DEME ZOLTÁN
HALASZ GÁBOR élete és munkóssága
Irta: Dene Zoltán
! "KJ
- 1 Í16szó t kis tanulmány Dema Zoltánnak, a szolnoki Verseghy Ferenc Gianázlua III. osztályos tanulójának nunkája. irra vállalkozott, hogy elsfi izben ai2^n vázlatos, egyben Bégig öeszofoglalö igényi] pályaképet Halász Gábcrról, e tragikus SDCBÚ, a maga ellentmondásai között ÍE szüntelenül egy tiszta •a Bélysii •HtétlkUB •iiTÓEíst- ás irodaloaszeBlélet Felé haladd gondolkodónkHil. Ba az olvasá a •unkában, hézagokat, aránytalaaságokat, vitatható pontokat találnJi néiie el azokat a fiatalos lelkesedés és a szívósság kedvéért, mellyel
kialaltotta, Szeratnénk reaélsi, hogy e dojgoiat idível aagra ISEZ egy telje-ebb igényű ts kifa-lolt Hálás* Oéibor-tanulmánynak; szeretnénk azonban azt is, hogy p*idija felébreEEza a kutatás és az alkotás neaes smníedéljét más tehetsége; diákokban Is, akik az irodaIontörténét iránt behatóan érdeklidnek.
Szolnok, 1966. május £6-ái A Szolnok Megjei VerseghJ Kitnyvtár igazgatósága
táborban meghalt Halász Gábor a Széchenyi Könyvtár őre, a finoa to dával egytitt Ausztriába és az oroszok bevonulása előtt a tífusz vé zett éhezéstől aougyis legyengült testével." /Magyar Nemzet, 1945. május I. Kedd/ Sajnálatos tény,fcogjrez a EagyEíerü i.-odalmáj- ás ember nár csali egykori ismerősei emlékeibee él, az nlvasóközönség elfelejtette, vagy mee sem isnerte, és koiiyvkíadásunk is miadűssze egy kötettel áldozott emlékének.
HALÁSZ
GÁ
Óbudától - Parlagig 1901. július 4—én született Budapesten. Törvénytelen gyermek. Anyja ló, apja református- Szülei hözös háztartásban élnek. 190Ö-ban házagod., de csecsemő karában meghal. iba kerül. Itt néhány '. /?./ Beformátús _ •átságot köt. Hevesi András íoi /Hevesi Sándor ne iúhoz / 3 . / fűzik ei lálak. Elsí élménye D sklj. Ady. Ha valakit ne, küzűl, amik 1920-ban a Pázmány Tudományegyetem es; Ö énét.szakos hallgatóább gondolkodót, vitatkozzék, eaért abbahagyja a verselgetést. Később, ahogy gyarapodik tsmeret^Tiyaga, arra a nfögállap*!tasra ju1 1 hogy az értelem Független ainften eqbejri £&pcsolattől és ilgy érzi, hogy saját létének és az emberiség problémainak z élet gg tói, között ehezen oldódik. Szigorúan fegyelmezi Bagót, Tációját az utótbiíól kéaziti, 132k-i»u. a következő évben állami Ösatöndij; a l PáriiBba meg), majd OlassorsEág és újra Párias következik. A gondolkodó imber , aki eddig Kozocea, Péter, Hevesi, Iwányi-Grün»ald és még néh&nv kor•-írsa között fejlSdött, próbált tisztáíDi olyan fogalaafcat, gondolatokat, •dott, megérett magyarázatokkal találkozik Párizsban, aaelyek ipánjltaai t, lenyűgözik, csodálatos terek felé csábítják. * éléseivel; és a fiatalember, aki ambícióval, de kialakulatlan nézetekkel érkéz t Párizsba, férfiúi komolyEágSfl, éretten, prófgtai hivatástudattal, határoz ._, _ __„__ . _ . ja: megóvni az értelem elsődleges jogát, elvetni a az anyagiságot. "Magyar Haurras akarok lenni!" ~ h T:e után találkozik EOÜ16S Aladárral. Halász Gábor fanatikus, eltérithetetl feltartóztathatatlan. A cimborák a régi kedves, szellemes, szenvedélyes ii helyett egy kimért, keméAy, hallatlanul fegyelmezett, csak könyveknek, es2 raéknek, Ízléseknek élő embert találnak, aki gondolkodásban legalábbn JO éve öregedett. "A fiatal kalandozásoknak vége, megkezdődött a közpálya. /5./
Előbb újságnál, majd az Sgyeteai Könyvtártan dolgozik* /6./ 1926—ban ke— rül az Országos Széchenyi Könyvtárba.. Önkéntes gyakornok, ftinkatáraai keavelik. Érdekli 5ket ez a különös, magábahliaodö, hallatlanul precíz, folyton elegáns ember. Kollégáiról mindig szeretettel beszél, de nagyon keveset árul el nekik saját magáról. Kizárólag könyvet közt érzi jól magát. Hagyritkán tudják csak elcsábítani egy-agy vacsorára. Később sürÜn vendég István 6s még jónébány könyvtáros társaságában. Hevesen vitatkozik, r i t kán engedi, hogy neggyőzzék. Munkáját nagyon szereti. fóként hagyatékok tudonányi elképzelései napjainkban is irányelvek az Országos Széchenyi Könyvtárban -
Első irása a Napkelet-ben jelenik meg. A Tormay Cecil által szerkesztett folyóirst konzervatív, nacionalista elveket képvisel. A Nyugat iiatELsát pro^ bálja ellensúlyozni. Halász Gábort csak politikai, mentessége^ humánuuai preciiaége, mindent átlátó gondolkodása óvta meg a Hapkelet aoviniszta SE=1lemétSl. Eleinte a Párizsból hozott progranj át próbálta megvalósitanlB Hívatásaról a következőket irja: "Az iró gondolatai, célkitűzései, intenciói a kor általános filegfelfogásába való be le helyezkedése mind fentc-sak a kritikus számára, éppen ugy mint d£ ösztönök, hangulatokt többé kevésbé tudatos érzelmek, vágyuk és óhsj tá-^ sok, aoulyek a gondolatot befolyásolják, aoelyek Irányt Esabnak 6s eredeti ij-ányuktúl eltérítik." "Igen fontos a harc, a pontosság, mert az egyéniség fegyelmezését jelentik, fontos a világnézet, mert nélküle az igazság megiEserhetetle-n." "A világ értelmetlen káosz, ha nem lépünk rendező elvekkel elébe." KielSt£ irányelvei megvalósításáról beszélnék, meg kell íegyezően a követ— ja hogyan, egyedüli táapontja a konzervativ magatartás. így látja biztosí-r tottnak a belyes táj ékozödás f eltételeit« firt he tó, hogy korai müveiben Fo -tasabo a prograa, mint az elemzés. /?-/ Ni Tel Önmagát az ész ssázadába-t Korát és a£ irodalomtürténetet is a felvilágosodás gondolkodóinak szenével figyeli. Doscartea és Kant filozófiájának hatása, amelyet az egyetemen sz: magába, mot jelentkezik.
