Dates d exposition: 5 septembre au 15 novembre, 2009

LIEUX DES EXPOSITIONS H on gr ie MűvészetMalom, Szentendre Dates d’exposition: 2 juillet au 23 août, 2009 Helikon Kastélymúzeum, Keszthely Dates d’exposition: 5 septembre au 15 novembre, 2009

Canada Maison de la culture Notre-Dame-de-Grâce Montréal, Canada Exposition: Printemps 2010 Centre des arts de Saint John, Nouveau-Brunswick Exposition: Automne 2010

MűvészetMalom, Szentendre

Helikon Kastélymúzeum, Keszthely

KIÁLLÍTÁSOK

E X H I B I T L O C AT I O N S

Magyarország

Hunga ry

MűvészetMalom, Szentendre

MűvészetMalom, Szentendre

Kiállítás: 2009. július 2-tól agusztus 23-ig

July 2 to August 23, 2009

Helikon Kastélymúzeum, Keszthely

Helikon Kastélymúzeum, Keszthely

Kiállítás: 2009. szeptember 5-től november 15-ig

Exhibition Dates: September 5 to November 15, 2009

Kanadában

Canada

Maison de la culture Notre-Dame-de-Gr âce, Montréal

Maison de la culture Notre-Dame-de-Grâce, Montréal

Kiállítás 2010. tavasza

Exhibition: Spring, 2010

Saint John Arts Center , New Brunswick

Saint John Arts Center , New Brunswick

Kiállítás 2010. ősze

Exhibition: Autumn, 2010

1

RACH

Fondé en 2002, le Regroupement des Artistes Canadiens Hongrois (RACH) est un organisme à but non lucratif accrédité par le gouvernement fédéral. Son siège social est à Montréal et sa liste de membres à travers le Canada s’élève maintenant à plus de 90 artistes professionnels et amis des arts de descendance hongroise. Ses objectifs principaux sont d’une part, d’offrir des possibilités d’échanges entre les artistes des différentes régions du Canada afin d’encourager l’éducation et la collaboration dans une perspective d’avancement de carrière, et d’autre part, créer les moyens qui permettront d’augmenter leur visibilité. Les artistes d’origine hongroise ont contribué pour une grande part au secteur des arts visuels au Canada. Leurs œuvres figurent dans plusieurs collections muséales, ils sont récipiendaires de nombreux prix et bourses et ils sont reconnus pour leur implication et leur activisme au niveau communautaire. Les artistes du collectif puisent à même un héritage commun dans l’élaboration de leurs œuvres et partagent le désir d’explorer la place de l’ethnicité et de l’immigration dans leurs symboles et processus de démarche.

KMMK

A Kanadai Magyar Művészek Kollektívája 2002-ben alakult, mint hivatalosan bejegyzett, nem anyagi célokat szolgáló társaság. Székhelye Montreálban van, de tagjai Kanada-szerte élnek, akik közé kilencven magyar származású kanadai művész és számos támogató tartozik. A KMMK elsődleges célja tagjainak utat mutatni fejlődésük és karrierjük kialakításához, és bemutatni a magyar származású kanadai művészek munkáit új hazájukban. A magyar művészek már eddig is jelentősen hozzájárultak Kanada kultúrális és képzőművészeti életének gazdagításához. Munkáik megtalálhatók fontos és értékes múzeumi gyűjteményekben, azonkívül számtalan kitüntetést és elismerést kaptak. Munkáik és tevékenységük széles körben ismert.

CHAC

The Canadian-Hungarian Artists Collective (CHAC), founded in 2002, is a federally chartered non profit organization. With its head office in Montreal, its current Canada-wide membership includes over 90 professional artists of Hungarian descent, as well as many supporters of the arts. CHAC’s primary goals are to create educational, collaborative and career-enhancing opportunities for artists in different regions of Canada and to provide a showcase for Canadian artists of Hungarian descent. Canadian-Hungarian artists have made significant cultural contributions in Canada’s visual arts sector. Their works are in important museum collections, they are the recipients of awards and grants, and noted for their community and cultural activism. CHAC artists are fuelled by a shared cultural heritage and the desire to explore the role that ethnicity and immigration play in defining an artist’s process and imagery.

WWW . C H A C C A N A D A . O R G 2

Re:Insitu: Avant-propos

C’est en 2006, lors d’une allocution prononcée à Ottawa pour le 50ième anniversaire

dans le pays de leurs ancêtres, deviennent ainsi une réaffirmation de leur nouvelle

László Sólyom, remercia le Canada pour l’accueil qu’il fit à plus de 38,000 Hongrois. Il

retour au Canada, devient une sorte de retour au bercail, une main tendue à toutes les

de la Révolution Hongroise, que le président de la République de Hongrie, Monsieur profita de l’occasion pour exprimer son profond regret en ce qui à trait à la perte pour

la Hongrie d’une grande partie de son vaste bassin de créateurs. Pour faire suite à ce constat, le ministre de l’éducation et de la culture, Dr István Hiller, avec l’aide de

l’ambassadeur de la Hongrie au Canada H.E. Pál Vastagh et de son épouse, Erzsébet Fenyvesi Vastagh, a pris l’initiative d’inviter le Regroupement des artistes canadiens hongrois (RACH) à venir exposer dans des musées de la Hongrie. Tout en soulevant chez eux de fortes émotions, ces expositions, qui ramènent les membres du regroupement

identité canadienne! Par conséquent, la mise en circulation des œuvres, une fois de communautés dans lesquelles ces artistes évoluent.

(Tiré du texte de la commissaire Dr Mary Keczan Ebos) C’est du plus profond de mon cœur que je remercie tous ceux qui nous ont aidé à réaliser ce rêve!

