CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY

CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY KTFO-azonosító: 111294-1-15/2016. Ügyiratszám: CSZ/01/12265-18/2016. Ügyintéző: dr. Vajda Hajnalka Kissné Nagy Ildikó Katona Csaba Berényi Anita Kovács Viktor Hegedűs Helga Darányi Réka Andrásné Nemes Edit Simó Lajosné Nagy Zsolt Tel.: +36 (62) 681-673

Tárgy: Dunapataj Nagyközség Önkormányzata, Dunapataj – Szelidi-tó közötti kerékpárút felújítása és bővítése, előzetes vizsgálat Hiv.szám: Melléklet: -

HATÁROZAT Dunapataj Nagyközség Önkormányzata (6328 Dunapataj, Petőfi Sándor u. 20. KÜJ: 102 714 412) által 2016. augusztus 4-én – a Dunapataj – Szelidi-tó kerékpárút felújítása és bővítése tárgyában – benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapítom, hogy a tervezett tevékenység megvalósítása esetén, mely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 87. c) pontja – Közutak és közforgalom elől el nem zárt magánutak, kerékpárutak (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe kerékpárút védett területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül – szerint minősül, nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, ezért a tevékenység megkezdéséhez nem kell környezeti hatásvizsgálatot végezni. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés ac) pontja alapján, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66. § (1) bekezdés e) pontja szerint, a tevékenységet a szükséges erdészeti és útépítési, forgalombahelyezési engedélyek birtokában kezdhetik meg. Felhívjuk a figyelmet, hogy a mennyiben az építkezés alatt, a zajcsökkentő intézkedések mellett, a legközelebbi védendő épületeknél, a zajterhelési határértékek nem teljesülnek, akkor a környezeti zaj- és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 13. § (1) pontja szerinti zajterhelési határérték betartása alóli felmentést kell kérni a környezetvédelmi hatóságtól. Szakkérdés vizsgálata: 1. környezet-egészségügyi szakkérdésben, így különösen a környezet- és településegészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a felszín alatti vizek minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatára, lakott területtől (lakóépülettől) számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal Postacím: Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály  6721 Szeged, Felső-Tisza part 17. 6701 Szeged, Pf. 1048.  +36 (62) 681-681  www.csmkh.hu [email protected]

kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére kiterjedően: A dokumentációban foglaltak alapján, közegészségügyi szempontból nem indokolt a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása. 2. örökségvédelmi szakkérdésben, így különösen kulturális örökség (nyilvántartott műemléki értékek, műemlékek, műemléki területek védelme, nyilvántartott régészeti lelőhelyek, védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek, régészeti védőövezetek) védelmére kiterjedően: -

-

-

A földmunkák kivitelezésének időpontját előtte 8 munkanappal Hivatalomnak írásban be kell jelenteni. A beruházással érintett területen a régészeti leletek megóvása végett a kivitelezési munkák ütemezését a régészeti szakmunkák kivitelezésére jogosult területileg illetékes Viski Károly Múzeummal (6300 Kalocsa, Szent István király u. 25.) előzetesen egyeztetni kell. Amennyiben a területileg illetékes múzeum a beruházó megkeresésére 8 napon belül a régészeti feladatellátás tekintetében a rendelkezésre álló kapacitásról nem nyilatkozik, a régészeti feladatellátásra területileg illetékes megyei hatókörű Kecskeméti Katona József Múzeum (6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1., 76/481-122) jogosult, olyan módon, hogy kapacitása erejéig a területileg illetékes Viski Károly Múzeumot a feladatellátásba be kell vonnia. A régészeti lelőhely területén a beruházáshoz kapcsolódó földmunkákat kizárólag az illetékes múzeum régészeti megfigyelése mellett lehet elvégezni. Régészeti jelenség előkerülése esetén a munkálatok felfüggesztése mellett a beruházás alapterületébe eső régészeti emlékeket, objektumokat dokumentálni kell. A régészeti szakmunkákról készült dokumentációt a munkák bejezését követő 30 napon belül meg kell küldeni Hivatalomnak.

