D levelező mesterképzési szak tantárgytematikái

13.3.3. Tanár – történelemtanár T/D levelező mesterképzési szak tantárgytematikái * A csillag (*) erős előfeltételeket jelöl, melyek az adott tanegység felvételének feltételei (míg a csillag nélkül jelzett gyenge előfeltételek párhuzamosan is teljesíthetők). 1

Szakmai törzstárgyak és szakmódszertani tárgyak (a szakmai törzstárgyakból szakmódszertani tárgyakból szerzett érdemjegyek átlaga részét képezi az oklevél minősítésének), TVSZ. 86. § (3) b)

Tantárgy felelőse: Bognár Zalán Tantárgy előadója/i: Bognár Zalán, F. Romhányi Beatrix, Fehér Bence, Gergely András, Makkai Béla, Papp Sándor, Semsey Viktória

MTL 0021 A történelemkutatás módszertana Féléves óraszám: Kredit: N: 2 L:10 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: kötelező

őszi

Előtanulmányi kötelezettség: Oktatás nyelve: magyar Ajánlott félév:

Értékelés módja: kollokvium Értékelés módszere:

I.

vizsga

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Fejlesztett kompetenciák Tanári: A tanulói személyiség fejlesztése A szakmai készségek, együttműködés és kommunikáció A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztése A szakmai fejlődésben elkötelezettség, önművelés Szakterületi és szakmódszertani: A forráselemzés típusainak ismerete és gyakorlati alkalmazása… A történelem tantárgy által közvetített általános és specifikus ismeretek és képességek. Tájékozódási képességek A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tárgy a történetkutatás módszertant az előadás a maga történeti fejlődésében mutatja be. Szakági módszertanok átvétele a XIX. században: A különböző történelemtudományi ágak (régészet, művelődéstörténet, filológia, földrajz, néprajz) módszertani eredményeinek hasznosítása; a történettudomány mint e módszertannak szintetizátora. A XX. század újabb módszertani impulzusai: szociológia, antropológia, pszichológia, demográfia, - beépülésük a történettudomány eszköztárába. A természettudományos módszerek alkalmazása. A legújabb módszerek: oral history, mikrotörténelem, pszichohistória, diszkurzív módszerek, gender studies. Az előadáshoz kapcsolódó szeminárium célja a forráselemzés típusainak (írott, képi, multimédiás, tárgyi stb.) ismerete és gyakorlati alkalmazása, az egyes korszakok és tárgykörök forrástípusainak, forrásainak bemutatása, az új szemléletű, ún. forrásközpontú történelemtanítás követelményeinek elsajátítása. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  GLATZ Ferenc: Történetíró és politika. 1980  BLOCH, Marc: A történész mestersége. Bp. 1996.  Encyclopedia of Historians and Historical Writing. Ed. Kelly BOYD. 2 vols. London, 1999  BOOTH, Wayne C. – COLOMB, Gregory G. – WILLIAM, Joseph M.: The Craft of Research, 2nd ed. University of Chicago Press, 2003.  MAWDSLEY, E. – MUNCK, T.: Számítógép a történettudományban. Bp. 1996.  BORODKIN, L. I. – LEVERMANN, W. (szerk.): History and Computing in Eastern Europe. St. Katharinen 1993. Ajánlott irodalom: 

1

MTL 0221 Történeti segéd- és rokontudományok II: Történeti segédtudományok 2. Tantárgy felelőse: Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: Várady Zoltán N: 2 L:10 Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Várady Zoltán kötelező őszi magyar gyakorlati jegy Ajánlott félév: Értékelés módszere: 1. évközi feladatok A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A képzés célja a történelem segédtudományainak ismerete, amelyek a hallgató tudásának kibővíthetőségét és későbbi munkája során azok hasznosíthatóságát biztosítják. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A történelem klasszikus segédtudományai: diplomatika, kronológia, kodikológia, papirológia, paleográfia, epigráfia, heraldika, genealógia, numizmatika, pénztörténet, szfragisztika, inszigniológia áttekintő megismerése, felhasználhatósága, törvényszerűségei. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Összefoglaló tankönyvek  Előadások vázlata  Internetes anyagok Ajánlott irodalom:  Bertényi Iván (szerk.): A történelem segédtudományai. Osiris Kiadó, Bp. 2001.

