CSICSERGŐ ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

CSICSERGŐ ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2013

0

BEVEZETŐ

A sárszentmihályi Csicsergő Óvoda pedagógiai programját az 1998.06.09-én megtartott nevelőtestületi értekezlet döntése szerint az „Óvodai Nevelés Játékkal, Mesével” című országosan választható, minősített program A változatának adaptációjával készítettük el. A Nevelőtestület minden tagja részt vett az előkészítő munkában, a program elkészítésében. A programot 1999. szeptember 1-én vezettük be, felmenő rendszerben az egyes csoportokban. Eredetileg a HOP mindhárom csoportba történő bevezetését a Nevelőtestület 5 éven belül tűzte ki megvalósítani. Időközben óvodánk 2 csoportra csökkent, majd 2010 szeptemberétől ismét 3 csoportban dolgozunk. Elkészítettük a programbeválás vizsgálatát, önértékelést végeztünk, melynek során megállapítottuk hiányosságainkat, erősségeinket, és meghatároztuk későbbi feladatainkat. 2010. márciusában sor került a HOP módosítására, melyet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának módosítása indokol (255/2009.(XI.20.) Korm. rend.) Kiindulási

pontjaink,

alapelveink,

nevelésfilozófiáink

azonosak.

Hirdetjük

a

gyermekközpontú, szeretetteljes óvodai légkört, amelyben a gyermekeket egyéni képességeik szerint neveljük, fejlesztjük. Hangsúlyozzuk a gyermekek testi-lelki gondozását az érzelmi biztonság megteremtését és a szocializáció minél teljesebb kibontakoztatását a családi neveléssel együtt. Programunk olyan életfeladat teljesítésére orientál, amelyben a gyermekek az óvodáskor végére megtanulnak eligazodni a környezetükben, megtanulnak önállóan tevékenykedni, együttműködni, magatartásformákat elsajátítani. Mindezek megvalósítását a gyermekek alapvető tevékenységére, a játékra építve kívánjuk elérni, melyet jól szervezett nevelői segítséggel, a mindennapi élet feltételeivel és eszközeivel biztosítunk.

1

Az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia az egyenlő hozzáférés biztosításával. A gyermeket a gondoskodás és a különleges védelem illeti meg, a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak. Pedagógiai programunk védi óvodánkat a szolgáltatásoktól, amelyek nem felelnek meg a gyermek életkorának, és nem illeszkednek a teljes óvodai életet átfogó napirendbe. Egyenlő hozzáférést biztosítunk a nemzetiséghez tartozó gyerekek számára, valamint a migráns családoknak. Figyelembe vesszük a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelveit, nekik is biztosítva, a saját képességeikhez viszonyított fejlesztést. 2011.évi CXC. törvény a köznevelésről alapján helyi nevelési programunkat pedagógiai programmá módosítjuk, mert a törvény szerint a nevelő és oktató munka az óvodában pedagógiai program szerint folyik. Pedagógiai programunkat megfeleltetjük a 20/2012EMMI rendelet 82.§-nak, mely szerint a programunk egy példányát olyan helyen helyezzük el, hogy azt a szülők bármikor megtekinthessék. A szülői értekezleteken a szülők minden évben tájékoztatást kapnak az óvodában folyó pedagógiai munkáról és a pedagógiai programunkról. Programunk elkészítésénél figyelembe vettük a 20/2012 EMMI rendelet 6.§-át, amely meghatározza a nevelési alapelveinket, értékeinket, célkitűzéseinket.

2

ÓVODAI NEVELÉS JÁTÉKKAL, MESÉVEL

Jelmondatunk: „ A gyermekek úgy éreznek, ítélnek és cselekednek, miként azt azoktól látják, akiket szeretnek és becsülnek. „ / Wlassics Gyula /

3

AZ ÓVODA ADATAI Az óvoda neve: CSICSERGŐ ÓVODA Cím: 8143 Sárszentmihály Kossuth utca 7. Tel./Fax : 22-445-004 E-mail: [email protected]

Az óvoda fenntartója: Sárszentmihály Községi Önkormányzat Cím: 8143 Sárszentmihály Fő út 54. Telefonszáma:06/ 22-245-054 Fax:06/ 22-245-054 Az óvodai csoportok száma: Három Alapító okirat száma:78 / 1998. /XII. 17./ sz. határozat. Módosítás : 2004. 03. 09. 45/2004.(III.8)Önk . határozat 2008. 01. 22. 7/2008(I.22)Önk. határozat 2008. 06. 03. 105/2008(VI.3)Önk. határozat 2009.05.27.

78/2009(V.27)Önk. határozat

2010.07.26. 114/2010 (VI.23.) Önk. határozat 2012.09.28

53/2012 (III.26.) Önk. határozat

2013.01.28. 310/2012 (XII.28.) Önk. határozat

4

Intézményvezető neve: Visnovszky Lászlóné A programot benyújtja az intézmény vezetője és a Csicsergő Óvoda nevelőtestülete. Pedagógiai programunk az alábbi jogszabályok figyelembevételével készült: 2011. évi CXC. törvény a köznevelésről 20/2012 EMMI rendelet Az óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012.(XII.17.) Korm. Rendelet Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve kiadásáról szóló 32/2012.(X.8) EMMI rendelet

Helyzetkép az óvodáról Sárszentmihály Fejér megyében található közel 3000 lelket számláló sárréti település. A községben ez az egy óvoda van. Az önkormányzat által fenntartott, önállóan működő előirányzatai feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörű intézmény, mely az önkormányzattal alkot egy gazdálkodást lebonyolító egységet. Az intézmény 3 csoporttal egy 1890-ben épült létesítményben működik. Öreg, korszerűtlen épületünk karbantartása sok gondot jelent. Mindettől függetlenül évente tiszta, esztétikus külső és belső környezetben fogadjuk a gyermekeket. Az óvoda udvara tágas, a nagy zöldterület, a homokozó, a fából és vasból készült játékok megfelelőképpen biztosítják a gyermekek mozgásigényét. Téli időszakban viszont a termekben kevés a gyermekek mozgástere, feltétlenül szükség lenne egy tornaterem kialakítására.

5

Alapelveink Az Alapprogram szerint az óvodai nevelésben megjelenhetnek a különböző – köztük az innovatív – pedagógiai törekvések, mivel az Alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek, értékrendjének és módszertani szabadságának érvényesülését, megkötéseket csak a gyermek érdekének védelmében tartalmaz.

A gyermek személyiségéből, legtermészetesebb megnyilvánulásaiból kiindulva olyan szeretetteljes, befogadó óvodai légkör megteremtése, amelyben a gyermeket megbecsülés, szeretet övezi. Arra neveljük őket, hogy fogadják el és tartsák tiszteletben a különbözőségeket. Fontos alapelvünk, hogy az intézményünkben az inkluzív pedagógiai szemléletet tartsuk szem előtt. Nyugodt, családias, biztonságot nyújtó légkör megteremtése, amelyben a gyermeki szabad játék elsődlegességét hangsúlyozzuk. Igyekszünk a gyerekekben az általános emberi értékekkel megismertetni és ennek igényét bennük is kialakítani.( segítőkészség, becsületesség, igazságosság) Az óvónő azonosulási minta az óvodásai számára, a gyermekek közösségi életének irányítója, aki maga is benne él a gyermekek közösségében, mindig látja, hogy melyek a következő feladatok, hogy milyen útmutatásra, serkentésre, milyen tevékenységre van szüksége a csoportnak és az egyes gyermeknek. Gyermekeinket a környezettudatos magatartásra neveljük (vegyék észre környezetükben a szemetet, segítsenek a szelektív hulladékgyűjtésben, ismerjék meg az újrahasznosítási lehetőségeket, váljék igényükké az esztétikus környezet).

Gyermekképünk: Az Alapprogram az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakozásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek

6

számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Olyan gyermek nevelése, aki érzelmileg gazdag, a településhez kötődő, a környezetében jól tájékozódó, nyitott, érdeklődő, önmagát értékelni tudó, másokat elfogadó, együttműködő. Biztosítjuk az óvodáskorú gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit egy gyermekközpontú és befogadó légkörben. Lehetővé tesszük minden gyerek számára az egyéni hozzáférést minden óvodai tevékenységben. Nagy figyelmet fordítunk a Nkt.4§(12) által megfogalmazott, kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelésére. Ilyenek a sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a kiemelten tehetséges, a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek. Nkt.4.§(23) szerint sajátos nevelési igényű az a gyermek, aki a szakértői bizottság véleménye alapján különleges bánásmódot igényel. Alapító okiratunk szerint óvodánk mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási,figyelem-vagy magatartásszabályozási zavarral)küzd. 20/2012-es EMMI rendelet 11. § alapján: A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése esetén az óvoda pedagógiai programja a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenységet folytat.

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermek Nkt. 4.§ (2) •

Az a különleges bánásmódot igénylő, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolatai problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedés, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos technikákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.

Kiemelten tehetséges gyermek Nkt. 4. § (13) Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. Amennyiben van ilyen gyermek az óvodában, az óvodapedagógusok speciális képességeiket megfelelő tevékenységek biztosításával fejlesztik. Munkánkban elősegítjük a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását.

7

Óvodaképünk: 1. Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. 2. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit, a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. 3. Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok kiegyenlítését, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermek ellátását is). 4. Az óvodai nevelésben alapelv, hogy: a) a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi; b) a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását; c) az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. 5. Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű – az életkornak és fejlettségnek megfelelő – tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékra; e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak, emberi értékek közvetítésére; a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetre. 6. A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. 7. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását.

Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál fontosnak tartjuk, hogy a gyermeket – mint fejlődő személyiséget – szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be.