3. növény- és talajvédelmi szakkérdésben, így különösen a termőföldre gyakorolt hatások vizsgálata: Az előzetes dokumentációban megvalósítható.

ismertetett

beruházás

talajvédelmi

szempontból

4. a termőföld mennyiségi védelmének követelményeinek vizsgálata: Amennyiben a tervezett beruházás magvalósítása során termőföld igénybevétele válik szükségessé, így a más célú hasznosítás engedélyezése iránti kérelmet az ingatlanügyi hatósághoz be kell nyújtani. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX törvény (továbbiakban Tfvt.) 12. §. (1) bekezdése alapján a más célú hasznosítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a.) az érintett földrészlet vagy földrészletek megjelölését (település, fekvés, helyrajzi szám) b.) a más célú hasznosításhoz szükséges teljes területigényt. c.) A más célú hasznosítás pontos célját és tervezett időtartamát, ha időleges. A Tfvt. 12. §. (2) bekezdése alapján a kérelemhez csatolni kell: a.) az ingatlan- nyilvántartási térképnek a más célú hasznosításra tervezett területet feltüntető másolatát és az ehhez tartozó terület- kimutatást, kivéve, ha a kérelem kizárólag az érintett földrészlet vagy földrészletek teljes területére vonatkozik. c.) a talajvédelmi tervet d.) az illetékes hegyközség hozzájárulását, ha a kérelem a borszőlő termőhelyi kataszterébe tartozó területet érint.

2

A beruházás megvalósítása során figyelemmel kell lenni arra, hogy az érintett és a szomszédos termőföldek mezőgazdasági művelése, hasznosítása ne korlátozódjon. A termőföld felhasználását a szükségletnek megfelelő, lehető legkisebb területre kell korlátozni. Termőföldet más célra csak kivételesen- elsősorban gyengébb minőségű termőföl igénybevételével - lehet felhasználni. Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. 5. erdészeti szakkérdésben, így különösen a) az erdőre gyakorolt hatások vizsgálata tekintetében; és b) ha az eljárás során vizsgált beruházás vagy tevékenység erdő igénybevételével jár, akkor az a) pontban foglaltakon túl az erdő igénybevétel engedélyezhetőségének vizsgálata tekintetében: -

A kivitelezési munkálatok megkezdése előtt az alábbi erdő, kerékpárút építésével érintett része igénybevételének (termelésből történő kivonásának) az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 78. § (2) bekezdése szerinti engedélyezése is megtörténik. Erre vonatkozóan a kérelmezőnek a 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 54. § (1) bekezdésében felsorolt mellékletek benyújtásával külön eljárást kell kezdeményeznie hatóságunknál. Település Dunapataj

-

Helyrajzi szám, alrészlet 4454/2

Erdőtervi jel 26 B, C

- Az építési munkák miatt szükségessé váló fakitermelés előzetes bejelentése a tervezett végrehajtás előtt legalább 30 nappal korábban megtörténik a Vhr. 42. §-ában foglaltak szerint.

Szakhatósági állásfoglalás: A Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztályának 35600/3907-1/2016.ált. számú szakhatósági állásfoglalása: „Dunapataj Nagyközség Önkormányzata részére a Dunapataj - Szelidi-tó közötti kerékpárút felújítás és bővítés előzetes vizsgálati eljárását lezáró határozat kiadásához előírás nélkül hozzájárulok. A tevékenység vízvédelmi, vízgazdálkodási szempontból nem jelent olyan hatást, amely miatt környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása válna szükségessé. Jelen szakhatósági állásfoglalással szemben jogorvoslattal élni az eljárást lezáró határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen benyújtott fellebbezés keretében lehet.” A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de a Csongrád Megyei Kormányhivatalhoz, mint elsőfokú környezetvédelmi és természetvédelmi hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás díja – a jogszabályban meghatározott esetek kivételével – a befizetett szolgáltatási díjtétel 50 %-a, azaz 125 000 Ft, amelyet a Csongrád Megyei Kormányhivatal 10028007-00335663-00000000 előirányzat-felhasználási számú számlájára kell átutalni, és a 3

