NÉPKÖNYVTÁRAINK HELYZETE

NÉPKÖNYVTÁRAINK HELYZETE

A V I L Á G H Á B O R Ú műveltségromboló vonatkozásai nálunk még ma sincsenek földolgozva, a műveltségterjesztő intézmények életére gyakorolt bénító h a t á s történeti elemzése k é s i k s így népkönyvtáraink h e l y z e t é n e k áttekintésekor meg k e l l elégednünk azzal a nehány szórványos számadattal, mely rendelkezésünkre áll. Pedig izgató kérdés, hogy milyen értékű az a művelődési folyamat, mely e jelentős népnevelő intézmények sorsfordulatával megszakad, a népi műveltség fejlődésében minő lehetőségek semmisültek meg. Szóval pótolhatatlan-e a veszteség, föl nem támasztható életmegnyilvánulások pusztultak-e el vagy csak a művelődést elősegítő vagyonállomány szenvedett k á r t ? Errenézve alig van adatunk. Annyi tény, hogy a művelődést szolgáló vagyon mérhetetlenül elapadt s ez a romlás bizonyára jelentékeny hatással volt magára a nagy m u n k á v a l megindított művelődési folyamatra is. Az, hogy Csík megye tizenhárom népkönyvtárából tizenegy teljesen megsemmisült s hogy a megmaradtak vesztesége hasonló a csiktusnádi könyvtáréhoz, hol kétszázötvenegy kötetből mindössze húsz darab mentődött meg, – é r z é k e l t e t i : m e k k o r a nehézséget teremtett a háború ezen a területen. A szórványos és megtépászott népkönyvtárak m á r k é p t e l e n e k szerepüket betölteni s az igényeket kielégíteni, különösképpen alkalmatlanok az új szükségletek szolgálatára, arra, hogy az iskolánkívüli népnevelés munkájában érdemleges részt k é r j e n e k s erőteljes tevékenységet fejthessenek ki. Romokban állanak, amikor a népi kultúra váraivá lehetnének. Tatarozásról ezek szerint nem is lehetett szó. A könyvanyag jelentékeny része elveszett, a megmaradt rész is jobbára elavult. Mindent előlről k e l l e t t kezdeni, nem a pótlás, h a n e m az új alkotás hivatása várta háború u t á n megindult erdélyi magyar népkönyvtármozgalomra. I. IMMÁR KÉT ÉVTIZEDES népkönyvtár-mozgalmunk legutóbbi fölmérését Dr. Sulyok István végezte el 1929-ben („A magyar könyv Erdélyben” c. tanulmány III. fejezete. Erdélyi Magyar Évkönyv 1918–1929, I. évf. 2 0 0 – 2 1 5 . l . ) . E k e r e k tíz év előtti tanulmány megyénként felsorolja a falusi népkönyvtárakat, szemlélteti az egyes v i d é k e k népkönyvtár-akcióját, de hiányos annyiban, hogy nem különíti el a fölmérés i d e j é n működő s az akkorra már megszünt k ö n y v t á r a k a t , pedig a valóban élő könyvtárak adatai nélkül nem i s m e r h e t j ü k meg a n n a k a könyvanyagnak még hozzávetőleges

Erdélyi Magyar Adatbank

Dr. Parádi Perenc: Népkönytáraink helyzete

159

mennyiségét sem, amely e könyvtárak révén az olvasó közönség kezén forog s így népnevelő hatást gyakorol. Alábbi népkönyvtár-statisztikánkban ezen a hiányon próbálunk segíteni, amikor külön-külön számba vesszük a multban és a jelenben működő könytárakat. A megyei tagolást megtartjuk, mert ez az összehasonlítható tanulmány segítségére van, hiszen a legtöbb népességi és egyéb, a lakosságra vonatkozó adat ily beosztásban lát napvilágot a hivatalos kiadványokban. A Románia területén élő magyarság népkönyvtárainak száma: Tartomány, megye

Erdély Alsófehér megye Arad megye Besztercze Naszód Bihar megye Brassó megye Csík megye Fogaras megye Hunyad megye Háromszék megye Kisküküllő megye Kolozs megye Krassó megye Marostorda megye Máramaros megye Nagyküküllő megye Szamos megye Szatmár megye Szeben megye Szilágy megye Szörény megye Temestorontál megye Tordaaranyos megye Udvarhely megye Ókirályság: Munténia Moldova Bukovina Olténia Összesen:

1919 előtt Az 1919 előtt alaAz 1919 Az 1939 alapitott pitott népkönyvtáután alaaugusztus néprak közül pított nép- havában műkönyvtá- megszűnt működik könytáködő néprak száma rak száma könyvtárak száma

9 9 2 16 3 13 1 6 34 5 16 – 40 – 4 7 9 – 13 6 10 11 27

5 6 1 9 2 11 – 5 19 4 9 – 16 – 4 2 5 – 7 4 7 6 11

4 3 1 7 1 2 1 1 15 1 7 – 24 – – 5 4 – 6 2 3 5 16

20 14 2 15 8 33 2 17 25 5 44 4 64 1 11 9 20 2 23 8 13 10 43

24 17 3 22 9 35 3 18 40 6 51 4 88 1 11 14 24 2 29 10 16 15 59

– – – – 241

– – – – 133

– – – – 108

10 1 4 1 409

10 1 4 1 517


160

Dr.

