CSERNELY KÖZSÉG LAKOSSÁGÁNAK KÖRNYEZETTUDATOSSÁGA, AVAGY A BIOMASSZA ALAPÚ ENERGIAGAZDÁLKODÁS SZÜKSÉGESSÉGE

Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 13–21.

CSERNELY KÖZSÉG LAKOSSÁGÁNAK KÖRNYEZETTUDATOSSÁGA, AVAGY A BIOMASSZA ALAPÚ ENERGIAGAZDÁLKODÁS SZÜKSÉGESSÉGE THE ENVIRONMENTAL CONSCIOUSNESS OF THE COMMUNITY OF CSERNELY OR THE NEED OF BIOMASS BASED ENERGY MANAGEMENT DOMÁN CSABA1–SZEMMELVEISZ TAMÁSNÉ2 Absztrakt: Az elmúlt években, sőt évtizedben bebizonyosodott, hogy Magyarország jelentős mértékben ki van szolgáltatva azon országoknak, melyek nagymértékű befolyással bírnak a világ energiapolitikájában. Szükségszerű, hogy olyan nemzeti energiapolitika kerüljön kialakításra, mely lehetővé teszi az egyes területi egységeknek, régióknak vagy akár településeknek, hogy csökkentsék energiafüggőségüket. Az elv gyakorlati megvalósítása nem könnyű, hiszen generációkon átívelő beidegződéseket kell leküzdeni, megszüntetni. Ráadásul egy újszerű és hatékony eljárás kidolgozása jelentős terhet ró a háztartások számára, amely szintén visszaveti a lakosság vállalkozó kedvét. Célunk feltárni azon lehetőségeket, melyek vonzóvá tehetik adott település háztartásai számára egy újszerű eljárás bevezetését és megvalósítását. Kulcsszavak: biomassza, energiafelhasználás, háztartási hulladék, energiagazdálkodás. Abstract: In the last few years or even decades it become undeniable that Hungary is highly vulnerable to those countries which have a massive influence on the World’s energy policy. It is inevitable to construct a national energy policy which decrease energy dependence of the different areas, regions or settlements. The implementation of this idea is not easy because habits (which were usual for generations) must be overcome. In addition the development of a new and effective method means a significant burden for the households and can lessen the entrepreneurial attitude of the inhabitants. Our goal is to unfold the opportunities that attract the communities’ households to introduce and implement a new procedure. Keywords: biomass, energy utilization, municipal waste, energy management. 1

DOMÁN CSABA Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet 3515 Miskolc-Egyetemváros [email protected] 2 DR. SZEMMELVEISZ TAMÁSNÉ Miskolci Egyetem, Műszaki Anyagtudományi Kar, Energia- és Minőségügyi Intézet 3515 Miskolc-Egyetemváros [email protected]