8

Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő, képességek, készségek fejlődését elősegítő (kompetenciák). Nevelésünkben biztosítjuk azt, hogy az egyes gyerekek egyéni ütemben, differenciáltan fejlődhessenek (kiemelt figyelmet igénylő gyermekek is). Nevelésünknek védelmi funkciója is van: gyermeki jogok tiszteletben tartása védelem a szolgáltatások ellen a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásának megerősítésére kell irányulnia, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával; oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. az érzelmi, az erkölcsi és közösségi nevelés

9

Az óvoda személyi feltételei Óvodánkban összesen 8 fő dolgozik. Az óvoda dolgozói

A program módosítás

Jelenleg

Felsőfokú végzettségű 5 óvodapedagógus

-

Pedagógiai munkát segítő 3 dajka

-

Élelmezésvezető

-

-

Egyéb munkakörben foglalkoztatottak

-

Karbantartó

-

1

megkívánta

A foglalkozásokat a logopédus a fejlesztésre szoruló és beszédhibás gyerekeknek heti 2x1 órában tartja.

Munkánkat gyermekvédelmi megbízott napi 4 órában, valamint egy konyhai dolgozó napi 6 órában segíti /önkormányzat alkalmazza/. Pedagógusképünk: •

Az óvodában a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll.

•

Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára.

•

Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez.

•

A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli.

10

Az óvoda tárgyi feltételei Az óvodánk rendelkezik a helyi pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel, amelyek biztosítják a gyermekek fejlődését, mozgás és játékigényük kielégítését. Óvodánk épületét, udvarát úgy alakítottuk ki, hogy szolgálják a gyerekek biztonságát, kényelmét, megfeleljenek testméreteiknek, biztosítsák egészségük megőrzését, fejlődését. Arra törekszünk, hogy a gyerekeket harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vegyük körül. A tárgyi felszereléseket úgy helyeztük el, hogy ahhoz a gyerekek a nap folyamán bármikor hozzáférhessenek, testi épségük veszélyeztetése nélkül. Megfelelő munkakörnyezetet alakítottunk ki az óvodai dolgozók számára, valamint a szülők fogadására.

Az óvodának a program céljaihoz rendelt eszközrendszere Játékeszközeink beszerzését a költségvetésből fedezzük, illetve keressük és kihasználjuk a pályázati lehetőségeket. Igyekszünk a csoportokban biztosítani a szükséges játékeszközöket. A szakmai eszközök beszerzése szintén költségvetési keretből történik, minőségi és mennyiségi bővítése folyamatos. Mesekönyv és szakkönyvellátottságunk jó. megfelelően állnak rendelkezésre mesekönyvek.

A gyermekek életkori sajátosságainak

Eszközzel megfelelően ellátott terület a mozgás, mozgásos játék, ének-zene.

Programunk további sikeres alkalmazásához szükséges a speciális fejlesztőjátékok további beszerzése, bővíteni kell a vizuális tevékenységekhez szükséges anyagokat .

11

Óvodánk alapvető céljai Óvodánk célja a családi nevelésre alapozva, azt kiegészítve, gyermekközpontú óvodai élet megteremtése. A 3-tól 6-7 /esetenként 8 / éves korú gyermekek számára derűs, vidám, szeretetteljes tevékenységre ösztönző, élményekre épülő, inger gazdag környezet biztosítása. Az egyéni képességek figyelembevételével, a gyermeki játékszabadság tiszteletben tartásával környezetében jól eligazodó, jó kapcsolatteremtő képességekkel rendelkező, az iskolai életre alkalmassá váló gyermekek nevelése. Az óvodai nevelés feladatai Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az életkorban /melyet az erőteljes testi fejlődés jellemez / kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Ezen belül : a gyermek gondozása, testi, szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése a gyermek testi képességei fejlődésének segítése a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése, betegségek megelőzése, az egészséges életmód, a testápolás, étkezés, öltözködés,a pihenés,betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása ha szükséges, megfelelő szakemberek bevonásával speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi nevelési feladatok ellátása környezetvédelmi és környezet megóvására irányuló szokások alakítása,a környezettudatos magatartás megalapozása Az óvoda nevelésének alapvető keretei Az egészséges életmód alakítása A nevelési-oktatási intézmény feladatai összefüggésben 20/2012 EMMI rendelet 128. § •

a

gyermek,

tanuló

egészségfejlesztésével

(1) A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a testi-lelki jóllét egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben.

12

•

(2) A nevelési-oktatási intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok a nevelési-oktatási intézményben végzett tevékenységet, a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermek és a szülő részvételét a nevelési-oktatási intézményben úgy befolyásolják, hogy a gyermek egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő.

Az egészséges életmódra nevelés célja, a gyermekek testi, szükségleteinek civilizált kielégítése, egészséges életvitel igényének alakítása az egészséges testi fejlődés érdekében. Feladatok: A nevelési-oktatási intézmény feladatai összefüggésben 20/2012 EMMI rendelet 128. §

a

gyermek,

tanuló

egészségfejlesztésével

•

(3) A nevelési-oktatási intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen

•

a, az egészséges táplálkozás

•

b, a mindennapos testnevelés, testmozgás

•

c, a testi és lelki egészségfejlesztése

•

d, bántalmazás megelőzése

•

e, a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás

•

f, a személyi higiéné területére terjednek ki.

EMMI rendelet 131.§ A testi, lelki, mentális egészség fejlesztése, a magatartási függőség, a szenvedélybetegség kialakulásához vezető szerek fogyasztásának és a gyermekeket veszélyeztető bántalmazások megelőzése Abban az esetben ha a pedagógus a gyermek bántalmazását vagy deviáns viselkedésformákat észlel, az adott csoport nevelésében, oktatásában közreműködők bevonásával esetmegbeszélést kezdeményezhet, majd a pedagógusokkal közösen feltárja azokaz a lehetséges okokat, amelyek a viselkedés sajátos formájához vezethettek. A konfliktusban érintett gyermekek pszichológus kiemelt segítésében részesülhetnek

A gyermekek óvodába lépése előtt családlátogatás alkalmával tájékozódunk az otthoni körülményekről, szokásokról, életvitelről, amelyben nagy eltérések és lemaradások tapasztalhatók. Ez meghatározza a gyermekek gondozásával kapcsolatos feladatainkat. A beszoktatás ideje alatt megismertetjük a gyermekekkel a mosdó használatát, a testápolási szokások sorrendjét. Úgy alakulnak ki helyesen az egészségügyi szokások, ha azt minden felnőtt azonos módon és következetesen gyakoroltatja a gyermekekkel.

13

Az óvodai étkezést úgy próbáljuk javítani, hogy hetente egy alkalommal rendezett vitaminnapokon, új ízekkel, az egészséges tápanyagok új felhasználási módjával ismertetjük meg a gyermekeket. Fokozatosan kialakítjuk a helyes öltözködési szokásokat. A réteges öltözködés előnyeit hangsúlyozzuk. Naponta szervezünk néhány percig tartó, mozgásos tevékenységet, valamint rövid ideig tartó sétát, melyek hozzájárulnak a gyermekek mozgásigényének kielégítéséhez, mozgáskoordinációjának fejlődéséhez. Megfelelő időjárás esetén a testnevelés foglalkozásokat is az udvaron tartjuk. Biztosítjuk az alváshoz, pihenéshez szükséges feltételeket. Figyelembe vesszük a gyermekek eltérő alvásigényét. A korábban ébredők, csendben tevékenykedhetnek.

14

A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása Minden nap edzési lehetőséget nyújtunk a gyermekek számára. naponta kétszer a szabadban tartózkodnak lehetőséget adunk sáros időben is a szabadtéri játékra, levegőzésre téli időszakban kihasználjuk a tél adta játéklehetőségeket /szánkózás, csúszkálás / A gyermekek fejlődéséhez szükséges, egészséges környezet biztosítása Udvarunk nagy része füves terület, de van homokos és szilárd burkolatú része is. Van napos és árnyékos terület, virágoskert. A gyermekek szabad mozgását, edzését, változatos tevékenységét természetes anyagból készült mozgásfejlesztő tornaszerekkel biztosítjuk. A csoportszobák hideg időben az egész napos játék színterei, egyúttal az étkezés és alvás helyei is.

Az érzelmi nevelés és társas kapcsolatok Célunk: Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, családias légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig. A gyermekek testi-lelki szükségleteinek kielégítése: bizalom, szeretet, egymás tiszteletben tartása, az inkluzív magatartás, a különbözőségek, elfogadása. A gyermekek egyéni tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása. Feladataink: A gyermekek óvodába lépése előtt családlátogatás alkalmával folytatott beszélgetésekből igyekszünk képet kapni a család érzelmi viszonyairól, a családtagok egymáshoz való kötődéséről. E tapasztalatok alapján készülünk fel a gyermekek fogadására. A beszoktatás időszaka meghatározza a gyermekek kialakuló érzelmi kötődését az óvodához. 1. Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartásának érzelmi vezéreltsége. Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy -a gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék; -az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze; - az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező törekvéseinek;

15

- az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. 2. A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának), szokásés normarendszerének megalapozása. 3. Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. 4. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be. 5. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel.

A társaknak, az óvodában kialakuló kis játszócsoportoknak az egyénre gyakorolt fejlesztő hatása igen nagy. Különös jelentőségű a közös élményekre épülő közös tevékenységek végzése, születésnapok megünneplése, ünnepekre való készülődés, / mikulás, karácsony, farsang, anyák napja, gyermeknap / ajándék készítés. Nagy hangsúlyt fektetünk a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek(SNI,BTM,kiemelten tehetséges gyermek, hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű) és migráns gyerekek személyiségének figyelembe vételére és fejlődésük biztosítására. Minden csoportnak van kialakult szokás-és normarendszere, amelyhez a gyerekek alkalmazkodnak. Ennek feltétele a megfelelő gyermek-gyermek, gyermek-dajka és a gyermek-óvodapedagógus viszony megléte. Az óvodapedagógus egész nap jelenlétével és irányításával modell értékű. A gyermekek nyitottságára építve az óvoda elősegíti, hogy a gyermekek tudjanak rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tiszteljék és becsüljék azt. Szükséges azonban néhány fontos szabály betartatása, amelyek védőkorlátként funkcionálnak az óvodai élet során az egészség és testi épség védelme érdekében.