Parádi Ferenc

Megjegyezni kívánjuk azonban, hogy az 1919. év előtt alapított népkönyvtárak kimutatott száma nem öleli fel az állami iskolák mellett a multban működő i f j ú s á g i könyvtárakat, bár tudjuk, hogy e z e k n e k gazdag könyvanyaga nagyban hozzájárult az iskolai műveltség elmélyítéséhez s egyúttal az az ifjúság iskolánkivüli nevelését is szolgálta, azonban itt c s a k a különleges tipusu népkönytárakat sorsoljuk fel s e csoportokba a fenti ifjúsági könyvtárak be nem tagolhatok. 1 Táblázatunk csak azokat a népkönyvtárakat foglalja magába, amelyeket valamely alapító közművelődési intézmény (EMKE, Földművelésügyi Minisztérium, Nemzeti Múzeum, Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa, stb.) egyenesen a népnevelés szolgálatába állított meg felelő válogatás mellett, a hivatalos Népkönyvtári Címjegyzék alapján (l. Dr. Gulyás Pál Népkőnyvtári Címjegyzék, 1912. és pótfüzetek. A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa kiadása). KIMUTATÁSUNK szerint az 1919. év előtt Erdély területén felállított 241 népkönyvtár közül a háború és más okok következt é b e n 1919 után mindössze 108 könyvtár, azaz 45 százalék maradt használatban. Ha idesorolnánk az állami iskolák ifjúsági könyvtárait is, a megmaradt könyvtárak számaránya még k i s e b b lenne, úgy 5–6 százalék A veszteség megdöbbentő s még i n k á b b szembetünnék, ha területenként részleteznénk, hiszen pl. Csíkmegyében 1919 után ezer lakósra mindössze egyetlen népkönyvtári könyv jutott. E z z e l a könyvanyaggal bizony eredményes munkát végezni nem lehetett. Pedig a feladatok időközben megsokszorosodtak. A népnevelés és a népkönyvtáralapítás munkája a változott viszonyok között nem szorítkozhatott az előzőleg megszabott k e r e t e k r e . A gazdasági élet e r ő t e l j e s e b b jelenségei, a műveltségnek és a m e g élhetésnek szoros kapcsolata, a mindennapi életbe beleszövődő eszmeáramlatok és a kenyérkérdéssé fejlődő nemzetiségi hovatartozás ügye egyre égetőbben sürgette az egyént, a gazdát, a családfőt, hogy nyitott szemmel álljon ez életkérdések elé. A jólértesültség folytonosan fölszinen tartott szüksége a falu- és városlakókban egyaránt kifejlesztette a rendszeres önművelés vágyát. Rövid időn belül az a szokatlan helyzet állott elő, hogy míg régebben a népnevelő tényezők szabták meg a nevelendő rétegek művelésének k e r e t e i t és tartalmát, most épen fordítva t ö r t é n t : a nép mélyebb rétegeiből feltörő tudásvágy közelítette meg a magasabb műveltség forrásait, hogy azokból az élet által megszabott és sajátos igényeinek megfelelő anyagot meríthesse. Nem is lehetett többé a népnevelés k e r e t e i t kizárólag felülről szabályozni és elavult elméleti k e r e t e k közé szorítani. Senki sem állíthatta előre, hogy valamely területen biztosan ilyen vagy amolyan népnevelő munkát fog végezni, mert igen g y a k r a n és váratlanul olyan pontokon bukk a n t fel művelődési igény, amelyek egyáltalán nem szerepeltek az 1

E g y é b k é n t megjegyezni k i v á n j u k azt is, h o g y az állami iskolák magyar n y e l v ű i f j ú s á g i könyvtárai az általunk vizsgált t e r ü l e t e n ma már kivétel nélkül használaton kívül állanak, Hasonló sorsra jutott Biharmegyében a „Biharmegyei Közművelődési E g y e s ü l e t ” által 1890 és 1910 között alapított 61 b i h a r m e g y e i köz ségi iskolai k ö n y v t á r .


Népkönyvtáraink

helyzete

161

előre elkészített t e r v e k b e n . Még kevésbbé lehetett ezentúl a népnevelés belső tartalmát a szükségletek állandó figyelése nélkül meghatározni. Az elméleti programot rövid időn belül összezavarta volna a nevelendő rétegek által kifejezett, talán homlokegyenest ellenkező és sokkal magasabb szellemi igényeknek megfelelő kívánság. Különös belső erő nyilatkozott meg a nép igényeiben. A műveltség után sóvárgók tömegét nem elégítette ki a selejtes irodalom. Már a kezdet kezdetén kellő öntudattal vetették el maguktól a műveltség látszatát keltő, de fölületes olvasmányokat. Öntudatuk tárgyismeret hiányában is m é l y e b b r e nyult: csak a mult nagy személyiségei, a férfias jellemek élete és tettei, az országépítő egyéniségek buzgó munkája, az irodalom nagyjainak remekművei keltették föl bennük a lelki gyönyörűség és gazdagodás érzését. Nagy feladat előtt állott tehát az erdélyi magyar népkönyvtármozgalom. Igényes és bíráló szemű olvasóközönség fogadta a k í s é r leteket. A feladat nagyságát fokozta aztán az az általános óhajtás, mely egységes elgondolással szerkesztett továbbművelő t e r v e t a k a r t s szigoruan megszabta, hogy e tervet a k e r e s z t é n y világszemlélet és a hagyományokban gazdag nemzeti öntudat, valamint a meglevő szellemi és anyagi javak megtartására és továbbfejlesztésére képesítő tartalom jellemezze. Ez igények mellett jelentkeztek új szükségletek is. E z e k közül a legjelentősebb az ókirályságbeli magyarság közművelődési ügye, annál is inkább, mert ez a nemzettöredék számarányának állandó emelkedése folytán s az erdélyi magyarsággal fölvett közvetlen kapcsolatok révén jelentőségben és nemzetalkotó súlyában annyira növekedett, hogy mind az egyházi, mind a közművelődési mozgalmak terén mellőzhetetlen alkotó elemmé vált. Az ókirályságbeli magyarság egyfelől szórványegyházak létesítésével, másfelől a magyar művelődés igénylésével nyilvánította a multban is, ma is az egyetemes m a g y a r nemzettesthez való tartozását. Az erdélyi magyar népkönyvtár-mozgalom feladatává lett az utóbbi igény jórészének kielégítése. De magában Erdélyben is különleges feladatok nyiltak e mozgalom számára. A népművelő munka nem szorítkozhatott c s a k a falvakra, különösképpen nem akkor, midőn a falusi népfölösleg emigrációs vonalai rögzítődtek s a tömegesen városba telepedő vándor népelemek sorsának gondozása mind kevésbbé elhanyagolható kérdéssé nőtte ki magát. Ez az Erdély területén belül meginduló jelentős népmozgalom éppen tömeges voltánál fogva mind értékesebb népanyaggal gazdagította a nagyobb ipari központok külterületeit s e vándorlók javarésze nem szórodott szét, hanem gyökeret verve s a városi szükségletekhez alkalmazkodva új kisiparos és kereskedő, illetve vállalkozó társadalom alapjait vetette meg. A szervezkedést itt is nyomon követi a művelődési mozgalmak időszaka s nemsokára e külvárosokban önálló kezdeményezésből számos olvasókönyvtár létesül.