14

Domán Csaba–Szemmelveisz Tamásné

1. Bevezetés Kutatási tevékenységünk fő célkitűzése, egy olyan elméleti energiagazdálkodási modell megalkotása, amely segítségével a bázistelepülés, azaz Csernely község bizonyos szempontból befolyásolni tudja az „energiafüggőségét”. A kutatási projektünk egyik kiindulópontja volt, hogy a község lakosságának körében személyes kérdőíves felmérést végeztünk. A kérdőíves megkérdezés segítségével olyan elemzési alapot teremtettünk meg, melyre építkezve további gyakorlatorientált kutatási irányokat határozhattunk meg. Az energiafelhasználási modell elméleti megalapozásához a kérdőíves megkérdezés közvetve és közvetlenül is kapcsolódik. Bizonyos kérdéscsoportok jelentős mértékben befolyásolják a kutatási irányt, hiszen a község demográfiai összetétele, háztartások jellemzői, lakosság energiafelhasználási szokása, a családok életszínvonala hatással van a háztartások azon döntésére, hogyan viszonyulnának egy újszerű energiaellátási rendszerhez. Kutatásunk kezdeti fázisához kapcsolódóan egy általános képet kívánunk adni a biomassza alapú energiaellátás fontosságáról, illetve bemutatjuk a kérdőíves lekérdezésből nyert adatbázis alapján a község lakosságának háztartási hulladékfelhasználási szokásait, illetve a környezetük védelméhez való hozzáállásukat. 2. A biomassza alapú energiafelhasználás fontossága A települések energiafelhasználása jelentős mértékben függ a település összetételétől, azaz a lakosság, közintézmények, vállalkozások számától. Szempontunkból elsődleges cél a lakosság és a közintézmények számára az energiafelhasználás optimalizálását elősegítő elméleti modell megalapozása és kidolgozása. A racionálisan „gondolkodó” település rendelkezik megfelelő stratégiával, amelynek a következő irányokat kell tartalmaznia: – „Lakossági: fűtés, használati meleg víz, világítás, elektromos árammal működő háztartási eszközök üzemeltetése, hűtés. – Közületek: fűtés, használati meleg víz, világítás, elektromos árammal működő eszközök üzemeltetése, hűtés. – Vállalkozások: fűtés, használati meleg víz, világítás, elektromos árammal működő termelő és/vagy szolgáltató eszközök üzemeltetése, hűtés” [1]. Egy jól működő település folyamatosan biztosítani tudja, hogy a fent említett „egységek” energiaszükséglete ne akadozzon, illetve település vezetőségének törekednie kell arra, hogy az energiafelhasználás ne csak folyamatosan működjön, hanem költséghatékonysága is elfogadható legyen mindenki számára. Véleményünk szerint egy jól feltérképezett település energiaszükségletét és -ellátását optimalizálni lehet, azáltal, hogy a jelenlegi energiaellátási rendszer átalakítását a megújuló energiák felhasználása felé irányítjuk. A lakosság számára csak akkor válhat vonzóvá egy ilyen irányú újítás, ha az számukra biztosítja a korábbi megszokott minimális ellátást, illetve az „új energiához” való hozzájutás csökkenti a családok pénzügyi leterheltségét. A lakossági energiaköltségeket tovább lehet csökkenteni, ha az önkormányzat kellő mértékben tájékoztatja a lakosságot az optimális energiafelhasználás lehetőségeiről, pályázati lehetőségekről stb.

Csernely község lakosságának környezettudatossága…

15

Települési energiastratégia tényezői

Lakossági

Közületi

Vállalkozási

1. ábra. A települési energiastratégia tényezői Forrás: Lukács, 2010

2.1. Biomassza alapú energiafelhasználás Az energiafelhasználási modell alapját a biomassza felhasználása jelenti, mely hazánkban még nem kellő mértékben elterjedt. „A biomassza valamely élettérben egy adott pillanatban jelen levő szerves anyagok és élőlények összessége” [3] vagy másképp fogalmazva: „a biomassza a napenergia energiacélú közvetett hasznosítása a biológiai jelenségek tudatos alkalmazásával” [2]. A biomassza, keletkezése alapján az alábbi három területre osztható: Biomassza keletkezésének típusai

Elsődleges biomassza

Harmadlagos biomassza Másodlagos biomassza

2. ábra. A biomassza keletkezésének típusai

Kutatásunk szempontjából egyik típus mellett sem tehetjük le kizárólagosan a voksunkat, hiszen egy komplex javaslatot kívánunk majd megfogalmazni a kutatási eredmények alapján. A kutatás jelen állása szerint Csernely községnek a leghatékonyabb az lenne, ha a természetes vegetációt, illetve a háztartási hulladékot felhasználó energiaellátó rendszer épülne ki a községben. Reményeink szerint a következő időszakokban kísérletet tehetünk arra is, hogy megvizsgáljuk a községben, illetve határában lévő természetes vegetációk milyen hozammal termelődnek.


16

2.2. Biomassza alapú energiafelhasználás gazdasági és társadalmi hatása

A biomassza alapú energiaellátás elméleti modelljének kidolgozása és esetleges gyakorlati megvalósítása számos előnnyel járna a község számára. Ezen tényezők, nemcsak a rövid távú problémáit oldanák meg Csernelynek, hanem közép és hoszszú távon is olyan pozitív hatásai lennének, melyek „kiemelnék” Csernelyt a többi település közül. Tartós jövedelemszerzési lehetőség

Népességmegtartó hatás Helyi foglalkoztatás növekedése

Új munkahelyek létrejötte

Regionális fejlődés növelése

Az energetikai biomassza hordozó hasznosítás gazdasági és társadalmi hatása

Régiók, kistérségek versenyképességének növelése

Kooperációs készség növekedése

Fenntartható fejlődés Energiaellátás biztonságának növekedése

Energiaimport fügőség csökkenése

3. ábra: A magyar energetikai biomassza-termelés és -hasznosítás gazdasági és társadalmi haszna Forrás: Lukács, 2010

