CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY Tárgy: NIF Zrt., 4451. jelű út Nagylaki keleti elkerülő szakasz előzetes vizsgálat Hiv. szám: Melléklet: -
KTFO-azonosító: 110731-2-18/2016. Ügyiratszám: CSZ/01/12166-22/2016. Ügyintéző: dr. Vajda Hajnalka Filakné Enyedi Andrea Berényi Anita Kissné Nagy Ildikó Miklós Tímea Nagy Anetta Huszár Edit/Mészáros Patrícia Molnár Zsolt Tel.: +36 (62) 681-673
HATÁROZAT A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci u. 45.) képviseletében az ÚT-TESZT Kft. (1115 Budapest, Csóka u. 7-13.) által 2016. augusztus 3-án – a 4451. j. út Nagylak keleti elkerülő szakasz tárgyában – benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapítom, hogy a tervezett tevékenység megvalósítása esetén, mely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. sz. mellékletének 87. pontja szerint minősül - Közutak és közforgalom elől el nem zárt magánutak, kerékpárutak (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) - nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, ezért a tevékenység megkezdéséhez nem kell környezeti hatásvizsgálatot végezni. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés ac) pontja alapján, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66. § (1) bekezdés e) pontja szerint, a tevékenységet a szükséges építési engedélyek birtokában kezdhetik meg. Szakkérdés vizsgálata: 1. környezet-egészségügyi szakkérdésben, így különösen a környezet- és településegészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a felszín alatti vizek minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatára, lakott területtől (lakóépülettől) számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére kiterjedően: -
-
A tevékenységet úgy kell végezni, hogy az sem emberi, sem pedig környezeti ártalmat ne okozzon, illetve a lehető legkisebb mértékű környezetterhelést valamint környezetegészségügyi kockázatot idézzen elő. A kivitelezés munkálatok és az üzemeltetés során a levegőterhelési szintre vonatkozó egészségügyi határértékek betartása szükséges. A megvalósítás és üzemeltetés ideje alatt az előírások szerinti zajterhelési határértékeket be kell tartani a beruházási terület környezetében élők és tartózkodók egészségének megóvása érdekében. Postacím: Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály 6721 Szeged, Felső-Tisza part 17. 6701 Szeged, Pf. 1048. +36 (62) 681-681 www.csmkh.hu
[email protected]
-
-
-
A kivitelezés időtartama alatt ivási célra és szociális vízfelhasználásra is a jogszabályi előírásoknak megfelelő minőségű vizet szükséges biztosítani. A munkavégzés időtartamára szükség esetén telepítendő, a keletkezett szennyvíz gyűjtésére és ideiglenes tárolására szolgáló közműpótló létesítmény használata során a települési és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményeket maradéktalanul be kell tartani. Az egészségkárosító kockázatok csökkentésének érdekében a veszélyes és nem veszélyes hulladékok gyűjtése és ideiglenes tárolása során a közegészségügyi követelményeket be kell tartani. A veszélyes anyagokkal és keverékekkel kapcsolatos tevékenységeket úgy kell végezni, hogy azok az emberi egészséget ne veszélyeztessék. A munkafolyamatok a veszélyes anyagokkal és keverékekkel végzett tevékenység bejelentésének birtokában végezhetőek el.
2. növény- és talajvédelmi szakkérdésben, így különösen a termőföldre gyakorolt hatások vizsgálata: Későbbi építkezés esetén az építési engedélyezési eljárásba hatóságunkat be kell vonni. 3. a termőföld mennyiségi védelmének követelményeinek vizsgálata: Mivel a tervezett 4451 j. út Nagylak keleti elkerülő szakasz megvalósítása során a Nagylak külterület 02/6, 034/22, 031/52, 031/5, 031/70, 031/69, 031/47, 031/49, 031/64, 031/73, 031/74, 031/75, 031/66, 031/72, 031/56, 031/71 helyrajzi számú, illetve esetlegesen más ingatlanok vonatkozásában termőföld időleges vagy végleges más célú hasznosítására kerül sor, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény vonatkozó rendelkezései alapján a kivitelezés csak az erre vonatkozó földvédelmi eljárás jogerős lezárása után, termőföld más célú hasznosításának engedélyezésére vonatkozó jogerős engedély birtokában kezdhető meg. 4. kulturális örökség (nyilvántartott műemléki értékek, műemlékek, műemléki területek védelme, nyilvántartott régészeti lelőhelyek, régészeti védőövezetek) védelmére kiterjedően: A tervezett beruházás a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint megfelelnek, az alábbi feltételekkel: 1. Az útépítési hatósági engedélyezést, illetve a feltárási engedélyezést megelőzően be kell nyújtani Hivatalom részére a próbafeltárással és projekttervvel kiegészített az előzetes régészeti dokumentációt. 2. A nyilvántartott régészeti lelőhelyeken megelőző feltárást kell végezni. 3. A régészeti feltárással nem érintett munkaterületeken régészeti megfigyelést kell végezni. A beruházó és/vagy a kivitelező vegye fel a kapcsolatot a területileg illetékes megyei hatókörű városi múzeummal (Móra Ferenc Múzeum, 6720 Szeged, Roosevelt tér 1-3.; tel: (62)549-040) és állapodjon meg a régészeti tevékenység elvégzéséről. Továbbá az engedélyes tartozik a munkák megkezdése előtt legalább 30 nappal, írásban dokumentálható módon (fax, levél) értesíteni a területileg illetékes megyei hatókörű városi múzeum régészeti osztályát, hogy a munkálatokat figyelemmel kísérhessék. Az engedélyes tartozik továbbá a munkakezdés és a műszaki átadás-átvételi eljárás időpontjáról a Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályt tájékoztatni. A műszaki 2
