Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETİ .................................................................................................................................. 1 A MONITORING VIZSGÁLAT RÉSZLETES ADATAI TÁMOGATÁSI FORMÁK SZERINT .................. 1 Munkaerı-piaci képzések ................................................................................................. 1 Ajánlott képzés ...................................................................................................... 2 Elfogadott képzés .................................................................................................. 6 Munkaviszonyban állók képzése............................................................................ 9 Pécsi Regionális Képzı Központ által szervezett tanfolyamok........................... 10 Önfoglalkoztatást elısegítı bértámogatás ...................................................................... 12 Tartósan álláskeresık foglalkoztatását ösztönzı bértámogatás...................................... 14 Hátrányos helyzetőek foglalkoztatását ösztönzı bértámogatás...................................... 15 Közhasznú foglalkoztatás ............................................................................................... 17 MELLÉKLET ............................................................................................................................. 19

Aktív eszközök hatékonyságának vizsgálata a dél-dunántúli régióban

2008. I. félév

BEVEZETİ Az aktív eszközök hatékonyságának vizsgálata az e célra kialakított ún. monitoring rendszeren keresztül történik. A vizsgálat a munkaerı-piaci képzésekben és a különféle támogatott foglalkoztatásban résztvevık közül azokra irányul, akik támogatása a terveknek megfelelıen – tehát nem idı elıtt – fejezıdik be a tárgyidıszakban. 2007. január 1-jével átalakult az aktív eszközök rendszere, hasonló célokat szolgáló, de más szabályokkal mőködı új támogatási formák vették át a régiek helyét, ezek nyomon követésére elıször a 2008. I. félévi vizsgálat idején került sor. A követı vizsgálat egy kérdıíves felmérésen alapszik, amelyre a támogatás befejezıdését követı harmadik hónap után kerül sor. Azoknál az eszközöknél, ahol van elıírt továbbfoglalkoztatási kötelezettség, ennek lejártát követıen 3 hónappal történik a megkeresés. Az ajánlott és elfogadott képzésben résztvevık és a vállalkozóvá váltak esetében közvetlenül az érintett személyeknek, míg a munkaviszonyban állók képzése és a bértámogatás esetén a támogatást igénybe vevı munkaadóknak juttatjuk el postai úton a kérdıíveket. A közhasznú munkán foglalkoztatottakról a MONITORING a saját nyilvántartási adatainkból szolgáltat információt. A kiküldött kérdıívekkel elsısorban arra keressük a választ, hogy az aktív eszközök résztvevıi a program befejezıdése után három hónappal milyen arányban tudtak elhelyezkedni, vagy munkájukat támogatás nélkül is megtartani, illetve vállalkozásukat fenntartani. Emellett a monitoring vizsgálat információkat szolgáltat az aktív eszközökben résztvevık különbözı ismérvek szerinti összetételérıl, valamint a befejezıdött támogatások költségeirıl, az egy fıre, illetve egy elhelyezkedettre jutó költségekrıl is. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat 1994. óta folyamatosan vizsgálja az aktív eszközök hatékonyságát, mely vizsgálatok félévente kerülnek elvégzésre. Ez alkalommal a 2008. I. féléve folyamán befejezıdött, illetve lejárt továbbfoglalkoztatási kötelezettségő támogatások adatait dolgoztuk fel.

A MONITORING VIZSGÁLAT RÉSZLETES ADATAI TÁMOGATÁSI FORMÁK SZERINT Munkaerı-piaci képzések A munkaügyi szervezet több képzéstípushoz, így az ajánlott, az elfogadott és a munkaviszonyban állók képzéséhez is támogatást nyújt. Az ajánlott (csoportos) képzések esetében a munkaügyi központok által évente összeállított képzési területeken nyílik lehetısége az álláskeresıknek tanulmányok folytatására. Az elfogadott (egyéni) képzések keretein belül olyan tanfolyamra járhatnak a regisztrált álláskeresık, amelyet nem a munkaügyi központ szervez, de ahhoz mérlegelési jogkörében támogatást nyújt. A munkaviszonyos képzéshez támogatást a munkáltatók kérelme alapján akkor nyújt a munkaügyi szervezet, ha dolgozóik továbbfoglalkoztatása képzésük nélkül nem biztosítható.

1


2008. I. félév

A regionális képzı központok 2006-tól a Munkaerıpiaci Alap Foglalkoztatási Alaprészén belül elkülönített képzési kerettel rendelkeznek, mely keret terhére a munkaügyi központtal kötött megállapodás alapján képzéseket bonyolítanak. A tanfolyami költségek fedezete közvetlenül a képzı központoknak kerül leosztásra, a keresetpótló juttatásra szánt összeget pedig a munkaügyi központok a hagyományos decentralizált FA-keretüktıl elkülönítve kapják meg. 2008. I. félév folyamán a dél-dunántúli régióban közel 2 ezer személy fejezte be a munkaügyi központ által támogatott tanulmányait. Ezen belül 596-an ajánlott, 309-en elfogadott, 173-an pedig munkaviszony melletti képzésben vettek részt. A Pécsi Regionális Képzı Központ képzési kerete terhére szervezett ajánlott tanfolyamokat 872 álláskeresı végezte el. Az álláskeresık részvételével zajló, 2008. I. félév folyamán befejezıdött képzések szerkezetében az egy évvel korábbihoz képest a munkaügyi központ által szervezett ajánlott képzéseken résztvevık súlyának növekedése figyelhetı meg, hiszen hányaduk 2007 elsı félévében 26%-os, jelen vizsgálat idején pedig 34%-os volt. Ezzel szemben a Pécsi Regionális Képzı Központ ajánlott tanfolyamain 2008. I. félévben végzık 49%-os aránya közel 8 százalékponttal maradt el 2007 azonos idıszakának adatától. Az egyéni képzési formában tanulmányokat befejezık aránya változatlan maradt: mindkét idıszakban 17%-os hányadot képviseltek a képzést befejezık között.

Ajánlott képzés 2008. elsı felében a dél-dunántúli régióban 56 ajánlott tanfolyam fejezıdött be, melyeken 596 nyilvántartott álláskeresı fejezte be tanulmányait. A tanfolyamok induló létszáma összesen 622 volt, tehát a képzést a résztvevık 95,8%-a fejezte be sikeresen. A 2007. I. félévben befejezıdött 32 kurzuson 463-an végeztek, tehát jelen vizsgálat idején az ajánlott képzésben résztvevık számának 28,7%-os bıvülése tapasztalható. A 2008. I. félévben véget ért kurzusok átlagos létszáma 11 fı volt, ami az elızı év azonos idıszaki átlaglétszámnál néggyel alacsonyabb. Az egyes tanfolyamokon résztvevık száma 7 kurzus esetében érte el a 20 fıt, a legnagyobb létszámú (27 fıs) az egyik NC-CNC gépkezelı tanfolyam volt, ugyanakkor 13 kurzus egy-egy fıs létszámmal valósult meg. A tanfolyamok átlagos (létszámmal súlyozott) óraszáma 571 volt, ez több mint egynegyedével meghaladta az elızı év azonos idıszaki adatot (447). Míg a 2007. I. félévben befejezıdött tanfolyamok közül mindössze egynek az óraszáma érte el az ezret, addig a vizsgált idıszakban 10 tanfolyamé is, melyek közül a leghosszabb az 1360 órás szociális gondozó kurzus volt. A másik végletet a 136 órás „C” kategóriás hatósági jogosítványt és belföldi árufuvarozói képzettséget nyújtó tanfolyam jelentette. A képzést befejezık 26%-a nyelvi képzésben vett részt, 19,6%-a fémipari hiányszakmát (NCCNC gépkezelı, forgácsoló, hegesztı) tanult. A végzıs hallgatók 24,3%-a olyan egyszerőbb szakképesítést szerzett meg, amely nem igényelt különösebb elıképzettséget (fakitermelı, virágkötı, takarító, könnyőgép-kezelı, konyhai kisegítı, szállodai szobaasszony).

