Csıke Krisztina* KOMPETENS KÜLKERES? – AVAGY MENNYIRE FELEL MEG AZ OKTATÁS A MUNKAERİPIAC MEGVÁLTOZOTT IGÉNYEINEK
1. A VIZSGÁLAT KIINDULÓPONTJA, A PROBLÉMA FELVETÉSE A jelenlegi magyar oktatási rendszerben megnıtt az elvárás az oktatás minıségi fejlesztése iránt. És mivel a gazdasági és szociális kohézió erısítése nagymértékben a humán tıke minıségétıl függ, fontos vizsgálatok tárgyát képzi, hogy mit is jelent a minıségi oktatás (természetesen az élethosszig tartó tanulás részeként), illetve a munkaerıpiac elvárásainak megfelelı, kompetencia alapú képzés. 2. AZ OKTATÁS SZEREPE A MUNKAERİ-PIACI ALKALMAZKODÁS ELİSEGÍTÉSÉBEN Azok az alapkészségek, ismeretek és jártasságok, amelyek az oktatási rendszerben eltöltött idı alatt alakulnak ki a diákokban, egyrészt az egész életen át tartó tanulást alapozzák meg, másrészt a sikeres munkaerı-piaci beilleszkedést és részvételt. A megfelelı kompetenciákkal rendelkezı álláskeresık tudnak a legnagyobb valószínőséggel számukra kedvezı munkát találni. Az oktatás tehát nagymértékben befolyásolja a friss diplomások körében jelentkezı munkanélküliség mértékét. Ahhoz, hogy tudjuk, milyen kompetenciákkal kell rendelkeznünk a munka világába lépve, ismernünk kell a munkaadók ezzel kapcsolatos elvárásait. Ezért szükséges a hazai, gazdaságilag sikeres vállalatok munkavállalókkal szembeni kompetencia elvárásainak felmérése.1 Az oktatási intézmények feladata, hogy ezeknek az ismereteknek a birtokában készítse fel a hallgatókat a sikeres munkavállalásra. Itt szeretném kihangsúlyozni, hogy az információs korszak átalakult gazdasági rendszerében a munkaadók ma már igényt tartanak arra, hogy a pályázók ne csak a szőken vett szakmai tudásnak legyenek birtokában, hanem képesek legyenek megfelelıen kommunikálni, önállóan értelmezni és megoldani problémákat, csapatban dolgozni, vagy rugalmasan alkalmazkodva, sokrétő feladatokat megoldani. 3. A KOMPETENCIA SZÓ JELENTÉSE A kompetencia fogalmának meghatározására a humán szakterületen több definíció létezik. Ezek közös jellemzıje az, hogy a kompetenciákat a humán szakemberek valamilyen viselkedésekkel, magatartásokkal leírható tulajdonság együttesnek tartják, illetve általában a kiemelkedı teljesítmény eléréséhez szükséges jellemzıkhöz kötik. Például az egyik megfogalmazás szerint a kompetencia azoknak az emberi készségeknek, képességeknek, tudásoknak, jártasságoknak és értékeknek az összessége, melyek egy munkakör sikeres betöltéséhez szükségesek. *
A BGF Külkereskedelmi Fıiskolai Kar 2004-2005 tanévben végzett hallgatója. Egy ilyen felmérés készült 2001-ben „Az európai gyakorlathoz illeszkedı munkaerı-piaci készségigényfelmérés a magyar oktatás-képzés fejlesztése szolgálatában” címmel az Oktatási Minisztérium felkérésére. Mintegy 400 magyar vállalat esetében mérték fel, hogy az adott cégek milyen készségek meglétét igénylik dolgozóiktól. A project részletes bemutatása a http://www.tpf.iif.hu/keszsegigeny.html honlapon található meg.