átadás-átvételhez csak akkor áll módunkban hozzájárulni, ha kérelemhez csatolják a régészeti megfigyelésről szóló jelentést. Ha a régészeti megfigyelés közben bebizonyosodik a beruházásra szánt terület régészeti érintettsége, akkor a munkálatokat fel kell függeszteni, és az érintett területen régészeti bontómunka keretében a feltárást el kell végezni. A régészeti megfigyelést a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ jogosult elvégezni. * Szakhatóság állásfoglalása: Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály 35600/5476-1/2016. ált. számú állásfoglalása: „A Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (6701 Szeged, Pf.: 1048) a NIF Zrt. (1134 Budapest, Váci u. 45.) megbízásából eljáró ÚtTeszt Kft. (1025 Budapest, Utas u. 4.) kérelmére indult a 4451, jelű út Nagylaki keleti elkerülő szakasz közlekedési létesítményei kiépítés előzetes vizsgálati eljárásában a CSZ/01/12166-6/2016. számú szakhatósági megkeresésre az alábbi szakhatósági állásfoglalást adom. Az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat kiadásához az alábbi feltételekkel hozzájárulok: Előírás, feltétel: 1. A létesítmények kialakítása és üzemeltetése a felszíni-, illetve a felszín alatti víz veszélyeztetését kizáró módon végezhető. 2. A tevékenységgel és kivitelezéssel nem okozhatják a felszín alatti víz szennyezése szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló jogszabályban meghatározott (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotot a felszín alatti vízben. 3. A kivitelezés és az tevékenység végzése során szennyező anyag, illetve lebomlása esetén ilyen anyagok keletkezéséhez vezető anyagok használata, illetve elhelyezése csak környezetvédelmi megelőző intézkedéssel és műszaki védelemmel folytatható. 4. Az útterületről összegyülekező csapadékvizek elvezetése, az útberuházáshoz szükséges víziközművek kiváltása, újak létesítése, meglévő csapadékvíz elvezető rendszer átalakítása, egyéb vizilétesítmények átalakítás vízjogi engedély köteles tevékenység. A közlekedési létesítmények építése a kapcsolódó csapadékvíz elvezető rendszer és víziközmű kiváltások, beruházások érvényes vízjogi létesítési engedélyének birtokában kezdhetők meg. 5. Az érintett közlekedési létesítmények forgalomba helyezése abban az esetben történhet meg, ha az útterületről összegyülekező csapadékvizek ártalommentes elvezetése, elhelyezése biztosított. 6. A közlekedési létesítmények víztelenítése érdekében a vízilétesítmények kiépítése, átépítése, rácsatlakozás a 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendeletben foglaltak alapján végezhető. 7. Az ATIVIZIG 1127-0038/2015. számú vagyonnyilatkozatában előírtakat be kell tartani. Megállapítom továbbá, hogy a tevékenység vízvédelmi, vízgazdálkodási szempontból nem jelent olyan hatást, amely miatt környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása válna szükségessé. Jelen szakhatósági állásfoglalás más jogszabályi kötelezettség alól nem mentesít. A szakhatósági állásfoglalással szemben jogorvoslattal élni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 44.§ (9) bekezdése alapján
3
csak az I. fokú határozat, illetve az I. fokú eljárást megszüntető végzés ellen benyújtott fellebbezésben lehet.” * A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de a Csongrád Megyei Kormányhivatalhoz, mint elsőfokú környezetvédelmi és természetvédelmi hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás díja – a jogszabályban meghatározott esetek kivételével – a befizetett szolgáltatási díjtétel 50 %-a, azaz 125 000 Ft, amelyet a Csongrád Megyei Kormányhivatal 10028007-00335663-00000000 előirányzat-felhasználási számú számlára kell átutalni, és a díj megfizetését igazoló bizonylatot vagy annak másolatát hatóságunk részére megküldeni. A befizetési bizonylat közlemény rovatába kérem feltüntetni jelen határozat számát. A kérelmező az eljárás 250 000 Ft igazgatási szolgáltatási díját befizette, egyéb eljárási költség nem merült fel. Jelen határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. INDOKOLÁS A NIF Zrt. megbízásából az ÚT-TESZT Kft. 2016. augusztus 3. napján a 4451 j. út Nagylak keleti elkerülő szakasz tárgyában – a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) szerinti – előzetes vizsgálati dokumentációt nyújtott be hatóságunkhoz, és kérte az eljárás lefolytatását. Tárgyi ügyet az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította. A dokumentáció tartalmilag és formailag megfelelt a Rendelet előírásainak. Az ügyfél hatóságunk CSZ/01/12166-3/2016. számú hiánypótlási felhívását (igazgatási szolgáltatási díj megfizetése) 2016. augusztus 15-én teljesítette. Tervezett beruházás: A 4451. jelű összekötő út csatlakozik a már megépült M43 autópálya Csanádpalotai csomópontjában kialakított burkolathoz, annak a 2+649,33 km szelvényében, mely jelen tervezési szakasz kezdetét jelenti. A 4451. j. út 2+649,33 km szelvényétől, a tervezési szakasz kezdetétől, a 121. sz. vasútvonal keresztezéséig, az 5+610 km szelvényig burkolat megerősítés történik (kb. 10-15 méterrel a vasúti keresztezés után válik el a burkolatmegerősítéses szakasztól az új elkerülő nyomvonala).
4
A burkolat rekonstrukciója a megerősítés mellett a távlati főúti funkcióhoz szükséges 12,00 m-es koronaszélességre való egyoldali szélesítést is magában foglalja. A meglévő burkolat szélessége kb. 6,0 m. Az 5+610 km szelvénytől a nagylaki határátkelőhelyig, új nyomvonalon halad tovább a 4451. j. út. A vasúti átjáró keresztezése után található a jelenlegi 4451. j. út csomópontja. A csomópont korrekció a tervezett elkerülő szakasz 5+730 szelvényében található. A határátkelő területén a 43 sz. főút déli oldalán meglévő tengelysúlymérő állomást a hozzá tartozó építményekkel, közművekkel együtt át kell helyezni. Románia felől érkező, és az új elkerülő úton haladni kívánó tehergépjárművek számára egy új burkolattal ellátott nyomvonalon egy új vizsgálóépületet kell építeni. A vizsgált nyomvonal első szakaszán, 2960,67 m hosszon tervezett a burkolat megerősítése, míg a Nagylak keleti elkerülő út tervezett új nyomvonalának hossza kb. 2040 m. A határátkelő esetében a körforgalmú csomópont területe kb. 13.800 m2. Az új vizsgálóépülethez vezető új burkolattal ellátandó út hossza 119 m. A tervezési szakaszon az alábbi tervezéssel érintett létesítmények találhatóak: 4451. j. összekötő út 2+649,33 – 7+996,292 km sz. között. Fénysorompóval ellátott vasúti átjáró a MÁV 121. sz. vonalán (Keresztezési szelvény: 5+600 km sz.). Tervezett körforgalom a 43 sz. főút csatlakozásánál. A határátkelő területén belül a tervezéssel érintett útszakaszok megerősítése 0+119.255 m hosszon. Új ellenőrző épület építése a román határ felől érkező teherautók számára. Áttelepítendő tengelysúlymérő állomás, és hozzá csatlakozó út burkolatának megerősítése kb. 130 m hosszon (változatonként). Zajárnyékoló fal a Határátkelő területének település melletti vonalán. A 4451. j. összekötő út maradó szakasza. Keresztmetszeti kialakítás: 4451. j. út, és egyéb, a határátkelő területén tervezett utak: Koronaszélesség: 12,00 m Épített burkolat szélessége: 7,50 m Forgalmi sáv szélessége: 3,50 m Forgalmi sáv száma: 2x1 Padka szélesség: 2,50 m Külső biztonsági sáv: 0,25 m Körpálya: Körpálya burkolat szélessége: 6,00 m Járható gyűrű: 1,50 m Becsatlakozás burkolat szélessége: 4,50 m Kicsatlakozás burkolat szélessége: 5,50 m Padka szélesség: 1,00 m Belső sugár: 15,0 m Csomópontok: 5+730 km sz.: A régi 4451. j. út meglévő szakaszának csatlakozása – új, Nagylak keleti elkerülő csomópont. 5
