A KÖRNYEZETI ÁLLAPOT VIZSGÁLATÁNAK GYAKORLATA CSERNELYEN PRACTICE OF THE ENVIRONMENTAL STATE EVALUATION IN CSERNELY

Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 87–99.

A KÖRNYEZETI ÁLLAPOT VIZSGÁLATÁNAK GYAKORLATA CSERNELYEN PRACTICE OF THE ENVIRONMENTAL STATE EVALUATION IN CSERNELY HUTKAINÉ GÖNDÖR ZSUZSANNA1, BÁNHIDI OLIVÉR2 Absztract: A közleményben Csernely település környezetállapot-értékelésével kapcsolatos gyakorlati kérdéseket tárgyaljuk. A vizsgálat során a település tágabb természetföldrajzi jellemzőiből kiindulva bemutatjuk a tágabb földrajzi környezet jellemzőit, majd ezt követően kerül sor a község konkrét természetföldrajzi sajátosságok, valamint a települési környezetet befolyásoló gazdaság-földrajzi jellemzők leírására, kiegészítve az ivóvízellátásra, szennyvíz- és hulladékkezelésre vonatkozó információk ismertetésével. Azért, hogy vizsgálataink alapján minél pontosabb képet nyerjünk a környezet állapotát illetően, a településen levegő, felszíni- és felszínalatti vízmintákat, valamint talajmintákat vettünk, majd megfelelő helyszíni és laboratóriumi vizsgálatok segítségével meghatároztuk a legfontosabb potenciális szennyező komponensek koncentrációit ezekben a mintákban. Kulcsszavak: a természet- és társadalom-földrajzi jellemzők bemutatása, a környezeti elemek, levegő, vizek, talaj vizsgálata. Abstract:In this paper the practrical aspects of the environmental state evaluation are studied. In the course of the examination the specific features of the geographical environment are presented, which is followed by the description of socio-economic parameters affecting the environment of the settlement. The details concerning the drinking water supplies, sewage water treatment and vaste management are also presented. So the the possibly most accurate information could be established regarding the state of the environment of the settlement, air, water and soil samples had been takent on the spot, and the most important possible polluting components had been determined by chemical analytical methods. Keywords: Presentation of the geographic and socio-economic features, determination of the polluting components in air, water and soil samples taken out on the spot.

1

HUTKAINÉ GÖNDÖR ZSUZSANNA [email protected] 2 BÁNHIDI OLIVÉR [email protected] Miskolci Egyetem, Kémiai Intézet 3515 Miskolc-Egyetemváros

88

Hutkainé Göndör Zsuzsanna–Bánhidi Olivér

Bevezetés Magyarországon az utóbbi években a fűtési, energetikai célokra alkalmas hő termelését egyre többen alapozzák a megújuló energiaforrásokra. Kitűnően bevált technológiák bizonyítják e rendszerek létjogosultságát, és bizonyított tény, hogy ezek kevesebb szennyezőanyag és üvegházhatású gáz kibocsátását eredményezik, mint a fosszilis energiahordozókat, földgázt vagy fűtőolajt felhasználó technológiák. Alkalmazásuk társadalmi előnyökkel is jár, mivel ezek a technológiák nagyban enyhíthetik munkahelyteremtő- és megtartó képességükkel a kistérségek, vidéki önkormányzatok foglalkoztatási gondjait. 1. A biomassza energiacélú hasznosításának előnyei A biomassza-alapú bioenergia az egyik legfontosabb megújuló energiaforrás, a megújuló energiaforrásokon alapuló energiatermelés közel 90%-át adja Európában és Magyarországon egyaránt [1]. „A biomassza a mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból és az ehhez kapcsolódó iparágakból származó termékek, hulladékok és maradék anyagok, valamint az ipari és települési hulladékok biológiailag lebontható része”, olvasható az EU 2009/28/EK direktívájában. A definícióból adódóan tehát a biomassza energiacélú hasznosítása egyúttal kiváló a hulladékkezelési, hulladékgazdálkodási lehetőség is. A kidolgozott technológiák kiforrottak, megbízhatóak és hatékonyak, teljesítmény szempontjából pedig igen változatosak (pl. lakás, közintézmény meleg vízzel való ellátásától egészen az erőműi gőz előállításáig). A biomassza alapú technológiák elterjedését nagyban befolyásolja a hasznosítható szerves alapanyagok változatos köre, mint az erdészeti faanyag, faipari és mezőgazdasági melléktermékek, ezek hulladékai, illetve a direkt e célból termesztett energianövények sora (pl. energiafű, kukorica, repce). Ezek gyorsan növő, rövid vágásidejű, „igénytelen” növényfajok, így rövid idő alatt, kis költséggel, rosszabb termőképességű talajon is biztosíthatók termesztésükkel a tüzelőanyagok. A technológiák tiszták és gazdaságosak, legalább 90%-os hatásfokkal tudják elégetni a biomasszát. További előnyt jelent, hogy üzemszerű működtetése, valamint a biomassza alapanyagok termesztése, feldolgozása, mozgatása komoly munkaerő-szükségletet igényel, enyhítve a települések foglakoztatási gondjait [2]. 2. Csernely környezetállapot vizsgálatának időszerűsége A csernelyi önkormányzatnál felvetődött a kérdés, hogyan korszerűsíthetnék költség- és energiatakarékosan a közintézmények fűtési rendszerét, és milyen módon növelhetnék a helybeliek körében a foglalkoztatási arányt. Ennek érdekében a közeljövőben biomassza alapú fűtőmű üzembe helyezését kívánják megvalósítani. A beruházás egyúttal kapcsolódna az erdő- és mezőgazdasági területek hasznosításához is, ugyanis az itt termeszthető energianövények a biomassza fűtőmű alapanyagát szolgálhatnák. Az energiaerdők telepítését, gondozását, a mezőgazdasági területek művelését foglalkoztatási program keretében valósíthatná meg a község, ugyanígy az erőmű kiszolgálásához, működtetéséhez nélkülözhetetlen többlet munkaerő biztosítását. A beruházás jó hatást tenne a környezet állapotára is, mert egy korszerű, nagy teljesítményű biomassza alapú kazán, illetve fűtőmű ellenőrzött