1
68
CSİKE K.: KOMPETENS KÜLKERES?… Meglátásom szerint a kompetenciakutatások legfıbb törekvése az, hogy megragadja azokat a szempontokat, amelyek összekapcsolhatók a jövıbeli sikeres és hatékony teljesítménnyel. A kompetenciakutatásokat gyakorlati célok mozgatták tehát: a cégek tudni akarták, milyen tulajdonságokat keressenek az állásra jelentkezı egyéneknél, ha tehetséges munkatársat akarnak kiválasztani maguknak. 4. A KOMPETENCIA ALAPÚ KÉPZÉS JELENTİSÉGE A megváltozott gazdasági, társadalmi környezetben új kihívások jelentkeztek az oktatás területén. A gazdasági fejlıdés és kereskedelmi irányváltás (szorosabb kapcsolat az Európai Unióval) egy újfajta oktatáshoz vezetett, az ún. kompetencia alapú oktatáshoz. Ma már az oktatásban kívánatos, hogy a mőveltség, az ismeretek átadása mellett kompetenciák fejlesztése is kapjon teret. A kompetencia alapú oktatás minıségi oktatást jelent, melynek célja többek között az új társadalmi kihívásoknak megfelelı, a sikerekhez szükséges kompetenciák minél eredményesebb kifejlesztése. „Ma Magyarországon az oktatási intézmények nem a munkaerıpiac által megkívánt tudást és készségeket tanítják"2. Nagyon sok „végzıs” aggódik amiatt, hogy nem fog a számára megfelelı munkát találni. A cégek arról panaszkodnak, hogy Magyarországon nem találják meg a megfelelı készségeket és tudást, és nagyon sokan ebbıl kifolyólag tovább is állnak - külföldre. A hallgatókon is sok múlik: fel kell vállalniuk, hogy a vágyott karrier által megkívánt kompetenciák ismeretében hajlandóak a hiányzó kompetenciák fejlesztésére. Ezért az európai szakmapolitikához illeszkedı magyar oktatáspolitika egyik legfontosabb célja ma az, hogy az oktatási ágazat fejlesztési prioritásai és a gazdaság elvárásai közeledjenek egymáshoz. Elengedhetetlen, hogy az oktatás-képzési ágazat naprakész visszajelzéseket kapjon a munkaerı-piaci humánerıforrás-igényekrıl – azon belül a munkaerıvel szemben támasztott készségigényekrıl is –, és a visszajelzések alapján rugalmasan tudjon azokhoz alkalmazkodni. Az oktatás határozott céljává vált, hogy a megszerzett ismeretek alkalmazhatóak legyenek, és a hallgatók hatékonyan tudják majd elvégezni a rájuk váró feladatokat. Ahhoz, hogy a munkaerıpiacon azonnal és jól eladható tudást és készségeket biztosíthassanak az oktatási intézmények, szükségesnek látom, hogy állandó párbeszéd alakuljon ki a gazdaság és oktatás szereplıi között, és hogy az igényeket folyamatosan felmérjék. Legnagyobb szükség az igényekhez igazodó, azokat hatékonyan, mérhetı módon teljesítı oktatásra van. 5. A MUNKAVÁLLALÓKTÓL ELVÁRT KOMPETENCIÁK Az alábbiakban az Európai Unió és az OECD által megfogalmazott kulcskompetenciákat mutatom be: „EU-kompetenciák”3 A tudásalapú társadalom kulcskompetenciáit az Európai Unió az 1995-ben kiadott, az oktatásról és képzésrıl szóló Fehér Könyvben fekteti le. Ezek közé tartozik az • információ- és kommunikációtechnikai (IKT) kompetencia • a médiakompetencia • idegennyelv-ismeret • a szociális kompetenciák, amelyek képessé tesznek bennünket a mai társadalomban való helytállásra (tolerancia, az empátia, az együttmőködési képesség, problémamegoldó képesség, kreativitás, kezdeményezıkészség, kockázatvállalási hajlandóság, az önérvényesítés képessége, az autonómia). 2
