I. sz. melléklet
Sportegyesületek helyzete Bevezetı: Sokszor halljuk azt a megállapítást, hogy a sporttevékenység az egyesületekben zajlik, hiszen ezek a szervezetek adnak szakmai hátteret a sportolóknak, edzıknek. Épp ezért a sportegyesületek léte, fennmaradása és fejlıdése a záloga a magyar sport megmaradásának. Sportegyesületek számának alakulása hazánkban Feltétlenül le kell szögezzük, hogy a sport területén napjainkban az adatszolgáltatás nem megoldott, és hiánypótlásra szorul. Aktuális alapstatisztikák az OTSH megszőnésével eltőntek. A szövetségek, egyesületek nem tettek, tesznek eleget a tılük kért adatszolgáltatási kötelezettségeiknek, így a számos adat nem áll rendelkezésünkre (pl. egyesületek száma, igazolt sportolók száma), csak becsülni tudjuk ıket. Az évek óta ígért sportinformációsrendszer még mindig nem elérhetı és az ígéretekbıl lassan a „padlás” is megtelik. A járható megoldásnak tőnhet, hogy a szakszövetségek, egyesületek, sportvállalkozások az évenkénti állami támogatásban addig nem részesülnek, míg a tılük kért „standardizált” adatokat nem szolgáltatják. A sportegyesületek száma az 1989. évi 3052-rıl, már 1991-re 2176-ra csökkent, napjainkban a sportági szakszövetségeknél bejegyzett sportegyesületek becsült száma 1600 körüli. A sportegyesület fogalmának hallatán az átlagember azokra a "hagyományos", híres sportegyesületekre gondol, amelyek a magyar élsport, a nemzetközi sikerek nagy részét adják, sok szakosztállyal, nagy taglétszámmal, a klubot irányító apparátussal. Ezek az egyesületek mőködésükben sokkal inkább hasonlítanak egy vállalkozáshoz: foglalkoztatottjaik, székházuk, infrastruktúrájuk van, a civil szférában megszokottnál jóval nagyobb költségvetéssel dolgoznak. Ennek ellenére feltételeik szinte kivétel nélkül elégtelenek, alulfinanszírozottak. Ezen klubok nagy része Budapesten található. A vidéki egyesületek mőködési feltételei és körülményei nagyban eltérnek. Attól függetlenül, hogy a közvélemény számára ezek jelentik a sportklub fogalmát, mindössze 30-40 ilyen klub van. A sportegyesületek számához képest ez 1%-ot sem jelent. Az egyesületek második csoportját azok a vidéki és kisebb számban fıvárosi egyesületek jelentik, amelyek szintén nagy múlttal rendelkeznek, több szakosztállyal, valamelyik sportágukban legalább az országos élvonalba tartozó versenysport tevékenységet végeznek. Fontos jellemzıjük az elızı csoporthoz képest, hogy költségvetésük kisebb, ugyanakkor városukban vagy kerületükben a sportéletben olyan jelentıs vezetı szereppel bírnak, hogy emiatt a helyi önkormányzat kiemelt támogatását élvezik. Versenysport tevékenységük mellett sokszor a lakossági szabadidısport számára is szolgáltatást nyújtanak, és a legtöbb esetben komoly utánpótlás-nevelı munkát is folytatnak. (Sok esetben az elızı kategóriához tartozó klubok viszik el az itt felnevelt tehetségeket.) A megyei jogú városok és néhány kerület mellett néhány kisebb, a sport szempontjából jelentıs városban találhatóak ilyen klubok, átlagosan 3-4. Számuk országosan 100-150 körülire becsülhetı. A harmadik csoportot azok a klubok alkotják, amelyek csak egy-egy sportágra koncentrálnak. Köztük van olyan, amely korábban nagy egyesületbıl lépett ki vagy megmaradt szakosztályból vált önálló egyesületté, és vannak, amelyek újonnan alakult, "divatos" sportág népszerősítésével foglalkoznak. Versenysport tevékenységük általában a hazai élvonalnál