7+996,29 km sz.: Új, Nagylak keleti elkerülő – 43 sz. főút csomópontja. A 4451. j. összekötő út burkolat-megerősítéssel ellátott, valamint tervezett, új szakaszán a földterületek megközelítését biztosító földutak csatlakoznak a tervezett burkolathoz. A nyomvonallal érintett, átépítésre kerülő útcsatlakozások, kapubehajtók, területmegközelítő utak számára új sárrázó burkolat kialakítása. A tervezési szakaszon műtárgy nem létesül. Az út közvetlen terület-igénybevétele a teljes keresztmetszeti kiépítés esetén megközelítően 22 m széles sáv. Ehhez járul hozzá a csomópontok, valamint az útcsatlakozások többlet területe. A tervezett nyomvonal teljes hossza: 5,46 km. Az igénybevett terület megközelítően: 6,4 ha. A környezetvédelmi hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 29. § (6) bekezdése alapján a hatásterületen élő ügyfeleket és az ügyfélnek minősülő szervezeteket az eljárás megindításáról hirdetményi úton értesítette. Hatóságunk a Rendelet 3. § (3) és (4) bekezdése alapján a hivatalában és a honlapján 2016. augusztus 4-tól közzétette az eljárás megindításáról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte a létesítmény helye szerinti önkormányzatok jegyzőinek. A közlemény a Csanádpalotai Közös Önkormányzati Hivatalában 2016. augusztus 15. napjától 2016. augusztus 31. napjáig, Magyarcsanádi Közös Önkormányzati Hivatalában 2016. augusztus 8. napjától 2016. augusztus 23. napjáig közzétételre került, mellyel kapcsolatosan észrevétel nem érkezett. * 1. A környezet-egészségügyi szakkérdés vizsgálatának indokolása: A dokumentáció áttanulmányozása után megállapítottam, hogy a 4451. jelű összekötő út csatlakozik a már megépült M43 autópálya Csanádpalotai csomópontjában kialakított burkolatához, annak 2+649,33 km szelvényében. A 2+649,33 km szelvénytől a 121 számú vasútvonal keresztezéséig, az 5+610 km szelvények között burkolat megerősítés történik, az 5+610 km szelvénytől a nagylaki határátkelőhelyig pedig új nyomvonalon halad tovább a 4451 jelű út. A vizsgált nyomvonal első szakaszán 2960,67 méter hosszon van előirányozva burkolat megerősítés, míg a Nagylak keleti elkerülő út tervezett új nyomvonalának hossza kb. 2040 méter. A tervezési terület Csanádpalota és Nagylak közigazgatási területén, külterületen található. A nyomvonal mentén a mezőgazdasági területek mellett lakóépületek is találhatóak, a tervezett elkerülő út tengelyétől 25,3 – 70,3 méter közötti távolságra. Az elkerülő út létesítése és üzemeltetése során keletkező légszennyező anyag kibocsátásra tekintettel be kell tartani a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletben rögzített előírásokat, miszerint tilos a légszennyezés, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. A beruházási terület környezetében élők és tartózkodók egészségének megóvása érdekében a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben foglaltakat a kivitelezés és az üzemeltetés során is be kell tartani. A dokumentáció nem tartalmaz pontos információkat a munkavállalók részére történő ivóvíz és szociális vízhasználat biztosításának módjára vonatkozóan. Az ivóvízként, valamint szociális célra (kézmosás) felhasznált víz minőségének az ivóvíz minőségi 6
követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet előírásainak meg kell felelni. Amennyiben mobil illemhelyiség telepítése válik szükségessé a kivitelezés időtartama alatt, úgy a keletkezett szennyvíz gyűjtését és ideiglenes tárolását szolgáló zárt szennyvíztároló üzemeltetését a települési és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet szabályozza. A munkálatok során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok gyűjtésével és ideiglenes tárolásával kapcsolatos tevékenységek végzése során a közegészségügyi követelmények figyelembevétele és betartása környezet-egészségügyi szempontból elengedhetetlen. A hulladékkal kapcsolatos tevékenység veszélye - az alkalmazott technológia és a vonatkozó jogszabályok betartása esetén - az emberi egészségre nem valószínűsíthető. A veszélyes anyagok és keverékek felhasználásának tekintetében a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvényben és a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendeletben foglaltakat maradéktalanul be kell tartani. A fentiek figyelembevételével alakítottam ki nyilatkozatomat a szakkérdésben az előzetes vizsgálati eljárásban benyújtott dokumentációban foglaltak alapján. A közegészségügyi szakkérdés vizsgálata során kialakított nyilatkozatomat a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2015. (III. 31.) MvM utasításban, a Csongrád Megyei Kormányhivatal egységes ügyrendjéről szóló 15/2015 (05. 01.) kormánymegbízotti rendelkezés III. fejezet 2. címében, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben, a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdés és 5. melléklet I. táblázat 3. pontjában, az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet az 1. melléklet 1.203. pontjában, a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletben, a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM – EüM együttes rendeletben, az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendeletben, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendeletben, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendeletben, a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvényben valamint a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendeletben foglaltak alapján hoztam meg. Hatáskörömet az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 10. § (1) bekezdése, illetékességemet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 10. § (1) c) ca) alpontja és 3. számú melléklete határozza meg. 2. A termőföldre gyakorolt hatások vizsgálatának indokolása: A nyilatkozatot a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. tv, a 90/2008 FVM rendelet, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. a 68/2015. (III. 30.) Korm. rendelet előírásai, a 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet, a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet, valamint a becsatolt dokumentáció alapján adtam ki előzetes vizsgálathoz. 7
