A nagyszőllősi református egyházközség rövid története
Dénes Elemér
A Nagyszıllısi református egyházközség rövid története (Ugocsai egyházmegye)
1
A nagyszőllősi református egyházközség rövid története Tartalomjegyzék Amit Nagyszıllısrıl tudni kell Nagyszıllısi- hegység
…………………………………………………………3
…………………………………………………………………4
Nagyszıllıs nevezetességei …………………………………………………………………4 A nagyszıllısi református gyülekezet története ………….………………………...…….5 Gyülekezeti anyakönyvek ………………………………………….……………………...9 Gyülekezeti jegyzıkönyvek ……………………………………..……….…………………..9 A Klenódiumok
………………………………………………………………….….….10
Gyülekezeti harangok
…………………………………………………………….…..10
A nagyszıllısi református gyülekezet lelkészei …………………………………….…...11 A nagyszıllısi református gyülekezet gondnokai …………………………………………12 A nagyszıllısi református gyülekezet által alkalmazott tanárok……………………….12 A gyülekezeti életébıl fennmaradt díjlevelek Egyházi temetı
…………………………………………13
……………………….…………………………………..……………13
Az egyházi vagyon értéke ………………...……………………………………...……….15 Az egyház jövedelme Egyházi fegyelem
………………………………………………………….…..…13
………………...………………………………………………...……16
Bibliográfia ………………………………………………………………………………..20
2
A nagyszőllősi református egyházközség rövid története
Ugocsai egyházmegye, Nagyszıllıs Dolgozatomban az anyagyülekezetem történetét szeretném bemutatni, s ez a Nagyszıllısi református gyülekezet. Elıször is fontosnak tartom, hogy egy kicsit magáról a városról is szóljak, hogy tisztább képet kapjunk, a gyülekezet történetérıl. Amit Nagyszıllısrıl tudni kell. Kutatásom során szembesültem azzal, hogy a város neve többször is megváltozott. Az elsı 1262-bıl fennmaradt írásos dokumentumok Zceuleusnéven említik, ami a szılımővelésre utal,
elsı
lakói
valószínőleg
vincellérek
voltak.1
1284-ben
pedig
már
az
Asszonságszılısnéven említik, ez valószínőleg a királynéi birtoklást jelzi.2 Ez a név sokáig megmaradt, majd csak 1560-tól nevezikNagyszıllısnek.3Kutatásom során azt vettem észre, hogy nem mindenütt írják egyformán a város nevét. Mégpedig a régebbi írások két „ll”-el írják a városnevét, a mostani idıkben, írásos dokumentumokban, már csak egy „l”-el írják. Úgy vélem ez nem értelmi változás, csupán az idı során kikopott az egyik „l” bető (dolgozatomban a régebbi írásmódot fogom használni: „ll”). Ukránul Vinohragyivnak, vagySzevljusnakhívják.4 A Vinohragyivmagyar megfelelıje a Szıllıs, elhagyva a jelzıt. Kárpátalja Déli részén terül el.5A település gazdaságát tekintve jó földrajzi fekvése miatt, kedvezı, lehetıséget biztosított a gyors fejlıdésnek. 1262-ben királyi kiváltságot kapott, a XIV. XV. században élte virágkorát, majd 1399-ben pedig mezıvárosi rangot kapott.6Ezt a rangot Zsigmond király Perényi Péternek adományozta, s egyben engedélyezte a várépítést. A Perényiek 1405-ben megkapták a közelben fekvı nyaláb várát (ez jelenleg a királyházi város jellegő településhez tartozik, ami Nagyszıllıstıl, mintegy 9 km-re van), az elpusztult Szıllısi várat pedig megkapták a ferences rendi szerzetesek. İk a vár mellé egy kolostort építettek, amely a Kankó nevet viseli, e név a kalikóból ered, amit a szerzetesek csuklyaként viseltek. Ezt 1558-ban I. Ferdinánd serege lerombolta.7 E kolostor romok mind a mai napig
1
Encyclopedia Hungarica, Bagossy László, második kötet I-Ö, Kiadó: HungarianEthnicLexiconFoundation 1994, 636 old. 2 U.o. 637 old. 3 U.o. 4 Magyar Nagylexikon, tizenharmadik kötet Mer-Nyk, Kiadó: Magyar Nagylexikon, Budapest 2001, 538 old. 5 U.o. 6 Encyclopedia Hungarica, Bagossy László, második kötet I-Ö, Kiadó: HungarianEthnicLexiconFoundation 1994, 637 old. 7 Magyar Nagylexikon, tizenharmadik kötet Mer-Nyk, Kiadó: Magyar Nagylexikon, Budapest 2001, 538 old.
3
A nagyszőllősi református egyházközség rövid története megvannak, annyi különbséggel, hogy nem kankói kolostornak nevezik, hanem Kankó várának, ami nyílván abból ered, hogy sokan nem tudják saját városuk történelmét, s a szájhagyományból fennmaradt, helytelen megfogalmazás maradt a köztudatban. „1717-ben a Radnai- szoroson betörı krimi tatárok súlyos pusztításokat okoztak, támadásuk után mindössze 49 lakója maradt a városnak.”8Nagyszüleim többször mesélték, hogy ık bár sosem költöztek el a városból, de mégis három országban éltek, ezt azért mondták, mert a város többször került idegen kézbe. 1939-44 között Magyarországhoz tartozott, 1919-39 között Csehszlovákiához, 1945 és -91 között pedig a Szovjet Unióhoz.9
Nagyszıllısi- hegység.10 Nagyszıllısre érkezve a város különös hangulatát még inkább egyedivé teszi a nagyszıllısi Fekete- hegy. Ez egy vulkanikus hegység. Nyugaton a Borsava, Keleten a Nagy- ág határolja, Délen pedig HuszttólNyugatra a Tiszáig fut ki, és mint meredek fal ırköd a város felett. A hegy fıgerincének legmagasabb pontját Tupoj- csúcsnak nevezik (a Tupoj- magyar megfelelıje a Tompa), ami 878 méter magas. A nagyszıllısi Fekete- hegy legmagasabb pontja pedig 568 méter. A város éghajlata: a tél hideg, a nyár hővös, a csapadék bıséges. A hegyet lombos erdık (bükk) fedik.
Nagyszıllıs nevezetességei.11 Ferencrendi kolostor: A Perényi- család alapította a XV. század elején. A szerzetesek a család támogatásával kolostort építettek maguknak, 1535-ben 22 szerzetes lakott benne. Érdekessége, hogy itt ırizték Kapisztrán szent János12 tetemét.