162

Dr.

Parádi Ferenc

A NÉPKÖNYVTÁR-MOZGALOM munkavállalását már az eddig említettek is meglehetősen terhessé tették, ámde a felelősséget csak fokozta az a tény, hogy a népnevelő eszközök megcsappantak, az iskolák száma megfogyatkozott s az alkalmi művelődési eszközök (népművelő előadások, egyesületi élet, stb.) lehetősége is e g y r e kevesbedett. Olyan rendszert k e l l e t t tehát kidolgozni, mely nemcsak a népkönyvtár sajátos feladatait látja el, hanem pótolja az iskolát, az előadást, az egyesületet és mindazt, ami rendes körülmények között a népnevelés szolgálatában áll. Az 1922-ben megindított „Erdélyi Magyar Népkönyvtár-mozgalom” kötelességteljesítő tudattal első feladatául a falusi olvasóközönség r é s z é r e írott k ö n y v e k k i a d á s á t tekintette, hogy pótolja az elveszett népkönyvtári anyagot s kielégítse a népi tömegek ilyen irányu művelődési igényeit. A „Magyar N é p ” címü hetilap szerkesztőségéből indult ki ez az első kezdeményező lépés. Ekkor indul meg a „Magyar Nép” és „Minerva” kiadásában a „Magyar Nép Könyvtára” c. könyvsorozat. De hét évi munka tapasztalatai után 1929-ben szükségként jelentkezett, hogy a népkönyvtár mozgalom olyan terjesztő-szervvel bővüljön, amely az olvasóközönséggel, a különféle i n t é z m é n y e k k e l s a meglevő könyvtárak vezetőivel fölveszi a kapcsolatot és új népkönyvtárak létesítése, valamint a meglévők kiegészítése érdekében lépéseket tesz. Igy kapcsolódik be a népkönyvtár-mozgalom terjesztői munkájába a Minerva Rt. könyvkiadóvállalat. A rendszeres terjesztési munka eredményezi, hogy ma az ókirályságbeli megyékkel együtt Romániában 409 új magyar népkönyvtárról beszélhetünk, a m e l y e k közül 402 könyvtárat a Minerva Népkönyvtári Osztálya létesített különféle intézmények és magánosok közremüködésével, a megmaradó 7 könyvtár alapjait viszont ajándékozások és gyüjtések alkotják. A Minerva könyvkiadóvállalat tehát a h á b o r ú után alapított romániai magyar népkönyvtárak 98 százalékát, az összes fennálló hasonló könyvtárak 78 százalékát létesítette. A táblázatunkban szereplő 517 könyvtár 80 százaléka 1919 óta, pontosabban 1929 után létesült: év

1929 1930

könyvtár

99

1931

1932

1933

1934

1935

1936

1937

1938

1939

Össz.

12

3

20

42

41

62

50

34

39

402

A többi h é t népkönyvtár alapításának idejéről nincs pontos adatunk. Sajnos, t e c h n i k a i okokból a jelenleg fennálló könyvtárak igen nagyterjedelinü részletes kimutatását s e könyvtárak könyvanyagának szemléltetését mellőznünk kell. Ugyancsak el kell hagynunk a román és német megmozdulásokkal való összehasonlítást. P u s z t á n csak annyit állapítunk meg, hogy a jelenlegi 517 népkönyvtár mellé még 290 könyvtár felállítása igen sürgető olyan községekben, amelyek eddig több ízben már is nyilvánitották ilyen irányu óhajtásukat s adataink szerint kellő olvasótábort is tudnának biztosítani, azonban anyagi h e l y z e t ü k miatt még lényeges árengedmény mellett sem t u d j á k a legkisebb könyvtártípust sem beszerezni. A munka további során a fentebb vázolt különleges igényü


Népkönyvtáraink

163

helyzete

területek, továbbá a távolabbeső vidékek ellátása következne, ami megint hozzávetőlegesen 180 könyvtárt jelent. Azonban hangsúlyoznunk kell, hogy e munka elvégzése ma m á r n e m c s a k szervezési kérdés, hanem elsősorban anyagi ügy és ugyancsak anyagi kérdés az is, hogy a népkönyvtár-típusokba minden tekintetben alkalmas és korszerű anyag osztassék be. A magyar könyvtermelés elég gazdag ahhoz, hogy az általános művelődéshez szükséges anyagot összeválogathassuk. A romániai magyarságnak különleges szellemi igényeit pedig – kellő pénzügyi lehetőségek mellett – az eddig megjelent kiadványsorozatok kiegészítésével könnyedén megoldhatnánk. Mert bizonyára az erdélyi irodalom és tudományosság saját népe számára is gyümölcsöztetné munkásságát.

