Daniela Ďurajková Dáša Vargová

Daniela Ďurajková Dáša Vargová

az alapiskola és a nyolcosztályos gimnázium

a

osztálya

osztálya számára

pre ročník základnej školy ročník gymnázia s osemročným štúdiom

Slovenské pedagogické nakladateľstvo

Szerzők – Autorky © Daniela Ďurajková Dáša Vargová Lektorálták – Lektorovali: PaedDr. Peter Kaplán Mgr. Peter Štefík Translation © Mgr. Lengyel Julianna A magyar fordítást lektorálta – Maďarský preklad lektorovala: Mgr. Bolemant Lilla, PhD. Illustrations © akademická maliarka Táňa Žitňanová Grafický dizajn a obálka © SPN – Mladé letá, s. r. o.

Jóváhagyta a Szlovák Köztársaság Oktatási, Tudományos, Kutatási és Sportminisztériuma 2012. november 5-én 2012-17120/49948:4-919 szám alatt mint a Polgári nevelés tankönyvét az alapiskola 8. osztálya és a nyolcosztályos gimnázium 3. osztálya számára. A jóváhagyási szám öt érvig érvényes. Első kiadás, 2013

Schválilo Ministerstvo školstva, vedy, výskumu a športu Slovenskej republiky pod č. 2012-17120/49948:4-919 zo dňa 5. novembra 2012 ako učebnicu občianskej náuky pre 8. ročník základnej školy a 3. ročník gymnázia s osemročným štúdiom. Schvaľovacia doložka má platnosť 5 rokov. Prvé vydanie, 2013

Všetky práva vyhradené. Toto dielo ani žiadnu jeho časť nemožno reprodukovať bez súhlasu majiteľa práv.

ISBN 978-80-10-02395-0

Bevezetõ Kedves Tanulók, az alapiskola 8. osztálya és a nyolcosztályos gimnázium 3. osztálya számára írt új polgári nevelés tankönyvetek koncepciója kissé eltér a korábbi évfolyamok tankönyveinek felépítésétől. A tananyagot most kötelező és kiegészítő részre osztottuk. A kötelező tananyagot egy témakör alkotja: Az állam és a jog. Az állam keletkezéséről, funkcióiról, formáiról és működéséről már alapvető ismeretekkel rendelkeztek a 7. osztályból (illetve a nyolcosztályos gimnázium 2. osztályából), az idén pedig az állam és a jog közötti kapcsolatokról szereztek információkat és sajátítjátok el azokat. Megismerkedtek a különféle jogágakkal és azokkal az intézményekkel, amelyek a törvényesség védelmét látják el. Olyan információkat választottunk számotokra, hogy megértsétek a jogi ismeretek gyakorlati jelentőségét, és ezek a jogi tudat építését szolgálják életetekben. A kiegészítő tananyag a kötelező tananyagra épít, kibővíti, elmélyíti azt. A jogi problematikában további információkkal szolgál. Az emberi jogokkal és a gyermekek jogaival kapcsolatos témákat érinti. A tananyag az elsajátítandó ismereteket tárgyalja. A témák elején kiemeltük a kulcsfogalmakat. A jogi ismeretek új és igényes tananyagot jelentenek számotokra, ezért megfelelően tagolva, sémákkal, táblázatokkal, képekkel, szómagyarázattal igyekeztünk számotokra vonzóbbá tenni. Az egyes tananyagrészek végén található összefoglaló az alapvető ismereteket tartalmazza, és a füzetbe is leírhatjátok jegyzetként. A tananyag életkorotoknak megfelelő szakszövegeket, kérdéseket, feladatokat és javaslatokat tartalmaz. A kérdéseket úgy fogalmaztuk meg, hogy megválaszolásukkal bizonyíthassátok, hogy az adott tananyagot megértettétek; a feladatok és javaslatok pedig azt a célt szolgálják, hogy aktívan bevonjanak benneteket az oktatási folyamatba. A tankönyv két feladatlapot (Ismételjünk! címmel) is tartalmaz az ismeretek ellenőzésére. Ha az itt található feladatokat megoldottátok, arról tesztek tanúbizonyságot, hogy az átvett tananyagot megértettétek és megjegyeztétek. A szerzők

3

Tartalom I. AZ ÁLLAM ÉS A JOG Az állam és felépítése Az állam funkciói

/5

/5

/8

Kormányzati formák

/11

Az államhatalom szervei A törvényhozói hatalom

/13 /13

Ismételjünk! – Mit tudunk már az államról? Jogi normák

/20

Az állam és a jog viszonya – a jogi tudat A Szlovák Köztársaság jogrendje Jogágak – a közjog és a magánjog A polgárjog

A büntetőjog

/22

/25 /28

/31

A polgárjog – a fogyasztói érdekvédelem A családjog

/18

/33

/36 /38

A jogvédelem intézményei

/41

Ismételjünk – Jogi minimum

/44

II. AZ EMBERI JOGOK ÉS SZABADSÁGJOGOK (Kiegészítő tananyag) Nincs jog kötelesség és felelősség nélkül

/46

Az emberi jogok alapvető dokumentumai

/48

A gyermekek alapvető jogai A gyermekek jogairól szóló nyilatkozat alapján Mindegyik gyermek egyforma bánásmódban részesüljön! A véleményhez és az információhoz való jog Az élethez való jog

/54

/56

Az egészséghez való jog

/57

A művelődéshez és a játékhoz való jog

/59

A kisebbségek jogai – a kisebbségek és védelmük

A tankönyvben előforduló földrajzi nevek szótára SZK – SR Szlovákia – Slovensko Szlovák Köztársaság – Slovenská republika 4

/61

/52

/50

I. AZ ÁLLAM ÉS A JOG AZ ÁLLAM ÉS FELÉPÍTÉSE Kulcsfogalmak: állam, az állam jellemzői

Motto

„Az ember zoon politikon (társadalmi lény).” Arisztotelész Az állam fogalma már nem idegen számotokra. Nemcsak a történelem- és földrajzórákon találkoztatok vele, hanem a korábbi évfolyamokban a polgári nevelés óráin is. Már tanultátok, hogy miért keletkeztek az államok. Az állam hosszadalmas fejlődés eredményeképpen alakult ki. Keletkezésének okai nem egyértelműek. Némely történészek az elsődleges államok születésének okát a harcok és az erőszak eredményeként látják, mások úgy gondolják, hogy az ember természetes társadalmi jellemzője, a fajfenntartás és a rend szükséglete, a természeti feltételek, a munkamegosztás és egyebek hívták életre. Tudjuk azonban, hogy az állam kialakulása előtt a társadalom alapvető szervezeti egysége a család volt. A családok nemzetségekbe, a nemzetségek pedig törzsekbe tömörültek. Ezek kialakították a maguk nemzetségi és törzsi intézményeit (vének tanácsa, törzsfő, törzsi tanács stb.). Az állam fejlődését nagyon egyszerűen a fejlődési fokok segítségével fejezhetjük ki. család

nemzetségek

törzsek

törzsi alakulatok

állam

Amikor az emberek a megélhetésükhez szükséges eszközöket önmaguk kezdték előállítani és tárolni, a kereskedelem és a kézművesség mellett a társadalom irányításával is foglalkozni kezdtek. Fokozatosan elkülönült egy csoport, amelyik csak a társadalom irányításának szentelte magát. A társadalom fejlődésével (amely néhány ezer évig tartott) kialakult az államhatalom, a nemzetségi és törzsi szervezetekből pedig az államhatalom szervei. Az állam tehát politikai-hatalmi szervezetként fejlődött. Politikaiként azért, mert a politika eredményeként jött létre, hatalmiként pedig abból az okból, mert egyfajta rend, a szabályok és a biztonság megtartásának érdekében fegyveres erőket hozott létre: a hadsereget és a rendőrséget. Jegyezzük meg! Az állam az emberi társadalom hatalmi-politikai formája egy adott területen. Történelmi fejlődésen és átalakulásokon ment keresztül hazánk, a Szlovák Köztársaság/ Slovenská republika is. Az önálló Szlovák Köztársaság kezdetei csak a 20. századra tehetők. A mai Szlovák Köztársaság 1993. január 1-jén alakult meg Cseh-Szlovákia békés úton történő kettéválásával. Más államokhoz hasonlóan megvannak a sajátos jelei. Az állam jellemzőivel részletesebben már a korábbi évfolyamokban foglalkoztatok, ezért a következő oldalon található séma alapján a Szlovák Köztársaság példáján meg tudjátok magyarázni az állam egyes jellemzőit.

5

ÁLLAM Szlovák Köztársaság

államhatalom törvényhozói, végrehajtói, bírói

az állam szuverenitása az államhatalom függetlensége

az állam területe (a Dunától a Tátráig...)

állami szimbólumok (állami címer, állami zászló, állami pecsét, állami himnusz) állampolgárság az állam polgárainak jogai és kötelességei

A következőkben részletesebben csak az államhatalmat és az állampolgárságot említjük, mivel a többi jellemzőjéről már elegendő ismerettel rendelkeztek. A Szlovák Köztársaságban a törvényhozói hatalmat a parlament, vagyis a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa képviseli. Végrehajtói hatalommal a Szlovák Köztársaság Kormánya rendelkezik, a bírói hatalom pedig a bíróságok kezében összpontosul. Az állampolgárság a polgár és az állam közötti kapcsolatot fejezi ki. Az állampolgárok és az állam között jogi kötelék van. Ebből mindkét fél számára jogok és kötelességek származnak. A polgár számára például ez azt jelenti, hogy köteles betartani a jogrendet, joga van viszont a munkához, időskorban a megfelelő szociális ellátáshoz, továbbá joga van részt venni a közügyek intézésében. Az állam kötelessége, hogy polgárai számára mindazokat a jogokat biztosítsa, amelyeket az alkotmány és a többi jogi előírás garantál számukra. Joga van azonban megkövetelni az állampolgáraitól, hogy a törvényeket betartsák, és a törvényekből eredő kötelességeiket teljesítsék.

A Szlovák Köztársaság 1993. január 1-jén alakult meg Cseh-Szlovákia békés kettéválásával. Az állam valamennyi jellemzőjével rendelkezik. Szuverén állam – állami szimbólumokkal. Államhatárok által meghatározott területtel rendelkezik, és az államhatalmat három összetevő alkotja: a törvényhozói, a végrehajtói és a bírói hatalom. Az állampolgárok és az állam jogi kötelékben vannak egymással.

Szómagyarázat politika – a társadalom irányítására irányuló tevékenység garancia – biztonság, bizonyosság preambulum – fontos okirat bevezető része

Kérdések 1. Magyarázzátok meg az állam keletkezésének okait! 2. Melyek minden állam alapvető jellemzői? 3. Mit jelent a következő mondat? Az állam és az állampolgárok között jogi kötelék van. 4. Ti hogyan értelmezitek az állam szuverenitását?

Feladatok és javaslatok 1. Az állam jellemzői közé tartozik az állam megnevezése is. A következő oldalon található időtengelyen állapítsátok meg, hogy államunk nevében milyen változások történtek a 20. század folyamán! 6

Államunk fejlődésének fontos határkövei 1918 Cseh-Szlovák Köztársaság 623 833/907 Szamo Nagy-Morávia Birodalma

600

700

800

Szlovákia a történelmi Magyarország részeként

1939/45 az önálló szlovák állam

1993 Szlovák Köztársaság

1960 CSSZSZK

900 1000 1100 1200 1300 1400 1500 1600 1700 1800 1900 2000

2. Mit ábrázolnak a képek? Hogyan hívjuk ezeket közös néven? Beszélgessetek el arról, hogy szerintetek mit szimbolizálnak és fejeznek ki!

3. A nyomda ördöge garázdálkodott. Egészítsétek ki az állami himnusz szövegét a hiányzó szavakkal! Nad ..... sa ....., hromy .... bijú. ........ ich, ......., veď sa ... stratia, ....... ožijú. .. Slovensko naše ...... tvrdo ..... ale ...... hromu ......... ho .... tomu, aby sa ........ . Egészítsétek ki a mondatot! A Szlovák Köztársaság állami himnuszát ........................... c. dal első két strófája alkotja.

4. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának az állami szimbólumokról szóló törvényéből: 8. §, 11. bekezdés: Az állami zászló nem használható megkárosodott vagy beszennyezett állapotban, és tilos csokorba kötni. 12. bekezdés: Az állami zászló felvonása és levonása megszakítás nélkül, lassan és méltósággal történik; levonáskor nem szabad a földet érintenie. 13. §, 2. bekezdés: Az állami himnuszt állami ünnepek, emléknapok, évfordulók és egyéb, országos vagy helyi jellegű jelentős események alkalmából játsszák vagy éneklik. 13. a §, 2. bekezdés: Az Állami művelődési program alapján működő iskolák kötelesek a tanteremben elhelyezni az állami zászló grafikai ábrázolását, az állami himnusz szövegét és a Szlovák Köztársaság Alkotmányának preambulumát úgy, hogy azok méltóságán ne essen csorba. Mondjatok konkrét példákat arra, hogy mikor játsszák vagy éneklik az állami himnuszt! Melyik állami szimbólumok iránt nyilvánítunk tiszteletet, és hogyan? (Segítségül szolgál az ide vonatkozó törvény fenti részlete.) Mondjatok példákat arra, mi minősülne a törvény 13. a §-a, 2. bekezdése megsértésének! 7

5. Dolgozzatok a Szlovák Köztársaság Alkotmánya preambulumának szövegével, és egészítsétek ki az alábbi táblázatot! Hagyományok

A többi Kormányzati A kisebbségekhez államokhoz való forma való viszony viszony

Ki fogadja el az alkotmányt?

Ki által kerül elfogadásra az alkotmány?

PREAMBULUM Mi, a szlovák nemzet, emlékezve elődeink politikai és kulturális örökségére, a nemzeti létért és saját államiságunkért folytatott harcok több évszázados tapasztalataira, a cirilli-metódi szellemi örökség és Nagy Morávia történelmi üzenete értelmében, a nemzeti önrendelkezés természetes jogából kiindulva, közösen a Szlovák Köztársaság területén élő nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok tagjaival, a demokratikus államokkal való tartós és békés együttműködés érdekében, törekedve a kormányzás demokratikus formájának, a szabad élet biztosítékainak, a szellemi kultúra fejlődésének és a gazdasági jólétnek a megvalósítására, vagyis mi, a Szlovák Köztársaság polgárai képviselőinken keresztül elfogadjuk az alábbi alkotmányt:

Az újkori történelemben is keletkeznek államok különböző okok miatt és különféle módokon:  Az első világháború után az egyes államok közös megegyezése alapján keletkezett többek között Cseh-Szlovákia is.  Önálló államok alakultak ki a második világháború után Nagy-Britannia, Franciaország stb. volt gyarmataiból.  1990-ben két állam egymáshoz való csatolásával (a Német Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság) született meg a Német Szövetségi Köztársaság.  A 20. század végén a Balkán-félszigeten a volt Jugoszláviából alakultak a következő államok: Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia, Szerbia, Szlovénia, Montenegró.

AZ ÁLLAM FUNKCIÓI Kulcsfogalmak: az állam funkciói, belső funkciók, külső funkciók Motto

„A hatalom elsősorban felelőség.” Ch. L. Montesquieu

Tudjátok-e, hogy az állam fizeti a gyermekek és a diákok egészségügyi biztosítását, pénzügyi lehetőségeihez mérten támogatja a művelődést és a tudományos munkát, irányítja a gazdaságot, segíti az időseket, és támogatja az egészségkárosultakat? 8

Az állam azáltal, hogy megszervezi és irányítja a társadalom életét, betölti a funkcióját. Ezt más néven az állam bel-, illetve külpolitikájának nevezzük. Az állam funkciói két csoportba sorolhatók: belső funkciók, külső funkciók. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy az állam belső és külső funkciói a kormány feladatát képezik. A kormány ezeket a feladatokat a saját kormányprogramjában megtervezi, majd az egyes minisztériumok által megvalósítja.

biztonsági

gazdasági és nemzetközi együttműködés

Az állam funkciói

jogi

belső funkciók

külső funkciók ökonómiai

szociális, egészségügyi

külkereskedelem

az állam védelme

kulturális, művelődési

AZ ÁLLAM BELSŐ FUNKCIÓI (AZ ÁLLAM BELPOLITIKÁJA) Biztonsági funkció – az állam felel az állampolgárok biztonságáért, egészségéért, vagyonáért, biztosítja az állami szervek és intézmények működését, védelmezi az állampolgárok jogait és szabadságjogait. Ezt a feladatát mindenekelőtt a belügyminisztérium és a fegyveres erők (rendőrség, hadsereg) segítségével látja el. Jogi funkció – megvalósítása és biztosítása az igazságügyi minisztérium és a bíróságok által történik úgy, hogy minden tekintetben figyelembe veszik az állam jogrendjét. Gazdasági funkció – az állam megszabja a gazdaság működésének szabályait, megtervezi a költségvetést, és a pénzügy-, a gazdasági, a közlekedési és régiófejlesztési, valamint a mezőgazdasági minisztérium által irányítja a gazdaságot. Szociális funkció – az állam támogatást nyújt a betegállományban levő embereknek, az időskorúaknak, azoknak, akik elvesztették a megélhetésükhöz szükséges eszközöket, továbbá segíti a szükséghelyzetben levő embereket, gyermekes családokat stb. Kulturális funkció – az állam gondoskodik a kulturális örökségről, az oktatásról és a tudományról, a természetvédelemről. Ezt a feladatot a kulturális minisztérium, az oktatási, tudományos, kutatási és sportminisztérium, valamint a környezetvédelmi minisztérium látja el. AZ ÁLLAM KÜLSŐ FUNKCIÓI (AZ ÁLLAM KÜLPOLITIKÁJA) Más államokkal való politikai és gazdasági együttműködés – az állam biztosítja a más államokkal és nemzetközi szervezetekkel való jó viszonyt is. Külkereskedelem – megszabja az árukivitel és -behozatal szabályait. Az állam területének védelme – az állam megvédi saját területét egy más állam részéről történő esetleges támadással szemben, részt vállal nemzetközi katonai akciókban pl. a terrorizmus megakadályozására. Az itt említett funkciók a demokratikus államokra jellemzőek. 9

Valamennyi állam megszervezi és irányítja polgárai életét, irántuk kötelességei vannak. A belpolitikát biztonsági, jogi, gazdasági, szociális és kulturális funkciója betöltésével valósítja meg. Az állam külső funkciói közé tartozik az állampolgárok és vagyonuk megóvása, továbbá az állam védelme. A kormány a feladatait az egyes minisztériumok által tervezi és valósítja meg.

Szómagyarázat miniszter – a kormány által a minisztérium vezetésével megbízott személy terrorizmus – erőszakot alkalmazó durva megfélemlítés

Kérdések 1. Melyek az állam belső funkciói? Szerintetek melyik ezek közül a legfontosabb? Véleményeteket indokoljátok meg! 2. Melyik fegyveres egységek biztosítják az állampolgárok védelmét? 3. Mi tartozik az állam külpolitikájához? 4. Az államhatalom mely szervei (a tananyagban feltüntettük őket) valósítják meg az állam belső funkcióját?

Feladatok és javaslatok 1. Rajzoljátok le az alábbi táblázatot a füzetbe, és egészítsétek ki azzal, hogy nektek mint a Szlovák Köztársaság polgárának mit tesz lehetővé az állampolgárság, és mit biztosít számotokra az állam! egészségbiztosítás

szociális gondoskodás

biztonság

művelődés

állami finanszírozás

2. Gondolkodjatok el, hogyan lehet jó viszonyt ápolni más államokkal és a nemzetközi szervezetekkel! Mondjatok példákat is!

3. Részletek a napi sajtóból Más államok is érdeklődnek a csatlakozás iránt. Motivációként az szolgál, hogy egy közösségnek – az Európai Uniónak – lehetnek a tagjai, amely olyan értékeket vall magáénak, mint az emberi méltóság iránti tisztelet, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása. 2007 novemberének második felétől a Szlovák Köztársaság első alkalommal elnökölt az Európa Tanácsban. Ez azt jelenti, hogy a Szlovák Köztársaság külügyminisztere hat hónapon keresztül az Európa Tanács Miniszteri Tanácsának elnökeként tevékenykedett. Az Európa Tanács olyan kormányközi szervezet, amely egyebek mellett az emberi jogok védelmét, a plurális demokráciát, a jogállamiságot is felügyeli, továbbá keresi azon problémák közös megoldását, amelyekkel az európai társadalomnak szembe kell néznie.

Kérdések 

Milyen nemzetközi szervezetekről van szó a részletekben?  A Szlovák Köztársaság rendes tagja-e ezeknek a szervezeteknek?  Állapítsátok meg a szövegből, hogy milyen közös céljaik vannak ezeknek a szervezeteknek!  Ki jelenleg hazánk külügyminisztere?

10

4. „A jó állam a jó polgárok munkájának az eredménye.” Írjátok le, hogyan képzelitek el jó államot és a jó polgárt! Alakítsatok csoportokat, és hasonlítsátok össze a véleményeteket a csoporton belül!

5. Hozzatok az órára különféle újságokat! Alakítsatok csoportokat! Mindegyik csoport találjon a lehető legtöbb olyan cikket, amely az állam adott funkciójával foglalkozik!

KORMÁNYZATI FORMÁK Kulcsfogalmak: monarchia, köztársaság, diktatúra Motto

„Az állam én vagyok.” XIV. Lajos Mindegyik államban – függetlenül attól, hogyan keletkezett – meg kellett oldani annak kérdését, hogy kinek a kezében legyen az államhatalom, milyen állami szervek működjenek benne, és milyen legyen ezek között a kapcsolat. Mindenekelőtt a kormányzati formától függ, hogy az állam hogyan valósítja meg tevékenységét. Tehát arról van szó, hogy legmagasabb méltóságként ki áll az állam élén, és milyen a viszonya a többi állami szervhez. Az államok különfélék lehetnek annak alapján, hogy ki uralkodik bennük, milyen az állam legfelső szintű szerveinek a szerkezete, és kormányzati formájuk is eltérő lehet. A leggyakoribb kormányzati formák közé tartoznak: a monarchia, a köztársaság és a diktatúra. KORMÁNYZATI FORMÁK

monarchia Az állam élén az uralkodó – király, császár, herceg, fejedelem, szultán, sejk – áll. Személyes kiváltságai és korlátlan hatalma van; esetleg a parlamenttel osztozik a hatalmon. Típusai: abszolút, rendi, alkotmányos, parlamentáris, dualista stb. monarchia.

A hatalom felé vezető út: a hatalom öröklődik, ritkább esetben választás útján érhető el.

köztársaság

Az állam élén az elnök áll, jogköreit az alkotmány szabja meg.

Típusai: elnöki, parlamentáris.

A hatalom felé vezető út: meghatározott időszakra vagy a parlament választja, vagy közvetlen választás útján kerül hatalomra.

diktatúra

Az állam élén egy korlátlan hatalommal rendelkező egyén vagy szervezet (párt) áll.

Típusai: katonai, fasiszta, proletárdiktatúra.

A hatalom felé vezető út: államfordulat, katonai fordulat.

