DEPÓNIA KFT. KÖZSZOLGÁLTATÓI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE Székesfehérvár. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft Központ: 1028 Budapest, Muhar u.54

PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft Központ: 1028 Budapest, Muhar u.54. Iroda:

Mérnöki Iroda Kft.

E-mail:

8000 Székesfehérvár, Távírda u. 2/A. Tel: 06-22-503-214, Fax: 06-22-503-215 [email protected] www.progressio.hu

DEPÓNIA KFT.

KÖZSZOLGÁLTATÓI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE

2013. Székesfehérvár

DEPÓNIA KFT. - KÖZSZOLGÁLTATÓI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV

DEPÓNIA KFT. KÖZSZOLGÁLTATÓI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE

Készítette: PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.

Projektvezető: Kaleta Jánosné okl. vegyészmérnök okl. környezetvédelmi szakmérnök

Közreműködtek: Déri Márta okl. környezetmérnök Leposáné Kis Zsuzsanna Depónia Kft. környezetvédelmi megbízott

A dokumentáció szerzői jogi védelem alá esik, a dokumentáció bármely részének, vagy a dokumentáció egészének másolása és sokszorosítása kizárólag a szerz ők engedélye alapján történhet. ©Copyright

2013. Székesfehérvár

PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.

1028 Budapest, Muhar u. 54.

2


TARTALOMJEGYZÉK 1.

BEVEZETÉS .....................................................................................................................4

2.

DEPÓNIA KFT. KÖZSZOLGÁLTATÁSI TERÜLETE.................................................................5

3.

DEPÓNIA KFT. ÁLTAL ALKALMAZOTT KEZELÉSI MÓDOK ...................................................6

4.

RÉSZLETESEN VIZSGÁLT HULLADÉKÁRAMOK .................................................................13 4.1.1. 4.1.2. 4.1.3. 4.1.4. 4.1.5. 4.1.6. 4.1.7. 4.1.8. 4.1.9.

5.

KÖZSZOLGÁLTATÁS KÖRÉBE TARTOZÓ HULLADÉKOK KEZELÉSE ............................14 Települési hulladékok .................................................................................................................... 14 Lomtalanítási hulladékok mennyisége .......................................................................................... 16 Biológiailag lebomló hulladék ...................................................................................................... 17 Szelektív hulladék ......................................................................................................................... 17 Hulladékudvarba átvehető egyéb hulladékok................................................................................ 19 Építési-bontási hulladékok ............................................................................................................ 20 Veszélyes hulladékok .................................................................................................................... 20 A Depónia Kft. éves hulladékmérlege........................................................................................... 22

ELÉRENDŐ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLOK ................................................................24 5.1.

ELKÜLÖNÍTETT HULLADÉKGYŰJTÉS CÉLKITŰZÉSEI .......................................................24

5.1.1. Szemléletformálás célkitűzései ..................................................................................................... 24 5.1.2. Elkülönített hulladékgyűjtési rendszer .......................................................................................... 24 5.1.2.1. Házhoz menő hulladékgyűjtési rendszer célkitűzései .......................................................... 24 5.1.2.2. Biológiailag lebomló hulladék ............................................................................................. 24 5.1.2.3. Háztartásban képződő veszélyes hulladékok ....................................................................... 27

5.2.

ÚJRAHASZNÁLATI CÉLKITŰZÉSEK ....................................................................................27

5.3.

HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI CÉLKITŰZÉSEK........................................................................28

5.4.

HULLADÉKLERAKÁSI CÉLKITŰZÉSEK ...............................................................................31

5.4.1.

6.

Lerakóra kerülő szerves anyag ...................................................................................................... 31

HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV ...................................................................................32



3


1.

BEVEZETÉS

A hulladékról szóló 2012.évi CLXXXV. törvény Ht. 78. § szerint a közszolgáltatás körébe tartozó hulladék kezelését végző gazdálkodó szervezetnek közszolgáltatói hulladékgazdálkodási tervet kell készítenie. Depónia Kft. a közszolgáltatói hulladékgazdálkodási tervének elkészítésével és összeállításával a PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft-t (1028. Budapest, Muhar u. 54.) bízta meg. A közszolgáltatói hulladékgazdálkodási tervek a teljes hulladékgazdálkodási tervezési folyamat egyik elemét jelentik. A tervezés egyrészt országos szinten történik az Országos Hulladékgazdálkodási Terv formájában, amely stratégiai tervezést jelent, meghatározva a célokat, célkitűzéseket, valamint az országos szinten szükséges, a célok elérését szolgáló intézkedéseket, programokat, a finanszírozási és gazdasági eszközöket. Másrészt területi szinten történik a régiók hulladékgazdálkodásának specifikus tervezése, ez a második szint. A tervezés harmadik szintje a közszolgáltatói tervezés, mely alapadatokat tartalmaz az országos és területi tervhez is. A közszolgáltatói hulladékgazdálkodási terv részletes tartalmi elemeit a közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységéről és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló 438/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdés tartalmazza. 438/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet figyelembe vételével jelen hulladékgazdálkodási terv az alábbi fő fejezetre épül: 1. Jelenlegi állapot bemutatása • közszolgáltatás keretében kezelt hulladékmennyiségek 2. Elérendő hulladékgazdálkodási célok • szemléletformálás, • elkülönített hulladékgyűjtés, • újrahasználati-, hulladékhasznosítási-, és hulladéklerakási célok 3. Hulladékgazdálkodási terv A tervet megalapozó adatokat a Depónia Kft. bocsátotta rendelkezésünkre. A tervezés bázisát a 2008-2012. évi adatok képezik. A jogszabályban előírtak szerint a közszolgáltatói terveket legalább háromévente felül kell vizsgálni.



4


2.

DEPÓNIA KFT. KÖZSZOLGÁLTATÁSI TERÜLETE

Depónia Kft. a közszolgáltatás körébe tartozó hulladék kezelését végzi az alábbi területekr ől begyűjtött hulladékokon. 1. táblázat: Begyűjtött hulladékok származási helye Település Aba Bakonycsernye Bakonykúti Balinka Bodajk Csákberény Csákvár Csókakő Fehérvárcsurgó Gánt Iszkaszentgyörgy Isztimér Kincsesbánya Lovasberény Magyaralmás Moha Mór Nagyveleg Pákozd Pátka Sárkeresztes Seregélyes Söréd Sukoró Szápár Székesfehérvár Vereb Vértesacsa Zámoly Forrás: KSH, 2010.

Terület, hektár

Lakónépesség az év végén

8805 3813 1245 1862 2898 4 137 11 876 1092 2964 5815 2627 5388 1087 6062 2242 988 10861 1317 4330 4038 2327 7819 625 1627 709 17089 2232 3619 4850

4674 3076 127 948 4081 1 201 5 212 1296 1926 854 2025 981 1541 2663 1526 553 14247 649 3176 1668 1488 4621 502 1237 498 101943 797 1717 2250

Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakás 1279 1059 70 302 1356 515 1 912 391 602 275 521 375 531 869 520 145 5370 226 874 482 441 1292 190 418 176 42981 248 534 762

Az elhelyezési (ártalmatlanítási) tevékenység a Depónia Kft. kezelésében lévő Székesfehérvár-Csala Pénzverővölgy területén található hulladéklerakóban valósul meg. Ez a hulladéklerakó a jelenlegi műszaki és EU-s követelményeknek megfelel. A Depónia Kft. az alábbi táblázatban foglalt engedélyekkel rendelkezik:

2. táblázat: A Depónia Kft. érvényes környezetvédelmi engedélyei Engedély száma 79310/12 ikt.sz. (19510/2012 üsz.)

Engedély tárgya Veszélyes szállítása


hulladékok

begyűjtése

Telephely Csala, és Pénzverővölgyi Regionális Hulladékkezelő


Érvényességi idő 2014. december 10.

5


Engedély száma 78433/2012 ikt.sz.

(15237/2012 üsz.)

95934/10 ikt.sz. (20479/2010 üsz.) 69195/2012 ikt.sz. (15231/2012 üsz.) 38194/2011. 16352/2012. módosított 76902/2008 üsz.

34104/2013 üsz.

38580/2013. üsz.

Engedély tárgya

Telephely

Csala, Veszélyes és nem veszélyes hulladékok Pénzverővölgyi begyűjtése a Székesfehérvár-Csala, Regionális Pénzverő-völgyi hulladékgyűjtő udvarban Hulladékkezelő Székesfehérvár, Nem veszélyes hulladékok begyűjtése a Palotai úti Székesfehérvár, Palotai úti hulladékgyűjtő hulladékgyűjtő udvarban udvar Székesfehérvár, Veszélyes hulladékok begyűjtése a Palotai úti Székesfehérvár, Palotai úti hulladékgyűjtő hulladékgyűjtő udvarban udvar Regionális és kommunális Nem veszélyeshulladék-lerakó telep hulladéklerakó (IPPC létesítmény) Székesfehérvár Pénzverővölgy Csala, Nem veszélyes hulladékok előkezelése Pénzverővölgyi (tömörítés, válogatás, bálázás, aprítás) Regionális Hulladékkezelő Csala, Pénzverővölgyi Nem veszélyes hulladékok komposztálása Regionális Hulladékkezelő

Érvényességi idő Nem veszélyes hulladékokra: 2017. szeptember 17. Veszélyes hulladékokra 2018. szeptember 17. 2015. november 30.