3. A termőföld mennyiségi védelmének követelményei vizsgálatának indokolása: Amennyiben a beruházással kapcsolatban termőföld időleges vagy végleges más célú hasznosítására kerül sor, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény alapján az igénybe vevő a munkálatokat csak az ingatlanügyi hatóság termőföld más célú hasznosítást engedélyező jogerős határozatának birtokában kezdheti meg. Amennyiben azt termőföld más célú hasznosítását engedélyező jogerős határozat hiányában kezdik megvalósítani, az ingatlanügyi hatóság a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvényben foglaltak alapján termőföld engedély nélküli más célú hasznosítása tárgyában eljárást folytat le. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 9. § (1) bekezdés a) pontja alapján termőföld más célú hasznosításának minősül a termőföld olyan időleges vagy végleges igénybevétele, amellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra időlegesen vagy véglegesen alkalmatlanná válik; valamint a 14. § (1) bekezdése alapján a termőföld-igénybevétel akkor minősül időleges más célú hasznosításnak, ha az érintett területen a lábon álló termény megsemmisül, vagy terméskiesés következik be, vagy az időszerű mezőgazdasági munkák akadályozására kerül sor, vagy a talajszerkezet károsodik. A beruházás megvalósítása, illetve működtetése a szomszédos, valamint az érintett ingatlanon igénybe nem vett termőföldterületek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását nem akadályozhatja, a termőföldek minőségében nem okozhat káros változásokat. A nyilatkozat a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben foglalt rendelkezéseken alapul. Az ingatlanügyi hatóság hatáskörét szakkérdés tekintetében a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése, valamint 5. melléklete, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 7. § (1) bekezdése, a földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló 373/2014.(XII.31.) Korm. rendelet 1.§ (1), és a 4. § (1) bekezdése, illetékességét a 3.§ (1) bekezdés b) pontja és 1.sz. melléklete szabályozza. 4. A kulturális örökségre (nyilvántartott műemléki értékek, műemlékek, műemléki területek védelme, nyilvántartott régészeti lelőhelyek, régészeti védőövezetek) gyakorolt hatások vizsgálatának indokolása A tárgyi beruházás nyilvántartásba vétel alatt álló régészeti lelőhelyeket érint. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban Kötv.) 19. § (1) bekezdése értelmében a földmunkákkal járó fejlesztésekkel, beruházásokkal beleértve az ásványi vagyon kitermelését is, a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket jogszabályban meghatározott esetekben és módon el kell kerülni. A Kötv. 19. § (2) bekezdése értelmében, a régészeti örökség elemei eredeti helyzetükből csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A tárgyi beruházás az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012.(XII.6. Korm. rendelet 1. melléklete alapján, valamint a Kötv. 7. § 20. pontja szerint nagyberuházásnak minősül. A tervdokumentáció tartalmazza az előzetes régészeti dokumentációt, ugyanakkor a próbafeltárásokra még nem került sor, így a feltárási projektterv sem készült. Az előzetes
8
régészeti dokumentáció a Kötv. 23/C-23/D pontjai alapján próbafeltáráson alapuló dokumentum, amelynek záródokumentuma a feltárási projektterv, ezért a munkarészeket legkésőbb az engedélyezési eljárásokig meg kell küldeni véleményezésre. A régészeti megfigyelést a Kr. 24. § (3) bekezdése és a 25/A § (1) bekezdése értelmében írtam elő. A Kr. 10. § (1) bekezdése szerint a régészeti megfigyelést annak megkezdése előtt legalább öt nappal be kell jelenteni a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalnak a 4. mellékletben meghatározott tartalommal és mellékletekkel ellátott formanyomtatvány alkalmazásával. A szakhatóságot a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (3) bekezdése alapján kerestem meg 2016. augusztus 5-én. A szakhatóság állásfoglalását a rendelkező részben előírtam. A Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály szakhatósági állásfoglalásának indokolása: „A 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (3) bekezdése és az 5. sz, melléklet II. táblázat 3. pontja alapján előzetes vizsgálati eljárásban annak elbírálására, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése, valamint a szennyvíz tisztítása biztosított-e, vízbázis védőterületére, védőidomára, jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e, továbbá annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol, valamint annak elbírálására, hogy a tevékenység kapcsán a felszíni és felszín alatti vizek minősége és mennyisége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e, az első fokú eljárásban a Katasztrófavédelmi Igazgatóságot szakhatóságként jelöli ki. A Hatóságom részére elektronikus úton rendelkezésére bocsátott, Út-Teszt Kft. (1518 Budapest Pf.: 70), 846 munkaszámú tervdokumentációja alapján az alábbiakat állapítottam meg: A benyújtott dokumentáció 4451. jelű út Nagylaki keleti elkerülő szakaszának előzetes vizsgálati dokumentációját tartalmazza. A 4451. jelű összekötő út csatlakozik a már megépült M43 autópálya Csanádpalotai csomópontjában kialakított burkolatához annak 2+649,33 km szelvényében. A 4451 j. út a 2+649,33 km szelvénytől a 121 sz. vasútvonal keresztezéséig, az 5+610 km szelvények között burkolat megerősítés történik. Az 5+610 km szelvénytől a nagylaki határátkelőhelyig, új nyomvonalon halad tovább a 4451 j. út. A burkolat rekonstrukciója a megerősítés mellett a távlati főúti funkcióhoz szükséges 12,00 m-es koronaszélességre való egyoldali szélesítést is magában foglalja. A nyomvonal első szakaszán 2960,67 m hosszon burkolat-megerősítést, míg a Nagylak keleti elkerülő esetében új nyomvonalon mintegy 2040 méter hosszon történő kiépítést valósítanak meg. A határátkelő esetében a körforgalmú csomópont területe kb. 13800 m2. Az új vizsgálóépülethez vezető új burkolattal ellátandó út hossza: 119 m. A tervezett út víztelenítése a nyomvonali sajátosságok szerint két különálló részre bontható. I. szakasz (2+649,33 - 5+600 km sz. között): A meglévő M43 és 4451 j. út csomóponti szelvényétől a vasúti keresztezésig tartó szakasz a meglévő nyomvonalon halad. Ezen szakaszon egyoldali burkolat szélesítés lesz. A meglévő árokszakaszok profilozása és jó karba helyezése valósul meg, a tervezett pálya mindkét oldalán. Az útburkolatról lefolyó vizeket befogadóba juttatják gravitációsan.