alacsonyabb osztályokban jelenik meg, sokan szerveznek tanfolyamokat, táborokat, lehetıséget nyújtanak a szabadidıs sportra is. Az egyesületek legnagyobb része ebbe a kategóriába tartozik. A negyedik fajta sportegyesület a szabadidıs klub. Nem végez versenysport tevékenységet, több sportág őzésére ad lehetıséget, versenyeket, túrákat, kirándulásokat szervez. Tagságát tekintve vagy egy területre (általában településre) vagy egy-egy társadalmi rétegre, korcsoportra, munkahelyi vagy egyéb közösségre koncentrálódik. A természetjáró, technikai és tömegsport klubok, lakótelepi egyesületek, életmód klubok tartoznak ide, számuk szintén jelentıs. Diáksport és egyetemi, fıiskolai sportegyesületek alkotják a következı csoportot. Megközelítıleg 500-600 Diáksport Egyesület mőködik, valamint a felsıoktatási intézményben mőködı sportegyesületek száma 50-80. / Sportegyesületek számának csökkenése a nonprofit szférán belül / 1. ábra A rendszerváltás óta a szövetségek adatai alapján az egyesületek megközelítıleg 30 százalékban számolták fel a szakosztályokat, holott ık az utánpótlás nevelés bástyái. A sportegyesületekben sportoló igazolt sportolók száma 1986-ban 1 184 749 fırıl, 2007-re megközelítıleg 200 000 fıre csökkent (az akkori népesség 2,76 %), melybıl a 18 éven aluli igazolással rendelkezı gyermekek becsült száma 90 000 fı, mely a diákság 6-8%-a. Ezt a drasztikus csökkenést kizárólag azzal magyarázni nem szabad és lehet, hogy mára megnövekedett azon szabadidıs tevékenységek tárháza (internet, számítógép, mozi, DVD, plaza stb.), melyek a sportolás konkurenciái lehetnek. A versenyszerően, igazolt sportolók számát (felnıtt, gyermek) a sportorvosok vizsgálataiból / 2.ábra / becsültük meg, mivel az Egészségügyi Évkönyvekben minden évben megtalálhattuk a versenyzés céljából a sportorvosok által megvizsgált sportolók összesített számadatait. Tudjuk, hogy versenyszerően csak azok sportolhatnak, akik az elıírt kötelezı sportorvosi vizsgálaton megjelennek, vagyis egy közelítı becslést kaphatunk. Észrevételek: - Drasztikusan csökkent az igazolt, versenyzık száma, amely különösen az utánpótlás korcsoportban bekövetkezett csökkenés miatt aggasztó. - 1990-tıl kezdıdıen az egyesületek több mint fele arra kényszerült, hogy különbözı sportágakban szakosztályokat szüntessen meg. - A nemzetközi eredményességet meghatározó „nagy” egyesületek egy jelentıs köre megszőnt, vagy elaprózódott, valamint csökkent azoknak a sportegyesületeknek a száma, amelyek képesek nemzetközi eredményességre alkalmas sportolókat felnevelni, felkészíteni. - Jelentısen megnıtt az egy sportágat, esetleg azon belül is csak egy korcsoportot mőködtetı klubok száma. A sportegyesületek több mint 1/3 része ebbe a körbe tartozik. 1989-ben 4200 egyesület mőködött, míg 2001-en számuk 2600 alá csökkent. - Jelenleg nyilvántartott egyesület közül csupán kb. 1600 egyesület foglalkozik versenysporttal, utánpótlás neveléssel. Sajnos a nyilvántartási kötelezettség, szakmai munka ellenırzése megszőnt így a közölt számokat csak becslésként lehet közölni. - Közel 30%-al csökkent a fıfoglalkozású, 50%-al az egyesületeknél foglalkoztatott egyéb alkalmazottak száma. - A szakmai munka koordinálása, ellenırzése, segítése szempontjából fontos munkakörök nagy része kényszerően megszőnt / módszertani osztály, orvosok, gyúrok, utánpótláscsoportok, stb /. Ezért a még mőködı edzık munkájának színvonala is esett. - Az egyesületek egyre nehezebben és egyre kisebb létszám részére tudják biztosítani a korszerő felkészítéshez szükséges feltételeket / edzıtáborok, nemzetközi versenyek,
