KISTELEPÜLÉSEK FENNTARTHATÓSÁGÁNAK FELTÉTELEI, AVAGY, A CSERNELYI MODELL CONDITIONS OF SUSTAINABILITY IN SMALL TOWNS THE CSERNELY MODEL

Anyagmérnöki Tudományok, 37. kötet, 1. szám (2012), pp. 381–392.

KISTELEPÜLÉSEK FENNTARTHATÓSÁGÁNAK FELTÉTELEI, AVAGY, A „ CSERNELYI MODELL” CONDITIONS OF SUSTAINABILITY IN SMALL TOWNS THE „CSERNELY MODEL” SZEMMELVEISZ TAMÁSNÉ, KOVÁCS HELGA, KOÓS TAMÁS Miskolci Egyetem, Tüzeléstani és Hőenergia Intézeti Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros [email protected] A hazai energiapolitika középpontjában három pilléren nyugvó energetikai infrastruktúra és szolgáltatási kínálat létrehozása áll. Ennek alapja, hogy egyaránt kielégítse az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság követelményeit. Megvalósításával a gazdasági szereplők és a lakosság is, a célokat szolgáló szerkezetben, minőségben és árban juthatnak az energiaellátáshoz. A kistelepüléseken az egyre romló körülmények – növekvő gázár, elszegényedés, gyenge infrastruktúra… – a hőenergia előállításában változtatásokat kényszerítenek ki. Cikkünkben elemezzük a kistelepülések fenntartható hőellátásának körülményeit, feltételeit. Kulcsszavak: településenergetika, fenntartható fejlődés, közintézmények, hőszükséglet. Energy policies in Hungary are focused on establishing reliable, competitive and sustainable energetic infrastructure and services, which would enable both businesses and residents to be provided with energy of high quality at reasonable prices. In small towns changes are forced to be made in energy production due to constantly worsening circumstances such as rising gas prices, impoverishment and underdeveloped infrastructure. In this article the conditions and circumstances under which sustainable energy production in small towns can be achieved are discussed. Keywords: municipal energetics, sustainable development, public institutions, heat demand. Bevezetés Napjainkra nyilvánvalóvá vált, a vidék, azon belül is a kistelepülések boldogulásához előbb alapvető szemléleti, majd új alapokra helyezett cselekvési terven és annak következetes megvalósításán keresztül vezet az út. A nehéz helyzetben lévő településeken a helyzet kritikus, amely halogatást nem tűrő intézkedések sorozatát kell, hogy indukálja. A kistelepülések „szomorú” helyzetükből való kilábalása azonban csak a gondokban közvetlenül érintettek (lakosság, önkormányzat), és a közvetetten érintettek (állam, gazdasági szereplők) együttműködésével veheti kezdetét. Vizsgálataink azoknak a feltételeknek az elemzésén alapulnak, amelyeket elengedhetetlennek tartunk egy kistelepülés fenntarthatósága szempontjából. Ezek a település népességmegtartó ereje (munkahely, iskola, élhető környezet…), a lakosság anyagi biztonságának megteremtése (a bevételek és kiadások összhangja), a faluközösség erősödése (a helyi értelmiség felelőssége és a civil kezdeményezések szerepe), és a szolidaritás (a nehéz helyzetben lévő, hátrányban élőkkel szemben).

