2012.03.14. csütörtök
Szabad Sajtó Díj – 2012 Határozott fellépést várunk a holland kormánytól Tegyük a kkv-kat a növekedés motorjává Elhibázott és méltánytalan, hogy ezzel a magyar népet is büntetik A nők hozzájárulása az igazságossághoz és a növekedéshez Benzinkutak mellé kihelyezett táblákkal tiltakozik a Societas a magas üzemanyagárak miatt Az EU is felelős Macedónia és Bosznia-Hercegovina jövőjéért Ötpontos módosító csomag a személyszállítási törvényjavaslathoz Az egykulcsos adórendszer "bérszivattyúként” működik
A személyszállítási törvény vesztese a vidék Valódi megoldást, valódi szociális szövetkezeteket Nyílt levél Békés megye kormánypárti képviselőihez Ki fizeti a Békemenetet? Nem csak munkahely, már vonat sincs Az MSZP üdvözli Cséfalvay államtitkár szavait, de aggódik
A Magyar Szocialista Párt minden médiaszereplése megtekinthető az alábbi honlapon:
http://mszp.hu/calendar
Szabad Sajtó Díj – 2012 Ónody-Molnár Dóra, a Népszabadság újságírója, Szalay Zoltán fotóriporter, Szigeti László, a pozsonyi Kalligram kiadó igazgatója és Szilágyi Ákos esztéta kapta idén a Szabad Sajtó Díjat. Az MSZP által létrehozott Szabad Sajtó Alapítvány tizenkilencedszer ítélte oda az elismerést, amelyet kedden Budapesten vehettek át a díjazottak. Különdíjban részesült Földes György történész, a Politikatörténeti Intézet főigazgatója, a Szabad Sajtó Alapítvány korábbi elnöke és Szepesi György sportkommentátor, aki később, otthonában veszi át az elismerést. Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetője a díjátadó ünnepségén arról beszélt: bár "Magyarországon nem üldöznek vagy lőnek le újságírókat", nincs sajtószabadság, mert hiányoznak a választópolgárok objektív tájékoztatásának feltételei. Mint mondta, az újságírók nagy részének nehéz körülmények között kell dolgoznia. Ennek egyik oka - folytatta - a rossz médiaszabályozás, amely súlyos büntetéseket tesz lehetővé, így öncenzúrához vezet, a másik, hogy a kormánnyal kritikus médiumok nem jutnak elég hirdetéshez. Ezt azzal magyarázta, hogy sok vállalat szerint csak ott érdemes hirdetni, ahol például az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt., mert ha eltérnek ettől "a
kimondatlan alapelvtől", "gondjaik lehetnek". A pártelnök úgy vélte, ha valaki a jelenlegi sajtóviszonyok között próbálná megismertetni a közvéleménnyel az 1848. március 15-i tizenkét pontot, először meg kéne mutatnia "vagy Simicska vagy Nyerges úrnak", aztán ha ők átengedték, "tanácsot kellene kérnie Szalai Annamáriától", végül "egy-két pontot biztosan kiretusálnának a tizenkettő közül". Mesterházy Attila ugyanakkor köszönetet mondott azoknak az újságíróknak, akik mindennek ellenére példamutatóan kiállnak az objektív tájékoztatás mellett, amihez szerinte "egyre nagyobb bátorság kell". Kránitz László, a Szabad Sajtó Alapítvány elnöke - a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumának MSZP-s delegáltja - elmondta: szervezetük csaknem húsz éve ismeri el újságírók teljesítményét, aminek most különös jelentőséget ad, hogy az utóbbi időben több fenyegetés éri a sajtószabadságot. Ónody-Molnár Dórát a többi között a társadalmi egyenlőtlenségeket feltáró írásaiért, Szigeti Lászlót a szlovákiai magyar írok munkáinak megjelentetéséért, a cseh és szlovák irodalom megismertetéséért, Szilágyi Ákost pedig elsősorban publicisztikai munkásságáért díjazta az alapítvány.
Szalay Zoltán Táncsics Mihály-díjas fotóriporter méltatásában elhangzott, hogy szakmája majd' minden ágát művelte, dolgozott napi- és hetilapnál, de készített szociofotókat és Latinovits-lemezborítót is. Szepesi Györgyöt "Magyarország hangjának", minden idők legjobb magyar sportriporterének nevezte a laudáció, kiemelve, hogy 49 magyar olimpiai aranyérem megszerzését közvetítette, szavai sok esetben szállóigévé váltak.
Földes György a Szabad Sajtó Alapítvány élén végzett tevékenységéért és a baloldali sajtóért tett erőfeszítéseiért kapott Szabad Sajtó különdíjat.