A monarchiáról és a köztársaságról már a korábbi évfolyamokban tanultatok, ezért csak a diktatúráról ejtünk bővebben szót. 11

A diktatúra (önkényuralom) olyan kormányzati forma, amikor a politikai hatalom egy korlátlan uralkodó vagy emberek kis csoportjának a kezében összpontosul. Az államfő funkcióját nem törvényes úton, pl. államcsínnyel foglalják el. A diktatúra jellemzői: – a hatalom (a törvényhozói, a végrehajtói és a bírói) egy vezér vagy egy párt kezébe kerül, – a lakosság nagy részét kizárják a politikai döntésekben való részvételből; ez úgy történik, hogy vagy egyáltalán nem rendeznek választásokat, vagy csak formálisan zajlanak (manipulált választások), – a véleménynyilvánítást cenzúrával (a sajtó ellenőrzésével) nyomják el, vagy pedig a tömegtájékoztatási eszközök (sajtó, tévé, rádió) felett egyeduralmat szereznek. A történelem folyamán többféle diktatúra létezett, pl.: fasiszta (Németországban, Olaszországban, Japánban), katonai diktatúra (Chilében), proletárdiktatúra (a volt szocialista országokban).

Az állam az emberi társadalom szervezettsége meghatározott területtel, lakossággal és irányítói szervekkel (államhatalommal). Az államokban különféle kormányzati formák léteznek. Az állami szervek rendszere és a köztük levő viszony alapján megkülönböztetünk monarchiát, köztársaságot, diktatúrát. Mindenekelőtt a kormányzati formától függ, hogy az állam hogyan teljesíti feladatait.

Szómagyarázat cenzúra – ellenőzés, felügyelet (főleg a sajtó és a tömegtájékoztatási eszközök felett) totalitarizmus – egy párt hatalma (főleg a szocializmusban), a nemzet és az állam formális egységét fenntartó erőszakos rendszer

Kérdések 1. Jellemezzétek a köztársaságot! 2. Milyen közös jegyekkel rendelkezik a monarchia és a köztársaság? 3. Jellemezzétek saját szavaitokkal a diktatúrát!

Feladatok és javaslatok 1. Keressétek meg a térképen azokat az államokat, amelyek a Balkán-félszigeten Jugoszlávia felbomlásával keletkeztek! Milyen okok vezettek ezen új államok megszületéséhez?

2. Rajzoljátok le a táblázatot a füzetetekbe, és egészítsétek ki a hiányzó adatokkal! KORMÁNYZATI FORMÁK Milyen az állampolgárok részvétele az államhatalomban?

demokracia

diktatúra

Ki áll az állam élén?

monarchia

köztársaság

3. A képen egy ismert államfőt láttok. 

Tudjátok, ki van a képen? Milyen kormányzati forma képviselője?  Hasonlítsátok össze az államban elfoglalt helyét a köztársasági elnökével! Magyarázzátok meg, hogy esetükben miben tér el a hatalom és a jogkörök megszerzésének a módja!  Képzeljétek el, hogy betölthetnétek a király vagy a köztársasági elnök funkcióját! Melyiket választanátok, és miért?

4. Miniprojekt-javaslat Válasszatok ki egyet napjaink európai monarchiái közül! Szerezzetek információkat az uralkodócsaládról, az uralkodónak az államban betöltött szerepéről és befolyásáról! A megszerzett információkat ismertessétek osztálytársaitokkal! 12

A történelemből a monarchiák alábbi típusait ismerjük: örökletes – az új uralkodó az uralkodócsaládból kerül ki öröklési jogából kifolyólag, választott – napjainkban pl. Vatikán állam teokratikus uralkodója, a múltban Lengyelország. Az uralkodó hatalmi befolyása alapján az alábbi monarchiákat különböztetjük meg: abszolutista – az uralkodó korlátlan hatalma jellemzi, aki nemcsak az állam feje, hanem a törvények fölött álló szuverén állami szerv is. A múltban (a 16–17. században) szokványosnak tekintették azt a kormányzati formát, amikor a király a jog és az alkotmány forrása volt, a kezében összpontosította az államhatalmat, ellenőrizte az egyházat, és korlátlan hatalmat gyakorolt az alattvalói felett; rendi – főleg a 15. és a 16. században fordult elő. Az állam igazgatásában részt vett a nemesség, a papság és később a városi polgárság (pl. Csehországban, Lengyelországban); parlamentáris – a hatalom a parlamenté, amely a legfelső képviseleti és törvényhozói szerv, és általános választások útján jut hatalomhoz. Az uralkodó csak külsőleg képviseli az államot – államfőként (pl. Japánban); alkotmányos – az uralkodó jogköreit az alkotmány korlátozza és határozza meg, amely a parlament és a kormány szerepét is megszabja; az uralkodó formálisan az állam feje (pl. Nagy-Britannia, Svédország, Dánia); dualista – a törvényhozói hatalmat az uralkodó és a parlament megosztja egymás között. Az uralkodó csaknem abszolút hatalommal rendelkezik, a törvényhozói hatalom bizonyos részét azonban átengedi a parlamentnek. Az uralkodó tölti be pl. a kormányfő tisztségét, funkciókba kinevez, illetve onnan visszahív személyeket; a kormány azonban a parlamentnek tartozik felelősséggel. Ez a kormányzati forma viszonylag ritka, manapság Jordániában és Szaud-Arábiában ismert.

AZ ÁLLAMHATALOM SZERVEI Kulcsfogalmak: hatalommegosztás, törvényhozói hatalom, végrehajtói hatalom, bírói hatalom

Motto

„Akinek a kezében hatalom van, hajlamos rá, hogy visszaéljen vele.” Ch. L. Montesquieu

Az állam összetett, bonyolult szervezet, amelyik sokrétű tevékenységet fejt ki. Ezért fontos, hogy az irányító szervek és az államhatalom ne egyetlen ember vagy csoport kezében összpontosuljanak, mert különben visszaélhetnének vele. Hogy ilyesmi ne fordulhasson elő, az államhatalom három, egymástól független egységre oszlik: ■ törvényhozói, ■ végrehajtói és ■ bírói hatalomra. Az államhatalom mindhárom egysége kölcsönösen kiegészíti és ellenőrzi egymást. ÁLLAMHATALOM

Törvényhozói hatalom

parlament

Végrehajtói hatalom

kormány

elnök / uralkodó

Bírói hatalom

bíróságok

13

A törvényhozói hatalmat az állam azon szervei alkotják, amelyek részt vesznek a társadalmat irányító szabályok megalkotásában. A múltban mindenről a királyok és a császárok döntöttek, akik hatalmukat örökölték, manapság ez a feladat a parlamentre hárul. A parlament lehet: ■ egykamarás – egy kamarával rendelkezik (pl. a Szlovák Köztársaságban), ■ kétkamarás – két kamarája van (Cseh Köztársaságban, Nagy Britanniában, USA-ban). A parlament legfontosabb feladatai: ■ elfogadja és módosítja az alkotmányt, ■ elfogadja és módosítja a törvényeket, ■ jóváhagyja a költségvetést, ■ megítéli a kormány tevékenységét. A törvényhozói hatalmat azok az állami szervek képviselik, amelyek a törvényeket életbe léptetik. Ezek az államok kormányai, a különböző magas szintű állami hivatalok és a köztársasági elnök. A kormány a miniszterek testülete – élén a kormányfővel. A bel- és külpolitika megvalósításáért felel, vagyis a kormány feladatai a következők: ■ a törvények végrehajtásához szükséges kormányrendeleteket ad ki, ■ a parlament elé terjeszti a programnyilatkozatot és az állami költségvetést, ■ törvényjavaslatokat nyújt be a parlamentnek, ■ nemzetközi szerződéseket készít elő és tárgyal meg. A végrehajtói hatalomhoz tartozik a köztársasági elnök is. Az államfő szerepét tölti be. Megválasztható a polgárok által közvetlen választások során, vagy a parlament által. Az állam hagyományainak és alkotmányos jogkörének megfelelően erős vagy gyenge hatalommal rendelkezik. Az államot kifelé képviseli. Az elnök leggyakoribb jogkörei közé tartoznak az alábbiak: ■ nemzetközi szerződésekről tárgyal, illetve írja alá azokat, ■ nagyköveteket fogad és bíz meg, ■ népszavazást hirdet, ■ törvényeket és egyéb okiratokat ír alá. Az államfő a fegyveres erők főparancsnoka is. A bírói hatalom a független és a pártok felett álló bíróságoké. A polgárok közti peres eljárásokban és büntetőügyekben döntenek. Különleges szerepe van az alkotmánybíróságnak. Nemcsak azokról az esetekről dönt, hogy a törvények összhangban vannak-e az alkotmánnyal, hanem akkor is, ha a polgár úgy érzi, hogy alapvető emberi jogait megsértették. Az államhatalom három összetevője kölcsönösen kiegészíti és ellenőrzi egymást. Az állami szervek szerepét és felelősségét az állam alkotmánya határozza meg pontosan.

Annak érdekében, hogy az államhatalommal ne lehessen visszaélni, és az állam a polgárok javára működjön, a hatalmat több szerv között kell megosztani. A demokratikus országokban az államhatalmat törvényhozói, végrehajtói és bírói hatalomra osztják. A törvényhozói hatalom legfelső szerve a parlament, a végrehajtói hatalomé pedig a köztársasági elnök és a kormány. A bírói hatalmat a független bíróságok képviselik. Hogy mindegyik állami szerv tisztában legyen azzal, hogy meddig terjed a hatásköre és a felelőssége, szerepüket és viszonyaikat az állam alapvető törvénye – az alkotmány szabja meg.

Szómagyarázat kormányfő – miniszterelnök parlament – törvényhozó hatalom képviselőtestülete

14

Kérdések 1. Miért kell az államhatalmat megosztani? 2. Hasonlítsátok össze a parlament és a kormány jogköreit! 3. Kik alkotják a kormányt, és ki áll az élén? 4. Milyen jogkörökkel rendelkezik a köztársasági elnök?

Feladatok és javaslatok 1. Az alábbi esetek melyikében beszélhetünk erős elnöki hatalomról, illetve gyenge elnöki hatalomról? Döntéseteket indokoljátok meg! a) az elnöknek nincs politikai felelőssége – a kormány politikai felelősséggel tartozik a parlamentnek – a megválasztott parlamentnek törvényhozói hatalma van b) az elnök a végrehajtói hatalom élén áll – a parlamentnek nincs ellenőrzési jogköre a végrehajtói hatalommal szemben, – az elnök mandátuma nem a parlamenttől származik.

2. Keressétek ki a Szlovák Köztársaság Alkotmányában, hogy az alábbi állítások igazak-e, és válaszaitokat hasonlítsátok össze!  Az elnök „leállíthatja” egy törvény elfogadását.  A kormány jóváhagyhatja az Európai Unióból való kilépésről szóló nemzetközi megállapodást.  Az elnök elfogadhat egy olyan javaslatot, amelyik a halálbüntetés visszaállításáról szóló népszavazás kiírását kezdeményezi.  A parlament visszahívhatja az elnököt.

3. Mondjatok a történelemből olyan példákat, amikor az államhatalom minden formája egy ember vagy személyek egy csoportjának a kezébe került!

4. Hasonlítsátok össze, hogy miben közös, illetve miben tér el a két eskü szövege! Az eltéréseket indokoljátok meg! Az SZK elnökének esküje: „Becsületemre és lelkiismeretemre esküszöm, hogy a Szlovák Köztársasághoz hű maradok, ügyelek a szlovák nemzet, valamint a Szlovák Köztársaságban élő nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok jólétére. Feladataimat az állampolgárok érdekében fogom végezni, megtartom és védelmezem az alkotmányt és a többi törvényt.” Az USA elnöki esküje: „Ünnepélyesen esküszöm (fogadom), hogy az Egyesült Államok elnökének funkcióját tisztességgel ellátom, és erőmhöz mérten megtartom, őrzöm és védelmezem az Egyesült Államok Alkotmányát.”

5. Miniprojekt-javaslat Dolgozzatok az SZK/SR Alkotmányával és más forrásokból származó információkkal! Válaszszátok ki a hazai államhatalom egyik egységét, és dolgozzatok ki projektet jogköreiről és az e szervet érintő érdekességekről! A projektet mutassátok be osztálytársaitoknak!

A TÖRVÉNYHOZÓI HATALOM Kulcsfogalmak: parlament – az SZK Nemzeti Tanácsa, törvény, törvényhozói folyamat, az SZK Törvénytára, a törvény érvényessége, a törvény hatályossága

15

„Becsületemre és lelkiismeretemre hűséget esküszöm a Szlovák Köztársaságnak. Kötelességeimet az állampolgárok javára fogom végezni. Betartom az alkotmányt és a többi törvényt, és azon fogok dolgozni, hogy ezek az életben érvényesüljenek.” Az SZK Nemzeti Tanácsa képviselőjének esküje

Hazánkban a törvényhozói hatalmat az egykamarás parlament – a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa képviseli. Az SZK Nemzeti Tanácsának 150 képviselője van, akiket 4 évre választanak. Képviselővé választható az az állampolgár, aki választójoggal rendelkezik, elmúlt 21 éves, és állandó lakhellyel rendelkezik az SZK területén. Arról, hogy kik képviselnek bennünket a parlamentben, az állampolgárok döntenek a parlamentáris választásokon. Számukra a választás jogát az alkotmány garantálja általános, egyenlő, közvetlen és titkos szavazójog formájában. A Szlovák Köztársaság valamennyi állampolgára rendelkezik ezzel a joggal, amennyiben 18. életévét betöltötte. Az SZK Nemzeti Tanácsának az élén a parlament elnöke és az alelnökök állnak. A megválasztott képviselők bizottságokban dolgoznak. A bizottságok az SZK Nemzeti Tanácsának a szervei, ilyenek pl. a művelődési, az ifjúsági és a sportbizottság stb. Az SZK NT-nak bizottságai, a képviselők és a kormány törvényjavaslatokat nyújthatnak be – törvényhozást kezdeményezhetnek. Az SZK kormánya

az SZK NT-nak képviselői

az SZK NT-nak bizottságai

törvényjavaslat a javaslat megvitatása az SZK NT-ban szavazás a törvényjavaslatról aláírás az SZK kormányának elnöke

az SZK NT-nak elnöke

köztársasági elnök

A törvényjavaslathoz a képviselők módosító javaslatokat fűzhetnek, amelyeket aztán a parlamentben megvitatnak. A módosító javaslatokról és magáról a törvényről a képviselők szavazással döntenek. Ha a parlament jóváhagyja a törvényt, akkor a parlament elnöke, a kormány elnöke és a köztársasági elnök aláírják azt. A köztársasági elnök aláírás előtt még visszaadhatja a törvényt a parlamentnek újbóli tárgyalás céljából. A jóváhagyott törvény az SZK Törvénytárában jelenik meg. A Törvénytárban való megjelenésével a törvény érvényessé válik, és bekerül a Szlovák Köztársaság jogrendjébe. A törvény hatályba lép: ■ érvényessé válásával egy időben (pl. az iskolai törvény hatályba lép a Törvénytárban való megjelenésével), ■ a törvény alatti pontos dátum feltüntetésének időpontjában (pl.: a 650/2012 sz. törvény 2012. március 1-jén lép hatályba), ■ a Törvénytárban való kihirdetése után 15 nappal, ha a törvényben nincs meghatározva az előbb említett két lehetőség egyike sem. A törvényjavaslat benyújtásával kezdődő és a törvénynek az SZK Törvénytárában való megjelenésével befejeződő folyamatot törvényhozói folyamatnak nevezzük. 16

A törvényhozói hatalom a parlament kezében van. A Szlovák Köztársaság parlamentje egykamarás, és 4 évre választott 150 képviselő alkotja. A Szlovák Köztársaság valamenynyi állampolgárát megilleti a választójog, ha betöltötte 18. életévét, és állandó lakhellyel rendelkezik az SZK-ban. Az SZK Nemzeti Tanácsának legfontosabb feladata a törvények elfogadása és jóváhagyása. A törvényjavaslat benyújtásától az elfogadásáig és közzétételéig megtett utat törvényhozói folyamatnak nevezzük.

Szómagyarázat az SZK Nemzeti Tanácsának bizottsága – ellenőrző és kezdeményező szerv megvitatás – a törvényhez fűzött észrevételek megtárgyalása a parlamenetben

Kérdések 1. Ki nyújthat be törvényjavaslatot? 2. Mondjátok el saját szavaitokkal, hogy mi a törvényhozási folyamat! 3. Milyen szerepet tölt be a köztársasági elnök a törvényhozói folyamatban?

Feladatok és javaslatok 1. Olvassátok el az alábbi szöveget, és válaszoljatok a kérdésekre! Segítségetekre van a tananyag szövege. Szilvia az idén töltötte be 19. életévét, és nemrégiben egy politikai párt aktív tagja lett. Jelöltetni kívánja magát a legközelebbi választásokon, amelyek még az idén zajlanak, vagy legalább részt venni azokon, és aktívan támogatni kívánja saját pártját. Jelöltetheti magát Szilvia parlamenti képviselőnek? Részt vehet Szilvia a parlamentáris választásokon?

2. Magyarázzátok meg a mottót: „A hatalom mindenekelőtt felelőség.” Induljatok ki a képviselői esküből!

3. Szerintetek milyen tulajdonságokkal kellene rendelkeznie az SZK Nemzeti Tanácsa képviselőjének? Milyen tulajdonságai ne legyenek? Töltsétek ki a táblázatot a füzetben! A következő tulajdonságokkal rendelkezzen:

Ezek a tulajdonságai ne legyenek:

4. Játsszátok el, hogy parlamenti képviselők vagytok! Javasoljatok olyan törvényeket, amelyek összhangban vannak az alkotmánnyal! Indokoljátok meg, hogy miért kell ezt a törvényt elfogadni! A törvényhozói folyamat egyes szakaszainak értelmében járjatok el!

A törvényjavaslat három szakasza (szakasz = olvasat) Első olvasatban a parlament megvitatja a törvényjavaslatot, a javaslatban semmit nem változtatnak meg, és semmivel nem egészítik ki azt. Második olvasatban a parlamenti bizottságokban tárgyalnak róla, itt a javaslatot kiegészíthetik, módosításokat indítványozhatnak benne. Valamennyi javaslatot az SZK NT-nak ülésén megvitatják, és a módosító javaslatokról szavaznak. Harmadik, utolsó olvasatban az SZK Nemzeti Tanácsa a törvény egészének az elfogadásáról szavaz. Ha a parlament a törvényt jóváhagyja, aláírja azt a parlament elnöke, a kormány elnöke és a köztársasági elnök.

17

Ismételjünk! Ellenőrizzétek az állam problémaköréből szerzett ismereteiteket! Fejtsétek meg a keresztrejtvényt, és megtudjátok, mit mondott Albert Einstein az államról! A kijelentést vitassátok meg!

1. 2. 3. 4. 5. 6.

M

7. 8.

9. 10. 11. 12. 13. 14. N

R

15.

16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23.

S

24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31.

32. 33. V

L 34.

35.

18

T

Mit tudunk már az államról? 1. a közhatalom legmagasabb formája (az állam egyik jellemzője) 2. a választásokon való részvételre jogosít bennünket 3. a polis jelentése 4. amikor az állam a tudományt és a művelődést támogatja, ezt a funkcióját valósítja meg: ... 5. a monarchia feje 6. a választójog mindenkit megillet, vagyis ... 7. a demokrácia egyik alapelve 8. sokrétűség, több politikai párt létezése 9. az egyik állami szimbólum 10. közvetlen népszavazás 11. az államot kívülről az állami ... képviselik 12. a nem demokratikus rendszer megsérti az ...-at 13. az állam függetlensége, önállósága 14. az állampolgárság megszerzésének egyik módja 15. a köztársaság egyik típusa, amelyben a törvényhozói hatalom döntő jogkörrel rendelkezik 16. az állam védelme az állam ... funkciójához tartozik 17. olyan pártok, amelyek nem rendelkeznek parlamenti képviselettel 18. népuralom 19. a községi önkormányzatokba való választás 20. a jogállamban a ... uralkodik 21. az SZK parlamentjének a neve 22. a köztársaság azon fajtája, ahol az elnök uralkodik 23. az állam kialakulása előtt a nyilvános autoritást képviselte a nemzetségi és törzsi vezérekkel együtt 24. kormányzati forma, amelynek élén választott képviselők állnak 25. az államhatalom egyik összetevője 26. a község legmagasabb szintű képviselője, aki választások útján került tisztségbe 27. az állam alaptörvénye 28. a diktatúra egyik fajtája 29. a diktátori állam egyik típusa, ahol egy kis társadalmi csoport a saját érdekeit fölérendeli a polgárok jogainak 30. kormányzati forma, amelyben a hatalom öröklődik 31. a monarchia fajtája 32. az egyik állami szimbólum 33. a demokrácia elve 34. a községi önkormányzatba választják 35. a sajtó és a tömegtájékoztatási eszközök felett gyakorolt ellenőrzés

19

JOGI NORMÁK Kulcsfogalmak: norma, erkölcsi és vallási normák, jogi norma, esztétikai norma

Motto

„El kell ismerned, hogy az igazságtalanságtól való félelem szülte a jogot.” Horatius

Az emberi társadalmak a fejlődésnek egy bizonyos fokától már nem erőszakot alkalmaztak a problémák megoldására, hanem megalkották a kölcsönös együttélés és az emberek egymás közti viselkedésének a szabályait. Jegyezzétek meg! Az első szabályok spontán módon, szokások és hagyományok alapján keletkeztek, és nemzedékről nemzedékre öröklődtek. A családi élet megszervezésének, a gyermeknevelésnek, a ruházkodásnak, a halottak eltemetésének szokásai hagyományozódtak. Például: Némelyik családban az a szokás tartja magát, hogy gyermek születésekor fát ültetnek. Más családokban a mesterség folytatódik. Például ha az apa orvos, akkor a gyermekéből is orvos lesz. A ti családotokban milyen hagyományok élnek? Fokozatosan kialakultak bizonyos viselkedési minták, amelyet a társadalom további tagjai is elsajátítottak. Így alakultak ki a társadalmi normák – vagyis a kötelező szabályok, viselkedésminták. Jegyezzétek meg! A norma viselkedésmintát, kötelező szabályt jelent. A társadalmi normák az emberi viselkedés szabályai, melyek meghatározzák, hogy bizonyos helyzetekben az embereknek hogyan kell viselkedniük. Ha nem tartják ehhez magukat, akkor szankciók sújtják őket. Megkülönböztetünk vallási, esztétikai, erkölcsi és jogi normákat. A vallási normák többsége a kinyilatkoztatott viselkedési szabályokból indul ki, és Istentől származik (pl. a tízparancsolat). Megtalálhatók a vallási könyvekben. Az esztétikai normák alapján a bennünket körülvevő dolgokokat szépnek vagy csúnyának, ízlésesnek vagy ízléstelennek, tragikusnak vagy komikusnak ítéljük. Valamennyi társadalom erkölcsének az alapját a morális normák adják. A morális normák közé tartozik a tisztesség, a felelősség, az igazságosság, a többi ember iránti tisztelet, a figyelmesség. Az erkölcsi normákat az emberek alakították ki; neveléssel és hagyományok útján adják át ezeket a következő nemzedéknek. A jogi normák bizonyos jegyekben eltérnek a többi normától. 1. A jogi normák törvények, előírások és rendeletek formájában jelennek meg, amelyeket az állami szervek adnak ki. 2. Jogi rendszer csak egy van, és mindenkire nézve kötelező, erkölcsi és vallási rendszerből azonban több lehet a társadalomban. 3. Ha az erkölcsi vagy vallási normákat megszegjük, a közvélemény ellenünk fordul. A jogi normák megtartását azonban az állam kikényszerítheti tőlünk. Nagyon fontos, hogy a jogi normákat elkülönítsük a többi normától, mert a jogi normák megszegéséért büntetés jár. 20

Az ember a tevékenységével hatással van a környezetére, és saját szükségleteinek megfelelően alakítja azt. Az emberek a társadalmi fejlődésnek egy bizonyos fokán már nem erőszakkal oldották meg a problémáikat, hanem megalkották a kölcsönös együttélés szabályait – a társadalmi normákat. Eleinte elegendőnek tartották a szokásokat, később pontos normák megállapítására lett szükség, amelyek megtartását az állam erőszakkal kényszerítette ki. Azt mondjuk, hogy kialakultak a jogi normák. A többi normától sajátos formájukban és abban különböznek, hogy mindenki számára kötelezők.

