D E M O G RÁFIAI ÉS POPULÁ CIÓG ENETIK А I K U T A T Á S O K B O D R O G KÖZBEN*

D E M O G R Á F I A I ÉS PO P U L Á C I Ó G EN E T IK А I K U T A T Á S O K B O D R O G KÖZBEN* DR. N E M E S K É R I J Á N O S

-

DR. W A L T E R H U B E R T

Az Alföld északkeleti perem vidékén a Tisza, a B odrog és a L atorca folyók á lla l h a tá ro lt te rü le te t nevezzük B odrogköznek. A három folyó által h a tá ro lt és n ag y részt sík te rü le t, kisebb déli része (81 288 k at.hold) M agyarországhoz, az északkeleti rész (90 512 hold) Csehszlovákiához tarto z ik . A B odrogköz a rc u la tá t, népességének tö rté n e té t és fejlődését, a 19. század m ásodik felé­ ben v ég zett n ag y arán y ú vízszabályozásig a földrajzi és különösképpen a v ízrajzi tényezők h a tá ro z tá k meg. K eleten a Tisza, n y ugaton a B odrog és északkeleten a L ato rca év en k én t m egism étlődő árvizei és azok nyom án m ara d t belvizek a B odrogközt g y a k o rta teljesen e lz ártá k a szom szédos te rü le tek tő l. B odrogköz településeinek népessége a m ú ltb a n különösen, de részben még m a is az e m líte tt tény ező k m ia tt z á rt etn ik ai egységet a lk o t. A ttól függően, hogy a n ag y részt sík te rü le tű B odrogköz egyes részein az erek, ta v a k , belvizek m ilyen terjed elm ű ek v o ltak , s hogyan z á rta k időről időre közre az egyes tele­ püléseket, a z á rt bodrogközi népességen belül még jo b b an izolált résznépessé­ gek k ü lö n ü ltek el. B odrogköz népességének a fentiekben vázolt viszonylagos zártság a kész­ te tte m ár k o ráb b an is a településföldrajzzal, néprajzzal és antropológiával foglalkozó szakem bereket a rra , hogy b eh ató an vizsgálják em beri közösségek­ nek sajáto sság ait. Az 1947— 1952 k ö z ö lt v égzett antropológiai vizsgálataink is ig azo lták populációgenetikai v o n atk o zásb an a z t a té n y t, hogy m ég jelen­ leg is viszonylagos zártság jellem ző Bodrogköz egészére és településeinek nagy részére. (1,2) 1965 szeptem berében, a korábbi tö rté n e ti, néprajzi és antropológiai k u ta tá so k sz o lg á lta tta eredm ények ism eretében kezd te meg a K özponti S ta­ tisztik ai H iv a ta l N épességtudom ányi K u ta tó C soportjának és a m ainzi Jo h an n es G u tenberg E g y etem A ntropológiai Intézetének m u nkatársaiból a la k u lt m unkaközösség B odrogköz népessége dem ográfiai és populáció­ genetikai k u ta tá s a it.1 *A tan u lm án y tá rssz e rz ő jé n m ainzi egyetem A ntropológiai In té z e té n e k docense. l A k u ta tá s b a n a m ainzi egyetem A ntropológiai In tézete részéről Dr. H. Waller docens; S. N eum ann disszertáns és Vera Waller v e tte k részt. A k u ta tá s során a v érv ételt Dr. Cornidesz Zsuzsanna, az antropológiai a d a t felvételezést Dr. K . É ry K inga végezte. A laboratórium i m u n k ák ­ b an nagy segítséget n y ú jto tt Dr. Rákos András, a sá toraljaújhelyi megyei kórház igazgató főor­ vosa. M indazoknak, akik m u n k án k at seg ítették , ezúton fejezzük ki köszönetünket.

P О P U L Á C IÓ G E N E T IK A I K U T A T Á S O K

A két évre te rv e z e tt k u ta tá sa in k első szakaszában K aros, K arcsa, P ácin, C igánd , K isrozvágy, N agyrozvágy helységek népességére vonatkozóan végez­ tü n k m eg h atáro zo tt célú dem ográfiai elem zést és szerológiai, biokém iai meg­ h atáro záso k at. K u ta tá s a in k három kérdésre k ív án n ak feleletet adni. 1. M ilyen ten d en ciák á lla p íth a tó k meg a p á rv á la sz tá st tek in tv e a bod­ rogközi házasságkötésekben. E kérdés keretén belül felm erül to v áb b á, hogy helységenként a helybeliek p árv álasztása m ilyen m értékű (a) ; különböző helységek népessége közti p árv álasztás m ilyen arán y ú ( b); m ilyen m értékűek és irán y ú ak a p árv álasztáso k a Bodrogközön tú li területekről (c). A m ennyi­ ben a házasságkötések p árv álasztási ten d en ciáiban h a tá ro z o tt jellegzetessé­ gek á lla p íth a tó k meg, ak k o r következő kérdésként felvetődik, hogy a kiala­ k u lt biológiai k apcsolatok alap ján Bodrogköz népességén belül, mely telep ü ­ lések (külön vagy eg yüttesen) a lk o tn ak résznépességeket (subpopulációkat) és azok m ilyen nagyságrendűek. 2. Azon esetben, ha Bodrogköz népességén belül résznépességek elk ü lö n ít­ hetők, a felad at azok genetikai s tru k tú rá ib a n m utatkozó különbségek meg­ állap ítása, v ala m in t a n n ak m eghatározása, hogy a résznépességek izolálódása a m ár meglevő g en etik ai jellegzetességek m egőrzését elősegítették-e. 3. A h arm ad ik kérdés pedig az, hogy Bodrogköz népessége, m ivel ko­ ráb b i vízrajzi m ú ltjából eredően m eg állap íth ató an m alária fe rtő z ö tt volt, a d a p tá ló d o tt-e g en etikailag e környezeti terheléshez.

338

N E M E SK ÉR I

JÁNOS —WALTER

HUBERT

M ielőtt k u ta tá s a in k eddigi eredm ényeinek ism ertetésére átté rn é n k , rö­ viden foglalkoznunk kell B odrogköz vízrajzi m ú ltjá v al, a 19. században vég­ z e tt vízszabályozással és a n n a k tá rsa d a lm i, gazdasági hatásaiv al. D em ográ­ fiai és genetikai m egállap ításain k értelm ezése szem pontjából lényeges e v o n a t­ kozások ism erete. Bodrogköz népességének z á rtsá g á t leginkább a vízrajzi m ú lt h a tá ro z ta m eg. E g y 1822-ből (3,4) k e lt feljegyzés a következő k é p e t ad ja e te rü le trő l: „ E zen járásb an (ti. Bodrogközön) állóvizeket, n ád aso k at, h asz n á lh a ta tlan m o csarak at a n n y it ta lá lu n k , hogy N agy- és K iscigándon és K a rá d h a tá rá b a n szántóföld csaknem sem m i, hanem a nádasokból k é p ző d ö tt és legelő cím én f e n n ta rto tt te rü le te k nagy h a tá rú a k , m elyekre száraz időben nagyobb szám ú s z a rv a sm a rh át h a jta n a k fel.” A Tisza k eletről, a B odrog nyu g atró l h a táro lv a csaknem m inden évben b irto k b a v e tte a B odrogköz nagy részét. A nagy á ra ­ dások u tá n vízfolyások, erek sz a b d a ltá k á t a k é t folyó közét, illetve k ö tö t­ té k össze a n ag y k iterjed ésű belvizeket, ta v a k a t, am elyeken fűből és nádból k ép ző d ö tt lápok mozgó szigetek k én t so d ró d tak a széljárásnak megfelelően. A Tisza, a m in t a z t a 18. századi (II. József-féle térképeken) vízrajzi fel­ v étel is igazolja, Csap és T okaj k ö z ö tt v id ék ü n k et 33 nagy k a n y a ru la tta l h a tá ro lta , igen „lengedező” (5) folyással. A k é t nagy folyó k ö zö tt a K arcsa és a Tice folyó te re m te tt összeköttetést. Az árad áso k u tá n v isszam arad t lápok, ta v a k , belvizek közül csupán a leg n agyobbakat em lítve meg, id ő n k én t 50 000 k at.h o ld te rü le te t b o ríto tta k be. B odroghalom (régi neve: L u k a) h a­ t á r á t : a N agytó, P a p tó lá p ja ; V ajdácska h a tá r á t: a K oszm o ta v a , a Szepes ér; S em jént a N agyláp, a F enyvesláp, a B a th o n y a állandó láp jai z á rtá k k ö rü l; Z em plénagárdot (K isag árd és N agyagárdból egyesült) a G aradnya tó, a M ár­ to n tó és a N agym ikosnya tó h a tá ro lta . T isz a k arád o t és C igándot k é t oldalról a T isza k a n y a ru la ta i, a tá j belső terü letei felé pedig az á th a to lh a ta tla n m ocsa­ ra k h a tá ro ltá k . F öljegyezték, hogy a m ú lt században az egyik á ra d á st köve­ tő en hosszú ideig nem le h e te tt a k é t helységet m egközelíteni és a népesség a szűkös szántókon felh ag y o tt a földm űveléssel. Az árad áso k és belvizek idején a falv ak az egym ásközti k ap cso lato t csónakon ta r to ttá k fenn és h a ra n g ú tjá n érin tk eztek . A 19. században közel h arm in c nagy á ra d á st é lt meg B odrog­ köz népessége, am elyek közül nem éppen a nag y g átszak ad áso k o k o zták a legnagyobb gondot (1861— 1877 k ö z ö tt a T iszán 21 gátszak ad ás volt), h a­ nem sokkal in k áb b a belvizek (5). A víz h a tá ro z ta meg a népesség életm ódját, g azd álk o d ását és nem utolsósorban a g o ndolkodásm ódját. Elegendő it t u ta ln u n k arra, hogy a népesség fő foglalkozása ez időben nem a földm űvelés, hanem a halászat, pákászás, csikászás és az á lla tta rtá s . T áplálkozásuk is ennek megfelelően a lak u lt, a m in t a régi közm ondás m o n d ja: „ fő tt h a la t e ttő n k sü lt h a lla l” . B odroghalm án (L uka) híre m e n t an n ak , am ik o r először 2 m éterm ázsa b ú z á t te rm e sz te tte k . A biológiai k o n ta k tu so k szűk köre, a term észeti felté­ telek k el e g y ü tt a la k íto tta ki a bodrogközi em ber eredeti etnográfiai sajáto s­ ság ait (6, 7, 8, 9) u ta lu n k i t t a gazdag mese és m ondavilágra, népi építkezésre, a h alászat ősi m ó d jaira, a népi hím zések és szőttesek szín- és form agazdagsá­ gára. A z 1846-ban m eg k ezd ett és a század végéig tö b b szakaszban fo ly ta to tt vízszabályozás a T isza k a n y a ru la ta it á tv á g v a, an n ak hosszát 171 km -ről 84,1 km -re csö k k en tette (2, 5). A belvizeket a T iszával párhuzam os k é t csa­ to rn á v a l (első: B ély— Cséke—T iszak arád k ö z ö tt; a m ásodik B odrogszerda-

