VT Novella • Vt. 1. § (2) bekezdése: Védjegyoltalomban részesülő megjelölés lehet különösen a) szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat; b) betű, szám; c) ábra, kép; d) sík- vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját; e) szín, színösszetétel, fényjel, hologram; f) hang, valamint g) az a)-f) pontokban felsorolt egyes megjelölések összetétele. A különösen betoldás indoka, hogy a CTM rendelet megengedi, hogy az illatok is lajstromozhatóak legyenek védjegyként, és mivel a CTM bejelentés átalakítható nemzeti bejelentéssé, ezért a nemzeti jognak is biztosítania kell ezt az oltalmi formát. • Vt. 2.§ (1) bekezdése: A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha nem felel meg az 1. §-ban meghatározott követelményeknek. • Vt. 2. § (2) bekezdés b) pont (Ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha) b) kizárólag olyan formából áll, amely az áru jellegéből következik, vagy amely a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges, illetve amely az áru értékének lényegét hordozza. A kizárólag betoldás indokoltságát az adta, hogy ezt a kizáró feltételt minél szűkebb körben lehessen alkalmazni. Abban az esetben tehát, ha a megjelölés a fenti kizáró okban felsorolt műszaki jellemzőkön túl egyéb jellegzetességel - megkülönböztető képességgel - is rendelkezik, úgy a védjegyoltalom megadásának nincs akadálya.
1
Vt. 3. § (4) bekezdés (új) A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha e törvény vagy az Európai Közösség jogszabályai alapján lajstromozott földrajzi árujelzőből áll, vagy azt tartalmazza. E rendelkezést olyan árukra kell alkalmazni, amelyek nem a földrajzi árujelzőnek megfelelő földrajzi területről származnak, vagy amelyekkel kapcsolatban a földrajzi árujelző e törvény vagy az Európai Közösség jogszabályai alapján egyéb okból nem használható. A földrajzi árujelzővel való ütközés, mint lajstromozást gátló ok korábban is szerepelt a Vt-ben, de csak mint relatív kizáró ok. Tekintettel arra, hogy a Vt. teljes vizsgálati, kutatási rendszere megváltozott, és a Vt-novella hatályba lépését követően benyújtott megjelölések esetében a Hivatal csak az abszolút kizáró okokat veheti figyelembe a lajstromozási eljárás során, a földrajzi árujelzőkhöz fűződő kollektív jogosultságára tekintettel indokolt volt ezen kizáró ok átvétele az abszolút kizáró okok közé. Az abszolút kizáró okként megjelölt földrajzi árujelzővel való ütközés nemcsak a nemzeti lajstromban szereplő (mezőgazdasái termékek, élelmiszerek esetében ezt Brüsszelben fogják vezetni) földrajzi árujelzők esetén állhat fenn, hanem a közösségi oltalom forma miatt más tagállamok földrajzi árujelzőivel való ütközés esetén is. Erre tekintettel a jövőbeni, bejelentést megelőző kutatásokat nemcsak a védjegyek, hanem a közösségi földrajzi árujelzők körében is célszerű elvégezni. • Vt. 4. § (1) bekezdés c) pont (Nem részesülhet védjegyoltalomban) c) eltérő áruk, illetve szolgáltatások tekintetében a belföldön jóhírnevet élvező korábbi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló későbbi elsőbbségű megjelölés, ha annak alapos ok nélkül történő használata a jó hírű védjegy megkülönböztető képességét vagy hírnevét sértené vagy tisztességtelenül kihasználná. A módosítás indoka a közösségi védjegyrendelethez (89/104/EEC) való közelítés, tartalommal pedig majd a gyakorlat fogja megtölteni.
2
• Vt. 4. § (2) Korábbi védjegy az, amelyet korábbi elsőbbséggel jelentettek be lajstromozásra, valamint - az (1) bekezdés a) és b) pontjának alkalmazásában - az a megjelölés is, amely az ipari tuladjon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény alapján lajstromozástól függetlenül - korábban vált belföldön közismert védjeggyé. A kiegészítést - azaz hogy a lajstromzás nélkül való közismertté válás csak az azonos vagy a hasonló áruk/szolgáltatások esetében vehető figyelembe - a PUE 6 bis cikkének való megfeleltetéssel indokolta a Hivatal. A közimertség földrajzi határa maradt a belföld, azaz a Magyar Köztársaság közigazgatási határian belül kell közismertté válnia a megjelölésnek. • Vt. 4. § (4) bekezdés (új) E törvény alkalmazásában az összetéveszthetőség magában foglalja azt az esetet is, ha a fogyasztók a megjelölést gondolati képzettársítás (asszociáció) útján kapcsolják a korábbi védjegyhez. A kiegészítés indoka a közösségi védjegy rendelet hasonló megfogalmazása volt. E körben a hazai gyakorlat nyilvánvalóan a közösségi védjegyrendelethez kapcsolódó Európai Bírósági gyakorlatra fog támaszkodni. A Vt. szerkezete a tekintetben nem változtozott, hogy a lajstromozást gátló okok továbbra is kettős szerepben, tehát törlési okként is funkcionálnak. Ezért az asszociáció nem csak a relatív akadályok között (felszólalási ok) hanem a törlési okok között is kiemelt szerephez jut majd. • Vt. 5. § (1) bekezdés b) pont (Nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés) b) amely más szerzői vagy iparjogvédelmi jogába ütközne, ideértve a növényfajta nevével való ütközést is. A szövegből kikerült az "állatfajta" és a "földrajzi árujelző" mint kizáró ok. A földrajzi árujelzők átkerültek az abszolút kizáró okok közé, az állatfajtákat pedig a jogszabály a jövőben nem tekinti kizáró oknak, tehát azok szerepeltethetőek mint védjegy, vagy mint a védjegy egy eleme.