1556-ban a rendházat
8
Encyclopedia Hungarica, Bagossy László, második kötet I-Ö, Kiadó: HungarianEthnicLexiconFoundation 1994, 637 old. 9 Magyar Nagylexikon, tizenharmadik kötet Mer-Nyk, Kiadó: Magyar Nagylexikon, Budapest 2001, 538 old. 10 U.o 11 Encyclopedia Hungarica, Bagossy László, második kötet I-Ö, Kiadó: HungarianEthnicLexiconFoundation 1994, 637 old. 12
Magyar Életrajzi Lexikon, főszerk: Kenyeres Ágnes, Első kötet A-K, Akadémiai Kiadó, Budapest 1967, 853 old. Kapisztrán János- 1836. jún. 25. született Újlakon. Ferences rendi szerzetes. Jogot atnult, Nápolyi László uralma alatt bíró (1410-ig) és kormányzó. Fő céljának a huszitizmus elleni harcot tekintette, beszédeivel és írásaival, új kolostorok alapításával küzdött Rokycana huszita érsek ellen, de inkvizítorként lépett fel a boroszlói zsidók ellen is, és szigorú zsidótörvények meghozatalára igyekezett rábírni a lengyel királyt. Részt vett a nándorfehérvári csatában (1456. júl. 21.). Nem sokkal a csata után Újlakon a ferences kolostorban halt meg. Ott is temették el, sírfelirata fennmaradt. 1724-ben avatták szentté.
4
A nagyszőllősi református egyházközség rövid története megtámadták, a szerzeteseket megölték, elkergették, s a kolostorban lévı ereklyéket pedig kútba dobták. 1668-ban a Perényi család visszahívta a szerzeteseket, s 1671-ben Bánnfy Gábor nemesi udvarházát vették meg számukra. A kolostor 1747-ben leégett. A háború után múzeumként szolgált a városi lakosok számára, de ma már ismét misét tartanak benne vasárnaponként a római katolikus atyafiak. Nagyboldogasszony római katolikus templom: A templom a XIII. XIV. században épülhetett, egyhajós, gótikus stílusban. A reformáció idején a templomot a reformátusok vették használatba. 1690-ben kerül majd vissza ismét a katolikusokhoz. Kárpátalja szovjet megszállása alatt a templomot raktárként használták, a benne lévı szolgálati berendezéseket pedig széthordták (ellopták). S majd csak 1989-ben kapta vissza a római katolikus egyház. Perényi Kastély: A kastély a Fekete- hegyhez közel, egy szép parkos területen áll. Földszintes négy saroktornyos. Majd a XVII. században építették át barokkos stílusba, ekkor már emeletesre építették. A szovjet uralom alatt átalakították úttörıházzá, s a XVIII. századból fennmaradt freskókat lemeszelték.
A nagyszıllısi református gyülekezet története.13 A reformáció gyors terjedése egészen rövid idın belül, de eljutott nagyszıllısre is, már 1554benvolt református egyházközség, ezt a lelkészi, valamint a tanítói díjlevelekbıl tudjuk. A Bereg vármegyei monográfia szerint reformátorai Radán Balázs és Kálmáncsehi Sánta Márton voltak. 1572-ben vették át a római katolikusoktól azt a templomot, amit 1272-ben építettek a Perényi család segítségével. Ezen a ponton felmerülhet bennünk a kérdés, hogy mégis hogyan lehetséges az, hogy 1405-ben a Perényiek a katolikus szerzeteseket támogatták, míg 1572-tıl pedig a reformátusokat. Itt két feltételezés jöhet szóba. I) Idıvel a Perényi családot is elérte a reformáció hatása. Viszont hozzá kell tenni azt is, hogy késıbb Perényi Ferenc ismét a katolikusok pártjára állt. II) A másik magyarázat szájhagyomány szerint maradt fenn, mely szerint Perényi Péternek egyik lánya, aki Bécsben tanult, egy alkalommal a kankói kolostor kápolnájában imádkozott, itt nyoma veszett, és senki sem találta a lányt. Ebbe a kolostorba kereskedık, vándorok gyakran megfordultak, egy-egy hosszú út alkalmával. Így egy nap egy vándor érkezett a városba s ı is felkereste a kolostor kápolnáját. Itt imádkozás 13
Ttrk 1.8.c.5. (17. fólia), Nagyszőllős 1916. évi gyűjtés, Anagyszőllősi református egyházközség rövid története és állapotrajza.
5
A nagyszőllősi református egyházközség rövid története közben egy síró lány hangját hallotta meg. A hang a kápolna egyik eldugott földalatti helyébıl jött. Az idegen vándor megtalálta Perényi Péter lányát, akit a kolostorban élı szerzetesek tartottak foglyul. Perényi Péter következı lépése a szerzetesek megbüntetése után az volt, hogy átállt a református hitre.14 Ebben az idıben a lakosság túlnyomó része református lett. Ezt a templomot kereken száz évig használták s majd 1672-ben adták vissza a katolikusoknak. Erre a döntésre nem önszántukból jutottak, hanem Perényi Ferenc akkori földesúr, a cuiusregio, eius religio elvalapján, erıszakkal elvette, ami a szıllısi reformátusok rekatolizáció évének kezdete lehetett. Az elsı kezdetleges templom, amit maguknak építettek fából készült, ami 1690-ben az iskolával együtt leégett. Sajnos a tőz gyakori jelenség volt, s nem ez volt az elsı eset a gyülekezet életében.
Mivel nem volt templomuk, ezért a
Szıllısvégardói virágzó gyülekezet filiáléja lett. Bár a reformáció az egész város életében (pozitív) változást idézett elı, ez sokszor nem volt elegendı ahhoz, hogy békében éljenek egymás mellet a felekezetek. 1703 aug. 27-rıl egy panasz levél maradt fenn, amit a reformátusok írtak Rákóczy Ferencz fejedelemnek. A levélben elmondták „Minekünk templomunkat, parochiánkat iskolának elvették a barátok, a mely házat vettünk papnak és mesternek, azt is elvették. A magunk pénzén vett két harangunkat is. Egyik a toronyban vagyon, másikat a pincében tartják a barátok. De nem elég volt, hogy testünkben kínoztak, hanem lelkünkben is kínoztak, mert a Császár sem patert, sem barátot nem küldött, sem templomunkat, sem parochiánkat iskolának el nem vette, hanem a Perényi ház vette el tılünk; nevezetesen s meghalt Perényi Ferencz és Perényi Jánosné vette el tılünk.”15 Ebben a levélben kérik Rákóczy Ferenczet, hogy adja vissza nekik a templomot, parochiát és az iskolát és az azokhoz tartozó jövedelmeket. A templomot visszakapták, s Báró Vay Borbála a gyülekezet részére egy 5 fontos harangot öntetett.16 1770-ben ismét munkához láttak, s újból egy fatemplomot építettek, ennek a munkának a háttere a II. József által kiadott türelmi rendelet volt („a protestánsok számára az 1781. évi Türelmi Rendelet (EdictumTolerantiale) volt II. József legfontosabb intézkedése. … Most már a nem artikuláris helyeken is gyakorolhatták vallásukat. Ott, ahol legalább száz nem katolikus család élt, templomot, iskolát és paplakot építhettek. A templomnak azonban nem lehetett tornya, harangja és közvetlen bejárata az utca felıl. … A rendelet a protestánsokat feljogosította arra, hogy minden hivatalt, méltóságot és állást betölthessenek… A vegyes házasságoknál megszőnt a 14
