CSERNELY KÖZSÉG DEMOGRÁFIAI HELYZETE

Gazdaságtudományi Közlemények, 6. kötet, 1. szám (2012), pp. 157–166.

CSERNELY KÖZSÉG DEMOGRÁFIAI HELYZETE VARGA BEATRIX∗ Összefoglaló: Terveink szerint Csernely községet alapul véve kerül kidolgozásra egy, más településekre is adaptálható energiagazdálkodási modell. Mivel a népesedési helyzet és a gazdasági folyamatok, illetve a társadalmi fejlettségbeli szint egymással összefonódva, kölcsönhatásban érvényesül, ezért szükségesnek tartottuk Csernely község lakosságának demográfiai vizsgálatát is. Az elemzéseket Borsod-Abaúj-Zemplén megye, és az Ózdi kistérség adataival összevetve végeztük, feltárva a különbségeket és a hasonlóságokat. A vizsgált időtartam az 1980–2010 közötti időszakot öleli fel, ugyanis ekkortól beszélhetünk a második demográfiai átmenetről. Summary: According to our plan, an energy supply model will be developed on the basis of the village of Csernely, which can be adapted to other settlements as well. Since the demographic situation, economic processes and the level of social development are related to each other, it was also considered necessarily to analyze the demography of Csernely. The analysis was made on the basis of data comparison between Borsod-Abaúj-Zemplén county and Ózd small region, revealing the differences and similarities. The research is based on data between 1980 and 2010, because since then we can talk about the second demographic transition. Kulcsszavak: demográfia, népmozgalmi események, kistérség JEL osztályozás: J10, J11 Bevezetés: Az Üzleti Statisztika és Előrejelzési Intézeti Tanszék munkatársai 2011 és 2013 között részt vesznek a TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 számú projekt kutatásában. A projekt egyik fő célja Csernely község energiagazdálkodási modelljének kidolgozása. A megoldandó feladatok között szerepel a településen megépülő biomassza erőmű működéséhez szükséges technikai, környezetvédelmi, gazdaságossági, jogi és szociokulturális feltételrendszer kialakítása. A projekt vezetői egy olyan szemléletformáló, általános modellben gondolkodnak, ami más településekre is adaptálható lehetne. 1.

A DEMOGRÁFIAI ÉS A GAZDASÁGI FOLYAMATOK KAPCSOLATRENDSZERE

Mivel a gazdasági folyamatok, mint például a termelés, és a fogyasztás a népességhez, illetve annak egyes rétegeihez kötődnek, a demográfiai jelenségek szervesen összekapcsolódnak a gazdaság többi szegmensével. A népesség összetétele hatással van a gazdaságra, és természetesen a demográfiai jelenségek alakulásában is meghatározó szerepet játszik a gazdasági, társadalmi környezet. A gazdasági fejlettség társadalmi, kulturális, és egészségügyi szűrőkön keresztül fejti ki a hatását. Mivel tehát a népesedési helyzet és a gazdasági ∗

DR. VARGA BEATRIX egyetemi docens Miskolci Egyetem, Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet [email protected]

Varga Beatrix

158

fejlődés illetve fejlettségbeli szint egymással összefonódva, kölcsönhatásban érvényesül, szükségesnek tartottuk Csernely község lakosságának demográfiai vizsgálatát is. A demográfiai és a gazdasági folyamatok kapcsolatrendszerét az 1. sz. ábra szemlélteti. Egészségügyi ellátás Szegénység-jólét Életmód, attitűd Környezeti hatások Iskolai végzettség Egyéb társadalmi-gazdasági hatások

Munkaerő-kínálat Termékenység

Munkaerőkereslet Fogyasztás

Egészség

Tőkeképződés Tőkefelhalmozás Nyugdíjrendszer

Halandóság

Egészségbiztosítás

1. ábra. A demográfiai és a gazdasági folyamatok kapcsolatrendszere (Forrás: saját szerkesztés)

2.