3
• Vt. 5. § (2) bekezdés Nem részesülhet védjegyoltalomban a) a megjelölés, amelyet más lajstromozás nélkül korábbtól fogva ténylegesen használ belföldön, ha a megjelölésnek a korábbi használó hozzájárulása nélkül történő használata jogszabályba ütközne; valamint b) azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások tekintetében a megjelölés amely egy olyan védjeggyel azonos avgy ahhoz hasonló, amelyek oltalma korábban lejárat miatt megszűnt, ha a megszűnés óta két év még nem telt el, kivéve ha a korábbi védjegyet nem használták a 18. § előírásainak megfelelően. Lényeges változás van az a) pont tekintetében, hiszen korábban a lajstromozás nélkül való használat kizárólag azonos vagy hasonló áruk/szolgáltatások tekintetében volt lajstromozás gátló ok, az új rendelkezés értelmében viszont nincs szükség az áruk/szolgáltatások körének vizsgálatára, hanem csak a megjelölés azonosságát kell figyelembe venni. (Minimális, a tartalmat nem érintő eltérést a gyakorlat megenged). Természetesen a módosítás nem azt jelenti, hogy a fenti jogszabály helyet bármely esetben alkalmazni lehet majd, hiszen a felhívható versenytörvény a versenytársi pozíció megállapíthatóságához konkrét feltételeket támaszt. Vt. 6. § Ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha azt a képviselő, illetve az ügynök - a jogosult engedélye nélkül - saját nevében jelentette be lajstromozásra, kivéve, ha a képviselő vagy az ügynök igazolja, hogy eljárása helyénvaló volt. A régi szöveg tartalmát tekintve csaknem azonos volt az új szövegezéssel, az újdonság a kimentésre vonatkozó klauzula. (lsd még Vt. 19. § (5) bekezdés) • Vt. 12. § (2) bekezdés c) pont (A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenysége körében használ) c) a védjeggyel azonos vagy hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy ahhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve hogy a védjegy belföldön jó hírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő hazsnálata sértené vagy tisztessételenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét. (lsd Vt. 4. § (1) bek. c) pont)
4
• Vt. 16. § (1) bekezdés A védjegy alapján a védjegyjogosult nem tilthatja meg a védjegy használatát olyan árukkal kapcsolatban, amelyket ő hozott forgalomba, vagy amelyeket kifejezett hozzájárulásával hoztak forgalomba az Európai Közösségben. A paralel import elleni fellépés továbbra is biztosított azokban az esetekben, amikor az áru első forgalombahozatalára nem tagállamban (vagy nem az EFTA valamelyik tagállamában) került sor (Silhouette-ügy), vagy az első forgalomba hozatal a Közösség területén történt ugyan, de ahhoz a védjegyjogosult nem járult hozzá (Sebago-ügy). • Vt. 18. § (1) bekezdés Ha a védjegyjogosult a lajstromozástól számított öt éven belül nem kezdte meg belföldön a védjegy tényleges használatát az árujegyzékben szereplő árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban, vagy ha az ilyen használatot öt éven át megszakítás nélkül elmulasztotta, a védjegy oltalmára alkalmazni kell az e törvényben előírt jogkövetkezményeket [4. § (3) bek., 5. § (2) bek. b) pont, 30. § d) pont, 33. § (2) bek. a) pont, 34. §, 61/E. §, 73. (2) bek.], kivéve, ha a védjegyjogosult a használat elmaradását kellőképpen igazolja. A szöveg a szögletes szárójelben aláhúzott hivatkozásokkal egészült ki. • Vt. 19. § (5) bekezdés Ha a képviselő, illetve az ügynök - a jogosult engedélye nélkül - saját nevében bejelentést tesz vagy saját nevében lajstromoztatja a védjegyet, a jogosult követelheti a védjegyoltalmi igény vagy a védjegyoltalom átruházását, kivéve ha a képviselő vagy az ügynök igazolja, hogy az eljárása helyénvaló volt. Nyilvánvaló, hogy a fenti rendelkezés tartalommal való kitöltése egyidejűleg a Vt. 6. §-nak magyarázata - a gyakorlatra vár. • Vt. 22. § A védjegyhez kapcsolódó és a védjegyoltalomból eredő jogok átszállására, megterhelésére, a közös védjegyoltalmi igényre és a közös védjegyoltalomra, valamint a védjegyekkel összefüggő vagyoni és egyes személyi viszonyokban az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezései az irányadók.
5
• Vt. 30. § f) pont (A védjegyoltalom megszűnik, ha) f) a védjegyjogosult jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság [9. § (2) bek.] jogutód nélkül megszűnt, e megszűnés napjára visszaható hatállyal. A gyakorlat számára rendkívül sok problémát jelentett, hogy a jogutód nélkül megszűnt cégek védjegyei az oltalom lejártáig akadályozó jogként szerepeltek a lajstromban és csak a használat hiánya miatti megszűnési eljárás lefolytatásával lehetett azokat töröltetni, ha egyébként ennek a feltételei fennálltak (öt éves használat elmaradása). Tekintettel arra, hogy a kiegészítés a "Védjegyoltalom megszűnése" fejezetben kapott helyet, így ennek a megállapítása is csak a 120.000,-Ft szolgáltatási díj megfizetése ellenében lehetséges. • Vt. 33. § (1) bekezdése c) pont (A védjegyet törölni kell, ha) c) a nemzetközi védjegybejelentést a Madridi Megállapodás, illetve a Megállapodáshoz kapcsolódó Jegyzőkönyv [76/I. § (1) bek. a) pont] alapján arra nem jogosult személy nyújtotta be. • Vt. 33. § (2) bekezdés a) pont (A védjegy nem törölhető, ha) a) olyan korábbi védjeggyel [4. § (2) bek.] ütközik, amelynek használata a törlési kérelem benyújtásakor nem felelt meg a 18. § előírásainak; vagy A módosítás pontosítja a Vt. korábbi rendelkezését, amely szerint a "törlési eljárás idején" kellett vizsgálni, hogy a támadó védjegyet annak jogosultja megfelelően használta-e az elmúlt öt évben. A használat igazolása a védjegy jogosultját terheli és a törlési eljárás keretén belül annak gyakorlatilag előfeltételeként - kerül sor a bizonyításra.