II. A HÁBORÚ ELŐTT alapított könyvtárak nagyobb r é s z é t a hivatalos Népkönyvtári Címjegyzék alapján állították össze (Gulyás Pál: i. m 4 8 1 – 5 9 1 . l.). A teljes hivatalos címjegyzék megjelenése előtt is nagyjából a későbbi c í m j e g y z é k b e fölvett könyvek k e r ü l t e k a népkönyvtárakba. Az itt jelzett hivatalos könyvtár-típusok közül minket a 300 korona értékü s 100 d a r a b könyvből álló, a 400 korona értékü s 153 könyvből álló és az 1000 korona é r t é k ü A) típus, mely 206 könyvből állt, érdekel, mert az erdélyi népkönyvtárakat főként ezekkel a könyvsorozatokkal látták el. A háború előtt alapított 108 népkönyvtárunk alapját e z e k a könyvsorozatok k é p e z i k . A többi 409 könyvtárból hét ismeretlen összeállitású, 402 pedig a Minerva népkönyvtári könyveit tartalmazza. A Minerva három könyvtársorozatot állított össze. A két első önálló sorozatként jelent meg, míg a h a r m a d i k r é s z b e n vagy egészben a k é t előbbi k i e g é szítésére szolgált, de egyes h e l y e k e n mint önálló sorozat is szerepelt. A legtöbb k ö n y v t á r b a n a k é t első sorozat könyvei találhatók meg, több könyvtárban azonban mind a három sorozat.

E L S Ő

S O R O Z A T :

1. A „Magyar N é p ” könyvtára: A b o n y i – R a s s : A betyár k e n d ő j e Bálint Vilmos: A dúsgazdag Dr. Balogh A r t u r : A kisebbségek védelme Dr. Balogh Á r t u r : Gróf Széchenyi I s t v á n Dr. Balogh E r n ő : A föld köpenyege A levegő sajátosságai és t ü n e m é n y e i Benedek E l e k : Erdélyi regék és mondák D ó n á t h L á s z l ó : Szegény bolond E g y m é r n ö k : A földmérés k i s k ö n y v e Földes Z o l t á n : Az endrédi l e á n y v á s á r Gyallay D o m o k o s : Második szavalókönyv D r G y ö r g y L a j o s : Históriás k ö n y v e c s k e


164

Dr.

Parádi Ferenc

H e l t a i – Szentimrei: H a l h a t a t l a n mesék Izsák Domokos: Dalok erdőn, mezőn J a k a b Ö d ö n : Versek D r . P. J á n o s s y Béla: Király daliája D r . K á n t o r L a j o s : Műkedvelők s z í n m ű t á r a Konopi K á l m á n : Jó búzából lesz a jó k e n y é r Cs. L á z á r L á s z l ó : Mezőgazdasági ú t m u t a t ó ( I – I I . rész) N a g y P é t e r : H á r o m egyfelvonásos színmű Nemes E l e m é r : Daloskönyv Dr. Roska M á r t o n : N é p r a j z i feladatok Erdélyben D r . Szász F e r e n c : Mindennapi k e n y e r ü n k Dr. Szász F e r e n c : Tanácsadók gyümölcstermelők számára V a l l ó – T ö r ö k : A m é h t e n y é s z t é s vezérfonala Vásárhelyi J á n o s : H ó s t á t i lakodalom Vásárhelyi J á n o s : E g y m á s k ö z ö t t D r . Vathy E l e k : A m a g y a r szépirodalom t ö r t é n e t e V o i n o v i c h – B a r t ó k y : Szivárvány Zsuzsi

2.

A

Magyar Í f j ú s á g Könyvtára: Benedek Elek: Gyermekszínház (9 darab) A. Conan Doyle: Tűzkörüli t ő r t é n e t e k Csűrös E m i l i a : Fű kizöldűl ó sirhanton Málnássy T i v a d a r : A kis p o n t Récsey Ede: Az i f j ú J ó k a i (színdarab) S t o r m Tivadar: Bábjátékos Pali W e s t e r m a n n F. Percy: Li F a n bosszúja

3. Regények és elbeszélések: Balogh E n d r e : H a j ó t ö r ö t t e k Berde M á r i a : Télutó Dónáth L á s z l ó : H u m o r o s esetek Dózsa E n d r e : Régi jó és zord időkből Gyallay Domokos: A n a g y tűz á r n y é k á b a n Gyallay D o m o k o s : Vaskenyéren J ó k a i Mór: Sonkoly Gergely, Drágakövek, Marce Zare Br. Jósika Miklós: Abafi K ó s Károly: V a r j ú nemzetség (2 kötet) D r . Makkai Sándor: Megszólalnak a kövek Mikszáth K á l m á n : Mácsik a nagy e r e j ű N a g y P é t e r : Szamosparti ház Dr. Szász F e r e n c : Őserők

4.