CSERNELY KÖZSÉG FÖLDRAJZI KÖRNYEZETE, ÉS TÖRTÉNELME

Csernely község Borsod-Abaúj-Zemplén megye dél-nyugati részén, Miskolctól 60 kilométerre nyugatra, az Upponyi-hegység és a Bükk hegység között található. A település a Csernely-patak völgyében, Ózd és Szilvásvárad között, a két településtől csaknem egyenlő távolságra, tagolt medencedombsági területen helyezkedik el. A hagyomány szerint már a honfoglaláskor is létezett a település. A Borsod vármegyei Hont vár földje volt, melyet III. Béla Detricus ispánnak, a Balassák és Csákányiak ősének adott. Legrégebbi okleveles említése (Cherne) 1236-ból való. (Magyar Nagylexikon 6. kötet, 42. o.) A falu első földbirtokosa 1471-től Csernelyi Péter volt, 1770-től pedig a Sturmann családé lett a terület. A 17. században már a környező települések központjaként büszkélkedhetett. Nevét a csermely, vagy a szláv cerna (fekete) szóból származtatják. Az Ózdi kistérséghez tartozó településen a vezetékes ivóvíz, a gázvezeték- és a szennyvízcsatorna-hálózat az 1990-es évek közepén teljes egészében kiépült. Az úthálózat túlnyomó része aszfaltozott. A vezetékes telefonhálózat szintén megvalósult, és a területen valamennyi országos mobiltelefon szolgáltató jelen van szolgáltatásaival. A megbízható kapcsolatot csupán a domborzati viszonyok akadályozzák néhány helyen. Vasútvonal nem érinti a községet, a legközelebbi vasútállomás Ózdon található. A település közigazgatásilag az Ózdi kistérséghez tartozik, de földrajzi közelsége miatt kapcsolatok kötik Heves és Nógrád megyéhez is (lásd 2. sz. ábra).

Csernely község demográfiai helyzete

159

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 15 kistérség található. Az egyes kistérségek népességének száma jelentősen szóródik. A Miskolci kistérség után (263.658 fő) a második legnagyobb lélekszámú kistérség az Ózdi (66 788 fő). Az Ózdi kistérség Borsod-AbaújZemplén Megye nyugati részén, 29 települést lehatároló, 548 négyzetkilométer területű kisrégió. A kistérség települései a Sajó folyó völgyében, az Ózdi dombvidéken, a Hangonypatak völgyében, a Hegyháton és az Uppony hegység peremén helyezkednek el. A térség legnagyobb folyóvize, a Sajó folyó, ebbe torkollik a Hódos-patakkal egyesülve a Hangonypatak. A Hódos- és Hangony-patak összefolyásánál kiszélesedő völgyben jött lére a kistérség közigazgatási és ipari központja, Ózd.

2. ábra. Borsod-Abaúj-Zemplén megye kistérségei (Forrás: http://www.emkkm.hu/ind.html#http://www.emkkm.hu/bazmegye.htm)

Az Ózdi kistérség aprófalvas jellegét mutatja, hogy a községeinek átlagos népességszáma nem éri el a 900 főt. A kistérség 29 településéből 8-ban a lakosok száma 500 fő alatti, 11-ben 500–999 fő közötti. Népességnagyság-kategóriánként az Ózdi kistérség településeinek és lakónépességének számát, valamint megoszlását 2010 év végén az 1. számú táblázat tartalmazza.

Varga Beatrix

160

1. táblázat Az Ózdi kistérség településeinek és lakónépességének megoszlása népességnagyság-kategóriánként 2010 év végén Népességnagyság kategória

Települések száma

Települések megoszlása (%)

Lakónépesség (fő)

–199 200–499 500–999 1000–1999 2000–4999 5000–9999 10000–49999 Ózdi kistérség

2 6 11 6 2 1 1 29

7 21 38 21 7 3 3 100

210 1 937 8 327 8 483 6 693 6 743 34 395 66 788

Lakónépesség megoszlása (%) 0 3 12 13 10 10 51 100

A települések átlagos népessége (fő) 105 323 757 1 414 3 347 6 743 34 395 2 303

(Forrás: saját szerkesztés, saját számítás, az alapadatok forrása: Észak-Magyarország megyei statisztikai évkönyvei 2010)

