékony kihasználása Vonzó üzleti környezet kiépítése A határmenti fekvésben rejlő közös gazdasági, kulturális együttműködések Debreceni K+F központ közelsége Tercier szektor multiplikátor hatása a gazdaságra Esélyegyenlőség megteremtése Szakképzés, felnőttképzés fejlesztése A megye határain túl lévő kapcsolatok fejlesztése Testvérvárosi kapcsolatok fejlesztése Turisztikai lehetőségek hatékonyabb kihasználása a történelmi helyek fejlesztésén keresztül Ipari parki státusz megszerzése, infrastruktúra fejlesztése az ipari területen, új ipari területek kialakítása vízfolyások menti rekreációs területek kialakításának lehetősége városképi jelentőségű fasorok telepítése Az M35 autópálya kiépítése tervezett Az országos közúthálózat lokális fejlesztése / felújítása javítja a város külső kapcsolatait A kerékpárutak és -tárolók bővítése A közeli területeken a kerékpárút-hálózat fejlődik Az öntözhető mezőgazdasági területek növekedése fejlesztheti a mezőgazdaságot (komplex tervvel rendelkezik a város) Az egyházakkal való kapcsolatok erősítése Hajdúszoboszló közelségét kihasználva a turizmus fejlesztése A termálvíz készlet hasznosítása A megújuló energia használatának kiterjesztése (néhány épületen már működik, a többinél is szükséges) Az önkormányzat jelentős üdülőterületeken rendelkezik kihasználatlan ingatlanokkal (Balatonalmádi /10 ha-os telek körbekerítve, villany, víz és szennyvíz a telekhatárig kiépítve/ és Tiszacsege /résztulajdon, üzemeltetésre kiadva/) A tanuszoda projektre alapozva további fürdő szolgáltatások kialakítása, fejlesztése Derecske lássa el Debrecent és Nagyváradot élelmiszerrel

hiánya

Szakképzett fiatalok elvándorlása Kevés a születések száma Gyenge lakossági aktivitás, az összefogás

Hátrányos helyzetű lakosság arányának növekedése Nem rendelkezik elegendő gazdasági, társadalmi alappal, az olcsóbb román oldal elviszi az árumegállítás és átalakítás lehetőségeit A dinamikus iparágak a K+F központokban maradnak Az alapszolgáltatások kiépítése és a programok szervezése nagyobb költséget jelent, mint a befolyó bevételek Debrecen fejlődése megtorpan, Derecske elővárosi szerepét nem tudja betölteni A Debrecen-Nagyvárad vasútvonal fejlesztése elmarad, Derecske elővárosi szerepét nem tudja betölteni A városban növekszik a megyeszékhelyről érkező, leszakadó rétegek aránya nincs a fakivágások pótlási kötelezettségének számítására előírás Az M35 fejlesztés elhúzódása A meglévő közúti közlekedési infrastruktúrán a forgalom, ezáltal a baleseti veszélyeztetettség és a környezetszennyezés növekedése A növekvő közúti forgalom miatt csökken a kerékpározási kedv és növekvő parkolási problémák jelentkeznek Az állami közútkezelő és az önkormányzat forráshiánya miatt a fenntartási tevékenységek és a fejlesztések csúszása A pályázatokhoz szükséges önrész hiánya A jogszabályi akadályok miatt a termálvíz hasznosítása „nehézkes” A pályázatból létrehozott épületek fenntartási költségei magasak A VIDÉK leszakadása tovább folytatódik

ITS Konzorcium


183

3.1.3 A településfejlesztés és rendezés kapcsolata, a fejlesztés területi korlátai és lehetőségei

Derecske város képviselőtestülete a város építési szabályzatát és szabályozási tervét 2010-ben vizsgálta felül és fogadta el (jóváhagyott dokumentáció 2012. VII.). Az elmúlt időszakban történt módosítások annak érdekében történtek, hogy jelentősebb fejlesztési területek álljanak rendelkezésre, illetve azok megfeleljenek a városban működő beruházások megvalósítására (gazdasági hasznosításra vagy lakáscélú fejlesztésekre, ill. infrastruktúrák kiépítésére). 49. táblázat: Derecske Településszerkezeti Tervének és Építési Szabályzatának módosításai az elmúlt években Változás

Célzott fejlesztés

215/2011.(IX.29.) határozat – Településszerkezeti Terv 19/2011.(X.30.) rendelet Szabályozási Terv 26/2012.(VII.27.) Kt. sz. rendelet

- Belterülethez kapcsolódó módosítások

168/2012(VII.26.) Kt.sz.határozat

- Derecske Város Önkormányzatának 230/2004 (IX.02.) sz. határozatával elfogadott, 116/2008.(IV.24.), 215/2011(IX.29) és 168/2012(VII.26.) Kt.sz.határozattal módosított, egybeszerkesztett dokumentáció.

- Az M35-ös autópálya Debrecen közigazgatási területén kialakított 4. sz. főútig tartó nyomvonalának továbbépítését lehetővé tevő településrendezési tervmódosítást a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (továbbiakban: NIF Zrt.) kezdeményezte. Derecske város Településrendezési tervének külterületre vonatkozó módosítását 26/2012.(VII.27.) Kt. sz. rendeletével hagyta jóvá a képviselő testület, mely módosítása az M4 autópálya Berettyóújfaluországhatár közötti szakasz létesítésével összefüggésben készült.

A) A városközpont területére vonatkozó módosítások, B) A Sáros-tó sport és rekreációs területet érintő módosítások, A sport és rekreációs célú terület kiegészítésre kerül a Kossuth Lajos utca 18. és 20. szám alatti, jelenleg kertvárosias lakóterület felhasználásba tartozó ingatlanok területével. (Hrsz: 850, 849) C) Közpark kialakítása falusias lakóterületen A Budai Nagy Antal – Téglás – Nyárfa utcák által határolt tömb belsejében a Téglás utcához csatlakozóan új közpark kerül kialakításra, jelenleg falusias lakóterületi felhasználásba sorolt 1849/2 Hrsz-ú ingatlan területéből leválasztva. D) A város északi, 47-es főút bevezető szakasza melletti gazdasági zónát érintő módosítás E) Földes, Kaba irányába kivezető utak környezetét érintő módosítások F) A 47-es számú főút, belterület keleti oldalán tervezett elkerülő szakaszának újragondolása G) A belterület délnyugati oldalát, a 47-es főút városból kivezető szakaszának nyugati oldalát érintő módosítások

ITS Konzorcium


Változás

184

Célzott fejlesztés H) Falusias lakóterületbe sorolt tömb kertvárosias felhasználásba való átsorolása. A Szováti út, Mátyás király utca, Tüzér utca által határolt tömb falusias lakóterület felhasználásból kertvárosias lakóterület felhasználásba kerül átsorolásra. I) A 47-es főút városból kivezető szakasza menti déli iparnegyedet és környezetét érintő módosítás. J) A Kasz-Coop Kft. 3. számú telepével és környezetével kapcsolatos módosítások. A településszerkezeti tervmódosítás során a sertéstelep északnyugati irányban, a 0173/32 Hrsz-ú terület egy részének a felhasználásával kerül bővítésre 3. sz. módosítás: Az M35 autópálya tervezett nyomvonalának (nyomvonal változatainak) feltüntetése: Derecske város hatályos településszerkezeti terve jelenleg nem tartalmaz gyorsforgalmi útfejlesztést. A településszerkezeti terv a 2011. évi módosítás kapcsán nem volt érintett. Jelen rendezési tervmódosítás során, melynek fő feladata az M4 autópálya nyomvonalának településrendezési tervben történő szerepeltetése, és az emiatt szükséges változások átvezetése, ezzel együtt szükségessé vált a várost ugyancsak érintő M35 autópálya nyomvonalának feltüntetése

Az alapterv módosításait általában az aktuális városi, magánbefektetői, esetleg pályázati lehetőségek miatt rendelték el. A programirányos tervek elkészülte általában nem volt akadálya a beruházások indításának. Egyéb akadályokat leginkább: tulajdonosi problémák, anyagi fedezet hiánya, esetleg a befektetők visszalépése jelentett.

3.2

Problématérkép / Értéktérkép

A probléma- és értéktérkép elkészítése során felhasználásra kerültek a megalapozó vizsgálat helyzetfeltáró részének megállapításai, valamint a lakosságtól érkező vélemények. A fentiekre támaszkodva az ábrázolás során az áttekinthetőség biztosítása végett nem egyenként az összes probléma és értékek, hanem a földrajzilag ábrázolható problémák és értékek kerültek térképi formában kategorizálva bemutatásra. A térkép alapján megállapítható, hogy a problémák elsősorban társadalmi és infrastrukturális jellegűek, míg az értékek érthető módon a közigazgatási, valamint a természeti és épített környezetre fókuszálnak. Az alábbi táblázat kódjai jelennek meg a lenti térképen.

ITS Konzorcium


185

50. táblázat Derecske városra vonatkozó értékek és problémák

Környezet

Társadalom

ÉRTÉK

PROBLÉMA

Idősebb lombos faállomány Jelentős zöldfelület Jelentős természetvédelmi terület Bocskai István Általános Iskola és Alapfokú Művelődési Iskola I. Rákóczi György Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Mese-Vár Óvoda és Bölcsöde Kerékpárút

Belvizes terület

hiánya

Infrastruktúra

Épített környzet

Gazdaság

Szegregátum Szegregációval veszélyeztetett területek

Reformátum templom Katolikus templom Helytörténeti gyűjtemény Bold Agro Kft. Oplimit Hungária Kft. Kész-Gép Kft. Generálép-3 Kft. Kasz-Farm Kft. Bővítésre alkalmas ipari terület

ITS Konzorcium

Földes út Baleseti sűrűsödési zóna Csapadék elvezetés

Jelentős forgalom Járdahiány Kerékpárút hiány Parkolási probléma Korszerűtlen önkormányzati épületek Korszerűtlen piac


57. térkép: Derecske város értéktérképe


58. térkép: Derecske város problématérképe


ITS Konzorcium

186


3.3

187

Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek

3.3.1 A városrészek kijelölése, pontos lehatárolása, lehatárolás indoklása, a városrészek bemutatása

A településrészek (városrészek) kijelölésekor az irányelv az volt, hogy az hézag- és átfedésmentesen fedje le a város belterületét, valamint, hogy igazodjanak a város speciális településszerkezeti elrendezéséhez, a térszerkezeti adottságokhoz, tradíciókhoz és jelenlegi funkciókhoz. A korábbi IVS-ben megfogalmazottakkal megegyezően Derecskén 5 belterületi és egy külterületi városrész határolható le, úgymint 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Városközpont Kisderecske Keleti városrész Délnyugati városrész Északnyugati városrész Külterület

Ahogy a fentiekből látható, hogy a városban nem került meghatározásra újabban kialakult városrész. Az alábbi térkép bemutatja a városrészek elhelyezkedését a városban. A térképen az alábbi színkódolás került alkalmazásra. 1. 2. 3. 4. 5.

Városközpont – zöld Északnyugati városrész – citromsárga Kisderecske – kék Keleti városrész – lila Délnyugati városrész - narancssárga

A fejezetben használt adatsorokat a KSH a 2001. és 2011. évi népszámlálási adatai képezik. 51. táblázat: Városrészek lehatárolása Derecskén Városrész

Városközpont

Kisderecske

Keleti városrész

Lehatárolás

A 47 sz. úttól (körforgalomtól) keletre indulva a Dózsa György, Jókai, Nap, Semmelweis, Honvéd, Petőfi, Bajcsy-Zsilinszky, Hétvezér, Rákóczi, Erzsébet, Deák Ferenc, Árpád, Kossuth utcák által határolt terület. A Kandia utcától, valamint a vele szemben lévő ingatlantól, és az ott kelet felé kanyarodó vasútvonaltól északra eső terület. Kandia, Vasút, Keleti utcák és Köztársaság út által határolt terület. A Köztársaság úttól keletre eső terület, mely kezdődik a Kandia utcával szemközti ingatlantól, és tart a félkörívben a Köztársaság út déli végéig (Köztársaság - Batthyány utca kereszteződés). Köztársaság, Szabó Pál, Gábor Áron, Vágóhíd, Hajnal, Tulipán, Petőfi, Batthyány utcák által határolt terület.