Blanar Andrea, Présidente de RACH & Coordinatrice de Re:InSitu

Re:Insitu: Előszó A Magyar Forradalom és Szabadságharc 50. évfordulója alkalmaval, Dr. Sólyom László,

lehetősége “érzelmekkel tele utazást jelent vissza ősi otthonunkba. Ugyanakkor

a Magyar Köztársaság Elnöke Kanadába látogatott. Ebből az alkalomból

bizonyítéka annak, hogy mi már kanadaiak vagyunk. A hazautazás szintén helytálló

megköszönte Kanadának, hogy a 38000 magyar menekültet befogadta, de

akkor is, amikor kiállításunkat végigutaztatjuk Kanadán, elérve azokat a területeket,

ugyanakkor sajnálatát fejezte ki a magyar tehetségek elvesztéséért.

ahol művészeink letelepedtek” (Dr. Mary Keczan-Ebos szavai).

A gondolatot folytatva, Dr. Hiller István a magyar oktatási és kulturális miniszter közvetítésével, Dr. Vastagh Pál kanadai nagykövet és felesége Fenyvesi Vastag

A művészek nevében őszinte köszönetemet szeretném kifejezni mindenkinek, aki

Erzsébet segítségével, a Kanadai Magyar Művészek Kollektívája meghívást kapott

ehhez a kiállításhoz, álmunk megvalósításához, hozzásegítette kollektívánkat.

kiállítás rendezésére Magyarország kiállítótermeiben. A művészeknek a kiállítás

Andrea Blanar a CHAC elnöke és a kiállítás Re:InSitu főszervezője

Re:Insitu: Foreword

In 2006, during the 50th Commemoration of the Hungarian Revolution in

these exhibitions affirm that we are now Canadians. ‘A homecoming’ also

Canada for having welcomed over 38,000 Hungarians, deeply regretted the

communities where our artists have settled”.

Ottawa, Dr. László Sólyom, President of the Republic of Hungary, while thanking

loss of a vast pool of creative talent. Consequently, due to the initiatives of Dr. István Hiller, Hungary’s Minister of Education and Culture, and the assistance of H.E. Pál Vastagh, Hungary’s Ambassador to Canada and his wife, Erzsébet

Fenyvesi Vastagh, the Canadian-Hungarian Artists Collective (CHAC) was

invited to exhibit in museums in Hungary. For our artists, these exhibitions “are

emotionally charged journeys back to our ancestral home. On the other hand,

occurs as we travel our works across Canada, reaching out to all the (From Dr. Mary Keczan-Ebos’ curatorial essay)

On behalf of all CHAC artists, I would like to express our gratitude to all those who have helped us realize this dream!

Andrea Blanar, President CHAC & Coordinator Re:InSitu

3

A “Re:InSitu”- ról — Az alapvető tevékenység — Kántor István Az In-situ művészet esszenciális

magyarázatot. Mindazonáltal, ebben

“mozdulatlan”. Egy “in-situ”műtárgy

élethosszig tartó tevékenységemmé

kifejezés, azt jelenti, hogy maga a hely

a rövid bevezetőben szeretnék

kritikus a műtárgy értelmezésével

vált.

határozza meg a munkát. Művészi

néhány megjegyzést fűzni a kiállítás

szemben, következésképp azzal a

Az élet újrakezdése és új történelem

formaként mindig létezett, de mint

címéhez. Ennek a csoportkiállításnak a

kultúrával szemben is, amely őt

megteremtése egy frissen

meghatározás talán a nyolcvanas

topológiai helyzete az újjal s a régivel

magát létrehozta.

beilleszkedett sokoldalú közösségben

évektől használt kifejezés olyan

kapcsolatos: az eredeti környezettel

műalkotások leírására, amelyek hely-

és az újonnan megszerzett élettérrel.

Az eredeti helyszínek felkeresése

teljesítményeinek. Kanada, mint

specifikusak, vagyis kifejezetten egy

Itt persze az “újonnan” nem igazán új,

nyilvánvalóan aktív és nosztalgikus

kísérleti hely, anti-színházi társulat, egy

bizonyos területre vagy adott

hiszen a kiállító művészek legtöbbje

megnyilvánulás, ami veszélyeket is rejt

Neoista játszótér folytonos in-situ

környezetbe készültek.

már évtizedek óta Kanadában él.

azoknak a munkáknak az

performanszokhoz, létezésem számos

értelmezését illetően, amelyeket

fejezetét meghatározta.

azonban szintén részét képezi életem

Egy szupernóva csapódik a

A kényszerhelyzetből való menekülés

magunkkal hozunk. 40 emigráns

sivatagba. Ősi grafittik egy barlang

létező jelenség, ismeretlenért elhagyni

művész “in vivo” visszatérése

Ezzel a csoportos kiállítással

falán. Egy forradalom, amit szétvert a

szülőhelyünket a mai konszolidált

szülőhelyére nagyon különleges

egyidejüleg vizsgáljuk a múltat, jelent

hatalom diktatúrája. Egy elhagyatott

retro-perspektívából olyan, mint egy

helyzetet teremt, találkozás, amit

és jövőt. Szeretem azt mondani, hogy

ház lángokban áll. Eleven szikla, mint

régimódi ponyvaregény-szemelvény,

összeköt a közös érdek és az érintkezés

mindig hat óra van, azaz minden

közösségi művészet. Vasutak és

némi nosztalgikus történeti háttérrel.

vágya az egykor otthagyott

ugyanakkor történik, múlt, jelen és

repülőterek, mint végső

Az élet újrakezdése azonban

reménytelenség földjével.

jövő nem válik el egymástól. Ezek az

találkozóhelyek. Egy halott ló fekszik a

visszahozza a valóságot a mese

metrósíneken. Egy véradót

szocio-politikai színterére és a

A semmiből jövök, és sehová sem

nem-lineáris utazásunkon egyik helyről

feláldoznak a véréért. Katonák

visszatérő szereplők nem valami

tartozom. “Univerzális menekült”

a másikra. Ez a felgyűlő masszív

robbanóeszközt hoznak működésbe.