382

Szemmelveisz Tamásné–Kovács Helga–Koós Tamás

A világgazdaságot, az Európai Uniót és benne Magyarországot is sújtó elhúzódó válság, több mint a gazdasági lehetőségek szűkülése, több mint a növekedés lassulása. Jelen körülmények között nyilvánvalóvá vált, ami eddig is tudható volt, hogy a válság hatásait legjobban elszenvedők a gyenge gazdasági teljesítménnyel rendelkező régiók. Ezekben a térségekben a gazdasági és társadalmi különbségek tovább nőnek a lakosság különböző rétegei között, és a hátrányos helyzetben lévők leszakadása a mélyszegénységbe süllyedésüket eredményezi. Kutatócsoportunk tagjai (szociológusok, antropológusok, közgazdászok, jogászok és mérnökök) vallják, hogy a kivezető utat a társadalmi és gazdasági gondok együttes feltárásával, majd a problémák kis lépésekben való megoldásával lehet megtalálni [1]. A kutatásokat – köszönhetően a csoport összetételének – a jelenlegi helyzet feltárására több irányban kezdtük. A mérnökök (agrár, vegyész, nyersanyag-előkészítő, anyag, energetikai) alkotta csoport első feladatának a kistelepüléseken legnagyobb problémát jelentő drága földgázalapú hőellátás olcsóbb, lehetőleg megújuló energiahordozóval (elsősorban biomasszával) való kiváltási lehetőségeinek feltárását vállalta. A feladat első közelítésben egyszerűnek tűnhet, mondhatjuk, hogy vegyük elő a 15-20 éve félretett kályhákat, kazánokat és tüzeljünk mostantól fával (jobb esetben, rosszabb esetben bármivel, amit elégethetőnek vélünk). Ezt a módszert manapság nagyon sok háztartásban – település mérettől függetlenül – választják. A kérdés csak az, hogy energiahatékonysági és környezetvédelmi szempontokat is mérlegelve jó- és elfogadható-e a megoldás? Ennek kapcsán elég emlékeznünk a fűtési szezonban a városokat oly gyakran veszélyeztető határértékeket meghaladó légszennyezésre, amelyet a szilárd tüzelőanyagú tüzelőberendezések füstgázai és a járművek kipufogógázai együtt okoznak. A földgáz kiváltására alkalmas megoldások kutatásánál tehát messzemenően figyelembe kell venni az energiahatékonysági- és környezetvédelmi követelményeket, és emellett a szűkös anyagiakkal bíró lakosság számára megfizethető alternatívákat kell ajánlani. 1. Kistelepülések fenntarthatóságának energetikai vonatkozásai Magyarország energiapolitikai koncepciója szerint „A magyar energiapolitika legfontosabb stratégiai célja az, hogy a hosszú távú szempontokat is mérlegelve optimalizálja az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság, mint elsődleges célok együttes érvényesülését. Az energiapolitika érvényesüléséhez a lakosság, a gazdálkodó szervezetek, az állami szervek és az Országgyűlés aktív közreműködése szükséges. Az energiapolitika célja tehát az is, hogy orientálja és mozgósítsa a magyar társadalmat az energiapolitikai követelmények teljesülése érdekében” [2, 3]. ,,A három cél között többféle kölcsönhatás elképzelhető, sok esetben megvalósításuk konfliktusban állhat egymással, de erősíthetik is egymást. Emiatt a célok elérése érdekében megfogalmazott intézkedések során különös hangsúlyt kell fektetni az együttes hatásokra, az egymás közötti ellentmondások feloldására és a lehető legnagyobb összhang megteremtésére [2, 3].” A magyar energiapolitika alappilléreit és azok részterületeit az 1. ábra mutatja.

Kistelepülések fenntarthatóságának feltételei, avagy a ,,csernelyi modell”

1.

383

ábra. A magyar energiapolitika alappillérei

A kistelepülések hőtermelése területén „megbukott” földgáz kiváltására, helyettesítésére a megújuló energiahordozók közül a biomassza juthat jelentős szerephez. Az összes primer energiahordozó közül a biomassza az egyetlen, amelyet elő tudunk állítani. Kiépíthetőségét tekintve ide sorolható lenne még a tározós vízenergia, de ennek hasznosítása hazánkban komoly korlátokba ütközik. A biomassza energiahordozóként való hasznosítása az  ellátásbiztonság területén:  csökkenti a függőséget,  kíméli a hazai fosszilis készleteket,  megfizethető energiahordozóhoz juttatja a felhasználókat,  csökkenti a vidék energiafüggőségét,  növeli a szociális biztonságot,  a versenyképesség területén:  az energiahordozók piacán folyó árversenyben sikerre számíthat,  növeli a vidék gazdasági erejét,  új munkahelyeket, iparágakat teremthet,