ITS Konzorcium


188

Délnyugati városrész

A Köztársaság út, és a városközponttól nyugatra eső terület. Szováti út, Nyugati, Mikes Kelemen, BajcsyZsilinszky, Szabadság, Szőlő, Köztársaság, Hétvezér, Rákóczi, Erzsébet utcák által határolt terület.

Északnyugati városrész

A Szováti úttól a Kandia utcáig tartó terület. Szováti, Deák Ferenc, Árpád, Kossuth, Köztársaság, Kandia, Legelő utcák által határolt terület.

Külterület

Külterület

Forrás: Derecske Polgármesteri Hivatal, 2015

A fejezetben használt adatsorokat a KSH a 2001. és 2011. évi népszámlálási adatai képezik. 59. térkép: Derecske városrészei

Forrás: Saját szekesztés

A városrészek összehasonlítását (népesség, foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás) az alábbi grafikonok szemléltetik. A hat városrész közül az Északnyugati nevű városrész a legnépesebb. a város lakosságának 30%-a, 2.699 fő lakott itt a 2011. évi népszámlás idején. A Délnyugati városrészben 2.476, a

ITS Konzorcium


189

Keleti városrészben 1.970, a Városközpontban 1.121 fő lakott. Kevésbé népesebb városrészek Kisderecske (546 fő), és a Külterület, ahol 110 fő lakott a népszámlálás idején. 47. ábra: A lakónépesség számának megoszlása Derecske egyes városrészeiben, % Külterület 1% 1. Városközpont 13% 5. Északnyugati városrész 30%

2. Kisderecske 6%

3. Keleti városrész 22%

4. Délnyugati városrész 28%

Forrás: KSH Népszámlálás, 2011

A lakosság korosztályonkénti megoszlásának vizsgálata alapján megállapítható, hogy a Városközpontban és a Délnyugati városrészben az átlagostól magasabb az időskorúak aránya, kiugróan magas a Külterületen (39,1%). A Keleti városrészben és az Északnyugati városrészben az átlag alatti ugyanezen mutató értéke, kiugróan alacsony Kisderecskén, ahol csupán 10,4% az időskorúak aránya. Az aktív korúak aránya nem mutat jelentős eltéréseket az egyes városrészekben, a legalacsonyabb a Külterületen (59,1%), a legmagasabb a Keleti városrészben (66,5%), a többi városrészben 60-63% között van a mutató értéke. A fiatalkorúak kiugróan alacsony a Külterületen (1,8%), és kiugróan magas Kisderecskén (29,3%), a többi városrészben 13,6% és 16,7% között van a mutató értéke a 2011-es népszámlálás idején. 48. ábra: A lakónépesség korcsoportos megoszlása Derecske városrészeiben, % 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

60+ év 15-59 év 0-14 év

ITS Konzorcium


190

Forrás: KSH Népszámlálás, 2011

A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a legalacsonyabb a Városközpontban (10,5%), a legmagasabb pedig a Külterületen (81,5%). Kiugróan magas még ez a mutató Kisderecskén, ahol 52,9%-os. A foglalkoztatottak aránya a Külterületen (19,5%) és Kisderecskén (44,9%) és az Északnyugati városrészben alacsonyabb és a Keleti városrészben (56,7%) és a Városközpontban (55,4%) a legmagasabb. Az előzőekkel összefüggésben a munkanélküliek aránya Kisderecskén (25,8%) és az Északnyugati városrészben (21,0%) nagyon magas, a Keleti városrészben (13,7%) és a Városközpontban (11,3%) a legalacsonyabb. A tartósan munkanélküliek aránya a városrészeket vizsgálva ugyanazt a képet mutatja, mint a munkanélküliségi adatok. A Külterületen nincs munkanélküliség. A Külterület jelentősen eltérő mutatói az itt élő lakosság korösszetételével magyarázhatók, a gazdaságilag nem aktív népesség aránya 86,4%. 52. táblázat: Gazdasági aktivitás Derecske egyes városrészeiben, % 1. Városközpont

2. Kisderecske

3. Keleti városrész

4. Délnyugati városrész

5. Északnyugati városrész

Külterület

10,5

52,9

12,8

21,8

25,1

81,5

55,4

44,9

56,7

52,1

49,3

19,5

11,3

25,8

13,7

16,6

21,0

0,0

6,3

12,2

6,5

9,4

10,6

0,0

57,2

61,0

51,6

56,6

56,8

86,4

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (%) Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) (%) Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) (%) A gazdaságilag nem aktív népesség aránya lakónépességen belül (%) Forrás: KSH Népszámlálás, 2011

3.3.2 A településrészek bemutatása

A városrészi szintű gazdasági, társadalmi és településszerkezeti helyzetelemzés egyrészt a KSH 2001 és 2011. évi népszámlálási adataira, másrészt a Polgármesteri Hivatal adatbázisára épül. Ezeket egészítettük ki a jelenlegi folyamatokra épülő adatok, tendenciák átfogó bemutatásával annak érdekében, hogy a városrészek adottságait, problémáit, legfontosabb funkcióit, lehetséges ITS Konzorcium


191

kitörési pontjait, illetve felzárkóztatási esélyeit feltárjuk. Ez az alapja annak, hogy megalapozott, egységes településszerkezet kialakítására irányuló stratégiai célrendszert alakítsunk ki.

ITS Konzorcium


192

3.3.2.1. Városközpont A városrész lehatárolása, története, szerkezete

Városrész lehatárolása: A 47 sz. úttól (körforgalomtól) keletre indulva a Dózsa György, Jókai, Nap, Semmelweis, Honvéd, Petőfi, Bajcsy-Zsilinszky, Hétvezér, Rákóczi, Erzsébet, Deák Ferenc, Árpád, Kossuth utcák által határolt terület. A Városközpont, mint központi városrész lehatárolását az alábbi térképen a zöld szín jelzi. 60. térkép: Derecske – Városközpont térképe


A Városközpont városrész vegyes épületállományú terület, melyen a felújítást igénylő XX. század eleji – helyi védelem alatt álló – épületek, az egyre romló állagú tömbházak, pavilonok, valamint a gazdasági szereplők által épített, új építésű kereskedelmi egységek, és társasházak is megjelennek. Vegyes funkciójú (Lk: Lakóterület-kisvárosias; Vt: vegyes terület-településközpont; Z: Zöldterületközpark) terület. A közintézmények (közoktatási-, igazgatási) és a közszolgáltatók, valamint bankok, biztosító társaságok irodái is jellemzően itt találtak helyet. A közfeladatokat ellátó intézményeinek túlnyomó része járási hatókörű (ld. Járási Hivatal, KLIK, Mentőállomás, Orvosi Ügyelet, Derecskei Óvoda és Bölcsőde, I. Rákóczi György Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium). Alapfokú oktatási intézménye mikrotérségi-, középfokú oktatási intézménye regionális beiskolázási területtel bír. A Városközponton megy keresztül a 47. sz. főútvonal, ami rendkívül nagy környezeti terhelést jelent, ugyanakkor az intézményi funkciókat is zavarja. A Városközpont beépíthetőségét tekintve még jelentős tartalékkal rendelkezik, elsősorban beépítetlen telkekkel, elbontott és elbontandó épületek helyén, vagy a rossz állagú épületek átépítésével. Funkciómegtartási szempontok alapján fő területrendezési alapelveknek kell lenni: közlekedési területek fejlesztése, korszerűsítése, forgalomcsillapítás, zöld felületek lehetőség szerinti fejlesztése, karbantartása,

ITS Konzorcium


193

parkolási lehetőségek bővítése elsősorban a felszínen, örökségvédelem. A városi funkciók egyik legfőbb eleme az un. fórum hiányzik a belvárosból. Valamikori központi tereit – melyek helye évtizedeken át változott – kinőtte. Azok jellege, funkciója idő közben megváltozott. A piac állapota oly mértékben leromlott, hogy az már a rendeltetésszerű használatát is veszélyezteti. A városrész demográfiai és szociális jellemzői

A Városközpont lakónépessége 13%-a a teljes városénak. A lakók 61 százaléka aktív korú, amely a 2001-es 72%-hoz képest jelentős csökkenést mutat. 2001-hez képest (17,0%) a 0-14éves korosztály arányának változása némi csökkenést mutat (14,5%), a 60 év felettiek aránya azonban gyakorlatilag nem változott 24,0%-ról 24,4%-ra nőtt. A Városközpont kedvezőtlen korstruktúrája megfelel a város egészében tapasztalható változásnak, valamint az országos trendeknek. Az iskolai végzettség vonatkozásában a városrész mutatói kedvezően alakultak a 2001-es népszámláláshoz képest. A „Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül” mutatót vizsgálva megállapítható, hogy a városrészben jelentősen javult az aktív korúak között az iskolai végzettségek szintje, a mutató a 2001-es 24,0%-hoz képest 2011-ben már csak 10,5%. Ezen túlmenően a felsőfokú végzettségűek aránya is jelentős javulást mutat a városrészben, 11,6%-ról 17,4%-ra nőtt. A lakásállomány 10 év alatt kb. 10%-kal csökkent, (529-ről 476-ra), emellett azonban jelentősen javult a városrész lakásainak komfortfokozata, jelentősen lecsökkent az alacsony komfort fokozatú lakások aránya (19,1%-ről 6,1%-ra csökkent). 2011-ben a Városközpontban a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 5,7%-os, ami a városi átlaghoz (11,9%) képest kedvezőbb képet mutat. Az egyszobás lakások aránya 3,2%, ami a város 5,6%-os átlagához képest szintén kedvezőbb. A foglalkoztatottság mutatói a Városközpontban kedvezőbbek, mint a városi átlag, összességében azonban kedvezőtlen a városrész helyzete is. 2011-ben az aktív korúak 40,8%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, ami a 2001-es 50,9%-hoz képest jelentős javulást jelent (a városi átlag 2011-ben 44,3%). 2011-ben a foglalkoztatottak 55,4%-os aránya a 15-64 éves lakosságon belül szintén kedvezőbb, mint a városi 51,9%-os átlag, azonban a 2001es Városközponti adathoz (58,3%) képest kis mértékben romlott a helyzet. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 2011-ben 40,2%, mely a városi 39,9%-os átlaggal lényegében megegyezik. 10 év távlatában ez a mutató is javult, 2001-ben a Városközpontban a háztartások 45,8%-a volt foglalkoztatott nélküli. A Városközpontban a munkanélküliek aránya 11,3%, akik közül 6,3% tartósan, 360 napon túl munkanélküli. Ezek a mutatók kedvezőbbek, mint a városra vonatkozó 17,0%-os munkanélküliség, melyből 8,8% tartós munkanélküli.