2


2008. I. félév

Említésre méltó arányt képviseltek még a társadalombiztosítási ügyintézı (5,9%), a számítástechnikai (5,9%), illetve a szociális gondozó és ápoló (5,9%) kurzuson részt vettek. Az ajánlott képzéseket befejezık között az egy évvel korábbihoz hasonlóan a nık szerepeltek többségben: arányuk 57,2%-ot tett ki, 2,2 százalékponttal kevesebbet, mint a 2007. I. félévben véget ért kurzusokon résztvevık esetében. A képzéseket befejezık iskolázottsági összetételét vizsgálva látható, hogy a középiskolai érettségivel rendelkezık aránya az elızı Az ajánlott képzést befejezettek iskolai végzettség év azonos idıszakához képest 7,1%szerinti összetétele ponttal 40,8%-ra emelkedett. 8 általánosnál egyetem fıiskola Ugyanakkor a legfeljebb általános kevesebb 1,8% 7,9% 0,3% 8 általános gimnázium iskolát végzettek aránya csaknem ilyen 26,4% 17,3% mértékben 26,7%-ra csökkent. A szakmunkás végzettséggel tanulmányokba kezdık 22,8%-os, illetve a technikum diplomások 9,7%-os aránya alig 3,9% szakmunkásváltozott az egy évvel korábbihoz képzı szakközépképest. A képzést befejezettek körében a 20,6% iskola szakiskola 19,6% 2,2% legfeljebb általános iskolát végzettek 20, a szakmunkások 10 százalékponttal alacsonyabb arányt képviseltek, mint az összes álláskeresı között. A tanfolyami részvevık életkor szerinti megoszlása alapján – a korábbiakhoz hasonlóan – a fiatalabb korosztályba tartozók vállalják legszívesebben a képzési lehetıségeket, és tanulási hajlandóság az életkor elırehaladtával fokozatosan csökken. A tárgyidıszaki adatok alapján 48,5%-os volt a 30 évnél fiatalabbak hányada, a 30-39 év közöttieké 26,8%-ot, a 40-49 éves korcsoportba tartozóké 17,3%-ot, az ennél idısebbeké pedig már csak 7,4%-ot tett ki. Az egy évvel korábbihoz képest ajánlott képzést befejezettek korösszetételében 9,2 százalékponttal nıtt a 40 év alattiak részesedése. A 2008. I. félévben az egyes megyékben ajánlott képzést befejezettek száma nem mutatott jelentıs különbséget: 214 fıt (35,9%) a Baranya megyei, 196 fıt (32,9%) a Tolna megyei, 186 fıt (31,2%) pedig a somogyi kirendeltségeken regisztráltak. Az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva Baranya megyében nyolcszorosára emelkedett, míg Somogyban 23%kal mérséklıdött a résztvevık száma, Tolna megyében pedig alig történt változás. A munkaügyi központ által – a tanfolyamok befejezıdését követı 3 hónap eltelte után – kiküldött kérdıíveket a megkeresettek 53,5%-a juttatta vissza. Az összesített eredmények alapján a válaszadók 47,3%-a helyezkedett el, ami 17,8 százalékpontos javulást jelentett az egy évvel korábbi arányhoz képest, és ezzel az országos átlagot is kissé (0,5 százalékponttal) meghaladta a régió mutatója. A vizsgált idıszakban képzést befejezı és követéskor munkában álló személyek 73,5%-a az újonnan megszerzett képzettségének megfelelı munkakörben helyezkedett el. Arányuk 8,6 százalékponttal volt több a 2007. I. félévinél, ugyanakkor az országos adathoz képest 7,6 százalékpontos elmaradás tapasztalható e tekintetben.

3


2008. I. félév

A 2008. I. féléve folyamán befejezıdött ajánlott tanfolyamok esetében tapasztalt kedvezıbb átlagos elhelyezkedési arány hátterében döntıen az áll, hogy a kurzusok között kisebb arányban szerepeltek az alacsony iskolázottságú, hátrányos helyzető rétegek számára indított felzárkóztató képzések, ezzel szemben számos a munkaerıpiacon keresettebb szakmát nyújtó tanfolyam ért véget. A vizsgált ajánlott képzések közül a munkában állók hányada a fémipari szakmák esetében volt a legkedvezıbb: átlagosan 68,4%, ezen kívül egy szakács és egy kis létszámú projektmenedzser tanfolyam esetén haladta meg az 50%-ot. A nyelvi képzések egyenként igen változatos eredményeket mutattak, de összességében a válaszadók pontosan fele tudott elhelyezkedni, ugyanilyen arányt mutattunk ki a szociális gondozó képzések, valamint egy bádogos és egy kımőves tanfolyam esetében is. Az elhelyezkedettek aránya 43% körüli volt a társadalombiztosítási ügyintézı és a cipıfelsırész-készítı képzések résztvevıi körében. A zömében alacsony iskolázottságúak részvételével indított „egyszerőbb foglalkozások”-ra felkészítı tanfolyamok átlagos eredményessége 33,8%-os volt. Ebbıl a könnyőgépkezelık (50%) és a konyhai kisegítık (43,8%) viszonylag keresettebbek voltak a munkaerıpiacon, de a virágkötık (20%), a takarítók (23,5%), a szállodai szobaasszonyok (33,3%) és a favágók (35,7%) kevesebb sikerrel jártak. A két számítástechnikai képzés résztvevıinek átlagos elhelyezkedési mutatója mindössze 22,7%-ot tett ki. Az elhelyezkedési arányok alakulása az ajánlott képzésbıl kikerülıknél (%) 2007. I. félév

60,0

2008. I. félév

2007. I. félévi átlag: 29,5%


50,0 40,0 30,0 20,0 54,0

42,3

45,5

46,3

45,6

59,5

48,8

49,0

44,4

42,3

48,0

43,6

50,5

10,0 33,0

27,6

25,6

31,0

26,8

50,0

30,4

33,3

31,0

30 év alatt

30-39 éves

40-49 éves

20,9

23,5

33,1

26,1

0,0 Férfi

Nı

Nemek szerint

Legfeljebb általános iskola

SzakKözépiskolai Felsıfokú munkásérettségi végzettség képzı, szakiskola Iskolai végzettség szerint

Korcsoportok szerint

50 éves és idısebb

Baranya megye

Somogy megye

Tolna megye

Megyék szerint

A képzést befejezık munkában állási arányait tekintve megállapítható, hogy a vizsgált idıszakban is a férfiak voltak eredményesebbek, nekik 54,0%-ban, míg a nıknek 42,3%-ban sikerült munkaviszonyt létesíteniük. Mindkét nemhez tartózók munkában állási mutatója javult az elızı évihez képest, amely a férfiakat érintette jelentısebb mértékben, elsısorban annak köszönhetıen, hogy a hiányszakmákban kizárólag ık voltak érintettek. Az elmúlt években tapasztaltakhoz hasonlóan a vizsgált idıszakban végzettek esetében is a diplomásoknak sikerült a legnagyobb arányban (59,5%) munkába állniuk a képzés befejezıdését követıen. Ugyanakkor – az egy évvel korábbi mutatókkal ellentétben – az ennél alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezık munkában állási mutatóiban nem fedezhetünk fel jelentıs különbségeket, a szakmunkások, az érettségizettek és az alacsony iskolázottságúak körében is 45-46%-os volt az elhelyezkedettek aránya. 4


2008. I. félév

Az egy évvel korábbi adatokkal összehasonlítva mind a négy iskolázottsági szinthez tartozók mutatója javult: legkevésbé a diplomásoké (9,5 százalékponttal), legnagyobb mértékben pedig az általános iskolát (vagy azt sem) végzetteké (19,9 százalékponttal). A korcsoportok szerinti elhelyezkedési arányokat tekintve megállapítható, hogy a 30 év alattiak és a 30-39 éves korcsoportba tartozók tudtak legmagasabb arányban munkaviszonyt létesíteni (48,8, illetve 49,0%), míg a 40-49 év közöttiek és az 50 évesek és ennél idısebbek kevésbé voltak sikeresek: a mutató értéke az elıbbiek esetében 44,4%-os, utóbbiaknál 42,3%os volt. Az egy évvel korábbi elhelyezkedési arányokhoz viszonyítva mind a négy korcsoportra kiterjedı javulás tapasztalható, mely 21,4 százalékpontos értékkel a legidısebb korosztályba tartozókat érintette a leginkább, de az ennél fiatalabb korcsoportokba tartozók mutatójának növekedése is legalább 13 százalékpontos volt. Tolna megyében minden második (50,5%) képzést befejezı munkaviszonyban állt a vizsgálat idıpontjában, Baranya megyében ez az arány 48%-os, Somogyban pedig 43,6%-os volt. Az elhelyezkedési arány a 2007. I. félévihez viszonyítva Somogy megyében 10,5 százalékponttal növekedett, míg Baranya és Tolna megyékben több mint 24 százalékponttal lett kedvezıbb. A tárgyidıszakban befejezıdött ajánlott képzésekhez 335,6 millió Ft támogatás került folyósításra, amelynek alig 40%-át (131,3 millió Ft-ot) tette ki a tanfolyami díj, a támogatás nagyobb része keresetpótló juttatásként került kifizetésre. A képzési költségeket a tanfolyamok induló létszámára vetítve az egy fıre jutó támogatás összege 539,6 ezer Ft volt, 1,7-szer több az egy évvel korábbinál. Az egy fıre jutó támogatásból a tanfolyami díj átlagosan 211,1 ezer Ft-ot tett ki, ami 26,9%-os növekedést jelentett a 2007. I. félévihez képest. Ezt a hosszabb tanfolyamok nagyobb aránya okozta, hiszen az egy fı, egy órájára jutó átlagos tanfolyami költség összege (370 Ft/fı/óra) minimális mértékben csökkent egy év alatt. A fajlagos költség emelkedésének hátterében elsısorban a keresetpótló juttatásként kifizetésre került összeg növekedése áll, amelynek havi mértékét a képzésben történı részvétel ösztönzése céljából 2007. január 1-jétıl a minimálbér 60%-áról annak teljes összegére emelték. A jelenleg vizsgált tanfolyamok mindegyike ez idıpont után indult, míg 2007. I. félévében befejezıdött képzések között még mindössze egyetlen ilyen volt. Ebbıl adódott, hogy a keresetpótló juttatásra és – kisebb részben az egyéb költségtérítésekre – kifizetett támogatás egy fıre esı összege 2,2-szeresére emelkedett egy év alatt. Az országos adatokkal összevetve a dél-dunántúli régióban az egy fıre jutó támogatás összege 24%-kal magasabb volt. Ezen belül az egy fıre jutó tanfolyami díj 36%-kal, az átlagos óradíj pedig 21%-kal haladta meg az országos átlagot. A tárgyidıszakban 12 olyan ajánlott képzés fejezıdött be (134 fı részvételével), amelyek esetében a tanfolyami díj nem a munkaügyi központ decentralizált keretébıl került kifizetésre. Ebbıl 7 a TÁMOP 1.1.2 intézkedésén belül került finanszírozásra, 4 a közszférából elbocsátottak számára indított, egy pedig az Equal program keretein belül valósult meg. Baranya megye négy, Somogy két tanfolyammal volt érintett, míg Tolna megyében hat ilyen kurzus ért véget. 2007 I. féléve folyamán csak öt olyan ajánlott kurzus fejezıdött be (38 résztvevıvel), amelyeken a megyei munkaügyi központok támogatása a keresetpótló juttatás és az utazás támogatására korlátozódott, ebbıl 4 a Herbal Network programhoz kapcsolódott. 5