2

MTL 7120 Gazdaság- és társadalomtörténet előadás II.: Gazdaság- és társadalomtörténet Tantárgy felelőse: Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: Csoma Zsigmond N: 3 L:10 Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Csízy Katalin, magyar kollokvium Fábián Zoltán Imre, kötelező őszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: Fehér Bence, I. vizsga Sárközy Miklós A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Fejlesztett kompetenciák Tanári: A szakmai készségek, együttműködés és kommunikáció A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztése A szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztésére A szakmai fejlődésben elkötelezettség, önművelés Szakterületi és szakmódszertani ismeretek: A magyar, illetve egyetemes történelmi korszakok politika-, gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténetére épülő, egyegy korszakkal / régióval / témakörrel kapcsolatos, tudományos mélységű ismeretek. Tájékozódási képességek A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Ajánlott irodalom: 

MTL 7121 Gazdaság- és társadalomtörténet szeminárium II.: Gazdaság- és társadalomtörténet Tantárgy felelőse: Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: Csoma Zsigmond N: 2 L:10 Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Csízy Katalin, magyar gyakorlati jegy Fábián Zoltán Imre, kötelező őszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: Fehér Bence, I. évközi feladatok Sárközy Miklós A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Fejlesztett kompetenciák Tanári: A szakmai készségek, együttműködés és kommunikáció A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztése A szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztésére A szakmai fejlődésben elkötelezettség, önművelés Szakterületi és szakmódszertani ismeretek: A magyar, illetve egyetemes történelmi korszakok politika-, gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténetére épülő, egyegy korszakkal / régióval / témakörrel kapcsolatos, tudományos mélységű ismeretek. Tájékozódási képességek A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: Évközi tanulmányi követelmények:

3

Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Ajánlott irodalom: 

Tantárgy felelőse: Nagy Zsombor Tantárgy előadója/i: Bubnó Hedvig

MTL 7211 Vallás- és egyháztörténet Féléves óraszám: Kredit: N: 2 L:10 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: őszi kötelező

Előtanulmányi kötelezettség: Oktatás nyelve: magyar Ajánlott félév: I.

Értékelés módja: gyakorlati jegy Értékelés módszere: Szemináriumi dolgozat

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:

Fontos, hogy a hallgatók képessé váljanak a vallási, társadalmi, politikai és kultúrtörténeti jelenségek összefüggéseinek vizsgálatára. A tantárgy célja továbbá az egyetemes és magyar egyház- és művelődéstörténet párhuzamainak feltérképezése, az egyházak oktatásban, művelődésben betöltött szerepének megvilágítása, az egyházpolitikai kérdések társadalmi kontextusba helyezése. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:

A tantárgy keretében a hallgatók megismerkednek az Egyház szervezetének alakulásával és szerepével - térítések, művelődés. oktatás - a Nyugat-Római Birodalom bukásától a reformációig; a legfontosabb zsinatokkal és dogmatikai vitákkal, a skizmák egyház- és társadalomtörténeti aspektusaival, az invesztitúraharc, a keresztesháborúk, az egyházi reformmozgalmak és vallásháborúk kérdéseivel, valamint a nyugati szerzetesség történetével. A kötelező előadás mellett a hallgatók egy-egy egyetemes, ill. magyar tematikájú szemináriumon megismerkednek a középkori és kora újkori egyetemes és magyar egyház- és művelődéstörténet forrásaival, szakirodalmával. Évközi tanulmányi követelmények:

Az adott szemináriumhoz hozzárendelt forrásanyag és szakirodalmi háttér folyamatos áttekintése. Szemináriumi dolgozat készítése. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:

Írott és képi források ismerete, feldolgozása: az egyes történelmi korok művészeti hagyatéka; liturgikus, teológiai, bölcseleti források; a főként a szöveggyűjteményekben fellelhető okleveles, államigazgatási és művelődéspolitikai források. Ajánlott irodalom:

Chadwick, H. - Evans, G. R.: A keresztény világ atlasza. Bp. 1990. Vanyó László: Az ókeresztény egyház irodalma II. A 4-8. század. Bp. 1999. Angenendt, A.: A kora középkor. A nyugati kereszténység 400-tól 900-ig. Bp. 2008. Félegyházy József, Az egyház a korai középkorban. Bp., 1967. Fináczy Ernő: A középkori nevelés története. Bp., 1926. (reprint, 1985.) Zarnecki, George: Kolostorok, szerzetesek, barátok. Bp. 1986 Duby, Georges: Emberek és struktúrák a középkorban. Magvető, Bp., 1978. Sz.Jónás Ilona: Középkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény. Osiris, Bp., 1999. Jedin, Hubert: A zsinatok története. Bp. 1998. 4

Canning, J.: A középkori politikai gondolkodás története 300–1450. Bp. 2002. Southern, R. W.: A nyugati társadalom és az egyház a középkorban. Bp. 1987. Marosi Ernő: A középkori művészet történetének olvasókönyve. Balassi, Bp., 1997. Szuromi Szabolcs Anzelm: Egyházi intézménytörténet. Bp. 2003. Mályusz Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Bp. 2007. F. Romhányi Beatrix: Kolostorok és társaskáptalanok a középkori Magyarországon. Bp. 2000 (CD-ROM, Arcanum 2008). Schmitz, Philibert OSB: A bencések civilizációs tevékenysége a kezdetektől a XII. századig. Pannonhalma, 1998. Mezey László: Deákság és Európa. Budapest 1979. Chadwick, O.: A reformáció. Bp. 1998. Hermann Egyed: A katolikus egyház története Magyarországon. München, 1973. Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Bp. 1996. Péter Katalin: Papok és nemesek. Magyar művelődéstörténeti tanulmányok a reformációval kezdődő másfél évszázadból. Bp. 1995.

Tantárgy felelőse: Nagy Zsombor Tantárgy előadója/i: Fábián Zoltán

MTL 7220 Vallás-és egyháztörténet Féléves óraszám: Kredit: N: 3 L: 10 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: kötelező őszi

Előtanulmányi kötelezettség: Oktatás nyelve: magyar Ajánlott félév: I.

Értékelés módja: kollokvium Értékelés módszere: vizsga

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:

A tantárgy célja a vallások és kutatásuk megismerése, elsősorban források feldolgozásának segítségével tárgyi és módszertani ismeretek megszerzése, illetve fejlesztése. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:

A vallás és egyes vallások, vallási rendszerek kutatásának alapfogalmai, főbb irányzatai, a vallás társadalomtörténetének lehetséges megközelítései. Az ismertebb ókori vallási rendszerek legfontosabb forrásai, jelenségeinek és értelmezési lehetőségeinek áttekintése. A vallás főbb kérdéseinek megoldási kísérletei: az isten, az isteni világ, a teogónia és kozmogónia, a halotti kultuszok, az isten és ember viszonyának, a dekórum, moralitás problémái, a szentélyek, kultuszok jellegzetességei, a mítosz és rítus viszonya, a papság szerepe. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Apollodórosz: Mitológia, ford. Horváth Judit, Bp. 1977.  Apuleius: Az aranyszamár, ford. Révay József, Bp. 1971.  Cicero: Az istenek természete, ford. Havas L., Budapest 1985.  Dobrovits A. – Kákosy L. (ford.): A paraszt panaszai. Óegyiptomi novellák, Bp. 1963.  Háklár N.: A Gilgames eposz, Antik Tanulmányok 42 (1998) 207–259.  Hésziodosz: Istenek születése, ford. Trencsényi-Waldapfel I., Bp. 19671, 19762.  Homéroszi Himnuszok Apollónhoz, Déméterhez, Hermészhez, Aphroditéhez, Dionüszoszhoz, Pánhoz.  Kákosy L. – Molnár I. (ford.): A gyönyörűség dalainak kezdete. Óegyiptomi szerelmes versek. Bp. 1973, 19762.  Kemp, B.: Az egyiptomi Halottak Könyve. Bevezetés, Bp. 2007.  Komoróczy G.: „Fénylő ölednek édes örömében...” A sumer irodalom kistükre, Bp. 1970, 19832.  Kóthay K. A. – Gulyás A.: Túlvilághit és mindennapok az ókori Egyiptomban. Források a Kr. e. 3−2. évezredből,