2018. augusztus 15.

2019. december 31.

2018. április 1.

2018.április.15.

Forrás: Depónia Kft.

Az engedélyek alapján a Depónia Kft. települési és településinek nem minősülő veszélyes, és nem veszélyes szilárd hulladékot gyűjthet, szállíthat, előkezelhet és kezelhet az engedélyekben szabályozott módokon.

3.

DEPÓNIA KFT. ÁLTAL ALKALMAZOTT KEZELÉSI MÓDOK

A közszolgáltatás keretében összegyűjtött hulladékok a Székesfehérvár - Csala Pénzverővölgy területen található hulladéklerakón kerülnek előkezelésre, hasznosításra, ill. ártalmatlanításra. A települési vegyes hulladékkezelést mutatja a 2. ábra, míg az elkülönítetten gyűjtött hulladékok kezelését a 3. ábra mutatja.



6


Kommunális hulladék

Mérlegelés

hasznosítható hulladék veszélyes hulladék

Válogatás

kiválogatott kommunális hulladék

Végleges lerakás

2. ábra: Kommunális hulladék kezelése

Hasznosítható hulladék

Mérlegelés

nem hasznosítható hulladék Válogatás

Végleges lerakás

kiválogatott hasznosítható hulladék

Előkezelés

előkezelt hasznosítható hulladék

Mérlegelés

Átadás hasznosítónak

3. ábra: Hasznosítható hulladék kezelése



7


Válogató A Székesfehérvár-Csala Pénzverővölgyi nem veszélyes hulladéklerakó területére a beszállított hulladék szelektív szigetekről, kereskedelmi hálózatoktól, közintézményi szelektív begyűjtésből valamint ipari beszállítóktól származik. A beérkező hasznosítható hulladék mérése, adatok rögzítése után az adott hulladék tárolásra vagy azonnali feldolgozásra kerülhet. A válogatás a fém italos dobozok kivételével minden esetben csak manuálisan történik. A II. sz. csarnokba ipari gyártásból, ill. kereskedelmi hálózatból származó fólia kerül beszállításra. A tömörítős, konténeres gépjárművel beszállított hasznosítható hulladék ürítése a válogató csarnok előtt történik. A leürített fólia hulladékot homlokrakodóval a csarnok belsejébe tolják, ahol megtörténik a válogatás. A válogatott hasznosítható anyag „big-bag”be, míg a nem hasznosítható anyag nyitott konténerbe kerül. 6-8 azonos típusú anyagot tartalmazó tele „big-bag” összegyűlését követően a hulladékot bálázzák a PHB 10 típusú hidraulikus bálázón. A kész bálákat elszállításig tárolják. A nyitott konténerbe gyűjtött, nem hasznosítható hulladék, a lerakóba kerül ártalmatlanításra. Az üvegtárolóba szelektív hulladékgyűjtőkből tömörítős gépjárművekkel kerül be az üveghulladék. Ürítés után az üveghalmaz felületén lévő szennyező anyagokat eltávolítják, és az üveg tárolására kiépített tárolóba tolják homlokrakodóval. ~ 24 tonna üveg összegyűjtése után a hasznosítható üveghulladék elszállításra kerül. Bálázó A bálázóba szelektív gyűjtésből származó fém, PET-palack, vegyes papír, közintézményből származó vegyes papír, ipari gyártásból, ill. kereskedelmi hálózatból származó kartonpapír kerül beszállításra. A PET, illetve fém italos doboz válogató rendszer táplálását közvetlenül a szállítójármű, vagy előszállítás esetén tolólapos rakodógép végzi (a gyűjtőszalagig). A válogatandó hasznosítható hulladék a nagyobb darabok eltávolítását célzó előválogatás után, kézi erővel kerül a gyűjtőszalagra. A gyűjtőszalag a feladó szalagra továbbítja a válogatandó anyagot. A fém italos doboz válogatása esetén, a feladószalagnál irányítani kell a hulladék elhelyezkedését, a válogatandó anyagot a szalag közepére kell terelni. A válogatás els ő ütemében gépi úton, mágneses szeparátorral eltávolítják a vasat a válogatandó hulladékból. A kiszelektált fémhulladékot szállítószalag viszi az épületen kívüli nyitott tároló konténerbe. A válogatás második ütemében válogatószalagon kézi osztályozás történik, ahol a különböz ő anyag fajtákat 4 fő (fehér, világoskék, színes, barna PET) és 5 egyéb (fólia, mosószeres flakon, sörös doboz, PP-PS poharak, többrétegű karton) frakcióra osztályozzák. A válogatott anyag egy része a kabin alatt elhelyezett 4 db gyűjtőkamrába kerül, ahonnan kézi erővel adagolják ki a bálázandó anyagot, másik része „big-bag”-ekbe kerül tárolásra a bálázásig. A válogatószalag végén a maradék hulladékot, és a már kiválogatott vas hulladékot szintén szállítószalag viszi az épületen kívüli nyitott 4 m 3-es konténerbe. A szelektált hulladékot, a kabinok alatti gyűjtőhelyről kézi erővel a feladó szállítószalagra adagolják. A szállítószalag az AVOS 1410 típusú folyamatos bálázógépre juttatja a bálázandó anyagot. PET palack bálázása esetén a bálázó gépen kiépített perforátort, a bálázógép garata alá juttatják. Tömörítőfej elé csak a perforátoron keresztül juthat a bálázandó PET palack. A vegyes papírt, hullámkartont az anyag egyneműsége következtében nem szükséges a válogató rendszeren végig futtatni bálázást megelőzően.



8


A bálázandó anyagot – külön a vegyes papírt, külön a hullámkartont – a bálázóra feladó szalag elé tolják gumikerekes homlokrakodóval, ahol kézi erővel a szalagra juttatják a betolt anyagot, miközben megtörténik a válogatás. A bálázott anyagokat a válogatómű körül kialakított területen tárolják. A kész bála gépi mozgatással kerül a tároló helyre. A bálázással előkészített hasznosítható nyersanyagot nyerges vontatású gépjárművel szállítatják el. Komposztáló A komposztáló telep kialakítása a Székesfehérvár-Csala Pénzverővölgyi hulladéklerakó területén került kialakításra. A komposztáló telep üzemeltetője a Depónia Kft. A telep engedélyezett hasznosítási kapacitása 26 200 t/év. A komposztálási technológia ismertetése: A beszállított biológiailag lebomló anyagok komposztálását zárt technológiával végzik. A zárt rendszerű komposztálás során a korhadási folyamat zárt rendszerben a környezettől lehatároltan megy végbe. Az Európai Unióban is elfogadott, zárt, direkt levegőztetett rendszerű technológiával végzik a szerves anyagok feldolgozását, melynek lényege, hogy a biológiailag lebontható anyagok megfelelő oxigén és hőmérséklet biztosítása mellett, szemipermeábilis takaróanyaggal fedve komposztálódnak. A komposztálás során keletkező kellemetlen szagokat a technológia teljes mértékben kiküszöböli, az egészségre ártalmas mikrobák a komposztálódás során a magas hőmérséklet miatt elpusztulnak. Ennél a statikus eljárásnál a komposzthalmot nem mozgatják, és nem keverik. A gázcsere ebben az esetben a szell őztetéssel, vagyis levegőbefújással történik. A telepre beérkező szerves hulladékok összetételük alapján elkülönítve kerülnek lerakásra, ahol ürítés folyamán az irányító személyzet az esetleges idegen anyagot eltávolítja. Az idegen anyagot az erre a célra kihelyezett 4 m 3-es konténerbe gyűjtik össze. Elkülönített területek: • ágnyesedék • fű / 15 cm alatti vágási hossz esetén dolgozható fel / • falevél • zöldbab, borsó, kukorica feldolgozásából származó hulladék • sárgarépa, burgonya feldolgozásából származó hulladék • malomipari feldolgozásból származó hulladék Az aprítást igénylő anyagokat a komposzt-halom felrakása előtt a megfelelő méretűre kell felaprítani, majd ezután az egyéb bio-hulladékokkal bekeverni. Az aprítást Doppstadt AK – 450 aprítógéppel végzik. A keverék készítése homlokrakodóval történik, melynek során a különböző nyersanyagokat egymás fölé terítik több rétegben, ügyelve a keverék megfelelő nedvességtartalmának kialakítására. Az elkészült keverék halmot, Doppstadt gyártmányú DT-32 típusú erőgép és DU 320 típusú forgató egység használatával átforgatják – homogenizálják a prizmaépítés utáni jobb komposztálódás érdekében. A komposztálási művelet első lépésében a levegőztető csöveket lefektetik és összeszerelik. A levegőztető csövek alá, oldalra és felülre aprítékot terítenek. Az előkevert komposzthalom prizmába rakása homlokrakodóval történik. Prizma szélessége 8 m, hossza 20 m, magassága 2,5 m. A felrakott és szondával ellátott prizmát háromrétegű GORE-TEX membrántakaróval fedik le, majd ezt követően gumiabroncsokkal rögzítik, és beindítják a levegőztetett rendszert. Prizmák lebontására 4-5 hetes érés után kerül sor.