sporteszközök, sportruházat, tudományos mérések költségeit./ Az iskolákban az edzettségi szint felmérését legtöbb területen el sem végzik, vagy kedvezıbb értékeket közölnek. - A létesítmények állaga komoly mértékben leromlott, több mint 60%-uk közepes vagy annál gyengébb mőszaki állapotban van, de a jobbak állagromlása is folyamatos. Az egyesületek még ezt a kapacitást sem tudják legtöbb helyen kihasználni pénzhiány miatt. - A pénzhiány a sportszakmát is jelentısen érinti. Több sportágban számottevıen csökkent az edzésszám, a sportolók a szükségesnél kevesebb munkát végeznek. Versenyzık, edzık, egzisztenciális gondok miatt az optimális felkészüléshez nélkülözhetetlen idı egy részét pénzkeresésre fordítják, hogy önmagukat és családjukat el tudják tartani. A tudásnövelés, képesség fejlesztés, formaidızítés szempontjából kiemelten fontos edzıtáborozások költségeit nem tudják fizetni. Az utánpótlás elszakad az élsport szintjétıl. - A piaci árak bevezetése miatt a sportegyesületek mögül a komplex tudományos háttér, a folyamatos egészségügyi gondozásnak, ellátásnak nincsenek meg az anyagi és személyi feltételei. A sport mőködésének biztosításában a csökkenı állami feladatvállalást az önkormányzatok sporttámogatása mérsékli. Az önkormányzatok sporttámogatása eléri a 6-8 milliárdot. Ennek jelentıs részét a létesítmények építésére, fenntartására fordítják. A lokálpatriotizmus miatt esetenként az élsporttámogatás is prioritást kap. Kevesebb összeg jut az utánpótlás – szabadidı sportra. Sajnos az önkormányzatok is anyagi gondokkal küzdenek, továbbá semmilyen törvény nem kötelezi ıket a sporttámogatásra. Így számolhatunk a jövıben azzal, hogy ez a támogatási forrás is szőkülni fog. Ennek elsı jele: sorra megszüntették a megyei sportigazgatásokat, 2007-ben csupán 3 megyében maradt meg a megyei sportvezetés. Vannak olyan nagy múltú egyesületek melyek sem állami, sem önkormányzati, elégséges támogatásban nem részesülnek, ezek jelentıs része megszőnt, vagy a megszőnés, leépülés felé halad. (DVTK, Csepel, BVSC, Oroszlány, Dunaújváros, KSC, FTC, Tungsram SC, Bp.Spartacus SC) A pénzügyi támogatások hiánya, bizonytalansága, kiszámíthatatlansága arra kényszeríti az egyesületeket, hogy a távlati célkitőzések helyett rövid-távú és pénzre konvertálható feladatokat oldjanak meg. A labdajátékokban a képzés helyett a kereskedés és a külföldi játékosok szerzıdtetése játsza a legfontosabb szerepet. Kiérlelt szakmai munka helyett a játékosok adás-vétele napi rutin feladat lett. Az utánpótlás nevelés részben elhanyagolt területté vált. A saját neveléső sportolók értéke devalválódott. Hiányzik a sportolók mögül a komplex tudományos háttér, a folyamatos gondozásnak nincs meg az anyagi és személyi feltétele. Jelentısen csökkent azoknak a sportágaknak a nemzetközi teljesítménye, amelyekben a fejlıdés fontos feltétele az edzıtárssal, edzıpartnerekkel való közös gyakorlás. (birkózás, cselgáncs, ökölvívás, vívás) Ezek a sportágak az olimpiai kvalifikációt is szerény mértékben tudják kiharcolni és az indulók létszámához viszonyítva is gyenge eredmény várható. Jelentıs mértékő a szakemberek mozgása, migrációja. A magasan kvalifikált, komoly eredményeket fenntartó edzık hazai és nemzetközi piaci értéke között számottevı a különbség. Sikeres sportágainktól egyre több edzı köt külföldön szerzıdést.
