Demensnek lenni Svédországban Agnes Botond, Budapest, 2005 szeptember 19-20
A.Botond, Sophiahemmet Högskola, Stockholm,
[email protected]
Demens? Szenilis? Gyagyás? Tönkremenés? Elöitéleteink Shakespeare tükrében ”……….A hatodik kor Papucsos és cingár figura lesz: Orrán ókula, az övében erszény, Aszott combjain tágan lötyög a Jól ápolt ficsúr-nadrág; férfi hangja Gyerekessé kezd visszavékonyodni, Sipol, fütyül. A végsö jelenet, Mely e fura s gazdag mesét lezárja, Megint gyermekség, teljes feledés, Se fog, se szem, se íny – tönkremenés!” /Ahogy tetszik, II.felv. 7 szin, ford: Szabó Lörinc/ A.Botond, Sophiahemmet Högskola, Stockholm,
[email protected]
Differentiáldiagnózis
Demencia és más betegség között
Különbözö típusú demenciák (ez miért fontos?)
Egyéb okok, amelyek motiválják a pontos diagnózis szükségességét:
Nem mindegy hová kerül az ember az egészségügyi ellátáson és a szociális gondozáson belül A különféle diagnózisoknak eltérö ”szociális státusza” van.” Szégyen” és diagnózis összefüggései (a spanyol példa)!
A.Botond, Sophiahemmet Högskola, Stockholm,
[email protected]
Az emlékezetvizsgáló intézetek története Svédországban
Nem létezett örökké, ott is szenildemenciáról beszéltek, úgy, mint itt. Áttörés: Alzheimer fölfedezése + a fékgyógyszerek (kb a 90-es évektöl épültek ki, a nagyvárosokban ambuláns rendelés formájában, vidéken, osztályok létrehozásával Ädel-reform: az önkormányzat szerepe az orvosilag gyógyultnak itéltek gondozásában, A segélymegitélésnél együttmüködés a memóriavizsgálokkal. Különbözö típusú idösek otthona. (pl. ”Váltakozó” gondozás). Nem a család, hanem a társadalom felelössége. Svédországban nem élnek együtt a generációk. ”Mambo” (”Sambo”) Sok képesités nélküli fiatal (diák) vállal idöszakos munkát idösek otthonában. Humanizmus vagy ”csak társadalmi érdek” a kivizsgálás/diagnózis/kezelés? Szemléletváltás kell! (ld. a kerekes rullátor esetét!)
Svédországban senki nem elégedett (romlás az elmúlt évtizedben). Minden politikai párt zászlaján ott van az idöspolitika kérdése.
A.Botond, Sophiahemmet Högskola, Stockholm,
[email protected]
A demenciakivizsgálás célja
A pontos diagnózis fölállitása A beteg aktuális képességeinek az objektiv leirása Mindazon sajátos és egyedi körülmények föltárása amelyek pont ennél a betegnél módosithatják (fölerösithetik, kompenzálhatják, stb) a betegségképet. A demencia szimtómáinak és esetleges komplikációinak, valamint a páciens egyéb betegségeinek a kezelése. A gyógyszeres kezelés lehetöségeinek a megállapitása. Annak megállapitása, hogy az egészségügy mely területe és szintje felelös a beteg további kezeléséért/gondozásáaért, valamint további kezelés/gondozás tervezése az összes érintett partner bevonásával. A beteg és a hozzátartozók (gondozószemélyzet) informálása a diagnózisról, a betegség várható legolyásáról és prognózisáról. A beteg eljövendö gondozóinak adandó tanácsadás a beteggel való optimális attitüd és kommunikáció megvalósitása érdekében. A hozzátartozók/gondozók támogató kapcsolat iránti igényének fölmérése, az ilyen tipúsú kapcsolat lehetöségeiröl való informálás. A.Botond, Sophiahemmet Högskola, Stockholm,
[email protected]
A kivizsgálás
1. szint: Alap szintű kivizsgálás a körzeti szakrendelö szintjén: anamnézis, heteroanamnézis, szomatikus és pszichés státusz,laboratóriumi vizsgálatok (Hb, cukor, albumin, májpróbák, vizelet, TSH, B12, folsav, stb, esetleg Borrelia, lues, HIV ), CT, MMT, esetleg EEG) 2. szint: Multiprofesszionális team a területi szakkivizsgálóban (általában egy geriátriai klinika ambuláns rendelöjében, de vannak kivételek). A.Botond, Sophiahemmet Högskola, Stockholm,
[email protected]
A 2. szintü kivizsgálás tartalmazza:
Heteroanamnézis/anamnézis Laboratóriumi vizsgálatok Egyéb szomatikus vizsgálatok (likvor, rtg cor/pulm, carotisdoppler, , stb) Agyröntgen (CT,MRT,SPECT) EEG Munkaterapeuta (magyar megfelelö?) kivizsgálása Neuropszichológiai kivizsgálás Esetleg logopédus vagy szociális munkás bekapcsolása A.Botond, Sophiahemmet Högskola, Stockholm,
[email protected]
Milyen funkciókat vizsgál a pszichológus? Kognitiv Exekutiv
A.Botond, Sophiahemmet Högskola, Stockholm,
[email protected]
Kognició, kognitiv funkciók: Általános elnevezés a gondolati (és azzal szorosan összefüggő) tevékenységek összes fajtájára. Például: észlelés, tanulás, emlékezet, beszéd, problémamegoldókészség (absztrakcióskészség, logikai készség).
