CSÉVHARASZT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

CSÉVHARASZT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Megrendelő: Csévharaszt Község Önkormányzata 2212 Csévharaszt, Kossuth L. u. 43/B Mocsáry Balázs Polgármester Tel.: (29) 493-001

Tervező: Völgyzugoly Műhely Kft 2083 Solymár, Bimbó utca 20. Tel: 439-04-90, /-91, 06-20-913-8575, 06-70-938-32-23

Településrendezés:

Ferik Tünde vezető településrendező tervező (TT/1É 13-1259) Szilágyi Hajnalka okl. tájépítész mérnök városépítési-városgazdálkodási szakmérnök

Tájrendezés, környezetvédelem:

Szilágyi Hajnalka okl. tájépítészmérnök (TK 01-5257)

Közlekedés:

Tóth Attila közlekedéstervező (K1d-1 01-10559) (TP-Terv Mérnöki Iroda Kft.)

Vízi Közművek: Energiaközművek, távközlés: Munkatárs: Fotók:

Bíró Attila - okl. építőmérnök (MK 01-2456) (InfraPlan Kft.) Hanczár Emőke – okl. építőmérnök (MK: 01-2418) (KÉSZ Kft.) Bérczi Szabolcs okl. településmérnök, okl. környezetgazdálkodási agrármérnök Szilágyi Hajnalka 2014. június Fájl: csevharaszt_vizsg_uj_140612 Tervszám: VZM 1175/11

CSÉVHARASZT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

2

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2014. www.vzm.hu

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT


3


TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ.............................................................................................................. 5 ELŐZMÉNYEK ........................................................................................................5 A TERVEZÉSI FOLYAMAT ...........................................................................................5 ELŐKÉSZÍTŐ MUNKARÉSZEK .......................................................................................6 I.

HELYZETFELTÁRÓ, HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ ..................................................... 8

KÖZSÉGI ALAPADATOK ............................................................................................. 10 1. TÉRSÉGI KAPCSOLATOK, SZEREPKÖR, TELEPÜLÉSHÁLÓZAT ........................................... 10 A TELEPÜLÉS REGIONÁLIS FEKVÉSE, BETAGOZODÁSA ...................................................... 10 2. TERVI ELŐZMÉNYEK ............................................................................................. 12 2.1. TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOK VONATKOZÓ CÉLKITŰZÉSEI............................... 12 2.2. TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ELŐÍRÁSAI ................................................................. 16 2.2.1. 2003. ÉVI XXVI. TÖRVÉNY AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERVRŐL (OTRT) ........... 16 2.2.2. PEST MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE .......................................................... 20 2.3. SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK VONATKOZÓ ELŐÍRÁSAI ............................. 25 2.4. HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK ........................................................ 25 2.4.1. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOK ........................................................ 25 2.5. HATÁLYOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV ................................................................. 25 3. A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA, TÁRSADALMI ELLÁTÁS ..................................................... 27 3.1. DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK ................................................................................. 27 3.1.1. NÉPESSÉGSZÁM ALAKULÁSA ......................................................................... 27 3.1.2. ÁLLANDÓ- ÉS LAKÓNÉPESSÉG ALAKULÁSA 1870-TŐL 2011-IG ................................. 27 3.1.3. A NÉPESSÉG KORÖSSZETÉTELE...................................................................... 28 3.1.4. TÉNYLEGES SZAPORULAT ............................................................................ 29 3.1.5. LAKÁSOK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA (1919-2011) ................................................... 30 3.2. TELEPÜLÉSI IDENTITÁS ..................................................................................... 32 3.3. HUMÁN KÖZSZOLGÁLTATÁSOK............................................................................ 32 4. A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA ..................................................................................... 33 4.1. GAZDASÁG ................................................................................................... 33 4.1.1.A TELEPÜLÉS GAZDASÁGI SÚLYA, SZEREPKÖRE ................................................... 33 4.1.2. A TELEPÜLÉS GAZDASÁGI ÁGAZATAI, JELLEMZŐI ............................................... 33 4.1.3. FOGLALKOZTATOTTSÁG ............................................................................. 33 4.2. TURIZMUS, IDEGENFORGALOM ............................................................................ 34 4.2.1.A TELEPÜLÉS TURISZTIKAI SZEREPKÖRE ........................................................... 34 4.2.2. TURISZTIKAI JELLEMZŐK ............................................................................. 34 4.3. GAZDASÁGI SZEREPLŐK TELEPÜLÉST ÉRINTŐ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSE, VERSENYKÉPESSÉG 34 5. TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS ...................................................................................... 35 6. TÁJI-TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK.............................................................................. 35 6.1. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK ................................................................................ 35 6.1.1. DOMBORZATI VISZONYOK, FÖLDTANI ADOTTSÁGOK ............................................ 35 6.1.2. TALAJTANI JELLEMZŐK .............................................................................. 35 6.1.3. ÉGHAJLAT .............................................................................................. 36 6.1.4. VÍZRAJZ ................................................................................................. 36 6.1.5. NÖVÉNYZET ............................................................................................ 36 6.2. TÁJHASZNÁLAT, TÁJSZERKEZET .......................................................................... 36 6.2.1. CSÉVHARASZT SZERKEZETÉNEK KIALAKULÁSA A KATONAI FELMÉRÉSEK TÜKRÉBEN....... 36 6.2.2. TÁJSZERKEZET ......................................................................................... 42 6.2.3. TÁJHASZNÁLAT, KÜLTERÜLETI TERÜLETFELHASZNÁLÁSOK ................................... 43 6.3. TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM ............................................................................. 45 6.4. TÁJHASZNÁLATI KONFLIKTUSOK, PROBLÉMÁK ......................................................... 47 7. A TELEPÜLÉS ZÖLDFELÜLETI RENDSZERE .................................................................. 47 VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2014. www.vzm.hu


4


8. ÉPÍTETT KÖRNYEZET............................................................................................ 48 8.1. TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁSOK ................................................... 48 8.1.1. TELEPÜLÉSSZERKEZET ................................................................................ 48 8.1.2. TERÜLETFELHASZNÁLÁSOK .......................................................................... 48 8.2. ÉPÜLETÁLLOMÁNY .......................................................................................... 50 8.3. ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉRTÉKEI ............................................................................ 50 8.3.1. A TELEPÜLÉS KILAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETE....................................................... 50 8.3.2. A TELEPÜLÉS SZERKEZETÉNEK ALAKULÁSA ....................................................... 51 8.3.3. ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKVIZSGÁLAT .................................... 51 9. KÖZLEKEDÉSVIZSGÁLAT ........................................................................................ 52 9.1. HÁLÓZATI KAPCSOLATOK .................................................................................. 52 9.1.1. A TELEPÜLÉS TÁGABB TÉRSÉGE KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATAINAK VIZSGÁLATA ............ 52 9.1.2. ORSZÁGOS KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI FEJLESZTÉSEK ............................................... 53 9.2. KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS ....................................................................................... 54 9.2.1. A TELEPÜLÉS BELSŐ KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATÁNAK ÉS LÉTESÍTMÉNYEINEK VIZSGÁLATA .. 54 9.2.2. CSOMÓPONTOK KIALAKÍTÁSA ....................................................................... 54 9.2.3. A TELEPÜLÉS FORGALMI VIZSGÁLATA ............................................................. 54 9.2.4. UTAK ÁLLAPOTA ...................................................................................... 55 9.3. KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ................................................................................... 56 9.4. GYALOGOS ÉS KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS ............................................................... 56 9.5. PARKOLÁS .................................................................................................... 56 10. KÖZMŰVIZSGÁLAT ............................................................................................. 56 10.1. VÍZI KÖZMŰVEK ............................................................................................ 58 10.1.1. VÍZELLÁTÁS ........................................................................................... 58 10.1.2. SZENNYVÍZELVEZETÉS ............................................................................... 58 10.1.3. CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS, FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS ............................................. 59 10.2. ENERGIAELLÁTÁS .......................................................................................... 59 10.2.1. VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS ....................................................................... 59 10.2.2. FÖLDGÁZELLÁTÁS ................................................................................... 59 10.3. ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS ............................................................................... 60 10.3.1. VEZETÉKES HÍRKÖZLÉSI LÉTESÍTMÉNYEK ........................................................ 60 10.3.2. VEZETÉK NÉLKÜLI HÍRKÖZLÉSI LÉTESÍTMÉNYEK ................................................ 60 10.4. A SZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSÁT, A TERÜLETFELHASZNÁLÁS VÁLTOZTATÁSI LEHETŐSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ KORLÁTOZÓ KÖZMŰADOTTSÁGOK ........................................................... 60 11. KÖRNYEZETI ÁLLAPOT ÉRTÉKELÉSE ....................................................................... 61 11.1. A TALAJ VÉDELME ......................................................................................... 61 11.2. A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME ....................................................... 61 11.3. A LEVEGŐ TISZTASÁGÁNAK VÉDELME .................................................................. 62 11.4. ZAJ-ÉS REZGÉSVÉDELEM .................................................................................. 63 11.5. HULLADÉKKEZELÉS ........................................................................................ 63 12. KATASZTRÓFAVÉDELEM ...................................................................................... 64 II. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ ............................................................................. 65 1.1. VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE, FOLYAMATOK ÉRTÉKELÉSE......................... 66 1.1.1. VIZSGÁLATOK ÖSSZEFOGLALÁSA ................................................................... 66 1.1.2. EREDMÉNYEK, FOLYAMATOK ÉRTÉKELÉSE ........................................................ 68 1.2. EGYEDI KEZELÉST IGÉNYLŐ, ILLETVE PROBLÉMÁS TERÜLETEK ..................................... 69 1.3. ELTÉRŐ JELLEMZŐKKEL RENDELKEZŐ TELEPÜLÉSRÉSZEK ............................................ 70 MELLÉKLETEK ........................................................................................................ 71



5


BEVEZETŐ ELŐZMÉNYEK Csévharaszt község Településrendezési terve 2000-ben került jóváhagyásra, melyet 2002-ben, illetve 2003-ban módosítottak. 2011. márciusában Csévharaszt képviselőtestülete a településrendezési terv felülvizsgálata mellett döntött, melynek elkészítésével a Völgyzugoly Műhely Kft-t bízta meg. A tervezési munka 2011. májusában kezdődött. A megalapozó vizsgálati munkarész 2011. májusában került kidokumentálásra. el. A vizsgálati munkarészre alapozva 2011. őszén elkészült a településfejlesztési koncepció vitaanyaga, melyet a képviselő-testület a 73/2011. (XI.23.) sz. határozattal fogadott el 2011. novemberében. 2013 márciusában a képviselő-testület úgy döntött, hogy a településrendezési eszközök felülvizsgálatát a 2013. január 1-én hatályba lépett, megváltozott jogszabályi környezet alapján kívánja elvégezni, s a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben meghatározott eljárásrend szerint kívánja lefolytatni. A képviselő-testület ezen az ülésen döntött - a településrendezési eszközök felülvizsgálatához kapcsolódóan – a partnerségi egyeztetés szabályairól is. Jelen munkarészben dokumentálásra kerül a helyzetelemzés előkészítéseként végzett adatgyűjtés, előzményiratok és tervek feldolgozása és értékelése, valamint a tervezési folyamat ismertetése. A készülő településrendezési terv feladata:    

A hatályos terv vizsgálata, értékelése A jóváhagyott településfejlesztési koncepció elhatározásainak a tervbe való beillesztése, Településszerkezeti terv, Szabályozási Terv és Helyi Építési Szabályzat kidolgozása, a jelenleg hatályos terv teljes körű felülvizsgálata a Településrendezési terv és a magasabb szintű tervek összhangjának biztosítása

A TERVEZÉSI FOLYAMAT A megalapozó vizsgálat munkarész célja az eddigi tervek, kapcsolódó helyi rendeletek és a begyűjtött adatok értékelése, a terv és a valós igények összevetése, a település társadalmi, gazdasági, demográfiai helyzetének elemzése, a településszerkezet, tájhasználat, települési karakter alakulásának elemzése alapján a megoldásra váró feladatok feltárása, összegzése és rendszerezése. A 73/2011. (XI.23.) sz. határozattal már korábban jóváhagyott településfejlesztési koncepció a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati területfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza. A fejlesztési koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti-művi adottságok mellett a társadalmi, gazdasági, a környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi rendszernek van döntő szerepe. Megalapozza és meghatározza a település fenntartható fejlődését: az életszínvonal növekedését, az életminőség javulását, a faluközösség gyarapodását a település hagyományait, a rendelkezésre álló kulturális, térbeli, táji adottságait felhasználva és nem kihasználva. A településfejlesztési koncepció a döntési mechanizmus működtetéséhez szolgál útmutatóul, segítséget nyújt a település egyes érdekcsoportjainak, valamint a különböző szakágak közötti érdekek koordinálásához. A településszerkezeti terv meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és térségi érdek, a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település alapvető jogainak és rendezési terveinek figyelembevételével a környezeti állapot javítása vagy legalább szinten tartása mellett.



6


Jelen tervkészítés során a településszerkezeti tervet, a helyi építési szabályzat elkészítése előtt előzetesen a képviselőtestület megvitatja, egyeztetésre azonban csak a helyi építési szabályzattal együtt kell megküldeni. Jóváhagyni csak a véleményezési eljárás befejeztével, a helyi építési szabályzattal együtt lehet. A településszerkezeti tervet - mely szöveges és rajzi munkarészekből áll - határozattal kell jóváhagyni. A következő tervfázis a helyi építési szabályzat (HÉSZ), melynek melléklete a szabályozási terv. A helyi építési szabályzatban az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket kell megállapítani. A HÉSZ a település teljes igazgatási területére, illetve egy részére készülő terv és szabályzat, melyet a képviselőtestület rendelettel hagy jóvá, jogokat keletkeztet, és kötelességeket ró az egyes telektulajdonosokra. Alapja a településszerkezeti terv. A települészerkezeti tervhez és a helyi építési szabályzathoz közös alátámasztó munkarészek készülnek.

ELŐKÉSZÍTŐ MUNKARÉSZEK Légifotó A tervkészítés folyamatában jelentős segítséget nyújt a Google által készített műholdas fotó. A légifelvétel nagy magasságból készített, méretarányos kép, így egy viszonylag aktuális térképként is felfogható, s a digitális térképállomány alá vetíthető. A légifelvételen követhetők az alaptérképen (még) nem ábrázolt beépítések, vagy területhasználatok. A légifotó segítségével természetesen könnyebben átlátható a település szerkezete, kapcsolatai is. Fotódokumentáció A vizsgálatok elvégzéséhez, bemutatásához további segítséget nyújtanak a településről készített digitális fotók. Ezek a felvételek a helyszíni bejárás során készülnek, és a település egészének bemutatását segítik.



7




8


I. HELYZETFELTÁRÓ, HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2014. www.vzm.hu


9




10


KÖZSÉGI ALAPADATOK Csévharaszt község területének nagyságára, alapadatokat a következő táblázat rögzíti.

lakosságára

és

lakásállományára

vonatkozó

Települési alapadatok 1. Terület (ha) 4912,79 Lakosság (fő) 2100 - munkaképes korúak száma 1393 - regisztrált munkanélküliek száma 70 Lakásállomány (db) 700 Üdülőállomány (db)

Forrás: Önkormányzati és TeIR adatszolgáltatás, 2011. május

1. TÉRSÉGI KAPCSOLATOK, SZEREPKÖR, TELEPÜLÉSHÁLÓZAT A TELEPÜLÉS REGIONÁLIS FEKVÉSE, BETAGOZODÁSA Csévharaszt Pest megye déli részén fekvő település, s a Monori kistérséghez (Bénye, Csévharaszt, Ecser, Gomba, Gyömrő, Káva, Maglód, Monor, Monorierdő, Nyáregyháza, Péteri, Pilis, Vasad, Üllő, Vecsés) tartozik. A kistérség központjától, Monortól Csévharaszt mindössze 6 kilométerre fekszik, s így a község lakossága az itt megtalálható, többnyire középfokú ellátást veszi igénybe, illetve a település lakosainak egy része ide jár dolgozni. A legtöbb hivatalos ügy intézése Monoron történik, itt található ugyanis a szakorvos rendelő, az okmányiroda, a bíróság, a földhivatal, a közjegyző. Jelentős szerepe van a település életében és fejlődésében Budapest közelségének is. Sokan a mintegy 30 kilométerre fekvő Budapestre járnak dolgozni, de emellett leginkább a fővárosban nyílik lehetőség a szórakozásra, kikapcsolódásra. Az utóbbi évtizedekben mindinkább jellemző a Budapestről való kiköltözés a környező településekre, így Csévharasztra is sokan költöztek az elmúlt években. Közlekedési szempontból Csévharaszt aránylag kedvező helyzetben van, a központi szerepű Monorhoz való közelsége miatt is, de méginkább Budapest közelsége jelent sokat a település életében. Csévharaszttól északra haladó 4-es főút teszi könnyen megközelíthetővé a fővárost, illetve egyéb nagy településeket. A környező településekhez hasonlóan Csévharasztra is jellemző, hogy a közlekedési kapcsolatok a fővárosba tartó utakra merőlegesen hiányosak, így például a községtől délre haladó M5 autópálya is csak külterületi dűlőutakon keresztül, körülményesen, vagy nagy kerülővel közelíthető meg. Vasút Csévharaszton nem közlekedik, de Monoron áthalad a Budapest-Cegléd-Szolnok vasútvonal.



11


Csévharaszt térségi elhelyezkedése Forrás: www.terkepcentrum.hu Csévharaszton az oktatási, egészségügyi alapszolgáltatások teljes körűek, iskolatársulásnak a település nem tagja. Csévharaszt 12 másik településsel együtt (Bugyi, Dabas, Csévharaszt, Hernád, Inárcs, Kakucs, Örkény, Pusztavacs, Újhartyán, Újlengyel, Táborfala, Tatárszentgyörgy és Vasad) tagja a Felső Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesületnek. Az egyesülethez tartozó települések közötti tényleges kapcsolat azonban nem túl szoros, emellett Csévharasztot igazgatási, közlekedési, múltbéli kapcsolatai sokkal inkább kötik a tőle északra fekvő Monori kistérséghez. A vidékfejlesztési társulás legfőbb célkitűzése az egyes települések összefogása, az identitástudat erősítése, társadalmigazdasági folyamatok segítése. Az egyesület nemcsak önkormányzatokat, hanem különböző civil társulásokat, egyesületeket, helyi vállalkozókat, magánszemélyeket is tömörít, s a LEADER program helyi koordinálásában vesz részt. Csévharaszt a LEADER pályázatain keresztül faluközpont, illetve játszótér felújításra/építésre pályázott. Bár a múltba visszatekintve Csévharaszt Pótharaszt néven már a török uralom alatt Nagykőröshöz tartozott, s ez a jogállás csak a XX. század elején szűnt meg, ma már jelentős kapcsolat nincs a várossal.



12


2. TERVI ELŐZMÉNYEK 2.1. TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOK VONATKOZÓ CÉLKITŰZÉSEI Országos területfejlesztési koncepció (OTK) 1/2014. (I.3.) OGY határozat mellékleteként elfogadva Az Országos Területfejlesztési Koncepció általános célokat irányoz elő az ország, illetve a megyék számára, melybe a kistérség és a település is illeszkedik, azonban nem említi konkrétan Csévharasztot illetve a Monori kistérséget. A koncepció jövőképében megfogalmazottak megvalósításában Kevermes térsége többek között az alábbi pontokban érintett: 

   

  

 

  

Jelentős beruházások valósulnak meg, melyek hozzájárulnak a munkahelyteremtéshez és tekintettel vannak a természeti erőforrások védelmére, valamint a környezeti fenntarthatósági szempontokra. Erős hazai ipar alakul ki, ami jelentős részben az itthoni kis- és középvállalkozások hálózatára épül, részben pedig a globális nagyvállalatok rendszeréhez kapcsolódik. A környezetbarát közlekedési infrastruktúránk kulcselemei magas szinten kiépítettek, és állapotfenntartásuk megfelelően biztosított. Az infrastruktúra további, folyamatos fejlesztése hozzájárul a fenntartható jellegű gazdasági fejlődéshez. Megújuló energia potenciálunkra építve energiafüggőségünk jelentősen csökken, előtérbe kerül az energiatakarékosság és -hatékonyság, valamint a megújuló energiaforrások növekvő használata. A társadalmi értékrendben központi szerepet kap a jól végzett munka megbecsülése. Az új munkahelyek létrehozása mellett szükséges bevezetni és támogatni a munkahelyeken az új foglalkoztatási formák széles körét. Javítani kell az esélyegyenlőségi célcsoportok kilátásait, az elszegényedett rétegek felemelését, a diszkriminációval sújtott etnikai kisebbségek integrációját. A munka világán keresztül lehetővé válhat a különböző helyzetű társadalmi csoportok integrációja, társadalmi felzárkózása. A természeti erőforrásainkkal való fenntartható bánásmód és a táj védelme beépül a köztudatba és a társadalmi értékrend részévé válik. A hagyományok ismerete és tisztelete, valamint a kulturális örökségek védelme és fenntartható hasznosításának szükségessége beépül a köztudatba és a társadalmi értékrend részévé válik. Az ország minden lakója számára biztosítottá válik az intézmények, a munkahelyek és a települések elérhetősége, valamint a hozzájuk tartozó szolgáltatások hozzáférhetősége. A közlekedési hálózatoknak a gazdaság és társadalom igényei szerinti fejlesztésével egy fenntartható fejlődést biztosító térbeli kapcsolatrendszer alakul ki. Az infokommunikációs fordulattal, az információhoz és a kommunikációhoz való gyors és korszerű hozzáférés mindenhol biztosított. A helyi piacok és a helyi gazdaság fejlesztése egyrészt hozzájárul a belföldi piacok visszaszerzéséhez, másrészt komoly gazdasági lehetőségeket hordoz a helyi, falusi közösségek és vidéki térségek számára. A helyi- és a megújuló energiaforrások felhasználásával részben autonóm térségi ellátórendszerek épülnek ki, amelyek munkahelyeket teremtenek és javítják az ellátásbiztonságot. A vidéki települések könnyebb elérhetősége révén, illetve a megélhetés lehetőségét biztosító helyi gazdasággal a vidéki elvándorlás megáll, megfordul, és egyre több fiatal választja a vidéki településeket, térségeket. Falvaink, tanyáink korszerű módon megújulnak, adott esetben új funkciókat nyernek. Korszerű és versenyképes családi gazdaságok, kis-és középüzemek működnek vidéken, kiegyensúlyozott szerkezetben a nagyobb gazdaságokkal, biztosítva a vidéki lakosság egy részének a foglalkoztatását, megélhetését, a megtermelt értékekkel növekvő mértékben hozzájárulva a nemzetgazdasághoz, biztosítva az ország egészséges élelmiszerellátását.



13


A koncepcióban speciális vidékfejlesztési feladatot jelentő térségek kerültek lehatárolásra. Csévharaszt ezek közül a Tanyás térségekhez tartozik. A Tanyás térségekre a koncepció az alábbi fejlesztéspolitikai feladatokat fogalmazta meg:    



A Tanyafejlesztési Program kiterjesztése. A tanyás térségek átfogó fejlesztési programjának és cselekvési tervének megvalósítása. A tanyás térségek, tanyás külterülettel rendelkező önkormányzatok, illetve a tanyai gazdálkodók, lakosok számára érdemi és közvetlen fejlesztési forrás biztosítása, a meglévő tanyák megőrzése, a gazdasági termelésbe való visszaintegrálása. Hosszú távú tanyaprogram keretében a tanyákra vonatkozó jogi szabályozás szükséges alakítása, melynek szempontjai: a tanyai lakosság önkormányzati képviselete, a tanyás külterületre vonatkozó településfejlesztési és –rendezési tervezés, szabályozás megújítása, a közbiztonság javítása, a szolgáltatások elérhetőségének javítása (pl. tanyabusz szolgáltatás), az infrastrukturális fejlesztés (a környezeti szempontok figyelembevételével), a tanyai birtokrendezés. A tanyák tevékenység diverzifikációjának segítése: az önellátást szolgáló termelés mellett a termékek és szolgáltatások piacán való megjelenésének támogatása, a „több lábon állás” ösztönzése.

Pest megyére vonatkozóan az OTK az alábbi fejlesztési irányokat határozta meg: 





A gazdasági dinamizálása, több lábon álló gazdaságfejlesztés, egyszerre építve a feldolgozóipari- és agrár-tradíciókra, valamint az új iparágak, szolgáltatások fejlesztésére. Befektetés-ösztönzés, a tőkevonzó képesség javítása, az egyes térségek endogén erőforrásaira alapozva. A gazdasági húzótérségek innovációs- és versenyképességének javítása, az M0-ás körgyűrű és a Ferihegyi Gazdasági Övezet logisztikai-vállalkozási zónáinak fejlesztése, a megye leszakadó térségeinek gazdasági felzárkóztatására kiemelten építve a KKV szektorra. Társadalmi megújulás, a közösségek és a bizalom erősítése, az együttműködések ösztönzése és intézményesítése, a családi értékek előtérbe helyezése, a lakosságának egészségi állapotának javítása, az oktatás intézményi- és tartalmi megújítása, kiemelt figyelmet fordítva a gazdaság igényeire. Területi ás társadalmi kohézió, az esélyegyenlőség javítása. A térszerkezet fejlesztése és kiegyensúlyozása, a metropolisz térség, benne Pest megye hálózatos térstruktúrájának kialakítása, a térség geostratégiai adottságainak jobb kihasználása, a belső közlekedési kapcsolatrendszer fejlesztése kiemelten az elővárosi közlekedés, valamint a térségi központok és vonzáskörzeteik tekintetében. Tervezett, koordinált térségfejlesztéssel, takarékos területhasználattal a metropolisz régió többi szereplőjével együttműködő, emellett vonzó, kiemelkedő környezeti feltételeket és életminőséget biztosító tér kialakítása.