A környezeti állapot vizsgálatának gyakorlata Csernelyen

89

működtetésével csökkenne a káros anyagok emissziója az egyedi, vegyes tüzelésű fűtések pontforrásainak kibocsátásához képest. Csernely község környezeti állapotának vizsgálata e tervezett biomassza fűtőműi beruházás miatt vált időszerűvé. Az állapotfelmérést követően a döntéselőkészítés céljából a kedvező és a kedvezőtlen állapotok, hatások feltárásával megtörténhet a megállapítások rendszerezése. 3. Csernely környezeti állapotának vizsgálata 3.1. A település természeti környezete 3.1.1. Földrajzi fekvés Csernely község Borsod-Abaúj-Zemplén megye nyugati felében, az Ózdi kistérségben helyezkedik el. Csernely a Hegyhát községei közé tartozik, az Upponyi-hegységtől délnyugatra, a Bükk hegységtől észak-nyugatra fekszik, a Csernely-patak völgyében, Ózd és Szilvásvárad között (1. ábra). Patakja, az Upponyi-hegységben eredő Csernely-patak a Lázbérci mesterséges víztározóba folyik [3]. Ez mintegy százezer lakos vízellátását biztosítja a vízgyűjtő területén. A víz tisztaságának garantálása érdekében a területet Láz-bérci Tájvédelmi Körzet néven 1975-ben védetté nyilvánították [4]. Az Ózdi-dombvidék területe a Tarnamenti Tájvédelmi Körzetnek is része, dél-keleti irányból pedig „bekúszik” a tájba a Bükki Nemzeti Park területe is. A Csernely-patak a Betyárkút nevű forrásból ered, hosszúsága 17,2 km és a Bán-patak második legjelentősebb mellékvízfolyása [5]. A környezet leírása bemutatja, mennyire fontos Csernely esetében a környezeti elemek védelme, és milyen nélkülözhetetlen a körültekintő tervezés bármely ipari beruházás megvalósítása előtt.

Víztározó Tarnamenti Tájvédelmi körzet

1. ábra. Csernely földrajzi környezte (Forrás: http://www.terkepcentrum.hu/)


90

Csernely területe 2062 ha, lakosainak száma 827 fő (10% roma, a többi magyar származásúnak vallja magát), és összesen 459 lakás található a községben. A területen a népsűrűség egy 2012-es adat szerint 40,11 fő/km2. A település a Szilvásváradon át Egerbe vezető közúton érhető el, Ózdtól 10 km, Szilvásváradtól 6 km távolságra. Helyzetéből adódóan nagy az átmenő forgalma. A település közigazgatási területét több, országos közút érinti, nevezetesen a 2508-as számú Szilvásvárad-Ózd összekötő út, amelyről leágazik a 2518-as Csernely–Dédestapolcsány összekötő út, valamint a számozatlan Csernely–Járdánháza összekötő út [6] Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasútállomás Ózdon található. 3.1.2. Domborzat Csernely község völgyben fekszik, tágabb környezete, a kistáj (Upponyi hegység) 148– 454 m közötti tengerszint feletti magasságú dombvidék és alacsony középhegység a Bükk ÉNy-i előterében [7]. Domborzati modellek adatai alapján Csernely község völgyben fekvő területei tengerszint feletti magassága 200–250 m, a völgyet szegélyező dombság magasságértékei pedig 300–400 m körüliek (2. ábra) [8]. A vidéket a természeti szépségek gazdagsága és a természet viszonylagos érintetlensége jellemzi. Rendkívül szép környezetben fekszik.