P O P U L Á C I Ó G E N E T I K A I KUTATÁSOK

339

h ely—T ö rökér k ö zö tt) és az azokba torkolló L e án y v ári és K arcsa csato rn ák ­ k al v e z e tté k le. A vízszabályozás u tá n a m eg m unkálható fö ld te rü le t meg­ három szorozódott, 146 296 k a t.h o ld ra em elk ed ett. A folyam - és vízszab ály o zást m egelőzően a te rü le t v ízrajzi viszonyai döntően h a to tta k az egész tá j népességére és az egyes települések népessége endogám te n d en ciáin ak k ia la k ítá sá ra . A vizek lecsapolása u tá n új tényező­ k é n t jelentkező tá rsa d a lm i és gazdasági v á lto z áso k a t kell elem eznünk. Azáltalán o s folyam - és vízszabályozás a m odern földm űvelés a la p ja it v o lt h iv a t­ va m egterem teni, de m in t később n y ilv án v aló v á le tt, az elsősorban a b irto k o ­ sok érd ek eit szolgálta. A lecsapolás u tá n a bodrogközi falvak népe nem csak fö ld jét v e sz te tte el, h an em az eddigi életét jelentő láp o t, ré te t, n á d a st is. A z á lla tta rtá s k o ráb b i feltételei m egszűntek, a népesség a la p tá p lá lé k á t szol­ g á lta tó h a lá sz a t jelentősége csökkent, a nép kezén m a ra d t sz án tó te rü le t nem v o lt elegendő, a lélekszám roh am o san em elk ed ett, a tö rp eb irto k o k ren d k ív ü li m érték b en felap ró zó d tak , am ely végül is a 19. század végén (1898-ban) B od­ rogközben forradalm i földosztó m ozgalm at lo b b a n to tt fel (10). A nép joggal a m ú lt boldog é le té t á h ito tta vissza és az új körülm ények k ö v etk eztéb en k é t ú t k ö z ö tt v á la s z th a to tt. Az egyik ú t a k iv á n d o rlá st je le n te tte , a m ásik ú t m ég az eddiginél is nagyobb le n d ü le te t a d o tt az endogám házasságkötések­ nek, m e rt így v élték a földek ap ró zó d ását m egakadályozni. A v á lto z o tt tá jo n , a század végén a hom okdom bokra te le p ü lt falv ak szűk u d v a ra in 6— 8 család szorongott. E k k o r k e z d ő d ö tt m eg a n ag ym éretű kiván d o rlás. A m un k ab író férfiak v á n d o rb o to t rag ad v a A m erikába vándorol­ ta k ki. 1880— 1903. évek k ö z ö tt B odrogközről állandóan fokozódó az elvándor­ lás és az 1900-as évek elején az év en k én ti — a h iv atalos útlevéllel és illegálisan — eltávozok szám a elérte az 1400— 1500 főt. A z 1. tá b lá b a n a d ju k Bodnár (11) igen tan u lság o s ta n u lm á n y a (1903-ban a M agyar T udom ányos A kadém ia Groedl-d íjjal ju ta lm a z ta ) a la p já n a bodrogközi falvakból tö r té n t elvándorás részletezését. A tá b lá z a t a d a ta i beszédesen szem léltetik, hogy a p árv álasztás esélye csökkent és e z t ú gyszintén az endogám ia irán y áb a h ató tén y ező k én t kell m eg ítéln ü n k m ég ak k o r is, ha bizonyos százalékuk idővel, p én z t g y ű jtv e, visszak ö ltö zö tt a szülőfalujába. Végül B odrogköz lápi településeinek típusairól is kell szólnunk, ugyanis n ag y m érték b en a falv ak helyzete és típ u sa h a tá ro z ta meg, hogy m ely falvak népessége k ö z ö tt a la k u lh a to tt ki a házasságkötések során jelentősebb bioló­ giai k ap cso lat. B odrogköz szám os községének típ u s á t és így az endogám ia k ib o n tak o zásán ak lehetőségét a geográfiai és v ízrajzi akadályok h a tá ro z tá k m eg (12). B odrogköz településeinek k é t fő típ u sa k ü lö n b ö zteth e tő meg, am elyek közül az első csoportba ta rto z ó k a t nevezzük szigettelepüléseknek, m íg a folyó és ár menti települések a lk o tjá k a m ásodik csoportot. (A következőkben csak M agyarországhoz ta rto z ó bodrogközi településekkel foglalkozunk.) 1. Szigettelepülések. E települések a m élyen fekvő vizenyős te rü le tb ő l szigetszerűen em elkedtek ki. Az e típ u sb a ta rto z ó településeknek is k é t v á lto ­ z a ta k ü lö n b ö zteth ető meg. Az első v á lto z a to t az árv izek alk alm áv al körülön­ t ö t t helységek (a) képezik, ezek a körülvevő v íztü k ö rb ő l szigetszerűen em el­ k ed te k ki. E v álto zath o z ta r to z o tt K aros, Cigánd, Ricse. Az árvizek szab ták m eg az e m líte tt települések h a tá rá t. A m áso d ik v á lto z a tb a azok a települé­ sek ta rto z ta k , am elyeknek h a tá r á t állandó jellegű belvizek, láp o k , ta v a k

340

N E МЕ S К É R I

J Á N O S — WA L T КER

HUВ E R Т

A kivándorolt A község neve ев

A népesség szám a (2)

szem élyek szám a összesen (3)

A kivándorlás

családok (5)

O' (4)

családfők (6)

szám a

A lsó b e re c z k i . . F e lső b e re c z k i . L u k a .................... V a j d á c s k a ..........

592 321 1022 1084

20 10 85 150

3,3 4,9 8,3 13,0

3 1 4 4

P á c z in ............... K a r o s ................. K a r c s a ...............

1571 046 1579

65 42 17

4,1 6,5 1,2

4 — 1

K a r á d ................. K is- és N a g y c z i g á n d .......... Z e m p lé n a g á rd .

2334

110

4,7

3613 1720

200 250

L e á n y v á r .......... N ag y ro zv ág y ..

022 1186

K is r o z v á g y .. . . S e m j é n ............... L á c z a ................. C sék e ................. D á m ó c z ............... K iese .................

kezdete (7)

0 7 40 100

1886 1887 1889 1890

19

1870

—

—

9

1895

4

80

1896

5,5 14,4

8 18

50 35

1892 1890

29 150

4,0 12,0

— 10

— 30

— 1890

141

35

7,9

—

—

1894

634 1218 249 725 1761

41 120 25 300 250

6 ,4 9,8 10,0 41,3 14,2

— 12 2 20 10

— — 10 40 80

— 1890 1892 1890 1885

uiíWíimuma (8)

1901 1897 p á r év e fo k o z ó d ik f o k o z ó d ik — 19 0 1 -tő l fo k o z ó d ik 1898 -1900 2 év e n a g y ­ m é r té k ű — 1890— 1897 és 1902 1894 ó ta f o ly to n o s a n — fo k o z ó d ik 1896 fo k o z ó d ik 1902

h a tá ro z tá k meg. (b) A m ú ltb a n e v á lto z a th o z ta rto z o tt B odroghalom (régi nevén L uka), V ajd ácsk a, Sem jén és Z em plénagárd (régi nevén A gárd). 2. Folyó és ármenti települések. A T isza, a B odrog, a K arcsa és a Tice folyók m en ti települések is tö b b v á lto z a tra k ülönültek. „Z u g falv ak n ak ” (a) nevezzük a folyók h u rk a ib a n levő településeket. Ilyen pl. T isz a k a rá d és Hévle án v v ár (L eán y v ár). Az erek és vízfolyások szab d alta h o m okhátakon tele­ p ü lt helységek (b) cso p o rtjáb a ta rto z n a k K isrozvágy és N agyrozvágy. A kes­ keny h o m o k h átak o n , „g erinceken” te le p ü lt népesség nagy családjai szűk udv aro k o n zsúfolódtak össze, m ert az árad ó vizek esetén csak a m agasabb gerincek n y ú jto tta k bizto n ság o t. A folyó m enti településekhez (c) ta rto z ik az egyik legkorábbi bodrogközi település K arcsa is. Igen sz ű k h atá rú ak v o ltak e falvak is és endogám p á rv álasztás jellem ezte leginkább a házasságaikat. L áca, Cséke, D ám óc, P ácin helységek részben a sziget, részben a folyó m enti települések cso p o rtjáb a ta rto z n a k . K ettő s a k a d á ly h a tá ro k k o rlá to ztá k a népesség m ozgását és fejlődését.

P O P U L Á C I Ó G E N E T I K AI K

U Т А Т ÁSОK

341

B odrogközről, a d o tt vázlato s á tte k in té s u tá n k u ta tá sa in k dem ográfiai vo n atk o zásain ak és eredm ényeinek ism ertetésére té rü n k át. V izsg álatain k első lépéseként az Országos L e v éltá r an y ak ö n y v i film ­ arch ív u m á b a n 2, a T iszán inneni R efo rm átu s E gyház kerületéhez ta rto z ó K aros, K arcsa, P ácin , Cigánd, K isrozvágy, N agyrozvágy házassági an y a­ k önyveiről k é sz ü lt film ekről k ijeg y zeteltü k a 19. századi (1800— 1895. évi) házasságkötéseket. E zzel egyidejűleg a sá to ra ljaú jh e ly i K azinczy Ferenc L ev é ltá rtó l beszereztü k K arcsa és Cigánd házassági an y ak ö n y v i bejegyzéseit az 1895— 1965. évekre vonatkozóan. A következő lépésben a 19. és 20. századi házassági an y ak ö n y v i a d a to k ­ ból h elységenként és év en k én t m e g h a tá ro z tu k a helyben szü lete ttek (a); а helyben és m ás bodrogközi helységben sz ü le te tte k (b); a helyben és B odrog­ közön k ív ü li terü le trő l szárm azo ttak (c) házasságkötéseinek szám át. A B odrog­ közön k ív ü li p árv álasztáso k eseteiben külö n cso p o rto síto ttu k a Szabolcs megyei R étk ö zb en szü letettek n ek bodrogköziekkel k ö tö tt-h á za ssá g ait. A K is- és N agycigándból 1922-ben a la k u lt Cigánd esetében külön elem ez­ tü k a kiscigándi, nagycigándi és a k é t résznépesség k ö zö tti (K isci X K isci), (N ci X Nci), (Kisci X Nci), (N ci x K isci) házasságkötéseket. Meg keli jegyeznünk, hogy egyes falvak reform átus anyakönyvei az 1864— 1870. évek k ö z ö tt részben hiány o sak , ez azonban az általános ten d en ­ ciák m eg állap ítása szem pontjából nem je le n te tt nagyobb h ián y t. A házasság­ kötések m ennyiségi és m inőségi dem ográfiai g enetikai vizsgálata elsősorban a rra irá n y u lt, hogy a populációgenetikai v izsg álat során m e g állap íto tt sajá­ tosságok összefüggéseit m eg állap íth assu k és értelm ezésüket m egadhassuk. A szerológiai és biokém iai tu la jd o n sá g o k a t nem egyszerűen a gyakoriságok a sp e k tu sá b a n a d tu k m eg, hanem a ta lá lt génegyensúlyi típ u so k a t a p á r­ választáso k b an m u ta tk o z o tt ten d en ciák szerint is ellenőriztük. Az e m líte tt h a t bodrogközi helységben a 19. században (1800— 1895. években) a közel négyezer (3980) házasságkötésből 2571 esetben (64,5% ) v o lt m in d k é t fél helybeli születésű; 957 esetben (24,0% ) a helyben sz ü letett m ás bodrogközi helységből v á la s z to tt p á rt, és végül m indössze 452 házasság­ kötésben (11,5% ) v o lt az egyik házasuló fél B odrogközön kívüli terü letrő l szárm azó. E z u tó b b i házasságkötések részben a Szabolcs megyei R étközből, részben az északi hegyvidékről tö r té n t p á rv á la sz tást jelentenek. A h elységenként és a p á rv á la sz tás csoportjai szerint részletezett házasság­ kötésekből (2. tá b la ) a következők á lla p íth a tó k meg. Az á lta lu n k vizsgált h a t község közül C igándon k ö tö tté k a 19. század folyam án a legtöbb olyan házas­ ságot (77,6% ), am elyekben m in d k é t fél helybeli születésű. M ásodik helyen K arcsa k ö v etk ezik 58,2% -os gyakorisággal. M indkét helység rendkívüli m ódon izo lált v o lt, nem csak a vízszabályozás e lő tt, hanem még az a z t követő évtizedekben is. K aros és N agyrozvágy endogám házasságkötései m érsékelt jellegűek (47,4% és 49 ,4 % ) és m in d k é t helység kedvezőbb fekvéséből k ö v et­ kezőleg jelentős v o lt a m ás bodrogközi helységekből tö rté n t p árválasztás. K isrozvágy népességére az egész 19. századon á t, egy évtized (1860— 1869) kivételével m indvégig a részleges endogám és exogám házasságkötések jel­ lem zők. L egkevesebb, B odrogköztől táv o lab b i területről szárm azo tt egyénnel k ö tö tte k h ázasság o t K arcsún (5,8% ) és N agyrozvágyon (7,7% ). 2 E z ú ton fejezzük ki köszönetünket az Országos L ev éltár m u n k atársain ak , ak ik értékes tá ­ m o g atást n y u jto tt a k k u tatásain k h o z. 4 D em ográfia