Természetesen nem állítható, hogy a fent definiált tényezők mindegyike azonnal változást mutatna a község esetében, de legalább készteti a lakosságot arra, hogy megfelelő módon működjön együtt az önkormányzattal. Csernely község szempontjából a legfontosabb tényező a munkahelyek teremtése, mivel ezáltal, növekedne a község népességmegtartó vonzereje, a családok havi költségkerete bővülhetne stb. Továbbá a megfelelően működtetett energiaellátó rendszer, hatással lehet a község lakosainak életminőségére is. A korábbi években sok kutató az objektív életminőség mutatókhoz ragaszkodott, de mára világossá vált, hogy a szubjektív tényezők szerepe is igen fontos. Hiszen a lakosság közérzetét befolyásolhatja a levegő tisztasága (csökkenő CO2 kibocsátás, por megkötése), a környezet állapota, a saját helyzetükkel való elégedettség stb. 3. A község lakosságának környezettudatossága A lakossági kérdőíves lekérdezés egyik fő irányvonala volt, annak feltárása, hogy a lakosság környezettudatossága létezik-e, tisztában vannak-e bizonyos triviális elnevezésekkel, folyamatokkal. Ennek keretében megkérdezésre került:


− − −

17

környezetvédelemről; megújuló energia ismertségéről; szelektív hulladékgyűjtésről való tájékozottság.

Hallott-e a környezetvédelemről?

Hallott-e a megújuló energiáról?

Hallott-e a szelektív hulladékgyűjtésről? 4. ábra. A lakosság környezettudatossága. Válaszadók megoszlása %-ban A lakosság többsége tisztában van a környezetvédelem és a szelektív hulladékgyűjtés kifejezések jelentésével, illetve hozzá tudott rendelni valamilyen cselekvést, eseményt is. Érdekes hogy a mai modern világban a lakosság több mint harmada nincs tisztában a megújuló energia fogalmával, nem tudja biztosan, hogy mit takar a kifejezés. A kutatási projektünk már eléri egyik célját, ha sikerül tudatosítani az emberekben, hogy a megújuló energia felhasználása és alkalmazása hasznos lesz számukra, mégpedig hosszú távon is. Megvizsgáltuk, hogy az egyes tényezők esetében a lakosság mit tudott említeni a kifejezésekkel kapcsolatban. A több mint 200 fő válaszadó szerint leginkább azzal lehet a környezetünket védeni, ha a hulladékgyűjtésre kiemelten odafigyelünk, azaz a szelektív hulladékgyűjtést előtérbe helyezzük. Sokaknak a környezetvédelem kifejezés hallatán a szezonális parlagfűirtás, a környező erdők védelme és a légszennyezettség csökkentése jutott eszébe. A kutatási projekt szükségességét mutatja az a tény, hogy elenyésző volt azok száma, akik a biomassza alkalmazásának szükségességét említette volna.

18


SZERVEZETT HULLADÉKGYŰJTÉS, SZELEKTÍV HULLADÉKGYŰJTÉS; PARLAGFŰ IRTÁSA; ERDŐK MEGFELELŐ VÉDELME; LEVEGŐ TISZTASÁGÁNAK VÉDELME; Vízszennyezés megszűntetése; Gépjárművek okozta szennyezés csökkentése; Csernelyen nincs szelektív hulladékgyűjtés; Biomassza alkalmazása; Globális felmelegedés; Szélenergia használata; Megújuló energia; Környezetkímélő vegyszer alkalmazása;

5. ábra. Környezetvédelem jelentése a lakossági válaszok alapján

6. ábra. Megújuló energiaforrások típusai a lakossági válaszok alapján A megújuló energiaforrások tekintetében szintén elmondható, hogy tájékozatlan a lakosság a biomassza felhasználhatósága és hatékonysága tekintetében. A válaszadók többsége (a marketingtevékenységnek is köszönhetően) leginkább a napenergia felhasználásával volt tisztában, igaz többségük még mindig nem tartja költséghatékonynak a kiépítését.