* Csernely

2. ábra. GRID-ből származtatott 100 m-es szintvonalak alapján készült domborzati modell 3.1.3. Éghajlat, időjárás Csernely éghajlata mérsékelten hűvös és mérsékelten száraz. Az ilyen éghajlat szubkontinentális, amely csak a kevésbé hőigényes növények termesztésére alkalmas. Az éves középhőmérséklet kb. 10 Celsius-fok, a fagymentes napok száma 165–170 közötti. Az éves csapadék mennyisége nem túl nagy, 600–700 milliméternyi, ennek nagyobb hányada


91

nyáron esik. Télen kb. 40–45 napon keresztül borítja összefüggő hótakaró a talajt, a hótakaró maximális átlagos vastagsága 20–25 cm. Egy 2010-es csapadéktérkép tanúsága szerint Csernely közvetlen területi közelségében ennél több csapadék – 800–900 mm közötti – hullott. A napos órák száma azonban magas, évente 1850 óra körüli érték, amiből nyáron 700–750 órát, télen 150–180 órát számíthatunk [9]. A térségben az uralkodó szélirány nyugati és északnyugati, az átlagos szélsebesség átlagosan 2,5 m/s, ami a felszín közelében a tagolt domborzathoz (völgyekhez, gerincekhez) igazodva módosulhat [10–11]. Csernely és vidéke időjárási jellemzőit figyelembe véve elmondható, hogy az éghajlat csak a kevésbé hőigényes mezőgazdasági növények termesztéséhez kedvező, illetve a szórványosan előforduló erdőgazdálkodásra. 3.1.4. Vízrajz, vízhálózat A Csernely községet magába fogadó kistáj vízrajzilag a Sajóba ömlő Bán-patak középső és alsó szakasza, a balról beléje torkolló Csernely-patak, és az ugyancsak a Sajóba futó Királd-patak vízgyűjtő területére terjed ki. Kevés talajvíz csak a völgyek alsó szakaszán alakul ki 4–6 m közötti mélységben. A rétegvizek mennyisége számottevő, mivel a vízzáró rétegek előfordulása gyakori. Csernely településnek két jelentősebb állandó vízfolyása az É-i irányból becsatlakozó Cinakkó-patak és a község Ny-K-i irányában áthaladó Csernelypatak. Utóbbi a Bán-patakba ömlik Upponynál. Mivel a Bán-patak az egész térség vízgyűjtője és a Lázbérci víztározóba ömlik, ezért nagy a jelentősége a Csernely-patak vízminőségének. Csernely és külterülete felszíni vizek szempontjából szennyeződésekre közepesen érzékeny terület. A 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet szerint a település „B” (érzékeny) kategóriába sorolható, az intézkedési szennyezettségi határérték Ci = C2. A község területe vízminőségileg kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelem övezetével is érintett. Csernely külterületének egy része a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet területén a „felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területek” övezetébe tartozik [12]. 3.1.5. Földtani, talajtani jellemzők A Csernelyt magába foglaló kistáj felszínét a központi részen (Upponyi-hegység) devon és alsókarbon mészkő, homokkő és pala, DK-en alsómiocén kavics és homok alkotja. Hasznosítható ásványi nyersanyagai közül az upponyi és dédestapolcsányi mészkőelőfordulás (összesen 1 Mt készlet) méltó említésre. A térségben legjellemzőbb talajtípus a területek nagy részét borító agyagbemosódásos barna erdőtalaj (84%), foltonként az anyakőzetig letarolt földes és köves kopárokkal tarkítva (12,8%). Előbbire jellemző, hogy középkötött, nyirokszerű, agyagos üledékeken képződött, nagy víztartó képességű és közepesen jó termékenységű talajok. A lejtőkön, vagy az erdőt felváltó a szántóföldeken barnaföldek, az erősen tagolt térszinteken földes kopárok, köves, sziklás váztalajok alakultak ki. A lejtőkről eróziósan lepusztuló termékeny rétegek a lankásabb részeken és a lejtők lábainál ún. lejtőhordalék-talajokat alkotnak. A patakvölgyben jellemző a gyenge termőképességű öntéstalaj. A településre vonatkozó környezetvédelmi előírások szerint a termőföldön történő beruházás esetén a beruházó köteles a területileg illetékes Földhivatal földvédelmi hatósági engedélyét beszerezni!