9
Befogadók: 1. Csanádpalota - Ugari csatorna végszelvénye (1+528 fkm) a 4451 j. út jobb oldalán a 3+173 km szelvényben 2. 0201/12 hrsz. csatorna a 4451 j. út jobb oldalán a 4+455 - 4+864 km szelvények közötti szakaszon A csapadékvizek bevezetésénél a csatorna medret a bevezetéstől számított 5-5 m-re burkolattal látják el. II. szakasz (5+600 - 7+640 km sz. között): Az új nyomvonal a vasúti keresztezéstől a nagylaki határátkelő telekhatáráig kerül kialakításra. A 2x1 sávos tetőszelvényben vezetett útszakasz mindkét oldalán talpárok (trapézszelvényű kialakításban) kerülnek megépítésre. A szakaszon jellemzően a talpárkok tározó-párologtató árkok a gravitációs befogadó hiányában. Az Élővíz csatorna teljes párhuzamos szakaszán árvízvédelmi töltés van, így a csatornába történő gravitációs bevezetés nem lehetséges. A csapadékvizek befogadásra alkalmas egyéb csatorna a tervezési szakaszon nincs. A keresztező árvízvédelmi töltés és Élővíz csatornába történő csatlakozás részletes kialakítása szükséges. A Nagylaki határátkelő belső víztelenítés kialakítása: A határátkelő teljes belső közmű és csapadékvíz elvezető rendszerrel rendelkezik. A nyomvonal által érintett meglévő közmű és csapadékvíz elvezető csatorna kialakítása, keresztezése a burkolat kialakításának figyelembe vételével kerül kialakításra. A meglévő hálózatok az érintett nyomvonalon az építés idején feltárandóak és a beavatkozás függvényében kiváltandóak, védelembe helyezendőek. A csapadékvíz elvezető csatorna rendszere - a kialakítás figyelembe vételével - többlet terhelés nem keletkezik. A rendszer befogadója az Élővíz csatorna, melybe átemelő segítségével kerül az összegyűlt csapadékvíz. Árvízvédelmi töltések: A tervezési területen nyilvántartott árvízvédelmi szakasz található. A tervezett új nyomvonal párhuzamosan fog haladni az Élővíz csatorna II. rendű árvízvédelmi töltésével (2+250 tkm szelvényig) Az Élővíz csatorna jobb parti védtöltése (11.07.Maros jobb parti számú árvízvédelmi szakasz II. rendű töltése) Az út végleges nyomvonala az árvízvédelmi töltésen és annak 10 m-es védősávjában nem halad. Az ATIVIZIG a vagyonkezelő nyilatkozatát a 1127-0038/2015. számon megadta az abban előírtakat a rendelkező részben kötelező jelleggel előírtam. A döntést megalapozó jogszabályhelyek: • A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. Rendelet 10. § (1) a) bekezdés alapján szennyező anyagok felszín alatti vízbe történő bevezetésének megelőzésére vagy korlátozására, a felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítása érdekében tevékenység végzése során szennyező anyag, illetve lebomlása esetén ilyen anyagok keletkezéséhez vezető anyagok használata, illetve elhelyezése csak környezetvédelmi megelőző intézkedéssel, és - az engedélyezhető közvetlen bevezetések kivételével - műszaki védelemmel folytatható. • A 219/2004. (VI. 21.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdés alapján a felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítása érdekében a tevékenység csak a felszín alatti víz, földtani közeg (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőbb állapotának lehetőség .. szerinti megőrzésével végezhető. • A felszín alatti vízre vonatkozó (B) szennyezettségi határértékeket a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet határozza meg. • A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 4. § (1) bek. szerint a felszíni víztest jó állapotának eléréséhez és fenntartásához a kibocsátó
10
köteles e rendelet és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény vonatkozó előírásainak betartásával hozzájárulni. • A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés alapján tilos a felszíni vizekbe, illetve azok medrébe bármilyen halmazállapotú, vízszennyezést okozó anyagot juttatni. • A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. 28.§ (1) szerint vízjogi engedély szükséges jogszabályban meghatározott kivételektől eltekintve - a vízimunka elvégzéséhez, illetve vízilétesítmény megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez (létesítési engedély), továbbá annak használatbavételéhez, üzemeltetéséhez, valamint minden vízhasználathoz (üzemeltetési engedély) szükséges. A tervezett, útszakaszhoz kapcsolódó csapadékvíz elvezető művek, víziközművek kiváltása ezen jogszabály alapján a vízjogi engedély köteles tevékenység. • A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 6. § (1) szerint a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő; b) megelőzze a környezetszennyezést; c) kizárja a környezetkárosítást A fentiek figyelembevételével megállapítom, hogy a tervezett tevékenység - a hatáskörömet érintő szakkérdések tekintetében - nem okoz jelentős környezeti hatást, ezért a tevékenység végzéséhez környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. A tervezett tevékenység a rendelkező részben előírtak betartásával megfelel a hatóságom hatáskörébe tartozó jogszabályi előírásoknak. A 345/2012. (XII.6.) Kormányrendelet értelmében az ügy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, a 2006. évi LIII. tv. alapján a szakhatósági állásfoglalás kibocsátásának határideje 15 nap. Hatóságom a szakhatósági állásfoglalását a fenti ügyintézési határidőn belül adta ki. A Ket. 33. § (3) bek. c) pontja szerint nem számít be az ügyintézési határidőbe a hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő. A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 44.§ (9) bekezdése zárja ki. Hatóságom illetékességét a vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 2. melléklet 11. pontja állapította meg. Hatóságom illetékességét a vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 2. melléklet 11. pontja állapította meg. Szakhatósági állásfoglalásomat a 71/2015. (III. 31.) Korm. rendelet 5. sz. melléklet II. táblázat 3. pontja alapján, az ott meghatározott szakkérdésekre kiterjedően, a hatályos jogszabályok figyelembe vételével adtam ki. A hatóságom a Ket. 78.§ (1) bekezdésére figyelemmel kéri az érdemi határozat megküldését.” * Várható környezeti hatások Levegőtisztaság-védelem A földanyagok mozgatásából és terítéséből eredő kiporzás számottevően csak a földmunka munkafázisban várható. Az építőanyagok szállítása várhatóan max. 10 tehergépjármű/óra lesz. Az építkezések munkaterületein, és környezetükben a légszennyezés ideiglenes, és egyegy területen csak rövid ideig lesz terhelő hatású.
11