6
• Vt. 35/A. § Megszűnés a védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatt 35/A. § A védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatt bekövetkező megszűnés megállapítására irányuló kérelmet elutasító jogerős határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanazzal a védjeggyel kapcsolatban bárki újabb eljárást indítson a védjegyoltalom megszűnésének megállapítása iránt. • Vt. 37. § (2) bekezdés (2) A Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartoznak a közösségi védjegyrendszerre (X/A. fejezet) és a védjegyek nemzetközi lajstromozására (X/B-X/D. fejezetek) vonatkozó rendelkezések alkalmazásából eredő ügyek is. • Vt. 39. § (1) és (2) bekezdés (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal háromtagú tanácsban jár el a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban a megjelölés lajstromozásával szemben benyújtott felszólalás tárgyában, a törlési eljárásban és a megszűnés megállapítására irányuló eljárásokban. A tanács szótöbbséggel határoz. (2) Érdemi határozatok a védjegy lajstromozása, a védjegyoltalom megújítása, megosztása, megszűnésének megállapítása és a védjegy törlése kérdésében hozott, valamint - a X/A. fejezet alkalmazásában - a 76/G. §-ban meghatározott, illetve - a X/B-X/D. fejezetek alkalmazásában - a 76/I. § (4) bekezdésében felsorolt ügydöntő határozatok. Földrajzi árujelzők esetében érdemi határozatok a 116/A. § (9) bekezdésében és a 116/B. § (4) bekezdésében felsorolt ügydöntő határozatok is. • Vt. 39. § (6) bekezdés (6) A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a költségek viselése tárgyában hozott határozatát a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény szabályainak alkalmazásával kell végrehajtani. Korábban rengeteg vita és nehézség adódott abból, hogy a Hivatal által jogerősen megítélt költségtérítések végrehajtása csak az Áe. (Államigazgatási eljárási törvény) alapján volt lehetséges. Most a bírósági végrehajtás szabályait kell alkalmazni, ami lehetőséget ad pl. az inkasszó benyújtására is.
7
• 42. § (5) bekezdés c) és d) pont (Az igazolás ki van zárva) c) a felszólalás benyújtására előírt határidő [61/B. § (1) és (2) bek., illetve 76/P. § (3) bek.] elmulasztása esetén; d) a gyorsított eljárásra vonatkozó kérelem előterjesztésére megszabott határidő [64/A. § (1) bek.] elmulasztása esetén. Fontos kiemelni azt is, hogy az LB közzétett jogegységi döntése alapján a fenti kérelmek előterjesztésére nyitvaálló határidő anyagi jogi határidő, azaz a kérelemnek a határidő utolsó napjáig be kell érkeznie a Hivatalhoz és nem elegendő a határidő utolsó napján postára adni a kérelmet. A felszólalás benyújtására előírt határidő elmulasztása esetén a fél előtt nyilvaáll a lehetőség egy esetleges törlési kérelem benyújtására, de amíg a felszólalás díja 60.000,-Ft addig a törlési kérelemé ennek duplája, azaz 120.000,-Ft. • Vt. 43. § (2) bekezdés A védjegyeljárást a fél kérelmére vagy hivatalból akkor is fel lehet függeszteni, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben a döntés a Magyar Szabadalmi Hivatal előtt indult külön eljárásra tartozik. • Vt. 44. § (1) bekezdés (1) Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában külföldi személy a Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartozó valamennyi védjegyügyben köteles szabadalmi ügyvivőt vagy ügyvédet képviseletével megbízni. • Vt. 44. § (3) bekezdés b) pont (A Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegyeljárásban a szabadalmi ügyvivők és az ügyvédek közül ügygondnokot rendel ki) b) a meghatalmazott képviselővel nem rendelkező külföldi ügyfél részére az ellenérdekű fél kérelmére.
8
• Vt. 44. § (5) bekezdés (5) Ha a (3) bekezdés b) pontjában, illetve a (4) bekezdésben foglaltak alkalmazásának nincs helye, és a külföldi személy nem tett eleget az (1) bekezdésben foglalt előírásnak, a Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegyeljárásban megfelelően alkalmazza az 59. § (2)-(4) bekezdéseinek rendelkezéseit azzal az eltéréssel, hogy a kérelmet viszont a rendelkezésre álló adatok alapján bírálja el, ha az eljárásban ellenérdekű félként részt vevő külföldi személy nem tett eleget az (1) bekezdésben foglalt előírásnak. • Vt. 46. § (1) bekezdés (1) A védjegybejelentés iratait - a határozatok tervezetei, továbbá az azokat és a szakértői véleményeket előkészítő, a felekkel nem közölt iratok kivételével bárki megtekintheti. • Vt. 49. § a) pont (A Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában a védjegybejelentésekkel, valamint a védjegyekkel kapcsolatban különösen a következő adatokat és tényeket kell közölni:) a) a védjegybejelentés meghirdetésekor a bejelentő és a képviselő nevét és címét (székhelyét), az ügyszámot, a bejelentés, illetve az ettől eltérő elsőbbség napját, valamint a megjelölést és az árujegyzéket; • A Vt. VIII. fejezete 49/A. § 49/A. § A Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában kell közölni a nemzetközi védjegybejelentésekkel kapcsolatos - a X/B-X/D. fejezetekben előírt - hatósági tájékoztatásokat is.