2008. I. félév

Amennyiben az 1 fıre esı és az 1 órára jutó tanfolyami díj számításánál figyelmen kívül hagyjuk azon személyeket, akiknek a tanfolyami díja nem a munkaügyi központok decentralizált keretébıl lett finanszírozva, akkor az elıbbi mutató értéke 269 ezer Ft/fıt, az utóbbié pedig 412 Ft/fı/órát tett ki, ami sorrendben 49%-kal, illetve 1,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbi adatot. A tárgyidıszakban befejezıdött képzések esetében a követéskor munkában állókra fejenként átlagosan 1189,7 ezer Ft támogatás jutott, 7,6%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. Ez kizárólag a fajlagos költségek nagymértékő növekedésével indokolható, hiszen a munkában állási arány jelentısen javult. Az elhelyezkedettekre jutó ráfordítás összege régiónkban mintegy ötödével meghaladta az országos átlagot.

Elfogadott képzés Elfogadott képzések keretében 2008. I. félév folyamán 309-en fejezték be tanulmányaikat, ami mindössze 1 fıvel volt több az elızı év azonos idıszaki létszámnál. A vizsgált idıszakban véget ért tanfolyamok esetében 5,2%-os volt a lemorzsolódók hányada, ami az egy évvel korábbit 0,3, az ajánlott képzésnél tapasztaltat pedig 1 százalékponttal haladta meg. 2008. I. félév során 103 tanfolyam fejezıdött be, átlagosan 3 fıs létszámmal. A kurzusok száma 16-tal meghaladta az egy évvel korábbit, ugyanakkor a résztvevık átlagos száma 1 fıvel csökkent. Az egyes tanfolyamok nyitólétszáma 1 és 20 fı között szóródott, de a résztvevık száma csak öt kurzus esetében érte el a 10 fıt, tehát az elızı év azonos idıszakihoz képest erısödött az elfogadott képzések „egyéni” jellege. A tanfolyamok átlagos (létszámmal súlyozott) óraszáma 350 volt, 25 órával kevesebb, mint 2007 I. félévében. A legrövidebb egy 35 órás jármővezetıi képesítést nyújtó kurzus volt, legmagasabb óraszámban (1335 óra) pedig szociális ápolókat képeztek. Az elfogadott képzést befejezettek harmada jármővezetıi, 14,2%-a kereskedı képesítést szerzett, míg 8,7%-uk nyelvi képzésen vett részt. A végzettek 6,8%-a pénzügyi ügyintézı, 5,2%-a biztosítási ügyintézı, 4,9%-uk pedig pályázatíró és projektmenedzser képesítésre tett szert. Az említett képesítéseket megszerzık tették ki a képzést befejezettek közel háromnegyedét. Az elfogadott képzést befejezettek iskolai végzettség szerinti összetétele

gimnázium 16,5%

fıiskola 6,5%

egyetem 1,0%

8 általánosnál kevesebb 0,7%

8 általános 18,4%

technikum 4,5%

szakközépiskola 18,8%

szakiskola 1,6%

szakmunkásképzı 32,0%

A tárgyidıszakban elfogadott képzést befejezık körében az általános iskolát (vagy azt sem) végzettek aránya 19,1%-os, a szakmunkásoké 33,6%-os, az érettségivel rendelkezıké 39,8%os volt, a diplomások pedig 7,5%-ot képviseltek. Az egy évvel korábbihoz viszonyítva kismértékben nıtt az alacsony iskolázottságúak és a szakmunkások aránya, míg az ennél magasabb iskolázottsági szinthez tartozóké mérséklıdést mutatott.

6


2008. I. félév

Az ajánlott képzés megoszlásaihoz képest a legfeljebb 8 általánost végzettek aránya 7,6 százalékponttal alacsonyabb, míg a szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezıké 10,8 százalékponttal magasabb volt az elfogadott képzési formában végzettek körében. Az elfogadott képzéseket befejezettek mintegy fele (49,2%-a) 30 évnél fiatalabb volt, a 30-39 éves korcsoportba tartozók pedig közel egyharmados (32%-os) arányban képviseltették magukat. Ebbıl adódóan a résztvevık mindössze 18,8%-a töltötte be a 40. életévét. (Az 50 évesek és idısebbek aránya mindössze 4,2% volt.) Az egy évvel korábban végzettek korösszetételéhez viszonyítva a jelenlegi vizsgálat idején a 30 évnél fiatalabbak 8,6 százalékponttal nagyobb hányadot tettek ki az összlétszámon belül, míg az ennél idısebbek részvétele mérséklıdött. A változások eredményeként a 40 év alattiak 5,9 százalékponttal kisebb hányadot képviseltek ebben a körben, mint az ajánlott képzések érintettjei körében. Az elfogadott képzésbıl kikerülık nemek szerinti megoszlása az egy évvel korábbinál kiegyensúlyozottabban alakult, hiszen a vizsgált idıszakban 52,8%-os volt a nık aránya a 2007. I. félévében tapasztalt 60,7%-kal szemben. A vizsgált idıszakban a legtöbben (138 fı) Tolna megyében végeztek az elfogadott kurzusokon. Baranya megyében 114 fı, Somogyban pedig mindössze 57 fı volt a tanulmányaikat befejezık száma. A 2007. I. félévi létszámokkal összevetve Baranya megyében több mint ötszörösére emelkedett, míg Tolna megyében alig több mint felére esett vissza a létszám, Somogyban pedig a kevés érintett is 42,5%-os növekedést jelentett. A kiküldött kérdıívet 192-en juttatták vissza számunkra, így a válaszadási arány 62,1%-os lett, 5,6 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A visszaküldött kérdıívek alapján a válaszadók 54,2%-ának sikerült munkaviszonyt létesítenie, melynek során 86,5%-uk az újonnan megszerzett képesítését hasznosítani is tudja. Az elıbbi mutató tekintetében 10,5%pontos javulás, utóbbi vonatkozásában pedig minimális (0,3%-pontos) csökkenés következett be az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Az országos mutatókkal összehasonlítva az elhelyezkedési arány 1,7, a szakirányban foglalkoztatottak hányada pedig 0,5 százalékponttal magasabb volt a dél-dunántúli régióban. Az elfogadott képzések munkában állási mutatói 2007. és 2008. elsı felében is kedvezıbbek voltak az ajánlott képzésben résztvevıkénél. (%)