92

A település Tájvédelmi Körzetre eső területe nagyrészt erdő, illetve gyep, kiváló termőhelyi adottságú szántóterületekkel nem érintett, de környezete komplex tájrehabilitációra kijelölt terület. Csernely besorolása szerint „mezőgazdasági térség”, földrészlet statisztikáját művelési áganként a 1. táblázat tartalmazza. 1. táblázat Csernelyre vonatkozó földrészlet statisztika művelési áganként (2005) Földrészlet statisztika művelési áganként művelési ág

földrészletek száma

erdő gyep (legelő) gyep (rét) gyümölcsös kert kivett szántó szőlő

82 68 60 37 11 1257 67 19

átlagos földrészlet terület, m2 121317 46998 11975 2678 687 1561 30316 1669

3.1.6. Növényzet A kistérség területe növényföldrajzi tagolás szempontjából Bükk-fennsíkéval teljes mértékben megegyezik, így növényzete elsősorban a közeli Bükk flórájával mutat rokonságot. Zonális erdőtársulásai a pannóniai cseres-tölgyesek, a gyertyános tölgyesek és a bükkösök. A lepusztult talajrétegű felszíneken sziklagyepek alakultak ki. A homokkőpadok laposabb felületein lappangó sásos gyepek jöttek létre. A pangó-vizes völgyszakaszokon láperdő folt is megjelenik, melyet gyakran magas-kórós társulások, kaszálórétek vagy magas-sásos rétek szegélyeznek. A lágyszárúak között jelen van az óriás csenkesz, a sás, a perje, a lednek, a csűdfű, a margaréta, a harangvirág és a pirosló hunyor is. A folyó és patakvölgyekben adottak a feltételek a mezőgazdasági termeléshez, a dombvidéken pedig erdőgazdálkodáshoz. A mezőgazdasági termények közül említésre méltóak a tavaszi árpa és a vöröshere. Az erdészetileg hasznosított felületeket vegyes korú lágy- és keménylombos, valamint fenyőerdők borítják. 3.1.7. Levegőminőség A levegő minőségének jellemzésekor a termelési és fogyasztási tevékenység, valamint a közlekedés következtében a légtérbe kerülő szennyező anyagok mennyisége, minősége a mérvadó. A községre vonatkozó települési környezetvédelmi előírások szerint a levegőtisztaság-védelemre az „általános levegőminőségi besorolás” vonatkozik. A község a Lázbérci Tájvédelmi Körzet általi érintettsége miatt „ökológiailag érzékeny levegőtisztaság-védelmi övezetnek” számít. A település belterülete „általános levegőminőségi övezet”. Az ide vonatkozó légszennyezettségi egészségügyi határértékeket a 14/2001 (V.9). KöM-EüM-FVM