A népesség koncentrációja megváltozásának ábrázolására a Lorenz-görbét használhatjuk, mely egy olyan speciális grafikus ábra, ami egyenlőtlenségek vizuális megjelenítésére és elemzésére szolgál. Az egységoldalú négyzetben elhelyezett görbe a kumulált relatív gyakoriságok (települések száma) függvényében ábrázolja a kumulált relatív értékösszegeket (lakónépesség). Ha a vizsgált területegységek között léteznek olyanok, melyek a lakónépesség igen nagy hányadával rendelkeznek, akkor a görbe távolabb esik az átlótól. Minél távolabb van a görbe az átlótól, annál erősebb koncentrációról beszélhetünk. A 3. ábra az Ózdi kistérség településeinek lakónépesség szerinti koncentrációját mutatja. Az ábrából láthatjuk, hogy 2000 és 2010 között szinte semmi számottevő változás nem történt a kistérség településszerkezetében, melyet Ózd város elsődleges szerepe, másrészt az apró- és törpefalvak jellemeznek. Csernely község közigazgatási területe 2062 hektár, lakónépessége pedig 2010 év végén 827 fő volt, ami 40 fő/km2 népsűrűségnek felelt meg. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 358 településének lakónépesség szerinti rangsorában Csernely a 155. helyen áll, és a harmadik kvartilisbe esik. Az Ózdi kistérség települései között Csernely lakónépessége jelenti a medián értéket, ugyanis 2010 év végén pontosan 14 településen laktak kevesebben és 14 településen laktak többen, mint 827 fő. Csernely lakóinak részesedése az Ózdi kisség lakónépességéből 1,2% (2010 év végén).*1 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 330 községének kistérségek szerint csoportosított Dobozábráit a 4. ábra mutatja. A legtöbb település, szám szerint 46, az Edelényi kistérséghez tartozik, a legkevesebb, 9 településsel pedig a Mezőcsáti kistérség rendelkezik. A 4. ábrából láthatjuk, hogy az Ózdi kistérség mind településszerkezetét, mind pedig településeinek számát tekintve hasonlít a megye többi kistérségéhez.

1

Az adatok forrása: Észak-Magyarország megyei statisztikai évkönyvei, 2010 CD 12.1. táblázat

Csernely község demográfiai helyzete

161

a népesség számának kumulált relatív értéke[%]

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 0

20

40

60

80

100

a települések számának kumulált relatív gyakorisága [% ]

3. ábra. Az Ózdi kistérség településeinek lakónépesség szerinti Lorenz-görbéje (Forrás: saját szerkesztés)

4. ábra. Borsod-Abaúj-Zemplén megye községeinek kistérségenkénti lakónépesség szerinti dobozábrái (2010 év végén) (Forrás: saját szerkesztés, az adatok forrása Észak-Magyarország megyei statisztikai évkönyvei 2010)

Varga Beatrix

162

3. CSERNELY KÖZSÉG LAKÓNÉPESSÉG SZÁMÁNAK ALAKULÁSA

1400 1300

y = -16,142x + 1305,9

1200

2

R = 0,9354

1100 1000 900 800 700

10

08

20

06

20

04

20

02

20

00

20

98

20

96

19

94

19

92

19

90

19

88

19

86

19

84

19

19

19

19

82

600 80

Lakónépesség az év végén (fő)

A népesség számának alakulása szerint megkülönböztethetünk fogyó, illetve szaporodó területeket. A természetes szaporodást és a vándorlási egyenleget is figyelembe véve négyfajta kistérség, illetve településtípust különíthetünk el.2 Lepusztuló területi egységekhez soroljuk azokat a kistérségeket, településeket, ahol mind a természetes szaporodás, mind a vándorlási egyenleg negatív. A befogadó területeken a természetes szaporodás negatív, de a vándorlási egyenleg pozitív. A kibocsátó területeken többen születnek, mint amennyien meghalnak, de többen elvándorolnak onnan, mint amennyien odaköltöznek. Demográfiai szempontból fejlődő területeknek nevezhetjük azokat a kistérségeket, ahol a pozitív vándorlási egyenleg mellett természetes szaporodással is büszkélkedhetnek, vagyis ahol a születések és halálozások különbsége is pozitív.