16

Az óvodai élet megszervezése A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a heti rend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartalmú, párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermekek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését, együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. A gyermekek fejlődésének nyomon követését különböző dokumentumok, valamint nem kötelező feljegyzések, dokumentumok is szolgálják. Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével történhet, és az egész óvodai életet magában foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. Az óvodapedagógus az egész nap folyamán környezettudatos mintát ad a gyerekek számára.

Napirend

6.00-12.00

Folyamatos játék. - étkezés, önkiszolgálás - egészségügyi szokások gyakorlása - testmozgás - közös 10-15 perces együttlétek, aminek nincs a napirendben kötött ideje. Mindig az óvónők alakítják ki az aznapi tevékenységnek megfelelően - levegőzés, séta

12.00-13.00

- ebéd, önkiszolgálás - egészségügyi szokások gyakorlása

13.00-15.00

- alvás mesével

17

- pihenés - egyéni alvásigényüknek megfelelően folyamatos ébredés 15.00-17.00

- étkezés /uzsonna / - egészségügyi szokások gyakorlása - játék /amikor az idő engedi, mindig az udvaron/ - folyamatos hazabocsátás

18

Az óvodai élet tevékenységformái Játék A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék – szabad képzettársításokat követő szabad játékfolyamat - a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul kell kielégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenységgé. A játék fejleszti a gyerekek kreativitását, ezzel mintegy élményt ad a gyerekeknek. A játék kiemelt jelentőségű, tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenység. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, a nem direkt reakcióival éri el. Az óvodában kiemelt a szabadjáték túlsúlyának érvényesülése. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában, továbbá a játékos tevékenységszervezésben is meg kell mutatkoznia. Feladatok Nyugodt légkör, elegendő idő és hely biztosítása a játék számára Mivel a játék a gyermek alapvető tevékenysége, ezért természetes, hogy kapkodás nélkül tevékenykedhessen, elmélyülten játszhasson, legyen ideje elképzelései megvalósítására. Minél többet játszik a gyermek, annál nagyobb lehetősége van fejlődésének elősegítésére. A napi életszervezésben arra törekszünk, hogy a gyermekek minél több időt tudjanak eltölteni udvari játékkal. A megfelelő hely biztosítása a csoportszobában és az udvaron egyaránt fontos. Minden csoportszobában elegendő helyet biztosítunk a játékhoz. A kicsiknél több lehetőséget adunk az egyéni kis pihenő vagy „búvóhelyek” kialakításához. Legyenek állandó játszóhelyek, de legyen lehetőség a változtatásra is. A nyugodt légkör az egész óvodai életnek elengedhetetlen feltétele, mert elmélyült, örömteli játék e nélkül nem lehetséges. Nagyon fontos még az együttélés alapvető szabályainak, szokásainak kialakítása is.

19

A játékhoz szükséges eszközök folyamatos biztosítása A tudatos óvónői munka lényeges eleme a játékeszközök kiválasztása, biztosítása. Ez az óvónő nagy felelőssége, hiszen az, hogy a gyermek mikor, mivel játszik, milyen eszközökkel találkozik, lényegesen befolyásolja mindenirányú fejlődését. A játékhoz olyan eszközt biztosítunk, mely esztétikus, könnyen tisztítható, veszélytelen, jó minőségű, különböző alapanyagú, sokféleképpen egymással variálható és mindig hozzáférhető.

Minden óvónő igyekszik minél családiasabbá, színesebbé tenni saját csoportszobája profilját.

20

Mozgás A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató-, és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait. A gerinc melletti tartóizomzat ereje, a hasizom és a hátizomzat sok-sok kuszással, mászással, négykézláb járással, függéssel, szökdeléssel fejleszthető A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének – a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás- fejlődésére. A spontán, a játékba, azon belül a szabad játékban - megjelenő mozgásos tevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására.

Az egészségfejlesztő testmozgás, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás), testi képességeit, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés. Az egészségfejlesztő testmozgásnak, az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek, teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján - az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve - minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Testmozgás alatt értünk minden olyan mozgást, amit a vázizomzat hoz létre, és amelyet energiafelhasználás kísér. Ide tartoznak: - egyrészt a mindennapi élet során végzett csekély intenzitású mozgások - másrészt azok, amelyek már kimutathatóan kedvező egészségügyi hatásai vannak (járás, futás, tánc, kerékpározás, kerti munka)

21

A sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formák, játékok az óvodai élet mindenapjait át kell, hogy hassák. Ennek ellentmondanak a következők: Kötelező tornaruha Nagyság szerinti sorakozó /helyette ülés szétszórtan legyen/ Padon ülés /helyette a belépés pillanatától mozgás legyen/ Monoton gimnasztika /helyett ütemezés nélküli vagy zenei ritmusra végzett gyakorlatok legyenek/ Csapat kapitányokkal történő csapatválasztás /helyett csapatalakító játékok legyenek/ Végleg kiesős játékok /helyett más játékfeladattal kiszabadítás legyen/ Agressziót fokozó játékok pl. kidobós /helyett tárgyat kidobó legyen/ Versenyjátékok, váltóversenyek/ helyett kooperatív, fantázia játékok legyenek/

Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. Fontos szerepük van az egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősítik és kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodó képességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. A mozgás sokoldalú tevékenység, amely az egész óvodai életet átszövi. Az óvodába kerülő gyermekek szeretnek mozogni, szökdelni, ugrándozni, futkározni, csúszni-mászni. Feladatunk, hogy megőrizzük, ha szükséges felkeltsük ezt a mozgáskedvet és tudatosan építsünk rá, fejlesszük harmonikus (nagy-és finom) mozgásukat folyamatosan és rendszeresen. Fontos a mozgásra inspiráló környezet kialakítása, a mozgásos tevékenységek pozitív megerősítése, valamint a szabályok megtanítása. Egész nap megfelelő helyet és eszközöket biztosítunk számukra a mozgásos tevékenységekhez a csoportszobában és az udvaron egyaránt. Az eszközök és a tevékenységek kiválasztásánál a gyermekek életkorához, fejlettségi szintjéhez és a csoport összetételéhez igazodunk. Az udvaron is kihasználunk minden lehetőséget és helyet a szabad mozgásra. A szabad játéktevékenységben feladatunk, hogy minden gyermek megtalálja a fejlettségének, érdeklődésének, temperamentumának megfelelő tevékenységet. A jó légkörben, jól szervezett mozgásos tevékenységekben a gyermekek örömmel vesznek részt, így a sikeres, jó hangulatú mozgásos tevékenység a gyermekek számára pozitív élményt nyújt, a mozgáskultúrájukat és akarati tényezőiket fejleszti, ez újabb cselekvésre készteti őket. Ennek hatására a mozgás természetesen beépül a gyermek spontán tevékenységeibe, szokássá igényévé válik. A rendszeres mozgás során fejlődnek pszichikai, testi, értelmi és szociális képességei, ennek eredményeként egészségesebb lesz a gyermek.

22

A szociális játékok eszközei és fejlesztési lehetőségei A családjátékhoz nagyon fontosak a babák, mackók. Fontos szerepük van a funkció nélküli eszközöknek, amit közösen gyűjtenek és ötleteiknek megfelelően közösen használnak fel.

Az egyéni élményeken túl közös élményből szerzett gyermeki benyomások feldolgozásának biztosítása a játék fejlesztése érdekében. A gyermekek a környezetükből szerzett tapasztalatokkal a játék tartalmát gazdagítják. A családban, óvodában tágabb természeti, társadalmi környezetben szerzett tapasztalatokat a gyermekek játék közben átélik. A gyermek játékában az óvodán kívüli negatív tapasztalatai és érzelmei is megjelenhetnek, az agressziót vagy szorongást kifejező játék is a gyermekek élményeiről vall. A gyermekeknek a játék során legyen lehetősége arra, hogy feszültségeit, belső problémáit felszínre hozza és kifejezhesse.

Az óvodáskorban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének gazdagítása a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembe vételével. Gyakorlójáték Gyakorlójáték során a véletlen mozgásból, cselekvésből fakadó siker, ismétlésre készteti a gyermeket, és ezek az újraismétlések nagy örömöt jelentenek számára. A gyakorlójáték lehet mozgásos, manipulációs és verbális. A mozgásos gyakorlójáték során a gyakori ismételgetéssel bizonyos mozgásokat begyakorol a gyermek /bújik, mászik, ugrik/. A manipulációs gyakorlójáték nagy jelentőségű a gyermek szem-kéz koordinációjának fejlődésében /tépés, egymásra rakosgatás, öntögetés/. Testséma fejlesztésből a tárgyakhoz viszonyított testhelyzetek gyakorlása lehetséges. A verbális gyakorlójátéknak szociális hatása is van a gyermekre.

Konstruáló játék Kedvelt építési játék a homokozás. Az építés konstruálás közben a gyermek átéli az alkotás örömét, fejlődik kreativitása. Tanulja és tapasztalja a rész-egész viszonyát, megtanul tervezni, szerkeszteni. A modellről való építés, szerkesztés közben fejlődik megfigyelőképessége, gondolkodása. A konstruálás elősegíti a szem-kéz koordináció fejlődését. A kisebb, bonyolultabb összerakást igénylő eszközök segítik a finommotorika fejlődését. Konstruáláshoz a csoportokban is minél több eszközt, valamint ötleteket adunk, hogy a gyerek kreativitása ezen tevékenységek közben is jól fejlődhessen.