342

A község neve (1)

N E M E S K É R I J Á N O S - W A L T E R

A házasság­ kötések szám a (2)

M indkét házasuló helybeli (3)

H U B E R T

Az egyik házasuló helybeli, a m ásik Bodrogköz m ás helységéből való (6)

Az egyik házasuló bodrogközi, a m ásik idegen területről való (7)

száin szerint (4)

százalék­ b a n (5)

szám szerint (4)

százalék­ b a n (5)

szám szerint (4)

százalék­ b a n (5)

K a ro s

310

147

4 7 ,4

133

43,0

30

9,6

K a rc sa

595

346

58,2

214

36,0

35

5,8

P á c in

466

269

57,7

130

27,8

67

14,5

1927

1496

77,6

240

12,4

191

10,0

93

22

23,7

46

49,4

25

26,9

589

291

49,4

194

32,9

104

7,7

3980

2371

64,5

957

2 4 ,0

452

1 1 ,5

C ig á n d K is r o z v á g y N ag y ro zv ág y Ö sszesen

Горизонт альная графа: (1) Н азвани е местности; (2) Ч исло бракосочетаний; (3) Оба из л и ц , вступаю щ их в брак являю тся местными; (4) Ч исленность; (5) Процентное распределение; (6) Од­ но из лиц, вступаю щ их в брак происходит из данной местности, а другое из какойнибудь другой местности Б одрогкёза; (7) Одно из лиц, ступаю щ их в брак происходит из Б одрогкёза, а другое и з чуж ой территории.

Heading: (1) C om m unes; (2) nu m b er of m arriages; (3) b o th m arry in g persons are residents of th e sam e com m une; (4) n u m b er; (5) p ercentage; (6) th e m arrying persons are residents of tw o d ifferent com m unes of th e B odrogköz; (7) one of th e m arrying persons in from Bodrogköz, th e o th er from an o th er area.

H ely ség en k én t és é v tized en k én t részletezve az endogám házasságkötése­ k e t az 1800— 1895. évek k ö zö tt, m in t á ltalán o s jelenség az á lla p íth a tó m eg, hogy a század m ásodik felében m ind a h a t helységben fokozódik a helybeliek k ö zö tti házasságkötések g y akorisága. Az egész perióduson végig Cigánd áll első helyen, ahol az 1880— 1889. év tized b en az endogám h ázasságkötések gyakorisága 8 8 ,0 % -ot ér el. A 19. század első felében P ácin, m ajd a század m ásodik felében K arcsa k ö v etk ezik a m ásodik helyen. Még K isro zv á g y o tt is, ahol a m ár e m líte tt exogám házasságok irá n y á b a n m u tatk o z ik eltolódás, az 1860— 1869. év tized b en 7 1,4% -ra em elkedik az endogám h ázasságkötések gyakorisága. K aro s és N ag yrozvágy azonos jelleget m u ta t, az endogám ia fokozódása csupán eltolódással jelentkezik. Mi a m ag y a rá z ata egyfelől Cigánd és K arcsa helységek m indvégig m agas endogám p á rv á la sz tási ten d en ciáin ak és m ásfelől a 19. század m ásodik felé­ ben fokozódó azonos helybeli házasságkötéseknek. Cigánd és K arcsa házasság ­ k ö téseit a hidrogeográfiai viszonyok sz a b tá k meg. K arcsa h a tá rá t, az a z t k ö rü l­ ölelő N agy tó, A ran y tó , Pallagosa, Belső tó , H a tá r ér, L áp ér és Jeges ér szab d alta fel és te tte m egközelíthetetlenné. A század m ásodik felében álta lá n o sa n m u tatk o z ó endogám p á rv á la sz tá s fokozódása egyrészt m egegyezést tü n te t fel S u tter (13, 14) és m ás szerzők (15) E u ró p a m ás állam aib an észlelt azonos jelenségével, m ásrészt az 1860— 1873. évi k o le ra já rv án y n ag y p u sz títá sa e helységekben m éginkább az endogám ia irán y áb a sz o ríto tta a p á rv á la sz tást. A h a t bodrogközi helység 19. századi

P O P U L Á C I Ó G E N E T I K A I K U T А Т Á S ОK

4*

343

344

N E M E S K É R I JÁ N O S - W A L T E R H U B E R T

endogám h ázasságkötéseinek év tiz e d e n k én ti v á lto zása it a 3. tá b lá b a n foglal­ tuk össze. 3. . Í r en d ogám h á za ssá g k ö té sek g y a k o r isá g ú n a k a la k u lá sa a z 1 8 0 0 — 1893. években Trend of the frequency of endogamoiis marriages between ISOO and 1S05. M indkét házasuló fél helybeli (2) lív (1)

Fáéin (P á X Pú)

Cigánd (C ix Ci)

K is­ rozvágy ( K r x Ilr)

N agyrozvágv ( N r x Ni-)

Á tlag (3)

05,8 09,1 70,7

33,3 01,1 50,0 54,3 05,8 09,0 70,5 03,0 50,0 30,4

58,4 71,0 70.1 08,7 73,8 81,9 80,7 79,0 88,0 8 0 ,S

14,3 12,5 3 3 ,3 — 23,5 3 3 ,3 71,4 3 0 ,4 30,4 57,1

50,2 45,0 32,3 4 8 ,3 39,7 03,5 4 8 ,3 5 5 ,9 57,1 5 7 ,9

4 3 ,4 4 7 ,9 4 3 ,3 50,1 49,7 57,0 0 2 ,3 5 0 ,0 59,5 00,9

58,8

56,0

7-5,8

3 5 ,4

5 1 ,5

5 3 ,0

Ivaros Ivarcsa (Iva X Iva) (K ar X K ar

IS00— 18 0 У 18 1 0 — 1819 1820— 1829 1830— 1839 1810— 1849 1850— 1859 1800— 1809 1870— 1879 1880— 1889 1890— 1895 1800— 1895. év i á tla g

55,2 54,8 38,9 59,0 50,3 59,0

4 2 ,9 4 2 ,4 29,2 20,0 38,9 38,9 34,0 35,3 50,5 02,5 10,1

_

1

Л zárójelbe t e tt rövidítések m ag y arázata a következő:

(K a X K a) (K a r X K ar) (P áx P á) (C ix C i) (K rx K r) ( Nr x Nr )

= = = = = =

M indkét M indkét M indkét M indkét M indkét M indkét

házasuló házasuló házasuló házasuló házasuló házasuló

fél K aros-ról való. léi K arcsúról való. fél Pácinról való. fél C igándról való. fél K isrozvágyról való. fél N agyrozvágyról való.

Г оризонт альная графа: (1) Год; (2) Оба на ли ц , вступаю щ их в брак являю тся местными; (3) ('.редисе. Heading: (1) Y ears; (2) both m arry in g persons are residents of the sam e com m une; (3) a v erag e.

Az 1900— 1965. években K orcsán és Cigándon k ö tö tt házasságokat külön is feldolgoztuk, an n ak megism erése v ég ett, hogy a 20. században, am i­ k o r m ár az egykori feltételek m egszűntek és a populációk k eretei az ország m ás vidékein lényegesen fellazu ltak , v ajjo n az endogám házasságkötések a rá n y a i m ik én t a la k u lta k itt. A század első felében, különösen K arcsún, a 19. század utolsó évtizedeihez v iszo n y ítv a még em elkedik az endogám házas­ ságkötések gyakorisága. U gyanez észlelhető Cigándon, ahol még az elm últ év tized b en is 70% -on felüli e gyakoriság. M indkét népességben a 20. század m ásodik évtizedében m u tatk o zó nagyszám ú endogám p á rv á lasztás az első v ilág h áb o rú végén h azatérő k házasságkötéseivel kapcsolatos. K arcsá n az 1960— 1965. években m u ta tk o z ik jelentősebb m értékben csökkenő tendencia. E zzel szem ben Cigándon m ég m a is k ifejezett az endogám ia, ennek ok át a tá rsa d a lm á b a n rejlő trad icio n ális tényezőkkel m a g y ará zh atju k . K arcsa és C igánd helységek 20. századi endogám házasságkötéseinek a la k u lását a 4.