Szómagyarázat hagyomány – nemzedékeken át őrzött társadalmi, kulturális és egyéb állandó szokások összessége szankció – büntetés, kényszerítő eszköz esztétika – az a tudományág, amelyik a szépséggel, a művészettel és az ízléssel foglalkozik; a görög aistheikos szóból ered, amelynek jelentése: érzékelés, ill. szépérzék erkölcs – a társadalmi viselkedés szabályainak íratlan összessége

Kérdések 1. Hasonlítsátok össze a vallási és az erkölcsi normákat! 2. Miben különbözik a jogi norma a többi normától? 3. Miért van minden államban egyetlen jogrendszer, és miért kötelező ez mindenki számára?

Feladatok és javaslatok 1. Egészítsétek ki az erkölcsöt jellemző mondatokat! A tananyag szövege a segítségetekre lehet. Erkölcs

Jog

Az erkölcsi normákat ............ alkotják.

A jog az államhoz kapcsolódik. A jogi normákat az államszervek alakítják ki.

Az erkölcsi normák ............

A jogi normák a társadalmi kapcsolatok meghatározott területét szabályozzák (pl. családjog, büntetőjog).

Az erkölcsi normák megsértése ............

A jogi normák megsértését az állami szervek (bíróságok, ügyészség, rendőség) szankciókkal sújtják.

Az erkölcsi normák ......... érvényesek.

A jogi normák érvényessége időben korlátozott.

2. Döntsétek el, hogy az alábbi esetekben az erkölcsi vagy a jogi normákat sértették-e meg! 

A tanulók a tanítás után hazafelé utaztak, és nem adták át helyüket az idősebbeknek.  A tanuló 10 perccel a csengetés után érkezett az iskolába.  A fiatalok a diszkóból hazafelé tartva kiábálnak, énekelnek, zavarják az éjszakai nyugalmat.  A szülők a kiskorú gyermekük előtt csúnyán szitkozódnak.  A sofőr a kereszteződésben figyelmen kívül hagyja a jelzőtáblát, és súlyos balesetet okoz.

3. Mondjatok további példákat az erkölcsi normáknak a családban, az iskolában, a társadalomban való megsértésére!

4. Válasszátok ki a tízparancsolatból azokat, amelyek jogi normáknak is számíthatnának! 5. Magyarázzátok meg az alábbi kijelentések értelmét! „Isten malmai lassan, de biztosan őrölnek.” „Ne tegyél másokkal olyat, amit nem szeretnél, hogy mások tegyenek veled.” 21

6. A jog hosszú időn keresztül fejlődött. Az államjoghoz vezető út a család, a nemzetség, a törzs és a törzsi szövetség szokásjogából indult ki. A szokásjogot az íratlan szokások alkották, amelyek nemzedékről nemzedékre hagyományozódtak. A családok napjainkban is őrzik ezt a hagyományt az élet íratlan szokásaiban és szabályaiban. Írjatok le egy papírlapra három olyan szabályt vagy szokást, amelyek a ti családotokban élnek! Alakítsatok ki csoportokat olyan tanulókból, akiknek a családjukban hasonló szokások, szabályok élnek, és beszéljétek meg ezeket!

7. Alkossatok csoportokat! Mindegyik csoport válasszon ki és írjon le három szabályt! Olyanokat válasszatok, amelyekről a csoporttagok valószínűleg ellentétes nézeteket vallanak! Vitassatok meg külön-külön minden egyes szabályt! A csoporton belül alkossatok két tábort: az egyik tábor védelmezze a szabályt, a másik pedig utasítsa el! Próbáljátok a szabályokat úgy módosítani, hogy mindkét tábor számára elfogadhatók legyenek!

Az illedelmes viselkedés szabályait etikettnek nevezzük (a francia étiquette – címke, címjegy szóból). Az etikett eredetileg olyan címkét, címjegyet jelentett, amelyik valamilyen információt tartalmazott, pl. orvosságosüvegen a gyógyszer összetételét tüntették fel rajta. A francia királyi udvarnál az asztalokon is névkártyával jelölték meg, hogy melyik vendég hol üljön az asztalnál. E kifejezéssel illették későb az illemszabályokat és a társas viselkedés kívánt módját is. Azonban még ebben a tágabb értelemben is az etikett inkább csak udvariassági szabályokat jelent, amelyeknek megszegését a társadalom ugyan elutasítja, de nem bünteti, és el sem ítéli. Aki megsérti az etikettet, az neveletlen és illetlen, ez azonban nem jelenti azt, hogy egyúttal erkölcstelen is. (Forrás: http://sk.wikipedia.org/wiki/Etiketa)

AZ ÁLLAM ÉS A JOG VISZONYA – A JOGI TUDAT Kulcsfogalmak: jog, jogállam, jogi biztonság, jogi tudat

Motto

„Az igazság hatalom nélkül tehetetlen, a hatalom igazság nélkül erőszak.” Blaise Pascal

Hányan és hányszor mondtuk már magunkban vagy hangosan: „Ez aztán igazságtalanság! Hát ehhez jogom van!” Ezeket a kifejezéseket bár gyakran használjuk, de nem mindig értelmezzük pontosan. Az igazság ugyanaz, mint a jog? Bár az igazság és a jog szorosan összefüggő fogalmak, mégsem azonosak. Mi az igazság? Erre válaszolni nem könnyű, mert egyértelmű válasz nem létezik erre a kérdésre. Nem is létezhet, mert mindannyian máshogy vélekedünk arról, hogy mi igazságos és mi nem, ugyanis valamennyiünk különböző értékeket tart fontosnak vagy kevésbé fontosnak. Példa: Néhány kilencedikest megbüntettek azért, mert az iskola épületét falfirkával és illetlen kifejezésekkel „díszítették ki”. Osztálytársaikat két táborra osztotta az ellenünk folyó vizsgálat. Az egyik csoport azt állítja, hogy igazságtalanság történik velük, mert a grafittivel senkit nem bántottak, ráadásul ezt napjainkban modern művészetnek tartják. A tanulók másik fele szerint viszont idegen vagyon megkárosításáról van szó, és ezért felelniük kell. Az igazság az egyik alapvető társadalmi érték. Morális elvről van szó: a jogi normákat be kell tartani, és mások jogait tisztelni kell. 22

Az igazságos világ olyan eszmény, amelyet szeretnénk megvalósítani. Akkor létezhetne, ha következetesen az erkölcsi normáknak megfelelően élnénk, ha minden ember úgy határozna, hogy soha senkinek nem akar ártani sem szavakkal, sem tettekkel, és ennek megfelelően cselekedne is. Ekkor az erkölcsi szabályok szerint élnénk és cselekednénk. A jog is viselkedési szabályok összességét jelenti. Az erkölcstől eltérően azonban olyan szabályokról van szó, amelyek szerint muszáj az embereknek viselkedniük, mert különben az állam kényszerítő erejével közbelépne. A jogra azért van szükség, hogy biztosítva legyen a rend, a biztonság és az emberek védelme a társadalomban. Egy társadalomban a törvények és a jogi normák szerint ítélik meg, hogy mi igazságos, és mi nem. Az embernek szüksége van arra a tudatra, hogy jogállamban él, amelyben a törvények mindenkire egyaránt érvényesek. A jogállamban senki nem állhat a törvényen felül. A törvény azokra is vonatkozik, akiknél a hatalom összpontosul csakúgy, mint az irányítottakra. A jogállamban a következő elvek érvényesülnek:  az állam és szervei csak azt tehetik, amit a törvények megengednek nekik;  az állampolgár mindent megtehet, amit a törvény nem tilt;  az állam garantálja az alapvető emberi jogokat és szabadságjogokat. A jogállamban a polgár jogi biztonságban van: ha nem sértette meg a törvényt, nem indíthatnak ellene jogi eljárást. Tudja, hogyha olyat cselekedett, amit a törvény tilt, akkor büntetés fenyegeti, joga van az igazságos bírói eljárásra. Jegyezzétek meg! A jogállam garantálja a polgárok számára, hogy az államhatalom az alkotmánnyal összhangban fog eljárni. Míg az igazság egy megálmodott eszmény, addig a jog olyan valóság, amelyik a társadalom kezdeteitől működik, és egy-egy társadalom erkölcsi színvonalát tükrözi. A jog ismerete és értékelése a társadalommal együtt fejlődött, és napjainkban is fejlődik. A jogi tudat is történelmi fejlődésen megy keresztül, és mindannyiunknál más és más. „A legnagyobb problémánk az, hogy nem rendelkezünk elégséges jogi tudattal, és nem vagyunk képesek a párbeszédre.” (Pavol Kandráč, Szlovákia/Slovensko első jogi ombudsmana) „Az utóbbi időben egyre gyakrabban halljuk, hogy alacsony színvonalon van az emberek jogi tudata. Legutoljára a csődbe ment nem banki intézményekkel kapcsolatban.” Ehhez hasonló kijelentésekkel gyakran találkozunk a napi sajtó hasábjain. Mi bennük a közös? Valamennyiben az elégtelen jogi tudatról és annak következményeiről van szó. Mi tehát a jogi tudat? Jegyezzétek meg! A jogi tudat az emberek jogról és annak érvényesítéséről alkotott jogi nézeteinek és elképzeléseinek az összessége. A jogi tudat két összetevője: – a jog ismerete (legalább alapismeretek, pl.: nem szabad senkit zaklatni, mert ez büntetendő), – a jog megvalósításáról alkotott értékeink és nézeteink (pl. ha egy osztálytársat túlsúlya miatt állandóan kinevetnek, és megjegyzésekkel illetik őt, ezt egyesek viccesnek találhatják, mások viszont zaklatásként értékelik). Értékelés

Ismeret amit a jogról tudunk (amit belőle ismerünk)

+

amit a jogról gondolunk (milyen nézeteket vallunk a jogról), mit tartunk igazságosnak, és mit nem

Jogi tudat 23

Az igazságosság és a jog fogalma szorosan összefügg, de nem azonos. Míg az igazságosságot az erkölcsi törvények körébe soroljuk, vagyis morális szabályként fogjuk fel; a jog azon szabályok összességét jelenti, amelyeket jogi normáknak nevezünk. Az erkölcsi normáktól eltérően a jogi normák betartását az állam kikényszeríti tőlünk. Minél több jogi ismerettel rendelkezünk, és minél átfogóbbak a nézeteink a jog megvalósítását illetően, annál fejlettebb jogi tudattal rendelkezünk.

Szómagyarázat korrupció – megvesztegetés, lefizetés alkotmány – az állam alapvető törvénye emberi jogok biztosa – az alapvető jogok védelmére szolgáló hivatal élén álló személy az SZK-ban

Kérdések 1. Mi a különbség az igazság és a jog között? Próbáljátok saját szavaitokkal megmagyarázni mindkét fogalmat!

2. Miért nem lézetik abszolút igazság? 3. Melyek a jogállam alapelvei? 4. Magyarázzátok meg saját szavaitokkal a jogi tudat fogalmát!

Feladatok és javaslatok 1. Beszélgessetek el arról, hogy mit jelent a következő kijelentés: „A jog nem ismerete nem mentesít a felelősségtől.” Miért kell ezt az elvet érvényesíteni?

2. Értelmezzétek a következő idézeteket! „Azért vannak a törvények, hogy az erősebb ne tehessen meg mindent.” (Ovidius) „A jó törvényeket a rossz erkölcsök szülik.” (Macrobius) „Amit a törvény nem tilt meg, azt megtiltja a szégyen.” (Seneca)

3. Hírek a napi sajtóból 1. részlet Az Expres Rádió és a Korrupcióellenes Koordinációs Központ célja, hogy a sofőrök jogi tudatát és tájékozottságát növeljék, s így csökkentsék a sofőröket és a rendőröket érintő „kis” korrupciós ügyek számát. (Forrás: http://sk.radiotv.cz/radio-clanky/radio-program/raadio-expres-zvyaluje-praavne-vedomievodia-ov/)

2. részlet A szabályozott anyagokkal (vagyis az ózonréteget károsító anyagokkal) foglalkozó szlovák vállalkozók nem rendelkeznek elegendő jogi tudattal a Föld ózonrétegének védelme területén. Ezt a Szlovák Környezetvédelmi Felügyelőség állapította meg, és szigorú szankciók elfogadását javasolta. (Forrás: SME http://www.bozpo.sk/public/poradna/zp/05_sme1203.htm) Kérdések Kik nem rendelkeznek elégséges jogi tudattal a fenti részletek szerint?  Miben nyilvánul meg a jogi tudat hiánya az 1., illetve a 2. részletben?  Az egyes részletek szerint hogyan emelhető a jogi tudat szintje?  A részletekben mely állami szervek felelősek a jog betartásáért? 

4. Részlet a napi sajtóból (Szlovákia első emberjogi biztosával, Pavol Kandráč-csal folytatott beszélgetésből) 24

Kérdés: Távozása után mi vár az Ön utódjára?

Válasz: Egy jól működő hivatal. Számomra azonban továbbra is a jogi tudat emelése marad az alapvető feladat, ugyanis Szlovákiában ennek nagyon alacsony a színvonala. Éppen ez az egyik oka a konfliktusok kialakulásának nemcsak az emberek között, hanem a hivatalos szervek és az emberek kapcsolatában is. Ha ebben jobb színvonalat érnénk el, sok minden javulna. Ez azonban nem hárítható egyetlen intézményre. Az intézmények egész rendszerének, a sajtónak is be kell ebbe kapcsolódnia, még ha csak aprócska javaslatokkal is. Hiszen valamennyi lépésünknek jogi jellege van – ébredésünk pillanatától kezdve egészen a lefekvésig. Sok probléma nem is abból keletkezik, hogy megsértették a jogokat, hanem a helytelen adminisztratív végrehajtásból. A jogi tudat szintjét emelni kell. Ez egyúttal megelőzési rendszer is – vagyis elkerüljük a konfliktusokat. Ezáltal kevesebb lesz a probléma és az indítvány, kevesebb ügy vándorol Strasbourgba. (Forrás: http://www.inprost.sk&/nasimi-hlavnymi-problemami-su-nedostatocne-pravne-vedomie-neschopnostdiskutovat)

Kérdések  Igazoljátok vagy cáfoljátok meg a következő kijelentést: A jogi tudatot csak az emberjogi biztos hivatala emelheti.  Állapítsátok meg, hogy a szöveg szerint a problémák a törvények megsértéséből erednek-e!  Miért látja szükségesnek P. Kandráč a jogi tudat szintjének emelését? Feladatok a) Állapítsátok meg, hogy milyen „ügyek” jutnak Strasbourgba! b) Idegen szóval hogyan nevezzük az emberjogi biztost? c) Keressetek információkat arról, hogy napjainkban ki tölti be az emberi jogok biztosának funkcióját Szlovákiában!

5. Ha van rá lehetőségetek az osztályban, üljetek körbe! Készítsetek pontozókártyákat (hasonlókat, mint amilyeneket a zsűritagok használnak műkorcsolya- és táncversenyeken) 1-től 5-ig terjedő pontokkal! Mondjatok el olyan rövid történeteket, amikor igazságtalanság történt veletek vagy ismerősötökkel! Miután meghallgattátok a történetet, a pontozókártyákkal értékeljétek, hogy milyen mértékű igazságtalanság történt! A szerzett pontok alapján rangsoroljátok az eseteket! Beszélgessetek el azokról, ahol a legnagyobb igazságtalanság történt!  Átéltetek hasonló esetet? Ki okozta a sérelmet a történetben?  Valaki meggátolhatta volna ezt?  Orvosolható az igazságtalanság, vagy legalább enyhíthetők a hatásai?

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG JOGRENDJE Kulcsfogalmak: jogrendszer, jogi előírás, jogágak

Motto

„Ahol társadalom van, ott jog is van.” Marcus Julius Cicero

A korábbi órákon már megtanultátok, hogy az államban a jogot a jogi normák képviselik, amelyeknek sajátos fomájuk van, és az állam kényszerít bennünket ezek megtartására. Az iskolai rendtartásotok is tartalmaz olyan szabályokat, amelyeknek megfelelően kellene az iskolában és azon kívül is viselkednetek. Valamennyi tanulóra egyaránt érvényesek. 25

Ha nem tartjátok be ezeket, büntetésre számíthattok. Az iskolai rendtartásnak egységes „előírás” jellege van. Azokat a szabályokat, amelyek szerint az államban valamennyiünknek viselkednie kell, alaposabban ki kell dolgozni, mint az iskolai rendtartást. Ezeket a szabályokat a jogi norma kifejezéssel illetjük. A jogi normák tehát a bizonyos körülmények között és az adott helyzetekben való viselkedést írják elő. Meghatározott kritériumok szerint rendezték el őket úgy, hogy egységes rendszert – jogot alkossanak. A jogot tágabb értelemben egy bizonyos államban érvényes jogi normák összességeként értjük. Jegyezzétek meg! Jog = jogrendszer. Ez annyit jelent, hogy a jog a jogrendszer szinonom fogalma. A jog egy bizonyos államban érvényben levő jogi normák rendszere. A jogi normák nagyobb egységei a jogszabályok. Ezek a törvények, rendeletek és határozatok, intézkedések stb. A jogszabályok – jogerejüknek megfelelőn – hierarchiát alkotnak.

Az SZK Alkotmánya törvények kormányrendeletek rendeletek, határozatok, intézkedések általánosan kötelező rendeletek

Mint ahogyan az állami szervek is piramisszerűn épülnek egymásra, hasonlóképpen az általuk kiadott jogszabályok is. A csúcsán az alkotmány foglal helyet mint az állam alaptörvénye. Az alkotmányt a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa fogadja el csakúgy, mint a többi törvényt, amelyeknek összhangban kell lenniük az alkotmánnyal. A kormány kormányrendeleteket ad ki, az egyes minisztériumok pedig rendeleteket, határozatokat, intézkedéseket. Általánosan kötelező rendeleteket a körzeti hivatalok (ezek a helyi állami önkormányzatok szervei), valamint a községi/városi hivatalok bocsátanak ki. Ezeket a községi hirdetőtáblán közzéteszik. Jegyezzétek meg! Semmilyen törvény, kormányrendelet, határozat vagy intézkedés nem állhat ellentétben a Szlovák Köztársaság Alkotmányával. A Szlovák Köztársaság Törvénytárában valamennyi jogszabályt (kivéve a helyi önkormányzati szervek általánosan kötelező rendeleteit) közzéteszik, és államunk egész területén érvényesek.

26

A mi államunkban az érvényes jog rendszert alkot, és jogi normákból épül fel. A jogi normák nagyobb egységei a jogszabályok. A jogszabályok hierarchikusan rendeződnek el, s a képzeletbeli piramis csúcsán az alkotmány áll. Az alkotmányból indul ki az összes többi jogszabály: a törvények, a kormányrendeletek, a minisztériumok rendeletei, határozatai és intézkedései, továbbá a helyi önkormányzatok általánosan kötelező rendeletei.

Szómagyarázat jog – 1. jogosultság, igény; 2. a társadalom által megállapított normák és előírások összessége norma – előírások vagy szokások által rögzített kötelező szabály jogerő – a jogszabályok közötti kölcsönös viszony, amely kifejezi a jog szerkezetében elfoglalt helyüket; a legnagyobb jogerővel az alkotmány bír

Kérdések 1. Magyarázzátok meg saját szavaitokkal a jogszabály fogalmát! 2. Melyik jogszabályokat nem teszik közzé a Törvénytárban? Magyarázzátok meg, miért! 3. Az állam legfontosabb törvényét – az alkotmányt – miért csak az állam legfelső törvényalkotó szerve fogadhatja el?

Feladatok és javaslatok 1. Beszélgessetek el arról, hogy szerintetek mit jelent a jogi információ, és hogy milyen forrásból származnak a jogról szerzett ismereteitek! Dolgozzatok csoportokban! Mindegyik csoport kártyákat kap, melyeken fel van tüntetve a jogi információ forrása (pl.: újságok, folyóiratok, szaklapok különböző területekről, szépirodalom, szakirodalom, televízió, internet, az SZK Törvénytára stb.) igaz autentikus

nem tudom eldönteni

hamis közvetített

2. Képzeljétek el, hogy hajótörést szenvedtek egy ismeretlen sziget partjainál. A süllyedő hajóról sikerül megmentenetek mindazt, ami egy lakatlan szigeten a túléléshez szükséges: fegyvert, gyufát, fejszét, fűrészt. A sziget gazdag állatvilággal rendelkezik, és a növények bőséges terményhez juttatnak benneteket. Ivóvizet is találtok. Írjátok le a társas élet szabályait a szigeten, ahol kivárhatjátok, hogy egy hajó felfedezzen benneteket! Lehet, hogy csak egy hónapot, de akár éveket is várhattok rá.

3. Valamennyien önállóan és írásban válaszoljatok a kérdésekre! 

Kerültetek már valaha olyan szituációba, amikor a törvény nem a ti elképzelésetek szerint oldotta meg a helyzeteteket?  Ti hogyan oldottátok volna meg?

4. Szerintetek hogyan oldaná meg a mai jog a Hammurápi törvénykönyvében leírt eseteket? § Ha a férfi úgy döt, hogy elhagyja az asszonyt, aki nem adott neki utódot, akkor fizesse vissza az aszszonynak azt a pénzt, amit az a házasságba hozott, adja vissza neki a hozományát, amit az apjától kapott, és úgy bocsássa el. § Ha az apa a kedvenc fiának földet, kertet vagy házat adományozott, és erről írást adott, akkor az apa halála után – mikor a testvérek az örökségen osztoznak – ez az ajándék ezé a fiú legyen, a fiú fogadja el, és a testvérek a maradékon osztozzanak meg. § Ha egy teljes jogú polgár egy másik polgárnak kiüti a szemét, akkor az ő szeme is üttessék ki. § Az örökbe fogadott gyermek a család teljes jogú tagjává válik, akkor ez a gyermek ugyanolyan örökösi jogokkal rendelkezik, mint a szülők vér szerinti gyermekei.