9


A prizmák bontása után a komposztot dobrostába táplálják. A finomabb frakciót utóérlelik 5 hétig és 3 m magas prizmába rakják, ahol a nedvesség tartalmához képest átrakással (esetleg víz hozzáadásával) forgatják. Durva frakció aprításra kerül, és ismét felhasználásra kerül a komposztálásnál, vagy aprítás nélkül a kommunális iszap stabilizálásához használják fel struktúra anyagként. A komposzt, zsákolásos értékesítésre, 35 %-nál kisebb nedvességtartalommal kerülhet. Ennek érdekében min. 3 hónapos szín alatti tárolás szükséges. Szennyvíziszap stabilizálás A víztelenített szennyvíziszapok stabilizálásának művelete megegyezik a zöldhulladék komposztálásának műveletével. Technológiai szempontból eltérés a zöldhulladék komposztálásától legfőképp a prizma méretében, illetve a frakciók összetételében van. A víztelenített szennyvíziszapok stabilizálása egy másik lehetséges megoldása – a zárt rendszer fel nem szabadulása esetén – egy nyílt rendszerű komposztálásnak felel meg. A nyílt rendszerű komposztálás során az anyag és környezete állandó kölcsönhatásban van egymással – időjárás függő. A keveréket halomba rakják. A legoptimálisabb halom a hőgazdálkodást, levegőztetést figyelembe véve, a trapéz vagy háromszög keresztmetszetű prizma. Komposztérés ideje alatt folyamatosan oxigénnel kell ellátni a rendszert, amit a komposzt halom átforgatásával lehet elérni. A keverék érése függ a külső hőmérséklettől és az átforgatások számától. A telepre beérkező kommunális víztelenített szennyvíziszap, visszaválogatásból származó fa hulladék, falevél, fenyőfa elkülönítve kerül lerakásra, ahol ürítés folyamán az irányító személyzet az esetleges idegen anyagot eltávolítja. Ezt az idegen anyagot az erre a célra kihelyezett 4 m3-es konténerbe kell összegyűjteni. Az aprítást igénylő nyersanyagokat a komposzt halom felrakása előtt a megfelelő méretűre kell felaprítani, a megfelelő helyre deponálni. A keverék készítése homlokrakodóval történik, melynek során a különböző nyersanyagokat egymás fölé terítik több rétegben, ügyelve a keverék megfelelő nedvességtartalmának kialakítására. A rétegzetten felhalmozott anyagot a homlokrakodó kanalával folyamatosan átforgatják és azt prizmaszerűen halomba rakják. Az elkészült keverékhalmot 2-3 hét elteltével Doppstadt gyártmányú DT-32 típusú erőgép és DU 320 típusú forgató egység használatával átforgatják – homogenizálják. Az átforgatás, keverés folyamán levegőt biztosítanak a baktériumok számára, így a természetes folyamatot a szerves anyagok biológiai lebomlását segítik elő. Ezt az átforgatásos levegőztetést 3 alkalommal végzik el a keverékhalmon, hogy megfelelő stabilizálást érjenek el a keveréken. A stabilizált kommunális szennyvíziszapot 6-9 hét elteltével komposztterületről elszállítják, ledeponálják további biológiai bomlás érdekében (zöldkomposzttól elkülönítve), majd 2 hónap elteltével a nem veszélyes hulladéklerakó takarásra használják fel – mint „fél”- komposzt. Hulladékártalmatlanító üzemeltetése A begyűjtött nem veszélyes szilárd hulladékok lerakással történő ártalmatlanítására a Depónia Kft. üzemeltetésében lévő hulladéklerakó szolgál. A lerakás 020087/7 hrsz-ú területen kezdődött 1988-ban. A „régi” lerakó kiépített műszaki védelemmel nem rendelkezett. 2001-ben a 020088/16 és a 020088/17 hrsz-ú területeken megépült az új hulladéklerakó, mely 2002-től üzemel. Az új nem veszélyes hulladéklerakó telep teljes befogadó kapacitása 1 050 000 m 3. A lerakó egyik oldalról nyitott ún. „gödör”-depónia, melyet északi, keleti és nyugati irányból rézsű, déli oldalról völgyzáró töltés határol. Alapterülete 6,75 ha.



10


A hulladéklerakó főbb létesítményei: • Üzemi létesítmények: o Kommunális hulladéklerakó tér, o Csurgalékvíz gyűjtő és tároló rendszer, o Depóniagáz kinyerő rendszer • Kiszolgáló létesítmények o Üzemviteli és szociális létesítmények o Mérlegház és hídmérleg o Gépszín, gépműhely épület veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhellyel o Konténermosó tér o Kerékmosó o Monitoring rendszer • Infrastruktúra o Ivóvíz hálózat o Kommunális szennyvízgyűjtő o Csapadékvíz gyűjtő és szikkasztó rendszer o Oltóvíz o Elektromos hálózat o Gázellátó rendszer o Üzemanyag töltőhely és mobilkút o Telepi úthálózat Szigetelt lerakó: Az aljzatszigetelésének rétegrendje: • Tömörített altalaj • 30 cm Bentonitos talajbekeverés k ≤ 10-9 m/s • Geoelektromos monitoring rendszer • 2 mm HDPE szigetelő lemez, hegesztéssel illesztve • geotextília védőréteg • 25 cm kavics szivárgóréteg OK 16/32 k ≤ 10-4 m/s Rézsű szigetelés rétegrendje: • Tömörített altalaj k ≤ 10-7 m/s • 2 mm HDPE szigetelő lemez, hegesztéssel illesztve • geotextília védőréteg az üzemeltetés során szakaszosan elhelyezve • Gumiabroncs 5,0 x 3,0 m-es kiosztásban a koronaélen rögzítve A csurgalékvíz-gyűjtő hálózat A kommunális hulladéklerakó alján 4 db, a völgyzáró töltésre közel merőleges mélyvonulatba kialakított dréncső szolgál a csurgalékvíz elvezetésére. Az egyes dréncsövekhez tartozó vízgyűjtők felülete a dréncsövek irányába, a mélyvonulatok a völgyzáró töltés irányába lejtenek A tároló medencéből a vizet időszakosan visszavezetik a szigetelt aljzatú hulladékdepónia felületére (öntözővízként a depónia felszínét portalanítja, és a hulladéktest nedvesítésével hozzájárul a biológiai folyamatok lejátszódásához). A depóniára való visszalocsolást felszín alatti nyomócsővel és tűzoltótömlővel végzik.



11


A csurgalékvíz tároló medence A csurgalékvíz medence a lerakó teret határoló záró töltés D-i oldalán került kialakításra. A medence hasznos térfogata 2.000 m 3, felülete 1.120 m2. A gyűjtő akna belső fala, alapja és a csurgalékgyűjtő medence 2 mm vastag HDPE szigetelő lemezzel szigetelt. A gázkivezető kutak A jól működő szigetelt lerakóknál alapvető követelmény, hogy a gázképződés és a gázmentesítés ellenőrzött körülmények között menjen végbe a környezeti kártételek megelőzése érdekében. A depóniagáz aktív, vákuumos kinyerésének alapelemeit a feltöltéssel párhuzamosan építik ki. A depóniagáz 2013 tavaszától hasznosításra kerül. Amikor a hulladék felszíne 0,5 m-re megközelíti a gázkutak peremét, a kutakat továbbemelik. A talajvíz-figyelő rendszer A lerakó üzemének vizsgálatára 22 db monitoring kút szolgál. A kialakított kutak alkalmasak a háttérkoncentráció vizsgálatára, a régi és az új lerakó külön-külön és együttes hatásának vizsgálatára, valamint a szennyezés továbbterjedésének vizsgálatára is.



12


4.

RÉSZLETESEN VIZSGÁLT HULLADÉKÁRAMOK

A következő fejezetekben a Depónia Kft. által a közszolgáltatás keretein belül kezelt hulladékáramok mennyiségének változásait, összetételét, és kezelési módjait mutatjuk be. A közszolgáltató a szolgáltatási területén az alábbi hulladékáramokat gyűjti be, és adja át kezelésre a Depónia Kft.-nek. 3. táblázat: Közszolgáltatás keretében begyűjtött és begyűjtendő hulladékáramok EWC kód Megnevezés 15 01 01 Papír és karton csomagolási hulladékok 15 01 02 Műanyag csomagolási hulladékok 15 01 04 Fém csomagolási hulladékok 15 01 05 Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladékok 15 01 07 Üveg csomagolási hulladékok 16 01 03 Termékként tovább nem használható gumiabroncsok 20 01 01 Papír és karton 20 01 02 Üveg 20 01 39 Műanyagok 20 01 40 Fémek 20 02 01 Biológiailag lebomló hulladékok 20 03 01 Egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is 20 03 07 Lom hulladék Veszélyes hulladékáramok Inert hulladékáramok

20 03 01 EWC kódú hulladék esetében mind a lakossági, mind a közületi hulladékáram beletartozik a közszolgáltatásba, míg a többi hulladékáram esetén főként a lakossági részarányokat tekinthetjük a közszolgáltatás keretén belül begyűjtött és kezelt hulladéknak. A dokumentációban használt fontosabb fogalmak: közszolgáltató: az a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkező és a hulladék törvény szerint minősített gazdálkodó szervezet, amely a települési önkormányzattal kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés alapján hulladékgazdálkodási közszolgáltatást lát el; gazdálkodó szervezet: a jogi személy, a jogi személyiséggel nem rendelkez ő gazdasági társaság, valamint az egyéni vállalkozó, ide nem értve azt a költségvetési szervet, amelyet az államháztartásról szóló törvény szerint közfeladat ellátására hoztak létre; előkezelés: a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző előkészítő művelet; az előkészítő műveletek nem kimerítő listáját a Ht. 2. és 3. melléklet tartalmazza; hasznosítás: Bármely kezelési művelet, amelynek fő eredménye az, hogy a hulladék hasznos célt szolgál annak révén, hogy olyan más anyagok helyébe lép, amelyeket egyébként valamely konkrét funkció betöltésére használtak volna, vagy amelynek eredményeként a hulladékot oly módon készítik elő, hogy ezt a funkciót akár az üzemben, akár a szélesebb körű gazdaságban betölthesse. ártalmatlanítás: Minden olyan kezelési művelet, amely nem hasznosítás; a művelet abban az esetben is ártalmatlanítás, ha az másodlagos jelleggel anyag- vagy energiakinyerést eredményez.



