Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

TARTALOMJEGYZÉK

1. BEVEZETİ .............................................................................................................................. 1 2. A 2007. ÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI ........................................... 1 3. A MONITORING VIZSGÁLAT RÉSZLETES ADATAI TÁMOGATÁSI FORMÁK SZERINT .............. 4 3.1. Munkaerı-piaci képzések ................................................................................................ 4 3.1.1. Ajánlott képzés........................................................................................................... 4 3.1.2. Elfogadott képzés....................................................................................................... 8 3.1.3. Munkaviszonyban állók képzése .............................................................................. 11 3.1.4. Pécsi Regionális Képzı Központ által szervezett tanfolyamok ............................... 12 3.2. Vállalkozóvá válás támogatása ...................................................................................... 15 3.3. Foglalkoztatás bıvítését szolgáló bértámogatás ............................................................ 17 3.4. Közhasznú foglalkoztatás .............................................................................................. 20 3.5. Pályakezdık munkatapasztalat szerzı támogatása ........................................................ 21 3.6. Pályakezdık foglalkoztatási támogatása........................................................................ 24 MELLÉKLETEK ........................................................................................................................ 25

Aktív eszközök hatékonyságának vizsgálata a dél-dunántúli régióban

2007. év

1. BEVEZETİ Az aktív eszközök hatékonyságának vizsgálata az e célra kialakított ún. monitoring rendszeren keresztül történik. A vizsgálat a munkaerı-piaci képzésekben, a bértámogatásban, a vállalkozóvá válás támogatásában, a pályakezdık munkatapasztalat szerzési, valamint foglalkoztatási támogatásában részesültek közül azokra irányul, akik támogatása a terveknek megfelelıen – tehát nem idı elıtt – fejezıdik be. Ez utóbbi három aktív eszköz 2007. január 1-jétıl megszőnt, a jelen vizsgálatban szereplı támogatások nyújtására a fenti idıpont elıtt került sor. A vállalkozóvá válás helyét – megváltozott szabályokkal – egy új támogatási forma vette át, melyre azonban jelenleg nem terjed ki a monitoring vizsgálat. A követı vizsgálat egy kérdıíves felmérésen alapszik, amelyre a támogatás befejezıdését követı harmadik hónap után kerül sor. Azoknál az eszközöknél, ahol van elıírt továbbfoglalkoztatási kötelezettség – bértámogatás, foglalkoztatási támogatás és munkaviszonyos képzés –, ennek lejártát követıen 3 hónappal történik a megkeresés. Az ajánlott és elfogadott képzésben résztvevık és a vállalkozóvá váltak esetében közvetlenül az érintett személyeknek, míg a munkaviszonyban állók képzése, a bértámogatás és a pályakezdı eszközök esetén a támogatást igénybe vevı munkaadóknak juttatjuk el postai úton a kérdıíveket. A közhasznú munkán foglalkoztatottakról a MONITORING a saját nyilvántartási adatainkból szolgáltat információt. A kiküldött kérdıívekkel elsısorban arra keressük a választ, hogy az aktív eszközök résztvevıi a program befejezıdése után három hónappal milyen arányban tudtak elhelyezkedni, vagy munkájukat támogatás nélkül is megtartani, illetve saját vállalkozásban dolgozni. Emellett a monitoring vizsgálat információkat szolgáltat az aktív eszközökben résztvevık különbözı ismérvek szerinti összetételérıl, valamint a befejezıdött támogatások költségeirıl, az egy fıre, illetve egy elhelyezkedettre jutó költségekrıl is. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat 1994. óta folyamatosan vizsgálja az aktív eszközök hatékonyságát, mely vizsgálatok félévente kerülnek elvégzésre. Ez alkalommal a 2007-ben befejezıdött, illetve lejárt továbbfoglalkoztatási kötelezettségő támogatások adatait dolgoztuk fel. A vizsgált támogatások egy részét még 2006-ban a régiót alkotó Baranya, Somogy és Tolna megye munkaügyi központjai nyújtották.

2. A 2007. ÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI A dél-dunántúli régióban 2007. évben befejezıdött programokból összesen 13 ezren kerültek ki, ami 12%-kal elmaradt az egy évvel korábbi létszámtól. Ebbıl a követéses vizsgálatokba bevontak száma 6,9 ezer fıt tett ki, a további 6,1 ezer fı közhasznú munkán foglalkoztatott személyrıl pedig a saját nyilvántartásunk biztosított adatokat. A követéses vizsgálatba bevontak 57%-a képzésben, a többiek támogatott foglalkoztatásban vettek részt. Az egy évvel korábbi arányokhoz képest kis mértékben emelkedett a képzésben résztvevık súlya.

1


2007. év

A programokat befejezettek számának alakulása Eszközök

2007. év

Ajánlott (csoportos) képzés Elfogadott (egyéni) képzés PRKK által szervezett ajánlott képzés PRKK által szervezett elfogadott képzés Álláskeresık képzése összesen Munkaviszonyban állók képzése Képzés összesen Vállalkozóvá válás támogatása Bértámogatás Munkatapasztalat szerzés támogatása Foglalkoztatási támogatás Nyomon követésbe bevontak összesen Közhasznú foglalkoztatás Megfigyeltek összesen

956 555 2 128 2 3 641 321 3 962 43 2 318 579 14 6 916 6 070 12 986

2006. év 1 990 758 1 253 4 001 588 4 589 274 2 655 724 23 8 265 6 518 14 783

Index, % 2006. év = 100 48,0 73,2 169,8 91,0 54,6 86,3 15,7 87,3 80,0 60,9 83,7 93,1 87,8

Az elızı évhez képest 14%-kal visszaesett a képzést befejezettek száma, ez azonban jelentıs átrendezıdést takar a képzések szerkezetét a szervezés típusa és finanszírozási forrása szerint tekintve. Míg a decentralizált Foglalkoztatási Alaprészbıl finanszírozott ajánlott és elfogadott képzéseken, valamint a munkaviszonyban állók részére indított tanfolyamokon végzettek száma számottevıen csökkent a 2006. évi létszámhoz képest, addig a Pécsi Regionális Képzı Központ által – az elkülönített képzési keret terhére – szervezett képzésekben részvettek száma nagymértékben emelkedett. (Ez utóbbi kurzusok helyettesítették a „normál” ajánlott képzéseket, azok létszáma részben ezért zsugorodott az egy évvel korábbi felére.) Jelentıs mértékő csökkenés tapasztalható az elızı évihez képest a vállalkozóvá válásból és a pályakezdı eszközökbıl kilépık esetében is, ugyanakkor a bértámogatásból kikerültek, illetve a közhasznú foglalkoztatásban részt vettek létszáma is mérséklıdésen ment keresztül. A nyomon követési vizsgálatba bevontak száma 16,3%-kal volt kevesebb az egy évvel korábbinál, de a tárgyév vonatkozásában így is több mint 6 900 fırıl igyekeztünk információt szerezni. A megkérdezettek válaszadási aránya az eszközök összességére vonatkozóan – a 2006. évi értéknél 2 százalékponttal kedvezıbb – 67,3%-os volt. A válaszadási hajlandóság támogatási formánként jelentıs különbségeket mutat, azonban általánosságban elmondható, hogy a munkáltatók lényegesen nagyobb arányban küldik vissza a kérdıíveket, mint a magánszemélyek. Az egyes támogatások lezárulta után mért munkában állási mutatókat vizsgálva megállapítható, hogy a képzésben részt vett álláskeresık közül mindössze a választ adók 38,2%-a tudott 3 hónapon belül elhelyezkedni, ami az egy évvel korábbi értéknél 3,2 százalékponttal kedvezıtlenebb. Ugyanakkor az elsıdleges munkaerıpiacon történı támogatott foglalkoztatás eredményessége továbbra is jónak volt mondható, hiszen a kilépıknek a tárgyidıszakban is közel 2/3-a megırizte státuszát a jogi kötelezettségek lejárta után. 2


2007. év

Az elhelyezkedési, munkában állási arányok alakulása az egyes aktív eszközöknél a 2006. évi és a 2007. évi monitoring vizsgálatban (%) 100,0

84,2 2006. év

90,0

83,4

95,7

85,0

78,6

2007. év

80,0

67,6

70,0

62,3

60,0 50,0

65,8

63,1

49,2 47,1 42,2

40,0

39,0 35,0

31,1

35,3

30,0 20,0 10,0 0,0 Ajánlott képzés

Elfogadott

PRKK ajánlott

Munka-

Munka-

Foglalkoztatási

képzés

képzés

viszonyban állók

válás

tapasztalat

támogatás

képzése

Vállalkozóvá támogatása

Bértámogatás

szerzés támogatása

A 2007. év folyamán befejezıdött programok közül a munkatapasztalat szerzési támogatással és a bértámogatással történı foglalkoztatáshoz került kifizetésre a legmagasabb 1 fıre esı támogatási összeg (700 ezer Ft, illetve 379 ezer Ft). Az ajánlott képzést befejezettek esetében 318 ezer Ft, az elfogadott képzési formában résztvevıknél 201 ezer Ft, a munkaviszonyban állók képzése esetében pedig 112 ezer Ft volt az egy fıre esı átlagos támogatási összeg. A pályakezdık foglalkoztatási támogatása személyenként átlagosan 277 ezer Ft-tal, az álláskeresık vállalkozóvá válása pedig 228 ezer Ft támogatással valósult meg. A monitoring által vizsgált eszközöknél ez utóbbi és a munkaviszonyos képzés kivételével valamennyi esetében nıtt a fajlagos költség az elızı évihez képest. A fajlagos költségek alakulása az egyes aktív eszközöknél a 2006. évi és 2007. évi monitoring vizsgálatban

(Ft/fı) 1 100 000

231 538

0 Ajánlott képzés

Elfogadott képzés

Munkaviszonyban állók képzése

Vállalkozóvá válás támogatása

Bértámogatás

676 526

652 555

618 954

567 243 378 938

338 258

100 000

317 897

200 000

276 809

300 000

239 000 283 783 227 614 236 148

400 000

121 642 154 105 111 833 133 592

706 742

500 000

179 042 380 774 200 749 447 400

Követéskor munkában állókra ill. mőködı vállalkozókra jutó FA támogatás 2007. év

600 000

Munkatapasztalat szerzés támogatása

276 654 352 105

700 000

Követéskor munkában állókra ill. mőködı vállalkozókra jutó FA támogatás 2006. év Egy fıre jutó FA támogatás 2007. év

989 611

800 000

699 686

1 055 848

900 000

1 045 507

Egy fıre jutó FA támogatás 2006. év

1 000 000

Foglalkoztatási támogatás

Az egy – vizsgálat idıpontjában – munkában álló személyre jutó támogatás a tárgyidıszakban az ajánlott képzés esetében volt a legnagyobb: 1 056 ezer Ft, a pályakezdık munkatapasztalat szerzési támogatása esetében ettıl mindössze 10 ezer Ft-tal maradt el. A bértámogatásnál 619 ezer Ft-ot, foglalkoztatási támogatásnál 352 ezer Ft-ot tett ki a támogatás nélkül is továbbfoglalkoztatottakra jutó támogatás. Az elfogadott képzésben részvettek esetében átlagosan 447 ezer Ft-ba került egy fı munkába állítása, a munkaviszonyban állók képzésénél pedig átlagosan 134 ezer Ft-os költséggel járt egy személy munkahelyének megırzése. A vállalkozóvá válás támogatásánál 236 ezer Ft volt az egy a követéskor is még mőködı vállalkozásra jutó támogatási összeg. A mutató értéke munkaviszonyos képzés, a vállalkozóvá válás támogatása és a foglalkoztatási támogatás esetében mérséklıdött az egy évvel korábbi adatokhoz képest, míg a többinél növekedés volt tapasztalható. 3