Határozott fellépést várunk a holland kormánytól A Hollandiában dolgozó külföldiek, köztük a magyarok, lengyelek, románok hozzájárulnak az ország gyarapodásához. A hágai kormány kötelessége, hogy elítélje az ellenük uszító propagandát, és a diszkrimináció minden formáját - áll abban a írásbeli hozzászólalásban, amelyet Göncz Kinga szocialista EP-képviselő nyújtott be a diszkriminatív internetes oldalakról és a kormányok válaszairól szóló kedd délutáni parlamenti vitához. "Az alábbi Facebook-bejegyzést küldte egy ismerősöm a minap: 'Hollandiában éltem 20 évig. A hollandok születésüktől fogva nagyon toleránsak, elképzelhetetlen volt még akkor az ilyesmi. Mindez ma már a jobboldali radikális áramlatnak köszönhető'. Arra a hírre reagált, hogy Geert Wilders Szabadságpártja a Hollandiában munkát vállaló keletés közép-európaiak feljelentésére buzdító honlapot indított" - áll Göncz Kinga írásos hozzászólásában. "Négy éve a jobboldali holland kormány külügyminisztere elhatárolódott a Wilders-párt iszlámot lejárató filmjétől. Akkor a kormány még nem függött egy radikális, szélsőséges párttól. A mai jobboldali kisebbségi kabinet azonban nem hajlandó elítélni a honlap létrehozását. Mert azon múlik a sorsa, hogy támogatást kap-e Geert Wilderstől és társaitól, akik a muzulmán bevándorlók után, most az új tagállamok polgárait veszik célba. A holland kormány pontosan tudja, hogy az a 200 ezer kelet-európai, aki 2007 májusa óta legálisan munkát vállal Hollandiában, nem a gondokat szaporítja, hanem épp ellenkezőleg: hozzájárul az országban élők jólétéhez. Egy holland felmérés szerint a Hollandiában dolgozó külföldiek adó- és járulékbefizetései 0,3 százalékkal növelik a gazdaságot. Egy lengyel vagy magyar munkás, aki tartósan Hollandiában dolgozik, évi 24 ezer euróval járul hozzá a kincstár bevételeihez, holland gazdaságkutatók adatai szerint. Nem csak azt várjuk el a holland kormánytól, hogy ítélje el a Szabadságpárt minden idegenellenes, gyűlöletkeltő akcióját, és a diszkrimináció minden formáját. Hanem azt is, hogy a tényeknek megfelelően tájékoztassa a lakosságot arról, hogyan járulnak hozzá az ország gyarapodásához a külföldi, köztük a kelet- és közép-európai bevándorlók. Kifogva
ezzel a szelet a demagóg, uszító nézeteket hangoztatók vitorlájából" - olvasható a képviselő írásbeli hozzászólásában. Göncz Kinga az egyik aláírója annak az állásfoglalás-tervezetnek, amely felszólítja a holland kormányt, hogy ítélje el a külföldiek elleni diszkrimináció minden megnyilvánulását. A dokumentumról csütörtökön szavaz az Európai Parlament plenáris ülése.
Tegyük a kkv-kat a növekedés motorjává "Az Uniónak jelentős erőforrásokat kell biztosítania a kis-és középvállalkozások számára, megfelelő környezetet biztosítani az induló vállalkozások segítésére, hiszen a kkv-szektor fellendítése növekvő munkaerő-piaci keresletet eredményez" - érvelt Herczog Edit a 2013-as költségvetésről szóló plenáris vitához beadott írásbeli hozzászólásában. A 2013-as költségvetés megfelelő felosztása különösen fontos mind a tagállamok, mind az Európai Unió egésze szempontjából, hiszen a válság hatásait folyamatosan érezzük, egyre sürgetőbb a hatékony fellépés. "Az egyik legfontosabb ügy véleményem szerint a kkv-k kérdése. A kkv-k képezik gazdaságunk motorját, hiszen az új munkahelyek nagy többségét ez a szektor generálja" - fogalmazott Herczog Edit hozzászólásában. Európa 2020 stratégiánk meghatározza, hogy az Uniónak a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés, a versenyképesség megteremtése és megőrzése az egyik alapvető célja. "Meggyőződésem, hogy jelentős erőforrásokat kell biztosítanunk a kis-és középvállalkozások számára, megfelelő környezetet biztosítani az induló vállalkozások segítésére" - tette hozzá a képviselő. A kkv-szektor fellendítése, élénkebbé tétele nagyobb munkaerő-piaci keresletet eredményez. Ezzel összefüggésben Herczog szerint hangsúlyt kell fektetni egy szintén megkerülhetetlen témára, a fiatalokra, akik az EU jövőjét jelentik. Az oktatásra és a kutatás-fejlesztésre, innovációra fordított források közvetve a kkv-kat is segítő támogatások. Elég csak arra gondolni, hogy hány vállalkozó kedvű fiatal járulhatna hozzá az EU gazdasági növekedéséhez, akik ma saját vállalkozás helyett különböző multinacionális cégeknél kamatoztatják kreatív, innovatív ötleteiket. "Ez az EU versenyképességét csökkentő komoly akadály" - érvelt Herczog.
A képviselő számos alternatívát sorolt fel, amely segíthet a szektor élénkítésében, mint például az üzleti inkubátorközpontokba való befektetés, akár az alapítóközpontokról, melyek a vállalkozásindítást segítik, és kísérik végig, akár a technológiai központokról beszélünk,
amelyek
az
innovatív,
technológiai
vállalatoknak
megfelelő
telephelyközösséget jelentenek. Mindegyikben közös, hogy a megvalósításhoz új forrásokra van szüksége a költségvetésnek, ehhez nyújthat pótlólagos forrásokat például az eurokötvények kibocsátása, vagy a tranzakciós adó bevezetése.