Egy-eg! alkotás értékének fölmérője nála a gondolat, aaelynek helyes íagj heljtelen voltára! nea törődik, /pl. elisöaró hangon ir dr. Máday Gyula Irredeotiste verseiről/, a racionalizmus megszállottja lesz, mindent aeg-
tor8iUJt.n /S./ Halasi; Gábor ekkori miiveinek jelentCn réssét Alkotják a kiadói megbizásból készített Írások. Saját nézeteit ezekben oea niodig fejtheti ki. /$./ Sallangaentes, érthető, u^anskkor diplomatikus i s , anit i r . Cikkei olvasásakor agy érezni, oistha egy eminens diák Írna kedvenc könjvsrSI, illeöelae3en és kissé iskolásán. Vigyáz arra, faogj Jiüfaji határokat na lépjen át. Etek as iráaal ia a téma.sokoIdein isneretéról tannskodnak. Látssik, hog, ié
Ö
k i f ^ é é é t
í
h
t
i
Q ragssz aindent annagán mit t gész életnürére jellenzSek az általánosítások. Erre a k Hal zakára is. Többnjíre saját nézeteit teszi általános éríéajuvé: nden ember unottan fordul el a politikai élet aUnavarátfil. * felbukkan egy ellentnondás: apolitikusnak vallja magái, 1927—be tanulmánjában azonban végis politizál: óknak semmi közük az in tel lek tuslskh^E!n vaKj ^'Furcsa, hocy a h . . bele a zsi iott édesanyja is zsidó, igy jogosan itélik el kortársai. Igaz, hegj. ünus ember, antiszemita neielést kapott, saáraazáaába nem törődött b*titkolta; de hogytm iríiatja azt, oogj n hitek és maggyőződéngk kevéssé letté a végsőkig kitart. Fennkölt magatartása ilyen hétköznapivá, csu-
E tájt sok Írása kötelesség amelyről tudta, hogy azt va totta közölni, /ll./ Siitatő szenvedélye iindeniitt felbukkan, elnyomhatatlan. Him csatázik a fegyelmezS, precízen szerka«atS szándék hatalma: érdekes, hogy ez az elhivatott snber alndent vállal, belefog 1 J*l, tudja magáról, ilyent •
/12./
- 6 Eddigi sunkáEságát összegezve elmondhatjuk: B^yre gyakrabban jelenik meg nála a korraja műfaja. Öniaga nár efelé hajlana, de az idealista Esem 16let Tisszsssoritja a Ezilk racionalista irásnódhos, ahol egyéniságeket kénytelen elemezni, társada]omtadományOB alapossá, egyoldalú, leszűkül körülötte minden: Ennek okai: a racionalista elvek. I.; Ű6ŰI tudj & segva1ósitani azt a cslj át, hogy nálunk Í3 sze 1 lentör téneti i sklát hozzon létre. Halász Gátőr ilyen isákutcákat Megjárva elérkezik a hogyan tovább kérdéséhez. Racionalista nézeteit szükségszerűen vette fel annak idején és SZÍVÓÉ, kitartó munkával egész létét nagyaráző alappá növelte. Szánéra akkor sás nyel, bonyomágai közvetettek, környezete szitk. Önaga is érzi, hogy a raciQElkeseredett kísér le teltet tasz, hogy folytassa programját. így Írja A lirs halálát. ben, mint Mai áss Gábor ebben a cikkében. Minden művészeti problémát, bízonykol. "Belesílvódott a vérünkbe, elárasztotta agyunkat a ronantikus látásmód.'1 jelenti ki. Szenvedélyesen magysáz. A cikket nem lehet letenni. Bemutatja aílyen ferde fogalmakat Elül az irodaionkedve13 közönségben. HÍEZ abbaá, **
Ha a cikkel nem ís lehet teljesen egyetérteni. Kalász Gábor egyes aegállait. Csodálatos logikával teremti meg és elemzi az objektív és szubjektív költő foglanát. Néhány gondolata önmagában is kész irodalmi rendszert tartalmaz, amelyei tudatosan megtalálja a legjobbat." Uj területek csábítják /l}./.
