Egy kis gerontológia. A.Botond, Stockholm, Sophiahemmet Högskola,

Egy kis gerontológia

Agnes Botond, Budapest, 2005 szeptember 19-20

A.Botond, Stockholm, Sophiahemmet Högskola, [email protected]

Mi a különbség gerontológia és geriátria között? Interdiszciplinaritás: Biológia/pszichológia/társadalom Az ”ageism” problémája


65 év feletti személyek ritkán mutatnak föl jelentős tudományos, vagy művészeti eredményeket


A nyugdíjba menés automatikusan fokozott sebezhetösé ggel jár a személy testi és mentális egészségét illetöen


Az idöe embereket nemigen érdekli a szexualitás


A személyis ég felnöttkor ban nagyjából stabil.


Az idöe emberekn ek aktivnak kell lenniük ahhoz, hogy az intellektu ális állapotuk ne rosszabbo djon A.Botond, Stockholm, Sophiahemmet Högskola, [email protected]

Idös emberek elöszeretett el épitik le a korábbi tevékenysé geket és a társas kapcsolatok at.


Idös emberek nem képesek új dolgokat megtanulni


Az intelligenciánk 20-30 éves korunkban a legmagasabb, azután állandóan csökken.


A nök hosszabb életkorát az magyarázza, hogy nem végeznek olyan kemény munkát mint a férfiak


Vannak olyan népcsoporto k (pl DélAmerikában , vagy a Kaukázusba n) akik szélsöségese n magas kort érnek meg.


A legtöbbnid ös elöbb vagy utóbb demens lesz


A legtöbb ember néha háritja a halál gondolatát, amikor az élete végéhez közeledik


Ki öreg? A spontán általános vélekedés szerint: fizikai változások, ránc, ösz haj, merevebb mozgás, stb. A törvényhozás szerint a nyugdijas. Egyes kultúrákban : a szociális státusszal függ össze, pl. A tulajdonnal. Kronológiai, szociális, pszichológiai és biológiai kor.


David Gaunt szerint:

Gyakran a fiatalok szükségletei és a nemzeti gazdaság helyzete dönti el mikortól számit egy ember öregnek.

Lehet, hogy az életkorunk szociális konstrukció?


Az, HOGY megöregszünk egy természetes jelenség, de az hogy MIKOR és HOGYAN, számos tényezö kombinációján múlik: Att vi blir gamla är ett

Szociális státusz. Biologiai és pszichológiai adottságok Fiziológiai és társadalmi funkciók. Például: egy jólszituált értelmiségi a nyugdijazás után még kedvére folytathatja a munkáját, mig egy ipari dolgozó elesik ettöl a lehetőségtöl.


”Az idösek az ipari társadalom népességének a legheterogénabb csoportja.” /Christer Fry, antropolog, USA/


Néhány példa a szociálgerontológiai elméletekre:

Szerepelmélet: (elvárások, ”Den tatuerade änkan”, növérek a hozzátartozócsoportban) Aktivitáselmélet Visszavonuláselmélet (disengagemang) Kontinuitáselmélet (életfolyamat, pl a festö a pszichiátriai zártosztályon) Társadalmi csereelmélet (juttatás/költség egyenlege) Gerotranszcendencia (Lars Tornstram) A.Botond, Stockholm, Sophiahemmet Högskola, [email protected]

Példák gerontopszichológiai kutatási területekre: Gyász és depresszió idöseknél (Agneta Grimby) Életminöség Emlékezetkutatás (epizódikus emlékezet) Idöskori kognitiv leépülés (pszichomotorika)


Agneta Grimby kutatási eredménye: Anticipált gyász (egy 3-évig tartó göteborgi vizsgálat eltérö reakciósmintát mutatott nöknél és fériaknál) ”Özvegylátomások” (1 hónap elteltével: 82%, 3 hónap után: 71%, 1 év után: 52% számol be látomásokról). Csak akkor mertek beszélni róla, amikor megtudták, hogy ez egy természetes jelenség. Szimtómaátvétel! Félelem ugyanattól a betegségtöl! gyász = krizis. A krizisfolyamat 4 fázisán (J.Cullberg) át kell esni. (akut, reakció, feldolgozás, továbblépés) Mindegyik szakasz tipikus elháritási mechanizmusokat vált ki. A gyász nyugtalanságot, koncentrációs nehézségeket, és a mindennapok iránti érdektelenséget eredményezhet (rutin, testápolás) A.Botond, Stockholm, Sophiahemmet Högskola, [email protected]

Folytatás:

Ambivalencia, irritabilitás, agresszivitás, önvádaskodás, és büntudatérzés gyakori Emlékezetkiesések fordulhatnak elö, de a memória és a gondolkodási képesség általában visszatér az elsö gyászév során (férfiaknál gyakoribb a visszamaradó kognitiv probléma)Egy félév elteltével még mindig nagy az igény arra, hogy az élettárs halála elötti, körüli és után idökröl beszéljenek. Sokan úgy érzik, hogy nagyon megváltoztak, és nehezen alkalmazkodnak az egyedülálló szerepéhez.


A normális pszichológiai öregkor

Erik H. Erikson utolsó fázisa, hogyan oldotta meg az illetö a fejlödési kriziseket, és hogyan emlékszik e megoldásokra az értelmesség/kezelhetöség/megérhetöség triásza (Antonovsky) szempontjából.


Svédországban aktuális Ageism A ”nagy generáció” (”Tara” – újság) A technikai fejlödésröl nem lemaradni


Az idöskori normális és patológikus változások

Az öregedés egy lassú folyamat A változások a szervezetböl indulnak ki. A változások egyetemesek. A változások megállithatatlanok és visszafordithatatlanok. A változások folytonosak, a szervezet müködöképességének a romlásához, valamint elöbb utóbb betgeségekhez és halálhoz vezetnek.

A betegségek gyorsan is megjelenhetnek. A betegségek a szervezetböl, és a környezetböl is indikálódhatnak. Nem minden idös lesz beteg. A betegségek többnyire kezelhetök. A betegségek nem folytonosak, elörehaladhatnakm megállhatnak, vagy visszafejlödhetnek/elmúlhatnak.


Az idöskor és a betegség összekeverésének a következménye: Alulkezelés Túlkezelés


Betegségpanoráma

Demencia

Pszichés betegség

Egy betegség korai stádiuma Testi betegség Normális öregedés (Ove Almkvist ábrája)


Vége


Egy kis gerontológia. A.Botond, Stockholm, Sophiahemmet Högskola,

Recommend Documents