9
• Vt. 58. § 58. § (1) A védjegy lajstromozására irányuló eljárásban bárki észrevételt nyújthat be a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz arra vonatkozóan, hogy a megjelölés a 2-3. §-okban meghatározott valamely okból nem részesülhet védjegyoltalomban. (2) Az észrevételt a kifogásolt feltételre kiterjedő vizsgálat során figyelembe kell venni. A védjegybejelentés meghirdetését (61/A. §) követően a Magyar Szabadalmi Hivatal csak észrevétel alapján terjeszti ki az érdemi vizsgálatot arra, hogy a megjelölés a 2-3. §-okban meghatározott - az észrevételben megjelölt valamely okból nincs-e kizárva a védjegyoltalomból. (3) Az észrevételt a bejelentővel közölni kell. (4) Az észrevételt benyújtó személy a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban nem ügyfél. E személyt az észrevétel eredményéről értesíteni kell. Az újonnan bevezetett felszólalás intézménye mellett fennmarad az észrevétel benyújtásának lehetősége is, azonban annak tartalma az abszolút kizáró okokra korlátozódik. Az észrevétel benyújtása díjmentes és nincs határidőhöz sem kötve. Tekintettel arra, hogy a Vt. novella hatályon kívül helyezte a Vt. 77. § (2) bekezdés b) pontját, a határozat megváltoztatását nem kérheti az, aki észrevételt tett. • Vt. 60. § (1) bekezdés (1) Ha a védjegybejelentés megfelel az 59. § alapján vizsgált feltételeknek, a Magyar Szabadalmi Hivatal elvégzi a 4. §-ban meghatározott korábbi jogokra vonatkozó kutatást, és a megjelölés alapján - figyelemmel az árujegyzékre kutatási jelentést készít. • Vt. 60. § (3) bekezdés (3) A Magyar Szabadalmi Hivatal a kutatási jelentést megküldi a bejelentőnek. A korábbi védjegy jogosultja - megfelelő díj megfizetése ellenében kérheti, hogy a Hivatal küldje meg részére azt a kutatási jelentést, amelyben a védjegyét nevesítik. Kérelem hiányában ilyen értesítést nem kap, hanem csak a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben történő közzétételből értesül. lsd 60/A. §
10
• Vt. 60/A. § "A kutatási jelentésben feltüntetett korábbi jog jogosultjának értesítése (1) A bejelentő, a védjegy jogosultja és a védjegylajstromba bejegyzett használója kérheti, hogy a Magyar Szabadalmi Hivatal a kutatási jelentés másolatának megküldésével értesítse arról a későbbi védjegybejelentésről, amelynek kutatási jelentésében korábbi jogát feltüntették. (2) A kérelem naptári hónapokra meghatározott - egy évet meg nem haladó, a naptári év vagy félév első napján kezdődő - időszakra terjeszthető elő; a kérelemért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni. A Magyar Szabadalmi Hivatal a kérelmet csak a díj megfizetését követően teljesíti. (3) Az értesítés elmaradása esetén a Magyar Szabadalmi Hivatal a (2) bekezdés alapján megfizetett díj egészét vagy a mulasztással arányos részét - kérelemre visszatéríti. Az értesítés elmaradásának egyéb jogkövetkezménye nincs, így az nem érinti különösen a felszólalásra, illetve a belenyugvásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását. A kérelem díja 6.000,-Ft/hónap/védjegy. A fenti rendelkezés alapján visszatérítés akkor kérhető, ha a Hivatal elmulasztja megküldeni a kérelemmel érintett védjegyre vonatkozó kutatási jelentés másolatát. • Vt. 61. § "Érdemi vizsgálat hivatalból" (1) Ha a védjegybejelentés megfelel az 59. § alapján vizsgált feltételeknek, a Magyar Szabadalmi Hivatal elvégzi a védjegybejelentés érdemi vizsgálatát. (2) Az érdemi vizsgálat arra terjed ki, hogy a megjelölés a) kielégíti-e az 1. §-ban meghatározott követelményeket, és a 2-3. §-ok alapján nincs-e kizárva a védjegyoltalomból; b) bejelentése megfelel-e az e törvényben megszabott feltételeknek. Nagyon lényeges változás a korábbiakhoz képest, hogy a Hivatal érdemi vizsgálata a jövőben nem érinti a relatív kizáró okokat, azaz a korábbai azonos, hasonló vagy jóhírű védjegyeket, így ezen okra hivatkozással csak felszólalásban vagy törlési eljárásban hivatkozhat a korábbi akadályozó védjegy jogosultja. A vizsgálat ennek megfelelően arra fog tehát csak kiterjedni, hogy az ábrázolhatósági kritérium teljesült-e és a védjegy rendelkezik-e megkülönböztető képességgel, illetve a Hivatal tudomása szerint sért-e korábbi iparjogvédelmi, szerzői jogokat vagy földrajzi árujelzőt.