Elhibázott és méltánytalan, hogy ezzel a magyar népet is büntetik "Az MSZP európai parlamenti képviselői eddig képviselt álláspontjukhoz következetesen ragaszkodva méltánytalannak és igazságtalannak tartják a Pénzügyminiszterek Tanácsa által hozott döntést a Magyarországnak folyósított uniós felzárkóztatási források felfüggesztéséről. Bár a költségvetési túlköltekezés miatt 2004 óta folyik eljárás Magyarország ellen, a mostani intézkedés közvetlen kiváltó oka az Orbán kormány elhibázott gazdaságpolitikája. A fejlesztési források felfüggesztése mégis a magyar önkormányzatokat, a vállalkozásokat és az állampolgárokat bünteti. Ha a magyar kormány mielőbb megváltoztatja a zsákutcába került gazdaságpolitikáját, van esély a mostani döntés megváltoztatására" - hangsúlyozta Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője. A
szocialista
delegációvezető
kiemelte,
hogy
a
döntést
olyan
összetételű
pénzügyminiszteri tanács hozta, amelynek 27 tagja közül mindössze négy sorolható a baloldalhoz. "Jobboldali pénzügyminiszterek büntették a jobboldali magyar kormányt. Felesleges tehát 'nemzetközi baloldali összeesküvést' vizionálni. Ehelyett az Orbán kormánynak végre hiteles gazdaságpolitikai programot kellene kidolgoznia, amely fenntartható módon csökkenti a a magyar költségvetés hiányát, ugyanakkor elősegíti a munkahelyteremtést és ösztönzi a gazdasági növekedést."
A szocialista politikus aláhúzta, hogy a mai döntést már júniusban megváltoztathatják a pénzügyminiszterek, amennyiben a magyar kormány végre tartósan csökkenti a költségvetési hiányt és hiteles gazdaságpolitikai programot dolgoz ki. "Az Orbán kormánynak továbbra is lehetősége van tehát arra, hogy korrigálja kudarcos
gazdaságpolitikáját, és eltörölje az egykulcsos adórendszert. Ez jelentős segítség lenne a középosztály és a szerényebb jövedelműek számára és érdemben javítaná a költségvetés helyzetét."
A nők hozzájárulása az igazságossághoz és a növekedéshez Dr. Gurmai Zita európai parlamenti képviselő – a L’Oréállal együttműködve – március 12-én az EP strasbourgi épületében rendezett munkavacsorát, amelynek fő célja a nemek közötti esélyegyenlőség ügyének megvitatása volt. A hozzászólók elsősorban a nők igazságossághoz és növekedéshez való hozzájárulására koncentráltak, és osztották meg tapasztalataikat, ötleteiket, valamint a legjobb gyakorlatokat egymással. Hozzászólásában Gurmai Zita az esélyegyenlőségi figyelemfelhívó kampányok fontosságát hangsúlyozta, mondván, a „diszkrimináció léte, valamint az esélyegyenlőség hiánya nemcsak elfogadhatatlanul igazságtalan, de óriási pazarláshoz vezet a tehetséget és a teljesítményt illetően”. Az EP-képviselő hangsúlyozta: a nők részvételének növelése egyúttal komoly politikai, társadalmi és kulturális lehetőségeket rejt magában, továbbá jelentős szerepet vállalhatnak a vállalatok teljesítményének növelésében és a növekedés serkentésében. A L’Oréal képviselői mellett, az eseményen felszólalt Dagmar Schumacher, az ENSZ Nőszervezete brüsszeli képviseletének igazgatója is.
Benzinkutak mellé kihelyezett táblákkal tiltakozik a Societas a magas üzemanyagárak miatt A Societas baloldali ifjúsági mozgalom szerdán reggel 50-60 budapesti benzinkút közelében helyezett el "Kössz Orbán" feliratú táblákat, amelyekkel a kormány gazdaságpolitikáját hibáztatják az emelkedő üzemanyagárak miatt. Sass Szabolcs, a szervezet elnöke és Török Zsolt, az MSZP szóvivője szerdán, Budapesten tartott sajtótájékoztatón számolt be az akcióról. A politikusok korábbi ígéreteikkel szembesítették a fideszes politikusokat, köztük például Varga Mihályt és
Szijjártó Pétert, akik elmondásuk alapján ellenzékben még az üzemanyagok jövedéki adójának csökkentését követelték, kormányra kerülve azonban már hallgatnak erről. Török Zsolt felidézte a Fidesz szóvivőjének korábbi nyilatkozatát, aki szerinte úgy fogalmazott, "ha tankolás közben felbosszantja a magas benzinár, akkor gondoljon arra, hogy ezt a kormánynak köszönheti". Az MSZP szóvivője szerint "sajnos ez igaz", ezért azt várják
a
kormánytól,
hogy
folytasson
olyan,
a
forint
árfolyamát
erősítő
gazdaságpolitikát, amelynek köszönhetően csökkenhet az üzemanyagok ára. A Societas vezetője azt mondta, a benzinkutak mellé tett tábláikkal a kormányfő és az egész ország figyelmét szeretnék felhívni arra, hogy a Fidesz korábban azt állította, a kormány bármikor csökkentheti az üzemanyagok árát, azonban szerinte most, amikor kormányon erre meg lenne a hatalmuk, mégsem teszik ezt. Sass Szabolcs úgy fogalmazott, "Magyarország népe most is éhezik, munkanélküliségtől szenved", az üzemanyagok drágulása pedig további termékek áremelkedését hozhatja, aminek szerinte az lesz az következménye, hogy "már a középosztálynak sem jut majd semmi". A Mol szerdán bruttó 7-7 forinttal emelte a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát, amivel a benzin történelmi csúcsra drágult. Az emeléssel a benzin átlagára 437 forintra, a gázolajé pedig 439 forintra nőtt. A Mol egy hete bruttó 5 forinttal emelte a 95-ös benzin nagykereskedelmi árát, míg a gázolajét bruttó 4 forinttal csökkentette.