384





a fossziliseknél olcsóbb energiahordozó versenyképességi előnyt jelent a kistelepülések hőtermelésében, a fenntarthatóság területén:  csökkenti a fosszilis energiahordozók hőtermelés célú felhasználását,  felhasználása nem növeli a légkör CO2 terhelését, sőt az erdősítés növelésével, energiaültetvények telepítésével nőhet a légkörből megkötött széndioxid mennyisége.

2. A kutatás helyszíne Csernely Csernely község Borsod-Abaúj-Zemplén megye nyugati részében, az Upponyihegységtől délnyugatra, a Bükk hegységtől nyugatra fekszik, a Csernely-patak völgyében, Ózd és Szilvásvárad között, csaknem egyenlő távolságra a két településtől. Jól megközelíthető település, legtöbb szomszédjával kiépített másodrendű utak kötik össze. Éghajlata mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz, ami inkább csak a kevésbé hőigényes mezőgazdasági növények termesztéséhez kedvező. Környezetében jelentős az erdők aránya. Természetes növényzete a Bükk-fennsík kistájával megegyező.

2.

ábra. Csernely címere és a Sturmán-kúria [4]

A hagyomány szerint már a honfoglaláskor is létezett a település. Legrégibb említése 1236-ban fordul elő oklevelekben „Cherne” alakban. Ekkor Honti várhoz tartozott. A XIV. században már önálló egyházzal rendelkezett Csernely. A századok folyamán több birtokos is tulajdonhoz jutott. A XIX. században a község legnagyobb része Sturmán Mátyásé lett, később pedig örököseié. Ekkor a településen 1450 fő lakott, döntően római katolikusok. A XX. század második felében Csernely területe megnövekedett, hat tanya tartozott hozzá. Lélekszáma 1960-ig emelkedett, azóta folyamatosan csökken. 2011-ben lakosainak száma 819 fő, a közintézmények száma 6 db, a lakások száma 459 db, a község területe 2062 ha, melyből 142 ha bel-, a többi külterület.


385

3. A „Csernelyi modell” A kistelepülések fenntartható fejlődését szolgáló modell megalkotása csapatmunka eredménye lesz. A kutatási feladat centrumába a település hőellátási rendszerének (intézményi és lakossági) kidolgozását helyeztük. Ez nem csupán a gázalapú hőtermelés biomassza alapúra való átalakítását jelenti, hanem a decentralizált rendszer – nagyobbrészt egyedi gázfűtés – legalább részben centralizált kiépítését. Ennek érdekében a közintézmények hőellátását egy központi hőtermelő kazántelepről, míg a lakosság és egyéb felhasználók hőellátását további egy-két kazánról tervezzük megvalósítani. A tüzelőanyag elsősorban fás-szárú biomassza, melyet rövidtávon a piacról, hosszabb távon az önkormányzati és lakossági tulajdonban lévő alulhasznosított területeken termesztett energianövényekből lehet biztosítani. Az energianövény termesztés és tüzelőanyagként való hasznosítás a fenti módon, jelenleg számtalan jogi akadályba ütközik hazánkban. A projektben kutatóként dolgozó jogász kollégák feladata az anomáliák feltárása és megoldási javaslatok kidolgozása. A szociológusok, és antropológusok a műszaki feladat megvalósíthatóságának a lakosságban indukált, míg a közgazdászok a település gazdasági erejére gyakorolt hatását vizsgálják (3. ábra).

3.