23

Szimbolikus szerepjáték A szimbolikus szerepjáték tükrözi a gyermek egész eddigi életét, személyiségét, tehát nagyon sok egyedi vonás van benne. Nagy jelentősége van a gyermek személyiség- fejlődésében, elsősorban szociális területen. A gyermek szociális tanulással a felnőtt mintáról sajátítja el, tanulja meg az erkölcsi értékeket, a társadalmi együttélés szabályait. Fejlődik képzelete egy-egy kitalált történet eljátszásával, szervezőkészsége a játék megszervezésével, empátiája a társak érzelmeinek felfogásával, elgondolásaik megértésével. Szabály-játék Fontos, hogy sok mozgásos szabályjátékkal ismertessük meg a gyermekeket /bújócskák, labdajátékok, szembekötősdi /. Az értelemfejlesztő szabály-játékok /társasjátékok, dominók, kártyajátékok, logikai játékok / a gyermekek szociális és értelmi fejlődését biztosítják. A gyermekek beszédkészségének alakulása a játékban A verbális fejlődés minden játéknál úgy valósul meg, ha az óvónő vagy a gyermek játékát beszéddel kíséri. Beszédünknek kifejezéseinknek nagy jelentősége van, hiszen ezeket tanulja meg a gyermek és ezek épülnek be szókincsébe. Fontos, hogy gyakran használjuk a téri irányok, téri helyzetek kifejezéseit, időhatározókat, névmásokat és a különböző tevékenységeket nevezzük meg. A gyermekek beszéd és kommunikációs képessége elsődlegesen függ a családi szocializációtól, amely sok esetben hátrányos helyzetet teremt a gyermek számára. Az általunk ajánlott anyanyelvi játékok lehetőséget adnak az artikuláció, szókincs, kifejezőkészség fejlődéséhez. A beszélő környezet, a helyes mintaadás, és szabályközvetítés az óvodai nevelés egészében jelen van Az óvodában a szabad játéknak kiemelt jelentősége van, az erre való időt napi szinten kell biztosítani. A játékban kiemelten fontos az óvónő szerepe, aki mindig rendelkezésre áll, együttműködésre és segítségre kész, akihez bármilyen problémával szívesen fordulnak a gyermekek. Segítése akkor fejlesztő, ha az csak olyan szintű és mértékű, amilyenre az adott gyermeknek, vagy gyermekcsoportnak szüksége van. Az együttjátszás azonban nem lehet beavatkozás, nem korlátozhatja a gyermekek önállóságát. Az óvónő nem kívülálló külső, hanem a játékélménybe beépülő belső modell, ami segíti a mintával való azonosulást. Segítsük a különböző fejlettségű gyermekek együttjátszását. Tegyük lehetővé az igény szerinti elkülönült játékokat is. Törekedjünk arra, hogy a játékban a gyermekek maguk oldják meg konfliktusaikat. Közvetlen beavatkozás általában csak a szomorúan magányos és a társaikat rendszeresen zaklató gyermekek esetében szükséges.

24

A nyelvi kultúra alapjainak lerakása Mese, vers A mese és a vers az anyanyelv közegén át emberi kapcsolatokra tanít, mélyíti az önismeretet, segíti a világ megismerését. A vers, a mese az anyanyelvi nevelés része. Mindig többről szól, mint amit szavakkal kimond. Ezért nagyon fontos az igényes válogatás. Ehhez a legnagyobb és legfontosabb területet a népköltészet adja. A népi mondókák, rigmusok, népmesék minden korosztálynak bőséges kínálatot nyújtanak. A többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek hozzájárulnak a gyermek érzelmi biztonságához, anyanyelvi neveléséhez. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki-érzelmi élményeket nyújtanak. A lovagoltatók, simogatók, ringatók stb. a meghitt együttlétek alatt érzelmi kötődést alakítanak ki. A gyermek saját vers-és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentálhigiénéjének elmaradhatatlan eleme. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok, gazdag és jó alkalmat, erős alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese – képi és konkrét formában – feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákat. A mese különösen alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének kialakítására. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A népmesék közlésvágyból születtek, műfajilag teljesek, elbeszélő alaphangjukat átszövik lírai és drámai elemek. A mesei történetek kiindulópontja mindig valami megrázó érzelem: a szeretet, harag, félelem, öröm, szomorúság. Cselekménye a jó és a rossz összecsapása. Táplálója az érzelmektől átfűtött képzelet és az akadályt nem ismerő akarat. Ezért illik az óvodások életkorához. 6-7 éves korban néhány nagy író sikeres meséjének alkalomszerű felolvasása jótékony hatással lehet a gyermekek nevelésére. Móra Ferenc gyöngéd szeretete, Móricz Zsigmond és Mikszáth Kálmán humora, Gárdonyi Géza és Csukás István kedves naivsága kiváló szellemi táplálék. Jó mesét, elbeszélést írni a legkisebbeknek csak a legnagyobbak tudnak. Egyaránt szükséges magyar és külföldi, nép és-műmesék, klasszikusok és kortárs irodalmak megismertetése. A versek a hangzás és a hangulat felől fogják meg a gyermekeket. A népköltészet verses anyaga mellett nagy magyar költők versei is helyet kapnak válogatásunkban / Weöres Sándor, Csanádi Imre, Kányádi Sándor, Zelk Zoltán /. A vers játék a nyelvvel, az érdekes, szépen hangzó beszéddel. A mesélés a csend szigete, naponta ismétlődik. A mesék erősítik a hovatartozást, az identitást és a személyes kapcsolatokat. A gyermekeket az egyszerű állatmeséken keresztül fokozatosan hozzászoktatjuk a mese figyelmes végighallgatására. Ehhez ki kell alakítani egy állandó, meghitt helyet. Ilyenkor fontosnak tartjuk a fejből mondott mesélést, hogy a tekintet, a

25

mimika, a hanglejtés fokozza a mese élményét. A mesélés másik helye a napirendben a csendes pihenő megkezdésére esik. A verselés az együttlétek hangulatát fokozó játék. Mindenhez lehet kötni, séta, udvari bogarászás közben egy-egy látványt, jelenséget lehet érdekesebbé tenni általa. Sok esetben pedig jó hangulatú, ritmikus, mozgásos játék. Fontos, hogy mennyiségben és tartalmi színességben olyan repertoárral rendelkezzünk, hogy az adódó alkalmakhoz mindig kapcsolódni tudjunk.

26

Ének, zene Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés, örömet nyújtanak a gyermeknek, felkeltik a gyermekek zenei érdeklődését: formálják zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. Az óvodai ének-zenei nevelés eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a anyanyelv kialakulását.

zenei

A felnőtt minta utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységének. A magyar népdalok, mondókák, gyermekdalok világa ma is élő és felhasználható. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. Az ének, a zene, énekes játékok is az önkifejezés egyik formái, mellyel érzelmi életüket fejlesztjük, pozitívan befolyásoljuk. .A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus figyelembe veszi a nemzetiségi nevelés esetében a gyermekek nemzetiségi hovatartozását is. Szinte valamennyi ünnepünkhöz kapcsolódik olyan dalanyag, melyet megismertethetünk a gyermekekkel. Az ének-zene és az ehhez kapcsolódó mozgás ugyanúgy az óvodai mindennapok része, mint a napi mesélés. Napközben bármikor adódhat lehetőség éneklésre, mondókázásra, vagy körjátékok játszására. Az élményt nyújtó közös éneklés a művészeti és esztétikai nevelés szempontjából is fontos. A 3-4 éves korú gyermekekkel ölbeli játékokat, arc, kéz, ujj, lovagoltató játékokat játszunk. Ezek bensőséges kapcsolatot teremtenek a felnőtt és a gyermek között, erősítik a kicsinyek biztonságérzetét, érzelmileg gazdagítják őket. A kicsiket olyan egyszerű 4-5 hangból álló énekes játékokkal ismertetjük meg, amelyek játéka álló helyzetben játékos mozdulatokkal eljátszható. A 4-5 éveseknek olyan mondókákat, nagyobb hangterjedelmű és hangkészletű énekes játékokat kezdeményezünk, melyekkel mozgásuk is jól fejleszthető. Ismerjék meg a csigavonalat, a hullámvonalat, a szerepcserére épülő játékokat. Tanítunk néhány ünnepre és alkalomra szóló egyszerű dalt is, melyhez utánzó mozdulatokat, játékokat lehet kitalálni. A 6-7 évesek alkalmazzák a kiolvasókat különböző játékhelyzetekben. Zenehallgatáshoz értékes műveket választunk, népdalainkból, rokon és más népek dalaiból, valamint hallgathatnak magyar komponált műzenét, altatókat és klasszikus zenét is.