A.Botond, Sophiahemmet Högskola, Stockholm,
[email protected]
Azzal összefüggö? • • •
Input: információ fölvétel (kintröl: perszepció, bentröl: propriocepció Processing: Információ földolgozás Output: a cselekvés (gondolati cselekvést is beleértve) tervezése, végrehajtása. Folytonos feedback=ellenörzés: új input fölvétel: komplex és dinamikus folyamat. A.Botond, Sophiahemmet Högskola, Stockholm,
[email protected]
Exekutiv (végrehajtó) funkciók (a kognició alá sorolandó vagy külön kategória?) tervezés kivitelezés kiértékelés (figyelem, munkamemória, a gondolkodás és a viselkedés flexibilitása, illetve sztereotipiás gondolkodás/viselkedés, koordináció, stb.).
A.Botond, Sophiahemmet Högskola, Stockholm,
[email protected]
Kogniciónak nevezzük azt”amit” az agyunkkal csinálunk, exekutiv funkciónak pedig azt hogy ”egyáltalán csinálunk-e” valamit és hogy ”hogyan”. (Muriel Lezak) A.Botond, Sophiahemmet Högskola, Stockholm,
[email protected]
A kognitiv és exekutiv funkciók vizsgálata: Intelligenciateszt? Neuropszichológiai kivizsgálás? Kvantitativ és kvalitativ vizsgálatok Screening? Mire jó és mire nem? Az ökológiai validitás kérdése!
A.Botond, Sophiahemmet Högskola, Stockholm,
[email protected]
Szám vagy szöveg? IQ-pont, Indexpont
A.Botond, Sophiahemmet Högskola, Stockholm,
[email protected]
Neuropszichológiai kivizsgálás Èletkori normák, statisztika, exaktság Kvantitativ és kvalitativ kiértékelés Folyamatrairányult és hipotézispróbáló neuropszichológiai kivizsgálás A pszichológiai vélemény és annak gyakorlati haszna
A.Botond, Sophiahemmet Högskola, Stockholm,
[email protected]
Tesztkészlet
Screening Részek vagy a teljes WAIS-III, WAIS-III-NI (Weschler Adult Intelligence Scale-3rd ed, magyarul : MAWI, még mindig a régi változat?) Komplettálás: TMT A,B, Òra-teszt, Luria (aritmetika, közmondások, homogén-heterogén interferencia, 10-szó próba), Szólisták: Claeson Dahl, 12-szó, 15-szó, Boston Naming, FAS, Ray Complex Figure, Proppelreuter-képek, Albertpróba, stb. A.Botond, Sophiahemmet Högskola, Stockholm,
[email protected]
WAIS-összesitö (kompjuterizált)
A.Botond, Sophiahemmet Högskola, Stockholm,
[email protected]
A.Botond, Sophiahemmet Högskola, Stockholm,
[email protected]
A.Botond, Sophiahemmet Högskola, Stockholm,
[email protected]
A neuropszichológiáról Milyen elméleti alapja van a neuropszichológiai vizsgálatoknak? Honnét tudjuk, hgy mindez nem hókuszpókusz? Mi a neuropszichológia? Az agymüködés és a viselkedés közötti összefüggések tanulmányozása. (Kolb & Whishaw, 1996)
A.Botond, Sophiahemmet Högskola, Stockholm,
[email protected]
A neuropszichológia történetéböl
A legrégibb elméletek: Galenos az ókori Rómában (gladiátotok agysérülései) A lélek székhelyének a keresése (Descartes; tobozmirigy?) Frenológia (Gall, XIX.sz: az agykéreg 27 részlegböl áll, nagyságuk a használat 1861: Broca-area, 1874: Wernicke-area Gage In vivo leképezési módszerek: CT MRT, PET, SPECT, stb. Alexander R. Luria, (1902-1977): az agy funkcionális modellje (3 rész) Muriel Lezak, Edith Kaplan, Elkhonen Goldberg A.Botond, Sophiahemmet Högskola, Stockholm,
[email protected]
Elméletek Lokalizációs Moduláris Gradientális
Lateralizáció (split-brain) Nemi különbségek? Kulturális különbségek?
A.Botond, Sophiahemmet Högskola, Stockholm,
[email protected]
A.Botond, Sophiahemmet Högskola, Stockholm,
[email protected]
Neuropszichológia, geropszichológia és klinikai pszichológia (geropszichiátria) A geriátriai munkában szorosan összefonódó területek Svédországban pszichológus szakképzés csak neuropszichológiában, de különféle geropszichológiai továbbképzések, társulatok (SGF, SGS).
A.Botond, Sophiahemmet Högskola, Stockholm,
[email protected]
Miért fontos a gondozószemélyzet számára egy alapvetö neuropszichológiai tudás?
A beteghez való hozzáállás, gondozás alapvetöen ezen múlhat: betegség vagy személyiség? A saját érzelmek földolgozása, stb.. Rejtett problémák fölfedezése, új kivizsgálások kezdeményezése, félrediagnosztizálás fölfedezése, a beteg állapotában bekövetkezett változások észrevétele, stb. Empowerment-gondolkodás, effektivebb pedagógiai módszerekA.Botond, Sophiahemmet Högskola, Stockholm,
[email protected]
Irodalom
Eriksson, H. (2003). Neuropszichológia. Stockholm: Liber Nyman, H & Bartfai, A. (red.) (2000). Klinisk neuropszichológia, Lund: Studentlitteratur Stirling, J. (2004). Neuropszichológia: en introduktion. Lund: Studentlitteratur Goldberg, E. (2003): Den civiliserade agyn: Frontalloberna och människans exekutiva funktioner. Lund: Studentlitteratur Damasio, A. (több müve) A.Botond, Sophiahemmet Högskola, Stockholm,
[email protected]
Vége
A.Botond, Sophiahemmet Högskola, Stockholm,
[email protected]