2007. év

3. A MONITORING VIZSGÁLAT RÉSZLETES ADATAI TÁMOGATÁSI FORMÁK SZERINT 3.1. Munkaerı-piaci képzések A munkaügyi szervezet több képzéstípushoz, így az ajánlott, az elfogadott és a munkaviszonyban állók képzéséhez is támogatást nyújt. Az ajánlott (csoportos) képzések esetében a munkaügyi központok által évente összeállított képzési területeken nyílik lehetısége az álláskeresıknek tanulmányok folytatására. Az elfogadott (egyéni) képzések keretein belül olyan tanfolyamra járhatnak a regisztrált álláskeresık, amelyet nem a munkaügyi központ szervez, de ahhoz mérlegelési jogkörében támogatást nyújt. A munkaviszonyos képzéshez támogatást a munkáltatók kérelme alapján akkor nyújt a munkaügyi szervezet, ha dolgozóik továbbfoglalkoztatása képzésük nélkül nem biztosítható. A regionális képzı központok 2006-tól a Munkaerıpiaci Alap Foglalkoztatási Alaprészén belül elkülönített képzési kerettel rendelkeznek, mely keret terhére a munkaügyi központtal kötött megállapodás alapján képzéseket bonyolítanak. A tanfolyami költségek fedezete közvetlenül a képzı központoknak kerül leosztásra, a keresetpótló juttatásra szánt összeget pedig a munkaügyi központok a hagyományos decentralizált FA-keretüktıl elkülönítve kapják meg. 2007. folyamán a dél-dunántúli régióban közel 4 ezer személy fejezte be a munkaügyi központ által támogatott tanulmányait. Ezen belül 956-an ajánlott, 555-en elfogadott, 321-en pedig munkaviszony melletti képzésben vettek részt. A Pécsi Regionális Képzı Központ képzési kerete terhére szervezett ajánlott tanfolyamokat 2 128, az elfogadott kurzusokat pedig 2 álláskeresı végezte el. A 2007. év folyamán befejezıdött képzések szerkezetében jelentıs eltolódások figyelhetık meg az egy évvel korábbihoz képest. Míg 2006-ban a nyilvántartott álláskeresık fele a munkaügyi központ által szervezett ajánlott képzésen fejezte be tanulmányait, addig 2007-ben csak 26%-uk került ki a munkaügyi központ ajánlott kurzusaiból. Ezzel szemben a Pécsi Regionális Képzı Központ ajánlott tanfolyamain végzık aránya a 2006. évi 31%-ról 58%-ra emelkedett. Az egyéni képzésben résztvevık hányada is mérséklıdött: arányuk 2006-ban 19%-os volt, míg a 2007. folyamán képzést befejezıknek csak 15%-a került ki ebbıl a képzési formából. 3.1.1. Ajánlott képzés 2007. évben a dél-dunántúli régióban az egy évvel korábbi 125-tel szemben mindössze 65 ajánlott tanfolyam fejezıdött be. A kurzusokon 956 álláskeresı fejezte be tanulmányait, ami 48%-a az egy évvel korábban ajánlott képzésbıl kikerülık számának. A tanfolyamok induló létszáma összesen 989 volt, tehát a képzést a résztvevık 96,7%-a fejezte be sikeresen. A kurzusok átlagos létszáma 15 fı volt, ami az egy évvel korábbi átlaglétszámnál kettıvel kevesebb. Az egyes tanfolyamokon résztvevık száma nagymértékő szóródást mutatott, a létszám 12 kurzus esetében érte el a 20 fıt, a legnagyobb létszámú (65 fıs) a betanított fémipari összeszerelı tanfolyam volt.

4


2007. év

A tanfolyamok átlagos (létszámmal súlyozott) óraszáma 399 volt, szemben a 2006. évi 579cel. Legalacsonyabb óraszáma a „C” + „E” kategóriás nehézpótkocsi vezetı kurzusnak volt (43 óra), míg a másik végletet az 1200 órás gyógymasszır tanfolyam jelentette. A képzést befejezık 12,9%-a nyelvi képzésben (ebbıl 1,6% kombinált nyelvi + ECDL kurzuson) vett részt. 9,3%-os volt a könnyőgépkezelı, 8,3%-os a takarító, betanított takarító, 7,7%-os a nehézgépkezelı tanfolyamokat elvégzık aránya. A kurzusokon végzık 6,5%-a hegesztı, eljárás szerinti hegesztı, 6,3%-a számítástechnikai képzésen vett részt. A végzıs hallgatók 6,2%-a betanított fémipari összeszerelı képzésen, 6%-uk pedig településkarbantartó tanfolyamon gyarapította tudását. A többi szakirányban – egyenként vizsgálva – a résztvevık kevesebb, mint 5%-a folytatott tanulmányokat. Az ajánlott képzéseket befejezık nemek szerinti összetétele viszonylag kiegyensúlyozottan alakult: a 2007-ben véget ért kurzusokon résztvevık 49,5%-a volt nı, míg arányuk egy évvel korábban 53,1%-os volt. A képzésekben résztvevık legnagyobb hányada (38,8%) korábban legfeljebb általános iskolát végzett, a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezık 28,1%-os, az érettségizettek 27,5%-os, a diplomások pedig 5,6%-os hányadot képviseltek az összlétszámon belül. Az ajánlott képzést befejezettek, illetve a nyilvántartásban Az ajánlott képzést befejezettek iskolai végzettség szereplı összes álláskeresı iskolázottszerinti összetétele sági összetételét összehasonlítva arra a egyetem 8 általánosnál gimnázium fıiskola 1,5% kevesebb megállapításra juthatunk, hogy a 4,1% 10,5% 0,8% tanfolyami résztvevık körében a technikum 8 általános 3,3% 38,0% legfeljebb általános iskolát, valamint a szakmunkásképzıt végzettek aránya jóval alacsonyabb, míg a középiskolai szakközépérettségivel, illetve a diplomával iskola 13,7% rendelkezıké másfélszeres volt. A 2007szakmunkásben képzést befejezık körében az szakiskola képzı 1,9% alacsony iskolázottságúak aránya 14 26,2% százalékponttal volt magasabb az egy évvel korábbinál, míg a középiskolai érettségivel rendelkezık hányada hasonló mértékben (14,3-kal) visszaesett. A szakmunkás végzettségőek 1,6 százalékponttal nagyobb, a diplomások pedig 1,3 százalékponttal kisebb arányban vettek részt a képzéseken, mint a 2006-ban zárult tanfolyamok esetében. Az életkor szerinti megoszlásukat tekintve – a korábbi években is tapasztaltakhoz hasonlóan – a képzést befejezettek fıleg a fiatalabb korosztályból kerültek ki, ık vállalják legszívesebben a képzési lehetıségeket: a jelenlegi adatok alapján 43,6%-os volt a 30 évnél fiatalabbak hányada. Az ennél idısebbek esetében a tanulási hajlandóság az életkor elırehaladtával fokozatosan csökken, részben ezzel magyarázható, hogy a 30-39 éves korcsoportba tartozók aránya 24,6%-ot, a 40-49 év közöttieké 21,4%-ot, az ennél idısebbeké pedig 10,4%-ot tett ki. Az ajánlott képzést befejezettek korösszetételét az elızı évihez viszonyítva megállapítható, hogy a 40 év felettiek részesedése 11,1 százalékponttal növekedett.

5


2007. év

A 2007-ben ajánlott képzést befejezettek túlnyomó többsége két megyébıl került ki: 463 fıt (48,4%) Somogy megyében, 348 fıt (36,4%) Tolna megyében regisztráltak a képzésbe kerülést megelızıen, Baranya megyébıl mindössze 145 résztvevı volt. Az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva valamennyi megyében mérséklıdött a résztvevık száma, de annak mértékében jelentıs eltérések tapasztalhatók. Tolna megyében 9,1%-kal, Somogyban 46,3%kal lett kevesebb a képzést befejezık száma, Baranya megyében pedig az elızı évinek mintegy ötödére esett vissza a létszám. A tanfolyam befejezıdését követı 3 hónap eltelte után kiküldött kérdıívünket a megkeresettek 57,4%-a juttatta vissza részünkre. Ez a válaszadási hajlandóság 2,2 százalékpontos visszaesését jelentette az egy évvel korábbihoz képest. A kapott eredmények alapján a válaszadóknak mindössze 31,1%-a helyezkedett el, ami 11,1 százalékponttal volt kedvezıtlenebb az egy évvel korábbi aránynál, ugyanakkor az országos átlagtól is 6,4 százalékponttal elmaradt. A 2007. folyamán képzésben részvettek és követéskor munkában álló személyek közül átlagosan 64,9% tudott az újonnan megszerzett képzettségének megfelelı munkakörben elhelyezkedni. Arányuk 10,5 százalékponttal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál, és az országos adathoz képest is 12,7 százalékpontos lemaradás tapasztalható e tekintetben. A 2007-ben véget ért ajánlott kurzusok kedvezıtlen átlagos elhelyezkedési arányában jelentıs szerepet játszott, hogy a korábbiaknál magasabb arányban szerepeltek a tárgyidıszakban az alacsonyabb iskolázottságú, hátrányos helyzető rétegek részvételével zajló képzések, ugyanakkor a munkaerıpiacon keresettebb szakmákat nyújtó (hosszabb, drágább) tanfolyamok döntıen a PRKK szervezésében valósultak meg. A vizsgált ajánlott képzések közül a munkában állási arány a Baranya megyében lezajlott betanított takarító (100%), valamint a Tolna megyében bonyolított NC, CNC gépkezelı és az egyik eljárás szerinti hegesztı tanfolyam esetében volt a legkedvezıbb (87,5, ill. 85,7%), hiszen ez utóbbiak a munkaerı-piacon kelendı ismereteket adtak a hallgatóiknak. Szintén magas arányban tudtak elhelyezkedni a Baranya megyei szervezéső hús- és hentesáru eladó (71,4%), valamint a Somogy megyében megtartott szakács tanfolyam (66,7%) végzısei, az utóbbiak nem kis részben a nyári idegenforgalmi szezonnak köszönhették sikerüket. A fentieken kívül a válaszadók több mint fele munkaviszonyban állt két ECDL Start, a hegesztı, egy könnyőgépkezelı, egy településkarbantartó és egy uszodamester tanfolyam esetében is. Az elıbbiekkel szemben visszaküldött válaszok alapján a vizsgálat idıpontjában egyetlen személy sem dolgozott a két gyógy- és bionövény termesztı, (felvásárló), egy személy- és vagyonır, három takarító, két könnyőgépkezelı, egy nehézgépkezelı, a fonottbútor-készítı, illetve az egyik eljárás szerinti hegesztı tanfolyamot befejezettek közül, igaz, figyelembe kell vennünk, hogy e tanfolyamok zöménél a válaszadási arány 50% alatt maradt. Nem érte el a 20%-ot a munkában állók aránya a Somogy megyében lebonyolított pályázatíró és projektmenedzser (14,3%), számítógép-kezelı (12,5%), valamint település-karbantartó (12,5%) kurzusokon, a Baranyában megvalósított kisgépkezelı (10%) tanfolyamon, ezen kívül a Tolna megyei szervezéső betanított szınyegszövı (16,7%), gépi forgácsoló (8,3%), házi betegápoló (6,3%) kurzusokon, illetve a pályakezdık számára tartott munkaerı-piaci felkészítı esetében (7,7%) sem.