27

Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézimunka különböző fajtái, a műalkotásokkal való ismerkedés is fontos része a gyermeki személyiség fejlődésének. Ezen tevékenységek az óvodapedagógus által biztosított feltételekkel az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képi-plasztikai kifejezőképesség, komponáló, térbeli tájékozódó és rendező képességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Az óvodapedagógus az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán teret, változatos eszközöket biztosít. Maga a tevékenység, s ennek öröme a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, a kreatív önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. A rajzolás, a mintázás és a kézimunka hozzájárul a gyerekek kézügyességének és finommozgásának fejlesztéséhez, esztétikai érzékük kialakításához, téri tájékozódásuk fejlesztéséhez. Ezek a tevékenységek az önkifejezés és kreativitás eszközei. Az óvodapedagógusok folyamatosan, a nap bármely szakában biztosítják a gyermekek részére a sokféle megoldási módot és technikát. Az óvodapedagógus feladata megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, a mintázás és a kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival. Az óvodai alkotó-alakító tevékenység szervezésében alapvető feladatunk, hogy egy jól elkülönülő hely legyen a csoportszobában, ahol a nap folyamán bárki szabad választása alapján alkotó tevékenységbe kezdhet. Ennek alapfeltétele, hogy a szükséges eszközök elérhető helyen legyenek. 3-4 éves korban: Ábrázoló tevékenységük szervesen beépül játékukba, ebben az időszakban manipulálásuk nem más, mint a gyakorló játék egy fajtája. Feladatunk ebben az időben a szokások, szabályok rögzítése, a technika használatának pontos megtanítása, gyakoroltatása, ill. annak figyelemmel kísérése, hogy időről-időre változatos sorrendben minden eszköz újra kézbe kerüljön. A szabadon firkálgató, mázoló, gyurkáló gyermekekkel éljük át a felfedezés, az alkotás, a színek, formák adta örömöt, esztétikai élményt. A firkából kilépő, valamint ábrázolni kezdő gyermeket egyénileg segítjük a továbblépésben, fokozatosan figyelünk a gyermek igényeire, gondolataira, engedjük szabadon próbálkozni. Bátran adhatunk már a 3 éves gyermek kezébe is ollót, tűt, ragasztót, pálcikát stb. ha az eszköz nem balesetveszélyes s megtanítjuk a gyermekeknek egyenként hogyan kell azokkal helyesen bánni.

28

4-5 éves korban: A manuális tevékenység továbbra is természetes módon beépül s gyermekek játékába. A gyermekeknél megjelenő szándékos képalakító tevékenységet segítjük élményeikhez kapcsolódó témákkal, s azokhoz megfelelően illeszkedő technikákkal. Jelenjen meg a gyermekek rajzában az emberábrázolás. A plasztikai munkák során legyenek képesek formák tagolására, sajátítsanak el újabb technikát. Biztosítsuk annak a lehetőségét, hogy az építés során variálják a teret, használjanak nagyobb méretű dobozokat, takarókat. A gyermekek segítsenek az eszközök előkészítésében, elrakásában. 5-6-7 éves korban a képalakítás során a gyermekek minél többször alkossanak közös kompozíciót. Gazdagítsuk a technikai megoldásokat. Arra ösztönözzük a gyermekeket, hogy a saját élményeken alapuló cselekményes témákban jelenjenek meg a mesék, versek, kirándulások, ünnepek eseményábrázolásai is. Ajándékkészítés-elsősorban ünnepekhez kötötten - szüleik részére és a kisebbeknek is. Segítjük a gyermekeket a játékok, bábok, játékkellékek készítésében, nagyobb méretű elemekből összeállított térrészek, búvóhelyek, sátrak, házak építésében a tér változatos kihasználása érdekében. A környezetben látható esztétikus jelenség megfigyelése, rácsodálkozása pl. táj, növények, időjárás, gyermekek, állatok. A gyermekek munkáinak kiállítása ösztönzőleg hat a gyermekek további tevékenykedésére is. Művészeti és esztétikai nevelés szempontjából is fontos. A 3-4 éves korú gyermekekkel ölbeli játékokat, arc, kéz, ujj, lovagoltató játékokat játszunk. Ezek bensőséges kapcsolatot teremtenek a felnőtt és a gyermek között, erősítik a kicsinyek biztonságérzetét, érzelmileg gazdagítják őket. A kicsiket olyan egyszerű 4-5 hangból álló énekes játékokkal ismertetjük meg, amelyek játéka álló helyzetben játékos mozdulatokkal eljátszható. A 4-5 éveseknek olyan mondókákat, nagyobb hangterjedelmű és hangkészletű énekes játékokat kezdeményezünk, melyekkel mozgásuk is jól fejleszthető. Ismerjék meg a csigavonalat, a hullámvonalat, a szerepcserére épülő játékokat. Tanítunk néhány ünnepre és alkalomra szóló egyszerű dalt is, melyhez utánzó mozdulatokat, játékokat lehet kitalálni. A 6-7 évesek alkalmazzák a kiolvasókat különböző játékhelyzetekben. Zenehallgatáshoz értékes műveket választunk, népdalainkból, rokon és más népek dalaiból, valamint hallgathatnak magyar komponált műzenét, altatókat és klasszikus zenét is.

29

A külső világ tevékeny megismerése A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb természeti, emberi, tárgyi környezet formai, mennyiségi téri viszonyairól. Elősegítjük a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában, továbbá a fenntartható fejlődés érdekében nagyobb hangsúlyt helyez a környezettudatos magatartásformálás alapozására, alakítására. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. A gyermek miközben felfedezi környezetét olyan tapasztalatok birtokába jut, melyek a környezetben való, életkornak megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld és az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok, néphagyományok, szokások, a családi és tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. A környezet megismerése áthatja a gyermekek életét, az óvodai tevékenység egészét. A természeti és társadalmi környezet témakörei átfogják, körülölelik a többi nevelési területet. Mozgásos játékokra, cselekvésre, érzékszervi megtapasztalásra épülnek. A 3-4 éves gyermekek az óvoda elfogadása, megszeretése után megismerkednek az óvoda közvetlen környezetével. Megfigyelik az évszakok szépségét, színeit, jelenségeit, időjárását, növényeit. Gyűjthetnek terméseket, leveleket, kavicsokat, tollakat, évszakra jellemző képeket. A nagyobbaknál törekszünk a gyűjtőmunkák gazdagítására, évszakalbumot készítünk, családi albumokat nézegetünk. Séták során gyakoroljuk a gyalogos közlekedés szabályait, megismerkednek a gyerekek a közlekedési eszközökkel. Természetes környezetükben figyeljük meg a háziállatokat, madarakat, bogarakat. A legnagyobbak már biztonságosabban eligazodnak az óvoda környékén. Figyelemmel kísérik a veteményeskertben a növények fejlődését. Vigyáznak környezetük tisztaságára. A gyermekek érdeklődésük szerint nézhetnek a természetről, természetvédelemről, vadállatokról szóló felvételeket. A hosszabb - rövidebb séták lehetővé teszik, hogy a gyermekek valós élethelyzetekben alkalmazzák a helyes köszönést, megszólítást, véleménynyilvánítást, a szándékok kifejezését. A séták utáni beszélgetések segítik a gyermekek szókincsének, nyelvi kifejezőkészségének fejlődését. A környezet megismerése közben matematikai tartalmú tapasztalatok, ismeretek birtokába is jut a gyermek és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. A matematikai fogalmakkal természetes módon ismerkedik meg. A matematikai kifejezések fokozatosan beépülnek

30

beszédükbe. Felismerik a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélő képességük, fejlődik tér, sík és mennyiségszemléletük. Problémahelyzetek létrehozásával a gyermekeket logikus gondolkodásra késztetjük. Addig tartjuk a gyermekek érdeklődését ébren, míg rá nem jön minden variációs lehetőségre. Ezáltal fejlődik logikus gondolkodásuk, problémafelismerő és megoldó készségük. Az óvodapedagógus feladata lehetővé tenni a gyermekek számára a környezet tevékeny megismerését, alkalmat, időt, helyet, eszközöket biztosítani a spontán és szervezett tapasztalat és ismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában.

31

Munka jellegű tevékenységek A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tanulással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka jellegű játékos tevékenység / az önkiszolgálás, segítés az óvónőnek és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet, a növény-és állatgondozás stb./

A gyermek munka jellegű tevékenysége - önként - azaz örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység; - a tapasztalatszerzésnek és környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges

attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok ( mint pl. a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság) alakításának fontos lehetősége; - a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos, konkrét, reális, vagyis saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel. Hasonló funkciók működnek és fejlődnek, mint a játék és tanulás során, ezért a munkában a cselekvés is legyen hasonló - személyiségfejlesztő hatása is van. A munkajellegű tevékenység az óvodai élet egészében érvényesülő folyamat, amely áthatja a gyermekek mindennapi tevékenykedésének egészét. Minden munka jellegű tevékenységet elvégezhetnek a gyermekek, amihez kedvük van és testi épségük veszélyeztetése nélkül képesek azt megvalósítani. A munkatevékenység a felkínált lehetőségek közül önállóan választható és sohasem a gyermekre kényszerített feladat.

A kisebbek az óvónőt figyelve, részt vehetnek a növények gondozásában. A kerti munkában figyelhetik a veteményezést, a növények locsolását. Segíthetnek a termések falevelek elszállításában. A nagyobbaknál a naposi munka jól fejleszti a gyermeki kapcsolatokat. Alkalomszerű munkákban a felnőttek segítségével vehetnek részt /a játékelrakás, csoportterem átrendezése, tevékenységekhez használt eszközök kiosztása, összeszedése, öltöző és mosdó rendjének megőrzése./ A legnagyobbak már önállóan végzik a naposi munkát. Étkezés után szokásrendnek megfelelően mindent a helyére tesznek. Az alkalomszerű munkákat önálló vállalkozás alapján végzik.

32

Gyakori dicséret ösztönzi őket, így szívesen vesznek részt a munka jellegű tevékenységek végzésében. Az óvodai munkajellegű tevékenységek végzése a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság alakításának fontos lehetőségei.

33

A tevékenységekben megvalósuló tanulás Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. A tanulás lehetséges formái az óvodában: az utánzásos, minta és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása), a spontán játékos tapasztalatszerzés, a játékos, cselekvéses tanulás, a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés, az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés, a gyakorlati problémamegoldás Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során személyre szabott pozitív, egyéni, fejlesztő értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. A tanulás nem azonos a direkt ismeretszerzéssel, többféle tevékenység formába szerveződik. A rendszerezésnek kiemelt jelentősége van.

34

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben, majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan,egészségesen fejlődő gyermek, kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival.