27

Hammurápi uralkodó négyezer évvel időszámításunk előtt Mezopotámiában ékírással egy 2,25 méter magas kőbe vésette az első tövénykönyvet. Hammurápi nemcsak törvényalkotó volt, hanem a legfelső bíró tisztét is betöltötte a peres ügyekben. Törvénykönyvének célja az volt, hogy a nagy birodalom összes lakóját törvényileg egységesítse. Rendelkezései a társadalmi élet valamennyi területét érintik. Ma ez a kő a Louvre-ban (ejtsd: lúvr), a híres párizsi múzeumban látható. A törvénykönyvből kiderül, hogy az akkori társadalmat három alapvető csoport alkotta:

privilegizált polgárok

szabad földművesek

függőségben levő polgárok

törvények védték őket, és az ellenük elkövetett tetteket a „szemet szemért, fogat fogért” elv alapján torolták meg

az e csoport tagjainak egymás elleni vétségét a megfizetés elve alapján büntették – a bűnös előre meghatározott összeggel váltotta meg magát

közéjük tartoztak a hadifoglyok, a rabszolgák, az elítéltek és azok, akik nem tudták adósságaikat visszafizetni

JOGÁGAK – A KÖZJOG ÉS A MAGÁNJOG Kulcsfogalmak: közjog, magánjog, államjog, közigazgatási jog, pénzügyi jog

Az emberi társadalom az emberek közti kapcsolatok bonyolult rendszerén alapul. Ezért minden társadalomnak szüksége van bizonyos szabályokra, jogi előírásokra, amelyek ezeket a kapcsolatokat szabályozzák (pl. a családban, a munkahelyen, az iskolában, az üzletben, a közéletben stb.) Hogy a jogszabályok tömege áttekinthető és érthető legyen, jogágakba sorolták őket. A jogágak a jogszabályok nagy csoportjai, amelyek a társadalmi élet egy bizonyos területét szabályozzák (pl. a szülők és a gyermekek közti kapcsolatot a családjog, a polgárok egymás közötti viszonyát a polgárjog irányítja). Némelyik jogág a jogszabályait törvénykönyvbe foglalja, amelyet más néven kódexnek nevezünk. Például a Családjogi törvény a családjogról, a Polgári törvénykönyv a polgári jogról szól. A jogszabályok valamennyi nagy csoportja tehát jogágat alkot. A mi jogrendszerünk magánjogot és közjogot ismer. Az effajta felosztás még az ókori Rómából származik. Jogágak

Közjog

Magánjog

államjog (alkotmányjog)

polgárjog

közigazgatási jog

családjog

pénzügyi jog

kereskedelmi jog

büntetőjog

28

Azok a jogágak, amelyek az állam és a polgár közötti viszonnyal foglalkoznak, az ún. közjog részét képezik. Az államnak ezekben a viszonyokban fölérendelt szerepe van, ugyanis a közérdeket képviseli. A közjog csoportjába tartozik:  az államjog (alkotmányjog),  a közigazgatási jog,  a pénzügyi jog,  a büntetőjog. Az államjog valamennyi országban a legfontosabb jogág. Az ide tartozó jogszabályok döntenek afelől, hogyan alakulhatnak meg és milyen hatáskörökkel rendelkeznek: – a legmagasabb szintű állami szervek (parlament, kormány, köztársasági elnök), – a helyi községi és önkormányzati szervek, – a bíróságok. Az államjog rendelkezik az állam elrendezéséről, az állampolgárságról és az állami szimbólumokról. Mindezt az alkotmány – az állam alaptörvénye foglalja magában. Az államjoggal szorosan összefügg a közigazgatási jog. Az ebben található jogszabályok a közügyekről szólnak, ezek pl.: – az egészségügy (az egészségügyi igazolvány kiváltása az egészségbiztosítóknál), – a kultúra (kulturális igazolványok), – a közrend védelme (a rend biztosítása tömegrendezvényeken), – közlekedés (közlekedési kihágások), – környezetvédelem (a védett növények és állatok védelme, bírságok a természetrongálásért) stb. Ezek az előírások tehát azokra a viszonyokra vonatkoznak, melyek az állam és a társadalom irányításakor keletkeznek. A pénzügyi jog főleg az adórendszert felügyeli. Az adó az állam által meghatározott kötelező hozzájárulás az állami költségvetéshez. Különböző fajtái vannak: jövedelemadó, vagyonadó, lakásadó, ebadó stb. A pénzügyi jog szabályozza a vámot (az áru behozataláért, illetve kiviteléért) és a különböző illetékeket (autópályadíj, a kommunális hulladékért fizetett illeték stb.) is. A büntetőjog azt határozza meg, hogy mely társadalmi tettek minősülnek bűncselekménynek, továbbá az értük kiszabható büntetést. Azokat a jogágakat, amelyek a polgári társadalomban az emberek közti kapcsolatokat szabályozzák, a magánjog területéhez tartoznak. A magánjog ágazatai: ■ polgári jog, ■ családi jog, ■ kereskedelmi jog. Ismerünk ún. vegyes jogágakat is, amelyek a közjog és a magánjog jegyeit is magukon viselik. Ilyen pl. a munkajog, de további más jogágak is. A munkajog a munkaviszonyt irányítja (a munkaviszony fajtája, keletkezése és megszűnése, jutalmazás stb.). A közjog és a magánjog együttesen olyan jogrendszert vagy jogot alkot, amelyik az államon belül érvényesül. Belső jognak is nevezzük. Létezik ugyanis nemzetközi jog is. A nemzetközi jog szabályait az egyes államok közösen alakítják ki azáltal, hogy nemzetközi szerződéseket kötnek.

Az érvényes jogot alkotó jogszabályok jogágakba rendeződnek. Némelyik jogág a közjoghoz, mások a magánjoghoz tartoznak. Valamennyi jogágat jogszabályok alkotnak, amelyek megfelelő módon szabályozzák az azonos társadalmi viszonyok nagy csoportját. Így például beszélhetünk államjogról, közigazgatási jogról, pénzügyi jogról, büntetőjogról, polgári jogról, családi jogról stb. Az egyes jogágak jogszabályait könyv formájú gyűjteménybe rendezték, amelyet törvénykönyvnek vagy kódexnek nevezünk. Slovník 29

Szómagyarázat vám – illeték, amelyet a vámhatár átlépésekor kell fizetni az áru behozataláért, illetve kiviteléért kommunális hulladék – a háztartások által termelt hulladék munkaviszony – a munkáltató és a munkavállaló közt munkaszerződés alapján létrejött viszony; megköthető meghatározatlan vagy konkrét időtartamra természetes személy – ember, egyén, akit megillet az a jog, hogy jogviszony részese legyen munkajogi alkalmasság – a természetes személy alkalmassága arra, hogy a munkajogi viszonyban alkalmazottként jogai és kötelességei legyenek; a 15. életév betöltésével keletkezik legiszlatíva – érvényes törvények és egyéb jogszabályok

Kérdések 1. Soroljátok fel a legfontosabb jogágakat! 2. Milyen viszonyokat szabályoz a közjog, és milyeneket a magánjog? 3. Melyik ágazatok tartoznak a közjoghoz, és miért?

Feladatok és javaslatok 1. Az itt feltüntetett eseményeket soroljátok a megfelelő jogághoz! családi jog alkotmányjog polgári jog

 rablás  autólopás  házasságkötés  válás  vagyonöröklés  a kormány kinevezése  köztársaságielnök-választás

büntetőjog

2. Keressetek olyan általánosan kötelező érvényű rendeletet, amelyiket városotok/községetek képviselőtestülete hagyott jóvá, és elemezzétek, hogy milyen probléma megoldására keletkezett! Használjátok városotok/községetek weboldalát!

3. Alkossatok csoportokat! Mindegyik csoport más-más fajta újsággal dolgozzon! A feladatotok az, hogy az újság egy oldalán található cikkeket tartalmuk alapján valamelyik jogághoz kössétek. Melyik jogággal volt kapcsolatos a legtöbb cikk? Összefügg ez szerintetek az újság irányultságával?

Kiskorúak foglalkoztatottsága A diákok és fiatalkorúak foglalkoztatása főleg a nyári idény alatt aktuális, de a törvény lehetővé teszi, hogy egész évben dolgozhassanak. Általánosságban érvényes, hogy diáknak tekintendő a közép- és főiskolai tanulmányait nappali tagozaton végző fiatal. Fiatalkorúként tartja számon a törvény a munkavállalóknak azt a csoportját, akik már elmúltak 15 évesek, de még nem töltötték be 18. életévüket. A 15 év alattiak gyermeknek számítanak, és a gyermekmunka nálunk tilos. Tilos alkalmazni a 15 év alatti természetes személyt vagy a 15 év feletti fiatalkorút, ha még nem fejezte be a kötelező iskolalátogatást. Csak abban az esetben végezhetnek olyan könnyű munkát, amelyik jellegével és tartamával nem veszélyezteti az egészségüket, biztonságukat, további fejlődésüket, iskolalátogatásukat, ha – kulturális vagy művészeti elődásokon szereplőként, – sporteseményeken, – reklámtevékenységben vesznek részt.

30

Könnyű munkák elvégzését a munkáltató kérésére az illetékes munkafelügyelőség engedélyezi az adott közegészségügyi szervezettel való megegyezés alapján. Az engedélyezésben fel kell tüntetni, hogy milyen körülmények közötti és hány óra munkavégzésről van szó, továbbá azt is, hogy milyen könnyű munkák végezhetők. A 15 évnél fiatalabb természetes személy nem rendelkezik munkajogi alkalmassággal, az ilyen személy helyett a jogügyleteket a törvényes képviselői intézik. (Forrás: http://www.msponline.sk/content/zamestnavanie-mladistvych és http://ec.europa.eu/eures/mains.jsp?lang=sk&acro=eures&catId=4790&expand=5078)

A POLGÁRJOG Kulcsfogalmak: polgárjog, Polgári törvénykönyv, természetes személy, jogképesség, cselekvőképesség, kiskorúak

Motto

„A polgárjogi viszonyokban a felek egyenlők.” Polgári törvénykönyv, 2. §.

A polgárjog a polgárok közötti hétköznapi viszonyokról szól: az üzletben vagy a piactéren való bevásárlásról, ha az emberek egymás között adnak-vesznek valamit (pl. telket, házat, autót), ha vagyont örökölnek vagy valakitől pénzt kölcsönöznek stb. A polgárjog a legrégibb, legjelentősebb és legterjedelmesebb jogág. Az emberek közötti kölcsönös kapcsolatokat, a polgárok és a szervezetek közötti viszonyt, valamint azokat a helyzeteket szabályozza, amikor az egyik oldalon a polgár és a szervezetek, a másik oldalon pedig az állam áll. A polgárjog a következőkkel foglalkozik: ■ a tulajdonosok jogaival és kötelességeivel, a tulajdonszerzés módjaival (pl. ház, autó, lakás tulajdonosává úgy válhatunk, ha megvásároljuk, részletfizetésre vesszük őket, esetleg valaki nekünk ajándékozza, kicseréljük vagy örököljük ezeket); ■ az okozott kárért való felelőséggel (pl. ki és milyen mértékben felel azért, ha az üzletben ellopják a letett táskánkat). A polgárjog a fogyasztói jogot (a fogyasztó egészségének védelmét) és a személyiség védelmét (a jó hírnevének, tisztességének és becsületének a védelmét) is magában foglalja. A polgárjog alapvető szabályait a Polgári törvénykönyv tartalmazza. A polgárjog szerint az ember természetes személy, aki kétféle képességgel rendelkezik: ■ jogképességgel és ■ cselekvőképességgel. Jogképesség

Cselekvőképesség

– születéssel kezdődik (tehát a kisgyermek

– a nagykorúság elérésével (a 18. életév betöltésével) keletkezik

is rendelkezik vele, ha élve született), – halállal szűnik meg vagy holttá nyilvánítással lehetővé teszi az öröklést, a vagyonnal való rendelkezést

lehetővé teszi szerződések megkötését, módosítását, felmondását (pl.: aláírni a főskolai jelentkezési lapot, lakást vásárolni stb.)

31

Jegyezzétek meg! A természetes személynek a jogképessége a születéssel kezdődik, és a halállal ér véget. A természetes személy 18. életéve betöltésével válik cselekvőképessé.

A nagykorúság eléréséig kiskorúak vagytok. Csak olyan jogügyletekre vagytok alkalmasak, amelyek értelmi és akarati szinteteknek megfelelők. Például vásárolhattok önállóan élelmiszert, tanszereket, de nem vehettek pl. autót, lakást. A kiskorúak helyett törvényes képviselőik, leggyakrabban a szüleik járnak el. A bíróság megfoszthatja az embert a jogügyletek gyakorlásától pl. lelki betegség esetében, esetleg átmenetileg korlátozhatja őt ebben, pl. túlzott alkohol- és egyéb szerektől való függőség miatt.

A polgárjog a magánjoghoz tartozik. Azokat a kapcsolatokat szabályozza, amelyek a polgárok és a szervezetek között alakulnak ki, illetve azokat a helyzeteket, amikor az egyik oldalon a polgár és a szervezetek, a másik oldalon pedig az állam áll. A polgárjogba a fogyasztói védelem és a személyiség védelme is beletartozik. Alapvető kódexe a Polgári törvénykönyv.

Szómagyarázat jogi cselekvés – olyan tett, cselekvés, amelynek jogi következményei vannak holttá nyilvánítás – a bíróság jogkörébe tartozó eljárás, ha valaki eltűnt (pl. repülőgép-szerencsétlenségben)

Kérdések 1. Magyarázzátok meg, hogy a polgárjogot miért soroljuk a magánjog közé! 2. Mikortól válunk jogképessé? 3. Mikor lesz cselekvőképessé az ember? 4. Kit nevezünk kiskorúnak?

Feladatok és javaslatok 1. Képzeljétek el, hogy értékes képeket örököltök! Úgy döntötök, hogy egyet eladtok közülük, mert számítógépet szeretnétek vásárolni. Megtehetitek ezt? Döntéseteket indokoljátok meg!

2. Oldjátok meg a keresztrejtvényt, s megtudjátok, hogyan válhattok nagykorúvá 16 éves korotokban – de csak bírósági engedéllyel! 1. 2. 3

. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

32

1. nemzedékeken át őrzött szokások összessége 2. a társadalom erkölcsének alapját ezek a normák adják 3. a norma kötelező ... 4. büntetés – idegen szóval 5. a 18 év alatti személy 6. az államon belül érvényesülő jogot így is nevezik 7. az állam alaptörvénye 8. az a jogi ágazat, melynek jogszabályai a közügyekről szólnak 9. a polgárjog, a családjog és a kereskedelmi jog ebbe a jogágba tartozik 10. a jog ezen fajtája a munkaviszonyt irányítja 11. érvényes törvények és egyéb jogszabályok összefoglaló neve

3. Válasszátok ki az alábbi tevékenységek közül azokat, amelyekben korotokra és értelmi képességetekre való tekintettel részt vehettek! 

élelmiszervásárlás az egész család részére  játékautomatázás  kihallgatás a bíróságon  kerékpárvásárlás



hitelfelvétel  étteremben alkoholmentes sör rendelése  vásárolt áru hibájának a reklamálása  videojáték a barátokkal

A polgári joghoz tartozik a szerzői jogok védelme is. Szerzői műnek számít az irodalmi, a tudományos, a művészi alkotás, a számítógépes program stb. Szerzői jogának általános védelme illeti meg a szerzőt élete folyamán, illetve a jogutódot 50 évig a szerző halála után (az EU szerzői esetében 70 év). A szerzői jogok megsértése a polgári jog vagy a büntetőjog alapján büntethető.

A POLGÁRJOG – A FOGYASZTÓI ÉRDEKVÉDELEM Kulcsfogalmak: fogyasztó, fogyasztói jogok, az áru értéke, az áru minősége, reklamáció

Motto

„Valamennyien fogyasztók vagyunk.” J. F. Kennedy

A polgárjog magában foglalja a fogyasztói érdekvédelmet is. Valamennyi polgárnak, tehát mindannyiunknak vannak bizonyos szükségleteink, amelyeket áruk és szolgáltatások fogyasztásával elégítünk ki. Fogyasztók vagyunk – vásárlók. A piacgazdasággal működő valamennyi országban fokozatosan kialakult a fogyasztók védelmének a rendszere. Ellenőrző szervek jöttek létre, amelyek védik a fogyasztók jogait. Saját védelméhez azonban magának a fogyasztónak is hozzá kell járulnia, mégpedig úgy, hogy kihasználja azt a jogát, hogy tájékozott legyen, és ismeri a vásárló jogait és kötelességeit. A fogyasztói jogokat törvények és előírások foglalják magukban.

MIRE ÜGYELJÜNK VÁSÁRLÁSKOR? Az eladott árunak legyen meg a kívánt mértéke, mennyisége vagy súlya, és hibátlannak kell lennie. Az áru minősége – az eladó köteles jó minőségű terméket árulni. Az újságokban, a fogyasztásra szakosodott folyóiratokban és az interneten termékösszehasonlító teszteket találunk. Élelmiszerek – a csomagoláson fel kell tüntetni a fogyaszthatóság dátumát és a minimális eltarthatóság dátumát.

33

Textiláru és ruházat – olyan cédulával kell ellátni, amelyen fel van tüntetve az áru anyagának az összetétele és a kezelési szimbólumok. Az anyagok kezelésenek alapszimbólumai: – mosás

– vegytisztítás

– fehérítés

– forgódobos szárítógépben szárítható

– vasalás

– a terméket függőlegesen, felakasztva szárítsuk

– csak kézzel mosható

– a terméket vízszintesen, szétterítve szárítsuk

Cipővásárláskor el kell döntenünk, hogy milyen célra szánjuk: egyszerű viselésre vagy társas eseményre. Sportcipő bizonyos fajta sportokhoz szükséges. Az elárusítónak kötelessége felvilágosítania bennünket a termék használatának sajátos szabályairól. Műszaki cikkek – a televízióhoz, számítógéphez, háztartási cikkekhez stb. használati utasítást kell mellékelni – államnyelven. Az áru megvásárlásakor az eladó köteles dokumentumot adni az áru megfizetéséről. Ezen fel kell tüntetni a vásárlás dátumát, az áru fajtáját és árát, az eladó kereskedelmi nevét, székhelyét és a kirendeltség címét. Ezt a dokumentumot (számlát) a saját érdekünkben meg kell őrizni, mert enélkül reklamálni nem lehet.

AZ ÁRU REKLAMÁLÁSA A reklamáció akkor jogos, ha a terméken hibát észlelünk. A termék a garanciális időn belül reklamálható. Az áru hibája lehet olyan, ami eltávolítható, és olyan, ami nem javítható. ■ Javítható hiba – a reklamációs idő 30 nap, a javítás időtartama nem számítódik be a garanciális időbe. Ha az eladó ezt a határidőt nem tartja be, a vásárló kérheti a hibás terméknek az újra való cserélését vagy az ár visszatérítését. Ha a hiba háromszor ismétlődött, a vásárlónak joga van a pénze visszaigényléséhez. ■ Nem javítható hiba – a vásárlónak azonnal joga van új árut kérnie a rossz helyett, visszaigényelni a vételárat vagy megfelelő mértékű engedményt kérni az árból. A törvény által előírt garanciális idő 24 hónap. Az áru megvásárlásának napján lép életbe. Ez időpont az áru megvásárlásáról szóló dokumentumon fel van tüntetve. Az árut az eladónál, nem pedig a gyártónál kell reklamálnunk. Ha a reklamáció elintézésével nem vagyunk elégedettek, akkor a Szlovák Kereskedelmi Felügyeletnél (Slovenská obchodná inšpekcia – SOI) panasszal élhetünk. Ez a szervezet reklamáció esetén tanácsot ad és segítséget nyújt. Hasonló ügyekben a Szlovák Fogyasztók Egyesületéhez (Združenie slovenských spotrebiteľov) is fordulhatunk, amelynek több szlovákiai városban van kirendeltsége.

Ahhoz, hogy a fogyasztó elégedett legyen a vásárlással, jól kell kiválasztania az árut. A kiválasztáskor és a döntésben nagy szerepet játszik az áru ára, minősége, továbbá az a tényező, hogy milyen célra vásárolja azt a fogyasztó. Az eladott áru minőségéért az eladó felel. Ha a vásárló a terméken hibát észlel, joga van azt reklamálni a garanciális időn belül. A fogyasztó információkat, tanácsot és segítséget kérhet a fogyasztói egyesületektől és a Szlovák Kereskedelmi Felügyelettől.

SSzómagyarázat ó á t fogyasztó – az a természetes személy, aki terméket vásárol, szolgáltatást vesz igénybe saját szükségleteinek kielégítése céljából eladó – az a vállalkozó, aki a fogyasztónak terméket ad el és szolgáltatást kínál áruhiba – a Polgári törvénykönyv által használt szakkifejezés; hibát, hiányosságot, rossz minőséget jelent

34

Kérdések 1. Mi befolyásolja a fogyasztót az áru megvásárlásakor? 2. Az eladó köteles dokumentumot adni az áru megvásárlásáról? Ha igen, milyet? 3. Mit kell tudni élelmiszer-vásárláskor?

Feladatok és javaslatok 1. Töltsétek ki az alábbi táblázatot saját tapasztalataitok alapján! A válaszaitokat hasonlítsátok össze! Köteles

Megteheti

Eladó Fogyasztó

2. Alkossatok 4 csoportot! Képzeljétek el, hogy egy bizonyos árut (olyat, ami nálatok van az iskolában) vásároltok: – az első csoport tízórait (élelmiszert), – a második csoport ruhaneműt, – a harmadik csoport cipőt, – a negyedik csoport műszaki cikket (számítógépet, mobiltelefont)! Mire ügyeltek vásárláskor? Miről nem szabad megfeledkeznetek? Készítsetek jegyzeteket, és tapasztalataitokat beszéljétek meg!

ZA IND BR

TÚRÓ

TEJ T

JOGHUR

3. Mi a különbség a fogyaszthatóság dátuma és a minimális eltarthatóság kifejezések között? Említsetek az élelmiszerek köréből öt-öt példát mindkét esetre! Magyarázzátok meg a különbséget!

4. Keressetek az interneten, különböző újságokban és folyóiratokban olyan cikkeket, amelyek különböző termékek összehasonlító tesztjeit közlik! Beszélgessetek el arról, hogy a termékek milyen mutatóit hasonlítottátok össze! Ti ezek közül melyeket tartjátok döntőnek az áru kiválasztásakor és megvásárlásakor?

5. Szerepjáték Alkossatok két csoportot! Az egyik csoportban vannak az eladók, a másikban a vásárlók. Válasszatok ki egy terméket, amelyet a vásárlók reklamálni fognak! A véleménycsere során: – az „eladók” keresik az indokokat, hogy miért nem ismerhetik el a reklamációt, – a „vásárlók” bizonyítani igyekeznek reklamációjuk jogosságát. Mindkét fél indokait jegyezzétek le, és hasonlítsátok össze őket!