ábra. A „Csernelyi modell” szemléltetése

4. Csernely közintézményeinek hőellátása A település hőellátásának két szegmense az önkormányzat felelősségi körébe tartozó intézmények ellátása, illetve a lakosság hőellátása. Munkánkat a közintézmények hőellátásának elemzésével kezdtük, melynek során párhuzamosan végeztük a hőszükséglet meghatározását, a gázalapú hőtermelés szilárd tüzelőanyagra való átállítását, és a közin-

386


tézményeket ellátó hőtávvezeték rendszer kialakítását. Az alábbiakban bemutatjuk a vizsgált közintézményeket, kiszámítjuk azok hőszükségletét, és ismertetjük három tüzelőanyagra (földgáz, lignit, biomassza) vonatkoztatva a hőtermelés fajlagos költségeit. A 2004-ben készült „Csernely településrendezési terve vizsgálati munkarész és településfejlesztési koncepció” c. tanulmányban [5], többek között az alábbi megállapítások találhatók a község épületállományát illetően:  az intézményi hálózat felújításra szorul,  a település lakóházainak karbantartásáról, felújításáról gondoskodni kell. Csernely közintézményei a település centrumában helyezkednek el és az alábbiak alkotják:  ún. új iskola a tornateremmel,  régi iskola,  óvoda,  könyvtár,  önkormányzat épülete, benne egy szolgálati lakással,  az egészségügyi ellátást biztosító orvosi rendelőintézet. A közintézmények elhelyezkedését a 4. ábra mutatja.

4.

ábra. Csernely közintézményei

A közintézmények hőellátását 1998-2011 között decentralizált rendszerben – egy-egy épületre kötve – gázkazánok látták el. A hét darab, különböző teljesítményű és műszaki állapotú gázkazán üzemeltetési költségei 2011-re meghaladták a település önkormányzatának pénzügyi lehetőségeit. Ennek két legfontosabb oka, a földgáz árának drasztikus növekedése, és a részben elavult, rossz hatásfokú, nagy karbantartási igényű kazánok költségei. 2011 őszén kezdődő fűtési szezonban a település visszatért a korábban, 1992-1998 között az intézmények hőellátását biztosító szilárd tüzelésre, ismét üzembe helyezve az 1992ben telepített 2 db egyenként 290 kW teljesítményű szén és biomassza vegyes tüzelésre is alkalmas kazánt. Tüzelőanyagként a viszonylag olcsón 492 Ft/q +ÁFA áron beszerezhető visontai lignitet használták, kevés fával kiegészítve a forrásokat. A fa adagolására főleg a lignit nedvesség- és hamutartalma miatti rossz égési tulajdonságai okán volt szükség, így a fa tüzelőanyag a kazán égésterében a folyamatos égés biztosítását szolgálta.


387

Kutatócsoportunk közreműködésével az önkormányzat saját beruházásban a decentralizált földgázalapú hőtermelést és hőellátást átalakította, szilárd tüzelőanyagon alapuló centralizált hőtermelésre és hőellátásra. A két rendszer tüzelőanyag szükségletének költségalapon történő összehasonlító elemzését mutatjuk be a továbbiakban, a szilárd tüzelés esetén különböző tüzelőanyagokra. Az előállítandó hő mennyiségét a két rendszer esetén azonosnak vettük, hiszen a hőleadó oldalon változatlanok voltak a műszaki feltételek (épületen belüli vezetékek és radiátorok). 4.1. Önkormányzati épületek fűtési primer energiaigényének számítási módszere Az épületek energetikai tervezése, illetve vizsgálata során három önálló, de egymásra visszaható követelmény-típus teljesülését kell vizsgálni. Egyrészt a határoló és nyílászáró szerkezetekre vonatkozó hőátbocsátási tényező értékeket, másrészt az épület fajlagos hőveszteség-tényezőjének értékét, harmadrészt az összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelményértéket kell meghatározni. Az átalakított hőellátás beruházás előtti és utáni állapotának összehasonlító elemzéséhez a három követelmény-típus közül az első kettőnek vizsgálatát végeztük el a hőellátó rendszerbe kapcsolt épületekre. A számításokat a 7/2006.(V.24.).TNM rendeletben meghatározottaknak megfelelően a következőkben ismertetjük. Az épületek geometriájának rögzítését követően a külső határoló szerkezetek rétegrendjét azonosítottuk, mely alapján az (1) képlet szerint kiszámításra került a szerkezeteket jellemző U hőátbocsátási tényező értéke [6].