Az EU is felelős Macedónia és Bosznia-Hercegovina jövőjéért "Macedónia példája azt mutatja, hogy ha következetlenül jár el az Európai Unió a tagjelölt országokkal szemben, akkor a korábbi sikertörténetből könnyen kudarc lehet. A görög kormány a macedón névvitára hivatkozva évek óta akadályozza a csatlakozási tárgyalások előrehaladását. A macedón állampolgárok mára elkezdték elveszíteni az európai integrációba vetett hitüket. Ez utat nyitott a nacionalista, populista kormányzás felé, amely - átvéve többek között a jobboldali magyar kormány rossz példáit jelentősen korlátozta a sajtószabadságot, politikai célokra használt független intézményeket és semmibe vette a kisebbségi jogokat" - fogalmazott Tabajdi Csaba, az MSZP
európai
parlamenti
delegációjának
vezetője
előrehaladásáról rendezett Európai Parlamenti vitán.
a
Macedónia
csatlakozási
A szocialista delegációvezető kiemelte, hogy a Macedóniában az utóbbi héten tapasztalt etnikai indíttatású erőszak kialakulásában az Európai Unió is felelős, mert a tagjelölti státusz odaítélése óta Macedónia következetlen és rendkívül káros eljárásnak volt kitéve. A macedón kormány évek óta azt tapasztalja, hogy a reformok nem segítik hozzá a csatlakozási tárgyalások megindításához, ezért most az ellenkező irányba vezető úton indultak el. "Az Európai Unió azonban nem engedheti, hogy a demokrácia lebontása, a kisebbségi jogok semmibevétele következmények nélkül maradjon. A fővárosban, illetve az északnyugati, albánok által lakott részeken tapasztalható erőszak nemcsak Macedóniát, de az egész régiót, az EU teljes nyugat-balkáni szomszédságát destabilizálhatja. Egyértelmű jelzést kell küldenünk Macedóniának, hogy a kisebbségi ügyeket rendezni kell, hogy az erőszaknak gátat kell vetni, hogy a demokratikus alapjogokat tiszteletben kell tartani. Ehhez az Európai Uniónak határain belül is példát kell mutatnia és fel kell lépnie az antidemokratikus törekvésekkel szemben" - húzta alá Tabajdi Csaba. A magyar szocialisták európai parlamenti vezetője a Bosznia-Hercegovina csatlakozási előrehaladásáról rendezett vita kapcsán elmondta, hogy Bosznia-Hercegovina sajnos továbbra is a Balkán "állatorvosi lova". Számos szociális, kisebbségi és emberi jogi probléma akadályozza az ország európai közeledését. "Évek óta húzódó és máig megoldatlan ügy a Boszniában élő kisebbségek politikai jogainak rendezése. Az a boszniai állampolgár, aki magát romának vallja, számos politikai hivatalért nem is szállhat
versenybe
a
választásokon.
A
megdöbbentően
kirekesztő
rendszer
felszámolására már az Emberi Jogok Európai Bírósága is felszólította a boszniai hatóságokat 2009-ben. Az Európai Uniónak a leghatározottabban és minden rendelkezésre álló eszközzel fel kell lépnie az emberi- és kisebbségi jogok védelme érdekében" - mondta Tabajdi Csaba.
Ötpontos módosító csomag a személyszállítási törvényjavaslathoz Az
MSZP
ötpontos
módosító
csomagot
dolgozott
ki
a
személyszállítási
törvényjavaslathoz, mert véleményük szerint a kormány előterjesztése alapvető kérdésekre nem ad választ a közösségi közlekedésben - erről Szekeres Imre, az ellenzéki párt képviselője beszélt szerdai sajtótájékoztatóján. A szocialista politikus szerint az Országgyűlés elé beterjesztett törvényjavaslatnak nincs koncepciója, nem ad választ arra, hogy milyen eszközökkel, milyen áron és milyen társadalmi mobilitást biztosítva szervezzék a közösségi közlekedést. Az MSZP ötpontos módosító csomagját ismertetve elmondta, javasolják, hogy vállalkozások csak pályázat útján láthassanak el közszolgáltatást, ugyanis a törvényjavaslat jelenlegi formájában módot ad arra, hogy nyereséges vonalakat nyilvános pályázat nélkül játszanak át magánvállalatoknak. A szocialisták azt is kezdeményezik, hogy a legkisebb költség és az ésszerű munkamegosztás alapján szervezzék a menetrendeket, ezen belül pedig a kötöttpályás közlekedést helyezzék előtérbe - közölte Szekeres Imre. A módosítások harmadik pontjaként az MSZP azt javasolja, hogy az alapellátást minden település számára biztosítsák, de a törvényjavaslatban foglalt napi három járatpárral szemben, annyi járat legyen kötelező, amennyire utasszámlálás és egyéb megalapozott adatok alapján szükség van. Szekeres Imre a módosító csomag negyedik pontjaként azt említette, hogy a munkavállalók kapják meg az utazási költségtérítést, de ezt ne a cafetéria terhére, hanem külön keretben biztosítsák. Az ötödik pontban az MSZP azt rögzíti, hogy feleslegesnek tart mindenfajta felügyeleti vagy egyéb díj bevezetését, amely csak a bürokráciát növeli. Szekeres Imre közölte azt is, hogy az MSZP nem támogatja az LMP azon módosító javaslatát, amely megszüntetné a 65 év felettiek ingyenes utazását és számukra 90 százalékos kedvezményt vezetne be. "Maradjon a Gyula-bérlet" - fogalmazott a politikus, hangsúlyozva, hogy a szocialisták a jelenlegi időskori és nyugdíjas utazási kedvezmények megtartása mellett állnak ki.