szellemalakok az óperenciás tengeren

vagyok, ez lenne a válaszom a

információ-mennyiség világos

Egy törött robotot high-tech rituáléval

túlról, de létező személyek, akik a mai

származásomat és identitásomat

bizonyíték arra a munkára amit mi

feltámasztanak.

in-situ valóságot reprezentálják.

firtató kérdésekre.

létrehozunk és bemutatunk mint

összegyűlt tapasztalatok vezetnek át

alapvető élettevékenységet és 40 emigráns menekült felkeresi egykori

A régészetben az “in-situ” azokra a

Ez nem a valóság leegyszerűsített

életterét….

tárgyi leletekre vonatkozik,

cáfolata és a múlt történelmének

amelyeket nem szállítottak el

tagadása, hanem egy állítás

Ez már magában is egy “Re:InSitu”

lelőhelyükről. Más szóval

hatóságokról és hatalomról.

művészeti esemény. Nem kíván sok

állandóságot jelent, azt, hogy

Az ellenőrzés elől való menekülés

10

művészeti tapasztalat.

“Re:InSitu — Kanadai Magyar Kortárs Művészek Kiállítása” A Kurátor Megjegyzései: Mary Keczan-Ebos, PhD Miért akarja származási helyén

ellentmondásos, zaklatott helyekről,

tájképként használják, munkáikat a

az alapelemek azoktól az

bemutatni, vagy Kanada-szerte

ahonnan a művészek jönnek. Ezeket

személyes és a nemzeti kutakodás

elképzelésektől, melyeket a

kiállítani munkáit egy magyar ősöket

az elemeket a beszélt nyelv és az uralt

keskeny határmezsgyéjén

nagyvilágban élő művészek

felmutató kortárs művészcsoport?

hely formálta. E művészek és

egyensúlyozva. A közös vizsgálódás

bontakoztatnak ki?

Hogyan is lehetne meghatározni egy

alkotásaik egyszerre vannak kint és

tette egységessé Tor ma Anna és

És ezek az univerzális megszokások és

kanadai magyar művész identitását?

bent azon a helyen, ahová műveiket

Blanar Andrea sokrétegű és

gondolatok hogyan tettek minket

A legnyilvánvalóbb tényező

szánják. Ők és munkáik “in situ”, a

szövevényes munkáját. A történetek

azokká, akik vagyunk? Miben más a

valószínűleg felmenőik közös eredete

maguk helyén vannak.

azok, amelyek e két művészt és

mi művészetünk? Az, hogy mi könnyen

alkotásaikat összekapcsolják.

asszimilálódtunk egy nyugati

lehet. És mégis, egy kollektív tapasztalat művekbe ágyazása felfedi

Mik is azok a feltételek, amik

előttünk, hogy ez a művészcsoport

létrehozzák ezt a sajátságos “in situ”-t?

a nyelv, mint láncfonal és a vetülék

művészek közül kinyilatkoztatásra

sóvárogva vágyik vissza egy hazába,

Elhelyezkedés, terület és távolság

szövik össze egy nagy kárpittá a

késztetett, állítván, hogy mik NEM

amelyben talán sosem élt. Sokuknak

egyaránt nagyon fontos, hogy

kiállítás darabjait. Számtalan szál köt

vagyunk. Egy kicsit körülírom ezt az

igen fontos a figurális ábrázolás,

megértsük mekkora e befoglaló forma

minket akár Magyarország, akár

állítást, hogy megmutassam, milyen

melyen keresztül megjelenik saját

kerülete. Földrajzilag, egy mocsár,

Kanada földjéhez és mindnyájunkra

sokrétű lehet az emigráns lét

történetük. Másoknál a kontextus

mint táj, pusztaság, hegyek, fák,

hatással van. Ebben a csoportban a

azonosítása:

vagy a táj uralja a munkákat. Ismét

csakúgy, mint kertek megszelídített

textilművészet, fonalak és anyagok

másoknak e kettő kölcsönhatása a

tájképei és kis farmok, mind-mind részt

fontos mesemondó elemet jelentenek

Nem vagyok magyar (de az vagyok)

létfontosságú elem.

kapnak az alkotók és műveik

sok művész alkotásában. Biró Anna,

Nem vagyok európai vagy észak-

identitásában. De az “in situ” azokra a

Tor ma Anna, Kun Emilia és Keczan-

amerikai (de az vagyok)

kezd, amint megfigyeljük e művészek

munkákra is utal, amelyek a testet,

Ebos Mary változatos formákban

Nem vagyok kanadai (de az vagyok)

alkotásaiban és meséiben hogyan

mint tájképet fürkészik. A testet mint

ötvözik bele textiljeikbe kanadai-

Nem vagyok egyik sem

keveredik és él egymás mellett a

tájat már sokan felfedezték a múltban

magyar művészi tapasztalataikat.

történelem és az emlékezet. A

és az irodalomban, akár teoretikusok,

Kluger man Judit egy gyermek-

történetek, leírva vagy elmondva

mint Lucy Irigaray vagy a regényíró

korában ismételgetett magyar verset

Ezeknél a kanadai-magyar

jelentik azokat az elemeket, melyeket

Margaret Atwood. Néhány művész,

használt fel absztrakt munkájában. De

művészeknél a rejtély kulcsa a

örökségként kaptak. Mindenkinél

mint Her mann Géza, Szeben Ági és

mégis az a legfontosabb eleme

műalkotásban keresendő. A

keverednek, változnak, módosulnak

Sz il as i Gábor a helyet “in situ”, földrajzi

ezeknek a műveknek, hogy mindegyik

magyarországi visszatérés segít

és így valóban meghatározóak. Ezek

értelemben alkalmazzák. Sz il asi

“in situ”.

megoldani azt a kérdést, hogy

bukkannak elő a gyakran

Andrea és Sofie Fekete-Fehér a testet

A válasz kérdéseinkre formálódni

14

Ezekben a munkákban a szavak és

De vajon miben különböznek ezek

kultúrába, legalábbis egyvalakit a

Her mann Géza

szétesett környezetünkben miként jut

kifejezésre az a világ, amelyből jövünk:

magyar származásuk. Visszatérésük az

első parasztoktól kezdve, akik a 19.