A tervezés jelen fázisában az építkezéshez kapcsolódó szállítási útvonalak még nem ismertek, az a kivitelező kiválasztását követően határozható meg. A gondosan megválasztott szállítási útvonalakkal – lakott területeket kikerülő útvonalak előnyben részesítésével – korszerű szállító járművek használatával, az ömlesztett áru takarásával jelentősen mérsékelhető a szállítási forgalom okozta környezeti terhelés. Az építési, kivitelezési munkák alatt a szállítási tevékenység levegőterhelése nagyságrendekkel is javulhat, amennyiben közúti szállítási mód helyett részben, vagy teljesen vasúti szállítással történnek a beszállítások. Az építési területen a mértékadó légszennyező anyag (PM10) védőtávolságai, amelyen már teljesül az adott légszennyezőanyagra vonatkozó légszennyezettségi egészségügyi határérték, a vizsgált munkafázisok alatt 41,7 és 136,7 méter között változik – munkafolyamattól függően. Az építési területen a mértékadó légszennyező anyag (PM10) levegővédelmi hatásterületei a vizsgált munkafázisok alatt 170,4 és 514,0 méter között változik – munkafolyamattól függően. Az előzetes levegővédelmi számítások szerint az építési, kivitelezési tevékenység levegőterhelése a munkaterületeken és környezetükben időszakosan határérték feletti is lehet, továbbá a szállítási tevékenység a környéken lakókat esetenként zavarhatja, ezért a káros mértékű, lakosságot zavaró légszennyező anyag kibocsátás megelőzésére, csökkentésére fokozott figyelmet kell fordítani, az alábbi intézkedésekkel: kizárólag korszerű, kis légszennyezőanyag-kibocsátású munkagépek alkalmazása, elérhető legjobb technológiai berendezések (BAT: Best Available Technology) alkalmazása, amennyiben a BAT nem alkalmazható, úgy kizárólag minimum EURO2 besorolású motorral rendelkező munkagépek alkalmazása, kizárólag érvényes forgalmi engedéllyel rendelkező gépek használata, amennyiben lehetséges a vasúti szállítások választása a közúti helyett, a porszennyezés csökkentése céljából az anyagszállító teherautókat le kell fedni, a deponált földanyagot újrafelhasználásig kiporzás elleni védelem érdekében fedni, vagy rendszeres időközönként locsolni szükséges. A 4451 j. út távlati (2031) üzemelése várhatóan nem okoz jelentős levegőminőség romlást a környező lakott területeken és az úttengelytől számított 13,7 m-es távolságban a légszennyező komponensekre vonatkozó légszennyezettségi egészségügyi határértékek teljesülnek. A beruházáshoz kapcsolódóan helyhez kötött légszennyező pontforrás nem létesül. Országhatáron átterjedő levegővédelmi hatások: Az építéskor és üzemeléskor keletkező légszennyezőanyagok határon túlra való átterjedése a szélviszonyok miatt nem valószínűsíthető. A határ után mezőgazdasági területek vannak, lakott terület több mint 1 km-re található, így a tervezett út megépítésének a határon túli területekre levegőtisztaság-védelmi szempontból nincs jelentős hatása, nem okoz határérték feletti légszennyezést. Zaj- és rezgésvédelem Az építkezés várható ideje 1 hónapnál több, de 1 évnél kevesebb, munkafolyamatonként és helyszínenként várhatóan a munkagépek zajkibocsátására csak 1-2 hónapig kell számítani. Éjszakai munkavégzés nem tervezett. Előzetes becslések és számítások alapján várhatóan több zajtól védendő ingatlannál is valószínűsíthető, az építkezések alatt, a zajvédelmi határérték túllépés a munkaterületek és a szállítási útvonalak mentén egyaránt. Mivel ezen ingatlanok száma magas lehet, így kiemelten fontos a zajvédelmi intézkedések szakszerű és gondos betartása és betartatása. 12
A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. r. 13. §-a alapján: 13. § (1) A kivitelező felmentést kérhet a külön jogszabály szerinti zajterhelési határértékek betartása alól a környezetvédelmi hatóságtól a) egyes építési időszakokra, ha a kibocsátási határérték-kérelem szerint a zajkibocsátás műszaki vagy munkaszervezési megoldással határértékre nem csökkenthető, b) építkezés közben előforduló, előre nem tervezhető, határérték feletti zajterhelést okozó építőipari tevékenységre. A kritikus lakóépületek zajterhelése a megfelelő zajvédelmi intézkedések pl. telepített munkagépek (pl. kompresszor, aggregátor, stb.) körbekerítése mobil hanggátló létesítménnyel, paraván alkalmazásával csökkenthetők. Problémát jelenthet ezen épületek rezgésterhelése, ezért a legközelebbi lakóépületek közelében, az építési munkát körültekintően kell végezni. Javasolható, hogy az építés megkezdése előtt megtörténjen az ingatlanok állagfelmérése, az építés alatt a rezgésterhelés monitorozásra kerüljön. Az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapítható, hogy a beruházást követően, az út használata során, Nagylak 0205/10 hrsz. alatti védendő épület út felőli homlokzata előtt a zajterhelési határérték túllépés mellett, a távlati időszakban, a jelenlegi forgalom okozta közlekedési zajkibocsátáshoz képest nappal kb. 6 dB, az éjszakai időszakban kb. 9 dB zajszint növekedés várható. A határérték túllépés és a zajszint növekedés miatt, a zajterhelési határérték biztosítása érdekében 100 m hosszú, 3 m zajárnyékoló falat terveztek, a 4451 jelű út Nagylak elkerülő új szakaszának 4+342 – 4+466 szelvénye között. A Nagylak 53-6 hrsz., Felszabadulás utcában lévő védendő ingatlanoknál, a zajterhelési határértékeknek való megfelelést a már jelenleg is meglévő zajvédő fal biztosítja. Országhatáron átterjedő zaj- és rezgésvédelmi hatások: Az építés során, a határon túli zajterhelés növekedésének mértéke elhanyagolhatónak mondható. A határon túli területeken nem lesz szállítási forgalom, és a határhoz közel nincs védendő épület. A tervezési szakasz üzemelése elhanyagolható zajszennyezést eredményez a határon túli területekre. Az elvégzett számítások szerint 68 méter az a távolság, melyen túl a zajterhelési határértékek (60/50 dB nappal/éjjel) teljesülnek. Hulladékgazdálkodás A kivitelezés során keletkező hasznosítható építési, bontási hulladékokat (beton-, fa-, fémhulladékok, aszfalt törmelék) hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező kezelőnek adják át, hasznosítás céljából. A frakciónként nem kezelhető vegyes építési, bontási hulladékokat és az egyéb nem veszélyes hulladékokat hulladéklerakóra szállíttatják. A kivitelezés során keletkező csomagolási hulladékokat és a zöldhulladékokat, valamint az esetlegesen keletkező veszélyes hulladékokat szelektíven gyűjtik, engedéllyel rendelkező hulladékgazdálkodóknak való átadásig. A kivitelezések során a kitermelt talaj elszállításra kerül kijelölt helyre, ahol beépítésre kerül. Amennyiben a létesítés során a kitermelt nem szennyezett talaj nem a beruházással érintett ingatlanon kerül elhelyezésre, felhasználásra, az azzal folytatott további tevékenység hulladékgazdálkodási engedély köteles. Az üzemeltetésnél karbantartás, javítás, a zöldterületek gondozása, esetleges havária esetek során keletkeznek veszélyes és nem veszélyes hulladékok. Az üzemelés során keletkező veszélyes hulladékok gyűjtését jogszabályi előírásoknak megfelelően kialakított üzemi