93

együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. A községen belül és közvetlen külterületi közelségében nincs jelentős légszennyezést kibocsátó forrás, így a fő befolyásoló tényező a közúti közlekedésből származó légszennyezés. A település közigazgatási területét több országos közút érinti: a 2508-as számú Szilvásváradot Ózddal összekötő út, amelyről leágazik a Csernely–Dédestapolcsány összekötő út, valamint a számozatlan Csernelyt Járdánházával összekötő, szilárd burkolattal ellátott út. Külterületi szakaszon ágazik le a Csernely–Csokvaomány út. A település belterületén halad át a két települési főút, a Vörösmarty és a Dózsa György út. További légszennyező forrásként említhető a felületi poremisszió, mely elsősorban a mezőgazdasági és növényzettel nem fedett területekről, vagy a nem portalanított földutakról származik, valamint fűtési szezonban a fűtésből (pl. vegyes tüzelés) ered. Az Önkormányzat a káros pollenagyag-kibocsátás ellen részben hatósági eszközöket alkalmazva, részben a közterületek rendszeres gyomtalanításával és kaszáltatásával védekezik. Célként fogalmazódott meg a településen a kommunális fűtésből eredő károsanyag kibocsátás, egyúttal az energiafelhasználás csökkentése is, amit támogatna a biomassza fűtőmű üzembe helyezése is. 3.2. A település épített környezete 3.2.1. Infrastrukturális ellátottság Csernely infrastrukturális fejlettsége jónak mondható. A lakóépületek zöme rendelkezik vezetékes ivóvízzel, gázbekötéssel (vezetékes gázzal), valamint telefonnal. Az utak állapota jónak mondható, több mint 80%-uk burkolt, portalanított. a) Ivóvízellátás Csernelyen a közüzemi ivóvízellátás a szilvásváradi rendszerből biztosított. Az ivóvíz a Lázbérci-víztározóból átemelőn keresztül jut a szilvásváradi rendszerbe, ahonnan nyomásfokozóval jut el Csernely község vízközmű hálózatába. A községben a vízközmű hálózatra csatlakozás aránya 40%-os, a csatlakozásnélküli ingatlanok ivóvízellátása saját kútból, vagy a telepített közkifolyókkal megoldott. A község ivóvízhálózatának kiépítésekor gondoskodtak a tűzcsaphálózat kiépítéséről is, amely kielégíti a község tűzivíz igényeit. Sajnálatos módon nem sikerült a Csevice-forrást a községben újra indítani, pedig szénsavas vize kuriózumnak számítana. b) Villamosenergia-ellátás A villamos közmű hálózatra csatlakozott lakások aránya 100%-os Csernelyen. A községben a villamos energia elosztó hálózatok rendszere föld feletti elhelyezésű, és területgazdálkodási szempontból egyelőre ez fenn is marad, nem lesz földkábelbe fektetve. c) Gázellátás A községben a gáz közműhálózatra csatlakozott lakások száma majdnem 100%-os, 480 bekötést tartanak számon. A lakosok azonban ezt a fűtési módot – az elvégzett szociológiai felmérés szerint – csupán 32%-ban alkalmazzák, a lakások zömében, 62%-ában azonban szénnel (15%) és fával (85%) tüzelnek, a maradékban egyéb fűtési módot alkalmaznak.

94


d) Távközlés A vezetékes telefonhálózattal való ellátottság is számottevő, a 200-at meghaladja telefonellátásba bekötött lakások száma. A község rendelkezik internetcsatlakozással is, bár az néha akadozó. 3.2.2. Szennyvízkezelés A település közigazgatási területe a 3/1984. (II.7.) OVH Elnökének rendelkezése szerint a II. számú vízminőségi kategóriába tartozik. A községben működik szennyvízcsatornahálózat, amibe 290 lakás van bekötve. A többi lakásban egyedi udvari szennyvíztározóba (űrgödörbe) kerül a kommunális szennyvíz. A rácsatlakozások számát indokolt lenne növelni, ugyanis a talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a község területén a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezett. A felszín alatti vizek védelmét szolgálja az is, hogy korábban a község határában működő „dögkutat” sikerült véglegesen felszámolni. A tervezett záportározót viszont költségvetési problémák miatt nem sikerült megépíteni, ezért magasabban fekvő helyekről övárkokban vezetik a csapadékvizet a hordalékfogóval védett belterületi nyílt árkokba, ahonnan a csapadékvíz a községen átfolyó patakokba jut. 3.2.3. Hulladékkezelés Csernely önkormányzata a községben keletkező kommunális hulladék ártalmatlanítása, kezelése tekintetében a Dél-borsodi Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás települései közé tartozik. A szilárd hulladék szervezett gyűjtése az AVE által megoldott. Az önkormányzat területén korábban kialakult illegális hulladéklerakók egy része felszámolásra került, más része folyamatban van. A községben nincs alkalmas gyűjtőpont kialakítva sem a veszélyes hulladékoknak, sem a szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas edényzetek kihelyezésére. A lakossági szelektív hulladékgyűjtés annyiban valósul csak meg, hogy a háztartási hulladékok fűtésre, illetve komposztálásra alkalmas részét külön választják. 3.2.4. Zaj- és rezgésvédelem A zajterhelést lényegében a közlekedési eredetű zajjellemzők, valamint a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó zajhatások jelenthetik. A települést több közút is érinti, melyek gépkocsiforgalma nem csak lég- és porszennyezési, hanem gyakori zaj- és rezgés forrása is. A szennyezést mérséklő parkok vagy fasorok is hiányosak, és a környezetkímélő kerékpáros közlekedés feltételei csak mérsékelten adottak a kerékpárutak hiánya miatt. A közlekedésből származó zaj terhelési határértékeire, valamint a rezgésvédelemre vonatkozóan is a 8/2002. (III.22.) KvKM-EÜM. rendelet előírásai vonatkoznak. A községben az ipari, üzemi munkálatokkal járó zajhatások nem jellemzők. A külterületi telephelyeken a belterülettől 100 méteren túli sávban az MSZ-13-111 alkalmazása szerinti zajterhelés a mértékadó. Az építési zajhatárértékek betartása az építtető vagy a kivitelező kötelessége.