 Pest megye területfejlesztési koncepciója Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése 12/2013. (XII.10.) önkormányzati rendelete tartalmazza és fogadta el a Pest Megyei Területfejlesztési Koncepciót. A megyei területfejlesztési koncepció hivatott arra, hogy a megye egészének tervezési alapjait lerakja. Ezért a koncepció úgynevezett teljes tervezés, mely kiterjed:  a megye társadalmi, gazdasági és környezetei területi alrendszereire egyaránt, beleértve a vidéki térségekkel kapcsolatos témaköröket;  a megye fejlődése szempontjából fontos témákra, ágazatokra;  a megyei szinten és a központi szinten kezelhető témákra és ágazatokra egyaránt;  az önkormányzat és a közszféra tevékenységeivel befolyásolható témákra és ágazatokra, de emellett számba veszi a gazdasági szereplők, a vállalkozások, a civil szervezetek, egyházak és egyéb társadalmi szervezetek felelősségi körébe tartozó feladatokat.



14


A Pest megyei fejlesztési koncepció átfogó, stratégiai és horizontális céljai:

Pest megyei területfejlesztési program (2014-2020) Pest megye területfejlesztési programja jelenleg előkészítési fázisban van. Pest megye Területfejlesztési Programjának egyeztetési változata elkészült. A Megyei Területfejlesztési Programok jóváhagyásának határideje 2014. szeptember 30. A megyei területfejlesztési program két részből áll. Az első nagy blokk a stratégiai program, amelynek alapvető célja a fejlesztési programcsomagok stratégiai megalapozása, ez kapcsolja össze logikailag a koncepcióban leírtakat és a második blokkban, az operatív programban szereplő konkrét, beavatkozások formájában megfogalmazott projektcsomagokat. A koncepció célrendszerére építve a program struktúrájának felépítése során három nagy átfogó célt határoz meg.   

Társadalmi megújulás (Testben és lélekben egészséges, együttműködő egyén és közösségek); Gazdaság dinamizálása (Az értékteremtő képesség növelése a térség adottságaira építve); Térszerkezet fejlesztése és kiegyensúlyozása (A lokális és makrotérségi érdekeket kiszolgálni tudó, fenntartható környezet);



15


Az átfogó célok célonként négy-négy stratégia célon keresztül valósulhatnak meg. Figyelembe véve fenti célrendszert, törekedve az európai uniós tematikus célkitűzésekhez és a hazai operatív programokhoz (elsősorban a VEKOP-hoz) való illeszkedésre, nyolc fő beavatkozási területet azonosítottak az alábbiak szerint:

I. Pest megye több lábon álló gazdaságának dinamizálása; II. Pest megye fejlődésben lemaradó térségeinek komplex fejlesztése (CLLD); III. Közlekedésfejlesztés Pest megye nemzetközi, regionális és térségi kapcsolatainak javítása érdekében; IV. Települési infrastruktúrafejlesztés az élhetőbb, fenntarthatóbb lakókörnyezetért; V. Fenntartható hatékonyan működő, a klímaváltozáshoz alkalmazkodó épített és természeti környezet kialakítása; VI. Társadalmi innováció-, megújulás-, a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem; VII. Testben és lélekben egészséges Pest megye; VIII. Integrált Területi Beruházások Pest megyében; Monori kistérség területfejlesztési koncepció A főváros vonzáskörzetébe való tartozás valamint az M0 és M5-ös autópályák, a távlati tervekben a gyorsforgalmi úttá fejlesztett 4-es számú főút, a vasút és a Monori kistérséget Budapesttel összefűző Ferihegyi repülőtér által kínált kiváló megközelíthetőségi adottságok megkönnyítik az eddig kihasználatlan turizmus fellendítését. Területfejlesztési célok a településen: - A turizmus fejlesztésen belül a minőségi agro- és ökoturizmus - Humán erőforrás fejlesztés, főként vendéglátó szakemberek képzése - Burkolt utak számának további növelése - Közlekedésfejlesztés, kerékpárutak kiépítése - Kedvező feltételek és területek kialakítása az Ipari, logisztikai, kereskedelmi vállalatok letelepedésére a helyi foglalkoztatás növelésére - A magasabban képzett szakemberek számára vonzó élettér kialakítása - Csévharaszt határában természetvédelmi oltalom alatt álló ősborókás és az ettől néhány kilométerre lévő pusztatemplom védelme, a terület értékeinek megóvása és a turizmus harmonikus fejlesztése - Zöldség-, gyümölcstermelési hagyományokra alapuló feldolgozóipar megteremtése - Foglalkoztatási lehetőségek bővítése, a kis-, és közepes termelő és szolgáltató vállalkozások számának dinamikus növelése a multinacionális vállalatok mellett



16

2.2. TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ELŐÍRÁSAI


1

2.2.1. 2003. ÉVI XXVI. TÖRVÉNY AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERVRŐL (OTRT) A törvény célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki-, infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére. Az ország településein, az egyes térségekben a területfelhasználásra és az építésre vonatkozó szabályokat e törvény rendelkezésével összhangban kell kialakítani. Az összhang megteremtése érdekében a különböző szintű (országos, megyei, települési) területrendezési tervek készítésénél az OTRT egymásra épülő területfelhasználási kategória rendszert hozott létre. Így az országos területfelhasználási kategóriák területén kiemelt térségi, illetve megyei területfelhasználási kategóriákat, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák területén az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabályban (OTÉK - 253/1997. /XII.20/ Korm. rendelet) meghatározott települési területfelhasználási egységeket lehet kijelölni. Ezáltal az OTRT lehetővé teszi azt, hogy az országos övezetek határai a térségi, a megyei és a települési szintű területrendezési tervekben pontosíthatók legyenek. (OTRT 1-4 §) A törvény szellemének megfelelően a jogalkotó létrehozta az országos térségi területfelhasználási kategóriákat (OTRT 5.§) és megalkotta a rájuk vonatkozó szabályokat (OTRT 6.§): Országos területfelhasználási kategóriák a következők: a)legalább 1000 ha területű térségek:  erdőgazdálkodási térség,  mezőgazdasági térség,  vegyes területfelhasználású térség,  települési térség, b) területi korlát nélkül ábrázolt térségek:  vízgazdálkodási térség,  építmények által igénybe vett térség,  települési térség. Az OTRT Szerkezeti Terve Csévharaszt közigazgatási területén az alábbi térségi területfelhasználási kategóriákat határozza meg: 

Erdőgazdálkodási térség: A szerkezeti terv Csévharaszt külterületének túlnyomó részét – az északkeleti mezőgazdasági térségként jelölt kis kiterjedésű területek kivételével- erdőgazdálkodási térségként kezeli. Az OTRT 6.§ (1) bekezdésének a) pontja alapján az erdőgazdálkodási térséget legalább 75%-ban erdőgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen városias települési térség nem jelölhető ki. A fenti bekezdés a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során alkalmazandó szabály. A települési területfelhasználási egységek kijelölése során a 6.§ (2) bekezdés a) pontja alkalmazandó, amelynek előírásai szerint az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni.



Mezőgazdasági térség: A szerkezeti terv Csévharaszt külterületének északkeleti részét mezőgazdasági térségként kezeli. Az OTRT 6.§. (1) bekezdésének b) pontja alapján a mezőgazdasági térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági térség kategóriába kell sorolni. A fenti bekezdés a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során alkalmazandó szabály. A települési területfelhasználási egységek kijelölése során a 6.§ (2) bekezdés b) pontja alkalmazandó, amelynek előírásai szerint a mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, beépítésre szánt különleges honvédelmi terület, beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki.



Vízgazdálkodási térség: A szerkezeti terv Csévharaszt külterületén futó csatornák és árkok területét sorolja ebbe a térségbe. Az OTRT 6.§. (1) bekezdésének e) pontja alapján a vízgazdálkodási térséget legalább

1

Módosítva a 2008. évi L törvénnyel



17


90%-ban vízgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni. A fenti bekezdés a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során alkalmazandó szabály. A települési területfelhasználási egységek kijelölése során a 6.§ (2) bekezdés e) pontja alkalmazandó, amelynek előírásai szerint a vízgazdálkodási térséget legalább 85%-ban vízgazdálkodási terület vagy természetközeli területfelhasználási egységbe kell sorolni. 

Települési térség: A területfelhasználási kategória a település jelenlegi belterületére terjed ki. Az OTRT 6.§. (1) bekezdésének d) pontja alapján a települési térséget legalább 75%-ban települési térség kategóriába kell sorolni. A fenti bekezdés a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során alkalmazandó szabály. A települési területfelhasználási egységek kijelölése során a 6.§ (2) bekezdés d) pontja alkalmazandó, amelynek előírásai szerint a települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható.



Építmények által igénybevett térség: (Országos műszaki infrastruktúrahálózatok és egyedi építmények) A szerkezeti terv a település főbb útjait, a község északkeleti határa mentén nagytávlatban tervezett nagy sebességű vasútvonal, a község nyugati részén húzódó gázvezeték területét, illetve a település déli részén futó országos jelentőségű csatornát sorolja ebbe a térségbe. Az OTRT 6.§. (1) bekezdésének f) pontja alapján az építmények által igénybe vett térség más térségi területfelhasználási kategóriába nem sorolható. A fenti bekezdés a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során alkalmazandó szabály. A települési területfelhasználási egységek kijelölése során a 6.§ (2) bekezdés f) pontja alkalmazandó, amelynek előírásai szerint az építmények által igénybe vett térséget az adott építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységbe kell sorolni.

Az Országos Területrendezési terv mellékletei tartalmazzák az országos jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az országos jelentőségű építmények elhelyezkedését, a villamosenergia-átviteli hálózat távvezetékeit, a nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezetékek térbeli rendjét, valamint a vízgazdálkodási építmények térbeli rendjét. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2014. www.vzm.hu


18


Az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonalait és az egyedi építmények helyét a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben, valamint az érintett települések településszerkezeti tervében kell meghatározni. A település északkeleti határa mentén halad át az Ausztria és Szlovákia – Magyarország – Szerbia és Románia tervezett nagysebességű vasútvonal. Ugyancsak érinti a települést a külterület nyugati részén észak-déli irányban áthúzódó nagynyomású gázvezeték. Az országos területfelhasználási térségeken belül az OTRT 12.§ (1) bekezdésében az alábbi térségi övezeteket hozta létre és megalkotta a rájuk vonatkozó szabályokat (OTRT 13.§ – 16.§): - országos ökológiai hálózat, - kiváló termőhelyi adottságú szántóterület, - jó termőhelyi adottságú szántóterület, - kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, - országos jelentőségű tájképvédelmi terület, - világörökségi és világörökségi várományos terület, - országos vízminőség-védelmi terület, - nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók területe, - kiemelt fontosságú honvédelmi terület. Csévharaszt közigazgatási területén az OTRT által meghatározott országos térségi övezetek közül az alábbi övezetek találhatók: Országos ökológiai hálózat övezete: 13. § (1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. (2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. (3) Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni. Ide tartoznak a település külterületén található nagy kiterjedésű erdőségek, illetve a 2. sz. főcsatorna (Gyáli-csatorna), és a 26. sz. fő-csatorna menti területek, s a kettő között fekvő gyepes területek. Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete: 13/B. § A településrendezési eszközökben a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetét a mezőgazdasági terület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni. A település északkeleti részén lévő mezőgazdasági területek tartoznak az övezetbe.



19

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete: 14.§ (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdő övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. A település erdőségeinek egy része tartozik az övezetbe.

Országos vízminőség-védelmi terület övezet: 15.§ (1) Az országos vízminőség-védelmi terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetből történő kivezetéséről és az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell. (2) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. Az övezetbe tartozik a település közigazgatási területének túlnyomó része a déli területek kivételével. Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete: 16/C.§ A kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni, és a településszerkezeti tervben beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. Az övezetbe tartozik közigazgatási területe.

a

település

teljes




20


2.2.2. PEST MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE Jóváhagyva az 5/2012. (V.10) önkormányzati rendelettel A megye szerkezeti terve meghatározza a megyei területfelhasználás rendszerét, a településrendszer térbeli rendjét, a műszaki infrastrukturális hálózatok és építmények helyét, valamint ezek összefüggéseit. A rendelet célja a megye területén az érintett települési önkormányzatok, szakmai, gazdasági és társadalmi szervezetek egyetértésével a területrendezési tervben foglaltaknak megfelelően a területrendezés alapvető feladatainak és szabályainak megállapítása, a megye egyes térségeiben a területfelhasználás feltételeinek és a műszaki-infrastrukturális hálózatok térbeli rendjének meghatározása, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére és védelmére. Az országos térségi területfelhasználási kategóriáknak megfelelően hozták létre a következő megyei területfelhasználási kategóriákat: legalább 50 ha területű térségek a) erdőgazdálkodási térség, b) mezőgazdasági térség, c) vegyes területfelhasználású térség legalább 10 ha területű térségek a) városias települési térség, b) hagyományosan vidéki települési térség területi korlát nélkül ábrázolt térségek a) vízgazdálkodási térség, b) építmények által igénybe vett térség.



21


A megyei területfelhasználási egységek közül a következők találhatók meg Csévharaszton: Erdőgazdálkodási térségként jelöli a terv a külterület nagy részét, melynek nagy hányada jelenleg is erdővel borított. Az erdőgazdálkodási térségként lehatárolt területet a településrendezési tervekben legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. Mezőgazdasági térségként jelöli a külterület északkeleti részén elhelyezkedő, többségében szántóföldi művelésű területeket. A mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki. Vegyes területfelhasználású térségként a belterülete környezetében (a Vasadi illetve Nyáregyházi utak mentén), a település délkeleti részén, az egykori zártkerti területek helyén, továbbá a temetőtől északra elhelyezkedő területek vannak ábrázolva. A vegyes területfelhasználású térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület vagy erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület kivételével lakóterület kijelölhető. Csévharaszton vízgazdálkodási térségként van ábrázolva a 2.sz. főcsatorna. A vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. A település belterülete a hagyományosan vidéki települési térségbe tartozik. Ugyancsak ebbe a területfelhasználási kategóriába tartoznak a belterülettől délre és keletre fekvő különböző funkciójú beépítésre szánt területek. Ezek a nagyvárosias lakóterület kivételével bármely területfelhasználási egységbe sorolhatók. Építmények által igénybevett térség: Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok elemeit és az egyedi építményeket a megye területén – az engedélyezési terv készítése során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal – a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét érintve kell megvalósítani. A megyei terv Csévharaszt északkeleti határa mentén ábrázolja az Ausztria és Szlovákia – Magyarország – Szerbia és Románia tervezett nagysebességű vasútvonalat. Térségi mellékutak közül a megyei terv megerősíti a 4605 j. (Vasad-Nyáregyháza), illetve a 46102 j. (Monor-Csévharaszt) utakat. A terv ábrázolja továbbá a 4601 j, országos mellékút tervezett összekötő szakaszát, mely Csévharaszt déli részén halad keresztbe. A terv sajnálatos módon nem tartalmazza ennek összeköttetését Csévharaszt belterületével. A térségi jelentőségű kerékpárutak közül a település déli részét érinti a tervezett 4601 j. úttal párhuzamosan kialakítandó kerékpárút. A külterület nyugati részét észak-déli irányban szeli keresztül a nagynyomású gázvezeték. A megyei területrendezési terv az alábbi térségi övezeteket határozza meg: a) Magterület övezete b) Ökológiai folyosó övezete c) Pufferterület övezete d) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete e) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete f) Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete g) Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete h) Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete i) Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete j) Világörökség és világörökség-várományos terület övezete k) Történeti települési terület övezete l) Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület övezete m) Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2014. www.vzm.hu

CSÉVHARASZT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV n) o) p) q) r) s) t) u)

22


Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete Rendszeresen belvízjárta terület övezete Nagyvízi meder övezete Földtani veszélyforrás területének övezete Vízeróziónak kitett terület övezete Széleróziónak kitett terület övezete Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete Honvédelmi terület övezete.

A megyei területrendezési terv térségi övezetei közül a következők érintik Csévharaszt közigazgatási területét: Országos Ökológiai Hálózat övezetei (Magterület, Pufferterület, Ökológiai folyosó övezete) Magterület övezetébe tartozik a csévharaszti ősborókás területe, pufferterület övezetébe az ezt észak, nyugat és dél felől határoló területek, az ökológiai folyosó övezetébe pedig a belterülettől északra, a 2. sz. főcsatorna és 26.sz. csatorna menti területek tartoznak. Magterület övezete  Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és a kijelölést más jogszabály nem tiltja.  A kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése.  Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni.  Az övezetben a közlekedési infrastruktúrahálózatok elemeinek nyomvonala a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el.  Az övezetbe tartozó település helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében elő kell írni a tájszerkezetbe illeszkedő beépítési mód, a tájra jellemző építészeti hagyományok és építmények megőrzését és ezek követelményeit.  Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. Ökológiai folyosó övezete  Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a települési területet az ökológiai folyosó körülzárja, és a kijelölést más jogszabály nem tiltja.  A kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az



23








ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni. Az övezetben a közlekedési infrastruktúrahálózatok elemeinek nyomvonala az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető.

Pufferterület övezete  Pufferterületen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti.

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete, Erdőtelepítésre javasolt/alkalmas terület övezete Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetébe a település erdőségeinek egy része tartozik. Erdőtelepítésre alkalmas terület övezetébe a település délkeleti részén elhelyezkedő mozaikos tájhasználatú terület, valamint a település északkeleti része tartozik. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete  Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki.  Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges. Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete  Az övezetbe tartozó területeken beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki.



24


Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Az övezetbe tartozik a település északi és déli része, a nyugati határmenti része, valamint a középső területek az ősborókással a belterülettől Ny-ra. 



 



A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, amely a természeti adottságok és a kulturális örökség által meghatározott tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetébe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá a helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, ami a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Az építési övezetnek vagy övezetnek az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni. A településszerkezeti tervben, a szabályozási tervben és a helyi építési szabályzatban ki kell jelölni a településkép-védelmi terület határát, amely a tájképi értéket képező kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő területeket, az ökológiai hálózat területeit, az országos és a helyi védelem alatt álló természetvédelmi területeket, azok környezetét, valamint a település arculatát, karakterét meghatározó fontos területeket tartalmazza.

Honvédelmi terület övezete Az övezet Csévharaszt külterületének északnyugati részét érinti. 

A honvédelmi terület övezetét a településszerkezeti tervben beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület területfelhasználási egységbe kell sorolni.



25


2.3. SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK VONATKOZÓ ELŐÍRÁSAI A szomszédos települések hatályos településrendezési tervei nem tartalmaznak Csévharasztot jelentős mértékben befolyásoló fejlesztési szándékokat illetve korlátozásokat. Kivételt jelentenek ezalól a Pest megyei területrendezési tervben is jelölt, tervezett közlekedési infrastruktúra elemek, melyek nyomvonala a szomszédos településrendezési tervek többségén is feltüntetésre került. A település északi részén kelet-nyugat irányban keresztülhaladó nagysebességű vasútvonalat jelöli a szomszédos Vasad településszerkezeti terve. A vasútvonal által szintén érintett Nyáregyháza településszerkezeti terve a vasutat nem ábrázolja, azonban az önkormányzat a településrendezési felülvizsgálata mellett döntött, így a közeljövőben ez belekerülhet a településszerkezeti tervbe. A megyei területrendezési tervben ábrázolt, a település déli részén kelet-nyugat irányban haladó összekötő út (4601 j. orsz. mellékút tervezett szakasza) Ócsa településrendezési tervén feltüntetésre került, azonban sajnálatos módon az Újhartyáni településszerkezeti terv nem ábrázolja, így ennek megvalósítása, s a 405. sz. főútba történő kikötése problémákba ütközhet.

2.4. HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK 2.4.1. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOK A település önkormányzata 2011-ben a településrendezési terv felülvizsgálatáról, ezzel párhuzamosan a településfejlesztési koncepció átdolgozásáról, újragondolásáról döntött. A község önkormányzatának képviselő-testülete 73/2011. (XI.23.) sz. határozatával fogadta el Csévharaszt településfejlesztési koncepcióját. A koncepcióban a település állást foglal amellett, hogy Csévharaszt a jövőben legyen egy dinamikusan fejlődő, de emellett a hagyományos települési értékeket megtartó, a települési közösséget és a települési kapcsolatokat tudatosan erősítő és ápoló község, mely környezettudatosságával és a fejlesztési hangsúlyok tudatos elhelyezésével olyan egyedi arculatot alakít ki, ami megkülönbözteti és kiemeli a szomszédos települések közül. A fejlesztési célok megvalósítása érdekében a koncepció négy fő tematikus célt határoz meg: 1. Gazdaság élénkítése 2. Értékvédelem 3. Élhető település 4. Településközi kapcsolatok erősítése

2.5. HATÁLYOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Csévharaszt község Településszerkezeti és Szabályozási terve Tervező: Schőmer Urbanconsult Kft. Felelős tervező: Schőmer András Jóváhagyás: 2000 A községre 2000-ben készült OTÉK alapú településrendezési terv, mely településszerkezeti tervből, és helyi építési szabályzatból áll. A településrendezési terv áttanulmányozása során néhány zavarosság volt észlelhető. A helyi építési szabályzatban meghatározott övezetek és övezeti paraméterek, valamint a szabályozási tervlapon szereplő övezetek és övezeti paraméterek sok esetben nem egyeznek meg, így nem mindig egyértelműek az előírások. A szabályozási tervlapokon a jelmagyarázat és a rajz néhány esetben nincs összhangban, amely szintén megnehezíti az értelmezést. A hatályos rendezési terv jelentős lakóterületi fejlesztéseket céloz meg. A fejlesztések során mintegy 140 ha új lakóterület került kijelölésre a tervezett belterületen, emellett további közel 30 ha új lakóterületet jelöl a terv a távlati belterületen belül. Az újonnan kijelölt lakóterületek falusias lakóterület besorolásba kerültek. További fejlesztések a tervezett belterületen belül egy 3,2 ha-os gazdasági erdő és egy 0,5 ha-os közpark. A terv Csévharaszt területén az alábbi beépítésre szánt övezeteket különbözteti meg: - Falusias lakóterület - Központi vegyes terület - Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület - Ipari gazdasági terület - Temető célú különleges terület - Sport célú különleges terület VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2014. www.vzm.hu


26


A település helyi építési szabályzata a lakóterületeken oldalhatáron-, illetve szabadonálló beépítést engedélyez 4,5 m-es, 6,0 m-es vagy 7,5 m-es építménymagassággal. A telkek nagyságát 1000 illetve 2500 m2-ben határozta meg. A település központi funkciókkal rendelkező területeit központi vegyes területként jelölték ki szabadonálló beépítéssel. A kialakítható legkisebb telekméret a meglévő központi vegyes területen (Kossuth Lajos utca menti terület) 1500 m2, a maximális építménymagasság 10,5 m, a tervezett központi vegyes területen (Petőfi Sándor utca menti terület) pedig 3000 m2, illetve 7,5 m. További beépítésre szánt területekként jelöli a terv a gazdasági és különleges területeket. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen szabadon álló, 12,0 m-es építménymagasságú épület építhető legalább 5000 m2-es telken, egyéb ipari gazdasági területen szabadon álló, 15,0 m-es építménymagasságú épület építhető legalább 10000 m2-es telken. A terven jelölt különleges területek közül a meglévő temető területe szabadonálló módon, 5 %-os beépítettséggel, 5,0 m-es építménymagassággal építhető be. A különleges sportterület szabadonálló módon, 5,0 m-es építménymagassággal, 5 %-os beépítettséggel, kialakult telekterülettel építhető be. A tervben meghatározott beépítésre nem szánt övezetek: Zöldterület Erdőterület Mezőgazdasági terület Közműterület Közlekedési terület Egyéb terület (vízgazdálkodási terület) A beépítésre nem szánt területek közül a zöldterület a pihenés, rekreáció célját szolgálja. A terv csupán kis mértékben jelöl ki zöldterületet a belterület nyugati részén két kisebb területen. A terv az erdőterületeket védelmi (azon belül védett) és gazdasági erdőterületekbe tagolja tovább, a mezőgazdasági területeken belül megkülönböztet szántó, rét-legelő és kert-gyümölcsös mezőgazdasági területeket. A kert-gyümölcsös terület megegyezik a távlati belterület területével. A terv kijelöl továbbá vízgazdálkodási területeket is. A terv külön foglalkozik a települési értékvédelemmel, művi, és régészeti értékek vonatkozásában egyaránt, 6 ismert és valószínűsíthető régészeti területet jelöl meg. Összefoglalva elmondható, hogy a hatályos településrendezési terv nagyarányú lakóterületi fejlesztéseket határoz meg, melyeket jelen terv készítése során figyelembe kell venni. A hatályos településszerkezeti terv elfogadása óta eltelt időszakban – a meglévő adottságok következtében – csak kevés fejlesztés valósult meg a településszerkezeti terven kijelölt területek közül. Ezek közé tartoznak a Monori út keleti oldalán beépült lakótelkek, valamint a Nyáregyházi út déli oldalán kijelölt ipari területen megépült állateledel-raktár.