de hogy eljusson bozsájuk, megérthesse ókét. ragyogó könyvtl
nem magától, hanem a kortól kezdi várni ezt. Régi elképzeléseibe próbál kapaszkodni /Az újabb regényről c. írásában/. I t t megrekedhetett volna HalásK Gábor pályafutása, ha nem éri egy újabb.erósebb hatás, amely megőrzi a racionalista tisztánlátást, de a programot tágitja, felfrissíti, ez a hatás pedig Bobltsé, A babitsi hafcástÓl_a Nyugatig Babits 1925-ben megjelent írásában, az Írástudók árulósá-ban, leszögezi, ftogy az Irodalom szociális hatóei-8 lehet. Ilaláss Gábor egyetért a cikkel. A "Nyugatnál ekkor indul meg egy klasszícizáló merevedés, elszakadás a korazon törekvései11 hogy a kor történelmi feladatait vállaló folyóiratot hoz— a "kicsi, de müveit olvasótábor" az "elefantcsonttorony" és hasonló célokért csortetS második nemzedék között, úgy érzi Halász Gábor_is, ott a helye, így válik Kalász Gábor a magányos, elszigetelt literátorból egy irodalmi nemzedék tagjává, egy cséppé a tengerben. Az a törekvése, hogy tElésirányltó kritikus lehessen nem válhat íalÓra, hiszen a Nyugatosok kÖaBs elvének kiszolgálójává, és egy azzal azonos vonásokat tartalmazó saját idea cslszolgaíójává válik. k két korszak közötti átmenet nála nem volt sima, hozott gyengébb pradaitci*kat is, de egy remekmű Is született: a Eaclnczy-esszé. /14-
nyújtják az alkotás gyötrelme helyett." Az írás lendületét az adja, hogy a múltról jelenben beszél. Rövid tőmondata ritmikusan váltakoznak* HaXáss Gábor csodálatos élvezettel ír, bűvöli ol— irasoját. Virtuóz módon autatja oeg Kazinczy sokoldalúságát, lend-ületesen nyoaoz, bizonyít, cáfol. Élvezi a fonák helyzeteket. Hosszú ido után előiZÖr felszabadult. A mii szuggesstivitágának egyik fG formájaj 'Halász Gábor sem értékelni akar, hanem komaentálni. Mottója: "Legigazabh méltatás: a set igazolja legjobban. és szabadságát 1 legserényebb rSinek kitörése
- 8 Érlelódés a Hyjgatnál Megjelenik elsS ciklie a Nyugatnál Jegyzetei Goethe sorokhoz ciauel. Érdekes, hogy hangja bizonytalanabb, nlnt aaelStt, többet magyaráz, bizoteket hasánál./ írása portré. A lélelc mélységét mutatja, tagoltán, helyes nyomatékosításokkal. Rengeteg megjegyzést tesz, folyton csak közbevet vatosolc! az egyéniségek bemutatása néhs retekszik Saiincij^esszé vlrtuozitásáíal. Sbben az évhen még nébánj ismertetést kösöl /18./. Nagyon Őszint(aga nagyot
kat gazdagodat Befogadják a K
a ritka értéket, anelybí üj hitvallásának egyre 1
Icezik, önmagáról, is vall. Idegen lelkeket uX a magáét is megmutatja. Amig kötelesséa ssaporJdii kÖnyvekrSl, izgatottan fürkési: arre rátalál eszméire és öamagára." /IS./
Az 1933-as évet a Nyugatban szintén íEmertetésael kezdi, nagy kedvvel, kötetlenül, a társnlkodás hangján. Hágjon sokat szeretne mondani, "indez tal néz rájuk. akkel jött ide, egyénisége lehiggadt, "irodalnraegváltó" álmokkal kezdte
Ebben ai időben komolyan foglalfcossik anglisztikával. /20./ A felgyarapodó anyag azonban csak öt-iat évvel később érífc ténévá nála. Ebben ai évben jelentet neg egy Írást a Szabó LSrlnc szerkesztette Bibliophil Kalendáriumban a Kritikáról eimael. ÖEBsefoglalJa azon néEetei t , nelyeket Idézetekkel nar megvilágítottam. A raelonslizniis újból teret nyei- nála. Henzedéfci Sntudata reléled. El^S megnyilvánulása e téren a Nyugatban 1933-baa negjélent irága: Hemzadékprool éaáJt. Hangsiíljosza nemzedéke közös vonásait, viszont túlságosan ígysierUsit és néha s t i l i z á l . ö a jobban eInélyadunk cikkébsn, látható, heg; tadata9aa csinálja Q£t > Fs Icl5s^ ég teljes f egyalnszettss^e a rá^S-B Uj F oladAto^ l í t , a miilés zi esikozok ki teljasltéaét. As, fcogj ezt a prograBot tiiíi aaga és kortái'sal elék nagyan jalleatző rá* Vála ugyajiis a gondolatokba ba— tolía nódja, as alkotás iránjitójs a tudás. Gyakran hangoatatía, hOEj az értalea ai egyetlen oalkui as alkotó anbar saáMára. így, aalkor as esskBtiorHEa.£TáltásQöJt jStt BI aí Ideje9 Aesteraítöl süsbadulola k^llf p&psie saigorú nomák betartáaáíal: "A ianitsánj hálája a Bester •agÍBaertetéae." SlSbb azonban meg kell enlékelni egs resekmUverJl: A fiatsl Széchenyi e. esszéjéről. BésaleteEEégeel állit emléket a sagy gondolkodönak. És Önmagának I s . Tagadhatatlanul lelki rokonság van üözSttQk. Síéchenyit a sebzett lelek gyógyulást ke^ssS Ös3tíine hajtja s fej 15dés fűié. "^séchenyl. elvei, céljai néi-eteücben romanti ntíaat.. Igaz aa Hálás a Qáasrra Is. Az S apróbb részletekéit is* anwlyflk a* ifjú Széchenvl fej XődÓEshas bősz áj átül fiatal Széchenyi életkorUlnényeire tér át. Igényesen, pontosan'épit. ^rása magjai-áaó jellegű. Kegállapitlgai találóai, Égy-egj ilyen esszéiét™. Fütl B mélyrahatolás szenvedélye. A terjedelices dolgoaatban szSba kapuit egyének konfliktusait a lélek szempontjából ábrSíolja. A fiatal Széchenyi után új, érdekes téma foglalkoztatja Hálása Gábort. A Babitscsal való nensedékvita. Halász Gábor ekkerl elveirSl, aagatartásíról a kö»etkez6tot kell leszögezni. Szabi LSrine tanulaánjában: "Kiszakadt lélek a tanitvány.-aely üOhaEKB fel ej t i el a klsza^ada;? fájdalmat. Hagéval a költővel nfln foglalkozik sokat, inkább saját gondolatait vizsgálja felöl. Héhányat sokszor az épzaliiii natiiaoK érlelneli meg, Golléri Andor £ndrá.-Sl ó. eikltéban nar stílustisztulást tapasztalhat. Együttérzése ai alkotikial eieabetlicí. PálcSt tor as agyoneleazés felett. A >ü már tapasztalatot, Rutint, kritikai érattiégaí autat. Sok-sok idéastet dasunál. H.ol caieküénjeEen i r , hol rácsap a leeJelleBzStibpkre, és már az elsfi mondataiban Is azokat boncolgatja. A lélekelcnzés gondossága gyakorlattá válik nála. Batsányi tanulmányában a mgganelet elenzése i£ erőteljes