évek 1985-1988 között a diagramban állandó népességi adatok szerepelnek

5. ábra. Csernely községei lakónépességének alakulása 1980 és 2010 között (Forrás: saját szerkesztés, adatok Borsod-Abaúj-Zemplén megye statisztikai évkönyvei 1980-tól 2010-ig)

Magyarország népessége 1981 után elkezdett csökkenni, ugyanakkor kistérségi és településszinten, még 1981–1985 között az akkori 150 kistérségből 11 demográfiai szempontból fejlődő területnek, 39 pedig kibocsátó területnek számított.3 Ekkor még Borsod-AbaújZemplén megye több kistérségében, és településén is több gyermek született, mint 2 Ezt a csoportosítást alkalmazta Hablicsek László: A népességreprodukció területi aspektusairól. Demográfia, 2003. XLVI/1. 48. o. 3 Hablicsek László: A népességreprodukció területi aspektusairól. Demográfia, 2003. XLVI/1. 48. o.

Csernely község demográfiai helyzete

163

amennyien meghaltak, de az elvándorlás már ekkor is jellemző volt (lásd 6. ábra). Az elvándorlás a gazdaságilag fejlettebb, több mukalehetőséggel kecsegtető területekre történt, mint ahogyan az az Ózdi kistérségben és Csernely településen is tapasztalható volt. A vándorlás speciális fiatal korösszetétele miatt ez leginkább a reproduktív korban lévő népességet érintette. A kibocsátó területeken olyan hiány keletkezett a szülőképes korú nők körében, hogy emiatt a magasabb egy nőre jutó gyermekszám ellenére is egyre kevesebb gyermek született, és így kialakult a természetes fogyás.

6. ábra. A népességváltozás területi aspektusai, 1981–1985 (Forrás: Hablicsek László: A népességreprodukció területi aspektusairól. Demográfia, XLVI/1. 49. o.)

1981 és 1985 között az Ózdi kistérség kibocsátó területnek számított, viszont Csermely község demográfiai szempontból már ekkor is a lepusztuló területi egységekhez tartozott, ugyanis mind a természetes szaporodása, mind pedig a vándorlási egyenlege negatív volt (lásd 7. számú ábra). A ’90-es években átmeneti változás történt Csermely község mechanikus népmozgalmában, ugyanis egy-két évtől eltekintve többen telepedtek le, mint amennyien elhagyták a települést. 1991 és 2000 között 94 fő vándorlási többlettel büszkélkedhetett. Ez a folyamat ellentétes volt az Ózdi kistérség demográfiai folyamataival, ugyanis az, demográfiai szempontból, kibocsátó területből lepusztulóvá vált (lásd 7. sz. ábra).

164

Varga Beatrix

7. ábra. A népességváltozás területi aspektusai, 1996–2000 (Forrás: Hablicsek László: A népességreprodukció területi aspektusairól. Demográfia, XLVI/1. 50. o.)

Csermely községnek az új évezred, sem a természetes népmozgalmi események, sem pedig a mechanikus népmozgalom tekintetében nem kedvezett. 2001 és 2010 között 111 gyermeknek örülhettek, és ezzel egy időben 193-an haltak meg. Ez alatt az időszak alatt, a 2007-es és 2010-es évek kivételével, minden évben vándorlási veszteséget könyvelhetett el a település. 2005 és 2006 években a legtöbbet, összesen 75 fővel többen vándoroltak el a településről, mint amennyien odaérkeztek. 2001 és 2010 között az évi átlagos vándorlási veszteség 9,5 fő volt. Az 5. számú ábráról is látható, hogy Csermely község lakónépessége az aprófalvak többségéhez hasonlóan csökkenő tendenciát mutat. 1980 és 2010 között évente átlagosan 16 fővel csökkent a népesség a lineáris trend szerint. Ez a tendencia nem új jelenség, a folyamat évtizedek óta tart, már az 1960-as, 1970-es években is jellemezte a települést. Bár Csernely lakónépessége évtizedek óta fogy, ugyanakkor az utóbbi években jellemző tendenciává vált, hogy egyre több külföldi vesz üdülőt a településen. Ehhez a környező természet szépsége, a falu arculata, a tiszta levegő és a városinál nyugodtabb falusi hangulat és életmód is hozzájárul.