13


4.1.1. KÖZSZOLGÁLTATÁS KÖRÉBE TARTOZÓ HULLADÉKOK KEZELÉSE 4.1.2. Települési hulladékok A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont háztartásoktól és gazdálkodó szervezetektől begyűjtő járatokkal történik a települési hulladékok gyűjtése. A Depónia Kft. az átvett települési szilárd hulladék visszaválogatással csökkentett mennyiségét a saját maga által üzemeltetett Székesfehérvár-Csala Pénzverővölgyi hulladéklerakóban ártalmatlanítja. Az ártalmatlanított hulladékmennyiségének alakulását az elmúlt öt év adataiból az alábbi grafikonon mutatjuk be: Kevert te lepülési hulla dé k 45000 44000 43000

tonna

42000 41000 40000 39000 38000 37000 2008

2009

2010

2011

2012

év

A grafikon alapján látható, hogy a 20 03 01 EWC kódszámú települési vegyes hulladék ártalmatlanítandó mennyisége folyamatosan változik. Ennek oka, a szolgáltatási terület, illetve a közületekkel kötött szerződések mennyiségének évről-évre történő változása. A Depónia Kft. a jogszabályi előírásoknak megfelelően negyedévente elkészítette a begyűjtött, és lerakóra szállított kommunális hulladék szabvány szerinti analízisét. A begyűjtési körzetek településszerkezete szerint külön elemzik a sűrűn lakott nagyvárosias, a gyéren lakott kisvárosias, kertvárosias, illetve a falusias településrészekről származó hulladékot. A 2012 évi vizsgálatok átlageredményét az alábbi grafikonokon mutatjuk be:



14


Sűrűn lakott városias veszélyes 2%

Gyéren lakott városi

veszélyes 2%

finom 8%

éghetetlen 3%

bio 16%

éghetetlen 3%

finom 7% bio 27%

fém 4%

fém 3%

üveg 4%

üveg 5% papír 9%

éghető 4%

éghető 2%

papír 6%

karton 7%

műanyag 24%

karton 4%

műanyag 26%

kompozit 3%

textil 5%

textil 7%

kompozit 2%

higiéniai 8%

higiéniai 9%

Vidéki Falusias finom 8% veszélyes 5% bio 28%

éghetetlen 4% fém 5% üveg 3% éghető 2%

papír 6% karton 4%

műanyag 18%

higiéniai 8%

textil 7%

kompozit 2%

A grafikonok alapján látható, hogy a kommunális hulladék legjelentősebb frakciói a biológiailag lebomló, illetve a műanyag frakciók, ezek adják együttesen a hulladék mintegy 40-53 %-át. Az is látható, hogy a kertvárosias, vidéki településrészeken a biológiailag lebomló hulladék aránya több mint 10 %-kal haladja meg a sűrűn lakott településrészekét, míg a műanyag hulladék esetében a vidéki, falusias környezetben 6-8 % alacsonyabb, mint a gyéren lakott, sűrűn lakott városias településekről származó kommunális hulladékban.



15


4.1.3. Lomtalanítási hulladékok mennyisége A lakosság körében megrendezésre kerülő lomtalanítási akciók igen népszerűek. Lomtalanítási akciót évente egyszer tart a közszolgáltató a településeken. A Depónia Kft. által kezelt (a Székesfehérvár-Csala Pénzverővölgy területén található hulladéklerakóra kerül válogatásra és lerakásra) hulladékmennyiségének alakulását az elmúlt öt év adataiból az alábbi grafikonon mutatjuk be: Lom hulladék 1800 1600 1400

tonna

1200 1000 800 600 400 200 0 2008

2009

2010

2011

2012

év

A grafikonon látható, hogy a lom hulladék mennyisége folyamatosan csökken, az elmúlt öt évben a 2008-as 1800 t-ról 2011-2012-re 1000 t-ra csökkent. A lomtalanítás során begyűjtött hulladékok összetételéről mérési adatok nem állnak rendelkezésre, azonban a tapasztalatok alapján az alábbiak szerint alakul: • a napi szemétszállítás keretein belül el nem szállítható darabos hulladék • háztartási eszközök, • bútorféleségek, • dobozok • ruhaneműk • egyéb lomok



16


4.1.4. Biológiailag lebomló hulladék A Depónia Kft. komposztáló művében lehetőség van a zöldhulladékok kezelésére, hasznosítására. Közszolgáltató által begyűjtött, és a Depónia Kft. által a komposztáló műben kezelt biológiailag lebomló hulladék mennyiségének alakulását az elmúlt öt év adataiból az alábbi grafikonon mutatjuk be: Biológiaila g lebom ló hulladé k 2500

2000

1500

1000

500

0 2008

2009

2010

2011

2012

A grafikonból látható 2010 után történő növekedés a házhoz menő biológiai hulladék gyűjtés bevezetésével növekszik.

4.1.5. Szelektív hulladék Jelen fejezetben a szelektíven begyűjtött és kezelt (gyűjtősziget, házhoz menő, hulladékudvar) műanyag (PET, fólia, HDPE), papír (hullám, vegyes), üveg (fehér, színes, vegyes), fém (alumínium) és kompozit hulladékok mennyiségével, összetételével foglalkozunk. A kezelt szelektív hulladékmennyiségének alakulását az elmúlt öt év adataiból az alábbi grafikonon mutatjuk be:



17


Szele ktíve n gyűjtött hulladé kok 1100 Papír

tonna

1000

Műanyag

900

Üveg

800

Kompozit

700

Fém

600 500 400 300 200 100 0 2008

2009

2010

2011

2012

év

Az ábra alapján látható, hogy a kezelt papír mennyisége az elmúlt 5 évben jelent ősen csökkent, míg az egyéb szelektív áramoké egységesnek mondható. A begyűjtött szelektív hulladék a válogató műbe kerül, ahol a nem hasznosítható hulladékot kiválogatják. A Kft. elemzést készít a begyűjtött hulladék hasznosíthatóságáról. A következő táblázatban bemutatjuk az egyes szelektíven begyűjtött hulladéktípusok hasznosíthatóságát hulladék típusonként, település típus és gyűjtési mód szerinti bontásban. 4. táblázat: Szelektíven begyűjtött hulladékok hasznosítási aránya Hulladék típus papír PET palack fólia HDPE italoskarton fém üveg

házhoz menő % város vidék 78 76 83 80 84 85 97 96 97 96 96 97 100 100

hulladéksziget % város vidék 73 72 80 81 84 85 96 94 95 95 96 95 100 100

Tapasztalatok alapján –amit a fenti táblázat adatai is alátámasztanak– a házhoz men ő gyűjtési rendszerben több a hasznosítható hulladék, mint a gyűjtőszigeteken, kevesebb tovább nem hasznosítható hulladékot tartalmaz, mivel ebben az esetben a lakosság a szelektíven gy űjtött hulladékát egyénileg helyezi ki a szállítási napon. A nem hasznosítható hulladékok a Kft. Székesfehérvár-Csala Pénzverővölgy területén található hulladéklerakójában kerülnek ártalmatlanításra. A hasznosítható hulladék OHÜ –vel szerződésben álló, engedéllyel rendelkező hasznosító szervezetekhez kerül átadásra.



18


4.1.6. Hulladékudvarba átvehető egyéb hulladékok Jelen fejezetben a hulladékudvarokban átvett, a Depónia Kft. által kezelt az alábbi táblázatban szereplő hulladékáramokat vizsgáljuk: EWC kód Hulladék név 16 01 03 Termékként tovább nem használható gumiabroncsok 20 01 11 Textíliák

A kezelt hulladékok mennyiségének alakulását az elmúlt öt évben az alábbi grafikonon mutatjuk be: 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 2008

2009

2010

2011

16 01 03 Termékként tovább nem használható gumiabroncsok

2012 20 01 11 Textíliák

A grafikon alapján látható, hogy a textil hulladékok mennyisége stagnál, míg a másik hulladékáram esetében drasztikus növekedés tapasztalható. A gumiabroncsok tekintetében a Depónia Kft.-nek engedélye van felhasználni a lerakó technológiai védelmének ellátásához a beszállított hulladékokat. A technológiában nem hasznosított gumiabroncs engedéllyel rendelkező hasznosító szervezetnek kerül átadásra Textil hulladék ártalmatlanításra kerül a hulladéklerakóban.