P O P U L Á СI Ó G E N E T I K A I

K U T A T Á S O K

345

tok m érték ét m egítélhessük, a h a t voll lápi község egym ásközti házasságköté­ seinek elem zését kell elvégeznünk. E célból egy-egy helység népességének 1800—1895 k ö z ö tti időben k ö tö tt házasság ait sík d iag ram o k b an áb rázo ltu k . E zek az a n a litik u s diagram ok hely­ ségenként szem léletesen tü n te tik fel a teljes, részleges endogám és exogám házasságkötések, v a la m in t a lé tre jö tt biológiai relációk a d a ta it. A h at. á lta ­ l unk v izsg ált bodrogközi népesség h ázasság k ö téseit végül összefoglaló diag­ ram b an is m eg ad ju k , m ert így tű n n e k ki azon biológiai relációk, am elyeket a gen etik ai értékelésben ajá n la to s figyelem be vennünk. Az ábrázolás a la p ja k é n t a h a t község m indegyikére m eg h a táro ztu k az a d o tt községből sz á m lá z o tta k h ázasságkötését. Az eltérő lélekszám ból k ö v et­ kezően a házasság kö tések et ábrázoló d iagram okban az egyes községeknek el­ térő nagyságú te rü le t felel meg. E gy-egy község összes házasságainak megfe­ lelő k ö rü lh a tá ro lt te rü le t nagysága a házasságkötések tényleges szám ának m eg ad o tt a rán y ú kicsinyítéséből adódik. Az arán y szám az an a litik u s diag­ ram okon 1,11; az összefoglaló diagram on, 12,2. Az áb rázo lt terü le ten belül tü n te ttü k fel az endogám , a részleges endogám és az exogám házasságköté­ sek m egoszlását. A d iag ram b an kiem elten tü n te ttü k fel a z o k at a községe­ k et, am elyekben a részlegesen endogám házasságokból következő biológiai kapcso lat n agyobb g yakoriságú az a d o tt községgel, szám os m ás bodrogközi község népességével, a biológiai k a p c so la t lazább v o lta m ia tt azo k at össze­ v o n tan jelö ltü k . A h a t bodrogközi község 19. századi 3980 h ázasságát áb rázo ­ ló egységes diagram on a h a t község népessége k ö zötti, p á ro n k én ti összefüggé­ sei á lla p íth a tó k m eg elsősorban, v a la m in t a tá v o la b b i biológiai kapcsolatok a többi bodrogközi résznépességekkel és végül az exogám párv álasztásb ó l szárm azó, táv o lab b i biológiai k apcsolatok. Az a láb b ia k b an helységenként is­ m erte tjü k a h a t v izsg ált bodrogközi népesség házasságkötéseiben m egnyil­ v á n u lt p á rv álasztási te n d e n c iá k at. A diagram ok m e llett arán y szám o k b an a d ju k meg a lé tre jö tt biológiai k apcsolatok a rá n y á t (a = arányszám ).

346

N E M E S К É R I J Á NOS — W A L T E R

H U В ER T

Karos népességének 19. századi h ázasság ait a m érsékelt endogám te n ­ dencia jellem zi (a = 4,74). Jelen tő seb b biológiai kap cso lat a la k u lt ki Bodroghalom (я = 1,07), N agykövesd ( a = 0,75), K iskövesd (a = 0,68) helységek népességeivel. Biológiai körzete n y u g a ti és északi irán y o k b an h atáro ló d ik el. A szom szédos K arcsa népességével éppen az a z t elválasztó vizek, lápok m ia tt csekély m érték ű a biológiai k ap cso lat (a = 0,25). B odrogköz keleti oldalán fekvő helységek népességeivel jelentős házassági kapcsolatok nem ala k u ltak ki (IV . ábra). KAROS

IV .

E n d o g á m és exogcim h á za ssá g k ö té sek és fontosabb b io ló g ia i ka p cso la to k d ia g ra m ja

' 1 8 0 0 — 1895 között Д иаграм м а эндогскиных и эксогамных бракосочетании и важ нейш их биологических связей за 1SS0— 1895 гг. Diagram of autogamous and exogamous marriages and major biologic relations between 1800 and 1895.

A k ifejezetten lápi településű Karcsán az endogám ia n y e rt nagy szerepet (a = 5,61). B iológiai körzete P ácin (a = 0,76), N agykövesd (a = 0,38), K isrozvágy (a = 0,27) helységekre te rje d ki a részlegesen endogám házasság­ k ötések révén. E m lítésre m éltó m ég a szám os más bodrogközi helységgel k ia la k u lt biológiai k ap cso lata (a = 2,03). Az északi hegyvidékről betelepültek a vízszabályozás u tá n i idők házasság aib an jelentkeznek (e = 0,69). K arcsán még m a is elkülönül az Ófalu az Ú jfalu tó l, az előbbiben a négy nagycsalád­ ból a la k u lt h a d a k leszárm azo ttai élnek, m íg az u tó b b ib an az egykori betele­ p ü lt m u n k áso k u tó d ai (V. ábra). Pácin népességének jellem ző jét egyfelől a h a tá ro z o tt endogám (a = 5,33) m ásfelől az exogám (a = 2,3) házasságok a d ják . B odrogköz északi részén fekvő N agykövesd (a = 0,53), K iskövesd (я = 0,22) és Őrös (я - - 0,22) helységekre terjed ki a biológiai k ö rzete, ah o n n an p á rt v á la sz to tta k a páciniak. Az exogám házasságkötések a T isza felső folyása m enti települések népességeit képviselik P á c in b a n (V I. áb ra). A T isza m e lle tt te le p ü lt Cigánd szélsőséges hely et foglal el a bodrogközi helységek sorában. E lz á rt voltáb ó l k ö v etk ezik , hogy a házasságkötések % részét az ab szo lú t endogám ia jellem zi (a = 7,66). K ülön kiem elendő, hogy

P O P U L Á C I Ó G E N E T I KA I

КUTАТÁ S O K

347

348

N E M E S K É R I

J Á N O S

-

W A L T E R

H U B E R T

még a szomszédos T iszak arád népességével is csak igen k o rlá to z o tt m értékű a k ap cso lat (a = 0,53). Pácin (a = 0,07), K isgéres (a = 0,08), Ricse (a = = 0,13) helységek népességeivel biológiai kap cso lata sokkal kisebb jelentő­ ségű, m in t a T isza túlsó p a rtjá n telep ü lt rétközi falvak népességeivel (a — 1,05). Cigánd 20. századi házasságkötéseiről m e g állap íth ató , hogy még a v á lto z o tt viszonyok m ellett is to v á b b fo k o zódott az endogám p árv ála sztás. Biológiai körzete a T isza m ellett n y ú lik el, keskeny sáv b an és az északi, vala­ m in t a n y u g ati bodrogközi helységek népességeivel elenyészően csekély a k a p ­ csolata (V II. ábra). A m ú lt századi izoláltság ju t kifejezésre még század u n k el­ ső évtizedeiben is, am ik o r még a kiscigándi B alla, Csáki, Oláh családok férfiai h ely b élit v á la sz to tta k párul és m egfordítva, a nagycigándi B odnár, György, G öntz családok is N agycigándról v á la s z to lta k p á rt. C IG Á N D

Az északkelet-délnyugat irán y ú keskeny hom okgerincre te le p ü lt K is­ rozvágy népességének m ozgása azo n b an sokkal nagyobb terü letre terjed t ki. Az endogám ia (a = 2,20) az exogám (a = 3,32) házasságkötésekkel szem ben e helységben aláren d elt. E nnek k ö v etk ezm én y ét m ár a korábbi vizsg álatain k során n y e rt génfrekvenciákkal (17) is észleltük. K isgéres (a = 1,36) és Sem jén (a = 0,69) biológiai körzete a bodrogközi helységeken tú l északra, K irályhelmec vidékéig te rje d ki. Nagyrozvágy közbülső h ely et foglal el a p árv álasztás ten d en ciáit illető­ en a többi vizsgált bodrogközi település népességei k ö z ö tt. A részleges endo­ gám ia (a = 1,67) és az exogám ia (a = 1,67) egyenlő m érték b en képviseltek

P O P U L Á C IÓ G E N E T IK A I K U T A T Á S O K

349

és az endogám ia arán y szám a 4.85. Az ú gyszintén szigetszerűen te le p ü lt hely­ ségnek K isgéressel (a = 0.69), Örössel (a = 0,53) a la k u lt k i szorosabb bioló­ giai k a p c s o la ta ; Sem jén (a = 0,36) és P ácin (a 0,23) népességeivel lazább v o lt az érintkezés. A keleli és n y u g a ti bodrogközi falv ak népességeiből em lí­ tésre m éltó p á rv á la sz tás nem v o lt a m ú ltb an . Az a n a litik u s elem zés u tá n a h a t helység 3980 házasságkötését a m ár e m líte tt eljárással egységesen diagram on áb rázo ltu k . Az endogám ia és exogám ia arán y ai m ellett e diagram szem lélteti legszem betűnőbben a zo k at a biológiai k ap c so la to k a t, am elyek a h a t helység k ö z ö tt a házasságkötések során az elm ú lt században k ia la k u lta k . A h a t dem ográfiailag v izsg ált bodrogközi helység népességének egym ás­ közti biológiai k a p c so la ta it az e g y e síte tt diagram tü n te ti fel. Ezek a k ö v et­ kezőképpen alak u ln ak . N agyrozvágy és P ácin k ö z ö tt az arán y szám 1,3; P ácin és Cigánd k ö z ö tt 1,3; Cigánd és K arcsa k ö z ö tt 0,8: K arcsa és K isrozvágy k ö zö tt 0,9; K arcsa és K aros k ö z ö tt 1,6; P ácin és K a rc sa k ö z ö tt a legnagyobb: 3,9. P áro s összehasonlításban elem eztük végül B odrogköz k é t legjobban izolált és m ég n a p ja in k b a n is legerőteljesebb endogám ten denciával jellem ez­ hető népességének h ázasság k ö téseit az 1800— 1965. évek k ö z ö tt. Cigánd és K arcsa k ö z ö tt a közvetlen, eg ym ásközti p á rv á la sz tás még m a is kisszám ú, ez olvasható le a diagram ról (X I. áb ra ) a k é t endogám felület egym ást fedő

350

N E M E SK ÉR I

J Á N O S —W A L T E R

H UBERT

P O P U L Á C IÓ G E N E T IK A I K U T A T Á S O K

351

Cigánd

érintkezési részén. Populációgenetikai értékelés szem pontjából viszont az aláb b i házassági k ap cso lato k a rá n y a figyelem re m éltó. K arcsa C igánd

X X

T iszak arád T iszak arád

= 1,17 = 0,22

K arcsa C igánd

X X

B odroghalom B odroghalom

= 0.18 = 0,04

K arcsa Cigánd

X X

P ácin P ácin

= 0,56 = 0,13

K arcsa Cigánd

X X

N agyrozvágy N agyrozvágy

= 0,07 = 0,06

G enetikailag K a rc sá n és Cigándon e házasságkötések eredm ényeként olyan stru k tu rá lis eltérések á lla p íth a tó k m eg, am elyek T iszakarád, Bodroghalom , P ácin, N ag y ro zv ág y népességeire u ta ln a k , közel azonos m értékben. E g y vag y tö b b népességből sz á rm a z o ttak n a k azonos m ásik k é t-k é t populáció­ v a l tö r té n t házasságkötései a differenciált g enetikai inform áció lehetőségeit bizto sítják . Ö sszefoglalva a bodrogközi 19. és részben 20. századi házasságkötések dem ográfiai elem zését, az aláb b iak á lla p íth a tó k meg: 1. az á lta lu n k 1965-ben vizsgált h a t helység közül öt helység népességé-

352

N E M E SK É R I JÁ N O S - W A L T E R H U B E R T

nek h ázasság k ö téseit a 19. században h a tá ro z o tt endogám tendencia jellem ­ zi ; 2. az endogám házasságkötések lé tre jö ttéb en egyrészt B odrogköz víz­ szabályozás e lő tti hidrogeográfiai viszonyai, m ásrészt a tá rsad alm i és gaz­ dasági feltételek v o lta k elöntő jelentőségűek; 3. a dem ográfiai analízis a la p já n K aros, K arcsa, P ácin, Cigánd, K isroz­ v ágy és N ag yrozvágy helységekben a 19. század elejétől az endogám házasság­ kötések a rá n y a em elkedést m u ta t. Л m axim um a 19. század utolsó negyedé­ ben á lla p íth a tó m eg; 4. K aros és K isrozvágy populációi a környezeti feltételek m ia tt csak m érsékelten endogám jellegűek, viszont K arcsa és Cigánd populációinak h ázasságkötéseiben m ég n a p ja in k b a n is kifejezetten az endogám ia m agas foka á lla p íth a tó m eg; 5. A résznépességek k ö zö tti páros és többszörös k a p cso la to k at vizsgálva k itű n ik , hogy P ácin és N agyrozvágy populációinak s tru k tú r á já t a sokoldalú bodrogközi k ap cso lato k , K isrozvágy népességének s tru k tú r á já t pedig az ide­ gen terü letek rő l b eh ázaso d o ttak jellem zik. K arcsa és Cigánd népességének s tr u k tú r á já t a szélsőséges és az összetevő családegységek szám ában eltérő endogám ia jellem zi.