35

Az óvoda hagyományos ünnepei, egyéb rendezvényei Az óvoda ünnepei időrendi sorrendben Születésnapok: Hagyományainkhoz híven az ünnepelt gyermek csoportos köszöntése, gyertyagyújtás, éneklés. A felnőttek által készített ajándék átadása, torta átadása, elfogyasztása.

Mikulás december 6. Mikulásvárás csoportonként, az életkori sajátosságoknak megfelelően.

36

Karácsonyi készülődés, Advent Adventi koszorúkészítés. Sokat beszélgetünk a szeretetről, a közelgő ünnepről a tennivalókról. / mézeskalácssütés, díszek, ajándékkészítés, vers, dalok, mondóka, zenehallgatás / A gyerekek ráhangolódásának segítése a családi közös ünneplésre.

Farsang: Hangulati előkészítés csoportszinten. /maskarák készítése, tréfás dalok, versek, tánclépések tanulása. / Környezetünk színessé vidámmá tétele. A farsang napját egész napos vidámsággal töltjük el.

37

Húsvét: Felelevenítjük a régmúlt hagyományát, a locsolkodás népszokását. Locsolóversek tanulása. Meglepetések készítése, tojásfestés, gyurmázás, hajtogatás. A gyermekekkel közösen az udvaron megkeressük az óvoda ajándékát, a csoki tojást.

Anyák napja: Csoportonként, dallal, verssel köszöntjük bensőséges ünnep keretében az édesanyákat, nagymamákat. / ajándékkészítés, teremdíszítés/.

38

Gyermeknap: Közös, vidám tartalmas, óvodai ünnep, kirándulás, a gyermekek megajándékozása, közös játék, szórakozás. Évente csoportonként változhat.

39

A nagycsoportosok búcsúztatása:Nyilvános óvodai rendezvény. Ezen a napon elbúcsúznak a nagycsoportosok.

40

41

Az óvoda kapcsolatai Az óvoda-család kapcsolata: Óvodánk célja - a családi nevelésre alapozva, azt kiegészítve - a gyermekközpontú óvodai élet megteremtése, az ÓVODAI NEVELÉS JÁTÉKKAL, MESÉVEL programmal. Év elején a szülőkkel röviden és egyszerűen ismertetjük nevelési felfogásunkat, programunk célját és alapelveit, valamint ez a dokumentumunk a szülők számára bármikor hozzáférhető.(írásos formában az óvodában) Garanciát vállalunk, hogy a gyermeket gondozzuk, szeretjük, képességeihez mérten megtanítjuk őket mindarra, amit egy ilyen korú gondosan nevelt kisgyermeknek tudni illik. Az odavezető út, a módszerek, a szervezeti formák megválasztása azonban az óvónő dolga, módszertani tudásának, szabadságának körébe tartozik. Megvalósításához számítunk a szülők aktív közreműködésére, segítségére az ünnepi előkészületek, kirándulások, játékok javítása és készítése, stb. során. Így a szülők aktív részesei az óvodai eseményeknek. A családdal történő nyílt, őszinte együttműködés csak a kölcsönös bizalom talaján valósulhat meg. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. A kapcsolattartás formái: beíratás: az első személyes kapcsolat felvétele összevont - és csoport szülői értekezletek családlátogatások: családi nevelési szokások megismerése egyéni beszélgetések: egyéni esetmegbeszélések az aktualitásnak megfelelően, előzetes időpont egyeztetés után nyitott óvoda: a szülők részvétele az óvodai életben: előzetes megbeszélés alapján a szülő bármikor bemehet a csoportba és megismerheti gyermeke óvodai életét közös ünnepségek: Anyák napja, gyermeknap közös kirándulások (közvetlen környezetünkben) Az óvoda folyamatos és intenzív kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt (bölcsőde, és egyéb szociális intézmények), az óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, egészségügyi, ill. közművelődési intézmények) és az óvodai élet után (iskolák) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében.

42

Óvoda-szakszolgálatok kapcsolata Nevelési Tanácsadó Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Beszédfejlesztő Intézet Az óvoda - iskola kapcsolata Az óvoda- iskola kapcsolatában arra törekszünk, hogy az iskola megismerje azt a szándékunkat, hogy a gyermekeket egyéni képességeiknek megfelelően úgy neveljük és fejlesztjük, hogy a környezetükben jól eligazodjanak, együttműködőek, kapcsolat teremtőek legyenek, és legyenek képesek az iskolai tanulmányok megkezdésére. Fontosnak tartjuk, hogy az átmenetet minél zökkenő mentesebbé tegyük. Ennek érdekében folyamatos, rendszeres kapcsolatra törekszünk az iskolával. A jó kapcsolat alapja a tisztelet és megbecsülés egymás munkája iránt. Az együttműködés formái: Az iskolai nevelőkkel az emberi és szakmai kapcsolatok folyamatos ápolása, érdeklődés egymás munkája, problémái eredményei iránt. kölcsönös látogatások, tapasztalatgyűjtés: az első osztályosokat a tanév elején meglátogatjuk az iskolában, az első osztályos nevelők pedig a leendő iskolásokat látogatják meg az óvodában szakmai tanácskozások, megbeszélések az alsó tagozaton tanító nevelőkkel szülői értekezleten való részvétel: a leendő első osztályos nevelők tájékoztatják az iskolába készülő gyermekek szüleit pedagógiai elképzeléseikről, az iskolába lépés teendőiről. a gyermekek látogatása az iskolában: ismerkednek a tanító nénivel és az iskolai környezettel közös rendezvények, ünnepek szervezése, (Mikulás, Gyermeknap) Szükség esetén együttműködünk a nemzetiségi szervezetekkel. Óvodánk egyéb kapcsolatai Logopédus A kapcsolattartás formái: a gyermekek problémáinak feltárása a nevelési év elején az óvodában történik. A logopédiai foglalkozás az óvodában történik. Egészségügyi szervek: védőnő, házi gyermekorvos, fogorvos,családgondozó, ÁNTSZ. A kapcsolattartás formái: A védőnő rendszeres látogatásai az óvodában. Közös előadások, fórumok szervezése az egészséges életmóddal kapcsolatban. Művelődési ház, könyvtár A kapcsolattartás formái: helytörténeti kiállítás

gyermekműsorokon

Szakmai szervezetekkel

43

való

részvétel,

könyvtárlátogatás,

Városkörnyéki Óvodák Egyesülete, Megyei Pedagógiai Intézetek A kapcsolattartás formái: folyamatosan figyelemmel kísérjük a felkínált szakmai képzéseket, programokat és érdeklődésünknek, illetve a programunk megkívánta fejlesztési lehetőségeknek megfelelően részt veszünk azokon. Szakmai tevékenységünk fejlesztése, megújulása érdekében igénybe vesszük segítségüket. Önkormányzattal, mint fenntartóval A kapcsolattartás formái: az Önkormányzat által meghatározott módon beszámoló a megjelölt időpontban. Időpont egyeztetéssel a Polgármester bármilyen témában fogadja az óvodavezetőt.

Sajátos feladatok, speciális szolgáltatások Gyermekvédelem Fontos feladatunk az egyéni sorsokkal való törődés. Célunk: évente feltárjuk azokat a körülményeket, amelyek óvodásaink családi helyzetét hátrányosan érintik, illetve veszélyeztetik. Támogatjuk a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet, a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet, a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit. Feladatunk: a segítségnyújtás a hátrányok enyhítésére az óvodai keretek közötti kompenzálás biztosítása. A családi nevelés gyermek iránti felelősségének erősítése, a tapintatos egyéni, személyes kapcsolattartás alapvető nevelési módszerünk. A szülővel való közvetlen viszony kialakítására törekszünk, személyes törődéssel és fejlesztéssel igyekszünk a gyermek fejlődését segíteni. A veszélyeztetett nyilvántartásba vétele. A gyermekvédelmi munka fő feladatát a prevenció, a segítségnyújtás jelenti, amelyre a humánum , a megértés, a támaszadás , a szeretetpótlás jellemző. A gyermekvédelmi munka valamennyi óvónő feladatkörébe beletartozik. Feladatuk a gyermekvédelmi esetek feltérképezése, adatszolgáltatás, környezettanulmány készítése a hatóság kérésére, kapcsolattartás a családsegítő szolgálattal a Nevelési Tanácsadóval, és Szakértői Bizottsággal. Logopédia Speciális fejlesztés beszédhibás gyermekek részére. Logopédus irányításával az óvodában történik.

44

ÖSSZEGZÉS Együtt alakítottuk ki tervszerűen és tudatosan a sok-sok információ birtokában az óvoda életét, hogy élményeket nyújtson a gyermekek számára. A gyermekek igényéhez igazított tevékenységi alkalmak, a manuális, és szellemi tevékenységek különböző variációja, a vidámság, a meghittség, a nyugalom és nyüzsgés biztosítsa az óvoda hangulatát, az egész nap élményszerűségét. Megfelelő lehetőséget biztosítunk elsősorban a játékhoz, mozgáshoz az udvaron és a csoportszobákban is. Nyitottak vagyunk a gyermekeket körülvevő környezetre, annak változásaira.