díj megfizetését igazoló bizonylatot vagy annak másolatát hatóságunk részére megküldeni. A befizetési bizonylat közlemény rovatába kérem feltüntetni jelen határozat számát. A kérelmező az eljárás 250 000 Ft igazgatási szolgáltatási díját befizette. Egyéb eljárási költség nem merült fel. Jelen határozat – fellebbezés hiányában – a fellebbezésre nyitva álló határidő leteltét követő napon jogerőre emelkedik. INDOKOLÁS Dunapataj Nagyközség Önkormányzata 2016. augusztus 4. napján a Dunapataj –Szelidi-tó közötti kerékpárút felújítása és bővítése tárgyában – a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) szerinti – előzetes vizsgálati dokumentációt nyújtott be hatóságunkhoz, és kérte az eljárás lefolytatását. Az ügyfél hatóságunk CSZ/01/12265-3/2016. számú hiánypótlási felhívását (igazgatási szolgáltatási díj) 2016. augusztus 19-én teljesítette, CSZ/01/12265-17/2016. számú hiánypótlási felhívását (természetvédelem) 2016. szeptember 29-én teléjesítette. Az előzetes vizsgálati dokumentációt készítő szervezet adatai: Neve: Agócs Gábor Címe: 6200 Kiskőrös, Dózsa Gy. u. 3/1. Telefon: 06-30/248-0329 Az érintett telephely adatai: Felújítással érintett ingatlanok: belterület: Dunapataj 1384/2, 1384/3, 1384/4, 7829/3, 7938, 4003/5, 4035/1, 4036/1, 4044/2 hrsz. külterület: Dunapataj 013/1, 013/2, 013/3 hrsz. Bővítéssel érintett ingatlanok: belterület: Dunapataj 4095, 4454/2 hrsz. Területe: 3460 m hosszon burkolat felújítása, 1100 m hosszon bővítés A dokumentáció tartalmilag és formailag megfelelt a Rendelet előírásainak. A tervezett létesítmény: A beruházó Dunapataj Nagyközség Önkormányzata a Dunapataj – Szelídi-tó között meglévő kerékpárút burkolatának felújítását és további kb. 1100 m-rel történő bővítését tervezi. A kerékpárút tervezett felújítása és bővítése is érinti a Szelídi-tó TT országosan védett természeti területet. A kerékpárút 3460 m hosszú, 3 illetve 2 m széles, követi az 5308 j. út nyomvonalát 2830 m hosszban, majd a Szelídi-tó partján halad 630 m hosszban. A tervezett bővítéssel a közvetlen Szelídi-tó part és a horgászhelyek megközelítésére a tóparton történő kerékpározásra nyílik lehetőség. A bővítendő kerékpárút hossza kb. 1100 m lesz. A kerékpárút tervezett bővítésének nyomvonala a meglévő kerékpárút és az I. utca nyomvonalának csatlakozásától indul. Az I. utcán közelíti meg a tópartot, majd a tóparton végig halad a 4456. hrsz-ú földútig. A földút mellett, azzal párhuzamosan halad és beköt a meglévő kerékpárút végszelvényébe. A kerékpárút nagy része az I. utca 4095 hrsz.

4

közterületen és a 4454/2. hrsz. erdő művelési ágú, erdőtervezett erdőben (Dunapataj 26 B és 26 C erdőrészletek érintve) országosan védett természeti területen halad. A kerékpárút tervezett bővítése jellemzően 0,3 m magas töltésen fog haladni és az alábbi területigények merülnek fel: - Az első szakasz az I. utca, amely jelenleg földút és kerékpározásra kijelölt kisforgalmú útként kerül kialakításra 120 m hosszban, 4,5 m szélességgel. - A második szakasz a tó parti szakasz elválasztás nélkül gyalog és kerékpárútként kerül kialakításra 620 m hosszban 3,0 m szélességgel. A szakasz eleje és vége felé 10-10 kerékpártámaszos kerékpártárolók épülnek. A szakasz végén a tó felől kerékpáros korlát elhelyezése szükséges a nagy ív és szintkülönbség miatt. - A harmadik szakasz kétirányú kerékpárútként kerül kialakításra 340 m hosszban, 2,34 m szélességgel az erdős területen. Ezen szakaszon néhány tájidegen fa (akác, bálványfa, nyugati ostorfa fiatal példányai) kivágása szükséges, melyeket őshonos fákkal kívánnak pótolni. A tervezett kerékpárút pályaszerkezete:  3 cm AC-8 j. kopó aszfalt  4 cm AC-11 j. kopó aszfalt  15 cm M-56 zúzottkő alap/20 cm I. kisforgalmi útnál/  20 cm homokos kavics A tervezett kerékpárút kapacitása az időjárástól és évszaktól függően:  november és február közötti időszakban 50-100 fő/nap  március és október közötti időszakban 100-350 fő/nap A Rendelet 3. § (1) a) pontja értelmében, a környezethasználó előzetes vizsgálat iránti kérelmet köteles benyújtani a hatósághoz, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely a 3. számú mellékletben szerepel. A tervezett beruházás a Rendelet 3. számú mellékletének 87. c) pontja alapján – Közutak és közforgalom elől el nem zárt magánutak, kerékpárutak (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) kerékpárút védett területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül – a környezetvédelmi hatóság előzetes vizsgálatban hozott döntésétől függően környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenység. A környezetvédelmi hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 29. § (6) bekezdése alapján a hatásterületen élő ügyfeleket és az ügyfélnek minősülő szervezeteket az eljárás megindításáról hirdetményi úton értesítette. Hatóságunk a Rendelet 3. § (3) és (4) bekezdése alapján a hivatalában és a honlapján 2016. augusztus 11. napjától közzétette az eljárás megindításáról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte a létesítmény helye szerinti önkormányzat jegyzőjének. A közlemény a Dunapataji Polgármesteri Hivatal tájékoztatása szerint 2016. augusztus 12. napjától 2016. augusztus 26. napjáig közzétételre került, mellyel kapcsolatosan észrevétel nem érkezett. *