19


4.1.7. Építési-bontási hulladékok Az építési-bontási, és egyéb inert hulladékok keletkezésének főbb forrásai: • Lakosság • Építőipari kivitelezés (felújítás, bontás, építés) • Útépítés (bontás és építés) • Építőanyag ipar termelési hulladéka (beton, cserép, tégla, stb.) A közszolgáltatásba csak a lakosságnál keletkező építési, bontási hulladék tartozik. A lakosságnál keletkezett hulladékmennyiségből 2012-ig évente 4 m 3 építési-bontási hulladékot vihettek be a székesfehérvári lakosok, míg a vidéki lakosok 1 m 3 mennyiséget helyezhettek el. 2013-tól csak székesfehérvári lakosok szállíthatnak be ingyenesen a telephelyre. A közszolgáltatás során begyűjtött építési- bontási hulladékot a Depónia Kft. válogatja, majd pedig hasznosítja a saját telephelyén takaróföldként, és üzemi út építésére. 5. táblázat: 2012. évben közszolgáltatás keretében kezelt építési, bontási hulladékok, t 17 01 01 17 01 02 17 01 03 17 01 07 17 03 02 17 05 04 17 09 04

Hulladék megnevezés Beton Téglák Cserép és kerámiák Beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól Bitumen keverékek, amelyek különböznek a 17 03 01-t ől Föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól Kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól

Mennyiség (t) 52,08 7,28 3,06 962,99 1,58 114,62 941,95

4.1.8. Veszélyes hulladékok Székesfehérváron a Palotai úti Hulladékgyűjtő udvaron a székesfehérvári lakosság által beszállított veszélyes hulladékok fogadására van lehetőség. A Csalai gyűjtőhelyen az alábbi településekről történhet lakossági beszállítás: • Aba • Moha • Bakonycsernye • Mór • Bakonykúti • Nagyveleg • Balinka • Pákozd • Bodajk • Pátka • Csákvár • Sárkeresztes • Csákberény • Seregélyes • Fehérvárcsurgó • Söréd • Gánt • Sukoró • Isztimér • Szápár • Iszkaszentgyörgy • Székesfehérvár • Kincsesbánya • Vereb • Kisfalud • Vértesacsa • Lovasberény • Zámoly • Magyaralmás



20


Az így kezelt hulladékmennyiségének alakulását az elmúlt öt év adataiból az alábbi grafikonok mutatják be. 800

080317* Tonerek

700

130205* Fáradtolaj

Beszállított mennyiség, kg

600

150110* Veszélyes a.tart. szennyezett csom.hull 150111* Veszélyes a.tart.fém csom.hull

500

200113* Oldószerek 200119* Növényvédő szerek 400 200121* Fénycső 200127* Veszélyes a.tart. festékek,tinták,ragasztók

300

200129* Veszélyes a.tart mosószerek 200

200131* Veszélyes a.tart gyógyszerek 200133* Szárazelem

100

0 2008

2009

2010

2011

2012

Év

18000

16000

Beszállított mennyiség, kg

14000

12000

200135* Kiselejtezett el.berendezések TVMonitor

10000 160601* Akkumulátor 8000 200123* Klór-fluorszénhidrogén tart. kiselejtezett hűtőberendeések

6000

4000

2000

0 2008

2009

2010

2011

2012

Év

A lakosság által termelt veszélyes hulladék begyűjtésére a hulladékudvarokban van lehetőség. Székesfehérvár lakosság számára a Palotai úti lerakóban van lehetőség, míg a többi település lakossága a Csalai Hulladéklerakóba szállíthatja be a veszélyes hulladékot. Az alábbiakban bemutatott hulladékokat tudja fogadni az udvar illetve a Csalai Hulladéklerakó.



21


• • • • • • • • • • • • • •

200126* Fáradt olaj 150110* Veszélyes anyagokkal szennyezett csomagolási hulladékok 150111* Veszélyes anyagokat tartalmazó fémből készült csomagolási hulladék 160601* Ólomakkumulátorok 200113* Oldószerek 200123* Klór-fluor-szénhidrogéneket tartalmazó kiselejtezett berendezések 200127* Veszélyes anyagokat tartalmazó festékek, tinták, ragasztók, gyanták 200133* Elemek és akkumulátorok 200135* Veszélyes anyagokat tartalmazó, kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések 080317* Tonerek 200119* Növényvédő szerek 200121* Fénycső 200129* Veszélyes anyag tartalmú mosószerek 200131* Veszélyes anyag tartalmú gyógyszerek

A veszélyes hulladékok engedéllyel rendelkező kezelők, hasznosítók részére kerül átadásra.

4.1.9. A Depónia Kft. éves hulladékmérlege A hulladékmérleg összeállításánál a Depónia Kft. által kezelt összes hulladék mennyiségét, illetve az alábbi átlagolt hulladékanalízis eredményét vettük figyelembe.

bio 3%

3%

papír 8%

24%

4%

karton kompozit

4%

textil 3%

higiéniai műanyag 7%

éghető üveg

5% 23% 8%

6%

fém éghetetlen

2%

veszélyes finom



22


6. táblázat: A közszolgáltató éves hulladékmérlege EWC kód

20 03 01 20 03 07 20 02 01 20 01 01 15 01 07 20 01 02 15 01 02 20 01 39 15 01 05 15 01 04 20 01 40 17 01 01 17 01 02 17 01 03 17 01 07 17 03 02 17 05 04 17 09 04 16 01 03

Kezelt hulladék mennyisége (t/év)

Hulladék megnevezés Egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is Lom hulladék Biológiailag lebomló hulladékok Papír és karton Üveg Műanyagok Kompozit Fémek Beton Téglák Cserép és kerámiák Beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól Bitumen keverékek, amelyek különböznek a 17 03 01-től Föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól Kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a Termékként tovább nem használható gumiabroncsok Tonerek Fáradt-olaj Vesz. csom.a. Veszélyes fém csom.a Akkumulátor Oldószerek Növényvédőszer Fénycső Hűtő Festék Gyógyszer Sz.elem TV-monitor

080317* 130205* 150110* 150111* 160601* 200113* 200119* 200121* 200123* 200127* 200131* 200133* 200135* Összesen Forrás: Depónia Kft.

Hasznosítás (t/év)

%

(t/év)

12 184

Egyéb kezelési mód

Lerakás %

(t/év)

%

12 202

100

1 025 10 290 5 271

100 82 92

444

8

1 972

1 679

85

293

15

10 253

9 873

96

380

4

949

947,1 99,8

1,9

0,2

1 818

1 808,4 99,5

9,6

0,5

18,15

100

56

4,4

1 203

3

1 025 12 590 5 715

2 300

18

7,1 7,3 3

7,1 7,3 3

100 100 100

64

64

100

1,6

1,6

100

7,7

7,7

100

56

56

100

18,15

1 262

47 933

1 206 95,6

2 447

5

44 302

92

A Depónia Kft. a 2012. év folyamán 43 053 t 20 03 01 EWC-kódú a közszolgáltatás keretében begyűjtött hulladékot ártalmatlanított. Ezen hulladékmennyiségből a hulladékanalízisben szereplő egyes összetevők mennyisége beépítésre került az adott hulladékfrakció mennyiségébe, így a fenti táblázatban szereplő kevert települési hulladék mennyiség csak a maradék frakciók mennyiségét tartalmazza.



23


5.

ELÉRENDŐ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLOK

A közszolgáltatás körébe tartozó hulladék kezelését végző gazdálkodó szervezetnek a közszolgáltatóval szoros együttműködésben kell dolgoznia a következő hulladékgazdálkodási célok és tervek megvalósításában. A hulladékgazdálkodási terv jelen fejezetben nem csak a hulladék kezelését végz ő gazdálkodó szervezet által elérendő célokat szerepeltettük, hanem feltüntettük azokat a célokat is melyek csak akkor valósulnak meg amennyiben a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Rendszer kialakítására, támogatására sor kerül.

5.1.

ELKÜLÖNÍTETT HULLADÉKGYŰJTÉS CÉLKITŰZÉSEI

5.1.1. Szemléletformálás célkitűzései Cél: A szelektív hulladékgyűjtés kiszélesítésének ösztönzése A közszolgáltató érdekeltté tétele, hogy a Depónia Kft. részére minél több szelektíven gyűjtött hulladékot adjon át. A cél teljesítését úgy kívánja elérni a Depónia Kft., hogy a szelektíven beszállított hulladékok arányában csökkenti a lerakási díjat. Cél: Az általános iskolások számára tartandó hulladékgazdálkodási vetélkedő rendszeres (éves) megszervezése a közszolgáltatóval. Az általános iskolások számára szervezett környezetvédelmi verseny során a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos tudásukról adnak számot a résztvevők. Cél: A hulladékfeldolgozás bemutatása a lakosság körében Továbbra is cél fenntartani azt a lehetőséget, hogy előzetes bejelentkezés alapján csoportokat lehet fogadni a válogatóban, bálázóban hogy a csoportok a szelektív hulladékgyűjtés folyamatával és fontosságával megismerkedjenek.