Czobor Zsuzsa: Kompetenciafelmérés: Egy innovatív fejlesztési eszköz az oktatásban. In: Szakmai Füzetek, BGF KKFK, 2004/13.szám, p. 62. 3 Felnıttképzési Almanach (Akkreditált felnıttképzési intézmények és programok). Nemzeti Felnıttképzési Intézet, 2004, p.18. 69
K Ü L K E R E S K E D E L M I F İ I S K O L AI F Ü Z E T E K , 1 5 . Munkahelyi kompetenciák az OECD szerint4 Csapatmunkára való képesség, vezetıi képesség, motiváltság és pozitív hozzáállás a feladatokhoz, tanulási képesség, fejleszthetıség, problémamegoldó képesség, hatékony kommunikáció a kollégákkal és az ügyfelekkel, elemzési készség. 6. KOMPETENS KÜLKERES? – EGY KÉRDİÍVES FELMÉRÉS EREDMÉNYEI 6.1. A vizsgálat tárgya A Külkereskedelmi Fıiskola a magyar gazdasági felsıoktatás egyik meghatározó intézménye. Elsıdleges törekvése, hogy elméletileg jól felkészült, széles látókörő, etikailag igényes, innovatív készségekkel rendelkezı, biztos szakmai tudással, valamint szakmaspecifikus idegennyelv-ismerettel rendelkezı gyakorlati értelmiségi szakembereket képezzen. Tevékenységének célja, hogy a felsıfokú szakképzésben betöltött szerepét megırizve folyamatosan emelje az oktatás színvonalát, rugalmasan megfeleljen a változó munkaerı-piaci igényeknek, s hallgatói számára színvonalas és ösztönzı tanulási környezetet biztosítson. A képzési profiljához tartozó tudományterületeken elsısorban gyakorlatorientált képzést kíván nyújtani hallgatóinak, felkészítve ıket a hazánk uniós tagságából eredı feladatok ellátására is. Egy kérdıíves felmérés során azt vizsgáltam meg, hogy az elsıs és harmadéves külkeres hallgatók egyetértenek-e a fent leírtakkal, konkrétan: a Külkereskedelmi Fıiskola hozzájárul-e bizonyos korszerő munkavállalói kompetenciák kialakításához, fejlesztéséhez, hogy a hallgatók meg tudjanak felelni a munkaerı-piaci elvárásoknak. A kérdıívben olyan kompetenciákat5 soroltam fel, melyek elsajátítása, fejlesztése és gyakorlatba való átültetése hosszantartó részvételt tesz lehetıvé a tudás társadalmában, illetve az egész életen át tartó tanulást is megalapozzák, hiszen ezekre a képességekre, ismeretekre az életben bárhol, bármikor szükségünk lehet: nem csak a munka világában, hanem a magánéletben is. 6.2. Eredmények6 (elsıs hallgatók) Az elsısök minden bizonnyal azt várják, hogy az általuk választott fıiskolán megkapják azt a tudást, kialakulnak azon képességeik, amelyekre megálmodott életpályájukhoz szükségük van. Az elsıs hallgatóknál arra voltam kíváncsi, hogy elsısként milyennek értékeli a felsorolt ismereteit, képességeit, készségeit, illetve mit vár a fıiskolán eltöltött idıtıl: fognak-e az adott kompetenciái változni, mire végzıs lesz (vagyis elvárja-e a fıiskolától, hogy hozzá tud járulni a felsorolt kompetenciák fejlesztéséhez)? Ezen kívül megkérdeztem még tılük, hogy a felsoroltakon kívül van-e olyan, amelyre szerintük a munkahelyükön biztosan szükségük lesz, és hogy annak fejlesztéséhez a fıiskola hozzájárul-e? Jelen tanulmány terjedelmére nézve itt csak a legkiemelkedıbb eredmények ismertetése áll módomban: • Meglepı volt, hogy mindössze öt hallgató tartotta jónak számítógépes ismereteit. Ez azt támasztja alá, hogy a fıiskola semmiképp nem hanyagolhatja el az informatika-oktatást. Amennyiben a fıiskolán nem lenne színvonalas informatika és számítástechnika oktatás, az intézménynek egyrészt azzal kellene szembesülnie, hogy hallgatóit nem a munkaerı-piaci elvárásokhoz alkalmazkodva képzi. Másrészt a hallgatók elvárásainak sem tudna eleget tenni: a megkérdezettek 80%-a várja számítógépes ismereteinek javulását a fıiskolától. 4