95

3.2.5. Zöldterület-gazdálkodás Csernely község családi házas település, a zöldfelület nagysága kiterjedt, jelentős része lakókert gyümölcsössel és veteményessel. A községet átszelő utak és patakok mentén főleg természetközeli állapotú gyepes-cserjés növénysáv található. Jellemzőek továbbá a bel- és külterületi utak mentén a gyümölcsfasorok. A közterületek zöldfelületének fenntartását, karbantartását, kezelését az önkormányzat végezteti el. Rendszeres a községben a közterületek virágosítása is. Kiemelt szerepet kap a Sturmankúria parkjának szépítése, karbantartása, szakszerű kezelése. [13] 3.2.6. Természet- és tájvédelem A KVM Természetvédelmi Szakállamtitkársága által közreadott „Természetvédelmi adatok”-ban a 2009. december 31.-i állapot szerint a Csernely-patak völgye „Jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület”. Ez a kategória természetesen Csernely község közigazgatási területére is vonatkozik. A település önkormányzatának a település földrajzi fekvéséből adódóan kiemelten kell foglalkoznia a természet- és tájvédelemmel, mivel külterületének határában több, különböző védettségi kategóriába besorolt területtel találkozik. Ilyenek: 4. Csernely környezeti elemeinek helyszíni vizsgálata Csernely környezeti állapotának értékeléséhez a „szakirodalmi” tényeken és adatokon túl a helyszínen, a környezeti elemekből vett minták elemzési értékeit is szándékunkban áll felhasználni. Ennek érdekében 2011. október 28-án délelőtt a község egyes környezeti elemeiből – levegő, felszíni és felszínalatti vizek, talaj – mintákat vettünk minőségvizsgálat, állapotértékelés céljából. A mintákat a Miskolci Egyetem Kémiai Intézetének laboratóriumaiban elemzésnek, vizsgálatnak vetettük alá. 4.1. Mintavételezés 4.1.1. Levegő-mintavétel szállópor vizsgálatra 2 db levegőmintát vettünk szállópor vizsgálata céljából. A mintavétel vákuumszivattyúval egybekapcsolt mintavevő impinger segítségével, 0,45 µm pórusátmérőjű szűrőn történő átáramoltatással, szűréssel történt. A szűrők tömegét előzetesen félmikro-mérlegen 5 tizedes pontossággal megmértük. A mintavétel a község Polgármesteri Hivatalának udvarán történt, időtartama 90 perc, a mintavétel során alkalmazott térfogati áramlási sebesség 1200 dm3/óra volt, így a mintavételi idő során egy-egy szűrőn 1800 dm3 levegő haladt át. 4.1.2. Felszíni és felszín alatti vízminták vétele 1 db talajvízminta kivételére került sor. A mintavételi hely a község Polgármesteri Hivatala melletti utcában volt. Az egyik talajmintát is ugyanerről a helyről vettük, ily módon


96

is biztosítva az eredmények egybevethetőségét. A 2. vízmintát a községen keresztülfolyó Csernely-patakból vettük a Polgármesteri Hivatallal szemben lévő hídnál. A 3. és a 4. vízminta vétele két, a községben található forrásból történt, ezek vizét esetenként a háztartások is használják. 4.1.3. Talajmintavétel 2 db talajminta kivételére kerítettünk sort. Az 1.-t a fent említett helyről, a Polgármesteri Hivatal melletti utcából, 0,8 m mélységből vettük, a 2. minta pedig a település egyik utcájának végén található, kb. 2 m mély vízmosás (a mintavétel időpontjában száraz) fenekéről származik. 4.2. Az elvégzett vizsgálatok és a vizsgálati eredmények 4.2.1. A szállópor-koncentráció meghatározása, eredménye Közvetett módszerrel állapítottuk meg a szállópor-koncentrációt. A szűrőket feloldottuk nagytisztaságú tömény salétromsavban, és induktív-csatolt plazma spektrométerrel meghatároztuk a szűrőkön található kis tömegű anyag elemi összetételét. A nyert koncentrációkat oxidkomponensekre átszámítva, majd a számolt komponenseket összeadva megkaptuk a szűrőn lévő por tömegét, amiből már számolható a porkoncentráció. Vak-oldatként egy, még fel nem használt szűrő feloldásával nyert oldatot használtunk. Az oxidkomponensek tömegértékeit, illetve azok összegét a 2. táblázatban adtuk meg µg-ban. 2. táblázat A 90 perces mintavételi idővel vett, 1,8 m3 levegőben lévő oxidkomponensek tömege