(1) ahol

,

a határolószerkezetet felépítő „i”-edik réteg vastagsága, [m], a határolószerkezetet felépítő „i”-edik réteg (korrigált) hővezetési tényezője, [W/mK], külső és belső felületi hőátadási tényezők, [W/m2K].

Az egyes, beépítésre kerülő anyagok „λ” hővezetési tényezőjét a tervezett, illetve megvalósult beépítési körülményeknek megfelelően korrigált (lerontott) értékkel kell figyelembe venni. (2) ahol: a korrekciós tényező.

388


A fajlagos hőveszteség tényező egyszerűsített számításának egyenlősége:

(3) (4) ahol

Qsd

a fűtött légtérfogat, [m3], a „j”-edik határoló felület-típus belső méretekkel mért felülete, [m2], az „j”-edik határoló felület-típus hőhidak hatását kifejező szorzóval korrigált („eredő”) hőátbocsátási tényezője, [W/m2K], az „i”-edik típusú vonalmenti hőhíd hossza, [m], az „i”-edik szerkezet vonalmenti hőátbocsátási tényezője, [W/mK], korrekciós tényező, a direkt sugárzási hőnyereség, [W].

Egyszerűsített számítási módszer alkalmazása esetén a fűtés éves nettó hőenergia igénye: (5) ahol

An

hőfogyasztás számításánál: az órafokban kifejezett konvencionális (12 °C határhőmérséklethez, azaz 8 K egyensúlyi hőmérséklet-különbséghez tartozó) hőfokhíd értékének ezredrésze (a W/kW átszámítás miatt) fajlagos hőveszteség tényező, [W/m3K], szellőzési hőveszteség számításánál: a levegő sűrűségének, fajhőjének és a mértékegység átváltásához szükséges tényezőknek a szorzata, átlagos légcsereszám fűtési idényben, [1/h], szakaszos üzem korrekciós szorzója, hőfogyasztás számításánál: a konvencionális fűtési idény órában mért hosszának ezredrésze, nettó fűtött alapterület, [m2], belső hőnyereség átlagos értéke, [W/m2].

A fűtési rendszerrel biztosított nettó fűtési energiaigény fajlagos értéke: (6)


389

4.2. Önkormányzati épületek fűtési primer energiaigénye Számításainkat az előzőekben ismertetett módszerrel, a 7/2006. (V. 24.) TNM „az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról” rendeletben meghatározottaknak megfelelően, a WinWatt épületgépészeti program segítségével végeztük el. A nettó éves fűtési energiaigényt és annak fajlagos értékeit az 1. táblázatban foglaltuk össze. Épület

Új iskola 1354,5

Régi iskola 498

Óvoda

Könyvtár 198

Önkormányzat 275

171 Fűtött alapterület, m2 Kazánok teljesítménye 2x136 2x30 1x30 2x45 Földgáz tüzelésű, kW 2x290 Szilárd tüzelésű, kW Fajlagos nettó éves fűtési 77,87 171,9 242,4 200,8 157,2 energiaigény, kWh/m2a Nettó éves fűtési energia105,5 85,61 44,45 39,75 43,23 igény, MWh/a Tüzelőanyag fajtája és mennyisége 11 168 9064 4389 4210 4577 Földgáz, m3, Hu: 34 MJ/m3 54,2 44,0 21,3 20,4 22,2 Lignit, t, Hu: 7 MJ/kg 29,2 23,7 11,5 11,0 12,0 Fa, t, Hu: 13 MJ/kg Tüzelőanyag fajtája és mennyisége a kazánhatásfokkal számolva 12185 9970 4828 4631 5035 Földgáz, m3 65,0 52,8 25,6 24.5 26,6 Lignit, t 35,0 28,4 13,8 13,2 14,4 Fa, t Tüzelőanyag éves költsége Földgáz:130 Ft/m3, Lignit: 6 250 Ft/t, Fa:16 000 Ft/t 1,58 1,30 0,63 0,60 0,65 Földgáz, M Ft/év 0,40 0,33 0,16 0,15 0,17 Lignit, M Ft/év 0,56 0,45 0,22 0,21 0,23 Fa, M Ft/év 1. táblázat. A közintézmények hőellátásának főbb adatai