Educational Policy Analysis. OECD 2001 A kérdıívben felsorolt kompetenciák: számítógépes ismeret, idegen nyelv ismerete (szóban és írásban), kommunikációs készség, terhelhetıség, csapatmunkára való képesség, döntési képesség, együttmőködési, problémamegoldó és kapcsolatteremtı készség, felelısségtudat, kritikus gondolkodás. 6 A felmérés eredményei nem tekinthetık az egész fıiskolára nézve reprezentatívnak, mivel csak 36 fı válaszai alapján vontam le a következtetéseket, de feltételezem, hogy a többi elsıs is hasonlóképp vélekedik az oktatás tartalmát illetıen. 5
70
CSİKE K.: KOMPETENS KÜLKERES?… • •
Az idegen nyelvi készségeket vizsgálva, a felmérés alapján elmondható, hogy a diákok közepes vagy jó nyelvtudással érkeznek a fıiskolára, és kb. 80%-uk abban bízik, hogy az iskolát elhagyva még jobbak lesznek mind szóban, mind írásban. A megkérdezettek több mint fele (20 fı) tartja magáról, hogy jó kommunikációs készséggel rendelkezik. Szerintem nagyon pozitív, hogy a megkérdezettek 92%-a vár javulást ezen a területen. A fıiskolának tehát ennek tudatában kell fogadnia hallgatóit. Fel kell lennie készülve arra, hogy a különbözı kurzusok (például kommunikációs tréning) keretében biztosítani tudja ezt. Nagyon fontos ebben az oktatók szerepe, hogy minél többször adjanak olyan feladatot hallgatóiknak, amelyet például prezentálni kell.
Arra a kérdésre, hogy a felsorolt kompetenciákon kívül van-e olyan, amelyre a hallgató szerint a munkahelyen szükség lesz, a leggyakrabban elıforduló válasz (21-en említették) a „kreativitás” volt, majd a „vezetıi képesség”. Az eredményeket összefoglalva az mondható el, hogy az elsısök a „kézzel foghatóbb” ismeretek fejleszthetıségét tekintve – vagyis amelyekrıl a gyakorlatban való alkalmazáskor azonnali visszajelzést kapunk, például: egy adott szituációban rögtön érezhetı, hogy menyire jól/rosszul tudunk kapcsolatot teremteni, problémát megoldani, idegen nyelven beszélni, kommunikálni – bizakodóbban tekintenek a jövıbe, míg az elvontabb készségeket illetıen (felelısségtudat, kritikus gondolkodás) nem számítanak a fıiskolai oktatás fejlesztı szerepére. 6.3. Eredmények (harmadéves hallgatók) A legtöbb tanulságot – arra nézve, hogy a Külkereskedelmi Fıiskolán a diákok mennyire kaptak gazdaságilag értékes tudást, illetve, hogy a korszerő munkavállalói kompetenciák fejlesztésére a fıiskola mennyire fordított figyelmet – a harmadévesek válaszaiból vonhatjuk le. İk már majdnem „végzısök”, már csak egy félévet töltenek az intézmény falai között és még 15 hetet szakmai gyakorlaton. Örvendetes, hogy a megkérdezettek 82%-a érzi úgy, hogy a fıiskolai oktatás során számítógépes ismeretei javultak. Ebbıl azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a