Csernely község demográfiai helyzete

165

250 200 150 100 Term észetes fogyás

fő

50

1981-1990 1991-2000

0 -50

Élveszületés

Halálozás

Vándorlási különbözet

2001-2010

-100 -150 -200 -250

8. ábra. Csernely község főbb népmozgalmi jelenségei a különböző időszakokban (Forrás: saját szerkesztés, saját számítás)

4. A NÉPESSÉG KORÖSSZETÉTELÉNEK ALAKULÁSA Magyarország számára a népesség korösszetételének alakulása jelenti a népesség csökkenése melletti másik legsúlyosabb demográfiai problémát. Társadalmunk öregedése nem átmeneti jelenség, hanem tartós, elmélyülni látszó folyamat. A csökkenő születésszám mellett a születéskor várható átlagos élettartam növekedése az idősek arányának a növekedését és a gyermekkorúak arányának csökkenését eredményezi. A népesség kormegoszlásának jellemzésére az egyes korcsoportokba esők aránya mellett gyakran használnak olyan mutatószámokat is, amelyek az egyes csoportok egymáshoz viszonyításából indulnak ki. Ezek közül a legjelentősebbek az eltartási teher mutatói, illetve az öregedési index. A gyermekek eltartottsági rátája azt mutatja meg, hogy 100 aktív korúra (15–60 év) hány gyermekkorú (15 évesnél fiatalabb) jut. Az időskorúak eltartottsági rátája (100 aktív korúra jutó időskorú) azt mutatja meg, hogy az időskorúak társadalmi szinten mekkora eltartási terhet jelentenek az aktív korúak számára. Ugyancsak fontos mutató a két improduktív korcsoport egymáshoz viszonyított aránya (100 gyermekkorúra jutó időskorú), ami a népesség jövőbeni potenciáját fejezi ki. A számításaimnál a 15 évesnél fiatalabbakat tekintettem gyermekkorúnak és a 60 évesnél idősebbeket pedig időskorúaknak.

Varga Beatrix

166

1. táblázat A népesség korösszetételének jellemzésére szolgáló fontosabb mutatók területi különbségei (2010-ben) Száz aktív korúra jutó gyermekkorú

időskorú

Öregedési index

52 23 26 23

33 33 36 37

65 146 138 157

Terület Csernely község Ózdi kistérség B.-A.-Z. megye Magyarország

60 évnél idősebbek aránya (%) 18,0 21,3 22,3 22,9

(Forrás: Saját szerkesztés, saját számítás, az alapadatok forrása: http://www.ksh.hu/interaktiv_moterkepek)

Az országos tendenciák jelentős területi különbségeket mutatnak. Mind az Ózdi kistérségben, mind pedig Csernely községben az országos és a megyei átlagnál is kisebb az időskorúak aránya. Csernely község öregedési indexe kiugróan alacsony, száz gyermekkorúra csupán 65 időskorú jut. Országos szinten már az is ritkaságnak számít, ahol a mutató nem éri el a százat, azaz a gyermekek száma kevesebb, mint az időseké. Csernely község kor szerinti összetétele jelentősen változott a rendszerváltás óta, ugyanis 1990-ben a népszámlálási adatok szerint még 49%volt a településen a 60 évnél idősebbek aránya. Ekkor az öregedési index is 214 volt, azaz több mint kétszer annyi idős élt a településen, mint amennyi 15 évesnél fiatalabb gyermek. Következtetések: A demográfiai folyamatokat jelentős területi különbségek jellemzik Magyarországon. Más tendenciákat tapasztalhatunk a településnagyság és a területi elhelyezkedés szerint. Csernely község hasonló demográfiai problémákkal küzd, mint az aprófalvak többsége. A lakónépessége folyamatosan csökkent az elmúlt évtizedekben. Ez a csökkenés jóval megelőzte az országos tendenciákat. Jelentős vándorlási veszteséggel is küzd, bár a legutóbbi években a bevándorlás is felerősödni látszik. A népesség kor szerinti összetétele számottevően fiatalabb, mint az országos, mint a regionális és kistérségi átlag. Köszönetnyilvánítás „A tanulmány a TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 jelű projekt részeként – az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében – az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.” IRODALOMJEGYZÉK [1] [2] [3] [4] [5] [6]

Borsod-Abaúj-Zemplén megye megyei statisztikai évkönyvek 1980 tól 2010-ig. Demográfia Évkönyv 2010. KSH, Budapest, 2011. Hablicsek László: A népességreprodukció területi aspektusairól. Demográfia, 2003. XLVI/1. Klinger András: Demográfia. KSH, Budapest, 1996. Magyar Nagylexikon 6. kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1998. Területi különbségek a népesség öregedési folyamatában. Statisztikai tükör, 2009/194. KSH, Budapest.