Szájhagyományból: Engi László, Nagyszőlős 2013. jún. Ttrk 1.8.c.5. (1. fólia), Nagyszőllős 1916. évi gyűjtés, Anagyszőllősi református egyházközség múltjából írta s felolvasta A Reformáció 400-ados évfordulója ünnepélyén, 1917. év november hó 4. napján a templomban tartott presbyteriumi ülésen, nagyszámú gyülekezet előtt Biki Ferencz nagyszőllősi ref. lelkész, esperes. 16 U.o. 15
6
A nagyszőllősi református egyházközség rövid története reverzális. A római katolikus apa minden gyermeke római katolikus lett, a nem katolikus apa vallását csak a fiúk követték. … A protestáns szuperintendensek vizitálhatták papjaikat, a katolikus püspököknek pedig fel kellett hagyniuk a protestáns lelkészek ellenırzésével.”)17 Ez a kis fatemplom 1809-ben leégett. A tragédiák egymást követték a gyülekezetben, ám ez mégsem ábrándították ki a reformátusságot, s 1809. év április 9-én tartott győlésen megszavazták, hogy építenek egy új templomot. Ennek alapkövét 1815-ben tették le. Egyik fennmaradt levélbıl kitőnik, hogy az akkori emberek életében milyen fontos szerepet játszott, mind az egyház, illetve maga a gyülekezet is. Nagy tisztelető fı tisztelendı Püspök Úr, Nékem Drága jó Uram! Minden utakat a múlt 4ak. el. követhettem a szegény Nagy Szıllısen épülni kezdett Templom építése mellett, de (elkövettem) minek utána már most minden költségekbıl ki fogytak volna; nincs egyéb hátra, honnan ha meg nyerhetnık a koldulást s ugy annak utána a további munka folytatásához fogatnánk. Arra való részt alázatosan Instalom a Fı Tisztelető Superintendens Urat méltóztatsson ez részben tőzbe vetése által bennőnket felsegíteni. Ezen Tekintetes Nemes Ügyében azt én meg fogom Nyerni hogy a Megyében talán meg engetıdék, de … körül lévıkbe, talán tıb segedelmet kaphatnánk, ha …. Mely alázatos jelentésem kéri sem után, állandó igaz … A Fı Tisztelető Superintendens Úr Holmi 1816 28 September alázatos Szolgája HomorodSzentpálSzentpáli Gábor.18
Tizenegy évbe telt, míg felépítették az új templomot. 1826. augusztus 31-én tartották benne az elsı istentiszteletet.19 Ennek tornya majd csak 1837-ben lett kész, a teljes templomot 1839. december 19-én szentelték fel.20 Sajnos a nagy erıfeszítésnek köszönhetıen felépült gyönyörő templom nem sokáig volt a református gyülekezet büszkesége. 1842. május 3-án éjjel 11 óra
17
Bucsay Mihály, A protestantizmus története Magyarországon 1521- 1945, Gondolat Kiadó, Budapest 1985, 150 old. 18 Ttrl- I. 1. b. 57.Nagszőlősi és beregszászi templom építési segélye 19
U.o. U.o.
20
7
A nagyszőllősi református egyházközség rövid története tájban leégett az újonnan épült templom, csak a kamra és az istálló maradt meg.21 A templom helyén csak egy égbe meredı templomfal maradt. S talán azt gondolnánk, hogy ezek a „csapások” elvették minden lelkesedésüket ennek a gyülekezetnek, s talán nem tévedünk sokat, ám mégsem adták fel, s még abban az évben különféle adományokból befejezték az iskolaépítését, és a templom falait kijavították s új fedélrıl is gondoskodtak.
Fı Tisztelető Egyházkerület!22 N.Szıllıs városának egy része folyó évi május 4ik éjjén támadt iszonyú tőzvésznek lett szomorú áldozatja s benne a helvét hitvallású egyháznak csak most épült temploma, tornya, harangjai, paplak s oskolaház a pusztító elem martaléki. – Annál tetemesebb … ezen különbeni Szegény- …., csaknem egészen tehetetlen adózókból álló egyházon. Mert a tőzvészben többnyire a helvét hitvallású lakosok pusztultak el. Alázatosan folyamosunk azért a fıtisztelető Egyház kerülethez méltóztassék ezen egyházzal atyáskodó jóságát éreztetni, s részére segedelmet kegyesen parancsolni. – Költ a Máramaros- Ugocsai egyház… 1842ben nyár hó 27ik napján tartott győlésébıl a 24ik szám alatt. Ki adta A Fı Tisztelető Egyházi kerület alázatos szolgája Jászay IstvánVidéki jegyzı A templom 1858-ban ismét visszanyerte régi formáját.1871-ben a templomra új zsindelytetı került, 1872-ben a papi lakot kijavítatták, s 1875-ben Bodoky Lajos fıgondnok, a templom belsejét kifestette, közepét pedig kipadoztatta.23 A felekezeti megoszlás így nézett ki 1916ban: kb 6000 görög katolikus, 5000 zsidó, 1150 római katolikus s kb. 1200 református. „A vármegye tisztikara is túlnyomó többségben református: fıispán, alispán, vármegyei fıjegyzı, vármegyei számvevı, árvaszéki elnök, fıszolgabíró.”24 Azok a földbirtokok, amelyek a reformáció ideje alatt a reformátusoké voltak, azokból már az 1916-os évre nagyon kevés maradt. A gyülekezet nagy része napszámos és fuvaros volt, ami azt jelentette, hogy
21
U.o. Ttrl- I.1.b.108./2331. (11 fond).Egyházak segélykérvénye. 1842.
22
23
U.o. Ttrk 1.8.c.5. (17. fólia), Nagyszőllős 1916. évi gyűjtés, Anagyszőllősi református egyházközség rövid története és állapotrajza. 24
8
A nagyszőllősi református egyházközség rövid története nemgazdag gyülekezetnek számított, mégis azt kell látnunk, hogy a gyülekezet, mindig kész volt áldozatot hozni az Isten ügyéért mindenféle ínséges idıtıl eltekintve. Az elkövetkezı néhány oldalban szeretném bemutatni azokat a fennmaradt írásos dokumentumokat, melyek az egyházi élet mőködésérıl, annak nehézségeirıl illetve szépségeirıl számolnak be a nagyszıllısi református gyülekezetben. Elsı lépésben a gyülekezet anyakönyveirıl szólnék.
Gyülekezeti anyakönyvek:25 Elsı fennmaradt anyakönyvek: Az elsı ilyen írásos anyag 1776 jan. 29-rıl maradt fent. Ebben születési és keresztelési adatok találhatóak, egészen 1784-ig. Ezt az anyakönyvet magyarul vezették. Második anyakönyv: 1807-tıl kezdıdik s 1828-ig tart. Ebben keresztelési és esketési rubrikák vannak, temetés nincs benne. Maga a második anyakönyvi kötés 1838-ig tart. Harmadik anyakönyv: 1839-tıl egészen 1852-ig tart. Negyedik anyakönyv: 1853-tól 1870-ig tart. Ötödik anyakönyv: 1871-tıl 1895-ig tart. Hatodik anyakönyv: 1896-tól 1914-ig tart. Hetedik anyakönyv: 1915-tıl kezdıdik.