6


2007. év

Az elhelyezkedési arányok alakulása az ajánlott képzésbıl kikerülıknél (%) 60,0 2006. év

2007. év

2006. évi átlag: 42,2%

2007. évi átlag: 31,1%

50,0 40,0 30,0 20,0 35,5

27,7

25,7

33,3

33,1

46,4

31,7

33,6

33,3

21,1

28,2

31,6

31,7

10,0 43,7

41,0

36,4

46,9

Legfeljebb általános iskola

SzakKözépiskolai Felsıfokú munkásérettségi végzettség képzı, szakiskola

40,4

50,5

41,7

45,0

43,3

28,8

30 év alatt

30-39 éves

40-49 éves

50 év felett

41,5

48,3

39,8

0,0 Férfi

Nı

Nemek szerint

Iskolai végzettség szerint

Korcsoportok szerint

Baranya megye

Somogy megye

Tolna megye

Megyék szerint

Az elhelyezkedési arányokat a képzésben részvettek nem szerinti bontásában vizsgálva megállapítható, hogy a vizsgált idıszakban is a férfiak voltak eredményesebbek, nekik 35,5%-ban, míg a nıknek csak 27,7%-ban sikerült munkaviszonyt létesíteniük. Mindkét nemhez tartózók munkában állási mutatója romlott az elızı évihez képest, a nıké jelentısebb mértékben. Csakúgy, mint az elmúlt években, a 2007-ben végzettek esetében is a diplomásoknak sikerült a legnagyobb arányban (46,4%) elhelyezkedniük a képzés befejezıdését követıen. Az átlagot kismértékben meghaladó volt a szakmunkásképzıt, szakiskolát végzettek (33,3%) és a középiskolai érettségivel rendelkezık (33,1%) körébıl a munkaviszonyban állók hányada is, viszont a legfeljebb általános iskolát végzettek közül csak minden negyedik hallgató dolgozott a vizsgálat idıpontjában. Az elızı évi adatokhoz a diplomások elhelyezkedési aránya 4,1, az érettségizetteké 7,3 százalékponttal csökkent, az átlagosnál nagyobb mértékő volt a visszaesés a szakmunkások, illetve az alacsony iskolázottságúak körében (13,6, illetve 10,7 százalékpont). Korcsoportok alapján vizsgálva az elhelyezkedési arányokat megállapítható, hogy az 50 éven felüliek mutatója (21,1%) maradt el lényegesen az átlagostól. A 30 évnél fiatalabbak 31,7%-a, a 30-39 év közöttiek 33,6%-a, a 40-49 évesek közül pedig minden harmadik személy állt munkaviszonyban a képzési programok befejezését követı 3 hónap után. Az egy évvel korábbihoz viszonyítva minden korcsoportban az elhelyezkedési arányok romlása tapasztalható, mely 7,7 százalékpontos értékkel a legidısebb korosztályba tartozókat érintette a legkevésbé, az ennél fiatalabb korcsoportokba tartozók mutatójának csökkenése elérte a 10 százalékpontot. A képzést befejezettek munkában állási arányait megyénként tekintve nem fedezhetık fel számottevı eltérések. Legalacsonyabb arányban a Baranya megyei résztvevıknek sikerült munkaviszonyt létesítenie (28,2%), míg Somogy és Tolna megyékben ezek az arányok 31,6%, illetve 31,7% voltak. A munkában állási arányok a 2006. évihez viszonyítva Somogy megyében 8,2, Baranyában 13,3, míg Tolna megyében 16,6 százalékponttal romlottak. A 2007. év folyamán befejezıdött ajánlott képzésekhez 314,4 millió Ft támogatás került kifizetésre, amelynek csaknem felét (150,7 millió Ft-ot) a tanfolyami díjak tették ki, a fennmaradó összeg többsége keresetpótló juttatásként került folyósításra. 7


2007. év

A képzési költségeket a tanfolyamok induló létszámára vetítve az egy fıre jutó támogatás összege 317 897 Ft volt, 14,8%-kal magasabb a 2006. évinél. Az egy fıre jutó támogatásból a tanfolyami díj átlagosan 152 412 Ft-ot tett ki, ami 10,1%-os mérséklıdést mutatott az egy évvel korábbihoz képest, melyet a rövidebb idejő tanfolyamok elızı évinél nagyobb aránya okozott, hiszen az egy fıre, egy órára jutó tanfolyami költség összege – az egy évvel korábbinál 30,4%-kal több – 382 Ft/fı/óra volt 2007-ben. A fajlagos költség emelkedésének hátterében tehát kizárólag a keresetpótló juttatásként kifizetésre került összeg növekedése áll. A keresetpótló juttatás havi összege az utóbbi három évben kétszer emelkedett. A Foglalkoztatási törvény 2005. november 1-jétıl hatályos módosítása nyomán 2006. végéig a minimálbér 60%-a volt a havonta fizetendı összeg, amely meghaladta a korábban a munkanélküli járadék alsó határával megegyezı mértéket. 2007. január 1-jétıl pedig – a képzésben történı részvétel ösztönzése céljából – a keresetpótló juttatás összege a minimálbérrel lett megegyezı. Ezen változások következménye, hogy a jelen vizsgálatba bevont tanfolyamok esetében a keresetpótló juttatásra – és kisebb részben az egyéb költségtérítésekre – kifizetett egy fıre esı támogatás 54%-kal magasabb volt a 2006ban zárult képzéseknél számítottnál. Az országos adatokkal összehasonlítva a Dél-Dunántúlon az egy fıre jutó összes képzési támogatás összege 6%-kal alacsonyabb volt, az egy fıre jutó tanfolyami díj pedig az országoshoz hasonlóan alakult, ezen belül azonban egy fıre, egy órára jutó tanfolyami költség a Dél-Dunántúlon az országosnál egyharmadával magasabb volt. A befejezıdött képzések közül nyolc esetében a tanfolyami díj nem a munkaügyi központok decentralizált keretébıl lett finanszírozva, ezeken összesen 59 fı vett részt. Baranya megyében hat ilyen tanfolyam fejezıdött be, Somogy megye pedig két kurzussal volt érintett. Az nyolc tanfolyam fele-fele arányban a Herbal Network és az Equal program keretein belül valósult meg. 2006-ban hat olyan ajánlott tanfolyam fejezıdött be (109 résztvevıvel), amelyen a megyei munkaügyi központok támogatása a keresetpótló juttatás és az utazás támogatására korlátozódott. Ezek a tanfolyamok egy kivételével a halmozottan hátrányos helyzetőek országos programján belül valósultak meg. Amennyiben a fajlagos költségek számításánál figyelmen kívül hagyjuk azon személyeket, akiknek a tanfolyami díja nem a munkaügyi központok képzési keretébıl lett finanszírozva, akkor az egy fıre jutó költségként 162 081 Ft-ot, az egy fıre jutó átlagos óradíjként pedig 410 Ft-ot kapunk. Az elıbbi az egy évvel korábbinál 9,3%-kal alacsonyabb, az utóbbi viszont 34,4%-kal magasabb értéket jelent. A költséghatékonyság szempontjából fontos mutató az elhelyezkedettekre jutó ráfordítások összege. Mivel jelen vizsgálat szerint a válaszadóknak 31,1%-a állt munkaviszonyban, így az elhelyezkedettekre jutó támogatás összege az ajánlott képzésbıl kikerülıknél 1 055 848 Ft volt, közel másfélszerese az egy évvel korábbi adatnak, valamint az országos átlagot is 8,7%kal meghaladta.

3.1.2. Elfogadott képzés Elfogadott képzések keretében 2007. folyamán 555-en fejezték be tanulmányaikat, ami 26,8%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A tanfolyamok nyitó létszáma 583 fı volt, így a lemorzsolódók aránya 4,8%-os volt, ami most kissé meghaladta az ajánlott képzési formánál tapasztaltat és az egy évvel korábbi mértéket (4,4%) is. 8


2007. év

2007-ben – az elızı évinél 36-tal több – összesen 170 tanfolyam fejezıdött be, melyek átlagos létszáma 3 fı volt, ami az egy évvel korábbinak csupán a fele. Az egyes tanfolyamokon résztvevık száma 1 és 19 fı között alakult, de csak 8 kurzus esetében érte el a résztvevık száma a 10 fıt. (Ez azt jelenti, hogy erısödött az elfogadott képzések „egyéni” jellege.) A tanfolyamok átlagos (létszámmal súlyozott) óraszáma 294 volt, így csökkenést mutat a 2006. évi 358-hoz képest. Legalacsonyabb óraszáma egyes jármővezetıi képesítést nyújtó kurzusoknak volt (43 óra), legmagasabb óraszámban (1200 óra) pedig masszıröket képeztek. Az elfogadott képzést befejezettek 26,5%-a jármővezetıi, 19,5%-a kereskedı képesítést szerzett, 7,6%-a nyelvi képzésen vett részt. A végzısök 6,5%-a vendéglátó, vendéglıs, 4,1%a fémmegmunkáló gépkezelı képesítésre tett szert, míg egyenként 3% körül alakult az eladó, a vagyonır, a takarító és a fürdıüzemeltetési foglalkozást nyújtó kurzust befejezık aránya. Az említett képesítéseket megszerzık tették ki a képzést befejezettek több mint háromnegyedét. Az elfogadott képzésbıl kikerülık nemek szerinti megoszlása viszonylag kiegyenlített volt. 2007-ben a nık (50,6%), egy évvel korábban pedig a férfiak (50,9%) voltak kis mértékő többségben. A tárgyévben elfogadott képzést befejezık iskolázottsági szintje magasabb volt, mint az fıiskola egyetem gimnázium 5,1% ajánlott képzésekbıl kikerülıké, így esetükben 1,8% 11,9% még nagyobb arányeltolódás tapasztalható a 8 általános technikum 21,4% 4,7% nyilvántartásban szereplı összes álláskeresı iskolázottsági adataihoz képest. Az elfogadott kurzusokon résztvevık körében a legfeljebb szakközépáltalános iskolát végzettek aránya 21,4%-os volt, iskola szakmunkás20,5% ami 17,4 százalékponttal alacsonyabb az ajánlott szakiskola képzı 2,2% 32,4% kurzusokon résztvevık közti hányaduknál. Ugyanakkor a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezık aránya (34,6%) 6,5 százalékponttal, a középiskolában érettségizetteké (37,1%) 9,6 százalékponttal, a diplomásoké pedig (6,9%) 1,3 százalékponttal volt magasabb, mint a másik képzési formában. Az elızı évi megoszlásukhoz viszonyítva az általános iskolát (vagy azt sem) végzettek képzésben való részvétele mérséklıdött, míg a szakmunkásbizonyítvánnyal rendelkezıké 2,8, az érettségizetteké pedig 0,8 százalékponttal emelkedett. Az elfogadott képzést befejezettek iskolai végzettség szerinti összetétele

Az elfogadott képzéseket befejezettek között is legnagyobb arányban a 30 évnél fiatalabbak voltak megtalálhatók (46,7%), ugyanakkor a 30-39 évesek is magas arányban képviseltették magukat (32,2%). A 40-49 éves korcsoportba tartozók 15,3%-ot, az ennél idısebbek pedig 5,8%-ot tettek ki az összlétszámon belül. Ez utóbbi két korcsoport együttes hányada 10,7 százalékponttal alacsonyabb a másik képzési formában való részvételi arányuknál. A 2006. évben végzettek korösszetételéhez viszonyítva a jelenlegi vizsgálat idején csökkent a 30 év alattiak részvétele (4,9 százalékponttal), míg az ennél idısebbeké növekedést mutatott.