A dem ográfiai v izsg álatain k k al egyidejűleg k ezd tü k meg a helyszíni populációgenetikai v izsg álato k at, s ennek során 550 egyéntől v e ttü n k v ért m eghatározásra. A szerológiai és biokém iai m ódszerekkel v ég zett m eghatá­ ro zásokat részben a sá to ra lja ú jh e ly i k ó rh áz lab o rató riu m áb an , részben a m ainzi A ntropológiai In té z e t lab o rató riu m áb an végeztük el. Az 550 egyén k ö zt m in d k ét nem és m inden k o rcsoport képviselve volt. Az értékelés szem­ p o n tja it figyelem be véve négy cso p o rtb a foglaltuk a v izsg ált egyéneket, am elynél nem a v izsgálat helye, hanem a v izsg ált egyén és an y ja születési helye v o lt m érték ad ó . A négy cso p o rt a k ö v etkezőként oszlik meg. 1. K arcsa — a vizsgált egyének s z á m a : 123; 2. Cigánd — a vizsgált egyének sz á m a : 150; 3. K isrozvágy és N agyrozvágy — a vizsgált egyének szám a: 147; 4. E cso­ p o rtb a foglaltuk m in d azo k at az egyéneket, a k ik B odrogköz m ás falvaiból szárm azn ak — a v izsg ált egyének szám a: 127. V izsgálataink során az alábbi vércsoport- és szérum rendszerek típ u sa it h a tá ro z tu k m eg: A B O , M N S , Rh, P, H p , Gc, Gm, L p , H b S, G - 6 — Pd- hiány (15,16). A pseudocholinestera.se v ariánsok m eg h atáro zását m ost végezzük. A k ö v etkezőkben az egyes vércsoportrendszerek v izsg álatán ak eredm é­ n y eit ism e rte tjü k . Az eredm ények ism ertetése során u ta lu n k egyben azokra az összefüggésekre is, am elyek dem ográfiai v o natkozásokban tá m a sz tjá k alá m eg álla p ítá sa in k at. A B O vércsoportrendszer:3 a fenotípusok és allelok m egoszlását az ABO rendszerben, az 5. tá b lá b a n ad ju k . M indenekelőtt az tű n ik ki, hogy m ind a h árom résznépességben, v a la m in t a m arad ék cso p o rtb an genetikai egyensúly u ralk o d ik , mivel a m egfigyelt és az allel-gyakoriság alap ján v á rh a tó fenotípus-gyakoriság szignifikánsan egym ástól nem különbözik 3 a felsorolt v ércsoportrendszerek a vörösvértestek an tigénhez k ö tö tt sajátosságain alapulnak Az antigén a n tite st reakciók alap ján kicsapódással m u ta th a tó k ki.

Р О Р U L Á C IÓ G E N E T IK A I K U T A T Á S O K

353

354

N EMESKÉRI

J ÁNOS — W A L T E R

H U BERT

(az 5. tá b la 12. és 13. oszlopa). A rra vonatkozó u talások, hogy izolációs h atáso k á lta l a fenotípus-gyakoriságok a hom ozygoták szaporodása és a hetero zygoták csökkenése irán y áb a to ló d ta k volna el, nem álln ak rendelke­ zésre. A h árom résznépesség k ö z ö tt részben szignifikáns különbségek figyelhe­ tő k m eg a különböző fenotípusok és allelok gy ak o riság át illetően, m in­ den ek elő tt a karcsai populáció té r el világosan m inden egyéb populációtól. K arcsún különösen a В v ércsoport, illetőleg a megfelelő q allel típ u s gyakori, ezzel szem ben különösen alacsony a О vércsoport, illetőleg az г frekvencia gyakorisága. E n n ek az észlelésnek m eg n y u g tató m a g y a rá z atá t p illan atn y ilag m ég nem tu d ju k n y ú jta n i. M indenesetre a következő m u n k a­ hipotézis a la k íth a tó k i: a véletleneffektusok k övetkeztében (genetic drift) K arcsa benépesítésénél és (vagy helyspecifikus szelekciós effektusok által) esetleg pestis v agy him lő á lta li szelektálódás k övetkeztében a karcsai népes­ ségben a B allel típ u s nagy m érték b en többségre ju to tt. Az egyéb bodrogközi populációkkal kapcsolatos k ism érték ű érintkezés k ö v etk eztéb en sik erü lt fennm aradnia. Az 1800— 1965. évek k ö z ö tti házasságkötések elemzése során m egállapí­ to tt n ag y m érték ű endogám tendencia, v a lam in t a szomszédos bodrogközi, m ás népességekkel való csekély biológiai k apcsolat tá m a sz tja alá e m egálla­ p ítá st. A járv á n y o k célzott o rv o stö rté n e ti és sta tisz tik a i elemzése e jelenség m ag y a rá z atá h o z to v áb b i info rm áció k at sz o lg á lta th a t a jövőben. M indazon­ á lta l an n y i m ár nyilvánvaló, hogy az A B O rendszeren belül a fenotípusok és allelom orf típ u so k m egoszlásánál jelentős különbségek ad ó d n ak a bodrog­ közi populációk k ö zö tt, am elyek csak azáltal m ag y arázh ató k , hogy az egyes résznépességek izolációja m eg ak ad ály o zta az egész B odrogköz egyform a gén­ keveredését, és így a d ó d h a tta k ezek a különbségek. K arcsa és Cigánd eseté­ ben ez a dem ográfiai elemzésből n y ilv án v alóan következik. M N S rendszer: A 6. tá b la az M N S rendszeren belüli fenotípusok és al­ lelok m egoszlását ism erteti. I t t is m in d já rt szem b etű n ik , hogy n y ilv án v aló an valam ennyi résznépes­ ségben, v a la m in t a m arad ék cso p o rtb an g enetikai egyensúly áll fenn, m ivel a m egfigyelt és a v á rh a tó fenotípus-gyakoriságok nem té rn e k el szignifikánsan egym ástól (6. tá b la 12. és 13. oszlopa). A h árom csoportra k ü lö n íte tt résznépességek k ö z ö tt bizonyos különb­ ségek m u ta tk o z n a k az egyes fenotípusok és allelom orf típ u so k g y ak oriságát illetően, am i azo nban ebben az esetben csak részben te k in th e tő szignifikáns­ nak (Cigánd, K isrozvágy és N agyrozvágy). E b b en a rendszerben m indenek­ e lő tt a cigándi populáció az, m ely lényegesen eltér a tö b b itő l, éspedig külö­ nösen az M s és M N S (túllépés) és M N S (hiány) fenotípusok gyakoriságában. E n n ek m egfelelően viselkednek az allelom orf típ u s p MSés p Ms (túltengés) és p Ns (hiány) gyakoriságok is. E z m ind en ek elő tt m égcsak előzetes észlelés, de annyi m ár m o st m eg állap íth ató , hogy hidrogeográfiai tényezők á lta l legnagyobb m értékben izolált C igándon észlelt teljes endogám ten dencia a d ja m ag y ará­ z a tá t a ta lá lt m egoszlásnak. R h faktor: a 7. tá b la részletezi az R h fenotípusok és allelok kombiná­ cióit. E szerin t bizonyos gyakorisági különbözőségek álln ak fenn az egyes subpopulációk k ö zö tt, am elyek azonban sem m i esetre nem nevezhetők szigni-

Község (1)

CDcfC

СDe le

K a r c s a ........................................... C i g á n d .............................................. K is ro z v á g y és N a g y r o z v á g y .. M a r a d é k c s o p o r t ...........................

123 150 14G 127

12,2 7,3 17,8 8,6

20,9 34,8 28,0 38,6

1,6 0,7 0,7 —

15,4 18,0 17,2 14,9

E gijiittesen

546

11,5

32,1

0,7

16,7

....................................

CDEfC

CDEfc

Cde/C

cD Efc

Cde/c

cde/c

cDe/c

0,7 0 ,8

5,7 7,3 2,7 2,4

21,2 14,6 14,4 13,4

2,4 0,7 1,4 2,4

14,6 16,0 1 6,4 17,3

0 ,4

4,6

15,7

1,7

16,1

_ ---

cd I C1c

_ — 0,7 1,6 0 ,5

p o p u l a c i

1. 2. 3. 4.

n

ő g e n e t i k a i kut

ede r

Cde r'

cdE r"

CDc Rí

CD E Rz

cD E R2

0,2911 0,1 8 4 3 0,3 7 0 0 0,2652

0,0 2 2 2 0,0120 0,0081 —

0 ,1 4 2 7 0 ,3 2 6 1 0 ,1 5 5 2 0 ,2 7 4 7

0 ,2 8 6 2

0,0 1 0 0

0 ,2 2 1 7

K a r c s a ......................................... C i g á n d ........................................... K is ro z v á g y és N a g y r o z v á g y . M a r a d é k c s o p o r t ........................

123 150 146 127

0 ,4 0 0 4 0,3821 0,3 7 9 5 0,3001

0,0582 0,0859 0,0541 0,0 4 1 4

0,0091 0,0212

0 ,0 2 5 4 0 ,0 0 9 0 0,0180 0,0 3 1 4

..................................

546

0,3962

0,0587

0 ,0 0 6 3

0,020!)

E gi/iiltesen

о к

_ —

cDe Ro

As

1. 2. 3. 4.

и

a t

Község (1)

355

356

NE M E S K É R I J Á N O S

- W A L T E R

H U B E R T

fik án sn ak . Az R h fenotípusok és az azoknak alapul szolgáló allelok nyilvánv aló lag B odrogköz (eddig ö sszeg y ű jtö tt) subpopulációira oszlanak (17, 18). P vércsoportrendszer: A P vércsopo rtrendszerre, illetőleg az an n ak alapul szolgáló P génre nézve nincsenek szignifikáns gyakorisági különbségek a subpopulációk kö zö tt. A m egoszlásokat a 8. tá b lá b a n foglaltuk össze (15).

K özség fi)

и

P+

123 150

53,0 54,0

4 6 ,4 40,0

0,3 1 8 8 0,3218

03,3 58,1

30,7 4 1 ,9

0,3942 0,3527

37,4

4 2 ,6

0,3473

K a r c s a ............... C i g á n d ................. K is r o z v á g y és N ag v ro zv ág v . • M a ra d é k c s o p o rt

147 127

E g y ü tte se n

347

1:2 = r

1 : 3 = 2 :3 =

*

....

= 0 ,0 0 5 ;

2 ,5 2 6 2 ,6 4 3

i '

FG = 1;

1 1

P-

ПP

0 ,9 5 > P > 0 ,9 0

0 ,2 0 > P > 0 ,1 0 0 ,2 0 > P > 0 ,1 0

A tá b la fejrészében levő m egjelölések a P jelleg fenotípusaira és a géngyakoriságra v o n a t­ koznak. Горизонтальная графа: (1) Местность. Heading: (1) Communes.