Gyülekezeti jegyzıkönyvek:26 Az elsı fennmaradt írásos jegyzıkönyvet 1824. július hónapban adományozta a gyülekezetnek Szimrai Kalós László fıkurátor. A református egyházközségrıl ebben a jegyzıkönyvben csak az 1-4 és 24-28-ik lapokon van szó. A többi lapon (348) egyházmegyei, kerületi, konventi és zsinati határozatokról lehet olvasni.
25
Ttrk 1.8.c.5. (7. fólia), Adatok a nagyszőllősi református egyházközség történetéhez, Biki Ferenc ref. lelkész, 1918. 26 Ttrk 1.8.c.5. (7. fólia), Adatok a nagyszőllősi református egyházközség történetéhez, Biki Ferenc ref. lelkész, 1918.
9
A nagyszőllősi református egyházközség rövid története „A II. jegyzıkönyv 1842- 1870 május 15-ig tart, a III. 1893-ig, a IV 1893 márcz. 1-ig az Vi. 1903- 1909 ápr. 9-ig a VI. 1909- 1914 a VII. 1914-tıl. Mind magyarul van írva. Eleitıl kezdve t. i.1809-tıl kezdve megvannak a jegyzı könyvek. Az elsı jegyzıkönyvbe vannak befoglalva az egyháztanács régebbi határozatai. Ritkán tartottak győléseket. Rendszeresen csak 1842-tıl. A jegyzı és anyakönyveken kívül az egyháznak más okmányai nincsenek.”27
A Klenódiumok.28 1918-ban Biki Ferenc azt írja a Klenódiumokról, hogy van két keresztelı pohár és egy tál, az egyik ólomból, a másik nikkelbıl van. Majd beszámol arról, hogy van két kenyértartó tányér, aminek
a
tetejére
ez
van
írva:
„Hoc
instrumentum
ecclesiaesallasientissacrumconfertedicatmagnif. +D+DcatHarenaSalgai Anno 1816”. Ez az írás a régebbi tányéron szerepel. Az újabb tányér belsején két búzakalász van, s ez van ráírva: „Pál apostol I Kor. XI. R. 23-29 v.”, ez a tányér tetején található, alul pedig az adományozó neve: „Anagyszıllısi ref. egyháznak ajándékozta Kerekes Sándor állami polgisk igazgató és felesége Török Lenke.” Ezeken kívül van még két úrasztali pohár, és két kanna, az egyik kisebb a másik nagyobb. A régebbi úrasztali pohár aranyozott ezüstbıl készíttetett, az újabb nikkelbıl. A két kanna mérete különbözı, de egy és ugyan az az írás van rajtuk: „Anno 1720 D. 10 XRR. A nagyszıllısireformataeccléához való.” Annyi különbség van még a két kanna között, hogy a nagyobb kanna belsejében (fenekén) a keresztre feszített Jézus képe látható, a kisebb kanna fenekén is van valamilyen ábrázolás, de arra nem jött rá Biki Ferenc, hogy mi lehet az. Van még néhány úrasztali kendı, amin az adományozók nevei szerepelnek, de ezekrıl nem számol be részletesen.
Gyülekezeti harangok.29 Három harang volt. Egyet az egyház, a legkisebbet önként hadi czélra adta. A legnagyobbat kérés nélkül elvitte a hadvezetıség. A középsı van meg. Ennek súlya 3q. Felirata: A Nagy Szıllısi ref. sz. eklézsia öntette a maga költségén 1845 évbe. – Öntötte Pap Antal. 27
Ttrk 1.8.c.5. (7. fólia), Adatok a nagyszőllősi református egyházközség történetéhez, Biki Ferenc ref. lelkész, 1918. 9 old. 28 Ttrk 1.8.c.5. (7. fólia), Adatok a nagyszőllősi református egyházközség történetéhez, Biki Ferenc ref. lelkész, 1918. 9 old. 29 Ttrk 1.8.c.5. (7. fólia), Adatok a nagyszőllősi református egyházközség történetéhez, Biki Ferenc ref. lelkész, 1918. 10 old.
10
A nagyszőllősi református egyházközség rövid története
A nagyszıllısi református gyülekezet lelkészei. 1639-ben Eruszkéi János, 1646 Szentgyörgyi Bálint, 1653 Marussi Mihály, 1666 Ormándi István, 1673Vigil János, ki a pozsonyi vértörvényszék30 elıtt megjelent. 1699 Szınyi János, 1700 Hiripi Miklós, 1712 Patai István, 1761 Kırösi András, 1784 Buss András, 1805 Gyalai Antal Ferencz, 1815 Beregszászi Nagy András, 1829 Balog Dániel, 1844 Ungvári István, 1847Benesik József, 1854 Gönczy Dániel, 1856-tól 1883-ig Doktor János, 1883- 1906 Bíró Lajos, 1906- Sarkady Mihály, 1912 óta Biki Ferencz.31 Dobrai Gácsi Bálint (1635- 1638), Szentgyörgyi Naagy Bálint esperes (1648), Szatmárnémeti Gál János esperes, Némethi János esperes (1782- 1792), Balogh Dániel (1818), Balogh Emil (1831-…), Szilágyi János késıbbi esperes (1836), Barcsik József (1846-1856), Bognár László (1856-1872), Doktor János (1872- 1885, 1883-ig esperes), Bíró Lajos (1885-), Szikszai Zoltán esperes (1901- 1907), Sarkady Mihály (1907- 19010), Biki Ferencz esperes (19101933), Lajos Sándor (1934- 1935), ifj. Horkay Barna (1935- 1948, 1955- 1987, 1948- 1955 közt szibériai fogságban volt. Ez idıszakban id. Horkay Barna, Szabó Béla, Lajos Mihály helyettesítette), Homoki Gábor (1987- 1990), Czirók Béla (1990- 2010).32Jelenleg a gyülekezet lelkésze Molnár Lóránt.