5

Miskolc 2007.  Maróth M.: Baal és Anat. Ugariti eposzok, Bp. 1986.  Ovidius: Átváltozások, ford. Devecseri G., Bp. 19641, 19752, 19823.  Ovidius: Fasti, ford. Gaál L., Bp. 1986 2.  Plutarchos: Isis és Osiris, ford. Wojtilla Ágnes, Bp. 1976, 1986.  Rákos S. − Komoróczy G.: Gilgames. Agyagtáblák üzenete. Ékírásos akkád versek, Bp. 1974.  Szemtanúk a trójai háborúról: Krétai Dictys, Frígiai Dares és Philosztratosz szövegei, ford. Hajdu Péter, Bp. 2011.  Wessetzky V.: Egyiptomi kultúra – egyiptomi bölcselet Ptah-hotep tanításában, Valóság 1988/3 82−94. Ajánlott irodalom:  Brelich, A.: Aquincum vallásossága, in Laureae Aquincenses I. (DissPann II.10.) Bp. 1938, 20−142.  Devecseri G.: Kalauz Homéroszhoz, Bp. 19701, 19742.  Dobrovits A. – Kákosy L. – Komoróczy G.: Bábel tornya. Az ókori Közel-Kelet mítoszai és mondái, Bp. 1964, (egyéb címeken, részletekben: 1995)  Dumézil, G.: Mítosz és eposz, Bp. 1986. 7−69.  Eliade, Mircea: Vallási hiedelmek és eszmék története, I–III. Bp. 1994–1996.  Gesztelyi T.: Bevezetés a római vallás történetébe, in: Havas L. − Tegyey I. (szerk.), Bevezetés az ókortudományba II. Debrecen 1999. 271−286.  Graves, R: A görög mítoszok, Bp. 1970, Szeged 2001−2 3.  Guittard, Ch.: Az etruszk vallás, in: Havas L. − Tegyey I. (szerk.), Bevezetés az ókortudományba V. Debrecen 2006. 113−222.  Hegyi Dolores: Polis és vallás. Bevezetés a görög vallástörténetbe, Bp. 2002.  Kerényi K.: Görög mitológia, Bp. 19771, Szeged 19972.  Köves-Zulauf, Th.: Bevezetés a római vallás és monda történetébe, Bp. 1995.  László L. (szerk.): Mithrasz és misztériumai I–II., Bp. 2005.  Nagy T.: Vallási élet Aquincumban, Bp. 1943.  Sarkady J. (szerk): Görög vallás – görög istenek, Bp. 1977.  Szabó Á., Bevezetés a császárkultusz és a pannoniai tartománygyűlés korai történetébe, in: Dión Chrysostomos, A királyságról szóló első beszéd, Bp. 2004. 245−264.  Voigt Vilmos: A vallási élmény története. Bevezetés a vallástudományba, Bp. 2004.  Voigt Vilmos: A vallás megnyilvánulásai. Bevezetés a vallástudományba, Bp. 2006. Lexikonok:  Lexicon Iconographicum Mythologiae Classicae, Zürich−München−Düsseldorf 1981-2009.  Mitológiai enciklopédia I−II, Budapest 1988.  Redford, D.B. (szerk.): The Oxford Encyclopedia of Ancient Egypt, I−III. Cairo 2001.  Suda, in http://www.stoa.org/sol/  Theoi Greek Mythology, Exploring Mythology in Classical Literature and Art, www.theoi.com

MTL 0420 Történettudomány, történetírás, történetfilozófia II. 1. Történetírás története Tantárgy felelőse: Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: N: Semsey Viktória 3 L: 10 Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: kollokvium Fehér Bence kötelező őszi magyar Ajánlott félév: Értékelés módszere: 1. szóbeli vizsga A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A történelmi tudományok magas szintű műveléséhez elengedhetetlen elméleti alapvetés közt kell számontartanunk a filozófiai alapokat. Ezen belül a történetfilozófia–történetelmélet tantárgy közvetlen célja, hogy a hallgató megismerje klasszikus filozófiának a történelem mibenlétéről és céljáról vallott nézeteit, a történelem helyét a tudományok között, a történelemkutatás mint tudományos tevékenység általános tudományelméleti és filozófiai alapjait. A történelemelméletben évezredek óta több konkurráló értelmezési forma létezik (ciklikus történelemelméletek és lineáris történelemelméletek, leíró és finalista történelemszemlélet, makro- és mikrotörténelem), amelyek különbségét és egymással szembeni értékeit a leendő kutatónak feltétlenül ismerni kell, nemkülönben a történelem elméleti felhasználási céljait (kutatás vs. ismeretterjesztés, világtörténelem vs. lokális történelmek). A történetfilozófia megértéséhez a filozófia társadalomképének általános ismeretére is szükség van. Mindezen ismeretek valódi, összefüggéseiben való megértéséhez