az országot. Nagy részük Torontóban,

saját testünk formái, családunk,

őshazába emlékek sorát idézi fel, de

században közvetlenül, vagy

Montreálban, Calgary-ban és

barátaink, valamint városi és vidéki

összezavarhatja érzelmeiket

Amerikán keresztül érkeztek

Hamiltonban telepedett le. A

otthonunk tájai. Ezen kívül, ez a

hazatérésük új hazájukba és ez

Kanadába és Lethbridge Albertába

kanadai-magyarok és utódaik nyomot

kiállítás “hazautazás” és külföldi utazás

művészetükben is kifejeződik. Ezek a

és a Saskatchewan-i prérin telepedtek

hagytak Kanadán. Számunkra, akik

is. Egyszerre jelenti Magyarország

munkák nagyon különbözőek, de

le, a szőlőtermelő gazdákig, akik a

olyan magyarok leszármazottai

fizikai valóját, de egyszersmind a haza

mind valahogy arról beszélnek, hogy

Niagara félszigeten és Dél - Ontárió

vagyunk, akik Kanadába emigráltak,

metaforikus terét, amit mi

kik ők, honnan jöttek és pontosan hol

dohányföldjein dolgoztak, vagy azok,

családtörténeteink és a haza

teremtettünk és magunkban

is vannak a megidézett pillanatban.

akik a XX. század korai éveiben

tünékeny emlékei szorosan

hordozunk. Mi művészek, ahogy

Az “in situ” fizikailag ülteti át ezeket az

Hamilton és Brantford gyáraiban

kapcsolódnak jelenlegi lakhelyünkhöz,

egymás között műalkotásainkon

emlékeket művészetükbe.

termeltek, egyaránt van valami közös.

ahol “in situ”, valójában létezünk.

keresztül társalgunk, “in situ” járjuk be

Hogy magyarként kik is vagyunk, “in

Később követték őket azok a magyar

identitásunkat és hazáinkat.

situ” értelmet nyer abban, ahogyan

zsidók, akik a ll. világháború után

mi magunk és művészi kifejezésünk

telepedtek át, majd a magasan

A kanadai-magyar művészek titka,

formálódott a minket körülvevő

képzett politikai menekültek és azok,

hogy művészetükben tetten érhető

környezet és emberek hatására. Az

akik az 56-os felkelés után hagyták el

Keczan-Ebos Mary és Torma Anna

15

Életrajzok BÍRÓ ANNA, Montréal, Québec, Romániában, az egykor Magyarországhoz tartozó Erdélyben született. 1988 óta Montreálban él. Diplomáját Romániában, a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Egyetemen szerezte. A montreáli Centre Textile Contemporain-on számítógépes textiltervezést is tanult. Műveit Kanadában, az Egyesült Államokban és Európában állította ki. Japánban részt vett az 5. Kyotói Nemzetközi Textilpályázaton, ahol Kanadát képviselte. Jelenleg jelmeztervezéssel foglalkozik, színházi előadásokhoz és filmekhez készít kosztümöket. Felhasználja a számítógép adta lehetőségeket a textiltervezésben és kísérletet tesz arra, hogy összekapcsolja a technológiát, a történelmet és személyes emlékeit. b i r [email protected] ww w.annabi r o . c o m / t e x t i l e BÁRDOS-DOBBEK SUSAN, Montréal, Québec, Budapesten született. Gyermekkorában vándorolt ki szüleivel Kanadába. Tanulmányait a montreáli McGill Egyetemen végezte, ahol érdeklődése a művészetek felé fordult. Az agyagtól a multimédiákig sok mindennel kísérletezett. Legjobban a vízfestés keltette fel érdeklődését. Festészeti technikáját a westmounti Visual Art Centerben fejlesztette tovább, majd a sackville-i Tantramar Art Symposiumon, New Brunswickban. Munkáját nagyban befolyásolja a keleti

művészet. A dekorációs elemek egyre fontosabb részévé válnak munkáinak. Számos csoportos kiállításon vett részt: Montreálban a M.A.A (Montréal Athletic Association) szervezésében a Dreaming

in Color és az Aqu-a-Art tárlatain, a Portals-A trilogy of vision a Lachine-beli Complex Canal Jones Art Studiójában és Torontóban az Art keeps us together kiállításain is szerepelt. Tagja a HUVACnak, a Hungarian Cultural Centre-nek, a CHAC-nak (Canadian-Hungarian Artists Collective), valamint a B.A.A.-nek. (Beaconsfield Art Association) [email protected] BLANAR ANDREA, Montréal, Québec, Magyarországon született. Művészeti diplomáját a montreáli Concordia Egyetemen (Magna Cum Laude) szerezte. Negyvenhárom önálló kiállítása volt Kanadában, valamint több mint nyolcvan országos és nemzetközi csoportos kiállításon vett részt. Munkái több fontos gyűjteményben megtalálhatóak, többek között a Canada Council Art Bank-ban és a Musée du Québec-ben. Tájképeit multimédia oltárokkal kombinálja, mintegy aláhúzva környezetének fontosságát, emelkedettségét. Ezen kívül kórházakban is dolgozik, ahol művészek rehabilitációjára specializálta magát. Előadóként a McGill-en és a University of Montréal-on dolgozott. Alapítója és elnöke a Kanadai Magyar Művészek Közösségének. Megszervezte a Tantramar Art Symposiumot. Jelenleg a Re:InSitu nemzetközi kiállítás