6. Készítsetek prezentációt, projektet a következő témák valamelyikére: Hatással van a reklám a fogyasztásra? Az élelmiszerek megjelölése, Ökologikus vásárlás, Internetes vásárlás stb.

7. Ismeritek az alábbi logókat? Nevezzétek meg őket! Keressetek róluk információkat az interneten, és állapítsátok meg, hogy milyen összefüggésben vannak a fogyasztói érdekvédelemmel!

35

Ha az eladó elutasítja a reklamációt, telefonon vagy írásban kell kapcsolatba lépni a társaság vezetőjével vagy vezetőségével! Ha telefonon vettük fel a kapcsolatot, utána ajánlatos ebben a témában levelet írni, amelyben a telefonbeszélgetésre hivatkozunk, és feltüntetjük a legfontosabb adatokat: az áru megvásárlásának időpontját, a megvásárlásról szóló bizonylat fénymásolatát, azt, hogy milyen hibát reklamálunk, és hogyan szeretnénk a problémát megoldani.

A CSALÁDJOG Kulcsfogalmak: Családjogi törvény, házasság, család, válás, a szülők jogai és kötelességei gyermekeik iránt Motto

„A házasság a férfi és a nő szabad elhatározása alapján köttetik harmonikus, szilárd és tartós életkapcsolat kialakítása céljából.” Családjogi törvény, 1. §

A polgárjogról szóló tananyagrészben megtudtátok, hogy cselekvőképessé felnőtt korotokban – 18. életévetek betöltésével – váltok. Mindaddig szüleitek vagy törvényes képviselőitek joga, hogy benneteket neveljenek, és helyettetek jogügyletekben eljárjanak. Gondoskodnak nevelésetekről, élelmezésetekről, betegségben ápolnak benneteket, lehetővé teszik, hogy művelődjetek, szakkörökbe járhassatok stb. A családban ezeket a viszonyokat a Családjogi törvény szabályozza. A családjog a magánjog ágazatába tartozik. Alapvető eleme a Családjogi törvény, amely a következőket szabályozza: – a házasságkötést és megszűnésének feltételeit, – a házastársak alapvető jogait és kötelességeit, – a szülők és a gyermekek közötti kapcsolatot és egyéb viszonyokat. A törvény értelmében házasságot köthet szabad elhatározása alapján az a férfi és nő, aki betöltötte 18. életévét. A házasság társadalmi feladata a családalapítás és a gyermeknevelés. A gyermek születésével a szülőnek jogaik és kötelességeik keletkeznek gyermekeik iránt – mindkettőjüknek azonos mértékben. A szülők jogai és kötelességei elsősorban a következők: ■ a gyermek neveléséről, egészségéről, táplálásáról és fejlődéséről való gondoskodás. Szüleinknek eltartási kötelezettsége van irányunkban mindaddig, amíg nem vagyunk képesek az önellátásra, ■ a kiskorú gyermek képviselete – a szülők a gyermek törvényes képviselői. Mindaddig eljárhatnak helyette, amíg a gyermek nem válik cselekvőképessé, vagyis 18 éves koráig; ■ a gyermek vagyonának a kezelése. A kiskorú gyermeknek is vannak jogai és kötelességei. Jogotok van mindkét szülőtök szeretetére és gondoskodására, viszont kötelességetek, hogy képességeitekhez mérten segítsetek nekik a házi munkákban, és az iskolai órákra is kötelesek vagytok felkészülni.

36

A gyermeknek joga van

A gyermek kötelessége

kifejezheti saját véleményét mindazokkal a dolgokkal kapcsolatban, amelyek őt érintik

tisztelni a szüleit, véleményüket tiszteletben tartani

az egészséges lelki és testi fejlődéshez

képességeihez mérten tanulni

véleménye meghallgatásához

szüleinek segíteni

a szeretetre, a megértésre és a gondoskodásra

kerülni az olyan életmódot, amellyel az egészségét veszélyezteti

Ha házastársak különféle okok miatt már nem értik meg egymást, akkor a házasság már nem tölti be funkcióját. Ilyenkor a bíróság az egyik fél kezdeményezésére a házasságot felbonthatja. A válás a házasság megszüntetésének jogi formája. Akkor élnek ezzel a lehetőséggel, ha a házasság megmentésére már nincs esély. A bíróságnak arról is döntenie kell, hogy a gyermek felügyeleti jogát melyik szülőre bízza.

A családjog a magánjog ágához tartozik. A családjogi kódexet a Családjogi törvény jelenti. Meghatározza a házasságkötés és annak felbontása módjának feltételeit, a házastársak közötti viszonyt, a szülők kötelességeit csakúgy, mint a gyermekek jogait és kötelességeit. Ha a házasság már nem tölti be társadalmi feladatát, a bíróság felbontja azt. A válás a házasság felbontásának törvényes módja.

Kérdések Ké dé k 1. Milyen kapcsolatokat szabályoz a Családjogi törvény? 2. Mik tartoznak a szülők kötelességei közé? 3. Mondjátok el, hogy milyen jogaik és kötelességeik vannak a gyermekeknek!

Feladatok és javaslatok 1. Olvassátok el a történetet! Péter és Júlia diákok voltak. Rövid ismeretség után akaratlanul is szülők lettek. Megtartották az esküvőt, hogy gyermekük házasságban szülessen meg. A házasságkötés után mindketten a saját szüleiknél maradtak, ugyanis közös lakás vásárlására nem volt pénzük. Az új házasokat a szüleik támogatták, tanulmányaikat tovább folytathatták, és lényegében ugyanúgy éltek, mint korábban. A kisgyermekükről megszületése után elsősorban az egyik nagymama gondoskodott. Mivel a fiataloknak sem alkalmuk, sem idejük nem volt arra, hoyg megtanuljanak egymás mellett élni, konfliktusok keletkeztek köztük. Ezek idővel annyira kiéleződtek, hogy válás lett a vége. A házasságuk még azelőtt tönkrement, hogy kipróbálhatták volna, milyen egy fedél alatt élni valakivel, és közös háztartást vezetni.

Mi volt a házasság felbomlásának az oka a fenti történetben? Szerintetek mik az ellentétek, konfliktusok, nézeteltérések okai egy családban? Közülük melyek vezethetnek a házasság felbomlásához?

2. Alkossatok csoportokat! Először fogalmazzátok meg a család rövid definícióját! A definíciókat írjátok fel a táblára! A továbbiakban határozzátok meg, hogy az alább felsorolt életmodellek közül melyeket tartjátok családnak, és melyeket nem! Véleményeteket indokoljátok meg! a) Veronika és Sanyi együtt élnek. Nincsenek összeházasodva. b) Éva és György már évek óta együtt élnek. Nem kötöttek házasságot, azonban van egy kéthónapos kisfiuk. c) Kata és Róbert házasok, két gyermekükkel együtt élnek. d) Jancsi és Piroska hét éve együtt járnak, de nem élnek közös háztartásban.

3. Képzeljétek el, hogy riporterek vagytok. Rendezzetek közvéleménykutatást a következő kérdésben: Mára már elavult a hagyományos családmodell? (Hagyományos családmodellen értjük a férfi és a nő egész életre szóló kötelékét, amelyben közösen gondoskodnak a gyermekek neveléséről.)

4. Mondjátok el a saját szavaitokkal, hogyan értelmezitek a Családjogi törvény következő szabályait: A szlovák családjog szerint a házasság – csak férfi és nő között köttethet, – csak egy férfi és egy nő között létezhet, – egyenrangú kötelék a férfi és a nő között, – a férfi és a nő beleegyező kijelentése alapján köttetik állami vagy egyházi szerv előtt. A házasság a törvény által meghatározott kölcsönös jogokat és kötelességeket jelent a házastársak számára.

37

2010-ben Szlovákiában 25 415 házasságot kötöttek (a 2009-es évvel összehasonlítva 941-el kevesebbet). 12 015 házaspár kötelékét felbontották. 100 megkötött házasságra 47 válás jutott. A fő válóokok között a jellem- és nézetbeli ellentéteket és a különböző érdeklődéseket említették. A felbontott házasságok időtartama növekszik. Míg 1993-ban ez 10,6 év volt, 2009-ben a házasság a felbontása előtt 14,4 évig tartott. 2009-ben a legtöbb elvált férfi a 35–39 évesek korosztályába tartozott, a nők pedig 30–34 évesek voltak. (Forrás: http://www.rozvod-rozchod.sk/rozvodovost-na-slovensku/d-1082/p1=1026)

Néhány országban (főleg a moszlim államokban) megengedett a poligámia, vagyis egy férfi házassága több nővel. Ritka esetben előfordul, hogy egy nő több férfival köt házasságot. Több ország (pl. Spanyolország, Kanada, de Szlovákia nem!) engedélyezi az azonos neműek házasságát, sok más ország pedig elismeri a házassághoz nagyon hasonló regisztrált partnerséget.

A BÜNTETŐJOG Kulcsfogalmak: Büntető törvénykönyv, bűncselekmény, büntetőjogi felelősség, őrizetbe vétel, vádlott, rendőrség

Motto

„A büntetés célja, hogy a társadalmat megvédje a bűnelkövetőktől, az elítéltet megakadályozza további bűncselekmények elkövetésében, és arra nevelje őt, hogy tisztességes életet éljen.” Büntető törvénykönyv, 34. §

Az állam arra ösztönzi valamennyi polgárát és a társadalmat, hogy a jogi normákat elsajátítsák és megtartsák azokat. Ennek ellenére vannak emberek, akik a jogi normákat nem tartják be vagy megszegik azokat (pl. nem tartják meg az előírt sebességet, nem fizetik a tartásdíjat gyermekükre, valakinek az egészségét veszélyeztetik, más vagyonát megkárosítják). A büntetőjog azon jogágak egyike, amelyek védelmezik az embereket azoktól, akik a jogi előírásokat megszegik, mások életét, egészségét, vagyonát veszélyeztetik. Mindegyik jogágnak, tehát a büntetőjognak is megvannak a rendszerbe foglalt, tehát kodifikált jogi normái. A büntetőjog kódexét a Büntetőjogi törvénykönyv jelenti. Ebben pontosan fel van tüntetve, hogy milyen cselekedet veszélyes a társadalomra nézve annyira, hogy bűncselekménynek számítson. Ezek alól nem ment fel semmilyen kifogás, a törvény nem ismerete nem mentesít a felelősség alól. A Büntető törvénykönyv meghatározza a büntetőjogi felelősséget. Ez azt jelenti, hogy mindenki maga felel az általa elkövetett bűncselekményért: ■ tetteitekért felelősek vagytok 14. életévetek betöltése után, ■ 14. és 18. életévetek között kiskorúnak számítotok, ■ 18. életévetek betöltése után teljes büntetőjogi felelősségetek van. A kiskorúak esetében a kiszabható büntetés a felére csökken. A kiskorúaknál a büntetés célja a nevelés, ezért különös figyelemmel vizsgálják azt a környezetet és a szociális viszonyokat, ahonnan a kiskorú származik. Esetükben a büntetésen kívül védő nevelés is elrendelhető. Azt, aki a bűncselekményt követ el, bűnelkövetőnek nevezzük. Ha több bűnelkövető van, valamennyien felelősek, és tettestársaknak nevezzük őket. A bűncselekményt a rendőrség vizsgálja ki. Rögzíti a nyomokat, kihallgatja a tanúkat, és bizonyítékokat gyűjt. 38

Ha elegendő meggyőző bizonyítékkal rendelkezik, hogy a bűntettet a gyanúsított követte el, vádat emelnek ellene. Az elkövető ellen ezután mint vádlott ellen járnak el. A gyanúsítottat, illetve a bűncselekmény elkövetésével vádolt személyt a rendőrség őrizetbe veheti, de legfeljebb 48 órára. Ez alatt az idő alatt a fogva tartottat ki kell hallgatnia, és ezután vagy szabadon kell bocsátania, vagy átadnia a bíróságnak. Ez utóbbi esetben a bíró dönt arról, hogy a vádlottat szabadon bocsátja-e, vagy pedig börtönbe záratja. A rendőrnyomozó az eljárás eredményét átadja az ügyészségnek. Az ügyész felállítja a vádat, amelyet a főtárgyaláson terjeszt a bíróság elé. (A további tananyagban bővebben foglalkozunk azzal, hogyan zajlik a főtárgyalás.) A rendőrség a bűncselekmények kivizsgálásán kívül a szabálysértésekkel is foglalkozik. A szabálysértés olyan tett, amely kisebb veszélyt jelent a társadalomra, mint a bűncselekmény. Szabálysértésnek tekintik pl. a közlekedési kihágásokat, az éjszakai csendháborítást, a kisebb lopásokat, csalásokat, a padok rongálást a parkban (a kár nagysága nem haladhatja meg a minimálbér összegét). A szabálysértések a következő módon büntethetők: megrovással, bírsággal, tevékenységtől való eltiltással, tárgy elkobzásával.

Az állam a saját területén kikényszeríti a jog betartását. A büntetőjog meghatározza, hogy a társadalomban milyen cselekedeteket nem engedélyez, és hogyan bünteti a tiltás megszegését. A büntetőjog más normái pedig azt írják elő, hogy a törvényszegés kivizsgálása melyik szervek hatáskörébe tartozik. A büntetőjog arra törekszik, hogy megvédje a társadalmat azoktól, akik a szabályokkal ellentétben cselekszenek. Azonban néha még a legjobb szabályok sem tántorítják el az embereket a törvénysértéstől.

Szómagyarázat nevelési felügyelet – speciális nevelőintézetekben vagy professzionális pótcsaládban zajlik, és addig tart, ameddig a fiatalkorú átnevelése szükséges – azonban legfeljebb a 18. életév betöltéséig szankció – büntetés, kényszerítő intézedés

Kérdések 1. Ki számít fiatalkorúnak? 2. Mi a különbség az őrizetbe vett és a gyanúsított személy között? 3. Magyarázzátok meg a különbséget a bűcselekmény és a szabálysértés között! 4. Szerintetek hogyan csökkenthető a fiatalkorúak bűnözése?

Feladatok és javaslatok 1. Olvassátok el a következő cselekedetek leírását, és mindegyik esetében döntsétek el, hogy melyik tekinthető bűncselekménynek, és melyik szabálysértésnek!  A 14 éves Péter engedély nélkül kölcsönvette édesapja légpuskáját, és a ház mögött bádogdobozokra

lövöldözött. Véletlenül azonban egy arra járó embert is eltalált a karján.  Misi bukósisak nélkül motorkerékpárra ült. Úgy gondolta, megteheti, hiszen csak a szomszéd utcá-

ba indult a barátjáért.  Fiatal fiúk szórófestékkel „díszítették ki” az iskola falát. A sértő feliratokat az igazgatónak címezték.  A túlzsúfolt autóbuszban a zsebtolvaj „elemelte” az egyik utas mobiltelefonját.  Jancsi és Feri a hosszú szünidő alatt unatkoztak. A közeli útkereszteződésben „átrendezték” a jelző-

táblákat, és jól szórakoztak azon, hogy mekkora káoszt okoztak az ellenirányban haladó autók között.  Drogdílerek arra vettek rá egy lányt, hogy kábítószert áruljon az egyik diszkóban. Egy fiatal túlada-

golás következtében meghalt.  Fiatalok az iskolai tanulmányaik befejezését ünnepelték. A jól sikerült búcsúztató után felgyülem-

lett energiájukat az útjelző táblák tönkretételével, a menetrendek letépésével vezették le.

39

2. Keressetek a napi sajtóban olyan cikkeket, amelyek a büntetőjoggal kapcsolatosak! Magyarázzátok meg, hogy milyen összefüggéseket fedeztetek fel benne!

3. Egészítsétek ki, hogy ki a gyanúsított, az őrizetbe vett és a vádlott a büntetőjog értelmében! gyanúsított őrizetbe vett vádlott

4. Olvassátok el figyelmesen a témát bevezető mottót, és magyarázzátok meg, hogy mi a büntetés célja a mi büntetőjogunk értelmezésében!

5. A kiskorúak és a fiatalkorúak milyen jogellenes cselekedeteit láthatjátok a képeken? Mondjatok véleményt ezekről a helyzetekről!

A kis- és a fiatalkorúak körében elkövetett bűcselekmények jelentős része iskolai csoportokban vagy kollégiumokban történik. A tanulók körében növekszik a szóbeli és a fizikai agresszió – ironikus megjegyzések, vulgáris megnyilvánulások, verekedések, a tanulótársak holmijának megrongálása, rugdosás, pofozkodás, fenyegetés formájában. Az agresszió egyik fajtája a sikanéria, amikor sok esetben a brutalitás és a tettek cinikussága döbbenettel tölt el bennünket. Az effajta bűcselekmény felderítése igen nehéz, mert az elszenvedői a bosszútól való félelmükben nem hajlandók tanúskodni. A 300/2005. T. t. számú büntetőjogi törvény szempontjából a tanulók zaklatása bűncselekményként is értékelhető. Zaklatásnak bizonyul bármely cselekedet, amelynek célja, hogy egy embert vagy embercsoportot bántalmazzon, megalázzon vagy megfélemlítsen. Zaklatásként tartják számon a fenyegetést, a megfélemlítést, a mások uralását, megsértését, a maró gúnyt, valakinek a nevetségessé tételét, a gyalázkodást, valakinek az üldözését, akadályozását, a vele szembeni megalázó viselkedést, személyének gyötrését egy másik személy vagy csoport által. A megtámadott személy rendszerint nem tudja ezeket a helyzeteket elkerülni, és nem képes ellenük hatékonyan védekezni. Zaklatásról nemcsak a fizikai erőfölény fitogtatásakor, verekedéskor van szó. Szóbelileg is megnyilvánulhat, ilyenkor érzelmi zsarolásról van szó. Az elkövető általában erőfölényben van az áldozattal szemben, kihasználja annak passzivitását, tehetetlenségét. Az áldozatok legtöbbször a gyengébbek, a kevésbé tájékozottak, vagy azok, akik valamiben eltérnek az átlagtól. Néhány esetben jól átgondolt cselekedetről van szó. A zaklatás az áldozaton hosszú időre nyomot hagy. (Forrás: http://www.mladyzachranar.sk/Default.aspx?CatID=473)

40

A JOGVÉDELEM INTÉZMÉNYEI Kulcsfogalmak: bíróságok, ügyészség, ügyvédség, vádlott, elítélt, büntetés, az ártatlanság vélelme, jegyzőség

Motto

„A jog három parancsa: becsületesen élni, senkinek nem ártani, és mindenkinek megadni azt, ami jár neki.” Ulpianusz

A demokratikus államban a polgárnak biztosnak kell lennie abban, hogyha a jogait valaki megsérti, akkor az állam hatékony védelmet biztosít számára. A legfontosabb, az állam által irányított jogvédelmi szervek közé tartozik a rendőrség, az ügyészség, a bíróságok, az ügyvédségek és a jegyzőségek. A rendőrségnek a bűncselekmények és kihágások kivizsgálásában betöltött szerepéről már az előző tananyagrészben szóltunk. Az ügyész, az ügyvéd és a bíróságok szerepét egy büntetőeljárás – egy elsőfokú tárgyalás – példáján szemléltetjük. Az elsőfokú tárgyaláson (főtárgyaláson) elhangzik a vádemelés, kihallgatják a tanúkat és a sértettet. A sértett az a személy, akinek egészségét megkárosították, autóját vagy kerékpárját ellopták stb. A bírósági teremben jelen van: ■ az ügyész – az állam nevében vádat emel a gyanúsított ellen, aki a bíróságon a továbbiakban vádlottként szerepel; ■ az ügyvéd – a vádlottat védelmezi, ■ a bíró vagy szenátus – kimondja a vádlott bűnösségét vagy ártatlanságát. A szenátust a bíró és legalább két ülnök alkotja. A bíró kihirdeti az ítéletet a köztársaság nevében. Az ítélet elmarasztaló, ha a bíróság a vádlottat bűnösnek ismeri el; illetve felmentő, ha a vádlottat ártatlannak nyilvánítják. (Ha a bíróság a vádlottat bűnösnek ismeri el, akkor az büntetést kap.) Ha a vádlott a bírói döntéssel elégedetlen, felsőbb fokú bíróságnál fellebezhet. A felsőbb fokú bíróság vagy elismeri az alsóbb fokú bíróság döntését, és azt megerősíti; vagy pedig újratárgyalásra visszadja az ügyet. Ha valamely ügyet másodfokon lezártak, akkor az ítélet jogerőssé válik. Ezután a vádlottat elítéltnek nevezik. Főtárgyalás SZENÁTUS (bíró)

ÜGYÉSZ (vádló)

ÜGYVÉD (védő) ítélet fellebezés felsőbb fokú bíróság jogerős ítélet

41

A büntetőeljárásban érvényesül az ártatlanság vélelmének az elve. Ezt azt jelenti, hogy az a személy, aki ellen büntetőeljárás folyik, mindaddig ártatlannak tekintendő, amíg a bíróság a bűnösségét be nem bizonyítja. Az állampolgárok jogainak védelmét szolgálják a jegyzőségek is. A jegyzők jegyzőkönyvet írnak (pl. az öröklésről, házeladásról), születési igazolványokat, bizonyítványokat hitelesítenek (vagyis bizonylatot adnak ki arról, hogy egy okmány másolata megegyezik az eredetijével), különböző versenyek eredményhirdetését hitelesítik.

A jogi előírások úgy határozzák meg a rendőrség, az ügyészség és a bíróság eljárását, hogy a bűncselekmények felderítésre kerüljenek, a bűnelkövetőket pedig a törvény szerint igazságosan megbüntessék. A bűncselekmények kivizsgálása a rendőség feladata, az ügyész pedig vádat emel. A főtárgyaláson a bíró vagy a szenátus dönt a vádlott bűnösségéről vagy ártatlanságáról. A bírói döntés ellen fellebezni lehet. A döntés akkor emelkedik jogerőre, ha a törvény értelmében már nem lehet ellene fellebezni.

SSzómagyarázat ó á büntetőeljárás – a bűncselekmények kivizsgálásának a folyamata vandalizmus – köz- vagy magántulajdon szándékos megkárosítása vagy tönkretétele falfirka (grafitti) – felirat vagy rajz, amelyet szórófestékkel készítenek a falakon vagy nagy betonfelületeken a városokban, vasúti kocsikon stb. writer – falfirka alkotója vélelem – előfeltétel, feltételezés

Kérdések 1. Soroljátok fel a jogvédelem szerveit! 2. Mit jelent az ártatlanság vélelme? 3. Mikor válik az ítélet jogerőssé?

Feladatok és javaslatok 1. Soroljátok az alábbi személyekhez azokat a tevékenységeket, amelyek a büntetőeljárás előkészítésében játszanak szerepet! rendőr

ügyész

ügyvéd

bíró

 az

állam nevében előterjeszti a vádat  dönt a bűnösségről vagy az ártatlanságról gyűjt  ítéletet hirdet  vádat emel  dönt az őrizetbe vételről  dönt a fogságról és a szabadon bocsátásról  letartóztat  kivizsgál  véd  bizonyítékokat

2. Mondjátok el, kiket ábrázol a kép, és beszéljétek meg, ki milyen feladatot lát el a tárgyalóteremben!

42

3. Játsszatok el egy bírósági eljárást! Válasszatok a zárójelben felsorolt bűncselekmények közül (nevelési kötelesség elhanyagolása, vandalizmus, zaklatás, rendbontás), és az osztályban játsszatok el egy bírósági eljárást a szenátus előtt! A következőképpen járjatok el: – válasszátok ki azt a bűncselekményt, amelyet tárgyalni fogtok, – osszátok el egymás között a szerepeket! A bírósági eljárás célja: – a vádlott bűnösségéről vagy ártatlanságáról történő döntés, – bűnösség esetén ítéletet hozni és büntetést megszabni. Vegyétek elő a Büntető törvénykönyvet, és hasonlítsátok össze a ti szenátusotok által javasolt büntetést az adott bűncselekményre a valóságban kiszabható büntetés mértékével!