5.1.2. Elkülönített hulladékgyűjtési rendszer 5.1.2.1. HÁZHOZ MENŐ HULLADÉKGYŰJTÉSI RENDSZER CÉLKITŰZÉSEI Hulladékgyűjtési rendszer kialakítására, bővítésére a közszolgáltatói hulladék kezelőjének nincs ráhatása, így csak a közszolgáltató motiválásával tudja az elkülönített hulladék gy űjtés minél szélesebb körben történő elterjesztését, és a begyűjtés hatásfokát növelni. 5.1.2.2. BIOLÓGIAILAG LEBOMLÓ HULLADÉK Cél: Vegyesen gyűjtött hulladék vizsgálata továbbra is A Depónia Kft. a jogszabályi előírásoknak megfelelően negyedévente elkészíti a begyűjtött, és lerakóra szállított kommunális hulladék szabvány szerinti analízisét. A begyűjtési körzetek településszerkezete szerint külön elemzik a sűrűn lakott nagyvárosias, a gyéren lakott kisvárosias, kertvárosias, illetve a falusias településrészekről származó hulladékot. A 2012 évi vizsgálatok átlageredményét az alábbi grafikonokon mutatjuk be:



24


Sűrűn lakott városias veszélyes 2%

Gyéren lakott városi

veszélyes 2%

finom 8%

éghetetlen 3%

bio 16%

éghetetlen 3%

finom 7% bio 27%

fém 4%

fém 3%

üveg 4%

üveg 5% papír 9%

éghető 4%

éghető 2%

papír 6%

karton 7%

műanyag 24%

karton 4%

műanyag 26%

kompozit 3%

textil 5%

textil 7%

kompozit 2%

higiéniai 8%

higiéniai 9%

Vidéki Falusias finom 8% veszélyes 5% bio 28%

éghetetlen 4% fém 5% üveg 3% éghető 2%

papír 6% karton 4%

műanyag 18%

higiéniai 8%

textil 7%

kompozit 2%

1. ábra: A vegyesen begyűjtött települési hulladék összetétele A grafikonok alapján látható, hogy a kommunális hulladék jelentős részét képezi a biológiailag lebomló frakció. Cél: Lerakásra kerülő hulladék biológiai hányadának csökkentése A hulladéktörvény szerint a települési hulladék részeként lerakásra kerülő biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséget - a települési hulladéklerakóban évente lerakott hulladék mért összetételét és az összetevők tömeg szerinti megoszlását alapul véve - az 1995-ben országos szinten képződött, a települési hulladék részét képező biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséghez képest 2016. július 1-jéig 35 %-ra, azaz 820 000 tonna alá kell csökkenteni. Amennyiben a hulladékanalízis eredményét átlagoljuk látható, hogy önmagában a biológiai részaránya a vegyesen gyűjtött hulladéknak 24 %, (amennyiben a textil, karton és papír összetevőket nem számítjuk bele). Ezen részarány csökkentése a zöldhulladék házhozmenő rendszerben történő gyűjtésével érhető el.



25


Cél: Házi komposztálás népszerűsítése A közszolgáltatóval közösen a zöldhulladék szelektív gyűjtése mellett a hulladék házi komposztálását és felhasználását is szükséges ösztönözni . Komposztálási projekt megvalósítására a családi házas területrészeken már sor került. További komposztládák kiosztásával (KDV Projekt megvalósulása esetén) és komposztálási képzésen való részvétellel kellene a lakosságot ösztönözni a biológiailag lebomló hulladék frakciók minél nagyobb arányú szelektív gyűjtésére. Komposztot a családi házban élők házikertben tudják felhasználni (zöldségkultúrák, gyümölcsfák, virágok, gyepek és zöldségek részére).

A Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer megvalósulása esetén a biológiailag lebontható hulladékok közül kizárólag a zöldhulladékok begyűjtésére és hasznosítására határoz meg célokat és rendel hozzá eszközöket és forrásokat. A biológiailag lebomló hulladékok gyűjtése és hasznosítása esetében a célkitűzések két területre terjednek ki: 1. A hulladékképződés csökkentési célokkal összhangban házi komposztálással csökkenteni a begyűjtendő hulladék mennyiségét, 2. A házhoz menő zöldhulladék gyűjtéssel és komposztálással pedig a lerakandó hulladék biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmát és mennyiségét is csökkentik. Cél: Házi komposztálás népszerűsítése (KDV Projekt megvalósulása esetén) Elsődlegesen a városi, családi házas jellegű területeken, településeken a lakosság körében házi komposztálók szétosztása tervezett a KDV Projekt keretén belül, a begyűjtendő hulladék csökkentésének megelőzése érdekében. A házi komposztálók a kereskedelemben kapható, jó minőségű, tartós, műanyagból készített, aljzattal és – a páratartalom megtartása érdekében - zárható fedéllel rendelkező, 400 l-es űrtartalmú komposztáló ládák lennének, melyekben a szellőzést sűrű szitás oldalfallal oldanák meg. A közszolgáltató ellátási területén összesen 8906 db, házi komposztáló tervezett. Cél: Biológiailag lebomló hulladék hasznosítása (KDV Projekt megvalósulása esetén) A meglévő komposztáló bővítésével kialakítandó komposztáló telepeken egységes technológia kerül kialakításra: féligáteresztő fóliával takart, levegőztetett, irányított komposztálási technológia. A beruházási költségek csökkentése érdekében a rendszer kiépítése kézi feszítésű és tekercselésű fóliákkal, ill. földre fektethető mobil szellőzőcső hálózattal tervezett. A levegőbefújáshoz szükséges ventillátor egység fix tartószerkezetre telepített, a csőhálózat innen kerül kiépítésre, illetve a prizmákat is a ventilátor egységektől távolodva építik fel. A kezelőlétesítmények létesítmény igénye: • megfelelő nagyságú, műszaki védelemmel ellátott kezelő felület (lehetőség szerint egybeépítve a települési szilárd hulladék kezelőfelületeivel), • utóérleléshez tároló felület (lehetőség szerint egybeépítve a települési szilárd hulladék kezelőfelületeivel), • csurgalékvíz elvezető rendszer, • kiegészítő létesítmények (figyelő kutak),



26


Az új komposztáló telepek technológiai gép- és eszköz igénye: • aprítógép zöldhulladékhoz, • féligáteresztő fólia, • levegőztető rendszer (ventilátorok és szellőző csövek), • dobrosta zöldhulladékhoz, • homlokrakodó. Az elkülönítetten begyűjtött zöldhulladékok kezelése a székesfehérvári gyűjtési körzet esetében a székesfehérvári központban létesített komposztáló telepen, ill. az önállóan létesített móri komposztáló telepen tervezett. A Regionális Rendszer fejlesztése keretében a fejlesztések az alábbi táblázatban szereplő technológiai sarokszámokkal tervezettek: 7. táblázat: Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer keretében tervezett fejlesztések biológiailag lebomló hulladékokra Komposztáló

Technológia

Székesfehérvár

Mór

féligáteresztő fóliával takart, irányított levegőztetett


2,55

1,6

2000 5

1200 3

5

3

Kapacitás (et/év) Kezelőfelület nagysága (m 2) Prizmák tervezett száma Levegőztető, takarófólia és szellőző berendezés Homlokrakodó közepes teljesítményű Homlokrakodó kisteljesítményű Aprítógép mobil zöldhulladékhoz (20-30 m 3/h) Dobrosta mobil zöldhulladékhoz (40-50 m 3/h)

1 1 1

1

1

5.1.2.3. HÁZTARTÁSBAN KÉPZŐDŐ VESZÉLYES HULLADÉKOK A háztartásban keletkező veszélyes hulladék begyűjtésére a közszolgáltatói hulladék kezelőjének nincs ráhatása.

5.2. ÚJRAHASZNÁLATI CÉLKITŰZÉSEK Amennyiben a közszolgáltató átadja a lom hulladékot a Depónia Kft.-nek úgy az alábbi célkitűzések megvalósítása tervezett: A lomtalanítás során begyűjtött hulladékok válogatásával valósulhatna meg bizonyos hulladékfrakciók (bútor, ruha, játék, könyvek) újrahasználatra történő előkészítése.



27


A lomtalanítás során begyűjtött hulladékok minél nagyobb tisztaságban történő begyűjtése az alapja a begyűjtött hulladék újra-használatának, ezért célszerű a lom hulladék gyűjtését is házhoz menő módon megszervezni, a gyűjtő járaton pedig elkülönített területrészt kialakítani az újrahasználható tárgyaknak. Az így begyűjtött hulladékot átválogatást követően kellene egy elzárt és őrzött területrészen tárolni. Ilyen épületet a hulladéklerakó területén lehetne kialakítani, ahol a kezelő csak olyan tárgyat tud átvenni, amit hasznosítani (pl.: igény szerinti eladás) tud.

Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer fejlesztési projekt kertén belül 1 db újrahasználati központ létesítése tervezett. A projekt megvalósulása esetén újrahasználati központ kerül kialakításra a még további használatra alkalmas ruhanemű, bútor és elektronikai cikkek gyűjtésére, illetve használatra tovább adására. Nyitvatartási időben be lehetne vinni a felesleges tárgyakat, illetve el is lehetne vinni azokat a mások által leadott termékeket, amire valaki más igényt tart. Azon összegyűjtött termékeket, melyeket egy bizonyos ideig nem visz el senki, karitatív szervezetnek tervezett továbbadni. Az újrahasználati központok létesítmény- és technológiai gépigénye: • 1,5 m3-es zárható konténer a ruha, textil gyűjtéséhez • 8 lábas konténer az elektronikai berendezések gyűjtéséhez • Elkülönített betonozott tárolótér bútor gyűjtéséhez

5.3. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI CÉLKITŰZÉSEK Depónia Kft. csak zöld hulladék, ill. inert hulladék hasznosítását végzi. A közszolgáltatás keretében begyűjtött egyéb hulladékok hasznosítását a Kft. nem végzi. A közszolgáltatás keretein belül begyűjtött hulladékok előkezelés után (válogatás, bálázás) átadásra kerülnek külső vállalkozások részére hasznosítás céljából. A következő táblázat a jelenlegi hasznosítási arányokat mutatja. 8. táblázat: Szelektíven gyűjtött hulladékfrakciók hasznosítási aránya Hulladék típus papír PET palack fólia HDPE italoskarton fém üveg

házhoz menő % város vidék 78 76 83 80 84 85 97 96 97 96 96 97 100 100

hulladéksziget % város vidék 73 72 80 81 84 85 96 94 95 95 96 95 100 10

Cél: Hulladékok minél nagyobb arányú szelektíven történő begyűjtése A közszolgáltatás keretén belül begyűjthető hulladékok minél nagyobb arányú szelektíven történő begyűjtése növeli a hasznosítható hulladék mennyiségét. A nagyobb arányú hasznosítás a szelektíven gyűjtött hulladékok esetében szemléletformálással, illetve a frakciók külön gyűjtésével valósítható meg. A célkitűzés megvalósítása úgy lehetséges, hogy a közszolgáltatót is érdekeltté teszi a hulladékkezelő, hogy a Kft. részére minél több szelektíven gyűjtött hulladékot adjon át.



28


A hulladékok elkülönített begyűjtése előfeltétele a hulladékok hasznosításának. Az elkülönítetten gyűjtött zöldhulladékok hasznosítása komposztáló telepeken történik, melyet az 5.1.2.5. fejezet mutat be. A csomagolási hulladékok esetében a hasznosításra történő előkészítés válogatóművekben történik. Amennyiben a KDV Hulladékgazdálkodási Projekt megvalósul, az ömlesztetten begyűjtött hulladék esetében az energetikailag hasznosítható frakció kinyerése és hasznosításra történ ő előkészítése kezelőművekben (mechanikai-biológiai, vagy előkezelő művek) történne. A mechanikai előkezelést követően megtörténne a hulladék biológia kezelése. A biológiai kezelés eredményeként keletkező ún. finomfrakció (20 mm alatti földszerű anyag) bánya-rekultivációra, tájseb gyógyítás céljára értékesítésre kerülhetne. Az egyéb módon már nem hasznosítható hulladék lerakásra kerülne. Válogatóművek A gyűjtőszigetekről és hulladékudvarokból a másodnyersanyagokat a fa kivételével szelektív hulladékgyűjtő járművek szállítják a válogatóművekbe, ahol ezeket a jobb hasznosíthatósági arány érdekében anyagminőség szerint átválogatják. A Depónia Kft. tulajdonában lévő meglévő válogatóművi kapacitásra való tekintettel a KDV Projekt keretén belül újabb 10 et/év kapacitású válogatómű építése tervezett. A válogatás válogatóműben kézi válogatással történik jelenleg, minimális gépi előválogatással kiegészítve. Az azonos anyagminőségű másodnyersanyagokat a jobb szállíthatóság érdekében bálázógéppel tömörítik, bálázzák. A jövőben mind a beérkező hulladékok, mind a már válogatott és bálázott hulladékok tárolásához fedett tárolóterek kialakítása szükséges. Technológiai berendezések: • gyűjtő és felhordó szalagok, • dobrosta, • válogatószalag, • mágneses szeparátor, • válogatókabin munkaállomásokkal, • porelszívó rendszer, • keresztszalagok, • automata bálázógép. Kezelőművek A kezelőművek technológiai kiépítettségüktől függően előkezelő művek, vagy mechanikaibiológiai kezelőművek lehetnek. Az előkezelő művek az ömlesztetten gyűjtött vegyeshulladékból aprítást és rostálást követően csak az energetikailag hasznosító frakció leválasztását végzik el. Amennyiben a hulladék további biológiai kezeléséhez szükséges technológiai létesítmények is megépítésre kerülnek, abban az esetben a létesítmény elnevezése mechanikai-biológiai kezelőmű.



29


A projekt keretein belül a maradék vegyes hulladék ömlesztetten kerülne begyűjtésre. A lerakásra kerülő vegyes-hulladék mennyiségének csökkentése érdekében, ill. a csomagolóanyag hulladékok további (a szelektíven gyűjtött, válogatott és hasznosításra az átvevőknek átadott csomagolási hulladékokon felüli) energetikai hasznosítása érdekében a begyűjtött vegyes hulladék teljes mennyisége előrostáláson esik át, ahol leválasztásra kerül a magas fűtőértékű 80 mm-nél nagyobb szemcsenagyságú frakció, melyet utóaprítást és tömörítést követően termikus hasznosításra adnak át. Előkezelő műveknek nevezzük azokat a vegyes-hulladék kezelő létesítményeket, ahol a beszállított vegyes hulladék aprítása, majd előrostálása megtörténik (durva I. frakció leválasztása), ezt követően további kezelési technológiai lépés a lerakáson kívül nem tervezett. A leválasztott 80 mm-nél nagyobb szemcseméretű, magas fűtőértékű, könnyű alkotókból álló (kb. 50% műanyag, 15% papír, 25% egyéb éghető alkotó) frakciót 40 mm alá történő utóaprítás és tömörítés után cementműbe szállítják és termikusan hasznosítják. Mechanikai-biológiai kezelés menete ((KDV Projekt) 1. Hulladék fogadása, átvétele A beszállított hulladék mérése hídmérlegen, a hulladék fogadása pedig fedett előkezelő csarnokban történik. A hulladék feldolgozása a szállítójárművekről történő ürítést követően folyamatos, de 2-3 napos tárolt mennyiség raktározható az épületben. 2. Hulladék mechanikai előkezelése A kezelőműben a vegyes hulladékot és a válogatóművi maradékot előzetesen lassú forgású hengerműves aprítóval aprítják, majd dobrostával leválasztásra kerül a hulladék 80 mm-nél nagyobb frakciója (durva I. frakció). Ennek aránya a begyűjtött vegyeshulladékhoz képest kb. 25%. Ez a - döntően papír és műanyag összetételű magas (17,5 MJ/kg) fűtőértékű termikusan hasznosítható - frakció utóaprításra, ezt követően bálázásra, majd elszállításra kerül. Értékesítése a váci cementmű irányába tervezett, a cementmű által megkövetelt 40 mm alatti szemcseméretűre történő kezelést követően. A durva I. frakció leválasztásával egy időben történik meg a vegyes hulladék fém- és inert hulladék tartalmának leválasztása is a rosta kihordó szalagján. A fém hulladékot a válogatóművekben bálázzák, majd értékesítik. Az inert hulladék a későbbi kezelési technológiák eredményeként tovább már nem hasznosítható hulladékfrakciókkal együtt lerakásra kerül. A leválasztott durva I. frakciót 40 mm alá kell aprítani. Utóaprítás után a jobb szállíthatóság és kezelhetőség érdekében bálázógépekkel kb. 0,9 m 3-es bálákba tömörítik, a bálákat a berendezés fóliázza a kiszóródás megakadályozása érdekében. A bálákat bálaszállításra alkalmas tehergépjárművek szállítják a cementműbe. 3. Előkezelt hulladék biológiai érlelése, stabilizálása A rostálásból kikerülő 80 mm alatti frakció homlokrakodókkal a biológiai kezelőtérre kerül. A biológiai stabilizálás szemipermeábilis membránnal fedett és az aljzatukban levegőztető csatornákkal kiépített, betontámfalas, 6,5-8 m talpszélességű, max. 3,3 m magasságú silókban megy végbe. A levegőztető csatornák, ventilátorok segítségével biztosítják a folyamathoz szükséges levegő áramoltatását a hulladéktesten keresztül, egyúttal lehetővé teszik az érlelés során keletkező csurgalékvíz elvezetését is. A szemipermeábilis membrán alkalmazása lehetővé teszi az optimális, kiegyenlített hőháztartást a hulladéktömegben, miközben ezt a hő visszatartást aktív levegőztetés egészíti ki, amely biztosítja az anyag teljes és folyamatos higiénizációját a folyamat alatt. A stabilizálási folyamat szükséges időtartama ~28 nap.



30


A kezelés során bekövetkező tömegcsökkenés mértéke átlagosan 23,3 % a biológiai kezelésre került anyagmennyiséghez viszonyítva. 4. Stabilizált hulladék mechanikai utókezelése A biológiai kezelés befejeztével a szemipermeábilis fedőmembránt lebontják, majd a hulladékot a silókból homlokrakodóval eltávolítják és a fedett utókezelő csarnokba szállítják. Dobrostával a stabilizált anyagtömegből elkülönítésre kerül a 20 mm alatti ún. finomfrakció, mely ca. 32 m/m %-ot tesz ki. Ez a frakció 1 hónapos utóérlelés után kerülhet hasznosításra; megfelelő minőség esetében tájrendezésre, bánya-rekultivációra hasznosítható. A környékbeli bányák ezt a frakciót hajlandóak átvenni. A fennmaradó 60 % lerakásra kerül a leválasztott durva II. frakcióval és inert hulladékkal együtt. Mechanikai-biológiai kezelőművek műszaki követelményei: • • •

• • • • • •

rakodógép (bagger), multiliftes jármű belső anyagmozgatáshoz, előkezelő gépsor: o aprítógép előkezeléshez, o dobrosta mágneses szeparátorral, o ballisztikus szeparátor, o utóaprító mágneses szeparátorral, o tömörítő berendezés (présfej), o anyagmozgató egységek (szállítószalagok, garat, stb.), hulladék előkezeléséhez, tárolásához fedett csarnok betonozott aljzattal, megfelelő nagyságú, műszaki védelemmel ellátott mechanikai-biológiai kezelő felület (kezelőtér) levegőztető rendszerrel, takarófóliával és takarófólia visszacsévélő és feszítő rendszerrel, csurgalékvíz elvezető rendszer, rostáló tér, pihentetéshez fedett tároló felület, kiegészítő létesítmények (figyelőkutak).