Az egykulcsos adórendszer "bérszivattyúként” működik A statisztikai adatok azt mutatják, hogy az egykulcsos adórendszer az alacsony keresetűektől a magas keresetűek felé szivattyúzza a béreket, így az alacsony keresetűek a versenyszférában és a közszférában is rosszabbul járnak – erről Tukacs István, az ellenzéki párt szakpolitikusa beszélt szerdai sajtótájékoztatóján. Tukacs István azt mondta: a kormány arra hivatkozva állítja be sikeresnek és eredményesnek az egykulcsos adórendszert, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly a bruttó átlagkereset 5,2 százalékkal, a nettó átlagkereset pedig 6,3 százalékkal nőtt. A MSZP-s politikus szerint azonban ez a két adat nem alkalmas arra, hogy tisztességesen megítélhető legyen az egykulcsos adórendszer. Úgy vélte: az adatok mögé nézve kiderül, hogy valójában egy bérszivattyú” működik, amely az alacsony keresetűektől a magasabb keresetűek felé szivattyúzza a béreket, és ennek elképesztő” hatása volt 2011-ben. Mint mondta, míg tavaly a versenyszférában emelkedtek a bérek, addig a közszférában 0,7 százalékkal csökkent a bruttó átlagkereset, emellett az oktatási és egészségügyi intézményekben dolgozók 60 százaléka számára kellett 5200 forintos kompenzációt fizetni, hogy legalább szinten tartsák a bérüket. Hozzátette: a versenyszférában a fizikai dolgozóknak csak 1,7 százalékkal nőtt a nettó bérük, szemben a szellemi dolgozók keresetének 13 százalékos növekedésével, ami szerinte ugyancsak a bérszivattyú” működését támasztja alá. Tukacs István utalt arra is, hogy az tavalyi 3,9 százalékos infláció következtében a versenyszférában dolgozó fizikai dolgozók reálkeresete 2,1 százalékkal csökkent, míg az oktatásban dolgozóknál 7,3 százalékos, az egészségügyben dolgozóknál pedig 8,4 százalékos volt ez a csökkenés. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a februári adatok szerint 5,9 százalékra nőtt az infláció, miközben a kormány a költségvetésben 4,2 százalékkal számolt. Szerinte ez az adat azt jelenti, hogy idén a reálkeresetek újra zuhanni fognak és a nyugdíjak nem lesznek értékállóak.
A személyszállítási törvény vesztese a vidék A mai napon az Országgyűlés folytatta a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény tervezetének vitáját. A somogyi országgyűlési képviselők közül egyedül voltam jelen és hozzászólásomban a következőket mondtam el: Helyesnek tartom, hogy a Kormány kezdeményezte a személyszállításra vonatkozó szabályok módosítását. Ugyanakkor teljesen elfogadhatatlan, hogy a konkrét szándékok titokban maradnak, miközben a minisztériumban készül a megszüntetendő vasúti járatok listája. Az MSZP szerint a legfontosabb szempont az, hogy az emberek el tudjanak jutni a munkahelyükre, a diákok az iskolába. Ezt a tervezetben nem látjuk garantálva. Nőnek az árak, az üzemanyag árak az egekbe szöknek - ez nyilván beépül a közlekedés árába is -, csökken az alacsony fizetésű emberek jövedelme és nincs garancia arra, hogy közösségi közlekedéssel eljuthassanak a munkahelyre, iskolába. A somogyi FIDESZ-es képviselők hisztérikus kampányt folytattak, amikor az MSZP át akarta alakítani a vasúti közlekedést. 2009. szeptember 26-án Grúber Attila /FIDESZ/harsány hangon követelte a "csicsali" járat megmaradását. 2009. október 22én Mátrai Márta /FIDESZ/ garanciát követelt arra nézve, hogy egyetlen szárnyvonalat se szüntessenek meg. Most egyetlen somogyi FIDESZ-es képviselő sem tartja fontosnak, hogy bejöjjön a munkahelyére és érveljen a somogyi emberek érdekében. Kiszivárgott információk szerint országosan 412 járat kerül megszüntetésre és Somogy megyében 6 vasúti járat került veszélybe. Kaposvár-Siófok között 2, Pécs-Barcs között 1 és Gyékényes-Barcs között 3 járat megszüntetését tervezi a kormány. A jelentős kapacitás szűkítés vesztese a vidék. Ezért az MSZP azt javasolja, hogy a legfontosabb célt - a munkahelyek, iskolák elérhetőségének biztosítását - szem előtt tartva a helyközi közlekedéshez hasonlóan a helyi közlekedésnél is fizesse a munkaadó a bérlet 80 %-át. Legyen hatósági áras a közlekedés, hogy ne emelkedjen az egekbe a munkaadók és az emberek terhe.