4. Írjátok fel a táblára a következő szavakat: nyomozó, ügyész, ügyvéd, bíró! Mindegyikhez írjatok legalább három olyan tulajdonságot, amelyekkel ennek a személynek rendelkeznie kellene! Osztálytársaitok közül kiből lenne jó nyomzó, ügyész, ügyvéd vagy bíró?

A kiskorúak és a fiatalkorúak bűnözése A hivatalos rendőrségi és bírósági jegyzőkönyvek kétségtelenül azt bizonyítják, hogy az ifjúság minden évben kiveszi a részét a bűnelkövetésből. Szemléltetésképpen a 2011-es évből választottunk adatokat, amikor a Szlovák Köztársaságban 95 252 bűcselekményt követtek el (ebből 46 725-öt felderítettek, és ez 49,05%-ot jelent.) A felderített bűcselekményeknek majdnem 3%-át a kiskorúak, 10%-át pedig a fiatalkorúak követték el. Az utóbbi 15 év alatt a fiatalok (a 6–18 évesek) által elkövetett bűcselekmények 20% és 15% között voltak. Az alacsonyabb arány a populáció csökkenésének tulajdonítható. Az ifjúság számlájára főleg a következő bűncselekmények írhatók: – vagyonellenes bűncselekmények, – erőszakos bűntettek, – erkölcs elleni bűnesetek, – kábítószerbűnözés. A kiskorúak és a fiatalkorúak az idegen vagyon ellen elkövetett bűncselekményekből is kiveszik a részüket, mindenekelőtt vandalizmus formájában. A vandalizmust leggyakrabban a graffitik esetében emlegetik. A Büntető törvénykönyv 300/2005 T. t. számú törvénye a hivatalosan kijelölt helyeken kívül készített falfirkát törvényellenesnek tekinti, és meghatározza a büntetés mértékét is. Súlyos károkozáskor az elkövetőre akár 10 év is kiszabható. A szpréjerek tetteikért és vandalizmusukért jogi felelősségre vonhatók. Idegen vagyon festékkel, firkával való megkárosítása törvényellenes cselekedetnek számít, és komoly büntetést von maga után. (Forrás: http://www.mladyzachranar.sk//Default.aspx?CatID=473)

43

Ismételjünk! JÁTÉK KÉT RÉSZTVEVŐVEL Szükséges hozzá: 1 érme és két bábu vagy kétféle színű kő Leírás: Érmefeldobással kezdődik. Az a játékos kezd, akinek az „írás” oldal jutott. A nyilak irányában haladnak. Akinek az érme feldobás után a „fej” oldalára esett, az 1 játékmezőt lép előre, az „írás” oldal pedig 3 mező előrelépést jelent. Aki szám nélküli fehér mezőre lépett, egy körben nem dob. Ha valamelyik játékos bábuja számozott mezőre lépett, annak az azonos színnel jelölt kérdésre kell válaszolnia. Ha jól válaszolt, akkor tovább halad a paragrafus vonalán. Ha nem tud felelni, akkor két körben kimarad. Ha olyan mezőhöz ér, ahol a hozzá tartozó kérdést már korábban megválaszolták, akkor a zárójelben levő kérdésre kell felelnie. Ha már az is meg volt válaszolva, akkor a nyíl irányában a legközelebbi számú kérdésre kell válaszolni. Az a játékos nyer, aki leghamarabb ér a célba a paragrafuson keresztül, és megszerzi a „Jogi minimum abszolvense” címet.

44

1

– Mi a jog? (Mondj két példát a jogszabályokra!)

2

– Miben jelentetik meg a jogszabályokat? (Mikor válnak érvényessé a jogszabályok?)

3

– Ki adja ki a rendeleteket, határozatokat és intézkedéseket? (Mi az állam alaptörvénye?)

4

– Milyen jogi rendeleteket adnak ki a községek/városok? (Hol közlik a községek/városok által kiadott jogszabályokat?

5

– Milyen a jogszabályok hierarchiája? (Ki bocsátja ki a törvényeket?)

6

– A hazánkban érvényes jogrendszer milyen jogágakat különböztet meg? (Milyen jogághoz tartozik a pénzügyi jog?)

7

– Milyen viszonyokat szabályoz a magánjog? (Miért az államjog a legfontosabb jogi ágazat mindegyik államban?)

8 – Mi a kódex? (Mondj példát egy jogszabályra a közigazgatási jog területéről!) 9 – Milyen viszonyokat szabályoz a közjog? (Milyen szervek jogkörét határozza meg az államjog?) 10 – Sorold fel a magánjoghoz tartozó jogi ágazatokat! (Mit szabályoz a pénzügyi jog?) 11 – Mikor válik valaki jogi szempontból cselekvőképessé? (Hogyan élhet valaki a jogi cselekvőképességével? Mondj két példát!) 12 – Mi a különbség a jogképesség és a cselekvőképesség között? (Mondj két példát olyan tevékenységre, amelyben korodra és értelmi szintedre való tekintettel részt vehetsz!) 13 – Milyen viszonyokat szabályoz a polgárjog? (Mi a polgárjog kódexe?) 14 – Korlátozható-e valakinek a jogképessége? (Ki számít kiskorúnak?) 15 – Mikor lehet reklamálni egy terméket? (Mire kell ügyelnünk az élelmiszerek vásárlásakor?) 16 – Mi tartozik a szülők jogai közé? (A te jogaid közül melyek kötelességei a szüleidnek?) 17 – Melyik kódex foglalja magában a családi jog jogszabályait? (A válás bűncselekmény?) 18 – Magyarázd meg a bűncselekmény és a szabálysértés közti különbséget! (Ki vizsgálja ki a bűncselekményeket?) 19 – Hány éves korodtól terhel téged büntetőjogi felelősség? (Magyarázd meg, mit jelent az, hogy valakinek büntetőjogi felelőssége van!) 20 – Kit nevezünk őrizetbe vett személynek? (Mondjatok két példát a szabálysértésre!) 21 – Ki az ügyész? (Miről dönt a bíró?) 22 – Milyen szerepe van a bíróságon az ügyvédnek? (A zaklatás bűncselekmény?) 23 – A jogvédelemnek milyen szerveit ismered? (Mire jogosult a jegyző?) 24 – Magyarázd meg az „ártatlanság vélelme” kifejezést! (Ki gyűjti a bizonyítékokat a bűncselekményekről?) 25 – A vádlottból mikor válik elítélt? (Ki dönt a börtönbüntetésről, illetve a szabadon bocsátásról?) 26 – Mikor lesz az ítélet jogerős? (Mondj négy példát bűncselekményre!) 0 – Lépj vissza a nyíl irányában!

JOGI MINIMUM 13 24

4 19

2

26

CÉL

6 0 21 18

15 10

23

20 5 7 12 16

START

1

8

11

25

22

17

3 14

9

45

II. AZ EMBERI JOGOK ÉS SZABADSÁGJOGOK (Kiegészítő tananyag) A kiegészítő tananyag a kötelező tananyaghoz kapcsolódik. Olyan témákhoz kötődik, amelyekkel az SZK Alkotmányának második fejezete (Az alapvető jogok és szabadságjogok) foglalkozik. A feldolgozott témák a jog, a kötelesség és a jogvédelem fogalmak megértését segítik.

NINCS JOG KÖTELESSÉG ÉS FELELŐSSÉG NÉLKÜL Kulcsfogalmak: elvehetetlen, elidegeníthetetlen, elévülhetetlen, megszüntethetetlen, felelősség, kötelesség

Motto

„A jogok valódi forrása a kötelesség. Ha teljesítjük valamennyi kötelességünket, könnyen elérjük, hogy mások tiszteletben tartsák a mi jogainkat.” Mahatma Ghandi

Az alapvető emberi jogok és szabadságjogok minden emberi lényt megilletnek. Az alapvető emberi jogok és szabadságjogok: ■ elvehetetlenek – senki nem veheti el tőlünk, ■ elidegeníthetetlenek – nem adhatók át más személynek, ■ elévülhetetlenek – semennyi idő elteltével nem szűnnek meg, ■ megszüntethetetlenek – semmilyen módon nem lehet ezeket elvenni, ugyanis nem az állam adományozta őket, hanem valamennyi emberi lény sajátjai. A demokratikus társadalom a jogokat és szabadságjogokat csak törvény alapján és abban az esetben korlátozhatja, ha felmerül annak gyanúja, hogy ellenkező esetben mások jogait korlátoznák vagy befolyásolnák. Ha valaki például hamis kijelentésekkel egy másik ember jó hírét és becsületét megkárosítja, akkor az elkövetőt a bíróság megbüntetheti. A szabadság soha nem korlátlan, mindig a felelősséghez kötött. A felelősség azt jelenti, hogy tudatosítjuk tetteink következményeit, és teljesítjük kötelességeinket, a kárt megtérítjük, a büntetést elfogadjuk stb. A joggal elválaszthatatlanul összefügg a kötelesség. Bár az alapvető jogok és szabadságok valamennyiünket megilletnek, úgy kell velük élnünk, hogy másoknak ezzel ne okozzunk kárt. A ti jogaitok tulajdonképpen a mások kötelességei irántatok, a mások jogai viszont a ti kötelességeitek irántuk. A szüleitek például gondoskodnak rólatok – ez kötelességük. Viszont ti kötelesek vagytok nekik segíteni a képességeiteknek megfelelő mértékben. Ez azt jelenti, hogy ■ ha jogotok van személyetek biztonságához, egészségetek védelméhez, akkor nektek is tisztelnetek kell mások ugyanezen jogát. Kötelességetek segíteni az olyan helyzetek megakadályozásában, amikor valakit erőszak vagy veszély fenyeget, ■ ha jogotok van a lelkiismereti és vallási szabadsághoz, akkor kötelességetek tisztelni ugyanezt a jogot másoknál, és nem űzhettek csúfot semmilyen vallási szertartásból. Másoknak kötelessége lehetővé tenni számotokra a jogaitok megvalósítását, ■ ha másoknak (tanulótársaitoknak) joguk van a művelődésre, akkor a ti kötelességetek, hogy a tanulásban ne zavarjátok őket; ■ ha a pedagógusoknak joguk van a hivatásuk végzésére, akkor a ti kötelességetek, hogy őket ebben ne akadályozzátok; ■ ha jogotok van kinyilvánítani véleményeteket, akkor kötelességetek, hogy azt illendő módon közöljétek, és másokat ne sértsetek meg vele; ■ ha jogotok van a szabadságra, nem szabad mások szabadságát korlátoznotok (tilos lopni, zaklatni másokat stb.). 46

A jogok ismerete, azok használata és egyúttal a kötelességek megtartása, valamint a felelősség vállalása valamennyi egyénnek nemcsak az alapvető joga, hanem egyúttal a kötelessége is. A jogok és a kötelességek viszonya nagyon egyszerű, és egyetlen szabályban összegezhető: Úgy viselkedj másokkal, ahogyan szeretnéd, hogy veled is viselkedjenek mások.

Az alapvető emberi jogok elvehetetlenek, elidegeníthetetlenek, elévülhetetlenek és megszüntethetetlenek. Csak törvény alapján lehet ezeket korlátozni. A szabadsággal szorosan összefügg a felelősség, vagyis az, hogy képesek vagyunk előrelátni tetteink következményeit. Ha megtörténnek, tudomásul kell őket vennünk, a kárt meg kell térítenünk, vállalásainkat teljesítenünk kell, illetve az érte járó büntetést el kell fogadnunk. A jog és a kötelesség is elválaszthatalan egymástól.

Szómagyarázat Mahatma Ghandi – indiai politikus, emberjogi harcos

Kérdések 1. Mi jellemzi az emberi jogokat? 2. Mi a felelősség? 3. Lehet korlátozni az emberi jogokat? Ha igen, milyen feltételekkel? Mondjatok rá példát!

Feladatok és javaslatok 1. Írjatok a táblázatba olyan emberi jogokat, amelyeket már ismertek! Társítsatok hozzájuk kötelességeket, amelyek nélkül a jogok értelmüket vesztenék! Emberi jogok

Kötelességek

2. Gondolkodjatok el a következő eseten! A történelemórán Palit nem érdekelte a tanító néni magyarázata. Szórakozni akart, és szünet nélkül zavarta az osztályt: a padon kopogott, izgett-mozgott, az ablakon bámult kifelé, sugdolódzott, leveleket küldözgetett. A tanító néni figyelmeztette őt, hogy ne csináljon butaságokat, hagyja ezt abba. A feldühödött Pali az osztálytársak előtt hősködött, feleselt a tanító nénivel, és butának nevezte őt. Kemény véleménycsere következett, és a tanító néni kidobta Palit az osztályból, s megtiltotta neki, hogy a következő óráig visszatérjen.

Állapítsátok meg, hogy milyen jogok sérültek a fenti esetben! Melyik kötelességeket nem tartották meg? Mit kellett volna tennie a tanító néninek, és mit Palinak, hogy a konfliktust békés úton rendezzék?

3. A parlament olyan törvényt fogadott el, amely megtiltja a dohányzást a bevásárlóközpontokban, mozikban, színházakban, éttermekben és egyéb nyilvános helyeken. A tiltás okaként a „passzív dohányzás” (a cigarettafüstöt a nemdohányzók is kénytelenek belélegezni) veszélyét nevezték meg. A dohányzók diszkriminatívnak tartják ezt a törvényt, mert véleményük szerint személyi szabadságukat korlátozzák ezzel.

Szerintetek indokolt a dohányzók jogainak a korlátozása? Javasoljatok megoldást a konfliktusra! Véleményeteket indokoljátok meg! 47

4. Elmélkedjetek a következő idézeten! Mondjatok példát a gyakorlatból! „Gondolkodj el azon, hogy ha valakinek jót teszel, nem okozol-e ezzel másvalakinek kárt.” (Lord Acton)

5. Olvassátok el az alábbi történetet, és gondolkodjatok el rajta! Van valami közük a történethez a következő szavaknak: hasonlóság, felelősség, együvé tartozás? Véleményeteket indokoljátok meg! A koldusleves Egyszer régen hét vándor koldus találkozott. Megegyeztek, hogy egy fazékban közösen vacsorát főznek. Mindegyiküknek egy marék rizst kellett dobnia a fazékba. A koldusok egyenként a fazékhoz léptek, azonban egyikük sem szórta bele a marék rizst, ugyanis valamennyien azt gondolták, hogy a többiek ezt nem veszik észre, a saját adagjukat viszont beleteszik. Amikor a vacsora tálalására került a sor, mindenki tányérjában leves helyett forró víz párolgott.

AZ EMBERI JOGOK ALAPVETŐ DOKUMENTUMAI Kulcsfogalmak: Emberi jogok egyetemes nyilatkozata, Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről, Európa Tanács, Az emberi jogok európai chartája

Motto

„Valamennyi ember szabadnak, jogaiban és méltóságában egyenlőnek születik. Értelemmel és lelkiismerettel van megáldva, és a testvériség szellemében kellene embertársával viselkednie. Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata, 1. cikk

Mivel az emberi jogok a világon valamennyi embert érintik, ezeket kivétel nélkül védelmezni kell. A háborúk megakadályozása, az embertelen bánásmód és az alapvető emberi jogok megsértése elleni igyekezet 1945-ben az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) megalakításához, és e szervezet alapvető dokumentumának (az ENSZ chartájának) az elfogadásához vezetett. 1948. december 10-én az ENSZ elfogadta az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatát, az emberi jogok védelmét biztosító alapvető dokumentumot. A nyilatkozat a legfontosabbnak az emberi élet természetes értékét tekinti. A világon élő összes ember alapvető emberi jogait magában foglalja. Az emberi jogokról szóló további dokumentumok kidolgozásának mintájává vált. Ebből indult ki az Európa Tanács által 1950 májusában elfogadott Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről is. Az Európa Tanács az európai államok politikai szervezete. Fő célja az emberi jogok és szabadságjogok védelmezése és továbbfejlesztése. Egyik szervezete – a strasbourgi székhelyű Európai Emberjogi Bizottság – az emberi jogok megsértése ügyében benyújtott panaszokat vizsgálja. Az emberi jogok és szabadságjogok védelméhez az Európai Unió tagállamai is csatlakoztak. Elfogadták az Emberi jogok európai chartáját. A Szlovák Köztársaságban az emberi jogokat hazánk alkotmányának második fejezete foglalja magában ALAPVETŐ JOGOK ÉS SZABADSÁGJOGOK címmel. Az SZK Alkotmánya ezeket a jogokat és szabadságjogokat a következőképpen osztja fel: ■ alapvető jogok és szabadságjogok, ■ politikai jogok, ■ a kisebbségek és etnikai csoportok jogai, ■ gazdasági, szociális és kulturális jogok, 48

■ a környezet és a kulturális jogok védelméhez való jog, ■ a bírói és egyéb jogi védelemre való jog. Az SZK Alkotmánya a polgároknak a jogok sokaságát biztosítja, a kötelességeiket azonban speciálisan nem szabályozza. Ezeknek általában tiltás jellegük van, és törvénnyel kell őket alátámasztani.

Az ENSZ chartája amellett tett hitet, hogy az emberi jogok betartása megakadályozza a háborúk, konfliktusok kialakulását, az emberek megalázását. Az 1948-ból származó Emberi jogok egyetemes nyilatkozata című dokumentum pontosította a chartában lefektetett jogokat, de jogi szempontból csak később, az emberi jogokról szóló dokumentumok elfogadásával vált érvényessé. Az Európa Tanács által fogadta el az Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló dokumentumot. Hazánkban az emberi jogokat magában foglaló első dokumentumot 1991-ben fogadták el Dokumentum az alapvető emberi jogokról és szabadságjogokról címmel. Az SZK Alkotmányában a második fejezet foglalja magában.

SSzómagyarázat ó á charta – alapokmány december 10. – az emberi jogok napja ENSZ – a legnagyobb nemzetközi politikai szervezet, amelynek célja a nemzetközi béke és biztonság megtartása, a nemzetek közötti barátság elmélyítése, a gazdasági, szociális és kulturális együttműködés megvalósítása

Kérdések 1. Mikor és miért fogadták el Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát? 2. Jellemezzétek az Európa Tanácsot! 3. Nálunk milyen dokumentum garantálja az emberi jogok védelmét? Hogyan osztja fel ez a dokumentum az emberi jogokat?

Feladatok és javaslatok 1. A következő szervezetek neve mellé írjátok azoknak a dokumentumoknak a címét, amelyeket az emberi jogok védelme érdekében elfogadtak! Szervezet

A dokumentum címe

ENSZ Európa Tanács Európai Unió

2. Az Amnesty International, az UNICEF és az UNHCR (az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala) szervezetek is az emberi jogok védelmének érdekében jöttek létre. Soroljátok az alábbi logókat a megfelelő szervezethez! Keressetek róluk információkat!

3. Szlovákiában milyen emberjogi szervezetek tevékenykednek? 4. Alkossatok három csoportot! Keressetek újságokban, folyóiratokban olyan cikkeket, amelyek az emberi jogok és szabadságjogok érvényesítéséről, illetve megsértéséről szólnak! 49

Beszélgessetek el arról, kit vagy mit ábrázolnak a képek, milyen viszonyban vannak egymással a dolgok, személyek! Gondolkodjatok el azon, milyen és mennyi jogot ábrázol a kép! Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának rövidített változatában keressétek meg és olvassátok fel azt a cikkelyt, amelyikkel a kép összefügg! A csoportok szóvivője ismertesse a többiekkel, hogy milyen megállapításra jutott a csoportja! Beszélgessetek el megállapításaitokról!

A GYERMEKEK ALAPVETŐ JOGAI A GYERMEKEK JOGAIRÓL SZÓLÓ NYILATKOZAT ALAPJÁN

Kulcsfogalmak: A gyermekek jogairól szóló nyilatkozat, A gyermekek jogairól szóló egyezmény

Motto

„Az emberiség köteles a legeslegjobbat adni a gyermeknek.” A gyermekek jogairól szóló nyilatkozat

Az emberi jogok a gyermekek jogaival kezdődnek. Tekintettel a korukra a gyermekek csoportja a legsebezhetőbb, szükségük van a felnőttek védelmére és jogaik érvényesítésekor a támogatásukra. Ezért az ENSZ az egész világ gyermekei jogainak védelmére dokumentumokat fogad el. 1959-ben elfogadta A gyermekek jogairól szóló nyilatkozatot, 1989-ben pedig A gyermekek jogairól szóló egyezményt. Ez utóbbi szerint az államoknak nagyobb felelősségük van a gyermekek védeleméért. Két kulcsfontosságú elvet tartalmaz: 1. mindig a gyermek legjobb érdekében kell eljárni, 2. a gyermeknek segítséget kell nyújtani abban, hogy jogait illetően tájékozódhasson, és érvényesíthesse azokat. A gyermekek jogairól szóló egyezményhez 1990-ben hazánk (akkor még Cseh–Szlovákia) is csatlakozott. Az egyezmény 3 nagy részből és 54 cikkelyből áll. A gyermekek jogait az alábbi 4 nagy csoportba sorolja: 1. A gyermek joga az élethez, 2. A gyermek joga az egészséges fejlődéshez, 3. A gyermek joga a vélemény szabadságához, 4. A gyermek joga a gondolkodás és a vallás szabadságához. 1. A gyermek joga az élethez Az első csoportba az állam és a szüleitek részéről történő segítségre és védelemre való jogotok tartozik. Jogotok van a felnőttek szeretetére, figyelmére és megértésükre. Forduljatok hozzánk gondjaitokkal, bajaitokkal, és figyelmesen hallgassátok meg a tanácsainkat – nekünk, felnőtteknek kötelességünk arról gondoskodni, hogy a biztonság és a nyugalom érzése töltsön el benneteket, és kölcsönös bizalommal legyünk egymás iránt. Senki nem bánhat veletek rosszul, testileg és lelkileg nem bántalmazhatnak benneteket. Ne tévesszétek azonban össze szüleitek és tanáraitok igyekezetét a sanyargatással! Hozzátok hasonlóan ők is biztonságban szeretnének élni, és nektek kötelességetek, hogy a felnőttek ezen jogát tiszteletben tartsátok. Kötelesek vagytok mindenkinek segíteni, aki erre rászorul; kivéve, ha ez számotokra vagy a környezetetekre nézve veszélyes lenne, vagy ha valaki erre erőszakkal kényszerítene benneteket. 2. A gyermek joga az egészséges fejlődéshez Ezen jogaitok a művelődésre, az információkhoz való hozzáférésre, a játékhoz, a pihenéshez és a sporttevékenységehez való jogotokra vonatkoznak. Ha a művelődéshez való jogotokat érvényesíteni akarjátok, akkor aktívan kell dolgoznotok az órán, nem zavarhatjátok a tanítást, és így nem foszthatjátok meg tanulótársaitokat a művelődéshez való joguktól. 3. A gyermek joga a szabad véleménynyilvánításhoz Ezen jogotok érvényesítéséért senki nem büntethet benneteket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy másokat sértegethettek. A ti szabadságotok ott végződik, ahol osztálytársaitok joga kezdődik. Ahogyan nektek is jogotok van magánéletetek és tisztességetek védelmére, ugyanez a 50

jog másokat is megillet. Tartsátok tiszteletben osztálytársaitok és pedagógusaitok jó hírnevét, igazságosan értékeljétek őket, és kerüljétek a rágalmazásokat. Ezen jogotok által a benneteket érintő dolgok megvalósításában aktívan kivehetitek részeteket. 4. A gyermek joga a gondolkodás és a vallás szabadságához Mindenkinek tiszteletben kell tartania vallási meggyőződéseteket, és nektek is tekintettel kell lennetek mások hitére.