ITS Konzorcium


194

53. táblázat: Derecske – a Városközpont városrész főbb mutatói (2001, 2011) 2011 Mutató megnevezése Lakónépesség száma, fő Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya, % Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya, % Lakónépességen belül 60-X évesek aránya, % Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül, % Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában, % Lakásállomány, db Alacsony komfort fokozatú lakások aránya, % A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül, % Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül, % Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül, % Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül, % Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül, % Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, % Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta), % Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya), %

Derecske összesen 8922

2001

1121


15,5

14,5

19,1

17,0

63,5

61,0

62,1

72,0

20,9

24,4

18,8

24,0

21,8

10,5

36,2

24,0

10,0

17,4

5,8

11,6

3405

476

3275

529

13,5

6,1

32,9

19,1

11,9

5,7

5,6

3,2

44,3

40,8

51,2

50,9

14,1

7,2

51,9

55,4

45,5

58,3

39,9

40,2

45,0

45,8

17,0

11,3

8,8

6,3

Városközpont

Városközpont 1374

Forrás: KSH Népszámlálás, 2001, 2011

A városrész infrastruktúrájának, közszolgáltatásainak és funkcióinak jellemzői

A Városközpontban a szennyvízcsatorna-hálózat 100%-ban kiépített a 2015-ben zárult szennyvíz beruházás eredményeként. A városrész legnagyobb része vezetékes ivóvízzel is ellátott, csak a Városháza és a Virág utcákban nincs vezetékes víz. Az elektromos áram és közvilágítás teljes mértékben lefedi a Városközpontot, a gázhálózat és a járdák szintén kiépültek a vizsgált részben. Egyik hiányosság a pormentes utakban található, ami 4 utcát (Bihari tér, Dr. Mustó Sándor u., Iskola u., Kígyó u.) érint. Az állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási és rendészeti szolgáltatások a város méretének megfelelően koncentrálódnak a belvárosban az alábbiak szerint: Polgármesteri Hivatal ITS Konzorcium


195

Okmányiroda Rendőrség Polgárőrség A város nagyságához mérten itt koncentrálódik a humán közszolgáltatási rendszer is, ami megfelelően működik, adekvát kulturális, oktatási, hitéleti és egyéb társadalmi, közösségi szolgáltatási lehetőségekkel: Felnőtt háziorvosi rendelők (2) Gyermek háziorvosi rendelő Felnőtt orvosi ügyelet Gyógyszertárak (2) Felnőtt fogászati rendelők (2) Mentőállomás Egészségügyi szolgálat Állatorvos Bölcsőde Óvoda Általános iskolák (2) Szakiskola (Szakközépiskola) Kollégium Önkormányzati közművelődési könyvtár Művelődési Központ Mozi Múzeum Tér Római katolikus templom Református templom Baptista imaház A városrész orvosi szolgáltatással való ellátása megfelelő, felnőtt és gyermek háziorvosi szolgálat, valamint felnőtt orvosi ügyelet is található itt. A közlekedési funkciók megfelelőnek tekinthetőek. A városrészben található több távolsági buszmegálló, és egy taxiállomás is található itt, a vasútállomás a belvárostól távolabb helyezkedik el. A Városközpontot jelentős átmenő személy- és teherforgalom terheli. Közlekedési csomópontként körforgalmi rendszert alakítottak ki a Városközpont, az Északnyugati és a Keleti városrészek határán. Több kiépített kerékpárúttal is rendelkezik a városrész. A szolgáltatásokat tekintve is elmondható, hogy a legtöbb közszolgáltatási és kereskedelmi kiszolgáló intézmény ebben a városrészben kereshető fel.

ITS Konzorcium


A városrész gazdasági adottságai

196

A Városközpontban regisztrált vállalkozásának tevékenységi kör szerinti megoszlását vizsgálva kiderül, hogy a Belváros iparűzési adójának jelentős részét a szolgáltató szektor: bankok, kiskereskedelmi üzletek, adják, a kereskedelmi egységek a Belvárosban sűrűsödnek. A legjellemzőbb gazdasági tevékenységek az alábbiak a Belvárosban: Piac Kiskereskedelmi üzletek (225) Bankok (2) Pénzügyi szolgáltatók (7) Irodaház Panzió Vendéglátó egységek (43) 54. táblázat: Városközpont SWOT elemzése

Városrészi SWOT elemzés

Erősségek Nagy a közigazgatási, közszolgáltatási intézmények koncentrációja Magas a felsőfokú végzettségűek aránya A Belváros infrastrukturális ellátottsága megfelelő A városrész megközelíthetősége kedvező Relatív alacsony a gazdaságilag nem aktív népesség aránya lakónépességen belül Magas a kiskereskedelmi egységek és pénzügyi szolgáltatók száma Lakások komfortossága és infrastrukturális ellátottsága jó A közterek, parkok száma és kiterjedése megfelelő Közösségi terek magas száma Lehetőségek A helyi vállalkozói szféra megerősödésével a kereskedelmi és egyéb szolgáltatási kínálat bővül Az önkormányzati beavatkozások a magánerős építkezések és felújítások számának növekedését eredményezhetik A város és a városmag központi közigazgatási és közszolgáltatási funkciói tovább erősödnek A város jelentős pénzügyi forrásokhoz jut a Belváros megújítására A tervezett városfejlesztések erősítik a városi funkciókat és javítják a település imázsát, vonzerejét A járási központ kínálta lehetőségek a közösségek megerősödését hozzák (fiatalok, civilek, egyházak stb.) A belföldi turizmus intenzitása és a komplex egészségturisztikai szolgáltatások iránti kereslet növekszik. Nő a belföldi és a külföldi turisztikai kereslet

Gyengeségek Kedvezőtlen korstruktúra (alacsony a 0-14 éves és magas a 60+ korosztály aránya) Jelentős átmenő személygépkocsi forgalom A zöldterületek minősége (elsősorban a lakótelepeken) részben nem megfelelő Rendezetlen a piac környezete Játszóterek hiánya A közintézmények általános állapota rossz

Veszélyek Az üzletek versenyképessége csökken A fejlesztési források nem lesznek elegendők a Belvárosi területek rehabilitációjára, a tervezett fejlesztések megvalósítására A megye városai között élesedik a verseny a településközpont fejlesztései és a források lehívása tekintetében Csökken a potenciális befektetők érdeklődése a Belvárosi fejlesztések iránt A fiatalok elvándorlása, különösen a felsőfokú végzettségűek körében

ITS Konzorcium


197

3.3.2.2. Kisderecske A városrész lehatárolása, története, szerkezete

Városrész lehatárolása: A Kandia utcától, valamint a vele szemben lévő ingatlantól, és az ott kelet felé kanyarodó vasútvonaltól északra eső terület. Kandia, Vasút, Keleti utcák és Köztársaság út által határolt terület. A városrész lehatárolását az alábbi térképen a kék szín jelzi. 61. térkép: Derecske – Kisderecske térképe


Kisderecske városrész vegyes funkciójú terület. Belterületen a 47-es úttól nyugatra eső részén gazdasági funkciójú (Gip: Gazdasági-ipari, Gksz: Gazdasági-kereskedelmi), a keletre eső részén jellemzően lakúfunkciójú (Lf: Lakóterület-falusias) terület, melyen a vasútállomás is található. A Városközponttal kerékpárút köti össze. Saját buszmegállóval rendelkezik. A keleti rész szlömösödött, antiszegregációval érintett terület (3. sz. beazonosított szegregátum), mely belvízi öblözetben fekszik. A belterülettől nyugatra eső részen mezőgazdasági termőterületek határolják, az ipari terület (vállalkozói övezet) bővítésére (Gip; Gksz) alkalmas és tervezett. A keleti és északi részen jellemzően mezőgazdasági (EG: erdőterület-gazdasági, Mv: Mezőgazdasági-védett (tájvédelmi körzet)) és kis részben gazdasági (Gip: Gazdasági-ipari, Gksz: Gazdasági-keresedelmi) terület, mely szintén alkalmas és tervezett az ipari terület (északi vállalkozói övezet) bővítésére (Gip; Gksz). A városrész demográfiai és szociális jellemzői

A Kisderecske lakónépessége 6 %-a a teljes városénak. A lakók 60,3 százaléka aktív korú, amely a 2001-es 55,6 %-hoz képest kisebb növekedést mutat. 2001-hez képest (32,5 %) a 0-14éves korosztály arányának változása kisebb csökkenést mutat (29,3 %), hasonló képen a 60 év felettiek arányával, 11,9 %-ról 10,4 %-ra csökkent. A Kisderecske városrész kedvezőtlen korstruktúrája  mi szerint nő az aktív korúak aránya  megfelel a város egészében tapasztalható változásnak, valamint az országos trendeknek. Az iskolai végzettség vonatkozásában a városrész mutatói összességében kedvezően alakultak a 2001-es népszámláláshoz képest az aktív korúak tekintetében. A „Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül” mutatót vizsgálva ITS Konzorcium


198

megállapítható, hogy a városrészben jelentősen javult az aktív korúak között az iskolai végzettségek szintje, a mutató a 2001-es 73,8 %-hoz képest 2011-ben már csak 52,9 %. Ezzel ellentétben a felsőfokú végzettségűek aránya negatív tendenciát mutat a városrészben, 1,7 %-ról 1,4 %-ra csökkent. A lakásállomány 10 év alatt kb. 2 %-kal nőtt, (159-ről 163-ra), emellett azonban jelentősen javult a városrész lakásainak komfortfokozata, jelentősen lecsökkent az alacsony komfort fokozatú lakások aránya (61 %-ról 35 %-ra csökkent). 2011-ben a Kisderecske várorészben a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 33,3 %-os, ami a városi átlaghoz (11,9 %) képest kedvezőtlenebb képet mutat. Az egyszobás lakások aránya 15,7 %, ami a város 5,6 %-os átlagához képest szintén kedvezőtlenebb. A foglalkoztatottság mutatói Kisderecskén kedvezőtlenebbek, mint a városi átlag. 2011-ben az aktív korúak 53,2 %-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, ami a 2001-es 63,8 %hoz képest jelentős javulást jelent (a városi átlag 2011-ben 44,3 %). 2011-ben a foglalkoztatottak 44,9 %-os aránya a 15-64 éves lakosságon belül szintén kedvezőtlenebb, mint a városi 51,9%-os átlag, a 2001-es Kisderecske adathoz (33,5%) képest viszont javult a helyzet. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 2011-ben 33,5 %, mely a városi 39,9 %-os átlaghoz képest kedvezőbb. 10 év távlatában ez a mutató jelentős mértékben javult, 2001-ben a Kisderecskén a háztartások 50,3 %-a volt foglalkoztatott nélküli. Kisderecskén a munkanélküliek aránya 25,8 %, akik közül 12,2 % tartósan, 360 napon túl munkanélküli. Ezek a mutatók kedvezőtlenebbek, mint a városra vonatkozó 17,0 %-os munkanélküliség, melyből 8,8 % tartós munkanélküli.

ITS Konzorcium


199

55. táblázat: Derecske – Kisderecske városrész főbb mutatói (2001, 2011) 2011 Mutató megnevezése Lakónépesség száma, fő Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya, % Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya, % Lakónépességen belül 60-X évesek aránya, % Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül, % Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában, % Lakásállomány, db Alacsony komfort fokozatú lakások aránya, % A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül, % Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül, % Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül, % Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül, % Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül, % Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, % Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta), % Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya), %


2001

546


15,5

29,3

19,1

32,5

63,5

60,3

62,1

55,6

20,9

10,4

18,8

11,9

21,8

52,9

36,2

73,8

10,0

1,4

5,8

1,7

3405

163

3275

159

13,5

35,0

32,9

61,0

11,9

33,3

5,6

15,7

44,3

53,2

51,2

63,8

14,1

28,0

51,9

44,9

45,5

33,5

39,9

33,5

45,0

50,3

17,0

25,8

8,8

12,2

Kisderecske

Kisderecske 536



Kisderecskén a szennyvízcsatorna-hálózat 100%-ban kiépített a 2015-ben zárult szennyvíz beruházás eredményeként. A városrész vezetékes ivóvízzel teljesen ellátott. Az elektromos áram és közvilágítás teljes mértékben lefedi a Kisderecske város, a gázhálózat és a járdák szintén kiépültek a vizsgált részben. Hiányosság a pormentes utakban található, ami 4 utcát (Bem u., Damjanich u. fele, Vasút utca fele, Keleti u.) érint. A Kisderecske városrészben a humán és államigazgatási közszolgáltatások teljes mértékben hiányoznak, továbbá közösségi funkciók sem érhetőek el. A gazdasági funkciót a városrészben a 32 db kiskereskedelmi üzlet, az 1 db panzió, illetve a 9 db vendéglátó egység látja el.