6

eredeti forrásokon is bőven alapuló tudásbázisra van szükség, amelynek elsajátítása az előadás célja. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:  A tantárgy során a hallgató megismerkedik a történetfilozófia és történet ókori és középkori klasszikusaival, életművükben jártasságot szerez és értelmezésének elvi és gyakorlati kérdéseivel szembesül, emellett átfogó tájékoztatáshoz jut a teljes rendelkezésre álló forrásanyag fellelhetőségéről is. Megismerkedik a szakmában elfogadott enciklopédikus művekkel, segéd- és kézikönyvekkel, bibliográfiákkal és elsődlegesen fontos gyűjteményekkel, ezeknek használati módjával.  Elsajátítja a történelem mint tudományág tudományelméleti megközelítésének általánosan érvényes szabályait, a történelem elméleti és filozófiai kérdéseiben való véleményalkotás tudományos szokás- és szabályrendszerét.  Megszerzi a szakirodalom megtalálásának, értékelésének és a szakmához nem tartozó irodalomtól való elkülönítésének kompetenciáját;  megtanulja felismerni és elkerülni az előzetes filozófiai megfontolások alapján szándékosan torzított történelemszemléletet. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:

Ibn Khaldún: Bevezetés a történelembe. Ford. Simon Róbert, Bp. 1995. Államéletrajzok, szerk. Németh Gy., Bp. 19941, 19982 (Aristotelés és Kritias művei) Platón: Az állam. Ford. Jánosy István (Gondolat Bp. 19884, vagy Cartaphilus, Bp. 2008) Arisztotelész: Politika. Ford. Szabó Miklós, Bp. 19842. Marcus Aurelius: Elmélkedések. Ford. Huszty József, Bp. 2010. Thukydidés I 1-13, V 84-114, Sallustius: Catilina 1-4, Iugurtha 1-2, Tacitus: Agricola 1-3, 30-34. Ajánlott irodalom:

Polübiosz történeti könyvei, Máriabesnyő 2002., XXXV. könyv. Plutarkhosz: Dión élete (in: Párhuzamos életrajzok, Bp. 2005). Paulus Orosius: Histoire contre les Païens, Paris 1990-1991 vagy Die antike Weltgeschichte in christlicher Sicht, Zürich 1985. MTL 0421 Történettudomány, történetírás, történetfilozófia II. 2. Történetífilozófia Tantárgy felelőse: Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: N: Semsey Viktória 2 L: 10 Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: gyakorlati jegy Fehér Bence kötelező tavaszi magyar Ajánlott félév: Értékelés módszere: 2. évközi feladatok A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A történelmi tudományok magas szintű műveléséhez elengedhetetlen elméleti alapvetés közt kell számontartanunk a filozófiai alapokat. Ezen belül a történetfilozófia–történetelmélet tantárgy közvetlen célja, hogy a hallgató megismerje klasszikus filozófiának a történelem mibenlétéről és céljáról vallott nézeteit, a történelem helyét a tudományok között, a történelemkutatás mint tudományos tevékenység általános tudományelméleti és filozófiai alapjait. A történelemelméletben évezredek óta több konkurráló értelmezési forma létezik (ciklikus történelemelméletek és lineáris történelemelméletek, leíró és finalista történelemszemlélet, makro- és mikrotörténelem), amelyek különbségét és egymással szembeni értékeit a leendő kutatónak feltétlenül ismerni kell, nemkülönben a történelem elméleti felhasználási céljait (kutatás vs. ismeretterjesztés, világtörténelem vs. lokális történelmek). A történetfilozófia megértéséhez a filozófia társadalomképének általános ismeretére is szükség van. Mindezen ismeretek valódi, összefüggéseiben való megértéséhez eredeti forrásokon is bőven alapuló tudásbázisra van szükség, amelynek elsajátítása az előadás célja. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:  A tantárgy során a hallgató megismerkedik a történetfilozófia és történet újkori klasszikusaival, életművükben jártasságot szerez és értelmezésének elvi és gyakorlati kérdéseivel szembesül, emellett átfogó tájékoztatáshoz jut a teljes