lyDnstéxcf kap. Más írásaiban oly erSs az elhivatottság érzése, hogy lép— ten nyonon hangsúlyozza. Írásaiban jnár regény szerű elesek is "fialhatok* Hasonlatokat is használ, s ezek találóak. Képzelet társítások, gyorsan, fc^" áradó gondolatok jellemzik. Uj programot nem vonultat fel, csupán irói módsserel ujak. Hyugatos korszakában keletkezett alapelvfii, szelleme ta-
a Myugatban Babits Mihály akkor megjelent könyással próbilja igazolni, begy az irodalomtör! éor valaki irodalomtörténetet ír, akkor saját Lziesioraa^aaajc önarcképet ábrázolja. Mindezekhaz a megállapításokhoz léIttkeleni.es segítségével jut. A vita sokoldalú. Három írás jelenik neg, kettS Halász Gábor, egy Babits Hihély tollából.S legEienvedélyesebb Hslá3Z Gábor bofe^ző írása. Disputa személyes kérdésben. Helynek lényege, hagyjaaak bennünket a nagunk átján járni., Babitsek Í 4 e l*i>u elmúlik, ne akarjanak örökké felettiiak álló iskalaBesterek 1
ur l'art-al. Későn. Polgári irodalmunkat már e utolsó, elkeseredett próbálkozás, hogy viaszat Híjon régi, és egyszer . r felájitott elképzelégéibe. Hint ahogy eredet esakéayszeriteni A lii-a halála megjelentetésév elvérSl, hogj a lálek faj ísá terve: önálló tanulmányköte
Barátai buzdítására határozza
Sábor meséli, hogy mindenkine r-.l kérdezték. tárEaaágot, aaelynek tagjai: Berta Jánoa, Péter András, Radnóti Miklós, Kerecsanyi DezsS, ¥eöras Sándor, Keresztury Dezső, Kolozsvári Grandplerre Biíl és még jónéhányan. Ez a kör vette rá a kötat összeállítására. Kiadót
volt vale. Költészeté
in. /Ez érthető TO11 lerte a költSt, aki gyakran j á r t í l , és személyesen i : kapcsolatbs t i s z t a l e t t e l , polgárom irdettlődéssel kist
j Üin^megTü g r t é"n i k , hogy József Atti Helyen ködösít. Vels ssambecl értetlensége sok vannak róla: "mindent elfogadás" "érzékenjség nélküli bánat" "emberiség elleni tonPa düh" "szakszervezeti konvonoiók". /23-/
vei. Hűlt idSben e a l i t t onnk-isságái., í i . t e U e dogaatizsusról beszél. Csalódottan áj lapítja B=g: "A fejlSdés hideg tanúsága aligha kárpótol az Bllotagott lángok CBÜEsSBitó látvánjáirt. Megindokolía azt i s , hogy Biépt csak nőst jelentkezik új k ö t e t t e l , neu stt~ ü t i igényességét, laaeú ninkatenpőját, csak azt mondja:
"Nln.
A kötetben szereplő esszék közül nem említettem --. Proust-élmény nyomában-' A bihari remeté-t. Proustot annyira síerette, hogy mlkür olvasásban könyvének vége felé tarBég cincii jalantosége. Később viszont éppsn a nyugati irodaloKal kapcsolatos élményei alakitják ki benus a realizmus utáni érdeklődést. atoloo portréd" * Bessenyei-esszé, A bihari remete. Nagy együttérzéssel ir a tragikus sorsú irodalmárról. Halász Gábor eddigi Életútja alapján előtt. A könyvről sok birálnt jelenik mog. A Megállapítások kortárs! udvariasságok ként hatnak. A Népszava támadja csak, de egyben el is ismeri trdeoeit. Teljes mértekben Igazat kall adni ennek a magi 1 lapftSsnai: "Amikor Halász Gábor a "agyar arisztokrácia felelősségét vizsgálja njomban negadja a felmentést, mert az arisstokraták esetleg könyvtárakat gyüjtöttai es igy áldoztak az intellektusnak. • Viszont dieeíri, hogy "ragy úgsesaéggml kutatja ki és érzételi mx BBbei-b?az embert." Hegállapítja, hogy "tSrténelaet iradHlmfabban lát". HalBaa "Halász Gébor felteszi a kérdáet: i kritíkusüaji csakugyan bűne a tudás és feladata a feüsneríi- önön kérdás4~e tgy felel: A legnagyobb kritikusok példjlja azt BIUtatjít| hogy nem. A terén15 ls-~l.tiita mindig abban látja hivatását, hogy irodain! ideálokat tiizzön ki, az izlégt tudatosítsa, az alkotóerőket BsztöcÖiae, és kösönséget ne™15 intellektuális légkört huison létrHalasa Gábor - a realiz.ua saoszélája Ebben az T^áben Halász Gábor anglisztikai tanulmányai eredményeképp angol irsdalODLjal kapcsolatos Írásokat teg£ közzé a Hyugatban- /pl*t Mai angol DaJmneron./ Ez as idS egyébként legtermékenyebb korszaka. Ekkor jelenik Heg az Angol Irodalom Kincseshaza c. antológia, melynek szerkesztője o. Valamennyi kötetbe foglalt iró, költő elé pár saras ismertetést i r . Esek átfogóak, iönö^ rak. Sorbeszedve 3ket hu képet kapunk az angol Irodalomról. Ehhez fogható munkát csak később vállal el, 1942-ban, amikor Madách müvei-, rendezi sajtá alá. Akkori munkája is nagy értékű, de nem éri el az Angol Irodaion Kincsesháza szinvonalat. E táiban érdeklődése a nagy nyugati realisták felé fordul, a lényeget keresi müvéssetükben. Kem véletlen ez. Háború van. A világ kizárja magából az álmodozás, a zárkózottság, a szürkeség irodalmárait. Állást kell foglalni a fasizmus ellen, vagy mellett. Az irodalomban igy kényszerül izlésváltoz".tásra ^gj kri tikunj sk1 nindvé?? F megki serei a vL 135 előtt apoli. tikusnak maradni.