5

1. A környezet-egészségügyi szakkérdés vizsgálatának indokolása: A dokumentációban foglaltak alapján megállapítottam, hogy közegészségügyi szempontból nem indokolt a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása, mivel a létesítmény környezetegészségügyi szempontból káros hatásokat nem okoz. Szakmai álláspontomat a Csongrád Megyei Kormányhivatal által a Bács-Kiskun Megyei és Békés Megyei Kormányhivatalokkal 2015. 09. 07. napján kötött CSB/01/9155-10/2015. ügyiratszámú együttműködési megállapodásra tekintettel „a környezetvédelmi és természetvédelmi, hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről” szóló 71/2015. (III. 30.) Kormányrendelet 28. § (1) bekezdésében foglaltak alapján, és az 5. sz. melléklet I. táblázat B oszlopában meghatározott szakkérdésekre vonatkozóan, „a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról” szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM rendeletben foglaltakra figyelemmel, az „Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről” szóló 323/2010. (XII. 27.) Kormányrendelet 4.§ (2) bekezdésében és a „a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról” szóló 66/2015. (III.30.) Kormányrendelet 2.§ (1) bekezdésében megállapított illetékességgel adtam ki. 2. Az örökségvédelmi szakkérdés vizsgálatának indokolása: A régészeti feladatok ellátására a Viski Károly Múzeum (6300 Kalocsa, Szent István király u. 25.), a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV tv. (továbbiakban: Kötv.) 22.§ (5) bek. a) pontja értelmében jogosult. A Kötv. 22.§ (6) bek. alapján a beruházó megkeresésére a területi múzeum a régészeti feladatellátás tekintetében a kapacitás rendelkezésre állásáról nyolc napon belül nyilatkozni köteles. A Kötv. 22.§ (5) bek. b) pontja, illetve 22.§ (6) bek. szerint amennyiben a területi múzeum kapacitása nem teszi lehetővé az önálló feladatellátást, vagy a beruházással érintett terület túllépi a területi múzeum gyűjtőterületét a régészeti feladatok ellátására a megyei hatókörű Kecskeméti Katona József Múzeum (6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1., 76/481-122) jogosult, olyan módon, hogy a megelőző feltárás elvégzésébe a területi múzeumot kapacitása erejéig kötelezően be kell vonnia. A Kötv. 10.§ (2) bek értelmében a régészeti lelőhelyek védelmére irányuló intézkedéseknek megelőző jellegűeknek kell lenniük, ezért a munkavégzés időpontját indokolt a területileg illetékes múzeummal egyeztetni, illetve Hivatalomnak bejelenteni. A beruházás nyilvántartott régészeti lelőhelyet (Azonosítószáma: 27617, 85145) érint. A Kötv. 19.§ (1) bek. szerint a régészeti lelőhelyet a földmunkával járó beruházásokkal el kell kerülni. A Kötv. 22.§ (1) bek. szerint amennyiben a lelőhely elkerülése aránytalanul megnövelné a földmunkával járó beruházás költségeit, vagy máshol nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni A megelőző feltárás keretében a régészeti megfigyelést a Kötv. 22.§ (3) a) pontban meghatározott feltételek fennállása miatt írtam elő. A Kötv. 19.§ (3) bek. értelmében a megelőző feltárás költsége a beruházót terheli. A régészeti szakmunkákról Korm. rendelet 8-9. § értelmében dokumentációt kell készíteni és azt a jogszabály által meghatározott időben és tartalommal Hivatalomhoz el kell juttatni. Hatóságom illetékességét a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 3.§ a) pontja, valamint 1. mellékletének 2. pontja állapítja meg. A régészeti örökségvédelmi szakkérdést a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében, illetve az 5. sz. melléklet I. táblázatának 4. pontja alapján vizsgáltam, eljárásomban a Korm. rendelet 64. §-ban felsorolt szempontokat vettem figyelembe.