Az elhelyezkedési arányok alakulása az elfogadott képzésbıl kikerülıknél

80,0 2007. I. félév

2008. I. félév



70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0

52,9

55,2

50,8

39,8

Férfi

Nı

46,9

65,0

53,2

38,1

39,3

52,1


SzakKözépiskolai Felsıfokú munkásérettségi végzettség képzı, szakiskola

41,5

37,5

46,4

61,7

64,0

60,0

42,4

47,8

37,9

41,7

30 év alatt

30-39 éves

40-49 éves


56,5 78,6

65,9 45,5

46,3 39,9

0,0

Nemek szerint

Iskolai végzettség szerint


7

Baranya megye

Somogy megye

Megyék szerint

Tolna megye


2008. I. félév

Az egy évvel korábbival ellentétben idén a nık voltak sikeresebbek, 55,2%-uk tudott elhelyezkedni a képzés befejezıdését követı 3 hónapon belül, a férfiak körében mért 52,9%kal szemben. A 2007. I. félévihez képest a nık munkában állási mutatója 15,4, a férfiaké pedig csak 2,1 százalékponttal javult. Az elfogadott képzést befejezık és a kérdıívet visszaküldık iskolázottsági adatait alapul véve megállapítható, hogy – hasonlóan az egy évvel korábbihoz – a szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezık voltak a leginkább eredményesek a munkaviszony létesítés terén, 65%-uk minısült foglalkoztatottnak a vizsgálat idıpontjában. A középiskolai érettségivel rendelkezıknek 53,2%-a, az általános iskolát (vagy azt sem) végzetteknek 46,9%-a, a diplomásoknak pedig 38,1%-a létesített munkaviszonyt a vizsgálat idıpontjában, mindhárom munkában állási arány elmaradt az átlagtól. Az elhelyezkedési arány mindegyik iskolázottsági szint esetében javult, legkevésbé a felsıfokú végzettségőeké (0,6 százalékponttal), legnagyobb mértékben pedig a szakmunkásoké (12,9 százalékponttal). A követéskor munkaviszonyban állók aránya a 30 év alattiak körében 46,4%, az ennél idısebbek körében viszont 62,1% volt. Az egy évvel korábbi adatokhoz képest valamennyi korcsoportban javultak a munkában állási mutatók, de míg a 30 évesnél fiatalabbak körében csak 4%-ponttal, addig a többi korcsoport átlagát tekintve 17,7%-ponttal. Az átlagos elhelyezkedési arány a jármővezetıi képzéseken résztvevık körében 57,6%, a kereskedelmi tanfolyamok esetében 60,6% volt, hasonlóan kedvezı (57,1%-os) eredményessége volt a pénzügyi ügyintézı tanfolyamnak is. Ugyanakkor a nyelvi képzések, a biztosítási ügyintézı és a pályázatíró, projektmenedzser tanfolyamok mutatója 30% alatti volt. Megyénként vizsgálva megállapítható, hogy legkisebb létszámmal képviseltetett Somogy megyei résztvevık létesítettek munkaviszonyt a legmagasabb arányban (65,9%), és ugyanitt tapasztalható a legjelentısebb mértékő javulás az egy évvel korábbihoz képest. Baranyában a képzést befejezık 56,5%-a, míg Tolna megyében 46,3%-a helyezkedett el a képzést követı 3 hónapon belül. E mutató értékében Baranya megyében 22,1 százalékpontos csökkenés, Tolnában pedig 6,4 százalékpontos javulás következett be a 2007. I. félévi értékekhez viszonyítva. (Baranyában 2007. I. félévben mindössze 14 válaszadó adataival számolhattunk.) A vizsgált idıszakban véget ért elfogadott képzésekkel összefüggésben összesen 82,5 millió Ft összegő támogatás folyósítására került sor. A kifizetések 52,3%-át (43,1 millió Ft-ot) a tanfolyami költség tette ki, a fennmaradó rész pedig a képzésben részvettek keresetpótló juttatására, illetve az egyéb költségtérítésekre lett kifizetve. Az egy fıre jutó támogatás összege átlagosan 253,2 ezer Ft volt, ami az egy évvel korábbi összeget 46,8%-kal haladta meg, és az országos átlagnál is 10,5%-kal magasabb volt. Az elfogadott és az ajánlott képzések 1 fıre esı támogatásait összehasonlítva megállapítható viszont, hogy az elfogadott képzések fajlagos mutatója mindössze 47%-a volt az ajánlott képzés mutatójának. Az elfogadott képzések tanfolyami díjához nyújtott támogatás egy fıre jutó átlagos összege 132,3 ezer Ft/fı volt, ha ezt elosztjuk az átlagos óraszámmal 378 Ft/fı/óra-t kapunk. Elıbbi összeg 37,4%-kal, utóbbi 27,7%-kal haladta meg a 2007. I. félévi értéket.

8


2008. I. félév

A befejezıdött tanfolyamok közül a vizsgált idıszakban 6 esetében a munkaügyi központok támogatása a keresetpótló juttatásra és az egyéb költségtérítésekre terjedt ki, a tanfolyami díj más forrásból került finanszírozásra. 2007. azonos idıszakában nem fejezıdött be ilyen tanfolyam. Ha az e kurzusokon résztvevı 9 fıt figyelmen kívül hagyjuk a fajlagos mutatók számításánál, akkor az 1 fıre esı tanfolyami díjnál 41,3%-os, az átlagos óradíj esetében pedig 32,8%-os emelkedést tapasztalhatunk az egy évvel korábbihoz képest. A vizsgált képzési formában egy elhelyezkedett személyre – az egy évvel korábbinál 18,7%kal magasabb – 493,1 ezer Ft támogatás jutott, amely az országos átlagnál is 6,7%-kal több volt. Ez az összeg azonban csak 41,4%-a volt az ajánlott képzésnél számítottnak.

Munkaviszonyban állók képzése Tárgyidıszakban 173 – korábban munkaviszony melletti képzésben résztvett – személy esetében járt le a munkáltató továbbfoglalkoztatási kötelezettsége. Létszámuk 24,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A legtöbb támogatásban résztvevı (114 fı) Baranya megyei volt, míg Somogy megyébıl 39 fı, Tolnából pedig mindössze 20 fı került támogatásra. Az egy évvel korábbihoz képest a támogatottak száma Tolna megyében 66,7%-kal, Somogyban 30%-kal emelkedett, míg Baranya megyében 17,5%-kal lett több. A munkaviszonyban állók képzésének monitoring eredménymutatói jóval kedvezıbbek, mint az álláskeresıkkel feltöltött tanfolyamokénak, ami elsısorban abból adódik, hogy a munkáltató olyan szakirányt határoz meg, amely valóban fontos a mőködéséhez, másrészt célszerően olyan személyeket von be a képzésbe, akiket hosszabb távon is foglalkoztatni szándékozik. A kiküldött kérdıíveket a megkeresett munkáltatók 86,7%-a juttatta vissza, melyek alapján a képzést befejezett dolgozók 90%-a a vizsgálat idején az eredeti munkáltatónál állt alkalmazásban. A mutató értéke 10,4 százalékponttal kedvezıbben alakult az egy évvel korábbinál, ugyanakkor 0,9 százalékponttal elmaradt az országos átlagtól. Megyénként tekintve a továbbfoglalkoztatási arányokat megállapítható, hogy Tolna megyében valamennyi személyt továbbfoglalkoztatták, míg Somogyban 89,7%-os, Baranya megyében pedig 87,9%-os volt a mutató értéke. Az egy évvel korábbi értékekhez képest Tolna megyében nem történt változás, Baranya megyében 10,8, Somogyban pedig 10,4 százalékpontos javulás következett be. Ennél a képzési formánál a felmerülı költségeket a munkaügyi központok a munkaadókkal közösen viselik, így a fajlagos támogatás összege relatíve alacsony. A tárgyévben lejárt továbbfoglalkoztatású képzések 18,3 millió Ft támogatással valósultak meg. Ez az összeg csak a tanfolyami díjhoz nyújtott hozzájárulást foglalja magában. Az egy fıre jutó támogatás átlagosan 104,7 ezer Ft-ot tett ki, 35,2%-kal alacsonyabbat a 2007. I. félévinél.

9


2008. I. félév

A követéskor munkában állókra fejenként átlagosan 117,7 ezer Ft támogatás jutott, ami a költségek csökkenése és a magasabb elhelyezkedési arány miatt 43,7%-kal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. A dél-dunántúli adat az 1 fıre jutó támogatás esetében 17,1%-kal, a munkában állókra jutó támogatás vonatkozásában pedig 15,9%-kal volt alacsonyabb az országos átlagnál.