13
gyűjtőhelyen fogják végezni. A veszélyes és nem veszélyes hulladékok engedéllyel rendelkező kezelőknek kerülnek átadásra. A létesítés és üzemelés során keletkező hulladékok környezetvédelmi szempontból megfelelő gyűjtéséről és elszállításáról gondoskodnak. Földtani közeg védelme A tervezett 4451. j. út vizsgált szakasza részben a jelenlegi nyomvonalon, részben pedig mezőgazdasági területeken halad, ugyanakkor értékes termőtalajokat nem vesz igénybe. A beruházás külterületen valósul meg. A tervezett beruházás kivitelezése meghatározott ideig tartó tevékenység, amelynek hatásai a kivitelezéssel átmenetileg igénybevett munkaterületen, illetve a szállítási útvonalakon jelentkeznek. A kivitelezés elsősorban a földtani közeg fizikai tulajdonságait érinti. A mezőgazdasági hasznosítású területek esetében szükséges, hogy a lenyesett, esetleg felhasználható, humuszos termőréteg – a későbbi felhasználhatóság érdekében – elkülönítetten kerüljön tárolásra. A humuszgazdálkodási (kiviteli) tervben pontosan meghatározásra kerülnek az építés során felhasználható, illetve a mezőgazdasági területen elhelyezésre kerülő mennyiségek. Az építés során felhasználásra kerülő mennyiséget a kisajátítási területen belül az építés idejére deponálják, majd a rézsűkre, árkokba terítik vissza, illetve a rekultiváláshoz használják fel. A mezőgazdasági területen történő kihelyezésre szánt mennyiség elszállításra kerül. A kivitelezési munkálatok során a földtani közeg szerkezete megváltozik, egyes rétegei összekeverednek, tömörödnek, a hatás azonban csak lokális jellegű. A munkagépek, szállítójárművek taposó hatása szintén a talaj fizikai tulajdonságaiban idéz elő lokális jellegű változást (talajszerkezet változás, tömörödés). Az út üzemelése során a területfoglalás okoz kismértékű fizikai talajterhelést (talajtömörödés). A talaj szennyeződése a közúti közlekedés emissziói, a levegőből kiülepedő poron megkötött szennyezőanyagok, és az út mentén olajosan szennyeződő porszemcsék következtében léphetnek fel. Ilyenek a kopásanyagok, kenőanyagok, benzin-, dízelcseppek, téli sózásból származó lé, ülepedő por. Normál működés esetén ezek az anyagok a csapadékkal kerülnek le az útpályáról, és az út melletti árok fogja fel. A várható szennyezők CH származékok és nehézfémek, melyek mennyiségét az árok növényzete képes megkötni, valamint a CH származékok kismértékben a talajba szivárognak. A csapadékkal az árokba mosódó szennyezések talajszemcsékhez kötődve vékony iszapréteg formájában lerakódnak. Az út üzemelése során havária esemény benzin, gázolaj, motorolaj elcsepegése, elfolyása esetén következhet be. Esetleges havária esetén, az út kezelője által előzetesen elkészített havária terv segítségével, a szennyeződés gyorsan lokalizálható, a környezetszennyezés minimalizálható. A megfelelő technológiai- és környezetvédelmi előírások betartásával azonban a haváriaszerű események minimalizálhatók. A létesítmény teljes felszámolása esetén biztosítani kell, hogy a helyszínen a környezetre ártalmas anyagok, így a környezetre gyakorolt negatív hatás ne maradjon vissza. A tevékenység felhagyását követően, a bontási tevékenységet a mindenkor érvényes, vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kell végezni. Felhagyást követően, fontos a terület rekultivációja, tájbeillesztése, új hasznosítási mód keresése. A fentiek alapján megállapítható, hogy a tervezett beruházás nem gyakorol jelentős mértékű kedvezőtlen hatást, a korszerű, környezettudatos műszaki megoldásoknak köszönhetően, a földtani közegben tartós, vissza nem fordítható károsodás nem következik be. ezért a tevékenység megkezdéséhez környezeti hatásvizsgálat elvégzését nem tartjuk indokoltnak.
14
Táj- és természetvédelem A tervezett elkerülő út egy rövid, nagyjából 500 méter hosszú szakasza (egy 153 m 2-nyi területet) érint Natura 2000 területet, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet (Nkr.), valamint az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet 1. számú mellékletének 9.10.16. pontja alapján a Hódmezővásárhely környéki és csanádi-háti puszták elnevezésű, HUKM20001 azonosító számú kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet. Az Nkr. 4. § (1) bekezdése szerint: „A Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található, az 1– 3. számú mellékletben meghatározott fajok és a 4. számú mellékletben meghatározott élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása.” A tervezett út az 1037,83 m2 kiterjedésű, „síksági pannon löszgyepek” jelölő élőhely területéből csupán 153 m2-nyi területet fog elvenni, ezen területrészen jelölő fajok károsodására nem kell számítani, a Natura 2000 terület kijelölését meghatározó természeti értékek sérülését várhatóan nem okozza a tevékenység. A benyújtott Natura hatásbecslési dokumentáció vizsgálata során megállapítottak szerint a tevékenység a Natura 2000 terület jelölő fajaira nem gyakorol negatív hatást, a tevékenységnek táj- és természetvédelmi szempontból kizáró oka nincs. Az Nkr. 10. § (8) bekezdése szerint: „Ha a terv, illetve a beruházás a hatásbecslés alapján a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló, az 1–4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére kedvezőtlen hatással jár, és a terv, illetve a beruházás megvalósítására egyéb ésszerű megoldás nincs, azonban a tervhez, illetve a beruházáshoz a 10/A. § (2)–(3) bekezdés szerinti közérdek fűződik, a terv elfogadható, illetve a beruházás engedélyezhető. A beruházást úgy kell megvalósítani, hogy az a lehető legkisebb kedvezőtlen hatással járjon.” A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. § 2) bekezdés ac) pontja értelmében, ha nem feltételezhető jelentős környezeti hatás és a tevékenység a 2. számú melléklet hatálya alá sem tartozik, a hatóság megállapítja, hogy a tevékenység mely, a Ktv. 66. § (1) bekezdés d) pontja szerinti engedélyek (építésügyi engedélyek) birtokában kezdhető meg. A benyújtásra kerülő útépítési engedélyezési eljárási dokumentációkban az általános tartalmi követelményeken túlmenően az alábbiakra kell kitérni: Zajvédelmi szempontból: 1. Az organizációs terv és a géppark ismeretében az építés jellemző munkafázisaira kiterjedő zaj- és rezgésvédelmi szakvéleményt kell készíteni, amelyben meg kell határozni, az egyes munkafázisok során kialakuló zaj- és rezgésterhelést, és a zaj- és rezgésterhelési határértékek betartásához szükséges műszaki- és munkaszervezési intézkedéseket, a védendő épületek zajterhelésének csökkentésére tett intézkedéseket. 2. A szakértői véleményt be kell nyújtani hatóságunkhoz a beruházás munkálatainak megkezdése előtt legkésőbb 30 nappal.