Al2O3 2,64 Na2O 6,57

BaO 2,18 SO3 17,63

Tömeg, µg CaO Fe2O3 3,50 6,47 Sb2O3 SiO2 0,13 1,98

K 2O 14,91 ZnO 4,33

MgO 0,41 Összeg 60,72

Figyelembe véve az egy szűrőn átszívott 1,8 m3 levegőmennyiséget, a porkoncentráció értékére 33,73 µg/m3-re adódik. Ez az érték az 50µg/m3-es határérték alatt van. Megjegyezzük azonban, hogy a mintavétel időpontjában nem kezdődött még el a fűtési idény. 4.2.2. Vízminták elemzése, eredményei A kivett vízmintákat a környezeti állapot értékelés szempontjából fontos nehézfémekre elemeztük, valamint meghatároztuk a legfontosabb alapparamétereket. Az eredmények a 3. és 4. táblázatban láthatók.


97

A 3. táblázatban a könnyebb összehasonlíthatóság érdekében feltüntettük a vizsgált elemek talajvízre vonatkozó, a 10/2000 (VI. 2.) KöM_EüM-FVM-KHVM együttes rendelet mellékleteibe foglalt, a földtani közegek és a felszín alatti vizek szennyezettségére vonatkozó határértékeket is. A 4. táblázat a két forrás vizében mért fémion-koncentrációk mellett ezen komponenseknek az ivóvíz-minősítésre vonatkozó, a 201/2001 (X. 25.) Kormányrendeletben előírt határértékeit is tartalmazza. A két táblázatban minden koncentráció µg/dm3ben van feltüntetve! 3. táblázat A talajvízmintában található fémes szennyezők koncentrációja

1. Talajvíz 2. Csernely-patak Háttér-koncentráció talajvízre Szennyezettségi határérték talajvízre 1. Talajvíz 2. Csernely-patak Háttér-koncentráció talajvízre Szennyezettségi határérték talajvízre

Ag < 0,1 < 0,1

Koncentráció, µg/dm3 As Ba Cd Cr Cu 6,30 115 < 0,2 0,7 <1 <1 113 < 0,1 0,4 <1

Hg <0,2 <0,2

0,2

5

200

0,4

1

10

0,2

10,0

10

700

5

20

200

1,0

Mo <1 <1

Ni <2 <2

Pb 3,0 <1

Se <1 <1

Sn 5,2 4,4

Zn <1 <1

5

5

3,0

1

2

65

20

20

10

5

10

200

4. táblázat A Polgármesteri Hivatal közelében és a település határában található forrásból származó vízminták fémes szennyezőanyag koncentrációja

3. Forrásvíz 4. Forrásvíz Határérték ivóvízre 3. Forrásvíz 4. Forrásvíz Határérték ivóvízre

Al < 10 < 10 200 Hg <1 <1 1

As 8,0 4,4 10 Mn <5 12 50

Koncentráció, µg/dm3 Cd Cr Cu <1 <5 <1 <1 <5 <1 5 50 2000 Ni Pb Se <5 8,0 <1 <5 <5 <1 20 10 10

Fe <5 <5 200 Zn 185 <1 200


98

4.2.3. Talajminták vizsgálata, eredményei A kivett talajmintákat nedves kémiai előkésztéssel oldatba vittük, majd induktív-csatolt plazma-spektrometria segítségével meghatároztuk a nehézfém-szennyezők koncentrációit. Az eredmények – a 10/2000 (VI. 2.) KöM_EüM-FVM-KHVM együttes rendelet mellékleteiben a földtani közeg szennyezéseire vonatkozó határértékeivel együtt – az 5. táblázat tartalmazza (minden érték mg/kg egységben van feltüntetve). Sem a vízminták, sem a talajminták vizsgálati eredményei nem mutatnak olyan koncentrációkat, melyek a vonatkozó határértékeket átlépték volna. A terület jellegzetessége egyébként a nitrát-szennyezetteség mind a felszín alatti vizekre, mind a talajra vonatkozóan, erre vonatkozó elemzéseket azonban nem végeztünk a mintáinkkal. 5. táblázat A talajvízmintákban található fémes szennyezők koncentrációja Koncentráció, mg/kg 1. Talajminta 2. Talajminta Háttér-koncentráció talajra Szennyezettségi határérték talajra 1. Talajminta 2. Talajminta Háttér-koncentráció talajra Szennyezettségi határérték talajra