9


2007. év

Elfogadott képzés keretében 2007-ben a legtöbben Tolna megyében fejezték be a tanulmányaikat (357 fı), Somogy megyében 128, míg Baranyában csak 70 volt a kurzusokon végzettek száma. Az elızı évivel összevetve változatosan alakult a végzettek száma: Somogy megyében 11 fırıl nıtt 128-ra, Baranyában viszont 402-rıl esett vissza 70-re. Tolna megyében kiegyensúlyozottabban alakult a létszám, 3,5%-kal növekedett. Az 555 képzést befejezett személy közül 314 juttatta vissza a kiküldött kérdıívet, a válaszadási arány így – a tavalyi 57,1%-nál kissé alacsonyabb – 56,6% lett. A visszaküldött kérdıívek alapján a válaszadók 47,1%-ának sikerült munkaviszonyt létesítenie, melynek során 85,8%-uk az újonnan megszerzett képesítését hasznosítani is tudja. Egy évvel korábban az elhelyezkedési arány 49,2%-os volt, a szakirányban foglalkoztatottak aránya pedig 83,6%ot tett ki. Az országos adatokkal összehasonlítva tárgyévben a munkában állók arányának tekintetében fél százalékpontos az elmaradásunk, ugyanakkor a képesítést hasznosítók aránya régiónkban 1,6 százalékponttal magasabb volt. Az elfogadott képzést befejezettek munkában állási mutatói mindkét évben kedvezıbbek voltak az ajánlott képzésben résztvevıkénél. (%)

Az elhelyezkedési arányok alakulása az elfogadott képzésbıl kikerülıknél

90,0 2006. év

2007. év

2006. évi átlag: 49,2%

2007. évi átlag: 47,1%

80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 51,0

43,7

44,4

48,5

46,4

20,0 10,0

49,8

48,5

Férfi

Nı

51,8

52,2 81,1

36,4

45,8


SzakKözépiskolai Felsıfokú munkásérettségi végzettség képzı, szakiskola

48,9

48,1

44,9

36,4

50,5

48,1

55,4

21,1

30 év alatt

30-39 éves

40-49 éves

50 év felett

63,4 50,9

44,3

45,7 42,9

47,5

0,0

Nemek szerint



Baranya megye

Somogy megye

Tolna megye

Megyék szerint

Az elhelyezkedési arányokat illetıen idén is a férfiak voltak jobb helyzetben, 51%-uk tudott munkaviszonyt létesíteni a képzés befejezıdését követı 3 hónapon belül, arányuk 7,3 százalékponttal meghaladta a nık 43,7%-os mutatóját. A nemek közötti különbség növekedett az elızı évhez képest, mivel a férfiak elhelyezkedési mutatója 1,2 százalékponttal javult, míg a nıké 4,8 százalékpontos romlást mutatott. A 2007. folyamán elfogadott képzést befejezık és a kérdıívet visszaküldık között jelenleg is az általános iskolát végzettek voltak a legkevésbé sikeresek a munkaviszony létesítés terén, 44,4%-uk minısült foglalkoztatottnak a vizsgálat idıpontjában. Ennél kissé nagyobb arányban helyezkedtek el a középiskolai érettségivel rendelkezık (46,4%). A szakmunkás végzettségőek 48,5%-a, a diplomásoknak pedig 52,2%-a állt munkában. Az elhelyezkedési arányok iskolai végzettség szerinti vizsgálatakor nem fedezhetünk fel akkora különbségeket, mint egy évvel korábban, amit elsısorban a felsıfokú végzettségőek közel 30 százalékponttal romló mutatója okozott. (Felsıfokú végzettségőek elsısorban nyelvi, illetve számítógépes képzésekben vettek részt.) Az érettségizettek is 5,4 százalékponttal kisebb arányban létesítettek munkaviszonyt, ezzel szemben az alacsonyabb iskolázottságúaknak nagyobb hányadban sikerült elhelyezkedniük. 10


2007. év

Korösszetétel alapján a munkában állási mutatók életkor elırehaladtával fokozatosan csökkenı tendenciája tapasztalható. A 30 évnél fiatalabbak 48,9%-os és a 30-39 éves korcsoportba tartozók 48,1%-os mutatója meghaladta az áltagos szintet, az ennél idısebbeké azonban alatta maradt. A 40-49 évesek 44,9%-a, az ennél idısebbeknek pedig 36,4%-a tudott a képzésbıl kikerülve munkát találni. Az egy évvel korábbi adatokhoz képest a legidısebbek körében jelentısen (15,3 százalékponttal) emelkedett az elhelyezkedési arány, míg a 40-49 éveseké nagymértékő (10,5 százalékpontos) romlást mutatott. Az elfogadott képzésbıl kikerülık munkában állási arányait megyénként vizsgálva megállapítható, hogy az elfogadott képzésekben alacsony szinten résztvevı Baranya megyében nyilvántartott álláskeresık helyezkedtek el a legmagasabb arányban (63,4%), és ugyanitt tapasztalható a legjelentısebb mértékő javulás az elızı évhez viszonyítva. Somogy megyében a képzésen végzettek 45,7%-a, míg Tolnában 44,3%-a létesített munkaviszonyt a képzést követı 3 hónapon belül. Egy évvel korábbihoz képest e mutató értékében Somogyban 2,8 százalékpontos, Tolnában pedig 3,2 százalékpontos csökkenés következett be. A tárgyévben befejezıdött elfogadott képzések összesen 117 millió Ft támogatással valósultak meg. A kifizetések 56,5%-át (66,1 millió Ft-ot) a tanfolyami költség képezte, a fennmaradó részt a képzésben részvettek keresetpótló juttatása, illetve az egyéb költségtérítés tette ki. Az egy fıre jutó támogatás összege átlagosan 200 749 Ft volt, ami a 2006. évi átlagos összegnél 12,1%-kal több volt, ugyanakkor az országos átlagnak alig több mint négyötödét tette ki. Az elfogadott és az ajánlott képzések 1 fıre esı támogatásait összehasonlítva megállapítható, hogy az elfogadott képzések fajlagos mutatója 63%-a volt az ajánlott képzés mutatójának. Az elfogadott képzések tanfolyami díjához nyújtott támogatást a résztvevık nyitólétszámára vetítve 113 422 Ft/fı-t, mindezt elosztva az átlagos óraszámmal 385 Ft/fı/óra-t kapunk. Elıbbi összeg 8, utóbbi 31,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbi értéket. A befejezıdött tanfolyamok közül 2007-ben kettı, 2006-ban hat esetében nem a munkaügyi központok finanszírozták a tanfolyami díjat, támogatásuk a keresetpótló juttatás és az egyéb költségtérítésekre terjedt ki. Amennyiben az itt érintett személyeket – tárgyévben 7, egy évvel korábban 85 fıt – figyelmen kívül hagyjuk, akkor a 2007. évi értékek az 1 fıre esı tanfolyami díj esetében 2,4%-kal elmaradtak az egy évvel korábbitól, az átlagos óradíj tekintetében pedig csak 9,4%-os emelkedést tapasztalhatunk. A vizsgált képzési formában egy elhelyezkedett személyre 447 400 Ft támogatás jutott, ami 17,5%-kal meghaladta az elızı évi adatot. E mutatónk az országos átlagtól 18%-kal alacsonyabb, valamint csak 42,4%-a volt az ajánlott képzésnél számított összegnek.

3.1.3. Munkaviszonyban állók képzése 2007. folyamán 321 korábban munkaviszony melletti képzésben résztvett személy esetében járt le a munkáltató továbbfoglalkoztatási kötelezettsége, ez a létszám az elızı évinél 45,4%kal alacsonyabb volt.

11


2007. év

A legtöbb – e képzési formában támogatott – személy Somogy megyei volt (160 fı), Baranya megyébıl 148 fı, Tolnából pedig mindössze 13 fı esetében járt le 2007. évben a továbbfoglalkoztatási kötelezettség. Az egy évvel korábbi létszámadatokhoz viszonyítva a Somogy megyei létszám 41,6%-kal emelkedett, míg a Baranya megyében támogatottaké 42%-ára, a Tolna megyeieké pedig tizedére esett vissza. A munkaviszonyban állók képzésének monitoring eredménymutatói jóval kedvezıbbek, mint az álláskeresıkkel feltöltött tanfolyamokénak, ami elsısorban abból adódik, hogy a munkáltató olyan szakirányt határoz meg, amely valóban fontos a mőködéséhez, másrészt célszerően olyan személyeket von be a képzésbe, akiket hosszabb távon is foglalkoztatni szándékozik. A kipostázott kérdıíveket a megkeresett munkáltatók 95,6%-a visszaküldte, melyek alapján a képzésben résztvett dolgozók 85%-a – az egy évvel korábbinál 1,6 százalékponttal magasabb aránya – az eredeti munkáltatónál állt alkalmazásban. Tolna megyében valamennyi személyt továbbfoglalkoztatták, míg Somogy megyében 88,6%os, Baranya megyében pedig 79,4%-os volt a mutató értéke. 2006-ban a munkában állási mutatók értéke Tolna megye esetében 89,6%-ot, Somogy megyében 91,2%-ot, Baranyában pedig 77,7%-ot tettek ki. Ennél a képzési formánál a felmerülı költségeket a munkaügyi központok a munkaadókkal közösen viselik, így a fajlagos támogatás összege relatíve alacsony. A tárgyévben lejárt továbbfoglalkoztatású képzések támogatása 36,5 millió Ft-ba került, mely összeg csak a tanfolyami díjat foglalja magában. Az egy fıre jutó támogatás átlagosan 111 833 Ft-ot tett ki, 8,1%-kal alacsonyabbat az egy évvel korábbinál. A követéskor munkában állókra 133 592 Ft egy fıre jutó támogatás jutott, ami a költségek csökkenése és a magasabb elhelyezkedési arány miatt 13,3%-kal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál.

3.1.4. Pécsi Regionális Képzı Központ által szervezett tanfolyamok 2007. folyamán a Pécsi Regionális Képzı Központ elkülönített képzési kerete terhére szervezett tanfolyamok közül a dél-dunántúli régió három megyéjében – az elızı évinél 59cel több – összesen 136 zárult le, amelyeken 2 128 álláskeresı fejezte be tanulmányait. Számuk 70%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Az induló létszámhoz képest 5,8%os volt a lemorzsolódás. A vizsgált idıszakban befejezıdött tanfolyamok átlagos létszáma 17 fı, átlagos (létszámmal súlyozott) óraszáma pedig 653 óra volt. Elıbbi érték azonos volt az elızı évi adattal, utóbbi pedig másfélszeresére növekedett. A 2007-ben véget ért képzések negyedében az összes óraszám meghaladta az ezret, ezek közül is a leghosszabb képzés egy 1602 órás szociális asszisztens kurzus volt. Legkisebb óraszámú tanfolyamok mindkét idıszakban a munkaerıpiaci felkészítık voltak.

12


2007. év

A lezárult tanfolyamok jellege széles skálán mozgott, hiszen a felzárkóztató (7-8. osztály + kisgépkezelı) kurzusoktól, a nyelvi és számítástechnikai képzéseken át egészen a munkaerıpiacon keresett hegesztı, NC, CNC gépkezelı, asztalos, burkoló, kımőves stb. szakmákat nyújtó képzésekig voltak találhatók közöttük. E tanfolyamokon résztvevık nem szerinti megoszlása is alátámasztja, hogy a nık tanulási hajlandósága a nagyobb, arányuk 60,8%-os volt, 4,1 százalékponttal növekedett az egy évvel korábbihoz képest. A 2007-ben képzésben résztvevık kevesebb mint harmadának (30,6%) volt legfeljebb általános iskolai végzettsége, ennél kissé alacsonyabb arányt (28,2%) képeztek a szakmunkás képzettségőek. Az érettségivel rendelA PRKK által szervezett ajánlott képzést befejezettek kezık a képzéseken résztvevık iskolai végzettség szerinti összetétele 36,2%-át, a diplomások 5%-át adták. szakmunkásszakiskola képzı A nyilvántartásban szereplık, illetve 2,0% 26,2% tanfolyamokat befejezık iskolázott8 általános sági adatait összehasonlítva meg28,6% állapítható, hogy ez utóbbiak között a legfeljebb általános iskolát végzettek szakközép15, a szakmunkások pedig 5 százalékiskola 8 általánosnál 18,2% kevesebb ponttal alacsonyabb hányadban gimnázium 2,0% fıiskola 14,1% szerepelnek. Ezek a különbségek az 3,7% technikum egyetem 3,9% egy évvel korábbihoz képest tovább 1,3% növekedtek, mert a legalább érettségivel rendelkezık hányada 5 százalékponttal emelkedett. Ezen kívül elmondható az is, hogy a PRKK-s képzést befejezettek csoportjában az iskolázottabbak aránya lényegesen magasabb volt, mint decentralizált Foglalkoztatási Alaprészbıl finanszírozott ajánlott képzésekben résztvevık körében. A kurzusokon résztvevık életkor szerinti összetételét tekintve a Képzı Központ tanfolyamain nagyobb arányban vettek részt fiatalabb korosztályok, mint a munkaügyi központ „saját finanszírozású” ajánlott képzésein. Az érintettek több mint fele (50,4%) – az egy évvel korábbinál 6,4 százalékponttal magasabb aránya – a 30 évnél fiatalabbak közül került ki. A 30-39 évesek 25,4%-ot, a 40-49 éves korosztályba tartozók 16%-ot, az ennél idısebbek pedig 8,2%-ot tettek ki az összlétszámon belül. A tanfolyamokat befejezettek közül 1 043 fıt a Baranya megyei, 613 fıt a Somogy megyei, 472 fıt pedig a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségeken regisztráltak a programba kerülést megelızıen. A 2006. évi létszámokhoz képest mindhárom megyében jelentıs gyarapodás figyelhetı meg: a baranyai létszám 1,8-szorosára növekedett, a somogyi csaknem megduplázódott, a Tolna megyei pedig 38%-kal emelkedett. A kiküldött kérdıíveket a képzést befejezettek 60,8%-a juttatta vissza, melyek alapján 39%-uknak (az egy évvel korábbinál 4 százalékponttal magasabb arányuknak) sikerült munkaviszonyt létesítenie a képzés befejezését követıen. Az elhelyezkedettek 72,3%-a az újonnan megszerzett képesítését hasznosítja is munkája során.