A 9. tá b la ism erteti a haptoglobin-fenotipusok4 (15), illetőleg a H p 1 és H p 2 allelok m egoszlását. M ind a három subpopulációra, v a la m in t a m arad ék ­ csop o rtra nézve eszerint m eg állap íth ató a genetikai egyensúly fennállása (a 9. tá b la 7. és 8. oszlopa). A résznépességek k ö zö tt az egyes fenotípusok, v a la m in t az allelok frekvenciák m egoszlását illetően eltérések adódnak, am elyek azonban sem m i­ esetre nem b izonyulnak szignifikánsnak. E z a z t jelenti te h á t, hogy a h a p to ­ globin-fenotipusok és az allelok n y ilv án v alóan egyenletesen oszlanak meg (az eddig összegyűjtött) subpopulációkra. A Gc fenotípusok5 és allelok frekvenciáinak m egoszlását a 10. tá b la részletezi (15). I tt is m ind a három subpopulációban, v a la m in t a m aradékcsoportnál fennáll a genetikai egyensúly, m in t ahogy azt a tá b la 7. és 8. oszlopa b izonyít­ ja. A fenotípusok és allelok g y ak o riság át illetően ebben a rendszerben a résznépességek lényegesen eltérn ek egym ástól, és különösen K isrozvágy és N agyrozvágy populációjánál jelentős ez a különbség. A k ét hom ozygota Gc 4 H ap to g lo b in szérum fehérje, a2 globulin frakcióban. Jagle fedezte fel 1939-ben. M obilitása alap ján jó l id en tifik álh ató . F u n k ció ja: haem oglobin! köt, hián y áb an a haem oglobin nem kötődik. F en o típ u so san és genotípusosan 3— 3 form ája van. F enotípusos: H p 1— 1; H p 2— 2 ; H p 1—2. G en o típ u so s: FIp1— H p 1; H p2— H p 2; H p1— H p 2.

35/

P O P O U L Á C IÓ G E N E T IK A I K U T A T Á S O K

K özség (1)

n

1. K a r c s a ............... 2. C i g á n d ................. 3. K is r o z v á g y és N ag y ro zv ág y 4. M a ra d é k c s o p o rt E g y ü tte se n

....

Község (1)

E g y ü tte se n

....

2__2

IIp1

H ,V

7?

P

121 151

9,1 8,0

48,7 45,0

42,2 40,4

0,3347 0,3113

0,6 6 5 3 0,0887

1,092 0 ,383

0 ,3 0 > P > 0 ,2 0 0 ,7 0 > P > 0 ,5 0

145 127

14,5 13,4

40,7 49,6

44,8 37,0

0,3483 0,3819

0,6517 0,6181

1,630 0,331

0 ,3 0 > P > 0 ,2 0 0 ,7 0 > P > 0 ,5 0

544

11,4

45,6

4 3 ,0

0,3428

0,6 5 7 2

0 ,136

0 ,8 0 > P > 0 ,7 0

Gc*

Gc2

z2

P

n

1. K a r c s a ............... 2. C i g á n d ................. 3. K is r o z v á g y és N ag y ro zv ág y . . 4. M a ra d é k c s o p o r t

1— 1 2— 1

1— 1

2— 1 2—2

121 150

50,4 56,0

43,0 40,0

6,0 4,0

0,7190 0,7000

0,2810 0,2400

0,486 1,397

0 ,5 0 > P > 0 ,3 0 0 ,3 0 > P > 0 ,2 0

144 125

45,8 54,3

42,4 38,4

11,8 7,3

0,0701 0,7 3 6 0

0,3299 0,2640

0,251 0,017

0 ,7 0 > P > 0 ,5 0 0 ,9 0 > P > 0 ,8 0

540

5 1 ,6

41,0

7,4

0,7213

0,2 7 8 7

0 ,1 7 4

0 ,7 0 > P > 0 ,5 0

csopo rt Gc 1— 1 és Gc 2— 2 g y ak o riság áb an K isrozvágy és N agyrozvágy popu­ lációja an n y ib a n té r el egym ástól, am ennyiben a fenotípusok Gc 1— 1 szemm elláth ató lag kevésbé, a Gc 2— 2 fenotípus ezzel szem ben lá th a tó a n g y ak ra b ­ ban fordul elő; a Gc 2— 1 hetero zy g o ta fenotípus g y akoriságában nem áll fenn sem m iféle feltűnő különbség. A fenotípus-gyakoriságoknak megfelelően viselkednek az allelok frekvenciái is. A Gc1 allel típ u s K isrozvágy és N agy­ rozvágy populáció jáb an jelentős m értékben kisebb, míg a Gc2 allel ezzel szem ben jelentős m értékben g yakoribb. Ezek az eltérések szignifikánsak. A relatív e csekély Gc1 allel gyakoriság K isrozvágy és N agyrozvágy populáció5 D em ográfia

358

N E MESKÉRI JÁNOS - W ALTER HUBERT

já b a n lehetőség szerin t „genetic d rift” h a tá sk é n t in te rp re tá lh a tó , m inek k ö v etk eztéb en term észetszerűleg a Gc2 gyakoriságnak em elkedni kellett. Az a tén y , hogy a hom ozygota Gc csoport Gc 2— 2 ilyen gyakoriságban fordul elő, izolációs h a tá s ra vezeth ető vissza. A szignifikáns eltérés oka k e ttő s de­ m ográfiai té n y b e n kereshető. K is- és N agyrozvágy k ö z ö tt relatív e nag y v o lt a biológiai k apcsolat, am ely ta rtó s a n rö g ző dött az ism ételt párv álasztáso k b an . E zenfelül e k é t népességi egység idegenből b eszárm azottai később endogám iát fo ly ta tv a m ég külön is izolálódtak. Igen érdekesek a m egfigyelések a Gm ren d szerb en .6 (15) Az ö t fenotípus gyakorisága, ú g y m in t a Gm (1, 2, 6), Gm (1, — 2, — 5) és Gm (— 1, — 2, 5) á lta lá b a n h árom allom orf (3-allom orf m odell), a — Gm1, Gm1’2 és Gmb feltételezésével in te rp re tá lh a tó m eg nyugtató m ódon, azaz a m egfigyelt fenotípus-gyakoriság és ezen h árom allom orf gyakorisága a lap ján v á rh a tó k rendszerint jó megegyezések. E z a 3-allom orf m odell nyilvánvalólag K arcsa, Cigánd, v a la m in t a m arad ék cso p o rtra v o n atkozik, m ivel a meg­ figyelt és v á r t érték ek ezen m odell elfogadásával nem különböznek egym ástól szignifikánsan (a tá b la 11— 13. oszlopa); m indenesetre Cigánd populációjára v onatkozólag m eg szorításokat k ell alk alm azn u n k . E z esetben is a szélsősége­ sen izolált és m agasfokú endogám ia felelős e jelenségekért. E z t a m odellt te r ­ m észetesen nem lehet K isrozvágy és N ag yrozvágy populációjában jelenlevő fenotípus m egoszlásra alkalm azni, m ivel a m egfigyelt és v á r t érték ek szigni­ fik án san különböznek egym ástól. I t t vizsgálni kell a zt, hogy egy b ő v íte tt allom orf m odell képes-e a m eglevő fenotípus-m egoszlást m egnyugtató m ódon in te rp re tá ln i. B ő v ítsü k ki a 3-allom orf m o dellt az allom orf Gm1'se 1, te h á t egy 4-allom orf m odellé, ezáltal m eg n y u g tató m ódon fognak egyezni a m egfigyelt és v á r t értékek, m in t ahogy ezt a tá b la 11— 13. oszlopa erre a populációra nézve ta n ú s ítja . E z a z t jelen ti, hogy K isrozvágy és N agyrozvágy popu­ láció jáb an egy pótlólagos Gm allom orf típ u ssal kell szám olni, az allom orf Gm1,5el is. N y itv a m arad azonban m ég m indig a kérdés, hogyan ju to tt be a populációba ez az allom orf típ u s. F ennáll a lehetőség a rra nézve, hogy ez kez­ d ettő l fogva m ár előfordult és egyéb p opulációkkal való k ism értékű k o n ta k ­ tu s k ö v etk eztéb en nem te rje d h e te tt el, de az a lehetőség is fennáll, és ez a valószínű, hogy K isrozvágy és N agyrozvágy eseteiben észlelt részleges endo­ gám ia u tá n , esetleg útkereszteződés (crossing-over)7 k ö v etkeztében, és hason­ ló okokból kifolyólag nem te rje d h e te tt el. A h árom subpopuláció és a m arad ék csoport közti fenotípus és alléi meg­ oszlás a 10. tá b la szerint feltűnő, és m inden esetben szignifikáns különbsé­ g eket m u ta t. E rre u ta l, hogy a Gm fenotípusok és az allelok igen egyenetle­ nül oszlanak szét a résznépességek k ö zö tt, és ezt a le lete t a földrajzi izoláció­ tó l függőnek kell tek in ten i. Más szóval Cigánd és K arcsa közel teljes endo­ gám tendenciái m ia tt adó d ik a K is- és N agyrozvágy jelentős eltérése. A he­ lyi h atáso k k ö v etk eztéb en k eletk ezett allom orf-m egoszlásbeli sajátosságok ez­ által term észetszerűleg m egőrződtek. 6 Szérum fehérje kom ponens (G am m aglobulin). 1957-ben Grubb ír ta le. A m ennyiben R h e u m a fak to rral a d reakciót, úgy a Gm (a + )-ró l, ellenkező esetben reak ció t nem k a p v a Gm (a— )-ról beszélünk. F enotípusos form ája Gm (a + ) ; Gm (a— ); genotípusos form ája: Gma— G m \ Gma— G m , Gm— G m . 7 A sejtoszlás egy fázisában az egym ást keresztező hom ológ chrom osom ák k ö zö tt különböző nagyságú részek kicserélődnek (átkereszteződnek).

Község (1) 1. K a rc s a ................... 2. C i g á n d ..................... 3. K is ro z v á g y és N ag y ro z v á g y . . . . 4. M a ra d é k c s o p o rt .. E g y ü tte se n

............

ii

1, 2, 5 1 , - 2 , 5

1 ,2 , —5

_

1, — 2,

— 1, — 2, Г,

Gm1

Gm 1,2

Gin1.5

Gin5

z2

FG

70,0 55,1

0,1429 0,1584

0,0 1 2 0 0,0791

—

0,8445 0,7025

0,070 0,187

2 2

0 ,8 0 > P > 0 ,7 0 0 ,0 5 > P > 0 ,0 2

P

119 151

2,5 12,0

25,2 29,7

145 129

5, 5 0,2

10,0 32,0

0,7 1,5

3,1

52,4 50,0

0,1150 0,2007

0,0292 0,0393

0,1299 —

0,7259 0,7000

0,094 0,520

1 о

0 ,8 0 > P > 0 ,7 0 0 ,8 0 > P > 0 ,7 0

544

7,0

32,2

1 ,3

1,5

58,5

0,1225

0,0-130

0,0730

0,7000

0 ,073

1

0 , 8 0 > P > 0 ,7 0

1,7

2,0

A táb la fejrészében levő m egjelölések a Gn fenotípusainak megoszlására és genotípusainak gyakoriságára vonatkoznak. Горизонтальная графи: (1) Местность. Heading: (1) Communes.