ITS Konzorcium


200

A közlekedési funkciók megfelelőnek tekinthetőek. A városrészben található egy távolsági buszmegálló és az egyetlen vasútállomás, továbbá egy taxiállomás is található itt. Kiépített kerékpárút a városrészt átszelő 47. sz. főút mentén található. A városrész gazdasági adottságai

A gazdasági funkciót a városrészben a 32 db kiskereskedelmi üzlet, az 1 db panzió, illetve a 9 db vendéglátó egység látja el. 56. táblázat: Kisderecske városrész SWOT elemzése


Erősségek Kiváló megközelíthetőség (a 47. sz. főúttól és a 106-os vasútvonalon) Jó tömegközlekedés (átmenő forgalomból adódóan) Jelentős a zöld felületek aránya Lakó és gazdasági funkciói jól elkülönülnek Jelentős gazdasági kapacitások (barna- és zöld mezős beruházások egyaránt) Városközponti közlekedési kapcsolata jó (47. sz. főút) Lehetőségek Európai Uniós és hazai források hatékony kihasználása Vállalkozói övezet területének bővítése, infrastruktúra megteremtése Ipari parki cím megszerzése Gazdaságélénkítés ki- és nagykereskedelmi egységek betelepítésével Esélyegyenlőség megteremtése Versenyképesség növelése Életszínvonal növelése Kerékpárút hálózat kiterjesztésével a külterületi munkahelyekkel való kapcsolata javítható Önkormányzati ingatlan közösségi célú hasznosítása

Gyengeségek Magas környezeti terhelést jelentő átmenő forgalom A belterületi zöldfelületek rossz állapotúak, funkciótalanok Alacsony komfortfokozatú lakások magas aránya HH rétegek maga aránya miatt szociálisan érzékeny terület Eltartottak száma magas Belvárostól való viszonylagos távolsága Ipari tevékenységekkel terhelt terület Veszélyek Az ipari és a kereskedelmi funkciók bővülése miatti forgalomnövekedés Debrecen és Nagyvárad elszívó ereje érvényesül Környezetterhelés növekedése Natura 2000 terület besorolás korlát szab a fejlesztési elképzeléseknek

ITS Konzorcium


201

3.3.2.3. Keleti városrész A városrész lehatárolása, története, szerkezete

Városrész lehatárolása: A Köztársaság úttól keletre eső terület, mely kezdődik a Kandia utcával szemközti ingatlantól, és tart a félkörívben a Köztársaság út déli végéig (Köztársaság - Batthyány utca kereszteződés). Köztársaság, Szabó Pál, Gábor Áron, Vágóhíd, Hajnal, Tulipán, Petőfi, Batthyány utcák által határolt terület. A városrész lehatárolását az alábbi térképen a lila szín jelzi. 62. térkép: Derecske – A Keleti városrész térképe


A Keleti városrész jellemzően lakófunkciót betöltő terület (túlnyomó részt Lke: Lakóterületkertvárosias, kisrészt Lf: Lakóterület-falusias), melyen az elöregedő lakóingatlanok és az új beépítésű területek legmodernebb lakóépületei egyaránt jellemzőek. Az északra eső részén minimálisan megjelenik a gazdasági-kereskedelmi (Gksz) terület is, külterület bevonásával ennek fejlesztése lehetséges és tervezett. Jelentős az új beépítésre alkalmas lakóterület. A tervezettek szerint többek között ezen a külterületen fog haladni a M4 autópálya és opcionálisan az M35-ös gyorsforgalmi főút (mely a 47-es belterületi szakaszát is kiváltaná az átmenő forgalom tekintetében), valamint a 47. sz. főút várost elkerülő szakasza. A külterületet a belterület felé futó főutak surgárirányba tagolják. A téglagyárhoz tartozó felhagyott vályognyerő terület – mely ma roncsolt terület  található a II. világháborús tancsata helyszíne.

ITS Konzorcium


A városrész demográfiai és szociális jellemzői

202

A Keleti városrész lakónépessége 22 %-a a teljes városénak. A lakók 66,5 százaléka aktív korú, amely a 2001-es 64,1 %-hoz képest kismértékű növekedést mutat. 2001-hez képest (21,0%) a 014-éves korosztály arányának változása csökkenést mutat (13,8 %), a 60 év felettiek aránya azonban 14,9 %-ról 19,7 %-ra nőtt. A Keleti városrész kedvezőtlen korstruktúrája megfelel a város egészében tapasztalható változásnak, valamint az országos trendeknek. Az iskolai végzettség vonatkozásában a városrész mutatói kedvezően alakultak a 2001-es népszámláláshoz képest. A „Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül” mutatót vizsgálva megállapítható, hogy a városrészben jelentősen javult az aktív korúak között az iskolai végzettségek szintje, a mutató a 2001-es 29,0%-hoz képest 2011-ben már csak 12,8 %. Ezen túlmenően a felsőfokú végzettségűek aránya is jelentős javulást mutat a városrészben, 6,5 %-ról 12,4%-ra nőtt. A lakásállomány 10 év alatt jelentős mértékben, kb. 27%-kal nőtt, 602-ről 765-ra), emellett jelentősen javult a városrész lakásainak komfortfokozata, jelentősen lecsökkent az alacsony komfort fokozatú lakások aránya (36,7%-ről 8,5 %-ra csökkent). 2011-ben a Keleti városrészben a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 6,4 %-os, ami a városi átlaghoz (11,9 %) képest kedvezőbb képet mutat. Az egyszobás lakások aránya 3,5 %, ami a város 5,6 %-os átlagához képest szintén kedvezőbb. A foglalkoztatottság mutatói a Keleti városrészben kedvezőbbek, mint a városi átlag, összességében azonban kedvezőtlen a városrész helyzete is. 2011-ben az aktív korúak 38,6 %-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, ami a 2001-es 48,9 %-hoz képest jelentős javulást jelent (a városi átlag 2011-ben 44,3 %). 2011-ben a foglalkoztatottak 56,7 %-os aránya a 15-64 éves lakosságon belül szintén kedvezőbb, mint a városi 51,9 %-os átlag, a 2001-es Keleti városrészi adathoz (48,8 %) képest kis is javult a helyzet. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 2011-ben 32,5 %, mely a városi 39,9 %-os átlagnál kedvezőbb. 10 év távlatában ez a mutató is javult, 2001-ben a Keleti városrészben a háztartások 37,8 %-a volt foglalkoztatott nélküli. A Keleti városrészben a munkanélküliek aránya 13,7 %, akik közül 6,5 % tartósan, 360 napon túl munkanélküli. Ezek a mutatók szintén kedvezőbbek, mint a városra vonatkozó 17,0 %os munkanélküliség, melyből 8,8 % tartós munkanélküli.

ITS Konzorcium


203

57. táblázat: Derecske – A Keleti városrész főbb mutatói (2001, 2011) 2011 Mutató megnevezése Lakónépesség száma, fő Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya, % Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya, % Lakónépességen belül 60-X évesek aránya, % Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül, % Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában, % Lakásállomány, db Alacsony komfort fokozatú lakások aránya, % A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül, % Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül, % Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül, % Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül, % Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül, % Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, % Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta), % Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya), %

2001


Keleti városrész 1970


Keleti városrész 1783

15,5

13,8

19,1

21,0

63,5

66,5

62,1

64,1

20,9

19,7

18,8

14,9

21,8

12,8

36,2

29,0

10,0

12,4

5,8

6,5

3405

765

3275

602

13,5

8,5

32,9

36,7

11,9

6,4

5,6

3,5

44,3

38,6

51,2

48,9

14,1

7,4

51,9

56,7

45,5

48,8

39,9

32,5

45,0

37,8

17,0

13,7

8,8

6,5



A Keleti városrészben a szennyvízcsatorna-hálózat 100%-ban kiépített a 2015-ben zárult szennyvíz beruházás eredményeként. A városrész legnagyobb része vezetékes ivóvízzel is ellátott, csak a Batthyány zug és a Hajnal utcákban nincs vezetékes víz. Az elektromos áram és közvilágítás teljes mértékben lefedi a Keleti városrészt, a gázhálózat és a járdák szintén kiépültek a vizsgált részben. Egyik hiányosság a pormentes utakban található, ami csupán több utcát, a Kurucz u.-t, Sirály u.-t (Darabos és Petőfi között) érint. Az állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási és rendészeti szolgáltatások ezen városrészben nem találhatóak.

ITS Konzorcium


204

A Városközpont városrészen kívül egyedül a Keleti városrészben jelennek meg humán szolgáltatási funkciók, melyek a következőek: Gyermek háziorvosi rendelő (1) Hajléktalanok nappali ellátását végző intézmény (1) Hajléktalanok éjszakai ellátása (1) Közösségi funkciót ellátó intézmények, területek közül kizárólag egy temető található a Keleti városrészben. A közlekedési funkciók az alábbiak szerint jelennek meg a Keleti városrészben: A városrészben távolsági autóbusz megálló, vasútállomás nem található, közlekedési funkció szempontjából releváns objektum kizárólag az 1 db benzinkút. Kiépített kerékpárút a városrész határán húzódó 47. sz. főút mentén található. A városrész gazdasági adottságai

A Keleti városrészben összesen 4 db regisztrált, gazdasági funkciót ellátó objektum működik, melyek besorolásuk szerint: 1 db vendéglátó egység és 3 db kiskereskedelmi üzlet 58. táblázat: Keleti városrész SWOT elemzése


Erősségek Jó megközelíthetőség (a 47. sz. útról és a belvárosból egyaránt) Lakó- és gazdasági funkciók jól elkülönülnek Ipari tevékenységgel nem terhelt terület Magas a foglalkoztatottak aránya Magasan képzettek száma jelentős Beépíthetőségi tartalékok Lehetőségek Európai Uniós és hazai források hatékony kihasználása Városi infrastruktúra javítása Külső – és belső útkapcsolatok javítása Zöld területek fejlesztése Lakóingatlanok fejlesztése Versenyképesség növelése Életszínvonal növelése A terület turisztikai pozícionálása (II. világháborús tankcsata helyszíne, Natura 2000 területek)

Gyengeségek Belső útjai keskenyek, a földutak felülreprezentáltak A belterületi zöldfelületek rossz állapotúak, funkciótalanok Alacsony komfortfokozatú lakások magas aránya Közösségi terek hiánya Veszélyek Közutak állapotának további romlása Lakosság „elvándorlása” Betelepülési folyamat elmaradása Az ipari és a kereskedelmi funkciók bővülése miatti forgalomnövekedés

ITS Konzorcium


205

3.3.2.4. Délnyugati városrész A városrész lehatárolása, története, szerkezete

Városrész lehatárolása: A Köztársaság út, és a városközponttól nyugatra eső terület. Szováti út, Nyugati, Mikes Kelemen, Bajcsy-Zsilinszky, Szabadság, Szőlő, Köztársaság, Hétvezér, Rákóczi, Erzsébet utcák által határolt terület. A városrész lehatárolását az alábbi térképen a narancssárga szín jelzi. 63. térkép: Derecske – A Délnyugati városrész térképe


Jellemzően lakófunkciót betöltő terület (túlnyomó részt Lf: Lakóterület-falusias, a városközponthoz közelebb eső területeken Lke: Lakóterület-kertvárosias), melynek egy része szlömösödött, kisebb része antiszegregációval érintett terület (1. sz. beazonosított szegregátum jelenléte). ITS Konzorcium


206

Külterületen vegyes besorolású területek találhatóak. Túlnyomó többségben Mk, kisebb értékben Eg és Ma területek szegélyezik. A tervezettek szerint többek között ezen a külterületen fog haladni a M4 autópálya és opcionálisan az M35-ös gyorsforgalmi főút, valamint a 47. sz. főút várost elkerülő szakasza. A külterületet a belterület felé futó főutak sugárirányban tagolják. A városrész demográfiai és szociális jellemzői