A közintézmények hőellátására vonatkozó számítások eredményei egyértelműen igazolják, hogy indokolt a kistelepüléseken a földgáz kiváltására alternatív szilárd energiahordozókat felhasználni. A három vizsgált energiahordozó költségei közül a legnagyobb a földgázé, azt követi a fa és a legolcsóbb a lignit (5. ábra). A lignit felhasználás mellett az elmúlt fűtési szezonban egyetlen tényező, az ára döntött. Azonban a tüzelt visontai lignit hamutartalma ~ 37% m/m, és nem hagyható figyelmen kívül annak ~ 3,5% m/m kéntartalma sem. Mindkét tüzeléstechnikai paraméter komoly környezetvédelmi aggályokat vet fel, hiszen a nagy mennyiségben keletkező salak elhelyezésekor szigorú hulladékkezelési szabályokat kell betartani. Ha ennek költségeit is figyelembe vesszük, akkor a biomassza tüzelés, az arra rakódó járulékos költségeivel együtt környezetvédelmi és gazdaságossági szempontból is kedvezőbb. A kenet tartalmazó tüzelőanyagok füstgáza okozta légszennyezés veszélye mindenki előtt ismert. A biomasszák nem tartalmaznak a környezetre veszélyes mennyi-


390

Tüzelőanyag éves költsége, MFt/év

ségben kenet. A táblázatban szereplő tüzelőanyagok feltüntetett árai mai piaci árak. Amennyiben a terveinkben szereplő energianövény termelés megvalósul a településen (a próbaültetések már megtörténtek) a helyben megtermelt tüzelőanyag ára még kedvezőbb lehet. Mivel a termesztésnek és a tüzelőanyag előkészítésnek kistelepülési méretekben mérve „jelentős” munkaerőigénye is van, kedvezően hathat a település foglalkoztatási mutatóira. 1,8 1,6

Földgáz

1,4

Lignit

Fa

1,2 1 0,8 0,6

0,4 0,2 0 Új iskola

Régi iskola

Óvoda

Könyvtár

Önkormányzat

Közintézmények 5. ábra. Különböző tüzelőanyagok éves fűtési költsége 4.3. Energetikai célú biomassza, energianövények A csernelyi adottságok lehetővé teszik fás szárú energianövények termesztését. Annak vizsgálata, hogy ehhez mekkora területeket lehet bevonni a termelésbe és milyen fajtákat érdemes termeszteni jelenleg is folyik. A szakirodalomban fellelhető adatok alapján alább ismertetjük az energianövény termesztés két módszerének jellemző adatait és a jellemző rotáció szerinti hozamokat (2., 3. táblázat).