360

N E M E S K É R I JÁ N O S - W A L T E R H U B E R T

Község (1)

1. K a r c s a ............... 2. C i g á n d ................. 3. K is r o z v á g y és N ag y ro z v á g y . . 4. M a ra d é k c s o p o rt E g y ü tte se n

1

....

: 2 = ■/- = 3,0(5 1: 1 : 3 = 0 ,065 2 : 3 = 2,371

n

L p (a + )

L p (a— )

Lp"

120 150

29,2 20,0

70,8 80,0

0,1586 0,1056

137 12(5

27,7 22,2

72,3 77,8

0,1497 0,1180

533

2 4 ,0

75,4

0,1317

FG = 1 ; 1 1

0 ,1 0 > P > 0 ,0 5 0 ,8 0 > P > 0 ,7 0 0 .2 0 > P > 0 ,IO

A 12. táb la az L p csoportok8, v alam in t az L p a llel típusok m egoszlá­ sá t ism erteti. I tt is K arcsa populációja bizonyos különleges h elyzetet foglal el. m inthogy a legm agasabb fokú gyak o riság o t ta n ú sítja az L p (a + ) csoport, ille­ tőleg L p a allom orfizm us előfordulása terén . E z ism ét ann ak igazolását szol­ g á lta tja , hogy az izolált népesség g en etik u sán m e g h atáro zo tt egység, am ely a sajáto s p á rv álasztás k ö v etk ezm én y ek én t eredm ényezi e jelenséget. Az eddigi fejtegetések azt m u ta tjá k , hogy a rendelkezésre álló m in ták tan ú ság a szerint a B odrogközben nem m u ta th a tó ki semmiféle hom ogeneitás a különböző tesztelésű vér- és szérum csoport rendszerek m egoszlásában, in­ k áb b részben jelentős m érték ű inhom ogenitásokkal állunk szem ben. A három szubpopuláció te h á t az allom orf m egoszlásukat illetően, genetikai stru k ­ tú rá ju k szerin t lényeges m ódon elkülönül egym ástól, am ely fedésben van a házasságkötésekben észlelt tendenciákkal. H a a szóban forgó m egoszlásokat szim ultán vizsgáljuk a SA N G H V I-eljárás segítségével, ak k o r rela tív m érté­ k e t n y erh etü n k a v izsg ált szubpopulációk genetikai hasonlóságainak elté­ réséről. A 12. áb ra szem lélteti a h á rom szubpopuláció genetikai s tru k tú rá ­ já n a k eltérését egym ástól. A genetikai hasonlóság K arcsa és K isrozvágy/N agvrozvágy k ö zö tt nagyobbnak tű n ik , m int K arcsa és Cigánd és K isrozvágy/N agyrozvágv és Cigánd k ö zö tt. E nnek az észlelésnek to v áb b i in terp re táció ja azonban csak ak k o r v álik lehetségessé, ha a többi bodrogközi populációból is szerológiai ad a to k állnak rendelkezésre. .Már m ost is m eg állap íth ató , hogy B odrogköz népességének földrajzi differenciálódása és az egyes szubpopulációinak t öbbé-kevésbé erős izolációja a szubpopulációk genetikai s tru k tú rá já b a n felism erhető különbségekre veze­ t e tt. Az izoláció eszerint jelentős értelm ezést nyer a populációk genetikai dif­ ferenciálódását illetően, és külön is hangsúlyoznunk kell. hogy r e la tiv e igen kis és elh a tá ro lt földrajzi terü letek esetében igen sajátságos jelenség. 8 L ip o p ro tein — jelölése Lp. Szérum fehérje kom ponens. Mobili tásn nlnpján elektrom os áriimniMl tíz a i globulinok csoportjában m u la th a tó ki. Lipoidokat köt.

P O P U L Á C I Ó G E NE T I K A I

K U T A T ÁSOK

361

A k ö v etkezőkben a z t a k é rd é st tá rg y a lju k , hogy B odrogköz népessége genetikailag ad a p tá ló d o tt-e (k orábbi) m aláriás környezeti m egterheléséhez. Az erre v onatkozó vizsgálati eredm ények első közlése m ár 1965-ben m e g tö rté n t (16). E n n ek a kérdésnek m eg­ v ita tá s á ra a H b S - és G— 6— P D -h iá n y 9 előfordulását vizs­ gáltu k , éspedig a következő okokból. Számos és in ten zív populációgenetikai vizsgálat m u ta to tt rá az u tó b b i évek­ ben a helyi jellegű m alária elterjedésére egyrészt, és m ás­ részt a H b S és G— 6— P D hiány elterjedésére. T o v áb b á m eg á lla p ítá st n y e rt, hogy a m aláriáv al fe rtő z ö tt te rü le te ­ ken e k é t ism ertető jeg y heterozygota hajlam hordozóinál pozitív szelekciós é rté k adó­ dik, m ivel ezek m esszem enően m alária-rezisztenseknek bizo n y u ltak . Allison (19,2 0 ,2 1 ) és M o tulsky (22) szerint a haem oglobin ( H bS-nél) és az e ry th ro c y ta ( G—6— P D -h ián y ) elváltozások nagy valószínűséggel olyan biokém iai körül­ m ényekre vezetn ek , m ely e k a Plasm odium falciparum m aláriakórokozó kifejlődésére nézve árta lm a sa k . N em ism ertetőjegy-hordozók, te h á t hom ozygota „ n o rm á lis” egyéneknél a jelen m egfigyelések szerin t re la tív m agas m a­ lária okozta halálozási arán y szám fo rd u lt elő, — különösen a gyerm ek- és serd ü lő k o rb a n — m iá lta l azok kétség telen ü l szelektíve k áro so d tak . A zonban a hom ozy g o ták is erős szelekciós k áro so d ást ta n ú síta n a k , m ivel azok nagy­ m értékben, g y ak ran m á r a fiatal k o rb an h aem olytikus anaem iáb an pusztul­ ta k el. A szelekciós előny ezzel egyértelm űen a m indenkori h ete ro z y g o tá k at illeti; a n álu k fellépő h aem o litik u s anaem iák töb b n y ire bizonyos gyógy­ szerek h a tá sá ra , ren d szerin t sim a lefolyásúnk v o lta k (23). Az i t t röviden v ázo lt, a m alária és a HbS, illetőleg a G— 6— P D -hiány közti összefüggés a la p já n v á rh a tó , hogy a m a lá ria-fertő z ö tt terü le te k népes­ sége szelek tív e a d a p tá ló d o tt ehhez a specifikus környezeti m egterheléshez, a m it eddig egész sor E u ró p á n k ív ü li és európai népességre nézve ki le h e te tt m u ta tn i. E zen belül az európai populációk látszólag (eltekintve a F öldközi­ ten g eri anaem iától) csak a G— 6— P D polim orfizm ushoz, az E u rópán kívüliek pedig ehhez és (vagy) a H b S polim orfizm ushoz a d a p tá ló d tak . M ivel a B odrogközben a vízszabályozás m egkezdése elő tt a m a lá ria n y ilván v aló an endem ikus voll (R icse, T iszak arád , Cigánd stb . községekben a 17. és 18. század b an ism ételt epidaem iákról szám oltak be) (12), fel le h e te tt állíta n i a z t a m u n k ah ip o tézist, hogy a bodrogközi populáció g en etik ailag a d a p tá ló d o tt ehhez a k örnyezeti m egterheléshez, lehetőség szerin t a H b S (vagy a G— 6— P D polim orfizm us) kialak u lásáv al. 9 G -6-PD enzim . Avörös v érsejtek cu k o ran y ag cseréjét szabályozó glukoz. A disszim iláció egyik kulcsenzim e.

362

N E M E S К É R I J Á N OS — W A L T E R

H U B E RT

Eredmények: V alam ennyi H bS-re nézve vizsgált 363 egyén H bS negatív n e k bizonyult. A G— 6—P D -h iá n y ra nézve vizsgált 233 szem ély közül 224, te h á t 96,1% norm ális a k tiv itá s t m u ta to tt, 9, te h á t 3,9% csökkent a k tiv itá st. E sz e rin t a G— 6— P E )-hiányban szenvedő egy ének gyakorisága a bodrogközi népességben 3,9% . A bodrogközi népességben előforduló H b S -h ián y a lap ján le v o n h atju k a z t a k ö v e tk e z te tést, hogy ehhez a Hb v a riá n s t illetően, nyilvánvalóan nem k ö v et­ kezik be m utáció és, hogy g en etik ai H b S polim orfizm us u tán nem jön létre szelek tív ad ap táció , a m aláriás m eg terh elést illetően. E zzel szem ben a bodrog­ közi populáció n y ilv án v aló an g en etik ailag a d a p tá ló d o tt a G— 6— P D poli­ m orfizm uson keresztü l körn y ezete m aláriás m egterheléséhez. N y itv a m a ra d t m égis a kérdés, hogy a G— 6—P D -hiány-gének csak a B odrogköz a u to c h to n népessége m egtelepedése u tá n keletk eztek -e, m utáció ú tjá n és szelekciós elő­ n y ü k k ö v etk eztéb en tu d ta k -e elterjed n i, v ag y pedig a honfoglaló m agyarság m egtelepedésével kapcsolatosak-e (24). T öbb m inden szól a m ásodik feltéte­ lezés m ellett. N y itv a m arad to v á b b á az a kérdés is, hogy a bodrogközi egyes népességekben b eállt-e a g en etik ai egyensúly, mivel idegen népességekkel való m etizáció m esszem enően k iz á rh a tó és a szelekciós feltételek hosszú időn ke­ resztül re la tív k o n sta n sa k leh ettek . Ilyen feltételezés m egengedhető. A m alá­ riás m egterhelés kiküszöbölődésével és ezáltal a szelekciós nyom ás kiesésé­ vel felteh ető , hogy a G— 6— P D -h ián y g én -g y akoriság csökkent, m int a z t A lli­ son is m eg á lla p íto tta (1955) a m a lá riá t hasonló m ódon felszám olt te rü le te ­ ken a H b S -gén-gyakoriság esetében. Az eg y ü ttesen v ég zett k u ta tá so k első szak aszán ak eredm ényeit össze­ foglalva m in d en ek elő tt a z t k ív á n ju k kiem elni, hogy a házasságkötéseknek álta lá n o s — azaz B odrogköz v izsg ált népességére és a részletezett helysé­ gekre von atk o zó — m eg állap ításai ö n m ag u kban is szo lg áltatn ak inform áci­ ó k at, de a biológiai izoláció és relációk k ö vetkezm ényei a populációgeneti­ kai vizsgálatok nélkül nem v á lta k volna ism eretessé. M egfordítva is igaz, hogy a populációgenetika á lta l n y e rt m eg állap ítások dem ográfiai elemzése h iá­ n y á b a n az értelm ezés csak k o rlá to z o tt eredm ényekre n y ú jto tt volna lehető­ séget. A későbbiekben a házasságok elem zésén tú l a születések és halálo­ zások v izsg álata a la p já n m ég alap o sa b b a n feld eríth ető k azok az összefüg­ gések, am elyek a populáció g en etik ai k u ta tá so k k a l eg yüttesen reális lehető­ séget sz o lg á lta tn a k a bodrogközi népesség s tru k tú rá já n a k megismeréséhez.