rendezésével foglalkozik. New Brunswickban, Québecben és Ontarióban szubvenciókkal jutalmazták. andr e ab l an a r@ a o l .c o m www .a ndr e a b l a n a r . co m BRZEZINSKI ALEX, Montréal, Québec, Angliában, Londonban született. Szilasi Gábor tanítványa. Szenvedélyes megfigyelő, aki részletesen tanulmányozza és meg is örökíti azokat az ellentmondásokat, amelyek környezetünkben föllelhetők. Témájának a lényegét felbontja és jelképekké formálja. Naplószerű megfigyeléseiben megörökíti a mesterséges, természetellenes dolgokat. A végeredmény olyan kép, ami időt és teret ábrázol, elemeire lebontott, elszigetelt formákkal. Bár még művészi pályája elején járó fényképész, már kiállított Québecben, New Brunswickban, Torontóban és Magyarországon. [email protected] DE GOSZTONYI ANDREA, Montréal, Québec, tanár és tájképfestő. Munkáiból régóta állít ki Kanadában és külföldön. Fontosabb kiállításai: Il Mundial Artistique’ Art Vie Párizsban, a Galerie Art Vie-ben, ami vándorkiállításon vett részt Spanyolországban és Olaszországban. Québecben két egyéni kiállítása volt a Jardin Botanique-ben és a Gallery Dan Delaney-ben, Saskatchewanban az Amy’s on Secondban és a Little Gallery de Prince Albertben. Jentősebb csoportos kiállításai

között találhatjuk az ottawai Le Rideau Club és a montreáli Gallery 1637, valamint a Maison de la Culture Notre Dame de Grace és Kínában a Musée d’Art Moderne de Guangzho-beli bemutatkozását. Munkái számos köz-és magángyűjteményben megtalálhatóak. andr e a d e g @ ho t m a i l . c o m FEKETE-FEHÉR SOFIE, Montréal, Québec, Franciaországban született és Québecben nőtt fel. Szívéhez Québec kultúrája áll közel. Kezdetben ruhatervezést tanult a Lasalle Collégeben, amit jelmeztervezőként hasznosított filmekben és színházi produkciókban. Tanulmányait később az UQAM művészeti karán folytatta, majd szociológiát és történelmet tanult a Concordia University-n és színháztudományt az Universté de Montréalon-on. 1997-ben állította ki fényképeit a Saidye Bronfman Centerben, 2000-ben részt vett Baie St.Paulban Festők Művésztelepén és 2002-ben mutatta be első videó filmjét a Gallery Central-ban. Sofie művei az adott pillanatban és helyen, emberek és a környezet egymásra hatásával jönnek létre.

71

FERENCZY-REICHMANN ÉVA, Vaudreuil, Québec, 1962-ben született Montreálban. Szülei 1956-ban emigráltak Magyarországról. Az elmúlt húsz évben érdeklődése az agyag felé fordult, egyedülálló stílusa miatt elnyerte művésztársai elismerését is. Alkotásait már nevezték elképesztőnek, provokálónak, elegánsnak és humorosnak. Agyagmunkáit fazekaskorongon készíti, utána részekből állítja össze a végleges formát. Különböző anyagokat, égetési technikát és hőmérsékletet használ. Munkáira a vibráló formák jellemzőek. Kiállított Montreálban, Val David-ban, Québecben és Belgiumban. Számos díjat nyert, munkái megtalálhatók a kanadai Japán Nagykövetségen, a Bronfman kollekcióban és további neves gyűjtemények részét képezik. [email protected] evaferenczyreichmann.wordpress.com HERMANN GÉZA, Montréal, Québec, Budapesten született és az 56-os forradalom idején menekült el hazájából. Nem csupán művész, de tanár is. Művészeti diplomáját a Concordia University-n szerezte, tanítói

megtalálhatók Kanada, USA, Európa és Ázsia magángyűjtőinél. Montreálban a Galérie Bernard forgalmazza munkáit, ahol júniusban nyílik kiállítása a legújabbakból. www.gezart.com [email protected] JANKOVICS MÁRIA, Montréal, Québec, fest, grafikai nyomatokat és metszeteket készít. Műveit nagyban befolyásolja az Art Brut. Magyarországon született, jelenleg Montreálban él és az Atelier Circulaire-nek dolgozik. A Concordia University-n szerezte diplomáját (BFA). Műveit több mint száz önálló és csoportos kiállításon mutatta be Kanadában, Ausztráliában, Japánban és az USA-ban. Annak ellenére, hogy egész életében rossz egészséggel küszködött, töretlen optimizmussal rendelkező, igen termékeny művész. Alkotásai ismert intézményekben és magángyűjteményekben is megtalálhatóak: pl. a Pratt & Whitney, Loto Québec, Artexe, VSAQ in Washington DC és a Bibliothéque National du Québec. Munkáit az Atelier Circulaire forgalmazza Québecben. [email protected]

diplomáját pedig a McGill University-n. Tanuló évei alatt az ikonfestő Valentin

KÁNTOR ISTVÁN, Toronto, Ontario,

Firsoff Shebaeff keze alatt dolgozott.

1991 óta él Torontóban gyermekeivel:

Díjnyertes kertépítész tervező. Szabadban felállított műveiben és festményeiben egyaránt felhasználja a természet és a környezet sugallta témákat. Kertjeiben környezete részeiből alkot mikrokozmoszt. Művei

Jericho-, Babylon-, és Ninevehvel, akik az 1990-es években születtek. Az 1956-os forradalom nagy hatással volt rá. Munkáira jellemző a lázadó szellem, azon kívül a technikai újítások és állandó kísérletezések is izgatják. Mozgástani

72

elméleten alapuló művészete az emberi testet és technológiát kutatja. Élt Budapesten, Berlinben, Párizsban, Londonban, Portlandban, New York-ban, Montreálban és Torontóban. Monthy Cantsin néven is ismert, 1979-ben ő kezdeményezte a Neoizmust Montreálban. Többször bebörtönözték múzeumokban való “véradás”-sorozata (The Blood Campaign) miatt. Több nemzetközi rendezvényen vett részt, mint pl. a Documenta’ 87, Ars Electronica 2000. Jelentősebb díjai: Téléfilm Canada Award és 1998-ban a Best Canadian Video. 2004-ben a Governor General’s Award of Canada for Visual and Media Arts kitüntetését kapta. a m e n@ i n te r l og . c o m

egyik kurátora a Kanadai Magyar Művészek Közössége által rendezett Re:InSitu kanadai-magyar kiállításnak.