A Pécsi Regionális Képzı Központ által szervezett tanfolyamok A vizsgált idıszakban a Pécsi Regionális Képzı Központ elkülönített képzési kerete terhére szervezett tanfolyamok közül a dél-dunántúli régió három megyéjében – az elızı évinél 8-cal kevesebb – összesen 55 zárult le. A tanfolyamokat 872 álláskeresı végezte el, a létszám így 12,6%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A lemorzsolódás 5,1%-os mértékő volt, tehát nem mutatott érdemi eltérést a decentralizált keretbıl finanszírozott képzésekhez képest. A befejezıdött tanfolyamok átlagos létszáma 17 fı, átlagos (létszámmal súlyozott) óraszáma pedig 563 óra volt. Elıbbi érték azonos a 2007. I. félévi adattal, utóbbi pedig 7,1%-kal mérséklıdött. A 2008. I. féléve folyamán véget ért tanfolyamok között 9 olyat találhatunk (egy évvel korábban 14-et), ahol az összes óraszám meghaladta az ezret. Ezek közül a legmagasabb óraszámban (1350 óra) nıi ruha készítıket, illetve szociális gondozó és ápolókat képeztek, míg a másik végletet a hátrányos helyzetőek részére indított 60 órás felzárkóztató kurzusok jelentették. A képzést befejezık iskolázottsági összetételét tekintve megállapítható, 8 általános szakmunkáshogy a legnagyobb hányaduk (35,4%) 32,6% képzı legfeljebb általános iskolát végzett. Az 8 általánosnál 22,7% kevesebb elızı év azonos idıszakához képest 2,8% 8,9%-ponttal növekedett ez az arány, és csaknem ugyanilyen mértékben haladta meg a munkaügyi központ forrásaiból egyetem szakiskola 0,7% finanszírozott ajánlott képzéseknél 1,5% gimnázium technikum tapasztaltat. Ennek oka, hogy a 2008. I. 15,0% szakközép4,1% iskola fıiskola félévben lezárult tanfolyamok jelentıs 15,9% 4,7% része irányult az alacsony iskolázottságúak „felzárkóztatására”, szakképesítéshez segítésére: 7-8. osztály, fakitermelı, hulladék-győjtı, parkgondozó, kosárfonó, könnyő-, illetve nehézgép-kezelı kurzusok. A PRKK által szervezett ajánlott képzést befejezettek iskolai végzettség szerinti összetétele

A tanfolyami résztvevık száma alapján jelentıs súlyt képviseltek a számítástechnikai (15,3%), a vendéglátóipari (13,7%), a fémipari (7,5%) és a nyelvi képzések is. A tanfolyamokon résztvevık nem szerinti megoszlása az egy évvel korábbinál kiegyensúlyozottabban alakult, mivel jelen vizsgálat idején a férfiak aránya 50,8%-os volt, 10,9 százalékponttal magasabb, mint 2007. I. félévében.

10


2008. I. félév

A kurzusokon résztvevık több mint fele (51%) a 30 évnél fiatalabbak közül került ki. A 30-39 évesek 25,2%-ot, a 40-49 éves korosztályba tartozók 18%-ot, az ennél idısebbek pedig 5,8%ot képeztek az összlétszámon belül. Az egy évvel korábbihoz képest a legidısebb korcsoportba tartozók hányada mérséklıdött (3,4%-ponttal), míg az ennél fiatalabbaké emelkedett. A tanfolyamokat befejezettek közül 325 fıt a Baranya megyei, 337 fıt a Somogy megyei, 210 fıt pedig a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségeken tartottak nyilván a programba kerülést megelızıen. A 2007. I. félévi létszámokhoz képest mindössze a Tolna megyei résztvevık száma gyarapodott (46,9%-kal), míg a baranyaiaké 27,6%-kal, a Somogy megyeieké pedig 17%-kal kevesebb lett. A kiküldött kérdıívekre a képzést befejezettek 51,5%-a adott választ, melyek alapján – a 2007. I. félévinél 3,7 százalékponttal magasabb arányuknak – 43,9%-uknak sikerült elhelyezkednie a képzés befejezését követıen. Az munkaviszonyban állók 71,6%-a az újonnan megszerzett képesítését hasznosítja is munkája során. A munkaügyi központok által szervezett ajánlott képzés eredményeivel összehasonlítva a PRKK-s tanfolyamokon végzettek körében a munkában állók aránya 3,4 százalékponttal, a megszerzett képesítést hasznosítóké pedig 1,9 százalékponttal alacsonyabb volt.

(%)

Az elhelyezkedési arányok alakulása a Pécsi Regionális Képzı Központ ajánlott képzéseibıl kikerülıknél

60,0 2007. I. félév

2008. I. félév



50,0 40,0 30,0 20,0 10,0

44,0

43,7

37,8

41,6

Férfi

Nı

33,9 39,6

47,8

34,7

46,9

43,0

51,5 45,1

46,5

48,6

41,9

35,1

30 év alatt

30-39 éves

31,9

44,4

44,1

37,5

44,4

44,4

44,8

37,7

41,2

33,3

0,0

Nemek szerint


SzakKözépiskolai Felsıfokú munkásérettségi végzettség képzı, szakiskola Iskolai végzettség szerint

40-49 éves



Baranya megye

Somogy megye

Tolna megye

Megyék szerint

A tárgyidıszakban befejezıdött képzéseken végzettek körébıl a férfiak kissé nagyobb arányban létesítettek munkaviszonyt a képzést követıen, 44%-os mutatójuk mindössze 0,3 százalékponttal haladta meg a nıkét. Az egy évvel korábbi adatokhoz képest a férfiak munkában állási aránya 6,2, míg a nıké 2,1 százalékpontos javulást mutatott. Iskolai végzettség alapján – hasonlóan a munkaügyi központok decentralizált keretébıl finanszírozott képzéseknél tapasztalthoz – a diplomások voltak a legsikeresebbek a munkaerı-piacon, 51,5%-uk létesített munkaviszonyt. A szakmunkás-bizonyítvánnyal, illetve a középiskolai érettségivel rendelkezık munkában állási mutatói (47,8, illetve 46,9%) is átlagot meghaladó mértékőek voltak. Ezen képzések esetén is a legfeljebb általános iskolát végzettek bizonyultak a legkevésbé eredményeseknek, alig több mint harmaduk tudott a képzést követıen munkába állni. Ez utóbbiak mutatója 5,7 százalékponttal romlott, míg a többi iskolázottsági szinthez tartozóké javult, legnagyobb mértékben (13,1 százalékponttal) a szakmunkásképzıt, szakiskolát végzetteké. 11


2008. I. félév

A munkaviszonyt létesítık aránya a 40-49-éves korosztályban volt a legkedvezıtlenebb (31,9%), a többi korcsoportba tartozóké átlagot meghaladó mértékő volt: a 30 év alattiaké 46,5%-os, a 30-39 év közöttieké 48,6%-os volt, míg az 50 évesek és ennél idısebbeknek 44,1%-a helyezkedett el. Az egy évvel korábbi mutatókhoz képest a 40-49 éves korosztályba tartozók kivételével javultak a munkában állási mutatók. A Pécsi Regionális Képzı Központ tanfolyamait befejezettek körében az elhelyezkedési arány a Somogy megyei résztvevık körében volt a legmagasabb (44,8%). Ettıl csak egy hajszállal maradt el a baranyai mutató (44,4%), míg a Tolna megyében nyilvántartottak munkában állási aránya 41,2%-os volt. Az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva Baranyában változatlan maradt, Somogy megyében 7,1, Tolna megyében pedig 7,9 százalékponttal javultak az eredmények. A jelentısebb létszámmal képviseltetett „szakmacsoportok” közül a legjobb átlagos elhelyezkedési arányt (55,2%) a fémipari szakmák tanulása eredményezte, de a résztvevık legalább fele munkát talált a vendéglátóipari, a gépkezelıi, a számítástechnikai, illetve a pályázatírói képzések esetében is. (Az egyes tanfolyamok mutatói között nagy az eltérés csoporton belül is.) Jó eredményességgel zárult egy villanyszerelı és egy szociális gondozó tanfolyam is. Ezzel szemben nem hoztak közvetlen eredményt a hulladékgyőjtı és a kosárfonó képzések, és csak 25%-os, illetve 28,6%-os volt a munkában állók aránya a felzárkóztató, illetve a fakitermelı tanfolyamokon végzett válaszadók körében is. Az angol nyelvi képzések résztvevıi közül is csak minden negyedik tudott 3 hónapon belül elhelyezkedni.