Az ENSZ az egész világ gyermekeinek védelméről szóló dokumentumokat fogad el. 1959ben elfogadta A gyermekek jogairól szóló nyilatkozatot, 30 évvel később pedig A gyermekek jogairól szóló egyezményt. Az utóbbi tartalmazza a jogoknak azt a négy kategóriáját, amelyet a társadalom a gyermekek számára elismer. Az első kettő tartalmazza a gyermekek jogát az élethez és a fejlődéshez. Az élethez való joguk megköveteli a szülőktől és a társadalomtól, hogy óvják őket. A gyermeknek joga van a személyi biztonsághoz és saját tulajdona biztonságához. A fejlődéshez való jog magában foglalja a művelődéshez, a játékhoz, a pihenéshez, a sport- és kulturális tevekénységhez való jogot. A további két jog a szabad véleménynyilvánításhoz és gondolkodáshoz, valamint a vallási meggyőződéshez való jogra vonatkozik.

Szómagyarázat terrorizálás – az ellentétes véleményen levők elrettentése és elnyomása erőszakos módszerekkel; fizikai és lelki nyomásgyakorlás valakire

Kérdések 1. Mely dokumentumok foglalják magukban a gyermekek alapvető jogait? 2. Miben nyilvánul meg a gyermeknek az egészséges fejlődéshez való joga? 3. Mi a véleménynyilvánítás szabadságának a lényege, és hol vannak ezen jog határai? 4. Magyarázzátok meg a vallásszabadság lényegét!

Feladatok és javaslatok 1. Vegyétek elő a világtérképet, és beszélgessetek el a következő témáról: A világ mely országai biztosíthatják kiváló szinten a gyermekek jogait, melyekben érvényesülhetnek ezek elfogadható módon, és mely országok azok, ahol ezeket nem veszik tekintetbe? Gondolkodjatok el azon, hogy mi okozza ezeket a különbségeket! A mi hazánkat hová sorolnátok? 2. Dolgozzatok párosával! Írjátok le, milyen előnyei vannak napjaink globalizált világában gyermeknek lenni: a) Szlovákiában, b) az afrikai világrészen! Állapítsátok meg, hogy a gyermekek mely jogait sértik meg leggyakrabban nálunk, és melyeket Afrikában! Javasoljatok módokat arra, hogyan lehetne ezen változtatni!

3. Olvassátok el a következő szöveget, és éljétek bele magatokat Jancsi és szülei helyzetébe! Tavaly Jancsi fiam, aki most 13 éves, az iskola után mindennap egy gyümölcstermesztő gazdaságban segített. Ez megváltoztatta családunk helyzetét. Városunkban nagyon nehéz munkához jutni. Én nem jártam iskolába, nincs szakképesítésem, tehát keveset keresek. Mindig problémánk volt öt gyermekünket eltartani annak ellenére, hogy mindketten dolgoztunk a feleségemmel, ahol csak munka akadt. Most, hogy Jancsi is hoz haza pénzt, több élelmiszert vásárolhatunk, jut új ruhára, illetve gyógyszerre, ha valamelyik gyerek megbetegszik. Jancsi már olyan erős, mint egy felnőtt, és egész nap képes dolgozni. Egyébként is úgy gondolom, hogy a gyermekeknek támogatniuk kell a családot, úgy, ahogyan ez régen is volt. Büszke vagyok Jancsira, és remélem, hogyha a kicsik is felnőnek, ugyanilyen szorgalmasak és megbízhatóak lesznek.

A fenti történetben sérülnek a gyermekek jogai? Ha igen, melyek? Gondolkodjatok el az okokon, amelyek a fenti helyzetet előidézhették! Javasoljatok megoldásokat! Beszélgessetek el arról, hogy az egyes megoldási javaslatok milyen eredményt hozhatnának! 51

4. A játékhoz való jog biztosítva van. A játék kikapcsolódás, társadalmi tevékenység és szórakozás. Napjainkban egyre nagyobb teret kapnak a számítógépes, valamint a mobiltelefonba telepített játékok, illetve a játékkonzolok. Alkossatok csoportokat, és készítsétek el a számítógépes játékok által kiváltott pozitív és negatív hatások jegyzékét! Mindkét jegyzéket beszéljétek meg! Erről a témáról több információt találhattok a www.zodpovedne.sk honlapon.

5. Miniprojekt-javaslat Válasszatok ki egyet a gyermekek jogai közül, és keressetek információkat arról, amikor ezt a jogot megsértették! A projektet mutassátok be osztálytársaitoknak!

MINDEGYIK GYERMEK EGYFORMA BÁNÁSMÓDBAN RÉSZESÜLJÖN! Kulcsfogalmak: egyenlőség, egyformaság, diszkrimináció, előítélet

Motto

„Szörnyű, ha az ember elveszti valódi vagyonát, a saját emberi méltóságát.” Epiktetosz

Az emberi jogokról szóló dokumentumoknak ünnepélyes bevezetőjük – preambulumuk – van, amely leszögezi, hogy valamennyi emberi jog az emberek egyenlőségéből ered. Az egyenlőség azonban nem jelent egyformaságot. Az egyenlőséghez való jog emberi lényünkből és méltóságunkból ered, és ezt az államnak tiszteletben kell tartania. Az emberek azonban sok mindenben különböznek egymástól, nem vagyunk egyformák. Bizonyos jegyek alapján (bőrszín, eredet stb.) az embereket bizonyos csoportokba sorolhatnánk, de az egy csoportba tartozó emberek között is nagy különbségek vannak. Ha valakit előnyben részesítünk, más valakit pedig kizárunk, esetleg korlátozunk csak azért, mert más „fajhoz” tartozik, eltérő a bőrszíne, más a kora, neme stb., akkor ezáltal az egyenlőtlenséget emeljük ki, és megsértjük az emberi jogokat. AZ EGYENLŐSÉG Az emberek közötti különbség nem adhat okot az eltérő bánásmódra. FIGYELMEN KÍVÜL Ha mégis így történik, akkor diszkriminációról van szó. MegkülönHAGYÁSA böztetünk: ■ nyílt, közvetlen diszkriminációt – nyilvánvalóan máshogy bánunk a bizonyos csoportokhoz tartozó emberekkel (pl. kizárjuk a A MÁSSÁG MEG NEM „normális” iskolából a testi vagy szellemi fogyatékkal élőket, hogy ne ÉRTÉSE zavarják vagy akadályozzák a tanítás menetét); ■ rejtett, közvetett diszkriminációt – mindenkivel egyformán bánunk, de az eredmény a bizonyos csoportokhoz való tartozás függvéELŐÍTÉLETEK nyében más (pl. valamennyiünknek joga van sportolni, de csak az golfozhat, akinek erre pénze is van). Hogyan történik a diszkrimináció? A gondolatainkban élő előítéletek vezetnek hozzá. Az előítélet nem félreértés, hanem antipátia, lenéző, ellenséges magatartás. Olyan kész gondolat valakiről, valamiről, dologról, technológiáról vagy személyek csoportjáról, akiket és amiket nem ismerünk eléggé. Az előítéletek által befolyásolt ember tettei sértőek, és nem tartják tiszteletben a másik embert. DISZKRIMINÁCIÓ

52

Az életben leggyakrabban az előítéletek következő típusaival találkozunk: nemzetiségi, vallási, „faji”, gazdasági, nemi, bizonyos életkorral szembeni, fogyatékkal élő emberek iránti, a fizikai küllem elleni, etnikai stb. előítéletek. Ha meg akarjuk szüntetni az egyenlőtlenséget és a diszkriminációt, akkor el kell ismernünk, hogy valamennyi ember egyenlő. Igazságos szabályokat kell elfogadnunk, amelyek tiszteletben tartják azokat a jogi normákat, amelyek szerint minden emberi lénynek azonos alapvető jogai és szabadságjogai vannak.

Azzal, hogy az összes embernek az egyenlőséghez való jogát elismerjük, az emberi méltóságot ismerjük el. Diszkriminációról akkor beszélünk, ha nem azonos módon viseltetünk mindenkihez, ha valakiket kizárunk, vagy éppen ellenkezőeg: előnyben részesítünk. A gondolatainkban élő előítéletek vezetnek ehhez. Az előítélet személyről vagy személyek csoportjáról való kész gondolat, amely nem alapszik megismerésen és megértésen. A diszkrimináció nem mindig szándékos, de a következményei azonosak. Ahhoz, hogy az egyének közötti, illetve a csoportokat érintő egyenlőtlenségeket elsimítsuk, olyan szabályokat kell elfogadnunk, amelyek szerint minden emberi lényt azonos alapvető jogok és szabadságjogok illetnek meg.

Szómagyarázat antipátia – ellenszenv, idegenkedés valaki vagy valami iránt

Kérdések 1. Miben különbözik a vélemény az előítélettől? 2. Mi a diszkrimináció? 3. A diszkriminációnak milyen fajtájával találkoztatok? 4. Hogyan védekezhetünk a diszkrimináció ellen?

Feladatok és javaslatok 1. Veronika a szünet után sírva tért vissza az osztályba. Az osztálytársai megkérdezték, mi történt. „Elvesztettem a lakáskulcsomat.” Misi ezekkel a szavakkal biztatja: „Menj vissza az udvarra, nézz körül azokon a helyeken, ahol tartózkodtál. Biztosan megtalálod a kulcsot.” Róbi így „vigasztalja”: „Ilyen semmiség miatt bőgni. Persze, egy lánytól csak ezt lehet várni.” Melyik fiú mondott véleményt, és melyik előítéletet?

2. Mondjatok példákat a tananyagban említett diszkriminációfajtákra! Melyekkel találkozhatunk közülük a leggyakrabban?

3. Gondolkodjatok el a következő helyzeteken, és állapítsátok meg, hogy diszkriminációról vagy igazságszolgáltatásról van-e szó bennük! Ha úgy ítélitek meg, hogy diszkrimináció esete áll fenn, nevezzétek meg a fajtáját (pl. hogy minek alapján történik: nem, életkor, nemzetiség, etnikai hovatartozás, egészségi állapot, vallási meggyőződés stb.) A végén hasonlítsátok össze válaszaitokat, s beszélgessetek el róluk!  Az iskola igazgatója megtiltotta a moszlim vallású diáklányoknak, hogy kendőt hordjanak, a

keresztényeknek azonban engedélyezte a kereszt viselését a nyakukban.  Az ugyanazon munkakörben dolgozó nő kevesebbet keres, mint férfi munkatársa.  Az iskola közkedvelt tanárnője felmondást kapott azután, hogy kolléganőjének bizalmasan beval-

lotta, hogy HIV-pozitív.  Az igazgatói tisztségre pályázatot hirdettek. Az angol nyelv ismeretét feltételként szabták meg.  Az újságban a következő hirdetés jelent meg: „Sikeres cég igazgatója attraktív asszisztensnőt keres,

kötelezettségek nélkül, 25 éves korig.”  Mária olyan üzemben dolgozott, ahol megszakítás nélkül folyt a termelés. Miután visszatért a gyer-

mekgondozási szabadságról, elutasította az éjszakai munkát. A munkáltatója felmondott neki.

53

 József erős dohányos. A tiltás ellenére is cigarettázik az autóbuszmegállóban. Azt állítja ugyanis,

hogy diszkriminálják.  Az étteremben nem szolgálják ki a roma diákot.  Fia megszületése után Márton maradt otthon gyermekgondozási szabadságon. Sikeres és jól kereső felesége munkába lépett.  A modellügynökség fiatal és karcsú lányokat keres.

A VÉLEMÉNYHEZ ÉS AZ INFORMÁCIÓHOZ VALÓ JOG Kulcsfogalmak: szabad véleménynyilvánítás, az információhoz való jog

Motto

„Ha választhatnék a szabad sajtó nélküli hatalom és a hatalom nélküli szabad sajtó között, akkor az utóbbi mellett döntenék.” Thomas Jefferson

Cselekedeteinkkel, viselkedésünkkel, szavainkkal, írásunkkal nézeteinket, álláspontunkat fejezzük ki. Az egyik alapvető emberi jogunk, a véleménynyilvánítás szabadsága biztosítja ezt számunkra. E jog nemcsak azt teszi lehetővé, hogy valamilyen témáról eszmecserét folytassunk, hanem azt is biztosítja, hogy kijelentéseink tartalmáért – ha azok összhangban vannak a jogszabályokkal – ne büntethessenek bennünket. A szabad véleménynyilvánítás, a szólásszabadság minden emberi lényt megillet. E jogunk érvényesítésekor tudatosítanunk kell, hogy mások jogait tiszteletben kell tartanunk. A hétköznapi életben ez azt jelenti, hogy kinyilváníthatom véleményemet (szóban, írásban, nyomtatásban vagy képen), de mindezt illedelmesen kell tennem, ismerve a tárgyat, amelyről nyilatkozom, nem sérthetem meg mások magánéletét, nem károsíthatom meg jóhírüket, nem rágalmazhatok senkit, és kerülnöm kell a becsmérlő kifejezéseket. Az SZK Alkotmánya az állampolgároknak az információhoz való jogot is biztosítja. 2000-ben elfogadták Az információhoz való szabad hozzáférésről szóló törvényt. E törvény meghatározza azon személyek körét, akik kötelesek adatokat szolgáltatni, megszabja, hogy mely információk szabadon hozzáférhetők, és mikor lehet az ezekhez való hozzájutást korlátozni. A törvény előírja azt is, hogy milyen formában kérhetünk információt, és hogy milyen határidőben kell kérdésünkre választ kapnunk. Az információ megszerzését és terjesztését a demokratikus rendszerekben tehát törvény szabályozhatja (sajtótörvény). Olyan óvintézkedésről van szó, amely más emberek jogainak és szabadságjogainak, az állam biztonságának és a közrendnek a védelmét szolgálja. Az SZK Alkotmánya tiltja a cenzúrát. A sajtószabadság azonban ellentétbe kerülhet más polgári jogokkal, például a magánélethez való joggal, a jó hírnévhez, az ártatlanság vélelméhez való joggal. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az újságíróknak vétlennek kell tartaniuk valakit, míg ennek az ellenkezője be nem bizonyosodik. Például a sajtóban nem közölhetik a teljes nevét mindaddig, amíg az ellene szóló ítélet jogerőssé nem válik. Ha nem így tennének, akkor megsértenék a jogait. A szólásszabadság és az információhoz való jogot a fejlett országok a demokrácia alappillérének tartják, amelyeket az alkotmány biztosít a polgárok számára. Tudjátok-e, hogy léteznek titkosított valóságok – vagyis olyan információk, amelyeknek közlését semmilyen szervtől vagy intézménytől nem kérhetjük, mert hallgatási kötelezettség vonatkozik rájuk. Ezek közé tartoznak az állam védelméről, a külpolitikáról, a személyes adatokról, az egészségi állapotról szóló információk, továbbá a gyártási titkok, a tudományos feltalálások stb.

54

A véleménynyilvánítás szabadsága és az információhoz való jog a demokrácia alapfeltételei közé tartozik. Az egyén életében annyira fontosak, hogy számukra e jogokat az alkotmány biztosítja. Minden állampolgárnak lehetősége van arra, hogy bármilyen témában véleményét kinyilváníthassa. A szólásszabadság jogának eltaposása a cenzúra. Az SZK Alkotmánya nem engedélyezi a cenzúrát. 2000-től érvényes Az információkhoz való szabad hozzáférésről szóló törvény, amely pontosan meghatározza, hogy a polgárok milyen információk közlését igényelhetik.

Szómagyarázat cenzúra – a vélemények ellenőrzése és terjesztésük korlátozása

Kérdések 1. Miért fontos az egyén életében a saját véleményhez való jog? A demokratikus társadalomban ez a jog biztosított vagy korlátozott? Hogyan? 2. Miben látjátok a jelentőségét annak, hogy elfogadták az információhoz való szabad hozzáférésről szóló törvényt? 3. Ismertek olyan országokat, ahol a szólásszabadságot és az információkhoz való hozzáférés jogát megsértik?

Feladatok és javaslatok 1. Képzeljétek el, hogy az iskolai újság „főszerkesztője” vagytok, és az alábbi témákról szóló cikkek közléséről kell döntenetek:  Pszichológiai

tanácsadás  Pillanatképek az osztály életéből  Mit tudtunk meg osztálytársaink sms-eiből?  „Panasziroda” – állandó rovat  Az igazgatói iroda kulcslyukán át láttuk  Górcső alatt a tantestület  Főzőcske a pedellus bácsival  Sporthírek az iskolai tornateremből  Fényképalbum az osztályfőnök nyaralásáról A fenti témák között vannak olyanok, amelyek közlésével sérülnének valakinek a jogai? Ha igen, melyik cikk esetében történhetne ez meg, és milyen jogokat érintene? Az igazgató megtilthatja valamelik cikk megjelentetését, illetve betilthatja az egész újság kiadását? Az ilyen cselekedete ellentétben állna az SZK Alkotmányával – vagyis megsértené a szabad véleménynyilvánításhoz és az információhoz való jogot? Cenzúráról lenne-e szó?

2. A fogoly azt kéri, hogy ne cenzúrázzák a postáját. Ekkor a szabad véleménynyilvánítás jogával él?

3. Három tanuló gyalázkodó levelet írt egy osztálytársukról, akivel korábban összevesztek. A levélben nemcsak őt, hanem szüleit és testvérét is rossz színben tüntették fel. A levelet az iskolai faliújságra függesztették. Milyen jogok ütköztek ebben a szituációban? Beszélgessetek el ennek erkölcsi és jogi vonzatáról!

4. Iskolai környezetben a szabad véleménynyilvánítás különböző formákat ölthet. Döntsétek el, hogy a szabad véleménynyilvánítás típusainak mely formáit lehet betiltani: a) Saját vélemény kifejtése az átvett tananyaggal kapcsolatban b) Túlzott mértékű sminkelés, hajfestés 55

c) Az iskolai helyiségek „kidíszítése” szórófestékkel, a tankönyv összefirkálása d) A fiúk hosszú hajviselete és fülbevalók hordása

5. Miniprojekt-javaslat: Mi a jó és a mi a rossz a neten? Az internet és a mobiltelefonok is bőséges információkkal szolgálnak. Sok esetben nagyon hasznosak, azonban időként veszélyesek, sőt károsak lehetnek. Gondolkodjatok el azon, hogyan lehetne ezeket a technológiákat hasznos célokra alkalmazni, illetve hogy mikor okozhatnak kárt, jelenthetnek veszélyt! Csoportokban dolgozzatok! Egy nagyobb csomagolópapíron készítsetek plakátot a Mi a jó és mi a rossz az interneten? témára! Képeket is felhasználhattok. Mutassátok be a többi csoportnak a plakátotokat, és magyarázzátok meg, hogy az internet és az információforrások milyen pozitív, illetve negatív következményeit ábrázoltátok!

AZ ÉLETHEZ VALÓ JOG Kulcsfogalmak: az élethez való jog, Az Életért mozgalom, A Választásért mozgalom

Motto

„Az élet iránti tisztelet etikája nem tesz különbséget a magasabb és az alacsonyabb rendű, az értékesebb és a kevésbé értékes élet között.” Albert Schweitzer

Az emberi élet a legnagyobb értéket képviseli, és a többi érték alapjaként szolgál. Az igazságon és az emberek egyenlőségén alapuló minden demokratikus rendszer sérthetetlen, elvehetetlen és elévülhetetlen értéknek tekinti az emberi életet, és a védelméhez való jogot törvények által biztosítja. Az élet és a halál az emberi lét két ellenpólusa. Minden ember alapvető jogai közé tartozik az élethez való jog. E jog lényege, hogy a halál ellen védelmet nyújtson. Az emberi élet védelmét az SZK Alkotmánya is kinyilvánítja: „Mindenkinek joga van az élethez. Az emberi élet már a megszületés előtt védelmet érdemel. Senki nem fosztható meg az élettől. A halálbüntetés nem engedélyezett.” (Második fejezet, 15. cikk) Az élethez való jog tehát a halál elleni védelmet jelenti – és nemcsak az erőszakos halálra gondol itt a törvény. Jogszabályok felügyelik például a terhességmegszakítást, illetve az eutanáziát. Sok vita folyik mindenekelőtt a terhességmegszakításról (interrupció). A világban a két ellentétes nézetet magáénak való mozgalmak alakultak meg: Az Életért (Pro-life) és A Választásért nevű mozgalmak. Az Életért mozgalom

A Választásért mozgalom

Kinyilvánítja az emberi élet sérthetetlenségét és a még meg nem született ember jogainak védelmét. A mozgalom képviselőinek egy része vallási meggyőződésből indul ki. Azt állítják, hogy az ember már megszületése előtt – a hím és a női ivarsejt egyesülésének pillanatától fogva – teljes értékű emberi lény.

A nőnek azon jogát hangsúlyozza, hogy szabadon dönthessen a terhességéről; de a gyermek jogát is képviseli, hogy joga legyen kívánt és szeretett lényként megszületnie. A mozgalom hívei azt vallják, hogy az emberi élet az agytevékenység kialakulásával – vagyis a terhesség 12. hetétől – kezdődik.

Mindkét mozgalom érvelése emberi szempontból elfogadható. Erkölcsi szempontból azonban a döntés mindkét szülő felelőssége, elsősorban a nőé. A jog úgy fogalmaz, hogy a törvény minden emberi életet védelmez, miközben a „minden” szóval azokat az embereket illeti, akik megszülettek. Az emberi életet már a megszületés előtt óvni kell. Kötelességünk nemcsak saját életünket megbecsülni és védeni, hanem másokét is; felelősnek kell lennünk magunkért és másokért is; nem szabad ártanunk magunknak, de másoknak sem. 56

Tudjátok-e, hogy az Esély a nemkívántak számára nevű polgári társulás 2004-ben életmentő inkubátorok elhelyezését kérte a nagyobb városok kórházainál, ahol a nemkívánt újszülöttet az anya névtelenül elhelyezheti? hogy megalakult a SENIOR&JUNIOR nevű segítő kezet nyújtó szervezet, amely nemcsak a fedél nélkül maradt édesanyák és gyermekeik számára biztosít hajlékot, hanem azoknak az időskorú embereknek is, akik már nem képesek önmagukról gondoskodni? hogy egy társadalom fejlettsége azon is lemérhető, hogy milyen mértékben képes tisztességes életet és nyugodt öregkort biztosítani a polgárai számára?