6

3. A termőföldre gyakorolt hatások vizsgálatának indokolása: A szakkérdés vizsgálata a megkeresés, az elektronikusan rendelkezésre bocsátott előzetes vizsgálati dokumentáció (készítette: Agócs Gábor (6200 Kiskőrös, Dózsa Gy.u.3/1, készült: 2016. július) valamint a 2007. évi CXXIX. törvény 43.§ (1) és (3) bekezdése, 48.§ (2) előírásai alapján történt. A megyei kormányhivatal talajvédelmi hatósági jogkörét a 68/2015. (III. 30.) Kormányrendelet 18. § (1) bekezdése állapítja meg. A talajvédelmi szakkérdésben történő megkeresést a 71/2015. (III. 30) Korm.rendelet 28.§ (1) bek. 5. melléklet I. táblázat. tartalmazza. 4. A földvédelmi szakkérdés vizsgálatának indokolása: Amennyiben a tervezett beruházás termőföld igénybevételét teszi szükségessé, így a más célú hasznosítás engedélyezése iránti kérelmet az ingatlanügyi hatósághoz be kell nyújtani, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (továbbiakban Tfvt.) 12.§-ában foglaltak alapján. A Bács-Kiskun megyei Kormányhivatal Kalocsai Járási Hivatal Földhivatali Osztálya földvédelmi szakkérdés tekintetében a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 8. §-a, 8/A §-a alapján járt el, figyelemmel a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. §. (1) bekezdésére, valamint 5. számú melléklet I. táblázat B. oszlopában foglaltakra. 5. Az erdészeti szakkérdés vizsgálatának indokolása: A Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, Hatóságunk szakmai állásfoglalását kérte a fenti kerékpárút felújításával és bővítésével kapcsolatos előzetes vizsgálati eljárása során. Az elektronikus úton hozzáférhetővé tett dokumentáció és Hatóságunk nyilvántartása alapján megállapítottam, hogy a kerékpárút tervezett bővítése (új szakasz építése) érinti a fenti – az Evt. hatálya alá tartozó – területet, ezért hozzájárulásomat feltételhez kötöttem. A fent megjelölt szakkérdés tekintetében kialakított állásfoglalásomat a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági feladatainak meghatározásáról szóló 68/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdésében foglalt hatáskörben eljárva, a 2. § (2) bekezdése és 1. melléklete szerinti illetékességi szabályok figyelembevételével, továbbá a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. §. (1) bekezdése, az 5. melléklet I. táblázat, 6. pontja, illetve a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (1a), (3), (6), és (9) bekezdése alapján adtam ki. * A szakhatóságot a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (3) bekezdése alapján kerestem meg 2016. augusztus 12-én. A szakhatóság állásfoglalását a rendelkező részben előírtam. A Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály szakhatósági állásfoglalásának indokolása: „A beruházó, későbbi engedélyes Dunapataj Nagyközség Önkormányzata (6328 Dunapataj, Petőfi Sándor u. 20. sz.) a Dunapataj - Szelídi-tó között meglévő kerékpárút felújítását és