13


2007. év

A munkaügyi központok „normál” ajánlott képzéseinek eredményével összehasonlítva a PRKK-s tanfolyamokon végzettek körében a munkában állók aránya 7,9 százalékponttal, a megszerzett képesítést hasznosítóké pedig 7,4 százalékponttal magasabb volt. Egy évvel korábban a különbözı forrásból megvalósított képzések eredményessége fordítottan alakult, hiszen akkor a decentralizált alapból finanszírozott ajánlott kurzusokon végzettek bizonyultak 7,2 százalékponttal sikeresebbnek. (%)

Az elhelyezkedési arányok alakulása a Pécsi Regionális Képzı Központ ajánlott képzéseibıl kikerülıknél

60,0 2006. év

2007. év

2006. évi átlag: 35,0%

2007. évi átlag: 39,0%

50,0 40,0 30,0 20,0 10,0

36,5

35,0

35,0

Férfi

Nı

37,7

35,1

40,4

26,2

38,9

41,6

36,4

44,9

50,0

38,8

37,4

37,5

36,9

30 év alatt

30-39 éves

44,3

31,7

34,6

24,2

40,9

40,5

40,9

34,5

31,4

27,2

0,0

Nemek szerint


SzakKözépiskolai Felsıfokú munkásérettségi végzettség képzı, szakiskola Iskolai végzettség szerint

40-49 éves


50 év felett

Baranya megye

Somogy megye

Tolna megye

Megyék szerint

A tárgyidıszakban befejezıdött képzéseken végzettek körébıl a nık létesítettek nagyobb arányban munkaviszonyt a képzést követıen, arányuk (40,4%) 4 százalékponttal haladta meg a férfiak adatát. A 2006. évi adatokhoz képest a férfiak mutatója 1,5, míg a nıké 5,4 százalékpontos javulást mutatott. Iskolai végzettség alapján – hasonlóan a munkaügyi központok ajánlott képzéseinél tapasztalthoz – a diplomások voltak a legeredményesebbek a munkaerı-piacon, 44,9%-uk helyezkedett el, de a középiskolai érettségivel rendelkezık is átlagosnál nagyobb hányadban létesítettek munkaviszonyt (41,6%). A szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezık mutatója 37,7%-os volt, és ezen képzések esetén is a legfeljebb általános iskolát végzettek bizonyultak a legkevésbé sikeresnek (35,1%). Ez utóbbiak munkában állási aránya 8,9 százalékpontot javult az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az érettségizettek helyzetében szintén kedvezı változás történt (+5,2 százalékpont), ugyanakkor a szakmunkások és a diplomások elhelyezkedési aránya romlott. A munkaviszonyt létesítık aránya a 40-49-éves korosztályban volt a legkedvezıbb (44,3%), a többi korcsoportba tartozóké az átlag alatt maradt. A 30 év alattiak körébıl 38,8%, a 30-39 éveseknek 37,4%-a, míg az 50 év felettieknek 34,6%-a helyezkedett el. Az 2006. évi mutatókhoz képest mind a négy korcsoportban javult az eredményesség, legnagyobb mértékben az idısebb korosztályokba tartozóké. A Pécsi Regionális Képzı Központ tanfolyamait befejezettek körében az egyes megyéket tekintve a munkában állási arány Baranyában és Somogyban volt magasabb (mindkettı esetében 40,9%), a tolnai mutató ettıl 9,5 százalékponttal alacsonyabb volt. Az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva mindhárom megyében javultak az eredmények, legnagyobb mértékben Somogy megyében. 14


2007. év

A Regionális Képzı Központok elkülönített képzési kerete terhére elfogadott képzések is finanszírozhatók. Dél-Dunántúl vonatkozásában erre mindössze két esetben – egy ácsállványozó és egy villanyszerelı kurzusnál – került sor. A tanfolyamok mindegyikén egy-egy fı folytatott tanulmányokat, egyikük a monitoring vizsgálat idején már új képzettségének megfelelı munkakörben dolgozott.

3.2. Vállalkozóvá válás támogatása A munkaügyi központok által e célra nyújtott támogatást azok a munkanélküli járadékban, álláskeresési járadékban, illetve vállalkozói járadékban részesülı álláskeresık vehették igénybe, akik megélhetésüket, foglalkoztatásukat vállalkozás alapításával, vagy egy már mőködı gazdasági társaságba való belépéssel önmaguk kívánták megoldani. A jelen vizsgálat tárgyát képezı támogatások még 2006. II. félévében kezdıdtek meg. 2007. január 1-jétıl a vállalkozóvá válás támogatása elnevezéső aktív eszköz megszőnt, helyét egy új támogatási forma vette át új szabályokkal, melynek nyomon követésére jelenleg nem terjed ki a monitoring rendszer. A vizsgált idıszakban 43 vállalkozásba kezdı álláskeresı támogatása fejezıdött be, ami a támogatási forma megszőnése miatt kevesebb mint hatoda az egy évvel korábbi 274 fıs létszámnak. A támogatási idı – az elızı évinél 0,5 hónappal tovább – átlagosan 6,2 hónapig tartott. Az idıtartam emelkedését elsısorban a megváltozott munkaképességő álláskeresık vállalkozóvá válása esetén nyújtható legfeljebb 12 havi támogatás okozta, melyben egy személy részesült. A befejezett támogatások adatai alapján az elızı évben tapasztalttól eltérıen a vizsgált idıszakban a nık vállalkozási kedve volt nagyobb, részarányuk 55,8%-ot tett ki az egy évvel korábbi 44,9%-kal szemben. Az érintettek többsége (55,8%) középiskolai érettségivel rendelkezett, 41,9%-uk szakmunkás volt, a legfeljebb 8 általánost végzettek aránya 2,3%-ot tett ki, diplomás pedig nem volt a támogatottak között. Életkor szerinti összetételüket tekintve az önállóvá válás terén a 30 évnél fiatalabbak bizonyultak a legaktívabbnak 37,2%-os részesedéssel az összlétszámon belül, a 30-39 éves korosztályba tartozók aránya 34,9%, a 40-49 éveseké 23,3%, az ennél idısebbeké pedig 4,6% volt. Az érintettek 93%-a (40 fı) egyéni vállalkozó lett, 2-en (5%) betéti társasághoz, 1 fı pedig kft-hez csatlakozott. Tevékenységüket legnagyobb arányban (26%) a kereskedelemben indították meg, 19%-uk a vendéglátóiparban kezdett tevékenykedni, 16-16%-uk vállalkozási profilja építıipari, illetve pénzügyi tevékenység volt. 10%-ot meghaladó arányú volt még az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás gazdasági ágban vállalkozói tevékenységet megkezdık aránya.

15


2007. év

A vizsgált idıszakban vállalkozóvá válási támogatásból kilépık közül 19 fı Tolna megyében, 17 fı Somogy megyében, 7 fı pedig Baranyában került támogatásra. Az egy évvel korábbi adatokkal összehasonlítva a befejezett támogatások száma mindhárom megyében jelentısen mérséklıdött. A megkeresett 43 személybıl 23-an juttatták vissza a kiküldött adatlapot a munkaügyi központokhoz, így a válaszadási arány 53,5%-ot tett ki, kissé alacsonyabbat az egy évvel korábbinál. A támogatások eredményessége ennél az aktív eszköznél – jórészt a rövid követési idıszaknak is köszönhetıen – kedvezınek tekinthetı, hiszen a támogatás lejárta után három hónappal a vállalkozásoknak átlagosan még 95,7%-a (22) mőködött. Ez 11,5 százalékponttal kedvezıbb az egy évvel korábbinál, és 8,1 százalékponttal meghaladta az országos adatot is. Valamennyi Baranya és Somogy megyében támogatásban részesült vállalkozónak sikerült fenntartania a vállalkozását, míg Tolna megyében ez az arány 88,9%os volt. A követéses vizsgálatok során megkérdezésre kerül, hogy a vállalkozóvá váltak mennyire tartják hasznosnak a munkaügyi központ által nyújtott támogatást, illetve, hogy milyennek látják vállalkozásuk jövıbeli kilátásait. A munkaügyi szervezettıl kapott támogatás szerepét illetıen a választ adó vállalkozóknak 61%-a úgy nyilatkozott, hogy a támogatás hiányában csak késıbb szánta volna rá magát a vállalkozásra, 22%-uk vállalkozói tevékenységét a támogatás nélkül is ugyanakkor indította volna el, míg 17%-uk támogatás nélkül egyáltalán nem tudott volna vállalkozásba kezdeni. A válaszok alapján megállapítható, hogy a vállalkozások indításához nyújtott támogatás az érintettek több mint háromnegyedének jelentett tényleges segítséget az álláskeresı státusból való kikerüléshez. A követéskor még mőködı vállalkozóknak 9%-a reális lehetıséget látott vállalkozásának továbbfejlesztésére, 52%-uk nyilatkozott úgy, hogy vállalkozásuk egyelıre szinten tartásra képes, a válaszadók 39%-a azonban bizonytalannak látta a vállalkozása jövıjét. A vállalkozóvá válás támogatása alapvetıen a munkanélküliekbıl lett vállalkozók önfoglalkoztatását biztosítja, ebbıl eredıen többnyire alacsony az alkalmazottaik száma. A kérdıívet visszaküldı és a követéskor még mőködı 22 vállalkozó összesen 5 alkalmazottat foglalkoztatott, így az 1 mőködı vállalkozásra jutó alkalmazottak száma 0,23 volt, hasonló az egy évvel korábbihoz. A támogatásban részesült vállalkozónak kifizetett támogatás összege a vizsgált idıszakban összesen 9,8 millió Ft volt, 1 fıre átlagosan 227 614 Ft támogatás jutott. Ez a fajlagos mutató az egy évvel korábbitól 4,8%-kal elmaradt, de az országos átlagnál 5,9%-kal több volt. A támogatások átlagos 6,2 hónapos idejét figyelembe véve egy vállalkozó támogatása a munkaügyi központoknak havonta átlagosan 36 950 Ft-ba került, vagyis a 2006. évinél 12,3%-kal, az országos átlagnál pedig 1,7%-kal kevesebbe. A követéskor még mőködı vállalkozások esetében az egy fıre jutó támogatás összege a vizsgált idıszakban átlagosan 236 148 Ft-ot tett ki, ami az egy évvel korábbi költségeknél 16,8%-kal, a 2007. évi országos adatnál pedig 2,6%-kal alacsonyabb volt.