Önfoglalkoztatást elısegítı bértámogatás 2007. január 1-jétıl a vállalkozóvá válás támogatása elnevezéső aktív eszköz megszőnt, helyét egy új támogatási forma vette át új szabályokkal. Ennek értelmében a munkaügyi központok által e célra nyújtott támogatást azok a személyek vehetik igénybe, akiket a munkaügyi központ legalább három hónapja álláskeresıként nyilvántart, vagy akik rehabilitációs járadékban részesülnek, és akik önmaguk foglalkoztatását egyéni vállalkozás keretében, gazdasági társaság tagjaként vagy mezıgazdasági ıstermelıként kívánják megoldani. E személyek számára többféle támogatás nyújtható, így 3 millió Ft-ig terjedı tıkejuttatás visszatérítendı vagy vissza nem térítendı formában, valamint legfeljebb hat hónap idıtartamra, havonta a kötelezı legkisebb munkabér összegéig terjedı támogatás, illetve e kettı kombinációi. Ezen felül támogatás nyújtható még a vállalkozói tevékenység folytatásához és megkezdéséhez szükséges szaktanácsadás költségeihez is. A monitoring rendszeren belül e támogatási forma nyomon követése jelenleg csak azon személyekre terjed ki, akik részére kizárólag a 6 hónapos, minimálbér összegő támogatás megállapítására került sor. A nyomon követés elıször a 2008. I. félévben befejezıdött támogatások esetében történt meg. 2008. I. féléve során 193 vállalkozásba kezdı álláskeresı támogatása fejezıdött be régiónkban, akik közül 81 fı Somogy megyei, 63 fı baranyai, 49 fı pedig Tolna megyei volt.

12


2008. I. félév

A támogatott személyek nemek szerinti megoszlása kiegyensúlyozottan alakult, hiszen a férfiak aránya 50,8%-os, a nıké pedig 49,2%-os volt. Iskolai végzettség szerinti összetételüket tekintve többségük (48,2%-uk) középiskolai érettségivel rendelkezett. A szakmunkás-bizonyítvánnyal vállalkozásba kezdık 30%-os hányadot képviseltek, a diplomások 14, az általános iskolát végzettek pedig 7,8%-os arányban szerepeltek a támogatottak között. A nyilvántartásban szereplı álláskeresık iskolázottsági adataival összevetve megállapítható, hogy a legfeljebb általános iskolát végzettek nagyon alacsony arányban kezdtek vállalkozásba, míg a közép- és felsıfokú végzettségőek regisztráltakon belüli hányaduk többszörösének megfelelı részt képviseltek. Életkor szerinti összetételüket vizsgálva az önállóvá válás terén a 30-39 éves korosztályba tartozók bizonyultak a legaktívabbnak 34,7%-os részesedéssel az összlétszámon belül. Ettıl csak kissé maradt el a 30 év alattiak 30%-os aránya. A 40-49 év közöttiek 21,8%-át, az 50 évesek és ennél idısebbek pedig 13,5%-át alkották a támogatásban résztvevıknek. Az érintettek 82,9%-a egyéni vállalkozó lett, 6,2%-a társas vállalkozást alapított, 5,7%-a társas vállalkozáshoz csatlakozott, 5,2% pedig ıstermelıvé vált. Vállalkozói tevékenységüket legnagyobb arányban az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás, illetve a pénzügyi közvetítés gazdasági ágakban indították meg (23,8, illetve 22,8%). A támogatásban részesültek 12,4%-a a feldolgozóiparban, 11,9%-a az építıiparban, 9,8%-a pedig a kereskedelemben kezdett tevékenykedni. 7,3%-uk vállalkozási profilja mezıgazdasági, 6,2%-uké pedig az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágazatban végzett tevékenység volt. A megkeresett 193 személy közül 125-en juttatták vissza a kiküldött adatlapot a munkaügyi központhoz, így a válaszadási hajlandóság 64,8%-os lett. A megkeresés idején a vállalkozásoknak átlagosan még 76,8%-a mőködött a régióban, ez 5,3 százalékponttal elmaradt az országos átlagtól. A korábban vállalkozóvá válás támogatás néven mőködtetett eszköz eredményessége lényegesen kedvezıbb volt, általában 85-95% között alakult az elızı években. A mutató romlása összefüggésben lehet azzal, hogy a régi támogatási formát csak a munkaügyi ellátásban (álláskeresési támogatásban) részesültek vehették igénybe, és e feltétel miatt nem kerülhettek be a támogatásba a hosszabb ideje munkanélküli személyek. A Tolna megyében támogatásban részesülteknek sikerült legnagyobb arányban fenntartaniuk vállalkozásukat (83,9%), míg Somogyban ez az arány 78,9%-os, Baranya megyében pedig csak 67,6%-os volt. A támogatás folyósítását követıen a vállalkozói tevékenységgel felhagyók aránya iskolai végzettség alapján az általános iskolát végzettek és a diplomások között volt az átlagosnál magasabb, életkort alapul véve pedig a 30 évnél fiatalabbak körében. A megszőnt vállalkozásokat nemzetgazdasági áganként tekintve a pénzügyi közvetítés gazdasági ágban, a kereskedelemben és a mezıgazdaságban volt tapasztalható leginkább a vállalkozások megszőntetése, vállalkozás típusa szerint pedig az egyéni vállalkozók és az ıstermelık körében. A követéses vizsgálatok során megkérdezésre kerül, hogy az önfoglalkoztatóvá váltak hogyan ítélik meg a munkaügyi központ által biztosított támogatást a vállalkozás elkezdésében, illetve, hogy milyennek látják vállalkozásuk jövıbeli kilátásait.

13


2008. I. félév

A támogatás megítélésére vonatkozó kérdésre a választ adóknak 49%-a nyilatkozott úgy, hogy a munkaügyi szervezettıl kapott anyagi segítség nélkül nem lett volna vállalkozó. 35%os volt azok aránya, akik a támogatás nélkül csak késıbb kezdték volna meg tevékenységüket, 16%-uk pedig a támogatás nélkül is vállalkozásba kezdett volna. A válaszolók 84%-ának tehát ösztönözte vállalkozóvá válását az ehhez nyújtott támogatásunk. A követéskor még tevékenykedı vállalkozóknak 9%-a látott reális lehetıséget vállalkozásának továbbfejlesztésére, 52%-uk úgy nyilatkozott, hogy vállalkozásuk egyelıre szinten tartásra képes. A válaszadók 39%-a azonban bizonytalannak látta vállalkozása jövıjét. Ez a támogatási forma alapvetıen az állástalanokból lett vállalkozók önfoglalkoztatását biztosítja, ebbıl eredıen többnyire alacsony az alkalmazottaik száma. A kérdıívet visszaküldı és a követéskor még mőködı 96 vállalkozó összesen 37 alkalmazottat foglalkoztatott, így az 1 mőködı vállalkozásra jutó alkalmazottak száma 0,39-et tett ki. A támogatásban részesült vállalkozóknak összesen 75,8 millió Ft kifizetésére került sor. Valamennyien hat hónapig kapták a minimálbér összegét, így 1 fıre havonta 65,5 ezer, a támogatás teljes idejére pedig 393 ezer Ft támogatás jutott. (A 2006-ig alkalmazott szabályok alapján a vállalkozóvá válási támogatás havi összege a munkanélküli járadék összegével egyezett meg, így az eszköz fajlagos költsége jóval alacsonyabb volt.) Ennek a fajlagos mutatónak az értéke 7,6%-kal meghaladta az országos átlagot. A követéskor még mőködı vállalkozások egy fıjére jutó támogatás összege a vizsgált idıszakban átlagosan 511,7 ezer Ft-ot tett ki, ami az országos adatnál 15%-kal magasabb volt.

Tartósan álláskeresık foglalkoztatását ösztönzı bértámogatás Bértámogatásban 2006. végéig azok a munkáltatók részesülhettek, amelyek olyan nyilvántartott álláskeresıt alkalmaztak, aki legalább hat hónapja a nyilvántartásban szerepelt (pályakezdık, illetve 45. életévét betöltött álláskeresık esetén 3 hónapja). A munkáltatóknak a támogatás feltételeként elıírt – legalább a támogatott foglalkoztatás idıtartamával megegyezı idıtartamú – továbbfoglalkoztatási kötelezettsége miatt az aktív eszköz hosszabb távú foglalkoztatási lehetıséget biztosított az abban résztvevık számára. A követéses vizsgálatba ennél az eszköznél azok kerültek be, akiknél a vizsgálat idıpontjában a kötelezı továbbfoglalkoztatás ideje is – három hónappal korábban – lezárult. 2008. I. féléve folyamán a dél-dunántúli régióban 174 tartósan állástalan kötelezı továbbfoglalkoztatása fejezıdött be, ami a támogatási forma átalakulása miatt alig több mint egytizede volt az egy évvel korábbinak (1565 fı). A követéses vizsgálat során megkérdezett munkáltatók a támogatott foglalkoztatásból kikerülıknek átlagosan 68,4%-áról adtak információt, melynek alapján 58%-os volt a véglegesített, támogatás nélkül tovább foglalkoztatottak aránya. A támogatás befejezését követı foglalkoztatási arány 4,7 százalékponttal kedvezıbb volt az országosnál.