fıiskola nagy figyelmet fordít ennek a fejlesztésére, ami azért fontos, mert a munkaerıpiacon ma már alapvetı követelménynek számít, hogy a munkavállalók legalább felhasználói szintő számítógépes ismeretekkel rendelkezzenek. Ennek az elvárásnak tehát a felmérés alapján a fıiskola meg tud felelni. A szóbeli idegen nyelv ismeretnél meglepı eredményt kaptam. A megkérdezett elsısök 80%-a számít arra, hogy verbális idegen nyelv tudása jobb lesz a 3 év során. A felmérés alapján azonban úgy tőnik, az elsısöknek ki kell ábrándulniuk – hacsak nem történik változás a nyelvoktatás tartalmát illetıen –, ugyanis a megkérdezett harmadévesek több mint fele mondta, hogy romlott ez a képessége. Mindössze két diák tapasztalt javulást, a többiek semmi változást nem éreztek. A válaszadók közül a legtöbben (9fı) úgy érzik, hogy íráskészségük idegen nyelven romlott. 8-an nem éreznek változást, és mindössze öt diáknak javult ez a készsége az oktatás során. Az eredmények figyelemreméltóak és további átgondolásra sarkallnak. Mivel szerintem a fıiskola vonzerejéhez nagyban hozzájárul, hogy két idegen nyelvbıl legalább szakmai középfokú nyelvvizsga megszerzéséhez hozzájárul, nagyon oda kellene figyelnie a nyelvoktatás színvonalára, minıségére. Ma már azonban nem elég a „papírt lebegtetni” a munkaerıpiacon, ugyanis nem az a fontos, hogy milyen nyelvvizsgánk van, hanem hogy mennyire tudjuk a nyelvet. Ezt sok állásinterjú során, ha az adott pozíció megkívánja, ki is próbálják. Ily módon a nyelvtudás már a munkahely választás elsı lépésénél is döntı fontossággal bírhat. Érdemes lenne utánajárni, hogy mi az alapvetı probléma ezen a téren, hogy a legtöbb megkérdezett hallgatónak romlott a nyelvtudása. A felmérés alapján sajnos az mondható el, hogy a fıiskola ennek a kívánalomnak nem igazán tud megfelelni. Amit még ki szeretnék emelni, hogy a következı kérdésre: „Van olyan dolog, amit hiányolsz az oktatásból, amire a Külker nem fordított elég figyelmet?” néhány kivételtıl eltekintve majdnem mindenki a minıségi nyelvoktatás hiányát említette, továbbá kevésnek tartották a nyelvi órák számát.
71
K Ü L K E R E S K E D E L M I F İ I S K O L AI F Ü Z E T E K , 1 5 . A kommunikációs készség esetében bíztató eredményt kaptam. A válaszadók közül senki nem érezte úgy, hogy ez a készsége negatív irányban változott volna. A megkérdezett diákok fele erısödött meg csapatmunkára való képességében a 3 év során, a többieknél nem történt változás (de ık már eleve jók vagy közepesen jók voltak ebben). A folyamat sikerességét az 50-50%-os megoszlás miatt nehéz értékelni. Ahhoz, hogy a jelenlegi elsısöknél 3 év múlva pozitívabb eredmények születhessenek, esetleg törekedni lehetne arra – fıleg a szemináriumok keretében – hogy a diákok több csoportos feladatot kapjanak, melynek során ebben a képességükben megerısödhetnek. Kérdéses viszont, hogy erre tényleg szükség van-e. Ugyanis csak két ember említette, hogy eddigi munkája során erre szüksége volt. Ezt a kérdıíves felmérést azért végeztem el, mert nagyon fontos a jelenlegi és a késıbb beiratkozó hallgatók jövıbeli döntéseinek szempontjából az a kérdés, mennyiben tudták alkalmazni a felsıoktatási