7

rendelkezésre álló forrásanyag fellelhetőségéről is. Megismerkedik a szakmában elfogadott enciklopédikus művekkel, segéd- és kézikönyvekkel, bibliográfiákkal és elsődlegesen fontos gyűjteményekkel, ezeknek használati módjával.  Elsajátítja a történelem mint tudományág tudományelméleti megközelítésének általánosan érvényes szabályait, a történelem elméleti és filozófiai kérdéseiben való véleményalkotás tudományos szokás- és szabályrendszerét.  Megszerzi a szakirodalom megtalálásának, értékelésének és a szakmához nem tartozó irodalomtól való elkülönítésének kompetenciáját;  megtanulja felismerni és elkerülni az előzetes filozófiai megfontolások alapján szándékosan torzított történelemszemléletet. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:

Jean Bodin, Az államról (ford. Máté Györgyi – Csűrös Klára), Budapest 1987. II. Rákóczi Ferenc Politikai és erkölcsi végrendelete. Ford. Szávai Nándor – Kovács Ilona. Budapest 1984. Georg Wilhelm Friedrich Hegel: Előadások a világtörténet filozófiájáról (ford. Szemere Samu), Budapest 19661, 19792. 1–81. pp. Friedrich Nietzsche: A történelem hasznáról és káráról (ford. Tatár György), Budapest 19891, 19952. Francis Fukuyama: A történelem vége? Valóság 1990/3. 16-31. Thomas S. Kuhn, A tudományos forradalmak szerkezete (ford. Bíró Dániel), Budpaest 1984. Ajánlott irodalom:

Georg Wilhelm Friedrich Hegel: Előadások a világtörténet filozófiájáról (ford. Szemere Samu), Budapest 19661, 19792. Francis Fukuyama, The end of history and the last man, New York 1992. F. Crick, What mad pursuit. A personal view of scientific discovery. New York 1988. Farkas J., Perlekedő tudáselméletek. Budapest 1994. MTL 0110 Történelemoktatás módszertan előadás I. Tantárgy felelőse: Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: Czeglédi Sándor N: 3 L:10 Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Czeglédi Sándor kötelező őszi magyar kollokvium Herber Attila Ajánlott félév: Értékelés módszere: I. szóbeli A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Tanári: A tanulói személyiség fejlesztése A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása A szakmai készségek, együttműködés és kommunikáció A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése: A pedagógiai folyamat tervezése A szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztésére Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztése A szakmai fejlődésben elkötelezettség, önművelés Szakterületi és szakmódszertani ismeretek: A forráselemzés típusainak (írott, képi, multimédiás, tárgyi stb.) ismerete és gyakorlati alkalmazása. Kifejezőképességek A történelem tantárgy kapcsolata, kapcsolódása a társadalomtudományokhoz és a művészeti oktatáshoz; a történettudomány és történelemtanítás nemzetközi tendenciái, különös tekintettel az EU gyakorlatára. A történelem tanításának módszertana Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Multimediális történelemtanítási ismeretek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka), tantervek, tanmenetek, tematikus tervek, óratervezetek,