11
• Vt. 61/A. § A védjegybejelentés meghirdetése (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a kutatási jelentésnek a bejelentő részére történő megküldésétől [60. § (3) bek.] számított legalább egy hónap elteltével meghirdeti a védjegybejelentést, ha az megfelel az 59. § alapján vizsgált feltételeknek. (2) A meghirdetésre a 49. § a) pontjában meghatározott hatósági tájékoztatásnak a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában történő közlésével kerül sor. (3) A meghirdetésről a bejelentőt értesíteni kell. (4) A meghirdetést követően a bejelentés visszavonásáról, visszavontnak tekintéséről, elutasításáról, módosításáról és megosztásáról a (2) bekezdésben szabályozott módon hatósági tájékoztatást kell közölni. • Vt. 61/B-61/H. § Érdemi vizsgálat felszólalás esetén 61/B. § (1) A védjegybejelentés meghirdetésének napjától számított három hónapon belül a 4-6. §-ok alapján a bejelentett megjelölés védjegyként való lajstromozásával szemben felszólalhat a) a korábbi védjegy jogosultja és a védjegylajstromba bejegyzett használója; b) az 5. § (1) bekezdésében meghatározott jog jogosultja, továbbá iparjogvédelmi jog esetében a lajstromba bejegyzett hasznosító, szerzői jogi jogosultság esetében a felhasználásra felhasználási szerződés alapján engedélyt szerző személy; c) az 5. § (2) bekezdésének a) pontja alapján a korábbi használó; d) a 6. § alapján a jogosult, akinek az engedélye nélkül a képviselő, illetve az ügynök saját nevében jelentette be a megjelölést lajstromozásra. A felszólalás díja 60.000,-Ft. A felszólalás benyújtására előírt határidő jogvesztő határidő, így annak elmulasztása esetén igazolási kérelemmel élni nem lehet. A jogosulti kör meghatározására tekintettel fontos kiemelni, hogy csak a bejegyzett használó jogosult felszólalni, az, akinek használati joga bejegyzés alatt áll, nem. (2) A felszólalás benyújtható a bejelentés módosításáról vagy megosztásáról a 61/A. § (4) bekezdése alapján történő hatósági tájékoztatás közlésétől számított három hónapon belül is.
12
(3) A felszólalást eggyel több példányban kell benyújtani a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz, mint ahány bejelentője van a védjegybejelentésnek. A felszólalásban meg kell jelölni az annak alapjául szolgáló okot (a felszólalás okát), és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat. (4) A felszólalásért külön jogszabályban meghatározott díjat (60.000,-Ft) kell fizetni a felszólalás benyújtásától számított egy hónapon belül. (5) Ha a felszólalás nem felel meg az (1)-(3) bekezdésekben előírt feltételeknek, a felszólalót hiánypótlásra kell felhívni; ha pedig a felszólalás díját nem fizette meg, figyelmeztetni kell a törvényben megszabott határidőben történő hiánypótlásra. Ezek elmaradása esetén a felszólalást visszavontnak kell tekinteni. 61/C. § A felszólaló a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban - a felszólalás tárgyában - ügyfélként vesz részt. Az ügyfélként való fellépés lehetősége magában foglalja azt is, hogy a felszólaló a Hivatal - védjegylajstromozást elrendelő vagy azt elutasító határozatával szemben megváltoztatási kérelmet nyújthat be. 61/D. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a felszólalással kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a bejelentőt; majd - a (2) bekezdésben szabályozott eset kivételével - írásbeli előkészítés után határoz a védjegy lajstromozásának kérdésében. (2) A Magyar Szabadalmi Hivatal az írásbeli előkészítést követően szóbeli tárgyalást tart, ha a tényállás tisztázásához szükség van a bejelentő és a felszólaló együttes meghallgatására, vagy ha bármelyik fél ezt kellő időben kéri. (3) Ha a bejelentő a felhívásra a kitűzött határidőben nem nyilatkozik, vagy nem jelenik meg a tárgyaláson, a Magyar Szabadalmi Hivatal a felszólalást a rendelkezésére álló adatok alapján bírálja el. (4) A felszólalást visszavontnak kell tekinteni, ha a felszólaló a) a felhívásra a kitűzött határidőben nem nyilatkozik, vagy b) a tárgyaláson nem jelenik meg, és nem kérte előzetesen annak távollétében történő megtartását sem. A felszólalónak a tárgyaláson való megjelenése elmaradásának jogkövetkezményei a Pp. szankcióira emlékeztetnek. Ennek elkerülése érdekében célszerű már a felszólalásba beleírni, hogy a felszólaló kéri a tárgyalás távollétében történő megtartását - függetlenül attól, hogy szándéka szerint kíván-e a tárgyaláson részt venni vagy sem. (5) A felszólalás benyújtására előírt határidő [61/B. § (1) és (2) bek.] elteltét követően a felszólalás alapjául szolgáló okként nem jelölhető meg olyan ok, amelyet az említett határidőn belül nem jelöltek meg a felszólalás okaként. Az így megjelölt okot a Magyar Szabadalmi Hivatal ügydöntő határozatának meghozatalakor nem veszi figyelembe.
13
A korlátozás azt jelenti, hogy amennyiben a felszólaló a közzétételt követően rögtön benyújtja felszólalását, úgy azt még a közzétételtől számított három hónapon belül módosíthatja, ezt követően nem. 61/E. § (1) Ha a felszólalás korábbi védjeggyel való ütközésen alapul, a felszólalót terheli annak bizonyítása, hogy saját védjegyhasználata a védjegybejelentés meghirdetésének napján megfelelt a 18. § előírásainak. A Magyar Szabadalmi Hivatal a bejelentő kellő időben előterjesztett kérelmére ennek bizonyítására felhívja a felszólalót. (2) A védjegybejelentés nem utasítható el olyan felszólalás alapján, amellyel kapcsolatban az (1) bekezdésben szabályozott bizonyítás sikertelen volt. (3) Ha a felszólaló az (1) bekezdésben szabályozott felhívásra nem válaszol, a felszólalást visszavontnak kell tekinteni. 61/F. § A felszólalás tárgyában helye van egyezségnek. 61/G. § (1) Az egy védjegybejelentéssel kapcsolatban benyújtott több felszólalást egy eljárásban kell elintézni. (2) Egy védjegybejelentéssel kapcsolatban benyújtott több felszólalás esetén egyes felszólalások tekintetében az eljárás felfüggeszthető. Az eljárást ilyen esetben felfüggesztő határozat megváltoztatása [77. § (1) bek.] külön nem kérhető a bíróságtól, az csak a védjegy lajstromozása kérdésében hozott ügydöntő határozattal szemben benyújtott megváltoztatási kérelemben támadható meg. Az eljárást ilyen esetben felfüggesztő határozat - szükség szerint meghatározza a felszólalónak az eljárás felfüggesztéséig felmerült költségeit. (3) Ha a védjegy lajstromozására irányuló eljárás a bejelentést elutasító határozat jogerőre emelkedésével fejeződik be, a felszólalást, amellyel kapcsolatban az eljárást felfüggesztették, visszavontnak kell tekinteni. Ellenkező esetben az eljárást folytatni kell annak a felszólalásnak az alapján, amellyel kapcsolatban az eljárást korábban felfüggesztették. 61/H. § (1) Felszólalás esetén a védjegybejelentés vizsgálata arra is kiterjed, hogy a felszólalás okára figyelemmel a megjelölés nincs-e kizárva a védjegyoltalomból a 4-7. §-ok alapján. (2) A védjegybejelentést egészében vagy részben el kell utasítani, ha az nem elégíti ki az (1) bekezdés alapján vizsgált követelményeket. (3) A felszólalás kapcsán felmerülő költségek viselésére a vesztes felet kell kötelezni; a felszólaló nem minősül vesztes félnek, ha a felszólalást a 61/G. § (3) bekezdése alapján kell visszavontnak tekinteni. Az egyezség (61/F. §) a költségek viselésére is kiterjedhet.