Korszakváltása már végleges^ ízlésében több fordulat ne* következik be. /Qrtegay Gasset, Huizinga/ Bealizaus felé fordulását nea szabad túlbecsülni, mint az a lexikonszerkesztSk és néhány ismertetője tette. BB a fordulat sála akkoriban asm voit " feltünS. /S6./ Minden művész életében vártnak fordulatok, ankor nézetei «egr.i kényszerült fiatalkori túlkapásait. * i s n e , ami or Élmányanyaga rendezídott, hiszen könnyebben találta meg az utat ekkor az igazi irodaion felé, -Másrészt az Karóna-szerte ekkor kialakult szelleatörténet-elleaíis froct öt eom hagyta érintetlenül. Heves irodalomtörténeti ságait leszűrve dolgoiik to»ább. A korábbi irányelveit követő Sőtér Istvánnal Is szeabeazáll. A realizmusról az a véleménye: teremtoje. A realizmus újfajta irói magatartás.*1 Összefoglaló jellegű írásokra törekszik. Ilyenek/például: Levelezések, Magyar KöltfSnSlt/ jellennek' meg s Tükörben. Egy-két EziDikritkára la rászánja magát, de «ek nem jelentSsek. Színházba ritkán jár, a rovat pedig egy-egy kézben Ssszpontosul, igy atw válhat HiinikritikusEá. Filmkritikáiét egiáltslin nem i r . Lényeges, hogy ebben az idSben ke=dl észrevenni a társadalom formálá erejét, de coK'annjira i-sE?.Ietez£sk, inkább elmélyültek. Pályafutásának tetőpontját Babits Mihály halála után az Illyés Gyula A folyóirat - mint ismeretes - a Myugat hagyományait igyekezett folytatni. Beköszöntőjében a következőket Írja Halász Gábor: /Érdekes, ha figyelembe vesszük azt, begy a realizaus felé fordulás náls ugyanis nincs háború, Halász Gábort J>^ olvacAác^élnények soha neQ te^ziK "Tiílságasan hittünk el3kel5sköda szellemi divatoknak, szívesen engedtünk csábitó újításoknak, melyeket hajlandók voltunk feíIfldesként Ünnepelni, bár a boalés öltött bennük aagára virtuóz fordákat." "Csak a lényeg érdekeljen bennünket! /Ez az első syilt, határozott állás"Egy irodalmi nemzedék keresi az útját vissza a lényeghez." A fiatalember Öregedett és egy nyugodt tudós állt ott helyén J.ár, aki a legbonyolultabb formák, gondolatok között is az értelem vezérletével magala különleges, t e l i t e t t , sokrétű jelentBséggel birnak. A szerkesztettség csiszolt, sallangmentes, aindent a legkifejezőbb formában ir meg. Sem kell önmaga pontos kifejezéséért harcot vívnia többé. Élesen, szellemesen
rál. Hágjon sok megállapítása Tan, aoelljel lemérhetjük régi kritikuf
ibkeresós lgénys liikt Balzac példája c. tanulmányának legfőbb tanulsága; "Hikroaakóp alá vetni a kicsinyt, hogy egy egész világot mutasson." Ezek a gondolatok dialektikus szemléletről tesznek tanúságot* Hagyon ér-
(önyrelnak i smer te té sebe n. trésének jelent^Eége igen [ Szerb Antal felfogását renekül világítja meg Halász Gábor c
taen maradjon müveiben.11
láshoz, banes a boslás- n
- 15 -
nemcsak kiváló irodainál-, hanem nagytudású történéaz ÍR. Pontos adattárat közöl miivéhez. Indoklást ad a cikkeiben megszokott formában, és ez a forma annyira érett és klforrott, hogy a didlstttl Kug történelmiség követeimé-nyelnek is Hegtől. Az alaposság igénye most Is a régi. Minden szerkezeti résznek mt*gvan a záróhangja9 kivéve o t t , ahol egyik szerkezeti. rá?z gon dolatai vonják maguk után a másikat. Hemcsak a s E elleaet tárgyalja a történelmi körülmények kereszttűz ében. nemcsak a goadokadis történ-* Imi fejlfidéEct lizsgálja, hanem asi az elképzelését próbálja igazolni, hogy a szellem formálta ki zsooiállE képríaelSlt. A folyamatot vilégosan szeal é l t e t i . Igazi szel len történeti álláspont ez. Ókonzervatív egyéniségek har>cáról i r Magyar Viktoriánusok /Juath és táj-sai/ cionel. b l a t t ai Írása
századvég. Főbb, általad a tanulmányban már ismertetett gondolatait foglalja össze a rá jellenzS igényességgel. A Viktoriánusok elve az "elérni" » ° l t . Kezdetben Halász Gábort i B az vezette. Sok dolgot szeretett volna irodalmi téren megvaltjeitaalt elárni. Végre megt a l á l t a önmagát, egyensúlyát a lényeg megközeütésében, a továbbkereaésben. Megjárta az utat az "elérni"-tól a "továbbjutni n -ig. Továbbjutni! is azamei elfltt, és minciqn lehetSsége megrolt rá, de első igazán tragikus A behívótól a munkatáborig Az IShZ körül hozott zsld6*-törirény 5t is sújtotta. 5t aki származását e l -
izraalitáktól, viselni kényszerüjt volca a sárga
csillagot.