8

óravázlatok készítésének módszertana. Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre szabott oktatás. A csoportos oktatás jellemzői, a csoportdinamika szerepe az oktatásban. A történelem tanításának jelentősége a személyiség fejlesztése érdekében. A történelem oktatása a középiskolákban, a szakképző intézményekben és a felnőttképzésben. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tantárgy célja, hogy a heti előadások keretében tematikusan végigvezesse a hallgatókat a tanári munka főbb elemein, és átadja az ezekhez kapcsolódó ismereteket. A legfontosabb érintett elemek: történelemoktatás Magyarországon és az Európai Unióban; tanítási technikák; hagyományos és multimédiás eszközök; hazai és nemzetközi tankönyvek; történelemórán folyó kompetenciafejlesztés módszerei; tanmenet; tantervek; óravázlat; óratartás; vázlat; dolgozat; feleltetés; osztályzás; érettségi; A történelem oktatása a középiskolákban, a szakképző intézményekben és a felnőttképzésben. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  BÁRDOSSY I. et al.: Kooperatív pedagógiai stratégiák az iskolában IV. Pécs, 2003.  CSEPELA J.-né – HORVÁTH P. et al.: A történelemtanítás gyakorlata. Bp. 2000.  DÁRDAI Á.: A tankönyvkutatás alapjai. Bp.–Pécs, 2002.  Évszámokon innen és túl… Megújuló történelemtanítás. Szerk. KNAUSZ I. Bp. 2001.  http://www.tortenelemtanitas.hu  KATONA A. – SALLAI J.: A történelem tanítása. Tantárgy-pedagógiai összefoglaló. Bp. 2002.  KATONA A.: Tanári Kincsestár. Történelem I–VII. Budapest, 2005–2008.  SZABÓ M. – KAPOSI J.: Módszerek a források feldolgozásához  SZABOLCS O.: Történelempedagógiai írások I–II. Budapest, 2002.  Történelem – tanítás – módszertan. Tanulmányok a 75 éves Szabolcs Ottó tiszteletére. Bp. 2002. Ajánlott irodalom: 

Tantárgy felelőse: Czeglédi Sándor Tantárgy előadója/i: Czeglédi Sándor Herber Attila

MTL 0112 Történelemoktatás módszertana I. Féléves óraszám: Kredit: N: 2 L:10 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: kötelező őszi

Előtanulmányi kötelezettség: Oktatás nyelve: magyar Ajánlott félév: I.

Értékelés módja: gyakorlati jegy Értékelés módszere: írásbeli

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Tanári: A tanulói személyiség fejlesztése A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása A szakmai készségek, együttműködés és kommunikáció A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése: A pedagógiai folyamat tervezése A szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztésére Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztése A szakmai fejlődésben elkötelezettség, önművelés Szakterületi és szakmódszertani ismeretek: A forráselemzés típusainak (írott, képi, multimédiás, tárgyi stb.) ismerete és gyakorlati alkalmazása. Kifejezőképességek A történelem tantárgy kapcsolata, kapcsolódása a társadalomtudományokhoz és a művészeti oktatáshoz; a történettudomány és történelemtanítás nemzetközi tendenciái, különös tekintettel az EU gyakorlatára. A történelem tanításának módszertana Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Multimediális történelemtanítási ismeretek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka), tantervek, tanmenetek, tematikus tervek, óratervezetek,

9

óravázlatok készítésének módszertana. Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre szabott oktatás. A csoportos oktatás jellemzői, a csoportdinamika szerepe az oktatásban. A történelem tanításának jelentősége a személyiség fejlesztése érdekében. A történelem oktatása a középiskolákban, a szakképző intézményekben és a felnőttképzésben. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tantárgy célja, hogy gyakorlati oldallal egészítse ki az előadások keretében átadott elméleti ismereteket. Ennek érdekében a hallgatók olyan iskolalátogatásokon, tanulási szituációk megtekintésén vesznek részt, ahol a már megismert oktatási és módszertani elemeket nézhetik meg a „életközelben”. Így az óravázlat készítés, óratartás, tanári egyéniség kerül elsőként a középpontban. A hallgatók első feladata, hogy beszéljenek a kiválasztott tanárral, tisztázzák, hogy mely tankönyvből tanít és hol tart az anyagban. A második feladat egy előre egyeztetett anyagrészről tartott óra megtekintése, melyre előzőleg a hallgató is készít egy óravázlatot, majd végighallgatja az órát, és elkészíti a látott óra vázlatát. Harmadik lépésben ezt a két anyagot hasonlítja össze egyrészt az adott órát tartó kollégával való beszélgetés során, illetve a tanulságokat a szemináriumi csoport résztvevőivel közösen értékeli. A gyakorlati ismeretek elmélyítését célozza a mikrotanítás, csoportban és osztályban A második feladat a különböző tanári stílusok megismerése. Ennek érdekében 3 tanár legalább 2-2 óráját látogatják meg a hallgatók, elsősorban a tanári attitűdre és nem az oktatott anyagra koncentrálva. Az első feladathoz hasonlóan ehhez is kétlépcsős értékelés kapcsolódik. Mindkét látogatás-sorozatnál lényeges, hogy ne egy intézményhez kötődjenek a hallgatók, hanem minél több stílust, magát az oktatási valóságot, lássák. A második félév során a hallgató szakdolgozatához igazodva egy-egy szakmódszertani résztéma egyéni feldolgozására, előadására és közös megbeszélésére kerül majd sor. A főbb lehetőségek: tantárgy-történeti áttekintés, az iskolaszerkezet változása, a jogszabályi háttér változásának nyomon követése, az iskolaépületekkel szembeni elvárások változása, intézménytörténet, stb. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Ajánlott irodalom: 