14


2008. I. félév

A tartósan állástalanok foglalkoztatásának költségeihez 101,8 millió Ft támogatás folyósítására került sor, így egy fıre átlagosan 585 ezer Ft támogatás jutott, 73,3%-kal több az egy évvel korábbinál, de az országos adattól 4,7%-kal elmaradt. A vizsgált idıszakban a támogatásból kikerülık pénzügyileg támogatott foglalkoztatása átlagosan 10,2 hónapig tartott. A kötelezı továbbfoglalkoztatással együtt a folyamatosan munkában töltött idı 20,3 hónapot tett ki. Az egy hónapra jutó támogatás összege a pénzügyileg támogatott hónapokra átlagosan 59,3 ezer Ft-ot, a foglalkoztatás teljes idıtartamára pedig 29,7 ezer Ft-ot jelentett személyenként. A pénzügyileg támogatott hónapokra jutó 1 fıre esı összeg 21,6%-kal magasabb volt az egy évvel korábbinál, de az országos átlagtól 1,7%-kal elmaradt.

Hátrányos helyzetőek foglalkoztatását ösztönzı bértámogatás 2007. január 1-jét követıen a munkáltatók részére nyújtható bértámogatás a hátrányos helyzető személyek foglalkoztatását hivatott elısegíteni, vagyis azoknak a személyeknek a munkához jutását, akik olyan csoportokhoz tartoznak, amelyek a friss munkatapasztalat hiányából, a megváltozott munkaképességbıl, vagy más tartós hátrányból adódóan támogatás nélkül nem, vagy csak a többi munkavállalóhoz képest sokkal nehezebben találnak munkát. Támogatásként hátrányos helyzető személy foglalkoztatása esetében a munkabér és járuléka 50%-a, megváltozott munkaképességő személy alkalmazása esetén pedig a munkabér és járuléka 60%-a volt nyújtható egyévi idıtartamra. A munkáltatóknak a támogatás feltételeként legalább egyévi foglalkoztatást kellett vállalniuk. 2008. I. féléve folyamán összesen 1371 hátrányos helyzető személy támogatott foglalkoztatása fejezıdött be. E támogatási formában a dél-dunántúli régiót képezı megyék közül Baranyában részesültek a legtöbben (571 fı), ezt Somogy megye követte 411 fıs, majd Tolna megye 389 fıs létszámmal. A támogatott foglalkoztatásban részt vettek körében a nık voltak többségben (54%). A bértámogatásban részesültek 33,9%-a A tám ogatásban részesültek m egoszlása iskolai szakmunkásképzıt vagy szakiskolát végzettség szerint szakmunkásvégzett, 30,6%-a középiskolai érett8 általános képzı 28,1% ségivel rendelkezett, a diplomások pedig 32,3% 6,1%-ot tettek ki. A középiskolát végzettek együttesen 13, míg a diplomával rendelkezık 3 százalékponttal magasabb arányban szerepeltek, 8 általánosnál kevesebb szakiskola mint a nyilvántartott állományon belüli 1,3% 1,6% részesedésük. Ezzel szemben az egyetem szakközépgimnázium általános iskolát (vagy azt sem) 1,0% technikum fıiskola iskola 12,3% 4,5% 5,1% 13,8% végzettek támogatottak közötti 29,4%os aránya 17 százalékponttal elmaradt a nyilvántartott álláskeresın belül képviselt hányaduktól. 15


2008. I. félév

A vizsgált célcsoporton belül a 30 évnél fiatalabbak 33,5%-ot, a 30-39 év közöttiek 25,2%-ot, a 40-49 éves korcsoportba tartozók 17,2%-ot képviseltek. A jogszabályi kedvezményezettségbıl adódóan magas (24,1%) volt az 50 évesek és ennél idısebbek aránya. A hátrányos helyzető személyek bértámogatással történı foglalkoztatására valamennyi nemzetgazdasági ágban találhatunk példát. A támogatásban részesültek legnagyobb hányadát a feldolgozóiparban és a kereskedelemben alkalmazták (25,5, illetve 22,1%), de az építıiparban is 10%-ot meghaladó volt az arányuk (10,6%). A támogatottak 8,6%-a az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás gazdasági ágban, 7,3%-uk a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén, 7,1%-uk a mezıgazdaságban, 5,8%-uk pedig az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás területén állt alkalmazásban, míg a többi gazdasági ágban a bértámogatással foglalkoztatott álláskeresık aránya egyenként nem érte el a 4%-ot. A követéses vizsgálat során megkérdezett munkaadók a támogatott személyek 75,6%-áról nyújtottak információt számunkra. A kapott eredmények alapján elmondható, hogy a támogatásban részesültek 63,4%-a a foglalkoztatási kötelezettség lejártát követıen is ugyanannál a munkáltatónál állt munkaviszonyban, ami mintegy 2 százalékponttal kedvezıtlenebb volt az országos átlagnál. A foglalkoztatási kötelezettség lejártát követıen is tovább alkalmazottak arányát tekintve Somogy megye rendelkezett a legkedvezıbb mutatóval (71,1%), Baranya megyében 61,9%os, Tolna megyében pedig 56,3%-os volt a továbbfoglalkoztatási arány. A munkában állási arányt tekintve jelen vizsgálat idején a nık voltak eredményesebbek, 64,0%-os mutatójuk 1,3 százalékponttal haladta meg a férfiakét. A legfeljebb általános iskolát végzettek, illetve a diplomások tudták legkisebb arányban megtartani állásukat (52,8%, illetve 52,5%). A szakmunkás végzettségőek 65,3%-át véglegesítették, míg a középiskolában érettségizettek munkában állási aránya 73,5%-os volt. A 40-49 év közöttiek munkában állási aránya (56,8%) kissé elmaradt az átlagtól, ugyanakkor a 30 év alattiakat 64,2%-os, a 30-39 éves korosztályba tartozókat 65,0%-os, a legalább 50 éveseket pedig 65,1%-os hányadban foglalkoztatták támogatás nélkül is a munkáltatók. A követéses vizsgálat során a bértámogatást igénybevevı munkaadóktól megkérdezésre kerül, hogy milyen szerepet játszott a munkaügyi központtól kapott támogatás a hátrányos helyzetőek foglalkoztatására irányuló döntéseikben. A támogatás szerepérıl nyilatkozó munkáltatók legnagyobb része (36,9%) a támogatás nélkül késıbbre halasztotta volna a felvételt, míg a válaszadók 32,1%-a támogatás nélkül senkit sem alkalmazott volna. 10,7%-os volt azok aránya, akik a támogatás nélkül kevesebb munkavállalót foglalkoztatattak volna, ezzel szemben a munkáltatók 20,3%-a támogatás nélkül is alkalmazta volna az álláskeresıt. Az 1371 fı támogatott foglalkoztatásának összes költsége 822,1 millió Ft-ot tett ki, így egy fıre átlagosan 599,7 ezer Ft támogatás jutott, ami kissé (2,2%-kal) alacsonyabb az országos átlagnál. A válaszadók körében egy hónapra esı támogatási összeg 51,2 ezer Ft volt személyenként, ami 1%-kal elmaradt az országostól. Az egy véglegesített dolgozóra vetített átlagos támogatás 946,6 ezer Ft-ot kitevı összege hasonló volt az országos átlaghoz. 16