30
http://www.kislexikon.hu/pozsonyi_vertorvenyszek.html 2013.04.04. Vértörvényszék jelentése: „Mikor Wesselényi összeesküvésének elnyomása után Ampringen Gáspár 1673. febr. havában Magyarország kormányzója lett, az osztrákok a legkegyetlenebb módon kezdtek eljárni a felkelésben gyanusítottak ellen. Szelepcsényi érseket, aki eleintén tiltakozott a törvénytelen állapot ellen, azzal nyerték meg, hogy reá bizták a protestánsok megtérítését. Ez 1673 aug. 23. körlevelet intézett az összes felvidéki protestáns papokhoz és tanítókhoz, melyben őket Majláth Miklós koronaügyésznek ama vádja alapján, hogy fő részük volt az 1669-iki összeesküvésben, a pozsonyi kir. helytartósági törvényszék elé idézte. Továbbá azzal vádolták őket, hogy a katolikus hitet gyalázzák, a szenteket és Szűz Máriát gúnyolják, a katolikus papokat pedig megölik. A megjelent 33 lelkészre hamarosan kimondták a halálos itélete, amelyet a király kegyelme oda változtatott, hogy vagy örökre kiköltözködnek az országból, vagy itt maradásuk esetében irásban kötelezik magukat, hogy lemondanak a papi, tanítói tisztről és legjobb erejük szerint támogatni fogják a kormányt a lázadókkal szemben. A megrémült bányavárosoknak, melyek követség útján kérték a királytól a lelkészválasztásra való engedélyt, Szelepcsényi azt válaszolta, hogy kérelmük felett az 1674 máj. 5. tartandó pozsonyi törvényszék fog dönteni. Szelepcsényi ismét felszólította a protestáns papokat és tanítókat, hogy jelenjenek meg, mire sokan Erdélybe, Török- és Németországba menekültek. Háromszázan mégis eljöttek, kik közül 236 aláirta az előbb említett kötelezvényt, a többieket börtönbe vetették vagy gályarabságba küldték Triastbe és Nápolyba. Az utóbbiakat Ruyter közbenjárására szabadon bocsátották.” 31
Ttrk 1.8. c.5. (7. fólia), Adatok a nagyszőllősi református egyházközség történetéhez, Biki Ferenc ref. lelkész, 1918. 10 old. 32 http://www.reformatus.com.ua/lap/szolos/index.php?m=page&a=show&t=lelkipasztorok&i=627 2013.08.15
11
A nagyszőllősi református egyházközség rövid története
A nagyszıllısi református gyülekezet gondnokai.33 Fıgondnok: 1824 Halás László, 1840 Szabó István, 1852 Lator Gábor, 1861 Bodoky Lajos, 1863 Morvay Béla, 1866 Dancs Lajos, 1870 Lator Géza, 1885 Atzél László, 1895 Szentpály István. Gondnokok: 1843 Vas András, 1847 Csik András, 1850 Mádi János,1851 Kovács Mihály, 1857 Mádi Mihály, 1859 Csik János, 1863 ifj. Csik György, 1867 Vas Mihály, 1870 id. Vas István, 1874 Szege András, 1876 Csik Ferenc, 1878 ifj. Csik István, 1879ifj. Vas András, 1885 Vas Zsigmond, 1887 Mádi Mihály, 1889 Vas János, 1891 Mádi Mihály, 1893 Szege András,1896 Ilyés Mihály, 1897 Vas János, 1899 Sipos János, 1903 Csik Ferencz, 1911 Szege György, 1918 Vicze Ferencz.
A nagyszıllısi református gyülekezet által alkalmazott tanárok.34 1776 Kugi Sámuel, 1814 Kovács István, 1835 Szoboszlay György, 185(?) Krassai András, 1858 Szabó Márton, 1892 Simon Károly, 1905 Kovács János, 1916-tól az állás nincs rendes Kántor- orgonista tanítóval betöltve. Ideiglenes tanítók voltak: Matyi Erzsébet, Varga Mária okl. tanítónık. Az orgonát kezelte Takár Lajos lihai ref. tanító. Látva a fent említett lelkészek illetve tanárok névsorát, levonhatjuk a következtetést, hogy valószínőleg aktív gyülekezeti élet lehetett, hisz mindig be volt töltve a lelkészi s tanári állás. Ahogy azt már említettem, a gyülekezet sok megpróbáltatáson ment át, mégis mindig készek voltak a gyülekezeti tagok áldozatot vállalni, a gyülekezetért (református egyházért). Ezt az áldozat vállalást szeretném most bemutatni, amit a különféle díjlevelek bizonyítanak.
33
Ttrk 1.8.c.5. (7. fólia), Adatok a nagyszőllősi református egyházközség történetéhez, Biki Ferenc ref. lelkész, 1918. 12 old. 34 Ttrk 1.8.c.5. (7. fólia), Adatok a nagyszőllősi református egyházközség történetéhez, Biki Ferenc ref. lelkész, 1918. 10 old.
12
A nagyszőllősi református egyházközség rövid története
A gyülekezeti életébıl fennmaradt díjlevelek.35 A lelkész Matricularis fizetést kapott, azaz természetbeni fizetést. A legrégibb díjlevelek alapján ezt írja Biki Ferencz, régi feljegyzések alapján dátum nélkül: a) „A kinek négy ökre vagyon, fizet három véka búzát rostálva, egy köböl bort és két szekér fát. A kinek ökre nincs, fizet két véka búzát, ha szılıje vagyon, egy köböl bort, egy szekér fát vagy az árát, a kinek pedig szılıje nincs, 24 frt. A kétökrös Gazda harmadfél véka búzát, egy köböl bort és két szekér fát.” A késıbbi díjlevelek, megint csak más összegeket (fizetést) írnak elı b): „800 kor. készpénz. 2,16 öl hasábot kemény tőzifa beszállítva. 3,26 hold szántóföld. 4,5 hold legelı. Tisztességes lakás jól berendezett melléképületekkel s veteményes kerttel. … Az úrbéres erdıben 8/8 jog. …” Így nézett ki abban az idıben a lelkészi fizetés. Persze az alkalmazott tanárokról is gondoskodniuk kellett. Több tanári díjlevél is fennmaradt ezért csak egy néhányat mutatok be. A legrégibb tanítói díjlevél ezeket írja elı: Az oskola Mesternek minden személy válogatás nélkül minden Gazdaember egy véka búzát, egy szekér fát, tíz ittze bort a kinek szılıje vagyon. A gyermekekért míg nem olvas fél köböl, azontúl ha olvas s egyebet tanít egy köböl bor egy véka (tovább nem tudtam értelmezni)” Késıbbi díjlevelek pedig ezeket írják elı: „ három szobás lakás pincével kamarával, melléképületekkel. 13 hold 105 öl szántóföld, 2 hold 208 öl legelı, az ócska temetı és a legújabb temetı 1/3 részének használata. Főtési átalány 288 kor. 1 hold föld megszántása. Törzsfizetés készpénzben 500 kor. Stóla címen 67 korona, Kovács alapítvány kamata 10 H. ésAtczél László (erre késıbb kitérek) alap. kamata 80 kor.”Horkay Barnától is maradtak fenn gépelt szövegő tanári díjlevelek, ahol ezt olvassuk: „Anagyszıllısi református egyházközség elsı számú tanítói állásának díjlevele. 1. Készpénz az egyházközség pénztárából évi 301, azaz Háromszázegy pengı, havi elıleges részletben. 2. A nagyszıllısi református egyházközségtıl törvényszerő tisztességes lakáslakbér helyett. A tanító jogait és kötelességeit az egyházi törvény, illetve a szolgálati pragmatika idevágó paragrafusai írják elı. A tanító köteles a kántori teendıket is végezni, ha erre ıt a presbitérium megválasztja. Ez esetben tanítói helyi javadalmába be nem számítható külön kántori személyi pótlékot kap a külön kántori díjlevél szerint.36A fent olvasottak alapján, talán azt kell mondanunk, hogy úgy a lelkészi hivatás, mint a tanítói, tekintélyt parancsoló hivatás volt, ami biztosította a lelkész és tanító számára a biztos 35
Ttrk 1.8.c.5. (7. fólia), Adatok a nagyszőllősi református egyházközség történetéhez, Biki Ferenc ref. lelkész, 1918. 11 old. 36 Ttrk I. 1. u. 9. Nagyszőllős 1825- 1941. Tanítói díjlevél.