7

további kb. 1,1 km-rel történő bővítését tervezi. A tervezett kerékpárút 1,1 km hosszú. Nyomvonala a meglévő kerékpárút és az I. utca nyomvonalának csatlakozásától indul. Az I. utcán közelíti meg a tópartot, majd a tóparton végig halad a 4456. hrsz-ú földútig. A földút mellett, azzal párhuzamosan halad és beköt a meglévő kerékpárút végszelvényébe. A kerékpárút 2,5 %- os egyoldali oldaleséssel épül, a csapadékvíz a környező felületeken kerül szikkasztásra. Az építési tevékenység, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerint felszín alatti vizekbe, földtani közegbe szennyezést okozó anyag juttatásával nem jár. A kerékpárúttal érintett ingatlanok a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (Vil.21.) Korm. rendelet 2. számú mellékletéhez kapcsolódó részletes érzékenységi térkép alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területi kategóriába tartoznak. A kerékpárúttal érintett ingatlanok közül a bővítéssel érintett ingatlanok a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítményék védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet alapján üzemelő és távlati vízbázis (kijelölt) védőterületet, hidrogeológiai védőövezetét nem érinti. A kerékpárúnál érintett ingatlanok közül a meglévő, felújítással érintett ingatlanok közül a Dunapataj 013/1 hrsz-ú, és a 7938 hrsz-ú ingatlan az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Felügyelet 65.632-13//2004 (vízkönyvi szám: I/307) számú határozatával kijelölt Dunapataj Nagyközségi Vízmű vízbázisának védőövezet, védőidom kijelölő határozata alapján a hidrogeológiai „A" védőövezet-védőidomán helyezkedik el. A tevékenység - egyéb út - szerepel a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm, rendelet 5. sz. mellékletében. Új vagy meglévő létesítménynél, tevékenységnél a környezeti hatásvizsgálat, illetve a környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve az ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően megengedhető. A vízügyi hatóság az előzetes vizsgálati dokumentációt tartalmában ezzel egyenértékűnek tekinti A kerékpárúttal érintett ingatlanok a nagyvízi medrek, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet alapján nem nagyvízi mederben helyezkedik el, vízfolyás parti sávját - Szelidi - tó érinti. A kerékpárúttal érintett ingatlanok Dunapataj Nagyközség Önkormányzatának tulajdonában vannak, művelési águk út, illetve kivett parti sáv. A vízügyi-vízvédelmi hatóság szakhatósági hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdés 3. pontja, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és Igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III.30.) Korm. rendelet 28. § (3) bekezdése és 5. számú melléklet II. táblázat 3. pontja, illetékességét a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet 3. pontja állapítja meg. Összességében a vízügyi-vízvédelmi hatóság megállapította, hogy a tevékenység a felszíni és felszín alatti vizek minőségét rendeltetésszerű üzemeltetés esetén nem veszélyezteti, ezért az előzetes vizsgálati eljárását lezáró határozat kiadásához előírás nélkül hozzájárultam. A szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. § (1) bekezdés szerint eljárva a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (3) bekezdése és 5. számú melléklet II. táblázat 3. pontja alapján az ott meghatározott szakkérdésekre kiterjedően adtam meg. A döntés elleni önálló fellebbezést a Ket. 44. § (9) bekezdése nem teszi lehetővé.

8

Kérem a Tisztelt Eljáró Hatóságot, hogy a Ket. 78. § (1) bekezdésére figyelemmel az érdemi határozatot szíveskedjen részemre megküldeni.” * Természetvédelem A kerékpárút keleti szakasza érinti a Szelidi-tó Természetvédelmi Területet. Az eljárás során megkeresett Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, mint területileg illetékes természetvédelmi kezelő 2016. 09. 22-én érkezett 2354-2/2016. számú levelében nem emelt kifogást a beruházás megvalósításával szemben. A kerékpárút üzemeléséhez kapcsolódóan nem fog sor kerülni további fakivágásokra. A beadvány ismertette a tervezett közvilágítás élővilágot érintő terhelő hatásait is, amellyel kapcsolatban az ügyfél nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy a végső műszaki tartalom kiválasztásánál figyelembe fogják venni a zavarás szempontjából fontos kritériumokat (fény erőssége, szórtsága, színe, lámpatest tájolása) és a későbbi engedélyezési dokumentációban ezek bemutatásra is kerülnek. Levegőtisztaság-védelem Az építés során számottevő légszennyező hatással nem kell számolni. Minimális diffúz kiporzás jelentkezhet a gépek általi földmunkáknál, illetve a gépek, anyagok, berendezések és szerelvények helyszínre szállításánál. Ideiglenes levegőterhelést jelent még a szállítójárművek által kibocsátott kipufogógázok, melyek az építkezés befejezésével megszűnnek. Az építési munkálatok során a talaj mozgatásából és a munkagépek közlekedéséből származó kiporzás az időjárási körülmények figyelembe vétele melletti nedvesítéssel mérsékelhető, ezért jelentős mértékű porszennyezéssel nem kell számolni. Az üzemelési fázisban a kerékpárút levegőminőségre gyakorolt hatása semlegesnek mondható. Az esetleges karbantartással járó járműmozgás okozhat ideiglenesen negatív hatású levegőterhelést, amely elhanyagolgató, a mellette lévő közút forgalmának légszennyezőanyag kibocsátásához képest. Zaj- és rezgésvédelem A tervezett kerékpárút nagyrészt lakott üdülőterület mellett halad. Az üdülőterületen lakóépületek, állandó vagy ideiglenes tartózkodásra használt védendő épületek találhatók. Az építés során zajjal járó tevékenységek lehetnek: földmunkagép, útépítő gépek üzemeltetése és a szállítójárművek mozgása, rakodása. A kerékpárút felújítása és bővítése várhatóan 3 hónapon belül befejeződik. A munkálatokat csak a nappali időszakban végzik. A legközelebbi üdülőépület 50 m-en belül van. Az építési munkálatok során és a szállítási útvonalak mentén időszakosan, hosszabb-rövidebb ideig a környezeti zajszint növekedésével lehet számolni. A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. sz. melléklete szerinti zajterhelési határérték az építés során, a nyomvonalhoz legközelebb eső védendő épületeknél, várhatóan teljesül. A kerékpárút használatához, a beruházást követően, járulékos közlekedési zajkibocsátás nem kapcsolódik, ezért a zajterhelési viszonyok várhatóan nem változnak. A kerékpárút melletti karbantartási műveletek, motoros fűrésszel történő áglevágások, motoros kaszálások okozta zajkibocsátások ideiglenes jellegűek, és elhanyagolhatónak mondhatók.