Vegyes: A r a n y J á n o s : Elbeszélő költemények A r a n y J á n o s : Toldi Benedek E l e k : P e t ő f i életrajza Gál L a j o s n é : A j ó s á g j u t a l m a Dr. Görög Ferenc: A m a g y a r nemzet t ö r t é n e t e Gyallay D o m o k o s : Falusi színház Dr. I m r e S á n d o r : A családi nevelés fökérdései D r . I m r e S á n d o r : A f a l u művelődése (vezérfonal) Dr. J a n c s ó – G y a l l a y : E r d é l y t ö r t é n e t e D r . K e n y e r e s E l e m é r : A g y e r m e k beszédének fejlődése Dr. Oberding József G y ö r g y : A m o d e r n szövetkezeti mozgalom P e t ő f i Sándor költeményei (képes kiadás)


Népkönyvtáraink

165

helyzete

5. Az Erdélyi Gazdasági Egylet kiadványai: Gáspár József: A kaszálók és r é t e k Virág Elek: Sertéstenyésztés R i t t e r G u s z t á v : A házi k e r t Marx Ferenc: A k o s á r f ű z J a k a b L a j o s : Állataink egészsége L. H u l i e r I s t v á n : A káposztafélék D r . Nagy E n d r e : A cukorrépa Dr. P á t e r Béla: G y ó g y n ö v é n y t e r m e l é s Dr. Szentkirályi Á k o s : Erdély j u h a i Dr, Nagy E n d r e : Gazdakörök szervezése Ö s s z e s e n 70 mű 65 k ö t e t b e n . M Á S O D I K

1. A

S O R O Z A T :

„Magyar N é p ” könyvtára: F i n t a Z o l t á n : J a n c s i és Juliska Gyallay Domokos: Hadrakelt emberek Kiss M e n y h é r t : Marosszéki a t y a f i a k Kovács Dezsöné: P e t ő f i és szülei L a m p é r t h G é z a : E g y hold föld (elbeszélések) Maksai Vince: M ű s o r falusi m ű k e d v e l ő k számára Dr. Páter Béla: Csodahatásu g y ó g y n ö v é n y e k Sebesi Samu: Szép a Nyikó és vidéke Szondy G y ö r g y : Állatok, virágok Szotyori Lajos: Falusi m u l a t t a t ó Vásárhelyi János: Az életből az életnek

2. Regények és elbeszélések: Biró Vencel: Keserű s e r b e t Dózsa E n d r e : Új világ felé Gyallay Domokos: Genovéva H u b e r Győző: Rajvonal Dr. P. J á n o s s y B é l a : Mister N e m e r e Jókai Mór: A legvitézebb huszár Jókai M ó r : A n a g y e n y e d i k é t f ű z f a Jókai Mór: P e t ő f i Sándorról Kós Károly: Gálok Mikszáth K á l m á n ; A jó palócok Nikodémusz K á r o l y : Jó asszony volt a k o m á n é

3.

Vegyes: A r a n y J á n o s : Toldi estéje Arany János: Válogatott kisebb költemények Bognár Cecil: Az iskolás gyermek Gyallay P a p p Zsigmond: Az intelligencia és a nép K ó s Károly: A lakóház művészete Minerva Népkönyvtár: 1 – 5 , 6 – 1 0 . , 1 1 – 1 5 , f ü z e t D r . Nagy – Dr. Szász: Gazdatudomány Şzegfi M ó r : A világ csodái Szivós Béla: A természet csodái Szivós Béla: Az állatvilág csodái (2 kötet) Vér I m r e : A kivándorlás örvényében. Ö s s z e s e n 48 mű 34 k ö t e t b e n


166

Dr. Parádi Ferenc H A R M A D I K

S O R O Z A T :

András, a gazda A n d r á s , a szolga A r m a n d y : A koráll sziget *Baksay Sándor: Patak banya B a l o g h E n d r e : M e s é t irok n e k e d Bársony I s t v á n : Vadásztáska B e c z á s s y J u d i t : Mari n é n i Biró Vencel: Képek Erdély multjából B i r ó V e n c e l : N a g y s á g o s f e j e d e l m e k idejéből Bitay Á r p á d : Műfordítások román költökből Botos János: Az orláti faember Dickens Károly: Karácsonyi ének Diénes Jenő: Nagyenyedi diákélet E ö t v ö s Károly: H á z a s s á g i v i s z o n t a g s á g o k Földi I s t v á n : N e m e r e f ú v á s Gyallay D o m o k o s : N y á r Solymoson H e g a n Rice Alice: Káposztás telep Heigel Á k o s : Utak ha találkoznak Heltai J e n ő : H é t sovány esztendő D r , I m r e S á n d o r : A család békéje D r P . J á n o s s y B é l a : Császár b ü n b a k j a i J ó k a i Mór: A z ú j f ö l d e s ú r Jókai M ó r : F e k e t e gyémántok K n u t H a m s u n : Viktória K o m á r o m i J á n o s . A z idegen leány K o v á c s Dezső: Apostolok és c s a v a r g ó k Kovács László: Történet a férfiról K r u d y Gyula: Boldogult úrfi koromban A m b r u s : Őszi n a p s u g á r J ó k a i Mór: S i r k ő a l b u m Jókai Mór: Álmodád

J ó k a i M ó r : Chinchilla L á s z l ó M a r c e l l a : Nótás Z s u z s k a L é v a y L á s z l ó : Székelyföldi k é p e k Lovassy A n d o r : Bihariak Lövik K á r o l y : Aranypolgár Málnássy: R u h a teszi az e m b e r t Móricz Z s i g m o n d : L é g y j ó m i n d h a l á l i g * Dr. Nagy A n d r á s : Jó egészséget S. Nagy László: Lélekharcok N a g y P é t e r : F ő t é r i n a g y ház Petőfi Sándor: J á n o s vitéz, A helység kalapácsa, Bolond I s t ó k Reményik Sándor: Fagyöngyök Seprődi J á n o s : E r e d e t i s z é k e l y dalok Siklóssy L á s z l ó : Gyorskocsin E r d é l y b e n Stackpoole: Csendes mocsarak S t e v i n s o h n : J o h n Nicholson viszontagsága Szabó M á r i a : H á z t ü z n é z ő b e n Szederkényi A n n a : Hill Márta T a m á s i Á r o n : E r d é l y i csillagok Tamási Á r o n : Lélekindalás Teleky D e z s ő : E r d é l y i r e g é k Tolsztoj L e ó : A k é t h u s z á r * T o m p a M i h á l y : Elbeszélő k ö l t e m é n y e k Vas G e r e b e n : A n e m z e t n a p s z á m o s a i V á m s z e r – B á n d y : Székely táncok D r . V e r e s s E n d r e : B á t h o r y I s t v á n király *Koncz Lajos: Konyhakertészet M i k s z á t h K á l m á n : Gavallérok Mikszáth K á l m á n : Gyerekek M i k s z á t h K á l m á n : E l a d ó birtok

Ö s s z e s e n 61 mű, könyvtári kötésben.