13
A nagyszőllősi református egyházközség rövid története megélhetést. Bárhonnan is igyekszünk megközelíteni a gyülekezet gazdasági életét, ezt csak úgy tehetjük meg, ha figyelembe vesszük azt, hogy a gyülekezeti élet csak úgy mőködhetett, hogy azt mindenki saját ügyének tekintette. Ez az ügy (a gyülekezet) sok pártfogóra is talált. Biki Ferencz elmondja, hogy nem nagy számmal volt ilyen pártfogó, de azért mindig akadtak, akik szívügyüknek tartották a gyülekezetet. Például Báró Vay Borbála 1720 körül öntetett egy 50 fontos harangot az egyháznak. 1875-ben Bodoky Lajos fıgondnok a templom belsejét festette ki, s közepét kipadoztatta. Cseki Pogány János végrendeletként hagyományozott Fancsikán a nagyszıllısi gyülekezetnek egy 400 forintos váltó cédulát.37 Ebben a bekezdésben egy Alapító levelet szeretnék bemutatni, ami ugyan nem tartozik a díjlevelek közé, de a gyülekezeti élet gazdaságának a része ez is, ezért ebben a fejezetben szeretnék róla szólni. Ez az adomány Br Perényi Lujza felajánlása volt, amiben ezt írja le:
Alapító levél38 Br Perényi Lujza férjezett Atczél Lászlóné nagyszıllısi lakos megengedem, hogy a nagyszıllısi 1226 sztjkvbıl a 2029- 230. hrsz. szöllı, borház, gyümölcsös 1 hold 167 négy szögöl területő ingatlan egy újonnan nyitandó tjkvbe lejegyeztessék és otthon „Báró Perényi LújzaözvAtzél Lászlóné alapítványa” czímmel bejegyeztessék és a haszon élvezeti jog a nagyszıllısi ev. ref Egyház mindenkori lelkésze javára bekebeleztessék és kitőntessék, hogy ezen ingatlant sem elidegeníteni sem megterhelni nem szabad. 2. Rendelem hogy az 1. pontban megnevezett ingatlant a nagyszıllısi ev. ref. egyház mindenkori lelkésze használja és rendelem, hogy ezen használat értéke a congrua törvény végrehajtásánál vagy a lelkészi fizetés megállapításánál, emelésénél beszámítás tárgyát nem képezheti. – Ezen adománynak más rendeltetést a nevezett egyház sem adhat. – Az ingatlan köztartozásait 1914. évi január 1.tıl kezdıdıleg a mindenkori haszonélvezı pontosan fizetni tartozik, amelyért maga az Egyház is szavatol. – 3. A haszonélvezı birtoklása a mai naptól kezdıdik. 4. Ezen ügylet költségeit és illetékeit a haszonélvezı, illetve az Egyház fizeti. – 37
Ttrk 1.8.c.5. (7. fólia), Adatok a nagyszőllősi református egyházközség történetéhez, Biki Ferenc ref. lelkész, 1918. 11 old. 38 Ttrk. I. 1. t. 6. XVIII. Nagyszőllős 1902, 1907. (Harmadpéldány).
14
A nagyszőllősi református egyházközség rövid története 5. Jelen alapító levelet a nagyszıllısi ev. ref. Egyház alantért egyházi hatósága és fıhatósága elfogadja. – Felolvastatott értett nyelven megmagyaráztatott, megértés után elfogadva, alantért tanúk elıtt aláíratott. Nagyszıllıs 1914 évi március hó 19 napján Ebbıl a néhány sorból is jól kitőnik, hogy az Isten mindig gondoskodik, az ı híveirıl, és ahol szükség van, oda ı küld, mindig annyit, és azt, amire épp szükség van. Ám ez az alapító levél több volt, mint egy „egyszerő” adomány. Ugyanis a két házban, melyet átvett a református gyülekezet, árvaházat alapítottak, felekezeti különbségtıl eltekintve.39Atczél Lászlónéról pedig tudnunk kell, hogy ı református tanfelügyelı volt, holott római katolikus vallású volt. Az ingatlant férje emlékére adta a református egyháznak, de legfıbbképp azért, mert a református egyház birtokában látta biztosabbnak a magyarság jellegének a megırzését. Az árvaházat Bertók Béla püspök avatta fel ezzel a névvel „Atczél-Perényi Szeretet Árvaház”40 Elsı tanára az árvaháznak özv. Kovács Jánosné volt. Az árvaházat az ugocsai református egyházmegye tartotta fenn. A nagyszıllısi gyülekezet Asszonyköri tagjainak pedig az volt a szokása, hogy az ıszi betakarítás után ellátogattak a gyülekezetekbe győjtögetni, az árvaház számára. Ez persze nem egy házalós munka volt, s nem is kényszerő, hanem az volt a szokás, hogy az egyik falubeli gazda szekerére felrakták az adományokat, amit az asszonyok elvihettek. Idıvel az árvaház kezdte kinıni magát, s nagy terveket szıttek a gyülekezeti tagok, mivel elkezdtek átépítésben is gondolkodni. Ám a Második Világháború e tervet meghiúsította, a szovjet csapatok az épületet elkobozták.41
Egyházi temetı.42 Az egyháznak három temetıje volt. Az elmúlt pár évtizedben Nagyszıllısın már nem figyelnek arra, hogy ki melyik felekezethez tartozik, hanem ettıl függetlenül temetik el a halottakat. A fent említett három temetı közül, csak egy maradt fenn, ami megırizte temetı jellegét, a másik kettırıl annyit lehet tudni, hogy az egyik helyén egy külföldi cég üzeme áll, 39
Horkay Barna, A Keleti Baráti Kör, 1998, 12 old. U.o. 41 U.o. 13 old. 42 Ttrk 1.8.c.5. (7. fólia), Adatok a nagyszőllősi református egyházközség történetéhez, Biki Ferenc ref. lelkész, 1918. 12 old. 40
15
A nagyszőllősi református egyházközség rövid története a másik helyén pedig egy leépült malom lecsonkult maradványa tekint a nagyszıllısi hegy keleti oldalára.43 Ezen kívül, semmi olyan forrást nem találtam, amit ezzel kapcsolatban, meg tudnék említeni.