Tantárgy felelőse: Czeglédi Sándor Tantárgy előadója/i: Czeglédi Sándor Herber Attila

MTL 0122 Történelemoktatás módszertan II. Féléves óraszám: Kredit: N: 2 L:10 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: kötelező tavaszi

Előtanulmányi kötelezettség: Oktatás nyelve: magyar Ajánlott félév: II.

Értékelés módja: gyakorlati jegy Értékelés módszere: írásbeli

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Tanári: A tanulói személyiség fejlesztése A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása A szakmai készségek, együttműködés és kommunikáció A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése: A pedagógiai folyamat tervezése A szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztésére Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztése A szakmai fejlődésben elkötelezettség, önművelés Szakterületi és szakmódszertani ismeretek: A forráselemzés típusainak (írott, képi, multimédiás, tárgyi stb.) ismerete és gyakorlati alkalmazása. Kifejezőképességek A történelem tantárgy kapcsolata, kapcsolódása a társadalomtudományokhoz és a művészeti oktatáshoz; a történettudomány és történelemtanítás nemzetközi tendenciái, különös tekintettel az EU gyakorlatára. A történelem tanításának módszertana Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Multimediális történelemtanítási ismeretek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka), tantervek, tanmenetek, tematikus tervek, óratervezetek,

10

óravázlatok készítésének módszertana. Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre szabott oktatás. A csoportos oktatás jellemzői, a csoportdinamika szerepe az oktatásban. A történelem tanításának jelentősége a személyiség fejlesztése érdekében. A történelem oktatása a középiskolákban, a szakképző intézményekben és a felnőttképzésben. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tantárgy célja, hogy gyakorlati oldallal egészítse ki az előadások keretében átadott elméleti ismereteket. Ennek érdekében a hallgatók olyan iskolalátogatásokon, tanulási szituációk megtekintésén vesznek részt, ahol a már megismert oktatási és módszertani elemeket nézhetik meg a „életközelben”. Így az óravázlat készítés, óratartás, tanári egyéniség kerül elsőként a középpontban. A hallgatók első feladata, hogy beszéljenek a kiválasztott tanárral, tisztázzák, hogy mely tankönyvből tanít és hol tart az anyagban. A második feladat egy előre egyeztetett anyagrészről tartott óra megtekintése, melyre előzőleg a hallgató is készít egy óravázlatot, majd végighallgatja az órát, és elkészíti a látott óra vázlatát. Harmadik lépésben ezt a két anyagot hasonlítja össze egyrészt az adott órát tartó kollégával való beszélgetés során, illetve a tanulságokat a szemináriumi csoport résztvevőivel közösen értékeli. A gyakorlati ismeretek elmélyítését célozza a mikrotanítás, csoportban és osztályban A második feladat a különböző tanári stílusok megismerése. Ennek érdekében 3 tanár legalább 2-2 óráját látogatják meg a hallgatók, elsősorban a tanári attitűdre és nem az oktatott anyagra koncentrálva. Az első feladathoz hasonlóan ehhez is kétlépcsős értékelés kapcsolódik. Mindkét látogatás-sorozatnál lényeges, hogy ne egy intézményhez kötődjenek a hallgatók, hanem minél több stílust, magát az oktatási valóságot, lássák. A második félév során a hallgató szakdolgozatához igazodva egy-egy szakmódszertani résztéma egyéni feldolgozására, előadására és közös megbeszélésére kerül majd sor. A főbb lehetőségek: tantárgy-történeti áttekintés, az iskolaszerkezet változása, a jogszabályi háttér változásának nyomon követése, az iskolaépületekkel szembeni elvárások változása, intézménytörténet, stb. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Ajánlott irodalom: 

11