A Széchenyi Cinyvtár nyugdíjazza. 1943-ban behívják munkaszolgálatra. Barátj a , Kczocsa Sándor igyekszik közben járni érdekében. íme Balász Gábor hozzá í r o t t levele: /27./ Kedves Barátom!
19^3- j a l . 18.
A kérvényt megpróbáltam beadni, de még nem fogadták e l ; ooet kerülS utón egy meglévő összeköttetés eegitségével lehet talán eljuttatnom egy mindj á r t magasabb helyre. el fogják hozzád j u t t a t n i . Addig is arra kérlek, a behívó ada*cai alapján szorgalmazd a dolgot, ha nea Tehát: 47- számú behivójegy, j ú l . 19-re, Albrecht laktanya /Aréna út *&./
- 16 Róza. MinSsités: hadiszolgálat. AHonásteEt' I. no&véilz3sz lóslj /azt hiszes Jól olvasom/ Hégagyszer köszönetet mondok fáradságodért és Baradok sok baráti Halász Gábor Ha valaai további adatra szükség van, hivd fel légy szives Sárközi Györgyinél /351-3Í3/I 5 »ajd tájékoztat. Halául Gdb=rt felnevették. Hazamegy Óbudára, nem jár emberek közé. Dolgozik. írja hatalsas ativét: kiadónál dolgozott./ Az egyik példán; nála, a másik Hoffmann Editnél Tem, Irodalmink nagy vesi^e^ége, hogy a háború folyamán nindkét példány megg&nnisült. Alig fejezi be az figy Ezázad életét^ amikor újra behívják* Hem íiajlandú megss&kni, bujkálni, világéletében torvénytiEZtelő volt. Van egy pillanatát amikor hqflamos lenne rá, de látván, bogy Szerb Antal vállalja és megy /2Ö./ Sárközi Györggyel ök is csatlakoznak. Nem tudták mlvállaltak magukra. A ?01/5O^—es kisegítő sunkaazázadba vonulnak Jászberényben, 19Vh. június 5-én. Századparancsnok Szented Péter. A század Monoron át Pestre kerül és ott a Hungária körút 140. alatt állomásoznak. Csiznasuvickolás és szennyes konyhai munkák - ezt kell csinálniuk. Egy szobában ötveD^edmagukkal laknak. Hallgatják a buta parancsnokok Hagysrtalan, barbár EZŐzatoit. Mellettük emberek tömege él állandó rettegésben. Ök fcáiaan és még néhány iro, miivész, tűrnek nlndeot. Sohasem tolakodnak élt lenért, gyakran pedig semmi sem jut cekik. Ok elvisalik. Dezag, A Hargit~iiid felé ekkor már felrobban, Lgy a nácik egy alkalmi hiOU találkoznak. Halász Gábor nea hajlandó Begszökni. Körülményei.t elvíselb.etőnek tartja, nem akarja cserben hagyni társait> Bovenber 2ö-án 6t is elhurcolják Balfra. Nem tér vissza többé.
abertelenül kegyetlen körülmények között élnek ott. Halász Gábor gyakran keserűen emlékeEik vissza óbudai áelaeczy utcai szoba-konyhás lakására, ahol utolsó éveiben Aladár bácsival, azzal a kedve£] ~ napszúrás követkéz— tében kissé gyenge elaéjtt, de nagyon szimpatikus öregúrral, nagybátyjával
"Én Kopházán voltán internál-.B, akkor volt Halász Gábor a SBOBszédos Balftm. Az élet egy Forma TDI t mindkét helyen. A falusi há& aögött lévő pajtában zsúfolódtunk össze hatvanan. Xinyújtóznl, forgolódni nem letetett. Béggel fel hatkor ébresztettek és akkor kLseregiettünk e pajta elé, kondérbs bosnea volt nosakodá^hoi, affiögy is mindent Ságunkon tirtjttunk Éjjel, hogy meg ne fagyjunk; klráitut uagunkbój. az egereket, gaeljak meleget keresve belénk bűjtak* A csajka feketeleves után lehetett té&feregni hétlg ( amíg világos l e t t . Volt aki visszsfekiidt. Volt aki a pajta korul csellengett, ben folyt. Hatalmas lánc támadt, meneteltünk egj odvarba, ahol ásót, kapát Azután vánszorogtunk a hegybe, vagy az Ikva—palsJc medrÉísG t ott folyt a sáncásás. I t t nánet SS-eK /Ödönnek hivtuk 3ket/, Volksbundlsták feliigyeltelt! azt nem nézték, hogyan Folyik a jnunka, p^ak azt, bőgj m\ nd^rtM dolgozzék. Azért újból .Ujárt a2 ütleg és szitkosódáa. Hen volt a Buiricáb;=n megállás, BJBig nem alkonyodéit. KI a falutól J—it ka—re ta legalább fedett volt, hu nes is melsg. Szürkületkor hoztak ötnek így Kieclpöt, hogy az elosztáskor issét lehessen civódás. Hjasüit nagyon ~ .tek a németek. Aztán már sötétben mindenki kapott egy csajiia babokét, néha úszkált benne egy-két lóhiisfosí! ány. Igen sokszor előilt, hogy ennek vagy annak nem jutott, míre besötétedett, nindenkl igje •t be a pajtába aludni. Sensiféle ujsághoi nes jutottunk, híreket stitadtuk tavább, sokat nea értek. Lassan lefoszlott mindenkiről a ruha, is a szabadban, nyitott érokaál lehetett végemi. Aki nár nagyon dögrováson volt, és nem tudott mosc-gni sem, azt un. siraloipházba vitték; ezek is pajták volta, de a lakottak mögött, oda "egészséges" nem tehette be a IS-
s betegük nagyrésza ott bent végezte szükségleteit, maga a l a t t , az liriilék r.gak ágy falydogált a földön. A betegek ugyanazt kaptak, mint az épebbek, Így hát hamar elvitte Bkot a végelgyengülés, vagy a bélburut. Megérten, a förtelmes biizben fetrengve várja meg a halált. Egy budapesti orvos, aki véletlen ismerte a könyveimet, engem egy ilyea siralomházba utalt be; W 5 . március 17-én s i t t e k be, de szerencsénre gyönyörű tavaez Tolt és az égés a napot künn t ö l t e t e m a pajta mögött lévő kertben, a földön fekilo^em ás Jtisabeaedatt tagjaimat a nap felé ro-ditottan. Az é j j a l t valahogy eltoltüttSB. Reggelente i t t 50 ember einnig meghalt, hoztak ujakat helyettük. De március 31-én felszabadultam. I t t Kóphézán halt meg Sonthj János A ml száaadunk eredetileg 232 emberbSl á l l o t t , ebből életben maradt kb. 70; én süketséget és enyhe sántitást holtan snlékiil n ~ ~ Bal ász Gábni* 19^i? elej én levelet j u t t a t GI a EÍOWEZ tdos C songén laka Weöres Sándorhoz, ^ j a , hogy elSufi nap halt «eg Sserb Antal és ök Is erre a soréra jutnak, ha neff kapnak élelmet. Mocres Sándor édesapja 500 pengSt j j t t a t el nekik, amin Elkerül é l e l H t ^lereinibk.