A k é t első sorozat alapja az 1922-ben megindított „Magyar Nép Könyvtára” című sorozat (az első és második sorozatban külön fölsorolva, a h a r m a d i k sorozatban pedig csillaggal vannak jelezve az idetartozó kötetek), mely ma már 59. számát érte el. Az 59 szám közül tíz kettős szám, tehát az egész sorozat jelenleg 49 könyvből áll, amelyek közül szépirodalmi 23, verses és daloskönyv 6, ismeretterjesztő 13, gazdasági 7. E z e k közül a l e g n é p s z e r ű b b e k : Rajka L á s z l ó : Szavalókönyv György L a j o s : Históriás könyvecske C s ű r y B á l i n t : V ő f é l y k ö n y v ( j e l e n l e g a 3, k i a d á s van f o r g a l o m b a n ) K r i s t ó f G y ö r g y : Bokréta J ó k a i Mór m ű v e i b ő l Benedek E l e k : M a g y a r o k t ö r t é n e t e Páter B é l a : Csodahatású gyógynövények Szász Ferenc: Tanácsadó gyümölcstermelők számára Gyallay D o m o k o s : H a d r a k e l t e m b e r e k Vásárhelyi J á n o s : Hóstáti lakodalom Baksay Sándor: Patak banya Koncz Lajos: Konyhakertészet

E könyvtársorozat szerkesztőbizottsága állandó kapcsolatot tartott f e n n olvasóközönségével, így módjában állott a kiadványoknak olvasottságát és népnevelő eredményeit figyelemmel kísérni. Külö-


Népkönyvtáraink

helyzete

167

nösen érdekesen világítja meg a könyvek fogadtatását a falusi olvasóközönség körében a könyvsorozat megindulásának tizenötödik évfordulóján 1937-ben r e n d e z e t t széleskörű pályázat. A „MAGYAR NÉP” Könyvtárának megindulása után 13 évvel jelent meg egy másik népszerű könyvsorozatnak, az AGISZ Hasznos Könyvtárának első száma. E sorozatban eddig 25 szám (két kettős szám, tehát összesen 23 kiadvány) jelent meg a következő összeállításban: Bodor K á l m á n : A háromholdas gazdának is m e g kell élnie K a c s ó – J a n c s ó : A szoptató a n y a és g y e r m e k e Halász Gyula: P e t ő f i Sándor é l e t e B l é n e s s y – K a c s ó : A méh a kisgazda i n g y e n napszámosa Id. Dr. Parádi F e r e n c : A balesetek megelőzése és az élet megmentése Mikes Kelemen élete és n é h á n y válogatott levele; Tamási Áron Mikesről szóló bevezető t a n u l m á n y á v a l Lőrinczi–Kakassy: A tyúk nem hibás! Dr. Bakk E l e k : R a j t a d is mulik, h o g y b e t e g ne l é g y ! Bíró Sámdor: A bujdosó fejedelem (II Rákóczi F e r e n c élete) Halász S á n d o r : A m í g a buzából pénz lesz Dr. Herskovits J á n o s : I s m e r d meg a f e r t ö z ő b e t e g s é g e k e t , hogy védekezni t u d j ellenük Finta G e r ő : Berzsenyi Dániel élete és költészete szemelvényekkel Sziládi Z o l t á n : Hazánk emlősállatai. Vezényi E l e m é r rajzaival D r . Jancsó B é l a ; Az emberiség jóltevői I H a r c az ember legapróbb, de legveszedelmesebb ellenségei ellen Gál Vilmos: A csillagok világa Kleisl G y u l a : Gyümölcsfáink rovarellenségei Dr. Bódis G á s p á r : A váltóláz vagy hideglelés (Malária) Petelei I s t v á n : A csíkos szőttes (Szentimrei J e n ő bevezetőjével a n a g y író életéről) Atzél E d e b á r ó : A gazdálkodás alapja a t r á g y á z á s R. Berde Mária: F ó t o n f ó t király (Eredeti székely népmesék) Cs. Boróczy E r z s é b e t : A k o n y h a k e r t Dr. Schmidt Béla: A v é r b a j (I. és I I ) Paál Á r p á d : Emlékezések Kölcsey Ferencről (I és II.)

Amint a könyvcímekből is kitünik, e sorozatban a gazdasági (8 könyv), egészségügyi (7 könyv) és közművelődési (8 könyv) kiadványok váltogatják egymást. E sorozatot jellemzi, hogy sokkal i n k á b b tanító jellege van, mint az előzőnek. Hiánya az, hogy az ismeretterjesztés k e r e t e i t szorosan gazdasági és egészségügyi t é r r e határolja s igy az i s m e r e t e k n e k igen széles területe programján kívül marad. A k é t sorozat programját egyébként igen könnyen l e h e t n e egyeztetni s akkor nem fordulna elő, hogy mindkettő ugyanolyan tartalmu kiadványt jelentessen meg rövid időközben, (Koncz L a j o s : Konyhakertészet, „Magyar Nép”, 1937 és Cs. Boróczy E r z s é b e t s A konyhakert, Ágisz, 1938.) A közös program megvalósítása anynyival is könnyebb, mert mindkét könyvsorozat szerkesztőbizottsága kevés kivétellel Kolozsvárt székel. Az Agisz-könyvek közül a legnépszerübb Bodor K á l m á n n a k : „A háromholdas gazdának is meg kell élnie” című munkája. A több kiadást megért kis könyv iskolapéldája a megfelelő tartalmú és gördülékeny, élvezetes stílusban megírt népi kiadványnak.