5.4. HULLADÉKLERAKÁSI CÉLKITŰZÉSEK 5.4.1. Lerakóra kerülő szerves anyag A zöld hulladék házhoz menő gyűjtésének további fejlesztésével még kevesebb szerves anyag fog a hulladéklerakóra kerülni. Cél: Szerves anyag eltérítése a hulladéklerakástól A lerakóra kerülő szerves anyag és a keletkező vegyesen gyűjtött hulladék mennyiségének csökkentésére szolgál a hulladékok minél nagyobb arányú szelektíven történő begyűjtése. Ennek megfelelő célokat az elkülönített hulladékgyűjtés, illetve a biológiailag lebomló hulladékok szelektív gyűjtése című fejezetekben taglaltuk.



31


6.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV

Az elkülönített hulladékgyűjtésre történő ösztönzés és szemléletformálás jelenleg is folyamatban van a közszolgáltatónál. A jövőbeni terveket, célok végrehajtásának ütemezését, költségbecslését a következő táblázatban szerepeltetjük. 9. táblázat: A tudatformálási célok megvalósításához szükséges lépések Megvalósítás lépései Határidő Szemléletformálás, elkülönített hulladékgyűjtés célkitűzései Hulladékgazdálkodási vetélkedő rendszeres (éves) Évente megszervezése az iskolák számára a közszolgáltatóval Bejelentkezés alapján csoportok fogadása a válogatóban, Folyamatosan bálázóban A közszolgáltató érdekeltté tétele a szelektíven gy űjtött 2014-től hulladék minél nagyobb arányban történő begyűjtésében *becsült értékek

Költség* 200 000 Ft na.

A biológiailag lebomló hulladékok gyűjtése és hasznosítása esetében a célkitűzések két területre terjednek ki: 1. A hulladékképződés csökkentési célokkal összhangban házi komposztálással csökkenteni a begyűjtendő hulladék mennyiségét, 2. A házhoz menő zöldhulladék gyűjtéssel és komposztálással pedig a lerakandó hulladék biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmát és mennyiségét is csökkentik. A Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer fejlesztése keretében a házhoz menő hulladékbegyűjtés mértékének a teljes begyűjtött hulladékmennyiséghez képest 2015-ig el kell érnie a 9,5 %-t, míg a házi komposztálás mértékének a 2,7 %-t. A célok teljesülése érdekében a közszolgáltató ellátási területén a Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer fejlesztése keretében összesen 8906 db, házi komposztáló 9000 Ft/db egységáron, tervezett, azaz a házikomposztálók összes költsége 80.154,- eFt. A Regionális Rendszer fejlesztése keretében az alábbi komposztáló telepekkel kapcsolatos fejlesztések tervezettek: 10. táblázat: Komposztáló telepekkel kapcsolatos célok megvalósulásának szükséglete Komposztáló

Technológia Kapacitás (et/év) Kezelőfelület nagysága (m 2) Prizmák tervezett száma Levegőztető takarófólia, és szellőző berendezés Homlokrakodó közepes teljesítményű Homlokrakodó kisteljesítményű Aprítógép mobil zöldhulladékhoz (20-30 m 3/h) Dobrosta mobil zöldhulladékhoz (40-50 m 3/h)


Mór

Székesfehérvár



1,6

2,55

1200 3 3

2000 5 5 1

1 1


1 1

Összes költség (eFt)

98 000 80 000 25 000 22 000 84 000 38 000

32


A települési hulladékban található veszélyes hulladék részarányának csökkentése a hulladékkezelő által meghirdetett veszélyes hulladékgyűjtő akciókkal lehet elérni.

A hulladék újrahasználatra történő előkészítésére vonatkozóan az újrahasználati épület kialakításán túlmenően szükségesek az alábbiak: • 1,5 m3-es zárható konténerek a ruha, textil, könyvek gyűjtéséhez • Elkülönített betonozott tárolótér bútor gyűjtéséhez A célok végrehajtásának ütemezését, költségbecslését az alábbi táblázatban szerepeltetjük. Megvalósítás lépései Újrahasználati célkitűzések Újrahasználati épület kialakítása (KDV Projekt megvalósulása esetén) *becsült értékek

Költség* 9 100 000 Ft

A hulladék hasznosítási arányainak növelését a szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztésével és szemléletformáló programok tartása mellett a közszolgáltató szelektív hulladékgyűjtésben való érdekeltté tételével lehet elérni. Amennyiben a Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer kialakítása megvalósul, úgy a hulladékhasznosítási célkitűzések kiegészülnek a Székesfehérváron létesítendő Válogatómű illetve Mechanikai-biológiai kezelőmű megépítésével. A tervezett, székesfehérvári válogatómű illetve a mechanikai-biológiai kezelőmű főbb adatait mutatják a következő táblázatok. 11. táblázat: Válogatómű beruházási igénye Műszaki adatok/ gépberendezés Kapacitás (et/év) Alapterület (m 2) Tüzivíztározó (m 2) Válogató sor gépészettel Bálázógép (6-8 et/év) Bálázógép (10-15 et/év) Targonca (4-5 t) Targonca (2-3 t) Konténer 30 m3

Székesfehérvár


10,0 2 000 800 2

260 000 250 000

1 2

65 000 24 000

4

4 800

12. táblázat: Mechanikai-biológiai kezelőmű beruházási igénye Kezelőművek MBH kezeléssel Kapacitás előrostálásra (et/év) Kezelőfelület nagysága (m 2) Kapacitás MBH kezelésre (et/év) Silók száma Levegőztető, takarófólia, csévélő berendezés


Székesfehérvár


48 11 500

575 000

41 18 18


324 000

33


Kezelőművek MBH kezeléssel Rakodógép (bagger) Multiliftes jármű belső anyagmozgatáshoz Aprítógép mecha.-bio. kezeléshez (10-15 t/h) Aprítógép mecha.-bio. kezeléshez (20-25 t/h) Dobrosta mágneses szeparátorral (40-50 m 3/h) Dobrosta mágneses szeparátorral (50-60 m 3/h) Ballisztikus szeparátor közepes teljesítményű (40-50 m3/h) Ballisztikus szeparátor nagyteljesítményű (80100 m3/h) Tömörítő berendezés (nagy teljesítményű) Aprítógép tüzelőanyag utóaprításához mágneses szeparátorral (5-8 t/h) Aprítógép tüzelőanyag utóaprításához mágneses szeparátorral (8-12 t/h) Anyagmozgató egységek (szállítószalagok) 30 m3-es konténer belső anyagmozgatáshoz

Székesfehérvár 1 1

Összes költség (eFt) 30 000 32 000

1

100 000

1

80 000

1

40 000

1

40 000

1

105 000

1 15

40 000 18 000

13. táblázat: A célok megvalósításának határideje Megvalósítás lépései Szemléletformálás, elkülönített hulladékgyűjtés célkitűzései Hulladékgazdálkodási vetélkedő rendszeres (éves) megszervezése az iskolák számára a közszolgáltatóval együttm űködve Közszolgáltató érdekeltté tétele a szelektív hulladékgy űjtés fejlesztésére Bejelentkezés alapján csoportok fogadása a válogatóban, bálázóban Biológiailag lebomló hulladék Közszolgáltató ösztönzése a biológiailag lebomló hulladék minél nagyobb arányú gyűjtésére. Komposztálók kialakítása

Házi komposztálás ösztönzése (komposztládák osztása… stb.) a közszolgáltatóval Újrahasználati célkitűzések Lomtalanítás során begyűjtött hulladékok válogatása (házhoz men ő gyűjtés, helyszínen történő szelektálás)

Határidő Évente 2014-től Folyamatosan 2014-től KDV Regionális Hulladékgazdálkodási Projekt ütemezése szerint Folyamatosan + KDV Regionális Hulladékgazdálkodási Projekt ütemezése szerint 2015-től

Újrahasználati központ kialakítása

KDV Regionális Hulladékgazdálkodási Projekt ütemezése szerint

Hulladékhasznosítási célkitűzések Szemléletformálással, illetve a frakciók külön gy űjtésével valósítható meg a minél nagyobb arányú hasznosítás Hulladéklerakási célkitűzések

lsd. előző pontok

Válogatómű kialakítása

Mechanikai-biológiai Kezelőmű kialakítása

KDV Regionális Hulladékgazdálkodási Projekt ütemezése szerint KDV Regionális Hulladékgazdálkodási Projekt ütemezése szerint

Székesfehérvár, 2013. május 15.



34

DEPÓNIA KFT. KÖZSZOLGÁLTATÓI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE Székesfehérvár. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft Központ: 1028 Budapest, Muhar u.54

Recommend Documents