Ag < 0,2 < 0,2 0,3

As 11 11 10

Ba 210 234 150

Cd < 0,1 < 0,1 0,5

Cr <0,5 <0,5 30

Cu 11 6 30

Hg <0,1 <0,1 0,15

1,0

15

250

1,0

75

75

0,50

Mo <0,5 <0,5 3

Ni 0,8 0,8 25

Pb 22 14 25

Se <0,5 <0,5 0,8

Sn 13 12 5

Zn 88 64 100

7

40

100

1,0

30

200

5. Összefoglalás A biomassza alapú technológia kevesebb szennyezőanyag és üvegházhatású gáz kibocsátását eredményezi, mint a fosszilis energiahordozókat, földgázt vagy fűtőolajt alkalmazó technológiák. Alkalmazásukhoz jelentős helyi munkaerő alkalmazására van lehetőség, így nagyban enyhíthetők a kistérségek, vidéki önkormányzatok foglalkoztatási gondja is. Felismerve ezeket a tényeket, Csernely önkormányzata energiagazdálkodási, költségvetési, foglalkoztatási gondjai enyhítése céljából tervbe vette – egyelőre – az önkormányzati középületek fűtésének korszerűsítését biomassza alapú fűtési rendszer kiváltásával. A rendszer kialakítása előtt elvégeztük a helyszín környezeti állapotának vizsgálatát részben a rendelkezésre álló, szakirodalomban fellelhető adatok kutatásával, másrészt a területen, a környezeti elemekből vett minták elemzésével. Az üzembe helyezés előtti állapotok jellemzői összehasonlításra adnak alapot az előzetes tervezési, számítási eredményekkel, esetleg a próbaüzem során vett minták elemzési eredményeivel. A környezetállapot értékelés segít-


99

séget adhat a község tisztségviselőinek a biomassza erőmű témáján kívül Csernely környezeti állapotával, vagy településfejlesztési programjával kapcsolatos döntések előkésztéséhez is. Köszönetnyilvánítás „A tanulmány/kutató munka a TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 jelű projekt részeként – az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében – az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.”

IRODALOMJEGYZÉK [1] Csanaky Csilla–Varga Katalin: A megújuló energiaforrásokra alapozott hőtermelés lehetőségei Magyarországon. http://energiaklub.hu/hir/megujulo-hotermeles-tanulmany. [2] Fosszilis és nem fosszilis energiaforrások. Statisztikai tükör, 2009/107. [3] EX ANTE Tanácsadó Iroda: Az Ózdi kistérség turizmusfejlesztési stratégiája 2010–2015, 2010. augusztus [4] http://www.olh.hu/BORSOD/foldrajz/bukk.html [5] http://csernely.hu/csernelyrol/csernely-tortenete [6] Provincia-táj Bt: Csernely község Településrendezési Terve. 2005. [7] Provincia-táj Bt: Csernely településrendezési terve vizsgálati munkarész és településfejlesztési koncepció. 2004. [8] Hegedűs András: Segíthet-e a domborzatmodell a kistájak elhatárolásában, a tájbeosztásban (az Ózd–Pétervásárai-dombság példáján). Konferencia-előadás. HunDEM 2006, 2006. november 10., Miskolc, http://www.uni-miskolc.hu/~fkt/ HunDEM2006/Cikkek/ HegedusA.pdf: [9] http://www .holocen.hu/downmap/Ozd_peter_kiadvany.pdf [10] Magyarország széltérképe. www.europageotherm.eu/szelenergia-hasznositas.html [11] A 10 m magasságra interpolált szélsebességi értékek (m/s) éves átlagai (Bartholy et al., 2003). (Forrás: http://www.matud.iif.hu/05jul/05.html) [A feltüntetett hivatkozási cím a megadott adatok alapján a kiadás időpontjában nem visszakereshető. Kiadói szerkesztő] [12] B.A.Z.-Megye Területrendezési Terve. Felülvizsgálat. http://www.baz.hu/terrend/helyzetelemzes/TERKEPEK/ [13] Hatvani Bt. Területfejlesztési Iroda: Csernely Települési és Környezetvédelmi Program, 2004– 2010.

A KÖRNYEZETI ÁLLAPOT VIZSGÁLATÁNAK GYAKORLATA CSERNELYEN PRACTICE OF THE ENVIRONMENTAL STATE EVALUATION IN CSERNELY

Recommend Documents