A Délnyugati városrész lakónépessége 27,75 %-a a teljes városénak. A lakók 63,4 százaléka aktív korú, amely a 2001-es 60,2 %-hoz képest minimális növekedést mutat. 2001-hez képest (16,2%) a 0-14-éves korosztály arányának változása némi csökkenést mutat (13,6 %), a 60 év felettiek aránya azonban gyakorlatilag nem változott, 23,6 %-ról 23 %-ra csökkent. A Délnyugati városrész kedvezőtlen korstruktúrája hasonló a város egészében tapasztalható változásokhoz, az országos trendekhez képest. Az iskolai végzettség vonatkozásában a városrész mutatói kedvezően alakultak a 2001-es népszámláláshoz képest. A „Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül” mutatót vizsgálva megállapítható, hogy a városrészben jelentősen javult az aktív korúak között az iskolai végzettségek szintje, a mutató a 2001-es 34,1 %-hoz képest 2011-ben már csak 21,8 %. Ezen túlmenően a felsőfokú végzettségűek aránya is jelentős javulást mutat a városrészben, 4,7 %-ról 8,9 %-ra nőtt. A lakásállomány 10 év alatt kb. 10%-kal nőtt, (962-ről 971-re), emellett jelentősen javult a városrész lakásainak komfortfokozata, jelentősen lecsökkent az alacsony komfort fokozatú lakások aránya (34,8 %-ról 15,2 %-re csökkent). 2011-ben a Délnyugati városrészben a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 13,8 %-os, ami a városi átlaghoz (11,9 %) képest kedvezőtlenebb képet mutat. Az egyszobás lakások aránya 6,6 %, ami a város 5,6%-os átlagához képest szintén kedvezőtlenebb. A foglalkoztatottság mutatói a Délnyugati városrészben kedvezőbbek, mint a városi átlag, összességében azonban kedvezőtlen a városrész helyzete is. 2011-ben az aktív korúak 43,9 %-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, ami a 2001-es 52,4 %-hoz képest jelentős javulást jelent (a városi átlag 2011-ben 44,3 %). 2011-ben a foglalkoztatottak 52,1 %-os aránya a 15-64 éves lakosságon belül szintén kedvezőbb, mint a városi 51,9%-os átlag, a 2001-es Délnyugati várorészi adathoz (43,6 %) képest javult a helyzet. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 2011-ben 42,8 %, mely a városi 39,9 %-os átlagtól nem tér el szignifikánsan. 10 év távlatában ez a mutató is javult, 2001-ben a Délnyugati városrészben a háztartások 51,3 %-a volt foglalkoztatott nélküli. A Délnyugati városrészben a munkanélküliek aránya 16,6 %, akik közül 9,4 % tartósan, 360 napon túl munkanélküli. Ez a mutató a városra vonatkozó 17,0 %-os munkanélküliségi adathoz képes kedvezőbb, viszont a tartós munkanélküli aránya kedvezőtlenebb a város egészére vonatkoztatva (8,8 %).

ITS Konzorcium


207

59. táblázat: Derecske – A Délnyugati városrész főbb mutatói (2001, 2011) 2011 Mutató megnevezése Lakónépesség száma, fő Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya, % Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya, % Lakónépességen belül 60-X évesek aránya, % Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül, % Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában, % Lakásállomány, db Alacsony komfort fokozatú lakások aránya, % A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül, % Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül, % Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül, % Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül, % Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül, % Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, % Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta), % Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya), %

2001


Délnyugati városrész 2476


Délnyugati városrész 2453

15,5

13,6

19,1

16,2

63,5

63,4

62,1

60,2

20,9

23,0

18,8

23,6

21,8

21,8

36,2

34,1

10,0

8,9

5,8

4,7

3405

971

3275

962

13,5

15,2

32,9

34,8

11,9

13,8

5,6

6,6

44,3

43,9

51,2

52,4

14,1

14,5

51,9

52,1

45,5

43,6

39,9

42,8

45,0

51,3

17,0

16,6

8,8

9,4



A Délnyugati városrészben a szennyvízcsatorna-hálózat 100%-ban kiépített a 2015-ben zárult szennyvíz beruházás eredményeként. A városrész teljes mértékben vezetékes ivóvízzel is ellátott. Az elektromos áram és közvilágítás teljes mértékben lefedi a Délnyugati városrészt, a gázhálózat szintén kiépült a vizsgált részben. Hiányosság fedezhető fel a járdák (összesen 9 utca: Bethlen Gábor u., Bercsényi u., Csillag u., Külső u., Mátyás u., Nyíl u., Pázmány Péter u., Szabadság u., Szőlő u.) és a pormentes utak tekintetében (17 utca érintett: Báthory u., Bercsényi u., Bethlen G. u., Csillag u., Esze Tamás u., Huszár u., Külső u., Mester u., Nyíl u., Nyugati u., Pázmány Péter u., Szabadság u., Széchenyi u., Szőlő u., Téglás u., Tüzér u., Zöldfa u.). Az állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási és rendészeti szolgáltatások ezen városrészben nem találhatóak. ITS Konzorcium


208

A Városközpont és a Keleti városrészen kívül  így a Délnyugati városrészben sem  nem találhatóak humán szolgáltatási funkciókat ellátó objektumok. Közösségi funkciót ellátó intézmények, területek közül kizárólag egy temető található a Délnyugati városrészben. A közlekedési funkciók az alábbiak szerint jelennek meg a Délnyugati városrészben: A városrészben1 db távolsági autóbusz megálló található, sem taxiállomás, sem vasútállomás jelen városrészben nincsen. Kiépített kerékpárút a városrész határán húzódó 47. sz. főút mentén található. A városrész gazdasági adottságai

A Délnyugati városrészben összesen 6 db regisztrált, gazdasági funkciót ellátó objektum működik, melyek besorolásuk szerint: 4 db vendéglátó egység és 2 db kiskereskedelmi üzlet. 60. táblázat: Délnyugati városrész SWOT elemzése


Erősségek

Gyengeségek

Jó tömegközeledés (átmenő forgalomból adódóan) Jelentős gazdasági kapacitások (elsősorban zöld mezős beruházások) Ipari tevékenységgel nem terhelt terület Lakófunkció bővítése lehetséges a területen Lehetőségek

A belterületi zöldfelületek rossz állapotúak, funkciótalanok Alacsony komfortfokozatú lakások magas aránya HH rétegek aránya miatt szociálisan érzékeny terület Eltartottak száma magas Nincsenek közösségi terei Veszélyek

Európai Uniós és hazai források hatékony kihasználása Gazdaságélénkítés ki- és nagykereskedelmi egységek betelepítésével Esélyegyenlőség megteremtése Versenyképesség növelése Életszínvonal növelése Kerékpárút hálózat kiterjesztésével a belvárossal való kapcsolata javítható

Környezetterhelés növekedése Feltáró utak megépítésével Gazdasági funkció bővítésével Betelepülési folyamat elmaradása További szlömösödés, szegregálódás

ITS Konzorcium


209

3.3.2.5. Északnyugati városrész A városrész lehatárolása, története, szerkezete

Városrész lehatárolása: A Szováti úttól a Kandia utcáig tartó terület. Szováti, Deák Ferenc, Árpád, Kossuth, Köztársaság, Kandia, Legelő utcák által határolt terület. A városrész lehatárolását az alábbi térképen a citromsárga szín jelzi. 64. térkép: Derecske – Az Északnyugati városrész térképe


Vegyes funkciójú, jellemzően lakófunkciót betöltő terület (túlnyomó részt Lf: Lakóterület-falusias, a városközponthoz, főúthoz közelebb eső területeken Lke: Lakóterület-kertvárosias), és jelentős közösségi funkciókat is ellát, kiegészítve ezzel a többi városrész funkcióit, tekintve, hogy ezen a területen található a város sport centruma, a Városi sportcsarnok és Sárostói sportpálya (Ksp: Különleges terület-sportolási célú). Közösségi funkciójú, területi besorolás szerinti különleges területei: Kzt és Kkegy. Külterületen Eg: erdőterület-gazdasági és Mk: mezőgazdaságikertes besorolású területek szegélyezik. A lakóterületek egy része szlömösödött, kisebb része antiszegregációval érintett terület (2. sz. beazonosított szegregátum jelenléte). A városrész demográfiai és szociális jellemzői

Az Északnyugati városrész lakónépessége 30 %-a a teljes városénak. A lakók 63,4 százaléka aktív korú, amely a 2001-es 62,6 %-hoz képest minimális növekedést mutat. 2001-hez képest (20,7 %) a 0-14-éves korosztály arányának változása csökkenést mutat (16,7 %), a 60 év felettiek aránya azonban kismértékű növekedést, 16,6 %-ról 19,9 %-ra nőtt. Az Északnyugati városrész kedvezőtlen korstruktúrája megfelel a város egészében tapasztalható változásnak, valamint az országos trendeknek.

ITS Konzorcium


210

Az iskolai végzettség vonatkozásában a városrész mutatói kedvezően alakultak a 2001-es népszámláláshoz képest. A „Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül” mutatót vizsgálva megállapítható, hogy a városrészben jelentősen javult az aktív korúak között az iskolai végzettségek szintje, a mutató a 2001-es 40,5 %-hoz képest 2011-ben már csak 25,1 %. Ezen túlmenően a felsőfokú végzettségűek aránya is jelentős javulást mutat a városrészben, 3,4 %-ról 7,4 %-ra nőtt. A lakásállomány tekintetében az elmúlt 10 év alatt jelentős változás nem történt, (2001-ben 1017 db, 2011-ben 1024 db), azonban jelentősen javult a városrész lakásainak komfortfokozata, jelentősen lecsökkent az alacsony komfort fokozatú lakások aránya (33 %-ról 15,3 %-ra csökkent). 2011-ben az Északnyugati városrészben a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 13,3 %-os, ami a városi átlaghoz (11,9 %) képest kedvezőtlenebb képet mutat. Az egyszobás lakások aránya 5,8 %, ami a város 5,6 %-os átlagához képest szintén ugyan minimálisan, de szintén kedvezőtlenebb. A foglalkoztatottság mutatói az Északi városrészben kedvezőtlenebbek, mint a városi átlag. 2011-ben az aktív korúak 47,3 %-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, ami a 2001-es 52,4 %-hoz képest javulást jelent (a városi átlag 2011-ben 44,3 %). 2011-ben a foglalkoztatottak 49,3 %-os aránya a 15-64 éves lakosságon belül szintén kedvezőtlenebb, mint a városi 51,9 %-os átlag, azonban a 2001-es Északnyugati városrészi adathoz (44,4 %) képest javult a helyzet. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 2011-ben 43,6 %, mely a városi 39,9 %-os átlagánál kis mértékben kedvezőtlenebb. 10 év távlatában ez a mutató javult – igaz, csak minimálisa , 2001-ben az Északnyugati városrészben a háztartások 44,9 %-a volt foglalkoztatott nélküli. Az Északnyugati városrészben a munkanélküliek aránya 21 %, akiknek a fele, összesen 10,6% tartósan, 360 napon túl munkanélküli. Városi szinten ez a mutató 17 %, míg ebből tartósan munkanélküliek 8,8 %.

ITS Konzorcium


211

61. táblázat: Derecske – Az Északnyugati városrész főbb mutatói (2001, 2011) 2011 Mutató megnevezése Lakónépesség száma, fő Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya, % Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya, % Lakónépességen belül 60-X évesek aránya, % Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül, % Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában, % Lakásállomány, db Alacsony komfort fokozatú lakások aránya, % A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül, % Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül, % Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül, % Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül, % Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül, % Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, % Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta), % Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya), %

2001


Északnyugati városrész 2699


Északnyugati városrész 2818

15,5

16,7

19,1

20,7

63,5

63,4

62,1

62,6

20,9

19,9

18,8

16,6

21,8

25,1

36,2

40,5

10,0

7,4

5,8

3,4

3405

1024

3275

1017

13,5

15,3

32,9

33,0

11,9

13,3

5,6

5,8

44,3

47,3

51,2

52,4

14,1

16,8

51,9

49,3

45,5

44,4

39,9

43,6

45,0

44,9

17,0

21,0

8,8

10,6



Az Északnyugati városrészben a szennyvízcsatorna-hálózat 100%-ban kiépített a 2015-ben zárult szennyvíz beruházás eredményeként. A városrész teljes egészében vezetékes ivóvízzel is ellátott. Az elektromos áram és közvilágítás teljes mértékben lefedi az Északnyugati városrészt, a gázhálózat és a járdák szintén kiépültek a vizsgált részben. Hiányosság a pormentes utakban található, ami 9 utcát (Akácfa u., Csuklya u., Hársfa u., Homok u., Legelő u., Móricz Zs. u., Nyúl u., Szél u., Szív u.) érint. Az állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási és rendészeti szolgáltatások ezen városrészben nem találhatóak. ITS Konzorcium