Gyengíti a sportágak szakmai hátterét az edzı pályaelhagyása. A fizetések nagyságrendje, a fizetési határidık csúszása miatt kiváló szakemberek választanak más foglalkozást. A fıállású edzık foglalkoztatása – a magas közterhek miatt – az egyesületi költségvetés 60-70%-át köti le. Emiatt számos helyen az edzık (sportolók is) nem alkalmazottként, hanem „kényszervállalkozóként” dolgoznak, mely helyzetet az új szabályok sem oldják meg. A sportban a rendszerváltás, sajnos nem hozott használható modellt. Bár egyesek tévesen a nagy egyesületek leépülését politikai sikerként értékelik, meg kell jegyezni, a jelenlegi nemzetközi eredményesség kb. 80%-át még mindig ezek az egyesületek hozzák. Az egyesületi vezetés több alkalommal átalakult. Személycserék, önálló gazdasági és döntési körő szakosztályok, a központok holdingszerő vezetésének megteremtése, a jelenlegi gazdasági és politikai feltételek mellett nem hozta meg a hatékony, eredményes munka lehetıségét. A magyar sport leépülését a médiák tevékenysége sem gátolja. Egy-két sikeres sportág szereplése mellett a jelentıs gondok problémák felvetése nem népszerő. A sportvezetés, szervezés a szakszerő edzıi munka népszerősítése nincs megoldva. Így az alacsony anyagi és erkölcsi megbecsülés miatt, az említett testületek személyi feltételei tovább romlanak. A sport és a sportegyesületek helyzetérıl szóló értékeléshez hozzátartozik, hogy a felsorolt negatív jelenségek mellett sok reménykeltı eredmény is van. Több városi, kisvárosi kezdeményezésre új sportcsarnokok épültek. Több önkormányzat, jelentıs támogatással egyes ún. profi szakosztályok – önálló klubként jól funkcionálnak. Nem utolsó sorban a nemzetközi eredményesség ha szépséghibákkal is (két-három sportág) elfogadható. Az olimpiai felkészüléshez rendelkezésre álló létesítmények, és a szők anyagi feltételrendszer a nehézségek ellenére is biztosítja a magyar sport részére az olimpiai részvételt. Konklúzió: A rendszerváltozás óta a magyar sport jelentıs, csaknem tragikus veszteségeket szenvedett el: nagyságrendekkel csökkent a sportegyesületek száma, ezzel együtt csökkent a foglalkoztatott edzık, sportolók száma is. Ezt a helyzetet hően tükrözi a magyar sport világversenyeken elért egyre romló eredményei és a legutóbbi Pekingi Olimpia sikertelensége is. Az is tragikus, ahogy romlik az iskoláskorúak és a lakosság egészségi állapota. A gyógyszerárak támogatására nagyon komoly programok és milliárdok állnak rendelkezésre, azonban elıbbiek megoldására komoly tervekkel nem rendelkezünk, a sport prevenciós szerepét itt-ott lózungként kommunikálják. Magyar politikában a sport kérdései perifériára szorultak, társadalmi szükségessége, fontossága nincs hangsúlyozva, EU-s funkciói nincsenek tudatosítva, illetve a közvélemény elıtt nem ismertek. Ezt érzik, tapasztalják az egyesületek, akik fokozatosan nehezedı körülmények között dolgoznak. Sajnálatos, hogy a jelenleg hatályos sporttörvényben az egyesületek helye, szerepe nem tisztázott, és tevékenységük a törvényben homályba vész. Probléma, hogy a magyarországi viszonyok közepette nincs érdekeltség, hogy többen sportoljanak, kevesebb beteg legyen, kevesebb táppénzt fizessünk, kevesebb gyógyszer fogyjon.