27


Megvalósult fejlesztések (Hatályos településszerkezeti terv)

3. A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA, TÁRSADALMI ELLÁTÁS 3.1. DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK 3.1.1. NÉPESSÉGSZÁM ALAKULÁSA Az önkormányzati adatszolgáltatás szerint 2011 májusában Csévharaszton a lakónépesség 2100 fő volt. Ez a település területéhez viszonyítva 42,68 fő/km 2-es népsűrűséget jelent, ami jóval alacsonyabb, mint a kistérségi (170,7 fő/km2) vagy a megyei (169,5 fő/km2) átlag. A 2011-es KSH népszámlálás adatai szerint a községből 38-an vallották magukat valamelyik kisebbséghez tartozónak, amely a lakónépesség közel 1%-át teszi ki. A kisebbségekhez tartók közül 19 ember románnak (0,9%), 9 németnek (0,43%), 10 pedig egyéb nemzetiséghez tartozónak (0,48%) vallotta magát. 3.1.2. ÁLLANDÓ- ÉS LAKÓNÉPESSÉG ALAKULÁSA 1870-TŐL 2011-IG Év

1870

Csévharaszt (fő)

349

Év

Jelenlévő összes népesség 1870-1970 1880 1890 1900 1910 1920 1930

1941

1949

1960

1970

345 469 605 639 686 1170 1024 Forrás: KSH 2011-es népszámlálás, Pest megye

966

1124

1287

Állandó népesség 1970-2011 1970 1980 1990

2001

2011

Csévharaszt (fő) 1289 1448 1483 1829 Forrás: KSH 2011-es népszámlálás, Pest megye

1905

Év

Lakónépesség 1970-2011 1970 1980 1990

2001

2011

Csévharaszt (fő) 1292 1429 1454 1845 Forrás: KSH 2011-es népszámlálás, Pest megye

1887



28


Csévharaszt népességének alakulása 1870-2011 között

Forrás: KSH 2011-es népszámlálás, Pest megye A NÉPESSÉGSZÁM ALAKULÁSA 1940-2011 KÖZÖTT 1940 1950 1960 1970 1980 1990 2001

és és és és és és és

1950 1960 1970 1980 1990 2001 2011

között között között között között között között

-5,7% +14,1% +12,7% +9,6% +1,9% +21,2% +2,3%

Az adatsorokat vizsgálva jól követhető a község népességszám-változását az eltelt 130 év alatt. Csévharaszt lakossága- központi fekvésének köszönhetően – a XIX. század második felétől kezdve folyamatosan gyarapszik, ez alól csak a II. világháború korszaka jelent kivételt. (A település lakossága még az I. világháború időszaka alatt is növekedett.) Komolyabb, 10% körüli lakosságszámnövekedést az 1920-as évek, valamint az '50-es, '60-as és '70 es évek hoztak. Érdekesség, hogy az országos tendenciákkal szembemenvén a település népessége a Ratkó-korszakot követően is jelentősen emelkedett. A gyarapodás a '80-as években lelassult, közel stagnált. A rendszerváltást követően azonban újabb demográfiai robbanás következett be a község életében, 10 év alatt több mint ötödével nőtt a népesség. Ez a növekedés - bár csökkenő mértékben, de - napjainkig tart, szembemenve az országos tendenciákkal. A lakosság gyarapodása főleg a főváros közelségének, valamint az agglomerációban lezajló szuburbanizációs folyamatoknak köszönhető. 3.1.3. A NÉPESSÉG KORÖSSZETÉTELE A népesség koröszetétele Csévharaszt Kistérségi átlag

Megyei átlag

0-14 év (fő/%)

300/15,9%

16,33%

16,78%

15-59 év (fő/%)

1244/65,92%

63,11%

62,14%

60- felett (fő/%) 343/18,18% 20,56% Öregedési index (15/60) 1,14 1,26 Forrás: KSH 2011-es népszámlálás, Pest megye


21,08% 1,26


29


Csévharaszt község korösszetétele százalékosan

Forrás: KSH 2011-es népszámlálás, Pest megye Csévharaszt korszerkezete - az országos folyamatokkal ellentétesen - fokozatos fiatalodást mutat. A település társadalma egyre fiatalabb, amely többnyire a nagyarányú beköltözéseknek köszönhető. A fiatalodó társadalmat jól jellemzi, hogy az öregedési index - mely a 60 év felettiek és a 15 év alattiak arányát mutatja - 1,14. Ez különös jelentőséggel bír annak függvényében, hogy mind a kistérségi (1,26), mind a megyei átlag (1,26) jelentősen magasabb ennél. Az a tény pedig, hogy a település társadalma fiatalodik, a későbbiekben is népességszám-növekedést von magával. 3.1.4. TÉNYLEGES SZAPORULAT Természetes szaporulat illetve fogyás 19701979

19801989

19902001

20012011

Kistérségi átlag (2001-2011)

Megyei átlag (2001-2011)

Élve születés

277

201

247

185

758,3

699,8

Halálozás

111

151

186

215

957,7

763,6

Összesen

+166

+50 +61 -30 -199,4 Forrás: KSH 2011-es népszámlálás, Pest megye

-63,8

Vándorlási különbözet 19701979 Különbözet

-29

19801989

19902001

20012011


-25 +330 +72 +960,7 Forrás: KSH 2011-es népszámlálás, Pest megye


Megyei átlag (2001-2011) +778,2


30


Tényleges szaporulat 19701979

19801989

19902001

20012011


Megyei átlag (2001-2011)

Természetes szaporulat

166

50

61

-30

-199,4

-63,8

Vándorlási különbözet

-29

-25

330

72

+960,7

+778,2

Tényleges szaporulat

137

25

391

42

761,3

714,4

Forrás: KSH 2011-es népszámlálás, Pest megye Csévharaszt lakossága az elmúlt 30 évben dinamikusan növekedett, ez a folyamat a mai napig kitart. A népességgyarapodás két részfolyamatból tevődik össze: a természetes szaporulatból, valamint a pozitív vándorlási különbözetből. A falu természetes szaporulata az 1970-es évek robbanásszerű növekedését követően visszább esett, 2001 és 2011 között pedig már természetes fogyás következett be. Mindezt ellensúlyozza a pozitív vándorlási különbözet, így a falu tényleges szaporulata még mindig növekedést mutat. Csévharaszt demográfiai mutatói mind a kistérségi, mind a megyei mutatókhoz képest kedvezőbb képet mutatnak, a település természetes szaporulata messze meghaladja a fogyó kistérségi illetve megyei társadalmi átlagot. A hatalmas bevándorlás következtében a megye tényleges szaporulata kétszerese a településének, ám Csévharaszt méretéhez, társadalmához mérve megállapítható, hogy nem cél ekkora mértékű, hirtelen lakossággyarapodás. Összességében elmondható, hogy Csévharaszt népességi mutatói rendkívül kedvezőek, az országos szinten kiemelkedő demográfiai folyamatok megőrzése a jövőben is a település fejlődését szolgálja. 3.1.5. LAKÁSOK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA (1919-2011) Lakóegységek száma Lakások lakott

660

üresen álló

44

más célra használt

1

Összesen

705

Üdülők Forrás: KSH 2011-es népszámlálás, Pest megye

-1919 Száma(db)

51

Épített lakások számának időrendi alakulása 192019451960197019801944 1959 1969 1979 1989 37 83 90 145 97 Forrás: KSH 2011-es népszámlálás, Pest megye


19902001

20012011

105

110


31


Épített lakások számának időrendi alakulása

Forrás: KSH 2011-es népszámlálás, Pest megye Csévharaszton az épített lakások száma hasonlóan alakul az agglomerációs településekéhez, a lakásépítési kedv a népességgyarapodást követi. A községben a lakások kevesebb, mint harmada épült 1960 előtt. A házak közel 25%-a a '70-es években épült, majd ezt követően az lakásépítési kedv kissé alábbhagyott. A rendszerváltást követően azonban újabb építkezési hullám indult, amely a mai napig tart, újabb és újabb lakóterületeket alakítva ki. A lakások komfortossága Összkomfortos Lakások

404 (58%)

Komfortos

Félkomfortos

Komfort nélküli

Szükség- és egyéb lakás

Összesen

202 (28,5%)

42 (6%)

52 (7%)

4 (0,5%)

708

Forrás: KSH 2011-es népszámlálás, Pest megye A lakások komfortosságának százalékos megoszlása

Forrás: KSH 2011-es népszámlálás, Pest megye



32


Csévharaszton a 2011-es népszámlálás szerint a lakások 87%-a tartozik az összkomfortos illetve komfortos kategóriába. Mindössze 7%-os az aránya a komfort nélküli, és 1%-os a szükség és egyéb lakásoké. Összességében megállapítható, hogy a településen cél a lakások komfortfokozatának növelése, hiszen a régebben épült, alacsony komfortfokozatú lakások értékromlása folyamatos, mely leszakadó településrészekhez vezethet.

3.2. TELEPÜLÉSI IDENTITÁS A településen a civil aktivitás jelentős, a faluban számos civil szervezet működik: - Csévharasztért Független Egyesület - Csévharaszt Gyermekeiért Közalapítvány - „Bokázók” Néptáncosok Klubja - Szabás-varrás kézimunka Klub - Baba-maba Klub - Ősborókás Nyugdíjas Klub - Óvodai Szülők Munkaközössége - Balla Károly Általános Iskola Mancs szakköre - Balla Diákokért Egyesület - Régió SC - Monori SE - Csévharaszti Polgárőrség - Csévharaszti Birkózó Egyesület Az egyesületek tevékenyen részt vesznek a legtöbb községi rendezvény megszervezésében és megvalósításában. Az egyes rendezvények - a szórakoztatás mellett - a helyi identitástudatot erősítik, és a település idegenforgalmát fejlesztik: - Falunap - Szüreti felvonulás és bál - Adventi készülődés - A Magyar Kultúra Napjához kötődő rendezvények A településen nem jellemző a különböző nemzetiségek jelenléte, s Csévharaszt egyelőre nem ápol testvértelepülési kapcsolatot más községekkel.

3.3. HUMÁN KÖZSZOLGÁLTATÁSOK Csévharaszton a közellátás jónak mondható. A községben az alapfokú egészségügyi ellátás megoldott. Az egészségházon belül két háziorvos is működik, közülük az egyik gyermekorvosként is dolgozik. Az orvosok minden nap rendelnek. A településen anya- és gyermekvédelmi tanácsadó működik. Az egészségház fogorvosi rendelővel is rendelkezik, azonban az ellátás átszervezése miatt a kis lakosszámú településen nem működhet fogorvos, így a rendelőt egyéb orvosi célokra (pl. vérvétel) használják, s a betegek Monorra járnak fogászatra. Szakorvosi rendelő és ügyelet is Monoron működik. Kórház Cegléden található, a mentő körülbelül 15 perc alatt ér Csévharasztra. Gyógyszertár helyben, a településen működik. Problémát okoz a térségben a szenvedélybetegek kezelése, helyben, Csévharaszton – egyrészt a zárt közösség miatt - ez nem megoldható, leginkább ezért a fővárosban nyílik lehetőség az ilyen jellegű problémák megoldására. A településen házi segítségnyújtás működik, azonban ezt a lehetőséget csak elenyésző számban veszik igénybe. Az idősek saját egyesületet hoztak létre, s az idősek klubja is összejön havonta különböző programok alkalmából. A településen óvoda és általános iskola működik. Az óvoda mintegy 70-80 állandó gyermeklétszámmal, három csoporttal működik. Az iskola 8 évfolyamos, s minden évfolyamban egyegy osztályt indítanak. Az iskolás gyerekek körülbelül 170-en vannak, zömében Csévharasztról. A helyi gyerekek középiskolába többnyire Monorra, illetve a fővárosba, esetleg Ceglédre járnak. A település iskolájában kapott helyet a községi könyvtár is, ami művelődési házként, különböző kulturális programok helyszíneként, teleházként is működik. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2014. www.vzm.hu


33


A helyi lakosság tájékoztatását szolgálja a Haraszt Hangja című helyi újság kiadása, mely havonta jelenik meg, s kiadásáról a Csévharasztért Független Egyesület gondoskodik. A közbiztonság a településen jónak mondható, köszönhetően többek között a helyi polgárőrségnek.

4. A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA 4.1. GAZDASÁG 4.1.1.A TELEPÜLÉS GAZDASÁGI SÚLYA, SZEREPKÖRE Csévharaszt a Monori kistérséghez kapcsolódó település, mely a fővárosi agglomeráció szomszédságában helyezkedik el. A kistérség gazdasági súlya az agglomerációs településekhez viszonyítva csekély, azonban az M0 közelsége, valamint a 4-es főút – közeljövőben megvalósuló gyorsforgalmi úttá történő fejlesztése dinamizálhatja a térség gazdaságát, s nagyobb gazdasági szerepet adhat az itt elhelyezkedő településeknek. Csévharaszt a térség településeihez képest jó gazdasági és foglalkoztatási mutatókkal rendelkezik, a meglévő, működő gazdasági vállalkozások mellett további potenciál rejlik a gazdasági területek bővítése révén. 4.1.2. A TELEPÜLÉS GAZDASÁGI ÁGAZATAI, JELLEMZŐI Csévharaszt homokhátsági település, s ennek megfelelően mezőgazdasági adottságai kevésbé jók. A szántóföldi növények számára megfelelő termőterületek kis területeket foglalnak el, s bár a napos órák száma magas, a homokhátságot fokozottan sújtó szárazodás a zöldség és gyümölcstermesztésnek sem kedvez. A mezőgazdasági termelés tehát kevésbé jelentős, de az északon fekvő, jó minőségű földeken intenzív művelés mellett termesztenek különböző gabonaféléket és napraforgót. A kedvezőtlen gazdasági folyamatok, a kiszámíthatatlan piac miatt az állattartás is egyre kevésbé éri meg, így az állattenyésztés leginkább háztáji szintre szorult vissza. A korábban a községben működő nagy kapacitású sertéstelep bezárt. A külterület legnagyobb részét telepített (jórészt akácos, nyáras, erdei fenyves) erdőségek borítják, mely többnyire a helyi erdészeti kft-nek (Ker-wood Erdészeti Termelő Szolgáltató és Kereskedelmi Kft) nyújt munkát. Telephelyük az egykori Balla majorban található a településtől délre. Csévharaszton a gazdasági lehetőségeket leginkább a főváros közelsége teremti meg, s az önkormányzat számára nagy arányú bevételi forrást jelent az iparűzési adó. A Nyáregyházára vezető út mentén fekvő, volt állami gazdaság területén jelenleg főként mezőgazdasághoz kapcsolódó, feldolgozó ipari jellegű vállalkozások működnek. Az egyik legnagyobb gazdasági társaság Csévharaszton a Biofilter Környezetvédelmi Zrt. Alaptevékenysége a használt sütőolajok és sütőzsiradékok begyűjtése, újrahasznosítása. Rajta kívül a telephelyen működő egyéb vállalkozások takarmányfeldolgozással, előállítással (pl. Monortáp Kft., Maselis Hungária Kft., Pamax Kft.), s ehhez kapcsolódó gépek gyártásával(Géta Kft.) foglalkoznak többnyire. Szintén a Nyáregyházára vezető út mentén, attól északra fekszik egy raklapkészítő üzem. A fentieken túl két aránylag nagy kapacitású (sertés, illetve baromfi) vágóhíd, illetve egy nápolyiüzem is működik Csévharaszton. A meglévő, már működő gazdasági területek mellett a település további vállalkozások számára szeretne helyet biztosítani a jelenlegi gazdasági területek közelében. A községben emellett sok egyéni vállalkozás is be van jelentve, nagy részük helyben tevékenykedik. 4.1.3. FOGLALKOZTATOTTSÁG Csévharaszton a munkanélküliség alacsony (jelenleg 3% körüli), a településen számos munkalehetőség adódik. Legjelentősebb foglalkoztatók a volt állami gazdaság területén működő különböző üzemek, de viszonylag sokan dolgoznak a szolgáltató szektorban is. A mezőgazdaságból élők a munkavállalók körülbelül 15%-át teszik ki.



34


Az aktív dolgozók valamivel több mint fele a településen kívül keres munkát, az ingázás célpontja többnyire Monor, illetve Budapest. Csévharasztra mintegy 100 fő jár más településekről dolgozni, leginkább Monorról.

4.2. TURIZMUS, IDEGENFORGALOM 4.2.1.A TELEPÜLÉS TURISZTIKAI SZEREPKÖRE Csévharaszton az idegenforgalom jelenleg nem számottevő. Budapest közelsége előnyt jelenthet Csévharaszt gyors elérése tekintetében, azonban a település önmagában nem kínál elegendő turisztikai attrakciót, jelentősebb idegenforgalmi fellendüléshez a környező települések vonzerejéhez, programjaihoz való kapcsolódás lenne szükséges. A megyei terv szerint a települést regionális kerékpárutak érintik, azonban jelenleg még nem kiépített a kerékpárút hálózat sem a bel, sem a külterületen, pedig megfelelő infrastruktúra kialakításával a vidék igen kedvező lehetőségekkel rendelkezhet a kerékpáros turizmus számára. Egyelőre azonban a megyei tervben szereplő nyomvonalakon nemcsak a kerékpáros, de a közúti közlekedés sem megoldott, tehát a két infrastrukturális fejlesztés csak párhuzamosan képzelhető el, önmagában kerékpáros közlekedés kiépítése és fenntartása irreálisan magas összegbe kerülne. 4.2.2. TURISZTIKAI JELLEMZŐK A település természeti környezete, védett természeti értékei a bakancsos turisták számára kínálnak célpontot. A területen több turistaút is átvezet. A piros jelű turistaút a védett csévharaszti ősborókás környékét járja be, emellett a településtől délre, az igazgatási határ mentén halad a zöld jelzés, mely a piros jelzéssel egyesülve halad Ócsa irányába, illetve belőle ágazik le a zöld kereszt, mely a pusztatemplom romot közelíti meg. A község környezete magas erdősültségével gazdag vadvilágnak nyújt életteret, vadászturizmus is jelen van Csévharaszton, s több vadásztársaság is működik a településen.

így

a

A községben az év során számos rendezvényt tartanak, melyek nemcsak a helyiek számára, de más településekről érkezők számára is szórakoztató programot jelenthetnek. Hátrányt jelent a turizmus kibontakozásában az idegenforgalmi infrastruktúra hiányossága. A településen nincs szálláshely, illetve az idegenforgalomhoz kapcsolódó különböző szolgáltatások, étkezési lehetőségek is többnyire hiányoznak, azok leginkább Monoron elérhetőek. A településen többen tartanak lovakat, a lovas turizmus azonban egyelőre nem mondható számottevőnek Csévharaszton, pedig a homokos talaj, illetve a terepi adottságok rendkívül kedvezőek a lovas idegenforgalom számára. A környék lovas szempontból ideális lehetőségeit szeretné a Vidékfejlesztési Egyesület jobban kihasználni, ezért spanyol segítséggel lovasturisztikai fejlesztési stratégiát tervez kidolgozni a részt vevő települések számára. A helyi lehetőségek mellett az idegenforgalom részét képezik a környékbeli látnivalók, programlehetőségek, amelyeket a községről könnyen el lehet érni. A közlekedési kapcsolatok hiányossága miatt többnyire az északabbra fekvő Monor és a 4-es főút térsége felé irányul. Bár a település területén található, az Inárcs felől történő megközelítés miatt nem játszik jelentős szerepet Csévharaszt idegenforgalmában a „Kerpner Udvarház”, ahol különböző rendezvények, esküvők, konferenciák lebonyolítását vállalják, s területén lovasoktatás, illetve paintball pálya is működik.

4.3. GAZDASÁGI SZEREPLŐK TELEPÜLÉST ÉRINTŐ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSE, VERSENYKÉPESSÉG Csévharaszt belterületétől keletre – az egykori Tsz major területén - koncentráltan helyezkedik el a településen jelen lévő gazdasági vállalkozások többsége. Az itt elhelyezkedő vállalkozások egy része a közelmúltban fejlesztett. A vállalkozások további fejlesztései nem ismertek, azonban a major terület bővítése és a kijelölt gazdasági területek lehetőséget adnak újabb beruházásokra.



35


A belterület délnyugati részén elhelyezkedő gazdasági vállalkozás a baromfi vágóhíd, melynek korszerűsítése, fejlesztése - az EU-normáknak való megfelelés okán – folyamatos. További fejlesztés szándék a település északi határánál, a Monori út keleti oldalán elhelyezkedő filmgyár, melynek megvalósítására az önkormányzatnak érvényes szerződése van a beruházóval.

5. TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS A település önkormányzata a lakosság számára minden anyagi közszolgáltatást biztosít. A község vízellátását a Községi Vízmű szolgáltatja. A villamosenergia-ellátást az ÉDF-DÉMÁSZ Zrt. biztosítja, a földgázellátás szolgáltatója a TIGÁZ Zrt. Csévharaszt ellátásának bázisa a monori MOL gázátadó- és gáznyomáscsökkentő állomás. A településen kiépült vezetékes távközlési ellátást a UPC Telekom Zrt. biztosítja. A rendszerváltást követően a település teljes területén kiépült a szennyvíz-csatorna hálózat, melynek üzemeltetője a Kövál Zrt. A szennyvizek befogadója a Monori szennyvíztisztító telepre. A kommunális hulladék elszállítását az ASA végzi. A kommunális hulladékot hetente szállítják el az ASA gyáli telephelyére. A településen a szelektív hulladékgyűjtés háztartásonként történik, s havonta kerül elszállításra. A szelektív- és a zöldhulladék elszállítását ugyancsak az ASA végzi.

6. TÁJI-TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK 6.1. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK2 Csévharaszt az Alföld nagytáj, Duna menti síkság középtáj, Pesti-hordalékkúp-síkság kistáj délkeleti részén helyezkedik el. 6.1.1. DOMBORZATI VISZONYOK, FÖLDTANI ADOTTSÁGOK Csévharaszt keresztirányban völgyközi hátakká formált magasabb teraszok eróziós és deráziós völgyekkel rendkívül gazdagon szabdalt területen fekszik. A felszín döntő többsége közepes magasságú, tagolt síkság. Észak felé a Gyáli-patak irányába, ahol a felszínt a futóhomokformák uralják, a magasabb teraszok a fiatalabb, alacsonyabb teraszokkal egy szintbe kerültek, s a domborzat elveszíti teraszos jellegét. A dél felé nyitott, félmedenceszerűen megjelenő kistáj jellemző domborzati formái fluviális és deráziós úton képződtek. A kistáj alapját paleozoos-mezozoos formációk, illetve az erre települő harmadidőszaki rétegek alkotják. Ezek a képződmények ÉNy-DK-i irányú törésvonal-rendszerrel tömbökre tagolódtak, s az Alföld felé haladva a pleisztocén folyamán egyre nagyobb mértékben süllyedtek meg. A pleisztocén legelejétől képződő dunai hordalékkúp orográfiailag hasonló, de kronológiailag épp ellentétes képet mutat, ugyanis kelet felé haladva a legidősebb pleisztocén képződmények pannóniai üledékre települve találhatók. 6.1.2. TALAJTANI JELLEMZŐK A talajok nagy része a Duna homokhordalékán képződött. Monor vonalában futóhomok található, valamint humuszos homok Alsónémedi környékén. Az ugyancsak Duna-üledékeken képződött réti talajok kiterjedése a tájban 11%. A réti és lápos réti talajok a szántóföldi zöldségtermesztés területei. A lápos réti talajok mintegy 25%-án láprétek találhatók, ahol korábban tőzegkitermelés folyt. A táj keleti részén előforduló, főként futóhomok és löszszerű üledék alapkőzetű barnaföldek jelentős területi részarányt képviselnek. A homok alapkőzeten képződött barnaföldek gyenge termékenységűek, míg a Gödöllői-dombsághoz kapcsolódó és Péceltől délre elhelyezkedő löszös anyagon képződött, homokos vályog mechanikai összetételű változatok kedvezőbb termékenységűek.

2

A 7.1. „Természeti adottságok” című munkarész „Magyarország kistájainak katasztere” alapján készült.