212

A Városközpont és a Keleti városrészen kívül  így az Északnyugati városrészben sem  nem találhatóak humán szolgáltatási funkciókat ellátó objektumok. Közösségi funkciót ellátó intézmények, területek közül az Északnyugati városrészben 1 sportcsarnok, 1 db sportpálya, sporttelep, 1 db játszótér, illetve 1 db temető található. A közösségi funkciót ellátó objektumok mennyiségét tekintve az Északnyugati városrész a Városközpont után a második helyen áll a városrészek között. A közlekedési funkciók tekintetében az Északnyugati városrészben távolsági autóbusz megálló nem található, csak úgy, mint vasútállomás. A városrészben 1 db taxiállomás található. Kiépített Kerékpárút a városrész határán húzódó 47. sz. főút mentén található. A városrész gazdasági adottságai

Az Északnyugati városrészben összesen 28 db regisztrált, gazdasági funkciót ellátó objektum működik, melyek besorolásuk szerint: az alábbiak Kiskereskedelmi üzlet (18) Panzió (1) Vendéglátó egység (9) 62. táblázat: Északnyugati városrész SWOT elemzése


Erősségek Kiváló megközelíthetőség (a 47. sz. főútról, városközpontból és külterületről) Jó tömegközlekedés (átmenő forgalomból adódóan) Jelentős gazdasági kapacitások (elsősorban zöld mezős beruházások) Ipari tevékenységgel nem terhelt területen Lakófunkció bővítése lehetséges a területen Sport- és rekreációs tevékenységek színhelyét biztosítja a város számára Lehetőségek Európai Uniós és hazai források hatékony kihasználása Gazdaságélénkítés kis- és nagykereskedelmi egységek betelepítésével Sport- és rekreációs lehetőségek bővítése, kistérségi pozícionálása Esélyegyenlőség megteremtése Versenyképesség növelése Életszínvonal növelése Geotermikus energia hasznosítása

Gyengeségek Alacsony komfortfokozatú lakások magas aránya HH rétegek aránya miatti szociálisan érzékeny terület Eltartottak száma magas

Veszélyek A kereskedelmi funkciók bővülése miatti forgalomnövekedés Betelepülési folyamat elmaradása További szlömösödés, szegregálódás

ITS Konzorcium


213

3.3.2.6. Külterület A városrész lehatárolása, története, szerkezete

Városrész lehatárolása: A város belterületén kívül eső, külterületi területek

A városrész demográfiai és szociális jellemzői

A Külterület lakónépessége csupán 1,2 %-a a teljes városénak. A lakók 59,1 százaléka aktív korú, amely a 2001-es 67,6 %-hoz képest jelentős csökkenést mutat. 2001-hez képest (5,2 %) a 0-14-éves korosztály arányának változása jelentős csökkenést mutat (1,8 %), a 60 év felettiek aránya pedig jelentős mértékben nőtt, 27,2 %-ról 39,1 %-ra nőtt. A Külterület kedvezőtlen korstruktúrája megfelel a város egészében tapasztalható változásnak, valamint az országos trendeknek.

A város belterületi határát körülölelő terület elsősorban ipari- és mezőgazdasági tevékenység végzésére alkalmas. Az ipar szerepe egyelőre jelentéktelen a városban, a területek hagyományosan mezőgazdasági hasznosításúak.

Az iskolai végzettség vonatkozásában a városrész mutatói kedvezően alakultak a 2001-es népszámláláshoz képest. A „Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül” mutatót vizsgálva megállapítható, hogy a városrészben javult az aktív korúak között az iskolai végzettségek szintje, a mutató a 2001-es 85,5 %-hoz képest 2011-ben már csak 81,5 %. Ezen túlmenően a felsőfokú végzettségűek aránya jelentős javulást mutat a városrészben, 1,5 %-ról 8,6 %-ra nőtt. A lakásállomány 10 év alatt nem változott (6 db), emellett azonban javult a városrész lakásainak komfortfokozata, csökkent az alacsony komfort fokozatú lakások aránya (66,7 %-ról 50 %-ra csökkent). 2011-ben a Külterületen a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 40 %-os, ami a városi átlaghoz (11,9 %) képest jóval kedvezőtlenebb képet mutat. Az egyszobás lakások aránya 20 %, ami a város 5,6 %-os átlagához képest szintén kedvezőtlenebb. A foglalkoztatottság mutatói a Külterületen kedvezőtlenebbek, mint a városi átlag. 2011-ben az aktív korúak 78,5 %-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, ami a 2001-es 54,7 %hoz képest jelentős romlást jelent (a városi átlag 2011-ben 44,3 %). 2011-ben a foglalkoztatottak 19,5 %-os aránya a 15-64 éves lakosságon belül szintén kedvezőtlenebb, mint a városi 51,9 %os átlag, azonban a 2001-es Külterületi adathoz (41 %) képest jelentősen javult a helyzet. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 2011-ben 25 %, mely a városi 39,9%-os átlagnál kedvezőbb. 10 év távlatában ez a mutató is javult, 2001-ben a Külterületen a háztartások 33,3 %a volt foglalkoztatott nélküli. A Külterületen a munkanélküliek aránya 0 %, mely adat jelentősen kedvezőbb, mint a városi átlag (17 %).

ITS Konzorcium


214

63. táblázat: Derecske – A Külterület főbb mutatói (2001, 2011) 2011 Mutató megnevezése Lakónépesség száma, fő Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya, % Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya, % Lakónépességen belül 60-X évesek aránya, % Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül, % Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában, % Lakásállomány, db Alacsony komfort fokozatú lakások aránya, % A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül, % Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül, % Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül, % Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül, % Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül, % Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, % Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta), % Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya), %


2001

110


15,5

1,8

19,1

5,2

63,5

59,1

62,1

67,6

20,9

39,1

18,8

27,2

21,8

81,5

36,2

85,5

10,0

8,6

5,8

1,5

3405

6

3275

6

13,5

50,0

32,9

66,7

11,9

40,0

5,6

20,0

44,3

78,5

51,2

54,7

14,1

73,8

51,9

19,5

45,5

41,0

39,9

25,0

45,0

33,3

17,0

0,0

8,8

0,0

Külterület

Külterület 173


A városrész infrastruktúrájának, közszolgáltatásainak és funkcióinak jellemzői A városrész gazdasági adottságai

A külterület nem rendelkezik semmilyen belterületi funkcióval, így az állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási és rendészeti szolgáltatások, a humán közszolgáltatások és a közösségi funkciók is hiányoznak itt. A külterületen található a város mezőgazdasági területeinek túlnyomó része, amelyek az országos átlagtól jobb termőhelyi adottságúak.

ITS Konzorcium


215

3.3.3 Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása, helyzetelemzése

Az elemzés módszertana, háttere

Jelen fejezetben a területi szegregációs folyamatok kerülnek bemutatásra. A város egész területére vonatkozó ágazati szegregációs mechanizmusok az ITS Anti-szegregációs terv fejezetében kerülnek elemzésre. Az értékelő rész a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztésért és Építésügyért Felelős Szakállamtitkársága által kiadott Városfejlesztési kézikönyv (2. kiadás, Bp. 2009. január 28.) és a Belügyminisztérium Útmutató a kis- és középvárosok számára az Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014 – 2020 elkészítéséhez (Munkaanyag, Bp. 2014. december 11.) útmutatása alapján készült. A 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 10. melléklete meghatározza a település szegregált és szegregációval veszélyeztetett területeinek lehatárolásához és térképi ábrázolásához szükséges adatokat. A területek lehatárolása a szegregációs mutató alapján történik, ez pedig a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 év) belül. A mutató úgy kerül kiszámításra, hogy a település területén belül olyan területileg egybefüggő tömbök kerülnek kiválasztásra, amelyekre együttesen jellemző, hogy a szegregációs mutató határértékének megfelelnek. A tömb népszámlálási célra létrehozott, általában közterületek és/vagy természetes és mesterséges tereptárgyak (pl. vasútvonal, vízfolyás partja stb.), valamint rácshálós térinformatikai megoldás eredményeképpen kialakított, településen belüli kisterületi egység. A szegregátumok és szegregációval veszélyeztetett területek a Központi Statisztikai Hivatal 2011. évi népszámlálási adatai alapján kerültek meghatározásra. Azon tömböket tekintjük veszélyeztetett területeknek, illetve szegregátumoknak, ahol a szegregációs mutató aránya meghaladja a 30, illetve a 35 százalékot. Meghatározásra került a kormányrendeletben továbbá az is, hogy a 200 főnél népesebb települések esetében szegregátumnak, illetve szegregációval veszélyeztetett területnek azok az egybefüggő területek tekintendők, melyek megfelelnek a fenti mutatók egyikének, és a terület lakónépességének száma eléri az 50 főt. A 2011. évi népszámlálási adatok az önkormányzat birtokában lévő adatbázisokból nyert adatok alapján kerültek aktualizálásra.

ITS Konzorcium


3.3.3.1

216

Helyzetértékelés az alacsony státuszú lakosság területi koncentrációjáról, annak válzozásairól, a 2001-es, valamint a 2011-es népszámlálási adatok alapján.

65. térkép: Derecske szegregációval veszélyeztetett területei

Forrás:Derecske Város Anti-szegregációs terve - 2012

A KSH a 2001-es népszámlálási adatok, és az akkor érvényres szegregációs mutató mentén három szegregátomot azonosított a településen. Régi IVS-ben: 1.sz. szegregátum (Az anti-szegregációs tervben azonosított szegregált terület 1. – (Téglás u. - Tavasz u. - Győzelem u.) 2.sz. szegregátum (Az anti-szegregációs tervben azonosított szegregált terület 2. (Kossuth u. - Akácfa u. - Bacsó B.u. - Meggyfa u. - Szív u. - településhatár - Nyúl u. - Meggyfa u.) 3.sz. Bem-Damjanich-Keleti utcák által határolt rész. (Derecske-Újtelep) A 2011.es népszámlálási adatok és a szegregációsmutató változása némileg módosította a város szegregátum térképét. A korábban 2. sz és 3. sz. szegregátumként lehatárolt területek most is szegregátumnak minősülnek, de a 2001-es adatok mentén lehatárolt 1. sz. szegregátum, a 2011-es adatok mentén nem teljesíti a 35%-os szegregációs mutatót, így veszélyeztetett területként értelmezzük. Ennek a területnek a kiterjedése is módosult némileg. korábban a Téglás u. - Tavasz u. Győzelem u által határolt területet jelentette, most a Nyárfa u. - Nyugati u. - Téglás u. - Budai N. A. u.által határolt tömbre terjed ki. A 2011-es KSH térkép és a hozzá kapcsolódó KSH adatok magyarázatra szorulnak. A 30%-os mutató mentén készült térképen 3.sz-al jelölt terület a 35%-os mutató mentén készült térképen 2. sz. szegregátumként lett jelölve. A terület kiterjedése és számszerű mutatói is egybeesnek, tehát valójában ugyanazon szegregátumról van szó. Ugyanakkor a 30%-os mutató mentén készült térképen egy a város másik pontján elhelyzkedő terület szintén 2. sz-.al lett jelölve.

ITS Konzorcium


66. térkép: Derecske szegregátum áttekintő – Szegregációs mutató 35% felett

Forrás: 2011. évi népszámlálás, KSH.