Egyházi fegyelem. Ebben a bekezdésben, néhány olyan levelet szeretnék bemutatni melyek a XIX. sz-ban élı gyülekezet aktív életét demonstrálják. Számomra a gyülekezet egy-egy reakciója volt érdekes, ami bizonyos egyházfegyelmi eljárásokban látszott meg leginkább. Ezek a reakciók talán arról tanúskodnak, hogy a gyülekezetbe járó és ahhoz tartozó lelkek, szívügyüknek tartották azt, ami a gyülekezet életében történt. Az egyik ilyen levélben a gyülekezet kéri a Curator urat, hogy távolítsák el a lelkészt, mert ha nem, akkor nem adják neki oda a fizetést, de még csak a templom felé sem mennek. İk valószínőleg már beadtak egy Instántiát. Kaptak is ígéretet arra nézve, hogy küldenek egy Deputátiót, amire öt napig vártak de senki nem jött. Ezért írták ezt a levelet, melyet 27-en írtak alá.44 A Curator vizsgálatot rendelt el, melyet Szentpáli Gábor (homorodszentpáli) és Bányai István Akli prédikátora végzett el.45 S arra a következtetésre jutottak, hogy a gyülekezetben versengés és összeférhetetlenség csapta fel a fejét. A kivizsgálás folyamata abban nyilvánult meg, hogy a gyülekezet tagjait kikérdezték, miért akarják elküldeni Beregszászi Nagy Andrást. Konkrét válasz nem született, ezért a kivizsgálást végzık arra következtettek, hogy a gyülekezet egyik tagjának sérelme lett felnagyítva.46 Természetesen az ehhez hasonló ügyek nem szokatlanok egy lelkész számára, hisz nehéz úgy szolgálni, hogy közben mindenkinek megfeleljen. A fent említett eset csak egy a sok közül, de születtek ettıl konkrétabb vádak is, melyek nem csak levél formájában maradtak fenn, hanem tanúkihallgatási jegyzıkönyvként lehet rájuk bukkanni. Az egyik ilyen jegyzıkönyvet szeretném bemutatni, de még elıtte a folyamatot elıidézı levéllel kezdeném. A levélben megjelenı megszólítás, jól tükrözi az akkori kor protokoll formuláját: „Nagy
43
Szájhagyományból: Csík Árpád, Nagyszőlős 2013. júl. I.1.b.62. (1fond.), Beregszászi András nagyszőllősi lelkész ügye, Szőllősiek beadványa, melyben nem akarják marasztani lelkészüket. Nagyszőllős, 1819. 1818. ápr. 4. 44
45
I.1.b.62. (2 fond), Beregszászi András nagyszőllősi lelkész ügye, Szentpáli Gábor homorodszentpáli és Bányai István akli prédikátorok fogják megvizsgálni a nagyszőllősi ügyet, 1819. 1818. ápr. 5.
46
U.o.
16
A nagyszőllősi református egyházközség rövid története alázatossággal kéntelenítettünk fojamodni alázatos instantiánk által az Tisztelendı Superintendens Úr kegyes és jól tevı tekénteti eleibe méltó és sérelmes panaszainknak meg orvoslása véget ez iránt, hogy mi az mi Prédikátorunkat…”47 Ehhez hasonló hangvétellel kezdték panaszlevelük megírását a gyülekezet tagjai. Majd a szükséges bevezetı után ecsetelik az általuk felhozott ügy indoklását. Az elıbb idézett levél Deák Jósefnagyszıllısi prédikátor ellen szól, akit nagyon sok oldalról támadnak, természetesen a lelkészi munkáját vonják kétségbe. Leginkább azt fájlalják, hogy már tizennyolc esztendeje a gyülekezet lelkésze, s mind ez ideig el kellett tőrniük ıt, s indulatos nyelvő feleségét, kényes lányukkal együtt. A gyülekezeti tagok elmondják a Superintendens úrnak, hogy már kértek több ízben is más papot, de azt a választ kapták, hogy még arra az évre, hadd maradjon, hátha megjobbítja magát, s ha mégsem tenné, akkor következı évben választhatnak kedvük szerint más papot.48 A levélbıl kitőnik, hogy a gyülekezeti tagok bele mentek ebbe a türelmi évbe, de a helyzet nem hogy jobbra fordult volna, hanem még rosszabbodott.49 Ezt a gyülekezet úgy élte meg, hogy a vasárnapi istentiszteleteken nem azt kapták, amit „vártak” volna. „…az Templomba mikor a textust fel vési, azonban többet róla soha se szól, az egész praedikatiója mocsokból és pirongatásokból áll, s az kire meg haragszik, ilyen botránkoztató szókat szól, hogy mennél vénebb hallgatója van, annál kutyább, s 18 esztendıktıl óta egy lelket sem nyert meg Istennek…és kitkit Névrıl szólít meg, nem feddi hanem mocskolja és rágalmazza… .”50Illetve elmondják, hogy voltak esetek, amikor egy bortermelı vénembert vert meg a predikátor úgy, hogy az ágyba kényszerült. Ezért vették a bátorságot és írtak a Superintendens úrnak, mivel a N. Paládipredikátor a visitatiok alkalmával, mindig arra kérte a gyülekezet tagjait, legyenek türelemmel. A levelet a Helvét hitet tartó nagyszılısi szent Eclesia tagjai írták.51 A levél megírása után nem sokkal el is kezdıdtek a szükséges eljárások, amit a gyülekezet tagjai már oly rég vártak. Május 13-án történt a tanúk kihallgatása, amit egy jegyzıkönyv meg is örökítetett. A jegyzıkönyv bevezetıje latinul van írva, hisz akkor még a hivatalos ügyeket ezen a nyelven intézték. Ebben le van írva, hogy mi alapján kezdıdött ez az eljárás, s hogy mi a célja. Majd pedig a szokásos formula megírása után következett a tanúk kihallgatása, ami a
47
I.1.b.44. (2 fond), Deák József nagyszőllősi lelkész fegyelmije, Ugyancsak a nagyszőlősiek panasza, valamint intézkedés a panaszok kivizsgálására. 1805. ápr. 7. 48 49
U. o. I.1.b.44. (2 fond), Deák József nagyszőllősi lelkész fegyelmije, Ugyancsak a nagyszőlősiek panasza, valamint intézkedés a panaszok kivizsgálására. 1805, ápr. 7. 51 U. o. 50
17