14
(4) A felszólalás díját [61/B. § (4) bek.] a Magyar Szabadalmi Hivatal kérelemre - külön jogszabályban meghatározott mértékben és feltételekkel visszatéríti, ha a) a védjegybejelentést a 61. § (4) bekezdése alapján elutasítják; b) a védjegybejelentést a 61. § (5) bekezdése alapján visszavontnak kell tekinteni; c) a bejelentő a védjegybejelentést visszavonja [50. § (6) bek.]; d) a felszólalást a 61/G. § (3) bekezdése alapján visszavontnak kell tekinteni. a) ha a védjegybejelentés során a bejelentő nem tesz eleget a Hivatal hiánypótlási felhívásának vagy eleget tesz ugyan de a kérelem ennek ellenére sem elégíti ki a bejelentés feltételeit; b) ha a bejelentő a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol; d) ha a bejelentést elutasító határozat jogerőre emelkedik. • Vt. 64. § (1) bekezdés: Ha a megjelölés és a védjegybejelentés megfelel a vizsgálat [61. § (2) bek. és 61/H. § (1) bek.] körébe tartozó valamennyi követelménynek, a Magyar Szabadalmi Hivatal a bejelentett megjelölést védjegyként lajstromozza. A védjegy lajstromozásának napja a lajstromozásról szóló határozat keltezésének napja. • Vt. IX. fejezet 64/A. § Gyorsított eljárás (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegy lajstromozására irányuló eljárást a bejelentő kérelmére gyorsítottan folytatja le, ha a bejelentő a Madridi Megállapodás alapján nemzetközi védjegybejelentést tett, és azzal kapcsolatban a Magyar Szabadalmi Hivatalnál tett bejelentése alapján uniós elsőbbséget kíván igényelni. A kérelem a bejelentés napjától számított egy hónapon belül terjeszthető elő. A határidő jogvesztő, annak elmulasztása esetén igazolási kérelemmel nem lehet élni. Ugyancsak nem lehet kérni a határidő meghosszabbítását sem. (2) A gyorsított eljárás iránti kérelemért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított egy hónapon belül. A díj megegyezik a védjegybejelentés díjával (alapdíj+osztályok díja).
15
(3) Ha a kérelem nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek, a bejelentőt hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell felhívni. A kérelmet el kell utasítani, ha az a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a törvényben meghatározott követelményeket. A kérelmet visszavontnak kell tekinteni, ha a bejelentő a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol. (4) Ha a bejelentő nem fizeti meg a kérelem díját, figyelmeztetni kell a törvényben megszabott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a kérelmet visszavontnak kell tekinteni. (5) A Magyar Szabadalmi Hivatal a gyorsított eljárást határozattal rendeli el. (6) Gyorsított eljárás esetén - a VII. és a IX. fejezet szabályaitól eltérően a) hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre tizenöt napos határidő is kitűzhető; b) a védjegybejelentés meghirdethető a kutatási jelentésnek a bejelentő részére történő megküldésétől [60. § (3) bek.] számított egy hónap elteltét [61/A. § (1) bek.] megelőzően is. A gyorsított eljárás a törvény szövegének megfelelően azt teszi lehetővé, hogy nemzeti védjegybejelentésre alapozott nemzetközi kiterjesztés esetén a "normális" kb. másfél éves vizsgálati eljárás lerövidüljön. A törvény azonban sehol sem ad információt arra nézve, hogy gyorsított eljárás esetén milyen időtartamon belül köteles a Hivatal érdemi határozatának meghozatalára. • Vt. 65. § (3) bekezdés (3) A védjegyoltalom megújítását legkorábban az oltalmi idő lejárta előtt tizenkét hónappal, legkésőbb a lejárat napjától vagy - ha ez a későbbi - a lajstromozástól számított hat hónapon belül lehet kérni. • Vt. 73. § (1) bekezdés (kiegészül) A Magyar Szabadalmi Hivatal által a kérelmező számára kitűzött határidő elteltét követően a törlés alapjául szolgáló okként nem jelölhető meg olyan ok, amelyet az említett határidőn belül nem jelöltek meg a törlés okaként. Az így megjelölt okot az ügydöntő határozat meghozatalakor figyelmen kívül kell hagyni. A fenti rendelkezés értelmében a Hivatal a törlési kérelem benyújtását követően formális értesítést fog küldeni a kérelmezőnek, amelyben részére határidőt szab ameddig a kérelemben megjelölt törlési okot módosíthatja. Ezt követően a kérelmező új törlési okot nem jelölhet meg, a kérelmét ilyen értelemben nem módosíthatja.