Tájékozódunk a gyermekek egyéni élményeiről, de megtervezzük és megszervezzük a közös élményszerzést és megfogalmazzuk magunk számára az „irányítás” elveit. Megismertetjük óvodai életünket az iskolával, hogy kapcsolatunk harmonikus legyen és az átmenet ne okozzon gondot. Megőrizzük a gyermeki döntés szabadságát, hogy mikor, mit, hol, és hogyan, kivel akar tevékenykedni. Úgy hisszük, hogy az élmény gazdag óvodai tevékenységrendszer megteremtésével tág terét nyújtjuk a gyermeki kezdeményezésnek, felfedezésnek, és aktív együttműködésnek. Ilyen feltételek mellett válik a gyermek nyitottá, közlékennyé, vágyódik környezete megismerésére, felfedezésére, ráérez a problémák megoldásának nagyszerű örömére, ki akarja fejezni magát, fokozódik alkotókedve, s közben csiszolódnak pszichikus funkciói, szociális tulajdonságai, ügyesedik, növekszik testi ereje. Visszaadjuk a feltételek megteremtésével a gyermek természetes mozgásszabadságát, ezzel sokféle funkció fejlődését segítjük elő „spontán módon”. Elfogadjuk azt a tényt, hogy a feladat- és teljesítményorientáltság óvodás korban kedvezőtlen hatású. A „mindig jobban és tökéletesebben, pontosabban „értékelések gátjai lehetnek az újrapróbálgatásoknak, következmények nélküli találgatásoknak, önmaga tényleges megismerésének. Ugyanakkor tudatosítjuk önmagunkban, hogy sokkal fontosabb a képességfejlesztés elméleti és gyakorlati ismereteit megszerezni, mint azt valaha is gondoltuk. A csoportban dolgozó óvónők így eredményesebb készenléti állapotra fel tudnak készülni. Mindez egy lazább, oldottabb szervezeti életben lehetséges csak, ahol a feltételek adottak, amit mi együtt teremtünk meg szülők, óvónők, dajkák - egy boldogabb gyermekkor érdekében, s együtt érezzük jól magunkat reggeltől-estig.

45

ÓVODÁNK ÍRÁSOS DOKUMENTUMAI

Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja

Csicsergő Óvoda Helyi Pedagógiai Programja Az Óvodai Nevelés Játékkal Mesével Program Felhasználásával

Az intézményvezető éves pedagógiai működési terve Aktuális szervezési - tanügyigazgatási feladatok. A helyi program kiemelt feladatai. Elemzés, értékelés. A csoportok látogatásának tervezése.

A gyermekcsoport nevelési, tevékenységi programja Szokás és szabályrendszer tervezése időkeret negyed év Eseményterv- programterv időkeret negyed év A tevékenységi rendszer fejlesztési terve időkeret egy hónap

Egyéni fejlődés ,fejlesztés dokumentuma Egyéni fejlettséget diagnosztizáló, tényfeltáró, helyzetelemző és fejlesztési feladatokat tervező dokumentum, amely 3-7 éves korig kiterjed a nevelési és a tanulási folyamatokra is.

Felvételi- mulasztási napló Pontos adatkezelés- naprakész nyilvántartás

A pedagógiai munka ellenőrzése , értékelése

46

Vezetői ellenőrzés, értékelés -

-

-

Az óvodavezető kötelezően ellátandó feladatai közé tartozik az intézményben folyó munka ellenőrzése, értékelése. Az óvodavezető ellenőrzési joga és kötelessége kiterjed az intézmény minden dolgozójára, az általuk végzett munka helyességére és eredményességére, vagyis az óvoda teljes működésére. Célja : A pedagógiai gyakorlat segítése és fejlesztése. Az eredményekből következtetések levonása, a hatékonyság elősegítése, a pozitívumok megerősítése, a hibák, hiányosságok okának feltárása, a legoptimálisabb módszerek alkalmazása a hatékonyság, eredményesség érdekében. Fontos az objektív értékelés, amely alaposságot, körültekintést igényel. A gyakorlati munka elemzése során elsődleges szempont az önálló munka tiszteletben tartása, a módszertani szabadság biztosítása, a pozitív megerősítés, az elfogadott elvek számonkérése.

Területei: -

Dokumentumok ellenőrzése, elemzése A nevelőmunka feltételeinek ellenőrzése Pedagógiai gyakorlat ellenőrzése, elemzése, értékelése. Pedagógiai program megvalósulásának nyomon követése, ellenőrzése. Gazdálkodás Munkáltatói jogkörből adódó ellenőrzés

Az ellenőrzés végrehajtása az -

ellenőrzési terv szerint történik: amely tartalmazza az ellenőrzés céljait, módszerét, időpontját, területeit, és koncepcióját.

Az ellenőrzésekről feljegyzés készül, amely tartalmazza: - az ellenőrzés helyét, idejét, időtartamát - az ellenőrzés célját és módszerét - az ellenőrzés megállapításait - a következtetéseket és javaslatokat A feljegyzés tartalmát ismertetni kell az érintett személlyel, aláírásával igazolja annak elfogadását. A pedagógiai gyakorlat ellenőrzése két szinten történik: -

a gyermekek fejlettségének értékelése és az óvónői gyakorlati munka szintjén

A gyermekcsoport fejlettségének értékelése az egyéni megfigyelések eredményeinek és az egyéni munkák áttekintése után közös konzultációval történik. Mivel a gyermekek megfigyelési adatait folyamatosan gyűjtjük az óvodás évek alatt, ezért az összehasonlítás azonnali eredményt mutat. A fejlettségi mutatók ismeretében a gyakorlati munka megfigyelése egészíti ki az óvónői pedagógiai gyakorlat ellenőrzését és értékelését.

47

Az óvónők pedagógiai munkájának ellenőrzésére azért van szükség, hogy munkájuk értékelésével tisztában legyenek, megőrizzék a megújulás képességét, innovációjuk szakmai kontroll segítségével fejlődjön. Év végén összegző értékelés készül. Az egész óvodát érintő folyamatokban kiemelt jelentőségű a kimenet, az iskolába lépés szorosabb ellenőrzése, értékelése. A gyermekek egyéni megfigyelése folyamatos írásbeli munkát igényel. Segíti a folyamatok célirányos, célszerű egymásra épülését, ugyanakkor rugalmas alkalmazást és a gyermekekhez való igazodást biztosítja. Minden óvónőnek tudnia kell, hogy melyik gyermeket miben, mivel kell fejlesztenie ahhoz, hogy önmagához képest optimálisan fejlődjön. Fontos a gyermekek folyamatos megfigyelése, megismerése. Követni kell fejlődési ütemüket, jelezni a lemaradásokat és az egyénhez kötődő feladatokat. A gyermek belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.

Az egyéni fejlődést tartalmazó dokumentum szempontjai: 1. Önállóság fejlődése önkiszolgáló munka / öltözés , étkezés testápolás / egyéni igények , jellemzők 2. Játék a gyermek élményanyaga , a játék fejlődése , fajtái , sajátossága együttműködés a játszócsoportban érzelmi megnyilvánulások 3. Szociális magatartás beilleszkedés önállóság / bátorság , magabiztosság , szabályok betartása , stb./ kapcsolatteremtő képesség együttműködés a tevékenységekben /kitartás , fegyelmezettség , baráti kapcsolatok / 4. Kommunikációs képesség beszédhallás , beszédértés hangok ejtése , szókincs mondatszerkesztés folyamatos , összefüggő beszéd , önálló történet elmondása

48

5. Kognitív képesség vizuális észlelés , alaklátás és formaállandóság / alak , forma , méret , szín , rész egész viszony / téri tájékozódás / oldal és irányok viszonya / észlelt összefüggések vizuális megfogalmazása , gondolkodási műveletek verbális , vizuális , memória és a fegyelem tartóssága , terjedelme 6. Motoros képesség nagy mozgások /tempója , ritmusa , iránya / finommotorika, szem –kéz, szem –láb koordináció, kezesség testséma fejlődése / testrészek ismerete, oldaliság , elülső és hátsó rész , függőleges zóna / , testrészek mozgatása A csoportok év végi értékelései határozzák meg a következő nevelési év kiemelt feladatait.

49

ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK

Az pedagógiai program érvényességi ideje: A nevelőtestület határozata alapján határozatlan időre szól

A pedagógiai program módosításának lehetséges indokai: Hálózatbővítés, leépítés szervezeti átalakítás ha a nevelőtestület más program bevezetéséről dönt ha egyéb érdekegyeztető fórum módosítást javasol

Előírás a programmódosítás előterjesztésére: írásbeli előterjesztés az óvoda vezetőségének részletes szóbeli előterjesztés nevelőtestületi értekezleten.

50

Legitimációs záradék Jelen helyi pedagógiai határozatszámon elfogadta.

programot

a

nevelőtestület

2013.06.24-én

59/2013

Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják. ………………………… ………………………… ………………………… ………………………… …………………………

A helyi pedagógiai programmal kapcsolatban a Szülői Munkaközösség –a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorolt, melynek tényét az SZMK elnöke tanúsítja. ………………………… Szülői Szervezet elnöke A nevelőtestület 59/2013 számú határozatával elfogadott a helyi pedagógiai programot nevelőtestület képviseletében át nem ruházható döntési hatáskörében 60/2013 számú határozatával jóváhagyta az intézmény vezetője. ………………………

2013.06.24

aláírás

A helyi pedagógiai programot az intézmény fenntartója 2013.06.24. napján jóváhagyta.

…………..……………

51

Felhasznált irodalom Az Óvodai nevelés országos alapprogramja. SEMIC INTERPRINT Kft. 1996. Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés - de hogyan? NAT - TAN Sorozat Bp. OKI 1996. Zilahi Józsefné - Stöckert Károlyné - Dr. Ráczné Dr. Főző Klára: Óvodai nevelés játékkal, mesével Bp. 1997 Eötvös Könyvkiadó.