A nagyszőllősi református egyházközség rövid története „De eoUtrum”-mal kezdıdik, azaz „Tudja-e a tanú?”, s itt négy pontban felsorolják a vádakat: 1) „Tudja é látta é hallotta é a Tanú, hogy T. Deák Jósef Nagy SzıllısPredikátor a Halgatóiközzül kit bestelenített meg? és mi okon? hol és mikor? 2) Hát a Chatedrábamitsoda illetlen szokkal szokta meg feddeni halgatóit? és mitsoda fenyegetésekkel illette s mi okból? 3) Hát ezen kívül is még mitsodaChatedrába nem illı beszédét számlálja elı a Tanú le tett hiti után? 4) Hát a leg közelebb el múlt ıszi Napokban lett verekedésrıl mit tud a Tanú? és látta é a Tanú?”52 A feltett kérdésekre hat tanú (Testis) válaszolt. Többek közt azokat a válaszokat adták, amit a Curator úrnak írt levélben lehet olvasni, de ezen felül elıjöttek még különb panaszok is, amibıl egy néhányat szeretnék idézni. „TertiusTestis. Michael Csik … Az el múlt nyáron találván az útczán négyünket, ekképpen szóított meg T. Deák Jósef Uram: Bezzeg ugyan le kaszálták a füvemet kentek, ott veri az esı, mikor jól laknak S. V. szarnak, akkor tésznek á Papnak eleget, Lélek kúrva az annya a Paraszt Disznai… egy más tisztes Asszony á Tiszteletesné asszonyom székébe járván, annál fogva hogy Báró Perényi János Úr İ Nagyságának Szoba Lánya volt az elıtt, székibıl kitaszította, egy alkalmatossággal éneklés alatt a Tiszteletesné, kit az után a Parochián így szólított meg: többet Lélek Kúrva az Anyád á Templomba ne jöj, és az útán idı-jártával Catholisált is. QuartusTestis. Stephanus Mádi … Vallja hogy ı Kegyelme ilyen szókat ejt a Predikáczió közben: Á kis Kúrvátmegtsapják, á nagy Kúrva pedig neveti. QuintusTestis. FranciseusNyiri … Ilyen szólásokat egyszer hallottam, hogy így szóllott á Predikátczió közbe: azt gondoltam az öreg emberek jobbak, de mennél ıszebbek, annál kuytábbak. Sextus Testis. StephanusCsik … Ismét mikor hírül adtuk volna mi EklésiaKövettjei, hogy itt nem fog meg maradni, hanem gondolkozzon maga felıl, Tiszteletes Uram ilyen feleletet
52
I.1.b.44. (3 fond), Deák József nagyszőllősi lelkész fegyelmije, Tanúkihallgatási jegyzőkönyv. 1805. máj. 13
18
A nagyszőllősi református egyházközség rövid története adott: hogy á Lábamat egyjül egyig még kentek meg fogják tsókolni, és meg mutatom a Szıllısi Eklésiának hogy ha én innét ki mozdulok, soha se lészen Papja.”53 Ám azt is hozzá kell tenni, hogy ez a tanúkihallgatási jegyzıkönyv nem szóról szóra jegyzett le mindent, hisz az írást nehezítette az, hogy lúdtollal és tintával írtak még akkor, ami nehezítette a gyorsírást, bár a fontosabb dolgokat, szó szerint jegyezték fel. Sajnos több dokumentumot nem találtam ezzel kapcsolatban, ami végül is elmondaná, hogy mi lett a kimenetele ennek az ügynek. Azonban a BikiFrencz által feljegyzett lelkészek névsorában, illetve a Nagyszılısi Református gyülekezet honlapján fen lévı lelkészek névsorából is hiányzik (lásd 10-11 old.) Deák Jósef neve, ami arra enged következtetni, hogy valószínőleg eltávolították a szıllısi gyülekezetbıl, olyannyira, hogy feltételezhetıen még a nevét sem említették meg többet sehol sem. Nagyon röviden ezeket az adatokat sikerült összegyőjtenem az anyagyülekezetemrıl, amit még tovább szeretnék folytatni, hisz még számtalan homályos részlet van, amelyeket nem értek, illetve még bıvíteni szeretnék. Dolgozatom egyik legfıbb motivációja volt az, amit Biki Ferenc így fogalmazott meg 1918 jún. 12-én: „Az egyház történetét eddig nem írta meg senki. Adatok után senki sem kutatott. Doktro János írt egy rövid rajzot az egyház történetébıl, de a mely inkább a templomokra vonatkozik. Ezt alant itt felhasználtam. Egyébiránt az egyháztörténetek alapos megírása a jövı feladata. A vármegyei, Perényi, plebanusi, egyházmegyei levél és könyvtárak felkutatása a mostani nyugtalanító idık nem alkalmasak. EZ az én adatgyőjtésem lehet majd egy élesebb szemő, gondtalanabb idıkben élı fiatalabb férfinak kiinduló forrása.” Nagyszıllıs1918 június 12. – Biki Ferenc Nagyszıllıs ref. lelkész esperes.”54
53
U. o. Ttrk 1.8.c.5. (7-es fólia), Adatok a nagyszılısi református egyházközség történetéhez. – összeállította Biki Ferenc ref. lelkész. 1918.14 old.
54
19
A nagyszőllősi református egyházközség rövid története
Bibliográfia • Bucsay Mihály, A protestantizmus története Magyarországon 1521- 1945, Gondolat Kiadó, Budapest 1985. • Encyclopedia Hungarica, Bagossy László, második kötet I-Ö, Kiadó: HungarianEthnicLexiconFoundation 1994. • Horkay Barna, A Keleti Baráti Kör, 1998. • http://www.kislexikon.hu/pozsonyi_vertorvenyszek.html
• http://www.reformatus.com.ua/lap/szolos/index.php?m=page&a=show&t=lelkipaszto rok&i=627
• I.1. b.44. (2 fond), Deák József nagyszıllısi lelkész fegyelmije, Ugyancsak a nagyszılısiek panasza, valamint intézkedés a panaszok kivizsgálására. 1805. ápr. 7.
• I.1. b.44. (3 fond), Deák József nagyszıllısi lelkész fegyelmije, Tanúkihallgatási jegyzıkönyv. 1805. máj. 13
20
A nagyszőllősi református egyházközség rövid története • I.1. b.62. (2 fond), Beregszászi András nagyszıllısi lelkész ügye 1819, Szentpáli Gábor homorodszentpáli és Bányai István akli prédikátorok fogják megvizsgálni a nagyszıllısi ügyet. 1818. ápr. 5.
• I.1. b.62. (1fond.), Beregszászi András nagyszıllısi lelkész ügye 1819, Szıllısiek beadványa, melyben nem akarják marasztani lelkészüket. Nagyszıllıs, 1818. ápr. 4.
• Magyar Életrajzi Lexikon, fıszerk: Kenyeres Ágnes, Elsı kötet A-K, Akadémiai Kiadó, Budapest 1967. • Magyar Nagylexikon, tizenharmadik kötet Mer-Nyk, Kiadó: Magyar Nagylexikon, Budapest 2001. • Szájhagyományból: Engi László, Nagyszılıs 2013. jún. • Szájhagyományból: Csík Árpád, Nagyszılıs 2013. júl. • Ttrk 1.8. c.5. (1. fólia), Nagyszıllıs 1916. évi győjtés, Anagyszıllısi református egyházközség múltjából írta s felolvasta A Reformáció 400-ados évfordulója ünnepélyén, 1917. év november hó 4. napján a templomban tartott presbyteriumi ülésen, nagyszámú gyülekezet elıtt Biki Ferencz nagyszıllısi ref. lelkész, esperes. • Ttrk 1.8. c.5. (7. fólia), Adatok a nagyszıllısi református egyházközség történetéhez, Biki Ferenc ref. lelkész, 1918. • Ttrk 1.8. c.5. (7-es fólia), Adatok a nagyszılısi református egyházközség történetéhez. – összeállította Biki Ferenc ref. lelkész. 1918. 14 old
21
A nagyszőllősi református egyházközség rövid története • Ttrk 1.8. c.5. (17. fólia), Nagyszıllıs 1916. évi győjtés, Anagyszıllısi református egyházközség rövid története és állapotrajza
• Ttrk. I. 1. t. 6. XVIII. Nagyszıllıs 1902, 1907. (Harmadpéldány).
• Ttrl- I. 1. b. 57. Nagszılısi és beregszászi templom építési segélye.
• Ttrl- I.1. b.108./2331. (11 fond). Egyházak segélykérvénye. 1842.
22