16


2007. év

3.3. Foglalkoztatás bıvítését szolgáló bértámogatás Bértámogatásban 2006. végéig azok a munkáltatók részesülhettek, amelyek olyan nyilvántartott álláskeresıt alkalmaztak, aki legalább hat hónapja a nyilvántartásban szerepelt (pályakezdık, illetve 45. életévét betöltött álláskeresık esetén 3 hónapja). A munkáltatóknak a támogatás feltételeként elıírt – legalább a támogatott foglalkoztatás idıtartamával megegyezı idıtartamú – továbbfoglalkoztatási kötelezettség miatt az aktív eszköz hosszabb távú foglalkoztatási lehetıséget biztosított az abban résztvevık számára. A programból 2007. folyamán kikerülık pénzügyileg támogatott foglalkoztatása átlagosan 7,6 hónapig tartott. A kötelezı továbbfoglalkoztatással együtt a folyamatosan munkában töltött idı 15,1 hónapot tett ki. A követéses vizsgálatba azok kerültek be, akiknél a vizsgálat idıpontjában a kötelezı továbbfoglalkoztatás ideje is – három hónappal korábban – lezárult. 2007-ben összesen 2 318 tartósan állástalan támogatott foglalkoztatása fejezıdött be, ami 12,7%-kal elmaradt az elızı évi létszámtól. A támogatott személyek legnagyobb csoportját (31,2%-át) azok tették ki, akik a elhelyezésüket megelızıen fél-egy éve voltak álláskeresık, 21,4%-uk legfeljebb félévnyi munkanélküliség után került be a programba. 19,1%-uknak egytıl két évig terjedıen, 28,3%uknak pedig már több mint két éve nem volt munkája. A 2006. évi arányokhoz viszonyítva tárgyévben nagyobb arányban szerepeltek a hosszabb munkanélküliség után programba kerülık. A nemek szerinti megoszlást vizsgálva megállapítható, hogy a vizsgált idıszakban lezárult támogatások esetében a nemek aránya kiegyensúlyozottan alakult. A nık 50,7%-ot tettek ki a támogatottak között, arányuk egy év leforgása alatt 2,7 százalékponttal mérséklıdött. A bértámogatásban részesültek legnagyobb hányada szakmunkásképzıt vagy szakiskolát végzett (39,9%), ez az álláskeresıkön belüli arányuknál 7 százalékponttal volt magasabb. A támogatottak között a szakközépiskolában, technikumban vagy gimnáziumban végzettek együttesen 29,2%-ot, a felsıfokú végzettséggel rendelkezık pedig 7%-ot tettek ki. A középiskolai érettségivel rendelkezık hányada 11, a diplomásoké pedig közel 4 százalékponttal haladta meg a nyilvántartott állományon belüli részesedésüket. Ezzel szemben a legfeljebb általános iskolát végzettek 23,9%-os arányban szerepeltek az összlétszámon belül, míg a regisztráltakon belüli arányuk ennél csaknem kétszer nagyobb volt, és ıket érinti leginkább a tartós állástalanság. A 2006. évi megoszlásukhoz képest az alacsonyan iskolázottak hányada 3,6 százalékponttal emelkedett, míg a diplomásoké 5,2 százalékponttal mérséklıdött. Az eszköz alkalmazására 20 év alattiak esetében ritkán került sor, hiszen ık legtöbbször még pályakezdınek minısültek, így munkatapasztalat szerzés támogatásában vehettek részt. A 20 év felettiek esetében a támogatott foglalkoztatásban való részvétel az életkor elırehaladtával fokozatosan csökkent: legnagyobb részben a 30 évesnél fiatalabbak voltak jelen a támogatottak között (31,8%), a 30-39 év közöttiek aránya 29,3%-os, a 40-49 éveseké 23,5%os, az ennél idısebbeké pedig 15,4%-os volt. Az egy évvel korábbihoz viszonyítva a 30 év alattiak hányada 5 százalékponttal csökkent, míg a többi korcsoportba tartozóké emelkedett. 17


2007. év

A korábban munkanélküli személyek bértámogatással történı foglalkoztatására szinte valamennyi nemzetgazdasági ágban találhatunk A tám ogatásban részesültek m egoszlása gazdasági ágak szerint példát. A támogatásban részesültek legnagyobb hányadát a feldolgozóiparban és a kereskedelemben alkalmazták (24,8, illetve 22,7%), az építıiparban 11% volt az arányuk. A mezıgazdaságban, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás és a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás területén pedig 6-8% közötti hányaduk állt alkalmazásban. A többi gazdasági ágban a bértámogatással foglalkoztatott álláskeresık aránya egyenként nem érte el az 5%-ot. feldolgozóipar 24,8%

villamosenergia-, gáz-, gız-, vízellátás 0,2%

építıipar 11,0%

kereskedelem, javítás 22,7%

halgazdálkodás 0,1%

mezıgazd., erdıgazd. 7,7%

egyéb közösségi, személyi szolg. 4,0%

ingatlan-ügyletekek, gazd. szolg. 7,8%

oktatás 3,5%

egészségügyi, szociális ellátás 4,3%

szálláshely-szolg., vendéglátás 6,5%

közig., védelem, kötelezı tb. 3,8%

szállítás, raktározás, posta, távközlés 2,6%

pénzügyi közvetítés 1,0%

A legtöbb bértámogatással történı foglalkoztatás a 2007. esztendı során Baranya megyében fejezıdött be, ami 1 056 fıt érintett. A Tolna megyében támogatottak száma 771 fı, a Somogyiaké pedig 491 fı volt. A 2006. évi adatokkal összehasonlítva mindössze Baranyában emelkedett (7,1%-kal) a támogatásból kilépık száma, ezzel szemben Somogyban 43%-kal, Tolna megyében pedig 5,3%-kal visszaesett a létszám. A követéses vizsgálat során megkérdezett munkaadók válaszadási hajlandósága az egy évvel korábbihoz viszonyítva 6,6 százalékponttal emelkedett, háromnegyedük juttatta vissza a kiküldött adatlapot. Az így kapott eredmények alapján a támogatásban részesültek 63,1%-a a kötelezı továbbfoglalkoztatási idı lejárta után három hónappal is ugyanannál a munkáltatónál állt munkaviszonyban, ami kis mértékő (0,8 százalékpontos) javulást jelentett egy év leforgása alatt. (Az országos mutató hasonló nagyságú.) A munkában állási arányok alakulása a bértámogatásban érintettek esetében

(%) 75,0

2006. év

70,0

2007. év

2006. évi átlag: 62,3%

2007. évi átlag: 63,1%

65,0 60,0 55,0 59,3

66,6

62,5

50,0 45,0

59,3

64,9

52,8

63,6

63,7

62,7

65,7

64,1

64,1

62,3

66,3

62,7

60,1

62,5

62,4

64,4

58,2

30 év alatt

30-39 éves

40-49 éves

50 év felett

56,0

60,1

68,8

65,3

68,5

61,9

40,0 Férfi

Nı

Nemek szerint


SzakKözépiskolai Felsıfokú munkásérettségi végzettség képzı, szakiskola Iskolai végzettség szerint


Baranya megye

Somogy megye

Tolna megye

Megyék szerint

A munkában állási arány jelen vizsgálat idején is a nık esetében volt kedvezıbb, 66,6%-os, ami 7,3 százalékponttal haladta meg a férfiakét. Az egy évvel korábbi adatokhoz képest a nık véglegesítési mutatója 1,7 százalékponttal javult, a férfiaké pedig változatlan maradt.

18


2007. év

A tárgyévben lezárult támogatások esetében – az eddigi tapasztalatokkal szemben – nem fedezhetünk fel jelentıs különbségeket a különbözı szintő iskolai végzettséggel rendelkezık munkahely-megırzési aránya terén. A továbbfoglalkoztatási arány a diplomások körében volt a legmagasabb (64,1%). A szakmunkás végzettségőek 63,6%-a tudta megtartani a munkahelyét, a középiskolában érettségizettek és az általános iskolát (vagy azt sem) végzettek mutatója ettıl csak kis mértékben volt kedvezıtlenebb (62,7, ill. 62,5%). A 2006. évi adatokhoz viszonyítva mindössze a középiskolát végzettek munkában állási aránya romlott (3 százalékponttal), a szakmunkásoké és a diplomásoké változatlan maradt, a legfeljebb általános iskolát végzetteké pedig közel 10 százalékponttal javult. Életkor alapján a 30-39 éves korosztály munkában állási mutatója volt a legkedvezıbb (66,3%), a 30 év alattiakat 62,3%-os, a 40-49 éves korcsoportba tartozókat 62,7%-os hányadban foglalkoztatták tovább a munkáltatók, míg az 50 év felettieket mutatója 60,1%-os volt. Az elmúlt évi adatokhoz viszonyítva a 40-49 évesek munkában állási aránya 1,7 százalékponttal csökkent, míg a 30-39 éveseké 3,9, a legidısebbeké pedig 1,9 százalékponttal emelkedett. Megyénként tekintve a foglalkoztatási kötelezettség lejártát követıen is tovább alkalmazottak arányát Somogy megye rendelkezik a legkedvezıbb mutatóval (68,8%), amitıl csak egy hajszállal maradt el Tolna megye (68,5%). Baranyában 56%-os volt a továbbfoglalkoztatási arány. Az egy évvel korábban tapasztalt munkában állási arányhoz képest Tolnában és Somogyban következett be javulás, melyek mértéke sorrendben 6,6, illetve 3,5 százalékpontos volt, ezzel szemben Baranya megyében 4,1 százalékponttal romlott a mutató értéke. A követéses vizsgálatok során a bértámogatást igénybevevı munkaadóktól megkérdezésre került, hogy munkanélküliek foglalkoztatására irányuló döntéseikben milyen szerepe volt a munkaügyi központtól kapott támogatásnak. A támogatás szerepérıl nyilatkozó munkáltatók legnagyobb része (40%) támogatás nélkül késıbbre halasztotta volna a felvételt, 34,9%-uk támogatás nélkül senkit sem alkalmazott volna. 16,7%-os volt azok aránya, akik támogatás nélkül is alkalmazták volna az álláskeresıt, míg 8,4%-uk kevesebb munkavállalót foglalkoztatott volna. A munkáltatóknak a támogatás szerepére adott válaszait vizsgálva megállapítható, hogy a most befejezıdött programok esetében az álláskeresık alkalmazásának eldöntésében a foglalkoztatással járó támogatás nagyobb szerepet játszott, mint egy évvel korábban. A vizsgált – 2 318 fıt érintı – támogatás összes költsége 878,4 millió Ft-ot tett ki. Az egy fıre jutó támogatás összege átlagosan 378 938 Ft volt, az egy évvel korábbinál 12%-kal több, de az országos átlagtól 4,6%-kal alacsonyabb. Az egy hónapra jutó támogatás összege a pénzügyileg támogatott hónapokra átlagosan 51 678 Ft-ot, a foglalkoztatás teljes idıtartamára pedig 25 839 Ft-ot tett ki személyenként. A pénzügyileg támogatott hónapokra jutó 1 fıre esı összeg 3,9%-kal magasabb volt a 2006. évinél, de az országos átlagtól 5,2%-kal elmaradt. Az egy véglegesített dolgozóra vetített átlagos támogatás összege a vizsgált idıszakban 618 954 Ft volt, az elızı évinél 9,1%-kal magasabb, ugyanakkor az országos átlagnál 1,9%kal kevesebb volt. 19