36


6.1.3. ÉGHAJLAT A vidékre jellemző a mérsékelten meleg, száraz éghajlat. Egész évben 1910-1940 napfénytartam a jellemző. Az évi középhőmérséklet 10,0-10,2 °C. Az évi középhőmérséklet meghaladja a 10 °C évente 192-200-at. Fagymentes napok száma 186-196 nap. Az évi legmagasabb hőmérsékletek sokévi átlaga 34,0-34,2 °C, a legalacsonyabb hőmérsékleteké -15,5 és -15,8 °C között van. Az évi csapadék mennyiség 520-580 mm között változik. Évente 30-40 nap körül változik a hótakarós napok száma, az átlagos maximális hótakaró vastagság 15-20 cm. Leggyakoribb szélirány az ÉNy-i, az átlagos szélsebesség 2,5-3 m/s közötti. 6.1.4. VÍZRAJZ A Gödöllői-dombságtól a Duna-völgy felé lejtő területet az egymással párhuzamosan a Dunába futó patakok tagolják. Ennek ellenére a tájat a száraz éghajlata miatt jelentős vízhiány jellemzi. Vízminőség szempontjából valamennyi vízfolyás II. osztályú, de a településeken áthaladó szakaszok még szennyezettebbek. A kistájnak 2 természetes tava van melyek felszíne együtt 3 ha, illetve több kisebb tó is található még, melyek felszíne együtt 6 ha. A talajvíz mélysége északról délre 6 m-ről 2 m-ig emelkedik. Mennyiségében elég jelentős, kémiai jellegében a kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos típus az uralkodó. Az artézi kutak átlagos mélysége alig haladja meg az 50 m-t. 6.1.5. NÖVÉNYZET A kistáj jelentős hányadát települések és mezőgazdasági területek foglalják el. A meghatározó potenciális vegetációjának, a nyílt homokpusztagyepeknek, homoki sztyepréteknek, homoki tölgyeseknek és nyáras-borókásoknak csak kicsiny, töredékes állományai maradtak fönn a kistájon belül, helyükön zömmel akác- és fenyőültetvények vannak. A keményfaligetek eltűntek, de a mélyebb térszínek növényzetének is csak hírmondója maradt. Csévharaszton található a tájra természetes társulásként jellemző erdősztyepprétek maradványának egyik legszebb példája, a csévharaszti ősborókás, mely az ország egyik elsőként védetté nyilvánított területe.

6.2. TÁJHASZNÁLAT, TÁJSZERKEZET 6.2.1. CSÉVHARASZT SZERKEZETÉNEK KIALAKULÁSA A KATONAI FELMÉRÉSEK TÜKRÉBEN A XVIII. században a hadászatban előtérbe került a terepadottságokhoz való alkalmazkodás, ezáltal a térkép a harcrend kialakításában nélkülözhetetlenné vált. Ennek fényében készítették el az első, az ország teljes területét lefedő katonai felmérést 1766 és 1785 között. Ezt követte a második felmérés 1806-tól 1869-ig, végül a harmadik, mely csak néhány évvel követi a másodikat 1872-84-ig. Ezek a térképek mintegy másfél évszázadot átölelnek, ezáltal a táj és a települések változása jól nyomon követhető rajtuk, így Csévharaszt szerkezetének alakulását is a katonai felmérések alapján vázoljuk fel.

I. katonai felmérés (1782-85) Minthogy mai nevét a település 1951-ben kapta, az egyes katonai felméréseken a Csév-puszta, illetve a Pótharaszt megnevezésekkel, s ezek korabeli változataival találkozhatunk. A pusztákból létrejött település mindössze a XX. században formálódott „igazi” településsé, ezért a térképeken a község létrehozásában alapvető szerepet betöltő puszták és tanyák kerülhettek csak ábrázolásra. Az első katonai felmérésen a település, mint Csévharaszt, még nem szerepel. A község helye Csévpuszta déli részén található. Csév-pusztától észak-nyugatra található Alsó-Vasad-puszta, mai nevén Vasad, ahova a térkép jelmagyarázata szerint gyalogút vezet. Északon fekszik Monor, illetve egy észak-nyugat és dél-keleti irányú országút, amely a mai 4-es főközlekedési út vonalán helyezkedik el. Ide több, egymással párhuzamos, különböző tanyákat/pusztákat érintő út is vezet. Kelet-nyugati irányba vezet az első katonai felmérés idején jelentősnek mondható út nyugatra Gyál(puszta), keleti irányba Cegléd felé. A korabeli térképen Csév-puszta területén található egy tanya. Tőle délre és nyugatra már feltüntetésre került egy „régi” templom, -melynek ma már nincs nyoma-, egy tanya és két VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2014. www.vzm.hu


37


úgynevezett Birge-ház, ami több épületet jelöl. Ezek már utalnak a későbbi település elhelyezkedésére. Az ún. „pusztatemplom rom” is feltüntetésre került, melynek maradványai ma is megtalálhatók. Általánosan jellemző a vidékre, hogy a különböző tanyák szórványos elhelyezkedése miatt a vidéket sűrű úthálózat szövi be, egymással gyakran párhuzamos, illetve egymásra merőleges utakkal. Az utak többnyire tanyákat, épületcsoportokat kötnek össze, melyek elnevezése általában a tulajdonos nevéből képződik. A tájhasználat a térkép alapján változatos lehetett, Csév-puszta területén többnyire legeltetéssel foglalkozhattak, attól délebbre, s magasabban fekvő területeken, kisebb dombhátakon már szántóművelés is megtalálható volt. A tanyák vagy a „Birge-ház”-ak környékén gyümölcs- és zöldségtermesztés is folyhatott a kertekben. A mai belterülettől nyugati és déli irányban erdőségek találhatók, melyek az egykori természetes erdőtársulások maradványai lehetnek, így valószínűleg a „csévharaszti ősborókás” ősét is magukba foglalhatják. Északra és délre néhány kisebb tavacska is látható, ezek a homokhátság domborzatából adódó kis lefolyástalan területek, mocsaras mélyedések, melyek – a lecsapolások ellenére – többé-kevésbé még ma is megtalálhatók.



38


II. katonai felmérés (1829-1869) A második katonai felmérésen néhány út megszűnt, viszont a megmaradtak közül a legtöbb már nem egyszerű földútnak vannak feltüntetve, hanem már kocsiút minőségben találhatók meg a térképen. Legnagyobb számban azok az utak szűntek meg, amelyek Monor irányába vezettek.



39


Az első katonai felméréstől eltérően a közelben lévő Alsó-Vasad-puszta már a mai nevén (Vasad) található meg, illetve a környező települések kiterjedése is megnőtt. Csév-puszta helyett immár Puszta Csév az elnevezése a területnek. Ezen a térképen néhány tanyával és lakóépülettel már több látható, mint az első felmérésen, illetve déli irányban már megtalálható a kiterjedt Balla major, ami a község híres lakója, Balla Károly mintagazdaságaként működött, s Balla tudományos és szépirodalmi tevékenységnek is helyszíne volt. A pusztatemplom körül temetőt jelöl a térkép, a másik, Puszta Csév mellett álló templom azonban már nem látható. A területhasználat néhány tekintetben jelentősebben megváltozott. Továbbra is a legelők vannak túlsúlyban, de a szántók, gyümölcsösök aránya megnőtt és már nem feltétlenül csak közvetlenül a ház környékén folyik a termesztés. Szántóföldi termelés a vasadi út túloldalán folyik nagyobb mértékben, emellett ugyanitt kiterjedt területeket foglal el a „Vasadi mocsár”. Ez az első felmérésen nem szerepelt, azonban valószínűleg már akkor is léteztek ilyen, nagyobb kiterjedésű lefolyástalan, mocsaras területek. Legnagyobb változást a tájban az erdőtelepítések jelentették. Puszta Csévtől délre és nyugatra Halesz erdő néven láthatjuk az erdőségeket, melyek a folyamatos telepítések hatására nyugati irányba egyre nagyobb területeket foglalnak el, s így az első katonai felméréshez képest igen jelentős mértékben megnőttek. A „Nagy Erdő” aránylag változatlan formában és méretben található, az erdő északi részén pedig – Balla Károly által – már jelentős mértékű szőlő telepítés is történt. Az akkori betyárvilág jelentőségére utal a településtől délre található „Akasztó-fa-hegy” elnevezése.

III. katonai felmérés (1872-1884) A harmadik katonai felmérés időben nem sokkal követte a másodikat, ezért nem is történt nagy változás. Az eddig ismertetett utak továbbra is megtalálhatók, és néhány földút is ábrázolásra került újonnan a térképen, melyek Monor és Vasad felé vezető főutakat kötik össze. Emellett viszont a Vasad-Újhartyán út megszűnt. Északon Monor határában ekkorra már kiépült a vasútvonal is.



40


A Vasadot és Nyáregyházát összekötő kocsiút két oldalán egyre több tanya található. Ezek a tanyák egymáshoz közel helyezkednek el, és már felfedezhető egyfajta településszerkezet, de még mindig különálló egységet képeznek. Az épületegyüttesektől délre továbbra is meg-található a Balla major. A kis időbeli eltérés miatt számottevő változás nem történt a területhasználatban. Továbbra is meghatározó a legelők területek nagysága, de egyre inkább kezdenek visszaszorulni a szántóföldek javára. Puszta Csévtől északra a Vasdi mocsár területe némiképp lecsökkent, ami utal a mocsár lecsapolására. Helyén legelők alakultak ki. Vasadtól délre a Haleszi erdő nagy-jából változatlan kiterjedésben megtalálhatók, a Balla tanyához közel eső területei Bucka erdő néven szerepelnek. Az erdőtől északra a Haleszi szőlők területe változatlanul megtalálható, illetve a szőlőhöz vezető út mentén tovább haladva, attól északra újabb telepítések találhatók. A szőlőterületen több épület is felépült.



41


A harmadik felmérés óta eltelt időszak: A harmadik katonai felmérés óta eltelt bő száz év alatt a település sok változáson esett keresztül. Kialakult a település mai szerkezete, megszilárdult a térség úthálózata és a település tájhasználata. A tanyák csoportjából, először a Monor-Kakucs útvonal mentén, illetve a szőlőterületek felé vezető út mellett csoportosuló épületekből alakult ki a mai lakóterület. Később hangsúlyosabbá vált az északnyugat-délkelet irányú közlekedés, s a község a Vasad-Nyáregyháza közötti út mentén is terjeszkedni kezdett. A település - szerkezetét tekintve - a lakosságszám növekedésével együtt folyamatosam nőtt. Az egykori szőlőterületek is teljesen eltűntek mára, helyükön lakóterületek, illetve erdőségek találhatók. Az ugyancsak tanyák halmazából kialakult Nyáregyháza és Csévharaszt között félúton évszázadok óta meglévő, időközben különböző gazdák tulajdonába kerülő major területén alakult ki az állami gazdaság, mely jelenleg is – természetesen megváltozott körülmények között - működik. A XX. században létesült külterületen egy nagy kiterjedésű katonai létesítmény – mely ma már használaton kívül, üresen áll –, illetve az igazgatási terület déli határa mellett található, jelenleg szabadidős tevékenységek és rendezvények helyszínéül szolgáló terület. A tájhasználat változásait az egyre tovább növekvő erdőterületek jellemzik főként. A mezőgazdasági termelés helyszíne leginkább a belterülettől északkeletre fekvő területekre, illetve kisebb mértékben a pusztatemplom környezetére korlátozódik immár. Az egykori Gombos major körüli művelt területek az idők során beerdősítésre kerültek, ma már csak nyomokban látszik, hogy a major környezetében gyümölcstermesztés és egyéb mezőgazdasági művelés folyt. A mélyfekvésű területek lecsapolására, csatornahálózat került kialakításra.

a

mezőgazdasági

területek

növelése

céljából

A kiterjedt tanyahálózat sem annyira jellemző, azonban még ma is található lakott terület a külterületen. A közlekedésben nagy jelentőségre tett szert a Csévharaszt Monor közti út, illetve a Csévharasztot Vasaddal és Nyáregyházával összekötő út. A dél felé irányuló kapcsolatok szinte teljesen elsikkadtak, ebbe az irányba a település közlekedése kapcsolathiányos.



42


Csévharaszt, katonai térkép 1989. (Forrás: MH) 6.2.2. TÁJSZERKEZET Egy település tájszerkezetét főként a domborzati, vízrajzi és egyéb természeti adottságokhoz alkalmazkodó területhasználati foltok, beépített területek, valamint az azokat összekötő, elválasztó, vagy átszelő vonalas elemek alakítják. Csévharaszt a Pesti-síkság déli részén fekvő település. A vidék nagyjából tehát sík, változatosságot ad azonban a tájnak a felszín enyhe hullámossága, mely a homokvidék jellegzetességéből, azaz főként a szél felszínalakító tevékenységéből adódik. Nagyjából mindössze ez az a (domborzati) tényező, ami a Csévharaszt környéki tájat tagolja, jelentősebb tájszerkezet formáló hatása a változatos területhasználatoknak van. A legnagyobb arányban erdők borítják a külterületet, azonban ezek sokszor nem homogének, nagy változatosságban keverednek a természetes, illetve az ültetvényszerűen telepített vagy az örökzöld állományok, ezzel változatos textúrát adva a vidéknek. Az erdőségeket sok helyen kisebbnagyobb tisztások bontják meg, ahol a szántók és a gyepek a „mikrodomborzat”-nak megfelelően váltogatják egymást. A település síkvidéki arculata a Vasad-Nyáregyháza úttól északra jelenik meg inkább, itt nagy kiterjedésű mezőgazdasági területek találhatók, a vidék homogén jellegét helyenként szakítják csak meg vékony erdősávok. A vonalas jellegű tájszerkezeti elemek közül természetesnek kevés mondható. A vízfolyások a külterület északi részén, a szántóföldeket átszelve, jelenleg mederbe kényszerítve folynak a domborzatot követve többnyire kelet-nyugati irányba, melyek azonban mesterséges lecsapoló-csatornák, amiket a XX. század elején-közepén létesítettek. A csatornák tájtagoló szerepét hangsúlyozzák az őket kísérő, spontán megtelepült vízparti növénytársulások. Az erdőségekben létesített nyiladékok és utak ugyancsak mesterséges elemként jelennek meg, derékszögű hálózatot létrehozva. Ehhez kapcsolódóan markáns elem még az erdőkön nyugaton keresztül húzódó gázvezeték, melynek nyomvonalán széles sávban hiányzik az erdő.

Csévharaszt – Ortofotó (Google Earth) Általánosságban jellemző a település területére egy északnyugat-délkeleti, illetve erre merőleges irányultság, melyből adódó geometrikus szerkezet uralja a tájat. Ez a jellegzetes irányultság abból adódik, VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2014. www.vzm.hu


43


hogy az utak hálózata az uralkodó szélirány miatt kialakult domborzati formákhoz, homokhátakhoz és völgyekhez alkalmazkodott az idők folyamán. Ma is ezeket az irányokat követik az utak mind bel-, mind külterületen egyrészt a fő közlekedési utak tekintetében, valamint a külterületi dűlőutak és erdészeti utak viszonylatában is. Ezt az aránylag egyhangú rácsszerkezetet oldják fel a különféle területhasználatok, és a sok helyütt változatos erdőségek. 6.2.3. TÁJHASZNÁLAT, KÜLTERÜLETI TERÜLETFELHASZNÁLÁSOK Csévharaszt jellegzetes síkvidéki település, s a tájképet a természeti adottságokhoz, azon belül a homokos, gyenge termőképességű talajhoz való alkalmazkodás határozza meg. Külterületén a területhasználatok közül az erdők tekinthetők uralkodónak, de a lágyan hullámzó domborzat, a kisebb arányban előforduló szántók és gyepek mozaikjai, illetve a változatos erdőállomány miatt a vidék inkább tűnik mozgalmasnak és változatosnak, mint a nagy kiterjedésű erdők miatt egyhangúnak. Csévharaszt a Duna-Tisza közi Homokhátság északi részén, azon belül a Pesti síkság déli vidékén fekszik. Természetföldrajzi adottságai mindig nagy hatással voltak területhasználatára. A gyenge minőségű homokos talajok már a korábbi évszázadokban is kihívást jelentettek az e vidéken élőknek, ezért is volt sokkal inkább jellemző nagyon sokáig a tanyákon történő gazdálkodás, mint a településekbe való tömörülés. Csévharaszt belterületének kialakulása is ennek megfelelően nagyjából a XX. század elejére/közepére tehető, azaz a XIX. század végén még mindig túlnyomórészt a tanyavilág volt a jellemző a vidékre. A homokhátságra jellemző természetes erdőtársulásokat a tájalakító ember megtelepedése óta folyamatosan irtotta, s mára már csak nyomokban maradtak meg. Az erdők belterülettől közvetlenül délre fekvő részei még tükrözik a hajdani természetközeli állapotokat, így a borókás-nyáras társulások országos természeti védelmet élveznek. A csévharaszti borókás védelmét – egyedülálló tájképi, természeti értékeit idejekorán felismerve – 1939-ben az első védett területek között mondták ki. A csévharaszti tájat egyértelműen a nagy kiterjedésű – túlnyomórészt telepített - erdőségek uralják. A település 72%-os erdősültsége messze meghaladja az országos 20%-os átlagot. Ezen erdők nagy hányadát a XVIII illetve nagyrészt a XIX. század során telepítették, amikor a szántók egyre nagyobb terjeszkedésével egyértelművé vált, hogy a természetes növényborítottságát, s hamarosan termőrétegét is jórészt elveszített homoktalaj mozgása rendkívüli mértékben megnehezíti a gazdálkodást, valamint a pusztai létet magát is egyéb vonatkozásaiban. Az erdőtelepítés tehát a homoktalajok megkötését célozta elsősorban, s ennek során nagy állományait telepítették el a gyorsan növekedő hibrid nyáraknak, ipari szempontból hasznos, bár invazív akácnak, emellett sok helyütt ültettek erdei és fekete fenyveseket. Ezen tájidegen fajok mellett azért létesültek tölgyesek is, illetve kisebb gyertyánosok is megtalálhatók. Az erdőségeket sakktáblaszerűen, szabályos darabokra osztják fel az északnyugat-délkelet irányba és erre merőlegesen vezető erdészeti utak. Bár a napfényes órák magas száma, a tenyészidőszaki nagy évi hőösszeg, a könnyen felmelegedő talaj kedvező adottságok, a homoktalaj egyéb szempontból sok helyütt nem teremt ideális körülményeket a szántóföldi műveléshez. A legjobb minőségű termőföldek leginkább a vasadi úttól északra, különösen a csatornák közötti területeken találhatók. A szántóföldek itt összefüggő területeket alkotnak, csak helyenként bontják meg keskeny erdősávok, foghíjas fasorok. A településtől délre, a pusztatemplom rom környékén szintén található szántóföldek. Ezek többnyire kevésbé jó minőségűek, s az erdőktől övezve mozaikosan váltogatják egymást a gazdaságtalanul művelhető, mélyebben fekvő területeken kialakult gyepekkel. Itt található – egy kis akácligetben - a régmúlt emlékeként a XIV. századból megmaradt egykori templomrom ma is álló fala, mely műemléki védettséget élvez. Ugyancsak az egykori tájhasználathoz kapcsolódóan ezen a területen megtalálható még egykét igen rossz állapotban lévő gémeskút, melyek a legeltetéses állattartás, s az egykori tanyavilág hírmondóiként védelemre javasolhatók. A szántóföldi növények közül leginkább gabonanövényeket, illetve napraforgót, repcét, lucernát termesztenek.



44


A szántókhoz hasonló mértékben találhatók Csévharaszton gyepterületek, melyek a szántóként nem hasznosítható fátlan területeket, illetve mélyfekvésű vizenyős helyeket foglalják el. Legtöbbjüket kaszálóként hasznosítják. A legnagyobb összefüggő gyepterület északon a csatornák környezetében, a monori úttól nyugatra található, ahol már a korábbi évszázadokban is kiterjedt mocsárvidék uralta a tájat, s a lecsapolások után is megmaradt magas vízállású területnek. Hasonló jellegű területeket foglalnak el a településtől délebbre fekvő gyepek, ezek azonban az erdőségek között találhatók, s szántókkal váltakozva alkotnak változatos tájképet. A gyepek többnyire az országos ökológiai hálózat ökológiai folyosójához tartoznak. A hajdanán nagy területeket elfoglaló szőlő és gyümölcsös területek – melyek telepítése az erdőkhöz hasonlóan homok megkötés céljából létesültek – ma már elhanyagolható mértékben találhatók csak meg a volt zártkerti részeken, immár itt is többnyire erdősítésre kerültek a területek, vagy cserjésbozótos található rajtuk. Az üres telkeket, ahol nem áll ház, nagyrészt nem művelik, kis hányadukon található szántó vagy gyümölcsös. Természetes felszíni vizek csévharaszton nem találhatók. A vasadi mocsárvidék lecsapolására hozták létre a vasad-nyáregyházi úttól északra húzódó csatornákat, melyek időszakosan szállítanak csak vizet, keskeny nyomvonalukat vékony sávban kísérik csak spontán megtelepült cserjesávok, a szomszédos területeket közvetlenül a csatornák mellett többnyire szántóként művelik, illetve a monori úttól nyugatra gyepként hasznosítják. Művelési ágak megoszlása Csévharaszt területén Megnevezés Szántó

Összesen (ha)

Arány (%)

458,7

9,32%

Gyümölcsös

3,0

0,06%

Szőlő

1,3

0,03%

Gyep(legelő,rét)

323,7

6,58%

Mezőgazdasági terület

788,7

15,98%

Erdő

3549,6

72,12%

3,8

0,08%

Nádas Termőterület Kivett Összesen

0,08%

11,83%

4340,1

88,18%

582,3

11,83%

4921,3

100%

9,32% 0,06% 0,03% 6,58%

Szántó Gyümölcsös Szőlő Gyep Erdő Nádas Kivett

72,11%

Forrás: www.takarnet.hu VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2014. www.vzm.hu


45


A mezőgazdasági hagyományokhoz, illetve az egykori tanyavilághoz kapcsolódva alakult ki a Nyáregyháza felé vezető út mentén lévő gazdasági terület. Ma már főként ipari üzemeknek ad helyet a volt állami gazdaság területe, az itt található üzemek tevékenysége némiképp kapcsolódik a mezőgazdasághoz, több közülük takarmány előállítással, vagy ahhoz szükséges gépek gyártásával foglalkozik, illetve az egyik nagyobb itt működő cég, a Biofilter Zrt. többek között zsírok újrahasznosítását végzi. A teleppel szemben lévő egykor nagy kapacitással működő sertéstelep ma már üresen áll. A belterülethez keletre csatlakozó szintén volt tanyából alakult ki a sertésvágóhíd, melynek egy része bel, másik fele külterületen található. Ugyancsak a belterülethez kapcsolódik a Monorra vezető út mellett működő tüzéptelep. A településtől délre az egykori Balla major területén ma már egy erdészeti kft és egy fűrésztelep működik néhány lakóházzal. Szintén itt áll a Csévharaszton munkálkodó akadémikus, Balla Károly felújított síremléke, azonban sajnos tájékoztató felirat híján nehezen megtalálható, s körülményesen megközelíthető. Az egykori pótharaszti, csévi tájat jellemző külterületi lakott területek, tanyák bár némileg megfogyatkozva, de még ma is megtalálhatók a belterülethez közel eső, infrastruktúrával jobban ellátott területeken (egy részük gazdasági területként működik ma is), azonban a messzebb fekvők nagyrészt megszűntek, s a tanyákon élők jobbára beköltöztek a településre. A nyáregyházi határ mellett fekszik a régi Wekerle kastély, melynek épülete – bár már igen leromlott állapotban van, s több helyen átépült – helyi védelemre lehet érdemes. Az erdőben nyugatra található a volt Gombos major területe, mely már a második katonai felmérés idején is szerepelt a térképeken. A major környékén jelentős mezőgazdasági hasznosítást terveztek, ma már azonban a területet szinte teljes mértékben erdők veszik körül, a gyümölcsösöknek csak hírmondója maradt, illetve az itt található épületek a helyi vadászegyesületnek adnak otthont. A belterület több kisebb-nagyobb, többnyire összefüggő részből áll, emellett azonban több helyen előfordul, hogy a szervesen összetartozó településrészek egyik része belterületen található, a mellette lévő hasonló telkek pedig már a külterülethez tartoznak. Így fordulhatott elő, hogy a Móra Ferenc utca két középső háza vagy a Nyáregyházi út utolsó épülete már külterületre került. Hasonló helyzetbe került a sertésvágóhíd területe, ahol a létesítményhez tartozó egyik telek kül-, a mellette lévő másik pedig belterületen fekszik. Különleges területként külterületen található Csévharaszt temetője a belterülettől délre. A temető közelében fekszik egy volt katonai terület, mely ma már nem működik, s melyet a település a későbbiekben gazdasági célra hasznosítana. Emellett a külterület északnyugati csücskében található egy még jelenleg is használatban lévő katonai terület, melyre a továbbiakban is igényt tart a honvédség. A déli közigazgatási határ mellett található a „Kerpner udvarház”, mely volt szovjet laktanya területén kialakított, esküvők, konferenciák lebonyolítására alkalmas rendezvényközpont, de területén lovas központ és paintball pálya is működik. Az udvarház mellett nyugatra fekvő területen nagycsaládosok részére tábor működik. A Móra Ferenc utca külterületi folytatásában, a településtől északra fekszik a település egykori hulladéklerakója, mely már majd’ 20 éve bezárt, s rekultivációjára is sor került, ma már gyepes területként jelenik meg a tájban. A sertéstelepről kivezető út mellett működött a telep szennyvízszikkasztója, ami annak bezárása után ugyancsak megszűnt, s ma már egy gyomos terület. A belterület déli csücskénél fekszik a település szennyvízátemelője.