67. térkép: Derecske szegregátum áttekintő – Szegregációs mutató 30% felett


ITS Konzorcium

217


A 2001. évi népszámlálás óta eltelt időszakban bekövetkezett változások

218

A területek beazonosítását követően megállapítható, hogy Derecske város területén 2 szegregátum, és egy veszélyeztetett terület található. A mindkét összesítő térképen 1. sz.-al jelölt terület, egy nagy kiterjedésű veszélyeztetett terület, amelyen belüla KSH megjelöl egy leromlottabb tömböt is.. azonban ez egy egybefüggő –és részben azonos- terület, amely összességében is teljesíti a szegregációs mutatót.ezért ezt az egybefüggő területet az alábbiakban 1. sz. szegregátumként fogjuk elemezni. A 35%-os térképen 2. sz.-al, a 30%-os térképen 3.-as számmal jelzett területet 2. sz. szegregátumként, a 30%-os térképen 2. sz.-al jelölt területet 3. sz. veszélyeztetett területként elemezzük. A szegregátumok helyzetértékelése4 3.3.3.1.1

1. számú szegregátum

A KSH az Észak-nyugati városrészben található, Akácfa u. - Meggyfa u. - Nyúl u. - névtelen u. - Meggyfa u. - Bacsó B. u. által határolt tömböt szegregátumként határolta le, ezen belül lehatárolt egy leromlottabb tömböt, az Akácfa u. - Meggyfa u. - Szív u. - névtelen u. - Meggyfa u. Bacsó B. u által határolt területen. Az itt élők száma 304 fő, a szegregációs mutató: 39, 9 5. A szegregátumok közül itt a második legmagasabb a 0-14 évesek aránya, 21, 7%, a 60 év felettiek aránya 13,2 % .Az aktív korúak több mint 65,2%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, a háztartások több, mint 58, 7%-ában egyetlen foglalkoztatott sincs. Felsőfokú végzettséggel 1,1% rendelkezik az itt lakók közül. 68. térkép: Derecske szegregátum 01. Szegregációs mutató 30% feletti


4

A területek az 1. számú térképen – városi áttekintő térkép – lettek jelölve

ITS Konzorcium


219

69. térkép: Derecske szegregátum 01. Szegregációs mutató 35% feletti


A területen élők közül 22 fő vesz részt közfoglalkoztatásban, lakásfenntartási támogatásban 72 család, rendszeres szociális segélyben 80 fő részesül. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre 95 gyermek jogosult A terület lakossága etnikailag vegyes, azonban vannak utcák, ahol magasabb a halmozottan hátrányos helyzetű, és a roma családok aránya. Az itt található lakások száma 105, ezek 32,4%- a alacsony komfortfokozatú. A lakások 14,4.%-a egyszobás. A lakások jellemzően magántulajdonban vannak, de hat önkormányzati bérlakás is található a területen, A házak többsége tipikus falusi kockaház, vagy régi parasztház. Szociálpolitikai kedvezmény felhasználásával épült ingatlan is található itt. 2010. január 1. óta bontás nem történt a területen, ugyanakkor 3 építési engedélyt adott meg a hatóság. A közvilágítás, a hulladékszállítás mindenhol megoldott, a vezetékes vízhálózat minden utcában elérhető. A szennyvízhálózat kiépítése a folyamatban lévő szennyvízberuházás során megtörténik. Hiányzik a pormentes út az alábbi utcákban: Akácfa u., Hársfa u., Nyúl u., Szív u., Csuklya u., Móricz Zs. u. Egészségre ártalmas üzem, árvíz- és belvízveszélyes terület, - legális vagy illegális – szeméttelep a terület határától számított 500 méteren belül nem található. 2010. 01.01. óta végrehajtott infrastrukturális és humán fejlesztések, amelyek érintették a területet és/vagy az itt lakókat : Akácfa u. és a Móricz Zs. u, belvíz elvezető rendszer kiépítése. 3.3.3.1.2

2. számú szegregátum

Kisderecske, a városközponttól viszonylag távol eső, magas környezeti terhelést jelentő átmenő forgalommal, és, ipari tevékenységgel terhelt, a 47-es úttól nyugatra eső részen gazdasági

ITS Konzorcium


220

funkciójú, a keletre eső részen jellemzően lakófunkciójú terület. A KSH Kisderecske városrészen belül, a Bem u. - névtelen u. - Keleti u. - Belterület határa által határolt tömböt szegregátumként határolta le. Az itt található utcák: Bem u., Keleti u., névtelen u. Damjanich u., Vasút u., névtelen utca. A területen élők száma 63 fő, a szegregációs index: 51,7%. A 0-14 évesek aránya, extrém magas, több, mint 50%. ( a városi átlag15,5 %) Ugyanakkor a 60 éven felüliek aránya alig haladja meg a 3%-ot. (A városi átlag 20,9%) Az aktív korúak 69%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A háztartások 46,7%-ában egyetlen foglalkoztatott sincs. 70. térkép: Derecske szegregátum 03. Szegregációs mutató 30% feletti


A területen élők közül 27 fő vesz részt közfoglalkoztatásban, lakásfenntartási támogatásban 81család, rendszeres szociális segélyben 95 fő részesül. Rendkívül magas a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma:159 gyermekjogosult az ellátásra. A területen magas a halmozottan hátrányos helyzetű, és roma családok aránya. A területen található lakások száma 13, ezek majdnem 70 %-a alacsony komfortfokozatú. A lakások 38,5%-a egyszobás. jellemzően magántulajdonban vannak, önkormányzati bérlakás nincs a szegregátumban. A házak többsége régi parasztház, illetve falusias jellegű kockaház. Nem lakófunkciójú épületekről nincs adat, 2010. január 1. óta sem új építés, sem bontás nem történt a területen. A hulladékszállítás, a vezetékes vízszolgáltatás és a közüzemi áramszolgáltatás minden utcában megoldott., arról nincsenek adatok, hogy van –e családok, ahol közüzemi tartozás miatt nincs szolgáltatás. Szennyvízhálózat még nincs, de a folyamatban lévő szennyvízberuházás során mindegyik utcában kiépül. A pormentes út az egész területen hiányzik (Bem u., Keleti u., névtelen u. Damjanich u., Vasút u., névtelen u.) Egészségre ártalmas üzem, árvíz- és belvízveszélyes terület, legális -vagy illegális szeméttelep a terület határától számított 500 méteren belül nem található.

ITS Konzorcium


221

2010. 01.01. óta végrehajtott infrastrukturális és humán fejlesztések, amelyek érintették a területet és/vagy az itt lakókat: a Keleti u., névtelen u. belvíz elvezető rendszer kiépítése. 3.3.3.1.3

3. számú veszélyeztetett terület

A KSH a Dél-nyugati városrészen található Nyárfa u. - Nyugati u. - Téglás u. - Budai N. A. utca által határolt tömböt veszélyeztetett területnek minősítette. az itt található utcák: Nyárfa u., Nyugati u., Téglás u., Budai N. A. u. A szegregációs mutató: 30,9%. A területen élők száma 157 fő. A 0-14 évesek aránya, 15, 9%. A 60 év felettiek aránya viszont 22,3 %. Felsőfokú végzettséggel senki nem rendelkezik az itt lakók közül. Az aktív korúak 53,6 %-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A háztartások több, mint 49 %-ában egyetlen foglalkoztatott sincs. 71. térkép: Derecske szegregátum 02. Szegregációs mutató 30% feletti


Közfoglalkoztatásban résztvevők száma 12 fő, lakásfenntartási támogatásban 46 család, rendszeres szociális segélyben 76 fő részesül a terülten élők közül. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre 68 gyermek jogosult. A területen található lakások száma 53 ennek 34% alacsony komfort fokozatú, 15,1% az egyszobás lakások aránya. Valamennyi magántulajdonban van, nincsenek önkormányzati bérlakások. Két nem lakófunkciójú épület található a szegregátum területén. 2010. január 1. óta sem új építkezés, sem bontás nem történt. Az közüzemi hálózatok a szennyvízhálózat kivételével kiépültek, a vezetékes víz, a közvilágítás a hulladékszállítás megoldott, de arra vonatkozóan nincsenek adatok, hogy vannak-e olyan háztartások, ahol tartozások miatt nincs szolgáltatás.

ITS Konzorcium


222

Nem pormentes a Nyugati út., és a Téglás út. Egészségre ártalmas üzem, árvíz- és belvízveszélyes terület, legális vagy illegális szeméttelep a terület határától számított 500 méteren belül nem található. 2010. 01.01. óta végrehajtott infrastrukturális és humán fejlesztések, amelyek érintették a területet és/vagy az itt lakókat: Nyárfa u., Nyugati u., Téglás u., Budai N. A. u. belvíz elvezető rendszer kiépítése Összegzés, a szegregátumok összehasonlítása: 64. táblázat: A szegregátumok és veszélyeztetett területek összehasonlítása Derecske szegregátumok és veszélyeztetett területek lakónépesség száma

város összesen (városi átlag)

szegregációs mutató

8922

14,1

lakónépességen belül 0-14 évesek aránya

15,5

lakónépességen belül 60-X évesek aránya

20,9

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

Alacsony fokozatú aránya

komfort lakások

44,3

39,9

13,5

1 sz. szegr.)

2. sz. szegr.

304

39,9

21,7

13,2

65,2

58,7

32,4

3. sz. vesz. ter.

63

157

51,7

30,9

50,8

15,9

3,2

22,3

69,0

53,6

46,7

49,1

69,2

34,0


A legkedvezőtlenebb mutatókkal a 2. sz. szegregátum rendelkezik, de a z 1. sz. szegregátum is hasonló adatokat mutat. Mindhárom szegregátumban problémát jelent a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező lakosok magas száma. Az infrastruktúra hiányossága- a pormentes utak hiánya, mindhárom területen jellemző, ugyanakkor az Önkormányzat területek fejlesztésére, mindhárom szegregátumot érinti a folyamatban lévő szennyvízberuházás. Tömegközlekedés nincs, a szegregátumban élő lakosok gyalog, illetve kerékpárral tudják elérni a városközpontot, és az itt található hivatalokat, szolgáltatásokat. ugyanakkor az oktatási szegregáció megelőzése érdekében Derecske város az elmúlt évben hiánypótló szolgáltatást vezetett be a Hajdú-Volán Zrt-vel együttműködve. Mivel a kisderecskei körzet a városszövettől távolabb helyezkedik el, az itt élők nehezebben érhetik el a ITS Konzorcium


223

szolgáltatásokat, ezért naponta iskolabusz járat közlekedik, térítésmentesen. A másik jelentős segítség a város kerékpáros közlekedésében az eddig elkészült és a pályázat forrásból folyamatosan épülő kerékpárút hálózat. A városon belül a városközpont fő utcai részén a helyi és helyközi buszmegálló 400 méteres körzetében megtalálható bölcsőde, óvoda, általános iskola, középiskola, gyermekorvosi rendelő, felnőtt orvosi rendelő, fogorvosi rendelő, gyógyszertár, OTP, posta, művelődési ház, mozi, polgármesteri hivatal, okmányiroda, építésügyi iroda, könyvtár, üzletek. Mindhárom szegregátumból a Mese-Vár Óvodába , és a Derecskei Bocskai István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolába járnak a gyermekek. A Városház úti óvodaépület teljes korszerűsítése, bővítése, lehetővé tette a többi korszerűtlen telephely (beleértve a kisderecskei telephelyet is) megszűntetését, így elkerülhető az intézmények közötti szegregáció kialakulása. A közelmúltig két általános iskola szolgálta a 6-14 éves gyerekek nevelését-oktatását, az integrációra költséghatékonysági és szakmai okok miatt 2007-ben került sor. A Bocskai István Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény közös igazgatású közoktatási intézményként az általános iskolai feladatok mellett ellátja az alapfokú művészetoktatási feladatokat is. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma magas, (a 2012. évi októberi intézményi statisztila szerint 206 tanuló), de a HHH tanulók egyenlő arányban vannak az osztályokban. A szegregátumok problémáinak kezelésében az Önkormányzat mellett a Roma Nemzetiségi Önkormányzat vesz részt.

3.3.4 Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek

Az alulhasznosított területek fejlesztésbe vonása a fejlődés fontos feltétele: A belterület közlekedés szerkezetének fejlesztéséig a 47-es számú főközlekedési út belterületi szakasz és környezete, A városközpont körüli kiskörutat a Kossuth – Árpád – Erzsébet – Erkel Ferenc – Hétvezér – Bajcsy utcák által körülhatárolt városrész kisvárosias átépüléséig. A Piac tér és környezete. A belterület szélén lévő közművesített utcák még hasznosítatlan, beépítetlen külterület felőli szélei a belterületbe csatolásig és beépítésre szánt területként való hasznosításáig.. A város déli szélén, a téglagyár környezete és attól déli irányban, valamint a belterület észak-keleti szélén a 47-es sz. út két oldala, illetve a Kandia utca északi része, amíg nem zavaró, kereskedelmi szolgáltató gazdasági területként hasznosul. A Konyári út kivezető szakaszának déli részén, a kegyeleti parktól keletre lévő rekultiválandó terület. A belterület északi részéhez csatlakozó zöldterület. A szeméttelep környezete. Egy új városi strandfürdő létesítésére alkalmas helyet szükséges kijelölni, kihasználva azt a lehetőséget, hogy a város alatt értékes termálvíz, gyógyvíz található.