168

Dr.

Parádi Ferenc

A Hasznos Könyvtár könyvei egyébként a Minerva néhány újabban létesített népkönyvtárában is szerepelnek*. E VÁZLATOS SZEMLE keretei nem engedik meg, hogy valamennyi népi kiadvány bírálatába bocsátkozhassunk, csak annyit állapítunk meg, hogy a kezdeményezések jó uton indultak el. A háború utáni népkönyvtár-mozgalomnak sikerült megvetnie az erdélyi magyar népkönytári irodalom alapjait. E nagy jelentőségü szellemi eredmény mellett szinte másodrendüvé törpül az a tény, hogy a mozgalom kiadványsorozatai több tekintetben még hiányosak. Különösképpen a művelődéstörténeti anyag szorul kiegészítésre, azonban biztató jeleket láttunk arra, hogy népkönyvtármozgalmunk új lendülettel a mutatkozó r é s e k betöltésére mihamar á b b vállalkozni fog. S a közel jövőben megérik az a gondolat is, hogy a különböző vállalkozásoknak együtt és egymást kiegészitően kell e fontos népnevelői hivatást vállalni és teljessé tenni. A fürge előörsök sok helyt biztosították már új értelmű művelődési mozgalmunk számára a terepet s itt az ideje, hogy az erőteljes derékhad is ú t n a k eredjen. A siker mindenesetre b i z o n y o s : az eddigi munka gazdag tapasztalatai mentesítenek az ügyetlenkedéstől, a mind szélesedő népismereti törekvés eredményeként pedig szellemi szolgálatunk alapjai is időtállóbbak és a l k a l m a s a b b a k . Szóval időszerű ma a Népkönyvtár-mozgalom mellett Népkönyvtár-központról is beszélni s ennek k e r e t é b e n a tevékenységi ágakat már is r e n d s z e r e z h e t j ü k : I.

feladat:

A

népkönyvtárak anyagának

előkészítése.

1. A meglevő irodalmi t e r m é k e k beválogatása a népkönyvtárt sorozatokba. 2. Kiadóvállalat, amely a népkönyvtárakhoz szükséges különleges könyvanyagról gondoskodik: a) a kiadandó könyvanyag szellemi előkészítését ellátja, b) a kiadói m u n k á t t e c h n i k a i és anyagi szempontból megszervezi. II

feladat: A

népkönyvtárak elhelyezése.

1. A meglevő könyvtárak anyagának és igényeinek ellenőrzése. 2. Terjesztői vállalat, amely az új könyvtárak felállításáról és a meglevők pótlásáról gondoskodik: a) a terjesztés munkáját szellemileg előkészíti (a népkönyvt á r a k k a l ellátandó vidékek felkutatása, a népanyag, szellemi szükségletek, stb. tanulmányozása), * A napi kiadványok között e m l í t h e t j ü k az I f j ú Erdély c. lap kiadásában m e g j e l e n t „A mi dalaink” c. n é p d a l g y ü j t e m é n y t , amely eddig négy kiadást é r t m e g s példányszáma eléri a tízezret. Az Erdélyi Iskola c. folyóirat k é t részben m a g y a r irodalomtörténet (Pintér J e n ő – G y ö r g y L a j o s : A magyar irodalom története), helyesírási szótárt s d r . Szabó T. Attila tollából h e l y n é v g y ü j t ő és nyelvművelö vezérkönyvet a d o t t ki. Ezek a kiadványok, v a l a m i n t az egyházi i r a t t e r j e s z tők és az E r d é l y i Magyar Gazdasági E g y e s ü l e t gazdasági kiadványai egészítik ki a h á b o r ú u t á n i n é p k ö n y v t á r i irodalmat.


Népkönyvtáraink

169

helyzete

b) a terjesztés munkáját technikailag és anyagilag megszervezi (vásárlási kedvezmények, fizetési feltételek, gyüjtőakciók, könyvkezelési tanácsok, könyvszekrénykészítési pályázatok, a leg többet olvasók jutalmazása, stb.). III

feladat:

Tanulmányi

és sajtószerv

létesítése

Természetesen e t e v é k e n y s é g e k egyikét sem lehet különválasztani a többitől, anélkül, hogy az az ügy á r t a l m á r a ne lenne. Egy önálló s a terjesztői munkát tekintetbe nem vevő népi kiadó vállalat például nem tekinthető népnevelői s z e r v n e k , hanem csupán üzleti vállalkozásnak. Ugyanigy a könyvanyag kellő válogatása n é l k ü l terjesztő szerv sem végezhet népnevelői munkát. Végeredményképpen: a legelső teendő a fentiek alapján a legsürgősebben megszervezendő népkönyvtárak anyagi alapjainak megteremtése, a következő lépés az eddigi összes hasonló tevékenységek egységének létrehozása. Ezzel egységes népkönyvtár-mozgalom születik, amely a jövőben létrejövő ilyenirányu t e v é k e n y s é g e k e t is magába foglalja. Végül az így összpontosított népkönyvtár-mozgalom b e k a p csolható, sőt kapcsolandó valamely maradandó jellegű közművelődési szervezetünk k e r e t e i b e , amely a saját eszközeinek fölhasználásával szintén támogathatná a romániai magyarságnak ezt a mai helyzetben legfontosabb népnevelői tevékenységét. *

DR.