6.3. TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM Általánosságban elmondható, hogy Csévharaszt természeti, táji értékekben bővelkedik. A védett területek mellett számos védett növény- és állatfaj megtalálható a településen. Értékes emellett a változatos, dimbes-dombos, gyepekkel, szántókkal tarkított erdős tájkép, de ugyanúgy megtalálható és védendő a jellegzetes homokpusztai gyepekkel borított síkvidék arculata.



46


Országos jelentőségű védett természeti terület A település belterületétől délre fekszik a Csévharaszti borókás természetvédelmi terület. Védetté nyilvánítása az országban az elsők között, 1940-ben történt. A település területén megtalálható homoki erdősztyepp a Duna-Tisza köze egyik legváltozatosabb természeti tája. A növénytársulások közül a nyáras borókás, illetve a homoksztyepp rétek fordulnak elő számos védett növény és állatfajjal. A település külterületén jellegzetes képet nyújtanak az árvalányhajas rétek, illetve jelentős állománya található a Csévharaszton leírt, fokozottan védett tartós szegfűnek(Dianthus diutinus) is. Nemzetközi védelem (Natura 2000) A védett borókás és környezete nemzetközi védelem alá esik, része a Natura 2000 hálózatnak. A „Csévharaszti homokvidék” kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési terület az alábbi ingatlanokat foglalja magába: 0229/1, 0229/2, 0241/4, 0241/21, 0242, 0243/9, 0245, 0247/16, 0247/65, 0247/80 hrsz. Országos Ökológiai Hálózat A 2008. június 9-én elfogadott 2008. évi L. törvény az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosításáról határozta meg az érvényes Országos Ökológiai Hálózatot, melyet Pest megye Területrendezési Terve pontosított. Az Országos Ökológiai Hálózathoz tartoznak a magterületek, pufferterületek és ökológiai (zöld)folyosók. A szabályozásban következetesen érvényesíteni kívánjuk: A magterületek olyan természetes vagy természetközeli élőhelyek, amelyek az adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradást és életkörülményeit hosszútávon biztosítani képesek, és számos védett, vagy közösségi jelentőségű fajnak adnak otthont. Az ökológiai és zöldfolyosók olyan területek, melyek döntőrészben természetes eredetűek, többnyire lineáris kiterjedésű, folytonos, vagy megszakított élőhelyek, amelyek alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek közötti biológiai kapcsolatok biztosítására. A pufferterületek rendeltetése, hogy megakadályozzák, vagy mérsékeljék azoknak a tevékenységeknek a negatív hatásait, amelyek a magterületek, illetve az ökológiai és zöldfolyosók állapotát, vagy rendeltetését kedvezőtlenül befolyásolhatják. Ez az új ökológiai hálózat összhangban van a pán-európai ökológiai hálózat rendszerének felépítésével, ahol nem lehetséges az elemek közötti átfedés. Miután jelenleg a hazai és nemzetközi természetvédelmi jogrendszer együttes alkalmazásában a természetvédelmi kategóriák összessége nehezen átlátható és a területhasználatra vonatkozó természetvédelmi elvárások nem a jogi besorolástól, hanem a terület természetességétől, illetve veszélyeztetettségétől függ, ezzel az új, egyszerű, három elemből álló rendszerrel a tájhasználati javaslatok, szabályok homogén területekre alkalmazhatók. A településrendezési tervek ezen legújabb – az európai tájhasználattal összhangban lévő természetvédelmi kategóriák szerinti - természetvédelmi, ökológiai szempontok alapján készülnek, parcella pontossággal ábrázolva, szabályozva az országos ökológiai hálózat rendszerét. A település szabályozási előírásaiban, Helyi Építési Szabályzatában az Országos Területrendezési Tervben illetve a megye Területrendezési Tervében javasolt szabályozás elemeit, előírásait kívánjuk beépíteni. A Magterület övezetét a védett ősborókás és közvetlen környezete alkotja. Pufferterület övezetébe tartozik a csévharaszti erdőségek legnagyobb része, melyek a belterülettől délre találhatók. A belterülettől északra az Ökológiai (zöld)folyosó övezetébe tartoznak a csatornák menti területek és az itt található nagy kiterjedésű gyepterületek. A csatornák igen keskeny medrűek, s minthogy emellett mezőgazdasági területeken folynak keresztül, sérülékeny természeti értéket képviselnek. Helyi értékek A XX. század elején több értékes növényegyed (szomorú fűz, idős tölgy) is élt a településen, ezek mára nagyrészt elpusztultak. Az egykori tölgyesek hírmondója található az erdészeti telep (egykor Balla major) területén. E növényegyedek, illetve a még fellelhető természetközeli erdők területei természeti és helytörténeti értékük révén helyi védelemre érdemesek. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2014. www.vzm.hu


47


6.4. TÁJHASZNÁLATI KONFLIKTUSOK, PROBLÉMÁK Csévharaszton az erdősültségi arány igen magas, a kiterjedt erdőterületek mellett a mezőgazdasági területek csak kisebb területrészeket foglalnak el. A beállt tájszerkezetnek megfelelően Csévharaszton kevés a tájhasználati konfliktus, s ezek nagy része az ökológiailag értékesebb, mélyfekvésű, vizes területeken alakul ki. Tájhasználati konfliktust jelent a település délkeleti részén, a Pusztatemplom környékén elhelyezkedő területek szántóföldi művelése. A területek kiszáradása, a gyepek feltörése és mezőgazdasági művelésbe vonása veszélyezteti az itt meglévő mozaikos területhasználati rendszert, annak ökológiai értékét. Ehhez hasonló problémát jelent a 2.sz. főcsatorna és a 26.sz csatorna menti területek szántóföldi művelése. A területek szántóföldként való használata által a vízfolyások mentén hiányzik egy olyan védőövezet, mely ökológiai folyosóként szolgál, s természetes életteret nyújt az itt található értékesebb fajok számára. Kismértékű tájhasználati konfliktus továbbá a Petőfi Sándor utca meghosszabbításának déli oldalán elhelyezkedő egykori zártkerti területek felhagyott részeinek bozótosodása, s az invazív fajok megjelenése.

7. A TELEPÜLÉS ZÖLDFELÜLETI RENDSZERE Csévharaszton a zöldfelületi rendszer elemei: - nagykiterjedésű erdőterületek - vízfolyások mentén illetve mélyfekvésű területeken elhelyezkedő gyepterületek - útmenti fasorok - belterületi zöldterületek - zöldfelületi intézmények - telken belüli zöldfelületek - mezőgazdasági területek (kertes illetve általános mezőgazdasági területek) Csévharaszton a zöldfelületi rendszer fő elemeit belterületen a szerkezeti jelentőségű zöldfelületek (közkertek) és a zöldfelületi intézmények, míg külterületen a nagykiterjedésű erdőterületek és a vízfolyások menti gyepterületek jelentik. Mivel az erdőterületek a település igen nagy hányadát lefedik, ezek - a vízfolyások menti gyepterületekkel, az útmenti fasorokkal és a belterületi zöldfelületekkel kiegészülve – alkotják a település zöldfelületi rendszerét. Külterület zöldfelületi elemei A külterületi zöldfelületek leírását bővebben ld. a 7.2.3. fejezetben. Települési zöldfelületi elemek Csévharaszt területén– valószínűleg a belterülethez közvetlenül kapcsolódó erdőségek közelségének köszönhetően – a zöldterületek kevésbé jellemzőek, a belterületen inkább a közlekedési területekhez kapcsolódó zöldfelületek találhatóak meg. Csévharaszt egyetlen parkja a településközponttól távol, a Petőfi utcában található. A Petőfi utcában, annak déli oldala mentén kialakult széles zöld sáv alkotja a település zöldterületének jelentős hányadát. A „park” területe a Petőfi utca végén, a buszforduló mellett került kialakításra. Ez leginkább egy kis emlékpark, melyben Balla Károlynak állított emléket a település közössége. A fából faragott szobor egy kavicsszórással burkolt téglalap alakú felületen került elhelyezésre, amelyet egy oldalról örökzöldek öveznek, illetve a kis tér két rövidebb oldalán 2-2 pad található. Ugyanitt egy kis játszótér található mindössze egy mászóvárral. A játszótér és az emlékpark mellett kisebb füves „sportpálya” is található. A kis zöldterület-együttes lakossági összefogással valósult meg, azonban a spontán kialakítású terület rendezetlennek tűnik, megjelenése növénytelepítéssel, esetleg további padok elhelyezésével jelentősen javítható. A szerkezeti zöldfelületek mellett kondicionáló zöldfelületként meg kell említeni az intézménykerteket (óvoda, iskola), a sportpályát, valamint a rekreációs célokra kialakított VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2014. www.vzm.hu


48


területeket. (pl. posta előtt kialakított terület). További fontos zöldfelületek a lakóterületi kertek és porták, melyek a belterületi zöldfelületek jelentős hányadát adják. A belterület határ mellett fekvő régi szőlőterületek átmenetet képeznek a külterülettel. Kis részük kertészeti hasznosítású, de többnyire parlagon hevernek, esetleg bozótosodásnak indultak, vagy már teljesen beerdősültek.

8. ÉPÍTETT KÖRNYEZET 8.1. TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁSOK 8.1.1. TELEPÜLÉSSZERKEZET Csévharaszt jellegzetes síkvidéki település, mely a Monor felé, illetve a Vasad és Nyáregyháza felé vezető utak kereszteződésénél alakult ki. Ezeknek az utaknak a vonalvezetését követve jött létre a település belterületének utcahálózata, mely ennek köszönhetően most is egymásra merőleges irányokat követ. A község belterületének jelenlegi szerkezete ezáltal egyfajta lenyomata a mesterséges táj jellegének is. A múltban hangsúlyosabb Monor felé vezető, északkelet-délnyugati irányú út mentén alakult ki a település lakóterületének legnagyobb része, illetve ugyancsak múltbéli jelentősége miatt hamar betelepültek az egykori szőlőterületek felé tartó út menti területek is. Ezekkel a hosszú utcákkal párhuzamosan alakultak ki a település egyéb lakóútjai, melyeket - rövid utcácskák kötnek össze a fő utcákkal. Ez a szerkezet a belterület északi részére kevésbé jellemző, hiszen ott a vasadi-nyáregyházi út mellett, s azzal párhuzamos utcákban alakult ki a lakóterület nagy része. Az egykori tanyákból kialakult belterületet tükrözi annak lehatárolódása is. Az egységesnek tűnő belterület ugyanis több kisebb-nagyobb részből tevődik össze. A belterületi telkek szélessége, beépítési módja egymáshoz hasonló. A telkek méretére mindazonáltal jellemző, hogy a település belsejében kisebbek, a szélső utcákban, illetve leginkább a volt szőlőterületeken pedig mélyebbek, s ennek megfelelően nagyobbak is. 8.1.2. TERÜLETFELHASZNÁLÁSOK Csévharaszt a Monorról vezető út mellé települt, négyzethálós útszerkezetű jellegzetes tervezett, alföldi község. A belterület jellemzően lakóterület. Az intézményi funkciójú épületek a község központjában egy tömbben, illetve annak környezetében találhatók. Emellett a belterület peremén található a község sportpályája. Gazdasági területek többnyire a belterület peremén (azon kívül és belül) illetve külterületen találhatók. A község temetője szintén külterületen fekszik. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Lakóterület Csévharaszt jellegzetes, szabályos szerkezetű, síkvidéki település, ahol a belterület nagy része lakóterület. A község elsősorban a Monor felől vezető, illetve a régi szőlőterületekre tartó utak mentén alakult ki, s később vált jelentősebbé a Vasad és Nyáregyháza irányba haladó út. Erre az eleve derékszögű alapra épült fel később a település szabályos utcahálózata. A települést hosszú párhuzamos utcák jellemzik, kevés keresztirányú utcával. A lakótelkek mérete változó: a Kossuth utca mentén, illetve a település belsejében általában kisebb, a külterülettel határos telkek többnyire hosszabbak és nagyobbak. Jellemzően legsűrűbb a településszövet a központ környékén, itt a legkisebbek a telkek, a legnagyobbak pedig leginkább a Petőfi utca északi oldalának azon telkei, melyek hátsó vége közvetlenül a belterülethatárig nyúlik. Ezek megosztására már megindult egy utcanyitás a telekvégek kisajátításával. A telekméretek változatossága ellenére a település szabályos képet mutat. A telkek beépítése jellemzően oldalhatáron álló, az épületek egy-két kivételtől eltekintve előkerttel rendelkeznek. Jellemző az állattartás a belterületen, többnyire baromfit, vagy sertést illetőleg lovat tartanak. Az újabb építésű épületek telkein a gazdasági tevékenység visszafogottabb, kevesebb melléképület található, s akad olyan telek is, ahol nem építettek melléképületet. A lakótelkek kertjét nagyrészt házikertként, vagy szántóként hasznosítják. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2014. www.vzm.hu


49


A lakótelkeken a lakó funkció mellett sok helyen jellemző a kereskedelmi, szolgáltató-gazdasági hasznosítás (különböző vállalkozások jelenléte). A belterület belső részei általában beépültek, foghíjtelek relatíve kevés található. A körülbelül 71 üres telekből 6 zárványtelek, azaz nincs közúti kapcsolata, így nem is építési telek. A legtöbb üres telek az új utcanyitások során keletkezett, egyelőre be nem épített telkek között, illetve többnyire a lakóterületek szélén találhatók. A foghíjtelkek nagy része szántóként, kertként funkcionál, de sok közülük parlagon áll. A beépíthető foghíjtelkek a községben számottevő lakóterületi tartalékot jelentenek. Intézményterület A község intézményei a település központjában, vagyis a Kossuth utca északi harmadában, illetve annak környezetében találhatók, nagyrészt egy helyre koncentrálódnak. A központban találhatók a közigazgatási és közszolgáltatási intézmények, vagyis a polgármesteri hivatal, az orvosi rendelő, a gyógyszertár, az általános iskola, a könyvtár, a posta, illetve egy utcával arrébb az óvoda. A Kossuth utcában áll a település római katolikus temploma, mely 1995-1996 között épült. Sajátos módon a templom keskeny telke nem határolódik le kerítéssel a tőle jobbra álló lakótelektől, így mindössze a templom épületétől egy méterre közvetlenül található a szomszéd kocsibeállója. A település főutcáján, illetve az egyéb utcákban számos szolgáltatás működik, főleg lakófunkció mellett. Több vegyesbolt, italbolt, zöldség-gyümölcs, húsbolt, virágüzlet, fodrászat stb. található a településen. Ezek a szolgáltatások többnyire földszint + tetőtér beépítésű épületek földszintjén vagy alagsorában kapnak helyet, de több esetben előfordul, hogy a szolgáltatás a lakó funkciótól külön épületben működik. Telken belüli elhelyezkedésük általában szabadon álló. Gazdasági területek Csévharaszt belterületén több gazdasági terület is található. Ezek egy része a lakóterületek közé ékelődik, másik része a belterület peremén található. Többségük ipari gazdasági jellegű terület. A belterület peremére települtek, így a Ságvári Endre utcában egy nápolyiüzem (Fodor ostya) működik, emellett azonban a Petőfi utcában (69-71.) a lakóépületek között működik egy baromfi vágóhíd(Nádasdi Kft.) is. A további gazdasági tevékenységek a lakófunkcióhoz kapcsolódnak, és házi jellegű, jelentősebb hatásuk a lakókörnyezetre nincs. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Zöldterület A települési zöldterületek leírását ld. a 8. fejezetben. Különleges beépítésre nem szánt terület A település zöldfelületi jellegű intézményei különleges beépítésre nem szánt területként lettek meghatározva. Ezek közé tartozik a település temetője (külterületen), valamint a sportpálya. A temető a belterülettől nyugatra, a Petőfi Sándor utca meghosszabbításánál található. A temető jó állapotú, gondozott terület. A sportpálya a település keleti határa mellett helyezkedik el, a füves területet két oldalról nyárfasor határolja. Vízgazdálkodási terület Vízgazdálkodási területként lett meghatározva a település vízműje. A vízmű a településközpontban, az egészségház mellett helyezkedik el (Iskola utca).



50


8.2. ÉPÜLETÁLLOMÁNY A település épületállománya viszonylag egységes képet mutat, az egyes településrészek lakóterületein nincsenek egymástól élesen elkülönülő épülettípusok. A házak többsége az 50-60-as években épült, nyereg- illetve sátortetős épület. Az újabb nyitású utcákban, a később kiparcellázott területeken az épületek is értelemszerűen újabbak, nagyobbak – pl. az Ady vagy a Ságvári utcákban –, többnyire földszint + tetőtér, illetőleg alagsor + földszint + tetőér beépítésűek. Az épületek állaga igen vegyes képet mutat. A romos épületektől az új, illetve felújított házak egyaránt megtalálhatók. A községben az épületek többségének állaga összességében közepes, illetve jó. A lakóépületek gerince többnyire az utcafrontra merőleges, de sok négyzet alaprajzú épület is található. A házak többnyire földszintesek, az újabb építésűek általában tetőtér-beépítésűek, s méretükben, megjelenésükben az ’50-es években épült házaktól eltérnek. Ennek ellenére a település képe harmonikusnak mondható. A lakóépületekhez tartozó gazdasági épületek - általában állattartó épület, istálló, gépszín, vagy egyéb, a helyben működő vállalkozásra jellemző épület –az oldalhatáron álló lakóépülettel szemben, a telek másik oldalán, vagy a lakóház mögött foglalnak helyet. A belterületen az önkormányzati adatszolgáltatás szerint körülbelül 700 lakás van. A legtöbb épület lakóépület. Az intézményi épületek jellegükben eltérnek a lakóépületektől. Az intézményépületek többsége nemrégiben épült, s egységes arculatot tükröz. Egy épületben kapott helyet a polgármesteri hivatal és a könyvtár, illetve hozzá kapcsolódóik az iskola épülete is. Az intézményépületek a funkcióból adódó méretkülönbségen kívül jellegükben többnyire modernek, elemeikben néhol megtartották a hagyományos, falusias formavilágot. A gazdasági területeken álló épületek többnyire földszintesek, jellemzően csarnokszerűek, állapotuk változó, de többnyire közepes, illetve jó állagúak.

8.3. ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉRTÉKEI 8.3.1. A TELEPÜLÉS KILAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETE A község területén valaha 2 település is létezett, közülük az egyik, Pótharaszt, 1280-ban fordul elő először oklevélben, mint "Poltharasztya". (Jelentése: Poht/Pot nevű személy erdeje) Ekkor (Nevegyi) Miklós comesé. A 14. században a király kezébe kerül, aki a felhévizi kereszteseknek, majd a 15. század elején egy apródjának adta. Ettől származott a (Pót-) Haraszti-család, amely 1484 előtti kihaltáig birtokolta. Ezután Nagylucsei Dóczi Orbán egri püspöké és örököseié volt a 16. század közepén bekövetkezett pusztulásáig. A 17. században Nagykőrös városa megvásárolta. Egy XII. századi templom alapjait az 1990-es évek közepén kutatták fel. Egy a XV. században ráépült templom egyik fala mai is áll, rekonstruáltan. Bödre már a 15. század elején Pótharaszthoz tartozó puszta, ahol a Haraszti-család vásárokat tartott. Ma ilyen néven nem ismeretes. A másik település Csév volt, Csév a Nyáryakkal rokon Csévi-családé volt. Már 1414-ben puszta. Később azonban újra felépült és csak a 16. század végén pusztult el. 1436-ban György esztergomi érseknek adják zálogba. Pusztacsév néven 1950-ben alakult önálló községgé, azelőtt Nyáregyházához tartozó alább említett területekből. Mai nevét 1951-ben kapta. A nagykőrösi születésű, de itt eltemetett Balla Károly (Vörösmartyék kortársa és barátja) sokat tett a XIX. századi pusztaság felszámolásáért. Gyáltól Nagykőrösig erdő ültetésével fogta meg a homokot. Emlékműve, melyet Polyák Ferenc fafaragó művész alkotott, a Petőfi utcában, síremléke a Balla majorban tekinthető meg. Az egyre gyarapodó lélekszámú községet az ’50-es évek végén látták el villanyárammal és indultak el a buszjáratok Monorra. 1970-ben új iskola épült, 10 évre rá további 4 tanteremmel bővült és majd 2. csoportszoba épült az óvodához. Más látványos fejlődés 1990-ig nem történt. 1991 és ’93 között önálló vízmű és vízhálózat épült állami támogatással. 1994-ben kiépült a gázhálózat önerőből. Rá egy évre vezetékes telefonhálózat került megépítésre. 2001-2002-ben VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2014. www.vzm.hu


51


kiépült a szennyvízcsatorna rendszer Monor város és 4 község összefogásával, jelentős állami támogatással. Tehát a község a teljes infrastruktúrával dicsekedhet, élvezheti annak előnyeit. (Forrás: www.csevharaszt.hu) 8.3.2. A TELEPÜLÉS SZERKEZETÉNEK ALAKULÁSA A település szerkezeti fejlődését ld. a 7.2.1. fejezetben. 8.3.3. ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKVIZSGÁLAT Csévharaszt szerkezete jellegzetes síkvidéki település képét mutatja. Az utcák szabályos, nagyjából derékszögű hálózatot alkotnak, s többnyire északkelet-délnyugat, illetve erre merőleges irányt követnek. A telkek alakja is általában szabályos, téglalap. Az épületek többsége az utcára merőleges gerincű, emellett sok négyzet alaprajzú épület is található a településen. A házak általában a telkeknek az északkeleti, vagy az északnyugati oldalán állnak. Sok épület található emellett szabadon állóan. Előkertek egységesen szinte mindenütt megtalálhatók. A lakóházak többnyire földszintesek, de az újabb építésű épületek általában nagyobb szintszámmal (földszint+tetőtér, alagsor+földszint+tetőtér) épültek. Országos védelem Csévharaszt területén műemléki védettség alatt áll a külterületen kis akácligetben található pusztatemplom rom. A templom a XIV. században épült gótikus stílusban, de egyes források szerint elődje már a XII. században is állhatott. Ma már csak a templom nyugati fala áll. A templom körül az 1950-es évekig temetkeztek, ennek megfelelően több síremlék is található a rom környezetében, nagyrészt azonban fejfa nélküli sírokban nyugszanak az ide temetettek. Országosan védett műemlék: Ssz. 1.

Cím Külterület

Hrsz 0203/2

Funkció Templomrom

Helyi védelem Csévharaszt – az ország többi településéhez viszonyítva - fiatal település. Mivel a község épületeinek többsége a XX. század közepén, illetőleg azt követően épült, kevés olyan akad, ami esetleg hagyományos építészeti stílust vagy értéket képviselne. Az értékesebb épületek általában az egykori tanyákhoz, volt tanyagazdaságokhoz kapcsolódnak. Ennek megfelelően helyi védelemre javasolható a külterületen a Nyáregyházára vezető út mentén az igazgatási határhoz közel az erdőben álló kúriaépület, mely részben már sajnos átépült, de szép oszlopsora még mindig felidézi, milyen lehetett fénykorában. Csévharaszton - régi időkig visszanyúló múltja ellenére, illetve betelepülési sajátosságainak köszönhetően - mára már sajnos kevés építészetileg értékes, jellegzetes épület maradt meg, s azok állapota is általában meglehetősen rossz, valamint rajtuk olyan változtatások, átépítések történtek, melyek az épület építészeti értékére káros hatással voltak. A belterületen mindössze egykét olyan épület található, mely építészeti jellege miatt megőrzésre érdemes. A településen több esetben gondot jelent az épületek állagának romlása, ez főként természetesen a régebbi építésű, kevésbé korszerű technikával, illetve anyaghasználattal készült épületekre vonatkozik. A még meglévő, rossz állapotban lévő régi épületeknek a megóvását és helyi védelmét kiemelt feladatként kell kezelni, hiszen ezek a múlt még meglévő képviselői, és a helyi identitástudatot növelő belső értékei a településnek. A múlt század első felében/közepén épült épületek közül azok javasolhatók helyi védelemre, amelyek még jó, illetve felújítható, megőrizhető állapotban vannak. A térségre jellemző és Csévharaszton is megtalálhatók az út mentén állított keresztek. Ezeket minden esetben helyi védelemre javasoltuk. Külön kiemelendő a volt Balla major, mai funkciója VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2014. www.vzm.hu


52


szerint erdészeti telep közelében Balla Károly síremléke, mely az utóbbi években felújításra került, azonban elhelyezkedése kevéssé ismert, s igen nehezen, körülményesen megközelíthető. Védendő továbbá a Balla Károly emlékére állított, fejszével faragott szobor a Petőfi utcában. Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Cím Kossuth Lajos u. Balla köz Rákóczi u. Petőfi Sándor u. Külterület Külterület Külterület

Hrsz 80/1 503/1

Funkció Lakó- és melléképület Lakóépület

44 200 0127/13 0241/22 0210

Kőkereszt Balla Károly szobor Wekerle kúria Balla Károly síremléke Kőkereszt

Régészet, örökségvédelem A régészeti területek számbavételét a települési szabályozási terv készítésének időpontjáig el kell végezni, hogy a tervezés a régészeti területek figyelembevételével készülhessen, s a készülő Örökségvédelmi hatástanulmányban a hatáselemzés elvégezhető legyen. A 2001 évi LXIV örökségvédelmi törvény 66 § 2. bekezdése kötelezően előírja az örökségvédelmi hatástanulmány készítését a településrendezési terv készítése során. Az Örökségvédelmi hatástanulmányban régészeti érdekeltségű területeket, a régészeti emlékeket és lelőhelyeket, illetve ezek védőövezeteit, a műemlékeket, a műemléki értékeket, valamint az egyéb építészeti értékeket és javaslatot kell tenni a fenntartható használat lehetőségeire, illetve ki kell térni a tervezett változtatások, új beruházások örökségvédelmi következményeire. A régészeti területek számbavételét a települési szabályozási terv készítésének időpontjáig el kell végezni, hogy a tervezés a régészeti területek figyelembevételével készülhessen, s a készülő Örökségvédelmi hatástanulmányban a hatáselemzés elvégezhető legyen.