2008. I. félév

Közhasznú foglalkoztatás A közhasznú foglalkoztatás az egyik legnagyobb létszámot lekötı aktív eszköz, melynek fı funkciója, hogy ha átmeneti idıre is, de munkához, jövedelemhez juttassa az elsıdleges munkaerıpiacon önállóan elhelyezkedni képtelen hátrányos helyzető álláskeresıket. A vizsgálat – a többitıl eltérıen – ennél az eszköznél a tárgyidıszakban közhasznú foglalkoztatásban résztvevık érintett létszámára irányul, és nem pedig a támogatásból kilépıkre vonatkozik. A szükséges adatokat nem kérdıíves megkeresésbıl nyerjük, hanem a saját nyilvántartásunkból, hiszen az információk a havi adatszolgáltatás keretében folyamatosan érkeznek a támogatott munkáltatóktól. 2008. január 1-jén a közhasznú munkások nyitólétszáma 492 fı volt. A félév során belépı közel 3,2 ezer fıvel együtt összesen 3691-en vettek részt közhasznú foglalkoztatásban, 5,8%kal kevesebben, mint egy évvel korábban. A támogatottak átlagos statisztikai létszáma 1459 fı volt, az elızı évinél 13,9%-kal alacsonyabb. Az átlaglétszám az érintett létszámnál nagyobb mértékben csökkent, ami egyrészt jelezheti azt, hogy az egy évvel korábbihoz képest nagyobb volt az állomány fluktuációja, illetve azt is, hogy csökkent a foglalkoztatás átlagos hossza. A résztvevık között jelen vizsgálat idején is a férfiak szerepeltek nagyobb arányban (58,7%), hányaduk az egy évvel korábbihoz képest 1,1 százalékponttal tovább növekedett. A közhasznú munkán foglalkoztatottak alacsony iskolázottsági szintjét mutatja, hogy többségük (53,3%-uk) legfeljebb az általános iskolát végezte el. A támogatásban résztvevık 28,9%-a szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelA közhasznú foglalkoztatásban résztvevık érintett kezett, 13,6%-ot tett ki a középiskolai létszám ának iskolai végzettség szerinti összetétele 8 általános érettségivel, 4,2%-ot pedig a diplomával 44,4% rendelkezık hányada. A nyilvántartásban szakmunkásképzı szereplık iskolai végzettség szerinti 26,7% összetételéhez viszonyítva a közhasznú munkán foglalkoztatottak között közel 7 százalékponttal 8 általánosnál szakiskola kevesebb magasabb az általános iskolát (vagy azt sem) 2,2% 8,9% végzettek hányada, míg a szakmunkások és az szakközépegyetem technikum iskola 1,0% gimnázium fıiskola érettségizettek együttes hányada majdnem 1,2% 7,2% 5,2% 3,2% ugyanennyivel alacsonyabb. Az egy évvel korábbi arányokhoz viszonyítva a legalacsonyabb és a legmagasabb végzettségőek részvétele kismértékben csökkent a támogatottak között. A közhasznú munkások életkor szerinti megoszlása viszonylag kiegyensúlyozottan alakult: a 30 éven aluliak aránya 23,7%-ot tett ki, 26,1% a 30-39 év közötti korcsoportba tartozott, a 4049 év közöttieké 26,2%-ot, míg az 50 évesek és ennél idısebbek 24%-ot képviseltek az összlétszámon belül. Az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva a 30 év alattiak és a 30-39 éves korcsoportba tartozók aránya kissé emelkedett, míg az ennél idısebbeké kismértékő csökkenést mutatott.

17


2008. I. félév

A közhasznú foglalkoztatásban résztvevıket megyénként tekintve megállapítható, hogy a legtöbben (1576 fı) Somogy megyébıl kerültek be a támogatásba. Baranya megyében 1452 fı, Tolna megyében pedig 663 volt a résztvevık száma. Az egy évvel korábbi létszámhoz képest mindössze Baranya megyében következett be létszámgyarapodás (10%), ezzel szemben Somogyban 10%-kal, Tolna megyében pedig 22%-kal apadt a támogatottak száma. Az álláskeresık közhasznú foglalkoztatásához – az egy évvel korábbinál 3,5%-kal kevesebb – összesen 622,1 millió Ft támogatás folyósítására került sor. A kifizetett támogatást az átlaglétszámra vetítve fejenként 426,4 ezer Ft jutott, ez havonta átlagosan 71,1 ezer Ft támogatást jelentett személyenként, ami a 2007. I. félévi adatot 12,1%-kal haladta meg, de a vizsgált idıszaki országos adatnál is 14,9%-kal több volt. A munkaügyi központ által folyósított támogatás a foglalkoztatással kapcsolatban felmerült átlagosan 94,6 ezer Ft/fı/hó-t kitevı közvetlen költségnek háromnegyedére nyújtott fedezetet, ami az egy évvel korábbinál 1,8 százalékponttal magasabb arányt jelentett. Az egy fıre jutó havi közvetlen költségbıl a bruttó bér 70,5 ezer Ft volt, tehát a közhasznú munkások döntı többségét minimálbérért foglalkoztatták. Ez összefügg azzal a ténnyel, hogy négyötödük az önkormányzatoknál kommunális tevékenységet végzett. A közhasznú foglalkoztatottak többsége a programból való kikerülést követıen ismét álláskeresıvé válik. A 2008. I. féléve folyamán közhasznú munkán részvettek közül mindössze 11 fıt (0,3%) alkalmaztak tovább a munkáltatók a támogatott foglalkoztatás befejezıdését követıen. Ez az arány egy évvel korábban is ugyanekkora volt. A munkában állási arány országosan ennél kissé magasabb, de mindössze 0,7%-os. E mögött egyrészt a közhasznú munkások által végzett munka szezonális jellege áll, másrészt az, hogy az önkormányzatok anyagi lehetıségei meglehetısen szőkösek, és nem is érdekeltek abban, hogy az ilyen jellegő feladatok elvégzésének finanszírozását a munkaügyi szervezet forrásai nélkül, saját erıbıl oldják meg. Ugyanakkor az eszköz széleskörő alkalmazását indokolja, hogy a piaci erık természetes munkahelyteremtı képességének csökkenése miatt folyamatosan emelkedik a munkaerıpiacról kiszoruló, zömében alacsony iskolázottságú, idısebb korosztályokat képviselı, nehezen megközelíthetı településeken élı, halmozottan hátrányos helyzető réteghez tartozók száma, akik önerıbıl nem képesek munkát találni, és akiknek döntı többsége támogatás nélkül tartósan megélhetést jelentı munka nélkül maradna. Pécs, 2009. március 26.

Dr. Brebán Valéria fıigazgató

18

A monitoring eredménymutatói a dél-dunántúli régióban 2007. és 2008. I. félévben Megnevezés

2007. I. félév 2008. I. félév

Ajánlott képzés Tanfolyamot befejezett létszám (fı) 1 fıre jutó FA támogatás (Ft/fı) 1 órára jutó tanfolyami díj (Ft/fı/óra) Tanfolyamot befejezettek aránya (%)

463

596

312 809

539 627

372*; 406**

370*; 412**

95,9

95,8

1 106 102

1 189 739

Munkában állók aránya (%)

29,5

47,3

Megszerzett képesítést hasznosítók aránya (%)

64,9

73,5

Válaszadási arány (%)

56,4

53,5

308

309

172 436

253 156

Követéskor munkában állókra jutó FA támogatás (Ft/fı)

Elfogadott képzés Tanfolyamot befejezett létszám (fı) 1 fıre jutó FA támogatás (Ft/fı) 1 órára jutó tanfolyami díj (Ft/fı/óra)

296

Tanfolyamot befejezettek aránya (%)

95,1

94,8

415 296

493 077


43,7

54,2


86,8

86,5


56,5

62,1

139

173

161 643

104 695

97,2

98,9

209 012

117 673

Követéskor munkaviszonyban állók aránya (%)

79,6

90,0


98,6

86,7

Tanfolyamot befejezett létszám (fı)

998

872

Tanfolyamot befejezettek aránya (%)

95,0

94,9


40,2

43,9


70,0

71,6


64,7

51,5

Követéskor munkában állókra jutó FA támogatás (Ft/fı)

378*; 389**

Munkaviszonyban állók képzése Tanfolyamot befejezett létszám (fı) 1 fıre jutó FA támogatás (Ft/fı) Tanfolyamot sikeresen befejezettek aránya (%) Követéskor munkaviszonyban állókra jutó FA támogatás (Ft/fı)

PRKK által szervezett képzés

* összes résztvevıvel számított 1 órára jutó tanfolyami díj ** az 1 órára jutó tanfolyami díj számításánál figyelmen kívül hagyásra kerültek azon személyek, akiknek a tanfolyami díja nem a munkaügyi központ képzési keretébıl lett finanszírozva

19

Megnevezés

2007. I. félév 2008. I. félév

Önfoglalkoztatás támogatása Érintett létszám (fı)

-

193

1 vállalkozóra jutó FA támogatás (Ft/fı)

-

393 000

Követéskor mőködı 1 vállalkozóra jutó FA támogatás (Ft/fı)

-

511 719

Követéskor mőködı vállalkozások aránya (%)

-

76,8

jutó alkalmazottak száma (fı)

-

0,44


-

64,8

1 565

174

1 fıre jutó FA támogatás (Ft/fı)

337 655

585 014

1 fıre jutó FA támogatás a válaszadóknál (Ft/fı)

346 247

602 825

Követéskor munkaviszonyban állókra jutó FA támogatás (Ft/fı)

544 843

1 039 655


63,5

58,0


73,8

68,4

Hátrányos helyzető álláskeresık foglalkoztatását ösztönzı bértámogatás Érintett létszám (fı)

-

1 371

1 fıre jutó FA támogatás (Ft/fı)

-

599 657

1 fıre jutó FA támogatás a válaszadóknál (Ft/fı)

-

600 330

Követéskor munkaviszonyban állókra jutó FA támogatás (Ft/fı)

-

946 640


-

63,4


-

75,6

3 918

3 691

63 380

71 069

0,3

0,3

Követéskor mőködı vállalkozásoknál 1 vállalkozóra

Tartósan álláskeresık foglalkoztatását ösztönzı bértámogatás Érintett létszám (fı)

Közhasznú foglalkoztatás Érintett létszám (fı) 1 fıre jutó havi átlagos támogatás (Ft/fı/hó) Nem támogatott munkaviszonyt létesítık aránya (%)

20

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Recommend Documents