Javaslatok: −
−
−
−
A hatályos sporttörvény áttekintése, változtatás, javaslatok megfogalmazása (terminológia, sportolók jogállása, finanszírozás, stb…) Sportlétesítmények fejlesztésének szükségszerősége és lehetıségei (Magyarországon a létesítmény helyzet átvilágítása, a sport egy-egy területén a létesítmények helyzetének javítása, megoldása. Központi iskolai, önkormányzati és sportegyesületi létesítmény fejlesztési program beindítása. PPP létesítmény fejlesztés szabályozása, létesítmény normatívák kidolgozása). Célszerő lenne többfunkciós települési és városi sportcentrumok létrehozása az említett normatívák figyelembe vételével. Sportegyesületi tulajdonban lévı sportlétesítmények üzemeltetésének és fenntartásának biztosítására állami és önkormányzati részbeni finanszírozás kidolgozása. Középtávon az iskolákban fokozatosan mindennapos testnevelés bevezetése, ismerve ennek több szempontból a szükségességét (pl. utánpótlás-nevelés), fontos népegészségügyi szempont is. Hihetetlen, hogy ez mára nem megoldott. Fontos lenne a felsıoktatási intézményekben a testnevelés kiterjesztése a teljes tanulmányi idıre. Megfontolandó lenne, hogy az önkormányzatok és sportegyesületek közösen sporttársulásokat hoznának létre, és teljesülhetne az EU ajánlása, diákok részére 60 perc intenzív mozgás tekintetében. Célszerőnek látszik a kiemel sportegyesületek rendszerét visszaállítani.
−
Hatékony testedzési tanácsadás biztosítása közmédia segítségével szabadidı sportolók részére. (fontos népegészségügyi szempont) Kampány.
−
Magyar sportorvosi hálózat áttekintése, megerısítése (jelenlegi rendszer nem tudja feladatát ellátni).
−
−
−
−
Finanszírozás: magyarországi állami sporttámogatás összegének lényeges megemelésével növelni (GDP 1%) az országos szakszövetségek támogatását. Ezzel együtt a mőhelytámogatások arányának ugyancsak lényeges megemelése (kb. 50%). (A nemzeti szövetségek átfogóan, minden korosztályra nézve nem látják el igen fontos nemzeti feladatukat. Sportegyesületektıl is pénzt kérnek válogatott programokra.) A SOSZ állami támogatását egyesületek számára (115 millió Ft) felemelni kb. 2-3szorosára. Bíztató lehetıség a sportegyesületek részére az NCA pályázati lehetıség, SE-k mőködési költségeire (más ilyen lehetıség nincs). Probléma, hogy a pályázatokon a szükséges összegnél jóval kevesebbet lehet elnyerni. Fontos lenne a pályázati összeg megemelése. A Magyar törvényeknek a sport támogatására vonatkozóan kötelezıen elı kellene írni az önkormányzat feladatait: az egyesületi támogatások összegét, a létesítmények mőködtetésére szánt pénzt, a költségvetésbıl százalékosan meghatározni (2-4%).
−
A média szerepét áttekinteni. A köztévében a sport népszerősítése legyen kötelezı feladat. A magyar bajnoki döntıket a köztévé szintén kötelezıen közvetítse, ugyanis ez jelenleg nem történik meg. A közmédiának kiemelt feladata kellene, hogy legyen, a sport funkcióinak közvetítése a lakosság felé. Erre programokat kellene készíteni, kampány formájában.