19

7. ábra. A szelektív hulladékgyűjtés-ismeret a lakossági válaszok alapján A község lakóinak többsége tisztában van a szelektív hulladékgyűjtés jelentésével, de sajnos Csernelyen nincs erre mód, pedig a lakosság többsége igényelné. A válaszadók között elvétve akadt olyan személy, akinek a szelektív hulladékgyűjtés sajátos tartalommal bírt. 3.1. Településszintű hulladékgazdálkodás A válaszadók 90,43%-a szerint háztartásukban keletkezik valamilyen lágy szárú növényi hulladék, de fás szárú növényi hulladék már csak a háztartások 2/3-ában keletkezik.

8. ábra. Háztartásban keletkező lágy és fás szárú növények


20

A háztartásokban átlagosan (adott évben) 402,98 liter lágy szárú növényi hulladék (zöldséghéj, fű stb.) keletkezett, míg fás szárú növényi hulladékból 165,95 liter. Az értékek érvényességét a fás szárú növények esetében kis mértékben megingatja az az adat, hogy a válaszadók létszáma jelentős mértékben lecsökkent. A lágy szárú növények többségét nem használják fűtésre a háztartások, míg a fás szárú növények esetében a háztartások több mint 2/3-a felhasználja a keletkezett hulladékot a fűtési szezonban. A kutatási projekt szempontjából fontos tényező a hetente keletkező háztartási hulladék mennyisége is. A biomassza alapú energiagazdálkodási modell megalkotásakor figyelembe kívánjuk venni, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a háztartási hulladék egy részének energetikai célú felhasználása tekintetében. 1. táblázat Háztartásokban keletkező növényi hulladék nagysága (liter/év/háztartás) Mutatószám N

Lágy szárú

Fás szárú

Válaszadók száma 178

124

Hiányzó válaszok 44

98

Átlag

402,98

165,95

Medián

100

99,00

Módusz

99

99

Szórás

796,495

306,425

Variancia

634404,903

93896,258

Minimum

1

1

Maximum

5000

2000

25

50

20,00

50

100

99,00

75

300

107,50

Kvartilisek

A községben az áltagos heti háztartási hulladék mértéke 88,53 liter, amelyhez jelentős szórás tartozik, nem mutat egységes képet az egyes háztartásokban keletkező hulladék mennyisége. Ennek alapvető demográfiai okai is vannak, illetve a környezettudatosság hiánya, mivel több háztartásban szokássá vált a háztartási hulladék helyben való eltüzelése, figyelmen kívül hagyva a hulladék égetés ilyen módjának környezetre való negatív hatását.


21

2. táblázat Háztartásban keletkező háztartási hulladék mennyisége, liter/hét Mutatószám N

Érték

Válaszadók száma

205

Hiányzó válaszok

17

Átlag

88,53

Medián

80,00

Módusz Szórás

110 90,469

Minimum

4

Maximum

860

4. Következtetés A világ energiapolitikájának alakulását tekintve elengedhetetlen, hogy az országok vagy akár a települések elgondolkozzanak a jövőbeni energiaellátásukról. Csernely község esetében több olyan tényező is van, mely indokolja, illetve alátámasztja egy elméleti energiagazdálkodási modell alapjainak megalkotását. Nyilvánvaló a lakosok számára, illetve a község vezetői számára, hogy a megélhetésüket tehetik könnyebbé egy újszerű eljárás esetleges megvalósításával. Az áttekintett kérdések kiértékelése is alátámasztja, hogy a lakosok tisztában vannak a környezetük védelmének szükségességével, valamint a szelektív hulladékgyűjtés fontosságával (sokan hiányolták, hogy Csernelyben nincs lehetőség szelektív hulladékgyűjtésre), de még nem tudatosult bennük, milyen alternatív eljárások állnak rendelkezésre. Köszönetnyilvánítás „A tanulmány a TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 jelű projekt részeként – az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében – az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.”

IRODALOMJEGYZÉK [1] Lukács G. S.: Falu fűtőmű. Budapest, 2010, Szaktudás Kiadó Ház. [2] Sembery P.–Tóth L.: Hagyományos és megújuló energiák. Budapest, 2009, Szaktudás Kiadó Ház. [3] Lukács G. S.: Megújuló energiák könyve. Budapest, 2010, Szaktudás Kiadó Ház.

CSERNELY KÖZSÉG LAKOSSÁGÁNAK KÖRNYEZETTUDATOSSÁGA, AVAGY A BIOMASSZA ALAPÚ ENERGIAGAZDÁLKODÁS SZÜKSÉGESSÉGE

Recommend Documents