2007. év

3.4. Közhasznú foglalkoztatás A közhasznú foglalkoztatás a legnagyobb létszámot lekötı aktív eszköz, melynek fı funkciója, hogy ha átmeneti idıre is, de munkához, jövedelemhez juttassa az elsıdleges munkaerıpiacon önállóan elhelyezkedni képtelen hátrányos helyzető álláskeresıket. A vizsgálat – a többitıl eltérıen – ennél az eszköznél a tárgyidıszakban közhasznú foglalkoztatásban résztvevık érintett létszámára irányul, és nem pedig a támogatásból kilépıkre vonatkozik. A szükséges adatokat nem kérdıíves megkeresésbıl nyerjük, hanem a saját nyilvántartásunkból, hiszen az információk a havi adatszolgáltatás keretében folyamatosan érkeznek a támogatott munkáltatóktól. 2007. január 1-jén a közhasznú munkások nyitólétszáma 1 201 fı volt. Az év során 4 869 fı támogatása kezdıdött meg, így összességében 6 070-en vettek részt közhasznú foglalkoztatásban, 6,9%-kal kevesebben, mint egy évvel korábban. A támogatottak átlagos statisztikai létszáma 1 757 fı volt, az elızı évinél 9%-kal alacsonyabb. Az átlaglétszám az érintett létszámnál nagyobb mértékben csökkent, ami egyrészt jelezheti azt, hogy az egy évvel korábbihoz képest nagyobb volt az állomány fluktuációja, illetve azt is, hogy csökkent a foglalkoztatás átlagos hossza. A résztvevık között most is a férfiak voltak többségben (59%), arányuk hasonlóan alakult az egy évvel korábbihoz. A közhasznú munkán foglalkoztatottak alacsony iskolázottsági szintjét mutatja, hogy többségük (56,8%-uk) mindössze az általános iskolát, vagy még azt sem végezte el. A támogatásban érintettek 27,6%-a szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezett, 11,8%-uk szakközépiskolában, technikumban, illetve A közhasznú foglalkoztatásban résztvevık érintett létszám ának iskolai végzettség szerinti összetétele gimnáziumban szerzett érettségit, míg 3,8%-uk 8 általános diplomás volt. 2006. évi arányokhoz képest a 46,2% legalacsonyabb és a legmagasabb végzettségőek szakmunkásképzı részvétele emelkedett meg kissé a támogatottak 25,6% között. A nyilvántartásban szereplık 8 általánosnál kevesebb iskolázottsági adataival összevetve a közhasznú szakiskola 10,6% 2,0% munkán foglalkoztatottak között számottevıen egyetem 1,1% szakközép(több mint 11 százalékponttal) magasabb az gimnázium technikum fıiskola iskola 1,4% 4,4% 2,7% általános iskolát (vagy azt sem) végzettek 6,0% aránya, míg a szakmunkások és az érettségizettek együttesen ugyanennyivel alacsonyabb hányadban szerepelnek a támogatottak között. A közhasznú munkások életkor szerinti megoszlása az alábbiak szerint alakult: a 30 éven aluliak aránya 23,1%-ot tett ki, negyedük a 30-39 év közötti korosztályhoz tartozott, a 40-49 év közöttieké 27,9% volt, míg az 50 évesek és ennél idısebbek 24%-ot képviseltek az összlétszámon belül. A 2006. évi adatokhoz képest mindössze az 50 évnél idısebbek aránya emelkedett (1,5 százalékponttal), a 30-39 éveseké ugyanekkora mértékben csökkent, a többié változatlan maradt.

20


2007. év

A dél-dunántúli régió megyéi közül legtöbben Somogyból vettek részt a közhasznú foglalkoztatásban (2 766 fı), de magas volt a támogatottak száma Baranya megyében is (1 954 fı), míg Tolna megyében a résztvevık száma 1 350 volt. Mindhárom megyében mérséklıdött az érintett létszám az egy évvel korábbihoz képest, a legnagyobb mértékő csökkenés Baranya megyében következett be (13,9%-os), Somogy és Tolna megyékben a támogatottak számának apadása kisebb mértékő volt, elıbbi esetében 3,2%-os, utóbbinál 3%-os. Az álláskeresık közhasznú foglalkoztatásához 2007. évben összesen 1 337 millió Ft támogatás kifizetésére került sor, ami 29 millió Ft-tal elmaradt az egy évvel korábbitól. A kifizetett támogatást az átlaglétszámra vetítve fejenként 761,1 ezer Ft jutott, ez személyenként havonta átlagosan 63 429 Ft támogatást jelentett, ami az elızı évi régiós és a 2007. évi országos adatnál is 7,5%-kal több volt. A munkaügyi központ által folyósított támogatási összeg a foglalkoztatással kapcsolatban felmerült közvetlen költségeknek (85 350 Ft/fı/hó) – a 2006. évinél 2 százalékponttal magasabb arányát – átlagosan 74,3%-át tette ki. Az egy fıre jutó havi közvetlen költségbıl a bruttó bér 63 420 Ft volt, tehát a közhasznú munkások döntı többségét minimálbérért foglalkoztatták. Ez összefügg azzal a ténnyel, hogy több mint négyötödük az önkormányzatoknál kommunális tevékenységet végzett. A közhasznú foglalkoztatottak többsége a programból való kikerülést követıen ismét álláskeresıvé válik. Ezt támasztja alá az is, hogy a támogatott foglalkoztatás befejezıdésével az érintett létszám mindössze 0,9%-át (52 fıt) alkalmazták tovább a munkáltatók. Egy évvel korábban a régiós arány 0,4% volt. A munkába állási arány országosan is alacsony, mindössze 1,1%-os. E mögött egyrészt a közhasznú munkások által végzett munka szezonális jellege áll, másrészt az, hogy az önkormányzatok anyagi lehetıségei meglehetısen szőkösek, és nem is érdekeltek abban, hogy az ilyen jellegő feladatok elvégzésének finanszírozását a munkaügyi szervezet forrásai helyett saját erıbıl oldják meg. Ugyanakkor az eszköz széleskörő alkalmazását indokolja, hogy tapasztalataink szerint emelkedik a munkaerıpiacról kiszoruló, zömében alacsony iskolázottságú, idısebb korosztályokat képviselı, nehezen megközelíthetı településeken élı, halmozottan hátrányos helyzető réteghez tartozók száma, akik önerıbıl nem képesek munkát találni, és akiknek döntı többsége e támogatás nélkül tartósan megélhetést jelentı munka nélkül maradna.

3.5. Pályakezdık munkatapasztalat szerzı támogatása A pályakezdı fiatalok foglalkoztatásának elısegítését 1996-tól 2006-ig külön erre a célcsoportra szervezett támogatási formák is szolgálták. Ezek közül elterjedtségét és eredményeit tekintve a pályakezdık munkatapasztalat-szerzı támogatása volt a legsikeresebb. A támogatás célja az volt, hogy a szakképzetlen, vagy a Munkaügyi Tanácsok által meghatározott szakképesítéssel rendelkezı pályakezdı álláskeresık a támogatott foglalkoztatás idıtartama alatt megfelelı munkatapasztalatot szerezhessenek.

21


2007. év

A 2007. év folyamán összesen 579 fiatal támogatott foglalkoztatása fejezıdött be, ami négyötödét tette ki az egy évvel korábbi létszámnak. A 2007-ben befejezıdött támogatások alanyai között a nık 54,4%-ot képviseltek, elızı évben arányuk csak 49,7% volt. A támogatással elhelyezettek közül legtöbben középiskolai érettségivel rendelkeztek (40,2%), de a diplomások aránya is nagyon magas volt (35,1%). Szakmunkás-bizonyítványa a támogatottak 15%-ának volt, az általános iskolát (vagy azt sem) végzettek hányada viszont mindössze 9,7%-os volt. Ez utóbbi csoport támogatottak közötti aránya egynegyedét tette ki a nyilvántartott pályakezdık állományán belüli hányadának, ugyanakkor a diplomás pályakezdık a regisztráltak közötti arányukat négyszeresen meghaladó mértékben szerepeltek a munkatapasztalatot szerzı fiatalok között. Az egy évvel korábbi arányokhoz viszonyítva a támogatásban részesültek között a felsıfokú végzettségőek aránya 4,6 százalékponttal tovább növekedett, ami leginkább a szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezık „rovására történt” (-5,7 százalékpont). Szinte mindegyik nemzetgazdasági ágban foglalkoztattak a vizsgált pályakezdıkbıl, de közülük legtöbben a kereskedelemben (16,6%) dolgoztak. Ezen kívül 10% feletti mértékő volt az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás területén, a közigazgatásban, az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás nemzetgazdasági ágban, a feldolgozóiparban, valamint az oktatásban munkatapasztalatot szerzı pályakezdık aránya is.

A tám ogatásban részesültek m egoszlása gazdasági ágak szerint

villamosenergia-, gáz-, gız-, vízellátás 0,2%

építıipar 7,8%

feldolgozóipar 10,7%

kereskedelem, javítás 16,6%

szállítás, raktározás, posta, távközlés 2,8%

mezıgazd., erdıgazd. 2,9%

egyéb közösségi, személyi szolg. 12,3%

pénzügyi közvetítés 2,2%

oktatás 10,4% egészségügyi, szociális ellátás 4,1%

szálláshely-szolg., vendéglátás 4,3%

közig., védelem, kötelezı tb. 12,4%

ingatlan-ügyletekek, gazd. szolg. 13,3%

E támogatási formában a dél-dunántúli régiót képezı megyék közül Tolna megyében részesült a legtöbb pályakezdı (226 fı), ezt Baranya megye követte 208 fıs, majd Somogy 145 fıs létszámmal. Az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva Baranya megyében 2,5%kal emelkedett a létszám, míg Somogyban 10,5%-kal, Tolna megyében pedig 37%-kal visszaesett. A követéses vizsgálat során megkérdezett munkáltatók a támogatott foglalkoztatásból a tárgyévben kikerülı pályakezdıknek átlagosan 70,8%-áról adtak információt, ami 9,3 százalékponttal alacsonyabb volt az egy évvel korábban tapasztalt válaszadási aránynál. A támogatott foglalkoztatást befejezett fiatalok között 65,8%-os (egy évvel korábban 67,6%-os volt) a véglegesített, támogatás nélkül tovább foglalkoztatottak aránya. A támogatás befejezését követı foglalkoztatási arány kis mértékben (0,5 százalékponttal) kedvezıtlenebbül alakult az országosnál.

22


2007. év

A munkában állási arányok alakulása a munkatapasztalat szerzés támogatásában részvettek esetében

(%) 90,0

2006. év

80,0

2007. év

2006. évi átlag: 67,6%

2007. évi átlag: 65,8%

70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0

67,2 69,9

64,7 65,4

39,1

74,0

67,3 67,1

51,0

63,6


Szakmunkás- Középiskolai képzı, érettségi szakiskola

69,8

57,1

74,7

65,8

Felsıfokú végzettség

20 év alatt

66,4 68,2

70,8 65,6

54,8 60,9

69,8 73,8

82,3 68,5

10,0 0,0 Férfi

Nı

Nemek szerint


20-24 év

25-29 év


Baranya megye

Somogy megye

Tolna megye

Megyék szerint

A továbbfoglalkoztatási mutatókat nemek szerint vizsgálva megállapítható, hogy jelen vizsgálat idején is a férfiak voltak sikeresebbek: 67,2%-os mutatójuk 2,5 százalékponttal haladta meg a nıkét. Az egy évvel korábbi adatokhoz képest a továbbfoglalkoztatási mutatók romlást mutattak, melynek mértéke a férfiaknál 2,7, a nıknél pedig 0,7 százalékpontos volt. Iskolai végzettség szerint vizsgálva a munkában állási arányokat, kitőnik, hogy 2007-ben a szakmunkás végzettségőeknek sikerült legnagyobb arányban (74%) megtartani a munkahelyüket. A mutató értéke a diplomásoknál (69,8%) és a középiskolai érettségivel rendelkezık esetében is (67,3%) meghaladta az átlagos értéket, azonban az alacsony iskolázottságú pályakezdıknek csak alig 40%-át véglegesítették a munkáltatók. Az egy évvel korábbi arányokhoz képest legalacsonyabb és a legmagasabb iskolai végzettségőek esetében mérséklıdött a munkában állási mutató (11,9, illetve 4,9 százalékponttal), míg a szakmunkásképzıt, szakiskolát végzetteknél 10,4 százalékponttal emelkedett a támogatás nélkül is tovább foglalkoztatottak aránya. A középiskolai érettségivel rendelkezık mutatója lényegében változatlan maradt. Legmagasabb arányban Tolna megyében foglalkoztatták tovább a támogatás lejártát követıen a munkatapasztalat szerzés támogatásában részvett fiatalokat (82,3%), Somogy megyében szintén a régiós átlagot meghaladó volt a mutató értéke (69,8%), a Baranya megyei adat (54,8%) azonban 11 százalékponttal kedvezıtlenebb volt annál. A 2006. évi arányokhoz viszonyítva Tolna megyében 13,8 százalékpontos javulás, míg Somogy megyében 4, Baranyában pedig 6,1 százalékpontos romlás következett be. A pályakezdık foglalkoztatásának költségeihez a munkaügyi központok a vizsgált idıszakban összesen 405,1 millió Ft-tal járultak hozzá. Egy fıre átlagosan 699 686 Ft támogatás jutott, 7,2%-kal több az egy évvel korábbinál, de az országos adattól kissé (0,7%-kal) elmaradt. A támogatás egy fıre jutó összege havonta 57 017 Ft – a 2006. évi adattól 2,6%-kal magasabb – volt. Az év folyamán a támogatásból kikerülık esetében egy fı követéskor munkában állóra jutó támogatás összege átlagosan 1 045 507 Ft-ot tett ki, 5,6%-kal többet az egy évvel korábbinál, ugyanakkor az országos átlagtól 2,4%-kal kevesebbet.