9. KÖZLEKEDÉSVIZSGÁLAT A közlekedési vizsgálat és fejlesztési javaslat az A településrendezési tervek közúti közlekedési munkarészei – Tartalmi követelmények megnevezésű, ÚT 2-1.218:2003 sz. útügyi műszaki előírásban foglaltak szerint készült, figyelembe véve az ÚT 2-1.201:2004 Közutak tervezése útügyi műszaki előírásban foglaltakat, és összhangban a további kapcsolódó előírásokkal, jogszabályokkal.

9.1. HÁLÓZATI KAPCSOLATOK 9.1.1. A TELEPÜLÉS TÁGABB TÉRSÉGE KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATAINAK VIZSGÁLATA Csévharaszt területét három országos közút érinti. A 4605 j. út és a 46102 j. út a belterületen halad át, a 4601 j. út a belterülettől délre halad el a település mellett. A térség legjelentősebb útja az M5 autópálya,a 4 sz. főút és a 405 sz. főút. Az M5 autópályának csomópontja található Ócsánál, Újhartyánnál. A párhuzamosan haladó 4 sz. főút és 5 sz. főút az autópályáról mellékutakon érhető el a csomópontokból. Inárcsnál komplex pihenőhely található mindkét oldalon, a pihenőhely részeként felüljáró épült, így az Inárcsi csomópont rejtett csomópontként működik, a csomóponthoz nem országos közút vezet, jelenleg az autópályán csak a pihenőhely van kitáblázva. Csévharaszt területén a 4605 j. összekötő út és a 46102 j. bekötő út halad keresztül. A 4605 j. út a 4 sz. főúthoz csatlakozik Monornál, dél-nyugat felé halad Vasadig, majd Vasadon dél-kelet felé fordulva Csévharaszton, Nyáregyházán keresztül halad és csatlakozik a 405 sz. főúthoz. A 46102 j. betkötőút szintén a 4 sz. főúthoz csatlakozik Monornál a 3112 j. út folytatásaként. Dél felé haladva keresztezi Csévharaszt belterületén a 4605 j. utat, majd a település déli területén ér véget. A 4601 j. út Felsőpakony mellett, a 46101 j. út és 46303 j. út csomópontjában indul, majd az M5 autópályával párhuzamosan halad dél felé. Csévharaszt külterületén halad a 4601 j. út tervezett nyomvonala a belterülettől délre eső területen, majd a 405 sz. főutat keresztezve halad tovább VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2014. www.vzm.hu


53


Újlengyel, Pusztavacs felé déli irányban. Csévharaszt területén az alaptérképen szereplő széles nyomvonallal ellentétben csak csekély jelentőségű dűlőút halad az út helyén. Az M5 autópálya Kecskemét-Szeged irányába vezet, s az M0 autóút nyugat felé érinti az összes Délés Nyugat-Magyarországra tartó főutat és autópályát (M1, M7 autópálya, 1, 7, 6, 5, 51 sz. főút). A térségben a gyorsforgalmi út hálózata a későbbiekben változni fog, ugyanis az építés alatt álló M0 autóút folytatása az 51 és 5 sz. főutak között elválik a meglevő M0 autóúttól, és attól délebbre halad tovább. A 4 sz. főút Budapest déli területéről indul az Üllői út folytatásaként, majd halad tovább déli-keleti irányba, kiépítése több szakaszon gyorsforgalmi útnak felel meg. Budapestet elhagyva az 4 sz. főút Vecsés, Üllő, Monor, Pilis, Albertirsa területén halad keresztül. A 4 sz. főúton elérhető Szolnok, Törökszentmiklós, Karcag, Hajsúszoboszló, Debrecen, Nyíregyháza és egyéb nagyobb városok, a végén Záhonynál hagyja el az országot. Az utóbbi időben a 4 sz. főút jelentősége kissé csökkent, a nagyvárosok jelentős része most már autópályán is megközelíthető. A 405 sz. főút az M5 autópálya és a 4 sz. főút között biztosít kapcsolatot az Újhartyáni autópálya csomópont és Albertirsa között kelet-nyugati irányban. A 46103 j. út Csévharaszt területén kívül, keleten halad Monorierdő és Felsőnyáregyháza között, a 46102 j. úttal párhuzamosan. A gyorsforgalmi úthálózat Csévharaszt környezetében a következő módon érhető el: Észak felé az M0 autóúton az összes jelentős gyorsforgalmi út egyszerűen elérhető, Üllő felé 18 km-re. Dél felé haladva a 405 sz. főúton érhető el az M5 autópálya 17 km-re. Csévharaszt térségi útkapcsolata a területén haladó két mellékúton keresztül érhető el, az országos főutakról megözelítése egyszerű. A település regionális és térségi közlekedési kapcsolatait a következő közúthálózat biztosítja:  Észak felé a 46102 j. út biztosítja a 4 sz. főúttal a kapcsolatot.  Észak-nyugat és dél-kelet irányú kapcsolatot biztosít a 4605 j. út a szomszédos településekkel, és a 4 sz. ill. a 405 sz. főúttal. A település nem rendelkezik jól kiépített déli kapcsolattal, az M5 autópálya és a szomszédos Inárcs jelentős kerülővel érhető el gépkocsival. Csévharaszt területén kívül, északon halad a 100 sz. MÁV villamosított vasútvonal Budapest-CeglédSzolnok között, délen pedig a 142 sz. MÁV mellék vonal Budapest-Kecskemét között. Csévharaszt területét nem érinti vasúti vonal. Vasútállomás található északon Monoron és Pilisen, délen Inárcson, Dabason, Ócsán. Vasúti megállóhely található Péteri mellett és Monorierdőn. 9.1.2. ORSZÁGOS KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI FEJLESZTÉSEK Csévharaszt tágabb térségét érinti a tervezett és épülő M0 gyorsforgalmi út 51 sz. főút-M5 autópálya közötti szakasza, és a 4 sz. főút gyorsforgalmi úttá történő átépítése. Az OTrT szerint Csévharaszt északi területén épülne ki a Budapest-Szolnok és a Budapest-Kecskemét nagysebességű vasútvonal, ami új nyomvonalon haladna, s Csévharaszttól délre válna szét a két vonal. Csévharaszt területétől távolabb, Kecskemét térségében halad majd a tervezett kelet-nyugat irányú M9 gyorsforgalmi út. Más országos fejlesztés a térségben nem várható. Csévharaszt térségében mellékúthálózat fejlesztésként a 4601 j. út és a 46102 j. út folytatásának kiépítését ábrázolják a magasabb rendű tervek, ezeken túl a kiépült úthálózat szerkezete megfelelő. Az utakon fenntartás jellegű rekonstrukciók is szükségesek. A Megyei Terv országos kerékpárutat jelöl a 4601 j. úton, a 46102 j. úton és annak folytatásában a 4601 j. útig, és a 4605 j. útnak a 46102 j. úttól keletre eső szakaszán.



54


9.2. KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS 9.2.1. A TELEPÜLÉS BELSŐ KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATÁNAK ÉS LÉTESÍTMÉNYEINEK VIZSGÁLATA A település belterületi úthálózata egyszerű: a település belterületén dél felé haladó főút a 46102 j. út, azaz a Kossuth Lajos utca. Ezt keresztezi merőlegesen a 4605 j. út, a Vasadi utca és Nyáregyházi utca. A település déli területén a Kossuth Lajos utcára merőleges a Petőfi Sándor utca. Ezekhez kapcsolódnak a település mellékutcái, ill. található néhány ezekkel párhuzamos utca is. A főutakon és a gyűjtő utakon kívül a lakóutcák szűkek, szabályozási szélességük kicsi. Több nem burkolt út is előfordul, de általában az úthálózat kielégíti a jelenlegi igényeket. 9.2.2. CSOMÓPONTOK KIALAKÍTÁSA A település összes csomópontja szintbeni kiépítés, a csomópontok a forgalmat megfelelően bonyolítják. A gyűjtőutak és főutak csomópontjai a főutak felé elsőbbségadással szabályozottak, a gyűjtőutak és lakóutcák csomópontjai általában a gyűjtőutak felé elsőbbségadással szabályozottak. A lakóutak egymással egyenrangú kereszteződéseket alkotnak, az elsőbbségadás jobbkéz-szabály alapján szabályozott, a főút felé elsőbbségadás kötelező. Az utcák kis forgalmúak, a csomópontok megfelelő kapacitástartalékkal rendelkeznek. Beavatkozást csak a hegyes szögű, szűk csomópontok indokolhatnak. 9.2.3. A TELEPÜLÉS FORGALMI VIZSGÁLATA A forgalmi vizsgálatot az országos forgalomszámlálási adatokból az ÚT 2-1.201 és ÚT 2-1.118 műszaki előírás szerint számított várható forgalmak segítségével végeztük el. A forgalmi vizsgálat alapja a 2009. évi forgalomszámlálási adatok. Csévharaszt esetében a település forgalma döntően helyi cél forgalom, jelentős átmenő forgalom nem jelentkezik. Csévharaszt területét a tranzitforgalom elkerüli, az M5 autópálya és 4 sz. főút bonyolítja ezeket. A szomszédos települések nincsenek kizárólag Csévharaszton áthaladó út használatára utalva. Csévharaszt kapcsolati rendszere észak-kelet-nyugat irányban kiépült, déli irányban jelentős kapcsolati hiány jelentkezik, a szomszédos települések többsége jelentős kerülővel érhető el. A távolabbi térségben több gyorsforgalmi út is található, Csévharaszt megközelítése jónak mondható. Az M5 autópálya és a 4 sz. főút éves és heti forgalomlefolyás szerinti forgalomjellege C, (Átlagos forgalmú utak: M1, M3 autópálya kivéve a nagyvárosi bevezető szakaszokat és az M1 autópálya Győr utáni szakaszát, M5 autópálya Kecskemétig, 3, 5 sz. főutak (kivéve nagyvárosi és elővárosi szakaszokat), 8 sz. főút Körmendig, 21 sz. főút Salgótarjánig, 41 sz. főút a 49 sz. főút és országhatár között, 22, 23, 31, 49 sz. főutak, 51 sz. főút Dunapatajig, 491, 811 sz. főutak), a júliusi illetve augusztusi forgalom aránya az évi átlaghoz képest legfeljebb 1,20, a nyári vasárnapi és hétköznapi forgalom hányadosa nagyobb, mint 0,85. A napi forgalomlefolyás szerinti forgalomjellege „1”, az esti és éjszakai forgalom aránya tavaszi és őszi hétköznapokon jelentős, 29%-nál nagyobb közötti. A 405 sz. főút éves és heti forgalomlefolyás szerinti forgalomjellege A, (Nagyvárosok átkelési szakaszai, M0 autóút, 4 sz. főút Debrecen és az országhatár között, 10 sz. út (Dorog után), 44 sz. út (Szarvas és Békéscsaba között), 13, 26, 45, 47 sz. utak (kivéve Berettyóújfalu és Szeghalom közötti szakaszt), 51 sz. út (Dunapataj és Baja között), 54, 74 sz. utak (Nagykanizsa és Zalaegerszeg között), 86 sz. út (Körmendtől), 405, 442 sz. főutak), a júliusi illetve augusztusi forgalom aránya az évi átlaghoz képest legfeljebb 1,20, a nyári vasárnapi és hétköznapi forgalom hányadosa legfeljebb 0,75. A napi forgalomlefolyás szerinti forgalomjellege „1”, az esti és éjszakai forgalom aránya tavaszi és őszi hétköznapokon jelentős, 29%-nál nagyobb közötti. A 4601 j. út és a 4605 j. út éves és heti forgalomlefolyás szerinti forgalomjellege C, (Átlagos forgalmú utak: M1, M3 autópálya kivéve a nagyvárosi bevezető szakaszokat és az M1 autópálya Győr VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2014. www.vzm.hu


55


utáni szakaszát, M5 autópálya Kecskemétig, 3, 5 sz. főutak (kivéve nagyvárosi és elővárosi szakaszokat), 8 sz. főút Körmendig, 21 sz. főút Salgótarjánig, 41 sz. főút a 49 sz. főút és országhatár között, 22, 23, 31, 49 sz. főutak, 51 sz. főút Dunapatajig, 491, 811 sz. főutak), a júliusi illetve augusztusi forgalom aránya az évi átlaghoz képest legfeljebb 1,20, a nyári vasárnapi és hétköznapi forgalom hányadosa nagyobb, mint 0,85. A napi forgalomlefolyás szerinti forgalomjellege „3”, az esti és éjszakai forgalom aránya tavaszi és őszi hétköznapokon átlagos, Kicsi, legfeljebb 21%. A 46102 j. út éves és heti forgalomlefolyás szerinti forgalomjellege A, (Nagyvárosok átkelési szakaszai, M0 autóút, 4 sz. főút Debrecen és az országhatár között, 10 sz. út (Dorog után), 44 sz. út (Szarvas és Békéscsaba között), 13, 26, 45, 47 sz. utak (kivéve Berettyóújfalu és Szeghalom közötti szakaszt), 51 sz. út (Dunapataj és Baja között), 54, 74 sz. utak (Nagykanizsa és Zalaegerszeg között), 86 sz. út (Körmendtől), 405, 442 sz. főutak), a júliusi illetve augusztusi forgalom aránya az évi átlaghoz képest legfeljebb 1,20, a nyári vasárnapi és hétköznapi forgalom hányadosa legfeljebb 0,75. A napi forgalomlefolyás szerinti forgalomjellege „3”, az esti és éjszakai forgalom aránya tavaszi és őszi hétköznapokon átlagos, Kicsi, legfeljebb 21%. A 46103 j. út éves és heti forgalomlefolyás szerinti forgalomjellege C, (Átlagos forgalmú utak: M1, M3 autópálya kivéve a nagyvárosi bevezető szakaszokat és az M1 autópálya Győr utáni szakaszát, M5 autópálya Kecskemétig, 3, 5 sz. főutak (kivéve nagyvárosi és elővárosi szakaszokat), 8 sz. főút Körmendig, 21 sz. főút Salgótarjánig, 41 sz. főút a 49 sz. főút és országhatár között, 22, 23, 31, 49 sz. főutak, 51 sz. főút Dunapatajig, 491, 811 sz. főutak), a júliusi illetve augusztusi forgalom aránya az évi átlaghoz képest legfeljebb 1,20, a nyári vasárnapi és hétköznapi forgalom hányadosa nagyobb, mint 0,85. A napi forgalomlefolyás szerinti forgalomjellege „1”, az esti és éjszakai forgalom aránya tavaszi és őszi hétköznapokon jelentős, 29%-nál nagyobb közötti. Csévharaszt és térsége országos főútjain és gyorsforgalmi útjain a forgalom nagysága a számok alapján nagynak mondható, a legtöbb már most is megközelíti, ill. meghaladja az eltűrhető szintet is. Az M5 autópálya forgalma 55969 E/nap, ill. 54744 E/nap 2011-ben, aminek 22%-a ill. 23%-a teherforgalom, az út forgalma és a teherforgalom aránya is jelentős. A 4 sz. főút forgalma 19533 E/nap, ill. 20369 E/nap 2011.-ben, aminek 6%-a ill. 8%-a teherforgalom, az út forgalma jelentős. A 405 sz. főút forgalma 12159 E/nap 2011-ben, aminek 25%-a teherforgalom, az út forgalma nagy, a teherforgalom aránya jelentős. A település belterületén áthaladó 46102 j. út forgalma kicsi, 2247 E/nap 2011-ben, a teherforgalom aránya 12%, ami közepesnek tekinthető, azonban számszerűen kevés a napi teherforgalom. A település belterületén áthaladó 4605 j. út forgalma kicsi, 1730 E/nap ill. 1735 E/nap 2011-ben, a teherforgalom aránya 11% ill. 6%, ami közepesnek tekinthető, azonban számszerűen kevés a napi teherforgalom. A többi mellékút forgalma is ehhez hasonló, a 2500 E/nap értéket nem érik el 2011-ben, teherforgalom aránya 7-12%, ami közepesnek tekinthető, azonban számszerűen kevés a napi teherforgalom. A településen található néhány olyan mezőgazdasági, és termelő egység, amely teherforgalmat is bonyolít. A külterületi önkormányzati utak forgalma a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos és minimális. Minimális forgalmat jelent a szomszédos településekkel bonyolódó közúti kapcsolat is. A települést érintő, illetve a fontosabb térségi utak forgalmát a „forgalmi vizsgálat” című táblázat mutatja. A forgalmi vizsgálatból megállapítható, hogy a települést érintő közutak terhelése az Út 2-1.201 műszaki előírás alapján bőven az eltűrhető, sőt a megfelelő határértékek alatt van. A térségben közepes forgalmú főutak a településtől távolabb haladnak. 9.2.4. UTAK ÁLLAPOTA Csévharaszt területén a burkolat közepes ill. rossz, több burkolatlan utca van.



56


A rossz állapotú burkolat forgalmi hatásai még nem jelentkeznek, azonban ennek elkerülése miatt ki kiemelt figyelmet kell fordítani a burkolat állapotának javítására. Kiemelt figyelmet kell fordítani az utak folyamatos karbantartására, és a csapadékvízelvezető rendszer karbantartására, csak a kettő együttes jó állapota előzheti meg a burkolat tönkremenetelét.

9.3. KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS Csévharaszton a Petőfi utca végén autóbusz forduló található, a belterületen a Kossuth és a Petőfi utcában emellett több megálló található. Csévharaszt autóbusszal Vasadon és Nyáregyházán keresztül érhető el, Monori átszállással pedig a többi nagyváros. A távolsági járatok a 4605 j. úton közelítik meg a települést. Az autóbusz megállóhelyek száma és elhelyezése az igényeknek megfelelő, a menetrendi járatok követési időközei megfelelőek, változás nem várható. Vasútállomás található északon Monoron és Pilisen, délen Inárcson, Dabason, Ócsán. A vasútállomások autóbusszal közelíthetőek meg.

9.4. GYALOGOS ÉS KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS A gyalogosközlekedés számára a település útjainak egy része egy oldalon, helyenként két oldalon járdával kiépült, van azonban, ahol a gyalogos forgalom a közúton bonyolódik. A járdák állapota általában rossz, illetve ahol van, ott a szélessége gyakran nem elegendő. A településen arányaiban magas a kerékpárt használók száma, a helyi közlekedést sokan kerékpárral oldják meg. A település közigazgatási területén jelenleg nincs kiépítve kerékpárút. A gépjármű forgalom nem zavarja a közúton folyó kerékpárforgalmat. A 4601 j. úton, a 46102 j. úton és annak folytatásában a 4601 j. útig, és a 4605 j. útnak a 46102 j. úttól keletre eső szakaszán országos kerékpárutat terveznek.

9.5. PARKOLÁS A lakóterületek parkolási igényei telken belül kielégítettek. Az intézmények környezetében több helyen, illetve a volt állami gazdaság területéhez kapcsolódóan közterületi parkoló működik. Ezek sem forgalmi szempontból, sem a zöldfelületek védelme szempontjából nem zavarók.

10. KÖZMŰVIZSGÁLAT Csévharaszt a 4-es főút felöl jól megközelíthető, alföldi, síkföldrajzi fekvésű település. A közművesítése folyamatosan épült ki és fejlődik, a település belterületének döntő hányadán levő ingatlanok számára már biztosított a teljes közműellátás. Az ingatlanok egy része számára csak a részleges közműellátás áll rendelkezésre, de a külterületen levő ingatlanok döntő hányada hiányosan közművesített. A teljes közműellátású területen rendelkezésre áll a villamosenergia ellátás, a vezetékes ivóvíz ellátás, a közcsatornás szennyvízelvezetés, a földgázellátás és a vezetékes hírközlés, a nyílt árkos csapadékvíz elvezetés. A részleges közműellátással rendelkező területen a közcsatornás szennyvízelvezetés lehetősége nem biztosított. A hiányosan közművesített ingatlanok számára közüzemi közszolgáltatásként csak a villamosenergia ellátás biztosított. A vezetékes ivóvíz ellátással nem rendelkező ingatlanokon a vízigényüket saját ásott, vagy fúrt kúttal, illetve a közkifolyóról vételezett vízzel elégítik ki. A szennyvíz közcsatornára nem csatlakozó ingatlanokon a keletkező szennyvizet telkenként egyedi gyűjtőkben gyűjtik. Ezek döntő hányada szikkasztóként üzemel, amely a település egyik szennyező forrása. A vezetékes földgázellátással nem rendelkező ingatlanok gázigényét PB palackos, illetve kistartályos gázellátással pótolják.



57


Közművek vonatkozásában a csapadékvíz elvezetés tekinthető a legkevésbé rendezettnek, pedig a település síkföldrajzi fekvése, ezt nagyon indokolná. A településre jellemző a nyílt árkos rendszerű csapadékvíz elvezetés illetve szikkasztás, ahol kialakított az árok, ott sem mindenhol biztosítja a megfelelő vízelvezetést. A felszíni vizek befogadója a település területén áthaladó vízfolyás, amelybe árkok szállítják az összegyűlő vizeket. A közművek tekintetében figyelmet kell még fordítani a villamosenergia ellátás vezetékeinek és a vezetékes távközlési hálózatnak a föld feletti elhelyezésére, amely befolyásolja, alakítja a település arculatát.