PARÁDI

FERENC

A f e n t i t a n u l m á n y n e m vállalkozik az erdélyi népkönyvek bírálatára – sem általánosságban, sem részletezően. Mielőtt m é g ezt a h i á n y t t e r j e d e l m e s e b b tanulmányban pótolnánk, megjegyezzük, h o g y távolról sem v a g y u n k m e g e l é g e d e t t e k az eddigi népkönyvtár-sorozatok szerkesztői m u n k á j á v a l . A n é p k ö n y v t á r u g y a n i s természeténél fogva rendszeres népnevelői munkát h i v a t o t t betölteni. Ez a szerkesztőre k e t t ő s kötelességet r ó : egyfelől a k ö n y v t á r g y á n a k megválasztása főfeladata, másfelől a könyvnek, m i n t í r á s m ű n e k elbírálása tartozik rá. A népkönyvtár-sorozatokat n e m lehet ötletszerüen szerkeszteni, h a n e m a legsürgősebben szükséges kiadványoktól elindulva kell a kevésbbé szükségesek felé haladni. Temészetesen m i k é n t az élet, ú g y az életre nevelő jó n é p k ö n y v t á r is szerfölött változatos a n y a gában. Á m d e ez a változatosság n e m m e r ü l h e t ki csak abban, h o g y irodalmi m ű v e k e t is iktassunk a tanító jellegű m u n k á k közé. E g y é b k é n t is egyike a legkényesebb kérdéseknek, h o g y melyek azok az ide alkalmas irodalmi m ü v e k . Ú g y véljük, hogy ebből a szempontból sem f o g a d h a t u n k el m á s ismérvet, m i n t az é r t é k e t . A népnevelőnek a veretes é r t é k e t kell keresnie és továbbadnia, a m a g y a r és e m b e r i szellem időtálló eredményeit, m e l y e k n e k m á r ö n m a g u k b a n is példaerejük van. Nem az a népnek való irodalmi alkotás, hol a döcögő sorok, az ü r e s m o n d a t o k végül is erkölcsi tanulságba botlanak a n a g y iró méltó művei minden k e g y e s cifrázat nélkül példabeszédek s még az sem szükséges, h o g y a válogatásban önkinzó kicsinyesség érvényesüljön. Az igazi érték önmagáért felel, s az irodalom és a művészet legszebb alkotásai, a t u d o m á n y eredményeinek legjava rendelkezésünkre áll, csak talmi értéket ne m o n d j u n k időtállónak s idegen szempontok ne zavarjanak a válogatás munkájában.


170

Dr.

Parádi

Ferenc: Népkönyvtáraink

helyzete

Általánosságban m o n d j u k m i n d e z t és n e m szigoruan a f e n t e b b i s m e r t e t e t t sorozatok valamelyikével kapcsolatosan, de m é g i s ú g y , hogy a m o n d o t t a k egyikem á s i k a e z e k r e is v o n a t k o z i k . Ha részletesen elemezzük e sorozatok k i a d v á n y a i t , n e m e g y b e n f e d e z z ü k föl azokat a hibákat, a m e l y e k e t a népnevelési primitivizmus f o g a l m á v a l j e l ö l h e t n é n k , m e r t az i g é n y e s s é g e t nélkülözik mind az a n y a g m e g v á lasztásában, m i n d a m e g v á l a s z t o t t a n y a g előadásában. Nem e g y k ö n y v alig lépi át a d i l e t t a n t i z m u s h a t á r v o n a l á t s csak n á l u n k k a p h a t o t t k i a d ó t , hol a népszerüsítő könyv és a dillettáns mű n a g y o n is közel állanak egymáshoz. A n a g y o b b b a j o k a z o n b a n m i n t h a m é g i s a z előadás t e r ü l e t é n l e n n é n e k . Á l t a l á b a n k é t azonos é r t é k ű h i b á t á l l a p í t h a t u n k m e g ; a n é p szellemi színvonalát v a g y t ú l s á g o s a n alacsonyra becsülik v a g y t ú l m é r e t e z i k : az első hiba u n a t k o z á s t , az u t ó b b i é r t e t l e n s é g e t okoz. H i á n y z i k i g e n sok „ n é p s z e r ű s í t ő ” írónál az a képesség, h o g y a rendelkezésére álló t a n í t ó és nevelő a n y a g b ó l ki t u d j a választani a z t , a m i a t u d á s m i n i m u m á t j e l e n t i az olvasók felfogó, m e g é r t ő szellemi k é p e s s é g e i n e k m a x i m á l i s h a t á r á n . E z é r t a k ö n y v e k vagy t ú l s á g o s a n k ö n n y ű e k v a g y t ú l s á g o s a n n e h e z e k . Bizony a m é r t é k e t eltalálni nem kis dolog, b á t r a n m o n d h a t j u k : m ű v é s z e t . De van m é g egy s z e m p o n t , a m e l y csak s z ó r v á n y o s a n é r v é n y e s ü l n é p k ö n y v e i n k b e n s ez a m a g a t a r t á s r a v o n a t k o z i k . A nép hagyományos művelődési értékek birtokosa s e népet hagyományaitól idegen polgári lelkülettel rontás nélkül kézbeverni nem lehet. N é p k ö n y v t á r p o l i t i k á n k irányítóinak új világba kell átlendülniük s m i n d e n k ö n y v v e l a m a á l t a l á n o s célt kell szolgálniok, h o g y n é p ü n k b e n az ősi hagyományok kultúrateremtő ereje m a r a d é k t a l a n u l f e n n m a r a d j o n s j ó t é k o n y h a t á s á t idegen (szintelen v á r o s i ! ) szellem ne z a v a r j a (Szerk.)


NÉPKÖNYVTÁRAINK HELYZETE

Recommend Documents