Ugyanakkor ez a tétel ne kerüljön bele a cafetériába. Ezekkel a szabályokkal javítható az emberek foglalkoztatásának biztonsága és a közösségi közlekedés minimális céljainak garantálása. Felszólítom a FIDESZ somogyi képviselőit, hogy támogassák javaslataimat a somogyi emberek érdekében. Dr. Lamperth Mónika, országgyűlési képviselő
Valódi megoldást, valódi szociális szövetkezeteket Amit ellenzékben nem sikerült, most megcselekedte a Fidesz: felrúgta a 2005 óta fennálló agrárbékét. A 2005-ös gazdatüntetés után a traktorok március 13-án hagyták el Budapestet, és most, 7 év után visszatértek képviselőik, hogy jelezzék a dolgok nem jó irányba haladnak. Demonstrációjuknak most nem gazdasági okai vannak, hanem a jövőkép nélküli világgal szemben lépnek fel. Egyetértünk szándékaikkal, és hangsúlyozzuk, a fideszes baráti körök és oligarchák kiszolgálása helyett, valódi megoldásokra van szükség a stabil, biztonságos jövőkép megteremtése érdekében vidéken. Az új típusú szociális szövetkezetek létrehozása megoldást jelent ugyan az ország 47 leghátrányosabb térségében élőknek, de csak akkor, ha az MSZP által is szorgalmazott intézkedések megvalósításában nem állnak meg félúton. Az, hogy a kormánypárti képviselők újra leszavazták az erre vonatkozó javaslataink tárgysorozatba vételét arra utal, hogy Hegedűs Zsuzsa, a Fidesz és a kormány megint az egyszerűbb utat választja: sokat mond, keveset cselekszik még akkor is, ha véletlenül a jó irányba indul el. Ahhoz, hogy a rendszer hosszú távon fenntarthatóvá váljon a meglévő intézményi, humán és pénzügyi kapacitások összehangolásával, az európai uniós források átcsoportosításával komplex, vidéki gazdaságfejlesztési programot kell indítani. A vidéki gazdaságban rejlő, kihasználatlan foglalkoztatási és jövedelemtermelési kapacitásokat kell mozgósítani oly módon, hogy a helyben keletkező jövedelem az adott településen maradjon.
Meg kell teremteni a valódi őstermelők, a mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint a szociális szövetkezetek piaci hátterét a folyamatos és stabil működés biztosítása érdekében. Létre kell hozni egy, az ÁFÉSZ-hoz hasonló integrátor szervezetet, amely segíti a szövetkezetek, háztáji gazdálkodók által termelt termékek piacra jutását, valamint elérhetővé teszi a helyi élelmiszer- és energiatermelés technológiai, szakmai és pénzügyi támogatását. Ezek nélkül a rendszer fenntarthatatlan és működésképtelen lesz. Mindezekről persze nem szól a kormány javaslata, és úgy tűnik, hiába kezdeményeztük ezt már többször is a Parlamenthez benyújtott határozati javaslatainkkal, a Fidesz nem a valós, komplex megoldást, hanem saját baráti köreit támogatja. Lázár János megtalálhatja az általa emlegetett oligarchákat a Fidesz holdudvarában, akik a vidéket is bekebelezték. A cselekvés megmarad a kommunikáció és a barátok kiszolgálása szintjén, és a kormány inkább állami munkaerő-kölcsönzőket hoz létre. Harangozó Gábor, országgyűlési képviselő Gőgös Zoltán, országgyűlési képviselő
Nyílt levél Békés megye kormánypárti képviselőihez A mai napon tárgyalta a Parlament a kormány által benyújtott személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényjavaslatot. A vita során bebizonyosodott, hogy ígéretével szemben a FIDESZ-nek nem a szolgáltatás javítása a célja, hanem a vasúti személyszállítási szolgáltatás radikális csökkentése. Ezt támasztja alá a napokban megjelent – senkivel nem egyeztetett - vasúti menetrendváltozásokról szóló hírek, ami Békés megyét radikálisan érinti. Érthetetlen miért akarnak 58 vonatot törölni térségünkben, ami tovább nehezíti az itt élők amúgy sem könnyű életét. Sajnálom, hogy a parlamenti vitában egyetlenegy megyei kormánypárti képviselő sem tartotta fontosnak, hogy a helyi érdekeket védje.