A Kormány255/2009.(XI.20.) Kormányrendelete az Óvoda nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996.(VIII.28.)Korm.rendelet módosításáról

2011.CXC.Törvény a nemzeti köznevelésről 2012.évi CXXIV. Törv. a nemzeti köznevelésről szóló 2011. törv. módosításáról 229/2012(VIII.28) Korm. Rendelete a Nemzeti Köznevelésről szóló törv. végrehajtásáról 20/2012.(VIII.31)EMMI Rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. 363/2012.(XII.17.) Korm. Rendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjáról 32/2012.(X.8) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve kiadásáról

52

JEGYZÉK a nevelési-oktatási intézmények kötelező(minimális)eszközeiről és felszereléséről

Mennyiségi mutató

Eszközök, felszerelések

Intézményben meglévő eszközök meglévő eszközök

I.Helyiségek Csoportszoba Tornaszoba Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba Játszóudvar Óvodavezető iroda Óvodavez.hely.iroda Gazdasági vez. Iroda Nevelőtestületi szoba Orvosi szoba Gyermeköltöző Gyermekmosdó,WC

gyermekcsoportonként 1 óvodánként 1 óvodánként 1

3

óvodánként 1 óvodánként 1 óvodánként 1 óvodánként 1 óvodánként 1 óvodánként 1 csoportonként 1 csoportonként 1

1 1

épületenként 1 óvodánként 1 óvodánként 1 óvodánként 1 óvodánként 1

1

épületenként 1 épületenként 1 óvodánként 1 óvodánként 1 óvodánként 1 óvodánként 1 óvodánként 1 épületenként 1

2 2 1 1

1

2 2

Kiszolgáló helyiségek Felnőtt öltöző Elkülönítő szoba Főzőkonyha Melegítőkonyha Tálaló-mosogató+felnőtt étkező Felnőtt mosdó Felnőtt WC Mosléktároló Szárazárú raktár Földes árú raktár Egyéb raktár Éléskamra Szertár

1

1

II.Helyiségek bútorzata és egyébb berendezési tárgyak 1.Csoportszoba, Gyermekfektető Gyermekszék Gyermekasztal

gyermeklétszám szerint 1 gyermeklétszám szerint 1 gyermeklétszám figy. vételével ablakonként csop.1/5-nek lefedésére alkalmas csoportonként 2 valamennyi gy.ágy tárolására csoportonként 1 csoportonként 1 csoportonként 1

Fényvédő függöny Szőnyeg Játéktartó szekrény v. polc Fektető tároló Élősarok állvány Hőmérő Óvodapedagógus asztal

53

86 75 22

4 2 1

Felnőtt szék Eszköz előkészítő asztal Textiltároló szekrény Edény-és evőeszköz tároló szekrény Szeméttartó

csoportonként 2 csoportonként 1 csoportonként 1 csoportonként 1

6

csoportonként 1

2

2 2

2.Tornaszoba Tornapad Tornaszőnyeg Bordásfal Óvodai több funkciós mászó készlet Egyéni fejl.szolg.spec.felsz.

2 1 2 1 1

3.Logopédiai foglalkoztató Tükör Asztal Szék Szőnyeg

1 1 2 1

1 2 10

4.Játszóudvar csoportonként 1 csoportonként 2 csoportonként 1 csoportonként 1 homokozónként 1 V.rész szerint

Kerti asztal Kerti pad Babaház Udvari homokozó Takaróháló Mozgásfejlődés segítő eszk. mozgásigényt kielégítő eszk

2 2 1 1

5.Vezető iroda Íróasztal és szék Tárgyalóasztal Szék Telefon Könyvszekrény Iratszekrény

1 1 2 1 1 1

2 1 6 2 2 1

6.Óvodavezető hely. Iroda felnőtt lsz.figyelembevételével felnőtt lsz.figyelembevételével 2 1 1 1 1 1 1

Asztal Szék Iratszekrény Írógépasztal és szék Számítógépasztal és szék Írógép Telefon Fax Számítógép, nyomtató

7.Nevelőtestületi szoba Fiókos asztal Szék Könyvtári dokumentum Könyvszekrény Tükör

ped. lsz. szerint 1 ped. lsz. szerint 1 500 2 1

54

1

1 1

Mosdókagyló

1 26/1997.(IX.3.)NM rendelet szerint

8.Orvosi szoba 9.Gyermeköltöző Öltöző rekesz, öltöző ruhatároló fogas Öltözőpad

gy. létszám figyelembevételével gy. létszám figyelembevételével

32 64 16

10. Gyermekmosdó,WC gy.létszám figyelembevételével mosdókagylóként 1 helyiségenként 1 gy.létszám figyelembevételével

Törölköző tartó Fali tükör Hőmérő Rekeszes fali polc(fogmosó tartó)

80 2

6

III.Tisztálkodási és egyéb felszerelések Egyéni tisztálkodó szerek (fésű,fogkefe,fogmosó pohár) Tisztálkodó felszerelések (ruhakefe,körömkefe,szappantartó) Fésűtartó Törölköző Abrosz Takaró Ágynemű huzat, lepedő

felnőtt és gy.létszám szerint

80

mosdókagylóként 1

7

csoportonként 1 felnőtt és gy.létszám szerint asztalonként 3 gy.létszám f.szerint 1 gy.létszám szerint 3-3

2 80 66 86

IV.A felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközök Szennyes ruha tároló Mosott ruha tároló Mosógép Centrifuga Vasaló Vasaló állvány Szárító állvány Takarító eszközök Kerti munkaeszközök

óvodánként 1 óvodánként 1 óvodánként 1 óvodánként 1 épületenként 1 épületenként 1 épületenként 1 épületenként 1 óvodánként 1 épületenként 1,amennyiben helyben főznek 2. épületenként 1

Hűtőgép Porszívó

1 2 1 2 2 1 1 1

V. Nevelő munkát segítő játékok és egyéb eszközök (mennyiség eszköz fajtánként) gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben

1.Játékok,játékeszközök különféle játékformák(mozgásos játékok,szerepjátékok, építőjátékok, dramatizálás és bábozás, barkácsolás) eszközei

gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével gyermekcsoportonként a gyermeklétszám

Mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő. Mozgásigényt kielégítő eszközök Ének, zene, énekes játékok eszközei

Az anyanyelv fejlesztésének a

55

X

X

X

30%-ának megfelelő mennyiségben

kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei Értelmi képességeket(érzékelé, észlelés, emlékezés, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitást fejl. anyagok, eszközök Ábrázoló tevékenységet fejlesztő (rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, kézimunka) anyagok, eszközök A természeti-emberi-tárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök, anyagok Munka jellegű tevékenységek eszközei

gyermekcsoportonként a gyermeklétszám 30%-ának megfelelő mennyiségben

X

gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével

X

gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével

X

gyermekcsoportonként a gyermeklétszám 30%-ának megfelelő mennyiségben

X

2. A nevelőmunkát segítő egyéb eszközök Videó(lejátszó) Televízió Magnetofon Diavetítő Vetítővászon

óvodánként 1 óvodánként 1 3 csoportonként 1 épületenként 1 épületenként 1 óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 gyermekcsoportonként a gyermeklétszám 30%-ának megfelelő mennyiségben gyermekcsoportonként a gyermeklétszám 30%-ának megfelelő mennyiségben

Hangszer (pedagógusoknak) Hangszer (gyermekeknek)

Egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések

1 2 2 1 1 1 X

X

VII.Egészség-és munkavédelmi eszközök óvodánként(székhelyen és telephelyen) 1 óvodánként(székhelyen és telephelyen) 1 óvodánként(székhelyen és telephelyen) 1 a Munka Törvénykönyve, valamint a közalkalmazottak jogállásáról

Ételminta- vétel(üvegtartály) készlet Mentőláda Gyógyszerszekrény

56

1 1 1

szóló 1993. évi XXXIII. törvény és végrehajtási rendeletei alapján az óvodai munkavédelmi kollektív szerződés szerint a munkavédelemről szóló 1993. évi CXIII. törvény és végrehajtási rendeletei alapján az óvodai munkavédelmi szabályzat szerint az érvényes tűzvédelmi szabályok szerint

Munkaruha, Védőruha

Tűzoltó készülék

57

1

3

TARTALOM JEGYZÉK Bevezető…………………………………………………………………………..1 Az óvoda adatai......................................................................................................4 Helyzetkép az óvodáról........................................................................................5 Az óvoda személyi feltételei.................................................................................10 Az óvoda tárgyi feltételei ....................................................................................11 Az óvodának a program céljaihoz rendelt eszközrendszere............................11 Óvodánk alapvető céljai ....................................................................................12 Az óvodai nevelés feladatai ................................................................................12 Az óvoda nevelésének alapvető keretei..............................................................12 Az egészséges életmód alakítása.........................................................................13 Az érzelmi nevelés és társas kapcsolatok...........................................................15 Az óvodai élet megszervezése..............................................................................17 Az óvodai élet tevékenységformái.....................................................................19 Játék.....................................................................................................................19 Mozgás…………………………………………………………………………..21 Mese, vers.............................................................................................................25 Ének, zene, ...........................................................................................................27 Rajzolás, mintázás, kézi munka.........................................................................28 A külső világ tevékeny megismerése..................................................................30 Munkajellegű tevékenységek..............................................................................32 Tevékenységekben megvalósuló tanulás………………………………….......34 A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére……………………………… ……35 Az óvoda hagyományos ünnepei, egyéb rendezvényei.....................................36 Az óvoda kapcsolatai..........................................................................................42 Az óvoda-család kapcsolata................................................................................42 Az óvoda-iskola kapcsolata................................................................................43

58

Óvodánk egyéb kapcsolatai.................................................................................43 Sajátos feladatok, speciális szolgáltatások.........................................................44 Gyermekvédelem.................................................................................................44 Logopédia.............................................................................................................44 Összegzés........................................................................................................…..45 Óvodánk írásos dokumentumai..............................................................……...46 A pedagógiai munka ellenőrzése, értékelése......................................…...…….47 Az egyéni fejlődést tartalmazó dokumentum szempontjai:............……...…..48 Érvényességi rendelkezések......................................................................…......50 Legitimációs záradék.............................................................................……......51 Felhasznált irodalom..................................................................................…......52 Mellékletek.................................................................................................….......53

Tartalom jegyzék......................................................................……….....58

59