16
• Vt. 73. § (2)-(4) bekezdés (2) Ha a törlési kérelem a kérelmező korábbi védjegyével való ütközésen alapul, a kérelmezőt terheli annak bizonyítása, hogy saját védjegyhasználata a törlési kérelem benyújtásakor megfelelt a 18. § előírásainak. A Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegyjogosult kellő időben előterjesztett kérelmére ennek bizonyítására felhívja a kérelmezőt. (3) A védjegy nem törölhető olyan törlési kérelem alapján, amellyel kapcsolatban a (2) bekezdésben szabályozott bizonyítás sikertelen volt. (4) Ha a kérelmező a (2) bekezdésben szabályozott felhívásra nem válaszol, a törlési kérelmet visszavontnak kell tekinteni. A Vt. fenti módosított, részben kiegészített rendelkezése pontosítja azt a korábbi szabályt, miszerint a törlési ok alapjául nem hozható fel olyan védjegy, amelyet a kérelmező nem használt a Vt. előírásainak megfelelően. A bizonyítási teher a kérelmezőn van. Valószínűsíthető, hogy a védjegyjogosultak, már csak az eljárások elhúzása érdekében is hivatkozni fognak erre a szakaszra, így a kérelmek benyújtásakor erre a körülményre is figyelemmel kell majd lenni és esetlegesen előzetesen bizonyítékokat kell csatolni a törlési kérelemhez, hogy a törlési okként megjelölt védjegyet a jogosult megfelelően használta. • Vt. 74. § (1) bekezdés (1) Az egy védjegy ellen irányuló több törlési kérelmet lehetőség szerint egy eljárásban kell elintézni. • Vt. 74. § (2) bekezdés (kiegészítés) A 72. § (2) bekezdésében szabályozott esetben a törlési eljárásban helye van egyezségnek. • 74. § (3) bekezdés (kiegészítés) Az egyezség a költségek viselésére is kiterjedhet.
17
• Vt. 75. § Használat hiánya, megkülönböztető képesség elvesztése, megtévesztővé válás vagy a védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatt bekövetkező megszűnés megállapítása (1) A védjegyoltalom megszűnésének megállapítását a védjegy használatának hiánya miatt a 18. és 34. §-ok alapján, a megjelölés megkülönböztető képességének elvesztése, illetve megtévesztővé válása miatt a 35. § alapján a védjegyjogosulttal szemben, továbbá a védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatt a 35/A. § alapján bárki kérheti. Újdonság, hogy a módosítás hatályba lépésétől lehet kérni annak megállapítását, hogy egy védjegy oltalma azért szűnt meg mert a jogosult jogutód nélkül megszűnt. Ez az áthidaló megoldás lehetővé teszi a bejelentők számára, hogy ilyen hátterű akadályozó jog esetén nem kell megvárniuk az oltalmi idő lejártát, illetve nem kell a használat hiányára hivatkozni, amely esetben esetleg még bizonyíthatóan nem telt le az öt év. Mindazonáltal a fenti könnyítésnek csak a már bejelentett de el nem bírált ügyekben lehet jelentősége, hiszen az új bejelentések esetében relatív akadályozó jogra a Hivatal már nem kutat és azokat akadályként sem állítja az új bejelentésekkel szemben. • Vt. 75. §-ának (2) bekezdés Ha a megszűnés megállapítását a védjegy használatának hiánya miatt kérik, a védjegyjogosultat terheli annak bizonyítása, hogy a védjegyet a 18. § előírásainak megfelelően használta. A fenti szabályozás rögzíti a korábbi gyakorlatot, amely szerint a használat igazolása esetében a védjegy jogosultját terheli a bizonyítás, és nem a kérelmezőt, mint általában a törlési kérelmek esetében. Az eltérés indoka, hogy a nemleges tényre való bizonyítást a magyar jog nem ismeri. • A Vt. 76. §-ának (1) és (2) bekezdés (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a megszűnés megállapítása iránti kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a védjegyjogosultat; majd írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz a védjegyoltalom használat hiánya, megkülönböztető képesség elvesztése, megtévesztővé válás, illetve a védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatti megszűnésének - teljes körű vagy részleges - megállapításáról vagy pedig a kérelem elutasításáról.
18
(2) Az egy védjegy ellen irányuló több megszűnés-megállapítási kérelmet, valamint a törlési és a megszűnés megállapítására irányuló kérelmeket lehetőség szerint egy eljárásban kell elintézni. • Vt. 76. §-ának (4) bekezdés A védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatt bekövetkező megszűnés megállapítására irányuló eljárás költségeit azonban a kérelmező viseli. A rendelkezés indoka technikai jellegű, adott esetben az eljárást a korábbi jogosult ellen kell ugyan megindítani, de mivel az már nem létezik, ezért a költségek viselésére sem lehet kötelezni. Erre tekintettel rendelkeztek az általános szabály alóli kivételről. • Vt. 76. §-ának (5) bekezdés (5) A védjegyoltalomnak a használat hiánya, a megkülönböztető képesség elvesztése, a megtévesztővé válás, illetve a védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatti teljes körű vagy részleges megszűnését be kell jegyezni a védjegylajstromba, és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában. • Vt. X/A. fejezet a közösségi védjegybejelentésről (76/A. - 76/H. §)
védjegyről
és
a
közösségi
Magyarország Uniós csatlakozásával a nemzeti védjegyrendszer kiegészült a közösségi védjegyekkel is, amelyek a csatlakozás napján ipso iure kiterjednek Magyarországra. A nemzeti bejelentések esetében a jövőben nem csak a korábbi elsőbbségű nemzeti és nemzetközi, hanem a közösségi védjegyek is lajstromozást gátló akadályok lehetnek, ezeket azonban a Hivatal csak a kutatási jelentésben tünteti fel, az összeütközést érdemi vizsgálatában nem veszi figyelmebe (csak felszólalás esetén). Lehetővé válik közösségi védjegybejelentés benyújtása a Hivatalon keresztül is, ennek továbbításáért 10.000,-Ft-ot kell leróni.