Kormánypárti képviselőtársaimat arra kérem, tartsák be választóiknak tett ígéretüket és akadályozzák meg a tervezett radikális változásokat. Támogatom a Mozdonyvezetők Szakszervezetének ügyvivője által hozzánk, képviselőkhöz írt levelét, kérem tegyék Önök is. Varga Zoltán, országgyűlési képviselő MSZP Békés megyei elnöke
Újabb bombák, újabb ”beteg” ötletek az egészségügyben Nem elég az egészségügyi dolgozók tömeges pályaelhagyása, a kórházi kapacitások drasztikus csökkenése, a gyógyszerkassza Széll-sebes kiürítése: újabban már a vénydíj bevezetése is előkerült a kormány kifogyhatatlannak tűnő ”egészségügymentő” dobozából. A hírek szerint a kormány a gyógyászati segédeszközök tb-támogatásának jelentős csökkentését tervezi. Az infúzión csepegtetett információk alapján a gyógyszerkassza kiürítésének eredményeként a jövőben kötszerből sem annyi lesz és annyiért, mint ma, de a vércukorszintmérő csíkoktól a hallásjavító eszközökig szinte minden gyógyászati segédeszközhöz drágábban juthat majd a beteg. Ráadásul az egészségügy ”megmentésének” újabb állomásaként a kormány állítólag már az eddig térítésmentes övezetnek számító közgyógyellátást is fizetőssé tenné, és a jelenleg 100 százalékos ártámogatású készítmények után járó 300 forintos dobozdíjat jelentősen megemelné. Előre szólunk: vénydíj bevezetése sokaknak a végállomást fogja jelenti. Mind gyakrabban hallani, hogy a betegek a támogatások csökkentése miatt megnövekedett gyógyszer- és gyógyeszközárak miatt nem tudnak idejében és/vagy megfelelő mennyiségben a szükséges készítményekhez jutni. A fentieken túl az egészségügyi dolgozók bérrendezése, a küszöbön álló háziorvossztrájk megelőzése, a kórházak konszolidációja nem halogatható! Azzal, hogy a kormány az egészségügy minden területén lopakodó megszorító intézkedésekkel sújtja a
betegeket, még nem hajt végre az ágazat finanszírozását hosszú távon biztosító reformot. Az egyre homályosabb és egyre ”betegebb” ötletelés a gyógyszerkassza átalakításáról, a kórházak finanszírozásról, vagy éppen az ágazati bérrendezésről, csak tetézi a bajt, amelybe a Fidesz-kormány a korábban még stratégiai ágazatnak becézett egészségügyet sodorta. A Fidesz valódi terveit jól mutatja a Magyar Közlöny 2012. évi 19. szám 1388. oldalán olvasható mondatok: ”1. A Kormány felhívja a nemzeti erőforrás minisztert, hogy a nemzetgazdasági miniszter
bevonásával
gyógyszertámogatások
a
2012.
csökkentésére.
évre
vonatkozóan
Felelős:
nemzeti
tegyen
javaslatot
erőforrás
a
miniszter,
nemzetgazdasági miniszter. 2. A Kormány felhívja a nemzeti erőforrás minisztert, hogy a nemzetgazdasági miniszter bevonásával a Széll Kálmán Tervben bejelentett 2013. évi gyógyszertámogatásokat érintő intézkedéseken felül tegyen javaslatot további megtakarítási intézkedésekre.” Tehát a Széll Kálmán Tervben leírt százmilliárdokon túlmenően még akarnak kotorászni a betegek zsebében, még jobban kifosztva őket. Az MSZP ezért elvárja, hogy a kormány fejezze be végre a mellébeszélést, titkolózást, ossza meg a részletes elképzeléseit, döntéseit és azok következményeit az emberekkel! Közöljék végre, hogy hány milliárdot kívánnak még kiszedni a betegek zsebéből a Széll Kálmán Tervben leírtakon felül. Garai István, az Egészségügyi bizottság tagja, országgyűlési képviselő
Ki fizeti a Békemenetet? Véletlenszerű egybeesésként március 15-én fél kettőkor egy időben indul el a kormánnyal szimpatizáló állampolgárok "teljes mértékben kormánytól függetlenül" szerveződő Békemenete és a közigazgatási minisztérium ugyanonnan ugyanoda tartó ünnepi menete. Már a korábbi Békemenetet is beárnyékolta annak gyanúja, hogy kormánytámogatással jött létre, sőt közpénz is szerepet játszott annak létrejöttében, így az MSZP elvárja, hogy a szervezők és a kormány tisztázza a felmerült gyanúkat. Mivel a haza polgárait erősen foglalkoztatják ezek a felvetések, így szeretnénk választ kapni Navracsics Tibortól és Bayer Zsolttól az alábbi kérdésekre: 1. milyen kapcsolat áll fenn a kormány és a Békemenet között? 2. milyen pénzügyi támogatásban részesíti a kormány a Békemenetet? 3. kerül-e közpénz a békemenetre buszoztatott polgárok költségeinek megtérítésébe? 4, az előbbi kérdés folyományaként ki fizeti a Békemenet plakátjait, a Békemeneten részt vevő vidékiek, külföldiek utaztatását, szállását, ellátását? 5, minek köszönhető, hogy a Békemenet szervezésében főszerepet vállaló jobboldali médiumokban drasztikusan megnőttek a fideszes vezetés alatt álló állami intézmények reklámjai az első Békemenet időszakában?