Aai ezután történt, nem állapítható meg pontosan. Ki igy, ki ugy emlékezi* Halász Gaoor é& társai ÍLÖZÖE sirban DVU '£zanak« A legvalószínűbb Feltedé ^ előtte Halász Gábor tifusson esett á t . Van öljan feltevés, hogy megérte"5 felszabadulást, /áeöres Sándor süamélyes közlése/ és agy orosz tábori körházban halt meg. El nem ?alŐE2imi, mentésére minden készen á l l t , és ha Talósíinübb dátun, nésány EEentanú emlékezete szerint 1945- I I . hó 20.
Halála után elfelejtették, méltánytalanul. Héhány baráti, kortárs! visszsenlákezésen klvüí"-v^t nem irtak röla. 1948-49 táján neve eltűnik a lapok hasábjairól és csak ez eolékekben él tovább. 1959-ban végre kiadják Válogatott Írásait• Jelenleg nincs Halász Gábor kiadás tervbeveva»
Halász Gábor közismerten hatalmas könyvállománnyal rendelkezett. Mintegy 4OO0 kötete TOlt. &mek egyréazét sikerült megmenteni. Csak köszönetet monriés méltó helyre kerüljön. A háború után 1947-ben 9t9 db. könyvét vette át az Eötvös- Collégiun, a mai Eötvös József SÖnjvtár. A többi kötet sorsa ismeretlen. EUlö'n emlékszobát rendeztek be tiszteletére, Xeresztury Dezs3 kazdeméayeaésére, könyveit I t t heljezték el. Bernátn Aurél porttej& aLszította a termete Az emléktábla szövege & követ— kes5 volt: Az Eötvös József Collégiun Halász Gábor szobáját emlékezetének BegSrzésére a Vallás és Közoktatási Miniszteriun Jellemző Halász Gábor kiváló nyelvtudására, hogy angol, francia és német nyelvű könyvekből ismerte meg a világirodalmat. Eredetiben olvasott, mintegy 350 idegen njelvii könjve van, 3nift-től Kemingiraj—ig. 400 db magyar nyelvű könyve a kor teljes Irodalaát tartalmazta. Filozófiai, tör t é ne Imi., miivé szót történeti tanulmányokból több mint 2^0 kötettel rendel keze t t . irodalommal kapcsolatos, vagy orosz Írótól saármazlk. Egyáltalán r.em ismerte pl. Gorkij müveit. Sajnos később a köoyjeit beleolvasztották a könyvtárban, csupán a számára dedikált köteteket Óraik külön szekrényben. Valamennyi kortársa dedikációKardos Láazló: Héber költik antológiája. Haritain: Primátus "Ao.eE Qáborkáml fogadd Parisban—j ár tan emlékeként ezt a spiri tiiális aj án— iékot. 1927. "arc. 28. Tóni." /Sserb Antal/
"Gábornak baráti szeretettel 1937. karácsonyén TiYadar." /Rédey Tivadar/ 1942. karácsán?: Berczelt A. Karolj: Gellírl indor Endre: Szomjas inasak. "Drága Gábor, sokat segítettél rajtam mint biráló ás harát. Jobb könyvet ÍE adhatnék ajándékha írta; de egyenlSre ennyi; jövőre jobbat éa nást. Sriz. Ha s kefe
EmTékegéFek. ériékeláaek
A halála utáni években fájdalmas i HangaülyoESa, msnnyi-e nem kkvánte tat fordított az embereknek, így fejeií be:
•rtel«ir61 begzíl. Mognllapitja, hogy Igaal társasagot az Sroc Iáit Bagának. *rni gyűtrSdTO I r t . Sos^ paJiaszkodott senkinni, radarokat tardott inkább EíAyébdn. "A halál értelmetlenné tette ÖSSESS munkáját" - írja. Tolnai Gábor igy nesál róla: "Minden nonáata továbbgondol kódú tett* BlE5rangú kritlkua volt, klválü hlvatalnok. Legapróbb QL igényes, lelktlanereteE, alapos." Az alto nagyobb lélegzetű értékelést Lengyel Balázs Írja róla: így jellemaí:
társadalomig, szüksé gaz erilen :
meretanyaga. Életútját Iényegretör5 törekvéseit nei fejezhette be, a sors iróniája, hogy az értelnet kutatú embert a butaság parancsteljeEitSi ölA személyi kultusz éveiben ffiképpen a konzervatív pályakezdés miatt nevét kevesen említik, irni senki nea Ír róla. Ez non tarthat sokáig. 1956—ban Ungar Yvette megjelenteti as elsó részletes ismertetést! mintegy 10 oldal terjedelemben munkásságáróla "Népszerűtlen, magányos, szigorúan puritán." - Ungar Yvetta szerint. Nem tud feloldódni korában. Külön világból nlrálja az éii '., rendtar«mte szenvedélye kalauzalja. Értelemtisztelete korszerűtlen álláspont, de S kitart mellette* Ér*thefcSt nogy e. raJsQgott a EV1H. század* Intellektuális arisztokratikus kritikus. Ízlése tisztiétre néltó, de B modera irodalon~ torténettSl távol áll. és nyit meg nála korszakokat, ^átásnódja realizáliídii!. Bejött, hogy uj utat kell törni. Óriási veszteség, hogy a1kezdett útját nea járhatta végi £• 1959-ben megjelennek Válogatott Írásai. Véber Károly Ptósiavában rész'e-tesen ir róla. Elképzeléseit igj lehet vásolni: Halász Gáborban naa a fenntartás, hanem a rendcsinálás elve mutatkozik. Sti1U4teremts, IzlÉElránjitó kritikussá akart válni, vallja, hogy a jellem keménysége, a mindent vállalás önmagában is Bűvészet-. Azok a századok és egyéniségek izgatják, ahol korszakváltást érez, ahol éppen ezért az eaberi szellem sorsa forog kockán. Az értelemnek a keresése egyúttal saját sorsának a keresése LE. Több ilyen jelentőségű néItatás nem jelent neg. Heg kell aíonhan emlitani Illés Endre, Bodnár György, Komlós Aladár, Diószegi András Írásait, akik valamennyien azt a vesziiE-.jit emáik ki, anely ^alász Gábor halálával irodalmunkat érte.