P O P U L Á C I Ó G E N E T IK A I

K UT А Т Á SОK

363

Д E M О Г P A Ф И 4 E С К И E II П О II У JI Я Ц 11 О II Н О - Г Е Н Е Т И Ч Е С К И Е И С С Л Е Д О В А Н И Я В Б ОД Р ОГ К Э 3 Е Резюме К познанию структуральны х различий человеческих населений прин­ ято приближ аться методами, с одной стороны, демографической генетики и, с другой стороны, генетики населения. Согласованием целей этих двух ме­ тодов исследования можно наиболее успешно достичь познания структуры населений. Сотрудники Н аучно-исследовательской группы по демографии Ц ентрального Статистического У правления Венгрии и сотрудники Антро­ пологического И нститута Университета города Майнц по совместно состав­ ленной программе начали в 1965 году исследование населения этнически и географически отграниченного Бодрогкэза в Северовосточной Венгрии. Бодрогкэз является территорией, ограничиваемой реками Тиса и Бодрог и границей страны, где особенно гидрографические факторы играли ре­ шающую роль в том, что с помощью действительности эндограмих тенден­ ций все население и в том числе частичные группы населения до известной степени изолировались. Исследование наметило в качестве цели исследова­ ние двух вопросов. 1. Исследование того, до какой степени влияли географические и гидро­ графические факторы на изоляцию всего населения и в том числе обособлен­ ных частичных населений, а далее, приводило ли болееменее определенное обособление к различиям в генетической структуре отдельных частичных населений, соответственно, до какой степени была определена стабилиза­ ция оформленных генетических различий обособлением. 2. Бодрогкэз до урегулирования вод был явно зараж ен маларией. Из этого вытекает второй вопрос; адаптировалось ли население Бодрогкэза генетики к погруж ениям окруж ения. С целью исследования указанны х двух вопросов авторы с помощью демографических генетических соображений анализировали бракосочета­ н и я в местностях К арча, Киш розвадь, Н адьрозвадь, Цыганд, Тисакарад, П анин, Шемен за 1800— 1965 гг., а потом от населения 4 местностей Б од­ рогкэза (К арча, Киш розвадь, Н адьрозвадь, Цыганд) собрали 550 образцев крови, на основе которых были определен следующие сереологические и

364

NE M E S K É R I J Á N O S - W A L T E R H U B E R T

биохимические особенности: ABO, MNS, Pb, Р, Нр. Gc, Gm, I n \', Gp, HbS, отсутствие G— 6— PD. Результаты могут быть изложены в нижеследующих: 1. С помощью анализа бракосочетаний населения указанны х местно­ стей за 1800— 1965 гг. можно было установить, что во всех местностях эндо­ гамные бракосочетания, то есть когда супруги из одной и той же местности превышают 50% и эта тенденция в последних десятилетиях становится 80— 90-процентной частотой. В Цыганде эндогамные бракосочетания, вследствие полной изоляции от окруж ения, являю тся наиболее определенными, до такой степени, что имеется обособление даже между двумя частями мест­ ности — Киш цыганд и Надьцыганд. Д л я населения К арчи характерными являю тся эксогамные бракосочетания. 2. В соответствии с расхождениями в бракосочетаниях не было воз­ можности установить гомогенности относительно распределения систем крови и серумов, а наоборот, обнаруживаю тся значительные ингомогенности в соответствии с населением местностей. Таким образом, четыре субпо­ пуляции относительно алломорфных распределений значительно р азл и ­ чаются. Между населениями К арчи и К иш розвадья и между населениями Цыганда и Н адьрозвадья можно установить генетическое сходство. Цыганд, с точки зрения генетической структуры , до известной степени является обособленным. 3. Население Еодрогкэза наверно адаптировалось инетнчески через полиморфизм G-6 PD к маларийному погружению окресности. В исследованиях 1966 года будет иметь место демографическое н по­ пуляционно-генетическое исследование дальнейш их местностей и после последующей за ним оценки будет возможно создать сводное представление обо всем составляющим изолят, населении.

R E S Е AR СН ON

D E МО G R А Р Н I С А N D Р О Р U L А Т I О N

G E N Е Т ICS

I N Т Н E B О D R О G K Ö Z A R Е А

S u m m a ry T h e s tr u c t u r a l d iffe re n c e s of h u m a n p o p u la tio n s a re a n a ly s e d , in g e n e ra l, b y th e m e th o d s of d e m o g ra p h ic g e n e tic s , on th e o n e h a n d , a n d b y t h e m e th o d s of p o p u la tio n g e n e tic s , on t h e o th e r . T h e b e s t w a y t o u n d e r s ta n d th e s t r u c t u r e of p o p u la tio n s is to c o m ­ b in e th e a im s o f th e tw o m e th o d s . A c c o rd in g to a p r o g ra m d r a w n u p j o i n t l y b y th e s ta f f m e m b e rs of th e R e s e a r c h G ro u p f o r P o p u la tio n S tu d ie s of th e H u n g a r ia n C e n tra l S ta tis tic a l O ffice a n d of th e I n s t i t u t e f o r A n th r o p o lo g y o f th e U n iv e r s ity o f M ain z, th e in v e s tig a tio n or t h e p o p u la tio n of th e B o d ro g k ö z a r e a in n o r th - e a s te r n H u n g a r y , lim ite d b o th e th n ic a lly a n d g e o g ra p h ic a lly , s t a r t e d in 1 96 5 . T h e a r e a in q u e s tio n is b o r d e re d b y t h e riv e rs T is z a a n d B o d ro g a n d b y th e c o u n t r y ’s f r o n tie r ; e sp e c ia lly h y d r o g r a p h ic fa c to rs h a v e c o n tr ib u te d h e re to th e is o la tio n of th e t o t a l a n d p a r t p o p u la tio n s b y m e a n s of e n d o g a m o u s te n d e n c ie s . A im of th e r e s e a rc h h a s b e e n t o in v e s tig a te tw o q u e s tio n s , v i z . : ( 1) T o a n a ly s e th e e x t e n t t o w h ic h geo- a n d h y d r o g r a p h ic a l f a c to rs in flu e n c e d th e iso la tio n o f th e t o t a l a n d p a r t p o p u la tio n s , f u r th e r , w h e th e r a m o re o r less m a r k e d s e p a ­ r a tio n c a u s e d a n y d iffe re n c e in t h e g e n e tic s t r u c t u r e of t h e in d iv id u a l p a r t p o p u la tio n s re sp . to w h a t e x t e n t s ta b iliz a tio n of t h e g e n e tic d iffe re n c e s e m e rg e d w a s d u e t o t h i s s e p a ­ r a tio n . (2) B e fo re t h e r e g u la tio n of th e w a te r w a y s in t h e a r e a in q u e s tio n , B o d ro g k ö z w a s o b v io u s ly a n a r e a in fe c tio n e d fro m m a la r ia . T h is f a c t ra ise d t h e se c o n d q u e s tio n , v iz. w h e te r t h e p o p u la tio n of B o d ro g k ö z a d a p t e d itself g e n e tic a lly t o t h e p re s s u re c o m in g fro m t h e h y d r o g r a p h ic a l e n v iro n m e n t. In o r d e r +o s t u d y t h e tw o q u e s tio n s t h e a u t h o r s a n a ly s e d f ro m th e p o i n t of v ie w of d e m o g ra p h ic g e n e tic s th e m a tin g (m a rria g e s ) of th e p o p u la tio n of t h e v illa g e s K a r c s a , K is ­ ro z v á g y , N a g y r o z v á g y , C ig á n d , T is z a k a r á d , P á c in , S e m jén b e tw e e n 1 800 a n d 196 5 ; in a d d i-

PO P U L Á C IÓ G E N ET IK A I K U TA T Á SO K

365

t i o n , 550 b lo o d t e s ts w e re m a d e f ro m th e p o p u la tio n of fo u r v illa g e s of th e B o d ro g -k ö z a r e a (K a rc s a , K is ro z v á g y , N a g y r o z v á g y , C ig á n d ), on th e b a s is of w h ic h th e fo llo w in g se ro lo g i­ c a l a n d b io c h e m ic a l c h a r a c te r is tic s w e re d e te r m in e d : A B O , M N S, R h , P ; H p , G c, G m , I n V , L p ; H b S , th e la c k of G -6 -P D . T h e r e s u lts c a n b e s u m m a r iz e d a s f o llo w s : 1. A n a ly s in g t h e m a r ria g e s of t h e p o p u la tio n of t h e v illa g e s m e n tio n e d b e tw e e n 1800 a n d 1965 i t ca n b e s t a te d t h a t a t t h e b e g in n in g of t h e p e rio d t h e r a tio of e n d o g a m ous m a t i n g e x c e e d e d 5 0 % in a ll t h e v illa g e s, th e n , in t h e la s t d e c a d e s of t h e 19th c e n t u r y , it r e a c h e d 80— 9 0 % . T h e e n d o g a rn o u s m a tin g w a s m o s t m a r k e d a t C ig á n d w h e re t h e y c a u s e d a d iffe re n c e ev e n b e tw e e n t h e tw o p a r t s of t h e v illa g e — b e tw e e n K is c ig á n d a n d N a g y c ig á u d . T h e p o p u la tio n o f K a r c s a is c h a r a c te r iz e d r a t h e r b y t h e e x o g a m o u s m a tin g . 2. I n c o m p lia n c e w ith th e d iffe re n c e s in t h e m a tin g no h o m o g e n e ity c o u ld b e e s t a b ­ lish e d in t h e b lo o d a n d s e ru m s y s te m s of t h e t o t a l p o p u la tio n o f B o d ro g k ö z ; on t h e c o n t­ r a r y , in h o m o g e n e ity c o u ld b e e x p e rie n c e d a m o n g t h e p o p u la tio n s of t h e in d iv id u a l v illa ­ ges. T h u s , t h e fo u r s u b p o p u la tio n s d iffe r f ro m ea c h o th e r e s s e n tia lly in r e s p e c t of th e i r allo m o r p h d is tr ib u tio n a n d g e n e tic s tr u c tu r e . A g e n e tic s im ila r ity c o u ld b e f o u n d b e tw e e n th e p o p u la tio n of K a r c s a a n d K is r o z v á g y a s w ell a s b e tw e e n t h e p o p u la tio n of C ig á n d a n d N a g y r o z v á g y . R e g a r d in g its g e n e tic s tr u c ­ t u r e C ig á n d o ccu p ies a s p e c ia l place. 3. T h e p o p u la tio n of B o d ro g k ö z h a s o b v io u s ly a d a p t e d itse lf b y m e a n s of t h e p o ly ­ m o r p h is m G -6 P D t o t h e p r e s s u re of m a la r i a c o m in g f ro m t h e h y d r o g r a p h ic e n v ir o n m e n t. A f u r t h e r in v e s tig a tio n of t h e v illa g e s of t h e B o d ro g k ö z a r e a f ro m th e d e m o g ra p h ic a n d p o p u la tio n -g e n e tic a s p e c ts w ill t a k e p la c e in 19 6 6. W ith t h e e v a lu a tio n of its r e s u lts , a c o m p re h e n s iv e p ic tu r e w ill b e o b ta in e d of t h e t o ta l p o p u la tio n of t h e B o d ro g k ö z a r e a w h ic h fo rm s a g e o g ra p h ic a l u n i t a n d a p a r ti a l is o la te d a re a .