intézményben elsajátított ismereteiket saját életpályájuk felépítése során, magyarán: mit vártak el és mit kaptak az intézménytıl, mennyiben fogja szolgálni karrierjüket. Arra a kérdésre, hogy „Mit gondolsz? A Külkereskedelmi Fıiskola gazdaságilag értékes tudást adott számodra?”, változatos válaszok érkeztek. Az elemzés során azonban szembeötlı volt, hogy nagyon sokan említették negatívumként, hogy sokkal gyakorlatiasabb képzésre számítottak, és ezt nem kapták meg, vagy csak „nagyon erıltetett formában”. Mindössze két ember említette a 19 válaszadó7 közül, hogy gazdaságilag értékes tudást kapott, az egyik hallgató viszont hozzáfőzte, hogy ez korántsem elégséges. Egy diák említette, hogy szerinte a fıiskolán megszerzett tudással könnyő lesz elhelyezkedni, négyen határozottan az ellenkezıjét állították. Amit pozitívumként említettek, az volt, hogy jobban átlátják most már a gazdaság mőködését, de sokkal többet vártak az oktatástól. Majdnem mindenki hiányolta – a már említett színvonalas idegen nyelv képzésén kívül –, hogy nem volt elég gyakorlatias az oktatás. Szakdolgozatomban idéztem még néhány dolgot a diákoktól, amit kifogásoltak vagy hiányoltak az oktatásból. 7. ÖSSZEGZÉS Összességében az mondható el, hogy a diákok gyakorlatiasabb képzést várnak. Itt kell megjegyeznem, hogy ezek a hallgatók még a szakmai gyakorlatuk elıtt állnak. A 15 hét letelte után lehetséges, hogy másféle válaszokat adnának, amikor megtapasztalják, hogy a képzés során elsajátított elméletet hogyan tudják átültetni a gyakorlatba. Mivel nem csak közgazdaságtant tanítanak, hanem elég szerteágazó ismereteket kapnak a hallgatók, sokan nem tudják mire vélni ezt, és nem tartják magukat gazdasági szakembernek. A Külker diploma azonban továbbra sem rossz diploma. A Fıiskola a diákok legfontosabb, munkaerıpiacon megkövetelt kompetenciáinak fejlesztéséhez különbözı mértékben járul hozzá. Felhasználói szintő számítógépes ismerettel mindenki rendelkezik végzısként, és jó kommunikációs készséggel is, melynek fejlesztésében sok segítséget kaptak a fıiskolától. Az idegen nyelvi képzés a megkérdezett hallgatók szerint sajnos nem megfelelı (bár az is elképzelhetı, hogy a diákok „túl magasra rakták a mércét”.) Ahhoz, hogy pontosabb képet kapjunk arról, hogy a többi kompetencia fejlesztéséhez a fıiskola mennyiben járult hozzá, mélyebb kutatásokra lenne szükség.
7
A kérdıívet 22 hallgatóval tölttettem ki, de a kifejtıs kérdésekre csak 19-en válaszoltak.
72
CSİKE K.: KOMPETENS KÜLKERES?…
IRODALOMJEGYZÉK BOYATZIS, RICHARD: The Competent Manager: A model for effective performance, Wiley, 1982. CZOBOR ZSUZSA: Kompetenciafelmérés: Egy innovatív fejlesztési eszköz az oktatásban. In: Külkereskedelmi Fıiskolai Füzetek, BGF-KKFK, 2004/13. szám. Educational Policy Analysis. OECD, 2001 Felnıttképzési Almanach (Akkreditált felnıttképzési intézmények és programok), Nemzeti Felnıttképzési Intézet, 2004, p. 18. HALÁSZ GÁBOR: Az oktatási rendszer. Mőszaki Könyvkiadó, Budapest, 2001. Oktatás – rejtett kincs: A Jacques Delors vezette Nemzetközi Bizottság jelentése az UNESCO-nak az oktatás XXI. századra vonatkozó kérdéseirıl. Osiris Kiadó, Magyar Unesco Bizottság, Budapest, 1997.
73