Készítette és összeállította:
Czerpán István PVSK ügyvezetı elnöke Dr. Ács Pongrác PTE Adjunktus
Forrás:
SOSZ Beszámoló 2007. Központi Statisztikai Hivatal
1. ábra: A nonprofit szervezetek megoszlási alapítási évük szerint a sport tevékenységcsoportban, 2006
2006; 4%
1948; 7%
2004-2005; 8% 1949-1989; 21%
2001-2003; 13%
1996-2000; 20% 1990-1995; 27%
2. ábra: Magyarországon sportolás céljából megvizsgált sportolók száma (1994-2005) 350000
300000
250000
200000
150000
100000
50000
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
0
II. sz. melléklet A pécsi sportfinanszírozás pontrendszere utánpótlás szakosztályok esetén /csapat/ 1/3 I. II. III. IV. V. VI. Indulás joga I. II. III. IV. V. VI. Indulás joga I. II. III. IV. V. VI.
1. Utánpótlás Világbajnokság
2. Utánpótlás Európa Bajnokság
3. Utánpótlás Magyar Bajnokság
4. Válogatott sportolók száma
Sportolónként
10 fı 20 fı 5. A szakosztály 30 fı létszáma a tagdíjbevétel 40 fı alapján (felnıttekkel) 40 fı felett 100 fı felett
40 pont 35 pont 30 pont 25 pont 20 pont 15 pont 5 pont 35 pont 30 pont 25 pont 20 pont 15 pont 10 pont 4 pont 20 pont 15 pont 10 pont 5 pont 5 pont 5 pont 5 pont 1 pont 2 pont 3 pont 4 pont 4 pont 10 pont
egyéni sportágak esetén /csapat/ 3 I. II. III. IV. V. 1. Olimpiai helyezés VI. VII. VIII. IX. X. Olimpián résztvevı sportoló I. II. III. 2. Világbajnokság IV. V. VI. VB-n, Világkupán induló sportoló I. II. III. 3. Európa Bajnokság IV. V. VI. EB-n induló sportoló I. II. III. 4. Magyar Bajnokság IV. V. VI. 5. Válogatott sportolók Sportolónként száma:
6. A támogatás mértéke és a saját bevétel aránya (mindkét esetben) Támogatás 60% 50% 40% 30% 20% 10%
Sajáterı 40% 50% 60% 70% 80% 90%
Pont 1 pont 2 pont 3 pont 4 pont 5 pont 6 pont
100 pont 80 pont 60 pont 50 pont 40 pont 30 pont 20 pont 10 pont 5 pont 5 pont 5 pont 60 pont 40 pont 20 pont 15 pont 10 pont 5 pont 4 pont 50 pont 30 pont 20 pont 15 pont 10 pont 5 pont 3 pont 30 pont 25 pont 20 pont 15 pont 10 pont 5 pont 8 pont
7. Sportági tradíció nézettség érdeklıdés a sportág iránt (minkét esetben) (szubjektív értékelés) 1 - 5 pont 8. A város arculatának, megítélésének növelése a sportág által (mindkét esetben) (szubjektív értékelés) 1 - 5 pont 9. Sportágfejlesztési koncepció (szubjektív értékelés) 1 - 5 pont
A pécsi sportfinanszírozás pontrendszere csapatsportágak esetén 1. Nemzetközi eredményesség A nemzetközi szövetség által kiírt kupákon. I. 100 pont II. 80 pont III. 60 pont IV. 40 pont A nemzetközi kupán történı részvétel 20 pont 2. Magyar Bajnokság, Magyar Kupa (külön számítva) NBI. I. 60 pont II. 40 pont III. 20 pont IV. 15 pont V. 10 pont VI. 10 pont VII. 10 pont VIII. 10 pont IX. 10 pont X. 10 pont Az indulás joga: 10 pont (Magyar Bajnokság) Négyes döntıbe kerülés: 10 pont (Magyar Kupa) NBI/B
I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. Az indulás joga:
20 pont 15 pont 10 pont 8 pont 8 pont 8 pont 8 pont 8 pont 8 pont
NBII.
I. II. III. IV. V. VI. Az indulás joga:
10 pont 5 pont 5 pont 5 pont 5 pont 5 pont 5 pont
NBIII.