Halász Gábor életművének jelentősége nagy. Megismertette a közönséggel ás angol lírát, a racionalista filozófiát és irodalmat, a felnilágosodáa iológiáját, olyan kiválú pontossággá: Felújította és igaii rangjára eaeT' jelentőségét, trányt outatott a r. Könyv tár tud ományunk "egyik legklemelkedi legsötétebb koi-ssskalban is. Életének
tak tévedései ÍE,
i Nyugathoz vezetii lirai fejlődést torzul jel •meretaayaggal, amekkorával
Mindent egybevetve Halász Gáborhoz fo^hatű kritilcus ritka volt Hagyarorazágon. "alála kettétörte pályafutását éppen akkor, amikor alkotóereje
•*./ Gondolok i t t a: enberi élet céljára, a művészet És élet viszon^S-s, a de egykori zaklatottüágának, értelmi fejlődésének nyamait is fái U6./ Ezekre az adatokra nem találtán írásbeli MBOnyitáet, Kozocsa Sándor elmondása alapján iöílön. 7-/ Idézet a Politika-TársadaloBtiidOraány-Pedagógia valanint Az esztétika rendszere c. irásaibűl. /megj; Hapkelet 19?5./ ö = / Idézet Vallásosé ág és élménykeresés c. Munkájából. 9./ Gondolok i t t könyrisBertetéselre. 10. / Ki választottak alatt azokat érten, akilE oXvasták a JtCir1 valsntannyi al — kólójának Írásait, Haiásn Gábor aüveít, nagassíintü ieneretaklcel ren11./ 12./ ÍJ./ 14./
Arany János egyetenii tanársága; Boldog KargI t legendája; Jusl lEOertatések. Magyar Könyvszemle 1926-29. A nyugati irodalom, a reális, egyszerű látásmód; Kisebb Írásait megjelenteti ebben az időben a Széphalom, a Pr szemle, a Napkelet, &z Apolló. itok /S. G. i
Ití./ Olaszt A sardülS fiú s nagyar regényben Pap: Kegszabaditattál a haláltól 19./ Az értelem keresése c. H-G. tanulmánykötet előszavát 20./ I t t omliten meg, hogj H.G. angolul és franciául bes! 21./ Ezen gondolatokat Halász Gábor következS Írásaiból s Batsányi üj verseskönyvekről Vállat Óbudáról Az ötvenéves költS /Megjelentés a Nyugatban, 1935^-ben/ 22./ Cim: Az éptelea keresése 2J./ József Attila: Medvetánc /H.G. ismertetess/ fiz ujabb regényrSl A fiatal Széchenyi • Szék natásáfa kezd komolyabban f Érdekiadése a 3
£&•/ Rozocsa Sándor megjegyzése 27./ A levél ma i s Kozoesa Sándnr birtokában v 2fl • / Szerb Antal ÖcCE&t vittek el el€bb| azért
n megjelisnt Halász Gábor r a l
fDglalko:
tó irodalom
t e l : Fontanell
. Ponti>• Jegysék »a(Jialá Iható a
Személyesan adtak é l e trsjii falvi lágos Kozocsa Sánd or pn f. nyűg. egyetemi D8 gán iomlóa Alada néas urJ'Dezsfi Írod alomtörténés Koloisv á r i Girandpi e Emil Í r ó Weöres Sándo r költ Dr.Toth Endr éné kónyv táros Hálás z Gáb or Levélbe n adtak tán ojfa t&Et:
Mindazoknak, akik akár levélben, akár személyesen támogatást nyújtottad nég Hámori Béla elvtársnak, az Országos Széchenyi Könyvtár főosztályvei jenek, aki lahetSvé t e t t e számomra a könyvtár zárolt anyagának használs
ELŐSZÓ
1
BEVEZETÉS HALASZ GÁBOR ELETE ÉS MDHKÁSSÁGA Óbu£Lát61 Párizsig A •unka
2 J 3 4
Pályakezdés A b a b l t s i h a t á s t ó l a Nyugatig ÉrlelSdfta a Hjneatniál Disputa Böhitscsal Az é r t e l é n keresésa Halasi Gábor - a realizmus szószólója A b e h í v ó t ó l a munkatáborig HALÁSZ GÁBOR HALÁLA HALÁSZ GÁBOR EMLÉKEK
. . . .
Xönjvei Balékeiéees, értékelések TJtószb JEGYZETEK FORRÁSOK TARTALOM
* 7 6 10 11 12 15 17 19 19 £0 21
'.
23 " 2* 25