15
3. Meg kell határozni a mértékadó egyenértékű A-hangnyomásszintet nappal és éjszaka közvetlenül az építkezés megkezdése előtt a Nagylak 0205/10 hrsz. és a Nagylak 53. hrsz., Felszabadulás u. 2. számú ingatlanoknál. A mérési jegyzőkönyvet be kell nyújtani hatóságunkra. 4. Meg kell határozni a mértékadó egyenértékű A-hangnyomásszintet nappal és éjszaka az építkezés alatt, az építkezés megkezdését követő 8 napon belül, a Nagylak 0205/10 hrsz. és a Nagylak 53. hrsz., Felszabadulás u. 2. számú ingatlanoknál. A mérési jegyzőkönyvet be kell nyújtani hatóságunkra. 5. Be kell mutatni az elérhető legjobb technológiának való megfelelést, hogy (alacsony zajteljesítmény-szintű, korszerű géppark) annak alkalmazásával, a lehetséges zajcsökkentő műszaki intézkedések (zajvédő paraván, zajcsökkentő gépburkolat, stb.) megvalósításával a lehető legalacsonyabb szinten tartják a környezeti zajterhelést. 6. A gépészeti zajforrások esetében meg kell adni a kiindulási zajadatok forrását (gépkönyvi adat, mérési eredmény, becslés stb.), részletesen meg kell határozni a terjedés során figyelembe vett korrekciókat, valamint a számítási pont pontos helyét. 7. Abban az esetben, ha megvalósítható műszaki- és munkaszervezési intézkedések mellett sem teljesíthetők a zajterhelési határértékek, akkor a határértékek teljesítése alóli felmentést kell kezdeményezni hatóságunknál. 8. Meg kell adni szállítási pontos útvonalakat. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: 9. Az organizációs terv és a géppark ismeretében az építés jellemző munkafázisaira kiterjedő levegőtisztaság-védelmi szakvéleményt kell készíteni. 10. Az építkezés során, mivel kritikus esetekben adódhatnak magasabb levegőterhelések a lakóingatlanok előtt, ezért javasoljuk, hogy az építés alatti környezetvédelmi tervben vizsgálják meg a levegőminőségi monitoring mérések végzésének lehetőségét is (legterhelőbb munkafolyamatok alatt, építés alatti folyamatos mérések a munkaterületekhez, szállítási útvonalakhoz legközelebb eső ingatlanok előtt). 11. A levegőtisztaság-védelmi szakvéleményben a lehető legpontosabban meg kell határozni az építés munkafázisai során a munkaterületek, és környezetük, valamint a végleges szállítási útvonalak mentén kialakuló levegőterheléseket 12. A Kivitelezőnek javasoljuk megvizsgálni a közúti szállítás helyett a vasúti szállítások lehetőségét. 13. A 4451 jelű út távlati főúti funkciójának tervezése során figyelembe kell venni, hogy a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. Rendelet 29. § (1) bekezdése szerint „Autópálya, autóút vonalforrás létesítése esetén – az autóút és autópálya működésével összefüggő építmény kivételével – a közlekedési létesítmény tengelyétől számított 50 méteren belül, az egy- és kétszámjegyű országos közút, valamint vasút vonalforrás létesítése esetén a közlekedési létesítmény tengelyétől számított 25 méteren belül nem lehet és nem helyezhető el lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület.” Hivatalunk 2016. augusztus 5-én, illetve 2016. augusztus 12-én – figyelemmel a Rendelet 1. § (6b) és (6c) bekezdésére – belföldi jogsegély keretében megkereste a tevékenység telepítési helye szerinti települések jegyzőit. 1. Csanádpalotai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője a megkeresésre 2016. augusztus 19én 2683/2016. számon az alábbi nyilatkozatot adta:
16
„A dokumentációt megvizsgálva megállapítom, hogy a Csanádpalota Város közigazgatási határán belül tervezett útépítés Csanádpalota Város 15/2007. (VI. 27.) ÖR rendelettel jóváhagyott Helyi Építési Szabályzat előírásinak megfelel, valamint a létesítmény helyi jelentőségű védett természeti területet nem érint.” 2. Magyarcsanádi Közös Önkormányzati Hivatala Nagylaki Kirendeltsége 2016. szeptember 20-án 29-11/2016. számon az alábbi nyilatkozatot adta: „A kérelemben foglaltakat megvizsgáltam és megállapítom, hogy a 10/2006. (II. 28.) számú Nagylak Község Építési Szabályzatának és Szabályozási Terve alapján a 4451 jelű út Nagylak keleti elkerülő szakasza a helyi építési szabályzatnak megfelel és helyi jelentőségű természetvédelmi területet nem érint.” A benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció alapján hivatalunk megállapította, hogy a tervezett tevékenység várhatóan nem okoz jelentős környezeti hatást földtani közeg-, levegőés zajvédelmi, hulladékgazdálkodási és természet, valamint tájvédelmi szempontból. A környezetvédelmi hatóság a tárgyi eljárásban CSZ/01/12166-2/2016. számú határozatával függő hatályú döntést hozott, amely döntés jelen határozatra tekintettel nem emelkedik jogerőre. A környezetvédelmi hatóság a határozat rendelkező részében, mivel nem feltételezhető jelentős környezeti hatás és a tevékenység a Rendelet 2. számú mellékletének hatálya alá sem tartozik, tájékoztatta a kérelmezőt, hogy a Rendelet 5. § (2) bekezdés ac) pontja alapján, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66. § (1) bekezdés e) pontja szerint a tervezett tevékenység milyen egyéb engedély birtokában kezdhető meg. A fellebbezési jogot a Ket. 98. § (1) bekezdése és 99. § (1) bekezdése alapján biztosítottam. A fellebbezést a Ket. 102. § (1) bekezdése alapján annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. Hivatalunk jelen határozatot az 1995. évi LIII. törvény 71. § (3) bekezdése értelében – jogerőre emelkedésre tekintet nélkül hivatalában, honlapján és a központi rendszeren (www.magyarország.hu) – nyilvánosan közzéteszi. Hatóságunk a Rendelet 5. § (6) bekezdése alapján ezen döntését külön levéllel megküldi az eljárásban érintett, hatásterületen lévő települési önkormányzatok Jegyzőinek, akik gondoskodnak a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. Az ügyintézési határidő lejártának napja: 2016. október 4. Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (továbbiakban: FM rendelet) 1. számú mellékletének I/35. pontja alapján határoztam meg. A jogorvoslati eljárási díját a FM rendelet 2. § (5)-(7) bekezdése alapján állapítottam meg.
17
Az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése alapján a jelen ügyben hozott döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A környezetvédelmi hatóság hatáskörét a Rendelet 3. § (1) bekezdése, illetékességét a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése állapítja meg. S z e g e d, 2016. szeptember 30. Dr. Juhász Tünde kormánymegbízott nevében és megbízásából: Dr. Bangha Ágnes mb. főosztályvezető
Kapják: 1. Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 1134 Budapest, Váci út 45. tv. 2. Út-Teszt Mérnöki és Szolgáltató Kft. 1518 Budapest, Pf.: 70 3. CsMKH Népegészségügyi Főosztály 6726 Szeged, Derkovits fasor 7-11. b.p. 4. CsMKH Makói Járási Hivatal Földhivatali Osztály 6900 Makó, Széchenyi tér 6. b.p. 5. CsMKH Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály 6800 Hódmezővásárhely, Rárósi út 110. b.p. 6. CsMKH Szegedi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály 6722 Szeged, Rákóczi tér 1. b.p. 7. Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság 5540 Szarvas, Anna liget 1. HKP 8. Magyarcsanádi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Nagylaki Kirendeltség HKP 6933 Nagylak Petőfi u. 14. (kifüggesztésre, külön levéllel) 9. Csanádpalota Község Jegyzője 6913 Csanádpalota, Kelemen L. tér 10. HKP (kifüggesztésre, külön levéllel) 10. Csongrád Megyei Kat. Ig. Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály 6721 Szeged, Felső-Tisza part 17. 11. CsM-i Katasztrófavédelmi Ig. 6721 Szeged, Berlini krt. 16-18. tájékoztatásul 12. Hatósági nyilvántartás 13. Irattár
18