KÖZMŰELLÁTOTTSÁG Csévharaszt közműellátottságának vizsgálatára számszerű adatok a statisztikai nyilvántartásból állnak rendelkezésre. A legutolsóként rendelkezésre álló adatsor 2009-es, amely közműellátottság vonatkozásában a 2010. január 1.-ei állapotot rögzíti. A település közműellátottságát ezekkel az adatokkal lehet jellemezni, megjegyezve, hogy a helyszíni vizsgálatok alapján, azóta ebben érdemi változás nem is történt. A statisztikai adatokat elemezve megállapítható, hogy a település lakásállományának majdnem 100 %-a rendelkezik villamosenergia ellátással. Természetesen ez a statisztikai nyilvántartásban szereplő adat a fogyasztásmérők számát jelöli, s egy háztartásban több is lehet, így e vonatkozásban az ellátottságot illetően lényegi következtetés nem vonható le, de jelzi, hogy legfeljebb néhány lakás lehet, amelyik még villamosenergia ellátással sem rendelkezik. A közüzemi vezetékes ivóvíz elosztóhálózat csak a központi belterület utcáiban 14,4 km hosszban épült ki, ezzel a vízvezeték kiépítettség a központi belterületen kedvezőnek, teljes körűnek tekinthető. Az ivóvízzel ellátott lakások száma 689 volt, ez a település lakásállományának 2010. január 1.-én a 99 %-a volt. Ez azt jelenti, hogy mindössze 20 ember nem részesedik közvetlen a közhálózati vízellátásból. A településen 4 db közterületi kifolyó üzemel. A település külterületén élők közüzemi vízellátásban nem részesülnek. A külterületen élők, illetve a közüzemű vízhálózatra nem csatlakozó ingatlanok lakói a vízigényüket helyi ásott, illetve jellemzőbben fúrt kutakból nyert vízzel elégítik ki. A közüzemű vezetékes ivóvíz ellátásban részesülő ingatlanoknál is jellemző a házi kutak használata. A házi kutak vize talajvízből, az első vízadó rétegből nyert víz, amely azokon a településeken, így Csévharaszton is, ahol a szennyvíz közcsatornával történő elvezetése még nem település szintűen megoldott, egyre kevésbé éri el az ivóvíznek megfelelő vízminősítést. A település belterületén a közcsatornás szennyvízelvezetés kiépítésre került. Az egyes ingatlanokból a szennyvíz kivezetése gravitációsan történik, amelyet az utcában gravitációs csatornába gyűjtenek. A gravitációs csatorna szakaszok csatlakoznak a kiépített vákuumos gyűjtőhálózathoz, amely a szennyvizet Vasadon keresztül a szomszédos településen, Monoron üzemelő szennyvíztisztító telepre továbbítja. A közcsatorna csatlakozással nem rendelkező ingatlanokon keletkező szennyvizeket saját egyedi gyűjtőmedencékben gyűjtik, amelyek a hazai gyakorlat szerint döntő hányadba szikkasztóként üzemelnek. Ez a település egyik szennyező forrása, naponta majdnem kb 70-75 m3 szennyvizet szikkasztanak el a talajba, amely szennyezi a talajt és közvetve a felszín alatti vizeket, kiemelten veszélyeztetve a saját vízbeszerzés lehetőségét és a házi kutak vízminőségét. Meg kell említeni a baromfi vágóhidat, amely saját szennyvízkezelő műtárgyat üzemeltet és az azon áthaladó kezelt szennyvizet magáncsatorna segítségével továbbszállítja a nyárfásba, ahol az elhelyezésre kerül. A vágóhíd szociális szennyvizeit közvetlen a közcsatorna hálózatba továbbítják. A település külterületén a tanyákon kívül még jelentős üzemi területek is találhatók. Ezek közműellátása jellemzően hiányos. Közüzemi szolgáltatásként csak a villamosenergia ellátást veszik igénybe, egyéb közműellátásukat egyedileg oldják meg. Vízellátást saját kútból biztosítják, a szennyvizet egyedi tárolóba vezetik, a gázellátásra tartályos PB gázt használnak. A közműellátottság elemzésénél is ki kell emelni a felszíni vízelvezetést is, bár kedvező talajadottsága, a gyors szikkadó képessége segíti a csapadékvíz elvezetésének megoldását, de rendszerszintű kialakítási igényét ez nem helyettesíti. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2014. www.vzm.hu


58


A település beépített környezetéből a csapadékvizeket nyílt árkokkal vezetik el. A háztartások majdnem mindegyike (95 %-a) rendelkezik személyautóval, így szinte minden telekre kocsi behajtót alakítottak ki. A kocsi behajtók kialakítása a nyílt árkok keresztezésével történik, amelynek kialakítása a település arculatát befolyásolja. A település belterületén a korszerű, automatikus üzemvitelre is alkalmas földgázellátást kiépítették, a rácsatlakozás a belterületen levő ingatlanoknál majdnem teljes körű volt, település szinten 2010. január 1-én 75,3 %-os volt, ezen ingatlanok döntő hányadában közvetlen földgáztüzeléssel oldhatják meg hőellátásukat, élvezve annak komfortját. A külterületi ingatlanoknál gázellátásra a PB használata a jellemző, amellyel a vezetékes földgázellátással azonos komfort is kialakítható. A statisztikai nyilvántartás a közműfogyasztásokkal kapcsolatos értékelésekre is lehetőséget nyújt. A település közüzemi ivóvízhálózatával 79,6 ezer m 3 vizet szolgáltattak 2009-ben a lakosság számára. Ez alapján a vízellátást igénybevevő lakókörnyezetben az egy főre eső vízfogyasztás éves átlagban 110 l/fő,nap. A tapasztalatok szerint a távlatban elvárható komfortos életvitel hatására, a lakossági, illetve a kommunális szektor napi ivóvíz fogyasztása éves átlagban el fogja érni a 150 l/fő,nap értéket, amely jelzi, hogy a jelenlegi átlagos vízfogyasztási adatok figyelembe vételével, a meglevő fogyasztóknál a víztakarékosságra való törekvés ellenére is, még számolni kell, ha nem is jelentős, de néhány m3/nap többlet vízigénnyel. A település lakossági gázfogyasztása 569 ezer m3 volt 2009-ben. Az egy háztartásra jutó átlagos havi földgázfogyasztás 90 Nm3/hó, amelyből számolt csúcsigény átlagosan 0,45 Nm 3/h. Ez a mutató azt jelzi, hogy több háztartásban a gázt főzés, használati melegvíz termelés mellett, csak egy-egy parapet konvektor üzemeltetésére használtak. Várható a komfortigény növekedése, a cirko rendszerű központi fűtések kiépítése, terjedése és ez a földgáz fajlagos igénynövekedését fogja eredményezni. A település lakossági villamosenergia fogyasztása 2223 MWh volt 2009-ben. Az egy háztartásra jutó átlagos havi villamosenergia fogyasztás 266 kWh/hó volt, amelyből számolt csúcsigény 1,5 kW volt. Ezek a számok jelzik, hogy a háztartások felszereltsége átlagos, így fajlagos igénynövekedéssel még kell számolni. Összegezve Csévharaszt közműellátásának jelenlegi állapotát megállapítható, hogy a villamosenergia ellátás kivételével valamennyi közműellátás, ha minimálisan is, de még mennyiségi ellátottsági fejlesztést is igényel, de ezzel párhuzamosan a közműszolgáltatással szemben a minőségi elvárások is előtérbe kerülnek, s ezek jelentős fejlesztésekkel elégíthetők csak ki. A felszíni vízrendezés megoldási igényével is kell számolni.

10.1. VÍZI KÖZMŰVEK 10.1.1. VÍZELLÁTÁS Csévharaszt belterületén a vízellátó hálózat szinte 100 %-os szintre kiépítettnek tekinthető, az ivóvíz vezeték a belterület utcáiban kiépült. A vízellátást a Községi Vízmű szolgáltatja, az ellátás bázisa a település belterületén üzemelő két fúrt kút. A kutak talpmélysége 150 m körüli. A belterület vízellátó hálózatában a megfelelő hálózati víznyomást a vízmű telken levő nyomásfokozó biztosítja. A kutakból kitermelt víz magas vastartalma miatt kezelést igényel, a vastalanító szintén a vízmű telken üzemel. A vízelosztó hálózat NÁ 150, NA 100, NA 90, NA 80, NA 32-es KPE és NA 100, NA 80-as PVC anyagú és méretű vezetékekkel épült ki. Az előírások szerint a tűzcsapok is felszerelésre kerültek, ezzel az ivóvíz ellátás mellett a biztonságos tüzivíz ellátás is megoldott. A közüzemi vízellátás azonban kizárólag a belterületi ingatlanok ellátását szolgálja, a külterületen élők saját házi kutakból nyert vízzel elégítik ki vízigényüket. A házi kutak jellemzően fúrt kutak, de van ásott kút is. 10.1.2. SZENNYVÍZELVEZETÉS Csévharaszton, a belterületén elválasztott rendszerű vákuumos szennyvízgyűjtő hálózatot építettek ki, amelynek befogadója a Monori szennyvíztisztító telep. A szennyvízgyűjtő hálózat üzemeltetője KÖVÁL Zrt. A közcsatornára nem csatlakozó ingatlanoknál, a keletkező szennyvizeket telkenként VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2014. www.vzm.hu


59


elhelyezett tárolókba gyűjtik, amelyek döntő hányada szikkasztóként üzemel. A külterületi ingatlanokon a helyi saját vízbázis védelme indokolná a szennyvizek elhelyezésének kevésbé veszélyeztető megoldását. A szikkasztóként üzemelő házi szennyvízgyűjtő medencékből elszikkadó szennyvizek ugyanis veszélyeztetik a helyi saját vízbázisokat. 10.1.3. CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS, FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS A település síkföldrajzi fekvésű, a település mélyvonalain vízfolyások-csatornák gyűjtik össze a csapadékvizeket, amelyek szikkasztóként üzemelnek, és szállítják tovább az összefolyó vizeket. A településen áthaladó nagyobb vízfolyás a Vasadi-főcsatorna amely a túlfolyó vizeket befogadja. Az utcák víztelenítése jelenleg nyílt árkos módon történik, amely egy ill. kétoldali kialakítású. Az árkokra jellemző, hogy kialakításuk nem rendszer-szemlélettel, hidraulikai méretezés alapján történt.

10.2. ENERGIAELLÁTÁS A település energiaellátására a vezetékes energiahordozók közül a villamosenergia és a földgáz áll rendelkezésre. A nem vezetékes energiahordozók használata is jelentős, mivel vezetékes gázellátás csak a belterületen áll rendelkezésre. A villamosenergia világítás és technológiai energiaigények kielégítését szolgálja. A belterületen a földgáz komplex hasznosításával a termikus energiaigények is kielégítettek. A nem vezetékes energiahordozók közül a szén, fa, olaj, PB használata egyaránt jellemző a vezetékes gázzal el nem látott külterületen, illetve a vezetékes gázt igénybe nem vevő belterületi telkeken. A megújuló energiahordozók hasznosítása nem jellemző. Az átfogó, országos tanulmányok szerint gazdaságosan a napenergia hasznosításának lehetősége biztosítható a térségben. 10.2.1. VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS A település villamosenergia ellátásának szolgáltatója az ÉDF-DÉMÁSZ Zrt. Az ellátás bázisa a Monorierdőn a 4-es út nyugati oldalán üzemelő 120/20 kV-os alállomás, amelynek betáplálása az országos 120 kV-os átviteli hálózatról biztosított. Csévharaszt területén is áthalad a Cegléd-Soroksár között üzemelő 120 kV-os hálózat nyomvonala, amelynek helyét és biztonsági övezetét is figyelembe kell venni. A 120/20 kV-os alállomásról induló 20 kV-os szabadvezetékes hálózat táplálja a település körzetének fogyasztói transzformátor állomásait. A település ellátását szolgáló transzformátor állomások jellemzően oszlopállomások. A fogyasztói transzformátor állomásokról táplált kisfeszültségű hálózatról történik közvetlen a fogyasztói igények kielégítése. A kisfeszültségű hálózat oszlopokra szerelten került kivitelezésre, légkábeles vagy szabadvezetékes formában. A település közvilágítása szinte az egész településen a kisfeszültségű hálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejjel történik. Ez a közvilágítás, éppen csak a közlekedés biztonságát szolgálva. A villamosenergia hálózatairól meg kell említeni, hogy a közép- és kisfeszültségű hálózatok különkülön oszlopsoron haladnak. Továbbá a középfeszültségű hálózat nyomvonala nem mindenhol követi a közterületeket, hanem áthalad magántelkek felett. 10.2.2. FÖLDGÁZELLÁTÁS A település földgázellátásának szolgáltatója TIGÁZ Zrt.



60


A település közigazgatási területén áthalad a Testvériség III. földgáz szállítóvezeték csorda nyomvonala. Ezeknek a vezetékeknek a nyomvonalát és biztonsági övezetének helyigényét figyelembe kell venni. Csévharaszt gázellátásának bázisa a Monoron épített MOL gázátadó és gáznyomáscsökkentő állomás. A gázátadó-nyomáscsökkentő állomásról déli-nyugati irányba induló, Csévharaszt területén kialakított gázfogadó érkező nagy-középnyomású vezeték képezi Csévharaszt ellátási bázisát. Erről a nagy-középnyomású gázvezetékről épült ki egyrészt a település gázfogadójának bekötése, másrészt egyes jelentősebb üzemi területének közvetlen bekötése is. A nagy-középnyomású hálózatról közvetlen bekötött telkeken belül házi nyomáscsökkentő biztosítja a megfelelő nyomású gáz előállítását. A települési gázfogadótól középnyomású elosztóhálózat épült ki a település belterületén levő gázfogyasztók ellátására. A belterületen kiépített gázelosztás középnyomású, a kisnyomású gáz előállítása telkenként elhelyezett egyedi házi nyomáscsökkentők segítségével történik. Az egyedi nyomásszabályozók általában az előkertben nyertek elhelyezést, de található ház falsíkjára szerelt nyomásszabályozó is. A helyi, egyedi nyomásszabályozótól induló kisnyomású hálózatról lehet közvetlen a fogyasztói igényeket kielégíteni. A külterületi ingatlanok vezetékes gázellátásban nem részesülnek, gázigényüket PB gázzal elégítik ki.

10.3. ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS 10.3.1. VEZETÉKES HÍRKÖZLÉSI LÉTESÍTMÉNYEK A település vezetékes távközlési hálózatának üzemeltetője a UPC Telekom Zrt, (a volt MONORTEL jogutódja). A Budapesti szekunder központhoz tartozó 35-ös körzetszámú Monor2 primer központ a település vezetékes távközlési hálózatának bázisa. A primerközponthoz tartozó települések 29-es hívószámon csatlakoznak az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. A település belterületén a távközlési hálózatának kiépítése a 90-es évek eredménye. A vizsgálatok szerint a vezetékes távközlési ellátottság ma 45 % körüli, de teljes körűnek tekinthető, mivel valamennyi igény kielégített. A hálózat oszlopokra szerelt légkábellel épült. A föld felett vezetett távközlési hálózat számára részben önálló, saját oszlopsort helyeztek el, részben a kisfeszültségű hálózat tartóoszlopaira fektették. A kedvezőbb műsorvételt kábel TV hálózat biztosítja. A kábel TV hálózatra jelenleg a lakások 55 % kapcsolódik, elkerülve a helyi antenna telepítés igényét. 10.3.2. VEZETÉK NÉLKÜLI HÍRKÖZLÉSI LÉTESÍTMÉNYEK A távközlési ellátottságot lényegesen növeli a mobiltelefonok használata. Ennek elméletileg területi korlátja nincs. Valamennyi vezeték nélküli táv- (T-Mobil, Telenor, Vodafone, Eurohivó) és műsorelosztó szolgáltató megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani. A településen egy közszolgáltató antenna üzemel, amelyen a Magyar Telekom-nak és a Vodafonnak is antennáját elhelyezték. Újabb antenna elhelyezési szándékát egyik szolgáltató sem jelezte.

10.4. A SZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSÁT, A TERÜLETFELHASZNÁLÁS VÁLTOZTATÁSI LEHETŐSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ KORLÁTOZÓ KÖZMŰADOTTSÁGOK Adottságként kell kezelni azokat a közműbázisokat, közműhálózatokat és létesítményeket, valamint azok védelmét szolgáló terület igényeket, amelyek adottságukból eredően helyhez kötöttek, ilyenek a vízmű kutak, vizes élőhelyek, stb., illetve továbbá azok, amelyek kiváltásának költsége meghaladná a felszabaduló hely értéknövekedését. Ez utóbbi csoportba a gerinchálózatok és létesítmények tartoznak.



61


A tervezés során tehát területfelhasználást korlátozó adottságként kell kezelni: - Vízellátás területén: A vízmű kutak, azoknak vízbázis védelmét nyújtó hidrogeológiai védőidoma, valamint a a vízmű terület és a vízelosztás jelentősebb állóeszköz értékű, nagyobb átmérőjű vezetékei. -

Szennyvízelvezetés, kezelést érintően: A vákuumos gyűjtőhálózat nyomvonala és a meglévő vákuumszivattyú gépházak, továbbá a regionális csatlakozást biztosító vezeték nyomvonala.

-

Felszíni vízelvezetés és csapadékvíz elvezetés vonatkozásában: A vízfolyások, csatornák és a jelentősebb árkok illetve azok mederkarbantartó sávjainak területigénye.

-

Villamosenergia ellátás vonatkozásában: A településen haladó 120 kV-os gerincvezeték nyomvonala, továbbá a biztonsági övezetének területigénye.

-

Földgázellátással kapcsolatosan: A településen áthaladó Testvériség III. vezetékcsorda nyomvonala a biztonsági övezetével, a jelentősebb állóeszköz értékű nagy-középnyomású gerincelosztó hálózat nyomvonala, biztonsági övezete és létesítményei.

-

Elektronikus hírközlés vonatkozásában: A település területén áthaladó gerinchálózat és a vezeték nélküli szolgáltatás létesítményei, az antennák.

Természetesen a műszaki megoldási lehetőség rendelkezésre áll, nagyon indokolt esetben, ezeknek a területfelhasználást korlátozó adottságként rögzített hálózatoknak és létesítményeknek is a helyváltoztatására, de a megvalósítása várhatóan költségigényessége miatt nem lesz gazdaságos. A kiváltás költsége és a kiváltással tehermentesített terület szabadabb hasznosíthatóságával elérhető értéknövekedés közötti mérlegelés alapján lehet a gazdaságosság kérdésében dönteni.

11. KÖRNYEZETI ÁLLAPOT ÉRTÉKELÉSE Csévharaszt környezeti állapota aránylag jónak mondható. A községben pontszerű környezeti kibocsátással a volt állami gazdaság területén működő különféle üzemek, illetve a település belterületén, illetve annak határa mellett található vágóhidak rendelkeznek. Ugyancsak szennyező forrást jelent az intenzív szántóföldi művelés, melynek során vegyszer és tápanyagok mosódnak a talajba. A településen teljes mértékben kiépült a szennyvíz-csatorna hálózat, erre a rákötések aránya viszonylag magas. A csatornahálózatra egyelőre nem kapcsolódott, szikkasztókat használó háztartások addig is szennyezik a felszín alatti vizeket és a talajt.

11.1. A TALAJ VÉDELME Csévharaszt területén a többi homokhátsági településhez hasonlóan a termőföldek összességében kevésbé jó minőségűek, a területek átlagosan 17 AK értékűek. Mivel a talajok igen laza szerkezetűek, homokosak, s a nagy kiterjedésű, homogén egybefüggő szántóföldi táblákat sok helyen nem védik fasorok vagy mezővédő erdősávok, száraz időben jelentős lehet a szélerózió. A külterületen sok helyen még megtalálható kisebb-nagyobb buckák területén helyenként előfordulhat csapadékos területeken a vízerózió is, mely a talaj lemosódásához vezet, ez azonban kevésbé jellemző. A szennyvizek nem megfelelő tárolása és kezelése esetén azok eljutnak a felszín alatti vizekig, szennyezve az ivóvízadó rétegeket is. A környezetvédelmi előírások betartásával, s a csatornahálózatra való teljes körű csatlakozással ez a potenciális szennyező-forrás feltehetőleg megszűnik. A talajt az intenzív mezőgazdasági termelésből származó vegyszerek, az állattartásból származó trágya esetleges nem megfelelő tárolása is szennyezi. A szikkasztók megléte nemcsak a felszín alatti vizeket, de a talajt is veszélyezteti.

11.2. A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME A település – talajtani adottságainak köszönhetően - felszíni vizekben nem bővelkedik, területén vezetnek keresztül az egykori mocsarak lecsapolására szolgáló csatornák. Állóvizek nem találhatók, mindössze néhány mély fekvésű helyen fordulnak elő lefolyástalan, vizenyősebb területek, időnként kiszáradó mocsarasok. A csatornák az országos ökológiai hálózathoz tartoznak, így környezetük védelme fontos feladat. Minthogy közvetlenül nagy kiterjedésű intenzív szántóföldek mellett folynak, nagy eséllyel a VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2014. www.vzm.hu


62


mezőgazdasági művelésből adódó vegyszerek kerülnek vizükbe, különösen, hogy a helyenként meglévő keskeny part menti növényzet csak kis mértékben szűri meg a bekerülő szennyező anyagokat. A mezőgazdasági eredetű szennyezések nagy része a földművelés során alkalmazott vegyszerek talajba, majd talajvízbe kerüléséből származik. A talajba szivárgó műtrágya és a növényvédő szerek elsősorban a felszíni és felszín alatti vizek nitráttartalmát növelik. Az állattartásból származó nagy szervesanyag-tartalmú szennyvizek szintén a vizekbe jutnak. Az állattartás során ezért a trágyatárolást, elhelyezést kizárólag szigeteléssel ellátott trágyatárolóban szabad csak megoldani. Minthogy a 27/2006. (II.7.) Kormányrendelet szerint Csévharaszt a nitrátérzékeny települések közé tartozik, a mezőgazdasági hasznosítás, illetve állattartás során fokozott figyelemmel kell lenni a talajba jutó vegyszerekre, illetve egyéb téren is figyelmet kell fordítani a vizek nitrátszennyezésének megelőzésére. A vágóhidak kibocsátásairól nem rendelkezünk adatokkal, azonban feltételezhető, hogy az üzemből származó szennyvizek magas szervesanyag-tartalmúak. Ezek esetleges vizekbe és talajba kerülése további jelentős szennyezéssel járhatnak. A felszín alatti vizeket érő szennyezések másik része a kommunális szennyvizek talajba jutásából adódik. A településen teljes mértékben kiépült a szennyvíz-csatorna hálózat, a rácsatlakozások aránya magasnak mondható. A rácsatlakozások megtörténtéig a nem zárt közműpótlókból a kommunális szennyvizek a talajba és a felszín alatti vizekbe kerülnek, ami az ivóvízbázist veszélyezteti. A 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a települést a felszín alatti víz állapota szempontjából az érzékeny települések közé sorolja, ezért a rácsatlakozások ösztönzése fontos feladat. A közüzemű vízellátás majd’ mindegyik háztartásban elérhető, helyi vízműről történik. A helyi vízmű által szolgáltatott víz vasas, ezt azonban kezeléssel a megfelelő szintre csökkentik. A kiépített szennyvíz-elvezető hálózatra való teljes körű rácsatlakozás megvalósításáig a szikkasztókat meg kell szüntetni, a további rácsatlakozásokat pedig ösztönözni kell. Csévharaszt egykori hulladéklerakója ma már nem működik, körülbelül 18 éve bezárásra és rekultiválásra került, területe így ma már nem tekinthető potenciális víz/talajszennyező forrásnak.

11.3. A LEVEGŐ TISZTASÁGÁNAK VÉDELME A 4/2002-es KvVM rendelet alapján Csévharaszt a 10. légszennyezettségi zónába tartozik. A levegőszennyezés szempontjából jelentős kibocsátó nem található a településen, a levegőminőség szempontjából a leginkább veszélyeztető tényező a közlekedés, a lakossági fűtés és a talaj eredetű levegőszennyezés lehet. Állattartó telep a településen már nem működik, azonban a Petőfi utcában viszonylag nagy számban tartanak sertéseket, amely jelentős szaghatással jár. Több helyen tartanak lovakat is, mely hasonló panaszt okozhat a lakosság körében. A vágóhidak működése levegőtisztaság szempontjából nem okoz gondot. A mezőgazdasági telephelyek technológiától és tevékenységtől függően szintén lehetnek porszennyezés forrásai. A porterhelést adott esetben az alkalmazott technológia fejlesztésével lehet és szükséges mérsékelni, mely a fizetendő környezetterhelési díj csökkenését is jelentené. A közlekedés során általában por, korom, szénhidrogének, kén- és széndioxidok, és ólom jut a levegőbe. Csévharaszt területén keresztezi egymást a Monor felől vezető bekötő út, illetve a 4605 j. (Vasad-Nyáregyháza) országos mellékút, s bár a településen átmenő forgalom kevésbé jelentős, légszennyező, illetve zajkeltő hatásával ettől függetlenül számolni kell. Csévharaszton a gázhálózat kiépült, azonban – az erdők közelségének köszönhetően – sokan használják a hagyományos fa- és széntüzeléssel vegyesen, ezzel terhelve a környezetet a téli időszakban. Főként por, korom, széndioxid és kéndioxid kibocsátással jár. A belterületen az utak többnyire burkoltak, a külterületen az országos mellékutak kivételével szinte mindenhol földút van. Ezek száraz időben porszennyezés forrásai, s ugyanez vonatkozik a száraz időben történő mezőgazdasági művelésre is, melynek hatását – különösen az északi területeken fekvő szántók esetében – általában nem csökkentik utak mellé telepített fasorok, erdősávok. A községben a szántóföldek szinte teljes mértékben művelés alatt állnak, belterületen azonban – leginkább a volt szőlőterületeken – sok helyen előfordulnak parlagon hagyott, bozótosodásnak VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2014. www.vzm.hu


63


indult területek, s itt, illetve külterületen az utak mentén, és a bozótos árokpartokon (de a művelt területeken is) jelentős lehet az allergén gyomok mennyisége. A pollenkoncentráció csökkentése érdekében szükséges lenne az utak és árkok szélének rendszeres kaszálása, gondozása, illetve az allergén növények irtása külterületen is.