KECZÁN-EBOS MARY, (B.A., A.A. PhD) B u rl i ng to n , On t ar i o ,

Budapesten született, jelenleg Montreálban él és dolgozik. Felsöbb Fokú diplomáját a Concordia Egyetem Szépművészeti karán kapta. Számos kiállításon vett részt Kanadában, Európában, Peruban, Ausztráliában, ÚjZélandban és az Amerikai Egyesült Államokban. Több alkotását díjazták, grafikája megjelent a Printmaking Today folyóiratban. Munkái több kanadai intézményt gazdagítanak, többek között a Bibliothéque Nationale du Québec, a Loto Québec, a Bibliothéque GabrielleRoy, a Caisse Populaire Dejardins és a La Banque Nationale gyűjteményeit. Montreálban az Atelier Circulaire és Torontóban az Open Studio forgalmazza munkáit. k l u g e r man@sy mpatico.ca

KÉRI-SZEBEN ÁGI, Montréal, Québec, Magyarországon született, majd szüleivel együtt 16 éves korában kivándorolt Kanadába. Diplomáját Montreálban, a Concordia University művészeti szakán szerezte. Főleg festészettel, grafikával és textilművészettel foglalkozik. A Tantramar Art Symposium-on tanultak hatására modern stílusban alkalmazza a tradicionális hímzést. Kiállított a Concordia University VAV galériájában és New Brunswickban a Point de Bute Art Stúdióban. KLUGERMAN JUDIT , Montréal, Québec,

elismert művész, kurátor, író és oktató. Disszertációját Julia Margaret Cameron’s Ceylonese Photographs címmel megvédte Torontóban, a York University-n. A McMaster University-n diplomáját kitüntetéssel kapta meg. Doktorátusát a University of Toronto-n, tervezői diplomáját a Ryerson Politechnic-en szerezte meg. Elnöke volt, jelenleg igazgatósági tagja a Hamilton Artists Inc.-nak, továbbá tanácsadója volt a CEMENT (Cross Cultural Mentoring Program) nevű programnak, melyet a Federal Heritage Ministry támogatott. Számos szóló és csoportos kiállításon vett részt. Alelnöke volt a Bay Area Arts Collective-nek és alapító tagja a Bay Artists for Women’s Art-nak. Jelenleg

KUN EMILIA, Niagara-on-the-Lake, Ontario, Erdélyben született, 1989 óta Kanadában él, a Niagara-on-the- Lake nevű városban. Tanulmányait Romániában, a Ion Andreescu Képzőművészeti Egyetemen végezte Kolozsvárott. Amióta a digitális technológia használata új utat nyitott a textilművészetben, Emilia a képek digitális feldolgozásával festői hatások elérésére törekszik. Ennek az alkotó folyamatnak főárama a hagyományos képi ábrázolás és a digitális technológia egysége. Rajzok, fotók és festmények digitalizálása során olyan textilanyag tervezést valósított meg, ami egyszerre művészi és használati tárgyis. [email protected] www.emiliakun.com LINDSAY-SZILASI DOREEN, Montréal, Québec, Montreáli művész, aki legújabb alkotásaiban a fotó- és festő technikát párosítja, vékony színes olajréteggel vonja be fekete-fehér fényképeit. Doreen Ontárióból származik, 1959-ben költözött Montreálba, miután két évig Mexikóban festett. 1969-ben a Concordia University-n szerezte meg MA diplomáját Art Education-ből. A fényképészet terén végzett kutatásokat, tanított Montreálban a Concordia University-n, a Collége Marie-Victorineben és a Saidye Bronfman Centre for the Arts-ban. Művei megtalálhatóak Montreálban: az Art Bank-ban, a Université Bishops-ban, Lavalin Inc.-ben

és a Musée d’art Contemporain-ben, Québecben. A Musée du Québec-ben és Ontárióban az Art Gallery of Ontarióban. dor e e n l i n d s a y @ v i d e o t r on. ca PEKÁRI JEANNETTE, Montréal, Québec, 1957- ben született Edmontonban, Alberta tartományban. Gyermekkorában nemcsak a szépséget akarta ábrázolni műveivel, hanem a rajzolást gondolatai kifejezésére is használta, hogy jobban megértesse magát. 1982-ben kapta meg művész- és textilművész diplomáját Londonban, a Goldsmith University-n. Élénk színeket használ, főleg stilizált állatokat, növényeket és embereket fest. Munkája eklektikus, néha a természet inspirálja. Cannesban első díjat nyert egy grafikai munkájával. Fontosabb csoportos kiállításai: Arts Club Montréal, Saydie Bronfman Center, Arts NDG, Loto Québec, Burke Gallery in Plattsburg, USA. PUSZTAI PÉTER, Montréal, Québec, 1947-ben született Szárazajtán, a romániai Erdélyben. Tanulmányait Marosvásárhelyen és Bukarestben végezte a Képzőművészeti Akadémián. Jelenleg Montreálban él, fotó- és képzőművész, fest könyveket is illusztrál és. Művei harmonikus szépségű, szürrealista képek, különleges látószögből ábrázolja a nőket. 2009-ben Magyarországon az Egyetemes Kultúra Lovagjává avatták. Számos helyen állított ki: Bukarest, Marosvásárhely,