Tőszám Rotáció Fatömeg Energiatermelés

Újratelepítés 5-8 000 tő/ha 8-15 év 8-15 t/ha/év 80-150 GJ/ha/év

Sarjaztatás 13-15 000 tő/ha 2-4 év 11-20 t/ha/év 150-250 GJ/ha/év

2. táblázat. Fás szárú energianövények főbb jellemzői a termesztés módja szerint [7]


Fa fajták Nyár-Poplar/Pa Nyár-Poplar/Kol Nyár-Poplar/Ra Nyár-Poplar/Beau Akác-Robinia Fűz-Salix Bálvány-Ailanthus

Kor, év 3 5 5 5 4 1 4

Darab/ha 11 000 10 000 7 800 9 300 12 600 12 700 9 600

Tömeg, kg/m 9,30 15,3 14,6 27,8 13,1 3,30 12,8

391

Biomassza, t/ha év 15,5 20,5 19,5 37,1 17,5 22,1 22,0

3. táblázat. Fás szárú energianövények jellemző rotáció szerinti hozamai [7] A közintézmények hőellátásához szükséges ~ 100-120 t/év fás szárú tüzelőanyag (1.táblázat) előállításához, a legkisebb hozamú Poplar/Pa fantázianevű nyárfával számolva ~ 7 ha területen kell energianövényt termeszteni. A településen jelenleg alulhasznosított területeken (becslések szerint 20-25 ha) ez a mennyiség megtermelhető, sőt a lakosság hőellátása is biztosítható biomassza alapon, ha megvalósul a növénytermesztés. A tervek realizálását nagyban megkönnyítheti, ha az önkormányzat sikeresen pályázik a megújuló alapú hőtermelést, illetve az energianövények termesztését támogató uniós pénzügyi alapokra. Ezeknél a pályázatoknál a legnagyobb gondot az önrész előteremtése jelenti az önkormányzatoknak, de ha körültekintően gazdálkodnak a földgázalapú hőtermelés biomassza alapúra való átalakítása során megtakarítható költségek révén az önrész is előteremthető. Összefoglalás Válságokkal sújtott világunkban a kistelepülések – különösen a hátrányos helyzetű régiókban – az élet minden területén megoldandó gondok sorával küzdenek. A szóban forgó települések fenntartható fejlődési pályára állítása kapcsán újra kell gondolni az eredményre vezető lehetőségeket. Kutatócsoportunk egy borsodi kistelepülés Csernely község önkormányzatával karöltve keresi a válságos helyzetből való kilábalás módjait. A párhuzamosan folyó többrétű kutatások keretében egy olyan modell megvalósításán dolgozunk, amely egyaránt szolgálja a település és lakosságának boldogulását. A cikkben a modell középpontjába helyezett településenergetika egy szeletét, az önkormányzati intézmények hőellátásának lehetőségeit elemezzük. A következő lépésben a lakossági hőellátás centralizálásának feltételeit vizsgáljuk, kiindulva az épületenergetikai felmérésből és eljutva a hőellátás biomassza alapú megoldási módjainak kidolgozásáig. A munkával párhuzamosan közgazdászok, jogászok, szociológusok és antropológusok elemzik a megvalósítandó modell gazdasági, jogi és szocio-kulturális feltételeit. Köszönetnyilvánítás A kutatás a TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 jelű projekt részeként, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.


392

Irodalom [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7]

Szemmelveisz Tamásné, Kovács Helga., Koós Tamás.: A biomassza szerepe a kistelepülések hőenergia ellátásában, Anyagmérnöki Tudományok, Miskolc, 36/1. kötet, (2011) p. 131-140. Magyarország Energiapolitikája 2007-2020, A biztonságos, versenyképes és fenntartható energiaellátás stratégiai keretei, Budapest, GKM, 2007. június Nemzeti Energiastratégia 2030, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, 2012, p. 136. http://csernely.hu/ Csernely településrendezési terve vizsgálati munkarész és településfejlesztési koncepció” c. tanulmány, Provincia-Táj Bt. Miskolc, 2004. p. 141. 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról http://www.energyforest.com/szovegek/efws_310304/horvathj_ef_ws_310304.pdf

KISTELEPÜLÉSEK FENNTARTHATÓSÁGÁNAK FELTÉTELEI, AVAGY, A CSERNELYI MODELL CONDITIONS OF SUSTAINABILITY IN SMALL TOWNS THE CSERNELY MODEL

Recommend Documents