ITS Konzorcium


224

A város zöldterületeit oly módon szükséges tovább bővíteni, hogy értékes és élő ökológiai együttes, zöldfelületi rendszer legyenek.. A belterület északkeleti szélén a Debrecen –Nagykereki vasútvonal melletti terület. A Konyári út melletti része, a belterület közelében lévő, egykori homokbánya területe.

ITS Konzorcium


225

4 Mellékletek 1. melléklet: Derecske városban megvalósult jelentősebb beruházások 65. táblázat: A városban megvalósult jelentősebb beruházások (2007-2015) Beruházás megnevezése AGRO SZIKA Kft. technológia fejlesztése 1 új kotrógép beszerzésével Komposztálást népszerűsítő projekt az ALFA-TÓTH Kft. szervezésében Ápolók Kft.minőségirányítási rendszerének bevezetése BÖRCSÖK SÁNDOR Egyéni Vállalkozó innovációja Technológiafejlesztés Börcsök Sándor egyéni vállalkozónál BTM 2003 Kft.technológiai fejlesztése Derecske Város Önkormányzatának fenntartásában lévő 8 db intézémény világításkorszerűsítés e a "Caminus" Zrt. beruházásaként a "Szemünk Fénye Program" keretében Vállalati folyamatmenedzsme nt kiépítése a Derecskei Szövker Kft-nél

Forrás

Beruházás költsége

Megvalósítás ideje

Megvalósítás helyszíne

EU 2007-13

2009.07.28 26 800 000 Ft 2009.12.14

EU 2007-13

2010.11.22 8 976 550 Ft 2012.05.15

Városközpont

EU 2007-13

2008.01.08 799 000 Ft 2008.12.11

Városközpont

Keleti városrész

EU 200713,ÚSZT

2013.05.30 24 315 200 Ft 2013.06.04

Kisderecske

EU 200713,ÚSZT

2012.04.02 20 000 000 Ft 2012.07.19

Kisderecske

EU 200713,ÚSZT

2011.12.01 8 604 972 Ft 2012.06.30

Városközpont

EU 2007-13

2008.08.26 1 900 110 Ft 2008.11.30

Több cím, öntően Városközpont

EU 200713,ÚSZT

2012.11.29 4 896 200 Ft 2013.08.23

Városközpont

ITS Konzorcium


Beruházás megnevezése Derecskei Információs és Zöld Sziget kialakítása a Dr Mustó Sándor utcában A hatékony munkaerő-piaci szolgáltatás nyújtásához szükséges feltételek megteremtése a Derecske Város Értelmi Fogyatékosainak és Segítőinek Egyesületénél Derecske Város belvízelvezetésének fejlesztése Derecske Város belvízelvezetésének fejlesztése Komposztálási mintaprojekt Derecskén Derecske környezeti állapotának javítása belvízrendezéssel Építő közösségek Derecskén 3. ütem Kulturális intézmények részvétele a tanórán kívüli nevelési feladatok ellátásában Derecskén Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok megvalósítása a Derecskén élők érdekében. Modern és racionálisan kialakított oktatási környezet megteremtése Derecskén Derecskei egészségház fejlesztése

Forrás

EU 2007-13

EU 200713,ÚSZT



2011.05.02 29 690 434 Ft 2012.08.22

2013.03.20 7 458 000 Ft 2014.02.14


Városközpont

Morgó

EU 2007-13

2009.12.02 345 835 636 Ft 2010.12.20

Dél-nyugati városrész

EU 2007-13

2. fordulóba léphet nincs adat

Dél-nyugati városrész

EU 200713,ÚSZT

2011.06.01 9 872 875 Ft 2012.11.14

Városközpont

EU 200713,ÚSZT EU 200713,ÚSZT

2013.04.03 - nincs 303 447 422 Ft adat 2012.10.01 15 351 526 Ft 2013.08.31

EU 200713,ÚSZT

2012.10.01 - nincs 24 410 405 Ft adat

EU 200713,ÚSZT

8 689 403 Ft nincs adat

Városközpont Városközpont

Városközpont

Észak-Nyugati városrész

EU 200713,ÚSZT

2014.04.08 - Nincs 517 795 918 Ft adat

Városközpont

EU 200713,ÚSZT

2014.02.17 - Nincs 129 950 151 Ft adat

Városközpont

ITS Konzorcium

226


Beruházás megnevezése Mese-Vár Óvoda és bölcsőde épületenergetikai fejlesztései megújuló energiával Szervezetfejlesztés Derecskén 2014 "Víz nélkül nincs élet, és víz nélkül nincs fejlődés sem!" Derecske város új szennyvíztisztító telepének kiépítése és szennyvízcsatornahálózatának fejlesztése Derecskei Óvoda bővítése, felújítása, és bölcsődei rész kialakítása Közösségi közlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása Derecske Város területén Derecske város településrehabilitációj a Szervezetfejlesztés Derecske Város Polgármesteri Hivatalában Derecskei Óvoda bővítése, felújítása és bölcsődei rész kialakítása Derecske szennyvíztisztításána k és csatornahálózatának fejlesztése Régiós Civil Szolgáltató Központ kialakítása Derecskén Tanodával a derecskei gyermekek jövőjéért II. Fiatalok társadalmi integrációját segítő program Derecskén

Forrás





43 664 544 Ft Nincs adat

Városközpont


Városközpont

EU 2007-13

2008.06.01 88 191 875 Ft 2010.09.15

Városközpont

EU 2007-13

2. fordulóba léphet Nincs adat

Városközpont

EU 2007-13

2009.01.05 52 268 936 Ft 2009.11.30

Kisderecske

EU 2007-13

2009.03.02 49 531 486 Ft 2009.09.30

Városközpont

EU 2007-13

2009.03.02 16 458 800 Ft 2010.07.31

Városközpont

EU 2007-13

2009-01-05 - 2010445 200 530 Ft 12-31

Városközpont

EU 2007-13

3 806 473 768 Ft Nincs adat

Városközpont

EU 2007-13

2009.03.01 28 120 582 Ft 2010.06.08

Városközpont

EU 2007-13

2010.01.01 20 837 100 Ft 2011.11.30

Városközpont

EU 2007-13

2012.02.01 29 433 000 Ft 2014.01.31

Városközpont

ITS Konzorcium

227


Beruházás megnevezése Családi közösségi kezdeményezések és programok megerősítése Derecskén DVJSZA munkaerőpiaci szolgáltatásainak sztenderdizálása erőforrásainak fejlesztése jegyében Kommunikáció, tudás, esélyegyenlőség Derecskén Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok a Derecskei Szövker Kft-nél Munkahelyi képzések a Derecskei Szövker Kft-nél Energiahatékonyság fokozása a Derecskei Szövker Kft. Irodaházában "Állatkuckó" - európai uniós színvonalú állatmenhely és állatvédelmi ismeretterjesztő bázis kialakítása Derecskén - civil kezdeményezésben "Víz nélkül nincs élet, és víz nélkül nincs fejlődés sem" Derecske város régi szennyvíztisztító telepének, szigeteletlen oxidációs tórendszerének rekultivációja A DerecskeLétavértesi kistérség fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése

Forrás



228


EU 200713,ÚSZT

2012.09.01 35 641 200 Ft 2014.08.31

Városközpont

EU 200713,ÚSZT

2013.01.01 7 999 800 Ft 2013.12.31

Városközpont

EU 200713,ÚSZT

2013.01.01 6 516 300 Ft 2013.12.31

Városközpont

EU 200713,ÚSZT

2012.10.16 8 641 827 Ft 2013.07.15

Városközpont

EU 200713,ÚSZT

2014.05.07 - Nincs 16 739 000 Ft adat

Városközpont

EU 2007-13

2011-10-31 - 201314 380 588 Ft 01-15

Városközpont

EU 200713,ÚSZT

2013.07.09 30 425 574 Ft 2014.08.31

Városközpont

EU 200713,ÚSZT

2013.05.17 89 872 830 Ft 2014.11.30

Városközpont

EU 2007-13

2009.01.01 11 860 314 Ft 2011.06.01

Észak-Nyugati városrész

ITS Konzorcium


Beruházás megnevezése Tánc-művészetpedagógia A FÉMIXÓ Kft. eszközbeszerzéssel egybekötött, irodaépület építési és telephely rendezési beruházása A Fémixó Kft. technológiai korszerűsítése A Generálép-3 Kft. saját tulajdonában lévő ingatlanokon kialakított telephelyének fejlesztése. Generálép-3 Kft. humánerőforrás fejlesztése Hajdú-Bihari Ivóvízminőség-javító Projekt Technológiai eszközbeszerzés, napelemes áramellátás kialakítás, és építésinfrastruktúra fejlesztés a Hollik és Társa Betéti Társaságnál IL-GENERÁL'86. Korlátolt Felelősségű Társaság telephelyvásárlása A Kész-Gép Kft. szerszámgyártó infrastruktúrájának fejlesztése A KÉSZ-GÉP Kft. szerszámgyártó infrastruktúrájának fejlesztése A KISSISKOLABÚTOR Kft. infrastrukturális és technológiai fejlesztése TEGYÜNK A MÁBAN A HOLNAPÉRT

Forrás




EU 200713,ÚSZT


Kisderecske

EU 200713,ÚSZT

2013.07.02 - Nincs 31 560 130 Ft adat

Kisderecske

EU 2007-13

EU 200713,ÚSZT EU 2007-13

2007.07.17 2 014 000 Ft 2007.12.20

2013.11.13 - Nincs 49 174 997 Ft adat 2007.09.12 8 410 400 Ft 2009.02.28

Kisderecske

Keleti városrész Városközpont

EU 200713,ÚSZT

1 753 977 569 Ft Nincs adat

EU 200713,ÚSZT


Keleti városrész

EU 200713,ÚSZT

2013.07.05 9 473 953 Ft 2014.03.12

Keleti városrész

EU 200713,ÚSZT

2013.03.01 16 978 342 Ft 2014.01.30

Keleti városrész

EU 200713,ÚSZT

2011.06.03 20 000 000 Ft 2012.01.31

Keleti városrész

EU 2007-13

43 071 867 Ft Nincs adat 2010.05.01 12 000 000 Ft 2012.10.01

EU 2007-13

ITS Konzorcium

229

Városközpont

Városközpont Városközpont


Beruházás megnevezése Múltunk, jelenünk és jövőnk az innováció szolgálatában felkészülés a referencia-intézményi szolgáltatásra a derecskei Bocskai iskolában Ingatlan vásárlása Kurucz Ferencné e.v. részére Oltalom és gondoskodás a hétköznapokban Derecske településen Optimit Hungária Kft. technológia fejlesztése Épületvezérlés és automatizálás teljes mértékben az ügyfél igényeire szabva, korlátok nélkül Gumijavító Műhely Kialakítása Derecskén Ingatlan vásárlás a Vasváz Depó Kft-nél Komposztálást népszerűsítő projekt a VINCSI-VET Kft. Szervezésében Óvoda áramellátása napelemes rendszerrel

Forrás



230


EU 200713,ÚSZT

2013.03.01 4 000 000 Ft 2013.07.14

Városközpont

EU 200713,ÚSZT

2012.05.17 10 000 000 Ft 2013.02.07

Városközpont

EU 200713,ÚSZT


EU 200713,ÚSZT

2012.08.10 11 588 779 Ft 2012.09.05

EU 200713,ÚSZT


Keleti városrész


2013.04.22 9 810 450 Ft 2013.10.30 2013.02.11 7 785 000 Ft 2013.05.30

Keleti városrész/Városközpont

EU 2007-13

2011.03.01 9 052 550 Ft 2012.09.27 60 435 355

Forrás: www.palyazat.gov.hu

ITS Konzorcium

Dél-nyugati városrész Városközpont

Városközpont

Városközpont

DERECSKE VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

Recommend Documents