Weilerswist, Brüsszel, Cologne, Genova, Budapest, Luxemburg, Párizs, Bécs, Barcelona, Sopot, Stockholm, Rijeka, Prága, Brno, Bern, Washington. Legutóbbi kiállítása Montreálban, a Galerie Lauzon-ban volt. peter [email protected] RAJCSÁNYI-CIAMARRA JÚLIA, Montréal, Québec, Budapesten született, diplomáját 1996ban szerezte a montreáli Concordia University művészeti szakán. Kerámiát Chabot Therese, Dorance Davetől, Matthiew Paultól és Benson Kenttől tanult. Fontosabb kiállításai Montreálban: Concordia University, Pierrefonds Cultural Center, Adago Galéria, La Maison de la Culture N.D.G., ezen kívül szerepelt New Brunswick megyében a sackville-i Fog Forest Galériában és a Point de Bute Art Stúdióban. Többször szervezett kiállítást a La Maison de La Culture N.D.G.-ben, mint kurátor-asszisztens. Kétszer vett részt a Sackville-i Tantramar Art Symposium-on New Brunswickban. Az oktatás terén végzett önkéntes, kimagasló tevékenységéért és a kultúra terjesztéséért a magyar kulturális minisztertől, Hiller Istvántól kitüntetést kapott. [email protected]

ROGAN MIKLÓS, Montréal, Québec, Magyarországon született. A Bartók Béla Konzervatóriumban zenetanári diplomát szerzett, majd 1988-ban Kanadában telepedett le. Fest, grafikákat készít, művészeti könyveket, katalógusokat és brosúrákat illusztrál. Első kiállítását a Galerie am Opernring rendezte Bécsben. Azóta sokszor állította ki műveit Kanadában, Ausztriában és Németországban. Az Ótestamentumon alapuló Genesis Project nemzetközi utazó kiállításon ő volt az egyetlen észak-amerikai résztvevő. A kanadai Vie des Arts-ban, az Art-Folio-ban és a Parcours folyóiratban jelentek meg cikkek kiállításairól. Montreálban a Lamoureux Ritzenhoff Galerie, Bécsben pedig az Atelier T Galerie forgalmazza munkáit. ROPELESKI KRISTI, Montréal, Québec, Montreálban él, művész, tanár és kurátor. A York University-n kitüntetéssel szerezte meg diplomáját majd később a mester fokozatot. Tanulmányait számos kitüntetéssel és támogatással segítették (Social Sciences and Humanities Research Council of Canada Grant 2007). Munkáiban mai témákat kutat, mint pl. az ‘identity and idea of image as control’. Ropeleski termékeny és gyakran kiállító művész. Önálló kiállításai közt található a White Noise, Torontó (2008), Look at me when I’m talking to you, Ottawa (2004) és a Blood Harmony, Montreál (2003). Számos csoportos kiállításon vett részt, 2008-ban Ontarió-

73

ban, Québec-ben, USA-ban, a Peinture fraiche Montreálban, a Body as image New Yorkban, a Committed to ink a kaliforniai Santa Barbarában, és a The art of the human canvas, a torontói Museum of Canadian Contemporary Art-ban, ahol nemzetközi tetováló művészek és festők vettek részt. w w w .k r i s t r o p e l e s k i . c o m SCHMIDT-INGLIS CLARISSA, Dundas, Ontario, Az ontariói Dundasban él. Diplomáját Párizsban az Atelier de dessin et d’arts decoratifs-ban, az Ontario College of Art-ban és a University of Torontoban szerezte. Clarissa érdeklődése kiterjed a szobrászatra, festészetre, rajzra, fényképezésre, digitális művészetre, történelemre, vallásra és a nemek problémájára. 1979 óta 50 önálló és 100 csoportos kiállításon vett részt, amire a Canada Council és az Ontario Arts Counciltól kapott támogatást. Munkái megtalálhatók 20 állandó kiállítás gyűjteményében és számos katalógusban. [email protected] w w w. c l a r i s s a i n g l i s . c a SINGER YVONNE, Toronto, Ontario, Budapesten született, családjával 1949ben menekült el az orosz megszállás elől. Tanítói diplomáját Montreálban, a McGill University-n szerezte. A York University-n kitüntetéssel végezte a képzőművész szakot. Singer Yvonne számtalan országos és nemzetközi bemutatón vett részt, munkáihoz felhasználja a

74

multimédia technika adta lehetőségeket. A kulturális témán belül az ellentétes látásmód izgatja, valamint az egyén története a közös történelemben. Tanít a York University-n, tagja a Loop Gallery-nek és a Koffler Gallery-nek. Kiállított többek között a torontói Loop Gallery-ben, An intimate

portrait of someone I don’t know címmel és az Erfurt Kunsthalle-ban, Németországban a The Ironic Turn c. kiállításon. [email protected] SIPOS SÁNDOR, Montréal, Québec, 1957-ben született Székelykeresztúron, Erdélyben, Romániában. Tanulmányait a marosvásárhelyi Zene és Képzőművészeti Gimnáziumban kezdte, majd a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola szobrászati szakán szobrász és pedagógus diplomát szerzett. 1985-ben a segesvári Fajansz- és Porcelángyárban ipari formatervezőként (designer) dolgozott. 1989-ben Ausztrián keresztül érkezett Montreálba. Gyermekkorában sokat járt kis falvakban az erdélyi településeken. Nagybátyja, állatorvos lévén, gyakran magával vitte a pásztorok, hegyi emberek közé. Ebből a nagyon egyszerű, ősi világból eredezteti különleges, művészi látásmódját.

SZABÓ-BUTLER SHEILA, Toronto, Ontario, Kanadában és külföldön számtalan kiállításon vett részt. 1969 óta a kanadai jégvilágban, Nunavutban dolgozik a Baker Lake-nél, inuit (eszkimó) művészekkel. Jelenleg az Art and Cold Cash című kiállítása egy Torontóban kiadott könyvvel együtt bemutató körútra indult inuit és dél-kanadai művészek munkái társaságában. 2003ban a budapesti Dorottya Galériában Girls and Guns címmel állította ki munkáit. Műveiből jó néhányat megtalálhatunk a National Gallery of Canada és a University of Toronto gyűjteményeiben. Művészetét anyagilag támogatja a Canada Council for the Art, a Manitoba Arts Council és az Ontario Art Council. [email protected] SZILASI ANDREA, Montréal, Québec, 1964-ben született Montreálban, ahol jelenleg él és dolgozik. Torontóban filmművészetet és francia nyelvet tanult, diplomáját 1988-ban szerezte meg (University of Toronto), majd visszatért Montreálba és beiratkozott a Concordia University-re. Tanulmányait 1991-ben fejezte be (B.F.A.).Több szóló- és csoportos kiállításon vett részt Kanadában, Mexikóban és Európában. Művei megtekinthetők a Canadian Museum of Contemporary Photography, Musée National des beux-art du Québec múzeumokban, több magángyűjteményben, valamint a Voxfonds documentaire, CCCA website-on. Szilasi Andrea munkáit a Joyce Yahoda