9

Földtani közeg védelme A tervezett beruházás kivitelezése meghatározott ideig tartó tevékenység, amelynek hatásai a kivitelezéssel átmenetileg igénybevett munkaterületen, illetve a szállítási útvonalakon jelentkeznek. A kivitelezés elsősorban a földtani közeg fizikai tulajdonságait érinti. A kivitelezés során kitermelt humusz – átmeneti deponálást követően – helyben hasznosul (tereprendezés), illetve a felesleges mennyiség elszállításra (mezőgazdasági terület) kerül. A kitermelt föld egy része helyben hasznosul (tereprendezés), a felesleges földet pedig elszállítják (lerakóhely). A kivitelezési munkálatok során a földtani közeg szerkezete megváltozik, egyes rétegei összekeverednek, tömörödnek, a hatás azonban csak lokális jellegű. A munkagépek, szállítójárművek taposó hatása szintén a talaj fizikai tulajdonságaiban idéz elő lokális jellegű változást (talajszerkezet változás, tömörödés). A talaj szennyeződése havária (kivitelezés során a munkagépek, szállítójárművek meghibásodása esetén üzemanyag, hidraulikaolaj, kenőzsír elcsepegése, elfolyása) esetén következhet be. Esetleges havária esetén, a szennyező anyag felitatásával, a szennyezett föld összegyűjtésével, majd veszélyes hulladékként történő elszállításával, a szennyeződés gyorsan lokalizálható, a környezetszennyezés minimalizálható. A havária esetek elkerülése azonban a járművek, berendezések megfelelő karbantartásával biztosítható. A kerékpárút üzemelése során a területfoglalás okoz kismértékű fizikai talajterhelést (talajtömörödés). A kerékpárút üzemelése – normál üzemmód esetén – nem jár a földtani közeg szennyeződésével. A létesítmény teljes felszámolása esetén biztosítani kell, hogy a helyszínen a környezetre ártalmas anyagok, így a környezetre gyakorolt negatív hatás ne maradjon vissza. A tevékenység esetleges felhagyásakor a bontási tevékenység környezeti hatásai – a létesítéshez hasonlóan – a létesítmény helyszínén, lokálisan jelentkeznek. A bontási tevékenységet a mindenkor érvényes, vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kell végezni. Felhagyást követően, fontos a terület rekultivációja, tájbeillesztése, új hasznosítási mód keresése. A fentiek alapján megállapítható, hogy a tervezett beruházás nem gyakorol jelentős mértékű kedvezőtlen hatást, a korszerű, környezettudatos műszaki megoldásoknak köszönhetően, a földtani közegben tartós, vissza nem fordítható károsodás nem következik be. Hulladékgazdálkodás A kivitelezés során keletkező földet a helyszínen felhasználják, a hasznosítható hulladékokat hasznosítási céllal adják át kezelésre. A meglévő kerékpárút bontásával keletkezett hulladékból gyakorlatilag a teljes mennyiséget fel lehet használni a meglévő szakasz felújításánál és az új szakasz építésénél. A kivitelezés során alkalmazott festés során keletkező szennyezett csomagolóeszközt, ecsetet, törlőkendőt, védőruházatot veszélyes hulladékként gyűjtik és adják át kezelésre. Az üzemelés során keletkező települési hulladékok átadásáról a közszolgáltatás keretében gondoskodnak. Az időközönként szükséges karbantartások során keletkező festékkel szennyezett veszélyes hulladékok (csomagolóeszköz, törlőkendő, védőruházat) megfelelő gyűjtéséről és átadásáról gondoskodnak. Dunapataj Nagyközség Polgármestere 572-2/2016. számon az alábbi nyilatkozatot adta: „A Szelidi-tó üdülőterületén lévő kerékpárút bővítési nyomvonala Dunapataj Nagyközség Településrendezési Tervével és annak Helyi Építési Szabályzatával összhangban van ahhoz illeszkedik.”