23


2007. év

3.6. Pályakezdık foglalkoztatási támogatása A pályakezdık foglalkoztatási támogatása a munkáltatónál legalább egy tanéven keresztül gyakorlati képzésben részesült szakképzett fiatalok foglalkoztatását biztosította 270 napra úgy, hogy a munkáltató további 90 napra – támogatás nélküli – foglalkoztatási kötelezettséget vállalt. Ez a támogatási forma – döntıen az alacsony támogatható összeg miatt – bevezetésétıl kezdve kevésbé volt népszerő, mint a munkatapasztalat szerzı támogatás. A monitoring vizsgálatra a továbbfoglalkoztatás lejártát követı 3. hónap után került sor. A támogatott foglalkoztatásból a vizsgált idıszakban mindössze 14 fı került ki, 9-cel kevesebben, mint egy évvel korábban. Valamennyi támogatott fiatalról információt adtak a munkáltatók, melynek alapján 11 személy (78,6%) állt munkaviszonyban a követéskor. Egy évvel korábban alig több mint harmaduknak sikerült megtartania az állását a támogatás lejártát követıen. 2007. év folyamán a 14 pályakezdı támogatott foglalkoztatásához a munkaügyi központok 3,9 millió Ft-tal járultak hozzá, az 1 fıre jutó támogatás – az egy évvel korábbi összegnél 19,5%-kal magasabb – 276,7 ezer Ft volt, ami az országos átlaghoz hasonló mértékő. A követéskor munkában állókra – az elızı évi összeg 52%-a – 352,1 ezer Ft támogatás jutott. Pécs, 2008. augusztus 4.

Dr. Brebán Valéria fıigazgató

24

1. sz. melléklet A monitoring eredménymutatói a dél-dunántúli régióban 2006. évben és 2007. évben Megnevezés

2006. év

2007. év

Ajánlott képzés Tanfolyamot befejezett létszám (fı) 1 fıre jutó FA támogatás (Ft/fı) 1 órára jutó tanfolyami díj (Ft/fı/óra) Tanfolyamot befejezettek aránya (%)

1 990

956

276 809

317 897

293*; 305**

382*; 410**

92,9

96,7

706 742

1 055 848

Munkában állók aránya (%)

42,2

31,1

Megszerzett képesítést hasznosítók aránya (%)

75,4

64,9

Válaszadási arány (%)

59,6

57,4

758

555

179 042

200 749

Követéskor munkában állókra jutó FA támogatás (Ft/fı)

Elfogadott képzés Tanfolyamot befejezett létszám (fı) 1 fıre jutó FA támogatás (Ft/fı) 1 órára jutó tanfolyami díj (Ft/fı/óra)

293*; 360** 385*; 394**

Tanfolyamot befejezettek aránya (%)

95,6

95,2

380 774

447 400


49,2

47,1


83,6

85,8


57,1

56,6

588

321

121 642

111 833

94,7

98,5

154 105

133 592

Követéskor munkaviszonyban állók aránya (%)

83,4

85,0


90,0

95,6

Tanfolyamot befejezett létszám (fı)

1 253

2 128


94,6

94,2


35,0

39,0


71,2

72,3


53,9

60,8

Követéskor munkában állókra jutó FA támogatás (Ft/fı)

Munkaviszonyban állók képzése Tanfolyamot befejezett létszám (fı) 1 fıre jutó FA támogatás (Ft/fı) Tanfolyamot sikeresen befejezettek aránya (%) Követéskor munkaviszonyban állókra jutó FA támogatás (Ft/fı)

PRKK által szervezett képzés

* összes résztvevıvel számított 1 órára jutó tanfolyami díj ** az 1 órára jutó tanfolyami díj számításánál figyelmen kívül hagyásra kerültek azon személyek, akiknek a tanfolyami díja nem a munkaügyi központ képzési keretébıl lett finanszírozva

25

1. sz. melléklet Megnevezés

2006. év

2007. év

Vállalkozóvá válás Érintett létszám (fı)

274

43

1 vállalkozóra jutó FA támogatás (Ft/fı)

239 000

227 614

1 vállalkozóra jutó FA támogatás a válaszadóknál (Ft/fı)

238 975

225 881

Követéskor mőködı 1 vállalkozóra jutó FA támogatás (Ft/fı)

283 783

236 148

84,2

95,7

jutó alkalmazottak száma (fı)

0,19

0,23


55,5

53,5

2 655

2 318

1 fıre jutó FA támogatás (Ft/fı)

338 258

378 938

1 fıre jutó FA támogatás a válaszadóknál (Ft/fı)

353 395

390 806

Követéskor munkaviszonyban állókra jutó FA támogatás (Ft/fı)

567 243

618 954


62,3

63,1


68,4

75,0

6 518

6 070

59 003

63 429

0,4

0,9

724

579

1 fıre jutó támogatás összesen (Ft/fı)

652 555

699 686

1 fıre jutó támogatás a válaszadóknál (Ft/fı)

668 840

688 504

Követéskor munkaviszonyban állókra jutó támogatás (Ft/fı)

989 611

1 045 507


67,6

65,8


80,1

70,8

23

14


231 538

276 654

1 fıre jutó támogatás a választ adóknál (Ft/fı)

238 774

276 654

Követéskor munkaviszonyban állókra jutó támogatás (Ft/fı)

676 526

352 105


35,3

78,6


73,9

100,0

Követéskor mőködı vállalkozások aránya (%) Követéskor mőködı vállalkozásoknál 1 vállalkozóra

Bértámogatás Érintett létszám (fı)

Közhasznú foglalkoztatás Érintett létszám (fı) 1 fıre jutó havi átlagos támogatás (Ft/fı/hó) Nem támogatott munkaviszonyt létesítık aránya (%) Pályakezdık munkatapasztalat szerzésének támogatása Érintett létszám (fı)

Pályakezdık foglalkoztatási támogatása Érintett létszám (fı)

26

2. sz. melléklet A monitoring eredménymutatói Baranya, Somogy és Tolna megyékben 2007. évben Baranya megye

Megnevezés

Somogy megye

Tolna megye

Ajánlott képzés Tanfolyamot befejezett létszám (fı) 1 fıre jutó FA támogatás (Ft/fı) 1 órára jutó tanfolyami díj (Ft/fı/óra)

145

463

348

244 942

319 411

345 868

212*; 377**


380*; 391**

439*

98,0

96,3

96,7

885 450

1 048 742

1 127 593


28,2

31,6

31,7


62,5

49,4

84,8


58,6

55,3

59,8

70

128

357

147 420

217 299

205 172

643*; 668**

304*; 311**

Követéskor munkában állókra jutó FA tám. (Ft/fı)


668*


95,9

94,8

95,2

242 433

501 724

486 814


63,4

45,7

44,3


92,3

83,8

84,7


58,6

63,3

53,8

148

160

13

168 134

58 834

101 516

96,7

100,0

100,0

218 877

66 398

101 516


79,4

88,6

100,0


91,9

98,8

100,0


1 043

613

472


93,2

95,9

94,0


40,9

40,9

31,4


77,2

67,6

64,2


64,6

59,1

54,7


Munkaviszonyban állók képzése Tanfolyamot befejezett létszám (fı) 1 fıre jutó FA támogatás (Ft/fı) Tanfolyamot sikeresen befejezettek aránya (%) Követéskor munkában állókra jutó FA tám. (Ft/fı)

PRKK által szervezett ajánlott képzés


27

2. sz. melléklet Baranya megye

Megnevezés

Somogy megye

Tolna megye


7

17

19


233 524

225 628

227 212

1 vállalkozóra jutó FA tám. a válaszadóknál (Ft/fı)

237 188

225 463

221 320

Követéskor mők. 1 vállalkozóra jutó FA tám. (Ft/fı)

237 188

225 463

248 985

100,0

100,0

88,9

-

0,30

0,25

57,1

58,8

47,4

1 056

491

771


390 518

399 791

349 796


410 273

404 769

357 118


732 491

588 061

521 270


56,0

68,8

68,5


71,7

78,4

77,4

1 954

2 766

1 350

62 810

61 982

67 396

0,2

1,0

1,5

208

145

226


737 252

667 368

685 846


759 440

653 846

595 078

1 386 162

936 162

723 133


54,8

69,8

82,3


90,4

86,9

42,5

11

3

-


275 656

280 311

-


275 656

280 311

-

Követéskor munkában állókra jutó tám. (Ft/fı)

379 027

280 311

-

72,7

100,0

-

100,0

100,0

-

Követéskor mőködı vállalkozások aránya (%) Követéskor mőködı vállalkozásoknál 1 vállalkozóra jutó alkalmazottak száma (fı) Válaszadási arány (%) Bértámogatás Érintett létszám (fı)




Követéskor munkaviszonyban állók aránya (%) Válaszadási arány (%)

28

3. sz. melléklet A monitoring eredménymutatói Baranya, Somogy és Tolna megyékben 2006. évben Baranya megye

Megnevezés

Somogy megye

Tolna megye

Ajánlott képzés Tanfolyamot befejezett létszám (fı) 1 fıre jutó FA támogatás (Ft/fı) 1 órára jutó tanfolyami díj (Ft/fı/óra)

745

862

383

288 020

276 220

255 780

289*; 292**


286*; 300**

320*; 354**

93,4

91,2

96,0

743 870

760 228

551 796


41,5

39,8

48,3


73,1

73,7

82,3


63,8

55,3

61,1

402

11

345

194 881

184 260

160 182

729*

339*

95,3

84,6

96,4

401 976

508 110

349 749


50,9

52,9

47,5


83,3

100,0

83,3


55,7

63,6

58,6

350

113

125

126 636

85 946

140 890

93,1

94,2

100,0

175 170

100 131

157 243


77,7

91,2

89,6


83,1

100,0

100,0


588

322

343


94,7

93,1

95,8


40,5

34,5

27,2


74,4

70,0

65,5


50,9

54,0

58,9



254*; 373**

Tanfolyamot befejezettek aránya (%) Követéskor munkában állókra jutó FA tám. (Ft/fı)

Munkaviszonyban állók képzése Tanfolyamot befejezett létszám (fı) 1 fıre jutó FA támogatás (Ft/fı) Tanfolyamot sikeresen befejezettek aránya (%) Követéskor munkában állókra jutó FA tám. (Ft/fı)

PRKK által szervezett ajánlott képzés


29

3. sz. melléklet Baranya megye

Megnevezés

Somogy megye

Tolna megye


90

97

87


217 574

214 797

288 150

1 vállalkozóra jutó FA tám. a válaszadóknál (Ft/fı)

216 317

217 435

288 308

Követéskor mők. 1 vállalkozóra jutó FA tám. (Ft/fı)

275 804

234 830

356 592

78,4

92,6

80,9

jutó alkalmazottak száma (fı)

0,10

0,18

0,29


56,7

55,7

54,0

986

855

814


348 364

326 991

337 850


363 895

342 304

352 087


605 903

524 209

568 757


60,1

65,3

61,9


69,6

68,4

67,1

2 269

2 857

1 392

57 390

56 992

65 439

0,2

0,7

0,1

203

162

359


753 478

628 137

606 505


752 848

638 096

632 313

1 235 255

865 110

922 835


60,9

73,8

68,5


83,3

87,0

75,2

6

15

2


261 335

227 934

169 175


271 012

239 265

72 175


338 766

1 315 960

-


80,0

18,2

0,0


83,3

73,3

50,0

Követéskor mőködı vállalkozások aránya (%) Követéskor mőködı vállalkozásoknál 1 vállalkozóra

Bértámogatás Érintett létszám (fı)




30

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Recommend Documents