Nem csak munkahely, már vonat sincs A Heves megyében élőket súlyosan érinti a 48 vonatjárat megszüntetése 2012. április 15-től. Országosan 412 vonat szűnik meg, ebből több mint 10 százalék Heves megyében. Közben a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat vitája zajlik a Parlamentben. Koncepció, konkrét számok és hatástanulmányok, egyeztetések nélkül. Ahogy azt már az Orbán-kormánytól megszokhattuk. Veszélybe kerül a lakosság eljutása a munkahelyre, vagy a diákok iskolába járása. Ma amikor történelmi csúcsot döntött az üzemanyagok ára, ezeknek az emelkedése is jelentősen beépül a közlekedési jegyekbe.
Ennek vesztese a vidéki ember! A FIDESZ ellenzékben a közösségi közlekedés állami fejlesztéséről beszélt, ellenállt minden racionális működési feltételt megteremtő átalakításnak. Ezzel komoly károkat okoztak. Az ország éveket veszített: - Ma már drasztikus járatritkítás van a helyi és helyközi buszokon. - Vonatok szűnnek meg. - Eger-Szilvásvárad vonalon 14 vonat szűnik meg, így lényegében ez a vonal leáll. - Kál-Kápolna-Kisújszállás között 11 vonat szűnik meg. - Vámosgyörk-Gyöngyös vonalon 8 vonat szűnik meg. - Hatvan-Somoskőújfalunál 7 vonat szűnik meg. - Vámosgyörgy-Újszász (Szolnok) között 6 vonat szűnik meg. - Budapest-Hatvan-Sátolaljaújhely között 2 vonat szűnik meg. Ez összesen 48 vonat tekintetében érinti Heves megyét.
Korózs Lajos országos elnökségi tag
Dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő
Az MSZP üdvözli Cséfalvay államtitkár szavait, de aggódik Cséfalvay Zoltán szerint Magyarországon az Alkotmánybíróság egy korábbi döntése kizárja a nyugdíjak megadóztatását, a magyar kormány nem is tervez ilyen intézkedést. Az MSZP örül, hogy a Fidesz szeretné végre megállítani a nyugdíjasokra nehezedő terhek gyarapítását. Azonban az Orbán-kormány és a Fidesz eddigi gyakorlata mást mutat, mint az államtitkár úr szavai. A nyugdíjasokkal már eddig is cudarul bánt a Fidesz és sajnos a kormányzati tervei is ezt a trendet erősítik. Lehet, hogy direktben nem adóztatják meg a nyugdíjakat, de közvetve számtalan intézkedéssel, adóval csökkentik a nyugdíjasok létbiztonságát.
Ha a kormány nem módosítja a jelenleg érvényben lévő jogszabályokat, akkor a bruttó jövedelem után fogják számolni a nyugdíjakat. Ez feltételezi a nyugdíjak megadóztatását, amit a szolgálati nyugdíjak esetében már leteszteltek. Az NGM-ben Matolcsy György azon ügyködik, hogy a jelenlegi 70 százalékos induló nyugdíjakkal szemben 60 százalék alá csökkentsék az induló nyugdíjakat. Másik tervezett intézkedés, hogy felgyorsítják a korhatáremelést, pl. már 2014-ben mindenkinek egységesen 65 év lesz a nyugdíjkorhatár. Nem felvállalt, de kiszivárgott elképzelés szerint a már átalakított szociális ellátások radikális csökkentését, bizonyos ellátások megszüntetését is elképzelhetőnek tartják. Az alaptörvény már megalapozott ennek, hiszen nyugdíjat már csak a korbetöltött öregségi nyugdíjasok kapnak. A korhatár alattiak nyugdíja már ellátássá ”szelídült”, s mint szociális ellátás a rászorultság függvényében adható. Azonban ki dönti el, hogy mekkora a rászorultság mértéke? Önök nyertek(?), a Fidesz. Megszűnt januártól Magyarországon - Európában egyedülálló módon - a rokkantnyugdíj. Kétféle ellátást lehet kapni: rokkantellátást és rehabilitációs ellátást, de nem nyugdíjat, ugyanis ez már egészségügyi ellátás. Mindezt úgy merészelte megtenni az Orbánkormány, hogy ezek az emberek nyugdíjjárulékot fizettek. Ezen személyek esetében az egészségügyi ellátás bármikor csökkenthető vagy akár teljesen megszüntethető. Ugye világos a cél? Az Orbán-kormány nem csak adóval, hanem a nyugdíjhoz kapcsolódó juttatások csökkentésével, vagy megszüntetésével is ”megadóztathatja” a nyugdíjakat: utazási kedvezmények, közgyógyellátás, gyógyszer és orvosi kezelések támogatása stb. Ezek közül már számos kedvezmény kurtítása, vagy megszűntetése közszájon forgó téma. Nyugdíj melletti munkavégzés megszüntetése vagy további korlátozása is kiváló eszköz a nyugdíj ”megadóztatására”. A rehabilitációs ellátás és rokkantellátás melletti munkavégzés tiltása hasonló eredménnyel kecsegtet. A Fidesz ilyen irányú elképzeléseit jól mutatja az egészségkárosodott személyek felülvizsgálatra történő tömeges visszarendelése.
Az MSZP ezért azt követeli az Orbán-kormánytól, hogy a fenti felsorolásban szereplő ”nyugdíjadókat” is számítsák bele, amikor azt állítják, hogy nem adóztatják meg a nyugdíjakat. Korózs Lajos, az MSZP elnökségi tagja