11.4. ZAJ-ÉS REZGÉSVÉDELEM Zajterhelés általában a közlekedésből, esetleg nagyobb ipari, mezőgazdasági feldolgozó üzemek működéséből származhat. A települések közúti terhelése leginkább a településen áthaladó forgalomból, illetve a helyi lakosság közlekedéséből származik. Zajterhelést okoz a településen átmenő forgalom Vasad és Nyáregyháza irányába, ez azonban az út kisebb jelentősége miatt kevésbé számottevő. A személygépkocsikon kívül zajterhelést okoz az autóbuszok, valamint a mezőgazdasági gépek közlekedése, ez azonban nem olyan mértékű, hogy veszélyeztesse a lakosság egészségét, vagy az épített környezetet. Csévharaszt területén nincsen jelentős zajkibocsátású ipari vagy mezőgazdasági üzem, a volt állami gazdaság területén működő üzemek a lakott területtől távol fekszenek erdővel körülvéve, így nagy mértékű zajterhelést nem okoznak. A közlekedésből származó zajterhelési határértékeket a területen, a 27/2008.(XII.3.) KvVM–EüM rendelet 3. számú melléklete alapján az alábbi táblázat tartalmazza: Közlekedési zajtól származó határértékek gyűjtőút, összekötőút, bekötőút, egyéb közút mentén Zajtól védendő terület

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

Lakóterület (Falusias, kertvárosias) Gazdasági terület

60dB 65dB

50dB 55dB

az országos közúthálózatba tartozó, valamint belterületi első és másodrendű főutaktól nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra 65dB 55dB 65dB 55dB

A rendelet 1. számú melléklete üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékeire vonatkozóan is tartalmaz adatokat. A tervezési területen az alábbi zajterhelési határértékek érvényesek: Üzemi létesítménytől származó zaj határértékek. Zajtól védendő terület Lakóterület (Falusias, kertvárosias)

nappal 6-22 óra 50dB

éjjel 22-6 óra 40dB

11.5. HULLADÉKKEZELÉS Kommunális hulladéklerakó már nem működik Csévharaszton, a hulladék elszállítása az ASA gyáli telephelyére történik. Az egykori lerakó területe a belterülettől északra mintegy 200 méterre található. A telep körülbelül 18 éve zárt be, rekultivációja is megtörtént, ma már csak gyepes területként jelenik meg a tájban. Ugyancsak rekultivációra került az egykori sertéstelephez kapcsolódó szennyvíz-lerakó a teleptől északkeletre kivezető út mentén. Számos helyen előfordul illegális hulladék-elhelyezés. Ezek leggyakrabban az utak mentén, illetve a település közvetlen közelében található nagy kiterjedésű erdőterületeken történnek. Az illegális/vadlerakókat meg kell szüntetni, a területek védelméről, a lerakás megelőzéséről (szemléletformálással) gondoskodni kell. A településen Környezetvédelmi nap keretén belül a helyi lakosok, vállalkozók segítségével minden évben szemétszedési akciót rendeznek, melynek során összegyűjtésre kerülnek a különböző elszórt és illegálisan elhelyezett hulladékok, autógumik. A szelektív hulladékgyűjtés a településen háztartásonként történik, s a szelektíven gyűjtött hulladék havonta kerül elszállításra. A veszélyes hulladékok különválogatásáról a lakók önállóan gondoskodnak a szelektív hulladékgyűjtés keretén belül. Ez azonban kevésbé megbízható módja a veszélyes hulladékok elkülönítésének, valószínűleg annak nagy része a kommunális hulladékkal kerül elszállításra. Az egyes vállalkozások ugyancsak maguk oldják meg a keletkező veszélyes hulladék elszállíttatását.



64


Csévharaszton a belterülettől keletre fekvő korábbi dögkút – a jogszabályoknak megfelelően – bezárt, területe felszámolásra került. Jelenleg az elpusztult állatok rendszeres elszállításáról a vállalkozók maguk intézkednek. A kisebb testű állatokat a helyiek többnyire saját területen elássák.

12. KATASZTRÓFAVÉDELEM A települést nem érinti katasztrófaveszéllyel (csúszás-, árvíz- és belvízveszély stb.) sújtott terület.



65


II. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2014. www.vzm.hu


66


1.1. VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE, FOLYAMATOK ÉRTÉKELÉSE 1.1.1. VIZSGÁLATOK ÖSSZEFOGLALÁSA A Vizsgálati összefoglaló célja és feladata, hogy összefoglaló módon mutassa be a település területrendezési konfliktusait, fejlődési lehetőségeit, mintegy kijelölve a település fejlődése, a következő településrendezési tervfázisok irányát. Települési alapadatok Terület (ha) Belterület (ha) Külterület (ha) Lakosság (fő)

4921,6 142,5 4779,1 2100

Térségi kapcsolatok, településhálózat Csévharaszt Pest megye déli részén fekszik, s 14 másik településsel a Monori kistérséghez tartozik. A kistérség központja, Monor Csévharaszttól északra mindössze 6 kilométerre fekszik, s így fontos szerepet tölt be a község életében. Mind közlekedési, mind gazdasági illetve szociológiai/demográfiai szempontból jelentős szerepet tölt be Csévharaszt életében a főváros közelsége. Az elmúlt években sokan költöznek ki Budapestről, de az ingázás a munkahelyekre nagyrészt megmaradt, s szórakozási, kikapcsolódási lehetőséget is leginkább a fővárosban keresnek. A 4-es út jó közlekedési kapcsolatai a gazdasági területeken megtelepedő vállalkozóknak kedveznek. A fentiekből következik, hogy közlekedési és egyéb szempontból is a legfontosabb kapcsolatok Monor, illetve Budapest felé irányulnak. A községtől délre, délnyugatra fekvő településekkel a hiányzó, kiépítetlen utak miatt sokkal lazább a viszony annak ellenére, hogy e településekkel egy LEADER-közösségbe tartozik Csévharaszt. A település társadalma 2011 áprilisában a község 2100 főt számlált. Csévharaszt elmúlt évtizedeinek demográfiai folyamatait vizsgálva megállapítható, hogy az utóbbi 30 évben a lakosság növekedése folyamatos volt. A lakosságnövekedés nagy része a bevándorlásnak köszönhető, legfőképpen a fővárosból. A népesség megtartását többek között a folyamatosan kiépülő infrastruktúra-hálózat, illetve a helyi munkalehetőségek teszik lehetővé. Ugyancsak a bevándorlás miatt lehetséges, hogy a település fiatalodó népesség jellemzi ellentétben a kistérségi és megyei átlagokkal. A település gazdasága Csévharaszton a munkanélküliség alacsony (3% körüli), s a munkavállalók nagy része kap munkát a helyi vállalkozóknál. Legjelentősebb foglalkoztatók a volt állami gazdaság területén működő különböző üzemek, de viszonylag sokan dolgoznak a szolgáltató szektorban is. Sokan ingáznak Monorra, illetve a fővárosba. Az önkormányzat számára legfontosabb bevételi forrás az iparűzési adó. A mezőgazdaság az általában gyenge talajok miatt a községben nem képvisel jelentős súlyt. A nagy kiterjedésű erdőterületekhez kapcsolódóan erdőgazdaság és fűrésztelep működik. Településüzemeltetés Csévharaszton az anyagi jellegű közszolgáltatások biztosítottak. A település teljes belterülete összközművesített, a hulladékelszállítás biztosított Természeti adottságok Csévharaszt a Pesti-hordalékkúp-síkság kistáj délkeleti részén helyezkedik el. Területe síkvidéki jellegű, felszínét a futóhomokformák uralják. Az északnyugati uralkodó széljárás által kialakított északnyugat-délkelet irányú buckák és a közöttük megtalálható mélyebb fekvésű, helyenként vízzel telt mélyedések jellegzetes elemei a Csévharaszt környéki tájnak. A napsütéses órák magas száma nem elegendő a mezőgazdaság virágzásához, a homoktalajok kedvezőtlen tápanyag-gazdálkodása és víztartása miatt a vidék mezőgazdasági szempontból többnyire gyenge termőképességű. A futóhomok megkötése céljából az 1800-1900-as években jelentős mértékben telepítettek akác és



67


feketefenyő erdőket a község területén, de az eredeti növényállomány maradványai is megtalálhatók még Csévharaszton. Tájszerkezet, tájhasználat Csévharaszt tájszerkezetét nagyban meghatározzák a főváros fekvése és a domborzat által megszabott északnyugat-délkelet irányú közlekedési kapcsolatok. Ehhez alkalmazkodva alakult ki a vidék geometrikus szerkezete, melyet utak, dűlőutak, erdei nyiladékok határoznak meg leginkább. Ugyancsak mesterséges elemnek tekinthető a belterülettől északra (szintén északnyugat-délkeleti irányban) a tájat átszelő két csatorna. A település belterülete is e két irányvonalat követve alakult ki. Hozzá kapcsolódik a volt zártkerti terület, amelyben ma már nem található szőlő, leginkább lakó illetve állattartásra szolgáló vagy parlagon hagyott területek. A domborzat enyhe hullámossága kevésbé befolyásolja a tájhasználatokat, mely a déli, nyugati részeken túlnyomórészt erdő, az északi, északkeleti tájakon inkább mezőgazdasági művelés (szántó és gyep) jellemző. A település múltját idézik a külterületen elszórtan található, még ma is többé-kevésbé lakott tanyák. A Vasad illetve Nyáregyháza irányába vezető 4605. j. orsz. mellékút mentén található a volt állami gazdaság, mely jelenleg főként különféle – többnyire mezőgazdasági jellegű – feldolgozó üzemeknek biztosít helyet. A belterülettől délre fekvő nagy kiterjedésű területen fekszik az egykori katonai zavaróállomás területe, mellette a község temetője, illetve szintén délre, Kakucs irányában az igazgatási határ mellett található egy idegenforgalmi és rendezvényterület. Táji és természeti értékek Csévharaszton védett természeti terület a belterülettől délre fekvő „Csévharaszti ősborókás”. A borókást övező erdőterületek a Natura2000 hálózathoz tartoznak. Az Országos Ökológiai Hálózat részét képezik emellett az északra húzódó csatornák menti területek, s az általuk közrefogott gyepek. Településszerkezet Csévharaszt jellegzetes síkvidéki település, mely a Monor felé, illetve a Vasad és Nyáregyháza felé vezető utak kereszteződésénél alakult ki. A település geometriai pontosságú szerkezettel, derékszögű utcahálózattal rendelkezik. A Monor felé vezető (hangsúlyosabb) út mentén alakult ki a település lakóterületének legnagyobb része, ezzel párhuzamosan alakultak ki a település további lakóútjai, melyeket rövid utcák kötnek össze a főúttal. Hasonló fontosságú az egykori szőlőterületek felé tartó út is. A belterületi telkek szélessége, beépítési módja egymáshoz hasonló. A telkek méretére mindazonáltal jellemző, hogy a település belsejében kisebbek, a település szélei felé haladva pedig mélyebbek, s ennek megfelelően nagyobbak a telkek. Belterületi területhasználat A vidék sokáig tanyás térség volt, s csak az utóbbi században történt jelentősebb beköltözés a mai belterületre. A belterület túlnyomó része lakóterület, az intézmények egy területre összpontosulnak, a polgármesteri hivatal köré. A gazdasági területek leginkább a belterülethatár mentén helyezkednek el viszonylagos távolságban az intenzívebb lakóterületektől. A szolgáltatások jellemzően elszórtan találhatók a belterületen. A volt zártkerti részek belterületi telkei ma már egyrészt beépült lakóterületek, másrészt felhagyott parlagterületek. Épületállomány Csévharaszt fiatal alföldi település, melynek épületállománya többségében a XX. század során épült. A település épületállománya ennek megfelelően viszonylag egységes képet mutat, az egyes településrészek lakóterületein nincsenek egymástól élesen elkülönülő épülettípusok. A falu belterülete jellemzően lakóterület, az itt épület házak többsége az ’50-es, ’60-as években épült nyereg- illetve sátortetős épület. (A nyeregtetős épületek gerince zömében az utcafrontra merőleges.) Az intézményi funkciójú épületek többségében a településközpontban helyezkednek el, s a lakóépületektől eltérő, egységes arculatúak. Az intézményi épületek többsége a közelmúltban épült, modern épület. A településen elhelyezkedő gazdasági területek többnyire földszintes, jellemzően csarnokszerű épületek. Épített értékek Csévharaszt egészen a XX. századig tanyás térség volt, épített értékei ezért főként a belterületre való beköltözés kezdetéről maradtak a belterületen, illetve azt megelőző időkből a külterületen. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2014. www.vzm.hu


68


Műemléki védettséget élvez a külterületen a XIV. században épült, ma már romos állapotú pusztatemplom. Védelmet érdemelnek ezen kívül a tanyavilágból fennmaradt uradalmi központok régi épületei, vagy a település életében jelentős szerepet betöltő Balla Károly szobra és síremléke. Védelemre érdemes lakóépületek közül – a belterület „kései” kialakulása miatt - mindössze néhány található. Közlekedés Közlekedési szempontból a község kedvező helyzetben van. Az országos főúthálózat egyes elemei (4.sz. főút, M5 autópálya) elérhető közelségben vannak, ugyanakkor a településen áthaladó 4605.j. út nem bonyolít nagy forgalmat. Csévharaszt fő közlekedési kapcsolatát az észak felé, Monor irányába vezető 46102-es bekötő út, illetve az északnyugat-délkelet irányú Vasad-Nyáregyháza összekötő út adja. Hiányzik a közúti összeköttetés déli irányba, Inárcs és Kakucs felé, illetve nem épült meg a Gyál felől vezető 4601 j. út, mely Csévharaszt külterületének déli felét szelné keresztül. Csévharaszton a tömegközlekedés autóbusszal történik, vasútállomás legközelebb Monoron található. Közmű A település területén a minden közmű kiépítésre került. Ebből az elektromos áram és a vízellátás 100%-osnak mondható. A gázhálózatra az ingatlanok mintegy 75%-a kapcsolódik, de sok a vegyes tüzelést használó háztartás. Kiépült a szennyvízcsatorna hálózat is, a rákötések aránya nagyjából 70%. A terep lejtésének hiánya, illetve a talajtani adottságok miatt gondot okoz a csapadékvizek befogadóba történő elvezetése, mely a közeljövőben megoldásra vár. A vezetéskes telefonhálózat kiépített a településen, az igények kielégítettek. A község területén az összes mobilszolgáltató megfelelő térerősséget tud biztosítani. Környezeti állapot Csévharaszt környezeti állapota jónak mondható. Az esetleges zavaró kibocsátásokkal rendelkező ipari területek többnyire a belterülettől messzebb találhatók. A belterületen fekvő vágóhidakkal kapcsolatban nem jellemző a lakossági panasz, egyéb zavaró tevékenység a belterületen nem működik. A mezőgazdasági művelésből adódó vegyszerhasználat a talaj illetve a felszíni és felszín alatti vizek számára okoz leginkább terhelést. A közlekedésből származó szennyezések a nem túl jelentős átmenő forgalom miatt nem okoznak problémát. A településen kiépült a szennyvízcsatorna hálózat, amely jelentősen csökkenti a környezetterhelést. 1.1.2. EREDMÉNYEK, FOLYAMATOK ÉRTÉKELÉSE Csévharaszt a fővárosi agglomeráció szomszédságában elhelyezkedő település, a Monori kistérség része. A település kedvező földrajzi fekvése, valamint jó közlekedési kapcsolatai révén kiváló lehetőségekkel rendelkezik. Ennek köszönhetően folyamatosan növekszik a település lakosság, melyet fiatalodás jellemez. A továbbiakban a cél ezeknek a kedvező folyamatoknak a fenntartása, illetve kontrollálása úgy, hogy Csévharaszt megtartsa identitását és saját arculatát. A falu kitűnő feltételeket nyújt az itt történő letelepedéshez: - kitűnő közlekedési kapcsolatok, - összközművesített építési telkek, - jó minőségű közszolgáltatások, - magas zöldfelületi arány, csendes, nyugodt lakókörnyezet, - karbantartott közterületek, - rendezett településkép. A helyi gazdaság jelenleg igen sokoldalú. A településen jelenlévő nagyszámú vállalkozás egyaránt ad munkát a helyieknek és a környező településen élőknek. A kedvező földrajzi fekvés és a jó közlekedési kapcsolatok révén a helyi gazdaság tovább fejleszthető, mely a munkalehetőségek mellett jelentős bevételt jelent az önkormányzatnak is. A település jó közlekedési kapcsolatai tovább javulhatnak a 4-es főút gyorsforgalmi úttá történő fejlesztése során, melynek következtében új beköltözők illetve gazdasági vállalkozások egyaránt megtelepedhetnek a településen. Csévharaszt jövőbeli fejlődésében tehát nagy szerep jut a külső tényezőknek (elérhetőség, közlekedés), azonban kijelenthető, hogy a település belső adottságai is kiválók (helyi gazdaság, tájiVÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2014. www.vzm.hu


69


természeti környezet). A település jövőjének tervezésénél mindenképpen nagy hangsúlyt kell fektetni a – már ma is kiváló – településközi kapcsolatra, kistérségi együttműködésre, hiszen a település fejlődése a Monori kistérség fejlődéséhez kötött. A turizmus jelenleg kiaknázatlan lehetőség Csévharaszt számára, azonban ez az ágazat is bővíthető a településközi kapcsolatokra alapozva – a turisztikai infrastruktúra fejlesztése, valamint a térség tagjai által létrehozott komplex turisztikai program megvalósítása által. Fontos, hogy a fizikai kereteken túl a település fejlődésének belső motorja, a helyi társadalom aktivitása megmaradjon, hiszen a nagyszámú civil szervezet által a falu közössége részt vehet a település jövőjét érintő fontosabb döntésekben. A civil aktivitás megőrzése kiemelt jelentőségű, a település fennmaradásának záloga a helyiek elhivatottsága és identitástudata.

1.2. EGYEDI KEZELÉST IGÉNYLŐ, ILLETVE PROBLÉMÁS TERÜLETEK Lakóterületek - Csévharaszt belterülete az utóbbi évtizedek szuburbanizációs folyamatainak következtében folyamatos átalakuláson ment végbe. A lakóterületi fejlesztések több helyen megváltoztatták a településszerkezetet, településképet. A jövőbeli fejlesztéseknek figyelemmel kell lenni a meglévő adottságokra, értékekre. - A településközpont megőrzése érdekében megfelelő szabályozás szükséges a területre, meghatározva a védelemre érdemes településszerkezeti elemeket (beépítési mód, utcakép, telekszerkezet stb.). - A település demográfiai folyamatai indokolják a belterület bővítésének átgondolását, a területhasználatok ésszerű kijelölését, az övezeti rendszer újragondolását. - Az új (tervezett) lakóterületek paramétereinek meghatározása során tekintettel kell lenni a hagyományos településszerkezetre, településképre amellett, hogy a létrejövő új telkek az újonnan beköltözők igényeit is kielégítsék. - Zöldterületi rendszer megfelelő szabályozása, hogy a jövőbeni fejlesztések kivitelezése ne ütközzön akadályba. Gazdasági területek - Az egykori Tsz-major területén elhelyezkedő gazdasági vállalkozások számára a szabályozási paramétereken keresztül biztosítani kell a megfelelő működési feltételeket. Új vállalkozások letelepedése érdekében végig kell gondolni a gazdasági terület bővítési lehetőségeit. - A település belterületén elhelyezkedő gazdasági területek a lakóterületek szomszédságában megfelelően működnek. A gazdasági területeket úgy kell szabályozni, hogy a jövőbeli működés, fejlődés biztosított és zavartalan legyen, s a környezetre a lehető legkisebb terhelést jelentsen a működésük. - Az egykori katonai állomás funkciójának újragondolása, a terület egyedileg történő szabályozása. - A település déli részén elhelyezkedő rendezvényterület egyedileg történő szabályozása. Tájhasználati feladatok - A település délkeleti részén megtalálható mozaikos tájhasználat fenntartása. - A nagyobb összefüggő szántóföldek tagolása fasorok segítségével. - A gondozatlan parlagterületek felszámolása, a bozótosodásnak indult területek rendezése. Környezeti, természeti értékek - Az ősborókás környezetének, valamint a védett természeti területek ökoszisztémáinak fenntartása, az őshonos fajok megőrzése. - Az ökológiailag érzékenyebb mélyfekvésű gyepterületek megőrzése, megfelelő tájhasználati rendszer kialakítása. - Gazdasági területek körüli erdősávok megtartása a falu és a környezeti elemek védelmében. - 2.sz. főcsatorna és 26.sz. csatorna környezetének védelme, vízgyűjtő területének figyelembe vétele. Közlekedési és közmű területek - Csévharaszt településközi kapcsolatainak rendezése – új közlekedési kapcsolat Kakucs illetve az M5 irányába - Testvériség nagynyomású gázvezeték környezete - Csapadékvíz elvezetés megoldása VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2014. www.vzm.hu

CSÉVHARASZT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV -

70


A 2.sz. főcsatorna, mint befogadó medrének folyamatos karbantartása

A fenti problémák egy részének megoldása messze túlmutat egy, - csak a település közigazgatási területére készülő – Településrendezési terv keretein, ugyanakkor a tervező célja nem lehet más, mint hogy területszerkezeti, területhasználati szempontból szakmailag hosszú távra megalapozza, alátámassza a falu vezetésének a felsorolt konfliktusok feloldására vonatkozó törekvéseit, döntéseit.

1.3. ELTÉRŐ JELLEMZŐKKEL RENDELKEZŐ TELEPÜLÉSRÉSZEK A településen nem találhatók eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek.



71

VIZSGÁLAT

MELLÉKLETEK



72

VIZSGÁLAT

ELŐZETES VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁSBAN RÉSZT VEVŐ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK VÉLEMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA CSÉVHARASZT TOVÁBBI ELJÁRÁSBAN

VÉLEMÉNYEZŐK

RÉSZT KÍVÁN VENNI

MEGJEGYZÉS

NEM KÍVÁN RÉSZT VENNI

ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK

1.

PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ÉPÍTÉSÜGYI HIVATALA ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ

X

2.

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

X

3. 4. 5. 6. 7.

BUDAPEST FŐVÁROSI KORMÁNYHIVATALA NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE+ PEST MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KÖZLEKEDÉSI FELÜGYELŐSÉGE ÚTÜGYI OSZTÁLY

X X X

NEMZETI KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG LÉGÜGYI HIVATAL KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HIVATALKÖZÉP-MAGYARORSZÁGI IRODA

X

A hatályos településrendezési tervek hitelesített példányai nem állnak rendelkezésükre, személyes konzultációt tartanak szükségesnek. Felhívja a figyelmet a hatályos alkalmazandó jogszabályokra, továbbá vázolja a terv készítésének kötelező menetét, beleértve az államigazgatási egyeztetési eljárásokat. Felhívja a figyelmet a település területén található természetvédelmi szempontból értékes területekre (Csévharaszti Borókás Tájvédelmi Körzet, Natura 2000, országos ökológiai hálózat övezete). Tájékoztat a terv készítése során figyelembe veendő jogszabályokra, valamint az azokban előírt irányelvekre. A további véleményezési eljárásban részt kíván venni. Felhívja a figyelmet a hatályos, alkalmazandó jogszabályokra. Felhívja a figyelmet a közlekedési tervek részletes tartalmi követelményeire, beleértve a rajzi munkarészeket is. A további egyeztetési eljárásban nem kíván részt venni. Nem nyilatkozott

8.

DUNA-IPOLY NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

X

9.

PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÖLDHIVATALA FÖLDÜGYI OSZTÁLY

X

10.

PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ERDÉSZETI IGAZGATÓSÁG

X

11.

PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÖLDMŰVELÉSÜGYI IGAZGATÓSÁGA FÖLDMŰVELÉSÜGYI OSZTÁLY

X

12.

PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁGA

X

Tájékoztat a település közigazgatási területét érintő, természetvédelmi szempontból jelentős területekről (Csévharaszti Borókás Tájvédelmi Körzet, Natura 2000, országos ökológiai hálózat övezete). Kéri a tervezés során a táj- és természetvédelmi szempontok figyelembevételét, és a vonatkozó jogszabályok betartását. Kérik a tervezések által érintett területek helyrajzi számát feltüntetni. Felhívja a figyelmet a termőföld védelméről szóló törvény vonatkozó rendelkezéseire, valamint kéri a tervezés során a belterületi beépítetlen ingatlanok nagy számát figyelembe venni, és a fejlesztések során ezen területeket előtérbe helyezni. Felhívja a figyelmet az erdőtörvény legfontosabb, a tervezést érintő rendelkezéseire. Kéri a mezőgazdasági gépek közlekedését megfelelő szélességű és állapotú utak biztosítsák, továbbá zöldterületek létesítését. Célszerűnek tartja birtokközpontok kialakításához igénybe vehető területek kijelölését, illetve kéri vízfolyások karbantartásához szükséges parti részek szabadon hagyását Tájékoztat a termőföld védelmével kapcsolatos fontosabb tudnivalókról: - a lakó- és gazdasági területek kijelölése kapcsán vizsgálni kell a környezetben folytatott mezőgazdasági tevékenység hatásait - 400 m2-t meghaladó területigényű beruházás ill. 1000 m2-t meghaladó, a termőföld talajszintjének végleges megváltoztatásával járó,



73

13.

HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HADMŰVELETI ÉS KIKÉPZÉSI FŐOSZTÁLY

14.

ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG

15.

BUDAPESTI BÁNYAKAPITÁNYSÁG

X

16.

NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MOBIL SZOLGÁLTATÁS- FELÜGYELETI OSZTÁLY

X

VIZSGÁLAT

X

X

beruházásnak nem minősülő tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során a talajvédelmi szakhatósági állásfoglalás kiadásához talajvédelmi terv benyújtása szükséges - termőföld területén tilos a talaj humuszos termőrétegének engedély nélküli eltávolítása A további véleményezési eljárásban nem kíván részt venni. Kérik a HM vagyonkezelésű, gyakorlótér besorolású ingatlan különleges honvédelmi területi besorolását, valamint védőterületét a felülvizsgálat során továbbra is fenntartani és megjeleníteni. A további véleményezési eljárásban nem kíván részt venni. A további véleményezési eljárásban nem kíván részt venni. Felhívja a figyelmet a hatályos, alkalmazandó jogszabályokra.


CSÉVHARASZT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Recommend Documents