19
Lehetővé válik továbbá a közösségi védjegy vagy bejelentés nemzeti védjeggyé vagy bejelentéssé való átváltoztatása is, az erre irányuló kérelmen bejelentés esetén a nemzeti védjegybejelentési díj (osztályok külön díjával növelt) 20.000,Ft-tal csökkentett összege; már megadott védjegyoltalom esetén az osztályok külön díjával növelt védjegybejelentési díj fele. Bejelentés esetén a Hivatal érdemi vizsgálatot folytat le, míg már megadott kérelem esetén a közösségi védjegyet vizsgálat nélkül lajstromozza. • Vt. X/B.-C. fejezet a védjegyek nemzetközi lajstromozására vonatkozó általános szabályok (76/I. - 76/Z. §) A nemzetközi védjegybejelentésre vonatkozó anyagi és eljárási szabályok korábban is részei voltak a hazai jogalkalmazásnak, csak éppen nem a védjegytörvényben, hanem külön jogszabályban kerültek kihirdetésre. A beemelés indokát az egységes szerkezetbe foglalás adta. Eltérés a nemzeti védjegytől a jogosulti kör meghatározásában van - nem jogosult által benyújtott bejelentést el kell utasítani - valamint a Madridi Megállapodásnak megfelelően különböző nyelvi és díj kondíciók vannak. Az elbírálás során a Hivatal ideiglenes oltalmat elutasító határozatot adhat ki, amelyet végleges elutasítássá változtathat vagy a lajstromozást elrendelheti. Rögzítésre került a korábban sok vitát kiváltó kérdés, hogy mi a nemzetközi védjegy lajstromozásának napja (használati kötelezettség kezdő időpontja). A Vt. módosítás megadja a választ: a lajstromozás napjának azt az időpontot kell tekinteni, amikor az ideiglenes elutasítás kiadására nyitva álló határidő letelik (a határidőt követő nap). • Vt. 77. § Megváltoztatási kérelem (1) A bíróság kérelemre hatályon kívül helyezheti vagy megváltoztathatja (a továbbiakban együtt: megváltoztatás) a Magyar Szabadalmi Hivatal érdemi határozatát [39. § (2) bek.], valamint az eljárás félbeszakadását megállapító, az eljárást felfüggesztő és a védjegybejelentésekről vezetett nyilvántartásba vagy a védjegylajstromba, illetve a kiegészítő lajstromba való bejegyzés alapjául szolgáló határozatát. (2) A határozat megváltoztatását kérheti: a) aki a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban ügyfélként részt vett. (4) A megváltoztatási kérelem előterjesztésének határideje a határozatnak a féllel való közlésétől számított harminc nap.
20
A megváltoztatási kérelemmel kapcsolatban több fontos módosítás, illetve értelmezés is történt. Megváltozott a kérelem benyújtására jogosultak köre, korábban a bejelentő és az észrevételt tevő nyújthatott be megváltoztatási kérelmet, az új Vt. szerint csak az ügyfél, azaz a bejelentő és a felszólaló. Aki csak észrevételt tett - abszolút kizáró okra hivatkozva - az ugyan értesül a Hivatal érdemi döntéséről, de az ellen jogorvoslattal nem élhet. A Legfelsőbb Bíróság 4/2003 sz. jogegységi határozata alapján a Vt. megtámadásra előírt határideje anyagi jellegű határidő, így a megváltoztatási kérelemnek a 30. napon hivatali időben be kell érkeznie a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz, az utolsó napon postára adott kérelmeket elkésettség okán idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani. • Vt. 93. § 93. § A Fővárosi Bíróság végzése elleni fellebbezés elbírálása során a Pp. 257. §ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, ha az eljárásban ellenérdekű fél vesz részt. Korábban főszabályként az LB, majd az Ítélőtábla tárgyaláson kívül bírálta el a fellebbezéseket és a tárgyalás tartását kifejezetten kérni kellett a fellebbezésben vagy a fellebbezési ellenkérelemben. A módosítás folytán a tárgyalás megtartása kötelező, amennyiben van ellenérdekű fél az eljárásban (pl. törlési eljárás). • Vt. 95. § (1) A védjegybitorlás miatt, valamint a közösségi védjegyrendelet [76/A. § a) pont] 106. és 107. cikke, illetve 142a. cikkének (5) bekezdése alapján a közösségi védjegy használatától való eltiltás iránt indított perek a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartoznak. (4) Az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzés elleni fellebbezést a másodfokú bíróság soron kívül bírálja el. A Vt. novella bevezette a használattól való eltiltás jogintézményét, amelyet csak közösségi védjeggyel szemben lehet megindítani. A lehetőséget az indokolja, hogy a közösségi és a nemzeti védjegyrendszerben párhuzamosan létezhetnek azonos vagy hasonló védjegyek, amelyek között a csatlakozás előtt nem volt konkurencia.
21
A közösségi védjegyek a csatlakozás után automatikusan kiterjedtek Magyarországra - közösségi védjegy oltalmának egysége - és ezzel ütközésbe kerültek olyan, hozzájuk képest korábbi vagy későbbi elsőbbségű védjegyekkel, amelyeket azok jogosultja teljesen jogszerűen használt és használ Magyarországon. Ebben az esetben a nemzeti védjegy jogosultjának biztosítja a törvény, hogy a nemzeti védjeggyel ütköző közösségi védjegy használatától annak jogosultja legyen elzárva Magyarországon, ez azonban a védjegyoltalom fennálltát nem érinti. A peres eljárás megindítására a nemzeti védjegy jogosultja jogosult a közösségi védjegy jogosultja ellen, az eljárás illetéke az általános perérték alapján 21.000,-Ft. Az eljárást a bíróság a Pp. szabályai alapján folytatja le.
22