Gallery forgalmazza Québecben. [email protected] SZILASI GÁBOR, Montréal, Québec, 1928-ban született Budapesten. Az 56-os események miatt elhagyta az országot és 1957-ben Québecben telepedett le. 1959 és 1970 között a Québec Film Board-nak dolgozott és Québec vidéki életét dolgozta fel. A következő tíz évben fényképészetet tanított a Collége du Vieux Montréal-ban, majd 1980-tól 1995-ig, nyugdíjazásáig egyetemi docensként dolgozott Montreálban, a Concordia University képzőművész szakán. 1967 és 2009 között 47 egyéni kiállítása volt és több mint 50 csoportos kiállításon vett részt. A Canada Council és a Province of Québec számos művészeti díjban részesítette. 2009 szeptemberében nyílik 50 évre visszanyúló retrospektív kiállítása a National Gallery-ben, Ottawában. [email protected] TORMA ANNA, Baie Verte, New Brunswick, 1952-ben született a magyarországi Tarnaörsön és 1979-ben diplomázott a Magyar Iparművészeti Főiskola textil szakán. 1988-ban családjával Kanadába emigrált. Torontóban és Hamiltonban élt, mielőtt New Brunswickban telepedett le, ahol jelenleg is alkot képzőművész férjével, Zsakó Istvánnal. Nemzetközileg ismert művész, számos kiállításon vett részt Kanadában és külföldön: Fabula, Rebecca Hossack Art Gallery, London, Anglia (2008), Kertben, Art Gallery of

Hamilton, On. (2006), A tű fokán keresztül, Owens, Art Gallery Sackville, NB. (2004), Hímzések, Vigadó Galéria, Budapest (2002), Firkák és látomások, Torma Anna hímzései, John Michael Kohler Art Center, Sheboygan, Wi, USA, (1996). Dijai között megtalálható a Strathbutler Díj (2008), Tournai város díja, Dialogue, Tournai, Belgium (2008), The UNESCO Aschberg Alapítvány díja (2005) és a Chalmers Alapítvány képzőművészeti díja (2002). annator [email protected] www.annator ma.com ZÓNI ÁGI, Saint Lazare, Québec, a jugoszláviai Szabadkán (ma Szerbia, egykor Magyarország) született. 1967ben vándorolt ki Kanadába, ahol Montreál mellett Boucherville-ben megalapította stúdióját Atelier de Ceramique Ágnes Zóni név alatt. Jelenleg is Montreálhoz közel St. Lazareban (Québec) él és dolgozik. Művészetek iránti érdeklődése már fiatal korában megnyilvánult. Több kerámia, fazekas és porcelán tanfolyamon vett részt, azon kívül rajzot, festészetet és művészettörténetet is tanult. Munkái igényesek, újszerűek. Kiállított Montreálban, Québec City-ben, SteHyacinthe-ben, Boucherville-ben, Torontóban, Ottawában, a texasi Fort Worth-ban és az ohiói Columbusban, ahol díjat nyert.

ZSAKÓ BÁLINT , Toronto, Ontario, Budapesten született 1979-ben és Kanadában telepedett le a családjával 1988-ban. A torontói Ryerson egyetem műveszeti szakán szerzett diplomát 2002-ben. Fotóit, kollázsait, festményeit, rajzait és szobrait kiállították Magyarországon, Dél Kóreában, Hong Kongban, Kanadában és az Egyesült Államokban. A New Yorker, Oprah, Walrus, Poetry, New York Times magazin rendszeresen bemutatja munkáit. A Kortars Kanadai Műveszeti Múzeum Torontóban kiállítást szervezett vízfestményeiből Rajzok a Bernardi Gyűjteményből címmel, amely több kanadai múzeumban látható lesz. A művészről könyv formájában megjelent első monográfia is a kiállításhoz kapcsolódik. Zsakó Bálint a New York-i Brooklynban él és dolgozik. www.balintzsako.com [email protected]

művészként Kanada-szerte csoportos kiállításokon vett részt. [email protected] www.humanmetalart.com www.dzphotography.net Z S A K Ó I S TV Á N , Baie Verte, New Brunswick, 1954-ben született Budapesten. A Képzőművészeti Főiskolán 1979 és 1984 között Vígh Tamás növendéke volt. Elnyerte a Derkovitsösztöndíjat és római ösztöndíjban is részesült. 1988-ban családjával együtt kivándorolt Kanadába. Rendszeresen visszajár Magyarországra, ahol munkáit számos helyen bemutatták. Jelentősebb kiállításai: Rebecca Hossack Gallery, London, The Proposition Gallery, New York, Spin Gallery, Torontó, Gallery 78, Fredericton, Sudio 21, Halifax, Palazzo Falconery, Róma, Szentendre, Helikon galéria, Budapest. [email protected]

ZSAKÓ DÁVID, Calgary, Alberta, 1983-ban született Budapesten és szüleivel 1988-ban Kanadában telepedett le. 2006-ban végzett Halifaxban a NSCAD egyetem fotó szakán. Munkái túlnyomó részben az emberi környezetet, a környezet által meghatározott emberi lehetőségeket, identitástudatot, alá- és fölérendeltségi viszonyokat vizsgálja. Érdekli a szépség változó fogalma, több vizuális művészeti ágban fejezi ki magát: fest, rajzol, fotókat és montázsokat készít, használja a digitális képalakítást. Kezdő

75