Az élethez való jog az alapvető emberi jogok és szabadságjogok közé tartozik. Az emberi életnek (és általánosságban az életnek) van a legnagyobb értéke. A civilizált társadalmakban törvény védi. A terhességmegszakítással kapcsolatban a világban kétféle, ellentétes nézeteket valló mozgalom keletkezett: Az Életért és A Választásért nevű mozgalmak.

Szómagyarázat deklarál – kihirdet, kinyilvánít, eutanázia – a halál tudatos előidézése kifejezetten a beteg kérésére

Kérdések 1. Az emberi jogok rendszerében milyen helyet foglal el az élethez való jog? Miért? 2. Szlovákiában melyik törvény biztosítja az emberi élet védelméhez való jogot? 3. Napjaink társadalmában melyik az a probléma, amelyik a méltó élettel kapcsolatban egyre gyakrabban előtérbe kerül (a terhességmegszakításon kívül)?

Feladatok és javaslatok 1. Hasonlítsátok össze a tananyag szövegében Az Életért és A Választásért nevű mozgalmak érveit! Mondjátok el saját véleményeteket a terhességmegszakítással kapcsolatban, és indokoljátok meg azt!

2. A gyermeknek joga van mindkét szülőjéhez nevű polgári társulás a kormánynak az emberi jogokkal és a nemzeti kisebbségek jogaival foglalkozó alelnökét olyan törvényjavaslat benyújtására kéri, amely lehetővé teszi az apák számára, hogy a még meg nem született gyermekükről döntsenek. Egyetértetek az ilyen kezdeményezéssel? Véleményeteket indokoljátok meg!

3. Az utóbbi évek statisztikái azt bizonyítják, hogy Szlovákiában növekszik a fiatalok, a nyugdíjkor előtt állók és a nyugdíjasok körében elkövetett öngyilkosságok száma. Beszélgessetek el ennek okairól! Szerintetek valamennyi életkorban azonos problémák vezetnek az öngyilkossághoz? Hogyan lehetne ezen javítani?

AZ EGÉSZSÉGHEZ VALÓ JOG Kulcsfogalmak: egészség, az egészséghez való jog, egészségügyi ellátás, egészségvédelem Motto

„Az egészség a teljes testi, szellemi és szociális jólét állapota, nem pedig a betegség vagy a gyengeség hiánya.” Az Egészségügyi Világszervezet Alkotmányából

57

Az egészség fontos érték az életünkben. A következő tényezők befolyásolják: ■ biológiai tényezők (genetikai adottságok); ■ életvitel (étkezési szokások, mozgás és sport, a stresszhelyzetek uralása, dohányzás, alkohol és egyéb függőséget okozó anyagok fogyasztása); ■ környezet (víz-, föld-, levegőszennyeződés, radioaktivitás stb.) ■ szociális-gazdasági tényezők (szegénység, munkanélküliség, műveltségi szint, a lakhatás minősége stb.); ■ az egészségügyi ellátás színvonala; ■ szociális szolgáltatások (gondoskodás a beteg és egészségkárosult emberekről stb.). Az utóbbi évtizedekben lezajló gazdasági változások kihatottak az emberek egészségére és az egészségügyi ellátáshoz való lehetőségre is. A világon a betegségek és a halál (pl. gyermekhalandóság, AIDS, malária, tuberkolózis) leggyakoribb okaiként a szegénységet és az egyenlőtlenséget tartják. Az egészséghez való jogot több nemzetközi dokumentum magában foglalja, és ez az egyes országokat arra kötelezi, hogy orvosi ellátást biztosítsanak. A Szlovák Köztársaság az egészséghez való jogot az Alkotmányban garantálja: „Mindenkinek joga van az egészsége védelméhez. Az egészségbiztosítás alapján minden állampolgárnak joga van ingyenes egészségügyi ellátásra és egészségügyi segédeszközökre a törvény előrásainak megfelelően.” (Második rész, 40. cikk) Különösen sebezhetőnek és veszélyeztetettnek tartják a gyermekeket. Ezért az egészségük védelmét, a lehető legjobb egészségügyi ellátást és valamennyi gyermek egyforma jogát az egészségügyi szolgáltatásokhoz A gyermekek jogairól szóló egyezmény is magában foglalja. E dokumentum alapján a testi és szellemi fogyatékkal élő gyermekeknek speciális gondoskodásra van joguk, hogy teljes értékű életet élhessenek a társadalomban. Azt már tudjuk, hogy valamennyi jogunk kötelességekkel is jár. Az egészséget tekintetve nemcsak az a kötelességünk, hogy gondoskodjunk róla és óvjuk azt, hanem az is, hogy mások egészségét ne veszélyeztessük. Az utóbbi évtizedben nyugtalanító méreteket öltött a dohányzás, az alkohol és egyéb, függőséget okozó anyagok fogyasztása az egyre fiatalabb korúak esetében is. Mi lehet ennek az oka? A nehéz élethelyzetek, az unalom, a szülők és a kortársak rossz példája, az ismeretlen utáni vágyakozás, valami tiltott dolognak a kipróbálása, vagy pedig a minden áron különbözni akarás a többségtől. Tudjátok-e, hogy a stopfajceniu.sk című honlap felmérése alapján a gyermekek 11 éves korukban gyújtanak rá először? hogy ez a korhatár állandóan csökken? hogy az alkoholfogyasztás és a dohányzás területén szerzett tapasztalatok a fiúk és a lányok körében fokozatosan kiegyenlítődnek (a fiúk 11 évesen, a lányok 14 évesen kezdik), hogy míg 2006-ban az alkohollal és a dohányzással a fiúk 22,4%-a, a lányok 18,5%-a került kapcsolatba, addig 2010-ben ez az arány már majdnem kiegyenlítődött (fiúk – 19,8%, lányok –19,1%)?

Minden ember életében kulcsfontosságú szerepet tölt be az egészség, ezért az egészséghez való jogot, illetve az egészségvédelmet több nemzetközi dokumentum magában foglalja. Hazánk állampolgárai számára ezt az SZK Alkotmánya garantálja. Minden polgár kötelessége, hogy saját egészségéről gondoskodjon, és másokét ne károsítsa meg. Különösen nagy figyelem illeti meg a gyermekeket és a fogyatékkal élő gyermekeket, ezért egészségük védelmét A gyermekek jogairól szóló egyezmény is garantálja. A fiatal generáció egészségét negatívan befolyásolja a dohányzás, az alkohol és az egyéb függőséget okozó anyagok fogyasztása. 58

Kérdések 1. Milyen tényezők befolyásolják az ember egészségét? 2. Melyik nemzetközi és hazai dokumentumok garantálják az emberek jogát az egészség védelmére és az egészségügyi ellátásra? 3. Melyek világviszonylatban a leggyakoribb okai a betegségeknek és a halálozásnak?

Feladatok és javasalatok 1. Írjatok le öt olyan értéket fontossági sorrendben, amelyeknek nagy szerepet tulajdonítotok! Hányadik helyet foglalja el listátokon az egészség? Beszélgessetek el arról, hogy szerintetek az emberek miért rontják egészségüket dohányzással, alkohol vagy egyéb káros anyagok fogyasztásával! Miért kezdenek el a gyerekek alkoholt inni és dohányozni? Milyen okok vezérlik a dohányost/alkoholistát, ha le akar szokni szenvedélyéről?

2. Olvassátok el a következő esetet! „Szandrának hívnak, 10 éves vagyok. A mi családunk nagyon szegény. Hároméves koromtól gyermekbénulásban szenvedek, és ez megnehezíti a mozgást számomra. Egyedül nem vagyok képes járni. Állítólag létezik valamilyen gyógymód, de senki nem tudja ezt számomra elintézni. Nem járhatok iskolába, otthon tanulok, a barátnőim segítenek nekem. Mivel az egészségügyi központtól távol lakunk, soha semmilyen védőoltást nem kaptam.”

Milyen okok vezettek ahhoz, hogy Szandrával ez történt? A fenti esetben milyen jogokat sértettek meg? (Keressétek ki A gyermekek jogairól szóló egyezményben az ide vágó cikkelyeket!) Mit javasolnátok, hogy a jövőben ilyen eset ne forduljon elő?

3. Miniprojekt-javaslat Képzeljétek el, hogy egy olyan egészségpolitikai tervezet kidolgozásában vesztek részt, amely az alkoholfogyasztás korlátozására irányul. Szerezzetek szükséges információkat az alkoholizmus problémájáról a világból és nálunk! Javasoljatok konkrét lépéseket, amelyek javíthatnának a jelen helyzeten! A kidolgozott tervezetet mutassátok be osztálytársaitoknak!

A MŰVELŐDÉSHEZ ÉS A JÁTÉKHOZ VALÓ JOG Kulcsfogalmak: művelődés, a művelődéshez, a játékhoz és a pihenéshez való jog

Motto

„Gyengének születünk – erőre van szükségünk; tehetetlennek – segítségre szorulunk; bolondosnak – értelmet szeretnénk. Mindaz, ami születésünkkor hiányzik, amire ahhoz van szükségünk, hogy emberek lehessünk, a művelődés ajándéka.” Jean-Jacques Rousseau

Napjaink világa globalizálódik, és minden területen hatalmas műszaki fejlődésen megy keresztül. Ebből következik, hogy a művelődésnek is egyre nagyobb szerep jut. A művelődés az egyén fejlődésének alapfeltétele. Hozzájárul a társadalom gazdasági és szociális fejlődéséhez. A jól képzett munkaerő a társadalom gazdasági növekedését segíti, csökkenti a szegénységet, a születési arányt, a gyermekhalandóságot, a lakosság megbetegedését. 59

A műveltség terjedésének gyakran anyagi akadályai vannak. A fejlődő országok többségének nincs elegendő pénze jó minőségű iskolarendszer kiépítésére. Sok család annyira szegény, hogy nem küldheti iskolába gyermekeit, hogy legalább az alapműveltséget megszerezzék. Az ilyen országokban a gyerekek gyakran kiskoruk óta dolgoznak, hogy segítsenek a család ellátásában. Bebizonyosodott azonban, hogy azok az államok, amelyek a művelődésbe pénzt fektettek, alapvető változásokon mentek keresztül (pl. Taiwan vagy Dél-Kórea). A nemzetközi dokumentumok kimondják, hogy minden embernek joga van a művelődéshez. Hazánkban a művelődéshez való jogot az SZK Alkotmánya második fejezetének 42. cikke mondja ki: „Az állampolgároknak joguk van az ingyenes alap- és középfokú műveltséghez, továbbá a polgár képességeinek és a társadalom lehetőségeinek megfelelően a felsőfokú végzettség megszerzéséhez.” Az állam garantálja számunkra a művelődéshez való jogot, nekünk pedig kötelességünk elvégezni a kötelező iskolai évfolyamokat. Azonban nem mindannyian és nem mindig tudatosítjuk és értékeljük ezt a jogot. Természetesnek, sőt gyakran kényszerítőnek tekintjük ezt. A gyermekek jogairól szóló egyezmény egyik cikkelye hangsúlyozza a gyermeknek az egészséges fejlődéshez való jogát. A 31. cikkely kimondja, hogy a gyermekeknek joguk van a pihenéshez, a szabadidőhöz, a játékhoz és az életkoruknak megfelelő kikapcsolódási tevékenységekhez, és részt vehetnek a kulturális és művészeti életben. Az, hogy minden téren (testi, lelki és szociális) jól érezzük magunkat, semmi ne fájjon nekünk és ne gyötörjön bennünket, szeretet és barátok vegyenek bennünket körül, az egészséges életmódtól is függ. Ebben a pihenésnek és a játéknak nagy szerep jut. Tudjátok-e, hogy az UNESCO adatai szerint a világon 776 millió ember írástudatlan? hogy 75 millió gyermek egyáltalán nem jár iskolába? hogy ezek 2/3-a lány?

A művelődéshez való jog az alapvető emberi jogok közé tartozik. A művelődés lehetősége és az oktatás színvonala az adott állam gazdasági lehetőségeitől és politikájától függ. A műveltség megnyitja az utat a munkapiacon való érvényesüléshez. Sajnos, a világon nem minden gyermek számára adatik meg a művelődés lehetősége. A gazdaságilag elmaradott országokban a gyermekek az olcsó munkaerőt képviselik. A Szlovák Köztársaságban az ingyenes alap- és középfokú műveltséget az Alkotmány biztosítja. A gyermekek jogairól szóló egyezmény 31. cikkelye kimondja, hogy a gyermeknek joga van a pihenéshez, a játékhoz és a kikapcsolódási tevékenységekhez.

SSzómagyarázat ó á frusztráció – csalódás, reménytelenség, depresszió; az az állapot, amikor az emberi szükségleteket a legkisebb mértékben sem lehet kielégíteni

Kérdések 1. Milyen szerepe van az egyén életében a művelődésnek? 2. Soroljatok fel olyan dokumentumokat, amelyek a művelődéshez való jogot magukban foglalják!

3. Szerintetek hazánkban megfelelő mértékben biztosítják a művelődéshez való jogot? 4. Ismertek olyan országokat, ahol ez a jog nem érvényesül? Mit gondoltok, miért?

Feladatok és javaslatok 1. Keressetek az interneten olyan grafikonokat, amelyek az írástudatlanság mértékét mutatják 2000-ben és 2011-ben! Állapítsátok meg, hogy milyen intézkedéseket hoznak az egyes országok az írástudatlanság visszaszorítására! Hozzatok fel példát olyan országra, ahol ennek leküzdésére nagy erőfeszítéseket tettek; és az ellenkezőjére: ahol nagy viszszalépés történt e téren! Véleményeteket támasszátok alá tényekkel! 60

2. Az elkövetkezendő héten jegyezzétek fel, hogy mennyi időt töltötök a) a televízió, a video, a számítógép... előtt b) friss levegőn való mozgással, sportolással, szakkörben... Hasonlítsátok össze az időt! Megfelel ez az időmennyiség annak, amennyit szerintetek szabadidőként kell eltölteni? Megfelel az egészséges életmód követelményeinek? Szívesebben töltenétek szabadidőtöket másképp? Ha igen, hogyan? Ha nem, válaszotokat indokoljátok meg!

3. Olvassátok el az alábbi történeteket, és gondolkodjatok el azon, hogy milyen jogokat szegtek meg bennük! 1. sz. történet Titu 14 éves, a legfiatalabb a nyolc testvér közül. A családja nagyon szegény. 12 éves kora óta dolgozik, hogy ki tudja fizetni a taníttatása árát, mert a jövőben csak így van esélye jobb munkára. Édesapja meghalt, anyukája nem dolgozik, háztartásbeli. Az asszony boldogtalan, hogy gyermekei dolgozni kényszerülnek, de enélkül a család éhen halna. Titu nagy álma, hogy egyszer mérnök lesz. 2. sz. történet Andrea este a barátnőjével moziban volt. Amikor hazaért, még késő éjjelig egy krimit nézett. Reggel nehezen ébredt. Ekkor tudatosult benne, hogy az iskolában ma matematikából dolgozatot írnak. Nem szíveli ezt a tantárgyat, ráadásul bukás fenyegeti őt. Ezért inkább otthon maradt. Meggyőzte az édesanyját, hogy fejfájás miatt nem mehet iskolába. Ebédig kialudta az éjszakázást. 3. sz. történet Chameli 11 éves. Egy ruhagyárban dolgozott, de elbocsátották. Otthon maradt, és minden házimunkát elvégez. Az édesanyja azt mondja neki, hogyha nem fog dolgozni, nem lesz mit ennie. Azt is állítja, hogy a szegényeknek nincs szükségük műveltségre.

Gondolkodjatok el azokon a helyzeteken, amelyekbe ezek a gyerekek kerültek! Elemezzétek az eseteket! Szerintetek milyen jövő vár rájuk? Javasoljatok megoldást a helyzetekre, és indokoljátok meg ezeket! A vita után válasszátok ki a legjobb javaslatot!

A KISEBBSÉGEK JOGAI – A KISEBBSÉGEK ÉS VÉDELMÜK Kulcsfogalmak: többség, kisebbség, a kisebbségi jogok védelme Motto

„Egy bizonyos országban a szabadság mértékének fokát leginkább azon mérhetjük le, hogy milyen mértékben védelmezi a kisebbség jogait.” Lord Acton

A demokrácia a nép uralmát jelenti, és a népet többségnek tekintjük. Az emberek általában nem tehetnek arról, hogy a többséghez vagy a kisebbséghez tartoznak-e. Ha nem akarjuk a kisebbséghez tartozó ember azon jogát korlátozni, hogy teljes értékű életet éljen, akkor a többség kormányának tiszteletben kell tartania a kisebbség legfontosabb jogait, és védelmeznie kell azokat. A kisebbség védelme megköveteli: – hogy ne diszkriminálják őt, – hogy védelmezzék azokat a különleges jogokat, amelyeket a kisebbségnek megítéltek. A jogállamban érvényes, hogy a kormány valamennyi állampolgárának – tehát a kisebbséghez tartozók számára is – biztosítja az alapvető emberi jogokat. A demokratikus országokban a többség kormánya védelmezi: ■ a nemzetiségi, etnikai, nyelvi és vallási kisebbségeket, ■ a gyerekeket, 61

■ az anyákat és a nőket, ■ az egészségkárosultakat, ■ az idős embereket és más csoportokat. Különleges védelemben kell részesülniük a gyerekeknek, mert ő sebezhetőbbek, nem tudják magukat megvédeni; valamint a nemzeti kisebbségeket, mert ez szükséges a lakosság boldog és elégedett életéhez. A gyermekek védelmével kapcsolatos dokumentumokat már ismeritek. Az Európai Tanács tagállamai a nemzetiségek védelmének érdekében aláírták A nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretszerződést. Ennek fő célja a kisebbség érdekeinek megóvása, és ezáltal Európa sokszínűségének a megőrzése. A hazánkban élő nemezetiségek és etnikai kisebbségek jogaival a Szlovák Köztársaság Alkotmánya második fejezetének 33. és 34. cikke foglalkozik. A nemzeti kisebbségekhez tartozóknak joguk van: ■ elsajátítani az államnyelvet, ■ az anyanyelven való művelődéshez, ■ fejleszteni saját kultúrájukat, ■ az információkat anyanyelvükön megszerezni és terjeszteni, ■ nemzetiségi szervezetekbe tömörülni, ■ kulturális és művelődési intézményeket alapítani és fenntartani. Fontos azonban tudatosítanunk, hogy a legalaposabb dokumentumok és a leghatékonyabban működő intézmények sem képesek betartatni a jogokat az emberi együvé tartozás, a jóindulat és az emberi tisztességbe vetett hit nélkül.

A kisebbségek jogainak biztosítása és védelme a többség által a demokrácia egyik alappillérét jelenti. A kisebbségek védelme megköveteli, hogy semmilyen módon ne lehessen őket diszkriminálni, és a nekik megítélt különleges jogokat biztosítani kell számukra. A kisebbség lehet: nemzeti, etnikai, vallási és nyelvi. Kisebbségnek tekinthetők továbbá a gyermekek, a nők, az anyák, az egészségkárosultak, az idősek, a hajléktalanok stb. Jogaiknak (de általában az emberi jogoknak) védelmére különböző intézmények alakultak, amelyek az emberi jogok és szabadságjogok védelméről szóló dokumentumokat fogadtak el.

Kérdések Ké dé k 1. Milyen kisebbségeket különböztetünk meg? 2. Miért kell a kisebbségeket védeni? 3. Az SZK Alkotmánya alapján milyen jogokkal rendelkeznek a kisebbségek?

Feladatok és javaslatok 1. A séma alapján magyarázzátok meg, hogy milyen a viszony a nemzet – nemzetiség – állampolgár – állam között! Németek

Csehek Lengyelek Magyarok

Szlovákok

Ukránok Romák

2. A következő oldalon levő táblázatban a Szlovák Köztársaság nemzetiségi összetételét láthatjátok – százalékokban kifejezve. Az adatok a 2001-es és a 2011-es népszámlálási adatokat szemléltetik. Állapítsátok meg, hogy milyen változások történtek az elmúlt 10 év alatt, és beszéljétek meg a kiváltó okokat! Figyeljétek meg, hogy a százalékokat összeadva nem kaptok 100-at. Ez azt jelenti, hogy népszámláláskor nem minden lakos tüntette fel nemzetiségi hovatartozását. 62

Az SZK nemzetiségi összetétele Népszámlálási adatok 2001-ben

Népszámlálási adatok 2011-ben

szlovákok – 85,8% magyarok – 9,7% romák – 1,7% csehek – 0,8% ruszinok – 0,4% ukránok – 0,2% németek – 0,1% egyéb nemzeti kisebbségek

szlovákok – 80,7% magyarok – 8,5% romák – 2% csehek – 0,6% ruszinok – 0,6% ukránok – 0,1% németek – 0,1% lengyelek – 0,1% egyéb nemzeti kisebbségek

(Forrás: Az SZK Statisztikai Hivatala)

3. Alkossatok négytagú csoportokat! Válasszatok ki egy nemzetiséget, és írjátok le a nevét egy papírlap közepére! A szót egészítsétek ki pozitív vagy negatív jellemzőkkel, vagy az ehhez a nemzetiséghez kapcsolható információval! A játék a Scrubble-hoz hasonló, vagyis a szót függőleges vagy vízszintes irányban egészítsétek ki további szavakkal. Pl.: H P

R

Á

G

A

A D

C

Z

K

S

E

I

D

N

V

H

E S

Ö

R

4. Alkossatok csoportokat! Válasszatok egyet az alábbi kisebbségek közül! Képzeljétek el, hogy az alábbi kisebbség képviselői vagytok: ■ nő ■ roma ■ homoszexuális ■ nyugdíjas ■ hajléktalan ■ testi fogyatékkal élő ■ munkanélküli ■ vegetariánus A csoportban való megbeszélés után válaszoljatok a következő kérdésekre!  Az adott kisebbség képviselőjeként miben különböztök másoktól?  Az emberi tevékenység mely területén vannak képviselőitek?  Miben érzitek, hogy diszkriminálnak benneteket?  Milyen előítéletekkel találkoztok?  Mit tehetne a ti kisebbségetekért az állam? Egy közös beszélgetés során vitassátok meg, hogy milyen e kisebbségek helyzete a mi társadalmunkban! Ezek közül melyeket tolerálnak a leginkább, illetve a legkevésbé a társadalmunkban? 63

Daniela Ďurajková Dáša Vargová

az alapiskola

osztálya

és a nyolcosztályos gimnázium

osztálya számára

Zodpovedná redaktorka Dudás Anna Technická redaktorka Milena Smolinská Výtvarná redaktorka Mgr. Ľuba Suchalová Vyšlo vo vydavateľstve Slovenské pedagogické nakladateľstvo – Mladé letá, s. r. o. Sasinkova 5, 811 08 Bratislava Vytlačil Polygraf print, spol. s r. o., Prešov

ISBN 978-80-10-02395-0