10

A benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció alapján hivatalunk megállapította, hogy a tervezett tevékenység várhatóan nem okoz jelentős környezeti hatást földtani közeg-, levegőtisztaság- zaj- és rezgésvédelmi, hulladékgazdálkodási, valamint táj- és természetvédelmi szempontból. A környezetvédelmi hatóság a határozat rendelkező részében, mivel nem feltételezhető jelentős környezeti hatás és a tevékenység a Rendelet 2. számú mellékletének hatálya alá sem tartozik, tájékoztatta a kérelmezőt, hogy a Rendelet 5. § (2) bekezdése ac) pontja alapján, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (továbbiakban: Kvt.) 66. § (1) bekezdés e) pontja szerint a tervezett tevékenység milyen egyéb engedély birtokában kezdhető meg. A környezetvédelmi hatóság a tárgyi eljárásban CSZ/01/12265-2/2016. számú határozatával függő hatályú döntést hozott, amely döntés jelen határozatra tekintettel nem emelkedik jogerőre. A fellebbezési jogot a Ket. 98. § (1) bekezdése és 99. § (1) bekezdése alapján biztosítottam. A fellebbezést a Ket. 102. § (1) bekezdése alapján annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. Hivatalunk jelen határozatot az 1995. évi LIII. törvény 71. § (3) bekezdése értelében – jogerőre emelkedésre tekintet nélkül hivatalában, honlapján és a központi rendszeren (www.magyarország.hu) – nyilvánosan közzéteszi. Az ügyintézési határidő lejártának napja: 2016. október 6. Hatóságunk a Rendelet 5. § (6) bekezdése alapján ezen döntését külön levéllel megküldi az eljárásban érintett, hatásterületen lévő települési önkormányzat Jegyzőjének, aki gondoskodik a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (továbbiakban: FM rendelet) 1. számú mellékletének I/35. pontja alapján határoztam meg. A jogorvoslati eljárási díját a FM rendelet 2. § (5)-(7) bekezdése alapján állapítottam meg. A környezetvédelmi hatóság hatáskörét a Rendelet 3. § (1) bekezdése, illetékességét a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése állapítja meg. S z e g e d, 2016. szeptember 30.

Dr. Juhász Tünde kormánymegbízott nevében és megbízásából: Dr. Mader Balázs főosztályvezető-helyettes

11

Kapja: 1. Dunapataj Nagyközség Önkormányzata 6328 Dunapataj, Petőfi S u 20. tv. 2. BKMKH Népegészségügyi Főosztály 6000 Kecskemét, Nagykőrösi u. 32. HKP 3. BKMKH Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály, Növény- és Talajvédelmi Osztály 6000 Kecskemét, Halasi út 36. HKP 4. BKMKH Kecskeméti Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály 6000 Kecskemét, Széchenyi krt. 12. HKP 5. BKMKH Kalocsai Járási Hivatal Földhivatali Osztály 6300 Kalocsa, Szent István király út 1. HKP 6. BKMKH FEFO Erdőfelügyeleti és Hatósági O. 6000 Kecskemét, József Attila u. 2. HKP 7. Bács-Kiskun Megyei Kat. Ig. Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály 6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 10. HKP 8. Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3. tájékoztatásul HKP 9. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 6000 Kecskemét, Liszt F. u. 19. 10. Dunapataj Nagyközség Önkormányzata 6328 Dunapataj, Petőfi S u 20. HKP (kifüggesztésre, külön levéllel) 11. Hatósági nyilvántartás 12. Irattár

12