I. II. III. Az indulás joga:
3 pont 2 pont 2 pont 2 pont
3. A szakosztály létszáma a tagdíjbevétel alapján 15 fı 1 pont 20 fı 2 pont 25 fı 3 pont 30 fı 4 pont 30 fı felett 5 pont 4. A szakosztály játékosának szerepeltetése a magyar válogatott csapatban 2 pont játékosonként. 6. Saját neveléső játékos szerepeltetése a felnıtt csapatban 1 pont játékosonként. 7. A támogatás mértéke és a saját bevétel aránya Támogatás Sajáterı 60 % 40 % 50 % 50 % 40 % 60 % 30 % 70 % 20 % 80 % 10 % 90 %
Pont 1 2 3 4 5 6
8. Sportági tradíció nézettség érdeklıdés a sportág iránt (szubjektív értékelés) 1 – 5 pont 9. A város arculatának, megítélésének növelése a sportág által (szubjektív értékelés) 1 – 5 pont 10. Sportágfejlesztési koncepció (szubjektív értékelés) 1 – 5 pont
Megjegyzések a pontszámításhoz 1. Az utánpótlás korosztályok esetében a pontszámításkor 3 kategóriát kell figyelembe venni. (a felnıtt kategória alattiakat) 2. A pályázathoz szükséges adatlapokat a pontrendszer figyelembe vételével kell összeállítani 3. Az objektivitás érdekének az alábbi számítási módot célszerő alkalmazni helyezés pontszáma x résztvevı száma helyezés A résztvevık száma az aránytalanság elkerülése miatt maximum 30 fı lehet.
III. sz. melléklet
Szabadtéri sportlétesítmények Pécsett
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43
S Z A B A D T É R I L É T E S Í T M É N Y E K
szabadtéri létesítmény megnevezése atlétikai gyakorló pálya atlétikai pálya salak borítású mőanyag borítású baseball pálya falmászó pálya mesterséges gokart pálya golf pálya gördeszka pálya görkorcsolya pálya horgásztó íjjász pálya in lene hokey pálya jégpálya kerékpár pálya bmx monten bike kézilabda pálya salak borítású aszfalt,beton borítású mőanyag borítású strand(homok)borítású kosárlabda egy palánkos aszfalt,beton borítású kosárlabda pálya aszfalt,beton borítású labdarúgó pálya füves salak borítású egyéb (mőfüves) labdarúgó pálya kispályás lovas pálya lıtér 50 m-es 25 m-es pisztoly futóvad agyaggalamb minigolf pálya modellezı pálya röplabda pálya salak borítású aszfalt,beton borítású strand(homok)borítású stadion tenisz pálya salak borítású aszfalt,beton borítású mőanyag borítású tollaslabda pálya uszoda 25- 33 1/3- 50 m-es vizisí pálya szabadtéri létesítmények összesen
önkorm állam társ.szerv gazd.társ . i . . 2 1
1
1
11 23
3
38 3 4
1
36
3
1 2
1 1
1 1 1
1 1
2 13 1
11 2
5 3
1 1
146
24
9
1
14
IV. sz. melléklet
Fedett sportlétesítmények Pécsett. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23
F E D E T T L É T E S Í T M É N Y E K
fedett létesítmények megnevezése balett terem bowling pálya fallabda pálya falmászó pálya kondicionáló terem lábtenisz pálya lıtér 10 m-es légfegyveres 25 m-es pisztoly 10 m-es futóvad nézıtérrel ellátott csarnok és tornaterem teke pálya tenisz pálya salak borítású aszfalt,beton borítású mőanyag borítású Uránvárosi tenisz centrum tornaterem 15x30 m-es v. nagyobb 15x30 m-esnél kisebb uszoda tanmedence 25 m-es 33 1/3 m-es 50 m-es mőugró medence vízisport tanmedence fedett létesítmények összesen:
önkorm. állami társ.szerv. gazd.társ.
5 2 1 1 3 3
1 1 1
8 18 4 1 1 1
1 2
43
6
0
5
